3. Fejezet.

A dióda típusai, felhasználási területei

3
Diódatípusok
A diódák felhasználása igen sokrétű. szórakoztató elektronikai eszközök, világítás-
Szinte minden egyenfeszültséget váltakozó technika és más számtalan alkalmazás alap-
áramú hálózatból előállító eszközben megta- eleme.
lálható az egyenirányító, melynek tipikus alap- A lézerdióda – hasonlóan a LED-hez
elem a teljesítmény dióda. – mára az ipar kimagaslóan fontos és szerves
Hasonló funkciót töltenek be, de im- részévé vált: harcászati technológiák, űrtech-
már a nagyfrekvenciás jelkezelésben a nagy se- nika, ipari anyagmegmunkálás, 3D-nyomtatás,
bességű kapcsolódiódák is. a gyógyászat és szépségipar előszeretettel al-
A nem kívánt feszültségingadozás (za- kalmazza.
var vagy búgófeszültség) kiküszöbölésére
használt feszültség stabilizátorok referenciafe-
szültségét általában a Zener dióda állítja be.
Rádióhullámú rezgőkörök elektroni-
kus hangolásában például a kapacitásdióda se-
gédkezik.
Hasonlóan nagyfrekvenciás rezgéskel-
tésre alkalmazható az alagútdióda.
Az ideális diódaműködést precíziós és
nagysebességű eszközökhöz jól mintázza a
Schottky-dióda.
A szupresszor dióda a túlfeszültség-
védelem fontos, nagy teherbírású és gyors esz-
köze.
A fotodiódák a fény detektálásához és
méréséhez nyújtanak elektronikai fogódzko-
dót számos hullámhossz tartományon.
A LED-ek koruk talán legdivatosabb
fénykibocsátó eszközei; jelzőfények, jeladók,
orvosi műszerek, a száloptikai alkalmazások,

Amiről szó lesz

Miután megtanulta ezt a fejezetet, ismernie kell:

3.1. Típusok - Szupresszor dióda

- Egyenirányító dióda - Alagút dióda
- Kapcsoló dióda - Schottky dióda Fotodióda
- Kapacitásdióda - LED
- Zener dióda - Lézerdióda

A fejezet néhány fontosabb új fogalma
PIN struktúra. Az egyik legelterjedtebb diódastruktúra. A
PN átmenet „közepén” a célnak megfelelő szélességű
intrinszik réteget alakítanak ki. A szigetelő jelleg növeli a PN-
átmenet tűrését az előfeszítés nagyságára nézve, nagyobb fe-
szültséggel pedig a működés gyorsítható.
Feléledési idő (recovery time). A dióda teljesen zárt és
teljesen nyitott állapota közötti átmenethez szükséges idő. A
teljesítménnyel növekvő jellegű.
Elektronikus zaj. Többnyire termikus eredetű, a töltés-
hordozók szabálytalan véletlenszerű mozgásából eredő
feszültségingadozás. Spektruma jórészt fehérzaj, mely
alacsonyabb frekvenciák felé 1/f-zajjá hajlik. Főleg
szénréteg ellenállások esetén figyelhető meg, de a vélet-
lenszerű vezetési jelenségek kapcsán diódával is előál-
lítható.
3.1. Típusok
Egyenirányító- vagy teljesít-
ménydióda (rectifying- or
power diode).
Tápegységekben, váltakozó feszültség
egyenfeszültséggé alakítása során használatos.
Rövid ideig (impulzus üzemben) nagy áramo-
kat képes elviselni. Általában szilíciumalapú,
feléledési ideje hosszabb (10-100 ns).
36. Egyenirányító és teljesítménydiódák.
Nagyobb teljesítmények (>50 A) ese-
tén általában fémtokot és menetes csatlakozó-
aljzatot használnak. Ilyen esetben szinte vala-
mennyi esetben célszerű már a célalkalmazás
tervezési szakaszában a megfelelő nagyságú
fém (általában alumínium) hűtőbordát az
áramköri rajzban figyelembe venni.
A fém borítás a melegedést, a menetes
(nagyobb) csatlakozási felület pedig a kontak-
tus ellenállását csökkenti. Jelölése a diódák ál-
talános jelölésével egyező.
21
SMD tokozás. Elektronikus eszközök egyfajta kiszere-
lési formája. Jellemzője a néhány milliméteres mérettarto-
mány.
cd. Candela – a fényesség egyfajta mértéke, nagyjából egy
gyertya fényességével azonos (1 cd a 555 nm-es fényforrás
1/683 W/sr teljesítményű sugárzásának fényessége, ponto-
sabban „fénysűrűsége”). Fontos, hogy ne keverjük a Lu-
men-nel, mely az adott gömbi térszögbe kisugárzott fény-
teljesítményt jellemzi [cd⋅sr].
Dióda driver. Általában SMD alkatrészekből összeállí-
tott kisméretű áramkör, mely a dióda számára hő-kompen-
záló megoldások alkalmazásával stabil munkapontot biz-
tosít..
Nagyfrekvenciás kapcsolódi-
óda (switching diode).
Nagy sebességű kapcsolási- és kis fel-
éledési idő (10-100 ps) jellemzi.
Leginkább rádiófrekvenciás jelek
egyenirányítására és kisteljesítményű jelfor-
máló alkalmazásokban gyakori.
37. Kapcsolódiódák hagyományos és SMD kivitelben.
Alacsony áramot képes elviselni, de lé-
tezik nagyfeszültségű kivitelben is. Jelölése a
diódák általános jelölésével azonos.
Kapacitásdióda, varaktor
varikap, (capacity diode,
varactor, varicap).
Záró irányban előfeszítve használják.,
ekkor a kiürített réteg széles, a szabad töltés-
hordozók a kristály anód és katód megfelelő
térfelére szeparálódnak.
38. Kapacitásdióda SMD és hagyományos tokozással. Középütt a
két diódát is tartalmazó „duál” kiszerelés látható (3 lábbal).
22
Ennek a kondenzátorhoz hasonló
struktúrának feszültséggel – többnyire hiper-
bolikus skálán - szabályozható a kapacitása
0.1-100pF. Általában 50-500 MHz-es rezgő-
körök (TV, URH) hangolására alkalmazzák.
Zener-diódák (Zener diode)
Olyan különleges dió-
dák, melyek a letörési tarto-
mányban károsodás nélkül használhatók, ter-
mészetesen a záróirányú áram megfelelő kor-
látozása mellett.
39. Zener diódák tipikus munkatartománya
A letörési tartomány rendkívüli mere-
deksége az áram nagyobb megváltozásához
alig mérhető feszültségváltozást rendel, azaz
itt a dióda képes akár ugrásszerűen megnöve-
kedett áramot is úgy elvezetni, hogy a dióda
feszültsége alig változik. Kiválóan alkalmas fe-
szültségstabilizáló és –korlátozó, referencia fe-
szültég szolgáltató kapcsolások létrehozására.
40. Zener diódák. Nagyobb teljesítmények esetén itt is jellemző
a fémtokozás és menetes csatlakozási lehetőség.
A letörési tartományt párhuzamosan
megjelenő véletlenszerű folyamatok jellemzik
(lavina effektus, erős szennyezések elektro-
sztatikus emissziója), emiatt a Zener-dióda
kismértékű elektronikus zajt is megjelenít, sőt,
akár zajgenerátorként is használható.
Ha ez a tulajdonság nem kívánatos és
nem is elhanyagolható, a jel utólagos szűrésé-
ről gondoskodni kell (pl. kondenzátoros szű-
rés („hidegítés”).
Szupresszor diódák
(Supressor diode)
A szupresszor diódát
a túlfeszültség-védelem finom fokozataiban
alkalmazzák. Működésében a Zener-diódára
emlékeztet, hirtelen impulzusszerű feszültség-
ugrások számára rövidzárként viselkedik, eze-
ket jól tűri (akár 1 kW-ot is elvisel 1ms impul-
zusszélességig), de állandó terhelésnek nem te-
hető ki.
Túlfeszültség esetén rövidzárat jelenít
meg leválasztva a párhuzamosan kötött vé-
dendő hálózatot. A betáplálás oldala felől
nézve ugyanekkor az olvadóbiztosító old le
egy bizonyos idő után.
41. Szupresszor diódák
A szupresszor dióda a hagyományos
Zener-diódával szemben rövid ideig nagyobb
áramterhelhetőséggel bír és jelentősen gyor-
sabb is, kevesebb, mint 1 ps a válaszideje.
A gyors reakcióidő különösen a veze-
tékeken érkező sorozatos vagy olyan egyedi
tűimpulzusok esetén jelent előnyt, amelyek
Zener-diódával nem nyomhatóak el. Az esz-
köz saját kapacitása nem elhanyagolható, így
alkalmazása esetén magasabb frekvenciákra
csillapítás várható.

Alagútdióda (tunnel diode).
Erősen szennyezett, túl-
adalékolt p-n rétegeket tartal-
maz, mely az átmenet körüli kiürített réteget
elvékonyítja, erős és meredek potenciállépcsőt
építve fel.
A nagy potenciálkülönbség külső fe-
szültség nélkül is létrehozza a Zener-effektust,
mely a kiürítési réteget tovább csökkentené.
Ám ezzel párhuzamosan a térerő képes az N-
oldal elektronjaiból egyeseket a P-oldalra
„tépni” azaz az oldalak között lyuk-elektron
párt cserélni. Bár ez a folyamat nem jöhetne
létre, az alagút effektus révén (energetikailag
kevésbé valószínű folyamatok véges valószí-
nűséggel mégis bekövetkeznek) ez tart egyen-
súlyt a Zener-effektus áramával.
A dióda különleges működése a nyitó-
irányú karakterisztikáján is megmutatkozik;
alakja rendhagyó, olyan szakasszal is rendelke-
zik, amihez negatív dinamikus ellenállás ren-
delhető(!).
42. Alagútdióda és karakterisztikája.
Ez a tartomány erősítésre, gyors kap-
csolások (ps), több 10 GHz-es rezgések meg-
valósítására használható.
Schottky dióda (Schottky
diode).
Speciális belső felépítésű, fém-
félvezető átmenetet tartalmazó, Ge alapú esz-
köz. Tulajdonságaiban az ideális diódát legin-
kább megvalósító típus. Szivárgó árama és fel-
éledési ideje elhanyagolható (egyes típusok
23
több GHz-ig használhatók), így a késleltetés-
ből származó torzítás sem jelentős.
43. Schottky diódák és szerkezetük.
Nyitófeszültsége 0.3-0.4V, digitális
áramkörökben integrált formában nagyon el-
terjedt, de szokásos tokozással és SMD kisze-
relésben is kapható.
Fotodióda (photodiode).
Záróirányú előfeszítés
mellett alkalmazzák. Leggyak-
rabban PIN (p-i-n) vagy APD (Avalanche
Photo Diode – Lavina fotodiódák) szerke-
zettel rendelkeznek.
A PIN diódákban az i-réteget a fel-
színhez közel, azzal párhuzamosan valósítják
meg, olyan anyagszerkezeti tulajdonságokkal,
mely fény hatására, a beeső fotonok számával
jól arányosítható módon párkeltésre képes.
44. PIN fotodiódák. A sötét epoxi ház általában az infravörös (IR)
fotodiódákat jellemzi. A jobbra látható (három lábú) fotodióda in-
tegrált vevőáramkört is tartalmaz.
A beékelt réteggel a kiürítési zónát ter-
jesztik ki, amely így nagy előfeszítés mellett
gyors töltéshordozók jellemzik, rövid kapcso-
lási időt biztosítva. Fényhatás nélkül a záró irá-
nyú feszültség a diódát zárja. Ha az átmenetbe
fotonok érkeznek, a generált töltéshordozók a
megfelelő polaritások felé vándorolnak,
fotoáramot hozva létre (a dióda vezetni kezd).
A dióda vezetőképességét végeredményben az
24
i-réteg fényelektromos tulajdonságai határoz-
zák meg. Esetenként az átmenetet úgy is kiala-
kíthatják, hogy az fényelemként használható.
Az APD diódákat a letörési tarto-
mányban, a lavina effektust kihasználva alkal-
mazzák. A kiürített réteg kiterjesztését itt nem
újabb réteggel, hanem még nagyobb
záróirányú feszültséggel érik el.
45. Az APD fotodióda felépítése. A kiürítési réteg kiterjesztését a
speciális geometria és a magas záróirányú előfeszítés teszi lehe-
tővé.
A folyamat megfutását az aránytalan
mértékben felszaporodott töltések limitálják,
lecsökkentve a számukra lehetséges szabad út-
hosszt. Mivel akár egyetlen elektron is végálla-
potba billenthet bizonyos típusokat (Egy fo-
ton lavina dióda vagy SPAD – Single Photon
Avalanche Diode), így igen gyenge jelek detek-
tálására alkalmas.
46. Az APD diódák néhány gyakoribb alakja.
Az APD-t leginkább a fény jelenlété-
nek detektálására, mind sem teljesítményének
mérésére használják. Működése nemlineáris,
mert önerősítése jóval nagyobb áramot ered-
ményez, mint amennyi a beeső fotonok szá-
mából következne (jelek detektálásakor ennél
a típusnál utóerősítőre általában nincs is szük-
ség). Viselkedése a lavina effektus révén erő-
sen hőmérsékletfüggő és bizonyos sztochasz-
tikus elektromos zajjal is terhelt.
A járulékos termikus hatásokat az azo-
nos tokba szerelt (és így azonos hőmérsékletű)
kontrol diódával szabályozzák, de a tok is ren-
delkezhet külön hőszabályzó rendszerrel. Fel-
éledési ideje gyors, 20-50 ps. Felhasználási te-
rülete hasonló a fotoelektron-sokszorozóké-
hoz (photomultiplier), bár rövid fényimpulzu-
sok (<10 ns) esetén az utóbbiak hatékonyab-
bak.
A PIN és az APD tehát nagyjából azo-
nos sebességű eszközök, alapvető különbséget
az érzékenység és a stabil munkapont létezé-
sének kapcsán tehetünk. Az APD nagyon
gyenge jeleket képes detektálni, de analóg jel-
átvitelre - szemben a PIN szerkezettel - nem
alkalmas.
Fénykibocsátó diódák, LED-
ek (Light Emitting Diode).
A fotodiódák inverz működését való-
sítják meg. A rekombinációs folyamatok során
felszabaduló energia egy része elektromágne-
ses sugárzás formájában jön létre. Manapság
már szinte a teljes spektrumot, a mikrométeres
(infravörös) tartománytól egészen a „fekete
fény”-ig, azaz nagyjából 300 nm–ig kb. 10-20
nm közökkel lefedő LED-ek kaphatók.
47. Hagyományos LED-ek
Bizonyos színeket ritka, vagy bonyo-
lult reakciókapcsolatok idéznek elő, emiatt
ezek ára esetenként kiugróan magas lehet (pl.
bizonyos UV LED-ek). A szennyezésre jel-
lemző annak elektronszerkezete, így azt ger-
jesztve az anyag adott sávszélességgel jórészt

egy hullámhossz körül sugároz. Ezért volt ér-
dekes az első fehér színű LED-ek megjele-
nése, melyek a látható tartomány minden hul-
lámhosszán sugároznak. Valójában ezek olyan
ultraibolya LED-ek, melyek a fénycsövek el-
vét követve a gerjesztett foszfor spektrumát
használják a látható tartomány lefedésére.
48. A foszfor alapú fehér LED spektruma.
A spektrumban kiugró a rövidhullámú
alapműködésnek megfelelő csúcs, mellyel
foszforeszkálás lankás vonulata olvad össze.
Tökéletes fehér fény esetén a spekt-
rum burkolója vízszintes egyenes lenne, ezt
50. A közönséges LED felépítése.
25
néhány alkalmazás tervezésekor nem árt figye-
lembe venni! A nyitófeszültség eltérő színek
esetében kissé eltérő, az alacsonyabb hullám-
hosszok felé emelkedik.
49. A LED nyitófeszültségének alakulása különböző hullámhosz-
szakon ( a bal oldali barna az infravörös, a jobb oldali szürke
görbe a fehér fényű dióda karakterisztikáját azonosítja).
A hagyományos LED-ek, két lábbal
rendelkeznek, ezek közül a hosszabb láb az
anód, tehát a normál működéshez ennek kell
pozitívabbnak lennie.
A LED belsejében ez a két elektróda
két, üllőhöz hasonló fém alkatrészen keresztül
csatlakozik a félvezető lapkához. Ezek közül a
kisebbik tartozik a hosszabbik lábhoz.
26
A félvezető lapkát egy tükröző kúp-
szelet és egy megfelelően formált epoxi bur-
kolat veszi körül. Ez utóbbi jellege lehet opá-
los és teljesen víztiszta is. Törésmutatója és
geometriája a belső visszaverődések révén az
elvárt sugárzási térszögre van optimalizálva,
így az eredmény jelentősen módosulhat más
közegben (pl. víz alatt, másik műanyagba
öntve, stb).
A kétszínű LED valójában két félve-
zető lapkát tartalmaz, ezek közül vagy az
egyik, vagy a másik aktív, attól függően, hogy
a közös földponthoz képest melyik oldal lába
pozitívabb (3 lábbal rendelkezik).
Az RGB (Red-Green-Blue) LED-ek
az előzőhöz hasonló elven a három alapszínt
egyszerre képesek megjeleníteni, így a szem
számára tetszőleges színérzet kikeverhető.
Négy- és hatlábú kivitelben létezik, aszerint
hogy az egyes színeket előállított lapkák fe-
szültségeit a közös földponthoz értjük, vagy
egymástól függetlenül kezeljük.
A szórakoztatóiparban és irodatechni-
kában terjedtek el a nagyteljesítményű világító
LED-ek, melyek fényerőssége akár a 10000
cd-t is elérheti (ennyi gyertya fénye egyetlen
pontban). Általában üzemeltetési feszültségük
és áramfelvételük nagyobb, hűtésükről pedig
minden esetben gondoskodni kell! (Pl. egy
1W-os LED kerámia burkolata hűtés nélkül
alig 10-20 s alatt elérheti a100 °C-ot! )
51. Balra kétszínű-, fent és jobbra RGB-LED, középen nagyteljesít-
ményű (3W-os RGB) LED látható.
Lézerdiódák (Laser diode).
(LASER - Light Amplification of
Stimulated Emission of Radiation)
A lézerműködéshez olyan gerjesztett
állapotok folyamatos megléte („populáció in-
verzió”) szükséges, amelyekből az időszako-
san tárolt energia kicsatolható egy, a gerjesz-
tésnek megfelelő foton segítségével.
Ha egy - eleve egy gerjesztés relaxáci-
ója során keletkezett - foton által képviselt
elektromágneses tér frekvenciája képes har-
monizáltan kimozdítani egy újabb szerkezetet
gerjesztett metastabil állapotából, a fotonnal
megegyező rezgésszámú foton keletkezik. Ha
ez a folyamat két párhuzamos, egymás felé
részben tükröző felület között valósul meg, a
kialakuló elektromágneses állóhullámok kohe-
rens fénynyalábot, a lézert eredményezik
(mely optika nélkül még általában széttartó).
A lézerműködés gázok esetén legtöbb-
ször atomi szintű gerjesztés segítségével való-
sul meg, ahol a nagy kihívást a elektronhéjak
kivételesen gyors relaxációja jelenti (nagyse-
bességű és nagy energiasűrűségű gerjesztések
szükségesek: nagyfeszültségű, gyorsító áram-
körökkel magasan kompresszált impulzusok,
vagy infravörös tartomány esetén a folyamatos
üzemű kisülési csövekhez magas feszültségű
és áramú tápegységek).
A szilárdtest (félvezető) lézerek esetén
a populáció inverziót a tiltott sáv fölötti veze-
tési sávba szóródott szabad elektronok való-
sítják meg, ahonnan a rekombináción keresz-
tül történik meg relaxáció.
A valóságban a félvezetők sávszerke-
zete a korábbi modellhez képest kissé össze-
tettebb. Az elektronenergiák megengedett ér-
téke függ az elektronok momentumától. A ve-
zetési sávból a vegyértéksávba fénykibocsátás-
sal csak olyan elektronátmenet lehetséges,
ahol az elektron impulzusa lényegében nem
változik, mivel a foton impulzusa (hν/c= h/λ)
nagyságrendekkel kisebb. Emiatt csak olyan
félvezetők alkalmasak lézerműködés megvaló-
sítására, ahol a vezetési sáv alja és a vegyérték
sáv teteje azonos elektronimpulzushoz tarto-
zik. Ezek a direkt sávú félvezetők.
 27

Mivel a GaAlAs optikai tulajdonságai

különböznek a GaAs-étől, az elrendezés
szempontjából a törésmutató különbözőségé-
nek döntő jelentősége van: GaAs törésmuta-
tója 6 %-kal nagyobb, így tehát a GaAlAs na-
gyobb tiltott sávja az elektronokat, kisebb tö-
résmutatója pedig a fényt koncentrálja az aktív
rétegbe.
52. A Si indirekt, valamint a GaAs és InP direkt sávszerkezete. A A hullámhosszal összemérhető emit-
függőleges irányban a lehetséges pályák energiaszintjei, vízszin- táló felület miatt a félvezetőlézerekből kilépő
tes irányban az elektron impulzusa van hullámszámként (2π/λ) nyaláb erősen divergens, s ennek szöge az át-
ábrázolva. Bár a Si esetén a tiltott sáv szélessége kisebb, mint a
másik két esetben, mégsem lehet az indirekt sávszerkezet miatt menettel párhuzamos és merőleges irányban
félvezető lézert készíteni belőle. általában különbözik. A kilépőnyaláb általában
Néhány gyakoribb direkt sávú félve- asztigmatikus, elliptikus Gauss-nyaláb.
zető sugárzási jellemzői:
Félvezető anyag hullámhossz
GaAs 868 nm
InP 918 nm
Ga0.7Al0.3As 650-900 nm
In1-xGaxAsyP1-y 900 nm-1.7 µm
PbxSn1-xTe 630 nm-30 µm
GaN 366 nm
Az első félvezetőlézert nyitó irányban
előfeszített p – n átmenetű GaAs-ből 1,4 – 1,5
V-os előfeszítéssel, impulzus üzemben mű-
ködtették. A korai kialakítású eszközöknél
szobahőmérsékleten ehhez nagy küszöbáram,
illetve áramsűrűség (105A/cm2) volt szüksé-
ges. A jobb üzemi tulajdonságokhoz csökken-
teni kellett a fényveszteséget az eszközben, il-
letve meg kellett akadályozni a töltéshordozók
diffúziós elvándorlását az aktív rétegből.
Újabb előrelépést a kissé bonyolultabb 54. Egy félvezető lézerdióda általános felépítése és a kibocsátott
nyaláb divergenciája
szerkezetű, heteroátmenetes lézer jelentette.
A félvezetőlézerek sugárzásának tipi-
kus sávszélessége néhányszor 10 nm, a műkö-
dési áramtól függően pedig 5 – 10 módus mű-
ködik párhuzamosan. Bonyolultabb szerke-
zettel lehetséges keskenyebb sávszélességű,
akár egy módusban működő félvezetőlézer ki-
alakítása is.
A hullámhossz a p– n átmenet hőmér-
53. Egy vékony n-típusú GaAs réteget közreölelő p-p típusú
GaAlAs anyagra (p-n-p, három kivezetés) mindkét irányból nyitó- sékletével diszkrét ugrásokon keresztül nő,
feszültséget kötve az elektronok a teljes anyagszerkezet területé- ami a stabil üzem alatt kerülendő, csakúgy,
ről a kisebb tiltott sávszélességű anyagba szóródnak, ahol a nagy
töltéshordozó sűrűség már kisebb üzemi áramok mellett is fenn-
mint a zajokkal, tüskeszerű ingadozásokkal
tartja a lézerműködéshez szükséges inverziót. terhelt tápellátás.
28

A működés stabilizálására többféle

elektromos, termikus és optikai módszer is lé-
tezik.
A tápfeszültséget minden esetben
több szinten kondenzátorokkal szűrik és fe-
szültség stabilizátor segítségével rögzítik (ezért
nem lehet a diódát a tápfeszültség kapcsolga-
tásával modulálni, erre külön áramköri megol-
dás szükséges).
A hőmérséklet és az öregedés hatására
a lézerdióda fény - áram-karakterisztikájának 56. Lézerdióda modul

meredeksége csökken; de a kimenő teljesít- A lézerdiódák kezelésük során foko-

mény ennek ellenére a munkaponti körülmé- zott óvatosságot, földelt munkateret és eszkö-
nyek megváltoztatásával egy ideig még kons- zöket igényelnek.
tans szinten tartható.
A karakterisztika általában kapcsoló Félvezető lézerek felhasználási területei
jellegű, azaz olyan meredek, hogy általában a
1. Optikai adatátvitel. Az internet forgalom
dióda saját termikus zajai is ellehetetlenítik a
közelítőleg minden félév-évente duplázódik.
stabil munkapont beállítását.
Az egyre nagyobb átviteli kapacitást sűrű hul-
Minderre egy feszültségstabilizált
lámhossz-osztásos multiplexeléssel lehet meg-
(esetleg hőkompenzált) áramgenerátoros haj-
valósítani (az optikai szálban egymáshoz kö-
tást megvalósító szabályzó áramkör nyújt
zeli hullámhosszakon van adatátvitel. Ehhez
megoldást, melynek szabályozó jelét általában
speciális kialakítású, drága lézerekre van szük-
a lézerdiódával egybeépített fotodióda kime-
ség, az ár néhány 100 dollártól a több ezer dol-
nőjele szolgáltatja.
lárig terjed.
A többnyire kisméretű, SMD kiszere-
lésű szabályzó áramkört (laser diode driver)
néha hozzáépítik a diódához, de külön is meg-
vásárolható, ilyenkor érdemes a gyártó/forgal-
mazó javaslatát kikérni az adott típushoz és
teljesítményhez.

57. Lézerdióda száloptikával

A jelátvitelhez 1310 és 1550 nm- es

55. Lézerdióda meghajtó áramkör (driver)
A dióda önmagában még széttartó lé-
zerfényt bocsát ki, ezért megfelelő optikával
(lencsével) is el kell látni. A zárt tokkal, opti-
kával és driver-rel ellátott lézerdiódát dióda-
modulnak nevezzük.
(infravörös) lézereket alkalmaznak, ugyanis
ezeken a hullámhosszakon minimális az üveg-
szál vesztesége (a szál anyagának és gyártáskor
a szálban maradó vízmolekuláknak ezeken a
frekvenciákon minimális az együttes elnye-
lése). A több száz km-es adatátvitelhez fény-
erősítő beiktatása szükséges (erbiummal
adalékolt üvegszál), ennek gerjesztéséhez 980
és 1480nm-es lézerek szükségesek. A szálak
sebessége általában 2,5 Gbit/s közvetlen, il-
letve néhányszor 10 Gbit/s külső rezonátoros
modulálással.
 29

2. Optikai adattárolás. Bár jelentő- Esetenként a konverzió csak rövid, de

sége a terjedő SD-kártyák és chip-ek mellett
gyengül (CD, DVD, BD), de a biztonságkriti-
kus (pl. a több száz év élettartamú M-Disc)
vagy a holografikus adattárolás szempontjából
biztosan sokáig nélkülözhetetlen marad.
nagy energialöketek mellett, impulzus üzem-
ben képes megvalósulni, így lehetséges, hogy a
kimenő fény nem folytonos hullámú
(Continuous Wave, CW), hanem szaggatott
(Pulsed Wave, PW). A szükséges elektronikát
a diódamodulok általában tartalmazzák.

59. Frekvenciatöbbszöröző kristályok

58. M-Disc író olvasó

3. Anyagmegmunkálás. Az iparban A szűretlen fény, de önmagában a lé-

használatos lézerek 1- 10 kW-tartományban zerfény is különösen veszélyes, mert az emberi
jellemzőek, legtöbbször a 750-980 nm-es tar- szem a fény erősségét a különböző színű su-
tományban. garakra nem egyformán érzékeli (az infravörös
A kisebb lézerek (<10W) lehetnek és ultraibolya szinte nem is látható)!
diszkrét kivitelűek, a nagyobbak általában
olyan diódasorok, melyek kimenő teljesítmé-
nyét száloptika vagy diffrakciós rács segítségé-
vel egyesítik. Az egyes részteljesítmények
ugyanazon nyalábba gyűjtése általában problé-
más, mert a koherens hullámok ki is olthatják
egymást, ha nincsenek fázisban is szinkroni-
zálva. Ezért gyakori, hogy eltérő hullámhosszú
lézerek nyalábjait egyesítik vagy olyan több
tagra kiterjedő visszacsatolt rezonátort alakíta-
nak ki, amely valamennyi dióda lézerműködé-
sét szinkronizálja. A lézerek ára közelítőleg
300 $/W.
A lézertechnológiában az elérhető szí-
nek korlátozottak és a rövidhullámú tarto-
mány felé (zöld, kék, UV) egyre ritkábbak. Az
ilyen színű félvezető lézerek többsége egy
nemlineáris frekvenciatöbbszöröző kristályt
tartalmaz, melyet nagy energiasűrűségű infra-
vörös nyalábbal „pumpálva” alacsonyabb hul-
lámhosszú lézerműködés is megjelenik.
Az átalakítás hatásfoka 10% körüli, a
fennmaradó teljesítmény a kimenő fény meg-
60. A szem érzékenységi görbéje a különböző hullámhosszakra
szűrése során a tokban marad, emiatt annak
megfelelő hűtésről gondoskodni kell (tömör
alumínium ház hűtőbordákkal).
30

Összehasonlító táblázat a lézer ki- mW W kW

menő teljesítményére 5 25 50 75 100 0.2 0.5 1 10 100 >1
Látható lézerfolt • • • • • • • • • • •
Ködben látható nyaláb • • • • • • • • • • •
Éjszaka jól látható nyaláb • • • • • • • • • •
~2.5 km-re világít • • • • • • • • • •
Lámpafénynél látható nyaláb • • • • • • • • •
Hőérzet a bőrön • • • • • • • •
~7.5 km-re világít • • • • • • • •
Meggyújtja a gyufát • • • • • • •
Fekete léggömböt kidurrant • • • • • • •
Fekete műanyagot megolvaszt • • • • • •
~ 15 km-re világít • • • • • •
Meggyújtja a cigarettát • • • • •
Fehér papírt megégeti • • • •
Vékony plexi, falemezek vágása • • •
Plexi, fa, vékony fémlemezek • •
Fémek vágása, ipari robotok •
*A táblázat a magas láthatóságú, 532 nm-es zöld színű lézerre vonatkozik, más színű lézerek láthatósága eltérő lehet!

Alkalmazásuk rendkívül szerteágazó 2D és 3D nyomtatás, , orvosi alkalmazások,

és jelenleg is erősen, dinamikusan növekvő. műtétek, szemészet (pl. ablációs szaruhártya
Lézeres sebesség és távolságmérés, korrekció), bőrgyógyászat (szőrzet, bőrhibák
forrasztás, hőkezelés, vágás, mikrohegesztés, eltávolítása), stb.
műanyaghegesztés, markírozás.

61. A lézeres vágás és marás korábban elképzelhetetlen sebes- 62. A lézeres 3D nyomtatás olyan struktúrák és szerkezetek létre-
hozását is lehetővé teszi, mely korábban lehetetlennek tűnt.
ségű és pontosságú munkadarabok kialakítását teszik lehetővé.