NAPTARUNK UJJAALAKITASA ES A HUSVETKERDES MAHLER EDE Lev. PATOL : Segoe BUDAPEST KIADJA A MAGYAR TUDOMANYOS AKADBMIA 17kevill vizsgilat gandassei életin- alé, melysk tudoményos, térsadalmi & Ru DRIGKEZES KERETEBEN két olyan ker ket &p gy mint korunk. vallisos berendeztseit érintik : 1. Naptirunk alapjét alkoté napév keretében as idének 7-napos eile vale dvi beasctdsa: 2. A heresstényséy husiétinnepének sneq~ heatiiroxtisin Tarsadalmi Sletiink kilénbdz6 kéreit’ mar réyéta igen kelle- métlentil érinti; hogy a naptéri adatok nem can é ugyanazon hétkéznapra, hanem hogy évenként cekben két nappal tolédnak elébbre 5 esak 28 térnek ugyanarra a hétkiznapra + s wetettél {61 azt a keé nigy ax egtar idd llandéan egy ay, swiiled- éy loforgisa utén akran érdést, hogy vajjon nem leketne-» a naptart unkat oda, médosttuni, hogy ezt a kelle es naptiri adatok minden igy mdr iyer vben ugyanazon hétkisnapnal f Bpen igy meriil fel venként, a busvétiinnepelk mikor és iinnep ideje néha tobb huti idékézben ingadozik, még tndésok kirében is az a ke vajjon nem kapesolhatnd en iinnepet egy hatdtozott naptiri adathoz, mint eat a karicsony timepének esetében Idtjuk, Epen ji eat az tinnepet 8 4 adalmi élet majdnem valamennyi terén dantd szerepe van, érint benniiket oly kellemetieniil, hogy ezen iimnep ideje majdnem 5 hét —mar- ccius 22 — fiprilis 25 — kixbtt ingadozik:. Ba fey komolyan tudo- ti iltan vetettéle fil a leérdést a husvétiinep meghatérozé- ledtével, kell venniink, hogy dés, hogy a ata mort tavaszszal itnnep. méuyos kérikkben jjon teljesen lehetetlen volna: séra olyan szabilyt léptetni érvényhe. mely dltal az imnep, ba nem is Iehet teljesen allévi, legakibb is kisebb inoadoadsolnale 407 aeese anelkiil. hogy azegyhda hagye- aldvetve, tern meshatarondsakor mérvaddk voltak. ndvivait, melyek az inn megsértenénle Ikoatatja més ny ama mérvads fejtege- loméi vijitdsdt tanték ki Ay utulad Gvekben épen a husvétkerdés fc ktudésokat is s nines | aptdrunk ily a kivald tésekben sem, mele wepnek dllandé Lnem aj. Bede) a Ag a tirekwés azonban, mely a husvél patdroz naptsti adatot kivén mi , epenstgy S-ben megjelent »De tempore rations exini mdvében {mely jes tankbny-ve) azt besaéli, hogy a k a husvétet, azon a m idé- s tinnepszdmitds tel day iiranepelt io tradebainrs. 8 Ideler*) kévetkex kdzipkorban, kul fttal kezdeni jxczius 2 gallusok pon syrunde Chvistt resurrectio fu oz Iehet az oka, hog) 4 valt az évet a hnsi tetése szer i meg; jéval tortént Gsszekaposokisinale az esedunénye, hiszen ax oab eziuorszigban, szok saokiis az iimepnek ag dnatintialio vagy eoncephio nap Tnearnatione Dominis aera éveit valoban ttl a naptal kexdték sad titan allkozott e kérdéssel a tudonuiny » Wilhelm Farster, ax astronomi Csak rividdel ezelétt képvisel Jent tanulmdnydbs kovelmultban 5 airli, hoy mindagokat, kik az dltalénos culturkérdése pin is Grdekléduek. a naptirrendszer s naptirhe induit atin ck titkatha beve: se, a nélkiil hogy igénybe venné a teljes werivels poxoté dkminyszeri: bizonyitasok s a technikai fe adith] a legeakélvebb astronomiai tudést sem kéveteli nv faglalkozik a huswétkérdéssel is és a husvetr mek at rendkiviili eltole: 1 inegvaldsitan’. hogy az tint elcapes teaséke a el valde roi sit, uely litstiis milyként, hogy ipwilis 4. északi féltekén dase oko, 1 si TF tat rrapn.dnmepeljeh kéivetd rusdi die a iusedtvascirnapol @ sgevint } De tempore ne 2) Hondbuch dev a Ve teebisiae lien Kalene u. Kntenderrefarn, ws