Présgép

MISKOLCI EGYETEM
Gépészmérnöki és Informatikai Kar

Szerszámgépek Tanszéke
3515 Miskolc Egyetemváros
SZAKDOLGOZAT
Feladat címe:
Présgép pótlólagos automatizálása
Készítette:
Kéki Dávid Márk

BSc szintű, gépészmérnök
Szerszámgépészeti és Mechatronikai szakirányos hallgató
Tervezésvezető:
Demeter Péter
egyetemi adjunktus
Miskolci Egyetem Szerszámgépek Tanszéke
Konzulens:
Oláhné Lajtos Julianna
mérnöktanár
Miskolci Egyetem Szerszámgépek Tanszéke
SZAKDOLGOZAT
KÉKI DÁVID MÁRK (MAOF7I)
Szakdolgozat kiírása
2
SZAKDOLGOZAT
Nyilatkozat
Alulírott Kéki Dávid Márk, a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai
Karának hallgatója kijelentem, hogy a Présgép pótlólagos automatizálása című, és SZG-
2011/12-1-05B számon nyilvántartott Szakdolgozat saját magam készítettem. A dolgozatban
minden olyan részt, melyet szó szerint, vagy azonos értelemben, de átfogalmazva más
forrásból átvettem, egyértelműen a forrás megadásával megjelöltem.
Miskolc-Egyetemváros, 2011. december 1.
aláírás
3
SZAKDOLGOZAT
SUMMARY
In my Thesis I have designed a winder – straightener – feeder machine for a DKS-100

squeezer. First of all I explored main types of squeezers, then possibilities of theese
automatization. I looked for machines sailed in commerce, and explored alternatives for the
solution. I choosed th ebest conception by value analysis.
Then I developped the conception I choosed. I designed separetly the winder, and the
straightener-feeder in each unit. First I have done the technical calculations and then the
drawing documentation.
4
SZAKDOLGOZAT
TARTALOMJEGYZÉK
1. BEVEZETÉS ...................................................................................................................... 6
2. FELADAT ISMERTETÉSE ............................................................................................. 7
3. AZ AUTOMATIZÁLANDÓ GÉPEN VÉGZETT MUNKAFOLYAMATOK ........... 8
3.1. A PRÉSGÉPEN VÉGZETT ALAKÍTÁS MUNKACIKLUSA ....................................................... 8
3.2. A GÉPEN GYÁRTOTT MUNKADARABOK BEMUTATÁSA .................................................... 9
3.3. A GYÁRTÁS SORÁN FELLÉPŐ HIÁNYOSSÁGOK .............................................................. 10
3.4. A PÓTLÓLAGOS AUTOMATIZÁLÁS SZÜKSÉGESSÉGÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA .................... 11
4. A LEMEZALAKÍTÁSRÓL ÁLTALÁNOSSÁGBAN ................................................. 13
4.1. A LEMEZALAKÍTÁS GÉPEI ............................................................................................. 13
5. PRÉSGÉPEK PÓTLÓLAGOS AUTOMATIZÁLÁSA ............................................... 18
5.1. TÁROLÁS ...................................................................................................................... 18
5.2. EGYENGETÉS ................................................................................................................ 19
5.3. FÉLGYÁRTMÁNYOK ADAGOLÁSA ................................................................................. 21
6. A KERESKEDELEMBEN KAPHATÓ HASONLÓ BERENDEZÉSEK
FELTÁRÁSA. ......................................................................................................................... 27
6.1. LECSÉVÉLŐK ................................................................................................................ 27
6.2. EGYENGETŐ BERENDEZÉSEK ........................................................................................ 29
6.3. LEMEZADAGOLÓK ........................................................................................................ 30
7. A MEGOLDÁS-VÁZLATOK ÉRTÉKELEMZÉSE ................................................... 32
7.1. MEGOLDÁS-VÁZLATOK LECSÉVÉLŐ BERENDEZÉSRE .................................................... 33
7.2. MEGOLDÁS-VÁZLATOK ELŐTOLÓ BERENDEZÉSRE........................................................ 35
7.3. MEGOLDÁS-VÁZLATOK EGYENGETŐ-ADAGOLÓ BERENDEZÉSRE .................................. 36
8. A LECSÉVÉLŐ BERENDEZÉS MÉRETEZÉSE ....................................................... 39
8.1. SZILÁRDSÁGI MÉRETEZÉS ............................................................................................. 39
8.2. A LECSÉVÉLŐ ORSÓ CSAPÁGYAINAK KIVÁLASZTÁSA ................................................... 49
9. AZ EGYENGETŐ-ADAGOLÓ BERENDEZÉS MÉRETEZÉSE ............................. 53
9.1. A LÁNCHAJTÁS MÉRETEZÉSE ........................................................................................ 53
9.2. AZ ELŐTOLÓHENGEREK MÉRETEZÉSE ........................................................................... 58
5
SZAKDOLGOZAT
1. BEVEZETÉS
A JURA-PLUSSZ Termelő és Szolgáltató Kft. 1993-ban alakult 100%-ban

magánszemélyek közreműködésével. Telephelye Borsod – Abaúj – Zemplén megyében,
Borsodivánka község határában található. Kezdetben tevékenységét főként az alapító tagok
több évtizedes tapasztalatán alapuló hidegalakítás és fémforgácsolás jellemezte. Azóta
rendszeresen megvalósuló beruházások útján folyamatosan bővült a cég kapacitása és
tevékenységi köre, valamint az autóipar diktálta szigorú követelményekkel összhangban egyre
inkább előtérbe került a kiemelkedő minőség biztosítása. 2004 óta foglalkoznak lézervágással
és a 2009 év elejétől egy nagyberuházás keretében a cég a régióban egyedülálló finomkivágó
technológiával bővítette tevékenységi körét. Partnereinkkel való együttműködés során jó
tapasztalatokkal rendelkezünk továbbá a szerszámgyártás, a hőkezelés és az autóiparban egyre
népszerűbb felületi bevonatolások (Delta Protekt KL100, KTL, Zn-Ni) terén is.
Saját tulajdonú telephelyen, folyamatos bővítéssel 10 000 m2 területen alakítottak ki
egy 2000 m2-es modern, korszerű, külső - belső vevői elvárásoknak megfelelő
üzemcsarnokot.
A JURA-PLUSSZ Kft. eddigi működése során stabil vevői és megbízható beszállítói
kört épített ki. A gazdasági eredményeivel és környezettudatos működésével elismerést váltott
ki a partnerek körében.
A társaság fennállása óta elkötelezett híve a technológiai fejlesztéseknek, továbbá a
gyártott termékek minőségének és mennyiségének hosszú távú, tartós növelésének. Ezt
bizonyítandó, a cég minden évben fejlesztéseket valósított meg, amelyek szükségességét és
eredményességét az elnyert támogatások is alátámasztják.
A beruházásoknak nemcsak a cég fejlődésére, hanem a szűkebb és tágabb régió, illetve
az ország gazdasági fejlődésére is pozitív hatásai lettek (állami és önkormányzati
adóbevételek emelkedése, infrastruktúra fejlődése, munkanélküliség csökkenése). [7]
Legfőbb erősségek:
− - a vevői rendelésekhez való rugalmas alkalmazkodás
− - az ISO/TS 16 949 által megkövetelt minőség
− - kedvező vállalási ár
− - ár / érték arány megfelelősége
− - az ISO 14 001-nek megfelelő környezetközpontú magatartás
A vállalat célja:
− - a jelenlegi rendelésállomány további bővítése
− - a legmodernebb technológiák alkalmazása
− - a minőség és környezeti politika céljainak betartása
− - lépéstartás az egyre növekvő piaci igényekkel.
6
SZAKDOLGOZAT
A JURA-PLUSSZ Kft. eddigi működése során stabil vevői és megbízható beszállítói
kört épített ki. A gazdasági eredményeivel és környezettudatos működésével elismerést váltott
ki a partnerek körében.
1. ábra Képek a JURA-PLUSSZ Kft. telephelyéről és műhelycsarnokáról
2. FELADAT ISMERTETÉSE
A JURA-PLUSSZ Kft-nél a korszerű CNC, és CAM technikák mellett, hagyományos

gépeket is alkalmaznak. Az egyszerűbb geometriájú, alkatrészek hidegalakítására DIGÉP
gyártmányú DKS-100 típusú C-állványos excenter présgépeket használnak, majd vibrációs
sorjátlanító berendezéssel, munkálják készre. Legjellemzőbb lemezalakítás
blokkszerszámokkal történő kivágás – lyukasztás, valamint kivágás – hajlítás.
Ezeken a présgépeken a lemezszalag előtolása kézi erővel történik. Az én feladatom,
ezen gépekhez egy olyan berendezés tervezése, amely a lemezszalagot a dobról való
lecsévélés után síklapúra egyengeti, és automatikusan előtolásnyival húzza előre a minden
munkadarab elkészülése után.
2. ábra DKS 100 típusú présgépek
7
SZAKDOLGOZAT
3. AZ AUTOMATIZÁLANDÓ GÉPEN VÉGZETT MUNKAFOLYAMATOK
Az alkatrészek lemezből készülnek, melyek végleges alakjukat különböző préselési,

kivágási folyamatok során nyerik el. Az alapanyag acélszalag-tekercs, melyet egy adagoló
berendezés, mely a munkadarab kialakításához szükséges acélszalag hosszt a présszerszámba
továbbít. A présszerszám azon különböző hajlítási, kivágási és lyukasztási műveleteket végez,
melynek eredményeként a munkadarab elkészül. [12]
Az ilyen és hasonló excenter présgépeken végzett képlékenyalakítási technológiák
termelékenynek mondhatók (ezres nagyságrendű legyártott darabszám egy műszak alatt),
viszont a gépet kezelő szakmunkástól nagy koncentrációt, odafigyelést, és türelmet igényel
ugyan azon mozdulatsor sokszoros egymás utáni ismétlése. A műszak vége felé a dolgozó
koncentrálóképessége alábbhagy, ezáltal a termelékenység is romlik.
3. ábra DKS 100 típusú présgép lecsévélő – egyengető berendezéssel
3.1. A PRÉSGÉPEN VÉGZETT ALAKÍTÁS MUNKACIKLUSA
4. ábra A présgépen végzett alakítás munkaciklusa
8
SZAKDOLGOZAT
A lemezalakító szerszám az 1-essel jelölt munkaszakaszban végzi az alakítást, majd a
2-es munkaszakaszban visszafut a felső holtpontba, és a 3-as lépésben a gépet kezelő
szakember kézi erővel végzi az előtolást. Ezt a munkafolyamatot kell automatizálni.
Megoldásra váró feladatok:
− a lemezszalag lecsévélése
− az egyengetés elvégzése
− az előtolás gépesítése és automatizázása
3.2. A GÉPEN GYÁRTOTT MUNKADARABOK BEMUTATÁSA
Az autóiparban alkalmazott lemezalkatrészeknél nagyon fontos szempont a pontosság,

valamint a magas beépített darabszám miatt a költséghatékony, termelékeny sorozatgyártás,
mely szükségszerűvé teszi a bonyolult geometriájú sorozatszerszámok alkalmazását, illetve a
gyártás automatizálását. A méretpontosság megtartása érdekében minden századik elkészült
munkadarab méreteit ellenőrzik egy 3D-s hídrendszerű koordináta-mérőgép segítségével,
melybe gömbvégű tapintótüskét helyeznek, majd a manuálisan felvett bázisfelülethez
viszonyítva egy szoftver elvégzi az összehasonlító mérést és kiértékeli a kapott adatokat.
5. ábra Elkészült lemezalátétek
3.2.1. KÖRGYŰRŰ ALÁTÉT
Nagy sorozatban gyártanak az alábbi ábrán látható lemezalátéteket, a Modine

Hungária Kft. beszállítójaként. Ezeket a munkadarabokat kivágó – lyukasztó
blokkszerszámmal gyártják. A lemezalátét alkatrészrajza a KD-2011-01 számú mellékleten
található.
9
SZAKDOLGOZAT
6. ábra Körgyűrű alátét
3.2.2. LEMEZSAPKA
Ezeket az alkatrészeket szintén az autóiparban alkalmazzák, záróelemként. Ezen

munkadarabok esetében is a legfontosabb szempont a megrendelő mennyiségi és minőségi
igényeinek a kielégítése. Az alkatrészt mélyhúzó – kivágó blokkszerszámmal készítik. A
munkadarab alkatrészrajza a KD-2011-02 rajszámú mellékletben található.
7. ábra Zárósapka
3.3. A GYÁRTÁS SORÁN FELLÉPŐ HIÁNYOSSÁGOK
A fent részletezett hagyományos technológia egy munkás teljes műszakbeli

felügyeletét és munkáját igényli. Mivel a cég a közelmúltban egy FEINTOOL HFA-
6300 típusú (600 tonnás) finomkivágó présgéppel, valamint egy DOOSAN Lynx 220
típusú CNC esztergagéppel bővítette gépparkját, és tervezi még egy ilyen eszterga
beszerzését. Ezen gépek kezelése munkaerőt igényel. Hosszú távon kifizetődőbb, ha új
dolgozók munkába állítása és betanítása helyett a vállalat jelenlegi alkalmazottai
kezelik az új gépeket. Az ő leterheltségüket a hagyományos lemezkivágók részleges
vagy teljes automatizálásával tehetnénk szabaddá. Ezzel elérhető lenne, hogy egy
ember egy időben két gép et is tud felügyelni.
10
SZAKDOLGOZAT
FEINTOOL - HFA 6300 finomkivágó DOOSAN Lynx 220 CNC eszterga
8. ábra A cég új beruházásai
A lemez lefejtés - előtolás gépesítése megoldást nyújthat a fenti problémára, és a

termelékenységet is időben konstans értéken tartja. Az előre méretre hasított tekercset a
berendezés lefejti, kiegyengeti és pontos, programozott hosszra előtolja. Ez a megoldás a
teljesen automatikus adagolást teszi lehetővé a présgéppel szinkron üzemmódban. Az
acélszalag áthalad egy egyengető görgősoron, mely biztosítja annak síkkifekvését. A
görgősort egy adagolóberendezéssel látják el, mely a munkadarab kialakításához szükséges
acélszalag hosszt a présszerszámba továbbítja. A kivágó-lyukasztó bélyeg alaphelyzetbe
érkezése után az adagoló előtolásnyival lépteti tovább a lemezszalagot a munkatérben, és jelet
ad az alapgépnek újabb munkaciklus indítására.
3.4. A PÓTLÓLAGOS AUTOMATIZÁLÁS SZÜKSÉGESSÉGÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA
Lemezmegmunkálásnál a termelékenység, valamint a pontosság növelése megköveteli

a technológiai folyamatok gépesítését és automatizálását. A lemezanyagból való gyártás
sorozatnagyságától és típusától függően a gépesítés és automatizálás alábbi változatairól
beszélhetünk:
− Egyetemes sajtón végzett műveletek automatizálása automatikus sajtoló szerszámok,
adagolók, munkadarabok és hulladékok eltávolítására alkalmas készülék
felhasználásával.
− Egyetemes és speciális automata sajtológépek és több munkahellyel rendelkező sajtók
alkalmazása az anyag automatikus előtolására és a félkészgyártmány műveletről
műveletre való továbbítására.
− Komplex automatizálás, automata sajtológépsorok alkalmazásával, szükség esetén
más műveletek elvégzésére alkalmas egységek közbeiktatásával.
Fel kell hoznunk viszont egy érvet az automatizálással szemben is, mégpedig azt, hogy
az egyik munkáról a másikra történő átállás mechanizált vagy automatizált gépek esetében
11
SZAKDOLGOZAT
jóval több mellékidőt eredményez, mint egyetemes gépeken. Tekintve azt, hogy a szóban
forgó gépeken tömegtermelés folyik, ettől a ténytől eltekinthetünk. [5]
A szalag- és sávadagoló berendezésként főleg hengeres, szorítópofás, horgos, görgős,
pneumatikus vagy elektromágneses mechanizmusokat használnak. Ezek közül
legegyetemesebbek a hengeres és görgős szorítású berendezések, melyek nagy előtolást és jó
pontosságot biztosítanak. [5]
12
SZAKDOLGOZAT
4. A LEMEZALAKÍTÁSRÓL ÁLTALÁNOSSÁGBAN
A képlékenyalakítás olyan gyártási módszer, amellyel szilárd test (előgyártmány)

alakját és méreteit külső erő vagy erőrendszer segítségével jelentős mértékben
megváltoztatjuk úgy, hogy eközben a test térfogata változatlan marad. Ahhoz, hogy a
képlékeny alakítás megtörténhessen, az alábbi feltételeknek kell teljesülniük:
− Az anyag alakított részében ébredő mechanikai feszültségek biztosítsák a képlékeny
alakváltozás feltételeit, azaz a folyási feltételt.
− Az anyag ne repedjen meg és ne törjön el az alakítás közben. Ez az alakíthatóségi
feltétel.
Attól függően, hogy az alakítás milyen hőmérsékleten megy végbe,

megkülönböztetünk hideg-, illetve melegalakítást. A tövábbiakban a hidegalakításra fogok
kitérni. Hidegalakítás fémtani értelemben véve akkor történik, ha az alakítás közben nem
játszódik le olyan jelenség, amely újrakristályosodást eredményezne. Hidegalakításkor az
alakítás következményei a következők:
− szilárdsági jellemzők növekedése és az alakváltozási jellemzők csökkenése, melyeket
együttesen keményedésnek nevezünk,
− a krisztallitok nyújtottá válnak,
− az inhomogén feszültségi állapot miatt maradó feszültségek keletkeznek,
− a csúszósíkok igyekeznek befordulni a legnagyobb főnyúlás irányába, így a
krisztallitpk kristályrácsa rendeződik. Ezt a rácsrendeződést alakítási textúrának
nevezzük.[6]
Jellemzőbb lemezalakítások:
− kivágás
− lyukasztás
− hajlítás
− mélyhúzás
− ezek kombinációi
4.1. A LEMEZALAKÍTÁS GÉPEI
A lemezmegmunkáló szerszámgépek szerkezetileg egyszerű felépítésű, de nagy

erőkifejtésre alkalmas, általában egyetemes jellegű gépek. Minden gépre nézve a működés
követelményeinek figyelembevételével az alakítási és mozgási jellemzők illetve a gép erő- és
sebességviszonyai adnak felvilágosítást. A gépek fejlettebb kivitelére azok automatizáltsági
foka jellemző.
13
SZAKDOLGOZAT
1. táblázat A DKS - 100 típusú présgép főbb műszaki adatai
Műszaki paraméterek:
Megnevezés Mérték-
Mérőszám
egység
Legnagyobb sajtolóerő névleges
kN 1000
löketnél 30°-kal az alsó holtpont előtt
Megengedett leg egyes
J 6300
nagyobb löketben
munkavégzés tartós
J 3800
egy löket alatt löketben
Névleges /normál / löket mm 81
Löketnagyság mm 20…120
Percenkénti löketszám / tartós löketnél löket/min 50
Lökethelyzet állíthatósága mm 80
Legnagyobb távolság a nyomófej és
az asztal között legnagyobb löketnél felső mm 450
holtponti helyzetben
Elektromotor teljesítménye kW 7,5
fordulatszáma 1/min 1500
A tengelykapcsoló maximális
dm3 2
lökettérfogata
Felhasznált levegő nyomása, min. bar 5
A gép nettó tömege kg 7230
4.1.1. A PRÉGÉPEK CSOPORTOSÍTÁSA

− Hidraulikus présgépek:
- Négyoszlopos
- Alsóhengeres
− Mechanikus présgépek:
- Dörzs- vagy frikciós-sajtók
- Excentesres présgépek
- Forgattyús présgépek
4.1.2. AZ EXCENTERES PRÉSGÉPEK VÁLTOZATAI
Maxima-sajtó: Az excenteres sajtókat több célra használják, ezek közül a süllyesztékes

kovácsolás céljára készültek neve a Maxima-sajtó. A forgattyús hatást a főtengely excentrikus
megoldásával érik el. A villanymotorról kapott forgatónyomaték ékszíjhajtáson keresztül jut
el egy fogaskerék-áttételhez. A nagy átmérőjű fogaskerék egyben a lendítőkerék szerepét is
betölti, ami a főtengelyen szabadon elforog. Amikor működtetni akarják a nyomószánt, akkor
a lendítőkerékbe épített lamellás tengelykapcsolót pneumatikus módon zárják, és a főtengely
elfordul, miközben a nyomószán elmozdul a függőleges vezetékben. A főtengely felső
holtpontban való pontos megállását szalagfékkel biztosítják. A sajtó állványa öntött acélkeret.
A Maxima-sajtóra tervezett süllyesztékszerszámok a löket végén nem érnek össze, ellentétben
14
SZAKDOLGOZAT
a kalapácsokkal, ahol a kovácsdarab akkor készül el, amikor a két szerszám osztófelülete
összeüt („összecsng”). Excentersajtón ez nem valósítható meg, mert a szerszámok
érintkezésekor a rendszer túlhatározottá válik, és ilyenkor nagy a valószínűsége valamelyik
elem törésének. A mozgó rendszerbe biztonsági elemeket építenek be, például nyírócsapot.
[13]
9. ábra A maxima-sajtó elvi vázlata
Egyállványos sajtók: Az egyállványos excentersajtók kisebb nyomóerővel készülnek,

általános célra (például lemezkivágás, lemezalakítás stb.). Az állvány gyakran „C” betűre
emlékeztető alakú, egyes változataik dönthető kivitelűek. Az egyállványos sajtók állványának
rugalmas alakváltozása lényegesen nagyobb, mint a Maxima-sajtóké. A főtengely
elhelyezkedhet az asztalra merőlegesen (ilyenkor az excenter a főtengely végén van), vagy
lehet párhuzamos az asztallal (mint a Maxima-sajtón). A DKS – 100 présgép ez utóbbi
csoportba tarozik. [13]
10. ábra Egyállványos excenter sajtók
15
SZAKDOLGOZAT
Mozgóékes sajtó: Az állvány merevségének javítása és a nyomóasztal kibillenésének
csökkentése miatt fejlesztették ki a mozgóékes sajtót (méretpontos, többüreges kovácsoláskor
ezek fontos követelmények). A nyomóasztalt egy ék alakú elemmel mozgatják, ami alsó
részén a nyomólapon, felső részén pedig az állványban kialakított ferde felületén fekszik fel,
illetve csúszik el. A nagy érintkező felületek biztosítják a stabil alakítási helyzetet, és mivel a
forgattyús hajtómű nincs az alakító erő vonalában, ennek rugalmas deformációja nem növeli a
rendszer rugalmasságát, így a gyártott termék méretpontossága is jobb lesz. További előny az,
hogy a sajtó alacsonyabb a hagyományos típusokhoz képest, mivel a hajtómű oldalt
helyezkedik el. [13]
Könyökemelős sajtó: A könyökemelős sajtók esetén a forgattyús hajtómű két
nyomórúdhoz kapcsolódik, amelyek közül az egyik egy fix ponthoz van csuklósan rögzítve, a
másik pedig a nyomófejhez. A mozgó rendszer megfelelő kialakítása következtében a
könyökemelős sajtó a maximális nyomóerőt a végpont előtt mintegy 3 mm-rel éri el, és
gyakorlatilag ezt tartja végig. Ezért ezeket a sajtókat akkor használják, amikor az alakításhoz
nagy végnyomás szükséges. A könyökemelős sajtók jó üregtöltést biztosítanak az alakítás
során. []
11. ábra Mozgóékes és könyökemelős sajtó összehasonlítása
12. ábra Az excenter prés működési vázlata
16
SZAKDOLGOZAT
Fő szerkezeti elemei:
1. sajtolófej (kos)
2. tengely
3. excenter csap
4. hajtórúd
5. asztal
6. lendítőkerék
13. ábra A DKS - 100 présgép vonalas vázlata
17
SZAKDOLGOZAT
5. PRÉSGÉPEK PÓTLÓLAGOS AUTOMATIZÁLÁSA
A mechanizálás és folyamata a félgyártmányok, és félkészgyártmányok

megmunkálása közben a következő feladatok elvégzésére kell hogy kiterjedjen:
− Megmunkálás közbeni anyagtárolás
− Megmunkálásra kerülő félgyártmányok egyengetése
− Félkészgyártmányok és félgyártmányok adagolása a szerszámba
− Megfelelő műveletek elvégzése
− Az elkészült munkadarabok illetve a hulladék eltávolítása a szerszámtérből
− Elkészült munkadarabok rendezése, ellenőrzése
− Hulladék tárolása
[5]
5.1. TÁROLÁS
A félkész illetve készgyártmányok előállítása félgyártmányokból történik. A

félgyártmányok lemezalakításnál elsősorban szalag vagy sáv alakjában fordulnak elő.
Közvetlen tábla vagy más alakú félgyártmány ritka. Az előtoló és adagoló berendezések
pontos működése megkívánja a megfelelő – gép melletti – anyagtárolást, mely különleges
berendezések kialakítását teszi szükségessé. [5]
5.1.1. SZALAGLECSÉVÉLŐK
A szalag adagolási pontosságát a cséve tekercselési ellenállása nagymértékben

befolyásolja. Ez különösen jelentős hengeres előtoló berendezés alkalmazásakor, mert a
hengerek viszonylag kis vonóereje következtében a szakaszos előtolás kezdetén az anyag a
hengerpárok között megcsúszhat. A súrlódás növelése érdekében az érdes hengerfelület, vagy
nagyobb nyomóerő nem engedhető meg minden esetben, mert ez a lemez felületének
sérüléséhet vezethet. [5]
Az előtolás pontosságát növelhetjük, ha a szalag ellenállását csökkentjük.
Ennek érdekében alkalmazhatunk állítható magasságú, dönthető, és csapágyazott
szalagcsévélő berendezést.
Csökkenthetjük az ellenállást meghajtott csévélődobokkal is. Ezen megoldásnál
ügyelni kell arra, hogy a meghajtás szakaszos legyen, hogy a lecsévélést szinkronba tudjuk
hozni a szakaszos előtolással.
Az iparban használt lecsévélő berendezések között a következő megoldások léteznek:
− hordozható csúszó: a legegyszerűbb konstrukció, a felcsévélt szalagdobot két
csapágyazott hengerre helyezzük és oldalirányban megtámasztjuk
18
SZAKDOLGOZAT
14. ábra Csúszó szalaglecsévélő 15. ábra Dönthető szalaglecsévélő
− szabadon futó csapágyazott: ennél a megoldásnál jelentősen csökken a lemezdob

ellenállása, létezik szögben állítható kivitel is
− motorral hajtott: nagy tömegű dobok esetén előnyös az alkalmazása, a meghajtás lehet
folyamatos, vagy a lemezadagolással szinkronban működő szakaszos.
Ez utóbbi kettő hátránya, hogy a tengely, amire a dobot helyezzük konzolos

megfogású.
16. ábra Motorral hajtott lecsévélő dob 17. ábra Forgatható lecsévélődob
5.2. EGYENGETÉS
A felhasználásra kerülő szalagok és sávok gyakran olyan mértékben deformálódnak,

hogy közvetlen felhasználásuk az előtoló szerkezetben és a szerszámban egyaránt nehézkes
vagy lehetetlen. Ez a deformáció a lemezszalag bobra való felcsévéléskor keletkezik, ugyanis
ekkor maradó alakváltozást szenved az anyag. Az egyengetőberendezések sok esetben a
szalag előtolását is elvégzik. [5]
19
SZAKDOLGOZAT
5.2.1. EGYOLDALAS SZORÍTÓELEMES ELŐTOLÓ-EGYENGETŐ
Szerkezete egyszerű, ebből adódóan megbízható. A gép elvi rajza a 16. ábrán látható.
Amikor a présgép nyomófeje felfele mozdul, az 1-es jelű szán a présgép tengelyével
összekapcsolt rudazat segítségével előre elmozdul. Közben a 3-as foglalatban lévő 2 jelű
görgők a súrlódás hatására a szán két lejtős síkja között bezáródnak és a szalagot megfogják.
Az így megfogott anyag a szánnal együtt az előtolás irányába mozdul el, az előtolás
mértékének megfelelően, szabadon áthaladva a 4-es rögzítőelemek között. A présgép
munkalökete alatt a rögzítőelemek zárnak, megfogva tartják a szalagot, a szán visszafelé
mozdul, mialatt a görgők automatikusan szétnyitnak. Az egyengető berendezést az 5-ös és 6-
os görgők alkotják, melyek között a szalag áthalad. A 6-os görgő helyzete az 5-höz képest a 7
jelű karral változtatható az egyengetés szükségességének megfelelően. [5]
18. ábra Egyoldalas szorítóelemes előtoló szerkezet görgős befogóval és egyengetővel
5.2.2. HENGERES ELŐTOLÓVAL KOMBINÁLT EGYENGETŐ BERENDEZÉS
A 17/a és b ábrán egy ilyen berendezés rajza látható. A szalag az 1-es anyagtisztító
filcen, a 2-es befűző- és a 3-as egyengetőhengereken áthaladva a 4-es előtolóhengerpáron
keresztül jut tovább. Az előtoló hengert a tengelyén lévő 6 jelű fogaskerék hajtja, mely a 16-
os fogasívtől egy fogasléc közbeiktatásával kapja a meghajtást. A 4-es egyengetőhengerekből
az anyag az 5-ös olajozó hengerpáron áthaladva jut az alakító szerszámba. A felső hengerek
emelését a 7-es tárcsa vezérli a 8-as karral és 9-es emelőruval együttműködve. Az előtoló
berendezés 10-es forgattyúja a főtengelyről kapja a hajtást. A 11-es vezérlőtárcsa a 12-es
görgő közvetítő 13-as emeltyű segítségével nyitja a rugós leszorítást. A 16-os fogasív fogasléc
közbeiktatásával az előtoló szerkezetet mozgatja. Az előtolás helyét a 14-es rúdra szerelt
előfeszített rugós közdarabbal (15) lehet beállítani. A teljesen mechanikus előtoló berendezés
napjainkban már elavult, helyette szervomotorral hajtott adagolókat alkalmazunk. [5]
20
SZAKDOLGOZAT
19. ábra Hengeres előtoló-egyengető 20. ábra Az előtoló berendezés meghajtása

berendezés
5.3. FÉLGYÁRTMÁNYOK ADAGOLÁSA
Félgyártmányoknál folyamatos adagolás történik. Az adagoló szerkezetek legtöbb

esetben a szerszámgép tartozékai, ritkábban a szerszámba vannak beépítve.
5.3.1. HENGERES ADAGOLÓK
A szalagot, vagy lemezsávot hengerek segítségével tolja elő az adagoló. Az ilyen

típusú adagolók lehetnek egy- vagy kétoldalasak. A hengeres előtolás a leguniverzálisabb.
Előtoláskor az anyag két egymás fölé helyezett henger közé jut a felső hengerek
szabályozható nyomást fejtenek ki. A nyomás kis felületre adódik át, ezért a hengerek és az
anyag közötti súrlódási erő nem elegendő. A súrlódó erő növelése céljából csak megfelelő
szilárdságú és keménységű anyagoknál alkalmazhatjuk. [5]
Az egy fogaskerékpárral rendelkező szerkezetek nagy hátránya, hogy amikor a szalag
a hengerpárok közé kerül, a fogaskerekek tengelytávja megváltozik. Ennek következtében a
játékmentes fogaskerék kapcsolódás megszűnik és a foghézag jelentősen megváltozik. Nagy
előtolási sebességnél a felső henger tovább fordulhat, mint az alsó. Ezt alsó és felső fékek
alkalmazásával kerüljük el. [5]
21
SZAKDOLGOZAT
21. ábra Kétoldali hengeres előtoló szerkezet vázlata
5.3.2. HORGOS ADAGOLÓSZERKEZETEK
Az egyik legegyszerűbb lemezadagoló típus. Csak hulladékos vágáshoz használható

fel, valamint a feldolgozandó anyagvastagság jellemző értéke 0,5…5 mm. Ennél vékonyabb
lemez esetén a hulladékhidak nem elég szilárdak, vastagabb anyag esetén pedig előfordulhat
horogtörés. Az előtolás pontatlan, mert a hulladékhidak az előtolási erő hatására
meggörbülnek, ebből következően az anyagkihozatal csökken. [5]
22. ábra Horgos adagoló szerkezet
5.3.3. SZORÍTÓPOFÁS ADAGOLÓSZERKEZETEK
Ezek az adagolók különféle szorítómechanizmusokkal dogoznak. A mechanizmusok

az anyagot előtolás közben megfogva tartják, hátrafutva pedig eleresztik. Nagyteljesítményű
présgépeken előszeretettel alkalmazzák, mert előtolási pontossága nagy löketszámnál sem
romlik. A szorítópofás adagolók pontos működése megkívánja a jól előkészített
22
SZAKDOLGOZAT
félkészgyártmányokat. Ennél a megoldásnál a lemezvastagság növelésével csökken az
adagolási pontosság. [5]
A berendezés szerkezeti kivitelének egy része a 20. ábrán látható. Az
előtolóberendezés és a sajtológép főtengelye között kúpos fogaskerék-áttétellel és a
függőleges 1-es tengely közbeiktatásával történik a mozgásátvitel. A 2-es tengelyre szerelt 3-
as és 4-es vezértárcsák biztosítják az 5-ös szorítópofák pontos működését a 6-os emelőkaron
keresztül. [5]
Ezek az adagolók készülhetnek egyoldalas, vagy kétoldalas kivitelben. Az
egyoldalasakat többségében szalagok előtolásához használják, míg a sávokból készült
munkadarabok megmunkálásához kétoldalas berendezés szükséges. [5]
23. ábra Szorítóelemes előtoló berendezés szerkezeti megoldása
24. ábra Görgős-szorítópofás adagoló készülék
5.3.4. ÉKES ADAGOLÓSZERKEZETEK
Felépítésük leginkább a görgő-szorítópofás adagolóéhoz hasonlít. Az előtolást itt is az

álló és az előtolószán relatív elmozdulása adja. A görgős-szorítópofás adagolóval szemben
23
SZAKDOLGOZAT
ennél a megoldásnál az anyag geometriai méretei nem befolyásolják az előtolást. Az ékes
adagoló alkalmas a lemezszalagokon kívül profilos félkészgyártmányok adagolására is.
Az eddigi berendezések a lemezsáv felületén szorították az anyagot, viszont az ékes
adagoló a lemez oldalrészén végzi a megfogást. Az 1-es előtoló szánt és a 2-es állószánt
közös alapra szerelik. A szalagszélesség állítására s befogópofák távolsága változtatható. Az
anyag megfogását a rugókkal előfeszített 3-as jelű ékek végzik. [5]
Adagoláskor először az anyagot be kell fűzni a kézzel fellazítható ékek közé. Gépi
adagoláskor az ékek önzáró módon megfogják az anyagot, és a beállított hossznak
megfelelően előtolják. Az előtolószán visszafutásakor az ékes szorítók nyitnak, és a teljes
visszafutásig az állószán rögzíti az anyagot. [5]
25. ábra Ékes adagoló szerkezet
Az eddig tárgyalt mechanikus adagolóberendezéseknél a működtető mozgást

megfelelő kinematikai kapcsolat esetén a présgép forgattyústengelyéről közvetlenül
származtatjuk át a továbbító szerkezetre, ezt függő hajtásnak nevezzük. Egy másik megoldási
lehetőség a független hajtás, mely megvalósulhat villamos motor, hidraulikus vagy
pneumatikus munkahenger, illetve elektromágnes által. A pneumatikus és hidraulikus
továbbítók pedig mindamellett, hogy nagyon pontos kivitelezést igényelnek költségesek is.
Megjegyzésként hozzáfűzhetjük, hogy ma már szinte csak független hajtással működtetett
adagoló-előtoló berendezéseket használnak. A hengeres lemezadagoló is lehet független
hajtású abban az esetben, ha nem az alakítógépre kapcsolt karos mechanizmussal, hanem
külön villamosmotorral látjuk el. [5]
5.3.5. ELEKTROMÁGNESES ADAGOLÓSZERKEZETEK
Az elektromágneses adagolók alapvető ismertetőjele a független hajtás és könnyű

szerelhetőség, ezen felül követelmény az alacsony előállítási költség. Ennél a szerkezetnél
24
SZAKDOLGOZAT
nincs szükség mechanikus kinematikai lánc létesítésére a sajtológép és az adagoló hajtóműve
között. Az elektromos áramkör az 5-ös indukciós tekercsen keresztül záródik, felmágnesezi a
14-es számú előtolót, mely magához húzza a szalagot, és azzal együtt elmozdul a tekercsben.
Amikor a szerszám eléri a végállást, a 7-es kapcsoló nyitja az áramkört, az előtoló elveszíti
mágnesességét, elengedi a szalagot, a 16-os rugók visszatolják kiindulási helyzetébe. Ekkor a
4-es görgőkéses szorító rögzíti az anyagot. [5]
Nem mágnesezhető anyagú szalagot pótberendezés segítségével lehet megfogni, és így
az előtolást biztosítani.
26. ábra Az elektromágneses adagoló elvi vázlata
5.3.6. PNEUMATIKUS VAGY HIDRAULIKUS ADAGOLÓK
Pneumatikus adagoló berendezéseinket erőteljes, merev kívitel jellemzi mely kis

méretekkel párosul. A berendezések adagolási pontossága a nagy erejű első és hátsó
csillapítóknak köszönhetően nagyon jó. A működés csak alacsony zajszintet generál, és a
berendezések levegő igénye is alacsony. Az alkalmazott rozsdamentes anyagok miatt hosszú
élettartamot és nagy kopásállóságot sikerült elérni. A pneumatikus adagolók egyszerűen
üzembehelyezhetőek, egyik szerszámról a másikra átszerelhetőek. [5]
25
SZAKDOLGOZAT
5.3.7. SÁVADAGOLÓ
Ezekkel a berendezésekkel nem feladatom foglalkozni, csak a teljesség igénye

kedvéért említem meg, hogy nem csak lemezszalag, hanem lemezsáv adagoló berendezések is
léteznek. [5]
Sávfelhasználás esetén az adagoló szerkezetbe a lemezsávok folyamatos adagolását is
automatizálni kell. A lemezsáv gyűjtőtérből való önműködő leemelésével elérhetjük a gép
teljes automatizálását. Ez nem jelent mellékidő növekedést, mivel a sáv leemelését a gép
működése közben is elvégezhetjük. Ez történhet kézi, vagy szívófejes adagolással.
A szívófejes sávpótadagoló működése a következő: amikor az előtoló hengerekkel
összekötött sávérzékelő nem jelez anyagot, a szerkezet működni kezd. A légszivattyúra
kapcsolt tapadókorong a gyűjtőtárban elhelyezkedő sávköteg legfelső elemét leemeli, és az
előtoló hengerek közé juttatja. Az adagolás elvégzése után a lengőhimbás hajtómű visszaáll
kiindulási helyzetébe. [5]
27. ábra Szívófejes sáv-pótadagoló berendezés elvi vázlata
26
SZAKDOLGOZAT
6. A KERESKEDELEMBEN KAPHATÓ HASONLÓ BERENDEZÉSEK

FELTÁRÁSA.
6.1. LECSÉVÉLŐK
6.1.1. EGYORSÓS LEMEZ FEL-, ÉS LECSÉVÉLŐ BERENDEZÉSEK
A fel- és lecsévélő orsók meghajtása állítható kuplungos hajtóművel történik. Minden

modell megrendelhető meghajtás nélkül is. A lemeztekercsek megfogatása csuklókkal vagy
menetes orsó által biztosított. [10]
28. ábra Motoros lecsévélő és felcsévélő berendezés
A meghajtás nélküli típusokon az orsók manuális vagy pneumatikus fékkel vannak

ellátva. Anyagmegfogatás manuális vagy hidraulikus munkahenger által. A
sebességszabályozás frekvencia szabályzóval történik. [10]
29. ábra Meghajtás nélküli le-, és felcsévélő
27
SZAKDOLGOZAT
Pneumatikusan vagy hidraulikusan működtetett leszorító karok, meghajtott leszorító
görgőkkel ellátott leszorító karok, szalag ülék, a feltekercselő orsóknál automatikus/ manuális
szalagrögzítés. [10]
a) Hidraulikus lecsévélő b) Motoros lecsévélő
30. ábra Egyorsós lecsévélők
6.1.2. DUPLAORSÓS LECSÉVÉLŐ BERENDEZÉSEK
Minden előbbiekben felsorolt lecsévélő berendezés létezik duplaorsós kivitelben is. A

duplaorsós lecsévélők egy új hatékonyabb megoldást kínálnak több szalag egyidejű
lecsévélésével. Az orsók meghajtása típustól függően történhet manuálisan, villamos motorral
vagy hidraulikusan. [12]
31. ábra Duplaorsós lecsévélők
28
SZAKDOLGOZAT
6.2. EGYENGETŐ BERENDEZÉSEK
6.2.1. LEMEZEGYENGETŐK 7 EGYENGETŐ HENGERREL
A DOMETAL Kft. által kínált szalagegyengető berendezések egy gazdaságos

megoldást kínálnak minden présüzem részére. Minden alsó egyengető henger és az összes
behúzóhenger meghajtott. A meghajtás hajtóművel történik. Az egyengetés sebessége
frekvencia szabályzóval állítható be. Minden A típusjelzésű berendezés esetében a felső
egyengető hengerek felnyithatók. Mindegyik egyengető- és behúzóhenger felületében edzett
és köszörült. Központosan és excentrikusan beállítható görgök vagy csúszó oldalvezetők a
lemez oldalirányú megvezetéséhez. Keménykrómozott egyengető- és behúzóhengerek.
Szalagbevezető asztal a szalagok könnyebb befűzése érdekében. Az egyengető hengerek
utánállítása elektronikusan történik. Minden csapágyhelyhez központi zsírzás biztosított.
Egyenként beállítható felső egyengető hengerek. Az egyengető hengerek utánállításának
mértékét mérőóráról olvashatjuk le. Az egyengető hengerek utánállítása manuálisan vagy
pneumatikusan történhet. [6.]
32. ábra Lemezegyengetők 7 egyengető hengerrel
Az egyengető gépek kiválóan alkalmasak vastagabb keresztmetszetű lemezek

egyengetésére is. A felső egyengető hengerek egyenként utánállíthatók. Az utánállítás
mértékének leolvasása digitális számláló alapján történhet. A behúzó hengerek utánállítása
pneumatikusan vagy hidraulikusan történik. [6.]
29
SZAKDOLGOZAT
33. ábra Lemezegyengető 9 egyengető hengerrel
A vonóhengerek utánállítása manuális vagy pneumatikus lehet. Az

egyengetőhengerek utánállításának mértékét pozíció kijelzésű kézikerékről tudjuk leolvasni.
Nagyobb anyagvastagságra tervezett modelleknél minden henger támasztó görgővel van
felszerelve. A 19 hengeres egyengető gépek vékony lemezvastagság esetén történő precíziós
egyengetésre lettek tervezve. Minden egyengető henger csuklós tengellyel (kardán tengellyel)
van meghajtva. Az egyengető hengerek deformáció szabályozása manuálisan vagy
motorikusan történik. [10]
34. ábra Lemezegyengető 19 egyengető hengerrel
6.3. LEMEZADAGOLÓK
Ezen gépekbe a legtöbb esetben rendkívül dinamikus AC - szervomotorral meghajtott

előtoló hengerek vannak beépítve, egytengelyű CNC pozícióvezérléssel vezérelve. Az
előtolási hossz 0,1-9999,9 mm-ig állítható billentyűzet segítségével. A felső előtoló henger
felemelése és levegőztetése pneumatikus munkahengerrel történik. Mindkét előtoló henger
keménykrómozott és köszörült.
30
SZAKDOLGOZAT
A 31. ábrán különböző lemezadagolók láthatóak. A magasságot hidraulikusan vagy
motorikusan lehet állítani, különálló alapkeretre szerelt kivitel, előtolási hossz ellenőrzést
mérőkerék vezérléssel oldották meg. Túlméretezett, gömbgrafitos öntvényből készült váz,
nagy teherbírású golyós- ill. görgőscsapágyazással. [10]
35. ábra Hengeres lemezadagoló berendezések
A 35. ábrán szintén lemezadagolók láthatók, az egyik padlóra állítható, a másik gépre
szerelhető kivitel.
Az AVER változat a padlóra állítható, az adagolási magasság csavaros lábbal állítható.
Az AVEL, AVEM változatok a présre szerelhetők, az adagolási magasság 100mm-en belül,
kézzel állítható. Mindegyik változat felszerelhető pneumatikus nyitással a központosításhoz.
Működtetésüket váltóáramú brushless vagy radiáldugattyús hidraulikus motorral és léptető
szervomotorral oldják meg. Jellemzőjük az elektronikus, fokozatmentes sebességszabályozás.
a) AVEM 30 b) AVER 50
36. ábra Az Emicon Kft által forgalmazott szalagelőtoló berendezések
31
SZAKDOLGOZAT
7. A MEGOLDÁS-VÁZLATOK ÉRTÉKELEMZÉSE
Módszeres géptervezésből több értékelemzési módszert ismerünk. Léteznek egy- és

kétdimenziós módszerek.
Egydimenziós értékelemzési modell
− Többségmódszer
− RANG módszer
− Copeland módszer
− Dátum módszer
− Értékprofil
Kétdimenziós értékelemzési modell

− Portfolió módszer
− Műszaki-gazdasági értékelés
Az értékelemzést a Szerszámgépek Tanszéke által is gyakran alkalmazott
egydimenziós RANG módszerrel végzem el. Az értékelemzés célja, hogy kiválasszam a
koncepcióhoz legmegfelelőbb megoldás-vázlatot a 5 pontban ismertetettek közül. Az
értékelemzést külön el kell végezni a lecsévélő, egyengető valamint előtoló berendezésre,
majd ezek egymáshoz viszonyított elhelyezésére.
A RANG módszer lényege, hogy különböző szempontok szerint rangsoroljuk a feltárt
megoldás-vázlatokat – a számunkra legkedvezőbb kapja a legkisebb pontot - majd
változatonként összeadjuk a kapott pontszámokat. Ez után összehasonlítjuk őket, és a
legalacsonyabb pontszámú megoldás lesz a számunkra legmegfelelőbb, arra dolgozom ki a
konstrukciós tervet.
Az alábbiakban ismertetett szempontrendszer szerint felírjuk az összes lehetséges
szóba jövő megoldást. Meg kell jegyezni, hogy présgépről lévén szó a szerszám mozgása egy
szabadságfokú, tehát mindenképpen a munkadarabot kell mozgatnunk.
A szempontrendszer elemei:
C1. Termelékenység
C2. Pontosság
C3. Megbízhatóság
C4. Egyszerűség
C5. Kivitelezhetőség
C6. Konstrukciós megoldás
C7. Ár
32
SZAKDOLGOZAT
7.1. MEGOLDÁS-VÁZLATOK LECSÉVÉLŐ BERENDEZÉSRE
A feltárt megoldásokat a 5.1.1 illetve 6.1 pontban ismertettem. Figyelembe véve azt,
hogy a kidolgozandó koncepció olyan gépre vonatkozik, amelyen kizárólag lemezszalagból
készült munkadarabok megmunkálását végzik, a sávadagoló berendezések alkalmazását
elvethetjük, ezért az értékelemzésben is csak a lecsévélő megoldásokat vesszük figyelembe.
2. táblázat Megoldásvázlatok lecsévélőre
egyorsós kétorsós
szabadon
futó
1SZ 2SZ
motorral
hajtott
1M 2M
hidraulikusan
hajtott
1H 2H
33
SZAKDOLGOZAT
7.1.1. KIÉRTÉKELÉS
3. táblázat: Lecsévélő megoldás-vázlatok értékelemzése
1SZ 2SZ 1M 2M 1H 2H
C1 Termelékenység 6 5 4 2 3 1
C2 Pontosság 3 3 2 2 1 1
C3 Megbízhatóság 1 6 3 5 2 4
C4 Egyszerűség 1 4 2 3 5 6
C5 Kivitelezhetőség 1 4 2 5 3 6
C6 Konstrukciós megoldás 2 6 5 1 4 3
C7 Ár 1 2 3 4 5 6
Összpontszám: 15 31 21 22 23 27
Az értékelő táblázat összpontszámai alapján, az egyorsós szabadon futó csapágyazott,

dobos kivitelű lecsévélő berendezés kapta a legkevesebb pontszámot, így ennek a
koncepcióját fogom a későbbiekben kidolgozni.
34
SZAKDOLGOZAT
7.2. MEGOLDÁS-VÁZLATOK ELŐTOLÓ BERENDEZÉSRE
A 5.3 pontban leírtak közül választjuk ki a legmegfelelőbb megoldás-vázlatot, a fent

ismertetett szempontrendszer alapján. Mivel az előtolást független hajtással fogom megoldani,
ezért a napjainkban ritkán használt függő hajtású horgos és ékes megoldásokat alkalmazását
még az értékelemzés elvégzése előtt elvethetjük.
Jelmagyarázat:
− Hengeres: HEN
− Horgos: HOR
− Szorítópofás: SZP
− Ékes: ÉK
− Elektromágneses: EM
− Pneumatikus vagy Hidraulikus: PH
4. táblázat: A lemezadagoló berendezés megoldás-vázlatainak értékelemzése
HEN SZP EM PH
C1 Termelékenység 1 2 4 3
C2 Pontosság 1 4 3 2
C3 Megbízhatóság 2 1 4 3
C4 Egyszerűség 1 4 3 2
C5 Kivitelezhetőség 3 2 3 1
C6 Konstrukciós megoldás 2 4 3 1
C7 Ár 2 1 4 3
Összpontszám: 12 18 24 21
Az értékelemzés alapján a hengeres előtoló berendezés bizonyult a leginkább

megfelelőnek a kidolgozandó koncepcióhoz a felállított szempontrendszer alapján. Mivel a
hengeres megoldást választottuk a lemezadagolóra, így ez kombinálható az egyengető
berendezéssel, tehát egy egységben fogjuk megvalósítani.
35
SZAKDOLGOZAT
7.3. MEGOLDÁS-VÁZLATOK EGYENGETŐ-ADAGOLÓ BERENDEZÉSRE
Az egyengetést a legtöbb esetben páratlan számú egyengetőhenger között végzik.

Amint azt a 6.2 pontban leírtam leggyakoribbak a 7, 9, valamint 19 egyengetőhengeres
berendezések, de találkozunk két hengeres változattal is. A megoldás-vázlatok között én
kisebb berendezéseket tártam fel. Mivel nekünk egy kis konstrukcióra van szükségünk, ezért a
9 vagy több hengeres megoldást már most elvetjük. Ugyanakkor az egy
egyengetőhengerpáros megoldás sem jó, a pontatlansága miatt.
7.3.1. EGYENGETŐ ÖT HENGERREL, EGY ELŐTOLÓ HENGERPÁRRAL (5H1)
Ez egy egyszerű konstrukció, kisebb méretű szalagok egyengetésére kiválóan

alkalmas, előnye, hogy olcsó.
37. ábra 5 hengeres egyengető egy előtoló hengerpárral
7.3.2. EGYENGETŐ ÖT HENGERREL, KÉT ELŐTOLÓ HENGERPÁRRAL (5H2)
38. ábra 5 hengeres egyengető két előtoló hengerpárral
7.3.3. EGYENGETŐ HÉT HENGERREL, EGY ELŐTOLÓ HENGERPÁRRAL
39. ábra 7 hengeres egyengető egy előtoló hengerpárral
36
SZAKDOLGOZAT
7.3.4. EGYENGETŐ HÉT HENGERREL, KÉT ELŐTOLÓ HENGERPÁRRAL
40. ábra 7 hengeres egyengető két előtoló hengerpárral
5. táblázat: A lemezadagoló berendezés megoldás-vázlatainak értékelemzése
5H1 5H2 7H1 7H2
C1 Termelékenység 4 3 2 1
C2 Pontosság 4 1 3 2
C3 Megbízhatóság 2 3 1 4
C4 Egyszerűség 1 3 2 4
C5 Kivitelezhetőség 2 3 1 4
C6 Konstrukciós megoldás 3 2 1 4
C7 Ár 1 2 3 4
Összpontszám: 17 17 13 19
Az értékelő táblázat eredményei alapján a hengeres adagolóval ellátott egyengető

berendezés bizonyult jobbnak, ezért ezt a megoldást fogjuk felhasználni a koncepció
kidolgozásakor.
Az értékelemzés eredményeképpen szabadon futó (fékezett) tengelyű lecsévélőt
alkalmazunk a szalag dobról egyengetőhöz való továbbítására, és a szalag adagolására görgős
előtolóval kombinált egyengetőt használunk.
37
SZAKDOLGOZAT
41. ábra A lemezegyengető és lecsévélő koncepciójának látványterve
A lemezszalag tekercsbe csévélve érkezik az üzembe. Ráhúzzák az 1-es jelű

csévélődobra, a 2-es leszorítógörgővel felülről megtámasztják, majd befűzik a 4-es
egyengető-előtoló berendezésbe, mely a szakaszos automata üzemmód mellett kézi
folyamatos előtolást is tud végezni. A présgépbe való behelyezés után elkezdődik a gyártás. A
6-os előtolóhengerpár adagolja a lemezt a présgépbe úgy, hogy átvezeti az 5-ös egyengető-
hengersoron. A szabadon forgó csapágyazott csévélődobot egy pneumatikus munkahengerrel
működtetett rögzítőfék rögzíti, majd amikor a lemezszalag megfeszül, működteti a 3-as
érzékelőt, ami oldja a féket, mindaddig, amíg megfelelő mennyiségű szalag lejön a csévéről,
eltávolodik az érzékelőtől és a fék újra zár.
38
SZAKDOLGOZAT
8. A LECSÉVÉLŐ BERENDEZÉS MÉRETEZÉSE
A lecsévélő működés szempontjából legfontosabb szerkezeti elemeit méretezni kell.

Először a csévélőtengelyt vizsgáljuk meg szilárdságtanilag, meghatározzuk minimális
méreteit, majd a forgó alkatrészek csapágyit választjuk ki, illetve kiszámoljuk várható
élettartamukat.
8.1. SZILÁRDSÁGI MÉRETEZÉS
A tengely igénybevételeinek meghatározásához szükségünk van az egyengetőbe

bevezethető legnagyobb szalag méreteire.
Szalagszélesség: 20-360 mm
Lemezvastagság: 0,4-2,5 mm
A méretezésnél az előforduló legnagyobb méretekkel fogunk számolni, tehát a 360
mm-es szalagszélességgel és a 2,5 mm-es lemezvastagsággal. Minden ekkora vagy ennél
kisebb méretű lemeztekercset is el fog bírni a lecsévélő berendezés.
6. táblázat Hidegen hengerelt acélszalagok méretei [14]
Fajlagos
Szalagszélesség
Belső átmérő [mm] Szalagvastagság[mm] tekercstömeg
[mm]
[kg/mm]
200-210 4-20 0,3-1,2 1,0-2,5
4-40 0,3-1,2
400 1,0-6,0
41-100 0,4-1,5
20-40 0,3-1,9 1,0-4,0
500 41-100 0,3-3,0 2,0-5,0
101-410 0,3-3,0 3,0-7,0
A b szélességű tekercs tömegét az mte ker cs = m fajlagos ⋅ b képlet alapján számíthatjuk ki.
Ebből követekezően egy 500 mm belső és 1500 mm külső átmérőjű, 410 mm széles
tekercs tömege:
kg
m=7 ⋅ 410mm = 2870kg
mm
39
SZAKDOLGOZAT
A lecsévélő teherbírására a 2870 kg helyett 3000 kg-ot, azaz 3 tonnát engedélyezünk.
m
G = m ⋅ g = 3000kg ⋅ 9,81 = 29430 N ≈ 30kN
s2
8.1.1. A LECSÉVÉLŐ TENGELYÉNEK KONZOLOS KÉTTÁMASZÚ TARTÓKÉNT

VALÓ MODELLEZÉSE
A jobboldali konzolt terhelő megoszló erőrendszert a lecsévélőre helyezett

lemezszalag súlya, illetve maga a tengely súlya adja. A tengely súlya az összterheléshez
képest elhanyagolhatóan kicsi.
42. ábra A lecsévélő tengelyének mechanikai modellje
A tartó A és B keresztmetszeteiben ébredő támasztóerők megegyeznek a csapágyak

statikus radiális terheléseivel.
Először nyomatéki egyenletet írunk fel az A pontra, majd a B pontra, melyekből
meghatározzuk a támaszok reakcióerőit. Mivel a tengely csapágyazva van, és szabadon fut,
ezért
M a = 0 = −30000 ⋅ 495 + FB ⋅ 200

30000 ⋅ 495
FB = = 74250 N
200
M b = 0 = −30000 ⋅ 295 − FA ⋅ 200

−30000 ⋅ 295
FA = = −44250 N
200
A maximális hajlítónyomaték a B keresztmetszetben ébred.
40
SZAKDOLGOZAT
M h max = 30000 N ⋅ 0, 295m = 8850 Nm
43. ábra A lecsévélő orsó igénybevételi ábrái álló helyzetben
A csapágyterhelések csökkentése céljából lehetne közelebb is helyezni a megoszló

terhelést a B jelű csapágyhoz, viszont a csapágy és a dob közötti 90 mm-re konstrukciós
okból szükség van. A konstrukció kidolgozásakor arra kell törekedni, hogy a csapágy és dob
távolsága a valóban ne haladja meg ezt az értéket.
Ahhoz, hogy az orsó csavaró igénybevételét is megkapjuk, szükségünk van az adagoló
előtolási sebességére, amely az iparban használt berendezések előtoló sebességeit figyelembe
véve 100…150 m/min [10]. A kisebb konstrukció érdekében az előtoló sebességet ve=80
m/min-re választjuk. Mivel az előtolás elvégzése után a csévélő orsó szabadon forogna
tovább, ezért féket kell alkalmazni. Ezen fék fékezőnyomatéka fogja megadni az orsó csavaró
igénybevételét. Ezen kívül fellép még egy radiális irányú hajlítóerő is a tengelyen.
Az igénybevételeket a legnagyobb terhelésre kell meghatározni, azaz amikor a lemezt
befűzik az adagolóba. Az első munkadarab elkészítésénél a lemezdob jó közelítéssel még
teljes tömegével terheli az orsót.
41
SZAKDOLGOZAT
8.1.2. FÉKEZÉSKOR FELLÉPŐ IGÉNYBEVÉTELEK MEGHATÁROZÁSA
A fékezőnyomatékot a tehetetlenségi nyomatékból számíthatjuk ki az előtolósebesség,

a lemezdob tömegének, és sugarának az ismeretében, az alábbi módon:
Adatok:
− előtoló sebesség: ve = 80 m/min = 1,33 m/s
− a lemezdob tömege: 3000 kg
− a lemezdob sugara: 1500 mm / 2 = 750 mm = 0,75 m
A szögsebesség meghatározása:
ve
vk = velótoló = r ⋅ ω ⇒ ω =
r
m
1, 33
ω= s = 1, 77 1
0, 75m s
Ha előírjuk, hogy mennyi idő alatt kell lefékeznie az orsót a féknek, akkor
kiszámíthatjuk a szöglassulást (negatív szöggyorsulást). Ha 1 másodpercet írunk elő,
1
1, 77
ω s = 1, 77 1
α= =
t 1s s2
A tehetetlenségi nyomaték számítása:
1 1
m ⋅ r 2 = ⋅ 3000kg ⋅ ( 0, 75m ) = 843, 75kg ⋅ m 2
2
J=
2 2
A tehetetlenségi nyomaték és a szöggyorsulás szorzata adja a forgatónyomatékot,

esetünkben ez lesz a tengelyt terhelő csavarónyomatékot.
1 m2
M = J ⋅ α = 843, 75kg ⋅ m 2 ⋅1, 77 = 1499,99 kg ≈ 1500 Nm
s2 s2
42
SZAKDOLGOZAT
44. ábra A fékezéskor fellépő erők
A fékező erőt akarjuk meghatározni. Az orsó mozgási energiáját a súrlódási erő által
kifejtett munka fogja zérusra csökkenteni, tehát ahhoz, hogy az orsó nyugalomban legyen, a
súrlódási erő és a kerületi erő nagysága meg kell, hogy egyezzen.
A fékdob külső átmérőjét ø400 mm-re vesszük fel. Ha a fékezőerőre túl nagy
eredmény jönne ki, abban az esetben a fékdob átmérőjét kell növelnünk. A fék tömege
elhanyagolható az orsóéhoz képest, ezt majd az ellenőrzésnél vesszük figyelembe.
d 2⋅M
M = Fk ⋅ ⇒ Fk =
2 d
2 ⋅1500 Nm
Fk = 7500 N
0, 4m
Mivel Fk = Fs és FN = Ff,valamint a fékbetét és az acél fékdob közötti csúszó súrlódási

együttható: µ = 0,4,
Fs = FN ⋅ µ ⇒ Fk = F f ⋅ µ
Fk
Ff =
µ
7500 N
Ff = = 18750 N
0, 4
Fékező erőre a fenti eredményt kapjuk.

A fék reteszkötéssel kerül a tengelyre. A szabványos reteszt felületi nyomásra
méretezzük. Anyaga: C45 jelű nemesített acél.
− A reteszkeresztmetszet az adott átmérőre bxh = 20 mm x 12 mm.
− A megengedhető felületi nyomás acél agy esetén: pmeg = 80 MPa.
− Méretezéshez szükséges reteszmagasság: t1 = 7,5 mm
43
SZAKDOLGOZAT
45. ábra Reteszkötés jellemző méretei
F
p= ≤ pmeg
A
Fker Fker
p= ⇒ lmin = +b
( h − t1 ) ⋅ ( l − b ) ( h − t1 ) ⋅ pmeg
7500 N
lmin = + 20mm = 40,8mm
N
(12mm − 7,5mm ) ⋅ 80 2
mm
A kiszámított hosszméretnél nagyobb szabványos reteszhosszt kell választani, legyen

a hossza egyenlő a fék szélességével. Tehát a választott retesz: MSZ EN 6885-A22x14x50-C
45 K a [4] segédletből.
8.1.3. A KÉTTÁMASZÚ TARTÓ ÖSSZETETT IGÉNYBEVÉTELEKKEL
46. ábra A lecsévélő orsójának mechanikai modellje felül elhelyezett fékkel
44
SZAKDOLGOZAT
A kéttámaszú tartó A és C jelű keresztmetszetében ébredő reakcióerők most a
csapágyak dinamikus terhelését jelentik. Itt figyelembe vesszük a csavarónyomatékot is,
amely fékezéskor terheli a tengelyt.
M a = 0 = −18750 ⋅100 + FC ⋅ 200 − 30000 ⋅ 495

18750 ⋅100 + 30000 ⋅ 495
FC = = 83625 N
200
M c = − FA ⋅ 200 + 18750 ⋅100 − 30000 ⋅ 295

18750 ⋅100 − 30000 ⋅ 295
FA = = −34875 N
200
Megvizsgáljuk a kéttámaszú tartót úgy is, hogy a fékerő ellentétes irányban hat a
lemezdob súlyával.
47. ábra A lecsévélő orsójának mechanikai modellje alul elhelyezett fékkel
M a = 0 = 18750 ⋅100 + FC ⋅ 200 − 30000 ⋅ 495

−18750 ⋅100 + 30000 ⋅ 495
FC = = 64875 N
200
M c = 0 = − FA ⋅ 200 − 18750 ⋅100 − 30000 ⋅ 295

−18750 ⋅100 − 30000 ⋅ 295
FA = = −53625 N
200
45
SZAKDOLGOZAT
Ez utóbbi elrendezés szerint építjük majd be a féket, mivel ebben az esetben a két
támasztóerő nagyságának különbsége kisebb, azaz kiegyenlítettebb a két csapágy terhelése.
A hajlítónyomaték maximális értéke a C keresztmetszetet terheli.
M h max = 30000 N ⋅ 0, 295m = 8850 Nm
A hajlítónyomatéki ábra megrajzolásához ki kell számítani a B keresztmetszetben

ébredő hajlítónyomatékot.
M hC = 53635 N ⋅ 0,1m = 5363,5 Nm
48. ábra A lecsévélő orsó igénybevételi ábrái fékezéskor
46
SZAKDOLGOZAT
8.1.4. A TENGELYMÉRETEZÉSE
A lecsévélő berendezés orsóját összetett igénybevételre, hajlítás-csavarásra

méretezzük, a Huber-Mises-Hencky összefüggés szerint.
Adatok:
− Csavarónyomaték: Mcs=1500 Nm
− Hajlítónyomaték: Mh=8850 Nm
Méretezési alapösszefüggések:
σ red = σ hj2 + 3τ cs2 ≤ σ meg
M cs
σ hj =
Mh τ cs =
K Kp
d ⋅π
3
d 3 ⋅π
K= Kp =
32 16
M h ⋅ 32 M ⋅16
σ hj = 3 τ cs = cs3
d ⋅π d ⋅π
A húzó és csavaró igénybevétel alapösszefüggéseit behelyettesítve a HMH képletbe:
2 2
 M ⋅ 32   M cs ⋅16 
σ red =  h3  + 3 3 
 d ⋅π   d ⋅π 
képletet kapjuk. Ha határterhelésre méretezünk, akkor σred= σmeg összefüggést kell

R
használnunk, ahol σ meg = eH .
N
A tengely anyagának általános rendeltetésű övözetlen szerkezeti acélt választunk,
melynek jelölése az MSZEN10025 szerint: E360. Ez azt jelenti, hogy a felső folyáshatár
minimális értéke: 360 N/mm2. Kétszeres biztonságra törekszünk, tehát a biztonsági tényezőt
N=2 –nek választjuk. Innen ki tudjuk számítani a megengedett feszültséget.
ReH 360 MPa

σ meg = = = 180 MPa
N 2
A lecsévélő orsóját tehát úgy méretezzük, hogy a HMH egyenletbe behelyettesítjük a

redukált feszültség helyére a megengedett feszültséget, valamint a csavaró illetve hajlító
nyomatékot, majd kifejezzük a d átmérőt. Az így kapott értéknél nagyobb átmérőjűre
választott bármely tömör kör keresztmetszet elbírja a 8.1.3 pontban számított terheléseket
kétszeres biztonsággal.
47
SZAKDOLGOZAT
2 2
 M ⋅ 32   M cs ⋅16  2 ⋅ M h2 + 3 ⋅ M cs2 2 ⋅ M h2 + 3 ⋅ M cs2 2 ⋅ M h2 + 3 ⋅ M cs2
σ red = σ meg =  h3  + 3  3  = = =
 d ⋅π   d ⋅π   d 3 ⋅π 
2
d 3 ⋅π Kp
  16
 16 
16 ⋅ 2 ⋅ M h2 + 3 ⋅ M cs2 16 ⋅ 2 ⋅ M h2 + 3 ⋅ M cs2
d3 = ⇒d = 3
σ meg ⋅ π σ meg ⋅ π
2 ⋅ M h2 + 3 ⋅ M cs2 = 2 ⋅ ( 8850 Nm ) + 3 ⋅ (1500 Nm ) = 12782, 6 Nm

2 2
16 ⋅12782, 6 Nm
d= = 0, 07124m = 71, 24mm
(180 ⋅10 ) m2 ⋅ π
N
3 6
Az orsó minimális átmérőjére tehát 71,24 mm –t kaptunk. A csapágyazott tengelyrész

átmérőjének 80 mm-t választunk. Ennél kisebb átmérőjű csak a terheletlen tengelycsonk lehet.
8.1.5. A TENGELY ELLENŐRZÉSE
A tengelyben lesz egy tengely irányú furat, a dobot szorító pofák mozgatóorsójának
helyét biztosítja. Ennek a keresztmetszetére is elvégezzük az ellenőrzést.
49. ábra Az orsó vázlata
Ellenőriznünk kell az tengely azon részét, amelyben furat van, hogy a körgyűrű
keresztmetszet elviseli-e az igénybevételt. Ezt a keresztmetszetet már csak egyszerű
igénybevétel (hajlítás) terheli. A keresztmetszet külső átmérője: dk = 90 mm, a belső
átmérője: db = 75 mm.
Mh M ⋅ d ⋅ 32 8850000 Nmm ⋅ 90mm ⋅ 32

σ hj = = 4h k4 = = 154, 09MPa
K (
( dk − db ) ⋅ π ( 90mm )4 − ( 60mm )4 ⋅ π )
M cs M ⋅ d ⋅12 1500000 Nmm ⋅ 90mm ⋅16
τ cs = = 4cs k4 = = 13, 05MPa
K p ( d k − db ) ⋅ π (
( 90mm ) − ( 60mm ) ⋅ π
4 4
)
(154, 09MPa ) + 3 ⋅ (13, 05MPa ) = 155, 7 MPa < σ meg
2 2
σ red = σ hj2 + 3τ cs2 =
A tengely furatos része is elviseli az igénybevételt.

Ellenőrzésképpen kiszámítjuk a gyengített keresztmetszet átmérőjét, vagyis azt az
átmérőt, amit akkor kapunk, ha az eredeti átmérőből kivonjuk a reteszhorony mélységét.
48
SZAKDOLGOZAT
Ennek a gyengített méretnek nagyobbnak kell lennie a 8.1.4 pontban meghatározott minimális
átmérőnél.
d gy = d − t1 = 80mm − 7,5mm = 72, 5mm > d min
50. ábra A tengely gyengített keresztmetszete a reteszelés helyén
8.2. A LECSÉVÉLŐ ORSÓ CSAPÁGYAINAK KIVÁLASZTÁSA
A csapágyválasztásnál két dolgot veszünk figyelembe. A csapágyat terhelő erőket,

valamint a beépítési méreteit. A 80 mm átmérőjű tengelyhez katalógusból választunk egy
azonos belső átmérőjű sorozatot, majd az adott sorozatból kiválasztjuk azt a csapágyat,
amelyik statikus terhelése nagyobb a 8.1.1, dinamikus alapterhelése pedig a 8.1.3 pontban
meghatározott támasztóerőknél.
8.2.1. A CSAPÁGYAK KIVÁLASZTÁSA
A statikus alapterhelésekre vonatkozóan:
FA = 74, 25kN
FB = 44, 25kN
Itt az FA erőt vesszük figyelembe, tehát a minimális statikus alapterhelése P0 = 74,25

kN. Olyan csapágyat kell választani, amelyiknek ennél nagyobb a statikus alapterhelése.
A dinamikus terhelésre vonatkozóan:
FA = 53, 63kN
FC = 64,88kN
Mivel a csapágy a radiális terhelése mellé elhanyagolhatóan kis axiális terhelést vesz
fel, ezért a dinamikus egyenértékű terhelés egyenlő lesz a radiális terheléssel. Tehát az Fc erőt
49
SZAKDOLGOZAT
nézzük, mivel a két csapágy terhelése közül az a nagyobb, így P = 64,88 kN-nal
számolhatunk, melyet 65 kN-ra kerekítünk. Mélyhornyú golyós csapágyat fogunk beépíteni,
melyet az SKF on-line katalógusából választunk ki.
Méretezési adatok:
− A csapágy élettartama: Lh = 20000 üzemóra
− Élettartam kitevő: p = 3 (golyóscsapágyakra); p = 10/3 (görgőscsapágyakra)
− Egyenertékű terhelés: P = 65 kN
− Megengedett legnagyobb fordulatszám: n = 15 1/min
p
C 
L= 
P
L ⋅ n ⋅ 60
L= h 6
10
Lh ⋅ n ⋅ 60
C = P⋅ p
106
1
20000 ⋅15 ⋅ 60
C = 65kN ⋅
3 min = 170, 3kN
6
10
51. ábra Kétsorú mélyhornyú golyóscsapágyak (SKF) [11]
50
SZAKDOLGOZAT
52. ábra Egysoros mélyhornyú golyóscsapágyak (SKF) [11]
Mivel a kiszámított dinamikus alapterhelés értéke túl nagy, így két-két golyós
csapágyat kellene beépíteni egy- és kétsorú csapágyból is, ezért konstrukciós okból
hengergörgős csapágyat építünk be.
p
C 
L= 
P
L ⋅ n ⋅ 60
L= h 6
10
Lh ⋅ n ⋅ 60
C = P⋅ p
106
1
10
20000 ⋅15 ⋅ 60
C = 65kN ⋅
3 min = 154, 7 kN
6
10
51
SZAKDOLGOZAT
53. ábra Hengergörgős csapágyak (SKF) [11]
A 160 kN dinamikus alapterhelésű, N 216 ECP jelű csapágyat választjuk, mivel ennek
a C értéke nagyobb az általunk számítottnál, tehát elviseli a terhelést az előírt 20000
üzemórán át.
52
SZAKDOLGOZAT
9. AZ EGYENGETŐ-ADAGOLÓ BERENDEZÉS MÉRETEZÉSE
A 7.3 pontban leírtak alapján a lemezszalag előtolását kombinált egyengető-előtoló

berendezéssel valósítjuk meg. A lecsévélőhöz hasonlóan a konstrukciós tervezés előtt itt is
méretezni kell a működés és szerkezeti kialakítás szempontjából fontos részegységeket. A
továbbiakban meghatározzuk az egyengetőhengerek valamint előtolóhengerek méreteit,
csapágyat választunk hozzájuk, és ezeket ellenőrizzük. Az előtolóhengerekre a nyomatékot
lánchajtással visszük át a motorról. Ezen lánchajtást is méretezzük.
9.1. A LÁNCHAJTÁS MÉRETEZÉSE
9.1.1. AZ ELŐTOLÁST BIZTOSÍTÓ MOTOR TELJESÍTMÉNYÉNEK A

MEGHATÁROZÁSA
Ahhoz, hogy a motor teljesítményét meghatározzuk, tudnunk kell a lemez előtolásához

szükséges teljesítményt.
A HENGEREKRE HATÓ ERŐK MEGHATÁROZÁSA
Méretezési alapadatok:
− A súrlódási együttható a lemez és az előtolóhengerek anyaga (acél – acél) között:
µ = 0,2
− Az előtoló sebesség: ve = 80 m/min = 1,33 m/s, ez megegyezik a hengerek kerületi
sebességével.
54. ábra Az előtolóhengerre ható erők
53
SZAKDOLGOZAT
Először meghatározzuk az előtolóhengerre ható erőket. Akkora súrlódást kell
elérnünk, amely elegendő a lecsévélt lemezdarab súlyának megmozdításához. A lecsévélőt 3
méterre helyezzük el az adagolótól. Ekkor a megmozdítandó lemezdarab súlya:
G = m⋅ g
Ahol: l: a megmozdítandó szalagdarab hossza,

b: a lemezszalag szélessége
s: a lemezszalag vastagsága
Az egyengető magassága megegyezik a DKS-100 présgép asztalának magasságával,
amely 900 mm.
55. ábra A megmozdítandó lemezdarab l hosszának számítása
l 2 = ( 3m ) ⋅ ( 0, 9m )
2 2
( 3m ) ⋅ ( 0,9m )
2 2
l= = 3,13m
A szalag anyagának (acél) sűrűsége: ρ = 7850 kg/m3
V = l ⋅ b ⋅ s = 3,13m ⋅ 0, 41m ⋅ 0, 003m = 0, 0038m3

kg
m = ρ acél ⋅ V = 7850 ⋅ 0, 0038m3 ≈ 30kg
m3
Fs
Fs = µ ⋅ FN ⇒ FN =
µ
m
Fs = G = m ⋅ g = 30kg ⋅ 9,81 = 294,3 N ≈ 300 N
s2
300 N
FN = = 1500 N
0, 2
54
SZAKDOLGOZAT
A szalag továbbításához szükséges teljesítményt az alábbi összefüggésből
számíthatjuk ki:
P = Fs ⋅ velőtoló
m
P = 300 N ⋅1,33 ≈ 400W
s
A WATT-DRIVE aszinkron szervomotor katalógusából választunk megfelelő motort a

hajtáshoz. A 81K4 S jelű motor névleges teljesítménye 0,55 kW, ami nagyobb, mint a
nekünk szükséges, tehát ezt a motort választjuk. A motor hatásfoka: ηm = 80%.
56. ábra Részlet a motorkatalógusból [9]
55
SZAKDOLGOZAT
9.1.2. A LÁNCKERÉK MÉRETEINEK MEGHATÁROZÁSA
Először a láncosztást kell kiszámítanunk. A láncosztás maximális értéke:
2
 900 
pmax = 25, 4 ⋅ 3  
 n2 
A hajtott lánckereket az előtolóhenger tengelycsonkjára szereljük, ezért fordulatszáma

megegyezik a henger fordulatszámával. A lánchajtás maximális hatásfoka ηl = 98% is lehet
megfelelő kenés mellett. Így a ténylegesen átvitt teljesítmény:
P = PN ⋅ηl ⋅ηm = 0,55kW ⋅ 0,98 ⋅ 0,8 = 0, 43kW
A hengerek fordulatszámának meghatározásához vegyük fel a hengerek átmérőjét

d = 80 mm-re. Innen tudjuk számolni az előtolósebesség ismeretében a szögsebességet, majd
abból a fordulatszámot.
m
1, 33
v s = 33, 33 1
ω2 = e =
d 0, 04m s
2
1
33,33
ω s = 5, 3 1 = 318 1
n2 = 2 =
2 ⋅π 2 ⋅π s min
A kapott értéket kerekíthetjük 320 1/min-re. Az előző képletbe behelyettesítve:
2
 
 900 
pmax = 25, 4 ⋅ 3   = 50, 61mm
1
 320 
 min 
A láncosztás értékét a [3] 4.26 táblázatából választjuk, ami kisebb kell, hogy legyen,
mint az előbb számolt maximális láncosztás. Választhatnánk az legközelebb eső 44,45 mm-es
láncosztást, viszont a 4.27 táblázatban az ahhoz megadott kiskerék fordulatszám túl alacsony.
Az 500…750 1/min fordulatszám-tartományhoz tartozó 31,55 mm-t választjuk és a motor
névleges 1400 1/min fordulatszámát 640 1/min-re szabályozzuk. Ekkor az áttétel az alábbiak
szerint alakul:
56
SZAKDOLGOZAT
1
640
n1 min = 2
i= =
n2 320 1
min
Szintén a [3] irodalom 4.27 táblázatából választunk a kiskeréknek z1 fogszámot, mi

17. Innen a nagykerék fogszáma:
z2
i= ⇒ z2 = i ⋅ z1
z1
z2 = 2 ⋅17 = 34
Következő lépésben meghatározzuk a lánckerekek osztókör-átmérőjét.
p 31, 75mm
d1 = = = 172,8mm
180° 180°
sin sin
z1 17
p 31, 75mm
d2 = = = 344,1mm
180° 180°
sin sin
z2 34
A lánc sebességét a következőképpen számíthatjuk:
1
640
vl = d1 ⋅ n1 ⋅ π = 0,173m ⋅ min ⋅ π = 5,8 m
60 s
Innen a kerületi erő:
P 430W
Fk = = 74,12 N
v 5,8 m
s
A lánc szakítóterhelése a [3] 4.26 táblázata alapján egysoros lánchajtásnál 89kN.

A biztonsági tényező értéke:
Fszak 89kN
n= = = 1, 2
Fmax 74,12kN
Ez az érték a 4.28 táblázatban megadott 10…15 határ alatt van.

A lánchajtás tengelytávolsága az a = (30…60)p képlet alapján számolható. Legyen az
együttható 30.
57
SZAKDOLGOZAT
a = 30 ⋅ p = 30 ⋅ 31, 75mm = 952, 5mm
Azért, hogy a hajtott tengelyt ne terhelje ferde irányú erő, úgy alakítjuk ki a hajtást,
hogy a lemenő (feszített) láncág függőleges legyen.
57. ábra A lánchajtás elrendezése
A lánc csapot ellenőrizni kell felületi nyomásra. Lassú hajtásnál a megengedett

felületi nyomás 15 MPa. A csuklófelület értéke a 4.26 táblázat adatai alapján: 296mm2.
Fmax
p= ≤ pmeg
A
74,12 N
p= = 0, 25MPa ≤ pmeg
296mm 2
9.2. AZ ELŐTOLÓHENGEREK MÉRETEZÉSE
A hengerekre ható erőket a 9.1.1 pontban meghatároztuk. Az előtolást egy

hengerpárral biztosítjuk, melyeknél a hengerek, és a lemezszalag közti súrlódást használjuk
ki. Az előtoló- és az egyengetőhengerek méretei megegyeznek, mivel az előtolóhengerek is
végeznek egyengetést. A hengerek hosszát a lemezszélességtől praktikusan nagyobbra
választjuk.
58
SZAKDOLGOZAT
58. ábra Az előtoló hengerpárra ható erők
A 58. ábraán látható hengerek közül az alsó a hajtott henger, a felső a támasztó henger.
59. ábra Egy előtoló henger mechanikai modellje
A tengelyre ható csavarónyomaték:
M cs = Fk ⋅ d 2 = 74, 23 N ⋅ 0,344m = 25,5 Nm
Kiszámítjuk az A és B csapágyazásnál ébredő reakcióerőket:
59
SZAKDOLGOZAT
ΣM a = 0 = 37500 ⋅ 215 − FB ⋅ 430 + 74,12 ⋅ 580
37500 ⋅ 215 + 74,12 ⋅ 580
Fb = = 18850 N
430
ΣM b = FA ⋅ 430 − 37500 ⋅ 215 + 74,12 ⋅150
37500 ⋅ 215 + 74,12 ⋅150
FA = = 18775 N
430
A maximális hajlítónyomaték értéke, jó közelítéssel:
M h max = 18850 N ⋅ 0, 215m = 4052, 73 Nm
60. ábra A tengely igénybevételi ábrái
A csavaró tengely igénybevétele elenyészően kicsi, méretezhetünk tisztán hajlításra. A

méretezésnél 2-szeres biztonsági tényezőt használunk. Az egyengető anyagának nagy
keménységű edzett acélt használunk. Az MSZ EN 10083szabványban C45-tel jelölt acélt
választunk. Folyáshatára 430 MPa, keménysége 56…62 HRC.
Megengedett feszültség: σmeg = 215 MPa
60
SZAKDOLGOZAT
Mh
σ hj = ≤ σ meg
K
M ⋅ 32 4052730 Nmm ⋅ 32
σ hj = h3 = = 80, 62 MPa
d ⋅π ( 80mm ) ⋅ π
3
9.2.1. A HENGEREK CSAPÁGYAZÁSÁNAK MÉRETEZÉSE
A hengersor 1-1 hengerét kéttámaszú tartóként modellezzük. A taróra megoszló

erőrendszer hat, az alátámasztásoknál keletkező reakcióerők lesznek a csapágyak egyenértékű
terhelései, mivel a henger axiális igénybevétele itt is elhanyagolható. A legnagyobb
igénybevételnek kitett henger az előtolóhenger.
Az A jelű csapágy bár minimálisan, de nagyobb terhelést kap, mint az B jelű, így az A
jelű csapágyat méretezzük.
Méretezési adatok:
− Dinamikus egyenértékű terhelés: P = 18850 N
− Előírt csapágyélettartam: 20000 üzemóra
− Élettartam kitevő: p = 3
− Fordulatszám: 320 1/min
p
C 
L= 
P
L ⋅ n ⋅ 60
L= h 6
10
Lh ⋅ n ⋅ 60
C = P⋅ p
106
1
20000 ⋅ 320 ⋅ 60
C = 18,85kN ⋅
3 min = 137 kN
6
10
A csapágy belső átmérőjét úgy kell megválasztani, hogy 60 mm-es tengelycsonkra

lesz felszerelve.
61
SZAKDOLGOZAT
61. ábra Mélyhornyú golyóscsapágyak (SKF) [11]
A 6312 jelű csapágyat választjuk a katalógusból. Mivel erre a típusra megengedett C

érték 85,2 kN, ezért minden csapágyazáshoz 2 darabot építünk be.
62
SZAKDOLGOZAT
ÖSSZEFOGLALÁS
A Szakdolgozatomban egy DKS-100 típusú présgéphez kellett lemezleadó –

egyengető - előtoló berendezést terveznem. Ehhez először feltártam a présgépek főbb típusait,
majd az automatizálási lehetőségeiket. Piackutatást végeztem a kereskedelemben kapható
hasonló automatizáló berendezések között, majd több megoldási alternatíva feltárása után
értékelemzés segítségével kiválasztottam az adott problémára legjobbnak tűnő megoldást.
Ezután a koncepciót dolgoztam ki, külön egy lecsévélő, és egy egybeépített
egyengető - előtoló berendezésre. Először a műszaki számításokat végeztem el, majd
rajzdokumentációt készítettem.
63
SZAKDOLGOZAT
IRODALOMJEGYZÉK
[1] Dr Zsáry Árpád: Gépelemek I. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1990

[2] Dr Zsáry Árpád: Gépelemek II. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1990
[3] Ungár Tamás – Vida András Segédlet a Gépelemek I-II kötetéhez. Nemzeti
Tankönvkiadó, Budapest
[4] Fisherez – Dax – Gundelfinger – Haffner: Fémtechnológiai táblázatok. B+V kiadó
[5] Fazekas Balázs: Különleges szerszámgépek : Forgácsnélküli alakítógépek Nehézipari
Műszaki Egyetem, 1972
[6] Dr. Tisza Miklós: Mechanikai Technológiák. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc 2008
WEBCÍMEK
[7] www.jura-plussz.hu/hu
[8] www.methungarykft.com
[9] www.iramko.com
[10] www.dometal.hu/
[11] www.skf.hu
[12] www.laabagnes.hu
[13] http://hu.wikipedia.org/wiki/Mechanikus_sajtók
[14] www.dunaferr.hu
64

Présgép

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Présgép

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

MISKOLCI EGYETEM

Gépészmérnöki és Informatikai Kar

Kéki Dávid Márk

In my Thesis I have designed a winder – straightener – feeder machine for a DKS-100

A JURA-PLUSSZ Termelő és Szolgáltató Kft. 1993-ban alakult 100%-ban

1. ábra Képek a JURA-PLUSSZ Kft. telephelyéről és műhelycsarnokáról

A JURA-PLUSSZ Kft-nél a korszerű CNC, és CAM technikák mellett, hagyományos

2. ábra DKS 100 típusú présgépek

Az alkatrészek lemezből készülnek, melyek végleges alakjukat különböző préselési,

3. ábra DKS 100 típusú présgép lecsévélő – egyengető berendezéssel

3.1. A PRÉSGÉPEN VÉGZETT ALAKÍTÁS MUNKACIKLUSA

4. ábra A présgépen végzett alakítás munkaciklusa

3.2. A GÉPEN GYÁRTOTT MUNKADARABOK BEMUTATÁSA

Az autóiparban alkalmazott lemezalkatrészeknél nagyon fontos szempont a pontosság,

5. ábra Elkészült lemezalátétek

3.2.1. KÖRGYŰRŰ ALÁTÉT

Nagy sorozatban gyártanak az alábbi ábrán látható lemezalátéteket, a Modine

6. ábra Körgyűrű alátét

Ezeket az alkatrészeket szintén az autóiparban alkalmazzák, záróelemként. Ezen

3.3. A GYÁRTÁS SORÁN FELLÉPŐ HIÁNYOSSÁGOK

A fent részletezett hagyományos technológia egy munkás teljes műszakbeli

FEINTOOL - HFA 6300 finomkivágó DOOSAN Lynx 220 CNC eszterga

8. ábra A cég új beruházásai

A lemez lefejtés - előtolás gépesítése megoldást nyújthat a fenti problémára, és a

3.4. A PÓTLÓLAGOS AUTOMATIZÁLÁS SZÜKSÉGESSÉGÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA

Lemezmegmunkálásnál a termelékenység, valamint a pontosság növelése megköveteli

A képlékenyalakítás olyan gyártási módszer, amellyel szilárd test (előgyártmány)

Attól függően, hogy az alakítás milyen hőmérsékleten megy végbe,

4.1. A LEMEZALAKÍTÁS GÉPEI

A lemezmegmunkáló szerszámgépek szerkezetileg egyszerű felépítésű, de nagy

4.1.1. A PRÉGÉPEK CSOPORTOSÍTÁSA

4.1.2. AZ EXCENTERES PRÉSGÉPEK VÁLTOZATAI

Maxima-sajtó: Az excenteres sajtókat több célra használják, ezek közül a süllyesztékes

9. ábra A maxima-sajtó elvi vázlata

Egyállványos sajtók: Az egyállványos excentersajtók kisebb nyomóerővel készülnek,

10. ábra Egyállványos excenter sajtók

11. ábra Mozgóékes és könyökemelős sajtó összehasonlítása

12. ábra Az excenter prés működési vázlata

13. ábra A DKS - 100 présgép vonalas vázlata

A mechanizálás és folyamata a félgyártmányok, és félkészgyártmányok

A félkész illetve készgyártmányok előállítása félgyártmányokból történik. A

A szalag adagolási pontosságát a cséve tekercselési ellenállása nagymértékben

14. ábra Csúszó szalaglecsévélő 15. ábra Dönthető szalaglecsévélő

− szabadon futó csapágyazott: ennél a megoldásnál jelentősen csökken a lemezdob

Ez utóbbi kettő hátránya, hogy a tengely, amire a dobot helyezzük konzolos

A felhasználásra kerülő szalagok és sávok gyakran olyan mértékben deformálódnak,

18. ábra Egyoldalas szorítóelemes előtoló szerkezet görgős befogóval és egyengetővel

5.2.2. HENGERES ELŐTOLÓVAL KOMBINÁLT EGYENGETŐ BERENDEZÉS

19. ábra Hengeres előtoló-egyengető 20. ábra Az előtoló berendezés meghajtása

5.3. FÉLGYÁRTMÁNYOK ADAGOLÁSA

Félgyártmányoknál folyamatos adagolás történik. Az adagoló szerkezetek legtöbb

5.3.1. HENGERES ADAGOLÓK

A szalagot, vagy lemezsávot hengerek segítségével tolja elő az adagoló. Az ilyen

21. ábra Kétoldali hengeres előtoló szerkezet vázlata

5.3.2. HORGOS ADAGOLÓSZERKEZETEK

Az egyik legegyszerűbb lemezadagoló típus. Csak hulladékos vágáshoz használható

22. ábra Horgos adagoló szerkezet

5.3.3. SZORÍTÓPOFÁS ADAGOLÓSZERKEZETEK

Ezek az adagolók különféle szorítómechanizmusokkal dogoznak. A mechanizmusok

23. ábra Szorítóelemes előtoló berendezés szerkezeti megoldása

24. ábra Görgős-szorítópofás adagoló készülék

5.3.4. ÉKES ADAGOLÓSZERKEZETEK

Felépítésük leginkább a görgő-szorítópofás adagolóéhoz hasonlít. Az előtolást itt is az

25. ábra Ékes adagoló szerkezet