Oszteológia - Csonttan

Csontok tanulmányozásával foglalkozik.

Általános tulajdonságok
– Fehéres - Sárga szervek amelyek a lágyrészek belsejében helyezkednek el.
Támasztásul szolgálnak, illetve az izmok tapadását teszik lehetővé.

A csontok szerepe:
– A test középtengelyét képezik
– Meghatározzák a test alakját, méreteit és a részek közötti arányt.
– Üregeket képeznek egyes szervek oltalmazására
– A szervezek kálcium tartalékát képezik
– Az izmok tapadására szolgálnak

A csontok osztályozása:
A csontok jellemzésénél 3 méretet veszünk figyelembe:
– hosszúságot
– szélességet
– vastagságot

E kritériumok szerint hosszú, rövid és lapos csontokat ismerünk.

Vannak olyan csontok amelyek szabálytalan alakúak és nem besorolhatóak az előző

csoportokba, így ismerünk
– varratokat
– légtartalmú csontokat
– lencse csontokat

A hosszú csontokat csöves csontoknak is nevezzük, mivel középső részükön egy

csőszerű részt figyelhetünk meg amit velőüregnek nevezünk
Egy testel vagy “diafízissel” és két végrésszel vagy “epifízissel” rendelkeznek. A felső
és alsó szabad végtag csontjai nagyrészt ebbe a kategóriába tartoznak. (pl.
csombcsont, felkarcsont, lábszárcsontok, újperccsontok stb.)

Rövid csontok ezek esetében a 3 paraméter majdnem megegyezik. Olyan

testrészeken helyezkednek el ahol nagy mozgékonyságra van szükség. (pl.
csigolyák, kéztőcsontok stb.)

Különböző alakú lapos csontot ismerünk, pl. Bordák, Lapockák, Kulcscsontot

amelyeknek a vastagsága változó nagyrészt a legkisebb paramétert jelenti.

Varrati csontokkal az agykoponya szintjén találkozunk, amelyek a fejlődés során

izületekben tömörülnek egymáshozés merevvé válnak.
Több típusú varratot ismerünk:
– fogazott varrat
– sima varrat
 – pikkelyes varrat

Légtartalmú csontok szabálytalan alakúak és levegővel teli üregeket tartalmaznak.

Pneomatikus csontoknak is nevezzük.

A lencse csontok sajátos formát képviselnek, izületek szomszédságában inak között

alakulnak ki. Pl. Térdkalács, másnéven “Patella”.

A csonthártya a csontot majdnem teljes egészében körülöleli. Kivételt képeznek az

izületi porccal borított felszínek, valamint az izmok tapadási helyei. A csonthártya
bőségesen beidegzett és vérerezett, ezért ütéskor ez az a felület amely a fájdalmat
eredményezi. Vastagsága változó, kisebb csontoknál vékony, maximális vastagsága
eléri a 3mm-t. Gyulladása nagyon fájdalmas és “Periosztitisznek” nevezzük.

A csontok felszínein különböző kiemelkedéseket, illetve üregeket figyelhetünk meg.

– lyukat
– csatornák
– barázdák
– sáncok

A kiemelkedések alakja szerint beszélhetünk

– Tövisről
– Taréjról
– Csontdudorról
– Gumóról
– Tomporról
– stb.

Belső összetételét tekintve csontállományból épülnek fel, amit “Csontszövetnek”

nevezünk.
A csontszövet egyik alkotó eleme a csontgerendák vagy trabekulák. Ezeknek az
elhelyeszkedése határozza meg a csontállományt.
Ez két féle lehet:
– Szivacsos
– Tömör

A Szivacsos csontállományban a trabekulák vagy gerendák egymást metszik

különböző pontokon. Ez agyja a szivacshoz hasonló állagot.

A tömör csontszövet esetében a csontgerendák vagy trabekulák egymással szoros

összeköttetésben vannak, így nagy ellenállással bírnak. A szervezetben a csontok
típusától függően a szivacsos és tömör csöntszövet majdnem mindenhol
megfigyelhető.

A csontok nagyon gazdag érrendszerrel rendelkeznek. Vannak posztóereik,

gyűjtőereik amelyek a táplálást és átjárást biztosítják pl. a csonthártya irányába.
Nyirokerekkel nem rendelkeznek. Ezt a csont körüli nyirokkeringésre specializódott
hálózat végzi el.
A csontvelő egy puha, félig folyékony, félig szivacsos állomány amely a csont
belsejében lévő üreget kitölti. Elhelyezkedése, alkotóelemei szerint 3 csontvelő
típust különböztetünk meg:
– Vörös csontvelő, a vér alakos elemeinek a túlsúlya miatt rendelkezik ezzel a
színnel. Magzati korban, gyermek korban a csontok többsége ezt a típusú
csontvelőt tartalmazza. Felnőtt korban egyes csontokban mint pl. a bordák,
szegycsont, mellcsont, medence csontok, csigolyák esetében figyelhetjük meg.
– Sárga csontvelő a felnőtt ember csontjának többségénél figyelhető meg. Sárga
színét a nagy zsírtartalmának köszönheti.
– Szürke csontvelő az idősebbek esetében figyelhető meg. Sok kötőelemet
tartalmaz.

A csontvelő szerepe:
– Részt vesz a csontképződésben
– Csonttörések esetén csontjavító
– Vérképző szerepe van
– Zsírt tartalákol

A csontok biofizikai folyamatai:

Mivel nagyon sok folyamat történik a szervezetben, ez érinti a csontokat is.

Két nagy folyamatról beszélhetünk:
– Csontosodás
– Felszívódás

A Csontosodás az a biofizikai folyamat amelynek során a foszfor-kálcium sók

rögzülnek egy szerves alapon. Nem szabad összetévesztenünk a csontfejlődéssel,
amely a csontnak a fokozatos kialakulását jelenti.
A csontosodás folyamatához egy sor tényező szükséges. Pl. enzimek, vitaminok,
idegi tényezők, mechanikai tényezők stb… Az enzimet közül a foszforsavakat
említhetjük meg. A hormonok közül a STH vagy szomatotróp hormont említhetjük
meg.
A vitaminok közül a D2, D3, B vitamint említjük.
Idegi tényező pl. a stressz negatívan befosályolja a csontosodást.

A Felszívódás a csont szilárdságának a csökkenésében áll, amely lehet ásványi

vagy szerves.
A ásványi felszívódáskór a csontok veszítenek ásványi só tartalmukból, ennek
következtében mechanikai tulajdonságuk változik. Pl. csontlágyulás alakulhat ki.
Szerves felszívódásról beszélünk, amikor a csont alapállományából a
“Poliszacharidok” száma csökken, vagy teljesen elveszik. A szevezetben a biofizikai
folyamatokmak egymással egyensúlyban kellene, hogy legyenek.
Amikor pl. nagyobb a felszívódás akkor “Csontritkulásról” beszélünk.

A csontforradás törések után megfigyelhető biofizikai folyamat. A csontheg

kialakulása következtében “Callus” képződésről beszélünk. Ez a csontszövet
újraképződését jelenti, és helyettesíti a csont folytonosságát.
A csontváz
A csontok összesége a csontvázat képezik. Az emberi szervezetben 206-208 csont
található, amely a gerint körül csoportusul. 33-34 apró csont gerincoszlopot alkotja, a
többiek különböző csontos vázat alkotásában vesznek részt.
Ezeket testtájak szerint csoportosítjuk:

– Fej váza,
– Törzs váza és
– Végtagok váza

A fej csontos váza, a fejet alkotó csontok a koponyát képezik. Ide 22-23 csontot
sorolunk. Többségük nem mozgékony. Csupán az álkapocs és a nyelvcsont
mozognak.

A fej csontjai feloszthatóak: az agykoponya csontjaira és az arckoponya csontjaira.

A koponyacsontok illeszkedése különböző formában valósulhat meg.

– Varratok segítségével

A homlokcsont és a falcsontok találkozásánál “koszorúvarrat” figyelhető meg.

A két oldali falcsont között a “nyílvarrat” látható.
A nyakszírcsont és a falcsontok találkozásánál a “lambdavarrat” látható.
A Falcsont oldalsó vagy latelláris felé a halántéknyontal való találkozásnál a
pikkelyvarrat látható.

Agykoponya
Az egyvelőt körülvevő csontos tok.

Nagyobb egységei:
– Koponyatető
– Koponyaalap

7 csont vesz részt az alkotásában.

– 2 páros csont:
● Falcsont
● Halántékcsont

– 3 páratlan csont:
● Homlokcsont
● nyakszirtcsont
● ékcsont

Alakukat tekintve laposcsontok vagy szabálytalan alakú csontok amelyek a

légtartalmú csontok csoportjába is tartozhatnak.
A koponyacsontok az agy azonos nevű lebenyeit borítják.

1. Homlokcsont

Egy középen elhelyezkedő kagylóhéj alakú csont, amely a koponyatetőig ér. Illetve
az alsó részen a szemgödör felső és az orrgyöki részt határolja.

2. Halántékcsont

Sajátos tulajdonsággal rendelkezik, mivel három része egymást kiegészíti. Ezeknek

a szerkezete változó.
A pikkelyes rész több felőleti üreget tartalmaz. A sziklacsont különböző mértani
idomok találkozását képviseli.
A dobüregi rész a füllel, illetve a dobidegi járattal kerül kapcsolatba.

3. Nyakszirtcsont

Egy nagy szekezeti egységet képvisel a koponya hátsó-alsó felén. Az alapi részen
az öreglyuk látható ami kapcsolatot teremt a koponya illetve gerincoszlop között.
Vagyis lehetővé teszi az agyvelő és gerincvelő kapcsolatát.

4. Ékcsont

Jellegzetes alakkal rendelkezik, repülő denevérre emlékeztet.

Szerkezetében megkülönböztetjük a
– testet
 – kis szárnyakat
– nagy szárnyakat
– röpnyulványokat

5. Falcsont

A koponyatetőnek nagy felületét képezi. Nagyrészt négyszögletes alakú és négy

varrat határolja.