Forrás: http://www.doksi.

hu

OLAJ, SZAPPAN, KOZMETIKA 255

Az újraéledõ szappangyártásról
GYÖNGYÖSI ANNA

Az utóbbi néhány évtizedben már úgy tûnt, lemondha- Történeti áttekintés

tunk egy igen érdekes anyagról, a régi idõk legfontosabb
tisztálkodó- és tisztítószerérõl: a szappanról, de a közbülsõ Nem tudjuk pontosan, mikor jelent meg a szappan az
latens idõ után reneszánszát éli ez a különleges kémiai ve- emberiség történetében, de különbözõ célokra, különbözõ
gyület. formában már évezredekkel ezelõtt használták.
A legrégibb idõkben nem tisztálkodásra, hanem bõrök
cserzésére, kikészítésére használták. Az Ebers-féle egyip-
tomi papirusztekercsek adatai szerint az egyiptomiak a mu-
mifikáláshoz alkalmazták az olajak és zsírok lúgos sóit.
Ezeknek a szappantartalmú anyagoknak gyógyító hatást is
tulajdonítottak, és virágokból sajtolt illóolajokkal tették
kellemesebbekké.
Egyiptom területén nagy lehetõséget jelentett a szap-
pangyártás szempontjából a sivatagban nagy mennyiség-
ben található sziksó, vagyis szóda.
I.e. 2800-ból, Babilonból származó cseréptöredékek
arra utalnak, hogy a nõk hajpomádét készítettek az olajok-
ból és hamuból elõállított szappanszerû kenõcsökbõl.
Az ókori görögöknél a testkultúra rendkívül magas fo-
kon állt, ám szappanról vagy szappanszerû anyagokról nem
tesznek említést a korabeli leletek. Testük tisztítására agya-
got, homokot, horzsakövet és hamut használtak, majd utá-
na olajjal kenték be testüket.
A ruhák mosása kifejezetten nõi munkának számított,
és csak vízzel történt.
A rómaiak is hasonlóan – hamuval tisztálkodtak, és tes-
tüket olajjal dörzsölték be. A testre felvitt anyagokat meg-
felelõ kaparókkal távolították el.
A ruházat tisztítása számunkra meglehetõsen bizarr
módon zajlott. A mosáshoz erjedt vizeletet használtak, me-
A szappan és szappangyártás lyet a Róma útkeresztezõdéseiben felállított edényekben
kémiája gyûjtötték össze. A mosást a fennmaradt rajzok és feljegy-
zések szerint a vizeletbe áztatva, taposással végezték, ki-
Szappanoknak a nagy szénatomszámú zsírsavak nátri- használva a vizelet erjedése közben keletkezõ ammónia
um-, illetve kálium-sóit nevezzük. lúgos kémhatását.
A nátronszappanok kemények, a káliszappanok lágyak. Plinius a „Historia naturae” c. mûvében leírja, milyen
A szappangyártás alapját a növényi és állati zsírok lú- hasznos a gallok által használt, kecskezsírból és hamuból
gokkal való reakciója adja: készített szilárd vagy kenõcsös szappan. A római asszo-
CH2 – OOC – R CH2 – OH nyok nagy érdeklõdést tanúsítottak iránta. Nemcsak tisztí-
CH2 – OOC – R +3NaOH = 3R – COONa + CH2 – OH tási célra hozattak a meghódított területekrõl, hanem a ha-
juk színezésére is használták, hiszen különlegesen szép
CH2 – OOC – R CH2 – OH
vörös színt eredményezett.
triglicerid lúg nátronszappan glicerin A pompeji ásatások során olyan mosókonyhát tártak fel,
melynek edényeiben, tégelyeiben szappanmaradékok vol-
De gyárthatunk közvetlenül zsírsavból is szappant:
tak.
R – COOH + NaOH = R – COONa + H2 O A IX. századi arab alkimisták feljegyzéseiben is talál-
zsírsav lúg szappan víz hatunk utalásokat a szappan tisztító hatása.
Ekkor már jelentõs Európában az arab, perzsa és indiai
Ez a reakció szódával is létrehozható: szappanbehozatal.
R – COOH + Na 2CO3 = R – COONa + NaHCO3 Ezzel egyidõben kezd kifejlõdni Európában is a szap-
zsírsav szóda szappan nátriumhidrogénkarbonát
pangyártás.
Nagy Károly rendeletben írja elõ, hogy a hûbéri birto-
R–COOH + NaHCO3 = R–COONa + CO2 + H2 O kon szappanfõzõ iparosokat is kell tartani.

51. évfolyam (2002) 6. szám

Forrás: http://www.doksi.hu
256
Szappanfõzõ céhek alakulnak. Már növényi olajt is
használnak, de a lúg beszerzése még mindig nagyon költ-
séges.
A XVI. századból fennmaradt krónikákból kiderül, hogy
a szappant borotválkozásra is használták már, és a borbé-
lyok saját maguk állították elõ. A lúgoldat töménységének,
fajsúlyának megállapítására tojást használtak. (15 t%-os
lúgban úszó tojásnak a fele emelkedik ki a folyadékból, 8 t%-
osból az 1/4 része, 4 t%-osban pedig a tojás lebeg) A szap-
panfõzés eljárásait szigorú titokként kezelték, és elárulását
komolyan büntették.
A XIX. században a francia enciklopédisták egy gyö-
nyörûen illusztrált könyvet adtak ki a szappanfõzés mûvé-
szetérõl.
1789-ben a Francia Tudományos Akadémia pályázatot
írt ki a szóda ipari elõállítására. A pályázat nyertese 1791-
ben LEBLANC lett. Ám az új szódát kezdetben bizalmat-
lanul fogadták: „A szódagyárak elûzik a felhõket, és aszá-
lyokat okoznak” – hirdették az ellenzõi, fegyveresekkel
kellett védeni a gyárakat.
A mai szódagyártás technológiájának kifejlesztése
FRESNEL francia fizikus nevéhez fûzõdik, 1811-ben sza-
badalmaztatta az ún. ammóniás eljárást, ennek ipari kifej-
lesztése pedig SOLVAY nevéhez kötõdik, ma is Solvay-
felé szódagyártás néven ismert.
A szappangyártás a XX. század elsõ felében rohamos
fejlõdésnek indult. A klasszikus, üstökben való szakaszos
szappanfõzési eljárásokat felváltotta a korszerûbb, gazda-
ságosabban mûködõ folyamatos szappangyártási eljárás.
Még meg sem élhette azonban a szappangyártás az ipari
kibontakozását, a szintetikus mosószerek megjelenésével
máris háttérbe került, a pipereszappanok helyét pedig el-
foglalták a folyékony szappanok, habfürdõk.
A szappan ma mégis reneszánszát éli, ennek egyik oka
a házi szappankészítés újraéledése.
Pár évtizeddel ezelõtt a szappanfõzés a háziasszonyok
általános feladatai közé tartozott. Én is emlékszem, hogy
édesanyám a disznóölés után a maradék zsiradékból szap-
pant fõzött, amely aztán a padláson állt hetekig: „érett”.
Ezek a szappanok nem voltak olyan finomak, mint a
mai utódai – némelyik olyan gusztusos, hogy legszíveseb-
ben beleharapna az ember.
51. évfolyam (2002) 6. szám
OLAJ, SZAPPAN, KOZMETIKA
Manapság kellõ körültekintéssel különleges, a család
igényeinek megfelelõ szappanokat lehet készíteni, és a
hosszú téli esték egyik kedvelt kreatív tevékenysége lehet
a szappankészítés.
Alapszappan készítés
11. Mérjük ki a megfelelõ mennyiségû zsírt, olajt vagy
méhviaszt!
12. Melegítsük lassú tûzön rozsdamentes fém- vagy zo-
máncos edényben, amíg összeolvadnak, zárjuk el a fû-
tést, és hagyjuk lehûlni 54 °C-ra, idõnként keverjük
meg!
13. Mérjük ki a NaOH-ot és a vizet!
14. Öntsük a NaOH szemcséket a vízbe, és keverjük, amíg
feloldódik! (Vigyázat!!! A reakció nagy hõfejlõdéssel
jár!) Hagyjuk az oldatot lehûlni 54 °C-ra. Használjunk
védõszemüveget és gumikesztyût!
Ne lélegezzük be a gõzöket!
15. Adjuk hozzá a NaOH oldatot a zsírhoz, és óvatosan
keverjük össze!
16. Kevergessük az oldatot a besûrûsödésig, addig a pon-
tig, amikor még a szappan visszacsöpög a kanálról, de
nyomot hagy a keverék felszínén! Ilyenkor már „ír” a
szappan.
17. Adjuk hozzá a színezõ anyagokat, illóolajokat!
18. Keverjük össze, és öntsük az elõkészített, kizsírozott
formákba!
19. Takarjuk le a szappant egy takaróval vagy törölközõ-
vel, és hagyjuk állni 24 óráig, vagy a keményedésig!
10. Vegyünk fel gumikesztyût, borítsuk ki a szappant az
öntõformákból, és vágjuk fel a kívánt méretre!
Utána takarjuk be ismét a szappandarabokat, és hagy-
juk érni legalább 4 hétig!
RECEPTEK
A legegyszerûbb alap-szappan
500 g növényi zsír /margarin/
63 g NaOH /nátrium-hidroxid/
156 g desztillált víz vagy forrásvíz
1 kávéskanál a kedvenc illóolajból vagy a kedvenc par-
fümbõl
Kb. 30 perc a reakcióidõ, nagyon kellemes, apró bubo-
rékokkal habzó, finom szappant eredményez.
Gyümölcs-szappanok
Ezek a legkellemesebb szappanok, szépek, illatosak,
kiváló bõrkímélõ hatásuk van.
Elkészítésükhöz használhatunk természetes vagy mes-
terséges gyümölcsaromákat, illóolajokat, de tehetünk bele
friss gyümölcsöket is. Préseljük ki a gyümölcsök nedvtar-
talmát, és tegyük a NaOH oldatba. A tartósításukhoz hasz-
náljunk néhány csepp grapefruit-mag kivonatot – erõtelje-
sen antibakteriális hatású. Tehetünk hozzá finomra reszelt
citrushéjat – remek színezõ szer, illetve szerkezeti anyag.
Sajnos a gyümölcsök színe (pl. a feketeszeder gyönyörû
Forrás: http://www.doksi.hu

OLAJ, SZAPPAN, KOZMETIKA 257

sötétkékje) a NaOH hatására megváltozik, így extra színe- Csoki-szappan

zékre van szükségünk, ha élénkebb színû szappanokat sze-
560 g margarin
retnénk.
340 g kókuszzsír
20 g étcsokoládé
Természetes színezõ anyagok:
280 g forrásvíz vagy desztillált víz
cayanne bors: rózsaszín 120 g tej
fahéj: drapp 140 g NaOH
kakaó por: barna
A víz–tej elegyben oldjuk a NaOH-t.
curry por: sárga
Ha nem találjuk elég sötétbarnának a szappanunk szí-
paprika: barackszín
nét, a kiöntés elõtt adhatunk hozzá még kakaóport a szín
étcsokoládé: barna
mélyítéséhez.
folyékony klorofill: világos zöld.
De lehet színezni ételfestékkel is.

Õszibarackos szappan-csoda
340 g margarin
280 g kókuszzsír
260 g olívaolaj
370 g desztillált víz vagy forrásvíz
125 g NaOH
1 evõkanál (15 g) glicerin
1 evõkanál (15 g) barackmag-olaj
1 teáskanál (5 g) geránium illóolaj
1 teáskanál (5 g) barack aroma vagy illóolaj

Fahéjas téli-varázs
400 g pálmaolaj
310 g kukoricacsira-olaj
IRODALOM
190 g margarin
[1] Lászlóczy Gyula – Szép József: Szappanok, mosószerek Táncsics
370 g desztillált víz vagy forrásvíz
Könyvkiadó, Budapest (1964)
125 g NaOH [2] Kõhler Ernõ: Szappanok és mosószerek készítése Magyar Vegy-
2 kávéskanál fahéj por ipari Szövetség kiadása, Budapest (1942)
1 kávéskanál fahéj illóolaj [3] Dr. Bene Ernõ – Dr. Hunyady László – Ifj. Lindner Elek – Vépi
Ernõ: Szappanok és mosószerek Mûszaki Könyvkiadó, Budapest
(1957)
Kókusz-szappan [4] Susan Miller Cavitch: The natural Soap Book Storey Book,
340 g kókuszzsír Nermont (1995)
[5] Melinda Coss: The handmade soap book London (1998)
140 g olívaolaj
140 g pálmaolaj
20 g mandulaolaj
310 g desztillált víz vagy forrásvíz
105g NaOH
1 teáskanál kókusz illóolaj A szerzõ neve, beosztása és címe:
5 púpozott evõkanál kókuszreszelék Gyöngyösi Anna, középiskolai kémia tanár
8–10 csepp grapefruit-mag kivonat ALCHEMILLA Bt. Budapest, Villányi út 52.

HÍRDESSEN FOLYÓIRATUNKBAN!
PUT YOUR AD IN OUR PERIODICAL!
WERBEN SIE IN UNSERER ZEITSCHRIFT!
51. évfolyam (2002) 6. szám