Professional Documents
Culture Documents
Petroczky
Petroczky
nyúlásmérő bélyeges
méréstechnikába
Dr. Petróczki Károly PhD
egyetemi docens, tanszékvezető
Szent István Egyetem, Gödöllő, Gépészmérnöki Kar
Folyamatmérnöki Intézet
Méréstechnika Tanszék
Petroczki.Karoly@gek.szie.hu
Alapfogalmak
l0 l0 l0 l
l0
Nyúlásméréskor a rövid
megnevezése:
mértékegysége: 1
A mérnöki gyakorlatban:
2
l cm 10 m Vigyázat!
l0
m m 10 2
%
Itt nem
3 SIEMENS!
mm 10 m
m m 10 3
‰
6
m 10 m
m m 10 6
ppm Strain S
Parts Per Million USA jelölés
(C) Petróczki Károly,SZIE Kiejtés: „műepszilon”
A hossz irányú nyúlásra merőlegesen k
d
εk alakváltozás történik: d0
Fh Fny
k
d0 l l
: Poisson-
:
tényező
l0 k l0 k l0
Al, Cu 0,33
gumi 0,5
acél 0,28
Fh
(C) Petróczki Károly,SZIE
Fny Ti 0,34
Miért jön létre nyúlás?
1. Mechanikai igénybevétel
(terhelés) hatására
2. Hőmérsékletváltozás hatására
3. Maradófeszültség hatására
Hooke-törvény legegyszerűbb
egydimenzós esete : E
Ahol: Mechanikai feszültség
nyúlás
E Rugalmassági modulusz, Young
modulusz
Poisson-tényező:
k Kereszt- és hosszirányú méret
változása
h
(C) Petróczki Károly,SZIE
Anyag paraméterek
σ Szakadás ε ≈ 15%
Folyáspont
Hooke-törvény „hatálya”
ε
Acél
Mechanikus
Optikai: változó résméret,
Akusztikus (rezgőhúros) változó diffrakció
Villamos
ellenállásos Videoextenzométer
induktív
differenciáltranszformátoros
kapacitív Lézerextenzométer
Optikai: Fiber Bragg grating
sensor
(C) Petróczki Károly,SZIE
A A nyúlásmérő ellenállás működése
l
l R R
A ρ=?
ρ
Δl rövidülés esetén: R
R R
R
R: kezdeti ellenállás
k
R
ΔR: az ellenállás megváltozása a nyúlás hatására
k: bélyegtényező (nyúlási tényező, gage factor, g vagy: GF)
aktív
Elemi ellenállásszálak sorba kötve
hossz
Elemi szálak száma: 2…20
(C) Petróczki Károly,SZIE
Félvezető nyúlásmérő
ellenállás
Félvezető nyúlásmérő ellenállás
Kivezető
huzal
Nyúlásmérő
bélyeg
l0 l0 l
R
k
R
Próbatest Fh
R 120
k2 R
k
1‰ 1000Strain 10-3 R
Kép:
http://netker8.eu/spd/
GLB_25304/Maxwell_
l0 l l0 MX25304_Digitalis_m
ultimeter
Fh
(C) Petróczki Károly,SZIE
A műszert 200 -os méréshatárba kell állítani.
1 2 0, 0
Itt 1 lépésköz 0,1 -ot jelent. Tehát ezt a legkisebb változást
tudjuk mérni.
R
k
R
R 0,1 3
0, 42 10 0,42‰ 420Strain
k R 2 1,2 10
2
R
k
R
Példa 3-ból következik, hogy jelentős 1 ‰=1000 Strain nyúlás
R=120 -os nyúlásmérő ellenállás esetén mindössze csak R =0,24
ellenállásváltozást eredményez. Ha 1 Strain felbontást akarunk,
akkor 0,24 m változást kell mérni. A méréstechnikai probléma:
100 nagyságrendű R ellenállás m (milliohm) nagyságrendű
R ellenállásváltozását kell mérni.
Megoldások:
1. Nagy felbontású ellenállásmérő alkalmazása – hátrány: drága
és lassú
2. Hídáramkör alkalmazása (Wheatstone-híd) – „leválasztja a kis
ellenállásváltozást a nagy ellenállásról”, hatásosan csökkenthető
a hőmérséklet mérésre gyakorolt hatása, hatékony áramköri
megoldások a mérés pontosságának javítására
(C) Petróczki Károly,SZIE
Wheatstone-híd
R4
R3
Utáp R4 R3
Uhíd
R1
Utáp
R2 R1 R2
Rt
Uhíd
A híd kimenőfeszültsége az R4 , R1 és az R3 , R2
feszültségosztók feszültségkülönbségével egyezik meg.
Ha R4 = R1 = R3 = R2 = R, akkor Uhíd=0
R+R
l0 l l0
R R
I Uhíd
Utáp
U R Ut /2
Fh
Összefüggés a hídfeszültség és a Uh k
nyúlás között:
(C) Petróczki Károly,SZIE
Ut 4
Ha a Wheatstone-híd kettő vagy négy ágát képezi a
nyúlásmérő ellenállás, akkor a megnevezés:
R4
félhíd (1/2 híd) Uhíd
R3
Utáp
R2
R1
R4 R3
teljeshíd (4/4 híd) Uhíd
Utáp
R2
R1
R4+ R4
¼ híd 4 ½ híd
R4 R3 R3
Uhíd U híd
Utáp Utáp
R2 R2
R1+ R1 R1+ R1
1 1
R4+ R4
1 R3+ R3
teljeshíd Uhíd
3
Utáp
R2+ R2
2
R1+ R1
1
R+R
l0 l l0
R R
I Uhíd
Utáp
U R Ut /2
Fh
Lehetőségek:
1. Önkompenzáló rendszer kialakítása
2. Kihasználva a különbségi mérés lehetőségeit, hőkompenzáló
bélyeg(ek) alkalmazása
3. Hőmérséklet mérése, korrekciós táblázat, egyéb számításon
alapuló hibacsökkentés bonyolult, pontatlan
Mérendő test
(lin. hőtágulási tényező: S)
εs
A
terhelés UK
csak R
Uhíd
erre a Utáp
testre R Ut /2
hat UA
Fh
Ha a hőmérsékletváltozásra RA UA Uh ugyanolyan
Ugyanarra a hőmérsékletváltozásra RK UK Uh mértékben
A két hatás kioltja egymást, az Uhíd hídfeszültség nem változik!!!
Lehetne-e egy próbatestre elhelyezni a két bélyeget?
IGEN!
A hőegyüttfutás megvalósul, De: az aktív bélyeg
k nyúlik, a kompenzáló
bélyeg
K UK összenyomódik
R
Uhíd (Poisson-tényező)
Utáp
A 1 UA R Ut /2
Uh k
1 2 3 4
Ut 4
2 0 3 0
Megnevezés: 1 aktív
bélyeges félhíd
4 1
Uh k
1 1
Ut 4
Hídtényező: megmutatja, hogy a mérőhíd kimenő feszültsége
hányszorosa az egy aktív bélyeges mérőhídénak.
(C) Petróczki Károly,SZIE
Hídkiegyenlítés
Az előzőekben feltételeztük, hogy igénybevétel (terhelés) nélkül a
mérőhíd kimenőfeszültsége nulla.
Ez nem áll fenn, mert:
1. A nyúlásmérő ellenállások és a kiegészítő ellenállások értéke
nem pontosan egyenlő. A gyártási szórás kb. 0,3 %-os.
2. Valamilyen előterheléshez képest kívánunk (vagy kell) mérni.
Gyakori előterhelés például a szerkezet saját súlya. Az ebből
származó nyúlások miatt a mérőhíd kimenőfeszültsége nem
nulla.
Uhíd=0, ha: R4 R3
R4 R3
Uhíd R1 R2
Utáp
Speciális eset:
R1 R2
R1 R2 R3 R4 R
R4 Rk R4 R3
R4 R3
Uhíd R3 Uhíd Uhíd
Utáp Utáp Utáp
Pk
Rk
R1 R2 R1 R2 R1 R2
http://www.hbm.com/
hbm_doc/start.htm
(C) Petróczki Károly,SZIE
Szilárdsági mérések
(a szilárdságtan egyik fontos kísérleti módszere)
Cél:
•Ismeretlen feszültség meghatározása
•Számított feszültség ellenőrzése
Az igénybevétel hatására a
próbatest alakváltozást szenved
Rozetta
Lineáris bélyeglánc
http://www.hbm.com/hbm_doc/start.htm
(C) Petróczki Károly,SZIE
Árnyékolás