Az én városom, Sepsiszentgyörgy

Biogeográfiai és Geomorfológiai
értelmezése
Név: Antal Teofil
Helység: Sepsiszentgyörgy
Localitatea: Sfântu Gheorghe
Iskola neve: Mikes Kelemen Elméleti Líceum
Școala: Liceul Teoretic Mikes Kelemen
Osztály: IX.B osztály
Felkészítő tanár neve: Sebesi Zoltán

A biogeográfiai strukturán alapuló nézőpont szerint, az állattanilag és növénytanilag rendkívűl

vátozatos, ugyanakkor biodivergens sémán alapuló Brassó-Háromszéki-medence északi
peremvidékén elhelyezkedő közigazgatási egység (város, megyeszékhely), a tájegységre jellemző
hegyvidéki illetve dombsági fauna- és flóravilág köztes színtere. A településnek és környékének
jellegzetes domborzati felépítése, az ökoszisztéma egyik meghatározó eleme.

Az ökoszisztematikus tömörülést számos carnivora, mint például a barna medve (Ursus

arctos), közönséges borz (Meles meles), farkas (Canis lupus), menyét (Mustela nivalis) stb., illetve
herbivora, mint a szarvas (Cervus elephus), az őz (Capreolus capreolus), a mezei nyúl (Lepus
europaeus), valamint számos omnivora, mint a vaddisznó (Sus scrofa) - többek között- alkotják. Az
legközelebb található nagyobb lélekszámú településen, Rétyen, fellelhető egyes pszamofil fajok
nagyobb állományai, ezzel egyetemben pedig számos szaproxilofág rovarfaj jelentős telepei.
Képviselői közül megemlíthető a kék pattanóbogár, a nagy hőscincér, a gyászbogár és annak
külömböző alfajai, a remetebogár és valamennyi virágbogár alfaj is, mindez megvizsgálható a Rétyi
Nyír természetvédelmi terület 15 négyzetkilométernyi, nagyrészt homokbuckás, nyírfával (Betula
pendula) benőtt területén. Természetesen más fafajok is a táj szerves részét képezik, mint az erdei
fenyő és a nyárfa. A hely növényritkaságai közé tartozik a vidrafű (Menyanthes trifoliata), a
tőzegeper (Potentilla palustre) és a fehér tündérrózsa (Nymphaea alba) is.

A fluviális akkumulációs illetve eróziós morfológiai folyamatok hatására, melyeket

tulajdonképpen a medencét és ez által a települést átszelő Olt folyó vált ki, viszonylag nagy
mennyiségű hordaléklerakódás jött létre. A Baróti-hegységet és a Bodoki-hegységet átszelő folyam,
szinklinális gyűrt domborzati szerkezeten halad keresztül, néhol szubszekvens völgyeket létrehozva.
A folyamatos hordalékszállítás következtében, a térségben teraszok alakultak ki. A hordalékszállítás
nagy befolyást gyakorol a város területének talajszerkezetében is, ugyanis a közepes mértékű
csapadékmennyiség és a viszonylagos hőmérsékletingadozás hatására bekövetkező mállás és
aprózódás akkumulálódásával, átlagban mérve, igen termékeny talajok alakultak ki, mint például a
csernozjom talajok, melyek magas humusztartalma meghatározó gazdasági elem. Az Olt menti
talajszelvény illuviális rétege az agyag és márga, valamint egyébb porózus üledékek lerakódásával
gyarapodott. A környező hegyvidékekre jellemző barna erdőtalaj szintén termékeny. Jellegzetessége
az eluviális talajréteg, ebből mosódtak ki az oldható sók és a finom agyagos, humuszos részecskék
úgy, hogy megmaradtak a durvább összetevők. Ez által a fejlettebb erdei talajok közé tartozik. A talaj
porozitása és permeabilitása két nagyon fontos tulajdonság. A szuprakapilláris pórusok lehetővé
teszik a talajvíz beszivárgását. A talajok vegyi összetétele szintén fontos tényező. A semleges vagy
bázikus talajokban jól kifejlődnek a baktériumok, melyek egy jó minőségű humusz kialakulásához
vezetnek.

Sepsiszentgyörgy egyik fontos éghajlatmeghatározó tényezője a Baróti-hegység, amely

jellegzetes geológiai mintát mutat. Geomorfológiailag rendkívül sokszínű, tagolt szerkezetű
domborzati elem, melyet számos harántvölgy övez konglomerát felszínjelleggel. Az eocén-paleocén
illetve az oligocén korszakokban lezajlott alpesi-orogenézis vulkáni utóműködéseit követően, a
hegységben, néhol megfigyelhetőek, szorványok formájában un. eruptív kőzettípusok, mint például
az ortoklász-porfír, a diorit, a diabáz, a diabáz-porfír, olivin-diabáz, peridotit és az ezek elváltozásából
keletkezett metamorf kőzetek. Ezen kőzetek számára legjobban megfigyelhető helyszín a hegység
nyugati részén található. A hegység peremvidékeit nagyobbrészt a Pannón-tenger miocén és pliocén
üledékei teszik változatosabbá , majd egyes állóvizek elszigetelődésével intenzív elmocsarasodás
vette kezdetét, és a későbbiekben az eutrofizációs folyamatok révén megindult egyes organizmusok
lebomlása, mely napjaink barnaszéntelepeinek megjelenésére szolgál bizonyítékul. Az egyéb vulkáni
tevékenységek megnyilvánulásaként, a hegység északi szegmensénél, azaz a Hargita-hegység déli
tektonikus, illetve vulkáni vonulatainál megfigyelhetőek egyes plagioklász kőzettípusok, ilyen
például a plagioklász-földpát is. Ezen terület kőzettani sajátosságaihoz tartoznak a szilikátok is, ilyen
például a piroxének csoportja. A Baróti hegység másik jellemvonása, mely még értékesebbé teszi a
tájat, azok a bőséges ásványvíz források. A közigazgatásilag Sepsiszentgyörgyhöz tartozú
Sugásfürdőn, rengeteg formája megnyilvánul, mint például a Csaba forrás, a Szemmosó forrás, a Jenő
forrás, az Erzsébet forrás, Főkút, a Ferike forrás és a Sósforrás. A város is bővelkedik számos
borvízforrásban, melyek külömböző reumás betegségek gyógyításában is nagy szerepet kapnak,
ilyenek mint a Szemerjai-Büdöskút, a Györbíró fürdő és a Borvízutcai (ma Sugási út) borvíz.

A területet napjainkban, antropológ beavatkozások révén, kaszálók és legelők tarkítják,

ugyan egyes helyeken megfigyelhetőek, nagy területeken vegyes erdők is, ezek közé tartoznak az
erdei fenyő valamint bükkös ligetek. Néhol vulkáni kúpok kiemelkedéseivel is találkozhatunk. A
Baróti-hegység csúcsai alig érik el az 1000 méteres magasságot, igy a legmagasabb pontjai közé
tartoznak a Görgő (1017 m) és a Nagy-Kénos (1014), illetve a hegység legmagasabb csúcsa is, a
Havad tető, a maga 1019 méteres magasságával.

A Baróti-hegységgel párhuzamosan fekvő Bodoki-hegység szintén érdekes és páratlan

felszíni és felszínalatti formákat rejt. A környék legrégibb képződménye az alsó krétakorú kárpáti
homokkő. A hegység szakadékos árkait többnyire ezen világos színű, meszes homokkövek építik fel.
A Bodoki hegység nyulványain a kárpáti homokkőre pliocénkorú képződmények települtek, amik
tulajdonképpen egész Székelyföldön megtalálhatóak, ezért tekinthetjük a hegyvonulatot egyfajta
kőzettani mozaiknak is. Az ezutóbb említett képződmények közül részlegesen megtalálhatóak néhol,
az alul szürke agyaggal feltöltött, lignit és szferosziderit-telepek formációji. A középső szinten agyag,
homok és laza szerkezetű homokkő, valamint itt-ott limonitos agyag található. A felső szintet
tulnyomórészt kavics és durva szerkezetű homok alkotja. Szintén a tájegység jellegzetes elemei közé
tartoznak a külömböző gyógyforrások, mint a lúgos savanyúvizek, melyek jelentős arányban
tartalmaznak nátrium-hidrokarbonátot, magnézium-hidrokarbonátot és magas arányú szénsavat. A
Bodoki-hegység gyógyító vizei tehát a kárpáti homokkő szerkezet erdős lejtőin összegyülemlett
talajvizek, amiket a mélységből feltörő gázok ritka, ásványos anyagokkal töltöttek meg. Ezek a
mofetták kétségtelenül szerves összefüggésben vannak a Hargita volt vulkáni kitöréseivel, amely a
pannóniai-pontusi időkben indult meg.

Sepsiszentgyörgy éghajlata viszonylag kiegyensúlyozott sémát mutat, mivel a település

mérsékelt időjárására jellemző az arányos évi átlag csapadékmennyiség, ugyanakkor a nyári
hónapokban az átlagnál magasabb értékek mutatkoznak meg (júniusban 74 mm, júliusban 82 mm,
augusztusban 82 mm). A legnagyobb hőmérsékletminimum januárban -8,8°C, és az eddig
legmagasabbnak ítélt hőmérsékletmaximum júliusba és augusztusban 24,2 °C. A település éghajlatát
legfőképpen az észak-észak-keletről betörő légtömegek módosítják, ilyen például a nemere, mely
száraz, hideg légtömegeket hordozó bukószél.

Véleményem szerint Sepsiszentgyörgy Háromszék egyik legváltozatosabb vidéke, mivel

természetrajzilag és infrastrukturális szempontból is kiemelkedő szerepet tölt be, mint az ott élő
lakosság, mint pedig a székely nemzeti kultúra nézőpontjából.

Bibliográfia:
Ioan Donisă, Angelica Donisă, Viorela Anastasiu: Földrajz tankönyv a IX. osztály számára
https://hu.wikipedia.org/wiki/Baróti-hegység
https://www.researchgate.net/publication/269096717_Kincses_Szekelyfold_-_a_hegy-
_es_dombvidek_foldtudos_megismeroi
https://www.covasna.info.ro/kereses/
http://epa.oszk.hu/01600/01635/00105/pdf/Foldtani_kozlony_EPA01635_1912_09-10_696-723.pdf
http://epa.oszk.hu/01600/01635/00317/pdf/EPA01635_foldtani_kozlony_2006_136_3_451-460.pdf
https://hu.wikipedia.org/wiki/Bodoki-hegység
http://epa.oszk.hu/01600/01635/00312/pdf/EPA01635_foldtani_kozlony_2005_135_2_263-292.pdf
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szaproxilofágia
https://hu.wikipedia.org/wiki/Sepsiszentgyörgy
http://www.sepsiszentgyorgyinfo.ro