19.

Az egyén morális fejlődése és erkölcsi szocializációja

Az erkölcsi gondolkodás: a gyerekeknek el kell sajátítaniuk a társadalom erkölcsi normáit, a helyes
viselkedés szabályait.
1. Piaget
Óvodás kor: Műveletek előtti szakasz (2-6 év)
- az erkölcs kívülről előírt: a gyermek mindent igaznak gondol, amit a felnőtt mond, a felnőttek
iránti tiszteletből adódik.
- a szándékot nem veszi figyelembe: következmények alapján ítélik meg a tetteket. Nem tudnak
decentralizálni, a szándékot és a következményt nem tudják egyszerre figyelni. (iskolás korban
kezd ez a képesség fejlődni)
- heteronóm moralitás: a külsőleg megszabott szabály szent, azt kell követni
- 3 megfontolás vezérli az erkölcsi gondolkodást: 1. nagyobb hatalmú emberek szabályai, 2.
szabály betűje számít (konkrétum), 3. tett eredménye számít (következmény)
- 4-5 éves korban elkezd fejlődni a decentralizációs képesség, látszat és valóság közötti
különbségtétel, nem ugyanúgy örülünk
Kisiskolás kor: Konkrét műveletek szakasza (6-12 év)
- megjelenik a szabályjáték: fontos a szabályok betartása, de rugalmatlanul kezelik, megjelenik az
akkomodáció (alkalmazkodó képesség), előre lefektetett szabályok ezek kölcsönös
megegyezéssel változtathatók, késesnek kell lenni az előre meghatározott feltételek észben
tartására, szociális nézőpontváltásra. A társadalom modelljét képviseli, azaz előzetes
szabályrendszer, amely megszabja, hogy az adott körülmények között, hogyan kell helyesen
cselekedni, akkor léteznek, ha az emberek megegyeznek a létezésében.
- a szabályok tiszteletben tartásának elsajátítása, erkölcsi fogalomalkotás új szintje: tervek
megvalósítása, nézeteltérések feloldása, szabályok alkotása és betartása, ígéretek megtartása és
megszegése
- annak megértése, hogy a társas szabályok alkotják a másokkal való együttélés, együttműködés
kereteit
- egyre nagyobb önállóság, családi munkamegosztás
- átpártolás ideje
- autonóm moralitás: a szabályok önkényesek, ítéleteik nem függnek annyira a felnőttek
véleményétől
- a szándék figyelembe vétele
- a büntetés a bűnnel arányos
Formális műveletek szakasza (12-19 év)
- egyetemes etikai elvek
- megjelenik az elvont elvek alapján való gondolkodás, pl. politikáról, törvényekről
- a törvény mindkét oldalának felismerése: büntető és jótékony

2. Kohlberg
Módosította Piaget elképzeléseit
A kognitív képességek és szociális tapasztalatok alapján vizsgálódott
Az erkölcsi gondolkodás 3 szintjét különíti el (5+1 szakasz)
vizsgálat: a szintek mérésére történeteket olvas fel, majd kérdések
 Műveletek előtti gondolkodás: Prekonvencionális szint
- az erkölcsi ítéletek a cselekedetek közvetlen fizikai következményein, a gyerekek vágyain
alapulnak
Konkrét műveleti gondolkodás: Konvencionális szint
- az erkölcsi ítélet attól függ, mit gondolnak mások, a társas normákat megsértő tettek a rosszak.
Formális műveleti gondolkodás: Posztkonvencionális szint
- az erkölcsi ítéletek elvont etikai elveken alapulnak
Prekonvencionális szint:
I. szakasz: Heteronóm erkölcs
- Mi a helyes? Engedelmeskedés a büntetéssel támogatott szabályoknak
- indok nélküli engedelmeskedés
- személyek és javak fizikai károsodásának elkerülése
- a helyes cselekvés indokai: büntetés elkerülése, tekintély hatalma
- a társas nézőpont egocentrikus: azaz mások érdekeinek figyelembe nem vétele, nem
felismerése annak, hogy ezek különbözhetnek a sajáttól, két nézőpont kapcsolatba hozásának a
hiánya
- saját és a tekintély nézőpontjának az összemosódása
II. szakasz: Individualizmus, instrumentális erkölcs, csereelv
- Mi a helyes? A szabályok csak akkor követendők, ha ez közvetlen az egyén érdekében áll, az
helyes, ami becsületes
- a helyes cselekvés indokai: az ember saját szükségleteinek szolgálata, egy olyan világban, ahol
másoknak is megvannak az érdekeik
- minden embernek vannak érdekei, ezek konfliktusba is kerülhetnek, viszonylagossá válhat, hogy
mi a helyes
Konvencionális szint:
III. szakasz: Kölcsönös személyközi elvárások, viszonyok
- Mi a helyes? Úgy élni, ahogyan azt a közelálló emberek elvárják, vagy ahogy az emberek elvárják
a különböző szerepektől
- fontos, hogy az ember jó legyen, jó indítékai legyenek és törődjön másokkal
- kölcsönös kapcsolatokat a lojalitás, tisztelet, bizalom tartja össze
- a helyes cselekvés indokai: az ember jó legyen önmaga és mások szemében, törődés másokkal,
hit az aranyszabályban, a jó viselkedést támogató szabályok és a tekintély fenntartásának igénye
- társas nézőpont: a kölcsönös érzések és elvárások megelőzhetik az egyén nézeteit
- a nézőpontokat az aranyszabály köti össze: másik helyébe képzelni magunkat
IV. szakasz: Társadalmi rendszer és lelkiismeret
- Mi a helyes? A korábbi megegyezésekbe foglalt kötelezettségek teljesítése, a szabályok
betartása, az a helyes, ami hozzájárul a társadalom, a csoport és intézmények jólétéhez
- a helyes cselekvés indokai: a rendszer megzavarásának elkerülése, mi lenne ha mindenki ezt
csinálná alapon, a lelkiismeret parancsa: kötelezettségeket teljesíteni kell
- társas nézőpont: a szerepeket és szabályokat meghatározó rendszer nézőpontja a mérvadó, az
egyéni viszonyok rendszerben elfoglalt helye
V. szakasz: Társadalmi szerződés (hasznosság és egyéni jogok)
- Mi a helyes? az emberek különböző értékeket vallanak, a legtöbb érték és szabály viszonylagos,
ezeket rendszerint érvényre kell juttatni: elfogulatlanság, egyenlőség, társadalmi szerződés
 - az életre, szabadságra vonatkozó jogokat minden társadalomban érvényre kell juttatni, nem
viszonylagosak, többségi véleménytől független jogok
- helyes cselekvés indokai: a törvényeket mindenki javára és jogainak védelmében hozza létre a
társadalmi szerződés- engedelmeskednünk kell neki
- összhasznon alapuljanak (család, barátok, társadalom)
- társas nézőpont: figyelembe veszi az erkölcsi és jogi nézőpontokat, ezek olykor konfliktusban
állnak egymással
Posztkonvencionális szint
VI. szakasz: Egyetemes etikai elvek
- Mi a helyes? saját maga választotta etikai elvek követése. Az egyes törvények azért érvényesek,
mert etikai elvekre támaszkodnak, ha a törvények sértik az elveket, akkor az elvekkel
összhangban cselekszik
- az elvek az igazságosság egyetemes elvei: emberi jogok egyenlősége, az ember, mint egyedi
személy méltóságának tisztelete
- a helyes cselekvés indokai: az elvek iránt érzett személyes elkötelezettség, racionalitásba vetett
hit
- társas nézőpont: minden racionális egyén azonos nézőponton osztozik, ez egy etikai nézőpont,
melyből levezethető a társadalmi viszonyok
Kohlberg sok kritikát kapott:
- a tényleges viselkedést nem vizsgálta (csak a kérdésre adott válaszokat)