Gazdasági és jogi ismeretek

10. o
A gazdasági élet szereplői, az
állam feladatai
22 óra
 A gazdasági élet szereplői, az állam
feladatai
• Makrogazdasági fogalmak, gazdasági folyamatok.
• A makrogazdaság szereplői, a gazdasági szférák
jellemzői
• A makrogazdaság piacai
• Az állam feladatadatai, az állam gazdasági szerepe
• Monetáris és fiskális politika
• Az államháztartás rendszere
• A központi költségvetés szerkezete, főbb bevételi
forrásai és kiadásai
 Makrogazdasági fogalmak, gazdasági
folyamatok.
• Közgazdaságtan: társadalomtudomány, amely a
gazdasági rendszerrel, vagyis a javak
megtermelésével, elosztásával, értékelésével és
fogyasztásával foglalkozik.
• Mikroökonómia: az egymástól elkülönült piaci
szereplők (emberek, háztartások, vállalatok)
racionálisnak feltételezett döntéseit vizsgálja.
• Makroökonómia: összevont mutatók (pl. nemzeti
jövedelem, foglalkoztatottság, infláció)
segítségével a gazdaság egészének teljesítményét,
állapotát, fejlődési tendenciáit elemzi.
 Makrogazdasági fogalmak, gazdasági
folyamatok.
A termelésben felhasznált javak (erőforrások v. inputok)
• Munka (L): az ember mindazon szellemi, fizikai
képességeinek összessége, amelyeket a termelési
tevékenység során felhasználhat. Ellenértéke a munkabér.
• Természeti tényezők (A) a földterület, erdők, vizek,
bányakincsek stb., melyek eredeti, természetes formában
alkalmasak a termelési folyamatban történő felhasználásra.
Ára bérleti formában való felhasználás esetén a bérleti díj.
• Tőkejavak (K): a termelésben alkalmazott mesterséges
eszközök, gépek, épületeké felszerelések, alkatrészek stb.
(együttesen reáljavak), valamint az ezek feletti rendelkezést
képviselő pénz és értékpapír. Ellenértéke a kamat.
 Szűkösség
• A közgazdaságtan egyik feladata a szűkös
erőforrásokkal való gazdálkodás a
társadalom szükségletei korlátlanok az
erőforrások szűkösek.
 A makrogazdaság alapfogalmai
• Kibocsátás(Q): a makrogazdaságban 1 év alatt létrehozott áruk és
szolgáltatások összessége
• Jövedelem (Y): a realizált kibocsátás. (a végtermékek összértéke)
Forrása alapján: munka-, tőkejövedelem
Bruttó v. nettójövedelem
• Fogyasztás (C): jövedelemnek az a része, amit szükségleteket kielégítő
árukra és szolgáltatásokra költöttek.
• Megtakarítás (S) az el nem költött jövedelem.
• Felhalmozás: javaknak a termékek előállításához szükséges eszközök
bővítése érdekében történő felhasználása.
formája: beruházás + készletfelhalmozás.
• Beruházás: az elhasznált tárgyi eszközök pótlása (forrása az amortizáció),
vagy a jövőbeni célok eléréséhez szükséges bővítése (forrása a nyereség)
A nettó beruházás (I) tulajdonképpen a bővítő beruházást jelenti.
Nettó beruházás = bruttó beruházás pótlás
• Árszínvonal (P) a makrogazdaság termékárainak termékmennyiséggel
súlyozott átlaga. Megmutatja, mennyibe kerül a kibocsátás.
A pénz vásárlóereje az árszínvonal reciproka. (1/P)
 A makrogazdaság szereplői
háztartási fő cél: a szükségletek minél teljesebb
szektor kielégítése,
feladata, hogy fogyasztási cikkeket
keres és munkát ad el
vállalati +
vállalati gazdasági egységek összessége, háztartási =
szektor amelyek értékesítés céljából árukat magánszektor
termelnek., költségeiket magánszektor+ állami
pénzbevételeikből fedezik; szektor = belföldi szektor
céljuk: profitszerzés. (pl. vállalat,
szövetkezetek, bankok, biztosítók)
állami nemzetgazdasági feladatokat ellátó
szektor intézmények, amelyek nem a piacon
keresztül elégítenek ki szükségleteket,
és kiadásaikat adókból és egyéb állami
bevételeikből fedezik.

külföld szektor:
nemzetgazdaság külső
kapcsolatai: áru- és pénz-
kapcsolatok
 Háztartási Vállalati szféra Állami szféra Külföld
szféra
Bevétel bér (Wh) jövedelem (Y) adók (Th+Tv) import (IM)
transzfer(Trh ) transzfer (Trv )

Kiadás fogyasztás (C) bér (W) transzferek export (X)

adó (Th) adó (Tv) (Trh+Trv) megtakarítás
megtakarítás megtakarítás kormányzati (Sk)
(Sh) (Sv) vásárlás (G)
állami
megtakarítás (SG)

Egyensúly C+Th+Sh=W+ W+Tv+Sv=Y+Tr Trh+Trv+G+SG=Th+ IM=X+Sk

Tr Tv
A makrogazdasági körforgás sémája a
piacok figyelembe vételével
 A makrogazdaság piacai
A makrogazdaságtanban is sokféle piac létezik. Megkülönböztetésük
alapja lehet a résztvevők területi köre szerint. Eszerint létezik pl.:
világpiac, európai piac, magyar piac stb…
Valamint feloszthatjuk a piacokat a piaci csere tárgya szerint, pl.:
munkapiac, pénzpiac, …

Kiemelten fogunk foglalkozni négy önálló piaccal, amelyek a

makroökonómiai elemzések legfontosabb alapját szolgálják:
árupiac,
munkapiac,
tőkepiac és
pénzpiac.
 Árupiac
Az árupiac egy nemzetgazdaságban a termékek és
szolgáltatások összes keresletét és kínálatát,
valamint az azok közötti kapcsolatot jelenti.
Az árupiacon a kínálatot a vállalatok és a külföldiek
teremtik meg, míg a keresletbe beletartozik az
összes gazdasági szektor (háztartások, vállalatok,
állam, külföld). A háztartások fogyasztási cikkeket
vásárolnak, a vállalatok tőkejavakat, az állam olyan
termékeket, amelyek a közösségi fogyasztáshoz
szükségesek, a külföld pedig bármilyen
termékcsoportot, amely megfelel céljainak.
 Munkapiac
A munkapiac a munka, mint termelési tényező cseréjét
közvetíti. A keresletet ezen a piacon a vállalatok jelentik.
A kínálatot pedig a háztartások biztosítják. A piaci adás-
vétel során a munkavállalók munkabérért cserébe, a
munkaadók által meghatározott munka elvégzésére
kötelezik magukat. Munkakínálat, a munkavállaló
döntése a munka (szükséglet kielégítés) és a szabadidő
között. Alacsonyabb jövedelem esetén, nő a
munkakínálat. A munkakereslet a munka határterméke, a
pótlólagosan felhasznált egységnyi munka mekkora
termelésnövekedést produkál?
 Tőkepiac
A tőkepiac magában foglalja a tőkejavak
adásvételét, valamint az ezek megvásárlásához
szükséges pénztőke megszerzésének piacait is.

• A tőkejavak piacán a termelési eszközök (áruk és

szolgáltatások) adásvétele történik, ami sokban
hasonlít a fogyasztási cikkek piacához, egy
lényeges eltéréssel: a hasznosság helyett a
várható profit a vásárlás indítéka.

• A pénztőke piacon a vállalkozáshoz szükséges

pénz adásvétele történik. Ennek formája lehet
pénz v. értékpapír.
 Pénzpiac
• Nominális pénzkínálatnak nevezzük azt a
pénzmennyiséget, amelyet a bankrendszer a
gazdasági szereplők rendelkezésére bocsát.
• Pénzkeresletnek nevezzük azt a
pénzmennyiséget, amelyet a gazdasági
szereplők tranzakciós, óvatossági és
spekulációs megfontolásokból szándékoznak
tartani.
 Infláció
• Fogalma: inflációról akkor beszélünk, amikor az általános
árszínvonal tartósan nő. Az árak nőnek a pénz
értéktelenedik.
• Infláció fajtái.
– Kúszó infláció, amikor az árak kismértékben nőnek
– Vágtató infláció, az infláció évi 2 vagy 3 jegyű
– Hiperinfláció, a pénz elértéktelenedik
• Infláció fékezhető:
a kereslet csökkentésével(bérek csökkentése, állami kiadások
csökkentése, kamatláb emelése..)
A forgalomban lévő pénzmennyiség csökkentésével (pl adók
növelése)
Kínálatot élénkíti (támogatja a termelést)
 Munkapiac
• Nominálbér: a munka ára, amit a munkavállaló a munkájáért kap
• Reálbér: az a termékmennyiség, amit a megkapott munkabérért
meg tud vásárolni.
Munkanélküliség:
• Munkanélküli az a személy, akinek az adott időszakban nincs
munkahelye, nincs keresete.
• Munkanélküliségi ráta=munkanélküliek száma/aktív népesség
• Munkanélküliség típusai
– Átmeneti (idénymunka)
– Ciklikus (a makrogazdasági kibocsátástól függ)
– Strukturális (nem abban a szakmában keresnek, mint kínálnak
pl.szakképzetlen)
 Az állam gazdasági szerepe
Az állam rendeltetése, hogy szervezetei segítségével vezesse a társadalom közös
ügyeit, törvényeivel biztosítsa a rendet.
1. Állam általános feladatai:
• az ország érdekeinek védelme, külső biztonsága
F • a belső rend és igazságosság fenntartása
• a gazdasági és társadalmi élet intézményi és jogi hátterének biztosítása

E 2. Közjavak előállítása és a fejlett infrastruktúra kiépítése

Közjavak: amelynek fogyasztásából nem zárható ki senki, a piac nem érdekelt azok előállításában (pl.: a
rend, a biztonság, az alapvető műveltség, egészség). Az infrastruktúra a termelés feltételeit biztosító
L eszközök összessége pl.: sztráda, egyetem, híd.

3. A gazdaság jogi szabályozása

A Az állam megszövegezett akarata, amely a gazdasági működés területét szabályozza
• A munkapiacot a Munka Törvénykönyve,
• A pénzpiacot a Hitelintézeti törvény, Értékpapírtörvény
D • Árupiacot a Polgári törvénykönyv
• Vállalkozásokat a Társasági törvény, Számviteli törvény

A 4. A jövedelmek újraelosztása
• elsődleges elosztás: a jövedelmeknek az újratermelési folyamatban történő elosztása
• másodlagos elosztás vagy újraelosztás: a jövedelmeknek az állam általi elosztása az adók és támogatáson
rendszerén keresztül (Ahol több van onnan elvesz és ad oda ahol kevesebb.)
T
5. A gazdaság fejlődésének biztosítása, piac befolyásolása
• infláció csökkentése
A • munkanélküliség mérséklése
 Államháztartás, Központi költségvetés
Államháztartás az állami közfeladatok ellátására szolgáló rendszer.
Alrendszerei

Központi Elkülönített Társadalom- Helyi önkormányzati

költségvetés pénzalapok biztosítás költségvetés

Állami költségvetés

Központi költségvetés egy pénzügyi terv, amely adott időszakra megtervezi az

állami feladatok ellátásához szükséges bevételeket és kiadásokat .

Bevételek Központi költségvetés Kiadások

•adó, •támogatások (agrár, vállalkozás, lakás,
•vám, export..)
•illeték, •szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális
•bírság, kiadások
•privatizáció •központi állami szervek működtetése
•állami beruházások,-vállalatok
•külső és belső védelem, rendfenntartás
•államadósság

Egyenleg lehet: egyensúly, szuficit, deficit

 Adórendszer
Adó az állam által kivetett, közvetlen ellenszolgáltatás nélküli
befizetési kötelezettség
Adórendszer az ország egy időben alkalmazott adónemek összessége, valamint az
adóügyekkel foglalkozó intézmények rendszere.

Adók csoportosítása

Jövedelemhez Fogyasztáshoz Egyéb, helyi

kötött kötött adók

Szja 2011-ben 16% Áfa 27%, 18%, 5%, 0 gépjárműadó

társasági adó 10% 500mFt-ig jövedéki adó, ingatlanadó
e fölött 19% fogyasztási adó
osztalékadó 16%
kamatadó 16%
 Helyi önkormányzatok
Helyi önkormányzatok
a helyi közösségi feladatokat szervezik és finanszírozzák,
a települések fejlesztéséért felelősek.
Feladatok:
alapfokú oktatás,
egészségügyi és szociális alapellátás,
közutak,
közművek,
közvilágítás
Elláthat még az önkormányzat:
helyi lakásállomány kezelését,
társadalmi, tudományos és művészeti tevékenység támogatását
Bevétele:
Kiadása:
Szervezete:
 Pénzügyi szféra
A mai pénz hitelpénz, nincs saját belső értéke, nem áll mögötte arany. A bankok
teremtik hitelezéssel, a bankszálán történő jóváírással.
A pénzügyi szféra részterületei:
jegybank
kereskedelmi bankok
egyéb pénzügyi szolgáltatók
Jegybank (MNB) a bankok bankja a kétszintű bankrendszerben
feladata:
őrzi és kezeli az állam pénztartalékait
kezeli az állam bevételeit és kiadásait
vezeti a kereskedelmi bankok számláit, ellenőrzi azok működését
bankjegykibocsátás
a nemzeti valuta stabilitásának biztosítása
devizapolitika érvényesítése
pénzügyi szabályozás
 Pénzügyi politika
• Olyan állami intézkedések összessége,
amelynek fő célja az áru- és pénzmennyiség
makroszintű összehangolása.
• A monetáris politika elsődlegesen a pénz
kínálatán és keresletén keresztül próbálja a
pénzügyi egyensúlyt biztosítani.
• A fiskális politika a központosított jövedelmek
elosztását és újraelosztását jelenti.
 Monetáris politika
… egy gazdaságpolitikai tevékenység, melynek során a monetáris
hatóság (Monetáris Tanács) befolyásolja a rövidtávú kamatkondíciókat,
és ezáltal átmenetileg hatást gyakorol az makrogazdasági keresletre is.
A legtöbb országban a központi bank, vagy más néven jegybank a
monetáris politikáért felelős állami intézmény. A monetáris politika
legfontosabb eszköze az irányadó kamatláb szintjének meghatározása.
2014 júniustól az alapkamat: 2,3%.
Jegybanki alapkamat mechanizmusa
• jegybanki alapkamat nő, akkor a kereskedelmi bankok hitelkamata
is nő, így kevesebb hitelt vesznek fel és ez a gazdaság fejlődését
hátráltatja
• jegybanki alapkamat nő, akkor a kereskedelmi bankok betéti
kamatlába is nő, ezért érdemes a bankoknál betétet elhelyezni, így
csökken a forgalomban levő pénz mennyisége és a gazdaság
fejlődése lelassul
 Monetáris beavatkozás lehetséges
eszközei
• Tartalékolási előírások: tartalékráta meghatározása,
kötelezően tartalékolt összeg %-os meghatározása

• Kamatszabályozás: alapkamat meghatározása

• Refinanszírozás : a jegybank különböző lejáratú hitelekkel látja el
az üzleti bankokat, annak érdekében, hogy ezeket a pénzeket az üzleti
bankok kihelyezzék a gazdasági szereplők részére.

• Értékpapír(nyíltpiaci) műveletek: nagy mennyiségű

értékpapírnak az adás vétele a jegybank és a hitelintézetek közt.

• Árfolyam-politika: kötött devizagazdálkodású országokban van

szerepe
 Árfolyampolitika
külföldi pénznem Ft-ra szóló árfolyam jegyzése, illetve,
a Ft külföldi pénznemre szóló árfolyam jegyzése.

Árfolyam megállapítása: az euro árfolyama alapján

történik.

Árfolyampolitika alkalmazása
• árfolyam leértékelése: export növelő, import fékező
hatású
• árfolyam felértékelése: import ösztönző, export
korlátozó hatású
Mercédesz ára nő/csökken ha a ft felértékelődik. Mikor
érdemesebb exportálni: ha a forint leértékelődik, vagy ha
felértékelődik?
 Fiskális politika
• …, más néven költségvetési politika,
a gazdaságpolitika egyik eszköze, melyet rendszerint az
*állam] gyakorol. Részét képezi az adóztatás, a
közkiadások és az államadósság tervezése és kezelése.
A fiskális gazdaságpolitika alapvető célja,
a munkanélküliség megfelelő szinten tartása.
Eszközei:
Recesszióban: adók csökkentése, újabb állami
projektek indítása.
Fellendülés esetén: adók emelése, közkiadások
csökkentése.
 Projektfeladat
• Gazd és jogi ismeretek 10 c
• Téma: Államháztartás
• Válassz ki egy magyarországi települést (egyeztess az
osztálytársaiddal, lehetőleg eltérő település legyen).
Vizsgáld meg az önkormányzatnak milyen adóbevételei,
esetleg egyéb bevételei vannak. Rajzold le az önkormányzat
szervezeti struktúráját, nevesítsd a polgármestert, jegyzőt.
Írd le milyen állandó feladatokat és milyen fejlesztéseket
végeztek az elmúlt évben. Tegyél javaslatot további
fejlesztésekre!
•
• Leadandó: Az önkormányzat bemutatása, néhány fotóval.
Elemzés az önkormányzat munkájáról egy kívülálló
szemével.