A kiválóságra törekvés támogatása – nem biztos, hogy mindenkinek feltétlenül kiválónak kell lennie

A berendezések rugalmasan és gyorsan átalakíthatók legyenek, illeszkedjenek az osztályba járó

tanulók egyéni szükségleteihez – jelen pillanatban biztosan nem megvalósítható.

Az erkölcs és etika tantárgy esetében mindvégig fejlesztő értékelést kell alkalmazni. 

Az alapfokú képzés első nevelési-oktatási szakaszában (1–4. évfolyam) kiemelt feladat a művészettel
és művészetre nevelés, valamint ennek az a mindennapos gyakorlata, amelyet az iskola a délutáni
foglalkozási keret felhasználásával valósít meg.??????????????

Az általános követelményeket meghaladó ismeret- és készségtartalmak tanulása-tanítása emelt

óraszámban valósul meg a szabad órakeret terhére. Az emelt szintű tanulást-tanítást lehetővé tevő
emelt szint tantárgyainak kialakításánál külön hangsúlyt kaphat a kötelező érettségi tárgyak mellett
az MTMI, ezen belül kiemelten a természettudomány, továbbá az idegen nyelvek és a művészetek.

Kompetenciák
Aritmetika, algebra – egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek – sok!!!
Síkbeli tartományok közül kiválasztja a szögtartományokat, páros és csoportmunkában nagyság
szerint összehasonlítja, méri, csoportosítja azokat. – ez így kevesebb, mint szokott – nem baj!!
Ismeri és alkalmazza a 2-vel, 3-mal, 4-gyel, 5-tel, 6-tal, 9-cel, 10-zel, 100-zal való oszthatóság
szabályait. – (-cal való oszthatóság kimarad – egyáltalán nem baj!!
Egyszerű betűs kifejezésekkel összeadást, kivonást végez, és helyettesítési értéket számol.
Egyenes hasáb, téglatest, kocka alakú tárgyak felszínét és térfogatát méréssel megadja, megértett
összefüggések alapján képlet segítségével kiszámolja.
Kör és részei kimarad
A Nat alapelveivel összhangban kizárólag fejlesztő (szöveges) értékelésre kerülhet sor az 1–2.
évfolyamon. A fejlesztő értékelés az iskola döntése alapján a 8. évfolyam végéig kiterjeszthető, s ez a
pedagógiai programban rögzítendő úgy, hogy ugyanott az érdemjeggyé alakítás módját is meg kell
határozni. – Nagyon jó lenne???!!!
Gondolatok az NAT-ról…

A művészeteket taglaló fejezet bevezetőjében olvasható, hogy a művészeti nevelés elsődleges célja a
személyiségfejlesztés. A feladat a művészet eszközeivel történő képességfejlesztés, de művészi
pályára nem készít fel. A későbbiekben olvasható, hogy feladat a kritikus gondolkodás fejlesztése
valamint a tanulási területekkel közös fejlesztési célok támogatása, a komplex szemléletmód
kialakítása.
Az ének-zene általános alapelvek megfogalmazásában az öt fejlesztési területen belül a zenei
képességek fejlesztésén kívül szintén általános képesség-, készség- és személyiségfejlesztésre utaló
mondatokat találunk, ami bármely más területre is vonatkozhatna. A célkitűzések szintén
általánosak: - „élményeken keresztül jussanak zenei tapasztalatokhoz” – lehet másképp?;
„eligazodjanak saját koruk zenei kultúrájában” – ez a múlt ismerete nélkül nehezen elképzelhető.

Mivel a NAT tervezete nem köt meg tananyagot, szabad válogatást enged, félő, hogy az évszázadok
zenei örökségét kiszorítja „saját korunk zenei kultúrája” az oktatásból. A Kodályi koncepció egyetlen
félmondatban kerül említésre a teljes tervezetben, ami arra enged következtetni, hogy amit a világ
számos országában sikeresen alkalmaznak, számunkra már nem érték. A zeneelméleti ismeretek
tanításától óva int a tervezet, csak a legszükségesebbet tanítsuk. Betűtanítás nélkül hogyan tanítsunk
olvasni? „Zeneművek önálló elemzésének” készségét várják el a zenei alkotóelemek, azok
összefüggéseinek ismerete nélkül? Ez a két törekvés ellentmondásokba ütközik.

A kompetenciaalapon összegyűjtött eredménycélokban nincs nagyobb változás a korábbi NAT-hoz

képest, részben ez is általánosabb, a sejthető minimum szintet lejjebb helyezte.

Az értékelés lehetőséget ad az általános iskolai 8 évben a szöveges értékelésre, az intézményekre

bízva a döntést. (Van mellette és ellene is érv.)

Iskolánk részéről a leginkább aggasztó, hogy az általános bevezetőben az emelt szintű oktatásról
szóló fejezetben „az alapfokú képzés második nevelési-oktatási szakaszára” vonatkoztatja az emelt
szintet. Ez azt jelentené, hogy csak 5. évfolyamtól lehetne ének tagozatunk? A másik kérdés ezzel
kapcsolatban a tervezett órakeretek. Az alap óraszám felső tagozaton heti 1 óra. A szabadon
felhasználható órakeret heti 2. Amennyiben mindet az emelt ének kapja, az három. Jelenleg 4+1 az
emelt szint óraszáma. A heti hárommal csökken az énekórák mennyisége, a kórus kikerül a védett
sávból – önkétessé válik (szakkör?). Az iskolai kórusok létéről – nem létéről nem esik szó a NAT-ban.
A jelenleg érvényben lévőben az emelt szintű ének oktatás szerves része a heti egy kóruspróba az
órakeretben. Ennek nyoma sincs az új tervezetben. Későbbi kiegészítésben tervezik vajon?

Bennem sok kérdést vetett fel a dokumentum olvasása. Fogalmazásmódja sokszor feleslegesen
bonyolult. Attól, hogy az „alkalmazkodó képességet” „adaptibilitás”-nak, a „figyelemmegosztást”
„figyelem hatékony allokálása”-nak hívjuk, nem lesz hatékonyabb az oktatásunk. A kompetenciákra
bontott kimeneti rendszer többször ismétli önmagát, kevésbé áttekinthető, mintha a tantárgy
fejlesztési területeinek konkrétabb célkitűzései szerint rendszereznénk azt. Tény, hogy nagyobb
szabadságot enged a tanárok számára a helyi tantervek kidolgozásához a jelenlegi tervezet, de ez
nem feltétlenül segíti a művészeti nevelés igényesség irányába való fejlődését országos szinten.

Összességében ez alapján aggódom az ének tagozat további jövője miatt, mind az óraszámaink, mind
a kórus létfenntartása tekintetében. Az ének tananyag egyszerűsítése előbb-utóbb a tantárgy teljes
mellőzését fogja eredményezni, mint ahogy a tervezetben is már inkább a többi terület
„kiszolgálója”-ként jelenik meg.