Bolygó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A bolygó olyan jelentősebb tömegű égitest, amely egy csillag vagy egy csillagmaradvány körül kering, elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy
kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak, viszont nem lehet elég nagy tömegű ahhoz, hogy belsejében meginduljon a
magfúzió, ezáltal saját fénye legyen[* 1], valamint tisztára söpörte a pályáját övező térséget. Van olyan elmélet is, hogy a csillagközi térben is
lehetnek bolygószerű égitestek, amelyek valamely csillagrendszerből lökődtek ki, vagy csillagközi por összesűrűsödésével jöttek létre.[1] A
csillagászok már találtak bolygókat más csillagok körül is. Ezek az exobolygók.

A bolygókkal foglalkozó tudományág a planetológia.

Tartalomjegyzék
Keletkezése
A Naprendszer bolygói
Felfedezése a történelem során
A bolygók nevének eredete
A bolygók fontosabb jellemzői
Bolygók a Naprendszeren kívül
Jegyzetek
Megjegyzések
Források
Lásd még
Ajánlott irodalom
További információk

Keletkezése
Nem tudni pontosan, hogyan keletkeznek a bolygók. A jelenlegi elképzelés az, hogy egy csillagköd szétesésekor születnek. A csillagköd anyagának
egy része, annak közepén egy protocsillaggá válik, a többi része pedig hatalmas por és gázfelhőként kering körülötte. Ez utóbbit hívjuk
protoplanetáris korongnak. A porhalmaz egy kis része összesűrűsödik, és a tömegvonzás létrejöttével gömbbé alakul. Miután egy születő bolygó
átlép egy bizonyos méretet (kb. a Hold átmérőjét), jelentősen megnő vonzáskörzete, és még tovább gyarapítja saját anyagát.

A Naprendszer bolygói
Naprendszerünkben a jelenleg elfogadott
definíciók alapján nyolc bolygót ismerünk.
2006. augusztus 24-éig a Pluto is bolygónak
számított. Ekkor adták meg a bolygó új
definícióját és hozták létre a törpebolygó
kategóriát, melybe további négy égitestet
sorolunk. A bolygók körül lehetnek kisebb
kísérőobjektumok, ezeket holdaknak
nevezzük.
A Nap, a bolygók és a Pluto méretének aránya egymáshoz képest
A Naprendszer bolygóinak három csoportja:

Óriásbolygók (Jupiter-típusú bolygók, gázbolygók, gázóriások): Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz

Föld-típusú bolygók (kőzetbolygók): Merkúr, Vénusz, Föld, Mars.
[ ]
 Törpebolygók: Ceres, Pluto, Eris,[2] Makemake és a Haumea.
Az alábbi táblázat összehasonlítja a három csoport legfontosabb jellemzőit.

Jellemző Óriásbolygók Kőzetbolygók Törpebolygók

összetétel főleg gáz főleg szilárd anyag
a Földéhez kisebbek a Merkúrénál, és a nagyobb
térfogat a Földénél nagyságrendekkel nagyobb
hasonló holdaknál
holdak több mint egy tucat (és egyre újabbakat kettő vagy
akár öt is (a Plutónál)
száma fedeznek fel) kevesebb

Felfedezése a történelem során

Először az ókori csillagászok fedezték fel az apró fényeket, ahogy észrevehetően mozognak a csillagokhoz képest. Az ókori görögök hívták ezeket
vándorló csillagoknak, és tulajdonképpen minden olyan égitestet, ami nem csillag, bolygónak neveztek. A kor fejlettebb civilizációi egységesen
hittek benne, hogy a Föld a Világegyetem középpontjában áll és a többi „bolygó” kering körülötte.

Az ősi civilizációk csak az öt szabad szemmel látható bolygót ismerték, melyeket isteneikről neveztek el. A bolygók létezésének elmélete
folyamatosan fejlődött a történelem során. Az ókori vándorló csillagok elképzelésből lett idővel a modern kor Föld-szerű égitestje. A téma kibővült
a Naprendszeren kívüli bolygókkal is. A bolygó mint égitest meghatározása rengeteg tudományos kérdést vetett fel. A 19. század végén összesen 18
bolygót tartottak számon a Naprendszerben.[3]

A történelem előtti időkben a következő égitesteket tekintették bolygóknak, ebben a sorrendben:

Hold Merkúr Vénusz Nap Mars Jupiter Szaturnusz

A reneszánsz korban jött a felismerés, hogy maga a Föld is egy bolygó, a heliocentrikus világkép elterjedésével.

Merkúr Vénusz Föld Mars Jupiter Szaturnusz

A 19. század közepéig rengeteg a Nap körül keringő égitestet fedeztek fel, melyeket bolygóként kezeltek. Ez így volt egészen 1853-ig amikor a
csillagászok széles körben elfogadták a kisbolygó égitesttípust.

Merkúr Vénusz Föld Mars Vesta Juno Ceres Pallas Jupiter Szaturnusz Uránusz Neptunusz

1853-tól 1930-ig

Merkúr Vénusz Föld Mars Jupiter Szaturnusz Uránusz Neptunusz

1930-tól 2006-ig

Merkúr Vénusz Föld Mars Jupiter Szaturnusz Uránusz Neptunusz Plútó

Napjainkban

Merkúr Vénusz Föld Mars Jupiter Szaturnusz Uránusz Neptunusz

Mai Naprendszer a törpebolygókkal együtt

Merkúr Vénusz Föld Mars Ceres Jupiter Szaturnusz Uránusz Neptunusz Pluto Haumea Makemake Eris

A bolygók nevének eredete

A Naprendszer bolygóinak nevei a Föld kivételével megegyeznek a római és görög mitológia isteneinek nevével:

Merkúr: a kereskedelem, az utazás és a tolvajlás római istene

Vénusz: a szépség és a szerelem római istennője
Mars: a háború istene
Jupiter: a Pantheon római főistene és az univerzum teremtője
 Szaturnusz: a mezőgazdaság római istene
Uránusz: az ég görög istene
Neptunusz: a tengerek római istene
A törpebolygók neveinek eredete:

Ceres: a növények római istene

Pluto: az alvilág római istene
Haumea: a termékenység hawaii istennője
Makemake: a polinéz teremtő isten
Eris: a viszály és veszekedés görög gonosz istennője.
Egyes kultúrákban a hét napjainak elnevezése az istenek nevéből származik, amik társultak minden egyes égitesttel.

A spanyol nyelvben például a hétfő (lunes) a Hold (Luna) napja, a kedd (martes) a Mars (Marte) napja, a szerda (miércoles) a Merkúr (Mercurio)
napja, a csütörtök (jueves) a Jupiter (Júpiter) napja, a péntek (viernes) pedig a Vénusz (Venus) napja. De pl. az angol Sunday és Monday
elnevezésben is visszaköszön a Sun (Nap) és a Moon (Hold) szó, akárcsak a német Sonntag (die Sonne - Nap) és Montag (der Mond - Hold)
elnevezésekben. A közhiedelemmel ellentétben a Friday és Freitag nem a free ill. frei szavakra vezethető vissza, hanem Freya germán isten nevére,
akit szintén egy égitesttel társítottak.

A különböző bolygók melléknevei mitológiai személyektől származnak, kivétel az Uránusz mellékbolygóinak nevei, melyek klasszikus színházi
darabok szereplőiről emlékeznek meg. A Naprendszer további kisebb elemei különböző források által kapták neveiket: mitológiai alakokról (Pluto,
Sedna, Eris, Varuna és Ceres), felfedezőikről (mint például a Halley-üstökös) vagy a felfedezésükkel kapcsolatos alfanumerikus kódokból.

A bolygók fontosabb jellemzői

Az alábbi táblázatban a Nap és a bolygók néhány adata szerepel a Föld megfelelő adatával összehasonlítva.

Pályasugár Keringési Tengelyforgási

Egyenlítői Tömeg Inklináció
Név (átlagos, idő idő Atmoszféra
átmérő 1 1 2
CsE) 1 (év) 1 (nap) 1
Nap 109 332 950 - - 25-35 - -
Merkúr 0,382 0,06 0,38 0,241 58,6 3.38° nyomokban

Vénusz 0,949 0,82 0,72 0,615 -2433 3.86° CO2, N

Kőzetbolygók
Föld 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 7.25° N2, O2

Mars 0,53 0,11 1,52 1,88 1,03 5.65° CO2, N2

Jupiter 11,2 318 5,20 11,86 0,414 6.09° H2, He

Szaturnusz 9,41 95 9,54 29,46 0,426 5.51° H2, He

Óriásbolygók
Uránusz 3,98 14,6 19,22 84,01 0,718 6.48° H2, He

Neptunusz 3,81 17,2 30,06 164,79 0,671 6.43° H2, He

1 A Föld paramétereihez viszonyított értékek

2 A Nap egyenlítőjéhez viszonyítva
3 A Vénusz ellentétes tengelyforgású (retrográd mozgású) a többi bolygóhoz képest, ezt jelöli a mínusz előjel

Bolygók a Naprendszeren kívül

Jegyzetek
2. 2006-ig az Eris neve nem hivatalosan Xena volt.
1. Rogue planet find makes astronomers ponder theory (htt
p://archives.cnn.com/2000/TECH/space/10/06/space.plane 3. The Planet Hygea (http://spaceweather.com/swpod2006/1
ts.reut/index.html) 3sep06/Pollock1.jpg). (Hozzáférés: 2010. augusztus 18.)

Megjegyzések
1. A Naprendszer legnagyobb bolygói (gázóriások)
 tartalmaznak ugyan hidrogént a fúzióhoz, de nem
elegendően nagy hőmérsékleten. Elektromágneses
sugárzásuk hullámhossza magasabb, mint a fényé;
sugárzásuk tehát a hősugárzás tartományába esik.
Másrészt, energiatöbbletük nem a fúzióból származik,
hanem a bolygó térfogatának csökkenéséből (kollapszus)

Források
National Geographic Magyarország (http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=4&id=7752)

Lásd még
Nap
Naprendszer
Csillag
Földön kívüli élet

Ajánlott irodalom

szerk.: Marik Miklós: Csillagászat. Akadémiai Kiadó (1989). ISBN 963 05 4657 4
Peter Francis: A bolygók, ford.: Guman István, Gondolat Kiadó, Budapest, 1988, helytelen ISBN kód: 963-2581-872-5

További információk
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bolygó&oldid=21435516”

A lap utolsó módosítása: 2019. június 17., 22:57

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is
felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.