Adolf W. Sommer - Passzivhazak PDF

Adolf-W.
Sommer
Tervezés - szerkezet - csomópontok - példák

Passzívházak
Tervezés - szerkezet - csomópontok - példák
367 ábrával és 17 táblázattal
Dipl.-Ing. Adolf-W. Sommer

mérnökiroda-tulajdonos
Original title: Passivhűuser Planung-Konstruktion-Details-Beispiele by Adolf-W. Sommer
© Verlagsgesellschaft Rudolf Müller GmbH und Co. KG, 2008 Cologne, Germany
A könyv az eredeti kiadvány 1. javított utánnyomása (2009) alapján készült.
Passzívházak Mindenkinek Kft., 2010

Felelős vezető: Szentmihályi-Nagy István
Minden jog fenntartva
A mű az egyes részeket tekintve is szerzői jogvédelem alatt áll. A Szerzői jogról szóló törvény
adta szűk kereteken kívüli, a kiadó hozzájárulása nélkül történő mindennemű értékesítés tilos és
büntetendő. Ez különösképpen a sokszorosításra, feldolgozásra, fordításra, mikrofilmes rög-
zítésre, valamint az elektronikus rendszerekbe történő betáplálásra, illetve az elektronikus
rendszerek segítségével történő feldolgozásra vonatkozik.
A szabályzatok, irányelvek, emlékeztetők, figyelmeztetések, rendelkezések stb.

vonatkozásában azok a mindenkori kibocsátó intézménynél elérhető, legújabb keltezésű
változata a mérvadó. A szabványokból, emlékeztetőkből stb. származó idézeteket azok
keltezésétől függetlenül, az új német helyesírásnak megfelelően adtuk ki.
A jelen művet a legnagyobb gondossággal állítottuk össze. A kiadó és a szerző ennek ellenére
nem vállal szavatosságot a mű tartalmi és műszaki hibátlanságáért, aktualitásáért és teljessé-
géért.
Köszönetünket fejezzük ki, ha eljuttatja hozzánk a szakkönyvvel kapcsolatos véleményét. Kér-

jük, hogy véleményét, észrevételeit és kérdéseit levélben a PHM Kft., 1136 Budapest, Hollán
Ernő u. 16. címre, vagy faxon a 061/784-2429 számra továbbítsa.
© Fordítás: Aqua PR Fordító és Szolgáltató Kft., 2010 — www.aquapr.hu

A magyar fordítást lektorálta: Debreczy Zoltán gépészmérnök, PHI által minősített passzívház-
tervező gépészmérnök, szellőzéstervező
Nyomdai előkészítés: Krauter Tamás
Nyomta és kötötte az Alföldi Nyomda Zrt., Debrecen
Felelős vezető: György Géza vezérigazgató
ISBN 978-963-06-8421-7
5
Kedves Olvasó!
Minden kornak megvannak a maga, az emberiség létét fenyegető kihívásai.
Ezek közül a harmadik évezred elején a legsúlyosabbak közé sorolhatjuk a

klímaváltozást és annak kiváltó okait, valamit a nem megújuló energiaforrások
fogyását és kinyerhetőségük drágulását.
A Föld lakóinak életminőségét, a következő nemzedékek kilátásait ezek a jelen-

ségek alapjaiban fenyegetik. Közös felelősségünk, hogy ez ne következzen be!
A leginkább kézenfekvő megoldás ebben a küzdelemben az energiatakaré-

kosság, nemcsak a gazdaságban, de hétköznapi életünk minden területén.
Hazánkban az energiatakarékosság terén a legnagyobb - tegyük hozzá: kiak-
názatlan - potenciállal az épületállomány energetikai állapotának javítása bír.
Számos lépést tehetünk az energiatakarékosabb működtetés irányába, nemcsak
a meglévő épületek felújításával, és az új épületekre vonatkozó minél szigorúbb
energetikai követelmények betartásával.
A passzívház technológiák meglátásom szerint nagyon komoly szerepet tölt-

hetnek be a jövőben az energiatakarékosság területén. Hiszek benne, hogy az
építőiparban a ma még igen ritkán alkalmazott technológiák hamarosan ál-
talánossá válnak. Az emberek egy része ugyan még úgy gondol a passzív
házakra, mint kísérleti üvegburákra, melyek a tehetősek hóbortjai. A valóság
azonban azt mutatja, hogy egy passzív technológiával épült ház igen rövid idő
alatt behozza a beruházás többletköltségét (így igen jó befektetésnek is tekint-
hető!), és az újabb generációs passzívházak egyszerre energiatakarékos léte-
sítmények, funkcionális épületek és élhető otthonok is!
Jelen könyv igen sok hasznos információval szolgálhat nemcsak a szakemberek,

de minden érdeklődő számára, arról, hogy hol is tart ma ez a technológia.
Ajánlom mindazoknak, akik felelősnek tartják magukat a jövőért, sajátjuknak

érzik az energiatakarékosság ügyét és nyitottak a tudomány és technika hasznos
újdonságaira!
Szabó Imre
környezetvédelmi és vízügyi miniszter
7
Előszó
Az előttünk álló éghajlatváltozás és annak a környezetünkre gyakorolt jelentős

befolyása miatt elkerülhetetlenül változtatnunk kell az életterünkkel - a Földdel -
való bánásmódunkon.
A béke Nobel-díjjal kitüntetett egykori egyesült államokbeli elnökhelyettes, Al
Gore „Kényelmetlen valóság" című filmjében egyértelműen rámutatott, hogy a
Föld globális felmelegedése katasztrofális következményekkel jár. Ez azt jelenti,
hogy a CO2-kibocsátást a közeljövőben radikálisan csökkenteni kell, ha el
akarjuk kerülni a föld hőmérsékletének növekedését.
A csökkentésben az épületek energiafogyasztása a mindezidáig folyamatosan
növekvő károsanyag-kibocsátással együtt jelentős szerepet játszik. Csak az
elmúlt pár évben kezdték el az új Energiatakarékossági rendelet (ETR) alapján
csökkenteni az energiafogyasztást (Németországban, a ford. megjegyzése). Ez
azonban még messze kevés ahhoz, hogy a környezetkárosítással szemben
jelentős hatást gyakorolhassunk.
A passzívház teljesíti a CO2-kibocsátás csökkentésére vonatkozó követelmé-
nyeket, ezért különös jelentőséget nyer. Az alapterület m2-ére vetített évi 15
kWh fűtési hőszükséglettel jelentősen kiemelkedik a jelenlegi ETR-nek meg-
felelően épített, alacsony energiaszintű házak közül.
A passzívházas építésmód a környezetet nagymértékben tehermentesíti, mivel
aktív fűtési rendszer nélkül hasznosítja a napenergiát, a geotermikus hőt, és az
épületen belül keletkező hőt a levegő és a víz melegítésére. A passzívházépítés
terén nyert többéves tapasztalat és a sokkal környezettudatosabbá vált vásárlók
és érdeklődők ösztönöztek engem arra, hogy a passzívházat egy nagyobb
közönséggel is megismertessem. Az újra és újra felbukkanó kérdések, mint
például a „Kinyithatom a passzívház ablakát?" vagy „Nincs télen túl hideg a
passzívházban?" ugyanis azt mutatja, hogy a passzívház körül számos
információs lyuk tátong.
Még ha a passzívház körülírása vagy értelme egyszerű is, maga az építésmód-
hoz kapcsolódó kivitel már sokak számára nehézkesnek és túl bonyolultnak
tűnik. A jelen publikáció célja tehát, hogy a passzívház „titkát" a legfontosabb
keretfeltételek szemléltetésével megszellőztessük. Ennek az építési standardnak
az elfogadottságát és ismertségét ugyanis a környezet iránti elkötelezettség
érdekében kell támogatni és tartósan növelni.
A könyv a kivitelezés során figyelembe veendő területek mellett azt is tárgyal-
ja, hogy a rendkívüli energia-megtakarítás és a megújuló energiák hasznosí-
8 Előszó
tása miatt a passzívházat a jövő építési szabványaként kell defíniálni. Emellett

épületcsomópontokat, passzívház-elemekkel történő felújítási lehetőségeket, a
gazdaságosságot, a támogatási lehetőségeket, és legvégül a lakók számára elért
lakókomfortot is tárgyaljuk. Számos referenciaobjektum szemlélteti a különböző
kivitelű passzívházakat.
Ezúton szeretnék köszönetet mondani Dipl.-Ing. Andrea Kaldenbachnak, aki a
kézirat összeállításához lelkes támogatásával és kutatómunkájával jelentősen
hozzájárult.
Köszönöm továbbá mindazoknak, akik dokumentációval, képekkel és terv-
rajzokkal járultak hozzá ennek a könyvnek a sikeréhez.
Személyes köszönetem nyilvánítom feleségemnek, aki a könyv összeállítása
során mindig segítőkészen állt mellettem.
Ezzel a könyvvel minden, a környezet iránt érdeklődő olvasó, tervező és épí-
tész, épületfizikus és építőipari technikus, valamint a leendő építettők számá-
ra is hasznos tájékozódási segédletet és gazdag információforrást szeretnék
nyújtani.
Erkelenz, 2008 júniusa Adolf-Werner Sommer
9
11
Tartalomjegyzék
Kedves Olvasó! ............................................................................................ 5

Előszó ............................................................................................................ 7
Bevezetés.................................................................................................... 17
1 Passzívház - alapok ......................................................................... 21
1.1 Bevezetés ....................................................................................................21

1.1.1 Szerkezeti jellemzők ...................................................................................23
1.1.2 A szellőzés és a fűtés alapelvei ................................................................... 26
1.1.3 A passzívház működése és előnyei .............................................................. 28
1.1.4 Összefoglalás................................................................................................. 30
1.2 Adottságok ................................................................................................. 30
1.2.1 Szabványok és rendeletek ........................................................................... 31
1.2.2 A passzívház tervező csomag (PHPP) .........................................................35
1.3 Épületfizika ................................................................................................. 36
1.3.1 Fontos jellemzők és adatok .......................................................................... 38
1.3.2 A passzívház feltételei ................................................................................. 42
1.4 Tervezés............................................................................................................ 43
1.4.1 Az építési területtel szemben támasztott követelmények ......................... 43
1.4.2 A tervezés alapjai ......................................................................................... 44
1.4.3 Az épületfizikai tervezés .............................................................................. 46
1.4.4 Összefoglalás................................................................................................. 51
2 Épületburok ..................................................................................... 53
2.1 Külső falak .................................................................................................. 53

2.1.1 Tömörszerkezetes építésmód ....................................................................... 54
2.1.2 Könnyűszerkezetes építésmód ..................................................................... 56
2.1.3 Összefoglalás................................................................................................. 57
2.2 A padlólemezek ......................................................................................... 59
2.3 A tetőszerkezet ............................................................................................ 60
2.3.1 A monolit szerkezet ...................................................................................... 60
2.3.2 A könnyűszerkezetes építésmód .................................................................. 62
2.3.3 Összefoglalás................................................................................................. 63
2.4 A hőszigetelés ............................................................................................. 63
2.4.1 Kemény polisztirol hab (EPS) ......................................................................64
2.4.2 Extrudált polisztirol hab (XPS) .................................................................... 66
2.4.3 Kemény poliuretán-hab (PU, PUR) ............................................................. 67
2.4.4 Ásvány-, kőzet- és üveggyapot .................................................................... 68
12 Tartalomjegyzék
2.4.5 Hőszigetelő farost-, puha farostlemez ......................................................... 69

2.4.6 Könnyűszerkezetes fagyapot építőlemez .................................................... 70
2.4.7 Parafa.............................................................................................................. 72
2.4.8 Cellulóz, cellulózpehely és lemez ................................................................ 73
2.4.9 Habosított üveg, habüveg ............................................................................. 74
2.4.10 Perlit, duzzasztott perlit, perlites hőszigetelő lemezek ............................ 76
2.4.11 Birkagyapjú, gyapjúlemez .......................................................................... 77
2.4.12 Gyapot, gyapotlemez és filc ...................................................................... 78
2.4.13 Len ............................................................................................................... 79
2.4.14 Kender .......................................................................................................... 80
2.4.15 Kókusz, kókuszrost .................................................................................... 81
2.4.16 Kapilláris szigetelő lemez, kalciumszilikát lemez ....................................82
2.4.17 Vermikulit .................................................................................................... 84
2.4.18 VIP vákuumos szigetelt panel, vákuumos hőszigetelő lemez . .............. 85
2.4.19 Összefoglalás ............................................................................................... 86
2.5 Ablakok és üvegezés .................................................................................. 87
2.5.1 Az üvegezések ............................................................................................... 88
2.5.2 Tokszerkezetek.............................................................................................. 89
2.5.3 Csatlakozások................................................................................................ 91
2.5.4 Redőnyök és árnyékolók .............................................................................. 92
2.5.5 Összefoglalás................................................................................................. 96
2.6 Hőhidak............................................................................................................. 96
2.6.1 A kőhidak kiküszöbölése ............................................................................. 97
2.6.2 Összefoglalás................................................................................................. 99
2.7 A légtömörség........................................................................................... 101
2.7.1 A légtömörség koncepciója........................................................................ 101
2.7.2 Csatlakozások és átmenetek....................................................................... 102
2.7.3 Jellegzetes szerkezeti hibák ........................................................................ 105
2.7.4 Összefoglalás............................................................................................... 110
3 Épületgépészet ............................................................................................ 111
3.1 Szellőzés.......................................................................................................... 114

3.1.1 A légcsere .................................................................................................. 114
3.1.2 Vízgőz.......................................................................................................... 116
3.1.3 Légszennyező anyagok .............................................................................. 116
3.1.4 Összefoglalás............................................................................................... 117
3.2 Talajhőcserélők............................................................................................... 117
3.2.1 Gyártmányfajták ......................................................................................... 118
3.2.1.1 Légcsatornák ............................................................................................ 119
3.2.1.2 Sóoldatos vezetékek................................................................................. 122
3.2.2 Összefoglalás............................................................................................... 124
3.3 A levegő előmelegítése talajhőcserélő nélkül........................................ 124
3.4 Hővisszanyeréses szellőztető berendezés............................................... 125
3.4.1 Szellőzéselosztás és a beáramló levegő mennyisége............................... 128
3.4.2 Csővezetékek, zajvédelem és levegőhigiénia .......................................... 129
3.4.3 Összefoglalás............................................................................................... 131
Tartalomjegyzék 13
3.5 A fűtőberendezés...................................................................................... 132

3.5.1 Rásegítő fűtés és használati melegvíz előállítás....................................... 133
3.5.2 Hőtermelő technológiák.............................................................................. 134
3.5.2.1 Hőszivattyúk............................................................................................. 134
3.5.2.2 Termikus szolárberendezések ................................................................ 140
3.5.2.3 A rásegítő fűtés......................................................................................... 146
3.5.3 Összefoglalás............................................................................................... 151
3.6 Szellőztető és fűtő kompakt berendezések............................................. 152
3.7 Közműrendszerek .................................................................................... 159
4 Minőségbiztosítás ........................................................................................................................................................ .161
4.1 Blower-Door teszt.................................................................................... 162

4.1.1 A szivárgások lokalizálása ........................................................................ 164
4.1.2 A szivárgás következtében fellépő veszteség és
az ebből eredő károk.............................................................................. 166
4.2 Termográfiás mérés.................................................................................. 168
4.3 Szellőztető berendezés beszabályozása.................................................. 170
4.4 Energetikai tanúsítvány ........................................................................... 170
4.5 Minőségellenőrzés.......................................................................................... 175
4.6 Összefoglalás.................................................................................................. 175
5 Meglévő épületállomány felújítása passzívház komponensekkel . 177
5.1 A hőszigetelés .......................................................................................... 178

5.1.1 A külső hőszigetelés ................................................................................. 178
5.1.2 A belső hőszigetelés .................................................................................... 179
5.1.3 A tető hőszigetelése ................................................................................... 180
5.1.4 A pincefödém hőszigetelése ...................................................................... 180
5.2 Az ablakok ............................................................................................... 180
5.3 A légtömörség .......................................................................................... 181
5.4 A szellőzés................................................................................................ 182
5.5 Energia-megtakarítás ............................................................................... 182
5.6 Összefoglalás.................................................................................................. 184
6 Példák a passzívházra ................................................................................ 185

6.1 Családi ház, Erkelenz............................................................................... 186
6.2 Családi ház, Jüchen ................................................................................. 191
6.3 Családi ház, Erkelenz............................................................................... 195
6.4 Családi ház, Niederzier............................................................................ 199
6.5 Családi ház, Meerbusch .......................................................................... 203
14 Tartalomjegyzék
6.6 Ikerház, Jüchen ........................................................................................ 208

6.7 Ikerház, Mönchengladbach ..................................................................... 212
6.8 Ikerház, Hückelhoven.............................................................................. 216
6.9 Családi sorházak, Meerbusch.................................................................. 221
6.10 Családi sorházak, Erkelenz...................................................................... 226
6.11 Társasház, Baesweiler ............................................................................. 232
6.12 Családi sorházak, Urbach........................................................................ 237
6.13 Családi sorházak, Kernen-Rommelshausen .............................................. 242
6.14 Családi sor- és ikerházak, Winterbach.................................................... 248
6.15 Családi sor- és ikerházak, Leutenbach.................................................... 253
6.16 Felújítás és átépítés passzívház komponensekkel, Bretten . . . ............ 259
6.17 Többszintes társasház, Frankfurt am Main ............................................... 263
6.18 Középület, Frankfurt am Main.................................................................... 268
6.19 Irodaépület, Mönchengladbach................................................................... 273
7 Különböző épülettipológiájú passzívházak .............................................. 277

7.1 Az A/V-arány összehasonlítása............................................................... 277
7.2 A fűtési hőszükséglet mérleg elkészítése .............................................. 277
7.3 A fűtési hőszükséglet és az A/V-arány összehasonlítása...................... 278
8 Gazdaságosság ............................................................................................ 281

8.1 A kivitelezési költségek........................................................................... 281
8.2 További és elmaradó beruházási költségek ........................................... 283
8.3 A finanszírozás......................................................................................... 284
8.4 Energia-megtakarítás .............................................................................. 286
8.5 Amortizáció .............................................................................................. 287
8.6. Összefoglalás................................................................................................. 288
9 Magyarországi támogatási rendszer.......................................................... 289
10 Életminőség a passzívházban..................................................................... 291

10.1 Motiváció...................................................................................................... 291
10.2 Levegőminőség............................................................................................ 291
10.3 Szobahőmérséklet és lakóklíma.................................................................. 293
10.4 Összefoglalás................................................................................................ 294
Tartalomjegyzék 15
11 Vissza- és kitekintés................................................................................ 295
12 Függelék............................................................................................................ 301
12.1 Irodalomjegyzék........................................................................................... 301

12.2 Címszavak jegyzéke..................................................................................... 304
Inzertek....................................................................................... 8, 304, 305
17
Bevezetés
A Földön jelenleg kb. 6 milliárd ember él. Ennek '16-a, azaz egy milliárd em-
ber tartja fenn magának világszerte a teljes energia- és nyersanyag-fogyasztás
jogát, mivel ők az úgynevezett jólétben élnek, és az üvegház-hatás legfőbb
okozói. A klímaváltozás és a meglévő ökológiai rendszer az évente visszatérő
természeti katasztrófák útján jelzi, hogy az egyre növekvő fogyasztás hosszú
távra kiható következményekkel jár.
Új, innovatív utak - és nem a jólét korlátozásának - célja, hogy pozitív hatás-
sal bírjon az ökológiai rendszerre és a klímaváltozásra. Már most is számos
iparágazat tevékenykedik felelősségteljesen, és a tudományos felismeréseket,
illetve a modern technológiát a megújuló energiák hatékonyabb kihasználása,
és a környezet tehermentesítése érdekében használja fel. Az építőiparban
kidolgozott innovációk időközben olyan házak megépítését is lehetővé tették,
amelyeket éves szinten 31/m2 fűtőolajjal lehet kifűteni.
Az emberiség jövője állt a viták középpontjában, mikor 1968 -ban Római Klub
néven több mint 100, tudósokból, menedzserekből és politikusokból álló,
nemzetközi szervezet megalakult. Az évek során a Római Klub a természetes
erőforrások egyre növekvő fogyasztása, és ennek ökológiai következménye
révén a CO2-kibocsátás csökkentésével foglalkozott. Dr. Ernst Ulrich von
Weizsacker, Amors B. Lovins és L. Hunter Lovins „Faktor Vier" (Négyes té-
nyező) című művében olyan lehetőségeket sorol fel, amely a jólétet megdup-
lázza, és ezzel egyidejűleg megfelezi a természetes javak fogyasztását.
Az energiatakarékos építkezés a „Négyes tényező" támogatásához elengedhe-
tetlen, és mivel kíméli az energiaforrásokat, csökkenti a károsanyag-kibocsá-
tást, valamint csökkenti a klímaváltozás veszélyeit, egyre nagyobb jelentősé-
get nyer. Ezt szemlélteti, ha Németország, mint nyugati ipari ország teljes
energiafogyasztásának megoszlását vesszük szemügyre (lásd a 0.1. ábrát).
0.1. ábra: Németország teljes energiafogyasztása

18 Bevezetés
A háztartásokban fűtési célra használt energia aránya a maga 26%-ával majd-

nem olyan magas, mint a teljes közlekedésé, és az ipari fogyasztással együtt
jelentős részt képvisel Németország teljes energiaigényének terén. A lakóépü-
letek energiafogyasztásának 75%-a hőenergiára megy el (lásd a 0.2. ábrát).
0.2. ábra: Lakóépületek hőenergia-fogyasztása
A háztartások végenergia-fogyasztásának 86%-át teszi ki a fűtés és a melegvíz.

A 12, illetve 2%-kal képviselt háztartási eszközök és világítás aránya jóval
alacsonyabb, mint gyakran feltételezik. Az épületek hőellátását, ami az ipari
energiafogyasztással ellentétben relatív könnyen megoldható, a jövőben
kötelezővé kellene tenni. Ennek elérése érdekében az újépítésű épületek fűtési
hőszükségletére és az épületrészek hőátbocsátási tényezőjének korlátozására a
törvényhozó Hővédelemről szóló rendeleteket (HVR; német Wár-
meschutzverordnungen, WSchV) bocsátott ki. A 0.3. ábra szemlélteti a meg-
lévő rendeletek szerinti éves fűtési hőfelhasználásra vonatkozó egyes
megtakarításokat.
0.3. ábra: A hatályos rendeleteknek megfelelő energetikai jellemzők

Bevezetés 19
A helyzet szemléltetése céljából a következőkben a 150 m2 lakótérre vonat-

koztatott éves hőigényt (melegvíz nélkül) mutatjuk be:
Állomány: 150 m2 280 kWh 128 liter fűtőolaj 14.200 liter fűtőolaj/év
HVR'77: 150 m2- 220 kWh 122 liter fűtőolaj 3,300 liter fűtőolaj/év
HVR'84: 150 m2. 190 kWh 119 liter fűtőolaj 12.850 liter fűtőolaj/év
HVR'95: 150 m2 140 kWh 114 liter fűtőolaj 12.850 liter fűtőolaj/év
ETR: 150 m2 70 kWh 7 liter fűtőolaj 11.050 liter fűtőolaj/év
Passzívház: 150 m2• 15 kWh 1,5 liter fűtőolaj f 225 liter fűtőolaj/év
Az Energiatakarékosságról szóló rendelet (ETR; német Energieeinsparve-

rordnung, EnEV) a fűtési energiafogyasztás kevesebb mint 1/3-ával jelentős
csökkenést mutat a régebbi lakásállománnyal szemben. A passzívház legfel-
jebb 15 kWh/(m2 • a) mértékű fűtési energiafogyasztásával szemben látható,
hogy egy régebbi, hagyományos építésű ház fogyasztásából több mint 18
passzívházat lehet kifűteni. A meglévő épületek magas energiafogyasztása
gazdaságilag elviselhető költségek mellett a hővédelem javításával, és a ki-
váló hatásfokú hőelőállító technológiák alkalmazásával csökkenthető.
Mint ahogy azt már korábban vázoltuk, a teljes hőigény 75%-át a szobahő-
mérséklet biztosítása használja el. A hagyományos családiház fűtésére éves
szinten kb. 2.000 - 2.500 liter fűtőolajat használnak el. A tartály tárolásához
gyakran egy egész pincehelyiség szükséges. Egy méreteiben hasonló passzív-
ház fogyasztása 150 - 225 liter, ami egy átlagos akvárium befogadó képessé-
gének felel meg.
Ez a szokatlan hasonlat is jelzi, hogy a passzívház nem csak a „Négyes ténye-
ző"-t teljesíti azzal a célkitűzéssel, hogy 1 liter olajból a négyszeres jólétet
hozza ki, hanem még ezen is messze túlnyúlik. A passzívház a „Tizes tényező"
energiahatékonysági fokozatot is eléri, mivel a hagyományos épületek fűtési
hőigényének csupán 5-10%-ára van szüksége. Az alacsony energiaigényű
épülettel szemben a passzívháznak nincs szüksége hagyományos olaj- vagy
gázüzemű fűtőberendezésre, és ezáltal rendkívüli mértékben csökkenti a
környezetterhelést.
A passzívház alacsony energiafogyasztásának az egyes épületszerkezeti ösz-
szetevőkön alapszik, amelyek úgy vannak egymáshoz hangolva, hogy a kiszökő,
és ezáltal elvesző hőenergiát a lehető legkisebb mértékűre csökkentsék. Ezzel
egyidejűleg az épület az egyébként is keletkező hőt és a beeső napfényt
maximális mértékben hasznosítja.
21
1 Passzívház - alapok
1.1 Bevezetés
A passzívház az alacsony energiaigényű épület továbbfejlesztése. A passzív-

ház prototípusa 1991 óta Darmstadt-Kranichstein-ben áll. Hessen tartomány
támogatásával és a Lakás és Környezet Intézet (Institut Wohnen und Umwelt,
IWU) a projekt alapján egy új, kiemelkedően ökologikus, technológiai építé-
si szabványt alapozott meg, amely bizonyos feltételek teljesülése mellett op-
timális energia-megtakarítást eredményez. Ennek megfelelően egy ilyen épü-
letet nem egy adott szerkezet, hanem egy új építési szabvány, az ún. passzívház
szabvány alapján határozunk meg. A szabvány célja a hőveszteség csökken-
tése, és az energiaszükséglet majdnem nullára történő csökkentése, amellett,
hogy a beltérben nagyfokú kényelemérzetet nyújtson.
A passzívház hagyományos aktív fűtési rendszer nélkül képes üzemelni. Eh-
hez az épületburokkal szemben különleges követelményeket támaszt. Igy
ahhoz, hogy a belső falfelület hőmérséklete a belső levegőhőmérséklet köze-
lében legyen, a külső falfelület előírt hőszigetelési értéke nem léphet túl egy
adott hőátbocsátási tényezőt. A hővisszanyerő rendszerrel működő mecha-
nikus szellőztető rendszer hatékonyan, jelentős mértékben csökkenti a fűtési
hőszükségletet. A kismértékű rásegítő fűtést egy talaj-hőcserélőre csatlakozó
hővisszanyerő berendezéssel meg lehet oldani.
Az 1.1. és az 1.2. ábra az optimalizált energetikai hatékonyságot mutatja meg
egy termoszkanna és egy kávéfőző segítségével. Mindkettő a kávé melegen
tartását szolgálja. A kávéfőző ezt energia felhasználásával, egy főzőlap segít-
ségével teszi meg, míg a termosz a hőveszteség kiküszöbölésével, ami a főző-
lapot feleslegessé teszi.
1.1. ábra: Termoszkanna és kávés kanna (forrás: 1.2. ábra: A kannák izotermiás képe (forrás: Passivhaus
Passivhaus Institut, Darmstadt) Institut, Darmstadt)
22 1 Passzívház - alapok
1.4. ábra: Az 1.3.

ábrán látható épület
hőkamerás felvétele (
1.3. ábra: Régi építésű épületek,
forrás: Passivhaus
felújítva és felújítás nélkül. (Passivhaus
Institut, Darmstadt)
Manapság az épület energetikai hatékonyságának növelésére számos alterna-

tíva áll rendelkezésre. A passzívház-ablak, az ún. melegablak a hagyományos
hőszigetelt üvegezéshez képest a hőveszteség 70%-át képes kiküszöbölni, ezért
jelentősen hozzájárul az energia-megtakarításhoz. A külső falazat utólagos
hőszigetelése a hőveszteséget akár 90%-kal csökkentheti. Ha emellett hővisz-
szanyerő berendezéssel felszerelt szellőztető berendezést integrálnak a rend-
szerbe, akkor az energiafogyasztás a szellőzésből eredő hőveszteség csökkené-
se miatt a hagyományos szellőztető berendezésekhez képest 75-90%-kal
csökkenthető. Ezek az intézkedések rendkívül környezet- és erőforráskímé-
lők, még akkor is, ha a maradék energiaszükséglet nem megújuló energia-
hordozóból származik.
Az 1.3. és 1.4. ábrán két régi építésű épület látszik, amelyek közül a baloldali
épületet nem újították fel, míg a jobboldali külső falára 20 cm hőszigetelést
építettek be. A hőkamerás felvétel szerint a baloldali épület hőszigeteletlen
fala egészen a külső falfelületig leadja a hőt, ahol a felületi hőmérséklet 6-7°C.
A felújított épület külső falfelülete ugyanakkor alacsony, 4 °C-nál kisebb hő-
mérsékletet mutat, amely a belülről kifelé tartő hőáram redukálásának kö-
szönhető. Az épület bal oldalán nyitva lévő ablaknál látható a magas belső
hőmérséklet.
Az optimális energiahatékonyság mellett a passzívházban magas lakókom-
fort érhető el. A hagyományos épülethez képest alacsony többletköltség az
évek során a jó kivitelezési minőségnek köszönhetően gyorsan amortizálódó
értéknövekedéssel jár. Emellett a passzívház minden építészeti és belsőépíté-
szeti stílusban megépíthető, mivel a passzívház szabvány nem kötődik anyag-
vagy formahasználathoz. A 6. fejezetben referencia építmények segítségével
a különféle műszaki megoldásokkal alkalmazott anyagokra és formákra mu-
tatjuk be a szabvány alkalmazásának lehetőségeit.
1.1 Bevezetés 23
1.5. ábra: Különféle

épülettípusok
összehasonlítása az
A/V-arány alapján (
összehasonlítás alapja:
100 m2 lakótér 3 m
belmagassággal)
1.1.1 Szerkezeti jellemzők
Ahhoz, hogy a passzívház elveit optimálisan be tudjuk tartani, bizonyos

szerkezeti feltételeknek teljesülniük kell. Elsőként az épülettípusra és a
kivitelezés helyszínére vonatkozó tervezői meggondolásokat vizsgáljuk.
A kompakt épülettömeg segít az épület térfogata, azaz a bruttó térfogat és
az épület felülete közötti kedvező arány elérésében. Az ún. A/V-arány
elsősorban az építmény fűtési hőszükségletét határozza meg. Minél
alacsonyabb az érték, annál kisebb a fűtési hőszükséglet. A kisebb külső
falfelületnek köszönhetően kisebb a hőátbocsátásból eredő hőveszteség,
amit energiaráfordítással kell kiegyenlíteni.
Épülettipológiai szempontból a lehetőleg többszintes sorházközi ház a jóval
kedvezőbb A/V-aránynak köszönhetően jóval kedvezőbb, mint a szabadon
álló egyszintes családi ház, mivel a fűtendő külső falfelületek, ezáltal pedig
a fűtési hőszükséglet is kisebb (lásd az 1.5. ábrát). A 7. fejezetben a
különféle épülettipológiákat differenciáltan vizsgáljuk.
Az épület déli tájolása az építési területen fontos feltétele a passzív napener-
gia-nyereségnek. Nyáron a benapozást árnyékolókkal szabályozhatóvá kell
tenni az épület túlmelegedésének elkerülése érdekében. Az 1.4. fejezet
részletezi a tervezési szempontokat.
Az 1.1. és az 1.2. ábrán bemutatott példa szemlélteti a termosz hatékonysá-
gát. Minőségi különbségek azonban akadnak: A nagyon jó kanna a kávét
több órán keresztül is forrón tartja, míg a rossz minőségű kannában a nő-
átbocsátásból eredő hőveszteség miatt 1-2 óra alatt lehűl. Ha az épület bur-
kolófelületét nézzük, akkor ugyanezt az elvet a rosszul, illetve jól hőszigetelt
épületburoknál is felleljük. Az épületburok valamennyi épületszerkezet fe-
lületét jelenti, amely a külső falhoz, a tetőhöz, a bejárati ajtókhoz, ablakok-
hoz és a padlóhoz hasonlóan a fűtött belső teret választja el a hideg külső
tértől. A hőátbocsátásból eredő hőveszteség minimalizálásához a vastagon
hőszigetelt épületburok elengedhetetlen, mivel ez teszi lehetővé az energia-
tárolást. A hőszigetelés télen megakadályozza, hogy télen megszökjön az
energia az épületből, míg nyáron nem engedi, hogy a hőség behatoljon. Eh-
hez a nem fényáteresztő szerkezeti elemek, pl. a fal-, a tető- és a padlószer-
kezet hőátbocsátási tényező (U-érték) esetében a téli hőveszteség minima-
lizálásához törekedni kell az U 5_ 0,15 W/(m2 • K) értékre. A belső felületek
hőmérséklete így kb. a léghőmérséklettel azonos, ami a lakótér nagyfokú
kényelemérzetéhez járul hozzá, és kiküszöböli a pára okozta épületkároso-
dást. Az ablakok hőátbocsátási tényezőjének U. 0,8 W/(m2 • K) körül ajánlott
lennie, míg az ablakok összesített sugárzásátbocsátó képességének (g-érték)
50-60 % körül kellene alakulnia. A követelményeket az ún. meleg-
1.6. ábra: Az esetleges hőhidak és az ellensúlyozásukra kialakított szerkezeti rétegrendek
ablakok teljesítik, melyek Uw értéke < 0,8 W/(m2 • K), míg a sugárzásátbo-
csátási tényezője magas, g 50 %.
Annak ellenére, hogy a meglévő épületre utólag is fel lehet helyezni a jó hő-
szigetelést, célszerű az energiatakarékos újépítésű épületeknél, különösen a
passzívháznál nem a hőszigetelés vastagságán takarékoskodni.
A hőhíd az épület szerkezeteinek azon része, amelyeken keresztül a hő gyorsab-
ban halad keresztül, mint a többi szerkezeti elemen. Ez a rész a szerkezet gyenge
pontja, mivel a hőhidaknál nagyobb hőveszteség lép fel, és a pára kicsapódhat.
Mivel az ilyen szerkezeti hiba a passzívháznál már önmagában a kisegítő
hőszükséglet túllépéséhez vezetne, a hőhídmentes szerkezet fontos ismérve a
passzívháznak. Ezért a hőszigetelést az egész épület körül, gyenge pontok nélkül
kell elhelyezni. Igy sem hideg sarkok, sem túlzott hőveszteség nem alakulhat ki.
A 2.6. fejezetben részletesen tárgyaljuk a hőhidakat és azok kiküszöbölését.
Az 1.6. ábra a hőhidak keletkezésének néhány lehetőségét tartalmazza. A hő-híd
gyakran a tető-falazat, vagy az alaplemez, illetve a födém és a felmenő falazat
csomópontnál alakul ki. A ki- és beugrások is gyakran hibás szerkezetet
eredményeznek.
A passzívház a belső tér kellemes komfortjával tűnik ki, amelyet azonban csak a
konzekvensen légzáró kivitellel lehet elérni. Ma már a 2007. évi ETR is a
műszaki tudományok általánosan elismert szabályainak megfelelően biztosított
légtömörséget követel meg. A passzívháznál ez a kivitel rendkívüli
jelentőséggel bír, mivel csak a teljes fűtött térfogatot körülölelő, megszakítás-
mentes, légzáró burokkal lehet a szellőzésből eredő kiemelkedő hőveszteséget
kiküszöbölni. Az ellenőrizetlen réseken keresztül mért szivárgásnak 50 Pa-os
túlnyomásos vagy vákuumos tesztnél a légcsere mértékének az épület térfogata
0,6-szorosa alatt kell lennie. A légtömörség emellett megakadályozza a
légárammal bejutó pára által okozott esetleges szerkezeti károsodásokat.
1.1 Bevezetés 25
1.7. ábra: Légzáró rétegek
A légtömörséget a hőszigetelés kiviteli minőségétől függetlenül garantálni

kell. A jól szigetelő szerkezeti elem, pl. a kókuszrost-lemez, az ömlesztett cel-
lulóz, vagy a kőzetgyapot szigetelés nem légzáró, mivel a szél minden további
nélkül át tud fújni rajta. Ezzel szemben a teljes egészében légzáró szerkezeti
elem, pl. az alumíniumlemez semmiféle hőszigetelő tulajdonsággal nem bír.
A légtömörséget nem szabad a párazáró képességgel összekeverni, mivel a
megfelelően légtömör építőanyag, pl. a normál gipsz vagy cement beltéri va-
kolat minden további nélkül páraáteresztő. A tartósan elégséges légcsere szin-
tén nem biztosítható a réseken keresztül végbemenő szellőzéssel. Ezért az
1984 után épített házaknál derült ki, hogy azok annyira tömítettek, hogy a
légcseréhez a réseken keresztül végbemenő szellőzés már nem volt elegendő.
Ennek ellenére, a szerkezetvédelem szempontjából túlzottan légáteresztők
voltak ahhoz, hogy ne károsodjanak. Ezért az ETR 2002 Németországban
elsőként célértékeket határozott meg a leendő épületek számára: A szellőztető
berendezés nélküli épületek az (n50-érték) 3 h-1 értéket, a lakásszellőztető
rendszerrel ellátottak a 1,5 h-1, értéket nem léphetik túl. Ehelyett a még ala-
csonyabb n50-értékre kell törekedni. A passzívház 0,2 és0,6 h-1 közötti N50-
értéket ér el, mivel a passzívház esetében a szivárgás határértéke 0,6 h-'.
Mivel a passzívház esetében a tömítetlenség következtében fellépő hőveszte-
séget nem lehet egyszerűen fűtéssel kiegyenlíteni, a tervezési szakaszban
ajánlotta légtömörség koncepciójának kidolgozása. Ebbe az egész épületbur-
kot be kell vonni, beleértve a szerkezeti csatlakozásokat, és az áttöréseket is
(lásd az 1.7. ábrát).
A következő pontok vonatkozásában részletes tervezést kell végezni:

• légzáró réteg
• légtömör alapanyagok
• a légzáró réteg a különféle építőanyagok átmeneteinél, pl. a szarufasoros
fedél és a tömör falazat találkozásánál
• a légzáró réteg áttörései, pl. a szellőző csöveknél, az elektromos és szaniter
szerelvényeknél
• a tető- és a faláttörések
• a tetősíkba épített ablakok illesztése
• a padlásszint padlónyílásának helyettesítése egyéb megoldással
• az ablakok és a kültéri ajtók csatlakozásai
1.1.2 A szellőzés és a fűtés alapelvei
A folyamatos levegő bevezetést és a higiénikus légszükséglet fedezetét a szel-

lőztető berendezés biztosítja. A kifogástalan lakóklíma érdekében a berende-
zés a használt levegőt és a CO2-ot, valamint a keletkező szaganyagokat folya-
matosan szívja el. Az eljárás a szerkezeti károkat, pl. a páralecsapódást és az
abból eredő penészképződést is megakadályozza. Ahhoz, hogy a belső tér CO2
-tartalma ne növekedjen meg, személyenként és óránként 30 m3 friss levegőre
van szükség. A komfortérzet fenntartásához a beáramló levegő hő-
mérsékletének > 16,5 °C-nak kell lennie. A passzívházak szellőztető berende-
zése ezért jó hatásfokú hővisszanyerő berendezéssel van felszerelve.
A szobahőmérsékletre és a friss levegő ellátásra vonatkozó funkciókat a meg-
lévő épületeknél a fűtés és a szellőztetés tölti be. Ezáltal azonban a fűtési
idényben kontrollálatlan hőveszteség lép fel. A szerkezeti hibák, az épület-
burok tömítetlensége, vagy a beépített kőhidak szintén penészképződéshez
vezethetnek.
A passzívházban nincs szükség hagyományos fűtési rendszerre, mivel a ma-
radék hőszükséglet kielégítéséhez minden, kereskedelmi forgalomban kap-
ható fűtési rendszer túlméretezett lenne. A passzívházat a szellőztető beren-
dezés útján fűtik. Emellett a kőmérleg jelentős elemeit képezi a lakók
testmelege, az elektromos eszközök és a világítás által termelt hő, valamint a
napsugárzás. Míg eddig ezeket az energiákat az épületből kiszellőztették, ad-
dig a passzívház az értékes energiát a visszafűtésre használja. Az elhasznált
levegő a belső és szabad szobahővel együtt kerül be a legalább 75% hővissza-
nyeréssel dolgozó szellőztető berendezésbe, majd a frisslevegő hőcserélőjén
keresztülhaladva, új energiaként áll rendelkezésre. Maga a maradék energia
azonban hő formájában, és nem a szoba elhasznált levegőjeként jelenik meg.
A max. 15 kWh/(m2 • év) maradék fűtés! hőszükséglet már magában
foglalja a szabad szobahőmérséklet teljes energiamérlegét. A maradék fűtési
hő-szükségletet kielégítő energiát elektromos formában, pl. rásegítő fűtéssel
lehet központi vagy decentralizált úton a rendszerhez hozzáadni. Az áram
jelentős előnye, hogy azonnal hozzáférhető, és jól szabályozható. A magas, 2,
97-es primer energiatényező miatt azonban jelentős hátránnyal is rendel-
kezik: Ahhoz, hogy 1 kWh óra áramot vételezhessük, 3 kWh primer energiát
kell befektetni.
1.1 Bevezetés 27
1.8.ábra: A komfortérzet a
felületi hőmérséklet
függvényében
A rásegítő energiaszükséglet csökkentéséhez használhatunk - az energia-

forrás és a levett hőteljesítmény közötti hőmérsékletkülönbség alapján -
nagyteljesítményű hőszivattyút, amely nagy teljesítménnyel és jó energetikai
hatásfokkal dolgozik.
A használati melegvíz előállításra gyakran alkalmaznak hőszivattyúval kom-
binált napkollektort, ami az éves szükséglet kb. 60%-át fedezi. A rásegítő
hőszükségletet vagy elektromos fűtőszállal, vagy más rásegítő rendszerrel
kell fedezni.
Az időkőben a piacon megjelent napenergia-tároló rendszereket kisteljesít-
ményű tüzelőberendezéssel lehet utánfűteni, azonban ez kiegészítő gáz-vagy
olajellátást igényel, ami viszont további beruházási és üzemeltetési költ-
séggel jár. A passzívház rásegítő fűtésére szolgáló különféle kombinációs
lehetőségeket a 3.5 fejezet tárgyaljra részletesebben.
A kényelemérzet a test szubjektív érzete, amely több tényezőből tevődik öszsze.
Az ember komfortérzete javarészt a levegő és a környező szerkezetek, mint
például a falak, a födém és a padló felületi hőmérsékletétől függ, valamint a
relatív páratartalomtól, a szellőzés jellegétől és időtartamától és az
épületszerkezetek hőtároló képességétől, mivel az ember a környezetével fo-
lyamatosan hőt közöl. Ennek során a levegő és az épületszerkezetek hőmér-
séklete kölcsönösen kiegészíti egymást. A passzívház télen aktív fűtési rend-
szer, nyáron pedig klímaberendezés nélkül is magas komfortérzetet nyújt.
Ha a falak felületi hőmérséklete 10 °C, a magas szobahőmérséklet ellenére sem
feltétlenül érhetünk el magas kényelemérzetet. A környezet, különösen a falak
közelében, túl sok hőt von el az emberi testtől. Ha azonban a teret körülvevő
felületek hőmérsékletét 20 °C-ra emeljük, és ezzel egyidejűleg 16 °C-ra
csökkentjük a szobahőmérsékletet, akkor kellemes lakóklímát kapunk, miközben
fűtési energiát takarítunk meg (lásd az 1.8. ábrát).
1.9. ábra: A komfortérzet a

relatív páratartalom
függvényében
Az ember közérzete 40 és 70%-os relatív páratartalom, és kb. 20 °C-os szoba-

hőmérséklet mellett a legjobb. Ez is mutatja a relatív páratartalomtól és a
szobahőmérséklettől való függést. A hőmérséklet csökkentése a relatív pára-
tartalmat növeli, és fordítva. A legnagyobb fűtési hőteher azonban legfeljebb 5_
10 W/m2 lehet (lásd az 1.9. ábrát).
1.1.3 A passzívház működése és előnyei
Az 1.10. ábra a passzívház fontosabb jellemzőit ábrázolja: széltömör, hőhíd-

mentes és erősen hőszigetelt épületburokkal rendelkezik, amely a meleg szo-
balevegő tárolását, és a külső, hideg légtömegnek a fűtött szobától való
távoltartását szolgálja. Az alacsony hőveszteséghez az értékes napenergiát
magas sugárzásátbocsátási tényezőjének köszönhetően csapdába ejtő ún.
passzívház-ablak is hozzájárul az alacsony hőátbocsátási tényezője ellenére.
A padló-, födém- és falszerkezetek pedig tárolják a hőt. Szoláris nyereség
még télen is elérhető ezen ablakokkal, ezért nyereséget hozó fűtőforrásnak
számítanak.
Ha a nagy felületű ablakokat dél és nyugat, míg a kisebbeket észak és kelet
felé tájoljuk, akkor a benapozás terén jelentős javulást érhetünk el. Az
árnyékoláshoz olyan koncepciót kell kidolgozni, amely mind a helyszín
adottságait, mind az időszakos árnyékoló berendezéseket figyelembe veszi.
További alapelve a passzívháznak, hogy a belső hőforrásokat is kihasználja.
Ez magába foglalja az elektromos háztartási berendezések által termelt hőt,
de az épületben tartózkodó személyek által leadott hőenergiát is. Ha két em-
ber hosszabb ideig egy légtérben tartózkodik, már akkor kellemes meleg lesz
a hőmérséklet.
1.1 Bevezetés 29
1.10. ábra: A passzívház rendszerének vázlata
Ha a hagyományos építési módokat tekintjük, akkor a passzívház ezekhez

képest a következő előnyöket kínálja
• a fosszilis energiaforrásoktól való függetlenség,
• magasabb lakáskomfort a következők vonatkozásában -
kismértékű hőmérséklet-ingadozás az épület belsejében,
- a jó hőszigetelési szabványnak köszönhetően a nyári túlhevülés elleni
védelem,
- a nagyarányú déli üvegfelületek révén nagyfokú benapozás,
- a szellőző rendszer miatt zárt ablakok révén nincs zajterhelés,
- jobb egészség az alacsonyabb szobahőmérséklet miatt,
- jobb komfortérzet a magasabb felületi hőmérséklet miatt,
- nincsenek zavaró kazánok,
• nagyon jó levegőminőség, mivel
- radiátorok hiányában nincs felkavarodó por,
- a légszűrők miatt az allergiások nem küzdenek problémákkal,
- a CO2- és a páratartalom vezérelhető, -
nincs nyitott ablak okozta huzat,
- a páratartalom szabályozása révén nem keletkezhet párakicsapódás vagy
penész okozta kár,
• mind a tervezés, mind a kivitelezés kiváló minőségű, valamint
• az ingatlan értéke, amely az éghajlati helyzet miatt folyamatosan nő.
1.1.4 Összefoglalás
Az 1.1. táblázat a passzívház ismérvei közül majdnem a legfontosabbakat fog-

lalja össze:
1.1. táblázat: A passzívház jellemzői
1.2 Adottságok
A jelenlegi építési feladat az energiatakarékos építés, amely évtizedekkel ez-

előtt, egészen a XX. századig teljesen háttérbe szorult. Ebben az időszakban az
építési feladat prioritása a kialakítás, a statika és a helyszínen adott építőanyag
használata volt. Azokon a helyeken, ahol kedvezők voltak a faárak, költséges
szállítást takarítottak meg a faszerkezetekkel. Téglaépületet olyan
1.2 Adottságok 31
területeken terveztek, ahol agyaglelőhely volt, míg a terméskő-homlokzat a

jelentős terméskő-lelőhellyel rendelkező régiók sajátja. Cserébe a terméskő
épületeknél fellépő nagyobb hőveszteséget felvállalták. Ennek folyományaként
nem fűtötték egyszerre az összes helyiséget, amit az általánosan használt
kályhás fűtéssel szabályoztak. A központi fűtés még meglehetősen ritkán for-
dult elő. Az energia-megtakarítást így a fogyasztás korlátozása, és nem a hő-
szigetelés javítása, vagy az építési mód energetikai vizsgálata eredményezte. A
fűtőanyag-szükséglet fedezéséhez a szénbányászatot és a kőolaj-vásárlást
növelték. Az egyedi tüzelésű és a központi berendezéseknél a fűtőolaj és a
földgáz a praktikusabb kezelhetőség miatt az 50-es évektől egyre jobban hát-
térbe szorította a széntüzelést.
A DIN 4108 „Hővédelem a magasépítésben" (1952-es kiadás) első kiadásában
írták elő az épületszerkezetek hőszigetelését. A követelmények minden egyes
átdolgozott kiadással nőttek, és a számítási eredmények képezték a DIN 4701 „
Az épületek hőszükségleti számításainak szabályai; alapok és számítások" (
1959-es kiadás) alapján a fűtőtestek számított fűtésteljesítményének és mé-
retezésének alapját. Azonban egyik DIN szabvány se vette figyelembe az
energia-megtakarítást. A 70-es évek elején azonban bekövetkezett a háború
utáni időszak első energiakrízise, mivel a kőolaj-exportáló országok csökken-
tették a kivitelt, ami a fűtőolaj-árak rendkívüli növekedését eredményezte.
Ekkor került az energiatakarékosság először előtérbe. Az első energiatakaré-
kossági próbálkozások a külső falak és a tetőtér hőszigetelésére összpontosul-
tak, azonban a talajjal érintkező szerkezetekkel még nem foglalkoztak. Az
ablakok egyszeres üvegezését hőszigetelt üvegezésre cserélték.
Mivel a kőolaj, a földgáz és a szén Földünk fosszilis nyersanyagai közé tartoz-
nak és nem megújulók, azért korlátozottan állnak rendelkezésre, így az idő
előrehaladtával egyre értékesebbek és drágábbak lesznek. Az éghajlatváltozás
szempontjából azonban a CO2-kibocsátás jelenti a legnagyobb veszélyt. A
kibocsátás csökkentéséhez a primer energia fogyasztó szektorban vezettek be
újításokat. A környezetvédelmi adóról és a folyamatosan emelkedő dollár-ár-
folyamról szóló tartós viták következtében a primer energia ára egyre növek-
szik.
Az építőiparban a CO2-kibocsátás csökkentését elsősorban a fűtött épületek
energia-megtakarítása révén lehet elérni. Az új építésű épületek fűtési ener-
giaigénye jelentősen alacsonyabb, míg a felújított régi építésű épületeknél a
fűtési energiaigény optimalizálását követelik meg. A jelenlegi felfogás szerint
az első helyen a primer energia-megtakarítás, és az ebből eredő CO2-kibocsátás
csökkentés áll.
1.2.1 Szabványok és rendeletek
Mint már korábban is említettük, a DIN 4108 nem tartalmazott az energia-

veszteségekre vonatkozóan drasztikus korlátozásokat. Számítási alapot nyújtott
a hő- és nedvesség elleni védelemhez, a belső szerkezeten kicsapódó pára
elkerülésének céljából. A szövetségi tartományok egyedi elbírálása alá esett,
hogy az adott tartományi építési rendelettel összefüggésben a DIN-t jogilag
kötelező erejű szabványként vezessék be.
1981-ben új DIN 4108 szabványt adtak ki, amely a szerkezetek közötti

hőátbocsátást még jobban korlátozta, a belső szerkezeti felületek páramentessé-
gének betartását még szigorúbban vette, és a károsodás kiküszöbölése érde-
kében a legtöbb szerkezetnél megkövetelte a páradiffúzióról szóló igazolást.
Azokat a kivételeket, amelyeknél nem volt szükség páradiffúziós jellemzők
igazolásra, külön meghatározták. A központi fűtés egyre inkább kiszorította az
egyedi kályhafűtést, ezért egyre inkább előtérbe került a szellőzés, valamint
annak a levegő páratartalmával fennálló kölcsönhatása. Míg a régi kályhafűtés
az égési levegőt a fűtött térből vonta el, és a szükséges frisslevegőt az ablakok
és ajtók tömítetlen résein keresztül szívta be, addig a külső, relatív száraz
levegő fel tudta venni a belső légtérben keletkezett párát, továbbvezetve a
kályha égésterébe, onnan pedig füstgázkét a kéménybe. A központi fűtés
beépítésével a nyitott tűztér megszűnt, a szoba relatív páratartalmát pedig az
ablakos szellőztetéssel kellett csökkenteni. Az 1983-as DIN 4701-ben megje-
lent 4. kiadás a légcsereszámot a tömítőprofil nélkül tömítetlen ablak- és ajtó-
felületek alapján számította. A levegő párátlanítása ezzel a kényszerszellőzés-
sel részben megoldódott.
Az első, 1977-es, a szövetségi kormány által kiadott, a Hővédelemről szóló
rendeletben (HVR) fogalmazták meg először azt a szabványt, amely a hatályos
DIN 4108 rendelkezéseinél szigorúbb volt. Bizonyos területeken előírta a DIN
jogilag kötelező alkalmazását. A fűtött épületekben az energiafogyasztást a
hőátbocsátásból eredő hőveszteség terén kötelező volt jelentősen csökketeni, és
ezáltal a fűtési energia megtakarításához hozzájárulni. A HVR egy
köztársaságszerte hatályos rendelet volt, ellentétben a DIN-előírásokhoz,
amelyek a szövetségi építési rendelet részeként, a kihirdetéskor váltak jog-
erőssé. A rendelet majdnem minden fűtött épületre vonatkozott.
1984-ben lépett hatályba az a HVR, amely a külső szerkezetekre vonatkozó k-
értéket (ma: U-érték) megemelte. A falak és ablakok átlagos U-értékének
számítása hátrányos volt, mivel minél nagyobb ablakot tervezett a tervező,
annál kisebbre kellett a maradék falszerkezet U-értékét méretezni. A módszert
azonban az anyagválaszték korlátozta, ezért az ablakfelületek mérete erősen
szűkre szabott volt. A HVR alapján végzettt számítást, az ún. igazolást a
tervezés végén kellett elvégezni, ezért az a hővédelem hibás tényezőinek terén
szükséges javításokra csekély befolyással bírt. A második HVR-nél is hiányzott
az éves fűtési hőszükségletre vonatkoztatott energia-megtakarítás pontos
megfogalmazása.
Az 1995-ös, harmadik HVR már tartalmazta az energiaveszteségek és nyere-
ségek durva mérlegét, azonban az akkor még benne lévő számos egyszerűsí-
tés és az átlagértékek használata hamis képet adott. Ennek ellenére felismer-
hető volt a haladás, mivel az új előírások a gyakorlatban az alacsony
energiaigényű épület áttöréséhez vezettek, ami számos támogatási intézke-
désben öltött formát. Az európai rendeletek még pontosabb
energiaveszteség-és nyereség számítást írnak elő, így közeledve egyre
inkább a tényleges épületfizikai alapokhoz.
Az Energiatakarékosságról szóló rendelet (ETR) épületfizikai alapját a DIN EN
832 „Épületek hőtechnikai viselkedése; a fűtési energiaigény számítása; lakó-
épület" (2003. évi kiadás) képezte. Ennek az előírásait emelték át a DIN szab-
ványokba. Így elsőként vált a DIN előírás egy rendelet részévé: a DIN V 4108-6
1.2 A körülmények 33
1.11. ábra: Az ETR alapját képező szabványok (forrás: RWE Bau-Handbuch, 2004)
„Az épületek nővédelme és energiamegtakarítása - 7. rész: Épületek légtömör-

sége, követelmények, tervezési és kivitelezési ajánlások, illetve példák" (2003.
évi kiadás), valamint a DIN V 4701-10 „Fűtő- és légtechnikai berendezések
energetikai értékelése - 10. rész: Fűtés, használati melegvíz előállítás, szellőzés"
(2003. évi kiadás).
Az első ETR 2002-ben lépett hatályba, és az újonnan építendő, valamint a
meglévő épületek energiatakarékos, megfelelő technológiával ellátott
hővédelmét szabályozta. A mérettől és alaktól függően a lakáscélú új épület
éves fűtési és használati melegvíz célú primer energiaszükségletét a fűtött
hasznos alapterületre 80-140 kWh/m2-ben határozza meg. Az ETR
egyidejűleg a harmadik HVR-re, és az utolsó, a Fűtőberendezésekről szóló (
FBeR, német Heizanlagenverordnung = HeizAnlV) 1998. évi rendeletre épül.
A rendelet az alapját képező előírásoknál fogva valószínűleg hosszabb
élettartammal fog rendelkezni, mivel számos DIN- és Euro-szabványra
hivatkozik. A normál és alacsony belső hőmérsékletű és az újonnan építendő
épületekkel szemben fogalmaz meg követelményeket, beleértve a fűtés- és
légtechnikai, valamint a használati melegvíz előállításra szolgáló
berendezéseket. Az ETR már nem tartalmazza a jellemzők, mint például a
fajlagos hőátbocsátási veszteség, az éves fűtési hőszükséglet és az éves primer
energia szükséglet számításához szükséges eljárásokat. Sokkal inkább az
országos és nemzetközi szabványokra és szabályzatokra hivatkozik, amelyek
részben előszabványként állnak
rendelkezésre, és a jövőben kerülnek kiegészítésre, átdolgozásra vagy helyet-

tesítésre.
Az ETR alkalmazása ezért nem kapcsolódik adott időszakhoz. Az ETR sze-
rint előírt igazolásnál a tervezőnek meg kell győződnie arról, hogy az általa
alkalmazott számítások és jellemzők a műszaki ismeretek aktuális álláspont-
jának megfelelők, valamint a használt szoftver megfelel-e az aktuális kiadás-
nak.
ETR — A primer energiaigény kiszámítása
Németország az ETR által kötelezte saját magát, hogy 2005-ig a CO2-kibocsá-

tást az 1990-es évi érték 1/4-ével csökkenti. Ezt a nagyratörő célt szolgálta
többek között az ETR 2002, ami az 1995-ös HVR-et és az 1998-as FBeR-et
váltotta fel. Az ETR által a régebbi rendelkezésekkel szemben hozott legfon-
tosabb változás, hogy az épület fűtési hőszükséglete helyett a primer energia
szükségletét szabályozza, amelynek mérési kritériuma az épület fűtése és
szellőztetése, valamint a használati melegvíz-előállítása. Elsőként ezért a hő-
szigetelési és a gépészeti-technológiai intézkedéseket önmagukban, mint egé-
szet kell megvizsgálni.
Az új technológiákkal ma már lehetséges, hogy kiváló minőségű és energia-
takarékos épületet gazdaságosan építhessünk. A beruházók és a vásárlók
többek között a várható üzemeltetési költségek figyelembe vétele mellett épí-
tenek és vásárolnak. Ezért a kivitelezési költségek és az ingatlan vételára mel-
lett a rendszeres energiakiadás is nagy jelentőséggel bír. Az ingatlan hosszú
élettartama miatt a modernizálást jól át kell gondolni és számolni, hiszen
hosszú időtartamot kell kiállnia. A jelenlegi energiatakarékossági intézkedé-
sek számos változata jutányosan valósítható meg, rendszerint belátható időn
belül megtérül, és megkönnyíti az ETR előírásainak teljesítését.
Az új, energiatakarékos technológiák azonban az épületet nem csak
gazdaságossá teszik az üzemeltetési költségek miatt, hanem a lakók
komfortérzetét is növelik. Az energiatakarékos építésmódok például
rendszerint kellemesebb lakóklímát eredményeznek, mint a hagyományos új
építésű épületek. Emellett a nagyméretű, déli tájolású ablakok az ETR-
számításnál is kedvezően hatnak.
Az energiatakarékossági intézkedések természetesen a környezetet is védik.
Németországban az elsődleges energiafogyasztás 1/3-át teszi ki a fűtés és a
használati melegvíz előállítása. A legnagyobb fogyasztók a háztartások. Az
ebből eredő környezetterhelés csökkentéséhez és a fosszilis tüzelőanyag kor-
látolt tartalékainak kíméléséhez a kőolajból, földgázból és szénből nyert ener-
giát hatékonyan kell alkalmazni, a megújuló energiaforrásokat pedig nagyobb
arányban kell használni.
Az ETR 2002 tehát már nem csak a fűtési hőszükségletet, hanem az épület
fűtéséhez és szellőztetéséhez, valamint a használati melegvíz előállításához
szükséges primer energiaszükségletet is szabályozza. Az ETR előírja a hő-
szigetelési és gépészeti-technológiai intézkedések, mint egység szemléletét. Ide
tartoznak a számítási módszerek, és természetesen az épületen alkalma-
1.2 A körülmények 35
zott, konkrét energiatakarékossági intézkedések is. A beruházó által az ETR

keretében tervezett legtöbb intézkedéshez az EU, a szövetségi köztársaság, a
tartományok és az önkormányzatok támogatást helyeznek kilátásba. Ahhoz,
hogy egyetlen fontos pont se sikkadjon el, a legjobb az energiatakarékos be-
ruházás előkészítése és tervezése során ellenőrző listát készíteni.
Az ETR 2002 nem írja elő a tanúsítványokat, mivel a DIN EN 832-re hivatko-
zik, amit németországi szinten a DIN V 4108-6 előszabvány egészít ki.
A passzívház projektje során a számítási előírások alkalmazása gyakran vezet
konfliktushoz. Ha a DIN V 4108-6 éves számítása szerint próbálunk kiszámíta-
ni egy passzívházat, akkor előfordulhat, hogy a számítási adatok pontatlansága (
4,6 kWh/[m2 • év] ± 5,0) miatt az éves fűtési hőszükségletre 0 kWh/(m2 • év) ér-
téket kapunk. A megvalósult épületnél aztán 15 kWh/(m2 • év) jelentkezik. En-
nek legfőbb oka az ETR-ben optimistán meghatározott belső hőforrások, és az 1
K fokkal alacsonyabb szobahőmérséklet. Az átlagos szobahőmérséklet reális
értéke 20 °C körül van, szemben az ETR-ben meghatározott 19 °C-kal.
1.2.2 A passzívház tervező csomag (PHPP)
Ahhoz, hogy a passzívház megvalósításához szükséges számításokat figye-

lembe tudjuk venni, a darmstadti Passzívház Intézetben Dr. Wolfgang Feist
vezetése alatt kifejlesztették a PHPP-t. Ez egy olyan tervezési segédeszköz,
amellyel a passzívházat értelmezni és a tervezést optimálisan támogatni lehet.
Minden tervezési részletet, mint például a hőszigetelést, a légtömörséget, a
hőhídmentességet, a passzívház-ablakot, a fűtési hőszükségletet, a nyári hűtési
hőszükségletet stb. támogat. A passzívház elhelyezkedésével, minőségével és
az épületgépészettel kapcsolatos érzékenységét pontos — nem átlagos —
értékek megállapításának segítségével vették figyelembe.
Az ETR 2002 azonban továbbra is ugyanaz a törvényesen rögzített, közjogi
eljárás. Ahhoz, hogy ennek ellenére a rendeletnek megfelelő számításokat
lehessen elvégezni vagy igazolni, a negyedik, PHPP 2002 kiadásban az ETR-t
értelmezték.
A PHPP többek között a következőket tartalmazza
• az energiamérleg elkészítése (U-értékkel),
• a fűtési hőszükséglet számítása,
• a fűtés és a használati melegvíz előállítás számítása,
• az ablakok tervezése,
• a komfortszellőzés projektkiírása,
• a nyári komforttényező,
• a támogatásokhoz szükséges passzívház-tanúsítvány, valamint
• az ETR szerinti tanúsítvány.
Egy egyszerű modellstruktúra segítségével már a korai tervezési szakaszban is
részletes pontosságot lehet elérni, mivel a csomag az épületet zónaként ér-
telmezi. Az egyszerűsítés többek között az áttekinthető számítási folyamatban
rejlik, ami kevesebb adatot igényel, mivel csak az épület burkolófelületét és a
szellőzési adatokat kell kiszámítani.
Az ETR és a PHPP összehasonlítása
A PHPP-ben azz ETR 2007-hez képest sok számítás befolyásoló tényezőjét

értelemszerűen módosítottak. A hatékony háztartási készülékekkel felszerelt
lakóépületben a belső hőforrások összértéke a fűtési időszakban 2,1 W/m2 (±
0,3) az irreális 5,0 W/m2-rel szemben. A reális átlagos szobahőmérséklet
jelenleg 20 °C és nem 19 °C. A napsugárzásból eredő nyereséget a PHPP az
árnyékolási fok és a szennyeződés figyelembe vételével számítja. A kiváló
hőszigetelésű épület az átlagos hőmérsékleti korrekciós tényezők miatt túl
alacsony értéket kapnak, ami padlásfödém esetén pl. nem 1,0, hanem 0,8. Az
ETR a szivárgások és az ablaknyitás következtében bekövetkező légcserét túl
nagy értékkel számítja be. A PHPP és a DIN EN 832 „Épületek hőtechnikai
viselkedése; a fűtési energiaigény számítása; lakóépület" (2003. évi kiadás) a
légtömörség esetén a mért értéket veszi alapul. A PHPP éghajlati értékei az
adott területre vonatkoznak, és nem a közép-európai éghajlati értékeket ve-
szik alapul. Ezek és néhány további pont vezet a számítások közötti olyan
eltérésekhez, amelyek a rendkívül energiahatékony épületek, mint pl. a pasz-
szívház esetében relevánsak.
Az ETR és a PHPP összehasonlításából származó fontos jellemzők
Az ETR és a PHPP közötti, a fontos jellemzőkre vonatkozó eltérését az 1.2.

táblázat összehasonlító jelleggel részletezi.
A passzívház az eltérő számítási módszerek, és az abból eredő eltérő eredmé-
nyek miatt alig számítható ki a jogilag elismert eljárással, mivel a számítást az
átlagok, valamint az azokhoz kapcsolódó, a nyereségekre vonatkozó, gyakran
túl kedvező feltételezések, és a passzívház szellőzésből eredő hőveszteségének
túl magas feltételezett értéke miatta módszer csődöt mond. Még ha a PHPP nem
államilag szabványosított eljárás, akkor is lehetővé teszi a pontos, a passzív-
házhoz illeszkedő számítást. Míg az ETR 2007 a hővédelmi tanúsítvány tovább-
fejlesztésén alapszik, addig a PHPP tapasztalati és mérési eredményei kiemelke-
dően magas energiahatékonyságú épületekből vannak levezetve. Ezért a
jelenlegi álláspont szerint a passzívházat a PHPP szerint kell számítani.
1.3 Épületfizika
Ahhoz, hogy a passzívház működését megérthessük, néhány épületfizikai

paramétert meg kell vizsgálnunk. A kWh/(m2 • év) energetikai jellemző az
építőiparban a fajlagos energiafogyasztás mértékegysége. Az egy év alatt el-
fogyasztott összenergiát ezzel az értékkel jellemezzük. Ahhoz, hogy a külön-
féle lakásokat és épületeket egymással össze tudjuk hasonlítani, a fogyasztást
a lakótér 1 m2-ére vonatkoztatjuk. A paramétert azonban az egyes részterü-
letek között felosztjuk, pl. a használati melegvíz előállításához szükséges
energia, a fűtés, a műszaki berendezések és a háztartás üzemeltetéséhez
szükséges áram.
1.3 Épületfizika 37
1.2. táblázat: Az ETR és a PHPP összehasonlítása (forrás: Grobe, 2002)
ETR 2007 PHPP
Hőátbocsátás révén fellépő A nagyobb hőszigetelési szint bevezetése A 84 kKh/a fajlagos fűtési
hőveszteség után a fajlagos fűtési óraszám óraszáma 8 K (belső hőmérséklet 20
A fajlagos fűtési óraszám 69,6 kKh/év, a fűtési határhőmérséklet 12 °C, külső hőmérséklet 12 °C)
meghatározása a fűtési időszak °C, a belső hőmérséklet 19 °C, míg a belső hőmérsékletkülönbség miatt jóval
belső és a külső hőmérséklet- hőmérséklet az éjszakai hőmérséklet nagyobb számot eredményez. A
különbsége alapján csökkentésénél 66 kKh/év, azaz ebben az fajlagos fűtési óraszám kiszámításá-
esetben kb. ~ 0,95-szörös tényezővel hoz az építmény saját helyszínének
számolhatunk. speciális klimatikus adatait használjuk
A fajlagos fűtési óraszám kiszámításához egy fel.
átlagos német helyszín standard klimatikus
értékeit vesszük alapul.
Szellőzés következtében A hővisszanyerő berendezéssel működő szel- A passzívházaknál az épület megcél-

fellépő hőveszteség lőztető berendezések esetében a tömítetlen- zott tömítettsége miatt természetes
cégre vonatkozó polgári jogi eljárásnál plusz 0, körülmények között alig létezik
2/h légcsereszámot követelnek meg. A belső mérhető légcsere. A pontos bizonyíté-
és külső napernergia-nyereséget a DIN V kot méréssel (Blower-Door teszt) lehet
4108-6:2000-11 túl optimistán, míg a megszerezni. A nagy hatásfokú
tömítetlenségek és az ablaknyitás okozta hővisszanyerő berendezéssel épült
szellőzésből eredő hőveszteséget inkább túl passzívházaknál az ablakon keresztül
magas értékben határozza meg. történő szellőztetés sem játszik
releváns szerepet.
belső hőnyereség A hatékony háztartási eszközök arányát A reális átlagérték a mérések alapján
átlagosan 5 kW/m²-re becsüljük. ~ 2,1 kW/m2 ± 0,3. Az összes
hőforrás részletes feltárása
pontosabb mérési eredményt nyújt.
napenergiából eredő Az ETR az 1995-ös HVR-tel szemben további Az ablakok tokaránya rendszerint
hőnyereség égtájakat (dél-kelet, észak-kelet, észak- magasabb, mint amekkorát a polgári
nyugat és dél-nyugat), valamint különböző jogi eljárás feltételez. A csökkentő
dőlésszögeket (30/45/60/90°) vesz figyelem- tényezők, mint például az átlagos
be. A csökkentő tényezőt az árnyékolás, a globális sugárzás, és az üvegezett
szennyeződés, a sugárzás nem merőleges felület jelentős eltéréseket eredmé-
beesési szöge, valamint az üvegezettség nyez. A PHPP célirányosan rákérdez a
aránya határozza meg. tok méreteire, és nem határoz meg
A korlátozás mértéke azonban nem olyan úgynevezett tokcsoportokat.
erős, ezért a napenergiából eredő nyereség
jóval magasabb.
Vonatkoztatott felületek A passzívház esetén a határérték a lakótér 1 A PHPP esetében a 2003-as, német
m2-ére vonatkozik, Az ETR általános Lakóterületről szóló rendelet (
átszámítási tényezője ezzel szemben azt Wohnfláchenverordnung = WoFIV)
mutatja, hogy a hasznos alapterület a nettó szolgál a lakóépületek épületburokhoz
épülettömeg alatt található alapterületre ( viszonyított energia vonatkoztatási
bruttó épülettérfogat 0,8) vonatkozik. A alapterületének alapjául. Az erkélyeket
bruttó épülettérfogat 0,32 tényezővel és a teraszokat ezért nem vesszük
megszorozva határozza meg a hasznos figyelembe. A tárolókat és a pincét
alapterületet. arányosan 60%-kal számítjuk.
1.3.1 Fontos jellemzők és adatok
Az energia vonatkoztatási alapterület az a terület, amelyre az energiamérleg-

számítás vonatkozik. Az ETR alapján a térfogatból vezetjük le, és kisebb
épületek esetében jóval nagyobb a tényleges lakó-, illetve hasznos alapterü-
letnél. A PHPP esetében az energia vonatkoztatási alapterület nem a térfogat-
1.12. ábra: Különféle építési standardok éves primerenergia-igénye
ból, hanem a 60%-os értéken beszámított pincével, illetve tárolókkal együtt

vett lakóterületből vezethető le. A fajlagos energiaszükséglet vonatkoztatási
alapja a PHPP esetében 2003.12.31. óta a lakásnak a német WoFIV, „A lakás
alapterületének számításáról szóló rendelet" alapján számított alapterülete.
Nem lakáscélú épületeknél a hasznos alapterületet a DIN 277-2 „Magasépíté-
sű épületek alapterülete és térfogata - 2. rész: A nettó hasznos alapterület
felosztása; hasznos alapterületek, műszaki működési felületek és közlekedő
felületek" (2005. kiadás) alapján kell számítani. A számításba csak azokat a
területeket vesszük be, amelyek a termikus épületburkon belül helyezkedek
el, így pl. az erkélyeket, teraszokat stb. nem.
Primer energiának nevezünk minden nem megújuló energiahordozót, pl. a
kőolajat, a gázt és a szenet, míg a háztartási áramot is primer energia égeté-
sével állítják elő. Ahhoz, hogy a passzívháznál keletkező rásegítő energia
szükségletet ki tudjuk számítani, nem szabad a belső hőforrások számát meg-
növelni, pl. nagymennyiségű izzóval, mivel a primer energiafogyasztást a
primer energia jellemző 120 kWh/(m2 • év) értékben korlátozza. Ebbe az ér-
tékbe az éves teljes energiafogyasztást, azaz a fűtésenergiát, a használati me-
legvíz előállításához szükséges energiát és a ház éves áramfogyasztását is
beleszámítjuk (lásd az 1.12. ábrát).
Az éves fűtési hőszükséglet az épületbe az átlagos külső klíma és normál
légcsere mellett a normál belső hőmérsékletének megtartásához bejuttatott
energia mennyiségét jelöli. A hőátbocsátásból és a szellőzésből eredő hővesz
teség, valamint a napenergia és a belső hőnyereség összege. Az éves fűtési
hőszükséglet tehát az egy normál átlaghőmérsékletű évben a normál használat
mellett keletkezett fűtési energiaszükséglet, amelyet az épületbe a fűtő-
berendezés segítségével kell bejuttatni. Ez egy 150 m2 fűtött alapterületű ház
esetén Q. = 150 m2 • 15 kWh/(m2 • év) = 2.250 kWh/év. Ez éves szinten kb.
225 liter kőolajnak felel meg.
Az 1.13. ábra szemlélteti az épület energiaáramait és az éves fűtési hőszükség-
let számítását. A fűtési energia magyarázatába bele tartozik az is, hogy az
épület hővesztesége különféle módozatokon keresztül lép fel. Egyrészt a hő a
szerkezeti elemeken, pl. a padlón, falszerkezeten, tetőszerkezeten és az abla-
kokon kívül kifelé hatol, ez az ún. hőátbocsátási veszteség. Ezt a veszteséget
azonban a szerkezeti elem hőszigetelési tulajdonságai, tehát a felhasznált
alapanyagok fajtája és vastagsága stb. segítségével szabályozni és számítani
1.13. ábra: Épületek energiaáramlása
tudjuk. Hőveszteség keletkezhet azonban a szellőzéssel is, pl. télen az ablakot

kinyitva jelentős mennyiségű hő távozik. A kellemes szobahőmérséklethez a
hőátbocsátás és a szellőzés útján elvesztett hőenergia mennyiséget a beltér
fűtésével kell kiegyenlíteni.
Mivel azonban hőnyereség, illetve bizonyos energiaforrások is adottak, mint
pl. a napsugárzás és a belső hőforrások, úgymint a bent tartózkodó személyek
és az áram, ezért a tényleges maradék hő szükségletet az energiamérleg készí-
téssel lehet kiszámítani. Az eljárással először a hőátbocsátásból és a szellőzés-
ből eredő értékeket számítjuk ki. Ezután a napsugárzásból és a belső hőfor-
rásokból származó, várható energianyereséget kivonjuk a fenti értékből. A m2
-re vetített éves fűtési hőszükséglet az így kapott különbségen alapszik. Mint
azt már korábban is említettük, ez az érték a passzívháznál legfeljebb 15
kWh/(m2 • év), ami m2-enként kb. 1,5 liter fűtőolajnak felel meg. Ezalapján az
érték alapján lehet lemondani a hagyományos és drága fűtőberendezésről, és
gazdaságosabb a szükséges maradék hőenergiát más úton előállítani.
A fűtési hőszükséglet számításának alapján a németországi belső és külső
átlaghőmérséklet, valamint az átlagos napsugárzás képezi. Mivel időközben már
európaszerte, más klíma alatt is építenek passzívházat, ezért a nemzetközi
egyszerűsítés miatt az éves 15 kWh/(m2 • év) fűtési hőszükséglet háttérbe
szorul. A tényleges, m2-re vetített fűtési hőszükséglet figyelembe veszi többek
között a regionális eltéréseket is, ezért nagyobb prioritást élvez.
A maximális fűtési hőszükséglet azt a hőteljesítményt jelöli, amit az év leg-
hidegebb napján az épület fűtéséhez a használati melegvíz előállításának ki-
vételével felhasznál. Ezen érték alapján méretezzük a fűtést. Egy 150 m2 fűtött
alapterülettel rendelkező ház esetében ez tehát: 150 m2 • 10 W/m2 = 1.500 W =
1,5 kW fűtési hőszükségletet jelent. A megadott érték a hideg téli napokon
mérhető napsugárzást, valamint a belső hőforrások, pl. a lakók és az áram által
termelt hőt is figyelembe veszi. A passzívház esetében a fűtési hőszükséglet
határértéke 10 W/m2.
A hővezető képesség azt mutatja, hogy az adott építőanyag 1 m2-én 1 m-es
vastagságnál mennyi hőenergia áramlik keresztül, ha az anyag két felülete
közötti hőmérséklet különbsége 1 K. Mértékegysége a W/m • K. Minél maga-
1.14. ábra: A hővezetőképesség ábrázolása 1.15. ábra: Az U-érték ábrázolása
sabb az 1R-érték, annál jobban vezeti az adott alapanyag a hőt (lásd az 1.14.
ábrát).
A hővédelemben a hőátbocsátási tényező a legfontosabb épületfizikai jellem-
ző, amit korábban K- értékként ismertünk. Ez azt jelöli, hogy az adott szerke-
zet, pl. fal, ablak, tető stb. 1 m2-én 1 °K hőmérsékletkülönbségnél mekkora
hőenergia hatol át, ezért a mértékegysége W/(m2 • K). Az U-értéknél minden
releváns befolyásoló tényezőt figyelembe veszünk, azonban mégis teljes egé-
szében számított jellemző. A többféle anyagból gyártott építőanyagok, illetve
szerkezeti elemek nőtechnikai tulajdonságát az U-érték tükrözi. A hőátbo-
csátásból eredő hőveszteség szintén számítható (lásd az 1.15. ábrát).
Az U- érték az épületszerkezeten áthatoló hőátbocsátás mértékegysége, amely a
nem fényáteresztő, azaz átlátszatlan szerlezet 1 m2-én a belső és a külső felület
közötti 1 Kelvin értékű hőmérsékletkülönbség mellett keletkező kőáramot
határozza meg Wattban. Minél alacsonyabb az U-érték, annál jobb a
hőszigetelés hatásfoka. A 0,15 W/(m2 • K)-nál alacsonyabb U-értékhez fal, tető
és födém esetén kb. 30 cm hőszigetelés szükséges. A tetőket ettől általában
vastagabban hőszigeteljük, a pincefödémet és a talajjal érintkező szerkezeteket
pedig valamivel vékonyabban.
Az Uw-érték (w = windows) az egész ablakszerkezet hőátbocsátását jelöli. Ezt
az üvegek Ug-Werte (g = glass) értéke, a keretek Uf-Werte (f = frame), vala-
mint az üveg szélénél és az ablak illeszkedésénél keletkező kőhíd alapján
számítjuk. A 0,8 W/(m2 • K)-nál alacsonyabb Uw-értékhez háromszoros üve-
gezésre és hőszigetelt keretre (lásd az 1.16. ábrát) van szükség.
.A sugárzásátbocsátási tényező az üveg azon jellemzője, amely meghatároz-
za, hogy az üveglap a beeső napsugárzás hány százalékát ereszti át. Minél
magasabb a g-érték, annál több napenergiából eredő hőnyereség keletkezik az
ablakon keresztül. Általános érvényű: minél jobb az U-érték, annál alacso-
nyabb a g-érték.
A szellőzési hőszükséglet az a hőszükséglet, amely a friss levegő felfűtéséhez
szükséges. Ahhoz, hogy a nedvesség okozta károkat elkerüljük, és biztosítsuk,
hogy a passzívház szellőzése hővisszanyeréssel, és ne a hézagokon keresztül
történjen, a passzívháznak nagyfokú légtömörséggel kell rendelkeznie. Az ETR
és a DIN 4108-7 „Az épületek hővédelme és energiamegtakarítása — 7. rész:
Épületek légtömörsége, követelmények, tervezési és kivitelezési ajánlások,
illetve példák" (2001. évi kiadás) az új építésű, szellőző berendezéssel
1.16. ábra: Ablakok hőátbocsátási tényezője (

forrás: www.passivhaustagung.de)
felszerelt épületek épületburkának légtömörségét 50 Pa nyomáskülönbség

mellett óránként 1,5-szeres légcserére korlátozza (n50-érték). Psszívháznál a
hézagokon keresztül mért légcsere nem lehet magasabb óránként 0,6-nél (lég-
tömörség n50 0,6 h 1).
A passzívházba beépített szellőző hővisszanyerő berendezésnek nagyfokú
energiahatákonységgal (hatásfok n 75 %) és alacsony áramfogyasztással 0,4
Wh/m3) kell rendelkeznie. Az alkalmazott hőszivattyúnak speciális
követelményeknek kell megfelelnie, amelyeket a 3.5.2. fejezet ismertet.
A passzívház közműellátása az 1.17. ábrának megfelelően gyakran egy talaj-
hőkollektorra csatlakozó hőszivattyúval felszerelt (használt levegő)hővissza-
nyerő berendezést tartalmaz, amely az elszívott levegőből elvont hővel, egy
légfűtő berendezésen keresztül fűti a beáramló friss levegőt. Ezzel egyidejűleg
történik a használati melegvíz tároló fűtése is.
Az 1.18. ábra az ellenáramú hővisszanyerő berendezésen belül uralkodó hő-
mérsékletviszonyok hőkamerás felvételét ábrázolja. A berendezés a jelentősen
felmelegített elszívott levegő hőelvonásával fűti a belépő külső levegőt, és
továbbítja a lakók számára a kellemesen temperált friss levegőt a lakótérbe. Az
elszívott levegő csak azután hagyja el az épületet, miután a készülék az összes
hőt kivonta belőle. Ezzel az eljárással n 75 %-os hővisszanyerési hatásfok
érhető el. A hatásfok szempontjából előnyös, ha a friss levegőt télen egy fenék-
vagy légcsatornás geotermikus hőszivattyúval melegítik elő (lásd az 1.19. ábrát)
. Nyáron ezzel szemben a felmelegedett friss levegőt a talajon keresztül lehet
lehűteni (lásd az 1.20. ábrát).
Az átlátszó szerkezeti elemeken, pl. ablakokon keresztül beeső, közvetlen
napsugárzás az épületben szoláris hőnyereséget eredményez. A hőnyereség
mértékét az ablakok mérete és tájolása, valamint az üveg sugárzásátbocsátási
tényezője, illetve az árnyékolás és az üvegtáblák szennyeződésének befolyása
határozza meg. Azonban az opak, azaz átlátszatlan szerkezetek is felülettől és
színtől függően energiát bocsátanak keresztül.
1.17. ábra: A passzívház alap közmű- 1.18. ábra: Hővisszanyerő berendezés

ellátása (forrás: Niedrig-Energie-Institut, termografikus felvétele (forrás: Passivhaus
Detmold) Institut, Darmstadt)
Belső hőnyereség Q1 az elektromos készülékek által termelt hőből, egyéb hő-

forrásból, pl. gáztűzhelyből, valamint a térben tartózkodó személyektől szár-
mazik. Belső hőnyereséget eredményez továbbá a fürdés és a zuhanyzás, va-
lamint a világítás által termelt hő.
1.3.2 A passzívház feltételei
A passzívház fontos épületfizikai kritériumai közé tartoznak a következő jel-

lemzők:
• éves primer energiaszükséglet QP ≤ 120 kWh/(m2 • év), ebből az áram elő-
állításához ≤ 55 kWh/(m2 • év)
• éves fűtési hőszükséglet QH ≤ 15 kWh/(m2 • év)
• maximális fűtési hőszükséglet PHZ < 10 W/m2
• a fal-, tető- és padlószerkezetek hőátbocsátási tényezője U < 0,15 W/(m2 • K)
• háromszoros üvegezésű, nemesgáz-töltetű hővédő ablak hőszigetelt kerettel
UW < 0,8 W/(m2 • K)
• légtömörség n50 ≤ 0,6 h-1 (max. óránként 0,6-szeres, ellenőrizetlen forrás-
ból származó légcsere 50 Pascal nyomáskülönbségnél)
• hővisszanyerő berendezéssel szerelt szellőző berendezés n ≥ 75 %
1.4 A tervezés 43
1.19. ábra: A frisslevegő téli előfűtése talaj-hőcserélővel
1.20. ábra: A frisslevegő nyári előhűtése talaj-hőcserélővel
1.4 A tervezés
Ebben a fejezetben a tervezésre vonatkozó előzetes elgondolást, azaz az építési

területtel és a tervezési alapokkal szemben támasztott követelményeket, mint pl.
az alaprajzi elrendezésről és az épület kialakítását tárgyaljuk.
1.4.1 Az építési területtel szemben támasztott követelmények
A passzívháznak az adott telken való tájolása előtt tisztáznikell, hogy a nap-

energia intenzív használata garantálható-e. Biztosítani kell, hogy a beeső
napsugárzás az épületet el is érje. A magas fák, vagy a szomszédos épületek által
vetett nagyobb árnyék hátrányosan hat a napenergiából nyert hőre. A passzívház
szabványt könnyű teljesíteni, ha az épület déli tájolású, és csak kismértékben
árnyékolt.
1.21. ábra: A passzívház optimális tájolásának vázlata (forrás: Graf, 2003)
Az 1.21. ábrán látható passzívháznál dél-kelettől dél-nyugatig nincs árnyéko-

lás, a keleti és a nyugati irányba telepített növényzet pedig az alacsonyan lévő
kelő és fekvő napot takarja.
1.4.2 A tervezés alapjai
A passzívház alacsony vagy magas energiafogyasztásának alapját már az épü-

let alaprajza és alakja meghatározza. Az 1.1.1. fejezetben már tárgyaltuk, hogy
a beépített térfogathoz V képest nagy A burkoló felülettel rendelkező épület
energiafogyasztása magasabb, mint az azonos térfogattal, de kisebb burkoló
felülettel rendelkező épületeké. Ezért a kedvező energiafogyasztás érdekében
célszerű az A/V-arányt lehetőleg alacsony értéken tartani. Az optimális eset a
gömb lenne. A kocka kompakt és energetikailag kedvező formája révén éri el a
passzívház szempontjából legkedvezőbb A/V-arányt. Ha ezt az épületkockát
ki- vagy beugrásokkal, erkélyekkel oldják fel, további külső, hőleadó felület
keletkezik. És ehhez társulnak a nagyobb beruházási költségek is. A
legnagyobb kihívást a szabadon álló családi házak képezik, mivel a sor- vagy
ikerházakkal ellentében nem rendelkeznek egymással határos, hőveszteség-
mentes, így termikusan semleges fallal.
Ahhoz, hogy a téli benapozást a lehető legbeljebb engedjük az épületbe, a
déli oldalon a nagyméretű ablakfelületnek kell uralnia. Az energianyereség
emellett az ablak bélésfalának ferde kialakításával tovább javítható. Az észa-
1.4 A tervezés 45
1.22. ábra: Az épület

funkcionális kiosztása a
nap állása alapján
1.23. ábra: 1. rendszervázlat a passzívház energetikailag 1.24. ábra: 2. rendszervázlat a passzívház energetikailag
Kedvező tájolásához kedvező tájolásához
ki oldalon csak a helyiségek megvilágításához szükséges ablakokat célszerű

elhelyezni (lásd az 1.22. ábrát).
Az alaprajzi elrendezés tervezése során a lakóhelyiségeket délre, míg a ki-
szolgáló, illetve tároló helyiségeket északra érdemes tájolni a dél-észak, illetve
a tartózkodó helyiségek felől és a kiszolgáló helyiségek felé mutató hőmér-
sékleti esés eléréséhez.
Az 1.23. ábrán felvázolt háromszögű épületalaprajz nyújtja az energetikai
peremfeltételek konzekvensen optimalizált alkalmazását. Használatával a nap
folyamán keletkező teljes napenergia hasznosítható.
Az 1.24. ábrán látható, az épület szempontjából kedvezőbb téglalap-, illetve
kockaalakú forma a lakóterek azonos tájolása mellett közelít az energetikai
peremfeltételek optimális kihasználásához. A melléképületeket, mint például
a garázst, a kerékpár-tárolót, vagy a kerti szerszámtárolót az északi oldalon

célszerű elhelyezni. Ezek a fűtetlen pufferterek energetikailag nagyon kedvező
hatással bírnak. Arra azonban figyelni kell, hogy a fűtött terek ne szellőzzenek
a fűtetlen terek felé. Ez ugyanis elkerülhetetlen módon párakiváláshoz, ezáltal
pedig nedvesség okozta kárhoz vezet. A hideg helyiségek elrendezését csak
külső megközelítéssel, a fűtött és hőszigetelt épületburkon kívülre szabad
tervezni. A fűtetlen pufferzónákon belül kivételt képez a télikert, amelyet
javasolt dél felé tájolni.
1.4.3 Az épületfizikai tervezés
Az épületfizikai tervezés során az energianyereséget, az energiaveszteséget,

valamint az energiaforrásokat úgy kell irányítani, hogy a lehető legkedvezőbb
eredményt érhessük el.
A következő veszteségeket kell figyelembe venni és csökkenteni:
• a külső szerkezeti elemeken, mint pl. ablaknál, fal, tető, pincefödém, stb.
keletkező hőátbocsátásból eredő hőveszteséget a hővédelem javításával
• a légáteresztő réseknél fellépő veszteséget a felületfedő külső vakolattal
• hőhidak optimalizálásával, pl. az erkélylemezek által okozott hőátbocsá-
tásból eredő hőveszteséget hőtechnikai leválasztással
• a szellőzésből eredő veszteséget a célirányos és a berendezéssel történő
szellőztetéssel, hővisszanyerő berendezéssel vagy anélkül
A következő nyereségeket kell optimalizálni:
• a napenergia-nyereséget, amelyet az ablakfelületek méretével és tájolásával
lehet pozitívan befolyásolni
• a belső hőnyereséget, amelyet pl. a háztartási készülékek és a lakók termel-
nek
• a tárolt hőt, amelyet pl. a tömör, hőtárolóként szolgáló szerkezetek tárolnak,
költséghatékonyan lehet hasznosítani
A legnagyobb megengedett éves fűtési nőszükséglet után az egyes energia-
veszteség- és nyereségforrásokat kell kiszámítani (lásd az 1.25. ábrát). Ezek az
új építésű épületnél játszanak szerepet.
1.4 A tervezés 47
1.25. ábra: Az épület hőnyereség- és veszteség számítása
Az épületfizikai tervezés befolyásolható tényezői
Hőátbocsátásból eredő hőveszteség
A HT fajlagos hőátbocsátási veszteséget (fűtött, a külső légtérrel határos zó-

nákban) a W/K érték számítása a következőképpen történik:
HT = Fxi • Ui • Ai + A• UWB (W/K)
ahol
Fxi a szerkezet hőmérsékleti korrekciós

tényezője
Ui a szerkezet hőátbocsátási tényezője W/(m
2
• K)
Ai a szerkezet hőáteresztő burkolófelülete (m2)
A hőáteresztő burkolófelület (m2)
UWB 0,05 W/(m2 • K) hőhíd tényező
1 A hőáteresztő burkolófelület számítása A (m2):
A az épületet, illetve a számítandó helyiséget körülvevő valamennyi rész-
felület összege, pl. a falak aránya (AAw), az ablakok aránya (Aw)
Példa: A = A AW Aw
1 A hozzá tartozó U-értékek számítása (W/m • K)
2
Példa: (UAW • AAW) + (Uw • Aw) + ...

a hőmérsékleti korrekciós tényezővel kell felszorozni
Példa: 1,00 . (UAW • AAW) + (Uw • Aw) + 0,8. (UD • AD) +
Ezután az értéket a hőátadó burkoló felületre vonatkoztatjuk.
HT = HT/A
Szellőzésből eredő hőveszteség

A Hv fajlagos szellőzésből eredő hőveszteséget (W/K) a következőképpen
számítjuk ki:
Hv = 0,190 W/(k • m3) • Ve (W/K) tömítettségi vizsgálat nélkül H
3
v = 0,163 W/(k • m ) • Ve (W/K) tömítettségi vizsgálattal
Van
Ve a fűtött épülettérfogat (m3)
1.26. ábra: Nőátbocsátásból eredő 1.27. ábra: Szellőzésből eredő

hőveszteség (forrás: ww.biw.fhd.edu) hőveszteség (forrás: ww.biw.fhd.edu)
A mechanikus üzemű szellőztető berendezéssel és a nélküle üzemeltetett épület

Hv szellőzésből eredő hőveszteségét megkülönböztetjük.
A mechanikus üzemű szellőztető berendezés nélküli épület szellőzésből eredő
hőveszteségét Hv (kWh/év) a következőképpen számítjuk ki:
Hv = n • V • 0,34 Wh/(m3 k)
ahol
n = átlagos légcsereszám
A számított légtérfogat V (m3):
V = 0,8 • Ve vagy V= 0,76 • Ve (családi és ikerháznál, 3 szintig)
Van
V fűtött nettó térfogat
Ve a külméretek alapján számított bruttó épülettérfogat 0,8
fix érték
A mechanikus üzemű szellőztető berendezés nélküli épület szellőzésből eredő
hőveszteségét Hv (kWh/a) a következőképpen számítjuk ki:
V = Vf +Vx
Van
V f átlagos légtérfogat-áram (szellőző rendszer)
Vx hozadékos légtérfogat-áram (szél, felhajtóerő)
A mechanikus üzemű szellőztető berendezés szellőzésből eredő hőveszteségét
a következők szerint eltérően lehet számítani:
• szellőztető berendezés mechanikus hővisszanyeréssel
• mechanikus üzemű szellőztető berendezés elektromos meghajtású hő-
szivattyúval
1.4 A tervezés 49
1.28. ábra: Belső hőnyereség ( 1.29. ábra: Szoláris hőnyereség

forrás: www.biw.fhd.edu) (forrás: www.biw.fhd.edu)
Belső hőnyereség
A belső hőnyereséget Qi (kWh/év) a következőképpen számítjuk ki:
Qi = 22 kWh/m2 • év AN (kWh/év)
Hasznos belső hőnyereség Qi:

A belső hőnyereség az épületeknél figyelembe vehető, azonban legfeljebb
Q = 8,0 • V (kWh/év) értékig.
Legfeljebb 2,60 m belmagasságnál a hasznos, az épület AN hasznos alapterü-
letére vonatkoztatott, belső hőnyereség a következőképpen számítható:
Qi = 25 • AN (kWh/év)
A kizárólag iroda- vagy közintézményi céllal tervezett épületek és épületré-
szek esetében a hasznos belső hőnyereség alapját más érték képezi.
Napenergiából eredő hőnyereség
Az átlátszó szerkezetek sugárzásátbocsátása révén nyert Qs (kWh/év) nap-

energiából eredő hőnyereségének számítása során a külső ablakokat, francia-
ablakokat és bejárati ajtókat vesszük figyelembe. Ennek során a szerkezet
üvegfelülete arányának a teljes falfelület legalább 60%-át ki kell tennie. A fal-
felület több mint 2/3-ánál nagyobb ablakfelület legfeljebb ekkora mértékben
vehető figyelembe.
A napenergiából eredő hőnyereség Qs (kWh/év) számítása a következő:
Qs = (ls)j,HP • 0,567 •gi, • Ai (kWh/év)
Van
l s,HP beeső napfény a fűtési időszakban, tájolástól függően
g összesített sugárzásátbocsátó képesség (-)
gi a függőlegesen beeső sugárzás összesített átbocsátó képessége
A ablakfelület (m2)
j a tájolás indexszáma
i az összesített sugárzásátbocsátó képességének indexszáma
A tájolás függvényében a sugárzásmennyiségnél ls fűtési időszakonként a kö-

vetkező értékeket kell alkalmazni:
ls,HP = 270 kWh/m2 • év dél-délnyugati tájolásnál
ls,HP = 100 kWh/m2 • év észak-északkeleti tájolásnál
ls,HP = 155 kWh/m2 • év a többi tájolásnál
ls,HP = 255 kWh/m2 • év 30°-nál kisebb hajlásszögű tetőablaknál
A „tájolásnál" az ablak és az adott égtáj 45°-nál kisebb szöget bezáró elhelye-
zése értendő. Határesetben (ÉK, ÉNy, DK, DNy) az ls helyére a mindenkori
alacsonyabb értéket kell behelyettesíteni.. A 30° hajlásszögű tetőablakokat a
függőleges felületű ablakokkal azonos módon kell értelmezni.
Ha az ablak felülete árnyékolt, akkor az lsrtéknél az északi tájolásra vonatkozó
adatot kell alkalmazni.
További figyelembe veendő tényezők:
• az Fc csökkentő tényező számítása az árnyékolásra vonatkozóan
• az átlátszó szerkezetek g összesített sugárzásátbocsátó képessége
• a különféle felületek a sugárzáselnyelő képessége
• az esetlegesen beépített napkollektor-felületek
A télikertek és az átlátszó hőszigetelés esetében különleges számítást kell vé-
gezni.
Az épületfizikai tervezés fent nevezett 4 befolyásoló tényezője mellett további
szempontokat kell figyelembe venni:
• topográfiai elhelyezkedés
• éghajlati befolyás, mint például napsugárzás, eső, szél és hőmérséklet
• meglévő, illetve tervezett növényzet, pl. védő fatelepítés, bokor, kúszó-
növényzet
• alaprajzi kialakítás, pl. északi tájolású kiszolgáló helyiségek, pufferzónák
• az épület alakja és mérete
• az ablakok tájolása és méretezése
• a passzív napenergia használat
• az aktív napenergia használat
• a fűtés és a szellőzés jellege és kiválasztása
• a hővisszanyerés jellege
• a hőtárolás formái
• a hőhidak kiküszöbölése
• a nedvesség és a csapóeső elleni védelem
• az ideiglenes hővédelem
• az épület légtömörsége
1.4 A tervezés 51
Az építési területtel szemben támasztott követelmények

Az épület kedvező tájolását
• az égtájak,
• a topográfiai, éghajlati körülmények,
• a várható árnyékolás és
• a meglévő, illetve tervezett növényzet
figyelembe vételével kell megválasztani. A napenergia optimális hasznosí-
tását a déli tájolással és az épület kismértékű árnyékolásával lehet elérni.
A tervezés alapjai
• Tömegalakítás: kompakt épülettömeg ki- és beugrások nélkül (optimá-

lis: a kocka) = a jó A/V-arány miatt energetikailag kedvező tömeg
Homlokzattervezés:
• nagyméretűre tervezett, javarészt üvegezett déli homlokzat
• kis felületű, üvegfelülettel alig rendelkező északi oldal
Alaprajz-tervezés:
• lakóterek délre tájolva
• kiszolgáló- és tároló helyiségek északra tájolva
= dél- (lakótér) észak (kiszolgáló helyiségek) irányú hőmérsékletcsökkenés
Az épületfizikai tervezés
Hőveszteségek csökkentése:
• hőátbocsátási veszteség
• szellőzésből eredő hőveszteség
Hőnyereség optimalizálása:
• belső hőnyereség
• napenergia-nyereség
= a fűtési hőszükséglet csökkentése
53
2 Épületburok
Az épület külső burka bír a passzívház követelményeinek történő megfelelés

szempontjából a legnagyobb jelentőséggel. Magában foglalja a fal-, az alap-
és a tetőszerkezetet, amelynek az A/V-arányra vonatkoztatva szigorú követel-
ménynek kell a hőszigetelés, a hőhidak, valamint a lég- és párazárás terén
megfelelni.
Elsősorban az épület termikus burkát vizsgáljuk, mivel ez veszi körbe a fűtött
helyiségeket, amelyek hőmérsékletének télen is 15 °C fölött kell lenniük. Már a
tervezéskor is érdemes a lehető legnagyobb lakótér mellett a lehető legkisebb
befoglaló felületre törekedni. Ha fűtött helyiség fűtetlennel szomszédos, akkor
az elválasztásukhoz használt opak szerkezeti elemek (külső fal, tető és alap
szerkezeti elemei) U- értéke legalább ≤ 0,15 W/(m2 • K) legyen, vagy még jobb,
ha 10 W/(m2 • K) alatti érték, ami 25-40 cm vastag hőszigetelést eredményez.
Az alaptest jelenti a határt a hideg és a meleg között. Ezért fűtött pince esetén a
pince padlóját, fűtetlen pince, illetve alápincézetlen épület esetén a földszinti
padlót vesszük figyelembe.
2.1 Külső falak
A leírt követelményeket a tömör építőanyagok önmagukban nem teljesítik.

Ezért a passzívháznál többrétegű falszerkezetet alkalmaznak. A teherhordó
szerepet a tömör falszerkezet veszi át, általában téglafal, vagy könnyűszerke-
zetes kivitelnél a fából vagy fémből készült vázszerkezet. A hőszigetelés be-
építése nyújtja a szükséges hővédelmet, ahol a különféle hőszigetelő anyag
vastagságok az egyes hőszigetelő anyagok hővezető képesség-besorolásától
függenek. Ha a hőszigetelő anyag hővezető-képesség besorolása alacsony,
akkor azonos vastagság mellett magasabb fokú hővédelem érhető el (lásd a 2.
1. ábrát). A piacon újonnan megjelent vákuumos hőszigetelés (VIP) hővezető
képessége kb. 0,004 W/(m • K), ami a hagyományos hőszigetelő anyagokénál
jóval kisebb anyagvastagságot tesz lehetővé.
2.1. ábra: Az opak szerkezeti elemeknél szükséges hőszigetelő anyagvastagság a hőszigetelő anyag
hővezető-képesség besorolásától függ
54
2 Épületburok
2.2. ábra: Monolit, ragasztott hőszigetelésű falazat vázlatos felépítése sematikus

termografikus képpel
Az időjárás elleni védelem érdekében a falak, illetve a hőszigetelés külső ol-

dalára egy további réteget, pl. vakolatot, függesztett homlokzatot vagy fa
burkolatot kell felszerelni. A talajhoz csatlakozó külső falszerkezetet külső
hőszigeteléssel, ún. lábazati hőszigeteléssel kell kiegészíteni. Az ilyen jellegű
alkalmazáshoz a hőszigetelésnek engedéllyel kell rendelkeznie. A falszerke-
zetnek rendelkeznie kell megbízható, talajvíz-nyomás elleni szigeteléssel.
A passzívháznál tömör- és faszerkezetes, előre gyártott elemes, zsaluelemes,
acélszerkezetes és mindenféle kevert építési technológia alkalmazható. A ki-
alakításnak és az anyagválasztásnak számos változata lehetséges. A külső
falak kivitelezése során megkülönböztetjük a tömör- és a könnyűszerkezetes
kivitelt, ahol ez utóbbit egyedileg, a helyszínen, vagy ipari gyártású előre
gyártott elemből is fel lehet építeni.
2.1.1 A tömörszerkezetes építésmód
A különféle falazóelemből (mészhomokkő, tégla, gáz- vagy könnyűbeton)

készült, ún. tömör falszerkezet a legelterjedtebb, és a kiegészítő külső hő-
szigeteléssel ragasztott hőszigetelő rendszert alkot. A statikailag szükséges
15-17,5 cm vastag falazatra, mint belső héjra, kívülről szerelik rá
dübelezéssel, ragasztással vagy vakolással az ún. termohéjazatot, melynek
vastagsága 2540 cm (lásd a 2.2. ábrát).
A ragasztott hőszigetelés több mint 30 éve bevált külső hőszigetelő
rendszer, amely szakszerű kivitel esetén a keletkező kőhidak túlnyomó
többségét le tudja fedni. A felhasználás céljától függően többféle hőszigetelő
anyag is választható.
A vegyes anyagú tömör szerkezetű fal jelentős hőtároló képességének
köszönhetően nagy előnnyel bír. A tömör fal által időben eltolt hőleadással
a napenergia tárolása 24 órás ritmusban történik. A belső térben a
hőérséklet ingadozása így kiegyenlítettebbé válik. A napenergia tárolásának
mélysége azonban csak 12 cm. Igy a korábban használatos 36 cm-es
falvastagság a napenergia rövidtávú tárolására alkalmatlan.
2.1 Külső falak 55
2.3. ábra: Monolit, ragasztott hőszigetelésű fa fal vázlatos felépítése sematikus termografikus
képpel
Kétrétegű, látható falazattal, p1. klinkerhomlokzattal kivitelezett passzívháznál

olyan problémák merülhetnek fel, amik az eddigi gyártási eljárásokkal alig
oldhatók meg. Mivel az előtétfalazat a rögzítő horgonyzás miatt legfeljebb 17
cm-re lehet a belső faltól, még az elhagyott szellőző légrés esetén sem áll
rendelkezésre elegendő hőszigetelési vastagság a passzívházhoz. Ha ez a
probléma az új hőszigetelő anyagok segítségével, pl. a VIP vákuumos hő-
szigeteléssel megoldható, akkor az előtét horgonyzása számos hőhidas prob-
léma forrása, mivel minden egyes horgony áttöri a hőszigetelő réteget. Ezért a
passzívháznál a látható, illetve a kétrétegű téglafalazatot nem javasoljuk és
ezúttal nem is tárgyaljuk többet.
A fatáblás falnál az egész tömörfa fal statikailag tárcsaként működik. A falelem
rétegelt lemezből, vagy rétegelt deszkából is kivitelezhető. Keresztirányban
enyvezett, illetve dübelezett fal is készíthető. A hőszigetelést legtöbbször a külső
oldalra szerelik.
A 2.3. ábrán látható falszerkezet előnye, hogy szerkezeti rendszerként is al-
kalmazható, és a fa, mint megújuló nyersanyag, könnyen hozzáférhető. A fa-
állványzatos könnyűszerkezetes építésmódhoz képest a tömörfa fal jobb hő-
tároló kapacitással bír. Ezzel egyidejűleg a burkolatra szerelt külső
hőszigetelés hőhídmentesen kivitelezhető. Hátrányos a nagyobb fokú fahasz-
nálat, valamint a vastagabb falszerkezet azonos hőszigetelési tulajdonság
mellett. A passzívház tömörfa falazata a monolit téglafal mellett továbbá ki-
sebb hőtároló kapacitással rendelkezik, mint a kőfal, mivel a fa építőanyag
sűrűsége kisebb.
56 2 Épületburok
2.4. ábra: Tömörfa támasztódúcos fal vázlatos felépítése sematikus termografikus képpel
2.5. ábra: Fa szendvicspanel fal vázlatos felépítése sematikus termografikus képpel
2.1.2 A könnyűszerkezetes építésmód
Fa építőanyagot általában könnyűszerkezetes építésmódnál alkalmaznak.

Ennek során a faváz szerkezetet alkalmazzák a leggyakrabban. A szerkezet a
fal két oldalára szerelt fa építőlemezes burkolatból, valamint a köztük el-
helyezett hőszigetelésből áll. A könnyűszerkezetes építésmódnál a szerkezet
teljes vastagságát nem a statikai számítások, hanem a hőszigetelés szükséges
vastagsága határozza meg. A szerkezet többféle változatban is kivitelezhető:
A hagyományos függönyfalas szerkezet mellett a fakeretes építésmód, a bal-
loon framing, a tömörfa és rétegelt-ragasztott fatartós szerkezetek, üreges
testű, háromrétegű lapokból álló elemek, valamint állványos tartóelemek is
megtalálhatók.
A 2.4. ábrán látható szerkezetnél a tömörfa tartópillérek képezik a problémás
pontot, mivel a köztük lévő hőszigeteléshez képest több hőt bocsátanak át. A
pilléreket tehát egyenként hőszigetelni kell, ami nagyobb munka- és anya-
gráfordítást igényel.
2.1 Külső falak 57
A hőhidak csökkentése érdekében a faszerkeztes passzívházaknál a TJI-tar-

tós rendszer terjedt el. Ez egy szabadalmaztatott tartószerkezet, ami egy
felső és egy alsó övből, valamint a közte lévő fa lemezből áll. A tartóban
lévő vékony összekötő elem minimalizálja a hőátbocsátást, és ezáltal a fal
U-értéke a tömörfa profillal szemben 20%-kal javul. Ezzel egyidejűleg a
szerkezet jó statikai szilárdsággal bír és költséghatékony.
A TJI tartószerkezet felépítése a 2.5. ábrán a tartók külső és belső fatáblás
burkolatából, valamint a hőszigetelő anyaggal teljesen kitöltött köztes térből
áll. Ezt a szerkezetet falaknál, födémeknél és tetőknél, valamint a
padlólemez feletti hőszigetelésként alkalmazzák.
Az állványos szerkezet előnye, hogy a teljes falvastagság hőszigetelési céllal
történő hasznosítása jó hőszigetelést eredményez, és a vékonyabb falszerkézet
nagyobb teret engedélyez. Ehhez a szerkezethez különféle hőszigetelő anyag
használható. A homlokzati kialakításnak a szellőztetett réteg nagyobb játék-
teret biztosít fa, vakolat, vagy akár tégla előtétfalazat formájában is. Hátrá-
nyos a kisebb hőtároló tömeg, különösen, ha a belső falak is könnyűszerke-
zetes építésmóddal készülnek.
A külső falszerkezetek különféle építésmóddal is kivitelezhetők, azonban a

többrétegű kialakítás jellemzi őket. Ennek alapelvei a következők:
• A teherhordó szerkezet monolit fal vagy állványos szerkezet.
• Az előírt nővédelmet a rá- vagy közészerelt hőszigetelés biztosítja.
• A hőszigetelő anyag vastagsága a hővezető képesség függvénye.
• Az időjárás elleni védelmet egy további, külső réteg nyújtja (pl. vakolat
vagy faburkolat).
• A falszerkezetet talajvíz-nyomás ellen szigetelni kell.
A külső falak kivitelezése során monolit- és könnyűszerkezetes építésmó-
dot különböztetünk meg.
Monolit szerkezet
Monolit falszerkezet: A különféle falazóelemek külső beépítésű hőszigete

léssel (termohéjazat 25-40 cm vastag) és időjárás elleni védelemmel (
általában vakolat) eredményezik a ragasztott hőszigetelő rendszert.
Előnyök: -
• nagyfokú hőtároló kapacitás
• nincsenek hőhidak
Hátrányok:
• a kő, mint építőanyag, mivel nem megújuló nyersanyag
• vastagabb falszerkezet
58 2 Épületburkolat
Tömörfa falszerkezet / fatáblás falszerkezet: A rétegelt táblás, illetve rétegelt

fatartós elemekből, vagy keresztirányban ragasztott, illetve dübelezett fal-
szerkezet külső beépítésű hőszigeteléssel (termohéjazat 25-40 cm vastag-
sággal), valamint időjárás elleni védelemmel (általában fa héjazat), amely
ragasztott hőszigetelő rendszert képez
Előnyök:
• jó hőtároló kapacitás
• hőhídmentesség
• fa, mint megújuló nyersanyag
Hátrányok:
• vastagabb falszerkezet
• nagy fafogyasztás
Könnyűszerkezetes építésmód
Tömörfa tartós vázszerkezet: A szerkezet a fal két oldalára szerelt fa
építőlemezes burkolatból, valamint a köztük elhelyezett
hőszigetelésből áll. A szerkezet összvastagsága a szükséges hőszigetelő
anyag vastagságából adódik. A szerkezet szellőztetett és időjárás ellen
védett (általában fa burkolat).
Előnye:
• a teljes falvastagság kihasználása hőszigetelés céljára
Hátrányok:
• hőhíd a tömörfa tartónál
• alacsony hőtárolási kapacitás
TJI-tartós vázszerkezet: A két oldalon fa építőlemezzel burkolt tartók köztes
terét hőszigetelő anyaggal töltik ki. A szerkezet összvastagsága a szükséges
hőszigetelő anyag vastagságából adódik. A szerkezet ezen felül szellőztetett
és időjárás elleni réteggel látják el (általában fa burkolat).
Előnyök::
• a teljes falvastagság kihasználása hőszigetelés céljára
• a hőhidak minimalizálása az összekötő elemeknél
• különféle hőszigetelő anyag használható
Hátrányok:
• a minimalizálás ellenére sem teljesen kőhídmentes
• alacsony hőtárolási kapacitás '
2.2 Fenéklemezek 59
2.6. ábra: Alápincézetlen alaplemez vázlatos felépítése sematikus termografikus képpel
2.7. ábra: Fűtött pince alaplemez vázlatos felépítése sematikus termografikus képpel
2.2 A padlólemezek
A talajjal érintkező padlólemezeket a talajszint alatt hőszigeteléssel kell ellátni.

A választott hőszigetelő anyagnak ebben az esetben is rendelkeznie kell a
padlószerkezet alatti használatra szóló engedéllyel. Különös fontossággal bír az
alaplemez szigetelése a fűtött helyiségek irányában (lásd a 2.6. ábrát).
Ha az épület alápincézett, javasolt a hőszigetelést az alaplemez feletti padló-
szerkezetbe integrálni (lásd a 2.7. ábrát). Ebben az esetben a tervezésnél a pince
megfelelő belmagasságára kell figyelni.
A talajtól felmenő falakat mindenkor külső lábazati hőszigeteléssel kell kivi-
telezni (lásd a 2.8. és a 2.9. ábrát). Ennek során csak megfelelő engedéllyel
rendelkező hőszigetelő anyagot szabad használni. A talajjal érintkező fal-
szerkezeteknél fontos a talajvíz-nyomásra méretezett, biztonságos szigetelő-
anyag használata.
60 2 Épületburok
2.8. ábra: Fűtött pince falszerkezetének vázlatos felépítése sematikus termografikus képpel
2.9. ábra: Monolit vb. falszerkezet pinceszinti nézete
2.3 A tetőszerkezet
A lakóépületeknél a tető, illetve a padlást lehatároló zárófödém a termikus

burkolófelület 40%-át teszi ki. Az épületburok hőveszteségének 15-30%-a
ezen a felületen keresztül keletkezik, ezért a passzívháznál itt kell a legvasta-
gabb hőszigetelést alkalmazni. A hőszigetelés vastagsága 30-54 cm, míg az U
-érték 0,14 és 0,07 W/(m2 • K) között van. Ezeket azonban relatív költség-
kímélően be lehet építeni, és különféle anyagok is használhatók.
2.3.1 A monolit szerkezet
A monolit tetőelem alapszerkezete az elemes tetővel hasonlítható össze. Tar-

tószerkezetként azonban egy speciális, a felső övben különlegesen kialakított
rácsos tartót alkalmaznak. A monolit tetőszerkezetet már gyárilag a szükséges
alátétfóliával, párnafával és a komplett lécezéssel szállítják. Az elemeket
2.3 A tetőszerkezet 61
2.10. ábra: Monolit tetőszerkezet szerkezeti felépítése (forrás: A. Ambrosch — M&A

Massivdach e. K., Wiesenstr. 39, 64331 Weiterstadt)
2.11. ábra: Monolit tetőszerkezet szerelése (forrás: A. Ambrosch — M&A Massivdach e. K.,
Wiesenstr. 39, 64331 Weiterstadt)
daruval közvetlenül a teherautóról emelik fel és szerelik be. Ezért a monolit

tetőszerkezet gyorsan és költségkímélő módon szerelhető be (lásd a 2.10. és 2.
11. ábrát).
A monolit tetőszerkezet a könnyűszerkezetes építésmóddal szemben számos
előnnyel bír, mint például a jó tűz- és hangvédelem, a hő- és időjárás elleni
védelem. A tömör és merev kötésű szerkezetnek köszönhetően tartósan légzáró.
Az egyéni kialakítás és a formázhatóság azonban erősen korlátozott. Tetőablak
és tetőkiemelés utólagos beépítésére aligha van lehetőség.
62 2 Épületburok
Vázlatos rétegrend
1 = Horganyzott bádoglemez héjazat
2 = Tetőfólia, integrált szellőző réteggel
3 = OSB-lemezből készült, zárt
zsaluzat 4= Teherhordó fagerenda
5 = Szarufaközi hőszigetelés
6 = Szarufa alatti hőszigetelés
7 = Ellenlécezés
8 = Légzáró réteg (PE-fólia)
9 = Ellenlécezés
2.12. ábra: Dongatető könnyűszerkezetes 10 = hőszigetelés
vázlatos felépítése 11 = gipszkarton lemez
2.13. ábra: Dongatető szerkezete

a kivitelezés alatt, utolsó
hőszigetelő réteg és a gipszkarton
beépítése előtt
Ha a passzívházban a tetőteret azonban csak padlásként használják, akkor

hőtechnikailag célszerűbb a tetőszerkezet helyett a zárófödémet hőszigetelni. Így
a hőt leadó burkolófelület, és az ebből eredő, kifűtendő tér is kisebb. Ez
alacsonyabb energiafogyasztáshoz vezet, mivel a hőszigetelt tető hővesztesége
magasabb, mint a hőszigetelt zárófödémé. Ezért a tervezés előkészítése során
érdemes a későbbi használaton elgondolkodni.
2.3.2 A könnyűszerkezetes építésmód
A passzívház leggyakrabban alkalmazott tetőszerkezetei szelemenesek, ahol a

köztük lévő teret hőszigeteléssel töltik ki. A külső oldalon párazáró réteget kell
elhelyezni, amely a szél elleni tömítéshez szükséges, a belső oldalon pedig
légzáró fóliát kell beépíteni (lásd a 2.12. és a 2.13. ábrát).
2.4 Hőszigetelés 63
A külső falszerkezetek különféle építésmóddal is kivitelezhetők, azonban
mindig a többrétegű kialakítás jellemzi őket. A szerkezet kivitele során
megkülönböztetjük a
• monolit szerkezetes (monolit falazóelem vagy fa fal, illetve födém) és a

• könnyűszerkezetes építésmódot (faállványos vagy vázas szerkezetek, fa
fedélszékek).
A padlólemezek, illetve a pincefalak a termikus zónák kiosztásától
függenek, azaz attól, hogy a külső burkolófelület fűtött vagy fűtetlen
zónával érintkezik
2.4 A hőszigetelés
Mivel az építőanyag-piacon számos hőszigetelő anyagot kínálnak, az adott
felhasználásnak legjobban megfelelő hőszigetelést kell választani. Mérvadó
kritérium nem csak a hővezető képesség és a nyomószilárdság, hanem a tűz-
állóság, a hőmérsékleti igénybevétel, az öregedésállóság, valamint a környe-
zetbarátság.
Ha egy alapanyag rendelkezik azzal a tulajdonsággal, hogy a hőt a szerkezeti
elem meleg részéből a hideg részébe továbbítsa, akkor hővezető képességről
beszélünk. Ezt, az ellenőrző intézetek által mért értéket a hőszigetelő anyag
leírásában W/(m • K) matematikai értékként tüntetik fel. Minél kevesebb hő
hatol át a hőszigetelésen, annál kisebb az anyag hővezető képessége.
A külső szerkezeti anyagoknak az épület belső teréből kifelé tartó páradiffú-
zióval szembeni ellenállását páradiffúziós ellenállásnak nevezzük, amit a
páradiffúziós ellenállási jellemző számszerűsít. Ez azt jelöli, hogy a hőszige-
telésnek azonos rétegvastagság és hőmérséklet mellett mennyivel nagyobb a
páradiffúzióval szembeni ellenállása a nyugvó légréteghez képest. A szerke-
zetben keletkező pára mennyisége a páradiffúziós ellenállási tényezővel szá-
mítható ki. Ehhez speciális számítási módszert alkalmaznak, amely az ered-
mények alapján jelzi, hogy szükséges-e párazáró réteg beépítése. Egyetlen
hőszigetelő anyagnál sem szabad páradiffúzió következtében páralecsapó-
dásnak fellépnie, vagy másféle vízhatás következtében a nedvességtartalom-
nak megnövekednie, mivel ez a hővezető képességet és a fűtési energiaigényt
növelné.
A nyomószilárdság a hőszigetelő anyagok további megkülönböztető krité-
riuma. Bizonyos felhasználási területek a nyomásállósággal szemben mini-
mális követelményt határoznak meg. Ezért pl. a lapostető hőszigetelésének a
falszigetelésnél nagyobb nyomást kell tudnia felvenni, mivel a lapostetőnek
karbantartási céllal bejárhatónak kell lennie. A hőszigetelés tartós vetemedé-
sét, valamint a vastagság csökkenését a megfelelő nyomószilárdság garantál-
ja.
A fajsúly tükrözi a hőszigetelő anyagok tömegét. Ha a hőszigetelő anyagot
statikai igénybevételnek kitett szerkezeten, pl. fedélszéknél vagy másfajta fa
szerkezetnél alkalmazzák, akkor ezt figyelembe kell venni. A hőszigetelés
tömege a fajsúllyal arányosan nő.
64 2 Épületburok
A hőszigetelő anyagok A vagy B tűzállósági osztályba történő besorolása ha-

tározza meg a tűzállóságot. Az Al és A2 besorolású anyagok' nem éghetők.
A B osztályú építőanyagok éghetők, azonban további alkategóriákkal külön-
böztetjük meg őket - B1 nehezen gyulladó, B2 normál éghető, B3 gyúlékony.
A minimális tűzvédelmi követelményeket az épület fajtája vagy magassága
határozza meg, míg a tűzállósági osztályokat az egyes tartományok tartomá-
nyi építési rendeletei szabályozzák.
A hőszigetelő anyagokat a legmagasabb megengedett hőmérséklet alapján is
megkülönböztetjük. A hosszú távú igénybevétel pl. 80-85 °C-tól (kemény
polisztirol hablemez) egészen 430-460 °C-ig terjedhet (habüveg). A beépítés
során különös figyelmet kell fordítani a hőmérsékleti igénybevételre, mivel
pl. a lapostetőt szigetelő bitumentekercset gázégő segítségével hegesztik ösz-
sze, ezért magas hőmérsékletnek van kitéve. A hőmérséklet nem deformál-
hatja vagy károsíthatja az égés következtében a hőszigetelést.
A hőszigetelő anyagok öregedésállósága a beépítés fajtájától (védett vagy
védelem nélküli), az alapanyag fajtájától, a napsugárzással, nedvességgel és
hőmérséklettel kapcsolatos éghajlati igénybevételtől, valamint az állati és
növényi kártevőkkel való ellenállóságtól függ. A kivitelezés során keletkező
kémiai igénybevétel, pl. cementtel, mésszel, gipsszel és más építőanyagokkal
való érintkezés is befolyásolja a hőszigetelő anyag öregedési folyamatát.
A környezetbarátság szempontjából az alapanyag származása és rendelke-
zésre állása, valamint a gyártás, a szállítás és a beépítés során felhasznált
energia, illetve környezetterhelés fontos. Az egészségre ártalmas anyagok
kibocsátását, valamint az ehhez a bedolgozás során a szakiparosok és a
lakók számára keletkező egészségügyi veszélyt szintén figyelembe kell
venni. Az égés során kibocsátott károsanyag, valamint a használat utáni
újrahasznosítás ugyanilyen fontos szempont.
A következőkben a leggyakrabban előforduló hőszigetelő anyagok fajtáit és
tulajdonságait részletezzük.
2.4.1 Kemény polisztirol hab (EPS)

A kemény polisztirol hab (EPS) szerves kémiai alapanyagokból előállított,
javarészt zárt cellás és kemény hőszigetelő anyag. Az expandált polisztirol
sztirol polimerizációjával készül, ahol az eljárás során iniciátorként kis meny-
nyiségű pentánt adagolnak az elegyhez. Az EPS alkalmazása során azonban
csák rövid időtartamra szabad legfeljebb kb. 100 °C-os hőmérsékletet, illetve
hosszú távon kb. 80-85 °C-ot elérni. Bizonyos anyagok a polisztirollal érint-
kezve káros kölcsönhatásba léphetnek. A kemény polisztirol hab lap (EPS
vagy Styropor®) blokká, lemezzé vagy tekerccsé habosítva kapható (lásd a 2.
14. ábrát).
2.14. ábra: Polisztirol-keményhab (EPS,

illetve Styropor©) (forrás: Industrieverband
Hartschaum e.V., Heidelberg)
Előnyök:
• nagyon jó hő- és hangszigetelés
• nedvesség-, öregedés- és korhadásállóság
• rovarokkal szemben ellenálló
• egészségügyi szempontból ártalmatlan
• CO 2 -dal habosított termékek alkalmazása esetén ökológiailag elfogadha-
tó
Hátrányok:
• tűz esetén erős füstképződés
• csak a homogén hulladék újrahasznosítható
• nem UV-álló, mivel a napsugárzásnak kitett felület elmerevedik
• perforált (páraáteresztő) lapként relatív drága
Felhasználási területek:
• Külső fal:
- belső, mag- és külső hőszigetelés
- ragasztott hőszigetelő rendszer
- lábazati hőszigetelés
• Tető:
- magastetőnél a szarufák felett, alatt és között
- lapostető
• Monolit födém:
- lépészaj-szigetelés
- esztrich alatt
Tulajdonságok
Hővezető képesség) λ (W/[m • K]) 0,035-0,04

Tűzvédelmi építőanyag-besorolás B1
Páradiffúziós ellenállási tényező µ 20/50-40/100 a fajlagos sűrű-
ség függvényében
Fajsúly (kg/m3) 15-30
Anyagvastagság (cm) 2-20
10 cm vastag anyag ára (€/m2) kb. 8,00
66 2 Épületburok
2.15. ábra: Extrudált hablemezek (forrás:

Dow Deutschland Anlagengesellschaft mbH,
Schwalbach)
2.4.2 Extrudált polisztirol hab (XPS)

Leírás
Az extrudált polisztirol hab (XPS) szintén túlnyomórészt kemény, homogén és
zárt cellás hőszigetelő anyag (2.15. ábra). A gyártásnál a polisztirol-olvadékot
CO2-dal, és iniciátorként halogénezett freonnal habosítják. Az XPS (zöld vagy
rózsaszín) gyakorlatilag nem vesz fel vizet, ezért gyakran a nedves részeken
is hőszigetelő anyagként alkalmazzák. További felhasználási terület a
nedvesség által érintett részek, pl. a lábazat, a lapostető, de a jó nyomószilárd-
ság miatt a teherbíró hőszigetelés is.
Előnyök:
• nagyfokú nyomószilárdság
• nedvesség-, öregedés- és korhadásállóság
• a rendeltetésszerű felhasználási területek előnyös tömítése
• CO2-dal habosított termékek alkalmazása esetén ökológiailag elfogadha-
tó
Hátrányok:
• tűz esetén erős füstképződés
• nem UV-álló, mivel a napsugárzásnak kitett felület elmerevedik
• károsanyag-kibocsátás miatt környezetkárosítás a sztirol előállítása során (
kőolajszármazék)
• Külső fal:
- lábazati hőszigetelés
• Tető:
- magastetőnél a szarufák felett és alatt
- lapostető
- fordított rétegrendű tető
- padlólemez alatt
- lábazati hőszigetelésként
Tulajdonságok
Hővezető képesség λ (W/[m • K]) 0,03/0,035/0,04

Páradiffúziós ellenállási tényezői µ 80-250 hajtóanyagtól függően
2.16. ábra: Kemény-hablemezek (Forrás:

www.recticel-daemmsysteme.de)
2.4.3 Kemény poliuretán-hab (PU, PUR)
Leírás
A kemény poliuretán hab kőolaj alapanyagú, katalizátor és iniciátor (pentán)

adalékkal előállított hab, amely túlnyomó részben zárt cellaszerkezettel ren-
delkezik. A gyártás során egy nagy hőfejlődéssel járó kémiai reakciónak kö-
szönhetően a folyékony kiindulási anyag gáz halmazállapotba kerül. A le-
hűlés eredménye a megdermedt kemény hab. A PU és a PUR lemezként
rendkívül teherbíró, különösen alumínium kasírozásal, és rendkívül jó hő-
szigetelési értékekkel rendelkezik. A PUR-t pl. alumínium kasírozott lemez-
ként szarufára szerelt hőszigetelésként, vagy helyszíni előállítású habként
ajtók, ablakok és faláttörések tömítésére használják (2.16. ábra).
Előnyök:
• diffúziózáró fedőréteggel nagyon jó hőszigetelő
• nedvesség-, penész-, rothadás-, öregedésálló
Hátrányok:
• levegőhiányos égésnél toxikus, egészségre ártalmas gázok fejlődnek
• lemezek csak feltételesen újrahasznosíthatók (pl. ragasztott préselt lemezzé
• nem komposztálható
• magas energiaigényű gyártás
• feldolgozás során egészégre veszélyes szerelőhab
68 2 Épületburok
• ökológiai szempontból kérdéses, mivel aggályos intermedierekkel készülő

kőolaj-származék
• Külső fal:
• Tető:
- lapostető
- esztrich és nyers födém alá
Tulajdonságok
Hővezető képesség λ (W/[m K]) 0,024/0,03/0,035

Tűzvédelmi építőanyag-besorolás B1/B2
Páradiffúziós ellenállási tényező µ 30-100
2.4.4 Ásvány-, kőzet- és üveggyapot
Leírás
Az ásvány-, kőzet- és üveggyapot 90%-ban ásványi nyersanyagból készül, és

csak az alapanyag összetétele alapján különböztetjük meg őket, míg tulajdon-
ságaik gyakorlatilag azonosak (lásd a 2.17. ábrát). A gyártáshoz pl. használt
üvegből, illetve üveg alapanyagból centrifugálással nyernek ásványi szálat. A
hozzáadott műgyanta és egyéb adalékanyag segítségével módosítják a termék
tulajdonságait. A kereskedelmi forgalomban a kőzet- vagy üveggyapot
filcként vagy lemezként kapható. A kőzetgyapot a polisztirol mellett a Német-
országban leggyakrabban használt hőszigetelő anyagok közé tartozik.
Előnyök:
• rothadásálló
• penésszel és kártevőkkel szemben ellenálló
• diffúzió-áteresztő
• könnyen megmunkálható
• nem éghető
• nyersanyagként kielégítő mértékben áll rendelkezésre
• deponálható
Hátrányok:
• nedvességre érzékeny
2.17. ábra: Ásványgyapot (

forrás: www.promat.de)
• Külső fal:
— belső, mag- és külső hőszigetelés
— ragasztott hőszigetelő rendszer
• Tető:
— magastetőnél a szarufák felett, alatt és között
— lapostető
— esztrich alatt
— lépészaj-szigetelés
• Könnyű szerkezet (válaszfal/födém):
— fa, illetve fém tartók közé
— fa gerendák közé
Tulajdonságok
Hővezető képesség λ (W/[m • K]) 0,035/ 0,04-0,07

Tűzállósági osztály A1/A2
Páradiffúziós ellenállási tényező μ 1-2
10 cm vastag anyag ára (€/m2) 5,00-20,00
2.4.5 Hőszigetelő farost-, puha farostlemez
Leírás
A hőszigetelő farost- és a puha farostlemez maradék, illetve hulladék fából

készül aprítással és az ezt követő rostosítással (2.18. ábra). A víz hozzáadásával
előállított rostkását adalék nélkül, nagynyomáson és magas hőmérsékleten (kb.
350 °C) lemezzé alakítják. A rostokat a fa által tartalmazott saját gyanta tartja
össze. A nedvességálló lemezeket ezután még természetes gyantával vagy
bitumennel impregnálják. Mivel a bitumenes farostlemezből káros anyag
párologhat el, ezért a beltéri használata kerülendő.
Előnyök:
• nagyon jó hőtároló képesség
• újranövő őshonos alapanyagú hulladékból készül
• újrahasznosítható
70 2 Épületburok
2.18. ábra: Hőszigetelő farost-lapok (

forrás: Pavatex GmbH, Leutkirch,
www.pavatex.com)
Hátrányok:
• a bitumenes lemez káros anyagot párologtathat ki
• az impregnált lemez nem komposztálható
• Külső fal:
- belső hőszigetelés
- szellőző külső szigetelés
• Tető:
- lapostető
- lépészaj-szigetelés esztrich, szárazesztrich, palló, parketta és laminált
padló alá
- faoszlopok, illetve gerendák között
Tulajdonságok
Hővezető képesség λ (W/[m • K]) 0,040-0,050

2.4.6 Könnyűszerkezetes fagyapot építőlemez
Leírás
A könnyűszerkezetes fagyapot építőlemezt hosszú szálú fagyapotból (gyalu-

forgács) készítik cement, gipsz vagy magnezit alapú kötőanyaggal (2.19. ábra).
Az ásványi kötőanyagnak köszönhetően a lapok ugyan nehezen éghetők,
azonban csökkentik a hőszigetelő képességet. A lapok anyagszerkezete, me-
lyet a nyitott pórusok és kapillárisok jellemeznek, általában további bevonat
nélkül jelentős vízfelvételi együtthatóval bír. A könnyűszerkezetes építőleme-
zeket általában vakolat alá használják.
2.19. ábra: Könnyűszerkezetes fagyapot-

lemezek (forrás: Bundesverband der Leichtbau-
plattenindustrie Heidelberg)
Előnyök:
• Nagyon jó hő- és hangszigetelés
• jó hőtároló képesség
• Diffúzió-áteresztő
• újranövő őshonos alapanyagú hulladékból készül
• komposztálható
Hátrányok:
• a kötőanyag csökkenti a hőszigetelő képességet
• Külső fal:
• Tető:
- szarufák alatt
- lapostető
- pincefödém alatt
- álmennyezet alatt
- válaszfal burkolásra
Tulajdonságok

Anyagvastagság (cm) 1,5-10
72 2 É p ü l e t b u ro k
2.20. ábra: Parafa lemezek

(forrás: Henjes GmbH & Co. KG,
Oyten, www.henjes.de)
2.4.7 Parafa
Leírás
Az ömlesztett (darált) vagy lemezes parafa természetes eredetű, amelyet asze-
rint különböztetünk meg, hogy természetes vagy újrahasznosított darálék,
illetve expandált vagy préselt parafadarálék (2.20. ábra). A természetes para-
fadarálékot a déli országokban honos parafatölgy őrölt kérgéből nyerik. A pa-
rafa darálása után a darálékot vákuum alatt forró gőzzel felmelegítik. Az így
előállított préselt parafát a darálék által tartalmazott gyanta tartja össze kötő-
anyag (bitumen) hozzáadása nélkül hőszigetelő lemezzé. Az újrahasznosított
parafadarálék alapját a darált palackdugó nyújtja. Az expandált parafadarálék
természetes parafából készül, amit vízgőzzel az eredeti térfogatának sok-
szorosára nyújtanak. A préselt parafa úgy készül, hogy a vízgőzzel túlhevített
granulátum felületén egy nagynyomású tartályban kicsapódik a darálék által
tartalmazott természetes gyanta.
Előnyök:
• nedvességre nem érzékeny
• rothadás- és öregedésálló
• rovarokkal szemben ellenálló
• nagy teherbíró képesség
• megújuló alapanyagból készül
• ökológiai szempontból kifogástalan, mivel nem tartalmaz kötő- és tűzgát-
ló anyagot
• deponálható
Hátrányok:
• a parafadarálék zsugorodása
• nem alkalmazható minden felhasználási területen
• a bitumenes parafa (impregnált) egészségügyi szempontból aggályos
• hosszú szállítási útvonalak, mivel a legfőbb előfordulási helye Portugália
• az alternatív alapanyagokhoz, pl. cellulózhoz képest nagyon drága
• Külső fal:
— belső, mag- és külső hőszigetelés
— ragasztott hőszigetelő rendszer
• Tető:
— lapostető
— lépészaj-szigetelés
— esztrich alatt
— ömlesztett töltelék fa tartók, illetve gerendák között
Tulajdonságok
Hővezető képesség λ (W/[m • K]) 0,04/0,045-0,06
2.4.8 Cellulóz, cellulózpehely és lemez

Leírás
A cellulózt aprított és darált használt papírból (újság) állítják elő (2.21. ábra).
Tűzvédelmi okokból és a kártevők elleni védelem céljából bórt vagy boraxot (
tűzgátló anyag) adnak hozzá. A cellulóz ömlesztve, vagy lőtt szigetelésként is
alkalmazható, melynek során a függőleges zsaluzatra fecskendezik a benedve-
sített cellulózszálakat. A cellulóz a rostokból készült, merev lemez formájában
is kapható. A cellulózrostok fecskendezése nagy szakértelmet igényel, ezért
lincenc-szel rendelkező szakipari vállalkozással érdemes elvégeztetni.
Előnyök:
• nagyon jó hő- és zajszigetelés
• szabályozza a nedvességet
• penésszel és kártevőkkel szemben ellenálló
• nagyon rugalmas cellulózlemezek
• kis energiaigényű gyártás
• alacsony tűzveszélyességi fokozat
• elszívás után újrahasznosítható
• ökológiai szempontból kifogástalan
• költséghatékony
Hátrányok:
• kis teherbíró képesség
• a befúvás során a finompor okozta terhelés (maszk szükséges)
• a cellulózlemezek megmunkálása nagyon igényes, mivel a vágás során
széthullanak a rostok
74 2 Épületburok
2.21. ábra: Cellulózapríték (forrás: isofloc

Warmedammtechnik GmbH, Lohfelden)
• ártalmatlanítás csak előkezelés után lehetséges (bórvegyületek)

• a borátok miatt nem komposztálható
• Külső fal:
— fa oszlopok között
• Tető:
— —magastetőnél a szarufák között
— könnyített lapostetőnél a gerendák között
— nem alkalmas
— oszlopok, illetve gerendák között
Tulajdonságok
Hővezető képesség) λ (W/ [m • K]) 0,04/0,045-0,05

Anyagvastagság (cm)
2.4.9 Habosított üveg, habüveg
Leírás
A habüveg természetes alapanyagból, pl. kvarchomokból, vagy újrahasznosított

üvegből (pl. régi szélvédőből) készül. A gyártás során az alapanyagot 1.000 °C
fölé hevítik, és iniciátorral (szén) felhabosítják. A CO, felszabadulásával sok kis
üvegcella képződik, ami magába zárja a gázt. Mivel a habüveg lehűlése során
nagyfokú termikus feszültség keletkezik, ezért a futószalagos gyártás nem le-
hetséges, így adott formára vagy lemezként gyártják. A feldolgozóipar falazó-
elem méretű, nagy teherbírású lemezeket is kínál, amelyek segítségével a legalsó
falazóelem-sort kiváltva minimalizálható a hőhidasság (2.22. ábra).
Előnyök:
• nagyon jó hőszigetelés, még nedvesség mellett is
2.22. ábra: Habüveg (forrás: Deutsche

FOAMGLAS® GmbH, Erkrath)
• nedvességre nem érzékeny

• egyszerű megmunkálás
• víz- és párazáró
• fagyálló
• kártevőkkel és rothadással szemben ellenálló
• sav- és vegyszerálló
• nagy teherbírás
• támaszték nélkül is alaktartó
• freonmentes
• nem éghető
• kültéri használat esetén polisztirol helyett használható
• rövid szállítási út
• korlátlan mennyiségben rendelkezésre álló alapanyag
• építési törmelékként deponálható
Hátrányok:
• a megmunkálás során részben bitumennel ragasztják
• a habüveg merev, ezért a pontszerű terhelést rosszul veszi fel
• relatív drága (mint teljes rendszer, ettől függetlenül gazdaságos lehet
• Külső fal:
— belső és magszigetelés
— lábazati hőszigetelés
• Tető:
— lapostető
— gyalogosan és járművel bejárható kompakt tető
— esztrich és fenéklemez alatt
— lábazati hőszigetelés
— nem alkalmazható
Tulajdonságok

Tűzvédelmi építőanyag-besorolás Al
Páradiffúziós ellenállási tényezőµ párazáró
76 2 Épületburok
2.23. ábra: Perlit, duzzasztott perlit (

forrás: KNAUF PERLITE GmbH, Dortmund)
2.4.10 perlit, duzzasztott perlit, perlites hőszigetelő lemezek

Leírás
A perlitet perlit kőzetből (megdermedt lávakő) állítják elő úgy, hogy kb. 1.
000 °C-ra hirtelen felhevítve duzzasztják (lásd a 2.23. ábrát). A kőzet által
tartalmazott víz gőzzé válva jelentősen kitágul, az őrölt nyers perlit
térfogatát ezzel akár a húszszorosára növelve. A terméket adalék nélkül,
száraz ömlesztett anyagként alkalmazzák. Ha nedvesség veszélye áll fenn,
akkor adalékkal (bitumen) kell kezelni. A duzzasztott perlitlemez expandált
perlitkőzetből készül, amelyet kötőanyag (műgyanta, bitumen) hozzáadása
mellett préselnek.
Előnyök:
• szabályozza a nedvességet
• kártevőkkel és rothadással szemben ellenálló
• tömörített feltöltés esetén jól terhelhető
• csekély saját súly
• üreges terek feltöltéséhez nagyon jól ömleszthető
• nem éghető
• természetes előfordulású alapanyag
Hátrányok:
• alacsony fokú hő- és hangszigetelés
• szakszerűtlen használat esetén por keletkezik
• a bitumenes anyag miatt egészségügyi és ökológiai szempontból aggályos
• korlátozottan rendelkezésre álló alapanyag
• hosszú szállítási út
• Külső fal:
- magszigetelés
• Tető:
- lejtetett lapostető szigetelés
- lépészaj-szigetelés esztrich alatt
- fa gerendák között
Tulajdonságok
Hővezető képesség λ (W/ [m • K]) 0,04/0,05-0,07

2.4.11 Birkagyapjú, gyapjúlemez

Leírás
A gyapjúszigetelés nyírt vagy újrahasznosított birkagyapjúból készül, és lemez-

ként, filcként vagy tömítőanyagként kapható (2.24. ábra). A birkagyapjút vegy-
szerek segítségével teszik ellenállóvá kártevőkkel szemben és bórsóval láng-
mentesítik. A gyapjú lemezbe néhány gyártó merevítőként poliészter szálat sző
az anyagba, a rojtosodás megakadályozásához. Az engedélyezett gyapjútermé-
kek eltérő összetétellel készülnek. Az anyagot minősége szerint csak akkor le-
het értékelni, ha a pontos összetételt, az adalékanyagok fajtáját és arányát is-
merjük. Az esetleges árkülönbségek megértéséhez kérdezze ezekről a gyártót.
Előnyök:
• nagyfokú hő- és zajszigetelés (lépészaj-szigetelésként is kapható)
• nedvesség-szabályozó hatású
• a bórsós kezelésnek köszönhetően kártevőkkel szemben ellenálló
• könnyen feldolgozható
• ökológiai szempontból kiváló, megújuló alapanyag
Hátrányok:
• a bórsós impregnálás megnehezíti a komposztálást
• az importált alapanyag hosszú szállítási útvonala
• relatív drága
• Külső fal:
— belső hőszigetelés
— szellőző külső szigetelés
• Tető:
— magastetőnél a szarufák között
Tulajdonságok
Hővezető képesség λ (W/ [m • K] ) 0,04

78 2 Épületburok
2.24. ábra: Gyapjúlemez (

forrás: www.docshawolle.de)
2.4.12 Gyapot, gyapotlemez és filc

Leírás
A gyapot hőszigetelés növényi gyapotszálból készül. Bórsós adalékkal csök-

kentik a penészedésre való hajlamot, és érik el a jobb tűzállóságot. A
szarufák közötti lemez, filc és tömítőkócos hőszigetelés mellett a gyapot
pehely formában fecskendezéssel is feldolgozható.
Előnyök:
• a bórsós kezelésnek köszönhetően kártevőkkel és penésszel szemben
ellenálló
• nagyfokú rugalmasság
• nem tartalmaz káros anyagot
• megújuló alapanyag
Hátrányok:
• nedvességgel szemben nem ellenálló (penészképződés)
• ökológiai szempontból meggondolandó, mivel monokultúra révén vegy-
szerezett
• Külső fal:
- fa oszlopok között
• Tető:
- -magastetőnél a szarufák között
- könnyített lapostetőnél a gerendák között

- oszlopok, illetve gerendák között
Tulajdonságok
Hővezető képesség λ (W/[m • K]) 0,04

2.25. ábra: Lenrost-lemez

(forrás: Flachsdámmplatte DP; Flachshaus GmbH,
Tannenkoppelweg 1, 16928 Falkenhagen)
2.4.13 Len
Leírás
A len hőszigetelés hulladék lenből és poliészter erősítő szálból áll. A rovarok

ellen a gyártás során bórsóval dolgozzák fel. A len hőszigetelés lemez, filc és
szálas tömítőanyag formájában kapható (lásd a 2.25. ábrát).
Előnyök:
• nedvességálló
• rovarokkal és penésszel szemben ellenálló
• megújuló és honos alapanyag (vegyszermentes termesztés)
Hátrányok:
• a bór- és poliészter-adalék miatt ökológiai szempontból aggályos
• a bórsó és a poliészter nehezíti a komposztálhatóságot, illetve az újrahasz-
nosítást
• Külső fal:
• Tető:
— magaetetőnél a szarufák felett, alatt és között
80 2 Épületburok
Tulajdonságok
Hővezető képesség λ (W/[m 0,04
2.4.14 Kender
Leírás
A kendert természetes alapanyagként lemezzé, filccé és tekerccsé, illetve szálas

tömítőanyaggá dolgozzák fel (2.26. ábra). A kender esetében is poliésztert
dolgoznak az anyagba erősítésnek. A kender jó éghetőségét bórsó vagy a ke-
vésbé környezetterhelő nátriumkarbonáttal csökkentik. A tömítőanyag olyan
szálas kenderkóc, amit hő- vagy zajszigetelésre lehet használni. A vályogos
ömlesztett kendert vályogba kevert kendertörekből állítják elő. A stabil és
könnyű ömlesztett anyag kiválóan alkalmas lépészaj-, zaj- és hőszigetelésre.
Előnyök:
• nagyon jó zaj- és hőszigetelés
• nedvességgel szemben ellenálló (jó szorpciós képesség)
• kártevőkkel szemben ellenálló (adalék nélkül)
• ökológiai szempontból veszélytelen (azonban poliészter szálat tartalmaz)
• megújuló, honos alapanyag (vegyszermentes termesztés)
• rövid szállítási út
Hátrányok:
• nagy ráfordítást igénylő megmunkálás
• a poliészter nehezíti a komposztálhatóságot, illetve az újrahasznosítást
• Külső fal:
• Tető:
- magastető
- lapostető
- kiegyenlítő feltöltés
- -oszlopok, illetve gerendák között
- válaszfalak közötti rés felöltése
2.26. ábra: Kenderrost-lemez

(forrás: Thermo-Hanf)
Tulajdonságok
Hővezető képesség λ (W/[m • M) 0,04

Fajsúly (kg/m³) ca. 38
2.4.15 Kókusz, kókuszrost
Leírás
A kókusz hőszigetelést a kókuszdió háncsrétegéből nyerik. Ehhez a kókusz

héját korhadás céljából egy iszapoló kádba helyezik, ahol csak a korhadásálló
rostok maradnak meg, amit mosás és szárítás után hoznak forgalomba. A
szálakat ezután mechanikus úton bontják szét, és dolgozzák fel nyers filccé.
A tűzállóságot általában bórsóval javítják. A kókusszálas hőszigetelés lemez,
lap vagy bitumennel impregnált kókuszlemez formájában kapható (2.27. és 2.
28. ábra).
Előnyök:
• nedvesség-kiegyenlítő és nevességgel szemben ellenálló
• korhadással, rothadással és rovarokkal szemben természetes módon ellen-
álló
• nagyon rugalmas szálak
• alaktartó
• semleges szagú
• nem töltődik fel elektrosztatikusan
• megújuló alapanyag elegendő nyersanyag-forrással
• részben komposztálható
82 2 Épületburok
2.28. ábra:
Kókuszrost
tömőgyapot
(forrás: www.
abwshop.de)
2.27. ábra: Kókuszrost-

lemez sáv (forrás: www.
abwshop.de)
Hátrányok:
• nagy ráfordítást igénylő megmunkálás
• jól éghető
• az ammóniumszulfát izgathatja a bőrt és a szemet
• monokultúrás termesztésű
• nagyon hosszú szállítási útvonalak
• Külső fal:
• Tető:
Tulajdonságok
Tűzállósági osztály B3
Páradiffúziós ellenállási tényező µ 1
2.4.16 Kapilláris szigetelő lemez, kalciumszilikát
lemez Leírás
A kapilláris szigetelő, illetve a kalciumszilikát lemez rétegelt hőszigetelő le-

mez, amelynek egyes rétegei jó kapilláris tulajdonságokkal rendelkező
anyagból állnak (2.29. ábra). Gyakran porózus mészszilikátokat, de hidrofób
(víztaszító) réteget is használnak. Ezeket az aktív kapillaritású hőszigetelő
lemezeket javarészt belső falak hőszigetelésére használják, mivel a külső fal
belső síkján helyenként keletkező nedvességet időszakosan tudják tárolni.
2.29. ábra: Kapilláris hőszigetelőlemez,

kalciumszilikát lemez (forrás: www.promat.de)
A kalciumszilikát lemez alacsony párazáró képességének köszönhetően a felvett

nedvesség a belső térben könnyen ki tud száradni, ezért nincs szükség további
párafékező, illetve párazáró rétegre.
Előnyök:
• jó zajszigetelés
• problémás falaknál jól használható belső hőszigetelésként
• jó nedvességálló képesség
• gombásodásálló
• nagy nyomószilárdság és jó alaktartás
• nem éghető, illetve nehezen gyulladó
Hátrányok:
• más hőszigetelő anyagokhoz képest relatív drága (azonban a teljes rendszert,
tehát minden szükséges réteget, a feldolgozáshoz szükséges munkaidőt kell
összehasonlítani)
• Külső fal:
—belső hőszigetelés
—ragasztott hőszigetelő rendszer
• Tető:
—nem alkalmazható
Tulajdonságok
Hővezető képesség λ (W/[m • K]) 0,05-0,06-0,07
Tűzvédelmi építőanyag-besorolás A2
Anyagvastagság (cm) 2,0-10,00
2 cm vastag anyag ára (€/m2) kb. 90
84 2 Épületburok
2.30. ábra: Vermikulit lemezek (

forrás: www.promat.de)
2.4.17 Vermikulit
Leírás
A vermikulit egy ásvány, amely természetes formájában mállás következté-

ben jön létre, az ún. csillámpala. A nyers vermikulit eredeti térfogatát heví-
téssel lehet a 10-35-szörösére növelni, melynek során az ásvány által tartal-
mazott kristályvíz sokkszerűen távozik a lemezes szerkezetből, mintegy
felfújva az alapanyagot. Kereskedelmi forgalomban vermikulit granulátum,
de vermikulit lemez is kapható (2.30. ábra). A vermikulitot festék- és
vakolatadalékként is használják.
Előnyök:
• rostmentes
• nem éghető
• semleges szagú
• nem párologtat ki anyagot
• alkalmazása során egészségre nem ártalmas
• újrahasznosítható és deponálható
Hátrányok:
• a feldolgozás során esetleg egészségre ártalmas por keletkezhet
• néha bitumennel és szilikonnal kezelik
• Külső fal:
• Tető:
- nem alkalmazható
- oszlopok, illetve gerendák között
Tulajdonságok
Hővezető képesség) λ (W/ [m • K]) 0,07
Fajsúly (kg/m³) 100-220
10 cm vastag anyag ára (€/m²) kb. 10,00
2.4.18 VIP vákuumos szigetelt panel, vákuumos hőszigetelő
lemez Leírás
A VIP vákuumos hőszigetelő lemez egy mikroporózus kovasavból vagy po-

liuretán magból, és egy rendkívül légzáró, ragasztott (burkoló) fóliából áll,
amibe a magot vákuumozás után behegesztik (lásd a 2.31. ábrát). A mag gyak-
ran pirogén kovasavból készül, azonban egyéb szerves, vagy szervetlen, na-
gyon nyitott cellaszerkezetű és kis pórusméretű hőszigetelő anyagot is fel-
dolgoznak. Az építőiparban csak azok a hőszigetelő táblák alkalmazhatók,
amelyek magja kizárólag pirogén kovasavból készül, mivel csak ez teszi lehe-
tővé a több évtizedes használatot. A bevonatot képező fólia több különböző
fóliatípusból áll, amik egy-egy funkciót, mint például a víz- vagy a légzáró-
ságot látják el. Ennek során a fémgőzölt fólia a leggyakoribb; a széleken a
hőhidasság miatt kevésbé használnak alumíniumkasírozott fóliát. Az élet-
tartam növelése érdekében gázabszorbáló anyagokat is adalékolnak hozzá.
Előnyök:
• nagyon jó hő- és zajszigetelés kis anyagvastagság mellett (előnyös régi épü-
let felújításánál)
• rendkívül kis hővezető képesség (a hagyományos hőszigetelő anyagokhoz
képest tízszer alacsonyabb)
• hosszú élettartamú
• nem éghető mag
• 80°C-ig hőálló
Hátrányok:
• jó hővezetés a lemezszéleknél, illetve a fóliák alumínium részénél
• a használati időtartammal párhuzamosan nő a hővezető képesség, mivel a
vákuum nem marad meg tartósan
• gondos tervezés szükséges, mivel a lemezek utólagosan nem szabhatók mé-
retre
• mechanikus sérülésre érzékeny
• relatív drága (ugyanakkor a kis anyagvastagság meggondolandó)
• Külső fal:
—belső, mag- és külső hőszigetelés
—ragasztott hőszigetelő rendszer
—függönyfallal kombinált
• Tető:
—belső hőszigetelés
— vékony szerkezetnél esztrich alá, különösképpen épületfelújításnál
86 2 Épületburok
2.31.ábra: VIP-vákuumos szigetelőlemez

(forrás: va-Q-tec AG, Würzburg)

— faoszlopok, illetve gerendák között
Tulajdonságok
Hővezető képesség λ. (W/[m • K]) 0,005-0,008

Páradiffúziós ellenállási tényező µ párazáró
2 cm vastag anyag ára (€/m2) 100,00-200,00
A hőszigetelés döntő kritériumai a felhasználás függvényében:
• hővezető képesség
• páraáteresztő képesség
• nyomószilárdság
• tűzállóság
• hőmérsékleti igénybevétel
• öregedésállóság
• környezetbarátság
Hőszigetelésre használt anyagok:
• műanyagok (habosított), pl. polisztirol és poliuretán
• elasztomerek (habosított), gumiszerű anyag, pl. neoprén kaucsuk, etilén-
propilén-dién-kaucsuk (EPDM)
• szervetlen hőszigetelő anyagok, pl. perlitek és kőzetgyapot
• feltöltés (befecskendezéses eljárás), pl. cellulózpehely és parafa
• szerves hőszigetelő anyag, vagy állati, illetve növényi rostból származó
hőszigetelő anyag, pl. kender vagy birkagyapjú
• vákuumos hőszigetelő lapok (fóliába csomagolt hőszigetelő anyag), pl. VIP
vákuumos hőszigetelés
2.5 Ablakok és üvegezés 87
2.5 Ablakok és üvegezés
A passzívházban az ablak a helyiségek megvilágításán kívül a passzív nap-

energia hasznosítását is szolgálja. Éppen télen kellene lehetőleg sok napener-
giának az épületbe bejutnia, és ezzel egyidejűleg a nappali és éjszakai veszte-
séget a lehető legmesszebbmenőkig kellene csökkenteni. Az ablak a többi
határoló szerkezethez képest kb. háromszor nagyobb veszteségforrás, azon-
ban a nyílászáró-rendszer üvegezése az ablaktokkal ellentétben az energeti-
kailag nagyobb értékű elem. A napenergiából származó nyereséghez csak az
üvegezés járul hozzá, a tok csupán veszteség forrása. Ezért célszerű sok kis-
méretű helyett egy nagy ablakot tervezni.
A következő példa szemlélteti a kiemelkedő hőszigetelésű, háromrétegű üve-
gezésű ablakok előnyét:
2.32. ábra: Nem felújított régi építésű épület, egyrétegű 2.33. ábra: Felújítottt régi építésű épület, háromrétegű
üvegezéssel (forrás: Passivhaus Institut, Darmstadt) üvegezéssel (forrás: Passivhaus Institut, Darmstadt)
A felújítatlan régi építésű épület 2.32. ábrán látható hőkamerás felvétele a

háromrétegű üvegezéssel felújított régi építésű épület 2.33. ábrán látható ké-
pével szemben azt mutatja, hogy a felújított régi építésű épület külső fala
egyenletesen hideg (kék, azaz kb. 5 °C). Ezzel szemben a felújítatlan régi épí-
tésű épület felülete színes, tehát itt eltérő, akár 9 °C-os felületi hőmérséklet is
uralkodik. A jóval magasabb nőveszteség ezáltal egyértelműen felismerhető.
Ezért az ablakot nem csak üvegtáblaként, hanem teljes nyílászáró-rendszerként
kell értelmezni. Az üvegezés és a tok mellett a redőny is ide tartozik. A
passzívház teljes nyílászáró-rendszerének 0,8 W/(m2 • K) kell lennie ahhoz,
hogy a passzívház helyiségeiben a kívánt kényelemérzetet érhessük el.
A 2.34. ábra a passzívház-ablakot hasonlítja össze egy alacsony energiaigényű
épület ablakával:
Az ablak teljes fennálló hőátbocsátási tényezőjét a következő kritériumok
alapján számítjuk:
• Uw,eff az ablak tényleges hőátbocsátási tényezője (w = window) (W/ [m2 • K]
• Ag üvegezett felület (g = glazing) (m2)
• Ug az üvegezés hőátbocsátási tényezője (W/[m2 • K])
• Af a tok felülete (f = frame) (m2)
• Uf a tok hőátbocsátási tényezője (W/[m2 • K])
88 2 Épületburok
2.34. ábra: Ablakok összehasonlítása;

ewitherm© 0,8 Passivhaus; ewitherm© 1,
0 Niedrigenergiehaus (forrás: Winter
Holzbau GmbH, Thedinghausen)
• sg az üvegtábla kerülete (m)

• Ψ 1+2 az üveg peremének hőhíd-veszteségi együtthatója (psi) (W/ [m • K])
• Sbeépítés az ablak beépítési kerülete (m)
• Ψbeépítés a beépítési állapot következtében fellépő hőhíd-veszteségi együtt-
hatója (psi) (W/[m • K])
Kiszámítható a
Uw,eff = Ag • Ug Af • Uf + Sg • Ψ 1+2 + Sbeépítés • Ψbeépítés
Aw
segítségével.
A passzív napenergia-nyereség, azaz az üvegfelületen a hőátbocsátás révén
keletkező hőveszteségnél nagyobb hőnyereség elérése a passzívháznál
fontos kritérium.
A passzívház-ablak energetikai jellemzőinek határértékét ennek során
az Ug - W/(m2•K)• 1,6 g < 0
képlettel számítjuk ki.
2.5.1 Az üvegezések
Mostanáig a hőszigetelt üvegnél az 1,8 - 2,5 W/(m2 • K) U-érték jónak

számított. Ez egy 6 cm vastag, két oldalról vakolt, vázkerámia téglafalnak
felel meg. Manapság 0,4 és 0,7 W/(m2 • K) közötti értékű hőszigetelt üvegek
állnak rendelkezésre, ami 41-21 cm vastag téglafalnak felel meg.
Ezek a kiváló hőszigetelésű szigetelt üvegezések 3 üvegtáblából állnak az ed-
dig használt 2 rétegűvel szemben. Az üvegek közét a hőszigetelés javítása ér-
dekében nem csak levegővel, hanem egy adott üvegtávolság felett speciális
gázzal, pl. argonnal, kriptonnal vagy xenonnal töltik fel. Max. 12 mm üveg-
távolságig argont, 8-10 mm távolságnál kriptont töltenek a hézagba. A nemes-
gázok a levegőnél rosszabbul vezetik a hőt. Az ennél nagyobb üvegtávolság
nem eredményez jobb szigetelő hatást, mivel az előálló keringés a hőt foko-
zottan vezeti a belső üvegfelülettől a hideg üvegfelület felé.
Ahhoz, hogy a szobában lévő, hosszú hullámhosszú hősugárzásból a lehető
legkevesebb jusson ki, egy láthatatlan, leheletvékony fémoxid-réteget, általá-
2.35. ábra: 2.36. ábra: Passzívházablak- 2.37. ábra: Passzívházablaktok

tok tok síkeltolással (forrás: Rehau fix üvegezéssel (forrás: Rehau AG
(forrás: Rehau AG AG + Co., Erlangen) + Co., Erlangen)
+ Co., Erlangen)
ban ezüstöt hordanak fel rá. A kibocsátási képesség a bevonat nélküli üveg
84%-os értékével szemben 4%-ra csökken. Az üvegezés szélét azonban mé-
lyebbre hatóan kell vizsgálni: A hagyományos hőszigetelt üvegnek a peremé-
nél fém távtartót használnak, ami azonban hőhidassá teszi a szerkezetet. Az
alumínium elemek jó hővezető képességüknek köszönhetően az ablak hő-
veszteségének akár 20%-át is kitehetik. Ezért a passzívház-ablakok üvegezé-
sénél csak nem fémes távtartó használható.
A piacon jelenleg a normál ablaktok mellett már sokrétű megoldás létezik a tok
kialakítására. Így az eltolt síkú tok mellett fix üvegezésű passzívház-ablak is
kapható (lásd a 2.35-2.37. ábrát).
2 . 5 . 2 To k s z erkezetek
A tok aránya a teljes ablak felületének 30-35%-át teszi ki. Mostanáig maga a tok
volt az ablak gyenge pontja. A hagyományos szerkezetek 3,3 W/(m2 • K) körüli
U-értékkel jelentős hőhidat képviselnek. Ezért kifejezetten a passzívház
követelményeinek megfelelő fejlesztéseket szorgalmaztak a tokok terén.
Időközben általában a középvállalkozások kínálnak egész sor olyan tokot,
amelyek a passzívházaknál is alkalmazhatók. A hőszigetelés mellett a három-
szoros tömítés is biztosítja az ablakszárny és a tok közötti légzáróságot.
A 2.38-2.41. ábra különféle kivitelű műanyag ablakok metszetét ábrázolja.
A 2.42-2.43. ábra különféle kivitelű fa ablakok metszetét ábrázolja.
90 2 Épületburok
2.38. ábra: Takarótok/ablakszárny 2.39. ábra: Fix üvegezés hosszmetszete (

hosszmetszet (forrás: Rehau AG + Co., forrás: Rehau AG + Co., Erlangen)
Erlangen)
2.40. ábra: Forgó-bukó szárny 2.41. ábra: Fix üvegezés csatlakozásának

csatlakozásának vízszintes metszete vízszintes metszete
(forrás: Rehau AG + Co., Erlangen) (forrás: Rehau AG + Co., Erlangen)
2.42. ábra: Fa 2.43. ábra: Fa

passzívház-ablak passzívház-ablak
vízszintes metszete, vízszintes metszete
szárny tokelemmel
(forrás: Sachsenland (forrás: Sachsenland
Bauelemente GmbH, Bauelemente GmbH,
Chemnitzer Platz 1, Chemnitzer Platz 1,
08371 Glauchau, www. 08371 Glauchau,
warmfenster.de) www.warmfenster.de)
2.44. ábra: Passzívház-ablak beszerelése ragasztott 2.45. ábra: Izoterma-tartományok ragasztott

hőszigetelésbe (forrás: Rehau AG + Co., Erlangen) hőszigetelésnél (forrás: Rehau AG + Co., Erlángen)
2.46. ábra: Passzívház-ablak beszerelése fa homlokzatba ( 2.47. ábra: Izoterma-tartományok fa homlokzatba

forrás: Rehau AG + Co., Erlangen) történő beszerelésnél (forrás: Rehau AG + Co., Erlangen)
2.5.3 Csatlakozások
Ahhoz, hogy a passzívház kellemes termikus komfortérzetét megőrizzük, a

passzívház-ablak beépítése során különösen a csomópontokra kell ügyelni.
Amellett, hogy a termikus komfortérzetet a napenergia csapdába ejtésével érik
el, biztosítani kell, hogy az ablakszerkezeten keresztül ne keletkezzen nagyobb
hőveszteség (lásd a 2.44-2.47. ábrát).
A legproblémásabb pont az ablak és a külső falszerkezet, illetve a tetőszerkezet
hőszigetelésének csatlakozása.
92 2 Épületburok
2.48. ábra: Beszerelés a bélésfalba (forrás: 2.49. ábra: Beszerelés a bélésfalba

www.t3d.de) eltolással (forrás: www.t3d.de)
2.50. ábra: Rögzítés a falon (forrás: www.

t3d.de)
2.5.4 Redőnyök és árnyékolók

Redőnyök
Az épületen különféle fajtájú redőnyök helyezhetők el (lásd a 2.48-2.50.

ábrákat). A kereskedelmi forgalomban kapható redőnytokok különböző
kategóriákba sorolhatók be:
• rejtett redőnytoknak nevezzük azokat az U-alakú, üreges testeket, ame-
lyek különféle kivitelben kaphatók. A redőnytok mára külső fal falazásakor
beépítésre kerül az épületburokba. Ennek során az előírt hőszigetelés miatt
jó hőszigetelő tulajdonsággal rendelkező építőanyag kerül felhasználásra.
• a beépített redőnytok már előre fixen csatlakozik az ablak-, illetve
ajtóelemhez, és komplett szerkezetként kerül beszerelésre.
2.51. ábra: A kívülről ráépített redőny elve ( 2.52. ábra: A kívülről ráépített redőny
forrás: Roma Rollladensysteme GmbH, hőmérsékleti zónái (forrás: Roma
Burgau) Rollladensysteme GmbH, Burgau)
• a kívülre szerelt redőnytokot vagy közvetlenül az ablak külső síkjára, vagy

az épület külső falára szerelik fel. Így, a külső falra történő felszerelés esetén
az utólagos szerelésre is lehetőség van.
A 2.50. ábra egy, a passzívháznál is alkalmazható szerelési módot ábrázol,
ahol a redőnytok a külső falon kerül elhelyezésre. A falba integrált redőny-
dobozok a passzívház esetében mindig a hőszigetelés gyenge pontját jelentik,
ezért a hőszigetelés síkján kívül ajánlott elhelyezni őket. A kivitelezés az elé-
szerelt redőnytok formájában gond nélkül megoldható. Az ablak elé történő
szerelésnél így nem keletkezik hő-, illetve zajhíd. Mivel a redőnyelem és a
szoba belső tere között nem keletkezik hőhíd, illetve az ablak és a redőny egy
további, erősen hőszigetelő légpárnát képez, ezért az elé szerelt redőnydoboz-
zal a rejtett kivitellel szemben további primer energiamegtakarítós érhető el. A
leeresztett redőny emellett optimális hővédelmet is nyújt.
Ha nincs lehetőség arra, hogy a redőnyt a hőszigetelés elé szereljük, akkor az
épület résmentes hőszigeteléssel történő körülcsomagolása érdekében a re-
dőnytoknak jól hőszigeteltnek kell lennie (lásd a 2.51-2.54. ábrát). A heveder
számára kialakított áttörésről a passzívháznál le kell mondani. Az ilyen át-
törések a légtömörség szempontjából mindig egy olyan gyenge pontot képez-
nek, amelyet nem lehet teljes egészében megszüntetni. Jobb, ha a redőnyt vagy
mechanikusan, egy kar segítségével, vagy elektronikusan mozgatjuk.
94 2 Épületburok
2.53. ábra: Kívülről ráépített redőny, példa ( 2.54. ábra: A redőnytok beépítésének
forrás: Roma Rollladensysteme GmbH, csomópontja
Burgau)
Árnyékolás
A passzívház esetében a nagyfelületű, déli tájolású ablakok segítségével nyer-

hető a napenergiából származó hőnyereség jelentős része, amely a hideg év-
szakokban az energiabevitelt növeli, és amely nélkül a passzívház nem lenne
működőképes. Amilyen fontos a napenergiából eredő nyereség a hideg év-
szakban, annyira nem kívánatos a nyári magas külső hőmérséklet mellett.
Ahhoz, hogy az épületet a túlhevülés ellen védeni tudjuk, a déli homlokzaton
gondoskodni kell a megfelelő árnyékolásról. Minél nagyobb a déli tájolású
ablakfelületek aránya, annál nagyobb szükség van árnyékolásra, különöskép-
pen, ha az épületre nem terveztek redőnyt.
Az épület túl erős benapozás elleni védelmére több alternatíva is létezik. Egy-
részről a déli oldal árnyékolása már a tetőtúlnyúlással vagy erkélyek formá-
jában is tervezhető. Ezeknél a túlnyúlásoknál a téli, kisebb szögben beeső
napsugár még eléri az ablakot, míg ez a nyári, magas napállásnál megakadá-
lyozható. A fixen beszerelt szerkezetek azonban magukban hordozzák annak
a hátrányát, hogy a borús téli napokon kevesebb fény jut be. Másrészről moz-
gatható árnyékolók is léteznek, amelyeket időszakosan és egyedileg is lehet
használni. A kereskedelmi forgalomban különféle rendszerek, pl. zsalu, mar-
kiztető, vagy függőleges lamellás rendszerek is kaphatók (lásd a 2.55-2.57.
ábrákat).
Ahhoz, hogy a túlmelegedés ellen kellő védelmet nyújthasson, az árnyékolást
rendszerint az épületen kívül kell elhelyezni. A belső elhelyezésű rendszerek
csak a fényvisszaverést szolgálják, mivel a napsugár a hőenergiát ettől
függetlenül beszállítja az ablakon keresztül a belső térbe. A keleti és a
nyugati oldalon szintén javasolt a mozgatható árnyékolás, mivel a nap itt is
mélyen besüthet. Itt azonban nem kötelező jelleggel szükséges a használata,
mivel a nyári hősugárzás jóval alacsonyabb.
2.55. ábra: Kazettás ejtőkaros árnyékoló (

forrás: Warema Renkhoff GmbH,
Marktheidenfeld; Sonnenschutztechnik;
www.warema.de)
2.56. ábra: Külső rögzítésű lamellás

árnyékoló újépítésű épülethez (forrás:
Warema Renkhoff GmbH, Marktheidenfeld;
Sonnenschutztechnik; www.warema.de)
2.57. ábra: A külső rögzítésű lamellás

árnyékoló beépítése
Az árnyékolástechnikai rendszerek vezérlését manuálisan és automatizálva is

meg lehet oldani, azonban az automata vezérlésnél a szél- és napérzékelő,
valamint az ehhez szükséges elektronika többletköltség forrása. A korszerű
árnyékolástechnikai rendszernek a következő követelményeknek kell meg-
felelnie:
• a belső klíma szabályozása
• a vakító napfény elleni védelem
• fényerő-szabályozás
• fagyvédelem
• gazdaságosság
96 2 Épületburok
Tervezési utasítások és kívitelezési szabályok:

• A passzívház teljes nyílászáró-rendszerének hőátbocsátási tényezője nem
haladhatja meg a 0,8 W/(m2 • K) értéket.
• Az összesített sugárzásátbocsátási tényezőnek > 0,45 kell lennie.
• A délioldal túlnyomó részét ajánlott üvegezni, az északi oldalon a lehető
legkevesebb üvegfelületet célszerű elhelyezni.
• Az ablaktokot a homlokzat hőszigetelésébe kell integrálni úgy, hogy a tok
és a hőszigetelés átfedésben legyen.
• Az ablaktok arányát az ablakfelülethez képest minimalizálni kell.
• Redőny használata esetén a hőszigetelés síkján ajánlott a tokot elhelyezni, a
kezelést pedig hevederes rendszer helyett mechanikus karral, illetve
elektronikusan célszerű megoldani.
• A nyári túlmelegedés ellen elsősorban a déli oldal ablakain kell árnyékolót
elhelyezni, azonban a keleti, és a nyugati ablakok esetén is tanácsos.
2.6 Hőhidak
Hőhíd az épület azon részén keletkezik, ahol a hőátbocsátás eltér a többi szer-
kezetétől, mint pl. a fal, a tető és a födém. A passzívháznál a zárt és hőszigetelt
épületburok koncepciója fontos szerepet játszik abban, hogy az éves, a lakó-
térre vonatkoztatott 15 kWh/m2 fűtési hőszükséglet és a belső térben ahhoz
kapcsolódó kényelemérzet elérhető legyen. Ezért a problémás helyeken, mint
pl. a félemeleti és a szintfödémeknél, a felmenő falazat és a tető, valamint az
ablak csatlakozásánál a hőszigetelést részletesen meg kell tervezni.
Ha az épület normál hővédelme nagyon jó, akkor a hőhíd hatása jelentős lehet,
aminek következtében a hővédő épületburok hatástalanná válhat. A hő-hidak
esetében megkülönböztetünk pontszerű és vonalmenti hőveszteséget,
mindamellett, hogy a pontszerű formája ritkán fordul elő, és a legtöbb esetben
elhanyagolható. A vonalmenti hőveszteségnél tovább differenciálunk
geometriai, mint pl. sarkok és élek (lásd a 2.58. és 2.59. ábrát), valamint
anyagfüggő, illetve szerkezeti előfordulás szerint, mint például az áttörések és
csatlakozások (lásd a 2.60. és a 2.61. ábrát). Ez utóbbinál a hőveszteséget az
épületfizikailag kifogástalan szerkezet révén ki lehet küszöbölni, illetve mi-
nimalizálni lehet (2.62. ábra).
A tömör szerkezetes építésmódnál gyakran a nehéz, jó hővezető anyagoknál,
pl. fémnél, betonnál vagy mészhomokkőnél keletkezik hőhíd. Ezek az anya-
gok jó hővezető képességüknek köszönhetően nagyon sok energiát szállíta-
nak kifelé. A jelenség gyakran tapasztalható az erkélylemez vagy emelvény-
lemez és a betonfödém csatlakozásánál. Ezzel szemben a könnyű
szerkezeteknél kisebb hatású hőhidak várhatók, mivel ritka az egyhéjú szer-
kezet, ahol belülről kifelé vezető fa gerendákat, pl. fa tartókat használnak.
2.6 Hőhidak 97
2.58. ábra: Geometriai hőhíd 2.59. ábra: Geometriai hőhíd hőmérséklete
2.60. ábra: A szerkezeti, illetve anyag 2.61. ábra: A szerkezeti, illetve anyag
okozta hőhíd okozta hőhíd hőmérséklete
2.6.1 A hőhidak kiküszöbölése
A hőhídmentes szerkezeti tervezés megakadályozza a szerkezeti elem meg-

növekedett hőáramlással bíró részén a hőveszteséget. A párakicsapódás és az
ebből eredő penészképződés által okozott szerkezeti károk szintén elkerülhe-
tők.
A passzívház tervezése minden hőhidas csomópont optimalizálását megköveteli
a szükséges energiafelhasználás minimalizálása, és a gazdasági optimum
elérése céljából (lásd a 2.62-2.68. ábrákat).
98 2 Épületburok
2.62. ábra: Az épület körül

haladó hőhíd-csökkentés
A hőhíd keletkezésének tipikus példái:

• a külső falon túlnyúló betonfödémek, hőhidat képeznek, ha felső, illetve
alsó síkjuk nincs hőszigetelve. Az átmenő, azonos vastagságú külső
hőszigeteléssel, vagy átmenő, ún. magszigeteléssel ez a gyengítő tényező
elkerülhető.
• a kilógó épülettömegeket teljes egészükben a hőszigetelésen kívül kell
elhelyezni, ezzel energetikailag leválasztva őket az épülettől. Ennek
során külön statikai felfüggesztésről kell gondoskodni ahhoz, hogy az
épület külső hőszigetelésén ne hatoljon át a rögzítő elem.
• az épület lábazata szintén gyakran vezet hőhídhoz. Ha pl. a pincefödémet
a passzív napenergia tárolásához a pince felől hőszigetelik, akkor semmi-
képpen sem szabad átmenő szerkezetet tervezni. Ha ezzel szemben a külső
hőszigetelést az alaplemez alá vezetik, akkor elkerülhető a hőhíd.
• a hideg, azaz csak felülről hőszigetelt pincefödém, átmenő hőhídhoz
vezet, ha a rajta álló meleg belső falszerkezet első falazóelem-sora még
hővezető. A veszteséget úgy lehet minimalizáln, ha rossz hővezető
képességű falazóelemet választunk, pl. pórusbetont.
• a hőszigeteletlenül beépített ablak bélésfalak jelentős hőhidat képeznek,
mivel a hőnek a fal csak egy kisebb részén kell áthatolnia. Ennek megaka-
dályozása érdekében a bélésfalakat jól kell hőszigetelni, a fal hőszigetelé-
sével egy síkban elhelyezni, és valamivel a bélésfalon túl kell vezetni.
• a redőnytokokat belső hőszigeteléssel kell ellátni úgy, hogy a
redőnytok energetikai szempontból az épületen kívül helyezkedjen el.
2.6 Hőhidak 99
2.63. ábra: Csomópont, monolit kivitelű oromszegély könnyűszerkezetes tetővel
2.64. ábra: Csomópont, eresz könnyűszerkezetes tetővel
• az elcsúszott hőszigetelő rétegek hőveszteséget okoznak, ezért

megfelelően kell felragasztani, vagy mechanikailag rögzíteni. A
hőszigetelésen azonban kerülni kell az átmenő fém rögzítőelemeket. A
hőhidak kiküszöbölése érdekében a hőszigetelő épületburok
megszakítását a legjobb teljesen elkerülni. Ha mégis át kell törni a
hőszigetelést, akkor kis hőátbocsátási képességgel rendelkező szerkezetet
kell választani, a hőszigetelőanyag-rétegeket pedig ezeknél a szerkezeti
csatlakozásoknál egymásra kell vezetni.
Tervezési utasítások és kivitelezési szabályok:
• A passzívháznál a teljes épületburkot hézagmentesen körbe kell vennie a
lehetőleg mindenhol azonos minőségű és vastagságú hőszigetelésnek.
• Ha eltérő szerkezeteken illeszkedik egymáshoz a hőszigetelés, akkor az
illesztési hézagokat lehetőleg azonos vastagságban kell kivitelezni. hogy a
szerkezet vékonyabb hőszigetelést tesz szükségessé, még azonos hővezető
képességgel kell rendelkeznie.
100 2 Épületburok
2.65. ábra: Csomópont, sávalap 2.66. ábra: Csomópont, födémgerenda
2.67. ábra: Csomópont, kötőgerenda 2.68. ábra: Faszerkezet, hőhídmentes

csatlakozás, eresz csomópont
(forrás: Passivhaus Institut, Darmstadt)
• Ahhoz, hogy a hő elszivárgását meg tudjuk akadályozni, az épületburkot

légzárón kell elkészíteni.
• A hőszigetelést a lehető legkevésbé szabad áttörni.
• Tömör falazatnál, ha a hővédelmet külső hőszigeteléssel biztosítják, aján-
lott a legalsó sorban hőszigetelt falazóelemet használni.
• Ha a szerkezet kilógó szerkezetet igényel, akkor azt termikusan le kell
választani. Még jobb, ha a kilógás elkerülhető.
• Ha a terv erkélyt ír elő, akkor azt önhordó, az épület elé akasztott
szerkezettel javasolt megoldani.
• A homlokzati hőszigetelést az ablaktokra kell futtatni.
• A redőnytokot a hőszigetelés síkján kívül kell elhelyezni. Ha erre nincs
lehetőség, akkor nagyon jól le kell szigetelni.
• Az épület bejárati ajtaját kiemelkedő hővédelemmel kell ellátni.
• A hőszigetelés elé a belső tér felől külön szerelvénysíkot ajánlott betervez
ni.
2.7 Légtömörség 101
2.7 A légtömörség
A fűtési energiaszükséglet csökkentéséhez és a vízkár következtében fellépő

szerkezetkárosodás kiküszöbölésének fontos feltétele a passzívház légtömör-
sége. Ezért a nyitott szerkezeti hézagokon belülről kifelé tartó levegőáramlást a
hézagba behatoló, nedves belső levegőből kicsapódó pára miatt ki kell kü-
szöbölni (lásd az 1.1.1 fejezetet).
Emellett a szellőztető berendezés hatékony üzemeltetése szempontjából is döntő
jelentőségű a légtömörség. Ha a rendszer hővisszanyerő berendezéssel is fel van
szerelve, akkor megakadályozza az egyes helyiségek ellenőrizetlen bejövő
légáramait. Az ellenőrizetlen légcserét a belső és a külső tér közötti
nyomáskülönbség okozza. Az épület felső részébe felemelkedő meleg levegő
ebben a térben túlnyomást képez. Ha a szerkezet tömítetlen, akkor a túlnyomás
a felmelegített levegőt kifelé nyomja. Az épület alsó részében keletkező
nyomásesés az épület hézagain keresztül a kültérből hideg levegőt szív az épület
belsejébe. Az épület szélnyomásnak kitett oldalán keletkező szélerő még
nagyobb nyomást képez, ami további külső levegőt húz a belső térbe. Ezzel
szemben a szélárnyékos oldalon keletkező nyomásesés megakadályozza a belső
levegő kiáramlását.
A hőszigetelő anyagok általában nem légzárók, ezért a megszakításmentes,
légtömör épületburkot külön meg kell tervezni. A légzáró rétegnek a hőszi-
getelő rendszerrel történő összehangolása fontos.
A tömörszerkezetes építésmódnál a végigmenő belső vakolatot, míg a faszer-
kezeteknél elsősorban ragasztott illesztésű fa alapanyagú lemezeket használunk
légzáró síkként. Burkolóanyagként alumínium- vagy polietilénfólia, illetve
gipszkarton- vagy fa építőlemez áll rendelkezésre.
2.7.1 A légtömörség koncepciója
A légtömörség koncepciójának feltételei:

• Melyik szerkezeti réteg látja el az összes külső szerkezeti elem légzárását? Ez
vakolt falnál a belső vakolat, tetőszerkezetnél az OSB-lap vagy a párafékező
fólia, a pince és a földszint között pedig a betonfödém. A metszeten, illetve
az alaprajzon a légzáró sík elhelyezkedését folyamatos vörös vonallal kell
jelölni. Általános szabály, hogy a fűtött térfogatot teljesen körbe kell zárni a
légzáró réteggel.
• Hogyan lehet a légtömör szerkezeti rétegeket tartósan légzáró módon csat-
lakoztatni?
Az ablaktokot pl. vakolható ragasztószalaggal kell tartósan a külső falazat
légzáró rétegéhez (pl. a belső vakolathoz) csatlakoztatni.
• Hogyan lehet esetleges áttöréseket, pl. a pincefödémen átmenő elektromos
vezetékeket és csöveket, vagy a külső falba szerelt dugaljat tömíteni ?
102 2 Épületburok
A légzáró réteg kivitelezésének általános alapját a következők képezik

• a használt anyagok légzárók,
• a felhasznált anyagokat össze kell hangolni, mivel bizonyos anyagok
között összeférhetetlenség áll fenn (pl. megfelelő ragasztóanyag az adott
légzáró fóliához),
• a felhasznált anyagok tartós légtömörsége, pl. nedvesség és UV hatása
mellett is biztosított,
• a légzáró réteget mindig a beltér felől kell elhelyezni (a hőszigetelő réteg
belső oldalán),
• a feldolgozási irányelveket figyelembe kell venni,
• száraz, és pormentes hézagszélek és
• porózus anyagnál előmázolást kell végezni.
2.7.2 Csatlakozások és átmenetek

Ahhoz, hogy a problémás pontokat kezdettől fogva ki tudjuk küszöbölni, már
a tervezés során is kerülni kell a szerkezetek áttörését, pl. a belülről látható
szarufákat. Az ablakok csatlakozását szintén gondosan meg kell tervezni,
mivel a szerelőhabos és habarcsos beépítés nem elegendő. Azonban nem csak
a szerkezetek áttörései rejtenek kockázatot, hanem minden szerkezeti csatla-
kozás és anyagátmenet is (lásd a 2.69. és 2.70. ábrát).
A 2.71. ábrán látható szeparált csőátvezetés ajánlott, mivel a kötegelt csőát-
vezetések PUR-habbal történő tömítése nehézkes, és nem biztosítja tartósan
a légzáróságot. A csőátvezetések tömítésére jó megoldást kínálnak pl. a
speciális tömítőszalagok vagy mandzsetták (lásd a 2.72. ábrát).
Az épületburkon belül a szennyvíz-rendszer szellőztetése történhet szelep
segítségével, így az áttörés elkerülhető. A csőszifonra vonatkozó beszerelési
utasításokat be kell tartani.
A redőnyök hevederezését szinte lehetetlen tömített formában kivitelezni,
ezért javasoljuk az elektromos mozgatást, aminél azonban szintén ügyelni
kell a légtömör vezetékezésre.
Ahhoz, hogy a tömör falazatok tartósan légzárók legyenek, legalább egyik
oldalukat vakolni kell. A légtömörséget általában belső vakolattal lehet elérni,
aminek a szerkezet teljes felületét takarnia kell. Hézagok, még a nem látszó
részeken sem keletkezhetnek. Vakolni mindig a nyers padlótól a nyers födé-
mig kell, még akkor is, ha a padlószerkezet ezt optikailag nem teszi szüksé-
gessé. Ezen túlmenően az ajtónyílások homlokoldalát is vakolni kell az eset-
leges tömítetlenségek elkerülése érdekében. A beton szerkezetek azonban
vakolat nélkül is légtömörek. Az oromfalnál, a térdfalnál és a ráfalazásoknál,
illetve a parapetfalaknál a tömítetlenség elkerülése érdekében ezeket a szer-
kezeteket is teljes egészükben vakolni kell. Az ablak alatti parapetfalat kát-
ránypapírral vagy habarccsal kell lezárni az ablak beépítése előtt. Az ablak
későbbi, légtömör beépítéséhez az elsimított felület sokban hozzájárul.
2.69. ábra: Vízszintes ragasztás 2.70. ábra: Pincefal- pincefödém - földszinti

falcsatlakozásának leragasztott felülete
2.72. ábra: Csőmandzsetták (forrás: Fa. Eisedicht, I nh.

2.71. ábra: Csőátvezetések Michael Eisenhauer, Behrenstr. 3, 31737 Rinteln/OT Exten)
A tömör falazatokat szerelőlapos száraz vakolatnál (gipszkarton fal) is vakol-

ni kell, mivel egyébként a könnyűszerkezetes építésmódhoz hasonlóan itt is
párafékező rétegre lenne szükség. Ha a szaniterhelyiségekben, illetve a köny-
nyűszerkezetes dúcolt fal elé falaznak, akkor a tömör falazat vakolásával
megvalósul a légzáró réteg. A kád, a mosdó és a mosogató beszerelése előtt a
külső falakat be kell vakolni. A később nem hozzáférhető részeket, mint p1. a
légcsatornák beszerelésének helyét, szintén. Mivel a padlóra terített esztrich
nem légzáró, ezért az előre gyártott födémnél a hézagokat vagy le kell zárni,
vagy vakolni kell. A gázcsatlakozás vagy az elektromos elosztó számára ki-
hagyott kizárást minden oldalon be kell vakolni. A szerelvények vezetékeinek
beépítését követően a réseket habarccsal kell kitölteni.
104 2 Épületburok
2.73. ábra: Légzáró réteg a

dongatetőn
A légzáró réteg feladatát a könnyűszerkezetes építésmódnál, valamint a fedél-

széknél általában a párafékező, illetve párazáró réteg látja el (lásd a 2.73. áb-
rát). A felhasznált fólia az egész területet hézagmentesen fedi le, és a határos
szerkezetekhez légzárón csatlakozik. Ennek során a lehető legnagyobb körül-
tekintéssel kell a párafékező réteg beépítésénél eljárni, különösen a szaniterés
elektromos csöveknél, a halogén szpotlámpáknál, az elszívó csöveknél stb.,
valamint a szerkezeti csatlakozásoknál, mint pl. a tetősík-ablaknál, az orom-
falnál és a térdfalaknál. Ha a párafékező réteg a falazathoz csatlakozik, akkor a
fóliának megfelelő hosszban kell a vakolathoz csatlakozni. A vakolatot hor-
dozó rétegként terpeszhálót használunk. A fóliát is hozzá kell vakolni a fal-
hoz, és nem szabad véletlenül levágni (lásd még a 2.79. ábrát). A hanyag kivi-
telű ragasztás és anyagátfedés miatt a sarkokban gyakran alakulnak ki
problémás pontok. Ezeket a gondos kivitelezéssel lehet elkerülni, azaz ha az
átfedéseket szorosan leragasztják vagy összehegesztik. A ragasztásnál a meg-
felelő nyomást szilárd aljzaton lehet elérni. Ha nem áll rendelkezésre szilárd
altalaj, akkor segédszerkezetet kell alkalmazni. A párafékező réteg elé szerelt
szerelőréteg számos potenciális hibaforrást küszöböl ki.
Ha a fenti megoldásokhoz már késő lenne, akkor a kisebb réseket speciális,
kétkomponensű habbal lehet leragasztani. A normál szerelőhab és a szilikon
tartós tömítőanyagnak alkalmatlan.
A következőkben a páraáteresztő és a tömítetlen fogalmak közötti különbsé-
get tisztázzuk. A falak páraáteresztő képességének semmi köze az építmény
tömítetlenségéhez. A légtömörség követelményének ellenére a háznak pára-
áteresztőnek kell lennie azért, hogy a szerkezetben lévő esetleges nedvesség
kiszáradhasson. A diffúzió azonban egy nagyon lassú folyamat, és semmi
köze ahhoz, hogy a szerkezeten levegő áramlik át. Ha a hőszigetelésen keresz-
tüláramlik a levegő, akkor hatástalan, mivel a meleg a levegővel együtt hagy-
ja el a házat a hőszigetelésen keresztül. Emellett a meleg levegőben lévő ned-
vesség a hideg szerkezeteken kicsapódik, ami páralecsapódáshoz és szerkezeti
károkhoz vezet. Az épületben lévő nedvességet azonban mindenképpen el
kell távolítani szellőztetéssel. Csak nagyon rosszul tömített épületeknél
elégséges az ellenőrizetlen, a hézagokon keresztül végbemenő légcsere. Ezek
a házak azonban túl sok energiát fogyasztanak, a lakóklíma pedig jóval
huzatosabb és kényelmetlenebb.
2.74.ábra: Hézagáramlás
szivárgásnál
A passzívház a célirányos és ellenőrzött szellőzéssel, nem pedig a falakon ke-

resztül „lélegzik". A hőszigetelés általában lehetővé teszi a diffúziót. Csak a
speciális anyagok akadályozzák meg teljes egészében a páraáteresztést, mint pl.
az XPS vagy a habüveg. A hőszigetelés célja a házból kiáramló hő meg-
akadályozása és az energiafogyasztás csökkentése, nem pedig a nedvesség-
áramlás megakadályozása.
2.7.3 Jellegzetes szerkezeti hibák
A meleg, nedves levegő belül kifelé tud áramlani, ha a kivitelezett szerkezetek

légtömörsége nem megfelelő (lásd a 2.74. ábrát). A páralecsapódás jelentős
része a szerkezet hideg részein következik be. Ezek a hibás szerkezetek okoz-
zák az épületkárok nagy részét.
Hiányos vakolat és elégtelen fóliacsatlakozás
A tömör falazatokat mindenhol be kell vakolni, ahol nincs fólia, mivel a tömör
falazóelem önmagában nem légzáró. Gyakran itt követik el a legnagyobb
kivitelezési hibákat. A 2.75. ábrán a Rigips burkolat mögötti tömör falazat egy
részét nem vakolták be, ami óhatatlanul a légzáró réteg szivárgását eredmé-
nyezte.
A 2.76. ábrán egy felfelé és kifelé nyitott falazatnál a WC-tartálynál lépett fel
szivárgás, mivel a falat nem tömítették megfelelően.
A 2.77. ábrán látható tetőtérnél a légzáró fóliát nem vezették le a teljes térd-
falon, a vakolatlan falazaton pedig a fólia és a gipszkarton között levegő hatol
be.
106 2 Épületburok
2.75. ábra: Hiányzó vakolat a falon (forrás: Dipl.-Ing. H. 2.76. ábra: Hiányzó vakolat az ablakpárkány alatt (forrás:
Trauernicht, Gebáudemesstechnik, Sehnde, www.luftdicht. Dipl.-Ing. H. Trauernicht, Gebáudemesstechnik, Sehnde,
de) www.luftdicht.de)
2.77. ábra: Hiányzó légzáró fólia (forrás: Dipl.-Ing. H. 2.78. ábra: Elszabadult rögzítés (forrás: Dipl.-Ing. H.
Trauernicht, Gebáudemesstechnik, Sehnde, www.luftdicht. Trauernicht, Gebáudemesstechnik, Sehnde, www.luftdicht.
de) de)
Légzáró fólia csatlakozása a tömör falazathoz
A légzáró fólia és a tömör falazat, illetve az arra felhordott vakolat átmenete

jelentősen hozzájárul az épületburok légzáró rétegéhez. A kivitelezés alapja a
professzionális munkavégzés, mivel ezen a területen a szivárgás a későbbiek-
ben nehezen lokalizálható, és jelentős ráfordítással szüntethető csak meg.
A 2.78. ábrán a fólia és a falazat közötti átmenetet a rosszul megválasztott
ragasztó nem biztosítja, mivel a fólia nem tapad hozzá. A vakolatlan falazó-
elem rossz ragasztófelület.
A 2.79. ábrán a beépített légzáró fóliát nem vakolták be, ahogy az kötelező
lenne, hanem tűzőgéppel rögzítették.
A 2.80. ábrán a fóliát csak ragasztóval rögzítették, amely azonban nem enge-
di a szerkezetet mozogni. A vakolatréteget emellett a fólia alá hordták fel.
2.79. ábra: Hiányzó csatlakozás (forrás: Dipl.-Ing. H. 2.80. ábra: Hibás rögzítés (forrás: Dipl.-Ing. H. Trauernicht,
Trauernicht, Gebáudemesstechnik, Sehnde, www.luftdicht. Gebáudemesstechnik, Sehnde, www.luftdicht.de)
de)
2.81. ábra: Vízszintes metszet
A tömör fal és a légzáró fólia közötti légzáró csatlakozást ún. csatlakozó ra-
gasztással lehet rögzíteni. A szalagot a falon és a fólián ragasztással rögzítik
tartósan. Ezután a rabichálót bevakolják.
A légzáró réteg és a tömör falazat átmenete
A 2.81. ábrán látható metszet ábrázolja a légzáró réteg és a tömör falazat kö-
zötti átmenetet. A légzáró réteget rabichálóval rögzítik a vakolat alá. A rabic-
hálónak köszönhetően tapad meg a vakolat tartósan a fólián.
108 2 Épületburok
2.82. ábra: Rosszul beépített passzívház-ablak ( 2.83. ábra: Tetősík-ablak csatlakozó kávával (
forrás: Velux Deutschland GmbH, Hamburg) forrás: Velux Deutschland GmbH, Hamburg)
2.84. ábra: Légzáró fóliával beépített passzívház-ablak 2.85. ábra: Hiányos kábelátvezetés
(forrás: Eisedicht vállalat, tol.: Michael Eisenhauer,
Behrenstr. 3, 31737 Rinteln/OT Exten)
Az ablaktok csatlakozása
A passzívház ablakainak teljes mértékben légtömörnek és diffúzióállónak

kell lenniük, mivel egyébként ezen a csatlakozó részen jelentős szivárgás
léphet fel. Azonban pont ezen a részen gyakran jelentős konstrukciós hibák
lépnek fel, mivel a tokot a hagyományos kivitellel azonosan, tömítőhabba
építik be. A felhasznált hab azonban páraáteresztő és nem légtömör.
A 2.82. ábrán szerelőhabbal építettek be egy ablakot, ami a későbbiekben je-
lentős szivárgáshoz vezetett.
A probléma egy lehetséges megoldását ábrázolja a 2.83. ábra, ahol a
tetőablakot egy előre gyártott illesztő kávával illesztik be a helyére. Az
ablakot a légzáró fóliával is be lehet építeni, mint a 2.84. ábrán, ha a fóliát a
kivitelezés folytatásában bevakolják.
2.86. ábra: Hiányosan leragasztott kábelátvezetés ( 2.87. ábra: Hiányosan tömített kábelátvezetés (
forrás: Eisedicht vállalat, tul.: Michael Eisenhauer, forrás: Eisedicht vállalat, tul.: Michael Eisenhauer,
Behrenstr. 3, 31737 Rinteln/OT Exten) Behrenstr. 3, 31737 Rinteln/OT Exten)
A légzáró réteg áttörései
A légzáró réteget bizonyos helyeken, pl. a kábelátvezetéseknél át kell törni. Ha

utólag nem szeretnénk jelentős szivárgással szembesülni, az átvezetéseknek
kiemelt figyelmet kell szentelni.
A 2.85. ábrán a légzáró rétegen átvezetett kábeleket a célra alkalmatlan ra-
gasztófóliával, és pontatlanul tömítettek le, ami túl nagy légáramot eredmé-
nyezett.
A 2.86. ábrán a gipszkarton falon kialakított, a kábelátvezetésre szolgáló ki-
hagyás ragasztás nélkül szivárgást okoz.
A 2.87. ábrán látható légcsatorna a légzáró fólia áttörésénél jelentős szivárgást
okoz, mivel itt is a célra alkalmatlan fóliával szigeteltek.
A szigeteléshez további lehetőséget kínálnak az előre gyártott kábelátvezetések,
amelyek különféle kábel-keresztmetszetben kaphatók.
110 2 Épületburok
Tervezési utasítások és kivitelezési szabályok:

• A légtömörség koncepciójának terve tartalmazza a passzívház légzáró
réteggel történő, hézagmentes körülzárását.
• A speciális, légtömör használathoz a gyártó minden ilyen célú termékének
engedéllyel kell rendelkeznie.
• A felhasznált anyagoknak egymással összeférhetőnek kell lenniük.
• A téglafal csak akkor légzáró, ha legalább egy réteg vakolattal rendelke-
zik.
• A szerelvényeket a beltér felőli oldalon, a légzáró rétegre kell beszerelni.
• A burkolatok felhelyezése előtt minden csatlakozási felületet ellenőrizni
kell.
• A kivitelezés során a légtömörség ellenőrzése céljából Blower-Door mé-
rést kell végezni. Ennek során a légzáró rétegeknek és a csatlakozásoknak
még hozzáférhetőnek kell lenniük, míg a nyílászárók már be vannak épít-
ve.
111
3 Épületgépészet
A passzívháznak csak nagyon kismennyiségű fűtésenergiára van szüksége, mivel

az épületburok mai szempontból optimális, így a hagyományos fűtési rendszer
felesleges. A használati melegvíz-igény azonban a passzívházban is azonos a
hagyományos épületével. Ennek következtében a passzívház a nagyon alacsony
éves fűtéshő-szükséglet, az ennek ellenére magas melegvíz arány és a rendkívül
kismértékű fűtési hőterhelés miatt jó, különféle módokon kivitelezhető
közműtechnológiát igényel. A közműtechnológia az épülettel szoros
összefüggésben áll, mivel az épületburok több paramétere is befolyásolja a
szükséges technológiát. A fűtési hőszükséglet és az összesített
energiafogyasztást különféle tényezők is befolyásolják, mint ahogy azt a kö-
vetkezőkben szemléltetni fogjuk.
A 3.1-3.3. ábrákon látható összefüggések alapját egy kompakt épületburokkal
rendelkező, hőhídmentesen kivitelezett passzívház képezi. A továbbiakban
feltételezzük, hogy a hőzáró épületburok átlagos U-értéke 0,1 W/(m2 • K), és a
teljes ablakfelület átlagos U-értéke 0,8 W/(m2 • K). A teljes ablakfelület a lakás
hasznos alapterületének 0,4-szerese, a déli tájolású ablakok aránya 70%, a
szobahőmérséklet 20 °C.
Az eredményekből kitűnik, hogy a hőzáró szerkezetek alacsonyabb U-értéke, a
20 °C-os szobahőmérséklet, valamint a déli tájolású ablakok nagyobb aránya
kedvezően befolyásolja a fűtési hőszükségletet. Ha egy négytagú háztartás
átlagos napi vízfogyasztását 1801-ben határozzuk meg (személyenként kb. 45
liter), akkor a 3.4 ábrán olvasható le, hogy az éves villanyfogyasztás a
vízfogyasztással párhuzamosan hogyan változik. A technológiai áramfo-
gyasztást elsősorban a használati melegvíz fogyasztás határozza meg, amely
ennek következtében a passzívházban jelentős szerepet játszik.
3.1. ábra: A fűtési hőszükséglet az U-érték 3.2. ábra: A fűtési hőszükséglet a

függvényében szobahőmérséklet függvényében
112 3 Épületgépészet
3.3. ábra: A fűtési hőszükséglet az

ablakfelület arányának függvényében
3.4. ábra: A technológiai áramszükséglet a használati melegvíz fogyasztás függvényében
Közműtechnológia
A passzívháznak a hagyományos épületekhez képest 90%-kal kevesebb

energiára van szükségük, mivel rendkívüli hőérzeti komfortot nyújt. Ezzel
egyidejűleg a passzívházban a mechanikus üzemű szellőztető
berendezésnek köszönhetően folyamatosan jó levegőminőség uralkodik. A
hagyományos értelemben vett fűtőberendezésre nincs szükség, mivel a
passzívház fűtési hőszükséglete annyira alacsony, hogy azt a telepített
szellőztető berendezés segítségével lehet fedezni. Az, hogy a passzívház
maradék hőszükségletének fedezetéhez fűtést, pl. kazánt érdemes-e
alkalmazni, egyedi elbírálás alá esik, és mint már korábban is tárgyaltuk,
több tényezőtől függ. Többek között a lakóknak az ökológiai
szempontokhoz való hozzáállása is hozzájárul a döntéshez.
Azonban míg a fűtőberendezés opcionálisan választható, a passzívháznál nem
lehet a szellőztető berendezést kihagyni, mivel ebben az esetben az épület
energetikai és épületfizikai szempontból nem lenne többé működőképes.
A műszaki berendezés méretezését optimális esetben a PHPP keretén belül
kell elvégezni, amely az éves fűtési hőszükséglet mellett a fűtési hőterhelés
számítását is tartalmazza. Ha a fűtési hőszükséglet számítása a DIN 4701-1
számításán alapszik, akkor gyakran túlméretezett fűtőberendezéssel találko-
zunk, mivel a szabvány a napenergiából nyert hőt erősen korlátozottan, a
belső nőnyereséget pedig egyáltalán nem veszi figyelembe. A PHPP-ben
ezzel szemben mindent, a lakók számára, a napenergiából eredő nyereségre,
valamint a háztartási készülékekből eredő hőteljesítményre kiterjedően is
figyelembe veszünk.
3 Épületgépészet 113
3.5. ábra: A passzívház alapvető közműtechnológiájának vázlatos ábrája hozzávetőleges

hőmérsékleti adatokkal
Az optimalizált épületburoknak köszönhetően a passzívház termikus tehe-

tetlensége is megnő, azaz a külső hőmérsékletingadozások csak nagyon lassan
hatnak az épületre, így alig fordul elő csúcsterheléses állapot, és alacsony a
fűtési hőterhelés is. A passzívházban pl. egy 20 m2 nagyságú lakóhelyiség
felmelegítésére elég 2 db 100 W-os izzót felhasználni, vagy a helyiségben tar-
tózkodó személyekkel és az általuk termelt hővel is tovább melegíthető a he-
lyiség.
A passzívház épületgépészeti berendezésének elsődleges feladata a maradék
fűtéshő és a használati melegvíz szükséglet fedezése, valamint a szellőztető
berendezés szükségleteinek fedezése. Emellett lehetőleg magas hővisszanyerési
hatásfokot kell elérniük, és a lehető legkevesebb hőnyereséget szabad az
épületen kívül juttatniuk.
A passzívház alapvető közműtechnológiájára vonatkozóan a 3.5. ábra tartalmaz
részleteket, melyeket a 3. fejezet a továbbiakban részletez.
A szellőztető berendezés hővisszanyerő egységének legalább 80%-os hatás-
fokkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy a szellőzés okozta hőveszteséget a lehető
legalacsonyabb szinten tudja tartani. A magas hővisszanyerési hatásfoknak
köszönhetően a külső levegőt előmelegítő talajhőcserélővel kombinálva egész
évben 17 °C fölötti hőmérsékletű friss levegő érhető el, aminek köszönhetően
még akár —10 °C-os külső hőmérséklet mellett sem szükséges gyakran fűteni.
A talajhőcserélőt azért kapcsolják a rendszer elé, hogy a hővisszanyerőbe a

beáramló, -5 °C alatti külső levegő ne jegesedjen bele. A talajhőcserélő nem
csak a talaj hőenergiáját adja át a szellőztető berendezésnek, hanem emellett
a hideg elszívott levegő által tartalmzott kondenzvíz begfagyását is megaka-
dályozza.
A maradék fűtési hőszükséglet fedezéséhez különféle energiahordozók állnak
rendelkezésre, mint pl. fa, pellet vagy villamos energia, illetve a kis teljesít-
ményű hőszivattyúk üzemeltetéséhez szükséges áram is. A modern törpe-
teljesítményű hőszivattyúk az elsődleges energetikai jellemző feletti éves
munkavégzéssel bírnak, azaz 1 kW villamos energia ráfordításból kb. 3,5 kW
hőenergiát állítanak elő. A családi vagy sorház- építés terén ezek
rendelkeznek a legalacsonyabb beruházási költségekkel, és mind
környezetvédelmi, mind gazdasági szempontból hatékonyak. Ezek a
hatékony hőszivattyúk a szolár berendezésekkel kombinálva egyidejűleg a
használati melegvíz-előállításhoz is használhatók.
3.1 Szellőzés
Mivel a levegő az ember számára létfontosságú, ezért a passzívház szellőztető

berendezésének, valamint az ehhez kapcsolódó friss levegő ellátásnak bizo-
nyos higiéniai feltételeknek kell megfelelniük. A szoba CO2-tartalma mellett
a relatív páratartalmat is szabályozniuk kell. Ezen felül a szagokat és a lég-
szennyező anyagokat is ki kell tudni szűrni, és kellemes lakóklímát kell tudni
a segítségükkel előállítani (lásd az 1.1.2. fejezetet).
3.1.1 A légcsere
A levegő CO2-tartalma fontos tényező a szoba levegőminőségének

meghatározásakor, mivel a lakók döntő többsége akkor találta a levegő
minőségét kellemesnek, ha a CO2-tartalom 0,1 % alatt van. Ha a lakótérben
ennél magasabb az aránya, akkor álmosság, koncentrációs zavar, valamint
fojtó, használt levegő érzete léphet fel. Az ember CO2-leadása, valamint
minden további, a lakóterek emberi használat következtében keletkező
légszennyeződése képezi a szükséges levegőmennyiség meghatározásának
alapját. Felnőtteknél a CO2-leadás óránként az aktivitás függvényében 10 és
75 liter/óra között változhat.
A 3.6. ábrán egy lakó CO2-kibocsátása látható az aktivitás függvényében.
A 3.6. ábrán feltüntetett értékek alapján egy négyfős család számára naponta 2.
000-3.000 3 friss levegőt kell bejuttatni az épületbe, ezáltal biztosítva a kel-
lemes lakóklímát és az optimális szobalevegő-minőséget. Azt az időszakot,
amely meghatározza, hogy mennyi időn belül kell a meglévő levegőt friss
külső levegőre cserélni, az egyszerű légcsere-szám írja le.
A 3.7. ábrán a kizárólagosan hagyományos, ablakon keresztül, azaz ellenőr-
zött, mechanikus szellőztető berendezés nélkül történő szellőztetéssel az
egyszeres légcseréhez szükséges időtartam látható.
3.1 Szellőzés 115
3.6. ábra: Egy Iakó CO2-kibocsátása és az általa igényelt friss levegő mennyisége az
aktivitás függvényében
3.7. ábra: Légcsereszám ablakos szellőztetés esetén, különböző ablakállásoknál
Mivel az ablakos szellőztetés esetén a légcsere nem csak a széliránytól, a szél

sebességétől és a hőmérsékletkülönbségtől, valamint az egyéni használati
szokásoktól függ, nem beszélve a közben keletkező hőveszteségről, ezért a
megbízható légcsere csak mechanikus üzemű szellőztető berendezéssel biz-
tosítható. A passzívházban a szellőztető berendezés révén fennálló légtömeg-
áram a CO2-tartalmat a higiénikus maximális értékre korlátozza. Igy 20 - 30 m3,
gyerekszoba esetén max. 35 m3 légtömeg-áram elegendő személyenként és
óránként számolva. A mechanikus szellőztető berendezés segítségével a lakók
számától függően óránként 0,3-0,8-szoros légcsere megy végbe. A számítás
alapját tájékoztató jelleggel kb. 30 m3 friss levegő/óra/személy képezi.
3.8. ábra: A lakóház felsorolt vízgőz-forrásaiból származó vízgőz mennyisége
3.1.2 Vízgőz
A légzés általa lakótérbe folyamatosan párát leadó lakók mellett olyan forrá-
sok is hozzájárulnak a keletkező párához, mint pl. a fürdés, a zuhanyzás
vagy a főzés. A gőz láthatatlan páraként van jelen a levegőben. Ha, ahogy az
télen gyakran előfordul, az ablakok túlnyomórészt zárva maradnak, akkor az
épület belsejében a kültérhez képest jelentősen megnő a páratartalom. A
belső tér levegőjébe leadott víz mennyisége nem csak a pára forrásától,
hanem az időtartamtól is függ.
A lakótérbe leadott napi páramennyiséget a lakók száma is befolyásolja (lásd
a 3.8. ábrát). Igy például egy négytagú háztartás 6 - 10 kg vizet ad le. Az
ebből származó páratartalom elvezetéséhez a mechanikus szellőztető
berendezés nélküli lakóépületekben a vízgőzt az ablakon keresztül történő
szellőzéssel kell kiengedni. Ellenkező esetben páralecsapódás, illetve
nedvesség okozta kár jelentkezik.
A lakás szellőztetését nem pótolják az úgynevezett lélegző falak, amelyek a
vízpárát diffúzióval vezetik kifelé, mivel ezen az úton csak kis mennyiség
szállítható. A passzívház a mechanikus üzemű szellőztető berendezéssel, va-
lamint az ebből eredő rendszeres légcserével ezesetben is biztosítja a vízgőz
elszállítását, és megakadályozza az esetleges nedvesség okozta kárt.
3.1.3 Légszennyező anyagok
A szellőzés szükségességét indokló okok mellé jön a légszennyező anyagok

elvezetése is. Igy tehát nem csak a lakók által kilélegzett CO2-tartalmat kell
kiszellőztetni, hanem a gyakran a konyhában vagy a fürdőszobában keletke-
ző, kellemetlen szagokat is. A bútorok, szőnyegek és szövetek, valamint a
beépített szerkezetek is bocsáthatnak ki káros anyagot, ami egészségkároso-
dáshoz vezethet. Az ellenőrzött szellőztető rendszer ezeket a káros anyagokat
rendszeresen elszívja. Fordított esetben a legkülső légbeszívó csőbe épített
3.2 Talajhőcserélők 117
szűrő gondoskodik arról, hogy pl. káros anyag vagy pollen ne jusson be a
szellőző rendszerbe, ezáltal tartva távol őket a lakóktól.
A passzívházban a mechanikus üzemű, magas hatásfokú hővisszanyeréssel
üzemel szellőztető berendezéssel nem csak kielégítő, higiénikus feltételekkel
történő szellőzés valósítható meg, hanem ezzel egyidejűleg a szellőzésből eredő
hőveszteség is a minimális szintre csökkenthető.
A passzívház hatékony szellőzése csak akkor érhető el, ha néhány fontos

feltétel teljesül:
• Az épület burkolófelületének n50 5 ≤ 0,6/h légtömörséggel kell
rendelkeznie, mivel egyébként a meleg belső levegő kifelé, míg a hideg
külső levegő befelé tud áramlani, ami pedig ellenőrizetlen hőveszteséghez
vezet. Ezt a hőt nem lehet az épületen belül energiaként visszaforgatni, és
szükségtelenül veszik el.
• Az elsősorban a szellőzők működtetéséhez használt kisegítő elektromos
energiaforrásnak, vagy az egyenáramú motoroknak < 0,4 Wh/m3 levegő
energetikai hatásfokot kell elérniük, hosszú élettartamúnak és csendes
üzeműnek kell lenniük.
• A passzívházon keresztülmenő légáramot irányított áramlásként kell
kivitelezni, azaz az olyan lakóterek, mint pl. a hálószoba és a nappali friss
levegővel ellátott, míg a nedves terek, mint pl. a konyha, a fürdőszoba és
WC elszívott helyiségnek tekintendő. A közlekedők és a lépcsőházak az
átáramoltatott terek.
3.2 Talajhőcserélők
A talajhőcserélők általában a fagymentes talajrétegbe fektetett műanyag csö-

vekből, vagy sóoldatos vezetékekből állnak. A talaj relatív konstans hőmér-
sékleti viszonyai miatt télen melegebb, nyáron pedig hidegebb a külső leve-
gőnél. A szellőztető berendezés elé telepített talajhőcserélő ezért a beszívott
levegőt télen előmelegíti, míg nyáron lehűti. Télen a beáramló levegőnek a
szellőztető berendezés elérése előtt fagypont fölé kell melegednie. A talajhő-
cserélő által előállítható hőmérsékletkülönbség annak kialakításától és tele-
pítésétől függ.
A szellőztető berendezés, illetve a hővisszanyerő berendezésben lévő hőcse-
rélő befagyásának megakadályozása érdekében biztosítani kell, hogy a be-
áramló friss levegő, illetve a befújt levegő hőmérséklete a fagypont fölött le-
gyen. A hőmérséklet növelése a hővisszanyerő berendezés mindenkori
hőcserélési hatásfokától függ, így pl. —10 °C-os külső hőmérsékletnél és
80%-os hatásfoknál a beszívott levegő —4 °C-ra melegszik, beépített
hővisszanyerő berendezéssel pedig a beáramló levegő +1 °C-ra melegíthető
fel. Ilyen alacsony külső hőmérséklet mellett a befújt friss levegőt elő kell
melegíteni. Máskülönben a szellőző készülék hőcserélőjében az épületből
elszívott, lehűtött használt levegő hőmérséklete fagypont alá süllyedne, és a
pára nem csak kicsapódna belőle, hanem jéggé is fagyna, ami pedig a
hőcserélőt blokkolná.
3.9. ábra: A hővisszanyerés hatásfoka a fagypont alatti külső hőmérséklet függvényében
Még az integrált fagyvédő készülékkel rendelkező hővisszanyerő berendezé-

sek esetében sem célszerű kihagyni a külső levegő előmelegítését, mivel a
fagyvédelem csak a beáramló levegő fojtását, illetve kikapcsolását
szabályozza. Befújt friss levegő nélkül nem lehetséges a hővisszanyerés,
mivel a rendszer csak a használt levegőt szállítja el. Az ezáltal az épületben
keletkező alacsony nyomás következtében a hiányzó friss levegő az
épületburok hézagain keresztül hatol be, ami kellemetlen huzatot okozhat.
A hideg téli hónapokban a hővisszanyerő berendezés hatékony kihasználása
és a kiegyensúlyozott szellőzés csak a friss levegő előmelegítésével
biztosítható (lásd a 3.9. ábrát).
Ahhoz, hogy nyáron a nem kívánatos túlmelegedést elkerülhessük, meg kell
akadályozni a forró külső levegő közvetlen behatolását a belső térbe. Ez
szintén a talajhőcserélővel ellátott szellőztető berendezés segítségével
történik. Mivel a talaj nyáron 1 és 3 m közötti mélységben jóval hidegebb,
mint a forró kinti levegő, ezért a talajon keresztül történő előhűtés után az
épületbe beáramló levegő hidegebb, míg a meleg levegőt elszívja a
rendszer. A talajhőcserélővel szerelt szellőztető berendezés mellett a
passzívház jó hőszigetelése, valamint az ablakok árnyékolása és bezárása
is hozzájárul ahhoz, hogy a klímaberendezést és az ahhoz kapcsolódó
áramfogyasztást el lehessen hagyni.
3.2.1 Gyártmányfajták
Különféle talajhőcserélők léteznek. Megkülönböztetjük a talajba fektetett

műanyag-, illetve betoncsőből készült, a beszívott levegő számára készült lég-
csatornákat, valamint a sóoldatos, a talajba beásott vezetékeket. A légcsatorna
esetén a meglévő talajhőt közvetlenül a rajta keresztüláramoltatott friss levegő
veszi fel, és szállítja a szellőztető berendezés hőcserélőjéhez. A sóoldatos
vezeték sóoldattal, azaz vízzel és fagyálló szerrel van feltöltve, ami a talaj-hőt
felveszi. A hőt az oldat egy sóoldat-levegő hőcserélőn keresztül adja át a
3.10. ábra: A talajhőcserélő bevezetése az épületbe 3.11. ábra: A talajhőcserélő ideiglenes leféktetése
friss levegőnek. Ahhoz, hogy a talajkőből ingyenesen nyerhető energiát hasz-

nosíthassa, a légcsatorna beszívó ventilátoránál valamivel magasabb fordulat-
számra, míg sóoldatos vezetéknél a keringető szivattyú miatt némi áramra
van szükség.
3.2.1.1 Légcsatornák
A talajba telepített friss levegős légcsatorna általában hegesztett, 150-200 mm

átmérőjű műanyag cső, kb. 1,5-2 m mélyen a talajba süllyesztve. A csővezeték
hossza családi háznál kb. 30-50 m. A jó talaj-levegő hőcsere érdekében a cső-
nek vékonynak, azonban a későbbi talaj - és közlekedési terhelés miatt egyben
teherbírónak is kell lennie. A durva vagy hullámos felület optimalizálja a hő-
átadást, amit azonban a belső felületen kerülni kell, mivel ez megnöveli a
ventilátorok áramfogyasztását és megnehezíti a kondenzvíz elvezetését is. A
csőnek a külső talajvíz-nyomással szemben is ellenállónak kell lennie.
Szakszerűtlen tervezésnél gyakori, hogy nagyobb eső vagy magas talajvíz-
szint esetén a csövek megtelnek vízzel. Ezt feltétlenül el kell kerülni. A talaj-
hőcserélő tisztításához és ellenőrzéséhez a csővezetéken arra alkalmas készü-
léket kell keresztülirányítani. Ezért a telepítés során a csőrendszernél csak
olyan íveket és leágazásokat szabad kialakítani, amik ezt lehetővé teszik. A
tisztítónyílásokat bűzelzáróval (szifonnal) kell felszerelni.
A talajba fektetett friss levegős légcsatorna penészképződés és szennyeződés
elleni védelme, valamint az ehhez kapcsolódó higiéniai követelmények be-
tartása érdekében a talajhőcserélőbe a légbeszívó részen minőségi szűrőket
kell beépíteni, amiket a külső légviszonyok függvényében kb. háromhavonta
kell cserélni.
A talajhőcserélő műanyag csövei relatív könnyen fektethetők a talajba, azon-
ban a környező földet jól össze kell tömöríteni. A talaj magas nedvességtar-
talma, fajsúlya és hővezető képessége kedvezően hat a talajhőcserélő hatás-
fokára (lásd a 3.10. és 3.11. ábrát). A csövek telepítéséhez különféle telepítési
változatok állnak rendelkezésre, amiket az adott építési projekthez és talajhoz
kell igazítani.
3.12. ábra: Légbeszívó akna alápincézett épületnél 3.13. ábra: Légbeszívó akna alápincézetlen épületnél
Mivel a nyári hűtésnél keletkező kondenzvizet el kell vezetni, ezért a csator-

nákat legalább 2-3%-os, a légáram irányába lejtve kell lefektetni. A lecsapó-
dott párát a legmélyebb pontra beépített vízelvezető eszközzel, a víztelenítő
szeleppel felszerelt páralefolyóhoz kell vezetni és kiengedni, miközben nem
szabad a rendszerbe víznek visszaáramolni.
Alápincézett épületnél a tisztító folyadék és a kondenzátum elvezetése általá-
ban a pincében történik, amihez megfelelő lefolyóra van szükség (lásd a 3.12.
ábrát). A légbeszívó doboz általában szabadon álló szerkezetként, illetve az
épület kültéri részén, falra szerelve készül. Ha pl. autóbeállóba szerelik be, ak-
kor a szabadból egy további csővel kell a friss levegőt a szűrőhöz vezetni. Az
elhelyezés miatt keletkező magasabb hőmérséklet következtében a csöveken
és a házon lecsapódó pára megfelelő szigeteléssel elkerülhető. A légbeszívó
csonkon található finompor-szűrőt időjárásvédő ráccsal lehet felszerelni.
Ha nincs lehetőség a pincén keresztül történő víztelenítésre, pl. mert az épü-
let nem alápincézett, akkor olyan aknát kell építeni, amiben lehetőség van a
kondenzvíz elvezetésére (lásd a 3.13. ábrát). A lecsapódott párát és a tisztító-
folyadékot egy kavicsággyal lehet az aknában elszikkasztani. Ha az
építkezés helyszíne védett talajvízű területen van, az aknát le lehet zárni, és a
T-idomot egy szivattyúval lehet vízteleníteni. A teljes csőrendszert abszolút
vízzárón kell kivitelezni. A finompor-szűrőt az aknán vagy pedig a
szabadban lévő csőszakaszban lehet elhelyezni. Javasolt az integrált
időjárásvédő rács használata is.
3.14. ábra: Egycsöves gyűrűs vezeték 3.15. ábra: 2 Télhurok (

fektetése (forrás: www.bauer-solar.de) forrás: www.bauer-solar.de)
3.16. ábra: Regiszteres

vezetékfektetés (www.
bauer-solar.de)
Általában a telekméret határozza meg a talajhőcserélő légcsatornáinak telepítési

módozatát, amit körvezetékként (lásd a 3.14. ábrát), 2 félhurokként (lásd a 3.15.
ábrát), vagy regiszteres fektetéssel (lásd a 3.16. ábrát) telepíthető. Családi
házaknál általában az egycsöves-, illetve a körvezetékes változatot alkalmazzuk,
mivel kis teljesítményű talajhőcserélőről van szó, ami csupán néhány idomot
igényel, ennek következtében pedig gazdaságos.
A talajhőcserélő méretezését, azaz az átmérő és a vezetékhossz számítását a
következő tényezők befolyásolják:
• az épület térfogata
• a csövek anyaga
• az árok fenékmélysége
• a légcsereszám
• a fektetés módja (kör- vagy regiszteres vezeték)
• a helyszínen uralkodó klíma
• a talajjellemzők
• a talajvíz-szint
Kb. 3 m/órás áramlási sebesség határozza meg a cső keresztmetszetét. Ha ezt az
értéket túllépjük, akkor az hátrányosan befolyásolja a nyomásveszteséget és a
hőátadást. A méretezési számításokat a darmstadti Passivhaus-Institut speciális
programjával (PHLUFT szoftver) lehet elvégezni.
3.17. ábra: Sóoldatos

geotermikus hőcserélő (
forrás: Netec, Detmold,
www.sole-ewt.de)
3.2.1.2 Sóoldatos vezetékek
A talajhőcserélő sóoldatos vezetéke hajlítható, mégis nagyon erős PE-csőből

készül, amelyen sóoldatot (víz és fagyálló szer) áramoltatnak keresztül a
talaj-hő elvonásához. Családi ház esetén a vezeték kb. 80-150 m hosszú, és 1,
5-2,5 m mélységbe süllyesztik. A cső keresztmetszete 3,2 cm (DN 25). Mivel
a sóoldatos talajhőcserélők méretezéséhez még nem készült
számolóprogram, az értékeket évek óta mért berendezések alapján határozzuk
meg. A rendelkezésre álló tapasztalatok szerint a sóoldatos vezeték hossza a
szellőztető berendezés által szállított légtömeg alapján határozható meg, ahol
a vezetékhossz megegyezik a szállított légtömeg felével. Igy tehát a 200 m3/h
teljesítményű szellőztető berendezés sóoldatos vezetékének hossza 100 m (
lásd a 3.17. ábrát).
Ahhoz, hogy a sóoldat a hőt átadja a friss levegőnek, a beáramló légcsatornába
a szellőztető berendezés elé egy sóoldat-levegő hőcserélőt építenek be. Az egyes
évszakokban optimális mennyiségű sóoldat, valamint az ehhez kapcsolódó,
eltérő hőmennyiség szállításáról a sóoldatos talajhőcserélőbe integrált szivattyú-
szabályozás gondoskodik (lásd a 3.18. ábrát).
A sóoldatos vezetékeket az energetikailag lehető leghatékonyabb munkavégzés
érdekében különbözőképpen lehet lefektetni. A meglévő telekviszonyok
figyelembevétele mellett kell a tervezés során a lehető legkisebb ráfordítást
igénylő vezetékfektetésre törekedni a lehető leggazdaságosabb megoldás ér-
dekében.
Az alápincézett, új építésű épület esetén a munkagödör egyébként is kínálja
magát a sóoldatos vezeték számára a pinceszint körül, ahogy azt a 3.19. ábrán is
láthatjuk. Az 1-2 szintes épületeknél a felmelegítendő levegőmennyiség számára
szükséges légmennyiséghez elegendő a vezetéket a ház körül kétszer körbevinni.
Többszintes lakóépületeknél, amelyek friss levegő-szükséglete nagyobb, a
körvezetékeket ki kell bővíteni.
3.18. ábra: A sóoldatos hőszivattyú működésének vázlata (forrás: www.

villavent.de)
3.20. ábra: Árokba történő telepítés a kertben 3.21. ábra: Telepítés a hőszigetelt
alaplemez alá
Az új építésű, alápincézett, de kerttel rendelkező épületeknél lehetőség van arra,

hogy a sóoldatos vezetéket a kertben egy legalább 1,5 m mély árokba fektessük,
a 3.20. ábra szerint. Ha a kert mérete miatt a sóoldatos vezetékeket egymás felett
kell átvezetni, akkor az épület felől érkező előremenő ágat felülre, és az
épülethez visszatérő ágat alulra kell beépíteni.
A pincével és kerttel nem rendelkező új építésű épületnél a vezetékeket az
alaplemez alatt lehet elhelyezni, ahogy az a 3.21. ábrán is látható, azonban ebben
az esetben az alaplemezt alulról kiemelten kell hőszigetelni. Mivel nyáron ezen
a részen nem melegszik fel a talaj, ezért ebben az időszakban a talajtömeget
célzottan kell feltölteni hővel, pl. a szolárberendezés által termelt felesleges
hővel. A cölöpalapozású új építésű épületeknél a sóoldatos vezetéket a fúrt
cölöpökbe is lehet integrálni.
Talajhőcserélő friss levegős légcsatornából:

• A friss levegős légcsatorna általában hegesztett műanyag cső, melynek
átmérője 150 és 200 mm között van.
• A légcsatorna hossza az adottságok függvényében 30-50 m.
• A légcsatorna beépítési mélysége a fagymentesség biztosítása érdekében 1,
5-2 m.
• A csővezetékeknek a lefolyó felé2-3%-ot kell lejteniük.
• Az egyes csöveknek egymás között és az épülettől legalább 1 m távolságot
kell tartaniuk.
• A vezetéket lehetőleg termett talajba kell fektetni, amit a csővezeték körül a
hatékony hőátadáshoz megfelelően kell tömöríteni.
• A működés közben a talajba fektetett csővezetékben keletkező kondenzvíz
és tisztító folyadék elvezetéséhez alápincézett épület esetén az épület
belsejébe kell egy bűzelzáróval felszerelt lefolyót, nem alápincézett épület
esetén szivattyúaknát kell telepíteni.
• Az építkezés helyszínének mérete dönti el gyakran, hogy a talajhőcserélő
egycsöves vagy regiszteres módon kerüljön beépítésre.
Talajhőcserélő sóoldatos vezetékkel:
• A sóoldatos vezeték hajlítható, nagyon jó szilárdságú PE-csőből készül,
keresztmetszete 3,2 cm (DN 25) körül van.
• A sóoldatos vezetékek hossza 80 és 150 m között változik a családi házak-
nál, és a mindenkori szellőztető berendezés által szállított légtömeg
függvénye (vezeték hossza = szállított légtömeg fele).
• A sóoldatos vezeték beépítési mélysége a fagymentesség biztosítása érde-
kében 1,5-2,5 m.
• A szellőztető berendezés elé a friss levegő csatornába egy sóoldat-levegő
hőcserélőt kell beépíteni.
• A szivattyú integrált szabályozó egysége határozza meg a szállított sóoldat
mennyiségét.
• Az építési telek mérete dönt gyakran a talajhőcserélő telepítési módoza-
tában, pl. hogy az épület körül, az alaplemez alatt, vagy a fúrt cölöpökben
kerül elhelyezésre.
3.3 A levegő előmelegítése talajhőcserélő nélkül
A. téli fagy elleni védelem céljából történő levegő előmelegítés a kiemelkedő

hatásfokú szellőztető berendezések esetén talajkő nélkül is elvégezhető. A
geotermikus hő alternatívája a légcsatornába beépített elektromos vagy a
melegvizes előmelegítő fűtés, amely a központi fűtésre csatlakozik. A koráb-
ban említett előnyei miatt a rendszer elé kapcsolt talajhőcserélőt a passzívház
építése során mindig célszerű mérlegelni.
Az elektormos levegő előmelegítő fűtés általában túlhevülés elleni védelem-
mel és légáram-felügyelettel van felszerelve, azonban a fűtőelemek pontos
szabályozása problémás. Sok esetben túlzottan felmelegszik a belépő friss
3.4 Hővisszanyeréses szellőzőberendezés 125
levegő, ami nagyobb áramfogyasztáshoz, valamint a szellőztető berendezés

hővisszanyerési hatásfokának csökkenéséhez vezet. Ha a forró elektromos
izzószálakra por ég rá, akkor a beáramló levegő kellemetlen szagot visz ma-
gával. Ezen túl az előmelegítő fűtés csak a téli fagyvédelem céljára szolgál, a
nyáron beáramló friss levegőt nem lehet a segítségével hűteni.
A melegvizes levegő előmelegítő, az épület fűtésrendszeréből táplált fűtés te-
lepítése nagy ráfordítást igényel. A fűtőközeg-körbe integrált fagyvédő ter-
mosztátszelep fojtja az áthaladó fűtőfolyadékot a légcsatornában mért hőmér-
séklet függvényében. Ez a fűtés is csak pontatlanul szabályozható, és az
elektromos levegő-előmelegítőhöz hasonlóan szintén magasabb gázfogyasz-
tást, valamint a szellőztető berendezés hővisszanyerési hatásfokának csökke-
nését eredményezi. A fűtésrendszer szivattyúszabályozása szintén gondot
okozhat, ha az épület fűtése éjjel lecsökken, azonban a fagyvédelem miatt a
fűtőfolyadékot keringetni kell.
A melegvizes levegő előmelegítő fűtéssel elsősorban az a gond, hogy a fűtés
szivattyújának leállása esetén fagyveszély lép fel. Ekkor a sóoldatos talajhő-
cserélő felé tartó fűtéskör nem kap több fagyálló szert annak ellenére, hogy a
szellőztető berendezés továbbra is működik. A jelenség a fűtőtest szétdurra-
nását vagy a fűtő folyadék elfolyását okozhatja. Ennek következményeként az
egész házban leállna a fűtés. A megelőző intézkedés, mint például a külön
telepített, fagyállóval feltöltött fűtéskör nagy ráfordítást igényel és gazdaság-
talan.
3.4 Hővisszanyeréses szellőztető berendezés
A mechanikus, kiváló hatásfokkal dolgozó hővisszanyerő berendezéssel ellátott

szellőztető berendezés a passzívháznál elengedhetetlen, mivel a szellőzési
hőveszteséget csökkenteni, azonban ezzel egyidejűleg a szükséges légcserét
biztosítani kell. Ez a passzívház frisslevegő- és hőellátásának központja (lásd a
3.22. ábrát). Ahhoz, hogy a központi szellőző rendszert, illetve a hővisszanyerő
berendezést be lehessen építeni a passzívházba, pár követelménynek meg kell
felelni (lásd a 3.24. ábrát).
A friss levegőt (külső levegő), amelyet a rendszer szűrőn keresztül szív be, a
talajhőcserélőn történő áthaladás után konstans mennyiséggel kerül szállításra a
szellőztető berendezés központi egységéhez. A fürdőszobából és a konyhából
elszívott használt levegő ezzel egyidejűleg éri el a szellőző rendszert. A
szellőztető berendezésbe beépített hőcserélő az átáramló elhasznált levegőtől
elvonja a hőenergiát, és a légáramok keverése nélkül adja át a beáramló friss
levegőnek. A légáramok szétválasztásának köszönhetően az immár felmelegített
friss levegő nem tud sem szagot, sem káros anyagot magával vinni. A hőcserélő
elé beépített szűrő azt is megakadályozza, hogy por vagy szennyeződés
lerakódjon.
A lakótérbe, mint például a nappaliba vagy a hálószobába, a felmelegített és
szűrt friss levegő ún. beáramló levegőként kerül a beltérbe, így az ablakon
keresztül történő, nagy hőveszteséggel járó szellőzés feleslegessé válik. A hő-
3.22. ábra: A hővisszanyeréses szellőztető berendezés működésének vázlata
cserélőt elhagyva a lehűtött, azaz a hőenergiától megfosztott, elhasznált leve-

gő ún. elszívott levegőként egy szellőző csatornán keresztül kerül a környe-
zetbe kivezetésre. A friss levegővel ellátott térbe bevezetett légtömeg-áram
egy előzetesen kiszámított és beállított légmennyiséget szállít, ezáltal beállít-
va az optimális szoba-levegő minőséget.
A szellőztető berendezés hőcserélőjének (lásd a 3.23. ábrát) magas hatásfok-
kal kell rendelkeznie ahhoz, hogy az elszívott levegőből hatékonyan tudja
elvonni a hőenergiát. Ha rendkívül hideg külső hőmérséklet uralkodik, ak-
kor mára rendszer elé telepített hőcserélő is csökkenti a szükséges kiegészítő
fűtésszükségletet. Ha azonban mégis csak szükségessé válik a rásegítő fűtés,
akkor különböző, a 3.5. fejezetben tárgyalt technika áll rendelkezésre.
A beáramló levegő hőmérsékéletének ≥ 16,5 °C-nak kell lennie, mivel
egyébként a szükséges fűtéshői hőterhelés nem lesz elérhető. Rendkívül
alacsony hőmérsékletnél rásegítő fűtés alkalmazható.
A szellőztető berendezés hővisszanyerési hatásfokának ≥ 75 %-nak kell
lennie, máskülönben a készülékkel szemben támasztott, az energetikai
hatékonyságra vonatkozó követelmények nem teljesülnek, a passzívház
pedig nem működik. Minél magasabb a hővisszanyerési hatásfok, annál
hatékonyabban lehet az épületen belül lévő hőenergiát hasznosítani. A
piacon manapság már akár 96 %-os hatásfokú készülékek is kaphatók.
A szellőztető berendezés fajlagos villamosenergia-szükségletének (ventilá-
torok, vezérlés és szabályozás) ≤ 0,45 Wh/m3-nek kell lennie, azaz a
szállított légmennyiség 1 m3-ére vetítve nem szabad túllépnie a 0,45 W-ot.
Ahhoz, hogy az alacsony áramfogyasztásnak meg tudjon felelni, és a
passzívház energetikai mérlegét teljesíteni tudja, ezt az értéket tartani kell.
3.4 Hővisszanyeréses szellőztető berendezés 127
3.23. ábra: Hőcserélő (

forrás: Sachsenland
Bauelemente GmbH,
Chemnitzer Platz 1, 08371
Glauchau, www.
lueftungssysteme.de)
3.24. ábra: A passzívház

közműtechnológiája
A szobalevegő-higiéniai előírásoknak való megfelelés érdekében szűrőket

alkalmaznak. A külső levegő szűrőnek legalább az F7 osztálynak, míg az el-
szívott levegőnél alkalmazott szűrőnek legalább a G4 osztálynak kell meg-
felelnie. A szűrőknek gyorsan, háromhavonta cserélhetőnek kell lenniük.
Ezen felül a szellőztető berendezésnek a még kedvezőbb hővisszanyerés érde-
kében jó hőszigeteléssel, szivárgásállósággal és megfelelő szállítóárammal
kell rendelkeznie:
• A szellőztető berendezés hőszigetelésének alacsony U-értékkel kell ren-
delkeznie, a 0,5 W/(m 2 • K) optimálisnak mondható. Másként a hőt a kör-
nyezetnek adná le, és rontaná a hőtermelés tényleges hatásfokát.
• Az energetikailag hatékony kővisszanyerő rendszereknek a hatékony mun-
kavégzés és a levegőminőség megtartása érdekében 3 % alatti szivárgást
kell felmutatni.
3.25. ábra: Fagymentesítő berendezés (forrás:

Ingenieurbüro Bauer-Solar, Kreisstr. 10, 24357
Esprehm, Tel.: 04354 444, Fax: 04354 799)
• A szellőztető berendezésnek jó szabályozó egységgel, azaz legalább 3 fo-

kozattal (alap, standard és löketszerű szellőzés) kell rendelkeznie és kikap-
csolhatónak kell lennie. Az integrált program ajánlott, pl. a löketszerű
szellőzésről egy adott időtartam után önállóan visszakapcsolni alap foko-
zatba.
• A beáramló és elszívott levegő mennyiségének mindenkor kiegyenlített-
nek kell lennie, mivel máskülönben az épületen belül túl-, illetve alulnyo-
más keletkezne..
• A talajhőcserélő nélküli szellőztető berendezéseknél az eljegesedést kell
meggátolni. A berendezés elé telepített fagymentesítő fűtés (lásd a 3.25.
ábrát) megakadályozza a friss levegő eljegesedését, és fenntartja a
rendszer egyensúlyát. Ha a fagymentesítőt kihagyjuk, és a beáramló
levegőt jégmentesítés miatt kikapcsoljuk, akkor az épület belsejében
nyomásesés tapasztalható, aminek következtében a hideg külső levegő az
épületburkon keresztül szivárog be. Ezáltal a fűtési hőszükséglet a
három-, ötszörösére növekedhet.
• A szellőztető berendezés standard üzemmódjában a zaj szintnek ≤ 35 dB(A)
kell lennie. A későbbiekben részletezzük a légcsatornákra vonatkozó szigorú
előírásokat.
• A passzívház szellőztető berendezését már előre pontosan meg kell tervezni,
ahhoz, hogy az egyéni feltételeknek megfelelően lehessen alakítani.
3.4.1 Szellőzéselosztás és a beáramló levegő mennyisége
A passzívház fűtött lakóterébe, mint már korábban is említettük, a szellőztető

berendezés vezeti be a friss levegőt és szívja el onnan a használt levegőt,
miközben a szellőzés elosztása az épületbe telepített légcsatornákon keresztül
történi (lásd a 3.26. ábrát). A szellőztető rendszer kialakításához különféle
csőelosztó rendszerek és anyagok állnak rendelkezésre, amelyeket egyedileg
lehet az adott beruházáshoz alakítani. A légtömeg-áram nagysága a haszná-
latból adódik, azonban az átlagos becsült értékeket kell figyelembe venni.
A legnagyobb térfogatáramot a következő feltételek szerint számítjuk ki:
• Lakónként és óránként 30 m3 friss levegővel kell számolni.
• Óránként az l/h ≥ 0,3 légcsereszámot kell elérni.
• A funkciós helyiségekre jellemző szellőzési feltételekre is tekintettel kell
lenni.
3.4 Hővisszanyeréses szellőztető berendezés 129
3.26. ábra: Csőelosztó rendszer

ellenőrzött friss levegő befújással és
használt levegő elszívással
(forrás: Westaflexwerk GmbH, Gütersloh)
A beáramló friss levegő mennyisége egyedileg állítható, mivel az egyes lakót-

erek használati feltételei eltérők. Így pl. a jelentős tartózkodási idővel járó
lakótérben a standard szellőzést kell beállítani, míg a tárolókban az alap fo-
kozatot. A szabályozhatóság a beáramló levegő csatornájába beépített csap-
pantyúkkal történik. A kellemetlen huzatot, pl. amikor a rendszer kiegyen-
súlyozatlansága miatt a réseken a hideg kinti levegő könnyebben beáramlik, a
kiegyensúlyozott levegőelosztással kell kiküszöbölni. A levegő mennyiségi
elosztásának a beállítása a központi készüléken bizonyult a leggazdaságosabb és
legegyszerűbb megoldásnak, ami változóan szabályozható és folyamatosan
kiegyensúlyozott szellőzést biztosít.
3.4.2 Csővezetékek, zajvédelem és levegőhigiénia
Általában a légcsatorna-hálózat kivitelezése során a beáramló és az elszívott

levegő csatornáját a födémre vagy a födémbe, valamint gépészeti aknákba
telepítik. Ha ez nem lehetséges, akkor a vakolatra lehet speciális csatornákat
szerelni. Lehetőleg sima csővezetéket kell használni, mivel ezek megakadá-
lyozzák a por felgyülemlését, ezáltal pedig a szükségtelen nyomásveszteséget.
Az irányváltoztatásokat a nyomásesés és az áramlási zajok kiküszöbölése ér-
dekében nagy ívvel kell kialakítani.
A szellőző rendszernek sima falú, merev és légtömöres beépített csövekből
kell állnia. A kör keresztmetszetű mellett szögletes légcsatorna is kapható,
azonban a négyzetessel szemben a kör keresztmeteszetet kell előnyben része-
síteni, mivel ez kisebb nyomásveszteséggel jár, így energetikailag hatékonyabb
(lásd a 3.27. és 3.28. ábrát). A csővezetékeknek üzemeltetés közben nem szabad
áramlási zajjal járni, és a higiéniai, illetve tisztítási szempontok által
3.27. ábra: Kör keresztmetszetű 3.28. ábra: Négyszög keresztmetszetű

légcsatorna szellőzőcsatorna
3.29. ábra: A kör keresztmetszetű 3.30. ábra: A négyszög keresztmetszetű

légcsatorna szerelése szellőzőcsatorna telepítése
támasztott követelményeknek is meg kell felelniük. A horganyzott

acéllemezből, pl. a tekercseléssel vagy spirálfalcolással készült cső
megfelel ezeknek a követelményeknek, ezért optimális erre a feladatra. A
légcsatorna-rendszer rögzítése csőbilinccsel vagy perforált szalaggal,
minden esetben gumibetéttel történik.
A 3.29. ábrán látható kör keresztmetszetű légcsatornát általában az egyes
szintek gerincvezetékkel történő összekötésére szolgál. Aknás vagy a pince-
födém alatti telepítés is lehetséges. A 3.30. ábrán láthatóhoz hasonló
négyszög keresztmetszetű szellőzőcsatorna nagyon kis magasságú, ezért
általában a padlószerkezetbe, az álmennyezetbe vagy szűk aknába telepítik.
A levegőt a lakótérbe áteresztő beáramló és elszívott levegő szelepnek a le-
vegő térfogatáram különböző beállításait kell biztosítaniuk, és megfelelő mé-
retezés révén kell a huzat- és zajmentes légáramlást lehetővé tenniük. Jelenleg
3.4 Hővisszanyeréses szellőzőberendezés 131
több különböző kivitelű légáteresztő elem kapható, mint például a tányérszelep.

Különösen az elszívott levegőt áramoltató szelepet kell nagy felületű, elészerelt
szűrővel felszerelni ahhoz, hogy a szellőző vezetékek és a ventilátorok
higiénikusan tiszták maradjanak.
A beáramló és elszívott levegő vezetékeinek zajcsillapítása a közvetlenül a
szellőztető berendezés után telepített rezgéscsillapítóval történik. A testhang-
gátlók akadályozzák meg a helyiségek közötti zajátadást, különösen akkor, ha a
helyiségek között rövid szellőző vezeték van.
A külső levegő és a távozó levegő áttöréseit az épületburok különböző ré-
szein lehet kialakítani. Az építkezés adottságai, valamint a központi szellőztető
berendezés felállításának helye a mérvadó. Így pl. a falon vagy a tetőn is lehet
telepíteni a szellőző áttöréseit. A légáramok összekeveredésének kikü-
szöbölésére azonban ügyelni kell. Ennek megfelelően a légbeszívó nyílás és a
kiömlő között legalább 2 m-nek kell lennie. Optimális esetben a nyílásokat az
épület két különböző oldalán helyezzük el, ahol mindkét oldal szélvédett. A
külső levegő beszívó pontjának kedvező, pl. a tető túlnyúlása alatti elhelyezé-
sével akadályozhatjuk meg a szennyeződések beszívását.
A szellőző vezeték csatornahálózatát a fűtetlen részeken hőszigetelni kell. E
nélkül jelentős hőveszteség és kondenzvízképződés lép fel. Megfelelő hő-
szigetelőanyag ásvány- vagy üveggyapotból előre gyártott félkörívként, vagy
habosított anyagként is kapható. A külső és a belső tér közötti levegő szállítását
végző vezetékeket, tehát a külső és a kifújt levegő csatornáját az átnedvesedés
ellen párazáró köpennyel kell ellátni. A központi szellőző készüléknek nincs
szüksége utólagos hőszigetelésre, mivel ezek a berendezések gyárilag
hőszigeteltek.
A lakóépületek szellőztető berendezése valamennyi tartózkodási térben

jobban adagolható légellátást, valamint a konyhában, a fürdőszobában és a
WC-ben kellemesebb szag- és páraelvezetést nyújt, mint az ablakon keresz-
tül történő szellőztetés. A komfort terén elért nyereséget tetézi, hogy csak a
bennük lévő elszívott levegőből történő hővisszanyerés jelentősen növeli az
energiamegtakarítást. A gyártók intenzív fejlesztésének köszönhetően
manapság egy sor szellőző készülék kapható, amelynek alacsony áramfo-
gyasztás mellett 80% a hővisszanyerési hatásfoka.
Ahhoz, hogy 0 °C alatti külső hőmérsékletnél az elszívott levegő esetleges
eljegesedését egyszerű eszközökkel gátolhassuk meg, a passzívházban a téli
hideg levegőt általában talajhővel előmelegítjük. A talajba fektetett lég-
csatorna mellett elsősorban a sóoldatos talajhőcserélő jöhet szóba, ami
robusztus, higiéniai szempontból biztonságos és jól szabályozható. Nyáron a
talajhőcserélővel a forró beáramló levegőt elő is lehet hűteni.
A levegő higiéniájának hosszú távú biztosítása érdekében a szellőztető be-

rendezéseket nagyteljesítményű primerszűrővel kell felszerelni, ami meg-
akadályozza a szennyeződésnek beáramló levegő útján keresztül történő
behordását. A légcsatorna-hálózatnak tisztíthatónak kell lennie. Ehhez sta-
bil, sima falú, és lehetőleg egyenesen fektetett csőre, hosszabb csőszaka-
szoknál pedig tisztító nyílás beépítésére van szükség. Továbbá könnyen
hozzáférhető, a szűrőcserére figyelmeztető kijelző is szükséges.
A szellőztető berendezés tervezése során a következő kritériumokat kell
figyelembe venni:
• a térfogatáram számítása az épületen belül
• a csatornák méretezése a számítások alapján
• a telepítés rendszerének tervezése
• az egész közműtechnológia összehangolása az adott épülettel
• a talajhőcserélő szimulációja
• a berendezés szakember által történő átvétele
• a lakók bevezetése a szellőző rendszer használatába
A passzívház közműtechnológiájának optimális tervezésének alapját a nagy
körültekintés, a precíz tervezés és a beruházóval végzett, előzetes
együttműködés képezi.
3.5 A fűtőberendezés
Még ha a passzívházak fűtési hőszükséglete kb. 75%-kal alacsonyabb is a

hagyományos új építésű épületeknél, rendszerint egy rövid időszakra,
általában november és március között, akkor is szükség van fűtési
rendszerre. Számos passzívház mérési eredménye igazolja, hogy ennek a
fűtési rendszernek nagyon alacsony, legfeljebb a lakás alapterületére vetített
10 W/m2 hőteljesítménnyel kell rendelkeznie. A nagyon kis mennyiségű hő
külön hőelosztó- és kőleadó rendszer nélkül is rendelkezésre bocsátható.
Nem kell fűtéscső-rendszert és fűtőtestet telepíteni. Ehelyett a szükséges hőt
az egyébként is rendelkezésre álló szellőző vezetékeken keresztül lehet
elosztani. A beáramló levegőt a rendszer a hideg napokon max. 50 °C-ra
melegíti fel. A hő egy részét a szellőző csövek, illetve a beáramló levegő
által felmelegített födém adja le a szobákba hősugárzás formájában. A
maradék hő meleg friss levegőként jut be.
Az optimális levegőellátás feltétele,
• hogy a por felkavarodását megakadályozzák azzal, hogy a központi
szellőző berendezés hőcserélő felülete ne lépje túl az 55 °C-ot, és
• hogy azáltal, hogy csak a szükséges légmennyiség áramlik be, télen se
csökkenjen le túlzottan a relatív páratartalom.
3.5 Fűtőberendezés 133
A hagyományos épületekkel ellentétben a beáramló levegőt a használati me-

legvíz előállító rendszeren keresztül is fel lehet melegíteni, és jelen esetben a
melegvízet nem a fűtési rendszer fogja elkészíteni. A kifújt levegő hőjét egy,
a levegő-levegő hőcserélő mögé csatlakozó kisteljesítményű hőszivattyúval
lehet elvonni, és visszavezetni az épületbe. A friss levegőt talajhőcserélőn
keresztülvezetve a kifújt levegőtől elvont hő — általában legalább 5 °C-kal -
magasabb hőmérsékletű, mint a külső levegő és ígyjelentősen csökkenti a
további hőszükségletet.
Ez a jól működő kompakt rendszer a passzívházban átveheti a szellőzés, a
fűtés és a használati melegvíz előállítás szerepét is, azaz a berendezés a teljes
használati melegvíz szükségletet és maradékhő-szükséletet fedezi, évente kb.
1.500-2.200 kWh villamos energia felhasználásával. Ha a négytagú háztartás
átlagos éves áramfogyasztását 3.500-4.500 kWh/év körül becsüljük, akkor a
kompakt berendezés energetikai hatékonysága egyértelművé válik. További
előny a berendezés egyszerű telepíthetősége a kivitelezés során, valamint,
hogy az épület ellátásához nincs szükség más energiahordozóra.
Ha a beruházó ennek ellenére szeretne hagyományos fűtést is, pl. padló-
vagy falfűtést, akkor a telepítés a minőségi hőszigetelésű épületburok miatt
szinte mindenhol lehetséges, és nem kell az ablakkiosztáshoz igazodni.
Ugyanakkor hátrányként jelentkezhet a beruházási többletköltség.
A maradék hőszükséglet fedezésére másik alternatíva a fapelletes kályha, vagy
a hasábfa-tüzelésű kandalló, amit a légtértől független égési levegő ellátással
lehet üzemeltetni, ezáltal pedig a passzívházban alkalmazni. A kandalló
korlátozott szabályozhatósága azonban magasabb szobahőmérsékletet
eredményez. A passzívház fűtési lehetőségeit a 3.5.2 fejezet részletezi.
3.5.1 Rásegítő fűtés és használati melegvíz előállítás
A passzívházak csekély, kb. 10 W/m2 fűtési hőterhelésének köszönhetően a pl.

150 m2 alapterületű családi ház még a leghidegebb napokon is csupán 1,5 kW-
ot fogyaszt, az egész fűtési időszakban pedig még kevesebbet. Hagyományos
gáz-, olaj-, fa- vagy széntüzelésű fűtőberendezés ilyen csekély teljesítménnyel
pedig mostanáig nem kapható a piacon. A családi passzívházaknak megfelelő,
alacsony fűtési teljesítménnyel rendelkező hőszivattyú és gázos légmelegítő
már létezik. A nagyobb passzívházakhoz és a közösségi fűtőberendezéseknél
már használható hagyományos nőtermelő berendezés, természetesen
megfelelően méretezve. Több kész passzívház csatlakozott a távhőre, vagy a
más épületek fűtőberendezéséből leágaztatott nővezetékre.
A passzívház által nyújtott lehetőség, miszerint a szükséges fűtési hőteljesít-
ményt kizárólag a friss levegő segítségével lehet az egyes helyiségekbe bejut-
tatni, a korábbiakban említettek értelmében feleslegessé teszi az egész hagyo-
mányos hőelosztó rendszert. A friss levegő szellőző vezetékébe beépített
légmelegítő a meleg vízből vagy a szoba levegőjéből nyeri a hőenergiát. A

központi hőtermelő készülék és több használati melegvíz- és/vagy távhő-fo-
gyasztó közötti hőelosztás céljára általában nem csak távhő-, hanem meleg-
víz-vezetéket is kiépítenek. A passzívház alacsony fűtési hőszükséglete
azonban a használati melegvíz-kör visszatérő ágának hőmérsékletcsökken-
téséből is kinyerhető. Ehhez viszont a légmelegítőnek ivóvizes üzemmódra
alkalmasnak, a rendszer hőmérsékletének pedig az engedélyezett legkisebb
értéken kell lennie. Így elegendő egy csőrendszer a fűtés és a használati
melegvíz ellátásához.
A használati melegvíz ellátást a hagyományos épületekhez hasonlóan kell
biztosítani, azaz ha a zuhanyzás vagy a kád feltöltése során túl magas teljesít-
ménycsúcs keletkezik, elegendő meleg víznek kell rendelkezésre állnia. Ah-
hoz, hogy ezekhez a teljesítménycsúcsokhoz ne kelljen ilyen nagyra mérete-
zett használati melegvíz előállító rendszereket beépíteni, általában tartályokat
telepítenek. Ezek a hőtermelő berendezés teljesítményétől függetlenül is lehe-
tővé teszik a rövid időtartamú, nagy mennyiségű meleg víz vételezést.
A passzívház alapelve, miszerint a megfelezett energiafogyasztással dupla
komfortot biztosítunk, a használati melegvíz szükségletre is vonatkozik..
Az energiaszükségletet a következő intézkedésekkel lehet csökkenteni:
• Valamennyi melegvíz vezetéket a fűtött épületrészbe kell beszerelni.
• A melegvíz vezetékek rövid szakaszokból álló hálózatot alkotnak, és jó
hőszigeteléssel vannak ellátva.
• A melegvíztároló fűtött térben található, és jó hőszigeteléssel van ellátva.
• A fürdőkád tartószerkezete hőszigetelt.
• Ajánlott a melegvízre csatlakozó készülékek, mint pl. a mosogató- vagy
mosógép, valamint a csatlakozó szerelvények közül szintén
víztakarékosat választani.
3.5.2 Nőtermelő technológiák
A piacon kapható fűtési rendszerek száma igen nagy, azonban az energia-

krízis és az ökologikus gondolkodás korában a megújuló energiával működő
fűtőberendezések vannak feltörőben. Azonban időközben a hagyományos
üzemű fűtési rendszerek, mint pl. az olaj-, a gázkazán vagy az alacsony hő-
mérsékletű kazán is jóval kedvezőbb hatásfokon dolgoznak.
3.5.2.1 Hőszivattyúk
A hagyományos fűtési rendszerek jelenleg egyik legjobb alternatívája az

elektromos hőszivattyú használata. A hőszivattyú a talaj, a talajvíz vagy a
levegő által tárolt napenergiát kis mennyiségű áramfogyasztás mellett a fűté-
si rendszer hőtermelésére fordítja. A modern hőszivattyúk egész évben mind
fűtési célból, mind az ivóvíz melegítéshez használhatók hőforrásként. A hő-
szivattyú akkor alkalmazható hatékonyan, ha a hőforrás és a hőfelvevő kö-
zötti hőmérsékletkülönbség lehetőleg csekély. Alapvetően a hőszivattyúkat
érdemes előnyben részesíteni, mivel a fűtési rendszerek közül ezek érik el a
legmagasabb hatásfokot.
3.31. ábra: Hőszivattyú (

forrás:
Viessmann,Allendorf/Eder)
A hőszivattyú működése megegyezik a hűtőszekrény elvével (lásd a 3.31. áb-

rát). A zárt körfolyamatban egy hőközlő folyadék kering (sóoldat), ami pl.
geotermikus rendszernél a hőt a talajból nyeri. Egy első hőcserélőben, az el-
párologtatóban a sóoldat a hőenergiát egy folyékony hűtőközegnek adja le,
ami ennek következtében elpárolog. A kompresszor megemeli a nyomást,
ezáltal a hőmérsékletet is, a hűtőközeg így magasabb energiaszintre kerül.
Egy második párologtató gondoskodik arról, hogy a hő a levegő keringető
rendszerébe kerüljön. Az ezt követő nyomáscsökkentés egy tágulásiszelep
segítségével történik, majd a folyamat előről kezdődik. A hasznos fűtési ener-
gia és a (szivattyúk és sűrítő készülékek által) felhasznált elektromos energia
arányát jósági foknak (COP) nevezzük.
Ha a talajhőcserélő rendszer helyesen van méretezve, akkor a teljesítmény
aránya > 4, avagy 1 kWh energiából 4 kWh fűtési energiát nyer. 100% fűtési
energia 75%-ban származik tehát az ingyenes talajhőből, és 25%-a a hozzá-
adott energiából (elektromos áram). Összehasonlításképpen a modern gáz-
fűtés teljesítmény aránya kb. 1,02.
Időközben már különféle fűtési teljesítményű, használati melegvíz hozamú,
méretű és kinézetű kivitelben készülnek hőszivattyúk.
A fűtési üzemmódba kapcsolt reverzibilis üzemű hőszivattyúk között je-
lenleg a 4 utas szelep, és a hűtőközeg-áramba beépített második nyomáscsök-
kentő szelep vált be. Az áramlási irányváltást automatikusan el lehet végezni
a 4 utas szelep segítségével, amelynek köszönhetően a kompresszor, függetle-
nül a mindenkori működéstől (fűtés vagy hűtés), meg tudja tartani az erede-
ti keringetési irányt. A kompresszor fűtési üzemmódban a hűtőközeget a
fűtési rendszer hőcserélőjéhez szállítja. Itt lecsapódik a hűtőközeg, és eközben
a hőt leadja a fűtési rendszernek (víz- vagy légmelegítő) (lásd a 3.32. ábrát).
3.32. ábra: A reverzibilis fűtési üzemű hőszivattyú egyszerűsített működési vázlata (forrás:
Viessmann, Allendorf/Eder)
A hűtési üzemmódba kapcsolt reverzibilis üzemű hőszivattyú esetén a 4

utas szelep segítségével fordítható meg az áramlás iránya. Az eredetileg
páralecsapó felület válik párologtatóvá, ami a fűtési rendszer hőjét - amit az
a belső helyiségekből nyer - átadja a hűtőközegnek. A gőz halmazállapotú
hűtőközeg a 4 utas szelepen keresztül jut el a kompresszorhoz, majd innen a
hőcserélőbe, ami a hőt a környezetbe adja le (lásd a 3.33. ábrát).
A passzívház kompakt készüléknél egy levegő-víz hőszivattyúról van szó,
amely egy mechanikus lakásszellőztető berendezéssel lett kombinálva. A hő-
szivattyú fűtés üzemmódban (névleges hőteljesítmény 1,5 kW) az elszívott
levegőből származó hő azon részét használja, amit a szellőztető berendezés
hővisszanyerője már nem tud hasznosítani, és ezt vagy a friss levegő után-
fűtéséhez vagy az ivóvíz felmelegítésére használja. A 3.34. ábrán látható mo-
dellnek megfelelően a forró nyári napokon először a mechanikus szellőztető
rendszernek a hővisszanyerést szolgáló hőcserélőjét hidalja át a bypass-kap-
csoló. Így pl. a belső meleg levegőhöz képest relatív hűvös külső levegőt a
rendszer éjjel egyenesen a szobákba vezeti. Ha a felhasználó a szobában még
alacsonyabb hőmérsékletet szeretne, akkor az elszívott levegő-víz hőszivattyú
automatikusan fordított üzemirányra vált. A hőszivattyú párologtatója a friss
levegőből ekkor aktív hőt von el, és a lehűtött levegőt a szoba hűtésére
fordítja. A kompakt készülék hűtésteljesítménye legfeljebb 1 kW. A meleg
levegő a szobákból az elszívott levegővel távozik.
3.33. ábra: A reverzibilis hűtési üzemű hőszivattyú egyszerűsített működési vázlata (forrás:
Viessmann, Allendorf/Eder)
3.34. ábra: Példa a

passzívház kompakt
készülékre (forrás:
Viessmann, Allendorf/
Eder)
A fordított üzemirányban működő kompressziós hőszivattyú fűtésteljesítmé-

nye mindig magasabb valamivel a hűtési teljesítménynél. A fűtési
üzemmódban a kompresszor a meghajtásához felvett energiát fűtésre
használható hővé alakítja át. Hűtőüzemben szintén hőt fejleszt, mivel ebben
az üzemmódban is működnie kell. Ez a kényszerből keletkező hő azonban
csökkenti az elméleti hűtési teljesítményt az energetikai mérlegben. A
hűtési üzemmódban elérhető COP fordított irányban üzemeltetett
hőszivattyú esetén rosszabb, mint a fűtési üzemmódnál.
A hőszivattyú kizárólag a napenergiára van utalva. Vagy a környezetből szár-
mazó napenergiával, vagy a talajból származó geotermikus hővel fűt. 3 lehe-
tőség van a hőszivattyú hőenergiával történő ellátására. Mindhárom hőszi-
vattyú elegendő hőtartalommal rendelkezik ahhoz, hogy a hőszivattyúzás
végbemehessen, és így az alacsonyabb hőmérsékletű közegből magasabb hő-
mérsékletűt lehessen előállítani.
A hőszivattyú esetén kedvező, hogy minden felhasználási célra létezik meg-
felelő. Azt, hogy mely hőforrás az ideális, pl. a fennálló hőszükséglet, a hely-
színen elérhető lehetőségek, valamint természetesen az egyéni kívánságok
alapján lehet eldönteni. Jelenleg a geotermikus szondákat részesítik előnyben.
Kis telekméret, illetve fűtéskorszerűsítés esetén is jól alkalmazhatók. Talaj-
hő-kollektort akkor célszerű használni, ha elegendő méretű telek áll rendel-
kezésre, és az új építésű épületnél a kertet még nem telepítették be. A talajvíz
kb. 10 kW felett használható hőforrás céljára. Ehhez azonban a víznek meg-
felelő mélységben kell lennie. A külső levegő mindenhol rendelkezésre áll, és
kb. 30 kW hőszükségletig használható.
Hőszivattyúk forrásai
A környezeti hő geotermikus hő, vagy a talaj napsugárzásból, illetve

indirekt úton az esőből és a levegőből nyert hő formájában áll rendelkezésre.
A talaj által tárolt hőt a függőlegesen telepített hőszivattyú, talajhő-szonda,
energiakosár, vagy a vízszintesen beépített talajhőcserélő - más néven
talajhő-kollektor vagy síkkollektor - gyűjti össze. A berendezés meghajtása
monovalens, azaz kizárólag a hőszivattyú fűt.
A talaj hőmérséklete az évszakkal együtt változik. Amint a fagyhatár alá
csökken, az ingadozás jóval kisebb lesz. A hőt a talajból a segéd-fűtéskör,
onnan pedig a hőközlő közeg, valamint a hőszivattyú párológtatója adja át a
hőközlő közeg fűtéskörén keresztül a fűtésrendszernek.
A talajszonda különösen azokhoz a telkekhez alkalmas, amelyeken a már
telepített növényzetet nem akarják megbolygatni. A területi igénye alacsony,
többek között ezért is ez a legelterjedtebb készüléktípus. A talajszondát a
függőleges, általában 10 és 100 m közötti mélységű talajfuratba telepítik. A
számított szondahosszt több furat között is meg lehet osztani, így azonos
szondahossznál kisebb furatmélység szükséges.
A szonda anyaga erős műanyagból (pl. polietilénből) készült dupla U-cső. A
szonda köráramában nem mérgező, és biológiai úton lebomló hőközlő közeg
(sóoldat) kering a talajban, a kőzetben és a talajvízben tárolt hő felvétele cél-
jából, amit aztán egy elosztó rendszer továbbít a fűtőrendszer hőszivattyújá-
hoz.
A talajszonda lefúrása általában az illetékes hivatal fúrási engedélyéhez kötött,

különösen akkor, ha a talajvízre várhatóan hatással lesz. A szükséges
furatmélység és a talajszondák számának méretezése során a telek geológiai-
hidrológiai adottságait is figyelembe kell venni. Németországban a méretezés a
4640 sz. VDI irányelv szerint történik.
A talajkollektorok a talajba víszintesen beépített csőrendszerek, amelyekben
hőközlő folyadék kering a talaj által tárolt hő felvétele és a fűtő berendezéshez
történő továbbítás céljából. A talajkollektorokat általában 1-1,5 m-es mély-
ségben telepítik. Mivel ebben a talajrétegben télen alacsony hőmérséklet ural-
kodik, ezért a csőrendszernek relatív hosszúnak kell lenni, aminek feltétele a
megfelelő felület megléte. A kollektor felületére sem ráépíteni, sem azt lefed-
ni nem szabad. Családi ház esetén a kollektor felületére nagyjából a fűtött
alapterület kétszeresét lehet becsülni.
A kollektorokat optimális esetben a telek napos részén kell elhelyezni. A talaj és
a növényzet fajtájától függően a hőelvonás a vegetáció növekedésében akár négy
hetes késést is eredményezhet. A talajkollektor telepítéséhez szükséges terület
számítása során a talaj fajtáját, víztartalmát, valamint a hőelvonás-teljesítményt
is meg kell határozni.
A spirál formájú energiakosár a talajkő használatának egy további alternatí-
vája. Függőleges furatba, vagy 2-4 m mély árokba építik be. A kosarak közötti
távolság kb. 4 m.
Engedélyeztetés: A talajhoz csatlakozó hőszivattyúk tervezése és kivitelezése
során Németországban a Vízháztartásról szóló törvény (WHG) és az egyes
tartományok vízjogi rendeleteit, illetve a talajvízre vonatkozó törvényeinek
rendeleteit is be kell tartani. Ha talajhő-szondát vagy energiakosarat kíván
használni, akkor tartománytól és talajfajtától függetlenül engedélyre is szük-
ség lehet. A vízvédelmi területeken kívül a talajhő-szonda használata min-
denhol megengedett. Ha hőforrásként talajhő-kollektort használ, akkor álta-
lában elég a körzeti közigazgatási hatóságnál bejelentést tenni erről.
A környezetből származó leghatékonyabb hőforrás a talajvíz, amennyiben
megfelelő minőségben és mélységben áll rendelkezésre. A talajvíz hőmérsék-
lete még a leghidegebb napokon is 7-12 °C.
A talajhőt hasznosító berendezés számára a talajvíz kútból is nyerhető, amit
hőforrásként közvetlenül át lehet vezetni a hőszivattyún. A kb. 5 °C-ra lehűtött
vizet ezután egy víznyelőn kúttal vezetik vissza a talajba. A víznyelő kutat a
víznyerő kúttól megfelelő távolságra fúrják le, elkerülve így a hőmérsékleti
rövidzárlatot és a hőelvonás-teljesítmény ehhez kapcsolódó csökkenését. A két
kút között kb. 10-15 m távolságot ajánlott tartani.
Mivel a készülék a talajvizet közvetlenül használja hőközlő közegként, ezért
csak kis mértékű hőcserélő-veszteség lép fel. A fűtő- és hűtőenergia-nyereség
szempontjából a talajvíz-nyerő kút a talajkollektorhoz vagy a talaj szondához
képest energetikailag kedvezőbb.
A talajvizes készülékek szempontjából a hidrológiai paraméterekre (a talaj
áteresztő képessége, a talajvíz folyásiránya és sebessége) van szükség. Ezekkel
az adatokkal lehet a hőmérsékleti mezők kiterjedését, és a víznyerő, illetve a
víznyelő kút között szükséges távolságot kiszámítani. Emellett a talajvíz ké-
miai elemzését is el kell végezni. Ez szolgálja a kút alkalmasságának megha-

tározását (vas- és mangáncsapadék), valamint ezáltal lehet meghatározni,
hogy a hőszivattyú párologtatójában alkalmazható-e az adott víz.
A geotermikus készülék talajvíz-nyerő kútjához az illetékes szakhatóságtól
kell engedélyt kérni.
Az energiaoszlop olyan, a talajba rögzített beton elembe, pl. épületalapba,
beépített csőrendszer, ami az energiát a talajból az épülethez vezeti. Az ener-
giaoszlopot az olyan új építésű épületekben, pl. ipari létesítményekben,
irodaházakban és társasházakban alkalmazzák, ahol alapozásra van szükség.
Különösen a középületek és irodaépületeknél alkalmazható a hőszivattyú
fordított keringetési iránya mellett az energiaoszlop az épület költséghaté-
kony hűtésére.
Az energiaoszlopos berendezések méretezéséhez a geológiai és hidrológiai
viszonyokra vonatkozó, részletes adatokra van szükség. A hőelvonás-
teljesítmény számítását a talajhő-szondákkal analóg módon végezzük.
A levegőt nagyobb építési ráfordítás nélkül is lehet hőforrásként hasznosíta-
ni. A ventilátor a külső levegőt a hőszivattyún keresztül vezeti, ahol a páro-
logtató elvonja a hőt. Mivel a hőszivattyú teljesítménye a külső hőmérséklet
csökkenésével süllyed, ezért egy elektromos fűtőrúd segíti a hőszivattyút az
év pár nagyon hideg napján. A levegő-víz hőszivattyúk három jellegzetes
formában kaphatók:
• kompakt hőszivattyú kültéri alkalmazásra
• kompakt hőszivattyú beltéri alkalmazásra
• split-hőszivattyú belső és külső egységgel
A levegő, mint hőforrás használata nem engedélyköteles.
3.5.2.2 Termikus szolárberendezések
A szolárberendezéseket a fűtésrendszer támogatására lehet használni. Né-

metországban általánosan elterjedt technológiává vált, amit mostanáig túl-
nyomórészt új építésű épületekben alkalmaztak. Azonban a meglévő épüle-
tek utólagos felszereléseként egyre inkább terjed. A napenergia termikus
használatakor a napkollektor valamilyen hőhordozó közeget, általában vizet
melegít fel. A felvett hőt ivóvíz melegítésére, nagyobb berendezések esetén
pedig a fűtésrendszer támogatására lehet használni. A jó kollektor mellett a
szolárberendezés többi összetevője is hatással bír annak működésére. Ezért
minden összetevőt nagyon gondosan kell kiválasztani, és egymással össze-
hangolni (lásd a 3.35. ábrát).
3.35. ábra: Bivalens tárolóval szerelt, használati melegvíz-előállításra használt

szolárberendezés vázlata
A használati melegvíz előállításra használt szolárberendezés a következő ele-

mekből áll:
• kollektormező
• szolárkör szivattyúval, tágulási tartállyal és biztonsági berendezéssel
• szolárszabályozó
• melegvíz tároló 2 hőcserélővel, hidegvíz bemenettel és melegvíz kimenet-
tel
• rásegítő fűtés kazánnal, töltőszivattyúval és a hozzá tartozó szabályozás-
sal
A szolárberendezésnél egy vagy több kollektor képezi a kollektormezőt. A
legjobb, ha a szolárberendezés kollektormezejét déli tájolású, döntött tetőfe-
lületre telepítik. Ebben az esetben a következő tájolás lehetséges: 30 és 60°
közötti dőlésszög délkelettől délnyugatig tartó tájolással. Ha a szolárberen-
dezés síkkal bezárt szöge ettől jelentősen eltér, akkor jóval kisebb energia-
hozammal kell számolni. Ezt a nagyobb kollektorfelülettel lehet kiegyensú-
lyozni.
A szolárberendezésnél a kollektor pl. síkkollektorként integrálható a tetőhé-
jazatba, vagy vákuumos sík-, illetve vákuumos csőkollektorként a tető felett,
állványzaton (lásd a 3.36. ábrát). A fedélszékkel kapcsolatban nem kell prob-
lémáktól tartani. A szolárberendezés kollektorai a tetőbe történő integrálás
esetén gyakran könnyebbek, mint az adott részről eltávolított cserép. Fontos a jó
légellátás szakszerű kialakítása, a részletesen megtervezett csőrendszer,
amelynek áramlási sebessége nem lépheti túl a 3 m/másodperc értéket, helye-
sen van méretezve, és higiéniailag kifogástalan feltételeket nyújt, valamint a
tető áttörésénél tömített és villámvédelemmel van ellátva.
Ha nem áll rendelkezésre megfelelő tetőfelület, akkor a szolár berendezésre

gyakran más megoldás is található. Lapostetőnél a kollektort megfelelően
tájolva, állványra lehet szerelni. Hasonló állványt a homlokzaton is el lehet
helyezni. Néhány csőkollektornál a cső elforgatásával lehet változtatni az ab-
szorbens tájolását. A kollektormezőt különböző irányokba tájolt felületekre
lehet osztani. Mivel a benapozás intenzitása a nap folyamán változik, ezért
minden kollektorrészt külön kell szabályozni. Az épületeken kívül is lehet a
szolárberendezés kollektorai számára felállítási helyet találni, például a per-
gola vagy a garázs is alkalmas rá. A kollektormező telepítése helyenként pl.
építési engedélyköteles. Ezt általában az adott tartomány építési rendelete
szabályozza.
A szolárberendezés szolárköre egy csőrendszerből áll, amelyben a hőközlő
médium kering, valamint a szolárköri keringető szivattyúból, a szabályozás-
ból, a tágulási tartályból és a különféle biztosítékokból tevődik össze. A szol-
árberendezés szolárkörének hőközlő médiuma rendszerint víz és fagyálló
szer keveréke, amelynek fagypontja -15 °C alatt van.
A szolárberendezésbe szerelt valamennyi csővezetéknek szerelvénnyel és
csőidommal együtt rendkívül erős hőszigeteléssel kell rendelkeznie. A
hőszigetelés a cső keresztmetszetének kétszerese. A külső vezetékek esővel
és UV-sugárzással szemben ellenálló köpennyel készülnek. Minél rövidebb
a szolárberendezés vezetéke, annál kisebb a hőveszteség.
A szolárberendezésnél az alacsony áramfogyasztást (pl. 20 W) általában le-
hetőleg kicsire méretezett szolárköri szivattyúval lehet elérni. Az
egyenáramú szivattyút (váltakozó áram üzemű helyett) egy további napelem
(UV-modul) segítségével lehet árammal ellátni. Ha a szolárberendezésnél a
tartályt a kollektormező fölött állítják fel, akkor nincs szükség keringető
szivattyúra. A hőközlő médiuma kollektorban felmelegedve könnyebb lesz,
és ezért rásegítő energia nélkül felemelkedik a tartályba. A szolárkörbe
kötött tágulási tartály veszi fel a felmelegedett hőközlő médium térfogati
tágulását. A biztonsági szelep túl magas nyomás esetén a hőátadó közeg egy
kisebb mennyiségét egy tartályba engedi át. A készülék nyomásellenőrzése
manométerrel történik. A fentieken túl a csőrendszernek a legmagasabb
pontján kézi szeleppel és gyorslégtelenítővel légteleníthetőnek kell lennie.
A szolárberendezés legfontosabb eleme a napkollektor (lásd a 3.37. ábrát). A
napkollektor feladata, hogy a napenergiát felfogja, és a belőle nyert energiát
használható formában leadja. A napkollektor az abszorberből és az azt körül-
vevő burkolatból áll. Ez a beeső napfényre „csapdaként" hat, és a felső
oldalán fényáteresztő burkolattal, pl. üveglappal készül. A napsugarak a
napkollektor abszorberére esnek, ami majdnem teljes egészében elnyeli őket.
A napenergia a folyamat alatt hővé alakul. Mivel az abszorbert a burkolat
teljes egészében körülveszi, ezért hő szinte egyáltalán nem tud elszivárogni,
és az abszorber hőmérséklete megnő a besugárzás alatt. Az elnyelt hőt az
abszorberből a hő-közlő médium vonja el, ami az abszorberfelületen
csövekben és csatornákban áramlik át.
3.36. ábra: Tetőre szerelt

szolárkészülék
3.37. ábra: Napkollektor
Nagyon különböző gyártmányú napkollektorok léteznek, azonban a nap-

kollektor fent vázolt működési elve mindig ugyanaz marad. A napkollektorok
típusai elsősorban a hőveszteség minimalizálására alkalmazott technikában
térnek el egymástól.
A 3.38. ábrán látható síkkollektor megfelel a használati melegvíz célú szolár-
berendezések szokásos típusának. Ezek a napkollektorok nagy felületű ab-
szorbens felülettel és az azt körülvevő, dobozformájú burkolattal rendelkez-
nek. Átlátszó burkolatként általában üveglap szolgál, azonban műanyag
fóliás vagy lemezes változat is létezik. A készülék hátán és oldalán a hőálló
hőszigetelő anyag, mint például az ásványgyapot- vagy poliuretán-lemezek
3.38. ábra: Síkkollektor (forrás: Wolf GmbH, 3.39. ábra: Csőkollektor (

Mainburg) forrás: Wolf GmbH,
Mainburg)
csökkentik a hőveszteséget. A burkolat horganyzott acéllemezből vagy alu-

míniumból van. A napkollektor gyártók síkkolektor készletet is kínálnak.
Ha a napfény a síkkollektorra esik, akkor a hőközlő anyag a hőnek csak egy
részét vezeti el. A beeső sugárzás kisebb mennyiségét az üvegburkolat és az
abszorber visszaveri - optikai veszteség keletkezik. Azonban az abszorber által
felvett és hővé alakított napenergia sem hasznosítható - ez a napkollektor
termikus vesztesége.
A vákuumos síkkollektor a síkkollektor egy változata, hasonló felépítéssel.
A vákuumos síkkollektornál azonban a hőszigetelést a burkolaton belül elő-
állított vákuummal érik el. Ez a légáramlás (konvekció) által bekövetkező
hőszállítást csökkenti. A hátoldalán támaszok találhatók, amik a készülékre
kívülről ható légnyomásnak tartanak ellen. Időnként újra ki kell szivattyúzni
a napkollektorból a levegőt ahhoz, hogy a szerkezeti tömítetlenség folytán
megemelkedett nyomást ki lehessen egyenlíteni.
A 3.39. ábrán látható vákuumcsöves kollektor több üvegcsővel szerelt áll-
ványból áll, ahol minden egyes csőben egy-egy abszorbens csík van. A csövek
vákuumozottak, a vákuum jóval jobb, mint a vákuumos síkkollektoroknál.
Ennél a típusú napkollektornál két működési elvet különböztetünk meg: a köz
vetlenül körüláramoltatott vákuumcsövet és a heat-pipe rendszert. A közvetlenül
körüláramoltatott vákuumcsőnél az abszorbenscsík közepén haladó csőben
közvetlenül a hőközlő médium áramlik keresztül. Az energiát egy speciális
folyadék szállítja az abszorbens csőben elpárolgás és lecsapódás révén. A
hőcserélő a hőt a szolárkör végén adja le. Előnye: A meghibásodott napkollektor-
csövek sokkal könnyebben cserélhetők. A heat-pipe rendszernél a vákuumozott
melegítő csövet vízzel vagy alkohollal töltik meg, ami már alacsony
hőmérsékleten (25 °C-tól) párolog. Miután a gőz a kollektorcső felső végén
lecsapódik, a kondenzátorban leadja a hőt az azon keresztüláramoltatott hőközlő
folyadéknak. A heat-pipe rendszer 25°-os szögben telepítendő csöveivel
ellentétben a közvetlenül körüláramoltatott vákuumcsöves kollektorok
vízszintesen, pl. lapostetőn is beszerelhetők.
Az üvegcsöveket a gyártás során tartós tömítéssel látják el. Különösen me-

chanikus vagy termikus igénybevétel esetén fordul elő, hogy a szállítás vagy a
beépítés során egyes csövek szivárogni kezdenek. A vákuumveszteség akkor
válik felismerhetővé, ha a meghibásodott üvegcső kívül a környezet hőmér-
sékleténél jóval melegebb. Ezért beszerelés után minden egyes csövet ellen-
őrizni kell.
A hőtárolós kollektorok elsősorban a déli régiókban használatosak. A hő-
tárolós kollektornál a napkollektort és a használati melegvíz tartályt egy
burkolatba integrálják, és a kültérben állítják fel. A nyugat-európai szélességi
körökön olyan napkollektor-rendszerek kaphatók, amik fényáteresztő hő-
szigeteléssel vannak lefedve. A hőszigetelés egy fényáteresztő, nagyon jó hő-
szigetelő tulajdonságokkal rendelkező műanyag. A hőtárolós kollektor komp-
lett bekötésre kész rendszerként egyszerűen telepíthető. Mivel itt a kültérben
használják a vezetékes vizet, ezért ennél a fajta napkollektornál fagyvédelem-
re van szükség. Semmiképpen nem szabad rásegítő fűtést, mint például hő-
cserélőt vagy elektromos fűtőrudat a tartályba magába beépíteni. Máskülön-
ben a külső levegő felé fellépő veszteség — különösen télen, mikor nagy a
rásegítő hő iránti szükséglet, — jóval magasabb lesz, mint a különálló, az
épület belsejében felállított tartálynál.
Az egy- és kétcsaládos családi házak szolárberendezéseinél a 2 hőcserélő, bi-
valens hőtároló, az ún. látenshős rétegtároló vált be: egy alsó hőtároló tartály
a kollektorkörre történő csatlakozáshoz, az ivóvíz napenergia által történő
felfűtéséhez, valamint egy felső tartálya, ami a kazánra csatlakozik rásegítő fűtés
céljából. A meleg és a hideg víz eltérő fajsúlya, valamint a tartály feltöltési és
kiürítési folyamata állítja be a hőmérséklet szerinti rendeződést.
Az ún. rétegtárolóban különleges módon történik a hőtárolás. A tartály ki-
alakítása és beépítési módja révén a felmelegített ivóvíz azonos hőmérsékleti
szinten rétegződik be. Ezen az úton a napenergia hamarabb kerül a használati
hőmérséklet szintjére. A réteges tároló a fűtőberendezés központi eleme. A
fűtés előremenő ágának hője a tartály felső ⅓-ából származik, a visszatérő hő
pedig a megfelelő magasságban áramlik a tartályba. A használati melegvíz
fűtése is ebbe a rendszerbe van integrálva természetesen anélkül, hogy az
ivóvíz és a fűtéskörhöz használt víz keveredne egymással. A fűtéskör higié-
niai okokból szükséges elhatárolására egy kisméretű tartály szolgál, ami a
rétegtároló felső ⅓-ába van beépítve. Ezáltal a melegvíz kis veszteséggel tart-
ható készenlétben.
A réteges tároló azonban átfolyó vízmelegítőként is használható, ha az ivóvíz
egy hőcserélőn keresztül halad át a hidegebb alsó rétegből a magasabb hőmér-
sékletű felső rétegbe. Az eljárásnak köszönhetően nem kell a fogyasztási hő-
mérsékletű ivóvízből nagy mennyiséget hosszabb időn keresztül tárolni, és a
legionellaveszély is nagyon alacsony. Másik lehetőség arra, hogy a szolárbe-
rendezéssel meleg ivóvizet állítsunk elő, a lemezes átfolyó vízmelegítő, ami a
tároló legmelegebb pontjából nyeri a hőt. Ezáltal a rendszer melegvizet csak
szükség esetén állít elő.
A családi és ikerházaknál a kombinált ivóvízmelegítésre és rásegítő fűtésként

használt kombitároló egyre közkedveltebb. A tároló helyet takarít meg, és
egyszerűen lehet a fűtéskörbe, illetve a használati melegvíz előállításba be-
kötni. A kombitárolóban található a fűtővíz. Míg a szolárberendezés egy
hőcserélő segítségével a tartály teljes tartalmát melegíti, addig a kazán csak a
készenléti részt. Az ivóvíz melegítést a következőképpen lehet megvalósítani:
Az átfolyós rendszernél az ivóvizet egy belső, az egész tárolón végigvonuló
hőcserélő melegíti. A tartály a tartályban rendszer a puffertárolón belül egy
kisebb tartályt, az ivóvíz-tárolót tartja készenlétben. A hőt a tartályt körül-
vevő fűtővíz adja le.
A családi háznál szükséges teljesítményhez mind a réteges, mind a
kombinált tároló használható a szolárberendezés mellett. A kis mennyiségű
tárolt ivóvíz révén biztosítják a higiénikus és megbízható ivóvíz melegítést.
Nagyobb ivóvíz-szükséglet esetén, vagy ha pl. a fatüzeléshez nagyobb
puffertároló térfogatra van szükség, egy második szolártárolós berendezés
került alkalmazásra. Ebben az esetben a bivalens szolártárolót és a fűtés
puffertárolóját térben elkülönítve telepítik.
Ahhoz, hogy a szolárberendezés használata során a déli nagymennyiségű
sugárzás és a nagyvízfogyasztású, pl. reggeli és esti időszakok közötti eltérést
ki lehessen egyenlíteni, használati melegvíz tárolóra van szükség. Minél na-
gyobb a tároló, annál nagyobb fokú a szolárberendezés kihasználtsága.
3.5.2.3 A rásegítő fűtés

Mivel a szolárberendezés télen csak kis hasznot termel, rásegítő fűtésre van
szükség. Javasolt a szolárberendezés rácsatlakoztatása a fűtésre, mivel ebben
az esetben a hőt energetikailag hatékonyan lehet előállítani. A legtöbb kazán-
szabályozás át tudja venni a szolárkör töltőszivattyú vezérlését: Ha a készen-
léti rész hőmérséklete egy meghatározott határérték alá esik, akkora szivaty-
tyú bekapcsol, és a kazánból a hőt egy kiegészítő hőcserélőn keresztül a
tárolóba szállítja. Nyáron a kazánt a kismértékű rásegítő hőszükséglet miatt
nem kell folyamatosan készenlétben tartani, hanem elég akkor elindítani, amikor
a rendszer a tároló egy meghatározott állapotszintje alá esik. Az is lehetséges,
hogy a szolárberendezés által előmelegített, a tartályban található vizet tovább
melegítsük.
A fa a legfontosabb, a CO2 szempontjából semleges tüzelőanyag, mivel nem
szabadít fel több CO2-ot, mint amennyit növekedése során kivont a légkörből. A
fa égése során szinte egyáltalán nem keletkezik kéndioxid, ami az ún. savas eső
okozója. A fűtési célra történő felhasználása környezetvédelmi szempontból nem
aggályos.
A biomassza tüzelés egyik relatív új fajtája a fapellet (lásd a 3.40. ábrát). A pellet
kisméretű préselt tüzelőanyag, amit nagy nyomáson állítanak elő kötőanyag
nélkül fűrészporból. A pellet nagy nyomáson történő préselése követ-
3.40. ábra: Pelletfűtés (

forrás: Fröling Heizkessel-
und Behálterbau GmbH,
Grieskirchen)
keztében nagyon kis nedvességtartalmú, homogén tüzelőanyag nyerhető. Ez

mind a szállítás, a tárolás és a nagyfokú energiasűrűség miatt is előnyös. A pellet
fűtőértéke 4,9-5,0 kW/kg, ezáltal kb. 0,51 olajnak felel meg.
A méret és tömeg szerint szabványosított fapellet minden bizonysággal jó
alternatívája a gáznak és az olajnak. A pelletkályhához zsákos és ömlesztett
kiszerelésben is kapható. Kályhában vagy kazánban is eltüzelhető. A pelletes
kazánfűtések között vannak félautomata, kézi betöltésű berendezések. A tel-
jesen automatizált modelleknél a pelletet egy elektromos üzemű szállítócsiga,
vagy tartályból, silóból vagy tároló helyiségből egy szívócső szállítja a kazán-
ba. A kazánok elektromos gyújtással, valamint a fapellet és az égési levegő
szabályozó egységével vannak felszerelve. Az égés során keletkező hamut
növénytrágyaként szinte bárhol fel lehet használni.
A pelletfűtést a pincében lehet felállítani. A kisebb teljesítményű, olcsóbb ké-
szülékek a lakótérben is felállíthatók, ahol az alacsony energiafogyasztású
vagy a passzívházban kizárólagos hőforrásként is hasznosíthatók. A kályhába
víztér van beépítve, így az előállított hő 80%-át továbbítja a fűtés felé. Mivel a
hő 20%-át közvetlenül a térbe adja le, ezért a fűtési időszakon kívül körülmé-
nyes a használati melegvíz előállítás. Szolárberendezéssel kombinálva azon-
ban jó megoldást találunk. Az ellenőrzött lakásszellőzés esetén ügyelni kell
arra, hogy a pelletfűtés a szoba levegőjétől függetlenítve működjön. A pellet-
kazánnál drágább a nagyobb teljesítményű központi pelletfűtés, amit általában
a pincében szoktak felállítani. Ez nagyjából az olajfűtés duplájába kerül. A
fosszilis tüzelőanyagok, mint az olaj és a gáz várható árának figyelembe vé-
tele mellett azonban ez minden további nélkül vonzó alternatíva lehet.
A pelletgyártás jelenleg óriási iramban bővül, így rövid szállítási útvonalakkal

és relatív kedvező árakkal lehet számolni. A pellet tonnája jelenleg kb. 170,00
E. A fűtőértékre vonatkoztatva kb. ugyanannyiba kerül, mint a fűtőolaj, az
összesített energiamérlege tehát kiváló. A 0,2-es primer energia tényező olyan
kedvező készülék-ráfordítási mutatókat eredményez a pelletfűtésre, hogy az
ETR szerinti primer energia tanúsítvány könnyedén megszerezhető. A
szigorított, például támogatási program keretében előírt követelményeket is
relatív könnyen teljesíti. A jelenleg erre a célra kapható támogatások pedig
még tovább növelik a rendszer gazdaságosságát.
A biogáz szerves anyagok, pl. állati trágya, növényi rostok vagy étkezési és
mészárszéki hulladék rothasztóedényben történő bakteriális lebontása során
keletkezik. A lebomlás időtartama anyagfüggő. A folyamat helyes vezérlésé-
nek eredményeként jól éghető gázokat, pl. metánt (CH4) nyerhetünk.
A biogáz-termelés mezőgazdasági és kertészeti üzemek esetén gazdaságilag
is érdekes lehetőséget nyújt, mivel a folyamat végeredményeként kiváló mi-
nőségű trágya keletkezik. Az előállított biogázt általában az üzemben közvet-
lenül elektromos energiává alakítják egy blokkos fűtőerőmű segítségével.
Ennek során a keletkező hő jó nagy része a bomlási folyamatot támogatja. A
biogázt a gázhálózatba is be lehet táplálni, ezáltal pedig akár fűtési rendszer-
hez is hasznosítani lehet.
A szerves anyagmaradékkal történő fűtés számos tüzelőanyagot ölel fel. A
szalmabála-tüzelésű nagy erőművek mellett a fűtési rendszer számára lomb-
ból, fűből, trágyából, szennyvíz-üledékből és szerves háztartási szemétből is
lehet energiát nyerni. A Megújuló energiaforrásokról szóló törvény (Erneuer-
bare-Energien-Gesetz = EEG) által nyújtott támogatással egyébként 2004 óta
általában nem fűtésenergiát, hanem elektromos energiát nyernek a
biomasszából.
A bioalkoholos bio tüzeléstechnológia az ember és a természet számára is
teljesen veszélytelen és abszolút méregmentes. Az égetés során csak
természetes alapanyagok, úgy mint CO2 és vízgőz marad vissza — ugyanazok
az anyagok, amiket a kilélegzett levegő is tartalmaz. Az égés során keletkező
CO2 mennyiségét néhány gyertya kibocsátásával lehet összehasonlítani. A
felszabaduló víz mennyisége óránként kb. 0,2 liter. A bioalkoholt melaszból,
burgonyából és cukorrépából állítják elő, és MEK butanon II-vel, illetve
Bitrexszel (metil-etil-keton) tökéletesen elerjesztik. Az alkoholtartalma 96%;
fűtőértéke 6,9 kW/l.
A bioalkohollal (még) nem lehet gazdaságosan fűteni. Az üzemeltetési költség
jelenleg óránként kb. 0,70-0,80 €, illetve a hő kW-jára vetítve 0,25-0,30 €. A
technológia alkalmazása azonban mégis sok területen célszerű: A nagyon
alacsony energiaigényű épületeket (passzívházakat vagy a passzívház határ-
mezsgyéjén mozgó épületeket) gyakran nagyon kis rásegítő fűtéssel szerelik
fel a csúcsterhelés fedezéséhez. A rásegítő fűtést a bioalkoholos kályha alka-
3.41. ábra: Bioalkohol üzemű kályha (

forrás: www.beefire.de)
lomszerű használatával lehet tehermentesíteni. Az évi 300-600 kWh hőmeny-

nyiség esetén még nem éri meg a pellet- vagy fatüzelésű kályha beszerzése,
mivel ahhoz járulékos költségek (pl. a kéményseprői díj) is kapcsolódnak. A
bioalkohol, mint tüzelőanyag révén keletkező többletköltség ilyen háttér mellett
éves viszonylatban 50-100 € körül van.
A bioalkoholos kályha (lásd a 3.41. ábrát) nagy teljesítménye rövid időn belül
képes megemelni a szobahőmérsékletet. Ha tudatosan használják, akkor a
szobahőmérsékletet alacsonyabban is lehet tartani, és pl. a meghitt órákban
élvezni a nyílt tűz melegét. A füstmentes modellek az égés során kb. 1,2- 2,0
kW hőt bocsátanak ki, ami teljes egészében a helyiségben marad, mivel nincs
a kéményen keresztül kiáramló hőveszteség. A maximális légcsere 28 m3óra;
a felállítás helyszíneként szolgáló tér elégséges szellőzése egy üzemben lévő
komfort-szellőztető berendezéssel biztosítható. Szellőztető berendezés nélkül
a dekorációs tüzet nem szabad 2 perc/m3-nél tovább üzemeltetni!
A kályhát mérőpohárral kell feltölteni. Begyújtani rúdöngyújtó segítségével
lehet. Kiegészítőként kapható még gyújtókampó, valamint védőkesztyű.
A légtechnikai berendezést rásegítő készülékek között található az elektro-
mos rásegítő fűtés is. Ez a készülék a teljes fűtésszükséglet eléréséhez
szükség esetén közvetlen elektromos rásegítő hőt bocsát ki. Ez a rásegítő
fűtés ugyanakkor a használati melegvíz előállításban is közreműködhet. A
hőcserélő folyamatot a napenergiából nyert, tárolt hő működteti. Ebben az
esetben feltétlenül szükség van szolárberendezésre.
A kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés vagy más néven a kogenerációs

energiatermelés esetén nagy hatásfokkal nyerhetünk hőt a lakóépület szá-
mára. Az ötlet abban áll, hogy az elektromos energiát ott állítják elő, ahol a
keletkező hőre szükség van. A nagy erőmű helyett a konegerációs kis- vagy
törpeméretű erőműként dolgozik. A berendezés magját általában egy belső
égésterű motor képezi, ami egy generátort működtet. Így az elektromos áram
mellett hő is keletkezik. Ezt a hőt a fűtésrendszer használja. A kisebb, lakó-
épületekhez is alkalmas berendezéseket nevezzük blokkerőműnek. Egy gáz-
vagy dízelüzemű generátor itt is elektromos energiát állít elő. A kogenerációs
készülékek jó hatásfokú tüzelőanyag-kihasználása a primer energia tényező-
nél jelenik meg pozitívan.
A miniblokkos fűtőerőmű (BHKW) a kogeneráció elvére épít. Ennél a be-
rendezésnél az előállított hőt és elektromos áramot egyszerre hasznosítják. A
generátort egy gázüzemű motor hajtja meg, és állítja elő az elektromos
energiát. A motor által termelt hőt egy hűtővizes hőcserélő hasznosítja a fűtő-
víz vagy a használati melegvíz előállítására. A füstgáz által tartalmazott, más
erőművek által már nem hasznosított hőt is felhasználja a rendszer egy füst-
gáz-hőcserélővel.
A BHKW-val történő fűtés során általában egy csúcsteljesítménynél kisegítő
kazánnal és egy hőtárolóval egészítik ki a rendszert. Ezek a berendezések ott
dolgoznak a leggazdaságosabban, ahol az áram mellett a hőt is egész évben
tudják hasznosítani, mint például a használati melegvíz előállításnál. Ez a
passzívház esetében elsősorban a konyha és a fürdőszoba. Ennél a megoldás-
nál gyakran használnak puffertárolót, amit folyamatosan melegítenek, így
akár 85 °C-os hőmérséklet is előállítható. A használati melegvizet a puffer-
tárolóban tárolt vízzel egy áramoltató hőcserélőn keresztül kb. 60 °C-ra me-
legítik, azonban csak annyit, amennyire épp szükség van. Ezáltal kompen-
zálható a hőveszteség.
Kogeneráció céljára a hagyományos dízel- és gázmotorok mellett gőz- vagy
gázturbina, az új technológiák vonatkozásában pedig hidrogénüzemű vagy
sterlingmotor is használható.
A fotovoltaika napelem segítségével alakítja át a napfényt elektromos árammá.
A napelem kristályos szilíciumból készült vékony lemezből áll. Ha a nap rásüt a
napelemre, akkor a felső és az alsó sík között egyenfeszültség jön létre. Az így
előállított egyenáramot egy inverter alakítja át 230 V-os váltóárammá. Ezt az
energiát vagy közvetlenül lehet hasznosítani (sziget típusú berendezések) vagy
vissza lehet táplálni a közműhálózatba (lásd a 3.42. ábrát).
3.42. ábra: A napelem

működési vázlata
3.43. ábra: Napelemes

berendezés integrálása a
tetőterasz korlátjába
A passzívház fűtőberendezése nem azonos a hagyományos épületekben

használt fűtőrendszerekkel. Csupán a maradék hőszükséglet és a használati
melegvíz fedezésére szolgál.
• A passzívház fűtési rendszerének csak nagyon kis mértékű, legfeljebb 10
W/alapterület m2 fűtési teljesítménnyel kell rendelkeznie.
• A hőelosztás a szellőztető berendezés friss levegő vezetékein keresztül
történik.
• Az egész hagyományos fűtéshő-elosztó rendszer felesleges.
• A használati melegvíz vonatkozásában a nagy teljesítménycsúcsok fede-
zéséhez tárolókat lehet beépíteni.
Lehetséges fűtési rendszer például
• elsősorban a termikus szolárberendezés, a maradék fűtési hőszükséglet
nagy részének fedezéséhez,
• a kompakt készülékbe épített kisteljesítményű hőszivattyú,
• az elektromos rásegítő fűtés,
• a fapelletes vagy biogáz üzemű kályha, és
• a mini-BHKW.
3.44. ábra: A használati melegvíz tárolóval és napkollektorral felszerelt kompakt berendezés

vázlata
3.6 Szellőztető és fűtő kompakt berendezések
A passzívházak egyre erőteljesebb terjedésével párhuzamosan nőtt a kereslet

a kis teljesítményű, integrált fűtéssel rendelkező szellőztető berendezések, az
ún. kompakt berendezések iránt. 1996-ban fejlesztették ki az első kompakt
berendezést. A készülék a fűtést, a szellőztetést és a használati melegvíz elő-
állítást végzi kompakt formában. A készülék előnye az integrált, kiemelkedő
hatásfokú hővisszanyerő berendezésel, valamint a rendkívül alacsony ener-
giafogyasztása. A kis helyigény miatt alapterület-nyereséget is eredményez-
nek. A termikus szolárberendezés minden további nélkül beköthető ebbe a
rendszerbe (lásd a 3.44. ábrát).
A készülékek kezelése felhasználóbarát, általában távirányító segítségével tör-
ténik, ami jelzi a felhasználónak a készülék adatait, a hőmérsékleti értékeket, és
a szűrőcserére vonatkozó tudnivalókat, valamint az esetleges üzemzavarok
meglétét. A szellőztető berendezés vezérlését a lakók aktuális aktivitásának
megfelelően lehet beállítani, pl. partiszellőzésre (nagyobb intenzitású szellő-
zésre) vagy nyaralás alatti szellőztetésre (a szellőztetés minimális szintre törté-
nő csökkentésére). Manapság a piacon különféle kompakt berendezések állnak
rendelkezésre, amelyeket családi, de akár társasházakban is lehet alkalmazni. A
berendezést az adott beruházás szempontjai szerint kell kiválasztani.
Példák kompakt készülékekre
A 3.45. ábrán látható Aerex-kompakt rendszer képes a passzívház

komplett épületgépészetét (fűtés, szellőztetés hővisszanyeréssel és használati
melegvíz előállítás) átvenni. Az egyes összetevők optimális beállítása révén
a teljes hő rendelkezésre állási foka átlagosan kb. 200%.
A kompakt rendszer alapját a szellőztető- és hőszivattyúmodul, valamint a
tartálymodul képezi. Ez a két modul össze van hangolva egymással, és rugal-
3.6 Szellőztető és fűtő kompakt berendezések 153
3.45. ábra: Aerex kompakt rendszer (forrás: 3.46. ábra: Kompakt készülék aerosmart M (
Aerex Haustechniksysteme GmbH, Villingen- forrás: drexel und weiss, A-Wolfurt, www.
Schwenningen) drexel-weiss.at)
masan kombinálható. A szellőztető modul alapját a befújó és az elszívó ven-

tilátorok képezik, melyek a levegő térfogatáramát (140-210 m3/h) a beépített
légtömegáram-szabályozóval fűtés üzemmódban konstans értéken tartják. A
térfogatáram 3 fokozatát lehet kiválasztani, a névleges mellett 30%-kal emelt,
ill. 30%-kal csökkentett szintet. A beépített egyenáramú motorok óránként
kevesebb mint 0,4 W/m3-t fogyasztanak. A zajszint csökkentése érdekében a
burkolat hangszigetelt, és zajcsillapító csővel van felszerelve.
A vezérlés a készüléken belül elhelyezett teljesítményegységből, valamint az
épületben elhelyezett kezelőegységből áll. A kezelőegységen keresztül adott
parancsokat a teljesítményegység értékeli ki és hajtja végre a vezérlés
segítségével. Ezáltal lehet a rendszer valamennyi elemét, mint például a
ventilátorokat, a hőszivattyút, a fűtőegységet, a tárolót, valamint az esetleges
szolárberendezést optimálisan beállítani, és a berendezés zavartalan
üzemeltetéséről gondoskodni. A készülékbe beépített alumínium, kereszt-
ellenáramú lemezes hőcserélő gondoskodik a nagymértékű nyomásesés
nélkül végbemenő nagyfokú hővisszanyerésről. A hőszivattyú modul teszi
lehetővé a friss levegő hőmérséklet és a használati melegvíz-előállítás
hőmérsékletének egyedi változtatását. A használati melegvíz tároló egy
másik házban van, űrtartalma 300 liter.
Az aerosmart kompakt készülék különböző teljesítménnyel kapható, a 3.46.
ábrán az aerosmart M-et mutatjuk be. Ezt a kompakt készüléket elsősorban
családi és sorházakban használják. A maximális 230 m3/h légtérfogatáramából
láthatóan négy-ötfős háztartások számára tervezték, és a kb. 1,35 kW-os átlagos
teljesítményével jellemezhető.
A hővisszanyerővel felszerelt szellőztető modul, a levegő és a használati
melegvíz melegítésére szolgáló mini-hőszivattyú, valamint a használati
melegvíz tartály egy egységet képez. A befújó és elszívó ventilátor szerepét
a szellőztető berendezésbe szerelt, nagy hatásfokú, konstans térfogatáramú
egyenáramú ventilátorok látják el. A kereszt-ellenáramú, alumíniumból ké-

szült lemezes hőcserélő végzi a használt levegőből történő hővisszanyerést. A
hőcserélő lamelláinak vastagsága 0,1 mm. A hőszivattyú-modul a prioritással
kezelt használati melegvíz-előállításra, valamint a friss levegő temperálására
szolgál. Ha szükséges, akkor a légkondenzátort egy mágnesszelep kapcsolja
be. A friss levegő rásegítő fűtése esetén a forró gáza használati melegvíz kon-
denzátoron áramlik keresztül, és így energetikailag rendkívül hatékonyan
alkalmazza a hőelvonás elvét.
A szellőztető és a hőszivattyú modul egy duplafalú, szálmentes puha habbal
hőszigetelt acéllemez burkolatban van elhelyezve. A külső burkolat felülete
porszórt. A testhang átadásának csökkentése érdekében a kompakt készülék
4 rezgéscsillapított, állítható magasságú lábon áll. A készüléken elhelyezett
mikroprocesszor végzi a készülék vezérlését és felügyeletét. Ez a mikropro-
cesszor szabályozza az összes elem optimális összehangolását, mint például
a ventilátorok fordulatszám-szabályozását, a hőszivattyú üzemállapotának
kapcsolását és a használati melegvíz-előállítást. Ennél a kompakt
készüléknél is különféle programokat lehet a hőmérsékletcsökkentéshez és a
szükséges légtérfogatáram eléréséhez beállítani.
Egy további kezelőegységgel lehet a szobahőmérsékletet beállítani és lekér-
dezni.
Az esetleges üzemzavarokat, a szűrőcserét stb. szintén jelzi.
A használati melegvíz tároló űrtartalma 200 liter, és dupla vákuumzománco-
zott acéltartályból áll. A hőveszteséget a keményhabos szigetelés csökkenti
minimális értékűre. A hőszivattyú által előállított hőt egy dupla falú bizton-
sági kondenzátor továbbítja. Az elektromos fűtőegységet opcionálisan lehet
beszerelni, illetve utólag beépíteni. Egy kiegészítő tartállyal szerelt szolárbe-
rendezés integrálása szintén lehetséges.
A 3.47. ábrán látható Effiziento® épületgépészeti központ egy olyan kompakt
készülék, amit nem csak a 300 m2 hasznos alapterületű passzívházakban, ha-
nem az alacsony energiaszükségletű épületekben is lehet alkalmazni. A fűtés,
szellőztetés és a használati melegvíz-előállítás mellé jön a lakóépület hűtése
is.
A 3.48. ábrán látható Effiziento® épületgépészeti központ (1) látja el az épüle-
tet friss levegővel és szívja el a használt levegőt. A külső levegőt a talajba fek-
tetett talajhőcserélőn (4) keresztül a friss levegő radiálventilátora (3) szívja be,
és juttatja friss levegő csatlakozón (2) keresztül a rendszerbe. A talajhőcserélő
melegíti télen elő és hűti nyáron a külső levegőt. A friss levegőt egy ellen-
áramú csatornás hőcserélőn (5) vezetik keresztül, ahol a szemben áramló,
elszívott levegő (6) hőjét elvonja (95-99%). A légcsatorna-hálózaton keresztül
jut be a friss levegő (7) a lakótérbe. Nyári időszakban a friss levegőnek nem
kell az ellenáramú csatornás hőcserélőn keresztülhaladnia. Ehhez a nyári
bypass-csappantyút (8) kell átállítani. A talajhőcserélő bypass elemével (9)
lehet a friss levegő ellátást átállítani. Ezáltal a friss levegő vagy a talajhőcseré-
lő felől, vagy közvetlenül kívülről érkezik. Így a friss levegő beszívása min-
denkor az optimális hőmérséklettel történik.
3.47. ábra: Effiziento®

kompakt készülék (forrás:
Effiziento Haustechnk GmbH,
Güglingen, www.effiziento.
de)
3:48. ábra: Az Effiziento® működésének vázlata (forrás: Eíriziento Haustechnik GmbH, Güglingen, www.effiziento.de)
Az elszívott levegőt a radiálventilátor (11) a hőszivattyú (levegő-hűtőközeg

hőcserélő) evaporátorán (10) szívja keresztül. A párologtató egységben az el-
szívott levegő leadja a maradék hőt a hűtőközeg-köri hőszivattyúnak. A hő-
szivattyú az evaporátorban elvonja az elszívott levegő hőenergiáját, és a hő-
szivattyú (12) (hűtőközeg-víz hőcserélő) kondenzátorában közvetlenül a
tárolt víznek (13) adja tovább.
Ahhoz, hogy az elszívott levegő által tartalmazott hőn kívül fennálló mara-
dékhő-szükségletet fedezhessük, a többi külső levegő (14) beszívása közvet-
lenül történik. Ez az evaporátoron keresztüláramolva a hőenergiát leadja a
hűtőközeg-köri hőszivattyúnak. A szellőztető motor (15) által beszívott külső
levegő csak a hőszivattyú üzemeltetéséhez szükséges térfogatáramot tudja
felvenni. Ezért a hőszivattyú a párologtató egységen mindig az optimális tér-
fogatáramot vezeti keresztül, és a hőszivattyú adott teljesítményjellemzőjét a
szellőztető berendezés minden egyes üzemállapotában biztosítja.
A nyomásmentes hőtárolót (16) a hőszivattyú, és amennyiben van, a szolár-
berendezés fűti fel. Ha a hőszivattyún és a szolárberendezésen (17) keresztül
nyert energia nem elég, akkor az elektromos fűtőrúd (18) csúszóellenállásos
szabályozással kapcsol be. A hőszivattyúból nyert energiát a rendszer a kon-
denzátorban (hűtőközeg-víz hőcserélő) közvetlenül a tárolt víznek adja át. A
szolárberendezésből nyert energiát a tárolt víz a napkollektor (19) hűtőközeg-
köréből kapja. A használati melegvíz hőcserélőjén (20) keresztül is nyerhető
energia, ami a megfelelő vételezési pontokon kerül az épületbe. A fűtővíz-
körből (21) a rendszer energiát von el, és a friss levegőáramba beépített ráse-
gítő fűtéshez (22) vagy az épület statikus fűtőfelületeihez vezeti.
A 3.1. és a 3.2. táblázat tartalmazza a különböző kompakt készülékek
műszaki adatainak és felszereltségének összehasonlítását:
3.1. táblázat: A kompakt berendezések műszaki adatai
Gyártó Aerex Drexel und Effiziento© Nilan Paul Stiebel

Weiss Eltron/
Tecalor
Modell / műszaki Aerex BW 175 aerosmart M Fűtésközpont ( VP 18-10P C ompakt 360 LWZ 303 Sol/
adatok HTZ) 500 I-es DC THZ 303 SOL
tartállyal
Berendezés típusa Kompakt kompakt Különálló tároló kompakt Különálló kompakt

tároló
Hőszivattyú 1,4 1,315 4,61 1,33 4,6 4,2

fűtésteljesítménye (
kW)
Elektromos 2 2 (opcionális) 2 (2-6) 1 2 vagy 6 3-fokozatú

fűtésteljesítmény ( 2,6-8,8
kW)
Rásegítő levegő- 2,1 (opcionális) N. a. 2,7 0,7 2,44) 3)
fűtés teljesítménye (
kW)
3.1. táblázat, folytatás: A kompakt berendezések műszaki adatai
Gyártó Aerex Drexel und WeissEffiziento® Nilan Paul Stiebel

Eltron/
Tecalor
Vízmelegítés k. A. 4,6 3,73 3,6 külső 2 °C/ 3,72 3,2

teljesítmény aránya víz 45 °C
(külső célhőmér-
séklet 2 °C/víz 35
°C)
Hőtároló (I) 320 200 500 180 500 200
Hőcserélő/típus Csatorna Kereszt- Csatorna Kereszt-

Kereszt- ellenáramúKereszt- ellenáramú
ellenáramú ellenáramú ellenáramú ellenáramú
Hőtermelés 78 87 95 80 90 82
hatásfoka (%) (levegő/
levegő
hőcserélő)
Szellőzés tömegáram alapú igen igen 2) k. A. igen 2) igen

szabályozás
Befújt/elszívott 140-210 140-230 70-350 ≤ 320 70-350 80-230

térfogatáram (m
3/h)
Beszívott/kifújt 140-210 140-230 70-900 ≤ 320 70-900 550-1.000

térfogatáram (m
3/h)
Gépház zajszintje 51/47(80 Pa) 48/- max. 46 I) 40 max, 46,A- 50/N. A.

100 Pa-nál, hősz. értékelt
be/ki (dB)
Zajszint az elszívó 43-44/80/175 48/100/160 k. A. 40/100/150 k. A. k. A.

oldalom (dB)/
mérés (Pa)/
térfogatáram (m3/
h)
Zajszint a befújó 44-45/80/175 48/100/160 k. A. 54/100/150 k. A. k. A.

oldalom (dB)/
mérés (Pa)/
térfogatáram (m3/
h)
max. Ivóvíz 55 55 55 55 55 45
hőmérséklet (
fűtőrúd nélkül) (
°C)
max. Ivóvíz 5565 szolárral 65 65 65 65 65

hőmérséklet (
fűtőrúddal) (°C)
Egyenáramú 51/175 70/150 68/200 54/150 68/200 60/170

ventilátorok (100 Pa
fogya
sztása/szállított
légmennyisége
összesen (W/[m3/h])
3.1. táblázat, folytatás: A kompakt berendezések műszaki adatai
Gyártó Aerex Drexel und Effiziento® Nilan Paul Stiebel

Weiss Eltron/
Tecalor
Kiegészítő ventilátor n. elérh. n. elérh. 128/900 n. elérh. 125/900 k. A.

energia-
fogyasztása/szállí-to
tt légmennyisége (
W/[m3/h])
Készülék bevizsgál- ISE - Fraun- ISE - Fraun- k. A. HLK/HTA k. A. TZWL Dortmund

va/ellenőrző szerv hofer Institut hofer Institut Luzern
FreiburgTÜV Freiburg
SÜDDIBE
1) 100%-os szellőzésnél és hőszivattyúnál be

2) tömegáram és kandalló megengedett
3) fűtőrúddal vagy napelemmel összeköthető a rásegítő fűtés a víz hőcserélővel a belső köráramon keresztül
4) a használati melegvíz tartályon keresztül (a használati melegvíz melegítése a melegvíz tartály átfolyós hőcserélőjének
méretezése)
3.2. táblázat: Kompakt berendezések felszereltsége (forrás: Laible, 2006; Laible, 2007)
Gyártó Aerex Drexel und Effiziento® Nilan Paul Stiebel

Weiss Eltron/
Tecalor
Modell / műszaki Aerex BW 175 aerosmart M Fűtésközpont ( VP 18-10P Compakt 360 DC LWZ 303 Sol/
adatok HTZ) 500 l-es THZ 303 SOL
tartállyal
Nyári bypass opcionális ( opcionális ( igen igen igen, opcionális (

nyári kazetta) nyári kazetta) automata nyári kazetta)
talajhőcserélő - igen igen -

bypass
különálló szellőző/ - igen igen igen

térfogatáram a
hőszivattyúhoz
beáramló levegő/ - igen igen kiegészítő

hőcserélő kondenzá- hőcserélő
torának sorba
kapcsolása
napkollektor- igen igen, külön igen igen igen

csatlakozás a tartállyal
melegvíz tartályra
egyidejű vízmelegí- nem igen puffertárolón - igen puffertárolón

tés a használati keresztül keresztül
melegvízhez és a
fűtéshez a hőszivaty-
tyúval
integrált szolárszabá- igen igen igen igen

lyozás
3.7 Közműrendszerek 159
3.2. táblázat, folytatás: Kompakt berendezések felszereltsége (forrás: Laible, 2006; Laible, 2007)
Gyártó Aerex Drexel und Effiziento© Nilan Paul Stiebel

Weiss Eltron/
Tecalor
elektromos rásegítő igen, igen, igen, igen igen, opcionális

fűtés opcionális opcionális opcionális
kezelőegység a igen igen igen igen igen igen
lakótérben
szellőzés szabályo- fokozatmentes fokozatmentes fokozatmenete fokozatmentes fokozatmentes fokozatmentes

zás(fokozatmentes- / 3 fokozatú / 3 fokozatú / többfokozatú / 4 fokozatú / 3 fokozatú / 3 fokozatú
nél / x-fokozatúnál: a
fokozatok progra-
mozhatók)
intelligens szabályo- igen igen igen igen igen igen

zás
passzívházhoz - igen, igen igen igen

használható 200m2 aerosmart L és
XLS
nyári hűtés a igen, igen

hőszivattyúval aerosmart XLS
3.49. ábra: Klasszikus passzívház-

technológia (a drexel und weiss, A-
Wolfurt, www.drexel-weiss.at mintája
alapján)
3.7 Közműrendszerek
A passzívház közműtechnológiája, mint már korábban is tárgyaltuk, egyedi

kivitelezésű, ami az adott beruházásnak és a beruházók kívánságainak meg-
felelően van személyre szabva. A következőkben két példát részletezünk,
amelyek a passzívház-építésben leggyakrabban használt rendszereket kép-
viselik.
A standard passzívháznak az épület felmelegítéséhez 10 W/m2 fűtésteljesít-
ményre van szüksége. A 3.49. ábrán látható rendszer a legegyszerűbb és leg-
3.50. ábra: Bővített passzívház-

technológia (a drexel und weiss,
A-Wolfurt, www.drexel-weiss.at
mintája alapján)
gyakrabban alkalmazott közműrendszer. Minden további kiegészítő fűtés,

kivéve a rásegítő fűtést, felesleges.
A jó levegőminőséghez szükséges friss levegő tömeget a talajhőcserélő melegíti
elő 4-10 °C-ra. Ezt követően a szellőztető berendezésbe szerelt hőcserélőbe jut.
A használt levegőből a kereszt-ellenáramú lemezes hőcserélő vonja el a hőt a
statikus hővisszanyerés érdekében, és adja át a friss levegőnek. A friss levegő
nagyobb energiaráfordítás nélkül, csak a hőcserélő nagy hatásfoka révén,
majdnem szobahőmérsékletűre melegszik. A maradék hőt a rásegítő fűtésből
nyeri.
A fentiekben részletezett passzívház-technológiát a csúcsterhelésű időszakok
lefedéséhez egy pl. pellet-, hasábfa tüzelésű vagy bioalkoholos kályhával egé-
szítik ki (lásd a 3.50. ábrát). Ezáltal csökken az elektromos áramszükséglet,
mivel a fűtésszükségletet kizárólag megújuló energiaforrásból fedezik.
Összefoglalás
Majdnem minden, a piacon kapható és hőtermelésre alkalmas rendszer

integrálható a passzívházba. Az energetikai hatásfok, a készülék primer
energetikai jellemzője és a gazdaságosság a legfőbb döntő tényező. Minél
hatékonyabban működik a rendszer, annál kevesebb primer energiát fo-
gyaszt. Az energetikai hatásfok azért fontos, hogy az energiahordozókra
fordított kiadásokat a lehető legalacsonyabb szinten tarthassuk. A közmű-
technológiát az adott objektumnak és használóinak megfelelően, egyedileg
kell személyre szabni.
A passzívház közműtechnológiájának 5 követelménynek kell megfelelnie:
• az erősen redukált hőszükséglet fedezete
• kiemelkedően hatékony hővisszanyerés az elhasznált levegőből
• a friss levegő ellátás és a páramentesítés biztosítása
• a hagyományos házakkal megegyező használati melegvíz szükséglet fe-
dezete
• műszaki, környezetvédelmi és gazdasági hatékonyság
161
4 Minőségbiztosítás
A passzívház csak a minőség maximalizálása mellett működhet optimálisan.

Ezért a passzívház megvalósítása a hagyományos épületszabványokhoz képest
gondosabb és nagyobb ráfordítással járó tervezést igényel. A passzívházzal
szemben támasztott minőségi követelményeket azonban nem csak a tervező
építésznek és a szakági tervezőknek, hanem a kivitelezőknek is be kell
tartaniuk. Ez azt jelenti, hogy mind a tervezési, mind a kivitelezési szakaszban
közös, a megbízóból, a tervezőkből és a vállalkozókból álló csapatnak kell a
passzívház minőségét szoros együttműködés formájában biztosítani.
Ennek során a kivitelezés előtt a beruházás egyedi keretfeltételeinek megfele-
lően kialakított koncepcióra feltétlenül szükség van. A tervezési koncepció
alapját képezi továbbá az épület tájolása, az épülettömeg és a A/V-arány (az
épülettömeg kompaktsága), valamint a leendő lakók és azok épülethasználati
szokásai.
A minőségbiztosítás érdekében a következő részleteket pontosan meg kell
tervezni:
• az épület gondosan kivitelezett, hézagmentes légtömörsége
• az épület kimagaslóan hőszigetelt külső burka
• a hőhidak kiküszöbölése megfelelően kialakított csomópontokkal
• a kimagaslóan energiahatékony szellőztető berendezés tervezése
• a minő ségbiztosítás ellenőrzése
A 2. fejezet már részletesen tárgyalta a passzívház hőszigetelt épületburkát és
légtömörségét. A következőkben csak azt részletezzük, hogy az egyes szak-
ipari munkák minőségét a kivitelezés alatt hogyan lehet ellenőrizni és a mi-
nőséget biztosítani. Az ellenőrzés magában foglalja a légtömörség Blower-
Door teszt útján történő mérését, valamint a hőhidmentesség hőkamerás
mérését, amit már a kivitelezés során, illetve a belső kiépítés megkezdése előtt
el kell végezni. Csak így lehet az esetleges gyenge pontokat (szivárgást) prob-
lémamentesen és gyorsan megszüntetni. A már befejezett házon végzendő
utólagos javítás legtöbbször nagy ráfordítást igényel és költséges.
A passzívház minőségbiztosítása terén további szempont a PHPP-vel történő
tervezés, a szellőztető berendezések beszabályozása, az energetikai- és épület-
tanúsítvány kiállítása, valamint a lakók felvilágosítása az épület megfelelő
használatáról.
162 4 Minőségbiztosítás
4.1. ábra: Blower-Door teszt
4.1 A Blower-Door teszt
A passzívház légzáró épületburok az éves fűtési hőszükséglet Q H ≤ 15

kWh/(m 2 • év) elérésének egyik legfontosabb feltétele. Ha az épületburkon
keresztül szivárgás miatt hideg levegő áramlik a fűtött belső térbe (infiltrá-
ció), akkor azt folyamatosan fel kell melegíteni szobahőmérsékletre. Ha az
épületburok nem légzáró részein meleg belső levegő áramlik a külső térbe
(exfiltráció), akkor ezt a hőveszteséget szintén pótolni kell. Mindkettő az
éves fűtési hőigényt
Az ETR, illetve a DIN 4108-7 „Az épületek kővédelme és energia-megtakarí-
tása - 7. rész: Épületek légtömörsége, követelmények, tervezési és kivitelezési
ajánlások, illetve példák" (2001. évi kiadás) határozza meg a passzívház meg-
engedett légáteresztő képességét, és korlátozza az épületburkon keresztül
végbemenő légcserét 50 Pa nyomáskülönbség mellett az óránkénti 0,6-szoros
mértékre (lásd az 1.3.1. fejezetet). Az épületburok légáteresztő képességének
ellenőrzését a szélterhelés szimulálásával, egy nyomáspróbával, az ún. Blo-
wer-Door teszttel végzik el.
Áz ETR honorálja a mérés elvégzését: Ha a határértékeket betartja az épület,
akkor csökkentett légcsere is elegendő. A szellőztető berendezéssel felszerelt
épületeknél a Blower-Door teszt a szabvány része, mivel az energiaszükségle-
ti tanúsítványban a légtömörségi igazolás csak ezzel a technológiával vehető
figyelembe. Passzívház esetén ez az igazolás kötelező jellegű.
A mérés egy adott nyomáskülönbség meghatározása mellett az épület légtér-
fogatának a külső levegővel történő óránkénti kicserélődését méri. Ennek
során az egyik nyílászáróba (pl. a bejárati vagy a teraszajtóba) egy fóliával
bevont keretet helyeznek, amely a fóliába beszerelt befúvóval vagy ventilátor-
ral van felszerelve. A ventilátor az épületből levegőt von el, vákuum, és a kül-
ső, illetve a belső tér között 50 Pa nyomáskülönbség jön létre. A mérést egy
befúvóval, túlnyomásos úton is el lehet végezni. A nyomásértékhez a Blowe-
4.1 Blower-Door teszt 163
4.2. ábra: A Blower-Door teszt vázlata
Door-nak az épületburok résein keresztül szivárgó levegőt el kell szívnia (lásd a

4.1. és 4.2. ábrát).
A légtömegáram mérése adja meg a szivárgó levegő tömegáramát V50 (m3/h),
amelyből a fűtött épület légtérfogattal osztva a térfogatra vonatkoztatott szi-
várgó levegő tömegárama n50 (h-1) számítható. Az n50 jellemző az 50 Pa nyo-
máskülönbség mellett egy órán belüli légcsere térfogatát jelöli, és a vizsgált
épület légtömörségi mutatója. Az épület túlnyomásos oldalán fellépő nyomás 50
Pa-lal történő mérésnél 9,1 m/s szélsebességnek felel meg. Ennek során az
épületburok felületének minden m2-ét 5 kg súly nyomja.
Az újépítésű passzívháznak a Blower-Door teszt időpontjában minden lég-
tömítő szintet, azaz a tömörséget elősegítő szerkezeti elemet tartalmaznia kell.
Ahhoz, hogy értelmezhető értékelést kapjunk tehát, a következő munkálatokat
kell befejezni:
• a monolit külső falak beltéri vakolása
• könnyűszerkezetes kivitelnél a légzáró fólia beépítése
• az ablakok és kültéri ajtók beépítése és tömítése
• a légzáró építőanyag- és szerkezeti csatlakozások kivitelezése (pl. a köny-
nyűszerkezetes és a monolit elemeknél)
• a párazáró elemek rögzítése és tömítése
• nyílások beépítése (pl. a fűtetlen padlástér felé)
• az épületburkon átmenő csőátvezetések tömítése (pl. az elektromos vagy
légtechnikai szerelvények esetében)
• a redőnydobozok beszerelése
Ahhoz, hogy a mérés során a szivárgó pontokat könnyebben meg lehessen

találni és ki lehessen javítani, a következő kivitelezési lépéseket még ne kezd-
jék meg:
• gipszkarton- vagy fatáblás beltéri burkolás
• könnyű faszerkezetnél a beltéri burkolás, valamint az esetlegesen szükséges,
a belső oldalon elhelyezett második hőszigetelés
A következő intézkedések nem befolyásolják a mérést, ezért későbbi időpont-
ban is elvégezhetők:
• a kültéri burkolás, pl. vakolat, faburkolat vagy ragasztott hőszigetelés
• a padlószigetelés és a padlóburkolás
• beépített szaniter- és konyhaszerelvények/bútorok (pl. kád, mosdó)
• az épületgépészeti berendezések beszerelése (az ezekhez szükséges áttöré-
seknek már készen kell lenniük)
• elektromos szerelvények (pl. villanykapcsoló) beszerelése
A célzott nyomáskülönbség eléréséhez az épületben néhány előkészítő intéz-
kedést kell megtenni:
• az összes beltéri ajtót ki kell nyitni ahhoz, hogy a teljes fűtött épülettér-
fogatban fellépjen a kívánt nyomáskülönbség
• az épületburkon lévő valamennyi nyílást (pl. ajtók és ablakok) be kell
zárni
• a szellőztető berendezés elszívó és beáramoltató nyílását le kell zárni és
tömíteni kell
• azoknak a lefolyóknak a fóliával történő tömítése, amelyek bűzelzárója még
nincs vízzel tömítve
Ahhoz, hogy a mérését a lehető legpontosabban ki lehessen értékelni, rendel-
kezésre kell állnia a szellőző beltér térfogatára, valamint a nettó alapterületre
vonatkozó számításnak. A mérés alatt a burkolófelület szerkezeti elemeinek,
mint például a falaknak, a tetőnek és az ablakoknak belülről jól hozzáférhe-
tőnek kell lenniük. Erősen szeles napon nem szabad mérni.
A társasházaknál a légösszeköttetéshez minden beltéri ajtónak nyitva kell
lennie. Ha az egyes lakásokat vagy tűzszakaszokat külön kell mérni, akkor
ezeknek az épületszakaszoknak egymás irányában légzárónak kell lenniük. A
gyakorlat szerint az első mérésnél az épület még nem teljesen légzáró, ezért
további intézkedések szükségesek. Általában azonban a legtöbb javítás a mé-
réssel egy időben, jelentős ráfordítás nélkül elvégezhető. Ha a nagyobb szivár-
gás átfogó munkálatot igényel, akkor a befejezés utáni időpontra ellenőrzés
céljából egy második mérést kell kitűzni.
4.1.1 A szivárgások lokalizálása

A szivárgások lokalizálására és az esetleges szerkezeti károk megakadályozá-
sára többféle eljárás létezik. A leggyakrabban használt módszer a kézzel tör-
ténő kitapintás. Az épületben keletkező vákuum miatt a belső épületburok
mentén a legkisebb szivárgás is érezhető (lásd a 4.3. ábrát). További lehetősége
nyújt a gyenge pontok ún. vizualizálása.
4.3. ábra: A szivárgás helyének keresése 4.4. ábra: A szivárgás helyének keresése
tapintással (forrás: Dipl.-Ing. H. Trauer- légtömegáram-mérő készülékkel (forrás: Dipl.-
nicht, épület-méréstechnológia, Sehnde, Ing. H. Trauernicht, Gebáudemesstechnik,
www.luftdicht.de) Sehnde, www.luftdicht.de)
4.5. ábra: A szivárgás helyének keresése 4.6. ábra: A szivárgás helyének keresése kézi
ködgenerátorral (forrás: Dipl.-Ing. H. ködkészülékkel (forrás: Dipl.-Ing. H.
Trauernicht, Gebáudemesstechnik, Sehnde, Trauernicht, Gebáudemesstechnik, Sehnde,
www.luftdicht.de) www.luftdicht.de)
Az áramlási sebesség egy légtömegáram-mérővel, az ún.

rel mérhető. Egy előre felfűtött jeladó méri a keletkezett légáram által kivál-
tott lehűlést, és az ebből számítható légtömeg-áramot (m/s) (lásd a 4.4. áb-
rát).
Ha az épületben a mérés során túlnyomást hoznak létre, és
ködgenerátorral nem mérgező köddel töltik meg az épületet, akkor az az
épületburok résein kiáramlik, ahol aztán látható, illetve vizualizálható (lásd
a 4.5. ábrát). Ennél az eljárásnál a ködgenerátor mellett füstgép, ún. reagens
patron is alkalmazható.
Ha a Blower-Door tesztet az épületbelsőben kialakított vákuummal végzik,
akkor egy kézi ködgéppel is láthatóvá válik a réseken beszivárgó légáram (lásd
a 4.6. ábrát).
Az infravörös kamerával készített hőkamerás felvételek a vákuumos mérési
eljárás során a különböző hőmérsékleti zónákat jelölik. Az épületburok résein
belépő légáram ezeket a zónákat jelentősen lehűti. A hőmérsékleti értékeket
ábrázoló mérőskálával lehet a hideg részeket meghatározni (kék, lásd a 4.7.
ábrát). A termográfiás mérést, amely az esetleges hőhidak bemérésére is szolgál,
a 4.2. fejezetben ismertetjük részletesen.
4.7. ábra: Nőkamerás mérés (forrás: Dipl.-Ing. H.

Trauernicht, Gebaudemesstechnik, Sehnde, www.
luftdicht.de)
4.1.2 A szivárgás következtében fellépő veszteség és az ebből eredő károk
A passzívház épületburkán lévő rések több vonatkozásban is veszteséghez,

illetve az épület károsodásához vezetnek.
A meleg levegő a felhajtóerőnek köszönhetően felfelé száll. Ennek során a szél
nyomása a hézagot nyomja, hideg levegőt nyom a beltérbe, és a meleg szoba
levegőjét szívja ki a szabadba. Ezt a hőveszteséget pótolni kell, ami jelentősen
megnöveli a fűtési energiaigényt.
Ezért elsőként a szellőzésből eredő hőveszteséget kell megvizsgálni (lásd a 4.
8. ábrát): Egy épület teljes szellőzésből eredő hővesztesége az épületen lévő
réseken keresztül történő légcseréből és a szükséges szellőzésből áll. Ez utób-
bi azonos az ablakos szellőztetéssel, vagy a passzívház esetében az ellenőrzött
szellőzés által okozott veszteséggel. Ennek során az ellenőrzött szellőzésű
passzívházon keletkezett rések ún. szellőzési rövidzárlatot okozhatna, mivel
minden természetes nyomáskülönbség légmozgást idéz elő, és a szándékos,
művi nyomáskülönbség zavarja a szellőztető berendezést. Szellőzési rövid-
zárlat akkor lép fel, ha az elszívott helyiségekben rés keletkezik, amely be-
áramló nyílásként kezd működni, és ezáltal a frisslevegővel ellátandó helyi-
ségek szellőzését részben vagy teljesen megakadályozzák. Ilyenkor a
berendezések hatékonysága a tömítetlenségtől függően részben vagy teljesen
megszűnik. Ha a rendszerbe kiegészítő hőcserélőt is integrálnak, akkor ez sem
tud a megfelelő hővisszanyeréssel dolgozni, mivel a meleg elszívott levegő
túl nagy részét szívja el a rés, és az így nem halad keresztül a hőcserélőn.
Azoknak a hőszigetelt külső szerkezeti elemeknek, amelyeknél a hiányos
vagy nem szorosan illeszkedő külső szélvédő réteg, és a belső oldalon lévő
hibás légtömítés miatt levegő áramlik keresztül a porózus hőszigetelő anya-
gon, rendkívül leromlik az U-értéke. A légtömör rétegen fellépő legkisebb
szivárgás is többszörösére emeli a tényleges, számított hőátbocsátási veszte-
séget a réseknél.
A hézagon keresztülhatoló meleg szobalevegő a hőszigetelésen keresztülha-
ladva egyre inkább lehűl. Ha eléri a harmatpontot, azaz a normál szobaklí-
mához képest valamivel több mint kb. 10 °C-kal lecsökken, a levegő által
tartalmazott pára kicsapódik. A párakicsapódás az építőanyag károsodásá-
val jár, különösen a faanyagok esetében. Ha a tetőn ilyen hézag keletkezik,
akkor 0 °C külső hőmérséklet mellett naponta 360 gramm víz gyűlik össze. A
meleg levegő felhajtóereje, valamint szélnyomás, illetve szélszívás esetén a
nyomáskülönbség hatására jön létre a keresztáram (meleg belső levegő, hideg
külső levegő). Télen, amikor a hőmérsékletkülönbség a legnagyobb, szélteher
nélkül is erős légárammal kell számolni (lásd a 4.9. ábrát).
4.8. ábra: A szellőzésből eredő höveszteség arányának alakulása
4.9. ábra: A résen keresztül

áramló levegő
párakicsapódással
Forró napokon a lék lehetővé teszi, hogy az épületbe meleg légtömeg áramoljon
be. Így a nyári hővédelem nem biztosított.
A fűtés méretezésekor figyelmen kívül hagyott, a tömítetlenség miatt fellépő
hőveszteség olyan nagy lehet, hogy az érintett helyiséget alacsony külső hő-
mérséklet mellett nem lehet megfelelően kifűteni. Mivel a hideg levegő pára-
tartalma a meleg levegőénél alacsonyabb, a meleg belső levegőt a hideg levegő
az épületbe történő behatoláskor kiszárítja. Ennek kellemetlenül alacsony
páratartalom a következménye. A hideg levegő emellett magasabb fajsúlya miatt
a padlón kellemetlen huzatot idéz elő (hideg lábak). Ezért a tömítetlenséggel
fordítottan arányos a kényelemérzet és a komfortérzet.
A tömítetlenség lehetővé teszi a penészgombával, porral és szagokkal szeny-
nyezett levegő bejutását a lakótérbe.
A résen keresztül a zaj is bejut, így a külső és a lakások közötti zajvédelem nem
optimális, ami túl nagy zajterheléshez vezet.
4.10. ábra: A termográfiás mérés a hideg

légáramot mutatja ki. (Forrás: Dipl.-Ing. H.
Trauernicht, Gebáudemesstechnik, Sehnde,
www.luftdicht.de)
4.2 Termográfiás mérés

Ahhoz, hogy megtudjuk, az épület mely része hőhidas, hőtechnikai elemzést
kell végezni. Ennek során infravörös kamerával hődiagramot készítenek, ami
minden hőveszteséggel járó részt jelöl. A hőtechnikai elemzés alapján törté-
nik a külső falak szanálása.
Az infravörös sugárzás (hősugárzás) hullámhosszát a bőrünkkel ugyan tud-
juk érzékelni, de szemmel nem látható. Minden tárgy, aminek a hőmérsékle-
te az abszolút nulla fok, tehát -272 °C felett van (pl. jégkocka), infravörös
hősugarakat bocsát ki. Minél magasabb egy tárgy hőmérséklete, annál inten-
zívebb az általa kibocsátott infravörös sugárzás.
A termográfia feladata, hogy a sugárzást egy érzékelő segítségével
elektromos jelekké alakítsa át, amit a számítógépes adatfeldolgozó rendszer
ún. hőképpé alakít át. Ezeken a nőképeken minden hőmérsékleti értékhez egy
adott szín van hozzárendelve. A magasabb hőmérséklet vörös, az
alacsonyabb kék árnyalattal jelenik meg. Ahhoz, hogy egyértelmű kőképet
kapjunk, a belső és a külső tér között jelentős hőmérsékletkülönbségnek kell
lennie, ezért a nőkamerás mérést ősszel vagy télen érdemes elvégezni.
A hőkamerás felvételek különféle színezésének köszönhetően könnyen meg
lehet határozni az épületburok gyenge pontjait, mivel a hibás részek kiemel-
kednek a környezet hőmérsékleti képéből. A hibás és tömítetlen rész a hide-
gebb terület kiterjedése és hőmérséklete alapján minősíthető. A 4.10. ábrán
látható légzáró réteg nem csatlakozik az ablakhoz, így a hideg levegő a belső
burkolat mögött a lábazati szegélyléc felé áramlik, ahol aztán belép a szoba
légterébe.
A termográfiás eljárás azonban nem csak az épületben meglévő hőhidak lo-
kalizálására alkalmas. Az épületgépészet vonatkozásában pl. a fűtés vezeté-
kei, a padlófűtés, de a csőrendszer szivárgásának helye is meghatározható.
4.2 Termográfiás mérés 169
4.11. ábra: Penészképződés a padló-fal csatlakozásnál ( 4.12. ábra: A 4.11. ábrán látható
forrás: ww.tsb-energie.de) hőhíd hőkamerás mérése (forrás:
ww.tsb-energie.de)
4.13. ábra: Penészképződés a fal-födém-redőny 4.14. ábra: A 4.13. ábrán látható hőhíd hőkamerás mérése (
csatlakozásnál (forrás: Deeters J.; Ingenieur- und forrás: Deeters J.; Ingenieur- und Sachverstándigenbüro Dipl.
Sachverstándigenbüro Dipl.-Ing. J. Deeters, Meppen; -Ing. J. Deeters, Meppen; Innenthermografie; Wármebrücke
Innenthermografie; Wármebrücke und und Schimmelpilzbildung Mehrfamilienhaus Bj. 1961)
Schimmelpilzbildung Mehrfamilienhaus Bj. 1961)
A hőhíd következményei és megszüntetése
A hőhíd következtében az érintett részen a szerkezet lehűl. Ha a hőmérséklet a

helyiség páratartalmának harmatpontja alá esik, a lehűlt részen kicsapódik a
pára. Ez nedvesség okozta károkhoz és veszélyes penészképződéshez ve-
zethet (lásd a 4.11.-4.14. ábrákat).
A hőhíd hosszú távon az építőanyagot is károsítja, és csökkenti az ingatlan
értékét. Ez a veszély különösen új építésű épületeknél áll fenn, mivel ezeket az
ETR szerint légtömören kell kivitelezni. A hőhídon kicsapódó nedvesség a
korábbival ellentétben már nem „szellőzik ki" automatikusan.
A hőhidak egy egyébként jól hőszigetelt épületben 20%-kal magasabb fűtési
költséget okozhatnak. Az alacsony energiaszintű házaknál a hőveszteség akár
40 % is lehet.
A hőhidak gyakran okoznak ún. hőtágulásból eredő károsodást, például a
vakolat és a falazat repedését, mivel a különböző anyagoknak eltérő mértékű a
hőtágulása.
A hőhíd annál károsabb, minél jobban kivitelezett az épület hőszigetelése a

többi ponton. Nem csak egyébként kiküszöbölhető energiaveszteséget okoz,
hanem jelentősen megnöveli az épület károsodásra való hajlamát.
Ha a hőhidakat azonosítottuk, a következő feladat a megszüntetésük. Ez
rendszerint utólag is megéri, mivel az energiaveszteség és a szerkezeti anya-
gok károsodása okozta költség jelentős lehet. A hőhíd rendszerint szakszerű
hőszigeteléssel megszüntethető. Ezt a munkát szakemberrel ajánlatos elvé-
geztetni, mivel a rossz helyre beépített hőszigetelés több kárt okoz, mint
hasznot.
4.3 Szellőztető berendezés beszabályozása
A passzívház további minőségbiztosításának részét képezi a szellőztető be-

rendezés szakszerű beszabályozása, mivel a létesítmény légtömörségének és
hőszigetelésének megváltozása jelentős befolyással bír a szellőztető berende-
zés hatásfokára. Így pl. 1 m hőszigeteletlen frisslevegő- és kifúvó légcsatorna a
hőcserélő hőelőállításának hatásfokát 10%-kal csökkentheti, ami a 15 kWh/(m2
• év) éves fűtési hőszükséglet túllépéséhez vezethet.
A berendezés által végzett légcserét a passzívház használatának megfelelően,
egyedileg kell beállítani. A túl nagy légtömegáram ugyanis megváltoztatja a
hővisszanyerés fokát, ami azután már nem felel meg az igényeknek. Ha túl
kicsi a légcsere, akkor a levegő CO2- és páratartalma megnő. A komfortérzet
jelentősen csökken. Ezért a berendezést és az alkalmazott csővezetékeket lég-
technikai tervezővel kell megfelelően méreteztetni, és a számított légtömeg-
áram alapján beállítani.
A hatékony szellőztető berendezés modulszerűen képes reagálni a fellépő
változásokra, azaz a jelenlévő személyek számának vagy a használatnak
megfelelően szabályozható a légcsere. A legtöbb berendezés legalább 3
szellőző fokozattal rendelkezik, ahol a normál használat válaszható standard
fokozatként. Az alapszintű szellőzést hosszú távollétnél, a maximális
légcserét pedig megnövekedett létszám, pl. ünnepség esetén érdemes
beállítani. A telepített szellőztető berendezés első beszabályozását a
készülék kifogástalan üzemelése érdekében szakipari kivitelezővel kell
elvégeztetni. Szintén ennek biztosítását szolgálja a felhasználók bevezetése
a berendezés vezérlésének ismereteibe.
4.4 Energetikai tanúsítvány
A háztartásokban a fűtés okozza az üzemeltetetési költségek legnagyobb té-

telét. Németországban jelenleg még az elsődleges energiafogyasztás 1/3-át
fűtésre és használati melegvíz előállításra használják. Ennek ellenére, sok
háztartási készülékkel és az autóval ellentétben az épület energiafogyasztása
használója számára ismeretlen tétel.
Az energiafogyasztásra vonatkozó, megbízható információt a beköltözés előtt
nem lehet beszerezni annak ellenére, hogy Németországban a meglévő épü-
letállományra kb. 30 különféle kommunális vagy regionális energia- és épü-
4.4 Energetikai tanúsítvány 171
4.15. ábra: Az energetikai tanúsítvány egy részlete
lettanúsítvány adható ki. Ezek azonban különböző megnevezéseket, osztá-

lyozás és követelményhatárokat állapítanak meg. A szövetségi köztársaságon
belül tehát az épületeket alig lehet összehasonlítani. Ezért 2007-ben a szövet-
ségi kormány meghozta a jelenleg hatályos, német Energiatakarékosságról
szóló rendeletet (ETR). Az ETR részét képezi többek között az energetikai
tanúsítvány (lásd a 4.15. ábrát).
Az energetikai tanúsítvány egyszerűen jelzi egy adott épület energetikai mi-
nőségét. Tájékoztatást nyújt arról, hogy mekkora a fűtés és a használati me-
legvíz előállítás tüzelőanyag-igénye. Az igényt szabványos körülményekre
számítják ki, így a felhasználófüggő eltérés kizárt. Így a hőszigetelés minősé-
ge és a fűtőberendezés hatásfoka is egyértelművé válik. A bérlők, a potenciá-
lis vásárlók és a tulajdonosok konkrét, a döntésben segítséget nyújtó eszközt,
valamint motivációt kapnak az energia-megtakarítást célzó, célszerű beru-
házásokhoz.
Az energetikai tanúsítvány kiállításakor vagy a tényleges fogyasztást (fo-
gyasztási tanúsítvány), vagy a számított energiaigényt (szükségleti tanúsítvány)
lehet alapul venni.
Fogyasztási tanúsítvány:
• az utolsó 3 évben mért energiafogyasztás alapján készül
• a fogyasztói viselkedés függvénye
• nagyon egyszerű és költségkímélő eljárás
Szükségleti tanúsítvány:
• a mérnöki számítással meghatározott energiaszükséglet alapján készül
• a fogyasztói viselkedéstől függetlenül tesz objektív kijelentést az épület és a
berendezések minőségéről.
• részletes adatgyűjtés szükséges.
2008.10.01-ig a lakóépületeknél a két eljárás között választani lehet. Az 5 la-
kásnál többől álló épületeknél megmarad a választási lehetőség. A max. 4
lakásból álló épületeknél, amelyek építési engedélye 1977.11.01. előtt kelt,
2008.10.01. után csak szükségleti tanúsítványt lehet kiállítani. Kivételt képez,
ha az épület építésekor, vagy későbbi modernizálás során legalább az 1977-ben,
a német Hővédelemről szóló rendelet előírásait teljesítették.
Újépítésű és jelentős átalakításon átesett épület esetében az energiaszükség-

leti tanúsítvány már 1995 óta kötelező. A jövőben a lakóépületek, lakások
vagy résztulajdon eladása, bérbeadása, bérlőváltása, elzálogosítása vagy
lízingelése esetén az érdeklődő rendelkezésére kell bocsátani az energetikai
tanúsítványt.
Kötelező energetikai tanúsítványt kiállítani

• 2008.07.01. után az 1965. évi vagy korábbi lakóépületekre,
• 2009.01.01. után valamennyi lakóépületre, és
• 2009.07.01. után a nem lakáscélú épületekre is.
Az energetikai tanúsítvány 10 évig érvényes. Az érvényesség letelte után bér-
beadás vagy értékesítés esetén új energetikai tanúsítványt kell kiállítani. Az
épület energetikai hatásfokát befolyásoló szanálás esetén az energetikai tanú-
sítványt a szanálás után újra ki kell állítani.
Energiaigény és fogyasztás
Az épület energiaigénye függ

• az épület fűtött térfogatától,
• az ablakok, külső falak, pincefödém, egyéb födémek és a tető fűtetlen tér-
rel határos felületétől,
• a fűtőberendezés minőségétől,
• az épületszerkezetek anyagától és rétegrendjétől,
• az épületen belüli légcserétől (esetleges tömítetlenségek) és
• a benapozás nyújtotta hőnyereségtől.
Az épület energiafogyasztásának mértéke kizárólag a fogyasztói viselkedéstől
függ.
Az energetikai tanúsítvány kiállításához többek között az épületszerkezetet, az
épület méreteit, a szerkezet tulajdonságait, valamint fűtés és a használati
melegvíz előállítás adatait is fel kell mérni, összesíteni kell. Ezekből az ada-
tokból egy számolóprogram segítségével több szükségletorientált fogyasztási
értéket számítanak ki, és egy adott értékelési skálán sorolják be az épületet (lásd
a 4.16. a, b, c ábrát).
4.4 Energetikai tanúsítvány 173
4.16. a, b, c ábra: Lakóház energetikai tanúsítvány

mintája Németországban
177
5 meglévő épületállomány felújítása passzívház

komponensekkel
Németország meglévő épületeinek kb. 80%-a túl sok fűtési energiát igényel,
és nem teljesíti az 1985-ös német Hővédelemről szóló rendelet követelmé-
nyeit. Ezért ezeknek a régi épületeknek a felújítása a legfontosabb építésügyi
feladat.
A magas energia-és CO2-megtakarítás a felújításnál a passzívház komponen-
sek alkalmazásával érhető el. A régi épületek fűtési hőszükséglete ezáltal 280
kWh/(m2 év)-ről akár 20 kWh/(m2 - év)-re csökkenthető, ami kedvező költ-
ség-haszon arányt biztosít.
Az energia-megtakarításhoz szükséges passzívház komponensek jellemzője a
meglévő épületek esetében a kiemelkedő mértékű hőszigetelés, és a hőhidak
ebből eredő csökkentése. Továbbá az épületburkot is légzáróvá kell tenni, és
passzívház-ablakokat kell beépíteni. A nagyfokú hővisszanyerési hatásfokkal
dolgozó szellőztető berendezéssel kialakított, energetikailag hatékony köz-
mű-technológia révén jelentős energia-megtakarítás érhető el.
Az 5.1. ábra grafikusan ábrázolja, hogy a fent említett - energiatakarékos
komponensekkel a felújított épületeknél 75-95%-os energia-megtakarítás
gazdálkodható ki. Egyáltalán nem szükséges a fűtési hőszükségletet a pasz-
szívház szabvány által megkövetelt 15 kWh/(m2 év) értékre csökkenteni, ha-
nem a gazdaságilag elfogadható ráfordítás mellett kell jelentős csökkenést
elérni.
5.1. ábra: Meglévő épületek energia-megtakarítása passzívház komponensekkel

178 5 Meglévő épületállomány felújítása passzívház komponensekkel
5.2. ábra: A homlokzat

hőszigetelése (forrás:
Passivhaus Institut,
Darmstadt)
Az, hogy egy régi építésű épületet át lehet-e alakítani passzívházzá, számos
tényezőtől függ. Először meg kell vizsgálni, hogy az épület építészetileg,
funkciójában és szerkezetileg alkalmas-e a felújításra. Ha a három feltétel
közül kettő teljesül, akkor az épületet fel kell újítani. Ettől függetlenül nem
lehet a régi építésű épületeket a passzívház szabványnak megfelelően
felújítani, mivel túl sok épületszerkezeti hőhidat tartalmaz, vagy a szükséges
hőszigetelés vastagsága nem építhető be. A megvalósított példák alapján
azonban látható, hogy a kompetens tanácsadás és tervezés révén a kiindulási
helyzethez képest sokkal jobb szintet lehet elérni.
5.1 A hőszigetelés
Valamennyi meglévő hőhíd kiküszöbölése gyakran gazdaságtalan, és nem is

feltétlenül szükséges, mivel ha a külső hőszigetelés vastagságát megnövelik,
akkor a nőhidaknál fellépő problémák is csökkennek. A jó hőszigetelés a belső
falhőmérséklet növekedését eredményezi, ezáltal pedig annak az épület-
szerkezeti elemnek a hőmérséklete is nő, amely a hőhidat képezi, és a harmat-
pont-görbe alá esik. Ezáltal nem lép fel párakicsapódás, és a levegő
páratartalmához kötődő problémák megszűnnek.
5.1.1 A külső hőszigetelés
Ha az épület állaga a külső hőszigeteléssel történő felújítást lehetővé

teszi, akkor a falszerkezeten kicsapódó pára nagyon jól kiküszöbölhető,
feltéve, hogy a külső oldalra nem helyeznek nagy ellenállású vízgőz -
áteresztő diffúziós réteget. A födémkoszorúknál a hiányos hőszigetelés
miatt meglévő hőhidak teljes mértékben leszigetelhetők, így a
hőveszteség jelentősen csökkenthető.
Az 5.2. ábrán a 20 cm vastagságú hőszigetelésnek a homlokzatra történő fel-
szerelése látható. Nem éghető szigetelésként az ablakok felett egy kőzetgyapot-
sávot illesztenek be.
Az 5.3. ábrán a hőszigetelést szorosan az ablakpárkány alatt vezetik el. Ezt
megelőzően a régi külső vakolatra a hőszigetelés alapjaként egy glettréteget
5.3. ábra: Hőszigetelés az

ablakpárkány alatt (forrás:
Passivhaus Institut,
Darmstadt)
hordtak fel. A külső hőszigeteléshez nem kell a meglévő sérüléseket vagy

szennyeződést eltávolítani. Az időjárás elleni védelem érdekében a hőszigete-
lést burkolni vagy vakolni kell. A ragasztott hőszigetelés és a szellőző szerke-
zetek megbízhatónak bizonyultak.
A homlokzat átalakítása jelentősen megváltoztatja az épület megjelenését,
ezért műemléki védelem esetén általában nincs rá lehetőség. Ha az épület
közvetlenül a telekhatáron áll, akkor a kívül elhelyezett hőszigeteléssel együtt
már túllépi azt, ami a szomszédokkal jogi problémát vet fel. Ha a régi építésű
épületen a fenti okok miatt a külső falon nem lehet a hőszigetelést elhelyezni,
akkor belső szigetelést kell alkalmazni.
5.1.2 A belső hőszigetelés
A belső hőszigetelés használatával az ipari forradalom idejéből származó és a

fachwerk-házakat jobb hőszigetelési szintre lehet emelni anélkül, hogy a kül-
ső látvány megváltozna. Az újépítésű passzívházakból ismert anyagokkal és
eljárásokkal a régi épületek fűtési hőszükségletét is kevesebb mint 1/4-ére le-
het csökkenteni. A belső hőszigetelést gondosan kell megtervezni és kivite-
lezni.
A külső hőszigeteléssel ellentétben a belső falfelületen elhelyezett hőszigetelés
jelentősen egyszerűbb, és szakaszosan is elvégezhető. A hőszigetelés belső
oldalára azonban párazáró réteget is fel kell hordani, amelyet a környező szer-
kezeti elemeken hézagmentesen és abszolút felületzáró módon kell felhorda-
ni. Ellenkező esetben a falszerkezeten belül fennáll a páralecsapódás veszé-
lye.
A belső hőszigetelés hátránya, amely magas szigetelési szint esetén akár 25 cm
vastag is lehet, a lakótér nem jelentéktelen csökkenése. A veszteség csökken-
tése érdekében érdemes nagyon alacsony hővezető képességű hőszigetelést,
pl. VIP-vákuumhőszigetelést alkalmazni. A koszorúknál keletkező hőhida-
kat a belső hőszigeteléssel nem lehet csökkenteni, ezért kiküszöbölésükhöz
más eljárás szükséges. Ha a falnak a belső hőszigetelés miatt hideg részén
vízvezeték helyezkedik el, akkor azt a fagyás elkerülése érdekében külön kell
hőszigetelni.
A belső hőszigetelés sérüléseinek hosszú távon történő kiküszöbölése érdekében

fontos feltételeknek kell teljesülniük. Biztosítani kell a külső oldalon a csapóeső
elleni védelmet, a légmentességet és a hőhidak csökkentését, a felszálló
nedvességet meg kell állítani, és ellenőrzött lakásszellőzést kell kiépíteni. A
gyakorlatban mind a belső oldalon elhelyezett jó párazáró réteg, mind a
kapillárisan aktív hőszigetelő anyaggal készült, diffúzióáteresztő hőszigetelés jól
bevált. Ebben az esetben az a döntő, hogy a választott koncepciót konzekvensen
betartsák, és a helyszínre, illetve az adott épületre igazítsák.
A jó kivitelezésű belső hőszigeteléssel és passzívház komponensekkel az ér-
zékeny régi építésű épületek hőszükséglete jelentősen az ETR által az újépítésű
épületekkel szembeni követelmény szintje alá csökkenthető. A külső hő-
szigeteléssel ugyanakkor gazdaságilag még nagyobb megtakarítás érhető el.
Ahhoz, hogy a régi építésű épületek nagy hővesztesége csökkenthető legyen, a
nővédelem javítása épületfizikai és energiagazdálkodási szempontból kie-
melkedően jelentős.
5.1.3 A tető hőszigetelése
Egy meglévő tetőszerkezetet hőtechnikailag úgy lehet a passzívház szintre hozni,

ha a teljes szarufa-keresztmetszetet kihasználjuk, és hőszigeteléssel töltjük ki.
Mivel a szarufa jóval nagyobb hővezető képességgel rendelkezik, mint a
beépített hőszigetelés, ezért az ebből eredő hőhidak kiküszöbölése érdekében
szarufára szerelt hőszigetelést is be kell építeni. Ez a passzívháznál megkövetelt
hővédelemhez járul hozzá. A belső tér oldaláról elhelyezett párazáró réteg
egyidejűleg a huzatmentességet is garantálja. A fedélszék felújítása előtt
statikussal kell ellenőriztetni, hogy a meglévő szarufák teherbíró képessége
elegendő-e, vagy erősítésre van szükség.
5.1.4 A pincefödém hőszigetelése
Előnyös, ha a pincefödém szigetelését a födém alsó síkján helyezik el, ami

azonban feltételezi a pince megfelelő belmagasságát. Ha ez nem adott, akkor a
hőszigetelést mind a födém alsó síkjára, mind a födém felső síkján lévő
padlószerbe be lehet építeni.
5.2 Az ablakok
Az optimális, passzívház szintű modernizálás hőtechnikailag megkívánja a -

passzívház-ablakok beépítését, mivel ennek hiányában az ablak az energia-
megtakarítás leggyengébb pontja lenne. Emellett kritikus peremfeltételek mellett
is magas komfortérzetet és páramentességet garantál.
A régi, az 5.4. ábrán is látható faablakok általában nem szigetelnek, és a kis-
mértékben hőszigetelt tok, valamint az egyrétegű üvegezés nagy hőveszteséget
eredményez.
A passzívház-ablak, illetve az ún. melegablak a háromrétegű üvegezéssel,
a hőszigetelt peremragasztással és ablaktokkal különösen sok fűtési ener-
giát takarít meg. Ahhoz, hogy a beépített melegablak jelentős energia-
5.4. ábra: Hagyományos ablak (forrás: Passivhaus Institut, 5.5. ábra: Passzívház-ablak beépítése (forrás: Passivhaus
Darmstadt) Institut, Darmstadt)
5.6. ábra: Fűtetlen tetőtér (forrás: Passivhaus Institut, 5.7. ábra: Légzáró fólia az 5.6. ábrán látható zárófödémen (
Darmstact) forrás: Passivhaus Institut, Darmstadt)
megtakarítással járjon, és ezáltal megfeleljen a passzívház szabványnak,

0,7-0,8 W/(m2 • K) közötti U-értékkel kell rendelkeznie. Emellett a hőszi-
getelésbe kell beépíteni, és az ablaktokra a külső hőszigetelést rá kell fut-
tatni (lásd az 5.5 ábrát).
5.3 A légtömörség
A régi épületek hőtechnikai modernizálása a hőszigetelés vastagságának nö-

velése mellett a szerkezeti károk kiküszöbölése érdekében nagyfokú légtö-
mörséget is megkövetel. A kontrollálatlan tömítetlenség esetén fennáll a le-
vegővel együtt kiáramló páralecsapódásának a veszélye. Az új épületek
tervezési alapelveit a modernizálásra is lehet alkalmazni.
Az 5.6. ábra egy régi gerendafödémet ábrázol, amely a hideg padlásteret nem
légmentesen zárja el az alatta lévő, fűtött emeleti szinttől. A légtömörséget a
felújítás során a zárófödémen az 5.7. ábrán látható módon elhelyezett fóliával
biztosítják. A fóliára hőszigetelést építenek be.
5.8. ábra: Nem felújított,

régi építésű épület
energiamérlege (forrás:
www.passivhaustagung.de)
5.4 A szellőzés
A kielégítő légcsere biztosítása a régi épületeknél az egyik központi feladat. A
hagyományos felfogás alapján javasolt napi kétszeri szellőztetés a szoba lég-
terhelésének kivezetésére nem elégséges. Az épületburok messzemenő lég-
tömörsége mellett a kielégítő szellőzés a modernizálás elengedhetetlen része.
A konyhában, a fürdőszobában és a WC-ben keletkező pára elvezetéséhez a
használt levegő kivezetését is meg kell oldani.
5.5 Energia-megtakarítás
A régi épületek passzívház komponensekkel történő felújítása révén az ener-

gia-megtakarítás javulása akár tízszeres szorzót is eredményezhet, ha a szá-
mítás alapjául a korábbi fűtési hőszükségletet vesszük.
Az 5.8. ábrán egy régi, felújítatlan épület energiamérlegének grafikus ábrázolása
látható, mely egyértelműen jelzi a külső falakon és a zárófödémen fellépő magas
energiaveszteséget. A szoláris nyereség majdnem egyáltalán nem játszik szere-
pet, mivel a hőveszteség magas, amit túlnyomó többségben a fűtési rendszerrel
kell kiegyenlíteni. A felújítás előtt a fűtési hőszükséglet kb. 200 kWh/(m2 . év)
volt (20 literes ház).
Az 5.9. ábrán látható, hogy a jó hőszigetelésnek köszönhetően a hőveszteség
nagyon alacsony értékre csökkent. Ezzel szemben a napenergia és a belső
hőforrások hozzájárulási csak kismértékben változott - azonban így ezek is a
5.5 Energia-megtakarítás 183
5.9. ábra: Régi építésű

épület energiamérlege az 5.
8. ábra alapján, a felújítás
után (forrás: www.
passivhaustagung.de)
veszteség majdnem 50%-át fedezik. Ezáltal a fűtési hőszükséglet a felújítást

követően alacsony: A számított érték 27,4 kWh/(m2 • év), ami egy 2,71-es ház-
nak felel meg. A megtakarítás 87%.
Az 5.10. ábrán dokumentált fogyasztásmérést a Müncheni Hővédelemkutató
Intézet (Forschungsinstitut für Wármeschutz e. V. München FIW München)
végezte. A teljes épület mérési eredményeit kék négyzetként ábrázoltuk. A
modernizálást követő első évben a havi értékek 26,9 kWh/(m2 • év) körül, a
második évben 24 kWh/(m2 • év) körül alakultak. A mért fogyasztás tehát
még a PHPP-ben számított értéknél is alacsonyabb (az ábrán vörös oszloppal
jelölve).
Ennek az épületnek a fűtési energiafogyasztása a felújítással kb. a nyolcadára
csökkent. A fennmaradó fogyasztás rendkívül csekély, az eredeti érték csupán
12%-a. A grafika azt is jelzi, hogy az egyes lakások fogyasztási értéke eltérő.
Ennek oka a szobahőmérsékletbeli eltérés, azonban az ablakok télen történő
kinyitása is. A legmagasabb energiafogyasztás 40 kWh/(m2 • év), ami 80%-kal
van az épület eredeti állapotában mért fogyasztási átlaga alatt.
5.10. ábra: Egy modernizált régi építésű épület mért fogyasztása (forrás: Passivhaus
5.6 Összefoglalás
A meglévő épületek felújítása során alkalmazható passzívház komponensek

a következők
• csúcsminőségű hőszigetelés,
• a kőhidak csökkentése,
• nagyfokú légtömörség,
• magas hővisszanyerési hatásfokkal rendelkező szellőztető berendezés,
• passzívház-ablakok beépítése és
• magas hatásfokú közmű-technológia.
A passzívház komponensek alkalmasak a meglévő épületek modernizálá-
sára, és a következőket biztosítják
• nagyobb fokú biztonság a nedvességfüggő szerkezeti károk ellen,
• a nagyobb felületi hőmérsékletnek köszönhetően jobb hőmérsékleti
komfortérzet,
• az energia-megtakarítási potenciál megduplázása, és a
CO2-kibocsátás jelentős csökkentése.
A csúcsminőségű modernizálás vonzerejét növeli
• a kiemelkedő hatásfokú anyagok használata, es
• a lakók életminőségének érezhető javulása.
185
6 Példák a passzívházra
A következőkben 6.1 és 6.19 között szereplő referenciaobjektumok alapján

egyértelműen látható, hogy a passzívházat külső megjelenésre nem lehet más
alacsony energiaszintű háztól megkülönböztetni. Különféle épülettipológia
szerint és szerkezeti megoldással készülhetnek, valamint egyéni közmű-tech-
nológiával lehetnek felszerelve.
Elsősorban családi ház, ikerház és sorház kivitelű lakóépületeket mutatunk be,
valamint egy-egy két- és többlakásos társasházat (segítséggel élők otthona),
egy többszintes lakóházat és egy felújított, régi építésű épületet. A lakó-
épületek mellett egy-egy tervezési szakaszban lévő általános iskolát és iroda-
épületet is bemutatunk. A monolit szerkezet mellett faszerkezetes épületet is
ismertetünk. Minden projekt eltérő közmű-technológiával rendelkezik, ame-
lyet egyénileg hangoltak az épület tájolásához, szerkezetéhez, a későbbi hasz-
nálathoz, és különösen a beruházó kívánságaihoz.
A 6.1-6.10 projektek költsége az épület kivitelezésének szempontjából a 300-
as építmény költségcsoportban van, kb. 100.000,00 és 120.000,00 € között. Ez
az érték a komplett, passzívház-szintű kivitelt magában foglalja. Térfogatra
vetítve 140,00 €/m3 költséget számíthatunk. Néhány, a fentiekben felsorolt
építményben a beruházó saját maga is végzett munkát, vagy olyan emelt szin-
tű szaniterfelszereltséget kért, amelyet a fenti költségbecslésnél nem vettünk
figyelembe. Az elvégzett projektek költségadatai átlagértékek. A 400-as épít-
mény költségcsoport vonatkozásában 26.000,00 és 39.000,00 € közötti össze-
get ruháztak be. Ebben az esetben is egyértelmű, hogy a különféle épületgé-
pészeti technológiák jelentős költségkülönbségekkel járnak.
300 KCS
• Épület/épületszerkezet/bruttó térfogat: 100.000,00 és 120.000,00 € kö-
zött
• Épület kivitelezési költségei (kiépítés): 140,00 €/m3
400 KCS
• Épület/műszaki berendezések: 26.000,00 és 39.000,00 € között (fűtés,
szellőzés, szaniter, villany, esővíz)
• 300 + 400 KCS bruttó térfogata (BRV) összesen: 200,00 és 350,00 €/m3
között
A 6.1 és 6.11 közötti, valamint a 6.19 projektet vagy a Sommer Baustatik
GmbH kivitelezte vállalkozóként, vagy az iroda felügyelte a statikát és/vagy
az épületfizikai részt.
186 6 Példák a passzívházra
6.1 Családi ház, Erkelenz
A 6.1 projekt egy egyedi tervezésű, szabadon álló, alápincézetlen családi

passzívház dél-nyugati tájolással. Az ablakok kelet, dél és nyugat felé vannak
tájolva. Az 1 1/2 szintes, nyeregtetős kivitelű épületet nem pincézték alá, ezért
az épületgépészeti helyiség a földszinten kapott helyet. A földszinti alaprajzot
nagyvonalú, nyitott kialakítású lakó-, és az ezzel határos főző-étkező rész
jellemzi. A talajszintig érő, a sarkokon találkozó, dél-nyugatra néző ablakok a
lakótérnek elegendő fényt biztosítanak, és jelentős hőnyereséggel járnak.
Építési adatok
Épületszerkezetek és statika Sommer Baustatik GmbH, Erkelenz

Tervezés Architekturbüro J. + J. Viethen, Erkelenz
Épületgépészeti tervezés Ingenieurbüro Kunkel, Zwickau
Kivitelezés éve 2005
Épülettípus Családi ház
Lakótér (m2) 132,95
Hasznos alapterület (HAT), fűtetlen (m2) 59,25
Tájolás Dél-nyugat
Lakók száma 4
Bruttó térfogat (BRV) (m3) 600,60
ETR szerinti hasznos alapterület (HAT) (m2) 192,20
Kompaktsági arány A/V 0,72
Blower-Door teszt eredménye (h-1) 0,60
Elsődleges energetikai jellemző (kWh/[m2 • év]) 86,8
(Fűtés, segéd-és háztartási áram)
(Fűtés és segédáram a német NF EnEV rendeletnek megfelelően)
Éves fűtési hőszükséglet QH (kWh/[m2 • év]) 14,9
Közmű-technológia
Talaj-hőcserélő 30 m, DN 200
Szellőztető berendezés hővisszanyerővel kereszt-ellenáramú lemezes hőcserélő, Aerex
kompakt készülék (hővisszanyerés 78 %)
Beáramló levegő utánfűtése kompakt készülék levegő-levegő
hőszivattyújával
Víztároló Solar Latento réteges víztároló 500 I
Használati melegvíz-előállítás 10 m2 vákuumkollektoros kollektorfelület (szo-
láris fedezet 66 %), 9 kW fűtőrúd
Rásegítő, illetve vészfűtés elektromos fűtőtest
Esővíz-ciszterna 5.000 I
6.1. ábra: Vázlatos helyszínrajz

6.1 Családi ház, Erkelenz 187
6.2. ábra: Észak-keleti

nézet, utcafront
6.3.ábra: Közmű-
technológia az épület-
gépészeti helyiségben
6.4.ábra: Nyugati nézet a

befejezés után
6.5. ábra: Dél-keleti

nézet, a nagy kollektor-
felületek látványával
6.6. ábra: Földszinti alaprajz (M 1:200)

1 Bejárat
2 Konyha
3 Étkező
4 Lakótér
5 Épületgazdálkodás/épületgépészet
6 Terasz
7 Garázs
8 Behajtó
6.7. ábra: Emeleti alaprajz (M 1:200)

9 Háló
10 Fürdőszoba/WC
6.1 Családi ház, Erkelen 189
6.8. ábra: Lakótér 6.9. ábra: Nyitott főzőtér
6.10. ábra: Fürelőszoba/WC 6.11. ábra: Nyitott lakótér
6.12. ábra: Szabad lépcső 6.13. ábra: Világos, fényjárta stúdió

Építési mód
6.1.táblázat: Rétegrend
Épületrész Anyagréteg Anyagvastag- U-érték (W/[

ság (cm) m2 • K])
Alaplemez ( Padlóburkolat
fentről lefelé)
esztrich 5,00
PE-fólia
Hőszigetelés, hővezető-képesség besorolás 035 20,00
Vasbeton lemezalap 20,00
PE-fólia
Lábazati hőszigetelés, nyomásálló, hővezető-képesség 10,00

besorolás 035
Kavics
alaplemez összesen 55,00 0,113
külső falszerkezet belső vakolat

földszint és emelet (
belülről kifelé) PPW2 gázbeton 17,5 cm
PS hőszigetelés, hővezető-képesség besorolás 035 30,00
külső vakolat
külső fal összesen 47,50 0,095
Tető (belülről kifelé) gipszkarton lapok 1,30
ellenlécezés (szerelési szint)
lécezés szarufa alatti hőszigeteléssel, hővezető- 10,00

képesség besorolás 035
PE-fólia
8/26 szarufa köztes hőszigeteléssel 26,00
aláfeszített réteg
lécezés, légréteg/zárt héjazat
horganyzott bádogfedés, illetve
lécezés, légréteg/ellenlécezés/lécezés 1,50
cserépfedés
tető összesen 38,80 0,108
Ablak PVC-tok süllyesztett hőszigetelő profillal Uf = 0,71

Clima Design, Rehau U9 = 0,60
háromrétegű, kripton töltetű üvegezés g (%) = 0,61
6.2 Családi ház, Jüchen 191
6.2 Családi ház, Jüchen
A 6.2 projekt egy egyedi tervezésű, szabadon álló családi passzívház, amely
Jüchen/Bedburdyck egy új kiosztású részén épült. Az épület dél-keleti tájolá-
sú, és 1 ½-szintes, alápincézetlen. A keleti, déli és nyugati oldalon elhelyezett
ablakok a nap minden szakában beengedik a fényt az épületbe. A nyeregtető a
felső szint nyugati oldalán négy tetősík-ablakot kapott a bevilágítás, és a nap
hőenergiájának biztosítása céljából. A telek nagyvonalú kialakítása minden-
nemű árnyékolást kiküszöböl.
Építési adatok
Tervezés Sommer Baustatik GmbH, Erkelenz
HAT, fűtetlen (m2) 81,26
Lakók száma 4
Br.térf. (m3) 788
ETR szerinti HAT (m2) 252,20
Kompaktsági arányA/V 0,66
Blower-Door teszt eredménye (h-') 0,60
(Fűtés és segédáram a német német Energiatakarékosságról szóló rendelet szerinti HAT alapján)
hőszivattyújával
Használati melegvíz-előállítás 10 m2 síkkollektoros kollektorfelület (szoláris fe-
dezet 78 %), 9 kW fűtőrúd
Rásegítő, illetve vészfűtés padlófűtés (melegvizes fűtéssel)
6.14. ábra: Vázlatos helyszín-

rajz
6.15. ábra: Észak-keleti nézet,

az épület bejáratának látványával
6.16. ábra: Déli nézet a

nagyvonalú üveghomlokzat-
tal
6.2 Családi ház, Jüchen 193
6.17. ábra: Földszinti alaprajz (

M 1:200)
1 Bejárat
2 Konyha
3 Étkező
4 Lakótér
5 Épületgazdálkodás/épületgépészet
6 Mellékhelyiség
7 Terasz
8 Garázs
6.18. ábra: Emeleti alaprajz (M 1:200) 6.19. ábra: Padlástér alaprajz (M 1:200)
9 Háló 13 Stúdió
10 Galéria
11 Fürdőszoba/WC
12 Szauna
LR Légtér
Építési mód
6.2.táblázat: Rétegrend

fentről lefelé)
esztrich 5,00
PE-fólia
PE-fólia

besorolás 035
Kavics

földszint és emelet
(belülről kifelé) PPW2 gázbeton 17,5 cm
külső vakolat
ellenlécezés (szigetelés-szint)

PE-fólia
szellőző szarufalécezés
tartólécezés
cserépfedés 1,50
Ablak PVC tok süllyesztett hőszigetelő profillal Uf = 0,71

Háromrétegű, argontöltetű üvegezés g(%) = 0,55
6.3 Családi ház, Erkelenz 195
6.3 Családi ház, Erkelenz
A 6.3 projekt Erkelenz természetes beépítésű, falusias településrészének egy

foghíjtelkén jött létre. Az 1 ½-szintes épület alápincézetlen, nyeregtetős kivi-
telű. A lakó- és étkezőtér, valamint a nyitott konyha a földszinten bőséges teret
érzékeltet. A kedvező észak-déli tájolás a déli oldalon padlótól induló, majdnem
a teljes felületen üvegezett déli homlokzatot eredményezett az elé épített
terasszal együtt. Az épületgépészeti helyiséget a földszinten helyezték el. A
meglévő szomszédos épület némileg árnyékolja a házat, amit a PHPP-ben
figyelembe vettek, és a nagy puffertárolóval kialakított, nagyteljesítményű
szolárberendezéssel ellensúlyoztak.
Építési adatok

Kivitelezés éve' 2005
Tájolás Dél
Lakók száma 3
Br.térf. (m3) 698,54
Éves fűtési hőszükséglet QH (kWh/[m2 • év]) 15
hőszivattyújával
Használati melegvíz-előállítás 10 m2 síkkollektoros kollektorfelület (szoláris fe-
dezet 78 %), 9 kW fűtőrúd
Rásegítő, illetve vészfűtés padlófűtés (melegvizes fűtéssel)
6.21. ábra: Észak-keleti nézet, utcasarki elhelyezkedés 6.22. ábra: Északi nézet, utcafront
6.23. ábra: A déli oldal majdnem teljes egészében

üvegezett.
6.3 Családi ház, Erkelen 197
6.24. ábra: Földszinti

alaprajz (M 1:200)
1 Bejárat
2 Konyha
3 Étkező
4 Lakótér
5 Háztartás/
Épületgépészet
6 Terasz
7 Garázs
8 Parkoló
6.25. ábra: Emeleti

alaprajz (M 1:200)
9 Háló
10 Galéria
11 Fürdőszoba/WC
12 Légtér
Építési mód
6.3. táblázat: Rétegrend

fentről lefelé)
esztrich 5,00
PE-fólia
PE-fólia

besorolás 035
Kavics

külső vakolat
PE-fólia 10,00
szarufa alatti hőszigetelés, hővezető-képesség 28,00

besorolás 035
8/20 szarufa köztes hőszigeteléssel, hővezető-képesség 20,00

besorolás 035
szellőző szarufalécezés
tartólécezés
cserépfedés 1,50

6.4 Családi ház, Niederzier 199
6.4 Családi ház, Niederzier
A 6.4 projektet egyszintes, alápincézetlen kivitelű családi házként, egy meg-

lévő település szélén alakították ki. A nyeregtetős épület dél-nyugati
tájolású, mely tiszta alaprajzával válik ki. A gyermekek hálótere a déli,
illetve a dél-keleti oldalon található, míg a nyitott kialakítású lakó-, főző-
és étkezőtér a déli, illetve a dél-nyugati oldalon. A tetőtérben az
épületgépészet kapott helyet.
Építési adatok

Tájolás Dél/dél-kelet
Lakók száma 4
Br.térf. (m3) 756,46
Kompaktsági arányA/V 0,67
Elsődleges energetikai jellemző (kWh/[m2 • év]) 20
Beáramló levegő uránfűtése kompakt készülék levegő-levegő
hőszivattyújával
Víztároló szolár puffertároló, 300 I
Használati melegvíz-előállítás 4 m2 vákuumkollektoros kollektorfelület (szolá-
ris fedezet 68 %), 2 kW fűtőrúd
Rásegítő, illetve vészfűtés elektromos fűtőtest a nappaliban és
a fürdőszobában
Esővíz-ciszterna —

6.27. ábra: Eszaki

homlokzat
6.28. ábra: Nyugati

homlokzat
6.29. ábra: Dél-nyugati

nézet, üvegezett épület-
sarokkal
6.30. ábra: Keleti

homlokzat
6.4 Családi ház, Niederzier 201

1 Bejárat
2 Konyha
3 Étkező
4 Lakótér
6 Fürdőszoba/WC
7 Háló
8 Terasz
9 Garázs
Építési mód

fentről lefelé)
esztrich 4,00
PE-fólia
PE-fólia
Kavics

külső vakolat
PE-fólia

besorolás 035

besorolás 035
ellenlécezés
tartólécezés
cserépfedés 1,50

Clima Design, Rehau Ug = 0,60
Háromrétegű, argontöltetű üvegezés g (%) = 0,55
6.5 Családi ház, Meerbusch 203
6.5 Családi ház, Meerbusch
A 6.5 projektet egy meglévő lakóövezetben, modern építészeti szellemben

tervezték, a kivitelezés jelenleg még tart. Az 1 ½-szintes épülettest félnyereg-
tetőt kap, amelyet a keleti homlokzaton lévő bejárati kubusz tör meg. A föld-
szinten tágas lakó- és étkezőtér található. A félnyeregtető révén keletkező
belmagasság kihasználása érdekében a tetőtér egy köztes szintet is rejt. Az
épület nyugat felé nyitott keleti és déli oldallal van tájolva. Alápincézett, a
déli és a nyugati oldalon a külső terepszint csökkentése révén a pinceszinten
található hobbihelyiség jelentős minőségjavulást ér el. A helyi adottságok
miatt az alternatív szellőztető berendezést spirálkosaras folyadék—talaj hő-
cserélővel egészítették ki.
Építési adatok

Tájolás Dél-nyugat/nyugat
Lakók száma 4
Br.térf. (m3) 1.085,94
(Fűtés, segéd- és háztartási áram)
Szellőztető berendezés hővisszanyerővel kereszt-ellenáramú lemezes hőcserélő, LTM Ai-
ron, Vario 350 (hővisszanyerés 95 %)
Beáramló levegő uránfűtése kompakt készülék levegő-talaj hőszivattyújával
Víztároló integrált használati melegvíz tároló, 300 I
Használati melegvíz előállítás folyadékos talajkollektor, 9 spirálkollektor (szolá-
ris fedezet kb. 68 %)
LTM Thermia Komfort hőszivattyúval
Rásegítő, illetve vészfűtés padlófűtés, opcionális hűtés a padlófűtés-rend-
szeren keresztül
6.33. ábra: Az épület

keleti homlokzaton
található bejárata,
anyagváltakozással
hangsúlyossá téve
6.34. ábra: Észak-keleti

nézet, a sarkon áthaladó
szalagablakkal

nézet, a pinceszint bevilágító
aknájával
6.36. ábra:
Az észak-nyugati nézeten
a kisméretű, északi oldali
ablakok látszanak.
6.37. ábra: Pince alaprajz (

M 1:200)
6 Mellékhelyiség
7 Pince
8 Hobbi
6.38. ábra: Földszinti alaprajz (

M 1:200)
1 Bejárat
2 Konyha
3 Étkező
4 Lakótér
12 Terasz
13 Garázs
14 Beálló
6.39. ábra: Padlástér alaprajz (

M 1:200)
9 Háló
10 Gardrób
11 Fürdőszoba/WC
Építési mód

Fűtött pince alaplemez ( Padlóburkolat

fentről lefelé)
esztrich 5,00
PE-fólia
2 réteg PE-fólia
1. külső falszerkezet belső vakolat

pince (belülről kifelé)
PPW2 gázbeton 36,50
1. külső falszerkezet 56,50 0,122

összesen

külső vakolat

összesen
PE-fólia

besorolás 035

besorolás 035
ellenlécezés
héjazat 1,50
válaszréteg
horganylemez héjazat

6.6 Ikerház, Jüchen

A 6.6 projekt egy, a külszíni fejtés miatt áttelepített településen épült. A sarok-
telek nagyvonalú, elronthatatlan elhelyezkedést kínált, a szomszédos épületek
árnyékolása nélkül. A ferde L-alakú, 1 ½-szintes épület pincét és nyeregtetőt
kapott. A tetőtér alaprajzi kialakításának köszönhetően szükség esetén egy
további lakóegység nyerhető. Az épület széles, dél-nyugati tájolású hom-
lokzatának köszönhetően a magas A/V-arány ellenére is alacsony éves fűtési
hőszükséglettel rendelkezik.
Építési adatok
Épülettípus Ikerház
Lakótér (m2) 264
Lakók száma 8
Br.térf. (m3) 1.116,60
Szellőztető berendezés hővisszanyerővel kereszt-ellenáramú hőcserélő, Effiziento HZ
kompakt készülék (hővisszanyerés 9596),
Talaj-hőcserélő bypass-szelep egyenáramú
állítómotorral
hőszivattyújával
Víztároló Latento réteges víztároló 500 I
Használati melegvíz-előállítás 7,1 m2 vákuumkollektoros kollektorfelület (szo-
láris fedezet kb. 66%), 9 kW fűtőrúd
Rásegítő, illetve vészfűtés padlófűtés (melegvizes fűtés), elektromos fűtő-
testek a fürdőszobában
6.6 Ikerház, Jüchen 209
6.41. ábra: Észak-keleti bejárati oldal 6.42. ábra: Dél-nyugatról a nagy üvegfelület látható

M 1:200)
5 Épületgazdálkodás
10 Hobbi
11 Pince
12 Tároló

alaprajz (M 1:200)
1 Bejárat
2 Konyha
3 Étkező
4 Lakótér
5 Épületgazdálkodás
6 Dolgozó
7 Vendég
8 Fürdőszoba/WC
9 Háló
13 Terasz
14 Garázs
15 Parkoló
6.45. ábra: Padlástér

alaprajz (M 1:200)
2 Konyha
3 Étkező
4 Lakótér
8 Fürdőszoba/WC
9 Háló
6.6 Ikerház, Jüchen 211
Építési mód
Épületrész Anyagréteg Anyagvastag- U-érték (

ság (cm) W/[m2• K])

fentről lefelé)
esztrich 5,00
PE-fólia
2 réteg PE-fólia

Pinceszint, fűtött (belülről
kifelé) gázbeton 36,50
Vastag bevonat
Lábazati hőszigetelés, hővezető-képesség besorolás 035 20,00

összesen

külső vakolat

összesen
Tetőtér kinyúlás teteje ( gipszkarton lapok 1,50

belülről kifelé)
PE-fólia
lécezés hőszigeteléssel, hővezető-képesség besorolás 4,00

035
gerenda szarufa közötti hőszigeteléssel, hővezető- 24,00

szarufa feletti hőszigetelés, hővezető-képesség 10,00

besorolás 035
lapostető-ragasztás
horganyzott bádogfedés 2,20
tetőtér kinyúlás teteje 41,70 0,138

összesen
6.6. táblázat, folytatás: Rétegrend

ság (cm) m2. K])
PE-fólia
lécezés hőszigeteléssel, hővezető-képesség besorolás 035 4,00
szarufa köztes hőszigeteléssel, hővezető-képesség 24,00

besorolás 035
ellenlécezés
cserépfedés 2,20

Háromrétegű, argontöltetű üvegezés g (%) =
0,51
6.7 Ikerház, Mönchengladbach
A 6.7 projekt Mönchengladbach vonzáskörzetének egy foghíjtelkén, két

ikerház részként került kivitelezésre. Az 2 %-szintes épület alápincézetlen.
Az épületgépészetet és az integrált szolár-puffertárolóval rendelkező
kompakt szellőztető berendezést a földszinten helyezték el. A kelet-nyugati
táj olású épület a nyugati homlokzaton, és a keleti homlokzat egy részén
franciaablakot alakítottak ki. Az alaprajz a földszinten nyitott lakó és étkező
teret biztosít, amelyet az egyenes futású lépcső választ szét.
Építési adatok

Tervezés Architekturbüro Anraths, Mönchengladbach
Épülettípus Ikerház/jobboldali ikerház-fél
Tájolás Dél-nyugat/nyugat
Lakók száma 3
Br.térf (m3) 502,22
Elsődleges energetikai jellemző (kWh/[m2• év]) 83,1
Elsődleges energetikai jellemző (kWh/[m2• év]) 23,5
6.7 Ikerház, Mönchengladbach 213
Beáramló levegő utánfűtése kompakt készülék integrált levegő-levegő hő-
szivattyújával, elektromos utánfűtés
Víztároló Aerex szolár puffertároló, 300 I
ris fedezet 77 %), 2 kW fűtőrúd
Rásegítő, illetve vészfűtés elektromos fűtőtest a fürdőszobában
6.46. ábra: Vázlatos

helyszínrajz
6.47. ábra: Keleti homlokzat franciaablakkal az emeleten


1 Bejárat
2 Konyha
3 Étkező
4 Lakótér
6 Terasz
7 Parkoló
6.49. ábra: Emeleti alaprajz (M 1:200) 6.50. ábra: Padlástér alaprajz (M 1:200)
8 Fürdőszoba/WC 10 Stúdió
9 Háló 11 Tároló
6.7 Ikerház, Mönchengladbach 215
Építési mód
Épületrész Anyagréteg Anyagvastag- U-érték (W/[m2

ság (cm) •K])
fentről lefelé)
esztrich 5,00
PE-fólia
PE-fólia

besorolás 035
Kavics

külső vakolat
PE-fólia


besorolás 035
ellenlécezés
tartólécezés
cserépfedés 1,50

6.8 Ikerház, Hückelhoven
A 6.8 projektet két baráti család terveztette egy Hückelhovenhez tartozó, ha-
gyományos beépítésű településrészen. A kompakt tömegű, ívelt tetőszerkeze-
tű típusház ikerházként került kivitelezésre. A 2 1/2-szintes lakóépület tágas
pincével és kiépített tetőtérrel rendelkezik, amely az előtte elterülő tetőterasz-
nak köszönhetően nagyszerű térélményt nyújt. A déli oldalon elhelyezett
franciaablakokkal erősített kiváló észak-déli tájolás az épület nagyvonalú
benapozást, és jó hatásfokú szoláris hőnyereséget eredményez.
Építési adatok
Épülettípus Ikerház/jobboldali ikerház-fél
Tájolás Dél
Lakók száma 4
Br.térf. (m3) 715,82
Beáramló levegő utánfűtése kompakt készülék levegő-levegő hőszivattyújá-
val, elektromos uránfűtés
Víztároló Aerex szolár puffertároló, 300 I
ris fedezet 72 %), 2 kW fűtörúd
6.8 Ikerház, Hückelhoven 217
6.52. ábra: A déli oldalt a

nagyméretű tetőteraszok, és a
belmagasságú ablakelemek
uralják.
6.53. ábra: Az északnyugati

nézeten a délre tájolt,
aláállványozott napkollektorok
láthatók.

M 1:200)
6 Raktár
7 Pince
8 Fürdőszoba/WC

1 Bejárat
2 Konyha
3 Étkező
4 Lakótér
13 Terasz
14 Garázs
6.8 Ikerház, Hückelhoven 219

alaprajz (M 1:200)
8 Fürdőszoba/WC
9 Háló

alaprajz (M 1:200)
8 Fürdőszoba/WC
10 Gardrób
11 Stúdió
12 Tetőterasz
Építési mód
Épületrész Anyagréteg Anyagvastag- U-érték (W/(m2.

ság (cm) K])

fentről lefelé)
esztrich 5,00
PE-fólia
Acélszálas beton lemezalap 20,00
2 réteg PE-fólia


ság (cm) m2. K])

kifelé) PPW2 gázbeton 3650
Vastag bevonat

összesen
2. külső belső vakolat

falszerkezet
földszint és emelet PPW2 gázbeton 17,5 cm
(belülről kifelé)
külső vakolat

összesen
Tetőterasz ( Üreges testű betonfödém 20,00

lentről felfelé)
PE-fólia
lejtetett hőszigetelés, hővezető-képesség besorolás 035 25,00
PE-fólia
Finomkavics ágyba helyezett teraszburkolat
tetőterasz összesen 45,00 0,134
függesztett, hőszigetelt szerkezet, hővezető-képesség 10,00

besorolás 035
PE-fólia

besorolás 035
zárt fazsaluzat, impregnált
tartólécezés
horganylemez héjazat

6.9 Családi sorházak, Meerbusch 221
6.9 Családi sorházak, Meerbusch

A 6.9 projektet egy meglévő lakóövezetbe tervezték azzal a megkötéssel,
hogy a tervezett épületnek illeszkednie kell az épített környezetébe. Mivel a
telek nem optimális tájolású, ezért a megfelelő mennyiségű szoláris
hőnyereség miatta három családi sorház loggia-jellegű nappaliját a
benapozás irányában kellett elhelyezni. A lakóteret a konyhával bezárólag a
nyitott alaprajz jellemzi.
Építési adatok
Tervezés Architekturbüro J. + J. Viethen, Erkelenz
Épülettípus Családi sorház/sorház-vég
Lakótér (m2) 168
Tájolás Észak-kelet
Lakók száma 4
Br.térf. (m3) 752,50
val, elektromos utánfűtés
Használati melegvíz-előállítás 4,9 m2 vákuumkollektoros kollektorfelület (szo
Rásegítő, illetve vészfűtés elektromos fűtőtest a fürdőszobában, elektro-
mos padlófűtés a nappaliban


utcai homlokzat
6.60. ábra: Az épületek

bejárata mellett déli irányban
a nappalik loggia-jellegű
túlnyúlása látható.
6.61. ábra: Az észak-keleti

kerti homlokzaton a loggiák
keleti tájolásúak.
6.62. ábra: Pince alaprajz

(M 1:400)
6 Raktár
7 Pince

alaprajz (M1:400)
1 Bejárat
2 Konyha
3 Étkező
4 Lakótér
12 Terasz
13 Garázs
6.64. ábra: Emeleti alaprajz

(M 1:400)
8 Fürdőszoba/WC
9 Háló

alaprajz (M 1:400)
10 Tároló
11 Stúdió
Építési mód

ság (cm) m2.•K])

fentről lefelé)
esztrich 5,00
PE-fólia
2 réteg PE-fólia

kifelé) PPW2 gázbeton 36,50
Vastag bevonat

összesen
1. külső belső vakolat

falszerkezet
földszint és emelet ( PPW2 gázbeton 17,5 cm
belülről kifelé) külső
vakolat Hőszigetelés, hővezető-képesség besorolás 035 30,00

összesen
loggia lapostető Üreges testű betonfödém 22,00

(lentről felfelé)
PE-fólia
PE-fólia
lapostető-fedés
kőzúzalék
loggia lapostető 47,00 0,133

összesen
Épületrész Anyagréteg Anyagvastag- U-érték (W/[m

ság (cm) 2 . K])
tetőtér kinyúlás teteje ( gipszkarton lapok 1,50

belülről kifelé)
PE-fólia

ellenlécezés
tartólécezés
cserépfedés 2,20
tetőtér túlnyúlás összesen 36,80 0,114
PE-fólia


besorolás 035
ellenlécezés
tartólécezés
cserépfedés 2,20
loggia alaplemez ( Padlóburkolat

fentről lefelé)
esztrich 5,00
PE-fólia
2 réteg PE-fólia
loggia alaplemez összesen 45,00 0,166
Ablak PVC-tok süllyesztett hőszigetelő profillal Uf=0,64

Clima Design, Rehau Ug=0,60
Háromrétegű, argontöltetű üvegezés g (%)=0,50
6.10 Családi sorházak, Erkelenz

A 6.10 projekt négy, íves tetejű családi sorháza a Sommer-féle típusháznak
felel meg, amely az Erkelenz északi részén kialakított, új osztású szolár-lakó-
övezetben épült fel. Ebben az övezetben 2001 és 2007 között összesen kilenc
házsor épült, melyek közül néhány még kivitelezés alatt áll. Ez a teljes egészé-
ben alápincézett, 2 %-szintes épülettípus az építtetők mindegyike számára sok
lehetőséget kínál a helyiségkiosztás és a kiépítés szempontjából. A nyitott
téralakítástól az akár öt hálószobával kialakított alaprajzig minden megvaló-
sítható. A kompakt épülettömeg és az ideális déli tájolás megfelel az optimá-
lis költségvetésű passzívház-építés követelményeinek.
Építési adatok
Tervezés Architekturbüro J. +J. Viethen, Erkelenz
Lakók száma 4
Br.térf. (m3) 662,72
val, elektromos utánfűtés
Használati melegvíz-előállítás 4,9 m2 vákuumkollektoros kollektorfelület (szo-
Rásegítő, illetve vészfűtés elektromos fűtőtest a fürdőszobában, elektro-
mos padlófűtés a nappaliban
6.10 Családi sorházak, Erkelen 227
6.67. ábra: A keleti nézeten a szélső lakóegység 6.68. ábra: Látvány keleti irányból este
sarokablaka látszik.
6.69. ábra: A teljes közmű-technológiát és a szigetelt 6.70. ábra: Aerex szolár-puffertároló (baloldalt), kompakt
frisslevegő-csatornákat rejtő épületgépészeti helyiség légkezelő berendezés a szigetelt szellőzőcsatornákkal (
jobboldalt)
6.71. ábra: Központi

porszívó berendezés
6.72. ábra: Az esővíz-

hasznosító berendezés
házi vízműve
6.73. ábra: A déli nézeten a

földszinten lévő, nagyfelü-
letű üveghomlokzat, és a
kitámasztott szolár-
berendezések láthafók.
6.74. ábra: Az északi

nézeten a földszinti és az
emeleti sarokablakok
láthatók.
6.10 Családi sorházak, Erkelenz 229

(M 1:400)
6 Pince

alaprajz (M 1:400)
1 Bejárat
2 Konyha
3 Étkező
4 Lakótér
13 Terasz
14 Garázs
15 Parkoló

alaprajz (M 1:400)
7 Dolgozó
8 Fürdőszoba/WC
9 Háló
10 Gardrób

alaprajz (M 1:400)
8 Fürdőszoba/WC
9 Háló
10 Gardrób
11 Stúdió
12 Tetőterasz
6.79. ábra: Konyhai látvány 6.80. ábra: A szellőzőcsövek aknája a lakótér

lépcsője mellett
6.81. ábra: Fürdőszoba 6.82. ábra: A nyitott tetőtérben az építtető kívánságára nem
burkolták le az elszívó csöveket.
Építési mód

Fűtött pince alaplemez Padlóburkolat

(fentről lefelé)
esztrich 5,00
PE-fólia
2 réteg PE-fólia

6.10 Családi sorházak, Erkelenz 231


Vastag bevonat

összesen

külső vakolat

összesen
Tetőterasz ( Üreges testű betonfödém 20,00

lentről felfelé)
PE-fólia
lejtetett hőszigetelés, hővezető-képesség besorolás 035 25,00
PE-fólia
Finomkavics ágyba helyezett teraszburkolat
tetőterasz összesen 45,00 0,134
függesztett, hőszigetelt szerkezet, hővezető-képesség 10,00

besorolás 035
PE-fólia

besorolás 035
zárt fazsaluzat, impregnált
tartólécezés
horganylemez héjazat 1,50

6.11 Társasház, Baesweiler

A 6.11 projekt egy kilenc, a passzívház szabvány szerint épített lakóegységből
álló társasház. Az épületet a Baesweiler-i evangélikus egyházközösség finan-
szírozta, és kerekesszékes segítséggel élők használják. A 2 ½-szintes épület-
tömeg teljes egészében alápincézett, és dél-nyugat - dél-keleti tájolású. A ki-
lenc világos lakás, melyek mindegyike erkélyes, illetve terasszal rendelkezik,
különböző alaprajzzal és mérettel rendelkezik. Az eltolásos tetőszerkezet old-
ja fel az épülettömeg kubuszosságát.
Építési adatok
Épületfizika és statika Sommer Baustatik GmbH, Erkelenz
Tervezés Architekturbüro Schaffrath, Baesweiler
Épülettípus Kilenc lakóegységből álló társasház, segítséggel
élők számára
Lakók száma 18
Br.térf. (m3) 3.335,60
ETR szerinti HAT (m2) 1.067,40
Éves fűtési hőszükséglet QH (kWh/m2. év]) 14
Talajkollektorok 36 spirálszonda, 2 m-enként és három szondán-
két sorba kapcsolva, LTM
Szellőztető berendezés hővisszanyerővel kereszt-ellenáramú lemezes hőcserélő, Airon
Maxi K 1.000 (hővisszanyerés 85 %)
Frisslevegő rásegítő fűtése Hőszivattyú, LTM Thermia Duo; elektromos rá-
segítő fűtés
Használati melegvíz-tároló Kombitároló, 1.000 I, ZEEH MTLWP
Használati melegvíz-előállítás 16 m2 vákuumkollektoros kollektorfelület (szo-
Rásegítő, illetve vészfűtés elektromos padlófűtés a fürdőszobákban és a
nappalikban
Esővíz-ciszterna
6.11 Társasház, Baesweiler 233
6.84. ábra: Észak-keleti nézet, rátekintéssel az épület 6.85. ábra: Az északi oldalon a szellőzőcsövek látszanak.
bejárati oldalára
6.86. ábra: A déli oldalt a homlokzat elé akasztott 6.87. ábra: A dél-nyugati nézeten tetősíkba integrált
erkélyek jellemzik. kollektorfelület látszik.
6.88. ábra: Pince

alaprajz (M 1:200)
9 Pince
11 Közműcsatlakozá-
sok helyisége
12 Szeméttároló
13 Kerekesszék-tároló
14 Mosókonyha
15 Szárítóhelyiség
6.89. ábra: Föld-

szinti alaprajz (M 1:
200)
1 Épület bejárat
2 Bejárat a lakásokba
4 Lakótér
5 Fürdőszoba/WC
6 Háló
7 Terasz
6.11 Társasház, Baesweiler 235

alaprajz (M 1:200)
3 Konyha
4 Lakótér
5 Fürdőszoba/WC
6 Háló
8 Erkély
6.91. ábra: Padlás-

tér alaprajz (M 1:200)
3 Konyha
4 Lakótér
5 Fürdőszoba/WC
6 Háló
8 Erkély
Építési mód
Épületrész Anyagréteg Anyagvastag- U-érték(W/[

ság (cm) m2•K])

fentről lefelé)
esztrich 5,00
PE-fólia
2 réteg PE-fólia


összesen

külső vakolat

összesen
Tető (belülről kifelé) belső homogén réteg 1,30
faréteg 20,00
fagerenda/stég-réteg 8,00
külső homogén réteg 1,50

6.12 Családi sorházak, Urbach 237
6.12 Családi sorházak, Urbach

A 6.12 projekt 11 családi sorházból áll Krebenhalde újkiosztású
lakóövezetében. A Kurz HolzPassivHáuser® egy parkosított játszótér körül
találhatók, amivel térben egységet képeznek. A három sor egyenként kétszer
négy és egyszer három garázsos, beállós és a déli, illetve nyugati oldalon
kertes kialakítású házból áll. A déli, illetve dél-nyugati tájolású épületek két
teljes értékű szinttel, az épület egésze alatt lévő, kiépíthető pincével, és
kiépíthető, nyeregtetős tetőtérrel rendelkeznek.
Építési adatok
Épületszerkezet és statika Kurz HolzBau GmbH, Urbach
Tervezés Kurz HolzBau GmbH, Urbach
Lakótér (m2) 125
Tájolás Dél
Lakók száma 4
Br.térf. (m3) 722
Szellőző berendezés hővisszanyerővel kereszt-ellenáramú lemezes hőcserélő, Aerex
BW175 kompakt készülék (hővisszanyerés 78%)
Beáramló levegő utánfűtése elektromos légmelegítő
Víztároló használati melegvíz tároló, 300 I; Aerex BM 300
Használati melegvíz-előállítás 4 m2 csőkollektor, VACO CD7 (szoláris fedezet
64,5 %)
Esővíz-ciszterna
6.92. ábra: Vázlatos helyszínrajz (

forrás: Kurz HolzBau GmbH, Urbach)
6.93. ábra: A négyházas sor déli nézete ( 6.94. ábra: A második négyházas sor déli nézete (
forrás: Kurz HolzBau GmbH, Urbach) forrás: Kurz HolzBau GmbH, Urbach)
6.96. ábra: A lakótér látványa a lamellás roletta enyhe

árnyékolása mellett (forrás: Kurz HolzBau GmbH, Urbach)
6.95. ábra: Északi nézet, bejárat (

6.97. ábra: Pince alaprajz (M 1:200, forrás: Kurz HolzBau GmbH, Urbach)
5 Mosókonyha
7 Pince
6.98. ábra: Földszinti alaprajz (M 1:200, forrás: Kurz HolzBau GmbH, Urbach)
1 Bejárat
2 Konyha
3 Étkező
4 Lakótér
6.99. ábra: Emeleti alaprajz (M 1:200, forrás: Kurz HolzBau GmbH, Urbach)
8 Fürdőszoba/WC
9 Háló
6.100. ábra: Padlástér alaprajz (M 1:200, forrás: Kurz HolzBau GmbH, Urbach)
9 Háló
10 Vendégszoba
11 Dolgozó
12 Tároló
6.101. ábra: Déli nézet, árnyékolás különféle kivitelű

külső redőnnyel (forrás: Kurz HolzBau GmbH, Urbach)
Építési mód

Fűtetlen pince fölötti födémPadlóburkolat

(fentről lefelé)
esztrich 450
PE-fólia
OSB 2,20
Gerenda és hőszigetelés, hővezető-képesség besorolás 24,00

040
OSB 1,5
pincefödém összesen 37,70 0,138
külső falszerkezet gipsz-rostlapok 1,25

(belülről kifelé) Lécezés és hőszigetelés, hővezető-képesség besorolás 6,00
040
OSB 1,25
KTS-tartók és hőszigetelés, hővezető-képesség 24,00

besorolás 040
Puha farostlemezek, hővezető-képesség besorolás 035 4,00
Lécezés 2,4
fa homlokzat 2,6
Tető (belülről kifelé) gipsz-rostlapok 1,00
Lécezés és hőszigetelés, hővezető-képesség besorolás 8,00

040
OSB 1,25

besorolás 040
héjazat alatti lemezek 2,20
ellen lécezés
tartólécezés
cserépfedés 3,00
Ablak fehér erdeifenyő tok Uf = 0,74 U9

Lacher System PH = 0,69 g(%)
háromrétegű üveg ezés = 0,50
6.13 Családi sorházak, Kernen-Rommelshausen

A 6.13 projekt Kernen-Rommelshausen déli peremének Reute lakóövezeté-
ben található, amely közvetlenül határos a környező szőlőhegyekre néző be-
építetlen tájjal. A négy, egyenként négy sorházból álló házcsoport térbeli
egységet képez, és egy négyszög alakú teret zár közbe, amely közösségi
használatú köztérként a létesítmény kommunikációs helyszíneként szolgál.
A 2 ½-szintes, teljes egészükben alápincézett, nyeregtetős házak 130 — 144
m2 alapterületűek és észak-déli tájolásúak. Az épületszerkezet az egyéni
lakótér-alakítás vonatkozásában nagy játékteret biztosít, és az alaprajz
rugalmas kialakítását teszi lehetővé, akár hat lakótérre osztva.
Építési adatok
Épülettípus Családi sorház/kőzépső sorház
Lakótér (m2) 140
HAT, fűtetlen (m2) 53
Tájolás Dél
Lakók száma 3
Br.térf. (m3) 748
ETR szerinti HAT (m2) 193
Kompaktsági arány A/N 0,36
Talaj-hőcserélő 80 m folyadék—talaj hőcserélő, DN 200
Szellőztető berendezés hővisszanyerővel kereszt-ellenáramú lemezes hőcserélő, Aerex BW
175 kompakt készülék (hővisszanyerés 78 %)
Víztároló használati melegvíz tároló, 300 I; Aerex BM 300
Használati melegvíz-előállítás 5 m2 Wagner Euro síkkollektorok (szoláris fede-
zet 85,4 %)
Esővíz-ciszterna
6.13 Családi sorházak, Kernen-Rommelshausen 243

helyszínrajz
(forrás: Kurz HolzBau GmbH,
Urbach)

utcai homlokzat
Urbach)
6.104. ábra: Dél-nyugati homlokzat, eléakasztott 6.105. ábra: Dél-nyugati látvány, a tetőn elhelyezett
erkéllyel (forrás: Kurz HolzBau GmbH, Urbach) kollektorfelülettel (forrás: Kurz HolzBau GmbH, Urbach)
6.106. ábra: Déli homlokzat

erkély nélkül
Urbach)
7 Pince
8 Mosókonyha
1 Bejárat
2 Kamra
3 Konyha
4 Étkező
5 Lakótér
9 Fürdőszoba/WC
10 Háló
11 Dolgozó
12 Játszó folyosó
13 Légtér
9 Fürdőszoba/WC
10 Háló
14 Vendégszoba
15 Tároló
Építési mód
Épületrész Anyagréteg Anyagvastag- U-érték (W/[m2

ság (cm) •K])
Fűtetlen pince fölötti Padlóburkolat

födém
(fentről lefelé) esztrich 4,50
OSB 2,20
Gerenda és hőszigetelés, hővezető-képesség 24,00

besorolás 040
OSB 1,5
pincefödém összesen' 38,20 0,139
külső falszerkezet Gipsz-rostlapok 1,30

belülről kifelé) Lécezés és hőszigetelés, hővezető-képesség 6,00
besorolás 040
OSB 1,50
KTS tartó és hőszigetelés, hővezető-képesség besorolás 30,00

040
vakolathordozó lemez, hővezető-képesség besorolás 6,00

045
Hőszigetelő vakolat 1,0
Lécezés és hőszigetelés, hővezető-képesség 4,00

besorolás 040
OSB 1,50

besorolás 040
héjazat alatti lemezek 2,20
ellenlécezés
tartólécezés
cserépfedés 3,00
Ablak műanyag tok Uf = 1,00

S&S minőségi ablak 2gether alumínium-fenyő U9 = 0,51
Super Polar háromrétegű üvegezés 0,5 g (%) = 0,50
6.14 Családi sor- és ikerházak, Winterbach
A Winterbachban található 6.14 projekt 11 lakóegységből áll: két ikerház

szegélyez két darab három, illetve négy lakóegységgel rendelkező sorházat.
Az 1 ½-szintes, teljes egészükben alápincézett, félnyeregtetővel rendelkező
házak 146 m2 lakóteret kínálnak. Az épületek déli homlokzata különféle
színváltozatban, egységesen került kialakításra.
Építési adatok
Épülettípus Családi sor- és ikerház/ikerház-rész
Lakótér (m2) 146
Tájolás Dél
Lakók száma 3
Br.térf. (m3) 868
Elsődleges energetikai jellemző (kWh/[m2 • év])
Talaj-hőcserélő 32 m folyadék—talaj hőcserélő, DN 200
Víztároló használati melegvíz tároló, 300I, Aerex BM 300
Használati melegvíz-előállítás 4 m2 csőkollektor, VACO CP7 (szoláris fedezet
64,5 %)
Rásegítő, illetve vészfűtés elektromos fűtőtest a fürdőszobában, belső le-
vegőtől független kandalló
Esővíz-ciszterna 5 m2
6.111. ábra: Vázlatos helyszínrajz (forrás: Kurz HolzBau GmbH)

6.14 Családi sor- és ikerházak, Winterbach 249
6.112. ábra: A déli oldal a

belmagassággal azonos
magasságú ablakelemekkel (
forrás: Kurz HolzBau GmbH,
Urbach)
6.113. ábra: A belső levegőtől

független kandalló füstcsöve
(forrás: Kurz HolzBau GmbH, Urbach)
6.114. ábra: Dél - dél-nyugati látvány a kertkapcsolattal (

6.115. ábra: Házsor a nagyvonalú üvegezésű déli

oldallal (forrás: Kurz HolzBau GmbH, Urbach)
6.116. ábra: Az egyik konyha látványa ( 6.117. ábra: Ikerház-fél erkéllyel a felső szinten
forrás: Kurz HolzBau GmbH, Urbach) (forrás: Kurz HolzBau GmbH, Urbach)
6.118. ábra: Pince alaprajz (M

1:200, forrás: Kurz HolzBau
GmbH, Urbach)
8 Mosókonyha
9 Kamra
10 Hobbiszoba
6.14 Családi sor- és ikerházak, Winterbach 251

alaprajz (M 1:200, forrás:
Kurz HolzBau GmbH, Urbach)
1 Bejárat
2 Éléskamra
3 Konyha
4 Étkező
5 Lakótér
6 Dolgozó

alaprajz (M 1:200, forrás: Kurz
HolzBau GmbH, Urbach)
11 Fürdőszoba/WC
12 Háló
13 Vendégszoba
14 Játszó folyosó
Építési mód

ság (cm) 2
. K])
Fűtetlen pince fölötti Padlóburkolat

födém
(fentről lefelé) esztrich 4,50
OSB 2,20

040
OSB 1,50

(belülről kifelé) Lécezés és hőszigetelés, hővezető-képesség besorolás 6,00
040
OSB 1,10
KTS-tartók és hőszigetelés, hővezető-képesség 30,00

besorolás 040
puha farostlemezek, hővezető-képesség besorolás 045 1,80
Lécezés 2,40
fa homlokzat 2,60
Lécezés és hőszigetelés, hővezető-képesség besorolás 6,00

040
OSB 1,25'

040
tető összesen. 43,30 0,106
Ablak fa-alumínium ablakrendszer Uf = 0,74

Lacher HI rendszerű komfortablakok Ug = 0,69
négyrétegű üvegezés g(%) = 0,50
6.15 Családi sor- és ikerházak, Leutenbach 253
6.15 Családi sor- és ikerházak, Leutenbach
A 6.15 projekt Leutenbach új kiosztású lakóövezetében két ikerházból és há-

rom sorházból áll. Az ikerházak passzívház kivitelű Kurz HolzPassivHáuser®
épületek. Egy-egy ház lakóterülete legalább 120 m2, és a pince, illetve a tetőtér
kiépítésével 160 m2-re növelhető. Az egyes építtető családok igényeit azonban
nem csak a lakóegységek méreténél vették figyelembe: A nyitott szerkezet az
egyéni lakótér-alakítás vonatkozásában nagy játékteret biztosít, és az alaprajz
rugalmas kialakítását teszi lehetővé, akár hat lakótérre osztva.
Építési adatok
Épülettípus Családi sor- és ikerház/ikerház-rész
Lakótér (m2) 160
Tájolás Dél
Lakók száma 4
Br.térf. (m3) 866
Víztároló használati melegvíz tároló, 300 I, Aerex BM 300
Használati melegvíz-előállítás 4 m2 csőkollektor, VACO CP7 (szoláris fedezet
64,59ó)
Esővíz-ciszterna 8 m2 3 m2puffertérfogattal (esővíz-tároló egy-
idejű tárolásra és használatra)
6.121. ábra: Vázlatos helyszínrajz (forrás:

Kurz HolzBau GmbH, Urbach)
6.122. ábra: Déli látvány, a tetőn elhelyezett

kollektorfelületekkel (forrás: Kurz HolzBau GmbH, Urbach)
6.123. ábra: A nyugati oldalt

franciaablakokkal világítják
meg. (Forrás: Kurz HolzBau
GmbH, Urbach)
6.124. ábra: Lépcső (forrás: Kurz HolzBau GmbH, Urbach) 6.125. ábra: A lakótér látványa (
7 Pince
8 Mosókonyha
1 Bejárat
2 Éléskamra
3 Konyha
4 Étkező
5 Lakótér
9 Fürdőszoba/WC
10 Háló
9 Fürdőszoba/WC
10 Háló
11 Dolgozó
6.130. ábra: Nagyvonalú üvegezésű nyugati oldal ( 6.131. ábra: Napkollektorok a déli tetőfelületen (
forrás: Kurz HolzBau GmbH, Urbach) forrás: Kurz HolzBau GmbH, Urbach)
Építési mód

ság (cm) m2- K])
Fűtetlen pince fölötti padlóburkolat (parketta)

födém
(fentről lefelé) cementesztrich 4,50
hőszigetelés, hővezető-képesség besorolás 025 6,00
OSB 2,20
gerenda és hőszigetelés, hővezető-képesség besorolás 24,00

040 (cellulóz)
05B 1,50

(belülről kifelé) lécezés és hőszigetelés, hővezető-képesség besorolás 6,00
040 (cellulóz)
OSB 1,50
KTS tartó és hőszigetelés, hővezető-képesség besorolás 30,00

040 (cellulóz)
puha farostlemezek, hővezető-képesség besorolás 040 6,00
Hőszigetelő vakolat 1,00
lécezés és hőszigetelés, hővezető-képesség besorolás 3,00

040 (cellulóz)
OSB 1,50
szarufa és hőszigetelés, hővezető-képesség besorolás 30,00

040 (cellulóz)
puha farostlemezek 2,20
ellenlécezés
tartólécezés
beton tetőburkoló kő 3,00
ablak műanyag tok Uf = 1,00

S&S minőségi ablak 2gether alumínium-fenyő Ug = 0,50
Super Polar háromrétegű üvegezés 0,5 g (%) = 0,52
6.16 Felújítás és átépítés passzívház komponensekkel, Bretten 259
6.16 Felújítás és átépítés passzívház komponensekkel, Bretten

A 6.16 projekt Bretten-Neibsheim-ben 2004-ben egy XIX. századi pajta, va-
lamint egy azzal határos, háború utáni épület lakóépületté történő átépítése révén
jött létre. A beruházás végül nem felelt meg a passzívház standardnak, mivel
például a szomszédos épületek a meglévő építményeket túlzottan árnyékolják.
A felhasznált passzívház komponensekkel azonban egy loftjellegű
energiatakarékos lakóház jött létre.
A felújítás során jelentős kihívást jelentett a belső hőszigetelés kivitelezése a
közvetlenül a szomszédos telekkel határos falon. Ennek során a hőszigetelést
légmentesen kellett a terméskő fallal, és hézagmentesen a párazáró réteggel
összedolgozni. A többi fal hőszigetelése előregyártott, elemes 35 cm kőzet-
gyapottal szigetelt fa. Ezáltal a belső térben a terméskő fal továbbra is látható. A
tető teljes egészében új. A pajta döngölt padlóját kiemelték, és alsó szigetelésű
padlólemezt építettek be.
Építési adatok
Tervezés oehler faigle archkom, solar architektur, Bret-
ten
Statika IB Lachenmann, Prof. Dipl.-Ing. G. Lachenmann,
Vaihingen/Enz
Épületgépészet és épületfizika HLS Planung, Dipl.-Ing. Carsten Bisanz, Stutt-
gart
Energetikai szempontból
hasznos alapterület (a PHPP alapján) (m2) 188
HAT, fűtetlen (pajta) (m2) 61,90
Br.térf. (m3) 913
Tájolás árnyékolt elhelyezkedés
Lakók száma 4
Elsődleges energetikai jellemző (kWh/[m2 • év]) 97 (
telj. áramszükséglet a PHPP alapján)
Fűtés, szellözés és használati melegvíz
PHPP alapján — az ETR-re vonatkoztatva)
(PHPP alapján)
Építési költségek ÁFA (KCS 300 + 400) (E) 183.800,00
Talaj-hőcserélő
Szellőztető berendezés hővisszanyerővel kereszt-ellenáramú lemezes hőcserélő, Maico
aeronorm WS 250 (hővisszanyerés 92 %)
Beáramló levegő utánfűtése n. a.
Víztároló n. a., 200 I
Használati melegvíz előállítás vízmelegítő, Viessmann
Rásegítő, illetve vészfűtés gázüzemű kazán, Viessmann
Esővíz-ciszterna

helyszínrajz
(forrás: oehler faigle archkom)
6.133. ábra: Az észak-

nyugati nézeten az étkező
teraszbejárata látható.
6.134. ábra: A nyitott lakótér

és étkező látványa. (forrás:
oehler faigle archkom)
6.16 Felújítás és átépítés passzívház komponensekkel, Bretten 261
6.135. ábra: Valamikori pajta


alaprajz (M 1:200,
forrás: oehler faigle
archkom)
1 Bejárat
2 Konyha
3 Étkező
4 Lakótér
5 Gardrób
6 Épületgazdálkodás/
épületgépészet
7 Háló
8 Gardrób
9 Fürdőszoba
10 WC
11 Pajta
12 Terasz
13 Garázs
Építési mód

ság (cm) 2 • K])
Alaplemez (fentről lefelé) parketta 1,5
esztrich 4,5
lépéshanggátló szigetelés 2,0
vasbeton lemez 20,00
XPS-hőszigetelés az alaplemez alatt (hővédő 24,00

szoknya az alaptest mentén)
Külső fal (belülről kifelé) terméskő-fal 60,00
légrés 5,00
OSB lap 1,5
hőszigetelés (kőzetgyapot) 26,00
DWD (diffúzió-áteresztő fali és tetőburkoló) lemez 1,5
faburkolat 2,5
Tető (belülről kifelé) OSB lap 1,5
hőszigetelt fa szendvicspanel (kőzetgyapot) 35,00
DWD (diffúzió-áteresztő fali és tetőburkoló) lemez 1,5
lécezés/ellenlécezés/lécezés 5,00
cserépfedés
Ablak hőszigetelt fa-alumínium profil tok, Uw, beépítve = 0,92

gyártó Wiegand Ug = 0,70
Háromrétegű, argontöltetű üvegezés g (% ) = 0,52
6.17 Többszintes társasház, Frankfurt am Main 263
6.17 Többszintes társasház, Frankfurt am Main

A 6.17 projekt Frankfurt am Mainban készült öt épülettömbből, illetve 15
épületből 149 lakó és 4 kereskedelmi egységgel. Az öt, monolitos és könnyű-
szerkezetes, a passzívház szabvány szerint kivitelezett épület egy természetes
szellőzésű és megvilágítású, 156 férőhelyes mélygarázs fölött áll. A teherhordó
szerkezet 20 cm vastag vasbeton falakkal létrehozott, téglatest alakú kamrákból
álló főfalas tartószerkezet. A homlokzat előre beépített ablakokkal szerelt,
komplett előregyártott és a helyszínre szállított, kiegészítő ragasztott
hőszigeteléssel ellátott fa homlokzati elemekből áll.
Építési adatok
Építtető és épületgépészet Frankfurter Aufbau AG, Frankfurt/Main
Projekt bonyolító Urbane Projekte GmbH, Frankfurt/Main
Építészet és építésvezetés FAAG TECHNIK GmbH, Frankfurt/Main
Statika E+P Engelbach und Partner, Frankfurt/Main
Bővebb információ www.energie-projekte.de (461. sz. projekt)
www.passivhausprojekte.de (882. sz. projekt)
Épülettípus Többszintes társasház
Lakóegység 149
Üzlethelyiség 4-8
Bruttó beépítési terület (m2) 10.500
Energetikai szempontból hasznos alapterület
(a PHPP alapján) (m2) 14.767
HAT (m2) 15.170
ETR szerinti HAT (m2) 19.983
Br.térf. (m3) 93.573
Tájolás Észak-dél/kelet-nyugat
Blower-Door teszt eredménye (H) 0,30
(telj. áramszükséglet a PHPP alapján)
Elsődleges energetikai jellemző (kWh/m2 • év]) 40
(Fűtés, szellőzés és használati melegvíz
(PHPP alapján)
A központi szellőztetést, befújással, elszívással és hővisszanyeréssel a lépcsőházakfölött helyezték
el. Az alattuk elhelyezkedő lakásokat a függőleges légcsatornákon keresztül látják el. Az épület-
komplexum emellett három gáztüzelésű fűtőközponttal rendelkezik.
Talaj-hőcserélő
Szellőztető berendezés hővisszanyerővel épületenként 1 légtechnikai központ, friss leve-
gő beszívása és légkifújás a tető felett, beszívás
és kifújás F90-es aknákkal, lakóegységenként
leágazás térfogatáram-szabályozóval és után-
fűtő patronnal; kereszt-ellenáramú lemezes hő-
cserélő, LTM Maxi 1.000(hővisszanyerés 82,8 %)
Beáramló levegő utánfűtése lakóegységenként egy víz-levegő uránfűtő
patronnal
Víztároló 3 készülék, Schüco, L460 I
Fűtés és lasználati melegvíz előállítás puffertároló, Hova
Rásegítő, illetve vészfűtés lásd fent
Esővíz-ciszterna

helyszínrajz
(forrás: FAAG TECHN IK GmbH,
Frankfurt/Main)
6.138. ábra: A belső udvar

látványa
(forrás: Architektur Computer-
grafik B. C. Horvath, Frankfurt/
Main)
6.139. ábra: A homlokzat

szerelése
(forrás: FAAG TECHNIK GmbH,
Frankfurt/Main)
6.140. ábra: Standard alaprajz (M 1:200) (forrás: FAAG TECHNIK GmbH, Frankfurt/Main)
1 Bejárat
2 Folyosó
3 Konyha
4 Lakótér/étkező
5 Szoba
6 Tároló
Építési mód

ság (cm) m2. K])
Mélygarázs födém (fentről burkolat

lefelé)
esztrich
lépéshanggátló szigetelés
vasbeton födém 55,00
ragasztott hőszigetelés kőzetgyapottal 40,00
vakolat 1,00
garázs feletti födém 96,00 0,10

összesen
lépcsőház alaplemeze ( vasbeton lemez 60,00
fentről lefelé)
hőszigetelés (habüveg lemezek) 12,00
1. külső falszerkezet, gipsz-rostlapok 1,25

faszerkezetes, nem
teherhordó, elemes fal ( fólia
belülről kifelé)
OSB lap 1,50
tömör fagerenda kőzetgyapottal 24,00
OSB lap 1,50
EPS ragasztott hőszigetelő rendszer 10,00
vakolat 1,00

összesen
2. külső falszerkezet, Vasbeton fal 17,00

teherhordó oromfal (
belülről kifelé) EPS ragasztott hőszigetelő rendszer 40,00
vakolat 1,50

összesen
3. külső falszerkezet, gázbeton fal 24,00

levegővel érintkező fal (
belülről kifelé) EPS ragasztott hőszigetelő rendszer 20,00
vakolat 1,50

összesen
4. külső falszerkezet, Vasbeton fal 25,00

talajjal érintkező fal (
belülről kifelé) lábazati hőszigetelés 18,00

összesen

ság (cm) m2. K])
1. tetőszerkezet, tetőszint gipsz-rostlapok 1,25

faszerkezetének elemei (
belülről kifelé) hőszigetelés (kőzetgyapot) 4,00
fólia
OSB lap 1,5
rétegelt fa tartószerkezet kőzetgyapottal 40,00
OSB lap 1,5
szigetelés
zöldtető
1. tető összesen 48,30 0,09
2. tető, teljes értékű szint vasbeton födém 20,00

lapostetője (belülről kifelé)
lejtetett hőszigetelés 34,00-60,00
szigetelés
tetőnövényzet
2. tető összesen 54,00-80,00 0,07
3. tető, lapostető terasz ( vasbeton födém 20,00

belülről kifelé)
lejtetett hőszigetelés 24,00-30,00
szigetelés
teraszburkolat
3. tető összesen 44,00-50,00 0,11
Ablak műanyag profil tok hőszigetelt héjjal, valamint U w, beépítve = 0,85-0,90

faprofil tok hőszigetelt héjjal és alumíniummal, U g = 0,51-0,58
Internorm gyártmány g (%) = 0,46-52,00
tok faprofillal és puha rost szigeteléssel, Etter
gyártmány
függönyfalas homlokzat hőszigetelt faalumínium
szerkezettel, HP 76, Raico gyártmány
háromrétegű, kripton töltetű üvegezés
6.18 Középület, Frankfurt am Main

A 6.14 projekt a passzívház szabvány szerint, általános iskola, napközi és
tornacsarnok hasznosításra készült 2004-ben. A 25 diák és 1 tanár által le-
adott hőenergia elégséges az osztálytermek téli felfűtésére. Ez az iskola egy
frankfurti városi szabványnak megfelelő másik iskolával szemben (vonatkoz-
tatási időszak 40 év) az összköltségek semleges vizsgálata mellett a
passzívház szabvány szerinti kivitelben csökkenti az üzemeltetési költségeket.
Építési adatok
Tervezés 4a Architekten GmbH, Stuttgart
Statika DBT Ingenieursozietat Deutsch-Buckert-Tho-
mas, Frankfurt/Main
Épület ICRZ, Frankfurt város Építésügyi hatósága, Inge-
nieurbüro Rösch, SHL Planungsbüro
Épülettípus Általános iskola alsó tagozat és tornacsarnok (16
osztály kb. 400 diákkal), napközi (5 csoport
egyenként 25 gyerekkel)
Bruttó szintterület (m2) 8.785
Energetikai szempontból
hasznos alapterület (a PHPP alapján) (m2) 7.670
ETR szerinti HAT (m2) 7.670
Br.térf. (m3) 41.000
Kompaktsági arány A/V
(6.300 m2 tornacsarnokkal) 0,35
Fűtés, szellőzés és használati melegvíz
(PHPP alapján)
Építési költségek ÁFÁ-val
(KCS 300 + 400) (6/m2 HAT) 1 288,00
Az iskola 8.785 m2 bruttó szintterületét két teljesen automatizált fapelletes kazán fűti. Minden
osztályteremben 1 fűtőtestre van szükség. A frisslevegő ellátás 6 darab, hővisszanyerő berende-
zéssel felszerelt légkezelő berendezéssel történik. Az iskola tetejére kiegészítésképpen egy foto-
voltaikus berendezést is telepítettek.
Talaj-hőcserélő
Szellőztető berendezés hővisszanyerővel különféle berendezéstípusok 2 légkezelő köz-
pontban, Menerga (hővisszanyerés 65 %)
Beáramló levegő utánfűtése radiátor az osztálytermekben
Víztároló 4 m2 használati melegvíz tároló
Fűtés és használati melegvíz előállítás 2 automata fapelletes kazán (60 kW) csigás ada-
golóval és pellettárolóval, központi használati
melegvíz előállítás, közvetlen elektromos hasz-
nálati melegvíz előállítás a vételező helyeknél >
30 m távolságnál
Fotovoltaikus berendezés (8 kW, végkiépítés 45
kW), 225 m2 kollektorfelület
Esővíz-ciszterna
6.18 Középület, Frankfurt am Main 269
6.141. ábra: Vázlatos helyszínrajz (forrás: 4a Architekten) 6.142. ábra: Az iskola észak-keleti főbejárata (
forrás: A. v. Salmuth, 4a Architekten)
6.143. ábra: A belső udvar látványa ( 6.144. ábra: Fogadótér (Forrás: Christian Kandzia)
forrás: Christian Kandzia)
6.145. ábra: Lépcső (

Forrás: Christian Kandzia)
6.146. ábra: Földszinti alaprajz (M 1:500, forrás: 4a Architekten)

1 Épület bejárata
2 Közlekedő
3 Osztályterem
4 Menza
6.18 Középület, Frankfurt am Main 271
6.147. ábra: Emeleti alaprajz (M 1:500, forrás: 4a Architekten)

2 Közlekedő
3 Osztályterem
Építési mód

2 • K])
ság (cm)
Alaplemez (fentről lefelé) linóleum 0,05
gipszrost építőlemez 1,25
gipszrostlap esztrich elem (előregyártott esztrich) 3,00
lépéshanggátló szigetelés 2,00
EPS hőszigetelés, hővezető-képesség besorolás 035 10,00
gipszkarton lap 1,25
duzzasztott agyagkavics kiegyenlítő feltöltés 4,00
függőleges hőszigetelő kötés a lábazati részen
Külső fal (belülről kifelé) glett
Vasbeton fal 20,00
hőszigetelés (kőzetgyapot) 28,00
szellőztetett függönyhomlokzat (nemesacél-fa 5,00

szerkezetre szerelt eternit)
Lapostető (belülről kifelé) vasbeton födém 28,00
lejtetett hőszigetelés 30,00
Ablak tok hőszigetelt faprofillal, Molter gyártmányú Uw U w, beépítve = 0,74

passzívház-ablak U g = 0,60
függönyfalas homlokzat hőszigetelt fa-alumínium g (%) = 45
szerkezettel, Raico gyártmány HP 76
Háromrétegű, argontöltetű üvegezés
6.19 Irodaépület, Mönchengladbach 273
6.19 Irodaépület, Mönchengladbach
A 6.19 projekt, egy irodaépület Mönchengladbach-ban jelenleg az előtervezé-

si szakaszban van. A háromszintes, kompakt épülettömeg teljes egészében
alápincézett, és hosszanti oldalaival kelet-nyugati irányba tájolt. A tető lapos-
tetőként kerül kivitelezésre. A kompakt szerkezetnek és a többszintességnek
köszönhetően az épülettömeg jó A/V-aránnyal rendelkezik. Az alaprajzot egy
belső folyosó két részre osztja, míg a pince és földszint fejrészében a déli ol-
dalon olyan nagy helyiségek, minta kantin és a bemutatóterem helyezkednek
el. A pinceszinten a kantin és két irodahelyiség mellet olyan üzemeltetési he-
lyiségek találhatók, mint pl. az épületgépészeté és a tároló. A földszinten a
bejárat az északi épületfejben helyezkedik el.
Építési adatok
Tervezés Dornrieden Generalbau GmbH, Mönchenglad-
bach
Épületfizika és statika Sommer Baustatik GmbH, Erkelenz
Épülettípus Irodaépület
Energetikai szempontból hasznos alapterület
(a PHPP alapján) (m2) 1.331.64
HAT, fűtetlen (m2)
Br.térf. (m3) 5.809,80
ETR szerinti HAT (m2) 1.859,10
Tájolás (hosszanti oldalak) Kelet-nyugat
Személyek száma 38
Elsődleges energetikai jellemző (kWh/[m2 • év]) 81,8 (
Elsődleges energetikai jellemző (kWh/[m2 • év]) 27,8 (
Fűtés, szellőzés és használati melegvíz
(PHPP alapján)
Talaj-hőcserélő Talajkollektorok: talajszondamező
Szellőztető berendezés hővisszanyerővel használati egységenként 1 térfogatáram-
szabályozó (hővisszanyerés min. 80 %)
Beáramló levegő utánfűtése forrólevegős töltéstechnológiájú Sole-víz hő-
szivattyú és réteges töltésű tároló rendszer,
használati egységenként 1 elektromos frissleve-
gő-fűtés
Víztároló réteges tároló
Használati melegvíz előállítás még nincs meghatározva, mivel
előtervezés alatt áll
Rásegítő, illetve vészfűtés még nincs meghatározva, mivel
Esővíz-ciszterna még nincs meghatározva, mivel
6.148. ábra: Vázlatos lelyszínrajz
6.149. ábra: Északi bejárat homlokzata 6.150. ábra: Keleti udvari homlokzat
6.151. ábra: Nyugati utcai homlokzat 6.152. ábra: Déli fejvégi lomlokzat
6.19 Irodaépület, Mönchengladbach 275

(M 1:400)
5 Folyosó
6 Iroda
9 WC
10 Tároló
12 Mellékhelyiség
13 Kantin

alaprajz (M 1:400)
1 Bejárat
2 Szélfogó
3 Fogadótér
4 Váró
5 Folyosó
6 Iroda
7 Bemutatóterem
8 Teakonyha
9 WC
6.155. ábra: Alaprajz 1.

emelet (M 1:400)
5 Folyosó
6 Iroda
8 Teakonyha
9 WC
6.156. ábra: Alaprajz 2.

emelet (M 1:400)
5 Folyosó
6 Iroda
8 Teakonyha
9 WC
10 Tároló
14 Tárgyaló
Építési mód
6.19. táblázat: Rétegrend (előtervezés)

ság (cm) m2 . K])
Fűtött pince alaplemez ( Hó- és hépéshanggátló szigetelés, hővezető- 10,00

fentről lefelé) képesség besorolás 035
lábazati hőszigetelés, hővezető-képesség 10,00

besorolás 035
Földszinti kültér felé nyitott Hő- és hépéshanggátló szigetelés, hővezető- 6,00

födém a bejáratnál (fentről képesség besorolás 035
lefelé)
vasbeton födém 20,00
földszint feletti födém 46,00 0,130

összesen
1. fűtött pinceszint külső Vasbeton fal 25,00

falszerkezet (belülről kifelé)
Lábazati hőszigetelés, hővezető-képesség 20,00
besorolás 035

összesen
2. falszerkezet földszint, 1. mészhomok-kő 17,5 cm
és 2. szint (belülről kifelé)
külső vakolat

összesen
Lapostető (belülről kifelé) vasbeton födém 18,00
lapostető összesen 48,00 0,114
Ablak (példa, becslés a PVC-tok süllyesztett hőszigetelő profillal, Uw, = 0,72

beépítve
PHPP-szerinti számításhoz) Rehau Clima Design U9 = 0,70
277
7 Különböző épülettipológiájú passzívházak
A passzívház különféle épülettípusok esetén, pl. szabadonálló családi házként

vagy akár sorházközi házként is kivitelezhető. A nagyobb beruházások, például
többszintes lakóházak, vagy ipari, illetve középületek, mint például hatóságok
vagy iskolák is kivitelezhetők a passzívház szabványnak megfelelően. Ennek
során az épület kompaktsági aránya a döntő (lásd az 1.1.1 fejezetet).
A jelen fejezetben a passzívházakat a különféle tipológiájú lakóépület referen-
ciákat hasonlítjuk össze az A/V-arány, a választott technológiai berendezés és az
ebből származtatott fűtési hőszükséglet alapján.
7.1 Az A/V-arány összehasonlítása

A 7.1 táblázat a különféle épülettípusok A/V-arányát hasonlítja össze.
A 7.1 táblázat összehasonlításából egyértelműen kiderül, hogy a sorházközi ház
a maga 0,39-es értékével kedvező A/V-arányú, ami a kicsi külső falfelületnek
köszönhető, hiszen csak az első és a hátsó homlokzat képez külső falfelületet. A
sorház végi ház a 0,56-os A/V-aránnyal a többi külső falfelület miatt jóval
magasabb értéket ér el. A 9 lakóegységből álló, többszintes lakóház a kompakt
kialakításnak köszönhetően még a sorház-végnél is alacsonyabb értékkel
rendelkezik. A legnagyobb, 0,67-es A/V-arányt az egyszintes, szabadonálló
családipáz éri el.
7.2 A fűtési hőszükséglet mérleg elkészítése

A PHPP-ben számított adatok szerint a különféle épülettípusok fűtési igénye a
következőképpen alakul:
Ha a különféle típusok szükséges fűtési hőszükségletét tekintjük, akkora sor-
házközi ház a maga 9,4 kWh/(m2 • év) értékével rendelkezik a legalacsonyabb
fűtési hőigénnyel. Az alacsony hőátbocsátási veszteség miatt a kismértékű
napenergia-nyereség ellenére is kiemelkedően alacsony hőszükséglet érhető el.
Ezután következik a társasház 14,0 kWh/(m2 • év) fűtési hőigénnyel. A hő-
átbocsátásból eredő hőveszteség azonban a nagyobb külső falfelület miatt a
maga 27,7 kWh/(m2 • év) értékével azonban már jóval magasabb.
A szabadonálló passzívháznál a veszteség 30 kWh/(m2 • év) felett van, amit
azonban a napenergia-nyereséggel ki lehet egyenlíteni. Ennek a kiegyenlítésnek
köszönhetően a fűtési hőszükséglet 15 kWh/(m2 • év).
278 7 Különböző épülettipológiájú passzívházak
7.1. táblázat: A különböző épülettípusok összehasonlítása a A/V-arány alapján
7.3 A fűtési hőszükséglet és az A/V-arány összehasonlítása

Ahhoz, hogy az A/V-arány és a fűtési hőszükséglet közötti összefüggést
még egyszer nyomatékosítsuk, a 7.2 táblázat valamennyi nevezett értéket
tartalmazza.
A 7.2 táblázatban ábrázolt összehasonlítás azt mutatja, hogy a kedvező A/V-
arányú épülettípusok rendelkeznek egyben a legalacsonyabb fűtési hő-
igénnyel. Ez alapján tehát a sorházközépi ház 0,39 A/V-aránya mellett csupán
9,4 kWh/(m2•év) a fűtési hőszükséglet. A hőátbocsátásból eredő hőveszteség
22,7 kWh/(m2•év). A 9 lakóegységes, többszintes társasház csekély, 14 kWh/(
m2•év) fűtési hőszükséglete is megerősíti a kedvező A/V-arányt.
7.3 A fűtési hőszükséglet és az A/V-arány összehasonlítása 279
7.1. ábra: A különféle épülettípusok fűtési hőszükséglete
Az egyszintes, szabadonálló családiház 0,67 értéke, és a szintén

szabadonálló családiház 0,60-as értéke közötti eltérést azonban már az eltérő
tájolás, az üvegfelületek aránya, és az ebből eredő napenergia-nyereségbeli
különbség, valamint a hőszigetelés eltérő vastagsága okozza.
7.2. táblázat: A különféle épülettípusok A/V-arányának és fűtési hőigényének összelasonlítása
épülettípus szabadon- szabadon- szabadon- ikerházfél családi családi lakóház 9

álló családi álló családi álló családi építési sorház, sorház- lakó-
ház, egy- ház ház, foghíjon sarokház középi ház egységgel,
szintes L-alakú többszin-
tes
Pince igen igen igen igen igen
A/V-arány 0,67 0,60 0,58 0,46 0,56 0,39 0,43
Fűtési lőigény 15,1 15,1 14,6 14,5 9,4 9,4 14,0

[kWh/(m2 • év)]
281
8 Gazdaságosság
Még pár évvel ezelőtt is lehetetlennek tartották, hogy a passzívház teljes élet-
tartamára vetítve a hagyományos épülettel szemben átlagosan 90% energiát
takarítson meg. Időközben számtalan gyakorlati példa bizonyította be, hogy a
passzívház koncepciója megbízhatón működik. Ennek ellenére, éppen a
családiházakkal kapcsolatban tartja magát pár előítélet, amit érdemes meg-
magyarázni.
Az építtető legnagyobb aggálya a magasabb kivitelezési költségekkel kapcso-
latos. A finanszírozás és az értéktartás kérdésének megítélése után az épület
további költségeit nem tartják lényeges tényezőnek. Ha egy családipáz átlagos
minőségét vesszük, akkor a ház megvásárlásakor keletkező nyereség akár
kétszázszoros veszteséggé is változhat.
Az építtetőket a kiváló minőségű, a hagyományosnál jóval drágább ablakok
beépítése is gyakran visszariasztja a passzívház megvalósításától. A növekvő
kereslet miatt, a melegablakok sorozatgyártása révén jelentős áresés fog be-
következni.
Gyakran feltételezik, hogy a szellőztető berendezés költségeit hozzá kell adni a
beszerezési költségekhez. A passzívház alapgondolata azonban: Az energia-
szükséglet annyira alacsony, hogy a hagyományos fűtési rendszerről le lehet
mondani, és az elszívott levegőből visszanyert hő a fűtési energiaigény nagy
részét fedezi. Ezért csak olyan költség keletkezik, ami a szellőzés és a fűtés
költségeinek különbségéből adódik. Ezek a tételek a jövőben a sorozatgyár-
tásnak köszönhetően szintén jelentősen csökkenni fognak.
A költségvetés vizsgálata során a költségcsökkentő tényezők is döntő szerepet
játszanak, mint például az elmaradó gázcsatlakozás éves díja, illetve a ké-
ményseprő-díjak.
A következőkben az egyes költségszinteket vizsgáljuk meg.
8.1 A kivitelezési költségek
Ahhoz, hogy a passzív lakóház kivitelezési költségeit összehasonlíthassuk

egy 3 literes szabványépületével, az Észak-Rajna-Vesztfália Építésügyi és
Közlekedési Minisztériuma részére a Vidék- és Városfejlesztési és
Építésügyi Intézet által (ILS NRW, Schriften 202, 2007) kb. 150 projekt,
valamint a szerző által végrehajtott passzívház-projektek alapján készített
tanulmányt használjuk fel. A 300 és 400 költségcsoportot a 8.1. ábra foglalja
össze a kétféle kivitel szerint.
282 8 Gazdaságosság
8.1. ábra: A különféle épülettípusok szerkezeti költségei (300-as és 400-as költségcsoport)
8.2. ábra: Különféle épülettípusok szerkezeti költségei (forrás: ILS NRW Schriften Bd. 202, 2007)
A kivitelezési költség mindkét építési módnál a családi háznál a

legmagasabb. A lakóépület-tömeg kompaktságának növekedésével a lakótér
m2-ére eső költség csökken. A társasház esetében a 3 literes standard épületre
nem állt rendelkezésre összehasonlító adat. A passzívház költsége az
épülettípustól függetlenül kb. 100,00 €/m2-rel magasabb.
A passzívházas monolit szerkezet és faszerkezet költségeinek összehasonlítá-
sakor látható, hogy a monolit szerkezet kb. 1.350,00 €/m2-rel költségkímélőbb.
A 3 literes szabvány szerinti épületnél a különféle szerkezetek között nincs
felismerhető költségbeli különbség (lásd a 8.2. ábrát).
8.2 További és elmaradó beruházási költségek 283
8.2 További és elmaradó beruházási költségek

A passzívház-koncepció sikerének alapja a továbbfejlesztett és
összehangolt összetevők konzekvens alkalmazása révén elérhető
energetikai hatékonyság.
A passzívház gazdaságossága ezért már a tervezésnél kezdődik, hiszen az al-
kalmazott összetevők költségeit a kivitelezendő épületre kell optimalizálni. Így
például a többletköltségeknek gazdaságosságosságának megtartásához a kiváló
hőszigetelésű épületburok kialakítását szerkezeti többletráfordítás nélkül kell
megtervezni.
A passzívház többletköltségei:
• kiemelkedően csúcsminőségű hőszigetelés (hőszigetelő anyag térfogata
szerint)
• központi vagy decentralizált szellőztető berendezés hővisszanyeréssel
• háromrétegű, hőszigetelő üvegezésű, kiemelkedően hőszigetelő ablakok
• nagy ráfordítást igénylő csomópontok a szigetelés miatt (légtömör épület-
burok) és
• a hőhidak kiküszöbölése
A passzívház költségcsökkentő tényezői:
• nincs kémény (hőszivattyúnál)
• nincs a hagyományos értelemben vett fűtési rendszer fűtőtestekkel és a
hozzá tartozó technológiával, nincs gázcsatlakozás és nincsenek olajtar-
tályok.
• nincs külön kazánház és tüzelőanyag-raktár (ezért a pince kivitelezése akár
el is maradhat)
• a használati melegvíz és a fűtés alacsonyabb fenntartási költsége, nincs
gázszolgáltatási alapdíj és kéményseprő díj
A költségek épülettervezéskor történő optimalizálása azt jelenti, hogy a hő-
szigetelésnek szerkezeti többletráfordítás nélkül teremtenek teret. Ebből szár-
maznak a többletberuházás kiemelkedően gazdaságos kiadásai. A jobb hő-
szigetelés több hőszigetelő anyagot kíván beépítéssel együtt, a jobb ablak egy
bevonatos üvegtáblával és hőszigetelt ablaktokkal többet. A nagyfokú hő-
visszanyeréshez a légcsatorna-rendszerrel ellátott szellőztető rendszer beépítése
elengedhetetlen.
A 8.3 ábrán a többletköltségeket és a költségcsökkentő tényezőket szám szerint
hasonlítjuk össze, bár a megadott értékek hozzávetőlegesek, amik az eltérő
méretű építési projekteknél ingadozhatnak. A kiindulási alapot a családiházas
passzívház standard képezi.
8.3. ábra: A passzívház átlagos többletköltségei és költségmegtakarítási forrásai (forrás:

8.3 A finanszírozás
Ha a beruházó nem tudja a passzívház többletköltségeit saját tőkéből finan-
szírozni, akkor azt magasabb kamatú jelzáloggal kell fedezni. 4,7%-os kamat
és 1,6%-os törlesztés mellett ez éves szinten 945,00 többletet jelent a tőke-
terhelésben. Ha a beruházást a KfW ESH40/passzívházra nyújtott „Ökologi-
kus építés" elnevezésű, kamattámogatott. 100%-os kifizetésű, a piacinál 1-
2%-kal alacsonyabb kamatozású hitelével finanszírozzák, akkor a futamidő
és a törlesztésmentes indulási évek függvényében a beruházó például egy
családi ház esetében 50.000,00 E-t kap kézhez. A kedvezményes
kamatozásnak köszönhetően évente kereken 880,00 költségmegtakarítás
jelentkezik. A 8.1. táblázatban szereplő példában ezzel a beruházott
többletköltség miatt keletkező teher teljes egészében kiegyenlítődik.
Ehhez jön még a jelenlegi, éves szinten 715,00 összegű tüzelőanyag révén
keletkező megtakarítás, mivel a passzívháznál évente csupán kb. 2.290 kWh
tüzelőanyagra van szükség a fűtéshez és 350 kWh áramra a szellőzéshez —
míg a hagyományos lakóháznál kb. 13.300 kWh fűtőolajra vagy földgázra.
A szellőztető berendezés éves áramigénye 65,00 E-t emészt fel.
A további számításoknál a hagyományos házhoz képest 15.000,00 értékben
feltételezünk többletberuházást. Ekkora többletköltség mellett a passzívház
szabvány családiháznál mindenképpen megvalósítható, a tapasztalatok sze-
rint a beruházás összege ettől kisebb is lehet. A 8.1. táblázatban szereplő
összehasonlítás egy 150 m2 alapterületű passzívház kivitelezésére
vonatkozik, és hozzávetőleges összegeket tartalmaz.
8.3 Finanszírozás 285
A számítás nem csak a kezdetben felvállalt többletköltséget szemlélteti, ha-

nem a következő években ebből eredő megtakarításokat is. A megépített
passzívház-projektek kiértékelése azt mutatja, hogy a kivitelezés manapság
átlagosan 8%-kal drágább a hagyományos technológiájú épületnél. Mint
minden újépítésű háznál, itt is széles a paletta.
Az elektromos áramigényt, ezzel együtt pedig a fenntartási költségeket növeli a
fűtésként normál esetben használt elektromos üzemű hőszivattyú. A hő-
szivattyúk kb. 1 kWh energiát kb. 3 kWh fűtési teljesítménnyé alakítanak át. A
családi passzívház teljes áramfogyasztása (használati melegvíz, világítás, fűtés,
stb.) 150 m2 alapterület mellett éves szinten kb. 6.000 kWh-ra tehető. Ez kb.
fele-fele arányban oszlik meg a hőszükséglet (fűtés/melegvíz) és az egyéb
fogyasztás (világítás, konyhai eszközök, stb.) között. Az épületgépészet
karbantartási igénye nagyjából megfelel a normál lakóházénak.
Az energiafogyasztás mellett a passzívház gazdaságosságának vizsgálatakor a
járulékos költségeket is figyelembe kell venni. Ennek során a fix járulékos, az
energiafogyasztástól függetlenül keletkező járulékos költségeket a fűtési
rendszerre vonatkozóan is figyelembe kell venni.
A passzívház közműellátása elsősorban a feltétlenül szükséges, magas hő-
visszanyerési hatékonysággal működő szellőztető rendszerből áll. Ezekhez a
berendezésekhez legtöbbször további összetevőket kapcsolnak a primer energia
megtakarítása érdekében. így például az elé kapcsolt talaj -hőcserélő, egy
hőszivattyú és egy zárt puffertárolóval felszerelt szolárberendezés szintén
hozzájárul az energia-megtakarításhoz. Ezek aztán a járulékos költségeket
jelentősen csökkentik, mivel az áramfogyasztás a légfűtéssel szemben rend-
kívüli mértékben csökken. A passzívház esetében többletkiadásként csak a
szellőztető berendezés szűrőcseréjét lehet felróni.
Az energetikailag hatékony közműellátás következtében jelentkező járulékos
költségmegtakarítási lehetőség a passzívházaknál a hagyományos üzemű fűtési
rendszerekkel szemben 90% körül van.
8.1. táblázat: A passzívház költséggörbéjének példája (forrás: www.passivhaustagung.de)
költség Megtakarítás
(€) (€),
Többletberuházás 15.000,00
Tőke többletköltség az első évben (bank) 945,00
Kamattámogatás tehermentesítés az első évben (KfW 880,00

támogatás ESH40/passzívház)
Fűtés: energia-megtakarítás (11.000 kWh/a = 0,65 €/liter fűtőolaj) 715,00
Szellőzés villanyszámla (0,18 €/kWh) 65,00
Terheléscsökkenés 585,00
Az épületgépészeti beruházás mindkét épülettípusnál azonos kereteken belül

mozog, mivel a kazánnal és a beszerelendő fűtőtestekkel használatos fűtési
rendszer elmarad, a költségmegtakarítás pedig fedezi a hőszivattyúval és lég-
csatorna-hálózattal felszerelt szellőztető berendezés kiadásait. Csak a pasz-
szívház-ablakok és a kiemelkedő szigetelésű épületburok jár jelentős költség-
gel, ami a beruházási költség kb. 8%-át teszi ki.
Ezt a többletköltségként jelentkező kiadást azonban a megtakarított energia-
költség hamar kiegyenlíti. Ha a passzívház kedvező, a KfW által támogatott
hitelekkel finanszírozási költséget is megtakarít, akkor a kezdetektől fogva
kedvezőbb, mint a hagyományos kivitelű épület.
8.4 Energia-megtakarítás
Mielőtt az energia-megtakarítás túlsúlyba kerül, a passzívházba többletkölt-
séget kell beruházni. A kezdeti, magasabb beruházási költségek azonban csak
akkor térülnek meg, ha a hagyományos fűtési rendszerről lemondanak, és
azonos költségráfordítással kiemelkedő hatásfokú, nagymértékű hővissza-
nyeréssel dolgozó szellőztető rendszert alkalmaznak. Így például a szellőzte-
tő rendszerrel felszerelt passzívházban 90%-os energia-megtakarítás érhető
el, mivel a lakótér fűtése éves szinten 15 kWh / m2. Ez kb. 1,5 liter olajnak
vagy 1,5 m3 földgáznak felel meg. Az ETR szerint kivitelezett újépítésű,
hagyományos fűtőberendezéssel felszerelt épület azonos időszakon belül 6-
10 liter olaj/m2 fogyasztással üzemel.
A 8.2. táblázat a passzívházas építésmód és az ETR szerinti családi házak
költség- és energia-megtakarítása alapján történő összehasonlítását tartal-
mazza.
8.2. táblázat: Példa a költség- és energia-megtakarításra (forrás: www.passivhaustagung.de)
Összehasonlító számítás Energiafogyasztás Családi passzívház Az ETR-nek megfelelő

családi ház
Fűtés (150 m2 alapterület) 15 kWh 150 m2 = 2.250 kWh/év 100 kWh . 150 m = 15,000 kWh/év
Villanydíj 0,16 €/kWh .2250,00 kWh = 360,

(Fűtési időszak: novembertől márciusig) 00 €/év
Gázdíj 0,09 €/kWh . 15.000,00 kWh

(Fűtési időszak: októbertől áprilisig) 1350, 00 €/év
Gázszolgáltatási alapdíj 180,00 €/év
Kéményseprő díj 20,00 €/év
Költségek összesen 360,00 €/a/12 hónap 1.550,00 €/a/12 hónap

= 30,00 hónap = 129,16 hónap
általános járulékos költség 80,00 €/év 100,00 €/év

(háztartási áramfogyasztás és telefon nélkül)
különbség havonta = 99,16€ megtakarítás a passzívházban

8.5 Amortizáció 287
8.5 Amortizáció
Amortizációs időtartamnak azt az időszakot nevezzük, amelyen belül egy
beruházás minden járulékos költséggel és kamatteherrel együtt megtérül. Ez azt
jelenti, hogy a beruházásból eredő megtakarítás vagy kifizetés nagyobb, mint a
beruházott tőke (befizetés), a tőkeköltségekkel (kamat) együtt.
A szolártechnológiában két amortizációs időszak létezik, az energetikai és a
pénzügyi. A szolárberendezés energetikai amortizációja (az energetikailag
visszamaradó idő is) azt az időt jelöli, ami alatt a berendezés annyi energiát
állít elő, mint amennyi a saját előállításához volt szükséges. A használati
melegvíz előállításához szükséges napkollektorok átlagosan 1,2-2,5 év alatt
amortizálódnak, míg az elektromos áramot előállító napelemek 4-8 év alatt
amortizálódnak. A pénzügyi amortizáció, tehát az az időtartam, amíg egy
szolártermikus berendezés leíródik, a használati melegvíz előállításához
használt technológiától, valamint a szolárberendezés beépítéséért kapott tá-
mogatások összegétől függ. A fotovoltaikus berendezések esetében a hálózat-
ba történő visszatáplálás esetén kapott összeg, és az adózási szempontok is
fontos szerepet játszanak. A fotovoltaikus berendezések manapság hamarabb
amortizálódnak, mint még pár éve, mivel a termelt, és a közüzemi hálózatba
visszatáplált áramot a Megújuló Energiákról szóló törvény értelmében 20
éven keresztül megtérítik.
Az épület gazdasági vizsgálata során nem csak az építési költségek, hanem a
költségeknek a hosszú élettartam során várható alakulása is fontos szempont. A
beruházási költségek hosszú távú vizsgálata során több tényezőt is figyelembe
kell venni:
• az energiafogyasztást
• az összetevők élettartamát (épületgépészet, szerkezet)
• a rásegítő áram energiaigényét
• a járulékos költségeket és alapdíjakat
• az energiaköltségek növekedését
• a finanszírozást
• az állami támogatás eszközeit
A passzívház rendszerként és egyes szerkezeti elemeiben is megfelel a leg-
magasabb minőségi követelményeknek. Az egyes összetevők rendkívül hosz-
szú élettartammal rendelkeznek. Az épületgépészeti berendezések (pl. szel-
lőztető berendezés) alig tartalmaznak kopó alkatrészeket. A hőmérséklet és
kopás szempontjából érzékeny hagyományos fűtőberendezés a passzívháznál
gyakran feleslegessé válik, így pl. nem okoz karbantartási költséget. A szel-
lőztető berendezésnek a fűtőberendezéshez viszonyított hosszú élettartama
minimalizálja a költséges újbóli beruházásokat. A passzívház-elveknek történő
megfelelés során a kivitelezés minősége központi szereppel bír. A hőhíd-
mentesség, a légtömör épületburok a hatékony szellőzéstechnika biztosítására,
valamint valamennyi ablak- és szerkezeti elem csatlakozása pénzügyi
többletráfordítással jár, ugyanakkor egyidejűleg emelkedik a beruházás mi-
nősége és élettartama. Statisztikailag egy hagyományos építési projektnél az
első 8 évben a szerkezeti károk és hiányosságok egy családi háznál kb. 20.000
€ kárt okoznak.
8.4. ábra: Az ETR-ház és a passzívház költségterheinek összehasonlítása (forrás: www.

Ezeknek a tényezőknek és az állami támogatás figyelembe vétele mellett a

passzívház havi finanszírozási igénye a kezdetektől alacsonyabb lehet a ha-
gyományos építési módú házénál.
A 8.4, ábra szemlélteti, hogy a passzívház éves költségterhe kezdettől fogva
alacsonyabb. És az összes hitel 30 év múlva befejezett törlesztése után a be-
ruházó már csak profitál a rendkívül alacsony energiafogyasztásból.
8.6 Összefoglalás
Az épületfizikai innovációk, mint például
• a több hőszigetelő anyag,
• a passzívház-ablakok és
• az energetikai technológia
miatt keletkező többletköltségek megtérülnek.
A költségcsökkentő tényezők figyelembe vétele nélkül, árak egy fűtőberen-
dezés vonatkozásában is magukért beszél az emelkedő ak mellett elért jelentős
energia-megtakarítás.
289
9 Magyarországi támogatási rendszer
Magyarországon az energiatakarékos építkezést, illetve komplex átépítési,

felújítási projekteket a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által meg-
hirdetett Zöld Beruházási Rendszer, Klímabarát Otthon Energiahatékonysági
Alprogramja támogatja.
Ennek célja elsődlegesen a klímavédelem, az épületek CO, kibocsátásának

csökkentését eredményező beruházások által.
Az éppen aktuális pályázati anyagok letölthetők a Minisztérium honlapjáról (

www.kvvm.hu).
A 2010-es évben új energiatakarékos ház építéséhez a Klímabarát Otthon

Energiahatékonysági Alprogram keretei között lehet támogatásra pályázni. A
pályázat lényege, hogy energiatanúsítvány, illetve Környezetvédelmi Ener-
getikai Számítás (KESZ számítás) alapján számított, ill. a későbbiekben mérhető
fogyasztás csökkentési eredmények alapján támogasson CO, kibocsátás
csökkentő beruházásokat. Felújítások esetén az elérendő cél az épület ener-
getikai jellemzőinek javítása. Ha az épület eléri a besorolás szerinti B, A, vagy
A+ kategóriát (az épületek energetikai minősítési osztályba sorolását ld. alább),
akkor az alaptámogatáson túl további teljesítmény arányos Klíma-BÓNUSZ
támogatásban is részesül.
Új építés esetén maximum 130 m2-ig, az A+ energetikai kategóriába sorolható

épületek építését támogatja a tárca.
Az állami visszanemtérítendő támogatás mértéke klímabónusszal együtt nem

haladhatja meg a beruházás elszámolható költségének 60%-át (felújítás esetén
maximálisan a 3.195.000 Ft-ot , új ház építésnél 3.250.000 Ft-ot).
További információk a Minisztérium honlapjáról szerezhetők be.

290 9 Magyarországi támogatási rendszer
A vizsgált épület, illetve önálló rendeltetési egység összesített energetikai

jellemzője és a viszonyítási alap arányának százalékban kifejezett értéke alapján
az önálló rendeltetési egység minőségi osztályának betűjele és szöveges
jellemzése a táblázat szerinti.
Az energetikai minősítési osztályok a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet melléklete alapján:
Adatok %-ban;
A+ <55 Fokozottan energiatakarékos

A 56-75 Energiatakarékos
B 76-95 Követelménynél jobb
C 96-100 Követelménynek megfelelő
D 101-120 Követelményt megközelítő
E 121-150 Átlagosnál jobb
F 151-190 Átlagos
G 191-250 Átlagost megközelítő
H 251-340 Gyenge
I 341< Rossz
A fejezetet írta
Szentmihályi-Nagy István
291
10 Életminőség a passzívházban
Sokan azért teszik le voksukat a passzívházban történő élet mellett, mert haj-
landók életmódjukat környezettudatosabbá alakítani. Már számos megvaló-
sult változást, például a biotáplálkozást és a hulladék-újrahasznosítást igazol-
tak a pozitív eredmények. Ez arra motiválja az embereket, hogy az új
innovációkkal, mint például a passzívházépítéssel szemben is nyitottak legye-
nek. A média, mint például az internet nyújtotta sokrétű információs korban a
háttértudás elsajátítása, és a saját szemléletmód kialakítása is lehetséges.
10.1 Motiváció
A 10.1 ábrán látható tanulmányértékelésből kiderül, hogy a lakók 46,7%-a
saját meggyőződésből döntött a passzívház standardnak megfelelő lakóház
mellett. Az eredmény tükrözi a népességben a klímaváltozással és az energia-
takarékossággal kapcsolatosan végbement szemléletváltást. A megkérdezet-
tek 21,6%-a az építési területen kötelező rendelkezések miatt döntött a pasz-
szívház mellett. így az építészek és a beruházót kötelező előírások is
hozzájárulnak a passzívház támogatásához.
10.2 Levegőminőség
A passzívház lakókomfortját az ellenőrzött szellőztető és elszívó berendezés
jelentősen növeli. Mivel az allergiások száma egyre nő, és a pollenek, bakté-
riumok és spórák a belélegzett levegőből könnyen a szervezetbe jutnak, a
szellőztető berendezés biztos védelmet nyújt az allergén anyagokkal szem-
10.1.ábra: A passzívház melletti döntés motivációja (forrás: ILS NRW Schriften Bd. 202, 2007)
292 10 Életminőség a passzívházban
10.2. ábra: Mért levegő

páratartalom (forrás: ILS
NRW Schriften Bd. 202, 2007)
10.3. ábra: Érzékelt

páratartalom (forrás: ILS
ben. A beépített szűrők az allergiások számára a levegőminőség jelentős ja-

vulását kínálják, ami az ablakon keresztül történő szellőztetéssel, és az
allergéneknek az azzal együttjáró bejutásával nem érhető el.
Allergiát a levegő magas páratartalma miatt megtelepedő penészgomba is
kiválthat. Az allergiások lakó- és hálótereiben a levegő páratartalmának nem
szabad meghaladni a 60%-ot. A passzívház a hőhidak kiküszöbölése, és ezáltal a
nedves falak elkerülése révén ezt már alapból megakadályozza. A passzívház
relatív páratartalma gyakran 40-50%.
Ha a tanulmány mérési eredményeit vizsgáljuk, a 10.2 ábráról kiderül, hogy a
vizsgált projektek több mint felénél 40 és 50% között volt a páratartalom. Az
értékek inkább a küszöb alatt vannak, mint fölötte. A lakók 77%-a nagyon
kellemesnek találja a passzívház levegőjének páratartalmát, ami igazolja a
komfortérzetet (lásd a 10.3 ábrát). A túl párás levegő érzete a legritkább esetben
merül fel, aminél sokkal gyakrabban érzékeltek túl száraz levegőt.
10.3 Szobahőmérséklet és lakóklíma 293

szobahőmérséklet télen (forrás:
ILS NRW Schriften Bd. 202,
2007)

lakóklíma nyáron (forrás: ILS
10.3 Szobahőmérséklet és lakóklíma

Az életminőség növeléséhez járul hozzá további előnyként, hogy a levegő hő-
mérséklete az évszaktól függetlenül túlnyomórészt állandó. Ezért a fűtött légtér
hőmérséklete többnyire 20 °C, ami jelentősen hozzájárul az általános jó
közérzethez (lásd a 10.4 és 10.5 ábrát).
Az összes passzívház-lakó közel 93%-a a fűtési időszakban, hagyományos
fűtési rendszer nélkül is kellemesnek találja a szobahőmérsékletet. A lakók a
lakóklímát nyáron is jó, illetve nagyon jó fokozatba sorolták, mivel a hőség a
jó hőszigetelésnek és a zárt ablakoknak köszönhetően nem tud behatolni az
épületbe. A többnyire elékapcsolt talaj-hőcserélő a belépő levegőt a talajon
keresztül már kellemes szobahőmérsékletűre hűti. így a passzívházban még
magas külső hőmérsékletnél is kellemes lakóklíma érhető el. A megfelelő ár-
nyékolás azonban elengedhetetlen, mivel a javarészt déli oldalon található,
nagy üvegfelületeken keresztül hatalmas mennyiségű hőenergia jutna be.
Télen az üvegfelületeken bejutó nagymennyiségű fény pozitívan hat az embe-
ri szervezetre, és jelentősen hozzájárul a jó közérzethez.
294 10 Életminőség a passzívházban
10.6. ábra: Lakók, akik ismét passzívházat építenének (forrás: ILS NRW Schriften Bd. 202, 2007)
10.4 Összefoglalás
Az ILS NRW (Institut für Landes- und Stadtentwicklunsforschung Nordr-
hein-Westfalen - Észak-Rajna-Vesztfáliai Vidék- és Városfejlődéskutató
Intézet) által készített tanulmány kiértékelése alapján a tapasztalati mutatók
szerint a passzívház-lakók közel 90%-a ismét ennek az építési szabványnak
megfelelően építene házat magának. Az eredmény azt is tükrözi, hogy még
azok a lakók is meggyőzhetők a minőségről, akik nem saját meggyőződésből
választották a passzívház-építést (lásd a 10.6 ábrát).
A passzívház nem követeli meg az életviteli szokások széleskörű megvál-
toztatását. Az épület jól hőszigetelt külső héja, és a kiemelkedő hatásfokú
szellőztető berendezés révén sem lesz ún. high-tech ház.
A passzívház-meggyőző erejű előnyei a következők
• meleg falfelület télen,
• a párakicsapódás és a penészképződés megakadályozása,
• nagyon jó levegőminőség,
• energiatakarékosság, és ezáltal
• a környezet tehermentesítése, valamint a ház rezsiköltségeinek csök-
kentése, és
• az ezekből eredő, nagyon jó minőségű komfort.
295
11 Vissza- és kitekintés
Mielőtt levonnánk a tanulságot, és a kitekintésről beszélünk, meg kell vizs-

gálnunk azt fejlődési folyamatot, amin a passzívház a múltban ment keresz-
tül.
Németországban az első passzívházat 1991-ben Darmstadt-Kranichstein-
ben Dr. Wolfgang Feist építette. A négy sorházat a beköltözés óta átlagosan
10 kWh/(m2 • év) fűtési energiafogyasztás jellemzi. 1998-ban tervezte az
oehler faigle archkom építésziroda Brettenben az első szabadonálló passzív
lakóházat, és már 1999-ben felépítették Freiburg Vauban városrészében az
első társas passzív lakóházat.
A passzívház-építés első felismeréseit aztán a passzívházas településrészekről
nyertük: Wiesbadenből 21 házzal, Hannover-Kronsbergből 32 és Stuttgartból 52
házzal. A CEPHEUS (Cost Efficient Passive Houses as EUropean Standards)
keretén belül 1999 és 2001 között további 221 passzívház-lakóegységet
építettek 5 európai ország (D, CH, A, S, F) 14 helyszínén. 2002-ben Ulmban
hozták létre a jelenleg legnagyobb passzív irodaházat, az Energont.
Az Egyesült Államokban, Minnesota államban, Bemidjiben építették meg 2006-
ban az első passzívházat a „Waldsee-i A Német, Mint Idegennyelv Program" (
Deutsch-als-Fremdsprache-Programm Waldsee) számára. A projektet Waldsee-
ben a német Környezetvédelmi Szövetségi Alapítvány és több német vállalkozás
finanszírozta.
Időközben Németországban, Ausztriában, Svájcban és Olaszországban (Dél-
Tirol) több mint 10.000 passzívházat laknak. A köztük található nagyméretű
passzívház telepek tudományos kísérő vizsgálatok (CEPHEUS) alapján is iga-
zolják az alacsony energiafogyasztást és a kellemes lakóklíma meglétét.
A passzívház kifejlesztése során a monolit-, fa- és héjszerkezetes kivitelezési
technológiát alkalmaztak. A lakóépületek mellett irodák, ipari épületek és
közintézmények, mint például iskolák, tornacsarnokok és otthonok is épültek
passzívház technológiával. Ennek kiemelkedő példája a Mönchengladbach-
Neuwerki öregek otthona, a bécsi Molkereistraße-n található egyetemi kollé-
gium, és a Wuppertalban passzívházzá modernizált „Burse" egyetemi kollé-
gium.
A passzívház koncepciójának alapja az épület primer energiaigényének
jelentős redukálása. Ez a hőátbocsátásból és a szellőzésből eredő hőveszteség
minimalizálásával érhető el. A Németországban (2008-ban) érvényes 70 kWh/(
m2 • év) értékű épületszabvánnyal szemben itt több mint 80%-os megtakarítás
érhető el.
296 11 Vissza- és kitekintés
11.1. ábra: Az évente kialakított passzívházak, 3 literes házak és a 3 literes szinten felújított épületek potenciálja
Németországban 2010-ig (forrás: www.passivhaustagung,de)
A passzívház technológiájának fejlődése a 10 évvel ezelőtti alacsony energia-

fogyasztású technológiával hasonlítható össze. Annak ellenére, hogy az ala-
csony energiafogyasztást célzó technológia képezi a jelenlegi építőipari stan-
dardot, az elmúlt 10 évben a passzívházas technológiával készült, átadott
lakóegységek száma évente megduplázódik.
A legújabb vizsgálatok szerint 2010-ben minden ötödik épületet passzívházas
technológiával kiviteleznek, illetve újítanak fel, és minden harmadik épület meg
fog felelni a 3-literes-ház szabványnak (lásd a 11.1 ábrát).
Már bebizonyosodott, hogy klímaváltozás megy végbe. Ennek oka a szén, a
kőolaj és a földgáz égési folyamatában keresendő. Ha az eljövendő generáci-
óknak élhető jövőt szeretnénk biztosítani, elkerülhetetlenek a komoly tettek.
A klímaprobléma megoldásának kulcsa az energiafogyasztás. A magas ener-
giafogyasztás nem a jólét, hanem a hatékonytalanság jele. A jóval hatéko-
nyabb energiahasználással az ipari országok energiaigénye is csökkenthető
annyira, hogy a tartós ellátás is biztosítható legyen. A fosszilis energia fo-
gyasztása így igen alacsonnyá válik a jólét korlátozása nélkül. A passzívház
egy kiváló példa erre.
A hatékony energiahasználatot itt és most is be lehet vezetni, mivel a gazda-
ságilag alkalmazható technológiák, mint például a passzívház és az alacsony
energiafogyasztású járművek már rendelkezésre állnak. Minden egyéb pár éven
belül kifejleszthető és alkalmazható. A légkörbe leadott CO2 mennyisége kb. 50
éven belül a mai érték 1/10 részénél jóval kisebbre csökkenthető - a világ
jólétének ezzel egyidejű növelése mellett.
11 Vissza- és kitekintés 297
11.2. ábra: A hatékonyságnövelés hatásai (forrás: www.passivhaustagung.de)
A 11.2 ábra a széleskörű hatékonyságnövelésnek a jólétre és a környezetterhe-

lésre gyakorolt hatásának összefoglalását mutatja. Az éves 2,8%-os hatásfok-
növelés
• az energetikai szolgáltatások által 1,4%-kal növekvő jólét (pl. fűtött lakó-
terület) és
• a szükséges energiafelhasználás szintén 1,4%-kal csökkenő mértéke között
oszlik meg.
Ha sikerül az éves 2,8%-os hatásfok-növelést fenntartani, akkor a következő 50
évben az energiafogyasztás az energetikai szolgáltatások megduplázása mellett
megfelezhető.
Az itt vázolt eljárás az ún. energiaproblémát nem csak csökkenteni tudja, ha-
nem valóban képes azt teljes egészében megoldani. Az ipari országok fogyasz-
tásának csökkentésével a ma szegény országok energetikai szolgáltatásainak
felfejlesztésében keletkezik játéktér, természetesen ott is a magas hatásfokú
rendszerek alkalmazása mellett. A fosszilis energiakészletek végességét újra és
újra hangoztatják. Azonban a véges készlet is tetszés szerint eltartható - ha egyre
takarékosabban használják.
A növekvő hatásfoknövelés elvileg lehetséges, mivel nincs komoly korlátok
közé szorítva. Egy ilyen „lecsengő görbe" alatti energiafogyasztás összege is
tetszőleges időszakon belül véges, mivel 1,4%-os csökkenés mellett az első év
fogyasztásának épp csak 72-szerese! Ennyi primer fosszilis energiafogyasztás
29 8 11 Vissza- és kitekintés
11.3. ábra: Passzívház-

kivitelezéssel készült
sorházak, kert felőli nézet
11.4. ábra: Passzívház-

kivitelezéssel készült
sorházak, elölnézet
azonban a tartós környezetvédelem szempontjai szerint is, mindenképpen

rendelkezésre áll. Egyébként: Valamikor a további hatékonyságnövelésre már
nem lesz a vázolt mértékben szükség; a feladat legkésőbb akkor oldódik meg,
amikor a megújuló energiahordozók egyre növekvő aránya képes lesz az egyre
csökkenő mértékű éves fogyasztást lefedni. Ezután a (csökkenő energia-
fogyasztású) jólétnek kell az elmaradó hatékonyságnövelést és a megújuló úton
rendelkezésre bocsátott energiát kiegyensúlyozni.
A passzívház, mint nyereség

A környezet egyre gyakrabban követelt és sürgetőbb tehermentesítését a CO2-
és az egyéb energiaformák átalakítása során végbemenő károsanyag-kibocsátás
csökkentése révén a passzívházak minden további nélkül teljesítik. És pont a
kívánt károsanyag-kibocsátás csökkentés mellett kínál a passzívház minden
résztvevő számára nyertes pozíciót.
Mivel a passzívház minősége tartósan jobb, ezért értéke növekszik, és bérle-
ményként is vonzóbb. A kismértékű energiafogyasztás révén csökkennek az
üzemeltetési költségek, és ezzel egyidejűleg növekszik a komfortérzet és a
lakáskomfort. Ezáltal a passzívház az építtető számára nyereséggé válik.
Mivel a passzívház építése során a kivitelező szakiparosokkal szemben magas
minőségi követelmények állnak fenn, növekszik az építőipari munka
színvonala, és ezzel egyidőben növekszik a megbízás mennyisége.
11 Vissza- és kitekintés 299
Mivel a passzívházban kizárólag kiváló minőségű terméket, pl. passzívház-

ablakot használnak fel, a passzívház fejlődésével az ipar számára is állandó,
stabil kereslet képződik. Ezen felül pedig támogatja az új innovációk iránti
motivációt.
A hosszú élettartamú fogyasztói javak iránti megnövekedett kereslet az
építőiparban is stabil, megnövekedett belföldi foglalkoztatottságot eredményez.
A feladattal szembeni pozitív hozzáállás esetén a motiváció is érezhetően
javítható. Az új feladatok minden iparágban és minden képzettségi fokozatnál
munkaerő-kereslettel járnak. Minden résztvevőtől (tervezés és szakipar)
szakértelmet várnak el, amit már önmagában az elvárás is növel.
A passzívház alacsony energiafogyasztása révén a környezet az épület teljes
élettartama alatt érezhetően tehermentesül. A klímatudatos és energiahatékony
építésnek kellene a jövő irányító gondolatának lennie. A passzívház a 80%
feletti energia-megtakarítás révén jelentősen hozzájárul ehhez. Hiszen a
példátlan 15 kWh/(m2 • év) fűtési hőszükséglet nem csak a környezetet, hanem
az építtető pénzügyi terheit is kíméli.
12 Függelék 301
12 Függelék
12.1 Iroda lomjegyzék
Arbeitskreis kostengünstige Pas- Arbeitskreis kostengünstige Pas- Arbeitskreis kostengünstige Pas-

sivhäuser:, Nr. 2-39. Passivhaus sivhäuser Nr. 14 - Passivhaus- sivhäuser Nr. 24 - Einsatz von
Institut, Darmstadt 1996-2009. Fenster. PHI, Darmstadt 1998 Passivhaustechnologien bei der
Arbeitskreis kostengünstige Pas- Arbeitskreis kostengünstige Passiv- Altbau-Modernisierung. PHI,
sivhäuser Nr. 4 - Lüftung im häuser Nr. 15 - Passivhaus-Som- Darmstadt 2003
Passivhaus. PHI, Darmstadt 1997 merfall. PHI, Darmstadt 1999 Arbeitskreis kostengünstige Pas-
Arbeitskreis kostengünstige Pas- Arbeitskreis kostengünstige Pas - sivhäuser Nr. 25 - Temperatur-
sivhäuser Nr. 5 - Energiebilanz sivhäuser Nr. 16 - Wärmebrük- differenzierung in der Wohnung.
und Temperaturverhalten PHI, kenfreies Konstruieren. PHI, PHI, Darmstadt 2004
Darmstadt 1997 Darmstadt 1999 Arbeitskreis kostengünstige Passiv-
Arbeitskreis kostengünstige Pas- Arbeitskreis kostengünstige Pas- häuser Nr. 26 - Neue Passivhaus -
sivhäuser Nr. 6 - Haustechnik im sivhäuser Nr. 17 - Dimensionie- Gebäudetechnik mit Wärmepum-
Passivhaus PHI, Darmstadt 1997 rung von Lüftungsanlagen in pen. PHI, Darmstadt 2004
Passivhäusern. PHI, Darmstadt Arbeitskreis kostengünstige Pas-
Arbeitskreis kostengünstige Pas-
1999 sivhäuser Nr. 27 - Wärmeverluste
sivhäuser Nr. 7 - Stromsparen im
Passivhaus Arbeitskreis kostengünstige Pas- durch das Erdreich. PHI,
sivhäuser Nr. 18 - Qualitätssi- Darmstadt 2004
cherung beim Bau von Passiv- Arbeitskreis kostengünstige Pas-
sivhäuser Nr. 8 - Materialwahl,
häusern. PHI, Darmstadt 1999 sivhäuser Nr. 28 - Wärmeüber-
Ökologie und Raumlufthygiene
PHI, Darmstadt 1997 Arbeitskreis kostengünstige Pas- gabe- und Verteilverluste im Pas-
sivhäuser Nr. 19 - Stadtplaneri- sivhaus. PHI, Darmstadt 2004
sche Instrumente zur Umset- zung Arbeitskreis kostengünstige Pas-
sivhäuser Nr. 9 - Nutzerverhal- ten
von Passivhäusern. PHI, Darmstadt sivhäuser Nr. 29 - Hochwärme-
PHI, Darmstadt 1997
2000 gedämmte Dachkonstruktionen.
Arbeitskreis kostengünstige Pas- PHI, Darmstadt 2005
sivhäuser Nr. 10 - Megtechnik und
sivhäuser Nr. 20 - Passivhaus- Arbeitskreis kostengünstige Pas-
Megergebnisse PHI, Darm- stadt
Versorgungstechnik. PHI, sivhäuser Nr. 30 - Lüftung bei
1997
Darmstadt 2000 Bestandsanierung. PHI, Darm-
Arbeitskreis kostengünstige stadt 2004
Passivhäuser Nr. 11 - Kostengün-
sivhäuser Nr. 21 - Architektur- Arbeitskreis kostengünstige Pas-
stige Passivhäuser PHI, Darm- stadt
beispiele: Wohngebäude. PHI, sivhäuser Nr. 31 - Energieeffizi-
1997
Darmstadt 2002 ente Raumkühlung. PHI, Darm-
Arbeitskreis kostengünstige stadt 2005
Passivhäuser Nr. 12 - Das Passiv-
sivhäuser Nr. 22 - Lüftungsstra- Arbeitskreis kostengünstige Pas-
haus - Baustandard der Zukunft?
tegien für den Sommer. PHI, sivhäuser Nr. 32 - Faktor 4 auch
Arbeitskreis kostengünstige Pas- Darmstadt 2003 bei sensiblen Altbauten: Passiv-
sivhäuser Nr. 13 - Energiebilanzen hauskomponenten +
mit dem Passivhaus Projektierungs Innendämmung. PHI, Darmstadt
sivhäuser Nr. 23 - Einfluss der
Paket. PHI, Darmstadt 1998 2005
Lüftungsstrategie auf die Schad-
stoffkonzentration und -aus- Arbeitskreis kostengünstige Pas-
breitung im Raum. PHI, Darm- sivhäuser Nr. 33 - PH-Schulen
stadt 2003 Passivhaus-Schulen. PHI,
Darmstadt 2006
302 12 Függelék
Arbeitskreis kostengünstige Pas- Fachinformation PHI-1997/3 - Fachinformation PHI-1999/5 - Wär-

sivhäuser Nr. 34 - Schallschutz Effiziente Warmwasserberei- mebrückenfreies Konstruieren
beim Einsatz von Wärmepum- tung beim Passivhaus Fachinformation PHI-1999/6 -
pen und Wärmepumpen Kom Fachinformation PHI-1997/4 - Luftdichte Projektierung von Pas-
paktgeräten im Passivhaus. PHI, Passivhaus Darmstadt Kranich- sivhäusern - Eine Planungshilfe
Darmstadt 2007 stein - Planung, Bau, Ergebnisse Fachinformation PHI-1999/7 -
Arbeitskreis kostengünstige Pas- Fachinformation PHI-1997/4(E) - Luftführung in Passivhäusern -
sivhäuser Nr. 35 - Wärmebrük- The Passive House in Darmstadt Planungsrichtlinien und Erfah-
ken und Tragwerksplanung - die Kranichstein - Planning, Con- rungen
Grenzen des wärmebrückenfrei-
en Konstruierens. PHI, Darm- struction, Results
stadt Fachinformation PHI-1999/9
2007 Fachinformation PHI-1997/6 - Für das Passivhaus geeignete
Arbeitskreis kostengünstige Pas- Solare Warmwasserbereitung in Fenster
sivhäuser Nr. 36 - Heizung mit Passivhäusern Fachinformation PHI-1999/11
Biobrennstoffen für Passivhäu- Fachinformation PHI-1998/2 - Wärmebedarf und Komfort in
ser. PHI, Darmstadt 2007 Heizung im Niedrigenergiehaus einer Passivhaus-Altenwohnanlage
Arbeitskreis kostengünstige Pas-- ein Systemvergleich Fachinformation PHI-2000/3
sivhäuser Nr. 37 - Optimierungs- Fachinformation PHI-1998/3 - Wäschetrocknen im Trocken-
strategien für Fensterbauart und Wirtschaftlichkeitsuntersu- schrank
Solarapertur unter gleichzeitiger chung ausgewählter Energie- Fachinformation PHI-2000/4 -
Berücksichtigung von Tageslicht, sparmaßnahmen im Ist Wärmespeichern wichtiger
Solargewinnen und Sommerkli- Gebäudebestand als Wärmedämmen?
ma. PHI, Darmstadt 2008 Fachinformation PHI-1998/4 - Fachinformation PHI-2001/2 -
Arbeitskreis kostengünstige Pas- Innovative Haustechnik im Pas- CEPHEUS: Meßtechnische Un-
sivhäuser Nr. 38 - Heizsysteme sivhaus tersuchung und Auswertung -
im Passivhaus - Statistische Fachinformation PHI-1998/7 - Kassel Marbachshöhe
Auswertung und Systemver- Elektrische Geräte für Passiv- Fachinformation PHI-2001/3 -
gleich. PHI, Darmstadt 2009 häuser und Projektierung des ges CEPHEUS: Projektdokumenta-
Arbeitskreis kostengünstige Pas- Stromverbrauchs tion, Qualitätssicherung und
sivhäuser Nr. 39 - Schrittweise Fachinformation PHI-1998/8 - Wirtschaftlichkeitsuntersu-
Modernisierung mit Passiv- Die Öl-Heizung im Niedrigen- chung - Kassel Marbachshöhe
haus-Komponenten. PHI, ergiehaus - Ergänzung zum Sy- Fachinformation PHI-2001/4 -
Darmstadt 2009 stemvergleich CEPHEUS: Thermographische
Bundesverband Kalksandstein- Fachinformation PHI-1998/9 - und strömungstechnische Unter-
industrie e. V. Hannover (Hrsg.); Untersuchung der Luftdichtheit suchung - Kassel Marbachshöhe
Schulze Darup, Burkhard: Kalk- in der NEH- und Passivhaus- Fachinformation PHI-2001/9 -
sandstein. A passzívház Düssel- siedlung in Wiesbaden CEPHEUS: Wissenschaftliche
dorf: Bau + Technik GmbH Kia Begleitung und Auswertung
dó, 2006 Fachinformation PHI-1998/10
Passivhaus Sommerklima Studie Endbericht
Ebel/Eicke-Hennig/Feist/ Fachinformation PHI-2001/10 -
Groscurth: Energieeinsparung Fachinformation PHI-1998/11
bei Alt- und Neubauten. Heidel- Sparsames Wäschetrocknen CEPHEUS: Stellungnahme zur
2000 (Bezug: PHI) Vornorm DIN V 4108 Teil
berg ( g ) Fachinformation PHI-1998/12 - 6:2001 aus Sicht der Passivhaus-
Fachinformation PHI-1997/1 - Passivhaus-Reihenhäuser: Über entwicklung
Primärenergie- und CO2-Bilanz die Zuluft beheizbar?
g Fachinformation PHI-2001/11 -
von Passivhäusern mit unter- Fachinformation PHI-1999/2 - CEPHEUS: Sommerliches In-
schiedlicher Versorgungstechnik Heizlastauslegung im Niedrig- nenklima im Passivhaus Ge-
Fachinformation PHI-1997/2 - energie- und Passivhaus schoßwohnungsbau - Kassel
Der Einfluß der Speichermasse Fachinformation PHI-1999/4 - Marbachshöhe
von Außenwänden auf den Jah- Untersuchung d. Luftdichtheit Feist, Wolfgang: Gestaltungs-
resheizwärmebedarf von Passiv- in der Passivhaussiedlung Han- grundlagen Passivhäuser.
häusern nover-Kronsberg Darmstadt, 2001
12 Függelék 303
Feist, Wolfgang: Passivhäuser in Passivhaus-Foliensatz. 25 Vor- Tagungsband zur 8. Passivhausta-

Mitteleuropa. Kassel/Darmstadt tragsfolien als CD-ROM gung TB 08 - April 2004 - 679
1993 Passivhaus-Objektdatenbank im Seiten
Feist, Wolfgang: Passivhauskurs Internet: www.passivhauspro- Tagungsband zur 9. Passivhausta-
im Internet. www.passivhaus- jekte.de gung TB 09 - April 2005 - 716
kurs.de Passivhaus-Poster. 11 Poster DIN Al Seiten
Feist, Wolfgang: Thermische Ge- Passivhaus Projektierungspaket Tagungsband zur 10. Passivhaus-
bäudesimulation. Kritische Prü- (PHPP2007). Passivhaus Insti- tagung (D) TB 10D - Mai 2006 -
fung unterschiedlicher Model- tut, Darmstadt 1998-2009. In- 646 Seiten
lansätze. Heidelberg 1954 formationen unter www.passiv. Tagungsband zur 10. Passivhaus-
(Bezug: PHI) de, www.passivehouse.com tagung (E) TB 10E - Mai 2006 -
Graf, Anton: Neue Passivhäuser -passive House Planning Package 436 Seiten
24 Beispiele für den Energie- PHPP 2007 (english): Passive-
Tagungsband zur 11. Passivhaus-
standard der Zukunft - House Institute, Darmstadt tagung (E) TB 11E - April 2007
Deutschland, Österreich, 1998-2009 - 434 Seiten
Schweiz. München: Verlag
Georg D. W. Callwey GmbH & PHPP 2007it (italienisch): Calcolo Tagungsband zur 12. Passivhaus-
Co. KG, 2003 per gli edifici passivi per il clima tagung (D) TB 12D - April 2008
italiano - 606 Seiten
Grobe, Carsten: Passivhäuser pla-
nen und bauen. München: Ver- Pregizer, Dieter: Grundlagen und Tagungsband zur 12. Passivhaus-
lag Georg D. W. Callwey GmbH Bau eines Passivhauses. Heidel- tagung (E) TB 12E - April 2008
& Co. KG., 2002 berg: C. F. Müller Verlag, - 526 Seiten
Hüthig GmbH & Co. KG, 2002
Humm, Othmar: NiedrigEnergie- Tagungsband zur 13. Passivhaus-
und Passivhäuser - Konzepte, Reiners, Holger: Energie effektiv tagung (D) TB 13D - April 2009
Planung, Konstruktion, Beispie- nutzen -Die besten Einfamili- - 536 Seiten
le. Staufen bei Freiburg: Öko- enhäuser. Stuttgart, München:
buch Verlag, 1998 Deutsche Verlags-Anstalt Tagungsband zur 13. Passivhaus-
GmbH, 2002 tagung (E) TB 13E - April 2009
Informationsgemeinschaft Pas- - 526 Seiten
sivhaus: „Aktiv für mehr Behag- RWE Bau-Handbuch. 13.Aufl.
Frankfurt: VWEW Energie- Tagungsbände der Internationa-
lichkeit". Informationsbroschü len Passivhausta un en, Passiv
re. Darmstadt 2003-2010. www. verlag GmbH, 2004 gg
haus Institut, Darmstadt 1996-
ig-passivhaus.de Schnieders, Jürgen: Passive 2009. www.passivhaustagung.de
Laible, Johannes: Passivhaus Houses in Mediterranean Cli-
mates (E) Darmstadt, 2009 Weizsäcker v., Ernst Ulrich;
Kompendium 2006. Allensbach: Lovins, Amory B.; Lovins, L.
Laible Verlagsprojekte, 2006 Simon, Günther; Simon, Nicole: Hunter: Faktor Vier - Doppelter
Laible, Johannes: Passivhaus Das Energie optimierte Haus - Wohlstand - halbierter Natur-
Kompendium 2007. Allensbach: Planungshandbuch mit Projekt- verbrauch. München: Verlags-
Laible Verlagsprojekte, 2007 beispielen. Berlin: Bauwerk Ver- gruppe Droemer KnaurVerlags-
GmbH
lag GmbH, 2004 & Co. KG, 2004
Ministerium für Bauen und Ver- Tagungsbände zur 1., 2. und 3. PH
kehr des Landes Nordrhein - TB 1+2+3 - Jubiläumsangebot Zum Dwonload auf www.passiv.de
Westfalen (MBV), Institut für
Landes- und Stadtentwick- Tagungsband zur 1. Passivhausta- • Passivhaus Vorprojektierung
lungsforschung und Bauwesen gung TB 01 - November 1996 (PHVP)
des Landes NRW (ILS NRW) Tagungsband zur 2. Passivhausta- • PHLuft : Luftführung in Passiv-
(Hrsg.); Leben im Passivhaus - gung TB 07 - Februar 1998 häusern
Baukonstruktion, Baukosten,
Energieverbrauch, Bewohnerer- Tagungsband zur 3. Passivhausta- • Zahlreiche Berichte zu For-
fahrungen. ILS NRW Schriften gung TB 07 - Februar 1999 schungsprojekten
Bd. 202, Aachen, 2007 Tagungsband zur 4. Passivhausta- • Zertifizierungskriterien für Pas-
Passivhaus Darmstadt Kranichstein gung TB 07 - März 2000 sivhäuser, Passivhauskompo-
- Planung, Bau, Ergebnisse. Pas- Tagungsband zur 7. Passivhausta- nervten, Altbau-Modernisierung
sivhaus Institut, Darmstadt 1997 gung TB 07 - Februar 2003 -
793 Seiten
304 12 Függelék
12.2 Címszavak jegyzéke
csőátvezetés 102 építmény költségcsoport

A
- tömítése 102 - 300-as 185, 281
A/V-arány 23, 44, 278 csővezeték 129 - 400-as 185, 281
- összehasonlítása 277 épületalaprajz 45
épületburok 23, 53, 162
ablak 87, 98, 180
D
- fa 89, 180 - minősége 174
- műanyag 89 DIN 4108 31 épületfizika 36
ablaktok 87 épület kompaktsági
- csatlakozása 108 aránya 277
E
Aerex kompakt rendszer 152 épülettipológia 23
Aerosmart kompakt Effiziento® ETR 24
készülék 153 épületgépészeti központ - 2002 35
állami támogatás 288 154 életminőség 291 - 2007 36
allergia 292 elrendezés - első 33
amortizáció 287 - alaprajzi 45 éves villanyfogyasztás 111
áramlási zaj 129 energetikai
árnyékolás 28, 94 - hatékonyság 21
F
- technika 95 - jellemző 36, 88
ásványgyapot 68 energia fagyapot építőlemez 70
átmenet 102 - primer 38 fagymentesítő fűtés 128
- vonatkoztatási fajsúly 63
alapterület 38 energia- fal
B
megtakarítás 182, 286 - fatáblás 55
benapozás 44 beruházási energiaáram 39 - tömör 54
költségek 283 energiafogyasztás 22 - tömörfa 55
bioalkohol 149 biogáz - fűtési 183 falszerkezet -
148 bio energiaforrás 39 külső 57
tüzeléstechnológia 148 energiaigény 172, 174 - talajjal érintkező 59
birkagyapjú 77 - primer 34, 174 farostlemez
- lemez 77 energiakosár 139 - hőszigetelő 69
Blower-Door teszt 161, 162 energiamérleg 182 - puha 69
- időpontja 163 energiaoszlop 140 fejlődési folyamat 295
energiaszükséglet felújítás 177, 178, 184
- primer 34 finanszírozás 284
C
energiatakarékos fogyasztás 172
cellulóz 73 technológiák 34 fólia 104
- lemez 73 építési területtel szembeni követel- - csatlakozás 105
- pehely 73 mények 43, 51 - légzáró 105
CO2 építésmód - csatlakozása 106
- kibocsátás 17, 34, 114, 174 - könnyűszerkezetes 56, 58, füstgép 165
- megtakarítás 177 62 fűtés 26
- tartalom 114, 115 - tömörszerkezetes 54 fűtéshő
csatlakozás 91, 102 - maradék 113
12 Függelék 305
fűtési hőszükséglet 34, 39, 177, hőmérséklet

K
182, 278 - felületi 27
- éves 38, 111 - külső 131 kalciumszilikát lemez 82
- maradék 26, 114 hőmérsékleti igénybevétel 64 kapilláris szigetelő lemez 82
- maximális 39 hőmérsékletkülönbség 166 károsodás
- mérleg 277 hőnyereség 39 - építőanyagé 166
- összehasonlítása 278 - belső 42, 49 - nedvesség okozta 116, 169
fűtési igény - napenergiából 49 - szerkezeti 104
- épülettípusoké 277 - szoláris 42 kender 80
fűtési üzemmód 135 hőszigetelés 54, 63, 178 kényelemérzet 27
fűtőberendezés 132 - belső 179 kézi ködgép 165
- döntő kritériumai 86 kilógó épülettömeg 98
- külső 178, 179 kivitelezési költségek 281, 282
G
- pincefödémé 180 klímaváltozás 17
gazdaságilag alkalmazható techno- - szarufára szerelt 180 ködgenerátor 165
lógiák 296 - tetőé 180 kókusz 81
gazdaságosság 281 hőszigetelő anyagok 53 - rost 81
gyapot 78 hőszigetelő rendszer kollektor 141
- filc 78 - ragasztott 54 - cső 144
- lemez 78 hőszigetelő réteg 99 - vákuumos 141, 144
gyenge pontok 161 hőszivattyú 41, 133, 134, 135 - hőtárolós 145
- forrásai 138 - sík 141, 143
- levegő-víz 136 - vákuumos 141, 144
H
- működése 135 költség-megtakarítás 286
habosított üveg 74 hőszükséglet költségcsökkentő tényezők 281
habüveg 74 - maradék 151 komfortérzet 292
használati melegvíz 41 - szellőzési 41 hőtermelő kompakt épülettömeg 23
- ellátás 134 technológiák 134 hőveszteség kompakt készülék
- előállítása 133 21, 131, 166, 169 - példák 152
- előállító rendszer 133 - hőátbocsátásból 23, 47 kondenzvízképződés 131
- fedezése 151 - pontszerű 96 környezetbarátság 64
- szükséglet 113, 134 - szellőzésből 47, 166, 167 kőzetgyapot 68
hatásfoknövelés 297 - tömítetlenség miatti 167 közműrendszerek 159
heveder 93 - vonalmenti 96 - közműtechnológia 111, 112
hézag 166 anyagfüggő 96 különböző tipológiájú lakóépület
hőátbocsátás 38, 40 - geometriai 96 277
hőátbocsátási tényező 23, 40, 87 - szerkezeti előfordulás 96 külső falak 53
hőcserélő 135 hővezető képesség 40, 53, 63
- levegő-levegő hővisszanyerés 118 L
133 hőelosztás 134 hővisszanyerési hatásfok 126
hőforrás hővisszanyerő berendezés 41, 101 lábazat 98
- belső 28 - ellenáramú 41 lakóépület referenciák összeha-
hőhíd 24, 89, 96 hővisszanyerő rendszer sonlítása 277
- bemérése 165 - szivárgása 127 lakóklíma 293
- következményei 169 hűtési üzemmód 136 lakótér
hőhídmentes szerkezeti tervezés - 150 m2 19
97 lamellás árnyékoló 95
nőkamerás felvétel 41, 165, 168 lamellás rendszer 94
hőközlő folyadék 135 járulékos költségek 285 - látenshős rétegtároló 145
megtakarítása 285 légcsatorna 128
- kör keresztmetszetű 130
306 12 Függelék
légcsere 38, 101, 104, 114, 115, nyomószilárdság 63 perlit 76

170 - duzzasztott 76
- szám 114 - hőszigetelő lemezekben
légfűtő berendezés 41
0
76 PHPP 35, 277 -
légszennyező anyagok 116 optimális levegőellátás 132 összehasonlítása az ETR-rel
légtömegáram 128 öregedésállóság 64 36
- mérése 163 pincefödém 98
légtömörség 24, 101, 161, 181 polisztirol hab
P
- koncepciója 101 - extrudált (XPS) 66
légzáró réteg 104, 107 padlólemezek 59 - kemény (EPS) 64
- áttörései 109 páraáteresztő képesség poliuretán-hab
lék 167 104 páradiffúzió 63 - kemény (PU, PUR) 67
len 79 parafa 72 projektek költsége 185
levegő párafékező réteg 104
- beáramló 125, 126, 130 páralecsapódás 104, 181
- mennyisége 128
R
páratartalom 28
- elszívott 126, 130 - értékek 292 rásegítő fűtés 133, 146
- mennyisége 128 - passzívház - elektromos 149
friss 125 - ablak 87, 88, 180 redőny 92, 93, 102
- használt 125 - alapvető közműtechnológiája redőnytok 93, 98
- külső 131 113 - rejtett 92
- mint hőforrás 140 - - épületgépészeti berendezései referenciaobjektum 185
résen keresztül áramló 167 113
- távozó 131 - éves költségterhe 288
S
levegő előmelegítése - feltételei 42
- elektromos úton 124 - fűtési hőszükséglete 132 sugárátbocsátási tényező 96
- talajhőcserélő nélkül 124 - ismérvei 30 sugárzásátbocsátási tényező 40
levegőhigiénia 129 - költségcsökkentő tényezői 283 sugárzásátbocsátó képesség
levegőminőség 291 - költséggörbéje 285 - összesített 23
- kompakt készülék 136 szellőzés 26, 114, 182
M - komponensek 184 szellőzéselosztás 128
- energia-megtakarításhoz szellőzőcsatorna
markiztető 94 177 - négyszög keresztmetszetű
meglévő épületállomány 177 - koncepciójának alapja 295 130
melegvíztároló 134 - megengedett légáteresztő szellőző rendszer 129
mérés 162 képessége 162 szellőztető berendezés 101, 113,
- termográfiás 168 - működése 28 117, 118, 126
miniblokkos fűtőerőmű 150 - nyeresége az építtető számára - beszabályozása 170
minőségbiztosítás 161 298 - hatásfoka 170
minőségellenőrzés 175 - példák 185 - hőcserélője 126
monolit tetőelem 60 - szabvány 178 - - hőszigetelése 127
motiváció 291 technológia 160 - hővisszanyeréses 125
- technológiájának fejlődése 296 - hővisszanyerési hatásfoka
- tervező csomag 35 131
N - többletköltségei 283 - szabályzó egysége 128
napelem 150 pelletfűtés 147 - tervezése 132 -
- fotovoltaika 150 penészképződés 169 villamosenergia-
nedvesség 104 szükséglete 126
nyereség 46 szellőztető és fűtő
- szoláris 28 kompakt készülék 152
nyomáskülönbség 164
12 Függelék 307
szennyvízrendszer szellőztetése - műanyag csövei 119 tömítetlenség 104

102 - telepítésük 119 tömörfa tartópillérek 56
szerkezet - sóoldatos 124 törvények, rendeletek
- állványos 57 - méretezés 122 - energiatakarékosságról szóló
- faváz 56 - vezeték 122 32
- monolit 57, 60 talajkollektor 139 - hővédelemről szóló 18,
szerkezeti hiba 105 talajszonda 138 32 tűzállóság 64
szerkezeti jellemzők 23 talajvíz 139 tüzelőanyag
szivárgás 161 támogatási rendszer 289 - fa 146 -
- lokalizálása 164 tanúsítvány fapellet 146
- miatti veszteség 166 - energetikai 170
szobahőmérséklet 28, 293 - kiállítási kötelezettség
szobalevegő-higiéniai előírás 127 172
szobalevegő-minőség 114 - szerkezete 174 U-érték 40, 111 új
szolárberendezés 141, 142 - fogyasztási 171 építésű épületek 18
- kollektorai 141 - szükségleti 171 üveg 87, 88
- szolárköre 142 tényező üveggyapot 68
- termikus 140 - épületfizikai tervezést befo-
lyásoló 47
V
- négyes 19
T vakolat 104, 105
- tizes 19
tájolás termoanemométer 165 vákuumos hőszigetelő lemez 85
- déli 23 talaj- termográfiás eljárás 168 vermikulit 84
hőkollektor 41 tervezés 26, 43 46
talajkő 138 - alapjai 44, 51 VIP vákuumos szigetelt panel 85
talajhőcserélő 114, 117, 118 - épületfizikai 46, 51 vízgőz 116
- gyártmányfajták 118 tetőfelület 142 - elszállítása 116
- légcsatornái 119 tetőszerkezet 60
- friss levegős 124 - leggyakrabban alkalmazott z
- telepítési módok 121 62
- félhurok 121 - monolit 60, 61 zajcsillapítás 131
- körvezeték 121 TJI-tartós rendszer 57 zajvédelem 129
- regiszteres 121 tokszerkezet 89 zsalu 94
Adolf-W. Sommer Az emelkedő energiaárak idején a passzívhá-
egy tartószerkezeti és épületfizikai zaké a jövő. Az optimalizált épületburoknak
tervező cég tulajdonosa, aki pályafutása és a konzekvens hővisszanyerésnek köszön-
során passzívházak tervezésére és hetően a jelenleg felhasznált energia több
kivitelezésére specializálódott. mint 90%-a megtakarítható.
A gyakorlatorientált kézikönyv, amelyet a A kötet a passzívházak tervezése és

kezében tart, lehetővé teszi passzívházak kivitelezése során fennálló, komplex
szakszerű tervezését és kivitelezését. A követelményeket írja le. Az író a fontosabb
kivitelezési példákról szóló, látványos épületfizikai alapok mellett az alapvető
megvalósult passzívházakat mutat be tervezési elgondolásokat, valamint a
részletesen, és hathatós segítséget nyújt kivitelezés során keletkező szerkezeti és
a saját projektek megvalósítása során. műszaki különlegességeket is ismerteti. Ennek
során különféle változatokat ismertet meg
részletesen és hasonlít össze egymással. A
meglévő épületek modernizálásáról szóló
részek szemléltetik, hogy a passzívház
színvonalat utólagosan is teljesíteni lehet.
A szerző gyakorlati ismereteiből merített ta-

nácsok érzékeltetik a tipikus hibaforrásokat,
és segítenek az épületkárok megelőzésében.
19, látványos fotóval, rajzzal és táblázattal
dokumentált projekt példaként áttekintést ad
a megépített passzívházak szerkezetéről, a
felhasznált anyagokról és az épületgépészeti
megoldásokról. A lakóházprojektek mellett
egy felújításra, valamint nem lakáscélú
épületekre is láthatunk példát.
A tartalomból:
• tervezési alapok
• az épületburok szerkezete
• épületgépészeti berendezések
• minőségbiztosítás
• meglévő épületeknél használatos pasz-
szívház-elemek
• projektpéldák
• gazdaságosság és költségek
• támogatási lehetőségek
• életminőség a passzívházban

Adolf W. Sommer - Passzivhazak PDF

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Adolf W. Sommer - Passzivhazak PDF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Adolf-W.

Tervezés - szerkezet - csomópontok - példák

Tervezés - szerkezet - csomópontok - példák

367 ábrával és 17 táblázattal

Dipl.-Ing. Adolf-W. Sommer

A könyv az eredeti kiadvány 1. javított utánnyomása (2009) alapján készült.

Passzívházak Mindenkinek Kft., 2010

A szabályzatok, irányelvek, emlékeztetők, figyelmeztetések, rendelkezések stb.

Köszönetünket fejezzük ki, ha eljuttatja hozzánk a szakkönyvvel kapcsolatos véleményét. Kér-

© Fordítás: Aqua PR Fordító és Szolgáltató Kft., 2010 — www.aquapr.hu

Minden kornak megvannak a maga, az emberiség létét fenyegető kihívásai.

Ezek közül a harmadik évezred elején a legsúlyosabbak közé sorolhatjuk a

A Föld lakóinak életminőségét, a következő nemzedékek kilátásait ezek a jelen-

A leginkább kézenfekvő megoldás ebben a küzdelemben az energiatakaré-

A passzívház technológiák meglátásom szerint nagyon komoly szerepet tölt-

Jelen könyv igen sok hasznos információval szolgálhat nemcsak a szakemberek,

Ajánlom mindazoknak, akik felelősnek tartják magukat a jövőért, sajátjuknak

Az előttünk álló éghajlatváltozás és annak a környezetünkre gyakorolt jelentős

tása miatt a passzívházat a jövő építési szabványaként kell defíniálni. Emellett

Kedves Olvasó! ............................................................................................ 5

1 Passzívház - alapok ......................................................................... 21

1.1 Bevezetés ....................................................................................................21

2.1 Külső falak .................................................................................................. 53

2.4.5 Hőszigetelő farost-, puha farostlemez ......................................................... 69

3 Épületgépészet ............................................................................................ 111

3.1 Szellőzés.......................................................................................................... 114

3.5 A fűtőberendezés...................................................................................... 132

4 Minőségbiztosítás ........................................................................................................................................................ .161

4.1 Blower-Door teszt.................................................................................... 162

5 Meglévő épületállomány felújítása passzívház komponensekkel . 177

5.1 A hőszigetelés .......................................................................................... 178

6 Példák a passzívházra ................................................................................ 185

6.6 Ikerház, Jüchen ........................................................................................ 208

7 Különböző épülettipológiájú passzívházak .............................................. 277

8 Gazdaságosság ............................................................................................ 281

9 Magyarországi támogatási rendszer.......................................................... 289

10 Életminőség a passzívházban..................................................................... 291

11 Vissza- és kitekintés................................................................................ 295

12.1 Irodalomjegyzék........................................................................................... 301

0.1. ábra: Németország teljes energiafogyasztása

A háztartásokban fűtési célra használt energia aránya a maga 26%-ával majd-

0.2. ábra: Lakóépületek hőenergia-fogyasztása

A háztartások végenergia-fogyasztásának 86%-át teszi ki a fűtés és a melegvíz.

0.3. ábra: A hatályos rendeleteknek megfelelő energetikai jellemzők

A helyzet szemléltetése céljából a következőkben a 150 m2 lakótérre vonat-

Az Energiatakarékosságról szóló rendelet (ETR; német Energieeinsparve-

A passzívház az alacsony energiaigényű épület továbbfejlesztése. A passzív-

1.4. ábra: Az 1.3.

Manapság az épület energetikai hatékonyságának növelésére számos alterna-

1.5. ábra: Különféle

1.1.1 Szerkezeti jellemzők

Ahhoz, hogy a passzívház elveit optimálisan be tudjuk tartani, bizonyos

1.6. ábra: Az esetleges hőhidak és az ellensúlyozásukra kialakított szerkezeti rétegrendek

1.7. ábra: Légzáró rétegek

A légtömörséget a hőszigetelés kiviteli minőségétől függetlenül garantálni

A következő pontok vonatkozásában részletes tervezést kell végezni:

1.1.2 A szellőzés és a fűtés alapelvei

A folyamatos levegő bevezetést és a higiénikus légszükséglet fedezetét a szel-

A rásegítő energiaszükséglet csökkentéséhez használhatunk - az energia-

1.9. ábra: A komfortérzet a

Az ember közérzete 40 és 70%-os relatív páratartalom, és kb. 20 °C-os szoba-

1.1.3 A passzívház működése és előnyei

Az 1.10. ábra a passzívház fontosabb jellemzőit ábrázolja: széltömör, hőhíd-