2.

A tömegkommunikáció jellemzői, funkciói, megjelenési

formái, nyelvi és képi kifejezési formái

Kommunikáció
A kommunikáció fogalma, folyamata és tényezői:

A kommunikáció bármely jelrendszer szándékos és kölcsönös felhasználása az

emberi érintkezésben információ átadása céljából.
Ahhoz, hogy a kommunikációs folyamat megvalósuljon, több tényezőre van szükség.
 A feladó (közlő) a kommunikáció kezdeményezője, aki közölni szándékozik
valamit.
 Közlendőjét egy jelrendszer, azaz kód segítségével érzékszervekkel
felfogható formába önti, azaz üzenetté formálja.
 Az üzenet egy fizikai közvetítő közegen, vagyis csatornán halad át, mely a
kapcsolatot biztosítja a két fél között. Ez a közeg lehet például levegő,
telefonkábel vagy papír.
 A befogadó (vevő) az, akinek a feladó átadja az üzenetét. Ha a befogadó
válaszol, akkor a szerepek felcserélődnek.
 A befogadónak a megértéshez dekódolnia, vagyis értelmeznie kell a küldött
jeleket.
 Ehhez ismernie kell azt a jelrendszert, mellyel az üzenetet kódolták, és
megfelelő háttértudással, a feladóval közös előismeretekkel kell rendelkeznie
az őket körülvevő valóságról.
 A közlésfolyamat mindig beszédhelyzetben történik, melyen az üzenetváltás
fizikai körülményeit (hely, idő, kommunikáció alatt zajló cselekvések) értjük.
Ez szükséges ahhoz, hogy kommunikáció jöhessen létre a két fél között.
A kommunikáció funkciói:

A közlésfolyamatnak a beszélő szándékától függően különböző funkciói vannak.

Ezek a beszéd során nem különülnek el: a megnyilatkozás céljától függ, hogy melyik
funkció kerül előtérbe.
1. A tájékoztatás a beszédhelyzetre és a valóságra vonatkozó ismeretek
átadása. (Esik.)
2. Az érzelemkifejezés során a feladó érzelmeiről, hangulatáról beszél. (Utálom,
hogy már megint esik)
3. A felhívás esetén cselekvésre szólítjuk fel a beszédpartnerünket. (Csukd be
az ablakot, hisz beesik az eső)
 4. A kapcsolatfenntartás a kommunikáló felek közötti kapcsolat létrehozását,
fenntartását, majd befejezését biztosítja. (Szia! / Figyelsz? / Viszlát!)
5. Az értelmezés célja a használt jelrendszer jeleinek értelmezése, és annak
ellenőrzése, hogy egy jel alatt mindkét fél ugyanazt érti. (Az „esik” alatt azt
érted, hogy az eső esik?)
6. A kommunikáció poétikai funkciója a gyönyörködtetés, az esztétikai hatás
elérése. (Az én szemem sűrű felhő, onnan ver engem az eső…)
A kommunikáció típusai:
A kommunikáció típusait különböző szempontok alapján csoportosíthatjuk.
 A kommunikáció módja szerint lehet:
 Közvetlen, ha a közlésfolyamat során mindkét fél személyesen jelen
van (pl.: beszélgetés)
 Közvetett, ha a kommunikáció valamilyen technikai vagy egyéb
eszközön keresztül zajlik. (pl. rádióműsor, levélírás)
 A visszajelzés lehetősége szerint lehet:
 Kétirányú, ha lehetőséget biztosít azonnali visszajelzésre. (pl.
telefonálás)
 Egyirányú, ha azonnali visszajelzésre rend szerint nincs lehetőség. (pl.
színházi előadás)
 A használt kód szerint lehet:
 Nyelvi, azaz verbális kommunikáció. Ez történhet írásban és szóban is.
(pl. önéletrajz írása)
 Nem nyelvi, azaz nem verbális kommunikáció. (pl. testbeszéd, külső
megjelenés)
 A kommunikáló felek szerint lehet:
 Én-kommunikáció, amikor önmagunkkal kommunikálunk (pl.
gondolkodunk)
 Személyközi, melynek résztvevője két ember, vagy egy csoport (pl.
vita)
 Tömegkommunikáció, mely egyidejűleg több embert is megszólít egy
technikai közvetítő eszköz által. (pl. újságcikk, tévéadás)
A tömegkommunikáció jellemzői, funkciói, megjelenési formái, nyelvi és
képi kifejezési formái

A tömegkommunikáció szervezett, intézményes formákban működtetett

társadalmi közlésfolyamat, melynek során valamilyen technikai eszköz
(médium) közvetítésével nagyszámú befogadó részére ugyanazt az üzenetet
egyidejűleg lehet átadni.

A tömegkommunikációt a kommunikációs tényezők alapján jellemezhetjük:

 A feladók:
 Az újságok, a rádió és a televízió esetében sokszor nehéz eldönteni,
hogy ki az üzenet valódi feladója. A befogadók az üzenetet az
újságíróktól és a műsorkészítőktől kapják. Az ő munkájukat a kiadók
és a szerkesztőségek ellenőrzik, akik mögött pedig a
tömegkommunikációs eszközök tulajdonosai állnak.
 A közszolgálati média feladata, hogy biztosítsa a befogadók számára
a közérdekű, tárgyilagos, pártatlan információkhoz való jutás jogát, a
nemzeti értékek és hagyományok közvetítését, a kisebbségek
nyilvános megszólalási lehetőségét.
 A kereskedelmi média üzleti vállalkozásonként működik, vagyis
magántulajdonban vannak.
 A média fejlődése és az internet elterjedése átalakította a
tömegkommunikáció hagyományos felfogását, eszközeit és
kereteit. A világhálón bárki feladója lehet egy üzenetnek, amelyet akárki
elolvashat (pl. blogbejegyzés, komment, közösségi oldalak)
 A befogadók:
 A tömegkommunikációs közlésfolyamat befogadói, ahogy ez a nevében
is benne rejlik, a tömegek.
 A tévé- és rádiócsatornák műsorai, az internetes oldalak egy-egy
meghatározott csoportnak, azaz célközösségnek szólnak. (pl.
kisgyerekek, tinédzserek, nyugdíjasok, sportrajongók)
 A tömegkommunikáció folyamata általában egyirányú és közvetett,
vagyis a befogadóknak csak igen kevés lehetőségük van a
visszajelzésre.
 Ugyanakkor a technikai fejlődés ezen a téren is változásokat hozott,
hiszen egyre több tévéműsor épül a nézők véleményére.
 A csatorna:
 A tömegkommunikációs közlésfolyamat során az információ valamelyik
technikai közvetítő eszközön keresztül jut el a befogadóhoz.
  Nyomtatott tömegkommunikációs médiumok (pl. nyomtatott sajtó,
plakát)
 Elektronikus tömegkommunikációs médium (pl. rádió, televízió,
internet)
 A kód:
 A tömegkommunikációs közlésfolyamat legalapvetőbb kódja a nyelvi
kód, amely sok esetben képi (vizuális) és/vagy zenei (auditív) kóddal
egészül ki.
 Az üzenet:
 A világban történő számtalan eseményről lehet információt
összegyűjteni, ezért a tömegkommunikáció feladói válogatják és
szerkesztik az információkat, majd ezeket különböző technikai
eszközökön juttatják el a befogadókhoz.
 Az, hogy mit tart a feladó közlésre érdemesnek függ:
 Az üzenet időszerűségétől,
 A résztvevők ismertségétől,
 A célközönség érdeklődésétől,
 A feladó érdekeitől.
 A tömegmédia egy megszerkesztett valóságot hoz létre: egy kitalált
világot, amelyet mi valóságnak fogadunk el. De nem zárt történeteket
tár a befogadó elé, hanem történetjavaslatokat. Ha a befogadó
érdeklődést mutat, akkor az adott médium tovább foglalkozik vele
versengve a nézők figyelméért.

A tömegkommunikáció funkciói:
1. Tájékoztat, vagyis információkat közöl a társadalom fontos és kevésbé fontos
kérdéseivel kapcsolatban.
2. Véleményt formál, magyaráz, segíti az eligazodást az információk között.
Nyilvánosságra hozza a társadalmat érintő politikai döntéseket, elemzi őket.
Sokszor segíti a megegyezést a vitás kérdésekben, sőt társadalmi vitára is
serkent. A nyilvánosság erejével ellenőrzi a politikai hatalmat, és ezzel a
demokrácia eszköze is.
3. Segíti a társadalmi beilleszkedést, növeli a társadalom összetartó erejét,
közösséget épít. Biztosítja azt is, hogy minden nemzet, társadalmi csoport
megismerhesse a másikat. Segíti az egymástól eltérő nézetek helyes
megítélését, az egymás iránti tolerancia kialakulását.
4. Szórakoztat, egyéni és közös kikapcsolódást nyújt.

A tömegkommunikáció megjelenési formái:

Mindazok a technikai berendezések, amelyek a feladó által termelt híreket
meghatározott körben terjesztik. (pl: sajtó, rádió, film, hanglemez, számítógép,
könyv). A tömegkommunikációs eszközök megteremtették a közvéleményt, és
legfontosabb irányítóivá váltak.
 Sajtó:
 az sajtó jellemző sajátosságai: időszerűség (aktualitás),
időszakosság (periodicitás), nyilvánosság (publicitás).
 újság jellemzői:
 adott közösség általános érdeklődésének kielégítését szolgáló
fórum,
 rendszeresen kiadott,
 híreket, kommentárokat, fotókat tartalmaz,
 nyomtatott médium.
 sajtótermékek csoportosítása:
 megjelenés rendszeressége (napi-, heti-, havilap),
 megjelenés terjesztési köre (országos, határon túli, intézményi)
 tartalom (politikai, közéleti, vegyes)
 célzott közösség (életkor vagy kritikai érdeklődés)
 nyelv (egy vagy többnyelvű).
 Rádió és televízió:
 megjelenésük hozzájárult a nyelv egységesítéséhez → a
könyvnyomtatás megjelenésével a kiejtésben még megmaradt a
regionális tájnyelv, a rádióval egyfajta kiejtési normát közölhetünk → a
kiejtés is egységesül
 Számítógép:
 az internet egy olyan adatbázis, ahonnan rengeteg információhoz
juthatunk, ugyanakkor mi is hozzájárulhatunk tudásunkkal annak
bővítéséhez
 az élőbeszédhez visszatérő írásbeli kommunikációs formával
találkozunk: az új eszközökön sokszor úgy írunk, mintha beszélnénk
(levélbeszéd, internetes csevegés), a távirati tömörségű SMS pedig sok
élőszóbeli megnyilvánulásunkban visszaköszön