Gyilkos elmék 5x09 - 100 /1

2010.06.03. 09:00 - hex.kelly

Elérkeztünk a sorozat századik epizódjához. Az évadzáró cliffhangereket

ismerve a készítők kitesznek magukért, tessenek az öveket becsatolni, indul a
legeszelősebb pszichopata-hajsza!
(Emlékeztetőkkel nyitunk a negyedik és ötödik évad epizódjaiból, Foyet alku-
ajánlatából, Hotch megtámadásáról, Haley és Jack védőőrizetéről, és az előző
epizód végéből.)
Verőfényes napsütésben távolba vesző szirénák hangjával lassított káoszba
érkezünk egy kertvárosi utcába. Sok rendőrautó érkezik, belőlük rendőrök
ugrálnak ki és rohannak egy ház felé, amely előtt egy üres, nyitott ajtajú,
keresztben hagyott FBI-terepjáró áll, a villogója még szórja a piros és kék
fényeket. Egy rendőr visszafelé tántorog, az út közepén előre hajol, egy érkező
kollégája a vállát veregetve bíztatja, és rohan a többiek után. A járdán JJ a
térdeit támasztva áll, és maga elé bámul, Reid pedig megy felé. Rendőrök futnak
a gyepen, a ház ajtaján pedig Rossi lép ki, és siettetve int nekünk. A házban két
rendőr egy holttestet takar le, de nem látjuk, ki az. Rossi elhalad mellettük, az
ajtóban megtorpan, és néz ránk: arra menjünk, utána.

Követjük, és egy vérfoltos padlóra lépve megpillantjuk Emily-t, aki a lépcsőn áll,
és hív felfelé. Előttünk szalad fel, majd előre enged, felborult asztal, összetört
lámpa és újabb vérfolt mellett elhaladva lépünk be egy szobába, ahol Morgan
egyenesedik fel, és megfordul: arcán fájdalom. Prentiss-hez lép, és a kamera
megmutatja, kit kísértünk ide: egy fiatal mentős az, az ágy mellé néz komoran,
oda, ahonnan Morgan állt föl az imént. Morgan visszanéz, és azt mondja neki,
menjen el innen, talán odalent még tud segíteni valakin.
Főcím és idézet Hotch-tól: Aki szörnyekkel vív, és nem vigyáz, maga is azzá
válhat. És aki hosszan tekint a szakadék mélyére, arra a mélység egyszer csak
visszatekint. - He who fights with monsters, might take care lest he thereby
become a monster. And if you gaze for long into an abyss, the abyss gazes also
into you. - Wer mit Ungeheuern kämpft, mag zusehn, dass er nicht dabei zum
Ungeheuer wird. Und wenn du lange in einen Abgrund blickst, blickt der Abgrund
auch in dich hinein. Friedrich Wilhelm Nietzsche
Quantico-ban Erin Strauss igazgatónő magnófelvételt indít, és kéri a vele
szemben ülő JJ-t, hogy mondja a nevét, rangját, beosztását. Hamar vitába
keverednek, mert az igazgatónő arra kíváncsi, hogy Hotchner ügynök mennyire
volt megszállottja a George Foyet utáni nyomozásnak, de JJ szerint az egész
csapat emberfeletti erővel dolgozott az ügyön, pláne az után, hogy Foyet Karl
Arnold-on keresztül "üzent" Hotch-nak. Az igazgatónőt meglepi ez a karakán
válasz, JJ pedig úgy dönt, hogy inkább az elején kezdi a történetet: amikor Foyet
a tíz évvel korábbi gyilkosságsorozata alkalmával önmagát is megkéselte, olyan
maradandó károsodásokat szenvedett, amelyekre meghatározott gyógyszereket
kellett szednie. A csapat az ezeket a gyógyszer-kombinációkat szedő betegeket
próbálta feltérképezni, de nem sikerült Foyet-re bukkanni. Az előző ügy után JJ
szinte azonnal elrendelte az Arnold-nak küldött levél vizsgálatát (na, ez most úgy
tűnik, hogy van két beosztottja?), és éppen egy gyógyszertárban volt a
kiccsaláddal, mikor szóltak neki, hogy a leveleken nem volt se ujjnyom, sem
DNS.

JJ már épp indult volna, és Will-lel lelkizett, hogy milyen rémes lenne neki Hotch
helyében, mikor a gyógyszerésztől érdekes dolgot tudott meg. Kisvártatva már
Hotch-nak magyarázta Quantico-ban, hogy Foyet a vényköteles gyógyszereit
úgy is be tudja szedni, hogy azonos hatóanyagú, de kisebb dózisú és nem
vényköteles gyógyszerből nagyobb adagokat vesz be. Így a vényekkel nem hagy
nyomot maga után. Hotch-nak tetszett a felvetés, és azt mondta, akkor csak
azokat a gyógyszereket kell lenyomozni, amelyeket sehogyan sem tud kiváltani
másfélékkel. JJ „embere” jött a válasszal a postától, Hotch pedig Garcia-hoz
indult. Aki épp Kevin-nel kuksolt a Cybertérben, Kevin sonkás fánkra agitálta
Huncutkát, nulla sikerrel. Ekkor rontott be Hotch JJ-vel, és kérte Kevint, hogy
távozzon. Garcia felugrott, és ijedten bámult Hotch-ra - csakúgy, mint most
Strauss igazgatónőre – mert már ő a soros a rapporton, és Strauss meg is kérdi,
jól van-e. Garcia NINCS JÓL, mert ez az egész úgy rossz, ahogy van, mert senki
nem azt kérdezi, amit kellene: hogy Foyet hány embernek ártott. Strauss azt
kérdi, hogy szerinte Hotch zavartan és/vagy ésszerűtlenül cselekedett-e.

Garcia majdnem sírva azt feleli, hogy Hotch csak féltette a családját, ami - a
történteket tekintve - tökéletesen ésszerű volt. Hotch arra kérte, hogy gyorsan
nyomozza le a nem helyettesíthető gyógyszereket azon a két helyen és időben,
ahol és amikor Arnold-nak feladták a leveleket. Garcia kérte, hogy akkor hadd
maradjon Kevin, mert ketten hamarabb végeznek. A Csapat többi tagja a
tárgyalóba ment, és hozzáfogtak a földrajzi profilhoz. Nyilvánvaló volt, hogy
Foyet képes volt akár 100 mérföldet is utazni, hogy a levelet feladva
megtévessze a nyomozást, az viszont látszott, hogy Washington D.C. környékén
maradt, Hotch közelében: hiszen annak idején Bostonban élt, és viszonylag
közelről szemlélte Shaunessy gyötrődését. Emily óvatos felvetésére Hotch azt
felelte, tisztában van azzal, hogy Foyet figyeli, ezért is mondott le: hogy azt
higgye, megtörte őt. Morgan erre nagyot nézett, hoppá, hát hozzá sem volt
őszinte Hotch?!

Garcia és Kevin közben sorra vették Foyet gyógyszereit. Kevin totál kiakadt,
hogy Foyet miket szed, pláne, hogy miért (sokszor megszúrta magát), és végre
találtak egy gyógyszert (Tapazole), amelyet sem helyettesíteni, sem utcai dílertől
beszerezni nem lehet. Kevin kinyomtatta mindkét város 100 km-es körzetén belül
azok listáját, akiknek ilyet írtak fel, Garcia pedig rohant a hírrel a Csapathoz. De
túl sok volt a név. Mivel Foyet a gyilkosságainak megszállottja volt (amikor
Hotch-ot kínozta, ez kiderült), arra gondoltak, hogy talán valamelyik áldozatának
nevét használja. De nem volt találat így sem. Ekkor Reid a táblához lépett, és
Foyet nevének, valamint a "The Reaper" névnek betűit karikázta-nyilazta-
satírozta, majd közölte: Peter Rhea. És valóban, Garcia talált egy Peter Rhea-t
Arlingtonban. Rossi azt mondta: MEGTALÁLTUK.

Strauss immár Rossi-t kérdezi, hogy ha a Csapat tudta, hol van Foyet, miért nem
mentek érte azonnal? Rossi csak hümmög és terel, erre Strauss kikapcsolja a
magnót, és úgy kérdezi, mivanmár. Rossi visszakérdez: mi értelme van ennek,
Erin? A nő azt feleli, az, hogy ilyen soha többet ne fordulhasson elő. Rossi közli
vele, hogy semmilyen hivatalnok nem tehet semmit az ellen, hogy ilyen dolgok
megismétlődjenek. Strauss azt kérdi, hogy ezek szerint csak várni kell a
következő vérfürdőre? (Úristen, miért, az történt?!) Rossi sóhajt, Strauss
visszakapcsolja a magnót, és újra felteszi a kérdést. Rossi azt mondja, meg
kellett bizonyosodni arról, hogy Foyet tényleg ott van, mert ha odamennek, de ő
nincs ott, rájöhet, hogy megtalálták, és akkor megint meglóg. Lehetetlen volt jó
döntést hozni. Strauss kérdi, hogy ki hozta meg a döntést, talán Hotch?

Rossi felidézi, hogy Hotch és Emily egy terepjáróban ülve figyelték Foyet
feltételezett lakását, a többiek meg a szemközti üres épületből, a türelmetlen
kommandósokkal. Egy emberük karbantartónak öltözve bekopogott a lakásba,
majd válasz híján bekukucskált az ajtó alatt egy kamerás gilisztával. A kamera
képét látva Hotch-nak feltűnt valami, és elindultak a lakásba. Odabent nem volt
senki, de látszott, hogy Foyet sietősen távozott. Rossi azt mondta, ha Foyet
menekül, talán hibázik, és elkaphatják. Hotch azt mondta, ha Foyet menekül,
akkor általában gyilkolva teszi, márpedig ezt nem szabad hagyni. Garcia aztán
kutakodott Foyet gépén, ami automatikus törlésre volt állítva, és Garcia sem
tudta megállítani, de az kiderült, hogy Foyet egy internetes riasztást állított be a
Peter Rhea névre, így tudta meg, hogy a nyomában vannak. A Csapat
tehetetlenül nézte, ahogy Foyet gépéről törlődik egy rakás dolog, egyszer csak
megláttak egy fotót: Sam Kassmeyer-é volt az, a szövetségi marsallé, aki Hotch
családja mellé volt kirendelve. Hotch már hívta is, de csak a hangpostája felelt.
Morgan azt mondta, hogy kommandósokra van szükség, JJ meg azt, hogy az
újabb fél óra. Hotch ekkor elrohant, a többiek meg zavartan néztek utána.

Strauss most már Reid-et faggatja az eseményekről. Ámulok és bámulok, ember

lett a gyerekből, olyan keményen odamondogat a főnökasszonynak, hogy csak
na: könnyű lenne Hotch-ra kenni a kommandósok nélküli indulás döntését, de Dr.
Spencer Reid-nek fotografikus memóriája van, ezért bizton állíthatja, hogy nem
ez történt. Hanem az, hogy Kassmeyer-t Hotch és Rossi véresen, összeverve
találta meg. Amíg Rossi a mentőket hívta, Kassmeyer nagy-nehezen
elnyögdécselte Hotch-nak, hogy mikor hazaért, Foyet már a házban várta, Isten
tudja, hogyan jutott be. Először a jobb combjába lőtt, majd a bal lábszárába,
aztán a bal lábfejébe, és közben azt kérdezgette, hol vannak (Haley és Jack).
Majd levágta néhány ujját a bal kezén. (Hah?!) Kérte Foyet-et, hogy ölje meg, de
azt felelte, hogy életben hagyja még egy kicsit, hogy el tudja mondani Hotchner
ügynöknek, hogy csak magát okolhatja majd a családja halála miatt. (Te jó ég!)
Hotch azt akarta tudni, hogy mi van Haley vésztelefonjával. Az egész Csapat
körülöttük állt, mikor a mentősök megérkeztek. Reid azt mondja Strauss-nak,
hogy nem okolható Kassmeyer a történtekért, mert kínzás alatt nem lehet felelős
döntéseket hozni.

A mentőben aztán Kassmeyer elmesélte Hotch-nak, hogy nem mondott semmit

Foyet-nek, de... nem is kellett, mert elvette a telefonját, és a gyorshívókat
végigpróbálva elérte Haley-t!!! Azt mondta neki, hogy a szövetségiektől hívja,
mert Kassmeyer-t és Hotch-ot is megölték, ők pedig veszélyben vannak. Haley
nagyon megijedt, Foyet pedig azt mondta neki, hogy vegyen egy feltöltőkártyás
telefont, hívja vissza, majd utána ad neki egy másik telefonszámot, amin eléri. És
arra kérte, hogy dobja el a mostani telefont, nehogy a volt férje gyilkosa
rátaláljon. (Rohadj meg, Foyet!) Kassmeyer azt mondta a kétségbeesett Hotch-
nak, hogy nagyon sajnálja. Azután meghalt.

Folyt. köv.