A tatárjárás

IV.Béla belpolitikája

 Árpádházi királyok kora (1000-1301), uralkodása után a királyi hatalom

rohamosan csökken
 A magyarság addigi történetének legnagyobb traumája a tatárjárás
 A feudális rendszer megváltozik -> az újjáépítés évtizedei alatt a
nemesség befolyása erősödik
 IV.Béla(1235-70) szemben állt apja, II.András reform politikájával
Megpróbálta a király hatalmát és tekintélyét visszaállítani, ideálja III.Béla
kora
 Nem adományozott birtokokat, sőt visszavette őket ->
gyengíteni akarta a bárókat
 Leszámolt apja híveivel, mert bosszút akart állni és mert túl
nagy volt a befolyásuk
 Királyi tanácsba a követőit ültette
 Megpróbálta visszaállítani a királyi birtokrendszert, hogy
nőjön a befolyása
 1239-ben befogadta az országba a kunokat
 Ázsia felől érkeztek, tatárok elől rétek védelmet
 Béla befogadta őket, mert hozzá hűséges fegyveres erőt
látott bennük akiket felhasználhat a báróság és nemesség
ellen
 Nem szerettek őket az országban mert nem ismerték el a
tulajdonjogot
 Ezekkel az intézkedésekkel maga ellen fordította a bárokat/földesurakat
A tatár támadás (1241-42)

 1236-ban Julianus szerzetes (domonkos rendi szerzetes) volgai magyarok

felderítésére szervezett expedíciójáról hazatérve számolt be a királynak a
furcsa és vad mongolok Volga vidéki portyáiról
 Tatárok: Belső-Ázsiából származó lovas, nomád népcsoport,
fosztogatással és legeltető állattenyésztéssel foglalkoztak
 1237-ben Julianus újra keletre indult, már Szuzdalból vissza kellet
fordulnia, mert a tatárok birtokolták az egész dél orosz sztyeppét
 1238-ban Batu kán ultimátumok küld IV.Bélának melyben felszólítja a
kunok kiadására és a teljes behódolásra, de ő nem engedelmeskedik
 1240 decemberében Kijev elesik
  Csak ezt a hírt követően kezdik el a keleti határt
megerősíteni
 1241. március 12-én a tatár fősereg a Vereckei-hágónál elsöpri Tomaj
Dénes nádor seregét
 A tatár sereg déli szárnya Erdélybe, az északi
Lengyelország felől tört be az országba

 A tatárok gyorsan átvonultak az alföldi területeken

 Itt nincsenek erődített városok/várak
 A főurak szerint ez a kunok árulása miatt következett be
 Ezért Pesten megölik a kun fejedelmet (Kötöny-t)
 Válaszul a kunok dél felé, fosztogatva elhagyták az országot
A muhi csata és következménye

 A csata 1241. április 10-11-én volt, Muhinál

 A magyarok veszítettek -> a szekértábor taktika nem jött be
és körül vették a magyar sereget
 A király is csak nehezen tudott elmenekülni
 IV.Béla nyugat felé menekült
 Segítséget kért a német császártól és a pápától is, de nem
kapott
  Trau várában, Dalmáciában lelt menedékre menedékre -> itt
tesz fogadalmat, ha lánya születik Istennek ajánlja, csak
meneküljön meg az ország -> Szent Margit
 Ezt követően a tatárok Pest felé indultak, majd télen a befagyott Duna
jegén átkeltek
 A Dunántúlon várakat találtak (Esztergom, Fehérvár,
Pannonhalma), amiket nem tudtak bevenni
 Egy idő után a tatárok váratlanul elhagyták az országot, lehetséges oka:
 Ögödej nagykán meghalt, Batu kán hazasietett a nagykán
választásra
Pusztítás mértéke, vereség okai
 Emberáldozat: a történészek szerint körülbelül a lakosság 20-50%-a halt
meg (kb. félmillió halott)
 A pusztítás nagyrészt az alföldön volt
 Rogerius pápa -Siralmas ének -> azt írja benne hogy nem
talált Mo.-n mást csak romokat és halottakat
 Vereség okai:
 Stratégiai hibák, késlekedés a mozgósításban, rossz
terepválasztás Muhinál
 Ellentét a király és a főurak között
 Kevés vár és fallal körülvett város
 A királyi hadszervezet felbomlóban volt, nem volt hatékony
Az ország újjáépítése

 Mivel visszatérhetnek a tatárok, meg kell szervezni a védelmet és

reformokat kell hozni
 IV.Béla „második honalapító”, a korábbi álláspontjával ellentétben
elkezdet földeket adományozni-> az kap földbirtokot aki katonáskodik egy
esetlegek következő támadás esetén
 Ez a banderiális hadszervezet alapja(A bandériumok az
egyes nagy jövedelmű feudális főurak (bárók) és a
legfőbb egyházi méltóságok által megszervezett és az ő
zászlóik alatt hadba vonuló katonai egységeket jelentik.)
 Sok nemesi jogot oszt, még a várjobbágyoknak is, hogy létre hozzon egy
réteget amire tud támaszkodni a befolyásos nagybirtokosi réteg ellen
 Várépítést szorgalmazza, támogatja -> az uraknak kővárakat kell építeni
  Városokat fallal megerősítteti (1247. Buda alapítása) -> csak az a város
kap kiváltságot amelyik falat épít és hadsereget állít
 A kunokat újra behívja, az alföld elnéptelenedett részét kapják
meg(Nagykunság, Kiskunság)
 Betelepítések az ország helyreállítása végett: jászokat,
románokat(állattartás), cseheket, szlovákokat, német
hospeseket(gazdagabb réteg)
 Fejleszti a hadsereget, növeli a nehézlovasság számát (bandérium)
 Szövetségi viszonyokat alakít ki a szomszédos államokkal (Haliccsal és
Lengyelországgal házasság útján)
Politikai és társadalmi változások

 Felbomlik a királyi közigazgatási rendszer (királyi vármegyék)

 A birtok adományozások miatt létrejön egy bárói réteg
 A köznemesi réteg kikerül a király felügyelete alól hiszen eladományozzák
a birtokkal együtt
 Kénytelenek a bárók szolgálatába állni -> bárók hatalma
erősödik
 Létre jön a familiaritás rendszere (ez nyugat-európai hűbériség magyar,
ámde torzult változata)
 Élethosszig tartó szolgálat egy bárónál, teljes ellátásért
cserébe
 Békeidőben a báró birtokán, háborúban az úr
magánhadseregében (bandérium) dolgozott
 Királyi vármegyék helyett nemesi vármegyék lettek
 Élén a király által választott főispán állt, de az ügyeket a
nemesség által választott szolgabírók intézték
 1267-es törvény igyekszik védeni a nemesség jogait, a servienseket is
nemesnek nevezi
 Az emberhiány miatt a földesuraknak több kedvezmény kellet adniuk
 Jogilag egyessült a jobbágyság, új jogok:
 Szabad költözés
 Ingóságokkal, telkükkel való szabad rendelkezés és
örökíthetőség joga