ZSIGMOND KIRALY VISZONYA MILANOHOZ ES VELENOZEHEZ ROMAI UTJA IDEJEBEN SZBKFOGLALO ERTRKEZES OLYASTATOTT AM, TUD, AKADEMIA 1900 MARCZIUS 8:1KI OLESEN) BUDAP: KIADIA A MAGYAR TUDO? IS ARADEMTA 1909ZSIGMOND KIRALY VISZONYA MILANOHOZ 1425—1431-1G. 1 | MAGA AISADE: A mil rémai és me kizdly politikai tervei kézitt, | KONVVRARA | Zigivonil roma & magyar Kiskly_ polit 1410-ben rémai-német Kieélylys, Virtint mogvélastatisa dta, a2 4 {it meginditisw els elyen szerepelt, de esak uralko- itols6 éyében jutott annyira, hogy ¢ tervét megvaldsit- Olaszorszigha menve, magit Milandban a lombard és ‘Rémaban a csiszéri koronsiyal megkoronsztathassa. Akadilyole torlddtak olaszorsaigi aitja elé, nehézségek meriltek fel, melyek elhdritésa hosszabb-rovidebb idét vett igénybe. A nehézségek, melyek 6t olaszorsaégi titja meginditdsibin akadilyoztak, rés2- ‘ben belpolitikai okokb6l eredtek, résaben a kiilpolitikai viszonyok slakuliséra vezethet6k vissza, utdbbiak kézt ols6 sorban a nyugoti nagy egyhézszakadisra & azutin Zsigmondinak ax olaszors hatalmakhoz valé viszonyiira A belpolitikai események kézéitt, melyek Zsigmondot clase orszdgi titja megindftissban akaddiyoztile, lsd helyen a test- -vérével, Venozellel 1411 jilims Sin kiitdtt egyozsée emlitendd, tuelynels értelmében Venezel elismerte Zsigmondnak 1410-ben rdmainémet kirdlylyd trtént vlesatését, Zsigmond ellenben lemondott, Venezel javira a esisziri koronitrél.) Ez az exyorség uwyan csak egyoldali volt, mert abhoz e birodaimi fejedemek hoza6jérulésa nem meg, és kétséges, vajjon ¢ hozzijérulés, / hha le, meg is tirtdnt volna, do ennele dacaira kisérta 1) An egyeesiglowél Deutsch Reichotageah 63, wes. ly M8 Athenaeem rt, Myraye. 4 ro, AKAD, StreR, A Torro KOR, ERI 15s 398 r0 ee Se 4 Sudsy axtats act, hogy Zsigmond Vonezel élotéhen a esésziiri koronit elnyerje, ‘Az egyeasty azonban nem fillott sokdig fonn, & Zsigmond mir fa kévetkoz6 6vtél kezdve foglalkozott aszal a tervvel, hoxy a csiészdri koronét_magdnak mogszerezze, mig yégre 141-ben gmondnak november Sin Aachenben trtént koronéa~ tatden eldtt — ax L411-iki egyezsty egy jab ezyezstagel hatd- lyon kiviil helyeztotett, melyben Venezel lemondott @ esiszéri korondrdl Zsigmond javira é ennek fejében clismertetett a rimai kirdlyi méltésiighan.1) Ezzel a helyzet Zsigmond jayara vél- tozott, noha a kiiipolitileai bonyodalmakbél szirmazs akadily, fa nyugoti negy egyhiasakadés még mindig nehérsigeket gor- dlitott ax olaskoraaigi Gt ol6. Zigmond a essex korond é tirvényesen csakis a torvényesen és érvényesen megvélasztott Pipa kezébél fogadhatta é ezen nem viltoztatott az sem, hogy a vilasatisa ol6tt kidllitott kapituliéezidban kijelentette, hogy vilasatisa 1 kkérni,2) yalamint ax sem, hogy ugyanakkor kivetség Gtjdn clismerte Jénost papaul.9) Vélusztisa megerdsitését ennek daczdra nem kérte tile, valamint nem reagéit XII. Gergely papa fira- dozésaira sem, a ki 6t, a nélkill hogy kérte volna, 1419 mndésox 1S.dn lismerte és yilasetdeit megerdsitette,s) Mindex azonban nom yiltoztatott azon, hogy az exyhdzszakadas measztintotése lott a esdsairi korona megsveraésérdl si6 sem lehetett, Ex akadaly elbéritésdra Zsigmond mar 1412-ben gondolt, jogosan cesakis XXIII, Jénos papatél fogja 4) L. cxte yonathoxélag Finke, Acto conectil Constanciensn 1 988-980, oldal & kildinison 396, oldal 1. jouyzet, tovahbs Monumenta Zollerana VIL. 402107, oldat ) 1411 jilius 2.6m: vzum ersten collen und wollen wir unsere eon jon, approbacion und bestedigunge von aimandes anders heschen ramen oder entphaen dann. von unserme: heiligen vatere habist Johannes domo drioundzwenzigesten oder yon sims rvclitem und ordelichem nck fommen ane gewerds« D. R, A. VIL 64, slim 1. § 8) L, Marténe-Durand, Amplissimn Colleetio VIT, 1176. Zsigmond fe XXTUL, Jane orymaakint viszonyhien nézeve L. Hunger, Zar Coschichte Fapst dohanns XXIIL, é Schwerdfeger, Papst Jokaan XXII. usd die Wabl Siismunde zum 1m, Kénig 1410, Wien, 1895, #) NIL Gergely bullijinak détumars nézvel, Finke, Acts 1. 188192, oldalt. V. 8, Finke, Forschangen und Quollen zur Geschibhte des Konstaner Konzils 6, oldal 1. joryzet, Hddig a mogerdsité bulla Keltének 1410. szep tember 20-it tokintetté 04 —ysiowox KIRSLY VIS@ONYA MILAXOUOZ ROWAE UA IDEIENES. 5 ‘nidén a seakadas megsaintetése ez61}abl a romai zsinat Osszeilt, Zsigaond ekkor tervbe vette, hogy személyesen megy Romaba fa zsinatra, A rednk maradt iratokbdl elskori tervének elég tiszta képét ayerjik, ‘Terve az volt, hogy 1412 november L-ike kéril Frankfurthan birolalmi gyilést tart a vilasztifejedslmekicel,1) ‘itdna magét Aachenben megkoronéztatja, majl a tayasz hedll- tival Olaszorsaigha megy, Itt egyesiil azolkal a magyar esa- patokkal, melyeket idékézben Friaulon dt Velencze felé kid, és azutin Réma felé vonul,2) Kétségkiviil az lebexett szeme elt a6 sorban, hogy a rémai zsinatra dsszegy lt atyakera személyes tokintdlyének & befolyésdnak latbevetéstvel bizonyos nyomist gyakoroljon és dket az egyhieszaladis megssiintettsbre birja. De valészini, hogy mér ekkkor tervbe vette, hogy a zsinat dltal tSrvényoanek nyiivénitatt pipa Kezébdl a esseici koronit fogadja. Azonban Zsigmond olaszorszéyi ‘itja ekkor elmaradt. ‘A rémai zsinaton azonban mogjelentek kévetei, de hogy mi ‘ablb6) iddntek ott, azt nem tudjuk,%) A rémai asinat a szakadist ‘iem: aniintotte meg, eredmény nélkiil oxlott szét és Sey Zsie- mond esdszdri korondztsa egyeldre ismét halasztist szenvedett. ‘A midén 0 konstanezi zinat végve mogadta ax egyhiznale fo rég Shajtott békét é& a térvényesen megvélasstott papat Y. Marton scemélyébon, Zeigmond olaszorsziigi titja old) elhsrult az ogyik lew{Sbb akadély, Ketver5 kildtésok mellett indulhatott yolna el close jéra, leg mintéa Mérton papa 118 januée 4) yc. os ad festum sancti Martini proximum aflaturam pro sus- iendis in Alkmannia corenationis nosire insignis... volamus esse in Francfordis.« Zs'gmond levele Henrik angol kirdlyhoz 1412 méroxius ike wténrdl Finks, Acta 1 91. oldal | 1) Le Zéigmond lovelit Méauol ginbg eaichor 1412 tavaszdrbl Finke i, b. 1, 900--907, oldal & lore Ziemowit mavoviat heroghys 1412 swptember 74061 Altmann, Die Usiamnden Kaiser Sgmmunds 336, sem, 4) Zsignond kiveteinek jelenétérdl a rémai zsinston Petrus see Mink sok Rinaldo dogli Albieriber 1413 mérosiun 1één kok levelebon yon s26 ‘ei sono amboscindori del Re di Francia, della Universit’ di Parigi, de! Prelati di quella sexo, del Re ai Gips, dello Imperadores Com: ‘nissiont di Rinaldo degli Albizri I. 292. oldal 210, sz. Aromat zsinat: 7411. Blumenthal, Dio Vorgeschishte dee Constanser Concils bis zur Bovufung. Hallet disvertatio 1807. é Aldéay Antal, A ayugeti nagy cgyhicsenkadia tietinotdher 1. Ar 1412-12, dvi rama oxinat. Magyar Sion, 1900. 205