Az Új Énekeskönyv Hatása Erdély Maros Megyei Református Gyülekezeteiben, Wagner Henrietta

SZAKDOLGOZATI FELADATKIÍRÁS
Név: Wagner Henrietta Neptun kód: Q927GB
Képzés megnevezése (képzési forma és tagozat): Protestáns Teológia, alapképzés, nappali

tagozat
Szak: Teológia Szakirány: Református
Illetékes kar: Református- Evangélikus Kar
A szakdolgozat címe:
Az új énekeskönyv hatása Erdély Maros megyei református gyülekezeteiben
Konzulens neve, beosztása: Dr. Somfalvi Edit, Gyakorlati Teológia Tanszék adjunktusa
A szakdolgozati feladatkiírás kiadásának időpontja:

2017.05.01.
Kolozsvár, 2018.05.06.
A témát elfogadtam.
…………………………… ………………………………………
Hallgató aláírása Konzulens aláírása
p.h.…………………………………….
Rektor aláírása
KONZULTÁCIÓS LAP
Hallgató neve: Wagner Henrietta Neptun kód: Q927GB
Szakdolgozat címe: Az új énekeskönyv hatása Erdély Maros

megyei reformtus gyülekezeteiben
Konzulens neve:
Dr. Somfalvi Edit
Konzultáció időpontja Konzulens aláírása
2017.10.25.
2017.11.27.
2017.12.11.
2018.02.21.
2018.03.21.
2018.04.27.
2018.05.03.
Dátum: 2018.05.06. A szakdolgozat beadható:
…………………………..
Konzulens aláírása
EREDETISÉGI NYILATKOZAT
Alulírott Wagner Henrietta;
Neptun-kód: Q927GB
a Protestáns Teológiai Intézet Református Karának végzős hallgatója ezennel büntetőjogi és

fegyelmi felelősségem tudatában nyilatkozom és aláírásommal igazolom, hogy „Az új
énekeskönyv hatása Erdély Maros megyei református gyülekezeteiben”című szakdolgozatom,
saját, önálló munkám; az abban hivatkozott szakirodalom felhasználása a forráskezelés
szabályai szerint történt.
Tudomásul veszem, hogy szakdolgozat esetén plágiumnak számít:
 szószerinti idézet közlése idézőjel és hivatkozás megjelölése nélkül;

 tartalmi idézet hivatkozás megjelölése nélkül;
 más publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése.
Alulírott kijelentem, hogy a plágium fogalmát megismertem, és tudomásul veszem, hogy

plágium esetén szakdolgozatom visszautasításra kerül.
Kijelentem továbbá, hogy szakdolgozatom nyomtatott és elektronikus (CD-n és e-mailben az

Intézet címre benyújtott) példányai szövegükben, tartalmukban megegyeznek.
Kolozsvár, 2018 év május hó 06 nap
…….……………………………….…………..
hallgató
KOLOZSVÁRI PROTESTÁNS TEOLÓGIAI INTÉZET
Wagner Henrietta
AZ ÚJ ÉNEKESKÖNYV HATÁSA ERDÉLY MAROS

MEGYEI REFORMÁTUS GYÜLEKEZETEIBEN
Licenciátusi dolgozat gyakorlati teológiából
Témavezető: Dr. Somfalvi Edit
Kolozsvár
2018
Tartalom
Bevezetés .................................................................................................................................... 7
1. Napjaink gyülekezeti énekléséhez és református énekeskönyvünkhöz vezető út .............. 9
1.1. Ének és zene a Szentírásban ........................................................................................ 9
1.1.1. Az Ószövetség zenéje......................................................................................... 10
1.1.2. Az Újszövetség zenéje ....................................................................................... 12
1.2. Zene a keresztyénség első századaiban ..................................................................... 13
1.3. A gregorián zene kialakulása ......................................................................................... 14
1.4. A reformáció újjáéleszti a gyülekezeti éneklést ........................................................ 15
1.4.1. Luther Márton visszaadja az éneklést a híveknek .............................................. 15
1.4.2. Kálvin János és az egyházi éneklés. A Genfi zsoltárok ..................................... 16
1.5. A magyar református gyülekezeti éneklés története.................................................. 18
1.6. A magyar református énekeskönyvek ....................................................................... 20
1.7. Az erdélyi református egyházzene és énekeskönyveink ........................................... 22
1.8. Az 1923-as Erdélyi Református Énekeskönyv, azaz a „Régi énekeskönyv” ............ 24
1.9. Az 1996-os Magyar Református Énekeskönyv, avagy az „Új énekeskönyv” .......... 28
1.10. Készülőben egy újabb énekeskönyv? .................................................................... 33
2. Az 1923-as és az 1996-os énekeskönyvek összehasonlítása ............................................ 36
2.1. Zsoltárok ................................................................................................................... 37
2.2. A vasárnap megszentelése ....................................................................................... 41
2.3. Istentisztelet ............................................................................................................. 41
2.4. Hétköznapok. A keresztyén ember hete .................................................................... 43
2.5. Bűnbánat .................................................................................................................... 45
2.6. Ünnepek ................................................................................................................... 47
2.6. Úrvacsora ................................................................................................................... 49
2.7. Keresztség .................................................................................................................. 50
2.8. Alkalmi énekek .......................................................................................................... 51
2.9. Keresztyén élet- lelki énekek ..................................................................................... 52
2.10. Temetés .................................................................................................................... 53
2.11. Énekek bibliaórákra, vasárnapi iskolai és családi alkalmakra ................................ 55
3. Az új énekeskönyv hatása Erdély Maros megyei református gyülekezeteiben ................ 57
3.1 Kérdőív- Az új énekeskönyv hatása ......................................................................... 57
3.1.1. Lelkipásztorhoz intézett kérdések és a válaszok ..................................................... 59
3.1.2. Kántorhoz intézett kérdések és a válaszok.............................................................. 67
3.1.3.Idős gyülekezeti taghoz és ifishez intézett kérdések és a válaszok ......................... 70
Összegzés ................................................................................................................................. 79
Abstract .................................................................................................................................... 82
Függelékek ............................................................................................................................... 84
Irodalomjegyzék ..................................................................................................................... 136
Bevezetés
A református gyülekezeti éneklés már gyerekkorom óta megéreztette velem azt, hogy
mennyire felemelő, és közösségépítő hatása van a közös éneklésnek, dicsőítésnek. Egy olyan
gyülekezetben nőttem fel, amelyben a zene, a közös éneklés igen fontos szerepet töltött, és
tölt be. Külön programok forognak az Istennek szívből szóló éneklés és zenélés körül, és
többek közt ez is, egy élő, aktív közösséggé formálta gyülekezetünket. A gyülekezeti éneklés
engem is mélyen megérintett és a hatalmába kerített.
Én már az új énekeskönyvön nőttem fel. Gyülekezetünk ezt az énekeskönyvet
használta, ritkán, bizonyos énekek esetében tértünk csak vissza a régi dallamokra. A régi
énekeskönyv dallamai valahol mélyen elraktározódva még élnek bennem, de kottás segítség
nélkül nehezen tudnám elénekelni őket. Természetes volt számomra az, hogy Erdélyben
minden református az új énekeskönyvet használja, de teológus éveim alatt, és nem csak,
nagyon sok olyan gyülekezetben fordultam meg, ahol még a régi énekeskönyvből énekelnek,
vagy olyat is láttam, hogy az új énekeskönyvet nézik, de a régi énekeskönyv dallama szerint
énekelnek. Miután egyre gyakrabban szembesültem a fent leírt jelenséggel, felmerült bennem
néhány kérdés, melyek arra indítottak, hogy részletekbe menően foglalkozzak velük.
A következő kérdés volt szemem előtt, amikor eldöntöttem, hogy a Magyar
Református Énekeskönyv hatását vizsgálom meg: mi az oka annak, hogy húsz esztendő alatt
sem sikerült Erdélyben, a gyakorlatban, egységesen bevezetni az új énekeskönyvet? Azért
választottam a Maros megyei gyülekezeteket, mert az összes erdélyi református gyülekezetre
kitérni túlságosan terjedelmes munka lett volna, amit a jelenlegi dolgozat nem bírt volna meg.
A többi megyére kiterjedő kutató munkát egy elkövetkező dolgozatban szeretném folytatni.
Maros megyei lévén úgy éreztem, hogy ennek a megyének gyülekezeteivel szeretném a
munkámat elkezdeni, hiszen egyrészt az ottani emberek lelkületét és gondolkodását ismerem,
azonosulni tudok vele, így bizonyos következtetéseket könnyebben le tudok vonni. Másrészt,
pedig, a tapasztaltak szerint Maros megyében is sok gyülekezetben még a régi énekeskönyvet
használják, így talán kideríthetem ennek a mélyebb okát.
Kutatómunkámat kérdőívek segítségével végzem el. A kérdőíveket négy kategóriára
lebontva állítottam össze, melyet a Maros megyei gyülekezetekben töltetek ki, és a
válaszokból pedig levonom a következtetéseket, amelyek alátámasztják, vagy megcáfolják
majd azt a kijelentésemet, mely szerint még igen sok gyülekezetben énekelnek a régi
énekeskönyv szerint. Ebből kifolyólag, feltehetjük azt a kérdést, hogy milyen valós hatása van
a megújított énekeskönyvnek a gyülekezetek mindennapi életében?
7
Egy izgalmas, de ugyanakkor türelmet igénylő munka elé nézek, amelynek kíváncsian
várom a végeredményét. Fontosnak tartom azt, hogy a ma élő emberek véleményét is
meghallgassuk, akiknek számít az, hogy milyen énekanyag van a kezükben.
Három, egymásra épülő, és egymással szoros kapcsolatban lévő fejezetből áll össze a
dolgozatom, melyekben az elméletből és a történelmi háttér ismeretéből kiindulva jutunk el a
mához, a megismertek gyakorlatba ültetéséhez.
Az dolgozat első fejezetében a gyülekezeti éneklést vizsgálom, úgy, hogy a Szentírási
alapokból kiindulva, az egyházi éneklés és az énekeskönyvek történelmi hátterét áttekintve,
mai énekeskönyvünk létrejöttéig jutunk el. Az 1923-as és az 1996-os énekeskönyvek
kialakulását részletesen tárgyalom e fejezetben, ugyanis e két könyv képezi a kutatás alapját.
E fejezet fontosságát abban látom, hogy e háttérismeret fogja biztosítani az objektív
vizsgálatot.
A második fejezetben a régi és az új énekeskönyvet hasonlítom össze mind tartalmi,
mind felépítési szempontból. Az egyházi év, valamint az emberi élet lüktetését szem előtt
tartva, megvizsgálom a két énekeskönyv felépítését, valamint a jelenkor lelkületének
szemüvegén keresztül hasonítom össze ezeknek énekanyagát. A fejezetnek az a célja, hogy
megállapítsuk, melyik énekeskönyv követi jobban az egyházi évnek a menetét, és ugyanakkor
olyan énekanyaggal rendelkezik, amely a mai embert viszi közelebb Istenhez.
E két fejezet alapozza meg a harmadik, gyakorlatias fejezetünket, ugyanis ebben a
részben a kérdőívek elemzésére –amelyeket függelékként a dolgozathoz csatolok-, a
statisztikák felállítására és a következtetések megfogalmazására kerül sor. Ebben a fejezetben
megkapjuk a válaszokat a dolgozat kezdetén, és a közben felbukkanó kérdésekre.
A munka elvégzésére kérem Istennek a segítségét, és a tőle érkező erőt.
8
1. Napjaink gyülekezeti énekléséhez és református
énekeskönyvünkhöz vezető út
A reformáció ötszáz éves jubileumi esztendejében fel kell ismernünk azt a tényt, hogy
a reformáció eredményeként nem csupán az egyházi rendszerben és tanításban következtek be
azok az igen szükséges változások, melyek meghatározták úgy a történelemnek, mint a
társadalomnak a további fejlődését, hanem a reformáció eszméivel együtt az egyházzene is
kibontakozott, kivirágzott, valamint a gyülekezeti éneklés újjászületésének következtében „az
énekeskönyvek valóságos áradata indult útjára.”1
Dolgozatomnak e fejezetében a gyülekezetben élő, aktív éneklés nélkülözhetetlen
mivoltára szeretnék rámutatni, hiszen a gyülekezeti éneklés közösséget teremt, és felel Isten
szavára. „Az éneklésben elsősorban Isten felé fordulunk, de ugyanakkor a gyülekezet tagjai
egymást is erősítik, intik, vigasztalják.”2 A Szentírási alapokból kiindulva, a keresztyén
egyházat érintő fontos történelmi eseményeken keresztül vázolom fel a gyülekezeti éneklés
kialakulását, és kibontakozását, mely az énekeskönyvek elkészítéséhez és terjesztéséhez
vezetett. E lépéseket megtéve, átláthatóbb képet nyerhetünk napjaink gyülekezeti énekléséről,
és egy hosszú folyamat eredményeként tekinthetünk a jelenlegi énekeskönyvünkre, azaz az
1996-os (új) énekeskönyvre.
1.1. Ének és zene a Szentírásban

Az éneklés és a zene hozzátartozott a mindenkori ember életéhez.
„A legősibb, és mindenesetre a leglelkibb művészi élménye és kifejezésmódja az

embernek. Gyökereit, fajtánk történelmére visszavetítve, ott találhatjuk az újszülött
gyermek első sírásában, a bimbódzó emberpalánta első ritmikus mozdulataiban és
gügyögésében, vagy a siratók gyászos üvöltésében, a testi és lelki fájdalom hangbeli
megnyilvánulásaiban.”3
Az egyházi éneklés, egyházzene hosszú története is bebizonyította azt, hogy Isten szolgálata
nem nélkülözheti a zenének ajándékát, és ennek alapjait elsősorban a Szentírásban kell
felkutatni, ugyanis a Bibliában maga Isten tanítja az emberiséget arra, hogy mi módon
tisztelje, szolgálja őt énekléssel, zenével.
1
Wilson-Dickson, Andrew: Fejezetek a keresztyénség zenéjéből. Gemini kiadó, Budapest, 1998. (A
továbbiakban: W.-Dickson, A: Fejezetek a ker. zenéjéből) 64.
2
Szerkesztette Fekete Károly: Reformátusok a kegyelem trónusánál. Kiadja a MRE Kálvin János kiadója,
Budapest, 2010 (A továbbiakban: Fekete K.: Ref. a kegy. trónusánál),26.
3
Csomasz-Tóth Kálmán: A református gyülekezeti éneklés. Kiadja a Magyar Református Egyház, Bp. 1950,
(A továbbiakban: Csomasz- Tóth: A ref. gyül.-i éneklés) 13.
9
1.1.1. Az Ószövetség zenéje
Izrael népe történetének legkorábbi időszakában a zene elsősorban, mint a ceremóniák
kísérője volt jelen a nép életében, amint azt megfigyelhetjük a vele szomszédos népek, s a rá
hatást gyakorló kultúrák esetében is. Később a kultusz nélkülözhetetlen elemévé vált, és a nép
mindennapjaiban fontos szerepet kapott.4 Érdemes megfigyelni, hogy az ószövetségi Izrael
szakrális zenéje nem stílusában, vagy hangszerelésében tért el az ókori Kelet zenéjétől, hanem
szellemiségében és elsősorban rendeltetésében.5 A Szentírás ószövetségi zsidó népének
kultikus életében a különböző hangszerekkel kísért éneklés a vallási rítus részévé vált, sőt,
olyan elválaszthatatlan egységet alkotott a beszéd a dallammal, hogy az évszázadok folyamán
az egyházi életnek ugyanolyan fontos része maradt a zene.6 Bár az Ószövetségben az éneklés,
a zene, és a tánc együttesen tartoztak a kultuszhoz (pl. 2Móz. 15,20 szerint Mirjám prófétanő
dobot ütve körtáncot járt az asszonyokkal együtt; 1Sám. 18,6-7 szerint a filiszteusok felett
aratott győzelmet az asszonyok dobbal, énekszóval és tánccal ünnepelték meg), a tánc
napjaink református istentiszteletéből mégis kimaradt, ugyanis az idő elteltével a tánc a
szórakoztatás eszközévé vált, és elveszítette kultikus szerepét.
Már a Genezis könyvében találkozunk a zenével, pontosabban az 1Móz. 4,21-ben:
Káin nemzetségének felsorolásakor olvasunk Júbálról, aki minden citerás és fuvolás ősatyja
lett, később pedig a 31. fejezetben Lámek személyéhez is a zenét köthetjük. Mózes korában
pedig már a kultusz részévé vált az éneklés, és érdekes módon Izrael fiai együtt énekeltek
Mózessel, tehát a közösségi éneklés erejének felismerésével találkozhatunk már a 2Móz. 15
részében. 7 A kultusz kialakulásával arról olvasunk, hogy Mózes két ezüstkürtöt
készíttetett, amelyeket az istentiszteleti, illetve ünnepi alkalmakkor fújtak meg, tehát tudomást
szerzünk arról, hogy hangszereik is voltak. „A legtöbb antik néppel ellentétben viszonylag
keveset tudunk az Ószövetség népének hangszereiről.”8 Bár a hangszerek neveit megőrizte a
Szentírás, de igen keveset ír arról, hogy miből készültek ezek, milyen külső jellemzőik voltak.
Csupán a hangzásukról olvashatunk részletesebb leírást. Ilyen a Numeri 10,2-ben szereplő
harsona, melyről annyit tudunk, hogy ötvözött rézből készül. Ugyanakkor találunk húros
hangszereket: ilyen a kézi lant, meg a hárfa, és ütős hangszerként a Zsolt. 68,26-ban szereplő
9
kézi dobot említhetjük meg. Az énekesek és zenészek kifejezetten szolgálati tisztséget
töltöttek be, nem szórakoztatásra használták e művészetet.
4
Pávich Zsuzsanna: Az ószövetségi zene gyökerei, szakrális és világi kibontakozása, hatása az európai
művelődése. Budapest, 2008. (A továbbiakban: PÁVICH Zsuzsanna: Az ósz.-i zene gyökerei) 34.
5
Bolyki László: Milyen zenét szeret Isten? Álomgyár Kiadó, Bp., 2005.(A továbbiakban: Bolyki László: Milyen
zenét szeret Isten?)24.
6
Pávich Zsuzsanna: Az ósz.-i zene gyökerei. 2008.7.
7
Csomasz- Tóth: A ref. gyül.-i éneklés.1950.14.
8
Pávich Zsuzsanna: Az ósz.-i zene gyökerei. 2008. 66.
9
10
A honfoglalás után az éneklés egyre fontosabb szerepet kezdett betölteni Izrael népe
életében, hiszen a zene kikerült istentiszteleti keretek közül, és a mindennapi élet részévé vált.
A hétköznapi emberek életének lüktetésével együtt olyannyira fejlődött az éneklés is, hogy a
zsidók létük fontos eseményeit énekekben örökítették meg, és ezek helyet kaptak a
Szentírásban. Családi összejövetelekkor énekeltek (1Móz 31,27) hősöket ünnepeltek énekek
által (Bírák 11,34; 1Sám 18,6), királyok trónra lépésekor és harci helyzetekben is énekeltek
(Bírák 7,18-20; 1Kir 1,39-40; 2Kir 11,14; 2Krón 13,14). Az udvari életnek, lakomáknak is
fontos része volt a zene (2Sám 19,35; Ézs 5,12; 24,8-9). Siratókkal, panaszénekekkel gyászolt
Izrael népe (2Sám 1,17-18; 2Krón 35,25)10 és ugyanakkor énekben adott hálát az Istennek.
Hálaéneket is bőven találunk az Ószövetségben. A Zsoltárok könyvében találkozunk alkalmi
hálaénekekkel, melyek ünnepek részét képezték (Zsolt 118), és az évszakoknak megfelelő
tevékenységhez kapcsolódó közösségi jellegű énekeket is, mint pl. az aratás (Zsolt 67),
amelyek közösségi jellegűek voltak. Viszont a személyes hálaénekek is kiemelkedő
szépséggel magasztalják Isten nagyságát. „A korai himnuszköltészet szép példája az 1Sám.2-
ben Anna hálaéneke.”11 Dávid hálaénekét is megtaláljuk a Zsolt 138-ban, Ezékiás hálaénekét
pedig Ézs 38. A személyes jellegű énekek szépen tükrözik azt, hogy a mindenkori embernek
szüksége van az Istennel ápolt személyes kapcsolatra, míg azok az énekek, melyeket
alkalmakkor, közösen énekeltek, tükrözik a közösségi éneklés fontosságát, megtartó,
megerősítő jellegét.
Az Ószövetség valódi énekeskönyve a Zsoltárok könyve, mely az ókori Izrael
himnuszkönyvét képezte.12
„Az ószövetségi kultusz legfontosabb zenei része a zsoltárének volt, hivatásos lévita
énekesek szólaltatják meg, de a gyülekezet akklamációkkal, refrénekkel aktív részese
lett az istentiszteleti éneklésnek.”13
A Zsoltárok könyve 150 lírai költeményt tartalmaz, melyeket részben, vagy akár teljes
egészében hangszeres kísérettel adtak elő. Ezeknek felirataiban utalásokat találunk az
előadásmódra nézve, és elsődleges céljuk Isten dicsérete, bár találunk köztük világi énekeket
is.14 Benkő András „Mondjatok dicséretet!” című művében, tartalom és funkció szerinti
csoportosítással találkozunk, ennek értelmében a következő zsoltárcsoportokat különböztetjük
meg: a Dávid-zsoltárok (3-41), az elohista zsoltárok (42-89), a grádicsok zsoltárai,
10
Rice, L.Howard: Refomed Worship. Louisville, Geneva Press, 2001 (A továbbiakban: Rice, L. H.: Ref.
Worship) 96.
11
Pávich Zsuzsanna: Az ósz.-i zene gyökerei. 2008. 9.
12
13
14
11
zarándokok énekei (120-134), a páska ünnepére szánt Hallél-zsoltárok (113-118), és a király
zsoltárok.15
1.1.2. Az Újszövetség zenéje

Összehasonlítva az Ószövetségben szereplő éneket és zenét az Újszövetség zenéjével,
szemmel látható a különbség: jóval kevesebb szó esik az Újszövetségben az énekről, zenéről.
Ha Jézus korának zenei vonatkozásait szeretnénk megérteni, akkor e kor történelmi
eseményeire is figyelni kell. Izráel népe ebben az időben római fennhatóság alatt van, és a
Messiás megszületése sem oldja fel a feszültséget, ugyanis a választott nép elutasítja őt.
Elutasítja a Messiást. A pünkösdi események után vált nyilvánvalóvá az apostolok számára,
hogy nem csak a zsidó emberek Isten választottai, hanem minden nép és nemzet, aki elfogadja
a Krisztust, Isten népéhez tartozik, a föld végső határáig. A zsidó vallásból nő ki a
keresztyénség, és ezzel együtt ennek a zenéjéből is merítkezik. Az őskeresztyén zene tehát a
zsidó zenében gyökerezik.16
Az Újszövetségben már nem kultikus szerepet töltött be az éneklés és a zene, nincs
ennek egy kultuszi rendje, amely törvényszerűen hat. Akkor milyen szerepe van az
Újszövetségben a zenének? Isten dicsőítésének egyik formája, eszköze, melyről Ján 4, 24 azt
mondja, hogy „Isten ugyanis Lélek, ezért akik őt imádják, lélekben és igazságban kell
imádniuk.” 17 A zene által tehát imádni, dicsérni kell Istent, lélekben és igazságban.
Pál apostol megnevezi azokat az énektípusokat, amelyek Isten előtt kedvesek, és
amelyeket közösségben kell énekelni. Az őskeresztyének tehát felismerték a közösségi
éneklés fontosságát. A Kol 3,16 szerint egymásnak kell, hogy megtanítsák a következő ének
típusokat:
„Krisztus beszéde lakjék bennetek gazdagon úgy, hogy tanítsátok egymást

zsoltárokkal, dicséretekkel, lelki énekekkel, hálaadással énekeljetek szívetekben az
Istennek.”
Az Ef 5,18-19-ben is e három énektípust emeli ki Pál apostol: a zsoltárokat, a

dicséreteket, és a lelki énekeket. Mit jelenthet ez a három énektípus? A zsoltárok valószínűleg
a zsidó vallás Zsoltárait jelenthetik, melyeket az őskeresztyének a zsidó vallástól változatlanul
átvettek, megőriztek és használtak is. A lelki énekek és a dicséretek pedig azok a keresztyén
himnuszok lehettek, melyeket már a korai keresztyének, mint Jézus Krisztus követői,
15
Benkő András: Mondjatok dicséretet. Kiadja az Erdélyi Református Egyházkerület, Kolozsvár. 2000 (A
továbbiakban: Benkő A.:Mondjatok dics.-t)10.
16
Bolyki László: Milyen zenét szeret Isten? 2005.26.
17
Bolyki László: Milyen zenét szeret Isten?2005. 27.
12
megírtak és énekeltek, s ezeket az apostoli levelekben találjuk meg. (1Pt 1,3-5; 1Tim 3,16)18
A korai egyház énekei között megtaláljuk a Magnificat: Mária éneke (Luk 1, 46-55), a
Benedictus: Zakariás hálaéneke (Luk 1,68-79), a Gloria in Excelsis: Krisztus születését
hirdető angyalok éneke (Luk 2,14), a Nunc Dimittis: Simeon éneke (Luk 2,29-32)19, amelyek
még napjainkban is igen ismertek, és közkedveltté váltak.
Érdekes azt is megfigyelni, hogy a Jelenések könyvének írója az Isten dicséretét
mintegy parancsolatként hagyta meg az emberiségnek, mely minden korosztályra és minden
társadalmi helyzetben élő emberre egyaránt érvényes (kicsik és nagyok mindannyian). Az
éneklés a könyv írója szerint a szolgálatnak és az Isten tiszteletének eszköze.
„4 Ekkor földre borult a huszonnégy idős mennyei vezető és a négy mennyei

élőlény, és így imádták a trónon ülő Istent: „Ámen! Halleluja!” 5 Azután hang
hallatszott a Trón felől, amely ezt mondta: „Dicsérjétek a mi Istenünket, kicsik és
nagyok mindannyian, akik szolgáljátok és tisztelitek Őt!” 6 Azután nagy sokaság
hangját hallottam, amely hatalmas vízesés robajához, vagy mennydörgéshez
hasonlított. Ezt énekelték: „Halleluja! Mert uralkodik az Úr, a mi Istenünk, a
Mindenható. 7 Örüljünk és dicsérjük Istent.”(Jel. 19, 4-7a)20
1.2. Zene a keresztyénség első századaiban

A korai keresztyénséget a sokszínűség jellemezte, úgy kulturális, mint etnikai
szempontból is, és ez törvényszerűen befolyással volt a zenére is. A sokféleség, a pozitív
hatásai ellenére, komoly gondokat is okozott, ugyanis megjelentek a különféle tévtanítások,
melyek bomlasztó hatásúak voltak a fiatal keresztyénségen belül. A keresztyénségnek
valamilyen módon meg kellett szűrnie mindazt, ami közösségen belül élt és működött.
Egységesíteniük kellett a közösség hitrendszerét, és ugyanakkor a zenéjét is. A bibliai kánon
kialakulásával az ősegyház megállapította azt, hogy melyek az Istentől ihletett Bibliai
könyvek. Hitüket hitvallásokban fogalmazták meg az egységesség érdekében, és már az első
század vége fele elkezdődött a különböző gyülekezetek egyetemes egyházi (katolikus)
rendszerébe való betagolása. Ez az egységesítés, kanonizálás erős hatással volt a keresztyének
zenéjére is. Mivel kialakult az istentiszteleti alkalmak egységes liturgiája, azaz istentiszteleti
rendje, a zené is megpróbálták egy közös sablon alapján egységesíteni. A különböző
nemzetiségű keresztyének zenéje sokrétű volt, így egy valamiféle közös zenei formát kellett
kialakítani. A szabadon történő gyülekezeti éneklés az egységesítési szándékból, és az
18
Bolyki László: Milyen zenét szeret Isten? 2005. 27.
19
Rice, L.H.: Ref. Worship. 2000. 97.
20
Károli Biblia, revideált új fordítás, 2014.
13
eretnekségektől való védekezés céljából, az újonnan létrejött istentiszteleti liturgia egyik
elemévé alakult át.21
1.3. A gregorián zene kialakulása

A 4-6. századokban, miután Nagy Konstantin 313-ban államvallássá tette a keresztyén
vallást, a zene is radikális változáson ment át.22 Már megvoltak a kirendelt helyek, és
megvoltak a szakmailag képzett személyek, akik az éneklést végezték a miséken: a
szerzetesek és az egyházi illetékesek. Az éneklés már nem volt a gyülekezeté.
A 6. században Nagy Szent Gergely pápa, rendkívüli egyéniség, jó politikus, sokat
munkálkodott annak érdekében, hogy az egyház tekintélyét növelje. Arra törekedett, hogy a
különféle istentiszteleti fajtákat egységesítse, egy közös liturgia bevezetése által.
Megjegyezhetjük, hogy csupán a 11. században sikerült a mise keretét teljes mértékben
megszilárdítani.23 I Gergely pápa nevéről kapta a gregorián stílus a nevét, melyet egyház
hivatalos zenei stílusává nyilvánította.24 Ennek következtében a római katolikus egyház
miséjében sajátos énektípusok alakultak ki, mint a graduális, a korális, a szekvencia, a passió,
liturgiájában pedig a responziális és antifonális énekek fontos szerepet kaptak. 25 A
hagyomány szerint a gregorián zene a római katolikus liturgiához tökéletesen illik. A
gregorián alapdallamok pedig elősegítették a többszólamúságot, ugyanis a gregorián cantus
firmust párhuzamos kvártokkal, kvintekkel, oktávval kísérte a többi szólam.26 A gregorián
zene leginkább a kórusoknak kedvezett, viszont a templomba járó egyszerű emberek számára
a misén énekelt sajátos énektípusok nehéznek bizonyultak. Az átlagember számára
énekelhetetlenek voltak, és pont emiatt az éneklés elveszítette közösségi jellegét.27 Az egyházi
zene és ének a szakértők kiváltsága lett, mégis, a templom falain kívül az emberek énekeltek,
így ebben az időben alakult ki az örömének (carol), mely feldolgozott úgy bibliai, mint
szekuláris témákat is, igen fülbemászó, világi dallamokkal. Az egyház nem nézte jó szemmel
az új műfaj létrejöttét, és megőrizte a gregorián éneklést, mely a misztikus és rendszerezett
jellegével távol állt a laikusoktól.28
21
22
23
Benkő A.: Mondjatok dics.-t. 2000. 13.
24
Bolyki László: Milyen zenét szeret Isten? 2005.34.
25
Benkő A.: Mondjatok dics.-t.2000. 14.
26
Apel, Willi: Gregorian Chant. Indiana University Press, Bloomington, 1990. 26.
27
A Manual for Church Musicians. The Liturgical conference, Washington, D.C.,1964. 33.
28
Rice, L.H.: Ref. Worship. 2000. 98-99.
14
1.4. A reformáció újjáéleszti a gyülekezeti éneklést
A 16. századi elején már óriási volt a szakadás az egyházi berkekben használt
komoly, liturgikus jellegű éneklés valamint a hétköznapi emberek köreiben született
öröménekek között. Az egyház és a hívek közötti viszony kimondottan megromlott. Igen nagy
szükség volt az újításra.
„Luther Márton felismerte, hogy az egyház romlásának fő oka a Szentírás tanításától

való eltávolodás. Meglátta azt is, hogy gyógyulást csak egy biztosíthat: a Szentíráshoz
való visszatérés.”29
A humanizmus és reformáció eredményeként a Szentírás került a központba. Az

anyanyelv használata óriási előrelépés volt úgy egyházi téren, mint a gyülekezeti éneklés
terén is. A nyomtatásnak köszönhetően, idővel az anyanyelvre fordított Biblia a nép kezébe is
eljuthatott, és később az énekeskönyvek áradata indult útjának. Mit jelent a reformáció óta az
énekeskönyv fogalma? Olyan énekgyűjtemény, mely magába foglalja mindazon énekeket,
melyeket az egyház alkalmasnak tart arra, hogy a hívek kezébe adjon mindennapi használatra.
Az énekeskönyvben lévő énekek éneklése által a gyülekezeti tagok felvehetik a harcot az
életükben létező mindennapi küzdelmekkel. Ugyanakkor imádságoskönyv is, és arra szolgál,
hogy Istenhez eljuttassa a gyülekezeti tagok közös hitét. Ezért a századok során arra
törekedtek, hogy minél jobb, minőségében gazdagabb énekeskönyvet állíthassanak össze. 30 A
magyarországi, illetve erdélyi református énekeskönyvekről a későbbiekben szólok.
1.4.1. Luther Márton visszaadja az éneklést a híveknek

„A zene, mint a lélek valódi kifejezője, mindig az emberekkel volt, és amikor Luther
Márton színre lépett, ő nem adta vissza a zenét az embereknek, ahogy azt sokan neki
tulajdonítják. A zene az mindig ott volt közöttük.” 31
Ha a reformáció korának egyházi zenéjére gondolunk, Luther Márton neve egyből

eszünkbe jut. Luther Márton nagyra értékelte a zenét, és tisztában volt azzal, hogy a zene jó és
rossz célokra egyaránt felhasználható. Egyházzenei téren fontos szerepet játszott, úgy a 16.
században, mint napjaink egyházzenéjére nézve is. Nem csupán visszaadta az híveknek azt az
örömöt, hogy ők maguk is aktívan, énekszóban részt vehessenek az istentiszteleten, hanem ezt
alátámasztotta mindazon énekekkel, melyeket ő maga írt.32 Ágoston- rendi szerzetesként
29
Dr. Kapi Béla: Egyetemes magyar protestáns egyháztörténet. A magyarországi evangélikus egyházegyetem
kiadása, Győr, 1942, 19.
30
Czegle Imre: Az egyházi ének theológiai kérdései. Kiadja a Sárospataki Református Kollégium,
Sárospatak,1998. (A továbbiakban:Czegle Imre:Az egyh.-e ének theol. kérdései)149.
31
Rice, L.H.: Ref. Worship. 2000.100.
32
Kovács László Attila: Jer, örvendjünk, keresztyének. Dolgozatok a református teológiai tudomány köréből.
Kiadják a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet református- evangélikus karának tanárai. Új sorozat 3,
Kolozsvár, 2000. (a továbbiakban: Kovács: Jer, örvendjünk)130.
15
ismerte a hagyományos gregorián korált, ugyanakkor képzett lantos és énekes is volt.33 Luther
az éneklésről, zenéről a következőképpen nyilatkozik:
„Isten Igéje után a zenét illeti a legfőbb dicsőség. A zene uralkodik az emberi
érzelmek felett és kormányozza azokat…, akik az emberek fölött állnak, és sokszor
magával ragadja őket…Ha vigasztalni akarod, aki szomorú, megfékezni, aki léha,
bátorítani a csüggedőt, szerénnyé tenni a büszkét, lecsendesíteni a szenvedélytől
hevülőt, vagy megbékíteni a gyűlölködőt…, mi lenne hatékonyabb eszköz mindenre,
mint a zene?”34
Bár Luther is úgy vélte, - mint kora egyházzenészei, hogy az éneklés szépségével
díszítőeleme kell, hogy legyen az istentiszteleti liturgiának, mégis a katolikus misétől
eltekintve Luther egy lényeges, ma már természetesnek tűnő gondolattal változtatja meg az
egyházi éneklés fogalmát: „az éneklés közösségi cselekvés lett, amennyiben az egész
keresztyén gyülekezet közösen vett részt benne.”35 Felismerte, hogy az éneklés „mennyire
emelkedetté tudja tenni az istentisztelet hangulatát”36, de ennek csak úgy lehet hatása, ha
mindenki részt vehet benne. Pontosan tudta azt is, hogy a zene milyen fontos szerepet játszik
a fiatal generáció nevelésében. Azt látjuk tehát, hogy Lutherrel együtt a középkori gregorián
korál helyét a lutheránus istentiszteleteken átveszi a gyülekezeti népének. A reformátor után
egyre többen alkottak ilyen fajta énekeket.37 A Lutheri korál olyan híres zeneszerzőknek
jelentett ihletést, mint Hans Leo Hassler, Praetorius, Heinrich Schütz munkássága alatt a
lutheri korál oratóriummá fejlődött, és a 17. században Johann Sebastian Bach tehetségének
köszönhetően eléri tetőfokát.38
A svájci reformáció a német reformációtól eltérő vonásokat mutatott. Zürichben,
Zwingli Ulrich azt vallotta, hogy a zenének semmi helye nincs az istentiszteleten, ezért
kiiktatta a zenét a liturgiából.39
1.4.2. Kálvin János és az egyházi éneklés. A Genfi zsoltárok

Kálvin 1536 után lépett színre, mikor azt javasolta, hogy a svájci egyház liturgiáját
énekléssel, mégpedig zsoltárénekléssel kell gazdagítani. Egyes zenekutatók szerint Kálvinnak
a túlzottan leegyszerűsített istentiszteleti rendjével nem fért össze az, hogy a százötven
Zsoltáron kívül bármilyen más éneklési forma elhangozhasson. A korai kálvinista egyház azt
33
W.-Dickson, A: Fejezetek a ker. zenéjéből. 1998. 62.
34
In F. Blume: Protestant Church Music. London, 1975, 10.
35
36
37
Kovács: Jer, örvendjünk. 2000. 130.
38
Pettegree, Andrew: The Reformation World. Routledge, London, 2000. ( a továbbiakban: Pettegree: The Ref.
World) 494.
39
Pettegree: The Ref. World. 2000. 497.
16
vallotta a zenéről, hogy „a hívő ember lelkét és erkölcsét veszélyeztette.”40 A reformátor
meglátása szerint az Újszövetség egyedül a Zsoltárokat ismeri el méltónak arra, hogy a
keresztyének énekeljék őket.
„Az isteni dicséreteket egyszerűen és tisztán kell énekelni. (…) Hadd jöjjön a szívből a
szájon át, köznyelven. A hangszeres zenét csak az Ótestamentum idején tűrték meg,
mert a nép akkor még gyermeki lelkületű volt.”41
Lehet, hogy Kálvinnál a gyülekezeti éneklés nem hitvallási szereppel bírt, amint azt a
lutheránus gyülekezetek esetében látjuk, viszont egyes kutatások szerint Kálvin
istentiszteletén az éneklésre úgy tekintettek, mint imádkozásra, melyben nem csupán az
igehirdető, hanem az egész gyülekezet Istenhez szól. Még a Miatyánkot, Hiszekegyet,
Tízparancsolatot és áldást is énekelték. Kálvin áldásformulaként Simeon énekét javasolta. A
félreértések, és különböző nézetek talán annak tulajdoníthatóak, hogy maga Kálvin gyakran
ellentmondásosan nyilatkozik a zenével kapcsolatos érzéseiről. Olykor teljesen
felszabadultan, szeretettel nyilatkozik az éneklésről: „Tapasztalatból tudjuk, hogy az énekben
az emberi szívet megmozgató erő és hatalom rejlik”, máskor pedig ridegen, és igen szigorúan
beszél a templomi éneklésről.42
A kérdések ellenére, azt biztosan tudjuk, hogy Kálvinnak köszönhetően jött létre a
jelenlegi énekeskönyvünk talán legértékesebb része: a 150 genfi zsoltár. Théodore de Béze
1550 táján mind a 150 zsoltárt lefordította francia nyelvre, melyeket egy hivatásos zenész,
tehát egy szakember, név szerint Louis Bourgeois megzenésített. 1562-re elkészült a Genfi
zsoltároskönyv, mely ugyancsak a gyülekezeti éneklést szolgálta. 43 A gyülekezeti éneklés,
mely Luther elhivatottságának köszönhetően újraéledt, Kálvinnál is fontos szerepet kap.
Ugyanakkor a nyelv is, amelyen énekeltek érthető kellett legyen a hívek számára. Kálvin is az
anyanyelven történő éneklés híve volt. A Genfi zsoltároskönyv óriási hatással volt a
reformáció eszméitől átitatott keresztyén közösségekre, sőt, művészeire is, hiszen a 16. század
legkiválóbb zeneszerzői nyúltak a megzenésített zsoltárokhoz, polifon átiratot készítve
ezekből, majd később kórusműveket is készítettek a zsoltárokból. A század végén már több
nyelven is énekelhetőek voltak a zsoltárok.44 „A zsoltár a hívők számára több mint szép,
jámbor költészet. A zsoltár Isten igéje, isteni kinyilatkoztatás.”45
„Az istentiszteleti éneklés – Kálvin megfogalmazása szerint – elsősorban a közös
40
41
In P.Weiss R. Taruskin: Music in the Western World. London, 1984.107.
42
Busch, Eberhard: Kálvin zeneszerete. Református Szemle. CVIII évf. 1 szám. 2015. 56.
43
44
W.-Dickson, A: Fejezetek a ker. zenéjéből .1998. 69.
45
Jammers, Ewald: Az ének mint Isten igéjének kiejtése. Magyar egyházzene V (197/1998), Argumentum Kiadó,
Budapest, 1998.
17
imádság ünnepélyes formája.”46 Amint azt reformátoraink is felismerték, a gyülekezeti
éneklés az istentiszteletnek egy nagyon fontos alkotóeleme, hiszen ugyanolyan funkciót tölt
be, mint az imádság: az Isten és az ember közötti párbeszédnek talán legfelemelőbb
megnyilvánulási formája, melynek az istentisztelet adja meg a liturgikai kereteit.47
Ha tartalmi szempontból megvizsgáljuk a reformáció századában keletkező énekeket,
arra a következtetésre juthatunk, hogy a hitvallásokat tartalmazó, üdvösségünk kérdéseit
megfogalmazó énekek többes számban íródtak, így a gyülekezet ezeket valódi rendeltetésük
szerint, közösségként énekelheti, míg az egyes számban íródott énekek az egyén lelki
rezdüléseit, érzelmeit, kérdései és Istenhez való fordulását szólaltathatja meg a gyülekezeti
éneklés által.48
1.5. A magyar református gyülekezeti éneklés története

A reformáció kora előtti időszakból alig maradt fenn magyar népének. Akárcsak
külföldön, magyar földön is az egyház szigorral ragaszkodott a latin hagyományokhoz,
liturgiához s a vele járó zenéhez. A magyar reformáció kezdetben teljesen átvette a lutheránus
mintát, és csak fokozatosan alakította át az istentiszteleti rendet. A később levált reformátusok
istentiszteleti rendje is nagymértékben megegyezett a lutheránussal, és csak a puritanizmus
hatására vált nyilvánvalóvá a különbség.49
A magyar protestáns egyházakban létező énekek forrásaként elsősorban a középkori
latin nyelvű énekköltészet szolgált, melyeket anyanyelvre lefordítva, készen megalkotott
énekként használhattak fel. Az így keletkezett énekek képezik a graduálok anyagát. A magyar
graduál szó a latin „gradus” szóból ered, ami lépcsőfokot, vagy fokozatot jelent, de ebben az
értelemben egy szertartási énekeskönyv.50 Ugyanakkor forrásanyagként szolgáltak Luther
Márton és tanítványainak énekei, ugyanis a peregrinusok nem csupán a reformáció
szellemiségét és eszméit hozták magukkal a külföldi utazásaik gyümölcseként, hanem a
reformáció zenéjét is.
Említésre méltó, hogy a 16. század magyar irodalmának java részét a reformációnak
köszönhetjük, ugyanis ebben az időszakban az énekköltés olyannyira felvirágzott, hogy szinte
minden verset az éneklés céljából költöttek. Azok a prédikátorok, akik felismerték az
evangélium terjesztésének a lehetőségét az ének által, ők maguk is elkezdtek vallásos
46
Magyarországi Református Egyház Énekeskönyvi Bizottsága: Lélekkel és értelemmel. Kálvin Kiadó,
Budapest, 2016. (A továbbiakban: MREÉB: Lélekkel és értelemmel) 7.
47
MREÉB: Lélekkel és értelemmel.2016. 8.
48
MREÉB: Lélekkel és értelemmel. 2016. 9.
49
Csomasz- Tóth: A ref. gyül.-i éneklés.1950. 128.
50
18
énekeket írni. A század énekköltészete fő forrása a Biblia volt,51de ezen kívül az
énekköltészet különböző forrásokból merített, mint pl. a katolikus egyház liturgikus
énekeiből, amelyeket lefordították és sok esetben átdolgozták, ugyanakkor a külföldi
protestáns énekszerzők munkáiból is merítkeztek. Ugyanez érvényes az énekek
dallamvilágára is, hiszen felhasználtak már létező, katolikus dallamokat, külföldi protestáns
dallamokat, de hazai berkekben elterjedt dallamokat is.52
Olyan témákat szólaltatnak meg énekben, mint a bűnvallás, a hit, a hála és a
könyörgés. Természetesen, az anyanyelven történő éneklés megmozgatta a híveket, és egyre
jobban kezdtek bekapcsolódni a gyülekezeti éneklésbe. A Mohács utáni idők miatt, viszont,
kevés nyomtatott anyag maradt fenn, inkább kéziratok formájában olvashatjuk ezeket az
elsődleges énekeket. A legrégebbi kéziratokat tartalmazó kódex a Gyulafehérváron őrzött
Batthyány-kódex.53
A 16. század kiemelkedő protestáns énekköltőink között Szegedi Kis István, Tinódi
Sebestyén, Batizi András, Skaricza Máté, Szegedi Gergely, Balassi Bálint munkáját igen
fontos megemlíteni. Viszont ebben a században teljes énekeskönyvet Méliusz Juhász Péter,
Bornemissza Péter és Huszár Gál biztosítottak. Huszár Gál énekei napjainkban is igen nagy
népszerűségnek örvendenek.
A Zsoltárparafrázisok is fontos szerepet töltenek be úgy a korai magyar protestáns
istentiszteletek liturgiájában, mint napjaink istentiszteleti alkalmain is. Marot Clemence és
Theodore de Béze francia fordításai, illetve a Bourgeois Louis által komponált dallam képezte
Szenczi Molnár Albert zsoltárparafrázisainak alapját. Ezekben szinte teljes mértékben
nyomon követhető a százötven zsoltár gondolatmenete, tartalma. A maguk idejében igen nagy
népszerűségnek örvendek, hiszen a hívek nem csupán a templom falain belül énekelték őket,
hanem a mindennapi életben is.54
Szenczi Molnár Albert magyarra fordított zsoltárparafrázisait 1607-ben a Psalterium
Ungaricum, azaz Magyar Zsoltároskönyv cím alatt a hívek elé bocsájtotta abból a célból,
hogy a csapások által sújtott hazáját, anyaszentegyházát és nem utolsó sorban Istent
szolgálhassa. Nem az volt a célja, hogy elődei énekeit kiszorítsa, hanem munkája által –amit
nagyon rövid idő alatt hozott létre- gazdagítani szerette volna a magyar társadalmat.55 Bár
kezdetben az emberek furcsállták a számukra szokatlan dallamokat, hiszen a magyar fülnek az
eredeti francia dallam idegen volt, a század végére már teljes mértékben teret hódítottak. Ha
51
52
Gönczy Lajos: Egyházi énekeskönyvünk története. Református Szemle. LXXI. évf. 5-6 szám.1978.(A
továbbiakban: Gönczy Lajos:Egyh.-i énekskö. tört.) 430.
53
54
55
19
már Szenczi zsoltárfordításáról beszélünk, akkor feltétlenül beszélnünk kell arról, hogy ezek
napjainkban is hatalmas értéket képviselnek. Az évszázadok folyamán megszületett
énekeskönyvekben a Szenczi-zsoltárok szerepeltek végig, és napjainkban is ezeket énekeljük,
kisebb korrektúrákkal, változtatásokkal. Felmerülhet az a kérdés bennünk, hogy miben áll
egyedisége a fordításoknak? Hogyan létezhet az, hogy helyüket azóta sem tudta más
leváltani? A magyarázatot véleményem szerint Benda Kálmán nagyon világosan
megfogalmazza, mikor azt mondja, hogy „ritkán fordul elő az irodalomban az, hogy a fordító
annyira azonosul az eredeti szöveg mondanivalójával és érzelmi világával, mint Szenczi
Molnár Albert Dávid zsoltáraival.”56 Benda szerint, Szenczi annyira hitelesen tudta belevinni
azt a vallásos világnézetet, amelyet a mindennapi életében ő maga is megélt, hogy az
olvasónak átadta mindezen érzelmeket zsoltárfordításai által úgy, mintha ő lenne az, aki
megéli a zsoltáríró szenvedéseit és örömeit. A hitelesség az, amely pótolhatatlanná tette
Szenczi művét. Az akkori falusi egyszerűségben, és mezővárosokban élő, idegen fennhatóság
alatt lévő magyar emberek hitét, szenvedéseit és nehézségeit fogalmazta meg művészi
szépséggel.
1.6. A magyar református énekeskönyvek

Az erdélyi református énekeskönyvekről a későbbiekben fogok szólni. A 16-18.
században énekeskönyvek áradata indult útjának a magyarlakta földön. 1536-ban Gálszécsi
István Krakkóban nyomtatott énekeskönyve az első református énekeskönyvek közé
sorolható, de csak néhány, pontosabban négy levéltöredék maradt fenn. Amint már korábban
is említettem, Huszár Gál két énekeskönyve óriási sikernek örvendett. Énekeskönyveiben
gregorián eredetű dallamok is fellelhetőek, viszont rengeteg gyülekezeti éneket is
tartalmaznak könyvei: köztük bőven találunk zsoltárokat meg ünnepi énekeket. 1569-ben
megjelenik Szegedi Gergely énekeskönyve Debrecenben, 1590-ben Gönczi Kovács György
énekeskönyve Debrecenben, és 1602-ben Szilvás-Újfalvi Imre: Keresztyéni Énekek
énekeskönyve is Debrecenben lát napvilágot.57 Beszélnünk kell az Öreg Graduálról is, melyet
Keserű Dajka János püspök, Bethlen Gábor idejében elkezdett összeállítani. A másolások
folytán beékelődött hibák kijavításával kezdte el munkáját, melyet utóda, Geleji Katona István
vitt tovább. 1636-ban, I Rákóczi György idejében, az összegyűjtött és kijavított graduálokat
200 példányban kinyomtatta és eljuttatta a nagyobb gyülekezetekhez. Az Öreg Graduál
tartalmát tekintve elmondhatjuk, hogy java részét zsoltárok, himnuszok és antifónák képezték.
56
http://acta.bibl.u-szeged.hu/5400/1/belvedere_kk_007_009-017.pdf (Utolsó letöltés: 2017.11.06)
57
Dobszay László: A magyar egyházzenetörténet forrásai. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Egyházzenei
tanszéke és a Magyar Egyházzenei Társaság, Budapest, 1999 (A továbbiakban Dobszay L.: A magy.
egyházzenetört.forrásai) 49.
20
Inkább szertartási, templomi használatra szánt könyvnek tekinthetjük. Tehát, a 16-17.
századok istentiszteletein használt énekanyag a következőkből tevődött össze: az Öreg
Graduál, Szenczi Molnár Albert zsoltárai, valamint a Melius- Szegedi- Gönczi cantionalék.
Kezdetben leginkább a graduálokat meg cantionalékat használták istentiszteleteken, de az
énekeskönyvek kialakulásának folyamatában nagy segítséget jelentett az a tény, hogy a
zsoltárokat is a gyülekezeti éneklés részévé tették. 58
A 18. század közepétől a református egyház egyrészt arra törekedett, hogy a már
használatban lévő énekeket kottával ellátott kötetekben kiadja, másrészt pedig igyekezett
jobbítani, feljavítani a már meglévő könyveket. E századból származik az 1778-as Debreceni
énekeskönyv, mely a reformáció kora után megszületett dallamok nagy részét magába
foglalta. Továbbá, említésre méltóak a század végén született halottaskönyvek: ilyen az 1778-
as Losontzi István halottaskönyve, valamint 1791-ből származó Debreceni Halottaskönyv. 59
A 19. század a megújulásnak igényével hatott a református egyházzenére. A
hagyományostól való elszakadás azt eredményezte, hogy háttérbe szorultak a jól berögződött
énekek, és helyüket átvették újabb, korszerűbb énekek. 1806-ban megjelent a debreceni
reforménekeskönyv, mely a hagyományos, örökölt, a századok folyamán megszületett
református énekeket mind lecserélték korszerűnek tűnő énekekkel. Később, 1838-ban a
Megújított Énekeskönyvet hozták létre, mely hosszú ideig, közel hét évtizedben volt
használatban. A Seprődi- énekeskönyveket a 20. század három próbaénekeskönyve követte:
1903-ban az első Próbaénekeskönyvet adták ki, mely folyamatos javításoknak,
átgondolásoknak volt kitéve abból a célból, hogy egy zeneileg és tartalmilag igencsak
minőségi énekeskönyvet hozhassanak létre. Így, az első világháború lefolyása alatt született
meg a második próbaénekeskönyv, pontosabban 1916-ban. Ennek az énekeskönyvnek egy
része bele került az 1921-es Debreceni énekeskönyvbe. Ez az út vezetett a harmadik
próbaénekeskönyv létrejöttéhez, mely 1948-ban keletkezett, és ezt tartják a legjelentősebb
próbaénekeskönyvnek, ugyanis ez lett az a kiadás, mely a magyarországi református egyház
hivatalos énekeskönyvévé vált, és napjainkban is ebből énekelnek.60 Dr. Bódiss Tamás és
Kissné Dr. Mogyorósi Pálma e kiadásról a következőket fogalmazták meg hatvan évvel
létrejötte után:
„Ez az énekeskönyv emelte vissza két évszázad múltán a reformáció elfeledett és

elhanyagolt magyar énekkincsének legjavát. Szigorú teológiai, irodalmi és zenei
kritika alá vette a korábbi énekeskönyvek és a 20. század elején megjelent ébredési
énekgyűjtemények (Hozsánna, Halleluja) anyagát, megtartva belőlük az európai
58
Gönczy Lajos:Egyh.-i énekskö. tört. 1978. 433.
59
Dobszay L.: A magy. egyházzenetört.forrásai. 1999. 53.
60
Benkő A.: Mondjatok dics.-t. 2000.49-53.
21
protestantizmus legfontosabb énekeit. Ezzel jelentősen felfrissítette a 19. századra
szövegében és dallamában is igen megszürkült gyülekezeti énekrepertoárt.”61
1.7. Az erdélyi református egyházzene és énekeskönyveink

Erdély sokszínű lakossága miatt az új korszellem, a reformáció nem egységesen
hódított teret, és ennek következtében az akkori fejedelemségnek különböző részein más- más
ütemben és iramban változott úgy az istentisztelet liturgiája, mint zenéje. Az erdélyi magyar
református gyülekezeti éneklés fő bizonyítékaiként szolgálnak az évszázadok során kiadott
énekeskönyvek, de a szájhagyomány útján terjedt énekekről is bizonyságot tesznek
fennmaradt népdalaink. 62
De mikortól is beszélhetünk az erdélyi magyar református egyházról? Erdélyben a
reformáció szelleme néhány évvel később jelent meg, mint Magyarországon, és, mivel
elsősorban a szászok által lakott vidékeken terjedt el, a lutheri reformáció nálunk tovább
tartott, mint Magyarországon. Bár a szászok már 1545-1550 között reformálják a templomot
és a liturgiát, a magyar és székely lakta területeken erre jóval később kerül sor. Kolozsváron a
Kálvin szerinti berendezkedés 1563-ban honosult meg, és Kolozsvár után a többi
vármegyében és a székely székekben is Kálvin János mintájára reformálják a liturgiát, de az
orgonát nagyon sok helyen megőrzik, ilyen pl. Marosvásárhely. 63 Miután 1559-ben,
Kolozsváron magyarul kinyomtattatik a zürichi Ágenda, majd 1570-ben Károlyi Péter kiadja
a teljes mértékben kálvinista szellemű Ágendát, az erdélyi református kultusz sem
különbözött sokban a külföldi református istentisztelettől: a templom belseje egyszerűvé vált,
és az orgonát kiiktatták a templomból. Az énekek terén elmondhatjuk, hogy eleinte a
protestáns elveknek megfelelő módon alakult át a római katolikus énekeskönyv, azaz a
graduál, és ezt használták. Viszont a graduálnak esélye sem volt az egyre inkább erősödő
protestáns énekköltészettel szemben.64
Ha énekeskönyveink történetét vizsgáljuk, megállapíthatjuk azt, hogy az erdélyi
énekeskönyvek születése, alakulása és fejlődése szinte teljes mértékben független volt a
magyarországi énekeskönyvektől. Már a 16. században a kolozsvári nyomdában néhány olyan
énekeskönyv születik meg, mely egyházi anyagot is tartalmaz: ilyen Tinódi Cronicája,
Hoffgreff Énekeskönyve és Heltai Cancionáléja.65 Ezek nem kimondottan népénekeskönyvek,
61
http://www.szre.gportal.hu/portal/szre/upload/770480_1459539912_07005.pdf (Utolsó letöltés: 2017.11.12)
62
Péter Éva: Zsoltáréneklés Erdélyben. Studia Universitatis Babes-Bolyai, Theologia Reformata Transylvanica.
2017/9. (A továbbiakban: Péter Éva: Zsolt. Erdélyben) 46.
63
Pokoly József: Az erdélyi református egyház története. Az egyházi intézmények története, IV. kiadás. Az
Erdélyi Ref. Egyházkerület megbízásából, Budapest, 1905. (A továbbiakban: Pokoly J.: Az erd.ref.egyh.tört.)
237.
64
Pokoly J.: Az erd.ref.egyh.tört.1905. 242.
65
22
viszont találkozunk bennük ószövetségi történetek feldolgozásával, és vallásos témákkal.
Brassóban, 1548-ban Honterus munkássága is elősegítette a protestáns egyházzene fejlődését:
az Odae cum Harmoniis munkája olyan latin metrikus énekeket tartalmaz, melyek közül
néhány magyar vallásos szöveggel bekerült a későbbi népénekeskönyvekbe is.66 A 16. század
egyik kiemelkedő alakja Dévai Bíró Mátyás, akit –nem véletlenül- a „magyar Luthernek” is
neveztek. Sajnos, mindössze csupán egy egyházi éneke maradt fenn, mely egy jelenlegi
énekeskönyvben sincs benne. („Minden embernek illik megtudni”). Ugyanakkor fontos
kiemelnünk Batizi Andrást, Barát Istvánt, Sinka Györgyöt és Dávid Ferencet is, mint jelentős
alakjai a század protestáns énekköltészetének.67
A következő századot az újabb és újabb énekeskönyvek megjelenése jellemzi, de
Huszár Gál énekeskönyve után viszonylag hosszú ideig nem jelent meg más kottával ellátott
református énekeskönyv.
A 18. században a Kolozsváron nyomtatott énekeskönyvek arról tesznek bizonyságot,
hogy a puritanizmus hatására ezekben a zsoltárok foglalták el a központi helyet. 68 Tehát,
amint említettem, e században megjelenik a kottás református énekeskönyvek közül az egyik
legértékesebb, és igen korai énekeskönyv: a Kolozsvári énekeskönyv,1744-ben, mely úgy
összeállítása mind dallamvilága szempontjából egy nagyon jól sikerült kiadás. Mind a 150
zsoltár magyar nyelvre lefordítva a könyv elején kap helyet benne, eredeti francia dallammal.
Ezt az énekeskönyvet nevezzük „impresszumnak”,69 de még két évtizedet sem szolgálhatta a
református gyülekezeteket. Később, 1769-ben, Nagyenyeden megjelent a Nagyenyedi
Halottas Énekeskönyv, és 1777-ben pedig az új Kolozsvári énekeskönyv, mely
nagymértékben szakít az előző kiadásban tanúsított református hagyománnyal,70 és a
Zsoltárok a könyv végére került, ugyanis a zsoltárok szövegben és a dallamban is igen sok
hibát véltek felfedezni, de ebben a kiadásban még érintetlenül megmaradtak ezek.71
Erdélyben az egyházi zeneszerzés csupán a 19. század óta létezik, és e század
nevezetes egyházzeneszerzők között feltétlenül emlékeznünk kell Farkas Ödön, aki számos
egyházi zenemű szerzője. Emlékeznünk kell a Te Deum szerzőjére, Ruzitska Györgyre, és
Borsay Samura, akinek Korálkönyvének harmadik kiadása napjainkban is használatban van.72
A következő századok énekeskönyvei, akárcsak Magyarországon, nálunk is a
66
67
Kis Juhász Vilmos: Erdélyi protestáns énekköltészet a 16-17 században. Református Szemle. C évf. 4 szám.
2007. 782-789.
68
Péter Éva: Zsolt. Erdélyben.2017/9. 48.
69
Pálffy Károly: Gyülekezeti éneklésünk történeti alakulása és jelen helyzete. Református Szemle. LXXIII. évf.
5-6 szám. 1980. (A továbbiakban: Pálffy Károly: Gyül. éneklésünk tört. alak. és a jelen helyzete) 380.
70
71
72
23
megújulásról szóltak. 1837-ben adták ki a Megújított Énekeskönyvet, melyben Erdély a
racionalizmus eszméitől átitatva alkotta meg új, kegyes érzéseket ébresztő énekeit, és teljesen
elfordult a zsoltároktól. Mindössze harmincegy zsoltárt vettek be e kiadásba, mivel arra
hivatkoztak, hogy a magyar ember nem értheti, s emiatt át sem érezheti azokat a zsoltárokat,
melyek a zsidó történelemről szólnak.73
A 20. század első felében az erdélyi református egyház ismét újítani kívánta zenéjét.
Seprődi János, a Kolozsvári Református Kollégium tanára az erdélyi énekeskönyv megújítását
szükségszerűnek találta, ugyanis reménytelennek tűnt várakozni egy egységes magyar
református énekeskönyvre. 1908-ban Erdélyben egy új református énekeskönyvet adtak ki, a
Seprődi énekeskönyvet, melybe új énekeket vett fel, és harminchárom zsoltárt. Az első
világháború bekövetkezte után más énekeskönyvre volt szükség, mivel az 1908-as kiadás
elfogyott. Így 1918-ban Erdélyben az úgynevezett Kis énekeskönyv látott napvilágot, melyben
nem volt kotta, csak énekszövegek, mert a szerkesztők abban reménykedtek, hogy a hívek
ismerik a dallamokat. Az első világháború lecsengéseként bekövetkezett Trianoni tragédia
világossá tette azt, hogy egy egységes református énekeskönyv létrehozatala az elszakadt
magyar területeken igen nehéz feladat lenne. Erdély ennek értelmében arra törekedett, hogy
kiadjon egy saját énekeskönyvet, mely a hívek számára elérhető legyen, ugyanakkor
minőségében megállja a helyét.74
1.8. Az 1923-as Erdélyi Református Énekeskönyv, azaz a „Régi énekeskönyv”

Több, mint húsz esztendővel a jelenlegi református énekeskönyvünk kiadása után is
azzal szembesülünk, hogy Erdély nagyon sok településén a ma már „régi énekeskönyvnek”
nevezett 1923-as énekeskönyvünk olyan mély hatást gyakorolt úgy a hívekre, mint a
lelkipásztorokra is, hogy nagyon sok helyen még használatban vannak azok a dallamok,
szövegek, amelyek ebben az énekeskönyvben találhatóak. Ennek értelmében jogosan tehetjük
fel a kérdést, hogy mi a magyarázata annak, hogy nehéz elengedni az 1923-as énekeskönyvet?
Ha az énekeskönyv történelmi hátterére tekintünk, a konkrét adatok mellett gondolnunk kell
arra is, ahogyan végigkísérte Erdély nehéz időszakaiban lévő református híveit. Kezdve a
világháborúk tragikus, lelket megpróbáló eseményeitől, a kommunizmus nyomaszó
szellemiségéig, el egészen a rendszerváltás utáni fellélegzésig, nem csoda, hogy azok az
énekek, zsoltárok, dallamok és szövegek sokat jelentenek a 21. századi ember számára is,
hiszen nemzedékről – nemzedékre átadatott, lelket öntött belénk a nehéz időszakokban, a
miénk volt.
73
74
24
Az első világháború úgy kulturális, mint társadalmi szempontból nagy változásokat
idézett elő Erdély életében. Ebben a nagy bizonytalanságban, az Erdélyi Református Egyház
szükségét látta annak, hogy a Szentírás mellett egy olyan biztos énekgyűjteményt adhasson
hívei kezébe, amely a mindennapokban megnyugvást, bátorítást nyújt számukra. Azt is
érdemes megemlíteni, hogy az első világháború utáni elszakított magyar református egyházak
közül az erdélyi elsőként adott ki egy új, saját énekeskönyvet.75 Pálffy Károly szerint a 20-as
évek elején még nem formálódott ki a megfelelő teológiai alap ahhoz, hogy tartalmi
szempontból egy minőségében értékesebb énekeskönyvet állítsanak össze. A hitvallások
szempontjából a bizonytalanság uralkodott, és az istentiszteleti rend sem volt szabályszerűen
megalapozva. A háború által sújtott gyülekezetek az éneklésben nem igazán vettek részt,
hiszen csupán a bevonuláskor meg kimenetelkor hangzott el az énekszó. Az akkori püspök
ajkáról elhangzó kijelentés rendkívül meghatározó volt az elkövetkező évtizedek teológiai
gondolkodására nézve: „Vissza Krisztushoz!” A túlzott racionalizmus közepette a lélek
késztetésére egy újabb reformhullám veszi kezdetét: újra felfedezik a hitvallást, katekétikai és
liturgikai reform mellett az igehirdetés valamint a gyülekezeti éneklés reformjára is
törekedtek.76 Ilyen körülmények között született meg egy új énekeskönyv szükségességének
felismerése. Az énekeskönyv előszavában Nagy Károly erdélyi református püspök igen
meghatóan fogalmazza meg az énekeskönyv létrejöttének fő célját:
„Jól érezzük, milyen nagy szüksége van magyar református népünknek e nehéz
időkben az énekre és az abban rejlő vigasztalásra. (…) Vigyázzatok! – Kedves híveim,
amely népnek ajkán elnémul az ének, az halálra van ítélve. (…) Az elnémult ajkak
előfutárai az elnémult harangoknak! Azért meg kell zendíteni dicséreteinket és
zsoltárainkat minden ajkon, -ha élni akarunk,- templomban, iskolában és
családjainkban.”77
Bár felmerült annak a lehetősége, hogy nálunk is bevezessék az 1921-ben kiadott

Debreceni Énekeskönyvet, amint ezt a Királyhágómelléki Egyházkerület tette, viszont ez
mégsem történt meg. Mivel több tényező is arra mutatott, hogy nem kellene a Debreceni
énekeskönyvet átvenni, 1923-ban, Erdélyben összeállt az új énekeskönyv létrehozása céljából
a következő tagokból felépülő szerkesztőbizottság: az Erdélyi Református Egyházkerület
akkori püspöke, Nagy Károly volt a bizottság elnöke, Imre Lajos, Makkai Sándor, Nagy Gerő
teológiai tanárok, Sófalvy Károly, széki esperes és Nagy Kálmán, kolozsvári kántortanító.78
75
Péter Éva: Református gyülekezeti énekek az erdélyi írott és szájhagyományos forrásokban. Egyetemi jegyzet.
Kolozsvári Egyetemi Kiadó, Kolozsvár, 2008. (A továbbiakban: Péter Éva: Ref. gyül. énekek az erd. írott és
szájhagy. forr.-ban) 44.
76
Pálffy Károly: Gyül. éneklésünk tört. alak. és a jelen helyzete. 1980. 383.
77
Nagy Károly: Előszó. Egyházi Énekeskönyv az Erdélyi Ref. Egyházkerület használatára. Kolozsvár, 1923.
78
25
Létrejött az új Erdélyi református énekeskönyv, melybe Veress Gábor állítása szerint, csupán
a zsinat által elfogadott énekek kerültek bele. Egyedül a zsinat határozza meg az egyház
tanait, így énekeit is, hiszen ezen az egyházi tanokra épülnek. Az előszava utal az 1908-as
énekeskönyvünkre, melynek énekeit átvette az 1923-as is. Történeti hitelességgel rendelkező
énekek kerültek be tehát ebbe az énekeskönyve is. Új énekeket csupán a függelékében
fedezhetünk fel, szám szerint 33 éneket, melyeknek külön rendeltetésére is felhívja a
figyelmet a szerkesztői bizottság. Ezeknek a történelmi hitelessége bizonytalan volt. Az új
énekeknek vasárnapi iskolák, vallásos összejövetelek vagy családi alkalmak számára íródtak.
Veress Gábor azt is megjegyzi, hogy talán pontosítani kellett volna azt is, hogy a függelékben,
azaz a X. fejezetben szereplő énekek, nem alkalmasak templomi használatra, ugyanis
„túlbuzgó énekvezetők figyelmen kívül hagyva a rendelkezést, rendes istentisztelet keretében
is használatba vettek egy párt, még pedig a tempó jelzés előírása szerint élénken, vagyis tánc-
ritmusra. (…) a vallásos hymnusz komoly magasztosságán túli élénken nem templomi, és nem
tömegéneklésre van kitalálva s az ilyet intse le a lelkész.”79 Később visszatérek a függelékben
szereplő énekekre, és összehasonlítom őket napjaink énekeskönyvében szereplő énekeivel.
Ha a korábbi énekeskönyvre
alapozta a szerkesztői bizottság az 1923-as kiadást, akkor jogosan tehetjük fel a következő
kérdést: miben változott ezen újabb kiadást az 1908-as énekeskönyvhöz képest? Egy
alaposabb vizsgálat után, de az előszó szerint is megállapíthatjuk, hogy az énekeskönyv
szerkezetében és felépítésében kell keresni a változásokat. Ugyanakkor az énekszövegeknél is
némi változást fedezhetünk fel, viszont ezeket csupán a ritmus és rím kedvéért hajtották
végre.
Tartalmát tekintve tíz fejezetre oszlik fel az énekeskönyv: kezdő és záró énekek,
vasárnapi, köznapi, bűnbánati, ünnepi, úrvacsorai, alkalmi, temetési énekek, zsoltárok,
hitvalló és lelki énekek. Szám szerint 288 éneket foglal magába. A fejezetek tartalmi
szempontból logikusan követik egymást, rámutatva az istentiszteletre (bűnbánat-feloldozás-
hálaadás), és beosztását tekintve is arányosnak mondható, viszont a mai ember számára
kérdés marad az, hogy a zsoltárok miért szorultak ennyire a háttérbe, úgy az előző
énekeskönyvek, mint az 1923-ast esetében is? Míg az előbbi énekeskönyvben a dicséretek
előtt helyezkedtek el a zsoltárok, az 1923-as énekeskönyvben a dicséretek után, azaz a IX.,
utolsó előtti fejezetben találjuk a zsoltárokat, mindössze negyvenet, de ezeknek is a versszakai
hiányosan kerültek be, hiszen több mint felét elhagyták a versszakoknak. Péter Éva szerint a
szerkesztők néhány zsoltárt megmódosítottak, átdolgoztak, sőt, Szenczi eredeti szövegeihez is
hozzányúltak, de ezeknek dallamát valamint ütembeosztását a Seprődi által szerkesztett
79
Veress Gábor: Énekeskönyvünk. Református Szemle, XVII. évf. 15 szám. 1924. 115.
26
80
énekeskönyv szerint vették át. 1970-ben Imre Lajos is felteszi azt a kérdést, amelyet
korábban már: miért nem került be az összes zsoltár a maga teljességében az énekeskönyve?
A professzor ezzel kapcsolatosan úgy érvel, hogy nem jelent gondot az egyes versszakok
kihagyása abban az esetben, ha ez nincs kárára a zsoltár gondolatmenetének. A hosszú
szövegek egyrészt nehezen énekelhetőnek bizonyultak, másrészt Imre Lajos szerint gyakran
egyhangú ismétlésekbe torkolltak. Viszont elismeri azt is, hogy az 1923-as énekeskönyv
zsoltárai esetében vannak olyanok, amelyeknek tartalmi egysége csorbítást szenvedett. Ez
elmondható a 32., a 36., 65. zsoltárok esetében. Végül a professzor megállapítja, hogy „az
énekeskönyvbe felvett zsoltárok száma nagyon kevés.”81
A dicséreteket megvizsgálva, megállapíthatjuk, hogy szöveg szempontjából különböző
teológiai nézetek keverednek az énekekben. Vannak egészen racionalista, de ortodox
szellemiségű énekek is benne. Imre Lajos szerint ez a racionalizmus „kegyes racionalizmus”.
82
Olyan témákkal találkozunk, mint Isten gondviselése, Istennek a mindennapi életben
megnyilvánuló munkája, az emberi erények, Isten hatalma és bölcsessége, Jézus Krisztus
értünk való közbenjárása. Ugyanez mondható el az alkalmi énekekről is. A temetési énekek
külön kategóriát alkotnak. Kevés köztük a hitvallásos ének, hiszen ezeket inkább kántorok
írták, akik nem igazán rendelkeztek megfelelő teológiai képzéssel. Legnyomósabb része
ezeknek az énekeknek régebbi kántorkönyvekből származik.83
A X. fejezetben lévő, függelékként szereplő lelki énekek pietista hatásról tanúskodnak.
Személyes hangvételük abban nyilvánul meg, hogy egyes szám, első személyben íródtak, ami
napjainkban már egy természetes dolognak tűnik, hiszen új énekeskönyvünkben az „én”
megközelítés egy megszokott jelenség az egyházi éneklésben, viszont az elmúlt évszázad első
éveiben ez túlzott személyeskedésnek volt nézve. Ezért, amint korábban már említettem, a
szerkesztők meghagyták, hogy nem templomi használatra valók ezek az énekek. Sok ilyen
szép éneket átírtak többes számba, hiszen úgy vélték, hogy csak ezek szolgálhatják
megfelelőképpen a közösségi éneklést. Példa erre jó pár Losontzy ének: 43 ének „Oh, Jézus
én idvességem”-ből „mi idvességünk” lett.84 Imre Lajos jogosan állapítja meg azt, hogy
csupán merevséget és ridegséget érnek el azáltal, hogy a személyes jelleget teljes mértékben
ki akarják irtani az éneklésből, és istentiszteletből.
Bár sok hiányosságát fel lehetne sorolni az 1923-as énekeskönyvünknek, Péter Éva
megállapítja azt, amit a mindennapok realitása tükröz: „Bár sok bírálat érte e könyvet,
80
81
Imre Lajos: Énekeskönyvünk elemzése. Református szemle. LXIII évf. 1 szám. 1970. (A továbbiakban: Imre
Lajos: Énekesk. elemzése) 14-15.
82
Imre Lajos: Énekesk. elemzése. 1970. 16.
83
84
27
Erdélyben a mai napig használatban van. Úgy tapasztaljuk, hogy az egyházzenészek által
sokszor bírált kiadást negatívumai ellenére is szeretik a gyülekezetek.”85 A különböző
romboló hatások által sújtott erdélyi református gyülekezeteken belül építő jellegű hatást
gyakorolt. Miután a X. fejezetben lévő énekek is egyre használtabbá váltak, úgy különböző
gyülekezeti alkalmakon, mint az istentiszteleteken is, az igeszerűség és a Szentírás utáni igény
egyre inkább erősödött.
Az 1923-as Kolozsvári Református Énekeskönyv évtizedeken át végigkísérte az
erdélyi református hívek életét, és több kiadást is megért. Második kiadása 1926-ban jelent
meg, továbbá beszélhetünk az 1938-as kiadásról, amely egy kotta nélkül jelent meg, valamint
az 1939-es kiadásról, és a második világháború utáni kiadásokról is. Ezeknek előszavát a
mindenkori püspök írta meg.86 Fontosnak tartom megemlíteni azt, hogy az énekeskönyv
énekeinek elemzésével Imre Lajos részletesen foglalkozott. 1974-1980 között a Református
Szemle, folytatásokban kiadta a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet gyakorlati teológia
tanszékének egykori professzora által megfogalmazott részletes elemzését az énekeknek.
Ugyanakkor arra is kitért, hogy egy megújítás esetén mire lenne érdemes figyelni. A
professzor szerint igen fontos, hogy az ének úgy teológiailag, mint hitvallás szempontból
helytálló legyen, valamint művészi értékkel is rendelkezzen. Imre Lajos talán előre látta, hogy
egy új énekeskönyv hamarosan átveszi a helyét a réginek.
1.9. Az 1996-os Magyar Református Énekeskönyv, avagy az „Új énekeskönyv”

Jelenlegi énekeskönyvünk bemutatását a legmegfelelőbb módon a Dr. Csiha Kálmán
püspök úr által megfogalmazott előszó néhány mondatával kezdhetjük:
„Egyházunk népe a történelem viharaiban több mint negyven országba szóratott szét,
azonban belső, lelki egysége megmaradt. Ennek az egységnek látható jele a Magyar
Református Énekeskönyv és a benne függelékként található új, közös vasárnap
délelőtti istentiszteleti rendtartás.”87
Az egységesítés, az elszakadt részek eggyé kovácsolása volt a fő cél. Amint azt már
korábban is láttuk, egy egyetemes magyar református énekeskönyv létrehozása már rég
foglalkoztatta úgy az egyházi vezetőket, mint a híveket is, hiszen az egységnek egyik
nagyszerű kifejezője lehet az, amikor testvérek együtt énekelhetik a hitükről szóló énekeket,
ugyanazzal a dallammal és szöveggel. Az 1948-as Próbaénekeskönyv is egy ilyen jellegű
85
Péter Éva: Ref. gyül. énekek az erd. írott és szájhagy. forr.-ban. 2008. 45.
86
87
Csiha Kálmán: Előszó. Magyar Református Énekeskönyv. Kiadja az Erdélyi Ref. Egyházkerület, Kolozsvár,
1999. 3.
28
próbálkozás volt, viszont nem járt sikerrel.88 Ennek értelmében a Magyar Református
Egyházak tanácskozó zsinatot tartottak 1995-ben, és a zsinat tagjai megegyeztek abban, hogy
a 150 zsoltárt felveszik a leendő új énekeskönyvbe. Ugyanakkor azt is meghagyták, hogy
minden régió gyűjtse össze azokat az énekeket, régieket, de újakat is, melyekről szeretnék,
hogy belekerüljenek az énekeskönyvbe. Az énekeskönyvben olvashatjuk a Himnológiai
Bizottság ajánlását, mely a következőképpen nyilatkozik:
„Az egyetemes magyar református énekeskönyv valamennyi magyar egyháztest

énekeskönyvére épül. Tudjuk: minden tagegyháznak vannak kedves énekei, s így
egymás kincsei által mindnyájan gazdagabbak leszünk. Ebben az énekeskönyvben
(…) a jól bevált gazdag énekkincs [található]. (…) néhány ének esetében úgy látjuk,
hogy olyan erős a hagyományokhoz való ragaszkodás, hogy indokolttá teszi egyes
dallamok két, esetleg három változatban való közlését. Így mindenki a hozzá
legközelebb álló, megszokott formát énekelheti.”89
Az Erdélyi egyházkerületből a következő egyházmegyék küldték be javaslataikat:

görgényi, hunyadi, dési, kézdi-orbai, küküllői, kolozsvár-külső, marosi, maros-mezőségi,
nagyenyedi, székelyudvarhelyi és sepsi. Mivel megközelítőleg 6000 énekből kellett
válogatnia a zenei bizottságnak, Máté János, a Károli Gáspár Református Egyetem
zenetanára, mint a bizottság elnöke, összeállította az általa javasolt énekek listáját. Ez a
javaslat, kisebb módosításokkal, képezte az énekeskönyv tartalmát. Természetesen olyan
énekeket igyekeztek kiválogatni, melyek teológiailag, nyelvileg és zeneileg is megfelelőnek
bizonyultak.90 Bár a munka elején egy könnyű feladatnak ígérkezett a könyv összeállítása, a
bizottság hamarosan rájött arra, hogy egy nehéz munka előtt áll: egységesíteni közös nevezőre
jutni sosem volt egyszerű.91 1996-ban, a III. Magyar Református Világtalálkozóra,
kompromisszumok árán elkészült az új énekeskönyv, azaz a Magyar Református
Énekeskönyv, melyet véleményem szerint nem véletlenül neveztek el így, ugyanis a neve is
az egységesítő szándékot fejezi ki. Magyar, tehát nem magyarországi, erdélyi, kárpátaljai
vagy délvidéki. Magyar reformátusok számára készült, nincs helyhez kötve.
Bár az egyházi vezetők és az egyházzenei bizottság igen nagy szükségét érezte annak,
hogy legyen egy egységes, közös énekeskönyv, Magyarország mégsem vezette be az 1996-
ban kiadott énekeskönyvet, hanem maradt az 1948-as énekeskönyvnél. Szakértők szerint az
1948-ban, Csomasz Tóth Kálmán által szerkesztett énekeskönyv minőségét és teológiai
88
Péterné Sógor Éva: Az új énekeskönyv. Református Szemle. XCVI évf. 5 szám. 2003. (A továbbiakban:
Péterné S. Éva: Az új énekesk.) 459.
89
Máté János: A Himnológiai Bizottság ajánlása. Magyar Református Énekeskönyv. Kiadja az Erdélyi Ref.
Egyházkerület, Kolozsvár, 1999.
90
91
http://etdk.adatbank.transindex.ro/pdf/zen_zih.pdf (Utolsó letöltés: 2017.10.25)
29
tartalmát tekintve értékesebb az új énekeskönyvnél, ezért is maradt el ennek a bevezetése
azokon a helyeken, ahol a ’48-asból énekel a gyülekezet.92 A Magyar Egyházzene című
folyóirat IV évf. 1996/97 2 számában olvashatunk a MRÉ értékeléséről. Eszerint, az
énekeskönyvet nem előzte meg egy megfelelő teológiai tudományos tisztázódás. Ugyanakkor,
az énekeskönyv tükrözi a „közkedvelést, s egyházi állapotot, a kívánságlistákat”. Az értékelés
szerint, erről a szintről egy biblikusabb és tartalmasabb irányba kell továbblépni. A cikk
pozitív vonásként kiemeli azt a tényt, hogy értékes énekekkel gazdagodtunk, és az
énekeskönyvet azoknak az egyházaknak ajánlja, amelyek megrekedtek az első világháborús
egyházzenei és istentiszteleti viszonylatoknál.93 A Magyar Református Egyházak Tanácskozó
Zsinata az énekeskönyv bevezetését csak ajánlotta, de nem kötelezte. Azoknak az
egyháztesteknek ajánlották, amelyeknél előrelépést jelentett volna az új énekeskönyv.94
Erdélyben és Kárpátalján nagyon fontosnak tartották az új énekeskönyv bevezetését,
hiszen már a 18. század óta, a zsoltárok most szerepelnek újból teljes egészében az
énekeskönyvben, ráadásul annak a legelső fejezetében, hiszen a bizottság úgy vélte, hogy az
új énekeskönyv alapját a 150 zsoltár kell, hogy képezze.95 A kérdőívek kiértékelése során
kiderül, hogy Maros megyében a zsoltárok közül melyeket használják a gyülekezetek.
Ugyanakkor, sok új énekkel gazdagodott énekrepertoárunk, melyek talán élethűebben
tükrözik a posztmodern ember életét, gondolatait, érzéseit. Miért van mégis az, hogy olyan
nehezen, évtizedek elteltével sem bírnak erdélyi gyülekezeteink megválni a régi énekeskönyv
dallamaitól, szövegeitől?
Megfigyelhetjük, hogy nagyon kevés idő alatt állították össze az énekeskönyvet. Míg a
korábbi kiadások évtizedeken át érlelődtek, a Magyar Református Énekeskönyv mindössze
egy év alatt készen volt, hiszen 1995-ben ült össze a bizottság, és a következő évben, 1996.
június 6-án az énekeskönyv már végső formájában szerepelt. Benkő András szerint e rövid
idő magyarázhatja az egyes hiányosságokat. Az énekeket tekintve, a bizottság fő célja az volt,
hogy előremozdítsák a ritmikusabb éneklést, valamint a gyülekezeti éneklési tempón
javítsanak, ezért az 1923-as énekeskönyvben meglévő énekek közül a legtöbbnek a ritmusát
megváltoztatták, mozgalmasabbá tették azt. A bizottság felkutatta a 16. századtól létező
énekeskönyvek anyagát is, és úgy választotta össze az énekeskönyvtartalmát, hogy a
különböző korszakok kimagasló értékű énekei benne legyenek. Így bekerültek olyan
reformáció előtti, gregorián énekek is, amelyek nem tértek el hitünktől. Példaként
92
Péterné S. Éva: Az új énekesk. 2003. 459.
93
Fekete Csaba: A Magyar Református Énekeskönyv ’96 értékelése. Magyar Egyházzene. Kiadja a Magyar
Egyházzenei Társaság. IV. évf. 2 szám. 1996/1997. 246.
94
MRETZS: Közös állásfoglalás az 1996-os református énekeskönyv használatáról. Magyar Egyházzene. Kiadja
a Magyar Egyházzenei Társaság. V. évf. 4 szám. 1997/1998. 448.
95
Péter Éva: Ref. gyül. énekek az erd. írott és szájhagy. forr.-ban. 2008. 46.
30
felsorolhatjuk 215, 252, 369 számú énekeinket. Ugyanakkor felfigyelhetünk arra, hogy az
előbbi énekeskönyvektől eltérően, bekerültek kánonok is az 1996-os kiadásba. Lapjait
református egyházi szimbólumokkal valamint a magyar területeken létező, templomokat
ábrázoló rajzokkal díszítették, és nagy formátumban jelent meg először. Az énekeskönyv
utolsó lapjai az akkor megjelenő új vasárnap és ünnepnap délelőtti istentisztelet liturgiáját
tartalmazták. Hamarosan érkeztek a visszajelzések, hogy egy méretében kisebb formátumú
énekeskönyvre lenne szükség, amit könnyebben lehet hordozni, és erre rövid időn belül
érkezett is a megoldás, ugyanis 1999-ben, a nagy formátum mellett, kiadták Kolozsváron a
Magyar Református Énekeskönyvet kis formátum is, viszont ebbe a rajzok, meg a különböző
díszítőelemek már nem kerültek be. Míg a nagy formátumú énekeskönyvben minden éneket
kottával láttak el, a kis formátumú énekeskönyvben az azonos dallammal rendelkező énekek
esetében csak az egyik éneknél tűntették fel az ének kottáját.96
Az új énekeskönyv bevezetése Erdélyben 1997-ben kötelezővé vált az 1997. április
11-én tartott Romániai Református Egyház zsinati határozata szerint, így a régi
énekeskönyvet nyugdíjba kellett küldeni. A dallamokat Benkő András ellenőrizte, és a
szöveget Hatházy Ferenc gondozta.97 Nem volt könnyű feladat új énekeket bemutatni a
gyülekezeteknek, erre a kérdőívekben részletesebben kitérek. Érdekességként megemlíteném,
hogy a technológia vívmányainak köszönhetően, a következő internetes oldalról telefonos
applikáció formájában is letölthető a Magyar Református Énekeskönyv:
https://play.google.com/store/apps/details?id=enekeskonyv.mare&hl=hu98. Az oldal szerint
ma már több mint 5000 felhasználója van az applikációnak.
Fontos a Magyar Református Énekeskönyv tartalmát is megvizsgálnunk, viszont egy
részletes tartalmi ismertetőre kitérek a dolgozatnak abban a fejezetében, amelyben tartalmi
szempontból összehasonlítom a jelenlegi énekeskönyvünket az 1923-as református
énekeskönyvvel.
Az énekek két nagy kategóriába oszthatók fel: az egyik kategóriát képezik a zsoltárok,
a másodikat pedig a dicséretek. A zsoltárokról szólnék először, ugyanis az énekeskönyv első
egységét képezik. Amint már említettem, mind a 150 zsoltár maradéktalanul helyet kapott az
1996-os kiadásban. Teljes szöveggel és a hozzájuk tartozó dallammal, mely lehet gregorián
vagy világi eredetű is, eredeti formájukban kerültek be a könyvbe. Viszont szükség volt enyhe
módosításokra, ugyanis az eredeti dallamok nem voltak ütemekbe helyezve, még Szenczi
szövegei sem veszik figyelembe az ütemet és ritmust, de a magyar nyelvet beszélő
96
Benkő A.: Mondjatok dics.-t. 2000.63.
97
Magyar Református Énekeskönyv. Kiadja az EREK, Kolozsvár, 2008.
98
https://play.google.com/store/apps/details?id=enekeskonyv.mare&hl=hu/ (Utolsó letöltés: 2018.02.15)
31
gyülekezetek a maguk nyelvének kiejtése és hangzása szerint úgy alakították ezeket az
énekeket, hogy magyarosan énekelhessék őket, így hosszú, egyenletes hangokat énekeltek.
Kevés zsoltár kivételével a zsoltárokat igen nehéz énekelni, hiszen nagy ugrásokkal
találkozunk, a dallamirány gyakran váltakozik, sőt, ritkán fordul elő az, hogy a dallamokban
sorok refrénszerűen ismétlődjenek. Mindezek ellenére megvan a méltóságuk, és a kellő
komolysággal kell énekelni őket. Véleményem szerint megéri megismerni mind a 150-et. 99
A dicséretek több részre oszthatók: vannak kezdő és záró énekek, ünnepi énekek, a
sákramentumok kiszolgáltatása alkalmára írott énekek, az egyházi és az emberi élet
eseményeihez kötött énekek, napszakokhoz kötött énekek, bűnbánati énekek, temetési énekek,
és a keresztyén élet momentumait feldolgozó énekek. Az énekeskönyv külön fejezetbe
foglalja azokat az énekeket, amelyeket bibliaórákon, vasárnapi iskolai és családi alkalmakon
kell énekelni. Számokra lebontva, az énekeskönyv tartalma a következőképpen néz ki: 19
kezdő ének, 8 záró ének; következnek az ünnepi énekek: 15 adventi, 20 karácsonyi, 1 óévi, 5
újévi, 4 virágvasárnapi, 16 nagypénteki, 2 nagyszombati, 13 húsvéti, 3 mennybemeneteli, 12
pünkösdi, 2 reformáció ünnepi ének; a sákramentumok kiszolgáltatása alkalmából a
keresztelőnek 2 énekkel örvendhetünk, és az úrvacsora kiszolgáltatásakor 11 énekkel
adhatunk hálát; énekeskönyvünkben találunk 3 konfirmációi éneket, 1 egyházi tisztviselők
választásakor énekelt éneket, 2 tanévkezdési éneket, 1 tanévzárásit, 1 aratási éneket, 9 reggeli
valamint 13 esti éneket; 18 bűnbánati ének van, 15 ének, amely az életről, halálról és az örök
életről szól; 4 temetési ének, 20 könyörgés, 29 Istent dicsőítő ének, 25 megváltásról szóló
ének, 4 énekünk szól a gondviselésről, 20 szól az Istenbe vetett bizodalomról, 20 hálaadó
énekünk van, 23 ének, amely a keresztyén életről szól, és 16 kánont találhatunk.100 Azaz,
összesen 504 ének. A dicséretek úgy lettek összeválogatva, hogy a különböző zenei
korszakok kiváló értékű dallamai benne legyenek a könyvben. Egyházzenészek szerint
néhány gregorián stílusú himnuszdallammal találkozhatunk az új énekeskönyvben, ilyenek pl.
a 185, 189, 217, 252, 395 számú énekeink.101 A reformáció korából származó énekek közül is
néhány szerepel a mai énekeskönyvünkben, melyek a középkori egyház stílusjegyeit
hordozzák. Ilyen pl. a 152, 248, 410 számú énekek. A lutheri, 16. századi korálokról is
mindenképp beszélni kell, ugyanis némely ezek közül református szöveget kapott, és
énekeskönyvünkbe került. A 325. halottas ének, 218, 278, 337 énekek. Az ellenreformáció
kora is lenyomta pecsétjét éneklésünkre, és ezen örökségről bizonyságot tesznek a 202, 320,
222 és 353 sz. énekeink. Kései barokk stílussal találkozunk a következő énekek esetében,
99
Péterné S. Éva: Az új énekesk.2003. 461.
100
Magyar Református Énekeskönyv. Kiadja az EREK, Kolozsvár, 2008.
101
Péterné S. Éva: Az új énekesk.2003. 462.
32
melyeknek szövegére a pietizmus nagy hatással volt: 156, 386, 424 stb. A 19-20. század
magyar református éneklésébe is kezdtek beáramlani a nyugat felől érkező, divatosnak
számító dallamok. Így kerültek be énekeskönyvünkbe a német, angol, skandináv, sőt, még az
amerikai dallamok is. Ezeknek a szövege leginkább az egyénre és annak a hitvilágára
összpontosít, nem pedig a közösségre, gyülekezetre.102 A tapasztaltak szerint ezek az énekek
nagy népszerűségnek örvendenek. Bár Csomasz Tóth Kálmán ezek közül csak nagyon
keveset vett fel az 1948-as énekeskönyvbe, azzal érvelvén, hogy a külföldről beáramló
ébredés szubjektív mivolta felülkerekedik az objektivitáson. Csomasz szerint a magyar
egyházban is jelen van az ébredés, viszont figyelemmel kell követni, hogy ez a történés ne
csak bizonyos egyéneket, hanem az egész egyházat áthassa, ezért nem kell belevinni az
éneklésbe az idegen elemeket.103 Az új énekeskönyvbe igen sok külföldről érkező, az ébredési
mozgalom eredményeként születő dallam került be. Hetven év távlatából, 2018-ban, újból
azzal szembesülünk, hogy újabb és újabb külföldi, mindenféle keresztyén vallás
énekvilágából származó, dogmatikai és hitvallási szempontból nem minden esetben megfelelő
énekek lepik el Erdélyt és református közösségeinket. Erre megoldást kellene találni.
Összességében, a Magyar Református Énekeskönyv nagy előrelépés volt az erdélyi
református gyülekezeti éneklésre nézve, hiszen tartalmát tekintve jóval gazdagabb, mint a
korábbi énekeskönyvünk, visszahozott sok olyan éneket, amely kimaradt a századok során
énekeskönyveinkből, viszont hosszú időre volt szükség, amíg a gyülekezetek sajátjuknak
érezhették, és a folyamat még mindig tart.
1.10. Készülőben egy újabb énekeskönyv?

2009-ben a Magyarországi Református Egyház Zsinata azt a határozatot hozta, hogy
az 1948-as énekeskönyvet újítani kell, és a következő évben meg is alakult az Énekeskönyvi
bizottság, melyhez csatlakoztak a Generális Konvent tagegyházainak képviselői abban a
reményben, hogy az új énekeskönyv nem csupán Magyarországnak, hanem az
összmagyarságnak készül. 2015-ben kialakult a Generális Konvent Liturgikai és Himnológiai
Bizottsága.104 Bódiss Tamás, a Liturgikai és Himnológiai Bizottság titkára az énekeskönyv
újításáról a következőképpen nyilatkozik:„Az énekeskönyvet elsősorban azért kell megújítani,
hogy segítse a gyülekezeti éneklést. A cél, hogy többet és jobban énekeljünk." 105 A bizottság
két előkészítő füzetet adott ki, melyekben a gyülekezetek, lelkipásztorok és kántorok
áttekintést nyerhetnek az eddigi munkáról és eredményekről, és megfogalmazhassák
102
Péterné S. Éva: Az új énekesk.2003. 463- 466.
103
Csomasz- Tóth: A ref. gyül.-i éneklés. 1950. 328-329.
104
MREÉB: Lélekkel és értelemmel.2016. 8.
105
http://www.parokia.hu/v/lelekkel-es-ertelemmel/ (Utolsó letöltés: 2018.03.01)
33
véleményüket, javaslataikat ezzel kapcsolatosan. Az új énekeskönyv összeállítói megadják a
lehetőséget arra, hogy a gyülekezetek véleményeket és meglátásokat fogalmazzanak meg, és a
bizottság a beérkezett javaslatokat figyelembe véve alakítja, majd véglegesíti az új
énekeskönyvet. Így, előkészítő füzetként 2016-ban megjelent a Lélekkel és értelemmel, mely
részletesen tájékoztat arról, hogy miért is szükséges az énekeskönyv megújítása, beszél az
énekeskönyv helyéről az egyházi és a mindennapi életben, és annak megújulási
lehetőségekről. Példatára 26 éneket tartalmaz, és a függelékében olvashatunk az énekeskönyv
és a liturgia kapcsolatáról, az istentisztelet és az éneklés viszonyáról, valamint az egyházi
évről. A bizottság tagjai a füzetben úgy nyilatkoznak, hogy az új énekeskönyv fő célkitűzése
az, hogy a magyar református több évszázados énekkincsét megtartsák, ugyanakkor olyan
énekeket is magába foglaljon a könyv, melyek számba veszik a jelenlegi társadalmi helyzetet,
azaz olyannyira aktuálisak, hogy nap mint nap, az egyéni hitéletben is énekelhessék őket a
hívek. „Az istentisztelettől a mindennapi életig.”- ezt olvashatjuk a Lélekkel és értelemmel
első kiadásában.106 2018-ban, Budapesten megjelent a füzet második kiadása is, amely már 92
éneket tartalmaz, és megfigyeltem, hogy van közöttük olyan, amit ifjúsági énekként ismerek.
Pl. A Szívből köszönöm, Uram és a Hálát adok, Uram, az életért című dalok. Van egy külön
fejezete is ennek az énekeskönyvnek, mely csak ifjúsági dalokat tartalmaz „Ifjú egyház”
címszó alatt. A 2018-as füzetben azt olvashatjuk, hogy az új énekeskönyv egyik fő alapelve a
használhatóság, úgy a dallam, mint szöveg szempontjából; az új énekek ne legyenek
túlsúlyban; a magyar egyházzenei örökség becsben tartása; ökumenére való törekvés közös
énekek által; az európai és világkeresztyénség legfontosabb énekeinek felvétele.107
Az előkészítő füzetek Erdélyben nincsenek használatban, viszonyt kérdés marad, hogy
az új énekeskönyv majd Erdélyben is kötelezővé válik, vagy sem? A bizottság célja a leírtak
szerint az, hogy egy egységes magyar énekeskönyvet adjon ki, de ez a kezdeményezés húsz
esztendővel ezelőtt sem járt sikerrel, hiszen Erdélyben és Kárpátalján vezették be az 1996-os
énekeskönyvet, és Magyarországon maradtak az 1948-as kiadásnál. Fel van-e készülve az
erdélyi reformátusság egy újabb változásra, mire végre megbarátkoztunk és megszerettük az
1996-os énekeskönyvet? Kiderül majd.
Összegzés
Összegzésképpen, vázoljuk fel röviden azt az utat, mely napjaink gyülekezeti

énekléséhez és énekeskönyvünk létrejöttéhez vezetett. Láttuk azt, hogy a zene a Szentírásban
106
MREÉB: Lélekkel és értelemmel.2016. 10-11.
Lélekkel és értelemmel II. Előkészítette a GK Liturgikai és Himnológiai Bizottsága. Kiadja a MRE Zsinati
107
Hivatala, Budapest, 2018.

34
is igen lényeges szereppel bírt, ugyanis az éneklés és a zene Istentől érkező ajándékként az
Isten dicsőítésének része volt. Az egyházzene a keresztyénség kialakulásával együtt alakult és
fejlődött, és a reformáció koráig a gyülekezeti éneklés lassan a háttérbe szorult, hiszen a
szakértők által végzett templomi éneklés azt eredményezte, hogy a hívektől elvétetett a
templomban történő együtténeklésnek az öröme. Luther Márton adta ezt vissza a laikusoknak.
A reformációval együtt a gyülekezeti éneklés is feléledt, és felütötte a fejét a gyülekezeti
énekeskönyv utáni igény. Magyar nyelvterületre, sőt, hozzánk, Erdélybe is gyorsan eljutott a
reformációnak újító szelleme, s ezzel együtt az új énekek utáni vágyakozás. A 16. század
végétől már beszélhetünk magyar református énekeskönyvekről, amelyeknek az eredménye
napjaink énekeskönyve. Az egységesítés céljából született, az 1923-as énekeskönyvet leváltó
Magyar Református Énekeskönyv tartalmazza jelenlegi református énekeinknek
gyűjteményét, és láthattuk, hogy egy hosszú, évszázadokon át tartó folyamat eredményeként
született meg. Bár nem volt könnyű feladat leváltani az 1923-as énekeskönyvet, 1997 után ez
megtörtént, és azóta a MRE az erdélyi református gyülekezeteknek a hivatalos énekeskönyve.
35
2. Az 1923-as és az 1996-os énekeskönyvek összehasonlítása
Mivel az előbbi fejezetben részletesen bemutattam az összehasonlításra kerülő két

énekeskönyvnek a keletkezési, történelmi hátterét, ezért erre ismét nem térek ki. Ebben a
fejezetben tartalmi szempontból vizsgálom meg és hasonlítom össze a két énekeskönyvet.
Az 1996-os, azaz Magyar Református Énekeskönyv, melyet az egységesítés céljából
mindössze egy esztendő alatt állított össze az Egyházzenei Bizottság, 1997 áprilisa óta az
Erdélyi Református Egyházkerület hivatalos énekeskönyve, és dr. Csiha Kálmán püspöksége
alatt lett bevezetve. Ezt az énekeskönyvet nevezzük még ma is az „új énekeskönyvnek”, pedig
több mint húsz éve érvényben van, hiszen leváltotta a „régi énekeskönyvet”, azaz az 1923-as
kiadást, mely hetvennégy évig énekanyagot biztosított az erdélyi református hívek számára.
Nagy Gyula püspöksége alatt adták ki, a két világháború közötti időszakban, Kolozsváron.108
Ha válaszolni szeretnénk arra a kérdésre, hogy Erdélyben szükséges volt-e egy új
énekeskönyv bevezetése, akkor mindenféle összehasonlítás és alaposabb vizsgálat nélkül azt
válaszolhatjuk, hogy igen, szükséges volt. A hetvennégy esztendő alatt sokat változott a világ,
a társadalom, Erdély politikai és gazdasági helyzete, az erdélyi ember vallási igényei és
érzései. Akarva-akaratlanul érintettek bennünket a különféle külföldről beáramló hatások, a
globalizáció és az ipari társadalom szelleme. A változással együtt a 21. századi ember lelki
világa is változásokon ment át: míg korábban a közösség saját, belső értékrendje és összetartó
ereje biztonságot nyújtott az ember számára, ma ez már felbomlott, de az embernek még
mindig ez nyújthat lelki stabilitást: a valahova tartozás, a közösség. Az egyén a közös éneklés
által megtapasztalhatja az összetartozásnak, közösségnek a lelket felemelő és megnyugtató
érzését, ezért fontos az, hogy az énekeskönyv olyan énekanyagot biztosítson a hívek számára,
mely elsősorban teológiai szempontból helyénvaló, közös vagy akár egyéni imádságként
elénekelhető, az egyházi év és az emberi élet rendjét tükrözve, a környező világot szem előtt
tartva, egy Istenben összeforrott közösséggé formálja a gyülekezeti tagokat.
A következőkben alaposan megvizsgálom a régi és az új énekeskönyvet, szem előtt
tartva a könyvek felépítését, szerkezetét, az énekek helyét az egyházi év és az emberi élet
lüktetésében. A továbbiakban az 1923-as énekeskönyvet „régi énekeskönyvnek”, valamint az
1996-os énekeskönyvet „új énekeskönyvnek” fogom nevezni.
Összehasonlítás
Ha összehasonlítjuk a két énekeskönyvet terjedelmi szempontból, először is
megállapíthatjuk, hogy a régi énekeskönyv jóval rövidebb (288 ének), mint az új énekeskönyv
108
lásd a dolgozat 1.8. és 1.9. alfejezeteit
36
(504 ének). Míg a régi énekeskönyv tíz fejezetre van felosztva, melyen belül alfejezeteket
találunk, az új énekeskönyvet mindössze három fő fejezetre osztotta fel a bizottság, és ezeken
belül több alfejezet van. Az összehasonlításban a két könyv fejezeteinek sorrendjét nem
követem, hanem egy logikai felépítés szerint végzem el az összehasonlítást.
2.1. Zsoltárok
A Szentírás azon műfaja, amely énekformában íródott, és igen fontos szerepet töltött be
úgy az Ó-, mint az Újszövetségben, hiszen Izráel népe hitének történetét tükrözi. Az
Újszövetség fényében mi is, mint Isten választott népe a zsoltárokat a maguk méltóságában
kell, hogy énekeljük. Az alábbiakban összehasonlítom mindkét énekeskönyv zsoltáranyagát,
és a közös zsoltárokat részletesebben elemzem, számba véve Szenczi M. Albert Psalterium
Ungaricum109 művét.
Régi énekeskönyv (1923, RÉ) Új énekeskönyv (1996, MRÉ)
 IX. fejezetben (216-255 sz.)  I. fejezetben (1-150 sz.)
 nincsenek feltűntetve az alap  fel van tűntetve a zsoltárparafrázisok
himnológiai adatok szerzője, keletkezési helye, ideje,
fordítója.
 40 zsoltár:  150 zsoltár:
- III. zs: Oh, mily sokan vannak. - 3 zs.: Ó, mely sokan vannak.
4 versszak, Szenczi- féle fordítás 4 versszak, Szenczi- féle fordítás teljes
átalakításokkal. Más hangnem (D dúr). egészében. Más hangnem (C dúr),
ritmus különbségek.
- V. zs.: Úr Isten! az én imádságom -5. zs.: Úr Isten, az én imádságom
6 versszak, Szenczi- féle fordításból 8 versszak, Szenczi- féle fordítás
válogatva. Más hangnem. válogatva. Ritmusváltozás.
-VIII. zs.: Oh, felséges Úr! mi kegyes - 8. zs.: Ó, felséges Úr, mi kegyes
istenünk! Istenünk
4 versszak, hiányoznak a következő 8 versszak, Szenczi- féle fordítás teljes
szakaszok: 2, 4, 6. más hangnem. egészében. Más hangnem, ritmusbeli
különbségek.
- XVI. zs.: Oh, tarts meg engem, édes - 16. zs.: Tarts meg engemet, ó, én
Istenem! Istenem
3 versszak, nem a Szenczi – féle 5 versszak, Szenczi- féle fordításból
fordítás. Hangnembeli különbség (D válogatva. C dúr, ritmusbeli
dúr). különbségek.
- XIX. zs.: Az egek beszélik - 19. zs.: Az egek beszélik
4 versszak, nem a Szenczi- féle 7 versszak, Szenczi- féle fordítás teljes
fordítás. Megegyező hangnem. egészében. A hangnemek
megegyeznek. ritmusbeli különbségek.
- XXIII.zs.: Az Úr énnékem őriző - 23.zs.:Az Úr énnékem őriző
pásztorom pásztorom
3 versszak, 1-2 Szenczi- féle fordítás, 3 versszak Szenczi- féle teljes
3. átalakított. Más hangnem (g moll) egészében. Más hangnem (d moll),
Ritmusbeli különbségek.
- XXV. zs.: Szívemet hozzád emelem - 25. zs.: Szívemet hozzád emelem
109
Szenczi Molnár Albert: Psalterium Ungaricum. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1984.
37
3 versszak, Szenczi- féle fordításból gyülekezeteink egyik kedvence. 8
válogatva. Más hangnem (G dúr) versszak. Szenczi- féle fordításból
válogatva. Más hangnem (F dúr),
ritmusbeli különbség.
- XXX.zs.: Dicsérlek, Uram, tégedet - 30. zs.: Dicsérlek, Uram, tégedet
6 versszak, nem a Szenczi féle fordítás. 4 versszak, Szenczi- féle fordításból
Más hangnem (G dúr) válogatva. C dúr hangnem, ritmusbeli
különbségek.
- XXXII. zs.: Oh, mily boldog -32. zs.: Ó, mely boldog
2 versszak, Szenczi- féle fordításból 4 versszak, Szenczi- féle fordításból
válogatva. Más hangnem (D dúr) válogatva. C dúr, ritmusbeli
változások.
- XXXIII. zs.: Nosza, Istenfélő - 33. zs.: Nosza, istenfélő
válogatva és átalakítva. Más hangnem. válogatva. Ritmusbeli különbségek.
- XXXIV. zs.: Mindenkoron áldom az - 34. zs. Mindenkoron áldom az Urat
Urat 6 versszak, Szenczi- féle fordításból
3 versszak, Szenczi- féle fordításból válogatva. Más hangnem, ritmusbeli
válogatva, átalakítva. Más hangnem. különbségek.
- XXXV. zs.: Perelj, Uram, - 35. zs.: Perelj, Uram, perlőimmel
perlőimmel 5 versszak, Szenczi- féle fordításból
3 versszak, Szenczi- féle fordításból válogatva. ritmusbeli különbségek.
válogatva. Változatlan a hangnem.
- XXXVI. zs.: A gonosztévőknek - 36. zs.: A gonosztévőknek dolgán
dolgán 3 versszak, Szenczi- féle fordításból
2 versszak, Szenczi- féle fordításból válogatva. C dúr.
válogatva, átalakítva. Más hangnem (D
dúr)
- XXXVIII. zs. : Haragodnak nagy - 38. zs.: Haragodnak nagy voltában
voltában 9 versszak, Szenczi- féle fordításból
6 versszak. 1-2. versszak Szenczi- féle válogatva. G dúr, ritmusbeli
fordításból. 3-6. sz. más fordítás. F dúr. változások.
- XLII. zs.: Mint a szép híves patakra - 42. zs.: Mint a szép híves patakra
Gyülekezeteink nagy kedvence. 6 versszak, Szenczi- féle fordításból
ugyanaz a hangnem (F dúr), 5 válogatva. Ugyanaz a hangnem,
versszak, Szenczi- féle fordításból Ritmusbeli különbségek.
válogatva, átalakítva.
- XLVI. zs.: Az Isten a mi - 46. zs.: Az Isten a mi reménységünk:
reménységünk 5 versszak, Szenczi- féle fordítás. e
2 versszak, Szenczi- féle fordításból moll, Ritmusbeli különbségek.
válogatva. Más hangnem (d moll).
- XLVII. zs: No, minden népek - 47. zs.: No, minden népek
dicsőítsétek 4 versszak. Szenczi- féle fordításból
3 versszak. Szenczi- féle fordításból válogatva. A dallam és ritmus más,
válogatva, átalakítva. mint a régi énekeskönyvben.
- L. zs.: Az erős Isten uraknak ura - 50. zs.: Az erős Isten
3 versszak, Szenczi- féle fordításból Szenczi- féle fordításból válogatva.
válogatva, átalakítva. Más hangnem (e Más hangnem (a moll), ritmusosabb.
moll).
- LXI. zs.: Kiáltásom halld meg, Isten! - 61.zs.: Kiáltásom halld meg, Isten!
38
válogatva, átalakítva. Más hangnem válogatva. változások vannak a
(Asz) ritmusban, más hangnem.
- LXV. zs.: A Sionnak hegyén - 65.zs. : A Sionnak hegyén
Egyik kedvence gyülekezeteinknek. 6 versszak, enyhe szövegbeli
3 Szenczi- féle fordításból válogatva. eltérések, Szenczi- féle fordításból
Ugyanaz a hangnem. válogatva. Ritmusbeli változások
- LXVI. zs.: Örvendj egész föld - 66.zs.: Örvendj egész föld

2 versszak, az első szakasz Szenczi- Szenczi- féle fordításból válogatva. A
féle fordítás, a 2. nem Szenczi. A hangnem változatlan, a ritmuson
hangnem megmaradt. változtattak.
- LXXV. zs.: Dicsérünk téged, Isten - 75. zs.: Dicsérünk téged, Isten
Gyülekezeteink egyik kedvence, 3 3 szakasz, Szenczi- féle fordításból
szakasz, 1. szakasz a Szenczi- féle válogatva. Ritmusbeli változások. Más
fordítás, 23. sz. nem Szenczi. Más hangnem (Esz)
hangnem (F dúr).
- LXXVII. zs.: Az Istenhez az én - 77. zs.: Az Istenhez az én szómat
szómat 4 szakasz, Szenczi- féle fordításból
3 szakasz, Szenczi- féle fordításból válogatva. Ritmusbeli különbségek.
válogatva. Más hangnem (g moll) Más hangnem (d moll)
- LXXIX. zs.: Öröködbe, Uram - 79. zs.: Öröködbe, Uram
5 szakasz, Szenczi- féle fordításból 3 szakasz, Szenczi- féle fordításból
válogatva, átalakítva. Más hangnem. válogatva. Más hangnem és ritmus.
- LXXX. zs.: Hallgass meg, Izráel - 80.zs.: Hallgasd meg, Izráel
Pásztora! pásztora
válogatva, átalakítva. Más hangnem (e válogatva. Más ritmus, helyenként a
moll). dallam is más. Más hangnem (g moll).
- LXXXI.zs.: Örvendezzetek az erős - 81. zs.: Örvendezzetek az erős I.
Istennek 13 szakasz. Az első szakaszban két
4 szakasz, Szenczi- féle fordításból szóban van különbség („Jákób
válogatva. Ugyanaz a hangnem. Istenének” helyett a régiben „Az Isten
nevének”). Szenczi- féle fordításból
válogatva. Ritmusváltozás.
- LXXXIV. zs.: Oh, seregek nagy - 84. zs.: Ó, seregeknek Istene
Istene! 6 szakasz, Szenczi- féle fordításból
3 szakasz, Szenczi- féle fordításból válogatva. Más a ritmus és a hangnem
válogatva. Más hangnem (Esz). (D dúr)
- LXXXIX. zs. : Az Úrnak irgalmát - 89. zs.: Az Úrnak irgalmát
Egyik kedvence gyülekezeteinknek. 6 szakasz, Szenczi- féle fordításból
Ugyanaz a hangnem. 3 szakasz, válogatva. Ugyanaz a hangnem (G
Szenczi- féle fordításból válogatva. dúr). A ritmus változott.
XC. zs.: Tebenned bíztunk eleitől - 90. zs. Tebenned bíztunk
fogva Nagyon sok gyülekezetben ma is régi
Leggyakrabban énekelt zsoltár. dallam szerint éneklik. Szenczi- féle
Szenczi- féle fordítás teljes egészében, fordítás teljes egészében, azaz 9
azaz 9 szakasz.. Más hangnem. szakasz. Más a ritmus.
- XCII. zs.: Ékes dolog dicsérni - 92. zs.: Ékes dolog dicsérni
válogatva. Más hangnem. válogatva. Más hangnem, ritmus. A
közös szöveganyag kis mértékben
39
változott
- CX. Adjatok hálát az Istennek - 105. Adjatok hálát az Istennek
Helytelenül van számozva. E zsoltár a 5 szakasz, Szenczi- féle fordításból
Szentírásban a 105. zsoltár, amint azt válogatva. Egyik kedvence az erdélyi
az új énekeskönyv helyesen tűnteti fel. gyülekezeteknek.
Szenczi- féle fordítás. Változatlan
hangnem. (D dúr)
- CXXXIV. zs: Úrnak szolgái - 134. zs.: Úrnak szolgái
3 szakasz, ugyanaz a hangnem (G dúr). 3 szakasz, a szöveg, a dallam és a
Egyik kedvence gyülekezeteinknek. hangnem változatlan. A ritmus
Szenczi- féle fordítás. változott. Szenczi fordítása.
- CXXXV. zs.: Áldjátok az Úr nevét - 135. zs.: Áldjátok az Úr nevét

2 szakasz, a Szenczi féle fordításból. A közös szakaszok szövegei
hiányzik: 2,3,4. Más hangnem (D dúr). megegyeznek. Ritmusbeli változás. C
dúr. Szenczi zsoltárfordításából
kiválogatott szakaszok. Gyülekezetek
szívesen éneklik.
- CXXXVII. zs. : Hogy a babiloni - 137. zs.: Hogy a babiloni vizeknél
vizeknél ültünk ültünk
5 versszak, a teljes Szenczi 5 versszak, a teljes Szenczi
zsoltárfordítás. Nagyon ritkán használt. zsoltárfordítás. Más ritmus, más
más hangnem (d moll) hangnem.
- CXXXVIII. zs: Dicsér téged teljes -138. zs.: Dicsér téged teljes szívem
szívem 4 versszak, szinte teljesen mértékben a
4 versszak, a 2-3-4. versszakokban Szenczi féle fordítás, kisebb nyelvi
eltér a Szenczi féle fordítástól a szöveg. újításokkal. Ritmusbeli különbségek.
Gyülekezetek szívesen éneklik.
Ugyanaz a hangnem. (D dúr)
- CXL. zs.: Szabadíts meg engemet - 137. zs.: Szabadíts meg engemet
4 versszak, kevésbé követi a 7 versszak, a Szenczi zsoltárfordításból
Szencziféle fordítást. Ugyanaz a szelektált versszakok. Más ritmus.
hangnem. (G dúr)
- CXLI. zs.: Tehozzád kiáltok, Úr - 141.zs.: Tehozzád kiáltok
Isten! 7 versszak, a Szenczi zsoltárfordításból.
5 versszak, a Szenczi zsoltárfordításból Ritmusváltozás, a hangnem ugyanaz.
van. Ugyanaz a hangnem.
- CXLVI. zs.: Áldjad, én lelkem az - 146. zs.: Áldjad, én lelkem az Urat
Urat 6 versszak, a Szenczi – féle fordításból
5 versszak, az 1-3 szakasz a Szenczi válogatva. Más ritmus, más dallam.
zsoltárfordítás, a 4-5 szakasz más
fordítás, nem a Szenczi – féle. Más
hangnem. (g moll)
- CL. zs.: Áldás az Úr nevére - 150. zs.: Dicsérjétek az Urat!
2 szakasz, nem a Szenczi 3 szakasz, a Szenczi- féle fordítás, D dúr.
zsoltárfordítás. Ugyanaz a hangnem. Ritmusbeli különbségek.
Összességében, a következőket állapíthatjuk meg: míg a régi énekeskönyv csupán
negyven zsoltárt tartalmazott, az új énekeskönyv mind a 150 zsoltárt tartalmazza. A régi
énekeskönyv zsoltárai úgy voltak összeválogatva, hogy Isten dicséretét, valamint az ember
esendőségét és Isten megmentő erejét, hatalmát szólaltassák meg, és a benne szereplő
40
zsoltárok ma igen nagy népszerűségnek örvendenek a gyülekezeteken belül (ezt a kijelentést a
kérdőívek kielemzésénél támasztom alá). A régi énekeskönyv kevesebb szakaszt közölt, mint
az új énekeskönyv. Míg az új énekeskönyv a Szenczi M. Albert szerinti zsoltárfordításokat
tartalmazza, de nem teljes egészében, a régi énekeskönyv sok esetben nem a Szenczit
használta, vagy nagyon átalakította azt. Az új énekeskönyvben a zsoltárokat ritmusosabbá
írták át, és transzponálták ezeket abból a célból, hogy könnyebben lehessen énekelni őket.
2.2. A vasárnap megszentelése

A harmadik parancsolat, az Úr napjának a megszentelése nem csupán egy törvény,
amelyet kötelező megtartani, hanem az egész hetünkre nézve egy erőforrást jelent.
Hivatalosan a vasárnapot Nagy Konstantin császár nyilvánította munkaszüneti napnak a 4.
században. Az ember megáll, megpihen. Az őskeresztyének Krisztus feltámadására
emlékeztek a vasárnapon. Így, a vasárnap ünnep, ezért meg kell szentelni azt: közösségben,
imádságban és éneklésben.110 A gyülekezeti énekeskönyveinkben is fontos, hogy legyenek
olyan énekeink, amelyek emlékeztetnek bennünket az Úr napjának megszentelésére, a pihenés
napjára, azaz a vasárnapra. A régi énekeskönyv második fejezetének címe: Vasárnapi énekek,
és dicséreteket tartalmaz. Ezeket az énekeket vasárnap énekelték, hálát adva Istennek a
pihenés napjáért. Az új énekeskönyv nem tartalmaz külön egy „vasárnap” fejezetet.
2.3. Istentisztelet
A közösségi élményt, a vasárnapot az istentisztelet élményével tapasztalhatjuk meg.
Napjaink református istentisztelete a „Jézus Krisztus istentiszteletének kiábrázolása kell, hogy
legyen.”111Mindez azt hordozza magában, hogy az istentisztelet különböző elemei ugyan
megváltozhatnak az idő folyamán, de elemei mindig, változatlanul Jézus Krisztust kel, hogy
magukban hordozzák. E három elem az istentiszteleten nélkülözhetetlen: először is az Ige,
azaz Jézus Krisztus, a gyülekezet, mint Jézus teste, valamint a lelkipásztor, aki Igét hirdet,
akárcsak Krisztus, a földi életében.112 Úgy, ahogy az életnek, az évnek, ugyanúgy az
istentiszteletnek is megvan a rendje, és e rend fenntartásához szükséges a megfelelő énekeket
választani. Az istentiszteletnek az ívét, teológiai tartalmát az énekek alá kell, hogy támasszák.
110
Szénási Sándor: Ünnepeink. A református egyházi év. Kiadja a Magyarországi Református Egyház, Kálvin
János Kiadó, Budapest, 2011 (A továbbiakban: Szénási Sándor: Ünnepeink), 19-20.
111
Kozma Zsolt: Liturgika. A Református Egyház Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpontjának nyomdájában,
Kolozsvár, 2000. (A továbbiakban: Kozma Zs.: Lit.) 28.
112
Kozma Zs.: Lit. 2000. 28.
41
 Az énekeskönyv első fejezete kezdő  A Dicséretek fejezet első egységét a
és záró énekeket tartalmaz. kezdő, második egységét pedig a záró
Találkozunk egy olyan alfejezettel is, énekek képezik.
amely „könyörgés és prédikáció
között” énekelendő énekeket
tartalmaz.
 Kezdő énekek - közös anyag
- Terólad zeng dicséretünk (1 sz.)
- Ím, bejöttünk nagy örömmel (7 sz. régi - 9 sz. új, a/b)
- Örvend (örül) mi szívünk, mikor ezt halljuk (3 sz. régi – 5 sz. új)
- Nem vagyunk mi magunkéi (1 sz.)
- Szent Isten, noha néked! (1 sz.)
- Téged áldunk, nagy Isten! (3 sz.)
- Szent buzgósággal jöttünk be (1 sz.)
 Kezdő énekek: csak a régiben  Kezdő énekek: csak az újban
- Uram! bízunk jóvoltodba’ (2 sz.) - Kegyes Jézus, itt vagyunk (3 sz.)
- Istennel járni, lakozni (1 sz.) – az újban - Itt van Isten köztünk (6 sz.)
a „Keresztyén élet” egységben van - Jövel, ó, áldott Szentlélek! (1 sz.)
- Ó, mely boldog ember az (1 sz.)
- Atya, Fiú, Szentlélek, készíts (1 sz.) –
inkább textus előtt, a régi
énekeskönyvben így van feltűntetve.
- Ó, Úr Isten, légy közöttünk (1 sz.)
- Szentlélek végy körül bennünket (3 sz.)
– a régiben Pünkösdnél van
- Szűkölködünk nagymértékben (1 sz.)- a
régiben a könyörgés és a prédikáció
közé helyezték
- Uram Isten, siess (1 sz)
- Úr Isten, mi sok szükséget érezvén (1
sz.)
- Úr Jézus, mely igen drága (1 sz.)
- Urunk, Jézus, fordulj hozzánk (4 sz.)
 Záró énekek: csak a régiben  Záró énekek: csak az újban
- Hallók, Uram, Szent Igédnek (2 sz.) - Az Úr Jézus Krisztusnak kegyelme (1
- Meghallgatók szent beszédedet (2 sz) sz.)
- Örömmel meghallgatók Szent beszéded - Áldjuk Istent végével ( 3 sz.)
(2 sz.) - Dicsőség az Atyának (1 sz.)
- Ó, maradj kegyelmeddel (6 sz.)
- Ti keresztyének dicsérjétek Istent (3 sz.)
- Uram bocsásd el népedet (2 sz.)
- Uram, bocsássad el (3 sz.)
 Könyörgés és prédikáció között  Nincs külön ilyen egység
-Úr Isten, téged szívünkből dicsérünk
- Atya, Fiú, Szentlélek, készíts
- Megáll az Istennek Igéje – az új
énekeskönyben is megvan, az „Isten
dicsérete” részben
- Szűkölködünk nagymértékben – az új
42
énekesk.-ben a kezdő énekeknél van
Az istentiszteletet, mint a vasárnap megszentelésének jelét mindkét énekeskönyv előtérbe

helyezi. Az istentisztelet rendjének és ívének fenntartása és biztosítása érdekében mindkét
énekeskönyvben találunk kezdő és záró énekeket, és a régi énekeskönyv olyan énekeket is
közöl, amelyeknek éneklését a könyörgés és a prédikáció között ajánlja. A kezdő énekek
esetében azt látjuk, hogy van hat ének, amely mindkét énekeskönyvben szerepel, de az újban
a ritmuson és a hangnemeken változtattak. A régi énekeskönyvben két olyan kezdő ének van,
mely nem került bele az újba, viszont az új énekeskönyv kilenccel több olyan éneket
tartalmaz, amely a régi énekeskönyvben nem található meg. A záró énekek esetében három
éneket találunk a régi énekeskönyvben, mindegyik egy-egy szakaszos, és egyik sincs benne az
új énekeskönyvben. Az új énekeskönyvben hét új záró éneket találunk. A régi énekeskönyv
külön alfejezete (könyörgés és prédikáció között) négy olyan éneket tartalmaz, melyből
három megtalálható az új énekeskönyvben. Mindezek után azt a következtetést vonhatjuk le,
hogy az új énekeskönyv gazdagabb anyaggal szolgál ezen a téren, ugyanis java részét
megőrizte – bár változásokkal- a régi énekeknek, és gyarapította repertoárunk új, kedves
énekekkel.
2.4. Hétköznapok. A keresztyén ember hete

„Mindnyájunkat együvé ölel az a valóság, hogy az időben, a mindenkori mában, a
hétköznapok idejében élünk. Lényegileg nincsenek egymástól megkülönböztethető
napjaink.”113 Krisztus és az apostolok nem rendeltek el ünnepnapokat, sőt, Pál apostol a Kol
2, 16-ban mintegy az ünnepek ellen szól, mondván, hogy a valóság a Krisztusé, minden nap
egyformán az Istené. Már az ószövetségi időkből látjuk, hogy Isten népe minden napon
megemlékezett Isten hatalmáról és nagyságáról: reggel és este áldozatot mutattak be. Később,
a fogság ideje alatt az áldozatok bemutatását felváltották az imádságok: reggel, délben és este,
és ez az újszövetségi időkben is fennmaradt. Így alakultak ki a keresztyén egyház
imádságoskönyvei, és a hétköznapokon megtartott reggeli és esti templomi könyörgések. A
református egyház nagyon hosszú ideig gyakorolta ezeket a hétköznapi alkalmakat, erre
bizonyságként állnak a régi énekeskönyv hétköznapi reggeli és esti énekei, viszont a 20.
század közepétől ezek lassan-lassan elmaradtak.114 A mindennapi imádkozás egyéni
tevékenységgé vált, mindenkinek szívügye szerint. Augustinus részéről hangzott el, sok
évszázaddal ezelőtt, ez az igen szép kijelentés: „Aki énekel, kétszeresen imádkozik.” Istenhez
113
Tőkés István: Hétköznapok – Ünnepnapok, avagy az idő a keresztyén ember életében. EREK Misztótfalusi
Kis Miklós Sajtóközpontjának nyomdájában, Kolozsvár, 2008. 19.
114
Szénási Sándor: Ünnepeink. 2011. 23-24.
43
imádkozni énekben is lehet, és a mindenkori gyülekezeti énekeskönyv olyan énekeket kell,
hogy biztosítson, melyeket elénekelhetik, elimádkozhatják a hívek egyedül, hajlékukban, a
hétköznapok egyszerűségében.

 Az első fejezet tartalmaz külön hétköznapi  Az énekeskönyvben nem különítették el a
reggeli és esti énekeket. A harmadik reggeli és esti énekeket, mint „hétköznapi”
fejezet is köznapi reggeli és esti énekeket énekek, ugyanis a reggeli és esti
könyörgések, áhitatok kimentek a
tartalmaz. Ezeket egy fejezetbe kellett
gyakorlatból, vagy csak nagyon ritka
volna összevonni, hogy átláthatóbb esetben vannak megtartva. A Dicséretek c.
legyen. Véleményem szerint e fejezet fejezet vége fele találjuk ezeket. A hívek
helye a Vasárnapi énekek fejezet után a ezekkel az énekekkel a mindennapokat
legmegfelelőbb. elkezdhetik és lezárhatják, a maguk
csendességében.
Reggeli énekek: mindkét énekeskönyvben szerepel
- Alleluja, dicsérjétek (1 sz.)
- Szívem megalázván tehozzád megyek (8 sz.)
- Néked éneklek (5 sz.)
 Hétköznapon reggel - csak a régiben  Reggeli énekek – csak az újban
- Adj békességet, Úr Isten! (1 sz.)- az új - Hálát adok néked, mennybéli Isten(4 sz.)
énekeskönyvben 2 változattal a Temetési - Magasztallak én tégedet (9 sz.)
énekeknél szerepel - Jézus Krisztus, szép fényes hajnal (5 sz.)
- Ez új reggel arra serkent (1 sz.) - Megújult testtel és erővel (6 sz.)
- Örök élet reggele (4 sz.)
- Könyörülj rajtunk, Úr Isten! (1 sz.)
- Reménységemben hívlak, Uram (9 sz.)
- Mindenható! Reménnyel kiáltunk(1 sz.)
- Elmúlt az éjnek homálya (5 sz.)
- Feltetszett a nap, sugárzik az égen(4 sz.)
- Hála zendül ajkainkról (4 sz.)
- Ime, a nap fénylő fáklyája(4 sz.)
- Ki hívta az éjszakát elő (4 sz.)
- Legelső gondom, ha reggel felkelek(4)
- Oh, Isten! a nap fáklyája 2 (4 sz.)
- Oh, Isten, ki e reggellel (3 sz.)
- Szálljatok fel a tiszta fénybe (4 sz.)
- Szívem, buzogj hálákat! (3 sz.)
- Uram! te őrzöd éjről éjre álmom(4 sz.)
- Úr Isten! a nap fölkeltével (4 sz.)
 Esti énekek: mindkét énekeskönyvben szerepel

- Krisztus, ki vagy nap és világ (6 sz. a régiben. 8 sz. az újban)
- Adjunk hálát megtartó Istenünknek (4 sz. a régiben, 6 sz. az újban)
- A nap immár elenyészett (4 sz. a régiben, 5 sz. az újban)
- Csendesül a föld határa (5 sz.)
- Maradj velünk, mi Krisztusunk (5 sz.)
 Hétköznapon este - csak a régiben  Esti énekek – csak az újban
44
- Ha te meg nem tartasz (1 sz.) - Már nyugosznak a völgyek (8 sz.)
- Úr Isten, téged szívünkből dicsérünk - Lásd, Urunk, egy nap újra eltűnt (5 sz.)
- Immár letűnt a nap sugára (4 sz.) - Maradj velem, mert mindjárt este van (5)
- Ne még, ne szállj le csendes alkonyat (4) - Nagy hálát adunk, kegyes Atyánk (9 sz.)
- Oh, én Uram, estve lesz már (5 sz.) - Ne jöjjön addig szememre álom (9 sz.)
- Szombat este: Hálát adunk, Istenünk! (6) - -Ó, lelkem szent napsugara! (6 sz.)
Következésképpen megállapíthatjuk, hogy a régi énekeskönyvben nagyobb hangsúlyt
fektettek a hétköznapokon rendszeresen gyakorolt hitre: imádságra és éneklésre. Ezt a
kijelentést alátámasztja az a tény, hogy külön fejezetet szenteltek a hétköznapi reggeli és esti
énekeknek, már az énekeskönyv legelején. A rendszeres áhítatos alkalmakra rövidebb, egy
szakaszos reggeli és esti énekek vannak kijelölve, de találunk hosszabb énekeket is. A két
énekeskönyvet összehasonlítva kijelenthetjük, hogy a régi énekeskönyv gazdagabb reggeli
énekes anyagot biztosít, mint az új énekeskönyv: az új énekeskönyvben három olyan reggeli
ének van, melyet megőrzött a régi énekeskönyv anyagából. Hat új éneket találunk, mely a régi
énekeskönyvben nem szerepel, viszont a régi énekeskönyv tizenöt reggeli éneke nem került
be új énekeskönyvünkbe. A bizottság valószínűleg úgy érezte, hogy az újonnan bekerültek
jobban megállják a helyüket az új században. Az esti énekek terén elmondhatjuk, hogy öt
ének került be az új énekeskönyvbe, ritmusbeli változásokkal és némely esetben több
szakasszal. Hat esti ének maradt el, és hat új esti énekkel gazdagodtunk az új énekeskönyv
által.
2.5.Bűnbánat
A Heidelbergi Káté második kérdés-felelete nagyon szépen összefoglalja azt, ami az
emberi élet alapja:
2. KÉRDÉS: Hány dolgot kell tudnod, hogy e vigasztalással boldogul élhess és halhass?
Hármat. Először, hogy milyen nagy az én bűnöm és nyomorúságom. Másodszor, hogy mi
módon váltatom meg minden bűnömtől és nyomorúságomtól. Harmadszor, hogy milyen
hálaadással tartozom Istennek e megváltásért.115
A bűnbánat, valamint a bűnbánatra való felszólítás már az ószövetségi idők óta a

próféták igehirdetésében kulcsgondolat volt: hiszen a bűnbánat, megtérés együtt járt a
szabadulással. A próféták nem egyéni bűnbánatról beszéltek, hanem Izráel egész népéhez
szóltak, azaz kollektív bűnbánatra hívták a népet. Olyankor, amikor Izráel népe elfordult
Istentől, a bűnbánat által történt meg az Istenhez való visszatérés. Az Újszövetségben a
bűnbánat, és a bűnbánatról való prédikálás új tartalmat nyer: az individuum hangsúlyozza.
Keresztelő Jánostól kezdődik ez (Mt 3,5-12; Lk 3,7-14). Az eredeti görög szövegben a
Heidelbergi Káté. Magyar nyelvre fordította Erdős József. Kiadja a Méliusz Könyvkereskedés, Debrecen,
115
1941.
45
μετανοειν szóval találkozunk, ami „megtérést” jelent, de ugyanakkor azt az értelmet is
hordozza, hogy „meggondolni magát”, azaz egy új viselkedést, attitűdöt felölteni. Az
Újszövetség egybehangzóan Jézus Krisztus személyével köti össze a bűnbocsánatot, azaz a
bűnök terhétől való felszabadulást. Az evangéliumok sok olyan történetet tárnak elénk,
amelyekben a bűnnek a felismerése bűnbánathoz, majd a Krisztus által megtapasztalt
felszabaduláshoz vezetnek, pl. a Lk 5,8, de egy dolog mindenikben közös: a hit és a bűnbánat
egymástól elválaszthatatlanok. A bűnbánat, tehát, az az erkölcsi cselekedet, amely magába
116
foglalja az egyén teljes lelki, akaratbeli és értelmi átalakulását. Az erdélyi református
istentisztelet liturgiájában az Ige hallgatására való felkészülés magába foglalja a bűnvallást,
ugyanúgy, ahogy az ünnepeket bűnbánati hét előzi meg azért, hogy kellőképpen felkészüljünk
az ünnep megtapasztalására. Énekeskönyvünk is kell, hogy tartalmazzon bűnvallásra hívó,
bűnbánati énekeket.

 A bűnbánat megelőzi az ünnepet. Az  Rendszerezés szempontjából, az új
énekeskönyvben, helyesen, az ünnepek elé énekeskönyv –véleményem szerint- nem
van helyezve a Bűnbánati énekek-et megfelelő helyre teszi a bűnbánati
tartalmazó fejezet. énekeket, ugyanis e fejezetet jóval az
ünnepi énekek után találjuk, azt az érzést
keltve, hogy ezek nem annyira fontosak.
Bűnbánati énekek: mindkét énekeskönyvben
- A töredelmes szívet, te, Uram szereted (a régiben: Uram, a töredelmes szívet te szereted)
- Én Istenem! Sok nagy bűnöm (6 sz. a régiben, 11 sz. az újban)
- Ím, nagy Isten, most előtted (4 sz.)
- Ne szállj perbe énvelem (6 sz. a régiben, 13 sz. az újban)
- Seregeknek hatalmas nagy királya (9 sz. a régiben, 10 az. az újban)
- Uram, bűneink sokasága (5 sz. a régiben, 6 sz. az újban)
- Szomorúan sóhajt szívünk - az újban: - Amint vagyok, sok bűn alatt (6 sz.)
Nagypéntek c. fejezeten van - Bár bűn és kín gyötör (6 sz.)
- Gondviselő jó Atyám vagy – az újban a - Az Isten Bárányára leteszem bűnöm én
Gondviselés c. fejezetben van - Bocsásd meg, Úr Isten (7 sz.)
- Hogyha éltünk vándorútja néha sötét - Bűnösök, hozzád kiáltunk (5 sz.)
völgybe tér (5 sz.) - Én nem perlek, és nem merlek (6 sz.)
- Megtörve teszek vallást bűnömről (4 sz.) - Istenem, én nagy bűnös ember (6 sz.)
- Oh, mélységes irgalom! (4 sz.) - Mindenható Úr Isten (16 sz.)
- Szemeimből bánat könnyei hullnak (4 - Istennek báránya, Ki bűnünket elveszed
sz.) - Szelíd szemed, Úr Jézus (4 sz.)
- Tisztítsd meg szíved, Jeruzsálem népe (7)
Ezek szerint, a következőket mondhatjuk el: a régi énekeskönyvben a fejezetet
megfelelő módon az ünnepek elé helyezték, míg az új énekeskönyvben a bűnbánati énekeket
jóval az ünnepek után találjuk. Mivel az református egyházban az ünnepeket a bűnbánat előzi
meg, ezért ezt a tényt az énekek rendszerezése szempontjából is figyelembe kell venni. Hat
116
Ferguson, Sinclair és Wright, F. David: New Dictionary of Theology. InterVarity Press, Illinois, 1988. 580.
46
éneket őriz meg az új énekeskönyv, míg kettőre más fejezetekben bukkanunk rá. Négy éneke
a régi énekeskönyvnek nem került be az új énekeskönyvbe, ami viszonylag egy kis szám,
ezért kijelenthetjük, hogy jó bűnbánati énekanyaggal rendelkezett a régi énekeskönyv.
Tizenegy új bűnbánati énekkel gazdagította repertoárunkat az új énekeskönyv.
2.6. Ünnepek
A református egyháznak, a vasárnap mellett, csak néhány ünnepe van, amint azt a II.
Helvét Hitvallás 24. fejezetében olvashatjuk: „Fölöttébb helyeseljük, ha a gyülekezetek a
keresztyéni szabadsággal élve, az Úr születésének, körülmetélésének és a Szentlélek az
apostolokra való kitöltésének emlékezetét áhítatosan megünneplik.” 117 Ennek értelmében, az
egyházi évet három ünnepkörre oszthatjuk fel: karácsonyi, húsvéti és pünkösdi ünnepkörre.
Az üdvtörténet megvalósulása nyilvánul meg ebben: Isten elküldte a Fiút, aki megvalósította a
világ megváltását, a Szentlélek pedig megpecsételte ezt.118 Ezt ünnepi énekeink is alá kell,
hogy támasszák. Vizsgáljuk meg a két énekeskönyv ünnepi repertoárját:

 A bűnbánati énekek után találjuk őket.  A bűnbánati énekek előtt, rögtön az
 10 ünnep: Advent, Karácsony, Esztendő istentisztelet záró énekek után.
utolsó napja, Újév, Virágvasárnap,  11 ünnep: bekerül a Reformáció ünnepe
Nagypéntek, Nagyszombat, Húsvét, is.
Áldozócsütörtök, Pünkösd. A reformáció
ünnepe nem a nagy ünnepek
kategóriájában van.
Advent: mindkettőben
- Álmélkodással csodáljuk (3 sz. régiben, 4 sz. az újban)
- Igaz Isten, ígéretedben (4 sz. a régben, 5 sz. az újban)
- Száll, szállj magasra szíveink reménye (5 sz.)
- Dicsérd Istent, keresztyénség (8 sz.)
- Drága Advent, köszöntünk
- Isten, aki népedet bűnben, gyászban nem
hagyod (5 sz.)
- Jöjj népek megváltója a, b (7 sz.)
- Kapuk, emelkedjetek! (9 sz.)
- Kegyes lelkek, az Urat dicsérjétek (3 sz.)
- Várj, ember szíve készen (4 sz.)
- Ó, jöjj, ó, jöjj Immánuel (5 sz.)
- Küldé az Úr Isten (8 sz.)
- Szép tündöklő hajnalcsillag (7 sz.)
- Új világosság jelenék (8 sz.)
Karácsony: mindkettőben
117
Bullinger, Heinrich: Második Helvét Hitvallás. Fordította Buzogány Dezső, Juhász Tamás és Sipos Gábor,
Kolozsvár, 2010.
118
Szénási Sándor: Ünnepeink. 2011. 35.
47
- Az Istennek szent angyala (11 sz. a régiben, 15 sz. az újban)
- Dicsőség az Istennek (1 sz.)
- Krisztus Urunknak áldott születésén (6 sz. a régiben, 7 sz. az újban, a/b)
- Örvendjetek keresztyének (3 sz. a régiben, 5 sz. az újban)
- Szívünk vígsággal ma bétölt (6 sz. a régiben, 5 sz. az újban)
- A próféták elhallgattak (3 sz.) - Jer, mindnyájan örüljünk (8 sz.)
- Nagy napot értünk ma (6 sz.) - Dicsőség a magas mennyekben (6 sz.)
- Dicsőség mennyben az Istennek (5 sz.)
- Ez nap nékünk dicséretes nap (6 sz.)
- Hogy eljött az időknek teljessége (7 sz.)
- Itt állok jászolod felett (5 sz.)
- Jézus születél idvességünkre (6 sz.)
- Jöjjetek Krisztust dicsérni (6 sz.)
- Karácsony ünnepében
- Ó, jöjjetek, hívek, ma (4 sz.)
- Óév- mindkettőben: Ismét egyik esztendeje (5 sz. a régiben, 6 sz. az újban)
- csak a régiben: Oh, mily rövid ez az élet! és Szívem búsan miért remeg?
- Újév – csak közös énekek
- Virágvasárnap – mindkettőben:
- A nagy király jön: Hozsánna! (5 sz.); Örvendezzen már e világ (az újban: a/b/c)
- csak a régiben: Hozsánna, hozsánna (3 sz.); No, keresztyének! Ünnepeljétek (3 sz.)
Nagypéntek- mindkettőben:
- Lelkem nézz a Golgotára (5 sz. a régiben, 1 sz. az újban)
- Ó, ártatlanság báránya (5 sz.)
- Ó, Isten, ki a törődött szívet meg nem utálod (7 sz. a régiben, 8 sz. az újban)
- Búsan zúgnak a harangok (8 sz.) - Áll a Krisztus szent keresztje (5 sz.)
- Oh, Úr Jézus! mennyi bánat (4 sz.) - Győzhetetlen én kőszálom (5 sz.)
- Jézus, világ megváltója (9 sz.)
- Jézus, Istennek Báránya (7 sz.)
- Királyi zászlók lobognak (5 sz.)
- Krisztus, ártatlan bárány
- Ó, Krisztus- fő, te zúzott (7 sz.)
- Paradicsomnak te szép élő fája (15 sz.)
- Te drága Jézus, mi történt tevéled (8 sz.)
- Nagyszombat – mindkettőben: Sirasd meg, sirasd meg (4 sz.)
- Csak az újban: Ó, Krisztus, láttam szenvedésed (4 sz.)
Húsvét – mindkettőben:
- E Húsvét ünnepében (az újban 2 szövegváltozattal szerepel)
- Jézus, ki a sírban valál (3 sz. a régiben, 5 sz. az újban)
- Örvendezzetek,egek! (3 sz. a régiben, 5 sz. az újban)
- Krisztus ma feltámada (4 sz.)
- Alleluja!Alleluja!Feltámadt az Isten Fia - Felvirradt áldott szép napunk (5 sz.)
- A Golgothán megszűnt a jajszó (4 sz.) - Uram, közel voltam hozzád (3 sz.)
- Győzedelmi szent ünnepe (3 sz.) - Feltámadt a mi életünk (4 sz.)
- Légy áldott, kegyelmes Istenünk (5 sz.) - Győzelmet vettél (3 sz.)
- Vessük le már a gyászruhát (4 sz.) - Jézus meghalt bűneinkért (6 sz.)
- Krisztus feltámada igazságunkra (9 sz.)
- Krisztus feltámadott, kit halál elragadott
- Mennybemenetel – mindkettőben: Úr Jézus, aki (ki nagy) felséggel (4 sz. / 5 sz.)
- csak a régiben: Megdicsőült Krisztusunk; Zengjünk hálaéneket! (4 sz.)
- csak az újban: A Krisztus mennybe felméne; (8 sz.) Úr Jézus, ki mennybe fölmentél(3 sz.)
48
Pünkösd – mindkettőben:
- E pünkösd ünnepében (mindkét változat)
- A pünkösdnek jeles napján (4 sz. a régiben 6 sz. az újban)
- Jövel, Szentlélek Úr Isten! Töltsd bé szíveinket épen (3 sz.)
- Jövel, Szentlélek Úr Isten, lelkünknek vigassága (8 sz. a régiben, 10 az. az újban)
- Ó, áldott Szentlélek! Ki az ég dicsőségével (4 sz.)
- Szentlélek végy körül bennünket (az újban a Kezdő énekeknél van)
- Áldott Szentlélek! reánk szállj (3 sz.) - Jer, kérjük Isten áldott Szentlelkét (4 sz.)
- Szentlélek, oh, jövel, jövel (5 sz.) - Jézus, az ígéretet ím, beteljesítetted(7 sz.)
- Jövel, Szentlélek Isten, tarts meg minket
Igédben (5 sz.)
- Isten élő Lelke, jöjj (4 sz.)
- Jövel, teremtő Szentlélek (8 sz.)
- Könyörögjünk az Istennek Szentlelkének(7
sz.)
- Reformáció ünnepén c. fejezet az Reformáció
alkalmi ünnepeknél található: - Erős várunk nékünk az Isten
- Erős várunk nékünk az Isten - Erős vár a mi Istenünk
- Térj magadhoz, drága Sion (az újban:
Bizodalom Istenben kategóriában)
Mindkét énekeskönyv az egyházi év menetét követi. Az új énekeskönyv a reformáció
ünnepét is beveszi az ünnepek sorába, míg a régi nem. Az összehasonlítás során
megfigyelhettük, hogy az új énekeskönyv viszonylag sok éneket megőrzött – ritmusbeli, s
kisebb szövegbeli változásokkal - a régi énekeskönyv ünnepi énekei közül. Ugyanakkor
olyan külföldi énekek magyar változataival gazdagította repertoárunkat, melyek
dallamosságuknak köszönhetően gyorsan helyet találtak az emberek szívében. Olyan kevésbé
ismert magyar szerzők énekei maradtak ki, amelyeknek teológiai tartalma háttérbe szorult,
mert a természeti képek, költői elemek túlzott használata elvonta a figyelmet a lényegről.
2.6.Úrvacsora
Református vallásunk gyakorlata szerint az ünnepeket az úrvacsora kiszolgáltatásával
kötjük egybe. A sákramentumokkal való élés „Isten és az ember közösségéhez való tartozás
megélése; ebből fakad Isten dicsőítése.”119 Isten Igéje, azaz a hirdetett, hallható Ige
ugyanolyan fontos, mint a látható Ige, azaz az úrvacsora. A magyar református istentisztelet
megújításával foglalkozó bizottság szerint az igehirdetés és az úrvacsora sákramentuma
együtt kell jelen legyen az istentiszteleten annak érdekében, hogy az istentisztelet teljes
legyen. Ezért minden istentiszteleti alkalmat úrvacsoraosztással kellene egybekötni, és ha ez
nem is történik meg, azaz a sákramentum nem szolgáltatik ki minden istentiszteleti alkalmon,
az istentiszteleten mégis egy liturgiai elem kell, hogy emlékeztessen a sákramentumokra. 120
Az úrvacsora jegyeiben való részesülés az emberben az öröm és a hála érzéseit ébreszti,
119
Fekete K.: Ref. a kegy. trónusánál. 2010. 17.
120
Fekete K.: Ref. a kegy. trónusánál. 2010. 28.
49
amelyet éneklés és imádság által juttat el az Úrhoz. Énekeskönyvünk úrvacsorai énekei ezért
fontos szereppel bírnak: felkészítenek az úrvacsora vételére, ugyanakkor hangot adnak a
bennünk felébredő hálának.

 Az Ünnepek után találjuk őket  A Ünnepi énekek után találjuk, a
Úrvacsorai énekek címszó alatt Keresztelés utáni fejezetként
 Rendeltetésük szerint fel vannak osztva:  A két sákramentum egymást követi
- Úrvacsora előtt: Lelkem siet hozzád  Nincs külön meghatározva, hogy
menni (2 sz.) – megvan az újban is; Örülj melyek az úrvacsora előtti, alatti és
szívem! Vigadj, lelkem! (4 sz.) – az utáni énekek.
újban 7 sz.  Csak az új énekeskönyvben:
- Úrvacsoraosztás alatt: Idvességünk, - Hallottuk, Jézus, miképpen hívogatsz (9)
váltságunk (7 sz.) – az újban 9 sz.; Jer, - Én lelkem, ébredj fel (7 sz.)
lássuk az Úr keresztjét (15 sz.) – 14 sz. az - Ó, Jézus, mi idvességünk (5 sz.)
újban; Megterítve áll előttünk (16 sz.) –
13 sz. az újban
- Úrvacsoraosztás után: Mondjatok
dicséretet, keresztyének (5 sz.) – az újban
7 sz., Isten dicsérete egységben; Uram!
bocsásd már el (2 sz.)- 3 sz. az újban,
Záró énekek egységben; Uram bocsásd el
népedet békével (2 sz.) – az újban a Záró
énekek egységben
- Úrvacsoraosztás napján délután: Buzdulj
mély hálára lelkem (5 sz.) – 6 sz. az
újban; Hirdetvén az Úr halálát (6 sz.) – 7
sz. az újban
Azt láthatjuk, hogy a régi énekeskönyv szigorúbban meghatározta azt, hogy a bizonyos
úrvacsorai énekeket mikor kell énekelni. A régi énekeskönyv úrvacsorai énekei közül az
összes bekerült az új énekeskönyvbe. Az új énekeskönyv úrvacsorai repertoárja négy énekkel,
és a több versszakkal gazdagabb.
2.7.Keresztség
A keresztség a másik sákramentum, és az úrvacsorával egyenértékű, ezért természet
szerint az énekeskönyvben is egymás mellett kell, hogy legyenek. Bár, református vallásunk
szerint az ember először a keresztség sákramentumában részesül, és ez alapozza meg az
úrvacsorában való részesülést, az énekeskönyvben – véleményem szerint- mégis jobb, ha az
ünnepek után az úrvacsorai énekek következnek, ugyanis ünnepekkor mindig kiszolgáltatjuk
az úrvacsora sákramentumát.

 A 7. fejezetben, azaz az Alkalmi énekek  Az úrvacsorai énekek előtt helyezkedik
c. fejezetben találjuk a Kereszteléskor c. el a Keresztelési énekek c. egység
egységet  Csak az újban:
50
 Az úrvacsorai énekek után helyezkedik Úr Isten, kérünk tégedet, keresztelj és
el: a két sákramentum egymás mellett. moss meg minket (1 sz.) – nagyon
 1 keresztelési ének, mely az újban is ritkán használják gyülekezetink
benne van: Oh, örök Isten (Ó, örök
Isten): 4 sz., változatlan szöveg
2.8.Alkalmi énekek
Alkalmak Régi énekeskönyv Új énekeskönyv
Konfirmáció 4 ének 3 ének, ugyanazok
Házasságkötés 1 ének 1 ének, ugyanaz
Egyházi tisztségviselők 1 ének 1 ének, ugyanaz
választása
Egyházi gyűléskor Szállj alá, oh, áldott Szentlélek! -
Templomszentelés Nagy Isten! téged az egeknek -
Tavasszal Dicsőült helyeken (az újban a
Könyörgéseknél); Vetünk, -
Uram, reménységgel
Nyáron Nagy Isten! Ki az aratásnak
heteit; Uram, ím előtted állunk -
Ősszel Istenem, mint hullanak már a -
falevelek; Örök Isten! téged
keres a te néped
Télen Az Úr kebeléből jönnek; Oh,
szent Isten! ki az időt -
Szükség idején, csapáskor Hatalmas Úr! mért látogatsz?
Egyedüli reményem (az újban -
temetési ének)
Jégveréskor Bűneinknek sokasága égig -
Szárazságban Oh, nagy Isten! híveidnek -
kegyelmes Atyja
Tűzcsapáskor Oh, nagy Isten! hozzád esdünk -
Ínségben Sír a földnek embere -
Esőzéskor Oh, Isten, ki az egeket -
Hálaadás esőért, égiháború Bár dördül ég és föld remeg -
után
Tanévkezdés - Halleluja, halleluja, iskoláink
tárt kapuja; Mi kegyes Atyánk,
bölcsességnek ura
Tanévzárás - Jertek ifjak, gyermekek!
Aratás - Nagy Isten! Ki az aratásnak
heteit
A régi énekeskönyv érdekes énekkategóriákat vonultat fel, ami az alkalmi énekeket illeti:
hiszen találkozunk a négy évszakhoz írott, de ugyanakkor találkozunk különböző természeti
csapások esetén énekelendő énekekkel, melyek az elmúlt század teológiai irányát, de
ugyanakkor az erdélyi ember értékrendjét és foglalkozását képviselik. Ezek nem kerültek be
az új énekeskönyvbe. Egy aratási ének az új énekeskönyvben is szerepel, ugyanakkor
51
tanévkezdő és tanévzáró énekeket is találunk. A konfirmációi, házasságkötési, egyházi
tisztségviselők választásakor énekelt énekeket az új énekeskönyv is átvette, megőrizte.
2.9.Keresztyén élet- lelki énekek

Az istentiszteletek és a kötött alkalmak erdélyi magyar reformátusságunk alapját képezik,
ugyanis népegyház vagyunk –egyelőre. Az egyéni kegyesség háttérbe szorul, nem szívesen
beszélünk róla. A 2Pét 1, 5-8 kell, hogy emlékeztesse a mindenkori keresztyén embert arra,
hogy az intézményesített hit mellett mennyire lényeges mindannyiunk életében az egyéni hit
megélése:
5
Éppen ezért teljes igyekezettel törekedjetek arra, hogy hitetekben mutassátok meg az
igaz emberséget, az igaz emberségben ismeretet, 6az ismeretben önuralmat, az
önuralomban állhatatosságot, az állhatatosságban kegyességet, 7a kegyességben
testvéri szeretetet, a testvéri szeretetben pedig minden ember iránti szeretetet. 8 Mert ha
ezek megvannak és gyarapodnak bennetek, nem lesztek a mi Urunk Jézus ismeretében
sem tétlenek, sem terméketlenek.
A keresztyén élet megélése énekeskönyvünkben is jelen van a könyörgések, az Istent

dicsőítő, a Jézusról, a megváltásról, a gondviselésről, az Istenbe vetett bizodalomról, a
hálaadásról, és megtérésről szóló énekekben, sőt a „keresztyén élet”-ről szóló énekekben. Míg
a régi énekeskönyvben a Hitvalló és lelki énekek a függelékként beillesztett fejezetbe kerültek
be, azzal a céllal, hogy bibliaórákon és más gyülekezeti alkalmakon, azaz ne istentiszteleten
énekeljék őket, az új énekeskönyv igen nagy hangsúlyt fektet ezekre az énekekre. Sok kritika
érte ezeket a lelki énekeket.
„az ún. szabad egyházi énekek és dicséretek (az egyháztörténelem reá a bizonyság)
előbb, vagy utóbb, de még mindenütt elnyomták, vagy legalább is el akarták nyomni a
zsoltárokat s a legtöbbször bibliai szempontból nem eléggé mély, mert felületest
vallásosságot teremtettek.”121
Az elmúlt század népegyháza után a hitvalló egyház fele közelítünk, ami az egyén,
individuum egyéni hitét is előtérbe helyezi, a közösségi hit mellett. Így, már nem csak
bibliaórákon, ifjúsági összejövetelekkor énekelték ezeket az énekeket, melyeknek „naiv és
sokszor gyerekes tartalma főleg pedig könnyű, modem és fülbemászó dallama”122 gyorsan és
sikeresen teret hódított.
Megfigyelhetjük azt, hogy a régi énekeskönyv függelékének anyagából milyen sok
ének bekerült az új énekeskönyvbe: a régi énekeskönyv 32 Hitvalló és lelki énekek közül
Sebestyén Jenő: Zsoltárok és hozsannák. Kálvinista Szemle IV. 1923. 270.

121
122
Révész Imre: Az új énekeskönyv felé. Debrecen, 1943, 20.
52
mindössze hét ének nem került be az új énekeskönyvbe, a többi – kisebb szöveg-, ritmus- és
hangnembeli változásokkal- gyülekezeteink kedvenceivé lettek. Hadd soroljak fel néhány
példát: Amint vagyok sok bűn alatt (Bűnbánati ének); Az Úr csodásan működik (Ének
Jézusról); Csendes éj (Karácsony); Fel, barátim, drága Jézus (Keresztyén élet); Feljebb
emeljetek, feljebb (Keresztyén élet); Fogjad kezem, oly gyenge vagyok, érzem (Keresztyén
élet); Itt van szívem (Megtérés); Kövesd a Jézust (Megtérés); Ne csüggedj el, kicsiny sereg
(Bizodalom Istenben); Tudom, az én megváltóm él (Élet, halál, örökélet),stb. A felsorolt
énekek egy közös dologban megegyeznek: az egyéni hitről, az Én és Isten viszonyáról
szólnak. A gyülekezetek, a hívek, lelkipásztorok nagy előszeretettel éneklik a felsorolt
dicséreteket, azaz népszerűségnek örvendenek, és ez is bizonyítja azt, hogy a 21. századi,
individualista világban élő ember igényli az Istennel való személyes kapcsolatot. Az új
énekeskönyv ezt az állítást énekeivel alá is támasztja: 15 ének az életről, halálról és az örök
életről szól, 20 könyörgés, 29 Istent dicsőítő ének, 25 megváltásról szóló ének van, 4 énekünk
szól a gondviselésről, 20 szól az Istenbe vetett bizodalomról, 20 hálaadó énekünk van és
találunk 23 éneket, amely a keresztyén életről szól.
2.10. Temetés
A temetés hagyománya visszanyúlik az ószövetségi időkre.(5Móz 21, 23; Bírák 16,31
stb.) Az újszövetségi temetéseket tekintve jobb példát nem is hozhatnánk fel, mint Jézus
temetését, melyről az evangéliumok tudósítanak. A keresztény ember az örök élet
bizonyosságát vallja, és ezt kell a temetésen is tanítani a híveknek: már e földi életben
keressék Isten országát, az örök élet reményében. A reformáció tanítása szerint a temetés már
semmit sem változtathat az elhunyt üdvösségével kapcsolatosan: a temetés tehát „egy utolsó
testvéri szolgálat”.123 Formáját tekintve, a református temetés csak az igeolvasással,
igehirdetéssel, énekléssel és imádsággal köthető össze.
A halál a fizikai létnek, az életnek a végét jelenti. Az énekeskönyv tartalmi íve szerint
a temetési énekeknek is a könyv végén a helyük, mintegy lezárásként. Az örök élet
reménysége pedig, az én meglátásom szerint, az énekeskönyvnek a záró fejezete kellene, hogy
legyen.

 Az alkalmi énekek után, a zsoltárok előtt  A keresztyén életről szóló énekek előtt
találjuk őket, esetekre lebontva találjuk a temetési énekeket, az Élet,
 közönségesek, gyermek felett; ifjak és halál, örök élet alegység után
középidejűek felett; öregek felett;  nincsenek felosztva
tisztviselők felett; szülők felett, kik után  sokkal kevesebb temetési ének, mint a
123
Tamási Zsolt: Az elnyugvó test élete. Keresztény Szó. X. évf. 3 sz. 1999.
53
árva maradt; rendkívüli halálesetre; régiben, viszont vannak olyan énekek,
imádság és prédikáció között; halotti amelyek más kategóriáknál találhatóak,
tanítás után, induláskor; az úton; a sírnál; mégis énekeljük temetéseken (pl. Jobban
a sírnál gyermek felett; - az énekek tiéd, Uram – megtérés)
követik a temetési szertartás menetét,
konkrét útmutatást adnak arra nézve, hogy
a temetés bizonyos mozzanataiban melyik
ének kell, hogy elhangozzék.
Mindkét énekeskönyvben megtalálható: Seregeknek szent Istene (6 sz.)
Megilletődve elődbe borulunk (2 sz.); - Jer, temessük el a testet (8 sz.)
Mennynek, földnek Teremtője (3 sz.); - Minden ember csak halandó (5 sz.)
Hirdettesd, Uram, Igédet! (2 sz.); Mint a - Szomorú a halál a gyarló embernek ( 9
rózsa, melyet sért a meleg szél (5 sz.1698-ból sz.)
van a dallama, szövege meg túlzott
mértékben tele van természeti képekkel);
Krisztushoz készülök, szerelmes szülőim (4
sz. a halott egyes szám első személyben
szólalítja meg hozzátartozóit, búcsú
jelleggel); Elmégy kedves gyermek, szülőid
öléből (6 sz.); Jaj, mily hamar múlik világ
dicsősége (9 sz.); Szörnyű halál, ím köztünk
áll (7 sz.); Királyoknak királya (2 sz.); Oh,
Isten! milyen boldog az oly ember (4 sz.);
Utas vagyok e világban (7 sz.); Oh, állandó
Szentháromság (4 sz.); Aki az Úrnak
dolgában fáradoz (5 sz. tisztviselők);
Szárítsátok a keserves búokozta könnyeket (3
sz.); Az Isten az árvák Atyja (3 sz. árván
maradtaknál); Megdobbant kebellel
állunk(11 sz.); Isten! ki vagy öröminknek (1
sz.); Búcsút vennem, el kell mennem (3 sz.);
Már elhagylak, drága, kedves, szállásom (3
sz.); Megyek síromba (6 sz.); O jaj, gyászos
hang (6 sz.); Már elmégyek az örömbe(4 sz.);
Oh, halandó! tekintsd, hol állsz (6 sz.);
Immár gyarló testem (3 sz.); Itt a sírhalmok
sorában (8 sz.); Én Istenem, tudom,
meghalok (4 sz.); Krisztus én életemnek (4
sz.); Én lelkem, légy csendességben; Tovább
már nem kísérhetünk (5 sz.); Menj el a te
nyugalmadba; Térj pihenni, fáradt vándor;
Gyarló testünk porrá lészen (4 sz.); Az élet
csak füst és pára (7 sz. nincs teológiai
tartalma); Tündérvilág, tőled örök búcsút
vettem (5 sz.).
Láthatjuk, hogy új énekeskönyvünkben nagyon kevés temetési ének van. Valószínűleg ez
az oka annak, hogy temetéseken a legtöbb gyülekezetben –amint az a kérdőívekből is kiderül
– a régi énekeskönyvet használják, vagy a jelenlegi énekeskönyvünk énekeiből válogatunk
olyan énekeket, amelyek nem a Temetési énekek egységben találhatóak. Míg a régi
énekeskönyv különböző esetekre bontotta le az énekanyagot, az új énekeskönyvről ez nem
54
mondható el. A régi énekeskönyvben voltak olyan énekek, amelyek teológiailag nem állják
meg a helyüket, hiszen csak az emberi életről s annak elmúlásáról szólnak (pl. Mint a rózsa,
melyet sért a meleg szél), viszont sok olyan ének van, amely bekerülhetett volna az új
énekeskönyvbe is, és ma is megállná a helyét. A temetési liturgia rendjét az énekek is
kísérték. Olyan énekekkel is találkozunk, amelyekben maga a halott szólal meg, és vesz
búcsút hozzátartozóitól. Bármennyire is ijesztően hangzik ennek a gondolata, mégis a
hátramaradottaknak ez segítség lehetett az elengedéshez, és a gyászfeldolgozás útján való
elinduláshoz. Összességében megállapíthatjuk, hogy az új énekeskönyvben kevés a temetési
ének, ezért is folyamodnak gyakran a gyülekezetek a régi énekeskönyvhöz temetés esetén.
2.11. Énekek bibliaórákra, vasárnapi iskolai és családi alkalmakra

Amint már említettem, a régi énekeskönyvben a X. fejezetben találhatóak a különböző
gyülekezeti alkalmakra szánt énekek. Hét ének kivételével, ezek közül az összes bekerült az
új énekeskönyvbe. A jelenlegi énekeskönyvünkben pedig új bibliaórára, vasárnapi iskolai és
családi alkalmakra szánt énekek szerepelnek, kategóriákra lebontva: 4 karácsonyi ének, 4
nagypénteki, 1 húsvéti ének, 6 Jézusról szóló ének, 5 Istent dicsőítő, 5 bizodalomról szóló, 14
megtérésről szóló, 7 keresztyén életről szóló, 3 örök életről szóló ének, 2 esti ének, 1 záró
ének és 16 kánon. Ennek értelmében kijelenthetjük, hogy ebben a tekintetben is gazdagodott
énekanyagunk, repertoárunk.
Összegzés
Összegezzük, tehát mindazon információkat, melyeket az összehasonlítás során
állapítottunk meg. Az új énekeskönyvben a zsoltárok igen fontos szerepet töltenek be. Mind a
150 zsoltár bekerült a könyve úgy, ahogyan azokat Szenczi Molnár Albert megírta, bár a
szakaszok válogatva vannak. A régi énekeskönyv negyven zsoltárához képest ez nagy
előrelépés volt, ezért a zsoltárok terén az új énekeskönyv nagy előrelépést jelentett. Tovább
haladva számba vettük az énekeskönyvek dicséreteit, az egyházi évnek és az emberi élet
rendjének szemüvegén keresztül. Megállapíthatjuk, hogy ebből a szempontból a régi
énekeskönyv rendezettebb, jobban követi az említett logikai menetet, mint az új énekeskönyv:
figyel arra, hogy a vasárnap, mint ünnep a helyére kerüljön, hangsúlyt fektet arra, hogy a
hétköznapok után jönnek az ünnepek, amelyeket a bűnbánat előz meg. Az ünnepeket az
úrvacsoraosztással kötjük egybe, amely a másik sákramentummal, azaz a keresztséggel kell,
hogy együtt legyen. A régi énekeskönyv ezt a logikai menetet követi, míg az új
énekeskönyvben ez néhol fel van cserélve, nincs szem előtt tartva. Az alkalmi énekeknél sok
új énekkel gazdagodott az új énekeskönyv, sőt, a keresztyén ember életére, azaz az egyén
hitéletére is külön kitér az új énekeskönyv, amelyben, érdekes módon, a régi énekeskönyv
55
bibliaórákra szánt énekeinek java része megtalálható. Ezek külföldi szerzők magyarra
fordított énekei. A temetési énekeknél fogalmazhattunk meg egy érdekes megállapítást: az új
énekeskönyv nagyon szegény temetési énekanyaggal rendelkezik (mindössze négy éneket
találunk ebben a fejezetben), melyeket akarva- akaratlanul pótolni kell a temetési alkalmakon.
A régi énekeskönyv gazdag temetési énekanyaga, valamint az új énekeskönyv egyéb
fejezeteiből vett énekeket szokták ilyenkor elővenni a gyülekezetek.
A régi énekeskönyvből összesen 152 ének került be az új énekeskönyvbe, ritmus és
szövegbeli különbségekkel. Valószínűleg ezeket az énekeket ajánlhatták az erdélyi
gyülekezetek, és emiatt lettek ezek ma is a népszerűségnek örvendő, közkedvelt énekek,
zsoltárok, hiszen a bizottság a különböző régiók által beküldött énekek közül,
kompromisszumok árán válogatta össze az új énekeskönyv 504 énekét. A világ változásával
együtt éneklési igényünk is változott, így az új énekeskönyvbe sok külföldről érkező, nem
feltétlenül a magyar lelkületet képviselő, de szép dallammal és szöveggel rendelkező ének
került be énekeskönyvünkbe, természetesen magyar fordítással. Tehát elmondhatjuk, hogy az
új énekeskönyvre szükség volt, sok énekkel gazdagodtunk, a zsoltárok az új énekeskönyvben
teljes egészében benne vannak, viszont összeállítás szempontjából a régi énekeskönyv jobban
ki volt gondolva, és ezt véleményem szerint követnie kellett volna az új énekeskönyvnek is.
A régi énekeskönyv az akkori ember életét és az elmúlt század teológiai irányát képviselte, és
sok értékes éneket megőrzött református éneklésünk századaiból, melyek jelenlegi
könyvünkbe is bekerültek. Hogy valóban mennyire ragaszkodunk a régi énekekhez, és milyen
mértékben szerettük meg az újat, a következő fejezetben kiderül, ugyanis egy kérdőív alapján
a Maros megyei református gyülekezetek éneklésébe nyerünk betekintést.
56
3. Az új énekeskönyv hatása Erdély Maros megyei református
gyülekezeteiben
A dolgozat harmadik fejezetében, egy kérdőív alapján, a Maros megyei református

gyülekezetek éneklésébe nyerünk betekintést. A kérdőívben olyan kérdéseket találunk,
amelyek elsősorban az új énekeskönyv bevezetetésével foglalkoznak, de a gyülekezeti
énekléssel kapcsolatos fontosabb kérdésekre is kitérnek. A kérdőív kategóriákra és
korosztályokra lebontva érdeklődik ugyanazon kérdések iránt, melyeket így összesíthetnénk:
milyen hatást gyakorolt az új énekeskönyv a Maros megyében élő református gyülekezetekre,
és azon belül a hívek életére. Azért választottam ezt a megyét, mert Maros megyei lévén az
itteni gyülekezeteket érzem közelebb magamhoz, és jobban ismerem az itteni ember életét,
gondolkodását, kérdéseit, vallási és énekléssel kapcsolatos igényeit. Gyakran tapasztaltam azt,
hogy a hagyományokhoz ragaszkodó „marosi” hívek nehezen engedik el a jól megszokott régi
dallamokat, amelyeket a régi énekeskönyvből ismertek. Főképp a falusi gyülekezetek nehezen
hajlanak a változás fele, ezért megfogalmazódott bennem az a kérdés, hogy szükséges volt-e
az erdélyi reformátusságnak az új énekeskönyvre? Az új, gyorsabb ritmusú énekek mennyire
egyeztethetőek össze az erdélyi református, magyar ember lelkületével? Mi a magyarázata
annak, hogy még mindig ragaszkodunk, ennyi esztendő után is az énekek régi, negyedekből
és félhangokból álló dallamaihoz? Mennyire fogadtuk be a külföldi énekeket, amelyek az
ébredési mozgalom következtében jutottak el hozzánk is? A kérdőívekből kiderül, hogy
pozitív vagy negatív fogadtatásban részesült, és részesül ma is az új énekeskönyv.
A következő református egyházmegyék találhatóak Maros megyében: a Marosi
Református Egyházmegye, a Maros- Mezőségi Református Egyházmegye, a Görgényi
Református Egyházmegye és a Küküllői Református Egyházmegye. Ezen négy egyházmegye
gyülekezeteihez jutott el a kérdőív, és összesen 44 gyülekezet válaszát sikerült összegyűjteni.
Az elkövetkezőkben összesítjük a kérdőíveket, és az eredmények alapján levonjuk a
következtetéseket.
Első lépésként ismertetem a kérdőívet:
3.1 Kérdőív- Az új énekeskönyv hatása

Lelkipásztornak feltett kérdések:
1. Az új, vagy régi énekeskönyv szerint történik a gyülekezeti éneklés?

2. Mennyi időbe telt bevezetni az új énekeskönyvet?
3. Van-e szakképzett kántora a gyülekezetnek?
57
4. Melyek a népszerű dicséretek egy közönséges vasárnapi istentiszteleten?
5. Milyen gyakran énekelnek zsoltárokat? Melyek a legnépszerűbbek?
6. Az orgonás kíséreten kívül létezik még olyan más gyülekezeti alkalom, mikor más
hangszerekkel is kísérik az éneklést? Ha igen, a gyülekezet ezt hogyan fogadja?
7. Az ifisek ifin énekelnek-e énekeskönyvi énekeket?
8. Vallásórán tanulnak-e az új énekeskönyvből könnyebb, dallamosabb dicséreteket?
9. A tiszteletes melyik énekeskönyvet érzi közelebb magához? És melyik
énekeskönyvről érzi azt, hogy a gyülekezethez is közel áll?
Kántornak felett kérdések:
1. Mennyire szeret énekelni a gyülekezet?

2. Van-e énekeskönyvi énektanítás a gyülekezetben?
3. A kántor az új vagy a régi énekeskönyv dallamvilágát, szöveg- dallam kapcsolatát
preferálja? Miért?
Idős gyülekezeti tagnak feltett kérdések:
1. Mennyire sikerült megszokni az új énekeskönyvet?

2. Van-e otthon új énekeskönyve?
3. Mennyire szereti a zsoltárokat énekelni?
4. Tudja-e, hogy mi a különbség a zsoltárok és dicséretek között?
5. Amikor a templomon kívül dúdolgat magában egyházi énekeket, melyek azok és
mikor, melyen élethelyzetekben szoktak ezek eszébe jutni?
Ifisnek feltett kérdések:
1. Mennyire tartod fontosnak a gyülekezeti éneklést?

2. Véleményed szerint az ifjúsági énekeknek lehetne helyük az énekeskönyvben? Ha
igen, szerinted melyek azok, amelyek bekerülhetnének, s helyüket is megállnák?
3. Melyek a kedvenc énekeskönyvi énekeid?
Megvizsgálom, tehát, a kérdőívekben feltett kérdésekre kapott válaszokat úgy, hogy a

megkérdezett kategóriákat külön-külön elemezem, kiértékelem és statisztikákat állítok fel. A
kérdőívet kitöltő gyülekezetek nem lesznek megnevezve; névvel ellátott adatok nem kerülnek
be a dolgozatomba a titoktartás végett. Statisztikák készülnek a beérkezett adatokból.
58
3.1.1. Lelkipásztorhoz intézett kérdések és a válaszok
A gyülekezetek lelkipásztorainak szólt az első kilenc kérdés, amelyek segítségével
betekintést nyerhetünk a gyülekezet éneklésébe, de ugyanakkor az erdélyi, Maros megyei
lelkipásztornak az új énekeskönyvhöz való viszonyulását is láthatjuk. A lelkipásztor felel a
gyülekezeti éneklésről. Székely József szerint az erdélyi református egyház, annak ellenére,
hogy zsinatpresbiteri elveket vall, mégis papi egyház, azaz a gyülekezeteket érintő
kérdésekben a lelkipásztorok hozzák meg a döntéseket. A gyülekezet a lelkipásztorban látja
megtestesülni az egyházat, és az egyházról olyan képet alakít ki, amilyen a lelkipásztora.
Akarva- akaratlanul vezetői szerepet tölt be a lelkipásztor, aki már a reformáció óta azt a
megbízatást kapta, hogy tanítson, magyarázza az Igét, mint teológiailag képzett szakember. 124
A lelkipásztornak tehát fontos szerepe van abban, hogy mennyire élő, lelkes a gyülekezetének
az éneklése.
1. Az új, vagy régi énekeskönyv szerint történik a gyülekezeti éneklés?
A válaszokból kiderül, hogy a 44 Maros megyei gyülekezetből, amely válaszolt a

kérdőívben feltett kérdésekre, 12 gyülekezet csak a régi énekeskönyvet használja, kettő pedig
mindkét énekeskönyvet egyszerre használja. Egy gyülekezet esetében nem lehetett a lelkészt
megkérdezni, ugyanis a falunak nincs lelkipásztora, az istentiszteleti alkalmakat egy
szomszéd településről érkező, beszolgáló lelkipásztor tartja. Ha százalékokban gondolkodunk,
72%-a a megkérdezett gyülekezeteknek kizárólagos jelleggel az új énekeskönyvet használja,
tehát 27%-a ezen gyülekezeteknek csak a régi énekeskönyvből énekel, két gyülekezet pedig
mindkettőt használja. Négy kérdőívben azt is kihangsúlyozta a lelkipásztor, hogy, bár az új
énekeskönyvet használja a gyülekezet, az éneklés mégis a régi énekeskönyv dallama szerint
történik, természetesen, azon énekek esetében, amelyek mindkét énekeskönyvben
szerepelnek. Azon gyülekezetek esetében, ahol az új énekeskönyvet használják, négy esetben
kitért a lelkipásztor a temetési énekek kérdésére, mondván, hogy a gyülekezet az új
énekeskönyvet használja, mégis temetéseken a régi énekeskönyvből énekelnek. A többi
lelkipásztor nem tért ki erre a kérdésre. Ez a kijelentés bizonyságként szolgálhat arra az
állításra, melyet a dolgozat második fejezetében olvashatunk: a régi énekeskönyv temetési
énekanyaga jóval gazdagabb, mint az új énekeskönyvé. Kijelenthetjük, hogy városokon
100%-os arányban bevezették az új énekeskönyvet, és azt is használják. Falvakon használják
még a régi énekeskönyvet, vagy mindkettőt.
124
Székely József: A vezetői tisztség a református egyházban. A lelkipásztor, mint vezető. Református Szemle.
VIII. évf. 1 szám. 2015. 169.
59
Az 1997 áprilisában Zsinati ülést tartott Romániai Református Egyház, és elrendelte a
Magyar Református Énekeskönyv bevezetését. Ennek értelmében 21 esztendeje az 1996-os
énekeskönyv az erdélyi reformátusság hivatalos énekeskönyve. Lássuk, hogy ez a
gyakorlatban hogyan is néz ki: először is kihangsúlyoznám, hogy ez a kérdés arra a 72%-ra
érvényes, akik az új énekeskönyvet sikeresen bevezették, használják. A 27% esetében, amely
még a régi énekeskönyvet használja, a kérdés tárgytalan. A maradék 1%-ról, amely mindkét
énekeskönyvet használja az mondható el, hogy számukra az új énekeskönyv bevezetése még
mindig egy folyamat, nem járt le.
Hat lelkipásztor nyilatkozott úgy, hogy egy nagyon hosszú folyamat eredménye volt
az új énekeskönyv bevezetése, és sokáig használták párhuzamosan mindkettőt. Egyik
válaszban ezt olvashatjuk: „2000-ben vezettük be, mikor kiadták az újat, és azóta
használjuk.”(A MRÉ-t nem 2000-ben adták ki). Ketten mondták azt, hogy megjelenés után el
is kezdték bevezetni. Az egyik válasz szerint nagyon könnyen ment, „az elején mindkettőt
bediktáltam, de a hívek keverték a számokat, összezavarodtak.” Tizenegyen nyilatkoztak úgy,
hogy 1-2 esztendő alatt sikerült bevezetni az új énekeskönyvet, míg egy valaki azt mondta,
hogy pár hónap alatt sikerült, hárman pedig úgy nyilatkoztak, hogy 3-5 év kellett ehhez. Öten
vallották azt, hogy nem tudják ezt megmondani, mivel már úgy kerültek a gyülekezetbe, hogy
az új énekeskönyv be volt vezetve. Ezek szerint bátran következtethetjük, hogy igyekezettel,
énektanítással néhány esztendő alatt be lehet vezetni, meg lehet ismertetni a gyülekezettel az
új énekeskönyvet. Átlagban 1 és legfeljebb 5 esztendő alatt ez megvalósítható.
A kántori tisztség az egyházzene történetével, annak nagy fordulópontjaival és

korszakalkotó momentumaival szoros kapcsolatban áll, hiszen a „kántori” mivolt nem mindig
azt jelentette, amit ma az erdélyi református kántor szerepével összefüggésbe hozunk. Pap
Ferenc szerint a kántor a középkori egyházban a következő szerepet töltötte be:
„A kántor alapvetően – megnevezése nyelvtörténeti összefüggései alapján is –

előénekes, aki a keresztyén egyházban mindig az egyházi és szolgálati hierarchia –
annak eltérő értelmezése és felfogása mellett – része volt. A cantor az istentiszteleti-
liturgikuséneklés vezetője és szervezője, aki történetileg a szentély közelében, a
liturgikus cselekvéshez fizikailag is szorosan kapcsolódva helyezkedett el.
Legitimitását ez a legfontosabb szolgálat jelentette.”125
De mi a szerepe a mai református kántornak? A kántor, akárcsak a lelkipásztor, liturgiai
szolgálatot végez, ennek következtében a lelkipásztorral egyenrangú szolgatársak. Emiatt kimondottan
125
Pap Ferenc: Kántor és pulpitus a reformáció korától. Református Szemle. CI évf. 4 szám. 2008. 356.
60
fontos az, hogy a szolgálatba való állásakor a gyülekezetben ő is legyen felszentelve. Ha gyülekezeti
tagja annak az egyházközségnek, ahol a kántori szolgálatot végzi, hivatalból tagja a presbitériumnak,
de csak tanácskozási joggal rendelkezik.126 Mivel, tehát, a lelkipásztorral egyenjogú szolgatárs, fontos
az, hogy a kántor is aktívan tevékenykedjen a gyülekezeti éneklés javát tekintve. Lássuk tehát azt,
hogy a megkérdezett gyülekezetekben van-e szakképzett kántor? A kérdőívet kitöltő gyülekezeteknek
61%-a rendelkezik szakképzett kántorral, azaz 37,5%-a nem rendelkezik szakképzett kántorral, sőt, hat
falusi gyülekezetben egyáltalán nincs kántor (1,5%), így a lelkipásztor tölti be a kántor szerepét is.
Mindez azt jelenti, hogy a gyülekezetek éneklése ezzel is hátráltatva van, ugyanis a szakember
hozzáértéssel, szakmai tudással végzi munkáját, és úgy tud éneket tanítani, vagy énekkart vezetni,
hogy zenei tudás és ismeret van a tarsolyában. Ennek hiánya pedig megérződik.
Csak azoknak a gyülekezeteknek a válaszait emelem ki, amelyekben az új énekeskönyvet

használják, ugyanis a dolgozatom az új énekeskönyvvel foglalkozik. Egy választ szó szerint
szeretnék idézni, mert mintegy összefoglalja a többi kérdőív feleleteit is:
„A legjobban ma is azokat az énekeket énekelik, amelyek a régi énekeskönyvben is

megvannak, és nem változott se a ritmus, se a szöveg (a régi könyv dicséretei), ugyanakkor
van sok új jó dallam is, amit szeretünk (Itt van Isten köztünk; Lelki próbáimban, Jézus,
légy velem; Mindig velem, Uram; Jézus, Te égi szép; Áldó hatalmak oltalmába rejtve; Ki
Istenének átad mindent, velem vándorol utamon Jézus; Fenn a mennyben az Úr; és még
sok más ének). A legtöbb gondot azok az énekek (főleg zsoltárok) okozták, amelyeket
másképp ismerünk a régi énekeskönyvből.” (39. kérdőív)
Kiemelem azokat az dicséreteket, amelyek nagyon sokszor, szinte minden kérdőívben

előfordulnak: Itt van szívem: régi énekeskönyvben is benne van; Légy csendes szívvel: régiben
is benne van; Kövesd a Jézust: a régiben is benne van; Az Úr csodásan működik: a régiben is
benne van; Jobban tiéd, Uram: a régiben is benne van; 9 kérdőívben szerepelt az Itt van Isten
köztünk (153): nincs benne a régi énekeskönyvben, Tersteegen G., f. Csomaz Tóth Kálmán,
1680; Isten szívén megpihenve: nincs benne a régiben, Zinzendorf, f. Thaly Lóránt, 1745;
Hinni taníts, Uram: nincs benne a régiben, Ramsey M., f. Thaly Lóránt. Érdekes megfigyelni
azt, hogy a régi énekeskönyv bibliaórára szánt énekei napjaink kedvencei közé tartoznak. Bár
külföldi szerzők által írt énekek, amelyek az egyén személyes hitére összpontosítanak,
napjainkban népszerűségnek örvendenek. Kevés olyan éneket soroltak fel lelkipásztoraink,
amelyek nincsenek benne a régi énekeskönyvben. Válaszok között olyan is volt, hogy a
gyülekezet olyan dicséreteket énekel, „amit ismer a kántor.” (38. kérdőív) Ez a válasz
visszamutatott a 2. kérdésre.
126
http://www.karolyirefegyhazmegye.ro/wp-content/uploads/2016/04/kantor-munkakori-leiras.pdf (Utolsó
letöltés: 2018.04.12)
61
5. Milyen gyakran énekelnek zsoltárokat? Melyek a legnépszerűbbek?
A zsoltáréneklés fontosságáról a dolgozatban többször is szó esett, lásd 1.1.1., valamint a

2.1. alfejezeteket. Csak az új énekeskönyvet használó gyülekezetek válaszait vizsgálom.
Milyen gyakran énekelnek, tehát, gyülekezetink zsoltárokat? Bíztatóan hangzott a válasz négy
lelkipásztor részéről, aki azt vallja, hogy minden vasárnap énekelnek zsoltárt, sőt, egyik azt is
elmondja, hogy az istentiszteletet zsoltárral kezdik. Haton mondták azt, hogy szinte minden
vasárnap énekelnek zsoltárt is, egy válaszoló azt mondta, hogy ők kéthetente. Negatív válasz
érkezett a többi válaszoló részéről, akik azt mondták, hogy nem túl gyakran, ritkán, vagy
nagyon ritkán énekelnek zsoltárokat. És milyen zsoltárokat énekelnek Maros megyei
gyülekezeteinkben? Az egyik választ szó szerint idézem, mert ez tükrözi a többi gyülekezet
válaszát is: „Azokat a zsoltárokat, amelyek a régi énekeskönyvben is benne voltak, mert ezeket
jobban ismeri a gyülekezet. Ez azt is eredményezi, hogy a régi dallam szerint énekelik őket.”
(23. kérdőív) Lássuk tehát, melyeket sorolták fel: minden kérdőív megemlítette a 25. és a 42.
zsoltárt. Hárman említették a 23. zsoltárt, hárman a 66. zsoltárt, öten a 23. zsoltárt, és persze a
90. zsoltár, mint a reformátusok himnusza nem maradhatott ki. Ezt a legtöbb gyülekezet még
mindig a régi ritmus szerint énekli. Egyik lelkipásztor ezzel kapcsolatosan ezt mondta: „Csak
a 90-ik zsoltárral volt gond. három évig új dallam szerint énekeltük, de presbitériumi
határozat után visszatértünk a régi dallamra, valahogy azt nem tudtuk megszokni.” (17.
kérdőív) Az adatok magukért beszélnek: java részt a régi énekeskönyvben lévő zsoltárokat
éneklik ma is a Maros megyei gyülekezeteink, más ritmussal meg esetenként más szöveggel,
amint azt a dolgozat második fejezetében is láttuk, de mégis ezekhez ragaszkodunk.
Ennek a kérdésnek azért van jogosultsága, mert már sok gyülekezetben láthatjuk azt,
hogy a hagyományoktól eltérően, a külföldi példát követve, az orgonakíséretes istentisztelet
mellett, egyéb hangszerrel kísért éneklés is elhangzik, ami a Szentírás szavai szerint rendben
van:
„Dicsérjétek kürtzengéssel, dicsérjétek lanttal és hárfával!

4Dicsérjétek dobbal, körtáncot járva, dicsérjétek citerával és fuvolával!
5Dicsérjétek csengő cintányérral, dicsérjétek zengő cintányérral!
6Minden lélek dicsérje az Urat! Dicsérjétek az Urat!” (Zsolt 150, 3-6)
Az orgona nélkülözhetetlen mivoltáról, a templomi éneklést illetően, a Magyar Református

Egyháznak az országos egyházzenei előadója, Bódiss Tamás a következőképpen nyilatkozik:
„az orgona nem elengedhetetlen, csupán praktikus és a liturgiát zeneileg gazdagító eszköze
62
az istentiszteletnek, amely hangszerek nélkül is teljes értékű.”127 Bár azt hinnénk, hogy a
keresztyén egyház és az orgonakíséret már a kezdetektől fogva kéz a kézben jártak, ez nincs
így, hiszen a templomokba csak a 13. századtól kezdték el bevinni az orgonát, de ekkor sem
töltött be különösebb szerepet. A középkorban az orgona bizonyos szertartási
momentumoknál szólalt meg, nem az éneklést kísérte. A reformáció korában is a gyülekezeti
éneklést a kórus vezette, nem látták a szükségét annak, hogy orgonával is kísérjék az éneklést.
A reformáció korában egyre nagyobb fontosságot kezdtek el tulajdonítani az orgonának,
olyannyira, hogy a 17. század végére az evangélikus istentiszteleteknek nélkülözhetetlen
részévé vált. A magyar református egyházban csak a 18. század végétől beszélhetünk
orgonáról, és azóta, az egyszólamú, orgonakíséretes éneklés határozza meg református
gyülekezeti éneklésünket.128 Az egyházi tradíció részévé vált, és ez egyrészt nagyon jó,
hiszen egy biztos alapot jelent, amely meghatározza, gazdagítja istentiszteletünket, viszont
hátrányokat is vonz maga után. Számos olyan hangszer létezik, amellyel ugyanolyan
méltóságteljesen lehet kísérni a gyülekezeti éneklést, mint az orgonával. Az új énekeskönyv
dallam- és ritmusvilága erre igencsak alkalmas lenne. A hangszerek sokszínűsége,
változatossága elősegítheti a gyülekezeti éneklést. Bódiss Tamás is beszél erről, viszont
kihangsúlyozza, hogy mindez nem azt jelenti, hogy mellőzni kell, vagy teljesen ki kell iktatni
az orgonát, sőt, azt ápolni és használni kell. Ő azt mondja, hogy „az istentiszteleteket olyan
zenei elemekkel tegyük tagoltabbá, amelyek egyúttal erősítik annak igei üzenetét is.”
Milyenek lehetnek ezek a hangszerek? Az egyházzenész szerint csak a széphangzású hangszer
szolgál az éneklés javára: vonósok, fúvósok egyaránt.129 Miért volt lényeges mindezeket
ismertetni? Azért, mert napjainkban nagy szakadékot lehet megfigyelni a túlzottan
konzervatív és az új fele hajló református éneklés között, s pont emiatt, az újra való
törekvésben hajlamosak vagyunk átesni a ló túloldalára, és elvetni mindazt, ami a tradícióhoz
köthet, és ezt nem szabad. Érdemes megtalálni a gyülekezeti éneklésben egy olyan
egyensúlyt, amelyről Bódiss Tamás beszél: amennyiben lehetőség van rá (pl. vannak zenészek
a gyülekezetben, vagy a kántor több hangszeren is játszik) találni olyan alkalmakat,
amelyeken a szép orgonakíséret mellett más hangszerrel is kísérjük a gyülekezeti éneklést,
figyelve arra, hogy az Istennek dicséretét ne váltsa fel a műsor, előadás.
Lássuk tehát, hogy az elmondottak a gyakorlatban mennyire működnek. Néhány
pozitív kicsengésű válasz idézésével kezdeném. Az egyik lelkipásztor a következőképpen
válaszolt: „Ifjúsági Istentiszteleteken, Ifis alkalmakon zenekarral szolgálunk. Fiatal
127
http://www.reformatus.hu/mutat/a-nagy-lehetosegek-hangszere/ (Utolsó letöltés: 2018.04.12)
128
129
63
házasoknak szervezett alkalmakon is hangszerekkel (dob, szinti, szóló és basszus gitár,
furulya) szolgálunk. ( IMM-PRO a nevünk – Maros mezőségi EME)” (2. kérdőív). Egy másik válasz
szerint „Kimondottan olyan alkalom nem létezik, viszont a nagyobb ünnepeken az iskolások
szereplése során gitárral és fuvolával való ének kíséretet nagyon pozitívan fogadja a
gyülekezet.” Jó volt olvasni azt, hogy „gyerekműsor keretében van gitárkíséret, a gyülekezet
nagyon szereti”. Az ifjúság bevonása a gyülekezeti éneklésbe csupán jót eredményezhet: „Ha
az ifjúság szolgál, akkor gitár, fuvola és oboa kíséret van. Örömmel fogadták.” vagy „Van
ifjúsági istentisztelet minden hónap utolsó vasárnapján, melyen az éneklést az ifjúsági
zenekarunk, a Sófár kíséri. Gyülekezetünknek van furulyazenekara is, ünnepekkor a zenekar
szolgálatával is dicsérjük az Istent.” (17. kérdőív) vagy „Van ifjúsági istentisztelet, ilyen
alkalmakon többnyire ifjúsági énekeket énekelnek, gitárral, hegedűvel, cajón (kahon) és
zongorával kísérik az éneket. A gyülekezet örömmel fogadja, és az tapasztalom, hogy nagyon
sok idős is eljár erre az istentiszteletre.” Egy másik kérdőívben: „Ifjúsági istentiszteletet
tartunk havi egy alkalommal. Olyankor ifjúsági zenekar végzi a dicsőítést. Erre rendszerint az
idősek nem szoktak jönni. A fiatalok élvezik, középkorosztály szívesen hallgatja.” Egyes
gyülekezetekben ünnepekkor kísérik az éneklést más hangszerekkel is: „Ünnepekkor és anyák
napján, és a gyülekezetnek nagyon tetszik.” Egy másik kérdőívben: „Ünnepekkor az ifjúság
szokott zenélni, gitárral, dobbal, és a gyülekezet ezt szívesen fogadja, mivel „saját
gyermekeit” látja a templomban szolgálni. Viszont nem hinném, hogy minden vasárnap meg
tudnák szokni az ilyesfajta zenét.”(23. kérdőív) vagy „Minden hónapban van 1 alkalom, ami
zenés istentisztelet. Nagy örömmel fogadja és várja a gyülekezet.” A feltűntetett válaszokon
kívül hárman nyilatkoztak még úgy, hogy van gyülekezetükben más hangszerrel kísért
alkalom is, kilencen mondták azt, hogy csak nagyon ritkán volt erre példa, és tizenhat
lelkipásztor válaszolta azt, hogy egyáltalán nincs ilyen alkalom a gyülekezetükben.
Az idézett válaszokból kiderült az, hogy azokban a gyülekezetekben, amelyekben
bizonyos alkalmakon más hangszerekkel is kísérik a gyülekezeti éneklést, a hívek jól
fogadták, és nyitottak voltak erre nézve. Ebből azt a következtetést is levonhatjuk, hogy a
lelkipásztoron, és természetesen a lehetőségeken is múlik az, hogy megismerheti-e a
gyülekezet annak a szépségét, hogy orgonás kíséret mellett más hangszer is megszólaljon a
templomban.
Az új énekeskönyv a 20. század végén, jóval a rendszerváltás után látott napvilágot, és úgy
dallam, mint ritmus szempontjából követni próbálta a posztmodern ember gyors életmódját. A
tempó elevenebbé tétele érdekében, az énekeskönyvet összeállító bizottság átalakította,
64
változtatta, csiszolta az új énekeskönyvnek a régi énekeskönyvből átvett anyagát. Az újonnan
bekerült énekek, pedig, eleve olyan dallammal és ritmussal rendelkeznek, amelyek zenei
szempontból közelebb állnak a mai emberhez. És mindezt azért tették, hogy az idős
korosztály mellett, akik a régi énekeken nőttek fel, a fiatalokat is érintse meg az egyházi zene.
Vajon ez mennyire sikerült? A kérdőívekre kapott válaszok alapján kiderült, hogy három
gyülekezetben nincs ifjúsági alkalom, mivel nincsenek/nagyon kevés a fiatal a településen
(6%). 25%-a azt mondta, hogy igen, használják az új énekeskönyvet ifis alkalmakon, 13%-a
nagyon ritkán énekel az énekeskönyvből ifin, valamint 44%-a egyáltalán nem használja az
énekeskönyvet ifis alkalmakon, hanem ifjúsági dalokat énekelnek. Következésképpen, az új
ritmussal, dallammal sem került közelebb a fiatalokhoz az új énekeskönyv, hiszen szinte fele
a megkérdezett Maros megyei gyülekezeteknek, az ifis alkalmakon, más könyvekből, ifis
énekeskönyvekből énekelnek, azaz nem érzik azt, hogy a MRÉ-ből énekelnének. A probléma
orvoslásaként talán visszatérhetnénk az előző (6-os) kérdésre. Ha más megközelítésből
ragadnánk meg énekeskönyvi énekeinket, azaz a megszokott orgonás kíséret mellett más
hangszerek feldolgozásában énekelnénk őket, persze az erre kirendelt alkalmakon, akkor
nagyobb a valószínűsége annak, hogy jobban megszeretnénk énekeskönyvünk énekeit.
Bizonyos erdélyi gyülekezetekben ez példaértékűen működik.
8. Vallásórán tanulnak-e az új énekeskönyvből könnyebb, dallamosabb dicséreteket?
Az elmúlt generációk szülöttjei, nagyszüleink, őseink már gyerekkoruk óta az ún.

templomi énekeken, valamint a népdalokon nőttek fel. Gyerekkoruk óta ezeket hallották
szüleiktől, a közvetlen környezetükben, a templomban, és természetszerűen életük részévé
vált. Számunkra ez már nem annyira magától értetődő, hiszen a posztmodern társadalom
számtalan kínálata mellett tenni kell azért, hogy a gyerekek megismerjék és megszeressék
énekeskönyvünk énekeit. Fontos feladatnak látom azt, hogy vallásórákon is, a gyerekdalok
mellett, a könnyebben érthető szövegű, dallamosabb énekeket megismertessük és
megszerettessük a fiatal generációkkal, hiszen ez a szeretet magától nem biztos, hogy szárba
fog szökkenni. Azért, hogy a gyerekek ne csupán szemlélői legyenek a liturgikus
eseményeknek, hanem résztvevői is, meg kell tanulniuk ezeket.
„A gyermekek egymásnak adják át a tudást. A kicsik észrevétlen nőnek bele a

közösségbe, a közösség zenei életébe, elsajátítják, amit naponta hallanak (mint a
családban, amikor imádkozni tanul a gyermek: nem direkt módon, hanem hallgatva az
imát, előbb csak egy részét mondja, majd mind többet megjegyez, míg végül összeáll a
fejében egy egésszé, sajátjává válik)”130
130
http://docplayer.hu/1802494-I-egyhazi-enekek-az-egyhazi-enekek-tanitasa.html (Utolsó letöltés: 2018.04.16)
65
A kérdőívek alapján három gyülekezetben nincs gyerek bibliaóra, mivel a településen
nincsenek gyerekek (6%). 40%-a a megkérdezett lelkipásztoroknak nem használja az
énekeskönyvet gyerek bibliaórán, inkább gyerek valamint ifis dalokat énekelnek. „Nem az
énekeskönyv énekeit éneklik, mert az énekeskönyv énekeit nem szeretik.”; „Majdnem
lehetetlen nekik énekeskönyvi éneket tanítani. Nem szeretik, nem is akarják megtanulni. Még
az ifjúsági énekek közül is komolyan kell válogatni ahhoz, hogy valamit szívesen vegyenek. A
gyerekdalok jól mennek, kedvelik.” 54%-a a kérdőívet kitöltő lelkipásztoroknak azt mondta,
hogy vallásórákon tanulnak könnyebb, ritmusos énekeskönyvi énekeket is a gyerekekkel, és
kedvelik őket. „A gyermekek megszokták, hogy az énekeskönyvből tanuljuk az énekeket, az
elődöm vezette be ezt a gyakorlatot, és nagyon fogékonnyá váltak rá, azonban próbálkozunk
más énekeskönyvekből, konkrétan gyermekeknek írt énekeket is megtanulni.”; „A gyerekek
vallásórán szeretnek az énekeskönyvből, van amikor ők kérnek, hogy abból énekeljünk.”;
„Igyekszünk minél több énekeskönyvi éneket megtanítani, inkább ezeket az énekeket
részesítjük előnyben.”
9. A tiszteletes melyik énekeskönyvet érzi közelebb magához? És melyik énekeskönyvről

érzi azt, hogy a gyülekezethez is közel áll?
Egy szubjektív kérdéssel zártuk a lelkipásztorhoz intézett kérdések sorát. Előre is

megjegyzem, hogy e kérdésre kapott válaszok érzelmi töltetet hordoznak, személyfüggőek. A
személyes vélemény iránti kíváncsiság vezérelte e kérdésnek a megfogalmazását. Lássuk a
válaszokat! 34%-a a lelkipásztoroknak még mindig a régi énekeskönyvet érzi közelebb a
szívéhez, és a gyülekezet lelkületéhez. Az egyik válaszban ezt olvashatjuk: „Úgy érzem, hogy
a régi énekeskönyv még mindig közelebb áll hozzám, mint az új, és ezt tapasztalom a
gyülekezeti tagok esetében is.” Az egyik lelkipásztor igen részletesen felelt a kérdésre:
„Magam számára az új énekeskönyv jó, mert több a választék, mint a régiben, de a

régi énekeskönyv dallamvilága sokkal közelebb állt a gyülekezeti tagok lelkéhez. Ahol
a magyar néplélek hajlítani akar, ott hiába akar a francia eredeti dalvezetés lélegzet
nélkül továbblépni, mert az számunkra nem természetes. Szerintem az új énekeskönyv
projektnek jó lett volna, de gyülekezeti szinten, ahol alig vannak szakképzett, ügyes
kántorok, ez egy kudarc. Ráadásul meg az új énekanyag sem teljesen új valójában.
Ideje lenne frissíteni, kissé tempósabbá tenni a dicsőítést, örömtelibbé tenni az
alkalmainkat ez által.” (38. kérdőív)
66%-a a lelkipásztoroknak pedig az új énekeskönyvet preferálja. „Az új énekeskönyv. A régi

már keletkezésekor sem volt hitvallásszerű.” A válaszok között találtam olyat is, amelyben az
illető lelkipásztor bánja, hogy bizonyos énekek kimaradtak az új énekeskönyvből: „Én mindig
66
az új énekeskönyvet használtam, de hiányolok sok éneket a régi énekeskönyvből, de hát ez
van.”
3.1.2. Kántorhoz intézett kérdések és a válaszok

Arról, hogy mennyire fontos az, hogy egy gyülekezetben legyen egy jó, munkájához értő
kántor, már az előbbi alegység 3. pontjánál beszéltem. Azért tartottam lényegesnek
megkérdezni a kántorokat is, mert léteznek olyan esetek is, amikor a lelkipásztor nem tud
énekelni, ezért ő egymagában nem képes arra, hogy a gyülekezetnek éneket tanítson, s a
gyülekezeti éneklést vezesse, ezért a kántorra, mint szakképzettre hárul ez a feladat. A
következő kérdések a gyülekezeti éneklés, valamint énektanítás témakörét járják körül,
ugyanis az új énekeskönyv megtanulásához vezető út csakis az énektanítás lehet. Amint azt
már korábban is láthattuk, a 44 gyülekezet közül hat gyülekezetben egyáltalán nincs kántor,
ezért azon gyülekezetek a kérdőívnek ezen kategóriáját nem töltötték ki. Így, 38 gyülekezet
válaszait vizsgáljuk meg, ami a kántorhoz intézett kérdéseket illeti. 63%-a a megkérdezett
Maros megyei kántoroknak azt vallja, hogy a gyülekezet, amelyben szolgálatot teljesítenek,
nagyon szeret énekelni.
1. Mennyire szeret énekelni a gyülekezet?
Lássunk néhány példát: „Nagyon szeretnek, főleg a zsoltárokat szeretik énekelni.” Egy
másik kántor boldogan állítja: „Szeretnek énekelni, illetve új énekeket tanulni.” A következő
válasz igen pozitív kicsengésű: „A mi gyülekezetünk nagyon szeret énekelni, és tud is. Sok
évembe telt megértetni velük, hogy mindenki tud énekelni, csak még nem próbálta. De a jelen
pillanatban éneklés terén egy erős gyülekezetnem mondhatom a miénket.”(17 kérdőív) vagy
„Bátran állítom, hogy a gyülekezet nagy buzgósággal, lelkesedéssel énekli az új
énekeskönyvből levő énekeket.” Egy részletes felelet szerint:
„A mi gyülekezetünk még szeret énekelni. A fiatalok kevésbé énekelnek

istentiszteleten (leszámítva néhány kórustagot), de ennek megvannak az okai. Ifjúsági
bibliaórán (ahova szerencsére elég sokan eljárnak) valószínűleg ifjúsági énekeket
énekelnek, aztán a templomban már nem azt. Jó lenne, ha az énekeskönyv sok ifjúsági
éneket is tartalmazna azok közül, ahol a zene és a szöveg ritmusa helyesen illeszkedik,
és a szöveg és a zene sem holmi alacsony színvonalú szerzemény (sajnos sok olyan
ifis ének van, amely lecsúszott a szubkultúrába). Egy gyülekezet akkor énekel, ha
tudják az éneket, és egyik tag sem neveti ki azt, aki esetleg kevésbé szépen énekel.
Nem csoda, ha nem énekel egy gyülekezet, mert otthon és máshol sem énekelnek.
Miért is tennék, ha a gépek megteszik helyettük? Csak úgy lehet éneklő gyülekezetet
fenntartani, ha a legtöbb gyereket énekes műsorokba vonjuk be.” (39. kérdőív)
67
37%-a a kántoroknak azt mondja, hogy a gyülekezet, amelyben szolgálnak, nem egy
„éneklő gyülekezet”, nem szeretnek énekelni, nem szívesen kapcsolódnak be a gyülekezeti
éneklésbe. Erre megoldásként szolgálhatnának az utolsó válaszban szereplő javaslatok. A
kántor azt mondja, hogy az ifjúságnak az éneklésbe való bevonásában látja a gyülekezeti
éneklés feljavításának a lehetőségét. Ez persze csak olyan gyülekezetekben oldható meg, ahol
létezik ifjúság. Az énektanítás rendszeressége a másik erős segítség, melyet változatosan,
kreatívan is meg lehet oldani azért, hogy a gyülekezet érdeklődését felkeltve megszerettessük
ük velük az új énekeskönyv énekeit.
Az előbbi kérdés gondolatmenetét folytatva, a rendszeres énektanítással a leghatékonyabb

módja annak, hogy a gyülekezetek megismerjék és megszeressék az új énekeskönyv énekeit.
A módszer, ahogyan az énektanítás történik a lelkipásztorra és a kántorra van bízva, hiszen
nincs egy konkrét, előre meghatározott kerete az énektanításnak. Éneket lehet tanítani az
istentisztelet előtt vagy után, orgona vagy akár más hangszer/hangszerek kíséretével. A
gyülekezetnek be lehet mutatni az éneket az énekkar, kórus előadásában, az ifisek vagy a
gyermek bibliaórások éneklése által. Éneket lehet tanítani és tanulni bibliaórán, ifjúsági
alkalmakon, és más gyülekezeti alkalmakon. A lényeg csupán az, hogy a hívekhez eljusson az
ének, azt megismerjék, és többszöri ismétlés után a szívükbe, és elméjükbe zárják.
Vizsgáljuk meg azt, hogy az énektanítás a kérdőívet kitöltő Maros megyei
gyülekezetek esetében hogyan működik, ha egyáltalán működik. Amint már említettem, hat
gyülekezetben eleve nincs kántor, de ettől eltekintve a lelkipásztor taníthat éneket a
gyülekezetnek, így ezekben az esetekben a lelkészt kértem meg, hogy válaszoljon e kérdésre.
47%-a a, azaz szinte fele a beérkezett válaszoknak pozitív kicsengésű, hiszen ezekben
arról szerzünk tudomást, hogy van énektanítás a gyülekezetekben, hiszen „Csak úgy lehet
megtanítani.” Lássunk néhány példát, hogy bizonyos gyülekezetek hogyan oldották meg az
énektanítás kérdését: „minden vasárnap tanulunk vagy ismételünk istentisztelet előtt az új
énekeskönyvből.” Egy másik kántor szerint „Ha új éneket tanítok, akkor azt háromszor
elénekeljük, és egy hónapig minden alkalommal gyakoroljuk.” Egyik felelet szerint „Van,
próbáljuk bevezetni a köztudatba azokat az énekeket, amelyek valóban újak, és az évek során
nem került sor arra, hogy elénekeljük őket. Az újonnan tanult énekeket utána a tiszteletes úr is
gyakrabban használja, hogy szokták, jegyezzék meg a gyülekezeti tagok.” Az egyik kérdőív
felhívja a figyelmünket arra, hogy mennyire lényeges a rendszeresség, valamint a már
megtanult énekeknek az ismétlése:
68
„Van énektanítás, de nem eléggé rendszeres, és nem ad lehetőséget a gyakori ismétlésre.
Emiatt egy megtanult éneket többször újra kell tanulnunk, mert mire ismét énekeljük,
elfelejtik. Az énektanulással kapcsolatban megjegyzem, hogy egy újonnan tanult éneket
legalább egy hónapig kellene minden vasárnap (akár délelőtt és délután is) énekelni. Ezt
azért kellene így tenni, mert nem mindig ugyanazok az emberek vannak istentiszteleten,
így a hiányzók nem tanulhatják meg. Ez pedig oda vezet, hogy leszokik a gyülekezet az
éneklésről, ha egyre több számára ismeretlen énekkel találkozik. A tanítást is úgy
kell(ene) megoldani, hogy azzal ne szoktassuk le az embereket az énekelésről – úgyis van
elég más tényező, ami ezt gyengíti.” (39. kérdőív)
53%-ban a válaszok negatívak voltak: nincs a gyülekezetben énektanítás. Ha az értékeket

nézzünk, több mint fele a kérdőívet kitöltő gyülekezeteknek nem tapasztalja meg annak az
örömét, hogy közösségben, Istent dicsőítő énekeket tanulhasson. Ez a tény magyarázza azt is,
hogy 27%-a ezen gyülekezeteknek még mindig a régi énekeskönyvet használja. Hogyan is
énekelhetnének az új énekeskönyvből, ha nem tanulták meg a benne lévő énekeket. Azon
gyülekezetek vezetőiről, amelyek rendszerességgel éneket tanítanak, példát vehetünk. Ők
hívják fel a figyelmünket arra, hogy az énekeket nem csak tanítani kell, ritkán, hébe-hóba,
hanem ismételni kell ezeket a gyülekezeti és istentiszteleti alkalmakon.
3. A kántor az új vagy a régi énekeskönyv dallamvilágát, szöveg- dallam kapcsolatát

preferálja? Miért?
A kántorok személyes véleménye felől is érdeklődtünk a kérdőívben: ők, mint zeneileg

képzett egyének, az új vagy a régi énekeskönyvet preferálják. A válaszok természetesen függ
a kántor korától is: a nagyon fiatalok természetesen az új énekeskönyvet érzik közelebb
magukhoz, mert ezen nőttek fel. Az idősebbek pedig, akik mindkét énekeskönyvet megérték,
talán mérvadóbb választ adhatnak, mivel ismerik a régi énekeskönyvet, és az újat is, így
szakértői szemmel hasonlíthatják össze a két énekeskönyvet. 11% azt felelte, hogy mindkét
énekeskönyvet szereti, ezt látjuk a következő válaszban is: „Éneke válogatja. Vannak
mindkettőből kedvencek.” 50%-a a kérdést megválaszoló kántoroknak (vagy kántori szerepet
is betöltő lelkipásztoroknak) a régi énekeskönyvet választaná az új helyett. Pl.: „A régi
énekeskönyvét. Ezen sokat gondolkodtam, de a gyülekezet a lassú dallamhoz van szokva, így
nagyon nehéz lenne az újhoz szoktatni őket.” vagy „A régi dallamvilága olykor sokkal szebb,
gazdagabb.” és „A régiét, mivel alkalmazkodik a gyülekezethez.” Az egyik kántor úgy
vélekedik, hogy a régi énekeskönyve nem kellett volna lecserélni, hanem kibővíteni:
„Már nagyon rég csak az új énekeskönyvet használjuk. Az a helyzet, hogy mindkét

énekeskönyvnek megvan a maga egyedisége. Legszívesebben a régit bővítettem volna
ki, és nem cseréltem volna le a már ismert énekek szövegét és dallamát (főleg a
zsoltároknál alkalmaztam volna két változatot). Egyértelmű, hogy az új énekeskönyv
69
gazdagabb, de vannak elkapkodott megoldások is (hiányzik a házassági ének az első
kiadásból, az úrvacsorai kezdő ének az úrvacsora alatti ének után következik; az
énekeskönyv és a korál nem mindig ugyanarra a számra utal, ha az adott ének egy
másik ének dallamát használja). Mivel már nagyon rég bevezettük az új könyvet, nem
térnék vissza a régire a sok új ének miatt, ezért szeretem jobban ezt a könyvet,
ugyanakkor eléggé változatos a harmóniavilága a korálnak (a sok szerző miatt), a
Borsay-korál előnye viszont abban rejlett, hogy egy szerző írta, így hozzá lehetett
szokni a stílushoz is.” (39. kérdőív)
39% kimondottan az új énekeskönyvet preferálja, arra hivatkozva, hogy az „tempósabb”,

„ritmusosabb”, „gazdagabb”. Pl. „Az új énekeskönyvet, annak néhány énekét preferálom,
mivel ezen énekek között van néhány jó szövegű, sodró dallamú és ritmusú ének.”
Következésképp elmondhatjuk, hogy a régi énekeskönyvet még nagyon sokan
szeretik, még azon kántorok közül is jó páran, akik hivatalból az új énekeskönyvet kell, hogy
használják. Néhány vélemény szerint azt kellett volna bővíteni új énekekkel.
3.1.3. Idős gyülekezeti taghoz és ifishez intézett kérdések és a válaszok

„ Öregkoromban se vess el engem, ha elfogy az erőm, ne hagyj el!” (Zsolt. 71,9)
Az öregedés egy természetes életfolyamat, amire nem lehet kellőképpen felkészülni. Olyan
jellegű veszteségekkel jár együtt, amelyeket az ember nem vár, nem tud azonosulni velük,
csupán elfogadja ezeket. Akárcsak az élet többi fordulópontja, az öregedés is egy
identitáskrízist von maga után. Először a külső, fizikai téren megnyilvánuló változásokat
észleli az egyén, és később ez társadalmi szinten is érzékelhető lesz, a nyugdíjazás
bekövetkeztével. Ekkor az egyén azt érzi, hogy már nincs szükség rá, nem tud teljesíteni a
társadalomban. A nyugdíjazással a társadalom úgymond „alkalmatlanná” nyilvánítja az
embert, és ezt neki valahogy kárpótolni kell. Gyakran látjuk azt, hogy az idős emberek,
akárcsak a kamaszok, lázadoznak, fittyet hánynak a társadalom elvárásaira, normáira, és egy
kényszeresnek tűnő közömbös attitűdöt felöltve, szeretet után vágyakoznak. Sokszor azt
gondoljuk, hogy az idős emberek mintha szánt szándékosan válnának magányossá, pedig ez
nem így van: vágynak a tartalmas kapcsolatokra, az igazi törődésre. Ennek hiánya pedig
védekező stratégiákat eredményez: az izoláció egy igen gyakori jelensége az öregkornak. Egy
másik védekezési mechanizmus a szokásokhoz, megszokott, sztereotip cselekedetekhez,
tárgyakhoz, tulajdonhoz való túlzott ragaszkodás.131 Bagdy Emőke a következőképpen fogalja
ezt össze: „A szokás és a rítus konzerválja az időt a szubjektív tudatban.”132 Tehát, a
megszokott rutin, a kiszámíthatóság az idős korosztály számára a biztonságot előlegezi meg
131
Bagdy Emőke: Fejlődéslélektan az életfolyamaton át. Pszichoterápia. 9 évf. 4 sz. 2000. (A továbbiakban:
Bagdy E.: Fejlődésl. az életfoly. át) 287-291.
132
Bagdy E.: Fejlődésl. az életfoly. át. 2000. 290.
70
és a hiányokat pótolja, ugyanakkor azt az érzést kelti, hogy az ember visszanyeri a
hanyatlóban lévő képességeit. A szokásokhoz való túlzott mértékű ragaszkodás által az
ember „megtartja azt, ami az övé.”133
Mindez talán megválaszolhatja az előbbi fejezetben feltett kérdésünket: mi a
magyarázata annak, hogy erdélyi gyülekezetink jelentős része húsz év távlatában is
ragaszkodik a régi énekeskönyvhöz? Bár szomorú, de mégis valóság az, hogy az erdélyi
református egyház, ha a híveket vizsgáljuk meg, egy öregedő félben lévő egyház. Falvakon,
de városon is, nem kérdés az, hogy sokkal több idős gyülekezeti tag jár el templomba és
gyülekezeti alkalmakra, mint fiatal. A Szentírás után az énekeskönyv az egyik olyan tulajdona
református híveinknek, amely életük folyamán végigkíséri őket, és amely az öregedés
folyamatának krízishelyzeteiben egy biztos támaszpont lehet. A megszokotthoz, jól ismerthez
való ragaszkodás, mint védekezési mechanizmus, az énekeskönyv esetében is felismerhető. A
régi énekeskönyv hosszú évtizedeken át énekanyagot biztosított a református híveknek. Ennek
lecserélése azt is jelentette, hogy a mostani idős híveknek, akik ebből az énekeskönyvből
tanulták meg református énekeinket, lecsíptek a fiatalságukból, sőt az életükből egy kis részt.
A jól ismert dallamok és szövegek biztonságát, magyaros lüktetését a ritmusosabb dallamok
bizonytalansága váltotta fel, amely különböző érzéseket váltott ki az idős gyülekezeti
tagokban.
1. Mennyire sikerült megszokni az új énekeskönyvet?
Ez a kérdés a kérdőívet kitöltő gyülekezetek közül már eleve arra a 27%-ra nem érvényes,
akik még mindig a régi énekeskönyvet használják. A 73%-ot megvizsgálva lássuk, hogy az
idős gyülekezeti tagok milyen viszonyban állnak az új énekeskönyvvel. 43%-a az idős
gyülekezeti tagoknak, akik olyan gyülekezetbe tartoznak, ahol az új énekeskönyvből történik
a gyülekezeti éneklés, azt vallják, hogy többnyire sikerült megszokni az új énekeskönyvet.
Találkoztam olyan válaszokkal, amelyek nagyon lelkesek: „Az istentiszteleti alkalmak során
sok olyan éneket sikerült megtanulnom, melyeket addig nem ismertem.” Egy másik
gyülekezeti tag azt vallja, hogy „Elég nehezen, de most büszke vagyok magamra, hogy ezeket
is tudom.” Másvalaki azt mondja, hogy „Most már szeretem őket, bár elég furcsa volt az
elején.” Sőt, arról is olvashatunk, hogy „Már az elején nagyon megtetszett, mert az akkori
kántorunk komoly segítséget nyújtott, majdnem minden vasárnap tanultunk egy-egy új
éneket.” Egy idős gyülekezeti tag azt állítja, hogy jobban szereti az új énekeskönyvet, mint a
régit: „Elég jól sikerült megszokni, sőt jobban szeretem, mint a régit.” Ezek szerint nem
mondhatjuk azt, hogy az idős gyülekezeti tagok teljesen elutasítóak lettek volna a régi
133
Bagdy E.: Fejlődésl. az életfoly. át. 2000. 292.
71
énekeskönyvvel szemben. De mégis azt látjuk, hogy több mint fele, azaz 57%-a az idős
gyülekezeti tagoknak, akiknek gyülekezetében bevezették az új énekeskönyvet, nagyon
nehezen szokta meg az új énekeskönyvet, és ennyi esztendő után is negatív érzései vannak
ezzel kapcsolatosan. Néhány választ felmutatnék: „Nehezen. Már kiskorom óta ezeket (a régi
énekeskönyvre mutatott) éneklem.” Egy másik vélemény: „Az elején nagyon nehéz, szokatlan
volt. Idővel könnyebbé vált, de még mindig a régi énekeskönyv áll hozzám közelebb.” Az
egyik idős gyülekezeti tag a következőképpen nyilatkozott: „Eleinte nagyon furcsa volt, nem
szerettük, főleg, amikor a kántor bemutatta, hogyan kellene énekelni az új szerint azokat az
énekeket, amiket mi már gyermekkorunkban a régi szerint tanultunk meg. Sokszor lehetetlen
átállni, de azt kell mondjam, nem is akarunk.”(23. kérdőív)
Következésképp elmondhatjuk azt, hogy 27%-a a megkérdezett 44 gyülekezetnek még
mindig a régi énekeskönyvet használja, és a 73%-ot megvizsgálva, akik az új énekeskönyvből
énekelnek, megállapíthatjuk, hogy több, mint fele (57%-a) az idős gyülekezeti tagoknak
nehezen tudta megszokni az új énekeskönyvet, és még mindig a régit szívleli jobban. 43%-a
pedig ezen tagoknak szereti az új énekeskönyvet, vagy csupán megszokta azt. Amint azt már
korábban is említettük, a szokásokhoz való túlzott mértékű ragaszkodás által az ember
megtartja azt, ami az övé. Ez a helyzet az énekeskönyvvel is: a régi énekeskönyvet erdélyi
emberek állították össze egy olyan korban, amelyben a veszteségek és a félelem
megnehezítette az ember életét. A régi énekeskönyv végigkísérte az előző generációkat a
megpróbáltatások idején, és biztonságot sugallt magyaros dallamaival, ugyanakkor tükrözte
az elmúlt század erdélyi református ember életét. A hovatartozás kérdésén vívódó 20. századi
erdélyi ember tudatalattijába beágyazódott az a tény, hogy ez a miénk, és idős korban már
nehéz elengedni ezt. Nehéz megválni a régi énekeskönyv dallamaitól.
2. Van-e otthon új énekeskönyve?
Érdekes módon, az idős gyülekezeti tagok 100% arányban rendelkeznek új énekeskönyvvel.

Ez érvényes azokra a gyülekezeti tagokra is, akiknek gyülekezetében még mindig a régi
énekeskönyv szerint történik az éneklés.
3. Mennyire szereti a zsoltárokat énekelni?
A régi énekeskönyvben 40 zsoltár szerepelt, az új énekeskönyvbe pedig mind a 150-et

megtaláljuk az eredeti Szenczi Molnár Albert szerinti fordítással, bár a versszakok olykor
hiányosan kerültek be az énekeskönyvbe. Bizonyosan azzal a céllal került be mind a 150
zsoltár, hogy énekeljék őket. Lássuk, az idős gyülekezeti tagok körében a zsoltárok milyen
hatást gyakorolnak. 81%-a a megkérdezett idős gyülekezeti tagoknak azt vallja, hogy szereti a
72
zsoltárokat, és haton azt is megjegyezték, hogy azokat a zsoltárokat szeretik, amelyek a régi
énekeskönyvben is benne voltak, nem kérdés az, hogy milyen dallam szerint éneklik szívesen
őket. Lássunk néhány példát: „Nagyon szeretem, szépek és elmékeztetnek a Bibliában
leírtakra.”; „Nagyon, mert azok benne vannak a régi énekeskönyven is” ; „A régieket jobban
szerettem, az újak nehézkesek szövegben is, de főleg dallamban”; „A régieket jobban
szerettem. Most gyorsan kell énekelni.” Két idős református hívünk azt vallja, hogy otthon is
énekelni szokta a zsoltárokat: „Nagyon szeretem, sokszor otthon is előveszem és éneklem
őket.” ; „Alkalmanként otthon is szoktam énekelni, pl 42, 80, 89.” Kevesen vannak, akik nem
szeretik a zsoltárokat, pontosabban a megkérdezettek 18%-a. Pl. „Nem nagyon szeretem,
keveset ismerek az új énekeskönyvből.” „Sokat nem ismerünk. A kedvencem a 42.”
4. Tudja-e, hogy mi a különbség a zsoltárok és dicséretek között?
Egy lényeges kérdés, amivel a gyülekezeti tagok is tisztában kell, hogy legyenek. A
lelkipásztornak természetes az, hogy a zsoltárok a Szentírás Zsoltárainak a parafrázisai, de a
gyülekezeti tagoknak lehet, hogy ez nem egyértelmű. Arra is időt kell szánni, hogy a zsoltárok
fogalmát, hátterét és a velük kapcsolatos fontosabb tudnivalókat ismertessük a gyülekezeti
tagokkal azért, hogy tudatosabban énekelhessenek.
77%-a a megkérdezett idős gyülekezeti tagok közül nem tudja, hogy mi a különbség a
zsoltárok és a dicséretek között. Két érdekesebb választ idéznék: „A zsoltárok a legrégebbi
templomi énekek, a dicséretek újabbak.” és „Hát a zsoltárokból van 150 darab. Lassabban
énekeljük őket.” Mindössze 23% van tisztában ezzel a kérdéssel – azt is megjegyezném, hogy
városi gyülekezetnek a tagjai. „A dicséretek a 151. énekkel kezdődnek az énekeskönyvben, a
zsoltárok a 150 bibliai zsoltár szövegére íródtak.” Arányát tekintve elég szomorú a helyzet,
hiszen a gyülekezeti tagok egy ilyen alapvető kérdéssel nincsenek, vagy csak nagyon kevesen
vannak tisztában. A lelkipásztorok fektessenek erre is hangsúlyt, hiszen a hívek megérdemlik
ezt!
5. Amikor a templomon kívül dúdolgat magában egyházi énekeket, melyek azok és mikor,
melyen élethelyzetekben szoktak ezek eszébe jutni?
Az énekeskönyvet nem csupán istentiszteleten és gyülekezeti alkalmakon lehet használni,

hanem a hívek otthonaikban, a mindennapokban is énekelnek templomi énekeket. A
megkérdezett idős gyülekezeti tagoknak 20%-a énekel szíve szerint az új énekeskönyvből
akkor, amikor szabadon énekelhet. Megfigyelhetjük, hogy kizárólag az új énekeskönyvből
többnyire lelki énekeket soroltak fel: 425, 467, 484. 80%-a, pedig, azt mondta, hogy a régi
énekeskönyv dicséreteit, zsoltárait szokta különböző élethelyzetekben dúdolni, énekelni: pl.
73
25,42 zsoltárok nagyon gyakran vannak említve. Ugyanakkor: Siessetek, hamar lejár; A
Sionnak hegyén. A régi énekeskönyv függelékében található lelki énekek a legnépszerűbbek:
Kövesd a Jézust; Az Úr csodásan működik; Az áldott orvos közeleg, Jobban tiéd, Uram; Fenn
a csillagok felett; Fogjad kezem. Említettek páran olyan énekeket is, amelyek csak a régi
énekeskönyvben szerepelnek: „A régi énekeskönyvből szoktam énekelni, dúdolgatni. Az Úr
csodásan működik, Uram segélj törékenyek vagyunk. Nehézségekben, betegségekben
inkább.”; „Úgy éneklem, ahogyan kicsi koromban tanultam, általában éjszaka, ha nem tudok
aludni, de mindig magamban.”; „Inkább betegségben, zsoltárokat a régi dallam szerint. 36,
37.”; „Az egyik kedvenc énekem, amit egy Halleluja énekeskönyvből tanultam még fiatal
koromban a Hű Jézusom kezébe című ének, bármikor eszembe jut, szívesen dúdolom.” ;
„Azokat amiknek van régi dallamuk is, nyilván a régi szerint.”; „A régi ismert zsoltárok,
Nagy vagy te Isten, Az áldott orvos közeleg, Vezess Jézusunk, stb.” Az egyik gyülekezeti tag
egy különös meglátást tárt elénk válaszában: „Kívülről nem szeretek énekelni, mert, nem
akarok bűnt elkövetni. Csak úgy szeretem, ha olvasom az énekeskönyvből. Jobban tiéd, Uram;
Fogjad kezem; Bár bűn és kín gyötör.” Látjuk, tehát, hogy melyek a kedvenc énekek,
zsoltárok, és azt is, hogy a régi énekeskönyv sokkal közelebb áll a Maros megyei református
gyülekezeti tagok szívéhez.
Vessünk most egy pillantást az ifjakra.
„Ugyanígy, ti fiatalok, engedelmeskedjetek az elöljáróknak. Egymás iránt pedig mindannyian

viseltessetek alázattal, mert az Isten a kevélyeknek ellenáll, az alázatosaknak azonban
kegyelmet ad. (1Pét 5,5)”
Az ifisek azok a fiatal gyülekezeti tagok, akik már lekonfirmáltak, és tagjaivá váltak a
gyülekezet ifjúsági csoportjának. A serdülőkorban lévő ifjak alkotják általában az ifis
csoportokat, de arra is van példa, hogy huszonévesek is szívesen eljárnak ifjúsági alkalmakra.
A gyülekezet ifjúsága emellett a gyülekezet szerves tagja, azaz istentiszteleti alkalmakon is
fontos, hogy jelen legyen az idős és középkorú gyülekezeti tagokkal együtt. Csakis így
tapasztalhatják meg azt, hogy a közösséghez tartoznak. Egy olyan világban, amely az
elidegenedést, az individuum izolációját propagálja, „a felnövekvő generációkban nagyon
nagy az igény arra, hogy az örömeiket, gondjaikat ne egyedül, hanem közösségben éljék meg.
Ha nem az egyház lesz ez a közösség, akkor találnak maguknak másikat.”134
Úgy, ahogy az öregkor is, a serdülőkor, más szóval tini korszak is nagy változásokkal,
és ebből kifolyólag krízishelyzetekkel jár együtt. A biológiai változások mellett a szellemi
134
http://reformatus.hu/mutat/nem-igaz-hogy-a-mai-fiatalok-megszolithatatlanok/ (Utolsó letöltés: 2018.04.18)
74
szinten megtapasztalt változások is bekövetkeznek. A nagy kérdések időszaka ez: Ki vagyok?
Kivé legyek? Merre tartsak az életben?, amelyek az identitás kereséséről és kialakításáról
szólnak, és olykor konfliktusokat eredményeznek. A serdülő rengeteg elvárásnak kell
megfeleljen, és ezt gyakran lázadással vezeti le. Gyakran a szülők abba a tévedésbe esnek,
hogy kezelhetetlennek könyvelik el serdülőkorban lévő gyermekeiket, pedig számukra is a
stabil társadalmi normák, a belenövéssel természetesként elfogadott szokások nyújtanak
biztonságot és egyensúlyt. Téves az a megállapítás, mely szerint a serdülők el akarnak
szakadni mindentől, ami a hagyományhoz köti őket, nem igénylik a szülőket és a közösséget.
Őszinteségre, igazi elfogadásra vágynak, és olyan hiteles példaképekre, akik útmutatókként
állhatnak előttük ebben a keresési időszakban.135 A református egyház is a hitelességet és az
elfogadást kell, hogy sugározza annak érdekében, hogy a fiatalokat megtartsa. Ugyanez a
helyzet az énekeskönyvi énekekkel: ha úgy tudjuk megtanítani fiataljainknak az énekeskönyv
énekeit, hogy rajtunk is az látszik, hogy szeretjük ezeket, és a mi örömünket szeretnénk
megosztani velük, akkor az ők hozzáállásuk is teljesen más lesz. Ha példaképekként, örömmel
énekeljük énekeinket, ez az érzés ráragad az ifjakra is. Tekintsünk a kérdőívekre.
1. Mennyire tartod fontosnak a gyülekezeti éneklést?
Először kihangsúlyozom, hogy 6%-a a kérdőívet kitöltő gyülekezeteknek nem rendelkezik

ifjúsági csoporttal, mivel nagyon kevés a fiatal, vagy egyáltalán nincsenek ifjak. A fiatalok
szeretnek énekelni, ez tény. A válaszokból is az derült ki, hogy nagy része, azaz 78%-a a
megkérdezett fiataloknak fontosnak tartja a gyülekezeti éneklést. „Nagyon fontosnak tartom,
mert sokatmondónak tartom a dalszövegeket, valamint színesebbé teszi az istentiszteletet.”;
„Ráhangolnak az Igére.”; „Jó a templomban énekelni, nem tudom elképzelni az
istentiszteletet éneklés nélkül.”; „Fontos számomra a gyülekezeti éneklés, éppen ezért ifin is
énekelünk gyülekezeti énekeket.”; „Nagyon fontos! Sokszor a dal jobban megérinti az embert.
Kiegészíti az igehirdetés mondanivalóját.”. Egy fiatal azt mondja, hogy „Elfogadom, mint az
istentisztelet részét.” és 22% pedig nem szereti a gyülekezeti énekeket, éneklést: „Nem
szeretem, némely éneknek nehéz a szövege vagy a dallama."; „Számomra unalmasak az
egyházi énekek.”; „Szerintem fontos, az istentisztelet szerves része, csak sokszor érthetetlen a
szövege és nehéz énekelni.”
2. Véleményed szerint az ifjúsági énekeknek lehetne helyük az énekeskönyvben? Ha igen,

szerinted melyek azok, amelyek bekerülhetnének, s helyüket is megállnák?
135
Bagdy E.: Fejlődésl. az életfoly. át. 2000. 263-274.
75
Az által, hogy néhány minőségi ifjúsági ének is bekerülne az énekeskönyvbe, a fiatal
generáció is azt érezhetné, hogy ezzel ő is hozzájárult a református egyházunk életéhez, és így
is közelebb hozni őket Istenhez, és a gyülekezet életéhez. Az által, hogy megéreznék annak az
örömét, hogy ezt ők tették hozzá az énekeskönyvhöz, a magukénak tekintenék azt. A
kérdőívekből kiderül, hogy a fiatalok java része is ezen a véleményen van: 76%-a azt vallja,
hogy igenis néhány ifis éneknek helye volna az énekeskönyvben. Sokan gondosan
megjegyzik, hogy ezeket jól meg kellene válogatni. „Szerintem vannak ilyen énekek, hiszen
van néhány, melyiknek nagyon jó a szövege, s a dallama is szép. Pl. a Rejts most el, Atyám két
kezedben, Teremts bennem tiszta szívet.” (17. kérdőív). Egy ifis érdekesen megjegyzi, hogy
„Jó lenne néha az istentiszteleten is őket énekelni, mert mamám is kedveli őket!”; „Szerintem
nagyon sok olyan szép ifis ének van, amit istentiszteleten is el lehetne énekelni, persze, jól
megválogatva.”A fiatalok néhány éneket nagyon sokszor megemlítettek, és érdemes
felfigyelni arra, hogy nem a nagyon ritmusos, kevés szöveggel rendelkező énekeket sorolták
fel, hanem olyanokat választottak, amelyeknek megvan a maguk méltósága: haton említik az
Itt vagyok most, jó Uram éneket, hárman az Uram, tehozzád futok című éneket, hárman a
Rejts most el, hárman a zsidó himnusz dallamára írt Tüzed Uram, Jézus-t, sokan emlegették az
Atyám, két kezedben című dalt, amely az unitáriusoknál is ifis ének, és hárman a Zsolt 51
alapján írt Teremts bennem tiszta szívet c. éneket. A felsoroltak között ott találjuk a Lelkem
áldd az Urat- 10000 reasons, Matt Redman által írt dicsőítő dal magyar változatát, az Erőt
adsz minden helyzetben – Jesus, Lamb of God magyar változatát, a Kenyered és borod táplál
engem –úrvacsorára igencsak alkalmas éneket.
24%-a a kérdőívet kitöltő fiataloknak úgy gondolja, hogy az ifis énekeknek nincs
helyük az énekeskönyvben. „Szerintem nem kell behozni az ifis énekeket a gyülekezeti
énekeskönyvbe mindamellett, hogy sokszor érthetőbbek az ifis énekek szövegei. De
ugyanakkor azt gondolom, hogy egyes ifjúsági énekeknek túlontúl könnyed, és van, hogy
csöpögős a szövege, amiket nem lehet egy napon említeni a régi, szép, magyaros ritmusú
zsoltárénekeinkkel.”; „Nem, az ifjúsági énekeskönyveknek az ifjúsági gyűjteményben van
helye.”
A készülőben lévő legújabb énekeskönyvben előreláthatóan szerepelni fognak ifjúsági
énekek. A Lélekkel és értelemmel is ezt bizonyítja. A fiatalok véleményét is figyelembe véve,
lényeges lenne átgondolni Erdélyben is azt a tényt, hogy ha a gyülekezeti éneklés terén nem
hajlandó az erdélyi református egyház bizonyos szinten nyitni a fiatalok fele, akkor az
istentiszteleti alkalmakra kevésbé fognak eljárni, és ez az elkövetkező évekre nézve igen nagy
veszteségekkel járhat.
76
Egy szubjektív kérdés, szubjektív válaszokkal. Viszont kiemelem azokat a dicséreteket

és zsoltárokat, amelyek nagyon sokszor, sőt, mondhatni szinte minden válasznál előfordultak:
153, 477, 475, 425, 468, valamint a 25. és a 42. zsoltárok. Ugyanazon lelki énekek,
ugyanazon zsoltárok, amelyek a lelkipásztorok, kántorok és idős gyülekezeti tagok körében is
a legnépszerűbbek.
Összegzés
Ebben a fejezetben sor került a dolgozat gyakorlati részére, ugyanis a kérdőívekre

kapott válaszokat elemeztük ki. Összesen negyvennégy Maros megyei református gyülekezet
válaszait sikerült rögzíteni, nem volt lehetőség arra, hogy mindenhova személyesen
eljuttassam a kérdőívet, ezért azoknak a gyülekezeteknek, ahova nem sikerült személyesen
elvinni a kérdőívet, internetes formában küldtem el. A kérdőív az összes Maros megyei
református gyülekezethez el volt juttatva, viszont sok helyről nem érkezett válasz.
A kérdőív négy kategóriára van lebontva: elsőként a lelkipásztorokat kérdeztük meg,
ugyanis ők nagyrészt befolyással vannak a gyülekezeti éneklésre. A kérdőívekből kiderült,
hogy a 44 gyülekezetnek a 27%-a még mindig a régi énekeskönyvet használja, két gyülekezet
mindkettőt, négy gyülekezet pedig az új énekeskönyvet használja, de a régi dallam szerint
énekli az énekeket. Ez több mint negyede a megkérdezett gyülekezeteknek. A lelkipásztorok
megvallása szerint 1-5 évbe telt, míg sikerült bevezetni az új énekeskönyvet, már ahol
sikerült. A népszerű énekek közé a régi énekeskönyv alap zsoltárait sorolhatjuk: 25,42,89,
inkább régi dallam szerint énekelve, valamint dicséretek terén az ébredési mozgalom
eredményeként született lelki énekek –amelyek, mellesleg már a régi énekeskönyvben is
benne voltak- hódítanak teret. (Itt van szívem; Jobban tiéd, Uram; Fogjad kezem stb.)
Ugyanezeket az énekeket emelték ki a kántorok, az idős gyülekezeti tagok, meg érdekes
módon az ifjak is. Ebből kifolyólag feltehetjük azt a kérdést, hogy hova tűntek a régi magyar
dallamok? Miért nem váltak népszerűvé azok a magyar dallamok, melyeket évszázadok óta
őriz egyházzenei hagyományunk, és amelyek nem csupán történelmi örökségként, hanem
magyar népünknek lelki értékeiként maradtak fenn. Ilyen pl. a 303, 309, 355, 356, 404, és
még sorolhatnánk. Az évszázadok magyar örökségünk énekei megmaradtak, de az elmúlt
évtizedek tapasztalatai szerint ezek egyre kevésbé használtak. Ez ügyben cselekedni kell: a
dallamos, fülbemászó énekek mellé minden istentiszteleten egy-két magyar dallamú éneket is
iktassunk azért, hogy gyülekezeteink megértsék, mekkora kincs van kezünkben.
A kérdőívekből az is kiderült, hogy a zsoltárok közül elég kevés az, amit aktívak
énekelnek a gyülekezetek. Érdekes módon azt is megtudhattuk, hogy az idős (de valószínűleg
77
a többi korosztály sincs e kérdéssel tisztában) korosztály 77%-a nem tudja, hogy mi a
különbség a zsoltárok és a dicsértek között, ergo, nem tudatosan énekelnek. A lelkipásztorok
feladatként tűzzék ki maguknak azt is, hogy ezeket az alapkérdéseket elmagyarázzák a
gyülekezetnek, hiszen teológiailag képzett egyéneknek ez egy természetes dolog, viszont a
híveknek ez nem egyértelmű.
Idős és fiatal gyülekezeti tagokkal is beszéltünk. A válaszok többségéből az tűnt ki,
hogy a hívek szeretnek énekelni, és egyáltalán nem mindegy nekik, hogy mit éneklünk. Az
idős gyülekezeti tagok esetében azt látjuk, hogy kevesen vannak azok, akik közel engedték
magukhoz az új énekeskönyvet, inkább a régihez ragaszkodnak. Az ifjúság esetében, pedig,
megfigyelhetjük, hogy annak ellenére, hogy igenis ragaszkodnak az ifjúsági énekekhez –
felsoroltak néhány nagyon jó példát, amelyeknek akár helyük is lehetne a legújabb
énekeskönyvben-, az új énekeskönyvet mégsem vetik meg, sőt, 78%-a a megkérdezett
fiataloknak szereti a gyülekezeti éneklést.
A szubjektívebb hangvitelű kérdésekből, melyeket a lelkipásztorhoz, valamint a
kántorhoz intéztünk kiderült, hogy még sokan ragaszkodnak a régi énekeskönyvöz: a
lelkipásztorok 34%-a vallotta azt, hogy a régi énekeskönyvet preferálja, a kántoroknak, pedig,
50%-a mondta azt, hogy a régit szívleli, valamint 11%-a a mindkettőt szereti.
78
Összegzés
Ebben a dolgozatban a Maros megyei református gyülekezeteknek a Magyar Református

Énekeskönyvhöz való viszonyulását vizsgáltuk meg. Kérdőívek segítségével sikerült ezt a
munkát megvalósítani, így 44 Maros megyei református egyházközség éneklésébe nyerhetünk
betekintést. Négy külön nézőpontból járjuk körbe ugyanazt a témakört, ugyanis a kérdőív
lelkipásztorokhoz, kántorokhoz, idős és fiatal gyülekezeti tagokhoz intézett kérdéseket
tartalmaz.
A dolgozat megírása során egy gondolat konkrétan letisztult bennem: egy új
énekeskönyvre igenis szükség volt, hiszen a régi énekeskönyv zsoltáranyaga szegényes volt,
és az évek során sok olyan szép, új dicsérettel gazdagodtunk, amelyeket érdemes volt
énekeskönyvbe befoglalva a hívek elé bocsátani. Tény az, hogy a már berögzült dallamokhoz
nem kellett volna hozzányúlni, ugyanis a jól megszokott, magyarosabb lüktetésű,
negyedekből és félhangokból álló dallamok közelebb álltak az erdélyi magyar reformátusok
szívéhez. Alkalom adtán, még mindig a régi dallamokat éneklik szívesebben.
A kutatás során sokkal közelebb kerültem az új énekeskönyvhöz, hiszen részletesen
foglalkoztam ennek tartalmával, énekanyagával és felépítésével, valamint a régi
énekeskönyvet is jó volt kézbe venni, és tartalmát megvizsgálva belegondolni abba, hogy az
elmúlt században őseink mi mindenen kellett, hogy keresztülmenjenek azért, hogy a
református egyház gyülekezeti éneklése ma is létezzen Erdélyben, és anyanyelvünkön
dicsérhessük az Urat.
Bízom abban, hogy dolgozatom első fejezetének elolvasása során, szépen kirajzolódik
szemeink előtt az az út, amely a mai énekeskönyvünk létrejöttéhez vezetett. Hosszú
évszázadok eredményeként tarthatjuk kezünkben azt az énekgyűjteményt, amelynek gyökereit
elsősorban a Szentírásban kell keresnünk, ugyanis ezen alapszanak gyülekezeti énekeink.
Betekintést nyerünk a keresztyénség kialakulásának, és korai keresztyén egyházi éneklésébe,
amelynek a közösség jellege a reformáció korában csúcsosodott ki. Ennek eredményeként
születtek meg énekeskönyveink, többek között az 1996-os, azaz a Magyar Református
Énekeskönyv is, amelynek összeállítása abból a gondolatból született, hogy az
összmagyarságnak legyen egy egységes énekeskönyve. Ez a terv csődöt mondott, hiszen
Magyarország mégsem vezette ezt be.
A történelmi áttekintés után, a dolgozat második fejezetében konkrétan kitértem az
említett két énekeskönyv, azaz az 1923-as, és az 1996-os énekeskönyvek részletes
kielemzésére, valamint összehasonlítására. Tudjuk azt, hogy az egyházi évnek van egy olyan
79
rendje, mely magát az emberi életet is tükrözi. Ennek fényében vizsgáltam meg a két
énekeskönyvet: az énekeskönyv is kell, hogy kövesse az egyházi évnek a lüktetését.
Megállapítottam, hogy felépítés szempontjából a régi énekeskönyv sokkal átgondoltabb,
ugyanis van egy rendje, egy íve, míg az új énekeskönyvben az egyes témakörök egymás mellé
vannak helyezve, de nem követnek egy logikai összefüggést. Az új énekeskönyv sokkal
terjedelmesebb, az összes zsoltárt tartalmazza, és sok új énekkel gazdagította repertoárunkat.
A kérdőívekből viszont kiderült, hogy mégis azokat a dicséreteket és zsoltárokat éneklik
szívesen gyülekezeteink, amelyek a régi énekeskönyvben is szerepeltek.
Így jutunk el a dolgozat harmadik fejezetéhez, amelyben a konkrét tényeket tárjuk az
olvasó elé. A megkérdezett gyülekezetek válaszaiba nyerhetünk betekintést. A tények
magukért beszélnek: 27%-a a 44 gyülekezetnek még mindig a régi énekeskönyvet használja,
és a lelkipásztoroknak több, mint negyede, a kántoroknak fele, és a gyülekezeti tagoknak is
jelentős része vallja azt, hogy még mindig a régi énekeskönyvet érzi közelebb magához.
Említettük azt, hogy az új énekeskönyv az összes zsoltárt tartalmazza, viszont a kérdőívekből
kiderült, hogy többnyire azokat a zsoltárokat énekeljük napjainkban is, amelyek a régi
énekeskönyvben is megvoltak, így feltehetjük azt a kérdést, hogy miért nem tanítjuk meg
gyülekezeteinknek a többi zsoltárt is? A dicséretek esetében azokhoz a dicséretekhez
ragaszkodunk, amelyek külföldi eredetűek, igencsak fülbemászóak, a régi énekeskönyv
függelékében szerepeltek, és az ébredési mozgalom eredményeként születtek. Mi az oka
annak, hogy kezdjük elfelejteni régi, magyar gyülekezeti énekeinket? Fontosnak tartom azt,
hogy felfigyeljünk erre a kérdésre, és próbáljunk megoldást találni erre, ugyanis magyar
énekörökségünk nem csupán szép és értékes, hanem az erdélyi református ember életére és
lelki világára nézve leírhatatlan hatással bír. A kérdőívekben az ifjakkal is kapcsolatba
léptünk, hiszen ők fogják alkotni az elkövetkező nemzedékek református gyülekezeteit. A
válaszok nem keserítenek el, mert, több, mint 70%-a a megkérdezett fiataloknak igen
fontosnak tartja a gyülekezeti éneklést, és az ifjúsági énekek kérdésében is reális,
földhözragadt válaszokat adtak: néhány olyan ifjúsági dalt soroltak fel, amelyeknek tartalma
és dallamvilága minőségi, és megfontolandó lenne az, hogy a legújabb énekeskönyvbe
bekerüljenek. A válaszok megegyeztek abban, hogy mennyire fontos a gyülekezeti
énektanítás, mind bibliaórán, mind ifjúsági órán vagy vallásórán, és a lelkipásztorok 64%-a
mondta azt, hogy nyitott afelé, hogy bizonyos gyülekezeti alkalmakon az orgonás kíséreten
kívül, más hangszer is megszólalhasson. A kérdőívekből bizonyos válaszokat érdekességként,
és a hitelesség érdekében, szó szerint idéztem
Munkám végső következtetéseiként a követezőket vonhatom le: egy új énekeskönyvre
szükség volt, viszont a régi énekeskönyvből átvett anyagot az eredeti formában kell volna
80
megőrizni. Egy még újabb énekeskönyv bevezetése Erdélyben megfontolandó dolog, személy
szerint nem ajánlanám, ugyanis nem állunk készen erre. Az ifjúság bevonását a gyülekezeti
éneklésbe úgy látom megvalósíthatónak, ha a lelkipásztor nem merev, hanem nyitott arra,
hogy bizonyos alkalmakon az ifjúság is a saját énekeivel járulhasson hozzá az istentisztelet
mindenkit bevonó öröméhez. A régi magyar gyülekezeti énekek újra felfedezését pedig fontos
feladatnak látom. Végül, a lelkipásztor igenis felelős azért, hogy a gyülekezetében a
gyülekezeti éneklés valóban szép, Istennek tetsző és Istenhez szóló momentuma legyen az
istentiszteletnek, amit csak odafigyeléssel, és sok munkával lehet elérni.
81
Abstract
The purpose of this paper is to examine the Reformed congregations’ attitude towards
the Hungarian Reformed Hymnal-book (Magyar Református Énekeskönyv). I managed to go
through this work with the help of questionnaires. By reading the paper we can have a closer
look at the congregational singing of 44 reformed communities, situated is Maros county. The
questionnaires debate upon the same topic, but from four different perspectives: some
questions are addressed to the priests, others are addressed to the cantor, and there are some
questions addressed to the elderly and to young congregational members.
As I was writing my paper, I realized an important thing: we really needed a new
hymn-book, because the old one had very few Psalms, and through the years, many nice and
uplifting songs of praise came to life, and they had to be included in a book. It is clear that the
committee should have left the old songs in the way they were, because the Transylvanian
Hungarian Reformed people felt much closer to the old version of the songs.
During my research I engaged in a much deeper relationship with the new hymn-book,
because I examined its structure and contents in detail. While I was dealing with the old
hymn-book, I constantly had the wonderful feeling of holding a piece of our forefathers’
history in my hands.
By reading the first chapter of my work I believe that the reader will have a clear view
upon the path that led to the coming into being of the new hymn-book. Several centuries of
hard work led to the creation of the book we own today, which has its roots in the Bible,
because every song is based on the Holy Scripture. The chapter offers an insight into the
evolution of church music, starting from the first decades of Christianity up until our present
days, and I emphasized the fact that in the times of the Reformation, congregational singing
started to flourish. Many hymn-books came to life as a result of this, and so did the MRÉ, our
present hymn-book, which was established with the purpose of creating a unified hymn-book
for the entire Hungarian population. Sadly, this dream was not accomplished.
After laying down the historical basis, in the second chapter of the paper I compared
the two hymn-books (1923 and 1996). We know that the church year and human life have a
well-defined order, and in my research work I examined the two books from a structural point
of view, by taking into consideration the church year’s logical order: the hymn-books need to
picture this aspect as well. I can state that the old hymn-book is much more organized, and it
mostly respects the order of the church year, in conformity with the human life. The new
hymn-book does not really take this aspect into consideration. The new hymn-book is much
82
more voluminous, all the Psalms and many new praise songs are present in the book. Still, the
answers found in the questionnaire prove that people prefer the songs that were present in the
old hymn-book
Therefore we reached the third chapter of our paper, which depicts the actual facts.
This part deals with the answers, and the results speak for themselves: 27% out of the 44
congregations state that they still use the old hymn-book, and more than a quarter of the
priests, a half of the cantors and many members of the congregations admit that they still
prefer the old hymn-book to the new one. We already mentioned that the new hymn-book
contains all of the Psalms, but facts show that even today, we mostly sing the Psalms that
were present in the old hymn-book. Therefore we may ask the following question: why don’t
we teach the others Psalms to our congregations? In the case of praise songs we can say that
the majority of the congregations prefer those songs, which are written by foreign composers,
have a catchy melody, and came to life as a result of the awakening movement. What causes
fact that we are starting to forget our Hungarian congregational songs? I believe it is vital to
deal with this question, and not just because these songs are part of our national treasure, but
also because they are truly healing for the Hungarian people’s souls. The questionnaires
reached out to the youth as well. More than 70% of the youth said that they find
congregational singing to be important. Even in the case of youth songs, they were very strict
and objective, naming only songs of high quality. The answers also speak about the fact that
teaching songs is vital, and 64% of the pastors state that they are open to new ways of
approaching congregational singing.
As final conclusions regarding my work, I can affirm that: the Transylvanian
Reformed Church needed a new, timely hymn-book, but the songs they took over from the old
edition should have been kept in their original form. An even newer hymn-book, in my
perspective, should not be introduced to the Transylvanian reformed congregations, because
we are not ready yet. We should rediscover the old Hungarian ecclesiastical songs. Finally, I
can say that priests have a huge responsibility in their hands: they are responsible for the
manner in which their congregation praises the Lord, and this work requires much work and
dedication.
83
Függelékek
1. kérdőív
1. Az új, vagy régi énekeskönyv szerint történik a gyülekezeti éneklés? Új

énekeskönyvet használunk.
2. Van-e szakképzett kántora a gyülekezetnek? Van.
3. Mennyi időbe telt bevezetni az új énekeskönyvet? Már be volt vezetve, amikor ide
kerültünk.
4. Melyek a népszerű dicséretek egy közönséges vasárnapi istentiszteleten? Azok,
amelyeket a gyül. Ismer, általában a 400+.
5. Milyen gyakran énekelnek zsoltárokat? Melyek a legnépszerűbbek? Szinte minden
vasárnap. 25, 42, 65, 90, 105, 135,- az ismertebbeket énekeljük
hangszerekkel is kísérik az éneklést? Ha igen, a gyülekezet ezt hogyan fogadja? Van
egy kezdetleges ifjusági istentisztelet, ahova együtteseket hívunk.
7. A gyerekek vallásórán mennyire befogadóak az énekeskönyvi énekekkel szemben?
Nem igazán szeretik őket.
8. Az ifisek ifin énekelnek-e énekeskönyvi énekeket? Több ifi is van, van ahol többet
használjuk, van ahol kevesebbet.
énekeskönyvről érzi azt, hogy a gyülekezethez is közel áll? Az újat.
Kántornak feltett kérdések:
1. Mennyire szeret énekelni a gyülekezet? Nagyon ügyesen énekel.

2. Melyik énekeket énekli szívesen a gyülekezet? (néhány példát soroljon fel) Mindent
énekel szívesen, amit ismer.
3. Van-e énekeskönyvi énektanítás a gyülekezetben? Igen, szinte minden vasárnap.
4. A kántor melyik énekeskönyv dallamvilágát, szöveg- dallam kapcsolatát preferálja?
Miért? Mindkettőt szeretem, van olyan ének, amelyik a régiben volt szebb és van
olyan amelyik az újban.
1. Mennyire sikerült megszokni az új énekeskönyvet? Igen sikerült megszokni, ebben a

kántornőnek is sokat köszönhetünk.
2. Van-e otthon új énekeskönyve? Igen.
3. Mennyire szereti a zsoltárokat énekelni? Nagyon szeretem, szépek és elmékeztetnek
a Bibliában leírtakra.
4. Tudja-e, hogy mi a különbség a zsoltárok és dicséretek között? NEM.
mikor, melyen élethelyzetekben szoktak ezek eszébe jutni? Milyen dallam szerint
szokta ezeket szabadon énekelni? Úgy éneklem, ahogyan kicsi koromban tanultam,
általában éjszaka, ha nem tudok aludni, de mindig magamban. 462

84
1. Mennyire tartod fontosnak a gyülekezeti éneklést? Szerintem fontos, az istentisztelet
szerves része, csak sokszor érthetetlen a szövege és nehéz énekelni.
Szerintem az énekeskönyv végén lehetne adni nekik és pár oldalt.
3. Melyek a kedvenc énekeskönyvi énekeid? 457, 458, 430, 482,
2. kérdőív
1. Az új, vagy régi énekeskönyv szerint történik a gyülekezeti éneklés? Az

Istentiszteleteken az új énekeskönyvet használjuk, temetéskor a régit.
2. Van-e szakképzett kántora a gyülekezetnek? Nincs, de a másodlelkésznő kerületi
kántori oklevéllel is rendelkezik. A kántori szolgálatot a két lelkipásztor felváltva
végzi.
3. Ha Mennyi időbe telt bevezetni az új énekeskönyvet? A megjelenés után azonnal
bevezettük.
421,299,348,459,423,417,232, 415,384,250,339,419
5. Milyen gyakran énekelnek zsoltárokat? Melyek a legnépszerűbbek? Nem túl
gyakran. 23,8, 25,34
Ifjúsági Istentiszteleteken, Ifis alkalmakon zenekarral szolgálunk, Fiatal
házasoknak szervezett alkalmakon is hangszerekkel ( dob, szinti, szóló és bassz
gitár, furulya ) szolgálunk. ( IMM-PRO a nevünk – Maros mezőségi EME )
7. A gyerekek vallásórán mennyire befogadóak az énekeskönyvi énekekkel
szemben? Nagyon befogadóak
8. Az ifisek ifin énekelnek-e énekeskönyvi énekeket? Több ifi is van, van ahol többet
használjuk, van ahol kevesebbet.
énekeskönyvről érzi azt, hogy a gyülekezethez is közel áll? A tiszteletes az újat, a
tiszteletes néni a régit szereti.
1. Mennyire szeret énekelni a gyülekezet? 10-es skálán 7.

2. Melyik énekeket énekli szívesen a gyülekezet? 151, 462,468
3. Van-e énekeskönyvi énektanítás a gyülekezetben? Igen.
Miért? Az új énekeskönyvet, annak néhány énekét preferálom, mivel ezen
énekek között van néhány jó szövegű, sodró dallamú és ritmusú ének.
Idős gyülekezetinak feltett kérdések:

85
1. Mennyire sikerült megszokni az új énekeskönyvet? Többnyire megszoktam.
3. Mennyire szereti a zsoltárokat énekelni? Nem nagyon szeretem, keveset ismerek
az új énekeskönyvből.
4. Tudja-e, hogy mi a különbség a zsoltárok és dicséretek között? Nem.
szokta ezeket szabadon énekelni? A régi énekes könyvből szoktam énekelni,
dúdolgatni. Az Úr csodásan működik, Uram segélj törékenyek vagyunk.
Nehézségekben, betegségekben inkább.
1. Mennyire tartod fontosnak a gyülekezeti éneklést? Elég fontosnak tartom.

igen, szerinted melyek azok, amelyek bekerülhetnének, s helyüket is megállnák? Sok
ifjúsági éneknek lehetne helye. Pl. Uram tehozzád futok, vagy a Tüzed Uram
Jézus.
3. Melyek a kedvenc énekeskönyvi énekeid? Kövesd a Jézust.
3.kérdőív
1. Az új, vagy régi énekeskönyv szerint történik a gyülekezeti éneklés? Az új szerint

2. Mennyi időbe telt bevezetni az új énekeskönyvet? Két évbe!
3. Van-e szakképzett kántora a gyülekezetnek? Nincs szakképzett kántora a
gyülekezetnek!
4. Melyek a népszerű dicséretek egy közönséges vasárnapi istentiszteleten? Ím béjöttünk
nagy örömben! Az Úr csodásan működik! Itt van Isten köztünk! Szűkölködünk
nagy mértékben; Atya, Fiú, Szentlélek; Ó, maradj kegyelmeddel; Ne csüggedj el
kicsiny sereg; Isten szívén megpihenve
alkalommal elhangzik egy-két vagy akár három zsoltár is. 23. Az Úr énnekem
őriző pásztorom; 25. Szívemet hozzád emelem; 32. Ó, mely boldog az oly ember
éltébe; 42. Mint a szép híves patakra; 47. No, minden népek, örvendezzetek
Kimondottan olyan alkalom nem létezik, viszont a nagyobb ünnepeken az
iskolások szereplése során gitárral és fuvolával való ének kíséretet nagyon
pozitívan fogadja a gyülekezet.
Szeretik az énekeskönyvi énekeket. Az ismertebbeket fejből tudják. De nyitottak
új énekek megtanulására is.
8. Az ifisek ifin énekelnek-e énekeskönyvi énekeket? Igen.
86
érzi azt, hogy a gyülekezethez is közel áll? Úgy érzem, hogy a régi énekeskönyv még
mindig közelebb áll hozzám, mint az új és ezt tapasztalom a gyülekezeti tagok
esetében is.
1. Mennyire szeret énekelni a gyülekezet? A gyülekezet nagyon szeret énekelni. A gond

csak az, hogy hiányzik egy szakképzett kántor, aki nem csak orgona kísérettel, hanem
magabiztos éneklésével is vezetni tudná a gyülekezetet.
2. Melyik énekeket énekli szívesen a gyülekezet? (néhány példát soroljon fel) Ne csüggedj
el, kicsiny sereg; Tudom, hogy Jézus él; Amint vagyok, sok bűn alatt; Az Úr csodásan
működik
3. Van-e énekeskönyvi énektanítás a gyülekezetben? Nincs.
4. A kántor melyik énekeskönyv dallamvilágát, szöveg- dallam kapcsolatát preferálja? Miért?
A régiét, mivel alkalmazkodik a gyülekezethez.
1. Mennyire sikerült megszokni az új énekeskönyvet? Az istentiszteleti alkalmak során sok

olyan éneket sikerült megtanulnom, melyeket addig nem ismertem.
3. Mennyire szereti a zsoltárokat énekelni? Az ismertebbeket szeretem, amelyeket nem
olyan nehéz énekelni.
4. Tudja-e, hogy mi a különbség a zsoltárok és dicséretek között? Nem.
milyen élethelyzetekben szoktak ezek eszébe jutni? Milyen dallam szerint szokta ezeket
szabadon énekelni? Tudom, hogy Jézus él; Szívemet hozzád emelem; Ne
aggodalmaskodjál; Az Úr csodásan működik; Semmit ne bánkodjál Krisztus szent
serege; Siessetek, hamar lejár. Munka közben, lefekvés előtt a bibliaolvasás és
elcsendesedés alkalmával. Betegség, lelki megpróbáltatások, nehéz döntések
meghozatala előtt, de a hálaadás, az öröm és a szabadítás megtapasztalása során is.
1. Mennyire tartod fontosnak a gyülekezeti éneklést? Nagyon fontosnak tartom, ugyanis

,,Aki énekel, kétszeresen imádkozik”.
szerinted melyek azok, amelyek bekerülhetnének, s helyüket is megállnák? Véleményem
szerint lehetne helyük, de arról egy külön bizottságnak kellene döntenie, hogy melyek
azok.
3. Melyek a kedvenc énekeskönyvi énekeid? Az Úr csodásan működik; Fel barátim drága
Jézus zászlaja alatt
87
4.kérdőív

2. Mennyi időbe telt bevezetni az új énekeskönyvet? Könnyen ment. Az elején a úgy
akartam, hogy mind a kettőt bediktálni, de összezavarodtak a számokban, és a
hívek kérték, hogy csak az újat használjuk.
4. Melyek a népszerű dicséretek egy közönséges vasárnapi istentiszteleten? 348,449,
380, 474,475.477,481.482.419,421.
5. Milyen gyakran énekelnek zsoltárokat? Melyek a legnépszerűbbek? Az első ének
zsoltárének. A régi énekeskönyvben lévők. Az „Újak” közül az 1 zsoltárt tanultuk
meg.
hangszerekkel is kísérik az éneklést? Ha igen, a gyülekezet ezt hogyan fogadja? Ha az
ifjúság szolgál, akkor gitár, fuvola és oboa kíséret van. Örömmel fogadták.
Ott ifjúsági énekeket használnak.
8. Az ifisek ifin énekelnek-e énekeskönyvi énekeket? Egy párat. De, nem jellemző.
énekeskönyvről érzi azt, hogy a gyülekezethez is közel áll? Az új énekeskönyv. A
régi már keletkezésekor sem volt hitvallásszerű.
1. Mennyire szeret énekelni a gyülekezet? Szívesen énekelnek.

2. Melyik énekeket énekli szívesen a gyülekezet? (néhány példát soroljon fel) 348,449.
3. Van-e énekeskönyvi énektanítás a gyülekezetben? Ha új éneket tanítok, akkor azt
háromszor elénekeljük, és egy hónapig minden alkalommal gyakoroljuk.
Miért? Az új énekeskönyvet.
1. Mennyire sikerült megszokni az új énekeskönyvet? Könnyen ment

2. Van-e otthon új énekeskönyve? Van.
3. Mennyire szereti a zsoltárokat énekelni? Azok szépek.
4. Tudja-e, hogy mi a különbség a zsoltárok és dicséretek között? Nem igazán.
szokta ezeket szabadon énekelni? Fenn a mennyben az Úr. Siessetek hamar lejár
1. Mennyire tartod fontosnak a gyülekezeti éneklést? Ráhangolnak az Igére.
88
igen, szerinted melyek azok, amelyek bekerülhetnének, s helyüket is megállnák? Sőt.
Alig várom, hogy bekerüljenek
3. Melyek a kedvenc énekeskönyvi énekeid? 404.
5.kérdőív
1. Az új, vagy régi énekeskönyv szerint történik a gyülekezeti éneklés? Az új

énekeskönyv szerint énekel a gyülekezet
2. Mennyi időbe telt bevezetni az új énekeskönyvet? Kb. egy év
3. Van-e szakképzett kántora a gyülekezetnek? Van
4. Melyek a népszerű dicséretek egy közönséges vasárnapi istentiszteleten? Az énekek
az igehirdetést támasszák alá, de többnyire a hitvalló énekek
istentiszteleten, A 25, 23, 42
hangszerekkel is kísérik az éneklést? Ha igen, a gyülekezet ezt hogyan fogadja? Nem
kísérjük már hangszerekkel az énekeket
Nem az énekeskönyv énekeit éneklik, mert az énekeskönyv énekeit nem szeretik
8. Az ifisek ifin énekelnek-e énekeskönyvi énekeket? Nem
énekeskönyvről érzi azt, hogy a gyülekezethez is közel áll? Az új énekeskönyvet
1. Mennyire szeret énekelni a gyülekezet? Nagyon szeret

2. Melyik énekeket énekli szívesen a gyülekezet? (néhány példát soroljon fel) Hitvalló
énekeket- Ó Ábrahám Ura; Szelid szemed Úr Jézus, Tégy Uram engem áldássá,
Jézus te égi suép
3. Van-e énekeskönyvi énektanítás a gyülekezetben? Csak Bibliaórán és konfirmáció
oktatáson
Miért? Az új énekeskönyv
1. Mennyire sikerült megszokni az új énekeskönyvet? Elfogadhatóan

2. Van-e otthon új énekeskönyve? Van
3. Mennyire szereti a zsoltárokat énekelni? A régieket jobban szerettem, az újak
nehézkesek szövegben is de főleg dallamban
4. Tudja-e, hogy mi a különbség a zsoltárok és dicséretek között? Nem
89
szokta ezeket szabadon énekelni? A régi énekeskönyvből átvett énekek. Itt van
szívem, Jobban tiéd Uram
1. Mennyire tartod fontosnak a gyülekezeti éneklést? Elfogadom, mint az istentisztelet

részét
Igen.
3. Melyek a kedvenc énekeskönyvi énekeid? Nincs kedvencem
6.kérdőív

énekeskönyv szerint történik az éneklés.
2. Mennyi időbe telt bevezetni az új énekeskönyvet? Kb. egy év.
3. Van-e szakképzett kántora a gyülekezetnek? A kántornak teológiai képesítése van,
nem kerületi vizsgája, de már 10 éve kántorizál. Szakképzett módon játszik.
4. Melyek a népszerű dicséretek egy közönséges vasárnapi istentiszteleten? Mindent
éneklünk, zsoltárokat, hitvalló énekeket, de inkább a 300 -400-as jelzetűek.
5. Milyen gyakran énekelnek zsoltárokat? Melyek a legnépszerűbbek? Minden
vasárnap énekelünk zsoltárokat, inkább a régi ismerteket, de mindnképpen az új
dallam szerint.
Nagyon ritkán ütős, fújós hangszert használunk, de nem igazán szereti a
gyülekezet.
Inkább gyerekénekeket énekelnek, tanulnak. Megtanulják az énekeskönyvi
énekeket is, de a pörgősebb dallamokat tanítjuk.
8. Az ifisek ifin énekelnek-e énekeskönyvi énekeket? Sajnos nagyon kevés az ifjúsági
alkalom, mert kevés a fiatal, de ők is csak konfirmációi előkészítőn és az
istentiszteleten énekelnek az énekeskönyvből, de ott szívesen.
énekeskönyvről érzi azt, hogy a gyülekezethez is közel áll? Én mindig az új
énekeskönyvet használtam, de hiányolok pár éneket a régi énekeskönyvből, de
hát ez van.
1. Mennyire szeret énekelni a gyülekezet? Nagyon jól éneklő gyülekezet.

2. Melyik énekeket énekli szívesen a gyülekezet? (néhány példát soroljon fel)
230, 250, 153, 425, 172, 348, 276,339, 356, 362, 364, 366, 370,389, 392,393,412, 416,
418, 419, 421,……
90
3. Van-e énekeskönyvi énektanítás a gyülekezetben? Már nincs, de kb 5 évig az elején
minden vasárnap volt.
Miért? Én is mindig az új énekeskönyvből játszottam, azt tanítottam, tehát ezt.
1. Mennyire sikerült megszokni az új énekeskönyvet? Elég nehezen, de most büszke

vagyok magamra, hogy ezeket is tudom.
3. Mennyire szereti a zsoltárokat énekelni? A régieket jobban szerettem. Most gyorsan
kell énekelni.
4. Tudja-e, hogy mi a különbség a zsoltárok és dicséretek között? A zsoltárok a
legrégebbi templomi énekek, a dicséretek újabbak.
szokta ezeket szabadon énekelni? A régieket, a régi dallam szerint, az újakat is
szoktam, de inkább a hallelujás énekeket szeretem. Én nem tudom miért szeretett
úgy minket
1. Mennyire tartod fontosnak a gyülekezeti éneklést? Jó a templomban énekelni, nem

tudom elképzelni az istentiszteletet éneklés nélkül.
Jó lenne néha az istentiszteleten is őket énekelni, mert mamám is kedveli őket!
3. Melyek a kedvenc énekeskönyvi énekeid? Kövesd a Jézust!
7.kérdőív
1. Az új, vagy régi énekeskönyv szerint történik a gyülekezeti éneklés? Most már
többnyire az új énekeskönyv szerint próbálunk énekelni, de nehezen megy
2. Mennyi időbe telt bevezetni az új énekeskönyvet? Amióta ebben a gyülekezetben
szolgálok, azóta folyamatosan próbáljuk bevezetni.
4. Melyek a népszerű dicséretek egy közönséges vasárnapi istentiszteleten? Mint a szép
híves patakra, Jézus, te égi szép, Itt van szívem, Itt van Isten köztünk
5. Milyen gyakran énekelnek zsoltárokat? Melyek a legnépszerűbbek? Ritkábban. Mint
a szép híves patakra
Általában csak orgonás kíséret van. Nagyon ritkán, különös alkalmakkor még
történik olyan is, hogy más hangszerrel kísérjék az éneklést.
91
Énekeskönyvi énekeket is éneklünk, viszont az ifis, fiatalos dalokat jobban
szeretik.
énekeskönyvről érzi azt, hogy a gyülekezethez is közel áll? A régi énekeskönyvet.
1. Mennyire szeret énekelni a gyülekezet? Nagyon szeretnek, főleg a zsoltárokat

szeretik énekelni.
2. Melyik énekeket énekli szívesen a gyülekezet? (néhány példát soroljon fel) 449, 477,
Itt van szívem, Itt van Isten köztünk
3. Van-e énekeskönyvi énektanítás a gyülekezetben? Persze! Csak úgy lehet
megtanítani.
Miért? Éneke válogatja. Vannak mindkettőből kedvencek.
1. Mennyire sikerült megszokni az új énekeskönyvet? Mivel városi gyülekezetből

érkezem, ott elég jól megtanultuk, viszont azt látom, tapasztalom, hogy elég
nehezen megy áttérni az új énekeskönyvre.
2. Van-e otthon új énekeskönyve? Természetesen, nem is egy
3. Mennyire szereti a zsoltárokat énekelni? Szeretem őket.
4. Tudja-e, hogy mi a különbség a zsoltárok és dicséretek között? Azt nem
mondhatnám.
szokta ezeket szabadon énekelni? Az újakat, úgy általában. Sok van. Mint a szép
híves patakra.
1. Mennyire tartod fontosnak a gyülekezeti éneklést? Fontosnak tartom.

Szerintem az Atyám két kezedben megállná a helyét az énekeskönyvben is.
3. Melyek a kedvenc énekeskönyvi énekeid? A 434 az új szerint.
8.kérdőív

éneklünk.
2. Mennyi időbe telt bevezetni az új énekeskönyvet? Kb. két évbe telt bele: először
tanultunk, aztán csak délután. Délután nálunk többen járnak.
3. Van-e szakképzett kántora a gyülekezetnek? Igen, van.
92
4. Melyek a népszerű dicséretek egy közönséges vasárnapi istentiszteleten? Áldó
hatalmak oltalmába rejtve, Itt van szívem, Az Úr csodásan működik.
5. Milyen gyakran énekelnek zsoltárokat? Melyek a legnépszerűbbek? Ritkán. 23, 25, 42,
135, 90.
történik olyan is, hogy más hangszerrel kísérjék az éneklést. Amikor ifis alkalom
van, s eljön a Sófár zenekar.
Énekeskönyvi énekeket is éneklünk, viszont az ifis, fiatalos dalokat jobban szeretik.
8. Az ifisek ifin énekelnek-e énekeskönyvi énekeket? Muszáj nekik. A gyerek énekek
mellett ezt is használjuk.
érzi azt, hogy a gyülekezethez is közel áll? A régi énekeskönyv közelebb ál hozzám.
1. Mennyire szeret énekelni a gyülekezet? Egy jól éneklő gyülekezetünk van.

2. Melyik énekeket énekli szívesen a gyülekezet? (néhány példát soroljon fel) Itt van
szívem, Kövesd a Jézust
Miért? Szívem szerint a régit mondanám.
1. Mennyire sikerült megszokni az új énekeskönyvet? Elég nehéz volt megszokni.

3. Mennyire szereti a zsoltárokat énekelni? Nem szeretem
4. Tudja-e, hogy mi a különbség a zsoltárok és dicséretek között? Hát, nem tudom.
szokta ezeket szabadon énekelni? Mint a szép híves patakra, A Kövesd a Jézust, Az
áldott orvos közeleg, Fenn a csillagok felett.
1. Mennyire tartod fontosnak a gyülekezeti éneklést? Fontosnak tartom, hiszen Istent

dicsérjük így.
Jobb külön, szerintem.
3. Melyek a kedvenc énekeskönyvi énekeid? Itt van Isten köztünk, Szelíd szemed
9.kérdőív

93
1. Az új, vagy régi énekeskönyv szerint történik a gyülekezeti éneklés? A régi szerint
éneklünk.
2. Mennyi időbe telt bevezetni az új énekeskönyvet? Március 1-től szolgálok a
gyülekezetben, és még nem sikerült bevezetni, hiszen a gyülekezeti tagok
gyerekkoruk óta ezt éneklik.
3. Van-e szakképzett kántora a gyülekezetnek? Igen, van
4. Melyek a népszerű dicsértek egy közönséges vasárnapi istentiszteleten? Mint a szép
híves patakra, Itt van szívem, Kövesd a Jézust
5. Milyen gyakran énekelnek zsoltárokat? Melyek a legnépszerűbbek? Ritkábban. Mint
a szép híves patakra
Anyák napján, ünnepekkor, és nagyon tetszett a gyülekezetnek.
Csak gyerekdalokat énekelnek, melyek a történethez kapcsolódnak.
8. Az ifisek ifin énekelnek-e énekeskönyvi énekeket? Nem énekelnek, csak ifis
énekeket.
énekeskönyvről érzi azt, hogy a gyülekezethez is közel áll? A régi énekeskönyvet.
1. Mennyire szeret énekelni a gyülekezet? Nagyon szeretnek, főleg a zsoltárokat

szeretik énekelni.
2. Melyik énekeket énekli szívesen a gyülekezet? (néhány példát soroljon fel) A
zsoltárokat: Itt van szívem, Mint a szép híves patakra
3. Van-e énekeskönyvi énektanítás a gyülekezetben? Nincs, csak káté órákon.
Miért? A régi énekeskönyvét. Ezen sokat gondolkodtam, de a gyülekezet a lassú
dallamhoz van szokva, így nagyon nehéz lenne az újhoz szoktatni őket.
1. Mennyire sikerült megszokni az új énekeskönyvet? Már kiskorom óta ezeket (a régi

énekeskönyvre mutatott) éneklem.
2. Van-e otthon új énekeskönyve? Van, de nem használom.
3. Mennyire szereti a zsoltárokat énekelni? Nagyon szeretem, hiszen tanító jellegűek.
4. Tudja-e, hogy mi a különbség a zsoltárok és dicséretek között? Igen, tudom.
szokta ezeket szabadon énekelni? Hát sokat. Ha szomorú vagyok: Térj magadhoz,
drága Sion, ha boldog vagyok: Itt van Isten köztünk, stb.
Ifiseknek feltett kérdések:
1. Mennyire tartod fontosnak a gyülekezeti éneklést? Az éneklést fontosnak tartom,

hiszen ki tudom fejezni magam Istennek, és ezáltal hálát tudok adni Istennek.
94
Véleményem szerint lehetne, hiszen mindent lehet kötni Istenhez, így minden
ének, mely őt dicsőíti, az énekeskönyvben kellene szerepeljen. Pl. Lelkem áldd az
Urat, A mennyben fenn a trónusnál, Hús- vér templom, Homokba van írva, stb.
3. Melyek a kedvenc énekeskönyvi énekeid? Ím bejöttünk nagy örömben, Kövesd a
Jézust, és a zsoltárok.
10.kérdőív

éneklünk.
2. Mennyi időbe telt bevezetni az új énekeskönyvet? Kb. két évbe telt bele: először
tanultunk, aztán csak délután. Délután nálunk többen járnak.
3. Van-e szakképzett kántora a gyülekezetnek? Igen, van.
4. Melyek a népszerű dicséretek egy közönséges vasárnapi istentiszteleten? Áldó
hatalmak oltalmába rejtve, Itt van szívem, Az Úr csodásan működik.
5. Milyen gyakran énekelnek zsoltárokat? Melyek a legnépszerűbbek? Ritkán. 23, 25,
42, 135, 90.
történik olyan is, hogy más hangszerrel kísérjék az éneklést. Amikor ifis alkalom
van, s eljön a Sófár zenekar.
Énekeskönyvi énekeket is éneklünk, viszont az ifis, fiatalos dalokat jobban
szeretik.
8. Az ifisek ifin énekelnek-e énekeskönyvi énekeket? Muszáj nekik. A gyerek énekek
mellett ezt is használjuk.
énekeskönyvről érzi azt, hogy a gyülekezethez is közel áll? A régi énekeskönyv
közelebb ál hozzám.

szívem, Kövesd a Jézust
Miért? Szívem szerint a régit mondanám.
1. Mennyire sikerült megszokni az új énekeskönyvet? Elég nehéz volt megszokni.

95
3. Mennyire szereti a zsoltárokat énekelni? Nem szeretem
4. Tudja-e, hogy mi a különbség a zsoltárok és dicséretek között? Hát, nem tudom.
szokta ezeket szabadon énekelni? Mint a szép híves patakra, A Kövesd a Jézust, Az
áldott orvos közeleg, Fenn a csillagok felett.
1. Mennyire tartod fontosnak a gyülekezeti éneklést? Fontosnak tartom, hiszen Istent

dicsérjük így.
Jobb külön, szerintem.
3. Melyek a kedvenc énekeskönyvi énekeid? Itt van Isten köztünk, Szelíd szemed
11.kérdőív
1. Az új, vagy régi énekeskönyv szerint történik a gyülekezeti éneklés? A régi

2. Mennyi időbe telt bevezetni az új énekeskönyvet? -
3. Van-e szakképzett kántora a gyülekezetnek? Nincs
4. Melyek a népszerű dicsértek egy közönséges vasárnapi istentiszteleten? Az áldott
orvos közeleg; A Sionnak hegyén
5. Milyen gyakran énekelnek zsoltárokat? Melyek a legnépszerűbbek? Ritkán 25, 45, 89
hangszerekkel is kísérik az éneklést? Ha igen, a gyülekezet ezt hogyan fogadja? Nincs
Befogadóak
8. Az ifisek ifin énekelnek-e énekeskönyvi énekeket? Nincs ifi
énekeskönyvről érzi azt, hogy a gyülekezethez is közel áll? A régit, hiszen azon
nőttem fel
1. Mennyire szeret énekelni a gyülekezet? Nem igazán szeret

2. Melyik énekeket énekli szívesen a gyülekezet? (néhány példát soroljon fel) A lelki
énekeket
3. Van-e énekeskönyvi énektanítás a gyülekezetben? Nincs
Miért? A régit
1. Mennyire sikerült megszokni az új énekeskönyvet? Nálunk nem az van

2. Van-e otthon új énekeskönyve? Van, s szeretnék is énekelni belőle a templomban
96
3. Mennyire szereti a zsoltárokat énekelni? Szeretem
szokta ezeket szabadon énekelni? Itt van szívem; A Sionnak hegyén; Kövesd a
Jézust
Ifisnek feltett kérdések: nincs ifi
12.kérdőív

énekeskönyv szerint
2. Mennyi időbe telt bevezetni az új énekeskönyvet? Fokozatosan, 4-5 év
3. Van-e szakképzett kántora a gyülekezetnek? Nem szakképzett
4. Melyek a népszerű dicsértek egy közönséges vasárnapi istentiszteleten? Itt van Isten
köztünk, Ím béjöttünk, Hinni taníts
5. Milyen gyakran énekelnek zsoltárokat? Melyek a legnépszerűbbek? Szoktunk
énekelni, de a régi énekeskönyv zsoltárai közül
hangszerekkel is kísérik az éneklést? Ha igen, a gyülekezet ezt hogyan fogadja? Igen,
vannak ifis alkalmak gitárkísérettel
Nem annyira
8. Az ifisek ifin énekelnek-e énekeskönyvi énekeket? Nem, ifis énekeket énekelnek
énekeskönyvről érzi azt, hogy a gyülekezethez is közel áll? Az újat, de a régiből a
zsoltárokat szeretem. És a régi temetési énekeket.
1. Mennyire szeret énekelni a gyülekezet? Szeret

151,153,456,465
3. Van-e énekeskönyvi énektanítás a gyülekezetben? Volt, de elmaradt
Miért? A régi énekeskönyvét, lehet szubjektív vagyok, de az valamiért jobban ki
volt gondolva
1. Mennyire sikerült megszokni az új énekeskönyvet? Most már sikerült

2. Van-e otthon új énekeskönyve? Persze!
97
szokta ezeket szabadon énekelni? Amikor elkeseredek, a Térj magadhoz, drága
Siont. Szeretem a kövesd a Jézust is, a Fenn a csillagok felettet is.
Ifiseknek feltett kérdések::
1. Mennyire tartod fontosnak a gyülekezeti éneklést? Fontosnak tartom, szeretek

énekelni
igen, szerinted melyek azok, amelyek bekerülhetnének, s helyüket is megállnák? Én
azt mondom, hogy igen, pl. Atyám két kezedben egy szép ének.
3. Melyek a kedvenc énekeskönyvi énekeid? Hát… Hinni taníts, Áldásoddal megyünk
13.kérdőív

2. Mennyi időbe telt bevezetni az új énekeskönyvet? Folyamatosan vezetjük, még sok
éneket a régi dallam szerint éneklünk
4. Melyek a népszerű dicsértek egy közönséges vasárnapi istentiszteleten? Istent szívén
megpihenve, Mindenkorom áldom az én Uramat, Az Úrnak irgalmát
5. Milyen gyakran énekelnek zsoltárokat? Melyek a legnépszerűbbek? Minden vasárnap:
42, 25, 66
ilyen alkalom, persze, fúvós, húros hangszerek kíséretében. Általában
ünnepekkor vagy ifis alkalmakon
Befogadóak
8. Az ifisek ifin énekelnek-e énekeskönyvi énekeket? Igen
énekeskönyvről érzi azt, hogy a gyülekezethez is közel áll? Éneke válogatja. A
zsoltárokat talán a jobban szerettem a régi formájukban
1. Mennyire szeret énekelni a gyülekezet? Szeretnek énekelni

2. Melyik énekeket énekli szívesen a gyülekezet? (néhány példát soroljon fel) A 400+
3. Van-e énekeskönyvi énektanítás a gyülekezetben? A tiszteletes úr vezeti
Miért? A régi énekeskönyvét
98
1. Mennyire sikerült megszokni az új énekeskönyvet? Elég nehezen, szokatlanok
3. Mennyire szereti a zsoltárokat énekelni? Nehéznek tűnnek
4. Tudja-e, hogy mi a különbség a zsoltárok és dicséretek között? Nem tudom
Amikor a templomon kívül dúdolgat magában egyházi énekeket, melyek azok és
szokta ezeket szabadon énekelni? A régi zsoltárokat szoktam, a Mint a szép híves
patakra, a Szívemet hozzád emelem
1. Mennyire tartod fontosnak a gyülekezeti éneklést? A gyülekezeti éneklés nagyon

fontos, hiszen az éneklés olyan, mint az imádkozás
azt mondom, hogy lehetne. Vannak nagyon színvonalas ifis énekek is: pl. Atyám,
két kezedben, Rejts most el
3. Melyek a kedvenc énekeskönyvi énekeid? Áldjad én lelkem, Úrnak szolgái
mindnyájan, Itt van Isten köztünk
14.kérdőív

énekeskönyvet használjuk.
3. Van-e szakképzett kántora a gyülekezetnek? Van, jó zenész
4. Melyek a népszerű dicsértek egy közönséges vasárnapi istentiszteleten? A lelki
énekek
5. Milyen gyakran énekelnek zsoltárokat? Melyek a legnépszerűbbek? Ritkábban,
inkább a 42,25, 66 szoktuk énekelni
volt még
Abból énekelnek ők is
8. Az ifisek ifin énekelnek-e énekeskönyvi énekeket? igen
énekeskönyvről érzi azt, hogy a gyülekezethez is közel áll? A régit, amint már
mondtam
99
2. Melyik énekeket énekli szívesen a gyülekezet? (néhány példát soroljon fel) Dicsér
téged teljes szívem, A Sionnak hegyén
Miért? A régit
1. Mennyire sikerült megszokni az új énekeskönyvet? -

3. Mennyire szereti a zsoltárokat énekelni? Szeretem őket
szokta ezeket szabadon énekelni? Fenn a csillagok felett, Örök Isten, merre merre
vagy?
4. Mennyire tartod fontosnak a gyülekezeti éneklést? Nem szeretem, lassú, unalmas

igen, szerinted melyek azok, amelyek bekerülhetnének, s helyüket is megállnák? Az
ifis énekek jók, szeretem őket. Hát azt nem tudom…
6. Melyek a kedvenc énekeskönyvi énekeid? Hát olyan nincs
15.kérdőív
4. Melyek a népszerű dicsértek egy közönséges vasárnapi istentiszteleten? Kövesd a
Jézust, Fogjad kezem, Istennel járni, lakozni
5. Milyen gyakran énekelnek zsoltárokat? Melyek a legnépszerűbbek? Gyakran.
Szeretjük Mint a szép híves patakra zsoltárt
van ifis zenekarunk, ők szoktak különböző zenés alkalmakat szervezni
Nem nagyon
8. Az ifisek ifin énekelnek-e énekeskönyvi énekeket? Nem, ifis dalokat csak
énekeskönyvről érzi azt, hogy a gyülekezethez is közel áll? A régit
1. Mennyire szeret énekelni a gyülekezet? Nem igazán énekel
100
2. Melyik énekeket énekli szívesen a gyülekezet? (néhány példát soroljon fel) Amint
mondtam, nem nagyon énekelnek. Amit kiválasztunk
Miért? A régi énekeskönyvét

szokta ezeket szabadon énekelni? Nem szokott eszembe jutni
1. Mennyire tartod fontosnak a gyülekezeti éneklést? Fontosnak tartom

Szerintem bekerülhetne pár, pl Lelkem álld az Urat, Hús-vér templom
3. Melyek a kedvenc énekeskönyvi énekeid? Hinni taníts, Uram; Itt van Isten köztünk
16. kérdőív

2. Mennyi időbe telt bevezetni az új énekeskönyvet? 2000-ben, miután kiadták az újat,
azóta használjuk azt.
3. Van-e szakképzett kántora a gyülekezetnek? Van szakképzett kántor
4. Melyek a népszerű dicséretek egy közönséges vasárnapi istentiszteleten? 443, 457,
461, 156, 412, 488, 464, 467, 42, 25, 66, 65, 90, 475, 480, 310, 307, stb
5. Milyen gyakran énekelnek zsoltárokat? Melyek a legnépszerűbbek? Elég gyakran:
25, 90, 42, 66, 150.
Gitárkísérettel is történik éneklés, amit a gyülekezeti tagok örömmel fogadnak.
Befogadók, főleg, ha könnyebb éneket tanítunk nekik.
énekeskönyvről érzi azt, hogy a gyülekezethez is közel áll? Az új énekeskönyv.
101
1. Mennyire szeret énekelni a gyülekezet? Szeretnek énekelni, illetve új énekeket

tanulni.
90,66,250,455,458,153,156,412,425,399,stb.
3. Van-e énekeskönyvi énektanítás a gyülekezetben? Vasárnapi igehirdetés előtt
szokott lenni, de nem minden vasárnap.
Miért? Új énekeskönyv, mivel tempósabbak a dallamok.
1. Mennyire sikerült megszokni az új énekeskönyvet? Teljesen, bár pár szép éneket

kihagytak az új énekeskönyvből.
3. Mennyire szereti a zsoltárokat énekelni? Nagyon szeretem, sokszor otthon is
előveszem és éneklem őket.
4. Tudja-e, hogy mi a különbség a zsoltárok és dicséretek között? Hát a zsoltárokból
van 150 darab. Lassabban énekeljük őket.
szokta ezeket szabadon énekelni? Örömben, bánatban egyaránt énekelek: 399 a
kedvencem ilyen esetekben. 455,90,42,458,399.
1. Mennyire tartod fontosnak a gyülekezeti éneklést? Fontos számomra a gyülekezeti

éneklés, éppen ezért ifin is énekelünk gyülekezeti énekeket
Lenne helyük: Itt vagyok most jó Uram; Kenyered és borod táplál engem, Tüzed
Uram Jézus, stb
3. Melyek a kedvenc énekeskönyvi énekeid? 458.
17.kérdőív

énekeskönyv szerint éneklünk.
2. Mennyi időbe telt bevezetni az új énekeskönyvet? ’97-től folyamatosan vezetjük.
4. Melyek a népszerű dicséretek egy közönséges vasárnapi istentiszteleten? A
fülbemászó dallamok: Tégy Uram engem áldássá, 153,300, Imádkozzatok és
buzgón kérjetek, Itt van Isten köztünk
5. Milyen gyakran énekelnek zsoltárokat? Melyek a legnépszerűbbek? Nagyon ritkán.
90. zsoltár, 25. második versszaka.
102
van ifjúsági istentisztelet minden hónap utolsó vasárnapján, melyen az éneklést az
ifjúsági zenekarunk, a Sófár kíséri.
Befogadóak, viszont az ifis énekeket sokkal jobban kedvelik.
8. Az ifisek ifin énekelnek-e énekeskönyvi énekeket? Nem énekelnek.
érzi azt, hogy a gyülekezethez is közel áll? Az újat jobban szeretem, s úgy érzem a
gyülekezethez is jobban talál, ugyanis egy élő, dinamikus, fiatalos gyülekezetünk
van.
1. Mennyire szeret énekelni a gyülekezet? A mi gyülekezetünk nagyon szeret énekelni,

és tud is. Sok évembe telt megértetni velük, hogy mindenki tud énekelni, csak
még nem próbálta. De a jelen pillanatban éneklés terén egy erős gyülekezetnem
mondhatom a miénket.
2. Melyik énekeket énekli szívesen, lelkesen a gyülekezet? Amelyeket a leggyakrabban
énekeljük. Szeretjük az új énekeket. A zsoltárokon kívül nagyjából mindent
ismerünk. Csak a 90-ik zsoltárral volt gond. Három évig új dallam szerint
énekeltük, de presbitériumi határozat után visszatértünk a régi dallamra,
valahogy azt nem tudtuk megszokni. A 153, 151, 423, 39, 430. A régiek közül
bármi bediktálunk, jól éneklik.
3. Van-e énekeskönyvi énektanítás a gyülekezetben? Igen. Ez nagyon fontos.
Miért? A régi dallamvilága olykor sokkal szebb, gazdagabb.
1. Mennyire sikerült megszokni az új énekeskönyvet? Most már szeretem őket, bár

elég furcsa volt az elején.
2. Van-e otthon új énekeskönyve? Persze.
3. Mi a véleménye az új énekekről? Szépek, de igen gyorsak, a régebbiek dallamát
jobban tudtam.
5. Tudja-e, hogy mi a különbség a zsoltárok és dicséretek között? A Zsoltárok a
Bibliából vannak.
szokta ezeket szabadon énekelni? Sokszor eszembe jut a Sionnak hegyén, az Itt van
szívem. A régi dallam szerint szoktam dúdolni ezeket. Mint a szép híves patakra.
103
1. Mennyire tartod fontosnak a gyülekezeti éneklést? Nagyon fontos! Sokszor a dal
jobban megérinti az embert. Kiegészíti az igehirdetés mondanivalóját.
Szerintem vannak ilyen énekek, hiszen van néhány, melyiknek nagyon jó a
szövege, s a dallama is szép. Pl. a Rejts most el, Atyám két kezedben, Teremts
bennem tiszta szívet
3. Melyek a kedvenc énekeskönyvi énekeid? Hinni taníts, Uram, Isten szívén
megpihenve, Áldásoddal megyünk.
18.kérdőív:
1. Az új, vagy régi énekeskönyv szerint történik a gyülekezeti éneklés? A gyülekezeti

éneklés az új énekeskönyv szerint történik.
2. Mennyi időbe telt bevezetni az új énekeskönyvet? Egy pár hónapba. Nem volt nehéz
az új énekeskönyv bevezetése.
3. Van-e szakképzett kántora a gyülekezetnek? Nincs szakképzett kántor
4. Melyek a népszerű énekek egy közönséges vasárnapi istentiszteleten? 25, 42, 65, 75,
153, 156, 157, 164, 219, 250, 419, 420, 425, 452, 453, 454, 458, 461, 462, 472, 477,
482, 484, 487, 488
5. Milyen gyakran énekelnek zsoltárokat? Melyek a legnépszerűbbek? ritkán: 25, 42,
65, 75
ilyen alkalom.
Könnyen tanulják őket.
8. Az ifisek ifin énekelnek-e énekeskönyvi énekeket? Csak azt énekelnek.
énekeskönyvről érzi azt, hogy a gyülekezethez is közel áll?
A jelenleg használtat.
1. Mennyire szeret énekelni a gyülekezet? Eléneklik, amit kell.

2. Milyen tempóban énekel a gyülekezet? Nagyon lassan.
65, 75, 153, 156, 157, 164, 219, 250, 419, 420, 425, 452, 453, 454, 458, 461, 462, 472,
477, 482, 484, 487, 488
Miért? Nem tudom.
1. Mennyire sikerült megszokni az új énekeskönyvet? Sikerült.

104
2. Van-e otthon új énekeskönyve? Igen, van.
3. Mennyire szereti a zsoltárokat énekelni? Nagyon szeretem őket.
4. Tudja-e, hogy mi a különbség a zsoltárok és dicséretek között? -
szokta ezeket szabadon énekelni. Általában azokat, amiket ismerek. Mindenfélét.
25, 42, 75, 164, 419, 425, 454, 458, 461, 462, 477
1. Mennyire tartod fontosnak a gyülekezeti éneklést? Nagyon fontosnak tartom.

igen, szerinted melyek azok, amelyek bekerülhetnének, s helyüket is megállnák? Igen,
szerintem van helyük, csak meg kell válogatni a szövegük miatt.
3. Melyek a kedvenc énekeskönyvi énekeid? (Ha hajlandó, elénekelhet egyet) 25, 42, 75,
419, 425, 458, 461, 462, 477
19. kérdőív
4. Melyek a népszerű dicsértek egy közönséges vasárnapi istentiszteleten? A Sionnak
hegyén; Isten, aki népedet! Istennel járni, lakozni
5. Milyen gyakran énekelnek zsoltárokat? Melyek a legnépszerűbbek? Elég gyakran.
25,42,90
Nincs ilyen
Igen.
8. Az ifisek ifin énekelnek-e énekeskönyvi énekeket? Sajnos nincs ifi, nincsenek
fiatalok
énekeskönyvről érzi azt, hogy a gyülekezethez is közel áll? A régit.
1. Mennyire szeret énekelni a gyülekezet? Nem igazán

2. Melyik énekeket énekli szívesen a gyülekezet? (néhány példát soroljon fel) Istennel
járni, lakozni; Maradj velem
Miért? A régit

105
3. Mennyire szereti a zsoltárokat énekelni? Szeretjük őket
4. Tudja-e, hogy mi a különbség a zsoltárok és dicséretek között? Nem értem a kérdést
szokta ezeket szabadon énekelni? Sokszor eszembe jut a Szívemet hozzád emelem
Ifiseknek feltett kérdések: nincs ifi
21. kérdőív
4. Melyek a népszerű dicsértek egy közönséges vasárnapi istentiszteleten? Istennel
járni, lakozni; Az áldott orvos közeleg; Kövesd a Jézust
5. Milyen gyakran énekelnek zsoltárokat? Melyek a legnépszerűbbek? Elég gyakran. A
90-est mindig.
Abból is énekelnek
1. Mennyire szeret énekelni a gyülekezet? Szeretünk énekelni

énekeket, a X. fejezetből.
Miért? A régit, bár az új énekeskönyvben is vannak szép énekek.

3. Mennyire szereti a zsoltárokat énekelni? Nem szeretjük annyira
szokta ezeket szabadon énekelni? Itt van szívem, neked adom, Uram.
106
1. Mennyire tartod fontosnak a gyülekezeti éneklést? Fontosnak tartom

igen, szerinted melyek azok, amelyek bekerülhetnének, s helyüket is megállnák? Igen
lenne, sőt. Az Itt vagyok most jó Uram
3. Melyek a kedvenc énekeskönyvi énekeid? Úrnak szolgái mindnyájan.
21. kérdőív

énekeskönyv szerint éneklünk.
2. Mennyi időbe telt bevezetni az új énekeskönyvet? Nem vezettük be, nem sikerült.
3. Van-e szakképzett kántora a gyülekezetnek? Nincs kántorunk.
4. Melyek a népszerű dicséretek egy közönséges vasárnapi istentiszteleten? Örül mi
szívünk, Nem vagyunk mi magunkéi, 260, 226
5. Milyen gyakran énekelnek zsoltárokat? Melyek a legnépszerűbbek? Nem maradnak
ki. Szeretjük a zsoltárokat énekelni. 25, 42, 66
hangszerekkel is kísérik az éneklést? Ha igen, a gyülekezet ezt hogyan fogadja? Nem.
Nagyon szeretik.
8. Az ifisek ifin énekelnek-e énekeskönyvi énekeket? Csak ifis énekeket szoktunk
énekelni.
énekeskönyvről érzi azt, hogy a gyülekezethez is közel áll? A régit, hiszen azon
nőttem fel. Szeretem őket, és véleményem szerint a gyülekezet is jobban szereti a
régi énekeskönyv énekeit.
Kántornak feltett kérdések: nincs kántor
Idős gyülekezeti tag válaszai:
1. Mennyire sikerült megszokni az új énekeskönyvet? Mi a régi énekeskönyvből

éneklünk, nem vezettük be az újat.
2. Van-e otthon új énekeskönyve? Nincs.
3. Mi a véleménye az új énekekről? Nem tudok véleményt mondani róluk, mert,
amint mondtam, mi nem azokat énekeljük.
5. Tudja-e, hogy mi a különbség a zsoltárok és dicséretek között? Hát…nem igazán.
szokta ezeket szabadon énekelni? Különös alkalmakkor az Áldjon meg téged
énekünket szoktam énekelni. A Kövesd a Jézus énekünket nagyon szeretem
dúdolgatni, és a Fenn a csillagok felett az egyik kedvencem, és sokszor eszembe
jut.
107
7. Melyek a kedvenc gyülekezeti énekei? A Fenn a csillagok felett és a Szívemet
hozzád emelem.
1. Mennyire tartod fontosnak a gyülekezeti éneklést? Szerintem nagyon fontos, mert az

éneklés által is közelebb kerülünk Istenhez.
Szerintem jó ez így, külön bár van néhány ifis dal, amelynek nagyon jó szövege és
dallama van.
3. Melyek a kedvenc énekeskönyvi énekeid? Isten szívén megpihenve, Hinni taníts,
Uram, Itt van Isten köztünk
22. kérdőív
1. Az új, vagy régi énekeskönyv szerint történik a gyülekezeti éneklés? Új

énekeskönyvből történik
2. Mennyi időbe telt bevezetni az új énekeskönyvet? Pár év alatt.
457, 337, 421, 250, 254b, 237,290,300.354,407stb
istentiszteleten: 12,19,23,25,42,90,26,32,35,65,89,105,
Csak orgonát használunk
Pár éneket tanultunk, amit könnyedén megtanultuk, de azokat szívesen
énekeltük.
8. Az ifisek ifin énekelnek-e énekeskönyvi énekeket? Nincs Ifi
énekeskönyvről érzi azt, hogy a gyülekezethez is közel áll? Új énekeskönyv
mindenképp
1. Mennyire szeret énekelni a gyülekezet? Közepes

457,354,250
3. Van-e énekeskönyvi énektanítás a gyülekezetben? Volt abban a fázisban, amikor a
gyülekezet átállt az új énekeskönyvre
Miért? Az Új énekeskönyvét, sokkal ritmusosabb, nem annyira vontatott a
dallam, azonban van olyan ének, ami nem választható, vagy nehéz, mert még
mindig a régi szerint tudják a gyülekezet tagjai.
108
1. Mennyire sikerült megszokni az új énekeskönyvet? Új énekeskönyv sokkal jobb

2. Van-e otthon új énekeskönyve? van
3. Mennyire szereti a zsoltárokat énekelni? Ugyanúgy mint a többit, mert…
szokta ezeket szabadon énekelni? Új szerint. 476, 321, 446, 337, 468
Ifisnek feltett kérdések: nincs ifi.
23. kérdőív
1. Az új, vagy régi énekeskönyv szerint történik a gyülekezeti éneklés? Már évek óta az
új énekeskönyv szerint zajlik az éneklés. Még nincs egészen egy éve hogy ebben a
gyülekezetben szolgálok, azonban azt észrevettem, hogy bár az új énekeskönyv
van a gyülekezeti tagok előtt, mégis nagyon sok esetben a régi dallammal éneklik
az énekeket, tehát nem sikerül teljes mértékben átszokni.
2. Mennyi időbe telt bevezetni az új énekeskönyvet? Ezt nem tudom pontosan, de az
alapján, amit meséltek, mikor ide kerültem, körül-belül fél év munkája volt.
4. Melyek a népszerű dicséretek egy közönséges vasárnapi istentiszteleten? Leginkább
azok népszerűek, amelyek benne vannak a református köztudatban, és
viszonylag egyszerű, ismert dallamuk van.
Milyen gyakran énekelnek zsoltárokat? Melyek a legnépszerűbbek? Minden
istentiszteleten előkerülnek, azokat a zsoltárokat, amelyek a régi énekeskönyvben
is benne voltak, mert ezeket jobban ismeri a gyülekezet. Ez azt is eredményezi,
hogy a régi dallam szerint énekelik őket.
Ünnepekkor az ifjúság szokott zenélni, gitárral, dobbal, és a gyülekezet ezt
szívesen fogadja, mivel „saját gyermekeit” látja a templomban szolgálni. Viszont
nem hinném hogy minden vasárnap meg tudnák szokni az ilyesfajta zenét.
A gyermekek megszokták, hogy az énekeskönyvből tanuljuk az énekeket, az
elődöm vezette be ezt a gyakorlatot, és nagyon fogékonnyá váltak rá, azonban
próbálkozunk más énekeskönyvekből, konkrétan gyermekeknek írt énekeket is
megtanulni.
7. Az ifisek ifin énekelnek-e énekeskönyvi énekeket? Nem igazán, az ifis énekes
füzeteket használják inkább.
énekeskönyvről érzi azt, hogy a gyülekezethez is közel áll? Elmondhatom, hogy az
109
új énekeskönyvet közelebbinek érzem, jobban ismerem, tudok benne
tájékozódni, és úgy érzem, a gyülekezet is megszerette az évek során.
1. Mennyire szeret énekelni a gyülekezet? A saját tempójukban szeretnének a

legjobban, de az nagyon lassú lenne, ezért próbálok néha gyorsabb tempót
diktálni, azonban erre az szokott lenni a válasz, hogy elhalkulnak.
A 25., 42. zsoltárt, valamint olyan dicséreteket, amik benne vannak valamelyik
karénekeskönyvben, és régebb tanulták. Az újonnan tanult énekek közül is van,
amelyiket kifejezetten szeretik.
3. Van-e énekeskönyvi énektanítás a gyülekezetben? Van, próbáljuk bevezetni a
köztudatba azokat az énekeket, amelyek valóban újak, és az évek során nem
került sor arra, hogy elénekeljük őket. Az újonnan tanult énekeket utána a
tiszteletes úr is gyakrabban használja, hogy szokták, jegyezzék meg a gyülekezeti
tagok.
Miért? A régi énekeskönyv dallamvilága közelebb áll a gyülekezethez. Mint már
mondtam, eléggé lassan énekelnek, és ez abban is megnyilvánul, hogy az új
énekeskönyv által diktált tempót semmibe veszik, a régit tartják szem előtt.
1. Mennyire sikerült megszokni az új énekeskönyvet? Eleinte nagyon furcsa volt, nem

szerettük, főleg, amikor a kántor bemutatta, hogyan kellene énekelni az új szerint
azokat az énekeket, amiket mi már gyermekkorunkban a régi szerint tanultunk
meg. Sokszor lehetetlen átállni, de azt kell mondjam, nem is akarunk. Inkább
akkor megtanuljuk az új énekeket, tényleg vannak szépek benne, amik azelőtt
nem voltak, és inkább foglalkozunk azzal, hogy azokat megtanuljuk, és azt úgy is
énekeljük, ahogy elő van írva.
4. Tudja-e, hogy mi a különbség a zsoltárok és dicséretek között? Igen, mert az új
énekeskönyvben is külön vannak választva. A zsoltárok a Bibliából származnak
és úgy vannak megzenésítve, hogy mi, gyülekezeti tagok is tudjuk énekelni őket.
szokta ezeket szabadon énekelni? Az egyik kedvenc énekem, amit egy Halleluja
énekeskönyvből tanultam még fiatal koromban a Hű Jézusom kezébe című ének,
bármikor eszembe jut, szívesen dúdolom.
Ifinek feltett kérdések:
1. Mennyire tartod fontosnak a gyülekezeti éneklést? A templomban fontos, de

szerintem ifin jobb, ha az ifis énekeket énekeljük. Ezekből vinnék be
istentiszteletre is, mert vannak nagyon jók
110
Szerintem nagyon sok olyan szép ifis ének van, amit istentiszteleten is el lehetne
énekelni. Ilyen a Ne félj, mert megváltottalak, Lelkem áldd az Urat, és hasonlók,
amiknek érthető, szép a szövege és a dallama sem nehéz.
3. Melyek a kedvenc énekeskönyvi énekeid? Vannak ritmusosabbak, de most nem jut
eszembe a címük. Azokat szeretem inkább.
24. kérdőív

2. Mennyi időbe telt bevezetni az új énekeskönyvet? kb. 1 év (több mint 10 éve
használják)
423, 254b, 476, 425
5. Milyen gyakran énekelnek zsoltárokat? Melyek a legnépszerűbbek? Ritkán, 8, 23, 25,
66, 42, 90, 136
Néhányszor volt hegedűs kíséret (karácsonykor) amelyet a gyülekezet örömmel és
kíváncsisággal fogadott.
7. A gyerekek vallásórán mennyire befogadóak az énekeskönyvi énekekkel szemben? Az
ismerteket szívesen éneklik ők is, de inkább a gyerekeknek szánt dalokat szeretik.
8. Az ifisek ifin énekelnek-e énekeskönyvi énekeket? Nem
énekeskönyvről érzi azt, hogy a gyülekezethez is közel áll? Az új énekeskönyvet, a
gyülekezet részéről is.
1. Mennyire szeret énekelni a gyülekezet? A nők jobban, mint a férfiak

2. Van-e énekeskönyvi énektanítás a gyülekezetben? Néha, istentiszteletek előtt.
Miért? –
1. Mennyire sikerült megszokni az új énekeskönyvet? Sikerült

3. Mennyire szereti a zsoltárokat énekelni? néhányat szeretek
111
szokta ezeket szabadon énekelni? nem igazán szoktam, de szeretem az Isten szívén
megpihenve éneket
1. Mennyire tartod fontosnak a gyülekezeti éneklést? Nagyonis fontosnak tartom.

úgy gondolom, hogy igen, pl: Mint szarvas hűs víz forrásra, Tiéd a dicsősség,
Erőt adsz, Áldom szent neved.
3. Melyek a kedvenc énekeskönyvi énekeid? 443, 483, 494
25. kérdőív

2. Mennyi időbe telt bevezetni az új énekeskönyvet? Egy 4-5 évbe
3. Van-e szakképzett kántora a gyülekezetnek? Nincs kántorunk
köztünk, Örül mi szívünk, Hinni taníts, Uram
5. Milyen gyakran énekelnek zsoltárokat? Melyek a legnépszerűbbek? A 90. mindig
elénekeljük. Azonkívül: Úrnak szolgái, Az Úrnak irgalmát örökké éneklem
Nincs vallásóra, nagyon kevés a gyerek
8. Az ifisek ifin énekelnek-e énekeskönyvi énekeket? Nincs ifi sem, sajnos
énekeskönyvről érzi azt, hogy a gyülekezethez is közel áll? A régi énekeskönyv
zsoltárai sokkal magyarosabbak voltak.
1. Mennyire sikerült megszokni az új énekeskönyvet? Nehezen sikerült

2. Van-e otthon új énekeskönyve? Van, persze
3. Mennyire szereti a zsoltárokat énekelni? Szeretem azokat, amiket ismerek
szokta ezeket szabadon énekelni? A Szívemet hozzád emelem szokott eszembe
jutni.
Ifiseknek feltett kérdések: nincs ifi
112
26. kérdőív

énekeskönyvet használjuk, persze
2. Mennyi időbe telt bevezetni az új énekeskönyvet? 1-2 év
köztünk, Itt van szívem, Fogjad kezem, Isten szívén megpihenve
5. Milyen gyakran énekelnek zsoltárokat? Melyek a legnépszerűbbek? Az ismerteket
szeretjük
ilyen alkalom
Nem fogta őket annyira meg
8. Az ifisek ifin énekelnek-e énekeskönyvi énekeket? Inkább az ifis dalokat éneklik
énekeskönyvről érzi azt, hogy a gyülekezethez is közel áll? Az új énekeskönyvet
szeretem
1. Mennyire szeret énekelni a gyülekezet? Szeretnek énekelni

2. Melyik énekeket énekli szívesen a gyülekezet? (néhány példát soroljon fel) A hitvalló
énekeket
3. Van-e énekeskönyvi énektanítás a gyülekezetben? Már nincs, de volt, mert így
tanultuk meg az új énekeket.
Miért? Az új sokkal gazdagabb anyaggal rendelkezik
5. Mennyire sikerült megszokni az új énekeskönyvet? Nem volt nehéz

7. Mennyire szereti a zsoltárokat énekelni? Nagyon szeretem
szokta ezeket szabadon énekelni? Nem nagyon szoktam énekelni
1. Mennyire tartod fontosnak a gyülekezeti éneklést? Szerintem jó

igen, szerinted melyek azok, amelyek bekerülhetnének, s helyüket is megállnák? Nem,
így jól van, legyen az a miénk s kész
113
3. Melyek a kedvenc énekeskönyvi énekeid? Hát.. az Áldásoddal megyünk
27. kérdőív

2. Mennyi időbe telt bevezetni az új énekeskönyvet? Erre nem tudok választ adni,
amikor oda kerültem már be volt vezetve.
3. Van-e szakképzett kántora a gyülekezetnek? Van szakképet kántor!
4. Melyek a népszerű dicséretek egy közönséges vasárnapi istentiszteleten? Inkább
dicséreteket énekelünk, jobban szereti a gyülekezet és többet is ismer.
5. Milyen gyakran énekelnek zsoltárokat? Melyek a legnépszerűbbek? Mivel több
istentisztelet van hetente ezért hetente több zsoltárt is énekelünk. A
legnépszerűbbek 23. 25. 42. 89. 109. zsoltárok
ifjúsági istentisztelet, ilyen alkalmakon többnyire ifjúsági énekeket énekelnek,
gitárral, hegedűvel, cajón (kahon) és zongorával kísérik az éneket. A gyülekezet
örömmel fogadja és az tapasztalom, hogy nagyon sok idős is eljár erre az
istentiszteletre.
7. A gyerekek vallásórán mennyire befogadóak az énekeskönyvi énekekkel szemben? A
gyerekek vallásórán szeretnek az énekeskönyvből, van amikor ők kérnek, hogy
abból énekeljünk.
Nem, csak a zöld ifis könyvet használjuk
énekeskönyvről érzi azt, hogy a gyülekezethez is közel áll? Én jobban kedvelem a
zöld ifis könyvet, a gyülekezethez a rendes énekeskönyv áll közelebb.
1. Mennyire szeret énekelni a gyülekezet? Nagyon szeret énekelni

2. Melyik énekeket énekli szívesen a gyülekezet? (néhány példát soroljon fel) Inkább a
dicséreteket, mint pl. Isten szívén megpihenve
3. Van-e énekeskönyvi énektanítás a gyülekezetben? Persze
Miért? Az újat szeretem, mert gazdagabb a repertoár, de a régi zsoltárdallamok
jobban találtak a szövegre
Idős gyülekezeti tagnak feltett kérdések
1. Mennyire sikerült megszokni az új énekeskönyvet? Megszoktam könnyen
2. Van-e otthon új énekeskönyve? Hát hogyne lenne

3. Mennyire szereti a zsoltárokat énekelni? Nem olyan nagyon
4. Tudja-e, hogy mi a különbség a zsoltárok és dicséretek között? Igen, tudom
114
szokta ezeket szabadon énekelni? Itt van Isten köztünk, Áldjad én lelkem
1. Mennyire tartod fontosnak a gyülekezeti éneklést? Énekelni kell, fontos

igen, szerinted melyek azok, amelyek bekerülhetnének, s helyüket is megállnák? Igen,
sőt, ajánlom hogy vezessenek be párat: pl. Uram, tehozzád futok; Itt állok előtted
vagy az Erőt adsz minden helyzetben
3. Melyek a kedvenc énekeskönyvi énekeid? Itt van Isten köztünk; Hinni taníts, Uram
28. kérdőív

énekeskönyvet használjuk, mégis néha a régi dallamot énekeljük.
2. Mennyi időbe telt bevezetni az új énekeskönyvet? 3-5 évbe
3. Van-e szakképzett kántora a gyülekezetnek? Igen.
232, 425, 152b, 190, 449…
5. Milyen gyakran énekelnek zsoltárokat? Melyek a legnépszerűbbek? Ritkábban. 23,
42, 90
Ifjúsági alkalmakon, ünnepi szerepeken van gitár is. Szereti a gyülekezet.
Szívesen énekelik.
8. Az ifisek ifin énekelnek-e énekeskönyvi énekeket? Nem.
énekeskönyvről érzi azt, hogy a gyülekezethez is közel áll? Új énekeskönyv.
1. Mennyire szeret énekelni a gyülekezet? Kevesen énekelnek.

232, 425, 152b
3. Van-e énekeskönyvi énektanítás a gyülekezetben? van
Miért? Új énekeskönyv.
1. Mennyire sikerült megszokni az új énekeskönyvet? Nem minden esetben

3. Mennyire szereti a zsoltárokat énekelni? Nagyon szeretem
115
4. Tudja-e, hogy mi a különbség a zsoltárok és dicséretek között? Nem..
szokta ezeket szabadon énekelni? Inkább betegségben, zsoltárokat a régi dallam
szerint. 36, 37, 151, 438
1. Mennyire tartod fontosnak a gyülekezeti éneklést? Jó közösségi élmény

igen, szerinted melyek azok, amelyek bekerülhetnének, s helyüket is megállnák? Sok
ilyen van: Rejts most el, Amikor teljes sötétség..
3. Melyek a kedvenc énekeskönyvi énekeid? Az Úr csodásan működik, Hatalmas
Isten, népek közé szórva
29. kérdőív
1. Az új, vagy régi énekeskönyv szerint történik a gyülekezeti éneklés? Kizárólag az új

énekeskönyvet használjuk a gyülekezeti éneklésben, még temetéseken is.
2. Mennyi időbe telt bevezetni az új énekeskönyvet? Körülbelül 1 - 2 év alatt sikerült
bevezetni az új énekeskönyvet.
3. Van-e szakképzett kántora a gyülekezetnek? Igen.
4. Melyek a népszerű dicséretek egy közönséges vasárnapi istentiszteleten? Itt van Isten
köztünk (153), Úr lesz a Jézus mindenütt (389), Ki Istenének átad mindent (399),
Isten szívén megpihenve (477), Tégy, Uram, engem áldássá (481).
5. Milyen gyakran énekelnek zsoltárokat? Melyek a legnépszerűbbek? Próbálunk
legalább minden második istentiszteleten zsoltárokat is énekelni. Amelyik zsoltár
ritmusa, dallama eltér a régi énekeskönyvtől, azt ritkábban választjuk. Kb. 20
zsoltárt jól ismer a gyülekezet az újak közül is. Ezek közül a legkiemeltebbek:
Aki nem jár hitlenek tanácsán (1.zsolt.); Az egek beszélik (19.); Az Úr bír ez egész
földdel (24.); Nosza, istenfélő szent hívek (33.); Örvendezzetek az erős Istennek!
(81); Aki a felséges Úrnak lakozik oltalmában (91).
hangszerekkel is kísérik az éneklést? Ha igen, a gyülekezet ezt hogyan fogadja? A
gyülekezeti éneklést mindig orgona kíséri, de nagyon gyakran tartunk
ünnepélyeket, ahol gitár, zongora, hegedű, furulya is szól, a gyülekezet teljesen
elfogadta.
Nem szoktunk könyvet adni a kezükbe, csak kátéórán. A vallásórások mindent
énekelnek, amit megtanítunk. Inkább a Jertek énekeljünk és a Kicsiny kis fény
énekeskönyveket használjuk. A konfirmációi előkészítősökkel csakis a
gyülekezeti énekeskönyvünket használjuk, és elég hamar elsajátítják az énekeket.
(Kb. 40 éneket tanítunk évente)
116
8. Az ifisek ifin énekelnek-e énekeskönyvi énekeket? Ami megtalálható a Zengjed a
dalt-ban: Lelki próbáimban, Jézus, légy velem; Uram, közel voltam hozzád;
Tégy, Uram, engem áldássá
énekeskönyvről érzi azt, hogy a gyülekezethez is közel áll? Az új énekeskönyvet. Itt
nálunk lassan el is felejtjük a régit.
1. Mennyire szeret énekelni a gyülekezet? Bátran állítom, hogy a gyülekezet nagy

buzgósággal, lelkesedéssel énekli az új énekeskönyvből levő énekeket.
Isten köztünk (153); Az Isten Bárányára letészem bűnöm én (299); Ébredj,alvó,
hív a szózat! (416); Az egyháznak a Jézus a fundámentoma (421); Hinni taníts,
Uram (425); Áldó hatalmak oltalmába rejtve (459); Hű Jézusom kezébe teszem
kezem belé (464); Rád tekint már hitem (471); Új szívet adj, Uram, énnekem
(475); Isten szívén megpihenve (477); Tégy, Uram, engem áldássá (481).
Régebb volt énekeskönyvi énektanítás, mivel nagy szükség volt rá. Most, hála
Istennek, a dicséretek közül szinte az összest ismeri a gyülekezet. A zsoltárok
nagy része van még ugyan hátra. A énekeket úgy is próbáltuk tanulni, hogy
először a Nőszövetség számára tanítottam meg a gyülekezeti imatermünkben,
majd egy-egy vasárnapi istentisztelet előtt (téli időszakban, amikor a hívek
korábban bementek a templomba) az azon a héten tanult éneket elénekeltem,
majd a Nőszövetség bekapcsolódva „segített”, hogy a gyülekezeti tagok is
megtanulják azt a bizonyos éneket. A Nőszövetségi bibliaórákon most is tanuljuk
az új énekeket, főleg a zsoltárokat, majd miután jól megtanulják, ugyanazzal a
módszerrel fogom végezni, ahogyan eddig tettem a dicséretek megtanításával.
Miért? A legjobban az olyan énekeket kedvelem, amelyeknek a dallamuk könnyű,
lépcsőzetes, ,,fülbemászóbb” - ha szabad így fogalmaznom, - s főleg azokat,
amelyeknek a szövegük minél könnyebb kifejezéseket tartalmaz, azért, hogy
mind az ifjak, mind az idősek értsék meg.
1. Mennyire sikerült megszokni az új énekeskönyvet? Elég jól sikerült megszokni, sőt

jobban szeretem, mint a régit.
3. Mennyire szereti a zsoltárokat énekelni? Szeretem a zsoltárokat is énekelni, de a
dicséretek közelebb állnak hozzám.
4. Tudja-e, hogy mi a különbség a zsoltárok és dicséretek között? Nem volt elhatárolva
a kettő egymástól, így nem tudom pontosan a különbséget köztük, csak annyit,
hogy a zsoltárok a bibliai zsoltárok alapján íródtak.
szokta ezeket szabadon énekelni? Reggelente szoktam dúdolgatni a kedvenc
117
énekeim közül egy párat, mindegyiket a maga dallama szerint. 25, 42, 89, 90, 469,
339, 481, 457, 420, 479, 322, 478, 458, stb.
Ifinek feltett kérdések:
1. Mennyire tartod fontosnak a gyülekezeti éneklést? Számomra fontos a gyülekezeti

éneklés, hiszen az istentisztelet szerves elemét képezi, ugyanakkor segít
ráhangolódni az alkalmakra, meghittebbé varázsolva azokat.
Szerintem nyugodtan lehetne ifis énekeket is beletenni az énekeskönyvünkbe,
mert a ritmusukkal és dallamaikkal még az idősebb korosztályt is felpörgetné.
Véleményem szerint minden ifis ének megállná a helyét az énekeskönyvünkben,
hiszen nem éneklünk bennük semmi „eretnekséget”, és ezekkel is Istent
dicsőíthetjük.
3. Melyek a kedvenc énekeskönyvi énekeid? 185, 473, 399, 322, 230.
30. kérdőív
Nincs lelkipásztora meg kántora a gyülekezetnek, hanem a szomszédos település lelkipásztora

szolgál be.
1. Mennyire sikerült megszokni az új énekeskönyvet? Nem vezettük be.

2. Van-e otthon új énekeskönyve? Igen
3. Mennyire szereti a zsoltárokat énekelni? Nagyon szeretem őket
szokta ezeket szabadon énekelni? Zsoltárokat, amikor dolgozom, a régi
énekeskönyv dallamára
6. Melyek a kedvenc gyülekezeti énekei? a zsoltárok (Kövesd a Jézust, Mint a szép
híves patakra, Tudom az én megváltom él)
1. Mennyire tartod fontosnak a gyülekezeti éneklést? Nagyon fontosnak tartom, mert

sokatmondónak tartom a dalszövegeket, valamint színesebbé teszi az
istentiszteletet
Szerintem lehet helyük az énekeskönyvekben az ifjúsági énekeknek, példák: Itt
vagyok most jó uram, Lelkem áldd az Urat, Jézus te vagy minden álmom
3. Melyek a kedvenc énekeskönyvi énekeid? Milyen dallam szerint?
Kövesd a Jézust, Ameddig Jézus él, Te vagy napvilágom, régi dallam szerint
118
31. kérdőív
1. Ha igen, az új, vagy régi énekeskönyv szerint történik a gyülekezeti éneklés? Az új

2. Mennyi időbe telt bevezetni az új énekeskönyvet? Fokozatosan vezetgettük ,
tanultuk 2000. Év után az új énekeket
3. Van-e szakképzett kántora a gyülekezetnek? Nincs szakképzett kántor (havi 200
lejért a feleségem, és a zeneiskolás fiaim imahéten a lelkész végzi a kántori
szolgálatot. Ennél nagyobb díjat nem tud vállalni a gyülekezet)
4. Melyek a népszerű énekek egy közönséges vasárnapi istentiszteleten? Népszerű
énekek a szép dallamos lelki énekek sok van belőle
5. Milyen gyakran énekelnek zsoltárokat? Melyek a legnépszerűbbek? Népszerű
zsoltárok: 8,23,25,35,42,81,90,105,134
Imanapon, anyák napján, stb. ünnepélyeken előkerül a hegedű, fuvola, ifjúsági
találkozón más hangszerek, volt fúvós zenekarral kísért temetés is
7. A gyerekek vallásórán mennyire befogadóak az énekeskönyvi énekekkel szemben? A
gyerekek inkább gyerek és ifjúsági énekeket énekelnek szívesen.
8. Az ifisek ifin énekelnek-e énekeskönyvi énekeket? Néha
érzi azt, hogy a gyülekezethez is közel áll? Szívemhez az új áll közelebb, a
gyülekezet is gondolom szereti, de minden összefügg a vallás gyakorlásával, a hit
megélésével.
1. Mennyire szeret énekelni a gyülekezet? A gyülekezet szeret énekelni és elég

tempóban , elég sokat gyorsultunk. Van, aki bebeszéli, hogy nincs hangja, nem tud
énekelni, ami még rosszabb és még az a felfogás, hogy azért fizetünk papot kántort ,
hogy fújja. Van ilyen is . Mondták már nekem idős emberek , hogy miféle csiricsári
énekeket énekelünk mostanában, minden el van változtatva stb...
2. Van-e énekeskönyvi énektanítás a gyülekezetben? Énekeket folyamatosan tanulunk,
kántoraink mindkét Korát használják, amelyik könnyebb, azt választják, nem
nagyon mennek a 2b-nél vagy 2 keresztnél több előjegyzett énekek.
3.A kántor melyik énekeskönyv dallamvilágát, szöveg- dallam kapcsolatát preferálja?

Miért? Az újat.
1. Mennyire sikerült megszokni az új énekeskönyvet? Az elején nagyon nehéz,

szokatlan volt. Idővel könnyebbé vált, de még mindig a régi énekeskönyv áll
hozzám közelebb.
119
3. Mennyire szereti a zsoltárokat énekelni? Kevés zsoltárt ismerek.
szokta ezeket szabadon énekelni? Hinni taníts Uram, Mindig velem Uram – ezek az
énekek gyakran eszembe jutnak.
Ifis válaszai:
1. Mennyire tartod fontosnak a gyülekezeti éneklést? Nagyon fontosnak tartom.

Szerintem az ifjúsági énekeknek is lehetne helyük az énekeskönyvben, pl.:Boldog
ember az, ki bűnt nem ismer; Eljöttem, Istenem; Itt vagyok most jó Uram;
Uram, tehozzád futok
3. Melyek a kedvenc énekeskönyvi énekeid? 415- Hadd menjek Istenem, mindig
feléd443- Én nem tudom, miért szeretett úgy minket
32. kérdőív
1. Az új, vagy régi énekeskönyv szerint történik a gyülekezeti éneklés? Az éneklés az új

énekeskönyv szerint történik.
2. Mennyi időbe telt bevezetni az új énekeskönyvet? Viszonylag rövid időbe.
4. Melyek a népszerű dicséretek egy közönséges vasárnapi istentiszteleten? 153., 475.,
425., 400., 250., 477., 172., 151., 254b., 471., 468., stb.
vasárnap. 25., 42., 35., 65., 75., 84., 90., 105., stb.
volt még ilyenre eset.
7. A gyerekek vallásórán mennyire befogadóak az énekeskönyvi énekekkel szemben? –
Igyekszünk minél több énekeskönyvi éneket megtanítani, inkább ezeket az
énekeket részesítjük előnyben.
énekeskönyvről érzi azt, hogy a gyülekezethez is közel áll? A jelenleg használatban
lévőt.
1. Mennyire szeret énekelni a gyülekezet? Nagyon szeret énekelni.

2. Melyik énekeket énekli szívesen a gyülekezet? (néhány példát soroljon fel) 25. ,42.,
90., 153., 420., 430., stb.
3. Van-e énekeskönyvi énektanítás a gyülekezetben? Igen
120
Miért? Inkább a régi Borsai- féle korálkönyvet tartom előnyben, mivel ennek a
dallamvilága áll közelebb a gyülekezet nagy részéhez, könnyebben énekelhető.
Vannak olyan énekek, amiknek sokkal teltebb az összhangzata, sokkal szebb,
összetettebb.
1. Mennyire sikerült megszokni az új énekeskönyvet? Teljes mértékben.

3. Mennyire szereti a zsoltárokat énekelni? Minden vasárnap szívesen énekelem a
zsoltárokat.
4. Tudja-e, hogy mi a különbség a zsoltárok és dicséretek között? Nem igazán..
szokta ezeket szabadon énekelni? Naponta, sokszor imátság helyett szoktam
énekelni. Azoknak amiknek van régi dallamuk is, nyilván a régi szerint. A régi
ismert zsoltárok, Nagy vagy te Isten, Az áldott orvos közeleg, Vezess Jézusunk,
stb.
1. Mennyire tartod fontosnak a gyülekezeti éneklést? Olyannyira, hogy szerintem

elmaradhatatlan része az istentiszteleteinknek.
Szerintem nem kell behozni az ifis énekeket a gyülekezeti énekeskönyvbe
mindamellett, hogy sokszor érthetőbbek az ifis énekek szövegei. De ugyanakkor
azt gondolom, hogy egyes ifjúsági énekeknek túlontúl könnyed, és van, hogy
csöpögős a szövege, amiket nem lehet egy napon említeni a régi, szép, magyaros
ritmusú zsoltárénekeinkkel.
3. Melyek a kedvenc énekeskönyvi énekeid? Hadd menjek Istenem, Mindig velem és
nagyon szeretem új dallammal a zsoltárokat.
33. kérdőív
Lelkipásztor válaszai:

énekeskönyv szerint történik a gyülekezeti éneklés. 2000 óta tért át a gyülekezet
az új énekeskönyvre.
2. Mennyi időbe telt bevezetni az új énekeskönyvet? 4 teljes év
3. Van-e szakképzett kántora a gyülekezetnek? Persze
90:1, 173, 181b, 189, 299, 339, 348, 358, 366, 389, 392, 399, 404, 414, 417, 419, 421,
423, 425, 430, 433, 436, 447, 449, 459, 461, 462, 464, 465, 467, 474, 475, 477, 481.
121
5. Milyen gyakran énekelnek zsoltárokat? Melyek a legnépszerűbbek? Eléggé gyakran,
főleg, ha talál a napi igéhez. 5, 23, 25, 42, 65, 75, 81, 89, 90, 96, 100, 105, 133, 134,
135, 136, 146, 150.
Minden hónapban van 1 alkalom, ami zenés istentisztelet. Nagy örömmel fogadja
és várja a gyülekezet.
Nagyon nyitottak
8. Az ifisek ifin énekelnek-e énekeskönyvi énekeket? Általában ifjúsági énekeskönyv
énekeit éneklik
énekeskönyvről érzi azt, hogy a gyülekezethez is közel áll? Az új énekeskönyvet, de
a régiből sajnos kimaradtak a hitvalló énekek.
1. Mennyire szeret énekelni a gyülekezet? Nagyon szeret énekelni.

2. Melyik énekeket énekli szívesen a gyülekezet? (néhány példát soroljon fel) 90:1, 173,
414, 477, 430, 358, 389, 461, 481, stb.
3. Van-e énekeskönyvi énektanítás a gyülekezetben. Igen.
Miért? Vegyes. Van, amit az újból, mert nagyon kedvenccé vált. Természetesen a
régiek sem leírandók, hiszen egyesek „slágerré” váltak.
1. Mennyire sikerült megszokni az új énekeskönyvet? Most már szeretem az újat.

3. Mennyire szereti a zsoltárokat énekelni? Nagyon szeretem a zsoltárokat, sok
kedvencem van.
4. Tudja-e, hogy mi a különbség a zsoltárok és dicséretek között? Igen, tudom.
szokta ezeket szabadon énekelni? Kívülről nem szeretek énekelni, mert, nem
akarok bűnt elkövetni. Csak úgy szeretem, ha olvasom az énekeskönyvből.
Jobban tiéd, Uram; Fogjad kezem; Bár bűn és kín gyötör.
1. Mennyire tartod fontosnak a gyülekezeti éneklést? Szeretek énekelni, Istent

dicsőíteni.
igen, szerinted melyek azok, amelyek bekerülhetnének, s helyüket is megállnák? Igen.
3. Melyek a kedvenc énekeskönyvi énekeid? Csak vezess Uram végig, és fogd kezem
122
34. kérdőív
1. Az új, vagy régi énekeskönyv szerint történik a gyülekezeti éneklés? új énekeskönyvet

használunk.
2. Mennyi időbe telt bevezetni az új énekeskönyvet? Már be volt vezetve, amikor ide
kerültünk.
3. Van-e szakképzett kántora a gyülekezetnek? Egyáltalán nincs kántor. Elektromos
kántorunk van.
4. Melyek a népszerű dicséretek egy közönséges vasárnapi istentiszteleten? Azok,
amelyeket a gyül. Ismer, általában a 400+.
vasárnap. 25, 42, 65,
Ritkán gitárral.
Nem használjuk az énekeskönyvet.
Nem kifejezetten.
érzi azt, hogy a gyülekezethez is közel áll? Az újat.
1. Mennyire sikerült megszokni az új énekeskönyvet? Az elején furcsa volt, de minél

többet énekeltünk, annál könnyebb volt elfogadni, és megszokni.
3. Mennyire szereti a zsoltárokat énekelni? Nagyon szeretem, szépek.
4. Tudja-e, hogy mi a különbség a zsoltárok és dicséretek között? NEM.
szokta ezeket szabadon énekelni? Úgy éneklem, ahogyan kicsi koromban
tanultam, általában éjszaka, ha nem tudok aludni, de mindig magamban.
1. Mennyire tartod fontosnak a gyülekezeti éneklést? Szerintem fontos, az istentisztelet

szerves része.
Szerintem az énekeskönyv végén lehetne adni nekik és pár oldalt.
123
457, 458, 430, 482
35. kérdőív
1. Az új, vagy régi énekeskönyv szerint történik a gyülekezeti éneklés? Új énekeskönyv

szerint éneklünk
2. Mennyi időbe telt bevezetni az új énekeskönyvet? 1-2 év.
4. Melyek a népszerű dicséretek egy közönséges vasárnapi istentiszteleten? változó: 474,
250, 413
5. Milyen gyakran énekelnek zsoltárokat? Melyek a legnépszerűbbek? 25,42,65 –
ritkábban
Ifjúsági csoportok, dicsőítő zenekarok jelenléte megszokott a gyülekezet számára.
Szívesen tanulják a ritmusos, egyszerű dallamvezetésű énekeket. Igyekszünk
kátéórákon énekeket is tanítani nekik.
8. Az ifisek ifin énekelnek-e énekeskönyvi énekeket? Ritkán, inkább nem.
énekeskönyvről érzi azt, hogy a gyülekezethez is közel áll? Új énekeskönyv, ez áll
közelebb a gyülekezethez is.
1. Mennyire szeret énekelni a gyülekezet? Jól éneklő gyülekezet, szeretnek énekelni.

483, 417, 419
3. Van-e énekeskönyvi énektanítás a gyülekezetben? Igen, a kevésbé ismert énekeket
istentiszteleti alkalmak előtt szoktuk gyakorolni a gyülekezetben
Miért? Az új énekeskönyvét, mert az felel meg a zenei szabályoknak.
Idős gyülekezet tagnak feltett kérdések:
1. Mennyire sikerült megszokni az új énekeskönyvet? Az átállás elég hamar ment, de

néhány régi ének kimaradt az új kiadásból.
3. Mennyire szereti a zsoltárokat énekelni? Alkalmanként otthon is szoktam énekelni,
pl 42, 80, 89.
4. Tudja-e, hogy mi a különbség a zsoltárok és dicséretek között? A dicséretek a 151.
énekkel kezdődnek az énekeskönyvben, a zsoltárok a 150 bibliai zsoltár szövegére
íródtak.
szokta ezeket szabadon énekelni? Mosogatás, takarítás, házi teendők végzése
124
közben gyakran kapom magam azon, hogy pl a 427, 90, 413, 417 számú énekeket,
vagy épp a 42, 65-s zsoltárokat éneklem, általában lassabban éneklem mint a
gyülekezetben.
1. Mennyire tartod fontosnak a gyülekezeti éneklést? nem szeretem, némely éneknek

nehéz a szövege vagy a dallama
Uram, tehozzád futok… Tüzed, Uram, Jézus… Teremts bennem tiszta szívet… A
Te nevedben mi együtt vagyunk… Áldjátok az Urat… Atyám, két kezedben…
stb.
3. Melyek a kedvenc énekeskönyvi énekeid? 23 . Az Úr a pásztorom…
36. kérdőív

3. Van-e szakképzett kántora a gyülekezetnek? Nincs.
4. Melyek a népszerű dicséretek egy közönséges vasárnapi istentiszteleten? A hitvalló,
lelki énekeket.
5. Milyen gyakran énekelnek zsoltárokat? Melyek a legnépszerűbbek? A
legnépszerűbbek 25. 42. 89. 66. zsoltárok
ilyen.
Nyitottak efelé
Nem használjuk, csak az ifis énekeket.
énekeskönyvről érzi azt, hogy a gyülekezethez is közel áll? Az új énekeskönyvet.
1. Mennyire szeret énekelni a gyülekezet? Nagyon szeret énekelni

szívem, Szívemet hozzád emelem
3. Van-e énekeskönyvi énektanítás a gyülekezetben? Persze
Miért? Az újat szeretem
Idős gyülekezeti tagnak feltett kérdések
125
1. Mennyire sikerült megszokni az új énekeskönyvet? Valahogy megszoktam,
bár…(legyintett)
4. Tudja-e, hogy mi a különbség a zsoltárok és dicséretek között? Nem…
szokta ezeket szabadon énekelni? Mint a szép híves patakra; Térj magadhoz,
drága Sion
1. Mennyire tartod fontosnak a gyülekezeti éneklést? Szeretem a gyülekezeti éneklést.

igen, szerinted melyek azok, amelyek bekerülhetnének, s helyüket is megállnák? jó
lenne, én szeretném.
3. Melyek a kedvenc énekeskönyvi énekeid? Itt van Isten köztünk
37. kérdőív
1. Az új, vagy régi énekeskönyv szerint történik a gyülekezeti éneklés? Az új szerint.

2. Mennyi időbe telt bevezetni az új énekeskönyvet? Pár hónap
4. Melyek a népszerű dicséretek egy közönséges vasárnapi istentiszteleten? 399., 459.,
477.
5. Milyen gyakran énekelnek zsoltárokat? Melyek a legnépszerűbbek? Minden i.t.-n.
Leggyakoribbak 25., 42.
Ifjúsági alkalmakkor gitár, dob, szintetizátor. Tetszik a gyülekezetnek is
Nyitottak és jól fogadták az énekek tanulását.
8. Az ifisek ifin énekelnek-e énekeskönyvi énekeket? Inkább ifis énekeket énekelünk.
énekeskönyvről érzi azt, hogy a gyülekezethez is közel áll? Az újat, mert
fiatalkoromban már ez volt.
1. Mennyire szeret énekelni a gyülekezet? Nagyon szeret

2. Melyik énekeket énekli szívesen a gyülekezet? (néhány példát soroljon fel) 153.,
419., 398., 459.
3. Van-e énekeskönyvi énektanítás a gyülekezetben? Igen

Miért? Az újat, mert tempósabb
126
1. Mennyire sikerült megszokni az új énekeskönyvet? Nehezen.

3. Mennyire szereti a zsoltárokat énekelni? Sokat nem ismerünk. A kedvencem a 42
melyen élethelyzetekben szoktak ezek eszébe jutni? Milyen dallam szerint szokta ezeket
szabadon énekelni? Általában ünnepek előtt, és azokat amilyen ünnep következik,
ahogy gyerekkoromban tanultam.

1. Mennyire tartod fontosnak a gyülekezeti éneklést? Számomra unalmasak az egyházi
énekek
Szerintem nagyon jó lenne, ha i.t. alatt is énekelnénk ifis énekeket. Pl. Itt vagyok
most, jó Uram. Ne félj, mert megváltottalak. Sokszor úgy érzem. Két irdatlan fa
összeróva. Vándorutam.
3. Melyek a kedvenc énekeskönyvi énekeid? 477. 458.
38. kérdőív
Lelkipásztor válaszai:
1. Az új, vagy régi énekeskönyv szerint történik a gyülekezeti éneklés? Új énekeskönyv

szerint énekelünk, de vannak énekek, amiket a régi dallamra új szöveggel, vagy új
dallamra régi szöveggel. Őszintén ezt általában a kántor képessége diktálja.
Amennyiben lehet, próbálunk ahhoz ragaszkodni, hogy az új énekeskönyvből úgy
énekeljünk, ahogy az az írott formában is szerepel.
Régebb volt jó kántorunk. Egy határozat alapján egyszerre tértünk át az új
használatára. Minden vasárnap istentisztelet előtt volt énektanulás, és így
könnyen áttért a gyülekezet az új anyag éneklésére.
4. Melyek a népszerű dicséretek egy közönséges vasárnapi istentiszteleten? Amit a
kántor éppen játszani tud.
5. Milyen gyakran énekelnek zsoltárokat? Melyek a legnépszerűbbek? Ritkán éneklünk
zsoltárokat. Csak a legismertebbek mennek igazán, és azok is a vontatott régi
dallammal, hajlításokkal.
Ifjúsági istentiszteletet tartunk havi egy alkalommal. Olyankor ifjúsági zenekar
végzi a dicsőítést. Erre rendszerint az idősek nem szoktak jönni. A fiatalok
élvezik, középkorosztály szívesen hallgatja.
127
Majdnem lehetetlen nekik énekeskönyvi éneket tanítani. Nem szeretik, nem is
akarják megtanulni. Még az ifjúsági énekek közül is komolyan kell válogatni
ahhoz, hogy valamit szívesen vegyenek. A gyerekdalok jól mennek, kedvelik.
8. Az ifisek ifin énekelnek-e énekeskönyvi énekeket? Nem éneklünk énekeskönyvi
énekeket. Nem egy tipikus éneklő ifi a miénk.
érzi azt, hogy a gyülekezethez is közel áll? Magam számára az új énekeskönyv jó,
mert több a választék, mint a régiben, de a régi énekeskönyv dallamivilága sokkal
közelebb állt a gyülekezeti tagok lelkéhez. Ahol a magyar néplélek hajlítani akar,
ott hiába akar a francia eredeti dalvezetés lélegzet nélkül továbblépni, mert az
számunkra nem természetes. Szerintem az új énekeskönyv projektnek jó lett
volna, de gyülekezeti szinten, ahol alig vannak szakképzett, ügyes kántorok, ez egy
kudarc. Ráadásul meg az új énekanyag sem teljesen új valójában. Ideje lenne
frissíteni, kissé tempósabbá tenni a dicsőítést, örömtelibbé tenni az alkalmainkat
ez által.
Kántornak feltett kérdések
1. Mennyire szeret énekelni a gyülekezet? A gyülekezet sokszor akar énekelni, de nem

tud. Kiöregedett hangok nem érzik az orgona tempóját, nem tudják követni az új
szöveget.
Azokat a régi énekeket, amiken nem változtatott túl sokat az új énekeskönyv. Pl.
szívemet hozzád emelem, erős várunk nekünk az Isten, tebenned bíztunk + az
úrvacsorai énekek, és az énekeskönyv végén levő újabb énekek.
3. Van-e énekeskönyvi énektanítás a gyülekezetben? Virágvasárnapig nem volt.
Tiszteletes úrral egyeztetve, ezután minden vasárnap tanulunk új énekeket. Ma a
212-es éneket tanultuk.
Miért? Az egyszerűbb változatot. Nem használom a korált, mert nehezen követem
a dallamot és a szöveget is, hanem saját magamnak lekottázott dalokat tudok
játszani.
Ifis válaszai:
1. Mennyire tartod fontosnak a gyülekezeti éneklést? Ritkán járok templomba. De nekem

nagyon réginek tűnnek a templomi énekek. Valójában nem is ismerem őket.
szerinted melyek azok, amelyek bekerülhetnének, s helyüket is megállnák? Igen. Hát
amiket szokott énekelni az ifi zenekar, és amiket hallottunk a lovastáborban.
Voltunk pár éve abban a lovastáborban és ott nagyon jó énekek voltak. Rejts most
el. Csak a szeretet képes arra. A mélyből hozzád száll szavam. Ilyenek.
3. Melyek a kedvenc énekeskönyvi énekeid? Valójában nincs kedvencem.
128
39. kérdőív

3. Van-e szakképzett kántora a gyülekezetnek? Van, nagyon ügyes.
4. Melyek a népszerű dicséretek egy közönséges vasárnapi istentiszteleten? 151,153,456.
vasárnap igyekszünk énekelni, de nagyjából ugyanazokat. (42,25,89 stb.)
Ifjúsági alkalmakkor van ilyenre példa.
Nem igazán szeretik.
énekeskönyvről érzi azt, hogy a gyülekezethez is közel áll? Az újat.
1. Mennyire szeret énekelni a gyülekezet? A mi gyülekezetünk még szeret énekelni. A
fiatalok kevésbé énekelnek istentiszteleten (leszámítva néhány kórustagot), de
ennek megvannak az okai. Ifjúsági bibliaórán (ahova szerencsére elég sokan
eljárnak) valószínűleg ifjúsági énekeket énekelnek, aztán a templomban már nem
azt. Jó lenne, ha az énekeskönyv sok ifjúsági éneket is tartalmazna azok közül,
ahol a zene és a szöveg ritmusa helyesen illeszkedik, és a szöveg és a zene sem
holmi alacsony színvonalú szerzemény (sajnos sok olyan ifis ének van, amely
lecsúszott a szubkultúrába). Egy gyülekezet akkor énekel, ha tudják az éneket, és
egyik tag sem neveti ki azt, aki esetleg kevésbé szépen énekel. Nem csoda, ha nem
énekel egy gyülekezet, mert otthon és máshol sem énekelnek. Miért is tennék, ha a
gépek megteszik helyettük? Csak úgy lehet éneklő gyülekezetet fenntartani, ha a
legtöbb gyereket énekes műsorokba vonjuk be.
2. Melyik énekeket énekli szívesen a gyülekezet? (néhány példát soroljon fel) A
legjobban ma is azokat az énekeket énekelik, amelyek a régi énekeskönyvben is
megvannak, és nem változott se a ritmus, se a szöveg (a régi könyv dicséretei),
ugyanakkor van sok új jó dallam is, amit szeretünk (Itt van Isten köztünk; Lelki
próbáimban, Jézus, légy velem; Mindig velem, Uram; Jézus, Te égi szép; Áldó
hatalmak oltalmába rejtve; Ki Istenének átad mindent, velem vándorol utamon
Jézus; Fenn a mennyben az Úr; és még sok más ének). A legtöbb gondot azok az
énekek (főleg zsoltárok) okozták, amelyeket másképp ismerünk a régi
énekeskönyvből.
3. Van-e énekeskönyvi énektanítás a gyülekezetben? Van énektanítás, de nem eléggé
rendszeres, és nem ad lehetőséget a gyakori ismétlésre. Emiatt egy megtanult
éneket többször újra kell tanulnunk, mert mire ismét énekeljük, elfelejtik. Az
énektanulással kapcsolatban megjegyzem, hogy egy újonnan tanult éneket
legalább egy hónapig kellene minden vasárnap (akár délelőtt és délután is)
énekelni. Ezt azért kellene így tenni, mert nem mindig ugyanazok az emberek
129
vannak istentiszteleten, így a hiányzók nem tanulhatják meg. Ez pedig oda vezet,
hogy leszokik a gyülekezet az éneklésről, ha egyre több számára ismeretlen
énekkel találkozik. A tanítást is úgy kell(ene) megoldani, hogy azzal ne
szoktassuk le az embereket az énekelésről – úgyis van elég más tényező, ami ezt
gyengíti.
Miért? Már nagyon rég csak az új énekeskönyvet használjuk. Az a helyzet, hogy
mindkét énekeskönyvnek megvan a maga egyedisége. Legszívesebben a régit
bővítettem volna ki, és nem cseréltem volna le a már ismert énekek szövegét és
dallamát (főleg a zsoltároknál alkalmaztam volna két változatot). Egyértelmű,
hogy az új énekeskönyv gazdagabb, de vannak elkapkodott megoldások is
(hiányzik a házassági ének az első kiadásból, az úrvacsorai kezdő ének az
úrvacsora alatti ének után következik; az énekeskönyv és a korál nem mindig
ugyanarra a számra utal, ha az adott ének egy másik ének dallamát használja).
Mivel már nagyon rég bevezettük az új könyvet, nem térnék vissza a régire a sok
új ének miatt, ezért szeretem jobban ezt a könyvet, ugyanakkor eléggé változatos
a harmóniavilága a korálnak (a sok szerző miatt), a Borsay-korál előnye viszont
abban rejlett, hogy egy szerző írta, így hozzá lehetett szokni a stílushoz is.
6. Mennyire sikerült megszokni az új énekeskönyvet? Nehezen.

8. Mennyire szereti a zsoltárokat énekelni? A kedvencem a 42
szabadon énekelni? Szeretek énekelni és szoktam, amikor egyedül vagyok. Az új
énekeskönyvből a Mindig velem Uram éneket nagyon megszerettem.

1. Mennyire tartod fontosnak a gyülekezeti éneklést? Nem igazán szeretem a
gyülekezeti éneklést.
Nem tudom…
3. Melyek a kedvenc énekeskönyvi énekeid? Nincs kedvencem.
40. kérdőív
1. Az új, vagy régi énekeskönyv szerint történik a gyülekezeti éneklés? A régi szerint.
3. Van-e szakképzett kántora a gyülekezetnek? Nincs kántorunk
4. Melyek a népszerű dicséretek egy közönséges vasárnapi istentiszteleten? A Sionnak
hegyén; Szűkölködünk nagymértékben
130
vasárnap. A 42,25, 66.
ilyen alkalom
Nincsenek gyerekek, egy kiöregedett falu.
8. Az ifisek ifin énekelnek-e énekeskönyvi énekeket? Nincs ifi.
érzi azt, hogy a gyülekezethez is közel áll? A régi énekeskönyvet.
1. Mennyire sikerült megszokni az új énekeskönyvet? Mi nem abból énekelünk.

2. Van-e otthon új énekeskönyve? Nincs
3. Mennyire szereti a zsoltárokat énekelni? A kedvencem a 25, annak a második
szakasza.
szabadon énekelni? A 25. éneket szoktam énekelni sokszor, mindig eszembe jut.
Ifisnek feltett kérdések: Nincs ifi
41. kérdőív
1.Az új, vagy régi énekeskönyv szerint történik a gyülekezeti éneklés? A régi énekeskönyvet
használjuk.
3. Van-e szakképzett kántora a gyülekezetnek? Nincs kántora a gyülekezetünknek, pedig
nagyon jó lenne.
4. Melyek a népszerű dicséretek egy közönséges vasárnapi istentiszteleten? Amit a hívek
ismernek, s orgona kíséret nélkül el tudunk énekelni. Leginkább a lelki énekek
5. Milyen gyakran énekelnek zsoltárokat? Melyek a legnépszerűbbek? A 25 zsoltár nagy
előszeretettel énekeljük.
Énekeskönyvi énekeket is szoktam tanítani nekik, a könnyebbeket, dallamosabbakat.
8. Az ifisek ifin énekelnek-e énekeskönyvi énekeket? Szoktunk az énekeskönyvből is
énekelni, de ifis énekeket inkább
9. A tiszteletes melyik énekeskönyvet érzi közelebb magához? És melyik énekeskönyvről érzi
azt, hogy a gyülekezethez is közel áll? A régit, az áll közelebb hozzám.
Kántornak feltett kérdések: nincs kántorunk

131
szabadon énekelni? Általában olyankor éneklek, amikor valamit dolgozok, s ha
eszembe jut egy-egy zsoltár, el szoktam énekelni azokat.

1. Mennyire tartod fontosnak a gyülekezeti éneklést? Nagyon lassan énekelünk.
Bevezethetnénk az Itt vagyok most jó Uram, Rejts most el ifis dalokat.
3. Melyek a kedvenc énekeskönyvi énekeid? Itt van Isten köztünk.
42. kérdőív

énekeskönyv szerint.
2. Mennyi időbe telt bevezetni az új énekeskönyvet? Jó néhány év, és még mind nem
ismerjük az összes éneket.
4. Melyek a népszerű dicséretek egy közönséges vasárnapi istentiszteleten? 153,
168,250,465.
5. Milyen gyakran énekelnek zsoltárokat? Melyek a legnépszerűbbek? Igyekszünk
mindig egy-egy zsoltárt is választani.
hangszerekkel is kísérik az éneklést? Ha igen, a gyülekezet ezt hogyan fogadja? Nem.
Szeretnek éneket tanulni, s a könnyebb énekeskönyvi énekeket hamar fel is
fogják.
énekeskönyvről érzi azt, hogy a gyülekezethez is közel áll? A régi közelebb áll
hozzám.
1. Mennyire szeret énekelni a gyülekezet? Éneklő gyülekezet.

103 stb.
3. Van-e énekeskönyvi énektanítás a gyülekezetben? Igen, csak így tudtuk bevezetni.
Miért? Az újat.
132
1. Mennyire sikerült megszokni az új énekeskönyvet? Hát az elején furcsa volt, de

megszoktam.
3. Mennyire szereti a zsoltárokat énekelni? Nem vagyok oda értük, főleg a mostani
gyors formájukban.
szokta ezeket szabadon énekelni? Itt van szívem, Fogjad kezem.

1. Mennyire tartod fontosnak a gyülekezeti éneklést? Szeretem őket.
Jó ötletnek tartom, pl. az Itt vagyok most jó Uram találna.
3. Melyek a kedvenc énekeskönyvi énekeid? Mindig velem, Uram.
43. kérdőív

2. Mennyi időbe telt bevezetni az új énekeskönyvet? 2 év.
3. Van-e szakképzett kántora a gyülekezetnek? Nem szakképzett.
4. Melyek a népszerű dicséretek egy közönséges vasárnapi istentiszteleten? 250,153, 456.
5. Milyen gyakran énekelnek zsoltárokat? Melyek a legnépszerűbbek? Ritkábban, akkor
is inkább a dallamosabbakat.
Ifjúsági alkalmakkor gitár.
Igen, szeretik a dallamosabbakat.
8. Az ifisek ifin énekelnek-e énekeskönyvi énekeket? Nem, csak ifist.
érzi azt, hogy a gyülekezethez is közel áll? A régit preferálom.
1. Mennyire szeret énekelni a gyülekezet? Nem igazán énekel.

2. Melyik énekeket énekli szívesen a gyülekezet? (néhány példát soroljon fel) A hitvalló
énekeket.
3. Van-e énekeskönyvi énektanítás a gyülekezetben? Nincs,
Miért? Az újat, mert gazdagabb.
1. Mennyire sikerült megszokni az új énekeskönyvet? Megszerettem, van sok szép

ének benne.
133
3. Mennyire szereti a zsoltárokat énekelni? A 66. zsoltár a kedvencem, de a régi
dallammal.
szokta ezeket szabadon énekelni? Sok eszembe szokott jutni, de most nem
tudom… a Szívemet hozzád emelem, biztos.

1. Mennyire tartod fontosnak a gyülekezeti éneklést? Fontos, szerintem, kiegészíti a
többi részt.
Jó lenne, hogy bekerüljenek, mindenki ismerje meg őket.
3. Melyek a kedvenc énekeskönyvi énekeid? Úrnak szolgái; Mindenkoron áldom
44. kérdőív
1.Az új, vagy régi énekeskönyv szerint történik a gyülekezeti éneklés? Az régi.
2.Mennyi időbe telt bevezetni az új énekeskönyvet? -
3. Van-e szakképzett kántora a gyülekezetnek? Nincs.
4. Melyek a népszerű dicséretek egy közönséges vasárnapi istentiszteleten? Légy
csendes szívvel; Ne szállj perbe énvelem.
5. Milyen gyakran énekelnek zsoltárokat? Melyek a legnépszerűbbek? A 90, 89
zsoltárok.
Nincs ilyen
Nyitottak az énekeskönyvvel szemben.
1. Mennyire szeret énekelni a gyülekezet? Elég jól énekelnek.

énekeket.
3. Van-e énekeskönyvi énektanítás a gyülekezetben? Nincs, a régi énekeskönyvet
használjuk és azt ismerik.
Miért? Az újat.

134
2. Van-e otthon új énekeskönyve? Nincs.
3. Mennyire szereti a zsoltárokat énekelni? Áldjad én lelkem a kedvencem.
szokta ezeket szabadon énekelni? Néha szoktam, sok éneket.

1. Mennyire tartod fontosnak a gyülekezeti éneklést? Fontosnak tartom.
Az ifis énekek közt is vannak jól sikerültek, ezeket is be kellene venni.
3. Melyek a kedvenc énekeskönyvi énekeid? Úrnak szolgái.
135
Irodalomjegyzék
1. A Manual for Church Musicians. The Liturgical conference, Washington, D.C.,1964.

2. Andrew Pettegree: The Reformation World. Routledge, London, 2000.
3. Andrew Wilson-Dickson: Fejezetek a keresztyénség zenéjéből. Gemini kiadó,
Budapest, 1998.
4. Bagdy Emőke: Fejlődéslélektan az életfolyamaton át. Pszichoterápia. 9 évf. 4 sz.
2000.
5. Benkő András: Mondjatok dicséretet. Kiadja az Erdélyi Református Egyházkerület,
Kolozsvár. 2000.
6. Bolyki László: Milyen zenét szeret Isten? Álomgyár Kiadó, Bp., 2005.
7. Csiha Kálmán: Előszó. Magyar Református Énekeskönyv. Kiadja az Erdélyi Ref.
Egyházkerület, Kolozsvár, 1999.
8. Csomasz-Tóth Kálmán: A református gyülekezeti éneklés. Kiadja a Magyar
Református Egyház, Bp. 1950.
9. Czegle Imre: Az egyházi ének theológiai kérdései. Kiadja a Sárospataki Református
Kollégium, Sárospatak,1998.
10. Dobszay László: A magyar egyházzenetörténet forrásai. A Liszt Ferenc
Zeneművészeti Főiskola Egyházzenei tanszéke és a Magyar Egyházzenei Társaság,
Budapest, 1999.
11. Eberhard Busch: Kálvin zeneszerete. Református Szemle. CVIII évf. 1 szám. 2015.
12. Ewald Jammers: Az ének mint Isten igéjének kiejtése. Magyar egyházzene V
(197/1998), Argumentum Kiadó, Budapest, 1998.
13. Fekete Csaba: A Magyar Református Énekeskönyv ’96 értékelése. Magyar
Egyházzene. Kiadja a Magyar Egyházzenei Társaság. IV. évf. 2 szám. 1996/1997.
14. Fekete Károly: Reformátusok a kegyelem trónusánál. Kiadja a MRE Kálvin János
kiadója, Budapest, 2010.
15. Gönczy Lajos: Egyházi énekeskönyvünk története. Református Szemle. LXXI. évf. 5-
6 szám.1978.
16. Heidelbergi Káté. Magyar nyelvre fordította Erdős József. Kiadja a Méliusz
Könyvkereskedés, Debrecen, 1941.
17. Heinrich Bullinger: Második Helvét Hitvallás. Fordította Buzogány Dezső, Juhász
Tamás és Sipos Gábor, Kolozsvár, 2010.
136
18. Howard L. Rice: Refomed Worship. Louisville, Geneva Press, 2001 (A továbbiakban:
Rice, L. H.: Ref. Worship) 96.
19. Imre Lajos: Énekeskönyvünk elemzése. Református szemle. LXIII évf. 1 szám. 1970.
20. Dr. Kapi Béla: Egyetemes magyar protestáns egyháztörténet. A magyarországi

evangélikus egyházegyetem kiadása, Győr, 1942.
21. Károli Biblia, revideált új fordítás, 2014Kis Juhász Vilmos: Erdélyi protestáns
énekköltészet a 16-17 században. Református Szemle. C évf. 4 szám. 2007.
22. Kozma Zsolt: Liturgika. A Református Egyház Misztótfalusi Kis Miklós
Sajtóközpontjának nyomdájában, Kolozsvár, 2000.
23. Kovács László Attila: Jer, örvendjünk, keresztyének. Dolgozatok a református
teológiai tudomány köréből. Kiadják a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet
református- evangélikus karának tanárai. Új sorozat 3, Kolozsvár, 2000.
24. Lélekkel és értelemmel II. Előkészítette a GK Liturgikai és Himnológiai Bizottsága.
Kiadja a MRE Zsinati Hivatala, Budapest, 2018.
25. Magyarországi Református Egyház Énekeskönyvi Bizottsága: Lélekkel és értelemmel.
Kálvin Kiadó, Budapest, 2016.
26. Máté János: A Himnológiai Bizottság ajánlása. Magyar Református Énekeskönyv.
Kiadja az Erdélyi Ref. Egyházkerület, Kolozsvár, 1999
27. MRETZS: Közös állásfoglalás az 1996-os református énekeskönyv használatáról.
Magyar Egyházzene. Kiadja a Magyar Egyházzenei Társaság. V. évf. 4 szám.
1997/1998.
28. Nagy Károly: Előszó. Egyházi Énekeskönyv az Erdélyi Ref. Egyházkerület
használatára. Kolozsvár, 1923.
29. Pap Ferenc: Kántor és pulpitus a reformáció korától. Református Szemle. CI évf. 4
szám. 2008.
30. Pálffy Károly: Gyülekezeti éneklésünk történeti alakulása és jelen helyzete.
Református Szemle. LXXIII. évf. 5-6 szám. 1980.
31. Pávich Zsuzsanna: Az ószövetségi zene gyökerei, szakrális és világi kibontakozása,
hatása az európai művelődése. Budapest, 2008.
32. Péter Éva: Református gyülekezeti énekek az erdélyi írott és szájhagyományos
forrásokban. Egyetemi jegyzet. Kolozsvári Egyetemi Kiadó, Kolozsvár, 2008
33. Péter Éva: Zsoltáréneklés Erdélyben. Studia Universitatis Babes-Bolyai, Theologia
Reformata Transylvanica. 2017/9.
34. Péterné Sógor Éva: Az új énekeskönyv. Református Szemle. XCVI évf. 5 szám. 2003.
137
35. Pokoly József: Az erdélyi református egyház története. Az egyházi intézmények
története, IV. kiadás. Az Erdélyi Ref. Egyházkerület megbízásából, Budapest, 1905.
36. R. Taruskin: Music in the Western World. London, 1984.107.
37. Révész Imre: Az új énekeskönyv felé. Debrecen, 1943.
38. Sebestyén Jenő: Zsoltárok és hozsannák. Kálvinista Szemle IV. 1923
39. Sinclair Ferguson és David F. Wright: New Dictionary of Theology. InterVarity Press,
Illinois, 1988.
40. Szenczi Molnár Albert: Psalterium Ungaricum. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest,
1984.
41. Szénási Sándor: Ünnepeink. A református egyházi év. Kiadja a Magyarországi
Református Egyház, Kálvin János Kiadó, Budapest, 2011.
42. Székely József: A vezetői tisztség a református egyházban. A lelkipásztor, mint vezető.
Református Szemle. VIII. évf. 1 szám. 2015.
43. Tamási Zsolt: Az elnyugvó test élete. Keresztény Szó. X. évf. 3 sz. 1999.
44. Tőkés István: Hétköznapok – Ünnepnapok, avagy az idő a keresztyén ember életében.
EREK Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpontjának nyomdájában, Kolozsvár, 2008.
45. Veress Gábor: Énekeskönyvünk. Református Szemle, XVII. évf. 15 szám. 1924. 115
46. Willi Apel: Gregorian Chant. Indiana University Press, Bloomington, 1990. 26.
47. http://acta.bibl.u-szeged.hu/5400/1/belvedere_kk_007_009-017.pdf (Utolsó letöltés:
2017.11.06)
48. http://docplayer.hu/1802494-I-egyhazi-enekek-az-egyhazi-enekek-tanitasa.html
(Utolsó letöltés: 2018.04.16)
49. http://etdk.adatbank.transindex.ro/pdf/zen_zih.pdf (Utolsó letöltés: 2017.10.25)
50. http://www.karolyirefegyhazmegye.ro/wp-content/uploads/2016/04/kantor-
munkakori-leiras.pdf (Utolsó letöltés: 2018.04.12)
51. http://reformatus.hu/mutat/nem-igaz-hogy-a-mai-fiatalok-megszolithatatlanok/
(Utolsó letöltés: 2018.04.18)
52. http://www.reformatus.hu/mutat/a-nagy-lehetosegek-hangszere/ (Utolsó letöltés:
2018.04.12)
53. https://play.google.com/store/apps/details?id=enekeskonyv.mare&hl=hu/ (Utolsó
letöltés: 2018.02.15)
54. http://www.parokia.hu/v/lelekkel-es-ertelemmel/ (Utolsó letöltés: 2018.03.01)
55. http://www.szre.gportal.hu/portal/szre/upload/770480_1459539912_07005.pdf
(Utolsó letöltés: 2017.11.12
138
139

Az Új Énekeskönyv Hatása Erdély Maros Megyei Református Gyülekezeteiben, Wagner Henrietta

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Az Új Énekeskönyv Hatása Erdély Maros Megyei Református Gyülekezeteiben, Wagner Henrietta

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

SZAKDOLGOZATI FELADATKIÍRÁS

Név: Wagner Henrietta Neptun kód: Q927GB

Képzés megnevezése (képzési forma és tagozat): Protestáns Teológia, alapképzés, nappali

Szak: Teológia Szakirány: Református

Illetékes kar: Református- Evangélikus Kar

A szakdolgozati feladatkiírás kiadásának időpontja:

Hallgató neve: Wagner Henrietta Neptun kód: Q927GB

Szakdolgozat címe: Az új énekeskönyv hatása Erdély Maros

Alulírott Wagner Henrietta;

a Protestáns Teológiai Intézet Református Karának végzős hallgatója ezennel büntetőjogi és

Tudomásul veszem, hogy szakdolgozat esetén plágiumnak számít:

 szószerinti idézet közlése idézőjel és hivatkozás megjelölése nélkül;

Alulírott kijelentem, hogy a plágium fogalmát megismertem, és tudomásul veszem, hogy

Kijelentem továbbá, hogy szakdolgozatom nyomtatott és elektronikus (CD-n és e-mailben az

Kolozsvár, 2018 év május hó 06 nap

AZ ÚJ ÉNEKESKÖNYV HATÁSA ERDÉLY MAROS

Licenciátusi dolgozat gyakorlati teológiából

Témavezető: Dr. Somfalvi Edit

1.1. Ének és zene a Szentírásban

„A legősibb, és mindenesetre a leglelkibb művészi élménye és kifejezésmódja az

1.1.2. Az Újszövetség zenéje

„Krisztus beszéde lakjék bennetek gazdagon úgy, hogy tanítsátok egymást

Az Ef 5,18-19-ben is e három énektípust emeli ki Pál apostol: a zsoltárokat, a

„4 Ekkor földre borult a huszonnégy idős mennyei vezető és a négy mennyei

1.2. Zene a keresztyénség első századaiban

1.3. A gregorián zene kialakulása

„Luther Márton felismerte, hogy az egyház romlásának fő oka a Szentírás tanításától

A humanizmus és reformáció eredményeként a Szentírás került a központba. Az

1.4.1. Luther Márton visszaadja az éneklést a híveknek

Ha a reformáció korának egyházi zenéjére gondolunk, Luther Márton neve egyből

1.4.2. Kálvin János és az egyházi éneklés. A Genfi zsoltárok

1.5. A magyar református gyülekezeti éneklés története

1.6. A magyar református énekeskönyvek

„Ez az énekeskönyv emelte vissza két évszázad múltán a reformáció elfeledett és

1.7. Az erdélyi református egyházzene és énekeskönyveink

1.8. Az 1923-as Erdélyi Református Énekeskönyv, azaz a „Régi énekeskönyv”

Bár felmerült annak a lehetősége, hogy nálunk is bevezessék az 1921-ben kiadott

1.9. Az 1996-os Magyar Református Énekeskönyv, avagy az „Új énekeskönyv”

„Az egyetemes magyar református énekeskönyv valamennyi magyar egyháztest

Az Erdélyi egyházkerületből a következő egyházmegyék küldték be javaslataikat:

1.10. Készülőben egy újabb énekeskönyv?

Összegzésképpen, vázoljuk fel röviden azt az utat, mely napjaink gyülekezeti

Hivatala, Budapest, 2018.

Mivel az előbbi fejezetben részletesen bemutattam az összehasonlításra kerülő két

- LXVI. zs.: Örvendj egész föld - 66.zs.: Örvendj egész föld

- CXXXV. zs.: Áldjátok az Úr nevét - 135. zs.: Áldjátok az Úr nevét

2.2. A vasárnap megszentelése

Az istentiszteletet, mint a vasárnap megszentelésének jelét mindkét énekeskönyv előtérbe

2.4. Hétköznapok. A keresztyén ember hete

Régi énekeskönyv (1923, RÉ) Új énekeskönyv (1996, MRÉ)

 Esti énekek: mindkét énekeskönyvben szerepel

A bűnbánat, valamint a bűnbánatra való felszólítás már az ószövetségi idők óta a

Régi énekeskönyv (1923, RÉ) Új énekeskönyv (1996, MRÉ)

Régi énekeskönyv (1923, RÉ) Új énekeskönyv (1996, MRÉ)

Régi énekeskönyv (1923, RÉ) Új énekeskönyv (1996, MRÉ)

Régi énekeskönyv (1923, RÉ) Új énekeskönyv (1996, MRÉ)

2.9.Keresztyén élet- lelki énekek

A keresztyén élet megélése énekeskönyvünkben is jelen van a könyörgések, az Istent

Sebestyén Jenő: Zsoltárok és hozsannák. Kálvinista Szemle IV. 1923. 270.

Régi énekeskönyv (1923, RÉ) Új énekeskönyv (1996, MRÉ)

2.11. Énekek bibliaórákra, vasárnapi iskolai és családi alkalmakra

A dolgozat harmadik fejezetében, egy kérdőív alapján, a Maros megyei református

Első lépésként ismertetem a kérdőívet: