KTS

KOMPLEX tervezési segédlet
(A komplex feladatok és diplomatervek gyakorlati számításai és adatai)

Kiadás: 2009-03-23
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Építészmérnöki Kar
Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék
Szerkesztette: Szikra Csaba

tudományos munkatárs
A feladatok végrehajtásához nyújt segítséget a "Komplex tervezési segédlet". Azonban felhívjuk

használójának figyelmét a "segédlet" jellegre, mely azt jelenti, hogy a valós épületgépészeti problémára nem
minden esetben talál segítséget. A képletekbe történő behelyettesítés csak értelemszerűen, a műszaki
megoldások figyelembevételével történhet. A segédlet vakon, algoritmus értelmezések nélküli végrehajtása
nem jelenti a féléves tervfeladat sikeres teljesítését.
Komplex tervezési segédlet (2012.02.13)
A. SZÁMÍTÁSOK 5
A.1. Az építmény vízellátására és használati melegvíz-ellátására vonatkozó alapadatok számítása 5

A.1.1. Az építmény napi várható átlagos vízigénye 5
A.1.1.1. Lakó és szállás jellegű építmény átlagos, napi vízigénye 5
A.1.1.2. Egyéb építmények átlagos, napi vízigénye 5
A.1.1.3. Egyéb nem fejadagra és főre vonatkozó fogyasztások (takarítás, locsolás stb.) 5
A.1.1.4. Az építmény teljes átlagos, napi vízigénye: 5
A.1.2. Az építmény kommunális vízfogyasztásának térfogatáram-csúcsértéke 5
A.1.3. Tűzivíz-hálózat és annak vízigénye 6
A.1.3.1. Épületen kívüli tűzivíz-hálózat 6
A.1.3.2. Épületen belüli tűzivíz-hálózat 6
A.1.3.3. “Száraz üzemű” tűzivíz-hálózat 6
A.1.3.4. Automatikus működésű (beépített) tűzivíz-hálózat 6
A.1.3.5. Az építmény teljes oltóvíz igénye 6
A.1.4. A vízellátó hálózat alapvezetékének belső átmérője 7
A.1.5. Az épület teljes, napi melegvíz igénye 7
A.1.6. A szükséges melegvíztároló-térfogat 7
A.1.7. A használati melegvíztároló elhelyezésének fontosabb szabályai 7
A.1.8. A használati melegvíz-készítés hőteljesítmény igénye 8
A.1.9. A használati melegvíz-készítés villamos teljesítmény igénye 8
A.1.9.1. A cirkulációs szivattyú villamos teljesítményigénye 8
A.1.9.2. A tároló-töltőszivattyú villamos teljesítményigénye 8
A.1.9.3. Villamos üzemű HMV készítés teljesítményigénye 8
A.1.10. Vízmérők és elhelyezésük 9
A.2. Szennyvízmennyiség, csatornaterhelés 9

A.2.1. Épületből távozó szennyvíz 9
A.2.1.1. Napi átlagos szennyvíz mennyisége 9
A.2.1.2. Mértékadó csatornaterhelés 9
A.2.1.3. A szennyvíz-csatornahálózat alapvezeték névleges belső átmérője 10
A.2.2. Csapadékvíz-mennyiség (esővíz-mennyiség) 10
A.2.2.1. Mértékadó csapadékterhelés 10
A.2.2.2. A csapadék vezetékek keresztmetszetének meghatározása 11
A.2.3. Összes csatornaterhelés, bekötővezeték átmérője 11
A.3. MESTERSÉGES SZELLŐZTETÉS 11

A.3.1. A helyiségekben szükséges szellőző levegő térfogatáramának meghatározása 11
A.3.1.1. Tapasztalati úton, légcsereszám alapján 11
A.3.1.2. Méretezés fejadagra 12
A.3.1.3. Méretezés berendezési tárgyak száma alapján 12
A.3.1.4. Méretezés MSZ CR 1752 alapján 12
A.3.1.5. Kéménybe nem kötött gázkészülékek esetén 12
A.3.1.6. Kéménybe kötött gázkészülékek esetén 13
A.3.1.7. Garázsszellőzés esetén 13
A.3.2. A légcsatorna hálózat szükséges keresztmetszete 13
A.3.3. A légtechnikai berendezés villamos teljesítményigénye 13
A.4. Az épületszerkezetekre és az épületre vonatkozó hőtechnikai ellenőrzés 14

A.4.1. A szabályozás szintjei 14
A.4.1.1. Határoló szerkezetek (1.szint) 14
A.4.1.2. Az épület határolásának egészére vonatkozó számítások (2. szint) 15
A.4.2. A nyári túlmelegedés kockázata 19
2
A.5. A hőtermelő berendezés teljesítményigénye 20

A.5.1. A használati melegvíz-készítés teljesítmény igénye 20
A.5.2. Szelőztetés teljesítmény igénye 20
A.5.3. Fűtési hőigény 20
A.5.3.1. Meglévő épületek esetén 20
2
A.5.3.1.Új építésű vagy meglévő 1000m nagyobb, (védelem alatt nem álló) épületek lényeges felújítása 20
A.6. A HŰTŐberendezés teljesítményigénye 21

A.6.1. Külső és belső hőnyereségek közelítő számítása 21
A.6.2. A hűtőberendezés elemei 21
A.6.2.1.Folyadékhűtők 21
A.6.2.2.Osztott rendszerű berendezés 21
A.6.2. A hűtőberendezés villamos teljesítményigénye 21
A.7. GÁZIGÉNY 22
A.7.1. Lakások gázigénye 22
A.7.2. Gázkazán gázigénye 22
A.7.3. Az épület teljes gázigénye 22
A.8. “HASADÓ-NYÍLÓ” (ROBBANÓ) FELÜLET 22
A.9. Az építmény KÉMÉNYei 23

A.9.1. Szilárd tüzelésű kazánberendezések, kandallók, cserépkályhák kéményei 23
A.9.2. Gázkészülékek kéményeinek kialakítása 23
A.9.2.1. 60kW összteljesítmény alatti készülékek kéményei: 23
A.9.2.2. 60kW feletti (központi kémények kialakítása): 23
A.9.3. Zárt égésterű gázkészülékek kéményeinek kialakítása 23
A.9.4. A kéményfej kialakításának szabályai 23
B. HELYIGÉNYEK 24
B.1. VÍZELLÁTÁSI HELYISÉGNY 24

B.1.1. Nyomásfokozó berendezés 24
B.1.2. Használati melegvíz készítő hőközpont 24
B.1.2.1. Alapterület fekvő melegvíztárolók esetén: 24
B.1.2.2. Alapterület álló melegvíztárolók esetén: 24
B.2. Szellőzési helyigény 25
B.3. Fűtési helyigény 25

B.3.1. Fűtési hőközpont 25
B.3.2. Gázkazánház 25
B.3.3. Tetőtéri gázkazánház 26
B.3.4. Szilárdtüzelésű kazánházi rész 26
B.4. GÁZELLÁTÁS HELYIGÉNY 27

3
B.4.1. Gázmérők helyigénye 100 m /h névleges teljesítményig 27
B.4.2. Gázmérő-helyiség 27
B.4.3. Háztartási gázkészülékek működtetéséhez szükséges légtér 27
B.4.3.1. Légtérigény kéménybe kötött készülékeknél: 28
B.4.3.2. Légtérigény nyílt égőjű készülékeknél: 28
B.5. Felvonók helyigénye 29

B.5.1. Teherfelvonók 29
B.5.2. Személyfelvonók 29
I. MELLÉKLET: LAKOSSÁGI ÉS KÖZINTÉZMÉNYEK NAPI VÍZFOGYASZTÁSA 30
3
II. MELLÉKLET: KÜLSŐ ÉS BELSŐ OLTÓVÍZHÁLÓZAT 33
4
A. SZÁMÍTÁSOK
A.1. AZ ÉPÍTMÉNY VÍZELLÁTÁSÁRA ÉS HASZNÁLATI MELEGVÍZ-ELLÁTÁSÁRA VONATKOZÓ
ALAPADATOK SZÁMÍTÁSA
A.1.1. Az építmény napi várható átlagos vízigénye

A napi vízigény számítás célja az egyes fogyasztási objektumok napi várható és becsült
fogyasztásának meghatározása. A számításokat MI-10-158-1:1992 Műszaki Irányelv szerinti
irányadó értékek alapján kell meghatározni. A fogyasztás napi fajlagos értékei az I.sz. Mellékletben
találhatók. A napi vízigény számítás a vízellátásért felelős szolgáltató számára szükséges annak
elbírálása érdekében, hogy vállalni tudja-e az adott objektum napi vízigényének kiszolgálását. A
szolgáltató az elláthatóságot az engedélyezési hatóság számára elvi nyilatkozat formájában
deklarálja.
A.1.1.1. Lakó és szállás jellegű építmény átlagos, napi vízigénye
1
Vl  a  f
3 3
[m /d = m /nap],
1000
ahol: f - fők száma az épületben, összesen
a - napi fejadag [l/fő,d].
A.1.1.2. Egyéb építmények átlagos, napi vízigénye
1
Vnl  f *  a 
3 3
[m /d = m /nap],
1000
ahol: f* - vendéglátóüzem esetén az adagok, és a dolgozók száma; irodák esetén a dolgozók
száma; kereskedelmi egységek esetén a dolgozók száma;
a - vendéglátóüzem esetén az adagra [l/adag,d], és a dolgozók számára [l/fő,D]; irodák
esetén a dolgozók számára [l/fő,D]; kereskedelmi egységek esetén a dolgozók számára
[l/fő,d] fajlagos vonatkozó fogyasztási értékek.
A.1.1.3. Egyéb nem fejadagra és főre vonatkozó fogyasztások (takarítás, locsolás stb.)
1
Ve  f **  a 
3 3
[m /d = m /nap]
1000
ahol: f **- locsolás és takarítás esetén az építmény, vagy kert stb. felülete,
2
a - felületre vonatkozó fajlagos fogyasztási értékek [l/m ,d].
A.1.1.4. Az építmény teljes átlagos, napi vízigénye:
V  Vl  Vnl  Ve [m3/d]
A.1.2. Az építmény kommunális vízfogyasztásának térfogatáram-csúcsértéke

A térfogatáram csúcsérték számítása a bekötővezeték átmérőjének meghatározásához szükséges. A
kommunális fogyasztás csúcsértékét az alábbi összefüggéssel lehet meghatározni:
qv    0,2   N [l / s] .
Az összefüggésben „α” épületfunkciótól függő tényező mely az alábbi táblázatból vehető:
Családi Társasház 100 Fürdő,
Épület Orvosi Oktatási Kórház, Szálloda szállás
ház, lakás fölött (200 óvoda, Irodaépület
megnevezése rendelő intézmény szanatórium jellegű épület
társasház lakásig) bölcsőde
α 1 1,5 1,2 1,4 1,5 1,8 2,0 2,5
∑N a fogyasztóhelyek egyenértékű fogyasztásainak összege (1·N=0,2l/s=10l/perc), N értékei az

alábbi táblázatból vehetők:
Berendezés N WC (nyomóöblítő) 6.0
Kézmosó, mosdó 0.5 Bidé 0.5
Kád 2.0 Kiöntő szelep tömlővéggel 0.5
Zuhany 1.0 Kerti locsolószelep 2.0
WC (tartály) 0.25 Mosogató 1.5
5
A számítás menete a következő: Számolja össze a tervezett épületében a berendezési tárgyakat, a

fenti táblázatból keresse ki az egyenértékű fogyasztás értékeit (N), majd összegezze. ∑N
ismeretében számítsa ki az építmény bekötővezetékén várható maximális terhelés qv (l/s) értékét.
A.1.3. Tűzivíz-hálózat és annak vízigénye

Az építmények oltásához külső-, belső tüzivíz-hálózatot, illetve egyes esetekben automatikus zápor
berendezést (sprinkler) kell biztosítani. A szükséges oltóvíz intenzitásról, a tervezési, méretezési
alapelvekről az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (9/2008. (II. 22.) ÖTM. rendelet) és a vonatozó
nemzeti, illetve uniós szabványok rendelkeznek. Az engedélyezési dokumentációban fel kell tüntetni
az építményhez szükséges oltóvíz intenzitást (qo[l/perc]), az oltóberendezés minimális csatlakozási
nyomását (Pcs[bar]) és a szükséges üzemidőt (tü [perc]).
A.1.3.1. Épületen kívüli tűzivíz-hálózat

Épületen kívül minden esetben biztosítani kell az oltóvizet. A szükséges oltóvíz intenzitása a
mértékadó tűzszakasz függvénye. A berendezés üzemideje a számított vagy normatív tűzterhelés
függvénye. A csatlakozási nyomás a tűzveszélyességi osztályba sorolás függvénye. A három
méretezési paramétert illetve az egyéb tervezési követelményeket a II. melléklet 1. fejezete
tartalmazza. A melléklet alapján meghatározandó a külső tűzivíz hálózat oltóvíz intenzitása
(qok[l/perc]), üzemideje (tü [perc]) illetve csatlakozási nyomása(Pcs[bar]).
A.1.3.2. Épületen belüli tűzivíz-hálózat

A nedves üzemű tűzivíz-hálózat önálló mérővel csatlakozik a közműhálózatra. Mivel a használati
vízfogyasztás és a tűzivíz fogyasztás jellege nagymértékben eltér egymástól, így mérőinek mérete is
más. Gyakori az ún. kombinált mérő alkalmazása, mely közös házba építve két mérőt tartalmaz, így
szolgálja egyszerre a használati víz és a tűzivíz mérését.
A szükséges oltóvíz intenzitását (qob[l/perc]) az épület jellege által meghatározott tűzcsapok

egyidejűsége illetve az egy tűzcsap vízhozama alapján lehet meghatározni a II. melléklet 2. fejezete
alapján.
A.1.3.3. “Száraz üzemű” tűzivíz-hálózat

Magas épületek esetén a felszálló rendszerére az előírást a vonatkozó szabvány tartalmazza
(I.Melléklet), sok esetben kötelezően száraz felszállót kell létesíteni. Ekkor a belső fali tűzcsap
hálózat nem csatlakozik a vízellátó rendszerhez. Tűz esetén az épület oldalán elhelyezett csatlakozó
csonk segítségével a tűzoltógépjármű szivattyúja látja el oltóvízzel az épületet. A szükséges oltóvíz
intenzitását az épületen belüli vízhálózat méretezési elvei szerint kell meghatározni.
Az épület külső homlokfalán kell kialakítani a tűzoltó autó számára a csatlakozó csonkot az alábbiak
szerint:
A szekrény alsó síkja az épületet körülvevő terepszinttől mérve maximum 0,45 m-re lehet.
A szekrény méretei: szélesség: 480 mm, magasság: 720 mm, mélység: 450 mm.
A.1.3.4. Automatikus működésű (beépített) tűzivíz-hálózat

Egyes épületeknél (helyiségeknél) különleges automatikus működésű tüzivíz-hálózatot kell kialakítani
(Pl.: színházak, mélygarázsok, illetve egyes középmagas és magas közösségi épületek), melyeket
automatikus zápor berendezéseknek (sprinklerek) hívunk. A berendezés működéséhez egy tűzivíz
tárolóra, egy sprinkler gépházra van szükség. Méretezési alapelveit, legfontosabb paramétereit a II.
melléklet 3. fejezete alapján határozhatjuk meg. Vízellátás szempontjából lényeges, hogy a tűzivíz
tartály 24 óra alatt feltölthető legyen a közüzemi vízhálózatról. Ezen alapelv segítségével számítható
a feltöltéshez szükséges intenzitás. (qot[l/perc])
A.1.3.5. Az építmény teljes oltóvíz igénye

qo= qok+ qob+ qot ,
mely egyenletben:
qo – az építmény teljes oltóvíz intenzitása [l/perc],
6
qok – az építmény külső oltóvíz intenzitása [l/perc],

qob – az építmény belső oltóvíz intenzitása [l/perc],
qot – a beépített tűzivíz-tároló feltöltéséhez szükséges intenzitás [l/perc].
A.1.4. A vízellátó hálózat alapvezetékének belső átmérője

Az épület vízellátó hálózata egy ponton csatlakozik a közműhálózatra. Az alapvezeték vagy
bekötővezeték mérete az épületgépészeti tervezés egyik fontos alapadata.
qob  qot [l / perc]

db  35,7 q v [l / s]  [mm]
60
Az összefüggésben qob+ qot [l/perc] az építmény belső oltóvíz intenzitása, illetve a tűzivíztároló
feltöltéséhez szükséges intenzitás melyet az A.1.3.5. fejezet, illetve a II. melléklet szerint számíthat
(az épület bekötővezetékének számításakor az utcán elhelyezett külső tűzcsapok vízigényét nem kell
figyelembe venni). A fenti számítás alapján az alábbi táblázatból választhat névleges bekötővezeték
átmérőt. A kiválasztás elve, hogy a számított értékhez legközelebb eső nagyobb értéket kell
választani:
NA 25 NA 50 NA 100
NA 32 NA 65 NA 125
NA 40 NA 80 NA 150
A táblázatban szereplő értékek - NA (névleges átmérő) – közelítenek a valóságos belső

csőátmérőhöz. A valós belső átmérők némiképp eltérnek (függően a falvastagságtól).
A.1.5. Az épület teljes, napi melegvíz igénye
Vm  0,4  V [m3/d]
Ahol "V" az épület teljes átlagos, napi vízigénye (A.1.1.4. pont).
A.1.6. A szükséges melegvíztároló-térfogat
Vb  34,7  Z Vm [liter]

ahol “Vm” az épület teljes, napi melegvíz igénye (A.1.5. pont). Z egyenetlenségi együttható értékét az
alábbi táblázatból választhatja ki:
Építményben,
fogyasztói
felett
egységben 50 100 250 500 1000 2500 5000 7500 10000 15000 25000 50000
e
tartózkodók
száma:
Z 10,0 9,0 7,5 6,5 5,5 4,5 3,5 3,0 2,9 2,8 2,5 2,3 2,0
A szükséges melegvíz tároló térfogatát abban az esetben kell kiszámítani, amennyiben az

építményhez, fogyasztói egységhez központi használati melegvíz ellátó berendezést tervezünk.
A.1.7. A használati melegvíztároló elhelyezésének fontosabb szabályai

A szükséges tárolókat általában a kazánházban helyezzük el. Álló típus esetén térfogata 100l – 1000l
–ig változhat, melyből igény szerint többet is elhelyezhetünk. A tároló körül a szerelhetőség,
karbantarthatóság érdekében 50cm helyet kell biztosítani, illetve megközelíthetően kell elhelyezni.
Közintézmények, irodák stb. esetén célszerű egynél több tárolót elhelyezni. A tároló kiválasztásához
az alábbi táblázat nyújt segítséget:
Térfogat (l) Magasság (cm) Átmérő (cm) Térfogat (l) Magasság (cm) Átmérő (cm)
100 100 55 400 155 85
150 120 56 500 185 85
200 150 56 750 185 100
300 150 67 1000 190 110
A tároló beviteli szélessége általában az átmérő 15-20cm-rel növelt értéke. A tárolón elhelyezendő
egy biztonsági szerelvény csoport, ezért a helyiségben padlóösszefolyót is el kell helyezni.
7
A.1.8. A használati melegvíz-készítés hőteljesítmény igénye

Minden esetben ki kell számítani, függetlenül az építményben elhelyezett hőtermelő berendezés
típusától. A használati melegvíz-termelés teljesítményigényének számításakor 10°C-os hidegvíz
hőmérsékletet, illetve 60°C-os tároló-hőmérsékletet feltételezzünk. ettől eltérő hőmérsékletlépcső
csak természetes hőforrás, illetve speciális ipari felhasználás esetén indokolt. A számításnál
figyelembe vesszük a fogyasztás egyenlőtlenségét (Z).
Qm  0,05  Z Vm  tm  th  [kW],

ahol: Z- egyenetlenségi együttható (A.3.6. táblázata szerint),
3
Vm - melegvíz-igény [m /d] (A.3.5. bekezdés),
tm - melegvíz hőmérséklete (általában tm = 60°C),
th - hidegvíz hőmérséklete (általában th =10°C).
A.1.9. A használati melegvíz-készítés villamos teljesítmény igénye

A központi használati melegvíz-termelő berendezéshez általában három villamos fogyasztó tartozik.
Közvetett fűtésű melegvíztároló esetén a kazánt és a HMV tárolót összekötő töltőszivattyú.
Cirkulációs hálózat esetén a cirkulációs szivattyú, illetve a szabályozás. A szabályozó-berendezés
teljesítményigénye elhanyagolható. Ezért
PHMV  PHMV , e  PHMV ,t [kW].

Az egyenletben PHMV,e a cirkulációs-, PHMV,t a tároló-töltőszivattyú villamos teljesítményigénye.
A.1.9.1. A cirkulációs szivattyú villamos teljesítményigénye

Általában abban az esetben van cirkulációs szivattyúja és vezetéke a HMV termelő berendezésnek,
ha a termelés helye távolabb esik a fogyasztás helyétől, például központi HMV termelés esetén.
Nincs cirkulációs szivattyú átfolyó rendszerű melegvíz-termelés esetén. A cirkulációs szivattyú
teljesítményigénye az éves villamos energiaigény tapasztalati adataiból számítható az alábbi
összefüggés segítségével:
0,26  AN
PHMV , e  . [kW]
1000
2
Ahol AN - az épület nettó szintterülete [m ]
A.1.9.2. A tároló-töltőszivattyú villamos teljesítményigénye

A tároló-töltőszivattyú villamos teljesítményigénye viszonylag csekély, kisebb rendszerek esetén el is
hanyagolható.
3,6  Qm
PHMV ,t  . [kW]
1000
Ahol Qm - a használati melegvíz-készítés hőteljesítmény igénye [kW] (A.3.8. pont szerint).
A.1.9.3. Villamos üzemű HMV készítés teljesítményigénye

Sok esetben előfordul, hogy irodaépületekben, társasházakban stb. központi melegvíz-ellátás helyett
helyi készülékeket alkalmaznak. A helyi villamos üzemű készülékek teljesítményigényesek,
üzemeletetésük költséges, de nem szükséges kiterjedt elosztó- és cirkulációs hálózatot létesíteni.
Villamos üzemű, tárolós elvű HMV készítő berendezések teljesítményigénye a tárolt vízmennyiség
függvényében változik. A háztartási alkalmazás miatt általában inkább a kisebb teljesítmény és a
hosszabb felfűtési idő a jellemző. Kisebb méretben téglatest, nagyobb méretben henger alak jellemzi.
Egyes méretekben gyártanak fekvő kivitelt is (* jelöli a táblázatban). 300l felett közel azonos a
konstrukció, hasonlít a közvetett fűtésű melegvíztárolóra. Opcionálisan vásárolható hozzá elektromos
fűtőpatron illetve hőcserélő. 3kW alatt jellemzően 230V-os, e teljesítmény felett 0,4kV-os hálózatot
igényel. Középületek helyi HMV termelése esetén (1-3 kézmosónként, önálló 5-l0 literes villanybojler
esete) egyidejűséggel lehet számolni.
Tárolt víz- Villamos Felfűtési Tárolt víz- Villamos Felfűtési Jellemző

Jellemző méret
mennyiség teljesítmény idő mennyiség teljesítmény idő méret
(cm)
(l) (kW) (perc) (l) (kW) (perc) (cm)
8
5 2.0 9 Ma:40 Sz:26 Mé:20 *150 3.0 175 Ф50x120

10 2.0 18 Ma:47 Sz:30 Mé:27 200 3.0 233 Ф55x130
30 2.0 53 Ф40x50 300 3.0 350 Ф65x170
50 2.0 88 Ф50x50 500 3.0 583 Ф85x185
*80 2.0 140 Ф50x70 750 6.0 438 Ф100x185
*120 2.0 210 Ф50x100 1000 9.0 389 Ф110x190
A.1.10. Vízmérők és elhelyezésük

A vízmérők elhelyezésének az alapelvei:
- Főmérők (az építmény összes fogyasztását méri): előkertes épületben az előkertben (aknában),
előkert nélküli épületben a legalsó szinten falfülkében kell elhelyezni. Az épületen kívül elhelyezett
főmérő akna kialakításának szempontjait a "Vízellátás - csatornázás" jegyzetben találhatók.
- Almérők (fogyasztási egységek mérői): A fogyasztási egység (pl. lakás) közelében, ahol
leolvasható (pl. közös használatú térben).
A vízmérőket a névleges terhelés alapján lehet kiválasztani. Közelítő számításként elfogadható,

hogy a mérő névleges mérete megegyezik a bekötővezeték méretével (A.1.4.pont). Mivel a mérők
kis fogyasztásnál pontatlanul mérnek, ezért tűzivíz és kommunális fogyasztás egyidejű mérése
esetén kombinált mérőt kell választani.
A.2. SZENNYVÍZMENNYISÉG, CSATORNATERHELÉS
A.2.1. Épületből távozó szennyvíz
A.2.1.1. Napi átlagos szennyvíz mennyisége

A keletkezett szennyvíz napi átlagos mennyisége közel azonos a naponta elfogyasztott
vízmennyiséggel (lásd A.1.1.4.pont)
V SZV 0,95  V [m3/d]
A keletkező szennyvíz mennyiségének számításába a locsolásra számolt mennyiséget nem kell
beleszámolni! Zárt szennyvíztároló esetén ennek a mennyiségnek az elszállíttatásáról kell
gondoskodni. A naponta várhatóan keletkező szennyvíz mennyiségének ismerete szükséges a
csatornázási művek számára a tisztítómű kapacitásának méretezéséhez, illetve a zárt
szennyvíztároló méretének meghatározásához.
A.2.1.2. Mértékadó csatornaterhelés

A mértékadó csatornaterhelés az építmény kommunális szennyvízének térfogatáram-csúcsértéke. A
mértékadó csatornaterhelés számítása a bekötővezeték átmérőjének meghatározásához szükséges.
A csúcsértéket a kommunális vízfogyasztás egyenletéhez hasonlóan az alábbi összefüggéssel lehet
meghatározni:
qSZV  0,33  k e [l/s].
Ahol "k" - az épület rendeltetésétől függő, az egyidejűséget kifejező gyökkitevő; 0,33 - az

egységkiöntőben keletkező szennyvíz mennyisége (l/s), más szóval a nyelő-egység; "e" - az
egységkiöntő-egyenérték. A berendezési tárgyak nyelő-egység egyenértékeit az alábbi táblázat
foglalja össze:
Berendezés e Berendezés e
Ivókút 0.25 Kiöntő, falikút 1.0
Mosdó, bidé, vizelde 0,50 Mosogató, fürdőkád 2,0
Zuhany 0,70 WC 3,6
Az egyidejűség gyökkitevője az épület és a berendezés jellegétől függ, az alábbi táblázat szerint:

Berendezés jellege k Berendezés jellege k
Lakó, szállás és fizető vendéglátás 2,00 Mosoda, garázs 1,80
*Iroda 2,00 Fürdő, gyógyintézet 1,75
Nagykonyha 1,85 Sormosdó 1,30
*Bevásárló központok 1,85 Zuhany (teljes egyidejűség) 1,00
*Egyéb 1,50
9
A.2.1.3. A szennyvíz-csatornahálózat alapvezeték névleges belső átmérője

A szennyvíz a telekhatárig mindenképpen elválasztva halad a csapadékvíztől. Az épülettől minimum
1,5m-re alapvezeték létesül. Az épületből a szennyvíz a legrövidebb úton távozik az épületet körül
haladó csatornahálózatba. A rákötési pontokon és a töréspontokon tisztítóaknák létesülnek. Az
csőhálózat szükséges belső átmérőjét az alább összefüggés segítségével lehet számítani:
d b, SZV  71,4  qSZV [mm].

Ahol qszv a mértékadó csatornaterhelés [l/s].
A fenti számítás alapján az alábbi táblázatból választhat névleges alapvezeték átmérőt. A kiválasztás
elve, hogy a számított értékhez legközelebb eső nagyobb értéket kell választani:
NA 100 NA 200 NA 350
NA 125 NA 250 NA 400
NA 150 NA 300 NA 500
A.2.2. Csapadékvíz-mennyiség (esővíz-mennyiség)

A csapadékvíz mennyisége meghatározásának célja a tetősíkon illetve az ingatlanon keletkező
csapadék elvezető rendszer méretezéséhez szükséges alapadatok kiszámítása. A mértékadó
terhelés az elvezető csatornahálózat méretezéséhez illetve, közműhálózat esetén a hálózat
befogadóképességének elbírálásához szükséges.
A.2.2.1. Mértékadó csapadékterhelés

A mértékadó csapadékvíz-mennyiség meghatározásakor a 10 perces zápor intenzitását kell
figyelembe venni (Budapesten a 4 éves, vidéken az 1 éves gyakoriságú értékeket), amelyek a
következők:
qe qe
Körzet Körzet
l/(s,ha) l/(s,ha)
1. Budapest illetve közigazgatási területe 274 9. Pécs 162
2. Vértes, Gerecse, Pilis 187 10. Szeged 176
3. Győr 193 11. Kalocsa 179
4. Sopron 159 12. Turkeve 194
5. Szombathely 183 13. Nyíregyháza 197
6. Bakony 199 14. Kompolt 222
7. Keszthely 179 15. Sajó, Hernád vidéke, Bükk 250
8. Tihany 199 16. Börzsöny, Cserhát, Mátra 250
A fenti értékek körzetekre vonatkoznak, ezért a számításukkor a körzet vagy a vizsgált hely közeli
körzet értékét kell figyelembe venni. A táblázatban szereplő intenzitás értékei zápor intenzitást (l/s),
2
hektáronként (10 000m ) jelentenek. A mértékadó terhelést a következő összefüggésből kell
meghatározni:
  F  qe [l/s]
qCS 
10 000
ahol qCS mértékadó csapadékterhelés [l/s]; Ψ a lefolyási tényező (viszonyszám, amely a lehullott
csapadéknak a csatornába jutó hányadát jellemzi) [-]; qe a mértékadó fajlagos csapadékvíz hozam
(záporintenzitás) hektáronként [I/(s.ha)]; F a vízgyűjtő terület, vagy ferde sík esetén, annak vízszintes
2
vetülete [m ].
Lefolyási tényező Ψ [-] Lefolyási tényező Ψ [-]
pala, bádog, cserép és szigetelő lemezburkolatú tetők 0,90 - 0,95 kövezet 0,40 - 0,70
egyéb tetők 0,80 - 0,90 zúzott kőburkolat 0,25 - 0,45
aszfaltburkolat 0,85 - 0,90 kertek, parkok 0,05 - 0,10
A méretezéskor, ha nincs egyéb pontosító információ, a magasabb értéket válasszuk.
A műszaki leírásban térjünk ki a csapadék elvezetés módjára. Lapos tető esetén általában az
épületen belül vezetjük a csapadékejtő vezetékeket, melyek egyesített közcsatorna esetén –
közvetlenül az épületből való kilépés előtt egyesülnek a szennyvízcsatorna rendszerrel (telekhatáron
10
álló épület). Szabadon álló létesítmény és egyesített rendszer esetén, a szennyvíz- és csapadékvíz-
hálózat épületen kívül a telekhatáron lévő aknában egyesül és egyesítve halad tovább a
közcsatornába. Magastető esetén, épületen kívül függő ereszcsatorna segítségével vezetjük a
csapadékvizet.
A.2.2.2. A csapadék vezetékek keresztmetszetének meghatározása

A csapadék ejtő keresztmetszetét, a záporintenzitástól függetlenül, a tető vízszintes vetületének
függvényében választhatjuk ki:
A tető Az ejtő vezeték átmérője elhúzás esetén a lejtés függvényében

Elhúzás nélküli
vízszintes
ejtőcsövek
vetülete
átmérője % mm % mm
[mm]
[m2]
0 - 25 50 5,0 50 2,0 63
26 - 35 63 4,0 63 1,5 75
36 - 48 75 3,0 75 1,5 90
49 - 63 90 2,5 90 1,0 110
64 - 100 110 2,0 110 0,8 125
101 - 192 125 2,0 125 0,8 150
193 - 277 150 1,5 150 0,5 175
278 - 377 175 1,0 175
A.2.3. Összes csatornaterhelés, bekötővezeték átmérője

Elválasztott rendszer esetén a csapadékvíz és a kommunális szennyvíz önálló hálózaton keresztül
távozik. Ekkor a bekötővezetékek átmérőjének számításakor a két terhelést külön vesszük
figyelembe és számítjuk A.2.1.3. és A.2.2 pontok szerint. Egyesített rendszer esetében a csapadék-
és kommunális szennyvízcsatorna a telekhatáron egy vizsgáló és ellenőrző aknában egyesül. Az
egyesített csatorna terhelését az alábbi összefüggéssel számíthatjuk:
q  qSZV  qCS [l/s],

ekkor a bekötővezeték átmérője az A.2.1.3. ponthoz hasonlóan az alábbi összefüggéssel számítható:
db  71,4  q [mm].
A.3. MESTERSÉGES SZELLŐZTETÉS
A.3.1. A helyiségekben szükséges szellőző levegő térfogatáramának meghatározása

A légtechnikai rendszer méretezése mindig a szellőzési igény számításával kezdődik. Az alábbiakban
a különböző egyszerűsített számítási technikákat mutatjuk be.
A.3.1.1. Tapasztalati úton, légcsereszám alapján

Mozgatott levegőmennyiséget az alábbiak szerint becsülhetjük meg:
Vsz  n Vh [m /h]

3
ahol:
n - a légcsereszám [1/h] értéke
3
Vh - a szellőztetéssel ellátott helyiségek összes légköbmétere [m ]
Ezt a módszert csak akkor alkalmazzuk, ha pontosabb számítást, információ hiányában nem tudunk
végezni. A légcsereszámot általában nem a szellőző levegő térfogatáram számítására, inkább a
szellőztető berendezés jellemzésére használjuk. A légcsereszám ajánlott értékei:
11
Helyiség funkciója n [1/h] Helyiség funkciója n [1/h] Helyiség funkciója n [1/h]

Iroda 3-4 tanterem 4-5 színház, mozi 4-6
ruhatár 4-6 előadó 8 - 10 könyvtár 4 -5
büfé 6-8 tornaterem, tornacsarnok 2-3 áruház 4 -6
melegítő konyha 10 - 12 uszoda 3-5 üzletek 6 -8
kifőzde 15 - 20 öltöző 3-4 műhely 3-6
minimum gépi szellőzés
étterem 6-8 műhely 3-4 2
esetén
Bármilyen gépi szellőzés esetén a minimális légcsereszám n=2 1/h. Amennyiben az alábbi
módszerekkel kevesebb adódik, értelemszerűen az nmin=2 1/h lép életbe.
A.3.1.2. Méretezés fejadagra

Olyan helyiségekben, ahol viszonylag magas a benntartózkodók száma (színházak, mozik,
koncerttermek, előadók stb.), a légcsereszám alapján történő méretezés helyett, választhatjuk a
3
fejadagra történő méretezést. Ebben az esetben a minimális fejadag 30m /h,fő.
A.3.1.3. Méretezés berendezési tárgyak száma alapján

WC-k, zuhanyzók esetén az alapterület és a térfogat helyett a szennyezőanyag forrás erősségének
jellemzésére a berendezési tárgyak száma ad jobb közelítést, ezért ezekben a helyiségekben:
3
WC, vizelde, bidé : 50m /h,db
3
zuhany :100m /h,db
A.3.1.4. Méretezés MSZ CR 1752 alapján

A fenti szabvány alapján történő méretezés az épületgépészeti igényszint alapján történik. Ennek
megfelelően az épületet a beruházói (vagy egyéb) döntés alapján kategóriába kell sorolni. A
kategóriák a következők: A - magas fokú elvárás; B - közepes szint; C - elfogadható szint. Az
épületgépészeti elvárásokat - így a szellőzéssel szemben támasztott követelményeket is - a besorolt
kategória alapján kell megfogalmazni.
Épület Alapterület Térfogatáram Épület Alapterület Térfogatáram
Kategória Kategória
típusa m2/fő m3/(h, m2) típusa m2/fő m3/(h, m2)
A 10 3,6 A 1,5 25,2
Cellás
B 10 2,5 Étterem B 1,5 17,6
irodák
C 10 1,4 C 1,5 10,1
A 15 2,5 A 2 18,0
Egylégterű
B 15 1,8 Osztályterem B 2 12,6
irodák
C 15 1,1 C 2 7,2
A 2 18,0 A 2 21,6
Konferencia Bölcsőde,
B 2 12,6 B 2 15,1
terem óvoda
C 2 7,2 C 2 8,6
A 0,75 54,0 A 7 7,6
Előadóterem B 0,75 37,8 Áruház B 7 5,4
C 0,75 21,6 C 7 3,2
A.3.1.5. Kéménybe nem kötött gázkészülékek esetén

Melegítőkonyhák, kifőzdék, éttermek esetében, ha kéménybe nem között gázüzemű készülékeket
helyezünk el (gáztűzhelyek, főzőzsámolyok, grillezők stb.) az égéstermék a helyiség levegőjébe
kerül. Ekkor az égéstermékben lévő szennyezőanyagok hatására létrejövő koncentráció szintjének
egészségügyi határérték alatt tartására kell a légtechnikai berendezést méretezni. Kiegyenlített
szellőztető berendezést kell tervezni, melyben a szükséges térfogatáram az alábbi egyszerűsített
módszerrel számítható:
Vsz  12   (e  q) 3
[m /h],
ahol q [kW] - a gázkészülék névleges teljesítménye (kéménybe nem kötött készülékek esetén
egyenlő a hő-terheléssel),
e [-] - a gázkészülék esetében alkalmazható egyidejűség (3-4 főzőhelyes tűzhely: e=
0,50; 1-2 főzőhelyes gázfőző: e=0,65; egyéb gázfogyasztó készülék: e=1,00;).
12
A.3.1.6. Kéménybe kötött gázkészülékek esetén

Kéménybe között, de nem zárt égésterű kazánberendezések esetén az égéshez szükséges levegőt
a készülék a helyiségből nyeri. A rendezett terepszint fölött elhelyezett kazánházak esetén az
égéshez szükséges levegőt természetes módon is biztosíthatjuk. Terepszint alatti kazánházak
esetén szellőztető berendezést kell létesíteni. A szellőző levegő szükséges térfogatáramát az
égéshez szükséges levegő, valamint a kazánhelyiség térfogatából számíthatjuk:
Vsz  1,65  Q  5  Vkh [m3/h],

ahol Q [kW] - A kazánberendezések névleges hő-terhelése,
3
Vkh [m ] - A kazánhelyiség térfogata.
A.3.1.7. Garázsszellőzés esetén

A gépkocsik kipufogógázából származó égéstermék a helyiség levegőjébe kerül, ekkor az
égéstermékben lévő szennyezőanyagok hatására létrejövő koncentráció szintjének egészségügyi
határérték alatt tartására kell a légtechnikai berendezést méretezni. Kiegyenlített vagy elszívó
szellőztető berendezést kell tervezni, melyben a szükséges térfogatáram az alábbi egyszerűsített
módszerrel számítható:
Vsz  8..16  Ag [m3/h],

ahol Ag [m] - A garázs alapterülete.
Az egyenletben szereplő együttható kisebb értékét kis forgalmú a nagyobb értéket nagy
közönségforgalmú esetben kell alkalmazni.
A.3.2. A légcsatorna hálózat szükséges keresztmetszete

A légcsatorna keresztmetszetét – más szállított közegekéhez azonos módon – a szállított
légmennyiség és az áramló levegő sebessége határozza meg. A szükséges keresztmetszet:
Vsz
Asz  2
[m ],
3600  v
ahol:
3
Vsz [m /h] – a szállítandó levegőmennyiség; az indulásnál ez egyenlő az A.5.1. pontnál
meghatározott levegőmennyiséggel, majd a leágazások után mindig az illető
légcsatornában szállítandó levegőmennyiség a meghatározó.
v [m/s] – a szállított levegő sebessége. Komfort berendezések esetén a légcsatornában
megengedett legnagyobb sebességek:
2
Központi légcsatorna (Ф500 - Ф1200mm, illetve 0,2 – 1,2m ) : v=8 m/s;
2
Ágvezeték (Ф250 – Ф500mm, illetve 0,05 – 0,2m ) : 5 m/s;
2
Fogyasztói légcsatorna (Ф100 – Ф315mm, illetve 0,01 – 0,08m ) : v=3 m/s;
Garázsszellőzők: v=10m/s;
A kiegyenlített szellőzés esetén egy légkezelőhöz 4 légcsatorna hálózat tartozik. Az építészeti terven
a légcsatorna hálózat számára függőlegesen, aknákat vízszintesen álmennyezeti teret (vagy szabad
belmagasságot) kell biztosítani. A helyigénynél gondolni kell a légcsatornára kerülő hőszigetelés
vastagságára, valamint a légcsatorna szerelhetőségére is. Ezért falsíktól, födémsíktól 5 ~ 10 cm
távolságban lehet a szigetelt vagy szigeteletlen légcsatorna felülete. A négyszögletű légcsatorna
esetén az oldalarány maximum 1:2 lehet!
A.3.3. A légtechnikai berendezés villamos teljesítményigénye

A légcsatorna hálózatban a levegő mozgatásához szükséges energiát ventillátor biztosítja. A
ventillátorok szinte minden esetben villamos hajtásúak. A villamos hajtáshoz szükséges teljesítményt
az alábbi közelítő összefüggés segítségével határozhatjuk meg:
Pv   V  psz,i 
sz , i
[kW],
1000
ahol
Vsz,i [m3/h]- az i-edik szellőző rendszerben mozgatott levegő,
13
psz,i- az i-edik szellőző rendszer fajlagos teljesítmény igénye, mely kiegyenlített szellőzés esetén
psz=0,6; elszívó szellőzés esetén psz=0,25.
A.4. AZ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE ÉS AZ ÉPÜLETRE VONATKOZÓ HŐTECHNIKAI ELLENŐRZÉS
A.4.1. A szabályozás szintjei

3. szint - összesített energetikai jellemző meghatározása:
Rendeltetéstől függ, az épületgépészeti rendszereket is magában foglalja. Ennek
számítását jelen kivonat nem tartalmazza, elvégzése épületgépészeti ismereteket igényel.
2. szint - fajlagos hőveszteségtényező meghatározása:
Rendeltetéstől független, csak az épületre vonatkozó adatokat tartalmaz, minden új
2 2
épületre, 1000 m -nél nagyobb bővítményre, toldalékra és 1000 m -nél nagyobb szintterület
feletti lényeges felújításra egyaránt vonatkozik.
1. szint - határolószerkezetek:
Minden esetre vonatkozik: új épületek, lényeges felújítások, azon bővítések és toldalékok
esetében is, amikor azok nettó fűtött alapterület az eredeti épület alapterületének 20%-át,
2
vagy a 100 m eléri, vagy meghaladja.
Általános kivétel a műemléki védelem alatt álló épületek felújításának esete.
A.4.1.1. Határoló szerkezetek (1.szint)

A rétegtervi hőátbocsátási tényező (U) a szerkezet általános helyen vett metszetére (az MSZ EN ISO
6946/A1 2003 szerint) számított vagy a termék egészére minősítési iratban megadott (W/(m K)
2
mértékegységű) jellemző, amely tartalmazza a szerkezeten belüli pontszerű hőhidak hatását is. A
határoló szerkezetek felületét a belméretek alapján, a nyílászárók felületét a névleges méretek
alapján kell meghatározni.
A rétegtervi hőátbocsátási tényező a pontszerű hőhidak hatása nélkül a következőképpen

számítható:
1  W 
U  m2 K 
1 d 1
   
hi  he
ahol
2
he [W/m K] a külső oldali hőátadási tényező (korábbi jelölése: αe)
2
hi [W/m K] a külső belső hőátadási tényező (korábbi jelölése: αi)
d [m] az egyes rétegek vastagsága
λ [W/mK] az egyes rétegek hővezetési tényezője, anyagjellemző (értéke gyártói katalógusokból,
az MSZ04-140-2:1991 szabványból vagy a www.bausoft.hu honlapról ingyenesen
letölthető WinWatt Meditherm programváltozat adatbázisából kereshető ki)
A hőátadási tényezők értékének

meghatározásához az ábra nyújt segítséget.
A pontszerű hőhidak hatása közelítésképpen a

rétegtervi és a pont- és vonalszerű hőhidak
metszetében számított hőátbocsátási tényezők
felületekkel súlyozott átlagával vehető figyelembe.
A nyílászárók hőátbocsátási tényezőjét a gyártó

adja meg. Az üvegezés és a keret eredő
hőátbocsátását kell figyelembe venni.
14
A határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények:
A hőátbocsátási A hőátbocsátási
tényező tényező
Épülethatároló szerkezet Épülethatároló szerkezet
követelményértéke követelményértéke
U W/m2K U W/m2K
Külső fal 0,45 Homlokzati üvegezetlen kapu 3,00
Homlokzati és fűtött és fűtetlen terek
Lapostető 0,25 1,80
közötti üvegezetlen ajtó
Padlásfödém 0,30 Tetőfelülvilágító 2,50
Fűtött tetőteret határoló szerkezetek 0,25 Fűtött és fűtetlen terek közötti fal 0,50
Szomszédos fűtött épületek közötti
Alsó zárófödém árkád felett 0,25 1,50
fal
Alsó zárófödém fűtetlen pince felett 0,50 Talajjal érintkező fal 0 és -1 m között 0,45
Talajon fekvő padló a kerület mentén
Homlokzati üvegezett nyílászáró, 1,5 m széles sávban (a lábazaton
1,60 0,50
tetősík-ablak (fa és PVC) elhelyezett azonos ellenállású
hőszigeteléssel helyettesíthető)
Homlokzati üvegezett nyílászáró
2,00
(alumínium)
1)
A követelményérték határolószerkezetek esetében „rétegtervi hőátbocsátási tényező”, amin az
adott épülethatároló szerkezet átlagos hőátbocsátási tényezője értendő: ha tehát a szerkezet,
vagy annak egy része több anyagból összetett (pl. váz- vagy rögzítő elemekkel megszakított
hőszigetelés, pontszerű hőhidak…), akkor ezek hatását is tartalmazza.
A nyílászáró szerkezetek esetében a keretszerkezet, üvegezés, üvegezés távtartói stb. hatását is
tartalmazó hőátbocsátási tényezőt kell figyelembe venni.
A csekély számszerű eltérésre tekintettel a talajjal érintkező szerkezetek esetében a külső oldali
hőátadási tényező hatása elhanyagolható.
2)
A besorolás alapja a szerkezet egységnyi homlokfelületére vetített fajlagos tömeg
A.4.1.2. Az épület határolásának egészére vonatkozó számítások (2. szint)

A fajlagos hőveszteségtényező számítása
A fajlagos hőveszteségtényező a transzmissziós hőáramok és a fűtési idény átlagos feltételei mellett
kialakuló (passzív) sugárzási hőnyereség hasznosított hányadának algebrai összege egységnyi belső
– külső hőmérsékletkülönbségre és egységnyi fűtött térfogatra vetítve.
Az egyszerűsített módszerrel:
1 Q
q ( AU R   l  sd ) [(W/(m3K)]
V 72
Az összefüggés jobb oldalán a második szorzatösszegben a lábazatok, talajjal érintkező padlók,
pincefalak vonalmenti veszteségei szerepelnek, a hőhidak hatását a korrigált hőátbocsátási tényező
fejezi ki.
Korrekció a fűtetlen terek felé

Ha az épület egyes határolásai nem a külső környezettel, hanem attól eltérő tx hőmérsékletű fűtetlen
vagy fűtött terekkel érintkeznek (raktár, pince, szomszédos épület…), akkor a fajlagos
hőveszteségtényező számításához ezen felületek U hőátbocsátási tényezői
ti  t x
ti  te
arányban módosítandók, ahol tx és te a fűtési idényre vonatkozó átlagértékek.
Egyszerűsített módszer alkalmazása esetén ez az arányszám pincefödémek esetében 0,5,
padlásfödémek esetében 0,9 értékkel vehető figyelembe.
Hőhidak hatása
A hőhidak hatása részletes módszerrel a következők szerint számítandó:
 l
 [W/mK] a csatlakozás lineáris hőátbocsátási tényezője (meghatározható hőhídkatalógusokból,
illetve hőhídszámító programmal)
l [m] a csatlakozási hőhíd hossza
15
Mivel a lineáris hőátbocsátási tényező meghatározása gyakran nehézségekbe ütközik egyszerűsített

számítási módszer alkalmazható. Ekkor a hőhidak hatása az
U R  U (1   )
összefüggés szerint vehető figyelembe. A  korrekciós tényező értékeit a szerkezet típusa és a
határolás tagoltsága függvényében az alábbi tartalmazza.
A hőhidak hatását kifejező korrekciós tényező:
A hőhidak hatását
kifejező
Épülethatároló szerkezetek
korrekciós tényező

gyengén hőhidas1) 0,15
külső oldali, vagy szerkezeten belüli
közepesen hőhidas1) 0,20
megszakítatlan hőszigeteléssel
erősen hőhidas1) 0,30
Külső falak
egyéb külső falak közepesen hőhidas1) 0,30
Lapostetők közepesen hőhidas2) 0,15
Beépített tetőteret határoló szerkezetek közepesen hőhidas3) 0,15
Padlásfödémek 4) 0,10
Árkádfödémek 4) 0,10
szerkezeten belüli hőszigeteléssel4) 0,20
Pincefödémek
alsó oldali hőszigeteléssel 4) 0,10
Fűtött és fűtetlen terek közötti falak, fűtött pincetereket határoló, külső oldalon hőszigetelt falak 0,05
1)
Besorolás a pozitív falsarkok, a falazatokba beépített acél vagy vasbeton pillérek, a
homlokzatsíkból kinyúló falak, a nyílászáró-kerületek, a csatlakozó födémek és belső falak,
erkélyek, lodzsák, függőfolyosók hosszának fajlagos mennyisége alapján.
2)
Besorolás az attika falak, a mellvédfalak, a fal-, felülvilágító- és felépítmény-szegélyek hosszának
fajlagos mennyisége alapján (a tetőfödém kerülete a külső falaknál figyelembe véve).
3)
Besorolás a tetőélek és élszaruk, a felépítményszegélyek, a nyílászáró-kerületek hosszának,
valamint a térd- és oromfalak és a tető csatlakozási hosszának fajlagos mennyisége alapján (a
födém kerülete a külső falaknál figyelembe véve).
4)
A födém kerülete a külső falaknál figyelembe véve
A besoroláshoz szükséges tájékoztató adatokat az alábbi táblázat tartalmazza
Tájékoztató adatok a  korrekciós tényező kiválasztásához
A hőhidak hosszának fajlagos mennyisége (fm/m2)

Épülethatároló szerkezet besorolása
Épülethatároló szerkezetek
gyengén közepesen erősen
hőhidas hőhidas hőhidas
Külső falak < 0,8 0,8 – 1,0 > 1,0
Lapostetők < 0,2 0,2 – 0,3 > 0,3
Beépített tetőtereket határoló szerkezetek < 0,4 0,4 – 0,5 > 0,5
Talajjal érintkező padlók, pincefalak hőveszteségének számítása

A hőhidak hatását kifejező korrekciós tényező nem tartalmazza a talajjal érintkező határolás és a
talajjal érintkező lábazat hőveszteségét.
Ezeket az alábbi két táblázat segítségével meghatározott vonalmenti hőátbocsátási tényezők alapján
kell számítani a részletes módszerre vonatkozó összefüggés (  l ) szerint:
16
1) A talajon fekvő padlók vonalmenti hőátbocsátási tényezői () a kerület hosszegységére

vonatkoztatva:
padlószint és a A padlószerkezet hõvezetési ellenállása a kerület mentén legalább

talajszint közötti 1,5m szélességű sávban1)
magasság
különbség
Szigete- 0,20- 0,40- 0,60- 0,80- 1,05- 1,55- 2,05-
z (m) letlen -0,35 -0,55 -0,75 -1,00 -1,50 -2,00 -3,00
… -6,00 0 0 0 0 0 0 0 0
-6,00... -4,05 0,20 0,20 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15
-4,00... -2,55 0,40 0,40 0,35 0,35 0,35 0,35 0,30 0,30
-2,50... -1,85 0,60 0,55 0,55 0,50 0,50 0,50 0,45 0,40
-1,80... -1,25 0,80 0,70 0,70 0,65 0,60 0,60 0,55 0,45
-1,20... -0,75 1,00 0,90 0,85 0,80 0,75 0,70 0,65 0,55
-0,70... -0,45 1,20 1,05 1,00 0,95 0,90 0,80 0,75 0,65
-0,40... -0,25 1,40 1,20 1,10 1,05 1,00 0,90 0,80 0,70
-0,20...+0,20 1,75 1,45 1,35 1,25 1,15 1,05 0,95 0,85
0,25... 0,40 2,10 1,70 1,55 1,45 1,30 1,20 1,05 0,95
0,45... 1,00 2,35 1,90 1,70 1,55 1,45 1,30 1,15 1,00
1,05... 1,50 2,55 2,05 1,85 1,70 1,55 1,40 1,25 1,10
1)
A szigetelt sáv függőleges is lehet: a szigetelés a pincefalon vagy a lábazaton is elhelyezhető (a
geodetikus magasságkülönbség előjelének megfelelően). A vízszintes és függélyes helyzetű szigetelt
sávok összegezett kiterített szélességének minimális szélessége 1,5m.
2) A pincefalak vonalmenti hőátbocsátási tényezői () a kerület hosszegységére vonatkoztatva:
A talajjal érintkező A falszerkezet hőátbocsátási tényezője - [W/mK]

falszakasz magassága 0,30… 0,40… 0,50 0,65… 0,80… 1,00… 1,20… 1,50… 1,80…
m 0,39 0,49 0,64 0,79 0,99 1,19 1,49 1,79 2,20
- 6,00 1,20 1,40 1,65 1,85 2,05 2,25 2,45 2,65 2,80
- 6,00…- 5,05 1,10 1,30 1,50 1,70 1,90 2,05 2,25 2,45 2,65
- 5,00…- 4,05 0,95 1,15 1,35 1,50 1,65 1,90 2,05 2,25 2,45
- 4,05…- 3,05 0,85 1,00 1,15 1,30 1,45 1,65 1,85 2,00 2,20
- 3,00…- 2,05 0,70 0,85 1,00 1,15 1,30 1,45 1,65 1,80 2,00
- 2,00…- 1,55 0,55 0,70 0,85 1,00 1,15 1,30 1,45 1,65 1,80
-1,50…- 1,05 0,45 0,60 0,70 0,85 1,00 1,10 1,25 1,40 1,55
- 1,00…- 0,75 0,35 0,45 0,55 0,65 0,75 0,90 1,00 1,15 1,30
- 0,70…- 0,45 0,30 0,35 0,40 0,50 0,60 0,65 0,80 0,90 1,05
- 0,40…- 0,25 0,15 0,20 0,30 0,35 0,40 0,50 0,55 0,65 0,74
- 0,25… 0,00 0,10 0,10 0,15 0,20 0,25 0,30 0,35 0,45 0,45
A direkt sugárzási nyereség meghatározása a fűtési idényre:

Qsd    AÜ gQTOT
[kWh/a]
ahol
2
Aü [m ] az egyes tájolásokhoz tartozó üvegezett felület (nem a névleges ablakfelület
nagysága),
g az üvegezés sugárzás átbocsájtó képessége télen (naptényező),
ε hasznosítási tényező,
2
QTOT [kWh/m a] az egyes tájolásokhoz tartozó fűtési idényre vonatkozó sugárzási
energiahozam.
A naptényező az adott nyílászárót jellemző érték, árnyékolás nélküli esetben értékeit az alábbi
táblázatból vehetjük:
naptényező naptényező
Üvegezés típusa Üvegezés típusa
g [-] g [-]
Normál egyszeres 1,0
egyszeres bevonat kívül 0,6
síküveg kettős 0,9
kettős, fémoxid
egyszeres 0,7 bevonattal a külső üveg 0,5
Visszaverő
belső oldalán
Hőelnyelő
kettős, nemesfém
kettős (kívül hőelnyelő,
0,6 bevonattal a külső üveg 0,4
belül normál)
belső oldalán
17
A hasznosítási tényező értéke nehéz szerkezetű épületekre ε=0,75; könnyűszerkezetű épületekre

ε=0,50.
A fűtési idényre vonatkozó sugárzási energiahozam értékek az alábbi táblázatban előírt tervezési
adatok.
Tájolás
Sugárzási energiahozam a fűtési idényre fajlagos hőveszteségtényező
É D K-N
számításához QTOT kWh/m2a
100 400 200
A számításnál három lehetőség közül választhat:

1. A sugárzási nyereségeket tájolás szerint számítja, ekkor benapozási vizsgálattal igazolni kell a
nem északi üvegezett felületek benapozottságát. A benapozás vizsgálat elhagyható, ha az adott
nyílászáróra nyilvánvalóan semmilyen árnyék nem vetül (sem a saját épület, sem más épület,
növényzet által).
2. A sugárzási nyereségeket mindenütt északi tájolással (árnyékolt eset) veszi figyelembe). Ezzel a
biztonság javára téved.
3. A sugárzási energiahozam számítása teljesen elhagyható, ekkor a tervező szintén a biztonság
javára téved.
A fajlagos hőveszteségtényezőre vonatkozó követelményértékek
A fajlagos hőveszteségtényező megengedett legnagyobb értéke a felület/térfogat arány

függvényében a következő összefüggéssel számítandó:
3
A/V ≤ 0,3 qm = 0,2 W/m K
3
0,3 ≤ A/V ≤ 1,3 qm = 0,086 + 0,38 (ΣA/V) W/m K
3
A/V ≥ 1,3 qm = 0,58 W/m K
ahol
ΣA a fűtött épülettérfogatot határoló szerkezetek összes felülete,
V a fűtött épülettérfogat (fűtött légtérfogat).
A fűtött épülettérfogatot határoló összes felületbe beszámítandók a külső levegővel, a talajjal,

szomszédos fűtetlen terekkel és fűtött épületekkel érintkező valamennyi határolás. A fajlagos
hőveszteségtényező megengedett legnagyobb értékét a felület/térfogat arány függvényében az
alábbi ábra szemlélteti.
Fajlagos Átlagos
hőveszteség- hőátbocsátási
tényező tényező
q m (W/m3K) Um (W/m2K)
0,7 0,70
0,6 0,65
0,5
0,60
0,4
0,55
0,3
0,50
0,2
0,45
0,1
0 0,40
0 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9 1 1,1 1,2 1,3 1,4 0 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9 1 1,1 1,2 1,3 1,4
Felület/térfogat arány Felület/térfogat arány
A/V (m2/m3) A/V (m2/m3)
Ha a sugárzási nyereségek hatását nem vesszük figyelembe (ez az egyszerűsített eljárásban

megengedett, a biztonság javára történő elhanyagolás), akkor a fajlagos hőveszteségtényező
18
követelményértékeiből az épülethatároló szerkezetek átlagos hőátbocsátási tényezőjének

követelményértéke is származtatható a következő összefüggés szerint:
2
Um = 0,38 + 0,086 V/A (W/m K)
Az átlagos hőátbocsátási tényező értelemszerűen tartalmazza a fajlagos hőveszteségtényezőnél
meghatározott jellemzőket (rétegtervi hőátbocsátási tényező, hőhidak okozta hőveszteség). A
sugárzási nyereség nagyságától függően magasabb átlagos hőátbocsátási tényező is megengedhető
lehet – ez a sugárzási nyereség számítását teszi szükségessé.
A.4.2. A nyári túlmelegedés kockázata

Számítandó a belső és külső hőmérséklet napi átlagos különbsége a következő összefüggéssel:
Qsdnyár  Vqb
tbnyár 
 AU   l  0,35nnyárV
ahol
Qsdnyár [W] átlagos nyári sugárzásból származó hőterhelés,
3
qb [W/m ] a belső hőterhelés fajlagos értéke,
nnyár [1/h] a légcsereszám átalagos értéke, nyári idényben,
V, A, U, l,  A.4.1. fejezet szerint.
A nyári sugárzási hőterhelés meghatározása északi és bizonyítottan árnyékban lévő homlokzatokra

Qsdnyár  85 AÜ g nyár
egyébként
Qsdnyár  150 AÜ g nyár
A gnyár az alkalmazott társított szerkezet hatását is tartalmazó üvegezés sugárzásátbocsájtó
képessége:
g nyár  g  g ár
Az egyenletben q az üvegezés sugárzásátbocsájtó képessége (A.4.1.2. fejezet táblázata szerint), gár
az árnyékoló szerkezet sugárzásátbocsájtó képessége:
Árnyékolási naptényezői a színezés (reflexiós tényező)

függvényében (gár)
Árnyékolás módja
világos középszín sötét fekete
(>0,5) (0,3-0,5) (0,1-0,3) (<0,1)
reluxa 0,55 0,65 0,75 0,85
belső roló 0,40 0,55 0,65 0,75
függöny 0,45 0,60 0,70 0,80
reluxa 0,35 0,40 0,45 0,50
közbenső
roló 0,30 0,35 0,40 0,45
esslingeni redőny 0,09 0,09 0,10 0,10
reluxa 0,10 0,10 0,12 0,12
rolplast redőny 0,10 0,10 0,10 0,11
nyitott
0,17 0,15 0,14 0,13
levelekkel
fa zsalutábla
külső félig zárt
0,12 0,13 0,14 0,15
levelekkel
nyitott
0,16 0,14 0,14 0,14
levelekkel
fém zsalutábla
félig zárt
0,13 0,14 0,15 0,16
levelekkel
A légcsereszám értékei az alábbi táblázatból vehetők:

A légcsereszám tervezési értékei nyáron, természetes Nyitható nyílások
szellőztetéssel egy homlokzaton több homlokzaton
nem lehetséges 3 6
Éjszakai szellőztetés
lehetséges 5 9
Éjszakai szellőztetés esetében a nagyobb érték az alacsonyabb hőmérsékletű külső levegő kedvező
előhűtő hatását fejezi ki.
A nyári túlzott felmelegedés kockázata elfogadható, ha tbnyár kisebb, mint nehéz szerkezetű
épületek esetében 3 K, könnyűszerkezetű épületek esetében 2 K.
19
A.5. A HŐTERMELŐ BERENDEZÉS TELJESÍTMÉNYIGÉNYE

Az építmény hőtermelő berendezésének (kazán vagy hőközpont) teljesítményigénye a HMV
termelés, a szellőzés és a fűtés teljesítményigényeinek összege, biztonsági tényezővel:
Q  1,1 (Qm  QL  QF ) [kW].
A.5.1. A használati melegvíz-készítés teljesítmény igénye

A HMV termelés teljesítményigényének (Qm) számítása az A.1.8. fejezet szerint történik.
A.5.2. Szelőztetés teljesítmény igénye

A légtechnikai berendezések igen jelentős fűtési energiát igényelnek a külső térből vett levegő
felfűtése során. A levegő felfűtésének teljesítményigényét az alábbi közelítő összefüggéssel
számíthatjuk:
0,35 Vsz
QL  ti  te   1  hvsz  [kW]
1000
ahol:
Vsz 3
- mozgatott levegőmennyiség [m /h], mely a A.5.1. pont összefüggéseivel határozható meg,
ti - az épület téli belső átlaghőmérséklete (20 - 21°C),
te - méretezési külső hőmérséklet télen (-15 °C),
hvsz - a légkezelő berendezés hő-visszanyerőjének hatásfoka.
Amennyiben kiegyenlített szellőztető berendezés létesül az épületben, vagy annak egyes
területein, a légkezelő berendezés hő-visszanyerőjének hatásfoka η=0,5. Amennyiben
légkezelő nélküli szellőztető berendezés, vagy depresszív, illetve túlnyomásos szellőzés
létesül (pl.: WC, vagy garázs szellőzés) η=0.
A szellőztető berendezés teljesítményigényét az épületben alkalmazott légtechnikai rendszerek

mindegyikére külön kell számítani, figyelembe véve az adott rendszer által szállított légmennyiséget,
illetve a hő-visszanyerő hatásfokot.
A.5.3. Fűtési hőigény
A.5.3.1. Meglévő épületek esetén

V  qF
QF  [kW]
1000
ahol:
3
V [m ] - a nettó fűtött épülettérfogat,
3
qF [W/m ] - az épületszerkezet becsült fajlagos hőveszteség-tényezője.
Az épület becsült hőveszteség-tényezőjébe beleértjük a sík felületek, a hőhidak, valamint a

természetes levegőforgalom hőigényét. qF csak az épület hőigényének közelítő számítására
alkalmas. Értéke az épület szerkezettől, annak hőszigetelésétől, az ablakozási arányától, az
egységnyi épülettérfogat-külső felületarányától, az épület hőtároló tömegétől, légtömörségétől stb.
3
függ. Ezért a számításnál a fajlagos érték 10 ~ 45 W/m között változhat. Segítségképp:
3
Régebbi építésű, nagy hőtároló képességű, rosszul hőszigetelt épület esetén: 37-43 W/m
3
Fokozott hővédelmű, hőszigetelő téglával, vagy hőszigetelt lehűlő felületek esetén: 20-30 W/m
3
Könnyűszerkezetes, hőszigetelt nagycsarnokok esetén: 10-15 W/m
2
A.5.3.1.Új építésű vagy meglévő 1000m nagyobb, (védelem alatt nem álló) épületek lényeges felújítása
Ebben az esetben a kiindulás az lehet, hogy az építménynek ki kell elégítenie a fajlagos
hőveszteségtényező követelményértékére (qm) vonatkozó előírást (lásd A.4.1.2 fejezet), melynek
megengedett legnagyobb értéke a felület/térfogat arány függvénye. A fajlagos hőveszteségtényező
származtatásánál ekkor beleértjük a transzmissziós hőáramokat (épületszerkezet és hőhídjainak
veszteségei), de nem érthetjük bele sugárzási hőnyereség hasznosított hányadát, hiszen a fűtési
rendszert nem méretezhetjük arra az esetre, ha van sugárzási nyereség, tehát a fűtési rendszer
20
méretezéséhez az A.4.1.2. fejezetben használt fajlagos hőveszteségtényező összefüggése az

alábbiak szerint módosul:
1
q (  AU R   l) [W/(m3K)]
V
Az épületszerkezet veszteségáramai mellett, a szellőztető berendezéstől függetlenül természetes
légcsere is kialakul az építményben. Egy átlagos légtömörségű épületben a légcsereszám téli
idényben n=0,5-1,0. Mindezeket figyelembe véve a fűtési hőigényt az alábbi összefüggéssel
számíthatjuk:
( q  0,35  n )  V  (ti  te )
QF  [kW].
1000
A.6. A HŰTŐBERENDEZÉS TELJESÍTMÉNYIGÉNYE
A hűtőberendezés általában a legdrágább primer energia (villamos energia) felhasználásával állítja
elő a hűtéshez szükséges energiát. Ezért törekedni kell olyan épületszerkezet tervezésére, ami nem
igényel hűtést.
A.6.1. Külső és belső hőnyereségek közelítő számítása

A hűtőberendezés teljesítményigénye a nyári sugárzási hőterhelés átlagintenzitásából (Qsdnyár - lásd
A.6.2 fejezet), az épületszerkezeten keresztül érkező transzmissziós és filtrációs hőnyereségből, az
épületben tartózkodók és a villamos berendezések (világítás és egyéb villamos fogyasztók)
hőnyereségéből származik:
Qsdnyár ( q  0,35  nnyár )  V  (tiny  teny ) Pvil  Pv
Qnyár    sz  0,1 
1000 1000 1000
ahol
Qsdnyár - az A.6.2 fejezetben számolt nyári sugárzási hőterhelés átlagintenzitása [W],
2
q - a hőnyereségek nélküli fajlagos hőveszteségtényező [W/m K],
nnyár - légcsereszám nyári idényben, de zárt nyílászárók esetén [1/h] (nnyár =0.5-1.0),
3
V - a hűtött tér nettó térfogata [m ],
tiny - a hűtött tér nőmérséklete nyáron (tiny =26°C) [°C],
teny - mértékadó külső hőmérséklet nyáron (teny =32°C) [°C],
sz - a hűtött térben tartózkodók száma,
Pvil - a hűtött térben bekapcsolt világítótestek teljesítményigénye [W],
Pv - egyéb villamos fogyasztók (Pl.: számítógépek, irodai eszközök stb.) [W],
Ez a számítás csak közelítés, valójában az órai nyereségáramok alapján szokás számolni.
A.6.2. A hűtőberendezés elemei
A.6.2.1.Folyadékhűtők
A hűtési energiát előállító berendezésnek három fő részegysége van. A kompresszorból,
elpárologtatóból, hőcserélőből álló beltéri egységet nagyobb hűtési igény esetén önálló helyiségben
helyezik el. Minden esetben szükséges egy kültéri egység, vagy egységcsoport. A hűtőberendezés
kültéri egységének elhelyezése. A beltéri és a kültéri egység között vagy fagyálló folyadék, vagy
hűtőközeg kering. Tehát szigetelt csővezetékkel kell összekötni. A berendezés hűtött vizet állít elő,
mely hűtött víz kering a hűtött helyiségekben elhelyezett ventillátoros klímakonvektor és a
folyadékhűtő között, szintén szigetelt csővezetékben.
A.6.2.2.Osztott rendszerű berendezés

Csak kültéri és a hűtött térben elhelyezett beltéri egységgel kell számolni, a két berendezés között
hűtőközeg kering. Egy kültéri egységhez egy vagy akár több beltéri egység is tartozhat. A köztük lévő
távolság és magasságkülönbség sokszor korlátozott. Ekkor az adott termék gyártójának
iránymutatásai szerint kell a készüléket tervezni.
A.6.2. A hűtőberendezés villamos teljesítményigénye
Qnyár
Ph  [kW].
3
21
A.7. GÁZIGÉNY
Csak akkor számoljuk, ha van vezetékes gázellátás!
A.7.1. Lakások gázigénye
Vgl  Vlj  e  F [m3/h]

ahol:
Vlj - egy lakás gázigénye:
3
~ egy tűzhely esetén: 2,5 (m /h)
3
~ cirko+gázvízmelegítő esetén: 3,8 ~ 4,2 (m /h)
3
~ tűzhely+cirko+gázvízmelegítő esetén: 6,3 ~ 6,7 (m /h)
3
~ kombi készülék esetén: 1,9 ~ 4,1 (m /h)
0,9
e - egyidejűségi tényező : e 4
F
F - lakások száma (db)
A.7.2. Gázkazán gázigénye

Csak akkor kell számolni, ha központi fűtés, vagy központi melegvízellátás, vagy
szellőztetés/légfűtés, vagy mindegyik van!
Q
Vgh 
3
(m /h)
8500
ahol:
Q - az épület teljes hőigénye [W] - lásd A.5. pontnál
A.7.3. Az épület teljes gázigénye
Vg  Vgl  Vgh (m3/h)
A.8. “HASADÓ-NYÍLÓ” (ROBBANÓ) FELÜLET

Gázkazánháznál csak akkor kell kialakítani, ha
 a kazán(ok) egységteljesítménye nagyobb 140 kW-nál;
 és/vagy a kazánházban lévő kazánok összteljesítménye nagyobb
1 400 kW-nál.
A “hasadó-nyíló” felület nagyságát az alábbiak szerint lehet meghatározni.
A.8.1. Ha a “hasadó-nyíló” felület az oldalfal: az előírás bonyolult számítást ír elő, de közelítőleg (jó
közelítéssel) a következő összefüggéssel lehet meghatározni:
A  0,2  Vkh 2
[m ]
ahol:
3
Vkh - a kazánház vagy gázmérő helyiség légköbmétere [m ]
8.2. Ha a “hasadó-nyíló” felület a tető: Nem kell számolni semmit, hanem az egész kazánház vagy
gázmérő helyiség tetejét “repülőtetővel” kell ellátni.
22
A.9. AZ ÉPÍTMÉNY KÉMÉNYEI
A.9.1. Szilárd tüzelésű kazánberendezések, kandallók, cserépkályhák kéményei
Egy kürtőbe 2 kazánnál több nem köthető. A kéménytestben 2 db min. 14x14 cm-es kürtőt (vagy
ennek megfelelő kör keresztmetszetű csövet) kell elhelyezni a “kazánház” gravitációs szellőztetése
céljából.
Minimális kéménymagasság (kazánbekötéstől számítva): 16,0 m. A kémény 30 m-es körzetben lévő

építmény legmagasabb pontjánál 3,0 m-el nyúljon túl.
A kéménykürtő szükséges keresztmetszete:
Qk
A  27  2
(cm )
1000 hk
ahol:
Qk - az egy kürtőbe kötött kazánok összteljesítménye [W]
hk - a kémény - kazánbekötéstől számított magassága - [m]
A kéménykürtő oldalaránya max: 1:2 lehet!
A.9.2. Gázkészülékek kéményeinek kialakítása
A.9.2.1. 60kW összteljesítmény alatti készülékek kéményei:

Minimális kéménymagasság a készülék bekötési pontjától 2m.
A.9.2.2. 60kW feletti (központi kémények kialakítása):
A.9.3. Zárt égésterű gázkészülékek kéményeinek kialakítása
A.9.4. A kéményfej kialakításának szabályai
23
B. HELYIGÉNYEK
B.1. VÍZELLÁTÁSI HELYISÉGNY
B.1.1. Nyomásfokozó berendezés
Abban az esetben kell kialakítani, ha az épület párkánymagassága (a környező terepszinttől mérve)

magasabb, mint 19 ~ 20 m.
Külön helyiséget kell biztosítani. A helyiség elhelyezésénél gondolni kell arra, hogy a berendezéseket
ki-beszállítani kell, így a földszinten vagy a pincében helyezhető el (pincénél a tartályok szállítási
útvonalát biztosítani kell).
A helyiséget kétszárnyú, kifelé nyíló ajtóval kell ellátni.
Alapterület igénye:
A  24,5  0,7  V [m2]
ahol:
V – az ellátandó épületrész (teljes épület, vagy a 19,0 m magasság feletti
3
rész) átlagos, napi vízigénye (m /d). Számítása az A.1.1.4. pont alapján
Szükséges belmagasság:
3
V = 41,0 m /d-ig 3,00 m
3
V = 41,0 – 153,0 m /d-ig 3,70 m
3
V = 214,0 m /d-ig felett 4,60 m
B.1.2. Használati melegvíz készítő hőközpont

Nem kell kialakítani a hőközpontot, ha
 az épületben egyedi melegvízkészítő berendezések kerülnek felszerelésre, vagy
 az épület részére tetőtéri gázkazánházat alakítunk ki, felügyelet nélküli modul típusú
kazánokkal.
A hőközpontot földszinten – esetleg pincében – kell kialakítani, gondolva a tartályok cseréjéhez

szükséges útvonal biztosítására (pince!).
A hőközpontot kétszárnyú, kifelé nyíló ajtóval kell ellátni.

A hőközpont szükséges alapterülete: B.2.1. ésB.3.2. pontok alapján számolva
B.1.2.1. Alapterület fekvő melegvíztárolók esetén:
A  24,0 
Qm
1000
 
m2
ahol:
Qm – melegvízkészítés hőigénye [W] – az A.1.8. pont alapján.
Szükséges belmagasság (melegvíztároló térfogat meghatározása A.1.6. pont alapján):
Vb = 3150 literig 2,80m
Vb = 3150-8000 l között 3,10 m
Vb = 8000 l felett 3,30 m
B.1.2.2. Alapterület álló melegvíztárolók esetén:
A  13,6  0,026
Qm
1000
 
m2
Qm – melegvízkészítés hőigénye [W] – az A.1.8. pont alapján.
24
Szükséges belmagasság (melegvíztároló térfogat meghatározása A.1.6. pont alapján):
Vb = 1000 literig 2,50 m

Vb = 1000 - 2500 l között 3,50 m
Vb = 2500 - 5000 l között 4,10 m
Vb = 5000 liter felett 5,00 m
B.2. SZELLŐZÉSI HELYIGÉNY

Csak külön szellőzőgépház esetén kell meghatározni. A szellőzőgépházat kétszárnyú, kifelé nyíló
ajtóval kell ellátni. lehetőleg földszinten, vagy pincében kell kialakítani, gondolva a gépek cseréjénél a
szállítási útvonal biztosítására.
A szellőzőgépházhoz szükséges alapterületet és belmagasságot a mozgatott levegőmennyiség – Vsz

3
[m /h] – alapján határozzuk meg. (A mozgatott levegőmennyiség számítását lásd az A.3. pontnál.)
Szükséges belmagasság:
3
Vsz = 20 000 m /h-ig 2,65 m
3
Vsz = 20 000 – 30 000 m /h között 3,00 m
3
Vsz = 30 000 – 40 000 m /h között 3,50 m
3
Vsz = 40 000 m /h felett 4,00 m
Szellőzőgépház alapterület-igénye
elszívó gépház:
Vsz
A  9,7  0,3
1000
m2  
V
befúvó gépház: A  14  0,6 sz m
1000
2
 
V
befúvó+elszívó gépház: A  19  1,43 sz m
1000
2
 
B.3. FŰTÉSI HELYIGÉNY
A kazánházak és a fűtési hőközpont helyigényéhez a “használati melegvízkészítő hőközpont”
helyigényét – központi használati melegvízellátás esetén (kivéve a felügyelet nélküli modul
gázkazánokat ) – hozzá kell adni, mivel a két helyigényt azonos helyiségben vagy egymás melletti
helyiségekben célszerű biztosítani.
B.3.1. Fűtési hőközpont

Szükséges alapterület:
A  27  0,014
Q
1000
 
m3
ahol:
Q – az épület teljes hőigénye [W] az A.5. pont alapján.
Belmagasság legalább: 2,65 m.
A hőközpontot a földszinten, vagy pincében kell elhelyezni, kétszárnyú, kifelé nyíló ajtóval kell ellátni.
Gondolni kell a berendezések szállítási útvonalának biztosítására.
B.3.2. Gázkazánház
A gázkazánház tűzveszélyes és robbanásveszélyes épületben, valamint abban az esetben, ha
“hasadó-nyíló” felülettel kell ellátni a helyiséget (lásd A.8. pontnál), akkor a következő épületek alatt
nem helyezhető el:
 lakóház,
 egészségügyi intézmény,
 kulturális intézmény,
 nagy tömegek befogadására szolgáló épület,
25
 oktatási intézmény.
A felsorolt épületek esetén (kivéve a tűzveszélyes és robbanásveszélyes épület) a gázkazánházat a

tetőn helyezhetjük el.
A kazánházat kétszárnyú, kifelé nyíló, fémajtóval kell ellátni.

A kazánházhoz felügyeletet kell biztosítani, ezért a felügyelő részére pihenő és szociál-higiéniai
helyiségeket biztosítani kell az építésügyi előírásoknak megfelelő alapterülettel.
A kazánház szükséges alapterülete:
A  30  0,022
Q
1000
 
m2
ahol:
Q – az épület teljes hőigénye [W] – A.7. pont alapján.
A szükséges belmagasság:
Q = 450 000 W-ig 3,0 m (gőzkazán esetén: 4,6 m)
Q = 450 000 – 800 000 W között 3,2 m (gőzkazán esetén: 4,6 m)
Q = 800 000 – 1 630 0000 W között 3,5 m (gőzkazán esetén: 4,6 m)
B.3.3. Tetőtéri gázkazánház

Az alábbi adatok kizárólag felügyelet nélküli, modul típusú gázkazánok telepítése esetén érvényesek!
2
Födémterhelés: 600 kp/m .
Szükséges belmagasság: legalább: 2,65 m
Az alapterület-igény az épület teljes hőigénye – Q [W] alapján (lásd A.5. pontnál):
2
Q= 480 kW-ig A = 22 [m ]
2
Q= 480 – 720 kW között A = 35 [m ]
2
Q= 720 – 1 200 kW között A = 45 [m ]
2
Q= 1200 – 1 400 kW között A = 62 [m ]
A kazánok felügyeletet nem igényelnek!
B.3.4. Szilárdtüzelésű kazánházi rész

A szilárdtüzelésű kazánházi rész több helyiséget foglal magában:
 kazánház,
 széntároló helyiség,
 salaktároló helyiség,
 kiszolgáló helyiség,
 Javító műhely.
A “kiszolgáló helyiségek” a kazánfűtő(k) részére biztosított pihenő és szociál-higiéniai helyiségeket

foglalja magában. Ezek helyigényét az érvényben lévő építésügyi előírások alapján kell
meghatározni.
A többi helyiség alapterület igényét az épület teljes hőigénye – Q [W] – (lásd A.5. pontnál) – alapján
határozhatjuk meg:
kazánház: A  15,1  0,06

Q
1000
 
m2
széntároló: A  0,20
Q
1000
m2  
salaktároló: A  0,04
Q
1000
m2  
26
Mindhárom helyiséget az épület határoló falánál kell elhelyezni. Gondolni kell a kazánok, tüzelőanyag
és salak szállítási útvonalának biztosítására. A salakot (amennyiben a tűzrendészeti előírások és az
esztétikai megjelenés lehetővé teszi) telekhatáron belül, épületen kívül is lehet tárolni.
Mindhárom helyiség szellőztetéséről gondoskodni kell.

Az egyes helyiségek belmagassága:
 kazánház: 3,1 – 5,0 m a kazánok nagyságától, típusától és tüzelőanyag-ellátásától függően;
 széntároló: legalább 2,0 m;
 salaktároló: legalább 2,0 m.
B.4. GÁZELLÁTÁS HELYIGÉNY
3
B.4.1. Gázmérők helyigénye 100 m /h névleges teljesítményig
Ebbe a csoportba tartoznak a lakások és egyéb, kisebb fogyasztók mérői. A szükséges
mérőnagyságot az A.7.1. pontnál felsorolt gázigények alapján lehet meghatározni. (A fel nem sorolt
gázberendezések gázfogyasztására az “épületgépész” konzulens ad adatot.)
Ezeket a fogyasztókat zárható, szellőzőnyílásokkal ellátott szekrényben kell elhelyezni. a

szekrény csak közösségi helyiségekben lehet (pl. lépcsőház).
A szekrény magassága: az adott szintmagasság.
A szekrény vízszintes méretei:
lakások:
1 db vagy egymás alatt elhelyezett 2 db mérő esetén:
mélység: 250 mm
szélesség: 510 mm
2 db vagy egymás alatt elhelyezett 3 db mérő vagy 4 db mérő esetén:

mélység: 250 mm
szélesség: 1020 mm
egyéb fogyasztók (1 db mérő helyigénye):

3
gázigény 9-15 m /h között: mélység: 400 mm
szélesség: 800 mm
3
3
3
Megjegyzés: célszerű az egyéb fogyasztók mérőit is külön helyiségben elhelyezni 16 m /h gázigény
esetén.
B.4.2. Gázmérő-helyiség
3
Gázmérő helyiséget kell kialakítani minden 100 m /h névleges teljesítménynél nagyobb
gázmérő részére, vagy amennyiben a gázmérőket közösen egy helyiségben helyezik el és a
3
gázmérők összes névleges teljesítménye több, mint 100 m /h.
A helyiséget a földszinten kell elhelyezni, közvetlenül a szabadba, kifelé nyíló fémajtóval kell
ellátni. Az alapterület 1 %-ának megfelelő szellőző nyílást kell kialakítani. El kell látni az A.8. pont
alatt részletezett “hasadó-nyíló” felülettel.
A gázmérő helyiség helyigénye:
3 2
75 – 150 m /h gázfogyasztás között: 4,5 m alapterület, belmagasság: 2,65 m.
3 2
150 – 220 m /h gázfogyasztás között: 7,6 m alapterület, belmagasság: 3,00 m.
B.4.3. Háztartási gázkészülékek működtetéséhez szükséges légtér

Háztartási, kéménybe kötött, nem zárt égésterű gázkészülék (melynek egyenként 58 kW –
nál, illetve összesen 116 kW-nál kisebb a teljesítménye) csak olyan helyiségben üzemeltethető,
27
2
amely rendelkezik minimum 1,3 m névleges felületű, közvetlenül a szabadva, vagy lépcsőházba
nyíló, nem légtömör, nyílászáróval. Amennyiben a helyiség ezzel nem rendelkezik, úgy egy ilyen
2
nyílászáróval (vagy nyílászárókkal, melyek összfelülete 1,3 m ) rendelkező “kiegészítő helyiséggel”
kell összeszellőztetni. (Kiegészítő helyiségként lakóhelyiség, WC és kamra, valamint tűz- és
robbanásveszélyes helyiség nem vehető igénybe.) Kéménybe nem kötött készülék esetén, 5230W
2
névleges hőterhelés felett a helyiségben mindenképpen szükséges 1,3m szabadba nyíló
ablakfelület.
3
A legtöbb gázkészülék (kivéve a 2 főzőhelyes gázfőzőt) csak legalább 8,0 m térfogatú
helyiségben üzemeltethető, de a fajlagos hőterhelést minden esetben ki kell számolni, ellenőrizni kell.
A légtérigényt a helyiség fajlagos hőterhelése alapján határozzuk meg:

n
H e
W / m 
i
q i 1 3
V
ahol:
Hi – a helyiségben működő nyílt égőjű, illetve kéménybe kötött gázkészülékek névleges
hőterheléseinek összege [W]
e – készülékekre vonatkozó egyidejűségi szorzó [-]
3
V – a helyiség légtérfogata [m ]
Az egyes készülékekre vonatkozó egyidejűségi szorzók (“e”) értékei:

kéménybe kötött készülékek e = 1,00
2 főzőhelyes gázfőző e = 0,65
2 főzőhelyes és sütős tűzhely e = 0,65
3-4 főzőhelyes és sütős tűzhely e = 0,50
A leggyakrabban használatos gázkészülékek névleges hőterhelései a következők:

2 főzőhelyes gázfőző H = 1860 W
2 főzőhelyes és sütős gáztűzhely H = 5240 W
Kisvízmelegítő (5 lit/perc – nyílt égőjű) H = 10470 W
Nagyvízmelegítő H = 25 000 ~ 27 300 W
Falikazán (cirkogeizer) H = 24 420 ~ 25 440 W
Kombikazán H = 25 400 ~ 43 480 W
40 W-os falikazán H = 47 000 W
Abban az esetben, ha valamely helyiségben kéménybe kötött és nyíltégőjű készülékek is üzemelnek,

úgy mindkettőre külön-külön el kell végezni a fajlagos hőterhelés számítását és arra a
készülékfajtára adódó légellátási feltételeket kell betartani, amelyre a szigorúbb (nagyobb) értékek
adódnak.
B.4.3.1. Légtérigény kéménybe kötött készülékeknél:

q  3140 W/m esetén a gázkészülék(ek) nem üzemeltethető(k) az adott helyiségben.
3
1750  q  3140 W/m esetén akkora légterű kiegészítő helyiség(ek)et kell a gázhelyiséghez
3
3
kapcsolni, hogy az együttes légtérre számolt fajlagos hőterhelés 1250 W/m alatt legyen.
q  1750 W/m esetén kiegészítő helyiségre nincs szükség.
3
Megjegyzés: a fokozott légzárású nyílászárók miatt célszerő zárt égésterű készülékeket alkalmazni.
B.4.3.2. Légtérigény nyílt égőjű készülékeknél:
A légellátás történhet gravitációsan, illetve ventilátoros levegő befúvással (konzultáció gépész

konzulenssel).
q  590 W/m esetén a gázkészülék(ek) nem üzemeltethető(k) az adott helyiségben.
3
350  q  590 W/m esetén akkora légterű kiegészítő helyiség(ek)et kell a helyiséghez kapcsolni,
3
3
hogy az együttes légtérre számolt fajlagos hőterhelés 245 W/m legyen.
q  350 W/m esetén kiegészítő helyiségre nincs szükség.
3
28
B.5. FELVONÓK HELYIGÉNYE
B.5.1. Teherfelvonók
A teherfelvonók általában egyedi igényeket elégítenek ki, így az azokhoz tartozó akna- és gépház
igényeket egyedileg kell meghatározni a “gépész” konzulens segítségével.
B.5.2. Személyfelvonók
A személyfelvonók is készülhetnek egyedi igények kiszolgálására, azokkal nem foglalkozunk. A
továbbiakban a hazánkban legáltalánosabban alkalmazott személyfelvonók helyigényét ismertetjük.
A helyigények adatainál az akna és gépház belméreteit közöljük. Az akna oldalfalainak méreteit

(kialakítását, vastagságát) statikai számítással kell meghatározni. Az összes ismertetett felvonó
“felső-gépházas”.
4 személyes felvonó
akna méretei: 1400x1400 mm (esetleg 1300x1400 mm)
gépház alaprajzi helyigénye: 2500x2500 mm
gépház belmagassága: legalább: 2,0 m
akna legalsó, kiszolgált szint alá nyúlása: 1,2 m.
6 személyes felvonó
akna méretei: 1600x2550 mm (esetleg 1600x2450 mm)
6 személyes, bútor szállításra is alkalmas felvonó

akna méretei: 1600x2550mm (esetleg 1600x2450 mm)
29
I. MELLÉKLET: LAKOSSÁGI ÉS KÖZINTÉZMÉNYEK NAPI VÍZFOGYASZTÁSA

Revízió: 2004-12-12
A napi vízigény számítás célja az egyes fogyasztási objektumok napi várható és becsült fogyasztásának
meghatározása. A számításokat MI-10-158-1:1992 Műszaki Irányelv szerinti irányadó értékek alapján kell
meghatározni. Amennyiben az alábbi felsorolásban nem találunk a tervezett építmény alapján besorolható
értéket, úgy az ahhoz legközelebb álló értéket kell megkeresni. A napi vízigény számítás a vízellátásért
felelős szolgáltató számára szükséges annak elbírálása érdekében, hogy vállalni tudja-e az adott objektum
napi vízigény ellátását. A táblázatokban szereplő értékek tartományából az alacsonyabb értékeket válasszuk,
mivel a fogyasztási díjak változása az utóbbi időben lefelé módosítja a fogyasztást. A szolgáltató az
elláthatóságot, az engedélyezési hatóság számára, elvi nyilatkozat formájában teszi közzé. A táblázatban
szereplő értékek általában l/fő,D vagyis a fejadagra vetített napi várható átlagfogyasztás. Az átlagos napi
vízfogyasztás a napi fejadag alapján a következő összefüggéssel számítható:
1
V [m 3 / nap]  a  f
1000
Mely egyenletben „a” a napi fejadag , „f” a lakásokban tartózkodók száma; vendéglátóüzem esetén az
adagok, fők száma; irodarésznél a dolgozók száma; kereskedelmi résznél a dolgozók száma.
fél komfortos ellátottság 8...12 l/fő,d

komfortos ellátottság 80...150 l/fő,d
1. Háztartások összkomfortos ellátottság 120...180 l/fő,d
Azokat a létesítményeket, amelyek vonatkoztatási W. C. öblítése 24...80 l/fő,d
egysége nem l/fő,D, az egyidejűség és az Vizelde 5 lit/min
előfordulási valószínűség ismeretében a tervező
egyedi mérlegeléssel határozza meg. 1.2.2. Lakástípusok szerint
A fajlagos vízigények értékei a háztartások teljes
1.1. Közkifolyós ellátás vízigényeit jelentik (fejenként).
Ivóvíz, főzés, tisztogatás,
tisztálkodás, mosás 30...50 l/fő,d Félkomfortos lakóépületek közös csapolóhellyel,
Személygépkocsi kézi tisztítása 40...60 l/szgk lakásonkénti vízcsapok nélkül 80...100 l/fő,d
Ugyanez egyidejűséggel véve 5...15 l/fő,d Félkomfortos lakóépületek, lakásonkénti
2
Kert egyszeri locsolása 1 ...1,5 l/m vízcsapokkal, vízöblítéses W.C.-vel 120...150 l/fő,d
Ugyanez egyidejűséggel véve 10...15 l/fő,d Komfortos lakóépületek lakásonkénti
vízcsapokkal, vízvezetékkel, vízöblítéses
1.2 Vízellátó hálózatra kötött ingatlanok W. C.-vel és fürdőszobával 150...200 l/fő,d
1.2.1 Fogyasztás célja szerint Összkomfortos lakóépületek
Ivás 1...2 l/fő,d lakásonkénti egyedi, tároló rendszerű
Főzés 4..:5 l/fő,d villamos vízmelegítővel 220...280 l/fő,d
Takarítás: Összkomfortos lakóépületek lakásonkénti
fél komfortos ellátottság 5...8 l/fő,d egyedi, átfolyó rendszerű gáz-vízmelegítővel vagy
komfortos ellátottság 8...10 l/fő,d központi
összkomfortos ellátottság 10...12 l/fő,d melegvíz ellátással 250...350 l/fő,d
Tisztogatás 2. Települések
mosás, öblítés (kézzel) 15...20 l/fő,d A fajlagos vízigények értékei kommunális
mosás (géppel),öblítés (kézzel) 20...25 l/fő,d vízigényt jelentenek (a beépítési mód és a
mosás (automata mosógéppel) 30...40 l/fő,d település jellege szerint).
mosogatás (kézi) 4...6 l/fő,d
mosogatás (folyó vízzel) 20...30 l/fő,d 2.1. Vízellátó hálózatra kötött ingatlanok
mosogatás (mosogatógéppel) 4...6 l/fő,d
2
Kert egyszeri locsolása 1,5...3 l/m 2.1.1. Szabadon álló beépítés túlnyomórészt
2
Utca egyszeri locsolása 1,5...2 l/m egyszintes épületekkel
Gépkocsi mosás kézzel, tömlővel 100...200 l/szgk Mezőgazdasági jellegű településeken120...150I/fő.D
Ipari és vegyes jellegű településeken
150...220l/fő,d
Kert és üdülő jellegű településeken:
Tisztálkodás állandó jellegű lakosság 200...250 l/fő,d
30
idényjellegű vízfogyasztó 250...300 l/fő,d

időszakos vízfogyasztó 50...70 l/fő,d 3.1.7. Óvodák
Kert és üdülőövezeti településeken 300...400 l/fő,d Félnapos igénybevétel esetén 30...50 l/fő,d
Napközi otthonos óvodák
2.1.2. Zárt sorú beépítés egy- vagy többszintes gyermekenként 80...100 l/fő,d
épületekkel dolgozóként 50...70 l/fő,d
Vegyes jellegű, régi városokban, városrészekben:
összkomfortos ellátottság 300...400 l/fő,d 3.2. Tisztasági fürdők
komfortos ellátottság 200...320 l/fő,d Egy kádfürdőre
félkomfortos ellátottság 120...150 l/fő,d (fürdővendég-forgalom szerint) 180...200 l/fő,d
közkifolyós ellátás 50...70 l/fő,d Zuhany (fürdővendégenként) 70...100 l/fő,d
Ipari jellegű városokban: Dolgozónként 50...100 l/fő,d
összkomfortos ellátottság 350...450 l/fő,d
komfortos ellátottság 250...350 I/fő,D 3.3. Közoktatási intézmények
fél komfortos ellátottság 120...150 l/fő,d
3.3.1. Alsó- és középfokú intézmények
2.1.3. Többszintes, szabadon álló épületek Általános és középiskolák, szakmunkásképző
telepszerű beépítés 400...500 l/fő,d intézetek zuhanyozó nélkül, tanulónként
30...50 l/fő,d
Általános és középiskolák, szakmunkásképző
intézetek zuhanyozóval, tanulónként 70...100 l/fő,d
3 .Közületek, intézmények Oktatók és kisegítő-személyzet 50...70 l/fő,d
3.3.2. Felsőoktatási intézmények
3.1. Közegészségügyi intézmények laboratóriumi vagy műhelygyakorlattal egybekötött
oktatás esetén, hallgatónként 70...100 l/fő,d
31.1. Kórházak és szanatóriumok Oktatók és kisegítő-személyzet 50...70 l/fő,d
Kórházak betegágyanként 350...500 l/ágy,d
Szanatóriumok betegágyanként 300...400 l/ágy,d 3.3.3. Diákjóléti intézmények, szolgáltatások
Kórházak, szülőotthonok mosodaüzemmel, Napközi otthon gyermekenként 30...50 l/fő,d
betegágyanként 500...600 l/ágy,d Diákétterem, menzák
Szanatóriumok mosodaüzemmel, konyha nélkül, csak melegítéssel,
dolgozónként 100...120 l/fő,d adagonként 50...80 l/fő,d
konyha étkeztetés nélkül,
3.1.2. Szakorvosi rendelői intézetek adagonként 30...80 l/fő,d
Ambuláns betegek, betegen ként 10...50 l/fő,d konyha étteremmel, adagonként 80...160 l/fő,d
Vízgyógyászati osztály, Diákszálló, kollégiumok,
betegen ként 200...300 l/fő,d Bentlakónként, étkezés nélkül 200...300 l/fő,d
Egészségügyi dolgozók, Személyzet dolgozónként 50...70 l/fő,d
személyenként 70...100 l/fő,d
Laboratórium egészségügyi 3.4. Kulturális intézmények
dolgozónként 100...120 l/fő,d Filmszínház, látogatók száma szerint 5...10 l/fő,d
Színház
3.1.3. Körzeti orvosi rendelők látogatók száma szerint 5...10 l/fő,d
Betegforgalom, betegen ként 10...15 l/fő,d dolgozónként 20...50 l/fő,d
körzeti tüdőgondozó, betegenként 15...20 l/fő,d Kultúrház
Körzeti laboratórium, Állandó üzemmel büfével,
egészségügyi dolgozónként 70...100 l/fő,d Férőhelyenként 15...30 l/fő,d
Időszakos üzemmel, büfé nélküli
3.1.4. Gyógyszertárak Férőhelyenként 10...20 l/fő,d
Dolgozónként 70...100 l/fő,d Dolgozónként 50...70 l/fő,d
Mentőállomások elsősegélynyújtással, Könyvtár
dolgozónként 50...70 l/fő,d Látogatók száma szerint 5...10 l/fő,d
Mentőállomások gépkocsi-mentőszolgálattal Dolgozónként 50...70l/fő/D
dolgozónként 150...200 l/fő,d Múzeum, kiállítás
Látogatók száma szerint 5...10 l/fő,d
3.1.5. Szociális otthonok Dolgozónként 50...70 l/fő,d
Bentlakónként 250...300 l/fő,d
Bejáró dolgozónként 100...150 l/fő,d 3.5. Vendéglátóipari létesítmények
3.1.6. Bölcsődék 3.5.1. Szállodák, motelek, kempingek

Gyermekenként 100...150 l/fő,d Szálloda reggelivel, ágyanként,
Dolgozónként 70..170 l/fő,d osztályon felüli 300...500 l/ágy,d
31
I. oszt. külön fürdőszobával 250...400 l/ágy,d Tisztálkodás (fekete- és fehér fürdőben) ,

I. oszt. közös fürdőszobával 150...250 l/ágy,d dolgozónként 100...150 l/fő,d
alacsonyabb osztályú 100...150 l/ágy,d Tisztálkodás (fehérfürdőben),
személyzet, dolgozónként 70...150 l/fő,d dolgozónként 50...70 l/fő,d
Motel (étterem nélkül) Tisztálkodás bányászfürdőben,
ágyanként 150...250 I/ágy,d dolgozónként 120...170 l/fő,d
személyzet, dolgozónként 50...70 l/fő,d Tisztogatás, takarítás, felmosás 2...3 l/fő,d
Kemping férőhelyenként
I. osztályú 150...250 I/férőhely,d 4.2. Közlekedési és hírközlési üzemek
II. osztályú 80...120 I/férőhely,d
III. osztályú 30...50 I/férőhely,d Felvételi épületek
személyzet, dolgozónként 50...70 l/fő,d Utasok vízigénye .( ivó- és használati víz),
személyenként 2...3 l/fő,d
3.5.2. Éttermek Gyermekváróterem, befogadóképesség
Konyha étkeztetés nélkül szerint 10...15 l/fő,d
melegkonyha 30...80 l/adag,d Váróterem, befogadóképesség szerint 3... 5 l/fő,d
hidegkonyha 10...15 l/adag,d Kultúrváróterem, befogadóképesség
Étterem konyha nélkül 50...100 l/adag,d szerint 5...15 l/fő,d
2
Étterem konyhával 80...180 l/adag,d Felvételi épületek takarítása 2...5 l/m
2
személyzet dolgozónként Peron tisztántartása 2...5 l/m
Italbolt, bisztró, cukrászda, 70...100 l/fő,d Forgalmi személyzet
2
ivó- és használati vízigénye 20...25 l/m
tisztálkodási vízigénye 15...50 l/fő,d
Eszpresszó
2 2
takarítás m -enként 2...5l/m Szolgáltatási épületek (vontatási, pálya-
személyzet, dolgozónként 70...100 l/fő,d fenntartási stb.) vízigénye
vendégenként 5...10 l/fő,d ivó- és használati víz dolgozónként 2...3 l/fő,d
mosdás dolgozónként 5...15 l/fő,d
Üzemi étterem (lásd: 3.3.3 Diákétterem) zuhanyozás dolgozónként 60...80 l/fő,d
3.6. Sportpályák 4.3. Építőipari munkahelyek

Sportolók létszáma szerint 50...70 l/fő,d A dolgozók vízigénye értelemszerűen.
Nézőközönség száma szerint 5...10 l/fő,d
2
Locsolás 3...5 l/m
4.4. Kereskedelmi egységek
3.7. Közigazgatási intézmények
2
Iroda, hivatal Piac 3...5 l/m
2
ügyfélforgalom után személyenként 10...30 l/fő,d Vásárcsarnok 5...7 l/m
személyzet, dolgozónként 20...30l/fő,d Áruház, dolgozónként 30...70 l/fő,d
Üzlet, bolt, dolgozónként 25...30 l/fő,d
3.8. Egyéb helyek vízigénye Nem tartósított élelmiszert árusító üzletek, boltok
2
takarítás 3...7 l/m
3.8.1. Gépkocsi-mosó telepek dolgozónként 25...30 l/fő,d
Személygépkocsi egyszeri mosása
tömlővel (10...20 min) 200...300 I/db
Tehergépkocsi egyszeri mosása 4.5. Közterületek vízigénye
tömlővel (10...20 min) 300...450 I/db Burkolt közlekedési felületek
2
Egyéb jármű egyszeri mosása 300...800 I/db tisztántartása 2...3 l/m
Gépkocsi gépi mosása (3...5 min) 250 I/db Utak, utcák, parkolóhelyek
2
Tisztántartása 3...5 l/m
2
3.8.2. Egyedi létesítmények vízigénye egyedi Zöldterületek locsolása 1,5...3 I/m
prognónis alapján határozandó meg.
4. Munkahelyek nem termelésre fordított

vízigénye
4.1. Ipartelepek
Ivóvíz, dolgozónként 2...3l/fő,d
Használati vízigény, dolgozónként 10...70 l/fő,d
Tisztálkodás üzemekben,
dolgozónként 5...10 l/fő,d
32
II. MELLÉKLET: KÜLSŐ ÉS BELSŐ OLTÓVÍZHÁLÓZAT

készült az
Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapján
Revízió: 2004-12-12
1. Épületen kívüli tűzivíz hálózat létesítésének szabályai, méretezése:

Tűzoltás céljára a településen és a létesítményeknél meghatározott oltóvíz intenzitást kell minden
esetben biztosítani. Az oltóvíz biztosításának módja általában üzemi vagy közműhálózat, illetve ezzel
egyenértékű műszaki megoldás (víztorony, tároló – tűzivíz-szivattyú stb.).
Amennyiben az oltóvíz biztosítása a közszolgáltató (vízművek) feladata, úgy az elvi nyilatkozatnak
tartalmaznia kell az építmény tűzivíz igényének 3 legfontosabb műszaki paraméterét: az építményhez
szükséges oltóvíz intenzitást (Vok [l/perc]), a szükséges üzemidőt (tü [perc]) és az oltóberendezés minimális
csatlakozási nyomását (Pcs[bar]). A helyi szolgáltató ennek ismeretében nyilatkozik, hogy képes-e szolgáltatni az
oltóvizet, illetve milyen műszaki változtatások szükségesek (például további tűzcsaptelepítés, vagy csőhálózat
bővítés).
A tűzcsapokat a védendő építménytől a megközelítési útvonalon mérten 100 m-nél (magas épületek
esetén 50m-nél) távolabb és egymáshoz 5 m-nél közelebb elhelyezni nem szabad. Az oltóvizet vezetékes
vízellátás létesítése esetén föld feletti tűzcsapokkal kell biztosítani.
1.1. Oltóvíz intenzitás:

2
A szükséges oltóvíz intenzitást (qok [l/perc]), a mértékadó tűzszakasz (Amt[m ]) mérete határozza meg az
alábbiak szerint:
2 2 2 2
0 m ≤ Amt < 50 m → Vko= 0 l/perc 2500 m ≤ Amt < 3200 m → Vko = 3300 l/perc
2 2 2 2
50 m ≤ Amt < 150 m → Vko = 600 l/perc 3200 m ≤ Amt< 3900 m → Vko = 3600 l/perc
2 2 2 2
150 m ≤ Amt < 300 m → Vko = 900 l/perc 4600 m ≤ Amt < 5400 m → Vko = 3900 l/perc
2 2 2 2
2 2 2 2
2 2 2 2
800 m ≤ Amt < 1200 m → Vko = 2100l/perc 7200 m ≤ Amt < 8200 m → Vko = 4800 l/perc
2 2 2 2
2 2 2 2
2 2 2 2
2 2
12000 m ≤ Amt < ∞0 m → Vko = 6000 l/perc
2
Az 1200 m -nél nagyobb alapterületű állattartási épületeknél a szükséges oltóvíz-intenzitás
1800l/perc. Többszintes épületek esetén a figyelembe veendő mértékadó tűzszakasz csökkenthető
abban az esetben, ha az épület tűzállósági fokozata I-III osztály között van az alábbiak szerint:
 2 – 5 szintes épületek esetén 30%-al

 6 – 11 szintes épületek esetén 40%-al
 11 szint feletti épületek esetén 50%-al
1.2. Üzemidő:
Az üzemidő (tü[perc]) az építményben lévő éghető anyagokban tárolt energiától függ, mely
2
négyzetméterre vetített fajlagos értékét tűzterhelésnek (Tt [MJ/m ]) hívunk. Az 1.1. pontban
meghatározott oltóvíz kapacitást legalább az üzemidő által meghatározott ideig kell biztosítani. Az
üzemidő a tűzterhelés függvényében a következő:
2
a. Tt < 400 MJ/m → tü=60perc
2 2
b. 800 MJ/m ≤ Tt < 400 MJ/m → tü=90perc
2
c. 800 MJ/m ≤ Tt → tü=120perc
1.3. Csatlakozási nyomás:
2
A csatlakozási nyomás a 200mm szabad keresztmetszeten történő kiáramláshoz tartozó túlnyomás a
csatlakozó tömlő pontján, mely a tűzveszélyességi osztályba sorolás függvénye, a következők szerint:
Tüzveszélyességi osztály Csatlakozási nyomás

”A”,”B” 4 bar
”C” 3 bar
”D”,”E” 2 bar
33
2. Épületen belüli tűzivíz hálózat létesítésének szabályai, méretezése:

Vezetékes vízellátás esetén társasházakban, középületekben, ipari épültekben, az építményen
belül fali tűzcsapot is kell létesíteni. A fali tűzcsapok helyét, ahogy bármely más beépített
épületgépészeti szerelvényt, az engedélyezési dokumentációban fel kel tüntetni.
Az alábbi esetekben el lehet tekinteni az építményen belüli fali tűzcsapok telepítésétől (akkor, ha azt
egyéb nemzeti szabvány külön nem szabályozza):
 középmagas vagy magas épületnek nem minősülő lakóépületeket esetén,
 az építményben a víz használata életveszélyt, tüzet, robbanást okozhat vagy a tűz terjedését
elősegíti,
 Középmagas illetve magas épületek esetén, ha az épület alapterülete nem haladja meg
2
o "A" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmény esetén a 200 m -t
2
o "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmény esetén a 300 m -t,
2
o "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmény esetén a 500 m -t,
2
o "D" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmény esetén a 1000 m -t.
2.1. Oltóvíz intenzitás:

Az építmény vízigény számításakor a belső fali tűzcsaprendszer oltóvíz intenzitását is
figyelembe kell venni, az alábbi táblázat szerint:
Többszintes épületek Középmagas épület Magas épület

egy-egy tűzszakaszában szükséges szintenkénti fali tűzcsapok
[liter/perc/tűzcsap]
egyidejűsége (E)
egyidejűsége (E)
egyidejűsége (E)
Vízhozama
Vízhozama
Vízhozama
Az építmény megnevezése
száma
száma
száma
Lakóépület – – – 2 1 150 2 1 200
Igazgatási, iroda- és oktatási épület 1 1 80 2 1 150 4 1 200
Egészségügyi, szociális intézmények, szállás jellegű 2
1 100 3 2 150 4 3 200
épületek
Egyéb közösségi épületek 2 1 150 3 2 200 4 3 200
Ipari, mezőgazdasági, termelő, tárolási épületek 2 1 150 3 2 150 4 3 200
A táblázatban szereplő szintenkénti szükséges tűzcsapok száma módosul aszerint, hogy az

építmény közlekedési útvonalán számolva, legalább 20m-ként egy-egy fali tűzcsap elhelyezése
szükséges. A belső fali tűzcsapok építménynél figyelembe veendő mértékadó oltóvíz intenzitását (qob
[l/perc]) a következő összefüggéssel kell számolni:
qob[l / perc]  E Vízhozam
2.2. Üzemidő:
2
Az üzemidőt (tü[perc]) hasonlóan a külső tűzcsapok esetéhez, a tűzterhelés (Tt [MJ/m ])
alapján határozzuk meg. Az üzemidő a tűzterhelés függvényében a következő:
2
a. Tt < 400 MJ/m → tü= 60perc
2 2
b. 800 MJ/m ≤ Tt < 400 MJ/m → tü= 90perc
2
c. 800 MJ/m ≤ Tt → tü=120perc
2.3. Csatlakozási nyomás:

A csatlakozási nyomás belső fali tűzcsapok esetén (függetlenül a tűzveszélyességi osztályba
sorolástól) 2 bar.
Magas épületek esetén van mód száraz tüzivíz felszálló létesítésére. Ekkor a belső fali tűzcsap
hálózat nem csatlakozik a vízellátó rendszerhez. Tűz esetén az épület oldalán elhelyezett csatlakozó
csonk segítségével a tűzoltó autó szivattyúja látja el oltóvízzel az épületet. A szükséges oltóvíz
intenzitását fenti elvek szerint kell számolni, illetve a fali tűzcsapokat a 2.1 pont szerint kell elhelyezni. Az
oltó víz igényt ekkor a külső tűzcsapok biztosítják (a tűzoltó autó szivattyúján és tömlőin keresztül), így a
szükséges belső oltóvíz intenzitást is a külső tűzcsapok intenzitásigényével kell figyelembe venni.
34
3. Beépített automatikus oltóberendezések:

Építészeti szempontból, a beépített vízzel oltó berendezést a helyigények illetve az épületgépészeti,
épületvillamossági igények miatt kell figyelembe venni.
3.1. Építmények ahol mindenképpen kötelező beépített oltóberendezés alkalmazása:

3
 Középmagas és magas szálloda illetve szállás jellegű épületek (K2.1; Vse=21,6m , Pszv= 10kW)
 Magas iroda, igazgatási és oktatási épületekben, illetve azok számítógép termeiben mely
2 3
alapterülete meghaladja a 150m (K1; Vse=6,3m , Pszv= 6kW)
 Fekvőbeteg ellátására szolgáló középmagas és magas épületben, ha a fekvőbeteg-elhelyezés
3
13,65 méter felett is történik (K1; Vse=6,3m , Pszv= 6kW)
 Fekvőbeteg ellátására szolgáló épületben, ha az egy tűzszakaszban lévő ágyszám meghaladja
3
a 300 főt (K1; Vse=6,3m , Pszv= 6kW)
 Fogyatékos személyek (mozgássérültek, vakok, siketek stb.) elhelyezésére, tartózkodására
3
szolgáló kétszintesnél magasabb épületekben (K1; 6,3m , Pszv= 6kW)
 Áruházak, bevásárlóközpontok, melyeknek szintenként összesített alapterülete meghaladja a
3
8000 négyzetmétert (K2.3; Vse=64,8m , Pszv= 28kW)
 Vásárcsarnokok, fedett piacok, ha bármelyik tűzszakasz területe meghaladja a megengedett
3
tűzszakasz méret 50%-át (K2.3, Vse=64,8m , Pszv= 6kW)
3
 Középmagas és magas kereskedelmi épületek (K2.3, Vse=64,8m , Pszv= 6kW)
3
 Középmagas zárt garázsépület (K2.2; 43,2m , Pszv= 18kW)
 Gépesített garázsépületek, illetve többszintes zárt garázsépületek, melyben szintenként 20-nál
3
több gépjárművet tárolnak (K2.2; Vse=43,2m , Pszv= 18kW)
 Bármely épület melynek, bármely tűzszakasz meghaladja a megengedett tűzszakasz méretét.
Oltórendszer alkalmazása esetén a tűzszakasz mérete kétszerese lehet a megengedett
tűzszakasz méretének.
3.2. A szükséges oltóvíz tároló mérete:

A beépített oltórendszer számára legtöbb esetben víztárolót kell biztosítani, mivel a közműhálózat, a
nagy kapacitásigény miatt nem elegendő. A fenti (3.1 pont) felsorolás zárójelében szerepelnek a szabvány
szerinti kockázati besorolások (K) illetve a hozzá tartozó elméleti tároló méretek (Vse). Sokszor előfordulnak
ennél szigorúbb előírások, melyek nagyobb tároló térfogattal járnak. Ilyenek lehetnek a mai áruházak, melyek az
eladótérben történő polcos tárolás miatt raktárnak minősülnek. Ekkor a tároló térfogata a tárolt anyag
összetételétől, csomagolásának módjától és a tároló polcok magasságától függ. Ez esetben az elméleti tároló
3
térfogat akár 300m vagy ennél nagyobb is lehet.
Az elméleti tároló térfogat a csőhálózat nyomásvesztesége által okozott kapacitás egyenetlenségek
miatt egy biztonsági tényezővel szorzandó, mely a hálózat kiterjedtségétől függő tényező. A gyakorlati
tapasztalatok szerint minimum 30%-os túlméretezés szükséges. Tehát a szükséges tároló mérete:
VS [m3 ]  1,3 Vse
A tüzivíz tárolót 24 óra alatt kell feltölteni, mely további terhelést jelent a közműhálózat számára, így a
szolgáltató felé ezt a vízigényt is be kell jelenteni:
qot [l / perc]  0,6945Vs [m3 ]
3.3. Szivattyú gépház:
A szivattyú gépházat a tüzivíz tároló közelében kell elhelyezni, lehetőleg mellette. Minimális mérete a
beépítendő szivattyúk méretétől függ leginkább. Tapasztalatok szerint 2,5x4m alapterületen 2,7m
belmagasságban elfér két tüzivíz szivattyú, a sprinkler osztó a riasztószelepekkel, illetve az elektromos
kapcsolószekrények.
A szivattyú gépházban minimálisan előírt hőmérséklet elektromos szivattyúk esetén 5°C, Diesel
szivattyú esetén 10°C.
3.3. Energia ellátás
A tüzivíz szivattyúknak az épületgépészet egyéb területén használt szivattyúkhoz képest magas a

teljesítmény igényük. Leggyakoribb eset, hogy az oltórendszer számára két szivattyúk kell alkalmazni,
melyeknek független energia ellátó rendszere kell legyen. Két elektromos szivattyú esetén az építmény két
független betáplálással vagy szünetmentes áramforással kell rendelkezzen. A nagy teljesítmény igény miatt a
szünetmentes áramforrás nehezen megvalósítható. Ezért amennyiben a kettős betáplálás nem valósítható meg,
az egyik szivattyú elektromos motor helyett Diesel erőforrással működik. A szivattyúnkénti becsült teljesítmény
igények értékeit a 3.1-es pontban a zárójelek között (Pszv) találjuk.
35

KTS

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

You might also like

KTS

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

KTS

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

KOMPLEX tervezési segédlet

(A komplex feladatok és diplomatervek gyakorlati számításai és adatai)

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Szerkesztette: Szikra Csaba

A feladatok végrehajtásához nyújt segítséget a "Komplex tervezési segédlet". Azonban felhívjuk

A.1. Az építmény vízellátására és használati melegvíz-ellátására vonatkozó alapadatok számítása 5

A.2. Szennyvízmennyiség, csatornaterhelés 9

A.3. MESTERSÉGES SZELLŐZTETÉS 11

A.4. Az épületszerkezetekre és az épületre vonatkozó hőtechnikai ellenőrzés 14

A.5. A hőtermelő berendezés teljesítményigénye 20

A.6. A HŰTŐberendezés teljesítményigénye 21

A.8. “HASADÓ-NYÍLÓ” (ROBBANÓ) FELÜLET 22

A.9. Az építmény KÉMÉNYei 23

B.1. VÍZELLÁTÁSI HELYISÉGNY 24

B.2. Szellőzési helyigény 25

B.3. Fűtési helyigény 25

B.4. GÁZELLÁTÁS HELYIGÉNY 27

B.5. Felvonók helyigénye 29

I. MELLÉKLET: LAKOSSÁGI ÉS KÖZINTÉZMÉNYEK NAPI VÍZFOGYASZTÁSA 30

II. MELLÉKLET: KÜLSŐ ÉS BELSŐ OLTÓVÍZHÁLÓZAT 33

A.1.1. Az építmény napi várható átlagos vízigénye

A.1.2. Az építmény kommunális vízfogyasztásának térfogatáram-csúcsértéke

∑N a fogyasztóhelyek egyenértékű fogyasztásainak összege (1·N=0,2l/s=10l/perc), N értékei az

A számítás menete a következő: Számolja össze a tervezett épületében a berendezési tárgyakat, a

A.1.3. Tűzivíz-hálózat és annak vízigénye

A.1.3.1. Épületen kívüli tűzivíz-hálózat

A.1.3.2. Épületen belüli tűzivíz-hálózat

A szükséges oltóvíz intenzitását (qob[l/perc]) az épület jellege által meghatározott tűzcsapok

A.1.3.3. “Száraz üzemű” tűzivíz-hálózat

A.1.3.4. Automatikus működésű (beépített) tűzivíz-hálózat

A.1.3.5. Az építmény teljes oltóvíz igénye

qok – az építmény külső oltóvíz intenzitása [l/perc],

A.1.4. A vízellátó hálózat alapvezetékének belső átmérője

qob  qot [l / perc]

A táblázatban szereplő értékek - NA (névleges átmérő) – közelítenek a valóságos belső

A.1.5. Az épület teljes, napi melegvíz igénye

A.1.6. A szükséges melegvíztároló-térfogat

Vb  34,7  Z Vm [liter]

A szükséges melegvíz tároló térfogatát abban az esetben kell kiszámítani, amennyiben az

A.1.7. A használati melegvíztároló elhelyezésének fontosabb szabályai

A.1.8. A használati melegvíz-készítés hőteljesítmény igénye

Qm  0,05  Z Vm  tm  th  [kW],

A.1.9. A használati melegvíz-készítés villamos teljesítmény igénye

PHMV  PHMV , e  PHMV ,t [kW].

A.1.9.1. A cirkulációs szivattyú villamos teljesítményigénye

A.1.9.2. A tároló-töltőszivattyú villamos teljesítményigénye

A.1.9.3. Villamos üzemű HMV készítés teljesítményigénye

Tárolt víz- Villamos Felfűtési Tárolt víz- Villamos Felfűtési Jellemző

5 2.0 9 Ma:40 Sz:26 Mé:20 *150 3.0 175 Ф50x120

A.1.10. Vízmérők és elhelyezésük

A vízmérőket a névleges terhelés alapján lehet kiválasztani. Közelítő számításként elfogadható,

A.2. SZENNYVÍZMENNYISÉG, CSATORNATERHELÉS

A.2.1. Épületből távozó szennyvíz

A.2.1.1. Napi átlagos szennyvíz mennyisége

A.2.1.2. Mértékadó csatornaterhelés

qSZV  0,33  k e [l/s].

Ahol "k" - az épület rendeltetésétől függő, az egyidejűséget kifejező gyökkitevő; 0,33 - az

Az egyidejűség gyökkitevője az épület és a berendezés jellegétől függ, az alábbi táblázat szerint:

A.2.1.3. A szennyvíz-csatornahálózat alapvezeték névleges belső átmérője