Excel Halado Jegyzet

Excel haladó jegyzet
Tartalómjegyzék
1 Adatkezelés ____________________________________________________________ 3
1.1 Adatok beolvasása, importálása_____________________________________________ 3
1.2 Adatok használhatóvá tétele (szövegkezelő függvények) _________________________ 5
1.3 Irányított beillesztés _____________________________________________________ 12
1.4 Rendezés ______________________________________________________________ 13
2 Formázás _____________________________________________________________ 14
2.1 Automatikus formázás ___________________________________________________ 14
2.2 Feltételes formázás ______________________________________________________ 14
2.3 Egyéni formátumok ______________________________________________________ 15
3 Adatok védelme _______________________________________________________ 17

3.1 Adatok érvényesítése ____________________________________________________ 17
3.2 Munkafüzet védelme ____________________________________________________ 17
3.3 Lapvédelem ____________________________________________________________ 18
4 Diagramok ___________________________________________________________ 20
4.1 Diagramok készítése _____________________________________________________ 20
4.2 Diagramok csatolása _____________________________________________________ 23
5 Függvények használata _________________________________________________ 24

5.1 Dátum- és időfüggvények _________________________________________________ 24
5.2 Matematikai függvények _________________________________________________ 24
5.3 Statisztikai függvények használata __________________________________________ 28
5.4 Szövegfüggvények _______________________________________________________ 31
5.5 Pénzügyi függvények használata ___________________________________________ 31
5.6 Mátrix (Kereső) függvények használata ______________________________________ 34
5.7 Logikai függvények használata _____________________________________________ 37
6 Adatbázis-kezelés Excelben ______________________________________________ 41
RUANDER OKTATÁSI KFT.

Felnőttképzési nyilvántartási szám: 01177-2010, Akkreditációs lajstromszám: AL-2597
1139 Budapest, Frangepán utca 3., telefon: 06-1-4500-110, fax: 06-1-4500-111
e-mail: ruander@ruander.hu, honlap: www.ruander.hu
6.1 Automata szűrés ________________________________________________________ 41
6.2 Irányított szűrés ________________________________________________________ 42
6.3 Adatbázis-kezelő függvények ______________________________________________ 43
7 Elemzések ____________________________________________________________ 49
7.1 Kimutatások készítése____________________________________________________ 49
8 Célérték keresés _______________________________________________________ 51

9 Solver ________________________________________________________________ 53
10 Speciális eszközök ______________________________________________________ 55
10.1 Makrók készítése________________________________________________________ 55
Függvények angol neve _____________________________________________________ 59
2
A jegyzet alapvetően Microsoft Office 2010 Excel-hez készült, a képernyőképek is innen
származnak, azonban a 2007-es verzióhoz is használható.
1 Adatkezelés
1.1 Adatok beolvasása, importálása
Aki munkája során naponta használja az Excelt biztosan találkozott olyan állománnyal,
melyben az adatok látszólag használhatatlanok voltak. Nézzünk egy példát! Kaptunk egy
alkalmazottak.txt nevű fájlt, mely így néz ki:
1. ábra Az alkalmazottak.txt Jegyzettömbben
A txt fájlokat alapértelmezés szerint a Jegyzettömb nyitja meg. Ha Excelben szeretnénk

látni az adatokat, akkor a másolás nem jó megoldás. Akkor járunk el helyesen, ha az adatokat
importáljuk. Az importálás az Adatok lapon érhető el, az Importálás csoportban a Szövegből
parancsra kattintással. Ezután ki kell választanunk az importálandó szövegfájlt, majd elindul a
Szövegbeolvasó varázsló. Az első panelen azt kell megnéznünk, hogy az ékezetes karakterek
megfelelően jelennek-e meg:
2. ábra Szövegbeolvasó varázsló (1. lépés)

3
Amennyiben nem, akkor „A fájl eredete:” melletti lenyíló listából egy másik karakterkódolást
kell választani. Ha rendben van, akkor mehetünk tovább.
A második panelen a határoló jeleket kell beállítani:
Ebben az eseten az alapértelmezett Tab-ról át kell állítani pontosvesszőre és mehetünk tovább.

A harmadik lépésben az adattípusokat lehet beállítani:
Figyeljük meg, hogy az adataink oszlopokba rendeződtek! Az adattípusokat most nem

változtatjuk meg, menjünk tovább.
4
A befejezés gombra kattintva azt kell megmondanunk, hogy melyik cellától kezdődjön az
importálás. Legyen az A1-es! Ha mindent jól csináltunk, akkor ezt látjuk:
5. ábra Az adatok Excel-ben
Ezek az adatok még nem használhatóak, de legalább már Excelben vannak.
1.2 Adatok használhatóvá tétele (szövegkezelő függvények)

A következő problémákat lehet felfedezni az adatokkal kapcsolatban:
 a születési dátum helyett számokat látunk
 a lakcím egyben van, így nehéz lesz településre szűrni
 a fizetés szöveg, így nem lehet számolni velük
Lássuk a megoldást!
A legegyszerűbben a dátumokat állíthatjuk be. Jelöljük ki a számokat és a Kezdőlapon
állítsuk át az adattípust számról dátumra. Ezt azért tehetjük meg, mert a dátumokat számként
tárolja az Excel. 1900. január 1. az 1-es, 1900. január 2. a 2-es és így tovább. Így lehetséges
az, hogy dátumokat össze lehet adni egymással és ki lehet vonni egymásból.
A lakcímeket szétszedni már komolyabb feladat, szövegkezelő függvényeket kell használni:
BAL(szöveg;hány_karakter) – a megadott szöveg bal oldaláról megadott számú karaktert ad
vissza
JOBB(szöveg;hány_karakter) – a megadott szöveg jobb oldaláról megadott számú karaktert
ad vissza
HOSSZ(szöveg) – a megadott szöveg karaktereinek számát adja vissza
SZÖVEG.KERES(keres_szöveg;szöveg;kezdet) – azt adja meg, hogy egy karaktersorozat
hányadik karaktertől kezdődik
5
ÉRTÉK(szöveg) – egy szöveget számmá alakít
A D3-as cellából így tudjuk kiszedni a települést:
Szúrjuk be a szövegkezelő függvények közül a BAL függvényt. Ezt megtehetjük a Képletek
lapon:
6. ábra BAL függvény beszúrása
A BAL függvény első argumentuma a Szöveg, melyből ki szeretnénk vágni a települést. Ez a

D3-as cella lesz.
7. ábra BAL függvény
A Hány_karakter argumentumba be kell szúrni a SZÖVEG.KERES függvényt. Ezt úgy

tehetjük meg, hogy belekattintunk a Hány_karakter argumentumba, majd a Névmezőnél
megjelenő listából megkeressük a SZÖVEG.KERES függvényt.
8. ábra Névmező
6
Amennyiben a listában nem találjuk, a További függvényekre kell kattintani. A megjelenő
Függvény beszúrása panelen válasszuk a szöveg kategóriát, majd keressük meg a
SZÖVEG.KERES függvényt!
9. ábra SZÖVEG.KERES beszúrása
Kattintsunk az OK gombra és adjuk meg a SZÖVEG.KERES argumentumait! A

Keres_szöveg argumentumba idézőjelek közé egy szóközt írjunk! A Szöveg argumentumba
adjuk meg a D3-as cellát!
10. ábra SZÖVEG.KERES függvény
A függvény végeredménye 9 lesz, ez azt jelenti, hogy az argumentumként átadott szövegben a

9. karakteren található az első szóköz. Térjünk vissza a BAL függvényhez! Ezt úgy tudjuk
megtenni, hogy a szerkesztőlécen a BAL függvény nevébe kattintunk valahova.
11. ábra Szerkesztőléc
7
Ennek hatására visszakapjuk a BAL függvény paneljét:
12. ábra BAL függvény
A végeredményben látjuk, hogy visszaadja a település nevét, de utána még egy szóköz is
látszódik. Ezt elkerülendő a BAL függvény Hány_karakter argumentuma eredményéből
vonjunk ki egyet.
A végeredmény így néz ki:
13. ábra Település kivágása
A szerkesztőlécen a következőt látjuk:

=BAL(D3;SZÖVEG.KERES(" ";D3)-1)
A SZÖVEG.KERES megkeresi a szóköz helyét, a BAL függvény pedig kiszedi a D3-as
cellából a szóközig tartó részt.
8
A D3-as cellából így tudjuk kiszedni az utcát és házszámot:
Szúrjuk be a szövegkezelő függvények közül a JOBB függvényt. Ezt megtehetjük a Képletek
lapon:
14. ábra JOBB függvény beszúrása
A JOBB függvény Szöveg argumentuma a D3-as cella lesz, mert ebből szeretnénk kivágni az
utcát és a házszámot. A Hány_karakter argumentum egy kicsit összetettebb lesz. Először
meg kell határoznunk a teljes szöveg hosszát, majd ebből ki kell vonni az első szóköz helyét.
Így megkapjuk, hogy hány karaktert kell jobb oldalról visszaadni.
A Hány_karakter argumentumba szúrjuk be a HOSSZ függvényt a fentebb ismertetett
módon! A HOSSZ függvénynek egyetlen Szöveg nevű argumentuma van, ide adjuk meg a
D3-as cellát!
15. ábra HOSSZ függvény
9
Térjünk vissza a JOBB függvényhez úgy, hogy a Szerkesztőlécen a JOBB függvény nevébe
kattintunk! Most ezt látjuk:
16. ábra JOBB függvény
Kattintsunk a Hány_karakter argumentumba és a HOSSZ függvény lezárása után írjunk egy

– jelet, majd szúrjuk be a SZÖVEG.KERES függvényt! Töltsük ki az argumentumokat!
17. ábra SZÖVEG.KERES függvény
Térjünk vissza a JOBB függvényhez! Ezt látjuk:
18. ábra Utca és házszám kivágása
A Szerkesztőlécen a következőt látjuk:

=JOBB(D3;HOSSZ(D3)-SZÖVEG.KERES(" ";D3))
10
Összegezve tehát a HOSSZ függvény megadja a karakterek számát, ebből kivonjuk a
SZÖVEG.KERES által megadott első szóköz helyét, a különbséget megkapja a JOBB
függvény, mely visszaadja az utcát és házszámot.
A fizetés oszlopban lévő számokból a pontot kell kivarázsolni ahhoz, hogy számolni lehessen
velük. Ehhez a következő függvényt használjuk:
HELYETTE(szöveg;régi_szöveg;új_szöveg;melyiket) – a szöveget úgy adja vissza, hogy
megkeresi a régi szöveget és kicseréli az új szövegre. Ha a melyiket argumentumot nem
töltjük ki, akkor az összes régi szöveget kicseréli. Ellenkező esetben csak azt a régi szöveget
cseréli ki, melynek a sorszámát megadtuk.
A megoldás:
19. ábra HELYETTE függvény
A Szerkesztőlécen ezt látjuk:

=HELYETTE(F3;".";"")
Amit keresünk az a pont, amire cseréljük az üres karakter (két idézőjel egymás mellett szóköz
nélkül). A pontot eltávolítottuk, de még mindig szövegként tárolódik és nem tudunk vele
számolni. Szükségünk van az ÉRTÉK függvényre a végső megoldáshoz.
20. ábra ÉRTÉK függvény

=ÉRTÉK(HELYETTE(F3;".";""))
11
1.3 Irányított beillesztés
Az adatokat használhatóvá tettük, de a munkalapon túl sok oszlop keletkezett. Megmaradtak
az eredeti adatok is és új oszlopokban ott vannak az új, használható adatok. Ezekből kellene
egy új munkalapra másolni a hasznos adatokat. A másoláshoz használhatjuk a jól megszokott
CTRL+C, CTRL+V billentyűkombinációt, de azt fogjuk tapasztalni, hogy a függvényeket
tartalmazó oszlopokban az adatok helyett #HIV! hibaüzenet jelenik meg. Ezt a problémát az
irányított beillesztéssel oldjuk meg.
Jelöljük ki a másolandó adatokat, majd nyomjuk le a CTRL+C billentyűkombinációt.
Kattintsunk át a másik munkalapra és a helyi menüből (jobb klikk) válasszuk az irányított
beillesztést, majd az értékek beillesztését:
21. ábra irányított beillesztés
Ennek hatására a függvények nem, csak a függvények által visszaadott értékek kerülnek
másolásra.
12
1.4 Rendezés
Eljutottunk oda, hogy az adatok formátuma rendben van, lehet őket használni. Általános
feladat, hogy valamelyik oszlop szerint rendezzük az adatokat. A rendezéshez az ábrán látható
módon jelöljük ki az adatokat, majd az Adatok lapon válasszuk ki a Rendezés parancsot.
(Pirossal kiemelve az ábrán!)
22. ábra Rendezés 1.
Ha kiválasztottuk a Rendezés parancsot, akkor a következőt kell látnunk:
23. ábra Rendezés 2.
Figyeljük meg, hogy a kijelölés megváltozott, viszont a Rendezés panelen ki van pipálva Az
adatok fejlécet tartalmaznak jelölőnégyzet. Ezután ki lehet választani, hogy melyik oszlop
szerint szeretnénk rendezni, illetve megadhatjuk a rendezés irányát is. Az OK gombra
kattintva a rendezés megtörténik.
13
2 Formázás
2.1 Automatikus formázás
Lehetőségünk van arra, hogy az adatainkat pár kattintással előre elkészített sablon
segítségével gyorsan megformázzuk. Ennek segítségével táblázatainkat rövid idő alatt
igényessé tehetjük. Első lépésben kijelöljük a táblázatot, majd a Kezdőlapon kiválasztjuk a
Formázás táblázatként parancsot és választunk a felkínált lehetőségek közül.
24. ábra Formázás táblázatként
Amikor kiválasztunk egy formátumot, akkor a formázással egy időben a szűrő is

bekapcsolódik. Amennyiben erre nincs szükségünk, az Adatok menüben a Szűrő gombra
kattintva kikapcsolhatjuk.
2.2 Feltételes formázás

Feltételes formázásra akkor van szükség, amikor a cella értékétől szeretnénk függővé tenni a
formázást. Ilyen lehet például bizonyos értéknél nagyobbak kiemelése, vagy egy konkrét érték
kiemelése.
Az alkalmazottak.xlsx fájlban szeretnénk kiemelni a 200 000 Ft-nál nagyobb
fizetéseket. Első lépésként jelöljük ki a fizetéseket tartalmazó cellákat, majd a Kezdőlapon
kattintsunk a Feltételes formázás parancsra. Az ábrán látható módon válasszuk ki a
Cellakijelölési szabályok közül válasszuk ki a Nagyobb mint parancsot!
14
25. ábra Feltételes formázás 1.
Ennek hatására a következő panelt látjuk:
26. ábra Feltételes formázás 2.
Az értéket írjuk át 200 000-re, állítsuk be a formátumot és kattintsunk az OK gombra.

Innentől kezdve minden 200 000 Ft-nál nagyobb érték a beállított formátummal fog
megjelenni, akkor is, ha módosítjuk a cellák tartalmát.
2.3 Egyéni formátumok

Egyéni számformátumra leggyakrabban akkor van szükségünk, ha a táblázatban lévő számok
után szeretnénk valamilyen mértékegységet írni. Ilyen lehet például 28 db, 19 kg, stb.
Amennyiben a mértékegységet begépeljük, az Excel szövegnek veszi az adatokat, ezért
számításokat nem tudunk rajtuk végrehajtani.
Az egyéni számformátumokat a Kezdőlapon a Szám csoportban lévő párbeszédpanel-
megnyitó ikonra kattintva érhetjük el. (A képen pirossal kiemelve!)
27. ábra Párbeszédpanel-megnyitó ikon
A kategóriák közül válasszuk ki az egyénit és írjuk be a formátumkódot!
15
Néhány egyéni formátum:
#;-#;"-" - Pozitív és negatív szám esetén megjeleníti az értéket, nulla esetén kihúzza a
cellát.
#,00" Ft";;; - Nulla és negatív szám esetén nem jelenít meg semmit, pozitív szám
esetén Ft végződéssel és két tizedes jeggyel megjeleníti az értéket.
#" db";-#" db";"-"; - Pozitív és negatív szám esetén db végződéssel megjeleníti az
értéket, nulla esetén kihúzza a cellát.
[Kék]#;[Zöld]-#;[Piros]0 - Pozitív szám esetén kék, negatív szám esetén zöld, 0
esetén piros színnel jeleníti meg a cella értékét.
#;#" Hiány" - Pozitív szám esetén megjeleníti az értéket, negatív szám esetén a Hiány
szót írja a szám után, 0 esetén üresen marad a cella.
#" hónap";"hiba"; - Pozitív szám esetén megjeleníti az értéket és a hónap szót, negatív
szám esetén a hiba szó jelenik meg, 0 esetén üresen marad a cella.
# ###" db" - Pozitív és negatív szám esetén ezres tagolással jeleníti meg az értéket db
végződéssel, 0 esetén csak a db szöveg jelenik meg.
# ##0" db" - Pozitív és negatív szám esetén ezres tagolással jeleníti meg az értéket db
végződéssel, 0 esetén 0 db jelenik meg.
16
3 Adatok védelme
Előfordul, hogy adatainkat szeretnénk védeni a módosítások ellen. Védeni lehet az egész
munkafüzetet, egy munkalapot vagy a munkalapon bizonyos cellákat.
3.1 Adatok érvényesítése

Az adatok érvényesítésével érhetjük el, hogy a cellákba ne lehessen akármilyen értéket beírni.
Ilyen lehet például, hogy fizetéseket tartalmazó oszlopokba ne lehessen negatív számot írni.
Ezzel a megoldással ki lehet védeni, hogy a jól megírt függvényeink hibaüzenetet adjanak egy
rossz bemeneti érték miatt.
Az adatok érvényesítéséhez jelöljük ki azokat a cellákat melyekre be szeretnénk állítani
valamilyen korlátozást (példánkban G3:G19)! Ezután az Adatok lapon az Adateszközök
csoporton belüli Érvényesítés parancsra kattintsunk! Itt három lehetőség közül választhatunk:
Érvényesítés, Érvénytelen adatok bekarikázása, Karikázás eltávolítása. Válasszuk az
Érvényesítést! A következő panelt kapjuk:
28. ábra Adatok érvényesítése
A Beállítások fülön a Bármilyen értéket állítsuk át Egyénire! Ekkor megjelenik egy Képlet
feliratú beviteli mező. Ide írjuk be a következőt: =G3:G19>=0. A cellatartományt egérrel is
kijelölhetjük.
A Figyelmeztető üzenet fülön be tudjuk állítani, hogy amikor aktív lesz a cella, akkor milyen
üzenet jelenjen meg. A Hibajelzés fülön azt a hibaüzenetet adhatjuk meg, mely egy
párbeszédablakban jelenik meg abban az esetben, ha a felhasználó nem megfelelő adatot írt a
cellába.
A fenti példában a G3:G19-es cellatartomány összes cellájába csak 0-nál nagyobb értéket
lehet beírni.
3.2 Munkafüzet védelme

A munkafüzet védelme lehetőséggel az egész Excel fájlt levédhetjük egy jelszóval. Ez úgy
működik, hogy a jelszó ismerete nélkül nem lehet megnyitni az állományt. Hasznos lehet
abban az esetben, ha úgy osztunk meg egy munkafüzetet, hogy egy olyan hálózati meghajtóra
17
töltjük fel az Excel fájlt, amit bárki elérhet. Az állományt így bárki letöltheti, de csak az tudja
megnyitni, akinek megmondtuk a jelszót.
Kattintsunk az Office gombra válasszuk ki az Előkészítés parancsot, ezen belül pedig a
Dokumentum titkosítását! A megjelenő panelen meg kell adnunk a jelszót. A kis és nagybetűk
között különbség van. Ügyeljünk arra, hogy a jelszót jegyezzük meg, mert ha elfelejtjük,
akkor mi sem tudjuk megnyitni a munkafüzetet.
3.3 Lapvédelem
A lapvédelem egy munkalapra vonatkozik. Ennek segítségével érhetjük el azt, hogy az egész
munkalap vagy a munkalapon néhány cella írásvédett legyen.
3.3.1 A teljes munkalap védelme

A teljes munkalap védelméhez kattintsunk jobb egér gombbal a munkalap nevén és a helyi
menüből válasszuk ki a lapvédelem parancsot! A következő panelt látjuk:
29. ábra Lapvédelem
A beviteli mezőbe írjuk be a jelszót és válasszuk ki, hogy mit szeretnénk védeni! Alapesetben
csak a cellák kijelölése engedélyezett a jelszó ismerete nélkül, nem lehet formázni, törölni,
módosítani a cellákat. Az OK gombra kattintva a jelszót még egyszer meg kell adni.
3.3.2 A munkalap egy részének védelme

Alapesetben a munkalap összes cellája zárolt. Ez azért érdekes, mert a jelszavas védelem a
zárolt cellákra vonatkozik. Ha csak bizonyos cellákat szeretnénk jelszóval védeni, akkor
először ki kell kapcsolni a zárolást a munkalapon, majd vissza kell kapcsolni a védeni kívánt
cellákra.
18
A zárolás kikapcsolásához jelöljük ki a teljes munkalapot. Ehhez a sorazonosítók fölött és az
oszlopazonosítók mellett található téglalapra kell kattintani:
30. ábra Teljes munkalap kijelölése
Ezután kattintsunk jobb egér gombbal a táblázatban és a helyi menüből válasszuk ki a Cellák
formázása parancsot! A védelem fülön a Zárolt elöl vegyük ki a kijelölést! Ezzel elértük, hogy
egy cella sem lesz zárolt, ezért a lapvédelem parancs teljesen hatástalan a munkalapon.
Jelöljük ki a védeni kívánt cellákat! Kattintsunk jobb egér gombbal, válasszuk ki a Cellák
formázása parancsot és a Védelem fülön kapcsoljuk vissza a zárolást!
Innentől kezdve ugyanúgy kell eljárni, mint a teljes munkalap védelménél. Az lesz a
különbség, hogy a védelem nem az egész munkalapra, hanem csak a zárolt cellákra
vonatkozik.
3.3.3 A védelem feloldása

A védelem feloldásához a munkalap nevén jobb egér gombbal kattintunk, majd a helyi
menüből kiválasztjuk a Lapvédelem feloldása parancsot. A jelszó megadása után a védett
cellák újra módosíthatók, formázhatók, törölhetők lesznek.
19
4 Diagramok
A diagramok segítségével adatainkat vizuális formában jeleníthetjük meg. Az Excelben több
különböző diagramtípus közül választhatunk: oszlop, vonal, torta, sáv, pont, egyéb. A
diagramtípusokon belül további lehetőségek állnak rendelkezésünkre.
4.1 Diagramok készítése

A diagramkészítés első és egyben legfontosabb lépése azoknak az adatoknak a kijelölése,
melyekből a diagramot készíteni szeretnénk. A kijelölésnél arra kell figyelnünk, hogy mindig
fentről lefele és balról jobbra haladunk. Nézzünk egy konkrét példát!
Az alkalmazottak.xlsx fájlt felhasználva készítsünk oszlopdiagramot, melyen szerepel
a dolgozó neve és a fizetése! Az ábrán látható módon jelöljük ki az adatokat úgy, hogy
először a neveket fentről lefele, majd CTRL gomb nyomva tartása mellett a fizetéseket
szintén fentről lefele.
31. ábra Diagramkészítés 1. lépés
Az adatok kijelölése után a Beszúrás lapról a Diagramok csoportból válasszuk ki a

csoportosított diagramot! Ekkor elkészül a következő diagram:
700000
600000
500000
400000
300000
200000
100000
0 Sorozatok1
Vígh Szabolcs
Kiss Elek
Kiss Éva
Kincses Nóra
Aba Sámuel
Erdei Nóra
Zala Zoltán
Révész Ibolya
Csabai Kinga
Dobó Mátyás
Nagy László
Pongrác Péter
Tóth Máté
Varga Kata
Faragó Roland
Kerekes Kelemen
Ridegh Béla
32. ábra Diagramkészítés 2. lépés
20
Ezzel a diagrammal még sok baj van, de az látszódik rajta, hogy az adatok megfelelően
vannak-e kijelölve. Az diagramnál mindig figyelnünk kell arra, hogy minden adat jól
látszódjék és kellően informatív legyen. A példánkban szereplő diagramról nem derül ki,
hogy miről készült. A nevek leolvashatók, tehát sejthetjük, hogy embereknek valamilyen
adatát ábrázoltuk. Első ránézésre felmerül egy pár kérdés. Mit jelenthetnek a számok? Mi az a
Sorozatok1? Nem lehetne egy kicsit igényesebbre formázni?
A Sorozatok1 a jelmagyarázat, mely ennél a diagramnál nem annyira fontos, mivel minden
egyes emberhez egy fizetés tartozik. Akkor lenne értelme a jelmagyarázatnak, ha a fizetés
mellett ugyanezen a diagramon egy másik adatot is ábrázolnánk, például az előző évi fizetést.
Ebben az esetben szükség lenne a jelmagyarázatra, hogy egyértelmű legyen, hogy melyik szín
ábrázolja az idei, és melyek a tavalyi fizetést. Mivel most nincs rá szükség töröljük! A
törléshez jelöljük ki az egérrel es a DEL billentyű leütésével a jelmagyarázat törlődik.
A következő lépésben adjunk címet a diagramnak! Menjünk át az Elrendezés lapra, majd
keressük meg a Címkék csoportot, azon belül pedig a Tengelycímek parancsot. Itt
beállíthatjuk, hogy a tengely címe a diagram fölött legyen. Ekkor megjelenik egy
szövegdoboz, melyben a Tengelycím szöveg szerepel. Ezt írjuk át Fizetésekre!
33. ábra Diagramcím megadása
Eljutottunk oda, hogy tudható, hogy mit ábrázoltunk a diagramon, de még nem derül ki, hogy
a fizetések milyen pénznemben vannak. Ehhez az Elrendezés lapon keressük meg a
Tengelycímek parancsot és a függőleges tengelyhez adjuk a Ft címet!
34. ábra Tengelycímek
21
A függőleges tengely beosztását is át lehet állítani 100.000 Ft-ról kisebbre, hogy könnyebben
le lehessen olvasni az adatokat. Ehhez kattintsunk jobb egér gombbal a függőleges tengelyre
és válasszuk ki a Tengely formázása parancsot!
35. ábra Tengely formázása
A Tengely formázása panelen keressük meg a fő léptéket és állítsuk át 50.000-re!
36. ábra Fő lépték
Az elkészített diagramot áthelyezhetjük másik munkalapra a Tervezés lapon a Diagram

áthelyezése paranccsal. Itt kiválaszthatjuk, hogy objektumként egy másik munkalapra
kerüljön, vagy pedig készüljön egy teljesen új munkalap, melyen csak a diagram látható.
Válasszuk az új munkalapot!
37. ábra Diagram áthelyezése
22
A kész diagram így néz ki:
38. ábra Fizetések diagram
4.2 Diagramok csatolása

Lehetőség van arra, hogy az adatok az egyik munkafüzetben, a diagram pedig egy másik
munkafüzetben legyen. Az is megoldható, hogy egy PowerPoint prezentációba vagy egy
Word dokumentumba szúrunk be diagramot, oly módon, hogy az adatok később is
megváltoztathatóak lesznek.
23
5 Függvények használata
5.1 Dátum- és időfüggvények
MA() – ennek a függvénynek nincs argumentuma, a mai dátumot adja eredményül.
ÉV(időérték) – az argumentumként megadott dátumból az évszámot adja vissza
HÓNAP(időérték) – az argumentumként megadott dátumból a hónapot adja vissza
NAP(időérték) – az argumentumként megadott dátumból a napot adja vissza
HÉT.NAPJA(dátumérték;vissza_típus) – megadja, hogy egy dátum melyik napra esett
Nyissuk meg az alkalmazottak.xlsx állományt! Szúrjunk be egy újabb oszlopot a
születési dátum mellé! Az oszlopnak adjuk az életkor címet! Ebbe az oszlopba fogjuk
kiszámolni az alkalmazottak életkorát. Ezt a feladatot többféleképpen meg lehet oldani.
Az egyik lehetőség az hogy a mai dátumból kivonjuk a születési dátumot, ezzel megkapjuk
azt, hogy ki hány napot élt. Ezt a hányadost el kell osztani 365-tel és megkapjuk az évek
számát:
=(MA()-C3)/365
A szökőévek nincsenek figyelembe véve, ezért nem lesz teljesen pontos a kapott eredmény.
A másik lehetőség, hogy csak az évszámokat figyelem. A mai dátumból és a születési
dátumból is kiszedem az évszámot és csak az évszámokat veszem figyelembe a
különbségképzésnél:
=ÉV(MA())-ÉV(C3)
Ennek a megoldásnak az a hátrány, hogy nem veszi figyelembe a hónapokat és a napokat,
azaz nem tudjuk, hogy a kapott évet már betöltötte vagy be fogja tölteni az idén.
5.2 Matematikai függvények

SZUMHA(tartomány;kritérium;összeg_tartomány) – a kritériumban megadott feltételeknek
eleget tevő cellákat összegzi
A cukraszda.xlsx állományban egy cukrászda eladási adatait látjuk. Az A30-as cellától
kezdődően van egy kis segédtáblázat, melybe szeretnénk meghatározni terméktípusonként az
eladott mennyiségeket. A C32-es cellába a hétfőn eladott rétesek számát kell látnunk. Szúrjuk
be a SZUMHA függvényt!
A tartomány argumentumban arra a tartományra vonatkozik, melyre a feltételt
megfogalmazzuk. Esetünkben ez a terméktípusokat tartalmazó tartomány, az A2:A23. A
kritérium argumentumba a feltételt kell beírnunk, vagy hivatkoznunk kell arra a cellára, mely
tartalmazza a feltételt. Esetünkben ez a C32-es cella. Az összeg_tartomány az a számokat
tartalmazó tartomány, melyeket össze kell adni. Esetünkben ez a D2:D23.
24
Ez a függvény kiszámítja, hogy hétfőn mennyi rétest adtak el összesen. Ugyanilyen módon
összegezhető a többi terméktípus eladási adata is. Amennyiben másolni szeretnénk a képletet,
akkor a megfelelő cellákat meg kell kötni.
A megoldás:
39. ábra SZUMHA függvény

=SZUMHA($A$2:$A$23;$A32;D$2:D$32)
5.2.1 Kerekítés
Az Excelben lényeges különbség van a kerekítés és a formázás között. Ha kiszámolunk egy
átlagot, akkor általában oly módon oldjuk meg a „kerekítést”, hogy a cellát megformázzuk.
Így az Excel a tizedes törtet kerekítve mutatja, de valójában a pontos értéket tárolja. Ez azért
fontos, mert ha ezt a cellát szeretnénk egy további számításnál felhasználni, akkor nem
mindegy, hogy a cellában milyen érték van.
Ha kerekített értékkel kell továbbszámolnunk, akkor valamilyen kerekítő függvényt kell
használnunk. A kerekítő függvények a matematikai kategóriában találhatóak, melyet
megtalálunk a képletek lapon:
40. ábra Matematikai függvények
25
KEREK.FEL(szám;hány_számjegy) – a számot felfelé kerekíti, megadott számú tizedes
jegyig. Ha a hány_számjegy argumentumba 0-t írunk, akkor egészekre kerekít.
Írjuk az A1-es cellába a következő értéket: 5,67
Példa
41. ábra KEREK.FEL függvény
Az eredmény 6 lesz. A Szerkesztőlécen ezt látjuk:

=KEREK.FEL(A1;0)
KEREK.LE(szám;hány_számjegy) – a számot lefelé kerekíti, megadott számú tizedes jegyig.
Példa
42. ábra KEREK.LE függvény

=KEREK.LE(A1;0)
26
KEREKÍTÉS(szám;hány_számjegy) – a számot a matematikai szabályoknak megfelelően
kerekíti, megadott számú tizedes jegyig. Ha a hány_számjegy argumentumba 0-t írunk, akkor
egészekre kerekít.
Példa
43. ábra KEREKÍTÉS függvény

=KEREKÍTÉS(A1;0)
INT(szám) – a számot lefelé kerekíti a legközelebbi egészre.
Példa
44. ábra INT függvény

=INT(A1)
27
CSONK(szám;hány_számjegy) – a számot egészre vagy megadott számú tizedesre csonkol.
Ez a függvény igazából nem kerekít, egyszerűen csak levág a szám tört részéből egy darabot,
vagy az egész tört részt.
Példa
45. ábra CSONK függvény
Az eredmény 5,6 lesz. A Szerkesztőlécen ezt látjuk:

=CSONK(A1;1)
5.3 Statisztikai függvények használata

ÁTLAGHA(tartomány;kritérium;átlag_tartomány) – a kritériumban megadott feltételeknek
eleget tevő cellákat átlagolja.
Működését tekintve teljesen hasonló a SZUMHA függvényhez, annyi különbséggel, hogy
nem összeget, hanem átlagot számol.
Nyissuk meg az alkalmazottak.xlsx állományt! Az A22-es cellába szeretnénk
meghatározni a programozók átlagfizetését. Szúrjuk be az ÁTLAGHA függvényt a
statisztikai kategóriából! A tartomány argumentumba azt a tartományt kell megadni, melyre
a feltétel vonatkozik. Esetünkben ez a munkaköröket tartalmazó tartomány, F3:F19. A
kritérium argumentumba írjuk be, hogy programozó! Természetesen cellára is
hivatkozhatunk. Az átlag_tartomány argumentumba azt a tartományt kell megadni, amit
átlagolni szeretnénk. Esetünkben ez a fizetéseket tartalmazó tartomány, G3:G19.
46. ábra ÁTLAGHA függvény
28
A szerkesztőlécen ezt látjuk:
=ÁTLAGHA(F3:F19;"programozó";G3:G19)
DARAB(érték1;érték2…) – megszámolja, hogy a megadott tartományban mennyi olyan cella
van, mely számokat tartalmaz.
Nyissuk meg a tavolugras.xlsx állományt! A táblázatban egy távolugrás verseny
eredményeit látjuk. A számok azt jelentik, hogy mekkorát ugrott a versenyző, az x pedig azt,
hogy érvénytelen volt az ugrása. A J oszlopba azt szeretnénk meghatározni, hogy mennyi
érvényes ugrás volt versenyzőnként. A J2 cellába szúrjuk be a DARAB függvényt és az
érték1 argumentumába adjuk meg a D2:I2 tartományt!
47. ábra DARAB függvény

=DARAB(D2:I2)
DARAB2(érték1;érték2…) – megszámolja, hogy a megadott tartományban mennyi nem üres
cella van.
DARABÜRES(tartomány) – megszámolja, hogy egy tartományban mennyi üres cella van.
29
DARABTELI(tartomány;kritérium) – megszámolja, hogy a megadott tartományban mennyi
olyan cella van, mely eleget tesz a megadott feltételeknek.
Nyissuk meg a tavolugras.xlsx állományt! A C12-es cellába határozzuk meg, hogy
hány versenyzője indult a Kalocsai Rozmárok nevű csapatnak! Szúrjuk be a DARABTELI
függvényt! A tartomány argumentumba azt a tartományt kell megadni, melyre a feltétel
vonatkozik. Esetünkben az a C2:C10. A kritériumhoz írjuk be, hogy Kalocsai Rozmárok!
Természetesen cellára is hivatkozhatunk.
48. ábra DARABTELI függvény

=DARABTELI(C2:C10;”Kalocsai Rozmárok”)
KICSI(tömb;k) – kiválasztja a megadott tartományból a k-adik legkisebb elemet.
NAGY(tömb;k) – kiválasztja a megadott tartományból a k-adik legnagyobb elemet.
Nyissuk meg a tavolugras.xlsx állományt! Határozzuk meg a J12-es cellába, hogy
mekkora volt a 2. legnagyobb ugrás! Szúrjuk be a NAGY függvényt. A tömb argumentumba
meg kell adni az összes ugrást, esetünkben ez a D2:I10. A k argumentumba írjuk, hogy 2!
49. ábra NAGY függvény

=NAGY(D2:I10;2)
Amennyiben a k argumentumba 1-et írunk, akkor a NAGY függvény úgy működik, mint a
MAX függvény.
30
5.4 Szövegfüggvények
Szövegkezelő függvényekről az 1.2-es fejezetben már volt szó, a példák ott megtalálhatók.
BAL(szöveg;hány_karakter) – a megadott szöveg bal oldaláról megadott számú karaktert ad
vissza.
JOBB(szöveg;hány_karakter) – a megadott szöveg jobb oldaláról megadott számú karaktert
ad vissza.
HOSSZ(szöveg) – a megadott szöveg karaktereinek számát adja vissza.
SZÖVEG.KERES(keres_szöveg;szöveg;kezdet) – azt adja meg, hogy egy karaktersorozat
hányadik karaktertől kezdődik.
ÉRTÉK(szöveg) – egy szöveget számmá alakít.
HELYETTE(szöveg;régi_szöveg;új_szöveg;melyiket) – a szöveget úgy adja vissza, hogy
megkeresi a régi szöveget és kicseréli az új szövegre.
NAGYBETŰS(szöveg) – a megadott szöveget nagybetűssé alakítja.
KISBETŰ(szöveg) – a megadott szöveget kisbetűssé alakítja.
ÖSSZEFŰZ(szöveg1;szöveg2…) – több szöveget fűz össze egyetlen szöveggé.
TNÉV(szöveg) – a megadott szöveg minden szavának első betűjét nagybetűssé alakítja.
TRIM(szöveg) – egy szövegből eltávolítja a felesleges szóközöket.
5.5 Pénzügyi függvények használata

JBÉ(ráta;időszakok_száma;részlet;mai_érték;típus) – egy befektetés jövőbeli értékét számítja
ki, ismétlődő állandó kifizetéseket és kamatokat figyelembe véve.
Készítsük el az alábbi táblázatot!
50. ábra Jövőbeli érték
31
A B6-os cellába szúrjuk be a JBÉ függvényt! A ráta a B4-es cella lesz, az időszakok száma a
B3-as cella, a részlet 0, a mai_érték pedig a B2-es cella. Ha nem akarunk negatív számot
kapni, akkor a B2 helyett –B2-t írjunk!
51. ábra JBÉ függvény

=JBÉ(B4;B3;0;-B2)
A függvény kiszámítja, hogy ha 1 000 000 Ft-ot 15 évre lekötünk évi 5%-os kamattal, akkor
mennyi lesz a megtakarításunk összege a futamidő végén.
RÉSZLET(ráta;időszakok_száma;mai_érték;jövőbeli_érték;típus) – a kölcsönre vonatkozó
törlesztési összeget számítja ki állandó nagyságú törlesztő részletek és állandó kamatláb
esetén.
52. ábra Részlet
32
A B6-os cellába szúrjuk be a RÉSZLET függvényt! A ráta B4/12 lesz, mert havi törlesztő
részletet szeretnénk számolni, az időszakok száma B3*12, a mai érték B2. Ha pozitív számot
szeretnénk kapni, akkor B2 helyett –B2-t írjunk!
53. ábra RÉSZLET függvény

=RÉSZLET(B4/12;B3*12;-B2)
A függvény kiszámítja, hogy ha 8 000 000 Ft kölcsönt 15 évre, 12%-os kamattal felveszünk,
akkor mennyi lesz a havi törlesztő részlet. A függvény csak a kamattal számol, nem veszi
figyelembe az egyéb banki költségeket.
RÁTA(időszakok száma;részlet;jelen_érték;jövőbeli_érték;típus…) – egy kölcsön vagy
befektetési időszak esetén az egy időszakra eső kamatláb nagyságát számítja ki.
54. ábra Ráta
33
A B6-os cellába szúrjuk be a RÁTA függvényt! Az időszakok száma B3*12, a részlet –B4, a
jelen érték pedig B2. A függvény kiszámítja, hogy ha 8 000 000 Ft kölcsönt 15 évre
felveszünk, és 80 000 Ft a havi törlesztő részlet, akkor mennyi a havi kamat. Amennyiben az
éves kamatra vagyunk kíváncsiak, akkor a függvény értékét meg kell szoroznunk 12-vel.
55. ábra RÁTA függvény

=RÁTA(B3*12;-B4;B2)*12
5.6 Mátrix (Kereső) függvények használata

FKERES(keresési_érték;tábla;oszlop_szám;tartományban_keres) – egy tábla első oszlopában
megkeres egy értéket, majd annak sora és az oszlop_szám argumentumban megadott oszlop
metszéspontjában lévő értéket adja eredményül. Alapesetben a táblázatnak az első oszlop
szerint rendezettnek kell lennie.
Nyissuk meg az osztaly.xlsx állományt! A táblázat egy osztály néhány tanulójának az
érdemjegyeit és átlagát tartalmazza. Szeretnénk meghatározni az átlag és az A13:B17-es
tartományban lévő segédtáblázat alapján a minősítéseket.
56. ábra osztaly.xlsx
34
Az I2-es cellába szúrjuk be az FKERES függvényt! A keresési érték az átlag lesz, H2-es cella.
A tábla az A13:B17-es segédtáblázat. Már most gondoljunk arra, hogy másolni szeretnénk a
függvényt, ezért kössük meg a sorhivatkozásokat! Az oszlop_szám annak az oszlopnak a
száma, melyből az eredményt meg akarjuk kapni. A segédtábla második oszlopában vannak a
minősítések, ezért ide 2-t írunk. A tartományban keres egy logikai érték, mely igaz vagy
hamis lehet. Ha hamis, akkor pontos egyezés szükséges, ez azt jelentené, hogy a keresési
értéknek szerepelnie kellene a segédtáblában. Esetünkben ez most nem jó, mert a segédtábla
nem tartalmazza az összes átlagot. A tartományban_keres argumentumba írjuk be, hogy
igaz. Ilyenkor a segédtáblának első oszlop szerint rendezettnek kell lennie.
57. ábra FKERES függvény

=FKERES(H2;A$13:B$17;2;IGAZ)
VKERES(keresési_érték;tábla;sor_szám;tartományban_keres) – egy tábla első sorában
megkeres egy értéket, majd annak oszlopa és a sor_szám argumentumban megadott sor
metszéspontjában lévő értéket adja eredményül. Alapesetben a táblázatnak az első sor szerint
rendezettnek kell lennie.
A VKERES függvényt, akkor kell használni, ha a segédtáblázat nem oszlopok, hanem sorok
szerint rendezett.
INDEX(tömb;sor_szám;oszlop_szám) – a tömb sor_szám és oszlop_szám argumentum
metszéspontjában lévő értéket adja vissza.
HOL.VAN(keresési_érték;tábla;egyezés_típus) – a keresési értéket megkeresi egy sorban
vagy egy oszlopban és megmondja hogy hányadik helyen találta meg.
Nyissuk meg az irszamok.xlsx állományt! A táblázat az összes magyarországi
irányítószámot tartalmazza, a hozzá tartozó település nevével és a megyével. Készítsünk egy
olyan keresőt, mely a település neve alapján megmondja az irányítószámot és a megyét!
35
Az E5-ös cellába írjuk be, hogy Település, az F5-be Irányítószám, a G5-be Megye. Az E6-os
cellába írjunk be egy tetszőleges településnevet. A feladatot nem lehet FKERES függvénnyel
megoldani, az adatok átrendezése nélkül.
58. ábra irszamok.xlsx
A megoldás:
Az F6-os cellába szúrjuk be az INDEX függvényt! A függvénynek két argumentumlistája
van, nekünk az elsőre van szükségünk (tömb;sor_szám;oszlop_szám). A tömb argumentumba
egy táblázatot kell megadni, esetünkben ez az A2:C3579. A sor_szám argumentumba be kell
szúrni a HOL.VAN függvényt. A HOL.VAN függvény keresési értéke a település (E6-os
cella), a tábla a településeket tartalmazó oszlop, azaz a B2:B3579-es tartomány, az egyezés
típusa 0, mert pontos értéket keresünk. Térjünk vissza az INDEX függvényhez! Az
oszlop_szám argumentumba írjunk egy 1-est, mert az irányítószámok az első oszlopban
vannak.
59. ábra INDEX függvény
36
60. ábra HOL.VAN függvény

=INDEX(A2:C3579;HOL.VAN(E6;B2:B3579;0);1)
Hasonlóan lehet megoldani a megye megadását is:
=INDEX(A2:C3579;HOL.VAN(E6;B2:B3579;0);3)
A különbség az INDEX függvény oszlop_szám argumentumában van, hiszen most a megyére
vagyunk kíváncsiak, mely a 3. oszlopban található. A többi argumentum azért változatlan,
mert ugyanúgy a település neve alapján keresünk.
5.7 Logikai függvények használata

HA(logikai_vizsgálat;érték_ha_igaz;érték_ha_hamis) – megnézi, hogy a logikai vizsgálatban
megadott kifejezés igaz-e vagy sem. Ha igaz, akkor az érték_ha_igaz argumentumban
megadott értéket adja vissza, különben pedig az érték_ha_hamisban megadott értéket.
Nyissuk meg az osztaly.xlsx állományt! A J oszlopba határozzuk meg, hogy a tanuló
megbukott-e matematikából. Amennyiben megbukott, írjuk a J oszlopba, hogy igen, ellenkező
esetben a cella maradjon üres.
37
Szúrjuk be a J2-es cellába a HA függvényt. Az első argumentum a logikai_vizsgálat,
melynek értéke igaz vagy hamis. A logikai vizsgálatunk az lesz, hogy B2=1, azaz vizsgáljuk,
hogy a tanuló matematika jegye egyes-e. Az érték_ha_igaz argumentumba írjuk be, hogy
„igen”, az érték_ha_hamishoz pedig írjunk be 2 idézőjelet egymás mellé. Ez azért szükséges,
mert ha nem teljesül a feltétel, akkor alapesetben a cellába HAMIS logikai érték kerülne.
61. ábra HA függvény

=HA(B2=1;”igen”;””)
Az érték_ha_igaz és érték_ha_hamis argumentumokba nemcsak szöveget, hanem számot,
cellahivatkozást, képletet és függvényt is írhatunk.
ÉS(logikai1;logikai2…) – logikai értéket ad vissza. Eredménye igaz, ha az összes logikai
kifejezés értéke igaz. Eredménye hamis, ha legalább egy logikai kifejezés értéke hamis.
VAGY(logikai1;logikai2…) – logikai értéket ad vissza. Eredménye igaz, ha legalább egy
logikai kifejezés értéke igaz. Eredménye hamis, ha az összes logikai kifejezés értéke hamis.
A HA függvény csak egy cellának az értékét tudja vizsgálni, azonban előfordul olyan feladat
is, amikor több különböző cella értékét kell vizsgálnunk. Ilyenkor szükségünk lehet az ÉS és a
VAGY függvényekre.
Nyissuk meg az osztaly.xlsx állományt! A K oszlopba határozzuk meg, hogy a tanuló
megbukott-e bármilyen tantárgyból! A feladatot kétféleképpen is megoldhatjuk.
38
Az egyik lehetőség a HA függvénybe ágazott ÉS függvény. Szúrjuk be a K2-es cellába a HA
függvényt, a logikai_vizsgálat argumentumba pedig az ÉS függvényt. Az ÉS függvény több
logikai vizsgálatot is el tud végezni. akkor ad igaz értéket, ha mindegyik logikai vizsgálat
eredménye igaz. Akkor nem bukott meg a tanuló, ha egyik jegye sem 1-es. Az ÉS függvény
logikai vizsgálatai: B2<>1, C2<>1, D2<>1, E2<>, F2<>1, G2<>1. A HA függvény
érték_ha_igaz argumentumába kell most a két idézőjelet írni, mert most azt néztük, hogy ha
a tanuló egyik jegye sem egyes, akkor nem bukott. Az érték_ha_hamishoz írjuk be, hogy
„igen”.
62. ábra HA függvénybe ágyazott ÉS függvény
63. ábra ÉS függvény
Vegyük észre az ablak jobb szélén lévő görgetősávot!

=HA(ÉS(B2<>1;C2<>1;D2<>1;E2<>1;F2<>1;G2<>1);"";"igen")
39
A másik lehetőség a VAGY függvény beágyazása a HA függvénybe. Most úgy közelítjük
meg a feladatot, hogy azt vizsgáljuk, kapott-e valamiből egyest. Szúrjuk be a HA függvényt, a
logikai_vizsgálat argumentumba pedig a VAGY függvényt, mely akkor ad igaz eredményt,
ha bármelyik teljesül a logikai vizsgálatok közül. A VAGY függvény logikai vizsgálatai:
B2=1, C2=1, D2=1, E2=, F2=1, G2=1. A HA függvény érték_ha_igaz argumentumába írjuk
be, hogy „igen”, az érték_ha_hamis argumentumába pedig két idézőjelet egymás mellé.
64. ábra HA függvénybe ágyazott VAGY függvény
65. ábra VAGY függvény

=HA(VAGY(B2=1;C2=1;D2=1;E2=1;F2=1;G2=1);"igen";"")
HAHIBA(érték;érték_hiba_esetén) – ha az érték hiba, akkor az érték_hiba_esetén
argumentumban megadott értéket adja vissza, különben pedig az értéket
40
6 Adatbázis-kezelés Excelben
Az Excelben van lehetőségünk alapvető adatbázis-kezelő feladatok elvégzésére.
Táblázatainkból kiszűrhetjük a bizonyos feltételeknek eleget tevő adatokat, ezekkel az
adatokkal különböző számításokat végezhetünk.
6.1 Automata szűrés

Az automata szűrés a legismertebb és legegyszerűbb adatbázis-kezelő funkció.
Bekapcsolásához kattintsunk bele a táblázatba, majd az Adatok lapon válasszuk ki a Szűrő
parancsot:
66. ábra Automata szűrő bekapcsolása
Ennek hatására a táblázatban az oszlopfeliratok mellett megjelenik egy lenyíló lista. Ebben a
listában szerepel az oszlopban lévő összes különböző adat. Amelyik ki van jelölve, az
megjelenik. Ha azt szeretnénk, hogy csak a budapesti lakosok jelenjenek meg, akkor a város
melletti lenyíló listában csak a Budapest legyen kijelölve:
67. ábra Automata szűrő használata
Ekkor az történik, hogy azokat a sorokat elrejti ez Excel, ahol a város oszlopban nem a
Budapest szó szerepel.
Több oszlopra is beállíthatunk ehhez hasonló feltételeket. A feltételek között ÉS kapcsolat
van. Ez azt jelenti, ha beállítom a városra oszlopra a Budapest feltételt és ugyanezt
megteszem a születési helynél is, akkor csak azoknak az embereknek az adati jelennek meg,
akik Budapesten születtek és Budapesten élnek.
41
6.2 Irányított szűrés
Az irányított szűréssel összetett szűrési feladatok is megoldhatóak. A szűrés legfontosabb
része a kritériumtábla megfelelő elkészítése. Első feladatként irányított szűréssel szűrjük ki a
budapesti lakosokat az alkalmazottak.xslx munkafüzet táblázatából!
első lépés a kritériumtábla elkészítése, mely legalább 2 cellából áll, egy mezőnévből
(oszlopfelirat) és egy feltételből. Az A22-es cellába írjuk be, hogy város, az A23-asba pedig,
hogy Budapest.
Második lépés az Adatok lapon a rendezés és szűrés csoporton belüli Speciális gombra
kattintás. ennek hatására megnyílik az Irányított szűrés panel. Az adatokat szűrhetjük helyben
vagy más helyre. Ha a helyben szűrést választjuk, akkor az történik, mint az automata
szűrésnél, a feltételnek eleget nem tevő cellákat elrejti. Válasszuk most azt, hogy más helyre
másolja!
A listatartomány az adattáblánk lesz, figyeljünk arra, hogy jelöljük bele az oszlopfeliratokat
is, A2:G19. A szűrőtartomány a kritériumtábla A22:A23. A hova másolja mellé egy cellát
elég megadni, legyen ez az A25.
68. ábra Irányított szűrés
Amennyiben mindent jól beállítottunk és az OK gombra kattintunk akkor az eredeti táblázat

alatt meg fog jelenni azoknak az alkalmazottaknak az összes adata, akik Budapesten élnek.
Mi a helyzet akkor, ha több feltételt szeretnénk megadni? A kritériumtáblában szerepelhet
több mezőnév és több feltétel is. Ha azoknak az alkalmazottaknak az összes adatát szeretnénk
látni, akik Budapesten élnek és Budapesten születtek, akkor a kritériumtábla így néz ki:
69. ábra Irányított szűrés ÉS kapcsolat
Mivel egymás mellé, egy sorba került a két feltétel, ezért ÉS kapcsolat lesz közöttük, azaz
mindkettőnek egyszerre kell teljesülnie.
42
Szűrjük ki azoknak az alkalmazottaknak az összes adatát, akik Budapesten születtek vagy
Budapesten élnek. Ehhez a következő kritériumtáblát kell használni:
70. ábra Irányított szűrés VAGY kapcsolat
A két feltétel nem egy sorban van ezért elég csak az egyiknek teljesülni, azonban a kettő nem
zárja ki egymást. Olyan alkalmazottaknak látom az összes adatát, akik Budapesten születtek
vagy Budapesten élnek, de az is lehet, hogy egyszerre teljesül a két feltétel.
6.3 Adatbázis-kezelő függvények

AB.ÁTLAG(adatbázis;mező;kritérium) – egy adatbázisban a kritérium argumentumban
megfogalmazott feltételeknek eleget tevő, a mező argumentumban megadott oszlop celláinak
az átlagát számítja ki
Nyissuk meg az alkalmazottak.xlsx állományt!
71. ábra alkalmazottak.xlsx
Az A22-es cellába határozzuk meg a programozók átlagfizetését! Ehhez szükséges egy

kritériumtábla, mely teljesen úgy épül fel, mint az irányított szűrésnél már láttuk. A B22-es
cellába írjuk be, hogy Munkakör, a B23-asba pedig, hogy programozó.
72. ábra Kritériumtábla 1
43
Az A22-es cellába szúrjuk be az AB.ÁTLAG függvényt! Az első argumentum az adatbázis,
esetünkben az A2:G19-es tartomány. Fontos, hogy az adatbázis megadásánál az
oszlopfeliratok is benne legyenek a megadott tartományba. A mező argumentum annak az
oszlopnak a száma az adatbázison belül, melynek az átlagát ki szeretnénk számolni. A
fizetések a 7. oszlopban vannak az adatbázison belül, ezért a mező argumentum értéke 7. A
kritériumhoz adjuk meg a kritériumtáblát, B22:B23.
73. ábra AB.ÁTLAG függvény

=AB.ÁTLAG(A2:G19;7;B22:B23)
AB.SZUM(adatbázis;mező;kritérium) – egy adatbázisban a kritérium argumentumban
az összegét számítja ki.
Adjuk össze a budapesti könyvelők és budapesti programozók fizetését az A24-es cellába! A
B24-es cellától kezdve, készítsük el az alábbi kritériumtáblát:
44
Az A24-es cellába szúrjuk be az AB.SZUM függvényt! Az adatbázis az A2:G19-es
tartomány, a mező 7, a kritérium pedig a B24:C26-os tartomány.
75. ábra AB.SZUM függvény

=AB.SZUM(A2:G19;7;B24:C26)
Amennyiben a feltétel egyszerű, azaz csak egy mezőre vonatkozik, akkor az AB.SZUM
függvény helyett használható a SZUMHA is.
AB.DARAB(adatbázis;mező;kritérium) – egy adatbázisban a kritérium argumentumban
megfogalmazott feltételeknek eleget tevő, a mező argumentumban megadott oszlop, számot
tartalmazó celláinak a darabszámát adja vissza.
Számoljuk meg, hogy hány embernek nagyobb a fizetése 200 000 Ft-nál az A28-as cellába!
Készítsük el az alábbi kritériumtáblát a B28-as cellától kezdve:
Az A28-as cellába szúrjuk be az AB.DARAB függvényt! Az adatbázis az A2:G19-es

tartomány, a mező 7, a kritérium pedig a B28:B29-es tartomány.
77. ábra AB.DARAB függvény
45
=AB.DARAB(A2:G19;7;B28:B29)
A fenti feladat megoldható a DARABTELI függvénnyel is az alábbi módon:
78. ábra DARABTELI függvény

=DARABTELI(G3:G19;”>200000”)
Akkor érdemes az AB.DARAB függvényt használni, ha a feltétel összetett, azaz nemcsak egy
mezőre vonatkozik.
AB.MAX(adatbázis;mező;kritérium) – egy adatbázisban a kritérium argumentumban
a legnagyobb elemét adja vissza.
Határozzuk meg mennyi a legnagyobb vidéki fizetés az A32-es cellába! A B32-es cellától
kezdve készítsük el az alábbi kritériumtáblát:
Az A32-es cellába szúrjuk be az AB.MAX függvényt! Az adatbázis az A2:G19-es tartomány,

a mező 7, a kritérium pedig a B32:B33-as tartomány.
80. ábra AB.MAX függvény

46
=AB.MAX(A2:G19;7;B32:B33)
AB.MIN(adatbázis;mező;kritérium) – egy adatbázisban a kritérium argumentumban
a legkisebb elemét adja vissza.
Határozzuk meg mennyi a legkisebb adminisztrátori fizetés az A35-ös cellába! A B35-es
cellától kezdve készítsük el az alábbi kritériumtáblát:
Az A35-ös cellába szúrjuk be az AB.MIN függvényt! Az adatbázis az A2:G19-es tartomány,

a mező 7, a kritérium pedig a B35:B36-os tartomány.
82. ábra AB.MIN függvény

=AB.MIN(A2:G19;7;B35:B36)
AB.MEZŐ(adatbázis;mező;kritérium) – egy adatbázisból a kritérium alapján a mező
argumentumban megadott oszlopban megkeres egy értéket és ezt adja vissza.
Határozzuk meg, hogy ki lakik Isaszegen a Fő utca 34-ben az A38-as cellába! A B38-es
cellától kezdve készítsük el az alábbi kritériumtáblát:
47
Az A38-as cellába szúrjuk be az AB.MEZŐ függvényt! Az adatbázis az A2:G19-es
tartomány, a mező 1, a kritérium pedig a B38:C39-es tartomány.
84. ábra AB.MEZŐ függvény

=AB.MEZŐ(A2:G19;1;B38:B39)
Fontos megjegyezni, hogy az AB.MEZŐ csak akkor ad jó eredményt, ha csak egy alkalmazott
lakik Isaszegen a Fő u. 34-ben.
Akkor érdemes használni, ha a keresési feltétel összetett.
48
7 Elemzések
7.1 Kimutatások készítése
A cukraszda.xlsx munkafüzet egy cukrászda eladási adatait tartalmazza:
85. ábra A cukraszda.xlsx
A napok alatti számok azt jelentik, hogy az adott termékből hány darabot adtak el.
Ezekből az adatokból szeretnénk függvények használata nélkül kimutatásokat készíteni.
Kattintsunk bele a táblázatba és a Beszúrás lapról válasszuk ki a Kimutatás parancsot! A
felugró Kimutatás létrehozása panelen a tartomány automatikusan kitöltésre kerül. A
kimutatás helye lehet létező munkalap vagy új munkalap. Az új munkalapot választva
automatikusan megnyílik. A képernyő jobb oldalán látjuk a kimutatás mezőlistát, ahol be
tudjuk állítani, hogy milyen adatokat szeretnénk a kimutatásban szerepeltetni.
86. ábra Kimutatás mezőlista
A fenti beállítást alkalmazva a kimutatásban látjuk terméktípusonként a hétfői valamint a

keddi eladási adatok összegét.
49
Ha nem szeretnénk az összes terméket szerepeltetni a kimutatásban, akkor a Jelentésszűrőhöz
hozzá kell adnunk a termék elnevezését, majd be kell állítanunk, hogy mely termékek adataira
vagyunk kíváncsiak.
Az alapértelmezett összeg függvényt is át lehet állítani úgy, hogy átlagot, minimumot,
maximumot, darabszámot számoljon. Ennek megfelelően a Kimutatás mezőlista alsó része a
következőképpen módosul:
87. ábra Jelentésszűrő
A kimutatások készítésével gyorsan, függvények nélkül igényes táblázatokat lehet készíteni.

Az alábbi kimutatásban a tortaszelet terméktípus kivételével megjelenítjük, hogy melyik
terméktípusból mennyit adtak el napokra lebontva.
88. ábra Egy kész kimutatás
50
8 Célérték keresés
89. ábra Százalék számítás
A B4-es cellába határozzuk meg képlet segítségével az emelt fizetést! Használhatjuk a

következő képletet: =B2+B2*B3. Ez nem volt különösebben nehéz feladat, az eredmény
137 500 Ft.
Mi a helyzet akkor, ha nem a fizetésemelés mértékét, hanem az emelt fizetést tudom és arra
vagyok kíváncsi, hogy az hány százalékos emelés lesz? Erre a feladatra lehet egy másik
képletet használni és megkapjuk az eredményt.
Az Excel azonban ad lehetőséget arra, hogy a fenti táblázatból és a fenti képletből kiindulva
oldjuk meg a feladatot. Ez lesz a célérték keresés.
Az Adatok lapról válasszuk ki a Lehetőségelemzés parancsot, azon belül pedig a Célérték

keresést:
90. ábra Cél érték keresés
A Célérték keresése panelen meg kell adnunk a paramétereket. A célcella a B4-es cella lesz, a
célérték a megadni kívánt emelt fizetés (pl. 140 000 Ft), a módosuló cella pedig a B3-as cella.
91. ábra Célérték keresése panel
51
Az OK gombra kattintva megkapjuk az eredményt. Ha 140 000 Ft-ra emeljük a fizetést, akkor
ez 12%-os emelést jelent.
A célérték keresést használhatjuk törlesztő részlet számítására is. Készítsük el az alábbi

táblázatot:
92. ábra Törlesztő részlet
A B6-os cellába szúrjuk be a RÉSZLET függvényt! A ráta B3/12 lesz, az időszakok száma
B4*12, a mai érték –B2.
=RÉSZLET(B3/12;B4*12;-B2)
Megkapjuk a havi törlesztő részlet összegét, mely 29 351 Ft. Célérték kereséssel
meghatározhatjuk, hogy mennyi hitelt vehetünk fel akkor, ha a futamidő és a kamat
változatlan, de nagyobb havi részletet tudunk vállalni.
Ebben az esetben a célcella a B6-es cella lesz, a célérték a vállalt törlesztő részlet (pl. 35 000),
a módosuló cella pedig a B2-es cella.
Hasonló módon megoldható a futamidő és a kamat változtatása is.
52
9 Solver
A Solver egy optimalizáló eszköz, mely alapesetben nincs bekapcsolva. A bekapcsolásához a
Fájl menüből válasszuk ki a Beállítások parancsot, majd a Bővítmények kategóriát. Keressük
meg a Solver bővítményt, válasszuk ki, majd kattintsunk az Ugrás gombra.
93. ábra Solver bekapcsolása
Az Ugrás gombra kattintva előugrik a Bővítménykezelő ablak, itt tegyünk pipát a Solver elé,
kattintsunk az OK gombra és várjunk türelmesen egy pár percet.
A Solver települése után Az Adatok lap jobb szélén megtaláljuk a Solver parancsot is.
Nyissuk meg az autoszalon.xlsx állományt! A táblázatban egy autószalon adatait
látjuk. Az A oszlopban az autók típusát, a B oszlopban az adót, a C-ben az árat, a D-ben a
nyereséget. Az E oszlopba azt szeretnénk kiszámítani, hogy melyik autóból mennyit kell
rendelnünk, hogy a legnagyobb nyereségünk legyen.
A 15. sorban a korlátok vannak megadva, mennyit lehet adóra költeni, mennyit autóra,
mennyi autó fér be a szalonba.
A 13. sorban SZORZATÖSSZEG és SZUM függvények segítségével összesítve vannak az
adatok.
Válasszuk ki az Adatok lapról a Solver parancsot és adjuk meg a megfelelő paramétereket!
53
94. ábra Solver
A Célérték a D13-as cella lesz, a Cél a Max. ezzel beállítottuk, hogy a D14-be a lehető
legnagyobb értéket szeretnénk kapni. A változó cellák az E3:E11-es tartomány, ide szeretnénk
az eredményeket megkapni. A korlátozásokhoz állítsuk be a következőket:
B13<=B15, C13<=C15, E13<=E15, E3:E11 = bináris.
A bináris azt jelenti, hogy ezekbe a cellákba csak 0 vagy 1 lehet, azaz nem szeretnénk egyféle
autóból több darabot.
A Megoldás gombra kattintva megkapjuk az eredményeket.
54
10 Speciális eszközök
10.1 Makrók készítése
Makrók készítésére olyankor van szükség, amikor egy sűrűn elvégzett feladatot szeretnénk
automatizálni. Tegyük föl, hogy minden nap reggel szeretném a www.valutaarfolyamok.hu
oldalról beimportálni azt a táblázatot, mely megmondja, hogy melyik bankban lehet a
legkedvezőbb áron valutákat vásárolni.
Ehhez szükség van az adatok importálására, a weblap megadására, a weblapon belül a táblázat
kijelölésre majd annak a cellának a megadására ahová az adatokat importálni szeretnénk. Ezt
a viszonylag hosszú műveletsort makrók segítségével lecsökkenthetjük egy
billentyűkombináció kiadására.
A makrók használatához szükség van a Fejlesztőeszközök lapra, mely alapesetben ki van
kapcsolva. Keressük meg az Excel beállításai parancsot (2007-es Excel esetében az Office
gombra kell kattintani, 2010-es Excel esetében a Fájl menüben kell megkeresni.)
A Népszerű elemek kategóriában keressük meg a Fejlesztőeszközök lap engedélyezését!
95. ábra Fejlesztőeszközök lap bekapcsolása
A Fejlesztőeszközök lapon keressük meg a Makró rögzítése parancsot, majd kattintsunk rá.
96. ábra Fejlesztőeszközök lap
55
A felugró panelen beállíthatjuk a makró nevét (Valutaárfolyamok), rövid leírását és a hozzá
tartozó billentyűkombinációt (Ctrl+m).
97. ábra Makrórögzítés
Ha ezeket megadtuk, akkor kattintsunk az OK gombra majd végezzük el a rögzíteni kívánt

műveletsort. Az Adatok lapról, a Külső adatok átvétele csoportból válasszuk ki a Weblapról
parancsot!
98. ábra Adatok lap
Az Új weblekérdezés nevű ablakban adjuk meg az importálni kívánt weboldal címét

(http://www.valutaarfolyamok.hu)! Ennek hatására betöltődik a weboldal. Lapozzunk egy
kicsit lejjebb a valutaárfolyamokat tartalmazó táblázathoz. Az importálni kívánt táblázat bal
felső sarkában találunk egy sárga négyzetet. Kattintsunk rá, ennek hatására zöldre változik a
színe.
99. ábra Importálás weblapról
56
Kattintsunk az Importálás gombra! A felbukkanó ablakban adjuk meg az importálás helyét!
100. ábra Adatimportálás
Ha mindent jól csináltunk, akkor a következőt látjuk:
101. ábra Weblapról importált adatok
Jól látszódik, hogy az árfolyamokat tartalmazó oszloppal nincs minden rendben. Két helyen
dátum szerepel a többi adat pedig szöveg. Egy kis formázással és a korábban tárgyalt
(1.2 fejezet) ÉRTÉK és HELYETTE függvénnyel megoldhatjuk a problémát.
A D2-es cellába szúrjuk be a következő függvényt: =ÉRTÉK(HELYETTE(B2;".";",")).
Ennek hatására a D oszlopban szöveg helyett számokat látunk. A HELYETTE függvény
lecseréli a pontokat vesszőre, az ÉRTÉK függvény pedig átalakítja számmá az így kapott
eredményt.
57
Már csak annyi dolgunk van, hogy az árfolyamok ne a D, hanem a B oszlopban legyenek. A
megoldáshoz az irányított beillesztésre (1.3 fejezet) van szükségünk. Jelöljük ki a D
oszlopban lévő számokat, majd a CTRL+C billentyűkombinációval helyezzük vágólapra! A B
oszlopban adjuk ki az Irányított beillesztés parancsot és válasszuk ez értéket lehetőséget.
Ennek hatására a legtöbb érték megfelelően jelenik meg, de a két dátum megmaradt. Állítsuk
át az adattípust számra! A D oszlopban lévő adatokat töröljük ki! Ha mindent jól csináltunk,
akkor a következőt kell látnunk:
102. ábra Az adatok helyesen
Amikor végeztünk a Fejlesztőeszközök lapon nyomjuk meg a Rögzítés vége gombot.
103. ábra Rögzítés vége
Innentől kezdve a megadott billentyűkombinációt használva (Ctrl+m) az Excel automatikusan

betölti a naprakész adatokat a weboldalról.
58
Függvények angol neve
AB.ÁTLAG DAVERAGE
AB.DARAB DCOUNT
AB.MAX DMAX
AB.MEZŐ DGET
AB.MIN DMIN
AB.SZUM DSUM
BAL LEFT
CSONK TRUNC
DARAB COUNT
DARABTELI COUNTIF
DARABÜRES COUNTBLANK
ÉS AND
ÉV YEAR
FKERES VLOOKUP
HA IF
HELYETTE SUBSTITUTE
HÉT.NAPJA WEEKDAY
HOL.VAN MATCH
HÓNAP MONTH
INDEX INDEX
INT INT
JBÉ FV
JOBB RIGHT
KEREKÍTÉS ROUND
KEREKÍTÉS.FEL ROUNDUP
KEREKÍTÉS.LE ROUNDDOWN
KISBETŰ LOWER
MA TODAY
NAGYBETŰS UPPER
NAP DAY
NEM NOT
RÁTA RATE
RÉSZLET PMT
SZUMHA SUMIF
VAGY OR
VKERES HLOOKUP
HAMIS FALSE
59

Excel Halado Jegyzet

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Excel Halado Jegyzet

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Excel haladó jegyzet

3 Adatok védelme _______________________________________________________ 17

5 Függvények használata _________________________________________________ 24

6 Adatbázis-kezelés Excelben ______________________________________________ 41

RUANDER OKTATÁSI KFT.

8 Célérték keresés _______________________________________________________ 51

Függvények angol neve _____________________________________________________ 59

1. ábra Az alkalmazottak.txt Jegyzettömbben

A txt fájlokat alapértelmezés szerint a Jegyzettömb nyitja meg. Ha Excelben szeretnénk

2. ábra Szövegbeolvasó varázsló (1. lépés)

3. ábra Szövegbeolvasó varázsló (2. lépés)

Ebben az eseten az alapértelmezett Tab-ról át kell állítani pontosvesszőre és mehetünk tovább.

4. ábra Szövegbeolvasó varázsló (3. lépés)

Figyeljük meg, hogy az adataink oszlopokba rendeződtek! Az adattípusokat most nem

5. ábra Az adatok Excel-ben

Ezek az adatok még nem használhatóak, de legalább már Excelben vannak.

1.2 Adatok használhatóvá tétele (szövegkezelő függvények)

6. ábra BAL függvény beszúrása

A BAL függvény első argumentuma a Szöveg, melyből ki szeretnénk vágni a települést. Ez a

7. ábra BAL függvény

A Hány_karakter argumentumba be kell szúrni a SZÖVEG.KERES függvényt. Ezt úgy

9. ábra SZÖVEG.KERES beszúrása

Kattintsunk az OK gombra és adjuk meg a SZÖVEG.KERES argumentumait! A

10. ábra SZÖVEG.KERES függvény

A függvény végeredménye 9 lesz, ez azt jelenti, hogy az argumentumként átadott szövegben a

11. ábra Szerkesztőléc

12. ábra BAL függvény

13. ábra Település kivágása

A szerkesztőlécen a következőt látjuk:

14. ábra JOBB függvény beszúrása

15. ábra HOSSZ függvény

16. ábra JOBB függvény

Kattintsunk a Hány_karakter argumentumba és a HOSSZ függvény lezárása után írjunk egy

17. ábra SZÖVEG.KERES függvény

Térjünk vissza a JOBB függvényhez! Ezt látjuk:

18. ábra Utca és házszám kivágása

A Szerkesztőlécen a következőt látjuk:

19. ábra HELYETTE függvény

A Szerkesztőlécen ezt látjuk:

20. ábra ÉRTÉK függvény

A Szerkesztőlécen ezt látjuk:

21. ábra irányított beillesztés

22. ábra Rendezés 1.

Ha kiválasztottuk a Rendezés parancsot, akkor a következőt kell látnunk:

23. ábra Rendezés 2.

24. ábra Formázás táblázatként

Amikor kiválasztunk egy formátumot, akkor a formázással egy időben a szűrő is

2.2 Feltételes formázás

Ennek hatására a következő panelt látjuk:

26. ábra Feltételes formázás 2.

Az értéket írjuk át 200 000-re, állítsuk be a formátumot és kattintsunk az OK gombra.

2.3 Egyéni formátumok

27. ábra Párbeszédpanel-megnyitó ikon

A kategóriák közül válasszuk ki az egyénit és írjuk be a formátumkódot!

3.1 Adatok érvényesítése

28. ábra Adatok érvényesítése

3.2 Munkafüzet védelme

3.3.1 A teljes munkalap védelme

29. ábra Lapvédelem

3.3.2 A munkalap egy részének védelme

30. ábra Teljes munkalap kijelölése

3.3.3 A védelem feloldása

4.1 Diagramok készítése

31. ábra Diagramkészítés 1. lépés