Professional Documents
Culture Documents
Bernadette Von Dreien: Christina - Fényként Született Ikrek
Bernadette Von Dreien: Christina - Fényként Született Ikrek
10
11
12
13
14
15
Rövid életrajzom
16
17
18
19
20
21
Christina von Dreien élete aligha kezdődhetett volna drámaibban. Már korán,
2000 őszén kiderült, hogy veszélyeztetett terhes vagyok az ikermagzatok miatt, rá-
adásul nem is éreztem túl jól magam, mivel erős terhességi rosszullétekkel küzdöt-
tem, amelyek az ötödik hónapig tartottak. Ennek ellenére nagyon örültem annak,
hogy ikreket várok, és az anyaszerepnek. Csak évekkel később tudtam meg, hogy a
magas rezgésű gyerekek gyakran választanak nehéz kezdeti körülményeket, hogy
gyökeret eresszenek földi életükben. Ezalól az én ikreim sem voltak kivételek.
Akkoriban, 29 évesen egészségügyi asszisztensi munkám mellett a nem-
zeti könnyűatlétikai csapat tagja voltam, és irodai munkát végeztem az 1997-
22
23
24
25
26
testsúlya 570 grammról 475 grammra esett vissza. Senkinek nem mertem
említést tenni erről.
Többek között szükség volt néhány vérátömlesztésre is. Az intenzív osz-
tály zaja, az óránkénti vérvétel a sarkukból, a tüdő leszívása nagyon kevés
nyugalmat biztosított az apróságoknak, és még több életenergiát vont el tőlük.
Christina fő problémáját az éretlen gyomor-bél rendszer és tüdő jelentette.
Tovább kellett intubálni, mint Elenát, és még hónapokig légzéstámogatásra
szorult. Annak érdekében, hogy a vér oxigéntelítettsége megfelelő legyen,
gyakran toxikus mennyiségű, hetven térfogatszázalékos oxigént kapott, ami a
retina károsodásához vezetett, de a hiányos oxigénellátás sokkal végzeteseb-
ben hatott volna rá. Így előrelátható volt a későbbi látászavar.
A napirendünkhöz tartozott a „kenguruzás”. Ha az állapotuk megengedte,
egy-két órára a csupasz mellkasomra fektették az egyik kislányt, hogy érezze
az illatomat és a bőrkontaktust. Ez többnyire elég nehézkes volt. Anya és néha
apa is az intenzív osztály karosszékében elnyúlva, Elena vagy Christina pedig
hasra fektetve a mellkasomon, melegen betakarva, számos megfigyelőkészü-
lékkel és kábelkötegekkel. Ilyenkor általában nyugodtak voltak, és csökkent
a szívfrekvenciájuk. Számomra is nagyon jóleső, meleg percek voltak ezek
az alkalmak. Ezt leszámítva csak a kézfejemmel érhettem hozzájuk, amit az
27
28