A komédia

Moliére a fösvény című mű bemutatásával

•

A komédia a dráma műfajába tartozik.

•
 A dráma
• Olyan műnem amelyben a • Szerkezeti egységek:
lejátszódó esemény a • Bevezetés
párbeszédekből bontakozik ki.
• Bonyodalom
• Színházi előadásban kap végső
formát • Kibontakozás
• Konfliktusokat fejez ki • Tetőpont
• Formája vers vagy próza • Megoldás
•
A komédia
• Más néven vígjáték.
• A helyzet- és jellemkomikum eszközeivel éri el célját, a nevettetést, a
hamis erények mindig lelepleződnek.
• Általában kisszerű emberek, kicsinyes tulajdonságok ütköznek össze.
Komikus hatású az is, ha a kisszerű célok megvalósításához
nagyarányú eszközöket használ a komédiahős.
• A komédia mindig szerencsés végkimenetelű.
Híres komédiaírók a történelemben
• Ókor:
• Arisztophanész, Menandrosz
• Középkor:
• Terentius, Plautus
• Újkor:
• William Shakespierre, Ben
Jonson és Molière
•
Menandrosz
•
A komédia jellemzői
• Komikum:
Helyzetkomikum
Jellemkomikum
• Típushős
• Monológ
• Szerzői utalás
 Moliére
Jean-Baptist Poquelin néven – 1622-ben született
Párizsban, jómódú polgári családban.
Iskoláit a jezsuitáknál végezte Clérmontban, majd
Lyonban szerzett jogi diplomát 1640 körül.
1644-ben alapította színházát, az Illustre Théatre-t
Béjart társulatával.
Pályájának fordulatát Cortiherceg és a király
öccsének támogatása hozta. Ezután az ő
megrendelésére is írt drámákat. Élete végéig a király
kegyeltje volt.
1662-ben vette feleségül Armande Béjart színésznőt.
1673 februárjában halt meg
A fösvény
• Előkészítés:
• Valér eltűnt családja után nyomoz,
de Eliz iránti szerelme miatt
Harpagon titkárának állt;
házasságkötésüknek csak a
zsarnok apa fösvénysége az
akadálya. Cléante ugyanúgy
szerelmes és ezt meg is osztja
húgával, de az ő házasságának is
apja fösvénysége állja útját, mivel
egy szegény lány a kedvese.
• Bonyodalom:
• Harpagon kikutatja Cléante
szolgáját, mivel tízezer tallérhoz
jutott egyik adósától, s retteg,
hogy ellopják. Gyermekeit
megelőzve – akik terveikről
beszélnének vele – bejelenti,
hogy mindkettőt kiházasítja
még aznap este; ő maga meg
elvesz egy szegény, fiatal lányt.
Az ügyben döntőbírónak
felkért, szerepet játszó Valér
Harpagonnak ad igazat Elizzel
szemben.
• Kibontakozás:
• A ház ura este "díszlakomát” készül
rendezni pénzkiadás nélkül. Ebben
Valér támogatja, aki így magára
haragítja Jakabot, a szakácsot.
Előbb Harpagon, majd Valér
botozza meg őszinte véleményéért.
Fruzsinával megérkezik Marianne,
aki szegény, özvegy anyja
helyzetének javításáért kész
Harpagonhoz feleségül menni,
pedig mást szeret.
• Tetőpont:
• Cléante apjával való beszélgetése,
amikor rájön, hogy apja azt a lányt
akarja feleségül venni, akibe ő
szerelmes. Marianne bemutatkozik
Eliznek, majd meglepetten ismeri fel
Cléante-ban szerelmét, aki apja
nevében szerelmi vallomást tesz
neki. Cléante újra felbőszíti apját,
gyűrűjét Marianne-ra erőszakolja.
Valaki pénzt hozott, s amíg
Harpagon intézkedik, Fruzsina cselt
eszel ki. A fösvény viszont, aki
meglátja választottja és fia meghitt
jelenetét, lépre csalja Cléante-ot, s a
fiú bevallja, hogy szereti Marianne-t.
• Jakab ítélkezik apa s fia • Megoldás:
összetűzésében, mindkettőjüket
rászedi: így kiengesztelődnek, de a • Cléante felajánlja: apja visszakapja
eltűnt pénzét, ha lemond
dolgokat tisztázva újra összekapnak Marianne-ról; így a fiatalok
a lányért. Közben Fecske ellopja a boldogságának nincs több
fösvény féltve őrzött pénzét és akadálya.
Harpagon siratja életének egyetlen
értelmét. Először Jakab a •
gyanúsított, de ő bosszúból a
titkárra tereli a figyelmet. Valér, aki
titokban feleségül vette Elizt,
félreérti a helyzetet: lopását – amit
ő a lányra ért – beismeri Harpagon,
ezért a törvény elé akarja állítani,
ám váratlanul kiderül, hogy
Marianne és Valér az Elizhez érkező
Anzelm gyermeke.
•
Források:
• Wikipédia
• Alföldi Jenő – Valacka András: Irodalom 7.