Matematika Doga Megfejtéssel 7.o

Csahóczi Erzsébet – Csatár Katalin –
Morvai Éva – Széplaki Györgyné
Tanári kézikönyv
a Matematika felmérőfüzet
7. évfolyamához
Celldömölk, 2010
matek7KKuj.indd 1 7/22/14 8:21:48 PM

Lektorálta
KOVÁCS ELŐD
Bíráló
ÁRVÁNÉ DOBA MÁRIA
A rajzokat készítette
SZALÓKI DEZSŐ
Szerkesztette
BALASSA Éva
AP–070841
ISBN 978-963-465-335-6
© Csahóczi Erzsébet, Csatár Katalin, Morvai Éva, Széplaki Györgyné; 2009
A kiadó a kiadói jogot fenntartja.

A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű,
sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható.
Kiadja az Apáczai Kiadó Kft.

9500 Celldömölk, Széchenyi u. 18.
Tel.: 95/525-000, fax: 95/525-014
E-mail: apaczaikiado@apaczai.hu
Internet: www.apaczai.hu
Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató
Tördelés: OmniArt Kft.
Terjedelem: 20,60 A/5 ív

Bevezetés
Kedves Kollégák!
Tanártársaink kérésére és munkájuk segítésének érdeké ten méri a továbbhaladáshoz szükséges ismeretek, ké-
ben Matematika felmérőfüzetet készítettünk. A felmérő fel- pességek elsajátítását. Hosszabb témakör tanítása során
adatsorokat tartalmazó kötetet az Oktatási Minisztérium érdemes több 10–20 perces röpdolgozatot íratni. A las-
2004-ben kiadott kerettantervének követelményei sze- sabb gyerekeket engedjük tovább dolgozni, mialatt a
rint állítottuk össze. Mivel ez a kerettanterv a 2003-ban gyorsabb tanulóknak szorgalmi feladatot adunk. Osztá-
elfogadott Nemzeti alaptantervre épül, a Matematika fel- lyozásra is használható.
mérőfüzet az Apáczai Kiadó matematikai tankönyvcsalád- 3. Értékelő felmérő
ja mellett bármely más tankönyvhöz is használható. Egy-egy fejezet lezárásakor íratható témazáró felmérő,
A könyvben minden feladatsorhoz javítási útmuta- azokhoz a fejezetekhez készült, amelyekhez minimum-
tó tartozik megoldással és pontozással. A felmérések na- követelmény tartozik a tantervben. Osztályozásra is hasz-
gyobb létszámú osztályokban való megíratását két-két nálható. A méréselméleti szakirodalomban elfogadott ér-
változat segíti. A feladatok a tanulócsoport tudásszintjé- tékelés szerint 80%, 60%, 40%, 20%, 0% az osztályzatok
től függően módosíthatók, könnyebbre vagy nehezebb- alsó határa, amitől a csoport képessége szerint el lehet
re cserélhetők, hiszen a mérések célja az adott csoport térni. Az értékelő dolgozatokból a matematikát alapszin-
haladásának megítélése. Ez a kiadvány a tankönyv szer- ten (heti három órában) vagy emelt szinten (legalább he-
zői által összeállított teszteket tartalmazza, amelyeknek ti négy órában) tanulók részére különböző feladatsor ké-
kipróbálása csak kis mintán történt meg. szült, mindkettő A és B változatban. A Tanári kézikönyv
tartalmazza a minimumkövetelményeket és a minimum-
Az egyes témakörökhöz három típusú felmérő kapcso- szintet meghaladó követelmények felsorolását is.
lódhat: Az írásbeli mérés az értékelés összetett folyamatának
1. Továbbhaladáshoz szükséges alapismeretek mé- csak az egyik eleme. A tanórákon megfigyelt tevékeny-
rése (TSZAM) ségek során még teljesebb képet alkothatunk az osz-
Csak azokhoz a fejezetekhez írtuk, amelyek tanulása ko- tály, egy-egy csoport vagy egy-egy tanuló fejlődéséről.
rábbi ismeretekre épít. Egyrészt segítheti annak eldönté- A tantervek követelményrendszerébe tartozik a követke-
sét, hogy a csoport elkezdheti-e az új fejezetet, másrészt ző képességek fejlesztése is: összefüggések felismerése;
információt adhat arról, hogy az egyes tanulók rendelkez- észrevételek megfogalmazása; szöveges feladatok értel-
nek-e a következő témakör elsajátításához szükséges is- mezése; összehasonlítások, rendezések pontossága; geo-
meretekkel. Nem célja az osztályozás. A tanári példány metriai modellek elkészítése; gyakorlati problémák meg-
tartalmazza a hatodik évfolyamon év végére elvárt mini- oldása; mérések kivitelezése; valószínűségi gondolkodás
mális követelmények felsorolását is. megléte.
2. Röpdolgozat Várjuk a méréseket kipróbáló kollégák véleményét, ami-
Olyan tananyagrészek után iktattuk be, ahol új mini- nek alapján a szükséges módosításokat elvégezzük. Ered-
mumkövetelményeket fogalmaz meg a tanterv. Néhány ményes munkát kívánunk:
órás tananyag feldolgozása után csoport- és egyéni szin- a Szerzők és a Kiadó

Tanári kézikönyv a Matematika felmérőfüzet 7. évfolyamához
Segítség a továbbhaladáshoz szükséges alapismereteket mérő (TSZAM) dolgo-

zatok, röpdolgozatok elemzéséhez
A mérés-értékelés funkciója lehet: Elemzéskor az utolsó oszlop és az utolsó sor arány-

A) a helyzetfeltárás, azaz a tanár tájékozódása nagyobb számait vizsgálva a döntés lehet az, hogy
tartalmi egység tanítása előtt, amikor azt méri, hogy a ta- a) a tanítás-tanulás a tervek alapján mindenki számára
nulók csoportja rendelkezik-e a továbbhaladáshoz szük- folytatható. Feltétele, hogy mindenki a követelmények
séges alapismeretekkel, megfelelő szinten fejlett képes- legalább 80%-ának eleget tett, és nincsen olyan fontos
ségekkel (diagnosztikus értékelés), követelmény, amelynek a tudásszintje 80% alatt lenne. Et-
B) a tanulási folyamat fejlesztése, amikor a mérés a ta- től a javaslattól el lehet térni,
nulási hibák és nehézségek differenciált feltárására irányul, b) a tanulók meghatározott csoportjaival differenciált kor-
az eredményes egyéni tanulás elősegítése, a javítás, pót- rekciókat végzünk, ha a tanulók átlagosan, nem nagy in-
lás megtervezése érdekében. A tanár egyes tudáseleme- gadozással elsajátították a tananyagot, és a legfontosabb
ket vizsgál, nem komplex tanítási egységet (formatív érté- követelmények elsajátítási szintje 50–100% között inga-
kelés), dozik. A korrekcióval járó időveszteség később megtérül-
C) osztályozás, vizsgáztatás, azaz lezáró minősítés egyes het. Ilyen a példában szereplő csoport,
szakaszhatárokon, például témakör végén, félévkor, tanul- c) a témát újratanítjuk, ha a tananyagot a tanulók több
mányok befejezésekor, amikor a mérés egy relatív végálla- mint 50%-a nem sajátította el. Az újratanítás azt jelen-
pot eredményeit tükrözi (szummatív értékelés). ti, hogy a korábbi módszer helyett másként tanítunk, és
Az A) és B) esetben a folyamat értékelése után döntést közben az elsőre jól teljesítők fejlesztéséről is gondosko-
kell hozni. dunk. Megoldás lehet az is, hogy későbbre hagyjuk az
A felmérés eredményeit táblázatba foglalva tanulón- adott tananyagot. A „több tudásra” helyett az „alaposabb
ként és feladatonként egyaránt áttekinthető a teljesít- tudásra” törekedhetünk.
mény. Egy sor tartalmazza az adott tanuló minden pont- A C) esetben, amikor célunk az osztályozás vagy vizs-
számát és összteljesítményét. Egy oszlopban pedig gáztatás, a mérés lehet belső vagy külső mérés. A belső
minden tanulónak az adott részfeladat megoldására ka- mérés során, például témazáró dolgozat íratásakor 100%-
pott pontszáma szerepel, amelyek összesítése egy-egy nak tekinthetjük azt, amit megtanítottunk, és ehhez vi-
követelmény teljesítésének mértékét tükrözi. szonyítjuk az osztály aktuális tudását (kritériumorientált
mérés). A külső mérés során, például standardizált tesz-
tek íratásakor tanítványaink tudását a hasonló korú, ha-
sonló iskolázottságú tanulók tudásához viszonyítjuk (nor-
maorientált mérés).
1. feladat (a, b, c, d köv.) 2. feladat (a, b, c, d, e, f, g követelmény) összpont össz %

1 1 2 1 100% 1 1 2 1 1 1 3 100% 15 pont 100%
1. tanuló 1 1 2 0 80 1 0 2 1 1 1 3 90 13 87
2. tanuló 1 1 2 1 100 1 1 2 1 1 1 1 80 13 87
3. tanuló 1 1 1 1 80 1 1 0 1 1 1 2 70 11 73
4. tanuló 1 1 0 1 60 1 1 2 1 1 1 2 90 12 80
5. tanuló 1 1 0 0 40 1 1 2 0 0 1 0 50 7 47
átlag pont
átlag % 100 100 50 60 100 80 80 80 80 100 53
Irodalom
Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák – különbségek. Tankönyvkiadó, Budapest, 1992
Csapó Benő: Az iskolai tudás. Osiris Kiadó, Budapest, 2002
Nagy József: A témazáró tudásszintmérés gyakorlati kérdései. Tankönyvkiadó, 1972
Vidákovich Tibor: Diagnosztikus pedagógiai értékelés. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990

Számok és műveletek
SZÁMOK ÉS MŰVELETEK
Minimumkövetelmény a 6. évfolyam végén
Számfogalom
A tízes számrendszer biztos ismerete. Természetes szám, egész szám, előjel, tört, egyszerűsítés,
bővítés, közös nevezőre hozás, reciprok, tizedes tört, százalék jelentése, ezekhez konkrét tartal-
mak párosítása. Egész számok, egyszerű esetekben tört és tizedes tört alakban megadott szá-
mok helye a számegyenesen, nagyság szerinti sorba állítása. A pontos szám és közelítő szám
jelentése. Kerekítés. Ellentett és abszolút érték szavak jelentésének helyes értelmezése.
Műveletek
Kéttagú összeg, illetve különbség, többtényezős szorzat, illetve hányados előjele, az eredmény
becslése. Egész számok összeadása, kivonása, szorzása és osztása – eszközök nélkül – viszony-
lag nagyobb számok körében is, alkalmazásuk a legegyszerűbb feladatokban. Alapműveletek
– összeadás, kivonás, szorzás és osztás törtekkel (a törtek nevezője egyjegyű vagy kerek szám
egyszerű többszöröse vagy legfeljebb 1-2 tizedes jegyet tartalmazó tizedes tört), alkalmazás. A
tanult számelméleti ismeretek alkalmazása a műveletvégzés során. Maximum két művelettel
leírható szöveges feladat megoldása. Elemi százalékszámítási feladatok.
A diagnosztizáló mérést két részletben célszerű megíratni! (Első részlet: 1–4. feladat, 2. részlet: 5–6. fel-
adat.) A mérésekhez javasolt idő 2 tanóra.
TSZAM – A csoport
1. a) Igaz vagy hamis az állítás a számhalmazokra? Írd be a táblázatba a megfelelő (I vagy H) betűt! a 18
b) A szürke mezőkbe írt válaszaidat indokold is meg! b 5
23
Természetes számok Negatív egészek Egész számok
halmaza halmaza halmaza
Végtelen sok eleme van
I I I
Van legkisebb eleme I

H H
A nulla
Bármely két elemének H
szorzata pozitív I H
Pl.: 0 ∙ 1 = 0
Nincs olyan eleme, amely- I A negatív egész szá-
nek abszolút értéke is a hal- H mok abszolút értéke H
mazban van pozitív egész
Van két olyan eleme, ame- I
lyek összege 0 H H
Pl.: 1 + (–1) = 0
Van olyan eleme, amelynek I
a reciproka is a halmazban I I
van Az 1-nek és a –1-nek

a Minden helyes döntés 1-1 pont 18 pont

b Indoklásonként 1-1 pont 5 pont
2. a) Írd le betűvel! a 4
b 2
7530,4 hétezer-ötszázharminc egész négy tized c 2
d 4
2 5 két egész öt tizenketted
e 4
12 f 5
21
b) Írd le számjegyekkel!
7 tízezres + 3 százas + 5 egyes + 4 század 70 305,04
mínusz 7 kilenced – 7
9
7 százas + 40 ezres + 5 tízes + 32 tized 40 753,2
73 százas + 504 század 7305,04
c) Kerekítsd a 7530,4 számot!
ezresre: 8000 százasra: 7500 tízesre: 7530
egyesre: 7530 tizedre: 7530,4
a 2-2 pont (egészrész 1 pont, törtrész 1 pont) 4 pont

b 70 305,04: egészrész 1 pont, törtrész 1 pont 2 pont
c –7/9 : előjel 1 pont, tört 1 pont 2 pont
d 40 753,2 : nagyságrend 1 pont, pontos érték 3 pont 4 pont
e 7305,04 : nagyságrend 1 pont, pontos érték 3 pont 4 pont
f Minden helyes kerekítés 1 pont 5 pont
3. a) A felsorolt számok közül melyik szám helyét nem jelöltük a számegyenesen fekete ponttal? a 7
Karikázd be! Ábrázold! –1,15 b 1
b) Mely számokat nem soroltuk fel a megjelöltek közül? –1 és 1,6 c 2
10
F –1 C G 0 AB=D 1 E 1,6
A) 2 B) 0,50 C) – 3 D) 8 E) 1,2 F) –1,15 G) – 25

5 4 20 100
a Jól dönt egy-egy számról 1-1 pont 7 pont

b Jól ábrázolja a –1,15-ot 1 pont
c –1 és 1,6 1-1 pont 2 pont

4. Egy szálloda portása elektronikusan is rögzíti a szabad férőhelyek számát. a 4

A számítógépe képernyőjén ezt láthatjuk: b 4
c 3
d 1
Az olvasható le róla, hogy mely szobák üresek, 12
melyek foglaltak. A fehér színű téglalapok jelentik
a szabad szobákat.

a) Hány százaléka foglalt a szobáknak? A helyes választ karikázd be!

A) 30%-a B) 70%-a C) 40%-a D) 60%-a
b) A szálloda 120 férőhelyes, és a szürkével jelölt szobák megteltek.

Hány vendéget tudnak még fogadni, ha minden szobában ugyanannyi férőhely van?
72 vendéget tudnak még fogadni.
c) Melyik megoldási terv szerint számoltál? Karikázd be, vagy írd le a tiedet!
A) 120 : 100 ∙ 60 B) 120 : 10 ∙ 4 C) 120 ∙ 0,6
D) Az én megoldási tervem:………
Itt számolj! A megoldásodat ellenőrizd!
E l l .:
1 2 0 – 7 2 = 4 8
1 2 0 - n a k a 4 0 % - a 4 8
a A jó válasz 4 pont 4 pont

b 72 vendég: 4 pont. Ha 48-at kap eredményül, 1 pontot adunk 4 pont
c A és C is jó. Egy jó megoldási terv kiválasztása vagy leírása: 3 pont 3 pont
e A feladat ellenőrzése: 1 pont 1 pont

5. Végezd el a kijelölt műveleteket! Az eredményt írd az egyenlőségjel után! a 3

b 3
a) (35,89 + 4,712) ∙ 100 = 4060,2 b) (19,5 – 8,15) : 10 = 1,135 c 5
d 3
(
4 3 )
c) 3 + 5 ∙ 4 = 29
3
d) 5 – 5 : 2 = 0
4 2
e) 85,2 : 6 = 14,2 e
f
3
4
g 4
f ) 24,92 : 0,8 = 31,15 g) 10,5 ∙ 2,4 = 25,2 h) – 5 ∙ 2 : 10 = – 3 h 5
4 3 9 4 i 3
i) –5 – (–2) – 12 = –15 j) –5 ∙ (–2) – 12 = –2 k) –20 : (–2) ∙ (–12) = –120 j 3
k 3
Itt számolj! 39
a) 3 5, 8 9 0 b) 1 9, 5 0
+ 4, 7 1 2 – 8, 1 5
4 0, 6 0 2 1 1, 3 5
c) d)
9 + 20 = 29 5 – 5 =0
12 12 12 4 4
29 ∙ 4 = 29
12 3
e)
8 5, 2 : 6 = 1 4, 2
2 5
1 2
0
f) 2 4, 9 2 : 0, 8 = 2 4 9, 2 : 8 = 3 1, 1 5
0 9
1 2
4 0
0
g) 1 0, 5 ∙ 2, 4 h)
2 1 0 – 5 ∙ 2 =– 5
+ 4 2 0 4 3 6
2 5, 2 0
– 5 ∙ 9 =– 3
6 10 4
i) –5 + 2 – 1 2 = –1 5 j) 1 0 – 1 2 = –2
k) 1 0 ∙ (– 1 2 ) = –1 2 0
Helyi érték szerint írja egymás alá a számokat: 1 pont. Jó az összeg: 1 pont. Jól
a 3 pont
szoroz 100-zal: 1 pont, akkor is, ha az összeget rosszul határozta meg
Helyi érték szerint írja egymás alá a számokat: 1 pont. Jó különbség: 1 pont.
b 3 pont
Jó hányados: 1 pont, akkor is, ha a különbséget rosszul határozta meg

Jó közös nevező: 1 pont. Jó bővített alakok: 2 pont. Jó összeg: 1 pont. Jól

c 5 pont
szoroz: 1 pont (akkor is, ha rossz összeggel számol)
Jó a műveleti sorrend: 1 pont. Jól oszt (akkor is, ha rossz a műveleti sorrend):
d 3 pont
1 pont. Helyes végeredmény: 1 pont
Jól használja az osztás algoritmusát: 1 pont. Jó helyre teszi ki a hányados-
e ban a tizedesvesszőt: 1 pont (akkor is, ha a részeredmények rosszak). He- 3 pont
lyes a végeredmény: 1 pont
Bővít: 1 pont. Jó a hányados nagyságrendje: 1 pont. Pontos eredmény: 2
f 4 pont
pont
Jók a részletszorzatok: 2 pont. Nagyságrend: 1 pont. Pontos eredmény: 1
g 4 pont
pont
Előjel: 1 pont. Jó szorzat: 1 pont. Jól oszt (a 10/9 reciprok értékével szoroz: 1
h 5 pont
pont. Pontos eredmény: 2 pont
i–k A helyes eredmény feladatonként 3-3 pont 9 pont
6. Ha egy folyékony mosószer kupakját 3 részéig töltjük meg, akkor az 84 ml-nek felel meg. a 2
4 b 2
c 2
d 2
8
a) Mennyi mosószer fér a kupakba, ha teletöltjük? Karikázd be a helyes választ!

A) 63 ml B) 112 ml C) 100 ml D) 96 ml
b) 5 kg kevéssé szennyezett ruhához, 30 °C-os vízben való mosáshoz, 80 ml mosószert javasolnak a

mosási útmutatóban.
Meddig kell tölteni a kupakot? Karikázd be a helyes választ!
A) feléig B) 2 részéig C) 5 részéig D) 7 részéig

3 7 8
Húzd alá a szövegben a számításhoz szükséges adatot vagy adatokat!
Itt számolj! A megoldás menetét követhetően írd le!
a) 3 rész 84 ml b) 80 ml = 5
4 112 ml 7
1 rész 84 ml : 3 = 28 ml
4
4 rész 28 ml ∙ 4 = 112 ml
4
a a)-ban bármilyen helyes gondolatmenet 2 pont

b a)-ban a B válasz bekarikázása 2 pont
c b)-ben bármilyen helyes gondolatmenet 2 pont
d b)-ben a C válasz bekarikázása 2 pont összesen 113

A diagnosztizáló mérést két részletben célszerű megíratni! (Első részlet: 1–4. feladat, 2. részlet: 5–6. fel-
adat.) A mérésekhez javasolt idő 2 tanóra.
TSZAM – B csoport
1. a) Igaz vagy hamis az állítás a számhalmazokra? Írd be a táblázatba a megfelelő (I vagy H) betűt! a 18
b) A szürke mezőkbe írt válaszaidat indokold is meg! b 5
23
Természetes számok Negatív egészek Egész számok
halmaza halmaza halmaza
Bármely eleménél van na- I H I
gyobb eleme
Van legnagyobb eleme H I H
Ez a –1
Bármely két elemének H H H
szorzata negatív
Pl.: +2 ∙ (+3) = + 6
Nincs olyan eleme, amely- H I A negatív egész szá- H
nek abszolút értéke is a hal- mok abszolút értéke
mazban van pozitív egész
Van két olyan eleme, ame- I H I

lyek hányadosa 0
Pl.: 0 = 0
5
Nincs olyan eleme, amely- H H H
nek a reciproka is a halmaz-
ban van Ilyen az 1
a Minden helyes döntés 1-1 pont 18 pont

b Indoklásonként 1-1 pont 5 pont
2. a) Írd le betűvel! a 4
b 2
8504,3 nyolcezer-ötszáznégy egész három tized c 2
d 4
4 3 négy egész három tizenegyed
e 4
11 f 5
21
b) Írd le számjegyekkel!
8 tízezres + 6 tízes + 5 egyes + 2 század 80 065,02
mínusz 5 nyolcad – 5
8
8 tízes + 60 ezres + 5 százas + 23 tized 60 582,3
84 százas + 605 század 8406,05
10

c) Kerekítsd a 8504,3 számot!

ezresre: 9000 százasra: 8500 tízesre: 8500
egyesre: 8504 tizedre: 8504,3
a 2-2 pont (egészrész 1 pont, törtrész 1 pont) 4 pont

b 80 065,02: egészrész 1 pont, törtrész 1 pont 2 pont
c –5/8: előjel 1 pont, tört 1 pont 2 pont
d 60 582,3: nagyságrend 1 pont, pontos érték 3 pont 4 pont
e 8406,05: nagyságrend 1 pont, pontos érték 3 pont 4 pont
f Minden helyes kerekítés 1 pont 5 pont
3. a) A
felsorolt számok közül melyik szám helyét nem jelöltük a számegyenesen fekete ponttal? a 7
Karikázd be! Ábrázold! 1,15 b 1
b) Mely számokat nem soroltuk fel a megjelöltek közül? –1 és 1,4 c 2
10
G –1 B D 0 A=E C 1 F 1,4
A) 3 B) – 0,50 C) 75 D) – 1 E) 12 F) 1,15 G) –1,2
5 100 4 20
a Jól dönt egy-egy számról 1-1 pont 7 pont

b Jól ábrázolja az 1,15-ot 1 pont 1 pont
c –1 és 1,4 1-1 pont 2 pont
4. Egy mélygarázs portása elektronikusan is rögzíti a 4

a szabad férőhelyek számát. A számítógépe kép- b 4
ernyőjén ezt láthatjuk: c 3
d 1
Az olvasható le róla, hogy mely parkolóhelyek 12
üresek és melyek foglaltak. A fehér téglalapok je-
lentik a szabad parkolóhelyeket.

a) Hány százaléka szabad a mélygarázsnak? A helyes választ karikázd be!
A) 30%-a B) 70%-a C) 40%-a D) 60%-a
b) A
garázsban 140 autó tud parkolni, és a szürkével jelölt területek megteltek.
Hány autó áll a garázsban, ha minden szürke területen ugyanannyi férőhely van?
84 autó áll a garázsban
c) Melyik megoldási terv szerint számoltál? Karikázd be, vagy írd le a tiedet!
A) 140 : 100 ∙ 60 B) 140 : 10 ∙ 4 C) 140 ∙ 0,6
D) Az én megoldási tervem:………
Itt számolj! A megoldásodat ellenőrizd! E l l .:
1 4 0 – 8 4 = 5 6
1 4 0 - n e k a 4 0 % - a 5 6
11

a A jó válasz 4 pont 4 pont

b 84 autó: 4 pont. Ha 56-ot kap eredményül, 1 pontot adunk 4 pont
c B és C is jó. Egy jó megoldási terv kiválasztása vagy leírása: 3 pont 3 pont
e A feladat ellenőrzése: 1 pont 1 pont
5. Végezd el a kijelölt műveleteket! Az eredményt írd az egyenlőségjel után! a 3

b 3
a) (51,987 + 7,12) ∙ 100 = 5910,7 b) (15,9 – 5,18) :10 = 1,072 c 5
d 3
(
4 3 )
c) 5 + 2 ∙ 3 = 23
4
d) 7 – 7 : 3 = 0
6 2
e) 96,6 : 7 = 13,8
e
g
f
3
4
4
f ) 24,69 : 0,6 = 41,15 g) 10,5 ∙ 2,6 = 27,3 h) – 5 ∙ 4 : 10 = – 3 h 5
8 3 9 4 i 3
i) –5 – 2 – (–12) = 5 j) –2 ∙ (–5) – 12 = –2 k) –12 : (–2) ∙ (–15) = –90 j 3
k 3
39
Itt számolj!
a) 5 1, 9 8 7 b) 1 5, 9 0
+ 7, 1 2 – 5, 1 8
5 9, 1 0 7 1 0, 7 2
c) 15 + 8 = 23 d) 7 – 7 =0
12 12 12 6 6
23 ∙ 3 = 23
12 4
e)
9 6, 6 : 7 = 1 3, 8
2 6
5 6
0
f) 2 4, 6 9 : 0, 6 = 2 4 6, 9 : 6 = 4 1, 1 5
0 6
0 9
3 0
0
g) 1 0, 5 ∙ 2, 6 h) – 5 ∙ 4 = – 5
2 1 0 8 3 6
+ 6 3 0
2 7, 3 0 – 5 ∙ 9 =– 3
6 10 4
i) –5 – 2 + 1 2 = 5 j) 1 0 – 1 2 = –2
k) 6 ∙ (– 1 5 ) = – 9 0
12

Helyi érték szerint írja egymás alá a számokat: 1 pont. Jó az összeg: 1 pont. Jól
a 3 pont
szoroz 100-zal: 1 pont, akkor is, ha az összeget rosszul határozta meg
Helyi érték szerint írja egymás alá a számokat: 1 pont. Jó különbség: 1 pont.
b 3 pont
Jó hányados: 1 pont, akkor is, ha a különbséget rosszul határozta meg
Jó közös nevező: 1 pont. Jó bővített alakok: 2 pont. Jó összeg: 1 pont. Jól szo-
c 5 pont
roz: 1 pont (akkor is, ha rossz összeggel számol)
Jó a műveleti sorrend: 1 pont. Jól oszt (akkor is, ha rossz a műveleti sorrend):
d 3 pont
1 pont. Helyes végeredmény: 1 pont
e ban a tizedesvesszőt: 1 pont (akkor is, ha a részeredmények rosszak). Helyes 3 pont
a végeredmény: 1 pont
Bővít: 1 pont. Jó a hányados nagyságrendje: 1 pont. Pontos eredmény: 2
f 4 pont
pont
Jók a részletszorzatok: 2 pont. Nagyságrend: 1 pont. Pontos eredmény: 1
g 4 pont
pont
Előjel: 1 pont. Jó szorzat: 1 pont. Jól oszt (a 10/9 reciprok értékével szoroz): 1
h 5 pont
pont. Pontos eredmény: 2 pont
i–k A helyes eredmény feladatonként 3-3 pont 9 pont
6. Ha egy folyékony mosószer kupakját 3 részéig töltjük meg, akkor az 75 ml-nek felel meg. a 2
5
b 2
c 2
d 2
8
a) Mennyi mosószer fér a kupakba, ha teletöltjük? Karikázd be a helyes választ!

A) 45 ml B) 125 ml C) 115 ml D) 120 ml
b) 5 kg erősen szennyezett ruhához, 60 °C-os vízben való mosáshoz, 100 ml mosószert javasolnak
a mosási útmutatóban.
Meddig kell tölteni a kupakot? Karikázd be a helyes választ!
A) feléig B) 3 részéig C) 4 részéig D) 9 részéig

4 5 10
Húzd alá a szövegben a számításhoz szükséges adatot vagy adatokat!
Itt számolj! A megoldás menetét követhetően írd le!
a) 3 rész 75 ml b) 100 ml = 4
5 125 ml 5
1 rész 75 ml : 3 = 25 ml
5
5 rész 25 ml ∙ 5 = 125 ml
5
a a)-ban bármilyen helyes gondolatmenet 2 pont

b a)-ban a B válasz bekarikázása 2 pont
c b)-ben bármilyen helyes gondolatmenet 2 pont
d b)-ben a C válasz bekarikázása 2 pont összesen 113
13

Számok és műveletek – hatványozás, normálalak

Röpdolgozat – A csoport
1. Írd fel a szorzatokat hatvány alakban! a 2

6 5
b 2
a) 10 ∙ 10 ∙ 10 ∙ 10 ∙ 10 ∙ 10 = 10 b) (–2) ∙ (–2) ∙ (–2) ∙ (–2) ∙ (–2) = (–2) c 2
d 2
8
()
2
c) 3 ∙ 3 = 3
4
d) 0,1 ∙ 0,1 ∙ 0,1 ∙ 0,1 = (0,1)
4 4 4
a–d Minden jó válasz 2-2 pont 8 pont
2. Add meg a hiányzó kitevőket! a 2

a b c
b 2
a) egy = 10 b) száz = 10 c) 10 ezer = 10 c 2
a = 0 b=2 c=4 d 2
e 2
d) 100 millió = 10
d
e) 1 millió = 100
e
10
d = 8 e=3
a–e Minden jó kitevő 2 pont 10 pont
3. Írd fel a hatványokat szorzat alakban! Számítsd ki a hatványok értékét! a 6

4 6 7
b 6
a) 0 = 0 ∙ 0 ∙ 0 ∙ 0 = 0 b) 1 = 1 ∙ 1 ∙ 1 ∙ 1 ∙ 1 ∙ 1 = 1 c) 10 = 10 ∙ 10 ∙ 10 ∙ 10 ∙ 10 ∙ 1 0 ∙ 10 = 10 000 000 12
4 3
d) (–2) = (–2) ∙ (–2) ∙ (–2) ∙ (–2) = 16 e) (–0,1) = (–0,1) ∙ (–0,1) ∙ (–0,1) = –0,001
( ) ( )( )( )( )
4
f ) 5 = 5 ∙ 5 ∙ 5 ∙ 5 = 625
3 3 3 3 3 81
a Minden jó szorzat alak 1-1 pont 6 pont

b A hatványok értékének helyes kiszámítása 1-1 pont 6 pont
4. Melyik nagyobb? Tedd ki a megfelelő (<, >, =) jelet! a 2

b 2
( 1001 ) = ( 101 ) ( )
3 6 2
d) – 1 c 2
4 5 2 3
a) 10 < 10 b) c) (–2) > (–2) > (–10)5
10 d 2
8
a–d Minden jó válasz 2 pont 8 pont
14

5. Írd fel a normálalakban megadott számot egyetlen számmal! a 2

b 2
2 4
a) 4,26 ∙ 10 = 426 b) 5,01 ∙ 10 = 50 100 c 2
d 2

2
c) 3,8 : 10 = 0,038
3
d) 7,04 : 10 = 0,007 04 8
6. Írd fel a számokat normálalakban! a 2

b 2
1 2 6
a) 48 = 4,8 ∙ 10 b) 400,6 = 4,006 ∙ 10 c) 1 300 000 = 1,3 ∙ 10 c 2
d 2
d) 0,903 = 9,03 : 10
1
e) 0,000 001 = 1 : 10
6 7
f ) 0,000 000 8 = 8 : 10 e 2
f 2
12
a–f Minden jó válasz 2 pont 12 pont összesen 58
Számok és műveletek – hatványozás, normálalak

Röpdolgozat – B csoport
1. Írd fel a szorzatokat hatvány alakban! a 2

5 4
b 2
a) 10 ∙ 10 ∙ 10 ∙ 10 ∙ 10 = 10 b) (–3) ∙ (–3) ∙ (–3) ∙ (–3) = (–3) c 2
d 2
8
( )
3
c) 5 ∙ 5 ∙ 5 = 5
2
d) 0,2 ∙ 0,2 = (0,2)
4 4 4 4
a–d Minden jó válasz 2-2 pont 8 pont
2. Add meg a hiányzó kitevőket! a 2

a b c
b 2
a) egy = 10 b) ezer = 10 c) 100 ezer = 10 c 2
a = 0 b=3 c=5 d 2
e 2
d e 10
d) 10 millió = 10 e) 1 milliárd = 1000
d = 7 e=3
a–e Minden jó kitevő 2 pont 10 pont
15

3. Írd fel a hatványokat szorzat alakban! Számítsd ki a hatványok értékét! a 6

3 7 6
b 6
a) 0 = 0 ∙ 0 ∙ 0 =0 b) 1 = 1 ∙ 1 ∙ 1 ∙ 1 ∙ 1 ∙ 1 ∙ 1 = 1 c) 10 = 10 ∙ 10 ∙ 10 ∙ 10 ∙ 1 0 ∙ 10 = 1 000 000 12
3 4
d) (–2) = (–2) ∙ (–2) ∙ (–2) = –8 e) (–0,1) =(–0,1) ∙ (–0,1) ∙ (–0,1) ∙ (–0,1) = 0,0001
( ) ( )( )( )( )
4
f ) 2 = 2 ∙ 2 ∙ 2 ∙ 2 = 16
5 5 5 5 5 625
a Minden jó szorzat alak 1 pont 6 pont

b A hatványok értékének helyes kiszámítása 1-1 pont 6 pont
4. Melyik nagyobb? Tedd ki a megfelelő (<, >, =) jelet! a 2

b 2
( 101 ) = ( 1001 ) ( )
4 2 4
d) (– 10) < – 1 2
4 6 3 3
a) 10 < 10 b) c) (–3) < –3 c
10 d 2
8
5. Írd fel a normálalakban megadott számot egyetlen számmal! a 2

2 4
b 2
a) 3,29 ∙ 10 = 329 b) 8,03 ∙ 10 = 80 300 c 2
d 2

2
c) 7,6 : 10 = 0,076
3
d) 2,08 : 10 = 0,002 08 8
6. Írd fel a számokat normálalakban! a 2

1 2 5
b 2
a) 76 = 7,6 ∙ 10 b) 900,4 = 9,004 ∙ 10 c) 310 000 = 3,1 ∙ 10 c 2
d 2
d) 0,605 = 6,05 : 10
1 7
e) 0,000 000 1 = 1 : 10 f ) 0,000 003 = 3 : 10
6 e 2
f 2
12
a–f Minden jó válasz 2 pont 12 pont összesen 58
16


A minimumszintet meghaladó követelmény dőlt betűvel
Ismerjék és értsék a természetes szám, negatív szám, egész szám, racionális szám fogalmakat.
Sokféle alakját ismerjék a számoknak. Legyenek képesek halmazként ábrázolni a megismert szám-
körök egymáshoz való viszonyát.
Tudjanak alapműveleteket végezni kis abszolút értékű egészek, törtek, tizedes törtek körében
fejben, írásban, egyszerű számokat tartalmazó műveletsorokban. Tudják a műveletvégzés sor-
rendjét, ismerjék a zárójelek szerepét. Ismerjék és alkalmazzák a tanult műveleti azonosságo-
kat.
Tudjanak becsléseket és közelítő számításokat végezni ezekben a számkörökben.
10 pozitív egész kitevőjű hatványainak ismerete. A 10-nél nagyobb számok normálalakja.
A természetes szám kitevőjű hatvány jelentésének ismerete. Természetes szám kitevőjű hatvány fel-
írása azonos tényezők szorzataként, egyenlő tényezőkből álló szorzat felírása hatvány alakban.
Normálalakba írt számok átírása tízes számrendszerbe és fordítva, alkalmazása egyszerűbb esetek-
ben.
Értékelő felmérő – A csoport
1. A megadott számok közül válogasd ki a feltételeknek megfelelőeket! a 2

5 , –12, – 3 , 4 , – 18 , 0,3 , 0 , (–1) , 0,82
2 2 3
b 4
7 4 3 3 c 4
10
a) Természetes számok: 4 , 0
2

3
b) Nem pozitív egészek: –12, – 18 , 0 , (–1)
3

3 3
c) Pozitív racionális számok: 5 , 4 , 0,3 , 0,82
2 2

7
a–c Minden jó helyre beírt szám 1 pont 10 pont
2. Melyik állítás igaz, melyik hamis? a 2

b 2
a) A 0,13 század ellentettje a –0,13. igaz c 2
d 2

3 2 5 3
b) 2 ∙ 2 – 5 : 5 = 7 igaz e 2
10
c) 3 -nak a 2 része 2 igaz
8 3 8
d) 2,7 reciprok értéke 7 hamis

2
∙ ∙
e) 5 = 0,0 5 igaz
99
a–e Minden helyes válasz 2-2 pont 10 pont
17

3. Számítsd ki! Ügyelj a műveletek sorrendjére! a 3

Az eredményt az egyenlőségjel után írd le! b 3
c 3

2
a) –20 + 2 ∙ 5 = –20 + 50 = 30
2
b) –20 + (2 ∙ 5) = –20 + 100 = 80 d 3
12
2 2 2
c) (–20 + 2) ∙ 5 = –18 ∙ 25 = –450 d) (–20 + 2 ∙ 5) = (–10) = 100
Tudja a helyes műveleti sorrendet: feladatonként 1-1 pont. Helyes ered-

a–d 12 pont
mény feladatonként 2-2 pont
4. Írd le a feladatok megoldási tervét, és számítsd ki az eredményt! a 3

b 3
a) 2,8 és 0,41 összegének az ötszöröse. (2,8 + 0,41) ∙ 5 = 3,21 ∙ 5 = 16,05 c 3
d 3
b) 7,4 tízszeresének a százada. 7,4 ∙ 10 : 100 = 0,74 e 3
f 3
2 g 3
c) 0,6 négyzetének és 0,6-nek a különbsége. 0,6 – 0,6 = 0,36 – 0,6 = –0,24 21
d) 1 2 és 0,6 különbségének a fele.

3 3 ( 3 5 ) ( 15 15 ) (
5 – 0,6 : 2 = 5 – 3 : 2 = 25 – 9 : 2 = 16 : 2 = 8
15 15 )
7
e) – abszolút értékének a 4-szerese. 7 7
|– | ∙ 4 = ∙ 4 = 28
5 5 5 5
f ) 200-nak a 35%-a. 200 ∙ 0,35 = 70
g) Az a szám, amelynek a 40%-a 800. 800 : 0,4 = 2000
a–g Minden helyes megoldási terv 1-1 pont 7 pont

a–g Minden helyes eredmény 2-2 pont 14 pont
5. Végezd el a műveleteket! Az eredményt az egyenlőségjel után írd le! a 3

b 2
a) 5 + 7 = 20 + 21 = 41 5
c
b) 0,32 + (–1,327) = –1,007 c) –0,245 ∙ 7,2 = –1,764
6 8 24 24 24 d 3
e 3
d) 0,6 : 4,8 = 0,125
5 ( ) 4 5 ( )
e) 1 3 ∙ – 5 ∙ 12 = 8 ∙ – 5 ∙ 12 = –24
4 10 ( )
f ) – 9 : – 3 = 9 ∙ 5 = 3
5 10 3 2
f 3
19
a Helyes bővítések: 2 pont. Jó az összeg: 1 pont 3 pont

b Helyi érték szerint írja egymás alá a számokat: 1 pont. Jó az összeg: 1 pont 2 pont
A részletszorzatok jók: 2 pont. A részletszorzatok jó helyi értéken állnak: 1
c 5 pont
pont. Jó eredmény: 2 pont
d ban a tizedesvesszőt: 1 pont (akkor is, ha a részeredmények rosszak). He- 3 pont
lyes a végeredmény 1 pont
e A vegyes tört átalakítása: 1 pont. Helyes szorzat 2 pont 3 pont
f Jól oszt törttel: 1 pont. Helyes eredmény 2 pont 3 pont összesen 72
18

Értékelő felmérő – B csoport
1. A megadott számok közül válogasd ki a feltételeknek megfelelőeket! a 2

0,5 , 7 , –8, – 24 , 3 , – 2 , 0 , 0,74, (–1) b 4
2 2 3
3 6 9 4 c 4
10
a) Természetes számok: 3 , 0
2

4
b) Nem pozitív egészek: –8, – 24 , 0 , (–1)
3

6 4
c) Pozitív racionális számok: 0,5 , 7 , 3 , 0,74
2 2

3
a–c Minden jó helyre beírt szám 1 pont 10 pont
2. Melyik állítás igaz, melyik hamis? a 2

b 2
a) A –0,22 ellentettje a 0,22 igaz c 2
d 2

2 3 6 4
b) 2 ∙ 2 – 4 : 4 = 16 igaz e 2
10
c) 2 -nak a 3 része 1 igaz

3 8 4
d) 3,2 reciprok értéke 2 hamis

3
7 ∙∙
e) = 0,0 7 igaz
99
3. Számítsd ki! Ügyelj a műveletek sorrendjére! a 3

Az eredményt az egyenlőségjel után írd le! b 3
c 3

2
a) –10 + 4 ∙ 5 = –10 + 100 = 90
2
b) –10 + (4 ∙ 5) = –10 + 400 = 390 d 3
12
2 2 2
c) (–10 + 4) ∙ 5 = –6 ∙ 25 = –150 d) (–10 + 4 ∙ 5) = 10 = 100
Tudja a helyes műveleti sorrendet: feladatonként 1-1 pont. Helyes ered-

a–d 12 pont
mény feladatonként 2-2 pont
19

4. Írd le a feladatok megoldási tervét, és számítsd ki az eredményt! a 3

b 3
a) 0,8 és 2,41 összegének az ötszöröse. c 3
(0,8 + 2,41) ∙ 5 = 3,21 ∙ 5 = 16,05 d 3
b) 6,9 századának a tízszerese. e 3
f 3
6,9 : 100 ∙ 10 = 0,69 g 3
21
c) 0,7 négyzetének és 0,7-nek a különbsége.
2
0,7 – 0,7 = 0,49 – 0,7 = –0,21
d) 1 2 és 0,6 különbségének a fele.

3
5
3 ( ) (
3 5 ) (
15 15 15 )
– 0,6 : 2 = 5 – 3 : 2 = 25 – 9 : 2 = 16 : 2 = 8
15
e) – 9 abszolút értékének a 9-szerese.

8
|– 9 | ∙ 9 = 9 ∙ 9 = 81
8 8 8
f ) 400-nak a 45%-a.
400 ∙ 0,45 = 180
g) Az a szám, amelynek a 20%-a 150.
150 : 0,2 = 750
a–g Minden helyes megoldási terv 1-1 pont 7 pont

a–g Minden helyes eredmény 2-2 pont 14 pont

b 2
a) 5 + 7 = 15 + 14 = 29 b) 0,23 + (–1,237) = –1,007 c) 0,425 ∙ (–2,6) = –1,105 c 5
6 9 18 18 18 d 3
e 3
d) 0,7 : 5,6 = 0,125
5 ( )4 5 4 9 ( )
e) – 8 ∙ 1 1 ∙ 16 = – 8 ∙ 5 ∙ 16 = – 32 f ) – 4 : – 8 = 4 ∙ 3 = 1
3 9 8 6
f 3
19
a Helyes bővítések: 2 pont. Jó az összeg: 1 pont 3 pont

b Helyi érték szerint írja egymás alá a számokat: 1 pont. Jó az összeg: 1 pont 2 pont
c 5 pont
d ban a tizedesvesszőt: 1 pont (akkor is, ha a részeredmények rosszak). He- 3 pont
e A vegyes tört átalakítása: 1 pont. Helyes szorzat 2 pont 3 pont
f Jól oszt törttel: 1 pont. Helyes eredmény 2 pont 3 pont összesen 72
20

Ismerjék és értsék a természetes szám, negatív szám, egész szám, racionális szám fogalmakat. Sokféle alakját ismerjék
a számoknak. Legyenek képesek halmazként ábrázolni a megismert számkörök egymáshoz való viszonyát.
Tudjanak alapműveleteket végezni kis abszolút értékű egészek, törtek, tizedes törtek körében fejben, írásban, egy-
szerű számokat tartalmazó műveletsorokban. Tudják a műveletvégzés sorrendjét, ismerjék a zárójelek szerepét. Is-
merjék és alkalmazzák a tanult műveleti azonosságokat.
Tudjanak becsléseket és közelítő számításokat végezni ezekben a számkörökben.
10 pozitív egész kitevőjű hatványainak ismerete. A 10-nél nagyobb számok normálalakja.
A természetes szám kitevőjű hatvány jelentésének ismerete. Természetes szám kitevőjű hatvány felírása azonos tényezők
szorzataként, egyenlő tényezőkből álló szorzat felírása hatvány alakban.
Normálalakba írt számok átírása tízes számrendszerbe és fordítva, alkalmazása egyszerűbb esetekben.
Értékelő felmérő – A csoport (legalább heti 4 óra)
( )
2
5
, – 3 , 8 , –5, 2 , (–1) , 0,3
3 2
1. Helyezd el a számokat a halmazábrában! a 7
8 2 2 3
7
R acionális számok
Egész számok Negatív számok
8 –5 3
2 2
(–1)3
5
0,32 8 ( )
22
3
a Minden jó helyre beírt szám 1 pont 7 pont
2. A számokat kétféle alakban adtuk meg. Keresd meg az egyenlőket! A felíráshoz a számok betűjelét a 5
használd! 5
2
D= 4
3 3 2
A = 1,6 : 10 B = 1,6% C = 0,16 ∙ 10 E = (– 4)
100
a = 160 b = 16 c = 0,16 d = 0,016 e = 0,0016
a = C b = E c = D d = B e=A
a Minden helyesen megadott pár 1 pont 5 pont
3. Számolj fejben! Az eredményt írd az egyenlőségjel után! a 3

b 3
a) 0,8 ∙ 4 ∙ 1,25 ∙ 25 ∙ 10 = 1000 b) 2,01 ∙ 0,5 ∙ 0,8 ∙ 200 = 160,8 c 3
d 3
( )
3
c) –1,25 : 1 ∙ 0,4 = –500 d) 0,02 : 0,004 ∙ 0,05 ∙ 10 = 2,5 12
10
21

a–c Helyes eredmény: 3-3 pont. 12 pont
4. Tedd ki a <, > vagy = jelet! a 2
( )< ( )
b 2
a) 6 + – 3 6 + – 3 b) –32 – 5,31 < –32 – 531 c 2
5 4 5 8 1000
6
2 3
c) a 24 3 -szorosának a része = a 24 2 -szorosának a része
8 3 3 8
a–c Minden helyesen kitett jel 2-2 pont 6 pont

b 5
a) 0,36 + (–1,327) = –0,967 b) –7,18 ∙ 0,24 = –1,7232 c 3
d 3
( )
e 4
c) 0,459 : 2,25 = 0,204 d) 1,25 – 3 ∙ 5 = 1,25 f 4
4 2
21

10 5( )
e) 9 : – 3 + 7 = – 1
6 3 5 ( )
f ) 1 3 + – 5 ∙ 12 = –13 2
4 5
Itt számolj!
a) 1, 3 2 7 b) 7, 1 8 ∙ 0, 2 4
– 0, 3 6 1 4 3 6
0, 9 6 7 + 2 8 7 2
1, 7 2 3 2
c) 4 5, 9 : 2 2 5 = 0, 2 0 4
– 4 5 0
9 0 0
– 9 0 0
0
d) (1, 2 5 – 0, 7 5) ∙ 2, 5 = 1, 2 5
e)
( )
9 ∙ – 5 + 7 = – 3 + 7 = – 1
10 3 6 2 6 3
f)
1 3 – 15 = –13 2
5 5
a Helyi érték szerint írja egymás alá a számokat: 1 pont. Jó az összeg: 1 pont 2 pont
b 5 pont
c ban a tizedesvesszőt: 1 pont (akkor is, ha a részeredmények rosszak). He- 3 pont
d Helyes különbség: 1 pont. Helyes szorzat 2 pont. 3 pont
22

Helyes műveleti sorrend: 1 pont. Helyes hányados 1 pont.

e 4 pont
Helyes összeg: 2 pont
Helyes műveleti sorrend: 1 pont. Helyes szorzat 1 pont.
f 4 pont
Helyes összeg: 2 pont összesen 51
Értékelő felmérő – B csoport (legalább heti 4 óra)
( )
2
5
, – 7 , 9 , –3, 3 , (–1) , 0,2 a 7
5 2
1. Helyezd el a számokat a halmazábrában!
9 2 3 2 7
R acionális számok
Egész számok Negatív számok
–3
9 7
3 2
(–1) 5
5
0,22 9 ()
32
2
a Minden jó helyre beírt szám 1 pont 7 pont
2. A számokat kétféle alakban adtuk meg. Keresd meg az egyenlőket! A felíráshoz a számok betűjelét a 5
használd! 5
2
D= 5
3 3 2
A = 2,5 : 10 B = 2,5% C = 0,25 ∙ 10 E = (– 5)
100
a = 250 b = 25 c = 0,25 d = 0,025 e = 0,0025
a = C b = E c = D d = B e=A
a Minden helyesen megadott pár 1 pont 5 pont
3. Számolj fejben! Az eredményt írd az egyenlőségjel után! a 3

b 3
a) 0,4 ∙ 8 ∙ 125 ∙ 2,5 ∙ 10 = 10 000 b) 4,02 ∙ 0,5 ∙ 0,2 ∙ 400 = 160,8 c 3
d 3
( )
3
c) –1,25 : 1 ∙ 0,4 = –500 d) 0,03 : 0,006 ∙ 10 ∙ 0,05 = 2,5 12
10
a–c Helyes eredmény: 3-3 pont 12 pont
23

4. Tedd ki a <, > vagy = jelet! a 2
( )< ( ) 2
b
a) 5 + – 3 5 + – 3 b) –23 – 3,15 < –23 – 315 c 2
4 5 4 10 1000
6
c) a 28 4 -szeresének a 3 része = a 28 3 -szeresének a 4 része
7 2 2 7
a–c Minden helyesen kitett jel 2-2 pont 6 pont

b 5
a) 0,47 + (–1,437) = –0,967 b) –3,59 ∙ 0,48 = –1,7232 c 3
d 3
( ) 4
e
c) 0,561 : 2,75 = 0,204 d) 1,75 – 5 ∙ 5 = 1,25 f 4
4 2
21

9 ( )
e) 8 : – 4 + 7 = 1
3 6 2 6 ( )
f ) 1 5 + – 8 ∙ 15 = –22 1
5 6
Itt számolj!
a) 1, 4 3 7 b) 3, 5 9 ∙ 0, 4 8
– 0, 4 7 1 4 3 6
0, 9 6 7 + 2 8 7 2
1, 7 2 3 2
c) 5 6, 1 : 2 7 5 = 0, 2 0 4
– 5 5 0
1 1 0 0
– 1 1 0 0
0
d) (1, 7 5 – 1, 2 5) ∙ 2, 5 = 1, 2 5
( ) ( )
e) 8 : – 4 + 7 = 8 ∙ – 3 + 7 = – 2 + 7 = – 1
9 3 6 9 4 6 3 6 2
f)
1 5 – 24 = –22 1
6 6
a Helyi érték szerint írja egymás alá a számokat: 1 pont. Jó az összeg: 1 pont 2 pont
b 5 pont
c ban a tizedesvesszőt: 1 pont (akkor is, ha a részeredmények rosszak). He- 3 pont
d Helyes különbség:1 pont. Helyes szorzat 2 pont 3 pont
Helyes műveleti sorrend: 1 pont. Helyes hányados 1 pont.
e 4 pont
Helyes összeg: 2 pont
Helyes műveleti sorrend: 1 pont. Helyes szorzat 1 pont.
f 4 pont
Helyes összeg: 2 pont összesen 51
24

Középpontos tükrözés
KÖZÉPPONTOS TÜKRÖZÉS
Pont, egyenes, szakasz fogalmának helyes használata.
Párhuzamos és merőleges egyenesek ismerete, szerkesztése.
Szakaszfelező merőleges, szögfelező szerkesztése.
30°-, 45°-, 60°-, 90° -os szögek szerkesztése, szögmásolás, nevezetes szögek szerkesztése.
Hosszúság, terület mértékegységei, azok átváltása egyszerű esetekben.
Háromszög, deltoid, húrtrapéz szögeinek és területének meghatározása.
Háromszög, rombusz, deltoid, húrtrapéz alapszerkesztések.
Szabályos sokszögek ismerete.
TSZAM – A csoport
1. Szerkeszd meg az ábrán a 4

a) a téglalap szögfelezőit, b) a húrtrapéz oldalfelező merőlegeseit! b 4
8
a A négy szögfelező, szerkesztéssel 1-1 pont 4 pont

b A négy oldalfelező merőleges, szerkesztéssel 1-1 pont 4 pont
25

2. A felsorolt három-három hosszúság közül melyik lehet egyenlő szárú háromszög három oldalának a 4
hossza? Válaszodat indokold! b 5
c 4
a) 3 cm, 2 cm, 30 mm b) 0,4 dm, 2 cm, 20 mm d 5
c) 3,5 dm, 40 cm, 3 dm d) 5 cm, 50 mm, 0,5 dm 18
a) 30 mm = 3 cm, a három szakasz között van két egyenlő 3 cm hosszúságú, és teljesül a há-
romszög-oldalegyenlőtlenség, ezért ezek egyenlő szárú háromszöget alkotnak.
b) 0,4 dm = 4 cm, 20 mm = 2 cm, a szakaszok között van két egyenlő 2 cm hosszúságú, de a
három hosszúság nem tesz eleget a háromszög-egyenlőtlenségnek: 2 cm + 2 cm = 4 cm,
ezért ezek nem alkotnak háromszöget.
c) 3,5 dm = 35 cm, 3 dm = 30 cm. Ezek között nincs két egyenlő hosszúságú szakasz, ezért
nem alkotnak egyenlő szárú háromszöget.
d) 50 mm = 5 cm, 0,5 dm = 5 cm. A három szakasz egyenlő, tehát van közöttük két egyenlő,
így ezek egyenlő szárú háromszöget alkotnak.
a Átváltás 1 pont, helyes döntés 1 pont, indoklás 2 pont 4 pont

b Átváltás 2 pont, helyes döntés 1 pont, indoklás 2 pont 5 pont
c Átváltás 2 pont, helyes döntés 1 pont, indoklás 1 pont 4 pont
d Átváltás 2 pont, helyes döntés 1 pont, indoklás 2 pont 5 pont
3. a) R ajzold meg az A(–1; 1), B(5; 1), C(2; 8) csúcsaival megadott háromszöget a koordináta-rendszer- a 3

ben! b 2
b) A pontok összekötése után milyen háromszöget kaptál? c 5
c) Mekkora a háromszög területe, ha a hosszúságegység a négyzetháló egy négyzetének oldalhos�- d 5
sza? 15
2
d) Hány cm a háromszög területe, ha a hosszúságegység kétszerese 1 cm?
a) y C
1
A B
0 1 x
b) Egyenlő szárú háromszöget kapunk.

c) A háromszög AB oldalának hossza 6e, ehhez az oldalhoz tartozó magassága 7e.
A háromszög területe: T = 6 ∙ 7 = 21e .
2
2
d) A háromszög AB oldalának hossza: 3 cm, ehhez az oldalhoz tartozó magassága 3,5 cm.
Területe: T = 3 ∙ 3,5 = 5,25 cm .
2
2
Másik megoldás: A területszámításhoz szükséges hosszúságok mindegyike fele akkora mé-
2
rőszámú, mert 2e = 1 cm. Így a terület mérőszáma cm -ben a rácsegységben számolt mé-
2
rőszám negyede lesz. 21 : 4 = 5,25. Tehát a háromszög területe: 5,25 cm .
26

a A pontok helyes felvétele 1-1 pont 3 pont

b Egyenlő szárú háromszög 2 pont 2 pont
A szükséges adatok megállapítása 2 pont, a területszámítás, helyes mérték-
c 5 pont
egységgel 3 pont
d 5 pont
egységgel 3 pont
4. Az ábrán lévő α és β szögek segítségével szerkeszd meg szögmásolással az α + 2β szöget! a 2

b 1
c 1
d 1
5
α β
α+2β
a Az α szög másolása a félegyenesre 2 pont

b A β szög kétszerese 1 pont
c A 2β szög másolása a félegyenesre 1 pont
d Az α + 2β szög szára 1 pont összesen 46
27

TSZAM – B csoport
1. Szerkeszd meg az ábrán a 4

a) a téglalap szögfelezőit, b) a húrtrapéz oldalfelező merőlegeseit! b 4
8
a A négy szögfelező, szerkesztéssel 1-1 pont 4 pont

b A négy oldalfelező merőleges, szerkesztéssel 1-1 pont 4 pont
2. A felsorolt három-három hosszúság közül melyik lehet egyenlő szárú háromszög három oldalának a 4
hossza? Válaszodat indokold! b 5
c 4
a) 6 cm, 3 cm, 60 mm b) 0,6 dm, 3 cm, 30 mm d 5
c) 2,5 dm, 30 cm, 2 dm d) 4 cm, 40 mm, 0,4 dm 18
a) 60 mm = 6 cm, a három szakasz között van két egyenlő 6 cm hosszúságú, és teljesül a há-
romszög-oldalegyenlőtlenség, ezért ezek egyenlő szárú háromszöget alkotnak.
b) 0,6 dm = 6 cm, 30 mm = 3 cm, a szakaszok között van két egyenlő 3 cm hosszúságú, de a
három hosszúság nem tesz eleget a háromszög-egyenlőtlenségnek: 3 cm + 3 cm = 6 cm,
ezért ezek nem alkotnak háromszöget.
c) 2,5 dm = 25 cm, 2 dm = 20 cm. Ezek között nincs két egyenlő hosszúságú szakasz, ezért
nem alkotnak egyenlő szárú háromszöget.
d) 40 mm = 4 cm, 0,4 dm = 4 cm. A három szakasz egyenlő, tehát van közöttük két egyenlő,
így ezek egyenlő szárú háromszöget alkotnak.
a Átváltás 1 pont, helyes döntés 1 pont, indoklás 2 pont 4 pont

b Átváltás 2 pont, helyes döntés 1 pont, indoklás 2 pont 5 pont
c Átváltás 2 pont, helyes döntés 1 pont, indoklás 1 pont 4 pont
d Átváltás 2 pont, helyes döntés 1 pont, indoklás 2 pont 5 pont
28

3. a) R ajzold meg az A(–1; 2), B(5; 2), C(2; 7) csúcsaival megadott háromszöget a koordináta-rendszer- a 3

ben! b 2
b) A pontok összekötése után milyen háromszöget kaptál? c 5
c) Mekkora a háromszög területe, ha a hosszúságegység a négyzetháló egy négyzetének oldalhos�- d 5
sza? 15
2
d) Hány cm a háromszög területe, ha a hosszúságegység kétszerese 1 cm?
a) y
C
A B
1
0 1 x
b) Egyenlő szárú háromszöget kapunk.

c) A háromszög AB oldalának hossza 6e, ehhez az oldalhoz tartozó magassága 5e.
A háromszög területe: T = 6 ∙ 5 = 15 e .
2
2
d) A háromszög AB oldalának hossza: 3 cm, ehhez az oldalhoz tartozó magassága 2,5 cm.
Területe: T = 3 ∙ 2,5 = 3,75 cm .
2
2
Másik megoldás: A területszámításhoz szükséges hosszúságok mindegyike fele akkora mé-
2
rőszámú, mert 2e = 1 cm. Így a terület mérőszáma cm -ben, a rácsegységben számolt mé-
2
rőszám negyede lesz. 15 : 4 = 3,75. Tehát a háromszög területe: 3,75 cm .
a A pontok helyes felvétele 1-1 pont 3 pont

b Egyenlő szárú háromszög 2 pont 2 pont
c 5 pont
egységgel 3 pont
d 5 pont
egységgel 3 pont
29

4. Az ábrán lévő α és β szögek segítségével szerkeszd meg szögmásolással az α + 2β szöget! a 2

b 1
c 1
d 1
5
α β
α+2β
a Az α szög másolása a félegyenesre 2 pont

b A β szög kétszerese 1 pont
c A 2β szög másolása a félegyenesre 1 pont
d Az α + 2β szög szára 1 pont összesen 46
Középpontos tükrözés – szimmetria, tükörképszerkesztés

1. Az ábrán látható alakzatok közül válaszd ki azokat, amelyeknek a 4

a) van tükörtengelye (1), (3), (4), (5) b 3
b) van tükörközéppontja (1), (2), (4)
c 2
d 7
c) tükörtengelye és tükörközéppontja is van (1), (4) 16
Rajzold be a tükörtengelyeket és a tükörközéppontokat!
(1) (2) (3)
(4) (5) (6)
30

A 4 alakzat sorszámának felsorolása 4 pont, minden hibás alakzatért 1 pont

a 4 pont
levonás
b 3 pont
levonás
c 2 pont
levonás
A tükörtengelyek és a tükörközéppontok berajzolása (2 + 1 + 1 + 2 + 1)
d 7 pont
pont
2. a) Szerkeszd meg a háromszög tükörképét a megadott O pontra nézve! a 1

b) A megadott képpont segítségével keresd meg a tükrözés középpontját, majd tükrözd arra a fél- b 1
kört! c 1
C d 1
e 1
f 1
B’ C’ g 1
h 1
8
O
A B
A’
A
B’
K O K’
B
A’
a) Szerkesztés az ábrán (pontozás: a, b, c, d)

b) Szerkesztés az ábrán (pontozás: e, f, g, h)
a A pont A’ tükörképének megszerkesztése 1 pont

b B pont B’ tükörképének megszerkesztése 1 pont
c C pont C’ tükörképének megszerkesztése 1 pont
d A képpontok összekötése 1 pont
e O középpont megszerkesztése 1 pont
f K pont K’ tükörképének megszerkesztése 1 pont
g B’K’ félegyenes megrajzolása 1 pont
h K’ középpontú, K’B’ sugarú félkör megrajzolása 1 pont
31

3. Az A(2; –2), B(6; 3), C(2; 8), D(–2; 3) pontok, ebben a sorrendben egy négyszög csúcsai. a 4
b 1
a) A pontok felvétele után rajzold meg a négyszöget! c 2
d 2
b) Milyen négyszöget kaptál? Az A, B, C, D pontok egy rombusz csúcsai. 9
c) Add meg a tükörközéppontjának koordinátáit! A rombusz tükörközéppontjának koordinátái:

O(2; 3).
d) Van-e tükörtengelye a négyszögnek? Ha igen, rajzold y t1

be azt (azokat)! C
A rombusznak két tükörtengelye van: t1 és t2.
D B t2
O
1
0 1 x
a A négy pont felvétele 1-1 pont 4 pont

b Rombusz 1 pont
c A középpont koordinátái 2 pont
d A két tükörtengely 2 pont összesen 33
Középpontos tükrözés – szimmetria, tükörképszerkesztés

1. Az ábrán látható alakzatok közül válaszd ki azokat, amelyeknek a 4

a) van tükörtengelye (1), (3), (4), (5) b 3
b) van tükörközéppontja (1), (2), (4)
c 2
d 7
c) tükörtengelye és tükörközéppontja is van (1), (4) 16
Rajzold be a tükörtengelyeket és a tükörközéppontokat!
(1) (2) (3)
(4) (5) (6)
32


a 4 pont
levonás
b 3 pont
levonás
c 2 pont
levonás
d A tükörtengelyek és a tükörközéppontok berajzolása (2 + 1 + 1 + 2 + 1)
7 pont
pont
2. a) Szerkeszd meg a háromszög tükörképét a megadott O pontra nézve! a 1

b) A megadott képpont segítségével keresd meg a tükrözés középpontját, majd tükrözd arra a fél- b 1
kört! c 1
B’ d 1
A’
e 1
f 1
C g 1
h 1
O 8
B’
C’
K’
A B
A
O
A’
a) Szerkesztés az ábrán (pontozás: a, b, c, d)

b) Szerkesztés az ábrán (pontozás: e, f, g, h)
a A pont A’ tükörképének megszerkesztése 1 pont

b B pont B’ tükörképének megszerkesztése 1 pont
c C pont C’ tükörképének megszerkesztése 1 pont
d A képpontok összekötése 1 pont
e O középpont megszerkesztése 1 pont
f K pont K’ tükörképének megszerkesztése 1 pont
g A’K’ félegyenes megrajzolása 1 pont
h K’ középpontú, K’A’ sugarú félkör megrajzolása 1 pont
33

3. Az A(1; –3), B(5; 2), C(1; 7), D(–3; 2) pontok, ebben a sorrendben egy négyszög csúcsai. a 4
b 1
a) A pontok felvétele után rajzold meg a négyszöget! c 2
d 2
b) Milyen négyszöget kaptál? Az A, B, C, D pontok egy rombusz csúcsai. 9
c) Add meg a tükörközéppontjának koordinátáit! A rombusz tükörközéppontjának koordiná-

tái: O(1; 2).
d) Van-e tükörtengelye a négyszögnek? Ha igen, rajzold y t1

be azt (azokat)!
A rombusznak két tükörtengelye van: t1 és t2.
C
D B t2
O
1
0 1 x
a A négy pont felvétele 1-1 pont 4 pont

b Rombusz 1 pont
c A középpont koordinátái 2 pont
d A két tükörtengely 2 pont összesen 33
34


Tájékozódás a koordináta-rendszerben.
Pont, egyenes, félegyenes, szakasz fogalmának helyes használata.
Körző, vonalzó használata, alapszerkesztések elvégzése.
30°-, 45°-, 60°-, 90°-os szögek szerkesztése, nevezetes szögek szerkesztése.
Szögmásolás szerkesztéssel.
Tükörszimmetrikus alakzatok felismerése.
Tengelyes és középpontos tükörkép megszerkesztése.
Nevezetes szögpárok ismerete, alkalmazása feladatokban.
Hosszúság, terület, térfogat mértékegységei, azok átváltása.
Háromszög szögeinek és területének meghatározása, háromszögek szerkesztése.
Háromszög nevezetes vonalainak ismerete.
Paralelogramma, deltoid, húrtrapéz szögeinek és területének meghatározása, speciális négy-
szögek szerkesztése egyszerű esetben.
Húrnégyszögek, négyszögek nevezetes vonalainak ismerete.
A kör és a szabályos sokszögek ismerete.
1. Döntsd el, igazak-e az állítások! Válaszaidat indokold! a 3

b 3
a) Minden paralelogramma középpontosan tükrös. c 3
Igaz, ez a paralelogramma egyik alaptulajdonsága. d 3
b) Van olyan paralelogramma, amelynek minden oldala egyenlő. 12
Igaz, ilyen a négyzet és a rombusz.
c) Nincs olyan deltoid, amelynek minden szöge egyenlő.
Hamis, mert a négyzet ilyen.
d) A téglalapnak négy szimmetriatengelye van.
Hamis, mert kettő van.
a Jó döntés és indoklás (1 + 2) pont 3 pont

b Jó döntés és indoklás (1 + 2) pont 3 pont
c Jó döntés és indoklás (1 + 2) pont 3 pont
d Jó döntés és indoklás (1 + 2) pont 3 pont
35

2. Az ábrán megrajzoltuk egy szabályos hatszög minden átlóját. O-val jelöltük a szimmetria-közép- a 3
pontot, t-vel az egyik szimmetriatengelyt és α-val egy szöget. b 3
c 1
d 2
a) A
végpontok felsorolásával add meg az EL, ED és OD szakaszok t tengelyre vonatkozó tükörképe- 9
it! A megjelölt szakaszok t tengelyre vonatkozó tükörképei: IC, DC, OD.
b) A
végpontok felsorolásával add meg az EL, ED és OD szakaszok O középpontra vonatkozó tükör-
képeit! A megjelölt szakaszok O középpontra vonatkozó tükörképei: IB, AB, AO.
c) K eress az ábrán α-val csúcsszöget! α-val D t

E
csúcsszög: FLG .
K
d) K eress az ábrán α-val egyállású szöget!
α-val egyállású szög: GAH , JIC . α
L J
α
F O C
α
G I
α H
A B
a A három szakasz felsorolása 1-1 pont 3 pont

b A három szakasz felsorolása 1-1 pont 3 pont
c A szög megadása 1 pont
d A két szög megadása 1-1 pont 2 pont
3. Az ábrán látható ABC háromszög BC oldala 5 cm hosszú, ehhez az a 4

oldalhoz tartozó magassága 3 cm, C csúcsánál lévő szöge pedig C
b 2
60°-os. c 4
a) Tükrözd a háromszöget AB oldalának felezőpontjára! 60° 10
b) Milyen síkidomot határoz meg az eredeti és a tükrözött három-
szög együtt? m
3c
5c
A kapott síkidom egy paralelogramma.

m
c) Mekkora a kapott síkidom területe? A

A paralelgramma egyik oldala 5 cm, az ehhez tartozó ma-
F
gasság 3 cm.
2 B
Területe: T = 5 cm · 3 cm = 15 cm
C’
36

a A szerkesztés elvégzése 4 pont

b A helyes megállapítás 2 pont
c A terület meghatározása 4 pont
4. Az ábrán látható ABC háromszög C csúcsánál lévő γ szöge 60°-os, B csúcsánál lévő β szöge pedig a 4
35°-os. b 2
a) Tükrözd a háromszöget a BC oldalának egyenesére! c 5
b) Milyen síkidomot határoz meg az eredeti és a tükrözött háromszög együtt? 11
A kapott síkidom egy deltoid.
c) Mekkorák a kapott síkidom szögei? A’
Az α = 85°, a tükrözés miatt α’ = 85°, β’ = 35°, γ’ = 60°.
Így a deltoid szögei: 85°, 70°, 85°, 120°.
C
60°
35°
A B

c A szögek meghatározása 5 pont
5. Rombusz alakú papírsárkányt készítünk. Két átlójának hossza 0,3 m és 4 dm. Szerkeszd meg a sár- a 2
kány 1:10 arányú kicsinyített képét! b 2
c 7
Az átlók hossza cm-ben: 30 cm és 40 cm. 11
Az 1:10 arányban kicsinyített átlók mérete: 3 cm és 4 cm.
a Az átlók hossza 2 pont

b A kicsinyítés 2 pont
c ázlat: 1 pont, szerkesztés menetének leírása: 2 pont, a lépések indoklása: 1
V
7 pont
pont, a szerkesztés elvégzése: 3 pont összesen 53
37


b 3
a) Minden deltoid tengelyesen tükrös. c 3
Igaz, ez a deltoid egyik alaptulajdonsága. d 3
b) Van olyan paralelogramma, amelynek pontosan két szimmetriatengelye van. 12
Igaz, ilyen a téglalap és a rombusz.
c) Nincs olyan paralelogramma, amelyik szabályos négyszög.
d) Van olyan rombusz, amelynek pontosan három derékszöge van.
Hamis, mert ha egy négyszögnek három derékszöge van, akkor a negyedik is derékszög, mi-
vel a négyszög belső szögeinek összege 360°.

c 1
d 2
a) A
végpontok felsorolásával add meg az EK, EF és OF szakaszok t tengelyre vonatkozó tükörképe- 9
it! A megjelölt szakaszok t tengelyre vonatkozó tükörképei: AH, FA, OF.
b) A
végpontok felsorolásával add meg az EK, EF és OF szakaszok O középpontra vonatkozó tükör-
képeit! A megjelölt szakaszok O középpontra vonatkozó tükörképei: BH, BC, OC.
c) Keress az ábrán α-val csúcsszöget! α-val csúcsszög: DKJ .
d) Keress az ábrán α-val egyállású szöget! α-val egyállású szög: JCI , GHA .
E D
K
α α
L J
C
α
F O t
G I
α
H
A B
38

a A három szakasz felsorolása 1-1 pont 3 pont

b A három szakasz felsorolása 1-1 pont 3 pont
c A szög megadása 1 pont
d A két szög megadása 1-1 pont 2 pont
3. Az ábrán látható ABC háromszög BC oldala 5,5 cm hosszú, C a 4

ehhez az oldalhoz tartozó magassága 3 cm, C csúcsánál lévő b 2
szöge pedig 60°-os. c 4
a) Tükrözd a háromszöget AB oldalának felezőpontjára! 60° 10
b) Milyen síkidomot határoz meg az eredeti és a tükrözött
háromszög együtt? m
A kapott síkidom egy paralelogramma. 3c
5, 5
c) Mekkora a kapott síkidom területe?
cm
A paralelgramma egyik oldala 5,5 cm, az ehhez tartozó A
magasság 3 cm.
2
Területe: T = 5,5 cm · 3 cm = 16,5 cm F
B
C’

c A terület meghatározása 4 pont
4. Az ábrán látható ABC háromszög C csúcsánál lévő γ szöge 60°-os, B csúcsánál lévő β szöge pedig a 4
45°-os. b 2
a) Tükrözd a háromszöget a BC oldalának egyenesére! c 5
b) Milyen síkidomot határoz meg az eredeti és a tükrözött háromszög együtt? 11
A kapott síkidom egy deltoid.
c) Mekkorák a kapott síkidom szögei? A’
Az α = 75°, a tükrözés miatt α’ = 75°, β’ = 45°, γ’ = 60°.
Így a deltoid szögei: 75°, 90°, 75°, 120°.
C
60°
45°
A B
39


c A szögek meghatározása 5 pont
5. Rombusz alakú papírsárkányt készítünk. Két átlójának hossza 0,4 m és 5 dm. Szerkeszd meg a sár- a 2
kány 1:10 arányú kicsinyített képét! b 2
c 7
Az átlók hossza cm-ben: 40 cm és 50 cm. 11
a Az átlók hossza 2 pont

b A kicsinyítés 2 pont
ázlat: 1 pont, szerkesztés menetének leírása: 2 pont, a lépések indoklása: 1
V
c 7 pont
pont, a szerkesztés elvégzése: 3 pont. összesen 53

Tájékozódás a koordináta-rendszerben.
Pont, egyenes, félegyenes, szakasz fogalmának helyes használata.
Körző, vonalzó használata, alapszerkesztések elvégzése.
30°-, 45°-, 60°-, 90°-os szögek szerkesztése, nevezetes szögek szerkesztése.
Szögmásolás szerkesztéssel.
Tükörszimmetrikus alakzatok felismerése.
Tengelyes és középpontos tükörkép megszerkesztése.
Nevezetes szögpárok ismerete, alkalmazása feladatokban.
Hosszúság, terület, térfogat mértékegységei, azok átváltása.
Háromszög szögeinek és területének meghatározása, háromszögek szerkesztése.
Háromszög nevezetes vonalainak ismerete.
Paralelogramma, deltoid, húrtrapéz szögeinek és területének meghatározása, speciális négy-
szögek szerkesztése egyszerű esetben.
Húrnégyszögek, négyszögek nevezetes vonalainak ismerete.
A kör és a szabályos sokszögek ismerete.
40


b 3
a) Minden paralelogramma középpontosan tükrös. c 3
Igaz, ez a paralelogramma egyik alaptulajdonsága. d 3
b) Van olyan paralelogramma, amelyiknek pontosan egy szimmetriatengelye van. 12
Hamis, mert vagy 0, vagy 2, vagy 4 szimmetriatengely lehetséges.
c) Nincs olyan deltoid, amelyik paralelogramma.
d) A rombusz átlóinak metszéspontja egyenlő távolságra van a rombusz oldalaitól.
Igaz, mert a rombusz átlói egyben szimmetriatengelyek is.

c 2
a) A végpontok felsorolásával add meg az FK és AO szakaszok t tengelyre vonatkozó tükörképeit! _ d 2
A megjelölt szakaszok t tengelyre vonatkozó tükörképei: BJ, AO. e 2
10
b) A
végpontok felsorolásával add meg az FK és AO szakaszok O középpontra vonatkozó tükör
képeit! A megjelölt szakaszok O középpontra vonatkozó tükörképei: CH, DO.
c) A csúcsok felsorolásával add meg az ABH háromszög t tengelyre vonatkozó tükörképét!

AGF háromszög.
d) A
csúcsok felsorolásával add meg az ABH háromszög O középpontra vonatkozó tükörképét!
DKE háromszög.
e) Keress az ábrán α-val egyállású szöget! α-val egyállású szög: FGA .
D t
E
L J
α
F O C
G
α I
A B
41

a A két szakasz felsorolása 2 pont

b A két szakasz felsorolása 2 pont
c A háromszög megadása 2 pont
d A háromszög megadása 2 pont
e A szög megadása 2 pont
3. Az ábrán látható ABCD rombusz egyik szöge 60°-os. a 2

a) Mekkorák a rombusz szögei? A rombusz szögei: 60°, 120°, 60°, 120°. b 3
b) Tükrözd a rombuszt AB oldalának felezőpontjára! c 2
c) Milyen síkidomot határoz meg az eredeti és a tükrözött rombusz együtt? d 2
A kapott síkidom egy paralelogramma. e 5
D 14
d) Mekkorák a kapott síkidom szögei? C
A kapott paralelogramma szögei: 60°, 120°, 60°, 120°.
e) Mekkora a CAD’ szög?
A rombusz és a tükrözés tulajdonságai miatt az
ACD’ = 30°, az AD’C = 60°, ezért a CAD’ = 90°
A B
F
C’
D’
a A rombusz szögei 2 pont

b A szerkesztés elvégzése 3 pont
c A helyes megállapítás 2 pont
d A szögek megadása 2 pont
e A szög maghatározása 5 pont
42

4. Vedd fel a koordináta-rendszerben az A(–4; –1), B(4; 0), C(5; 5) pontokat! a 4

a) Add meg a Dd pont koordinátáit úgy, hogy az A, B, C, Dd csúcsok ebben a sorrendben egy deltoi- b 4
dot határozzanak meg! Dd pont koordinátái: (0; 6). 8
b) Add meg a Dp pont koordinátáit úgy, hogy az A, B, C, Dp csúcsok ebben a sorrendben egy parale-
logrammát határozzanak meg!
Dp pont koordinátái: (–3; 4).
y
Dd
C
Dp
1
A 0 1 B x
a Dd pont 4 pont
b Dp pont 4 pont
5. Deltoid alakú papírsárkányt készítünk. Két átlójának hossza 0,4 m és 8 dm. A 0,4 m a 2
hosszú átló a 8 dm hosszút 3 : 5 arányban osztja. b 4
c 2
2
a) Legalább hány dm papírra van szükségünk a sárkány elkészítéséhez? d 1
Az átlók hossza cm-ben: 40 cm és 80 cm. e 7
16
A papír méretét a deltoid területe adja: T = 40 cm ∙ 80 cm = 1600 cm .
2
2 2
2
Legalább 1600 cm = 16 dm papírra van szükség.
b) S zerkeszd meg a sárkány 1:10 arányú kicsinyített képét!

A 8 cm-es szakasz felosztása 3 : 5 arányban.
A szerkesztés lépései:
vázlat, szerkesztés menetének leírása, a lépések indoklása, a
szerkesztés elvégzése.
a Az átlók hossza cm-ben 2 pont

b A papír területe helyes mértékegységgel 4 pont
c A kicsinyítés 2 pont
d A szakasz felosztása 1 pont
e A szerkesztés elvégzése (1 + 2 + 1 + 3) pont 7 pont összesen 60
43


b 3
a) Minden deltoid tengelyesen tükrös. c 3
Igaz, ez a deltoid egyik alaptulajdonsága. d 3
b) Van olyan paralelogramma, amelyik deltoid. 12
Igaz, ilyen a négyzet és a rombusz.
c) Nincs olyan paralelogramma, amelyik trapéz.
Hamis, mert minden paralelogramma trapéz.
d) Ha egy paralelogramma egyik szöge 60°-os, akkor a paralelogramma rombusz.
Hamis, mert ebből nem következik a paralelogramma oldalainak egyenlősége.

c 2
a) A végpontok felsorolásával add meg az LD és FO szakaszok t tengelyre vonatkozó tükörképeit! _ d 2
A megjelölt szakaszok t tengelyre vonatkozó tükörképei: GB, FO. e 2
10
b) A
végpontok felsorolásával add meg az LD és FO szakaszok O középpontra vonatkozó tükör
képeit! A megjelölt szakaszok O középpontra vonatkozó tükörképei: IA, CO.
E D
c) A
csúcsok felsorolásával add meg a
CDJ háromszög t tengelyre vonatkozó
tükörképét! K
CIB háromszög.
α
d) A csúcsok felsorolásával add meg a L J
CDJ háromszög O középpontra vonat-
kozó tükörképét! C
FAG háromszög.
e) K eress az ábrán α-val egyállású szöget! F O t
α-val egyállású szög: AHB .
G I
H
α
A B
a A két szakasz felsorolása 2 pont

b A két szakasz felsorolása 2 pont
c A háromszög megadása 2 pont
d A háromszög megadása 2 pont
e A szög megadása 2 pont
44

3. Az ábrán látható ABCD rombusz egyik szöge 60°-os. a 2

a) Mekkorák a rombusz szögei? A rombusz szögei: 60°, 120°, 60°, 120°. b 3
b) Tükrözd a rombuszt BC oldalának felezőpontjára! c 2
c) Milyen síkidomot határoz meg az eredeti és a tükrözött rombusz együtt? d 2
A kapott síkidom egy paralelogramma. e 5
14
d) Mekkorák a kapott síkidom szögei?
A kapott paralelogramma szögei: 60°, 120°, 60°, 120°.
e) Mekkora a DBA’ szög?
A rombusz és a tükrözés tulajdonságai miatt a
DA’B = 30°, az A’DB = 60°, ezért a DBA’ = 90°.
D C = B’ A’
A
B = C’ D’
a A rombusz szögei 2 pont

b A szerkesztés elvégzése 3 pont
c A helyes megállapítás 2 pont
d A szögek megadása 2 pont
e A szög maghatározása 5 pont
4. Vedd fel a koordináta-rendszerben az A(–4; 2), B(3; 1), C(5; 5) pontokat! a 4

a) A dd meg a Dd pont koordinátáit úgy, hogy az A, B, C, Dd csúcsok ebben a sorrendben egy delto- b 4
idot határozzanak meg! Dd pont koordinátái: (1; 7). 8
b) A dd meg a Dp pont koordinátáit úgy, hogy az A, B, C, Dp csúcsok ebben a sorrendben egy parale-
logrammát határozzanak meg!
Dp pont koordinátái: (–2; 6). y
Dd
Dp
C
A
1
B
0 1 x
a Dd pont 4 pont
b Dp pont 4 pont
45

5. Deltoid alakú papírsárkányt készítünk. Két átlójának hossza 0,3 m és 5 dm. A 0,3 m a 2
hosszú átló az 5 dm hosszút 2 : 3 arányban osztja. b 4
c 2
2
a) Legalább hány dm papírra van szükségünk a sárkány elkészítéséhez? d 1
Az átlók hossza cm-ben: 30 cm és 50 cm. e 7
16
A papír méretét a deltoid területe adja: T = 30 cm ∙ 50 cm = 750 cm .
2
2 2
2
Legalább 750 cm = 7,5 dm papírra van szükség.
b) Szerkeszd meg a sárkány 1:10 arányú kicsinyített képét!

Az 5 cm-es szakasz felosztása 2:3 arányban.
A szerkesztés lépései:
vázlat, szerkesztés menetének leírása, a lépések indoklása, a
szerkesztés elvégzése.
a Az átlók hossza cm-ben 2 pont

b A papír területe helyes mértékegységgel 4 pont
c A kicsinyítés 2 pont
d A szakasz felosztása 1 pont
e A szerkesztés elvégzése (1 + 2 + 1 + 3) pont 7 pont összesen 60
ÖSSZEFÜGGÉSEK, ARÁNY

Számok sokféle alakban való felírása, használata műveletvégzéskor. Törtek egyszerűsítése, bő-
vítése, nagyság szerinti összehasonlítása. Tört felírása tizedes tört alakban és fordítva. Alapmű-
veletek végzése racionális számokkal.
Szakaszok, síkidomok, mennyiségek, számok törtrészének előállítása, az egység kiszámítása
következtetéssel, ha adott a törtrész értéke.
Tájékozódás a számegyenesen, tájékozódás két tetszőleges számmal megadott számegyenesen
is. Tájékozódás a derékszögű koordináta-rendszerben.
Olvasás diagramról, grafikonról.
A mindennapi életben felmerülő egyszerű, arányos összefüggéseket tartalmazó szöveges fel-
adatok értelmezése, megoldása következtetéssel, fordított irányú okoskodással, ábra rajzolá-
sával.
Egyenesen arányos következtetések felismerése. Egyenes arányosság ábrázolása, alkalmazása
gyakorlati jellegű feladatokban, más természettudományos tantárgyakban.
Fordított arányosság felismerése, ábrázolása, alkalmazása gyakorlati jellegű feladatokban, más
természettudományos tantárgyakban.
Százalék fogalmainak felismerése (százalékérték, alap, százalékláb), százalékszámítás arányos
következtetéssel, törtrészszámolással. Százalékszámítást tartalmazó szöveges feladatok megol-
dása nyitott mondattal.
46

Összefüggések, arány
TSZAM – A csoport
1. Számítsd ki a következő mennyiségeket! a 2
b 2
a) 36 méternek a 7 része 28 m c 2
9 d 1
e 1
36 méter része 36 : 9 = 4, 7 része 7 · 4 = 28 m
1
8
9 9
b) 180 kilogrammnak a 30%-a 54 kg
180 kg 10%-a 180 : 10 = 18 kg, 30%-a 18 · 3 = 54 kg
c) 14 liternek a 7 -szerese 49 l
2
14 l része 14 : 2 = 7 l, 7 része 7 · 7 = 49 l
1
2 2
d) A 9 : 12 arány tört alakja 9 = 3
12 4
e) A százalék alakja = 35 = 35 %
7 7
20 20 100
a Bármilyen helyes számítás 1 pont. Helyes mérőszám és mértékegység 1 pont 2 pont

Bármilyen helyes számítás 1 pont. Helyes mérőszám és mértékegység 1
b 2 pont
pont
c 2 pont
pont
d Bármilyen helyes számítás 1 pont 1 pont
e Bármilyen helyes számítás 1 pont 1 pont
2. A hetedik évfolyam 39 diákja 3 tanár vezetésével közös táborozáson vett részt. a 3

b 3
a) A
z első napi uzsonnához 5 kilogramm almát vettek, amiért 800 forintot fizettek. Hány forintba ke- c 3
rült volna 9 kilogramm ugyanabból a fajta almából? d 3
12
1 kg alma ára 800 : 5 = 160 Ft, 9 kg alma ára 160 · 9 = 1440 Ft.
1440 Ft-ba került volna a 9 kg alma.
b) R
eggelire mind a 42 táborlakó kapott 2 szelet sajtot is. Hány táborozónak jutott volna sajt, ha 3
szeletet kaptak volna?
42 táborozónak 42 · 2 = 84 szelet sajt jutott, 84 : 3 = 28.
28 táborozónak jutott volna 3-3 szelet sajt.
c) A szálláson összesen 78 férőhely volt, de táborozásuk idején rajtuk kívül más nem tartózkodott
ott. A férőhelyeknek hányad része volt szabad abban az időben?
78 – 42 = 36 szabad hely volt, 36 = 6 .
78 13
A férőhelyek 6 része volt szabad.
13
d) A z egyik táborozó 900 forintját, azaz zsebpénzének 6 részét elköltötte képeslapra. Hány forint
11
zsebpénzt vitt a táborba?
A zsebpénz 1 része 900 : 6 = 150 Ft, 11 része 150 · 11 = 1650 Ft.
11 11
A táborozó 1650 Ft zsebpénzt vitt a táborba.
47

a–d Bármilyen helyes számítás feladatonként 2-2 pont. Szöveges válasz 1-1 pont 12 pont
3. A következő hely-idő grafikon egy vándortábor első napjáról készült. a 1

b 1
út [km] c 1
16 d 1
e 1
14 5
12
10
8
6
4
2
0
10 12 14 16 18 20 idő [h]
Egészítsd ki a szöveget a grafikonról leolvasott adatokkal!
a) A
csoport 10 órakor leszállt a vonatról, majd óránként 4 kilométert haladva gyalog ment a tá-
borhelyig.
b) A
8 kilométerre levő táborhelyen 3 órát töltöttek el, mielőtt túrázni indultak.
c) Csomagok nélkül túráztak a közeli várromhoz, így 1 óra alatt odaértek. A várromtól rögtön
visszafordultak, és 18 órára visszaértek a táborhelyre.
délutáni túrán összesen 12 kilométert tettek meg.
d) A
e) 15 óra és 16 óra között haladtak a leggyorsabban.
4. Készíts grafikont, amely egy tartályban levő víz mennyiségét szemlélteti a következő adatoknak a 2
megfelelően! b 2
c 2
a) A vízszintes tengelyen az időt, a függőleges tengelyen a vízmennyiséget jelöld alkalmas egysé- d 2
geket választva! 8
b) A tartályba egy csapból 4 percig vizet engednek, percenként 15 liter víz folyik bele.
c) Ezután 5 percen át zárva van a csap és a lefolyó is.
d) Végül kinyitják a lefolyót, amelyen keresztül 12 perc alatt kiürül a tartály.
vízmennyiség [l]
60
10
0
1 4 9 21 idő [perc]
48

a Mindkét tengelyen a jól választott egység és jelölt mértékegység 1-1 pont 2 pont
b Helyesen jelölt időtartam, helyesen jelölt térfogat-növekedés 1-1 pont 2 pont
c Helyesen jelölt időtartam, helyesen jelölt térfogat 1-1 pont 2 pont
d Helyesen jelölt időtartam, helyesen jelölt térfogatcsökkenés 1-1 pont 2 pont összesen 33
TSZAM – B csoport
1. Számítsd ki a következő mennyiségeket! a 2

b 2
a) 5 6 méternek a 6 része 48 m c 2
7 d 1
e 1
56 méter 1 része 56 : 7 = 8, 6 része 6 · 8 = 48 m 8
7 7
b) 1 20 percnek a 40%-a 48 perc
120 perc 10%-a 120 : 10 = 12 perc, 40%-a 12 · 4 = 48 perc
c) 3 6 liternek a 9 -szerese 81 l
4
36 l 1 része 36 : 4 = 9 l, 9 része 9 · 9 = 81 l
4 4
d) A
15 : 18 arány tört alakja
15 = 5
18 6
9 százalék alakja
e) A
20
9 = 45 = 45%
20 100
a Bármilyen helyes számítás 1 pont. Helyes mérőszám és mértékegység 1 pont 2 pont

b 2 pont
pont
c 2 pont
pont
d Bármilyen helyes számítás 1 pont 1 pont
e Bármilyen helyes számítás 1 pont 1 pont
49

2. A hetedik osztály 26 diákja 2 tanár vezetésével játékdélutánt szervezett. a 3

b 3
a) A vetélkedő nyerteseinek jutalma 5 tábla csokoládé volt, amiért 900 forintot fizettek a szervezők. c 3
Hány forintba került volna 7 tábla ugyanabból a fajta csokoládéból? d 3
12
1 tábla ára 900 : 5 = 180 Ft, 7 tábla ára 180 · 7 = 1260 Ft.
1260 Ft-ba került volna a 7 tábla csoki.
b) Az egyik játék kezdetén mind a 28 résztvevő 5 zsetont kapott. Hány játékosnak jutott volna zse-
ton, ha fejenként 7 zsetont kaptak volna?
28 résztvevőnek 28 · 5 = 140 zseton jutott, 140 : 7 = 20.
20 résztvevőnek jutott volna 7-7 zseton.
c) Az egyik játékhoz mindannyian körbeültek, a tanárok és a diákok is. Az ülőhelyeknek hányad ré-
sze volt szabad, ha a teremben összesen 36 szék volt?
36 – 28 = 8 szabad hely volt, 8 = 2 .
36 9
Az ülőhelyek 2 része volt szabad.
9
d) Az egyik csapat 540 pontot gyűjtött, ami az összesen megszerezhető pontok 9 része. Hány
11
pontot lehetett volna szerezni?
A pontok 1 része 540 : 9 = 60 pont; 11 része 60 · 11 = 660 pont.
11 11
Összesen 660 pontot szerezhettek a csapatok.
a–d Bármilyen helyes számítás 2-2 pont. Szöveges válasz 1-1 pont 12 pont
3. A következő hely-idő grafikon egy mozdony haladásáról készült. a 1

b 1
út [km] c 1
d 1
300 e 1
250 5
200
150
100
50
0
7 8 10 12 14 16 18 idő [h]
Egészítsd ki a szöveget a grafikonról leolvasott adatokkal!

mozdony 7 órakor indult egy szerelvénnyel, majd óránként 75 kilométert haladva elért egy
a) A
nagyváros pályaudvarára.
150 kilométerre levő nagyvárosban 3 órát állt, mielőtt továbbindult volna.
b) A
c) A következő városba kevesebb vagonnal ment tovább, így 1 óra alatt odaért. Ezen az állomá-
son rögtön visszafordult, és 18 órára visszaért az indulási helyére.
d) 1 2 órától a visszaérkezésig összesen 350 kilométert tett meg a szerelvény.
e) 12 óra és 13 óra között haladt a leggyorsabban.
50

4. Készíts grafikont, amely egy tartályban levő víz mennyiségét szemlélteti a következő adatoknak a 2
megfelelően! b 2
c 2
a) A vízszintes tengelyen az időt, a függőleges tengelyen a vízmennyiséget jelöld alkalmas egysé- d 2
geket választva! 8
b) A tartályba egy csapból 3 percig vizet engednek, percenként 20 liter víz folyik bele.
c) Ezután 5 percen át zárva van a csap és a lefolyó is.
d) Végül kinyitják a lefolyót, amelyen keresztül 12 perc alatt kiürül a tartály.
vízmennyiség [l]
60
10
0
1 3 8 20 idő [perc]
a Mindkét tengelyen a jól választott egység és jelölt mértékegység 1-1 pont 2 pont
b Helyesen jelölt időtartam, helyesen jelölt térfogat-növekedés 1-1 pont 2 pont
c Helyesen jelölt időtartam, helyesen jelölt térfogat 1-1 pont 2 pont
d Helyesen jelölt időtartam, helyesen jelölt térfogatcsökkenés 1-1 pont 2 pont összesen 33
Összefüggések, arány – arány, arányos következtetések, százalék

1. Írd fel a következő arányokat olyan tört alakban, amely nem egyszerűsíthető! a 2
b 2
a) 2 1 : 18 b) 0,8 : 2 c 2
d 2
8
21 : 18 = 21 = 7 0,8 : 2 = 8 : 2 = 4 = 2
18 6 10 10 5
c) 2 : 3 d) 1 : 8
5 7 6
2 : 3 = 2 · 7 = 14 1 : 8 = 1 · 6 = 6 = 3
5 7 5 3 15 6 8 8 4
a–b Helyes tört alak 1-1 pont. Egyszerűsített alak 1-1 pont 4 pont
c Helyes tört alak 2 pont 2 pont
d Helyes tört alak 1 pont. Egyszerűsített alak 1 pont 2 pont
51

2. Ábrázold koordináta-rendszerben a következő egyenes arányosságokat! a 4

b 4
a) Ennek az egyenes arányosságnak a grafikonján rajta van a (6; 3) pont. 8
b) Ezt az egyenes arányosságot az y = 3x képlet adja meg.
a) y b) y
1 1
0 1 x 0 1 x
a A tengelyek, az egységek helyes jelölése 1 pont. A pont rajta van a grafiko-

4 pont
non 1 pont. A grafikon egyenes, az egyenes átmegy az origón 2 pont
b A tengelyek, az egységek helyes jelölése 1 pont. A grafikon origótól külön-
böző pontja helyesen jelölve 1 pont. A grafikon egyenes, az egyenes át- 4 pont
megy az origón 2 pont
3. Karikázd be a sor végén lévő E betűt, ha az állítás egyenes arányosságra lehet igaz, illetve karikázd a 1
be az F betűt, ha fordított arányosság esetén lehet igaz az állítás! b 1
c 1
a) Az összetartozó értékek szorzata állandó. E F d 1
e 1
5
b) A 3-hoz 11-et rendel, a 12-höz pedig 44-et. E F
c) A 8-hoz 3-at rendel, a 4-hez pedig 6-ot. E F
d) Az arányosságot az y = 5x képlet adja meg. E F
e) Az összetartozó (nullától különböző) értékek aránya állandó. E F
a Karikázva F, nincs jelölve E 1 pont 1 pont

b Karikázva E, nincs jelölve F 1 pont 1 pont
c Karikázva F, nincs jelölve E 1 pont 1 pont
d Karikázva E, nincs jelölve F 1 pont 1 pont
e Karikázva E, nincs jelölve F 1 pont 1 pont
52

4. Végezd el a következő számításokat! a 3

b 3
a) Mennyi 72,8-nek a 9%-a? 6,552 c 3
9
72,8-nek az 1%-a 0,728, 9%-a 9 · 0,728 = 6,552.
b) Melyik számnak az 56%-a 224? 400
A szám 56%-a 224, a szám 1%-a 224 : 56 = 4, a 100% 4 · 100 = 400.

c) Hány százaléka 240-nek a 156? 65%-a
156 a 240-nek a 156 : 240 = 0,65 része, azaz 65%-a.
a Helyes módszer a 9% kiszámítására 2 pont, helyes eredmény 1 pont 3 pont

b Helyes módszer a 100% kiszámítására 2 pont, helyes eredmény 1 pont 3 pont
c Helyes módszer az arány kiszámítására 2 pont, helyes eredmény 1 pont 3 pont összesen 30
Összefüggések, arány – arány, arányos következtetések, százalék

1. Írd fel a következő arányokat olyan tört alakban, amely nem egyszerűsíthető! a 2
b 2
a) 3 5 : 21 b) 0,6 : 3 c 2
d 2
8
35 : 21 = 35 = 5 0,6 : 3 = 6 : 3 = 2 = 1
21 3 10 10 5
c) 3 : 2 d) 1 : 6
5 7 8
3 : 2 = 3 · 7 = 21 1 : 6 = 1 · 8 = 8 = 4
5 7 5 2 10 8 6 6 3
a–b Helyes tört alak 1-1 pont. Egyszerűsített alak 1-1 pont 4 pont
c Helyes tört alak 2 pont 2 pont
d Helyes tört alak 1-1 pont. Egyszerűsített alak 1-1 pont 2 pont
53

2. Ábrázold koordináta-rendszerben a következő egyenes arányosságokat! a 4

b 4
a) Ennek az egyenes arányosságnak a grafikonján rajta van a (6; 4) pont. 8
b) Ezt az egyenes arányosságot az y = 2x képlet adja meg.
a) y b) y
1 1
0 1 x 0 1 x
a A tengelyek, az egységek helyes jelölése 1 pont. A pont rajta van a grafiko-

4 pont
non 1 pont. A grafikon egyenes, az egyenes átmegy az origón 2 pont
b A tengelyek, az egységek helyes jelölése 1 pont. A grafikon origótól külön-
böző pontja helyesen jelölve 1 pont. A grafikon egyenes, az egyenes át- 4 pont
megy az origón 2 pont
3. Karikázd be a sor végén lévő E betűt, ha az állítás egyenes arányosságra lehet igaz, illetve karikázd a 1
be az F betűt, ha fordított arányosság esetén lehet igaz az állítás! b 1
c 1
a) Az összetartozó (nullától különböző) értékek aránya állandó. E F d 1
e 1
5
b) A 3-hoz 8-at rendel, a 12-höz pedig 32-t. E F
c) A 12-höz 3-at rendel, a 4-hez pedig 9-et. E F
d) Grafikonja egyenes, amely átmegy az origón. E F
e) Az arányosságot az y · x = 5 képlet adja meg. E F
a Karikázva E, nincs jelölve F 1 pont 1 pont

b Karikázva E, nincs jelölve F 1 pont 1 pont
c Karikázva F, nincs jelölve E 1 pont 1 pont
d Karikázva E, nincs jelölve F 1 pont 1 pont
e Karikázva F, nincs jelölve E 1 pont 1 pont
54

4. Végezd el a következő számításokat! a 3

b 3
a) Mennyi 68,2-nek a 9%-a? 6,138 c 3
9
68,2-nek az 1%-a 0,682, 9%-a 9 · 0,682 = 6,138.
b) Melyik számnak a 46%-a 322? 700
A szám 46%-a 322, a szám 1%-a 322 : 46 = 7, a 100% 7 · 100 = 700.
c) Hány százaléka 720-nak a 324? 45%-a
324 a 720-nak a 324 : 720 = 0,45 része, azaz 45%-a.
a Helyes módszer a 9% kiszámítására 2 pont, helyes eredmény 1 pont 3 pont

b Helyes módszer a 100% kiszámítására 2 pont, helyes eredmény 1 pont 3 pont
c Helyes módszer az arány kiszámítására 2 pont, helyes eredmény 1 pont 3 pont összesen 30

Számolás aránypárral.
Arányos osztásra vonatkozó feladatok megoldása.
Egyenes és fordított arányosság felismerése, ábrázolása és tulajdonságainak alkalmazása konk-
rét feladatokban. Összetett arányossági feladatok megoldása.
A törtrész és a százalék kapcsolatának ismerete. Egyszerű százalékszámítási feladatok megol-
dása következtetéssel (százalékérték, alap, százalékláb kiszámítása).
Kördiagram készítése a teljes szög arányos osztásával.
A következő feladatok esetén a megoldásod gondolatmenetét és a számításokat is írd le!

1. Írd fel a következő arányokat százalék alakban! a 2
b 3
a) 42 : 35 b) 1680 : 4800 5
42 : 35 = 1,2 = 120% 1680 : 4800 = 0,35 = 35%
a Tizedes tört vagy tört alak 1 pont. Százalék alak 1 pont 2 pont
b Tizedes tört vagy tört alak 2 pont. Százalék alak 1 pont 3 pont
55

2. Mekkora a valóságban az a rovar, amit a nagyítólencsén keresztül 2,7 cm-nek látunk, ha a nagyító a 2
egy 6 mm-es tárgyat 3,6 cm-nek mutat? b 3
c 1
A valóságban 9 mm-es a rovar. 6
Egyenes arányosság: 6 mm : 18 mm = x : 27 mm x = 9 mm.
a Aránypár vagy következtetés felírása 2 pont 2 pont

b Helyes eredmény mértékegységgel 2 + 1 pont 3 pont
c Szöveges válasz 1 pont 1 pont
3. Az iskolai ünnepségre készült meghívókat 14 diák 20 perc alatt hajtogatja össze. a 2
Mennyi ideig tartana ez a feladat 8 diáknak? b 3
c 1
35 perc alatt végezne 8 diák. 6
Fordított arányosság: 14 · 20= x · 8 x = 35 perc.

4. Két szám aránya 5 : 19. Mekkora a két szám összege, ha a kisebb szám a 60? a 2
b 3
A két szám összege 288. c 1
6
Egyenes arányosság: 60 : 5 = x : 19 x = 228; 228 + 60 = 288.

b A nagyobb szám helyes felírása 2 pont. Az összeg felírása 1 pont 3 pont
5. A matematika-szertárban összesen 240 könyv van, külön-külön polcon az alsó tagozatosoknak, a a 1

felsősöknek és a középiskolásoknak szóló könyvek. A három polcon levő könyvek számának aránya b 2
(a felsorolás szerinti sorrendben) 2 : 3 : 7. Hány könyv van az egyes polcokon? c 3
d 1
A könyvek száma rendre 40, 60, 140, összesen 240 darab. 7
2 + 3 + 7 = 12 egyenlő részre osztjuk a 240 könyvet; 1 rész 240 : 12 = 20 könyvet jelent; 2 rész
2 · 20 = 40; 3 rész 3 · 20 = 60; 7 rész 7 · 20 = 140 könyv.
a Egyenlő részek számának megállapítása 1 pont 1 pont

b Következtetés egy rész nagyságára 2 pont 2 pont
c Az egyes mennyiségek kiszámítása 3 pont 3 pont
d Szöveges válasz 1 pont 1 pont összesen 30
56

1. Írd fel a következő arányokat százalék alakban! a 2

b 3
a) 21 : 35 b) 2760 : 2400 5
21 : 35 = 0,6 = 60% 2760 : 2400 = 1,15 = 115%
b Tizedes tört vagy tört alak 2 pont. Százalék alak 1 pont 3 pont
2. Mekkora a valóságban az a távolság, amit az alaprajzon 2,7 cm-nek látunk, ha tudjuk, hogy az alap- a 2
rajz a 4 m-es hosszúságot 1,8 cm-nek ábrázolja? b 3
c 1
A valóságban 6 m-es a távolság. 6
Egyenes arányosság: 400 cm : 1,8 cm = x : 2,7 cm x = 600 cm = 6 m

3. Az iskolai ünnepségre készült meghívókat 26 diák 20 perc alatt hajtogatja össze. a 2
Mennyi ideig tartana ez a feladat 8 diáknak? b 3
c 1
65 perc alatt végezne 8 diák. 6
Fordított arányosság: 26 · 20 = x · 8 x = 65 perc

4. Két szám aránya 17 : 7. Mekkora a két szám különbsége, ha a kisebb szám a 210? a 2
b 3
A két szám különbsége 300. c 1
6
Egyenes arányosság: 210 : 7 = x : 17 x = 510; 510 – 210 = 300

b A nagyobb szám helyes felírása 2 pont. A különbség felírása 1 pont 3 pont
57

5. A földrajzszertárban összesen 240 fali térkép van, külön-külön tárolóban a domborzati, a köz- a 1
igazgatási és a földrészeket bemutató térképek. A három tárolóban levő térképek aránya b 2
(a felsorolás szerinti sorrendben) 5 : 6 : 1. Hány térkép van az egyes tárolókban? c 3
A térképek száma rendre 100, 120, 20, összesen 240 darab. d 1
5 + 6 + 1 = 12 egyenlő részre osztjuk a 240 térképet; 1 rész 240 : 12 = 20 térképet jelent; 5 rész 7
5 · 20 = 100; 6 rész 6 · 20 = 120 térkép.
a Egyenlő részek számának megállapítása 1 pont 1 pont

b Következtetés egy rész nagyságára 2 pont 2 pont
c Az egyes mennyiségek kiszámítása 3 pont 3 pont
d Szöveges válasz 1 pont 1 pont összesen 30
Számolás aránypárral.
Arányos osztásra vonatkozó feladatok megoldása.
Egyenes és fordított arányosság felismerése, ábrázolása és tulajdonságainak alkalmazása konk-
rét feladatokban. Összetett arányossági feladatok megoldása.
A törtrész és a százalék kapcsolatának ismerete. Egyszerű százalékszámítási feladatok megol-
dása következtetéssel (százalékérték, alap, százalékláb kiszámítása).
Kördiagram készítése a teljes szög arányos osztásával.

1. a) Írd fel a 42 : 35 arányt százalék alakban! 120% a 2
b 3
42 : 35 = 1,2 = 120% c 3
8
b) Írd fel a 13,7 : 7 arányt két egész szám arányaként! 274 : 35
4
13,7 : 7 = 137 · 4 = 274 = 274 : 35
4 10 7 35
c) Hány százaléka az 5 a 19-nek? 26,3%
5 : 19 ≈ 0,263 = 26,3%
b Osztás tört alakban 2 pont. Arány felírása helyesen 1 pont 3 pont
c Tizedes tört alak 1 pont. Kerekítés 1 pont. Százalék alak 1 pont 3 pont
2. Az iskolai ünnepségre készült 180 meghívót 14 diák 20 perc alatt hajtogatja össze. a 2
Hány perc alatt hajtogatna össze 8 diák 108 meghívót? b 1
21 perc alatt végeznének. c 2
Egyenes arányosság: Fordított arányosság: d 1
e 1
14 diák 180 db 20 perc, 108 db 14 diák 12 perc, 7
14 diák 1 db 20 = 1 perc, 108 db 1 diák 12 · 14 = 168 perc,
180 9
14 diák 108 db 1 · 108=12 perc. 108 db 8 diák 168 : 8 = 21 perc.
9
58

a Következtetés egyenes arányosságból 2 pont 2 pont

b Helyes eredmény egyenes arányosság alapján 1 pont 1 pont
c Következtetés fordított arányosságból 2 pont 2 pont
d Helyes eredmény fordított arányosság alapján 1 pont 1 pont
e Szöveges válasz 1 pont 1 pont
3. Három szám úgy aránylik egymáshoz, mint a 3 : 5 : 8. A legnagyobb szám a 120. a 1

Mennyi a három szám összege? b 2
c 1
A három szám összege 240. d 1
Egyenes arányosság: 3 : 5 : 8 = x : y : 120. 5
x : 3 = 120 : 8 x = 120 · 3 = 45, y : 5 = 120 : 8 y = 120 · 5 = 75.
8 8
A számok 45, 75, 120. Összegük 45 + 75 + 120 = 240.

b Helyes eredmény egyenes arányosság alapján a két számra 1-1 pont 2 pont
c Összeadás 1 pont 1 pont
d Szöveges válasz 1 pont 1 pont
4. Egy paralelogramma két belső szögének aránya 8 : 7. Mekkorák a paralelogramma szögei? a 1

b 2
A paralelogramma belső szögei rendre 96°, 84°, 96°, 84°. c 2
A paralelogramma szomszédos szögei kiegészítő szögek, két szomszédos szögének összege d 1
180°. Két-két szemközti szöge egyenlő. e 2
α : β = 8 : 7 és α + β = 180°. 8
A 180°-ot 8 + 7 = 15 egyenlő részre osztva 1 rész 180° : 15 = 12°.
α = 8 · 12 = 96°, β = 7 · 12 = 84°.
a Kiegészítő szögek felismerése 1 pont 1 pont

b Arányos osztás felírása egy-egy részre 1-1 pont 2 pont
c Helyes eredmény a két számra arányos osztás alapján 1-1 pont 2 pont
d Egyenlő szögek felírása 1 pont 1 pont
e Válasz 1 pont. Rajzon vagy szövegben a szögek helyes sorrendje 1 pont 2 pont
5. Az iskolában felmérést végeztek arról, hogy nyolcadik után az angol mellett milyen idegen nyelvet a 2
tanulnának szívesen a diákok. A 168 megkérdezett diák között 11 : 8 : 3 : 2 arányban oszlott meg a b 4
német, a francia, a latin és az orosz nyelv választása. c 1
d 1
a) Hányan választották az egyes nyelveket? e 2
f 2
12
Németet 77 diák, franciát 56, latint 21 és orosz nyelvet 14 diák választana.
x : y : v : z = 11 : 8 : 3 : 2 és x + y + v + z = 168.
11 + 8 + 3 + 2 = 24 egyenlő részre osztva a 168-at 1 rész 168 : 24 = 7.
x = 11 · 7 = 77, y = 8 · 7 = 56, v = 3 · 7 = 21, z = 2 · 7 = 14.
59

b) (5. folytatása) Ábrázold kördiagramon a különböző nyelvet tanulók számának eloszlását!
A kördiagram körcikkeinek középponti szögei legyenek α, β, γ, δ.

α : β : γ : δ = 11 : 8 : 3 : 2 és α + β + γ + δ = 360°.
11 + 8 + 3 + 2 = 24 egyenlő részre osztva a 360°-ot 1 rész 360° : 24 = 15°.
α = 11 · 15° = 165°, β = 8 · 15° = 120°, γ = 3 · 15°= 45°, δ = 2 · 15° = 30°.
A kördiagramon a körcikkek középponti szögei 165°, 120°, 45°, 30°.
német
orosz
francia
latin
a a) Arányos osztás felírása, egy rész kiszámítása 1-1 pont 2 pont

b a) Helyes eredmény a négy számra arányos osztás alapján 1-1 pont 4 pont
c a) Szöveges válasz 1 pont 1 pont
d b) Arányos osztás felírása, egy rész kiszámítása 1 pont 1 pont
b) Helyes eredmény arányos osztás alapján négy szögre 2, három vagy két 2 pont
e
szögre 1 pont, kevesebb szögre nem jár pont
f b) Helyesen ábrázolt szögek 2 pont, egy vagy két helyes szög esetén 1 pont 2 pont összesen 40
1. a) Írd fel a 21 : 35 arányt százalék alakban! 60% a 2
b 3
21 : 35 = 0,6 = 60% c 3
8
b) Írd fel a 17,3 : 5 arányt két egész szám arányaként! 346 : 25

4
17,3 : 5 = 173 · 4 = 346 = 346 : 25
4 10 5 25
c) Hány százaléka az 5 a 17-nek? 29,4 %
5 : 17 ≈ 0,294 = 29,4 %
60

b Osztás tört alakban 2 pont. Arány felírása helyesen 1 pont 3 pont
c Tizedes tört alak 1 pont. Kerekítés 1 pont. Százalék alak 1 pont 3 pont
2. Az iskolai ünnepségre készült 180 meghívót 14 diák 20 perc alatt hajtogatja össze. a 2
Hány perc alatt hajtogatna össze 4 diák 108 meghívót? b 1
c 2
42 perc alatt végeznének. d 1
e 1
Egyenes arányosság: Fordított arányosság: 7
14 diák 180 db 20 perc, 108 db 14 diák 12 perc,
14 diák 1 db 20 = 1 perc, 108 db 1 diák 12 · 14 = 168 perc,
180 9
14 diák 108 db 1 · 108 = 12 perc. 108 db 4 diák 168 : 4 = 42 perc.
9

b Helyes eredmény egyenes arányosság alapján 1 pont 1 pont
c Következtetés fordított arányosságból 2 pont 2 pont
d Helyes eredmény fordított arányosság alapján 1 pont 1 pont
e Szöveges válasz 1 pont 1 pont
3. Három szám úgy aránylik egymáshoz, mint a 4 : 5 : 7. A legnagyobb szám a 147. a 1

Mennyi a három szám összege? b 2
c 1
A három szám összege 336. d 1
Egyenes arányosság: 4 : 5 : 7 = x : y : 147. 5
x : 4 = 147 : 7 x = 147 · 4 = 84, y : 5 = 147 : 7 y = 147 · 5 = 105.

7 7
A számok 84, 105, 147. Összegük 84 + 105 + 147 = 336.

b Helyes eredmény egyenes arányosság alapján a két számra 1-1 pont 2 pont
c Összeadás 1 pont 1 pont
d Szöveges válasz 1 pont 1 pont
4. Egy húrtrapéz két belső szögének aránya 9 : 11. Mekkorák a húrtrapéz szögei? a 1
b 2
A húrtrapéz belső szögei rendre 99°, 99°, 81°, 81°. c 2
A húrtrapéz egy száron levő szögei kiegészítő szögek, ezért összegük 180°. Azonos alapon fek- d 1
vő két-két szöge egyenlő. e 2
8
α : β = 9 : 11 és α + β = 180°.
A 180°-ot 9 + 11 = 20 egyenlő részre osztva 1 rész 180° : 20 = 9°.
α = 9 · 9 = 81°, β = 11 · 9 = 99°.
61

a Kiegészítő szögek felismerése 1 pont 1 pont

b Arányos osztás felírása egy-egy részre 1-1 pont 2 pont
c Helyes eredmény a két számra arányos osztás alapján 1-1 pont 2 pont
d Egyenlő szögek felírása 1 pont 1 pont
e Válasz 1 pont. Rajzon vagy szövegben a szögek helyes sorrendje 1 pont 2 pont
5. Az iskolában felmérést végeztek arról, hogy nyolcadik után az angol mellett milyen idegen nyelvet a 2
tanulnának szívesen a diákok. A 168 megkérdezett diák között 5 : 4 : 2 : 1 arányban oszlott meg a né- b 4
met, a francia, a latin és az orosz nyelv választása. c 1
d 1
a) Hányan választották az egyes nyelveket? e 2
f 2
Németet 70 diák, franciát 56, latint 28 és orosz nyelvet 14 diák választana. 12
x : y : v : z = 5 : 4 : 2 : 1 és x + y + v + z = 168.
5 + 4 + 2 + 1 = 12 egyenlő részre osztva a 168-at 1 rész 168 : 12 = 14.
x = 5 · 14 = 70, y = 4 · 14 = 56, v = 2 · 14 = 28, z = 1 · 14 = 14.
b) Ábrázold kördiagramon a különböző nyelvet tanulók számának eloszlását!
A kördiagram körcikkeinek középponti szögei legyenek α, β, γ, δ.

α : β : γ : δ = 5 : 4 : 2 : 1 és α + β + γ + δ = 360°.
5 + 4 + 2 + 1 = 12 egyenlő részre osztva a 360°-ot 1 rész 360° : 12 = 30°.
α = 5 · 30° = 150°, β = 4 · 30° = 120°, γ = 2 · 30° = 60°, δ = 1 · 30°= 30°.
A kördiagramon a körcikkek középponti szögei 150°, 120°, 60°, 30°.
német
orosz
francia
latin
a a) Arányos osztás felírása, egy rész kiszámítása 1-1 pont 2 pont

b a) Helyes eredmény a négy számra arányos osztás alapján 1-1 pont 4 pont
c a) Szöveges válasz 1 pont 1 pont
d b) Arányos osztás felírása, egy rész kiszámítása 1 pont 1 pont
b) Helyes eredmény arányos osztás alapján négy szögre 2, három vagy két 2 pont
e
szögre 1 pont, kevesebb szögre nem jár pont
f b) Helyesen ábrázolt szögek 2 pont, egy vagy két helyes szög esetén 1 pont 2 pont összesen 40
62

Hozzárendelések, függvények
HOZZÁRENDELÉSEK, FÜGGVÉNYEK
Hozzárendelések, függvények – hozzárendelések

1. Az adott két halmaz elemei között hozz létre hozzárendelést! a 6
b 2
a) F üggvényt kapsz-e, ha az első halmazbeli elemekhez rendeled hozzá a második halmazbeli ele- c 2
meket? Igen, ha minden anyaghoz a színét rendeljük hozzá. 10
b) F üggvényt kapsz-e, ha a második halmazbeli elemekhez rendeled hozzá az első halmazbeli ele-
meket? Nem, ha minden színhez az ilyen színű anyagot rendeljük.
A B
liszt
cukor piros
étcsokoládé barna
citrom
fehér
starking alma
sárga
tej
a Minden helyesen berajzolt nyíl 1-1 pont 6 pont

b Igen 2 pont
c Nem 2 pont
2. Találj ki egy megfeleltetést! Add meg a hozzárendelés alaphalmazát és képhalmazát! a 2

b 2
Végezd el a hozzárendelést! c 4
d 2
Írd le a hozzárendelési szabályt, és döntsd el, hogy matematikai értelemben függvényt kaptál-e! e 2
f 2
14
Egészítsd ki az alaphalmazt és a képhalmazt egy-egy elemmel az általad kitalált megfeleltetés sze-
rint!
A B
100 mm
5
3 cm
cm
1 cm 2 cm 8 cm
3 cm
4 cm
2 cm 1 dm 2 cm
2 cm
a Alaphalmaz: síkidomok vagy felsorolja 2 pont

b Képhalmaz: hosszúságértékek vagy felsorolja 2 pont
c Minden helyesen berajzolt nyíl 1-1 pont 4 pont
d Síkidomokhoz rendeljük a kerületük hosszát 2 pont
e Függvény az adott hozzárendelés 2 pont
f Jó kiegészítés 2 pont
63

3. A meteorológiai állomáson folyamatosan mérik a napi hőmérsékletet, és egy szerkezet azt folyama- a 2
tosan lerajzolja: b 1
c 2
T [˚C] d 2
e 2
7 9
6
5
4
3
2
1
–1 12 24 t
[óra]
–2
a) Melyik évszakban nem végezhették a mérést Magyarországon?

Nyáron.
b) Hány fok volt 10 órakor a hőmérséklet?

5 °C
c) Mikor volt a legmelegebb, és mikor volt a leghidegebb?

A legmelegebb 13 órakor volt. A leghidegebb 2 órakor volt.
d) Milyen időszakokban nőtt a hőmérséklet?

2 órától melegedett a hőmérséklet 13 óráig.
e) Miért csökkenhetett le kora délután olyan hirtelen a hőmérséklet?

Nyári zápor miatt.
a Helyes válasz 2 pont

b Helyes válasz 1 pont
c Helyes válasz 2 pont
d Helyes válasz 2 pont
e Helyes válasz 2 pont összesen 33
64

Hozzárendelések, függvények – hozzárendelések

1. Az adott két halmaz elemei között hozz létre hozzárendelést! a 6

b 2
a) F üggvényt kapsz-e, ha az első halmazbeli elemekhez rendeled hozzá a második halmazbeli ele- c 2
10
meket? Igen, ha minden állathoz azt a hangot rendeljük, amit kiad.
b) F üggvényt kapsz-e, ha a második halmazbeli elemekhez rendeled hozzá az első halmazbeli ele-
meket? Igen
A B
kutya nyerítés
macska nyávogás
kígyó sziszegés
madár kukorékolás
ló csiripelés
kakas ugatás
a Minden helyesen berajzolt nyíl 1-1 pont 6 pont

b Igen 2 pont
c Igen 2 pont
2. Találj ki egy megfeleltetést! Add meg a hozzárendelés alaphalmazát és képhalmazát! a 2

b 2
Végezd el a hozzárendelést! c 3
d 2
Írd le a hozzárendelési szabályt, és döntsd el, hogy matematikai értelemben függvényt kaptál-e! e 2
f 2
13
Egészítsd ki az alaphalmazt és a képhalmazt egy-egy elemmel az általad kitalált megfeleltetés sze-
rint!
A B
10 cm
3 cm
1 dm 60 mm
2 cm
4c
m m
3 cm 4c 150 mm
a Alaphalmaz: síkidomok vagy felsorolja 2 pont

b Képhalmaz: hosszúságértékek vagy felsorolja 2 pont
c Minden helyesen berajzolt nyíl 1-1 pont 3 pont
d Síkidomokhoz rendeljük a kerületük hosszát 2 pont
e Függvény az adott hozzárendelés 2 pont
f Jó kiegészítés 2 pont
65

3. A meteorológiai állomáson folyamatosan mérik a napi hőmérsékletet, és egy szerkezet azt folyama- a 2
tosan lerajzolja: b 1
c 2
T [˚C] d 2
e 2
6 9
5
4
3
2
1
–1 12 24 t
[óra]
–2
–3
a) Melyik évszakban nem végezhették a mérést Magyarországon?

Nyáron.
b) Hány fok volt 14 órakor a hőmérséklet?

4 °C
c) Mikor volt a legmelegebb, és mikor volt a leghidegebb?

A legmelegebb 12 órakor volt. A leghidegebb 3 órakor volt.
d) Milyen időszakokban csökkent napközben a hőmérséklet?

12 órától csökkent a hőmérséklet 24 óráig vagy estig.
e) A nap folyamán hányszor volt éppen 0 °C a hőmérséklet, és mikor?

Reggel 6-kor és 22 órakor.

e Helyes válasz 1-1 pont 2 pont összesen 32
66

Hozzárendelések, függvények – lineáris függvények

1. Ábrázold az x 2x + 3 függvény grafikonját! a 2

y
b 4
c 6
12
1
0 1 x
D B
Döntsd el, hogy az adott pontok közül melyik van a grafikonon, melyik van fölötte és melyik alatta!
A pontok betűjelét írd be a táblázatba!
A(2; 7), B(–2; –2), C(5; 14), D(–3; –3), E(10; 25), F(–12; –21)
Rajta van Fölötte van Alatta van

A, D, F C, E B
a Koordináta-rendszer felvétele, az egységek bejelölése 2 pont

b Grafikon felrajzolása (egyenes: 1 pont; meredekség pozitív: 1 pont; m = 2 4 pont
1 pont; átmegy a (0; 3) ponton 1 pont)
c Minden pont helyzetének eldöntése 1-1 pont 6 pont
2. Melyik hozzárendeléshez melyik grafikon tartozik? a 6

b 2
Készítsd el azt a grafikont, amelyiknek a párját nem találtad meg! c 2
d 4
y 14
x 2x + 1
1 x –x + 2
0 1 x x –x + 3
x 5
67

a A grafikonhoz megtalálja a hozzárendelési utasítást: 2-2 pont 6 pont

b Kiválasztja az x –x + 2 hozzárendelést 2 pont
c Koordináta-rendszer felvétele, az egységek bejelölése 2 pont
A kiválasztott grafikon felrajzolása (egyenes: 1 pont, meredekség negatív: 1 4 pont
d pont, m = –1 1 pont; átmegy a (0; 2) ponton 1 pont).
Ha rosszul választ grafikont, de azt jól ábrázolja: 2 pont
3. Színezd ki a síknak azokat a P(x; y) pontjait, amelyekre a 2

y b 4
a) y = 1 x + 2 (Pirossal dolgozz!) c 1
2 d 3
10
b) y > 1 x + 2 (Kékkel dolgozz!)
2
1
0 1 x
a Koordináta-rendszer felvétele, az egységek bejelölése 1-1 pont 2 pont

b 1
Grafikon felrajzolása (egyenes:1 pont; meredekség pozitív: 1 pont; m =
2 4 pont
c Pirossal kihúzza az egyenest 1 pont
Kékkel kiszínezi az egyenes feletti pontokat: 3 pont. 3 pont
d
Ha az egyenes pontjait is kiszínezi kékkel: 1 pontot kaphat csak
4. A felírt hozzárendelések közül válogass, és töltsd ki a táblázatot a hozzárendelési utasítás sorszámá- a 2

val! b 2
c 4
1. x –x + 2 2. x 3x + 1 3. x 4x 4. x –2x + 3 d 2
e 4
2 x + 3 14
5. x 6. x 7
3
Legmerede- Egyenes Csökkenő Vízszintes Átmegy a (0; 3)

kebb arányosság grafikon egyenes ponton
3 3 1, 4 6 4, 5
68

Minden hibásan beírt eredményért levonunk 1-1pontot

a A legmeredekebb grafikon kiválasztása 2 pont
b Egyenes arányosság kiválasztása 2 pont
c Csökkenő grafikonok kiválasztása: 2-2 pont grafikononként 4 pont
d Vízszintes egyenes kiválasztása 2 pont
e Átmegy a (0; 3) ponton grafikonok kiválasztása: 2-2 pont grafikononként 4 pont összesen 50
Hozzárendelések, függvények – lineáris függvények

1. Ábrázold az x 2x – 3 függvény grafikonját! a 2

y b 4
c 6
12
A
1
0 1 x
B D
Döntsd el, hogy az adott pontok közül melyik van a grafikonon, melyik van fölötte és melyik alatta!
A pontok betűjelét írd be a táblázatba!
A(2; 3), B(–2; –6), C(5; 7), D(–1; –6), E(10; 23), F(–12; –27)
Rajta van Fölötte van Alatta van
C A, B, E D, E

b Grafikon felrajzolása (egyenes: 1 pont; meredekség pozitív: 1 pont; m = 2 4 pont
c Minden pont helyzetének eldöntése 1-1 pont 6 pont
69

2. Melyik hozzárendeléshez melyik grafikon tartozik? a 6

b 2
Készítsd el azt a grafikont, amelyiknek a párját nem találtad meg! c 2
d 4
14
y
x – 2x + 3
1 x x+2
0 1 x x –x + 2
x 4
a A grafikonhoz megtalálja a hozzárendelési utasítást: 2-2 pont 6 pont

b Kiválasztja az x –x + 2 hozzárendelést 2 pont
c Koordináta-rendszer felvétele, az egységek bejelölése 1-1 pont 2 pont
A kiválasztott grafikon felrajzolása (egyenes: 1 pont, meredekség negatív: 1 4 pont
d pont, m = –1 1 pont; átmegy a (0; 2) ponton 1 pont).
Ha rosszul választ grafikont, de azt jól ábrázolja: 2 pont
3. Színezd ki a síknak azokat a P(x; y) pontjait, amelyekre a 2

y b 4
a) y = 1 x + 1 (Pirossal dolgozz!) c 1
2 d 3
10
b) y > 1 x + 1 (Kékkel dolgozz!)
2
1
0 1 x

b 1
Grafikon felrajzolása (egyenes: 1 pont; meredekség pozitív: 1 pont; m =
2 4 pont
c Pirossal kihúzza az egyenest 1 pont
Kékkel kiszínezi az egyenes feletti pontokat 3 pont. 3 pont
d
Ha az egyenes pontjait is kiszínezi kékkel: 1 pontot kaphat csak
70

4. A felírt hozzárendelések közül válogass, és töltsd ki a táblázatot a hozzárendelési utasítás sorszámá- a 4

val! b 2
c 4
1. x 3x + 2 2. x –x + 1 3. x 3x 4. x –2x + 1 d 2
e 2
2 x – 1 14
5. x 6. x 3
3
Legmerede- Egyenes Csökkenő Vízszintes Átmegy a (0; 2)

kebb arányosság grafikon egyenes ponton
1, 3 3 2, 4 6 1
Minden hibásan beírt eredményért levonunk 1-1pontot

a A legmeredekebb grafikonok kiválasztása, 2-2 pont grafikononként 4 pont
b Egyenes arányosság kiválasztása 2 pont
c Csökkenő grafikonok kiválasztása: 2-2 pont grafikononként 4 pont
d Vízszintes egyenes kiválasztása 2 pont
e Átmegy a (0; 2) ponton grafikon kiválasztása 2 pont összesen 50
Hozzárendelések, függvények – számtani sorozat

1. Írd fel a megkezdett számtani sorozat első hat elemét, és készítsd el a hozzá tartozó grafikont is! a 3
5; 3; 1… b 2
c 3
y d 2
10
1
0 1 x
71

a 5; 3; 1; –1; –3; –5 Minden helyesen felírt elem 1-1 pont

Ha az egyik elemet rosszul számolja ki, de az azt követő elemet már helye-
3 pont
sen számolta a saját tévedésével, akkor attól kezdve jár az elemenkénti 1
pont
b Koordináta-rendszer felvétele (x tengelyen a természetes számok, y tenge- 2 pont
lyen jó egység választása)
c Minden elem berajzolása 0,5-0,5 pont 3 pont
d A pontok egy egyenesen látszanak, de nem köti össze a pontokat 2 pont
2. Egy számtani sorozat első eleme 7, harmadik eleme 10. a 2

a) Mennyi a sorozat második eleme? 8,5 b 2
b) Mekkora a sorozat differenciája? 1,5 c 3
c) Mennyi a sorozat ötödik eleme? 13 7
a (7 + 10) : 2 = 8,5 2 pont

b 8,5 – 7 = 1,5 vagy 10 – 8,5 = 1,5 2 pont
c Többféleképpen számolható: 3 pont
7 + 4 · 1,5 = 13 vagy 10 + 2 · 1,5 = 13
Megjegyzés: Lehetséges, hogy először a sorozat differenciáját határozzák meg a tanulók (b
kérdés): (10 – 7) : 2 = 1,5. Ezt felhasználva számolják ki a kérdéses elemeket. Természetesen
ez teljes értékű megoldás
3. Mennyi a 20 és az 50 közötti hárommal osztható számok összege? a 1

b 1
A keresett összeg: (21 + 48) · 5 = 345 c 2
d 2
e 3
a A legkisebb szám: 21 1 pont 9
b A legnagyobb szám: 48 1 pont
c A számok egy 3 differenciájú számtani sorozatot alkotnak 2 pont
Kiszámoljuk a 20 és 50 közötti 3-mal osztható számok darabszámát:
(48 – 21) : 3 + 1 = 10
d 2 pont
Természetesen a felírt képlet nélkül is elfogadjuk a helyes eredményt, hiszen
a kezein is leszámolhatta a tanuló
A keresett összeg: (21 + 48) · 5 = 345
e Az eredmény az összes szám összeadásával is megkapható, teljes pont- 3 pont
számért
4. Bálint elcsent a karácsonyfáról két szem diót. Mivel úgy gondolta, hogy ez senkinek sem tűnt fel, a 1
mindennap eggyel többet tört fel és evett meg, mint előző nap. b 1
a) Hány szem diót evett így meg Bálint két hét alatt? c 1
Két hét alatt 119 diót evett meg. d 2
b) A pa egy hét után észrevette a turpisságot, és minden nap 15 diót a tartalékból visszaakasztott e 3
f 2
este a fára. A két hét elteltével mennyivel volt több vagy kevesebb dió a fán, mint eredetileg, ha g 2
más nem nyúlt a diókhoz? 12
14 dióval kevesebb volt a fán.
72

a A két hét 14 napból áll 1 pont

b A diók darabszáma számtani sorozatot alkot. 1 pont
Az első elem: 2
c A diók darabszáma számtani sorozatot alkot. 1 pont
A differencia: 1
d Az utolsó nap elcsent diók száma: 2 + 1 · 13 = 15 2 pont
Természetesen képlet nélkül is jár a pont
e Két hét alatt: (2 + 15) · 7 = 119 3 pont
Természetesen képlet nélkül is jár a pont, ha összeadogatja a számokat
f Apa visszatett: 7 · 15 = 105 diót 2 pont
g 119 –105 = 14 dióval kevesebb lett a fán 2 pont összesen 38
Hozzárendelések, függvények – számtani sorozat

1. Írd fel a megkezdett számtani sorozat első hat elemét, és készítsd el a hozzá tartozó grafikont is! a 3
6; 4; 2… b 2
c 3
y d 2
10
1
0 1 x
a 6; 4; 2; 0; –2; –4 Minden helyesen felírt elem 1-1 pont

Ha az egyik elemet rosszul számolja ki, de az azt követő elemet már helye-
3 pont
sen számolta a saját tévedésével, akkor attól kezdve jár az elemenkénti 1
pont
b Koordináta-rendszer felvétele (x tengelyen a természetes számok, y tenge- 2 pont
lyen jó egység választása)
c Minden elem berajzolása 0,5-0,5 pont 3 pont
d A pontok egy egyenesen látszanak, de nem köti össze a pontokat 2 pont
73

2. Egy számtani sorozat első eleme 8, harmadik eleme 11. a 2

a) Mennyi a sorozat második eleme? 9,5 b 2
b) Mekkora a sorozat differenciája? 1,5 c 3
c) Mennyi a sorozat ötödik eleme? 14 7
a (8 + 11) : 2 = 9,5 2 pont

b 9,5 – 8 = 1,5 vagy 11 – 9,5 = 1,5 2 pont
c Többféleképpen számolható: 3 pont
8 + 4 · 1,5 = 14 vagy 11 + 2 · 1,5 = 14
Megjegyzés: Lehetséges, hogy először a sorozat differenciáját határozzák meg a tanulók (b
kérdés): (11 – 8) : 2 = 1,5. Ezt felhasználva számolják ki a kérdéses elemeket. Természetesen
ez teljes értékű megoldás
3. Mennyi a 10 és a 40 közötti hárommal osztható számok összege? a 1

A keresett összeg: (12 + 39) · 5 = 255 b 1
c 2
d 2
e 3
a A legkisebb szám: 12 1 pont 9
b A legnagyobb szám: 39 1 pont
c A számok egy 3 differenciájú számtani sorozatot alkotnak 2 pont
Kiszámoljuk a 10 és 40 közötti 3-mal osztható számok darabszámát:
(39 – 12) : 3 + 1 = 10
d 2 pont
Természetesen a felírt képlet nélkül is elfogadjuk a helyes eredményt, hiszen
a kezein is leszámolhatta a tanuló
A keresett összeg: (12 + 39) · 5 = 255
e Az eredmény az összes szám összeadásával is megkapható, teljes pont- 3 pont
számért
4. Lujza elcsent a karácsonyfáról három szem diót. Mivel úgy gondolta, hogy ez senkinek sem tűnt fel, a 1
mindennap eggyel többet tört fel és evett meg, mint előző nap. b 1
a) Hány szem diót evett így meg Lujza két hét alatt? c 1
Két hét alatt 133 szem diót evett meg. d 2
b) A pa egy hét után észrevette a turpisságot, és minden nap 20 diót a tartalékból visszaakasztott e 3
f 2
este a fára. A két hét elteltével mennyivel volt több vagy kevesebb dió a fán, mint eredetileg, ha g 2
más nem nyúlt a dióhoz? 12
7 dióval több lett a fán.
a A két hét 14 napból áll 1 pont

b A diók darabszáma számtani sorozatot alkot. 1 pont
Az első elem: 3
c A diók darabszáma számtani sorozatot alkot. 1 pont
A differencia: 1
d Az utolsó nap elcsent diók száma: 3 + 1 · 13 = 16 2 pont
Természetesen képlet nélkül is jár a pont
e Két hét alatt: (3 + 16) · 7 = 133 3 pont
Természetesen képlet nélkül is jár a pont, ha összeadogatja a számokat
f Apa visszatett: 7 · 20 = 140 diót 2 pont
g 140 –133 = 7 dióval több lett a fán 2 pont összesen 38
74


Tudjon a tanuló megfeleltetést létrehozni két konkrét halmaz elemei között.
Derékszögű koordináta-rendszerben tudja ábrázolni az összetartozó értékpárokat.
Egyszerű esetekben értéktáblázat segítségével tudja elkészíteni a lineáris függvények grafi-
konját.
Tudjon adott szabállyal megadott sorozatot folytatni, néhány taggal megadott számtani soro-
zat többi tagját meghatározni a sorozat tulajdonsága és a képletek ismerete nélkül.
1. Készíts hozzárendelést a megadott halmazok között, majd döntsd el, hogy melyik határoz meg a 2
függvényt! A függvények esetén add meg az A alaphalmazt és a K képhalmazt is! b 3
c 2
a) függvény b) függvény c) függvény d 3
A K A K A K e 2
f 3
–2 5 –3 15
Finnország Helsinki 4
Magyarország Párizs 0 0 2
–6
Kanada Ankara 3 –12 0
5
Franciaország Budapest 1 6
2 –3 3
Törökország Ottaw a –4
–5 2 –5
7
a a) ábra helyes hozzárendelési nyilainak berajzolása 2 pont

b Függvény, ahol A a felsorolt országok, K a fővárosuk 1-1 pont 3 pont
b) ábra helyes hozzárendelési nyilainak berajzolása
c 2 pont
(x –x)
Függvény, ahol A a felsorolt számok vagy általában a számok, K a felsorolt
d 3 pont
számok ellentettje vagy a számok ellentetjei 1-1 pont
e c) ábra helyes hozzárendelési nyilainak berajzolása (x x + 2) 2 pont
Függvény, ahol A a felsorolt számok vagy általában a számok, K a 7 kivételé-
f 3 pont
vel a felsorolt számok 1-1 pont. ÉK = {–4; –3; 2; 5; 6}
75

2. Készítsd el az x 2x + 1 lineáris függvény grafikonját! a 1

Határozd meg a pontok hiányzó koordinátáit úgy, hogy azok a grafikonon legyenek! b 3
c 1

4 (
3
2 ) 5
12 (
A(1; 3 ) B(–4; –7 ) C 1 ; D( 3 ;7) E – ; 1
6 ) d
e
1
2
f 2
y g 3
13
A
1 C
E
0 1 x
a A koordináta-rendszer helyes felvétele 1 pont

b A grafikon elkészítése: jó meredekségű, jó tengelymetszetű, egyenest raj- 3 pont
zolt 1-1 pont
c A(1; 3) Grafikonról való leolvasást is elfogadjuk 1 pont
d B(–4; –7 ) Grafikonról való leolvasást is elfogadjuk 1 pont
e
C( 14 ; 32 ) Grafikonról való leolvasást is elfogadjuk, de pontatlan érték esetén 2 pont
csak 1 pont
f D(3; 7) Grafikonról való leolvasást is elfogadjuk 2 pont
g (
E –
5 1
)
; Grafikonról való leolvasást is elfogadjuk, de pontatlan érték ese-
12 6
3 pont
tén csak 1 pont
3. Töltsd ki a számtani sorozatra vonatkozó táblázatot! a 3

b 4
c 4
a) Első elem: 2 Különbség: 3 Második elem: 5 Negyedik elem: 11 11
b) Első elem: –4 Harmadik elem: 2 Második elem: –1 Negyedik elem: 5
1
c) Különbség: Második elem: 1,5 Első elem: 1 Ötödik elem: 3
2
a Első sor: a2 = 5 1 pont, a4 = 11 2 pont 3 pont

b Második sor: a2 = –1 2 pont, a4 = 5 2 pont 4 pont
c Harmadik sor: a1 = 1 2 pont, a5 = 3 2 pont 4 pont
76

4. Gyuri elhatározta, hogy súlyemeléssel erősíti magát. Az első nap 14-szer emelte fel a súlyokat, majd a 2
mindennap 2-vel növelte az előző napi mennyiséget. A hét utolsó napján hányszor emelte fel a súlyo- b 4
kat, és az egész hét folyamán összesen hányszor? c 5
A hetedik napon 26-szor emelte fel a súlyokat. 11
Összesen 140-szer emelte fel a súlyokat.
a Adatok kijegyzetelése vagy helyes értelmezése 2 pont

A hetedik napon a7 = 14 + 2 · 6 = 26-szor emelte fel a súlyokat. 4 pont
b Helyes kiszámolás képlet nélkül: 3 pont.
Szöveges válasz: 1 pont
c Összesen S = (14 + 26) : 2 · 7 = 140 5 pont
Helyes kiszámolás képlet nélkül, az elemek türelmes összeadásával is: 4 pont.
Szöveges válasz: 1 pont összesen 50
c 2
a) függvény b) függvény c) függvény d 3
e 2
A K A K A K f 3
15
Amerikai Prága –3 0 0
2 5
Egyesült Államok 0 1
Amsterdam 3 3
Ausztria Bécs 7 3
Magyarország 7 –4
Washington –2 4 0
–6
Csehország 3 –2
Budapest 4 3 2
Hollandia 4

b Függvény, ahol A a felsorolt országok , K a fővárosuk 1-1 pont 3 pont
b) ábra helyes hozzárendelési nyilainak berajzolása 2 pont
c
(x |x|)
Függvény, ahol A a felsorolt számok vagy általában a számok, K a felsorolt 3 pont
d
számok abszolút értékei 1-1 pont
e c) ábra helyes hozzárendelési nyilainak berajzolása (x x – 2) 2 pont
Függvény, ahol A a felsorolt számok vagy általában a számok, K a 4 kivételé- 3 pont
f
vel a felsorolt számok 1-1 pont. ÉK = {–6; –2; 0; 1; 3}
77

2. Készítsd el az x 2x –1 lineáris függvény grafikonját! a 1

Határozd meg a pontok hiányzó koordinátáit úgy, hogy azok a grafikonon legyenek! b 3
c 1

4 2 ( 1
) 3
A(2; 3 ) B(–3; –7 ) C 1 ; – D( 5 ;9) E ; 1
5 5 ( ) d
e
1
2
f 2
y g 3
13
A
1
E
0 x
C1

zolt 1-1 pont
e
C ( 14 ; – 12 ) Grafikonról való leolvasást is elfogadjuk, de pontatlan érték ese- 2 pont
tén csak 1 pont

g
E( 35 ; 15 ) Grafikonról való leolvasást is elfogadjuk, de pontatlan érték esetén 3 pont
csak 1 pont

b 4
c 4
c) Különbség: 1 Második elem: 4,5 Első elem: 4 Ötödik elem: 6

2

78

4. Julcsi elhatározta, hogy mindennap hasizomgyakorlatokat csinál. Az első nap 12-szer sikerült végre- a 2
hajtania a gyakorlatot, majd mindennap 2-vel növelte az előző napi mennyiséget. A hét utolsó napján b 4
hány gyakorlatot csinált, és az egész hét folyamán összesen hányat? c 5
A hetedik napon 24 gyakorlatot csinált. 11
Összesen 126 gyakorlatot csinált.

A hetedik napon a7 = 12 + 2 · 6 = 24 gyakorlatot csinált. 4 pont
b Helyes kiszámolás képlet nélkül: 3 pont.
Szöveges válasz: 1 pont
c Összesen S = (12 + 24) : 2 · 7 = 126 5 pont
Helyes kiszámolás képlet nélkül, az elemek türelmes összeadásával is: 4 pont.
Szöveges válasz: 1 pont összesen 50

Tudjon a tanuló megfeleltetést létrehozni két konkrét halmaz elemei között.
Derékszögű koordináta-rendszerben tudja ábrázolni az összetartozó értékpárokat.
Egyszerű esetekben értéktáblázat segítségével tudja elkészíteni a lineáris függvények grafi-
konját.
Tudjon adott szabállyal megadott sorozatot folytatni, néhány taggal megadott számtani soro-
zat többi tagját meghatározni a sorozat tulajdonsága és a képletek ismerete nélkül.
c 2
a) függvény b) függvény c) nem függvény d 3
A K A K e 2
f 2
–1 1 4 14
Németország Bern 4
3 5 0
Svájc Moszkva 0
5 0 5
Bulgária Berlin 1 1
0 3 4
Románia Szófia 3 1
–1 25
Oroszország Bukarest 3 3 2
–2 16
9

c b) ábra helyes hozzárendelési nyilainak berajzolása (x |x|) 2 pont
Függvény, ahol A a felsorolt számok vagy általában a számok, K a felsorolt 3 pont
d számok abszolút értéke vagy a 9 kivételével a felsorolt számok 1-1 pont.
ÉK = {0; 1/3; 1; 3; 5}
2
e c) ábra helyes hozzárendelési nyilainak berajzolása (x x) 2 pont
f Nem függvény a hozzárendelés, mert a 3-hoz nem rendel hozzá semmit 2 pont
79


a) Határozd meg a pontok hiányzó koordinátáit, hogy azok a grafikonon legyenek! b 3
c 1

6 3 ( 2
) 5
A(3; 5 ) B(–4; –9 ) C 1 ; – D( 3 ;5) E ; 2
6 3 ( ) d
e
1
2
f 2
y D g 3
A
h 6
19
1
E
0 x
C1
b) A
felsorolt pontok közül válogasd ki a grafikon fölött elhelyezkedőket (kékkel húzd alá őket)!
F(4; 8) G(–3; –8) H(12; 22) I(–14; –23) J 2 ; –

7
1
3 ( )
zolt 1-1 pont
e
tén csak 1 pont

g
E( 56 ; 23 ) Grafikonról való leolvasást is elfogadjuk, de pontatlan érték esetén 3 pont
csak 1 pont
A grafikon fölött van: F; I; J pontonként 2-2 pont. Minden hibásan beírt pon- 6 pont
h
tért levonunk 2 pontot

b 4
c 4
1
c) Különbség: Második elem: 3,5 Első elem: 4 Ötödik elem: 2
2
80


4. Pista letett 15 üveggolyót sorban egymás mellé, majd a közöttük levő hézagokhoz – a földön két-két a 2
golyó fölé középre – helyezte el a következő sornyi golyót. Ezt addig folytatta, amíg legfelül csak egy b 2
golyó állt. Hány üveggolyója volt összesen, ha hármat nem tudott elhelyezni a leírt módon? c 3
Pistának 123 üveggolyója volt. d 2
9
Az egyes sorokban elhelyezkedő golyók számtani sorozatot alkotnak, ahol: 2 pont
b a1 = 15; d = 1; an = 1, innen n = 15
A jelölések használatát nem várjuk, csak az adatok helyes értelmezését
c Az elhelyezett golyók száma (1 + 15) : 2 · 15 = 120 3 pont
Képlet használata nélkül az egyes sorokban levő golyók
d Szöveges válasz 2 pont összesen 53
c 2
a) függvény b) függvény c) nem függvény d 3
e 2
A K A K f 2
1 3 14
Magyarország Bern –1 1
4 6 0
Svájc Madrid 0
–6 0 5 1
Franciaország Budapest 1 –4 4
Törökország Párizs 0 2 1 25
Spanyolország Ankara –1 4 2
9
2 8 –1

c b) ábra helyes hozzárendelési nyilainak berajzolása (x |x|) 2 pont
Függvény, ahol A a felsorolt számok vagy általában a számok, K a felsorolt
d számok abszolút értéke vagy a 8 kivételével a felsorolt számok 1-1 pont. 3 pont
ÉK = {0; 1/2; 1; 4; 6}
2
e c) ábra helyes hozzárendelési nyilainak berajzolása (x x) 2 pont
f Nem függvény a hozzárendelés, mert a –4-hez nem rendel hozzá semmit 2 pont
81


a) Határozd meg a pontok hiányzó koordinátáit úgy, hogy azok a grafikonon legyenek! b 3
c 1

6 2 (1
)
A(2; 5 ) B(–3; –10 ) C 1 ; – D( 2 ;5) E
5 1
;
12 4 ( ) d
e
1
2
f 2
y D g 3
A h 6
19
1
E
0 1 x
C
b) A
felsorolt pontok közül válogasd ki a grafikon fölött elhelyezkedőket (kékkel húzd alá őket)!
F(3; 10) G(–2; –8) H(11; 35) I(–12; –40) J – 3 ; – 7

5 3 ( )
zolt 1-1 pont
e
tén csak 1 pont

g
E( 125 ; 14 ) Grafikonról való leolvasást is elfogadjuk, de pontatlan érték ese- 3 pont
tén csak 1 pont

A grafikon fölött van: F; H; J pontonként 2-2 pont. Minden hibásan beírt 6 pont
h
pontért levonunk 2 pontot

b 4
c 4
c) Különbség: – 1 Második elem: 2,5 Első elem: 3 Ötödik elem: 1

2
82

Számelmélet

4. Pista letett 16 közel azonos méretű kavicsot sorban egymás mellé, majd a közöttük levő hézagokhoz – a 2
a földön két-két kavics fölé középre – helyezte el a következő sornyi kavicsot. Ezt addig folytatta, amíg b 2
legfelül csak egy kavics állt. Hány kavicsa volt összesen, ha kettőt nem tudott elhelyezni a leírt mó- c 3
don? d 2
Pistának 136 kavicsa volt. 9

Az egyes sorokban elhelyezkedő kavicsok számtani sorozatot alkotnak, ahol: 2 pont
b a1 = 16; d = 1; an = 1, innen n = 16
A jelölések használatát nem várjuk, csak az adatok helyes értelmezését
c Az elhelyezett kavicsok száma (1 + 16) : 2 · 16 = 136 3 pont
Képlet használata nélkül az egyes sorokban levő kavicsok
d Szöveges válasz 2 pont összesen 53
SZÁMELMÉLET
Ismerjék a tanulók az egyszerű oszthatósági szabályokat (2; 5; 10; 4; 25; 100) 1000-rel, 3-mal és
9-cel való oszthatóság felismerése konkrét esetekben.
Kis számok esetén tudják meghatározni két szám közös osztóit és közös többszöröseit.
Tudjanak a tanulók kis számlálójú és nevezőjű törteket egyszerűsíteni és bővíteni.
Számelmélet
TSZAM – A csoport
1. A tyúktojásokat tucatjával helyezik papírdobozokba a szállítás előtt. Egy tucat 12 darab. a 3

A becsomagolandó tojások száma 1958. b 1
c 2
a) L ehetséges-e, hogy az összes tojást elszállítják, ha csak a teli dobozokat viszik el? 1958 : 12 = 163 és d 2
marad 2. 8
Tehát nem lehet elszállítani az összes tojást.
b) Hány doboz tojást tudnak elszállítani? 163 doboz tojást tudnak elszállítani.
c) Hány tojás marad a telepen? A telepen 2 tojás marad.
a a) Az osztás elvégzéséért 2 pont, a maradék leírásáért 1 pont jár 3 pont

c b) Helyes válasz 2 pont
d c) Helyes válasz 2 pont
83

2. Milyen számjegyet írhatsz a helyére, hogy az oszthatóság fennálljon? a 2

Töltsd ki a táblázatot! b 1
c 3
d 2
5-tel 10-zel 4-gyel
e 1
244 0, 5 0 0, 4, 8 f 1
10
45 5 0, 1,…….8, 9 Nincs ilyen szám Nincs ilyen szám
a 0, 5 beírása. Ha csak az egyik számot írja, akkor 1 pont adható 2 pont

b 0 beírása 1 pont
c 0, 4, 8 beírása. Ha csak az egy számot ír, akkor 1 pont adható. 3 pont
Minden hibásan beírt számért 1-1 pontot levonunk.
d Bármelyik egyjegyű szám. Néhány szám felsorolása 1 pont 2 pont
e Nincs ilyen szám beírása, vagy a mező áthúzása 1 pont
f Nincs ilyen szám beírása, vagy a mező áthúzása 1 pont
3. a) Bontsd prímszámok szorzatára a 60-at és a 126-ot! a 2

A B
b 2
60 = 2 · 2 · 3 · 5 5 4 7 9 c 2
1
126 = 2 · 3 · 3 · 7 14 d 2
10 12 18 e 2
2 3 21 42 f 2
b) Töltsd ki a halmazábrát, ha A a 60 osztóinak, míg B a 126 osz- 15 20 g 2
tóinak a halmaza! 6 63 h 2
60 16
30 126
c) Határozd meg a két szám legnagyobb közös osztóját és legkisebb közös többszörösét!
(60; 126) = 2 · 3 = 6
[60; 126] = 2 · 2 · 3 · 3 · 5 · 7 = 1260
60 10
d) Add meg a tört legegyszerűbb alakját!
126 21
a a) 60 prímtényezős alakja 2 pont

b a) 126 prímtényezős alakja 2 pont
c b) A két halmaz közös részének helyes kitöltése 2 pont. Ha egy elemet ki- 2 pont
hagy csak 1 pont adható. Tévesen beírt számért is 1 pontot vonunk le.
d b) Csak A-ba tartozó elemek beírása 2 pont
e b) Csak B-be tartozó elemek beírása 2 pont
f c) Lnko 2 pont. A szorzat alakra is megadjuk a pontot 2 pont
g c) Lkkt 2 pont. A szorzat alakra is megadjuk a pontot 2 pont
h d) Helyes válasz 2 pont
84

Számelmélet
4. D
öntsd el, hogy melyik állítás igaz és melyik hamis! a 3
Válaszod röviden indokold! b 3
a) A legkisebb prímszám páratlan. c 3
9
Hamis, mert a legkisebb prímszám a 2, ami páros.
b) A 3 · 5 · 7 számban megvan maradék nélkül a 15.
Igaz, mert a szám 15 · 7 alakban is felírható.
c) A 3 · 5 · 7 számnak van páros osztója is.
Hamis, mert a szám prímosztói között nem szerepel a 2.
a–c Minden helyes válasz 1 pont, az indoklás 2 pont 9 pont összesen 43
Számelmélet
TSZAM – B csoport
1. A fogkrémes tubusokat tucatjával helyezik papírdobozokba a szállítás előtt. Egy tucat 12 darab. A a 3
becsomagolandó fogkrémes tubusok száma 2019. b 1
c 2
d 2
a) Lehetséges-e, hogy az összes fogkrémes tubust elszállítják, ha csak a teli dobozokat viszik el? 8
2019 : 12 = 168 és marad 3.
Tehát nem lehet elszállítani az összes tubust.
b) Hány tubus fogkrémet tudnak elszállítani? 168 tubus fogkrémet tudnak elszállítani.
c) Hány tubus fogkrém marad a csomagolóban? A csomagolóban 3 tubus fogkrém marad.
a a) Az osztás elvégzésért 2 pont, a maradék leírásáért 1 pont jár 3 pont

b a) Tehát nem lehet elszállítani az összes tubust 1 pont
c b) Helyes válasz 2 pont
d c) Helyes válasz 2 pont
85

2. Milyen számjegyet írhatsz a helyére, hogy az oszthatóság fennálljon? a 2

Töltsd ki a táblázatot! b 1
c 3
d 2
5-tel 10-zel 4-gyel
e 1
376 0, 5 0 0, 4, 8 f 1
10
45 5 0, 1,…….8, 9 Nincs ilyen szám Nincs ilyen szám
a 0, 5 beírása. Ha csak az egyik számot írja, akkor 1 pont adható 2 pont

b 0 beírása 1 pont
c 0, 4, 8 beírása. Ha csak az egy számot ír, akkor 1 pont adható. 3 pont
Minden hibásan beírt számért 1-1 pontot levonunk.
d Bármelyik egyjegyű szám. Néhány szám felsorolása 1 pont 2 pont
e Nincs ilyen szám beírása, vagy a mező áthúzása 1 pont
f Nincs ilyen szám beírása vagy a mező áthúzás 1 pont
3. a) Bontsd prímszámok szorzatára a 84-et és a 198-at! a 2

A B
b 2
84 = 2 · 2 · 3 · 7 4 9 11 c 2
7 1
198 = 2 · 3 · 3 · 11 d 2
12 18 22 e 2
14 2 3 f 2
b) Töltsd ki a halmazábrát, ha A a 84 osztóinak, míg B a 198 osz- 84 33
21 66 g 2
tóinak a halmaza! 6 99 h 2
28 16
42 198
c) Határozd meg a két szám legnagyobb közös osztóját és legkisebb közös többszörösét!
(84; 198) = 2 · 3 = 6
[84; 198] = 2 · 2 · 3 · 3 · 7 · 11 = 2772
84 14
d) Add meg a tört legegyszerűbb alakját!
198 33
a a) 84 prímtényezős alakja 2 pont

b a) 198 prímtényezős alakja 2 pont
c b) A két halmaz közös részének helyes kitöltése 2 pont. Ha egy elemet ki- 2 pont
hagy csak 1 pont adható. Tévesen beírt számért is 1 pontot vonunk le.
d b) Csak A-ba tartozó elemek beírása 2 pont
e b) Csak B-be tartozó elemek beírása 2 pont
f c) Lnko 2 pont. A szorzat alakra is megadjuk a pontot 2 pont
g c) Lkkt 2 pont. A szorzat alakra is megadjuk a pontot 2 pont
h d) Helyes válasz 2 pont
86

Számelmélet
4. D
öntsd el, hogy melyik állítás igaz és melyik hamis! a 3
Válaszod röviden indokold! b 3
c 3
a) A legkisebb prímszám az egy. 9
Hamis, mert a legkisebb prímszám a 2. Vagy hamis, mert az 1 nem prímszám.
b) A 2 · 5 · 7 számban megvan maradék nélkül a 35.
Igaz, mert a szám 35 · 2 alakban is felírható.
c) A 2 · 5 · 7 számnak van páros osztója is.

Igaz, mert a szám prímosztói között szerepel a 2.
a–c Minden helyes válasz 1 pont, az indoklás 2 pont 9 pont összesen 43
Számelmélet
1. Írd be a táblázat megfelelő helyére a kártyákon levő betűket! a 3

b 3
A 3 · 7 · 11 B 7 + 7 + 7 +7 C (3 + 4 + 5) · 7 D 7 · 15 + 4 c 2
d 3
E 21 · 5 +15 F 405 G 12 · 5 + 4 · 7 H 10 + 11 + 12 e 3
14
Páros Osztható 3-mal Többszöröse 5-nek Osztható 7-tel 3-as maradéka 1
B, C, E, G A, C, E, F, H E, F A, B, C B, D, G
a Páros: 4 jól beírt betű 3 pont, 3 jól beírt betű 2 pont, 1-2 jól beírt betű 1
3 pont
pont, helytelen betűért pontlevonás jár
b Osztható 3-mal: 5 jól beírt betű 3 pont, 3-4 jól beírt betű 2 pont, 1-2 jól be- 3 pont
írt betű 1 pont, helytelen betűért pontlevonás jár
c Többszöröse 5-nek: 2 jól beírt betű 3 pont, 1 betű megtalálása 1 pont, hely- 2 pont
telen betűért pontlevonás jár
d Osztható 7-tel: betűnként 1-1 pont, helytelen betűért pontlevonás jár 3 pont
e 3-as maradéka 1: betűnként 1-1 pont, helytelen betűért pontlevonás jár 3 pont
87

2. Melyik az a szám? Ellenőrizd! a 2

A keresett számok 11a és 3a alakúak. b 2
c 2
a) A szám 11-szeresének és 3-szorosának összege 2128. d 1
11a + 3a = 14a = 2128 e 2
f 2
a = 2128 : 14 = 152 g 1
A keresett szám a 152. 12
Ellenőrzés: 152 · 11 + 152 · 3 = 1672 + 456 = 2128
b) A szám 11-szeresének és 3-szorosának különbsége 376.

11b – 3b = 8b = 376
8b = 376, innen b = 376 : 8 = 47
A keresett szám a 47.
Ellenőrzés: 47 · 11 – 47 · 3 = 517 – 141 = 376
a A keresett számok: 11a és 3a alakúak 2 pont

b a) Az egyenlet felírása 2 pont. Az egyenlet felírása helyett elfogadjuk, hogy 2 pont
a keresett összeg 14-nek a többszöröse
c Helyes eredmény 1 pont, válasz 1 pont 2 pont
d Ellenőrzés 1 pont
e b) Az egyenlet felírása 2 pont. Az egyenlet felírása helyett elfogadjuk, hogy 2 pont
a keresett különbség 8-nak a többszöröse
f Helyes eredmény 1 pont, válasz 1 pont 2 pont
g Ellenőrzés 1 pont
3. Hány háromjegyű számot lehet kirakni a 2 , 4 , 6 számkártyákból? a 2

b 2
6 háromjegyű szám készíthető: 246, 264, 426, 462, 624, 642 c 2
d 3
Mi a valószínűsége, hogy egy véletlenszerűen kirakott szám osztható lesz e 3
a) 3-mal, f 3
A számjegyek összege 12, ezért mind a 6 szám osztható 3-mal. A valószínűség = 1. 15
b) 9-cel,
A számjegyek összege 12, ezért egyetlen szám sem osztható 9-cel. A valószínűség = 0.
c) 4-gyel,
2 megfelelő végződésű szám van: 24 és 64. A valószínűség = 1.
3
d) 8-cal,
2 szám osztható 8-cal: a 624 és a 264. A valószínűség = 1.
6
e) 12-vel?
2 szám osztható 12-vel, hiszen 3-mal mindegyik szám osztható, 4-gyel pedig csak kettő. A
valószínűség = 1.
3
88

Számelmélet
a 6 háromjegyű szám készíthető 2 pont

b a) Helyes válasz 1 pont, indoklás 1 pont 2 pont
c b) Helyes válasz 1 pont, indoklás 1 pont 2 pont
d c) Helyes válasz 2 pont, indoklás 1 pont 3 pont
e d) Helyes válasz 2 pont, indoklás 1 pont 3 pont
f e) Helyes válasz 2 pont, indoklás 1 pont 3 pont
4. Döntsd el, hogy melyik állítás igaz, és melyik hamis! Válaszodat röviden indokold! a 3
b 3
a) Két páros szám összege a 4 többszöröse. c 3
9
Hamis. Például: 6 + 8 = 14 nem osztható 4-gyel.
b) Két páros szám szorzata a 4 többszöröse.
Igaz. A két szám egymástól függetlenül legalább egy-egy 2-essel járul hozzá a szorzat prímté-
nyezős felbontásához.
c) Ha egy szám nem osztható 6-tal, akkor a szám páratlan.
Hamis. Például a 8 páros, de nem osztható 6-tal.
a–c Minden helyes döntés 1 pont, az indoklás 2 pont 9 pont összesen 50
Számelmélet
1. Írd be a táblázat megfelelő helyére a kártyákon levő betűket! a 3

b 3
A 3 · 5 · 11 B 11 + 11 + 11 + 11 C (2 + 4 + 6) · 11 D 7 · 13 + 1 c 2
d 3
E 22 · 7 + 4 F 345 G 14 · 5 + 3 · 6 H 9 + 11 + 13 e 3
14
Páros Osztható 3-mal Többszöröse 5-nek Osztható 11-gyel 3-as maradéka 2
B, C, E, G A, C, F, H A, F A, B, C, G, H B, D, E
89

a Páros: 4 jól beírt betű: 3 pont, 3 jól beírt betű 2 pont, 1-2 jól beírt betű 1
3 pont
pont, helytelen betűért pontlevonás jár
b Osztható 3-mal: 4 jól beírt betű: 3 pont, 3 jól beírt betű: 2 pont, 1-2 jól beírt 3 pont
betű: 1 pont, helytelen betűért pontlevonás jár
c Többszöröse 5-nek: betűnként 1-1 pont, helytelen betűért pontlevonás jár 2 pont
d Osztható 11-gyel: 5 jól beírt betű 3 pont, 3-4 betűért 2 pont, 1-2 betűért 1 3 pont
pont; helytelen betűért pontlevonás jár
e 3-as maradéka 2: betűnként 1-1 pont; helytelen betűért pontlevonás jár 3 pont
2. Melyik az a szám? Ellenőrizd! a 2

A keresett számok 11a és 7a alakúak. b 2
c 2
a) A szám 11-szeresének és 7-szeresének összege 2232. d 1
11a + 7a = 18a = 2232 e 2
a = 2232 : 18 = 124 f 2
A keresett szám a 124. g 1
12
Ellenőrzés: 124 · 11 + 124 · 7 = 1364 + 868 = 2232
b) A szám 11-szeresének és 7-szeresének különbsége 228.

11b – 7b = 4b = 228
4b = 228, innen b = 228 : 4 = 57
A keresett szám az 57.
Ellenőrzés: 57 · 11 – 57 · 7 = 627 – 399 = 228
a A keresett számok: 11a és 7a alakúak 2 pont

b a) Az egyenlet felírása 2 pont. Az egyenlet felírása helyett elfogadjuk, hogy 2 pont
a keresett összeg 18-nak a többszöröse
c Helyes eredmény 1 pont, válasz 1 pont 2 pont
d Ellenőrzés 1 pont
e b) Az egyenlet felírása 2 pont. Az egyenlet felírása helyett elfogadjuk, hogy 2 pont
a keresett különbség 4-nek a többszöröse
f Helyes eredmény 1 pont, válasz 1 pont 2 pont
g Ellenőrzés 1 pont
90

Számelmélet
3. Hány háromjegyű számot lehet kirakni a 4 , 5 , 9 , számkártyákból? a 2

b 2
6 háromjegyű szám készíthető: 459, 495, 549, 594, 945, 954 c 2
d 3
Mi a valószínűsége, hogy egy véletlenszerűen kirakott szám osztható lesz e 3
a) 2-vel, f 3
15
2 megfelelő szám van: 594 és 954. A számnak 4-re kell végződni. A valószínűség = 2.
6
b) 3-mal,
A számjegyek összege 18, ezért mindegyik szám többszöröse a 3-nak. A valószínűség = 1.
c) 5-tel,
2 darab 5-revégződő szám van: 495 és 945. A valószínűség = 1.
3
d) 4-gyel,
Nincs ilyen szám, mert a két páros végződésű szám (54 és a 94) nem osztható 4-gyel. A valószí-
nűség = 0.
e) 18-cal?
2 szám osztható 18-cal: az 594 és a 954, hiszen, a számjegyek összege a 9 többszöröse, 2-vel pe-
dig csak két szám osztható. A valószínűség = 1.
3
a 6 háromjegyű szám készíthető 2 pont

b a) Helyes válasz 1 pont, indoklás 1 pont 2 pont
c b) Helyes válasz 1 pont, indoklás 1 pont. Indoklás nélküli eredmény 1 pont. 2 pont
d c) Helyes válasz 2 pont, indoklás 1 pont 3 pont
e d) Helyes válasz 2 pont, indoklás 1 pont 3 pont
f e) Helyes válasz 2 pont, indoklás 1 pont 3 pont
b 3
a) Két hárommal osztható szám összege a 6 többszöröse. c 3
Hamis. Például: 3 + 6 = 9 nem osztható 6-tal. 9
b) Két hárommal osztható szám szorzata többszöröse a 9-nek.

Igaz. A két szám egymástól függetlenül legalább egy-egy 3-assal járul hozzá a szorzat prímté-
nyezős felbontásához.
c) Ha egy szám osztható 6-tal, akkor a szám páros.

Igaz. Ha egy szám osztható 6-tal, akkor osztható a 6 prímtényezőivel: a 2-vel és a 3-mal is.
a–c Minden helyes döntés 1 pont, az indoklás 2 pont 9 pont összesen 50
91

Számelmélet

Tudják előállítani a tanulók a számok prímtényezős felbontását.
Ismerjék a tanulók az egyszerű oszthatósági szabályokat (3-mal, 9-cel, 8-cal, 125-tel, 6-tal)
Ismerjék az osztó és a többszörös fogalmát.
Két szám közös osztóit tudják meghatározni és néhány közös többszörösüket megkeresni.
1. a) A 3 · 7 · 11 számnak írd le a nem valódi osztóit! a 2

1 és 3 · 7 · 11 = 231 b 3
c 2
b) A 3 · 7 · 11 számnak írd le a valódi osztói közül azokat, amelyek többszörösei a 3-nak! d 2
3, 21, 33 e 2
11
c) Hányszor van meg a 21 a számban?
11-szer.
d) Mennyi ennek a számnak a 3-as maradéka?

0, mert a szám a 3 többszöröse.
e) Mennyi a szám 5-ös maradéka?

1, mert 231 = 46 · 5 +1
a A nem valódi osztók felírása 1-1 pont. A beszorzás elvégzése nélkül is jár a
2 pont
pont
Minden helyesen felírt szám 1-1 pont. Hibásan beírt értékért pontlevonás
b 3 pont
jár
e Helyes válasz 2 pont
2. Töltsd ki a táblázatot! A harmadik sorba a törtek tovább nem egyszerűsíthető alakját írd be! a 2
(42; 98) = 14 b 2
(124; 155) = 31
c 2
[42; 98] = 294 [124; 155] = 620 d 1
42 3 124 4 e 2
= =
98 7 155 5 f 2
5 + 3 22 23 – 3 103 g 2
= = h 2
42 98 147 124 155 620
i 2
j 2
k 2
21
92

Számelmélet
a Lnko = 14 2 pont
b Lkkt = 294. Elfogadjuk a szorzat alakot is: 2 · 3 · 7 · 7 2 pont
c 21/49 tört vagy 6/14 tört 1 pont 2 pont
d Közös nevező = 294 1 pont
e Jó bővítése a törteknek 1-1 pont: 35/294 és 9/294 (rossz közös nevezővel jól 2 pont
bővít, akkor jár a 2 pont)
f Végeredmény 44/294 1 pont; egyszerűsített forma 22/147 1 pont 2 pont
g Lnko = 31 2 pont
h Lkkt = 620 2 pont
i 4/5 2 pont
j Jó bővítése a törteknek 1-1 pont: 115/620 és 12/620 (rossz közös nevezővel 2 pont
jól bővít, akkor jár a 2 pont)
k Végeredmény 103/620 2 pont
3. Egy téglalap alakú képkeret 48 cm széles és 60 cm hosszú. a 2

b 2
a) M
ekkora, cm-ben mért egész oldalhosszúságú, egybevágó négyzetlapokkal lehet pontosan kitölte- c 2
ni a képkeretet, és melyik négyzetlapból hány kell? d 2
Négyzet e 2
oldala cm- 1 2 3 4 6 12 f 2
ben g 1
Lefedő h 2
négyzetek 2880 720 320 180 80 20 i 2
száma j 2
19
b) E lőször a képkeretbe körbe egy 2 cm széles fehér szegélyt ragasztunk. Ebben az esetben a kitöltő
színes négyzetlapok száma hogyan változik?
A lefedendő téglalap 44 × 56 cm.
(44; 56) = 4. A lehetséges oldalhosszak: 4 cm, 2 cm, 1 cm.
Négyzet
oldala cm- 1 2 4
ben
Lefedő
négyzetek 2464 616 154
száma
a–f a) Minden jó számpár 2 pont.

Meg kell határozni a két szám közös osztóit, ezek lehetnek a négyzetek ol-
dalhosszai: 1, 2, 3, 4, 6, 12.
12 pont
3-4 értékért 2 pont; 1-2 értékért 1 pont jár. Ezt a 3 pontot csak akkor adjuk,
ha nem jut tovább a feladat megoldásában. Egyébként 12 pont a tökéle-
tes megoldás
g A lefedendő téglalap oldalhosszainak megadása. 1 pont
Lnko (44; 56) = 4, ezért 4, 2, 1 cm lehet az oldalhossz
h–j b) Minden jó számpár 2 pont. 6 pont
Ha csak a négyzetek oldalhosszát adja meg 1 pont
Megjegyzés: a feladat időigényes, a b) része elhagyható.
93

b 3
a) Ha egy szám 7-tel osztva 5-öt ad maradékul, egy másik szám 7-es maradéka 2, akkor a két szám ös�- c 3
szege a 7 többszöröse. 9
Igaz. A két maradék összege éppen 7, ezért a számok összege többszöröse a 7-nek.
b) Egy négyzetszám kétszerese is négyzetszám.

Hamis. Pl.: a 9 négyzetszám, míg a kétszerese, a 18 nem.
2 3
c) A 3 · 5 és a 2 · 7 számok közül a másodiknak kétszer annyi osztója van, mint az elsőnek.
Hamis, mert az első számnak 6 osztója van, míg a másodiknak 8.
a–c Minden kérdésnél a helyes válasz 1 pont, az indoklás 2 pont 9 pont összesen 60
Számelmélet

1 és 3 · 5 · 13 = 195 b 3
c 2
b) A 3 · 5 · 13 számnak írd le a valódi osztói közül azokat, amelyek többszörösei az 5-nek! d 2
5, 15, 65 e 2
11
5-ször.

e) Mennyi a szám 7-es maradéka?

6, mert 195 = 7 · 27 + 6
2 pont
pont
b 3 pont
jár
94

Számelmélet
(48; 84) = 12 b 2
(116; 145) = 29
c 2
[48; 84] = 336 [116; 145] = 580 d 1
48 4 116 4 e 2
= =
84 7 145 5 f 2
7 + 5 23 21 – 7 77 g 2
= = h 2
48 84 112 116 145 580
i 2
j 2
k 2
a Lnko = 12 2 pont 21
4
b Lkkt = 336. Elfogadjuk a szorzat alakot is: 2 · 3 · 7 2 pont
c 24/42 tört vagy 16/28 vagy 8/14 tört 1 pont 2 pont
e Jó bővítése a törteknek 1-1 pont: 49/336 és 20/336 (rossz közös nevezővel 2 pont
f Végeredmény 69/336 1 pont; egyszerűsített forma 23/112 1 pont 2 pont
g Lnko = 29 2 pont
h Lkkt = 580 2 pont
i 4/5 2 pont
j Jó bővítése a törteknek 1-1 pont: 105/580 és 28/580 (rossz közös nevezővel 2 pont
k Végeredmény 77/580 2 pont
3. Édesanya a kiságyra egy 140 cm hosszú és 120 cm széles terítőt készít. a 2

b 2
a) M
ekkora, cm-ben mérve egész oldalhosszúságú, egybevágó színes négyzetlapokból lehet ponto- c 2
san elkészíteni a terítőt, és melyik négyzetlapból hány kell? d 2
Négyzet e 2
oldala cm- 1 2 4 5 10 20 f 2
ben g 1
Lefedő h 2
négyzetek 16 800 4200 1050 672 168 42 i 2
száma j 2
k 2
21
b) U
gyanilyen méretű ágyterítőt készít a barátnője is, de ő 15 cm széles kék sávot varr a szélére, és csak
a belső részbe helyezi el a kis négyzetlapokat. Ebben az esetben a kitöltő színes négyzetlapok oldal-
hossza és száma hogyan változik?
A lefedendő téglalap 110 × 90 cm.
(110; 90) = 10. A lehetséges oldalhosszak: 10 cm, 5 cm, 2 cm és 1 cm.
Négyzet
oldala cm- 1 2 5 10
ben
Lefedő
négyzetek 9900 2475 396 99
száma
95

a–f a) Minden jó számpár 2 pont.

Meg kell határozni a két szám közös osztóit, ezek lehetnek a négyzetek ol-
dalhosszai: 1, 2, 4, 5, 10, 20.
12 pont
3-5 értékért 2 pont; 1-2 értékért 1 pont jár. Ezt a 3 pontot csak akkor adjuk,
ha nem jut tovább a feladat megoldásában. Egyébként 12 pont a tökéle-
tes megoldás
g A lefedendő téglalap oldalhosszainak megadása. 1 pont
Lnko (110; 90) = 10, ezért 10, 5, 2, 1 cm lehet az oldalhossz
h–k b) Minden jó számpár 2 pont. 8 pont
Ha csak a négyzetek oldalhosszát adja meg 1 pont
Megjegyzés: a feladat időigényes, a b) része elhagyható.
b 3
a) Ha egy szám 9-cel osztva 5-öt ad maradékul, egy másik szám 9-es maradéka 4, akkor a két szám ös�- c 3
szege a 9 többszöröse. 9
Igaz. A két maradék összege éppen 9, ezért a számok összege többszöröse a 9-nek.
b) Egy négyzetszám kétszerese nem lehet négyzetszám.

Igaz. Ennél a számnál a prímtényezős felbontásban a 2 kitevője biztosan páratlan szám.
3 2
c) A 2 · 7 és az 5 · 3 számok közül az első számnak kétszer annyi osztója van, mint a másodiknak.
Hamis, mert az első számnak 8 osztója van, míg a másodiknak 6.
a–c Minden kérdésnél a helyes válasz 1 pont, az indoklás 2 pont 9 pont összesen 62
Számelmélet

Tudják előállítani a tanulók a számok prímtényezős felbontását.
Ismerjék a tanulók az egyszerű oszthatósági szabályokat (3-mal, 9-cel, 8-cal, 125-tel, 6-tal).
Ismerjék az osztó és a többszörös fogalmát.
Két szám közös osztóit tudják meghatározni és néhány közös többszörösüket megkeresni.
96

Számelmélet

1 és 7 · 11 · 13 = 1001 b 3
c 2
b) A 7 · 11 · 13 számnak írd le a valódi osztói közül azokat, amelyek többszörösei a 11-nek! d 2
11, 77, 143 e 2
11
11-szer.


1, mert 1001 = 200 · 5 + 1
2 pont
pont
b Minden helyesen felírt szám 1-1 pont. Hibásan beírt értékért pontlevonás 3 pont
jár
(204; 238) = 34 3 2 3 3 3 b 2
(2 · 3 · 7; 2 · 5 · 7 ) = 2 · 7 = 56
2 3 2 3 3 3 2 3
c 2
[204; 238] = 2 · 3 · 7 · 17 = 1428 [2 · 3 · 7; 2 · 5 · 7 ] = 2 · 3 · 5 · 7 = 123 480 d 1
3 2
238 7 2 ·3 ·7 9 e 2
= 3 3 =
204 6 2 · 5· 7 245 f 1
7 3 67
3 2
2 · 3 · 7 · n = négyzetszám g 2
+ = h 2
204 238 1428 n = 2 · 7 · bármilyen négyzetszám
i 2
(238; n) = 17 n = 7-tel nem osztható páratlan szám, de 17-el osztható j 2
k 2
2
a 204 = 2 · 3 · 17 és 238 = 2 · 7 · 17. Lnko = 34. A prímtényezős felbontás 20
2 pont
nem kötelező.
2
c Nem teljes, de jó egyszerűsítésért 1 pont adható 2 pont
e Jó bővítése a törteknek 1-1 pont: 49/1428 és 18/1428 (rossz közös nevező- 2 pont
vel jól bővít, akkor jár a 2 pont)
f Végeredmény : 67/1428 1 pont
7-tel nem osztható, de 17-el osztható páratlan szám, néhány helyes szám
g 2 pont
beírása 1 pont
h Lnko = 56 2 pont
3 2 3
i Lkkt = 2 · 3 · 5 · 7 = 123 480. bármelyik alakért jár a 2 pont 2 pont
j 9/245 2 pont
k 2 · 7 beírása 1 pont, 2 · 7 · bármilyen négyzetszám 1 pont 2 pont
97

3. Egy fából készült téglatest élei 42 cm, 60 cm és 66 cm hosszúak. Befestettük pirosra. a 2

b 2
a) M
ekkora, cm-ben mért egész élhosszúságú, egybevágó kis fakockákra lehet szétfűrészelni, és hány c 2
kis kocka keletkezik az egyes esetekben? d 2
e 2
A kocka f 2
élhossza cm- 1 2 3 6 12
ben
A keletkező
166 320 20 790 6160 770
kockák száma
b) Az 1 cm élű kis kockák közül hánynak lesz minden oldala festetlen?
Minden oldal faszínű, ha 1cm réteget leveszünk az eredeti téglatestből. Az új téglatest adatai:
40 cm, 58 cm és 64 cm.
148 480 a festetlen kockák száma.
a) Minden jó számpár 2 pont.

Meg kell határozni a három szám közös osztóit, ezek lehetnek a kockák
élhosszai: 1, 2, 3, 6.
a–d 8 pont
3 számért 2 pont, 1-2 értékért 1 pont jár. Ezt a 3 pontot csak akkor adjuk,
ha nem jut tovább a feladat megoldásában. Egyébként 8 pont a tökéletes
megoldás
e b) Az új téglatest élhosszainak megadása 2 pont
f b) Helyes válasz 2 pont
b 3
a) Ha egy szám 9-cel osztva 6-ot ad maradékul, egy másik szám 9-es maradéka 3, akkor a két szám ös�- c 3
szege a 9 többszöröse. d 3
Igaz. A két maradék összege éppen 9, ezért a számok összege többszöröse a 9-nek. 12
5
b) A 2 · 3 · 5 szám osztható 8-cal.
Igaz. A szám prímtényezői között több mint 3 darab 2-es szerepel. Kiszámolás (480 = 8 · 60)
5
c) A 2 · 3 · 5 szám páratlan.
Hamis. A szám prímtényezői között szerepel a 2, ezért páros.
4
d) A 2 · 5 számnak kevesebb, mint 10 osztója van.
Hamis, mert a számnak pontosan 10 osztója van.
a–d Minden kérdésnél a helyes válasz 1 pont, az indoklás 2 pont 12 pont összesen 55
98

Számelmélet
Számelmélet

1 és 3 · 11 · 17 = 561 b 3
c 2
b) A 3 · 11 · 17 számnak írd le a valódi osztói közül azokat, amelyek többszörösei a 17-nek! d 2
17, 51, 187 e 2
11
c) Hányszor van meg az 51 a számban?
11-szer.
d) Mennyi ennek a számnak a 11-es maradéka?


1, mert 561 = 5 · 112 + 1
A nem valódi osztók felírása 1-1 pont. A beszorzás elvégzése nélkül is jár a
a 2 pont
pont
b 3 pont
jár
(342; 380) = 38 3 3 3 2 3 b 2
(2 · 5 · 7; 2 · 3 · 5) = 2 · 5 = 40
2 2 3 3 3 2 3 2 3
c 2
[342; 380] = 2 · 3 · 5 · 19 = 3420 [2 · 5 · 7; 2 · 3 · 5] = 2 · 3 · 5 · 7= 63 000 d 1
3 2
380 10 2 ·3 ·5 9 e 2
= 3 3 =
342 9 2 · 5 · 7 175 f 1
7 + 3 97
3 2
2 · 3 · 5 · n = négyzetszám g 2
= h 2
342 380 3420 n = 2 ·5 · bármilyen négyzetszám
i 2
(342; n) = 19 n = 3-mal osztható, de 19-cel nem osztható páratlan szám j 2
k 2
20
99

2 2
342 = 2 · 3 · 19 és 380 = 2 · 5 · 19. Lnko = 38. A prímtényezős felbontás
a 2 pont
nem kötelező
2 2
c Nem teljes, de jó egyszerűsítésért 1 pont adható 2 pont
e Jó bővítése a törteknek 1-1 pont: 70/3420 és 27/3420 (rossz közös nevező- 2 pont
vel jól bővít, akkor jár a 2 pont)
f Végeredmény: 97/3420 1 pont
g 3-mal osztható, de 19-cel nem osztható páratlan szám, néhány helyes szám 2 pont
beírása 1 pont
h Lnko = 40 2 pont
3 2 3
i Lkkt = 2 · 3 · 5 · 7= 63 000, bármelyik alakért jár a 2 pont 2 pont
j 9/175 2 pont
k 2 · 5 beírása 1 pont, 2 · 5 · bármilyen négyzetszám 1 pont 2 pont
3. Egy fából készült téglatest élei 48 cm, 60 cm és 126 cm hosszúak. Befestettük zöldre. a 2
b 2
a) M
ekkora, cm-ben mért egész élhosszúságú, egybevágó kis fakockákra lehet szétfűrészelni, és hány c 2
kis kocka keletkezik az egyes esetekben? d 2
e 2
A kocka f 2
élhossza cm- 1 2 3 6 12
ben
A keletkező
362 880 45 360 13 440 1680
kockák száma
b) Az 1 cm élű kis kockák közül hánynak lesz minden oldala festetlen?
Minden oldal faszínű, ha 1 cm réteget leveszünk az eredeti téglatestből. Az új téglatest adatai:
46 cm, 58 cm és 124 cm.
330 832 a festetlen kockák száma.
a–d a) Minden jó számpár 2 pont.

Meg kell határozni a három szám közös osztóit, ezek lehetnek a kockák
élhosszai: 1, 2, 3, 6.
8 pont
3 számért 2 pont, 1-2 értékért 1 pont jár. Ezt a 3 pont csak akkor adjuk, ha
nem jut tovább a feladat megoldásában. Egyébként 8 pont a tökéletes
megoldás
e b) Az új téglatest élhosszainak megadása 2 pont
f b) Helyes válasz 2 pont
100

Számelmélet
4. D
öntsd el, hogy melyik állítás igaz, és melyik hamis! Válaszodat röviden indokold! a 3
a) Ha egy szám 11-gyel osztva 5-öt ad maradékul, egy másik szám 11-es maradéka 6, akkor a két szám b 3
összege a 11 többszöröse. c 3
Igaz. A két maradék összege éppen 11, ezért a számok összege többszöröse a 11-nek. d 3
4
12
b) A 2 · 3 · 5 szám osztható 27-tel.
Igaz. A szám prímtényezői között több mint 3 darab 3-as szerepel. Kiszámolás (810 = 27 · 30)
5
c) A 2 · 3 · 5 szám páratlan
Hamis. A szám prímtényezői között szerepel a 2, ezért páros.
4 9
d) A 2 · 5 számnak ugyanannyi osztója van, mint a 3 -nek.
Igaz, mert mindkét számnak pontosan 10 osztója van.
a–d Minden kérdésnél a helyes válasz 1 pont, az indoklás 2 pont 12 pont összesen 55
101

SOKSZÖGEK ÉS A KÖR
Alakzatok felismerése, csoportosítása geometriai tulajdonságok alapján. A pont, az egyenes, a
szakasz fogalmának helyes használata.
A tengelyesen szimmetrikus háromszögek és négyszögek megnevezése, tulajdonságaik felis-
merése.
A sokszögek és a kör felismerése, megnevezése. Szabályos sokszögek ismerete.
Párhuzamos és merőleges egyenesek szerkesztése.
Szakaszfelező merőleges és szögfelező szerkesztése.
30°-, 45°-, 60°-, 90°-os szögek szerkesztése, más nevezetes szögek szerkesztése, szögmásolás szer-
kesztéssel.
Tengelyesen szimmetrikus háromszög, rombusz, deltoid, húrtrapéz szerkesztése.
Hosszúság- és területszabvány mértékegységeinek ismerete, átváltásuk gyakorlati faladatok-
ban. Szögek összehasonlítása, szög mérése, adott nagyságú szög rajzolása.
Kerületszámítással kapcsolatos feladatok megoldása.
Területmérés lefedéssel. Terület meghatározása számítással.
Tengelyesen szimmetrikus háromszög, téglalap, deltoid, húrtrapéz szögeinek, kerületének és
területének meghatározása.
Sokszögek és a kör
TSZAM – A csoport
1. a) S zerkessz az e egyenesre merőleges egyenest az A ponton át! Jelölje ezt az egyenest f, és az e és a 4
f metszéspontját pedig B! b 3
b) Szerkessz az e egyenessel párhuzamos egyenest az A ponton át! Jelölje ezt az egyenest g! c 1
d 2
e 3
f 3
A D g 16
B
e
C
f
c) Mérd meg az A pont és az e egyenes távolságát, a hosszúságot mm egységben add meg!

AB = 3 cm = 30 mm
d) Szerkessz olyan téglalapot, amelynek egyik oldala az AB szakasz, a másik oldalának hossza pedig
az AB kétszerese!
e) Számítsd ki a téglalap kerületét!
A téglalap oldalai 3 cm, 6 cm. K = 2 (a + b) = 2 (3 + 6) = 18
A téglalap kerülete 18 cm.
f ) Számítsd ki a téglalap területét!
T = a · b = 3 · 6 = 18
2
A téglalap területe 18 cm .
102

a Helyes szerkesztés 2 pont, pontos ábra 1 pont. f és B jelölése 1 pont 4 pont

b Helyes szerkesztés 2 pont, pontos ábra 1 pont 3 pont
c Helyes adat az ábrának megfelelően elegendő pontossággal 1 pont 1 pont
d C és D pont szerkesztése 1-1 pont 2 pont
e Helyes számítás, eredmény megfelelő mértékegységgel, válasz 1-1 pont 3 pont
f Helyes számítás, eredmény megfelelő mértékegységgel, válasz 1-1 pont 3 pont
2. a) Egy háromszög két belső szöge 40°, illetve 60°. Határozd meg a harmadik szög nagyságát! a 3
A háromszög belső szögeinek összege 180°. 180 – (40 + 60) = 80 b 3
A harmadik szög 80°. 6
b) Lehet-e egy egyenlő szárú háromszögnek 6 cm-es és 14 cm-es oldala?

Lehet.
Az egyenlő szárú háromszögeknek van két egyenlő oldaluk. A 6 cm, 6 cm és 14 cm nem alkot
háromszöget, a 6 cm, 14 cm, 14 cm teljesíti a háromszög-oldalegyenlőtlenség feltételét.
a Szögösszegszámítás, helyes válasz 1-1 pont 3 pont

b Oldalegyenlőtlenség felhasználása, számítás, helyes válasz 1-1 pont 3 pont
3. a) Szerkessz háromszöget a vázlatrajzon megadott adatokkal! a 3

b 3
A
c 2
d 4
e 4
16
30º B’
B
5 cm C
A’
b) Tükrözd az ABC háromszöget a C pontra!
c) Nevezd meg, milyen alakzat az ABA’B’ négyszög! Válaszodat indokold! Rombusz.
A középpontos tükrözés miatt ABA’B’ négyszög paralelogramma, átlói merőlegesek az adott
derékszög miatt.
d) Számítsd ki az ABA’B’ négyszög kerületét! A szükséges adatokat méréssel állapítsd meg!

A rombusz oldala: a ≈ 5,8 cm, K = 4a = 4 · 5,8 = 23,2
Az ABA’B’ kerülete 23,2 cm.
e) Számítsd ki az ABA’B’ négyszög területét! A szükséges adatokat méréssel állapítsd meg!

A rombusz átlói: e ≈ 5,8 cm, f = 10 cm. T = (e · f) : 2 = (5,8 · 10) : 2 = 29
2
Az ABA’B’ területe 29 cm .
103

a Szög szerkesztése, merőleges szerkesztése 1-1 pont, pontos ábra 1 pont 3 pont
b Helyes tükörképpontok 1-1 pont, pontos ábra 1 pont 3 pont
c Helyes válasz 1 pont. Bármilyen helyes indoklás (pl. oldal és átló) 1-1 pont 2 pont
d Helyes oldalhossz, megfelelő összefüggés, helyes eredmény, válasz 1-1 pont 4 pont
e Helyes oldalhossz, megfelelő összefüggés, helyes eredmény, válasz 1-1 pont 4 pont
4. Nevezd meg, milyen négyszög látható az ábrán! Válaszodat indokold! a 1

b 1
a) 1 cm b) c 4
1 cm d 4
e 2
4 cm
12
2 cm 3 cm
3 cm
4 cm
6 cm
a) húrtrapéz b) deltoid
c) Számítsd ki az a) négyszög területét! d) Számítsd ki a b) négyszög területét!

a = 6 cm, c = 4 cm, m = 3 cm e = 5 cm, f = 4 cm
T = (a + c) · m : 2 = (6 + 4) · 3 : 2 = 15 T = e · f : 2 = 5 · 4 : 2 = 10
2 2
A húrtrapéz területe 15 cm . A deltoid területe 10 cm .
2
e) Melyik négyszög területe nagyobb? Hány mm -rel nagyobb a területe a másiknál?
2 2
A húrtrapéz területe nagyobb 5 cm = 500 mm -rel.
a Megnevezés 1 pont 1 pont

b Megnevezés 1 pont 1 pont
c Adatok leolvasása, összefüggés felírása, számolás 1-1 pont. Helyes válasz 1 4 pont
pont
d Adatok leolvasása, összefüggés felírása, számolás 1-1 pont. Helyes válasz 1 4 pont
pont
2
e Átváltás mm egységbe, helyes válasz 1-1 pont 2 pont összesen 50
104

TSZAM – B csoport
1. a) S zerkessz az e egyenesre merőleges egyenest az A ponton át! Jelölje ezt az egyenest f, és az e és a 4
f metszéspontját pedig B! b 3
b) Szerkessz az e egyenessel párhuzamos egyenest az A ponton át! Jelölje ezt az egyenest g! c 1
d 2
e 3
A f 3
D g 16
B
e
C
c) Mérd meg az A pont és az e egyenes távolságát, a hosszúságot mm egységben add meg!

AB = 2 cm = 20 mm
d) S zerkessz olyan téglalapot, amelynek egyik oldala az AB szakasz, a másik oldalának hossza pedig
az AB kétszerese!
e) Számítsd ki a téglalap kerületét!
A téglalap oldalai 2 cm, 4 cm. K = 2 (a + b) = 2 (2 + 4) = 12
A téglalap kerülete 12 cm.
f ) Számítsd ki a téglalap területét!
T = a · b = 2 · 4 = 8
2
A téglalap területe 8 cm .
a Helyes szerkesztés 2 pont, pontos ábra 1 pont. f és B jelölése 1 pont 4 pont

c Helyes adat az ábrának megfelelően elegendő pontossággal 1 pont 1 pont
d C és D pont szerkesztése 1-1 pont 2 pont
e Helyes számítás, eredmény megfelelő mértékegységgel, válasz 1-1 pont 3 pont
f Helyes számítás, eredmény megfelelő mértékegységgel, válasz 1-1 pont 3 pont
2. a) Lehet-e egy egyenlő szárú tompaszögű háromszögnek 40°-os szöge? a 3

Lehet. b 3
Az egyenlő szárú háromszögeknek van két egyenlő szögük, a háromszög belső szögeinek ös�- 6
szege 180°. Ha a 40°-os szög a szárszög, akkor a 40°, 80° és 80° hegyesszögű háromszöget alkot,
ha a 40° az alapon fekvő szög, akkor a 40°, 40° és 100° tompaszögű háromszög, a feltételeknek
megfelelően.
b) E gy háromszög mindegyik oldalának mérőszáma centiméterben mérve különböző egész

szám. Határozd meg a harmadik, leghosszabb oldalának hosszát, ha két rövidebb oldala
2 cm, illetve 6 cm hosszú!
A harmadik oldal 7 cm hosszú.
A háromszög-oldalegyenlőtlenség miatt a harmadik oldal hossza kisebb, mint 6 + 2 = 8 cm. Mi-
vel a keresett oldal a leghosszabb, ezért 6 cm-nél nagyobb. Mérőszáma egész, tehát csak 7 cm
lehet.
105

a Szögösszeg egyenlő szögek felhasználásával, számítás, helyes válasz 1-1

3 pont
pont
b Oldalegyenlőtlenség felhasználása, számítás, helyes válasz 1-1 pont 3 pont
3. a) Szerkessz háromszöget a vázlatrajzon megadott adatokkal! a 3

A b 3
c 2
d 4
60º e 4
16
3 cm
B B’
C
A’
b) Tükrözd az ABC háromszöget a C pontra!
c) Nevezd meg, milyen alakzat az ABA’B’ négyszög! Válaszodat indokold! Rombusz.
A középpontos tükrözés miatt ABA’B’ négyszög paralelogramma, átlói merőlegesek az adott
derékszög miatt.
d) Számítsd ki az ABA’B’ négyszög kerületét! A szükséges adatokat méréssel állapítsd meg!

A rombusz oldala: a = 6 cm. K = 4a = 4 · 6 = 24
Az ABA’B’ kerülete 24 cm.
e) Számítsd ki az ABA’B’ négyszög területét! A szükséges adatokat méréssel állapítsd meg!

A rombusz átlói: e = 6 cm, f = 10,4 cm. T = (e · f) : 2 = (6 · 10,4) : 2 = 31,2
2
Az ABA’B’ területe 31,2 cm .
a Szög szerkesztése, merőleges szerkesztése 1-1 pont, pontos ábra 1 pont 3 pont
b Helyes tükörképpontok 1-1 pont, pontos ábra 1 pont 3 pont
c Helyes válasz 1 pont. Bármilyen helyes indoklás (pl. oldal és átló) 1-1 pont 2 pont
d Helyes oldalhossz, megfelelő összefüggés, helyes eredmény, válasz 1-1 pont 4 pont
e Helyes oldalhossz, megfelelő összefüggés, helyes eredmény, válasz 1-1 pont 4 pont
106

4. Nevezd meg, milyen négyszög látható az ábrán! Válaszodat indokold! a 1

a) b) b 1
c 4
5 cm d 4
1 cm e 2
12
3 cm
4 cm
6 cm
1 cm
1 cm
3 cm
a) húrtrapéz b) deltoid
c) Számítsd ki az a) négyszög területét! d) Számítsd ki a b) négyszög területét!

a = 5 cm, c = 3 cm, m = 4 cm e = 6 cm, f = 4 cm
T = (a + c) · m : 2 = (5 + 3) · 4 : 2 = 16 T = e · f : 2 = 6 · 4 : 2 = 12
2 2
A húrtrapéz területe 16 cm . A deltoid területe 12 cm .
2
e) Melyik négyszög területe nagyobb? Hány mm -rel nagyobb a területe a másiknál?
2 2
A húrtrapéz területe nagyobb 4 cm = 400 mm -rel
a Megnevezés1 pont 1 pont

b Megnevezés1 pont 1 pont
c Adatok leolvasása, összefüggés felírása, számolás 1-1 pont. Helyes válasz 1 4 pont
pont
d Adatok leolvasása, összefüggés felírása, számolás 1-1 pont. Helyes válasz 1 4 pont
pont
2
e Átváltás mm egységbe, helyes válasz 1-1 pont 2 pont összesen 50
107

Sokszögek és a kör – háromszög nevezetes vonalai, négyszögek

1. a) Szerkeszd meg az ABC háromszög C csúcshoz tartozó magasságvonalát! a 2
b) Szerkeszd meg az ABC háromszög C csúcsnál levő szögének szögfelezőjét! b 2
C c 4
d 4
e 4
16
20º 30º
70º T
A U
50º
B
fc
mc
c) Számítsd ki, mekkora szögekre bontja a magasság és a szögfelező az ACB szöget!
ABC háromszögben az ACB szög 180° – (70° + 50°) = 60°, a CU szögfelező ACU = UCB = 30°-os szö-
gekre bontja. Az ATC derékszögű háromszögben ACT szög 20°, ezért TCU szög 30° – 20° = 10°.
20°, 10°, 30°
d) A szükséges adatok megmérése után számítsd ki az ABC háromszög kerületét!

AB = 6 cm, BC ≈ 6,5 cm, CA ≈ 5,3 cm, K = AB + BC + CA ≈ 6 + 6,5 + 5,3 = 17,8 cm
A háromszög kerülete körülbelül 17,8 cm.
e) A szükséges adatok megmérése után számítsd ki az ABC háromszög területét!

2
AB = c = 6 cm, mc ≈ 5 cm, T = (c · mc) : 2 ≈ (6 · 5) : 2 = 15 cm
2
A háromszög területe körülbelül 15 cm .
a Helyes szerkesztés 1 pont, pontos ábra 1 pont 2 pont

c Szögösszeg, szögfelezés, derékszög felismerése, helyes válasz 1-1 pont 4 pont
d Helyes adatok 2 pont. Helyes számítás, eredmény 1-1 pont 4 pont
e Magasságadat 1 pont. Helyes számítás, eredmény és mértékegység 1 és 2 4 pont
pont
2. Mekkorák lehetnek a deltoid belső szögei, ha van 40°-os és 110°-os szöge? a 6

6
100º 110º
110º 110º 105º 105º 170º

40º 40º
110º
40º 40º
108

a Minden megoldás indoklással (pl. az ábra szerint) 2 pont 6 pont
3. Trapéz (I), paralelogramma (II) és háromszög (III) látható a következő ábrákon. a 4

b 4
I. D c = 2 cm C II. c 3
D C d 4
e 4
f 4
m ≈ 3 cm m a ≈ 2,7 cm 23
71º 34’ 45º 65º

A B A a = 4 cm B
a = 6 cm
III. C
mc ≈ 3 cm
30º 110º
A c = 4 cm B
a) Számítsd ki a trapéz belső és külső szögeinek nagyságát! Számításodat indokold!
Belső szögek: 45°, 135°, 108°26’, 71°34’. Külső szögek rendre: 135°, 45°, 71°34’, 108°26’.
A trapéz azonos száron levő szögei, valamint a külső és belső szögek kiegészítő szögek.
b) Számítsd ki a paralelogramma belső és külső szögeinek nagyságát! Számításodat indokold!

Belső szögek: 65°, 115°, 65°, 115°. Külső szögek rendre: 115°, 65°, 115°, 65°.
A paralelogramma azonos oldalon levő szögei, valamint a külső és belső szögek kiegészítő szö-
gek. A paralelogramma szemközti szögei egyenlők.
c) Számítsd ki a háromszög belső és külső szögeinek nagyságát! Számításodat indokold!

Belső szögek: 30°, 110°, 40°. Külső szögek rendre: 150°, 70°, 140°.
A belső szögeinek összege 180°, a külső és belső szögek kiegészítő szögek.
d) Mérd meg a szükséges adatokat, jelöld az ábrán, majd számítsd ki a trapéz területét!
2 2
T = (a + c) · m : 2 = (6 + 2) · 3 : 2 = 12 cm . A trapéz területe 12 cm .
e) Mérd meg a szükséges adatokat, jelöld az ábrán, és számítsd ki a paralelogramma területét!

2 2
T = a · ma = 4 · 2,7 = 10,8 cm . A paralelogramma területe 10,8 cm .
f) Mérd meg a szükséges adatokat, jelöld az ábrán, majd számítsd ki a háromszög területét!
2 2
T = (a · m) : 2 = 4 · 3 : 2 = 12 cm . A háromszög területe 6 cm .
a Indoklás 1 pont, 5-6 helyes szög 3 pont, 3-4 szög 2 pont, 1-2 szög 1 pont 4 pont
b Indoklás 2 pont, minden szög jó 2 pont, egyféle szög jó 1 pont 4 pont
c Indoklás 1 pont, 3-4 helyes szög 2 pont, 1-2 szög 1 pont 3 pont
d Adatok jelölve 2 pont, számítás, eredmény megfelelő mértékegységgel 1-1 4 pont
pont
e Adatok jelölve 2 pont, számítás, eredmény megfelelő mértékegységgel 1-1 4 pont
pont
f Adatok jelölve 2 pont, számítás, eredmény megfelelő mértékegységgel 1-1 4 pont
pont összesen 45
109

Sokszögek és a kör – háromszög nevezetes vonalai, négyszögek

1. a) Szerkeszd meg az ABC háromszög C csúcshoz tartozó magasságvonalát! a 2

b) Szerkeszd meg az ABC háromszög C csúcsnál levő szögének szögfelezőjét! b 2
C c 4
d 4
e 4
16
30º
15º
75º
A U
T 45º
B
fc
mc
c) Számítsd ki mekkora szögekre bontja a magasság és a szögfelező az ACB szöget!
ABC háromszögben az ACB szög 180° – (75° + 45°) = 60°, a CU szögfelező ACU = UCB = 30°-os szö-
gekre bontja. Az ATC derékszögű háromszögben ACT szög 15°, ezért TCU szög 30° – 15° = 15°.
15°, 15°, 30°.
d) A szükséges adatok megmérése után számítsd ki az ABC háromszög kerületét!

AB = 7 cm, BC ≈ 7,8 cm, CA ≈ 5,7 cm, K = AB + BC + CA ≈ 7 + 7,8 + 5,7 = 20,5 cm.
A háromszög kerülete körülbelül 20,5 cm.
e) A szükséges adatok megmérése után számítsd ki az ABC háromszög területét!

2
AB = c = 7 cm, mc ≈ 5,5 cm, T = (c · mc) : 2 ≈ (7 · 5,5) : 2 = 19,25 cm .
2
A háromszög területe körülbelül 19,25 cm .
a Helyes szerkesztés 1 pont, pontos ábra 1 pont 2 pont

c Szögösszeg, szögfelezés, derékszög felismerése, helyes válasz 1-1 pont 4 pont
d Helyes adatok 2 pont. Helyes számítás, eredmény 1-1 pont 4 pont
e Magasságadat 1 pont. Helyes számítás, eredmény és mértékegység 1 és 2 4 pont
pont
110

2. Mekkorák lehetnek a deltoid belső szögei, ha van 50°-os és 100°-os szöge? a 6

6
100º 110º
105º 105º 100º 100º 160º

50º 50º
100º
50º 50º
a Minden megoldás indoklással (pl. az ábra szerint) 2 pont 6 pont
3. Trapéz (I), paralelogramma (II) és háromszög (III) látható a következő ábrákon. a 4

b 4
I. D c = 2 cm C II. D C c 3
d 4
e 4
f 4
m ≈ 3,3 cm 23
m a ≈ 3,3 cm
80º 52º 28’ III. C 55º

A a = 5 cm B A a = 3 cm B
mc≈ 3 cm
115º 30º
A c = 4 cm B
a) Számítsd ki a trapéz belső és külső szögeinek nagyságát! Számításodat indokold!

Belső szögek: 52°28’, 127°32’, 100°, 80°. Külső szögek rendre: 127°32’, 52°28’, 80°, 100°.
A trapéz azonos száron levő szögei, valamint a külső és belső szögek kiegészítő szögek.
b) Számítsd ki a paralelogramma belső és külső szögeinek nagyságát! Számításodat indokold!

Belső szögek: 55°, 125°, 55°, 125°. Külső szögek rendre: 125°, 55°, 125°, 55°.
A paralelogramma azonos oldalon levő szögei, valamint a külső és belső szögek kiegészítő szö-
gek. A paralelogramma szemközti szögei egyenlők.
c) Számítsd ki a háromszög belső és külső szögeinek nagyságát! Számításodat indokold!

Belső szögek: 30°, 115°, 35°. Külső szögek rendre: 150°, 65°, 145°.
A belső szögeinek összege 180°, a külső és belső szögek kiegészítő szögek.
d) Mérd meg a szükséges adatokat, jelöld az ábrán, majd számítsd ki a trapéz területét!
2 2
T = (a + c) · m : 2 ≈ (5 + 2) · 3,3 : 2 = 11,55 cm . A trapéz területe 11,55 cm .
111

e) Mérd meg a szükséges adatokat, jelöld az ábrán, és számítsd ki a paralelogramma területét!

2 2
T = a · ma ≈ 3 · 3,3 = 9,9 cm . A paralelogramma területe 9,9 cm .
f) Mérd meg a szükséges adatokat, jelöld az ábrán, majd számítsd ki a háromszög területét!
2 2
T = (a · m) : 2 ≈ 4 · 3 : 2 = 6 cm . A háromszög területe 6 cm .
a Indoklás 1 pont, 5-6 helyes szög 3 pont, 3-4 szög 2 pont, 1-2 szög 1 pont 4 pont
b Indoklás 2 pont, minden szög jó 2 pont, egyféle szög jó 1 pont 4 pont
c Indoklás 1 pont, 3-4 helyes szög 2 pont, 1-2 szög 1 pont 3 pont
d Adatok jelölve 2 pont, számítás, eredmény megfelelő mértékegységgel 1-1 4 pont
pont
e Adatok jelölve 2 pont, számítás, eredmény megfelelő mértékegységgel 1-1 4 pont
pont
f Adatok jelölve 2 pont, számítás, eredmény megfelelő mértékegységgel 1-1 4 pont
pont összesen 45
Sokszögek és a kör – a kör kerülete, területe

1. a) Szerkeszd meg az ABC háromszög köré írt körét, jelöld K-val a középpontját! a 5
b 2
C c 3
d 4
14
B
K
b) Mérd meg az ABC háromszög köré írt kör sugarát, írd fel cm és mm egységben is!
3,5 cm = 35 mm
c) Számítsd ki a kör kerületét!

K = 2rπ ≈ 2 · 3,5 · 3,14 = 21,98 cm
A kör kerülete körülbelül 21,98 cm.
2 2
d) Számítsd ki a kör területét! Az eredményt mm és cm egységben is add meg!
2 2
T = r π ≈ 3,5 · 3,5 · 3,14 = 38,465 cm
2
A kör területe körülbelül 38,465 cm .
112

Felezőmerőlegesek szerkesztése 1-1 pont, metszéspont jelölése 1 pont,

a 5 pont
kör megrajzolása 1 pont, pontos ábra 1 pont
b Két adat 1-1 pont 2 pont
c Összefüggés, számolás, helyes válasz 1-1 pont 3 pont
d Összefüggés, számolás, helyes válasz 1-2-1 pont 4 pont
2. a) S zámítsd ki az alakzat határvonalának hosszát! A szükséges adatokat mérd a 6

meg! b 8
r = 1 cm, Kfélkörök = 2Kkör =2 · 2rπ ≈ 2 · 2 · 1 · 3,14 = 12,56 cm 14
A határvonal hossza ≈ 12,56 cm.
b) S zámítsd ki a négy félkörből és egy négyzetből álló alakzat területét!

2
a = 2 cm, Tnégyzet = a2 = 22 = 4 cm , r = 1 cm
2 2 2
Tfélkörök = 2Tkör = 2r π ≈ 2 · 1 · 3,14 = 6,28 cm , T = 4 + 6,28 = 10,28 cm
2
Az alakzat területe ≈ 10,28 cm .
a Félkörökre összefüggés, számolás 2-2 pont, összegük, válasz 1-1 pont 6 pont
b a = 2r mérés alapján 1 pont. Félkörökre összefüggés, számolás 1-2 pont, 8 pont
négyzet területe 2 pont, összegük, válasz 1-1 pont összesen 28
Sokszögek és a kör – a kör kerülete, területe

1. a) Szerkeszd meg az ABC háromszög köré írt körét, jelöld K-val a középpontját! a 5
b 2
c 3
C
d 4
14
K
A
b) Mérd meg az ABC háromszög köré írt kör sugarát, írd fel cm és mm egységben is!
3,5 cm = 35 mm
c) Számítsd ki a kör kerületét!
K = 2rπ ≈ 2 · 3,5 · 3,14 = 21,98 cm
A kör kerülete körülbelül 21,98 cm.
2 2
d) Számítsd ki a kör területét! Az eredményt mm és cm egységben is add meg!
2 2
T = r π ≈ 3,5 · 3,5 · 3,14 = 19,625 cm
2
A kör területe körülbelül 19,6 cm .
113

a Felezőmerőlegesek szerkesztése 1-1 pont, metszéspont jelölése 1 pont, kör

5 pont
megrajzolása 1 pont, pontos ábra 1 pont
b Két adat 1-1 pont 2 pont
c Összefüggés, számolás, helyes válasz 1-1 pont 3 pont
d Összefüggés, számolás, helyes válasz 1-2-1 pont 4 pont
2. a) S zámítsd ki az alakzat határvonalának hosszát! A szükséges adatokat a 6

mérd meg! b 8
r = 1 cm, Kfélkörök = 2Kkör = 2 · 2rπ ≈ 2 · 2 · 1 · 3,14 = 12,56 cm 14
A határvonal hossza körülbelül 12,56 cm.
b) S zámítsd ki a négy félkörből és egy négyzetből álló alakzat területét!

2
a = 2 cm, Tnégyzet = a2 = 22 = 4 cm , r = 1 cm
2 2
Tfélkörök = 2Tkör = 2r π ≈ 2 · 1 · 3,14 = 6,28 cm
2
T = 4 + 6,28 = 10,28 cm
2
Az alakzat területe körülbelül 10,28 cm .
b a = 2r mérés alapján 1 pont. Félkörökre összefüggés, számolás 1-2 pont, 8 pont
négyzet területe 2 pont, összegük, válasz 1-1 pont összesen 28

A középpontosan szimmetrikus négyszög (paralelogramma) ismerete.
Trapéz felismerése, tulajdonságainak ismerete.
Paralelogramma, trapéz szerkesztése.
Háromszögek és konvex négyszögek belső szögeinek összegére vonatkozó összefüggés isme-
rete.
A hosszúság, a szög és a terület szabványmértékegységeinek biztos ismerete.
Paralelogramma, trapéz és háromszög kerületének és területének kiszámítása.
A kör kerületének és területének kiszámítása.
1. Az ábrán látható hatszög egy derékszögű trapéz és a 3

egy deltoid összeillesztésével készült. Számítsd ki a cm b 3
hatszög területét! A számításhoz szükséges adatokat 4,5 c 2
e= d 4
mérd meg és jelöld az ábrán!
c = 1,5 cm e 2
f=
14
5,8
2
Ttrapéz = (a + c) · m : 2 ≈ (5,5 + 1,5) · 3 : 2 = 10,5 cm
2
cm
Tdeltoid = e · f : 2 ≈ 5,8 · 4,5 = 13,05 cm

2 2 2
m = 3 cm
Thatszög = 10,5 cm + 13,05 cm = 23,55 cm
2
A hatszög területe körülbelül 23,55 cm .
a = 5,5 cm
114

a Trapéz adatai ábrán jelölve 1-1 pont 3 pont

b Trapéz területére összefüggés, számolás, helyes válasz 1-1 pont 3 pont
c Deltoid átlói ábrán jelölve 1-1 pont 2 pont
d Deltoid területére összefüggés, számolás, helyes válasz 1-2-1 pont 4 pont
e A területek összege, helyes válasz mértékegységgel 1-1 pont 2 pont
2. a) Számítsd ki a félkörívek együttes hosszát! a 8

A körívek hossza 6π, körülbelül 18,84 m. b 8
r1 = 1 m K1 = 1 : 2 · 2r1π1 ≈ 1 : 2 · 2 · 1 · 3,14 = 3,14 m 16
r2 = 2 m K2 = 1 : 2 · 2r2π1 ≈ 1 : 2 · 2 · 2 · 3,14 = 6,28 m
r3 = 3 m K3 = 1 : 2 · 2r3π1 ≈ 1 : 2 · 2 · 3 · 3,14 = 9,42 m
b) S zámítsd ki külön-külön a három félkör területét

és a három terület összegét!
A félkörök területösszege 7π, körülbelül 21,98 m .
2 2m 1m 1m 2m
r1 = 1 m T1 = 1 : 2 · 1ri π ≈ 1 : 2 · 1 · 3,14 = 1,57 m

2 2 2
2
r2 = 2 m T1 = 1 : 2 · 1ri π ≈ 1 : 2 · 2 · 3,14 = 6,28 m
2 2 2
2
r3 = 3 m T1 = 1 : 2 · 1ri π ≈ 1 : 2 · 3 · 3,14 = 14,13 m
2 2 2
b Félkörökre összefüggés, számolás 2-2 pont, összegük, válasz 1-1 pont 8 pont
3. Melyik mennyiség nagyobb? Mennyivel? a 5

b 6
: egy olyan derékszögű háromszög területe,
a) A B: egy olyan rombusz területe, amelynek átlói 7,5 c 5
melynek befogói 5 cm és 2,8 cm hosszúak cm és 1,5 cm hosszúak 16
2 2
A = 5 · 2,8 : 2 = 7 cm B = 7,5 · 1,5 : 2 = 5,625 cm
2
A – B = 1,375 cm
2
A háromszög területe nagyobb 1,375 cm -rel.
b) A: egy 3,5 cm sugarú kör kerülete B: három 24 mm sugarú kör kerületének összege
A ≈ 2 · 3,5 · 3,14 = 21,98 cm B ≈ 3 · 2 · 1,2 · 3,14 = 22,608 cm
B – A = 0,628 cm
A három kör kerülete nagyobb 0,2π cm-rel, körülbelül 0,628 cm-rel.
7
c) A: egy szabályos háromszög külső szöge B: a derékszög -e
5
A = 120° B = 90 · 7 : 5 = 126°
B – A = 6°
A B szög nagyobb 6°-kal.
a A, B kiszámítása 2-2 pont, különbség 1 pont 5 pont

b A, B kiszámítása 2 illetve 3 pont, különbség 1 pont 6 pont
c A, B kiszámítása 2-2 pont, különbség 1 pont 5 pont összesen 46
115

1. Az ábrán látható hatszög egy derékszögű trapéz és egy paralelogramma összeillesztésével készült. a 3
Számítsd ki a hatszög területét! A számításhoz szükséges adatokat mérd meg és jelöld az ábrán! b 3
c 2
2 c= d 4
Ttrapéz = (a + c) · m : 2 ≈ (4,5 + 1,5) · 3 : 2 = 9 cm 1,5
2 e 2
Tparalelogramma = a · ma ≈ 4 · 2,5 = 10 cm cm 14
m
2 2 2
Thatszög = 9 cm + 10 cm = 19 cm m p ≈ 2,5 cm
3c
=
2
A hatszög területe körülbelül 19 cm .
t
m
p = 4 cm
a=
4,5
cm

c Paralelogramma adatai ábrán jelölve 1-1 pont 2 pont
d Paralelogramma területére összefüggés, számolás, helyes válasz 1-2-1 pont 4 pont

r1 = 1 m K1 = 1 : 2 · 2r1π1 ≈ 1 : 2 · 2 · 1 · 3,14 = 3,14 m 16
r2 = 2 m K2 = 1 : 2 · 2r2π1 ≈ 1 : 2 · 2 · 2 · 3,14 = 6,28 m
r3 = 3 m K3 = 1 : 2 · 2r3π1 ≈ 1 : 2 · 2 · 3 · 3,14 = 9,42 m
2m 1m 1m 1m 1m
b) Számítsd ki a félkörívek által határolt területet!
2
A félkörök területösszege 7π, körülbelül 21,98 m .
2 2 2
r1 = 1 m T1 = 1 : 2 · r1 π ≈ 1 : 2 · 1 · 3,14 = 1,57 m
2 2 2
r2 = 2 m T1 = 1 : 2 · r2 π ≈ 1 : 2 · 2 · 3,14 = 6,28 m
2 2 2
r3 = 3 m T1 = 1 : 2 · r3 π ≈ 1 : 2 · 3 · 3,14 = 14,13 m
b Félkörökre összefüggés, számolás 2-2 pont, összegük, válasz 1-1 pont 8 pont
116


b 6
: egy olyan derékszögű háromszög területe,
a) A B: egy olyan rombusz területe, amelynek átlói 6,5 c 5
melynek befogói 2 cm és 9 cm hosszúak cm és 2,5 cm hosszúak 16
2 2
A = 2 · 9 : 2 = 9 cm B = 6,5 · 2,5 : 2 = 8,125 cm
2
A – B = 0,875 cm
2
A háromszög területe nagyobb 0,875 cm -rel.
b) A: egy 4 cm sugarú félkör területe B: egy 3 cm sugarú kör területe
2
A = 1 : 2 · 42 · 3,14 = 25,12 cm B ≈ 32 · 3,14 = 28,26 cm
2
B – A = 3,14 cm
2 2
A B területe nagyobb π cm -rel, körülbelül 3,14 cm -rel.
5
c) A: egy szabályos háromszög külső szöge B: a derékszög -a
3
A = 120° B = 90 · 5 : 3 = 150°
B – A = 30°
A B szög nagyobb 30°-kal.

A középpontosan szimmetrikus négyszög (paralelogramma) ismerete.
Trapéz felismerése, tulajdonságainak ismerete.
Paralelogramma, trapéz szerkesztése.
Háromszögek és konvex négyszögek belső szögeinek összegére vonatkozó összefüggés ismerete.
A hosszúság, a szög és a terület szabványmértékegységeinek biztos ismerete.
Paralelogramma, trapéz és háromszög kerületének és területének kiszámítása.
A kör kerületének és területének kiszámítása.
1. Az ábrán látható hatszög egy derékszögű trapéz és egy deltoid összeillesztésé- a 3
vel készült. Számítsd ki a hatszög területét! A számításhoz szükséges adatokat cm b 3
mérd meg és jelöld az ábrán! 4,5 c 2
e= d 4
2
Ttrapéz = (a + c) · m : 2 ≈ (5,5 + 1,5) · 3 : 2 = 10,5 cm e 2
c = 1,5 cm
f=
2
Tdeltoid = e · f : 2 ≈ 5,8 · 4,5 = 13,05 cm 14
5,8
2 2 2
Thatszög = 10,5 cm + 13,05 cm = 23,55 cm
cm
2 m = 3 cm
A hatszög területe körülbelül 23,55 cm .
a = 5,5 cm

c Deltoid átlói ábrán jelölve 1-1 pont 2 pont
117

d Deltoid területére összefüggés, számolás, helyes válasz 1-2-1 pont 4 pont

2. a) S zámítsd ki a félkörívek együttes hosszát! A körívek hossza körülbelül 18,84 m. a 8

r1 = 1 m K1 = 1 : 2 · 2r1π1 ≈ 1 : 2 · 2 · 1 · 3,14 = 3,14 m b 8
r2 = 2 m K2 = 1 : 2 · 2r2π1 ≈ 1 : 2 · 2 · 2 · 3,14 = 6,28 m 16
r3 = 3 m K3 = 1 : 2 · 2r3π1 ≈ 1 : 2 · 2 · 3 · 3,14 = 9,42 m
2m 1m 1m 2m
b) S zámítsd ki, hány százaléka a négyzet területe a satírozott rész területének!

175%-a
2 2
Tnégyzet = Tdeltoid = e · f : 2 = 2r · 2r : 2 = 2r (= 8 cm ),
2 2
Tkör = r π (≈ 12,56 cm ),
2 2 2
Tsatírozott = r π – 2r (= 4,56 cm ), e = 2r r
Tnégyzet : Tsatírozott ≈ (8 : 4,56) = 1,75.
f=2r
b A négyzet deltoid is, e = f = 2r 1 pont, négyzet területe 2 pont. Körre össze-
függés, számolás 2 pont. Satírozott rész területe 1 pont. Arány felírása száza- 8 pont
lék alakban 2 pont. Mért adatokból számolva is jár minden pont (r = 2 cm)

b 6
a) A: egy konvex hétszög összes átlójának száma B: egy szabályos tizenhatszög egy csúcsból húz- c 5
ható átlóinak száma 16
A = (7 – 3) · 7 : 2 = 14 átló B = 16 – 3 = 13 átló
Az A nagyobb 1-gyel.
b) A: egy 3,5 cm sugarú kör kerülete B: három 12 mm sugarú kör kerületének összege
A ≈ 2 · 3,5 · 3,14 = 21,98 cm B ≈ 3 · 2 · 1,2 · 3,14 = 22,608 cm
B – A = 0,628 cm
A három kör kerülete nagyobb 0,2π cm-rel, körülbelül 0,628 cm-rel.
: egy szabályos tízszög egyik külső szöge

c) A B: a derékszög 35%-a
A = 36° B = 90 · 0,35 = 31,5°
A – B = 4,5°
Az A szög nagyobb 4,5°-kal.

b A, B kiszámítása 2, illetve 3 pont, különbség 1 pont 6 pont
118

1. Az ábrán látható hatszög egy derékszögű trapéz és egy paralelogramma összeillesztésével készült. a 3
Számítsd ki a hatszög területét! A számításhoz szükséges adatokat mérd meg és jelöld az ábrán! b 3
2 c= c 2
Ttrapéz = (a + c) · m : 2 ≈ (4,5 + 1,5) · 3 : 2 = 9 cm d 4
Tparalelogramma = a · ma ≈ 4 · 2,5 = 10 cm
2 1,5 e 2
cm 14
m
2 2 2
Thatszög = 9 cm + 10 cm = 19 cm m p ≈ 2,5 cm
3c
2
=
A hatszög területe körülbelül 19 cm .
t
m
p = 4 cm
a=
4,5
cm

c Paralelogramma adatai ábrán jelölve 1-1 pont 2 pont
d Paralelogramma területére összefüggés, számolás, helyes válasz 1-2-1 pont 4 pont

r1 = 1 m K1 = 1 : 2 · 2r1π1 ≈ 1 : 2 · 2 · 1 · 3,14 = 3,14 m 16
r2 = 2 m K2 = 1 : 2 · 2r2π1 ≈ 1 : 2 · 2 · 2 · 3,14 = 6,28 m
r3 = 3 m K3 = 1 : 2 · 2r3π1 ≈ 1 : 2 · 2 · 3 · 3,14 = 9,42 m
2m 1m 1m 1m 1m
b) S zámítsd ki, hány százaléka a satírozott rész területe a kör

területének! 27%-a.
2 2 2
Tnégyzet = (2r) = 4r (= 16 cm ) r
2 2
Tkör = r π(≈ 12,56 cm )
2 2 2
Tsatírozott = 4r – r π (≈ 3,44 cm )
Tsatírozott : Tkör ≈ (3,44 : 12,56) = 0,27
a=2r
119

b a = 2r 1 pont, a négyzet területe 2 pont. Körre összefüggés, számolás 2 pont.
Satírozott rész területe 1 pont. Arány felírása százalék alakban 2 pont. Mért 8 pont
adatokból számolva is jár minden pont (r = 2 cm)

b 6
a) A: egy konvex nyolcszög összes átlójának szá- B: egy szabályos húszszög egy csúcsból húzható c 5
ma átlóinak száma 16
A = (8 – 3) · 8 : 2 = 20 átló B = 20 – 3 = 17 átló
Az A nagyobb 3-mal.
b) A: egy 4 cm sugarú félkör területe B: egy 3 cm sugarú kör területe

2 2 2 2
A ≈ 1 : 2 · 4 · 3,14 = 25,12 cm B ≈ 3 · 3,14 = 28,26 cm
2
B – A = 3,14 cm
2 2
A B területe nagyobb π cm -rel, körülbelül 3,14 cm -rel.
c) A: egy szabályos nyolcszög egyik külső szöge B: a derékszög 45%-a

A = 45° B = 90 · 0,45 = 40,5°
A – B = 4,5°
Az A szög nagyobb 4,5°-kal.

120

Algebra
ALGEBRA
Algebra – algebrai kifejezések

1. Döntsd el, hogy az egyes műveletsorokban melyik az a művelet, amelyet utoljára kell elvégezni! A a 1
megfelelő oszlopba tegyél egy x-et! b 1
c 1
Összeadás Kivonás Szorzás Osztás Hatványozás d 1
e 1
a) x–5·y x f 1
b) (5 – x) · y x 6
c) x · y – (5 + y) x
2
d) 5·y+x·y x
2
e) (5 + y) x
f) x+5
y
2 x

a–f Minden jó válasz 1 pont 6 pont
2. Mindegyik kifejezésben keresd meg az ismeretlen (változó) együtthatóját! a 1

Írd be a kifejezés alatti téglalapba! b 1
c 1
5 x x
2
x ·y d 1
5·y –0,3 · x
2
y –xy ·x e 1
4 5 0,5 6
f 1
5 1 1 g 1
5 –0,3 1 –1 2 h 1
4 5 6 8
a-h Minden jó válasz 1 pont 8 pont
3. Karikázd be a sorban az első kifejezéssel nem egynemű algebrai kifejezéseket! a-c 7

7
a) y –5 · y, y , 5 · y, 2 , y

2

4 y 0,5
b) –0,3 · x · y 5 · y · x, 5 · x , y · 3 · x, 2

2

4 4 y x·y
2 2
c) –4 · x 1 · x , x · 2, x2 , 3 · x · 4, 4 · x
2 2 2

5 y 3
a–c Egy-egy kifejezésről helyesen dönt: 0,5 pont. Ha egyet sem húz alá, 0 pont.
7 pont
14 döntés, összesen: 7 pont
121

4. Fejezd ki az x segítségével a kérdezett mennyiségeket! a 1

b 1
a) Egy házaspár 15 vendéget hívott meg. A meghívottak között x gyerek is volt. Hány felnőtt volt a c 5
vendégek között? 7
15 – x
b) Egy virágbolt átlagos napi bevétele x Ft. Anyák napján a bevétel ennek 10-szerese.
Mennyi az anyák napi bevétele a boltnak?
10x
c) Egy lóversenypályán jelenleg x ló és 3-mal több lovas tartózkodik. Összesen hány fejük és hány
lábuk van a pályán lévőknek?
A legegyszerűbb alakban is írd fel a kifejezéseket!
fej: x + x + 3 = 2x + 3 láb: 4x + 2(x +3) = 6x + 6
a 15 – x 1 pont
b 10x 1 pont
c Fejek száma: 2 pont, lábaké: 1 illetve 2 pont 5 pont
5. a) Az egynemű tagok összevonásával írd a legegyszerűbb alakba a kifejezéseket! a 4

b 2
A) 5 · y + 9 · y – 8 – 3 · y –12 = 11 · y – 20 c 5
11
B) 42 · x · y – 10 · x + 5 · x – 22 · x · y = 20 · x · y – 5 · x
b) Számítsd ki az A és a B jelű algebrai kifejezések helyettesítési értékét, ha x = –1 , y = 2!
A = 11 · y – 20 = 11 · 2 – 20 = 2
B = 20 · x · y – 5 · x = 20 · (–1) · 2 – 5 · (–1) = – 40 + 5 = –35
a Legegyszerűbb alak tagonként 1-1 pont. A) 2 pont B) 2 pont 4 pont

b Behelyettesítés A-ba illetve B-be: 1-1 pont 2 pont
c Helyes eredmény: A esetén 2 pont, B esetén 3 pont 5 pont összesen 39
122

Algebra
Algebra – algebrai kifejezések

1. Döntsd el, hogy az egyes műveletsorokban melyik az a művelet, amelyet utoljára kell elvégezni! A a 1
megfelelő oszlopba tegyél egy x-et! b 1
c 1
Összeadás Kivonás Szorzás Osztás Hatványozás d 1
e 1
a) y+4·x x f 1
b) (4 – y) · x x 6
c) y · x + (4 – x) x
2
d) 4·x–y·x x
2
e) (4 + x) x
f) y–4
x
2 x

a–f Minden jó válasz 1 pont 6 pont
2. Mindegyik kifejezésben keresd meg az ismeretlen (változó) együtthatóját! a 1

Írd be a kifejezés alatti téglalapba! b 1
c 1
5 x x
2
x ·y d 1
7·x –1,3 · x –y
2
xy ·x e 1
4 5 0,5 6
f 1
5 1 1 g 1
7 –1,3 –1 1 2 h 1
4 5 6 8
a–h Minden jó válasz 1 pont 8 pont
3. Karikázd be a sorban az első kifejezéssel nem egynemű algebrai kifejezéseket! a-c 7

7
a) x –4 · x, x , 4 · x, 2 , x

3

3 x 0,5
b) –0,2 · x · y 3 · y · x, 5 · x , x · 3 · y, 2

2

2 4 y x·y
2 2
c) 1 · y 3 · y · 4, –4 · y , y · 2, x , 4 · y
2 2 2

2 y 3
a–c Egy-egy kifejezésről helyesen dönt: 0,5 pont. Ha egyet sem húz alá, 0 pont.
7 pont
14 döntés, összesen: 7 pont
123

4. Fejezd ki az x segítségével a kérdezett mennyiségeket! a 1

b 1
a) Egy házaspár x vendéget hívott meg. Vacsora után 15 nő elment. c 5
Hány vendég maradt? 7
x – 15
b) Egy éjjel-nappal nyitva tartó bolt átlagos napi bevétele x Ft. Vasárnap a bevétel ennek 1,5-szerese.
Mennyi a vasárnapi bevétele a boltnak?
1,5x
c) Egy cirkuszi mutatványban jelenleg x kutyus és 7-tel kevesebb idomár tartózkodik a porondon.
Összesen hány fejük és hány lábuk van a porondon levőknek?
A legegyszerűbb alakban is írd fel a kifejezéseket!
fej: x + x – 7 = 2x – 7 láb: 4x + 2(x – 7) = 6x – 14
a 15 – x 1 pont
b 1,5x 1 pont
c Fejek száma: 2 pont, lábaké: 1 illetve 2 pont 5 pont
5. a) Az egynemű tagok összevonásával írd a legegyszerűbb alakba a kifejezéseket! a 4

b 2
A) 9 · x – 7 – 3 · x – 13 + 5 · x = 11 · x – 20 c 5
11
B) 5 · y – 43 · x · y – 10 · y + 23 · y · x = –5 · y – 20 · x · y
b) Számítsd ki az A és a B jelű algebrai kifejezések helyettesítési értékét, ha x = 2 , y = –1!
A = 11 · x – 20 = 11 · 2 – 20 = 2
B = –5 · y – 20 · x · y = –5 · (–1) – 20 · 2 · (–1) = 5 + 40 = 45
a Legegyszerűbb alak tagonként 1-1 pont. A) 2 pont B) 2 pont 4 pont

b Behelyettesítés A-ba illetve B-be: 1-1 pont 2 pont
c Helyes eredmény: A esetén 2 pont, B esetén 3 pont 5 pont összesen 39
124

Algebra
Algebra – egyenletek, egyenlőtlenségek

Oldd meg az egyenleteket, illetve egyenlőtlenséget! Az ellenőrzésről ne feledkezz meg!
1. 3,2 · x – 4 + 1,3 · x = 5 / összevonás a 3

4,5 · x – 4 = 5 /+4 b 1
4,5 · x = 9 /: 4,5 4
x=2
Ell.: 6,4 – 4 + 2,6 = 5
a Bármilyen megoldás (lebontogatás, mérlegelv) minden jó lépése

3 pont
1-1 pont: maximum 3 pont
b Érdemi ellenőrzés 1 pont
2. 4·x+5 = 5
/∙ 2 a 3
2 2 b 1
4 · x + 5 = 5 /–5 4
4 · x = 0 /: 4
x=0
Ell.: 4 · 0 + 5 = 5
2 2

3 pont
3. 5 · x – 9 = 7 · x – 4 – 2 · x – 13 /összevonás a 3
5 · x – 9 = 5x – 17 /–5x 3
– 9 ≠ –17
nincs ilyen x
a Minden jó lépés 1-1 pont: maximum 3 pont 3 pont
a 2
4.
4 – (x – 3) = 1,8 + (2 – x) /azonos átalakítás b 2
5 c 1
0,8 – x + 3 = 1,8 + 2 – x /összevonás 5
3,8 – x = 3,8 – x
azonosság
a Zárójel felbontása: 1-1 pont 2 pont

b Összevonás: 1-1 pont 2 pont
c Helyes válasz: 1 pont 1 pont
125

5. 6 · (x + 1) = 3 · (x – 2) /azonos átalakítás a 2
6 · x + 6 = 3 · x – 6 /–3 ∙ x b 3
3 · x + 6 = –6 /–6 c 2
3 · x = –12 /: 3 7
x = –4
Ell.: bal oldal: 6 · (–4 + 1) = 6 · (–3) = –18
jobb oldal: 3 · (–4 – 2) = 3 · (–6) = –18
–18 = –18

b Minden jó lépés 1-1 pont 3 pont
c Érdemi ellenőrzés 2 pont
6. 4 · x – 3 ≤ 2 · x – 6 /–2 ∙ x a 3
2 · x – 3 ≤ –6 /+ 3 b 2
2 · x ≤ –3 /: 2 5
x ≤ – 3 = –1,5
2
Ell.:
Ha x = –1,5, akkor
4 · (–1,5) – 3 = –9
2 · (–1,5) – 6 = –9
Ha x < –1,5, fennáll az egyenlőtlenség.

b Érdemi ellenőrzés 2 pont összesen 28
Algebra – egyenletek, egyenlőtlenségek

Oldd meg az egyenleteket, illetve egyenlőtlenséget! Az ellenőrzésről ne feledkezz meg!
1. 2,8 · x – 5 + 1,7 · x = 4 /összevonás a 3

4,5 · x – 5 = 4 /+ 5 b 1
4,5 · x = 9 /: 4,5 4
x=2
Ell.: 5,6 – 5 + 3,4 = 4

3 pont
126

Algebra
2. 5 · x + 8 = 8 a
/∙ 3 3
3 3 b 1
5 · x + 8 = 8 /–8 4
5·x=0 /: 5
x=0
Ell.: 5 · 0 + 8 = 8
3 3

3 pont
3. 3 · x – 7 = 7 · x – 5 – 4 · x – 11 /összevonás a 3
3 · x – 7 = 3 · x – 16 /–3 ∙ x 3
–7 ≠ –16
nincs ilyen x
4. 6 – (x – 3) = 0,2 + (4 – x) a 2
/azonos átalakítás
5 b 2
1,2 – x + 3 = 0,2 + 4 – x /összevonás c 1
4,2 – x = 4,2 – x 5
azonosság

b Összevonás: 1-1 pont 2 pont
c Helyes válasz: 1 pont 1 pont
5. 3 · (x – 4) = 6 · (x + 1) /azonos átalakítás a 2
3 · x – 12 = 6 · x + 6 /–3 ∙ x b 3
–12 = 3 · x + 6 /–6 c 2
–18 = 3 · x /: 3 7
x = –6
Ell.: bal oldal: 3 · (–6 – 4) = 3 · (–10) = –30
jobb oldal: 6 · (–6 + 1) = 6 · (–5) = –30
–30 = –30

b Minden jó lépés 1-1 pont 3 pont
c Érdemi ellenőrzés 2 pont
127

6. 5 · x – 4 ≤ 3 · x – 7 /–3 ∙ x a 3
2 · x – 4 ≤ –7 /+4 b 2
2 · x ≤ –3 /: 2 5
3
x ≤ – = –1,5
Ell.: 2
Ha x = –1,5, akkor
5 · (–1,5) –4 = –11,5
3 · (–1,5) –7 = –11,5
Ha x < –1,5, fennáll az egyenlőtlenség.

b Érdemi ellenőrzés 2 pont összesen 28
Algebra – egyenletek, egyenlőtlenségek, szöveges feladatok

Tudja, hogy melyik algebrai kifejezés összeg, szorzat, hatvány. Értse az algebrai kifejezés jelen-
tését egyszerű esetekben (együttható, változó). Legyen tapasztalata az egynemű algebrai ki-
fejezések felismerésében, tudjon ilyeneket összevonni. Tudjon algebrai kifejezéshez szöveget,
szöveghez algebrai kifejezést párosítani.
Tudja, hogy az algebrai kifejezésekben a betűk számokat jelentenek, tudja a kifejezés helyette-
sítési értékét kiszámolni.
Egyszerű elsőfokú egyismeretlenes egyenletek megoldása lebontogatással vagy mérlegelvvel.
Legyen fogalma az azonosság és az egyenlet fogalmak különbségéről.
Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel és egyenlettel is. Tudja az algebrai is-
mereteit szöveges feladatok megoldására felhasználni.
Tudjon egyszerű egyenlőtlenségeket megoldani.
Az egyenletek megoldásának értékelésénél általános szempont a következő:

ha valamelyik lépést elhibázza a tanuló, de a hibás lépést követően helyes a következő lé-
pése vagy lépései, akkor kapja meg értük a megfelelő pontot! Ha az ellenőrzése során ki-
deríti, hogy rossz az eredménye, és ezt megállapítja, akkor is kapjon pontot!
A szöveges feladatok egyenlettel történő megoldásának értékelésénél általános szempont
a következő: ha hibás a megoldási terv, de a felírt egyenletnek jó a megoldása (amely azo-
nos nehézségű az eredetivel), akkor annak helyes lépéseit értékeljük. Arra is pontot adunk,
ha a rossz értékkel jó szöveges választ ad a tanuló. Értékeljük azt is, ha a szöveg szerint el-
lenőriz, és rájön, hogy a megoldása hibás.
128

Algebra
1. Oldd meg az egyenleteket! Ellenőrizz! a 4

b 8
a) 6 ∙ x – 16 = 4 ∙ x – 7 /+16 c 7
6 ∙ x = 4 ∙ x + 9 /–4 ∙ x 19
2 ∙ x = 9 /: 2
x = 4,5
Ell.: bal oldal: 6 ∙ 4,5 – 16 = 27 – 16 = 11

jobb oldal: 4 ∙ 4,5 – 7 = 18 – 7 = 11
b) 9 – x – 3 ∙ (x + 4) = 5 ∙ (4 – x) /azonos átalakítás
9 – x – 3 ∙ x – 12 = 20 – 5 ∙ x /összevonás
–4 ∙ x – 3 = 20 – 5 ∙ x /+ 5 ∙ x
x – 3 = 20 /+ 3
x = 23
Ell.: bal oldal: 9 – 23 – 3 ∙ (23 + 4) = –14 – 81= –95
jobb oldal: 5 ∙ (4 – 23) = 5 ∙ (–19) = –95
c) 2 ∙ x + 1 ∙ x – 3 = x – 1 /azonos átalakítás
3 2
4 ∙x+ 3 ∙ x – 3 = x – 1 /összevonás
6 6
7 ∙ x – 3 = x – 1 /– x
6
1 ∙ x – 3 = –1 /+ 3
6
1 ∙ x = 2 /∙ 6
6
x = 12
Ell.: bal oldal: 2 ∙ 12 + 1 ∙ 12 – 3 = 8 + 6 – 3 = 11

3 2
jobb oldal: 12 – 1 = 11
a Minden jó lépés 1-1 pont: maximum 3 pont. Érdemi ellenőrzés 1 pont 4 pont
Azonos átalakítás 3 pont, összevonás 2 pont, mérlegelv alkalmazása 2 pont.
b 8 pont
Érdemi ellenőrzés 1 pont
c 7 pont
129

2. a) Oldd meg az egyenlőtlenséget! Számegyenesen add meg az x lehetséges értékeit! a 4

–7 ∙ x – 22 ≤ x + 2 /+ 7 ∙ x b 3
–22 ≤ 8 ∙ x +2 /–2 7
–24 ≤ 8 ∙ x /: 8
–3 ≤ x
–3 0 1
b) Melyik állítás hamis a fenti egyenlőtlenség esetén? C

Melyik állítás igaz a fenti egyenlőtlenség esetén? A, B
A) x bármilyen pozitív szám lehet
B) x értéke nem lehet –4
C) x legfeljebb –3 lehet
Minden jó lépés 1-1 pont: maximum 3 pont. Számegyenesen való ábrázo-

a 4 pont
lás 1 pont
b Az egyes állításokról hozott helyes döntés: 1-1 pont 3 pont
3. Egy babamúzeumban három polcon összesen 210 babát láthatunk. A középső polcon a 3
14-gyel több van, mint a legfelsőn, a legalsón pedig éppen kétszer annyi, mint a középsőn. b 2
c 1
d 1
Hány baba került az egyes polcokra? 7
A megoldásodat követhetően írd le! Szöveges választ írj! Ellenőrizz!
Jelöljük a középső polcon lévő babák számát k-val!
A polcokon lévő babák száma így:
legfelsőn: k – 14
középsőn: k
alsón: 2 ∙ k
k – 14 + k + 2 ∙ k = 210
4 ∙ k – 14 = 210
4 ∙ k = 224
k = 56
A legfelső polcon 42, a középsőn 56, a legalsón 112 baba van.
Ell.: 42 + 56 + 112 = 210
a Bármilyen helyes megoldási terv 3 pont

b Megoldás 2 pont
c Helyes szöveges válasz 1 pont
d Érdemi ellenőrzés 1 pont
130

Algebra
4. Egy városban a tó körüli sétányt díszkővel burkolták. Három helyi vállalkozó végezte el a munkát. a 3
3 b 4
A Sima Út cég az út részét készítette el, a Tartós Beton cég egy 1,8 km-es szakaszt épített meg.
8 c 1
2 d 1
Az Örök Út cég a sétány részét burkolta. 9
5
Milyen hosszú a sétány?
Jelölje a sétány hosszát kilométerben mérve x!

Így az egyes cégek által burkolt út hossza km-ben:
Sima Út cég: 3 ∙ x
8
Tartós Beton cég: 1,8
Örök Út cég: 2 ∙ x
5
3 ∙ x + 1,8 + 2 ∙ x = x
8 5
15 ∙ x + 1,8 + 16 ∙ x = 40 ∙ x
40 40 40
31 ∙ x + 1,8 = 40 ∙ x
40 40
9 ∙ x = 1,8
40
x=8
A sétány 8 km hosszú.
Ell.: 8 km 3 része 3 km, a 2 része 3,2 km. 3 km + 3,2 km + 1,8 km = 8 km
8 5

b Megoldás 4 pont
d Érdemi ellenőrzés 1 pont összesen 42
131


1. Oldd meg az egyenleteket! Ellenőrizz! a 4

a) 8 ∙ x – 10 = 13 ∙ x – 18 /+18 b 8
8 ∙ x + 8 = 13 ∙ x /–8 ∙ x c 7
8 = 5 ∙ x /: 5 19
x = 1,6
Ell.: bal oldal: 8 ∙ 1,6 – 10 = 12,8 – 10 = 2,8

jobb oldal: 13 ∙ 1,6 – 18 = 20,8 – 18 = 2,8
b) 5 – x – 2 ∙ ( x + 7) = 4 ∙ (5 – x) /azonos átalakítás
5 – x – 2 ∙ x –14 = 20 – 4 ∙ x /összevonás
–3 ∙ x – 9 = 20 – 4 ∙ x /+ 4 ∙ x
x – 9 = 20 /+ 9
x = 29
Ell.: bal oldal: 5 – 29 – 2 ∙ (29 + 7) = –24 – 72= –96
jobb oldal: 4 ∙ (5 – 29) = 4 ∙ (–24) = –96
c) 1 ∙ x + 2 ∙ x + 5 = x – 3 /azonos átalakítás
3 5
5 ∙ x + 6 ∙ x + 5 = x – 3 /összevonás
15 15
11 ∙ x + 5 = x – 3 /– 11 ∙ x
15 15
5 = 4 ∙ x – 3 /+3
15
8 = 4 ∙ x /: 4
15 15
x = 30
Ell.: bal oldal: 1 ∙ 30 + 2 ∙ 30 + 5 = 10 + 12 + 5 = 27

3 5
jobb oldal: 30 – 3 = 27
a Minden jó lépés 1-1 pont: maximum 3 pont. Érdemi ellenőrzés 1 pont 4 pont
b 8 pont
c 7 pont
132

Algebra
2. a) Oldd meg az egyenlőtlenséget! Számegyenesen add meg az x lehetséges értékeit! a 4

–6 ∙ x – 16 ≤ x + 5 /+ 6 ∙ x b 3
–16 ≤ 7 ∙ x + 5 /– 5 7
–21 ≤ 7 ∙ x /: 7
–3 ≤ x
–3 0 1
b) Melyik állítás hamis a fenti egyenlőtlenség esetén? A, B

Melyik állítás igaz a fenti egyenlőtlenség esetén? C
A) x bármilyen egész szám lehet
B) x értéke lehet –4
C) x legalább –3 lehet
Minden jó lépés 1-1 pont: maximum 3 pont. Számegyenesen való ábrázo-

a 4 pont
lás 1 pont
b Az egyes állításokról hozott helyes döntés: 1-1 pont 3 pont
3. Egy hangversenyterem háromszintes mélygarázsában összesen 166 autó parkol. A középső szinten a 3
30-cal több autó áll, mint a legalsón. A legalsón feleannyi van, mint a legfelsőn. b 2
c 1
d 1
Hány autó parkol az egyes szinteken? 7
Jelölje a legalsó szinten parkoló autók számát a!
A egyes szinteken álló autók száma így:
legfelsőn: a ∙ 2
középsőn: a + 30
legalsón: a
a ∙ 2 + a + 30 + a = 166 /összevonás
4 ∙ a + 30 = 166 /–30
4 ∙ a = 136 /: 4
a = 34
A legfelső szinten 68, a középsőn 64, a legalsón 34 autó parkol.
Ell.: 68 + 64 + 34 = 166

b Megoldás 2 pont
133

4. Egy iskola papírgyűjtést rendezett. Az ebből befolyó összeget a helyi gyermekotthon javára ajánlot- a 3
2 2
b 4
ták fel. Az alsósok az összes papír -ét, a felsősök 3,4 tonnát, a középiskolások az összes papír -ét c 1
9 5 d 1
gyűjtötték össze. 9
Összesen hány tonna papírt gyűjtöttek az iskola tanulói?

Jelölje az összegyűjtött papír mennyiségét tonnában p!
Így az egyes korcsoportok által gyűjtött mennyiség tonnában:
alsósok: 2 ∙ p
9
felsősök: 3,4
középiskolások: 2 ∙ p
5
2 2
∙ p + 3,4 + ∙ p = p
9 5
10 ∙ p + 3,4 + 18 ∙ p = 45 ∙ p
45 45 45
28 ∙ p + 3,4 = 45 ∙ p
45 45
3,4 = 17 ∙p
45
p=9
Összesen 9 tonna papírt gyűjtöttek az iskola tanulói.
Ell.: 9 tonna 2 része 2 tonna, a 2 része 3,6 tonna. 2 t + 3,6 t + 3,4 t = 9 t.

9 5

b Megoldás 4 pont
134

Algebra

Tudja, hogy melyik algebrai kifejezés összeg, szorzat, hatvány. Értse az algebrai kifejezés jelen-
tését egyszerű esetekben (együttható, változó). Legyen tapasztalata az egynemű algebrai ki-
fejezések felismerésében, tudjon ilyeneket összevonni. Tudjon algebrai kifejezéshez szöveget,
szöveghez algebrai kifejezést párosítani.
Tudja, hogy az algebrai kifejezésekben a betűk számokat jelentenek, tudja a kifejezés helyette-
sítési értékét kiszámolni.
1. Oldd meg az egyenletet! Ellenőrizz! a 5

b 1
6,4 · x – 3,9 · x – 1,2 + 4 · x – 3 = 3,9 /azonos átalakítás 6
5 2
6,4 · x – 3,9 · x – 1,2 + 0,8 · x – 1,5 = 3,9 /összevonás
3,3 · x – 2,7 = 3,9 /+ 2,7
3,3 · x = 6,6 /: 3,3
x=2
Ell.: 12,8 – 7,8 – 1,2 + = 3,8 + 1,6 – 1,5 = 3,9
a A helyes megoldás maximum 5 pont 5 pont


b 1
5 · (2 · x + 3) – 3 · (6 · x – 1) = –8 · (1 + x) + 26 6
10 · x + 15 – 18 · x + 3 = –8 – 8 · x + 26
–8 · x + 18 = –8 · x + 18
azonosság
Ellenőrzés:
Bármely érték behelyettesítése esetén fennáll az egyenlőség.
a Zárójelek felbontása 1-1 pont: 3 pont. Helyes megoldás: 2 pont 5 pont

3. Oldd meg az egyenlőtlenséget! Ellenőrizz! a 3

–6 · x + 4 ≤ –8 /– 4 b 1
–6 · x ≤ –12 /: (–6) 4
x≥2
Ell.: x = 2 és ennél nagyobb szám behelyettesítése esetén fennáll az egyenlőtlenség.
Ha x = 2
–6 ∙ 2 + 4 = –12 + 4 = –8

135

4. Melyik az a szám, amelynek a 3 része 5-tel több az 1 részénél? a 3

4 3
b 2
A megoldásodat követhetően írd le! Szöveges választ írj! Ellenőrizz! c 1
d 1
Jelölje a keresett számot x! 7
3 ∙x–5= 1 ∙x
4 3
9 ∙ x – 5 = 4 ∙ x / – 9 ∙ x
12 12 12
–5 = – 5 ∙ x /: – 5
12 12( )
x = 12
Ell.: 12-nek a 3 része 9, az 1 -a 4.

4 3
9 – 5 = 4

b Megoldás 2 pont
5. Az iskolai büfében háromfajta szendvics kapható. A melegszendvics darabja másfélszer annyiba kerül, a 3
mint a szalámis, és 90 Ft-tal drágább a sajtosnál. b 4
Jancsi a barátaival 2 melegszendvicset, 3 szalámis és egy sajtos szendvicset vett, és 1110 Ft-ot fize- c 3
tett. d 2
Mennyi az ára az egyes szendvicseknek? 12
Jelölje a melegszendvics árát forintban m!

A szalámis ára: 2 ∙ m
3
A sajtosé: m – 90
A szendvicsek ára így összesen:
2 ∙ m + 2 ∙ m ∙ 3 + m – 90 = 1110 /azonos átalakítás
3
2 ∙ m + 2 ∙ m + m – 90 = 1110 /összevonás
5 ∙ m – 90 = 1110 /+ 90
5 ∙ m = 1200 /: 5
m = 240
Egy melegszendvics ára 240 Ft, egy szalámisé 160 Ft, egy sajtosé 150 Ft.
Ell.: 2 ∙ 240 + 3 ∙ 160 + 150 = 480 + 480 + 150 = 1110
Egy melegszendvics 90 Ft-tal drágább a sajtosnál, hiszen 150 + 90 = 240. A melegszendvics ára
a szalámisénak másfélszerese, hiszen 160 ∙ 1,5 = 240.

b Megoldás 4 pont
136

Algebra

b 1
4,6 · x – 2,5 · x – 1,7 + 6 · x – 4 = 4,1 /azonos átalakítás 6
5 5
4,6 · x – 2,5 · x – 1,7 + 1,2 · x – 0,8 = 4,1 /összevonás
3,3 · x – 2,5 = 4,1 /+ 2,5
3,3 · x = 6,6 /: 3,3
x=2
Ell.: 9,2 – 5 – 1,7 + 12 – 4 = 2,5 + 2,4 – 0,8 = 4,1

5 5
a A helyes megoldás maximum 5 pont 5 pont


b 1
2 · (7 · x + 7) – 4 · (5 · x – 1) = –6 · (1 + x) + 30 /azonos átalakítás 6
14 · x + 14 – 20 · x + 4 = –6 – 6 · x + 30 /összevonás
–6 · x + 18 = –6 · x + 24 /+ 6 · x
18 ≠ 24
nincs ilyen x
a Zárójelek felbontása 1-1 pont: 3 pont. Helyes lépések: 2 pont 5 pont

b Nincs ilyen x : 1 pont 1 pont
3. Oldd meg az egyenlőtlenséget! Ellenőrizz! a 3

b 1
–2 ≥ 8 – 5 · x /–8 4
–10 ≥ – 5 ∙ x /: (–5)
–10 ≤x
–5
x≥2
Ell.: x = 2 és ennél nagyobb szám behelyettesítése esetén fennáll az egyenlőtlenség.
Ha x = 2
8 – 5 ∙ 2 = 8 – 10 = –2

137

4. Melyik az a szám, amelynek az 5 része 12-vel több az 1 részénél? a 3

6 3 b 2
A megoldásodat követhetően írd le! Szöveges választ írj! Ellenőrizz! c 1
Jelölje a keresett számot x! d 1
5 ∙ x – 12 = 1 ∙ x 7
/azonos átalakítás
6 3
10 ∙ x – 12 = 4 ∙ x /– 10 ∙ x
12 12 12
–12 = – 6 ∙ x
12 ( )
/: – 6
12
x = 24

Ell.: 24-nek az 5 része 20, az 1 -a 8.
6 3
20 – 8 = 12

b Megoldás 2 pont
5. Budapesten 2007-ben háromfajta metrójegyet lehetett vásárolni: vonal-, szakasz- és átszállójegyet. a 3

Az átszállójegy másfélszer annyiba került, mint a szakaszjegy, és 60 Ft-tal drágább volt a vonaljegy- b 4
nél. c 3
Egy átszállójegy, 3 szakaszjegy és 2 vonaljegy összesen 1530 Ft-ba került. d 2
12
Mennyi volt az ára a különböző jegyeknek?
Jelölje a vonaljegy árát forintban v!
Az átszállójegy ára: v + 60
A szakaszjegy ára: 2 ∙ ( v + 60)
3
A jegyek ára így összesen:
(v + 60) + 2 ∙ (v + 60 ) ∙ 3 + 2 ∙ v = 1530 /azonos átalakítás
3
v + 60 + 2 ∙ v + 2 ∙ 60 + 2 ∙ v = 1530 /összevonás
5 ∙ v +180 = 1530 /– 180
5 ∙ v = 1350 /: 5
v = 270
Egy vonaljegy ára 270 Ft, egy szakaszjegyé 220 Ft, egy átszállójegyé 330 Ft.
Ell.: 330 + 3 ∙ 220 + 2 ∙ 270 = 330 + 660 + 540 = 1530
Az átszállójegy 60 Ft-tal drágább a vonaljegynél, hiszen 270 + 60 = 330 Ft.
Az átszállójegy másfélszer annyiba kerül, mint a szakaszjegy, hiszen 220 ∙ 1,5 = 330 Ft

b Megoldás 4 pont
138

Hasábok, hengerek
HASÁBOK, HENGEREK

Pont, egyenes, szakasz fogalmának helyes használata.
Párhuzamos és merőleges egyenesek ismerete, szerkesztése.
Szakaszfelező merőleges, szögfelező szerkesztése.
30°-, 45°-, 60°-, 90° -os szögek szerkesztése, nevezetes szögek szerkesztése.
Hosszúság, terület mértékegységei, azok átváltása egyszerű esetekben.
Háromszög, deltoid, húrtrapéz szögeinek és területének meghatározása.
Háromszög, rombusz, deltoid, húrtrapéz alapszerkesztések.
Szabályos sokszögek ismerete.
Párhuzamos és merőleges síkok felismerése.
Kocka, téglatest jellemző adatainak ismerete.
Kocka, téglatest felszíne és térfogata.
Hasábok, gúlák határoló lapjainak felismerése.
Hasábok, hengerek
TSZAM – A csoport
1. Válaszd ki a testek közül a kockákat! Karikázd be a jelüket! a 1
b 1
(1) (2) (3) c 1
d 1
e 1
f 1
6
(4) (5) (6)
1. kocka, 2. nem kocka, 3. kocka, 4. nem kocka, 5. nem kocka, 6. nem kocka
a–f Jó döntés 1-1 pont 6 pont
139

2. A téglatest vastagon megjelölt élei közül, a megfelelő végpontokkal add meg, hogy mely élek a 1
b 5
H c 2
G 8
E
F
D
C
A B
a) párhuzamosak AE || BF
b) merőlegesek metszők: AE EF, EF FB, FB BC, kitérők: AE BC, EF BC
c) kitérők? EF és BC, AE és BC
a Helyes párhuzamos élpár 1 pont

b Helyes merőleges élpárok 1-1 pont 5 pont
c Helyes kitérő élpárok 1-1 pont 2 pont
3. Az ábrán lévő öt-öt négyzetből álló alakzatokat egészítsd ki egy-egy négyzettel úgy, hogy a kapott a 3
hat négyzetből álló alakzat egy-egy kocka hálója legyen! b 3
6
(1) (2)
a Helyes kiegészítés az egyik ábrán 3 pont

b Helyes kiegészítés a másik ábrán 3 pont
4. Mekkorák lehetnek annak a téglatest alakú doboznak az élei, amelyben 12 db 1 cm élű dobókockát a 2
hézagmentesen el tudunk helyezni úgy, hogy azok teljesen kitöltik a dobozt? b 2
A téglatest élei lehetnek: 1cm, 1cm, 12 cm c 2
2 cm, 3 cm, 2 cm d 2
2 cm, 6 cm, 1 cm 8
3 cm, 4 cm, 1 cm
a–d Minden helyes számhármas 2-2 pont 8 pont összesen 28
140

Hasábok, hengerek
Hasábok, hengerek
TSZAM – B csoport
1. Válaszd ki a testek közül a kockákat! Karikázd be a jelüket! a 1
(1) (2) (3) b 1
c 1
d 1
e 1
f 1
6
(4) (5) (6)
1. nem kocka, 2. nem kocka, 3. nem kocka, 4. kocka, 5. nem kocka, 6. kocka
a–f Jó döntés 1-1 pont 6 pont
2. A téglatest vastagon megjelölt élei közül, a megfelelő végpontokkal add meg, hogy mely élek a 1
b 5
H G c 2
8
E
F
D
C
A B
a) párhuzamosak BF || CG
b) merőlegesek metszők: BF EF, BF BC, GC BC, kitérők: GC EF, BC EF
c) kitérők? EF és CG, EF és BC
a Helyes párhuzamos élpár 1 pont

b Helyes merőleges élpárok 1-1 pont 5 pont
c Helyes kitérő élpárok 1-1 pont 2 pont
141

3. Az ábrán lévő öt-öt négyzetből álló alakzatokat egészítsd ki egy-egy négyzettel úgy, hogy a kapott a 3
hat négyzetből álló alakzat egy-egy kocka hálója legyen! b 3
6
(1) (2)
a Helyes kiegészítés az egyik ábrán 3 pont

b Helyes kiegészítés a másik ábrán 3 pont
4. Mekkorák lehetnek annak a téglatest alakú doboznak az élei, amelyben 20 db 1 cm élű dobókockát a 2
hézagmentesen el tudunk helyezni úgy, hogy azok teljesen kitöltik a dobozt? b 2
c 2
A téglatest élei lehetnek: 1cm, 1cm, 20 cm d 2
2 cm, 5 cm, 2 cm 8
2 cm, 10 cm, 1 cm
4 cm, 5 cm, 1 cm
a–d Minden helyes számhármas 2-2 pont 8 pont összesen 28
Hasábok, hengerek
1. Egy olyan rombusz alapú egyenes hasáb élvázas modelljét készítjük el, amelynek magassága az a 1
alapél háromszorosa. Hány méter drótra van szükségünk, ha a hasáb alapéle 4 cm hosszú? b 1
c 1
Az alapélek hosszának összege az alaplapon 4 · 4 cm = 16 cm. d 1
A fedőlapon is 16 cm. e 1
Ezek hossza összesen 32 cm. f 1
Egy magasság hossza 3 · 4 cm = 12 cm. g 1
h 1
A négy magasság összesen 4 · 12 cm = 48 cm. 8
A teljes élváz hossza 32 cm + 48 cm = 80 cm.
80 cm = 0,8 m
A hasáb elkészítéséhez 0,8 m drótra van szükség.
142

Hasábok, hengerek
a Az alapélek hosszának összege az alaplapon 1 pont

b Az élek hosszának összege a fedőlapon 1 pont
c A élek hosszának összege az alap- és a fedőlapon 1 pont
d Egy magasság hossza 1 pont
e Négy magasság hossza 1 pont
f Az élváz hossza 1 pont
g Átváltás 1 pont
h Válasz 1 pont
2. Egy csokoládés doboz olyan szabályos nyolcszög alapú egyenes hasáb, amelynek alaplapja 8 db, a 2
2
egyenként körülbelül 13 cm területű, egyenlő szárú háromszög egymáshoz illesztésével rakható ki. b 3
2
A doboz alapéle 46 mm, magassága 35 mm hosszú. Legalább hány cm kartonpapír kell egy ilyen c 1
fedél nélküli doboz elkészítéséhez? d 2
e 1
9
t ≈ 13 cm2
45° 35 mm
12,77 cm2
m
mm 46 m
46
2 2
Az alaplap területe: 8 · 13 cm = 104 cm
A hasáb oldallapjai téglalapok.
2 2
Egy ilyen téglalap területe: 46 mm · 35 mm = 1610 mm = 16,1 cm
2 2
Nyolc ilyen téglalap területe: 8 · 16,1 cm = 128,8 cm
A szükséges papírmennyiség területét az alaplap területének és az oldallapok területének ös�-
szege adja meg.
2 2 2
Legalább 104 cm + 128,8 cm = 232,8 cm területű kartonpapírra van szükség a doboz elké-
szítéséhez.
a Az alaplap területe 2 pont

b Egy téglalap területe 3 pont
c Nyolc téglalap területe 1 pont
d A teljes terület 2 pont
e Válasz 1 pont
143

3. Az ábrán lévő 6 db téglalap felhasználásával rajzold le egy belőlük alkotható téglatest két különböző a 4
hálóját! b 4
8
1,5 cm
1 cm 1 cm
2,5 cm 2,5 cm 1,5 cm
1,5 cm
1 cm 1 cm
2,5 cm 2,5 cm 1,5 cm
Például:
Megjegyzés: 54 különböző helyes téglatestháló létezik.
a Egy helyes háló 4 pont

b Másik helyes háló 4 pont összesen 25
Hasábok, hengerek
1. Egy olyan rombusz alapú egyenes hasáb élvázas modelljét készítjük el, amelynek magassága az a 1
alapél háromszorosa. Hány méter drótra van szükségünk, ha a hasáb alapéle 5 cm hosszú? b 1
c 1
Az alapélek hosszának összege az alaplapon 4 · 5 cm = 20 cm. d 1
A fedőlapon is 20 cm. e 1
Ezek hossza összesen 40 cm.
f 1
g 1
Egy magasság hossza 3 · 5 cm = 15 cm. h 1
A négy magasság összesen 4 · 15 cm = 60 cm. 8
A teljes élváz hossza 40 cm + 60 cm = 100 cm.
100 cm = 1 m
A hasáb elkészítéséhez 1 m hosszú drótra van szükség.
144

Hasábok, hengerek
a Az alapélek hosszának összege az alaplapon 1 pont

b Az élek hosszának összege a fedőlapon 1 pont
c A élek hosszának összege az alap- és a fedőlapon 1 pont
d Egy magasság hossza 1 pont
e Négy magasság hossza 1 pont
f Az élváz hossza 1 pont
g Átváltás 1 pont
h Válasz 1 pont
2. Egy csokoládés doboz olyan szabályos nyolcszög alapú egyenes hasáb, amelynek alaplapja 8 db, a 2
2
egyenként körülbelül 12 cm területű, egyenlő szárú háromszög egymáshoz illesztésével rakható ki. b 3
2
A doboz alapéle 44 mm, magassága 25 mm hosszú. Legalább hány cm kartonpapír kell egy ilyen c 1
fedél nélküli doboz elkészítéséhez? d 2
e 1
9
t ≈12 cm2
45° 25 mm
11,68 cm2
m
44 m
mm
44
2 2
Az alaplap területe: 8 · 12 cm = 96 cm
A hasáb oldallapjai téglalapok.
2 2
Egy ilyen téglalap területe: 44 mm · 25 mm = 1100 mm = 11 cm
2 2
Nyolc ilyen téglalap területe: 8 ·11 cm = 88 cm
A szükséges papírmennyiség területét az alaplap területének és az oldallapok területének ös�-
szege adja meg.
2 2 2
Legalább 96 cm + 88 cm = 184 cm területű kartonpapírra van szükség a doboz elkészítésé-
hez.
a Az alaplap területe 2 pont

b Egy téglalap területe 3 pont
c Nyolc téglalap területe 1 pont
d A teljes terület 2 pont
e Válasz 1 pont
145

3. Az ábrán lévő 6 db téglalap felhasználásával rajzold le egy belőlük alkotható téglatest két különböző a 4
hálóját! b 4
8
1,5 cm
1 cm 1 cm
2,5 cm 2,5 cm 1,5 cm
1,5 cm
1 cm 1 cm
2,5 cm 2,5 cm 1,5 cm
Például:
Megjegyzés: 54 különböző helyes téglatestháló létezik.
a Egy helyes háló 4 pont

b Másik helyes háló 4 pont összesen 25
Hasábok, hengerek

Egyenes hasábok, valamint az egyenes körhenger felismerése, jellemzése, hálójának felrajzolá-
sa. Egyszerű felszín- és térfogatszámítási feladatok megoldása.
Az alapvető mértékegységek biztos ismerete, alkalmazása (szög, hosszúság, terület, térfogat).
A mértani test felismerése megadott hálója alapján. Összetett testek felszínének és térfogatának ki-
számítása.
146

Hasábok, hengerek
1. Igazak-e az állítások? Válaszaidat indokold! a 3

b 3
a) Az egyenes hasáb oldalélének hossza egyenlő a hasáb magasságával. c 3
d 3
Igaz, mert egyenes hasáb esetén az oldalél hossza egyenlő az alap- és fedőlap távolságával. 12
b) A kockának két testátlója van.
Hamis, mert a kockának 4 testátlója van.
c) Az ötszög alapú hasábnak háromszor annyi éle van, mint csúcsa.
Hamis, mert az ötszög alapú hasábnak 10 csúcsa és 15 éle van. A 15 nem háromszorosa a 10-nek.
d) A háromszög alapú hasábnak nincs testátlója.
Igaz, mert az alapháromszög bármely csúcsát a fedőlap bármely csúcsával összekötő szakasz a
hasáb valamelyik oldallapján halad, ami nem lehet testátló.
a–d Helyes válasz 1 pont, indoklás 2 pont 12 pont
2. Három darab 50 cm × 50 cm × 40 cm méretű, négyzet alapú hasáb alakú szekrényt négyzetlapjuk- a 2

nál összeillesztve egymás tetejére rakunk a hálószoba egyik sarkában. b 3
c 5
a) Milyen magas az így kapott szekrény? d 4
14
A hasáb négyzet alapú, tehát ha egy szekrény magassága 40 cm, három ilyen szekrény egy-
máson 3 ∙ 40 cm = 120 cm magas.
b) Mekkora területű részt foglal el a hálószobában?

2
A szekrény alapja 50 cm oldalú négyzet. Ennek területe 50 cm ∙ 50 cm = 2500 cm .
2
A szekrény 2500 cm területet foglal el a hálószobában.
c) Mekkora területű ennek a szekrénynek a fallal és a padlóval nem érintkező felülete?
A fallal és a padlóval nem érintkező felület nagysága:

2
a két oldallap: 2 ∙ 50 cm ∙ 120 cm = 12 000 cm ,
2
a fedőlap: 50 cm ∙ 50 cm = 2500 cm ,
2
ez összesen: 14 500 cm .
2 2
d) Add meg az utóbbi terület nagyságát dm -ben és m -ben!
2 2 2
A terület: 14 500 cm = 145 dm = 1,45 m .
147

a A magasság 2 pont
b Az alaplap területe 2 pont, helyes mértékegység 1 pont 3 pont
c A két oldallap 3 pont, az alapterület 1 pont, helyes mértékegység 1 pont 5 pont
d Helyes átváltás 2 + 2 pont 4 pont
3. Négy egységkockából építettük az ábrán látható testet. a 2

b 3
c 4
d 4
13
a) Összesen hány lapot kellett összeragasztani?
3 ∙ 2 = 6 lapot kellett összeragasztani.
b) Mennyi a négy különálló egységkocka együttes felszíne?

2 2
Akülön = 4 ∙ 6 ∙ 1 cm = 24 cm
c) Mennyi az összeragasztott test felszíne?

2 2 2
Aragasztott = 24 cm – 6 cm = 18 cm
d) A
z összeragasztott test felszíne hányad része a négy különálló egységkocka együttes felszíné-
nek?
2
18 cm = 3
2
24 cm 4
Az összeragasztott test felszíne 3 része a négy különálló egységkocka együttes felszínének.

4

b A négy kocka felszíne 2 pont, helyes mértékegység 1 pont 3 pont
c Az összeragasztott test felszíne 3 pont, helyes mértékegység 1 pont 4 pont
d A helyes arány 4 pont
148

Hasábok, hengerek
4. A Hortobágyi Nemzeti Parkban található az ábrán lévő hodály (birkák szálláshelye). Az elején látha- a 3
tó szabályos háromszög oldala 6 m, magassága körülbelül 5,2 m. A hodály hossza 18 m. (Az adatok b 4
becsült értékek.) c 1
8
a) Milyen mértani test ez az építmény?

Az építmény egy háromszög alapú egyenes hasáb, amely az egyik oldallapján fekszik. A ha-
sáb alaplapja a kép elején látható szabályos háromszög, magassága pedig a hodály hossza.
b) Mekkora térfogatú közelítőleg a birkák szálláshelye?

V = Talap · m = 6 m · 5,2 m · 18 m = 280,8 m
3
2
3
A hodály térfogata közelítőleg 281 m .

b Térfogat 3 pont, helyes mértékegység 1 pont 4 pont
c Válasz 1 pont összesen 47
Hasábok, hengerek
1. Igazak-e az állítások? Válaszaidat indokold! a 3
b 3
a) A ferde hasáb oldalélének hossza egyenlő a hasáb magasságával. c 3
d 3
Hamis, mert az egyenes hasáb oldalélének hossza egyenlő az alap- és fedőlap távolságával. 12
b) A téglatestnek két testátlója van.
Hamis, mert a téglatestnek 4 testátlója van.
c) Az ötszög alapú hasábnak másfélszer annyi éle van, mint csúcsa.
Igaz, mert az ötszög alapú hasábnak 10 csúcsa és 15 éle van, és a 15 éppen másfélszerese a
10-nek.
d) A háromszög alapú hasábnak hat lapátlója van.

Igaz, mert a háromszög alapú hasábnak három téglalap oldallapja van, azoknak egyenként
két-két átlójuk, ami összesen 3 ∙ 2 = 6 darab lapátló.
a–d Helyes válasz 1 pont, indoklás 2 pont 12 pont
149

2. Három darab 40 cm × 40 cm × 30 cm méretű, négyzet alapú hasáb alakú szekrényt négyzetlapjuk- a 2

nál összeillesztve egymás tetejére rakunk a hálószoba egyik sarkában. b 3
c 5
a) Milyen magas az így kapott szekrény? d 4
14
A hasáb négyzet alapú, tehát egy szekrény magassága 30 cm, három ilyen szekrény egymá-
son 3 ∙ 30 cm = 90 cm magas.
b) Mekkora területű részt foglal el a hálószobában?

2
A szekrény alapja 40 cm oldalú négyzet. Ennek területe 40 cm ∙ 40 cm = 1600 cm .
2
A szekrény 1600 cm területet foglal el a hálószobában.
c) Mekkora területű ennek a szekrénynek a fallal és a padlóval nem érintkező felülete?
A fallal és a padlóval nem érintkező felület nagysága:

2
a két oldallap: 2 ∙ 40 cm ∙ 90 cm = 7200 cm ,
2
a fedőlap: 40 cm ∙ 40 cm = 1600 cm ,
2
ez összesen: 8800 cm .
2 2
d) Add meg az utóbbi terület nagyságát dm -ben és m -ben!
2 2 2
A terület: 8800 cm = 88 dm = 0,88 m .
a A magasság 2 pont
b Az alaplap területe 2 pont, helyes mértékegység 1 pont 3 pont
c A két oldallap 3 pont, az alapterület 1 pont, helyes mértékegység 1 pont 5 pont
d Helyes átváltás 2 + 2 pont 4 pont
150

Hasábok, hengerek
3. Négy egységkockából építettük az ábrán látható testet. a 2

b 3
c 4
d 4
13
a) Összesen hány lapot kellett összeragasztani?
3 ∙ 2 = 6 lapot kellett összeragasztani.
b) Mennyi a négy különálló egységkocka együttes felszíne?

2 2
Akülön = 4 ∙ 6 ∙ 1 cm = 24 cm
c) Mennyi az összeragasztott test felszíne?

2 2 2
Aragasztott = 24 cm – 6 cm = 18 cm
d) A
z összeragasztott test felszíne hányad része a négy különálló egységkocka együttes felszínének?
2
18 cm = 3
2
24 cm 4
Az összeragasztott test felszíne 3 része a négy különálló egységkocka együttes felszínének.

4

b A négy kocka felszíne 2 pont, helyes mértékegység 1 pont 3 pont
c Az összeragasztott test felszíne 3 pont, helyes mértékegység 1 pont 4 pont
d A helyes arány 4 pont
151

4. A Hortobágyi Nemzeti Parkban található az ábrán lévő baromfiól. Az elején látható szabályos há- a 3
romszög oldala 2,6 m, magassága körülbelül 2,2 m. Az ól belső hossza 3 m. (Az adatok becsült érté- b 4
kek.) c 1
8
a) Milyen mértani testtel modellezhető ez az építmény?
Az építmény egy háromszög alapú egyenes hasáb, amely az egyik oldallapján fekszik. A hasáb
alaplapja a kép elején látható szabályos háromszög, magassága pedig az ól hossza.
b) Mekkora térfogatú közelítőleg a baromfiól?
V = Talap · m = 2,6 m · 2,2 m · 3 m = 8,58 m

3
2
3
A baromfiól térfogata közelítőleg 8,6 m .

b Térfogat 3 pont, helyes mértékegység 1 pont 4 pont
c Válasz 1 pont összesen 47
Hasábok, hengerek

Egyenes hasábok, valamint az egyenes körhenger felismerése, jellemzése, hálójának felrajzolá-
sa. Egyszerű felszín- és térfogatszámítási feladatok megoldása.
Az alapvető mértékegységek biztos ismerete, alkalmazása (szög, hosszúság, terület, térfogat).
A mértani test felismerése megadott hálója alapján. Összetett testek felszínének és térfogatának ki-
számítása.
152

Hasábok, hengerek
1. Szabályos sokszög alapú egyenes hasábok élvázát készítjük el vékony drótból. a 5

A sokszög oldala 4 cm hosszú, a hasáb magassága pedig a sokszög oldalának másfélszerese. Milyen b 3
hosszú drótra van szükségünk, ha a hasáb alaplapja c 3
11
a) háromszög,
a = 4 cm, b = 3 a = 6 cm
2
Az élváz hossza: H3 = 6 ∙ 4 cm + 3 ∙ 6 cm = 42 cm b= 3a
2
Tehát 42 cm hosszú drótra van szükség.
b) négyszög,
a = 4 cm, b = 3 a = 6 cm
2 b= 3a
Az élváz hossza: H4 = 8 ∙ 4 cm + 4 ∙ 6 cm = 56 cm 2
c) ötszög?
a = 4 cm, b = 3 a = 6 cm
2
2
a A hasáb magassága 2 pont, az élváz hossza 3 pont 5 pont

b Az élváz hossza 3 pont 3 pont
c Az élváz hossza 3 pont 3 pont
153

2. Négy-négy darab egységkockából építettük az ábrán látható négy testet. a 4

b 4
A B c 4
12
C D
a) Közülük melyek hasábok?
B, C, D hasáb, A nem hasáb.
b) Melyiknek a legkisebb a felszíne?
Az összeragasztás miatt a B testnél 4 ∙ 2 = 8 db négyzet eltűnik, a többi esetben csak

3 ∙ 2 = 6 db tűnik el, ezért a B test felszíne a legkisebb.
c) Melyiknek a legnagyobb a felszíne?
Legnagyobb felszínű nincs köztük, mert A, C, D-nek ugyanakkora a felszíne, a B-nek

pedig ennél kisebb.
4 helyes válasz 4 pont, minden hibás válaszért 1 pont levonás, ha mind a 4

a 4 pont
hibás 0 pont
b Helyes válasz 1 pont, indoklás 3 pont 4 pont
c Helyes válasz 1 pont, indoklás 3 pont 4 pont
3. Egy utcai hirdetőoszlop alapkörének átmérője 1,4 m, magassága 2,7 m. Mekkora a hirdetőfelület a 3
ezen az oszlopon? b 3
c 3
A hirdetőfelület a henger palástja. d 1
Az alapkör kerülete: K = 1,4 ∙ π ≈ 4,4 m 10
2
A palást területe: P = 4,4 m ∙ 2,7 m ≈ 11,9 m
2
A hirdetőfelület nagysága körülbelül 12 m .
a Helyes megállapítás 3 pont 3 pont

b Az alapkör kerülete 3 pont 3 pont
c A palást területe 3 pont 3 pont
d A helyes válasz 1 pont 1 pont
154

Hasábok, hengerek
4. Egy 6 dm élű tömör kockából az ábrán látható módon levágtunk két hasábot. a 7
b 5
a) R
ajzold le a levágás után keletkezett új test (a házikó) határoló lapjait! A sokszögek oldalaira írd rá c 2
a megfelelő betűjeleket (az oldalhosszakat jelölő betűket)! 14
a
2
a
2
a
2
a b b a
2 2
a
b b a
a = 6 dm
a 2 db
a a
2 2 2 2 db
a a
b 2 db
a
a
3
b) Hány m a házikó térfogata?
A házikó térfogatát megkapjuk, ha a kocka térfogatából levonjuk a két háromszög alapú ha-
sáb térfogatát. Ha a két háromszög alapú hasábot a legnagyobb oldallapjuknál összeillesztjük,
a
akkor egy alapélű, a magasságú, négyzet alapú hasábot kapunk.
2
3 3 2 3 3
Vház = Vkocka – Vhasáb = 6 dm – 3 ∙ 6 dm =162 dm
3 3
A házikó térfogata 162 dm = 0,162 m
a A határoló lapok helyes felrajzolása a megfelelő élek bejelölésével 7 pont 7 pont

b Térfogat kiszámítása helyes mértékegységgel 2 + 2 + 1 pont 5 pont
c Helyes átváltás 1 pont, válasz 1 pont 2 pont összesen 47
155

Hasábok, hengerek
1. Szabályos sokszög alapú egyenes hasábok élvázát készítjük el vékony drótból. a 5
A sokszög oldala 6 cm hosszú, a hasáb magassága pedig a sokszög oldalának másfélszerese. Milyen b 3
hosszú drótra van szükségünk, ha a hasáb alaplapja c 3
a) háromszög, 11
a = 6 cm, b = 3 a = 9 cm
2
2
Tehát 63 cm hosszúságú drótra van szükség.
b) négyszög,
a = 6 cm, b = 3 a = 9 cm
2 b= 3a
Az élváz hossza: H4 = 8 ∙ 6 cm + 4 ∙ 9 cm = 84 cm 2
c) ötszög?
a = 6 cm, b = 3 a = 9 cm
2
Az élváz hossza: H5 =10 ∙ 6 cm + 5 ∙ 9 cm = 105 cm b= 3a
2
a A hasáb magassága 2 pont, az élváz hossza 3 pont 5 pont

b Az élváz hossza 3 pont 3 pont
c Az élváz hossza 3 pont 3 pont
156

Hasábok, hengerek
2. Négy-négy darab egységkockából építettük az ábrán látható négy testet. a 4

b 4
c 4
A B 12
C D
a) Közülük melyek hasábok?
A, B, D hasáb, C nem hasáb.
b) Melyiknek a legkisebb a felszíne?
Az összeragasztás miatt a D testnél 4 ∙ 2 = 8 db négyzet eltűnik, a többi esetben csak

3 ∙ 2 = 6 db tűnik el, ezért a D test felszíne a legkisebb.
c) Melyiknek a legnagyobb a felszíne?
Legnagyobb felszínű nincs köztük, mert A, B, C-nek ugyanakkora a felszíne, a D-nek

pedig ennél kisebb.
4 helyes válasz 4 pont, minden hibás válaszért 1 pont levonás, ha mind a 4

a 4 pont
hibás 0 pont
b Helyes válasz 1 pont, indoklás 3 pont 4 pont
c Helyes válasz 1 pont, indoklás 3 pont 4 pont
3. Egy utcai hirdetőoszlop alapkörének átmérője 1,3 m, magassága 2,5 m. Mekkora a hirdetőfelület a 3
ezen az oszlopon? b 3
c 3
A hirdetőfelület a henger palástja. d 1
Az alapkör kerülete: K = 1,3 m ∙ π ≈ 4,08 m 10
2
A palást területe: P = 4,08 m ∙ 2,5 m ≈ 10,2 m
2
A hirdetőfelület nagysága körülbelül 10 m .
a Helyes megállapítás 3 pont 3 pont

b Az alapkör kerülete 3 pont 3 pont
c A palást területe 2 pont 3 pont
d A helyes válasz 1 pont 1 pont
157

4. Egy 8 dm élű tömör kockából az ábrán látható módon levágtunk két hasábot. a 7
a) R ajzold le a levágás után keletkezett új test (a házikó) határoló lapjait! A sokszögek oldalaira írd rá b 5
a megfelelő betűjeleket (az oldalhosszakat jelölő betűket)! a c 2
14
2
a
2
a
2
a b b a
2 2
a
a
b b
a = 8 dm
a 2 db
a a
2 2 2 2 db
a a
b 2 db
a
a
3
b) Hány m a házikó térfogata?
A házikó térfogatát megkapjuk, ha a kocka térfogatából levonjuk a két háromszög alapú egye-
nes hasáb térfogatát. Ha a két háromszög alapú egyenes hasábot a legnagyobb oldallapjuknál
a
összeillesztjük, akkor egy alapélű, a magasságú, négyzet alapú egyenes hasábot kapunk.
2
3 3 2 3 3
Vház = Vkocka – Vhasáb = 8 dm – 4 ∙ 8 dm = 384 dm
3 3
A házikó térfogata 162 dm = 0,384 m
a A határoló lapok helyes felrajzolása a megfelelő élek bejelölésével 7 pont 7 pont

b Térfogat kiszámítása helyes mértékegységgel 2 + 2 + 1 pont 5 pont
c Helyes átváltás 1 pont, válasz 1 pont 2 pont összesen 47
158

TARTALOM
SZÁMOK ÉS MŰVELETEK. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
TSZAM – A csoport. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
TSZAM – B csoport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10
Számok és műveletek – hatványozás, normálalak. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14
Röpdolgozat – A csoport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14
Röpdolgozat – B csoport. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15
Számok és műveletek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17
Értékelő felmérő – A csoport. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17
Értékelő felmérő – B csoport. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19
Értékelő felmérő – A csoport (legalább heti 4 óra). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21
Értékelő felmérő – B csoport (legalább heti 4 óra). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23
KÖZÉPPONTOS TÜKRÖZÉS. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25
TSZAM – A csoport. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25
TSZAM – B csoport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28
Középpontos tükrözés – szimmetria, tükörképszerkesztés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30
Középpontos tükrözés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35
ÖSSZEFÜGGÉSEK, ARÁNY. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46
TSZAM – A csoport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47
TSZAM – B csoport. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49
Összefüggések, arány – arány, arányos következtetések, százalék. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51
Röpdolgozat – A csoport. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51
Összefüggések, arány. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55
Értékelő felmérő – A csoport. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55
HOZZÁRENDELÉSEK, FÜGGVÉNYEK. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63
Hozzárendelések, függvények – hozzárendelések. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63
Hozzárendelések, függvények – lineáris függvények. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67
Hozzárendelések, függvények – számtani sorozat. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71
Röpdolgozat – B csoport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73
Hozzárendelések, függvények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75

SZÁMELMÉLET . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83
TSZAM – A csoport. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83
TSZAM – B csoport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85
Számelmélet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87
SOKSZÖGEK ÉS A KÖR . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102
TSZAM – A csoport. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102
TSZAM – B csoport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105
Sokszögek és a kör – háromszög nevezetes vonalai, négyszögek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108
Röpdolgozat – A csoport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108
Röpdolgozat – B csoport. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110
Sokszögek és a kör – a kör kerülete, területe. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112
Sokszögek és a kör . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114
Értékelő felmérő – A csoport. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114
Értékelő felmérő – B csoport. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116
Értékelő felmérő – A csoport (legalább heti 4 óra). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117
Értékelő felmérő – B csoport (legalább heti 4 óra). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 119
ALGEBRA. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 121
Algebra – Algebrai kifejezések. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 121
Algebra – egyenletek, egyenlőtlenségek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125
Algebra – egyenletek, egyenlőtlenségek, szöveges feladatok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 128
HASÁBOK, HENGEREK. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139
TSZAM – A csoport. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139
TSZAM – B csoport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141
Hasábok, hengerek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142

Hasábok, hengerek
Tartalom
161

Matematika Doga Megfejtéssel 7.o

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Matematika Doga Megfejtéssel 7.o

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Csahóczi Erzsébet – Csatár Katalin –

Morvai Éva – Széplaki Györgyné

matek7KKuj.indd 1 7/22/14 8:21:48 PM

A kiadó a kiadói jogot fenntartja.

Kiadja az Apáczai Kiadó Kft.

Tördelés: OmniArt Kft.

Terjedelem: 20,60 A/5 ív

matek7KKuj.indd 2 7/22/14 8:21:48 PM

matek7KKuj.indd 3 7/22/14 8:21:49 PM

Segítség a továbbhaladáshoz szükséges alapismereteket mérő (TSZAM) dolgo-

A mérés-értékelés funkciója lehet: Elemzéskor az utolsó oszlop és az utolsó sor arány-

1. feladat (a, b, c, d köv.) 2. feladat (a, b, c, d, e, f, g követelmény) összpont össz %

matek7KKuj.indd 4 7/22/14 8:21:49 PM

Van legkisebb eleme I

matek7KKuj.indd 5 7/22/14 8:21:49 PM

a Minden helyes döntés 1-1 pont 18 pont

c) Kerekítsd a 7530,4 számot!

ezresre: 8000 százasra: 7500 tízesre: 7530

egyesre: 7530 tizedre: 7530,4

a 2-2 pont (egészrész 1 pont, törtrész 1 pont) 4 pont

A) 2 B) 0,50 C) – 3 D) 8 E) 1,2 F) –1,15 G) – 25 ￼

a Jól dönt egy-egy számról 1-1 pont 7 pont

matek7KKuj.indd 6 7/22/14 8:21:49 PM

4. Egy szálloda portása elektronikusan is rögzíti a szabad férőhelyek számát. a 4

a) Hány százaléka foglalt a szobáknak? A helyes választ karikázd be!

b) A szálloda 120 férőhelyes, és a szürkével jelölt szobák megteltek.

Itt számolj! A megoldásodat ellenőrizd!

a A jó válasz 4 pont 4 pont

matek7KKuj.indd 7 7/22/14 8:21:49 PM

5. Végezd el a kijelölt műveleteket! Az eredményt írd az egyenlőségjel után! a 3

matek7KKuj.indd 8 7/22/14 8:21:50 PM

Jó közös nevező: 1 pont. Jó bővített alakok: 2 pont. Jó összeg: 1 pont. Jól

a) Mennyi mosószer fér a kupakba, ha teletöltjük? Karikázd be a helyes választ!

b) 5 kg kevéssé szennyezett ruhához, 30 °C-os vízben való mosáshoz, 80 ml mosószert javasolnak a

A) feléig B) 2 részéig C) 5 részéig D) 7 részéig

a a)-ban bármilyen helyes gondolatmenet 2 pont

matek7KKuj.indd 9 7/22/14 8:21:50 PM

Van legnagyobb eleme H I H

Van két olyan eleme, ame- I H I

a Minden helyes döntés 1-1 pont 18 pont

matek7KKuj.indd 10 7/22/14 8:21:50 PM

c) Kerekítsd a 8504,3 számot!

egyesre: 8504 tizedre: 8504,3

a 2-2 pont (egészrész 1 pont, törtrész 1 pont) 4 pont

a Jól dönt egy-egy számról 1-1 pont 7 pont

4. Egy mélygarázs portása elektronikusan is rögzíti a 4

Itt számolj! A megoldásodat ellenőrizd! E l l .:

matek7KKuj.indd 11 7/22/14 8:21:51 PM

a A jó válasz 4 pont 4 pont

5. Végezd el a kijelölt műveleteket! Az eredményt írd az egyenlőségjel után! a 3

matek7KKuj.indd 12 7/22/14 8:21:51 PM

a) Mennyi mosószer fér a kupakba, ha teletöltjük? Karikázd be a helyes választ!

A) feléig B) 3 részéig C) 4 részéig D) 9 részéig

a a)-ban bármilyen helyes gondolatmenet 2 pont

matek7KKuj.indd 13 7/22/14 8:21:52 PM

Számok és műveletek – hatványozás, normálalak

1. Írd fel a szorzatokat hatvány alakban! a 2

a–d Minden jó válasz 2-2 pont 8 pont

2. Add meg a hiányzó kitevőket! a 2

a–e Minden jó kitevő 2 pont 10 pont

3. Írd fel a hatványokat szorzat alakban! Számítsd ki a hatványok értékét! a 6

a Minden jó szorzat alak 1-1 pont 6 pont

4. Melyik nagyobb? Tedd ki a megfelelő (<, >, =) jelet! a 2

matek7KKuj.indd 14 7/22/14 8:21:52 PM

A) 2 B) 0,50 C) – 3 D) 8 E) 1,2 F) –1,15 G) – 25

4. Egy szálloda portása elektronikusan is rögzíti a szabad férőhelyek számát. a 4

b) 5 kg kevéssé szennyezett ruhához, 30 °C-os vízben való mosáshoz, 80 ml mosószert javasolnak a

4. Egy mélygarázs portása elektronikusan is rögzíti a 4

3. Számolj fejben! Az eredményt írd az egyenlőségjel után! a 3

4. Tedd ki a <, > vagy = jelet! a 2

3. Számolj fejben! Az eredményt írd az egyenlőségjel után! a 3

4. Tedd ki a <, > vagy = jelet! a 2