Tartalomjegyzék 1

Kovács Zsuzsa: A Berettyó forrásvidéke..................................................2

A heringszárítás a szigetlakók egyik
fôfoglalkozása (Dezsô László felvétele)
Tôkés réce (Adam Kumiszcza felvétele)
A folyóiratban megjelent írások
szerzôi jogvédelem alatt állnak, azok
bármilyen formában történô további
felhasználása csak a forrás feltün-
tetésével engedélyezett.
Imecs Zoltán: Cholnoky Jenô és Kolozsvár ..........................................3
Palczer János: A Nagy-Bihar és a Flóra-rét környéke ...........................4
Havas Tamás: II. Tisza-forrás kerékpártúra ..........................................6
Dezsô László: Fotós élmények a trollok országából ..............................8
Dr. Péterffy Anna E.: NetTúra .........................................................................11
Kedves Annamária: Ahol nyersen eszik a halat és még aktívak a gésák –
kalandozások Japánban.................................................12
Lukács József: Bocskai István, az egyetlen gyôztes magyar
szabadságharc fejedelme (2. rész) ................................14
Milka Zsolt: Tél a hegyen – a hideg évszak meteorológiai jellemzôi...16
*** Az Erdélyi Kárpát-Egyesület tagszervezeteinek
2007-es túratervei .................................................... I–IV
Miklós Levente: Nemzeti értékeink pusztítása Négyfaluban ..................19
Szabó D. Zoltán: Vízimadarak a Meleg-Szamos tározótaván ..................20
Szabó D. Zoltán: Mindennapi madarak monitoringja...............................21
Weiss Erika: Környezetvédelem – mettôl meddig? ...........................22
Asztalos Lajos: Bélavár  Bélavára? Posada  Podsága? .....................24
Dezsô László: Gondolatok a természetfotózásról ................................26
Török Zsolt: A csend hangjai – téli kenutúra a Bélesi-tavon ............29
Dávid Lajos: Nagybánya és környéke ................................................30
*** Zöldövezet program – pályázati felhívás......................31
Zsigmond Éva: Lírai beszámoló egy túráról – az Istenszéke télen........32
*** Fotópályázati felhívás ...................................................33
*** MKE-hírek ....................................................................33
*** Hírek .............................................................................34
*** Túraelôzetes ..................................................................34
Metz Gyôzô: Eötvös József gondolata – Keresztrejtvény ..................36
A fedôlapon: A Lofoten-szigetek déli partvidéke (Norvégia), Dezsô László felvétele

Támogassuk adónk 2%-val az Elôfizetés

Erdélyi Kárpát-Egyesületet! Belföldön:
• Banki és postai átutalással:
Kérjük kedves Olvasóinkat, hogy ez év tavaszán (május Societatea Carpatinã Ardeleanã
15-ig), amikor kitöltik a személyi jövedelembevallásuk Cod fiscal: 4960082
ûrlapjait a 2006-os évre, gondoljanak arra az egyesületre, RO 53BTRL01301205E31520XX
melynek programjai annyi feledhetetlen élményt nyújtanak Banca Transilvania, Cluj
Önöknek és az EKE folyóiratára, Erdély egyetlen magyar Kérjük odaírni. „Abonament revista Erdélyi Gyopár
nyelvû turisztikai kiadványára, az Erdélyi Gyopárra. pentru anul 2007”
Elôfizetési díj egy évre (postai költséggel együtt): 21 RON
Az EKE bankszámlaszáma: Magyarországon:
Societatea Carpatinã Ardeleanã • a Kornétás Kiadónál: 1138 Budapest, Népfürdô u. 15/d.,
Cod fiscal: 4960082 tel. 359-1964, 359-9491, lapmenedzser:
RO 53BTRL01301205E31520XX Lukács Györgyi (lukacs.gyorgyi@kornetas.hu)
Banca Transilvania, Cluj Elôfizetési díj egy évre (postai költséggel együtt): 2100 forint

Felelôs szerkesztô: Váradi István Borítóterv:

Az Erdélyi Kárpát-Egyesület folyóirata.
Az erdélyi szervezett természetjárók
közlönye.
Az
62. (XVII.) évfolyama
Megindította Radnóti Dezsô 1892-ben.
Megjelenik kéthavonként
2007/1. (89.) szám
Mûszaki szerkesztô: Fogarasi László Könczey Elemér
Szerkesztôbizottság: Postacím:
Ajtay Ferenc, Kolozsvár SCA, C.P. 1/41,
Deák László, Nagybánya 400750 Kolozsvár (Cluj), RO
Dezsô László, Gyergyószentmiklós
Könczey Elemér, Kolozsvár e-mail: erdelyigyopar@yahoo.com
Lukács József, Kolozsvár honlap: www.erdelyikarpategyesulet.ro
Újvári Mária, Kolozsvár
Veres Ágnes, Kolozsvár Nyomda:
MARK HOUSE – Gyergyószentmiklós
Rovatvezetôk:
Asztalos Lajos, Dezsô László, ISSN: 1583-9532
Milka Zsolt, Dr. Péterffy Anna Erzsébet Revista Societãøii Carpatine Ardelene
Terjesztés: în limba maghiarã
Erdélyben: az EKE-osztályok segítségével A következô lapszám 2007. április 20-án
Magyarországon: Kornétás Kiadó jelenik meg
(www.kornetas.hu)
2 Túrabeszámoló
A Berettyó forrásvidéke
A Kolozsvári EKE tavaly áprilisban Vlád Pál veze-
tésével gyönyörû túrát szervezett a Berettyó for-
rásához. Mikrobusszal és kiskocsikkal indultunk
Kolozsvárról a Nagyvárad felé vezetô nemzetközi úton
Királyhágó (Bucea) faluig, ahol csatlakozott hozzánk
három magyarországi turista. Együtt indultunk felfelé
a Fogadó-patak völgyén. Vadregényes tájon
kapaszkodtunk egyre feljebb a patak völgyét követve,
annak hol az egyik, hol a másik partján. Egy idô múlva
elhagytuk a patak völgyét, jobbra térve meredek
domboldalon haladtunk egyre feljebb, a 901 m magas
Cornu-csúcs lábánál, a 797 m tengerszint feletti
magasságban elhelyezkedô karsztplatóra. Itt, a Réz- és
a Meszes-hegységek találkozásánál a legrégibb kristá-
lyos palára, a perm-kori homokkô fölé mészkô üle-
pedett, melynek vízáteresztô-, illetve víz által oldódó
tulajdonságainak következményeként jellegzetes
karsztképzôdmények – dolinák, víznyelôk, víz-
kitörések, barlangnyílások – alakultak ki. Nemsokára
elértük a Cornu-csúcstól nyugatra elterülô, hatalmas
A Berettyó forrásvidéke (Kovács Zsuzsa felvétele)
Kovács Zsuzsa
EKE Kolozsvár
kiterjedésû tôzike rétet. Ameddig a szem ellát, csupa
virág köröskörül! Ez a hóvirágnál jóval nagyobb,
bókoló harangocska formájú, kedves kora tavaszi virág
különösen kedveli az ilyen vizenyôs terepet. Itt rövid
szünetet tartottunk, hogy mindenki nyugodtan
fényképezhessen, majd továbbindultunk. A Cornu-
csúcsot megkerülve, a karsztplatón folytattuk utunkat,
gyönyörködve a karsztképzôdmények szépségében és
sokaságában, míg végre elértük utunk célpontját, a
Berettyó forrásvidékét. Az egész karsztplató legcsodá-
latosabb részéhez érkeztünk. A látvány lélegzetelállító
még azok számára is, akik nem elôször látták ezt a
gyönyörûséget. Megpróbálom leírni az elénk tárult
képet, de valójában ezt látni kell. A föld alatt össze-
gyûlt, nagy mennyiségû víz hirtelen a felszínre tör,
majd egy 5–6 m magas kôszikla tetejérôl, több ágra
szakadva zúdul alá egy kisebb vízesést alkotva, hogy a
kövek közt bukdácsolva vizének egy része rövid idôre
újból eltûnjék, de csak azért, hogy innen újból a fel-
színre törjön, most már jóval nagyobb mennyiségben
(hozama kb. 80 l/sec), és jóval fentebbrôl, egy
15 méter magas, mohával benôtt szikláról sok-sok ágra
szakadva, a napfényben ezüstösen csillogva zúduljon
alá, lenyûgözôen szép vízesést alkotva. Nem gyôztünk
betelni a látvánnyal! Amit szavakkal nehéz kifejezni,
azt talán pótolják majd az itt készült fotók. Csodálatos
napunk volt, ritkán lát az ember ennyi szépséget egy
nap alatt!
Aki kedvet kapott ellátogatni a Berettyó-forráshoz,
azt szívesen látjuk áprilisra tervezett túránkon.
A pécsváradi Tarkabarka Alapítvány által meghirdetett „A
Kárpát-medence rejtett szépségei” címû fényképes útleírás
pályázat I. helyezése.
Fotók a hátsó borító belsô oldalán
 A Cholnoky Jenô Földrajzi Társaság rovata 3

Cholnoky Jenõ és Kolozsvár

Imecs Zoltán
Cholnoky Jenô Földrajzi Társaság, Kolozsvár
Nehéz feladat elé állított berében politikai okokra hivatkozva erôszakkal kiutasítot-
az Erdélyi Gyopár szerkesz- ták az akkor már Erdélyt is magába foglaló Romániából, az
tôsége. A nemrég megalakult egyetemhez kapcsolódó kutatási eredményeit, valamint
Cholnoky Jenô Földrajzi személyes tárgyainak is egy részét lefoglalták, és sohasem
Társaságot kellene bemutat- kaphatta vissza azokat.
nom úgy, hogy Cholnoky Furcsa módon, talán éppen ez a szomorú fordulat tette
EKE-hez fûzôdô kapcsolatát lehetôvé, hogy Cholnoky több mint 80 év távlatából újra
is érintsem. Ez rendben van, kapcsolatba kerüljön Kolozsvárral.
de akkor mi legyen a cikk Az történt ugyanis, hogy 2001 tavaszán, amikor
címe? Próbáljuk meg egy felmerült a Mikó-kerti épület egyik raktára – „szaba-
kissé tágabban körbejárni a duljunk a kacattól” jelszó alatti – kiürítésének gondolata,
kérdést, Kolozsvárhoz kapcsolva Cholnoky személyiségét. szemünkbe tûntek a gyönyörû színes albumok, valamint a
Cholnoky Jenô, a magyar geográfia jelentôs alakja, rengeteg üveglemezre készült fényképfelvétel. Eleinte nem
Veszprémben született 1870. július 23-án. A mérnöki tudtuk mirôl van szó. Feltûnt azonban, hogy az albumok-
diploma megszerzése után 1892-ben a Mûegyetem ban Ferenc József Tudományegyetem pecsét található.
vízépítési tanszékén, Klimm Mihály pro- Majd a kezünkbe került egy papírba cso-
fesszor mellett kapott tanársegédi állást. magolt üvegfelvétel, amin keltezés – 1897 –
Lóczy Lajos, a nemzetközi hírû földrajz- és magyar nyelvû felirat volt. Ennek alapján
tudós 1894-ben asszisztensnek hívta meg a jöttünk rá, milyen értékes anyag hevert elôt-
budapesti Tudományegyetem földrajzi tan- tünk. Diákok segítségével az egész anyagot
székére, s ajánlásával Cholnoky 1896-ban biztonságos helyre szállítottuk, majd lassan
Kínába ment tanulmányútra. A feladata az nekifogtunk a feldolgozásának. Az általunk
volt, hogy tanulmányozza a Kínai-alföld „hagyaték”-nak nevezett anyag albumokból,
nagy folyóinak deltavidékét, s derítse fel a atlaszokból, térképekbôl és fényképfelvéte-
Sárga-folyó és a Jangce mederváltozásainak lekbôl áll. Ennek feldolgozása jelenleg is
okait, körülményeit. Két év alatt feldolgozta folyik. A téma iránt érdeklôdôk további
a deltavidékek hidrográfiáját, felfedezett részleteket egyesületünk honlapján
egy nagy lávamezôt Mandzsúriában, és a (www.cholnoky.ro), a Hagyaték menüpont
néprajztudomány számára is értékes alatt olvashatnak.
anyagot gyûjtött. Cholnoky Jenô És így jutunk el ahhoz a pillanathoz,
1905-ben jelenik meg Cholnoky életében kincses váro- amikor Cholnoky neve harmadszor is felbukkan
sunk, ekkor nevezték ki ugyanis nyilvános rendes tanárnak Kolozsváron. A kolozsvári Babeš-Bolyai Tudomány-
a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemre és meg- egyetem Földrajz karának magyar tanárai már régebben
bízták a földrajzi tanszék vezetésével. Az erdélyi magyar felvetették valamilyen szervezeti forma létrehozásának
földrajzi iskola talán soha nem élt át akkora fejlôdést, mint szükségességét. A legfontosabb mozgató erô az a
a Cholnoky professzor által fémjelzett majdnem másfél pályázati rendszer volt, amely segítségével az oktatási
évtized alatt. Magas színvonalra emelte az egyetemi folyamat támogatását lehetett megvalósítani. Pályázni
oktatást, közben tanulmányozta és leírta Erdély természeti azonban csak jogi személyiségnek lehetett. Így hosszas
viszonyait. Mindezek mellett elôkészítés után, 2005. február 2-án
Kolozsváron újabb tisztségeket is közjegyzô elôtt is megerôsítettük
elvállalt, mert úgy érezte, hogy ezál- elhatározásunkat. A hivatalos
tal is hasznosíthatja tudását és eljárás eredményeképpen, a
szervezôi tehetségét. Így például kolozsvári törvényszék 2005.
elvállalta az Erdélyi Kárpát- február 25-i határozatában kimond-
Egyesület elnöki tisztségét, valamint ta Egyesületünk megalakulását.
ezzel együtt a turistaegyesület nagy Teljes és hivatalos nevünk:
hagyományú lapjának, az Erdélynek „Societatea de Geografie Cholnoky
a szerkesztését is. Számtalan tanul- Jenô – Cholnoky Jenô Földrajzi
mányutat és kirándulást szervezett, Társaság”. A fentiek után gondolom
mind az egyetem keretein belül a mindenki számára világos, hogy
hallgatók számára, mind pedig az miért pont Cholnoky Jenô nevét
EKE keretei között. Ezeken nagy lét- vettük fel. Reméljük, hogy egye-
számban vettek részt az érdeklôdôk, sületünk egy újabb színfoltot hoz
amint azt a túrákon készült fény- majd a kolozsvári civil szervezetek
képfelvételek is tanúsítják. életébe és gyümölcsözô lesz együtt-
Kolozsvári tevékenysége hirtelen Hegyomlás árka az Árpád-csúcs alatt. Feleki mûködésünk, többek között az
ér véget, ugyanis 1919 novem- gömbök (Cholnoky Jenô felvétele, 1909) EKE-vel is.
4 Tájbemutató
A Nagy-Bihar és a Flóra-rét környéke
A Bihar-hegység, a maga szép tájaival, mindig is
nagy vonzerôt jelentett a hegyeket járó turisták számára,
a felkeresendô turisztikai célpontok pedig, a maguk szá-
mos és változatos kínálatával, a kirándulók álmainak
beteljesülését eredményezték.
Minthogy legtöbben az 1140 m t.sz.f. magasságú, a
vízválasztón található, síterepeirôl híres Vertop-hágót
választják kiindulópontként, célszerû a Fekete-Körös
bányászvárosától, Vaskohsziklástól (Štei), az egykori
Petru Groza várostól, vagy az Aranyos völgyén, a
Tordától végigvezetô DN 75 számú mûúton elindulni. A
sûrû autóbuszjáratokkal ellátott mûutakon, Tordától
135 km-re, Belényestôl 38 km-re találjuk az útvonal
legmagasabb pontját. Ez utóbbi esetben, a Vertop-
hágóig mintegy 17 km hosszan számos hajtûkanyarban
emelkedünk.
A Nagy-Biharra való feljutás nem okoz különösebb
nehézséget. Elôször országúton haladva rövidesen az
1658 m-es Bihar-csúcsra (Piatra Grãitoare) érünk, ahon-
nan már a gerincet követjük az 1510 m-es Bihar-hágón
át (Tarniøa Bihorului). Mindvégig a piros sáv turista-
jelzéstôl vezetve, mintegy 4–5 óra gyaloglás után érjük
el az 1849 m-es, csodálatos körpanorámával fogadó
Nagy-Bihart (Vf. Cucurbãta Mare). Ez nem csak az
Erdélyi-szigethegység legmagasabb csúcsa, de egyben
az Aranyos és a Fehér-Körös vízválasztója is. Jó idô
esetén sorban azonosíthatjuk a környezô hegyeket: a
Kis-Bihart (Cucurbãta Micã, 1769 m), a Gajnát (Gãina,
1486 m), az 1543 m-es Zãnoaga-t, a Bak-hátat (Øapu,
1476 m), az Istenek-havasát (Bohodei, 1654 m), a Bo-
császát (Buteasa, 1792 m), a Vigyázót (Vlãdeasa, 1836 m),
a Havasfôt (Glãvoi, 1426 m), az 1579 m-es Bãtrâna-t, sôt
az Öreg-havast is (Muntele Mare, 1826 m).
Palczer János
EKE Kolozsvár
A Nagy-Bihart terepjáró gépkocsival megközelít-
hetjük Lepus (Ariešeni, 825 m) helységtôl is, szerpentin
úton feljuthatunk a csúcson levô TV-toronyig. Ez külön-
ben mindvégig támpontot jelent a gyalogosoknak is,
akik a Štelue völgyében kapaszkodnak fel, kb. 4 óra
alatt, a csúcsra.
Az Aranyos mentén újabban igen fejlett faluturizmus
fogad. Vertop és Felsôgirda, régi nevén Felsôôr (Gârda),
között számos, jól felszerelt, korszerû vendégfogadó
panzió mûködik. Ezen a szakaszon, Lepus (Ariešeni)
felett, mintegy 3 km-re a Vércsorog (Vârciorog) jobb-
oldali mellékágán találjuk a hasonló nevû vízesést. Itt a
Lápos, azaz a Cobleš beömléséig a völgyet még Fehér-
völgynek nevezik. Föltétlenül keressük fel, kb. 1½ órás
kitérôvel az 1090 m t.sz.f. magasságban található, 15 m
magas vízesést, amely nevét a hátterét képezô, vörös,
agyagos szikláktól kapta.
Vertop gyalog is megközelíthetô, a 17 km-es szer-
pentinúttól délre, a Rézbányától (Bãiøa) induló Ló-patak
völgyében (Valea Calului). Itt piros háromszög jelzésen,
4–5 órás gyaloglással, az urániumérc egykori kitermelô
vidékén, érintve az igen látványos Bihar-kaput, a
rézbányai Fekete-Körös forrásához érünk. Ez egy kettôs
barlangkapu, lenyûgözô vízeséssel és egy 30 m-es
aknazsombollyal, amely víznyelôt és egyben vízkitöré-
ses barlang-képzôdményt is jelent.
A címben jelzett körutunkat – miután felkerestük a
Nagy-Bihart – a Vertop-nyeregtôl folytattuk, ahol a
mûút 27,7 km-nél indul, ugyancsak piros sávos jelzéssel
a továbbiakban is. Kapaszkodó ösvényünk kb. egy óra
alatt ér el a Rozsda-szakadékig (Groapa Ruginoasa,
1379 m). Ez a hatalmas és félelmetes, 100 m mély és
450 m széles, a Száraz-völgy (Groapa Seacã) hátráltató
erózióval kialakult suvadása, ahol a
vörösesbarna, kemény kvarcit kôze-
tek, a földtörténet legrégibb korából
felszínre került rétegek sebét bizonyít-
ják. A Bak-hát (Mt. Øapu, 1476 m)
lábánál folytatódó turistajelzés több
órás ereszkedôbe kezd, a látszólag
véget nem érô, sûrû erdôben. Itt, a
sokszínû ôszi erdôrengetegben
gyakran hallható szarvasbôgés.
Az elindulásunktól számított
kb. 4–5 óra alatt végül is leértünk az
elhagyatott, egykori Reichenstein,
színesfémet kitermelô bányavállalat
romjai után, a Cigány-, majd a Szá-
raz-patak (Valea Øiganului, Valea
Seacã) helyenként járhatatlan ka-
nyonokat képezô, vízesésektôl
tarkított összefolyásáig, a Pál
(Pãuleasa)-patak torkolatához érve.
Itt végre egy erdészház is található.
 Tájbemutató 5

Innen különben jó minôségû, kb. jelzéseken, mintegy 2 óra alatt a

11 km hosszú fakitermelô út vezet Vertopi-nyereghez érhetünk, a
észak felé, a Galbena-kôközzel hasonló nevû, 1295 m-es csúcs
(Jgheabul Galbenei) és az e felett (Vf. Vârtop) lábánál elhaladva.
kígyózó, vele párhuzamosan ha- • Ha az Aranyos völgyének
ladó, sárga háromszöggel jelzett út más helyére akarunk érkezni, mint
mentén, amely Vasaskôfalva például a már említett Lepusra,
(Pietroasa) nagyközségbe jut. ahol esetleg kiskocsinkat is hagy-
Nekünk azonban, akik a Flóra- tuk, vagy a közbeesô Bubešti-
rétre igyekszünk, most már a telepre, ide már csak gyalog
Galbena völgyébe kellett felfelé juthatunk az elhanyagolt piros pont
mennünk kb. 1 órát, egy újabb jelzésen.
erdészházig. Innen, a völgyet • Ha kedvünk van rá és idônk
elhagyva, kelet felé tartottunk 1/2 engedi, ajánlott felkeresni a Bihari-
óra erejéig, egy virágos mezô ezer- hegyek még két gyöngyszemét,
arcú, csodás flórájának ámu- éspedig:
latában, a nevét nem véletlenül – a már említett Galbena-
viselô Flóra-rétre, az EKE-forrásig, kitörés kis körútját, a bejárható
ahol megérdemelt pihenôt tarthat- kilátókkal, Czárán Gyulának, a
tunk. Ez egy hangulatos hely, ahol A Galbena feletti Flóra-réten Bihari-hegyek feltárójának, mond-
sátorozni tilos ugyan, de amely hatni apostolának egykori „bar-
újabb utak kiindulópontját jelenti és újabb megláto- lang-hoteljét”, a környék vízesésekben, vízmedencék-
gatásra érdemes helyek felkeresését teszi lehetôvé, ben és barlangokban bôvelkedô csodaszép ösvényeit (a
illetve kínálja. Itt semmiféle szálláslehetôség nincs és a kitérôtôl kb. 4 órát jelent a sárga pont jelzésen).
Pádis menedékház elérése még legalább 4–5 órás utat – az Aranyos-völgy mûútján, a Lepustól csak 8
jelent. km-re fekvô Felsôgirda (régi nevén Felsôôr) helységet
Körutunk befejezéseként, felsorolunk néhány továb- találjuk, 725 m t.sz.f. magasságban. Innen terepjáró ko-
bi túralehetôséget: csival, de inkább gyalog, felkereshetjük a páratlan szép-
• Folytatva a Galbena-völgy kôközét, ahol a patak ségû, Európa-hírû rendkívüli természeti jelenséget: a
sziklaszorosában hosszan követhetô katlanok, barlan- Szkerisórai-jegesbarlangot (régi nevén Aranyosfôi,
gok, pl. a Várszéki (Vârsec)-cseppkôbarlang és csodás vagy ahogy a helyiek nevezik, az ún. Gheøar-t). Ez
vízesések felett, jó országúton, mérsékelten emelkedve, 1060 m t.sz.f. magasságban van és Felsôgirdáról
elhaladunk a közeli Galbena-kitörés (Izbucul Galbenei) (Gârda) 2 óra alatt érhetô el, a legrövidebb, az ún.
ámulatra méltó vadregényes körútja mellett, amelyet a Mununa útján, a piros kereszt jelzésen. Az örök jég biro-
turistakalauzok, a Pádisról kiinduló kirándulások ismerte- dalmát napjainkban korszerûsítették, a 67 m-es lejáratot
tésekor részletesen leírnak (lásd még a következôkben is). rozsdamentes lépcsôkkel és karfával látták el, reflektor-
• A Galbena-kitörésnek a Lankás-patakba (Lunc- fényben úszó csodálatos orgonasípokhoz hasonló jég-
šoara) való beömlésétôl – amelyet egyébként is innen oszlopait és ezek panorámáját egy életen át meg-
követünk – lefelé a patakot Galbenának nevezik. Ez ôrizhetjük emlékeink gazdag gyûjtemény-albumában.
ellentmondásos, hiszen a Rozsda-szakadék sárga ho-
mokját esôzéskor leszállító ún. Száraz-patak csak A felvételeket a szerzô készítette
lejjebbrôl festi majd meg sárgára a Luncšoara vizét és
tulajdonképpen csak ennek a beömlése alatt nevezhetô
„sárga-pataknak”.
• A Lankás-patak kb. 2 órás útját követve szép,
erdôs völgyben vezet utunk a hasonló nevû
erdészházig, majd továbbra is a sárga háromszög jelzés
ösvényén felkapaszkodunk, immár a patak bal oldalán,
az 1052 m t.sz.f. magasságban elhelyezkedô Ponica-
nyeregig, ahol közeli forrás, asztal és padok várnak a
turistákra. Itt elhagyjuk a sárga háromszöget, amelyen
eddig jöttünk. A jelzés máig is fennmaradt a Lápos
(Cobleš) völgyében, ezt követve egy kiskocsival is
járható földúton Lepusig (Ariešeni) lehet lejutni.
Ugyancsak a Ponica-nyeregtôl, keleti irányba, immár
piros háromszög jelzésen, összesen 4–5 óra alatt, a
Csodavárra és Pádisra érhetünk, vagy ha nyugat felé
folytatjuk utunkat, az ugyancsak piros háromszög A Nagy-Bihar 1849 m-es csúcsa felé
6 Túrabeszámoló

II. Tisza-forrás kerékpártúra

Havas Tamás
EKE Szatmárnémeti
Mottó: „Nem adom fel, míg bítottuk a napi távot, így Körös-
akad egy kerék, min tovább mezô közelében éjszakáztunk, s
forognék...” (LGT) közben az is eldôlt, hogy másnap
csak ketten vágunk neki a forrás
Hetedjére kerekedtünk fel keresésének. A két nôi résztvevô
mi, a Szatmári EKE tagjai, hogy elôre jelezte igényét egy pihenô-
2006 júliusában a szomszédos napra, s hozzájuk csatlakoztak
Ukrajnában idézzük fel a '90-es még ketten, akik kerékpárprob-
évek Romániájának hangulatát. lémák miatt nem vállalták a ránk
Célunk természetesen nem a váró terepbiciklis szakaszt. Mint
nosztalgiázás volt, hanem az másnapra kiderült, igazuk volt: a
Északkeleti-Kárpátok és a szerelgetett biciklin már csak a
Tisza-forrásvidék szépségeinek teljes hajtómû-„átültetés” segített.
megismerése. Több éven Így tehát másnap, a körös-
keresztül a Vereckei-hágó volt mezôi közös reggeli után, két-
az úticél, a túra idôbeni hosszab- fôsre apadt csapattal vágtunk
bodásával azonban lehetôvé vált neki a feladatnak: térkép és ide-
távolabbi helyek feltárása is. genvezetô nélkül megtalálni a
A hattagú csapatot két nôi Fekete-Tisza forrását. Ez annál is
A Fekete-Tisza forrása (Havas Tamás felvétele)
kerékpáros jelenléte is szí- reménytelenebbnek tûnt, mivel –
nesítette, egyikük Nagykárolyból csatlakozott hoz- mint megtudtuk – a helybeliek pénzért szerveznek
zánk. Tavaly is próbálkoztunk a Fekete-Tisza for- teherautós kirándulásokat a forráshoz, anyaországi
rásának felkutatásával, akkor azonban egy kiadós turistáknak. Utolsó próbálkozásként még a helyi
esô és az esôköpenyek hiánya meghiúsította tervün- UMDSZ (Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség)
ket. Idei utunk sem ígért biztos sikert, mivel ezúttal vezetôjétôl gyûjtöttünk némi szóbeli információt, de
részletes leírás nélkül vágtunk neki a forrás felku- részletes térképet nem sikerült szereznünk. Így vág-
tatásának. tunk neki az útnak, amelynek még a pontos hosszát
Az útvonal ugyanaz volt, mint egy évvel azelôtt: sem tudtuk... Kisebb kerülô után viszonylag köny-
Halmi határátkelô, Nagyszôlôs, Huszt, majd a tava- nyen értük el a helyet, ahonnan tavaly visszafordított
lyi sátorhelyünk a Tisza partján, Visk település mel- az esô. Innen eligazítással megúsztunk további két
lett. Egy háromórás szerelés is belefért elsô napi útelágazást, de egyre ritkábban találkoztunk
programunkba Nagyszôlôsön, ahol a helyi ukrán emberekkel. Végül egy elhagyott viskónál zsákutcá-
piacon kenôzsírt, csapágyat, és speciális „bike”-os ba kerültünk: az út egy patakmederbe torkollott.
hajtókanyarleszedô-kulcsot is gond nélkül vásárol-
hattunk.
A második napon, aknaszlatinai pihenônk alatt,
felvettük a kapcsolatot a Katyó néven híressé vált
szupermaratonistával, akitôl tanácsokat kaptunk a
másnapi utunkra vonatkozóan. Az ötvenes éveit
taposó egykori vájár nyugdíjazása után kezdett
sportolni. Teljesítményei között szerepel a többszöri
Bécs–Budapest szupermaraton, napi 400 km feletti
kerékpárostúrák. Jelenleg is kitûnô erônek örvend.
Ígéretet kaptunk tôle, hogy visszafelé jövet levezet
minket a sóbányába, ahol 25 évet dolgozott.
Ezután Európa földrajzi középpontjánál tartot-
tunk pihenôt, majd Rahón szerencsésen átvészeltünk
egy zivatart. Este némi tanakodás után meghosszab- Fekete–Fehér-Tisza összefolyás (Barkász Gábor felvétele)
 Túrabeszámoló 7

Információ és térerô híján úgy döntöttünk, gyalo-

gosan és felváltva folytatjuk a keresést, mivel a
kerékpárokat nem mertük sorsukra hagyni. Majd-
nem három órai bolyongás annyi eredménnyel járt,
hogy egy magányos lengyel mászótól megtudtuk,
hogy nem jó helyen kutatunk. Mivel többet nem
tudtunk meg és más (ki)utat sem láttunk, remény-
vesztetten indultunk vissza. Ekkor történt meg a
nem remélt csoda: egy általunk észre sem vett leté-
rônél két helyi motorossal találkoztunk, akik erre a
letérôre irányítottak minket azzal a jó hírrel, hogy
5 km-re található az, amit keresünk. Nem sokat
tétováztunk, du. fél öt lévén úgy tûnt, még egy
próbálkozás belefér programunkba.
A nagyszôlôsi Feketehegy (Barkász Gábor felvétele)
A letérô egy szerpentinen vezetett fel a
hegytetôre, méghozzá, az addigihoz képest, jó úton. visszaértünk sátorhelyünkre, a Rahó melletti
A gerincre érve kezdett összeállni a kép. Itt volt a Bilinbe.
többek által emlegetett „dom” (ház), s mellette Másnap, a tetôzôdô kánikulában siettünk a
térkép a Tiszáról! Nyertünk, gondoltuk, pedig a Katyóval megbeszélt találkozóra. Áramszünet miatt
végül nem sikerült lejutni a bányába, így csak a fel-
színen vezetett minket körbe vendéglátónk, bemu-
tatva a fürdôt és a sófeldolgozó részlegeket.
Délutánra ketten is napszúrást kaptunk, hiába volt a
védekezés. Ennek ellenére másnap szerencsésen
hazaértünk, igaz, volt, aki 39 fokos lázzal...
A mi sikerünkön is felbuzdulva jövôre magyar-
országi és osztrák kerekesbarátaink szerveznek
hosszabb (9 napos) túrát a Tisza-forrásvidékre,
amikor is cél lesz a Fehér-Tisza forrása is, amely
még nehezebben közelíthetô meg. Úgy tartja a
mondás: „Ki a Tisza vizét issza, annak szíve vágyik
vissza”, így hát idén uniós polgárokként – tehát
Európa földrajzi középpontja (Barkász Gábor felvétele)
remélhetôleg vízumbeszerzési nehézségek nélkül –
szeretnénk mi is visszatérni. S mivel nem csak a
neheze még hátra volt. Elindultunk a térkép szerint kerékpár szerelmesei vagyunk, talán a kilenc napba
még feljebb, egészen a csúcsra. Itt gyönyörû kilátás belefér majd Ukrajna legmagasabb pontjának, a
fogadott, de forrás sehol! Körbejártuk a jókora Hoverlának (Hóvár) megmászása is.
platót, s már épp ismét feladni készültünk, amikor az
erdô szélén egy kôtáblára lettünk figyelmesek. Tisza
Lajos, egykori turistaegyesületi elnök emlékét ôrzi a
tábla, s ekkor már tudtuk, hogy célt érünk, mivel
visszacsengett az elôzô napról a név, mely helyileg
is a forráshoz kötôdik. S valóban, kicsit lejjebb az
erdôben megtaláltuk azt, amiért 250 km-t kerekez-
tünk, a Fekete-Tisza forrását.
Az építmény letûnt idôket idéz, de még romos
állapotában is monumentálisnak tûnt, amint az
erecske egy hatalmas kôlavórba csordogál. Minden
erôfeszítésünkért kárpótolva éreztük magunkat!
Elgondolni is rossz, milyen csalódás lett volna, ha
ennyi keresés után mégis sikerélmény nélkül kellett
volna visszafordulnunk. Így viszont valósággal szár-
Csoportkép hazaérkezéskor
nyaltunk, s három óra alatt – éppen sötétedésre –
8 Erdélyi világjárók

Fotós élmények a trollok országából

2006. október 28-án egy 16 fôs fotóexpedíció indult
útnak, betekintést nyerni Norvégia csodálatos világába. A
téli idôszámítás elsô hajnala a Skandináv-félszigeten
köszöntött ránk. A Trelleborg-i kikötô elég barátságtala-
nul fogadott. Vihart jósló, alacsony, sötét felhôk kavarog-
tak. Üres ôrszobák jelezték, hogy valaha itt volt a vámel-
lenôrzés a Skandináviába érkezôknek. Dél tájban szinte
teljesen észrevétlenül suhantunk át az egykori
svéd–norvég határon. Fél négy körül nyugaton már az
utolsó sugaraival kecsegtetett a lusta nap. A norvég tél
elsô jeleit Lillehammer környékén mutatta, olyannyira,
hogy az 1994-es téli olimpiai játékok színhelyén már
kivilágított sípályákon nyüzsögtek a turisták. Még 260 km
és elértük úticélunk elsô táborát, a Rondane Nemzeti
Parkot. Ez a legrégebbi (1962) Norvég Nemzeti Park
Közép-Norvégia hegyvidéki részén fekszik, 580 km2-en,
Oppland és Hedmark területén. A csodálatos völgykat-
lanok, kanyonok, morénák, tundraszerû alpesi legelôk, a
tükörképekkel kedveskedô kis tavacskák pazar látványt
nyújtanak. Körös-körül havas hegycsúcsok és gerincek
cifrázzák az eget, közülük tíz a 2000 métert is meghalad-
ja. Különösen elbûvölt a Rondslotte 2150 méteres északi
lejtôjének szinte függôleges sziklafala. A növényzet alpe-
si és szubalpesi fajtákból, mohákból, zuzmókból tevôdik
össze. A gircses-görcsös nyírfaerdô között vörös- és
feketefenyôket találtunk, alatta a növényzet mohákból,
zuzmókból szô bársonyszerû leplet. Már az elsô lépések
után találkoztunk siket- és nyírfajddal. A park területén
több mint 3000 rénszarvas él, számukat a jávorszarvasok
jelenléte növeli. Itt megfelelôek számukra az élet-
feltételek, annak ellenére, hogy a park nagy részét egész
évben hó és jég borítja. Második állomásunk, a Dovrefjell
Nemzeti Park, ugyanilyen gazdag látnivalót kínált.
Legmagasabb csúcsa a 2286 méteres Snohetta, és az elôzô
parktól mintegy 30 km-re található. Itt van a pézsma-
tulkok élôhelye. Az alig 50 egyedbôl álló jégkorszakbeli
maradvány 6–8 tagú családokban él.
Dezsô László
EKE Gyergyószentmiklós
Rénszarvas rudli a Femundsmarka Nemzeti Parkban
A sarkkör hatalma és a lusta nap
Mindannyiunk életében vannak olyan pillanatok,
amelyek arra késztetnek, hogy megálljunk. Megálljunk,
letöröljük belülrôl jövô könnyeinket, és hálát adjunk a
Teremtônek, mert olyan szerencsések lehettünk, hogy ott
és akkor örülhettünk a fenséges momentumnak. A hála
mellett köszönettel tartozunk a sorsnak, a családnak, a
barátoknak, akik mindvégig mellettünk voltak azért,
hogy e pillanatot megérhessük.
Nagyon szerencsésnek mondhatom magam, hiszen a
2006-os évben kétszer is rám mosolygott az „örök pil-
lanat”. Elôször július 20-án, hajnali 6 óra 37 perckor,
amikor a Mont Blanc csúcsán csodálhattam meg a fensé-
ges hegyek birodalmát. Másodszor pedig november 2-án,
10 óra 51 perckor, amikor átléptem az északi sarkkört.
Milyen kicsi is a világ! Gyergyószentmiklóstól mint-
egy 4071 km megtétele után értük el expedíciónk során az
északi sarkkört, mely csodálatos zimankós téli panorámá-
jával várt. Az északra nyújtózkodó Nagy-Norvég-hegysé-
get teljes hosszában átszeltük. Csodálatos tavak, sziklákkal
csipkézett fjordok mentén kanyarog az út. A hômérséklet

Turisták által épített „trollûzô” kôhalmok az északi sarkkörön Halászbárkák a Leknes-i halbegyûjtô elôtt

Az Erdélyi Kárpát-Egyesület tagszervezeteinek
2007-es túratervei
Bánsági EKE
Cím: 300667 Temesvár (Timišoara), Calea
Torontalului nr. 25/A, sc. A, et. 2, ap. 6
Honlap: www.ekeban.home.ro
Elnök: Illés Mihály, tel. 0356-412206,
0740-107858, e-mail: illesm@rdslink.ro
Január
4–7. Kijózanító túra: Szárkôhavas; túravezetô:
Balázs István
23. Vetítés: Cho-Oyu – Himalája; szervezô:
Török Zsolt
Február
6–9. Magashegyi túra: Szárkôhavas;
túravezetô: Balázs István
20. Vetítés: Eiger – Svájci Alpok; szervezô:
Szabó András
Március
11. Gyorok – Kecskés-csúcs – Gyoroki villa-
mosmúzeum (csatlakozás a Bihargók nyílt
túrájához); túravezetô: Milka Zsolt
17. Aradi ’48-as kegyhelyek meglátogatása;
túravezetô: Siska Szabó Zoltán
31. Kerékpártúra: Szakálháza – Nagyberegszó
– Németszentmihály – Bégaszentmihály –
Ötvény; túravezetô: Illés Mihály
Április
10–14. Autós kirándulás + gyalogtúrák,
sátorozással: Al-Duna, Báziástól
Orsováig; túravezetô: Balázs István
21. Kerékpár és/vagy gyalogtúra: Hidasliget –
Alsóbencsek – Iszapvulkánok; túravezetô:
Sztupár Zoltán
30. A középiskolások számára rendezett ter-
mészetfotó-verseny kiértékelése (a Bartók
Béla iskolanapok keretében); szervezô:
Illés Mihály, Balázs István
Május
1. Temes-parti majális; szervezô: Sörös László
4–6. Tájfutóverseny középiskolások részére a
Maros-ártéri természetvédelmi területen;
szervezô: Milka Zsolt, Balázs István
26. Kerékpártúra: Szentandrás – Mercyfalva –
Kalácsafürdô – Kenézfalva – Hodony;
túravezetô: Illés Mihály
Június
9. Hegyitúra: Coløan – Vertópia-tó –
Boksabánya; túravezetô: Szántó Dénes
20–24. Nyári ifjúsági sátortábor a komárniki
cseppkôbarlang elôtti tisztáson; szervezô:
Illés Mihály, Milka Zsolt
Július
7–8. Kerékpártúra sátorozással: Albina – Öt-
vösd – Pogányos-patak völgye – Végvár –
Nagykövéres; túravezetô: Illés Mihály
Augusztus
17–18. Éjszakai túra: Ópálos – Kecskés-csúcs –
Gyorok – lubickolás a gyoroki strandon;
túravezetô: Milka Zsolt
Szeptember
5–8. Autós kirándulás + gyalogtúrák, sátoro-
zással: Herkulesfürdô – Cserna völgye –
Cserna falu; túravezetô: Balázs István
28–30. Mihály-napi sátorbúcsúztató: Krassó-
völgy; túravezetô: Illés Mihály
Október
13. Gyalogtúra: Saroltavár – Rigósfürdô;
túravezetô: Sztupár Zoltán
27. Hegyitúra: Vaskô – Vertópia-tó –
Boksabánya; túravezetô: Illés Mihály
November
13. Vetítés: Magas-Tátra, Bihar-hegység;
szervezô: Balázs István, Siska Szabó Zoltán
27. Vetítés: Évi összefoglaló képekben;
szervezô: Illés Mihály, Milka Zsolt
December
1. Gyalogtúra: Máriaradna – Solymosi vár;
túravezetô: Szántó Dénes
EKE Nagyvárad
Cím: 410326 Nagyvárad (Oradea), Str. Doina nr.
12, Bl. Pb72, ap. 37
Elnök: Tiponut Tibor, tel: 0740-974952,
0359-411693, e-mail: ttiponucz@gmail.com
Január–április
Téli honismereti elôadások; szervezô:
Tiponut Tibor
Február
17. Sonkolyos – Tízfalu – Rév (vonattal);
túravezetô: Tiponut Tibor
Március
24. Nagy-Kalota (Vigyázó v. Vlegyásza)-csúcs
(kisbusszal); túravezetô: Tiponut Tibor
Április
14. Negreni – Bulz „lángostúra” (vonattal);
túravezetô: Slíder Zoltán
14. Czárán nyomában teljesítménytúra (vonat-
tal); túravezetô: Tiponut Tibor
21. Föld napja – Új tagok avatása (helyi busszal);
túravezetô: Dukrét Géza, Tiponut Tibor
28. – május 1. Bodrog-ártéri vízitúra
(Magyarország) (vonattal); túravezetô:
Tiponut Tibor
Május
5. Ökrök völgye – Brãtcuøa (vonattal);
túravezetô: Slíder Zoltán
12. Biharkaba – Albioara-szoros (kisbusszal);
túravezetô: Slíder Zoltán
19. Feketetó (Negreni) – Csucsa (vonattal);
túravezetô: Slíder Zoltán
22–26. Nagyvárad – Salzburg – Innsbruck – Berni-
hágó – Garda-tó – Verona – Tarvisio – Graz
(nagybusszal); túravezetô: Nagy Aranka
27. Pünkösdi Ünnepek Cifra Kalotaszegen
(nagybusszal); túravezetô: Dukrét Géza
Június
2. Rév – Belvedere körút (vonattal);
túravezetô: Dukrét Géza
9. Biharfüred – Vicinális-vízesések (nagy-
busszal); túravezetô: Tiponut Tibor
16. Igric-csontbarlang – Gálosházi-víznyelôk
(vonattal); túravezetô: Tiponut Tibor
22–24. Kárpátalja (nagybusszal); túravezetô:
Nagy Aranka
Július
7. Lazuri-szoros (kisbusszal); túravezetô:
Slíder Zoltán
16–20. Erdély-körút: Nagybánya, Máramaros
(nagybusszal); túravezetô: Dukrét Géza
28. Sonkolyos – Misid völgye – Bíró Lajos-bar-
lang (vonattal); túravezetô: Tiponut Tibor
Augusztus
24–26. Eger – Miskolc – Lillafüred – Aggteleki-bar-
lang (nagybusszal); túravezetô: Nagy Aranka
29. – szept. 2. Magas-Tátra (Szlovákia) (kis-
busszal); túravezetô: Tiponut Tibor
Szeptember
8. Ópusztaszer (Magyarország) (nagy-
busszal); túravezetô: Nagy Aranka
15. Biharkaba – Albioara-szoros (kisbusszal);
túravezetô: Slíder Zoltán
20–23. Nagy-Sebes (Dregán) völgye, bográcsossal
(nagybusszal); túravezetô: Slíder Zoltán
29. Negreni – Bulz „lángostúra” (vonattal);
túravezetô: Slíder Zoltán
Október
6. Zilah – Porolissum – Zsibó – Sárkánykert
(nagybusszal); túravezetô: Nagy Aranka
13. Rév – Pokol-barlang – Sonkolyos (vonat-
tal); túravezetô: Slíder Zoltán
20. Szatmárnémeti – a Szilágyság várai
(nagybusszal); túravezetô: Dukrét Géza
27. Brãtcuøa – Chivadar-völgy (vonattal);
túravezetô: Slíder Zoltán
November
3. Rozsda-szakadék – Szegyesdi-völgy (kis-
busszal); túravezetô: Tiponut Tibor
9–10. Tordai-hasadék, tordai sóbánya (nagy-
busszal); túravezetô: Tiponut Tibor
EKE Brassó
Cím: 505600 Négyfalu (Sãcele), Brassó megye,
Str. Darie Magheru nr. 41
Elnök: Szász Ágnes, tel. 0268-276602,
e-mail: agitura@yahoo.com
Január
2. Bolnok: Derestye – felvonó – erdei út –
Bolnok-csúcs; túravezetô: Szász Ágnes
I
(0744-422600, agitura@yahoo.com)
3. Nagykôhavas: Malomdombok – családi út
– menedékház; túravezetô: Boceanu Béni
(0723-857812, prbord@electroprecizia.ro)
Február
10. Síverseny: Brassó Pojána, ugrósánc;
túravezetô: Nádudvary György
(0727-228031), Szász Ágnes
(0744-422600, agitura@yahoo.com)
17. Keresztény-havas: Brassó Pojána – Vörös-
út – Postãvarul menedékház; túravezetô:
Boceanu Béni (0723-857812,
prbord@electroprecizia.ro)
24. Brassó-Pojána: Salamon-kövek, erdészeti
út; túravezetô: Blénesi Edit
(0722-819341, blenesiedith@yahoo.com)
Március
10. Nônapi túra: Keresztényfalva, Hóvirág-
rét, Pojána; túravezetô: Soós Ibolya
(0721-709990)
3. Diham menedékház: Brassó, Predeál, Pîrîul
Rece, Busteni; túravezetô: Boceanu Béni
(0723-857812, prbord@electroprecizia.ro)
24. Királykô: Brassó – Zernyest – Botorog-kút
– Zernyesti-szoros – Curmãtura
menedékház; túravezetô: Boceanu Béni
(0723-857812, prbord@electroprecizia.ro)
24. Apáca: Farsangtemetés; túravezetô: Szász
Ágnes (0744-422600, agitura@yahoo.com)
Április
7. Magura Kotla: Brassó – Feketehalom:
medvehagyma-túra; túravezetô:
Sereg János (0747-020972)
14. Rétyi erdô: Brassó – Uzon – Rétyi-erdô;
túravezetô: Boceanu Béni (0723-857812,
prbord@electroprecizia.ro)
21. Rence, hóvirágtúra: Négyfalu – Doftana-
völgy – hóvirág rét – Garcsin-völgy;
túravezetô: Boceanu Béni (0723-857812,
prbord@electroprecizia.ro)
28. Lempes: Brassó, Szászhermány;
túravezetô: Soós Gábor (0721-079137),
Sereg János (0747-020972)
Május
5. Clãbucetul Baiului: Busteni – Grecului-él
– Azuga; túravezetô: Boceanu Béni
(0723-857812, prbord@electroprecizia.ro)
5. Csuklyonka: Garcsin-völgy; túravezetô:
Nádudvary György (0727-228031)
12. Régi határ: Bratocea – Bobu-csúcs – nagy
Vajda – Bradet; túravezetô: Boceanu Béni
(0723-857812, prbord@electroprecizia.ro)
19. Baiului, nárcisz-túra: Sinaia – Zamora –
Sorica – Azuga; túravezetô: Boceanu Béni
(0723-857812, prbord@electroprecizia.ro)
26. Vajda-havas: Kisasszonypapucs-virágtúra,
Tatrang-völgy, Vajda-csúcs, Bradet;
túravezetô: Boceanu Béni (0723-857812,
prbord@electroprecizia.ro), Szász Ágnes
(agitura@yahoo.com)
27. Királykô: Zernyesti-szakadék – Vladuska-
völgy – Pásztor-csúcs – Grind; túravezetô:
Bara József, Soós Gábor (0721-079137)
Június
2. Bálvány-kövek: Rozsnyó, Bálványkövek,
Salamonkô; túravezetô: Nádudvary Mária
(0727-228031)
9–10. Bucsecs: Rhododendron-túra: Diham,
Mãlãiesti, Gaura, Bran; túravezetô:
Boceanu Béni (0723-857812,
prbord@electroprecizia.ro)
28–30. Retyezát: Ohaba – Pietrele menedékház –
Gales – Bucura – Judele – Peleaga-csúcs;
túravezetô: Boceanu Béni (0723-857812,
prbord@electroprecizia.ro)
Július
14. Bucsecs: Caraiman-völgy, Kereszt, Jepii
Mari; túravezetô: Boceanu Béni (0723-
857812, prbord@electroprecizia.ro)
15. Szent Anna-tó: Bikszád – Szent Anna-tó;
túravezetô: Sereg János (0747-020972)
22. Feketehalmi-tó: Brassó – Feketehalom;
túravezetô: Nádudvary Mária (0727-228031)
28. Kiskirálykô: Zernyest – Kiskirálykô –
Zãnoaga-rét; túravezetô: Bara József,
Soós Gábor (0721-079137)
II
Augusztus
18. Tamina: Tamina-vízesés; túravezetô:
Nádudvary György (0727-228031)
25–26. Vargyas: Almási-barlang; túravezetô:
Blénesi Edit (0722-819341), Zakariás Antal
16–19. Radnai-havasok, Borsa: Lóhavasi-vízesés,
Ünôkô, Curãøel, Valea Vinului; túravezetô:
Boceanu Béni (0723-857812,
prbord@electroprecizia.ro)
23–26. Fogarasi-havasok: Victoria – Podragu –
Bilea – Negoj – Porumbac; túravezetô:
Boceanu Béni (0723-857812,
prbord@electroprecizia.ro)
Szeptember
15–16. Királykô: Plaiul Foii – Hegyes-csúcs (Vf.
Ascuøit) – Curmãtura; túravezetô:
Boceanu Béni (0723-857812,
prbord@electroprecizia.ro), Taus Adrian
(adriantaus@yahoo.com)
22. Királykô: Anghelide – Középöv – Láncok
– Spirlea; túravezetô: Taus Adrian
(0727-667075, adriantaus@yahoo.com),
Soós Gábor
Október
6. Buzãu: Iszapvulkánok; túravezetô: Sereg
János (0747-020972)
13–14. Cozia: Cãlimãnešti – Cozia menedékház –
Turnu; túravezetô: Boceanu Béni
(0723-857812, prbord@electroprecizia.ro)
20. Keresztény-havas: Brassó Pojána –
Lehmann-ház; túravezetô: Nádudvary
György, Nádudvary Mária (0727-228031)
20. Bucsecs: Fehér-völgy; túravezetô:
Gyerkó Lenke (0726-470915,
gyerko_lenke@hotmail.com), Taus Adrian
27. Bran: Magura – Bran; túravezetô: Bara
József, Gyerkó Lenke (0726-470915,
gyerko_lenke@hotmail.com)
November
10. Baiului-hegység: Azuga-völgy – Urechea-
völgy – Rusu-csúcs – Sorica – Azuga;
túravezetô: Boceanu Béni (0723-857812,
prbord@electroprecizia.ro)
24. Brassó-Pojána: Brassó – Salamonkövek –
erdész út –- ugrósánc; túravezetô:
Nádudvary György, Nádudvary Mária
(0727-228031)
December
8. Mikulás-túra: Négyfalu – Bolnok;
túravezetô: Szász Ágnes (0744-422600,
agitura@yahoo.com)
15. Clãbucetul Baiului: Busteni – Grecului-él
– Azuga; túravezetô: Boceanu Béni
(0723-857812, prbord@electroprecizia.ro)
EKE Gutin
Cím: 430322 Nagybánya (Baia Mare),
Str. Minerilor nr. 5–7
Honlap: www.nagybanya.ro/eke.php
Elnök: Deák László, tel. 0740-827155,
0362-401094,
e-mail: ujszo@frauenbach.alphanet.ro
Szervezési alelnök: Kinczel Ferenc, tel. 0742-027842,
e-mail: ekenagybanya@yahoo.com
Január
Plestyor
Fehér-kövek – Póka
Mike-csúcs – Avasi-hegyek
Kapniki sípálya
Február
Kapniki sípálya
Borsafüred: sítúra és farsang
Sítúra a Láposi-hegyekbe
Március
Izvorai sípálya
Borzkô – Kalamári-völgy
Viski-kô – Avas
Szôcs-mezô – Rotunda-gerinctúra
Április
Tótoskô
Látogatás a Szabolcs–Szatmár–Bereg
Megyei MTSZ-hez
Demeter-mezô – Izvora – Nagybánya
(kerékpártúra)
Gutin-gerinctúra
Május–június
Neteda – Láposi-hegyek
Bardó (Máramarosi-havasok)
Szlovák Paradicsom – Tátra
Csernahora – Ukrajna
Gutin-hágó – Izvora (Forrásliget) –
kerékpártúra
Ráró – Suhard
Miszbánya – Kövesbérc
Rhododendron-túra a Radnai-havasokban
Július
Wasser-völgye – Toronyága
Rozsály-túra
Lápos-völgy – Szôcs-mezô
Erzsébetbánya – Poiana Izei – Grosii
Øiblešului (kerékpártúra)
Grossglockner – Alpok (Ausztria)
Augusztus
Páring – Godeanu
Roasa – Selãtruc – Avasi-hegyek
Kerékpártúra Kapnikbányára
Holm
Szeptember
Pádis – Galbena
Kôvár (kerékpártúra)
Máramarossziget – Demetermezô –
Nagybánya
EKE-napok
Október
Széples (Cibles) hagyományôrzô túra
Kôkarám – Feketehegy (Mogosa)
Radnai-havasok – Ünôkô
November
Gutin – Kakastaréj
Forrásliget – Demetermezô (kerékpártúra)
Gutin-hágó – Rozsály
December
Plestyor – Sajtos-rét
Vãratec – Seci-csúcs (Láposi-hegyek)
EKE-szilveszter
EKE Gyergyószentmiklós
Cím: 535500 Gyergyószentmiklós (Gheorgheni),
Str. Gábor Áron nr. 2
Elnök: Dr. Gereöffy Ferenc, tel. 0266-364227,
0744-392523, e-mail: primadent@knet.ro
Alelnök: Vadász Sz. István, tel. 0266-364701, 0741-
086701, e-mail: huboka@kabelkon.ro
Január
14. Évnyitó túra; túravezetô: Dr. Gereöffy
Ferenc, tel. 0266-364227, 0744-392523
Február
4. Meggyes-gerinc; túravezetô: Madaras
Erzsébet, tel. 0266-365127
9. Farsangi civilbál; szervezô: Vadász Sz.
István, tel. 0266-364701, 0741-086701
24–25. Egyeskô találkozó; szervezô: Vadász Sz.
István, tel. 0266-364701, 0741-086701
24–25. Sítúra, Egyeskô; túravezetô: Kinda Tibor,
tel. 0266-365083
Március
11. Nônapi túra; túravezetô: Vadász Sz.
István, tel. 0266-364701, 0741-086701
16–18. Kelemen-havasok; túravezetô: Kinda
Tibor, tel. 0266-365083
25. Tavasznézô; túravezetô: Madaras
Erzsébet, tel. 0266-365127
28. Vetítés: „Turista ösvényeken”; szervezô:
Balázs Miklós, tel. 0266-364713,
0740-457292
Április
4. Kápolna – éjjeli túra; túravezetô:
Vadász Sz. István, tel. 0266-364701,
0741-086701
8. Húsvéti hajnali túra; túravezetô:
Dr. Gereöffy Ferenc, tel. 0266-364227,
0744-392523
22. Rabsonné vára; túravezetô: Antal Bacsó
Sándor, tel. 0744-691858
22. Rabsonné vára: biciklitúra; túravezetô:
Farkas Albert, tel. 0266-362718
28–29. Székházmegnyitó + túra; szervezô:
Dr. Gereöffy Ferenc, tel. 0266-364227,
0744-392523
Május
1. Tászok-tetô; túravezetô: Vadász Sz.
István, tel. 0266-364701, 0741-086701
4–6. Molnár Sándor emléktúra; túravezetô:
Málnási Béla (Töhi), tel. 0266-364782
18–20. Turistatalálkozó, Remete; szervezô:
Laczkó Sz. Endre, tel. 0266-352184
26. Pünkösdi túra; túravezetô: Dr. Gereöffy
Ferenc, tel. 0266-364227, 0744-392523
26. Pünkösdi biciklitúra; túravezetô: Farkas
Albert, tel. 0266-362718
Június
10. Putna völgye – biciklitúra; túravezetô:
Farkas Albert, tel. 0266-362718
24. Mária-kô; túravezetô: Balázs Karancsi
József, tel. 0746-136644
Július
20–22. 110 éves EKE-sokadalom; szervezô:
Dr. Gereöffy Ferenc, tel. 0266-364227,
0744-392523
Augusztus
20. Magyar tûz túra; túravezetô: Dr. Gereöffy
Ferenc, tel. 0266-364227, 0744-392523
31. – szept. 2. Páring; túravezetô: Laczkó Sz.
Árpád, tel. 0266-352184
Szeptember
16. Kôgombák; túravezetô: Laczkó Sz. Endre,
tel. 0266-352184
22–23. „Zöld szemmel" találkozó; szervezô:
Vadász Sz. István, tel. 0266-364701,
0741-086701
29–30. Nagykôhavas; túravezetô: Antal Bacsó
Sándor, tel. 0744-691858
Október
13–14. Csalhó; túravezetô: Vadász Sz. István,
tel. 0266-364701, 0741-086701
27–28. Viridis-túra; túravezetô: Török Zoltán,
tel. 0744-396792
November
11. Kis-havas; túravezetô: Madaras Erzsébet,
tel. 0266-365127
December
6–9. Mikulás-túra; túravezetô: Benedek Árpád
(Jimi), tel. 0744-606209
15. Évzáró túra + buli; szervezô: Dr. Gereöffy
Ferenc, tel. 0266-364227, 0744-392523
Háromszéki EKE
Cím: 520009 Sepsiszentgyörgy (Sf-Gheorghe),
Str. Kôrösi Csoma Sándor nr. 6,
tel. 0267-312238
Elnök: Dukrét Lajos, tel. 0267-305330,
0745-050436, e-mail: ldukret@yahoo.com
Január
2. Kijózanító túra, Baróti-hegység –
Gyertyánoskút; túravezetô: Dukrét Lajos
13. Baróti-hegység: kék-körút; Stadion –
Bíróné-pusztája – Honvéd-kút – Kölcze-
puszta – Pap-kútja – Büdöskút;
túravezetô: Dukrét Lajos
20–21. Királykô, Északi-gerinc: Zernyest –
Hasadék-nyereg – Tornyok – Hegyes me-
nedékhely (Vf. Ascuøit) – Pásztor-csúcs –
Grind – Zernyest (alvás a menedékhe-
lyen); túravezetô: Gáspár László Zsolt
31. Éves közgyûlés
Február
3. Sárga-körút: Stadion – Kölcze-puszta –
Marinka-puszta – 5-ös km – Szurduk-tetô
– Pacé – Büdöskút
10. Téli-túra: Csukás; túravezetô: György Ignác
16–18. Fogarasi-havasok: Viktóriaváros –
Tornyok menedékház – Podragu
menedék-ház – Árpás-kapu – Bilea
menedékház – Cârøišoare (szállás sátor-
ban); túravezetô: Gáspár László Zsolt
24–25. Nagyhagymás-hegység: Egyeskô – Nagy-
hagymás – Öcsémtetô; túravezetô:
Dukrét Lajos
Március
11. Nônapi-túra: Uzonkafürdô; túravezetô:
Puskás Melinda
17–18. Királykô, Déli-gerinc: Grind – Funduri-
nyereg – La Table – Zernyest, szállás:
Grind menedékhely; túravezetô: Gáspár
László Zsolt
17. Baróti-hegység: Piros-Körút: Három Rózsa
– Kerek-erdô – Sugásfürdô – Görgô –
Elôpatak – Farbükk – Kilyéni-puszta – Pacé
– Vadászcsárda; túravezetô: Dukrét Lajos
25. Munkatúra
31. Hóvirág-túra: Bodoki-havasok:
Málnásfürdô – Szilas-tetô – Bojtorjános –
Henter mezeje – Száldobos pataka –
Málnásfürdô; túravezetô: Dukrét Lajos
10 Erdélyi világjárók

egészen télies, vagy úgy is mond- tündöklô éjszakák. Minden olyan

hatjuk, „norvégos”. Amint egy kes- különleges! A szigetvilágon mély-
keny kanyonba érünk, –19 és –25 séges nyugalom honol, alig lehet
között váltakozik, de amint kiérünk embereket látni, a fô megélhetést a
egy fjord csipkés szélére, rögtön –4 heringhalászat biztosítja, ezt a turiz-
és –7 közé emelkedik. A leg- mus egészíti ki, mely ugyancsak
meglepôbb jelenséget azért mégis a szorosan fûzôdik a heringekhez. A
nap adja. A lusta nap reggel fél heringek novemberben a meleg
nyolckor kezdi sárgára meg vörösre áramlatok irányába behúzódnak a
mázolni a felhôket, aztán hihetetlen West-fjord belsejébe. Egyébként ôk
lassúsággal és hosszú-hosszú nyúj- a gyilkos-bálna fô eledele, és ennek
tózkodás után tíz óra felé már fel is következtében az orcák is behúzód-
kel. Aztán északi lustasággal körül- nak télvíz idejére a fjordba. Ez biz-
néz, megvilágítja a hegyközi tava- tosítja a Lofoten-szigetek legna-
kat, eszébe sem jutna, hogy leol- gyobb turista attrakcióját. A világ
vassza a felfagyott zimankós fákat, minden pontjáról érkeznek turisták,
és nagy körívben, szinte vízszinte- fotósok, filmesek, hogy megörökít-
sen elsiet a horizonton. 12 órakor sék az „orcák” nászát. A szokatlan
már nincs ereje a napnak, és fél ket- idôjárási viszonyok, a viharos
tôkör már a napnyugtát csodál- tenger, a nagy hullámzások nem tet-
A sarkkört jelzô márványoszlop
hatjuk. Ám ez sem megy olyan ték lehetôvé, ott-tartózkodásunkkor,
gyorsan, több mint két órát elidôzik a nyugati horizon- hogy megörökítsük mi is a gyilkos-bálnákat. De a trol-
ton, utolsó erejét összeszedve vörösre festi a hegyközi lok országában szerzett benyomásokért vissza kell még
tengerszemeket. S ráadásul egész idô alatt olyan térni öreg kontinensünk ezen vidékére, hiszen a 6000
fényekkel nyaldossa a fenséges tájat, melyek éves árboctemplomok, a vikingek öröksége, a nyári
színárnyalatai csak a képzeletünkben léteztek mindad- világos éjszakák sok-sok meglepetést tartogatnak.
dig. Elhagyva az északi sarkkört településeket alig lehet Ajánlom minden természetbarátnak és fotósnak,
látni, hiszen ki is lakna itt ezen a zord idôjárású hogy legalább egyszer látogasson el a vikingek földjére.
vidéken? A késô esti órákban érkeztünk meg És ha már rászántuk magunkat és ellátogattunk
Svolvaerba, onnan majd Kabelvágba, a Lofoten-sziget- Skandináviába, vállalnunk kell annak veszélyét, hogy
csoport „fôvárosába”. Nyugaton a Norvég-tenger, észa- hamarosan ismét visszakívánkozunk a rén- és
kon a Jeges-tenger és az Atlanti-óceán, keleten pedig a jávorszarvasok, a tulkok által kedvelt földrészre, melyet
Vest-fjord veszi körül a szigetet. az északi vikingek leszármazottai oly nagy szeretettel
Mintha egészen idegen földrészre érkeztünk volna. becsülnek meg.
Bármerre nézünk, csupa víz és szikla. Tökéletes
Hasznos webcímek:
tükörképek vesznek körül. A fjordokat övezô sziklage-
www.visitnorway.com
rincek ormai havasak, formájuk a piramisokéra emlé-
www.lofoten-tourist.no
keztet. A tenger ritmikusan morajló hullámokkal mossa a
www.lofotposten.no/webkamera
csipkézett, kisebb-nagyobb szigetekkel övezett partokat.
www.lofoten.com
A fényes nappalok itt már alig két-három órára zsu-
www.northshots.com
gorodnak, de ott vannak a csodálatos színeket rejtegetô
„kékórák”, meg a táncoló-cikázó északi fényekben A felvételeket Dezsô László készítette

Porcukros hegycsúcsok Hennigsvaernél Tulokcsalád a Dovrefjell Nemzeti Parkban


NetTúra
Kedves Olvasó,
Az Erdélyi Gyopár hasábjain új rovat indul. Természet-
járó-, honismereti-, természetvédelemmel foglalkozó hon-
lapok ismertetését, leírását, értékelését tûztük célul, ezért
választottuk rovatunk számára a netTúra nevet. Elsôsorban
régiónkat, Erdélyt érintô weblapokat mutatunk be, de ter-
mészetesen kitekintünk a nagyvilágba is. Manapság nem kell
ecsetelni senkinek a weblapok-honlapok-ottlapok nélkü-
lözhetetlenségét, ha meg szeretnénk ismertetni magunkat.
Legyen hát rovatunk felkarolása, csokorba gyûjtése a ter-
mészetjáróknak- és a természetjárókról szóló honlapoknak.
A részletesebben bemutatott weblapokról értékelés is
készül, illetve több szempont szerinti pontozás (tervezés,
hasznosság, arculat, információpontosság, frissítés, kapcsola-
tok, nyitottság), melynek összeállításakor több, témában jártas
társunk véleményét vesszük figyelembe. Maximális pont-
szám: (5).
Rovatunknak ajánló része is lesz, amelyben ugyan nem
mutatjuk be részletesen az adott honlapot, de mindenképpen
érdemes ezt is figyelemmel követni.
Számítunk olvasóink segítségére: kérjük, jelezzék nekünk
a témába vágó honlapokat a nettura@ekemvh.ro elektronikus
levélcímen.
Jó böngészést kíván,
Dr. Péterffy Anna Erzsébet, rovatvezetô
Az elsô honlap, melyet célba vettünk és árgus sze-
mekkel figyeltünk, az EKE országos honlapja:
www.erdelyikarpategyesulet.ro
Leírás: a honlap rendeltetése bemutatni az egyesületet,
annak történetét, illetve szervezeti életét, tevékenységét és prog-
ramjait, ismertetni az általa évente megszervezett Vándortábort,
melyre a tavaly immár a tizenötödik alkalommal került sor.
Áttekinti az egyesület osztályait, társszervezeteit, valamint
ízelítôt nyújt kiadványaiból. Az EKE legfontosabb kiad-
ványában, az Erdélyi Gyopárban 2003 óta megjelent összes
cikk teljes szövege is megtalálható az oldalon, természetesen
keresési lehetôséggel.
A webhely egy nagyon jól bevált-, rengeteg interaktív
szolgáltatást nyújtó, tartalomkezelô rendszerre épül. Jól átgon-
dolt, áttekinthetô szerkezete van és könnyû eligazodni rajta.
Nagyon rugalmasan lehet új tartalommal és szolgáltatásokkal
bôvíteni, az igényeknek megfelelôen.
Itt szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy az EKE
tevékenységéhez, illetve a webhely témájához kapcsolódó
hírek beküldésére lehetôség van az oldalon. Ezek a hírek meg-
jelennek a fôoldalon, illetve lehetôség van ezeknek a híreknek
a hozzáférhetôvé tételére, hírolvasók, illetve más weboldalak
számára, amennyiben ezt igénylik. Jelenleg is már több,
túrázással kapcsolatos weboldal veszi át automatikusan az
EKE friss híreit.
Bár az új EKE-portál még nincs egyéves, hiszen csak 2006
áprilisa óta érhetô el az új formában, örvendetes az a tény,
hogy egyre nagyobb forgalmat könyvelhet el. A statisztikai
adatok szerint az idén januárban már több mint 11 ezer talála-
tot kapott, ez a tavalyi legjobb hónapnak számító december-
hez képest majdnem kétszer több oldalletöltést jelent.
Honlapfigyelô 11
Dr. Péterffy Anna Erzsébet
EKE Marosvásárhely
Bár jelenleg csak kb. 10 százalékra tehetô a romániai láto-
gatók részaránya, reméljük a jövôben egyre több erdélyi ma-
gyar túrázó fogja majd figyelemmel követni a lapot.
Amennyiben valakinek építô jellegû javaslata van, illetve
fel szeretné venni a szerkesztôkkel a kapcsolatot, az oldalon
lehetôsége van ezt megtenni. Várjuk észrevételeiteket, vissza-
jelzéseiteket.
A weblap leírását Gálfi Péter webmestertôl kaptuk.
A netTúra észrevételei: A gyakorlott internetböngé-
szônek déja vu érzése van az oldal megjelenésekor a szó pozi-
tív értelmében, ugyanis egy PHP-ban írt rendszerrel van dol-
gunk: katonás rend, megszokott szerkezet, talán a világon
egyik legjobb elrendezési forma, amit egy portál használhat. A
hírek egyértelmûen behatárolják az érdeklôdôk körét, aki
egyszer idelátogatott, az vagy megjegyzi a címet, vagy elfelej-
ti:.ezért lenne jó beindítani a hírlevélszolgálatot, hisz ezáltal
idônként eszünkbe jutna az oldal létezése.
A hírek között nagyon kevés osztály programjai, rendez-
vényei jelennek meg. A látogatók országonkénti eloszlásából
világosan kitûnik, hogy az erdélyi magyar túrázók nem figye-
lik a lapot kellôképpen. Külön linkgyûjtemény nincsen, azon-
ban a lapon megtaláljuk az EKE-osztályok vezetôségeinek
adatait, illetve azok weblapjaira léphetünk tovább.
A portált átlag hat ember figyeli egyszerre, ami sajnos
rányomja bélyegét a Fórumra is.
Pontozás:
Tervezés:
Hasznosság:
Információpontosság:
Design:
Friss információ:
Linktár:
Interaktivitás:
Javaslatok: Kitûnô lehetôség az Erdélyi Gyopár szövegbázis
a keresési opcióval. Nagyon hasznos lenne, ha – amennyiben ez
megoldható – felkerülne a teljes szöveganyag (a 2003 elôtti is), és
ha fotókat is lehetne közölni. De marad a kérdés, akkor ki venné
a nyomtatott folyóiratot? Vagy az emberek „vennék a lapot” és
megnône a portál forgalma? Valószínû, hogy egy fotóalbum létre-
hozása, illetve néhány reklámfogás megsokszorozná az oldal for-
galmát, tehát a látogatók számát is, életet lehelne a Fórumba, a
hírek megszaporodnának és a lap a hatalmas információforrás
mellett interaktív szerepét is be tudná tölteni, a keretet ugyanis a
webmester megteremtette hozzá (lásd pl. Fórum, hírküldési
lehetôség). Ez a lap felfedezésre vár, hát ideje hozzálátni!
12 Idegen tájakon
Ahol nyersen eszik a halat és még
aktívak a gésák – kalandozások Japánban
Azt mondják, Japánban a november a legszebb hónap. A
ködös, hideg, esôs Erdélybôl ez szinte valószínûtlennek tûnik.
Ha van olyan periódusa az évnek, amit nem szeretek, akkor az
pont ez az ôsz végi sáros, latyakos, borongós idôszak. Így hát
igen megörvendtem, mikor kiderült, hogy idén mindezt megú-
szom. S nem is akárhogyan, tanulmányútra mehettem a felkelô
nap országába, ahol gyönyörûen sütött a nap, mintha vissza-
tértem volna szeptemberbe. Még minden zöld volt, rövid ujjús
meleg, érett a narancs, a gránátalma meg a kakhi. Csodálatos.
A japánok meg lépten nyomon mondogatták, hogy vigyáz-
zunk az egészségünkre, mert egyre hidegebb van, nehogy
megfázzunk. Nagyon komolyan veszik ezt az egészségesdit,
annyira, hogy aki meg van hûlve, fehér maszkkal jár, nehogy
megfertôzzön mást is. Nagyon odafigyelnek környezetükre.
Ami viszont a mi fülünknek elviselhetetlen, az az örökös szi-
pogásuk. Mivel nem illik orrot fújni, hát szortyognak kórus-
ban. Amíg csak 1–2 japán teszi, nem olyan feltûnô, de ha ez a
zsúfolt metróban történik, rettenetes tud lenni. Mert szerintük
undorító minden féle-fajta testnedv. Ebbôl kifolyólag nem is
szoktak csókolózni. Se nyilvánosan, se négy fal között.
Viszont hajlongnak agyba-fôbe. Ha tíz japán egyszerre készül
elhagyni egy termet, jobb félrevonulni, mert mindenki köszön
mindenkinek és a köszönést természetesen meghajlás kíséri –
mely annak függvényében, hogy milyen rangú az illetô, lehet
csak bólintás, de akár 90 fokos bedôlés is. Valósággal a vérük-
ben van, olyannyira, hogy még telefonálás közben is gyako-
rolják. Egyszer elkezdtem hangosan nevetni az utcán, mert
egy magányos emberke állt az útkeresztezôdésnél, táskája
mellette letéve, és olyan sûrûn hajlongott, hogy öröm volt
nézni. Valószínûleg a fônökével beszélt.
Rettenetesen tisztelik felettesüket, olyan nincs, hogy a
fônök valamit mond és ôk ne ugorjanak azonnal. Mind
munkamániásak, valósággal megszállottként dolgoznak.
Rendszerint este 9–10-ig, sôt, ha nem sikerül befejezni az
aznapi munkát éjfélig, egész egyszerûen bent alszanak az
irodában, hogy másnap hajnalban folytathassák. Ôrület.
A tanfolyam végén búcsúbulit szerveztek, mi azt hittük,
hogy ez egy igazi „party” lesz. No persze. Japán módra.
Diplomaosztás után szépen felsorakoztunk, mindenki elvett egy
italt, a fôszervezô elmondta a pohárköszöntôt, koccintottunk és
felhajtottuk a… na mit? Nem pezsgôt, még csak nem is szakét,
hanem rossz, kínai fekete teát. Hogy lehet cukor nélküli teával
koccintani? Én megértem, hogy a japánok nem bírják az alko-
holt (még megkóstolni sem merték a szilvapálinkát), azt is
megértem, hogy a kötelezô fogadást össze akarják csapni fél
óra alatt, hogy folytathassák munkájukat – de azt már nem,
hogy egy hónapban egyszer miért nem tudnak ôk is lazítani!
Ami még ennél is különösebb, az az étkezés. Már kós-
toltam szusit Koreában, de igazi szusi vendéglôt most próbál-
tam ki elôször – maradandó élmény volt. Mint a legtöbb
kisvárosi japán vendéglôben, egy mukkot se tudnak angolul,
az étlapot is csak japánul adják, sôt, hogy még érdekesebb
legyen, az árak is csak Hiragana írásjegyekkel jelennek meg.
Így hát az ember találomra rábök egy fotóra (már amikor van)
és reménykedik, hogy meg tudja majd enni, amit kihoznak.
Van amikor leültetnek a pult elé (mintha csak kocsma volna)
hogy végignézhesd hogyan készül az ebéd – érzékenyebb
Kedves Annamária
EKE Marosvásárhely
Japánkert – mintha még nyár volna
gyomrúaknak nem ajánlott. A bosnyák kolleganônk, mire
minden a tányérjára (vagyis a lapítójára) került, undorodó arc-
cal hagyta el a vendéglôt. Pedig a készítmény egészen jó volt.
Kis rizsgombócokat formált a szakács s mindegyikre más-más
algaszalaggal stílusosan átkötözött haldarabkát tett. Mutatós
volt, ahogy felsorakoztatta ôket, csak az ember túl kellett
hogy tegye magát azon a problémán, hogy minden nyers.
Szerencsére csak miután jóllaktunk érkezett a japán vendég,
akinek egészen friss hal kellett. Rábökött az akváriumban
úszkálók legszimpatikusabbikára, melyet rögtön ki is fogtak
neki s csak ezután következett az igazi buli. Ahelyett, hogy
rögtön levágták volna a hal fejét, ahogy azt minden normális
ember nálunk tenné, a kis japán nekilátott szép vékony
szeleteket vágni a szerencsétlen hal farkától kezdve,
hosszában. Nem zavarta, hogy az elkeseredett halacska
tovább vergôdött, szépen letörölte a vért a megmaradt csont-
vázról s legnagyobb megrökönyödésünkre összetûzte a fejét a
farkával, majd betette a tányér közepébe. Különbözô zöld
mütyürökkel feldíszítette, köréje tette a frissen vágott halsze-
leteket és tálalta. Azt hittük, beesünk az asztal alá. Döbbenetes
látvány volt, ahogy a kopoltyúk még mindig mozogtak, a
farok még egyet-egyet rándult, a japán vendég meg elégedet-
ten enni kezdett. No ez nem fehér embernek való…
Aztán egymást követték a furcsaságok. Az elsô: felfe-
deztem, hogy az autók angol rendszer szerint közlekednek.
Azt még csak valahogy megszoktam, hogy a buszra fordítva
kell felszállni, meg hogy az út bal oldalán biciklizzem, de arra
sehogy sem tudtam ránevelni magam, hogy mielôtt lelépnék a
járdáról, jobbra nézzek. Automatikusan rándult a fejem balra,
sôt az volt a vicces, hogy miután megállapítottam, hogy nem
jön autó a számomra normális irányból, indultam is.
Nemegyszer fordult elô, hogy kollegáim visszaráncigáltak a
(természetesen) jobbról érkezô kocsi elôl. Vagy metróban,
vasúti állomásokon, ahol sok az ember, többször elcsodálkoz-
tam, miért jön mindenki velem szembe s vernek le a lábamról.
Hát azért, mert megint ellenkezô oldalon kellett volna men-
nem. A kis rendszeretô japánok mindenre odafigyelnek. Még
arra is, hogy a metróra várva pont oda álljanak, ahol az ajtók
lesznek, és nem akárhogyan, hanem érkezési sorrendben.
 Idegen tájakon
Szépen, libasorban minden egyes ajtó elôtt. Mikor pedig meg-
telik a vagon, a kalauz még egyet nyom a bezsúfolódott töme-
gen, hogy be lehessen csukni az ajtókat.
A buszokon pedig, bármennyire is nagy legyen a tömeg, a
sofôr minden egyes embernek megköszöni azt, hogy vele uta-
zott. Hátul kell felszállni, elôl pedig le, ekkor történik a viteldíj
kifizetése is, és senkinek eszébe sem jutna, hogy a hátsó ajtón
távozzon. Már a sok „arigato” (köszönöm) is vicces volt, hát
még mûszakváltás alkalmával. Az egyik vezetô meghajolt és
szépen elbúcsúzott, a másik pedig udvariasan bemutatkozott,
üdvözölte a kedves utasokat és elôre „arigato”-zott.
Minden tömegközlekedési eszköz másodpercnyi pontos-
sággal indul. Ha a menetrendben 7.07 szerepel, akkor fél perc-
cel indulás elôtt bemondja a kalauz: „az ajtók záródnak”, 20 má-
sodperccel indulás elôtt valóban záródnak és tíz másodperccel
azelôtt indul a vonat. Mikor a percmutató 7-re vált, a szerelvény
már kigurult az állomásról. Ôrjítô ez a pontosság. Az elôadá-
soknál is ugyanez a helyzet, elvárják, hogy a kezdés elôtt tíz
perccel mindenki ott legyen. Ha mondjuk 9-tôl van az elôadás és
8.52-kor érkezem, már rosszallóan néztek rám. Amúgy is kilóg-
tam a sorból, furcsa dolgokat tettem, meg zavarba ejtô
kérdéseket tettem fel, de hát hogy lehet szótlanul tûrni azt, hogy
senki sem beszél angolul. Reggeltôl estig elôadásokon ültünk és
az idônknek éppen a fele ment arra, hogy az érthetetlen japán
szöveget hallgattuk. Azt megértem, hogy van, aki egyáltalán
nem tud angolul, de azt már nem, hogy aki tud, az miért használ
tolmácsot. Egyszerûen nem hajlandóak megszólalni angolul,
rossz kiejtésüket hozva fel mentségül. Tôlünk viszont elvárták,
hogy egy percre se lankadjon figyelmünk, ha véletlenül kurzus
közben valami mással foglalkozol, rádszólnak. Néha úgy kezel-
nek, mint holmi kisiskolásokat. Mindent a szánkba rágnak, meg-
mutatnak, elmagyarázzák, hol hogyan kell viselkedni. Például le
kell húzni a cipôdet, ahogy belépsz egy helyiségbe. De ez nem
csak a vendéglôkre meg lakásokra érvényes, hanem a munka-
helyre is. Elvittek különbözô gyárakba és hivatalokba, mi meg
megdöbbenve vettük tudomásul, hogy mindenütt ki vannak
készítve a kis papucskák. Hát ezért húzzon az ember elegáns
magas sarkút? Nagyon viccesen néztünk ki protokoll ruhában és
piros mûanyag papucsban. Nekik viszont ez teljesen természe-
tes. Öltöny, nyakkendô és egyenpapucs, melynek ráadásul a mé-
rete is standard: a kis lábúak csónakáznak benne, míg egy jól
megtermett férfi csak a lába hegyét tudja beledugni. Röhejes.
Így viszont már értem, miért járnak az utcán is ebben a furcsa
kombinációban: deréktôl felfelé maximális elegancia, a lábon
meg elnyûtt tornacipô. Ennél már csak a nôi viselet érdekesebb:
fenékig érô szoknya vagy ici-pici rövidnadrág, harisnya sehol,
Nagoya kastélya az 1600-as évekbôl
13
Teaszertartás
de jó meleg bundás csizma. Attól függetlenül, hogy 10 vagy 20
fokot mutat a hômérô. A sofôrök (busz, vonat, taxi) pedig télen-
nyáron kesztyût hordanak. Méghozzá hófehéret. Sôt, van aki bi-
ciklizéshez is használja. Ennél már csak a hálóingkultuszuk fur-
csább. Minden szállodában adnak hálóinget, de nem is akármi-
lyet. Földig érô kimonószerûség, hozzá szép vastag, mintás öv.
És borotvát, fésût, fogkefét, fogkrémet, papucsot, cipôkefét. Mi-
nek ennyi mindent? Ezek szerint a japánok egyetlen aktatáská-
val utaznak? S hogy valami meleget is ihassanak, minden szo-
bában ott a vízforraló, tea, kávé, cukor. Ugyanakkor viszont
nincs vendéglôje a szállodának. Van ahol adnak egy vérszegény
reggelit, de csak úgy kutyafuttában, a hallban összetákolt asz-
talocskákon. Olyankor vágyakozva gondoltam a jó hazai
sonkára, kolbászra, sajtokra. Ott ilyesmi nem létezik. Kenyeret
se igen esznek, a péksütemények mind édesek, sôt a joghurtot
sem tudják elképzelni cukor nélkül. De ami leginkább hiányzott,
az az ásványvíz. Micsoda élvezet, ahogy a buborékok szétpat-
tannak az ember szájában – errôl egyelôre csak ábrándozhattam.
De ezek mind apróságok ahhoz képest, ami a leginkább
zavart: a katonás szigor, az örökös felügyelet. Mintha csak
„big brother”-t játszanánk. Mindenrôl kellett hogy tudjanak,
szigorú szabályaik vannak, például, amikor bentlakásban
voltunk, este 11-ig kötelezô volt hazaérni, mert zárták a kaput.
A legkisebb szabálysértéstôl is kiakadnak, egyszerûen nem
bírják felfogni, hogy az európaiak másképp gondolkodnak.
Szinte egy más világ, a kulturális különbségek óriásiak.
De valahol érthetô is ez a rugalmatlanság, hisz olyanok a
körülmények, hogy gyakran e fegyelem az egyetlen módszer
a túlélésre. Például földrengés esetén. Már pici koruktól
belenevelik a japánokba azt, hogy mit kell tenniük természeti
katasztrófák esetén. Kivétel nélkül mindenkinek ott az ágya
alatt a túlélô-felszerelés: víz, konzervek, elemlámpa, meleg
ruha és még sok más fontos dolog – összecsomagolva egy pici
hátizsákba. Hogy megértsük mindezt, elvittek a katasztró-
favédelmi központba is, ahol megmutattak néhány földrengés
alatt, illetve után készült filmet. Aztán elmagyarázták, a leg-
modernebb védekezési technikákkal már olyan felhôkar-
colókat építenek, melyek akkor is épen maradnak, ha körülöt-
tük minden a földdel lesz egyenlô. Megcsodáltuk az alagsor-
ban a hatalmas oszlopokat, melyekben rezgéscsillapítók és
energiaelnyelôk találhatók – ezeken áll az egész épület,
máshol nincs érintkezése a talajjal. Fantasztikus a csúcstech-
nológiájuk, sajátos a civilizációjuk, fantasztikus, ugyanakkor
számunkra sokszor érthetetlen a világuk.
A felvételeket Kedves Annamária és Csanády Edit készítette
14 Honismeret

Bocskai István, az egyetlen gyõztes magyar

szabadságharc fejedelme (2. rész)
Lukács József
EKE Kolozsvár
(folytatás az elôzô lapszámból) paiságból az erdélyi országgyûlés, a prágai
Az új törökbarát erdélyi kormányzat udvar háttérbe szorítva a legnagyobb gondot
Bocskait lemondatta a fôvezéri tisztségbôl. jelentô török pusztításokat, a protestánsok
Bocskai sérelmében rávette Báthory üldözését találta legfôbb feladatának. Ráadásul
Zsigmondot, hogy térjen vissza, aki ezt 1598 üldözni kezdték a magyar fôurakat, hogy
nyarán meg is tette. Bocskai megint az erdé- azokat hûtlenségi perek során megfosszák
lyi hadak fôvezére lett és ismét kiújultak a vagyonuktól, arra számítva, hogy ebbôl fel
harcok a törökökkel, akik ostromolni kezdték tudják tölteni a mindig üres császári pénztárat.
Váradot. A kétségbeesetten segélyt keresô A magyar nép ebben a pillanatban mintha
Zsigmond 1599 márciusában ismét – immár ráébredt volna arra, hogy a császári hatalom
harmadszor – lemondott, de ez alkalommal nem képes sem kiûzni a törököket Magyaror-
nem a császár, hanem unokatestvére, Báthory szágról, sem emberséges kormányzatot nem
Endre bíboros javára. Nyugtalan, határozat- tud fenntartani. Az elkeseredett légkörben
lan és meggondolatlan tetteivel teljes romlás- Bocskai István koronája, amit a történt meg Bocskai fellépése. Belgiojoso
ba döntötte Erdélyt és vele családját is, török szultántól kapott. Jelenleg Jakab kassai kapitány Bocskait szemelte ki
hiszen Zsigmond vétkeit bosszulták meg a is Bécsben ôrzik, ahova Bocskai egy újabb birtokelkobzási per alanyául.
székelyek, akik alig két hónappal a halála után került. Felszólította az akkor már évek óta vissza-
fejedelemmé választása után meggyilkolták vonultan élô fôurat, hogy jelenjen meg elôtte
Endre bíboros-fejedelmet. és tisztázza magát a törökbarátság vádja alól17, de ezzel
1599 novemberében Vitéz Mihály havasalföldi vajda csá- egyidôben a császári csapatok ostrom alá vették Bocskai
szári kormányzóként vonult be Erdély fôvárosába, Gyulafehér- várait: Szentjobbot és Kerekit. A harmadik várában, Sólyom-
várra. 1600 szeptemberében már az erdélyi nemesség szövetke- kôvárban tartózkodó Bocskai nem tehetett mást, fegyvert
zett Basta császári generálissal Mihály ellen, aki Prágába, a fogott az élete védelmére. Ekkor érte ôt egy személyes csapás:
császári udvarba menekült. 1601 februárjában Báthory Zsig- valószínûleg a veszedelem okozta gondok súlya miatt
mond ismét – immár negyedszer – visszatért, de most már török felesége, Hagymássy Kata megbetegedett és meghalt. Bocskai
csapatok segítségével. A császári udvar erre kibékítette Vitéz elhunyt feleségét a hadiállapot miatt már nem vihette haza a
Mihályt és Bastát és közös sereget adva nekik, Zsigmond ellen családi sírboltba, ezért Mezôtelegden, a Sólyomkôvárhoz
küldte ôket. A császári seregek 1601 augusztusában Goroszlónál legközelebb álló református templomban temette el.
szétverték Zsigmond seregét, pár nappal késôbb pedig Basta Ezután Bocskait egy csodálatos esemény mentette meg: a
Torda mellett meggyilkoltatta riválisát, Vitéz Mihályt. Báthory császári zsoldban levô, Belgiojoso parancsnoksága alatt álló
Zsigmond ismét távozott Erdélybôl, ez alkalommal immár református hajdúk fellázadtak, mert nem értették, miért kell
örökre. Erdély talán legsötétebb emlékezetû fejedelme Prágában nekik egy református úrnak a birtokát pusztítani, ahelyett,
élte le hátralevô napjait, 1613-ban bekövetkezett haláláig. hogy a törökökkel harcolnának18. 1604. október 14-én éjsza-
Mintha nem lett volna elég az embertelenül sok pusztítás ka az egész hajdúsereg felkerekedett és átállt Bocskai pártjára.
és vérontás a különbözô zabolátlan seregek részérôl, a császári Ezzel kezdetét vette a Bocskai szabadságharc.
hatalom tetézte a tragédiát a protestánsok üldözésével. Hiába De kikbôl is állt Bocskai serege? A rendkívüli pusztításokat
mutatott példát vallási türelembôl, ma úgy mondanánk, euró- okozó hadjáratok létrehoztak egy addig nem létezett katonai
szervezôdést, a hajdúkat. Ezek tulajdonképpen Bihar, Zemplén
és Szatmár megyék területérôl származott kisnemesek, szabad-
parasztok, szökött katonák és fegyveres marhahajcsárok voltak.
A Tisza mentén abban az idôben csak református magyarok
éltek, tehát a hajdúk is mind reformátusok voltak.
Ezek a hajdúk 1604. október 15-én Álmosd és Diószeg
között kivívták Bocskai számára az elsô nyert csatát, másnap
bevonultak Debrecenbe, november 11-én Kassára, ahonnan a
császári fôkapitány, Belgiojoso elmenekült. Pár nap után,
amikor a török szultán elismerte ezt a címet, Bocskai felvette az
Isten kegyelmébôl Erdély fejedelme, Magyarország részeinek
ura és a székelyek ispánja címet. December 12-én az erdélyi
rendek csatlakoztak a szabadságharchoz. 1605. február 16-án

17 Állítólag Belgiojoso kezébe került egy olyan levél, amelyet Bocskai

Bethlen Gábornak, a törökpárti erdélyi urak vezérének írt.
18 Ahogyan maga Bocskai fogalmazta egy 1605. április 5-én írt le-
velében: … az magunk nemzete… az hajdúság…az dolgot eszekbe
vevék, magok nemzetinek hóhéri nem akarván lenni, úgy meghá-
Bocskai István koronázása, ahogyan egy 1694-ben készült borodtanak volt rajta, hogy…magoktól is ugyanígy reátámad-
metszeten elképzelték tanak volna az németre…
 Honismeret 15

Bocskai visszaállította a székely szabadságjo- mi lett volna a magyar államiságból, ha nin-

gokat, 21-én pedig a Nyárádszeredára össze- csenek magyar törvények és magyar hivatal-
hívott erdélyi országgyûlés erdélyi fejedelem- nokok, ha nem marad meg legalább a független
mé, 1605. április 28-án a Szerencsen tartott Erdély a maga fejedelmével, országgyûlésével,
magyar országgyûlés Magyarország felséges rendjeivel és kiváltságaival. Kérdéses, hogy
fejedelmévé választotta Bocskait, aki 1605 egyáltalán lett volna még magyar reformkor és
novemberében átvette Lalla Mohamed olyan magyar nemzeti szellem, amely ki tudta
nagyvezír kezébôl a szultán által neki felaján- volna robbantani a Rákóczi- vagy az 1848-as
lott koronát. 1605. december 12-én majdnem szabadságharcot.
tízezer hajdúkatonájának földet adva letele- Az egyetemes vallásszabadságért harcoló
pítette ôket. Bocskai az egyetlen magyar Bocskai kivívta az egész protestáns Európa
szabadságharcvezér, aki földet adott a katonái- tiszteletét. Ô az egyetlen magyar fejedelem,
nak. Utána sem Rákóczi, sem Kossuth nem akinek Nyugat-Európában szobrot emeltek,
volt képes vagy nem akart ilyen politikai mégpedig a reformáció központjában, Kálvin
lépéseket megtenni. János városában, Genfben.
Ezekkel az eseményekkel párhuzamosan Kassán halt meg, majd testét Erdélybe
Bocskai diplomáciai tárgyalásokat folytatott hozták, ahol 1607. február 17-én a kolozsvári
a császári udvarral, amelynek eredménye- Bocskai felesége, Hagymássy Fôtéri templomban tették ravatalra, majd
Kata a mezôtelegdi református
képpen 1606 júniusában megkötötte a bécsi innen vitték eltemetni a gyulafehérvári
templom kertjében
békét. Ennek értelmében a császári udvar (Veres Ágnes felvétele) székesegyházba, a többi nagy erdélyi
biztosította a szabad vallásgyakorlatot a fejedelem mellé, amiképpen testamen-
magyar protestánsok számára, Ugocsa, Bereg és Szatmár tomában meghagyta: …a mi temetésünknek helyét rendeltük
vármegyéket az Erdélyi Fejedelemséghez csatolta és elismerte Erdéllyben Gyula-Fejérváratt mint szerelmes Hazánkban;
Erdély függetlenségét. A császár beleegyezett abba, hogy minthogy az odavaló fejedelmek ott szoktak eleitôl fogva
Magyarországon a magyar törvények által kormányozzanak temetkezni …ugy temessenek el bennünket tisztességesen …
és magyar hivatalnokok legyenek kinevezve, visszahozatták nem … pompával, sem nagy kôttséggel, hanem a mint állapo-
Magyarországra a Szent Koronát. A császári udvar kötelezte tunk és a mostani idônek fogyatkozása engedi …
magát arra, hogy békét köt a törökökkel, nyugodalmat Síremlékét hiába keressük, az utókor nem tartotta érdemes-
teremtve a teljesen kipusztított Magyarországnak és nek arra, hogy feldúlt sírja fölött megtartson bár egy emléktáblát.
Erdélynek. Ennek szellemében, Bocskai István közvetítésével Talán vigasztalja a vallásszabadság nagy bajnokát az, hogy az
lett megkötve a zsitvatoroki béke, amely pontott tett a utókor nem csak vele bánik így. Az ugyanabban a templomban
tizenötéves háború végére. eltemetett Bethlen Gábor, I. és II. Rákóczi György sem érdemel-
Bocskai már nem tudta élvezni politikai és hadi vívmánya- nek sírfeliratot. Minden gyulafehérvári fejedelmi sírt megsem-
inak gyümölcsét, 1606 decemberében megbetegedett és meg- misítettek a törökök 1658-ban, egyes sírkövek azonban meg-
halt. Betegségének feljegyzett tünetei arra engednek követ- maradtak, másokat töredékekbôl próbáltak összerakni.
keztetni, hogy szív- vagy vesebajban szenvedett. A kortársak Martinuzzi György elrejtett sírkövének feliratát a kegyes utókor
azonban Káthai Mihály kancellárt vádolták méregkeveréssel újrafaragva feltette a templom falára, hogy hirdesse minden-
és a fejedelem halála miatti elkeseredésükben ôt ölték meg. kinek: Omnibus Moriendum, vagyis Mindenkinek meg kell halni.
Halála elôtt, 1606. december 17-én keltezett végrendele- Bocskainak, Bethlen Gábornak, a Rákócziaknak kétszeresen is,
tében Bocskai egy évszázadokra elôre látó politikai programot mert az emléküket is megölik. Azért, mert reformátusok voltak,
fogalmazott meg. Egymás gondjára bízta a két országot, még ma sem érdemelnek sírfeliratot egy katolikus templomban,
Magyarországot és Erdélyt, de ugyanakkor hasznosnak talál- még akkor sem, ha az a templom a fejedelmek idejében
ta, hogy amíg a nemzet más uralkodó alatt él, addig a két protestáns templom volt.
ország külön entitás maradjon, de helyes dolog lenne, ha a két A történelemnek idônként nagyon furcsa játékai vannak.
ország egy magyar uralkodó alatt konfederációba állna. Tudni kell, hogy a gyulafehérvári Hunyadi sírokat a templom
Amint megfogalmazta …Valameddig pedig a Magyar Korona feldúlása után töredékekbôl állították össze. A három sír közül
ott fen nálunknál erôssebb nemzetségnél, a németnél lészen, csak az egyikrôl lehet biztosan tudni, hogy az ifjabb Hunyadi
és a magyar Királyság is a németeken forog, mindenkor szük- Jánosé volt. Hunyadi László sírkövét gyanítani lehet a családi
séges és hasznos egy magyar fejedelmet Erdéllyben fen-tar- címerekrôl: a fiatal vitézt ábrázoló szarkofágfedôn rajta van
tani, mert nékik is oltalmokra, javokra lészen. Ha pedig Isten az apa, Hunyadi János hollója és az anya, Szilágyi Erzsébet
azt adná, hogy a magyar Korona, Magyar országban magyar ágaskodó kecskéje. A középsô sírt a nagy hadvezérnek,
kézhez kelne, egy koronás királyság alá, ugy az Erdéllyieket is Hunyadi János sírjának tartják, de minden történész egyetért
intyük, nem hogy attól el-szakadnának, vagy abban ellent tar- abban, hogy ennek a sírnak csak részletei lehetnek eredetiek.
tanának, de sôt segéllyék tehetségek szerént, és egyenlô A szarkofágfedô biztosan nem a Hunyadi Jánosé. Hunyadi
értelemben azon Korona alá a régi mód szerént adják Lászlónak és ifjabb Hunyadi Jánosnak sokkal kevesebb
magokat. Mely dologról, ha valaha hitel felett való katonai érdeme volt, mint a nagy törökverô bajnoknak, mégis
Confederáció lehet közöttük, felette igen javallyuk… katonaként, páncélos vitéz alakjában vannak ábrázolva a
A Bocskai vezette szabadságharc az elsô és egyben az egyet- sírkövön. Elképzelhetetlen, hogy Hunyadi Jánost békés
len magyar szabadságharc, amely gyôzelemmel végzôdött, hétköznapok fôúri ruháiban ábrázolták volna.
Bocskai volt az a vezér, aki nemcsak eszményi vagy morális A Hunyadi Jánosénak tartott szarkofágfedelen egy szakállas,
gyôzelmet aratott, hanem kézzelfogható, a társadalom nagy része fején kucsmát, testén XVII. századra jellemzô fôúri ruházatot
számára jogokat, elismerést és szabadságot tudott kiharcolni. viselô férfi alakja látható. Az elôbb a történelem játékát említet-
Nem lehet felmérni, mi lett volna a magyarságból Bocskai tem: vajon nem Bocskai Istvánnak, a bihari fôúrnak, Erdély és
szabadságharca nélkül. Kétséges, hogy nélküle meg tudtak volna Magyarország fejedelmének sírköve elôtt hajtunk fejet,
maradni a magyar szellemiséget hordozó protestáns egyházak, valahányszor a nagy Hunyadi sírját látogatjuk meg?
16 Magashegyek földrajza
Tél a hegyen – a hideg évszak meteorológiai jellemzõi
Kedves olvasók! Új rovatunkban a hegyek és elsôsor-
ban a magashegyek érdekesebb és fontosabb természeti
viszonyait szeretnénk bemutatni – nem titkolt – tudomány-
népszerûsítô jelleggel. Fontosnak tartjuk azonban, hogy ne
csak száraz elméleti információkat közöljünk, hanem ezek
tükrében gyakorlati tanácsokat is adjunk a hegyen járó tu-
risták, alpinisták számára.
A téli, vastag hóval borított magashegyi táj a legkülön-
legesebb, a legcsodálatosabb. Különlegessége talán abból
is adódik, hogy ez a látvány kevesebbeknek adatik meg.
Télen ide feljutni sokkal nehezebb, ezért a látványért
keményen meg kell dolgozni. Mivel a téli természeti viszo-
nyok jóval bonyolultabbak a nyáriakénál, joggal nevez-
hetünk minden téli túrát hegymászásnak. Már az egyszerû
lejtôk is hóval, jéggel borítva komoly kihívást jelentenek, a
kitett gerincek pedig csak hegymászótechnikák alkalma-
zásával küzdhetôek le. De amikor végre fenn vagyunk,
megszázszorozza az élményt a tudat, hogy igazán
kivételezetteknek érezzük magunkat.
A téli mászás azonban sok gyakorlati tapasztalatot és
ugyanannyi elméleti ismeretet igényel. Ez utóbbiakhoz
szeretnék hozzájárulni néhány adalékkal…
A tél a Kárpátok magashegyi vidékeire már október
végén beköszönt. A hômérséklet ekkor már gyakran
csökken nulla fok alá, a csapadék legnagyobb része hó for-
májában hull le, és az északi lejtôkrôl már le sem olvad
kora nyárig. Ez a hóréteg hízásának idôszaka, mely
januárig is kitolódhat. Február jóval szárazabb, ilyenkor az
erôs szél átrendezi a hóréteget. Március a tömörülés
idôszaka, a vastag hóréteg az erôsebb nappali sugárzás
hatására átkristályosodik, stabilizálódik. Áprilisban,
májusban megindul az olvadás, a hó átázik, nehézzé válik,
gyakran megindul a lejtôkön. Júniusban az északi lejtôkön
még mindig sok havat találhatunk; hivatalosan e hónap ele-
jével zárnám le a téli idôszakot.
Hegymászó teljesítmény szempontjából ezt a durván
6–7 hónapot két periódusra osztanám. December, január és
február a téli mászások idôszaka, sok friss hóval, vál-
Retyezát, december eleje
Milka Zsolt
EKE Bánság
A Bukura-tó és környéke, decemberben
tozékony idôjárással, rövid nappalokkal. Novemberben,
márciusban és áprilisban úgynevezett téli körülmények
között mászhatunk. Ezt kevés, vagy tömörült hó, stabilabb
idô, hosszabb nappalok jellemzik.
Az elsô, szerintem alapkérdés az, hogy a tél melyik
idôszakában menjünk a hegyre? Sajnos, legtöbben kötött
munkaidôben dolgozunk. A kivehetô szabadnapokat elôre
le kell foglalnunk, és akkor idôjárási viszonyoktól
függetlenül nekivágunk a túrának, „majd ott eldôl, mit
lehet mászni” jelszóval. Ha rossz az idô, frontok vonulnak
át, a hegy lábánál zuhog, nyilvánvalóan semmit… Fontos,
hogy ilyenkor ne erôltessük a mászást. Ideális, ha
kivárhatjuk otthon a jó idôt, és amint az beköszönt, fogjuk
a zsákunkat és induljunk. Sajnos, ez keveseknek adatik
meg… Mégis érdemes kivárni a stabil, szikrázó napsütést,
mivel sokkal biztonságosabb körülmények között, sokkal
komolyabb teljesítményre lehetünk képesek, hogy a min-
ket körülvevô táj nyújtotta élményrôl ne is beszéljek.
A legtipikusabb téli stabil idôjárás általában január
végén, februárban alakulhat ki. Ekkor a Szibéria felett
képzôdött hatalmas kiterjedésû anticiklon átnyúlik Európa
fölé és egyesül az Azori-anticiklonnal. Így egy magas
légnyomású, jéghideg öv terjed ki, Közép-Európán át,
melyet elkerülnek a frontok. Ilyenkor a Keleti Kárpátok
hegyközi medencéiben – a Csíki-, a Brassói- és a
Gyergyói-medencében – hômérsékleti inverzió következ-
tében akár hosszú hetekre megül a hideg, nedves köd, míg
a Hargitán szikrázik a nap. Ez a periódus a legalkalmasabb
téli mászásokra. Akár három-négy hétig is kitarthat. Jóval
rövidebb stabilitás alakulhat ki márciusban. Ekkor ki lehet
fogni az átvonuló frontok közötti három-négy, ötnapos
szikrázó napsütést. A legtöbb hegymászó a márciust szereti
a legjobban. A nappalok már elég hosszúak, a hó viszony-
lag stabil (legalábbis hajnalban) és a reggeli, kérgesre fa-
gyott felszínen jól lehet haladni.
A napsugárzás az egyik legfontosabb eleme az idôjárási
rendszernek. Télen a napsütötte órák száma az alföldi
területekhez képest magasabb. Ez fôleg abból adódik, hogy
sokszor a magas gerincek kiemelkednek a felhôtengerbôl,
 Magashegyek földrajza 17

amely az alacsony felszínt beborítja. induláskor inkább kicsit fázom,

Stabil, derült idôjárás esetén elôfor- mivel a ránk izzadó ruha késôbb
dulhat, hogy reggeltôl estig tûz a kellemetlenségeket okozhat.
nap, méghozzá meglehetôsen nagy A hidegérzet, és ami rosszabb, a
intenzitással, mivel a tiszta és száraz fagyások kialakulásában az alacsony
levegô nem szûri azt. A szélvédett hômérséklet mellett fô szerepet ját-
déli lejtôkön a hômérséklet ilyenkor szik a légmozgás. A magashegyek
bôven pozitív értékekre kúszik. általános jellemzôje a szinte mindig
Ezeken a lejtôkön a megolvadt, vizes – télen nagyon erôteljesen – fújó
hóba gyakran térdig süllyedünk. szél. Irányát tekintve ez leggyakrab-
Figyelni kell arra, hogy ilyenkor ban északnyugat felôl fúj, ezt követi
több kilós hócsomók ragadnak hágó- sorrendben a nyugati, majd a délnyu-
vasunkba, bizonytalanná téve a gati irány. A sebesség gyakran
járást, elôsegítve a félrelépést, ki- meghaladhatja a 30 m/s-ot (ez kb.
csúszást. Naplemente után az egész 100 km/h), átlagban 11–12 m/s, de
felszín csonttá fagy. Jó hágóvassal és gyakoriak a széllökések, amikor
megfelelô tapasztalattal ezeken a 20–30 m/s-al is nôhet a sebesség.
jeges lejtôkön sokkal könnyebb ha- Vigyázat, ezek könnyen fel-
ladni. Ezért is ajánlom a korai boríthatják vagy mélybe lökhetik az
indulást, a hajnali kemény hóban óvatlan hegymászót.
észrevehetôen sokkal kevesebb Ami a szél napi járását illeti, kis
A Papusa-csúcs a Retyezátban, áprilisban
energiánkba kerül az elôrejutás. A csillapodás 13–14 óra körül figyel-
jelenség már októberben elôfordulhat (kevés hóval borított, hetô meg, éjszaka pedig erôsödés. A táborhely
de jeges, veszélyes lejtôk), és májusban is még megfigyel- kiválasztásánál ezeket mind fontos figyelembe venni, a
hetô. sátrat mindig jól feszítsük ki, legjobbak a szoknyával ren-
Az árnyékos, északi lejtôkön a hômérséklet tulaj- delkezôk, mivel ezek alá nem kaphat a szél. A szélvédett
donképpen egész télen fagypont alatt marad. Az itt felhal- helyekkel sajnos az a baj, hogy a gerincekrôl és szélnek
mozódott hó megôrzi kristályos, por alakját. kitett lejtôkrôl lefújt hó éppen oda halmozódik fel, reggelre
A napsütés másik nem elhanyagolható eleme az erôs betemetve a sátrat, akár a bent lévôk fulladását is okozva.
ultraibolya sugárzás. Ez árnyékban éppen úgy jelen van, A jéghideg, erôs szél testet hûtô hatása óriási. A szélálló
mint a napon, mivel a fehér felszín minden irányba vissza- ruha, a kapucni és az egyujjas kesztyû ilyenkor aranyat ér.
veri azt többszörösen is. Nem szabad lekicsinyelni a A téli hónapokban az évi csapadékmennyiség körül-
szerepét. Fontos, hogy szemünk végig védve legyen. A belül egyharmada hull le, ez olyan 450 mm-t tesz ki. Ennek
Kárpátokban egy jobb napszemüveg bôven elég, viszont e nagy része decemberben és januárban érkezik, a február és
nélkül semmiképpen ne keljünk útra. A védtelen szem március valamivel szárazabb. Elsôsorban hó formájában
kötôhártyája begyullad az UV-sugárzástól, idôleges vaksá- hulló csapadékról van szó. Nagy ritkán, különleges meteo-
got és erôs fájdalmat okoz. Ezt nevezi az irodalom hóvak- rológiai helyzetben esô is lehet.
ságnak. Az ultraibolya sugárzás kis adagban szépen barnít A csapadék az Atlanti-óceán térségébôl származik, a
is, de két-három nap alatt csúnyán megégetheti az arcbôrt, ciklonok szállítják fölénk. A nedves légtömegek
legjobb védelem, ha naptejjel kenegetjük azt. érkezésével havazás, a hômérséklet emelkedése (bár még
Ami a hômérséklet alakulását illeti elmondható, hogy az így is fagypont alatt marad) és köd jár együtt. Egy-egy
évi átlagban 2000 m felett 0oC fok alatti, míg 2500 m-en már ilyen frontcsapadék akár méteres hóréteget is boríthat a
–2,5 fok. A fagyos napok száma itt 250–265 közötti. A hegyre. Ilyen idôben nem ajánlott a túrázás. Egyrészt,
leghidegebb hónap február, az Omul-csúcson ilyenkor az mivel a vastag, friss hóban nehézkes a haladás, másrészt a
átlaghômérséklet –11oC fok alatti (a leghidegebb –38oC ködben könnyû eltévedni. A helyzet komolyságát tetézi,
fok volt, ezt 1929 februárjában mérték). Ennek ellenére hogy a lejtôket borító vastag hóréteg könnyedén megindul-
elmondható, hogy a rekordhidegek nem a magashegyekre hat, ekkor a legnagyobb a lavinaveszély. A havazást követô
jellemzôek, azokat inkább a hegyközi medencékben mérik, néhány napban a szél átrendezi a frissen hullott havat. A
a késôbbiekben visszatérek az okokra. gerincekrôl, valamint a szélnek kitett oldalakról a hó át-
Derült, stabil idôjárás esetén a legnagyobb hideget itt kerül a szélvédett lejtôkre és a völgyekbe. Helyenként több
napkeltekor mérhetjük. Ilyenkor, a derült égbolt miatt, a méter vastag hóréteg halmozódik fel, nehezen kiszámítható
hômérséklet akár –20oC fok alá is süllyedhet, az erôteljes lavinaveszélyt jelentve.
éjszakai hôkisugárzás miatt. Késôbb, dél körül a napsütötte Ilyenkor alakulnak ki a gerinceken a mélység fölé
lejtôkön a hômérô higanyszála bôven nulla fok fölé kúszik. messze kinyúló hópárkányok vagy hóvekték. Ha a gerincen
Frontátvonulás, köd, erôs szél esetén ez a napközi mozgunk, figyelni kell ezek jelenlétére, mivel észrevétlenül
ingadozás elmarad. A hômérséklet ugyanazon érték körül rájuk tévedhetünk és leszakadhatnak alattunk. A legjobb, ha
marad mind hajnalban, mind pedig napközben. a gerinc vonala alatt néhány méterrel haladunk.
A hideg ellen megfelelô réteges ruházattal véde- A lavinákat tartom a téli magashegyek legnagyobb
kezhetünk. Fontos, hogy kívül egy sûrû szövésû, szélálló veszélyének. Ezekrôl nagyszámú leírás jelent meg az
anyagból készült anorák legyen, mely benn tartja a meleg elmúlt idôkben, így nem is foglalkoznék külön
levegôt. Ne is öltözzünk túl, én úgy szeretem, ha elemzésükkel. Kikerülésükhöz, szerintem, elsôsorban több
18 Magashegyek földrajza
éves terep-tapasztalat szükséges. Íme, néhány általános
érvényû aranyszabály: a Kárpátok és a Tátra nyári
ösvényeinek nagy része télen lavinaveszélyes, ezért:
– lehetôség szerint a gerinceken haladjunk,
– bô havazás után ne induljunk útnak,
– ködben ne induljunk útnak,
– a veszélyes lejtôket kerüljük.
Ha mégis veszélyes lejtôn kell haladnunk, tegyük azt a
reggeli órákban és lehetôleg egyenként, egyenes vonalban
menjünk, legyünk készek arra, hogy megszabaduljunk
zsákunktól, síbotunktól. A lavinaveszélyes lejtôkön egyszerre
csak egy ember haladjon, a többi figyelje vagy biztosítsa ôt.
Ne húzzuk a lábunkat a hóban, azzal „elvágjuk” a réteget.
Köd akkor keletkezik, amikor egy meleg és nedves
légtömeg nekiütközik a jóval hidegebb hegynek, lehûl és a
benne lévô víz kicsapódik. Ha a légtömeg nedvességtartal-
ma nem kirívóan magas, elôfordul, hogy az alföldi
területek felett komoly borultság sem alakul ki (nyugodt
szívvel indulunk a hegyre), viszont a magas gerinceken
megül a pára. Az ilyen ködképzôdés fôleg nyugati és dél-
nyugati légmozgáskor jellemzô, ekkor atlanti eredetû ned-
vesség érkezik, de akár a mediterrán térségbôl is meglephet
egy nedves légtömeg. Hivatalosan ködrôl akkor beszélünk,
ha a látótávolság egy kilométer alattira csökken. Ez még
nem vészes, de gyakori a nyolc-tíz méteres látótávolság,
sôt olyan is elôfordulhat, hogy nem látjuk a saját lábunkat.
Sûrû ködben soha ne induljunk útra. Elképesztô, hogy
milyen könnyen elveszíthetjük tájékozódó képességünket,
akár banális, általunk jól ismert terepen is elkeveredhetünk.
Fennáll a veszély, hogy ne találjuk meg a táborunkat, sza-
kadékba vagy lavinaveszélyes lejtôre tévedjünk.
Ha mindenképpen párás idôben kelünk útra, készüljünk
fel a köd besûrûsödésére. Ha jelzett úton haladunk, rugdos-
suk le a zúzmarát a kôrakásokról, így visszaúton azok fekete
felszínét könnyebben meglátjuk. Az erôs szél hamar eltün-
teti nyomainkat, ne nagyon számítsunk azok segítségére a
visszaúton. Iránytû csak korlátozottan használható, a tagolt
terep miatt, de a fôbb irányokat azért segít tartani. Ha van
nálunk mûholdas helyzetmeghatározó készülék (GPS), az
ilyenkor felbecsülhetetlen segítséget jelenthet. Folyama-
tosan vegyük fel ennek segítségével a koordináta-pontokat
utunkon, így azokon visszavezet majd minket. Ennek
ellenére azt ajánlom, hogy ne támaszkodjunk feltétlenül csak
a készülékre, mert meghibásodása esetén így komoly bajba
kerülünk (a jó öreg iránytû ne hiányozzon soha).
Ködben egy másik jelenség is elôfordulhat, ezt az angol
szakirodalom „white out”-nak mondja. Magyarul talán köd-
vakságnak nevezhetnénk. A lényege, hogy a fehér hó és fehér
köd keveréke megbolondítja az egyensúlyszerveket és
optikai csalódásokat okoz. Olyan, mintha egy burokba len-
nénk zárva. Minden fehér, nincs árnyék, kontraszt, nem lát-
szik, hol ér véget a hó és hol kezdôdik a köd. Hihetetlen, hogy
a lábunk elôtti formákról nem tudjuk megállapítani, hogy
kiálló puklik vagy gödrök. Jó nagyokat lehet ilyenkor esni.
Végül nem szabad megfeledkeznünk a talán legérdeke-
sebb téli idôjárási helyzet bemutatásáról. A hômérsékleti
inverzióról van szó. Lényege, ahogyan neve is mondja, az,
hogy a magasság növekedésével a hômérséklet is
emelkedik, így a leghidegebbet lent, a hegyközi medencék-
ben mérjük, míg 1500–1600 m felett a szikrázó napsütés
hatására a levegô nulla fok felettire is emelkedhet, persze
A Retyezát-csúcs, december elején
csak nappal. Ez akkor fordul elô, amikor a Kárpát-
medencét egy pár száz méter vastag sarkvidéki eredetû,
tehát nagyon hideg levegôpárna tölti ki. Mivel ez sûrû és
nehéz, stabilan beszorul ide, a kimozdításához nagyon erôs
fronttevékenység és erôs szél szükséges. Nem teljesen
száraz, ezért a nagy hideg hatására kicsapódik a benne lévô
pára, enyhe köd és rétegfelhô képzôdik a párna felsô
határán. A légmozgás teljesen hiányzik. A felhôréteg ritkán
terjed ki 1500 m magasság fölé. Így a magashegyek gerin-
cei kiérnek a felhôbôl, azokat zavartalanul süti a nap.
A hômérsékleti inverzió tulajdonképpen egy öngene-
ráló jelenség. Egyrészt, a felhôréteg elzárja és elszigeteli a
medencéket, oda nem süt be a nap, így megreked a nedves
hideg, és folyamatos a hôveszteség. Ugyanakkor a magas
gerincek, mivel nem borítja ôket felhô, éjszaka erôteljesen
lehûlnek, majd a nehéz hideg levegô leszivárog ugyanoda.
A hegymászóknak ez a kedvenc idôjárásuk. Hatalmas
élmény a hideg, szürke, párás, zúzmarás környezetbôl kiérni
a szikrázó napsütésbe. A látványt tetézi az alattunk elterülô
felhôtenger, mely leginkább az antarktiszi jégmezôre
emlékeztet, és ebbôl a fehérségbôl szigetszerûen kiemelked-
nek a környezô gerincek. A tiszta levegô miatt a látótávolság
hatalmasra nô, ha szerencsénk van, a Tátra vagy a Balkáni-
hegyek magas gerinceit is megpillanthatjuk. Naplementekor
persze az egész felhôtenger vörösre színezôdik.
Utolsónak hagynám egy nem meteorológiai, inkább csil-
lagászati körülmény megemlítését. A nappalok rövidségét
minden téli túrán számításba kell vennünk. A Retyezátban
december 22-én, téli napforduló idején 8.15 körül kel és
16.45-kor nyugszik, míg március 20-án, tavaszi napéjegyen-
lôségkor 6.31-kor kel és 18.40-kor nyugszik a Nap. Ha az
égboltot sûrû felhôk borítják, jóval késôbb világosodik és
jóval hamarabb sötétedik. Mindenképpen a korai, hat-hét órai
indulást ajánlom. A fagyott havon könnyen lehet haladni –
persze, jó elemlámpa feltétlenül szükséges, minden téli túrán
legyen nálunk – és bôven marad idôtartalékunk az esti, jó
esetben nem túl késôi megérkezéshez.
Remélem, sikerült a téli hegy különlegességeire és
veszélyeire felhívnom a figyelmet. Komolyan véve ezeket,
betartva a szabályokat, fokozatosan, kitartással és gyakor-
lott társak segítségével biztosan a legfantasztikusabb
élményekben lehet részünk.
A felvételeket Milka Zsolt készítette
Fotók a hátsó borítón

Nemzeti értékeink pusztítása Négyfaluban
A Brassó felôl érkezô utas Derestyébôl áthalad a
vasútvonal és a Tömös-patak felett ívelô hídon, ezután
letér balra, majd a híd alatt visszakanyarodik Négyfaluba.
A négy hajdani község nyugatról keletre: Bácsfalu, Türkös,
Csernátfalu és Hosszúfalu. Az 1960-as évek iparosítása
élelmiszer-, bútor- és gépipart telepített a 30 000 (három-
negyedük román, egynegyedük magyar) lakosú, 2000-tôl
immár municípiummá vált helységbe. A mai csángó
szövôk, varrók munkái és a helyi múzeum népmûvészeti
kiállítása a szász díszítômûvészet színvilág hatásáról
tanúskodik. Brassó után 1997-ben Négyfaluban is meg-
alakult az EKE-osztály, melynek egyik célkitûzése az
egyre jobban mellôzött Nagykôhavast visszaadni a turis-
taságnak. A vidék egyik látványossága a Tatárhányás, mely
Négyfalu lakossága számára mûemlékértékû, s amelynek
léte most veszélyben van. A Tatárhányás a Bolnok utca
végén található. Tulajdonképpen egy hatalmas földtöltés ez
a Bukarest felé tartó A1 (E60-as) mûút bal oldalán, az úttól
kb. 100 m-re. A Tatárhányáson egy ösvény vezet végig.
Innen kell indulni a Bolnok csúcsára, ahol egy felvonó
állomás található. A felvonó felsô állomásától több sípálya
is indul lefelé. Ennek a titokzatos földtöltésnek az erede-
térôl számos legenda, monda született, de építésére
vonatkozóan nincs semmilyen biztos adat. Bár létezését jó
száz évre becsülik, napjainkban mégis megbontották a
Tatárhányást, az itt élôk nagy felháborodására.
A Tatárhányásról nemsokára csak múlt idôben beszél-
hetünk, mivel – különféle indokkal – aki csak tehette, itt-
ott megbontotta az idôt álló védmûvet. A Tatárhányás
Tömösön átívelô részét az 1800-as évek elején bontották
le, szekérutat nyitva a szoroson keresztül az Ókirályság és
Erdély közötti forgalom számára. Az út mellé építették az
1800-as évek végén a Bukarestig vezetô vasutat. A tömösi
szoros megnyitása komoly érv volt, csakhogy a
Tatárhányás bontása sajnos nem állt meg itt. Az 1960-as
években a kollektív gazdaság egy szekérutat vágatott a
Tatárhányáson. 1990 után a Bácsfalu és a Bolnok közötti
szántóföldeket kiparcellázták és elidegenítették. Egy új
kórház építése is felmerült egy, a város által biztosított
telken. Hány jogos tulajdonos kapta ott vissza a földjét?
Hány jogos tulajdonos perel ma is a bácsfalusi földekért?
A telkeken villák és az állam által támogatott házak épül-
nek. 1996-ban, az új tömösi híd építésénél tovább bontot-
ták a Tatárhányást, s ez Négyfalu és a környék lakosainak
tiltakozását váltotta ki. A 2000-es évek elején Medián Dan
mûépítész készítette el a Tatárhányás topográfiai rajzát (és
közölte azt a négyfalusi magyar templomokról, emlék-
mûvekrôl szóló könyvében). A rajz a Tatárhányás hosszát
már csak 660 méterben állapítja meg, tehát az eredeti
hosszából 225 m hiányzik, és ide nincs beszámítva a
Tatárhányást átvágó mezei út. Ezúttal egy új villanegyed
építésének esik áldozatául a Tatárhányás.
Feltehetjük a kérdést: egy több mint 800 éves emlékmûvet
miért nem nyilvánítottak mindmáig mûemlékké? Hány hét-
Honismeret 19
Miklós Levente
Négyfalu
Felvonó a Bolnok csúcsára (Miklós Levente felvétele)
falusi magyar emlékmûvet, 150 évnél régebbi házat, kaput,
templomot, kegyhelyet nyilvánítottak mûemlékké?
Emlékmû – mûemlék. A szavak felcserélése az
összetételben sajnos nem elegendô ahhoz, hogy valami
védelmet jelentsen a bontások ellen, hiszen a Magyarvár
emlékmûvének kovácsoltvas kerítését ellopták, az emlék-
mûvet piros-sárga-kékre festették s talán csak idô, igen
rövid idô kérdése köveinek elhordása. A Kôba szikláihoz
már alig lehet felmenni az elkerített magánterületek között.
Történelmünket, értékeinket szervezetten pusztítják. De mi
lesz akkor, ha kiderül a Tatárhányásról, hogy a dákok vagy
a rómaiak építették valamikor, mint a Bolnokon lévô várat?
Hisz eredete még nincs tisztázva.
A környék menedékházai, szálláshelyei:
– a nagykôhavasi EKE-menedékház 1630 m-en: a
Csûrkô-rét déli részén 2004. május 15-én avatták fel az
EKE Négyfalusi Osztálya által épített menedékházat,
amelyben állandó gondnok látja el a napi teendôket. 20 tu-
rista számára biztosít szállást.
– továbbá: a bolnoki menedékház, a Szuszáj
menedékház, a derestyei kemping, a Csapja-tetôi
menedékház, a felsôtömösi menedékház, a malomdombi
menedékház. A Tömös völgyében sok a szép látnivaló.
Akinek a hobbyja a siklóernyôvel való repülés, az keresse
fel a Bolnoki-rétet. Itt a felvonó felsô végállomásától
500 m szintkülönbséget lehet ereszkedni. Közepes ne-
hézségû terepnek számít, jó leszállóhely van a Derestyei-
mezôn. Megközelítése a felvonó segítségével egyszerû.
Könyvészet:
– Orbán Balázs: A Székelyföld leírása a Barcaságról,
6. kötet, Budapest, 1873
– Kovács Kendi Lehel: Nagy-Kô-havas, Pallas-
Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2005
– Elekes Tibor: Erdély, Cartographia Könyvkiadó,
Budapest, 2005
– Hétfalu, helytörténeti havilap, XII. évfolyam,
8. (544.) szám
20 Természetvédelem

Vízimadarak a Meleg-Szamos tározótaván

Szabó D. Zoltán
„Milvus Csoport” Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Kolozsvár
A Wetlands International nevû nemzetközi szervezet 1967
óta minden télen megszervezi az úgynevezett téli vízivad-
számlálást. Ilyenkor arra kérnek minden önkéntes madármeg-
figyelôt, hogy látogasson el egy nagyobb vizes élôhelyhez,
folyóhoz vagy tóhoz és számolja össze az ott telelô
madarakat. Az összesített eredmények révén képet kaphatunk
a nálunk idôzô madártömegek faji és mennyiségi
összetételérôl, az ismételt felmérések révén pedig a
bekövetkezett változásokról. Bár nem a legpontosabb, de ez a
legegyszerûbb módja a vízimadarak számbavételének, hiszen
költés idején kiterjedt és nehezen hozzáférhetô területeken
szóródnak szét, csak télvíz idején verôdnek nagy csapatokba
és húzódnak a lakottabb délvidékre.
Így hát részben mozgalmi lendületbôl látogattam el január
közepén a Meleg-Szamos völgyében létesített duzzasz-
tótóhoz. Téli madárlesre a környék terepeinek egyik legjobbi-
Apróréce (Adam Kumiszcza felvétele)
ka, fôleg nagy hidegekkor jókora madártömegek verôdnek
össze a késôn befagyó vízfelületre. A nálunk igen gyakori récét. Az éles téli napsütésben kis távolságról meg lehetett
duzzasztótavak érdekes színt vittek a madarak téli életébe. A figyelni a gácsérok mellén és oldalán a finomszürke-fehér
hegyvidéki tájtól egyébként idegen, nagy nyílt vízfelületeken mintázatot.
ezrével jelennek meg telente az amúgy teljesen alföldi vagy Az eddig említett récék mind az úszórécék közé tartoznak.
dombvidéki környezetre jellemzô fajok. Épp ezért elsô hallás- Rendszerint a víz felszínén úsznak, ritkán buknak teljesen a
ra meglehetôsen furcsának tûnik a völgy oldalában levô víz alá. Táplálkozáskor csak fejüket dugják a vízbe vagy a se-
fenyôerdôbôl visszaverôdô gágogás visszhangja, hiszen ezt kély vízben tótágast állva kotorásznak az iszapban.
rendszerint a nádas nyeli el síkvidéken. Szárnyukon jellegzetes szárnytükör van. Ezzel szemben a
Legtöbbet a tôkés réce gágogását hallhatjuk ilyen bukórécék csoportjának tagjai gyakran és könnyedén buknak
helyeken, belôlük is van a legtöbb. Iskolai tankönyvekben víz alá, törzsükön a lábuk hátrébb ízesül. Emiatt mozognak a
ezeket titulálják nemes egyszerûséggel vadrécének, a házi szárazföldön esetlenül, totyogva.
kacsa vadon élô ôsének. Olyannyira szoros köztük a rokoni Mindössze két bukóréce egyedet láttam, két kerceréce
kötelék, hogy gond nélkül keresztezôdhetnek egymással. hímet. Jellegzetes buksi fejük van, szemük elôtt nagy fehér
Azokon a helyeken ahol találkozhatnak egymással, furcsa folttal. Szinte folyamatosan a víz alatt tartózkodtak, csak néha
színezetû egyedek jelennek meg, kettejük hibridjei. Az bukkantak fel rövid levegôvételre. Észak-Európában köl-
egymással való keresztezôdési lehetôség több, vadon élô réce- tenek, récékre nem igazán jellemzô módon faodvakban.
fajra is jellemzô, ezzel is nehezítve a gyanútlan megfigyelô Kikeléskor fiókáik éppúgy nem tudnak repülni, mint a többi
dolgát. Szerencsére ezekkel a hibridekkel nem találkozhatunk récefaj kicsinyeik, úszva közlekedni viszont a kikelés után
nagyon gyakran. azonnal képesek. Életük egy zuhanás-
A tôkés récék mellett apróbb ter- sal indul, anyjuk hívására kibújnak az
metû fütyülô récék úszkáltak. A gá- odúból és a mélybe vetik magukat. Az
csérok homloka feltûnô krémszínû, esetek többségében szerencsére vizen
ezeket lehet a legkönnyebben megis- landolnak. Elôszeretettel foglalnak el
merni. A közelükben levô vörhenyes- mesterséges fészekodvakat, egyes
barna alapszínû, hasonló nagyságú és helyeken már évszázadok óta segítik
formájú madarak pedig a hozzájuk tar- ezzel költésüket.
tozó tojók voltak. Igen, a tavak vizén a A túlpart közelében apró récéket
tôlünk rendszerint messze levô ma- és szorgalmasan a víz alá bukó kis
darak szemrevételezéséhez nem árt vöcsköket láttam, a finálét pedig egy
erôs nagyítású (legalább 10-szeres) kecses bütykös hattyú szolgáltatta,
kézitávcsövet használni, de még alkal- amint nem éppen bájosan elzavarta a
masabb a jobb fényerejû és nagyítású, közelébe tévedô récéket.
állványra szerelhetô teleszkóp, ami A Milvus Csoport által összesített,
igazán „közel hozza” és részleteiben is 31 megfigyelô által 65 helyszínen
megmutatja a távol levô madarakat. A rögzített hazai vízimadár számlálás
Meleg-Szamos taván szerencsére eredményeként a leggyakoribb fajnak
közelre be lehet ôket cserkészni, s az a szárcsa bizonyult, ezt követte
út közelsége miatt gyorsan hozzá is szorosan a tôkés réce és a nagy lilik,
szoknak az emberek látványához. majd a barát- és apróréce. A felmérés
A part széléhez egészen közel részleteirôl a www.milvus.ro honlapon
fedeztem fel három kendermagos Bütykös hattyú (Matt Tindall felvétele) lehet olvasni.
 Természetvédelem 21

Mindennapi madarak monitoringja

Szabó D. Zoltán
„Milvus Csoport” Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Kolozsvár
A 2006-os évtôl kezdôdôen a Román A számlálás megkezdése elôtt a megfi-
Madártani Egyesület egy új monitoring prog- gyelônek szinte egy teljes napot kell szentelnie
ramot indított a gyakori fészkelô madarak a pontok beazonosítására és az élôhelytérké-
állományában bekövetkezô változások nyomon pezés elvégzésére. A kiküldött térkép alapján
követésére. A madarak érzékenyen jeleznek min- kell megtalálni és megjelölni a 15 megfi-
den változást ami élôhelyeiket érinti, így kiváló gyelôpontot. A pontok jelölése történhet vala-
indikátorai lehetnek a természet állapotának. milyen jelzés révén (pl. színes szalagot kötünk
Nem véletlenül vette fel az Európai Unió is a a fa törzsére) vagy pontosan leírjuk a környé-
strukturális indexei közé a 48 gyakori madárfaj két, hogy a következô évek során is pontosan
állományváltozása alapján kidolgozott indexet (Population index beazonosíthassuk ôket. A megfigyelôpontokat GPS készülék
of farmland birds), amit elvileg 2007-tôl Romániának is kellene segítségével kereshetjük meg a legegyszerûbben. Ennek
szolgáltatnia. A program elônye, hogy a felmérôk lakóhelyük érdekében a megfigyelôk kérésére elektronikusan elküld-
környezetében dolgozhatnak, így kis erôfeszítéssel szolgáltathat- hetjük mindegyik megfigyelôpont földrajzi koordinátáját.
nak országos összesítésben értékessé váló adatokat. A madarak számlálása igen egyszerû! Minden megfi-
Bárki jelentkezhet felmérônek, aki megbízhatóan felismeri gyelôpontnál pontosan 5 percet kell eltölteni és három megfi-
a gyakori és közönséges hazai madárfajokat. Igen fontos a gyelési osztályba sorolva feljegyezni a látott és hallott
hívóhangok és énekek ismerete, hiszen fôleg erdôben vagy madarakat: (1) a 100 méter sugarú kör belsejében a földön,
bokros helyeken csak ezek segítségével tudjuk meghatározni növényzeten vagy a megfigyelés ideje alatt leszálló egyedek;
a fajokat. Aki felmérônek jelentkezik, a többi anyag mellett (2) a terület felett leszállás nélkül átrepülô egyedek; (3) a 100
egy CD-t is kap, amin szerepel 92 gyakori madár éneke. méter sugarú kör határán kívül észlelt egyedek.
A jelentkezés folyamata a következô: a felmérô egy kitöltött A megfigyeléseket évente kétszer kell elvégezni: az elsôt
jelentkezési lapon vagy levélben jelzi a program koordinátorá- április 15. és május 15. között, a másodikat május 16. és
nak, hogy melyik az a helység, amelynek 5–10 km-es körzetében június 15. között. A két megfigyelés között legkevesebb 14
felméréseket végezne. A megjelölt területen belül véletlenszerû- napnak kell eltelnie. Mindkét alkalommal a madarak szám-
en választanak ki egy 2x2 km-es négyzetet, ahol majd a megfi- lálását kora hajnalban kell elkezdeni (5 órától kezdôdôen) és
gyeléseket kell végeznie. Ez a kiválasztási módszer biztosítja, délelôtt 10 óra elôtt be kell fejezni. Ezután ugyanis a madarak
hogy az ország madárállományára valóban jellemzô, reprezen- éneklési aktivitása jelentôsen csökken. Igen fontos betartani
tatív képet kapjunk. Így nem csupán a madárfajokban gazdag, ezeket az idôkorlátokat, enélkül nem lesznek összehason-
„kedvenc” területeket választják ki, hanem azokat is, amelyekben líthatók a különbözô megfigyelôk eredményei.
talán kevesebb faj él, de az ország jelentôs részét borítják (pl. me- A program elsô, kísérleti évében 53 önkéntes megfigyelô
zôgazdasági vagy lakott területek). Ezeket a kiválasztási szabá- jelentkezett, összesen 82 négyzethez kérve térképeket. Ezek
lyokat betartva valószínû, hogy a hazai élôhelyek mindegyike közül eddig 17 négyzet madarairól érkeztek vissza megfi-
arányosan lesz képviselve. A kiválasztási folyamat végeztével a gyelések. Bár a kis mintaszám és az élôhelyek aránytalan
felmérô egy csomagot kap a program koordinátorától, ami tartal- képviselete miatt a becslés torzított lehet, a tíz leggyakoribb
mazza a kiválasztott négyzet részletes térképét, egy CD-t a gya- madárfaj a következô volt: mezei pacsirta, mezei veréb,
kori madárhangokkal, valamint az adatok rögzítéséhez szükséges seregély, háziveréb, tövisszúró gébics, citromsármány,
adatlapokat. Erre a térképre feltüntetik a 2x2 km-es négyzet hatá- mezei poszáta, sárgabillegetô, fürj, vetési varjú. A minden-
rát és azt a 25 lehetséges felmérôpontot, amelyekbôl a felmé- napi madarak számbavétele idén is folytatódik, mindenkit
rônek ki kell választania azt a 15 pontot, ahol majd a madárszám- szívesen látunk, aki ismeri a gyakori madarakat és kedve
lálást végzi. Lehetôség szerint, a térkép mellé egy mûholdfotót is lenne részt venni. Jelentkezésrôl és egyebekrôl bôvebben a
mellékelünk, amire szintén felkerülnek a megfigyelôpontok. http://monitoring.sor.ro honlapon olvashatunk.

Szajkó (Beat Ruegger felvétele) Tövisszúró gébics (Frank Sudendey felvétele)

22 Természetvédelem
Környezetvédelem – mettõl meddig?
Jó lenne, ha nem divatkérdés lenne, hanem lelkiismereti
probléma. De még ez sem elég, mert áthárítható, hogy
tudniillik nem a sajátunk, hanem a másé. Azé, aki nap mint
nap saját autóján közlekedik, azé, aki szemetelni jár ki az
erdôbe, azé, aki feketén kivágott fával üzérkedik, azé, és
nem a miénk, akik nap mint nap fagyoskodunk a
buszmegállóban, friss levegôt szívni megyünk ki az erdôbe
és még egy fûszálat sem szakítunk le, nehogy ártsunk a ter-
mészetnek. Szóval akkor nem a mi problémánk? Vagy
talán annál inkább a miénk?! Hiszen a gondok mindannyi-
unk feje fölé tornyosulnak, a megoldások pedig mind-
annyiunk hozzáállásától függnek. Nem kell belebonyolód-
ni a tudományosságba, csupán együtt kell érezni a ter-
mészettel, és akkor máris alább tudunk hagyni civilizációs
elrugaszkodásunkkal környezetünk és – természetesen –
saját magunk érdekében.
Tegyük fel másképpen a kérdést: mi a fontosabb, a
kényelem vagy az egészség?
Míg a „civilizálódás” a kényelmet helyezi elôtérbe,
addig a természet az egészségünket szolgálja. Létér-
dekünk az arany középutat megtalálni. Civilizált ter-
mészetbarát módra. Van már, akinek ez sikerült!
Kolozsvár – a Kincses Város
Hol van már a tavalyi hó, kérdezem, hiszen a környe-
zetszennyezés következtében létrejött felmelegedés
fekete karácsonyt és hó nélküli szilvesztert hozott (nem
csak) Kolozsvárra. Elteltek az ünnepek, lassan visszará-
zódunk mindennapjaink teendôi közé. Kolozsváron is
zajlik az élet: hemzsegô autók rengetege ontja a gázt
körülöttünk, nyüzsgô járókelôkre. Én pedig egy tavalyi
jelentést olvasok a városvezetôk környezetvédelmi
stratégiájáról. Többek között arról, hogy a kincses város
rohamosan fejlôdik, terjeszkedik, lakosságának száma
egyre növekszik. A civilizálódás egyre nagyobb
életigényeket támaszt, melyeknek természetes vele-
járójuk az étkezés, a lakhatás, a közlekedés stb.
Ennek következtében ember és környezet viszonya
A Sétatér, Kolozsvár közkedvelt oázisa (Ruzsa István felvétele)
Weiss Erika
Zöld Fészek Környezetvédelmi Egyesület, Kolozsvár
Szelektív hulladéktárolás (forrás: Szabadság, András Emese,
II. osztály, Báthory István Líceum, Kolozsvár)
gyökeresen megváltozott: a homo sapiens egyszerû
komponensként kezdte, majd társulás folytán (követ-
keztében – és nem eredményeképpen!) a természet fölé
kerekedett. Született karrierista. No de mondjuk ki ô-
szintén: felborította az élôvilág egyensúlyát, most meg
helyreállításán fáradozik. Nem lesz könnyû dolga már
csak azért sem, mert a természet kizsákmányolását a mai
napig sem volt képes abbahagyni.
De térjünk vissza a jelentéshez. Tény, hogy Kolozsvár
egyre nagyobb szennyezô, következésképpen egyre
inkább szennyezett. Vonatkozik ez az általános levegô- és
vízszennyezettségre, a hatalmas mennyiségben termelôdô
hulladék okozta szennyezôdésre, a túlzott gépkocsiforga-
lom elôidézte specifikus légszennyezésre és zajártalomra,
a mértéktelen erdôirtás következtében elôálló föld-
csuszamlások okozta károkra. És még sok minden másra.
Sokan vidékre menekülnek e felbolydult városból, de
még többen vannak azok, akik lakosságának számát
tovább szaporítják. Tehát a város nô, terjeszkedik, és félô,
hogy egyik napról a másikra elnyeli a környezô erdôt, az
utolsó mentsvárat, menedéket. Pedig lenne megoldás.
Példát vehetnénk az angoloktól: ôk már több évtizede
rájöttek, hogy szükségük van az oxigénre, ezért Londont
a mai napig is erdôgyûrû védi a pusztulástól. No de itt
nálunk… Ami pénzzé tehetô, az mind eladó. És akkor a
jelentésben azt olvasom, hogy Kolozsvárnak nincs elég
zöldövezete: 7,18 négyzetméter jut egy lakosra, holott a
100 000-nél több lakost számláló városokban az egy
lakosra jutó zöldövezet területe 17–26 négyzetméter kel-
lene hogy legyen. S ha ezt ilyen jól tudjuk, akkor miért
folyik továbbra is az erdôirtás? Miért kell a kolozsvári
embernek egyre messzebbre elzarándokolnia egy szip-
pantásnyi friss levegôért? És miért vágják ki a fákat egy-
egy útfelújítás során, miért tûnik el Kolozsvárról minden
talpalatnyi zöld terület és épül be szinte percek alatt a
lehetô legvisszataszítóbb szögletes építményszörnyekkel,
még egy aprócska facsemetének sem hagyva életteret?
 Természetvédelem
Játszótér kukákkal (Ruzsa István felvétele)
Hát ez igazán nem környezetvédelmi stratégia. Azt írja a
jelentés: szükségszerû a jelenlegi zöldövezetek meg-
ôrzése, ezenfelül pedig kötelezô újabb parkok, zöldterü-
letek létesítése. Ennek ellenére egyre több parkoló épül
Kolozsváron.
Gondolkodom, és nem értem.
Sétálni indulok, és elnézem az újonnan épített
magánházakat. Egy-egy 400 négyzetméteres területen
350 négyzetméter alapterületû ház(ak), a fennmaradó 50
négyzetméter pedig a személygépkocsi, gépkocsik
számára fenntartott, igen – több is van egy-egy udvaron.
Civilizációs szükséglet. Legtöbb udvar kikövezett,
lebetonozott, hiszen a kerttel csak gond van. Persze,
vannak kivételek is. Mint az oázis a sivatagban, úgy
bukkan fel egy-egy dús, kedves, természet adta, ember
gondozta kert, szép szôlôlugas, nyírfa és fenyôféle,
akármi, csak minél több legyen… Újabb gondolat merül
fel bennem: lassacskán mindenütt és bármilyen
körülmények között a számítógép kezelésének ismerete
elengedhetetlen. Fiatalok és kevésbé fiatalok százai
ülnek naphosszat a képernyôk elôtt, és nagy szak-
értelemmel billentyûznek. De közülük hányan ültetnek
el egy fát, öntöznek meg egy virágágyást évente?
Környezetvédelmi nevelés
Nehéz eldönteni, mikor és hol kell elkezdeni. Talán már
megszületendô gyerekeinkre gondolva, saját magunknak
kell elkezdenünk. Ahogyan anyagi javainkat is gyerekeink
öröklik, úgy szûkebb és tágabb környezetünket is rájuk
hagyjuk valamikor. Tehát nem mindegy, mit kapnak tôlünk
örökségül. Nem mindegy, hogy rozoga viskó marad utá-
nunk avagy tisztára meszelt, egészséges lakás. Nem
mindegy, hogy végkimerülésig kiaknázott földgolyó vagy
paradicsomi környezet. Nem mindegy, és ezt jó már most
nem csupán fontolóra venni, de tenni is kellene érte.
És sokan már tettek is, egyesületek jöttek létre, ter-
mészet- és környezetvédô társulások próbálnak helytáll-
ni e nem éppen természet- és környezetbarát idôkben.
A Zöld Fészek Környezetvédelmi Egyesület 2006
nyarán alakult Kolozsváron. Fô céljaként tûzte ki a
környezetvédelmi problémák tudatosítását a lakosság
körében, megoldásokat keresve a természetbarát kö-
23
zösség kialakítására, ennélfogva nagy hangsúlyt fek-
tetve a környezetvédelmi nevelésre.
Az egyesület tagjai elsô, bemutatkozó össze-
jövetelüket 2006 novemberében tartották az Onisifor
Ghibu Líceum dísztermében. A diákok részérôl – bár
szép számmal megjelentek – passzív hozzáállás volt
tapasztalható, úgy tûnik, a környezetvédelmet nem
tartják szívügyüknek. Ez persze a nem megfelelô tanü-
gyi rendszernek köszönhetô, mert míg a gyermekek fejét
teletömik matematikával, informatikával és rengeteg
fölösleges és száraz adathalmazzal, addig azt senki sem
beszéli meg velük, hogy az iskolaudvart körül lehetne
szegélyezni facsemetékkel – lévén, hogy az Onisifor
Ghibu Líceum diákjai abban a szerencsés helyzetben
vannak, hogy kiterjedt területtel rendelkeznek, amelyet
– sajnos – nem értékelnek kellôképpen. Valamikor, húsz
évvel ezelôtt, ezt a bizonyos iskolaudvart sudár jegenye-
fák szegélyezték, mindet kivágták azzal az indoklással,
hogy veszélyeztetik a diákok és a tanárok biztonságát.
Ez érthetô. De kin vagy min múlik az, hogy az udvart
újabb fasor díszítse? Az is felmerült, hogy jó lenne isko-
laszinten újrahasznosítható hulladékot gyûjteni.
Mindenki tudja, hogy rengeteg papír, mûanyag, karton
stb. gyûlne be. A gyerekek dolga a begyûjtés és a to-
vábbadás lenne. Az újrahasznosítás már nem az ô
feladatuk, viszont jó, ha tudnak róla. Ez is hozzátartozik
környezetvédelmi kultúrájukhoz. Errôl viszont senki
nem beszél velük, sem otthon, sem pedig az iskolában.
Ezért hitetlenkedve hallgatták, hogy az egyesület infor-
mációi szerint Kolozsváron nincs hulladékpapír-feldol-
gozó, nincs nagybani mûanyag-feldolgozó, szóval,
hiába a nagy igyekezet, ha a rendszer nem mûködik.
Ahhoz, hogy elinduljunk, tudnunk kell, hol tartunk. A
jelenlegi helyzet felmérése lehet a nevelés kiindulópont-
ja. Ezért a Zöld Fészek Egyesület tagjai újabb isko-
latalálkozók szervezésével szeretnének információt
cserélni, diákokkal, tanárokkal, Kolozsvár lakóival,
hogy eldönthessék: hogyan tovább.
Ezúttal is köszönetet mondunk az EKE kolozsvári
tagjainak, Prezensky Tibornak, Veres Ágnesnek, akik
elfogadták meghívásunkat elsô összejövetelünkre, és
felajánlották az együttmûködés lehetôségét.
Nagyvárosi forgalom Kolozsváron (Ruzsa István felvétele)
24 Nyelvápolás
Bélavár
Bélavár  Bélavára? Posada
Kedves olvasóinknak nem új a Nyelvápolás rovat. Az
eddigiekkel ellentétben ezután minden számunkban jelen
lesz. Igyekszünk elsôsorban a magyar földrajzi, másképp
helynevekrôl olyan tájékoztatást nyújtani Önöknek, ami,
„hála” a hazai földrajz román nyelvû oktatása miatt,
sokak számára nem éppen ismert. Rovatunkban emellett,
természetesen, más nyelvhelyességi kérdésekrôl is szó
lesz. Hiszen mindannyian felelôsek vagyunk nyelvünk
állapotáért.
Az egykori kisbányai menedékház körül az utóbbi
évtizedekben kialakult üdülôteleptôl délkeletre, légvonal-
ban mintegy 7,5 km-re magasodik Bélavár. Lukács József
Bélavárának írja, bár tudja, hogy ez „sokak számára
Bélavár” (Bélavára körtúra, Erdélyi Gyopár, 2006/3.,
16–18.). Kifejti, hogy a magyar névnek semmi köze sem
a Béla személynévhez, sem vár szavunkhoz, mert a
környéken soha nem létezett Béla várának mondott
épület. A helynév szerinte a szláv eredetû román
Belioarából való, s ennek jelentése ’fehér kövek’ vagy
’fehér sziklák’ lehetett, minthogy a szláv bela jelentése
’fehér’. Erdély e vidékén soha nem laktak magyarok,
magyar történelmi emlékek, magyar eredetû helynevek itt
nem találhatók. Úgy véli, a magyar név a XIX. század
végén született, mikor a magyar természetjárók Erdély
legeldugottabb zugait is bejárták és hazafiúi köte-
lességüknek érezték magyar nevet adni olyan földrajzi
helyeknek is, ahol nem éltek magyarok. Végsô követ-
keztetése pedig az, hogy mivel az eredeti név a Belioara,
megfelelôbb, ha az ehhez közelebbi Bélavárát
használjuk.
Lukács József fejtegetésével nem érthetünk egyet.
Ellenvetésünket kezdjük azzal, hogy az Aranyos bal oldali
mellékvizének, a Podsága egyik mellékpatakának neve
Bélavár. Ennek völgyében van egy azonos nevû, írásban
eddigi ismereteink szerint elsô ízben 1909-ben említett
 Podsága?
Asztalos Lajos
Kolozsvár
házcsoport. Románul Beliora-ként jegyezték [Suciu
Coriolan: Dicøionar istoric al localitãøilor din Transil-
vania. I., 1967., 69.]. Ezt késôbb Felsô-Podságához
csatolták. A név ilyen kései lejegyzésébôl, valamint a helyi
lakosság mai nemzetiségi összetételébôl nem lehet azt a
következtetést levonni, hogy ez századokkal ezelôtt is vál-
tozatlanul így volt, vagyis azt, hogy errefelé soha nem lak-
tak magyarok, a név eredetét tekintve pedig azt, hogy nem
magyar eredetû.
A közelebbi környék helyneveibôl, magyar eredetû
helyneveibôl ugyanis egyértelmû, hogy e vidéken az
idôk folyamán nem egy magyar település létezett.
Például Baia de Arieš az Aranyosbánya átvétele
(a ’bánya’ jelentésû román baia a magyar bányából
ered), az itt folyó Arieš neve a magyar Aranyosból való.
A Vád völgye fölött magasodó Šovar (Vârful Šovarului)
alapja a magyar Sóvár. De magyar eredetû Bãišoara
(Kisbánya), az Alsójáránál a Járába ömlô Almãšeni
(Almás), a Vlegyásza alatt csörgedezô, a Körössel
egyesülô Sebeš (Sebes) neve is. Nemkülönben Morlaca
(1493: Marothlaka), Mãrgãu (1408: Mereghyo [méreg +
jó, amibôl utóbbi jelentése ’folyó’]), Sãcueu (1461:
Zekelyo, kiejtése [székelyjó], a yo ugyanaz, mint fönnebb),
Pošaga (1365: Pothsaga).
Való igaz, hogy nem egy román név szláv eredetû.
Egy részük közvetlenül a szlávból való, de van, amelyik
magyar közvetítéssel került a románba. Bélavár román
neve, Belioara, elsô tagja alapján szláv eredetûnek
tûnik. A szláv belij, bjelij (hímnemû melléknév) jelen-
tése ’fehér’, s mivel a hegyet alkotó, s a felszínen lévô
mészkô fehér, arra gondolhatnánk, hogy ez valóban
szláv eredetû. Az -oara azonban nem ’kô’, nem ’szikla’.
Mert a kô valamennyi szláv nyelvben kamen, kameny, a
szikla pedig skala, kiejtése [szkálá]. Az -oara-ból egyik
sem magyarázható. Talán a belij-be beleértették a kô, a
szikla fogalmát is?

De akkor mi az -oara? Tegyük föl, hogy a román
nônemû kicsinyítô képzô (scarã ’létra’ + -oarã 
scãrišoarã ’kis létra, létrácska’, baia ’bánya’ + -oarã 
bãišoarã ’kis bánya, bányácska’, sorã ’nôtestvér, húg,
nôvér’ + -oarã  surioarã ’kis leánytestvér, húgocska’)
stb. Ezek szerint a Belioarã talán ’kis fehér, fehérecske’
lenne? Természetesen nem az. Egyrészt azért, mert jóko-
ra sziklafalról van szó, amit csak akkor illethetne ki-
csinyítô képzô, ha a közelben valahol létezne egy na-
gyobb, másrészt azért, mert meglehetôsen közel ott van
a magyar nevû Felsô- és Alsó-Podsága. Amibôl azt a
következtetést vonhatjuk le, hogy itt magyarok laktak.
Tudjuk ugyanakkor, hogy az -oara a magyar vár
átvétele. Hogyan lett ebbôl a románban oara?
Évszázadokkal ezelôtt a v fog-ajakhang (dentilabiális)
még nem létezett a magyarban. Ehelyett rövid ajak-ajak
(bilabiális) réshangot, ß-t ejtettek, amelyik rövid magán-
hangzónak hangzott. A v korábbi ß elôzményének
létezésére a legjobb bizonyíték a románba átvett egyes
magyar szavak alakulása. A románban mindig volt fog-
ajak (dentilabiális) v, ha tehát a magyar eredetû szavak
mai magyar v-je helyett a románban bilabiális hangra
utaló hanghelyettesítést találunk, az azt jelenti, hogy az
átvétel idején, amikor a románság kezdett betelepedni
Erdélybe, a magyar hang még nem v volt. Néhány példa:
Segesvár > Sighišoara, tolvaj > tuloaie, Szilvás >
Siliuaš, város > oraš, avas > oaš stb. A ß a hangképzés
helyének eltolódásával azután v lett. A változás a
XII–XIII. században Nyugat-Magyarországon
kezdôdött és kelet felé terjedt, ahol – így Erdélyben is –
a XVI. században vagy még késôbb következett be. A
Belioara tehát a Bélavár átvétele.
De volt-e egyáltalán, s ha igen hol, ha nem pont itt,
egy olyan vár, amelyik a Béla névhez kapcsolódik?
Lukács József nemrég Bélavár körül jártában egy idôs
pásztoremberrel beszélt, aki szerint a név craiul Bélától,
Béla királytól való. A környékbeli szájhagyomány tehát
tud a név eredetérôl. De hol állt a vár? Tudjuk, hogy a
tatárjárás után IV. Béla rendeletére a könnyen bevehetô,
alacsonyan, síkvidéken fekvô megyeszékhelyek helyett
Bélavár
Nyelvápolás 25
Bélavár
az ispáni várakat magas, nehezen megközelíthetô hegyre
kellett építeni. Így történt ez a kolozsi ispáni várral is,
amelyiket a tatárok által elpusztított Kolozsvárról vagy
talán Kolozsmonostorról Léta várába telepítettek. Való-
színû, hogy ezt, az egész ispáni, vagyis királyi birtokkal
együtt a környékbeliek Bélavárnak nevezték. Miután a
Létavárnak is mondott erôdítmény késôbb megszûnt
ispáni vár lenni, s a Géczi család birtokába került, a
közeli, várszerû szikla maradt Bélavár.
Ugyanott Lukács József azt írja, hogy a posaga név a
szláv posada-ból ered. Itt azonban nem posaga-ról van szó,
hanem Pošaga-ról. Amint az az Erdélyi Gyopár hátsó
borítójának belsô oldalán lévô térképen is látható (Pošaga
de Jos, Pošaga de Sus). Az 1. ’erdei irtás’, 2. ’szoros (átjá-
ró)’, 3. ’természetes erôdített hely’ jelentésû posada való-
ban szláv, méghozzá szerb eredetû [Dicøionarul explicativ
al limbii române, 1975., 725.]. A Pošaga azonban nem a
szláv eredetû posada szóból való, hanem a magyar
Podsága helynév átvétele (1365: Pothsaga [Suciu, II.,
57.]), amelyik a maga során a magyar régi Pot személynév
és a ság birtokos személyragos alakjának – sága –
összetétele [Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai
szótára. I., 1988., 87–88.]. A magyar nyelvterületen közis-
mert ság a maga során vagy 1. ’domb’, ’halom’, ’erdô’,
’hegycsúcs’, ’csúcs’ jelentéssel ôsi örökség a finnugor kor-
ból; vagy 2. ’erdô’, ’erdôszél’, ’hegynyúlvány’, ’elôhegy-
ség’ jelentéssel bajor–osztrák eredetû [A magyar nyelv
történeti–etimológiai szótára. III., 470.]. Mellesleg, mint-
hogy a Podsága – mint láttuk – birtokos személyragos
összetétel, s a hagyományos nyelvszokás szerint ha az -a, -
e, -ja, -je birtokos személyragos földrajzi nevekhez -i mel-
léknévképzô járul, akkor a birtokos személyrag kiesik,
illetôleg megrövidül, a Lukács József írásában, nemkülön-
ben ugyan e lapszám, továbbá a 4. szám hátsó borítójának
belsô oldalán levô térképen olvasható Podságai-szoros
helyesen Podsági-szoros (lásd még: Menyháza – menyházi,
Enlaka – enlaki, Erdélyi Gyopár, 2006/4. , 13. old.).
A Bélavár tehát magyar név – mint ahogy a Podsága is
–, használjuk hát továbbra is ebben az alakban.
A felvételeket Várdai Levente készítette
26 Fényképezés

Gondolatok a természetfotózásról
Dezsô László
EKE Gyergyószentmiklós
Ma már olyan korszakban élünk, albumba, emlékképekként, vagy ta-
amikor minden természetjáró rendel- lán kiállításokra, fotópályázatokra
kezik valamilyen képrögzítô készü- szeretnénk benevezni velük?
lékkel, legyen az hagyományos vagy A másik lényeges kérdés, hogy
digitális fényképezôgép, videoka- hagyományos vagy digitális fényké-
mera vagy éppen mobiltelefon. pezôgépet válasszunk-e? A fejlett
Minden egyes kiránduláson, a ter- elektronikai világ eléggé háttérbe
mészetben való barangolásunk alkal- szorította a hagyományos kémiai
mával felfedezünk olyan, a természet reakciók útján elkészített képeket.
által féltve rejtett helyeket, növénye- Hiába készül filmre a felvétel, a
ket, állatokat, melyek annyira lenyû- hagyományos negatív kidolgozása
göznek, hogy nem tudunk betelni a után minden fázis, amíg a kép el-
látvánnyal és szeretnénk ezen pillana- készül, már a digitális procedúrát
tokat megosztani másokkal is. Ekkor követi. Ugyanakkor az a tény, hogy a
elôvesszük az éppen nálunk lévô komoly hagyományokkal rendel-
készüléket és fényképezünk. Élmé- kezô nagy cégek is a digitális techni-
nyekkel feltöltôdve számolunk be ba- ka irányába fejlesztenek, egyértel-
rangolásunkról barátainknak, ismerô- mûen azt sugallja, hogy csakis di-
seinknek és beszámolónkat az elké- gitális fényképezôgépben szabad
szült fényképekkel is szeretnénk iga- gondolkodni.
zolni. Csakhogy sok esetben a várva Az elkövetkezôkben felsorolnék
várt eredmény elmarad. A felvételünk néhány fontos szempontot, ame-
nem adja vissza azt a pillanatot, amely Téli felvétel (CANON EOS D5, EF24-105 L, lyeket érdemes mérlegelni, mielôtt
elbûvölt minket. S feltesszük a kérdést, IS USM; 1/400 idô, f11, ISO 100) kiválasztjuk a gépünket.
hogy vajon miért világos vagy sötét a Talán a legfontosabb kérdés az,
felvétel, miért lett életlen, mit nem állítottunk be jól stb. hogy kompakt vagy tükörreflexes (SLR – Single Lens
Most induló sorozatunkkal fotós alapismereteket Reflex) legyen-e gépünk.
szeretnénk megosztani olvasóinkkal, a természetbará- Mindkettônek megvan az elônye és a hátránya is.
tokkal, akik fényképezôgéppel a kezükben barangol- A kompakt gépek elônyei:
nak a természetben. Méretük kicsi, könnyen szállíthatók, általában nagy,
Elsôsorban olyan problémákra szeretnék megoldásokat átfogó zoom-tartománnyal rendelkeznek, mindegyikben
ajánlani, amelyekkel magam is gyakran szembesültem. van beépített vaku, az érzékelôjük védett a külsô szeny-
A leggyakoribb kérdés az, hogy milyen fényképe- nyezôdésektôl, olcsó árfekvésûek, olyan programokkal
zôgépet vásároljunk. Persze, erre én is kénytelen vagyok rendelkeznek, melyek lehetôvé teszik azt, hogy a teljesen
kérdéssel válaszolni: mire akarjuk használni? Egyértelmû amatôrök is technikailag jó képeket készítsenek velük.
válasz, hogy mindenre! Hátrányai: nem – vagy csak nehezen – lehet külsô tar-
Nos, sajnálattal kell hogy közöljem, hogy nem létezik tozékokat rájuk csatlakoztatni (nagy látószögû, tele-feltétek,
olyan fényképezôgép, amit mindenre lehet használni. szûrôk, külsô vaku, kioldózsinór stb.), lassú exponálás
Talán onnan kellene kiindulni, miért is fényképezünk, (a fényképezés pillanata általában nem egyezik meg az expo-
mire akarjuk felhasználni az elkészült képeket: családi náló gomb megnyomásának pillanatával), nem cserélhetô az
objektív stb., a fényképezôgép keresôjében látottak nem min-
den esetben egyeznek meg az optika által közvetített képpel
(parallaxis hiba, amely a közelképeknél érzékelhetô jobban).
A tükörreflexes gépek elônyei:
Gyors exponálás, cserélhetô optika, egy sor rendszer-
tartozék, a keresôben látott kép megegyezik (99%) az opti-
ka által közvetített képpel, jobb minôségû, kreatív képek
készíthetôk.
Hátrányai:
Viszonylag magas ár, a gépváz önmagában súlyos, és
ha komoly, nem mûanyag optikákat csatlakoztatunk hozzá,
akkor a gép súlya megsokszorozódhat.
A döntô érv, általában, a vásárlásra szánt összeg lehet.
Egy alacsonyabb kategóriájú tükörreflexes gépváz árából
Nagylátószögû optikával készült tájkép (CANON EOS 10D EF gyakran egy magas színvonalú, megbízható kompakt gépet
16-35 L USM; 1/250 idô, 16-os zoom állás, f16, ISO 100) tudunk vásárolni.
 Fényképezés 27

Teleobjektívvel készült madárportré (CANON EOS D5, Hosszú expozíciós idôvel, állványról készült kép (CANON EOS
EF100-400 L IS USM; 1/250 idô, 400-as állás, f5,6, ISO 200) D5, EF70-200 L, IS USM; 1/10 idô, f10, ISO 200, + állvány)
A különbözô gyártók valóságos megapixeles hadat lehetôleg ne érje nedvesség. Ezt kívánja szolgálni az
üzentek a felhasználóknak, több és egyre több pixelszám- átlátszó esôhuzat. Hiányában mûanyag zacskóból
mal látják el a fényképezôgépek érzékelôjét. Természetes, készítsünk alkalmi esôvédôt úgy, hogy csak az optika
hogy minél több pixel érzékelésére alkalmas a gép, annál legvégét hagyjuk szabadon;
jobb lesz a végeredmény, illetve jobb minôségû lesz a kép. 3. Kioldó zsinór – fôleg a hosszú expozíciók, és azon
Csakhogy gondoljunk arra is, hogy az egyre gyarapodó tájképek elkészítésénél nyújt segítséget, amikor a
fényképmennyiséget valahol tárolni is kell, és minél na- keretezést beállítottuk és csak az ideális fényvi-
gyobb a kép mérete, annál nagyobb tárkapacitásra, szonyokat, felhôállásokat várjuk a kép elkészítéséhez;
memóriakártyára lesz szükségünk, és a számítógépünk is 4. UV-, polár-, korrekciós- és színmódosító szûrôk;
gyakran kíván valamilyen újítást, hiszen unalmassá válik 5. Konverterek, elôtétlencsék, illetve közgyûrûk – elsô-
egy idô után, hogy lassan tudjuk megnyitni, illetve feldol- sorban a közel- és távolfényképezés eszközei;
gozni a hatalmas méretû képeket. 6. A felszerelésünk tisztítására, ápolására alkalmas
Tapasztalatom szerint egy 6 MP-es gép elegendô ahhoz, eszközök (ecset, pumpa, szarvasbôr törlôkendô);
hogy akár 30x45 cm-es nagyításokat eredményezzen és ezt 7. Hátizsák, amely nemcsak a fotófelszerelésünk szál-
kitûnô minôségben. lítására alkalmas, hanem védi is azt a külsô fizikai
Ennél nagyobb méretû nagyításokra (poszterekre) csak sérülésektôl.
nagyon ritka esetben lesz szükségünk. Azt, hogy a felsorolt eszközökbôl melyek fogják a fel-
Összességében nagyon fontos az, hogy – függetlenül a szerelést alkotni, hogy milyen kiegészítôkkel indul útra,
gép típusától – gyorsan tudjuk kezelni, ismerjük a gép által céljai függvényében mindenki maga dönti el.
felkínált lehetôségeket, és minden Sorozatunk elsô részének záró-
funkcióját arra használjuk, amire azt akkordjaként ismertetem 22 kg-os
kialakították. fotóshátizsákom tartalmát, amely a
Mielôtt egy-egy konkrét feladat 2006-os két hétig tartó MONT
megoldásával, lefotózásával próbál- BLANC fotóexpedíció felszerelését
koznánk, lássuk csak, melyek azok a alkotta:
legfontosabb kiegészítôk, amelyre • 2 digitális SLR fényképezôgép
szükségünk lehet a természetfotózás (6 MP és 12,7 MP), egy analóg SLR
során. fényképezôgép.
1. Állvány – segítségével rossz • optikák: 1 drb. Fix 50-es 2,8-as
fényviszonyok mellett is jó fo- fényerejû makroobjektív, 1 drb.
tókat lehet készíteni. A hosszú 16–35-ös objektív, 1 drb. 24–105-ös
expozíciókhoz szükséges a há- objektív, 1 drb. 70–200-as objektív,
romlábú és esetenként az egy- 1 drb. 100–400-as objektív (ezen
lábú állvány. Noha súlya meg- objektívek ráillenek mindegyik
tetézi a csomagunkat, hálás esz- fényképezôgépre), külsô vaku, kör-
köz, hiányában szinte elképzel- vaku, háromlábú állvány, 10 keskeny
hetetlen egy jó napkelte, illetve diafilm, 5 memóriakártya összesen
napnyugta fotózása; 10 GB kapacitással, esô elleni huzat,
2. Esôhuzat – fotózzunk bátran akkumulátor és elem (összesen 100
esôben, hóban is. Meghökkentô darab), laptop és külsô tartalék HDD
képeket készíthetünk extrém és két memóriakártya olvasó.
Makroobjektívvel készült virágfotó
idôjárások közepette, csak arra (CANON EOS D5, EF50 MACRO; 1/250 idô,
vigyázzunk, hogy a gépünket f5,6, ISO 200) A felvételeket a szerzô készítette

Április
1. Süsü-túra; túravezetô: György Ignác
7. Munkatúra: Jelzôtáblák feltevése
14. Vár-túra: Csomortán – Almás vára,
túravezetô: Jártó Kocsis Gábor
15. Bucsecs-hegység: Busteni – Caraiman
szárazvölgye – Fehér-völgy – Busteni
(1B–2A); túravezetô: Gáspár László Zsolt
21. Munkatúra: Jelzôtáblák feltevése
Május
5. Munkatúra: Jelzôtáblák feltevése
13. Bucsecs-hegység: Busteni – Malin-völgy
– Fehér-völgy – gerinc – Busteni
(1A–1B); túravezetô: Gáspár László Zsolt
19–20. Csíki-havasok, északi gerinc: Lugát-
nyereg – Gyimesi-hágó; túravezetô:
Fekete Mihály
26. Gyimesek: Tarkô; túravezetô:
Jártó Kocsis Gábor
Június
3. Ezer székely leány ünnepe
9. Királykô – sziklatúra I.; túravezetô:
Jártó Kocsis Gábor
16. Rhododendron-túra: Csukás-hegység:
Zákány-gerinc; autóbusszal; túravezetô:
Dukrét Lajos
23. Királykô: Szakadék-völgy – Tornyok –
Hegyes-csúcs – Curmatura; túravezetô:
György Ignác
23–24. Fogarasi-havasok: Viktóriaváros – Vistea-
völgy – Moldoveanu-csúcs – Podragu –
Viktóriaváros (szállás sátorban a fôgerin-
cen); túravezetô: Gáspár László Zsolt
30. Fogarasi-havasok: Negoj; túravezetô:
Fekete Mihály
Július
7. Királykô, túravezetô: Fekete Mihály
14. Fogarasi-havasok: Dara-csúcs, túravezetô:
Jártó Kocsis Gábor
21. Bucsecs: Törcsvár – Omul – Øigãnešti –
Törcsvár; túravezetô: György Ignác
Augusztus
18–19. Fogarasi-havasok: Moldoveanu-csúcs;
túravezetô: György Ignác
18–19. Úz-völgyi emléktúra: emlékezés a II.
Világháború hôsi halottaira; túravezetô:
Fekete Mihály
25. Sziklatúra II., túravezetô:
Jártó Kocsis Gábor
25–26. Lajos-túra valahol a Kárpátokban;
túravezetô: Dukrét Lajos
Szeptember
1–10. Svájc; túravezetô: Dukrét Lajos
7–9: Retyezát; túravezetô: György Ignác
22. Autóbuszos kirándulás a Bileára: Bilea-tó
– Buteanu-csúcs (2507 m) – Capra
(Kecske)-tó – Paltinu-gerinc – Cota
2000 menedékház – Bilea-tó;
túravezetô: Dukrét Lajos
23. Zarándoktúra: Száraz Ajta; túravezetô:
György Ignác
29–30. Kelemen-havasok: Istenszéke – Kisbesz-
terce-csúcs; túravezetô: Fekete Mihály
29–30. Fogarasi-havasok: Serata-gerinc;
túravezetô: Jártó Kocsis Gábor
Október
6–7. Fogarasi-havasok: Breaza – Urlea mene-
dékház – Dara-csúcs – Urlea menedékház
– Breaza; túravezetô: Gáspár László Zsolt
7. Munkatúra: Jelzésfestés
13–14: Királykô-gerinc; túravezetô: Fekete Mihály
20. Kis- és Nagy-Nemere; túravezetô: Jártó
Kocsis Gábor
27. Dénes István emléktúra: Vargyasi-szoros;
túravezetô: Dukrét Lajos
November
3. Munkatúra: Jelzésfestés
10. Keresztény-havas – sétatúra, túravezetô:
Fekete Mihály
10–11. Bucsecs-hegység: Predeal – Diham –
Bucsoiu-gerinc – Omu-csúcs – Babele –
Szinaja; alvás a meteorológiai házban;
túravezetô: Gáspár László
December
8–9. Királykô-buli: Zernyest – Curmatura
menedékház; I. nap: Kiskirálykô-csúcs; II.
nap: Hegyes-csúcs; szállás a menedék-
házban; túravezetô: Gáspár László Zsolt
15–16. Évvégi buli
EKE Kolozsvár
Cím: 400095 Kolozsvár (Cluj), Str. Iuliu
Maniu (Szentegyház u.) 7/5
Az EKE országos honlapja:
www.erdelyikarpategyesulet.ro
Elnök: Prezensky Tibor, tel. 0264-456022
E-mail: diokozsu@yahoo.com (Kovács Zsuzsa,
alelnök)
Január
2. Hagyományos Újévi túra; túravezetô:
Prezensky Tibor, tel. 0264-456022
20. Téli túra Kisbányára; túravezetô:
Kovács Zsuzsa, tel. 0740-067977
Február
Farsangi bál; túravezetô: Prezensky Tibor,
tel. 0264-456022
Xántus János-emléktúra; túravezetô:
Szatmári Béla
Merza Gyula-emléktúra; túravezetô:
Bagaméri Tibor
17. III. EKE-gyereksíverseny Kisbányán;
szervezô: Veres Ágnes, tel. 0723-159000
Téli túra Kisbányára; túravezetô:
Kovács Zsuzsa, tel. 0740-067977
Március
Hóvirág-túra: Sonkolyos – Misid völgye,
vonatos kirándulás; túravezetô: Vlád Pál,
tel. 0264-435866
22–25. EKE-sítábor a Madarasi Hargitán;
szervezô: Veres Ágnes, tel. 0723-159000
Április
8. Húsvéti túra Vistára; túravezetô:
Magyarosi Margit, tel. 0264-583732
15. Mikrobuszos kirándulás a Berettyó-
forráshoz; túravezetô: Vlád Pál,
tel. 0264-435866
22. Föld Napja – tavaszi takarítás a Bükkben;
túravezetô: Szatmári Béla
Május
5. Jókai teljesítménytúra; túravezetô:
Tóthpál Tamás, tel. 0264-591683
Autóbuszos kirándulás: Zsidovina;
túravezetô: Vlád Pál, tel. 0264-435866
27. Pünkösd Györgyfalván; túravezetô:
Magyarosi Margit, tel. 0264-583732
21–27. XI. EKE zarándokút Csíksomlyóra;
túravezetô: Nagy Lajos, tel. 0740-607110
Autóbuszos kirándulás: Temesvár és
környéke; túravezetô: Szôcs Miklós,
tel. 0264-550310
Június
24. Világosító Szent Gergely búcsú, Szamos-
újvár; túravezetô: Magyarosi Margit,
tel. 0264-583732
Július
Autóbuszos kirándulás: Algyógyi-szoro-
sok, Vörös-szakadék; túravezetô:
Vlád Pál, tel. 0264-435866
1–15. „Balázs Arnold” patai fürdôtábor;
túravezetô: Szakács Éva, tel. 0264-550442
7. Vasvári Pál kerékpáros teljesítménytúra;
túravezetô: Tóthpál Tamás, tel. 0264-591683
20–22. Máthé Gyula emléktúra Jósikafalván
(Béles); túravezetô: Kovács Zsuzsa,
tel. 0740-067977
Augusztus
Sebes-vára – Vlegyásza – Dregán völgye;
túravezetô: Szatmári Béla
15. Mária-búcsú Sinfalván; túravezetô:
Magyarosi Margit, tel. 0264-583732
18. Kós Károly teljesítménytúra, Sztána; túra-
vezetô: Tóthpál Tamás, tel. 0264-591683
20. Magyar Szolidaritás Tüze; túravezetô:
Kovács Zsuzsa, tel. 0740-067977
23- szept. 4. Autóbuszos kirándulás: Benelux
államok, Nagy-Britannia; túravezetô:
Prezensky Tibor, tel. 0264-456022
Szeptember
8. Máriaradnai búcsú; túravezetô: Magyarosi
Margit, tel. 0264-583732
29. Szent Mihály-búcsú – Gyulafehérvár;
túravezetô: Magyarosi Margit,
Máthé Gyula-emléktúra: Reketó, Öreg-
havas, Kisbánya, Runki-szoros, Aranyos
völgye; túravezetô: Szatmári Béla
Mikrobuszos kirándulás az Acre-
víznyelôhöz; túravezetô: Vlád Pál,
tel. 0264-435866
III
Október
6. Hunyadi Mátyás teljesítménytúra;
túravezetô: Kovács Zsuzsa, tel. 0740-067977
Szüreti bál
November
2. Temetôlátogatás: megemlékezés az EKE
nagyjairól; túravezetô: Prezensky Tibor,
Bagaméri Tibor
Remetei-sziklaszoros és kolostor;
túravezetô: Szôcs Miklós, tel. 0264-550310
December
2. Mikulás-túra; túravezetô: Szôcs Miklós,
tel. 0264-550310
Gyalogtúra: Kolozsvár, Tordai-hasadék,
Szind, Kolozsvár; túravezetô:
Szilágyi András, tel. 0264-538162
EKE Marosvásárhely
Cím: 540544 Marosvásárhely (Tg-Mureš),
Str. Sîrguinøei nr. 10/14
Honlap: www.ekemvh.ro
Elnök: Kovács Zoltán Róbert, tel. 0742-283945,
e-mail: kvcs_robert@yahoo.com
Január
14. Évadnyitó túra a Cinege-tetôre;
túravezetô: Pánczél Tibor, tel. 0745-405133
Február
17. Hagyományos turistabál; szervezô:
Velicsek Éva, Péterffy Anna Erzsébet,
tel. 0721-619995, 0742-616786
Március
3. Sínapok a Bogdánon; túravezetô:
Pánczél Tibor, tel. 0745-405133
Április
15. Bekecsi virágismereti-túra autóbusszal;
túravezetô: Dósa László, tel. 0742-132911
15. Bekecsi biciklitúra; túravezetô: Kis
Zoltán, tel. 0265-257164
19–22. Hegynapi rendezvénysorozat; szervezô:
Kovács Zoltán Róbert, tel. 0742-283945
Június
23–24. Istenszéki takarítás; szervezô: Dósa László,
tel. 0742-132911
Július 31. – Augusztus 5. XVI. EKE Vándor-
tábor Vármezôn; szervezô: EKE
Marosvásárhely vezetôség
Augusztus
25–26. Királykôi csillagtúrák; túravezetô: Dósa
László, tel. 0742-132911
Szeptember
22–23. Szarvaslesô túra a Görgényi-havasokban;
túravezetô: Kis Zoltán, tel. 0265-257164
Október
5–7. Teleki Sámuel teljesítménytúra;
túravezetô: Pánczél Tibor, Kerekes Ibolya,
tel. 0745-405133
November
10. EKEArt 2 - Fotókiállítás megnyitó;
szervezô: Foit Mónika, tel. 0744-781524
December
30–31. Szilveszteri túra; szervezô: EKE Mvhely
vezetôség
EKE Szatmárnémeti
Cím: 440012 Szatmárnémeti (Satu Mare),
Str. Aurel Popp nr. 14
Honlap: www.eke.ro, e-mail: eke@xnet.ro
Elnök: Szabó László, tel. 0721-425036,
0261-760308, e-mail: szl@xnet.ro
január 27. Baumann István emléktúra: Mike-
csúcs – Kövesbérc; túravezetô: Márk-Nagy János,
tel. 0261-768579, 0721-514137
február Sízés Kapnikbányán; túravezetô: Dr.
Szabó Katalin, tel. 0261-716808, 0723-786894
március 11. vagy 18. Gyalog- és kerékpártúra
Kôszegremete környékén
április 21. Tour de Tur kerékpáros teljesítmény-
túra a Túr mentén
április 6–9. Barlangászás a Királyerdôben;
túravezetô: Szodoray-Parádi Farkas,
tel. 0261-712619, 0722-689369, 0722-373384
június 2. fele Kerékpáros teljesítménytúra a
Szatmárnémeti – Szeged útvonalon; túravezetô:
Havas Tamás, tel. 0261-713980, 0788-303320
július 7–15. Kerékpártúra Kárpátaljára (Ukrajna)
a Fehér-Tisza forrásvidékére; túravezetô:
IV
Szabó László, Berkeszi Zsolt,
tel. 0361-408455, 0745-128564, Oskó Imre
október 5–7. Magashegyi túra a Retyezátba;
túravezetô: Barkász Gábor,
tel. 0261-758992, 0743-814486
EKE Székelyudvarhely
Cím: 535600 Székelyudvarhely (Odorheiu
Secuiesc), Intrarea Tineretului nr. 6/4
Elnök: Kovács Kendi Lehel, 0366-105060,
0743-982061, e-mail: ueke@freemail.hu
Alelnök: Felszegi Elemér, 0366-103235,
0744-345954, e-mail: info@peda.topnet.ro
1. Budvár-kupa természetjáró verseny kisiskolások
számára (V–VIII. osztályosoknak). Téli szakasz:
február 17. Tavaszi szakasz: május 12. Ôszi szakasz:
október 6. Mindhárom versenyre meghívják Szé-
kelyudvarhely, valamint a környezô települések
iskoláit. A versenyeket a cserkészekkel, a Cimbora-
házzal és a Roseal Sport Klubbal közösen szervezik.
2. Április 22.: az EKE-tagok által készített fotók-
ból összeállított kiállítás megnyitója. Téma: ter-
mészetjárás, honismeret, természetvédelem az
EKE keretében. Helyszín: Székelyudvarhely, Mû-
velôdési Ház koncertterme.
3. Április 28. – május 2. Hatnapos magashegyi
túra a Iezer-Papusa-hegységben. Túravezetô:
Kovács Mária
4. Egyhetes magashegyi csillagtúra a Retyezátban,
augusztus közepén. Túravezetô: Kovács-Kendi Lehel
5. Szeptember 1.: Hargita teljesítménytúra.
Helyszín: a Hargita-hegység központi része.
Sátortábor a Kalibáskô menedékház környékén,
innen indulnak és ide érkeznek a túrázók. A tel-
jesítménytúrát három távon indítják: 40 km-es,
25 km-es és 10 km-es útvonalon.
A hétvégeken megjelenô túrákról (gyalogtúrák,
biciklitúrák) az Udvarhelyi Híradó zöld, illetve
szabadidô rovatában olvashatnak az érdeklôdôk.
Brassói Turista Egyesület
Cím: 500102 Brassó (Brašov), Str. Pãltiniš nr. 21
Honlap: www.brassoi-turista-egyesulet.cabanova.ro
Elnök: Szotyori György, tel. 0368-418901,
0726-159642, e-mail: bvturista@gmail.com
Január:
Bolnok
Keresztény-havas – Römer-ház
Évzáró-farsang
Susai – Gârbova
Február:
Hétlétra
Hosszú-gerinc, pánksütés (Lajtai Éva,
Rotáru Anna)
Csiporka-tisztás, szalonnasütés
Függô-kô
Március:
Szetner József-emléktúra a Kossuth-ligetre
Kosaras nônapi ünnepély (Sipos Lajos)
Március 15. túra (Sipos Lajos)
Hóvirág-túra a Keresztény-tisztásra
Zernyest – Mãgura
Április:
Medvehagyma-túra a Kotlára
Azuga – Dihám – Busteni
Kôrösi Csoma Sándor ünnepély, halálának
165. éves évfordulója alkalmából
(Sipos Lajos)
2 napos túra: Csomakôrös és a
Lakoca-csúcs
Bográcsgulyás-fôzés a Függô-kô alatt
(Giró István)
Május:
Súgó-patak völgye, sütési lehetôség
(Giró István)
Encián-túra, Zernyest – Mãgura – Alsómoécs
3 napos honismereti túra Kolozsváron
(Sipos Lajos)
Babarunka – B. Szoros – Teszla (autókkal)
Döblen – Dong-havas
Június:
Zernyest – Plaiul Foii – Dâmboviøa
7 napos rhododendron-tábor a Retyezátban
Dudele-havas – Bucsecs
Tatár-havas – Leány-mezô
(Molnár Zoltán-emléktúra)
Bodzavám – Piroska – Tejkô-havas
Július: 25. Királykô; túravezetô: Imre István
Szilon-havas Szeptember
Bucsecs: Scropoasa-tó – Pestera. 1. Bagolykô – Hargita; túravezetô:
Kivilágított barlang Péter Levente
Bucsecs: Sinaia – kabin – Bábele – 5–11. Kárpát Vándortúra, II. szakasz, II. rész;
Hôsök-keresztje szervezô: Gentiana TE
Királykô: Grind-gerinc – Curmatura – 15. Sinaia; túravezetô: Imre István
Zernyest (2 napos túra, alvás a grindi 22. „Véreskép 30” teljesítménytúra; szervezô:
menedékkunyhóban) Gentiana TE
Augusztus: 29. Szarvasbôgés: Szilas; túravezetô: Imre István
Az EKE-Vándortábort Bálványoson foly- Október
tatjuk. Túralehetôségek: Büdös-hegy, 6. Fogarasi-havasok: Bilea-tó – vízesés;
Buffogó stb. (gazdag gombalelôhelyek) túravezetô: Páll Olivér
A BTE 80 éves évfordulójának a megün- 13. Pogányvár – Csíkrákos; túravezetô: Péter
neplése (Sipos Lajos) Levente
Gaván-tó – Tótpáltetô 20. Egyeskô; túravezetô: Nagy Anita
Szeptember: 27. Borszék; túravezetô: Páll Olivér
Negoj – Bilea – Podrágu November
Csukás: Döblen – Ördög-ujjai – Teszla- 3. Maros-forrás; túravezetô: Imre István
nyereg – Döblen 10. Talabor-tetô; túravezetô: Nagy Anita
Cheia – Bodza-vára – Bankóta-hágó 17. Csonkatorony – Melegforrás; túravezetô:
Vörös-hegy – Zãganu Péter Levente
Október: 24. Háromkút teteje; túravezetô: Imre István
Busteni – Baiului December
Bográcsgulyás-fôzés (Giró István) 1. Harom-vár; túravezetô: Nagy Anita
Királykô: Plaiul Foii – Királykôi Szegfû 8. Csicsói-vár; túravezetô: Páll Olivér
turistaház – Dâmboviøa völgye 15–16. Évzáró rendezvény
Felsômoécs – Bucsecs-havas – Guøan –
Simon Csabai Bihargók Turista Egyesület
November:
Bucsecs: Klincse Cím: 5600 Békéscsaba, Kazinczy utca 2/B,
Szüreti mulatság 10 em./41.
Honlap: www.csabaibihargok.hu,
Gentiana Természetjáró Egyesület e-mail: csabaibihargok@freemail.hu
Elnök: Barati Zoltán, barati.zoltan@freemail.hu,
Cím: 530180 Csíkszereda (Miercurea Ciuc), tel: 06 20 993 56 43
Str. Tudor Vladimirescu nr. 48, Bl. A, ap. 35
Elnök: Imre István, tel. 0745-107618, 0266-322863, Március 10., 17.00 óra Barangolásaim az Erdélyi
e-mail: gentiana@freemail.hu Alpokban (Fogaras, Retyezát) – fotókkal illusztrált
elôadás a Lencsési Közösségi Házban, Békéscsabán.
Január Elôadó: Milka Zsolt (Arad, Bánsági EKE). Szervezô:
14. Évnyitó túra: Suta-erdô; túravezetô: Perei Árpád, perei@freemail.hu, tel: 06 20 569 27 33
Péter Levente Március 11. *Kiruccanás Arad-Hegyaljára:
21. Síiskola: Czáka-dombja; szervezô: Gyorok – Kecskés-csúcs, Gyoroki villamos-
Imre István múzeum, Világosi vár. Közös túra a Bánsági EKE-
23. Rendes évi közgyûlés vel. Túravezetô: Milka Zsolt. Szervezô: Perei
27. Sólyom-kô; túravezetô: Páll Olivér Árpád, perei@freemail.hu, tel: 06 20 569 27 33
Február Április 1. *Tatárhegyi túra (Bihar-hegység,
3. Síiskola: Suta-hegy; szervezô: Nagy Anita Pietroszi-havasok), új túraútvonalon, a Tatárhegyen
10. Síiskola: Somlyó pataka; szervezô: (1291 m). Túravezetô: Nagy Attila,
Páll Olivér egynagyati@freemail.hu, tel: 06 70 385 29 54
17. Szent Anna-tó; túravezetô: Péter Levente Május 19–20. *Kétnapos túra a Királyerdôben:
24. Síiskola: Csihányos; szervezô: Nagy Anita Lázuri-szoros és környéke, Mézgedi Czárán-bar-
Március lang. Szállás a Moha és Páfrány turistaházban,
3. Bükkfeje-tetô – sítúra; szervezô: Imre István www.mohapafrany.hu. Túravezetô: Jankuly Imre,
10. Gyimes; túravezetô: Páll Olivér jankuly@organizer.ro, Tel: 06 20 933 78 70
17. Havas-útja – sítúra; túravezetô: Nagy Anita Június 23. **Túra a bihari Nagy-Havasra, közel
24. „Gentiana-síünnep 2007”: Suta-erdô; 1700 méteres, szép kilátást nyújtó csúcsokon.
szervezô: Gentiana TE Túravezetô: Perei Árpád, perei@freemail.hu,
31. Hosszúaszó; túravezetô: Péter Levente tel: 06 20 569 27 33
Április Július 6–7–8. ***Háromnapos havasi vándorlás a
7. Hóvirág-túra: Nagymezô; túravezetô: Biharban (Biharfüred – Nagy-Havas – Szamos-
Nagy Anita Bazár – Oncsásza-rét és a környékbeli barlangok –
14. Lóvész-Köd gerince; túravezetô: Tolvajkô – Sík-havas – Bocsásza – Biharfüred).
Páll Olivér Szállás: sátorban. Túravezetô: Kocsis János,
22. Föld napja: Lucs-tôzegláp; szervezô: kocsismail@gmail.com, tel: 06 70 257 12 22
Gentiana TE Július 28–29. **Túrák a Vigyázó (Vlegyásza)
28. Almási-barlang; túravezetô: Imre István környékén. A Havasrekettyei-vízesés és a Próba-
Május körút járható részei. Szállás: sátorban. Kalauzunk:
5. Pogány-havas; túravezetô: Nagy Anita Egri Ferenc, a nagyváradi Czárán Gyula Alapítvány
12. Hétlétra-vízesés; túravezetô: Nagy Anita elnöke. Túravezetô: Perei Árpád, perei@freemail.hu,
19. Súgó-barlang; túravezetô: Páll Olivér tel: 06 20 569 27 33
26. Nárciszrét: Szentegyháza; túravezetô: Augusztus 25–26. ***Két nap a Nagy-Bihar
Imre István környékén: Gajna-tetô, Alsóvidrai-vízesés, Vér-
Június csorog-vízesés, Nagy-Bihar (1849 m), Kis-Bihar.
2. Bálványosfürdô; túravezetô: Péter Levente Szállás sátorban. Túravezetô: Sólyom Mihály,
9. Békási-szoros; túravezetô: Nagy Anita solyom25@freemail.hu, tel: 06 70 334 91 46
16. Brassó Pojána; túravezetô: Imre István Szeptember 1–5. ***Túrák a Magas-Tátrában.
18–24. Kárpát Vándortúra, II. szakasz, I. rész; Magashegyi túrák Szlovákiában, kitérôvel a Szlovák
szervezô: Gentiana TE Paradicsomban, útközben is sok látnivalóval.
30. Büdös-fürdô; túravezetô: Páll Olivér Szállás: sátorban. Túravezetô: Magyar Róbert, Tóth
Július Sándor, baggio@freemail.hu, tel: 06 20 385 53 02
4–10. „Erdei iskola” sátortábor, Csinód; Október 7. *Fericsei Magura (1106 m). Egynapos
szervezô: Gentiana TE túra a Bihar-hegységben, egy a Belényesi-medencé-
14. Predeal; túravezetô: Imre István bôl megközelíthetô csúcsra. Túravezetô: Barati Zol-
21. Olt-forrás; túravezetô: Péter Levente tán, barati.zoltan@freemail.hu, tel: 06 20 993 56 43
28. „Jöjjön velünk” emléktúra; túravezetô: Megjegyzés: A túrák nehézségi fokát a csillagok
Búzás Márton száma jelzi (* könnyû túra, ** közepes nehézségû
Augusztus túra, *** nehéz túra). A túrákon elôzetes jelentkezés
11–12. Torockó; túravezetô: Nagy Anita alapján, megfelelô felszereléssel és saját felelôs-
18. Vártetô – Tusnád; túravezetô: Páll Olivér ségükre vehetnek részt a túrázók.
 Túrabeszámoló
A csend hangjai – téli kenutúra a Bélesi-tavon
Karácsony tájékán pattanásig feszül minden, az embe-
rek szorgos gyûjtögetô hangyákká válnak, a város pedig
egyre inkább egy frissen felbolygatott termeszvárrá alakul
át. Tülekedô járókelôk, vásárlók, sorozatos autós dugók,
végtelen bevásárlólisták, harc a bevásárlókocsikért. Sok
mindent kell ilyenkor otthonunkba hordani, hisz nem-
sokára itt az új év. Lélekben is fel kellene készülnünk az
eljövendô ünnepekre, de sokszor erre már sem energia,
sem idô nem marad. Olykor elvész a lényeg a részletekben.
Gyorsan telnek a napok és bizony nemsokára vége ennek
az évnek is. Lehet, hogy január 1-tôl valami változás lesz,
jobb lesz, ígéretesebb, ki tudja? Új fogadalmak születnek
és talán az új év új lehetôséget is kínál. Ilyenkor, tél
közepén nagy melegséget áraszt a megváltó születésének
híre, nemsokára köszöntjük az új évet is. A születés és a
kezdet, ez a kettôsség férkôzik be az emberek tudatába már
a pünkösdi hetek alatt. De a legszebb keresztyén ünnepkör
napjaiban is ott rejlenek a mindennapok gondjai, a sok
megoldásra váró feladat.
El lehet-e ezektôl a gondoktól szakadni, távol lehet-e
kerülni valamilyen módon a termeszvárban tülekedô
hangyakatonáktól? Létezik-e még egy olyan hely, ahová az
ember elvonulhat, hogy átélje a teremtett világ csodálatos
mivoltát? Egy hely, ahol magunkba szállva szemlélhessük
azt a másik világot, amit nem ember teremtett maga köré?
A térkép nem sok jóval kecsegtet. Mindenfelé telepü-
lések, a földet behálózó utak sokasága, akár a pókháló.
Amire igazán vágyom – és talán nem vagyok egyedül:
meleg tûz a nagy hidegben és a csend hangjai. Azé a „fehér
csendé” amelyrôl Jack London ír és a „vadon szava”,
aminek hallatán kutyám üvöltheti a falka énekét. 230 km-re
Arad városától létezik egy hely, egy tenyérnyi Alaszka. A
Gyalui-havasokban a Vigyázó környékén, Bánffyhunyadtól
nem messze hatalmas tó húzódik meg a völgyekben. Sûrû
fenyôerdô veszi körül, lombhullató fát alig látni errefelé.
Ez a Bélesi-tó. Nem természetes úton jött létre és bár két
végén hétvégi házak sora épül, a hatalmas tó tartogat még az
arra vetôdô természetbarátok számára vadregényes tájakat.
Itt, ezen a tájon a kaland maga a csend hangjainak
felfedezésében rejlik. Elhagyjuk tehát a gát környékét,
indulunk felkutatni a tó távoli, eldugott kis öbleit, szûk völ-
gyekbe nyúló ágait. Elképzeljük, hogy olyan tájakon
járunk, ahova még „emberi kéz nem tette be a lábát”.
A –5 fokos hidegben evezônk gyakran jégtáblák között
vág utat a csónaknak. Próbálok fényképezni, de sajnos
fényképeim nem adják vissza teljes egészében a látottakat.
Frissen havazott a tó körül, a smaragderdô felvette
ezüstruháját, így nézi magát a tó acélkék tükrében. A par-
ton szikrázó hóban fellelhetôek a környék kis és nagy vad-
jainak lábnyomai: az erdô lakói a tóra járnak le inni. Néha
a víz tükrét megbontja a szél, belekap a fákba, ilyenkor zúg
az erdô, megrázza magát ezüstporától.
Kiszáradt fenyôk állnak a parton, némelyikük olyan,
mint egy partra vetett hajóroncs a konkvisztádorok
korából, vagy talán inkább egy bálnavadász telepen talál-
ható bálnacsontvázhoz hasonlít. Itt-ott a partot hatalmas
gyökerek díszítik, gyermekkorom meséiben ilyen gyö-
29
Török Zsolt
Arad
A zöld fák alatti kék tó (Sorin Rãchiøean felvétele)
kerek alól bújik elô az üvegemberke vagy a gyökérmanó.
De amott, az egészséges fenyves sûrûje feketén tükrözôdik
csónakunk körül.
Sehol egy autó, sehol egy ember, csak mi vagyunk:
evezôsök, Lexa, a husky és a csónakok. Lassan, méltóság-
teljesen haladunk, minden evezôcsapással közelebb a
teremtett világhoz.
Megállt az idô, evezônkkel már nem evezünk, inkább
lapozunk egyet-egyet a nagy könyvben, amelynek lapjai
elvezetnek bennünket ezen vadregényes tájak legmélyére.
Néha a dermedt világban elôbukkan egy barna tuskó, színe
meleget áraszt, a tûz melegére emlékeztet bennünket. Lexa
a hóban játszik, élvezi, hisz ôsei a szánt húzták. Neki nem
kell már húznia, a szabadság illatát megérezve el-eltûnik az
erdôben. Örömmel látom, hogy ôsi ösztönei nem hagyták
el. A többiekkel együtt figyelem a felfedezôutakra induló
kutyust. Néha magas sziklán tûnik fel, onnan figyeli a
parthoz közelítô aranyásókat.
Forró tea, pattogó tûz, faházikó és az ember egy csapás-
ra prémvadász, aranyásó lesz itt a felsô tó vidékén. Telnek
a napok, evezünk, tüzet rakunk, fôzünk, a hosszú téli
estéken pedig hallgatjuk a csend hangjait.
A fényképezés titka az, amikor az ember jó idôben, jó
helyen és jó fényviszonyok között ott van ahol lennie kell...
Sohasem fogom elfelejteni a tavat, az erdôt, azt a pár
szép napfelkeltét és azt, amikor a tó színe narancssárga
színben pompázott a nap utolsó sugaraitól, a megvilágított
felhôket, a gôzölgô hegyoldalt és néha, amikor fáradt
vagyok, megpróbálom felidézni a csend hangjait.
Aki ott volt, tudja, milyen az, amikor reped a jég,
amikor a pattogó tûz szikrát szór a csillagos ég felé és ezen
csillagok fényeit nem nyomja el más fényforrás.
Ott kell hát lenni, vissza kell oda menni, hogy érezzük
a hó ropogását és a gôzölgô tea melegét.
Mi, felnôttek újra meg újra ellátogatunk ilyen helyekre,
hogy újra átélhessük gyermekkorunk nagy kalandjait. A
gyermekek pedig, ha felfedezik ezt a tájat, felfedezik
magát az ezüst tó kincsét. Mert az ezüst tó kincse létezik.
(A túráról részleteket a szerzôtôl lehet megtudni, a
0724-374792-es számon).
30 Könyvismertetô
Nagybánya és környéke
Több mint 110 éve annak, hogy
Nagybánya elsô útikalauza, a Palmer
Kálmán által szerkesztett „Nagy-
bánya és környéke” megjelent.
Színvonalát, a Bányavidék múltjá-
nak és akkori jelenének szinte min-
den vonatkozására kiterjedô alapos-
ságát azóta sem sikerült túlszárnyal-
ni, bár történtek rá kísérletek. Az
1930-as évek elején Krizsán P. Pál
szerkesztésében kiadott „Nagybánya
tükre”, s a Tréger Lajos által
1935-ben megjelentetett „A Baia-
Mare-i kirándulók népszerû útmu-
tatója” is a Palmer könyv adataira tá-
maszkodott. Az 1990-es évek nép-
szerû közmûvelôdési kiadvány-
sorozata, a nagybányai „EMKE
Füzetek” részben pótolta ugyan az
évszázados hiányt, ezek a kötetek
azonban nagyrészt már elkeltek, így
az idôközben felnôtt nemzedék, a
Nagybánya és környéke iránt érdek-
lôdô turisták kezébe mára már nincs
mit adni. Az új kötet az EMKE
Füzetek nagybányai, koltói és misz-
tótfalusi kalauzainak javított, részben átszerkesztett
anyagára támaszkodik, újabb adatokkal, valamint színes
fotókkal és térképmellékletekkel egészítve ki az azokban
foglalt ismereteket. Ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék
jobban megismerni múltunkat és jelenünket, s hiteles
tájékoztatást akarnak kapni anyagi és szellemi örök-
ségünkrôl, történelmi, mûvészeti és mûvelôdési ha-
gyományainkról.
Nagybánya – ha e nevet halljuk, vagy olvassuk,
leghamarabb a hajdani festôiskola jut eszünkbe, amelynek
annyi neves, vagy kevésbé ismert tagja örökítette meg
hegyeinket, a Virághegy alatt meghúzódó bányásztelepülés
utcáit, épületeit, nyüzsgô piacát, az itt élô, munkálkodó
embereket, s vitte messzire hírét térben és idôben a nagy-
bányai tájnak, ennek a nagyon is provinciális, a maga
nemében mégis oly otthonos, vendégszeretô kisvárosnak.
Aztán valószínûleg Magyarország néhai kormányzója,
vitéz nagybányai Horthy Miklós neve kerül emlékezetünk
felszínére. Pedig neki személy szerint nem sok köze volt
Nagybányához, nem is járt itt soha; valamelyik régi, neves
ôse oktatta itt diákjait, a híres református skóla rektoraként.
Lehetséges, hogy az ízes nagybányai szelíd-
gesztenyérôl is hallottak, amelyet most a kipusztulás
veszélye fenyeget. A közelmúlt eseményeit idézve a tiszai
ciánszennyezés nemzetközi botrányt kiváltó televíziós
képsorai is felvillannak bennünk, ezzel azonban nagyrészt
ki is merítettük az átlagolvasó vagy turista Nagybányával
és a Bányavidékkel kapcsolatos ismereteinek tárházát.
Pedig mennyi látnivaló van még, ami a város és a
környék múltjáról mesél! Mennyi épület, utca, völgy,
Dávid Lajos
Nagybánya
emlékhely, hány itt született vagy
egykor itt élt tudós, író, költô,
mûvészember, akiket talán a
véletlen, a sors szeszélye sodort e
tájra, de akiknek életét meghatároz-
ta, megihlette e föld, a környezô
hegyek-völgyek, a nagybányai kék
ég, a Bányavidék sajátos történelme,
világa, társadalma!
Hányan tudják például, hogy a
magyar színészet hôskorának egyik
legkiválóbb személyisége, id.
Lendvay Márton Nagybánya szü-
lötte, késôbb díszpolgára? Hát azt,
hogy a polgári oktatásnak Erdélyben
legkorábbról Nagybányán vannak
dokumentumai, s a mai Erdély
legrégibb középiskolája, az 1547-ben
alapított Schola Rivulina is itt
mûködött, a gótikus Szent István
templom tövében, több mint két
évszázadon keresztül? Hogy irodal-
mi klasszikusaink közül itt tanított –
a jezsuita, majd minorita rend
iskoláiban – az idômértékes verselés
megteremtôje, Baróti Szabó Dávid
és a költô Szentjóbi Szabó László? Hogy egyik legjelen-
tôsebb XX. századi írónk, Németh László itt írta, a Morgó
oldalából szülôvárosára alátekintve, elsô szerelmes verseit,
s itt született, itt rúgta a port a Zazarpart utcában a hal-
hatatlan Tersánszky Józsi Jenô, akinél hangulatosabban,
melegebben, találóbban senki sem emlékezett meg írá-
saiban Nagybányáról, a nyaranta itt dolgozó fes-
tômûvészekrôl?
Nagy Kálmán, a Kalevala elsô, tragikus sorsú fordítója
Nagybányán volt néhány esztendeig a magyar irodalom
tanára. Nagybányán húzódott meg titokban a szabad-
ságharc leverését követô idôszakban Báró Kemény
Zsigmond, s itt írta meg „Zord idôk” címû regényét. Jókai
Mór 1876-ban látogatott el ide; a város szeretettel vette
körül, s a nagy regényköltô több írásában lelkes di-
cséretekkel viszonozta a fogadtatást.
Nagybánya és a környék sorsát tekintve évszázadokon
át a bányászat volt a meghatározó, Mátyás király idején
például a korabeli Magyarország teljes aranytermelésének
egyharmadát a környékbeli bányák biztosították. Az itt élô
bányászok sorsa, s a régi védelmi rendszer egyik meg-
maradt bástyája ihlette meg Tabéry Gézát „Vértorony”
címû regénye megszületésekor.
De pillantsunk távolabbra, amerre a „Szeptember
végén” Rozsálya, Ferenczy Károly festômûvészünk
Forrásligete, a Bódi-tó fölé púposodó Feketehegy, vagy a
Pintye-legendák Gutinja vonzza tekintetünket. Hogy
Koltón töltötte élete talán legboldogabb napjait Petôfi
Sándor, sokan tudják; tanúskodik errôl az évrôl-évre
idezarándokló magyarok sokasága. Azonban – Koltón
 Könyvismertetô – Pályázat
járva – vajon hányan tisztelegnek a nagylelkû barát, a
kalandos életû forradalmár, Teleki Sándor emlékének, s
állnak meg a „vad gróf” nagybányai házai elôtt? Hányan
iktatják be útitervükbe Misztótfalut, az európai hírû-rangú
betûmetszô-könyvkiadó, Kis Miklós uram szülôhelyét,
hogy megtekintsék az emlékét idézô nyomdászattörténeti
gyûjtemény tárgyait? Hát Szinérváralját, ahol Erdôsi
Sylvester János, az elsô magyar nyelvtan szerzôjének
emlékét ôrzik, s ahol a szabadságharcos Zágonyi Zágoni
Károly is megszületett, aki késôbb Amerikában futott be
katonai karriert, vívott ki dicsôséget s elismerést?
Vajon jártak-e már Pribékfalván, ahol gróf Teleki Pál, a
tragikus sorsú miniszterelnök gyermekkora nagy részét
töltötte, s ahol ma is látható – bár romos állapotban – a
nyári rezidencia, amelynek még ifjúkorában is gyakori
vendége volt? Akárcsak a hosszúfalusi kastély, kapujának
oromzatán a sokatmondó felirattal – „Qui bene latuit bene
vixit” (Aki jól elrejtôzködött, az jól élt) – ahol Teleki
Blanka, a magyar nônevelés úttörôje napvilágot látott?
Tudják-e, hogy a magyar olajbányászat egyik legragyo-
góbb elméje, Papp Simon Kapnikbányán született, ahol ma
kis emlékmúzeum vigyázza emlékét? Alig nagyobb, mint a
nagysomkúti emlékszoba; de vajon, ez utóbbi településen
járva-átutazva eszükbe jut-e még Szilágyi Domokos
csodálatos költészete?
Mindezeket végiggondolva érlelôdött meg bennünk a
meggyôzôdés: hogy a Bányavidék történelmének,
mûvelôdéstörténetének bár nevezetesebb eseményeit,
személyiségeit valamelyes igényességgel számba
Zöldövezet program
A MOL Románia a Polgár-Társ Alapítvánnyal közösen
programot hirdet közösségi funkciójú zöld területek
létesítésére, fejlesztésére és rehabilitációjára. A pályázaton
Romániában bejegyzett civil szervezetek vehetnek részt,
iskolákkal illetve közintézményekkel együttmûködve.
Pályázni lehet közpark, pihenôpark, játszótér, iskolapark
környezetbarát módszerekkel történô létesítésére és rehabi-
litációjára közösségi akció keretében, közösségi használat
céljából.
A 2007-es évben megpályázható összeg: 133 000 RON
A maximális megpályázható összeg: 7500 RON/projekt
Az adományi program meghirdetése: 2007. január 30.
A pályázatok leadásának határideje: 2007. március 15., 16.00
óra (a pályázatoknak be kell érkezniük 2007. március 15-én
16 óráig az alapítvány székhelyére).
Az alábbi tevékenységek támogatására lehet pályázni:
– Ültetés (fû, gyep, fa, cserje, lágyszárú éves és évelô
növények)
– Közterület takarítása (pl. tisztítási feladatok, szemét-
gyûjtés)
– Szeméttárolók létesítése, festése
– Szelektív hulladéktárolók létesítése (kizárólag olyan
településeken, ahol mûködô szolgáltatás van szelektív
hulladék begyûjtésére)
– Közterületen lévô köztéri elemek (játszótér, biciklitároló,
padok, asztalok, sporteszközök, pihenést szolgáló létesít-
mények) felújítása természetes anyagokkal, lehetôség
szerint környezetbarát módon (pl. festés)
– Közterületen lévô köztéri elemek (játszótér, biciklitároló,
padok, asztalok, sporteszközök, pihenést szolgáló létesít-
31
vehessük, a tájat idézô, annak bölcsô-melegében fogant
irodalmi mûveket, emlékeket is felsorakoztatva: nem egy
könyvre, egész sorozatra van szükség. Reméljük, eme elsô
próbálkozást követôen sikerül legalább hasonló színvo-
nalon megírt és megszerkesztett kötetekkel gazdagítani a
jövôben a Bányavidék múltja, történelme iránt érdeklôdô
olvasóink könyvespolcát.
Mindezeken túl ma is idôszerûnek érezzük, amit Palmer
Kálmán több mint egy évszázaddal ezelôtt megfogalma-
zott: „A hazaszeretet elsôsorban a hazai föld szeretete.
Minden egyebet, ami a haza fogalmában mint eszme benne
van: a történelem emlékeit, a jelen küzdelmét, a jövô
reményét magával viheti a számûzött távol idegenbe is; s
találhat hozzá ismerôs arcokat, hallgathatja a hazai nyelv
édes csengését, de mindez nem fogja neki azt a földet
pótolni, amelyet itthon hagyott, amelynek határain túl csak
világ van, de haza nincs többé.”
A TARTALOMBÓL: Nagybánya és vidéke természeti
leírása • Nagybánya rövid története • Adatok a bányavidé-
ki turizmus történetéhez • Séta Nagybánya utcáin • Séták
Nagybánya körül • Túralehetôségek a Rozsály-Gutin-
hegységben • Emberek, várak, templomok, emlékházak.
174 szövegoldal, számos szövegközti rajzzal, 55 oldal
fekete-fehér képmelléklet, 18 színes oldal, 2 kihajtható
térképpel.
A kötet megvásárolható Nagybányán, a Teleki Magyar
Házban, a Thököly (Minerilor) utca 5–7. szám alatt, vagy
megrendelhetô telefonon, a (004)0-744-919166-os telefon-
számon.
mények) létesítése természetes, környezetkímélô anya-
gok felhasználásával.
MOL Zöldövezet-díj
Évente egy pályázó kerül kiválasztásra a programban
megvalósított eredmények alapján.
A nyertest a már elnyert összeg megfelelôjével díjazzák.
Iskolák a környezetért 2006
A programot tavaly kísérleti jelleggel hirdettük meg a
Csíki-medencében, ennek eredményeként 4000 négyzetméter
zöld felületet rendeztek át, illetve alakítottak ki, 24 000 fa-
csemetét és 6700 virágpalántát ültettek el.
„A MOL regionálisan gondolkodó vállalat, épp ezért
környezetvédelmi programját három országban, Szlová-
kiában, Magyarországon és Romániában hirdette meg. Amint
a tavalyi program eredményei is mutatják, teljes mértékben
megérte, így az idén újra, ezúttal ország szinten hirdetjük meg
a Zöldövezet programot" – Szalay Zsolt, a MOL Románia
ügyvezetô igazgatója.
„Az Iskolák a környezetért program eredményei mind-
annyiunk számára bebizonyították, hogy a közösségek bevonása
a környezeti problémák megoldásába hálás és hasznos feladat” –
Potozky László, a Polgár-Társ Alapítvány igazgatója.
Regionális MOL-program
A MOL-csoport tavaly szeptemberben hirdette meg újra a
Zöldövezet programot Magyarországon és Szlovákiában.
Magyarországon a beérkezett 200 pályázatból összesen 33-at
bíráltak el pozitívan, az eredményhirdetésre február 1-én kerül
sor. Bôvebb információkat találnak a program útmutatójában,
ami letölthetô a MOL Románia (www.molromania.ro) és a
Polgár-Társ Alapítvány honlapjáról (www.epce.ro).
32 Túrabeszámoló
Lírai beszámoló egy túráról – az Istenszéke télen
Vannak olyan pillanatok az ember életében, amikor
úgy érzi, ki kell lépnie a mindennapokból, próbára kell
tennie önmagát „nem mindennapi”, szokatlan hely-
zetekben. Ezért „lépünk ki” mi is minden év január-
jában a havas télbe, az Istenszéke tetejére a Hargita
Megyei Vöröskereszt „Domino” túracsapatának évente
szervezett téli túlélô túráján. És mindannyian tudjuk,
érezzük, hogy hiányozna, ha ez a túra elmaradna...
A túlélô szó használatának „joga” nemrég vita tár-
gya volt. Mert valójában nem arról van szó, hogy
felvonulunk a hegyre, felszerelés nélkül, beássuk
magunkat a hóba – se étel, se víz, se menedék, egyszó-
val semmi – s várjuk, hogy túléljünk nappalt és éjsza-
kát. Azután, ha sikerül, ha megússzuk „szárazon”,
büszkén mondhassuk el majd mindenkinek... Azt azért
nem állítom, hogy nem voltak diákkorunkban ilyen jel-
legû kalandjaink. Ezt akkor szüleink felelôtlenségnek
nevezték. Igen, az is túlélés, amikor „élesben” megy
minden. Nekünk viszont, vöröskeresztes elsôsegély-
nyújtóknak, a túlélô túra célja elsôsorban a veszélyhely-
zetek elkerülésére, s csak azután a túlélésre való
felkészülés. Természetesen azt is megtanuljuk, hogy
szükséghelyzetben mit tegyünk, de eszünk ágában
sincs valakit, vagy éppen saját magunkat megfagyasz-
tani csak azért, hogy a hipotermia fokozatait „élôben”
tanulmányozhassuk, sem kitenni valakit bármely
veszélyhelyzetnek azért, hogy azután megmenthessük.
Megtanulunk viszont felkészülni a veszélyhelyzetekre,
alkalmazkodni a téli idôjárási körülményekhez: hóban,
hóviharban, szélben sátorozni, vagy vidáman kibírni az
akár mínusz huszonöt fokos hideget is. Megtanuljuk és
kipróbáljuk, ha a hóviszonyok engedik, a különbözô
típusú hómenedékek készítését (hólyukak, hóteknôk,
hógödrök, hókunyhók); az ember biztonságát,
Jól esik a forró leves
Zsigmond Éva
Hargita Megyei Vöröskereszt „Domino", Csíkszereda
Útban az Istenszéke felé
egészségének megôrzését szolgáló feladatokat és
elsôsegélynyújtási teendôket végzünk, mivel a ter-
mészetben elôre nem kiszámítható, hirtelen változások
bármikor meglephetnek.
A január 14–15-i túránkon is ezt tettük az isten-
széki sátorozásunk alkalmával, s bár az elmúlt
évekhez képest a hóréteg vastagsága idén kisebb volt,
azért társaságunk (alig 8 lelkes turista) egész napos
sûrû havazásnak, éjszakai jeges szélviharnak „örven-
dezhetett”.
Ahogy leszálltunk a vonatról Dédabisztrán,
gyerekkori karácsonyok hangulata fogadott: nagy pely-
hes, ünnepi hóesésben tehettük meg három és fél órás
utunkat a tetôre (1381 m). Néhányunk keze kissé
megfagyott, így a sátorhúzással lassabban haladtunk,
mindenki csendben igyekezett a lehetô leggyorsabban
elôkészíteni az éjszakai szállást. Biztatásul elôkerült a
pálinkáskulacs is. Egy órán belül álltak a sátrak, patto-
gott a tûz, forrt a tea, készült a vacsora. Felengedett a
hangulat, és a túlélési, valamint elsôsegélynyújtási
feladatokat témához illô viccek fûszerezték. Tíz óra
körül tértünk nyugovóra. A hóesés közben elállt és
feltámadt a szél, amely – bár a környék legvédettebb
helyén sátoroztunk – nagy erôvel rázta a fagyott sátor-
ponyvákat. Másnap reggel hiába vártuk a napot, alig
kukkantott ki néhány percre a sûrû ködbôl. Sátorbontás
után még körbebarangoltuk a Széket, majd levonultunk
a hegyrôl. Odalent csepegett a víz, s lekopaszodott,
lombtalan, csupasz fák álltak a kifakult, élettelen fûvel
borított földön. Vágyakozva néztünk vissza a havas
magasságba, az Istenszékét már eltakarták a felhôk.
Gondolatban búcsút intve a tájnak, megfogadtuk, hogy
jövô januárban ismét találkozunk.
A felvételeket Solti Imre készítette
 Pályázat – Hírek
Fotópályázati felhívás
A marosvásárhelyi Örökmozgó Természetjáró Egyesület, a
Népújság és az Aquaserv vállalat, a Maros Megyei Környe-
zetvédelmi Felügyelôség támogatásával meghirdeti VI. Fotó
Natura természetfotó-pályázatát. A kiállítás 2007. április 20. és
május 5. között kerül megrendezésre a marosvásárhelyi Dr. Ber-
nády György Mûvelôdési Központ tetôtéri galériájában (Horea
utca 6.). A tárlat anyagát a Magyar Fotómûvészek Országos Szö-
vetsége támogatásával Budapesten is kiállítják, az idôpontot ké-
sôbb egyeztetik a Magyar Mûvelôdési Intézet szakreferensével.
A következô három témakörben lehet benevezni fekete-
fehér és színes, minimum 20x30 cm-es, maximum 32x45 cm-es
fotókkal:
1. Természetvédelem
2. Környezetrombolás
3. Nyílt kategória (növény, állat, makró, táj)
Pályázati feltételek:
1. A pályázaton részt vehet minden amatôr és hivatásos
fotós, életkortól, lakhelytôl és foglalkozástól függetlenül,
olyan fotókkal, amelyek korábbi Fotó Natura c. kiállítá-
sainkon még nem szerepeltek.
2. Nyomtatóval készített fotókat a pályáztatók nem fogad-
nak el.
3. Egy szerzô legtöbb 10 képet küldhet be.
4. A fotósorozat (legkevesebb három, legtöbb tíz fotó) egy
képnek számít. A sorozatot a zsûri tagjai megbonthatják.
5. A zsûri saját belátása szerint átcsoportosíthatja és külön
díjazhatja a beküldött fotókat.
6. A fényképek hátára kötelezôen és olvashatóan írják rá a
címet: magyar, angol és román nyelven (külföldi benevezôk
esetében a szervezôk lefordítják a címet román nyelvre),
ezenkívül a szerzô nevét, címét, e-mail címét és telefonszámát
(ellenkezô esetben a fotót kizárjuk a versenybôl). A szervezôk
javaslata, hogy mindezeket az adatokat egy öntapadós címkére
írják rá, s csak ezután ragasszák fel a képek hátoldalára.
7. A fotókat semmilyen hordozóanyagra nem kell felra-
gasztani!
8. Benevezési határidô: 2007. április 6.
A fotókat a következô címre kell eljuttatni:
Redacøia ziarului Népújság
Str. Dózsa György nr. 9.
540015 Tg-Mureš
MKE-hírek
2006. december 9–10. között Salgótarjánban rendezték
meg az 1873-ban alakult Magyarországi Kárpát Egyesület
tisztújító közgyûlését. Az elnöki tisztséget továbbra is
Dr. Jeszenszky Géza fogja betölteni, az ügyvezetôi alelnök
Nagy Péter, a Kárpáti Lapok szerkesztôje lett, míg a két alel-
nöki posztra Stauróczky Tamás és Péntek Attila jelenlegi
webmester került. A titkári feladatokat továbbra is Lehotzky
Gyula látja el. Elnökségi tagok az MKE három tagszer-
vezetének elnökei: Komlósi András (Kárpát Egyesület
Miskolc). Köves Gyula (Kárpát Egyesület Eger) és Vámos
László (Pestkörnyéki Kárpát Egyesület).
Az új elnökség egyelôre feltételesen a 2007. májusi rend-
kívüli közgyûlésig vállalta feladatát. Ezen közgyûlésen kerül
kiértékelésre az új elnökség által végzett „vérfrissítô”
tevékenység eredményessége és kerülnek tisztázásra olyan
kérdések, amelyek az MKE mûködési céljával függnek össze.
Egy esetleges pozitív értékelés és a tagság további bizalma esetén
az elnökség készséggel vállalja az Egyesület további vezetését.
33
A borítékra kérjük, írják rá: Fotó Natura pályázat
9. A felvételek személyiségi jogokat nem sérthetnek. A
beküldött fotókat a szervezôk a legnagyobb gondossággal
kezelik, az esetleges szállítási sérülésekért felelôsséget nem
tudnak vállalni.
10. A zsûri döntésérôl a szerzôket csak e-mailen értesítjük.
11. Az anyagot szakemberekbôl álló zsûri válogatja ki.
A legjobb felvételeket díjazzuk. A zsûri különdíjakat is
oszthat.
12. Nevezési díj és nevezési lap nincs. A szervezôknek a
felvételeket nem áll módjukban visszaküldeni, ezek a kiállítás
után két héttel átvehetôk a Népújság szerkesztôségében. A
magyarországi benevezôktôl kapott képeket a budapesti tár-
latmegnyitó alkalmával kézbesítjük, a kiállított fotókat
ugyaninnen, a tárlat után igényelhetik vissza.
13. A szervezôk a fotókat a kiállítás népszerûsítése érdekében
térítésmentesen felhasználhatják, a szerzô nevének feltüntetésé-
vel a sajtóban és a támogató cég reklámhordozóin publikálhatják.
A szerzô a fotók beküldésével elfogadja a pályázati feltételeket.
Bôvebb felvilágosítás kérhetô a 0265/266-270, 266-780-as
telefonszámon (Népújság); a 0744-604-244 (Vajda György);
0740-366-927 (Berekméri Ágnes) mobiltelefonszámokon,
vagy a gyvajda@yahoo.com, a vagy@rdslink.ro és az
agnesberekmeri@yahoo.com e-mail címeken.
A Mályi József kezdeményezte MKE-klub az elmúlt két
éves idôszakban népszerûvé vált: eleinte a Dohány utcai
könyvesboltban, 2006-ban pedig a Guru alpinsport klubjában
minden héten, csütörtökön este találkoztak a tagok. 2007-tôl a
Zeg-zug Zuglói Gyermekház (1146 Budapest, Hermina út 3.)
ad helyet a klubnak. Az MKE 2007-ben ünnepli újjáalakításá-
nak 15. évfordulóját, az eseményt méltó módon kívánják
megünnepelni a nyár folyamán. A közgyûlésen elhangzott az
Egyesület 2006-os túrabeszámolója: 24 túra, 828 km gyalo-
gosan megtett táv, 29 760 m szintkülönbség. Az MKE tisztáz-
ni szeretné az egyesületi tagságot érintô kérdést: a közgyûlé-
sen elhangzott beszámoló alapján az Egyesületnek papíron
mintegy 170 tagja van, ezen tagok jelentôs része azonban nem
aktív tag. Kérik azokat, akik az egyesületi tagságukat meg
szeretnék hosszabbítani – esetleges korábbi kihagyás után is –,
hogy ezt az elnökség felé elektromos levélben jelezzék az
mke_webmaster@yahoo.com levelezési címre.
Az MKE honlapja: www.karpategyesulet.hu
34 Hírek
Hírek
Tisztújítás Kolozsváron
A 2007. január 10-én tartott tisztújító közgyûlésen a
kolozsvári EKE-tagság ismét Prezensky Tibort válasz-
totta elnöknek, egy újabb kétéves idôszakra. Az új
országos EKE-szabályzat szerint a kolozsvári EKE-
tagok elnöke egyben az országos EKE alelnöke is, akit a
kolozsvári tagok választanak meg, hisz e tisztség
hatásköre is a több mint 420 tagdíjfizetô kolozsvári
EKE-tagot érintô kérdésekre terjed ki. A kolozsvári
elnöknek az országos EKE-t érintô kérdésekben
ugyanolyan jogai vannak, mint a többi EKE-tag-
szervezet vezetôinek.
A kolozsváriak az ügyvezetô alelnöki tisztségre java-
solt Ferenczi Júliának szavaztak bizalmat, aki a
vezetôség egyetlen új tagja. Turisztikai alelnök továbbra
is Kovács Zsuzsa, titkár Magyarosi Margit.
•••
Kettészakadt a Bihari EKE
2007. január 20-án tartották viharos tisztújító köz-
gyûlésüket a bihari EKE-tagok.
A közgyûlésre rendkívüli helyzetben került sor,
amely annak nyomán alakult ki, hogy 2006 végén egy
csoport nagyváradi, valamint debreceni és nyíregyházi
természetjáró bejegyeztette a Bihari Erdélyi Kárpát
Egyesületet a nagyváradi bíróságon.
A Bihar megyei magyar természetjárók még 1991-ben
alapító tagjai voltak az országos EKE-nek, tehát Nagy-
váradon olyan EKE-tagok is vannak, akik már 15–16 éve
tagjai az egyesületnek. Sajnos, a Bihari EKE vezetôsége
a mai napig halogatta az egyesület hivatalos bejegyzését,
tehát jogi személyként ez nem létezett. Ezt a helyzetet
használta ki az a csoport, amely a bihari EKE-tagság és
annak megválasztott vezetôsége tudta és beleegyezése
nélkül jogi személyiséget kért a Bihari EKE-nek úgy,
hogy saját magukat nevezték ki EKE-tisztségekbe. Az
általuk bejegyzett EKE alapszabályzata szerint 2010-ig
csak a hat alapítótag közül lehet vezetôséget választani és
csak a hat alapítótag határozhatja meg azt, hogy ki lehet
az egyesületnek tagja.
Ilyen elôzmények után ült össze a Bihari EKE közgyû-
lése, amelyet Lukács József, az országos EKE elnöke
hívott össze és vezetett le. A gyûlésen jelen volt mind a két
fél, mind a „régi” EKE, mind az „új” EKE tagsága és
vezetôsége. Mivel mind a két fél elutasított bármilyen
kompromisszumot, amely alapján meg lehetett volna
ôrizni az egységet, nem maradt más lehetôség, a bihari
EKE-tagság kettészakadt.
Nagyváradon tehát a jelen pillanatban létezik egy
mintegy 130–150 tagot számláló EKE-csapat, amelynek
még nincs törvényesen bejegyzett egyesülete és amely a
január 20-án megtartott választásokon Tiponut Tibor
személyében új elnököt választott, miután az egyesületet
1991-tôl napjainkig vezetô Dukrét Géza visszavonult.
Ugyanazon a gyûlésen Slíder Zoltánt és Bordás Istvánt
alelnököknek, Bagoly Róbertet titkárnak, Dukrét Gézát
pedig tiszteletbeli elnöknek választották meg. Az új
vezetôség legfontosabb teendôje a hivatalos bejegyzés
lebonyolítása.
Nagyváradon létezik továbbá egy 6–25 tagot
tömörítô, Erdélyi Kárpát Egyesület – Bihar megye név
alatt törvényesen bejegyzett egyesület, melynek vezetôi:
Lovász Levente – elnök, Székely Zoltán és Crãciun
Mircea – alelnökök.
Az Erdélyi Kárpát Egyesület – Bihar megye
elnökének, Lovász Leventének nyilatkozata szerint a
következôkben kérni fogják felvételüket az országos
Erdélyi Kárpát-Egyesületbe. A 2006 nyarán elfogadott
szabályzat szerint az országos EKE Küldöttgyûlésének
¾-es többségi szavazatával lehet új tagszervezetet fel-
venni az országos egyesületbe.
•••
Háromszéki választások
2007. január 31-én jó hangulatban tartotta tisztújító
közgyûlését Sepsiszentgyörgyön a Háromszéki EKE
Osztály. Az elnöki teendôket továbbra is Dukrét Lajos
látja el, alelnökök: Gáspár László Zsolt és Bedô Zoltán,
a sziklamászó alosztály elnöke. Titkár: Puskás Melinda.
•••
Zarándoklat a bánsági EKE-sek „szent hegyéhez”
Január elsô hetében újabb nyolctagú bánsági EKE-
csapat indult a Szárkôhavas (Tarcu) 2000 métert megha-
ladó ormai meghódítására. Az idôjárás ezúttal nem volt
kegyes a hegymászókhoz, így a Szárkô-túrák történetében
elôször fordult elô, hogy a Balázs István földrajztanár
vezette csapat nem jutott fel a bánsági havasok legma-
gasabb csúcsára (2190 m), de egy 2006 méteres csúcsot
azért a sûrû ködben és 60 km/órás ellenszélben is elértek.
A csapat néhány tagja „összkomfortos”, három személy
befogadására alkalmas jégkunyhót is épített, a Cuntu mete-
orológiai állomás közelében. Az EKE-sek következô
Szárkô-túrájára február elején kerül sor.
(Pataki Zoltán, EKE Bánság)
•••
Megújult az Erdélyiszigethegység.lap.hu
Nemzetköziesített arculatot kapott az Erdélyi-
szigethegység Startlapos oldala. A http://erdelyiszigethegy-
seg.lap.hu-n összegyûjtött honlapok címe mellett most már
ott szerepel, hogy milyen nyelveken olvashatóak az össze-
gyûjtött weblapok, a külföldi turisták navigációját pedig az
angol szövegkörnyezet segíti ezentúl, hogy még több infor-
mációt szerezhessenek a vidékrôl. A tervek szerint a
http://nagyvarad.lap.hu és a http://bihar.lap.hu is át fog esni
egy hasonló arculatváltáson.
(Balázs D. Attila, Nagyvárad)
 Túraelôzetes 35

Nagyhagymás-túra, Mivel a helyek száma korlátozott, kér-

2007. február 24–25. jük az érdeklôdôket, minél elôbb jelez-
A Háromszéki EKE február zék részvételi szándékukat, e-mail-ben
24–25-én tartja hagyományos téli túrá- az erdelyigyopar@yahoo.com címen
ját a Nagyhagymásban. Az elmúlt vagy telefonon: 0723-159000 (Veres
évekhez hasonlóan, idén is szeretettel Ágnes, EKE Kolozsvár).
várjuk más EKE osztályok tagjainak a
csatlakozását. Szombaton, 24-én indu-
•••
lunk Sepsiszentgyörgyrôl a 4.55 órás Kárpát Vándortúra, II. szakasz
vonattal, mely 7.12 órakor érkezik Miután a múlt esztendôben sike-
Csíkszentdomokosra. Autóbusszal resen zártuk a Kárpát Vándortúra elsô
folytatjuk utunkat Balánbányáig, az szakaszát, idén nagy reményekkel fog-
ottani templom mellôl 8 óra körül tunk neki megszervezni ezen egyedi
indulunk az egyeskôi menedékházhoz. rendezvényünk II. szakaszát is a ha-
Ha jeges lesz az út, akkor kötelet fe- sonló siker érdekében.
szítünk ki a menedékháztól az Egyeskô Terveink szerint érinteni fogjuk a
tetejéig. Ebéd után cél a Nagyhagy- Görgényi-havasokat, a Hargita-hegy-
más-csúcs. Visszatérés sötétedésig. séget, a Bodoki-havasokat és a Per-
Este énekóra, elôadja az EKE székely- sány-hegységet.
földi vegyes kórusa. Éjjel 1 órakor Idôpontként két különálló hetet java-
gyertyaoltás (a menedékháznak nincs solunk: egyet június 18–24. között, majd
villanyvilágítása). egy másikat szeptember 5–11. között.
Vasárnap reggel 7 órakor ébresztô, Az egyesület a Vándortúra jó lefolyása
reggeli 8-kor, majd indulás az Öcsém- érdekében továbbra is számít a közgaz-
tetôre. Visszaérkezés 11 óra körül, Az Egyeskô és a menedékház dasági egységek, a különféle intézmé-
falatozás, 11.30 órakor leereszkedés (Dukrét Lajos felvétele) nyek, a sajtó, a civil szféra, valamint a
Balánbányára. Autóbusz Csíkszentdo- magánemberek, és nem utolsósorban az
mokosra: 13.10 órakor. Vonat Sepsiszentgyörgyre: 14.23 vagy Erdélyi Kárpát-Egyesület többi tagszervezetének támogatására
18.43 órakor. is. Szükségünk lenne a túra során érintett megyék túraútvonalait
A túra önellátású: étel, víz, elemlámpa, hálózsák, meleg- bemutató térképekre, információs anyagokra és túravezetôkre.
ruha, vízhatlan bakancs szükséges. Fent derékig érô hóra lehet A részvételi szándékot, az építô jellegû véleményeket és
számítani! Gyergyószentmiklósról sítalpas túra indul javaslatokat március hónap legutolsó napjáig várjuk az érdek-
ugyanide. lôdôk részérôl. A beérkezett vélemények alapján összeállítjuk
További részletek: a Háromszéki és a Gyergyószent- a Vándortúra második szakaszának végleges programját és
miklósi EKE Osztályoknál. megkezdjük a résztvevôk összeírását.
(Dukrét Lajos, EKE Háromszék) Elérhetôségek:
Imre István, elnök (tel. 0745-107618),
••• Péter Levente (tel. 0751-994113),
EKE-sítábor a Madarasi Hargitán, e-mail: gentiana@freemail.hu
2007. március 22–25. A Gentiana Természetjáró Egyesület vezetôsége, Csíkszereda
A tavalyi márciusi sízés sikerére alapozva idén EKE-sítábort
szervezünk a Madarasi Hargitán. Szállás a Gyopár menedék-
•••
házban, 20 RON/éjszaka. Érkezés március 22-én, csütörtökön, Babasarok
autóval (vigyázat: hólánc feltétlenül szükséges, Ivótól felfelé). Az elmúlt fél évben három taggal bôvült az EKE
Az utolsó 10 km-en a jármûveknek kifüggesztett óra- Udvarhelyi Osztálya:
rendnek megfelelôen csak 7–11, illetve 14–17 óra között aján- – Domokos István, született 2006. július 24-én, szülei: Ilona
lott felfelé menni. Pénteken sízés (csákányos felvonó van a és István.
Súgó-pályán), síoktatás (ha van rá igény), illetve túrázás – Szász Gyopár-Hajnalka, született 2006. augusztus 13-án,
(Madarasi Hargita-csúcs, Mihály-havas, vízesés, Rákosi szülei: Irénke és Árpád.
Hargita-csúcs stb.). Szombaton síversenyt szervezünk, haladó – Ambrus Zoltán, született 2006. december 25-én, szülei:
és kezdô kategóriában. Vasárnap délig sízés, majd hazaindulás. Szilvia és László
Esténként közös játékok, éneklés, túrós puliszka fôzés stb. Gratulálunk a boldog szülôknek!

Domokos István Szász Gyopár-Hajnalka Ambrus Zoltán

36
Eötvös József gondolata
A 2006/6-os számban megjelent ke-
resztrejtvény helyes megfejtése:
Chopin gondolata: „A természetnek
ugyanaz a hatása, mint a mûvészetnek:
elvezet önmagunkhoz.”
A következô öt személy nyert 2007-es
EKE-naptárt:
Rejtvény
Harmath István, Marosvásárhely
Koruzsán Anna Karolina, Kisbács
Nagy Csilla Anita, Csíkszereda
Siklódi Csaba, Csíkszereda
Zsakó Erzsébet, Kolozsvár
E mostani feladvány helyes megfej-
tôi között öt féléves Erdélyi Gyopár elô-
fizetést sorsolunk ki
Beküldési határidô: 2007. március 31.
A rejtvényt szerkesztette: Metz Gyôzô
Számítógépes tördelés: Deák László