ERDŐS IVÁN

COMMODORE 64 ASSEMBLY
 ERDŐS IVÁN

COMMODORE 64 ASSEMBLY
nyelvü programozása

LSI ALKALMAZASTECHNIKAI TANACSADO SZOLGALAT

BUDAPEST, 1985
 T A R T A L O M
OLDAL
1. Bevazatés

1.1 Progr~moz4si nyelve• mlkroszám a togepen 3

1. 2 Utmutató a 2 . -z. +e~ezethez B
2. Mit tud a 6510-es m1ktopro~es~zor . Progra mozási lO
modell

2 .1 Néhány alapfogalom 10
2 . 2 R~g1szturek o~ Je l zek 13
2.3 Cimzesmodok 17
2 . 4 Megszakltások 23
3. A&sembly ~ kényelmes gépiked 25

3 .1 M1 t tud egy assembler- mit kellene tudn1 25

e g y assemblernek
3 . 2 Ut asi t 4skészlet 27
3 .2.1 Töltoutasitábok 28
3 . 2 . 2 Tárolóuta sitások 29
3 . 2 . 3 Regl szter-utasi t ások 29
3 . 2 .4 Vezérlesátado ut asilások 31
3 . 2 . 5 Veremkeze l o utasitások 34
3 . 2 . 6 L eptetc utas1tások 34
3 . 2 . 7 Log1~a1 utasitások 35
3 . 2 . 9 Aritmetik a i utasitások 37
3 . 2 . 9 Osezehasonlító utas1taso• 37
4. Sof tware-eszkozol - assemblerek , monilorok , 39
debuggerek

4 .1 A HELP+ Bssembl y programozáat seg 1to eszkoze1 40

4.2 M akró~ssembler feJlaszte rendszer C-64-re 44
4.3 PROF IMAT 53
4.4 SM-K I T 64 58
4.5 PTD interaktiv dabugger 62
4.5 . 1 A debugger beto l tese 63
4. 5 . 2 Al apfoga l mak 63
4.5.3 Program-modu vegrehaJtás 64
4. 5 . 4 Szim~o l umok 64
4. ~. ~ DOS kiegé&zités b~
4.5.6 Memori~kezelés 6b
4 . 5.7 Program-nyomkovates 69
4.~.8 Csak program-modb~n hdsználha l d u t a~ i - 74
t4 sok
4.5.9 Kód-fo lt oz~s 77
4 . 5 .1 0 A PTD debugger érteke l é&e 79
 OLDAL

5. M>L prugramo~~unk, hogy programoz:unk assembly 80

Ilylll \161 11?

5. 1 Memoriaqazddlkod~B 81
S.2 As~embly • s~erelés 93
::. . 3 A Commodore 6 4 "operác16s rendszere" , a I~ERNAL 105
5 .4 BASIC é~ a&semb l y bekés egymás mellett élé&e 108
5. 5 Gyors~bban , me&~zebbre, magasabbra... 116
5.6 Nagy feladatok megkozel>tése ! 26

~. t1.1Llqtd EH C 64 hodt.ái.Jl .. 130

8. fuggc:? l él A MOS 65 1 0 utasitáskeszlete 136
C. fuq.:,e l é l l ERNAL szubr uti110k 139
I rudalom 146

2
1. 1 Proqrilmoz &si _11Yiil l vek m.t kroszam~ tóg_epun

Az olvaso egy olyan konyvvt ~art a kezoben, ~melynek co lJ•

uQy b1~on y oa m1kro•~~milogép ugy b1zonyos programoz4a1
nyelvénok iamortetoae. M1elott azonban azu~on vett tem~n~ r a
t•rnenk , l~l4n nem +el oaleges par azot •~oln1 által•ban a
programoz4ai nyelvekrol. A mikroaz6m1tóqopekrol 4ltc~.lában
nem erdames e~en • h lyen értekezni, h 1 szon m1ndent éa
m1ndennuk a:: ellonk~~tzolét ulmondtál, le1 r<il< m.ar er rol ..
tém4rol . Bzegezzunk l• l 1aae homályos~n mindós&ze c&•k
c1.nny1t. , lloqy i t t és moat m1l<r·oszam1 toqdpen a Commodore 64
kataQóriá j u egyaz~ru azemélyi •~ámitogepet er tjU~.
A progt c~.mo74al nye l v k tbrténete nem vgy1doa a ez~ nl1 tógep­
pel, hanant anná l mesazobbre nyul1k v1asza. E11nak ellenere
·~ e l •o szám1togepel<el meo kozvetlenul oeplkOdban, taha l a
proceaazor által kozvet lenul meg~rthetb lodo k +e lhaa~nal~­
sáva l prooramozták. A mai erte l emben vett programo::&&l nyel -
vek ~l ala ~u l4aa az otvenea •vvl m4sodll< +oleben ~ ezdodott
meq lgc~.zán , amlkor a:: elso magdasz1ntu n ye lve~et , az ALGOL-t,
a COBOL- t , a FORTRAN-t dafin14ltak. Nem 1<1vánunl azonban
tórl ne l emmel fogla l kozni, l&sauk a mal halyzetat.

Ma a proqramoz4si nyel vek t ruletén az elmult 30 ~vben le-

zaJlott forradalmi feJ l ödes e l lenére, vagy ta l ~n óppen
anna l köve l~e zléban a helyzet elóg zavaros. I gen ac i proor~ ­
mo-ciai nyalvel haszn~lna~, •• ezek naha 6 lvgla ve~bé ~em ha
sonlttanal egymásra . Megle próbá l Juk meg meghatarozn1 , és
egy aranylao ! f ogadott modon osztályo~ni o~et.

Valamennyl programozaa1 ny lv kozos tulaJdonsag.a, hogy sza -

mitoqope~ vezerlé•at e al l almas. Ezt a vvzar leat nem kozvot-
lenul a qapnel azolo ulaai l 6ao~d< al vegz1k , loC\nem olyan nyel
v at haa::nalnak , amely konnyabbvn megtanulhato , ór telmazh to,
áll~thato .az ember sz ámara, m1nt a kezvet len 9*P ~ k.Od , uqy.aro-
alkot a:: Ilyen nyelven ir l proq t ~m egy~r t lmuan lufmdltható
gap1 utasításo l sorozatara. Ezt az átalal itást azlnten prog
ra.nok véqzil, amlá'lynek két al.apvetó lipuaa 1amerl, .az 1ntar
preter vagy ertelmazb és a compiler v aqy ford 1loprogram .

Az in terpretar a proor amozáa1 nyelv utas ~l áaa 1t az er~det1

forrási Odban, vaqy l 1ase 4t~odolt és tumoritett +ormab~n
sorra veaz1 •• ertelmc::1, maJd azonnal végrehaJtJa azo~al.
Enne~ lén yeges elonyel és h4~r4nyal va nna~ a ford l tciaho-
kDpeat . Elony, hog y a progrc~.m torraan y elv~n rcndelle::asr u
411, bármikor módos1tha~o as a ~odoaitott program a~onnal
llprob4lhalo. A Jobb interprelerak méq a ~orráanyelvu uta
sitá~ol nyomkovetéaal l S meganged 1l. , a pro~ramozo az .il-
tale~. j r t utas l tcisok hat6a4t kó~vetl enul meqvt :uag4 1 hatj .a .
Lenyeqea hátranya v1a~ont az interpre l raknak v1a:onylaqca
l.aasuaaqul. Ha agy utaaitast az interpretcr egy program
fu~áaa aoran egym1ll i oazor haJt vegre , akkor egym1 111 oazor
ertolma%1 J• l entesét,elcm~i hel yességet és cadl a : ut.in tudj~
vegrehaJtani.

3
A forditóproor•m ~ forrásnyelven irt utagitáso~nak kbzvet-
lenul vagrahajtható g•pikódu programot feleltet meg, amely
maJdnem (!) oly~n h~tékon y , mintha g*pikódban irtuk vo lna .
Nagy elonye ennek az alj4r4snak, hogy a laforditott prog-
ram onmag4b~n képes mukodni •s meglehetösen gyors. Hátránya,
hogy J dositása a fordit4si elj4r4s megismétlése t von ja maga
o· •4n , am1 kulonbsen mikroszámitógépen igen idöigényes. Ezen-
k vul a laforditott program nehezen nyomkovatheto , h1szen az
eredeti nyelvi elemek m4r Javarészt nem figyelhetók meg, kü-
lonithetök el benne.

Mindeze k böl következöen az igazán jó nyelvi rendszerek

ugyanannak a programozás i nyelvnek m1nd 1ntarpreterét , mind
forditoprogramJ4t tartalmazzák, sot a programtesztelést 1s
segitik az eredet1 nyelvi elemeket haszn41o nyomkovatési
eszkozokkel . SaJnos ilyen rendszerre a mlkroszámitógépek te-
ruletén al1g van példa.
A programozási nyelvak egy lehetseges felosztasa aszerint
osztályozza a nyelveket, hogy mennyire kell az ember1 nyel-
ven megfogalmazott vez erlés1 utasitást -programo t - át d ol-
goznl, hogy az adott nyelven helyes, az eredeti feladatot
megolda prog~amot kapJunk. Eszerint beazelunka

aasembj_~ nyel_y~k~ol •
- ~porientAlt ny~lvekro~ (szerencséra erre nemigen van
péld• mikroszám1togepen> ,
~ agassz1ntu nyelvekral <p l. BASIC, FORTRAN, PASCAL,
ADA>,
nagyon magalisz 1 nt L• vagy l egi ka1 ~rQ_g!"~z áa1 nyel vek-
rbl (pl. PROLOG, LISP, MODULA>,
UJtipusu_prog.r ai!!Pz<hu ny!Jlvekrol (pl . FORTH, C> .

A legutoisO csoport meglehetösen furcsán hangzo elnevezese

és az uJ csoport maga azért keletkezett, mart ezeket a nye l -
veket nehez nyugodt lélekkel besoroln1 az elózo négy osz-
t4lyba.
Az assembly nyelvek ( a mel ynek egy kapvlselojével +ogunk
ebben a konyvben foglalkozni) m1nd1g egy adott processzor-
család utasltáskészletéhez kötodnak, es csupán a gep1 utas i -
tások egyszerubb, konnyen megJegyezhete irásmodJAt , valamint
nem tul bonyolult kifeJezések használatát teszik lehetövé.
Az assembly nyelvre <a makrolehetoségektbl eltek1ntve> jel -
lemzo az aqy assembly utas1t~s - egy gepi utasit~• megfelel-
tetes.
A géporient4lt n y el v ek szint én egy hardware-hez kötodnek, do
n y elvl elemeik, utasttása i k már tobb gepikodu utasitásnak
felelnek meg. A gepek kezel olyan hetekany vezerleaét teszik
l~hetové, mint az assembly programozással elerheto.
A maQa&5zintQ nye lve k l eg f ontosabb j el lemzöje , hog y gep fug-
g e tlenek <tbbbé- kevesbé) es arany l ag bonyo l u l t felada to k
irh~tok le eqy-egy utasitásukkal . Ezért le kell mond a ni a
csa~ konkrét hardware-re jellemzó sajátosságok k l haszná l á-
sárol és a keletkeze (forditott vagy interpretált> gépiked
hatékonysáqa elmarad az assembly programétol . Ezek a nyelvek
algoritm1kusak, am~ azt Jelenti, hogy a program a megoldás
pontos mi k ént j et 1rja le, ha aránylag maqaa sz1ntu utasitá-
SOYI(.tl is.

A nagyon magas szintú vagy l oQik a i proQramozási nyelvek en

az utobbi inkább jellemzo megneve zés - irt programok nen1
a megoldás modszerét, han e m ink á bb a fe l ad a tot magát fogal-
m a zz a ~ meg, az u tán a feladatot egy , vagy néhán y a l gor i t mus-
ti p ussal oldj á k meg . Je l lemzó p é l d ája e nn ek a PROLOG . Itt a
gyo rs programozh a tós á gért , ~z ig e n jól olv a s hato progr amert
általában csókken t h atekon ysa gqe l k ell f i ze t ni . Ugyanekkor
ezek a nyelvek alka lmasak o l yan b o nyo l u l t f eladatok megfo-
g almazasara is, a me l yelt et a lacsonyabb sz.1nten e mb ~_ri kor l -a-
t o kból fakadóan lehetet l en vagy csak 1gen nag y ráfo rd ltá sok-
hal volna lehet séges megold a ni . I l yenek az un . szal~ ertb i
ren d szerek, a me lye k e t néha e gymasnak ~ e l J e s e n e l lent mon d ó
definiciokhal - ma sokat e ml e getnek .

Az uJt i p u su n y e lvek eqyreszt a mag as sz1 n tu nyelvekhez hasun -

l ltan ak u tMs i t á s ai k es p r ogr am sz e rk e z e t u k b onyol u l t ságág b a n,
más res z t az a ssembl y nyel vh e z a z elér het ó q é pl lehe t osé gek-
ben . Tu la j don k éppen ez elc a z 1g azán gep o rient á lt n ye l v e k , d e
nem egy bl z o ny os gept i pu s r a , hanem ál t alában a s zam i tog ep ek-
r e leg a lábbis a ma i , u n . negyedi k generác 1 o s gep ek re
or1 e ntál tak . A mik ros z ámit o gep ek esetéb e n igen i g ar e t esek a
FORTH nyel v által nyuj tot ~ lehetosége k .

A f en ti iq e n r ovi d esz mef uttatásb ól is l át sz i k , hog y iga zán

univerzá l i s nyelvi esz koz z ::el ma meg nem 1 g e n rendelkezun k .
Ezért eq y adot t felada t me qc l dás á n a k lényeges e leme a megfe-
lelb nyelv k i vá l aszt á sa. Ennek során eg y másnak e l lent mond o
sz e mpontok közös o p ti mu mát ke l l megtalál n i , h ogy a z ado tt
gépen rendelkz é sre álló n ye l v i eszközök közQ l mel y i kkel o ld -
ju k meg az adott felada t ot aránylag a leg k isebb ráf or ditá s -
sal é s a l e gnagyobb hatékon y ság gal .

Ugyana kk or az t l át j uk , h o gy ma c sa k nem ml n d e n f e l adat mik ro-

számitógépes meg oldásár a BAS I C-et h a sz nálna k , mi nt univerzá -
li s e szközt . A BAS I C , amel y talán a l e galac sonyabb sz i nt u
" magassz i.nt u" nyelv , valób an aránylag konn y en megtanu l h ato ,
segit s é g é v el gyorsan l e het kb z epes e n bon yo l u l t felad atokat
elfoga d t1at ó módon megoldani . . Ez e n k i vül egyet len elon y e vc:m,
e l t er j edtsége <igaz , hogy az egyes gepeken ha s zná l t BAS I C
n y elve k néha drámaian e ltérnek egymástó l) .

5
S:amos h át ránya v~n . Ahelyett, hogy rés:lelesen elemezn e n~.
e:eket, eléq 1tt annyi , hoqy mtelott e l~ ezdun~ eqy
adott fel~d~lol meqoldan1, vtzsqalJul meq azért"' rendel~e­
:esun l re állo t obbl lehetoséget ts . Persze, ~~arhogy s:td-
JUI is , a BASIC ol yannytra elterJedt , hogy meg hosszLo 1de1g
~ mtkroszamt l oqepe ~ , kulonusen d hobby-kalegorja "&:abvá-
nyos" nyelve lesz.

A ma s1k véqlet , ~mtvel •~•nt6n qyc\•r~n l~lálkozun~ ~z. hogy

~~ !:lASIC nyt l v .lnvaloan n em <dl.cc<lmas enneit es/vaqy b4rmtlyen
fel ada t nal< a l t so: tesseqes meqol dá sar c\, ezer t a pr oqr ilOJOl c<s -
soemblyben l el i mequnt . A •ovetkeztetes lét ponton ts htból ...
Eloszor ts nem mindtg iqdZ , hoqy"" EIASIC al~<Olrn .. tl"''' öo:::
adot l es kulonosen nem, hogy bár ni lyti'rt felad ..tr .... Ma&oo.:L.zor,
ha az ~dott esetben a I:IASIC allcüm~tl<HI ts, meg nem btztos,
hogy regton a legnagyobb r~ford1Last 1genylo esz~ozzel hall
a feladatnal ne~iesnt. Meg a: sem 1q•z , hoqy mtnden fel adatot
meq lehel oldant assemblyben, mtvel eqy adott szer~e:elt bo-
nyolult~ág felett az as&embly program to~eletes le&:lelasw
szinle lehetetlen . H~ m~q1s ltszlessegesen meg a l a~;uk oldM-
n~, o~~nny1ra szel kell"" feladatot Ilsabb reszelra bontant,
hogy ezzel s~1nte UJ prog~amozés1 nyelvel al~ot un ~, ezáltal
vesztunk ~ hatékonyságbal 1~ .

Ezután foglal;uk ossze nagyon rovtden , hogy mtlyen progrd-

mozésl nyelvelet valesitatta l meq a Commodore 64-en .

Az assembly nyelvrel nem s zelunk t t t , m~vel e:zel 1oqlal-

loztl ~z egész lony v h4t~alevo resza.

A ooporient~lt nyelvak szerencsere ellerultel a Commodore

b4-et es nem adlai hozz~ eqy spectal1s ~s masutt al l ~lm~=
IIJ.t ... tl.a~n eszkozt .

A mag;aazaz1ntu nyel v•k Lozul dZ elso t~rmeszetesen • BASIC .

A beepltett BASIC 1nte1 p r· etcrrel nem lehet Iulencsebben dt-
cse ledni, bar am1l tud, azl leq..,lább tobbé kevesbe hlbamen
teser tud J c..

8anlo h1ányossága1 a PRINT USING, az ELSE, az ERASE, a llsz-

tesseqes CHAIN htanya . A nem ~ts szamu BASIC k1ter 1es:::tesel
(cA leqlsmertebbek a SlMUN s BASIC es a GRAPHIC BASIC> 1s
saJnos nem a m•r-m~r •zabvanyosnah tellnlheto MICROSOFI
BASIC, vagy a szinten nem ross: naqyqepes BASIC4+ <DEC> Ira-
nyaba terjesztilt ki a nyelvet, hanem d Commodore spec1~11s
lehetoseqe1t tesz1k l.enyelmesen elerhetove.

Emltlésre érdemes~ C64-en elérhete nyelv~l kozul a PlLOT es

LOGO, amel yel, foleq qyermel,e l ollöll<lsában has:::nosal es a
COMAL, amelyet 01 Commodore c eq öl BASIC helyett aJanl, d~ né-
lunl öll1q tsmerl.

6
A többi magas szintQ nyelv közü l használha~O ~ormában egye-
d ül a PASCAL érhetö el Commodore-n . Itt nem a Data Becker
PASCAL 64 fordita p rogramjára gondolunk , a mi a PASCAL nyel v
és általában a ~orditóprogramirás p aródiája, han em inkább az
ugyes ZOOM PASCAL-ra , és méginkább az iga zán k o moly Oxford -
Pascal-ra. Gondot Je lent azonban, hogy a z ezek által el~oga­
dott nyelvek meg l ehetosen külo n böznek egymástol.

A Commodore 64-es ADA és microProlog forditó ill . inte~pre­

ter inkább a nyelvek - felülete s - bemutatására , mint fel-
adatmeqo ldásra való.

Az uj ti pLISLt nyelvek kozül a FORTH rneqfe l el o modcm he~ sz nál-

hato interpreter r el - sbt tobb, klsebb-naqyobb mértékben el-
tére .i n tet pr·eterrel - t· end el ~<ez i h Commodot·e 64-re. b~'ir ez e•,
a gepen vala s1kereirol méq nem sok hir érkeze~~-

E.:<: en r· ovi d bevezeto Lt tár.,, amel l yel t· emel J Lik nem Ltntat tLtk
az ol vasat., t.ér- jLtrÜ( •··a konyvunk ·t.argyára, a Commcldor·e 64
assembly programozásához szükséges isme retekre .

7
1 . 2 Utmutato _a 2_~~- fejezethez

Bevezetesul &zeretnenk el1gazitani az olvasot a tovább1 fe-

Jezetek felépltéseben es rendeltetésében, es nehány tanácsot
n yu~tan 1 a konyv használatához, valam1nt egy kics1t foqlal-
kozn l az alkalmazott term1nológiával.

A 2. feJeze~ a MOS 6510-es mikroprocesszor m~kodésével l S -

mertet meq. Igyekeztünk azokkal és csak azokkal az ismere-
tekkel foglalkozni, amelyek elengedhetetlen~! szakségesek a:
al~pszintű assembly programoz elsajátitásához.

A 3. fejezetbe_IJ a processzor utasitás-készletével foqlal~co­

zLtn~c, reszletesen tárgyalva valamenny1 utasitást.

A 4. fejez~t maJdnem kézikönyv-szeruen mutatja az assembly

programozásban felhasználható legismertebb software-eszközo-
ket. Celunk vele az, hogy az eredeti kézikonyvve l nem ren-
delkezo vagy annak nyelvet nem erto olvaso az 1tt le1rtak
alapJán kepes legyen ezen eszkezök legalébb alapfoku sz1ntu
alkalmazására. Igyekeztunk a Magyarországon leg1nkább elter-
jedt eszközoket összegyuJtenl, erényeiket es hibá1kat ele-
mezni.

A~ feJeze.>t,
5 . amely mind kozLtl a legterjedelmesebb, .az
~ssembly programozás modszere1be enged beplllantást, és meg-
próbál enyhitenl a kezde programozó sulyos gondjain, egy-
szersmind ötleteket adni a helyes assembly al~almazáshoz.

A fuggelékben nehány - talán hasznos - táblázattal segltJuk

a gyors tájékezadást egy-egy probléma eseten .

Kulon felhivju~~ a f1gyelmet az _ lrodalom -Jegyz~,.t r.J§!, amel y a

tovább1 - sajnos többny1re nyelvtudást igénylő - táJékozó-
dáshoz 1gyekszik segitséget nyuJtani .

A könyvben tárgyaltak elsajátítását nagymértékben eloseg1t1

a könyvvel együtt, de kűlön is megvásárolható l•m•z , amely
az osszes telJes programot és nagyobb lélegzet~ szubrut1nt
tartalmazza , természetesen Commodore 64 VC 1~41-es formátum -
ban . A lemezen többféle program is található:
Az /ASS-r e végzödo nevűek az assembly nyelvu forrás-
programot tartalmazzák HELP+, azaz BASIC interpreter -
ked formában. Igy m1nden segédeszköz n elkul llstázha-
tok, modosithatók .
Az /MC j elúek az azonos nevu /ASS program gépikodra
forditott változatai, amelyek LOAD "<programnev >" ,8,1
ut~sitássa! tolthetök ~ memoriába. Iqy a peldákat azok
az olvasók is kipróbálhatják, akiknek n1ncs assemble-
rLik.
A /BAS n~vvegzódeau file-ok az asa•mbly programn~k meg-
felelo BASIC programot tartalmazz4k - cs~k a bonyolul -
tabb progr~mok eseten.
8
 A /TESZT jelú file-ok a megf elel ö program tesztelésé~
végzik, segitik elö , szintén nem minden programhoz van
i l y en.

A lemezen l évo egyet len /TRACE névvégzodésQ - BASIC -

file olyan speciálls /TESZT p rog ram , amel y a mQk ödést
nyomozó változó kiirásaival -reméljük - közelebb visz
a bonyolult algoritmus megértéséh e z .

Nagyon nehéz egy szakkönyv - s remeljúk munkánk annak mond -

hato- pontos olvasótáborát kiválasztani, másként foga l maz-
va, olyan könyvet irni, amely aránylag széles réteg igénye i t
elégiti k1 . Ez a konyv azzal a szándékkal iródot t , hogy a
~ Ollli!l.Qf.!..Q!:~__ _Q4 -::.~?J;__i_§!.!l~. r é?_,_. -~Jj.§.J...~_er o g r aJ!Lq z ~-s Qlill_..;L~h- t ci:\? , d e n em
b.tl sok assembly ismerettel rendelkezO §n·dek!_.Qc;;!..fL~\m~t;,.Q,r __y~Q.:t.
ke;o;..Q.o •. b.i v.§' tásp_§_,erpgr~.!!LC2.?_9.. igényei nek megfel el j en, számt.t kra
o l yan információkat nyujtson, a melyek segitségével öná ll óan
képesek lesznek egyszerubb assemb ly programozási feladatok
megol dására.

Végezetul a könyv terminológiájáról . Nap j ainkban elég sok

vita dul az idegen és kúlönösen a számitástechnikai szakmai
kifejezések használatárol, irásmodjáról. Ebben a munkában
nem kerul~ük görcsösen az idegen - j obbára angol - kifeje-
zesek haszn~latát , hiszen ezek meglehetösen elterjedte k,
ugyanakkor eleggé közismert Je lentésQek . Az idegen kife j e-
zeseket - kivéve a teljesen meghonosod otta k at mindenutt
az eredeti irásmód szerint irtuk, ami szintén v i tathato , de
legalább korrekt és következetes el j árá s .

9
Ebben a fejezetben azt az eszközt szeretnénk bemutatni,
ame l ynek vezérlese fö fel adatunk , a MOS Technology 6510-es
j el Q mikroprocesszorát. A 6510-es nem az egyetlen integrált
áramkör a Commodore 64-ben, de kétségkivűl a legfontosabb,
hiszen a kózponti egység szerepét tölti be, ha a régebbi
számitogép-fogalmakkal akarjuk megmagyarázni szerepét. M1nt
késobb utalni fogunk rá,s az olvaso bizonyára jól tudja, a
gépben <és a perifériákban> található egyeb c hipek input/
output vezérlek szerepét toltik be - bár néha igen-igen
kiter~esztett ertelemben <lásd pl. a VC-154 1 lemezegység
vezerlójét ,amely egyébként egy MOS 6502-es rnlkroprocesszor>.

A 6510-es mikroprocesszor-chlp a MOS Tech nology korábbi

6502-es gyártmán yának kismartekben modositott, továbbfeJ-
lesztet t v áltoza ta. MegJegyzendo, hogy a két processzor uta-
sitáskeszlete es az utasitások hatása teljesen megegyezik.
A 6502-es a Commodore VIC 20 es PET gepének, valamint az
Ap ple l l sor· oz a·t rl ak .l e .l ke tóbbek kózott . Ezér· t az ebben a
kbnyvben leir tak a speciállsan Commodor e 64-re jellemzö
reszletek elhagyásával az emlitett gépek programozásához 1s
segitséget nyu j thatnak, bar erre a kulbnválasztásra sehol
sem utalunk, mive.l feladatunk a Commodore 64 prog ramoz ásá-
nak támogatása .

A 6510-es lelrásában kizárolag a programoz ás szempontjából

lényeges jellemzöket fogjuk tárgyalni, ker Qlve minden, ebben
a tár· gyal asban felesleges hardware-részletet. Ezét•t szere-
pel a fejezet ci mében a "progr- amozási modell" ki fej ez és ,
mi vel i t t a mi l(r opt· ocesszor- egy "seftwar-e kép "-ét adjuk .
Ennek során leirjuk azt, hogy mik a 6510-es komponensei és
hogyan tartanak kapcsolatot egymással a m~ködés során.

A 6510-es egy olyan processzor· , amel y adat.Q.~.sl_t_~!..~I5J.-t _á .:LA

t§.r:_ol t program Ll~_§i t,_á_~ai fl ak engedel mes~~~dv~ Mi n d az ada-
tok,mind a programutasitások un. gépi mamóriában tárolódnak,
amelyek fizikailag integrált áramkörökkel vannak megvalesit-
va a C64-en belQl.Ennek a tárolónak két alapvetöen kQlónbözö
tip1.1sával ~~erülünk majd szembe , a ROM-mal és a RAM-mal . A
ROM <Read Only Memory> csak olvashato memoria, amelybe a C64
gyártása során infor mációt rögzitettek <többnyire programu-
tasitásokat, b ár nemcsak azt>. A RAM <Random Access Memory>
azaz félrevezetö neve szerint véletlen elérésQ tároló a fen-
tivel ellentétben Qres, de bármikor átirható, megváltoztat-
ható a tartalma, tetszésunk szerint . Ez a memóriatipus szol-
gál arra, hogy programjainkat és adatainkat benne tároljuk.

10
A memória byte-o kra , azaz a b1náris J e gy b ől ál l o részekre
oszlik, ame l ynek mi n d egyik e egy kQlön sorszámm al, eim-
mel r e ndelkezik . Egy byte-on 2A8 kQ l önb bzb számkom b inéeia
ábrázolható , amelyeket tetszés szerinti módon ertelmezhe-
tunk . Az egyik szokásos é r tel me zés szerint ezek O es 255
kozotti számokat jelölnek , egy másik szerint a karakterek
Cbet~k , számjegyek, Jelek) kódjait , ismét egy másik szerint
a kulönbözö kódok különbözö gépi utas i tásakat jelentenek .
Hog~_g_y adot t byte-o~. . ann a k tartal má t tLg_g_ya'=L.l~ l...L_ értet=
m~~ru_ , azt mind i g az é r telmezenek < a p r· ogramnak, illetve a
programozónak> kell tLtd ni, stzt .lf.ü l.ön_ _?....~..!!l.ID..L ...?.~..!.!L.l.!=tl.P.t1.. ~

A 6510-e s mikroprocesszor természetesen össze van kapcsolva

a memóriaegys~gakkel. Ezt a kapcsolatot adatbu5znak nevez-
zuk . Ezen a nyolc huzalon keresztül lehe t ősage van a mikro-
processzornak arra , hogy megváltoztasson egy memóriabyte- ot,
illetve kiolvassa tartalmát .· Hogymost éppen irni, vagy ol -
vasni kiván-e, azt egy másik adatkapcso l at, a vezérlőbusz
egyik bitjével jelzi. A többi bitek egyéb, a kúlvilággal
való kapcsolatokat vezérelnek. A megfelelő byte kiválasztá-
sa a memóriából természetesen a eim ével Csorszámával) tor té-
nik . Mivel a feladatok megol d ásához meglehetösen nagyszámu
programutasitásra és adatra van szukség , a cimek megjelölé-
sére nem 8 , hanem 16 bináris jegyból álló számokat haszná-
lunk , a megadásukra szolgáló busz 16 párhuzamos elektromos
kapcsolatot j elent a központi mikroprocesszor es a memór i a
között . Ilyen módon 2A 16 azaz 655 36 ei m és a neki meqfelelb
byte kQlonböztethetö, cimezhetö meg . A eimeket és tóbbnyi -
re a memóriabyte-ok tartalmát is hexadec1mális számokkal
szokás jelolni , amelyeket a 6510 -es assembler konvenciainak
megfelelben a $ jellel fogunk mindig bevezetni. lgy egy me-
moriacim mindig legfel jebb 4 -j egy~ hexadecimális s = ám $0000-
tól SFFFF-ig, egy byte értéke pedig $00 é s $FF kóze es1k , a
határokat 1s beleértve.

Ebben a munkában nem foglalkozunk olyan elemi ismerete~kel,

amelyek a hexadecimá lis és binári s számábrazolással kapcsola-
tosak. Tisztázni kivánunk v iszont néhány elemi fogalmat a z
egységes nomenklatura kedvéért. Egy b yte legbalo ldalibb bit -
je <a byte 7. bitjének is szokás nevezni) a szám e löJelét
hordozza, ha az ábrázolt értéket - 1 27 es +127 közötti szám-
~( ént értelmezzíH( . Ha a 7 . bit ~as a számot ket._tes k.o.lllil..le.-
me~~brázolásu negativ számna~' te~r. intJük. Két egybyt.e-os
szám összeadásával olyan számot kaphatunk, amelynek értéke
nagyobb 255-né l, igy egy byte-on már nem ábrázolhato. A ke-
letkezett szám jobboldal1 8 bitJét nevezzúk a müvelet ered-
menyének, mig a legmagasabb helyiértékU bitet átvitelnek
<car r y -nek ) .

Ha 2 55-nél nagyobb számokat kivánunk alkalmazni, termaszete-

sen tbbb byte-ot kell egyútt kezelnúnk. Ennek leggyakoribb
esete a ci me k áb~ázolása . amelyre mint tudjuk, a Commod ore 6~
eseteben 16 bitre, k Ot byte -ra van szukseg~nk. A kétbyte-os

11
eg~azeket ~ 6510-ea ~l~caony byt e - mag~• byt• aorrendben
kezeli a memóri4b~n. Ez ~zt jel enti, hogy~ az~m Jobbold~li
két he~~decimália jegye van ~ kisebb éa ~ b~loldali kettö ~
n~gyobb memóriacimen.

L4aaun k erre egy kis BASIC nyelvü példáta

Tegyük fel, hogy a memori~ $0014-es eimén egy kétbyte-os eim

v~n Cteh4t ~ $14 éa $15 cimeken, ~hol ~ $14 a k~sebb és $15
t~rt~lm~zza a nagyobb helyiértékü byte-ot>.
A következö BASIC sor ezt ~ cimet nyomtatja ki decim4lisana

KH=PEEKC20>aNH•PEEK<21> aPRIN~ 256*NH+KH

A 20 és 21 természetesen $14-et, illetve $15- öt j elent, mi-
vel a BASIC nyelvben cs~k decimális értékek irhatók .
A 6510-es mikroprocesszor az adatokon bizonyos előre megha-
tározott utasitáaokat képes végrehaJtani . Az utasit~•ok egy,
két vagy három byte-osak és míndig az elso byte tartalmazza
az utasításra utaló kódot. Az utasítások végrehajtásához a
mikroprocesszor maga is tartalmaz hét byte-nyl adattárolót,
amelyeket regisztereknek nevezunk és mindegyikQk speciális
célokat szolgál. Az utasításcik segitségével adatot c serél-
hetunk a memoria és a regiszterek kbzött, valamint logikai
és aritmeti kai múveleteket végezhetunk ezekkel a tárolt ad~­
tokkal. A mikroprocesszor múkódése programozási szempontbel
abból áll, hogy a memoriában tárolt programot utasitásról-
utasitásra végrehajtja.

A 6510-es regi•zterei kózúl az első kétbyte-os, ez a prog-

ram•z4ml4ló, rovid1tve PC <Program Co~nter> . Azert van két
byte-ra szúkségQnk, mert a 6510-es által elérhető 64 Kbyte-
nyi tár egy cimet kell benne tárolni, mégpedig mindig
éppen a soron következo utasítás c 1mét. Hogy melyik a soron-
következo utasítás, azt természetesen a mikroprocesszor maga
határozza meg a múködés során, attól fuggoen, hogy eppen mi-
lyen utasítást haJt végre. ~ltalában ez az éppen végrehaj-
tott utasítást a memóriában fi zikailag követő utas1tás, de
bizonyos utdsitások, vagy k~lsö állapotok változásai ezt
megváltoztathatják, mint a későbbiekben, az utasítások rész-
letes tárgyalásánál látni fogjuk.

Amikor a Commodore 64 gépet bekapcsolJuk es a processzorra

Juto f e szü ltség értéke eléri az 4,75 V-ot,egy un. inicializ~­
l~si ~ol yamat játszódik le, amelynek során a $FFFC-FFFD ei-
men lévo két byte értéke a programszámlálóba töltödlk,azaz ez
lesz a bekapcselás után v égrehaJtott elsö utasítás cime . Az
ilyen, a memór1ában tárolt kétbyte-os programcimet vektor-
nak szokás nevezni . A fent leirtakbol következik, hogy be-
kapcsoláskor a memória $FFFC eimén egy programcimnek, tehát
ertékes információnak kell lenni, ami csak ugy valesitható
meg, hamind ez a memóriacim, mind az, ahova ez a vektor
mutat, ROM-ban van .

A következo fontos regiszter az akkumul<itor, rövid í t ve A.

Szoktuk ar1tmetikai regiszternek is nevezni , mivel a leg-
több ar-itmetikai (és logikai> Lltasi tAsban résztvesz. Ezek-
nek az utasitásoknak a segits~gével az akkumulátorhoz egy-
byte-os értékeket lehet hozz~adni vagy kivonni belöle és az
eredmény mindig az akkumulátorban képződik. Ezt az uj tar-
talmat azután a memoria tetsioleges c1mén tárolhatJuk. Az
akkumulátor egybyte-os regiszter.

Az indeacregiszt.-rek <X és Y regiszterek> alapvetóen ~( ét cel-

ra szolg4lnak, bár ez a két feladat gyakran ös•zeolvad. Egy -
reszt egyszeru utasításokkal egyesével növelJ~k vagy csók-
kentJUk tartalmukat, igy számlAlásra használhatJuk oket.

13
Mésik funkciójuk az ut~sitásokban foglalt memoriacimek mO-
dositás~, amelyek segitségével bonyolult cimzésmodok való-
sithatOk meg . Ezek a nyolcbites regiszterek szintén a mem6-
riáb6l tölthetök, illetve értékek egy-egy memoriabyte-on
tárol hato.

A memória második 256 byte-Ját <az elsö lapot) tehát a

a $0100-tól SOlFF-ig terjedö ei mtartomán yt a 6510-es
v•r•mkent használja. A verem egy speeiélis tömb, amelyet
bizonyos ut~sitások automatikusan használnak. Itt tárolód-
nak a szubrutinok, illetve a megszakítások visszatérés i ci-
mel. A szubrutinok olyan alprogramok, programreszek, ame-
lyek a program több helyéröl aktivizálhatók, s a hívás he-
lye örzödik meg a veremben. amelynek segitségével talál
vissza a program a szubrutinhivást követö utasitásra. A
verem soronkövetkezo szabad helyét <a lapon belQl) tárol -
ja egy ujabb regiszter, a ver•mmut.;ató angol nevenek rovi-
ditésével SP <Stack Pointer> . A veremmutató kezdeti értéke
bekapcselás után SFF lesz, ami mint eim SOlFF-k ént érte l -
mezhető. Mivel a felsö byte mindig $01, ennek tárolására
nincs is szGkség, igy a veremmutató is egybyte-os regisz-
ter. Az első szub~utinhivás <JSR utasitás> hatására a ve-
remben tárolOóik a visszaterési c1m Ckét byte-on> és a
veremmutató értéke kettövel CSFD-re) csökken. A szubrutin
ujabb szubrutint hívhat. ami ujabb cimet ment e l a verembe
és ez a verem méretéböl követk•?zöen l eg-fel J ebb 1 28-szor
ismételhetö. Hinden szubrutinhivás <logikailag> egy vi ssza-
térési <RTS> utasitassal ~( ell, hogy végzodJön, amely az
utasításszámláloba tölti a verem tetején lévó két byte-ot
és növeli a veremmutató értékét kettövel , ezáltal folytatja
a program végrehaJtását a szubrutinhivást kóvetö utasit á s-
sé:'\1.

A szubr~tinhiváson kivQl az un. megszakit4aok okoznak még

automatikus verem m~ veleteket . A megszakítások a kQlsö vi-
lAqból érkezö jelek a mikroprocesszor számára, tehát nem
a saját áll~potaiból következnek közvetlenQl. Két típusát
kulönböztetjQk meg ~ 6510- es esetében, attól fQggöen, hogy
~zok a mikroprocesszor két megszakitásvonalának melyikét
aktivizálJák, a mikroprocesazor melyik kivezetésének v ál-
toztatják meg az állapotát. Az egyik, a nem maszkolható
megszakitás <NMI - Non Maskable Interrupt> felfQggeszti a
program futását, tekintet nélkOl arr~, hogy milyen állapot-
ban v~n a processzor . Erre a gép kQlönbözö egységeinek
pontos idözitése miatt feltét l enQl szúkség van . Ezzel szem-
ben a második vonalon jele n tkező megszakítások a program
által kizárhatók, maszko l hatók. Ez a maszkolható megszak i -
tások vonala <IRQ- Interrup t Request) . Mindkét tipusu meg -
szakitás a verembe menti a z utasitásszámláló aktuális érté-
két Chason l oképpen, mint a szubrutinhivás) és az állapotre-
giazter <lásd késöbb> értékét is. Ennek me gfe l e l ö e n a verem-
mutató értékét hárommal csökkenti .

14
Végsci tenykedésként az ut~sitásszámlálóba tölti a megszaki-
táakezelö azubrutin eimét tartalmazó vek~ort . Ez NMI eseten
a $FFFA- $FFFB, IRQ esetén a $FFFE-$FFFF memóriacimekrö l tör-
ténik.

Termeszetesen a meqazak1táskezelo szubrut1nok is egy specl-

álls utasitassa l <RTI) érnek veget , amely visszaá llítJa a
megsza~itás elotti állapotot.Ezt meqelozoen ujra engedélyrzi
megszakitást a megszakitásjelzo Cl ásd késobb> magasra állita·
sával . Ez hasonlcan mukódik, mint a fent leirt RTS utas1tás ,
de az utasitásszámlálon kivúl a= állapotreg1sztert is vissza
menti a verembol .

A fentieken kivü l külön utasitásakkal 1s keze lh etJük a ver-

met, amelyet pl . szubrutinok paraméterátadására használha-
tunk.

Az utoisO regisztert tulajdonképpen b1ten~ent ertelmezzu~.

Ez az áll~potr eQ iszter, róvlditve P <Program status regls-
ter> es egyes bitjelnek kulbn elnevezese ls van, ezek a
jelzok.

A P regiszter 7. <legbaloldalibb) bitje a negativ jelzö , az

N. Ennek értékét <mint a tobbi Jelzdét is) bizonyos utasitá-
sok megváltoztatják, mások h at á sta lanek rá. Nevét onnan ka p -
ta, hogy ertéke magas, ha egy aritmetikal muvelet eredménye
negativ, azaz legmagasabb helyiérték~ bitje magas. Ezt az
értéket feltételes programelágaztatásra használhatjuk.

A V Jelzo , vagy tu l csor du l ~sj e lzö a kettes ~omplemens tul -

cserdulást jelzi k1vonás esetén. A BIT utasítás szinten
kezell , mint majd ott reszletesen tárqyaljuk . Ez a jelzo az
állapotreqiszter 6. bitje. Az 5. bit értéke kozombos prog-
tamozási szempontbol.

A e vagy software megsz ~ k it 6s jel zö a= állapotregiszter 4.

bitje . Akkor állitedik magasra , ha az éppen végreh a Jtott
utasitáa egy BRK Cmegszakitás) utasitás . Ennek hatása ugyan-
olyan, mintha egy maszkolhato megszakitáskérelem érkezett
volna , igy JOl használható prograrnek kiprobál4sa során. Az
egyetlen dolog, amiból a megszakitáskezelo szubrut1n megtud-
hatja, hogy software-megazakitás tör tént, az a e Jelzo. Jó
megJegyezni, hogy bár aBR~ a maszkolhato megszakitást v ált-
Ja kl, hatása nem mas ~ko lhat6. ezert h1báa <BRK-ra futo >
megszakit4skezelo szubrutinok konnyen végtelen megszakitás-
ba torkollhatnak .

A D jelzó, az állapotregiszter 3. bitje a binárisan kódolt

deci m~lis üz emmó dqt jelzi, ha értéke 1. Ez az osszeadás
<ADC> és kivonás CSBC> utasitásra érvén y es. Ebben az eset-
ben <decimális módban> egy byte k ét, négy biten ábrázolt
decimális számjegybel áll, az ábrázolható. érték tehát a
0-99 tartományba es1k . A decimális mOd beállitasára és meg -
szüntetésére kQlön utasítások szolgálnak.

15
A 2. bit az I, neve .-qazakit~• Maazkol~• jelzö. Ha értéke
1, amit külón utasitással <SEI> érhetunk el, a meg•zakitá-
sok maszkolva lesznek, hatástalanok. Ekkor caak a nem masz-
kolható <NMI > és software <BRK> megszakitáa hajtódik végre.
Torléséta CLI utasitás végz i, amely után a program ismét
meg•zakitható.

A Z vaqy nulla j elzö szerepe az N- éhez hasonló, de nem .a ne-

gativ, hanem a nulla eredmény állitja magasra . Egyébként az
állapotregiszter 1. bitje.

A legkisebb helyiértéku, O . bit az ~tvitel <c arr y> jelzö,

a C . Sok utasitás kezeli , nevét az aritmetikai utasttásokban
betoltott szereperel nyerte. A falteteles programelágazás
gyakor1 eszkbze a Z jelzóvel egyútt.

A reqisztereken kivul a memória elso két byte-ja is (a $0000

és $0001 cimu> kituntatett szerepet Játszik, tulajdonképpen
regiszterként viselkedik. A O. byte-ot adatirány-regiszter-
nek, az 1.-et 1nput/output kapunak szokás nevezni. A $0001
c1mu I /0 kapu hat also bitje a 6510-es mlkroprocesazor-chip
egy-egy kivezetésének felel meg. A $0000 cimü adatirany-re-
giszter egy-egv. bitje mondja meg, hog y a neki megfelelo bi-
tet az 1/0 kapuban olvassa vagy ir·Ja a processzor <l~olvasás,
O=irásJ.Ennek segitségével a hat kivezetésen át a processzor
kapcsolatot tud tartani a periférivezérlokkel és egyéb kulsó
eszkozokkel. A perifériális eszközókkel való kapcsolattartás
bonyolult folyamat, és nem is csak az I/0 kapun át folyik,de
vezérlesében a ROM-ban lévo KERNAL szubrutinok is segítenek,
igy ez elég egyszerűen végezheto, mint majd késbbb látni
fogjuk.
~ - 3_ Ci mzésmódo!s_

Az egyes utasitások a következö feladatok valamelyikét hajt-

ják végre :
§'daj;_.Q_t___j;_g,l_ten"ll~ a memor·i ábel val amelyik L~Ja1.? *-t~ri:J.~.•
az elözó forditottjaként valamely regiszter tartalmát
egy memóriabyte-ba tárol ják, vagy más módon IT)ódgsl_t;_an~~~
egy memóriabyte-ot,
~_gy_!j_s._ reg i szterböl ~g_y___ rnási ki:J_a tól tene~, értéket,
meg vá l t oz...:~.At.J...:!~...2l.§l..!!\.!~J~gl...?._~ "t;g_r_,.Si !J.!'...Q9.!:..§i t . ,
megváltoztat j ák az utasitásszámláló értékét, azaz
2!:_0...Q.t::',E-.!!L~.l_ág a;...~.s.LJJ~JL_~t re.

Az utasítások elsö byte-ja, mint már emlitettGk, mindiq az

utasitáskód, amely nemcsak magát a feladatot adja meq, hanem
a cimzésmódot is, azt hogy a kiegészitö információt <több-
nyire cimet> hogyan kell meghatározni . A c4mzésmod ezenfe-
lül azt is megadja , hogy az utasitáshoz még hány byte infor-
máció kapcsolódik, kettö, egy vagy egy sem . A 6510-es mikro-
processzor igen változatos ci mzésmódokkal rendelkezik,
ame l yeket a következökben részletesen tárgyalunk .

Az ab5zol u t c imzéshez hár· ombyte-os ~o.ttas i t.:.shossz tar" t o z ik ,

tehát a eim 2 byte-os. Ekkor az utasitáskódot kóvetó két
byte a eim maga, kisebb he1yier·té ~cü byte - nagyobb he1y~e~-­
tékü byte sorrendben . Ilyenkor tehát az utasi~ás maga tar-
ta l mazza a cimet, amelyet a eim-buszon el ke ll helyezni .
Ha pl . a soronkövetkezd utasitás igy fest :

$AD , $0l,$08

a SAD utasitáskod azt jelenti , hogy egy byte-ot a memoriábol

az akkumulátorbakell tölteni <LDA) abszolut cimz ésmóddal,
tehát a cimet a második és harmadik byte adja meg.
Ezt az utasitást assembly nyelven igy irnánk :

LDA $0801

Az utasitáskodot az assembly nyelvben a könnyebben megje -

gyezhetö mnemoni kkal CLDA - LoaD AccLimul ater·> helyettesi-
tettuk, a eim a jobban o l vasható természetes sorrendu, a
cimzésmódot nem kell külön jelölni, ez i t t abszolut cimzést
jelent. Az assembler ezt az utasitást éppen az elözö alakra .
a gépi meg+elelöre konvertálja .

A null~ s lapu c imz •• a 6510~es mik roprocesszor azon speci-

ális tulajdonságát használja ki , hogy az a memória elsb 256
byte-ját ($0000-$00FF memóriacimek> ki tantetetten kezeli .
Az utasitáskódok egy külön csoportja nullás lapu cimzést je-
löl , ekkor az utasitás csak két byte hosszu, az operandus
csak a eim második <kisebb helyiértékQ> byte-ját tartalmaz-
za, mivel az elsö byte mindig $00 . Igy az utasitás rövidebb
lesz és a memória elérése is kevesebb idöt igényel . A legtöbb

17
assembler a nullás lapu cimzésnél sem kiván kOlön Jelölést ,
hiszen a eim nagyságából maga is ki tudja számolni, van-e
lehetöség a rövidebb cimzésmód alkalmazására. Mint már em-
li tet tQk, a nullás lap mel l ett az egyes lap is kiemelt sze-
repet j átszik , mint verem-memoria.
(lf'.t--C.II'Jt
A közvetlen cimxJsmód eaetén szinten csak két byte-ra van
szQkség az ut as itás megadáaára. Ebben az esetben a második
byte nem cimet, hanem magát az operandust Cegy konstans ér-
ték~t > tart almazza , ily~nkor nem kell kQlön a memoriához
f ordulnl a processzornak.

Pl. a
LDA #$FF

<assembly) utasitáa a $FF értéket tölti az akkumulátorba.

A közvetlen cimzés assembly jele a #. Az utasitás gépikódu
megfelelő j e a

:fA9 ,$FF,

egymást követő két byte-on elhelyezve látjuk, hogy az LDA

<Load Accumulator> utasitás kódja közvetl en cimzésmód ese-
tén $A9, mig abszolut cimzésnél :fAO volt. Ez, mint már emli-
tettGk, azért van igy, mert az utasitáskód nemcsak az uta-
sitásra magára, hanem a cimzéamódra is utal . Az utasitás és
a cimzésmod egyatt már egyértelmGen meghatározza az utasi-
táskódot, és megforditva. " J , .,J
( '·~-· '"·..
: ,L .",. : ,. "cl~.~.p < .. -a c-~.
A bele•rtett cimz• mód esetén ~2 utasitás egyetlen byte-ból,
magából az utasitáskódból áll . A legrövidebb alaknak megfe-
lelóen az ilyen cimzémódu utaaitások vég~ehajtási ideje a
legrövidebb . Mivel nincs lehetöség operandus megadáaára,
ezek az utasitások mindig csak a 6510-es regisztereivel és
jelzöivel és esetleg a veremmel vannak ósszetQgg ésben. Egy-
szerG példa regiszterböl regiszterbe vala át vi telek esete,
mint pl. a

TAX
assembly utasitás, amely az akkumulátor tartalmát az X re-
giszterbe viszi, de vannak bonyolultabb funkcióju utas i t á-
sok is, mint pl. az

RTI
megszakitásból való visszatérési utasitás, melynek több fel -
adata is van.

Ebben a könyvben egy kissé eltérün k a 6510-es gépikódu prog-

ramozását tárgyalo munkák gyakor l atától . Ezekben egy- i t t
nem használt további cimzésmodot is tárgyalnak , az un.
~kkumulátoros cimzést. Az a kkumulátoros ci mzést a léptet ö
utasitások CLSR,ASL,ROL,ROR> esetében lehet alkalma~ni, ha
az operandus az akkumulátor .Mi v el ez esetben az utasitás egy
18
byte iloSSZLI és minder·• te~ontet.ben rneqfelel «~ beleér·tett. c~Hr•­
=e~mod )ellemzoinek , a t~v~~b1akban ~k~umuláLutos Lim~~~mo0
helyet. L m1. n dl q bel eertet L t.: i mzesmódoL h.:>oLm~ h ...;,s:: nal n 1. l'ltto
~~ ell LIUy.anakhot eml.1ler·1.1. ..~..:L , hogy a +ent.1 utas:~.tások b t •le-
ert.et.t c1m~esm odu változaténál az assemblere~ meqktvánják •..:
A +1kt.1v operandus kilrás~t. (pl. ASL A>, amelyet ezert t i l -
tott Llmkekent hasznaln.1 .

A r elati v ci mzésmód ot a feltételes vezetlesatado utas1.tasu~

használ Ják . Ezeknek a segitsegevel a proqram b1zonyos fel-
tetelek Lel jesulese eseten 11em a fi z1kdllaq soronkovet.kezo,
h<>.nem eqy, az. 1..1t.as1 t as r.3per<..'\nd1..1~:>.:>. ál tal n•egc 1 mz et t utas l tas-
s.:\.1 folyLat.:ódik. Ezekt "O l ,;u ut.asitásoht C::1l a k.ésobbie~ b~11
rész letesebben is szOll.tnk, most a cimzebmOcJ bemllt.c..t.ás<ilto.:
1smer JL\nk 1neq c:sak eqyeL , "" BEQ <Br-a nch on Equal) 1..1tas.1 ta=L,
amely akkor okoz vezér lesatadast, ha a nulla jel:o maqas.
E: állalaban akkor kovetkez1k be, ha az .~~umulátort nulla
ért~ kel toltottuk . vaqy ha egy osszehasonlttás eredménye
eqyenloseqre utal. A kovetke:o kis proqramreszletben az ak-
kumul4torba a nullas lap $14 cimú b yt e-Janak tartalmát tolt -
JUk, m.;~ }d •neqnovel JUk eqqyel az Y r·eq1. sz ter tat tal mát <t NY
- lncrement Y reoister>. ha .:>. $14 tartalm.:>. nem nulla. Az
assembly nyelvu uta&itás&otok elott az ut.asitás kezdoc.1me,
es az utas1tás hexadet.:1m~l1• kOdJa szarpel byte-onként :

Cl liO A5 14 LOA .f:14

C102 F-0 01 BEQ N
C104 ce Il .J Y
C105 A5 15 ~ LDA ~15

A fen t1 form~tum egyebkent assembler 11. sta alakJa .

Ha a •c1u0 c1.men lévo LOA utas1tés véqr~haJtása során a $\4-

es c1m t.ar·ta lma n1..1lla, a;! 1..1tas1.tás aqylk lcovethezménye .:>.z,
hogy az ST regiszterben levu nulla-Jelza b1t magas lesz. A=
ezl kóveto BEQ utasÁt~s végrehajtása - mivel a fel~etel
1qa:: azl jelent1. , hoqy a~ utasitasszamlálohoz hozzáadOd1k
a:: opet andus (el o jel esen) 1 gy a soronl:.;ovetke::ó Llt.:>.si tás t nem
a $C104, hanem a :$C104+1=l>C105 c1mrol foqJa venn 1 a ml.kro-
processzor . Az assembly itásmodban a ve::erlesátadás helyet
c1mhével <N> Jele::tuk , s a forditas soran az .:>.ssembler gon-
doskodlh ..1 relatív oper·and\..l5 (esetunkben 1> kiszam1tásara1.
M1vel egy byte érteke, a határokat 1s beleertve, - 128 es
+127 ho:: e esik, a l egnaqyobb r· el at~ v 1.,1grás távols~Q.e_J s cs-aF
~kkora lehet, m1 v el az operand~s m1ndig pontosan egy byte-
os . Az utas1tások reszletes tárgyalásánál majd látni faq-
Juk, m1 a teen db, ha messzebbre kivánunk ugrani egy felte-
teltol füqqoen.

Hogy a negati v sz~mok ~br~zol4s~t meqertsuk , tegyunk egy k1s

k1.térot . A 6510-es mikroprocesszor (és éltalában a számito-
qépek) a negativ s::amokat un. kettes komplemens kódban ab-

19
ni%ol Ják. Negatj_v .~~z~m~ amelyl']eli_ !eqbaloldal lbb b1tj~
<amit elejeibitnek is szokáa nevezni> m~aJI. Most te ~(lnt­
suk az egybyte-os számokat, de az alábblak igaza~ a tobb-
byte-os számokra ia . Ha egy n&gativ s~ám egybyte-cb <B blt-
es) kettes komplemen--s--kódu ábrázolását akarjuk megkapn1,
a számot hozza kell adni $1 00-hoz (decimalis 256>, a:: ered-
meny a keresett ~bráZölas lEltiZ. Igy a -1 k"et"l.:e$ komplemens
kodja $100-1=$FF . Ez a megoldás igen leegyszerusiti ~z arit-
metikát, hiszen -1+1 számitása

$FF vagy blnáriS>an 11111111

$01 1

1/.$00 1/00000000

A keletkezett szám legfelsó helyiértéku bitjé ~ <amelyet a

byte-on már nem is tt.tdunk ábrázol ni> a gép a C (carl' y> Jel -
zebe v1szi , ezt nevezzuk átvitelnek. A B bit en v1szont csu -
pa nulla maradt, az eredmény tehát a vartnak megfeleleen
eloállt . Legegyszerubb, ha megJegyez2uk , hogy az egybyle - o~
poz1t1v számok .t:OO es $7F keze esnek <0-127>, a neqat1 v a~
ped1g .fFF és $80 keze (-1-tol -128-ig) .

Az indirekt cimz •smOd eqyetlen utasitás, a JMP- felte~len

ugroutas itás esetén has zná latos. Az utasítás assembly ira s -
modjában ~

A579 6C ll4 03 JMP ($0304)

a zarOJel Jelzl az assemblernek , hog y a cimzesmod 1nd1re~t.

M1 a teendo, ha a kovetkezo utasítás 1nd1rekt ugras ? Az uta-
sitasban szerep lo ketbyte-os c1m egy memOrlabyte-ra mutat.
A megJeltilt és kbvetkezö c 1 men lévó byte kerül a PC- be , azaz
ez les:: a kovetkezo utas1tás ctme . A fenli példában tehal a
.f304 - es es $305-os eimen leve er· téke~{ <pl. $0304 érte le le-
gyen .f7C és .f0305 értéke $A5> keru inek a PC-be m1nt also es
Felso byte (azaz az utas1tas : ugrás a •A57C e i mre) . A:: 1 lyen
ketbyte-os, a mamoriaba lerakott ugráseimek e t vektoro~nak
szekas nevezn1. A BASIC 1nterpreter, m1nt a kesobb1e~ben
peldát fogunk látn1 rá, éppen a vektorok segitsegével tesz1
lehetevé a felhsználo gépikodu programszegmenseinek beszu-
rását az interpreter feldolgozási foly~matába .

Az inde~elt cimz ••mOdok talán a legbo nyo l ultabbak,ugyana~~ or

a leghajlékonyabb adatkezelésl lehetoséget nyuJtJák.
Az X es Y regis::~ere~et a:: 1ndexelt cimzesre valo felhasznal -
hatosaqukról lndexregisztereknek is szekták nevezni. A:: ln-
de x eles az~ Jelentl 1 hogy eqy adatbyte c1mét nem kbzvetlenul ,
hanem két mennyiség osszegeként 1rjuk le. Az alsót ba:1snak,
v aqy kezdoc1mnek, a másodikat pedig 1ndexnek hivjuk, amely
meqadja, hoqy a kezdeeimtol hanyadik byte lett megcimezve .
E:: uoyan~= a mechanizmus, m1nt am1kor eqy egyméretu tomb n-
edll elemérol beszélunk, aho l n az elem lndehe . A gép1kodu
utas1tas megadJa a kezdoc1met és a:: inde~et. A kezdbeim
meq•dhato abszolut c1mmel , vagy relat1v c 1mzéssel, az ln-
deh ped1g az X vaqy Y req1szter valamely1ke. E:: a ·c lmzes -
20
ti p1..1s azért nagyon hasznos, mert az indexr-egi sz ter- értéké-
nek megváltoztatásával ugyanaz az utasítás egy másik byte-
ot cí mez meg, ezt jól ki lehet használni ciklusok szerve-
zésére. Most nézzuk az idetartozó három cimzésmódot!

Az abszolut indexalt ci mz••módn•l az utasitás egy abszo l ut

cimet - a kezdöcimet -tartalmazza, pl.

0 400 STRI NG::::$400

200 0 A2 OA LDX :IH O

200 2 BD 00 0 4 LDA STR ING , X

Az elsö sorban egy eimkét defi niálunk az assembler számára,

azaz egy szimbólumot ,amel y a programban a $400 érték helyett
fogunk használni. Másszóval a kezdöcim $400. Az LDX utasi-
tás 10-et tölt C$0A> az X regiszterbe. Az LDA utasításban
" ,X" 1..1tótag Jelzi az assemblernek az abszol1..1t indexelt cim-
zésmódot, ez a gépikódban a $BD utasításkódban tQkrözödik,
amely az LDA ilyen cimzésmódu kódja. Hogyan haJtja végre az
utasítást a gép? Elöször veszi az abszolut cimet C$400>,
ehhez hozzáadja az X reg iszter tartalmát C$400+$A=$40A> és
az igy kiszámított eimen lévö értéket tölti az akkumulátor-
ba. Ha X értéke az utasítás végr-ehaJtásakor történetesen
nem $A, hanem pl. $30, akkor az A-ba a $430 cimü byte tar-
talma kerül. Az abszolut indexelt cimzésmód mind az X, mind
az V regiszterrel használható, és megvan a nullás lapu meg-
felelöjQk is, ami természetesen csak két byte hosszu utasi-
tást eredményez és gyorsabban is hajtódik végre .

Az indirakt indexelt cimzésmód az indirekt és abszolut in-

dexelt cimzésmódok bsszeolvasztásaként ér-telmezhetö. Ez csak
nullás lapu cimet tartalmazhat,ennek megfelelöen az utasítás
csak 2 byte hosszu, pl.

A~57 91 22 STA ($22>' v

A ",Y" utótag a zárójellel együtt <ami az indirekcióra utal>

jelenti az assembler számára az indirekt indexelt cimzésmó-
dot. A megjelölt nullás lapu eimen ($22) és soronkövetkezö
byte-on C$23> egy kétbyte-os eim található, amely az indi-
rek t címzés kezdöcime . Az ilyen, általában adattömb kez deté-
re mutató cimet nem vektornak - az a programba mutat -, ha-
nem pointernek <mutatónak> szokás nevezni. Azt mondhatjuk,
ho.gy a $22, $23 egy tömb point er. e. Az utasit álli végrehajtá-
sának megértéséhez tegyük fel, hogy a $22 tartalma $00 és a
$23-é $CO. Ekkor a kez döcim a $22, mint pointer értéke
($C000) plusz az Y regiszter értéke Cpl . $02>, azaz példánk-
ban $C002, erre a eimre kerül az A r-egiszter tartalma . Ez a
cimzésmód a leghajlékonyabb az össze• között, igen jól al-
kalmazható.

21
Az indexelt indirekt cimz•smód elsö pillantásra igen hasonló
az elözöhöz, pedig igen fontos, hog y a különbséget lássuk.
Ez nemcsak abból áll, hogy a fen t i cimzésmód c s ak az Y, ez
pedig csak az X regiszterrel használatos. Az assembly irás-
rnod

2000 Al 20 LDA C$20,X>

már Jelzi, hogy i t t elöbb az indexelést kell végrehaJtani és

csak azután az indirekciót . Mit Jelent ez a gyakorlatban ?
Tegyü k fel, hogy az u~asitás végrehajtásakor X értéke 2 , mig
a memór ia a következO értékeket tartalmazza:

C IM ER TEK
$20 $00
$21 $CO
$22 $ OA
$23 $CO

VégrehaJtáskor a processzor elöször az utasitás operandusa-

ként megjelölt nullás lapu ei mh ez C$20) hozzáadja az X er-
tékét (20+$02=$22>, ' majd az ezen pointer által mutatott ci-
mQ C$COOA> ~yte értékét tölti az akkumulátorba. Ez a cim-
zesmod talán a legritkAbban használt a 6510-es assembly
programozása során, mivel segitségével általában egy speci-
álls, ritkán szükséges feladat oldható meg <ráadásul azt is
meg lehet másképpen ol d ani). Tegyük fel, hogy van egy poin-
tertömbünk a nu ll ás lapon, ame l y kétbyte-os pointereket tar-
talmaz . Az X regiszterrel, mint indexszel ilyenkor ki tudjuk
választani a tömb elemét és általa a hivatkozott címen lévö
byte- ot. Ez igen hasznos lenne ugrótáblák kezeléséhez <CASE
programstruktura), de ezerencsétlen módon ez a címzésmód ve-
zérlésátadó utasitások esetén nem használható.

22
A megszakítások olyan eseménye~( , amelyek fé l beszakítják_~
processzor "_,_!flükóq.!1~ét, meg v ál t oz tatják b í zonyes reg í sz terek
tartal mát és §Lf!.!:.Q.Q..r am f_\:-ttását ál tal ában uj pontróL_fgJ,..yt_~j;, =­
ják. A megszakításokat külsö <pl. per·if ér i a> és belsó (óra-
j el, BRK utasitás végrehaJtása) tényezök is kiválthatják . Két
alapvetö tipusuk van, maszkolható és nem maszkolható megsza-
kitáskérelem. A megszakitás maszkolásán a processzor egy o-
lyan állapotát értjük , amikor a befutó maszkolható megszakitá-
sokat figyelmen kivü l hagyja. Erre nagy szúkség van pl.
a megszakítást kezelb szubrutinban, amelynek mükodése során
kellemetlen lenne egy ujabb megszakitás, amely ujrainditaná
a rutint. Tulajdonképpen van egy harmadik megszakitás is,
amellyel már találkoztunk; ez a reset, ami a bekapcselás
esetén való indulást, i l l . a tisztázatlan helyzetböl való
ujrai n dul ás folyamatát vá l t ja ki . Azért nem szokás ezt meg -
szakitásnak nevezni, mert egyrészt nem ·szakit meg semmilyen
tevékenységet, másrészt v égrehajtása is különbözik a meg-
szakitásokétól, mivel itt a kezdeti állapot elmentése a
megszakitett tevékenység zavartalan folytatásához hiányzik.

A megsza k i t ~sok kezel é sének el so lépése tehát az Allapot re-

giszter <P> és az aktuális eim elmentése a verembe. Ezután
az I megtelelö beállitása <ha szükséqes) és a megsza k itás-
kezeib rutin e iméne k betöltése az utasitásszámláloba követ-
kez ik. Utobbi t a proces szor a memoria utolsó háromszor két
byte-jának valamelyikéből veszi a következ6 táblázatnak
meqfelelöen :

:t:FFFA $FFFB Nem maszkolható megszakitás

$FFFC $FFFD Reset
$FFFE $FFFF Maszkolható meqszakitás

A szub rutinok elóbb -utóbb egy RTI utasitAssal fejezednek be,

amely visszaállítja a megszakítást megelözö ál l apotot, a zaz
visszamanti a veremből a P és az utasításszámláló értékét,és
folytatja a program futását . A maszkolható megszakítást ke-
zelo prograrnek (és más megszakításra kényes tevékenységek)
tartalmazzák a SEI <Set Interrupt F l ag> a megszakitás masz -
kelására és a CLl <Clear Interrupt Flag ) utasítást az uJra-
engedélye?ésre.

A megszakításokat á ltal •ban hardw•re okok idézik elö , pl.

az órajel, amely a C64-en minden 60-ad másodpercben megsza-
kit Ast okoz <bár ez programból ki kapcsolhato>.

De lehet megszakitást kelteni softwara uto n, azaz program

által is, a BRK <Break> utasitás v égrehajtásával .
Ez egy szabályos maszkolható megsz akítást okoz, a z egyet-
len különbséq a hardware okokból bekevetkezetthez képest ,
h ogy az ST r· egi s z ter· B jel zaj e magasra áll i tódi k. Innen
tudható a megsza k1tást kezelö szubrutinban, hogy a meg-
szakítást BRK utasitás idézte elö . Ez ~z utasítás nagyon

23
hasznos a program hibajavitá&a során, mivel a hibás ágra
futó programot a BRK jól követhetöen megállitja. Ennek
hasznos;i tásár· a természetesen gondoskodni kel l az $FFFE ál t .al
hivatkozott megszakitáskezelö rutin megfelelö átiráaáról. A
gép bekapcsalást követö állapotban a BRK BASIC meleginditást
hajt végre, ha~~sa megeg yezik a RUN/STOP és a RESTORE bil-
lentyök egyide jQ lenvomásával .

24
~ .L Mi~ tud egy ~_embler - mit kellene tudni ~
~Q'Ible~k

Ha gépi kodu programozásról beszélünk,szinte mindig assembly

programozásra gondolunk. Természetesen megvan a mod és lehe-
tőség arra , hogy a gépikódu programot byte-ról byte-ra pl. a
POKE BASIC utasitás segitségével elhe l yezzük a memóriában
és elinditsuk. Kétségkivül ez a legfáradságosabb és a leg-
több hibalehetőséget magában foglaló megoldás . Nem sok ennél
~c evés bé szot·akoz tat ó mód j a van a sz ám i tögépes i d ötöl tésnek ,
éppen ezért ez a legrosszabb lehetőség, ha a program hossza
az 1-2 utasitást meghaladja .

Szerencsére vannak a gépikodu p rogramoz á snak olyan eszkozei,

amelyek kombinálJák a gépikód maximális hatékonyságát a
gyors, b i ztonságos és jól nyomonkövethet ő munkáva l és ezek
a kulonféle assemblerek . Az elképzeleseink szer1nt készOlt
program azonban a Mur phynek tulajdonitott aforizma szer1nt
nem vágyain~nak , haneffi utasitásainknak megfelelben múkódik ,
e~ért a megirt program még alapos cs iszo lásra szarul. Ebben
ny1.dtanah segitséget a c;,JéP1 kod1.1 moni tor· ok, rJeb1.1ggere~~ ; ame-
lyekről szinten ejtünk pár szót a késóbbiekben.

Elóbb azonban az ~ssemblerekről. Ezek tulajdonképpen olyan

software-eszkozők , speciális célprogramok, amelyek a_g_épi;::.
c §lrngft _i J:: ás.~ •~'L ____:f_g,r_: d i j; ás~r:.e..s __Q_o kLI..!!!_g_Q_'t;•.~..!. ás_á_r.::~ val ól<.
~( OJ:tL..I ,gr og_
és alapvetb céljuknak megfelelben a gépikodu programozás
legegyszerubb és egyszersmind leginkább hibamentes módját
teszik lehetové . Sokféle assembler van, amelyek külonbőzö
tipusba sorolhatók, de egy - egy tipuson belul is eltérnek
szolgáltatásaikban és az elfogadott nyelv szintaxisát ille-
toen .

Az assemblerek három fő tipusa

makroassemblerek,
szimbolikus assemblerek és az
azonnali (instant> assemblerek.

Szol gáltatásaik a fenti

sorrendben egyre csökkennek . Az
~zonnal i jobb qépi kOdLI moni torok tartozé ~~ a >
assemblerek <
eqyidejuleg egyetlen gepikódu utasitás forditasát v éqz1k,
szerepuk az utasitásmnemonikok és a cimzésmódok felismeré-
sér e és leforditására korlátozódik. A Jobb megoldások a
relativ cimzésmodnál az ugráshoz sz~kséges gépikodu operan-
dus kisz ámitását is elvégzik. ha operandusként abszolut
c imet ad Lm k meg.

25
A szimbólikus •ssemblerek már bonyolultabbak . Nem egy uta-
sítást, hanem egy egész programot <vagy programrészt> egy -
s~erre v1zsqálnak meg . Az értékekre Ccimek , operandusok)
szimbólikus megnevezéssel hivatkozhatunk, ami nagymerté~ ­
ben leegyszerusiti a p rogramok javítását . ~ltalában Ctobb-
-kevesebb) lehetbséget adnak az adatteruletek kijelole~ére
es kezdet1 értékekkel valo feltoltésére. Ezt az un. dlrek -
tivák segitségevel teszik , amelyek az utas1táskOdhoz hason -
lo mnemonikok, de nem kerulnek be a lefordított programba,
csak a forditást v ezérlo, az assembl ernek szóló utasítások.
Mivel az egyes utasítások leford ításához sokszor olyan in~
for má elo is szüksége l tetik, ami a program szövegében csak
késöbb következik , az assembler kénytelen többször is végig-
olvasni a programot, igy a szimbóli kus assemb l er forditók
maJdnem m1ndig több <legalább két-> menetesek .

A mAkróAssemblerek a s;;:imbolikus assembler- funkcióin k i vLtl

a makrodef1n1álás és fordítás képességelvel 1s rende l kez -
nel;. . A mah· olc fordí tás1 idoben müködö progr· amok , amelyet .az
assembler 1nterpretal Cm1nt a BASIC interpreter a BASIC ko-
det> es futasuk eredménye ként assembly utasítások keletkez -
nek , amelyeket az assembler l e f ordít. Ez a kicsit talán bo-
nyo l ult kép l eeqyszerusitve ugy is jell emezhetö, hogy a mak -
rók ker d o1vek , a melyeket a makroparaméterekkel kitóltve he -
lyes assembly utasitások.at nyerünk . En ne k a konyvnek nem
célja a makrOprogramozás oktatása, bá~ a témat még é rintjuk
egy makro~ssemb ler ismertetese kapcsán .

A kovetkezokben részletesen egy szimbolikus assembler pé l -

dáJán ismerJuk meg az assemblerek és az assemb ly programo-
zás lehetosége1t . Az eqyértelmü tárgyalásrnod kedvéért vá-
lasztanunk kellett egyet a C64-en rendelkezésre állo a ssemb-
lerek kozul , mi vel , mlnt már emlitettúk , a z ok szinta x 1~a
es szo l qaltatásai kismértékben eltérnek . A választás a ta-
lán le~inkább elterjedt , mindenki kezeügyében lévo HELP+
BASIC bövit•• assemblerére esett , amely az also kóz épmez öny-
bbl származó , de ezért méq has:n á lható p rogramtermék . Kezelé -
sere a 4.1 fejezetben viss:atérúnk , i t t csup án azt kiv~njuk
leszoqe:n1 , hogy az ebben a fe Jez etben szerepe l tetett szin -
tax ls <meq a konyvben tatálhato ósszes program l ista> a HELP+
assemblerére é s csak arra vonatkozik, a tob bi assembler re
cs•k tobb - kevesebb modos1tással igaz.

26
Az ~ssembly utasttások a kovetkezo formaJuak :

<sorszám> <c lm ke> ~ mnemonik> ~o perandus > < megJegyzés ~

A fent1 elemek közöl minden esetben kotelezó a < sorszam? es

a <mn emonik > , mindiq elhagyható , a <meqJeqyzés> , a mnemont k-
tol fuqgden köteleze a ( cLmke > es az ~operandus ~ .
Eqy sor csak sorszámból es megJeg yzesbol lS állhat .

A <sorszám > csak a pr o grarnek sor ainak sorbarendezésere szal-

gal , lehét a progr~mszerkesztes támo g~tas~ra, •~ assembly
nyelv szempontJából kozombos.

A <::c: imke ;> az Lttasitás vagy a direkttva cilzonositás-:.-~ra szolqál,

a.: Ltt~s itás memoriacimet ill. a direkti va ál tc\l kl Jelo lt
memortacimet vaqy értéket helyettesitt, ~helyett hc\sznalhd-
to. Eppen errol kapta nevét a szimbolikus ci\Ssembler.

A <. mnem_ontk > eqy gépikodu Litasi tás hérembetus emléke::tet o

r· ovi d t t ese vaqy eqy ". "-tal bevezetet t d t re~~ ti va . V~ l ~rneny­
nyi utasttással és direkttvával megtsmerked~nk ci~ tovabbLa~­
ban.

Az ' operandus • ertelrnezese a mnemoni~tol tuqg, á.ll.:d ábciln

ctmet vagverteket Jelel. Az operandusbal kovet~, e.: tet az
assembler az utasttások ctmzésmOdJéra ts , a kovetlezolep-
pen :

< ct mki te Je:.: es .::· Ut.as1 tasi( Odtol 1 Ltggoen r- el at: 1 v

vaqy abszolut . utobba eueten,
ha a cimkif~jezes erteke ~ slúu,
nullas lapu abszolut c1mz es.

< ... ci mki fe )ez és >) lndtrekt.

(<.ci mkt feJezes ;·> . Y lndtrekt tndexelt.

<<ci mktf e jezes>.X> Indexelt indirekt .

< cimktfejezés > ,X es

' ctmktfejezea> , Y Abszolut tndexelt.

Kozvetlen .

Ha ntncs operandus, beleértett c1mzémódot használ a~ assemb -

ler (ha az utas1táskód is megengedi) . A ROL, ASL, LSR es ROR
Cld. később) léptetö utasitások beleértett modu ctmzese ese-
tén <amikoris ezek ~z utasitások az A reqiszterre vonatkoz-
nak, az "A" oper.andust ki k ell 1rni, atnl egyébként c 1mkekent
tilos az eqyértelmúség m1att. Az operandusban s~ereplo

27
<cimkifejezés ) szimbólumok <cimkék>, decim~lis , hexadecim~­
lis ($-ral kezdödö>, bináris (%-kal kezdödö>, oktális (§-cal
kezdöd ö) sz~m, illetve ezek + é s - jellel összekapcsolt ki-
fejezése lehet. Speciállsan a < cimke> ut~n (egyes assemble-
rek esetén elé) irt " <" jel a ei m alacson yi\bb , ">" jel a eim
magasabb helyiértékQ byte-j át j elenti. A fentiekre péld~t a
késöbbiekben még böségesen találunk .

A < meg j egyzés > ; -vel kezdödö tetszöleges karaktersorozat,

amelyet az assembl~r csak kilistáz, egyébként figy el men ki-
vOl hagy .

Most ismerkedjOnk meg végre az utasit~sokkal is.

LDA a ( cimkifej ezés > ~ltal megjelölt byte tartalm~t az

akkumulátorba tö l ti
Alkalmazha tó cimzésmódok : KV ,N,NX,A,AX,AY,IX,I Y
Befolyásolt j elzök : Z . N
Példac
' LDA C IM

LDX a < cimki fe jezés ) által megjel ölt byte tartalmát az

X regiszterbe tölti
Alkalmazható cimzésmódok : KV ,N,NY,A,AY
Befolyásol t jelzök : Z,N
Példa :
LDX C IM

LDY a < cimkifejezés> által megjelölt byte tartalmát az

Y regiszterbe t teiti
Alkalmazható cimzésmódok: KV,N,NX , A,AX
Befolyásolt Jelzök : Z,N
Pel da:
LDY CIM

STA az a k kumulátor tartalmát a < cimkifejezés > által

meg j el öl t byte-ba menti
Alkalmazhato cimzésmódok: N,NX,A,AX,AY,IX,IY
Befolyáso l t j elzök :
Pé ld a :
STA CIM

28
 STX az X regiszter tartalmát a <cimkifeJezés~ által
megjelólt byte-ba menti
Alkalmazható cimzésmódok: N,NY ,A
Befolyásolt jelzök:
Példeu
STX CIM

STY az Y regiszter tartalmát a <cimklfej ezés > által

megjelölt byte-ba menti
Alkalmazhato cimzesmodok: N,NX,A
Befolyásolt jelzók :
Példa:
STY CIM

INC a <c imkifejezés ~ által megJelolt byte tartalmát

eggyel megnöveli
Alkalmazhato cimz ésmodok: N,NX,A,AX
Befolyásolt Jelzök: Z,N
Példa:
INC C IM

DEC a <c:i mkife )ezés> által megjelo lt byte t<wtalm~t

eggyel e sekkenti
Alk~Jmdzhato cimzesmódok: N,NX,A,AX
Befolyásolt Jelzök : Z,N
Példa:
INC CIM

.
3 . 2.3 . Reg i. s.:f:t!f!rLt_t~si tás_p_l:~

r AX az A r· egiszter tar· talm~t az X reglsz·tet· be tolt1

Alkalma z hato c1 mzesmOdok: BE
Befolyásolt jelzök : Z , N
Példa :
TAX

rAY a: A regiszter tartalmát az Y r eg1s:terbe tölti

Alkalmazható c1mzésmodok : BE
Befolyásolt jelzok : Z,N
Példa:
TAV

TXA az X regiszter tartalmát az A regiszterbe tolti

Alkalmazhat o cimzésmodck: BE
Befolyásolt Jel zök: Z,N
Pél da:
TXA

29
TYA a z Y r eg isz ter t a rta l mát az A r e giaz ter be tölti
Al k a l mazhato ci mz ésmód ok : BE
Bef o l y ásol t Je l zok : Z, N
P é ldw. :
TYA

TXS az X reglszter tar t al mát a veremmutatoba tö l t i

Al kalmazhato cimzésmódok : SE
Befoly á solt Je l ::ok :
P é lda :
TXS

TSX a veremmutató tartalmát az X reqiszlerbe tolti

Alkalmazhato c1m~ésm6dok : BE
Befolyásolt jelzok :
Példa :
TSX

SEC az átvltel-Jel:ot magasra állltJa

Al~almazhato c1mzesm6dok : BE
Befolyásolt Je l zok : C
Pel da:
SEC

SED a dec1mális mód-Jelzot magasra állítJa

Alkalmazhato c1mzesmodok: BE
Befo l yásolt je lzc~: D
Példa:
SED

CLC az at vltel-Je l ::ct aldcsonvra áll1lJ~

Al~almazhato c1m::é~modo~: ~E
Befolyasolt Julzok : C
F'él da :
CLC
CLD - a decimál.is mod ·· h:tl::öl ala ~o.sony ra állit.Ja
Alkalmazhato c1mzesmodu~ : BE
Befolyasol t Jel~ok: ~
Példa :
CLD
CLV d tulcsordulás -JEd- c>t clldC.....,CIIYI"~ alllt.ja
Al~almazhato ~ 1m z~sm6du~: BE
Befolyásolt JE.>lozol.: V
Példa :
CLV

CLl a meqszakitás- jelzot alacsonyra állitJa,azaz

enqedelyez1 a maszkolh~tó megszakításokat
Alkalmazhato cim::ésmódok: BE
Befolyásolt Jelzok: l
Példa:
CLl

30
SEl a megszakitás-jelzot magasra állitja, azaz
letiltJa a maszko lh ató megszakitásokat
Alkalmazható cimz ésmódok: BE
Be-folyásolt je lz ö ~o I
Példa:
SEI

DEX az X regiszter tartalmát eggyel csökkenti

Alkalmazható cimzésmódok: BE
Be-folyásolt Jelzók : Z,N
Példa :
DEX
DEY az Y regiszter tartalmát eggyel csökkenti
Alkalmazhato cimzésmódok: BE
Be-folyásolt jelzök : Z,N
Példa :
DEY

INX az X regiszter tartalmát aggvel noveli

Alkalmazhato c imzésmodok: BE
Befolyásolt j elzők : Z~N
Pél d.a:
INX

INY az Y regiszter tartalmát eggyel noveli

Alkalmazhato c1 mzesmodok: BE
Be-folyásolt jelzők: Z . N
Példa:
INY

JMP az utasitásszámlálo értéket a < cimki-fe Jezés >

által meqhatár-ozott eimr- e állitj,~, ez lesz a
kbvetk ez ö végrehajtandó utas itás
Alkalmazhato ci mzesmodok : A,I
Befolyáso l t Jelzbk :
Példa:
JMP ( $.304)

JSR szubrutinhivás . Az utasitásszámláló értéket kettö-

vel megnoveli es ezt a cimet a ve~embe menti. Ezu-
tán a programszámlálot a ~cimki fejezés > á l tal meg-
határo z ott eimre állitja, ez lesz a kovetkezo vég-
rehajtandó utasitás. Meg jegyzendb, hogy a veremben
nem a JSR-t követö uasitas cime van , hanem annál
eggyel kisebb érték , de ezzel a programazonak ál-
talában nem kell törődnie , mivel ezt a szubrutin-
ból va lo visszatér és1 utasitás <RTS> meg-felelben
l ekezel i .

31
 Alkalmazhato ci mzésmodok : A
Befolyásolt Je lzök :
Példa =
JSR SETTIM
RTS szubrutinbol valo visszatérés. A verem két ~elsd
byte-jának eggyel megnövelt értékét az utasitás-
száml álóba tölti . Ezzel a soronkdvetkezö végrehaj-
tando utas i tá~ a JSR- t kóvetd utasitás les~ a szub-
ru ti nt hivo progamrészben.
Alkalmazhato cimzesmodok: BE
Befolyásolt jelzbk :
F'elda:
RTS

R1I meqszakitáskezelö szubrutlnbol való vi•szatérés .

Az állapotregisztert a verem teteién talált érték -
kel tölti . A verem soronkovetkezc két byte-janak
eggyel meqnovelt értekét az utasitásszamlálóba töl-
t i . Ez. zel C::< sot- onkov~:;.·t~~ezcl vecwehaj ta ridO Ltta si tás a
meqszakitást kovetö utasitás les2.
Al kal ma.::. r-1c:\ l o C:l •'"~es modok: .E(E
Betol yáscll l je L z Öl:;: vc:. l ame••nyi
F'élcla:
R'l I

E•Rf<.. .ueqs.:: c:l f, i t a s t C.:) le .:J~ o Ll t.. a cs .i t.. ás (~~c) + LWr.ö\r l? m~qs;.: ah i t. ás) .
A BRI< utf.:l:::oll..á<St f:.cn.;et. u b v t.e c.1.rn~ a ver-e.n tetejér·e
kt:r L.tl. '"""' iu .~.: áll c:~pt.>lt f.; ;'lpszl er· ér· téke~ i s l, lnlento··-
d J.h . Ezl.tt.~ll· '" v~;-~zerle::, "' .!I:'FFFE.-·.$FFFF t.::i•ll altal mu-·
t.atc.• Lt Ltl.,=ol t.:i\l::.t e\ k~t·' ul. l- t<t i l t. ie~ ,". 1112\l::;zkolt o .::~ L C>
n11~osz aki Lá~c,hc.l..
Alk.a.lmd;:llé.tLO C: Jolo.; esmodul.: BE
BE?folya>:ool.t. lt?lzuh: B, l
F'~~ldc:~:

8 CC o:~.:: Lt l. c!<Sl tás~·.;: ..~olll ~l o t ~r t. a. J t•r ·31ro;.: elo leltlfi.dyeseco

hoz::.a.~dc:)(Jlk a.::: CJPF.!I"'~~ndt..ts tc;,r-·ldlm.", ha C.\ Z <!!.t .n tel·-
)E:dZ.Cl .:\l<ALSOrl'y' .
Alkalmazhato c 1mzes modok : RE
.8~;-~f<::>ly.á~:;oll ie!zok :
Pel da :
BCC CII<LUS

BCS é:\ :i: Litasi t áss:: ám l ál'(j t.ar"'t.~ü máho•: e l ö ü~ l he~ l yes er.
ho.::.::ao:~ d 0d1k az operandus tart alma. ha az átvi l e .l. -
jel<:ó mag.;,•.
Alkalma.:::hato c imzesmod o k: RE
Befolyásolt jelz ö k:
Féld ..~ :
BCS CH.. LUS

32
BEQ az utas1tásszámlálo tartalmához elő J elhelyesen hoz-
záadódik az operandus tartalma, ha a nulla j elző ma-
gas.
Alkalmazhato cimzésmodok: RE
Befolyásolt jelzők :
Példa :
BEQ CIKLUS

BNE az utasitésszámlálo tartalmához eloJelhelyesen hoz -

z áadódik ~z o perandus tartalma. ha a nullajelzö
alacsony .
Alkalmazhato cimzésmodok: RE
Befolyasolt Jelzők :
Példa :
BNE CIKLUS

BMI az utasitásszámláló tartalmához előjelhel y esen hoz -

zaadodi~ az operandus tartalma,
magas.
Alkalmazhato cimzesmodok : RE
Befolyásolt jelzők:
Példa:
Bt1 I C I k:LLJS

BPL az utas1tasszamlálo tartalmához elojelhelyesen hoz-

záadedik az ope r andus t a r talma, ha a n eqativjelző
al.::~cson y .
Al k alma.::hato c irnz esmódok: RE
Befolyásalt j elzok:
F'élda:
BPL Cif<.. LUS

&VC az utasttásszárnlálo tartalmához elojelhelyesen hoz-

záadedi k a z operandus tartalma, ha a tul c sor dulás-
.Jelzo alacsony .
Alkalm•z hato cimzesmódok: RE
Befolyásolt Jel z ok :
Pél da:
BVC CIKLUS

evs az utasitásszámlálo tartalmához eloJelhelyesen ho:-

zaadOdlk a z operandus tarta l ma, ha • tulcsordulás-
jelzo magas.
Alkalmazhato cimzesmodok= RE
Befolyásolt Jelzok :
Példa :
BVS C I t<:. LUS

33
3.2 . 5 . Vere~keze l ö utas1t aso k

PHA ~=akkumulátor tartalmát a verembe menti, a verem-

mutato altal mutatott c1 mre , maJd d veremmutato
erteket eggyel cso kkenti.
Alkalmazhato c 1mzesmodok : BE
Befolyasolt Jel=ok :
Példa :
PHA

F·LA "' ver·ammLitato <ll t al

h i vat ko::: ott c.:. :i 1111? 11 l ev o ert ehet.
az akk umulátorba talt1, maJd a veremmut.ato erteket
eqqye! meqnovo1i .
Alkalmazhato c 1 m:::esmodok : BE
Befolvásoll Jel.:::ok :
Példa :
FLf-1

1-''HF a ll apult ~qJ.s.:Lot te<rtalmát ~ ver·emue mentJ. • "' ve-

e\.:::
remmutato alle<l mutatott c1 mre , maJd a veremmu t ato
erteket eq~ywl ~sokken tJ..
lU kal rnazhato ~i mzesmodol:. : BE
Befolváso!t. i~::~l.:D ~~ =
Pé l da :
PHP

PLP a v eremmutato ~ l te< l hivatkozott c1men leve erteket

~= állapotreQls:::terbe tolt1 . majd a vcremmutato ér -
teket eq q ye l meqnovel1 .
Al ka l ma:::h~to c im:::es módok: BE
Befolyá so l t Jel:::oh : valamenny1
Pel da :
PLF·

HoL a.:: ~kkumul.ator v""qy i::\ memor- L abyt~ L<lt tdllllát wqy
blt - p o::: lClO va l balra léptet1. A leoa l ~o b 1 t nulla
les::: , ~ IJ.lépo b1l az á tv J.te l - Jel:::obe kerul . H.::
utasitás ~-vel v~ l o s:::orzasndk felel meg . A ROL
u t asilá~~e< l kombinál v a ketbyte-os e rtek ~zor :::asat
lehet elvege.::ni .
Al h a l ma::t.e<to c imz e s;modok : BE , hl,t.jX , A , ?\)(
Befolya solt Je l zok : Z , N, C
Példa:

vagy
ASL HAT VNY

34
ROL az akkumulátor vagy a memoriabyte t~rtalmát egy
bit-pozícióval balra lépteti. A legalsó bitpozi-
C10ra az átvltel-jelzó utasítás elötti érté~e lép,
akilépobit az átvitel-jelzebe kerul . Az utasítás
2-vel va le szorzásnak ~elel meg.Az ASL utasítással
komb1nálva kétbyte-os erték szorzását lehet elve-
gezni .
Alkalmazhato cimzesmodok: BE,N,NX , A , AX
Befolyásolt Jelzok: Z, N, c
Példa :
ROL A
vagy
ROL HATVNY

LSR az akkumulátor vagy a memoriabyte tartalmát egy

blt -poz l cioval Jobbra leptet1.A legfelso b1t nu ll~
lesz, a k1lepo b1t az ~tvltel -Jelzobe k erul . Az
utas1tás 2-vel va le osztásnak felel meg . A ROR
utas1t~ssal komb1nálva kétbyte-os erték osztását
lehet e1vegezn1 .
Alkalmazhato c1mzesmodok : BE , N,NX,A , AX
Befolyásolt jelzok : Z , N , c
Pel da :
ASR A
vagy
ASR HATVNY

HOR az akkumul~tor vagy a memor1abyte tartalmát egy

blt-pozicioval JObbra leptet1. A leofelso bitpozi-
C lOra az átvltel-Jelzo ut-sit~s elottl értéke lep.
akilépobit ~= dtvltel-Jelzobe k erúl. Az utas1tás
2-vel vale osztasnak +e l ei meg. A: ASR utasitassal
komb i nalv~ ketbyte-os erte~ osztását lehet elvege:-
nl.
Alkalmazhato cimzesmodok : BE , N,NX,A,AX
Befolyásolt Jelzok : Z, N , C
Példa :
ROR A
vagy
ROR HATVNY

AND az a kkumulátor es a specif1kall ad~tbyte kózott

logikai ES muvelet végzese bitenként . Az eredmeny
az akkumulátorba kerül . Az eredmér1y va l amely bitje
maqas , ha mindkét megfelelo b1t magas volt, ala-
csony minden egyeb ~setben . Ezállal egy memóriabyte
bizonyos bltJeit lehet az akkumulátorba vinnl, mig
a tóbbi bit O lesz.

35
 Ezt a byte maszkolásának is szokás nevezni.
Alkalmazható cimzésmódok : KV ,N,NX,A ,AX,AY,IX,IY
Be+olyásolt jelzók: Z,N
Példa :
LDA #$7F
AND BYTE

ORA az akkumu lát or és a specifikált adatbyte kozött

logikai VAGY muvelet végzése bitenként . Az eredmény
az akkumuláto~ba kerúl.Az eredmény egy b1tje magas,
ha legalább az egyik bit magas volt, alacsony ha
m1ndketto alacsony volt . Ezáltal két byte tartalmát
lehet egyesiteni az akkumulátorban .
Alkalmazhato cimzésmódok: KV,N,NX , A,AX , AY , IX,IY
Befolyásolt jelzök ~ Z,N
Példa :
LDA #$OF
AND BYTE!
STA BYTE l
LDA #$FO
AND BYTE 2
ORA BYTE l

EOR az akkumulátor és a specif1kált adatbyte kbzött

logikai klzáro VAGY mOvelet végzése b1tenkent.
Az eredmény •= akkumuláto~ba kerOl.Az eredmeny egy
bl~Je magas, ha pontosan a: egyik bit magas volt,
alacsony m1nden egyéb esetben. Az utasitás inver-
tálja az egy1k byte azon bitjeit,ahol a másik byte-
ban 1 áll .
Alkalmazhato cimzésmodok: KV,N , NX,A,AX,AY,IX,IY
Befolyasolt Jelzeke Z,N
Példa :
LDA # $FF
EOR BYTE! :LOGIKAI kOMPLEMENS-KEPZES

BIT az akkumulátor as a specifikélt adatbyte kozot~

loq1kai ES muvelel veg:ese bitenkent. Az akkumu l á-
tor értéke nem valtozik a muvelet végrehajtása so-
rán . A nulla Jelzo maqas lesz, ha az eredmeny nulla,
a neqatlv-jelzo a memor iabyte 7 ., a tulcsordulás-
jel~o a 6 . bit ertekét fogja kapni. Az uta•itással
elbnybsen lehet a 6. es 7. b1t artékét v1zsgálni .
Alkdlmazl1ato cimzesmodok : KV , N,NX,A , AX,AY,IX, I Y
Befolyásolt jelzok : Z ,N,V
Példa :
LDA #$FF
BIT BYTE
BMI BIT7
BVS BIT6
BEQ URES

36
ADC 059Zeadó utasitás . Az akkumulátor, a megc1mzett
adatbyte és az átvitel jelzö értékét osszeadja és
az akkumulátorba viszi.Ha a decimális-jelzö magas,
a számolást eco alakban végzi (ritkán használatos
a C64 esetében> . Az átvitel-jelzö hozzáadásának a
többbyte-os összeadás megvalositásában van szerepe ,
ha egyetlen vagy az elsó byte értékét kivánjuk ki -
számolni , az utasitás elott az átvitel jelzöt toröl -
ni kell .
Alkalmazható cimzésmódok : KV,N , NX , A , AX , AY,IX,IY
Befolyásolt Jelzok; Z,N,v,c
F'elda:
CLC
ADC MEM

S BC klvon ás . Az akkumulátorból k1vonja a megcímzett

adatbyte-ot es az átvitel jelzo ertékének inverzét
és az eredményt az akkumulátorba v1szi . Ha a dec i-
mális-Jelzo maq~s , a számolást BCD alakban végzi
<ritkán használatos a C64 esetében>. Az átvltel -
Jelzb levonásának a többbyte-os kivonás megvalosi -
tásában van s :;~ en:pe, ha egyet l en vagy az el sö byte
értékét kivánJuk kiszámolni, az utasitás elott az
átvitel j elz o t maqasra kell állitani .
Al k almazhato cimzésmOdok : KV,N , NX,A,AX,AY,IX,IY
Befolyásolt jelzok : Z,N,V , C
Példa :
SEC
SBC MEM

CMP osszehasonlltja az akkumulátor és a specifikált

adatbyte lartalmát , oly modon, hoqy az utóbbit ki-
vonja az elobbibol , de az akkumulátor tartalma nem
változik , v 1s:ont a j elzoket az eredménynek meg -
feleleen állltJa. Ez azt Jelenti, hogy az össze-
hasanlltás eredményét az alábbi utasitásakkal le-
het vizsgálni:
BPL - > A>=memoriabyte
BMI - > A<memóriabyte
BEQ -> A=memóriabyte
BNE - > A< >memóriabyte

37
 Alkalmazható cimzésmódok : KV,N,NX,A,AX , AY,IX,IY
Befolyásolt Jelz ök : Z,N
Példa:
CMP #$FO
BNE CIM1

CPX összehasonlitja az X regiszter és a specifikált

adatbyte tartalmát, olyan modon, hogy utóbbit ki-
v on j a elóbbiböl, de az akkumulátor tartalma nem
változik, viszon t a Jelzöket az eredményne k meg-
felelöen állitja.
Alkalmazhato cimzésmódok : KV,N,A
Befolyásolt jelzök: Z,N
Példa :
CPX #SFO
BNE CIMl

CPY bssz ehasonll tj a az Y regiszter és ~ specifikált

adatbyte tartalmát, olyan módon, hogy utóbbit ki -
vonja elöbbiböl, de az akk umulátor tartalma nem
változik, viszont a Jelzöket az eredménynek meg-
feleleen állítja .
Alkalmazhato c1mzesmódok : KV,N,A
Befolyásolt jelzök : Z,N
Pé1dá:
CPY #$FO
BNE CIMl

NOP üres utasitás , teljesen hatástalan .

Alkalmazhato cimzésmodck : BE
Befolyásolt Jelzök:
Példa :
NOP

38
4._?gLtw~re eszközek- ~ssemblerek, monitorok, debuccerek

Az assembly prograrnek 1rásához szerkesztoprogramokat, le+or-

ditásukhoz assemblereket használunk. Programszerkesztéare
egyes assembler ek esetén a BASIC képernyoszerkesztöJét al-
kalmazhatjuk <mintha csak BASIC programot irnánk>, m~s ese-
tekben viszont speciálls szerkesztöprogramokat. Az assembler
1s lehet kOlon program, vagy egy általánosabb +e j leaztö
r endszer egyik funkcióJa, mindkettore láthatunk példát a
késobbiekben .

A p rogr~mozás természetesen nem ér véget a program lefordi-

tásával , bizonyos esetekben e z csak az elso lépés . E zut 4n
kovetkezik a p rogram ki probálása, tesztelése, javítása egé-
szen addig , mig meg nem gyezedtünk arról , hogy va lóban azt
a +eladatot hajtJa végre, ame lyre terveztük . Ennek a mun-
kának a során l & lega lább o l y an mértékben rá vagyunk szo-
rulva seftware-esz közök seg1tségére, m1nt a pr ogram 1 rása
és forditása alatt. Ugyanakkor ennek a tevék enységne k a tá-
mogatására i gen nehez k1 d olgozni altalános célu eszközoket ,
m1vel a tesztelendo programok sokkal vá ltozatosabb ~e lad a­
tok megoldására lettek tervezve , mint egy átl~ gos BASIC
program. GondolJuk csak meg, milyen sulyos probl é mák at vet
f el egy gépi~ddu monitor tesztelése , hiszen nagyon nehéz
ugy elemezni mukodését , hogy ne avatkozzunk abba bele. Ennek
~oszonhetoen , kulönosen a személyi számitógépek terule tén
csak általános és elég egyszerü eszkezek terJedte k el . Ezek
a monltorok és az ezek szolgaltatasáin némileg tulmenö debug-
ger•k (Jobb magyar szo hiján). Mindkettöre lát unk példát
ebben a fejezetben. Látszolagos egyszerusé~ük ellenére is
igen Jo sze l gálatot tesznek egy-egy uj program. keszitésene l.
Nagyobb lélegzet~ munkák esetén azonban igen lényegessé
válik az egyedi, fel ad atra szabot t teszt-ágy és a részletes
tesztelés1 terv elkészítése. Ez nem m1ndig fedhete le a
debuggerek szolgáltatasa1 val és bizonyos feladatok esetén
magan~k a problémának a megoldásával azonos mértéku progra-
mozási feladatot jel ent . El hagyásával viszont igen rossz
minoséqu, megb1zhatat lan programt erm éket nyerünk, amellyel
tobb utolagos hib~j~vi tási feladatunk l esz , mint amenny1
munkát a tesztelés következetes megoldására kellett voln~
szanní.
A HELP+ program elég ;ol ismert a hazai C64 felhasználők
kbrében. Bár valamennyi területen azolgáltatá5ai ink~bb
csak átlagosak, nagy elbnye, hogy a software-fe;lesztés
elég széles körét, eszköztárát átfogja. Itt csak az
assembly programozáshoz kifejezetten hozzátartozo szolgál-
tatásait tá~gyalJuk, hiszen ei kbnyvQnk témája.

A HELP+ betöltése és elindítása után a BASIC szerkesztöj ébe

lépunk be, amely lehetbvé teszi, hogy a HELP+ assembÍere
számára forrásprogramot irjunk. Ennek menete teljesen meg-
egyezik a BASIC programok rögzitésével, persze i t t szintak-
tikusan helyes assembly utasitásakat kell írnunk. Ha for-
rásprogramunk elkészúlt, azt mentsük ki a BASIC program-
nál megszekott módon egy lemezfile-ba.

Az a&&émbly utasítások irástnódjáról már szóltunk, most is-

merJük meg a HELP+ assemblerének diraktivéit is. A direkti-
vék az utasitásakkal ellentétben az assemblernek szólO pa-
rancsok és a fordítás folyamatát vezérlik. ~ltalában a mG-
veleti kod mezóben szerepelnek és pont karakter vezeti be
oket.

. BYTE egy byte tárolóterületet lefoglal és azon elhe-

helyezi a direktíva után álló kifejez és é rtékét .
Ha vesszövei elválasztva tóbb értéket adunk meg,
a megfelelo számu byte kerül lefoglalásra. A ki-
fejezés megengedett ér téke O és 255 között van,
a határokat is beleértve.

.WORD mint a .BYTE, de egy szót, két egymást követö

byte-ot foglal le a C64-nél megszakott alacsony
helyiértékű byte -magas helyiértékű byte sor-
rendben.
Igy pl.
CIM .WURD $B7F7
$F7, $B7 sorrendben lesz lerakva.

.TEXT a direk~ivát aposztrófok vagy idézöjelek kózött

követö string karakterei ne k ASCII kódjai lesz nek
lera kva az aktuális cimtöl kezdve.

.DISP mint . TEXT, de 6 bites ASCII kódok kerűlnek le-

rakásra (azaz C64 screen-kódok).

. END a forrásprogramot záró direktiva, ha n em tesz-

szük ki, az assembler a forráskód után generál-
ja 6~535-ös látszólagos sorszámmal.

.LOAD a direktiva után irt nevü programmal folytató-

dik a fordítás folyamata. Az assembler "kedves"
hibája folytán a név hosszának pontosan meg
kell egyeznie az éppen fordítás alatt álló prog-
raméval. ~
 <egyenlőségJel> a szimbolum értékadás dlrektl-
váj.a . Az elötte C.a cimke mezoben> álló sz1mbo-
lum .az utána <az operandus mezoben) áll o klfe-
je:és értékét veszi fel . Mind elett e, mi nd
utána szerepelhet a "*" szlmbOlLtm , amely CA for-
ditás .aktuális eimét tart.alm.azza, azaz azt •
memóriacimet, ahova a soronkbvetkezo byte-ot
el foqja helyezni az assembler . Néhány példa :
*=$COOO

A kovetkezo utas1tás ~agy a da t a S COOO- ra kerQl.

ALFA az elhelyezés-mutato aktuális értek et veszi

fel .

TEXT . TXT ' ABCOE '

THOSSZ=*-TEXT

THOSSZ a szoveq hosszának erteket k apJ a .

E:: is szabályos . 20 byte lef oq l alását Jele11 ti.

Az ••sembler el i nd í tása a sot e leJ éte 1rt "( " l o:\t al· ter· re l
kezdod1k , ezután az assembler három kerdést tes: +el:
az elso kérdesre a l emezf 1 le nevevel kell válc:~s::o l n1.
amely a forrásprog ra mot tartalmaz:a.
a második kér· des (" He>ea korr . Pl?l<e : "> lehetoseget ad
arra, h ogy a leford1t ott gep1kcdu proqram ne a saJát
helyére, hanem az i t t megad1::>tt ó t"t ékkel losebb <! >
eimre ker~l jbn . Erre pl . akkor van sz~ kség, ha a prog-
ram tervezett h el ye a HEL P+ állal lefoqlalt $ 8000-tól
kezdödo 1 6 Kb-ba esik . Ha 1.tt "RETURN "-t ii1dLu1k , a
program a forrás ban eloi rt hel yt· e k er~ l,
a harmadik kérdesre egy három Jegy~ b1.náris sz ámm al
kell válaszolni , ame ly a l i s taz a ara utal. A: e l só jey y
helyén álló l - essel hibaJelzéseket, a másod ik p oz1cion
állóval fo rrás li stát , a harmadikkal a szimbolumtábla
kinyomtatásat válthatJuk ki . Utobbi a eimkék neve és a
hozzá j uk rendelt e rt ek hexadee1málisan . Bekc:~pcsolt
nyomtatc esetéD a forditásl l1sta ot t is meqJelenlk .
Az assembler felhas::nálJa a BASIC lerul etet C$ 801-lo l > cl
s zi mbólumtábla tárolásához, 1gy a memcr1ában lévo program
torlodik .
Sa]nos a leford1tott proyram lemezrementéséhez vaJm1 keve•
segitseget nyu j t a HELP+. A f ord itas eredménye • lár~a ke-
rul, a for rásprogramban meghatározott helyre . A forditásl
l i st ából <és csak abból > meghatározhato a pr· e gr am el sö é s
utolso utasit4sána k a cime. azaz a p roqra m kez d ete es veg e .
Ha a memór 1 a $ 2B-$2C eimere belr ]uk a program el~o by te-
Jának a e i mét, mig a S 20-S 2 E e imér e .a: ut o l so byt~-enal

41
eggyel nagyobb cimet <a . END direk t íva mellé irt eim a lis-
tában> a BASIC programterület kezdeté t és végét Jelzo poin-
tereket állitottuk át . Az ezt követö SAVE BASIC utasitás
éppen leforditott programunkat viszi lemezre. A pointerek
átállítását akár PDKE BASIC utasítással, akár a HELP+
manitor funkciójával végezhetjük. Utóbbival egyszerűbb, mi-
vel ebben az esetben a hexadecimális értéket nem kell deci-
málisra átszámolni. A program kimentése után ne feleJtsük
el a $2B-$2C és $2D-$2E mutatókat egyaránt $801-re, a BASIC
terulet elejére állitani, majd egy NEW-t végrehajtani, mert
egyébkén t n•m kivánt módon átirhatjuk a memori át. Ehely~tt
egy SYS 64738 utasitással szintén alaphelyzetbe hozhatjuk a
BASIC interpretert.

A kovetkezökben foglalkozzunk az á l talunk ismertetésre kerü-

lö programteszt e lési eszközök l e gegyszerübbikével, a HELP+
manitor funkcióival. Ezek sajnos igen szegényesek , ezért rá-
juk is igaz, ami a HELP+ assemblerére, csak igen kisméretu
prograrnek keszitésénél nyujtanak értékelhetö s e gitséget.

A moni t o rba a "] " kar-akter sor el e jén val ó ki adásával l ép-
hetünk be . Ekkor ~ögtön megjelenik a képernyön a legutolJá-
ra kezelt ~emor iab yte cime es értéke hexadecimális szám
form.ájában. Ezen akt1..1ális eim értékét a "+" kara~~ter 1..1tán
beirt <mindig hexadecimálisan ~rtendö> értékkel változtat-
hatjuk meq. A "RETURN" megnyomásával a követkazó byte-ra
ugrik a monitor. A memória tartalmát a "/" megnyomása után
irt ertékkel megváltoztathatjuk . A "RETURN"-nel a következo
byte-ra áttérve modositási modban maradunk egészen egy
ujabb <pl. "+") parancs kiadásáig. Legyünk nagyon avatosak
a memóriamodositás kipróbalása során! Az elsö két l ap bizo-
nyos eimeinek és persze a HELP+ által elfoglalt terület
($8000-$AOOO> megváltoztatása kellemetlen következményekkel
járhat . A manitoron belül a " C" kiadásával a nyomtator- a , a
" J '' meqnyomásával a képernyére i rányi that j 1..1k az outp1..1tot.
Hasonlóan kapcsaló szerepet játszanak a "<" és " >" jelek .
"<" kiadásával a géphez csatlakoztatott VC 1541-es lemez-
egységének memoriájára kapcsolunk át, ezután m1nden-müvelet
arra és nem a C64 központ i tárára vonatkoz ik egészen ~ " )·"
utasítás kiadásáig, ami helyreállitj~ az eredeti állapotot.
A "*" karakterrel az aktuális eimen kezdödö gépilcód1..1 prog-
ramra adódik a vezérlés. Megjegyzendö, hogy ez a parancs
lemezegyseg-módban <tehát "<" után) ilii müködik, de akkor a
lemezegység processzorara és tárolójára vonatkozik. Kladá-
sával természetesen óvatosan kell bánni.

A manitor maradék funkciói a disassemblerre vonatkoznak.

Ennek segitségével a memória tartalmát assembly formára
emlékeztetö listává lehet visszairni. A visazaírhatóság
természetesen korlátozott, nem vontkezhat a eimkére es
megjegyzésre, hiszen ezeknek semmi nyomuk a gépikódu prog-
t- amban. A "-" paranccsal az aktuális ci mtöl kezdödö egyet-
len. utasitást. di!Dasaemblálhatunk. A mzóköz billen tyt:.1 megnyo-
masával az aktuális cimtöl kezdödö folyamatos v isszafordí-
tást indithatunk meg, amely egészen a "RUN/STOP" magnyomá-
sáig tart. Hosszabb programrész visszaforditását természe-
42
tesen célszerG nyomtatóra végezni, i gy utolag kénye lme s eb -
ben elemezhetJ~k az eredményt . A C64 és a VC 1541 ROM - ján~k
tanulmányozásához azonban csak v éqsö eset b en a j án l juk e~t a
módszert . mivel ebben a vonatkozásban igen Jó k onyvek áll-
nak r e n delkz esre, ha nem is magyar nyelven ~ld . fögyelek> .

A HELP+ manitorából a BASIC - hez az " = " pari:>.nccsal tér h e t ünk

vissza.

43
A Commodore Bus1ness Mach1nes által forgalmazott fejleszt6
rendszer leirását inkább szemléltetónek , el1qaz1tásna~ szán-
juk , semmi nt ke~ikonyvnek es külbnösen nem tankonyvnek, mi -
vel a teljes le1rás által megkivánt terJedelem messze meg-
haladJa azt, am1t e konyv kereteben rás:::ánhat unk . Iga~ ez a
4 . fejezet soronkovetke~o alpontJa l ra is .

A makroassembler fejlesztb r·ends.:er m.:!.r- sokkal 1--omolyabb

proqramfejleszto eszköz a~ clozóekben megismert HELP+-nál .
A: assembler forditaprogram makrok has:;:nálatát is megengedi,
gazdagabb hibaJelzessel rendelkezik, használata kényelme-
sebb . A DOS-szal, a forrásnyelvi szer~esztovel, a keresztre-
ferenela kesz1tovel, a ket lóltöproqrammal es a manitorokkal
egyt:1t t kerek r· enrJszert képe<:, JOl h.:.-..sz nál hato nagyobb l él eg-
zetü á\ssembl er· pr" t::>qre=~mol' l~ ész .l. tese során is .
Bár - mint a késobb i ekben látn1 fogju~ létezne~ jobb, az
assembly progr~mozást jobban Lámogato esz kezek 1s,1qen elter~
Je~l d C64 proqramozok koreben .

A pr e grami r~ s és fo rd i tás esz köz e i t a "8001 (~LL" p t egram-

mal lel thetjLih bo . Ez u tár, ·~= ''EDI fOR64" program ve~ cr l ése?
ala lerulunk . A látsz.t •z, m1ntha s:okványos BASIC r end -
sz€~r·bt:n J ennén~:, de ez nem igaz , me~r ·L az EDI1"0R64 alatt
a ~Ji oqt .. c<msoro~· i n Lerpr· eter -kodba val tás c:.\ r"lem Lor Len ik meq,
e:::erl a: ekkor be1rt BASI L proqramok h1básak lesznek . Az
EDI TOR64 tehát CSdk assembly nyel vLI pr oqramoh bev i tel er· e
és J.:\Vltasar~ alkalmas . A proqram s~erles=tésében hasz-
n~llla L J Lik a BASI C-keper- nyos.z ct kes:: to nu n den l ehetoseqet es
m~q neh-iny l Qt?ll prc:~kt.1kus ~aeqesz1teset . Ezek d10h~jban a
kovctl•czok :

AU10 automatikus sors:amprompt .

Az AUTO n mindaddlQ sor~zampromptot ad az uJ
sot eleJére n nove~mennyel , m1q az AUlO <ope-
randus nélkul> parancsot kl nem adJu~ .

1-1Ut1BER - serek Ldras:amo .:asa .

A NUMBER nl, n ~ , n3 paranLs ujraszámazza ni-tól
n2 kazdöértékkel nZ rtovekmennyel a pruqram so-
r c.u t .

GET toltes lemezrol .

A GET "nev" . nl, n2 , n3 parancs a "nev" 1"1evLI
lemezes f1le tartalmaval a~ nl sor-számu, már a
memoriaban leve sortol ~ezdve felullrJa a proq-
rarnek tárolásara szolgálO teruletet . n2 és n3
•~ eqyseq- ~s csatornaszam , alapertelmezes
mzer1nt 8 Cha nem adJuk meq) . Az nl 1s elhagy-
hato , de ha meqc:\d l Lik , a 1-1arancs fel has~ nál ható
forrás f1 le-o~ eqymas után fu~ésére 1s.

44
 PUT mentés lemezre .
A PUT "név", nl-n 4, n2 , n 3 parancsban n2 és n3
jelentése , mint GET-nél . Ha nl - et és esetleg
n2-t is megadjuk , a parancs csak a két sorszám
közé esc programrészt ment1 a "név" nevü file-
ba .

CPUT tömoritett mentés.

parameterei és hasz~álata magyegyezik a PUT-
éval , de a file-t tömöritve , az összes feles -
leges space elhagyásával menti .

FINO karaktersorozat keresése.

A FINO /str/ , nl - n2 utasitás az str karakter-
lánc valamennyi -elöfordulását kilistázza a
teljes programban , vagy nl es és/vagy megadá-
sa esetén a Jelzett sortartományban. A "/"
kat-akter helyett tetszöleges , . a stringben nem
szereplö delimiter használhato .

CHANGE - szövegcsere .
A CHANGE /strl/str21 , n1 - n2 ugy müködik , mint
a FINO , de a megad o t t sorsz ámtar t o mányb an
<vagy a teljes p rogramb an> az strl valamennyi
elofor d u l ását str2- re cseré l i.

DELETE - sorok törlése.

A DELETE n1-n 2 parancs <szintaxisa mint a LIST-
é) a megadott sorszámtartomány sorait törli a
memot· i ábel .

FORMAT - formázott l1sta .

A FORMAT n1-n2 parancs a listázást f or mázva
végz 1, azaz külon oszlopban kezdi a cimeket,
utasitas-mnemonikokat , operandusokat és meg-
Jegyzéseket az assembler l istához hason l oan .
Ki cs i t buta , igy ei mkének tekint minden, az
elsö p ozicion kezdodö s z ót és mnemoniknak min -
den sor elsö szavá t , ha nem az elsö oszlopban
kezdődik .

KILL kikapcsolja az ED I TOR64-et , visszatér a BASIC-

editorba . Az editor egyébként a SYS 49152
BASIC paranccsal indithato ujra .

Az assemb l y program meg ir ása során lényegében ugyanazt a

formátumot kell alkalmazni, mint a HELP+ esetén az alábbi
el térésekkel . A ki fejezésekben a ·• és - j el ek me ll ett a *
és a 1, azaz szorzás és osztás is használható. Az operandus-
mezöt követö megjegyzések elött nem kötelező kitenni a pon -
tosvesszöt, de ajánlatos az egységesség kedvéért, hiszen
nem minden utasitásnak van operandusa . A eim alsó ill. felsö
byte-jára a szimbólum elé irt < vagy > jellel utalhatunk . Az
operandus nemcsak szám, ill. számtan1 ~ifejezés lehet , hanem

45
egy "'" (G.\posztróf> Jellel megelözött karakter is, ekkor az
operandus értéke a kar akter ASCI I kódja. A. d irektivák köre
szélesebb, mint a HELP+-nál . Az ugyanolyan jelentésü .BYTE,
.WORD, .END és az "=" jel mellett a következök használhatók:

. DBYTE ugyanugy 2 byte elhelyezésére szolgál , mint a

.WORD, de a byte-okat magas helyiértékü byte -
alacsony helyiértékü byte sorrendben rakJa le,
eltéröen a 6510-es konvenciótól .

.PAGE lapdobast okoz az assembler-listában. A direk-

tíva után aposztrófok közé irt szöveg a direk-
tivat követö minden lap tetejére kiiródik,amig
egy ujabb szöveggel ellátott .PAGE nem jön •

• SKIP az utána álló kifeJezés értékének megfelelö

-ha hiányzik , egyetlen- sort emel az assembler
listában. Sem a .SKIP, sem a . PAGE nem jelenik
meg a listán.

.OPT a forditasi opciók beállítására s z olgál a for -

dítá~ közben. A lehetséges opciók:
ERRORS NOERRORS hibafile keletkezése
LIST NOLIST listázás
GENERATE- NOGENERATE a stringek kinyomtatása

Elegendö az opciók elsö 3 karaktarét megadni.

.FIL hatásában magegyezik a HELP+ .LOAD direktivá-

jával, azaz a fordítás a direktíva után álló
nevü lemezes file tartalmával folytatódik.

. L:IB ugy müködik, mint a .F I L, de a könyvtári file

végigolvasása után az assembler folytatja a
fé l behagyott fi l e fordítását. A .LIS-bel ak -
tivizá l t fi l e nem tartalmazhat . LIB-et , de
. FIL-t igen . Nagyon hatékony eszköz szubrutln-
könyvtárak létrehozására!

A maradék direktivák a makródefinicióval kapcsolatosak . Eze-

ket egy kicsit részletesebben tárgyaljuk és eközben megpró-
bálunk bepillantani a makrOprogramozás rejtelmeibe, ami ;ol
alkalmazva igencsak megnöveli programozói hatékonyságunkat.

A ma.k róprogramozás tl.tl aj donképpen méilkródef i ni ál ásokból és

makróhivásokból áll. Ezek az elemek szabadon keverhetök az
assembly sorokkal . A ma kró-definició a k ö vetkezö szerkezetü:

<cimke > .MAC <makrónév >

<utasítások>
<ci mke> . MND
A eimkék elhagyhatók, egyébként a makró által generált elsd
és utolsó utasitáshoz tar toznak. Az <utasitasok> t etszőleges
szöveget tartalmazhatnak,kivéve a .MAC és .MND direktivákat .
A makrOhoz legfel jebb 9 db paraméter tartozhat. A formális
paramétereket a makrO-definicióban ? 1,72 •. . ?9-cel jel öljük.
Ezek ugynevezett pozicianális parameterek, azaz az ? 1 utal a
makrOhivásban szereplö elsö, a 72 a második stb. aktuális
paraméterre. A paraméterek szövegtipusuak, azaz a formális
paraméterek a makródefinicióban a makrOhívásban szereplö
aktuális paraméterek szövegév~l helyettesitödnek, minden
formai ellenőrzés nélkül. Ha az assembler egy

< makrónév > < paraméterek >

alaku makrOhivást tal ál a ~rogramban , ahol a < paraméterek >

szövegek vesszevel elválasztott sorozata,a következőt teszi:

sorra veszi a makródefinició sorait,

egy adott sorban minden formális " paramétert szöveg-
szerüen helyettesit a hívásban sorszámának megfelelő
aktuális paraméter-stringgel. Ha nem adtunk meg egy,
a makródefiniclóban hivatkozott paramétert,az assem-
ler egyLxxxalaku parameter-stringat generál, ahol
xxx 00 1 -töl folyamatosan ndvekvci szám.Ez biztositJa,
hogy a generált paraméterek minden hiváskor különböz-
nek egymástól.
ha minden behelyettesitést elvégzett , az assemb ler
ugy tekinti a sort , mintha az a forrásf lle-bó l jott
volna , azaz leforditja.
a makródef inic1ó utasitásat kozótt tern1ész etesen a
behelyettes i t ések után elbállhat makróhivás is, az
ilyen hivások azonban legfeljebb 8-as mélységig
ágyazhatók egymásba . A makro hivhatja ön magát i s.

Ez persze igy egy kicsit tul tömény, lássunk néhány példát.

Ezek a példák tulajdonképpen az 5. fejezetbe illenének~
amely a programozás technológiájával ~oglal koz ik, tekintsük
öket egy kis elörelapozásnak. Az assembl y nyelvü programo-
zás során kOlönösen gyakran fordul elö, hogy ugyanazokat
az utasitásakat ir j uk l e, egymástól alig -a lig kOlönbözö
elemekkel. Az ilyen . utasitás-sorozatok az assembl y progra-
mozás elemi épitökövei , amelyek szinte ma kr óba kivánkoznak.
Pl . két egybyte-os szám összeadása elott törölnünk kell az
átvitel-Jelzöt <c arry>, ha helyes eredményt akarunk kapni.
E»zerint a C=A+B összeadást

LDA A
CLC
ADC B
STA C

módon irhatjuk le .

47
Ha a feladat történetesen X•Z+22, az utasitáasorozat:

LDA Z
CLC
ADC 4t22
STA X

A haeonlós4g szembeszőkö. Sokkal egyszerübb, ha írunk egy

makrótt

. MAC OSSZlEt
LDA 7 1
CLC
ADC 72
STA ?3
.MND

alakban, amelyet ha a következöképpen hivunka

OSSZ1B A,B , C

éppen az els~, ha !gy :

OSSZ1B Z , 4t22 ,X

a második példát kapjuk a makró kifejtésekor .

Egy mási k , kicsit összetettebb illusztráció az igen gyakran

szükséges ciklusszervezést kbnnyití megr

. MAC CFEJ
LDX 72
?lK CPX ?3
BEQ 74
BPL 7 1V
74 . MND

.MAC CVEG
INX
JMP ? l K
71 V . MND

A két makróból álló együttes egy alkalmazása2

LDA 4t0
CFEJ C1,4t1, 4t 10
STA ALFA, X
CVEG Cl

48
A makrOprogram kifejtésez

LDA ~o
LDX *1
C lK CPX *1 0
BEQ LOOl
BPL Cl V
L001 STA ALFA,X
INX
JMP C lK
Cl V

A CFEJ makronak három paramétere van , a c iklu s neve - ebböl

képezzuk a ciklusfej és a c iklusvég c im kéit - , a ciklusvál-
tozo kezdeértéke es a ma x imális Clklusváltozó erték , amelyre
meg le kell futtatni a c1klust. A makrok termeszetesen fel -
tételezik, hogy az X regisztert, am1t c il lusváltozoként al-
kalmazunk, a ciklustorzs utas1tása 1 nem modos1tják . Az al-
ka l ma:asl példa egy memor1atömb nul~ázása <ALFA+l-töl
ALFA+lO- lQ) . A CFEJ makro h1vásakor hiányzonegyed ik para-
meter <? 4) he l yere az assembler egy c1mket generált, meg-
pedig olyat , ame ly a CFEJ eqy másik h1vásában generálttól
feltetlenGI kúlbnbbz1k , ~vvel biztositja a eimkék egyedi
voltát . A c iklus vég termeszetesen ugyanazt az e l so par amé-
ter kapJa, igy válik lehetövé a visszaugrás a c iklus ele-
jere, a generált C1K cimkere. MegJegyzendo meg , hogy a cik-
lus felsö cik lusvég-vizsgálatot alkalmaz, l1a tehá t belépés-
kor a Clklusv ég-feltetel nem elégul kl Ca c iklusváltozo
kezdoertéke nagyobb mint a vegétték) a ~ iklus eqyszer sem
fut le .

Reméljuk a fenti példák felkeltettek az olvaso érdeklbdéset

a makrop r ogramozás iránt . M1elott azonban továbbhaladnánk a
makroassembler fejlesztol rendszer meg1 s mer eseben , nem sza-
bad e lh a llgatnunk azt, hogy az ismertetet~ makroassembler
ta lán m1nden makroassemblerek legszegényesebb példá~a . A
kicsit bonyolultabb fe lad a tok megoldásához rettenetesen
hiányoznak a makrováltozek <lokális és globális egyaránt) .
Ugyanugy szegényes a makro konyvt ár kialakitá si lehetőség is
<egyedu l a . LIB direkliva áll re ndelkezesünkreJ , bár sok
nagygépes makrOassembler sem nyujt tobbet ! Vegyuk viszont
fiqyelembe a proqram~ermek megitelesénel , l1ogy mas assembler
kesz 1 tok a makrólehetoseggel még csa k nem 1s foglalkoznak .

Az ed1tor seg1tsegevel meqirt és lemezre mentett assembly

proqramot • következokben le1rt mód on fordithatjuk le .
E loszdr toltsuk be az ASSEMBLER64 programot és RUN-nal in -
ditsuk el . A forditas sorari az assembler ket file-t hoz
letre, a b~tdltö prograrnek számára készite~t tárgyprogram-
flle - t és a c im keh1vatkozasokat tartalmazo file - t, amely -
böl a CROSSREF64 programmal kész1thet~nk keresztrefererlC la -
llstát. Az assembler néhány kérdéssel 1ndul, amelyek <es az

49
 elvárt 1nformacic>:

OBJECT FILE l efordított program file neve

Ha a név úres , nem kés::ül OBJEC.T
file, csak ellenőrzes és/vaqy
keresztrgfer encia
HARD COPY sornyomtatc lista kell vagy nem
kell
CROSS REFERENCE keresztreferencla-file kes:::ül-
.i bn-e.
l"leg.)egyzés : Ha a pr· aqram tar··-
talmaz . LIB dlref~tivá'l, az
OBJECT file es a keresztrefe-
reneia egyszerre nem készithete
el !
SOURCE FILE NAME forrás f1le neve
Ha az assembler futását meg akarjuk szakitani, hogy a kep-
ernybn megjelenb lis~át megvizsgáliuk, ezt a RUN/STOP bil -
1 enty1..1 meqny<::>másával érhet h.1k el. A Lc)vábbi ndi tá<.:. bát"mi-
lyen billentyúvel lehetséges. kivéve a B-L, amely befe .lezl
az assembler f1..1'tását és viss.:.;;1 ·t er· a BASIC operációs rend -
szer·hez.
Az assemble~ által elbáll1tott lárqyprogtamol a k ét töl tö-
p rogram va1amely1kevel tollheLJuk a mamoriába (Vlayá.:at,
a tárgyprogram még nem vegr·ehaj ·th ató pr ·oqr.,m 1 >.
,:.:, hét pr· ogrc:\m muköc:leséber1 a:::or1as, dt"' m.ás le e 1yr- e.• tölt.ödi k a
memor· iába < .l>800-ra i l l . :fi:C800-r·c.-..> , 1gy megkonnyitl a fel-
használói program tetszóleges helyre tbltését .
Betöltés <LOAD "toltonév",8,1> Lltán a LOLOAD64 RUN, a
HIL OAD64 SYS 51200 1.1tasitáss.al indithe~tó. A töltöprogramok
e l fogadnCik egy eltolási eim (offset> ertéket 1s, igy lehe-
tevé válik, hogy Cl programokat az eredeti c1m + eltolá~l
eim helyre töltsük be. A tciltöprogramok lefut~sa után a
felhe~sználói program futásrel kész.
A töltöprogramokhoz hasonlcan a fejlesztöi rendszerneh k ét
moni torpr o9ram j a is van, e~mel yek sz i nt én cseH~ a bel öl tes .i
eimeikben kúlőnboznek egymástól, 1gy lehetövé téve a memó-
ria tetszaleges helyén lévo <nem tul hoss2u> progre~m vlzs-
gá l e~tát . Az XVM4 . 8 a hexadecimális $8000, az XVM4 . C a
$COOO eimre töltődik be és SYS 8*4096 i l l . SYS 12*4096
u tas i tassa l indithe~tó . A pare~ncsok e~ gépikódu manitornál
szokásosak, de Cl szinte~ xis megismerése végett röviden
ö s szefogla l juk azokat . A cimek mindenQtt négy j egyG hexade-
cimális számoke~t jelölnek a bevezető $-jel elhagyásával .
Az egyetlen kivétel az azon nali assembler nullás lapu cim-
zése , dmit kétJegyO h e xadecimál1s eim Jelez .
A par a ncsok c
R A regiszterek te~rtal m ának kiiratása . A kép e r n ybre
kiirje~ PC , P, A, X , Y regisztereket és a verem-
mut.;~tót . A kiirt sor ele j én lévo";" tulajdonképpen
mód o sitó pare~ncs, ezért ha a sort megváltoztatJuk
és RETURN-t nyomunk meg, a reglszterek erteke módo-
sul.

50
M Memóriatartalom kiiratása. A paran cs utáni el•ö a
kezdöcim, az elhagyható második a végcim. A kiirás
hexadecimális ~ormáju, soronként 8 byte kerül l i s -
tázá!iira. A kiirt sorok elején lévo ">" i t t is módo-
sitó parancsként müködik, mint R-nél.

I Memória kiiratás karakteresen is .Mint az M par ancs,

de a byte-ok karakter-Megfelelöjét is ki irja soron-
ként .

D Visszafor dítás <disassemblálás> a megadott tarto-

mányban. A disassembler által kilistázott utasitá-
sok megfelelnek az azonnali assembler szintaxi-
sának, ennek megfel~lben megvan a lehetöség a kép-
ernyöszerkesztö segitségével az utasitAsok helyben
történö módositására. Vigyázat : Az utasitAsok hosz-
szabbra cseréjével a mögötte álló utasitAsok át-
iródnak, jelentésük megváltozik! Rövidebb utasitás-
ra való csere esetén a felszabadult byte-okat tölt-
sük ~el gondosan NOP utasitásokkal, hasonló meggon-
dolás;ból!
A listázó CM, I, D> parancsok álta l teleirt képe r-
nyö a cursor-mozgató billentyü használatával fel -
le görd ithetö a parancsban megadott határokon tul
is Ckár részletesebben elmagyarázni, t essék kipró-
bá ln i, nagyon hasznos lehetöség>.

A Azonnali assembler. Utasitás-szintaxi sa megegye-

zik az assemblerével, de termeszetesen cimkék, di-
rektivák, makrók nem használhatOk . Igen rövid, né-
hány utasitAsos prograrnek kipróbálására, illetve
programjavitásra tanácsos csak használni.

G Program inditás. A mögötte álló eimre adja a vezér-

lést . Ha a eim elmarad, a programszámléle akruális
értékétól indul tovább CR parancs!).

F Memória ~eltöltés. Az elsö eimtól a másodikig a

harmadik paraméterként megadott értékkel tölt ~el
minden byte-ot. Pl. az

F co oo C1 00 00

parancs $COOO-tól $ C100- ig nullázza a memóriát.

T Memóriaterület áthelye~ése.A paraméterek jelentése:

elsö az átmásolandó terület kezdöcime
második az átmásolandó terület végeime
harmadik a ~ogadó terület kezdöcime

N Program áthelyezése . Az elsö két paraméter egy

memóriaterületet jelöl ki, amelyen a parancs ha-
tásos lesz. A harmadik paraméter értéke (offset>
hozzáadódik minden hárombyte-os <abszolut és in-

51
 direkt cimzésmódu) utasit~s operandu&~hoz ugy , hogy
a 16 bitről esetleg tulcsorduló eredmény utolsó 16
bitje iródik csak be természetesen a memóriába. Az
utasítás hatása korlátozható a negyedik és ötödik
paraméterrel , ame lye k azt az átkéd elas elötti e im-
tartományt jel ölik ki, ahova az átkódolandó operan-
dusok mutattak . A parancs Jól kiegészíti a T
parancs hatását, ha programról van szó . Mindazon-
által igen könnyQ vele programot tönkretenni, kQ-
lönösen , ha a programutasítások között adatok is
vannak; mint általában. Ilyenkor néha egész meg-
lepö módon átalakulhat a program. Ha az assembly
forráskód is rendelkezésQnkre áll, kül önösen hosz -
&zabb program esetén , tanácsosabb a programot uj-
raforditani a megfelelő helyre.

H Byte-sorozat keresése . Az elsö és a második para-

méterek által meghatározott cimek tartományában
megkeresi a harmadik, negyedik, stb. byte-ok egy-
mást követö alófordulásait és ezek k ezdőeimeit ki-
írJa. A byte-f üz ér aposztróffal bevezetett ASC II
karakterláncként is megadható. Pl. a

H 0801 0 9 00 ' ALFA

parancs «Z "ALFA" kar«kter'aoroz«t el öfordul ~sai nak

kezdőeimét adJa meg $801 és $900 között .

A fennmaradó k ét parancs « programok töltéset és mentését

végzi o

L Az elsö p«raméter (idézöjelek közötti string> á l -

~al megjelölt programfile-t a második paraméter
által meghatározott perifériaról < 01 - kazetta;
OB, 09- lemez ) az eredeti helyére töl ti . ·

8 Az elsökét paraméter j elentése megegyezik L-ével .

A mentés a harmadik és a negyedik paraméter által
megadott eimtartományra vonatkozik . A negyedik
paraméter az első olyan byte cime, ami mar nem
lesz kimentve (végcim+1> .

Az elözöekben megismert fejlesztői rendszer mikrogépes rend-

szerek átlagos, ugyszélván klasszikus eszközének tekinthetö,
amel y alkalmas a komoly fejlesztö tevékenység támogatására,
de a makrólehetöségen kivü l egyéb csemegével nemigen büsz-
kélkedhet .

62
1·3 _f'ROFIMAI

A PROFIMAT, amelyet az NSZK- beli DATA BECKER cég +orgalmaz,

szintén rendszernek mondható, bár mindossze két, lazán kap-
csolódó programterméket tartalmaz, a PROFI-MON monitorprog-
ramot és a PROFI-ASS assemblert. A mon~tor kisértetiesen
hasonl1t a 4.2 fejezetben ismertetett fejlesztöi rendszer
monitorjára, ugyhogy csak a kulónbségeket irjuk le pár szo-
ban.

A man itort a LOAD "PROFI-MON 64",8, 1 parC\nccsal tölthetjűl(

be és SYS 12*4096-tal aktivizálhatjuk. Hiányzik az A és az
I parancs, utóbbi funkcióját a~ M teljesíti. Az A, vagyis az
azonnali assembler hiánya bántó hiba. Egyebekben minden pa-
rancs és azok szinta~isa megegyez1k az elözö fejezetben meg-
ismert monitoréval .

Egy k1csivel több figyelmet érdemel az assembler, ha nem 1s

kűlonös erénye1, de elterJedtsége miatt. Szabályos szlmbOll-
kus assemblerröl van szo, nehány eredet1, bár nem tul hasz-
nos böv1téssel.

Az utaaitások szinta xisa szinte megegyezik az eddig ismer-

tetett assemlerekével . A kifejezések lehetoségei igen ki-
bövultek, a következö muve1eti jelek alkalmazhatók c

+ összeadás ,
kivonas,
* szorzás ,
logikai vagy müvelet,
~ logikai és muvelet,
logikai kizáro vagy művelet,
> nagyobb helyiértéku byte <egyoperandusos muvelet>
< kisebb helyiértékű byte Cegyoperandusos mű ve let>.

Az egybyte-os értékek negativ számként i s irhatók <-1-töl

- 128- ig) , ezek kettes komplemens kódu alakjukkal helyette-
sitödnek .

A direk tiv~k köre is kibövult a már más assemblereknél meg-

ismerte khez képest . Változatlan jelentéssel használható a

. BYTE
. WORD
.FI LE
.END

direktíva • Erdekes programozási lehetoségeket biztosít az

• IF
. GOTO

53
direktivák alkalmazása. Segitségukkal f eltételes fordi tást
vég e zhetunk , pl. elóre megtervezhetjuk a tesztelest szelgá-
ló r észek késbbb1 ki hagy4s4t a programból. Az .I F direktiva
utá n logikai kifeJezés, maJd az egyébkent .IF né l kul 1s
használható . GOTO kovetkezik. A .GOTO után tetazoleges prog-
rambeli sorszám állhat.

M1elott tovább folytatn4n~ a d1rekt1vák ismertetését, fog-

lal koznunk kell a PROFI-ASS egy érdeke• saJátoss4g4val, ami-
hez tovább1 direktivák kapcsol ódnak . A PROFI-ABB tervezei
igen élénl< forditásideji tevékenységet képzeltek el es igye-
keznek támogatn1. Bár i t t n1ncsenek makró-lehetoségek,
mégis nagyon fontos, hogy élesen megkuldnboztessu k a fordi-
t4sldejl tevekenyaegeket a leforditott program futása kez-
ben leJ4tszódóktOl , még akkor 1s, ha ez - mint Jelen esetben
erosen oss:efonod1k. A PROFI MAT assemblere fel~é s:u lt
arra, hogy h 1vását <ami egy BASIC SVS utasitásl programból
adJuk kl és forrásszoveqét lB ugyanott a ''BASIC' programban
találJa. Ezáltal a BASIC nyelvet, m1nt egy nagygépes ope-
ráclOSrendszer munkavezerlo <Job-control> nyelvét használ-
va elore megtervezhetJul a forditáa, tesztel4& munk4Ját.
A programban talált assembly utas1tásokat leforditja az
assmbler és a neki~ megfe l elo gépikódot kozve tlenul a me·
mariába tblti a HELP+-hoz hasonlóan, a direktivá k at azon
nal végrehaJtJa , BASIC utas1tásra talalva ped1g vla~zaadj­
a vezerlést a BASIC interpreternek . Nézzuk, milyen dl reht1-
v4k segitik elo ezt a mukodésmOdot •
<- Az assembly programban egy sz1mbólum csal egyszer
szerepe lhet a c1mke mezoben, ezzel érté ket kap és
a kovetkezokben ezzel az ertékkel helyettesitodlk
m1nden elofordulása . A < - sztmbólum <értekadásl
lehetoséget ad arra, hogy a szimbolumnak nem 1lyen
egyszeri, hanem szabadon változtathatO érteket ad-
Junl • ezáltal a forditás vezérlésére használhas-
suk fel . A hatás nagyon hasonlO a makroassemb l er-
nel h1ányolt makrOvá l toz ók használatához.
Egy példa:

BO CIM1•S 33C
90 CIM2•$COOO
100 MUTAT0<-0
110 LDA CIM 1+MUTATO
120 STA CI M2+MUTATO
130 MUTATO < -MUTATO+~
140 .IF MUTAT0< 1ó r.GOTO 11 0

A fenti programrészlet fordit4sldejl ciklust

szervez. A futó programban hatása lehet, hogy
hasonló egy fut4sldejl cikluséhoz, de gyekeresen
m4skepp v alós1tJa azt meg. Megfelel a hagyom4-
nyosan <.IF nelkul es v4ltoz0 n~lku l l 1rt kovet-
 keze programnak, vagyis ~g~anazt a_tárqykodot
eredményez1•

80 CIM1•$33C
90 CIM2•$COOO
100 LDA CIMl
110 STA CIM2
120 LOA CIM1+:5
130 STA CIM2+:5
140 LDA CIM1+10
1:50 STA CIM2+10
1ó0 LDA CIM1+15
170 STA CIM2+1:5

Ugyanezt a feladatot futésldeJ1 c1klussal hd~on­

lokeppen <de nem pontosan ugyanugy és más t~rgy­
koddal> a kóve~kezo programreszlettel oldhatJul
meg:

80 CIM1•$33C
90 CIM2-$COOO
100 LDX #O
11 (l CIKLUS LDA CIMl,X
120 STA CIM2,X
130 TXA
140 CLC
1:50 ADC #:5
lóO CMP #16
170 8Ml VEGE
1 80 TAX
190 JMP CIKLUS
200 VEGE
A peld4k ertelmezését és osszehasonlitás~t az ol-
vasora bizzuk.

A kovetkezd direktiv~k a szimb6lumt~bla kezeléset veqz1k.

A sz1mbolumtáb1a az assembler által felép1tett t~blázat,
amely a sz1mbolumokat es a hozzárendelt ertekeket tarlal-
maz4.a.

.SST -.. eqységs::am > , < m~sodlagos C1m > ," < f1lenév ;> "
A tel1es sz1mbolumtáblát a megadott eqysegre , ai-
talában egy s::ekvenc1ál1s lemezflle-ba menti, ké-
sobb1 felhasználás céljából.

LST < egysegc!m > , < m~sodlago~ C1m ;> , " ( fllenév ' "
Az elozo direkt1va ellentéte , a korábban .SST-vel
kimenlett szimbolumtáblát a memor1ába tolti.

65
A k•t diraktiva alkalmaz~s~val lehetőség nyilik nagy prog-
rarnek részlateinak külön forditás4ra, da az egyes részak
kezott a kapcsol at megteremtésére (hasonlóan a &zerkeszto-
programok - linkage editorok- mukódéséhez ) . A korábban
ford1tott programban szereplo sz1mbólumokra hivatkozhatunk
a késobb ford1tott programban, ha az elso forditás során
a sz1mbólumt~bl~t kimentj\.lk, a m~sodik ford1taw elsö lepé-
s~ként pedig VlS&zatoltJuk.

Végul ismerkadJunk meg az .OPT <opclOk) dirakt1va lehetsé-

ges paramétere1vel . A diraktiva után vesszevel elválasztva
akárhány paraméter 4llhat.

P Hatására az assembler formázott forráslistát ké-

szlt a képernyon . Ha nincs érvényben, akkor is
listá:ásra keruinek a hibás sarok es a .FILE
direktivát tartalmazó sarok .

P <filasorsz<6m >
Hatás~ra a l1sta az assembler el1nd1tásd elott OPEN
utasttással megny1tott flle-ra - leggyakrabban
pr1nterra- karul .

O A tárgyked egy spec1ális memóriaterületre - a BASIC

tombek helyere- kerul, s onnan tetszés szer1nt k i -
mentheto

OD A tárgyked az eredeti helyere kerul, a programban

magában megadott tárolóteruletre. Ha ez a terulet
va lamilyen okból foglalt, az elozo mods:er~ <D>
ke ll használni.

O< filesorszám >

A tárgykód az assembler ellnditása elott OPEN uta-
sitással megnyitott file-ra kerul. A kazettás egy-
ség i t t nem alkalmazható.
N Az utána falsorolt paraméterek hatását torl1. Ha
egymagában ~11, valamennyi opetot hatástalanitja .

Az aasambler használatáról is szólunk néhány szot•

Az assamblert a LOAD "PROFI-ASS 64",8,1 utasttással tolthet-
Juk ba lemezrol, maJd az akár programbol, akár kezvetlen
utasttásként ktadott SYS 9•4096-tal indithatJuk el.
Az ~saembl&r a BASIC terulet v~gén helyezkedik el, mintegy
34 Kbyte szab~d teruletet h•gyva ~ program és a szimbólum-
táb l • sz á már a.
Egy tipikus PROFIMAT program•

10 OPEN :5,8,:5,"TARBYKOD"IREM EBBE A FILEBA FOG FORDITANI

20 OPEN 3,41REM NYOMTATC MEGNYITASA
30 SYS 9*4096 1REM ASS HIVASA
40 .OPT 0:5,P3J TARGYKOD :5-0S, LISTA l-ES FILERA
:50 .LST B,S,"KONYVTAR"J SZIMBOLUMTABLA TOLTESE

66
 óO • •FOPRV ; FORD I TAS A FORPROGRAM UTANRA
70 KODJ•S Cl t KODTABLA
80 Koo.::- • c9
90 ELLEN LOA PARAt1
1 00 CMP tt l OD l
J JV BEO l 1
1 2(1 MP tttOD:!
t-o EtE O l-;:
1 40 l-il BAS LDA tt.$FF
1~0 F.TS
l bO ~ 1 LDA tt l
170 l'\ TS
1 80 K2 LDA tt2
190 RTS
200 ELLENV "'*
210 . SST a.a . .. : ~ ONYVTAR"
220 . END
230 CL OSE 3 : LLOSE ~: FR INT "VEGE A FORO I TASNAt "

Neh.tny dolqot. erdemes n·eoflqyel 11 oa l 1t1 pre"urambar,. A::

50-e~ •atbdn leve d1r ~~ t1v•v~l betoltJul a l orabban ~lmen­
t tl s::-1mbolumtabl&t a memorHiba . E.:altal lahetoseq~nl
ll\>'1111. .. jelen progran•baro nem - d e felletEC>Iezheloen a lo-
rábban l1mentett sz1mbolumt ~ b l aban •zereplo PARAM es
FOF'RV S.lntbr:>lumolro~ lll vat l,ozru. A 2 1 0-as aorboiln"" fent1
~ONYVlAR nevu f1le- felu l lrJul a Jelen program fordllasa
soran lleqea::ttet.t s::lmbolumt6blaval , e~altal eqy kovell &zu
ford1tas m3r az 1tt. meqadot.t sz 1mbolumolat <pl . a szubrut.1n
~e::doc1met1 has::nalhalJa.

Ossze4oQlalva • PROFIMAT alt•l nyuJtott s::olqaltalásol at

(amelye t lo•ul a leqbonyolultabbalat es leqnehezebben tel-
hoi'&:: r ~<Hhatolat nem 1s tar·qyaltull meqall<~oplthatJul, hoqy
~rdeles lehetaseoelet. felvonultata tDJlesztal rends::crrol
v"'n szo, ..•mely ... zanban nem eppe11 a strul,tur.ált prograrno::-.llli
ea m•rnol 1 teve~eny&eq t\pusu •=ervezatt progr•rn+eJiaa~L•~
támoq .. L.ás..1r .. a::olq<'ll, 1t1lllbb &\~ erdellodo .. m.. tur a l 'io:>.am.ér ..
l ~a~ult.

57
4. 4 SM-IOT 64

Az SM-~' IT 64 lányeg~bell • HELF+-hoz h.asonlo, de .annál val.a-

mlvel szélesebb lehetos•qeket b1zto~1t0 alapaoftw.are. Haram
ré&zbol áll: a BASI C programozast e~ programteazteléat, .a
g•pl~Odu progr.amozást és v ~gul a VC 1541-es lemezegyseg pro-
cesszorán.ak progr.amozását tamagata része~bol. A lovet cezol-
ben termeszete~en cs.al a téman~at, a: asa embly p - Qrdmoz&st
ér 1 nt o res z l elei ro l !lóZOl1.•nl . Erdei e~ nocdon, n11 q .a rend\>:: er·
az edd1g 1smertatett esz~ozo~nél val.am1vel hatékonyabban
lámogal).a a programal tetr.zlelC!set, l 1próbál.as4lt, a;: a&EOembly
programal f orditásat s:inle egyáltalán nem, m1vel m1ndo~s~e
eqy dubuqgerhez 1llo a.:onnal1 .a5sembl~~trl tartalm .. :: . Terme-
szetesen egy tetszelagas ~•sembler által leford1tott prog~•m
mAr ~e;:elhelo az SM-~lT ~•q•tsegevel.

Az SM-VIT 64 haram rés~e egyetlen progr~mul lepez, ~melyel

a 1-'rOQrclmleme.:rol • LOAD " • "',8,1 ut.as1L& .. I' .. l t;oltheturol .a
memor 1aba. E.: u tár d.: SM-1 I T " . "-tal l·e.:t.ludo p•r oancsa1 hOlsz-
nálll.alol. , ...melyelel olZ al.íbbl lb.an l'i>merl&Lllrll.

c 1m d1soaasembler funl c 10, .. me.>ly .,qy l eper r•yurr yl

oulpotul old , maJd RETURN-re UlOlbboll. RUN/STOP
pal leallllhoiltó . A d1sa~semblálás kezdeelmét M
c1m '"'d)OI meg .

. Cc 1m >< •~•embly utas1t~s >

lehetos~get c<d egyellen ulas1t.)s Jpfor· dltása.-•
~ . c1m ~ ált.al Jelolt memo.-1•turulwtre. A c1mel
meqadas .. al apáll•pot.ban dec lnt•ril • tac<r1 tor t&n 1 1• •
Ez hexadec1m~l1s.-a v•Jto~L•t.hato .H megddas~­
voil l , .am1 do,>ClmUl>tora változlatll .. t o . f - r..>l. A
'li:: :tm után 1 r t H vagy s egys::erut!n lre>. c<decl ma-
ll 5 - deC l máll S lll . deC: l m.t ll D - IUl'X .ldEIClRioll i b
átvállial lesz lehelove .... k1 Qlzesl mod meg-
tarlá\öav .. l .

A Cclm )-tol lezdve dec1m~l1s modban ~ . hex a-

declmalisboln 8 byte-ot 1r l i. RETURN megnyo-
mas-ival UJabb sor l<e.-ul l11ráari/l. .

A < eim > <lllal mul.atott é~ c<.: a::t lovetc byte-

on elhelyez~edo veltor <•l•o byte felso byte l
ertelt e llerul l l u- asr.A . ~. ulono5RI"' dec 1mal1 s
modban has::nos.

c: 1m <aposztrofl A .c •m > áll.1l mut&ttott memor1 .... te

r·ulet elso 8 byte-Janed le11rasa l.aral leres
formában .. +ent1 utas1 t4sol t m1nd .ali oillm.asa.l
a.-.-a , hogy seg1tségukke l • memor1a ta.-talmát
ne k1 1ra ssu~ , hanem megváltozt&tasuk. Ez oal~o.­
kovetkezlk be , ha a kod <B , A, , dlsassemb-
lerné l semml ) után ann.ak megfelelo fo.-mátumu
e.-tek ál 1. sa
 r<c 1 ml , , ( c1m2 , <ctm~>
A c >ml >-tol a <c>m2>-1 t~w 1edo l.;ar tom'ir>vl oH.-
ma sol •~ a <c tm3 ,- tol Le.: eJ odo
( l r c<nst er ·)

. P <c tml >, ( clnt2 .>

SCQllséy(.>v<>l &\-lY ~,...oqr c<ITtl«::t <.ll etet )Pl olhL~l<.trtl
kl a l~ove ll e::o ut.as1tás tozamDr a . p,.;-anoet~r·
n~JI.ul '""q.;odv,, l 1 jel:: 1 •= ..
1 ll1ál11> I·H oor am -
ter Ll lll'le l •

• ! cuni , , <ellol.is ;>

A Ct.: tm l )-l.:.'n t :o:- úudo pruqt "'"" l'!i:-lelet- r1 v(.-uét
. P-vel d!i! f illl'' l t uk - .. tnL•y ...dult fé!rtel, lel o.~l-
tol 1ot . •• Jt1P ~G JSF< ul .. !ál L.;~~olcc~t al<..1m::~ , to
l <.<l du t.erLtl P t r t NOP ul .. !n l.l&ut.k .. J tul l l l w l ,
a . P .i l l .al klJ~!oll ~rot.l'"etml~Jrulclet kde1-
Jes::lt t l l . lcs~lllotl ner.~at1" ollo1.1i> ·~s.~l r.tn
<c~::col..! .;o ""lJClm il:" r:ltolt. proQr .. m vt:.>qc:tn•"' le'"::,
.;o le~do~•m c~:: ~·•~~t• m.;ar~dl •

• F ~~"' 1 "'", l OLI upet' andtts)

1:<1 ..:u11yuso Lit Lt!állac.ul, l .cr·vt.cs& l ,Qq: 1 a m"rn':" .1
,jtJ"''· lter·f:'I!H~ttl
H aqy, "' "C. l til <il t..al n.ut..,d olt.
L~LJl ~;:il\ L ti .. t.Jt •r• l v.:'\4.1..: 1.. &\fh\;.• l v .. -2 Li •••t..•t L<r'll•-
ldltlo-'1.! . euv lu~uu- es e1.1y v>~UC.lt""L tt•ltodt::ll
pr 001 '""t.lc.l. l 1 ••· ._, loll> l u.::""l:ol l &l Ullt..lr l'ii "
bvle .: .tr 1 .. It.:. (, l er&t&ull lltc.o~tl.a.-ul .ill lt L .. ~J-
L..:.,.Iod C,s;/vcH,I\- u!JC't .OI1Úll50é• lOI 1ö.!L't lill r<..:LHJU-
s lll ,..,t, l\ tit . A l Cld ,. vayv lHJ v ul. •<l:> l t Ll 5 Qí!P 1 ku<l •
Jd ,. "•~lY ~ tövulJ\• .. u !.:J~ul•\..JlL•mc.d V-.\lr•fttCl"w" ll\!:

s IOlrfdPit _,}.,_.t,!~ .. bs.: u l u L l;. l tn.: É! bort Oti~· •

.Oifll,!l, •<.11 C.lt•o L .. rtoo!outll "'"'<l".al-
t;u.:loltlt.~ lpl. G til , IIJC, f ·SL. s,ol.u.l,

sr l~q,.._4ltl-... ..:._ ú~ c tU& .:u lt,t.,lttd~xall <.. 11"

.o! éti•IIOdt v •

91 1 liCfY•tltto•.:,.
tndtrel.l
dl:!
lrtd"'xel l
1 ll(.lt.J><f:'l t 1 11d1 r._., l
ctm.:05noOdr d ,
..,. .
L,l.l,Lll
ontlll f._.r,t. d.• o t .,. .. l l ul,.;~.>ll.a~c..lró!l.
~!'ftPl ,.r•~ ..:1qy lhf:!ruór t-...U yt.t?- OL t~~~~ .:­
l"'' Lit. lollL~nL'I "'•'LIY muv(tll.d el ha J-
lulll vi?U r "' v&<lll l (~l. LD~1 , ECJR , AOC
t.>lu . >, Leto.at. '-"4Y Yl!qn;..:let tswl•l -
m~l m~yv.altu= l att~ l .

69
 fl• .... : ,u ,..~er d t •dtt• J. ~ tllt>1Jc1t.J Jtt~" d J -»r t•~k::!~
c-,cd u..:.1lyE... n CJJ,J~~" ~o\ndll~l u1.c..t~lld~u t ......,t llsl-3~.!'"
~J t..I J 'G.::'~\II.e "'blf:•• f orm '..I LJ,.~I l .. A~ l tl .;:l\'-1torl;w ll..Jt..!lt ll
'·•l no..< " p..-owr.M•ototb.~ l fEJli \ILc<l-:.•"'11'.-.
,·, ~ UY't"'t l r. l Pt,··Care
1 •l"lt\1• 1 '-J tttl:" t f wr Ltlu utcV·;~l L..l~O~ a gép ..1.kódu
pr e gr' amok nyomköveté sét ~"'q 1 l) l '-'l o . !:iE! cH L séuuld., >l v "ti• ._,, , '
L :i•, l u .· I:Jl!ll '·'"-W.:tlh""l Illi L' po U<.lr "'"'ul loL·d.á"..~l. lw <.:r o l tL'\b.:rtuS
t:b:'lu..!l l•! l t- ·ll l.L'Itt..J tltt;'"·U •• l u t c:.t~ fEtiii iLcH L.aC:a..::t~v.,•L l'-,, IU.llfY 'lll. V\..' l
c< prou rdm~Ltl•1s tdwv l "'•' UitYdJ t ,.J.,~vt:l uwo muqv-.lllo.:LL•Ll·~l ,
IJl..:Ortyt->S> "'t...8L"' Ilo'-''" h.";,..:ro<.llh<.<lcJ.ll,oiiUI l l l . 11.,>1111\o. t.!rL'I:.IoiiCot o y ~
,::, lépésenkénti végr-eha Jtá s hoz ct..: SM-~IT-nt>h s::uS..séq o vdll "-WY
olyan te,.-ulelre. dmel yel .... 6~1v- e 2 m•lrup..-uLess::=ur t:setebe"
1-llLonletet t fon toslt>cHI'-'' (l .l s é b 1 -."~ l .;~p helyell lta!i..:ll<ll .
E~ t La tszés szer-1nt1 mem0r1ateruleten klJelo lhelJul •

A fent~ utas1tásr-a a mon 1tor- egy

. ? AAAXXXYYYSSS--++----
a x y s nv bdi~ c

alaku vál~s&t ad , ahol a fent1 sor- a= ala1rt r eq1s::t~tel ~s

Jel zek ertéket mutat Ja . A~ elso sor v egere tets=oleges c 1met
•r- va a monttor végrehajtJa a c 1men leve utas1t~st , a ~entlol­
nek megfeleleen kijel~l a reg t szter- tar-t almd kat , a k ovet l ez o
utas1t~s ctme t es magat a:: utas1tást d1sa ssembler formába n . A
RETURN megnyomasaval a folyamat a kovetkezo u tas itassal meq-
lsmetlodi k .
Ha a sol' vegen , a 'c tm > helyen -,e lm > formaban egy voqc•m-
kl fe J ezest 1runk , a program a magadott c 1m1g nyomozas nel-
k ul fut, m<i~Jd ott a s~ol~sos r- eg • szterkijel::éssel meq&::alad .
Termesz et ese n , ha a pr-ogr-am nem erinti a megadoLt ~ 1m e t , a
v e z e r ies ~1csusz 1 k a kezunkbel , a programná l mar-ad .
A már kip r ób á l t - vagy például ROM-b ol h 1 vott - szubr uL 1nol
n yo mozá&~ feles l egesen laBsílana a nyomo::ast . Ezert leheto-
seg van ~r.-a, h o gy a nyomozást egy JSR utasttásnál megsza-
kitsuk es az RTS vegrehajtása utan automattl us an folytd&Su~ .
Ha a lépésenkénti vegr- e haJtás sor-án a kovet k ezo utas i lás egy
JSR - szubrut1nr-a Logr ásutas 1 tas, a kovetkezo so,.. iill e )él1 egy
"-R" sz imb ó l um megadasa a fenti elJarást váltJa l i ._, nyomo-
zásban , tehát az ot log1katlag ::ár o RTS-1g a lépésenkénti
végr-ehaJtás felfugges::tod 1 k .
Az S M-K IT egy e r dekes es ~gen h a sznos tulaJdons~qa , hogy a
lepésen k é nti végr-ohaJtás során a memOr1akt1r-.isok uJr a meg
uJra v eg rehaJ tásra kerulnek . En n ek seg1tsegeve l a nyomo:as
során f 1 gyelemmel klsérhetJuk a k1v.ilasztott memor1amezo~
vá l tozását. A nyomo:as alatt a képernyd tele J en tet s ::=és $;:e-
r-i nt l memóriak1ir- áso kat ~érunk <A , B, l ,maJd a keper nyu al -
so részén el l nditju k a lépésenként1 vegr-eha j t~ st . M1nden uta-
51tás után a memoriak1 1 r-ások 1smetelten veqr-ehajtodnak, tgy
a k épernyon m1 nd1g a:: aktuál • s mem0r1atdrlalmat láth a t Juk .

60
A: utolao nyomozáai eszkez ao~tware megszak1táai pont elhe-
lyezését biztositJa a programban. A .B<c1m > utaaitassal egy
csapdát helyezunk el a megadott c1men, a program ~ulása meg-
szakad, a regisztereket és a jelzoket k1l1stázza a monitor ,
maJd ujabb parancsra var .
Az bM-KlT utolso i t t 1smertetesre kerúlo lenet:osege "'"''" ,.
prograrnek k1próbálását azolgálJa. Az 1gaz1 helye az 5.1
~eJe<:etben lenne, ahol tobbek kezott azzal is ~oglalkoznl.
~ogunk, hogy hol helyezzunk el olyan rov1d assembly rutino-
kat , amelyeket BASIC nyelvu programbel a~arunk h1vn1. Erre
egy - elég bonyolult, de sok szempontbel prakt1kus - lehe-
tóség magában a programban, egy BASIC sorban, a REM után
alhelyezn1. Az 1lyen szubru t1nt s.:okás REM-ru t inn a k 1s
h1vn1. Az 1lyen rut1n kesz1teset segit1k a kovetkezo SM-~IT
parancsok•
.z , sorszám> A megadott sorszámu BASIC sor kezdo-
elmét k11rJa a kep~rnyore . Ha a sor
nem letez1~. az elso nagyobb sorszamu
sor adatal keruinek k11rásra sorszámos-
tul. Ha a sorszám naqyobb bármely1k sor-
számnál a BASIC-programban 64000-es sor-
szám es ket O kerul k11rásra .
. TP, Z < sortDz~m >
A .P által elózoleg megadott programot d
BASIC programba 1lleszt1 a megadott sor-
szamLt sorba, mint REM-rutint. Igy pl . a

.P 828,833
. TP, Z 10

parancssorozat a 828-tól 833-ig terjede

c1meken leve programot REM-rutinná ~or­
malva betlles=t1 a tárban leve BASIC-
program 10-es számu soraként.
A REM-~ut1nn~k kó~e lezoen 0-val kell
végzodnl.e <BASIC-alol.rásbol kovetkezoen>
Az 1gy létrehozhalo REM-rutinokkdl kapcsoldtea leg~ontosabb
korlátozások:
hossza leg~eljebb 250 byte lehet,
nem tartalmazhat onmagara hivatkozó JMP vagy JSR uta-
lUtoist ,
~elh1vasa kicsit ~orulményes, mivel a BASIC program
azerkesztesével helye változhat a t4rban, hacsak nem
lrJuk azokat a program legeleJére.
Az SM-KIT-et, m1nt az assembly programoz~~t seg1co eszkozt
ö•szR~OQlalva megállapitható,hogy minden eddig ismertetett-
nél szélesebb koru lehetoséget b1ztos1t gépikodu prograrnek
beJárat~sára, elemzesere, egy jominosegu debuggert nyuJt .
HibáJaként róhato ~el viszont, hogy nem ad esz kezoket a
prograrnek l~tehozására, nem tartalmaz a monitor-debuggerrel
egységben mükodo assemblert, ezért csak jOm1nbségu assembler
editor kornyezettel k>egészitve ajánlott - ugy viszont kulö-
nösen - az ass•mbly ~ejlesztoi tevékRnységhez.

61
4.~ pro interaktiv debu~ger

Az ebben az a l fejezetben ISmertetesre kerulo debugger ( PTD

6502/65 10 DEBUGGER, PTERODACTVL SOFTWARE, CA USA l eqy sol--
kal magasabb rendu, ennél fogva bonyolultabb eszkozt Jelent ,
mant a: eddigiel- . Ezert talán nem ~rdektelen r~sz~nna egy
kicsat terJedelmesebb szavegrészt a megismerésére, mint a:
edd1g ISmertettetokkel tettuk. M~r elolj~róban megemlltJuk ,
hogy ez a program nem ~ötodik k ifeJezetten a Commodore 6 4 -
hez - m1nt konyvunk zome sem - , hanem m1nden 650216510 mik-
roprocesszorral azerelt szamélyl sz~mltógéphez , igy pl . az
Apple I l sorozathoz es a nagyobb Commodore modellu~hez is
h•szn<ilhato.
Talán nem árt már eloljáróban felsorolni a PTO debugger
j ellemzöi t , .amelyelet .a Lovább:ie<lt ban részletesen is tár-
gyalunk . Term~~zetesen rendellezik a m1nden debuqgerre
szante lotelezo min1mál1s u t asl tás-csoport t al :

memoraa- dump hexadecimalla és ASCli formátumban,

memoraa-modosat~s lehetosege,
d1aasaembler ~unkc10
gepakodu progra ~ lépésenkent1 végrehaJtás• ,
tetszés »zor1nti lnform4caók nyomtaton 1s meqJelenat -
hatol ,
azonnala assembler.

Ezenlavul a ~óvetkezo , egyáltalán nem .Ul alános

is te1Je'li1ta :

utasa lások batch tapusu vegreha;tása, által lehe-

toseg nyi li k teszt~gy k a a lakitására,
lil<:lmbOli k us címzes lehctbsége a bajoiratás &or.tn ,
beépltett, rezadens Mzimbólikua assembler ,
ondokumentálo, érthete parancsnevel, amelye~ a gya-
korlott felhasznalo ~ltal lerovidlthetok,
ertelmes , angol nyelvu hibauzenetek,
klterJes<:t&tt ki fe jezésfogalom,
lulonbozo szamrends zerbell számok a.:•bad keverese ,
a prograrnek reszenkánt1 nyomkovetéai lehetosege,
~ód -foltozáa <patch1nq- Jelentésót ld . ké•obbl ,
képernyofelosztás a nyomozás alatt felhasznaJOl és
nyomoz~&l ablakra,
a végrehaJtott gép1 c1klusol szaml~lása, amely elo-
seg1t1 a kod utólagos hangolás-it ,
a JOy&tlck hasznalala a nyomozás vezerlésehez.

62
4.'5.1 A debugger betoltese

A lem&~rol LOAD "LDADER.OB~",B,l utasit~95al tolthetj~k b& a

programot - alietcileg a toltaprogramot - , maJd SYS 52000-rel
i n d i tha t j lll.. A progr· am e:- utan ker1 "' deb1..1gg&>r s~ á ma r· él sz ul~ ­
~eqes 28 Kbyte-nyl terulet kiJelölését.
A v4lat>zthcttö opcaolt:

r felso memória ($bbOO-~OU00)

(i alsó memór1a (;f8f)0 -•78\)CI)
·<:. erttl'lt> kezdőeim < t••t .. ::oll?ges .t8ú(l-llál nagyobb er ték)

Utobbl esetben gondeskadn kell a kepernyo-memOrla számara

kul on 2 K byte-nyl t<?r·ul et 1·1 1e> l ol es er·ol • Erre a ter ul et re
a;: ér t van •z ük ség, .neu· 1.. a d&bugger ml n den beavctU·o;::ás el ot l
me11l1 '"' 1\ epernyo-memorta e& a s;::in-memor·l.a területet, l1ogy a
felhasznál01 programot a lRgkevesbé befolyA•olJél. T as B
elö"'tén o1 me11tesi pufferek ld jelelese e~ut.omatll : u ... A debuggEw
futása alatt a felhasználOt képernyore a~ F3, a debuyger
la~j:Jenlyor~ a:: Fl "'ey11yon•&!Oáv.al l<apcsol11atunk ál.

n debugger betöltese utan a verem értekes reszének 1<1Jelze-

sévcol J~lentkezik c\ kepernyon.

1'1 debugqerbol dZ END paranccsal l~phetunk ~i. A vezerJQ~

VlSii;::&II( E.'I"Ul B hl voprogr · ~lml1oz, .al tal áb.an .a BASIC-p.ar· c~ncs
modho::.

4.b.L Al~pfogalma~

A debut,~qw• · ~ltal elfogoAdott s-z: ~mok lehalto&JI( decimál1sak,

heKadec;.lrnalis ... h <l'-rc~.l bavezetve>, b1t1ólr1sak <1~>, neqaot•v
de1..1 rn~l i !:Oélk <->. .~ k.arakt.ersorozatok"'t tetszés szer111t.
..pos:ztr·ofol< vagy tdé::ojelel: kozé ::<'!irhatJl.lk. A lo-fe.Jezésel,
+, - , *• 1, XUR, XAND es XXOR müvelelt JPlekat, v.aldrnil1t
z~rOJeleket Lartalrnazhatnal • .a s::okásos ertelmezesben.

A debuqger m1nden p.ar· .ancs vegreh .. ;tás.;& Latáll a sor ele;en

vessza kilrásaval Cprompttal) Jelzt, hogy lesz"' kovelkezo
ula~lláiö foqadas~ra.

A ? utasit4st has::ll.llhal .Juk - a BASlC-Il&Z hasonlOcul - L~­

feJcrzeseL értékenek lnr•yomtatá5ara. A l :épernyon megJelenll<
a kl feJezem ertekénele dec1m<ll1s és hexadecimal i s .fot·máJa
egyaránt. Néll~ny b1llentyu 5peciál11D Jelentésvel b1r:

RETURN eqymaq.ab•n megismétli az &lo::o parat•Csot,

Fl átkapc~ol a debugqer-képernyore,
F3 ~tkapc:&ol a telhasználOi k~pcrnyorc,
RESlORE "meleqinditja" <ld. késobb) .a debuggert,
RUN llat.a10a m&geqyez 11~ a RUN par·anccsal
(ld. késobb>

63
4.~.3 Pro~ram-módu végrehaJtás

A PTD debugger parancsatt a BASIC-hwz hasonlcan két+ele mod-

ban lehet végrehaJtani; parancs vagy azonnali módban (1mme-
dtate mode> és program- módban edeferred made >.
Elobbi esetben az utas1tás a rendszer promptja u~án regton
begepelendö es azt a debugger azonnal végre 1 • haJtja . A
program-modban viszont a debugger uta•ité•a~t a BASI C prog -
ramo~ m1nt&J~ra sorszámmal bevezetve gépelJuk be, amelyeket
a rendszer ilyenlor csak tudomásulvesz. A végrehaJtá• a RUN
parancs hatásara tortén1l meg . A debugger 1 ~ byte-ot tart
+enn alaphelyzetben a program-módu uta•1tások tárol4•4ra . Ez
rendszertnt elegendo, de szulség esetén ~i is terjesztheto .

A program-modu utasttások kezelésehez négy parancs áll ren-

delkezosre . A LIST, RUN , NEW parancsok kezelese es hatása
megegyezik a BASIC megfeleloJével. A serek torlesét sorsza-
muL egymagában va l o megad~sával, JaV1lását az EDIT parancs-
csal vegezhetjuk.

4.5.4 Szim~olumol

A szimbolumo~ lehetnek

v áltozol ,
reg1szterev es Je lz ek neve1.

A vál t ozók l egfelJebb 1 5 karakteresek lehetnek, numert k us

va g y karakteres t1pusuak . A numerikus v áltozak kétbyte-os
egQs~ sz ámo kat tartalmazhatnak tetszeleges s zámrendszerbelt
ertékad4s s al . A kar a kteres vá l tozók neve k otelezoen S Jellel
vegzodtk . Csak program-modban ka phatna k érteket, amely leg-
fel jebb 2~5 b yte hosszu lehet.
A + ennta rtott nevek nem adhatók meg változonévként, ezek az
•ssembly utas1tasok, parancsok, va lamtnt a regi szterJelzek
nev&l .
Utóbbuak:

A akkumulátor
X 1ndexreg 1szter
Y 1ndexregiszter
PC utaslt~sszáml~lo
P 4llapotreglszter
S v e rem-mutato
'l.C ~tvltel-jelzó
'l.D decim~ lis mód Jelzö
'l.l mog szak1 tás-ervenyes1tés jelzó
'l.N negat1v érték jelzo
'l.V tulcsordulás Jelzo
'l.Z nulla j elzo
A ~~ •mbolumok é rtékado utasitásokk~l ny~rhetnek értéket,
~maly a BASIC-ben meqs~okotl formáju. Vonal~o:.::1~ e~ a r e-
g1 s z terekre e s a ; el .:ok re 1 s' Ig y a:.::

helyes utas1tás <hatása ekv1valens TAX gep1 ulds>táseval> .

A ;ol:.::ok erteke magas l esz nem nul l a ~lf &Jezéssel tort~no
erté~•dassal, ellenkeze setben alacsony l ea:.:: . A kifeJeze-
sekben a ra~1szterek és Je lzek szabadon haszná l hatol . Azok
ertoka termeszetesan mind 1 g a f e l hasznélei program álta l
"'lálott" éa nem a debugger 411tal p1ll4matny1 lag hasznoill
va ledi re~iazterek ~ el és ;el:.::okkel egyez1k m g .

4 . ~. ~ DOS k1eg esz1tE!s

A VC 1541 lemezegység vezeriesere a dabu~ger

parancao~at nyu;t.

A DOS "' S '' pata.ncs a leme:.::~atalogust l1stc1 ::;:a a IQpernyon .

A DOS parancs után ldézo}elel ~o:.::otl tetszolege~, ~ dls~­
vezat lonel szolo parancsol ~••dhatunk, pl. DOS "S : T~t" t ör-
11 a T betuvel kez dodo nevu file-okat .

LOAD " < filenév > ""' < l zdocim ) "'

al,.lu uta~1l~st has:.::nálhat;u l. A parancs LD-re rov >d • lheto,

a < le:.::doclm / elhaqyhato, 1 l yen~or a lame:.:: n t4rolt lazdo-
Clmre toltod1~ be a program.

SAVE "' fllené v > " C ke:.::docim >~ v~gc•m +l

alaku paranea szolgal. ASAVESV-nek 1s róv1diLhelo , a Llmel

megadésa ~otelezo .

Oebugger-utaallásokat tartalmazo program- file- ok tólt••• az

eltére

LOAOP " < filenev "'

utasitáasöll <LOADP helyett LOP elég> , ment••• a

SAVEP " filenév > "

ala~u <SAVEP helyett SVP 1 rható> utan1tá~sal történik . LOAD

és LOAOP utas1tá~ok vogreha;tá~a után a debugger ~11rja a
program áltöll elfoglalt utolsó byte elmét .

65
4.5 . ö Memoriakwze~é~

A DUMP < kezdoc•m >< hossz > alaku parancs sze l gal • memor1a egy
reszenek hex adecim~lis és ASCII form~ju ~i1rására . A < hossz >
elhagyhato , ekkor wgy sor - 8 byte - kerul kiir4sra .

Emellett használható a BASIC PEEK fuQgvényh8z és POKE utast-

táshoz igen hasonló k~t l ehetoség a memoria vi~sgálatára és
áttrás4ra . Felhasználásuk nyilván program- modban elonyos . A
szintax is megegyez1k a BASIC megfelelokkel, de szabadabb ,
a záróJel 111. a vessze az utaa1tásban szókozzel helyette-
sitheto.

A c>m > alaku utasitásaal egy k étbyte-os értéket 1rathatun k

ki. Az utasitás természetesen figyelembe vesz 1 a 6510 szaká-
sos alacsony helyiértéku byte - magas hely1er téku byle sor-
rendjét.

A mem0r1akezelés másik oldala a d1sassembler es assembler

funkciók, tehát programok l1stazása a memór1ából, 1lletve
programrészlet&~ <vagy telJes programok > be1llesztése.

DISASM < kezdöcim >< sorok s z~ma >< c•m >

alaku utas 1 tással aktiv>zalhatJuk . Valamenny• paraméter el -

hagyhato. A parameter ek és alapértékük (zárójelben>•

< kuzdocim > a visszafordltando proQram kezdeelme

<az utasitásszámlálo ál l ása)
< soro"k száma > a l1stázand ó utasitások száma <15>
< eim > a disassembl e r i de hel yez 1 (ha meg.-d-
tuk> a vtsszaforditott programot ASCII-
assembly forráskód formájában. Innen
késobb SAVE paranccsal k>menthetö le-
mezre . A terulet végelmét DUMP utasl -
tással kereshetjuk meg .

A PTD debugger, mint már em l itettuk , egy Jöminosegu, ketme-

netes az1mbölikus assemblert tartalmaz, amely azonban csak
aránylag rovid, mintegy 100 soros programok fordltására al-
kalmas. Fo h1vatása nem is az onállo programozás, hanem a
lod-foltoz4s <ld . késobb> támogatá~a. Az a~svmbler 4ltal
elfogadott nyelv sz1ntax 1sa megegyez1k a szokványoa form~­
tummal. Egyetlen korl~toz4s , hogy program- modban csak meg-
jegyzést tartalmazó serek nem megengedettek.

Az • • ••mbler tula j donképpen egy k úlbn alrendszert képez a

debuggeren belul . Ennek legfontosabb kbvetkezménye az, hogy
az assemb l er aktiv>z4lása után debugger parancsok nem adha-
tó~ ki, egészen a debuggerhez való v1sszatérést klváltó RET
assembler direktiváig.

66
Az <Ui&emblert kétfé l eképpen
ram-mOdb an .
Parancs-módban az

ASM <kezdoc1m >

alaku parancs ut~n a debugger megszekot t v e&sz ö <",") prompt-

Ját felkiáltójel (" 1 " ) v.iltJ<a fel, ez utal arr.a, hoQy i t t
assembly uta~ltá&okat vár el a program az addig1 debut;~ger
parancsok helyett . Az assembly sorokat s orsz ám nélkul (')
adhatJuk be. A sorszámma l be1 rt sorok nem kerulnek fordit ás-
r.a , hanem a Qr.QQ~:amteruleten tá-r~dn--,.k . A-n ok~s~s assembly
uLas•tások megengedettek, de az oper.andus mezbben a debut;~ger
a l att def1n1ált változök használhatok, értékuk az a&sembler-
ben 1s elérheto . A~ ASM p~rancsban meg.adott kez d De lm h&t~­
rozza meg a~t, hogy hova kerul a leford1tott p rogram a me-
mOrtáb~n. H.a ez elmarad , a program&zámlálo aktuál1s érteké-
tol ke=dodtk a kód lerakáaa. A ford itás befe jez ése után a
programszáml álo az elso szabad helyre mutat . Az assembly
utasitásaken kivQl k6t direkt1vá t tar ta lma zhat & p rogram, a
OUP és a RET direktivakat . Használatuvra a kod-fol to zás tár-
gyalasánál torunk It, de mármost megem l1 tJuk , hogy a para-
meter nelkul 1 rt RET egyszeruen lezárja a z assembly fordl-
tást és vis•zaadja a vez é rlést a debuggernek. Lássunk egy
rövid peld•programot az assemb ler parancs-modu használatára i

,ASM $ COOO
1
SZAMX NOP
'SZY TYA
RTS
'BELEP STX SZAMX
CPY SZAMX
BMI SZV
TXA
RTS
'RET
A programhoz nem art et;~y k1& magyarázat .
Az elso sor felh t vJa az assemblert étii kbz l1 a prográm kez-
doctmét ( $ COOO>. A program f e lada ta, hogy X és Y regisz ter-
ben l évo két szám kozu l eldontse , melytk a kisebb és azt a z
A reg1szterben v i sszaadJa . A klcliiit lt tekert irátiimódot az
k ivánta meg, hogy a PTO assembleréb an p ~s-módban n1ncs
l ehatöség elore h1va~kozésra , minden sz1mbólumnak a felhasz -
náláskor m~r defin1á l tnak kell lenn1e. Ezer~ & SZAMX memo-
ratváltozót és az SZY programc1m~ét elore kellett megadn1 .
A szubruttn végrehaJtása a BELEP ponton kezdodtk . A zár ó
REl v1sszaadja a vazérl•st a debuggernek.

Sol lal hatékonyabban használható az assembler program- mód-

ban . El· l or oA: ASM ut'*s1 t~st éso az assembly prot;~ramot egy-
aránt, m1nt egy PTO debugger program utasttásait kell meQ-
&dnl. Ebben az esetben természetesen elore hlv&tkoz4sok is
használhatol a programban. Az assembler haszn~lata program-
modban nagym•rt•kban emlekez~et a PROFIMAT assembleréhez és

87
annak megfeleleen itt l& felhasználhatJuk a parancs-nyelv
falteteles vezérlésátadását makroszerü lehetoségek igénybe-
vételére. A megoldá~ &zint~ tökéletesen megegyezik az ott
bemutattal :

10 Zl=$14
20 MUTAT0=2
30 SORSZAM•l
40 ASM $ COOO
50 LDA # Cl
60 STA Z1+1
70 LDA f+O
80 STA 21
90 RET
100 C I KLUS
11 0 ASM
120 LOV #MUTATO
130 LDA #SORSZAM
140 STA <Zl> ,Y
1:50 RET
160 IF SORSZAM<3 THEN SORSZAM~SORSZAM+1:MUTATO~MUTAT0+5:
165 GOTO CIKLUS
Bár a program két olyan lehetoséget is tartalmaz, amelyról
meg nem volt ~zo <ci mkét és if utas1tást> Jelentése igy l S
elég világos . A ciklusszervezéssel elértuk azt, hogy a kó-
zépso reszt <120-140 sorszám-tartomány> csak egyszer kel-
lett leirni. A programrészlet egyebként egy, a $C1 00-on el-
helyezett táblázatot tölt ki. Az egymásutáni 5 byte-os be-
jegy~ések 3. byte-jába a beJegyzés sorszámát <1-3) teszt.
A programot hagyományos módon 1gy irtuk volna :

10 21=$14
20 ASM $COOO
30 LOA #$Cl
40 STA 21+1
50 LDA # O
60 STA 21+1
70 LOV #2
80 LDA # 1
90 STA (21). y
100 LOV # 7
1 1o LOA #2
120 STA <21> ,Y
130 LOV #12
140 LDA #3
1::50 STA <21> ,Y
160 RET
A két program által generált gépikód tökéletesen megeQ_Y-e'Zik .
Vís&zatérve az elózö megoldáshoz, vegyük é&zre, hogy az ASM
utasitást a második <c i k lusba ágyazott> esetben paraméter
nélkul hivtuk,ennek eredményeként a forditast oda folytatta,
ahol az utolsó RET után félbes'Zakadt.Igy a generált kód fo -
l yilm.atos lesz.

68
Az assembler a kovetkezo d i rekt iv ~kat 1 s m~ r1 1

.BA program k~zdocime <• helyett i

.OS byte-o~ fog l al~••( darabszám kovell)
.BY ~g y b yte foglalása <kezdoért.kmegadás kovet1l

Meg ehhez a z a lfeJezethez sorolhato , b~r által~nos ervenyu

a ~ovetkazo parancs:

PORT egysegszám

HO!. l41iM h&son l o a BASIC OPEN es CMD utas1lasol egyLtlle'io lh.,-

táséh oz . PORT 4 k1adása utan ~ felhasznalel program output-
Jal cs•l a pr 1 nt.eren, 011 debugger outpLt l j OA> a pr1 n leoren t>s a
képernyon Jelenne~ meg . A ~ép ernyos l 1Jel zes > mOdho:: valo
v 1sszat erest a PORT O utas 1 t. a s vallJa l • ·

4. ~ . 7 Program-n yomkovotés

Elerkezlunl • debugger .J.zon szolgáll.aláto.J.llloz,,..melyel ot leq-

f ontosabbölk +elhaszn~lh.-tosag.a s::empontJabol. A PTU deb<tQ -
ger szelas loru lehetosegel b1::tos1t a programal nyomlove-
tésére, a fo prob lém~t leq1nlább az es~lozol ~o~o l l1 v~lo­
gat.és es a pe~ rancsol nll>l•"' bonyolL<lt s.:::inLi\ lS.:lnal mrql.a-
nu law.- Jelent l.

A STEP utas1t as seg1tsegova1 ;;;;. felh.-~oo::nálot pr-oqrClmot lép•-

senként haJtheilJuk veqrc;. . A.:: L•tas1t.as lor m!!J•:

STEP Iepesszám PC<ctm DISP/NODISP /JO 'T

A lepés»zám , • vE>gr ltOAJl.-ndo gép1lotlu ul•s•l.lSCJI s.::aon.ll

Je lenll. Ha nem .ad JLII meq , a debuqqer eqyli'Liell utotslt:h.t
haJl véqril' , ha O-ál .J.tlwll "'"'Q , 65535-ot . Ha c OU:iF' J•é<té<mO -
tert meq,.d Ju l , m1nden lapo10, a:: e~.;: m1ndon voqr-ll'tt ~<J tot t ut .. -
Sl tus ul.an 1nfor-mac1ol .olt 1 ~ 11 a detJuqq"'r , ,,,.. r~oorst-=-el
vagy aamm1t sem adun!- mtrq , csli'.l a;, utol'l>O utasttás ut~n
-tehát r. .. elértu~ • l&pé•s=ám ) olllal meg.adott llmttc.>l
1r0dnal l 1 tnformac101. Ez utobbt esetben a nyomozott proq-
ram fut.a&.- lenyegesen qyor-s .. bb, m1ntegy tuu~ utastláb ma-
sodpercen~ént.

A PC c 1m >
parame t er a nyomoz.as ke;,doctmot .allttia be .. =
utas ttás száml~loba , teh.lt ugyanazt a: eredmenyt nyuJtJa,
m1 ntha a STEP parancs k1ad~sa elott a

PC • <e im

ertekad~st elvegeztu~ volna. Elhagya&a ~10elén ~ nyomo.::.l~ö

kezdo•rt•~• az uta&it~sszámlálo aktuálts értéle.

69
A JOY p~ramet e r ugyanugy klvá l t ja minden ut a s it~ & u t ~n
a ~ilratást, m1nt a DISP , de a 2-es számu joystick-csa tla-
kozoba dugott J oys t ic k -ke l l ehetoségunk van a vegr ehaJtás
sebességét csokkenten l 11 1. a gomb megnyomésava l telJesen
fe l fugoeszteni. E;;;á l tal lehetoseg ny1l1k a képernyon f ut.o
1 nformac10k alaposabb elemzésére.

Egy-eoy vegrehajtott utasitás után a DJSP vagy a JOY ervd-

nyessége estén a kovetke~o sor Jelenik meo :

r 1m > utasitás >A, érlek l >Y< ertek >X< érték >P < értek > op >< ertek2 ~

~hol

c1m a végrehajtott. utas1tas cime

ut.asltas .> d1sassemblalt utasitás
... er Lel 1 > az A reg l szter erte~e hex ~d c1mál1san es
ASCII - ben
érlel > a megfel~lo reg1s<:ter ertéle hexadec1m&l1~an
op a l1s<:ám1totl memor1ac1m
ll'r ltH.2 > az ezen a c1men lévo ertel hex adec1má l 1san
az utaaitás vegreha j tása elot t .

A~ a l áhu;;;olt betuk a ~ópernydn reverse modban jelenne~ meg .

Ha a STEP végrehaJtása ko;;;ben bármely billentyut megnyomJul ,

a STEP végrehajtása megs;;;akad . Eklor egy e l bre deklará l t
változo , BRKFLG fogJa tartalmazni a bl l lentyunev megfelel o
laralter ASCI I kOdJát . Ezt az erteket a nyomo;;;~st vezérlo
programban fa l teteles vezérlésátado utas1t~sban has~nalhat­
JUY fo l.

A DISP/NODISP / JOY parameterek add1g maradnal érvenyben , am1g

egy más1kat kl nem adunk , tehát nem kell meg1amé t elni azokat
a lovell e~ o STEP ut;uH tásban . Igy pl . a kovatke~o utas 1 t .ás-
soro;;; at :

,STEP PC # COOO DISP

,STEP

Jelentese a kovetke:o ( a magaban .álló promptok azt J&lzlk ,

hogy ott csav a RETURN-t nyomtuk meg , ami az uto l J á ra v é g-
rehaJ t ott utas 1 tást lsmetli) :

egy utastt á s v e grehajlása a S COOO ci mr b l és a: in+or-

mációk kiir .is a
a kovetkezo utaa 1 t.ás vegreh a jt.ása k i jel z é asel
utóbb1 ismételgetés& .

MegJegyezzuk , hogy ez a d~bugger leggy a kor 1 b b és leg e g yaze-

rubb haszn~lat1 mod a~

70
A S UB par a ncs s z i ntax 1sa é s a p araméterek jelentese tel -
j esen megegy e z 1 k a S TEP-ével. A kulonbseg m1ndoss~e csak ~=.
hogy D I SP é s JOY mó d b a n , ha JSR <szubrut1nh1v~s> utas1t~sho=
er , a debugger mégkQr d ezi, vaJon a felh1vott ~zubrut1nt
gyorsa n <nyomoz~s nélku l l akarJul -e végrehaJtanl. Ha RETURN-
ne l v~ l as~o l unk, a szubrutin teljes sebesseggel fut le . Igy
klkerulhetjuk már biztonsagesan letesztelt ill . oper~c10s
rendszer-bell szubrut1nok felesleges lepesenkentl vegrehaJ-
tás~t . NOOISP eseten a végrehaJtás mOdJa semmiben sem kulon-
bozlk STEP-étó l Cb~r ezt a kijelentest maJd a tarlomanyai
megismerése után pon t osltjuk).

A teljes sebesseggel v egrehaJlott szubrutinból v>sszat•rve

a vegrehaJt~s az eredeti nyomoz~s1 feltetelei ~zer1nL
fol y ll< tovább.

A kovetkezb , igen fontos eszl6z a nyomoz~s sor ~n a felhasz -

nálpi megszaklt~sok alkalmazasa . A megszak1tásl a proqram
ban egy BRK utas1tás vegreh~jtása 1dez1 elo, amelyet a SR~
debugger paranc csal <és nem assembly utas1lással'l célszer~
elhelyezn1 . Ennek formátuma:

BRK < név >< clm ,;>

ahol a<. c1m > egy meg nem használl azonos 1to, ame l lyel a meq-
sza~ilásl pontra sztm bo li ~us ~n htvatko~halunl , a • ~lm azon
utas1tás elsoo byte-) anal. c ime, i<hol a megszal1tas1 ponto
el kell helyezna. A meqadott camen leve byte-ot d debuqger
eg y táblázat ba ment1 es helyere egy BR~ C$001 ut a ~ 1tast
tesz . Ha a oebugger a telha ~zn al 01 program tel )es sebessegu
végrehaJ tása sor an egy BRI o..olas>.lásba o..otl oz 11 , a lovell eze-
ket vegz 1 el :

v1ssz,;omenti a reg1s::terelt et <c~onelye l aBR~ llclt<ls.<lrd a

mikroprocesszor elmentett a veremb el ,
vegrehajtja a-.: t az ut Cis> tás t, amelynel a t1elyen a f<RI
van , m>.ntha arrö< egy STEP DISP o..ota!áltást adtuni vulroa kl ,
nem ment1 v1ss:a a t~blázatba ~1mentett utasllas.lodol
a BRK helyett ,
a BRKFLG valtozot 2-re állltJa,
program-módban át ter a kovetkezo u lasi tas véqret•'•<Jl·i-
&ar-a,
p a rancs-rnódba n promptot ir k l es utas1tásr a var

Program- módban való végrehaJtas eseten a l ovet~ezo utastt~s

elágazást hozhat létre a BR~FLG alapJan, amely Jelzl .. meg
szakitas okát . A megszakitás1 pon tot a

BRKCLR ALL
SRKCLR MEGSZl

tipusLI utasitások va l;,o.me l yikevel leiH2t torolnt .Az elso tapo..os

valame nnyi megszakitásl pontot torli és a kodot h~ ly rehozza
Ca kimentett utasitáskodot visszamenttl . A másod1k cs,;ol a
meg adott nevure hatásos. Itt vesszevel elválasztva tobb meg-
sz a kitási pont as felsorolható .
71
Az eddig e l mon d o t t a k a z UQynevezett sof t war e-megsz a ki t~st
jelentették . A debugge r ezenkivül lehetoséget ad az un .
lassu megszakitás1 pont elhelyezésére 1a. Ezt hasznalhat -
juk a ROM-ban lévo prograrnak nyomkovetéaére, mivel 1tt a
program modositás~nak lehetoségv nem ~ll fenn. A megszakl-
taal pontot 01

SLOWBRK < nev >< c1m >

paranccsal álllthatJuk be, ahol a paraméter~k Jelentése meg-

egyezik a BRK parancséval. Ettbl az utasitástól kezdve a
felhasználOl program m1nden utas1tása után megszakad a es
debugger ellenorz1, hogy elértük-e v alamelylk lassu megsza-
~itáal pontot. Ennek megfelelóen a program v égrehaJtá sa
nagymértékben lelassul. Ha a debugger egy lassu megszaklt4-
Sl pontra ér

uz e netben kozll, hogy magszak1tás1 pontra tal~lt,

a BRKFLG változot 3 -ra állitja.

A megsza ki tás1 pontokat a BRKCLR-hez igen hasonló SLOWCLR-

rel torölhetJu~· .

A beáll1tott megszak1tási pontokat <csak a software-tlpusu -

-.kat) a

DISPLAY BRK

paranccsal kllistázhatJuk.

Ha a STEP utasitással ~apott ~iiratás kifutott a képernyo-

ral, a

SHOW < lepéss=ám >

utasitassal ~=~toljar~ v~grehaJlOtt~ legfelJebb 128 u tasi -

tá~Q&J:!~~f_elelo gut,_putot uJr-. ~unyomtathatjuk. A SHOW csak
a STEP-pel nyomozott utas1t•sokra vonatkoz ik, telJes sebes-
séggel vegrehaJtott kodot utólag nem lehet nyomozn1 vele .
A SHOW eg ysz erre csak egy képernyony1 outputot 1r ki, RETURN
megnyomásával tovább lapozhatunk.

A lepésenkénti <STEP vagy SUB utaait~ss~l kiváltott> vegre-

hajtaa során lehetoseg va n a rra, hogy a memór ia b izonyos
r •sz eit fi g y elemme l kis*r j ü k . Erre szolgál d

WATCH ~ nev > <c 1m >

parancs, ahol a < nev > tetszaleges mnemon1kus változó, amely-

nek kezdbértéka a <eim > lesz . A debugger egy külon ab l akot
nyit a képernyo teteJén, mégped1g minden WATCH utaait4s ha-
tására egy sort. A sorban a < cim >-tol szarnitott 8 byte ér-
téke jelenik meg OUMP formátumban és ugy változik, ahogy a
memória tartalma, a STEP v agy SUB futása során. Legf e ljebb
19 WATCH változó adható meg. A v áltozók a késöbbtek •aran
72
egyszeru ér té k~ dással uj érté ket nyerhetnek , ekkor a~ ab-
lak ban 8 terulet tartalma Jelenlk meg :

30 WATCH ABLAKl $ 800

40 WATCH ABLAK2 $880
50 STEP 30 PC $900 DISP
60 ABLAK l • $830
70 STEP 30

A fenti programtesz l et egy, a ~900-as c1men kezdodo progr· am

nyomkovetését vezérl1. A 3 0 -as és 40-es sorbdn ké t sornyi
ab l a•ot veszunk el a debugger képernyö- teruletéböl annak
felso részen. A legfelso sorban a $800- $808- íg, a~ a l atta
le vdben a 1880-$888- ig te~Jedo memoriabyte-ok tartalman~nak
változását klserhetju ~ f1gyelemmel . A~ 50-es utasílas vegre-
llc,Utása - 3 0 l..ll.J.Si Lás l épesen~énti nyollll övelé~e - ko.!bf.lfl a
képernyo "'lBó 22 sor·.tlb.;m a nyomkovaté!iil 111formácJ.Ok fulnalt ,
a felso ~ét sor helybenrnarad . A 60- as utasilás átállitJ~ a
legfelso sorban lathato mumorla-ablakot · ~ $8 3 0-~838- lg ter -
Jede teruletre . Ez lesz láthalo a 70-es Utdsilás halá•~ra
a nyomo.!olL 30 gdpikódu utasilás vegrehajtása soran.

A nyomo~ás során is , de kulöno!iien a: 1gényelnek eleget Leve,

helyesen muk ödo program v1zsgálalánál nyu J t nayy seg1tsege L
a cik lussz 4mlálók használat4nak lehet~sége. A ciklu~s=ámlé­
lóL .._

TIMESET < név >

vagy a
T IMESET , né~l >, név2 .

u t ae.J.tással aktiv1zálhalJU ~ és agy1deJuleg nullázhatJuk. A

másod&k alakot ak~or alka l mazzuL , ha eloreláthatólag a
c 1klu ss:ám~ meghaladja a 65535-oL , ek~or a név2 a négybyte-
os sz~mlaló felsó helyi~rtéku byte- Ja1L tartalma~za. A &~ám­
látó (vagy az egy1deiu l eg érvényb en levó számlálaLJ m1nden
gép1 c i klusná l eggyel , e~enk1vul eggyel laphatáron turténö
átlépesnél és m&nden ugró utas1tásn~l. A s~amlálás csak a
STEP vagy SUB ldeJér e vonatko~ J.k. A s~ám lál Ok értéke d

DISPLAY CYCLE

u t~si Lassal 1 r l1at JUk l i . Leáll i tá su~ ..

T IMEHALT < név >

utar.ilás5a1 torten1k. A clklusszámlálólc<t igen elonyesan

alkalmazhatJuk a kód hangola~a során, anna~ felder1tesére ,
llogy a program mely1~ reszen tartozkodik legtobbet a ve-
zér l és, h1szen enne~ opllmal&zálásáva l Jelentosen felgyor-
sithatJuk a program egés~ének lefutásal . Ugyancsak jól
használhato ez a lehetoség a kulonbozo módon , ugyanarra a
felada t ra megirt prograrnek futási 1doszukség letenek ossze-
h asonlltására (benchmarkJ .

73
A nyomozáshoz tartozó utolsó parancskor a tarta.~nyokra
vonatkozik. A tartomány a mamór1atarulat egy olyan része,
amelyen elhelyazkedó programo at a debugg•r minden kérdés
nélkul telJes seb•sségg•l hajtJa végre, akár STEP, akár
SUB van érvényben.
A tartományokban a végrehajtás akkor is taljes sebességu, ha
aSTEP-at NODISP paraméterral adtuk ki.

A tartományt egy változó kettö& ( l )

SUBRANG paranccsal dafinl4lhat juk :

' név > = < kezdoc1m >

<nlltv > . - < végc1m
SUBRANG < n~~tv >

A formátum bnmagáért bes zél. Figye ljunk fal a másodi~ - v e g-

cimet magadó - utasitásban szereplo pontra l

SUCLR < név >

vtagy a
SUCLR ALL
utasitás&al tbr ö lhatjuk. Utóbbi valamennyi tartományt torli .

A tartományokat, lassu megazakitást pontokat es ciklusszám-

lálOka t a debugger egyutt l ezeli . Belelul osszesen egyldeJu-
leg 32 lehet érvényben. A már emlitett

DISPLAY CYCLE

utasitás valamannyit ki1rja .

BafeJezasul agy tartomány-példa. A

KERNAL "' $EOOO

KERNAL."' SFFFF
SUBRANG KERNAL
utasttássorozat végrehajtá s a után a kernal rut1no k at mtnden
esetben teljes sebasséggel hajtja végre a debugger.

~.8 Csak program-modban haszn4lh.ató uta_s1tásol_

Az elso ilyen utastt4s az

IF < feltétel > THEN <u ta stt4sok > ELSE < utasltások >

struktura .

74
A fel t étel é~ az utas 1 tások , va l amin~ az uta~itás-s~ruktura
jelentese a s zok á sos , igy feles l eges reszletezni . Az utasl-
tásokat kettösponttal választJuk cl az I F mindkét ágéban. A
f eltételekben haszná lh ató operátorok :

> nagyobb
< k1sebb
>~ nagyobb vagy egyen l o
<: kisebb vagy egyenlo
<> nem egyenlo
# nem egyen lo
egyenlo
AND es
OR vagy .

t1ugenged"'t t a. kar· ak ter· es v .'ll to:: ok élö ken s lan sok , v •.>.l amio•t
numerikus kifeJezések o~szehas onl1lása. Ekkor a numer1kus
klfeJezés ~~értéke lé sre ~erul é~ az altala hivatkozott
memória-teruleten leve adatok kerulnel a karakteres kifeJe-
zessel osszeha&onlltásra. V1gy!!zat_, az qsszehasonlllás krl-
C'>'kteres esetben a r _ov! d@b str1ng hos~zá1_g tart! lg.Y " ABCD '_
e.9_Yenlo _lesz !:!_~C _:_-vp l Az AND E.>~ OR muveleti Jelek :;<iiróje-
len belül nem 1rhatok .

A debugger programban bárhol e l hel yezhetek ci mkék. A cimke

egy utasitá~ helyén állo azonos1t6, a mely csak egys::er for -
~ulhat 1gy elo a programban , egyebként csak GOTO utasitás
után . A c1mke 4 11 hat egyedul egy sorban , vagy bárhol kettos-
pont után, sor kez ben vagy sor végén is .

A c1mkére (pontos~bban az ot kavetc utasitásra) GOTO uta-

51tással adhatjuk a vez érlesL . A GOTO IF THEN vagy ELSE
ágában irva fe l té~e l tbl fuggo vezerlésátadást te»z lehetove ,
ami kO l bnesen érdekes lehet STEP utas1tás után , annak meg-
Vlzsgá!ására , hogy a STEP hogyan zaJlott le . Ez a BRKFLG
elóre definiált válLazo alkalmazasaval lehetséges , amine~
ertéke

O ha a STEP utas1tás rendeaen befeJezödott ,

2 ha lassu megszakitási pont m1att,
3 ha software-megszak1tás1 pont m1att maradt ~bba ,
) 3 ha bármely billentyu megnyomására szakadt meg ,
1lyenkor a BRKFLG a b1llentyOnek megfelelö karak-
ter ASCII kódjá t tartalmazza .

A fent e l mondottakaL az alabb1 pelda segítségével világ i t -

j~1k meg:

10 PLUSZ "" 43
20 MINUSZ ., 4:5
30 SBETU = 83
40 LOAD "PROGRAM" $COOO
50 BRK MP SC lOO
60 7 "A PROGRAMOT LEPESENKENT HAJTOM VEGRE"
75
 70 ? " MEGSZAK I TAS S-SEL"
80 ? "AZ ABLAKOT +-SZAL 8 BYTE-TAL FELJEBB"
90 ? " --SZAL 8 BYTE-TAL LEJJEBB"
100 ? "TOLHATOO"
110 WATCH ABLAK $C200
120 PC .. $COOO
130 UJRA:STEP O OISP
140 IF BRKFLGsO OR BRKFLG~3 OR BRKFLG• SBETU THEN GOTO VEGE
150 IF BRKFLG~PLUSZ THEN ABLAKcABLAK+BaGOTO UJRA
160 IF BRKFLG=MINUSZ THEN ABLAKcABLAK-B : GOTO UJRA
170 GOTO UJRA
180 VEGE:?"VEGE A TESZTNEK!"

A program lépésröl lépésre :

10-30 az ASCII kodo~ beírása a megfelelö változokba

40 a "PROGRAM" nevu gép1k6du program betoltése
lemezrel a $COOO cimtöl kezdedden
50 software megazakttási pont beállitása SC100-ra
60-100 kezelés1 utasitás kiiratása
110 ablak def1niálása a képernyo legfelsé sorába ,
a •C200-$C208-ig terjede memórla- teruletre
120 az utasitászámláló beállitása ~COOO-ra, a
Rrogram kez depontJára
1 30 a lépésenként1 végrehajtás megind1tása . Az
utasttássz~m 65535 , minden lépés után kiJel-
zéat kérunk. A nyomozást valoszinuleg nem az
utasltásszám-korlát, hanem a megs:akitasi pont
fogja l eáll1 tan i
140 a ST EP befejezedésénel v1zagálata. Ha
- az utasításszám lejárása,
- a SC1 00-on való megszak1tás vagy
- az 9-betu megnyomása miatt
kovetkezett be, a VEGE elmkére ugrunk
1:50 . ha a megszakitás oka a + megnyomása, az abla-
kot 8 byte-tal feljebb 4111tJuk és folytatjuk
a nyomozást
160 mint a 150 , de - billentyure és az ablak me-
mória-teruletének csokkentésére
170 m1nden egyéb megszakitáat veletlen blllentyu-
megnyomáanak tek1nLun k és folytatjuk a nyomo-
zá&t
180 program vege, buc&uuzenet.

76
4.5.9 Ked-foltozás

Ha .. beJáratás alatt lévo progr•unban lnb.1t; talóálunk, tobb

lehetoség kozul v .ilaszthatunk . Az el~o és legog yszerubbne~
tunc a:, hogy helyben k1javi t J u k a kódot, pl. a beépatetl
assembler segatsegevel . Oe ez nem olyar problemamentes,m1nt
a: elso p lll anatban l ats z 11 . Ha a Jav l t .a& r ':)v a debb, NOF-
utasltAsolka l tolthetJul fel a felszabadulO programterule
tut , ha v1s~ont hosszabb, &L az elJ.ir.is nem al~alma:hato .
Ilyenkor lat s:Olag nem marad más hátra, mint forrásaz1n ten
kij avitan1 a programot , maJd u)ra leforu 1 tana. Ez persze
e lég sok~ag tart. A harm~d1~ megoldás, am1rol att szo lesz,
a kód- folt oz ás. Ekkor a Jav>tás helyen egy ugro-utas1tást
helyezunl, el a momóraa egy hasznalaton l ivul1 részére , maJd
olt belrJul a s:ukseges kiegesz1test ee vasszauqtunk a prog-
ramba. Persz e ekczben agen konnyu h1bá:n1 es az 1lyen hevo-
nyeszelt Javit-isol altal bevatt h1bá~ felderatese altalaban
a leqkellemetlenebb feladat.

Ezert 1• nagyon kellemes szolyállatása a FTO debuggernek ,

~ ked- foltozás támogat••~, azéltal habaleheto s&q~anek l>-
luszobol•~e. A foltu~aa el Le lepese annal a pontnal ~ ~i ­
Jelölése, ahol a programba az UJ kódot tllesLt:Juk. Ezt ~

PATCH < nov ? < progr~mcam ~ < uJ ~.m .

utauat4ssal tehetJul meg . A < n~v a folthc~ rendelt n~~.

prcgr ... mclm enrael a pontn~l c< ptogramb 11 c1me , < uJ c1m
a: UJ ~Od elhelyezésore kiJe l olt terulet lezdoc\me . Az uta-
~•tás hatá~ára a ' progr~mcam -en lóvo byte-ot a debugg~t
k1eme l1 és helyere egy BR~ utas1tást tesz , eppen ugy, m1nt
a soft wa r e megszaklt-is esetén. A k1mentett utasitast c< OUP
utasít4ssal vihetJul át az UJ teruletre, azáltal elérhet;-
Juk , hogy a kód cserbita tlan maradJon. Az UJ teruletre ~
kOdklegQazitest a reztdens assmblerrel fcrdllhc<tJu k la.
A kOdr~szlel utcl~o utaa 1tása eg y

RET Cnóv .>

alaku utasa táli>, iimel y a kodba egy Jt1P ut;uu l 4 st hel yez el
vasszc< a~ eredet1 programba, a foltoz&sl pontot lcvetó uta-
Sltáa4ra. A I1Cs1t bonyolult el;arást legJobban egy egy~-eru
példával világithat;ul meg.

Tegyu~ fel, hogy a ~ovet~ezo programot l avánJu~ beJáratnl:

10 MEGNOVELJUK AZ AK~UMU~ATOR TARTALMAT

20 $FE- VEL ES AZ EREOMENYT ~ETBYTE- OSAN
30 1 AZ X-Y REGISZTEREKBE TESSZUK
40 ASM $800
50 LLL
óO ADC *$f'E
70 TAV 1 ALSO BYTE Y-BA

77
 8(1 LOA •w
90 ROL A 1 ATVITEL A-BA
100 TAX l FELSO BYTE X-BE
11 O RTS
120 RET

A programot RUN-nal lefordithatJu~, ez~ltal a ~od a S 800-ra

kerult. A azub ruttn ktprob~14sa lazben Jovun~ ra, hogy •~
azt felhtvo program nem 1 a X-Y-ban, han10m a l'880-S881 c:tmen
v~rJ~ az eredményt. A Jav1taat foltozassal oldjuk meg. A
progr~m vtss::tafordiláaavalt

OISASM .11800 10
megtudhatJuk, hogy a TAV ut~sttas c:ime S803, a TAX-é ~807 .
Ezek leaznek a foltoz6al pontok:

PAlCH VT SB0 3 $ 9 0 0 ELSO FOLT. PONT

PARAM• t:BBO PARAMETER
ASM $900 AZ ELSO FOLT FORDITASA
OUP YT ATMASOLJA A FOLT. PONTO~
STA PARAM MENTES, ALSO BYTE
RET YT FOLT VEGE, FOROITAS VEGE
PATCH XT ll807 S910 MASOOIK
ASM .J910 MASOOIK FOROITAS
OUP XT MASOLAS
STA PARAM+l MENTES, FELSO BY1E
RET XT FOROITAS VEGE
STEP ll P C sBOO OISP TESZT

A folto:=as eqy.._t_]en blbA~ . hoSjy_ a _ p r:oJ;tr-amot lQY nem tudJ Lll

l1menten 1 , a forr-ásszav egen UJra el leli vegeznun~ a J avt -
t~& t .

A ~ebuguer egvutt ke~e l i a BR ~ és PATCH utastt~ssal deft-

nl~lt pontolat . Megny1lvénul ez abban la, hogy azt a

DISPLAY BRK

utaa1 t~a•u•l l i stazhatJul 1, 1 • • a BR ~CLR utas 1 tással torol -

hetJuk. B~nJurh avatcaan •
BRKCLR ALL

Ha a progrAmot teljes aebeasággel k1vanJuk l lprobalnt, ezt

az

EXECUTE < c:i m>

paranccsal \nd lthatJu k el. Ilyenkor a foltazasok ts mü~od ­
~ m•liil.e•dtg_az i nt•n t•.!..J•• aeb.!!!!_s~el. A <. c: im .> el hag yasa
esetén a prjgram az utasit4asz4mlaló <PC> értékétol 1ndu l .
A programb6n eloforduló BRV utasttasak segitsegevel 111. a
RESTORE gomb megny omas4val viaszakeru l hetunk a debuggerbe.
78
A fsnt1ekben egy olyan p~og~amozá~1 e~zkozt 1sme~tunk meg,
amely - ha némely mRgold~s~n v1tatkozn1 is lehet , mégis -
!t9Y _e.!tl da~;;: e~U!!.[l_ ft11!!.9.fll d_ot t _ R~QQ~am.=.beJoi'=-at.isa ~or n yez etn
~d a 6510-ea assembly prograrnek feJlesz t ésében. K1váloan
alkalmas arra, hogy a program teszteléset a prog~amozással
párhuzamosan megte~vezzuk , a p~og~amban vizsgálat1 pontokat
i ~junk elö, ott bizonyos feltételek teljesulését várjuk el,
prog~amozott teszt-ágyat készitsunk. Alka l mas a szub~ut1nok
egyen kenti k 1probálására , ennek során a ko~nyezet szlmula-
l.isé~a . Seg1tségével az elkészult p~og~amot elemezhetJuk,
hangolhatJuk, sebessegi összehasonlita vizsgálatokat v egez-
hetunk. Nagyobb l&legzetu assembly prog~amoz4sl munka ese-
tén fellétlenul Jav.c..;;olJuk a l l..almaz41iiát .

~e~sokk~n~l_ _ nagy_mérJ;_eJ.<ben .e_ §...Oftware-terméh ~~té~c et né-

hán y bánto h1anyo1iis.iga sem , amelyek legfontosabbJal
a sz1ntaxis nem hovetkezetes,
a monitor-szolgáltatáso~ CmemO~lamodosll.is , kereses>
szegenyesek,
az INPUT utasitás ~ettenetesen h1ányzik .

A mon1tor-szolgáltatások szinle telJes h1ányát nyilvan az

okozza , hogy a debugger eredetileg APPLE mikrogépre kés~ult,
ahol a mon1tor ROM-ból elé~heto, de ez a Commodo~e-n sze~eny
vigasz. Pótolhato ez egy egyszeru mon1to~ betólteaevel, ha
van e~~e helyunk a tá~ban. A tobbi problémára nem tudunk
o~vo.aságot.

79
5. Mit proaramozzunk, ho9.Y..._2rogramo::zunlc assembly fl'L&lven?

Az eddigi feJezetek az asseMbly prDQramoz~s eszközt~r~t

1gyekeztek is~ertetni. Ennek a feJezetnek a ~élja az assemb-
ly proQra~oz~• mód•zertan~nak bemutat~sa . Ez sokkal nehezebb
feladat, mint az 1-4. fe jezet lexik~lis jellegu osszafogla-
l ása i .

A fo neh•zséget az okozza, hogy egyar~nt ~1v~nunk szolg~lnl

az érdeklödb amator és a tanuló (majdani) profi igényelnek,
sok érdekes részletét fel kivánjuk v1l lantan i a programozás
ama fejezeténe k, de meg lS kiv~njuk alapozni a kovetkezetes
munkát.

M~r az elso feJezetben vol t rola szó, de nem lehet elégge

k1hangsulyozni azt, hogy maga ~~ramozás a fela~at meg =
oldásának fontos de nem_~yetlen, sót nem lS a legelso le-
peaa. Ha azt a ~imben feltett - kerdést kivánJLik megvála-
azolni, hogy m1t programozzLlnk assembly nyelven, elós::or is
le kell szogezn1, hogy a programoz~si nyelv- és az egyéb
felhasználando soft ware-eszközok - k1választ~sának kérdeae
~sak a problama pontos felmerése és az 1gények meg1smerése
után dontheto el. Altalánosságban kimondhato, hogy csak azt
programozzuk assembly nyelven, am1 elkerulhetetlen. Elke-
rulhetetlen azert, mart a kiv án~ hatékonys~g, spe~1ál1s
lehetoségek igénybevétele, s~b . ~sak ezzel az eszkezzel
valosith&tok meg . Ne programozzuk assembly nyelvan azok~t
a feladatokat , vagy fel~datrészeket, amelyek mag~sszintu
nyelven i s elfogadhatcan megoldhatók , mert az a~sembly
programozás emberi és gép1 idóráforditása sokszorosa a
magasabb sz1ntu feladatmegoldásénak. Ne h&bozzunl: , ha egy
feladatot részekre kell szabdalni és egyes részelt assembly,
mas reszeit magasabb sz~ntu nyelven <pl . BASIC> ke l l megol-
dani. A tobbletráforditás , amit a kulönbózo nyelvu részek
lnterfa~e-inek kidolgozására forditLlnk, busásan megtárul a
magassz1ntu nyelven valo programfejlesztés hatékonyságával.

A fent1 mondatban elöfordult egy szó- interfa~e - amelyet

sok értelemben, sokféle ~élra használunk . Akár hardware,
akár software ertelemben baszelünk róla, m1ndig részrendsze-
rek ka p~solatán ak jellemzésére szolgál . Ha ki~s1t képszeruen
akarJuk lefordítani az angol eredetit, &zt 1rja le, hogy az
egy1k részrendszer milyen ar~át fordítja a más1~ felé . A
programozás során lepten-nyomon programegysegekk el es azok
lnterfa~e-ével találkozunk, amelyek pontos, hatékony megfo-
galmazása a feladat dekomponálását jelenti es oriási lépes a
megoldás felé. Kulbnosen fontos az 1nterfa~e tökéletes i sme-
rete, ha a progr~mot egy más által irt progr~mrészlethez kl-
vánJuk illeszteni, amelyre boven találunk példát ebben a fe -
Jezetben. Ebben az esetben nem az interfa~e meghatározása -
mivel abba már nin~s beleszóláaun k , hanem alapos meg1smerese
a záloga a aikeres feladatmegoldá•na k.

80
A Commodore 64 memor1aofe l osz t ásának ismerete inkabb a mikr·o-
proce~szor tsmerteteséhez k 1 vánkozna, 1tt v1szont nem hard -
w are- l alrá~t akarunk róla adn1 , 1nkább azt a naqyon 1~ gya-
korlatt kerdest. probálJuk meqválaszolnl , h ogy h ov~ helyezze
el a z assembly programozó program j ~t es adc.tta l L . l, ulonosen
-fontos ez abban az esetben, ha nem onálló programot 1runk ,
ha11em - m1nt által ban- m<ls a.ltal 1rt sooftware-he::, l eq-
gyakrabban a BAS I C rendszerhez, a ~ERNAL-hoz és eselleg egy
f e ! ll"'s::nálOl BASIC programhoz is akat ju l ka pcso!n1 progra-
munkat . Ekkor naqyon -fontos, hoqy ne használjunk olyan
memor 1 ateruletet, amelyet az eml i tett , egyuttmu kodb so-fl
ware-ek is hasznalnak, olyan Célra, amely azok funk c lOJaval
osszeoferhetetlen . E::ert ebben a fe Jeze lben memoriaqazdalko-
dáson m1nda::o~at a:: 1smerete~el értJuk, ame ly a hardware ,
a fontosabb f ir mw<H e-ek és seftware-ek memor l.allas.:nálatána k
Jellemzese .

A Commodore 64 memo•· iáJ"' B lbyte-os res::e~re van o~.:tva,ame­

lye~ ~özul nehanyan tobb példányban 1s l étRzhetnek . E~ azt
Jel enti , llogy f l.< i kailag ugyandzon ct memOrldterLi l etell töbl:!_
memor1abyte <általában letlel is találhato . Pontosabban,
a~okon a c1muken ($A000-S BFFF ,S0000-$0FFF,SEOOO- ~ FFFF> , ahol
ROM van , RAM l S van , ném1~éppen elrejtve. Ha az llyen kettos
memoriabyte-okC\t lrJul , d~ ertele m1ndiq a:: adott c1rnu RAM-bil
Hcl v1s:ont olvassuk, akkor vagy a ROM vagy a RAM tartalmát
l á t Juk , a t tol fuggoen , hogy az 1 . c1mu lnpul - oulput req1sz
ter megfel elo bltJelnek értéke m1lyen. A bitek es a memort.-
s::eletek oss~efuqg&se a ~bvet~ezö:

o. bl t $AOOO-S BFFF
l . bi t $EOOO-$FFFF
2. bi t soooo- ~: oFFF

Het~ meqofele!o bit etté l e m~q.as , a mll r o ptocess:or az adolt

elmen levö ROM-byte-ot o l vassa, ha alacsony , a RAM-byt e-ot .
A $0000-S OFFF- J g terJede terulet ~e::el é se ~ 1csit sp ~cJa l l s ,
mtvel annak egyes resze1n haram memor 1 a-ch1p fedi at eqymá.t .
A ROM-on es a RAM-on l 1vul erre a teruletre esnek a néqy Jn-
terface-chip, a V I C I I kepernyokezelo, a SIO hang ve~ érlo é s
a ket C IA általános lnput /output ve~erlo ch ip reg1szlere1.
E~ek kepe~ek arra- , pontosabb.an a VIC II képes arra-, hogy
arrn kor s::ukseges 1 o l vasrti tudJon a $ 0000-tól a $OF-FF-l g t er-
J edo ROM-ból , amely a képernyön megjelen 1 the t o karakterek
képet tartalmazza .

A ROM- ok alatti RAM-ok has;ználatára r·ov1 dosen v1ss::aterunk ,

de elötte szóljunk egy pár szot a memor1a egyéb resze1rol .
Nem e~kar juk 1 lt rész l etesen 1smertet.n1 a memor1a fontosöbb
c1meit, h1s::en azt igen sok mun l ában megtal~lhalja a: ol -
vaso <ld. a mellél e l t lrodalom-jegy::eket> , hanem •nl.éibb a

81
memori~ ~eve&bé fontos rés~eil akarJul fellér~épezni, a=o-
kat a terulete~at , ahov~ elholyezheto általunk 1 rt program .

H~ egymag ában mulodo gRpliOdu programot a~arunl l~sz1ten1

-ami eléq r 1 t l • - az 1 . byte meg~elelo állitás~val rendel-
kezé•ünkre ~ll a teljes b4 K memória. E l kor l& l eFulendo a
0-~s és 1-s lapuna programal tárolása , hiszen - Iulonosen
a~ ulObbit - ~ proce~szot spec1álisan hasznalja .
MegJeqyzendo , hoqy az I /0 ch t pek a SDOOO-SDFFF - >Q Ler1edo
on••onoriaterulet vgyeL rés;zel csa l olvaii>hatOI. 64"- RAM <iqC!..:il
cs.al a bov1to eqyseq <carl1 d qe> OAME é!. EXROM vono\loikiflul< ak-
llvl=~ lá ii>aval érhetö el .

H~ proqramunkban támd&Lkodunk c~ ~ERNAL ruL1nol r a é~ / vagy •

BASIC ROM- ra, a: a la t luk l9vo RAM-ot már csal ré~zlwuu~Qn e~
Ct:>cll .AbiJ .. n .az 1 dci1Jlllo<nalbc~ro l ooikli.:n..il h cll J Lll , .anli l~" <.\ fent>
ROM okra ninc& s.zulséq.
H ..fiASIC progr •.ttnm .. l i& eqyult l. iv,)rounl mul.ödni,
bonyolOdlk . Ilyen~or lS s.~abadon haszná l hatol

e1 null .is l apon az $FB-$FF .;.i mel ,

h.. nem ll as.: ná l1-1n l It oa.: ot l ás egysoqt.•t ,
t erJede elmul 1s,
lmenet 1l eq egy soerag byte a nul l 4s l.apon, példi\lénl
S4E-$6 0 és $ 26-$29 vagy $14-:Jl5, am~ lye ket '-4Y SVS
BAS I C ulasitás~~ l h ~ vott assembly rutin~an ul r on tr. a
tun~, de~ BASIC ~s ~rhoatJa azoke~.t,
$ 200 _+elo l t & c i_fl!e!" a S_3_;s4-!:ol S FF-19. <h• ner11 h~s.:-
náluni laLeltás egyseget l,
a ~COQO-tól JCFFF-1g.

A l &vul, amel yek kuzul a X334-X3FF rov t dcbb

+e n tie~en BASIL
kiegés~ltések, a $COOO-$CFFF h osszabb proqroikmol szaméra eló-
nyo~ , erlophatunl helyet v. BASIC-programol· tarolás4rd ~~ol­
g.ilo tlilrulotbol 111. A BI)SIC -programo! tarolásara rwndclt.
memor &~rész (SU801-J9FFF> felos.:tás~l a lovethezu po1ntere k
mutoal J 1. :
[iASI C pr egrarn l e.:delo <r endszrr 1 rot .t>BOt)
BASIC v a ltozo l kezdaLu, e~.mely ·ilt.ol.:lbv.n
l o:vetlenul a pr ogr .. m utlln lovl?tl~oo~::>l,
ert él e annak hosszátal +ugg
S..2F -*'30 BASIC tombo~ lezdet~
$3 1 :5>32 BASIC tombo l vege+l
:J3> l>3 4 str 1 ngek lezdete+l (v1gy -dl, c.: d l~qmaga­
sabb c1m , am1n s t ring van, 1nnen v&sL=afelé
l er)ed a S.31-S.32-lgl , rends~er1nt $AOOU
J 37 - -l 38 BASIC ter u let v~ge, r nds:erinl •AOOO

Ezen pointerei áll1tásával helyet s::ab .. dllhv.tunv +el as~emb ­

ly programunl-n~l. Igy pl. a l'2B-:T2C f al Jebb ll t tasával a
:J801 ~sa becillllett eim lö.:olt1 terulet telJesen szabadon
használható. A BASIC memOria vegén a $33-$34 es .. ~ 37- $38
leJJebb állit..laávall nyertu•tunl memori..lt ~AOOO-ig, ahol a
BASIC ROM kezdadi l . Egy betoltott BASlC program moqott a
82
S20-S2E fel Jebb ~llitásaval szab~d1thatun~ fel memor&ateru -
letet a reg1 értektol Ca pr ogram valosáqos vogel az L'J er
téklo Ca BASIC változek kezdete> . M1ndezen muveletek u tár
kl kell ..dra egy CLR BASIC ul .. &l lát.t v o\Qy L'OY JSR • A56E!
assemb l y utas1t<.1st , hogy a változtatáso~at a BASI C llltwr-
prcler tudoma•ar a ho:: zu l . l q y qy•l or 1 meqol d ás, hogy "'~ «5-
semb l y betetek a BAS l C p r egr am moqot t vannal , és a.::: al
eqyut l Ló l todnel be a l át b<L Eid or a S AVE a z eges::et l 1 men-
t> . Termeszelesen a BASIC pr'Og r am i l yenkor már nem szer -
kesozthetö!

ferJunk v 1~SZo\ a ROM alatt •elve RAM hdt>znalataho ..:. Hd ezt

ugy akar J ul megtenn1, hogy egy EAS I G programmal egyu ltmul od
JUnl. vagy a t<ERNAL-L ll<u• ..:nál JUk , l ot ulmeo1vttS. 1du IJroqr donulal
tollen l . A:: 1 l yen programr és:: l et hot .lSo n l«t l .> ROrl 1 n ... l t1 v ,
lt?loc'lt diohoz nem ford u lhat, me-q hlv<.l:o>ál 1 => c qy , a nurrndl RAM-
ban leve ~1mrol kell megv~l0s1tan1 a:: 1. byte meofelelu at -
all>lás.a után . f, iváloaol alkc~lma!t> v1s::ont ..-z a. ltHLtlel adat-
lárolásra . Erdemes ebbol 1 izárn1 a. •oono-sOFFF - •g ter J ede
r· eb:: l elet, amel y nek hoz ;z~ fer ese kor~•l meroy e .. ebb, 1 gy ~ s J 6
Kbyte Lá rol oter~tl etet nyer l.tnl , am t nem 1 s keves "' E(ISIC- le
o mu l el mtnleqy 3 8 l -J ához v1szony1 t va . A kovetle= o pruqram
e-:zt a Leruletet tesz1 elerhetov e, meg1Jed1g 8ASIC progr•mbol.
E::altal egy ~tcstl e l uresz.ladunk , belekoslolun~ a BASIC-kl -
egébzltesek vtl~qaba, am1rol még les~ szo.

A proyram feladdta • BASIC lerulet végetol • tár vOge tg let-

jedö RAM has::nalata , eltel1ntve a ~0000 és $0FFF laz6 esc
c tmektol, ~ határo~al i s beleértve . Ezt a lerulctet, mt n l
egyetlen oss=efuqgo mezot kezelt a p roqrarn, sorszamozas. l -
tol addlg ~ vegcimtg l erJed, amelyet a P I ~ belepes1 ponl o
c tmmel torténe h1vása ad v1ssza <USR lO l > . A programn.l harom
belepés1 pont J a van . A PO nevu <SYS828> a Pm E BASIC u tasi -
tashoz hason l O , a let elvart paraméter a memor1ateruleten
bel ul1 Irela tt vl ctm eb a byte- on elhelyeHedo erlél . A RESET
nevu belépést pont ot <SYS9 18 > celszer-u legeloszor rnegh>vnl a
BASIC programból , m1 vel ez az USR vektor-t a P I K belepes1
pontra áll1t Ja . Ezután USRlc1m> alaku fuggvenyhivással - a
PEEK BASIC utas1táshoz hasonlc a n - a tároloterulet adott c l -
mu byte- jának er tékét kap Juk v1ssza . Most lássuk a programal
utasitásrol utasttásra :

100 ;PI K-POK/ASS

110 :FELSO TAR< BAS I C TERULET VEGETOL-CFFF , EOOO-FFFF- >=
11 :5 ; 20K > HASZNALAlA BASICSOL
120 ;PDK FUNKCYD SYS 82B , C 1 M , ERTE~-KENT HIVHATO . CJM
125 1 LEGK l SEBB ERTEKE l" .
1 30 ;MAXIMAL l S ERTEKET P I K O CIMMEL TORTEND HI VASA ADJA
135 ; VISSZA, ERTEK 0-255
140 ; PIK FUNKCIC USRCC JM >-t<ENT HIVHATO
150 ; RESEl FUNKCIC SYS 918-KENT HI VHATO
160 Zl = $ 14
170 FAC • $61
180 Z2 ,.SA9
190 USR - t:3ll
200 * • t'33C
83
210 BASVEG •$37
220 CHRGET - $73
230 GETADR • S:B7F7
240 VTOFAC • S:B3A2
2:50 FRMEVL • 4AD9E
260 AYTFAC • $8391
270 POK JSR CHRGET ;VESSZO
280 JSR FRMEVL. ;CIM FAC-BA
290 JSR GETADR JFAC-BOL CIM FORMABAN Zl-BE
300 JSR NOVEL ;l2=Z1+BASVEG
3 10 JSR CHRGET J UJ.ABB VESSZD
320 JSR FRMEVL ;ERTEK FAC- BA
330 JSR GETADR JFAC-BOL CIM FORMABAN ll-BE
340 LOY * O
3:50 LDA ll 1ALSO BYTE-JANAK
360 STA Cl2l , V JTAROLASA A MEGADOTT C IMRE
370 RTS ;VISSZA A BASIC-HEl
380 NOVEL CLC Jll-HEZ HOZZAADJUK A BAS IC VEGPOINTER ERTEKET
390 LDA BASVEG
400 ADC l l
410 STA l2
4 20 LDA BASVEG+1
430 ADC Z1+1
440 STA Z2+1
441 CMP lt$00 JIF l2 >0000
443 BMI RET~ JV
1

44:5 CLC
447 ADC *S: l u JZ2•Z2+$1000
449 STA Z2+1
4 :50 RE T NOV RTS J VISSZA
460 PIK JSR GETADR JFAC- BOL USR PARAMETEREKENT MEGADOTT
46:5 JCIM Zl-BE
470 LDA Zl JHA Zl•O, A MAX CIMET KERDEllK
480 BNE PIK1
490 LDA Z1+1
:500 BEQ MAXCIM
:510 PI Kl JSR NOVEL ;Z2•Zl+BASVEG
:520 LOV tt O
:530 LDA tt:53 JADATOK ELOKESZITESE
:540 SEI JMEGSZAKITAS MASZKOLASA
:5:50 STA 1 1 ROM KIKAPCSOLASA
:560 LDA <Z2> ,V JERTEK KIOLVASASA
:570 TAV ;Y-BA
:580 LDA tt:5:5 1ROM VISSZA
:590 STA 1
600 CLI ;MEGSZAKITAS ENGEDELVEZES E
610 RET JMP YTOFAC ;Y FAC-BA ES VISSZA A BASIC-HEZ
620 MAXCIM SEC ;$CFFF-BASVEG
630 LDA ttS:F F
b 40 SBC BASVEG
6:50 TAV tALSO BYTE
660 LDA tt$CF
670 SBC BASVE13+1
730 CLC J+$2000
740 ADC tt$20 ;FELSO
7:50 JMP AVTFAC ;FAC-BA ES VISSZA A BASIC-HEZ
760 RESET LDA *PIK< JUSR -> PI K
770 STA USR
780 LDA ttPI K>
84
270-290. sor - A POK belépeai pontnal a; elso feladat a
parameteratvetel. A CHRGET hivása atlépl a
BASIC azovegben szereplo soronkovetkezo
karaktert, ami a SVS82B után állo v essz e .
A FRMEVL interpreter rut 1 n, m1nt a késob-
blekben részletesen 1a tárg yalJU~ maJd, az
elso par~m éter <a eim) ertékét tolt1 lebe-
gopontos formában a FAC lebegopontos alku-
mu látorba , amelyet a lovetke:o::.o GETADR hl-
vas Ionvert ál Petbyte-oa Clmme ea helyez
Zl - be ( $14 -Sl~ ) .

300 . sor A NOVEL s~ubrut1n , amelyet aláb b meg meg -

Vl zsqá l un i , e:: t a:o::. értekel megnoveli a
BASIC terulet végmutatOJával, ~m1 ~
s ~a c1men talalhato es ertele alaphely::et-
•=7-
ben :JAOOO.

.3 1u -.;~o . sor - Itt a.: er telet - masCJdlh paraméter -Ile-

lye:o::.::ul az elobb1ekben meo1~mert modon Zl-
b u.

34(1-3ó0 . sor

'370. .. or POk szubrut1n v eg e , viaszateruni a hivo

BASIC progr~mbc..

380 4 ~0. sor -A már eml1telt NOVEL szubrut 1 n Zl+BASVEG-

et he l ye::1 el Z2-ben .

4óu . sor Az USR-rel h 1 votl PU, be lep &sl pont. Az

USR h1vaaa eselén az 1nterpret~r már elo-
re gondoakodll a ::árOJelbEm lévo er tel
FAC-ba toltésérol, 1gy csa l a mas.od1~ le-
pés, a GETADR-ral torteno lonvertalá~ ma-
rad.

4 70-:500 . sor - Zl ertOI (et . Ha a:: l .:.t!JytlC'-o ..

Meg vlz~>qalJU I'
nulla, a meqallapodas azer1nt ~ legnagyobb
megadhato cim&t. l erde:: ll , MAXCIM-re Ltqr ltn l.

~10 . a or A mar 1amert NOVEL hlváaa, az abszolut c1m

~1s::ám1t.ás~ BASVEG ho::::aadas.aval.

~20-~~0. s o r - Itt torténll a ROM -o~ l1lapcsolasa. Az

odd umLo l atorb;a betol t J Ul a:: 1. byto. s.::ul-
aeqrs érteket, masz l.o l J ul a megszal .l t4soo-
kat e• ~ta l lltJuk az 1. c1mu byte-ot . A
meg10zal1t~5 maszkol~sa~~ azért van s~uk­
ség - lul.;;.Jdonl(éppen e:: csal. .;a ~.ERNAL-ROM­
~a vonatkozik -, mert egy érkezo megszal.l-
t~• a k1k;a pc10olt resz rr adn4 a vezerlest ,
ahol most nem • megszaklt4s-kez elo szub-
rut 1 n, hanem a m1 ;ad;atal n~t v annalt.

86
 ~60-570. sor - Az adatbyte ktolvas~sa es ~ttóltéae a:: y
reoiszterbe .

~80-600. sor - V1sazakapcaolJuk a ROM-ot ea engedélyezzuk

a meg~zakit~st.

610. aor -Ez a azubrutin utolao utaal t4aa,de ez elog

sok magar4zatot k t v 4n. M1vel a ktolvaaott
ertéket a FAC-ba kell helyeznun~ a v1&a::a-
ter•s elott, i t t 1s a m•gfelelo interpre-
ter rut1nt h1vjuk meg a feladat elv~qze ­
sére1 ahelyett , hogy meg1rnánk uJra. E:: a
$93A2-n lévo YTOFAC-nak nevezell 5::ubrutln ,
amely az Y regtszter •rteket lebegopontos -
ra konvert4lva a FAC-ba tolt1.Erdeme~ fel
f1gyeln1 egy, az assembly programoz4sban
azo~ásos fog~sra . A az ubrut1nt , amelynel
htvá•a a m1 szubrutinunk utol ao utas1tasa,
neno J SR-rel tu vtuk meg , hanem JMP-pal ug-
runk r4 . Az 1nterpreter- rut1n vegen lévo
RTS tgy nem a m1 p~ogramunkra, hanem eqyu-
nesen a mtn l et htvó programhoz ter v 1 s~::a,
h1~zen annal visszatorest c1me van a verem
tetejen. Ez az elJ4r4s, amely nem nagyot
strukturált, es hatasa a programból L~~~
nem1 gyakorlattal olvashato kl , 1gen hat~ ­
kony, mtvel megtaka~ilunl vele egy c1me l
menté~1 -v 1 sazamentés1 muveletet es L byte -
ot a veremben , am1 neh.a nem elhanyaqolt. .. to
szompont .

620-740. s o r - A m4r hivatlazott MAXCIM programre~z fela-

data a megengedett maM1mál1a c1m vl~sza­
adáaa. Ezt a $CFFF-BASVEG+S2000 ~1foJezes
adja meg. A $CFFF- BASVEG a $0000-tg, a
$ 2000 az azon felul rendelkezesre ál lo by-
te-ok száma.

7~0. sor A k1~zám1tott ertéket, amelyet Y-b.. (also

hely1értéku byte> és A-ba <fe lao hvlytér-
teku bytv> he lyeztuni, az AYTFAC lnterp re-
tar rut1n az elozokbvn haszn4lt YTOFAC-hoz
hasonlóan - de ket byte-bel óaszerakva -
hel yvz 1 el a FAC-ban , am1 az USR fuggv•ny
vtaszater e ai ertéket lall, hogy tartalmaz-
za a azubrut1n lefutása után.

7ó0-800 . s o r - A RESET szubruttn feladata csup4n az, hogy

PIK eimét az USR vektorba <S311> toltse .
A kovetkezokben ugyanezt a teruletet egy k1cs1t bonyolultab-
ban , de sok esetban pra kttkusabban használjuk fel. A sortá-
roló rutin ugy mukodi k , m1nt egy FIF O-ve~em , azaz egymásután
to l the t Juk bele a byte-okat, majd a belehel yezés sor rendJé-
ben k 1 is szedhet juk oket anélkúl, hogy a s oronköve t kezö by-
t e eimét tudnunk k ene , azt a szubrutin maga tárolJa. Elöször
nézzuk magát a p r ogramot• ~
110 MC RUTIN BASIC SORTAROLOHOZ. TAROLAS BGAOR-$CFFF ,
ll :5 :f:EOOO-:f:FFFF <>•20K>
120 PUSH FUNKCIC USR<ERTEK>-KENT Hl VHATO , O HA OK, - 1
12:5 HA NEM <TUL SO~ PUSH>
130 PULL FUNKClO USR<O>-~ENT HIVHATO, ERTEK HA DK, - 1
13:5 HA NEM <TUL SO~ PULL)
140 SETlN FUNf CIO SYS94:S,BGAOR-KENT HIVHATO, AOATIRANY:
14:5 PULL
1:50 S ETOUT FUN~CIO SYS977-KENT HIVHATO, AOATIRANY : PUSH
160 Zl ~ s14

170 FAC .s$61

180 Z2 • SA 9
190 USR• S 3 11
2(10 * • S 33C
205 CHRGET = $ 73
2 10 GETADR • SB7F7
220 YTOFAC = sB3A2
230 FRMEVL • $A09E
240 ILEGAL • $8248
2:50 PUSH JSR ADRINC k.OVEn.EZO CIM
270 JSR GETADR USR-BEN MEGADOTT ERTEK FAC-BOL
272 Z l-BE
27:5 LOV # O
280 LDA Z l
290 STA <Z2>, Y TAROLASA A ~OVETKEZO CI MRE
300 LOA # O FACaO -_, Ok.
302 STA FAC
304 STA FAC+ l
306 JMP RE TOK VISSZA A BASIC-HEZ
3 10 PULL LDA NX TAOR VEGE A BEIRT ERTEKEKNEK PRINT
320 CMP ENDADR
330 BNE ADR 3
340 LOA NXTAOR+l
35() CMP ENOAOR+l
360 BEQ OVER l IGEN -~ HIBAJELZESSEL VISSZA
370 AOR3 JSR ADR INC C IMET NOVEL
380 LD Y' # O
39(1 LOA # 53 AOATOV ELOKESZITESE
400 SEI MEGSZAKITAS MASZKOLASA
41 0 STA ROM f IKAPCSOLASA
420 LOA <Z2> ,Y ERTEK ~IOLVASASA
430 TAV Y-BA
440 LDA tt:S:S ROM VISSZA
450 STA 1
460 CLl MEGSZAKITAS ENGEOELYEZESE
470 RET JMP YTOFAC Y FAC-BA ES VISSZA A BASIC-HEZ
480 ADRINC INC NXTAOR CIMET NOVEL
490 BNE AORl
500 LOA NXTADR+l
:510 CLC
520 AOC ttl
530 BEQ OVERFL CIMaOOOO -> ~EMORIA BETELT
:540 CMP #$00 HA A CIM >•50000 ES ,SEOOO
550 BCC AOR2
560 CMP tt$EO
87
570 BCS AOR2
580 CLC
590 ADC tl$1 0 AKKOR HOZZAADUNK $1 000-T
600 AOR2 STA NXTAOR+ l UJ C IM FELSO BYTE
61 0 AOR1 LDA NXTADR UJ CIMET Z2-BE
620 STA Z2
630 LDA NXTADR+1
640 STA Z2+ 1
650 RTS
660 OVERFL PLA VISSZATERESI CIM VEREMSOL
670 PLA
680 OVER1 LDA tl$81 FAC•- l
b 90 STA FAC
700 LDA tl$80
710 STA FAC+l
715 STA FAC+5
720 LOA fl O
730 RETOK STA FAC+2 J VI SSZ A A BASIC-HEZ
740 STA FAC+3
750 STA FAC+4
760 RTS
770 SETOUT LDA tiPUSH< 1 USR - > PUSH
780 STA USR
790 LOA tiPUSH >
800 STA USR+l
810 JSR CHRGET TERMINATOR
812 JSR FRMEVL CIM - > FAC
8 14 JSR GETADR FAC - > Z 1 <$1 4 / $1 5)
816 LOA Z1
818 STA BGADR
820 LDA Z1+1
822 STA BGADR+1
842 SETOUt LDA BGADR 1 NXTADR•BGADR
84 4 STA NXTADR
846 LDA BGADR+l
848 STA NXTAOR+1
850 RTS
8b0 SETIN LDA ti PULL< 1 USR -> PULL
870 STA USR
880 LDA tiPULL>
890 STA USR+l
900 LDA NXTADR 1 UTOLSO C IM ELMENTESE
9 10 STA ENDADR
920 LDA NXTADR+ l
930 STA ENDADR+1
940 JMP SETOUt 1 ES NXTADR BEALL I TASA AZ ELEJERE
950 NXTAOR .BYTE 0 , 0
960 ENDADR . BYTE 0,0
970 BGADR .BYTE 0 ,0
A progrAmot érdemes részletesebben 1s meqszemléln1. Néqy be-
lépésl pontJ• v•n BASIC-bals

88
 1. A progr~mot - amely a $ 33C-tol 1ndul - eloszar a
SYS 94:5 , KC BASIC utaaitáasal hlvhatJuk fel. A lliváa a
SETOUT belépés i pontnak felel meg, amely elokész iti az
ért ékek beirását a memoriába s egyuttal tudomására
hozza az assembly programnak a rendelkezésére alle te-
rület kezdee lmét <KC> , ez egyszeru esetben $AOOO lehet .
2 . Ezután tetszés. azerint sokszor hivhatjuk a programot
az USR <E> függvény a k tivizálásával, ahol E az elhe-
lyezni kivánt byte értéke . A fuggvény értéke O, ha a
tá rolás rendben ment, -1 1 ha átleptuk a memória felso
határát ( $FFFFl .
3 . Az értékek k>olvasása a SYS 987 BASIC utasttással fé-
SZltheto el ó.
4. Az egymásután h1vott USR<O> fuggvények visszaadott ér-
téke a soronkóvetkezo byte értéke, ill . -1 , ha tul lép-
t ük a beirt byte- ok mennyiaegét . A v1sszaadás FIFO t i -
pusu,tehát az elsonek beirt értéket k ap juk vissza az
elso olvasáskor.

Vegyük •orra a belépési pontokat:

770-800. aor - A BASIC USR f üggvén yne~ ~gy vektor felel

meg, amelynek cime $ 3 ll-$312 .Ha akttvlzál-
Juk az USR függvényt a BASIC programban, a
zárójelben lévo kifejezés értéke a FAC le-
begopontos akkumulátorba kerul ($61-$6:5,
$66 a FAC eleJ elét k ulon is tárolJa) es
megh1 vódik a $ 3 11 -$3 12 v ektor által hlvat-
kozott gép1kódu program. A program output
paraméterét , amely szinten lebegópntos szám ,
a FAC-ban adja vissza . Ezek a programsarok
a $ 3 11 - $ 312-be a PUSH cimke által hlvatko-
zott cimet töltik, igy a kov etkezo USR hl -
vá& oda a dJa ma jd a vezérlést.

810-840. aor - A SVS utasításs al h1 vott géplkódu program-

részlet futásakor a BASIC interpreter ál-
tal olvasandó kóvet kezo kar akter <ame l yet
a $73 cimu CHRGET •zubrutin ad meg> a gepl-
kodu program eimét meghatározó kifeJ~%ést
koveto byte. Jelen esetben z egy vessze .
Ezt a CHRGET hiv4saval lépJu~ ~t, ellenor -
zés nél kul. Ezut~n egy n 11mer1 kus kl-feJez est.
v •runk el,amelynek érteke a felhaszn4lando
terulet kezdócime . A BASIC interpreter
$A09E c1 men kezdodo szubrutlnJa, amel y a
FRMEVL <Formula Evaluat1onl nevet v 1seli,
a kovetkezoket haJtja végre•
meghatározza a ki-feJezes erteket es azt
elh e lyezi a FAC lebegopontos akkumulá-
torban. Ez nagyon Jó, de nekunk a c1m
kétbyte-os egesz alakra konvertált alakjá-
ra van szukségunk. Ezt. a konvert4 lást tel-
Jesen fe lesleges megirnun k ,mi vel éppen ezt
89
 ~z in t erpreter $ 87F7 kezdöc i mu GE TADR azub-
ruti n j~, a mely ~ FAC ér téké~ kétbyt e - oa ,
e i m + ormátumu <~l~csony b yte - m~gas byte)
egésszé alakitja és elhe l yez1 a $1 4-$ 1~ ci-
me k e n <ll> . Ezt ~z érték et áttöltjuk a sa-
ját terúleten lévö BGADR é s NXTADR válto-
z o~b a . Utobbi m~Jd a tár oló utolso +oglalt
eimét mutatja .

8~0. sor Visszatérés a BASIC p rogramba.

2~0 . sor Ezt a belépési pon t ot i r t uk a $ 31 1-$31 2

v ektorba, tehát az USR hi v á s a kor ide kerul
a vezérlés. E kkor a z á r ó j el ben lévo ki+e-
Jezés érték e FAC-ban v a n . El óször a tárolás
po1nterét <NXTADR> n övelj uk meg egy byte-
tal . ezt az ADRINC azubr u t in végzi, amel y
~ 4 80-650 sorok b an helyez kedik el .

480-~20 . sor - Itt nevelJÜk a kétbyte -os NXTADR mutatót.

A kisebb helyiértéku byte- ot helyben, a
nagyobb hely1értékut (ha szúkséges, lap-
határoni az akkumulátorban.
~30 . $cr -Ha ~ +elso byte is nulla, kimeritattuk a
t ár~t , több értéket nem tudun k elhelyezn1,
~z OVERFL eimkére ugrunk.

5 4 0-590 . sor - Ha a eim $ DOOO és $DFFF közé esik, átlap-

Jük ezt a tartományt ugy , hogy a magasabb
he l yiértéku byte-ot $ 10 hozzáadásával SEO-
ra noveljuk. Azoknak, akik a v1zsgála tot
<>= $DO és < SEOOO > +elesleges avatosság-
nak tar tják, hiszen a $DO-ra vale egyenlo-
ség -vizsgálat is elegendo lenne, ajánlom
tanulmányozásra Murphy torvenye1t •.•

600-650 . sor - A m~g~s helyiértéku b yt e tárolása, maJd az

aktuál1s c 1m áttoltése Z2-be ( $ A9J, amely
~z lndirekt cimzesmodhoz kell, mint nul lás
lapon leve pointer. Ez a ketbyte-os mut~to
moat a tárolásra használt byte eimét tar -
talmazza . Ezután v1sszatér a h1vás helyere .

660-760 . sor - Mielott visszaugran ánk, nézzuk meg gyorsan

a tulcsordulás esetét. Eloször let erteket
kiveszunk a verembol, mivel 1tt ki +ogunk
hagyn1 egy szubrut1nbol va lo v1ssz~térési
<RTS> utasitast és ennek vektora még a
stac k-ben van . Peraze ez nem szép m~gold~s,
nem strukturált, nem illendo, csak haté-
kony. Ezután lebegopontos -1-et toltünk a
FAC-ba ($8l,$80 , 0,0 , 0J és sao-at a FAC
külon elöjelébe, amely Je lzi, hogy a sz4m
kisebb, mint O . A rutint z~ró RTS a BASIC
programba viaz v1asza.
90
 270-280 . M1vel ~ fuggvdny p~r~métere már ~ FAC-ban
sor -
van, ezt a már jól 1smert GETADR szubru-
tlnnal visszuk $14-• 15-re (Zll. Ebböl csak
~z alsó byte-tal foglalkozunk - teh4t a
256-os osztás maradékát vesszuk, ha a kl-
feJezés nagyobb 256-nal Az Y regiszter-
be nullat toltunk az ind1rekt 1ndeMelt
cimzesmed medos1tó értékeként .
290 . E.: a lenyeq, a byte-ot lerakju~ a Z2 altal
muto\tott helyre.
300-~06 . sor - A visszMtéreshez a O fuqgvenyerteket ($6Í-
$66-ig csupa O> tess:u~ el es a RETOK eim-
kén at - kJhasználva MZ ott mar ~Qy&zer
le1rt utas1tasohat vLsszaterunk a h1ve
BASIC proqr~mhoz.
860-940. sor - Ez a belepes1 pont <SETINl az olvasas elo-
~eszltese. A;: elso lepes az USR ve~torénal
átallllasa proqramunl PULL c1mkejere. A
NXTAOR most a lequtolJ~ra b~1rl bytP cimet
mutalJM, ezt elmentjul ENOAOR-be, ma)d a
SETOUt c1 mkere Llgrunk , alle l 1 smét "' E<GADR
tartalm-it - a terulet l:e.:doc1met - tolt 1ul.
NXTADR be es v1sszaterun~ a BASIC prog~am­
ho.:.
310-360 . sor Az u1onnan be•llilott USR belepesi pont.
Az elso lépés annal v1zsgélata, hogy vege
van-e a beirt érteleknek -ENOADR o\lapJan-,
azaz az elozo lepésben Vl&szaadott byte
már az utolse byte volt-e .Ha 1gen, v>s&za-
teres az OVERl c1m~én ~t, amely megeg y ezik
OVERFL hatás~val, k1veve a veremmutató
~ettbvel vale nbvelését, h1szen ~z i t t fe-
lesleges <~root, ártalmas) lenne .
370-380 . sor - Az ADRINC h~vasaval a mar ~smert rut1nnal
novelJul NXTAOR ertelet. Itt tulaJdonlep-
pen a4 ADRINC-ben lévo v~zsgalat, hogy
NXTADR negh~ladJ~-e $FFFF-et, felesleges,
h1szen az ENDADR-ral vale osszehasonlttas
elobb Jelez, de 1g y nem lellett egy kulon
t>ZLtbr1..1tlnt 1rni , meg egyébként ~s
<Murphy . . . l . Az Y regL&<:ter nullára allt-
tasa 1tt 1s a: 1nd1re~t ~ndeMelt c~mzest
szolgál Ja.
390- 47u. sor - lásd az elozo programhoz fuzott megJegy-
z ese~ et.
Ezzel k1s programun~ tsmertetesenek a veqere ertunk, amely
tobb szempontbel l& tanulságos volt. Eloszar ts szemléltette
az elreJtett ROM-ok használatat. Masodszor je peldáJ~t adta
a BASIC programmal egyuttmuködo program tnterface-ének, fel-
vonuitatva a ~et fontosabb valtozatot :

91
 SYS utasit~• esetleges paraméter-4tadassal, és
USR fuo ovény alkalmazása és paraméter-kezelése.

Harmadazor bemutatta azt, hogyan kell a BASIC- interpreter

rutinokat felhasz nálnl az a5aembly n y elvu programbetétekben
a BASIC rendazerrel való kapcsolattart4sra.

Ebben a programban tobb olyan dologról lS szó esett, amelyet

a keaobbiekben reazletesebben foguni tárgyaln1 , de talán
hasznos e~eket az elemeket aldazor egy gyakorlati alkalma-
z~aban l~tn1.

A fent1 program egy spec1ália feladat megoldás4ra azolgál ,

arra, hogy a BASIC-terulet végétol a rendelkezesre állo
helyen, amely 20 kbyte-tól akár ~~ Kbyte-ig is terjedhet,
hogyan lehet egy puffertarclót létea1teni. Jó programozás1
gy•korlat ennek át1rasa k1cs1t más - hasznos - feladato~
negoldására, pl. fent1ekhez hasonló rut1nokka, de nem egy -
Jyte-os értékel ,hanem p l. BASIC- lebegopontos számok (~byte>
tárolásara <seg1tséqul: az FRMEVL-lel átvett lcifeJezes érté-
cet FAC-bol tölthetjuk a memóriába é~ v1szont>.

92
5.2 Ass~mblY ~ szer elés

Kicsit kitekerve az assembly szó Jelentését - pontosabban

az eredeti jelentését véve alapul azt mondhatJuk , hogy az
assembly programozás nem más, mint alkatrész~k összeszere l é-
se. Aki egy kicsit is bel ekóstolt már az assembl y programo-
zásba , biztosan észrevette , hogy általában ugyanazon vagy
roppantul hasonló elemeket, néhány utas1tásból álló program-
reaz le teket kell kombin4lni . Nyi~ván ezért is kézen4e kvö
- ha lehetoség~nk van rá - a makróassemblerek használata .

Ismerked junk most meg az assembly programozás néhány egy-

szerű é p itókóvével , alkatrészével! Hogy a programrész l etek
Jelentése anélk~l is nyi l vánvaló legyen, hogy soka t magya-
ráznánk, baloldalt egy BASIC programréazlet et, jobboldalt
a meg+elel ö vagy nagyon hasonló assembly utasítássorozatot
adjuk meg.

Ertékadások :

AA= l 2 LDA #1 2
STA AA

LOA 8
STA C
Aritmetika egybyte-os értékekkel :

SM=SM+ 20 LDA SM
CLC
AOC # 20
STA SM

S M=SM-1 3 LOA SM
SEC
sac tH 3
STA SM
Z•Z+F-2 LDA z
CLC
ADC F
SEC
S BC # 2
STA z

ASL z

93
 Z• Z• l O LOA z
ASL A *2
ASL A *2 -> *4
ASL A *2 - > *8
CLC
ADC z
CLC
ADC z B*Z+Z+Z
STA z
N=N+ l I NC N

N•N-2 DEC N
DEC N
Programstruktur•k •
FOR 14•1 TO 5 LDX til
CFEJ
NEXT N
INX
CPX 1t5
BNE CFEJ
FOR N•O TO 100 STEP 4 LDX ti O
CFEJ
NEXT
CLC
TXA
ADC ti 4
TAX
CPX tll OO
BNE CFEJ
FOR NmS+S TO t: LDA s
CLC
NEXT ADC tt8
TAX
CFEJ
INX
CPX K.
BNE CFEJ
Meg1egy:zéa : .a Clklus legalább egyszer lefut'
FOR N•10 TO ST EP-l LDX til O
CFEJ
NEXT
DEX
BNE CFE.J
IF K<>O THEN GOTO 500 LDA K
BNE CIM500

94
 IF K+3 < F THEN GOTO 5(11> LDA t(
CLC
AOC
CMP F
..
~

BMI CIN500
IF FF ) • O THEN GOTO 500 LOA FF-
BPL CIM~OO

IF l > O THEN 1', "' 1 3 LDA t•

BMI NEXT
BEO NEXT
LDA 1+13
STA l.
, NEXT

LDA N
BNE NEXT
LDA s
EOR #$FF LOGII AJ t OMF'LEMENS
CLC:
"oc #1
STA s VETTES IOMPLEMENb
NEXT '
MeQieqv;:~s : S 10'4 'ti.Jyle-o'lio let.l~<~» lomp t emlo!rlli .abr ·1 -ol,.)~~~ -..:~m.

IF ~ .::O ANI) O LOA

THEN GOTO l OO Ct tP ll ..~.
BPL I~EX1
CMP ~o
BPL CH1100
I~EXT

JF l.< F OR l = 32 LOA l
THEN GOTO 100 CMP F
BMI ClMlOO
CMP 113~
BEO ClMlOCJ
létbyte os drltmett~a:

1NC N
BNE FOLYT
INC N-+1
r-OLY T

él 1'&ltou b v le llOvl•l és•: &ti l or s:::ukseyu10, to a L\ ó!

•l sO t.Jyl~ O-ra uqr1l.

t~-1~-1 BtT N
RNE FOLT1
DEC N
FOLYT DEC N+l

95
Az alsó byte-ot nem DEC, hanem SBC utasit4ssal caökken-
tettuk, mivel a DEC nem 41litja a C jelzöt , amelyet a O-
ról caokkenés f1gyelésére haszn4lhatunk. A Z Jelzo nem
Jó , mert nem abban a l~p~sben kell a felso byte-ot csók-
kenteni, amikor az alsó byte O , hanem a kovetkezöben. A
programresztetet még sokféleképpen meg lehet irnt, ez i s
egy Jo megold4a.

NN• C+B <C és B egybyte-oaak, LDA •o

NN klttbyte-os) STA NN+l
CLC
LDA C
ADC B
STA NN
BCC FOLYT
INC NN+l
FOLYT

MegJegyzés: az alsó byte-ba az egybyte-os bsszeg , a felso-

be a C jelzo érték e kerul .
NN• KK+B <NN Ita KK kétb yte-oaak , LDA K +1
B RgybytR.,-OS) STA NN+l
CLC
LOA KK
ADC B
STA NN
BCC FOLYT
INC NN+1
FOLYT

NN•KK+LL <m tnd kétbyte-os) CLC

LOA KK
ADC LL
STA NN
LDA KK+ l
ADC LL+1
STA NN+l

MegJegyzés : ez a legeqyazerubb, hiszen a C jelzo és az ADC

utaa1tás éppen a ketbyte- oa osszaadást aagiti .
NN•KK-8 <NN és KK kétbyte-os, LDA KK+ l
B egybyte-os) STA NN+l
SEC
LOA KK
SBC B
STA NN
BCS FOLYT
DEC NN+l
FOLYT
 NN=K~-LL <m1 nd l é t byt e-os> SEC
LDA Kk.
SBC LL
STA NN
LDA K~ + 1
SBC LL+l
STA NN+ l

ASL NN
ROL NN+l

MeqJeQy~ é s : ASL egy b1ttel balra laptet1 a sz~mot, a~ utol

so b1l helyére O lep be , ez leltevel vaJO azor-
~ast Je l ent . A ROL megegyezik ASL- lel, de az
elozo lépésben lilepett átv1telt <C J~lzobol>
bev1~z1 a felso by~e legalso he l ylértekére.
Neggyel vale szorzas ~ +ent1 k•t uta~1tás meq-
s.l . L . Nem l.e tto hatv.:.nyavc<l valo s::ur;:ás lép-
letesel és 11oz::actk.ásol. homt...lroálás:Sv<~l lE.!tu;-L."é-
qes, naqyobb v~gy v álto~óban tárcll ~~ámmal va-
l o s:!Ut zasn.al C: ll l u:. l ordun•es .,~er ve..:n 1.

Proqr c<mstruklurak letbyte os ~~ámoklc<l:

l~ NN • U THEN GOTO 100 LOA NN

ORA NN+l
Bt~E CIMlOO

IF NN > I,K THEN GOTO 100 LDA Nl~

C11P l ~
BNE ClMl(HJ
LDA NN+ l
CMP t h+ l
BNE CIMlOO

FOk NN •~ TO 4 20U ( 4 20U= ~l068) LDA *1 1>69

SlA VEG
~~EX l LDf• *'"'' (l
SlH VEG+ l
LDA #• .1
STA NN
STA NN+l
CFEJ

INC I~N
BNE Fl
It~C •l
Nl~
Fl LDA NN
CI1P VEG
BNE CFEJ
LDA NN+l
C~1P VEG+l
BNE CFEJ

97
Uqy ~rco:zul. unny1 épllORl"'m 1smert.et.és e már •legenda •l•hoo:,
hoqy az o l vaao +el1am~rJa -. bonyolult~bb algoritmuaok kepze-
sel e2elbol. Erdames proyramo:ni az lly•n egyszeru ut.aslt.~s­
~oroz-.tol +ttlhaszn~l~sával meg aklor i• , ha az ezelbol
ossze~ll1lott program nem a l•ghatel onyabb, h1szen a mukodó
prooramct utólag könny•bb hangolni , mint egy bonyolult, ele-
m•tben 1s UJ megoldást lete•zt•lni.

A +ent1wl 1llusztr~lására lássunh egy aranyl-.g h05~,u, de

1gen eqyszwru pr-ogr•mot , ame l y •z •ssembly progr.amozilsoll•u•
néhany gyakr•n elofordulo ep1tokovet h•sznál és agye~ ré~: ­
fel~d.al&uv-. 1 s:inlen aurur1 találl ozunl . A program memór'la-
dumpo t ir k1 a képernyöre a mon1torol magazolott stllU&áb.oLn,
eqy •orba 8 byte heKad•clmális os ASCII ertakat l S llirv.a.
A sor &1eJon • sorban l1 nyomtatott e l so byt.R c1met 1r1a k1
hex -.dectmáltsan, amelyet egy ketto~pont kovet. Bár a feladat
eQy5zeru, maglia aránylag tool, onmag;lban ~arRI<' re .. =+eladatbol
all , 1gy pl.:
hc~•declmáll& ortel beolv•sása es l orvurtalasa ké'lbytw-
o• binár1tös.i,
Lll lus s=erve:ese -.lso hatar· tol felso határtg 8 lepo•
l oz zel ,
Llináris egy- es ketbyte-os ertek lonvertálasa he~ adec•
m.alts.toa ,
Itiranda kar· akteralbol • spec1ál1s l<lralterel l. tszurQsu,
btllentyu~etrol o l v~tö4s,
kop11rnyore 1róia.
Utobbl let raszfel~d~tl<ll egy l 1c~1t elor•sz<ll<ldun~ a ~ov~t ­
lezo feJe~et tem~korébw , de megertesuk most sem oko: nehe~ ­
sége t. L~ssuk e l oszar Ol program telJes szoveget :

100 oDUMP PROGRAM -~EZDOCIHE. 491 7v• ~C(t l ::!

Il O CR • S OO
120 SPACE • • 20
130 I<.E.RDO • • 3F
140 CHRIN • I FFCF
1:50 CHROUT • SFFD2
l bO •• • cooo
170 N
180 Nl" • S: ~B
190 MUT .BYTE O
200 ALAP .BYTE O
2 10 HX .TEXT "0 1234 5b789A9CDEF "
220 1 •••••
230 KEZDET JSR ERTEK : KEZDOCIM bEOLVAS ASA
240 BNE HIBA oHJBA VOL.
2:50 L. DA N 1EL.SO ClM
2 bO STA Nf :E Z AZ AL.SO HATAR - N - BA
270 L. DA N+ l
280 STA N •l
290 TXA 1 VEGJEL
300 CMP 41 CR
3 1U BEO f !IR 1HA AZ EL. SO E Fi TEf, CR-REL. VEGZODO T r, N l NCS MMS H
320 JSR ERTE~ 1FEL.SO HATAR BEOLVASASA
330 E! NE HIBA !HI BA VOL.T

.. . . . . .. . . . ... . .. .. . . . -
340 Kl l R JSR DUMP
3:50 VEGE
3 bO
RTS
,. JVlSSZA A BASIC-HEZ

98
 JL l l .. ltl)(.i• •u ll litlit
th &''' ~tli\F
J h l liFe l lJ :Ll ~· a ,,, rtr rf.<u nv111 o '• 1 r l
4 M~ ·• ;h , H.. ROGtON JUti. tlllli•
ll v l EO B• IH .. ~
1- • I..MI " S~'••l F
4~, l•EU &•
44v VJZbl•
(iiJ!l :H" 14111 , l l 1'\loH EkHtl
-l=>v [.JI LUS JSH UtRJtl : El lEl IU\IfltLlO l•·hf.tT!cll
4 bv c~~ • cR ll'"' CH. Vlo l .,z
t.f\IEI '' l
4 7v l• l o e.uut
IBv L.MI • SIIIl:.t. : 1<11 SI'Af..lc • Al l l h l Fl
4 '-'V H.U E.tiUE.
~ VIZSG CMl M O
!dv t1Ml SrNitiX
~""l..t Lf11 It 4
~s<• bM! S1AI"1
~4 V (•EU Slr•M
~~o ( MI' ll A t Hr• "A" iti~ Of Hl [<A
:5bO bl"l SdHAA
:570 CI'IF' It G rHA • "G' I"IIIUh Hlf<rl
:580 l<FL S'I NTA•
:590 BETU sn: r~I:.TU JOll
60V sac " A-to :t IVON JL ! "A" l OOJAI<. l lX•' l v•CT
o lO JI'"P ObSZEG :ES H01L AADJUI AZ EDD I G l
b2V S ZAt1 S EC : SZAM JOT r
bS V su.:: " o 11 IVUNJW "ll" ASCCI t ODJA IGY l ONVERTALJUI
b 3~ rE<INAH I SSA
o40 CSSZEG I..DX A[.AP tELSO Jto:GV
o:5o E<NE ac 11. : NEM, A>IOH ELTOLJUI AZ EDDIGittET EGV HE.I..Vl-
b~S r ER r Et t EL
bbO STA N tEL SO JEGV N·E<E
b 70 I..DA li O
b 80 STA N•l r FELSO BYTE O
b 90 LDX lt 4 ;JELOLJU~ ALAPE<AN , HOGY MAR NEM ELSO JEGVROL VAN SZO
700 STX A[.A~
7 10 JMP C IKLUS :ES OLVASSU!. A I.OVETI EZO ~AkAI TERT
720 OCit ASL N JA MAf< BEOl-VASOTT SZA~RESZT SZOf<OZZU., 16-TAI..
730 ROI.. N•l 1AMl EGV HEXA HEI..VlERTEI ,NE~ FELE[. MEG
7 .. 0 DEX
7:50 BNE OC ! ~
7b0 OSSZF Cl.. C :HOlZAADJUI AZ UJ ERTE~ET N • HEZ
770 AOC N
780 STA N
790 ace ot
8 00 INC N+l
B I O Ol J MP CII<[.US ; ES OLVASSUK A KOllETlo-E ZO KARAI,TERT
820 ENDE TAX 1 liEGJEL X-BE
830 I..DA lt O r NEM VOLT HIBA
8•o RTS
8:50 SVNTAX
8 bO
870
I..DA
RTS
••• • ••
It i

.. . . .... . . . . .
1HlBAS VEG ERTEt SZUBRUTJNBAN
~

99
 880 HIBA LDA II KEROO 1HI BAJELZEST ADUNK K I ES VEGE A DALNI'\K
890 JSR CHROUT
900 LDA IICI't

. . . • • ... . . .. - - . . . .. .
910 JSR CHROUT
920
930
9"0 OUI'IP
,.
JMP VEOE
L.DA IICR
.. .. !PROGRAM VEOE
!80RE11EL.E8
..
9:50 JSR CHROUT
960 I<OVSOR JSR EGVSOR 11<EZOOCJM NK , VEOCJM N
970 El LDA N+l 1 HA NK>N AKKOR VEGE
980 CMP NK+l
990 8111 DUVEG
1000 BNE Dl JEGVESKENT MEG EGV SORT KIJRUNK
1010 LDA N
1020 C11P N
1030 BM l OUVEG
10 40 BEO DUVEG
10!50 Dl CLC
1060 LDA Nl< ! NK-T MEGNOVELJUK B-CAL
1Ó70 ADC 118
1080 STA NK
1090 ace I<OVSOR
1100 INC NK+I

. . .. . .. .. • . . . . . . . • . . . . .. .. .. ..
1110 J MP KOVSOR
11 20
1130
DUVEG RTS
,.. 1DUMP SZUBRUTIN VEGE
1EGV DUMP SOR K I IR'ISI'\
1140 EG VS OR JSR C J I1KJ
11:50 JSR HEXAKI
1160 JSR ASCIKI
1170 LDA ll CR 1 VEGERE SOREMELES

. . • . . . . . . . • . • .. . . .. .. . . . . .
1180 JSR CHROUT
1190 ATS
1200 l *
121 0 C JMKI LDA NK+I 1SOR KEZOOC IMENEK Kl J RASA
1220 JSR BVTEKI 1FELSO BVTE
1230 LDA NK
1240 JSR BVTEKI a'ILSO BVTE
12!50 LDA IKETTOSPONT
1260 JSR
LDA
" l
CHROUT
liSPACE
1270 1 szoKoZ

. . . . . . . .. . . .. .. . • . . . .. . . . . • ..
l21i10 JSR CHROUT
1290
1;500 ,
RTS
HE XAKI LOV 110 to; l l RASA
1310 1 A HEXAOECJMALIS DUMP
1320 HCII< LDA <NKI , V 1KOVETKEZO BVTE
1330 JSR BVTEio.. l 1HEXABAN OUTPUTRA
1340 LOA liSPACE ! PLUSZ EGV SZOKOZ
13:50 JSR CHROUT
134.0 INV
l 370 CPV liS

• • .. . .. .. .. . • . .. • .. * * . .. .. . . .. . ..
J 380 BM l HCIK 1HA V<B KOVETKEZOT
r 390
140<1
RTS
,.

100
1410 ASCIKI LOV •o tA KARAKTERES DUMP KI J RABA
1 420 AClK LDA (NK>,Y JKOVETKEZO BYTE
1430 CMP •sPACE 1HA < SPACE VAC3Y
1440 SMI EXTRA
14:50 CMP 4t$7F ' >127, AKKOR AKARM I LEHET, EZERT -> EXTRA
1460 SEQ ACUT
1470 BPL EXTRA
1480 ACUT JSR CHROUT tEBYEBKENT UGY, AHOGY VAN KI IRJUK
1 490 INY
1 '!500 CPY •e
BM I ACIK JHA Y<B AKKOR KOVETKEZOT
1'!5 10
1'!520
1:530 EXTRA
1:540
RTS
LOA . ..
JMP ACUT
JSPECIALIS KARAKTER HELYETT .. • "-OT I RUNK KI
1 '!5'!50 J* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *
1'!560 BYTEK I PHA ;EGY BYTE-OT HEXABAN KIIR - MEGJEGYEZZUK A VEREM BEN
1 :570 LSR A JELOSZOR A MAGASABB HELYIERTEKU HEXAJEGYET I RJUK KI
1'!580 LSR A JEZERT ELOSZTJUK ló-TAL
1:590 LSR A
1600 LSR A
16 1 0 TAX
1620 LOA HX,X fA MEGFELELO KARAKTERT
1630 JSR CHROUT J KI IRJUK
1 640 PLA JEREOETI SZAM VEREMSOL
16:50 AND *$OF ; ALSO JEGY
1660 TAX
1670 LDA HX,X ;A MEGFELELO KARAKTERT
1680 JSR CHROUT J KI lRJUK
1690 RTS
Most vegyük sorra a program utasitásait:

160 . sor A programot a $COOO-ra helyeztuk, mivel

a kazetta-pu~fer szémára tul hosszu

230 - 250. sor - Ez a tulajdonképpenl fö~rogram.

Feladatai a következök:
!3.eoly_~li?__ !,ij!,QX.•.•~r:~'i~~t- (kezdöc:im> , áttöltl
NK-ba, majd ha nincs vége még a sornak,
beolvas még egy értéket Cvégc:im>. Ezután
a DUMP szubrutin segitségevel kiirja a
memori ad umpot .
Az ERTEK beolvaso szubrutin A-ban nem O
értéket ad v issza hiba esetén, ekkor •
HIBA eimkére kell elugrani.
Most lássuk a szubrut1nokat!

370 - 440. sor - e..~~RTEK s~ ul;'aJ:..l:~á n_. -f.:.~_l.ad.E-'!:.~~z __J...r:tP-Utb..an

sgrolJ...Is..Q~I§!t kez o t1gx ade.t,!;=.i maJ i s ._ér.:_té_l:',__ bi§!9.1:::-
V..~li?~.s.a a két.byte-os N vá l t oz o ba. Az el so
ciklus addig olvas,.amig szokoztöl kulön-
bözö karaktert nem talál. Igy tüntetJuk
el a bevezeto space-ket. Ha eközben eqy
CR <so~ vége> karakter Jon be, az hibá-
nak számit, SYNTAX-ra megyünk.

101
450 - 560. sor - A beolvasó ci kl us __el_sp__!:_és,.6_g.
Ez a cik lus nagyon hasonlit az elózöhbz,
de i t t az értékes Jegyek feldolgozása a
feladat. A szoköz es a CR lezárja a szá-
mot, ekkor ENDE eimkére ugrunk. A hexa-
decimális jegyként értelmezhetö számje-
gyek <SZAM> és az A-tól F-ig terjedó be-
tük <BETU> esetén a megfelelb eimkére
megyün~, ahol a beérkezett jegyet biná-
rissá konvertáljuk , az eddigi értékhez
összegezzük , majd CIKLUS-ra ugrunk visz-
sza . Minden egyeb karakter hibának szá-
mit.

590 - 630 . sor - A b~t_blk _li.L.---.EL.?3 áll)QJLJ:<..Q.!J..Yertá1.á~a a meg-

felel b bináris értékre.

640 - 810. sor· - lj_.J:~,gJ.Q,!:_!; hexadecimáliSl. számj~_gy~t _é;li?..?._;.g::

gezzuk az eddi g beérkezett száf!l..J~ekkel.
A gondolatmenet a kbvetkezb:
Az utoljára erkezett hexa jegyet Cegyelb-
re> az egyesek helyiértékén állónak te-
kintJük . Ha ez volt az elsb számJegy,
egyszerGen tároljuk N-ben <660-680. sor),
ha viszont már nem az elsö , a helyzet
bonyolultabb. Ekkor az eddig beérkezett
értéket. 4 bináris jeggyel (2··" .0.=16) balra
toljuk (720-750 . sor>, majd hozzáadjuk
az UJ ertéket <760-800 . sor>. Azt, hogy
az elsö számjegyról van-e szó, ALAP-ban
jelo.l jük . Ennek értéke O az elso Jegy
feldolgozasánál, késöbb 4-re állitjuk
<690-700. sor) ,ami ~ Jelzön kivul a lép-
tetési ciklus ciklusváltozóJául is szel -
gá! . Ezt vizsgáljuk a 640-650 . sorokban.
A 810. sorban v1sszaugrunk a CIKLUS-ra,
azaz olvassuk az inputbel a kbvetkezö
kara~ctert.

820 - 840. sor - Ez ___ a; ERTEI<;_ S?UI;!..n.tt}..rl l q g;kai bef.!?..J~_;téf?e

hi bá_tl an__ ~?e_tbe n. A visszatérési paramé-
terek: beolvasott végjel X-ben , O A-ban.

850 - 860. sor - tU._ bá<:?_ ~s_~:!;.Q.~D viszont A=1-gyel térün~~

vissza .

880 - 920 . sor - A__lj_I;ti': L.• ?~l,!br_~o!.:t.J.n hivása a fbpr·ogramból

( 240 . es 33C). sor ) tbrténi k, ha az
ERTEK szLtbrLitin hibát jelzett . I:!;:!;__ ft~.
ls§r_dojel~j;- J§.~ koc_~ivisszca jelet;_
.u:J,IQk ki, majd a VEGE ci m~~ére Ca prog-
ram logikai végére ) ad ju k a vezerlést.

102
940 -1120 . sor -Ez~ _s;ubr_!:!~in végzi~ mE!ffiC?.!:..!.~.duffiQ__ j i s -
tá~~~~t, eddig csak a parameterek beo l ~
vasásával fog l alkoztunk. A DUMP ciklus-
ban hivJa az EGYSOR szubrutint, ami egy
DUMP sor kiiratását végz1 az NK által
mutatott c1mtöl kezdödöen. Minden sor
kiírása után megvizsgálJuk, hogy NK ér-
téke nem érte-e el N értéket, am1 a DUMP
végcime . Ezután megneveljuk NK-t 8-cal
es kiírjuk a kovetkezö sort az EGYSOR
szubrutin segitségével és igy tovább.

1140-1190 . sor - Az EGYSOR szubrutin semmi mást nem cs i -

nál, ll)int ?C?.r:l;la.D_ !:ti_vja ~ li>Or I.~.E-döc_if!l...ét
li_ij_r Q. , '"' dun.!E hexadeci mál i_li> __részét ki 1.r6
és _ a sor A13CI I részét ld !_ró ~zu_pruti o_o-
~at , maJd egy CR-rel lezár ja a sort.

1210- 1 290 . sor - Ez a ...?~ldPJ: t..tt! n _. az N_!S aktuál is__gt:" téh_ét

1_r_ja ki a BYTEKI szt..1brL1ti n kétszeri hi-
vás.Aval <-fel so byte , alsó byte> , ma j d
egy kettospontot és szóközt ir k1 .

1310- 1 390 . sor· - B.... t!EX_A~< I S!~J:.t.l;?..ru.li!J...egy c;..il<~':-.I~.!?~D.-

...§or::ra-:.
vt:;H~.~t a so.r_l;?_~_ ___t._Mtc:p::o
_ ..§_b_'t_t.~-9..!: és a
BYTEKI s:ubrutinnal kiírja értéküket
egy- egy s~ókozzel együtt .

1410-1540 . sor - Az ASClKI nagyon hasonl1t az elözöhoz a

ciklLIS szervezésében, h1szen 1tt__!s_J;ö_or_-
ra ke ll venn i l,!gyanazt a 8 byte-ot..,_ de
~zgkat nem a BYTEKI _ seg1tségéveL i~uk
~i . E:e~ kbzvetlenul outputra k erulhet-
ne~, livéve a spec~~lis, pl . formátum -
és sz1nvezérlö karaktereket, amelyek
óss:ezavarnák a nyomtat~si képet. Az
egyszeru$ég kedvéert <k1csit tul egysze-
rusitvo a problémát> speciálls karakter-
nek tek1ntunk <EXTRA> minden $ 20-no l kl-
sebb és $ 7F-n él naqyobb erté kü karaktert.
E:ek helyett pont kerul az outputra
<1530-1540 . sor> .

1560 - 169<.1 . sor - VégLll a mar több sz or h1 vett BYTE;Kl !"J,A~l n.

Bin.irl.s-he>:adecimális konvertálást végez
ugy, hogy eloszar a felsó hexadecimális
számjegyet választJa le negyszer1 Jobbra
léptetessel és irja ki , majd az also
számjegyet logikai AND muvelettel levá-
lasztva konvertá l ja és k~ldi outputra.
A konvertáláshoz a HX tömböt használja
fel, amelyben a K-adik karakter aK ér-
téku hexadecimális számJegy.

103
Az ismer tetet t program talan egy klcs ~t so~ s=ubrut1nt t~r­
talm~=. am1 nem a leggyor~abb~n futo k odot eredmenyez 1, va-
szont igen hasznos m1nd a program megértese, mind tes=telése
és esetleges modos1tasa szempontJábol .

1~
~-3_ A C:ommodore 64 "2f!_er.1c:1 ó_" rend_szere"...__a !;ERNAL

Hint már esett szo rola, a t~r $EOOO-tol SFFFF- Ig ter j ede
teruleten a gep alapvete programJal 1 a KERNAL szubrUtln-
qyuJtemenye talalhato. Számunkra ez ugy Jelentkezi~, m1nt a
proqramozashoz segitseget ado eszkoz, ezert erdemes meql~­
merkednl a l•Qfontosabb szubrut1nok intarfac•-evel es ren-
tesevel. A felhaszn~lo által h1vhato valamennyi szubrut1n
a nt ertace-e megtalálhato a +uggel~~ban.

CHROUT egy byte-ol 1r l 1 a~ éppen akta v output fa le-

ra . Ha nem volt meg 1lyen meqny1tva <CHV.OUT-
-talJ1 az output a képernyore megy.
Belépési cam : ~FF02
Parametere• A -~1nyomtalando karalter ASCII
kOdJA
Példa LDA ~$00
JSR CHRDUl
egy IOCSlVlSSza- Jelet 1r kl

CHR tN egy byte-ot olvas az éppen akt1v 1nput file-

ro!. Ha nem volt méq 1lyen megny1tva "(CHk.IN-
nelJ, a b1llentyuzetrol olvas . Utóbbi esetben
a lep~rnyoszerlesztot dlllVlz.11Ja, amely VIl-
logtatJa az altuálls poZlC:lOban a cursorl , be-
olvas egy log1la1 sort a bAS!C-sorpufferbe
( $200), majd m1ndenegyes CHRIN h1vasra egy k~­
rdl L~rt ~d át , eqeszen addag, amig a putfer
11 nem urul, ell or az egesz elolrel le~dod1k.
Belepes1 c1m : SFFCF
Parameterek A-~ bwulvabotl lara kter ASCII
l Od l"'
Peldeo JSR L.HRIN
STA BYTE

CHI IN meqny1l ulv«so4st<~. egy +11~ t. A -f;le-sors:.imut

d~ X regiszterben várJa .
Belepesi c1m• S FFC6
Pcorcometerek X - f1le-sorsz~m
Pelda LOX ~5
JSR CHKlN
elokesz1t1 olvas~sra a korábban
megnyitott 5-os file-t

CHIOUT megny1t 1rásra egy f1le-l. A flle-sors:ámot az

X regiszterben várJa .
B~lepesi c1m • $FFC9
Parameterek X- file -sorsz am
Pelda LOX ~5
JSR CHI<..OUT
 CLRCHN lez~r Ja a nyit o tt 1nput Qa /vagy output file-
o lat, de a flle -ok ny i t va maradnak .
8ul•pés1 c 1mc .sFFCC
Param•tarek :

A fenti szubrul1no~ has~n~lat~val 1gen egyszeruen val05lt-

h~tomeg az assembly prog ramo~ 1nput/output tuvé~anyaego .
A fll e-ok megnylt4sat e~ lezárás4t BASIC-bel v~qy mas
KERNAL-rullnollal végezhetJul .

A gép ROM-rutinjai ugy lett•k tervezv• , hogy a felha&zn 4 10

konny•n be•vatkozhasson mukodé&ukbe. I gy p l. ol felhas~nalo
al Lal 1 s hl vh~to f ERNAL-r ut.1 n ol tobbslltgllt • memor 1a RAM r&·
~~eben elhelye~el l vol torcLon l eresztul leplethelo b• . Ezen
voltorol ~tlr•s4val a ~ERNAL rut 1 n moghiv~sa l or a vezérlest
paJat proq r.amunlho~ tero lh elJu l es ol t l~t t s.:eli szur 1nl teny-
ledhetunk . 1qaz e~ a BAS I C- l nlerpreler néhany fontosabb
szubrutlnJ.lro\ l& . A.: át1rhoillO fERNAL-vel turci:

S 3 1A-:1:318 OPEN
S "" I C .S310 CL OSE
.s::::tE-.S3 1F CHf I N
:f320-.S32 1 CHIOUT
"' ::>2.:-s ::,2:. CLRCHN
JC 324 - .Il32:::i CHR I N
.S326- f 327 CHROU T
.S 328-S 329 STOP
$ :o;2A-.S328 GET I N
.J: 32C S 32D CLALL

L4 .. &Uill· eqy peldJL &< l ER I~rtL at u .isá ra• Toqyul fel, hoq y egy
spac1ál1s pr 1 ntorun l van , amely bizonyo~ l odolal m4& 1 ént ér-
telme~ , m1nt a Commodore 64 bel~o kodrondazoro , am1 egyéb -
Iént csaL nagyjaboi f ele l moy a: ASLl i -na l. Ig y lohet ez
pE:>ldaul egy oly.an nyomlato aactoben , C~oonaly ékezete• b"'tulii!t
tud nyomta t n1 , do ezel ~ betul nom azon l arak t erel l OdJalnak
f e l elnek meg , amelyel len yomas•val m1 roq~it n• l1v~n1ul
olet, pl. ~ m•qyar 1r0qapszabv~ny b1llenlvu• szer1nl . A
lcparnyolodol maqfeJelo csszet endeleset ~ lara~ terlepel ke l
l onnyu meqoldc.<n l, de azul4" nooq el l l l vegezn 1 öl<: c\U Odo-
1.1~l minu e" egyes l .ar akter o wtén , amelyet a nyomtaLOt a l u l -
luldwd. A::. ol.ibb 1 1r1s a..:L<brL•t • n e l uo belepest pontJa a
LHROUT-vel tor L 1r lel ál I>,.Jat rLtl lllLII Jir •, ölmely c1z .atlodo last.
v vq ~ 1:

l l) CHROUV = • 32b
20 CHROUT • S FlCA
30 EGYSEGoaJ:9A
40 * • S CEOO
:50 BE ALL LOA * SAJ AT
bO STA CHROUV

106
 70 LDA * SAJAT >
80 STA CHROUV+l
90 RTS
100 SAJAT PHA OUTPUT BYTE STACK-BE
110 LDA EGYSEG
120 CMP .. 4 PRINTER?
130 PLA ATYOO
140 TXA EREDETI BYTE
1:50 JMP CHROUT OUTPUTRA
lóO ATKOD LDA TABLA,X MEGFELELO ~,00
17(! JMP CHROUT ; OUTPUT RA
180 TABLA . BYTE ú , 1, 2 , 3,4,5,ó , 7 , 8 , 9 ,SA,$B,rC,$0,$E,SF

Még egy megJegyzés a fent1 p r ogramhoz. : A .J9A Clm a:: ah.t.uá-

lls output es4~bz eqyseqsz.ámát tartalmazza .

107
5.4 BAS I C es assembly bekés egymas mell~tt él e se

A Commodore 64 gepre ~es~ulo assembly prograrnel tobbsege a

BASlC-tnterpreterrel es a BASIC-programolkal 1gen szeros
lapcsela t ot t a r t . Leqcyalrabban oly~n BASIC-l tegészitéseket
programo::unl assembly nyelvert, cimelyel a BAS I C programbe l
nehezen Vdgy nem el ég IICltekonyao"' megoldhato .fel adatokat_ t e l -
JeSt tenel •

H 8ASIC-IlegQS~lléúel pruq r amo~~s~ho~ ler·me~zete~en alaposan

tsmernt l e l l a ROM-ban leve t nterpreter mulodeset, memorta-
l•c;s:::n<ll ~tát, belepein por. t )éU t., .. BAS l C pr ogr oilm telépl t.é!>et ,
stb. M1o de::en tsmerete~et 1 t t nem lenne hPlyenv~lo es nem 1s
:..:.LII<!.>eq..,s fel sor ol n l , e;: el ro.aqyre~.>.:et .. Commodor e. BASIC-l el
l oqlallo~o tradalom t.c>rlalona::z,.. , l d. p l . <11, <31 .
E!.Jben a fvJe.:.elben t:lio .. k a.::uldt ciZ J&me.-elelut foglalJu!, os;.~­
s::e, cimelyel- spectéll.SoM1 .a.· .,..,s;embly nyelvu lteqes.::tle!i>uket
eo l n l t l Oli> m-ls munl <ll bcin ne11o, vagy r oem ' l yell ~zuonporoLbOl ..... .,-
roC\1 lLtrv... Feltételez z ük eo y &or o l y a n i smeret meglétét,
amely tnkabb a BASIC pro oramoza s hoz tarto z i k egé sz en a BAS IC
t~r-fe l o & z t~s é s interpreter - kód mé l ységth g . H,l .,;: ul va.,.,o nem
r~nd~~~~~l~ e~en tsmerelel ~el, vaqy lapo.:.z• dl ~zt • fe)e~e
l e l , ""'4Y l.._.gyen SZL'tt e..:.el. re "".:. tsmPrelelrf' p l . a t"-'nl lltt~q­
IEJlol t mLinl ál ból. es csc\1 .a.:ut:dll t .. nulmc)rovo.:.:. .. e.:. L .a -feue.:e-
ll•l .

A.: b'ye=.:. vallcuol. < H~loJ 'l.) eLJyu..Ji v.ilt.u.:c,lenL 7, tonobelem-

~li'lll.-.. byle-ut fo~lC\liiS\1 .. meouor aallcllo, ue ,,;: elsu cselbert ..
7-bal :. byte lth~•~.:n.=.l ... tl<Mt . l c.-L bylt? on "' v.llto::o nc..:ve es
llpU~cl, let. byl~o> Llrl lllLllJél cl.! 1?1 leli? Vdll lllhUl L.!VL' IH~m t.llll
tormaban, lo.:.nem -fel sö b y te - al s ó byte s o rrend b &>n .
A: t?Qvedl valto~o tel,c)l:

bytE" név t..d su ' rll ct~ t.tJr \:.._.

... l ~8
L byte ne. v no31ioUU 1 l l a. r a. l l ur e V d Q v (1+128
2. byte m .. qasat..b llul y • er tt:•l L' <r") bvl•:
L v le .,.l<u.. i.onyctbb hel ylll'r le~ u lAl byt(:
4 -b . ll v le l o::omuus \•.1)

1) . byle- nev elso l<at.Kit.ore + 1 28

1. byte no~ misodil lar ... t tere ""'QY U+128
3 . byte lovutle::o loonb lezdot.Jme, • tomb le;:-
detehe~ r c l a t l v mutato•
4. b v l.- .:.llmPro::•ot s::amé\ \nl
5-t.ol 2 .. n+'l-tq .,.z eqves d1menz10k f~l~o h~lardl ~eL­
byte-o5> cqea:: for máb•n <a::a:: ~elso -
•. l so byte sorra11dben>.
e! ~ms::.lnoll2 byti.' - ~lomb ert.ele1, m1nt. d:: eqys::cru val-
to;;:anal <~elso-édso byt.e> ~ol'"rerodbero .

108
~ l ebegép e nt os n umer 1 kus v.'l l t oz.Ok s z. a mára a BASIC 2 + 5=7
b y t e-ot tart f e nn, a tomb elamav S4ámára 5-ot . A FAC lebe-
gop ontos akkumu l átor - tárgya l ~sánál meg t ud t ul, hogy a szám
á b r á zo lás ához 5 byte-ra , va l a mint az elo j el tar o l ására egy
kuldn byte-ra van szuksege az 1nterpret ernek . A vá l tozek
számára v1szont eléq 5 byt e . Hooy i s v •n e z?

A lebegopontosC F AC formatumu> ábrázolásban eloszar i s a sza-

mct b 1 nárissá l<e ll alak1tan1, ma;d ugy beirn1 a mant1ssza
t-'lrol a sára szelgála 1 - 4 . byt e - okba , hogy a szám e l so l-ese a
legelso poziciora verul J on . Pl . a 1 2 bin a risan :

1 1 (10

l qy kerul d FAC-ba :

o. 1. 2. 3.

dec1má lí san 1 32 1 02 (l o o
hex adec1malisan : 84 co o o (l
b1nar~san 1 000 01(10 11 00 OOO!) O o Q

A o. by t e-ot , a::! ~x po11ensl ugy áll i LJuk e l o , hogy az elsö

érté~es Jegy elo;ales távelságat a b1nár 1 s ponttol Cesetunk-
ben 4 > h ozzaadJuk 12 8-hoz. A szám eloJele megeqycz 1 k a FAC
~- byLe- ; ana~ elo; elével . A nulla kod;a megegyezés szer1nL
LSUIJ .. IIU l l.- byle. A memor 1afor maLuno mar egy l· 1t.s1 t kulonbo-
zik a FAC formálumtol, mível annal nem tartunv fenn egy ku-
loll b yte-ol az eloJelJoel . () fenl 1 a l gor1tmusbol levetkezden
a FAC formaJu szám l . byte- Jának O . b1tJe~1ndig 1, l1ve ve ,
h a e r téle nu l la . l~ y ez d bit nem hordoz 1nformác 1 0L , nyu-
godt.an loulyel t es.l l het;u~ ez t a bitet. a szám elo;e l b i LJOvel
Cl 1 ha negat i v , O , ha po~it 1 v> . A memór1áb an tárolt l obego-
ponles erlék 1gy kulonb o : i l egy ~lCS l t a FAC-ban &24mo l ásra
kes::: értéltol , toltoskor Lll . tárolas~or a lonverztor61 a:
1roterpr· eternE' I< qooodoslocln t le l l . A vdlto:ol é s tombak s ~er ­
k e~ete megegyezak a~ eges~ va l to=o~ e~ Lombokével , csak a:
ér l e l< lloss.:a m1nden utt 5 byte , v.tlamlnt a. 11ev valto.:at l arou l
k erul tárolasra , ~.:.:el Jelezve a t 1 pusl .

A loé<tclk l E.•r<?s váltazok mar 11em tc<rla1maz.:4k .. valto:::o ert.é-

l, et , 101 vel a sl r 1114el e l c\ BAS l C .t nt~r~J o• eter egy kul on ossze-
fuqqo teru t eten h~lyezt el a va l tozó hoss.:uságu slrlng-Weze-
lestoo.: s.:1.ll seges s .: emelgyLt otes megl·onny1 tesere . A kara i leres
v<ll t ozo 1 ll . tombel em er le l es ..-és.: e 3 by l e t'ossz.'-' • .;unel ybo l
.a u . by t e c~ kar.al ter ek sz~m a , a.: 1 -2 . byle-ok ped1g a string
elso karakterének az abs.:ol1..ol cime a meonor i ában .

A f ent 1 szamábrá2o l ás1 forma t umo~ egymasba konvertálasa , a

k 1 fejezesek k i értéke l ése, a va l tozok es tombelemek megkere-
sese , UJ vá lt o:ó ~ deklaralásd , l el r ehozasa bonyol ult prog-

109
ramozás1 feladatol Jelentene, de s zerencsere nem kell meg-
csinalnl, mi v el ezt megtetták m4r az inter preter ir4sakor .
M1er-l 1s ne l uae.z"~lnank e;::eket. a s..:ubr ut1nokat assemb l y
pr ogr-amL<nki.Jol "' A;:: éll4bbi .. 1 b att az interpre ter o l yan bel ep est
ponLJ~ l l - es ~zak p~raméterezéset - t smertetJul , ame l yek
talCin l egha .. ::nosabbak o ElASIC-l 1egész1tesek 1rása l or :

FRMEVL A soronl·oveU.ezo BAS I C lnfe;ezes klértékelese

éso ..<;:: eredmény ulhelye:::ese FAC-bat•. HO< a lofe-
Je:::es ka• a~teres volt, FAC 3-4 . byte-J a CS 6 4 -
~651 a s t r 1 nq 3 b yte-os le1r01ára mutat .
Belepos1 pont : ~A09E

INTFAC Az A Cal~ó byte> és a:: v Cfelso byte> reqlsz-

tet e~ I.J<m l evo letbyte-os el ó jel cs eges.::: s..:ám
lonverl1lasa lebegopontos form4ra es e l helye-
zése FAL- bdn .
Bele~l?bl punl : $ 839 1

YTOf-AC A:: Y reg1!.:::·ter t artalm ·'""' ' ' l 'onverlélás ... lebe -
gopontos formlra es e l helyez~se FAC-b .. n .
Bel !:.•p C> S.J j:IOI •l : .J-8 ..J.A2

11E11FAC Az C~lso I.Jyl~l ~~ t (fu1su I.Jyt~> agy 'llemo-

rt~ctmel tarlalm~=· A c1men leve ::;, btLe-o&
l~begopuntos s~am llv1Lel ~ FAL LJ~ ( ,. or· Hh.i l ~tm-
v-lilL ,.,.,.alJ.
Bull~~t::~~J pun l : .fSBA~

SIRFAC St. r· 111yl Ollvl·t t :il ·'Isa lebeyoj.lor.to~ for n. ~r ... é~ C\::
.:~rtel t:>ll elye::.::ao: F?.L t.. ...r •• A slr1ng lros,.,;:~t a..:
A rC'Q I &.! I t n , le~tlt:.L lll> l?t .t-22-"'23 l a r t.a li!Jc.\.!;!CI.
BelDpQs J prn• l• t87B5

11E11F C2 ug y .. ,'"'- , ,.,, ro l11EMF ne,de .. .:: l!t edmen., c~ m~sod 11

h .•u oc·yU\.JUI•lOlo. cc<ll l.llh ll.:Olot b,.,FAC2-bto) ~._,,ul ( f69 -
X 6El . A f6F C.110UII levo byte (t. I.H t l '-' l les::,
l1<0 rAC'"'"' FAC:! l.'lOtelu loulwobo:::o . E;:: <.1 byte ,;o;:
1.111. c>lUJI~l-os·~.:eh .. !DDIIl lt.a&t jc-l=o CSCf - -..1qn
CON!p<.H .. Sl Olt t l•q) .
Belepes1 pont : .tSAt:jC

FAl INT FAC Ldl Lo-.~l.n.al lctbyte-o'"' elo;eles t?ges";:= e Ion-

vet l <ll va 1 64-1'6:5 bt le !öZ ~ . FAC-tJL el..-ont Ja . A..:
eqC'b.! "-=.:!•" fel11ooo bylt.! - cll!ioO uyt~ fut •na ll.l.
(:lelci->éSi porrl : .f'l:<lAA

FAC .. OR Uyyc<tooil.!, llllio l f-ALlo~l ,.J.., d;! .", l.'drhélty kOlbyte-o5

elUJll Ll.:.'! to-r "'YC"'.! Cü 6~5;::;.~ ) 1 n for mill1.11nbd11
(c\15>0 uytf.' - felbO llyle) col ! 14 .1 1:'"> C l oO I C l Qt l l l .
fAt.-ol elror.l t CI .
Belcpes• 1Jut•L: .fB7F7

110
FACMEM MEMFAG_ ford i tot_1.Jál. A memórtaterulet cimet X
<also byte) és v (felso byle) reg1szterekben
várJa &l a rut1 n .
Belepe&l pon t : sB807

FACSTR A FAC t~rtalma k~raktersoro~att• konvertálvd

a SlOO ct mre kerul. A stringet egy ) bvle zar-
Ja.
Bel t•pes1 pon l : SBOOO

FC2FAC FAC2 m~solá~a FAC-b~ .

Belap~&l ponl: ~BBFC

f()CfC2 FAC m~>olása FAC2-be.

Belepesi ponl : ~ BCOF

FPLUS FAC,.FAC..-FAC2
A rut1n h1vasa elott a~ SCF-et megfeleleen
all1tan1 kell <LDA Sóó l EOR S6E l STA $6F>
es a~ A req1s~terbe a FAC exporensel lell lol-
tiL'nl <LOA -"b1).
8elepés1 pont: S886A

FMINUS FAC=FAC FAC2

Belepe51 pont: *8853

FMULT FAC::FACttFAC2
A:: el ol(es.: 1 t és ugyc.•nabbol áll , m1 nt FPLU5-rHll .
Belepest pont: SB A~u

FOl V FAC.,.t-'AL;::/FAC
Elules.:tteb, mlrlt FPLUS-nál.
Belepest p~nt: •&B12

Ff"OWER FAC.,.FAC2 FAC

Elokes::ites, m1nt FFLUS-n ~l.
Belepebl pont: SBF7B

A DRE ::iS A BASIC szoveqben kovetk~zo válto;:o ctmenel

elolure~e..e <lehet tombelem l S ) . A válto~o Cl..:
met \ahol d neve meqtalalhalo) a s5F-sbu-ba
lrJa. Tombelem meg~d~~~ e~eten e~ a tomb nev~­
re c~~~delere> es ~59-S5A a Lomb elso értékere
mutat. Az A Calso byt~l és a~ Y <+elso byte)
reglszterel m~gAr~ az ertekre 1str1nq c~eten d
d h~rombyte-os letrora>
muta~n~~ - Ugyanezt d
c1met _.47 S48 l S .
lett t.od!llc<<~:za
soo eqyenlo $FF-fel, h~ a válto~o karaltor~s
tipu&u, egyebkent O <~tr1ng flagJ. ~OE egyen-
lo $80-nal, ha a valtozo eges~ t1pusu, eqyeb-
~ent o C1nteger ~lag>.
Belépés1 pont: $BOB8

111
 LINElN Eqy lo~k•i~or be~l~•sás• a kápernyoszarkesz-
to seg1 tsogével • BASIC 1nput pufferbe ($ 200> .
A sor mölKlmAlis hossza 80 byte, a kar •kterso-
rozatot b1nár1s egy O byte z~rJa le.
Bel•pes1 pont: $A~60
LI NOU T Egy k•r•ktersorozat kiirasa • kepernyore a z
aktuálla pozlclOtol kezdve. Az A <alsó byte)
es Y 'felsé byte) reg1szterekben v4rJa • ~zub­
rutln • ~•r•kteraoroz•t kezdoclm•t.
Bel•pea1 pont : SA81E
Laasun~ egy p*ldát, amelv1k • fenti szubrut1no~ kozul t•lan
.,. leqbonyolultabbat, "".:;: ADRESS-t h.;aszn.álJ•· A progr•m fela-
döltöl a ~•• BASIC-lnterpreterel altal elfogadott ERASE utaal-
l~• megva los1tasa.

10 ERASE SZUBRUTIN TOMB TORLESEHCZ

20 HIVASA SYS 491~2 ,A• <O,o ... l, AHOL AZ lNDEX~f
~.Q ERTEtE TETSZOLEGES . A TOMBNE~ MAR DE~LARALTNA~
4v ~ELL LENNI . A SZUBRUTIN LEFUTASA UTAN A TOMB
50 ; UJRA DIMENZIONALHATO
60 ADRESS-.JB08B
70 TVEGE ··:a:31
80 CHR!3ET•.J:73
90 ..-C IM - .a:sF
lOV f OV • .f4 7
ll(l * •$C(l00
1~0 ERASE JSR CHRGET TERMINATOR
130 JSR ADRESS l TOMB CIME TCIMBE
140 LDY tt 2 IOVETKEZO TOMB CIME
150 LDA <TCIM) , Y
1~~ ADC TCIM
lotl STA KOV ~.OV-BE
170 INY
180 LDA <TC IM l , Y
18~ AOC TCIM+l
190 STA ~OV+ l
201.1 LOV ttO
2 10 HASONL LOA l<. OV 1 ~ OV•TVEGE?
2:!0 CMP TVE GE
230 BNE CHLUS
240 LDA ~OV+ l
2:5(1 CMP TVEGE+1
260 BEQ CHVEG IGEN -- VEGERE
270 CII ' LUS LOA CKOVl, Y EGY BYTE MASOLASA
280 STA <TC lM l , V
29U INC k.OV HUTATOk INKREMENTALASA
300 BNE Fl
3 lll INC k.OV+l
320 Fl INC TCIM
330 BNE HASONL
340 INC TCIM+l
3:50 JMP HASONL

112
360 CIKVEG LDA TCIM TOMBVEG- POINTEk CSO~~ENIEdt
370 STA TVEGE
380 LDA TC IM+1
390 STA TVEGE+l
400 RTS ; VISSZA A ~AöiC HEZ

Nézzuk lepésrol-lépésre '

120 . aor- - Az e lval~5zto vessze átlepese.

130 . sor A tombot megker-esi a BAS!L lcrulelon o~

kez d óctmét ~5 F -be <TCI M> tes~1.

1 40-190 . sor - A tomb letrásábel k iemel;ul • luv~lle~o

tomb ctmet <2 . -3 . byte> e s ~ OV-be r akiUl .
A fe l~d~l tul a;donkeppen a: etlo1 • ~tm­
tol a BASI C tombók vegetg (TVEGE= · ~ I - 5 ~2>
ter- ; edo ter--ulot v 1 sszacsusz l atá~a TC IM- re.
Ezzel el t untet )1.1 1- a pdr-amét od éfll l .. pull
tómbol.

200 . sor Y r-egt szter nul lá zasa lndeHelcsiH?Z .

2 10-26U . sor Moq vtzsga l JUI, hoqy ~ CJV e r Lel .e edr?r le 1..•
mar TVEGE e t· te l et . Ha 1 q er o, veqt3 a m.:l!.u-
1 ásné\1 .

270-290. sor - Egy b y te masolasa .

290-350 . sor ~OV es TCIM nevelese es vtss~ate r es a

c t klus elejere <HASONLl .

360- 4 ()(.) . sor - fC ir1 rnost oda mutat porrlosabu ~t o ci.'

utolsO u tan1 byt e - r-ó - ahovd a Lomboi
hálr-aleve t e s:e t átmásoltul. Ez a c1m
lesz a TVEGE mutato UJ er-te~e . Ezutan
v t ssza lér unk a BASI C- hez .

A BASIC-kel va l o kap c~olat t ar lá s l e"yeqes r esz e ~· BASI C

p rog r am e s az assembly szubrut t n ve::erl e sát.:~dtls 3 nL.I e~
paramet er- ezesenak kérdése .

Mar meg1 smerkedtunk e~en mods~erel egy ~és~éve J , de azet t

f oglaljuk a leg f ontosabbakat ossze :

Assembly r-uttn hivá sa BABIC-bel :

SYS BASIC utas1tassa l

USR fuggvenyként,
be szu~áskent.

113
Az utobb1ró l meg nem vol t azó , ez t u l aj donk.ppen a BABIC-
lnterpret or kiege szit é ae .
modosit~sa, Mint a KERN AL-rut ino ~
nemelyl~e , a BAB I C-interpreter néh4ny rut inJa is ugy lett
tarvezve, hogy b •l•pt e t •sü k • QY RAM- b a n t 4rolt vaktoron 4 t
tört~ik , amelynek 4tlr~s~v~l a ROM-ban leve azubrutin he-
lyett saJ•t programunkhoz kerul a v ezérlés. Ezután természe-
tesen v1sazaterhetunk az 1nterproter bármely pontJára, a~~r
~ tlv4ltott BASIC-lnterpreter rut1nra l&. A RAM-ban tárolt
v~l torol •• a hozz4Juk tartozo szubrut1noka

.$300-$30 1 H1bauzenet ~11rasa

.$302-.$303 BASIC meleq1nd1tas
.$ 304-$ 30~ Egy sor átvalta~a 1nterpreter kodra
<to~enlz4las>
$ 306-$ 307 Interpreter ~od átváltasa LIST t1pusu ~orra
.S308-J.309 A lovellazo BASIC utas1l~s veqrehaJtélsa
:530A-.S30B Numer1kus term <konstans vagy v altozo l be
v1tele FAC-b~ . FRMEVL hlVJa a llfeJezea
m1nden to.\QJáná l <nem1gen 6rdctmes at1rn1 l .

A bes~uraso~ onnan lapt&k nevulet, hogy a BASIC-lnterpret~

lodvegrehaJtélSl folyamatába ~zurJUI be a~okat es segltsegul-
kel lehetoségunk ny1l 1l anna~ eldontésére, hogy nekunk , vagy
az 1nlerpreter nek s~olo parancsrel van-e ~zo . Leggyakor1bb
a .S308-S309 vektor át1rása. Ha ezt saját szubrut1nunk bele-
~ésl ponl)4ra ál l ltJu~ át,m1nden BASIC utas1taa elott nel uni
adOdll a vezérlés . Ek~or ~7A-J.78 a soron•ovetkezo karakterre
muL•l a ~ASIC program szovegeben. Ha •z ulas1tás v1zsgalata
-~t-~ eredmenyt adJa, hogy ne l unt ~zol, haltsui végre es
uundotoltJdJunl •rrol, hoqy S7A-J;78-l a levetieze utas1t.as
eleJOre ~ll1tsul. Ellen~ezo esetben egyszeruen ugorJun~ JMP-
pa! • .SA7E4 c1mre , am1 ~ 5 308-:5309 al•pert•le . Ha az lnter-
preter-kodr~ v~lto rut1n ela lS beszurast teszunk Ca 5 304-
S305 vuktor ~t1r ásávalJ, lehelotöagunl ny1l1~ arra, hogy aa-
s~t p~r~nctoaln~•t 1s fal1 smerJu~ em egybyte-os kodra -to-
lcenr IP c.st.lreJ J\..11 . E~ l or az utast t.as veqr ellaJt.asnal l enyegetoal1
telgyor~ul, egyetlen bytw all~norzesere ~•ol kan a beszur~•
faloo~dala . ll yenkor pertozll nemc&cok .. z lnterpr&>ter-kodra vá l -
to . hanem az arrol olvashato ~zoveqre Ionvertálo (vektor:
.S 3Uó- .S ~07l rut1n e1e lS beazurást 11111< len n1, hogy a LIST
olvash•to programot lr Jon ~l.

SVS utaait4s&al h1vott azubrut1nnak a m.ar 1smert modon ,

a FRMEVL 1ntarpreler rut1n &Rg ltségove l adhatunk ~t
lattozato szer1nt1 sz4mu es t1pusu parametert, k lfe Jeze-
aal<at 15. Máslk magoldas a reg1sztarak ha~zn4lata . Ha
BASIC programbel SVS-IöZii!l hivunk egy glipilodu cimet, az
interpreter a rut1n megh1vasa el ott az A , X,Y,P reglaz-
terelel rendre a .S 30C ,s30D, .S30E,S30F b yte-ok tartalm4-
val tolt1 fel , maJd a rut1n v1aazatareae után~ reglsz-
terelet 1de ment1 el . Ezelet a memor1ac1meket a BASIC
program PEEK-kel oa PO~E-kal elérhet1 , 1gy ezeken ~a ­
retozlul egyszeru parameterátadás valea itható meg.
114
 USR- r•l hivott rut1n egy numer1 l us ortéle~ lap d FAC-
ban es ugy~nott egy numer1kus értéket ad ls Vl&&~~ .
E~enk1vu l cs ~k memOr l4n loresztul ~dhato ~t paramet er .

BASIC -beszur~s e ~eténraJtuni a l l, hogy Ot ~elma::uk ~

nekunk s~o l o utaatt~st e• az 1 nterpreter mely részeit
h<u• ..,n.il Ju l fel az utasité~ vegrah«Utása toor.lrt.

Vls&zatérOs a BASI C-tntorpreterb :

mtndhérom t1puau assemb l y-11eqesz1tes RTS-sel lel l, hogy

veqeterJen , h l bas osete~tol eltellnlve, amt l or a megfe-
lelo h1baágra l ell ugranunl .

115
A s portból kölcsönzött fejezeteim jól j el ké pez i azt, hogy
elsósbrban milyen tipusu felada tok megoldására érdemes hasz-
nálni az assembly programozás lehetősé geit . Igen fontos,
szi nte elkerGlhetetlen alkalmazása azokban az esetekben,
amikor a magas szintG nyelven - é ltalában BASIC-ben - irt
megoldáshoz képest a végrehajt ási idó Jelentös felgyorsitása
a cél, vagy a prob l éma természetéból adódóan, vagy egyszerü
ergonómia1 szempontok alapján . Az elsöre példa szinte v~la­
mennyi komolyabb j~tékprogram , ahol a grafika animációJa , a
hangeffaktusok kezelése, a felhasználói beavatkozásokra tör-
t énö reagálás olyan vegrehajtási sebességet követel meg,
amel y BASIC-bel , de jószer i vel a töb bi magas szintü nyelvból
sem bizt ositható. Az utóbbira inkább a~ adatfeldolgozás kö-
réból hozhatunk fel példákat. Magasszintü nyelven meg1rva
bizonyos elemi adatkez elési tevekenységek <rendezés, válo-
gatás, keresés, össze4uttatás) annyira lassuak, hegy a fel-
használotol nem kóvetelhetö meg, hogy kivárja azokat. KG lö -
nosen iga= ez az adatbázi s kezelésr e , magasszintü file-keze-
lésre, 111 . ezek visszakeresc es file-módosito funkcióira.

Mivel az elso t1pusu feladatok (Játm k-soft ware) 1nkább egye-

dl, spec1ális problémákat vetnek fel , inkább az utobbl teru-
l etr· ol választun~~ szemléltetö ~éldát. EmE?llett szól az is,
hegy m1g eg y játékprogram valamely erdekesebb részenek elem-
zése nem nyUJtana kis változtatassal felhasznál~ató épitö-
kockát olvasóink tovább1 programozási munkáJahoz, add1g az
i l t következo prograrnek résLleteinek vagy eqesLének alkalma-
zása velemén yLink szerin·t hasznos lehet .

Az egyil~ l egi döi genyesebb a Ll a t fel del gozási mLIVel et a ren da-
z és . Anelkul, hogy d r endezébi algcr1tmusok elméleti kérdé-
seibe tulségosan belemennenk, beve zet őben elengedhetetlen
nellá l1Y szot szolni a rendezés módszerelr"Ö l.

Erre a feladatra igan sok algor1tmus i'meretes . Itt terme-

szetesen csak a legegyszerQbb algoritmusok bemutatásárai le-
het szo , de ezek a mikrogépes feladatok legfeijebb néhány
ezer rekord rendez es1 igenye~ek tokéletesen megfelelnek,
amellett gyorsan és egyszeruen programozhatók . A legegysze-
rGbb meg használhat o algoritmus a buborék - módszer.
Ennek során minden egyes ciklusl épésben kikeressOk a meg
rendez et l en ! i sta legnagyobb el emet s e~gysz ersmi n d a l e;!gLI-
tolso poziciéba Juttatjuk .

E;.:l ugy végezzuk, h ogy az E~gymás ut'"'n ~( o vet ~:&~zo E~leme~ ~( et pá-
ronként bsszehasonlltJuk egymással . Ha a másodi k elem kisebb
az elotte allonál , felesereiJuk oket. Vég1g fo l ytatva a leg -
nagyobb elem az utolsó helyre vándorol, tehát elegendó a kö-
vetkezo ciklust az ot meg e lözo elemig folytatni, <az már
eggyel rovidebb lesz>, amig csak el nem érGnk az elsó, most
111ár b1zlosan legfdsebb elemhez . A modszer· onnan f~a pta a ne-
vét, hogy a kisebb elemek a rendezés folyamáro Ltgy szállna~,
116
feljebb é& fe l jebb , m1nt a légbuborékok a fo l yadékban . A ha-
tékonys~got egy egyszeru trukkel fokozhatjuk, ha egy jelzöt
haszn~lunk arra, hogy egy ciklusban tértén t-e elemcsere,vagy
&em. Ha nem történt, nyugodtan befeJezettnek nyilvanithatjuk
a rendezést , hiszen ez azt Jelenti, hogy minden elem kisebb-
egyenlö ~z utanakövetkezónél, tehát a lista rende2ett . Erre
a javitott algor1tmusra kozlunk egy programot , amely egy
egesz t 1 pusu BASIC-tómb rendezesét végzi, termés2etesen
helyben a
10 BUBOREK MODSZER EGESZ TOMB RENDEZESERE
20 AZ ELEMEKET ELOJEL NELKUL ! EGESZ SZAMOKNAK TEK I NTJUK
30
40 HIVASA : SY549152,R'l.COl , AHOL R'l. A RENDEZNI KIVANT TOl
50 l
55 CHRGET•$73
bO MERET .fFB
70 K $FO
80 AKT $5 A
90 KOV .f5C
1 00 JELZ O $FF
1 10 TCI M $ 5F
1 20 ADRESS= $8088
1 25 $ COOO
1 27 JSR CHRGET VESSZ O
1 30 JSR ADRESS TDMB KEZDOCIM TCIM-BE
140 LOV *5 TOMB MERETE
150 LDA CTCI Ml ,Y
160 STA MERET+1 MERET-BE
170 INY
1 80 LDA <TC l M> , Y
190 STA ME RE T
200 KULSO LDA TCJ M ; KOV=TCIM+7 -- ? O . ELEM CIME
210 CLC
220 ADC tl7
230 STA KOV
240 LDA TC I M+l
250 ADC +10
260 STA KOV+l
270 LDA *O
280 STA K CIKLUSVALTOZO NULLAZABA
290 STA K+l
300 STA JELZO CSERE-JELZO LEGYEN HAMIS
310 BELSO LDA KOV AKTaKDV : KOV-KOV+2
320 STA AKT
330 CLC
3 40 ADC tl2
350 STA KOV
360 LDA KOV+ l
370 STA AKT+1
380 BCC U2
390 INC KOV+ 1
400 U2 LOV lU 1 OSSZEHASONLITAS
410 SEC
420 LDA <KOV) , Y
117
430 SBC <AKT> ,Y
440 DEY
4~0 LDA <KOV), Y
4 60 SBC <AKT> ,Y
4 70 BCS NEMCSE NAGYOBB
480 LDX tH VOLT CSERE
490 STX JELZ O
~00 CSERE LDA <AKT> , Y
:5 10 TAX
~20 LDA <KDV> , Y
~30 STA <AKT> , Y
~40 TXA
550 STA <KDV> , Y
560 INY
57(1 CPY ti 2
59(1 BNE CSERE
600 NEMCSE I NC f,
6 10 BNE U3
620 INC k. +l
630 U3 LDA k HA ~=MERET, VEGE
640 CMP ME RET ; A BELSO CH LUSNAf'
6:50 BNE BELSO
660 LDA K+l
670 C.MF' MERET+l
680 BNE BELSO
690 LDA JELZ O VOLT CSERE?
700 BEQ VEGE NEM
710 LDA ME RET MERET=MERET-1
720 SEC
730 SBC til
740 STA ME RET
7:50 BCS U4
760 DEC MERET+l
770 U4 LDA ME RET HA MERET=O, VEGE
780 BNE KULSO
790 LDA MERET+1
800 BNE KULSO
810 VEGE RTS ; VISSZA A BASIC-HEZ
Né4z ul a programot sorról -sorra'
130 . 50r - A tombnév parameter átvetela BASIC-bol és
a tombc1m k1szám1tdsa az ADRESS interpre-
ter-rulln seg1tségeve1.
140-190 . SOr" - A tomb delt.larál t méreténel1 _ J tem.!'llC!SII_ ~
tomb lel rQJábol es a MERET valtozóba irá-
sa .

... 00-260. aor - ~ l·.ulso c l klu5 fele. f,OV mutatót. a lomb O.

el emére áll i t j ul .

118
 270-300 . sor - Nullfz ~uk a csere-Jalzöt és~ ci~l~élto­
zot , amaly a belso c1klus hosszéig no majd .

3 1 0-390 . sor - A belso ctk!us ~~~~ · Az AKT mu atot a KDV-

vel tass zuk egyenlové , a KOV az AKT utén1
elemre éll1tód1k.

4 00-4 70 . sor - Az egym4st kóvetö k~t sz4m k1von4sával ~~ ~

dontJuk , mel y ik nagyobb. Ha a második,
n1ncs csere .

480- 4 90 . sor - Ha az elso, a jelzóban jelöljuk a cserét ,

majd

:500- :590 . sor

ó00-620 . sor Eggyel nova l ~~ci ~lusvéltozo_ ~~ ·

6 30-680 . sor Ha l 1~ebb, mint az aktuális Clklusméret ,

~ol~ tat~ uk a vizsgálata~ ,

690-700 . sor - ha elértu ~ a c~lus vé~t, magvlz sgflj u k ,

volt -a csere . Ha nem , kész a rendezés.

7 10-900 . a or - Eggyel csökkent jük a MERET-at , s ha nullé-

ra et t, v o_gut vetunk a rendaznsnel- ~ egyab -
ként fo_l y t.at.J.Y.IL~J:l l sö ci_k l us t .
81 0 . sor -~~~sza a BASI ~-~z , a tömb ren dezett. .

A ~enti módszer nagyon Jól haszn4lható na• tul nagy méretü

tomb ö~ randazésehez. Ha azonban a méret novakadn1 kez d, es
kulonoson ha nem egész számok, hanem k arak tersorozatok ren-
dez•sét ke ll vegezni vagy beletoradunk abba, hogy nehány
&zfz elem rendezése már p arce"et igény el 1 vagy uj modszer
után názunk.

Ha nem a karju k teljesen eldobni a buberek-r endezés p rogr am-

jét és a ve l e szerzett tapasztalato kat, érdemes egy ol yan
eljérést k eresni, amelyik annak továbbfeJlesztése . A bubo-
r é k-rendezésról már tudJuk , h ogy akkor hatékony , ha arán ylag
kevés elemet kel l rendezn1 és komolyan +elgyorsltható, ha
seJtjuk , hogy a lista kozel rendezett és al~almazzuk a csere
Jelzot . Ezekbel az 1nformfciOk ból már kln.lkozlk a keverö -
rendezés <merge sort) modszmre , am1 abból 411 , hogy a~ ele-
meket sok k1s halmazra osz~Juk , ez eket buborék-módazerrel
rendaz:uk , a kis halmazok at nagyobb, részben rendezett lls-
t4kká ~uttatjuk össze, ezekat buborék-rendezzuk a.i . t , mig
a l nem •rjuk a teljes tomb méretét.

Hogy a példaprogram ne hasonl1taon o l y an nagyon az elózore ,

e:t a mOdszert egy karaktares BASIC tömb helybenrendezésén
mutatJu k bas

119
100 MERGE 8 /ASS
11 0 HIVASA BASI C-BOL I SYS ~OóBS , A:f (X) ,N AHOL A:f<X> A
11:5 J KEZDOELEM, N AZ ELEMEK SZAMA
120 MERET • :fFB
130 K • .fFO
140 AKT s $:;57
1!50 KDV ,.$~9
1ó0 .JELZO •$FF
170 STRl • S:5B
180 STR2 • S ~O
190 HOSSZt •S ~F
200 HOSBZ2 • :fóO
2 10 KI TEVO • S4E
220 NAGYSG • S4F
230 L • $51
240 TAROL • S 2ó
2:50 CHRGET • :f73
2ó0 FRMEVL a :fAD9E
270 ADRESS •$8088
280 GETADR • SB7F7
290 TCIM •S4 7
300 Z1 D$14
3 10 *"'!5Qó88
320 .JSR CHRGET ; TERMINATOR BE
330 .JSR ADRESS J AZ ELSO RENDEZENDO TOMBELEM CIME A KC IMBE
332 LDA TCIM TCIM ELMENTESE KC IM-BE
334 STA KC IM
33ó LDA TCI M+ l
338 STA KC IM+1
3 40 JSR CHRGET MASOD I K VESSZD
350 .JSR FRMEVL ~1ERET FAC-BA
360 JSR GETADR CIM FORMABAN Zl - BE
370 LDA Zl 1 HERET-BE
38 0 STA MERET
3 90 LDA Zl+l
4 00 STA MERET+l
41 0 LDA tH NAGYSG• l
4 20 STA NAGYSG
430 LDA ltO KITEVO•O
440 STA KITEVO
4~0 STA NAGYSG+l
4ó0 HATV C INC KITEVO KITEVO=K ITE VO+ l
470 ASL NAGYSG NAGYSG=2*NAGYSG
480 ROL NAGYSG+l
490 SEC
:500 LDA NAGYSG IF NAGYSG<MERET THEN HATVC
:510 SBC MERET
520 LDA NAGYSG+l
!530 SBC MERET+l
:540 BCC HATVC
:5:50 KULSO LS R NAGYSG+l 1 NAGYSG=NAGYSG/2
560 ROR NAGY813
:570 SEC
580 LDA MERET K•MERET- NAGYSG
:590 BBC NAGY813
ó OO STA K
120
 6 10 LDA MERET+1
620 BBC NAGYSC3+1
6-:.o STA K+ 1
64 V ~ OlEPS LDA tto JELZ0=-0
6~0 STA JELZ O
660 STA L L-O
670 STA L+ l
680 LDA KCIM AfTx~CIM
690 STA AKT
700 LDA KC I M+1
7 10 STA AKT+ 1
720 LDA NAGYSG+ l TAROL•NAGYSAG
730 S TA TAROL
74() LDA NAGYSG ~OV•3 • NAGYSG+AI-.:T
7:50 ASL A
760 ROL TAROL
77 t CLC-
78( ADC NAGYSG
79(1 ADC A~<,T
BOt• STA YOV
8 10 LDA TAROL
820 AOC NAGYSG+ 1
830 ADC AKT+ 1
840 STA KOV+l
8:511 BELSO LDY ttO HOSSZ1 ES HOSSZ 2
860 LDA <Ak Tl . Y
870 STA HOSSZ l
880 LDA <!<.OV) , Y
890 STA HOSSZ 2
9(111 INY
9 11.1 LDA <Al T> ,Y STRl ES STR2
920 STA STR1
930 LDA <KOV> , Y
9 4(1 STA STR 2
9~() INY
960 LDA <AKT > , Y
970 STA STR 1 +1
98<..1 LDA <KOV) , Y
99(1 S TA STR2+ 1
1 0(1(1 LOV -+tO
1(110 HASON LOA <STR2) , Y IF <STR2> <STR l > THEN CSERE
1015 ELSE NEMCSE
l CJ..:I.I CMP <STR l > , Y
103U BCC CSERE
10 4 0 BNE NEMCSE
10:50 INY
10 6 0 CP Y HOSS Z 1
10 70 BEC NEMCSE
10 8 0 CP Y HOSSZ 2
10 9 0 SEQ CSERE
11 00 BNE HASON
1110 HOP P1 BNE KOl EPS V l SS Z AUGRABOl
1 120 HOP P 2 BNE KULSO
11 30 CSERE LDY tt2 VOLT CSERE
11 4 0 STY JELl O
11 :50 CSEREC LDA <AKT > , Y CSEREC I KLUS
12 1
1160 TAX
11 70 LDA H,OVl, Y
1180 STA <AKT> , Y
1190 TXA
1200 STA <KDV>, Y
1210 DEY
1220 BPL CBEREC
1230 NEHCSE INC L
1240 BNE Ul
12~0 INC L+ l
1260 Ul LDA AKT AKT•AI :T+3 -> l OVETt<EZO ELEM
1270 CLC
1280 ADC ti 3
1290 STA AKT
1300 BCC u :z
1310 INC AKT+1
1320 U2 LDA KDV KOV•kOV+3 - > KOVET~EZO ELEM
1330 CLC
1340 ADC ti 3
13:50 STA KDV
1360 BCC U3
1370 INC KOV-.1
1380 U3 LDA K IF L< K THEN GOlD BELSO
1390 CMP L
1400 BNE BELSO
1410 LDA K+1
1420 CMP L+1
1430 BNE BELSO
1440 LDA JELZ O IF NOT JELZO THEN GOTO JELZDH
14:50 BEO JELZDH
1460 SEC
1470 LDA t:
1480 SBC til
1490 STA
1:500 ·~ 4
BCS U
1:510 DEC ~+l
1:520 LDA K
1:5""":0 U4 BNE HOPP1 IF ~~> O THEN KOZEPS
1:540 LDA 1<..+1
1:5:50 BNE HOPP l
1:560 JELZDH DEC KITEVO KlTEVO•KITEV0-1
1:570 BNE HOPP 2 IF KITEVO<>O THEN KULSO
1:580 RTS VEGE , VISSZA A HIVOHOZ
1:590 l< CIH .WORD O

A fenti progr&m algorltmus& egy kics1t osszetettebb az elo-

zenél . MegprOb~lunk kulcsot adn1 a megértéaéhez, de 1ga~an
caak uqy könnyu megérteni, ha egy rovid <810 elemul lista
rendezési példájár& az olv&so maga követ1 papiron vagy akár
szám1togepen, lépesral -lépésre végrehaJtva a programot. Ezt
a konyv példáit tar~almazO lemezen lévo HERGEBAB-TESZT proq-
ram 1gen nagymartékben elo•egitl. Az alább1a~ban utaa1t6GrOl
-ut.asit6sr.a ért•lmezzuL • pro«;~ramot:

122
320-330. sor - A m~r 1 smart modon 4t vesszu~ ~ h1v0 SYS
ut~sit4s elso_ Raramáteret , ~ k@z doelemwt
111. annak c1mét ~ ~ CI M-ben. MegJegyzendo ,
hogy •= a szubrut1n nam ~= egesz tombot
rendez1,hanem cs a ~ ~ m gadott elemme l kez-
d a da , meg~dott sz~mu elemet . A sz~b r ul1n
nem veqez ~eretellenorzest, am1bol lQen
Lomoly prog ramh1b~ l ~z~rm~zhatn~l .
Sz e p ~eladat a 4 00 . sor után llyen ellen-
orzés b l l.tata~a,~mcly BAU SUBSCRIPT ERROR
h 1 bát ad a tbmb méreténal tullepese eset~n .

3 40 400. sor- A mAsod1l

parametpr, a rendezendo e lem~ ~
B~Amana l es e lhel yezese ~et b yle
~tvetele
o& egészkent a MERET nevu v4 l to::Oban .

41 0- 4 ~0 . sor A NAGYSG-o l l -r e, a li levat u-ra all • lJul

460-:54 0 . sor Megkeressuk az l a 2-e_s hatvanyt, amel ynG!I

ertG~e n~ g yobb va~yegyenlo a mérettel.
Ezt ugy végezzu~, hogy Cl l lusban addiQ
szoro~zuk a NAGYSG-ot 2-vel , ~m1g l1~ebb
mérelnel. A c1 lluso1 számat ~lTEVO ben
számol J~ll .

:::'i::J0-~60 . sor E:o:: a leglul so c1llus feJl? . Ebben a C l llu;.-

ban (dmely KITEVO - szor fut le> egy rende-
zés• menet zaJll~ le. A resz l1 stá~~t tel-
Je!Oefl l erande::-;::ul buber ek-el J~rássaJ . A.:
egyes manetekben unny1 roszre os;::tJul a
telJes hal ma ::t , ame.,nyl NAGYSG ertel-e es
e;::ekel ~ res:o::e~et egymaslol telJesen fuq-
getl enul rendezz u l , bar a program sz er ve-
zé~ében ez os~zefonod1l . M1vel NAGYSG er-
l el e t~ c 1l lus eleJen ruqton felere L!OO~
kentiLll, a;: elso menutben a listal s;:am"'
lt altonL'I ..1: a hat v anya, ...m~ meq epptc•r• l 1
sebb M~RET-nel . Ezutan m1nd~n le4lulso
c•kl~l.,ltt>peaber. +elere c&ollen '-PPE.-•• e~en
lét utas1tás véqrehaJ ta saval - NAGYSG er-
télo, Lges;::c.>n add1q , mlq a~ ulolso mero..,l -
ben egy lesz, aza;: a tel;es tombot ege&;:-
ben l ell l et endezrn .

:580-630 . sor- A~ c11lusvalto;::o a lo~epso Cl~lusb.n , er-

tél& MERET- NAGYSG, lenye9eben ~z utoiso
rés::l1sta elso eleme e" a lomb vege l.o.:ul-
tl tévol&agot adJa meg.

640-650. 60r- A lo;::l!'pBO Cllt li..I_!S le;:delE! . A ClllLIS egy-"'liY

lépése a bubotDk-tende~e~ Iultic c lklu&lc-
petunel felel meg . Egy-egy Clllu!>lépe .. bun
- a belso c1llus s;z1nln l - valameonv1 l•s.-
tát rende~• p~rhu.:amo~an. Elso teny~edesoe
a cser~ Jelzo O- r~ alllllsa - s.:erepe
ugyanaz , mlnl a buborel -elJ ~rásnal.
123
 óó0-ó70. sor A belso cik l usv4l t ozo Q~~·· ·

680-710 . sor Az oaszehasonl i t4&1 ciklus elao eleme a

telJe& list• elsö eleme lesz, ennek eimét
KCIM-böl vesszük.

720-84 0 . sor - Itt kezdödik a legbelsö siklus , am1 annyi

l épésböl áll , amennyi K érté ke, e~zel va-
lamennyi list~ban megtess~ü k a soronkövel-
keze osszehasonlitást . A ciklusban a~ elso
teendo a két ósszehasonlitando beJegy~es
hosszának k1emelése a leirókbol es a
HOSSZ! es HOSSZ 2 munkavállozokba tá~olasa.

910-990. s o r - Ugyanezt tesszük a le1ro másod1k res~ével,

a karakterláncok kezdócimével is. Ezeket
STR1 és STR2 , a nullás lapon elhelyezkedo
pointerekbe irJuk.

1000. sor - Az Y regis~tert nullázzuk az 1nd1rekt ln-

de><elt c:1mzéahe~ . Az Y regis~t er 1gy teh.1t
a stringek elso tO . > byte-Jára mutaL .

101 0- 11 00 . sor- Ebben a c. J !,.l~;~sban .tóttén_l l a lar-;ll-ten;;o-

r;-oz_atok oss::ehasonlitása. Ha ennek n . -e dik
lepeseben
a másodi k str1ng-bel1 karakter kl& ebb
<a tele balra lévo k 1dá1g egyenlek
voltak'> . a második raraktersorozat
k1sebb, csere szukséges;
az elsö karaktersorozat aktuál1s ka-
raktere a k1sebb , az elso str1ng kl-
sebb, nem c: serelunk;
az elso karakterlánc véget ért, de+l-
nic:lO szer1nt k1sebb,nem kell c:serel-
ni ;
a másod1 k k arakterlánc ert veget, o a
k 1sebb, cserélni kell;
a karakterek egyenloek, mindkét lanc
még tart, +olytatjuk az osszahasonl l-
tást .

1110-1120. sor - Ez a két utasitás a program v~gérol to-

vábbltJa az ugrásokat, mivel a cél már
távolabb van az ugro utas1tástól 128
byte-nál .

1130-1140 . ~or - Ide kerul~ez érl~ c:s~e~set~n . Elá-

szor a csere-Jelzot állitjuk O-tól k~lön­
bozo értékre.

11~0-1220. sor - A karaktersorozatok cseréJe helyett mind-

ossze a hárombyte-os leirókat c~eré l J~k
ki . Ezt ebben a ciklusban tesszük, egy
menetben egy byte-ot . ~tmeneti tárolásra
az X regisztert használjuk.
124
 1230-1250 . sor - Ha nem cserélL.nl, r ogton, ha 1gen a c ser· 2
után lepun i t de. Megnev el JUI eggyel a
~lklusválto~o e r té~et.

1 260-1370 . sor - M1ndket elemre mut a t o p o1 n ter értél et 3

b y te - tal, egy elemmel el o bbre d l l l t J ul,
vagy1s átterunk a kovetkez o részltsta
kovetkezo elemere .

1380-1 4 3 0 . sor - Meg v 1zsgál j uk, hogy e lértul -e a bel so

c1klus végéL, ha nem, f ~ lyt a t J u k BE LSO-
nel.

1440-1450 . s o r - Ha nem~ lt <._sere, a kulsö c1klus veg -

ellenorzeséhez ugrun~ , mivel e z ~=t J e -
lentl , hogy a reszl1stak már rendezettek.

1460- 1 !520 . sor Csö.kl<et lt.JLtk a l, o z epso _ c1 k.l u s V<ll lOZOJál

~·

1 530- 1 550. sor - Ha nem c sool.l cn t u· ra, a;:; egyes rcs~r er •de ­
zese~ ko v etle;:; o lepesere t er u n k at, azaz
a l. o ~ép so c. tll,u E. fol y l a t Odll .

l5b0. 50 t L sol lentJu k a l 1tevo e rt e l et.

1570. Ha nwm U , v~~b;:;aleru n ~ a l u l&o ctklub

ele;er e e~ moE.L feleannyi r eszll&lát fo -
g u nk t ende;:;ru. Ha U, mar· az egesz 11 sta
rendezett. tehd~ a 2 0• 1 r észit s tat 1 s
l et end ez tuk .

1580 . sor - Visszatérés _ a ~ASIC progra~ba .

Ez az elJárás lényegesen JObb eredmenyt ad, m1nt a z elo;:;o ,

meg nagyobb elemsza mo~ esetén 1s. TáJékoztatás ul: 1 000 d ~ ,
átlagosan 8 hosszuságu v életlenszeruen generált str1ng ren -
dezese kb . 21 masodper c et 1genyelt, ami nem ross: eredmé ny .

A programot ház1 fel~da t ként érdeme ~ tovabbfQJles=tent. Pel -

d4ul a telJes str1ngek helyett cs~k adott pozleletol ke: dodo
adott számu, vagy elore defi n tált terminátorig terJede ~a­
r akteruket tek1nteni rendezés1 kulcsnak és eszer1nt tel ; e•
r ekordokat rendezn1 . Ennél sokkal egyszerubb feladat lehet
a~ 1tt adott novekvo rendezes helyett parameterezhetben
csokkeno vagy nove~vo rendezést haszná l ni . Ugyancsa~ érdekes
feladatot ; elenthet az azonos kulcsok kozul az elso k tvéte-
level m1nd elhagyása és a keletkezett tomb tomor1tese, vala-
mlnt ~ megmaradt elemek számának k1meno parameterkent vala
v 1 sszaadása , stb. Az 1 l yen feladatok megoldását , persz e
tesztelessel egyutt , amolyan k1s h 4 zi v izag • k4nt is lehet
értékelni . Ak1 pl . a legutoiso átalakttást meg tudJa oldant ,
nyugodt lehet,elsaJátttotta a konyvben tárgyalt tsmereteket.

125
~-6 ~fel_Adat_ok_ m~l-tozel i tése

M19 az eddigiekben JObbá~a csak ~ov1d 1 kiegészitoként alkAl-

mAzott p~og~Amocsk4k~ol, szub~ut1nok~ol volt szo, konyvUnk
utolso feJezetében sze~etnénk néhány jótanácsot adni utr a va-
lóul azoknak, ak1k ennel nagyobb fába vágJák fejszéJuket es
onálló, nagyte~jedelmu aoftwa~e-te~méket klvánnak lét~ehoz­
nl .

A nagyobb feladAtok tulAjdonkappen egy hosszabb

p~og~oamozás1
~endsze~feJlesztésl tevékenységnek csAk k1s ~észet képezik
és ennek megfeleleen kell kezelni oket.A ~endsze~fejlesztési
tevékenysegnek- anelkul,hogy most sze~vezési feJtegetésekbe
bocsátkoznank - egy lehetseges felosztás sze~1nt a k óvetkezo
fo ~észe1 vAnnak:

1. f:!.e.l_yz~~f_elfY~é~es,ö\ ~endsze~~el szemben tamAsztott 1nput es

output 1genye~ 1 valam1nt hatekonyseg1 kovet~lmenyek megis-
me~es;;e.

2. ~l.llliiO speclf_l _~áJ;lO ,

vagy nagyvonalLl rends;;ze~te~v keszlté-
se, amely
dant a megoldásbAn felhasználhAtO ha~dWA~e es
softwa~e elemek~ol, pontosan lei~Ja a kész rendsze~~el
szemben támAsztott kov etelménye~at, a termék elkészuléset
b1zony1t6 átvételi teszt mélységé1g.

3. 8é_s~let~__Q_s~tl§t!:~ kidolgozása , amely mezd melységig

spec1fi~álja az adatállományokat adatfeldolgozás ese-
ten - és algor1tmus - blokkdlagram vagy egyeb kodifl ~ ált
algoratmus-leirás - mélység1g a prog~Amot. Ezál~al prog-
~amozásra alkalmas szervezésl dokumentáclóként ke:elheto .

4. F'r9~moz 4~1 _ tf!l_vtHcen__y_s_é_g_ek, ..mel yek programter vezésbol,

tesztelés• te~v elkés:atésebol és magáboi a kódolasból
állanak.

:;. F'rog_r am tesz tel es1 murlliál01.t,ok, amelynek során el ószor mo-
d~lonkent, maJ d a kesz modulo~at programmá 1 n tegrálva
programonként, végul a telJes ~endsze~~e teljesltJuk a
lesz tel és l tervben fog l al t akat. ·

6. A rendszeren lef~ttat~u~ a~ ~tvételi ~esz~~~. hatékony-

s~g>vizsgálatot vegzunk, joavaslatot teszunk kodoptlma-
liz•lásra és v1sszatérunk a 4. ponthoz, v agy befeJezett-
nek nyilvánitjuk a terméket.

Ezen lepéaek bármelyikében olyan döntések~• kényszerulhe-

tunk, hogy valamelyik korábbi tevekenység1 pontra vissza-
térve Az azota elkészult dokumentumok éa termékek átdol-

128
gozá~4va l 111. UJr• elk•azltda&val l ovetkez&teaen foly-
t•asul • munk•menetet. Az olyan - •l•o•ndö en n agym~r•tü -
prooramok, am•ly•k n•m a +•nti vagy ahhoz hasonló •z•rv•zett
módon k~szülnek, meob iz hatatlan kódot er•dm~n y ezn•k , •maly-
nel utolagas •~ervl~-ráfordttaa• l mess:::& megh•ladJ•I azt a
l oltseQet , amelyet d hely~sen vegzett feJleszte teve lanység
1gényelt volna .

A twl Jes r~nda~erfeJ l eszl&al vertlium v&ghezvitel~ a progr-

r~mozásl szaltudasen k1vul eg~éb ~épzettseget , elsosorban
szerv•zöi ismer•t•k•t 1s >genyel. Mivel • m11roszám1togepe~
teruleten 1ger gy•lor l az egyazemé l yes,vagy 1gen ki• csoport
.ill"'l vegzett JtLml. .a , Iulonosen fontos , hogy az 1lyen lorul-
menyel lazolt d~lgozo szakemberel b1zonyos fok 1 g unlverzá-
1•••" l egyenel . Gyal r •n l ebecsu l 1 1 a l 1 soqépea fe J l es.:: to• te-
vákenya&get, m1g a nagygapelnel az1nto m1nd1g betartJak a
fc11t1, ""'9Y ahho::: hasonlo mLlrtl a»zerv~zeli lépcsafol .:u t &so az
egyes lepesekben megfelelo lepzetls&gu ape~l•lt~téi•L alka l -
rn .. ~ndl , add l g o1 l 1 o;,gepe& r end az er el l ••..: 1 t eset l 1 s munl an .. l
tel1nl1k . E.: 1 gen n•gy es 1gen ve~..:elyes tevedes, mtvel a
m1lroqepek altal.ib•n lorlatozott software-ellatutl.aqo~ es
néha nagysaqrendel~el l ••~b hatetunyQ~Ql muto~LOl mal l ett
tgert .n•q .. s fello .. a.znalO> 1 genyek~l rnaql1vónO rendszto~r&l-.et
Jell noeqvéllOslto.Hol. v ... los.::110Ule4 enn&l c.1 lebecsu loi!',.roel <l ~o ­
vwt~e~nemyc •.:: 15 1 hogy fellunoen soh ro~s~ m1nosagu proyram-
Lermelal lln ,i lnah s~erte • Yllólgban s.o: amély1 s:o:·amltOgepel<re.

He~ n""qyobb rl?ndso~er•l fo;tJlU!öó.:LesQbOlll •~ulséges proyrC\mo-

ol
fttl .. dat.ol r.- l urocentro\lunl,
O:óhol igen fontos mar a tervezés i
szakaszban

.. leheto lt..gi11Del>I.J rC•i>.:nlriO! - .. l,.!lr aasembly-noc~lrO s..:tn-

l1q - del ontporoálrol o1 fc>ladatot Gis def1rn.!lrn az egyes
e l&~me• polllu• lnler-r .. c:u-L>t. r::I!L.al.!illall e.::en tevt:fl.enyseg
~o;:ben kiderLrlnek a n•gyvonalu terv sulyos h1b.i 1 es kl-
ala! ul, rnuotegy elves;;: ll -»z.abadailqfol.il a modul alga-
r 1 tmu5a..

MQg kell terve.::n• a les.::teles pontos tervet modulon-

lent, m1vttl nagyobb me~tnyl&&gu Lebzteletlen lod atlá
t•sa megoldhatatlan nehezaegelet olo~hat . N•m s.:aba.d
••Jn.iln l a -fáradtságot • mudulolr ,.z.imar .. meqfeleld
tes.::t-.igy kés~ite»ére , amely huen szimulálJa a tobb1
modul 1nlerfa~e-s.::er1nt1 v1sel~ed~sét . A teszteles1
tervne k pontos•n t•rt•lmazn1a kell a tesztek varhato
eredmenye1t 1s és ennek ellenorzeset sem art t•szt-
~gyra b1zn1 .

A kódolást azakaazban

nem szab ad elté~a prg~ramtervtol, telJeslthetetlen-

&Qg esetán vts~za kell menni • tervezes1 szal~szhoz .

127
 pontosan ragaszkodni kell a megtervezatt taszte)ési f o-
ly•mathoz,

(;&ak tökél etesen l etetoz tel t medu l ole• t i ntwgr.il ;un k

- azokból sem tul sokat - nagyobb egységekké. Soha ne
sporol;u k mag a teszt-ágy készitését magunk vagy mások
által leteszteltnek hitt medulek •lkalmazásával 1

A teljes munka alatt pontosan doku-n tál J u k tevekenysegün -

ket, bátran használjuk a számitagépet ennek támogatásáb•n '
M1nél tobb szervez ési, tervezé&l , programozási , tesztelés1
dokumentá(;iót orzunk meg, annál konnyebb lesz a hibák felde-
rltése . Ne sajnáljuk a dokumentálásrök forditott idot akkor
sem, ha mi magunk vagyunk progr amun k megrendelö;e, szervezo-
je, ter v ezo;e, kódolöja, teszteleJe és végfelhasz ná l ej a egy-
személyben' Semmi sam t ud o lyan ismeretlen l e nni , min t a fé l
é v e •ltalun k i rt pro o r am !
Vegul, ha jOm1noségü termeket akarunk létrehozni, vegyuk fi-
gyelembe a szamélyi számitógépekre irt prograrnek néhány spe-
ciális külaö m~ n öaéo t én y ezöj ét :

5pL!...~j.u:O~l:._.!!lö~Z~e=r..:!v~e=:.z~et t
~A!.....!k~é:.tP!.!•!!.r!-!.n!,.;y[.o!:!--....:l~e~guy"e , á t t ek 1 n t h et ö , n em t u l
zsufolt. Kerüljük a buta BASIC programokra jel lemzo
rolloz.ist.

A kécernvón m1 ndi q torténjen val amj_. Bármilyen bonyol1.1l t

feladatot is old meg programunk, a felhasználO egy perc
utan feltétlenul - neha már hamarabb - gyanakodn1 kezd.

Seq~l!!<- a g}:'akorlat.!.i!_n felhaszn_Alöt jol áttek1nthetö,

é~theto pontokbel állo menükkel, könnyen klváltható
help-funk(;iók ka l.

Ne gátolJu k ~gya~OLLO~t felhas~nálot mindezen -hasz-

szantarto - elemekkel, adjunk lehetoseget szamára ro-
Vld, sokatmondó r észekbel álló csszetett parancsok ki-
adátöilra.

Bátran- de mértékletesen- haszn~ljuk_ki P gép spectá-

!is lehetoségeit, gra f1kát, hangot, joystick-et , fény-
ceruzát, stb . Ugyanakkor ad;uk meg a lehetosegét annak
1s, hogy az 1l yen speciál1s eszkezekkel nem ~endelkezo
felhasználók is hasznalhassák a programot.

A fenti felhasználói kapcsolat-elemek példasze~u megvalósl-

t4aával tal4lkozhat az olvasó a SUPERBASE ó4 programban
!m4a kérdés, hogy adatbilziskezelésre mennyire alkalmas>.

128
Vogul a m i kroa z ~ m itógé~•• r •ndaz e r fa Jlaaz t ••l tevé~anysag
tal~n lagfontosabb pontJara szare t nenk falh 1 vn1 az olvaso
f1gyalmot. Ne proba1Jun1 m1 nden felmaruto faladatot f eltét
tanul meqold~n1 Commod u ra 64 seg1tsag•vel. Azolrol az 190
nye l r ol , amal yel , ugy tur o1l , Oppenhogv mogol dhatol. • geppel,
menello.o:Len l >derul, hogy ~ol l al ágcl!>bog.asabba• es 1lyanlor
mar neho:..: L.lbbahclqynt cl murol.il. Igy c:sa~ l.ibi..IJl~oeg y en ~110.
loronvvn O!D\O.;:eoonlo telldli.:o;>rel lé,;;ztthatol, o\melyel clllen
mondJ~I fal cl szolg.ilcltol, am11or a leg l ellemetlenebb . Hasz-
n•lJuk a Commodore 64- et arra, amire való os aol or omu111.
le~~ m1nd a programal fejlQazté~éb~n , m1nd allcilm~zásaban.

129
 A FUGGELEI<
COf1MODORE 64 KODTRBLA

if)::oJ :1 ::~«:1 ICli=DIIe• 1:!11:i=-=-JI • =r:\.,PII 11=-:a •~l] t(J:(JJ : t::t:1;;1

0 ee @ SOPVEG BPf e 130

1 01 A ORR/IX l 01
2 02 B 2 .....
!1~-

3 03 c 3 1;13
4 04 D 4 lJ 4
5 05 E ORA/N 5 05
6 136 F ASL/Il 6 0 t.
7 07 G 7 07
8 08 H PHP :3 OB
9 C"19 I ORA/f..\1 9 lj 9
w 0R T ASL/ f'V 10 0A
l l 0B K 11 OE
12 ee L 12 0C
13 en RE T URH t1 OPFf/A 13 OD
14 0E ll ASL/BE 14 0E
15 ei=" o 15 r:~F
16 10 p EPL/A 16 10
17 ll CRSR LE Q ORR/I'r 17 ll
18 12 PVS Ot l p 1ö ~~
19 13 CRSHOI'lE r
-::> 19 13
20 14 DELETE T c.:e 14
21 15 u OPR/1-l:.< 21 15
22 16 v ff:>L'tl~~ ~d. 16
23 17 ~~ 2 '3 17
24 18 x
.,.. CLC 24 18
25 19 üPfVH'r' .:!5 19
2€ lA z 26 tH
27 lB [ oc!. 7 IB
28 lC f 28 tc
29 lD CRSJOBB J ORA/R;~ 29 lll
30 lE 1 HSL,'RX 30 lE
31 lF ... 31 1F
32 20 J 2.R :jé_ <:::lJ
33 21 AND/IX 33 21
34 22 34 22
35 23 # # # "='"'
-''-' 23
36 24 $ $ $ EIT/l l 36 24
37 25 % % ;~ HtlD, 2 37 oC'
<.....J
38 26 & & &, POL/Z :38 26
39 27 " ' .39 -,'?
40 28 ( ( .. PLP 40
"- '
28
41
42
43
29
2A
2B
)
~
+
..
)

+
~
+
At ID/ IN
POL/ EE
ROL/Z
41
42
43
~9
2A
2B
44 2C B IT/ A 44 2C
45 2D AND 4 '5 2D
46 2E . ROL 46 2E
47 2F / / / 47 2F
48 30 0 B B BMI 48 30
49 31 l l l AND/ lY 49 31
ll] :(ll :1 ~::1:1 • :r:I:t•...
·=~·-
.::llll!~l::ll::lli:l ~ ::ll~·~) lj 'lj :;til :J~:~; l

')(1 -~~ r- 2 5!) 32

51 83 3 3 ~ :Ol _j .;j
~2 34 4 4 4 Ci 2 34
c; 3 3 c:; c; ,oz
"j 5 ~iti [l 'ti
C"'">

,- ....,
_l

::.-o
.J .:._, J
54
-=)5 -.-
~:~
..:··
o:.
-· F-·1tl / tl >~
c:~.
,;a_,
-:?
5"' 3:'3 8 8 <'>
~-1 ~~ ..;.~:
,,
""_ .3 -=t :;'
O::•
-,
- t-rtm 'A',J c--
....,( ~9
Cj8 ~A l :i ;·H
c; -F ~q i:B
G~ l 3C < < t.-(1 JI
61
-.-,
-~r. Ft t j[l 11:: h l .Lt
.-. ~ "!E. Prt l /H::~ 1':•~ ,c-
6.0:: ·;;F
4C'1
?
l'il ,.. P rT
6
64
..F
4':1
"'"'
,, ""
.........'
41 A Ft r. r R/l ... " ·U
.J.:·
,;. ~""
6~
4 ....
..1 -.
4•l
B
,~

11
B
c
Ir
...
..;t;

t:(:•
~;;
'-1
_"q ..;c; r fo EOR.'t-.1 F.::J 4:...
7ft 4~ F F Fo. If .u 4>:.
.~l 4-;" l• .-. 71 4-
? 4> H H I'Ht-r ~~ 4 é.
'
7 4 ... l I L ltP, l 7"':': 4''~
• <l ·tA T T l ,::.~·.'f.E :-'~l 4H
?C: 4T l. l ,:'i ·W
77
41
411
4F
l
fol
l~
l
t·1
~~
Tl·lP, 'A
Er r~· H
l · -F'~'A
(..-
_,..,
•Ö
. 41
't .Ll
4f
4F

~1
. l
l
F
,..
ll
t
f·
.l•',/1.
Fo IF'. ,'y
4F
'51.-1
·l
c:~· t~, 2 f,
'•3 "; :
r~ ..;t 54 T T .;., '54
.".
~5 It ll EtiP.··n..; --:5 _,.J
"'"'
~~'.!,
.l
~~ .l L lj.... 86 c-; b
~-: l·l o·l ..7 ,.,....,
.,
. , -: ......
~'
ru ''
O:.••j c;.~:
89 5q 'r .... El.•k. fr,· 8~ c:, c.
~HJ ~H
., -:,0
G. .{ "•H
·: .t 5 P. ':·B
..... 2 ,( '--12 5(
'=i;) ~n CtJF:/H;, ~.; ::.n
·::.-t :.r l :. r:;·.,-Ft~\ O:.,.._t "'iE
~c; SF G' j ~.f-
36 617! ~ J ·'
Yl t:, U

-
':l(' ···l l ADt::/ I:.; 97 61
98 62 _j;_, ..;;~
99 t:" 3 q 9 fj3

131
 .:!111~ =-=-~ 1
·-~·-
11)::(111 : 1=tW:l · :]'~"'t(JII Jll=-:ólt((QrJ II)::(Jil : l:t:f;J

10A 64 100 64
101 65 l ADL·ll 101 ~c
OJ.J
102 l;) 6 ~ ROF'/ t-1 102 66
1!3'3 r5~ l 10.:$ t.(
104 .;::..~ ~ PLff HN ~·-.
. •0
105 1;)9 r ADC/KV 105 t.;, 9
106 6A l ROP/ BE 1~ 6 6A
10 ? t<: B ~ 107 bB
tn:::: 6C • J HP/I 1108 r:. C
JCJ=1 ~;n L
RDC. ' A 109 6D
110 6E , PIJF~~··ft 110 t;.t::
111 .::F lll 6r
11 2 ;'0 r _B•,,t..:.; t L.·' 7~1
l 13 71 ..J. A ru .'1 'r' 1J ·..> l
114 --. 'T 114
l
-~,

t l c; '"'
73 -! 11 5
l"'
? ...:$
116 ?4 l 11 .:. 7' 4
117 -...
,. J l fffu , N;~ 11 7 (''1
11 ~ (k l PUP, tl,~ ll !3 lb
1 l -:. 77 11 9 '?7
l .

120 78 ·::.E:.! 1-.!ú 71::

12 1 7" 9 ADC,'A't' 12 1 ?q
122 7A .J 1 ~2 oH
t ;·'=' 7 f: • 123 7B
124 7C le. 4 .c
125 7D .l
ADL/H;~ ~-·e::
e. ;:l ,·'D
126
127
7E
7F .• POP, 'A;; 12.=-..
1 "'-•'?
'
7E
, f-
128 1'30 .rl Et-lD 128 8(1
129 81 :l FUR ST H/ l ~ t.::: 9 81
1 30 82 l ::l llE ~<T 1'30 8'"''
• c..
13 1 83 lj DATA },.:; 1 8_,
13? :?.4 11) Il-iF' UT# '::. T't'/ tl l~;c:: 84
13; ~.c::; I~lPUT S TA/t~ 1""-·
... .:> 85
=- :::~-
13 4
1 35
36
87
:l
'l]
D It-1
READ
'::.TX. 'Il 13 4
1~5
.
.._,t:)...,.
•JI'
~

1 3~ 88 :r LET DE'r' 1 3>3 8:.:.i

l ~""
··r 8q It Gü TU 137 89
138 C: A •J RUN Ti :A 138 :.;H
139 BB ~ IF 1'39 8B
140
14 1
8(
8D
:~E
•
ill
RESTORE
GO SUB
ST'r'/ A
~:.T H /I-i
140
141
:;;l_
8IJ
142 :l PETUPN ST>-:,.'A 142 8 E.
14'2: 8F l] F:EM 14:3 aF
144 90 :l STn P Br· c 144 90
145 .91 ri"SPFEL !'.l ntl STA/ l'r' 145 91
1-16 ~2 PVS OFF :J l·lH I l 14é 92
14 7 93 CLP >3 LOAD 147 :; .~
143 94 IN ST ll SAVE ~:nY,-n .: 14!3 94
149 95 lJ VERI F'-r' STA/l l X 149 95

132
lll :(IIJ :t ~::.f=-t ••b:i!l) • • .:ill::~ =-~:1 •=r;T.3(. . .Ej=-a• ::~ •J llj ::(Jij :t~!{;l

1511 .'il6 •'J DEF s n :. .·NY 151) 96

151 97 ~l POl f" 151 97
l !=i2 :.::: ~:~ PP HIT # TYA 152 98
1""'"0'
~·.;> 99 r• PP !IH .-;TH. R''f' 153 9.~
l o::;4 :öl H ~ l •JI H T XS 154 9A
tC.5 9B lit LIST 15'5 ::'If;
gr i"LF 156
156 r~
""'-
..,.••
l
157 9D CR<:;PBAL r t'lD STA,"RX
-··
c--· '-lll
15P.
l"i t:o
1 ,:;11
1 ,:; l
9E
'"IF
An
AJ
-•... <:>'r'':>
fi F Etl
CL OSE
C•ET
LD'r', l V
LDA ·n.;
l 5o
159
J ~:::u
161
"~E
9F
HO
Al
16 ~ A2 " ~lE l~ L D~~ t ·...• 16.-:: A .,:
16~ A'": .J THE!' l•:;d H..::
l 64 H4 'l TO LD'T'/~l 164 A4
11S5 A5 ~ FN LDA,'tl lb~• Ac=;
t.=:.; At::. ~ :C:F'C• LDi~. 'tl 166 Ht;:.
a I.-;? R,
167
.. .
l . ..."
A(
H~ (4 rlu -
Hl:. t· l
TA't J,.:;s R''"'
C•
It:-/~ A9 ;] STEF' LDR,'I \1 169 11 . •
17 0 AR ;J + THi: 17 ~J H~i
1-1 AB :} 171 lll:!
172 AC ·~ L I I't'. H 172 R
'
1-" ..
1;-'4
AD
AE
"= LDA,A
LD;..~.- H
173
174
AD
HE::.
1 75
.-·
1 ""-
AF
BO
""'
lÖ]
Rt~ D
,-,F· f:l ·:-;
1 ..,.-
r ~·'
1 ;-.,.,
HF
BlJ
177 'B t Lúft, lY B1
t""·::.
179
' .... f ..::
B3
"
'!ol
C)
=
l ?'
1 ""'='
'._,
1 ?~-'l
.E·'"-•
.ru
1 :::í.3 S r3tl LD'I.-'tl:/. 180 P. 4
~·.-j
B4
181 p. c; HIT LDH. 'ti:: t::: l ]::
..
1 C•-
, B6 ·~ RE:S LD::,'tl~: 18.:?' B6
'
183 B? rlll USP l'··'~
'-'-' I:; ,
18 4 B8 ;) FPE t.. L\·' 184 B<::
1H5 B9 :J POS L.DR/F1''1' 18~ B-?
186 BA Dl SC•!' .,,
T'-.~ 1 :·:o:. BA
1..,
C•""' BB fl ~<·t~rr 187 Bl::
1.::8 lK ~ LOG LD'r', Ai. l C;;_: r: r_
189 t::n a E?:F LDH,'R;: 189 :E: D
190 BE ...l ros L fl,;, 'fi' r' 191) I; E
l "=ll F<~ f'i ·:::n 1:1 :Ca-
19.2 c.-1 T Flt-l CP'T','k'·.·' J. 92 C' 0
193 Cl RTH U·1F'. r ;. 19.: Cl
1~4 c~ PEEf, 1Cl.l r:;;:
1 ~5 C3 L EH 195 l ~

t --'4.= ,-4 ,_ Ti<'-r. LP'r, r 196 C4

!=';-' c:. V FIL Ct·lF'/tl 19? t_ 5
198 r. G H:;( DEl./ ll 19i:: ,_.b
1q9 C7 C HF.t !~--=- ,,
r""-

133
l (J ::(lll : l:t:f:l r.i:!DIJ • • ~:(::11::111:1 •:r:e:tOII ..1'1::11~•m~ I(J::oíl :1 ~1

200 ca LEFT$ INY 200 ce

20 1 C9 RIGHT$ C t1P / ~ './ ..:0 1 C9
202 CA t1ID$ DEX 202 CR
203 CB 283 CB
204 cc CPY/A 204 cc
285 CD Ct1P,-'A C:~J'5 CD
206 CE DEC.'R cM6 CE
287 CF .::o;- CF
208 DO Bt IE c:OCl n~_,

209 Dl CMP/IY 209 Dl

2 10 D2 C: lU lJ 2
211 D3 21 1 D3
212 D4 .21~ D4
213 ne; '-11f>,'Nr. ...: 1 '3 D5
214 De. DEC,'I~~. 214 Do
2 15 D? 21~ D?
216 D8 CLD 2113 o::::
2 17 D9 Ct·1P / AY .,:!;-' !J~
218 DR 218 DA
2 19 DB 2 19 DB
220 DC 22lj DC
221 DD ,_I'1P 'AX .L21 Dll
222 DE DEi_, HX 22é:! lJ E
223 DF 223 DF
224
225
226
E0
El
E2
• l
ep;..:, • v c: .c4
sBr/JX 225
226
EO
El
é.~
227
2~8
E3
E4 •• CP~</t~
.:::27
228
E .:l
E4
229
230
E5
E6 •
Ul
SBC,N
WC/t ~
~ . ~q
c.. o:...
230
E5
E6
23 1
232
E?
E8 •"' ItiX
..:31
232
C: 7
E8
233 E9 A :5BC/ KV 2.33 E9
234
235
ER
EB • NOP C:34
.:.:-5
ER
EB
2.36 EC r·= L p,,,.. H Z.;;t:; é_ i_
237 ED &: SBC/A 237 ED
238 EE :'1 wc R 238 EE
239 EF •r. 239 EF

..--..
2 40 F0 BEl) 240 FO
241 Fl SBC/ IY 241 Fl
242 F2 242 F2
2 43 F3 :l 243 F3
244
245
F4
F5 • l SBCr ~~ ~<
244
24:..
F•
F5
246 F6 l INC/t~/' 246 F6
247
248
F7
F8 •• SED
24 •
C:: 48
F7'
F8
249 F9 • SBC/A'T' .14<;1 f9

134
111:1(111 :1:11-:í:J •:r.."i~t•• .:!)1~~=-:::il~l ••J:I;J(. . rJ::il:i•tO)I) II]::(IJ i:t:g(:l

20:.0
2'51
FFf
FB ..•• 25t:t
~St
Fh
FB
f' t_
252
253
254
.
")o::" C'
'---'
FC
Fit
FF
FF
..••
:l SEo~. fiX
l HC. AX
'::?
"-':o
<--'-"
254
.:!55
FD
FE
FF

135
B. fugg elék

~ MOS 6~10 ut~sitáskészlete

l . Cimzes1 módok szer1nt rendezve:

Abszolut: ..,r
ADC/AND/ASL/B l T/CMP/CPX/CPY/DEC/EOR/INC/JMP/JSR/LDA/
LDX/LDY/LSR/ORA/ROL /ROR/SBC /STA/STX/STY
Kbzvetlen : 1 1""1
AOC/AND/CMP/CPX/CPY/EOR / LDA/LDX / LDY/ORA/SBC

Nullá'ii liipU : /•
ADC/AND/ASL / BIT/CMP/CPX/CPY/DEC/EOR/INC/LDA/LDX/LDV/
LSR/ORA/ROL/ROR/SBC/STA/STX/STY

Beleertett: k
ASL/BRK/CLC/CLD/CLI/CLV/DEX/DEV / INX/INV/LSR/NOP/PHA/
PHP/PLA/PLP/ROL/ROR/RTI/RTS/SEC/SED/SEI/TAX/TAV/TSX/
TXA/TXS/TVA
Rel ..-ti v: ~ ,

BCC/BCS/BEO/ BMI / BNE/BPL / BVC / BVS

. Ind ir ekt: (..-.. ,

JMP
Ab szolut 1ndaxe lt CX> : "'''y
ADC/AND/ASL/CMP/DEC/EOR/JNC/LOA/LDY/LSR/ORA/ROL/ROR/
SBC/STA
Abszolut indexelt CY> : ""' v
ADC/AND/CMP/EOR/LDA/LDX/ORA/SBC/STA

Nullás lapu 1ndexelt (X) :

ADC/AND/ASL/CMP/DEC/EOR/ INC/LDA/LDV/LSR/ORA/ROL/ROR/
SBC/STA/STY

136
 Nullá~ lapu indexelt <Y> :

LDX/STX
Indexelt ind1rekt:

ADC/ANO/CMP/EOR/LOA/ORA/SBC/STA

Indirekt 1ndex elt :

ADC/AND/CMP/EOR /LDA/ORA/SBC/STA

2. A Jelzekre gyakorolt hatás szarint rendezve:

Eredmenytol fuggoen áll1tJa:

ADC/AND/ASL/BIT/CMP/CPX/CPY/DEX/DEY/EOR/lNC/lNX/lNY/LDA/
LOX /LDY/LSR/ORA/PLA/PLP/ROL/ROR/RT I /SBC /TAX/TAY/TYA/TSX/
TXA

c
ADC/ASL/CMP/CPX/LPY/LSR/PLP/ROL/ROR/SBC

v
ADC/BIT/SBC

A jelzot tbrli:

v
CLV

CLO

c
CLC

CLl

LSR

137
~ jelz ot magasra 6 l litJa a

SED
c
SEC

BRK /SEI

138
C. fuggelé k

f<:.ERNAL !DZ Ltbrut i r) Ok

ACF'TR adat b yte Input a soros; buszrel

Belépés1 pont: SFFA5
Par améterek : A - output/ az olvasott byte
ElokéSZltO rut1no~: TALK , TKSA
Hivása :
JSR ACF'TR
STA BYTE

CHI<. lN 1nput csatorna elo~esz1tese olvasa&ra

Belépes1 ponl: $FFC6
Paramét ere~ : X- 1nput / csatornaszám / f1lesorszám/
Eloléaz1to r ut1nok : OPEN
H1 vásoa :
LDX # FILE
JSR CHKIN

CHKOUT output csatorna elokesz1tese olvasásra

BelépéSI pont: SFFC9
Parameteraki X - 1nput / csatornas~am /f 1lesorsz ám/
Elokész1to rut1nok: OPEN
H1vása :
LDX # FILE
JSR CHKOUT

CHR IN k arakter o l vasása az 1nput csatornárol , ha 11em

elozte meg CHKIN , akvor a b1l len tyuzetrol a ~ep-
e rnyosz e rkeszto segitsegevel
Belépési pont: $FFCF
Parametereh: A- outp ut/ beolvasott byte
Elokész1to rut1nok : OF'EN, CHKlN
H1vas.a:
JSR CHRlN
STA BYTE

CHROUT karakter kuldese az output csatornára , ha t~ em

elozte meg CHKIN , akkor a képernyo aktual1s po-
z1cióJ.ira
Belépés1 pont: $FFD2
Parameterek : A 1nput/ k11rando byte
Elekeszite rut1no k : OPEN , CHKOUT
H1v~sa:
LDA BYTE
JSR CHR IN

139
CI OUT +karakter kú ldése a soros buszra
Belépasi pont : $FFA8
Paraméterek : A - input/ kiirandó byte
Elökészitb r utinok : L I STEN , SECOND
Hivása :
LDA BYTE
JSR ClOUT

CINT a képernyoszerkeszto es a VIC p rocesszor 1ni c 1a-

lizálása
Belépési pont : $ FF8 1
Par<llmét.erek : -
El ökész itb ruti~ok :
Hivás a :
JSR CINT

CLALL valamennyi csatorna es file lezárása

Belépési pont : $FFE7
Paraméterek : -
Elokészitb rut1no k :
Hivása :
JSR CLALL

CLOSE file lezárása

Belépési pont : $FFC3
Paraméterek : A- input/ filesorszám
Elokészita rutinok :
Hivása :
LDX tiF I LE
JSR CLOSE

CLRCHN 1nput es output csatorna lezárása es a csatornák

eredet1 (default> értékének v isszaállitása
Belép ési pont : $ FFCC
Paraméter e k : -
E lokészita rutinok :
Hivása:
JSR CLRCHN

GETIN karakter olvasása a bil l entyúzet pufferból

Belep ési pont : $ FFE4
Paraméterek : A - output/ beolvasott byte vagy O,
ha a puffer úres
Elökészi t ö rutinok: OPEN , CHKIN
Hivása :
CIKLUS JSR CHR I N
CMP ti O
BEQ CIKLUS

IOBASE input es output eszkez ök memor1afoglalása

Bel é pés1 pont : $ FFF3
Paraméterek : X output/ a memóriacim alsó byte-ja
Y - output/ a memórlac1m felso byte-Ja

140
 Elokés~1to rut1nok :
Hiv••••
JSR IOBASE

ICINIT az input /ou tput eazkozoh 1n1cial1Z~lasa

Belop~s1 pont: $ FF84
Paramétere!-: -
Elökész1to rut 1nok :
Hiv4isA :
JSR lOtNIT

LISTEN az 1nput / output eszkozt hallgato ~llapotb~ hoz~a

Belépest pon t: $FFB1
Paraméterek: A - 1nputt egysegsz~m
El ol<e &z 1 to ru t 1 no.k:
Hivása :
LDA *EGVSEG
JSR LISTEN

LOAD program-fl le tolt ese/ellenorzese a memot 14ba

Belépésl pont: $FFO~
Paraméterek : A - 1nput / O•LOAD . l•VERIFV
ha az eszkozt O másodlago~ c1mmel
nyito t tul.. meg
X - 1nput/ memor1ac 1 m also byte-J a
Y - 1 nput/ memor1ac1m felso byte-J a
Elökesz1to rut1nok :
H1vása:
LDA 110
JSR LOAD

HEMBOT beáll1tja a BASIC ROM lazdoci me t

Belepea i pont: $FF9C
Patameter e k : X- 1 npu t / memor1ac1m a l só uyte - Jd
V - input/ memóriac1m felso byte-Jé
Az alapfelteteJezés szerint1 Lezdoérték A800
Elolesz1to rut1nok:
H1vása :
J SR HEMBOT

HEMTOP beallltJa a BASI C ROM végc 1met

Belepes1 pon t: SFF99
Parameterek: X - 1nput / memor1ac1m also byte -J~
Y - 1nput / memOr1ac1m felso byte-Ja
Elokészita rutinok:
H1 v ása1
JSR HEMTOP

OPEN megny i t egy file - t

Belépés1 pontJ $FFCO
Paramétere k • -
Elokészita rutinok• SETLFS, SETNAM
Hiv&sa a
JSR OPEN

141
PLOT ( beállitjaa cursor pozicióját C l Le.lnf~o/.e'l.t
Belépttsi ponta $FFFO
Paramtttereka X - input/ sor <0-24>
Y - input oszlop <0-39>
, Elökttszitö rutinoka SETLFB, SETNAM
Hivása a
LDX *SOR
LOV *OSZLOP
JSR PLOT

RAMTES memóriateszt, majd a memóri4lban elhelyezett rend-

szerpointerek és munkaterületek inicializálása
Belépési pont• •FF87
Paraméterek • -
Elök~szitö rutinokt
Hivásat
JSR RAMTES

ROT IM kiolv assa a rendszer-órát

Belépési pontt $FFDE
Param~terek• Y - output / óra alsó byte-ja
X - output / óra köz•p•ó byte-ja
A - output / ora false byte-ja
Elökészitö rutinok•
Hiv~•••
JSR RDTIM
STY ORA
STX ORA+l
STA ORA+2

READST kiolvassa az inputoutput állapotszót

Belépési pont• $FFB7
Paraméteraki A - output / állapotszó
Elokészltö rutinok• -
Hiv.Asa l
JSR REAOBT

RESTOR visszaállitja eredeti érték eire a rendszervekto-

rokat
Belépési pontt $FFBA
Paramttterek1 -
Elökészitö rutinok•
Hiv-'•••
JSR RESTOR

SAVE program-file kimentése a memórlából

Belépési ponta $FFD8
P araméterek• A input / egy null.ts lapon lévó eim,
amel y a program kezdetére mutat
X input/ a végeim alsó byte-ja
Y input/ a végeim felsó byte-j a
Elökészitö rutinoka SETLFS,SETNAM

142
 H1vása:
LDA ELEJE
LOX !IVEGE<
LOV IIVEGE >
JSR SAVE
SCNKEY az eppen megnyomott b1llentyunak megfelel o ASCI I
kódot a billentyuzet pufferébe tovább1tla
Belépési pont: SFF9F
Paramétere k : -
Elökészíto rutinok: JOlNIT
H1vása:
JSR SCNKEY
SCREEN a képernyb mére tét adja vissza a nagyobb Commodo-
re gepeken is futó programokkal vale kompatlblll-
tás m10r.tl
Belépés1 pont : SFFEO
Paraméterek : X - output/oszlopok ~záma
Y - output / serek száma
Elokész1to rutinok : -
Hivásat
JSR SCREEN
STX MAXO
RTV Mtll(<:;

SECONO másodlageli c1m k uldése • hallgato állapotu eszköz

fele
Balépés 1 pont: SFF93
Paraméterek : A - 1npul / másodlagos c1m
Elokészita rut1nok: LISTEN
H1vása:
LOA #MASOOL
JSR SECOND
SETLFS flle-paraméterek beállitJ~a
Belépési pont: SFFBA
Paraméterek: x - input / filesorszam
Y - input/ másodiagos c 1m 1 ha nincs $FF
A - input / egységazarn
Elokészitb rutinoki -
Hívása:
LDX tiF!LE
LOV iSFF
LOA #DEV
JSR SETLFS
SETMSI.:l uzenetek k11rását engedelyez1 1lletve tiltJa le .
Az akkumulátor legmagasabb helyiértéku b1tJe a
hibauzenetekre <pl . FILE NOT FOUND>, a kovetkezö
bit a vii!zér l ö üzenete kre <pl. PRESS PLAY ON CA-
SETTE) vonatkozik . Ritkán használatos.
Belépés1 pont: SFF90
Parameterek : A - input l 7 . b1t - hibauzenet
b. bit - vezer io uzanet
Elokász1to rutinok : -
Hi vásat
LDA i$80 ; hibauzenetek engedélyezese
JSR SETMSG

143
SETNAM file-név beállitása
Belépési pont: SFFBO
Paraméterel: X 1nput/ a név c1món~k alsó byte-ja
Y - input/ a nóv eimének felso byte-Ja
A - input/ a nev hossza
Elokésztto ruttnok s
Hi vá !Jól!
LOX tiNEV
LOV tiNEV>
LOA tiNEVV- NEV
JSR SETNAM

SETTIM a rendszeróra beállitása

Belépési pont : $FFDB
Parameterek: X input/ az 1do kozopso byte-Ja
Y - input/ az 1do alsó byte- Ja
A - input/ az 1do felso byte-Ja
Eloké&z1tó rut1no~:
Htvása:
LOV ORA
LOX ORA+l
LOA ORA+2
JSR SETTIM

SETTMO az IEEE buszon a timeout Jelzo áll t tása/torlése

<Ha egy CBM szabvány szer1nt1 IEEE illeszte egy-
séget használunk . Az itthon kapható~ általában
nem ilyenek')
Belépé&l pont: SFFA2
Parameterek: A - 1nput / a 7 . b1t magas tor lé&
alacsony beállit4s
Elokészita rutinok : -
Hivás01.:
LOA til ; TORLES
JSR SETTMO

STOP megvlz&gálja, hogy meg volt-e nyomv01. a STOP bil-

lentyu a lequtobbi UDTIM hivas a latt, ha igen,
a l apállapotra állilJa az inpul és output csatornat
Belépési pont: $FFE1
Paraméterel : Z - output / magas vo lt STOP
Elokész1to rutinok :
Hiv4sa:
JSR UOTIM
JSR STOP
BNE MEGSZ

TALK az input/output eszkozt beszélo állapotba hozza

Belépési pont: $FFB4
Paraméterek• A - input / egységszám
Elekeszite rulinok :
Htvása:
LOA IIEGYSEG
JSR TALK

144
TKSA másodiagos c1m kúldése a beszélo állapotu eszkbz
felé
Belepési pont: $FF96
Paraméterek: A - input/ másodiagos c1m
Elökész1tó rutinok : TALK
Hivása:
LDA #MASODL
JSR TKSA

UDTIM a k tualizálja - egy egységgel novell - a rendszer-

orat, csak akkor kell hivn1, ha a megszakitasokat
magunk. kezelJÜk
8elépés1 pont: $FFEA
Paraméterek: -
Elokészitb rutinok:
Hi vasa :
JSR UOT IM

UN LSN valamenny1 hallgató állapotu input /outpu t esz -

koltt l eáll~tJa
Belépési pont : SFFAE
Param&tarek : -
Elo készita rutinok :
Hivása:
JSR UNLSN

UNT Lk. valamennyi beszeló állapotu input/output esz-

l oz tl aá 111 t J a
Belépési pont : $FFAB
Paraméterek : -
Elökészito rutinok :
Hivá&ö<:
JSR UNTLK

VECTOR a mamóriában leve rendszer-vektorok ~ezdoc1mene~

lek~rdezése/beállitása
Belépési pont : $FF80
Paraméterek: C 1nput/ magas -> lekerdezes
X output/ a c1m also byte-Ja
Y outpu t / a c1m felso byte-Jd
vagy C input/ alacsony -> beáll1tás
X input/ a eim alsó byte- Ja
Y 1nput/ a c1m felso byte-Ja
Elokészita rutinok:
Hi VáS&ll
LDX #VEC<
LOV >ltVEC >
CLC
JSR VECTOR
vagy
SEC
JSR VECTOR
STX VECCIM
STY VECCIM+l

145
AJ4n lot t és r é szb e n f elhaazn4lt ircdalam a

1. Ury L.: Commodore 64 BAS I C f elhasz n 416 kézikbnyv

<LSI ATSZ , BP. 1984 >

2. Commodore 6 4 Programmer ' a Reference Guide

Commodore Bu~inoaa Machines , Inc . 1982 angol nyelven

3. Angerhauaen, M. J Becker, A . et al .a The Anatomy of the

Commodore 64
Abacua Software, Grand Rapida 1984 angol nyelven
Voligy
Angerhausen , M.; Becker , A. et al. : Commodore 64 Intern
Data Becker, Dusseldorf 1983
(fent1vel megegyeze liad4a) n•met nyelven

4. French, D.: lnside the Commodore 64

Freneh S1lk , M1nneapol ia 1984 angol nyelven
5. Greeahlelds , M.: 40 Beat Mach1ne Code Rout1nea For
Commodore 64
Duc~worth , Londo~, 1984 angol nyelven

6. Stephenaon , A.P. and Stephenson, D.J . : Advanced Mach1ne

Code Programming for the Commodore 64
Granada, London 1984 angol nyelvan
7. Butterfield, J .: Machine Language for the Commodore 64
and Other Commod ore Computers
Brady Communicat1ona Company , Inc . Bo w 1~ 1984
angol nyelven

B. Engl1ah, L.: Das Maachinensprache Buch zum Commodore 64

Data Becker, Ousaeldorf 1984 nemet nyelven
9. La wrence , D. and Eng l and , M. Commodore 6 4 Mach ine Code
M•u1 t er
Sunsh i n e Books, Lon d on 1983 ango l nyelven

146
Készúlt: MÁTRAlNYeST GT Nyomd~
Felelős ktadó: Kovícs Magda
Felelős vezető· dr Csák Máté
Tel)edelem: 18.S BIS tv
Engedély szám. 53629
A~ LSl ATSZ legújabb kínálata a Commodore 64 cktatócsomag,
am1 mtnd a Commodore 64 s:emélyt számitógép napl haszná-
latáhc:, mind prcgramc:ásanak olsaJáti tásáhc~ szükséges
temereteket tartalmazza.

Az oktatócsemag az al•bbi&kat t artalmazz a:

A k é~1konyv másodtk b6vitett, ktadása a C-64 BASIC-Jén

túlmen6en részletesen 1smertet1 a SIMONS' BASIC, a
SUPERGRAPHIC utasitáskés:letét, a BASIC 4 . 0-ás b6vitést.
Tartalmazza a C-64 grafik4Jának 1 1lletve hanggenerátorának
has:nál atához szukséges tsmerete~et. A dnyv 1smerteti a
C-64-hez hazánk ban vásárelható valamenny 1 tipusú lemez -
egység használatat, beleértve az iEEE-illesztésa lemez-
egysége~ét is.

A konyv részletesen ismertett az M6510-es utasitás-

kés:leteét. Részletesen tá rgyalJ~ a Commodore-64 assembly
programo:ását segit6 szaftver esz•azd~et , s bOséges példa-
anyaggal segit 1 a témával most 1smerkedOket. Ismer tet1 a
C-64 ROM-Jána~ legfontosabb része1t.

Az 1nformác16s kárt ya a Commodore-64 használatához szUk-

séges temereteket foglalJa bssze tábl ázatos formában,
beleértve a BASIC szintaxtsát, a BASIC ts a DOS htbauzene-
teket és az M6510-es processz or telJeS ~tasitáslészletét .

Az oktatólemez az elözO ~ét konyv példaanyagan túl továbbl

ktdolgozott assembly és BASIC programozast példá~at tar-
ta lmaz.

Az oktatócsomag Árat 3500 Ft.

Ara : 138,- Ft

Speeiélis i gé n y ével f o rdu ljon speeiél is szaküzlethez;

APISZ SZAM(TASTECHNIKAI SZAKÜZLETEl

(. )
Budapest VIli., Szígo ny u . 15 . Budapest X 1., Budatoki út 7 .
Telefon- 143 4 4 6 T elefon 6 65-503
Telex: 22-7803 (ÁPI SZ és SZAM A L K közös bol tja)

Raktárról kapható·

mágnescsfkos kartanok A/4 fekvő, számftástechnikai méd iák, tdrtozc!kok,

álló, kvadrát kivitelben mágneses háttértárak (mágnesszalagok,
leporellók, közép· és számitógépekhez, lemezek, f loppyk).
pénzügyi leporellók, festékszalagok, festékkendők,

pelikán kazEonás lrógépszalag, számítástechnikai könyvek,

carbonszalag, festéklepedő, speciálls íróeszkozök fól1ára író
kéz1 adatfeldolgozáshoz készülékek filc1ronok, vonalzók, sablonok,
és kártyák, software termékek,
- mágneses diszpozfciós táblák számítástechnikai szolgáltatások,
kész le tekkel,
kartontároló kocsi és szekrén y,

és még sok más

SZAKMAITANÁCSADÁS
MIN O A MAGÁNVÁSÁRLÓK , MINO A VÁLLALATOK, INT~ZM~NYEK
RENDELKEZ~ S~RE ÁLLUNK