Latin

III.
Orvosi latin
TARTALOM 103
Tartalom
Bevezetés 107
A tananyag elsajátításának célja 107
A tananyag elsajátításának követelményei 107
Fogalomgyûjtemény 107
1. Általános tudnivalók a latin nyelvrõl 109

1.1. A Római Birodalom története és kultúrája 109
1.2. A latin nyelv eredete, fejlõdése és utóélete 110
1.3. Az orvosi latin nyelv kialakulása és fejlõdése 111
2. Hangtan 113
2.1. Írásjelek és helyesírás 113
2.2. Kiejtés és hangsúly 113
2.2.1. A kiejtés 113
2.2.2. A hangsúly 114
2.3. Elválasztás és szótagolás 115
2.4. A latinos és magyaros írásmód elvei 115
3. Gradus primi, avagy az elsõ lépések 117
3.1. Lectio prima Corpus humanum 118
3.1.1. Sententiae et proverbia 118
3.1.2. Vocabularium 118
3.1.3. Grammatica 119
3.2. Lectio secunda Nomina anatomica 121
3.2.1. Exercitationes 121
3.3. Lectio tertia Organa interna 124
3.4. Lectio quarta Pluralis Nominativus 127
3.5. Lectio quinta Pluralis Genitivus 130
3.6. Lectio sexta A test fõ síkjai és irányai 133
104 KOMMUNIKÁCIÓ AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN
3.7. Lectio septima Összetett és képzett szavak az orvosi nyelvben 136

3.8. Lectio octava Repetitio 140
4. Apparatus humani 143
4.1. Lectio prima Apparatus locomotorius 144
4.1.1. Ossa et suturae cranii 144
4.1.2. Ossa et articulationes trunci extremitatumque 148
4.1.3. Musculi 152
4.1.4. A mozgásrendszerre vonatkozó klinikumi kifejezések 157
4.2. Lectio secunda Systema circulationis 160
4.2.1. Cor 160
4.2.2. Sanguis et vasa sanguinea 164
4.2.3. Systema lymphaticum 167
4.2.4. A keringés szervrendszerére vonatkozó klinikumi kifejezések 169
4.3. Lectio tertia Apparatus respiratorius et repetitio 172
4.3.1. Apparatus respiratorius 172
4.3.2. Repetitio prima 175
4.4. Lectio quarta Apparatus digestorius 177
4.4.1. Structura apparatus digestorii 177
4.4.2. Az emésztõrendszerre vonatkozó klinikumi kifejezések 179
4.5. Lectio quinta Organa urogenitalia 182
4.5.1. Organa uropoetica 182
4.5.2. Organa genitalia 185
4.5.3. A vizeletkiválasztó- és nemi szervrendszerre vonatkozó klinikumi kifejezések 188
4.6. Lectio sexta Glandulae endocrinae 190
4.7. Lectio septima Systema nervorum 193
4.7.1. Systema nervorum centrale 193
4.7.2. Systema nervorum periphericum 198
4.8. Lectio octava Organa sensuum 202
4.8.1. Organa visus et statoauditus 202
4.8.2. Organa olfactus, gustus et tactus 205
4.9. Lectio nona Recipe et repetitio 208
4.9.1. Recipe 208
4.9.2. Repetitio secunda 216
Nyelvtani összefoglalás 217

1. A névszóragozás (declinatio) 219
1.1. Az III. declinatio 219
1.2. A III. declinatio 220
1.3. A IVV. declinatio 222
2. A melléknév fokozása (comparatio) 223
3. A határozószó (adverbium) 224
4. A számnevek (numeralia) 225
5. A elöljárószók (praepositiones) 227
TARTALOM 105
6. Az igeragozás (coniugatio) 228

6.1. Az ige szótári alakja és az igetövek 228
6.2. A személyragok 228
6.3. A praesens imperfectum indicativi activi 229
6.4. Az imperativus 229
6.5. A praesens imperfectum coniunctivi passivi 230
7. Az igenevek 231
7.1. Az infinitivus imperfectus activi (aktív folyamatos fõnévi igenév) 231
7.2. A participium imperfectum (folyamatos melléknévi igenév) 231
7.3. A participium perfectum (befejezett melléknévi igenév) 231
8. A szóképzés 232
8.1. Fõnév képzése igébõl 232
8.2. Fõnév képzése fõnévbõl 232
8.3. Melléknév képzése fõnévbõl 232
9. Szóalkotás 233
9.1. Praefixumok 233
9.2. Mennyiséget jelentõ elõtagok 233
9.3. Minõséget jelentõ elõtagok 234
9.4. Latingörög párok 235
9.5. Egyéb elõtagok és szóközi tövek 238
9.6. Képzõk és utótagok 239
Témazáró feladatlapok 241

Megoldókulcs a feladatlapokhoz 248
Szótár (vocabularium) 250
Felhasznált és ajánlott irodalom 264
BEVEZETÉS 107
Bevezetés
E tankönyvrész a szakképzõ iskolák ápolási asszisztens és ápoló szakos diákjai számára készült.
Ennek megfelelõen a bevezetés után két szintre tagolódik. Az elsõ szint a latin nyelv alapjaival is-
merteti meg a tanulókat, mely eleget tesz az ápolási asszisztens szak követelményeinek, a második
szint az elõzõre épülõ magasabb szintû nyelvi ismereteket nyújtja az ápolók számára.
A tankönyv célja olyan nyelvi ismereteket adni a tanulóknak, melyek megkönnyítik számukra nem-
csak a szakmai tárgyakban, hanem a köznapi életben használatos latin vagy görög eredetû szavak
megértését és helyes használatát.
A tankönyv lexikája fõleg az anatómiai-fiziológiai szókincsre épül, emellett klinikumi kifejezések-
bõl is igyekszik ízelítõt adni, valamint a latin közmondásokon és szólásokon keresztül a tanulók ál-
talános mûveltségét is bõvíti. Mivel a szókincs nagy része az anatómia tárgykörébõl származik, a ta-
nulmányi anyag elrendezése és felosztása is anatómiai témakörök szerint történt. Ehhez kapcsolód-
nak tartalmilag a klinikumi kifejezések és nyelvtanilag a latin közmondások.
A nyelvtani anyag terjedelmének igen szûk korlátokat szab a tanulmányi idõ rövidsége, ezért csak
olyan nyelvtani jelenségeket mutatunk be a tankönyvben, melyek az orvosi latin nyelvben elõfordul-
nak. Ezen belül is a ritkábban elõforduló nyelvtani alakok csak kiegészítõ anyagként szerepelnek. A
nyelvtani anyag nagy részét teszi ki az összetett és képzett szavak szerkezetének megismertetése. A
tankönyv végén található nyelvtani összefoglalásban külön táblázatok tartalmazzák az orvosi nyelv-
ben elõforduló szóelemeket és szótöveket.
Minden leckéhez külön szótár készült, melyek kezdetben elõfordulásuk sorrendjében, majd késõbb
betûrendben közlik az új szavakat, ezzel is segítve a diákok szótározási készségének kialakítását.
Emellett a tankönyv végén betûrendes szótár tartalmazza a könyvben elõforduló összes szót. A lec-
kékhez kapcsolódó feladatok elsõsorban az adott nyelvtani és lexikai anyag elsajátítását könnyítik
meg, másodsorban a tanulók fordítási készségét fejlesztik.
A tankönyv anyaga és terjedelme valamivel bõvebb, mint amennyi az elõírt óraszámban megta-
nítható. Ez lehetõséget ad a tanárnak egyrészt, hogy belátása szerint válassza ki a tananyagot, más-
részt, hogy magasabb óraszámú képzésekben is felhasználja a tankönyvet.
A tankönyv megírásában felhasználtam hasonló tárgyú szakirodalmat és jegyzeteket.
Végezetül ezúton mondok köszönetet mindenkinek, aki valamilyen módon akár szakmai, akár
erkölcsi, akár anyagi támogatásával hozzájárult, hogy ez a tankönyv létrejöhessen.
A szerzõ
A tananyag elsajátításának célja
A szakma gyakorlásához szükséges alapvetõ kommunikációs képességek megszerzése és

fejlesztése, a kommunikáció eszközeinek és csatornáinak használata.
Követelmények a tananyag feldolgozása után
A tananyag elsajátítása után Ön képes lesz:

szakmai latin nyelvet alkalmazni;
latin szakkifejezéseket alkalmazni (leírni, elolvasni és kiejteni);
nyelvtani szerkezeteket alkalmazni.
Fogalomgyûjtemény
K accusativus: tárgyeset
K activum: cselekvõ
K adverbium: határozószó
K coniugatio: igeragozási osztály
K declinatio: névszóragozási csoport
K diphthongus: kettõs magánhangzó
K exercitationes: gyakorlatok
K femininum: nõnem
K genitivus: birtokos eset
K grammatica: nyelvtan
K imperativus: felszólító mód
K imperfectum: folyamatos
K indicativus: kijelentõ mód
K infinitivus: fõnévi igenév
K masculinum: hímnem
K neutrum: semlegesnem
K nominativus: alanyeset
K participium: melléknévi igenév
K pensa: feladatok
K pluralis: többes szám
K praefixum: elõtag
K praefixum: szókezdõ elem
K praepositio: elöljárószó
K praepositio: elöljárószó
K praesens: jelenidõ
K proverbia: közmondások
K repetitio: ismétlés
K sententiae: szólások
K singularis genitivus: egyes számú birtokos eset
K singularis nominativus: egyes számú alanyeset
K singularis: egyes szám
K vocabularium: szótár
ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A LATIN NYELVRÕL 109
1. Általános tudnivalók a latin nyelvrõl

A tanuló elevenítse fel már meglévõ ismereteit az ókori Rómáról, és ismerje meg az or-
vosi nyelv kialakulását, fejlõdését egészen napjainkig.
A fejezet elsajátítása után Ön:

ismerni fogja a Római Birodalom fõbb történelmi eseményeit és kulturális jelentõségét,
tisztában lesz a latin nyelv eredetével és rokonsági kapcsolataival,
meg fogja érteni, hogy miért épp a latin vált az orvosi szaknyelvvé.
Tanulmányozza az alábbiakban leírtakat! Tudását a fejezet végén található feladatokkal (latinul:

pensa) ellenõrizheti. Amennyiben a feladatok megoldása nem okoz nehézséget, Ön sikeresen elsajá-
tította a tananyagot.
1.1.
A Római Birodalom története és kultúrája
Az európai civilizáció legmélyebb gyökerei két nép egybefonódó kultúrájába, a görög és latin mûvelõdés-
be kapaszkodik. Ez a két nép a mûvészetek és tudományok területén oly jelentõs dolgokat hozott létre, me-
lyeket Európa minden népe mintaképének tekinthetett.
Ezt az ókori örökséget Európa és a mûvelt modern világ számára a görögül már nem tudó századok folya-
mán a latin nyelv tartotta meg. Ezért van az, hogy a tudomány és a mûvészet a latin nyelv szókincsének nagy részét
ma is használja.
Az antik kultúra megismeréséhez a latin nyelv ad kulcsot a kezünkbe, mely eredetileg az ókori Latium (innen az
elnevezés: latin) és Róma nyelve volt. A Tiberis partján alapította Rómát Kr. e. 753-ban Romulus a hagyomány sze-
rint, de valójában az elsõ települések már a Kr. e. XIX. században létrejöttek. Róma trónján elõször hét király vál-
totta egymást, akik uralma alatt Róma vezetõ szerepet szerzett egész Latiumban. Az utolsó király elûzése után (Kr. e.
508507) Róma államformája arisztokrata köztársaság lett. A köztársaság idején az államot évente cserélõdõ
magistratusok (állami tisztségviselõk) vezették, a legfõbb állami hivatal az egy évre választott consulé volt, a leg-
fõbb hatalmi szerv pedig a római senatus (vének tanácsa) volt. A korai köztársaságkorban Róma a fennhatósága alá
vonta a szomszédos törzseket és népeket, és Kr. e. 265-re az egész Appennini-félsziget az uralma alá került. A késõi
köztársaság idején Róma hódító céljai Itálián kívülre irányultak. A pun háborúkban aratott gyõzelme után az egész
Földközi-tenger partvidékét uralma alá hajtotta. Miközben további hódító háborúkat folytatott, az állam belpolitikai
válságba került. A Róma és Itália határain messze túlnõtt birodalmat nem lehetett már tovább köztársasági eszközök-
kel irányítani. Iulius Caesar egyeduralmi törekvései és Octavianus (késõbbi nevén Augustus) actiumi gyõzelme után
császárság váltotta fel a köztársaságot. Augustus az állam princepse (az elsõ) lett, ezért is nevezik a császárság el-
sõ idõszakát (Kr. e. 27Kr. u. 284) principátusnak. Augustus utódai ugyan már nem vezettek nagy hódító háború-
kat, de a birodalom határvidékeit szépen lassan bekebelezték. Legnagyobb kiterjedését Róma Traianus alatt érte el,
immár három kontinensen vetve meg lábát, és európai, afrikai, ázsiai gyarmataiból hatalmas birodalmat hozott létre.
A IIIII. században a barbár törzsek támadásai, a provinciák politikai felkelései, a legyõzött népek erõszakos betele-
pítése komoly válsághoz vezettek. A késõi császárkorban, a dominátus idején (284476) Diocletianusnak kezdetben
sikerült stabilizálnia a birodalmat, az általános válságon azonban utódai nem tudtak úrrá lenni. A IV. század polgár-
háborúival, trónkövetelõivel és felkeléseivel nyilvánvalóvá tette a Római Birodalom további hanyatlását, melynek
Theodosius halála után 395-ben a birodalom kettéosztásával próbáltak gátat vetni. Az V. században azonban foko-
zódtak a barbár betörések, és 476-ban Odoaker megbuktatta az utolsó nyugatrómai császárt Romulus Augustulust.
A Keletrómaiból Bizáncivá lett Birodalom még 1453-ig, Konstantinápoly oszmán-török elfoglalásáig fennállt. Ez a
hatalmas birodalom fennállásának több mint ezer esztendeje alatt, miközben magába olvasztotta a nálánál fejlettebb
etruszk és görög kultúrát, hihetetlen gazdag mûveltséget hozott létre, mely alapvetõen meghatározta és meghatároz-
za az európai civilizációt.
A rómaiak építészete szorosan összekapcsolódott Róma politikai fejlõdésével. A szomszédos népek és a Mediter-
ráneum leigázása után a római uralom propagálásának eszközévé lett. Az egész birodalom területén monumentális
építkezésekbe kezdtek. Mintegy 80 000 km hosszú úthálózatot hoztak létre az utak mentén postaállomások, foga-
dók, mérföldkövek voltak találhatók , mely szükséges is volt a hatalmas birodalom kor-
mányzásához. A meghódított területekre érkezve elõször katonai táborokat, majd római
mintára városokat alapítottak. A várost fal vette körül, a városkapukat két egymásra merõ-
leges fõutca kötötte össze, központi térként pedig a forum (eredetileg piactér) szolgált, ahol
a politikai, vallási és gazdasági élet épületei voltak találhatók: templomok, curiák (a nép
vagy a senatus gyûléshelye) és a bazilikák (kereskedelmi és bíráskodási csarnok). A bolt-
ív és a boltozatépítés technikájának tökéletesítése tette lehetõvé, hogy létrejöjjenek a Ró-
ma ellátását biztosító vízvezetékek, az utakat kiegészítõ kõhidak, a bazilikák, a gladiátorjátékok és az állatküzdel-
mek színteréül szolgáló, ellipszis alaprajzú, többszintes amphitheatrumok (Colosseum) és a thermák (Caracalla
fürdõje), melyek úszómedencékkel, pihenõhelyiségekkel és padlófûtéssel ellátott fürdõcsarnokok voltak.
A Római Birodalom világhatalmi helyzetének tudatában építette ki a régi Forum Romanumot, és hozta létre a
nagyszabású, új császárforumokat és a szentélyeket. A terek és épületek díszítése szobrokkal és történelmi tárgyú
dombormûvekkel történt, mely utóbbiak elsõsorban a diadalíveket (Titusét, Septimius Severusét) és diadaloszlo-
pokat (Traianusét, Marcus Aureliusét) borították. A középületek és magánházak belsõ tereit falfestményekkel dí-
szítették, melynek csodálatos példái a pompeji Villa dei Misteri képei és Rómában Livia házának festményei. A
IIIII. századtól a falfestészet szerepét fokozatosan a mozaik vette át az épületek belsõ díszítésében. A kismûvésze-
tek fénykora Augustus uralkodásának ideje volt, közülük is kiemelkedett a kerámiamûvészet (terra sigillata dom-
ború díszítésû vörös agyagedények) és a nemesfémmûvesség (pénzérmék, ezüsteszközök).
A császárkorban a római mûvészet birodalmi mûvészetté lett, mely a meghódított területeken a helyi mûvészetek-
kel egyesülve nagyszabású emlékeket hozott létre. Így hazánkban is, melynek dunántúli része az I. században Pannonia
néven római provincia lett. Római kori településeink romjai ma is õrzik az itt járt hódítók nyomát. Szombathelyen
(Savaria), mely város az egyik pannóniai tartomány vallási központja volt, még ma is látható a rómaiak által épített
Borostyán út egy szakasza, a császári palota maradványai és Európa egyik legnagyobb Isis-szentélye monumentá-
lis oszlopcsarnokával. Pécsett (Sopianae) ókeresztény sírépítmények festett falai mesélnek a kereszténység múltjáról.
A római városépítészet zsenialitását csodálhatjuk meg Sopronban (Scarbantia), Dunaújvárosban (Intercisa), és Tácon
(Gorsium). Óbudán (Aquincum) és Szõnyben (Brigetio) római amphitheatrum nyomait láthatjuk. De nemcsak a ro-
mok, hanem a feltárt tárgyi emlékek (faragott és írott kövek, szobrok, mozaikok, kerámiák, ékszerek, érmék) is õrzik
a régi nagy birodalom emlékét az utókor számára.
Ezeknél az emlékeknél azonban nem kevésbé fontos az a szellemi és kulturális örökség, melyet a római írók mû-
vei közvetítenek számunkra latin nyelven. Szóljon errõl a következõ fejezet.
1.2.
A latin nyelv eredete, fejlõdése és utóélete
A latin nyelv az indoeurópai (régebbi nevén indogermán) nyelvcsalád tagja. Az indoeurópai nyelvcsalád ágai a
latin mellett az indoiráni, örmény, görög, kelta, albán, balti-szláv, valamint a germán nyelvek. E nyelveket ma In-
diától Nyugat-Európáig beszélik. A latin e nyelvcsalád azon ágához tartozik, melynek szállásterülete Közép-Európá-
ban és a Duna völgyében volt: innen szivárogtak be Itáliába a Kr. e. I. évezredtõl kezdve az itáliai nyelveket beszélõ
törzsek, a latinok õsei. A latin eredetileg csak Itália egy részének Latiumnak a nyelve volt, a félsziget többi részén más
itáliai nyelveket beszéltek (umber, venét, oszk, szabin). Róma közelében éltek az etruszkok, akik bár nem italikusok
voltak, jelentõs szerepet játszottak a latin nyelv és kultúra fejlõdésében. Amikor Róma kiterjesztette hatalmát az itáli-
ai félszigetre, az ott élõ többi nép hamarosan elsajátította a latin nyelvet, saját nyelvük pedig fokozatosan visszaszorult.
Csak Dél-Itália egyes területein maradt meg a görög nyelv, mely a korábbi gyarmatosítások során került ide. A továb-
bi hódítások során a leigázott területekre betelepített rómaiak elvitték a latin nyelvet a provinciákba is, és nemsokára a
Római Birodalom nyugati felének meghatározó nyelvévé vált. A keleti területekrõl azonban nem sikerült a jóval na-
gyobb múlttal rendelkezõ görögöt kiszorítani, sõt a görög kultúra és nyelv nagy befolyást gyakorolt a latinra.
A latin nyelvû irodalom a Kr. e. III. századtól Plautus és Terentius vígjátékaival, Ennius és Cato irodalmi mû-
ködésével kezdõdött. Ezt az idõszakot archaikus kornak nevezzük. A klasszikus latin a Kr. e. II. századtól alakult
ki. Cicero és Caesar prózai mûvei, Vergilius és Horatius költeményei ekkor íródtak. Az irodalom mindvégig a klasz-
szikus normákhoz igazodott, s így egyre messzebb került a beszélt nyelvtõl, mely a társadalmi helyzet és területi ho-
vatartozás szerint fejlõdött tovább. A beszélt nyelv kései változatából (a vulgáris latinból) jöttek létre a latin leány-
nyelvei (neolatin vagy újlatin nyelvek), melyek az olasz, francia, spanyol, portugál, román, rétoromán.
ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A LATIN NYELVRÕL 111
A középkoron át egészen az újkorig beszélték a közép-latint mely már sokban különbözött a klasszikus nyelv-
tõl a tudományos, az állami és egyházi életben. A klasszikus latinhoz való visszatérés a humanizmus érdeme, mely
irányzat a latin cicerói normáit próbálta meg visszaállítani. A XIVXV. századtól kezdve egyre jobban megerõsöd-
tek a nemzeti nyelvek, ezért a latin fokozatosan háttérbe szorult a beszédbõl, ám a latin szakkifejezések megmarad-
tak a tudományok és mûvészetek szókincsében, valamint továbbra is a latin maradt a római katolikus egyház hivata-
los nyelve.
A latin nyelv hazánkban is fontos szerepet játszott az írásbeliség kialakulásában. Géza fejedelem 996-ban bencés
szerzeteseket hívott az országba és a késõbbi Pannonhalma helyén telepítette le õket. Mivel akkoriban rajtuk kívül
Magyarországon még nem volt más írástudó értelmiség, az õ munkájuk során alakult ki a magyarországi középkori
latin nyelvû irodalom. A humanizmus korában Mátyás király gyûjtött maga köré oly neves, latinul író mûvészeket,
mint Bonfini, Galeotto Marzio, Janus Pannonius, és könyvtára, a Bibliotheca Corvina Európa-szerte híres volt. A
latin nyelv a közélet nyelve maradt egészen 1844-ig, mely a Habsburgok németesítõ törekvései ellen nyújtott védel-
met az 184849-es forradalom kitöréséig.
1.3.
Az orvosi latin nyelv kialakulása és fejlõdése
Az ókori Görögország
Az orvosi szaknyelv legrégebbi terminusai egészen az ókori Görögországig nyúlnak vissza. A Kr. e. VIIVI. szá-
zadban szabad orvosi gyakorlat alakult ki Görögországban, melynek képviselõi az orvoscsaládok tagjai voltak, akik
családjukat Asklépiosra (a legfõbb görög gyógyító istenre) vezették vissza, de kizárólag a tapasztalaton alapuló, ra-
cionális gyógyító módszerekkel éltek. Elõször az orvoslást csak néhány család gyakorolta, majd fokozatosan kívülál-
lókat is bevettek a szakmai szövetségbe, és az orvosi mesterséget orvosiskolákban kezdték el oktatni. A Kósz szige-
tén lévõ iskolához tartozott a Kr. e. VIV. század fordulóján élt Hippokratés, akit a mai napig az orvostudomány
atyjának (pater medicinae) tartanak. A neve alatt hagyományozódott írások közül való a hippokratészi eskü is,
mely ma is orvosi esküformulaként szolgál. A hippokratészi tanok az egész ó- és középkor orvostudományi elképze-
léseit uralták, és némileg módosított formában egészen a XIX. századig hatottak.
Az elsõ két igazi anatómus Hérophilos és Erasistratos a Kr. e. III. században élt Alexandriában, ugyanis ott en-
gedélyezték a görög világban a máshol tabunak számító boncolást. Az alexandriai orvosok rendszeresen vizsgálták az
emberi test felépítését, leírták mûködését, és így egyben megvetették a sebészet alapjait is.
Sok, máig használatos kifejezés származik a görög nyelvbõl, mint pl.: diagnosis, symptoma, therapia, prognosis,
asthma, rheuma, gangraena, epilepsia, diaeta, valamint a szervek gyulladásait jelölõ -itis képzõ (hepatitis máj-
gyulladás). A görög nyelvet azért is használják szívesen az orvostudományban, mert alkalmas olyan összetett szavak
képzésére, melyek precízek és a szóelemek ismeretében könnyen megjegyezhetõk (osteoperiostitis csont- és
csonthártyagyulladás).
Az ókori Róma
Bár a rómaiak a Kr. e. II. századtól uralták a Mediterráneumot, a görög kultúra akkoriban annyira uralkodó volt,
hogy még sokáig a görög nyelv maradt az orvostudomány nyelve. Görög származású volt és görögül írt Róma leghí-
resebb orvosa Galénos is. Állatokon végzett kísérletei segítségével óriási mértékben megnövelte
az orvosi ismeretanyagot, bár néhány részletkérdésben tévedett, mikor ismereteit az emberre is
vonatkoztatta. Sajnos forradalmi anatómiai írásai nem jutottak a világ tudomására, csak a késõi
középkorban. A hippokratészi tanokat viszont szerencsétlen módon nagy tekintélyével oly fontos-
sá tette, hogy azok az egész középkoron át érvényben maradtak.
Az elsõ latin nyelven íródott mû, melyrõl tudomásunk van, a De Medicina (Az orvostudo-
mányról) címû nyolc könyvbõl álló munka. Cornelius Celsus állította össze görög források
alapján Tiberius uralkodása idején. Teljes egészében ránkmaradt és rengeteg adatot tartalmaz a római kor orvosi
gondolkodásáról és az orvosi gyakorlatról. Celsus egyik legnagyobb érdeme, hogy õ volt az elsõ, aki a heveny gyul-
ladás tüneteit meghatározta: rubor et tumor cum calore et dolore (pír és duzzanat meleg tapintattal és fájdalom-
mal).
A középkor
A Római Birodalom bukása után az orvostudomány hanyatlásnak indult. A görög-római kultúrát a Keletrómai Bi-
rodalom egy részét elfoglaló arabok viszik tovább. Lefordítják a görög orvosok írásait arabra, valamint saját kutatá-
saik alapján ki is egészítik azokat. A XXI. századi arab orvostudomány legjelentõsebb képviselõi Rházes, Avicenna,
Abulkázim, Maimonidés voltak.
A nyugati orvostudomány a Benedek-rendi kolostorok tevékenysége nyomán indult elõször fejlõdésnek. A szer-
zetesek a betegek ápolásán és a gyógyszerkészítésen kívül másolói és fordítói tevékenységet végeztek. Az arabról la-
tinra fordítás során számtalan arab eredetû szó jelenik meg az orvosi terminológiában, mint pl. alcohol, elixír,
kámphor stb.
A X. században az itáliai Salerno városában jó hírû orvosi központ jött létre, mely két évszázad alatt az elsõ nyu-
gat-európai orvosi iskolává növi ki magát. Az itt tanulók (Constantinus Africanus, Gerardus de Cremona) szintén
arab orvostudományi mûveket fordítanak latinra. A szerzetesek és a salernói orvosok fordításai nyomán az arabok ál-
tal továbbfejlesztett görög orvostudomány ismét hozzáférhetõvé válik Nyugat-Európa számára.
A reneszánsz
A latin nyelv és az ókori kultúra a reneszánsz idején éli második virágkorát. Ez az a kor, mikor az antik orvostu-
dományt eredeti formájában újra felfedezték és tanulmányozták. A görög, latin és arab nevek használata az orvosi
nyelvben amúgy sem volt egységes a tudósok között, egyes fogalmakat számos szinonimával jelöltek, és ez sok fél-
reértéshez vezetett. A reneszánsz kedvezett annak, hogy az orvostudomány alapjává váló anatómiában rendet teremt-
senek az elnevezésekben. A XVI. században élt Vesalius érdeme, hogy a nómenklatúra terén uralkodó zavart elõször
igyekezett felszámolni. Az arab és középkori latin szavakat törölte, a görögöket lefordította klasszikus latin nyelvre,
és így csak latin terminusokat használt.
Az újkor
A latin terminusok egy része Vesalius fordításában az orvosok számára erõltetettnek hatott, így az orvosi nyelv-
használat ezekben az esetekben újra az eredeti görög elnevezésekhez tért vissza. Ezért van az, hogy az orvosi nyelv-
ben bõven találhatunk görög eredetû, latinosított (azaz latinos írásmódú és a latin grammatika szabályaihoz igazodó)
szavakat. Ezeket jövevényszavaknak tekinthetjük az orvosi szaknyelvben, de azt sem szabad elfelejtenünk, hogy szá-
muk igen jelentõs, hiszen a görög szótövek rendkívül alkalmasak továbbképzésre és összetett szavak alkotására.
Az orvosi nyelv az orvostudomány fejlõdése során sok tekintetben eltávolodott a klasszikus latintól. A szaknyelv-
be új, mesterségesen alkotott kifejezések is bekerültek egyrészt szavak továbbképzése révén, másrészt úgy, hogy a
már meglévõ szavaknak új értelmet tulajdonítottak. Szókincsében tehát az orvosi latin semmiképp sem azonos a klasz-
szikus latinnal, még ha grammatikai rendszere meg is egyezik vele.
A PNA
Az anatómiai nevek elsõ elfogadott összeállítása Bázelben történt meg. A Bázeli Nomina Anatomica (BNA 1895)
megszüntette az anatómiai kifejezések területén uralkodó zûrzavart. A terminus technicusok kiválasztásában az egy-
szerûség és a rövidség volt a döntõ. A kb. 300 000 elnevezésnek zömét törölték, és a hivatalos listába 5000 fogalmat
vettek fel. Késõbb a Német Anatómiai Társaság alapvetõ változtatásokat eszközölt a jénai nómenklatúrában (JNA
1935). Ma már megállapíthatjuk, hogy a JNA nem ment át a gyakorlatba, sõt sok zavar származott a két nómenkla-
túra párhuzamos használatából.
E kettõség megszüntetésére ült össze Párizsban a VI. Nemzetközi Anatómiai Kongresszus, mely elfogadta az új
nómenklatúrát, amit Párizsi Nomina Anatomicának neveznek (PNA 1955). A PNA alapvetõen a BNA-ra támaszko-
dik. A hangsúlyt a fogalmak egyszerûségére, rövidségére és könnyebb megjegyezhetõségére helyezték A PNA 1960-
ban New Yorkban közel 10%-ában módosításra került, melyek közül megemlítendõ a diphthongusok (kettõs magán-
hangzók) megszüntetése 80 szóban, valamint a magánhangzóval végzõdõ és kezdõdõ összetett szavak közötti kötõje-
lek eltörlése. Az olyan szavakat, melyeket hím- és nõnemben is lehetett használni, hímnemben határozták meg, egy-
ségesítették az írásmódot, és korrigálták a nyelvtani tévedéseket. További módosításokat a Nomina Anatomicában
1965-ben Wiesbadenben hajtottak végre. Még fokozottabb érthetõségre, rövidségre törekedtek, s arra, hogy a kifeje-
zések a lehetõ legtöbb információt nyújtsák. Azóta a Nomina Anatomicának további 2 kiadása jelent meg, melyek a
Tokióban (1975) és Mexikóban (1980) elfogadott kisebb változtatásokat is magukban foglalják.
Pensa
Ismertesse a római történelem fõbb eseményeit!

Sorolja fel, mely mûvészeti ágakban alkotott maradandót a római nép!
Nevezzen meg Magyarországon található római városokat!
Alkossa meg az indoeurópai nyelvek családfáját!
Indokolja meg, miért fontos a latin nyelv ismerete még ma, a XXI. században is!
Ismertesse az orvosi szaknyelv fejlõdésének szakaszait!
Jellemezze a ma használatos orvosi latint összehasonlítva a klasszikus latinnal!
HANGTAN 113
2. Hangtan
A tanuló ismerkedjen meg a latin nyelv írásjeleivel, azok kiejtésével, valamint a helyesírá-
si és hangsúlyozási szabályokkal.
A fejezet elsajátítása után Ön:

képes lesz latin és görög szavakat olvasni,
tisztában lesz az orvosi terminológia helyesírási és kiejtési szabályaival.
Tanulmányozza az alábbiakban leírtakat! Az összefoglalás segítségével rendszerezze az elolvasott

anyagot! Tudását a fejezetek végén található feladatokkal ellenõrizheti. Amennyiben a feladatok meg-
oldása nem okoz nehézséget, Ön sikeresen elsajátította a tananyagot.
2.1.
Írásjelek és helyesírás
Cicero és Caesar korában (Kr. e. I. sz.) a latin ábécé a következõ 21 betûbõl állt:
ABC DEF GHI KLM NOP QRS TVX,
ezeket kisbetûkkel így írták át:
abc def ghi klm nop qrs tux
A császárkorban ezekhez járult az Y és Z (a megnövekedett számú görög kölcsönszó átírására:
pl. neurocyta, os zygomaticum). A K betût az idõk folyamán kiszorította a C, és csak néhány szó-
ban, fõleg görög eredetû szavakban maradt meg (pl. cardiokele).
A rómaiak eleinte kizárólag nagybetûkkel írtak, kisbetûket csak a késõ köztársaságkortól kezdve
használtak. Ma azonban kisbetûs írásmódot használunk, nagybetût csak a következõ esetekben írunk:
a mondat elején;
a tulajdonnevek és a belõlük képzett melléknevek és határozószók kezdõbetûjénél: Roma,
Romanus, Latine;
az olyan mellékneveknél, melyek tulajdonnevek részévé lettek: Alexander Magnus.
2.2.
Kiejtés és hangsúly
2.2.1. A kiejtés
Magyarországon ma kétféle latin kiejtés használatos. Az egyik a hagyományos vagy erasmusi,

a másik az ún. restituált, azaz visszaállított ókori kiejtés. Az elõbbi a XVI. században élt németal-
földi humanistáról, Rotterdami Erasmusról kapta nevét, aki rendezte és szabályokban rögzítette a la-
tin betûinek hangértékét. Erre azért volt szükség, mert a középkorban teljesen szabályozatlan és te-
rületenként igen különbözõ volt a latin szavak kiejtése. Az erasmusi kiejtést használjuk az orvosi
latin nyelvben, annál is inkább, mivel Magyarországon az 1970-es évekig egységesen ezt használták
minden területen. A restituált kiejtés csak a XX. század nyelvészeti kutatásainak eredménye, mely
elterjedéséhez még sok idõ szükséges.
Tehát a hagyományos kiejtés szabályai a következõk:
Magánhangzók: a, e, i, o, u, (y). Mivel a magánhangzók rövidségét és hosszúságát orvosi szöve-

gekben nem jelölik, megfelelõ kiejtésüket hallás után kell elsajátítania. (Klasszikus latin tankönyvek-
ben azonban jelölni szokták a magánhangzók idõtartamát, mégpedig a hosszúakat egy föléjük írt víz-
szintes vonallal: ã, a rövideket pedig a következõképpen: â.)
Az a betût rövid vagy hosszú á hangnak ejtjük.
Az e betût, ha rövid e-nek, ha hosszú é-nek ejtjük: têêmpustempusz, faciëësfáciész.
Az i megfelel a magyar i-nek, csak szó elején magánhangzó elõtt és két magánhangzó között hang-
zott j-nek. Ez utóbbi két esetben az orvosi szövegekben már j betû váltotta fel az i-t, azaz jejunum,
ami eredetileg ieiunum volt.
Az o és az u megfelel a magyar o-nak és u-nak.
A görög szavakban elõforduló y-t i-nek ejtjük az orvosi nyelvben: larynxlárinx, a klasszikus la-
tin azonban jobban szeret ü hangot mondani, mivel eredetileg a görög nyelvben is így hangzott:
lyralürá.
A qu, ngu, su hangcsoportokban magánhangzó elõtt az u v-nek hangzik: liquorlikvor,
lingualingvá, suadaszvádá.
Kettõs magánhangzók (diphthongusok) közül az au, eu, ei, ui kiejtése megfelel a magyarnak.
Az ae kiejtése é: cellulaecellulé, az oe ejtése ö: oedemaödémá. Ha az ae és oe kettõs magán-
hangzók elemeit külön kell ejteni, akkor azt az e fölé írt két pont vagy hosszúság jel jelöli: aër vagy
aëëráer, poëta vagy poëëtapoétá.
A mássalhangzókat általában anyanyelvünkben megszokott módon képezzük, kivéve a követke-
zõket:
Az s mássalhangzót sz-nek ejtették, az orvosi nyelvben azonban két magánhangzó között, továb-
bá ha n vagy m mellett áll, z-nek hangzik: segmentumszegmentum, nasusnázusz, organismusor-
gánizmusz.
A c a magas magánhangzók elõtt (e, i, y, ae, oe) c-nek ejtendõ: cervixcervix, egyébként ha mély
magánhangzó (a, o, u) vagy mássalhangzó áll mögötte, vagy pedig a szó végén található k-nak
hangzik: coronakoroná, claviculaklavikulá, laclák.
A rövid ti szótagot magánhangzó elõtt ci-nek kell ejteni: functiofunkció, kivéve, ha s, t, x áll elõt-
te vagy görög eredetû szóban található: suggestioszuggesztió, AttiusÁttiusz, SextiusSzextiusz,
MiltiadesMiltiádész.
A hehezetes mássalhangzók az orvosi nyelvben elvesztik hehezetüket, azaz a ch ejtése k, a th
t-nek hangzik, az rh r-nek, a ph pedig f-nek: chirurgiakirurgiá, thoraxtoráx, rhapheráfé.
Az x-et ksz-nek, a z-t z-nek ejtjük: radixrádiksz, zonazóná.
2.2.2. A hangsúly
Az egytagú szavak természetesen egyetlen szótagjukon hordozzák a hangsúlyt: sic.

A kéttagú szavak az elsõ szótagjukat hangsúlyozzák: caput.
A kettõnél többtagú szavak az utolsó elõtti szótagjukon hangsúlyosak, ha ez hosszú: maxillããris.
Ha az utolsó elõtti szótag rövid, akkor a hátulról számított harmadik szótag kapja a hangsúlyt:
extremîtas.
Egy szótag természeténél vagy helyzeténél fogva lehet hosszú. Természeténél fogva hosszú ak-
kor, ha magánhangzója hosszú, vagy kettõs magánhangzó található benne: glōbus, caecus. Helyze-
ténél fogva pedig az a szótag hosszú, melyben egyébként rövid magánhangzóra több mássalhangzó
következik: magnus. Kivételt képeznek azok a szótagok, amelyekben rövid magánhangzóra zárhang
(b, p, ph, d, t, th, g, c, ch) és folyékony mássalhangzó (r, l) következik. Ezek rövidnek számítanak:
cerebrum.
HANGTAN 115
2.3.
Elválasztás és szótagolás
Az összetett szavakat alkotóelemeik szerint választjuk el: ab-ductor, trans-fusio.
Az egyszerû szavakban a szótag határa a magánhangzó mögött van, ha erre magánhangzó vagy
egyetlen mássalhangzó következik: me-a-tus, co-ro-na.
Ha egy magánhangzóra két vagy több mássalhangzó következik, akkor az utolsó a következõ szó-
tagba kerül: ner-vus, mus-cu-lus.
E szabály alól kivétel a zárhang + folyékony hang, mikor mindkét hangot a másik szótagba visz-
szük át: mem-bra-na, ce-re-brum, du-plex.
2.4.
A latinos és magyaros írásmód elvei
A latin és görög eredetû orvosi szavak írásában mind a latinos, mind a magyaros írásmódnak meg-
van a maga létjogosultsága. A latinos vagy magyaros írás eldöntésekor két általános rendezõ elvnek
kell érvényesülnie:
1. A köznyelvivé válás szerinti rendezõ elv

Azokat a szavakat és kifejezéseket, melyek a köznyelvben már meghonosodtak (embrió, ciszta,
vakcina stb.), magyarosan írjuk.
2. A szövegfajták, vagyis a címzettek szerinti rendezõ elv

A széles olvasóközönségnek szánt ismeretterjesztõ szövegben a fonetikus (kiejtés szerinti) írásmó-
dot célszerû használni. A szakmai szövegekben a latinos írásmódot, kivéve a tudományágak és szak-
területek neveit (citológia), valamint az orvosi eljárások és mûszerek elnevezéseit (akupunktúra, la-
ringoszkóp).
E szabályok ellenére ez a tankönyv valamennyi esetben a latinos írásmódot használja, hisz köny-
nyebb a már megtanult latinos írásmódot átírni fonetikusan, mint egy magyaros írásmóddal megta-
nult szót átírni latinosan.
Betû Szabály Kiejtés

i szó elején magánhangzó elõtt vagy két magánhangzó között j
y mindig i
e ha hosszú é
ha rövid e
qu magánhangzó elõtt kv
ngu magánhangzó elõtt ngv
su magánhangzó elõtt szv
ae mindig é
aë mindig ae
oe mindig ö
oë mindig oe
s általában sz
két magánhangzó között vagy m és n mellett z
c magas magánhangzó elõtt c
mély magánhangzó, mássalhangzó elõtt és szó végén k
Betû Szabály Kiejtés

ti ha rövid, magánhangzó elõtt áll, és nem elõzi meg s, t vagy x ci
ch általában k
th mindig t
rh mindig r
ph mindig f
x mindig ksz
z mindig z
Pensa
Alkalmazza a megismert kiejtési szabályokat az alábbi szavakban!

abortus, abscissa, consilium, biceps, collega, siccus, sic, complicatio, tibia, fracti, ostium,
consequentia, uraemia, coecum, pylorus, exhumatio, zygota, maior, archiater, apotheca,
pharynx, cystorrhaphia, unguentum, guttur, iniectio, index, creta, symptoma, chininum,
nephritis
Írja át az alábbi szavakat latinos írásmóddal!
perszóna, infúzió, menza, cellula, ekce, lektor, kultusz, Odüsszeusz, prémium, ödéma,
Júliusz, kvantum, sváda, antikvárium, grácia, akvárium, produkció, szimfónia, rétor, letar-
gia, kromoszóma, illúzió, minisztérium, kurátor, rektor, kollokvium, elegancia, muníció,
prédikátor
Bontsa fel szótagokra a következõ szavakat!
amaurosis, anamnesis, aquaeductus, blepharitis, cancer, circumscriptus, compressio,
diaphragma, dyschromia, ethmoidalis, gangraena, hypophysis, interventricularis, vertebra,
meningokele, obliquus, palpebra, patella, pneumonia, sanguis, tinctura, transplantatio,
urethra
GRADUS PRIMI, AVAGY AZ ELSÕ LÉPÉSEK 117
3. Gradus primi, avagy az elsõ lépések

A tanuló ismerkedjen meg a latin nyelv alapszabályaival és alkalmazni tudja a szakmai la-
tin nyelvet.
A tananyag elsajátítása után Ön

képes lesz megnevezni latin vagy görög szóval a fõbb testrészeket és belsõ szerveket,
meg tudja nevezni a legfontosabb anatómiai gyûjtõneveket,
ismerni fogja a test síkjait és irányait,
képes lesz egyszerûbb képzett és összetett szavakat alkotórészekre bontani és értelmezni,
valamint a megismert szavak és szóelemek alapján képes lesz az Ön számára új szavakat
és kifejezéseket is megérteni.
A tanegység leckéi hasonló felépítésûek:

szemléltetõ ábra,
exercitationes (gyakorlatok),
sententiae et proverbia (szólások és közmondások), mely feldolgozása nem kötelezõ,
vocabularium (szótár),
grammatica (nyelvtan),
pensa (feladatok).
Elõször mindig az ábrát tanulmányozza! Az ott található szavak magyar jelentését megtalálja a
szótár (vocabularium) elején. A szavakat mindig szótári alakkal együtt tanulja meg, mert ez segíte-
ni fog a ragozás könnyebb elsajátításában. Az ábra kifejezéseinek megtanulása után értelmezze a
nyelvtani anyagot (grammatica). Az ott leírtakat rögzítheti a gyakorlatok (exercitationes) és a szó-
lások és közmondások (sententiae et proverbia) segítségével. Ne csak egyszerûen fordítson, hanem
elemezze is nyelvtanilag az új kifejezéseket, mondatokat! Ezután tanulja meg az itt elõforduló sza-
vakat is. Ismételje át még egyszer a nyelvtani anyagot és ha már úgy érzi, hogy mindent alaposan
megtanult ellenõrizze tudását a lecke végén található feladatokkal (pensa)!
3.1.
Lectio prima Corpus humanum
caput
frons
facies oculus
auris
os nasus
collum
thorax brachium
truncus cubitus
abdomen
antebrachium
pelvis
coxa
manus
extremitas digitus
genu
pes
digitus
L/1. ábra: Corpus humanum
3.1.1. Sententiae et proverbia

Nomen est omen.
Ibi est victoria, ubi concordia est.
Ubi tu Caius, ibi ego Caia.
Unus testis, nullus testis.
Facies Hippocratica.
Persona ingrata.
3.1.2. Vocabularium
Vocabularium ii, n szótár abdomen inis, n has

lectio onis, f lecke, óra pelvis is, f medence
primus, prima, primum elsõ (vö. primér) frons ntis, f homlok (vö. frontális)
Corpus humanum Az emberi test oculus i, m szem (vö. okuláré)
corpus oris, n test (vö. corpus iuris) auris is, f fül
humanus, a, um emberi nasus i, m orr (vö. nózi)
(vö. humanizmus) os oris, n száj (vö. orális)
caput itis, n fej (vö. kapitalizmus) facies ei, f arc, felszín
collum i, n nyak brachium ii, n kar, felkar
truncus i, m törzs cubitus i, m könyök
extremitas atis, f végtag antebrachium ii, n alkar
thorax acis, m mellkas manus us, f kéz (vö. manuális)
digitus i, m ujj concordia ae, f egyetértés

coxa ae, f csípõ tu te
ego én
pes pedis, m láb (vö. pedál) Caius i, m római férfinév
genu us, n térd Caia ae, f római nõi név
unus, a, um egy (vö. uniformis)
nullus, a, um egy sem, (egyáltalán)
Sententiae et proverbia nem (vö. nulla)
Szólások és közmondások testis is, mf tanú (orvosi nyelvben:
here)
sententia ae, f szólás Hippocraticus, a, um hippokratészi
et és persona ae, f személy
proverbium ii, n közmondás ingratus, a, um nem szívesen látott
nomen inis, n név (vö. nomenklatúra) Grammatica ae, f Nyelvtan
omen inis, n elõjel, intõ jel, végzet Pensa Feladatok
est van
ibi ott pensum i, n feladat
victoria ae, f gyõzelem repetitio onis, f ismétlés
ubi hol, ahol
3.1.3. Grammatica
A névelõ
A latin nyelvben nincs se határozott, se határozatlan névelõ. Például a corpus szó jelentései a kö-
vetkezõk lehetnek: test, egy test, a test.
A fõnév
A magyarhoz hasonlóan élõlényt, élettelen dolgot vagy elvont fogalmat jelöl.
Számok, esetek és nemek

A latin fõnévnek két száma
egyesszám (singularis);
többesszám (pluralis);
és öt esete van, melyek közül az orvosi nyelvben a leggyakrabban használtak:
az alanyeset (nominativus);
és a birtokos eset (genitivus).
kérdõszavak
singularis pluralis
nominativus ki? mi? kik? mik?
genitivus kinek a ..? minek a ..? kiknek a ..? miknek a ..?
A fõnév három nemét különböztetjük meg:

hímnem (masculinum);
nõnem (femininum);
és semlegesnem (neutrum).
A fõnév szótári alakja és a declinatiók

A fõnévnek meghatározott szótári alakja van, mely tartalmazza
az egyesszámú alanyesetet (singularis nominativus);
az egyesszámú birtokos eset végzõdését (singularis genitivus);
és a szó nemét, melyet a latin elnevezés kezdõbetûjével jelölünk: m, f, n.
A latin fõneveket a birtokos eset (sing. gen.) végzõdése alapján öt csoportba sorolhatjuk. Ezeket
a csoportokat declinatióknak (névszóragozási csoportoknak) nevezzük. Azonos declinatióba tartozó
szavak hasonló ragozást követnek.
A latin fõnevet mindig szótári alakjával együtt kell megtanulni, mert csak a singularis genitivus is-
meretében tudjuk megállapítani, milyen ragozást követ a szó.
A fõnevek szótári alakjaiban bizonyos szabályosságokat figyelhetünk meg, melyek megkönnyítik

a tanulást. A III. declinatio kivételével a szó végzõdése alapján nemcsak a nemet, hanem a sing. gen.
ragját is kikövetkeztethetjük (figyelem az -us végzõdés II. és IV. decl. is lehet!).
I. II. III. msh.- IV. V.

a-tövûek o-tövûek vagy i-tövûek u-tövûek e-tövûek
sing. nom. -a -us -um különbözõ -us -u -es
-er -on
sing. gen. -ae -i -is -us -ei
nem f m n m, f, n m n f
Pensa
1. Repetitio
Alkalmazza a megismert kiejtési szabályokat
a) közhasználatú latin szavakban:
praeda, fusio, suggestio, aër, consul, aqua, centrum, lingua, poeta, doctor, gustus,
Iuppiter, psychologia, index, Maius, chininum, hydra, saccus, theatrum, satira,
philosophia, Odysseus, functio, rhetor,
b) orvosi kifejezésekben:
oedema, anaemia, oesophagus, maior, ieiunum, hypophysis, plasma, nasus, cysta,
cranium, vaccina, caput, lac, ambulantia, liquor, gutta, physiologia, brachium,
haemorrhagia, thorax
2. Csoportosítsa az emberi testrészeket declinatiók szerint!
I. II. III. IV. V.
3. Pótolja ki az alábbi fõnevek szótári alakját és adja meg jelentésüket!
facies ei, . arcus us, .

manus .., f abdomen inis, .
coxa ae, . collum ., n
arteria .., f pes .., m
genu us, . brachium ii, .
caput ., n corpus ., n
truncus ., m pelvis is, .
oculus i, .
3.2.
Lectio secunda Nomina anatomica
3.2.1. Exercitationes
os coxae lobus hepatis paries arteriae

os capitis ligamentum genus radix linguae
arcus aortae angulus oris septum nasi
musculus abdominis angulus frontis facies thoracis
musculus brachii nervus faciei articulatio cubiti
vena pedis nervus auris articulatio digiti manus
vena antebrachii sinus venae foramen valvulae cordis
arteria manus valvula cordis nervus fundi oculi
arteria pedis cavum nasi ramus nervi colli
glandula linguae pars pelvis vena regionis colli

Salus aegroti suprema lex.
Stultitia est morbus animi.
Historia est magistra vitae.
Maximum remedium irae mora est.
Livor mortis.
Rigor mortis.
3.2.3. Vocabularium
secundus, a, um második lobus i, m lebeny

(vö. szekunder) hepar atis, n máj
Nomina Anatómiai ligamentum i, n szalag
anatomica gyûjtõnevek angulus i, m szöglet
nomen inis, n név (vö. triangulum)
anatomicus, a, um anatómiai nervus i, m ideg
exercitatio onis, f gyakorlat sinus us, m öböl, üreg
valvula ae, f billentyû
cor cordis, n szív
cavum i, n üreg
Exercitationes pars tis, f rész (vö. parciális)
paries etis, m fal
os ossis, n csont radix icis, f gyökér (vö. radikális)
arcus us, m ív (vö. árkus) septum i, n sövény
aorta ae, f aorta, a test articulatio onis, f ízület
legnagyobb ütõere foramen inis, n nyílás, lyuk
musculus i, m izom (vö. muszkli) fundus i, m fenék, alap
vena ae, f véna, visszér (vö. fundamentum)
arteria ae, f artéria, verõér ramus i, m ág
glandula ae, f mirigy regio onis, f terület, tájék
lingua ae, f nyelv (vö. regionális)
historia ae, f történelem (vö. história)

magistra ae, f tanító(nõ)
vita ae, f élet (vö. vitamin)
Sententiae et proverbia maximus, a, um legnagyobb
(vö. maximális)
salus utis, f egészség remedium ii, n orvosság, gyógyír
aegrotus i, m beteg ira ae, f harag
supremus, a, um legfelsõ, legmagasabb mora ae, f halogatás, késedelem
lex legis, f törvény (vö. legális) livor oris, m kékes szín
stultitia ae, f ostobaság, együgyûség mors mortis, f halál, holttest
morbus i, m betegség (vö. morbilitás) (vö. mortalitás)
animus i, m lélek rigor oris, m merevség (vö. rigorózus)
3.2.4. Grammatica
A birtokos szerkezet
A latin és a magyar birtokos szerkezet is két részbõl áll:
birtokból,
birtokosból.
A latin birtokos szerkezet pontosan fordítottja a magyarnak.
elsõ helyen második helyen

magyar: a kéz ujja birtokos, jelöletlen birtok, jelölt
latin: digitus manus birtok, sing. nom.-ban birtokos, sing. gen.-ban
Állítmány a latin mondatban

A latin mondatnak mindig igei állítmánya van. A latin a magyarral ellentétben nem ismeri a névszói
állítmányt, a létigének (est) szerepelnie kell a mondatban. Ezt azonban a magyarra való fordításnál gyak-
ran elhagyjuk: Historia est magistra vitae. A történelem az élet tanítómestere.
Pensa
1. Mi a jelentésük az alábbi birtokos jelzõs szerkezeteknek?

os trunci
articulatio digiti
facies colli
musculus manus
cavum oris
pars digiti
regio abdominis
septum cordis
facies antebrachii
nervus thoracis
angulus oris
foramen auris
ramus arteriae pedis
valvula venae cordis
pars articulationis cubiti
2. Mi a különbség az alábbi szerkezetek között?

caput ossisos capitis
corpus ossisos corporis
caput musculimusculus capitis
3. Fordítsa le latinra az alábbi kifejezéseket! Ügyeljen a birtokos eset használatára!

az aorta fala (az aortafal)
a nyak idege (a nyakideg)
a tüdõ lebenye (pulmo onis, m tüdõ)
a test artériája
a homlok szöglete (a homlokszöglet)
az ív formája (forma ae, f) (az ívforma)
az arc vénája
a törzs izmának a feje
a láb csontjának a nyaka (a lábcsont nyaka)
a kéz hátának az idege (dorsum i, n hát)
3.3.
Lectio tertia Organa interna
cerebrum
oesophagus
trachea
pulmo
ventriculus
hepar pancreas
lien
colon/intestinum
crassum
intestinum tenue
caecum
L/2. ábra: Organa interna
ren sinister organum internum organum corporis

musculus longus internum
hepatitis chronica ligamentum ligamentum hepatis
linea alba transversum transversum
corpus luteum
foramen magnum nasus parvus septum nasi parvi
colon transversum musculus rectus caput musculi recti
pulmo dexter lobus pulmonis dextri
tumor benignus tumor renis corpus humanum os corporis humani
benignus manus sinistra digitus manus
paries internus paries oesophagi sinistrae
internus genu dextrum ligamentum genus
pars externa pars cerebri externa dextri
pars media pars pancreatis media facies lata arcus faciei latae

Mater semper certa est.
Roma aeterna est.
Sors bona, nihil aliud.
Morbus Hungaricus.
Summum bonum.
Furor chirurgicus.
3.3.3. Vocabularium
tertius, a, um harmadik (vö. tercett) magnus3 nagy (vö. Magna

Organa interna A belsõ szervek Hungaria)
organum i, n szerv (vö. orgánum) transversus3 haránt
internus3 belsõ tumor oris, m daganat
cerebrum i, n agy benignus3 jóindulatú (ellentéte:
oesophagus i, m nyelõcsõ malignus3 rossz-
trachea ae, f légcsõ indulatú)
pulmo onis, m tüdõ externus3 külsõ
ventriculus i, m gyomor medius3 középsõ
pancreas atis, n hasnyálmirigy (vö. médium)
ren is, m vese parvus3 kis, kicsi
lien is, n lép rectus3 egyenes
intestinum i, n bél dexter, tra, trum jobb
tenuis, e vékony latus3 széles
crassus3 vastag
colon i, n vastagbél
caecum i, n vakbél
Sententiae et proverbia
mater matris, f anya

Exercitationes (orvosi nyelvben:
agyhártya)
semper mindig
sinister, tra trum bal certus3 biztos
longus3 hosszú aeternus3 örök
hepatitis idis, f májgyulladás sors tis, f emberi sors, végzet
chronicus3 krónikus, idült bonus3 jó (vö. bónusz)
nihil, n semmi (vö. nihilizmus)
(ellentéte: alius, a, ud más, másik
acutus3 heveny) Hungaricus3 magyar
linea ae, f vonal summus3 legfõbb, legnagyobb
albus3 fehér (vö. albínó) (vö. summa)
luteus3 sárga furor oris, m õrület
chirurgicus3 sebészi
3.3.4. Grammatica
A melléknév és a minõségjelzõs szerkezet

A melléknév a fõnév vagy fõnévként használt más szó tulajdonságát, minõségét vagy hovatarto-
zását fejezi ki.
A latin melléknév állhat

minõségjelzõként (például pulmo dexter),
az összetett állítmány névszói részeként (például Roma aeterna est).
A melléknév mint minõségjelzõ mindig a jelzett szó után áll.
Ha a jelzett szónak birtokos jelzõje is van, akkor az általában megelõzi a minõségjelzõt. A szó-
rend a következõ lesz: jelzett szóbirtokos jelzõminõségjelzõ (például tumor ventriculi malignus).
A latin melléknév a magyartól eltérõen nemben, számban és esetben megegyezik azzal a fõ-
névvel, amelyikre vonatkozik.
Ez azt jelenti, hogy a melléknév végzõdését a fõnév nemének megfelelõen kell kiválasztania, és
abba a számba és esetbe kell tennie, amelyben a fõnév áll. A mellékneveket is a declinatiók szerint
ragozzuk, de csak az elsõ három declinátióba tartoznak melléknevek.
Ebben a leckében az egyik leggyakoribb melléknévfajtával, az III. declinatióhoz tartozó mel-
léknevekkel ismerkedhet meg. A szótárban található 3-as szám azt jelöli, hogy ezek a grammatikai
nemek szerint háromvégûek:
az -us/-er végzõdés masculinum, a II decl. szerint;
az -a végzõdés femininum, az I. decl. szerint;
az -um végzõdés neutrum, a II. decl. szerint.
m f n
sing. nom. arcus magnus vena magna foramen magnum
sing. gen. arcus magni venae magnae foraminis magni
m f n
sing. nom. pulmo dexter* auris dextra brachium dextrum
sing. gen. pulmonis dextri auris dextrae brachii dextri
* Az -er, -a, -um végû mellékneveknek két csoportja van. Az egyik csoport a szótõ -e-jét minden esetben megõrzi (liber,
libera, liberum szabad), a másik csoportnál viszont kiesik. Utóbbi felismerhetõ arról, hogy az -e sing. nom.-ban
csak a masc. alakban jelentkezik (dexter, dextra, dextrum).
A fõnév és a mellette jelzõként álló melléknév ragozása nem mindig követi ugyanazt a declinatiót!
Pensa
1. Egyeztesse a melléknevet a fõnévvel singularis nominativusban!

trachea (humanus3)
intestinum (crassus3)
ren (dexter, tra, trum)
organum (externus3)
tumor (parvus3)
facies (latus3)
genu (sinister, tra, trum)
cor (magnus3)
arcus (latus3)
musculus (longus3)
2. Egyeztesse a melléknevet a fõnévvel singularis genitivusban!

articulatio cubiti (sinister, tra, trum)
nervus auris (internus3)
ligamentum articulationis (transversus3)
os coxae (dexter, tra, trum)
articulatio digiti (medius3)
arteria manus (dexter, tra, trum)
angulus faciei (latus3)
sinus venae (magnus3)
symptoma hepatitidis (chronicus3)
pars corporis (luteus3)
3. Fordítsa le a feladatok kifejezéseit! (symptoma atis, n tünet)
3.4.
Lectio quarta Pluralis Nominativus
arteriae capitis capita musculi

formae faciei foramina valvulae
suturae cranii
papillae linguae glandulae linguae glandulae linguae
lobi hepatis parvae
nervi cervicis musculi abdominis musculi abdominis
ventriculi cordis externi
musculi dorsi ligamenta genus ligamenta genus lata
organa auditus articulationes pedis articulationes pedis
atria cordis transversae
labia oris ossa antebrachii ossa antebrachii
functiones musculi longa
cartilagines laryngis sinus venae sinus venae magni
partes ossis caries dentis caries dentis
symptomata scabiei chronicae

Acti labores iucundi.
Medicus nihil aliud est, quam animi consolatio.
Libri amici, libri magistri.
Et cetera.
Signa mortis.
Res gestae.
3.4.3. Vocabularium
quartus3 negyedik szavak nem az

(vö. kvartett) I. declinatióhoz
tartoznak, hanem a
III.-hoz és mindig
Exercitationes neutrumok.)
scabies ei, f rüh, rühesség
forma ae, f forma, alak caries ei, f szú, szuvasság
sutura ae, f varrat dens dentis, m fog (vö. Amodent)
cranium ii, n koponya
papilla ae, f szemölcs
cervix icis, f nyak
ventriculus i, m kamra Sententiae et proverbia
dorsum i, n hát
auditus us, m hallás actus3 elvégzett
(vö. audiológia) labor oris, m munka
iucundus3 kedves, kellemes
atrium ii, n pitvar medicus i, m orvos
(vö. átrium) quam mint
labium ii, n ajak (vö. Labello) consolatio onis, f vigasz, vigasztalás
functio onis, f mûködés liber libri, m könyv
cartilago inis, f porc amicus i, m barát
magister tri, m tanár, tanító
larynx ngis, m gége ceterus3 egyéb, a többi, más
symptoma atis, n tünet signum i, n jel
(Vigyázat! A -ma res rei, f eset, tett, történet
végû görög eredetû gestus3 viselt, végrehajtott
3.4.4. Grammatica
A névszók pluralis nominativusa
Általános szabály, hogy a neutrumban álló névszók (függetlenül attól, hogy hányadik declinatióba
tartoznak) pluralis nominativusban mindig a-ra végzõdnek.
Egyébként a plur. nom. végzõdése declinatiók szerint változik:
I. II. III. IV. V.

nem f m n m f n m n f
sing. nom. vena nervus labium pes pelvis os arcus genu facies
sing. gen. venae nervi labii pedis pelvis ossis arcus genus faciei
plur. nom. venae nervi labia pedes pelves ossa arcus genua facies
Amint a táblázatból megállapítható az I., II. és IV. declinatióban a plur. nom. ragja megegyezik a
sing. gen. ragjával, a III. és V. declinatióban pedig -es rag kerül a helyére (kivéve a semleges ne-
mûeket, melyek mindig -a-ra végzõdnek).
A melléknevek ragozása természetesen követi a fõnevekét attól függõen, hogy melyik declinatióhoz
tartoznak:
II. I. II. II. I. II.

nem m f n m f n
sing. nom. magnus magna magnum dexter dextra dextrum
sing. gen. magni magnae magni dextri dextrae dextri
plur. nom. magni magnae magna dextri dextrae dextra
A II. declinatiós -er végû fõnevek
E problémáról már az elõzõ leckében szó esett a melléknevek kapcsán. Az -er végû fõnevek is hason-
lóképpen viselkednek, mint az -er végû melléknevek. Az egyik csoport a tõbeli -e hangot a ragozá-
sa során megtartja (puer pueri, m fiú), a másik csoportnál azonban kiesik (liber libri, m könyv).
A fõnév szótári alakja mindig mutatja, hogy melyik csoporthoz tartozik az adott szó. Ragozásuk te-
hát a következõképpen alakul:
sing. nom. puer liber

sing. gen. pueri libri
plur. nom. pueri libri
Pensa
1. Tegye többes számba az alábbi jelzõs kifejezéseket! Ügyeljen a declinatiók használatára!

pulmo sinister
musculus longus
ligamentum latum
articulatio transversa
caput humanum
caries chronica
vena magna
genu dextrum
arcus medius
facies lata
2. Egészítse ki a már ismert sententiákat, figyelembe véve az érvényes nyelvtani szabályokat!

Ibi est , ubi est.
.. testis, .. testis.
Facies .
Salus aegroti .. lex.
Stultitia est morbus
.. remedium irae mora est.
Rigor .
Mater semper est.
Sors .. nihil aliud.
Furor ..
Roma .. est.
Acti iucundi.
Libri .., libri .
Summum
Res
3.5.
Lectio quinta Pluralis Genitivus
valvulae venarum telae corporum fundi vesicarum urinariarum

luxationes coxarum lobi pulmonum parietes venarum magnarum
foramina valvularum pori aurium anguli oculorum dextrorum
cellulae nervorum substantiae ossium ligamenta articulationum
fracturae craniorum organismi animalium transversarum
rami bronchorum organa sensuum arteriae genuum dextrorum
articulationes pedum ossa manuum symptomata carierum
apparatus hominum formae facierum chronicarum

Repetitio est mater studiorum.
Stultorum infinitus est numerus.
Ordo est anima rerum.
Multitudo remediorum ignorantiae filia est.
Canticum canticorum.
Vanitatum vanitas.
Vinum regum, rex vinorum.
Crux medicorum.
Consilium medicorum.
3.5.3. Vocabularium
quintus3 ötödik (vö. kvintett) vesica ae, f hólyag

urinarius3 húgy- (vö. urológia)
Exercitationes
luxatio onis, f ficam
cellula ae, f sejt studium ii, n tudomány, tudás
fractura ae, f törés stultus3 ostoba, együgyû, balga
infinitus3 végtelen
bronchus i, m hörgõ numerus i, m szám
apparatus us, m szervrendszer ordo inis, m rend
(vö. apparátus) anima ae, f életerõ, lélek
homo inis, m ember multitudo inis, f sokaság, tömeg,
(vö. homo sapiens) nagy szám
ignorantia ae, f tudatlanság,
tela ae, f szövet nem ismerés
porus i, m lyuk, nyílás filia ae, f lánya vminek/vkinek
(vö. porózus) canticum i, n ének
substantia ae, f állomány vanitas atis, f hiúság
organismus i, m szervezet vinum i, n bor
rex regis, m király
animal is, n állat crux crucis, f kereszt(fa), kín,
sensus us, m érzék, érzékelés gyötrelem
(vö. szenzibilis) consilium ii, n tanács(kozás), tanácsülés
3.5.4. Grammatica
a) A névszók pluralis genitivusa

A III. declinatio
A III. declinatio különbözõ tõtípusú névszók ragozása. A III. declinatióban találhatók mássalhang-
zó- és i-tövû szavak. Az i-tövûeken belül további két kategóriát különíthetünk el: vannak ún. gyen-
ge és erõs i-tövû szavak.
III. decl.:
msh.-tõ i-tõ
gyenge erõs
A mássalhangzó-tövû szavak ragozásától annyiban tér el a gyenge i-tövûeké, hogy a plur. gen.
-um ragja helyett -ium ragot kapnak. Az erõsen i-tövûek esetében viszont az i-tõ megjelenik
(a plur. gen.-ium ragon kívül) a semlegesnemû plur nom. -a ragja elõtt (-ia) és egyéb késõbb ta-
nulandó esetekben is.
A különbözõ tõtípusokat a következõképpen tudjuk elkülöníteni:

Gyenge i-tövû:
1. azok az -es és -is végû fõnevek, amelyeknek a sing. nom.-a és gen.-a ugyanannyi szótag-
ból áll, pl. pelvis pelvis, f.
2. azok az -s és -x végû fõnevek, amelyekben a sing. gen. -is ragja elõtt legalább két más-
salhangzó található, pl. frons frontis, f.
Erõsen i-tövû:
1. az -e, -al és -ar végû semlegesnemû fõnevek, pl. animal is, n.
2. néhány -is-re végzõdõ egyenlõ szótagszámú fõnév: febris is, f. tussis is, f. dosis is, f. cutis
is, f. Ezeknek sing. acc.-a -im: febrim, tussim, dosim, cutim.
3. a III. declinatiós alapfokú melléknevek zöme, melyekrõl a következõ leckében részle-
tesen szó lesz.
Ragozásuk pedig a következõképpen alakul:
msh.-tõ gyenge i-tõ erõs i-tõ

pes pedis, m caput itis, n pelvis is, f animal is, n
sing. nom. pes caput pelvis animal
sing. gen. pedis capitis pelvis animalis
plur. nom. pedes capita pelves animalia
plur. gen. pedum capitum pelvium animalium
b) Az I., II., IV. és V. declinatio

Ebben a négy declinatióban a plur. gen. ragja tökéletesen tükrözi a fõnevek tövét:
az I. declinatióban -arum,
a II.-ban -orum,
a IV.-ben -uum,
az V.-ben -erum.
I. vagy a-tõ II. vagy o-tõ IV. vagy u-tõ V. e-tõ

nem f m n m n f
sing. nom. vena nervus labium arcus genu facies
sing. gen. venae nervi labii arcus genus faciei
plur. nom. venae nervi labia arcus genua facies
plur gen. venarum nervorum labiorum arcuum genuum facierum
c) Az III. declinatiós melléknevek

Ragjaikat declinatiójuknak megfelelõen kapják:

nem m f n m f n
sing. gen. magni magnae magni dextri dextrae dextri
plur. gen. magnorum magnarum magnorum dextrorum dextrarum dextrorum
Pensa
1. Csoportosítsa a következõ III. declinatiós szavakat tövük szerint!

symptoma, pars, homo, abdomen, animal, caput, extremitas, os (oris), pulmo, mater,
auris, nomen, rex, os (ossis)
2. Ragozza végig az eddig tanult esetekben a következõ jelzõs kifejezéseket!

genu dextrum
dens longus
caries acuta
3. Változtassa meg a jelzõs kifejezések számát úgy, hogy az esetüket megtartja! (sing.
nom.↔plur. nom., sing. gen.↔plur. gen.)
venarum magnarum
oculi dextri
cariei chronicae
auditus humanus
ossis lati
extremitas sinistra
intestina crassa
aures mediae
corpus luteum
foraminis magni
3.6.
Lectio sexta A test fõ síkjai és irányai
frontalis saggitalis
anterior posterior superior

ventralis dorsalis
horizontalis
inferior
proximalis
distalis
medialis
lateralis
sinister dexter
L/3. és L/4. ábra: A test fõ síkjai és irányai: aspectus lateralis et posterior
facies partium aspectus ventralis parietes venarum

externarum sectio sagittalis superficialium
partes auris internae sectio horizontalis
nervi pedis dextri os frontale aspectus anterior
genua sinistra ligamentum articulationis membrum inferius
musculi thoracis profundi distalis arteria extremitatis superioris
arteriae pedis dorsales arteriae pedis posteriores
regio dorsi medialis phalanges proximales membra inferiora
facies colli lateralis ossa frontalia nervi membrorum inferiorum

Ars longa, vita brevis.
Ira furor brevis est.
Qualis pater, talis filius.
Iustitia omnium est domina et regina virtutum.
Perpetuum mobile.
Artes liberales.
Editio princeps.
Locus communis.
3.6.3. Vocabularium
sextus3 hatodik (vö. sextett)

A test fõ síkjai és irányai
aspectus us, m nézet (vö. aspektus) Exercitationes
frontalis, e homloki, homlokhoz
tartozó (vö. frons) profundus3 mély (vö. fundus)
anterior, ius elülsõ sectio onis, f vágás, metszés,
ventralis, e hasi, elülsõ metszet
(vö. venter tris, (vö. szekció)
m has) phalanx ngis, f ujjperccsont
posterior, ius hátulsó (vö. falanx)
dorsalis, e háti, hátulsó superficialis, e felszíni, felületi
(vö. dorsum) (vö. superficies ei,
sagittalis, e nyílirányú f felszín)
(vö. sagitta ae,
f nyíl)
medialis, e a test középvonalához Sententiae et proverbia
közelebb esõ
(vö. medius3) ars artis, f mûvészet, tudomány
brevis, e rövid
lateralis, e oldalsó, a középvo- qualis, e amilyen
naltól távolabbi pater patris, m apa (vö. páter)
(vö. latus eris, talis, e olyan
n oldal) filius ii, m fia vkine
horizontalis, e vízszintes iustitia ae, f igazságosság
omnis, e minden, mindenki
(vö. horizont) domina ae, f úrnõ
inferior, ius alsó regina ae, f királynõ
superior, ius felsõ virtus utis, f erény
distalis, e a testtõl távolabbi perpetuus3 folytonos, állandó, örök
(vö. distare távol mobilis, e mozgékony, mozgó
(vö. mobilis)
lenni, distantia liberalis, e szabad (emberhez méltó)
távolság) (vö. liberális)
proximalis, e a testhez közelebbi editio onis, f kiadás
(vö. proximus3 princeps, cipis elsõ (III. declinatiós,
legközelebbi) egyvégû, msh.-tövû
melléknév)
locus i, m hely
communis, e köz(ös) (vö. kommuna)
3.6.4. Grammatica
A III. declinatiós melléknevek
a) Alapfokú melléknevek
A III. declinatióhoz három-, két- és egyvégû melléknevek tartoznak.
A háromvégûeknek mindhárom nemre külön végzõdésük van: acer (m), acris (f), acre (n) éles.
A kétvégûeknek közös alakjuk van a masc.-ra és fem.-ra: brevis (mf), breve (n) rövid.
Az egyvégûeknek mindhárom nemben ugyanaz az alakjuk: atrox (mfn) kegyetlen, kivéve a sem-
leges plur. nom.-t, ami mindig a-ra végzõdik. Az egyvégû mellékneveknek a szótár megadja a sing.
gen. végzõdését: atrox ocis.
Ezek a melléknevek declinatiójukat tekintve zömükben erõsen i-tövûek, tehát a plur. gen. ragja
-ium, a semleges plur. nom.-é pedig -ia.
A továbbiakban, ha a III. declinatiós melléknév msh.-tövû, a szótár jelölni fogja.
Háromvégû Kétvégû Egyvégû

nem m f n mf n mf n
sing. nom. acer acris acre brevis breve atrox
sing. gen acris brevis atrocis
plur. nom. acres acria breves brevia atroces atrocia
plur. gen. acrium brevium atrocium
b) Középfokú melléknevek
A melléknév fokozásáról ugyan a késõbbiekben lesz szó, de az anatómiai irányjelzések között van-
nak olyan melléknevek, melyek eredetileg középfokúak. Ezek bizonyos latin praepositiók (elöljáró-
szók) középfokai:
ante (elõtt)anterior, ius (elõbb lévõ)
post (hátul)posterior, ius (hátrább lévõ)
infra (alatt)inferior, ius (alsóbb)
supra (felül)superior, ius (felsõbb)
Jellegzetes -ior (mf), -ius (n) végzõdésük a latin középfokú melléknév végzõdése.
A középfokú melléknevek declinatiójukat tekintve msh.-tövûek, azaz a plur. gen. ragja -um, a
semleges plur. nom.-é -a.
nem mf n
sing. nom. anterior anterius
sing. gen. anterioris
plur. nom. anteriores anteriora
plur. gen. anteriorum
Pensa
1. A 3.3. és a 3.6. fejezet melléknevei közt keressen minél több ellentétes jelentésû párt!
2. Változtassa meg a jelzõs kifejezések számát úgy, hogy az esetét közben megtartja! (sing.
aspectus posterioris
os breve
membra inferiora
faciei lateralis
regiones mediales
arteria posterior
homines atroces
animalis acris
3. Figyelje meg az alábbi szópárokat, mondja meg jelentésüket!

patermater
magistermagistra
rexregina
filiusfilia
dominusdomina
amicusamica
deusdea
medicusmedica
3.7.
Lectio septima Összetett és képzett szavak
az orvosi nyelvben
Latin Görög Összetett szavak

corpus soma-, somat- somatogen, psychosomaticus
nasus rhin- rhinoscop, rhinoscopia
os oris stoma-, stomat- stomatologia, stomatopathia
ren nephr- nephrolith, nephroptosis,
cor cardi- cardiograph, cardiographia
cerebrum encephal- encephalomalacia, encephalitis
pulmo pneum-, pneumon- pneumonotomia, pneumonectomia
ventriculus gastr- gastrologia, gastritis
os ossis oste- osteoma, osteoid
musculus my- myalgia, myoplegia
vena phleb- phlebitis, phlebectasia
articulatio arthr- arthrosis, arthropathia
nervus neur- neurosis, neurologia
cellula cyt-, -cyta neurocyta, cytologia
tela hist- histologia, histogen
Praefixumos és képzett szavak
antigen, antialkoholista
dysfunctio, dysuria
parahepaticus, paranephros
pericardium, periosteum
hypertonia, hyperfunctio
hypophysis, hypovitaminosis
subcranialis, subdentalis
supranasalis, suprarenalis
extracardialis, extrarenalis
intracardialis, intralobaris, intramuscularis, intravénás
perlingualis, permeabilis, percutan, perforáció
transfusio, transzplantáció
reanimatio, reversibilis
interlobaris, intercellularis
praefixum, prevenció
3.7.2. Vocabularium
-ectasia -tágulat
-osis -betegség, -kór
Exercitationes Praefixumok
anti- ellen-
Összetett szavak dys- hibás, zavart
-gen -eredetû para- mellett
psych- lélek- peri körül-
(vö. psychologia) hyper- felett-, túlságos, több
-scop tükrös vizsgálóesz- hypo- alatt-, kevesebb
köz, -tükör sub- alatt-, kevesebb
(vö. sztetoszkóp) supra- felett-
-scopia -tükrözés extra- kívül-, külsõ
-logia -tan, -tudomány intra- belül-, belsõ
(vö. biológia, per- át-, keresztül-
cardiologia) trans- át-, keresztül-
-pathia -bántalom re- vissza-, ismételt, újra-
(vö. pathologia) inter- között-
-lith -kõ (vö. neolit) prae- elõtt-, megelõzõ
-ptosis -süllyedés Praefixumos és képzett
-graph rajzot, képet rögzítõ szavak utótagjai
mûszer -uria -vizelés (vö. urológia)
-graphia rajz, kép készítésével -tonia -erõ, -feszültség,
végzett mûszeres -nyomás (vö. tónus)
vizsgálat -physis -növés
(vö. geográfia) (hypophysis -is,
-malacia -lágyulás f agyalapi mirigy)
-itis -gyulladás -meabilis, e -járható (vö. meatus
(vö. hepatitis idis, f) us, m járat)
-tomia -metszés, -vágás -cutan bõrrel kapcsolatos
(vö. anatomia) utótag (cutis is,
-ectomia mûtéti eltávolítás f bõr)
-oma -daganat -foráció (-foratio) -fúrás, -fúródás
-oid -szerû, -hasonló -fusio -öntés, -ömlés
(vö. deltoid, -plantáció (-plantatio) -ültetés
romboid) -animatio -élesztés (vö. animus)
-algia -fájdalom -versibilis, e -fordítható
(vö. Algopyrin) -fixum -függelék (vö. fixál)
-plegia -bénulás -venció (-ventio) -jövés, -menés
3.7.3. Grammatica
Szóalkotás
A szókincs gyarapodásának és ezen belül új szók alkotásának a latin nyelvben is a két legfõbb
módja: a szóösszetétel és a szóképzés.
Az orvosi nyelv tanulását nagyban megkönnyíti, ha felismerjük az összetett és képzett szavak ele-
meit, ezért érdemes ezeket tanulmányozni. Érdemes továbbá bizonyos latin szavak görög megfelelõ-
jét is megtanulni, mert ezeket szívesebben alkalmazza az orvosi nyelv összetételekben.
a) Szóösszetétel
Az összetett szavak két vagy több önálló jelentéssel bíró szótõbõl állnak. A szótõ alatt azt értjük,
hogy az összetételben nem a teljes szó található meg, hanem a sing. gen.-rag levágásával kapott tõ
(pl. a gör. soma, somatos-ból levágva a sing. gen. -os ragját megkapjuk a somat-tövet, vagy a lat.
lobus, lobi-ból levágva a sing. gen. -i ragját megkapjuk a lob-tövet). Ez érvényes mind a latin, mind
pedig a görög szavakra. Az összetett szavakban a szótövek -o- kötõhangzó segítségével kapcsolód-
nak egymással: neur-o-cyta, somat-o-gen, gastr-o-logia. Ha az összetétel második tagja magánhang-
zóval kezdõdik, akkor a kötõhangzó elmarad: oste-oma, phleb-itis, my-algia. Fordításuk magyarra
általában összetett szóval történik: osteoma csontdaganat, myalgia izomfájdalom, neurocyta
idegsejt.
Az összetett szavak tagjai általában fõnevek (nephro-lith), de lehet melléknév és fõnév (leuco-
cyta fehérvérsejt), illetve fõnév és ige (lacti-fer tejvezetõ).
Igen gyakori a latin vagy görög elöljárónak (praepositio) fõnévvel való összekapcsolódása, az ilyen
szókezdõ elemeket praefixumnak nevezzük.
A legfontosabb görög praefixumok: anti-, dys-, para-, peri-, hyper-, hypo-, a leggyakoribb la-
tin praefixumok: sub-, supra-, extra-, intra-, per-, trans-, re-, inter-, prae-. Ezek természetesen
jelentésüknek megfelelõen módosítják az utánuk következõ szó jelentését: dysfunctio zavart mû-
ködés, hyperfunctio fokozott mûködés, hypofunctio csökkent mûködés, intravénás vénán be-
lülre, vénába, percutan bõrön át, transfusio (vér)átömlesztés, reversibilis visszafordítható.
Az összetételekben szereplõ szóelemek lehetnek tisztán latin (transfusio, reversibilis) vagy gö-
rög (antigen, paranephros) eredetûek, de lehetnek vegyes, azaz latin és görög szóelemeket tartal-
mazó összetételek (hypofunctio, dysfunctio).
b) Szóképzés
A képzett szavakban általában a szó tõrészéhez járuló toldalékok, képzõk módosítják a szó jelen-
tését. A latin szóképzés tartalmazza a fõnévképzést, a melléknévképzést és az igeképzést, melyek kö-
zül az orvosi nyelvben leggyakrabban használt a melléknévképzés. Melléknév képezhetõ igébõl és
fõnévbõl. Ez utóbbival fog most közelebbrõl megismerkedni.
A fõnévbõl képzett melléknév azt jelöli, hogy valami az alapszóval jelölt fogalomhoz tartozik,
vagyis a magyar -i képzõnek felel meg. Leggyakoribb képzõi az -icus/-ica/-icum, az -alis/-ale és az
ezzel rokon -aris/-are, melyek a fõnév tövéhez illeszkednek (azaz a sing. gen. ragja helyére kerül-
nek). Az -icus3 háromvégzõdésû, III. declinatióhoz tartozó, az -alis/-ale és az -aris/-are kétvégû,
III. declinatiós mellékneveket képez.
Nézzük meg példákon keresztül képzésüket és jelentésüket:

hepar, hepat-is hepat-icus3 májhoz tartozó
soma, somat-os (gör.) somat-icus3 testhez tartozó, testi
cranium, crani-i crani-alis, e koponyához tartozó, koponyai
dens, dent-is dent-alis, e foghoz tartozó
nasus, nas-i nas-alis, e orrhoz tartozó, orri
ren, ren-is ren-alis, e veséhez tartozó, vesei
lingua, lingu-ae lingu-alis, e nyelvhez tartozó, nyelvi
cardia, cardi-as (gör.) cardi-alis, e szívhez tartozó, szívi
lobus, lob-i lob-aris, e lebenyhez tartozó, lebenyi
musculus, muscul-i muscul-aris, e izomhoz tartozó
cellula, cellul-ae cellul-aris, e sejthez tartozó
Az így képzett melléknevek nemcsak önállóan, hanem gyakran praefixummal összekapcsolva is

elõfordulnak. Ügyelnünk kell a fordításukra, mivel az -i képzõt ilyenkor nem a fõnév, hanem az elõt-
te álló praefixum kapja:
para-hepat-icus3 máj mellett-i
sub-crani-alis, e koponya alatt-i
sub-dent-alis, e fog alatt-i
supra-nas-alis, e orr felett-i
extra-ren-alis, e vesén kívül-i
per-lingu-alis, e nyelven át történõ, nyelven keresztül-i
intra-cardi-alis, e szíven belül-i
intra-lob-aris, e lebenyen belül-i
inter-lob-aris, e lebenyek közt-i
intra-muscul-aris, e izom-ba történõ, izmon belül-i
inter-cellul-aris, e sejt közt-i
Pensa
1. Adja meg az összetett szavak jelentését! Ha elakadna, használja a Brencsán Orvosi szó-
tárt!
somatoscopia
rhinitis
stomatalgia
nephropathia
cardioplegia
encephalolith
pneumomalacia
nephrogen
cardiectasia
laryngoscop
gastropancreatitis
osteophlebitis
myocytoma
arthroneuralgia
histopathologia
2. Képezzen melléknevet az alábbi fõnevekbõl, majd az így kapott szavakat fordítsa le!
-icus3 képzõvel: thorax, pancreas, chirurgus, Hungaria(!)
-alis, -ale képzõvel: cervix, frons, cerebrum, abdomen, os (oris), facies, dorsum, brachium,
paries, radix, regio, pulmo
-aris, -are képzõvel: oculus, angulus, ventriculus, lobus
3. Lapozzon vissza a 3.6. leckéhez és figyelje meg az ott található szótár segítségével a test
síkjainak és irányainak elnevezéseit!
4. Bontsa elemeire és fordítsa magyarra az alábbi praefixumos mellékneveket!

antineuralgicus3
dysfunctionalis, e
paraneuralis, e
periostealis, e
hyperarterialis, e
hypogastricus3
submentalis, e (mentum i, n áll)
supraintestinalis, e
extracorporalis, e
intraglandularis, e
peroralis, e
transvesicalis, e
interdigitalis, e
praemortalis, e
3.8.
Lectio octava Repetitio
os parietale arteria inferior genus nervus hypogastricus

aorta thoracica et abdominalis lateralis nervi superficiales faciei
musculus frontalis glandulae cervicales nervi anteriores antebrachii
musculus digitorum communis glandulae linguales sinus paranasales
vena labialis superior anteriores sinus frontalis
vena thoracica interna glandula sublingualis cavum pericardii
venae brachiales lobus hepatis dexter et sinister papillae interdentales
arteriae digitales dorsales angulus frontalis ossis pars hepatogastrica
manus parietalis septum interventriculare
3.8.2. Grammatica
A declinatiók
I. II. III. IV. V.

vagy a- vagy msh.- i-tövûek vagy vagy e-
tövûek o-tövûek tövûek gyenge erõs u-tövûek tövûek
nem f m n mf n mf n mf n m n f
sing. nom. -a -us, -er -um, -on különféle -us -u -es
sing. gen. -ae -i -is -us -ei
plur. nom. -ae -i -a -es -a -es -a -es -ia -us -ua -es
plur. gen. -arum -orum -um -ium -uum -erum
A melléknevek csoportosítása
III. declinatióhoz tartozó melléknevek, háromvégûek: -us, -a, -um/-er, -a, -um. Végzõdéseik
alapján sorolhatók be a declinatiókba. Szótári jelölésük: longus3, dexter3.
III. declinatióhoz tartozó melléknevek, háromvégûek: -er, -is, -e/kétvégûek: -is, -e/egyvégûek
különbözõ végzõdéssel. Ezek zömükben erõs i-tövûek. Ide tartoznak még a középfokú mellékne-
vek: -ior, -ius, melyek msh.-tõ szerint ragozódnak.
Pensa
1. Párosítsa össze jelentésük alapján a következõ latin és görög szavakat, szótöveket!

supra- pneum-, pneumon-
cellula soma-, somat-
vena hypo-
corpus encephal-
articulatio my-
nasus cyt, -cyta
musculus phleb-
sub- arthr-
pulmo hyper-
cerebrum rhin-
2. Egyeztesse a melléknevet a fõnévvel!

articulatio cubiti (dexter, tra, trum)
nervus auris (internus3)
vena manus (sinister, tra, trum)
ligamentum articulationis (distalis, e)
arteria extremitatis (inferior, ius)
capita (humanus3)
sinus (latus3)
pulmones (dexter, tra, trum)
caries (chronicus3)
ossa (frontalis, e)
nervi (anterior, ius)
parietes venarum (magnus3)
nervi facierum (humanus3)
capita ossium (brevis, e)
nervi membrorum (superior, ius)
3. Keresse meg a nyelvtani hibákat az alábbi szállóigékben!

Repetitio est mater studium.
Stultorum infinitum est numerus.
Vanitatium vanitas.
Crux medicarum.
Ars longus, vita brevis.
Ira furor breve est.
Iustitia omnum est domina et reginae virtutum.
Perpetuus mobile.
Artes liberalia.
Multitudo remedii ignorantiae filiae est.
APPARATUS HUMANI 143
4. Apparatus humani
A tanuló részletesen ismerkedjen meg az egyes szervrendszerekre vonatkozó anatómiai, kór-

tani és klinikumi kifejezésekkel, az eddig megtanult nyelvi szerkezeteket e szakkifejezések-
ben is alkalmazni tudja.
A tananyag elsajátítása után Ön

képes lesz megnevezni latin vagy görög szóval az egyes szervrendszerek részeit,
ismerni fogja az egyes szervrendszerek mûködésére vonatkozó legfontosabb latin kifeje-
zéseket,
tisztában lesz a szervek hibás mûködésével kapcsolatos kórtani és klinikumi kifejezések-
kel,
értelmezni tudja a mûtéti és vizsgálati eljárások elnevezéseit,
képes lesz egyszerûbb latin mondatok megértésére,
valamint olyan latin kifejezéseket is megismer, melyeket nemcsak a munkája során, hanem
a mindennapi életben is alkalmazni tud.
A leckék felépítése továbbra is a megszokott. Elsõként mindig az ábrát tanulmányozza és tanul-

ja meg az ott található szavakat. Utána értelmezze a grammaticát, majd fogjon hozzá az exercita-
tiones és a sententiae et proverbia lefordításához. A szavakat továbbra is csoportosítva, de már nem
elõfordulásuk sorrendjében, hanem betûrendben találja a vocabulariumban. Ha megtanulta a szava-
kat és a nyelvtant, nekiláthat a pensumoknak.
Több fejezetben is kiegészítõ nyelvtani anyagot talál, melyek nem képezik szerves részét az or-
vosi latinnak, ezért nem kötelezõ megtanulnia. Ha mégis kedvet kap hozzá, meg fogja érteni a köz-
mondást: Non scholae, sed vitae discimus.
A 4.3.2. és a 4.9.2. fejezet összefoglalást tartalmaz az addig tanult nyelvtani és lexikai anyagról.
Mikor ezekhez a fejezetekhez ér a tanulásban, ismételje át az elõírt részeket és oldja meg az ott ta-
lálható feladatokat. Ne feledje! Repetitio est mater studiorum.
A nyelvtani ismétléshez segítséget nyújt a könyv végén található nyelvtani összefoglalás. Ezen kí-
vül tudását témazáró feladatlapokkal is ellenõrizheti, melyek megoldásait is megtalálja a kötet végén.
4.1.
Lectio prima Apparatus locomotorius
4.1.1. Ossa et suturae cranii
sutura coronalis
os frontale sutura sphenoparietalis

os parietale
sutura frontomaxillaris os sphenoidale
sutura squamosa
os nasale
os temporale
os ethmodiale sutura lambdoidea
os zygomaticum os occipitale
maxilla foramen magnum
mandibula
tuber frontale
linea temporalis
sutura internasalis sutura frontonasalis
sutura frontozygomatica os lacrimale
septum nasi
orbita
vomer arcus zygomaticus
foramen infraorbitale collum mandibulae

alveoli dentales
corpus mandibulae
angulus mandibulae
foramen mentale
L/56. ábra: Ossa et suturae cranii: Aspectus lateralis et anterior
Exercitationes
cranium viscerale foramen jugulare fossa mandibularis

cranium cerebrale foramen rotundum sutura zygomaticomaxillaris
processus alveolaris septum nasi osseum sutura sphenoparietalis
processus mastoideus incisura parietalis sutura sphenozygomatica
sella turcica spina ethmoidalis sutura frontonasalis
sinus maxillaris basis cranii sutura frontoethmoidalis
foramen supraorbitale fonticulus major sutura sphenoorbitalis
foramen opticum fonticulus minor sutura zygomaticotemporalis
foramen ovale fossa hypophysealis articulatio temporomandibularis
Errare humanum est.
Doctrina est fructus dulcis radicis amarae.
Intemperantia medicorum nutrix.
Vocabularium
locomotorius3 mozgáshoz tartozó jugulum (iugulum) i, n torok

(locus-motor-ius) opticus3 látó (vö. optikus)
Ossa et suturae cranii major, majus nagyobb (magnus3
alveolus i, m meder (maior, maius) középfoka)
corona ae, f koszorú mastoideus3 csecs- (gör. mastos
ethmoidalis, e rosta-, rostaszerû emlõ-oid-eus)
(gör. éthmos minor, minus kisebb (parvus3
rosta-oid-alis) középfoka)
lacrima ae, f könny ovalis, e ovális
lambdoideus3 lambda-, lambda processus us, m nyúlvány
alakú (gör. rotundus3 kerek
lambda-oid-alis) sella ae, f szék, nyereg
mandibula ae, f alsó állkapocs spina ae, f tövis
maxilla ae, f felsõ állcsont turcicus3 török
occipitium ii, n nyakszirt viscera um, n zsigerek
orbita ae, f szemüreg (csak plur.-ban
sphenoidalis, e ék-, ék alakú használatos,
(gör. sphén itt: visceralis arc-)
ék-oid-alis) Szóelemek
squama ae, f pikkely in-/im- (praefix.) -ban, -ben, be-
tempus oris, n halánték (vö. infusio)
tuber eris, n dudor, kiemelkedés infra- (praefix.) alatt-
vomer eris, n ekecsont
zygomaticus3 járom-
Exercitationes amarus3 keserû

doctrina ae, f tudomány, tudás
dulcis, e édes
basis is, f alap (vö. bázis) errare tévedni (fõnévi igenév)
fonticulus i, m kutacs (vö. fons fructus us, m gyümölcs (vö. fruktóz)
fontis, m forrás) in- (praefix.) -talan, -telen
fossa ae, f árok (fosztóképzõ,
incisura ae, f bemélyedés, bevágás vö. irreverzíbilis)
intemperantia ae, f mértéktelenség
(cis- vágással nutrix icis, f nevelõ, tápláló, jótevõ
kapcsolatos szótõ)
Grammatica
Szóképzés
a) Fõnévbõl képzett melléknevek

Három új melléknévképzõvel találkozott ebben a fejezetben: az -eus3, -ius3 és -osus3 képzõkkel.
Mint láthatja, mindhárom III. declinatiós melléknevet képez. Az -eus3 és az -ius3 jelentése általá-
ban hasonló az eddig megismert képzõkhöz, az -osus3 a magyar -s képzõnek felel meg.
locomotor-ius3 mozgáshoz tartozó

phalang-eus3 ujjperci
lambdoid-eus3 lambdaszerû, lambda alakú, lambda-
oss-eus3 csontos
sqam-osus3 pikkelyes
ven-osus3 vénás
b) Az összetett melléknevek
Az orvosi nyelvben igen gyakoriak a fõnévbõl képzett összetett melléknevek. Ilyenkor a mellék-
név mindkét alapszóval kapcsolatos dolgot jelöl.
sphen-o-pariet-alis, e ék-falcsont-i, ék- és falcsonthoz tartozó

sphen-o-zygomat-icus3 ék-járomcsont-i, ék- és járomcsonthoz tartozó
front-o-nas-alis, e homlok-orrcsont-i, homlok- és orrcsonthoz tartozó
front-o-ethmoid-alis, e homlok-rostacsont-i, homlok- és rostacsonthoz tartozó
sphen-o-orbit-alis, e ékcsont-szemüreg-i, ékcsonthoz és szemüreghez tartozó
tempor-o-mandibul-aris, e halántékcsont-állkapcs-i, halántékcsonthoz és az alsó állka-
pocshoz tartozó
Pensa
1. Fordítsa latinra birtokos szerkezettel!

orrüreg
szájüreg
az ékcsont teste
az alsó állkapocs szöglete
az alsó állkapocs feje
2. Fordítsa latinra minõségjelzõs szerkezettel! Használjon fõnévbõl képzett mellékneveket!

nyakszirtszöglet
járomív
homloküreg
halántékvonal
fal(csont)i kiemelkedés
halánték(csont)i árok
homlokszöglet
orrmelléküregek
ék(csont)i üreg
nagy nyakszirti nyílás
3. Nevezze meg latinul, mely csontokat kötik össze az alábbi varratok!

sutura nasomaxillaris
sutura frontozygomatica
sutura frontoethmoidalis
sutura sphenoorbitalis
sutura sphenoparietalis
sutura zygomaticotemporalis
4.1.2. Ossa et articulationes trunci extremitatumque
columna vertebralis
cranium maxilla
atlas, axis
mandibula sternum
vertebrae cervicales acromion scapulae
clavicula
humerus scapula
vertebrae thoracicae costa
vertebra os ilium
ulna
vertebrae lumbales
os sacrum radius
os pubis carpus
verterae coccygeae metacarpus
os ischii phalanx
femur
symphysis
patella
tibia
fibula
malleolus
talus
tarsus calcaneus
metatarsus
L/7. ábra: Sceletum corporis humani
Exercitationes
spina scapulae malleolus medialis art. costovertebralis

collum chirurgicum et lateralis art. acromioclavicularis
et anatomicum apex patellae art. sternocostalis
incisura semilunaris facies patellaris femoris art. carpometacarpea
fossa radialis arcus posterior atlantis art. metacarpophalangea
ossa metacarpalia basis ossis sacri art. tibiofibularis
processus styloideus ulnae foramen vertebrale art. subtalaris
facies articularis acromii dens axis art. tarsi transversa
crista iliaca discus intervertebralis art. radioulnaris distalis
spina iliaca anterior superior manubrium sterni articulationes interphalangeae
ramus inferior ossis ischii articulatio humeri ligamentum iliolumbale
tuber ischiadicum art. cubiti lig. radiocarpeum dorsale
discus interpubicus art. coxae lig. capitis femoris
corpus ossis pubis art. genus lig. talocalcaneum
collum femoris art. sacroiliaca interosseum
pelvis major et minor art. atlantooccipitalis lig. inguinale
Vis maior.
Vis medicatrix naturae.
Formosa facies muta commendatio est.
Vocabularium
-que és (tapadószócska, radius ii, m orsócsont

mindig arra a szóra (eredetileg: sugár,
tapad, ami elé vö. radiológia)
értendõ) sacer, cra, crum szent (os sacrum
Sceletum corporis humani keresztcsont)
acromion ii, n vállcsúcs scapula ae, f lapocka
(vö. Acropolis) sceletum i, n csontváz
atlas antis, m I. nyakcsigolya (ejtsd szkeletum)
(eredetileg: sternum i, n szegycsont
az égbolt tartója a symphysis is, f összenövés,
görög mitológiában) a kétoldali szemé-
axis is, m II. nyakcsigolya remcsont porcos
(eredetileg: tengely) összeköttetése
calcaneus i, m sarokcsont (vö. hypophysis)
carpus i, m kéztõ talus i, m ugrócsont
clavicula ae, f kulcscsont tarsus i, m lábtõ
(vö. clavis is, tibia ae, f sípcsont
f kulcs) (eredetileg: síp)
coccygeus3 fark(csont)i ulna ae, f singcsont
columna ae, f oszlop (columna vertebra ae, f csigolya
vertebralis gerinc-
oszlop)
costa ae, f borda
femur oris, n combcsont Exercitationes
fibula ae, f szárkapocscsont
(eredetileg: csat, apex icis, m csúcs
kapocs) crista ae, f taréj
humerus i, m felkarcsont discus i, m korong
ilia ium, n csípõ (csak plur.-ban (vö. gör. diskos)
használatos) inguen inis, m lágyék
ischion ii, n ülõ(csont) manubrium ii, n markolat
lumbus i, m ágyék semilunaris, e félhold alakú
malleolus i, m boka (semi-luna ae,
metacarpus i, m kézközép f hold-aris)
metatarsus i, m lábközép styloideus3 vesszõszerû
patella ae, f térdkalács (gör. stylos
pubes is, f szemérem, fiatalság íróvesszõ-oid-eus)
(vö. pubertás)
Szóelemek
meta- (praefix.) középen, között, át-
(vö. metastasis Sententiae et proverbia
áttét)
semi- fél- (vö. commendatio onis, f ajánlás (vö. kommendálni
semipermeabilis) valakit)
formosus3 szép (forma-osus)
sym-/syn- (praefix.) együtt-, össze- medicatrix icis, f gyógyító(nõ) (vö. medicus)
mutus3 néma
natura ae, f természet
Grammatica
Rövidítések
Az anatómiai gyûjtõnevek gyakori elõfordulásuk miatt rövidítve szerepelnek:
art. = articulatio
a. = arteria
m. = musculus
n. = nervus
v. = vena
r. = ramus
lig. = ligamentum
gl. = glandula
Többes szám esetén a betûket megkettõzzük:

aa. = arteriae
mm. = musculi
nn. = nervi
vv. = venae
rr. = rami
ligg. = ligamenta
gll. = glandulae
Repetitio
Ismételje át a melléknévképzésrõl és az összetett melléknevekrõl tanultakat!

Gyûjtse az elõforduló praefixumokat!
Pensa
1. Fordítsa latinra birtokos szerkezettel a következõ kifejezéseket!

a lapocka szöglete
az orsócsont nyaka
a csípõcsont teste
a szeméremcsont szára (ramus)
a combcsont teste
a szárkapocscsont feje
az ugrócsont nyaka
a csigolya íve
a borda nyaka
a szegycsont szöglete
2. Fordítsa latinra minõségjelzõs szerkezettel az alábbi kifejezéseket!

bordai bemélyedés
ízületi nyúlvány
kereszt(csont)i taréj
térdkalácsi árok
csípõárok
ülõ(csont)i tövis
kulcscsonti bemélyedés
haránt nyúlvány
szárkapcsi ízületi felszín
alsó ízületi felszín
3. Nevezze meg latinul, mely csontokat kötnek össze az alábbi ízületek és szalagok!
art. atlantoaxialis
art. sternoclavicularis
art. intercarpea
art. radiocarpea
art. talotibialis
art. tarsometatarsea
art. acromioclavicularis
art. metacarpophalangea
lig. costovertebrale
lig. calcaneofibulare
lig. ulnocarpeum
lig. iliolumbale
lig. ischiofemorale
lig. costoclaviculare
4. Adja meg a képzett melléknevek alapszavát szótári alakkal együtt!

cervicalis
nasalis
orbitalis
basalis
facialis
abdominalis
frontalis
parietalis
osseus
4.1.3. Musculi
m. frontalis
m. temporalis
m. orbicularis orculi
m. nasalis m. buccinator
m. zygomaticus major
m. sternocleidomastoideus
m. risorius
m. orbicularis oris
m. masseter
m. depressor anguli oris
m. longus colli
L/8. ábra: Musculi capitis (aspectus lateralis)
m. sternocleidomastoideus
m. trapezius
m. deltoideus
m. pectoralis major
m. biceps
m. brachialis
m. serratus anterior
m. obliquus externus abdominis
L/9. ábra: Musculi trunci anteriores

m. splenius
m. trapezius
m. deltoideus
m. rhomboideus major
m. latissimus dorsi
m. triceps
m. obliquus externus abdominis
m. gluteus medius
m. gluteus maximus
L/10. ábra: Musculi trunci posteriores
Exercitationes
mm. capitis m. erector spinae lateralis mm. extremitatis inferioris

m. occipitalis mm. rotatores m. iliacus
m. levator anguli oris mm. suboccipitales m. psoas minor
m. depressor labii inferioris m. rectus capitis posterior m. gluteus maximus
mm. colli profundi major m. quadriceps femoris
mm. thoracis superficiales m. obliquus capitis inferior m. semitendinosus
et profundi mm. extremitatis superioris m. adductor brevis
m. pectoralis minor m. subscapularis m. tibialis anterior
m. subclavius m. biceps brachii m. popliteus
mm. intercostales externi m. triceps brachii m. extensor digitorum
mm. abdominis m. flexor carpi ulnaris longus
m. rectus abdominis m. abductor digiti minimi m. flexor digitorum
m. latissimus dorsi m. opponens digiti minimi brevis
m. levator scapulae mm. interossei mm. pedis dorsales
Curarum maxima nutrix nox.
Melior tutiorque est certa pax, quam sperata victoria.
Usus magister est optimus.
Vocabularium
Musculi flexio onis, f hajlítás

biceps cipitis kétfejû (vö. bilingvis) flexor oris, m hajlító
buccinator oris, m pofa(izom) levatio onis, f emelés
(vö. bucca ae, levator oris, m emelõ
f pofa), opponens entis szembehelyezõ
trombitás(izom) popliteus3 térdhajlati
deltoideus3 delta alakú (gör. psoas, f ágyék (gör.)
delta-oid-eus) quadriceps cipitis négyfejû
depressor oris, m gátló (vö. depressio rotatio onis, f forgatás
onis, f nyomott (vö. rotor)
hangulat) rotator oris, m forgató
gluteus3 far sartorius3 szabó-
masseter eris, m rágó(izom) semitendinosus3 féliginas
obliquus3 ferde (semi-tendo-osus)
orbicularis, e körkörös (vö. orbis is, spina ae, f itt: gerinc(tövis)
m kör) tendo inis, f ín
pectus oris, n mell Szóelemek
rhomboideus3 rombusz alakú ab- (praefix.) el-, -tól, -tõl
(gör. rhombos-oid- (vö. ablactatio onis,
eus) f a csecsemõ
risorius3 nevetõ elválasztása)
serratus3 fûrészes (vö. serra ae, ad- (praefix.) oda-, -hoz, -hez, -höz
f fûrész) (vö. adrenalin)
splenius3 szíj- bi- kettõ-
sternocleidomastoideus3 (szegycsont- cleid- kulcs- (gör.)
kulcscsont- de- (praefix.) le-, el-
csecsnyúlványi), (vö. deformatio
fejbiccentõ onis, f eltorzítás)
trapezius3 trapéz alakú ex- (praefix.) ki- (vö. excretio onis,
triceps cipitis háromfejû f kiválasztás)
(vö. tricolor) tri- három-
quadri- négy-
Exercitationes
abductio onis, f távolítás Sententiae et proverbia

abductor oris, m távolító
adductio onis, f közelítés cura ae, f gond, baj
adductor oris, m közelítõ nox noctis, f éj(szaka)
pax pacis, f béke
diaphragma atis, n rekeszizom speratus3 remélt
erector oris, m merevítõ (vö. erectio) tutus3 biztos (vö. tutor)
extensio onis, f (ki)feszítés usus us, m gyakorlat
extensor oris, m (ki)feszítõ
Grammatica
Repetitio
A melléknevek osztályozása és ragozása.
A melléknév fokozása
A melléknévnek a magyarhoz hasonlóan három foka van:
alapfok,
középfok,
felsõfok.
A középfokot úgy képezzük, hogy a sing. gen. ragja helyére -ior, -ius képzõt teszünk, és így kétvé-
gû, III. declinatiós, msh.-tövû melléknevet kapunk. A felsõfok képzésénél az -issimus3 képzõt hasz-
náljuk, ami háromvégû, III. declinatióhoz tartozó melléknevet képez.
alapfok középfok felsõfok

longus3 hosszú longior, ius hosszabb longissimus3 leghosszabb
brevis, e rövid brevior, ius rövidebb brevissimus3 legrövidebb
atrox ocis kegyetlen atrocior ius kegyetlenebb atrocissimus3 legkegyetlenebb
Rendhagyó fokozású melléknevek:

magnus3 nagy major, jus (maior, ius) nagyobb maximus3 legnagyobb
parvus3 kicsi minor, us kisebb minimus3 legkisebb
bonus jó
3 melior, ius jobb optimus3 legjobb
malus rossz
3 pejor, jus (peior, ius) rosszabb pessimus3 legrosszabb
multus sok
3 plus (gen. pluris) több plurimus3 legtöbb
Megj.: A latin felsõfokú melléknév pl. longissimus3 jelentése nemcsak leghosszabb, hanem igen
hosszú vagy nagyon hosszú is lehet.
Pensa
1. Csoportosítsa az izmok elnevezéseit!

Mi a funkciójuk a mozgásban? Pl. levator
Milyen az alakjuk? Pl. rectus3
Hány fejük van? Pl. biceps
Milyen nagyok? Pl. minor
2. Bontsa alkotó elemeire az alábbi összetett és képzett szavakat!

supraorbitalis
sternocleidomastoideus
superficialis
intercostalis
rhomboideus
latissimus
suboccipitalis
biceps
subscapularis
brachioradialis
3. Egészítse ki a táblázatot a megadott melléknevek alapján!

latus3
minor, minus
brevissimus3
pessimus3
tenuis, e
crassior, ius
rectior, ius
mobilis, e
plurimus3
4. Fordítsa latinra az alábbi szerkezeteket ügyelve a szórendre!
a hosszabb kéz ujja

a legnagyobb izmok
szélesebb csontok
a legrövidebb éjszaka
a legegyenesebb út vége (finis is, m)
a nyak hosszú izma
a fej elülsõ egyenes izma
a has ferde izma
a comb négyszögû izma
a kéztõ orsócsonti hajlító izma
az ujjak feszítõ izma
a nagy közelítõ izom
csontközti izmok
a hosszú feszítõ izom
4.1.4. A mozgásrendszerre vonatkozó klinikumi kifejezések
Exercitationes
Latin Görög Tudomány

os (ossis) oste- osteologia
medulla myel-
cartilago chondr- chondrologia
articulatio arthr- arthrologia
musculus my- myologia
substantia spongiosa osteoporosis arthropathia

substantia compacta osteosclerosis myoma
medulla ossium flava osteoperiostitis myasthenia gravis
medulla ossium rubra osteotom/osteotomia myatrophia
epiphysis osteocarcinoma myatonia
diaphysis osteomyelitis acuta myocytoma
antagonista myelogen myograph/myographia
synergista myeloid myonecrosis
normotonus chondrosarcoma myoplegia
osteoblast chondroplasia myospasmus
ostalgia chondroclast fractura ossis sacri
osteomalacia arthritis chronica distorsio malleoli
osteodystrophia arthrectomia luxatio radiocarpalis
Vocabularium
Exercitationes Szóelemek
antagonista ellentétesen mûködõ a-/an- (praefix.) -talan, -telen, -nélküli

(ant(i)-agonista) (fosztóképzõ)
compactus3 tömör, tömött (vö. analfabéta)
diaphysis is, f a csövescsontok -asthenia -gyengeség
középsõ része (a-sthenia,
(vö. symphysis) vö. normosthenia)
distorsio onis, f rándulás -atonia -tónustalanság
epiphysis is, f a csövescsontok (a-tonia,
ízületi vége vö. hypertonia)
(vö. diaphysis) -atrophia -sorvadás (a-trophia,
flavus3 sárga vö. dystrophia)
gravis, e súlyos -blast valamit képzõ sejt
medulla ae, f velõ -carcinoma -rák (a hám rosszindu-
ruber, bra, brum piros, vörös latú daganata)
spongiosus3 szivacsos -clast valamit pusztító sejt
synergista együttmûködõ dia- (praefix.) át-, keresztül-, között-
(syn-ergista) (vö. diagnosis)
-dystrophia hibás képzõdés, -sarcoma rosszindulatú kötõ-

rossz táplálkozás szöveti daganat
(dys-trophia, -sclerosis -keményedés,
vö. atrophia) -meszesedés
epi- (praefix.) felül-, felett- -spasmus -görcs
(vö. epicutan) -tom vágóeszköz,
-necrosis -elhalás itt: -vésõ
(vö. nekropolis) (vö. -tomia,
norm- normális -ectomia)
-plasia -képzõdés -trophia -képzõdés,
-porosis -ritkulás, porozussá -táplálkozás
válás -sthenia -erõ(sség)
(porus i, m-osis)
Grammatica
Praefixumok
Most vegye elõ az Ön által összegyûjtött praefixumok listáját! Csoportosítsuk õket!
latin görög jelentése

anti- ellen
dys- hibás, zavart
peri- körül
para- mellett
syn-/sym- össze
ab- -tól, -tõl, el
ad- -hoz, -hez, -höz, oda
de- el-, le-
ex- ec- ki-
extra- külsõ, kívül
in- a-/an- -talan, -telen (fosztóképzõ)
in-/im- -ban, -ben, be-
inter- meta- között, közé
intra- belül, belsõ
per-, trans- dia- át, keresztül
post- után
prae-, ante- elõtt, elõre
re- vissza-
sub-, infra- hypo- alatt, csökkent
supra-, super- hyper-, epi- felett, emelkedett
Mennyiséget jelentõ elõtagok:

semi- fél-
uni- egy-
bi- két-
tri- három-
quadri- négy-
Pensa
1. Fordítsa magyarra a következõ összetett szavakat!

chondroblast
aplasia
hypertrophia
normosthenia
hypotonia
osteoclast
osteonecrosis
arthropathia
osteomyelosclerosis
myospasmus
2. Fordítsa latinra az alábbi klinikumi kifejezéseket!

a felkarcsont nyakának törése
a szeméremcsont törése
a sípcsont törése
a szegycsont törése
a singcsont törése
az atlas ficama
a térdkalács ficama
az orsó-singcsonti disztális ficam
az alsó állkapocs ficama
a csípõ ficama
3. Írja ki az alábbi vizsgálati leletbõl a felismert kifejezéseket!

Nyaki és lumbalis gerinc kétirányú és a sacrum, coccygeum oldalirányú felvétele:
Nyaki borda nem látszik. A C. VI. alsó, a C. VII. felsõ zárólemezén ventralisan discret
spondylosis, itt a porcrés szûkebb.
Az L. IIV. csigolyák ventralis peremein mérsékelt spondylosis. Az intervertebralis ré-
sek normális tágasságúak. Az L.-S. rés szûkebb.
C. = cervicalis, L. = lumbalis, S. = sacralis

spondylosis is, f a csigolyaízületek nem gyulladásos, merevséggel járó megbetegedése
4.2.
Lectio secunda Systema circulationis
4.2.1. Cor
basic cordis a. carotis

truncus brachiocephalicus communis sinistra
a. subclavia
v. cava superior
sinistra
arcus aortae
truncus pulmonalis
atrium sinistrum
vv. pulmonales
valvae semilunares
atrium dextrum valva bicuspidalis
pericardium
valva tricuspidalis
ventriculus sinister
ventriculus dexter
septum cordis myocardium
endocardium
v. cava inferior
apex cordis
L/11. ábra: Structura cordis (aspectus anterior)
Exercitationes
mediastinum auricula dextra incisura apicis cordis

a. coronaria dextra auricula sinistra fossa ovalis
et sinistra septum interventriculare valvula foraminis ovalis
valva atrioventricularis ostium atrioventriculare facies sternocostalis cordis
dextra nodus sinuatrialis facies pulmonalis cordis
valva atrioventricularis chordae tendineae v. cordis magna
sinistra mm. papillares aorta ascendens
valva aortae sulcus coronarius aorta descendens
Cor unum et anima una.
Medicus curat, natura sanat.
Homines dum docent, discunt.
Cogito, ergo sum.
Verba volant, scripta manent.
Vocabularium
circulatio onis, f keringés auricula ae, f fülcse, a pitvarhoz

(vö. circulus i, tartozó rész
m kör) (vö. auris)
systema atis, n rendszer chorda ae, f húr
Structura cordis coronarius3 koszorús (vö. sutura
bicuspidalis, e kéthegyû (bi-cuspis coronalis)
idis, f hegye-alis) descendens entis leszálló
brachiocephalicus3 felkar-feji mediastinum i, n gátor (a mellüreg
(brachi-o-cephal- középsõ része)
icus, ejtsd kephal-) nodus i, m csomó (nodus
carotis idis, f fejverõér sinuatrialis sinus-
cavus3 üreges (vö. cavum), csomó)
üres ostium ii, n nyílás, szájadék
endocardium ii, n szívbelhártya sulcus i, m barázda
(endo-cardi-um) Szóelemek
myocardium ii, n szívizom endo- (praefix.) belsõ-, belül-
(myo-cardi-um)
pericardium ii, n szívburok
(peri-cardi-um)
structura ae, f szerkezet Sententiae et proverbia
tricuspidalis, e háromhegyû
(vö. bicuspidalis) cogito 1 gondolkozik
truncus i, m itt: értörzs curo 1 ápol, gondoz
disco 3 tanul
valva ae, f billentyû doceo 2 tanít
(vö. valvula) ergo tehát
maneo 2 megmarad
sano 1 gyógyít
Exercitationes scriptum i, n írás
verbum i, n szó, ige
volo 1 száll
ascendens entis felszálló
Grammatica
Az ige
Az ige kifejezhet tevékenységet, cselekvést, létezést és történést.
Az ige szótári alakja

A latin ige szótári alakja négy részbõl áll, melyekbõl az elsõ kettõvel ismerkedhet meg.
1. a praesens imperfectum (folyamatos jelen) indicativi activi (aktív, kijelentõ mód) sing. 1. sze-
mélyû alakja, melynek a személyragja -o,
2. az infinitivus imperfectus (folyamatos fõnévi igenév). Ez felel meg a magyar -ni képzõs fõné-
vi igenévnek. A második szótári alakot általában számmal jelöljük, ez az alak szolgál egyben a négy
coniugatio (igeragozási osztály) következetes megkülönböztetésére:
1 = -are (san-o, san-are ápolok, ápolni)
2 = -ëëre (man-eo, man-ëre maradok, maradni)
3 = -êêre (disc-o, disc-êre tanulok, tanulni)
4 = -ire (aud-io, aud-ire hallok, hallani)
Az ige imperfectum (folyamatos) töve
Az imperfectum tövet az 1., 2. és 4. coniugatióban az infitivusból kaphatjuk meg, ha eltávolítjuk

róla a -re képzõt:
sana-re
manëë-re
audi-re
A 3. coniugatióban azonban az 1. szótári alak -o személyragját vágjuk le:

disc-o
Az 1. coniugatióban -a-, a 2.-ban -ëë-, a 3.-ban mássalhangzó és a 4.-ben -i- tövet kapunk. Az
így megszerzett tõhöz járulnak a ragozás során a személyragok.
A praesens imperfectum képzése

A magyar jelen idõnek megfelelõ igeidõ. Teljes neve praesens imperfectum indicativi (kijelentõ mód) activi
(cselekvõ). Az ige imperfectum tövéhez kapcsolódnak a személyragok. A 3. coniugatióban a mássalhangzós tö-
vûeknél a 2. személytõl kezdõdõen a tõ és a személyragok között kötõhangot találunk. Ez végig i, kivéve a többes
szám 3. személyt, ahol u.
A személyragok:
singularis pluralis
1. -o -mus
2. -s -tis
3. -t -nt
A praesens imperfectum a négy coniugatióban:

1. 2. 3. 4.
san-o ápolok mane-o maradok disc-o tanulok audi-o hallok
sana-s ápolsz mane-s maradsz disc-i-s tanulsz audi-s hallasz
sana-t ápol mane-t marad disc-i-t tanul audi-t hall
sana-mus ápolunk mane-mus maradunk disc-i-mus tanulunk audi-mus hallunk
sana-tis ápoltok mane-tis maradtok disc-i-tis tanultok audi-tis hallotok
sana-nt ápolnak mane-nt maradnak disc-u-nt tanulnak audi-u-nt* hallanak
* A 4. coniugatióban a plur. 3. személyben szintén megjelenik az -u kötõhangzó.
A létige ragozása, mint szinte minden nyelvben, eltér a szabályos igeragozástól. Szótári alakja: sum, esse.
Praesens imperfectuma:
singularis pluralis
1. sum vagyok sumus vagyunk
2. es vagy estis vagytok
3. est van sunt vannak
Megj.: A latin nem különbözteti meg az alanyi és tárgyas igeragozást: audio hallok vagy hallom.
Pensa
1. Hányadik coniugatióba tartoznak a felsorolt igék?

do, dare (ad)
dico, dicêre (mond)
venio, venire (jön)
moveo, movëre (mozgat)
narro, narrare (mesél)
misceo, miscëre (kever)
scribo, scribêre (ír)
servio, servire (szolgál)
lego, legêre (olvas)
2. Fordítsa le a tankönyv végén található szótár segítségével a következõ mondatokat!

Tibia et fibula longae sunt.
Scapula lata est.
Axis sceleti columna vertebralis est.
Os solidius est, quam cartilago.
Luxatio coxae congenita hodie sanabilis est.
Flexio et extensio, sicut adductio et abductio contrariae musculorum functiones sunt.
Centrum circulationis sanguinis est cor.
Tunicae cordis sunt: endocardium, myocardium et pericardium.
Paries ventriculorum cordis crassior est, quam paries atriorum.
Paries ventriculi sinistri est crassissimus.
3. Ragozza el praesens imperfectumban az alábbi igéket!

cogito 1
doceo 2
duco 3 (vezet)
venio 4
4.2.2. Sanguis et vasa sanguinea

a. carotis communis dextra v. jugularis interna sinistra
v. subclavia sinistra
a. subclavia dextra
arcus aortae
v. cava superior
atrium truncus pulmonalis
dextrum
ventriculus dexter
diaphragma
truncus celiacus
v. cava inferior a. mesenterica superior

v. renalis
aorta abdominalis
a./v. iliaca communis
a. mesenterica inferior
a. iliaca interna
a./v. iliaca externa
L/12. ábra: Vasa sanguinea
Exercitationes
vas capillare a. gastrica angulus venosus dexter et sinister

a. vertrebralis a. hepatica v. brachiocephalica dextra
a. axillaris a. lienalis et sinistra
a. brachialis a. genus descendens v. saphena magna et parva
a. radialis a. femoralis v. portae
a. ulnaris a. poplitea v. mesenterica inferior
a. thoracica a. tibialis anterior et posterior et superior
a. intercostalis a. tarsea medialis v. lienalis
a. bronchialis aa. dorsales pedis vv. hepaticae
a. abdominalis sinus sagittalis inferior v. lumbalis acendens dextra
a. renalis et superior v. sacralis media
a. suprarenalis v. cephalica placenta
a. ovarica v. basilica v. umbilicalis
a. testicularis v. mediana cubiti a. umbilicalis
Causa bona triumphat.

Veritas vincit.
Homo ludens.
Homo sapiens.
Delirium tremens.
Vocabularium
Vasa sanguinea placenta ae, f méhlepény

coeliacus (celiacus)3 a hasüreghez tartozó porta ae, f kapu
mesenterium ii, n bélfodor (vö. portás)
sanguis inis, m vér saphenus3 rejtett
vas vasis testis is, m here
(vasa, vasorum), n véredény, ér umbilicus i, m köldök
vena basilica felsõ végtagi mediális
bõrvéna
vena cephalica felsõ végtagi oldalsó
Exercitationes bõrvéna
axilla ae, f hónalj

capillaris is, f hajszálér Sententiae et proverbia
capillaris, e hajszál- (vö. capillus
i, m hajszál) causa ae, f ok, ügy
medianus 3
középen levõ delirium ii, n a tudat elborulása
ludo 3 játszik
(vö. medius3) sapio 3 megért, értelmes
ovarium ii, n petefészek tremo 3 remeg
(vö. ovum i, triumpho 1 gyõzedelmeskedik
n tojás, pete) vinco 3 gyõz
Grammatica
A participium imperfectum
A participium imperfectum megfelel a magyar folyamatos melléknévi igenévnek (végzõdése -ó,
-õ). Mint a neve is mutatja, igébõl képezzük és melléknévként viselkedik (megtartva egy kicsit igei
természetébõl).
Képzése: imperfectum-tõ +12. coniugatio: -ns
34. coniugatio: -ens
1. narro, narra-re narra-ns (mesélõ)
2. doceo, doce-re doce-ns (tanító)
3. lud-o, ludere lud-ens (játszó)
4. audio, audi-re audi-ens (halló)
Az így kapott participium egyvégû, tehát mindhárom nemben ugyanaz az alakja. A III. declinatio
erõs i-tövû szavainak mintájára ragozzuk, genitivusa -(e)ntis (narrantis, docentis, ludentis, audientis).
A 3. coniugatiós i-tövû igék

A 3. coniugatióba nemcsak mássalhangzós, hanem rövid i-tövû igék is tartoznak: pl. sapio, sapêêre. Mint láthat-
juk, az infinitivusban az i-tõ nem mutatkozik, ezért van az, hogy a 3. coniugatiós igék imperfectum tövét az elsõ
szótári alakból kell megállapítanunk. Azonban a ragozásban az i-tõ megmutatkozik, ezért nem kell kötõhangzót hasz-
nálnunk, kivéve a többes szám 3. személyben. Ragozásuk hasonlít a 4. coniugatiós hosszú i-tövû igékéhez.
singularis pluralis
1. sapi-o sapi-mus
2. sapi-s sapi-tis
3. sapi-t sapi-u-nt
Pensa
1. Képezze az alábbi igék participium imperfectumát!

laboro 1 (dolgozik)
consulo 3 (tanácsol)
misceo 2
servio 4
video 2 (lát)
ambulo 1 (sétál)
duco 3
venio 4
2. Ragozza el a tanult esetekben az alábbi participiumos szerkezeteket!

aorta ascendens
nervus abducens
colon descendens
3. Nevezze meg latinul a felsorolt artériákat és vénákat! Használjon fõnévbõl képzett mel-
léknevet!
halántékartéria
nyakszirti artéria
ujjháti artériák
szemüreg alatti artéria
oldalsó lábtõhöz tartozó artéria
felsõ ajakvéna
lapocka feletti véna
hónalji véna
jobb vesevéna
középsõ keresztcsonti véna
4.2.3. Systema lymphaticum
tonsilla
thymus
ductus lymphaticus lien
gl. lymphatica
L/13. ábra: Organa lymphatica
Exercitationes
lymphocyta nodi lymphatici inguinales tonsilla pharyngea

vas lymphaticum nodi lymphatici femorales tonsilla palatina
vas afferens nodi lymphatici tracheales tonsilla lingualis
vas efferens nodi lymphatici aortici hilus lienis
nodus lymphaticus ductus thoracicus thymocyta
lymphoglandula truncus lymphaticus dexter thymus adiposus
nodi lymphatici mediastinales et sinister thymus epithelialis
nodi lymphatici axillares cisterna chyli thymus lymphaticus
nodi lymphatici cervicales angulus venosus thymus persistens
Plenus venter non studet libenter.
Bis dat, qui cito dat.
Cito, citissime.
Bene vivit, qui bene latet.
Citius, fortius, altius.
Vocabularium
Organa lymphatica hilus i, m kapu

ductus us, m vezeték (vö. duco) palatinus3 szájpadi (vö. palatum
lympha ae, f nyirok i, n szájpad)
lymphaticus3 nyirok- persisto 3 megmaradó
thymus i, m csecsemõmirigy pharynx ngis, m garat
tonsilla ae, f mandula
Exercitationes
altus3 magas
adeps ipis, m zsír bis kétszer
citus3 gyors
affero, afferre odavisz (ad-fero, do 1 ad
infinitivusából a két fortis, e erõs
r között kiesett lateo 2 rejtõzködik, vissza-
az e hang) húzódik (vö. látens)
chylus i, m nyiroknedv libens entis szíves
plenus3 teli
cisterna ae, f tartály qui, quae, quod (mfn) aki, ami
effero, efferre elvisz (ex-fero) studeo 2 tanul (vö. studium)
epithelium ii, n felhám vivo 3 él (vö. vita)
Grammatica
Repetitio
A melléknév fokozása
Az adverbium
A melléknévbõl adverbiumot, hogyan? kérdésre válaszoló határozószót lehet képezni: gyors-
gyorsan, gyorsabban, leggyorsabban. Mint láthatja, az adverbiumnak ugyanúgy három foka van,
mint a melléknévnek.
Alapfok képzése: az III. declinatiós melléknevek -e, a III. declinatio szerint ragozódók pedig
-iter képzõt kapnak a sing. gen. ragja helyére: pl. long-e, lat-e, brev-iter, fort-iter. A participium
eredetû -ns végû melléknevek -ter képzõt kapnak, mely elõtt a tõ -t- hangja kiesik: libens, gen. libent-
is, adv. liben-ter.
Középfokban az adverbium megegyezik a középfokú melléknév semlegesnemével: long-ius, lat-
ius, brev-ius, fort-ius.
Felsõfokban a képzõje -e, melyet a felsõfokú melléknév sing. gen. ragja helyére teszünk: long-
issim-e, lat-issim-e, brev-issim-e, fort-issim-e.
A rendhagyó fokozású melléknevek adverbiumai is rendhagyóak:
bonus3 bene melius optime
malus3 male pejus pessime
magnus3 magis maxime
parvus3 minus minime
multus3 multum plus plurime
Megj.: Bizonyos III. declinatiós melléknevek alapfokú adverbiumukat -o képzõvel képzik: cit-o (gyorsan), tut-o
(bizton), cert-o (bizonnyal).
Pensa
1. Képezzen adverbiumot a következõ melléknevekbõl és fokozza õket!

rectus3
tutus3
gravis, e
sapiens entis
2. Egészítse ki a táblázatot a megadott melléknevek és adverbiumok alapján! (Melléknév

mellé csak melléknevet, adverbium mellé csak adverbiumot írjon!)

optime
altus3
longior, ius
peius
brevis, e
fortissimus3
late
minor, minus
3. Fordítsa le szótár segítségével a következõ mondatokat!

Tunicae arteriarum et venarum sunt: tunica externa, media et interna.
Sanguis arteriosus rubro colore, sanguis venosus fusco colore est.
Arteriarum maxima est aorta.
Rubor, calor, dolor, tumor et functio laesa notae inflammationis sunt.
Summa luminum arteriarum semper crescit.
Mala herba cito crescit.
fusco colore sötét színû (fuscus color)

rubro colore piros színû (ruber color)
4.2.4. A keringés szervrendszerére vonatkozó klinikumi kifejezések
Exercitationes

cor cardi- cardiologia
vas angi- angiologia
sanguis (h)aem-, haemat- haematologia
vena phleb-
glandula aden- adenologia
citus tachy-
multus poly-
omnis pan-
magnus megal-
albus leuc-
ruber erythr-
pericarditis insufficientia valvae polycytaemia

endocarditis bicuspidalis hyperaemia
pancarditis hypertonia anaemia perniciosa
cardiokele arteriosclerosis oligaemia
cardioptosis aneurysma hypoglycaemia
cardiomegalia phlebitis lymphoid leucaemia
angina pectoris phlebectasia myeloid leucaemia
infarctus myocardii thrombophlebitis haemophilia
sinustachycardia angioma haemolysis
sinusbradycardia erythrocyta thrombosis
contusio cordis leucocytosis embolia
commotio cordis leucopenia tonsillitis
vitium cordis granulocyta lymphadenitis
agranulocytosis lymphangiitis
thrombocyta
Vocabularium
glyc- cukor- (vö. glükóz)

Exercitationes granul- szemcse-
(granulo-cyta
aneurysma atis, n verõér helyi cytoplazmatikus
tágulata szemcséket
angina ae, f szorongató fájdalom tartalmazó
(angina pectoris fehérvérsejtek)
szívtáji szorító -kele -sérv
fájdalom heveny leuc- fehér-
koszorúér-elégte- (gör., leuco-cyt-osis
lenségben) a fehérvérsejtek
commotio onis, f rázkódás megszaporodása
contusio onis, f zúzódás a vérben)
embolus i, m a véráramban tova- -lysis -oldódás, -oldás
sodródó, beékelõ- (vö. analízis)
dött anyag -megalia -megnagyobbodás
(embol-ia az em- (vö. megalománia)
bolus beékelõdése) olig- kevés-
infarctus us, m ék alakú elhalás pan- egész-
insufficientia ae, f elégtelenség (vö. pánszlávizmus)
(in-sufficientia) -penia -megkevesbedés
perniciosus3 vészes -philia -kedvelés
thrombus i, m vérrög (thromb-osis (haemophilia vér-
thrombusképzõdés) zékenység)
vitium ii, n hiba, baj poly- sok-
Szóelemek (poly-cyt-aemia
-aemia -vérûség vörösvérsejtek
brady- lassú- megszaporodása)
erythr- vörös- (gör.) tachy- gyors-
Pensa
1. Fordítsa le összetett szóval az alábbi klinikai kifejezéseket! Használja a görög szóelemeket!

szívbénulás
szívlágyulás
érfájdalom
érgörcs
vénás tágulat
vénás (ér)kõ
véreredetû
vérdaganat
mirigy mûtéti eltávolítása
mirigybántalom
2. Írja ki a következõ vizsgálati leletbõl a felismert orvosi szakkifejezéseket!

Mellkas-átvilágítás
A rekeszek kitérnek, a sinusok megnyílnak. Normális terjedelmû hilusok. A cor balra kis-
fokban megnagyobbodott, a bal kamra erõsen ívelt. Az aorta ascendensen körülírt diónyi
tágulat látható. A retrocardium szabad. Radiológiai vélemény: aorta aneurysma.
retro- mögött- (retrocardium a szív mögötti tér)
3. Fordítsa le szótár segítségével az alábbi kórbonctani diagnózis részleteit!

Ruptura aortae ascendentis, inde aneurysma aortae thoracicae et abdominalis.
Endocarditis chronica et calcificatio valvulae bicuspidalis.
Anaemia organorum internorum.
Infarctus chronicus parietis posterioris ventriculi sinistri cordis.
Arteriosclerosis aortae abdominalis et iliofemoralis.
Hypertrophia et dilatatio ventriculi dextri cordis.
Degeneratio adiposa diffusa myocardii.
Thrombosis arteriae coronariae.
4.3.
Lectio tertia Apparatus respiratorius et repetitio
4.3.1. Apparatus respiratorius
sinus frontalis
cavum nasi
pharynx
sinus maxillaris
cavum oris
lobus superior larynx
trachea
bronchus principalis dexter bronchus principalis

bronchioli sinister
pleura
lobus medius
lobus inferior
cavum pleurae
alveoli
ductus alveolaris
L/14. ábra: Apparatus respiratorius
Exercitationes

nasus rhin- rhinologia
pulmo pneum-, pneumon- pulmonologia
ala nasi mediastinum anterius pleuritis suppurativa

vestibulum nasi mediastinum posterius bronchopneumonia
cellulae ethmoidales facies diaphragmatica pulmonis pneumonia postoperativa
cartilago thyroidea meatus nasi communis inferior emphysema pulmonum
cartilago arytenoidea regio respiratoria abscessus pulmonis
cartilago cricoidea rhinoscop/rhinoscopia carcinoma pulmonis
epiglottis deviatio septi nasi tuberculosis pulmonum
lig. vocale pollenosis pneumathorax traumaticus
mm. laryngis sinusitis pneumathorax aperta
bifurcatio tracheae angina asthma bronchiale
bronchus lobaris superior tonsillitis follicularis dyspnoe
pulmonis sinistri tracheostenosis cyanosis
lobus medius pulmonis dextri tracheolaryngotomia anaemiás hypoxia
pleura visceralis tracheostomia hypoxaemia
pleura parietalis bronchiectasia haemoptoe
Dum spiro, spero.
Qui medice vivit, misere vivit.
Plus valet asinus vivus, quam caballus mortuus.
Vocabularium
Apparatus respiratorius pollenosis is, f szénanátha (virágpor

alveolus i, m itt: tüdõhólyag okozta allergiás
bronchiolus i, m hörgõcske reakció)
pleura ae, f mellhártya postoperativus3 mûtét utáni
principalis, e fõ- suppurativus3 gennyes
respiratorius3 légzési thyroideus3 pajzs- (gör. thyreos
pajzs-oid-eus)
traumaticus3 sérüléses (trauma atis,
n sérülés-icus)
Exercitationes tuberculosis is, f gümõkór
vestibulum i, n elõcsarnok, bejárat
abscessus us, m tályog vox vocis, f hang
ala ae, f szárny (cimpa) Szóelemek
angina ae, f torokgyulladás cyan- kék- (cyanosis is,
apertus3 nyílt, nyitott f szederjesség)
arytenoideus3 öntözõkanna-szerû -oxia -oxigén(tartalom)
(gör. arytaina pneuma- lég-
kancsó-oid-eus) -pnoe -légzés
asthma atis, n rohamokban -ptoe -köpés, -köpet
jelentkezõ -stenosis -szûkület
nehézlégzés -stomia -nyílás, -beszájadzás
bifurcatio onis, f villa alakú készítése
elágazás
cricoideus3 gyûrû
(gör. krikos Sententiae et proverbia
gyûrû-oid-eus)
deviatio onis, f elferdülés (de-via) asinus i, m szamár
emphysema atis, n kóros levegõgyülem caballus i, m ló
medicus3 orvosi
szövetben, szervben (medice orvossággal)
epiglottis idis, f gégefedõ miser, era, erum nyomorult
(gör. epi-glotta mortuus3 halott (vö. mors)
nyelv) plus itt tárgyeset: többet
folliculus i, m tüszõ spero 1 remél
spiro 1 lélegzik
meatus us, m járat (vö. respiratorius)
pneumonia ae, f tüdõgyulladás valeo 2 ér valamit
Pensa
1. Fordítsa latinra a következõ anatómiai kifejezéseket!

orrcsúcs
orrgyök
tüdõalap
tüdõkapu
tüdõlebeny
arcüreg
homloküreg
a hörgõhöz tartozó véna
rekeszi mellhártya
gátorüregi mellhártya
2. Nevezze meg latinul az alábbi szervek

gyulladását: orr, garat, gége, mandula, légcsõ, hörgõ, tüdõ, mellhártya, léghólyag,
mûtéti eltávolítását: garat, gége, mandula,
tükrözését: orr, garat, gége, légcsõ, hörgõ, mellhártya.
3. Fordítsa magyarra szótár segítségével a következõ kórbonctani diagnózis részleteket!

Infarctus haemorrhagicus lobi inferioris pulmonis dextri.
Foci tuberculotici calcificati pulmonum.
Bronchopneumonia partium paravertebralium pulmonum.
Hyperaemia et oedema pulmonum.
Emphysema et bronchitis mucopurulenta pulmonum.
mucopurulentus3 lsd. mucus3 és purulentus3

4.3.2. Repetitio prima
Repetitio grammaticae
A melléknév
Melléknév képzése fõnévbõl
A melléknévfokozás
Az adverbium
Az ige
A participium imperfectum
A praesens imperfectum
Latin és görög praefixumok
Exercitationes
paries medialis orbitae mm. extensores antebrachii v. retromandibularis

ala magna ossis sphenoidalis m. adductor magnus v. profunda femoris
fossa hypophysealis m. longissimus thoracis vv. superficiales brachii
foramen palatinum majus m. rectus capitis lateralis sinus sagittalis inferior
sulcus sagittalis superior mm. rotatores breves v. labialis superior
incisura radialis ulnae sulcus interventricularis incisura cardiaca pulmonis
articulationes digitorum posterior pars laryngea pharyngis
manus facies diaphragmatica cordis cartilago septi nasi
facies posterior fibulae valvula sinus coronarii incisura nasalis maxillae
phalanx media digiti a. thyroidea superior lobus medius pulmonis
aa. tarseae mediales a. infraorbitalis sinistri
Pensa
1. Párosítsa össze jelentésük alapján az alábbi latin és görög szavakat, szótöveket!

medulla dia-
cartilago a-/an-
cor aden-
in- myel-
vas endo-
sanguis chondr-
trans-, per- cardi-
glandula haem-, haemat-
intra- angi-
2. Mi a jelentésük az alábbi görög praefixumoknak?

meta-
syn-/sym-
dys-
epi-
3. Mi a jelentésük az alábbi latin praefixumoknak?

ex-
in-/im-
ad-
de-
Mondjon mindegyikkel egy példát!
4. Írjon szavakat, melyeknek a végzõdése:

-physis,
-tonia,
-trophia,
-pathia,
-sthenia,
-oxia,
-logia,
-fusio.
5. Változtassa meg a jelzõs kifejezések számát úgy, hogy az esetüket megtartja! (sing.
aortarum ascendentium
nervus abducens
vasa afferentia
hominis sapientis
musculi latissimi
pelvis minoris
intestinum crassius
morborum graviorum
6. Fordítsa le a mondatokat és határozza meg nyelvtanilag a bennük szereplõ melléknévi alakokat!

Homines altiores melius vident.
Icarus fortissime volat.
Discis libenter an minus libenter? (an vagy)
Brevissima viarum recta est.
Qui bene distinguit, bene docet. (distinguo 3 megkülönböztet)
Tuto, cito, iucunde! (iucundus3 kedves, vidám)
Maxima cartilaginum thyroidea est.
Aegrotus graviter spirat.
7. Keresse meg a kakukktojást!

cogitamus, docens, vides, datis
costalis, thoracicus, osseus, maxillaris
extremitas, extensio, excisio, exhumatio
cor, lien, vena, vas
4.4.
Lectio quarta Apparatus digestorius
4.4.1. Structura apparatus digestorii
palatum molle
palatum durum
pharynx
carum oris
gingiva oesophagus
ductus
hepar choledochus
vesica fellea/
cholecysta ventriculus
pancreas pylorus
ductus pancreaticus
colon transversum
duodenum
ileum
jejunum colon descendens
colon ascendens colon sigmoideum
appendix vermiformis rectum
caecum anus
L/15. ábra: Apparatus digestorii
Exercitationes
tunica muscularis corona dentis cardia ventriculi

tunica submucosa apex radicis dentis m. sphincter pylori
tunica subserosa uvula palatina flexura duodenojejunalis
labium oris superius isthmus faucium pars horizontalis duodeni
alveoli dentales inferiores gll. salivares villi intestinales
dentes incisivi gl. parotis flexura coli dextra et sinistra
dens caninus gl. submandibularis m. sphincter ani internus
dentes praemolares gl. sublingualis et externus
dens molaris oesophagus thoracalis peritoneum parietale
dens sapientiae oesophagus abdominalis peritoneum viscerale
Mala digestio, nulla felicitas.
Optimum cibi condimentum fames.
Male suada fames.
Vocabularium
Apparatus digestorii incisivus3 (be)metszõ

anus i, m végbélnyílás (in-cis-ivus)
appendix icis, f függelék, nyúlvány isthmus i, m szoros
choledochus3 epét tartalmazó molaris, e nagyõrlõ
(közös epevezeték) (vö. molo 3 õröl)
digestorius3 emésztõ mucosus3 nyálka-
duodenum i, n patkóbél, nyombél, (mucus i, m nyálka)
12 ujjnyi bél parotis itidis, f fültõ
durus3 kemény (vö. dúr) (gör. par-ot fül-is)
fel fellis, n epe (epehólyagban praemolaris, e kisõrlõ (prae-molaris)
tárolódó epe) saliva ae, f nyál
gingiva ae, f fogíny sapientia ae, f bölcsesség
jejunum (ieiunum) i, n éhbél (vö. sapio)
ileum i, n csípõbél serosus3 savós
mollis, e lágy (vö. moll) (serum i, n savó)
palatum i, n szájpad sphincter eris, n záróizom
peritoneum i, n hashártya tunica ae, f burok, réteg
pylorus i, m gyomorkapu uvula ae, f nyelvcsap
rectum i, n végbél villus i, m boholy
sigmoideus3 S alakú (gör. Szóelemek
sigma-oid eus) chole- epe- (gör.)
vermiformis, e féreg alakú cyst-, -cysta hólyag- (gör.)
(vermis is,
m féreg-forma-is)
Exercitationes
digestio onis, f emésztés
caninus 3
kutya- (dens caninus felicitas atis, f boldogság
cibus i, m étel
szemfog) condimentum i, n fûszer
cardia ae, f itt: gyomorszáj fames is, f éhség
faux cis, f torok suada ae, f rábeszélés, meggyõzés,
flexura ae, f hajlat (vö. flexio) tanácsadás
Pensa
1. Fordítsa le birtokos szerkezettel az alábbi anatómiai kifejezéseket!

szájüreg
fognyak
foggyökér
fogszú
nyelvhát
nyelvcsúcs
gyomorfenék
májlebeny
2. Fordítsa le minõségjelzõs szerkezettel a következõ kifejezéseket!

nyálkahártya (réteg)
savós hártya
kemény szájpad
lágy szájpad
garatmandula
szájpadi mandula
nyelvmandula
a nyelõcsõ nyaki szakasza
az epehólyag vezetéke
a hasnyálmirigy vezetéke
a máj vezetéke
a közös epevezeték
vékonybelek
vastagbelek
felszálló vastagbél
leszálló vastagbél
haránt vastagbél
S alakú (szigma) vastagbél
3. Hol találhatók az alábbi szervek a hashártyához viszonyítva?

Ventriculus, hepar et intestinum tenue (duodenum, jejunum, ileum) sunt organa intra-
peritonealia. Species (species ei, f fajta) organorum extraperitonealium sunt: organa
retroperitonealia et organa infraperitonealia.
Ren et pancreas sunt organa retroperitonealia.
Vesica urinaria est organum infraperitoneale.
4.4.2. Az emésztõrendszerre vonatkozó klinikumi kifejezések
Exercitationes

os (oris) stoma, stomat- stomatologia
lingua glossa/glotta
labium cheil-
dens odont- odontologia
ventriculus gastr- gastrologia
intestinum enter- enterologia
vesica cyst-, -cysta
fel chole-
lien splen
adeps lip-
circum- peri-
lipaemia herpes simplex appendicitis perforativa

bilirubinuria oesophagectasia peritonitis diffusa
hyperaciditas oesophagostenosis peritonitis circumscripta
avitaminosis gastroenterostomia peritonitis postoperativa
exsiccosis gastromegalia hepatomegalia
emesis stenosis pylori congenita cirrhosis hepatis
nausea ulcus ventriculi abscessus hepatis
faeces colitis ulcerosa hepatitis epidemica
obstipatio enteroplegia coma hepaticum
diarrhoea hernia inguinalis icterus physiologicus
haematemesis ileus neonatorum
melaena ulcus duodeni cholelithiasis
odontalgia
Vocabularium
faeces um, f bélsár

Exercitationes (csak plur.-ban)
hernia ae, f sérv
acidum i, n sav herpes sömör (vírusfertõzés
bilirubin epefesték (bili-rubin) okozta hólyagos
bilis is, f epe bõrkiütés)
(májepe és a bélbe icterus i, m sárgaság
kerülõ epe) ileus i, m bélelzáródás
circumscriptus3 körülírt (circum-scribo) melaena ae, f véres széklet
cirrhosis is, f a máj kötõszövet-sza- (vö. gör. melaina
porodással, majd fekete, sötét)
zsugorodással járó nausea ae, f hányinger
betegsége neonatus i, m újszülött (neo-natus)
coma atis, n kóma obstipatio onis, f székrekedés
congenitus3 veleszületett perforativus3 átfúródott
diarrhoea hasmenés (per-foro 1 átfúr)
(dia-rrhoea) simplex icis egyszerû, közönséges
diffusus3 szétszórt (vö. szimpla)
emesis is, f hányás ulcus eris, n fekély
(gör. emeó hány) Szóelemek
epidemicus3 járványos, fertõzõ circum- (praefix.) körül-
(vö. epidemiológia) neo- új-
exsiccosis is, f kiszáradás (ex-siccus -rrhoea -folyás
száraz-osis)
Pensa
1. Nevezze meg összetett szóval az alábbi szervek

gyulladását: száj, ajak, fogíny, fogmeder, fog, nyelv, gyomor, máj, mandula, féregnyúl-
vány, hasnyálmirigy, epehólyag, vastagbél, fültõ, hashártya,
tükrözését: nyelõcsõ, gyomor, bél, hólyag, végbél,
mûtéti eltávolítását: féregnyúlvány, mandula, epehólyag, hasnyálmirigy,
süllyedését: máj, gyomor, bél, vastagbél.
2. Mely szervek összeköttetésérõl van szó?

choledochoenterostomia
duodenojejunostomia
ileosigmoidostomia
gastroenterostomia
colocolostomia
ileocaecostomia
3. Fordítsa le szótár segítségével az alábbi kórbonctani diagnózis részleteket!

Peritonitis circumscripta. Ulcera acuta ventriculi. Melaena. Splenitis septica.
Alcoholismus chronicus. Cirrhosis hepatis. Infarctus anaemicus multiplex hepatis. Ulcera multiplex
duodeni et ventriculi.
Melaena. Atrophia organorum internorum. Coma hepaticum.
Cholecystitis chronica. Ulcera acuta oesophagi.
Gastritis haemorrhagica.
Carcinoma oesophagi.
Cholangitis suppurativa viarum biliferarum intrahepaticarum.
4.5.
Lectio quinta Organa urogenitalia
4.5.1. Organa uropoetica
glomerulus
pelvis renalis
ren sinister
ureter
vesica urinaria
urethra
urina
L/16. ábra: Organa uropoetica
Exercitationes
a. renalis medulla renis vas afferens

v. renalis cortex renis vas efferens
hilus renalis substantia medullaris capsula glomeruli
pelvis renalis/pyelon substantia corticalis vesica urinaria
calix renalis tubuli uriniferi ureter dextra
calices majores et minores tubuli colligentes apex vesicae
pyramides renales tubuli renales recti fundus vesicae urinariae
corpusculum renis Malpighi tubuli contorti m. sphincter vesicae
Sic transit gloria mundi.
Qui bonus est hodie, melior fit luce sequenti, qui malus est hodie, cras quoque peior erit.
Qui cupit, aut metuit, non liber est.
Vocabularium
genitalis, e nemi szervhez tartozó tubulus i, m kis csatorna,

Organa uropoetica kis csõ
glomerulus i, m kis gomolyag urinifer, a, um vizeletvezetõ
ureter eris, f húgyvezeték (urina-fero)
urethra ae, f húgycsõ Szóelemek
urina ae, f vizelet ur- vizelet-
uropoeticus3 vizeletkiválasztó,
vizeletképzõ
Exercitationes
cras holnap
calix icis, m kehely cupio 3 vágyódik
erit lesz
capsula ae, f kis tok (capsula (sum, esse jövõidõ
glomeruli sing. 3. személy)
Bowman-tok) fio, fieri lesz, válik valamivé
colligo 3 összegyûjt gloria ae, f dicsõség
contortus3 kanyarulatos hodie ma
lux lucis, f fény, nap
(vö. contorqueo 2 metuo 3 fél
megcsavar) quoque is
cortex icis, m kéreg sequens entis következõ
pyelon i, n vesemedence (luce sequenti
pyramis idis, f piramis a következõ napon,
azaz holnap)
(a vese velõállo- sic így
mányát alkotó transeo, transire átmegy, elmegy, elmúlik
piramisok) (trans-eo)
Grammatica
A kicsinyítõ képzõ
Az anatómiai nevekben igen gyakoriak egyes fõnevek kicsinyítõ képzõvel módosított változatai.
A leggyakrabban elõforduló kicsinyítõ képzõk: -ulus3, -olus3, -culus3.
m f n
-ulus -ula -ulum
-olus -ola -olum
-culus -cula -culum
Ezek a képzõk fõnévbõl fõnevet képeznek.
A kicsinyítõ képzõknek azért van három alakjuk, mert mindig az alapfõnév nemének megfelelõ
végzõdést veszik fel.
A képzõ most is a sing. gen. ragja helyére kerül. A III. declinatiós i-tövû szavaknál ügyelni kell
arra, hogy a tõ egy i-vel bõvül.
tubus tub-i, m tub-ulus i, m (csõkis csõ)
arteria arteri-ae, f arteri-ola ae, f (artériaartériácska)
os oss-is, n (i-tövû) ossi-culum i, n (csontcsontocska)
Néhány érdekesség:
alveus i, m (folyómeder) alveolus i, m (fogmeder, léghólyag)
artus us, m (íz, csukló, végtag) articulus i, m (ízület) orvosi nyelvben: articulatio onis,
f (ízület)
capsa ae, f (tok) capsula ae, f (kis tok)
cella ae, f (fülke, kamra) cellula ae, f (sejt)
clavis is, f (kulcs) clavicula ae, f (kulcscsont)
follis is, m (bõrzsák) folliculus i, m (tüszõ)
fons fontis, m (forrás) fonticulus i, m (kutacs)
glans glandis, f (makk) glandula ae, f (mirigy)
glomus eris, n (gombolyag) glomerulus i, m (kis gomolyag)
malleus i, m (kalapács) malleolus i, m (boka)
mus muris, m (egér) musculus i, m (izom)
orbis is, m (kör, kerekség, világ) orbiculus (kis kör) orbicularis, e (körkörös)
uva ae, f (szõlõfürt) uvula ae, f (csap, nyúlvány)
valvae arum, f (ajtószárnyak) valvula ae, f (billentyû)
Pensa
1. Képezzen kicsinyített alakot a következõ szavakból!

-olus3 képzõvel: bronchus (!), arteria, malleus, alveus,
-ulus3 képzõvel: lingua (!), ductus, vena, lobus, vesica, caput, dens (!),
-culus3 képzõvel: corpus (!), auris, os, venter.
2. Fordítsa latinra!
vesekelyhek
vesepiramisok
gyûjtõcsatornák
egyenes vesecsatornák
kanyarulatos vesecsatornák
vizeletvezetõ csatornák
májon belüli epevezetõ utak
bélbolyhok
nyelvtüszõk
õrlõfogak
3. Keressen hibát a következõ szólásokban!

Doctrina est fructus dulce radicis amarae.
Vis medicatrix natura.
Melius tutiusque est certa pax, quam sperata victoria.
Homines, dum docet, discit.
Cogito, ergo sunt.
Delirium trementis.
Bone vivit, qui bone latet.
Dum spirat, sperat.
Optima cibi condimentum fames.
Quod cupit, aut metuit, non liber est.
4.5.2. Organa genitalia
rectum
vesica urinaria
vesicula seminalis
prostata
ductus deferens
penis
epididymis
urethra
glans penis
praeputium
scrotum testis
L/17. ábra: Organa genitalia masculina
tuba uterina
ovarium
rectum
uterus
cervix uteri
vesica urinaria
vagina
urethra
vulva (pudendum
feminimum)
fundus uteri
tuba uterina
cavum uteri
ovarium
uterus
myometrium
endometrium
cervix uteri
vagina
L/18. ábra: Organa genitalia feminina

Exercitationes
ductus eiaculatorius ampulla tubae uterinae fornix vaginae

funiculus spermaticus isthmus tubae uterinae mons pubis
tubuli seminiferi canalis cervicis uteri labium pudendi majus
pars prostatica urethrae endometrium/tunica mucosa et minus
corpus cavernosum penis uteri m. transversus perinei
ligamentum ovarii proprium myometrium/tunica profundus
ligamentum teres uteri muscularis uteri mamma
ductus lactiferi
Nil agere delectat.
Dolor voluptatis comes est.
Nemo ita pauper vivit, quam pauper natus est.
Vocabularium
Organa genitalia
defero, deferre levisz, leszállít
(de-fero, ductus Exercitationes
deferens ondó-
vezeték) ampulla ae, f korsó alakú tágulat
epididymis idis, f mellékhere canalis is, f csatorna
glans glandis, f makk cavernosus3 barlangos
penis is, m hímvesszõ (vö. cavum)
praeputium ii, n fityma ejaculatorius (ondó)kilövelõ
prostata ae, f dülmirigy (eiaculatorius)3 (vö. eiaculatio)
pudendum i, n szemérem fornix icis, m boltozat
(eredetileg szé- funiculus i, m zsinór (funis is,
gyellni való dolog) m kötél-culus)
scrotum i, n herezacskó lac lactis, n tej
semen inis, n mag, ondó mamma ae, f emlõ
(vö. inseminatio) mons montis, m hegy, itt: domb
tuba ae, f kürt (tuba uterina perimetrium ii, n a méh hashártyai
petevezeték is) borítéka
uterus i, m méh perineum i, n gát
vagina ae, f hüvely proprius3 saját
vulva ae, f a nõi külsõ nemi sperma atis, n mag, ondó (gör.)
szervek közös teres etis henger alakú,
elnevezése gömbölyû
Szóelemek
metr- méh-
(gör: métér anya)
ago 3 tesz (vö. agens)

comes itis, m kísérõ, társ
delecto 1 gyönyörködtet
ita.. ..,quam olyan .., amilyen
natus est született (vö. neonatus)
nemo minis, m senki
nil nihil rövidült alakja, itt tárgyeset
pauper eris szegény (msh.-tövû)
voluptas atis, f gyönyör
Grammatica
Fõnév képzése igébõl
az ige imperfectum tövébõl
képzõ jelentéskör alapszó képzett szó jelentés

-mentum (i, n) eszköz ligare köt ligamentum szalag
fundare alapít fundamentum alap(zat)
condire fûszerez condimentum fûszer
-or (oris, m) állapot, dolere fáj dolor fájdalom
tulajdonság tumere dagad tumor duzzanat
calere lángol calor melegség
az ige supinum tövébõl
Az ige supinum tövét, az ige negyedik szótári alakjából kapjuk meg úgy, hogy az -um végzõdést
elhagyjuk.

-ura (ae, f) tevékenység, frango...fractum tör fractura törés
állapot incido...incisum bevág incisura bevágás
flecto....flexum hajlít flexura hajlat
-tor/-sor (toris, cselekvõ roto....rotatum forgat rotator forgató
soris, m) személy vinco.....victum gyõz victor gyõzõ
moveo...motum mozgat motor mozgató
rideo...risum nevet risor nevetõ
-trix (tricis, f) medico....medicatum gyógyít medicatrix gyógyító
-(t)io (t)ionis, f cselekvés fundo...fusum önt fusio öntés
eredménye erigo....erectum feláll erectio felállás
narro...narratum mesél narratio mesélés
-tus/-sus cselekvés video...visum lát visus látás
(tus, sus, m) audio...auditum hall auditus hallás
duco...ductum vezet ductus vezeték
Pensa
1. Képezzen fõnevet az alábbi igékbõl, és mondja meg a képzett szavak jelentését!

-mentum képzõvel: orno 1 (díszít), instruo 3 (felszerel)
-or képzõvel: horreo 2 (rémít), pudeo 2 (szégyell), erro 1 (téved)
-ura képzõvel: colocultum (tisztel), struostructum (épít), rumporuptum (szakít)
-tor/-sor képzõvel: tendotensum (feszít), doceodoctum (tanít), lego..lectum (olvas)
-(t)io képzõvel: levolevatum (emel), videovisum (lát), ago.actum (tesz)
-tus/-sus képzõvel: moveomotum (mozgat), sentiosensum (érez), meo..meatum (megy)
2. Fordítsa le latinra az alábbi kifejezéseket!

a méh széles szalagja
a méh haránt szalagja
kis szeméremajak
méhnyakcsatorna
a petevezeték tágult része
hüvelyboltozat
ondózsinór
ondóvezetõ csatornák
a hímvesszõ barlangos teste
a húgycsõ prosztatai része
4.5.3. A vizeletkiválasztó
és nemi szervrendszerre vonatkozó klinikumi kifejezések
Exercitationes

ren nephr- nephrologia
uterus metr-, hyster-
vagina colp-
tuba uterina salping-
ovum oo-
ovarium oophor-
mamma mast-
testis orchi-
semen sperma
urologia
gynaecologia
aqua hydr-
pus py-
oliguria glomerulonephritis acuta hydronephrosis

anuria et chronica urethrostenosis
haematuria pyelonephritis cryptorchismus
pyuria nephropathia gravidarum hypertrophia prostatae benigna
uraemia nephrolithiasis mastitis cystica
oedema renale nephrosclerosis amenorrhoea
menopausa hysteromyoma graviditas extrauterina

vulvovaginitis retroversio uteri gonorrhoea
cystokele prolapsus uteri syphilis/lues
metrosalpingitis cervicitis herpes genitalis
Vocabularium
menopausa ae, f a menstruáció elmara-

Exercitationes dása (vö. pausa ae,
f szünet)
aqua ae, f víz (vö. aquarium) menorrhoea ae, f menstruáció
gonorrhoea ae, f Neisseria gonorrhoeae (meno-rrhoea)
által okozott, leg- ovum i, n pete (vö. ovarium)
többször közösülés prolapsus us, m elõreesés (pro-lapsus)
útján terjedõ nemi- pus puris, n genny (vö. pur-ulens,
betegség, tripper, sup-pur-ativus3)
kankó retroversio onis, f hátrahajlás
(gono nemi-rrhoea) syphilis is, f vérbaj
gravida ae, f terhes nõ (vö. gravis) Szóelemek
graviditas atis, f terhesség crypt- rejtett-
lues is, f vérbaj gynaec- asszony-, nõ- (gör.)
men- menstruáció-
pro-(praefix.) elõre-
Pensa
1. Milyen mûtéteket, illetve vizsgálati eljárásokat jelölnek az alábbi klinikumi kifejezések?

nephrectomia
nephroureterocystectomia
nephropexia
pyelotomia
cystopexia
cystorrhaphia
ureterosigmoidostomia
mastectomia
hystero-oophorectomia
hysterosalpingectomia
hysterectomia vaginalis
hysterectomia abdominalis/laparohysterectomia
hysterotomia abdominalis/sectio caesarea
colporrhaphia
ovarioplastica
renographia
pyelographia
ureteropyelographia
cystoscopia
hysterographia
hysteroscopia
mammographia
-pexia mûtéti rögzítés

-rrhaphia mûtéti varrat
lapar- hasmetszéses
caesareus3 császár- (vö. Caesar)
2. Fordítsa le a szótár segítségével a következõ kórbonctani diagnózis részleteket!

Degeneratio adiposa renis.
Hyperplasia prostatae. Cystitis haemorrhagica. Nephrolithiasis. Pyelectasia lateris utriusque.
Atrophia testium. Hypertrophia nodosa prostatae. Urocystitis chronica et hypertrophia parietis vesicae
urinariae.
Fibromyomata uteri. Corpus luteum haemorrhagicum ovarii dextri et corpora albicantia ovariorum.
4.6.
Lectio sexta Glandulae endocrinae
hypophysis
epiphysis (corpus pineale)

gl. parathyroidea
gl. thyroidea
thymus
gl. suprarenalis (paranephros)
pancreas
ovarium
epididymis, testis
L/19. ábra: Glandulae endocrinae
Exercitationes

glandula aden- adenologia
endocrinologia
extra- exo
adenohypophysis acromegalia thyreotrop (TSH)

somatotrop (STH) nanosomia adrenocorticotrop (ACTH)
gigantismus melanocyta-stimuláló (MSH) gonadotrop
folliculus-stimuláló (FSH) myxoedema glycagon

luteinizáló (LH) hyperparathyreosis insulin
lactotrop (prolactin PRL) hypoparathyreosis diabetes mellitus
neurohypophysis tetania hyperglycaemia
antidiureticus (ADH) substantia corticalis diabetes coma
hyperthyreosis mineralocorticoid hypoglycaemia
hypothyreosis glycocorticoid testosteron
thyreoidectomia androgen oestrogen
exophthalmus pubertas praecox progesteron
cretenismus substantia medullaris hypogenitalismus
struma adrenalin hypergenitalismus
Vocabularium
Glandulae endocrinae mellitus3 mézédes (vö. mel

endocrin belsõ elválasztású mellis, n méz)
(vö. exo-crin) neurohypophysis -is, f az agyalapi mirigy
epiphysis is, f tobozmirigy hátulsó lebenye
(epi-physis) oestrogen a nõi nemi jelleg
pinealis, e fenyõvel kapcsolatos kialakulásáért
felelõs hormonok
összessége
(gör. oistros heves
Exercitationes ösztön-gen)
praecox ocis korai
acromegalia ae, f csontok distalis progesteron a férfi nemi jelleg
végeinek és kiemel- kialakulásáért fele-
kedéseinek növeke- lõs egyik nemi
dése (acro-megalia) hormon
adenohypophysis is, f az agyalapi mirigy pubertas atis, f serdülés
elülsõ lebenye (vö. pubis is, f)
cretenismus i, m szellemi visszamara- struma atis, n golyva (pajzsmirigy-
dottság törpenövés- megnagyobbodás)
sel és mozgászavar- testosteron a nemi jelleget kiala-
ral kító egyik hormon
diabetes ae, m cukorbetegség tetania ae, f görcsös rohamokkal
(diabetes mellitus a járó betegség
szénhidrát-anyag- Szóelemek
csere zavara) adren- mellékvese-
diuresis is, f vizeletkiválasztás (ad-ren)
exo- (praefix.) külsõ, ki -agon -hajtó, -vezetõ
exophthalmus i, m szemkidülledés (vö. antagonista)
(ex(o)-ophthalm andr- férfi-
szem-us) gonad- nemi mirigy-
gigantismus i, m óriásnövés mineral- ásvány-
(vö. gigász) myx- nyálka-
melanocyta ae, f a bõr alapi rétegében nan- törpe-
levõ melaninképzõ (vö. nanométer)
sejt (vö. melaena) -trop valamire ható
Grammatica
Repetitio
Szóalkotás: latingörög párok, praefixumok, elõtagok, utótagok

Szóképzés: melléknév képzése fõnévbõl, fõnév képzése igébõl, kicsinyítõ képzõk
Pensa
1. Párosítsa össze a latin szavakat görög megfelelõikkel!

os (oris) cyst-, -cysta
dens orchi-
intestinum oo-
vesica gastr-
fel nephr-
ventriculus enter-
uterus salping-
tuba uterina stomat-
vagina chole-
ovum odont-
testis colp-
ren metr-, hyster-
2. Bontsa elemeire az alábbi praefixumos szavakat!

circumscriptus
periosteum
endocardium
exocrin
prolapsus
anteflexio
retroperitonealis
incisura
abductor
afferens
epiglottis
paranephros
3. Írjon példákat az itt felsorolt utótagokkal!

-trop
-uria
-aemia
-spasmus
-sclerosis
-stenosis
-necrosis
-kele
-rrhoea
-rrhaphia
4. Mondja az ellentétét!
haemophobia
haemophil
normofunctio
hyperthyreosis
extracardialis
suprascapularis
adductio
impressio
postnatalis
praemortalis
5. Csoportosítsa a feladatokban szereplõ praefixumokat eredetük (latin vagy görög) alapján!
4.7.
Lectio septima Systema nervorum
4.7.1. Systema nervorum centrale
canalis centralis
vertebra cervicalis
liquor
cerebrospinalis
vertebra thoracalis
arachnoidea spinalis
dura mater spinalis
pia mater spinalis
cauda equina
vertebra lumbalis
vertebrae coccygeales
L/20. ábra: Medulla spinalis

lobus parietalis
dura mater
lobus frontalis
pia mater
arachnoidea
cerebrum corpus callosum

gyrus frontalis
epiphysis
diencephalon:
thalamus
hypothalamus lobus occipitalis
sella turcica
hypophysis
cerebellum
mesencephalon pons
medulla oblongata
L/21. ábra: Encephalon (aspectus lateralis)
Exercitationes

nervus neur- neurologia
cerebrum encephalon
meninx
caput cephal-
systema nervorum plexus choroideus ganglion submaxillare

cerebrospinale aquaeductus cerebri ganglion cervicothoracicum
systema nervorum III. ventriculus cerebri confusio
autonomicum ventriculi laterales lethargia
fissura mediana anterior fissura longitudinalis stupor
substantia grisea cerebri coma
cornu posterius, anterius sulcus centralis delirium
et laterale sulcus parietooccipitalis hyperkinesis, hypokinesis,
substantia alba gyrus pr(a)ecentralis akinesis
funiculus posterior, anterior et postcentralis meningitis
et lateralis gyri orbitales encephalitis
ganglion spinale meninges apoplexia cerebri
hemisphaerium dextrum spatium subdurale commotio cerebri
truncus cerebri et epidurale fractura basis cranii
cortex cerebri cavum arachnoideale hydrocephalus
fissurae cerebelli lobi temporales lumbalpunctio
arbor vitae lobi occipitales electroencephalogramm
IV. ventriculus cerebelli ganglion sphenopalatinum myelogramm
Hannibal ante portas.
Per aspera ad astra.
Vitam et sanguinem!
Qui habet tempus, habet vitam.
Manus manum lavat.
Dies diem docet.
Vocabularium
Systema nervorum centrale összekötõ csatorna

arachnoidea ae, f pókhálóhártya (aqua-ductus)
(gör. arakhnos arbor oris, f fa
pók-oid-ea) autonomicus3 akaratunktól függet-
callosus3 kérges (vö. callum i, len, vegetatív
n kemény kéreg) (gör. auto-nom
cauda ae, f farok törvény-icus)
centralis, e központi choroidea ae, f érhártya a szemben
cerebellum i, n kisagy confusio onis, f zavar (con-fusio)
diencephalon i, n köztiagy cornu us, n szarv
(di(a)-encephalon) fissura ae, f hasadék
equinus3 ló- (vö. findo..fissus
(vö. equus i, m ló) hasít)
gyrus i, m tekervény ganglion ii, n idegdúc
hypothalamus i, m a thalamus alatt griseus3 szürke
elhelyezkedõ hemisphaerium ii, n félteke (vö. gör.
agyrészlet sphaira gömb)
(hypo-thalamus) lethargia ae, f kimerülés vagy
liquor oris, m agyvíz fáradtság következ-
mater tris, f agyhártya tében kialakuló
mesencephalon i, n középagy (mes(o)- közönyös állapot
encephalon) longitudinalis, e hosszanti (vö. longus)
oblongatus3 nyúlt (vö. longus) meninx ingis, f agyhártya
pius3 lágy spatium ii, n térség, rés
plexus us, m fonat (vö. plecto...... stupor oris, m szellemi vagy testi
plexus fon) gátoltság, meg-
pons pontis, m híd merevedettség
thalamus i, m a III. agykamra (vö. stupeo 2
oldalfalában merev, zsibbadt)
elhelyezkedõ Szóelemek
törzsdúc aut- ön- (vö. automata,
automobil)
-gramm -rajz, -írás
Exercitationes hemi- fél-
-kinesis -mozgás (vö. kinetika)
apoplexia ae, f agyvérzés mes- középsõ
aquaeductus us, m vízvezeték, a III. és -punctio -szúrás (vö. pungo...
a IV. agykamrát punctus szúr)
ad + acc. -hoz, -hez, -höz, -ig

ante + acc. elõtt
aspera orum, n balsors, viszontagságok (csak plur.)
astrum i, n csillag
dies ei, m(!) nap
habeo 2 bír, birtokol, van valamije (amit bír, amije van: acc.)
lavo 1 mos
per + acc. át, keresztül
tempus oris, n itt: idõ
Grammatica
A névszók tárgyesete (accusativus)

A névszók tárgyesetét latinul accusativusnak nevezzük. Kérdõszava singularisban: kit? mit?, plura-
lisban: kiket? miket?.
Általános szabály, hogy a neutrumban álló névszók accusativusa (függetlenül attól, hogy hányadik
declinatióba tartoznak) megegyezik a nominativusszal mind egyes számban, mind pedig többes
számban.
Ezért a névszóragozási táblázatban az acc. a nom. után következik, megelõzve a gen.-t. Egyébként a
sing. és plur. acc. végzõdése declinatiók szerint változik.
I. II. III. IV. V.

sing. nom vena nervus labium pes pelvis os arcus genu facies
sing. acc. venam nervum labium pedem pelvem os arcum genu faciem
plur. nom venae nervi labia pedes pelves ossa arcus genua facies
plur. acc. venas nervos labia pedes pelves ossa arcus genua facies
Mint a táblázatból megállapítható a sing. acc. mindig -m hangra, a plur. acc. mindig -s hangra vég-
zõdik (kivéve a semlegesnemû névszóknál). A melléknevek ragozása természetesen követi a fõne-
vekét attól függõen, hogy melyik declinatióba tartoznak.
Praepositiones
Az eddig elõfordult praefixumok többsége eredetileg önálló szóként használatos praepositio. A
latin praepositiók mindig valamilyen esetet vonzanak, amelybe az utána álló szót tesszük. Accusati-
vusszal álló praepositiók a következõk: ante, ad, circum, contra, extra, infra, inter, intra, per,
post, supra, trans, in (ba-, be-), sub (alá), super (fölé).
Pensa
1. Ragozza végig a következõ jelzõs kifejezéseket az eddig tanult esetekben egyes számban
és többes számban is! (a sorrend: nom. acc. gen.)
aorta ascendens, genu dextrum, dies longus
2. Fordítsa le az alábbi praepositiós kifejezéseket! Elsõ helyen álljon a praepositio, az utá-

na álló fõnevet pedig tegye accusativusba! Figyeljen a számok használatára!
pl. a kapuk elõttante portas
a betegség ellen
a féltekén kívül
a fák alatt
az orvosok között
az élet folyamán (az életen belül)
az orvos kezéhez
az emberek körül
az úton át
a halál után
a szarvak felett
a hídon át
3. Fordítsa le szótár segítségével a következõ szöveget!

Encephalon, pars principalis systematis nervorum in cavum cerebri inclusum est.
Encephalon tres partes principales habet: cerebrum, cerebellum, et truncus cerebri. Pars infima trunci
cerebri medulla oblongata est. Supra medullam oblongatam pons situs est.
Sulci et gyri cerebelli minores sunt, quam sulci et gyri cerebri. Sulcos altiores fissuras vocant.
Lobos cerebri secundum ossa cranii nominamus. Sic distinguimus lobum frontalem, lobum parietalem,
lobum occipitalem et lobum temporalem.
Encephalon quattuor ventriculos habet: ventriculum primum, secundum, tertium et quartum. Cavum
ventriculorum liquor cerebrospinalis explet.
Omne systema nervorum centrale tres membranae circumdant: dura mater, pia mater et arachnoidea.
4.7.2. Systema nervorum periphericum
nn. digitales dorsales manus n. frontalis

n. maxillaris
n. auriculotemporalis
n. nasopalatinus
n. occipitalis major
nn. supraclaviculares
plexus cervicalis
n. interosseus plexus brachialis
antebrachii
plexus aorticus
n. axillaris
nn. interostales
plexus hepaticus
n. hypogastricus
plexus gastricus
plexus hypogastricus n. radialis
plexus lumbalis n. ulnaris
plexus sacralis
plexus vesicalis
n. gluteus inferior
n. ischiadicus n. cutaneus femoris
posterior
n. saphenus
n. tibialis
nn. cutanei pedis nn. dorsales pedis
L/22. ábra: Nervi corporis humani

II. n. opticus
III. n. oculomotorius
I. n. olfactorius
IV. n. trochlearis
V. n. trigeminus
X. n. vagus
VI. n. abducens
XI. n. accessorius
VII. n. facialis
VIII. n. vestibulocochlearis
XII. n. hypoglossus IX. n. glossopharyngeus
L/23. ábra: Nervi cerebrales
Exercitationes
radix dorsalis et ventralis plexus ischiadicus n. cutaneus antebrachii

r. dorsalis et ventralis plexus coccygealis lateralis et medialis
plexus autonomici n. mandibularis nn. pectorales
plexus oesophageus n. ophthalmicus n. axillaris
plexus cardiacus n. mentalis n. phrenicus
plexus coeliacus n. infraorbitalis n. splanchnicus major
plexus mesentericus n. supraorbitalis n. iliohypogastricus
plexus ovaricus n. auricularis magnus n. pudendus
plexus uterovaginalis n. occipitalis major et minor n. cutaneus femoris lateralis
plexus testicularis n. transversus colli et posterior
plexus rectalis nn. cervicales n. gluteus superior
plexus lumbosacralis n. dorsalis scapulae n. plantaris medialis et lateralis
Non scholae, sed vitae discimus.
Nil agenti dies longus est.
Quod licet Iovi, non licet bovi.
Sex horas dormire satis est iuveni senique.
Sapienti sat.
Vocabularium
periphericus3 környéki
Nervi cerebrales
et spinales Exercitationes
accessorius3 járulékos
(vö. accedo phrenicus3 rekeszizomhoz
...accessus oda- tartozó (vö. gör.
lép, járul) phrén phrenos
acusticus3 halló (vö. gör. rekeszizom)
akouó hall) planta ae, f talp
auricula ae, f itt: fülkagyló Szóelemek
(auri-cula) ophthalm- szem- (gör.)
cochlea ae, f csiga splanchn- zsiger- (vö. gör.
cutaneus3 bõr- (vö. -cutan, splankhnon belsõ
cutis bõr) részek)
olfactus us, m szaglás
(vö. oleo
illatozik-facio... Sententiae et proverbia
factum tesz)
olfactorius3 szagló bos, bovis m ökör
(ol-fac-tor-ius3) dormio 4 alszik
hora ae, f óra
status us, m helyzet Iuppiter Iovis, m Jupiter
(vö. status quo) iuvenis is, m ifjú (vö. junior)
trigeminus3 háromosztatú licet 2 szabad (csak 3. személy-
(tri-geminus iker) ben használatos)
troehlearis, e sodor- sat vagy satis elegendõ
schola ae, f iskola
(vö. gör. sed de
trokhilea csiga) senex senis, m öregember (vö. senior)
vagus3 bolygó sex hat
Grammatica
A névszók részes esete (dativus)

A névszók (fõnév, melléknév stb.) részes esetét latinul dativusnak nevezzük. Kérdõszava singularisban: kinek, mi-
nek a részére?, pluralisban: kiknek, miknek a részére?.
Ragjai a következõk:
I. II. III. IV. V.

sing. dat. venae nervo labio pedi pelvi ossi ductui genu faciei
plur. dat. venis nervis labiis pedibus pelvibus ossibus ductibus genibus faciebus
Megj.: Az arcus plur. dat.-a arcubus.

Pensa
1. Fordítsa latinra a következõ jelzõs kifejezéseket!

alsó állkapocs alatti idegdúc
felsõ nyaki idegdúc
farkcsonti idegdúc
elõcsarnoki idegdúc
mellkasi idegdúcok
fali lebenyek
homloklebenyek
nyakszirti tekervények
halántéki tekervények
nyaki fonat
karhoz tartozó fonat
2. Mondja összetett szóval!

idegsejt
ideg- és gerincvelõ-gyulladás
idegfájdalom
idegsebészet
idegi eredetû
a hypophysis hátsó lebenye
ideghez és izomhoz tartozó
idegbántalom
ideg- és elmegyógyászat
ideg mûtéti metszése
3. Fordítsa le a szótár segítségével az alábbi kórbonctani diagnózis részleteket!

Oedema cerebri. Haemorrhagia secundaria pontis.
Arteriosclerosis gravis arteriae basilaris cerebri. Encephalomalacia hemisphaerii sinistri cerebri. Cysta
post encephalomalaciam hemisphaerii dextri.
Residuum haematomatis subduralis hemisphaerii dextri.
Atrophia cerebri.
Myeloma multiplex femoris. Infiltratio tumorosa medullae rubrae femoris lateris dextri et columnae
vertebralis. Myelomás neuropathia. Polyneuropathia.
Apoplexia hemisphaerii sinistri et dextri cerebri.
4.8. Lectio octava Organa sensuum

4.8.1. Organa visus et statoauditus
retina
iris
choroidea
cornea
sclera
lens
camera anterior
n. opticus
conjunctiva
camera posterior
corpus vitreum
corpus ciliare
L/24. ábra: Structura oculi
stapes
auricula malleus
incus
canalis
semicircularis
vestibulum
meatus acusticus cochlea

externus
membrana tympani
tuba auditiva
cavum tympani
lobus auriculae
L/25. ábra: Structura auris
Exercitationes

sensus aesthe-
oculus ophthalm- ophthalmologia
visus opt-, -opia, -opsia
auris ot- otologia
auditus acu- audiologia
linea visus conjunctivitis corpus incudis

bulbus oculi canaliculus lacrimalis pars ossea tubae auditivae
luxatio lentis emmetropia ductus cochlearis
plexus choroideus hypermetropia canales semicirculares
discus nervi optici myopia labyrinthus osseus
macula lutea retinae presbyopia labyrinthus membranaceus
punctum caecum amaurosis labyrinthitis
humor aquosus porus acusticus externus fenestra rotunda
ulcus corneae et internus gll. ceruminosae
m. sphincter pupillae ossicula auditus otitis media
m. levator palpebrae facies articularis mallei anacusis
fornix conjunctivae basis stapedis
Mens sana in corpore sano.
Contra vim mortis non est medicamen in hortis.
Ex fructibus cognoscis arborem.
Ex modico dolore morbus facit magnum.
Nil novi sub sole.
Periculum in mora
Vocabularium
octavus3 nyolcadik
visus us, m látás
Structura oculi et auris Exercitationes
camera ae, f itt: csarnok
cilium ii, n szempilla, amaurosis is, f vakság (vö. gör.
itt: sugár a-mauroó elsöté-
conjunctiva kötõhártya tít, elhomályosít)
(coniunctiva) ae, f (vö. coniungo... bulbus i, m hagyma, itt: golyó
coniunctus caecus3 vak
összeköt) (vö. intestinum
cornea ae, f szaruhártya caecum)
(vö. cornu) cerumen inis, n fülzsír
incus udis, f üllõ emmetropia ae, f helyes látás
iris idis, f szivárványhártya (em-metron
lens lentis, f lencse távolság-opia)
malleus i, m kalapács fenestra ae, f ablak
membrana ae, f hártya humor oris, m nedv (humor aquosus
retina ae, f ideghártya csarnokvíz)
sclera ae, f ínhártya labyrinthus i, m tömkeleg, labirintus
semicircularis, e félköríves macula ae, f folt (vö. makulátlan)
(semi-circul-aris, e, myopia ae, f rövidlátás (my-opia)
vö. circulatio) palpebra ae, f szemhéj
stapes edis, m kengyel punctum i, n pont, folt
tympanum i, n dob (vö. punctio)
vitrum i, n üveg pupilla ae, f szembogár
Szóelemek facio 3 tesz, csinál

presby- öreg- (vö. presbiter) hortus i, m kert
in + abl. -ban, -ben
medicamen inis, n orvosság
mens mentis, f ész, lélek (vö. mentális)
modicus3 jelentéktelen, csekély
Sententiae et proverbia novus3 új
periculum i, n veszély, kockázat
cognosco 3 megismer sanus3 ép, egészséges
contra + acc. ellen sol solis, m nap
e/ex + abl. -ból, -bõl sub + abl. alatt
Grammatica
A névszók határozóesete (ablativus)

A névszók határozóesetét ablativusnak nevezzük. Azért határozóeset, mert különféle határozókat jelölhet önma-
gában vagy praepositióval együtt.
Kérdõszavai lehetnek:
honnan?
mivel? mikkel? kivel? kikkel?
hol? mikor?
Az ablativussal álló praepositiók a következõk: a/ab, cum (-val; vel), de (-ról, -rõl), e/ex (-ból, -bõl), prae, pro,
in (-ban, -ben), sub (alatt), super (felett).
Az ablativus ragjai a következõk:

I. II. III. IV. V.
tõhang a o msh. gyenge i erõs i u e
sing. abl. vena nervo pede pelve animali ductu facie
labio osse genu
plur. abl. venis nervis pedibus pelvibus animalibus ductibus faciebus
labiis ossibus genibus
Megj.: A plur. abl. ragja minden declinatióban megegyezik a plur. dat.-szal. A III. declinatiós erõs i-tövû névszói sing.
abl.-ban -e helyett -i ragot kapnak.
Pensa
1. Fordítsa latinra a következõ anatómiai kifejezéseket!

szemszöglet
felsõ szemhéj
a retina központi vénája
látónyílás
üveghártya
a szemgolyó ferde izmai
a szemgolyó egyenes izmai
könnykészülék
könnymirigyek
látóideg
szemmozgató ideg
külsõ fül
belsõ fül
dobüreg
a hallókürt sövénye
oldalsó félköríves csatorna
a dob feszítõ izma
egyensúlyozó és hallóideg
2. Fordítsa magyarra a szótár segítségével az alábbi szöveget!

Bulbus oculi formam globi habet. Bulbum oculi sex musculi movent: quattuor musculi recti et duo musculi
obliqui. Oculos palpebrae et cilia defendunt.
Cameram bulbi iris in cameram anteriorem et cameram posteriorem bulbi dividit.
Primus ramus nervi trigemini est nervus ophthalmicus.
Auricula et meatus acusticus externus partes auris externae sunt.
In meatu acustico externo glandulae ceruminosae sitae sunt.
Ossicula auditus in cavo tympani sunt collocata.
4.8.2. Organa olfactus, gustus et tactus
pilus
epidermis
gl. sebacea
corium
bulbus pili
gl. sudorifera
subcutis
(tela subcutanea)
L/26. ábra: Organum tactus: cutis
Exercitationes

nasus rhin- rhinologia
otorhinolaryngologia
lingua glossa/glotta
cutis derma, dermat- dermatologia
regio olfactoria aa. nasales septi nasi stratum granulosum

nucleus amygdalae n. olfactorius stratum papillare
sinus frontalis cavum oris stratum reticulare
sinus sphenoidalis gemma gustatoria stratum spinosum
bulbus olfactorius papillae linguales corpusculum tactus
fila olfactoria n. glossopharyngeus terminatio nervi libera
epipharynx stratum corneum folliculus pili
lunula unguis
Aquila non capit muscas.
Tres faciunt collegium.
Finis coronat opus.
Amor omnia vincit.
Fortes fortuna adiuvat.
Aurora est Musis amica.
In vino veritas.
De mortuis nil, nisi bonum.
Nulla dies sine linea.
Exemplis discimus.
Vocabularium
gustus us, m ízlelés lunula ae, f lásd luna

tactus us, m tapintás nucleus i, m mag
(tango...tactus érint) rete retis, n háló
Organum tactus reticulum i, n lásd rete
corium ii, n irharéteg stratum i, n réteg
cutis is, f bõr (acc.: cutim) terminatio onis, f végzõdés
epidermis is, f felhám (epi-derm-is) unguis is, m köröm
pilus i, m szõrszál
sebaceus3 faggyúval
kapcsolatos
sebum i, n faggyú Sententiae et proverbia
sudor oris, m izzadtság
adiuvo 1 segít
amica ae, f barátnõ (akinek: dat.)
amor oris, m szerelem, szeretet
aquila ae, f sas
Exercitationes Aurora ae, f Hajnal
capio 3 kap, fog
amygdala ae, f mandula (nucleus collegium ii, n testület, tanács
amygdalae man- corono 1 koronáz
de + abl. -ról, -rõl
dula alakú mag az exemplum i, n példa
agy halántéki finis is, m cél
lebenyében fortuna ae, f szerencse
epipharynx ngis, m pars nasalis pharyngis Musa ae, f Múzsa
(epi-pharynx) musca ae, f légy
nisi kivéve, hacsak nem
filum i, n fonál, szál, rost opus eris, n mû, munka
gemma ae, f rügy, bogyó sine + abl. nélkül
gustatorius3 ízlelõ (gusta-tor-ius) tres, tria három
Pensa
1. Húzza alá a kakukktojást!

ductus, visus, pilus, gustus
acusticus, meatus, internus, osseus
gravis, fortis, cutis, brevis
sclera, cornea, cochlea, choroidea
2. Keressen hibát az alábbi szólásokban!

Dolor voluptates comes est.
Nil agit delectat.
Per asperam ad astram.
Vita et sanguinis!
Qui habet temporem, habet vitam.
Tres facit collegium.
Finis coronant opus.
Hannibal ante porta.
Fortis fortuna adiuvat.
Amor omnium vincit.
3. Fordítsa le a szótár segítségével a következõ mondatokat!

Organa sensuum sunt: organum visus, organum statoauditus, organum olfactus, organum gustus et
organum tactus.
Organum olfactus regionem olfactoriam nominamus, quae pars tunicae mucosae cavi nasi est.
Lingua organum musculosum est, quod tunica mucosa tegit. Lingua gemmas gustatorias habet. Quattuor
saporum genera distinguimus: sapor dulcis, salsus, acidus et amarus.
Organum tactus inter omnia organa sensuum maxime compositum est. Epidermis quinque strata habet,
quorum supremum stratum corneum, infimum autem stratum basale nominamus.
quorum qui, quae, quod plur. gen.-a

4.9.
Lectio nona Recipe et repetitio
4.9.1. Recipe
inscriptio
invocatio
praescriptio
signatura
subscriptio
adscriptio
L/27. ábra: Vény
Exercitationes
Formulae originales
Recipe
Supp(ositorii) Germicid Rp.
pro infante Tabl(ettarum) Algopyrin 20×
No decem (X) scat(ulas) orig(inales) No duas (II)
D(a). S(igna).: naponta háromszor egy kúpot. D. S.: 2×1 tabl.
Rp. Rp.
Ung(uenti) Hydrocortison Tabl. Demalgon
tub(um) orig(inalem) No unum (I) scat. orig. No tres (III)
D. S.: külsõleg az orvos utasítása szerint. D. S.: 2×1 tabl.
Formulae magistrales
Rp. Rp.
Phenobarbitali natrici Cupri sulfurici
cgta duo (g0,02) Zinci sulfurici
Papaverinii clorati aa gta quindecim (aa g15,0)
mgta quindecim (g0,015) Aluminis
Extracti belladonnae sicci gta septuaginta (g70,0)
mgta duo (g0,002) M. f. pulv(is)
Vehiculi quant(um) sat(is) D. ad scat(ulam)
M(isce) f(iat) supp(ositorium) S.: külsõleg! Kávéskanálnyit 1 liter vízben
Dent(ur) tal(es) dos(es) No viginti (XX) oldva, öblítésre.
D. S.: 2×1/die
Rp.
Rp. Atropini sulfurici
Metronidazoli mgta septem (g0,007)
Aquae destillatae Phenobarbiturali
a(n)a gta duas (g2,0) Papaverini hydrochlorici
Unguenti hydrophilici nonionici aa cgta octoginta (g0,80)
gta centum (g100,0) Theophillini
Ung. Canesten gta duo (g2,0)
tub. orig. No unum (I) Amidazopheni
M.D.S.: külsõleg, kenõcs. Lactosi
aa gta quattuor (g4,0)
Rp. M. f. pulv. Div(ide) in dos(es) aequ(ales)
Kalii iodati Noviginti (XX)
gta duo (g2,0) D. S.: Roham közeledése esetén 1 port bevenni,
Theobromidi natrii salicylici naponta legfeljebb 3×.
gta quinque (g5,0)
Solutionis conservantis Rp.
gta duo (g2,0) Ephredinii clorati
Aquae destillatae mgta quattuor (g0,004)
ad gta ducenta (ad g200,0) Papaverinii clorati
M. f. sol(utio) mgta sex (g0,006)
D.S.: 3×1 evõkanállal. Theophyllini
cgta duo (g0,02)
Rp. Massae pilulae
Aethylmorphinii clorati Quant. sat. ut f(iat) l(ege) a(rtis) pilul(a)
cgta viginti (g0,20) Dent. tal. dos. No quinquaginta (L)
Diluendi benzaldehydi D. ad scat.
gma unum (g1,0) S.: naponta 3×1 pilulát beadni.
Aquae destillatae
ad gta decem (ad g 10,0)
M. f. sol.
D. S.: 3×15 cseppet.
Fo(rmulae) No(rmales)
Rp. Rp.
Oculogutta viscosa Pulv. Combinatus
Fo-No doses No III. (tres) Fo-No dosim No I. (unam)
D. S.: mûkönny. M. f. pulv.
S. 3×1 port
Rp.
Ung. ad vulnera Rp.
Fo-No dosim No I (unam) Supp. antipyret. pro parvul(is)
D. S.: Külsõleg, kenõcs Fo-No doses No II (duas)
M. f. supp.
S.: láz esetén 1 kúpot, naponta legfeljebb 3×.
susp(ensio), emuls(io), gutt(a), nasogutta, otogutta, inj(ectio), past(a), garg(arisma), dec(octum),

inf(usum), spec(ies)
analgeticum, antipyreticum, anaestheticum, anticonvulsivum/antiepilepticum, sedativum-hypnoticum, antipsychoticum,

antidepressans, antiarrhythmiás, antihypertensivum, diureticum, antilipaemiás, anticoagulans, thrombolyticum, anti-
asthmaticum, antitussivum, expectorans, mucolyticus, antidiabeticum, antibacterialis, antisepticum, antiviralis, anti-
tuberculoticum, antineoplasticum, cytostaticum, antiemeticum, emeticum, antifungialis, antipruriticus, antiinfectivum,
antineoplasmaticum, antiallergicum, antidiarrhoeás, emolliens, laxans, purgans, roborans
Nota bene!
Vade mecum!
Recipe ferrum!
Nosce te ipsum!
Fac simile!
Cave canem!
Audiatur et altera pars!
Vocabularium
nonus3 kilencedik signatura ae, f jelzés

recipio 3 venni, fogni (signo...signatum)
(re-capio 3) subscriptio onis, f aláírás
A vény részei (sub-scribo)
adscriptio onis, f a gyógyszerész
feljegyzése
(ad-scribo...scriptum)
inscriptio onis, f fejléc (in-scribo) Exercitationes
invocatio onis, f megszólítás
(in-voco...vocatum) aequalis, e egyenlõ
praescriptio onis, f utasítás, elõírás ana egyenlõ
(prae-scribo) mennyiségben
decoctum i, n fõzet scatula ae, f doboz

(coquo....coctum) signo 1 jelöl
die naponta (dies ei, m) solutio onis, f oldat (solvo....
divido 3 feloszt solutus old)
do 1 ad species ei, f teakeverék
dosis is, f adag (acc.:dosim) suppositorium ii, n kúp (sub-pono...
emulsio onis, f emulzió positum
(két egymással nem tesz, helyez)
keveredõ folyadék- suspensio onis, f szuszpenzió
ból álló rendszer) (lassan felszívódó,
expectorans antis köptetõ elhúzódó hatású
(ex-pectoro 1) injekció)
extractum i, n kivonat tabletta ae, f tabletta
(extraho...extractum tubus i, m tubus
kihúz, kivon) unguentum i, n kenõcs
fiat legyen (fio, fieri) ut hogy
formula ae, f a recept vulnus eris, n seb
(forma ae, f-ula) coagulatio onis, f véralvadás
gargarisma atis, n toroköblítõ convulsivus3 görcsös
emollio 4 lágyít (vö. mollis, e)
(vö. gargarizálni) fungus i, m gomba
gramma atis, n gramm infectio onis, f fertõzés
gutta ae, f csepp laxo 1 lazít (laxans enyhe
infusum i, n forrázat hashajtó)
injectio (iniectio) onis, f injekció (in-icio... neoplasma atis, n valódi daganat
prurio 4 viszket
iectus dob, vet) purgo 1 tisztít (purgans erõs
lege artis szabályszerûen hashajtó)
(lex legis, f, roboro 1 erõsít
ars artis f) sedativum i, n nyugtatószer,
magistralis, e orvos elõírása szerint csillapítószer
septicus3 fertõzött
összeállított tussis is, f köhögés (acc.: tussim)
(vö. magister tri, m) Szóelemek
No (numero) aesthe- érzékelés-, érzés- (gör)
szám szerint hypn- álom-
normalis, e szabványos, -lyticum -oldó (vö. -lysis)
pyr- láz- (latinul febris is, f)
gyógyszerkönyvi -staticum -megállító, -gátló
(vö. norma)
originalis, e gyári (origo inis,
n eredet)
pasta ae, f paszta (25%-nál több Sententiae et proverbia
poranyagot
tartalmazó kenõcs) alter a um másik (vö. alterego)
pilula ae, f pirula canis is, m kutya (vö. dens caninus)
caveo 2 óvakodik, fél (amitõl: acc.)
pro infante gyermeknek et itt: is
(infans antis, m, ferrum i, n vas, fegyver, kard (vö. Fe)
vö. infáns) ipse, ipsa, ipsum (õ) maga
pro parvulis gyerekeknek mecum velem (ego abl.-a: me-cum)
(parvus3-ulus) nosco 3 megismer
noto 1 megjegyez
pulvis eris, m por similis, e hasonló
quantum satis amennyi szükséges, te tu acc.-a
amennyi kell vado 3 lép, megy
Grammatica
Repetitio
A névszók accusativusa és genitivusa.
Receptírási szabályok
1. A gyári készítmények nevét mindig nagybetûvel kell írni. Az elsõ sorba kerül a gyógyszer ne-
ve nom.-ban és formája gen.-ban, a másodikba pedig a gyógyszer kiszerelése vagy adagja acc.-ban.
2. A magistralis recepteken az elsõ sorban az anyag nevét kell feltüntetni genitivusban, a második
sorban a mennyiségét accusativusban.
3. A súlymennyiséget grammal (gramma atis, n) számítják és arab számmal írják. Római számmal
jelölik a cseppeket, a dózisokat, a doboz, tubus és üveg számát. Ha az anyag mennyiségét ûrmérték-
ben adják meg, akkor a liter (litra ae, f), illetve annak törtrészei szerepelnek.
Egy kis matematika:

1 g = 100cg = 1000 mg, azaz l cg = 0,01g, 1 mg = 0,001 g.
1 1 = 10 dl = 100 cl = 1000 ml, azaz 1 dl = 0,1 l, 1 cl = 0,01 1, 1 ml = 0,001 l.
A mennyiségek jelölései:
gramma semmis = gma semis (g0,5)
gramma unum = gma unum (g1,0)
grammata duo = gta duo (g2,0)
grammata tria = gta tria (g3,0)
grammata decem = gta decem (g10,0)
centigramma unum = cgma unum (g0,01)
centigrammata duo, tria = cgta duo, tria (g0,02, g0,03)
centigrammata decem = cgta decem (g0,10)
milligramma unum = mgma unum (g0,001)
milligrammata duo, tria = mgta duo, tria (g0,002, g0,003)
A gramma atis, n III. declinatiós msh.-tövû fõnév.
Ragozása a következõ:
singularis pluralis
nom. gramma grammata
acc. gramma grammata
gen. grammatis grammatum
A számnév
A számnevek személyek és dolgok mennyiségét és sorrendjét jelölik. A latinban találhatók:
tõszámnevek,
sorszámnevek,
osztószámnevek,
szorzószámnevek.
Ezek közül 110-ig megismerkedhetett a leckék címében található sorszámnevekkel. Számunkra

azonban sokkal fontosabbak a tõszámnevek, melyek a receptírásnál használatosak.
A tõszámnevek többsége a latinban ragozhatatlan. Ragozhatók az unus una unum (1), a duo
duae duo (2), a tres tria (3), a több százat és a több ezret kifejezõ számnevek: pl. ducenti ae a
(200), milia (több ezer). Mint látható, ezek a számnevek nemcsak ragozhatók, hanem a nemet is
megkülönböztetik a több ezer kivételével. Ezért a fõnévvel nemben, számban, esetben egyeztetni
kell úgy, ahogy a mellékneveknél tanulta.
Ragozásuk is hasonlít a melléknevekére:
egy kettõ három

nem m f n m f n mf n
nom. unus una unum duo duae duo tres tria
acc. unum unam unum duos duas duo tres tria
gen. unius (!) duorum duarum duorum trium
kétszáz
több ezer
nem m f n
nom. ducenti ducentae ducenta milia
acc. ducentos ducentas ducenta milia
gen. ducentorum ducentarum ducentorum milium
Megj.: Kettõtõl kezdve többes számot használunk, s így a számnév is többes számú ragokat vesz ma-
gára.
A többi tõszámnevet a könyv végén levõ nyelvtani összefoglalásban találja meg. Figyelje
meg a római számokat is!
Az ige imperativusa (felszólító mód)

A felszólító módot csak két személyben lehet képezni: sing. 2. és plur. 2. személyben. Képzésük:
egyes számban mind a négy coniugatióban levágjuk az infinitivus -re végzõdését,
többes számban az imperfectum tõhöz -te képzõt illesztünk a 3. coniugatio kivételé-
vel, ahol a képzõ -ite és a sing. 2. személy -e ragja helyére kerül.
do 1-da!, date! add!, adjatok!

misceo 2-misce!, miscete! keverj!, keverjetek!
divido 3-divide!, dividite! oszd!, osszátok!
recipio 3-recipe!, recipite! végy!, vegyetek!
audio 4-audi!, audite! hallj!, halljatok!
Négy ige rendhagyó módon képezi az imperativusát:

dico 3-dic!, dicite! mondd!, mondjátok!
duco 3-duc!, ducite! vezess!, vezessetek!
facio 3-fac!, facite! tedd!, tegyétek!
fero, ferre-fer!, ferte! vidd!, vigyétek!
Az ige praesens imperfectuma passzív coniunctivusban

Ez az az igealak, mellyel a latin nyelv az ige imperativusának hiányzó alakjait pótolja. A passzív (szenvedõ) ige-
nem azt jelenti, hogy nem az alany végzi a cselekvést, hanem õ szenvedi el, azaz õ a cselekvés tárgya. Egyszerûb-
ben a passzív mondat alanya megfelel az aktív mondat tárgyának: Detur scatula! jelentése passzívban: adassék
ki a doboz, aktívban: (valaki) adja ki a dobozt. A coniunctivus kötõmódot jelent (vö. conjunctiva), mivel leg-
gyakrabban alárendelõ mellékmondatokban szerepel.
Képzése: A passzív személyragok különböznek az eddig tanult aktív személyragoktól: -r, -ris, -tur, -mur, -mini,
-ntur.
Coniunctivusban a 24. coniugatióban az imperfectum-tõ és a személyrag között -a módjel található, az

1. coniugatióban az imperfectum-tõhang (-a) -e hangra változik.
1. 2. 3. 4.
sing. 1. der adassak miscear kevertessek dividar osztassak, audiar hallatszódjak
osztódjam
2. deris adassál miscearis (stb.) dividaris (stb.) audiaris (stb.)
3. detur adasson misceatur dividatur audiatur
plur. 1. demur adassunk misceamur dividamur audiamur
2. demini adassatok misceamini dividamini audiamini
3. dentur adassanak misceantur dividantur audiantur
Pensa
1. Írja át az alábbi számokat arab és római számmal!
arab szám római szám

quindecim
duodeviginti
triginta quattuor
sexaginta tres
septuaginta unus
octoginta quinque
undenonaginta
centum quadraginta duo
quingenti sex
duo milia trecenti
2. Fordítsa magyarra a szótár segítségével az alábbi mondatokat!

Solve tablettas in aqua!
Sume pilulas duas!
Misce solutionem!
Recipe gramma unum olei ricini!
Da grammata quattuor aquae destillatae!
Detur ad vitrum guttatorium!
3. Fordítsa latinra az alábbi receptúrai kifejezéseket!

Végy fél grammot!
Végy két tubust!
Végy öt dobozt!
Végy egy injekciót!
Végy a lágyító kenõcsbõl tíz grammot!
Végy a hashajtó (lazító) teakeverékbõl öt grammot!
Adassék egy injekció!
Adassék hat antipyretikus kúp gyerek számára!
Végy Belladona-kivonatból és a desztillált vízbõl egyenlõ mennyiségben hét centigram-
mot!
Végy egy eredeti tubus Hydrocortison kenõcsöt!
Végy két eredeti doboz Algopyrin tablettát!
Végy három eredeti doboz köhögéscsillapító tablettát!

Végy a desztillált vízbõl annyit, hogy kétszáz gramm legyen!
Végy a pirulamasszából annyit, amennyi elegendõ ahhoz, hogy szabályszerûen pirula le-
gyen! Keverd össze, hogy oldat legyen!
Adj ilyen adagot, szám szerint harmincat!
Oszd fel szám szerint húsz egyenlõ részre!
Add ki dobozban!
Jelöld: az orvos kezéhez!
Végy a kombinált porból szám szerint tizenöt Fo-No adagot!
4. Határozza meg nyelvtanilag az alábbi igealakokat! (igenem, mód, szám, személy)

signa, signate, signetur, signamus
misceo, miscete, miscetis, misceatur
dant, date, dentur, da
audi, audis, audiamur, audiamini
dividit, divide, dividantur, dividite
video, videar, videte, videaris
4.9.2. Repetitio secunda
Repetitio grammaticae
A névszók accusativusa
Az ige
Imperativus
Praesens imperfectum coniunctivi passivi
Szóképzés
Kicsinyítõképzõk
Fõnév képzése igébõl
Exercitationes
Otitis media purulenta lateris utriusque et inde abscessus lobi temporalis hemisphaerii dextri cerebri. Pyocephalus
internus et meningitis purulenta praecipue in regione lobi temporalis lateris dextri. Degeneratio adiposa myocardii,
hepatis renumque. Gastroenterocolitis catarrhalis acuta.
Pharyngitis fibrinosa et gastroenteritis pseudomembranacea. Oedema cerebri et hyperaemia passiva leptomeningis.
Atrophia glandularum suprarenalium et lienis.
Status post exstirpationem recti et sigmae propter carcinoma sigmae. Anus praeternaturalis. Hyperaemia passiva
hepatis, renum lienisque. Cicatrix praepylorica mucosa ventriculi. Gastritis catarrhalis chronica. Cholecystitis chronica
calculosa.
Cibus per cardiam intrat in ventriculum. Glandulae ventriculi succum gastricum secernunt. Intestinum inter caecum
et rectum colon nominamus. Caecum, colon et rectum intestinum crassum constituunt. Inter ileum et colon sunt caecum
et appendix vermiformis. Appendicem vermiformem etiam tonsillam cavi abdominis nominamus.
Organum excretionis est ren. Tres capsulae renes circumdant. Renes habent duas substantias: unam corticalem et
unam medullarem. Urina fluidum luteum est, quod per ureteres in vesicam urinariam pervenit et per urethram corpus
relinquit. Ovaria iuxta duas partes uteri invenimus. Functio ovarii ova creare est. Ovum per tubam uterinam in uterum
pervenit, ubi ovum gravidatum novem menses crescit.
in regione tájékon
lepto- lágy
pseudo- ál
Nyelvtani összefoglalás
NYELVTANI ÖSSZEFOGLALÁS 219
1. A névszóragozás
A latin a fõnevet és a melléknevet együtt ragozza a névszóragozásban.
A névszóragozásban megkülönböztetünk
két számot: singularis (egyes szám), pluralis (többes szám),
öt esetet: nominativus (alanyeset), accusativus (tárgyeset), genitivus (birtokos eset), da-
tivus (részeshatározó eset), ablativus (határozó eset),
és három nemet: masculinum (hímnem), femininum (nõnem), neutrum (semlegesnem).
A latinban öt declinatio van. A declinatiókat tõhangjuk alapján különböztetjük meg, melyet úgy
kapunk meg, ha a plur. gen. -rum vagy -um végzõdését elhagyjuk:
vena vena-rum→I. vagy a-declinatio
nervus nervo-rum→II. vagy o-declinatio
ren ren-um→III. vagy mássalhangzó-declinatio
pelvis pelvi-um→III. vagy i-declinatio
ductus ductu-um→IV. vagy u-declinatio
facies facie-rum→V. vagy e-declinatio
A fõnevek szótári alakja a sing. nom.-t, a sing. gen. végzõdését, valamint a szó nemét adja meg:
pl. vena ae, f.
Melléknevek csak az IIII. declinatióhoz tartoznak. Szótári alakjuk a sing. nom. alakot adja meg
nemek szerint: pl. dexter, tra, trum.
Az összes declinatióra érvényes szabályok:

Az összes neutrumban álló névszó acc.-a megegyezik a nom.-szal mind egyes számban,
mind többes számban.
A neutrumban álló névszók plur. nom.-a és a vele egyezõ acc.-a mindig -a-ra végzõdik.
A plur. dat. és abl. mindig azonos.
1.1. Az III. declinatio
Az I. declinatióhoz tartozó fõnevek szótári alakja: vena ae, f.

A II. declinatióhoz tartozó fõnevek szótári alakja: nervus i, m. cancer cri, m. collum i, n. colon
i, n.
I. vagy a II. vagy o

nem f m n
sing. nom. vena nervus cancer collum colon
acc. venam nervum cancrum collum colon
gen. venae nervi cancri colli coli
dat. venae nervo cancro collo colo
abl. vena nervo cancro collo colo
plur. nom. venae nervi cancri colla cola
acc. venas nervos cancros colla cola
gen. venarum nervorum cancrorum collorum colorum
dat. venis nervis cancris collis colis
abl. venis nervis cancris collis colis
Az III. declinatióhoz tartozó melléknevek szótári alakja: magnus, a, um (magnus3), dexter, tra,
trum (dexter3). A három végzõdés a három nemet jelöli: m, f, n.
A melléknevet a fõnévvel nemben, számban, esetben egyeztetni kell.

nem m f n m f n
acc. magnum magnam magnum dextrum dextram dextrum
gen. magni magnae magni dextri dextrae dextri
dat. magno magnae magno dextro dextrae dextro
abl. magno magna magno dextro dextra dextro
acc. magnos magnas magna dextros dextras dextra
gen. magnorum magnarum magnorum dextrorum dextrarum dextrorum
dat. magnis magnis magnis dextris dextris dextris
abl. magnis magnis magnis dextris dextris dextris
Megj.: A fõnevek és a melléknevek között is vannak olyan -er végû szavak, melyek a ragozásuk-
ban megtartják az e hangot: puer pueri, m. liber, era, erum.
1.2.
A III. declinatio
A III. declinatio különbözõ tõtípusú névszók ragozása. A III. declinatióban találhatók mássalhang-
zós- és i-tövû szavak. Az i-tövûeken belül további két kategóriát különíthetünk el: vannak ún. gyen-
ge és erõs i-tövû szavak.
A mássalhangzós-tövû szavak ragozásától annyiban tér el a gyenge i-tövûeké, hogy a pluralis ge-
nitivus -um ragja helyett -ium ragot kapnak. Az erõsen i-tövûek esetében viszont az i-tõ megjele-
nik (a plur. gen.-ium ragon kívül) a sing. abl.-ban (-i) és a semlegesnemû plur nom. -a ragja elõtt
(-ia) is.
A különbözõ tõtípusokat a következõképpen tudjuk elkülöníteni:
Gyenge i-tövû:
1. azok az -es és -is végû fõnevek, amelyeknek a sing. nom.-a és gen.-a ugyanannyi szótag-
ból áll, pl. pelvis pelvis, f.
2. azok az -s és -x végû fõnevek, amelyekben a sing. gen. -is ragja elõtt legalább két más-
salhangzó található, pl. frons frontis, f.
Erõsen i-tövû:
1. az -e, -al és -ar végû semlegesnemû fõnevek, pl. animal is, n.
2. néhány -is-re végzõdõ egyenlõ szótagszámú fõnév: febris is, f. tussis is, f. dosis is, f.
cutis is, f. Ezeknek sing. acc.-a -im: febrim, tussim, dosim, cutim.
3. a III. declinatiós alapfokú melléknevek zöme.
A III. declinatiós fõnevek szótári alakja: ren renis, m. corpus oris, n. pelvis is, f. os ossis, n febris
is, f. animal is, n. Tehát a szótári alakban csak a sing. gen. -is ragja a közös.

nem m n f n f n
sing. nom. ren gramma pelvis os febris animal
acc. renem gramma pelvem os febrim animal
gen. renis grammatis pelvis ossis febris animalis
dat. reni grammati pelvi ossi febri animali
abl rene grammate pelve osse febri animali
plur. nom. renes grammata pelves ossa febres animalia
acc. renes grammata pelves ossa febres animalia
gen. renum grammatum pelvium ossium febrium animalium
dat. renibus grammatibus pelvibus ossibus febribus animalibus
abl. renibus grammatibus pelvibus ossibus febribus animalibus
A III. declinatióhoz tartozó melléknevek szótári alakja: acer/acris/acre, brevis/e, atrox ocis. Te-
hát háromvégû, kétvégû és egyvégû melléknevek. A kétvégûeknél az elsõ végzõdés az m, f, a má-
sodik az n. Az egyvégûeknek mindhárom nemre ugyanaz a végzõdésük. Az egyvégû melléknevek
ragozását követi a participium imperfectum is: pl afferens (entis).
háromvégû kétvégû egyvégû

nem m f n mf n mf n
sing. nom. acer acris acre brevis breve atrox
acc. acrem acre brevem breve atrocem atrox
gen. acris brevis atrocis
dat. acri brevi atroci
abl. acri brevi atroci
plur. nom. acres acria breves brevia atroces atrocia
acc. acres acria breves brevia atroces atrocia
gen. acrium brevium atrocium
dat. acribus brevibus atrocibus
abl. acribus brevibus atrocibus
Megj.: A III. declinatióhoz tartoznak az msh.-tövû melléknevek is: pl. vetus eris régi, pauper
eris szegény, princeps ipis az elsõ. Ide sorolhatók a melléknév középfokát jelölõ kétvégûek is:
brevior, brevius.
1.3.
A IVV. declinatio
A IV. declinatióhoz tartozó fõnevek szótári alakja: ductus us, m. genu us, n. (kiv. manus us, f)
Az V. declinatióhoz tartozó fõnevek szótári alakja: facies ei, f. (kiv. dies ei, m)
IV. vagy u V. vagy e

nem m n f
sing. nom. ductus genu facies
acc. ductum genu faciem
gen. ductus genus faciei
dat. ductui genu faciei
abl. ductu genu facie
plur. nom. ductus genua facies
acc. ductus genua facies
gen. ductuum genuum facierum
dat. ductibus genibus faciebus
abl. ductibus genibus faciebus
Megj.: Néhány IV. declinatiós fõnév plur. dat.-abl.-ban -ubus ragot kap: pl. arcus us, m. ív, artus
us, m. tag, lacus us, m. tó.
2. A melléknév fokozása (comparatio)

A melléknév fokozása declinatiótól eltekintve mindig egységes. A képzõt mindig a melléknév tö-
véhez, azaz a sing. gen. ragja helyére illesztjük.
Szabályos fokozás:

longus3 longior, longius longissimus3
brevis, e brevior brevius brevissimus3
atrox ocis atrocior, atrocius atrocissimus3
Rendhagyó fokozású melléknevek:

magnus3 major, majus (maior, maius) maximus3
parvus3 minor, minus minimus3
bonus3 melior, melius optimus3
malus3 pejor, pejus (peior, peius) pessimus3
multus3 plus (pluris) plurimus3
Az alapfok praepositio:

ante anterior, ius
post posterior, ius postremus3
infra inferior, ius infimus3
supra superior, ius supremus3 vagy summus3
extra exterior, ius extremus3
intra interior, ius intimus 3
A középfokú melléknév msh.-tövû, tehát a III. declinatióhoz tartozik, a felsõfokú melléknév

az III. declinatio szerint ragozódik.
3. A határozószó (adverbium)
Elsõsorban igéhez kapcsolódik és a cselekvés, történés vagy létezés kísérõ körülményét, módját
határozza meg.
A melléknevekbõl szabályosan képzett adverbiumok és fokozásuk:

III. decl. longus3 longe longius longissime
III. decl. brevis, e breviter brevius brevissime
atrox ocis atrociter atrocius atrocissime
libens entis libenter libentius libentissime
Alapfokban az III. declinatiós melléknevek -e, a III. declinatiós melléknevek (kiv. -ens végûek)
-ter képzõt kapnak. A középfok megegyezik a középfokú melléknév neutrumával, felsõfokban a
melléknév felsõfoka -e képzõt kap.
Rendhagyó képzésû és fokozású adverbiumok:

magnus3 magis maxime
parvus3 minus minime
bonus3 bene melius optime
malus3 male pejus (peius) pessime
multus3 multum plus plurime
További adverbiumok: statim azonnal, semper mindig, saepe gyakran, satis eléggé, hodie
ma, tuto bizton, subito hirtelen, cito gyorsan, certo bizonnyal, dextra jobbra, sinistra
balra, recta egyenesen.
4. A számnevek (numeralia)
A számnevek közül az orvosi latinban fõleg a tõszámneveket használjuk.
számjegyek tõszámnevek sorszámnevek

I=1 unus, a, um primus3
II = 2 duo, duae, duo secundus3
III = 3 tres, tria tertius3
IV = 4 quattuor quartus3
V=5 quinque quintus3
VI = 6 sex sextus3
VII = 7 septem septimus3
VIII = 8 octo octavus3
IX = 9 novem nonus3
X = 10 decem decimus3
XI = 11 undecim
XII = 12 duodecim
XIII = 13 tredecim
XIV = 14 quattuordecim
XV = 15 quindecim
XVI = 16 sedecim
XVII = 17 septendecim
XVIII = 18 duodeviginti
XIX = 19 undeviginti
XX = 20 viginti
XXI = 21 viginti unus
XXII = 22 viginti duo
XXVIII = 28 duodetriginta
XXIX = 29 undetriginta
XXX = 30 triginta
XL = 40 quadraginta
L = 50 quinquaginta
LX = 60 sexaginta
LXX = 70 septuaginta
LXXX = 80 octoginta
XC = 90 nonaginta
C = 100 centum
CC = 200 duocenti, ae, a
CCC = 300 trecenti, ae, a
CCCC = 400 quadringenti, ae, a
D = 500 quingenti, ae, a
DC = 600 sescenti, ae, a
DCC = 700 septingenti, ae, a
DCCC = 800 octingenti, ae, a
CM = 900 nongenti, ae, a
M = 1000 mille
MM = 2000 duo milia
Megj.: A latin ugyanazon tõbõl képzi az egyeseket, tízeseket, százasokat és a 1317 közötti szá-
mokat:
1317 közötti számokat -decim képzõvel: tredecim,
tízeseket -ginti, -ginta képzõvel: triginta,
százasokat -centi, -genti képzõvel: trecenti.
A 1889 közötti összetételekben a 8 és a 9 nem használatos, helyette a következõ tízesbõl kivo-

nással képezi a számokat: duo-de-viginti (202 = 18), un-de-viginti (201 = 19).
A tõszámnevek közül ragozhatók az 1, 2, 3:
egy kettõ három

nem m f n m f n mf n
nom. unus una unum duo duae duo tres tria
acc. unum unam unum duos duas duo tres tria
gen. unius (!) duorum duarum duorum trium
dat. uni (!) duobus duabus duobus tribus
abl. uno una uno duobus duabus duobus tribus
és a több száz és a több ezer:
kétszáz
több ezer
nem m f n
nom. ducenti ducentae ducenta milia
acc. ducentos ducentas ducenta milia
gen. ducentorum ducentarum ducentorum milium
dat. ducentis milibus
abl. ducentis milibus
5. Az elöljárószók (prepositiones)
Az orvosi nyelvben leggyakrabban használatos praepositiók:
Accusativusszal állók: ante (elõtt), ad (-hoz), contra (ellen), extra (kívül), infra (alatt), inter
(között), intra (belül), propter (miatt), per (át), post (után), supra (felett), trans (át).
Ablativusszal állók: a/ab (-tól), cum (-val), de (-ról), e/ex (-ból), pro (-ért, helyett), sine
(nélkül).
Accusativusszal vagy ablativusszal állók: in, sub, super. hová? kérdésre acc.-szal: in
(-ba), sub (alá), super (fölé), hol? kérdésre abl.-szal: in (-ban), sub (alatt), super (felett).
6. Az igeragozás (coniugatio)
A latin igeragozásban (coniugatio) megkülönböztetünk:
két igenemet: activum (cselekvõ), passivum (szenvedõ),
három módot: indicativus (kijelentõ), coniunctivus (kötõmód), imperativus (felszólító),
három idõt: praesens (jelen), praeteritum (múlt), futurum (jövõ),
három állapotot: imperfectum (folyamatos), perfectum (befejezett), instans (beálló),
két számot: singularis (egyesszám), pluralis (többesszám),
három személyt: 1., 2., 3.
6.1.
Az ige szótári alakja és az igetövek
1. 2. 3. 4.
Praesens Infinitivus Praesens Supinum
imperfectum imperfectus perfectum
indicativi activi activi indicativi activi
sing. 1. sing. 1.
→imperfectum-tõ →perfectum-tõ →supinum-tõ
1. coni. a-tõ do da-re ded-i dat-um
adok adni adtam adás végett
2. coni. ë-tõ video vidëë-re vid-i vis-um
látok látni láttam látás végett
3. coni. msh.-tõ solvo solv-êre solv-i solut-um
feloldok feloldani feloldottam feloldás végett
î-tõ capi-o ← capêre cep-i capt-um
megfogok megfogni megfogtam megfogás végett
u-tõ statuo statu-êre statu-i statut-um
felállítok felállítani felállítottam felállítás végett
4. coni. ï-tõ audio audïï-re audiv-i audit-um
hallok hallani hallottam hallás végett
Megj.: Az igéket az imperfectum-tõ alapján soroljuk négy coniugatióba. Ezért a 2. szótári alakot
a coniugatióknak megfelelõen számmal jelöljük. Az ige három tövét az utolsó három alak megfele-
lõ végzõdésének levágásával kapjuk meg. Ezek segítségével az ige összes alakját képezni tudjuk. A
latin igealak a következõ elemekbõl áll: tõ + mód-/idõjel + személyrag.
6.2.
A személyragok
Az aktív személyragok:
singularis pluralis
1. -o -mus
2. -s -tis
3. -t -nt
A passzív személyragok:
singularis pluralis
1. -r -mur
2. -ris -mini
3. -tur -ntur
6.3.
A praesens imperfectum indicativi activi
A magyar kijelentõ mód jelen idõnek megfelelõ igealak. A ragozásnál az imperfectum-tövet
használjuk, melyhez az aktív személyragokat illesztjük. A III. coniugatiós msh.- és u-tövû igék kö-
tõhangzót használnak a személyrag elõtt.
A praes. imp. ind. act. a négy coniugatióban:
1. 2. 3. 4.
a-tõ ë-tõ msh.-tõ u-tõ î-tõ ï-tõ
d-o vide-o solv-o statu-o capi-o audi-o
da-s vide-s solv-i-s statu-i-s capi-s audi-s
da-t vide-t solv-i-t statu-i-t capi-t audi-t
da-mus vide-mus solv-i-mus statu-i-mus capi-mus audi-mus
da-tis vide-tis solv-i-tis statu-i-tis capi-tis audi-tis
da-nt vide-nt solv-u-nt statu-u-nt capi-u-nt audi-u-nt
A létige praes. imp.-a:
singularis pluralis
1. sum (vagyok) sumus (vagyunk)
2. es (vagy) estis (vagytok)
3. est (van) sunt (vannak)
6.4.
Az imperativus
Az imperativus parancsot, erõteljes felszólítást fejez ki, felszólító móddal fordítjuk. A felszólító
módot csak két személyben lehet képezni: sing. 2. és plur. 2. személyben.
Képzésük:
egyes számban mind a négy coniugatióban levágjuk az infinitivus -re végzõdését,
többes számban az imperfectum-tõhöz -te képzõt illesztünk a 3. coniugatio kivételével,
ahol a képzõ -ite és a sing. 2. személy -e ragja helyére kerül.
1. 2. 3. 4.
sing. 2. da vide solv-e statu-e cap-e audi
plur. 2. da-te vide-te solv-ite statu-ite cap-ite audi-te
Négy ige rendhagyó módon képezi az imperativusát:

dico 3-dic!, dicite! mondd!, mondjátok!
duco 3-duc!, ducite! vezess!, vezessetek!
facio 3-fac!, facite! tedd!, tegyétek!
fero, ferre-fer!, ferte! vidd!, vigyétek!
6.5.
A praesens imperfectum coniunctivi passivi
A latin nyelvben praes imp. coni. pótolja az imperativus hiányzó alakjait. Fordítása tehát fel-
szólító móddal történik. A passzív igenem azonban azt jelenti, hogy nem az alany végzi a cselek-
vést, hanem elszenvedi, azaz õ a cselekvés tárgya. Egyszerûbben a passzív mondat alanya megfelel
az aktív mondat tárgyának: Detur scatula! jelentése passzívban: adassék ki a doboz, aktívban:
(valaki) adja ki a dobozt.
A ragozásnál az imperfectum-tövet használjuk, mely után következik a coniunctivus módjele és

a passzív személyragok.
A praes. imp. coni. pass. a négy coniugatióban:
1. 2. 3. 4.
a-tõ ë-tõ msh.-tõ u-tõ î-tõ ï-tõ
de-r vide-a-r solv-a-r statu-a-r capi-a-r audi-a-r
de-ris vide-a-ris solv-a-ris statu-a-ris capi-a-ris audi-a-ris
de-tur vide-a-tur solv-a-tur statu-a-tur capi-a-tur audi-a-tur
de-mur vide-a-mur solv-a-mur statu-a-mur capi-a-mur audi-a-mur
de-mini vide-a-mini solv-a-mini statu-a-mini capi-a-mini audi-a-mini
de-ntur vide-a-ntur solv-a-ntur statu-a-ntur capi-a-ntur audi-a-ntur
7. Az igenevek
7.1.
Az infinitivus imperfectus activi (aktív folyamatos fõnévi igenév)
Az ige szótári alakjának 2. alakja. Megfelel a magyar -ni végzõdésû fõnévi igenévnek. A máso-
dik szótári alakot általában számmal jelöljük, ez az alak szolgál egyben a négy coniugatio követke-
zetes megkülönböztetésére:
1 = -are (san-o, san-are ápolni)
2 = -ëëre (man-eo, man-ëre maradni)
3 = -êêre (disc-o, disc-êre tanulni)
4 = -ïïre (aud-io, aud-ïre hallani)
7.2.
A participium imperfectum (folyamatos melléknévi igenév)
A magyar -ó/-õ képzõs folyamatos melléknévi igenévnek felel meg. A képzésnél az imperfectum-
tövet használjuk.
alapige part. imp. jelentése

1. a-tõ do, dare da-ns adó
2. ë-tõ video, vidëre vide-ns látó
3. msh.-tõ solvo, solvêre solv-ens feloldó
u-tõ statuo, statuêre statu-ens felállító
î-tõ capio, capêre capi-ens megfogó
4. ï-tõ audio, audïre audi-ens halló
A part. imp. egyvégzõdésû, sing. gen.-a -ntis és a III. declinatiós i-tövû melléknevek mintá-
jára ragozódik.
7.3.
A participium perfectum (befejezett melléknévi igenév)
Megfelel a magyar -tt képzõs befejezett melléknévi igenévnek. A képzésnél a supinum-tövet hasz-
náljuk.
alapige part. perf. jelentése

1. a-tõ dodatum dat-us3 az adott
2. ë-tõ videovisum vis-us3 a látott
3. msh.-tõ solvo.solutum solut-us3 a feloldott
u-tõ statuo.statutum statut-us3 a felállított
î-tõ capio..captum capt-us3 a megfogott
4. ï-tõ audio.auditum audit-us3 a hallott
A part. perf. háromvégû, az III. declinatio szerint ragozzuk.

8. A szóképzés
8.1. Fõnév képzése igébõl
Az ige imperfectum tövébõl:

-mentum (i, n) eszköz ligare köt ligamentum szalag
-or (oris, m) állapot dolere fáj dolor fájdalom
Az ige supinum tövébõl:

-ura (ae, f) tevékenység, állapot frangofractum tör fractura törés
-tor/-sor cselekvõ személy roto.rotatum forgat rotator forgató
(toris, soris, m)
-trix (tricis, f) medico.medicatum medicatrix gyógyító
gyógyít
-(t)io ((t)ionis, f) cselekvés eredménye erigo.erectus feláll erectio felállás
-tus/-sus (tus, sus, m) cselekvés videovisus lát visus látás
8.2. Fõnév képzése fõnévbõl

A képzõ mindig a szótõhöz, azaz a sing. gen. ragja helyére kerül.
-ulus i, m kicsinyítés tubus tubulus csövecske
-ula ae, f vena venula kis véna
-ulum i, n caput capitulum fejecske
-olus i, m kicsinyítés alveus alveolus kis üreg
-ola ae, f arteria arteriola artériácska
-culus i, m kicsinyítés follis (zsák) folliculus tüszõ
-cula ae, f clavis (kulcs) clavicula kulcscsont
-culum i, n os ossiculum csontocska
8.3. Melléknév képzése fõnévbõl

A képzõ mindig a szótõhöz, azaz a sing. gen. ragja helyére kerül.
-alis, e az alpszóhoz való cranium cranialis koponyai
-aris, e tartozás, kapcsolat cellula cellularis sejthez tartozó
-icus3 thorax thoracicus mellkasi
-ius3 vmihez tartozás, oculomotor oculomotorius szemmozgatói
bõség vmiben accessor accessorius járulékos
-eus3 phalanx phalangeus ujjperci
os osseus csontos
-osus3 bõség vmiben musculus musculosus izmos
9. Szóalkotás
A táblázatok nemcsak a tankönyvben elõforduló szóelemeket tartalmazzák, ezért külön jelöljük a
tanultakat. A praefixumok és a mennyiséget jelentõ elõtagok logikai sorrendben követik egymást, a
többi szóelemet betûrendbendben találja meg.
9.1. Praefixumok
latin görög magyar
(fosztóképzõ) in-/im-, ab- a-/an- -talan, -telen
ab- apo- -tól, -tõl, el
ad- -hoz, -hez, -höz, oda
ante-, prae-, pro- pro-, pros elõtt, elõre
post- után
extra- ecto-, exo- külsõ, kívül
intra- endo- belsõ, belül
ex- ec- ki
im-/in- en- -ba, -be, benne
infra-, sub- hypo- alatt, csökkent
supra- hyper-, epi- felett, emelkedett
con-, com- syn-, sym- össze, együtt
dis- szét
circum- peri- körül
juxta-(iuxta-) para- mellett
contra- anti- ellen
de- el, le
dys- hibás, eltérõ
inter- között
meta- középen, változás
per-, trans- dia- át, keresztül
re- vissza, újra
retro- mögött
9.2. Mennyiséget jelentõ elõtagok

semi- hemi- fél
sesqui- másfél
uni- mon- egy
prim(i)- prot- elsõ
(simplex) hapl- egyszeres
bi- di- kettõ
amb(i)- amphi- mindkettõ
secund(i)- denter- második
bis- (dis) kétszer
duplic- dipl- kétszeres
tri- tri- három

tert(i)- trit- harmadik
(triplex) tripl- háromszoros
quadri- tetra- négy
quart(i)- negyedik
quin- penta- öt
(sex) hexa- hat
sext(i)- hatodik
(septem) hepta- hét
septi- hetedik
oct(i)- nyolcadik
non(i)- kilencedik
dec(i)- deca- tíz
cent(i)- hec(a)to- száz
mill- chil(i)- ezer
neutr-, null- egy sem, semmi
(pauci) olig- kevés
multi- poly- sok
pluri- ple(i)- több
omni- pan- minden
9.3. Minõséget jelentõ elõtagok

görög/latin magyar
all-, heter- más
aut-, idi- saját
bathy- mély
brachy- rövid
brady- lassú
cac-/ben- jó
chlor- zöld
clin- görbe
cry-, psychr-/frig- hideg
crypt- rejtett
cyan- kék
erythr- piros
eu-/mal- rossz
gymn- meztelen
heter-, all- más
hom- azonos
hyal- üvegbõl lévõ
hypsi- magas
idi-, aut- saját
is- egyenlõ
lei- sima
lept- vékony, lágy
leuc- fehér
lox- ferde
macr-, megal- nagy
melan- fekete
mes- középsõ
micr- kis
nan- törpe
ne- új
norm- normális
orth- egyenes
oxy- éles
pachy- vastag
pale- régi
per- csonka
picr- keserû
platy- lapos
poikil- tarka
poli- szürke
presby- öreg
pseud- ál
psychr-, cry-/frig- hideg
rhod- bíbor
schist-, schiz- hasadt
stere- merev, (tér)
tachy- gyors
tel- befejezett
therm-/cali-, cale- meleg
xanth- sárga
xen- idegen
xer- száraz
9.4. Latingörög párok

görög latin magyar
acanth- spina tövis
acr- apex csúcs
acu- auditus hallás
aden- glandula mirigy
aesthe- sensus érzékelés
andr- vir férfi
angi- vas ér
anthrop- homo ember
arch-/proct- rectum végbél
argyr- argentum ezüst
arthr- articulatio (articulo-) ízület
balan- glans makk
bio- vita élet
blenn-/myx mucus nyálka
blephar- palpebra szemhéj
cardi- cor szív
cephal- caput fej

cheil- labium ajak
cheir-/chir- manus kéz
chole- fel epe
chondr- cartilago porc
chrom(at)- color szín
chrys- aurum arany
cleid- clavicula kulcscsont
coel- cavum üreg
colp-/elytr- vagina hüvely
copr-/sterc- faeces bélsár
cyst-, -cysta vesica hólyag
cyt-, -cyta cellula sejt
dactyl- digitus ujj
dendr- arbor fa
der-/trachel- cervix nyak
derma, dermat- cutis bõr
elytr-/colp- vagina hüvely
encephal- cerebrum agy, agyvelõ
enter- intestinum bél
erg- labor munka
galact- lac tej
gaster, gastr- ventriculus gyomor
glossa, glotta lingua nyelv
gnath- mentum áll
gon- genu térd
goni- angulus szöglet
gynaec- femina nõ
haem-, haemat-, -aemia, sanguis vér
-rrhagia
helic- cochlea csiga
hidr- sudor izzadtság
hist- tela szövet
hydr- aqua víz
hyster-, metr- uterus méh
iatr-, iater (ejtsd iatr-) medicus orvos
kerat- cornea szaruhártya
lip- adeps zsír
mast- mamma emlõ
mel- membrum végtag
mening- mater agyhártya
mer- pars rész
metop- frons homlok
my- musculus izom
myc- fungus gomba
myel- medulla velõ
myring-/tympan- tympanum dob
myx-/blenn- mucus nyálka
nephr- ren vese
neur- nervus ideg

nom- lex törvény
nos- morbus betegség
not- dorsum hát
nyct- nox éjszaka
odont- dens fog
om- humerus váll
omphal- umbilicus köldök
onych- unguis köröm
oo- ovum pete
oophor- ovarium petefészek
ophthalm- oculus szem
opt-, -opia, -opsia visus látás
orchi- testis here
osche- scrotum herezacskó
oste- os, ossis csont
ot- auris fül
paed- puer gyermek
peps-, pept- digestio emésztés
phac- lens szemlencse
pharmac- medicamentum gyógyszer
phleb- vena visszér
phleg-, phlog- inflammatio gyulladás
phon- vox hang
phot- lux fény
pneum-, pneumon- pulmo tüdõ
pod-, -poda pes láb
posthi- praeputium fityma
proct-/arch- rectum végbél
prosop- facies arc
ptyal-/sialo- saliva nyál
pyel- pelvis renalis vesemedence
pyle- vena portae májkapuvéna
py- pus genny
rachi- spina gerinc
rhin- nasus orr
rhiz- radix gyökér
salping- tuba uterina petevezeték
sial-/ptyal- saliva nyál
sider- ferrum vas
soma, somat- corpus test
sperma spermat- semen mag, ondó
splanchn- viscera zsiger
splen- lien lép
spondyl- vertebra csigolya
staphyl- uvula nyelvcsap
steat- sebum faggyú
sterc-/copr- faeces bélsár
steth- thorax mellkas
stoma, stomat- os, oris száj

syndesm- ligamentum szalag
thanat- mors halál
thel- mammeola emlõbimbó
top- locus hely
trachel-/der- cervix nyak
trych- capillus haj
tympan-/myring- tympanum dob
ul- gingiva fogíny
uran- palatum szájpad
9.5. Egyéb elõtagok és szóközi tövek

actin- sugár
adren- mellékvese
amyl- keményítõ
ankyl- összenövés
azet- nitrogén
bar- nyomás
branchi- kopoltyú
bul- akarat
cary- sejtmag
cycl- kör, ciklus
cypr- réz
dips- szomjúság
dyn- erõ
ectr- veleszületett hiány
epipl- nagycseplesz
episi- gát
gam- házasság, egyesülés
glyc- cukor
gonad- nemi miriggyel kapcsolatos
granul- szemcse
hal- só
helminth- féreg
hygr- nedvesség
hy- nyelvcsont
hypn- álom
ichthy- hal
keraun- villám
klept- lopás
lag- nyúl
lapar- hasmetszéssel végzett
lochi- gyermekágyi
men- menstruáció
metall- fém
mineral- ásvány
mis- gyûlölet
mne- emlékezés
narc- bódulat
osm- szag, illat
physi- élettannal kapcsolatos
phyt- növény
pneuma- lég, levegõ
psych- lélek, elme
ser- savó, szérum
sphygm- pulzus
syring- sipoly
terat- torzszülött
thi- kén
toc- szülés
tox- méreg
xiph- kard
zym- enzim
9.6. Képzõk és utótagok

-aemia vérûség
-agog vezetõ
-algia, -dynia fájdalom
-blast éretlen, építõ sejt
-centesis, -punctio beszúrás
-cid ölõ
-clast pusztító sejt
-degeneratio elfajulás
-ectasia tágulat
-ectomia kivágás, eltávolítás
-gen eredet
-genesis fejlõdés
-gnosis, -gnosia megismerés
-gramm röntgenfelvétel
-graph/ia mûszer, írás/mûszeres vizsgálat
-itis gyulladás
-kele, -cele sérv
-kinesis mozgás
-lexia olvasás
-lith/iasis kõ/vesedés
-logia tudomány
-lysis oldás, oldódás
-malacia lágyulás
-man/ia szenvedélybeteg/szenvedély
-megalia nagyobbodás
-metria mérés
-morph/ia alakú/ság
-necrosis elhalás
-oid szerû
-oma daganat
-opia látás
-osis, -ia, -iasis betegség
-pathia bántalom
-penia megkevesbedés
-pexia rögzítés
-phag/ia faló/falás
-phil/ia kedvelõ/kedvelés
-phob/ia iszonyodó/iszony
-physis növés
-plastica helyreállító mûtét
-plegia bénulás
-pnoe légzés
-poesis, -plasia képzés
-ptoe köpés
-ptosis süllyedés
-pyra láz
-rrhagia vérzés
-rrhaphia varrat
-rrhexis repedés
-rrhoea folyás
-sclerosis meszesedés, keményedés
-scop/ia tükör/tükrözés
-spasmus görcs
-stenosis szûkület
-sthenia erõ(sség)
-stomia kiszájaztatás
-therapia gyógykezelés
-thymia hangulat
-tom vágóeszköz
-tomia, -sectio, -cisio vágás, metszés
-tonia tónus
-trop ható
-trophia táplálás
-uria vizelet
-zoa állat
TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 241
Témazáró feladatlapok
A 3. fejezet témazáró feladatlapjai
Feladatlap 1.
1. Adja meg a szavak latin megfelelõjét szótári alakkal együtt!

nyak öböl, üreg
mellkas szív
arc vastagbél
csont vese
szöglet légcsõ
2. Mondja az ellentétét ügyelve a pontos szótári alakra!

internus3
dexter tra trum
chronicus3
benignus3
longus3
magnus3
anterior, ius
inferior, ius
distalis, e
superficialis, e
3. A két oszlop szavaiból állítson össze értelmes birtokos szerkezeteket!

septum hepatis
radix aortae
arcus nasi
ramus ventriculi
labium dentis
lobus linguae
symptoma nervi
fundus oris
luxatio cariei
glandula coxae
4. A két oszlop szavaiból állítson össze nyelvtanilag és értelmileg is helyes minõségjelzõs kifejezé-
seket!
lineae benigni
vesica chronica
hepatitis interna
intestinum albae
corpora urinaria
musculi transversa
genu crassum
tumores recti
organa lutea
articulatio dextrum
5. Mit jelentenek az alábbi praefixumok?

inter-
re-
per-
sub-
extra-
anti-
dys-
hyper-
para-
peri-
Feladatlap 2.

könyök
áll
rész
pórus
agy
nyelõcsõ
vastag
széles
homlokhoz tartozó
vízszintes
2. Egyeztesse a melléknevet a fõnévvel!

ren (sinister, tra, trum)
foramina (magnus3)
corpus (humanus3)
faciei (latus3)
musculorum (longus3)
os (brevis, e)
aures (medius3)
aspectus (anterior, ius)
regio (dorsalis, e)
membrum (inferior, ius)
3. Keresse meg a kakukktojást!

puer, magister, dexter, liber
ren, hepar, os, cor
auris, pelvis, tenuis, cutis
arcus, sinus, fundus, sensus
4. Képezzen melléknevet az alábbi fõnevekbõl!

-aris, e képzõvel: cellula, oculus, ventriculus
-alis, e képzõvel: substantia, forma, atrium, functio, lien
Mondja meg az Ön által képzett melléknevek jelentését!
5. Párosítsa össze az azonos jelentésû szavakat!

corpus gastr-
articulatio stoma, stomat-
ventriculus neur-
pulmo soma, somat-
nervus phleb-
os oris nephr-
tela arthr-
nasus pneum-, pneumon-
ren rhin-
vena hist-
Feladatlap 3.

ujjperccsont
porc
koponya
varrat
törés
gége
hörgõ
hólyag
érzék
hallás
2. Változtassa meg a jelzõs kifejezések számát úgy, hogy közben az esetét megtartja!
pars externa
genua sinistra
musculorum profundorum
radices longae
faciei lateralis
os frontale
aspectus ventrales
membra inferiora
arteriarum posteriorum
extremitatis superioris
3. Alkosson a megadott szavakból anatómiai kifejezéseket! Ügyeljen a nyelvtani helyességre!

lobus, hepar, dexter
regio, collum, posterior
fundus, vesica, urinarius
ligamentum, articulatio, proximalis
vena, cubitus, medius
4. Fordítsa magyarra az alábbi összetett szavakat!

cardiomalacia gastroscop
neuralgia encephalopathia
phlebotomia rhinologia
myographia nephroptosis
osteoid stomatitis
5. Fordítsa latinra praefixumok segítségével az alábbi kifejezéseket!

hibás mûködés
mellékvese
csonthártya
alacsony vérnyomás
bõrön át
megelõzés
szíven kívüli
izmon belüli
máj melletti
orr feletti
A 4. fejezet témazáró feladatlapjai
Feladatlap 1.
1. Képezzen adverbiumot alap-, közép- és felsõfokban a megadott melléknevekbõl!

aegrotus3
longus3
fortis, e
brevis, e
atrox ocis
2. Fokozza az alábbi mellékneveket!

magnus3
parvus3
multus3
bonus3
malus3
3. Képezzen a következõ igékbõl participium imperfectumot!

duco 3
fero, ferre (!)
permaneo 2
sapio 3
purgo 1
audio 4
ago 3
roboro 1
venio 4
recipio 3
4. Alkosson értelmes kifejezéseket a praepositiókkal (mindegyikkel kettõt)!

ante-cibus, mors
post-fractura, infectio
per-cutis, lingua
ad-vitrum, scatula
contra-morbus, tussis
5. Mi a különbség?
colostomiacolotomia
otoscopodontoscop
lobotomialobectomia
hypertoniahypotonia
nephrolithnephrolithiasis
Feladatlap 2.
1. Mondja az ellentétét! Figyeljen a különbözõ szófajokra (melléknév, adverbium, praepositio,

praefixum)!
pejor, jus
externus3
major, jus
minime
bene
longius
infra
in
exo-
olig-
2. Képezze az alábbi igék mindkét imperativus alakját!

do
misceo
audio
divido
signo
3. Képezzen a következõ igékbõl fõnevet!

ligo 1
doleo 2
signo.atum
findo..fissus
secerno.secretus
subscribo.subscriptum
tendo.tensus
audio..auditus
sentio.sensus
tango.tactus
4. Nevezze meg az alábbi szervek gyulladásait!

gége
agyvelõ
agyhártya
tüdõ
mellhártya
vesemedence
fogmeder
száj
kötõhártya
fül
5. Milyen jelentései lehetnek?

cardiacus3
ventriculus i, m
Feladatlap 3.
1. Fordítsa le a következõ összetett mellékneveket!

frontoethmoidalis
costovertebralis
iliosacralis
osteoarticularis
humeroscapularis
bronchopleuralis
duodenojejunalis
pharyngooesophagealis
cerebrovascularis
auriculotemporalis
2. Képezzen kicsinyített alakokat az alábbi fõnevekbõl!

ductus vesica
tubus vena
lobus forma
glans os
arteria parvus
3. Fordítsa latinra praefixumok segítségével a következõ kifejezéseket!

szerv kiirtása
elõírás
a garat orri (felsõ) része
távollátás
középagy
elõrehajlás
állkapocs mögötti
köhögés elleni
érgomolyag melletti
körülírt
4. Mit jelentenek az alábbi utótagok?

-plegia
-necrosis
-trophia
-pnoe
-sclerosis
-stenosis
-ectasia
-megalia
-ptosis
-rrhaphia
5. Fordítsa latinra!
Végy két gramm ricinusolajat,
harminc gramm desztillált vizet,
tíz gramm oldószert (solvens entis)!
Keverd össze, hogy szabályszerû oldat legyen!
Add ki üvegbe!
Jelöld!
Megoldókulcs a feladatlapokhoz
3./1.
1. collum i, n (cervix icis, f). thorax acis, m. facies ei, f. os ossis, n. angulus i, m. sinus us, m. cor
cordis, n. colon i, n. ren renis, m. trachea ae, f.
2. externus3, sinister tra trum, acutus3, malignus3, brevis e, parvus3, posterior ius, superior ius,
proximalis e, profundus3
3. septum nasi, radix dentis, arcus aortae, ramus nervi, labium oris, lobus hepatis, symptoma cariei,
fundus ventriculi, luxatio coxae, glandula linguae
4. lineae albae, vesica urinaria, hepatitis chronica, intestinum crassum, corpora lutea, musculi recti,
genu dextrum, tumores benigni, organa interna, articulatio transversa
5. között-, újra-/vissza-, át-, alatt-, kívül-, ellen-, hibás, felett-/magas-, mellett-, körül-
3./2.
1. cubitus i, m. mentum i, n. pars partis, f. porus i, m. cerebrum i, n. oesophagus i, m. crassus3,
latus3, frontalis e, horizontalis e
2. ren sinister, foramina magna, corpus humanum, faciei latae, musculorum longorum, os breve,
aures mediae, aspectus anterior/anterioris/anteriores, regio dorsalis, membrum inferius
3. puer, mert ragozásában megtartja az -e- hangot, míg a többinél kiesik,
ren, mert masculinum, míg a többi neutrum,
tenuis, mert melléknév, míg a többi fõnév,
fundus, mert a II. declinatióhoz tartozik, míg a többi a IV.-hez
4. cellularis e (sejthez tartozó), ocularis e (szemhez tartozó), ventricularis e (gyomorhoz tarto-
zó/kamrai), substantialis e (állománnyal kapcsolatos), fomalis e (alaki), atrialis e (pitvari),
functionalis e (mûködéssel kapcsolatos), lienalis e (léphez tartozó)
5. corpussoma somat-, articulatioarthr-, ventriculusgastr-, pulmopneum- pneumon-,
nervusneur-, os orisstoma stomat-, telahist-, nasusrhin-, rennephr-, venaphleb-
3./3.
1. phalanx ngis, f. cartilago inis, f. cranium ii, n. sutura ae, f. fractura ae, f. larynx ngis, m. bronchus
i, m. vesica ae, f. sensus us, m. auditus us, m.
2. partes externae, genu sinistrum, musculi profundi, radix longa, facierum lateralium, ossa
frontalia, aspectus ventralis, membrum inferius, arteriae posterioris, extremitatum superiorum
3. lobus hepatis dexter
regio colli posterior
fundus vesicae urinariae
ligamentum articulationis proximalis
vena cubiti media
4. szívlágyulás, idegfájdalom, véna mûtéti metszése, izom mûszeres vizsgálata, csontszerû, gyo-
mortükör, agyvelõbántalom, orrgyógyászat, vesesüllyedés, szájgyulladás
5. dysfunctio, paranephros, periosteum, hypotensio/hypotonia, percutan, praeventio, extracardialis,
intramuscularis, parahepaticus, supranasalis
4./1.
1. aegroteaegrotiusaegrotissime, longelongiuslongissime, fortiterfortiusfortissime, bre-
viterbreviusbrevissime, atrociteratrociusatrocissime
2. magnus3major jusmaximus3, parvus3minor usminimus3, multus3plus (pluris)plurimus3,
bonus3melior iusoptimus3, malus3pejor juspessimus3
3. ducens, ferens, permanens, sapiens, purgans, audiens, agens, roborans, veniens, recipiens (mind-
egyik gen.-a -ntis)
MEGOLDÓKULCS A FELADATLAPOKHOZ 249
4. ante cibumante mortem, post fracturam-post infectionem, per cutim-per linguam, ad vitrumad
scatulam, contra morbumcontra tussim
5. vastagbélsipolyvastagbél mûtéti metszése, fültükörfogtükör, lebeny mûtéti metszéselebeny-
eltávolítás, magas vérnyomásalacsony vérnyomás, vesekõvesekövesedés
4./2.
1. melior ius, internus3, minor us, maxime, male, brevius, supra, ex, endo-, poly-
2. dadate, miscemiscete, audiaudite, dividedividite, signasignate
3. ligamentum i, n. dolor oris, m. signatura ae, f. fissura ae, f. secretio onis, f. subscriptio onis, f.
tensio onis, f./tensor oris, m. auditus us, m/auditor oris, m. sensus us, m./sensor oris, m. tactus
us, m.
4. laryngitis, encephalitis, meningitis, pneumonia, pleuritis, pyelitis, alveolitis, stomatitis,
conjunctivitis, otitis
5. cardiacus3szívhez tartozó, gyomorszájhoz tartozó
ventriculus i, mgyomor, kamra
4./3.
1. homlok- és rostacsonti, borda-csigolyai, csípõ- és keresztcsonti, csonthoz és ízülethez tartozó,
felkar-lapockai, hörgõ-mellhártyai, patkó- és éhbéli, garat-nyelõcsõi, agyérrendszeri, fülkagyló-
hoz és a halántékhoz tartozó
2. ductulus i, m. tubulus i, m. lobulus i, m. glandula ae, f. arteriola ae, f. vesicula ae, f. venula ae,
f. formula ae, f. ossiculum i, n. parvulus3
3. exstirpatio, praescriptio, epipharynx, hypermetria, mesencephalon, anteflexio, retromandibula-
ris, contratussicus, juxtaglomerularis, circumscriptus
4. -bénulás, -elhalás, -fejlõdés, -lélegzés, -keményedés, -szûkület, -tágulat, -nagyobbodás, -süly-
lyedés, -varrat
5. Rp.
Olei ricini
g(ramma)ta duo (g2,0)
Aquae destillatae
g(ramma)ta triginta (g30,0)
Solventis
g(ramma)ta decem (g10,0)
M(isce) f(iat) l(ege) a(rtis) sol(utio)
D(a) ad vitr(um)
S(igna)
Szótár (vocabularium latinohungaricum)

A alveolus i, m meder, tüdõhólyag
amarus3 keserû
a(d)scribo 3 amaurosis is, f vakság
.a(d)scriptum hozzáír ambulo 1ambulatum sétál
a/ab + abl. -tól, -tõl amica ae, f barátnõ
abdomen inis, n has amicus i, m barát
abduco 3.abductum elvezet amor oris, m szerelem, szeretet
abductio onis, f távolítás ampulla ae, f korsó alakú tágulat
abductor oris, m távolító amygdala ae, f mandula
abscessus us, m tályog an vagy
accedo 3accessum odamegy ana egyenlõ
accessorius3 járulékos mennyiségben
accomodatio onis, f alkalmazkodás anamnesis is, f kórelõzmény
acidum i, n sav anastomosis is, f erek és idegek
acidus3 savanyú végágainak
acromegalia ae, f csontok distalis összeköttetései
végeinek és kiemel- anatomicus3 anatómiai
kedéseinek növeke- aneurysma atis, n verõér helyi tágulata
dése angina ae, f torokgyulladás,
acromion ii, n vállcsúcs szorongató
actus3 elvégzett fájdalom
acusticus3 halló angina pectoris szívtáji szorító
acutus3 heveny fájdalom heveny
ad + acc. -hoz, -hez, -höz, -ig koszorúér
adduco 3..adductum odavezet elégtelenségben
adductio onis, f közelítés angulus i, m szöglet
adductor oris, m közelítõ anima ae, f életerõ, lélek
adenohypophysis is, f az agyalapi mirigy animal is, n állat
elülsõ lebenye animus i, m lélek
adeps ipis, m zsír antagonista ellentétesen mûködõ
adiuvo 1adiuvatum segít (adjuvo) ante + acc. elõtt
adscriptio onis, f a gyógyszerész antebrachium ii, n alkar
feljegyzése anterior, ius elülsõ
adversus3 ellentétes (ante középfoka)
aegrotus i, m beteg anus i, m végbélnyílás
aequalis, e egyenlõ aorta ae, f aorta, a test
aër is, m levegõ legnagyobb ütõere
aeternus3 örök aperio 4apertum kinyit
affero, afferreallatum odavisz apertus3 nyílt, nyitott
aggregatus3 összetett, csoportos apex icis, m csúcs
aggrego 1aggregatum összegyûjt apoplexia ae, f agyvérzés
ago 3actum tesz apparatus us, m szervrendszer
ala ae, f szárny, (cimpa) appendix icis, f függelék, nyúlvány
albico 1albicatum fehérlik aqua ae, f víz
albus3 fehér aquaeductus us, m vízvezeték, a III. és
alius, a, ud más, másik a IV. agykamrát
alter era erum másik összekötõ csatorna
altus3 magas, mély aquila ae, f sas
SZÓTÁR 251
arachnoidea ae, f pókhálóhártya brachiocephalicus3 felkar-feji

arbor oris, f fa brachium ii, n kar, felkar
arcus us, m ív brevis, e rövid
ars artis, f mûvészet, tudomány bronchiolus i, m hörgõcske
arteria ae, f artéria, verõér bronchus i, m hörgõ
articulatio onis, f ízület bucca ae, f pofa
arytenoideus3 öntözõkannaszerû buccinator oris, m pofa(izom),
ascendens entis felszálló trombitás(izom)
ascendo 3ascensum felszáll, felhág bulbus i, m hagyma, golyó
asinus i, m szamár bursa ae, f tömlõ, táska
aspectus us, m nézet
aspera orum, n balsors,
viszontagságok C
(plur.)
asthma atis, n rohamokban caballus i, m ló
jelentkezõ caecum i, n vakbél
nehézlégzés caecus3 vak
astrum i, n csillag caesareus3 császári
atlas antis, m I. nyakcsigolya Caia ae, f római nõi név
atrium ii, n pitvar Caius i, m római férfinév
atrox ocis kegyetlen calcaneus i, m sarokcsont
audio 4auditum hall calcificatio onis, f meszesedés
auditus us, m hallás calcificatus3 elmeszesedett
auricula ae, f fülcse, a pitvarhoz calculosus3 köves
tartozó rész, caleo 2 lángol
fülkagyló calix icis, m kehely
auris is, f fül callosus3 kérges
Aurora ae, f Hajnal calor oris, m hõ, melegség
auscultatio onis, f hallgatózás camera ae, f csarnok
autem pedig canalis is, f csatorna
autonomicus3 akaratunktól cancer cri, m rák
független, vegetatív caninus3 kutya-, (szem-)
axilla ae, f hónalj canis is, m kutya
axis is, m II. nyakcsigolya, canticum i, n ének
tengely capillaris is, f hajszálér
capillaris, e hajszál-
B capillus i, m hajszál
capio 3captum kap, fog
basis is, f alap capsula ae, f kis tok
benignus3 jóindulatú caput itis, n fej
biceps cipitis kétfejû carcinoma atis, n a hám rosszindulatú
bicuspidalis, e kéthegyû daganata
bifurcatio onis, f villa alakú elágazás cardia ae, f gyomorszáj
bilifer, a, um epevezetõ caries ei, f szú, szuvasság
bilirubin epefesték carotis idis, f fejverõér
bilis is, f epe (májepe és carpus i, m kéztõ
a bélbe kerülõ epe) cartilago inis, f porc
bis kétszer catarrhalis, e hurutos, váladékos
bonus3 jó cauda ae, f farok
bos, bovis m ökör causa ae, f ok, ügy
caveo 2.cautus óvakodik, fél commotio onis, f rázkódás

(amitõl: acc.) commoveo 2
cavernosus3 barlangos commotum megmozdít
cavum i, n üreg communis, e köz(ös)
cavus3 üreges, üres compactus3 tömör, tömött
cellula ae, f sejt compositus3 összetett
cerebellum i, n kisagy compressio onis, f összenyomás
cerebrum i, n agy concha ae, f kagyló
certus3 biztos concordia ae, f egyetértés
cerumen inis, n fülzsír condimentum i, n fûszer
ceterus3 egyéb, a többi, más condio 4 fûszerez
chirurgus i, m sebész confusio onis, f zavar
choledochus3 epét tartalmazó congenitus3 veleszületett
(közös epevezeték) conjunctiva
chorda ae, f húr (coniunctiva) ae, f kötõhártya
choroidea ae, f érhártya a szemben consilium ii, n tanács(kozás),
chronicus3 krónikus, idült tanácsülés
chylus i, m nyiroknedv consolatio onis, f vigasz, vigasztalás
cibus i, m étel constituo 3
cicatrix icis, f heg constitutum alkot
cilium ii, n szempilla, sugár consulo 3consultum tanácsol
circulatio onis, f keringés contortus3 kanyarulatos
circumdo 1 contra + acc. ellen
circumdatum körülvesz contrarius3 ellentétes
circumscribo 3 contusio onis, f zúzódás
..circumscriptum körülír convulsivus3 görcsös
circumscriptus3 körülírt coquo 3coctum fõz
cirrhosis is, f a máj kötõszövet- cor cordis, n szív
szaporodással, corium ii, n irharéteg
majd zsugorodással cornea ae, f szaruhártya
járó betegsége cornu us, n szarv
cisterna ae, f tartály corona ae, f koszorú
citus3 gyors coronarius3 koszorús
clavicula ae, f kulcscsont corono 1...coronatum koronáz
coagulatio onis, f véralvadás corpus albicans az elsorvadt sárgatest
coccygeus3 fark(csont)i helyét elfoglaló
cochlea ae, f csiga hegszövet
coeliacus (celiacus)3 a hasüreghez tartozó a petefészekben
cogito 1cogitatum gondolkozik corpus oris, n test
cognosco 3cognitum megismer cortex icis, m kéreg
collegium ii, n testület, tanács costa ae, f borda
colligo 3collectum összegyûjt coxa ae, f csípõ
collocatus3 sunt elhelyezkedik cranium ii, n koponya
collum i, n nyak cras holnap
colo 3cultum tisztel crassus3 vastag
colon i, n vastagbél creo 1..creatum alkot, létrehoz
columna ae, f oszlop cresco 3cretum nõ
coma atis, n kóma cretenismus i, m szellemi visszamara-
comes itis, m kísérõ, társ dottság törpenövés-
commendatio onis, f ajánlás sel és mozgászavarral
SZÓTÁR 253
cricoideus3 gyûrû- diffusus3 szétszórt, kiterjedt

crista ae, f taréj digestio onis, f emésztés
crux crucis, f kereszt(fa), kín, digestorius3 emésztõ
gyötrelem digitus i, m ujj
cubitus i, m könyök dilatatio onis, f kitágulás
cum + abl. -val, -vel disco 3 tanul
cupio 3..cupitum vágyódik discus i, m korong
cura ae, f gond, baj dislocatio onis, f elmozdulás
curo 1curatum ápol, gondoz distalis, e a testtõl távolabbi
cutaneus3 bõr- distinguo 3distinctum megkülönböztet
cutis is, f (acc.: cutim) bõr distorsio onis, f rándulás
diuresis is, f vizeletkiválasztás
divido 3divisum oszt
D do 1datum ad
doceo 2doctum tanít
de + abl. -ról, -rõl doctrina ae, f tudomány, tudás
decoctum i, n fõzet doleo 2 fájlal
decubitus us, m felfekvés domina ae, f úrnõ
defendo 3defensum véd dominus i, m úr
defero, dormio 4dormitum alszik
deferredelatum levisz, leszállít dorsalis, e háti, hátulsó
degeneratio onis, f elfajulás dorsum i, n hát
delecto 1..delectatum gyönyörködtet dosis is, f adag (acc.: dosim)
delirium ii, n a tudat elborulása duco 3ductum vezet
deltoideus3 delta alakú ductus deferens ondóvezeték
dens dentis, m fog ductus us, m vezeték
depressio onis, f nyomott hangulat dulcis, e édes
depressor oris, m gátló duo, duae, duo kettõ
deprimo 3.depressum lenyom duodenum i, n patkóbél, nyombél,
descendens entis leszálló 12 ujjnyi bél
descendo 3descensum lemegy durus3 kemény
desinficio 3
.desinfectum fertõtlenít
deviatio onis, f elferdülés E
dexter, tra, trum jobb
diabetes ae, m cukorbetegség e/ex + abl. -tól, -tõl
diabetes mellitus a szénhidrát-anyag- editio onis, f kiadás
csere zavara effero, efferre..elatum elvisz
diagnosis is, f kórisme ego én
diaphragma atis, n rekeszizom ejaculatorius
diaphysis is, f a csövescsontok (eiaculatorius)3 (ondó)kilövelõ
középsõ része embolia ae, f az embolus
diarrhoea hasmenés beékelõdése
diastole a szívmûködés embolus i, m a véráramban
ciklusának tágulási tovasodródó,
szakasza beékelõdött
dico 3dictum mond anyag
die naponta emesis is, f hányás
diencephalon i, n köztiagy emmetropia ae, f helyes látás
dies ei, m nap emollio 4emollitum lágyít
emphysema atis, n kóros levegõgyülem externus3 külsõ

szövetben, extra + acc. valamin kívül
szervben extractum i, n kivonat
empyema atis, n testüregben extremitas atis, f végtag
felhalmozódott extremus3 legszélsõ
gennygyülem (extra felsõfoka)
emulsio onis, f emulzió
(két egymással nem F
keveredõ folyadék-
ból álló rendszer) facies ei, f arc, felszín
endocardium ii, n szívbelhártya facio 3factum tesz, csinál
endocrin belsõ elválasztású faeces um, f bélsár (plur.)
epidemicus3 járványos, fertõzõ fames is, f éhség
epidermis is, f felhám fascia ae, f izompólya
epididymis idis, f mellékhere faux cis, f torok
epiglottis idis, f gégefedõ febris is, f láz (acc.: febrim)
epipharynx ngis, m orrgarat fel fellis, n epe (epehólyagban
epiphysis is, f a csövescsontok tárolódó epe)
ízületi vége, felicitas atis, f boldogság
tobozmirigy femur oris, n combcsont
epithelium ii, n felhám fenestra ae, f ablak
equinus3 ló- fero, ferrelatum visz
erectio onis, f merevedés ferrum i, n vas, fegyver, kard
erector oris, m merevítõ fiat legyen (fio, fieri)
ergo tehát fibra ae, f rost
erigo 3erectum feláll fibrinosus3 fibrines (fibrin rostos
erit lesz (sum, esse fehérje, amely
jövõidõ sing. 3.) véralvadáskor
erro 1erratum tévedni keletkezik)
est van fibromyoma atis, n rostos izomdaganat
et és fibula ae, f szárkapocscsont
ethmoidalis, e rosta-, rostaszerû filia ae, f lánya vkinek
etiam is (a latinban az elõtt filius ii, m fia vkinek
a szó elõtt áll, filum i, n fonál, szál, rost
amelyre vonatkozik) finis is, m cél
excretio onis, f kiválasztás fio, fieri, factus sum lesz, válik valamivé
exemplum i, n példa fissura ae, f hasadék
exeo, exireexitum kimegy, elmegy flavus3 sárga
exercitatio onis, f gyakorlat flecto 3..flexum hajlít
exophthalmus i, m szemkidülledés flexio onis, f hajlítás
expectorans antis köptetõ flexor oris, m hajlító
expleo 2expletum kitölt flexura ae, f hajlat
exsiccosis is, f kiszáradás fluidum i, n folyadék
exstirpatio onis, f szerv kiirtása, fluor is, m folyás
eltávolítása focus i, m góc
extendo 3.extensum kifeszít folliculus i, m tüszõ
extensio onis, f (ki)feszítés fonticulus i, m kutacs
extensor oris, m (ki)feszítõ foramen inis, n nyílás, lyuk
exterior, ius külsõbb forma ae, f forma, alak
(extra középfoka) formosus3 szép
SZÓTÁR 255
formula ae, f recept H

fornix icis, m boltozat
fortis, e erõs habeo 2habitum bír, birtokol,
fortuna ae, f szerencse van valamije
fossa ae, f árok (amit bír, amije
fractura ae, f törés van: acc.)
frango 3fractum tör haemorrhagia ae, f vérzés
frons ntis, f homlok haemorrhagicus3 bevérzett, vérzéses
frontalis, e homloki, homlokhoz hemisphaerium ii, n félteke
tartozó hepar atis, n máj
fructus us, m gyümölcs herba ae, f fû
functio onis, f mûködés hernia ae, f sérv
fundo 1fundatum alapít herpes sömör (vírusfertõzés
fundo 3.fusum önt okozta hólyagos
fundus i, m fenék, alap bõrkiütés)
fungus i, m gomba hilus i, m kapu
funiculus i, m zsinór Hippocraticus3 hippokratészi
furor oris, m õrület historia ae, f történelem
hodie ma
homo inis, m ember
G hora ae, f óra
horizontalis, e vízszintes
ganglion ii, n idegdúc horreo 2 rémít
gangraena ae, f üszkösödés hortus i, m kert
gargarisma atis, n toroköblítõ humanus3 emberi
gemma ae, f rügy, bogyó humerus i, m felkarcsont
genu us, n térd humor aquosus csarnokvíz
gestus3 viselt, végrehajtott humor oris, m nedv
gigantismus i, m óriásnövés Hungaricus3 magyar
gingiva ae, f fogíny hypothalamus i, m a thalamus alatt
glandula ae, f mirigy elhelyezkedõ
glandula agyrészlet
bulbourethralis Cowper-mirigy
glans glandis, f makk I
globus i, m gömb
glomerulus i, m kis gomolyag ibi ott
gloria ae, f dicsõség icterus i, m sárgaság
gluteus3 far- ignorantia ae, f tudatlanság,
gramma atis, n gramm nem ismerés
grammatica ae, f nyelvtan ileum i, n csípõbél
gravidatus3 megtermékenyített ileus i, m bélelzáródás
gravido 1 ilia ium, n csípõ (plur.)
gravidatum megtermékenyít immunis, e szabad, mentes
gravis, e súlyos in regione tájékon
griseus3 szürke in + abl. -ban, -ben
gustatorius3 ízlelõ in + acc. -ba, -be
gustus us, m ízlelés incido 3incisum bevág
gutta ae, f csepp incisivus3 (be)metszõ
guttatorius3 cseppentõs incisura ae, f bemélyedés, bevágás
gyrus i, m tekervény includo 3inclusum bezár
inclusus3 bezárt J
incubatio onis, f lappangás
incus udis, f üllõ jejunum (ieiunum) i, n éhbél
inde innen jugulum (iugulum) i, n torok
infans antis, m gyermek juxta + acc. mellett
infarctus us, m ék alakú elhalás
infectio onis, f fertõzés
inferior, ius alsó L
(infra középfoka)
infiltratio onis, f beszûrõdés labium ii, n ajak
infimus3 legalsó labor oris, m munka
(infra felsõfoka) laboro 1laboratum dolgozik
infinitus3 végtelen labyrinthus i, m tömkeleg, labirintus
inflammatio onis, f gyulladás lac lactis, n tej
infra + acc. alatt lacrima ae, f könny
infusum i, n forrázat laedo 3laesum sért, károsít
ingratus, a, um nem szívesen látott laesus3 károsodott (kiesett)
inguen inis, m lágyék lambdoideus3 lambda-, lambda
injectio (iniectio) alakú
onis, f injekció lamina ae, f lemez
inscribo 3 larynx ngis, m gége
inscriptum felirat lateo 2 rejtõzködik,
inscriptio onis, f fejléc visszahúzódik
inspectio onis, f megtekintés lateralis, e oldalsó, a középvo-
instruo 3instructum felszerel naltól távolabbi
insufficientia ae, f elégtelenség latus eris, n oldal
intemperantia ae, f mértéktelenség latus3 széles
inter + acc. között lavo 1..lavatum mos
interior, ius belsõbb laxans antis enyhe hashajtó
(intra középfoka) laxo 1laxatum lazít
internus3 belsõ lectio onis, f lecke, óra
intestinum i, n bél lege artis szabályszerûen
intimus3 legbelsõ lego 3lectum olvas
(intra felsõfoka) lens lentis, f lencse
intra+acc. valamin belül letalis, e halálos
intro 1intratum belép lethargia ae, f kimerülés vagy
invenio 4inventum talál fáradtság következ-
invocatio onis, f megszólítás tében kialakuló
invoco 1invocatum hív, szólít közönyös állapot
ipse, ipsa, ipsum (õ) maga levatio onis, f emelés
ira ae, f harag levator oris, m emelõ
iris idis, f szivárványhártya levo 1levatum emel
ischion ii, n ülõ(csont) lex legis, f törvény
isthmus i, m szoros libens entis szíves
ita., quam olyan.., amilyen liber libri, m könyv
iucundus3 kedves, kellemes liber, era, erum szabad
Iuppiter Iovis, m Jupiter liberalis, e szabad
iustitia ae, f igazságosság (emberhez méltó)
iuvenis is, m ifjú licet 2 szabad
iuxta + acc. mellett (csak 3. személy)
SZÓTÁR 257
lien is, n lép meatus us, m járat

ligamentum i, n szalag mecum velem (ego abl.-a:
ligo 1ligatum köt me + cum)
linea ae, f vonal medialis, e a test középvonalához
lingua ae, f nyelv közelebb esõ
liquor oris, m agyvíz medianus3 középen levõ
livor oris, m kékes szín mediastinum i, n gátor (a mellüreg
lobus i, m lebeny középsõ része)
locomotorius3 mozgáshoz tartozó medica ae, f orvosnõ
locus i, m hely medicamen inis, n orvosság
longitudinalis, e hosszanti medicatrix icis, f gyógyító(nõ)
longus3 hosszú medico 1medicatum gyógyít
ludo 3lusum játszik medicus i, m orvos
lumbus i, m ágyék medicus3 orvosi
lumen inis, n ûrtér medius3 középsõ
luna ae, f hold medulla ae, f velõ
luteus3 sárga melaena ae, f véres széklet
lux lucis, f fény, nap melanocyta ae, f a bõr alapi rétegében
luxatio onis, f ficam levõ melaninképzõ
lympha ae, f nyirok sejt
lymphaticus3 nyirok- melior, ius jobb
(bonus3 középfoka)
mellitus3 mézédes
M membrana ae, f hártya
meninx ingis, f agyhártya
macula ae, f folt mens mentis, f ész, lélek
magister tri, m tanár, tanító mensis is, m hónap
magistra ae, f tanító(nõ) meo 1meatum megy
magistralis, e orvos elõírása szerint mesencephalon i, n középagy
összeállított mesenterium ii, n bélfodor
magnus3 nagy metacarpus i, m kézközép
major, majus nagyobb metatarsus i, m lábközép
(maior, maius) (magnus3 középfoka) metuo 3 fél
malignus3 rosszindulatú minor, minus kisebb
malleolus i, m boka (parvus3 középfoka)
malleus i, m kalapács misceo 2mixtum kever
malus3 rossz miser, era, erum nyomorult
mamma ae, f emlõ mobilis, e mozgékony, mozgó
mammeola ae, f mellbimbó modicus3 jelentéktelen,
mandibula ae, f alsó állkapocs csekély
maneo 2mansum megmarad molaris, e nagyörlõ
manifestatio onis, f megnyilvánulás mollis, e lágy
manubrium ii, n markolat mons montis, m hegy, domb
manus us, f kéz mora ae, f halogatás, késedelem
masseter eris, m rágó(izom) morbus i, m betegség
mastoideus3 csecs- mors mortis, f halál, holttest
mater matris, f agyhártya, anya mortuus3 halott
maxilla ae, f felsõ állcsont moveo 2motum mozgat
maximus3 legnagyobb mucosus3 nyálka-
(magnus3 felsõfoka) mucus i, m nyálka
multiplex icis többszörös, sokrétû, numerus i, m szám

többgócú nutrix icis, f nevelõ, tápláló, jótevõ
multitudo inis, f sokaság, tömeg,
nagy szám
multus3 sok O
Musa ae, f Múzsa
musca ae, f légy obliquus3 ferde
musculus i, m izom oblongatus3 nyúlt
mutus3 néma obstipatio onis, f székrekedés
myeloma multiplex a csontvelõ occipitium ii, n nyakszirt
reticulumából octavus3 nyolcadik
kiinduló rosszindu- oculus i, m szem
latú daganat oesophagus i, m nyelõcsõ
myocardium ii, n szívizom oestrogen a nõi nemi jelleg
myopia ae, f rövidlátás kialakulásáért
felelõs hormonok
összessége
N oleum i, n olaj
oleum ricini ricinusolaj
narro 1narratum mesél olfactorius3 szagló
nasus i, m orr olfactus us, m szaglás
natura ae, f természet omen inis, n elõjel, intõ jel, végzet
natus est született omnis, e minden, mindenki
nausea ae, f hányinger opponens entis szembehelyezõ
nemo minis, m senki oppono 3oppositum szembeállít
neonatus i, m újszülött opticus3 látó
neoplasma atis, n valódi daganat optimus3 legjobb
nervus i, m ideg (bonus3 felsõfoka)
neurohypophysis -is, f az agyalapi mirigy opus eris, n mû, munka
hátulsó lebenye orbicularis, e körkörös
nihil vagy nil, n semmi orbis is, m kör
nisi kivéve, hacsak nem orbita ae, f szemüreg
nodus i, m csomó ordo inis, m rend
nomen inis, n név organismus i, m szervezet
nomino 1..nominatum hív, nevez (amit és organum i, n szerv
aminek: 2 acc.) originalis, e gyári
nonus3 kilencedik origo inis, n eredet
normalis, e szabványos, orno 1ornatum díszít
gyógyszerkönyvi os oris, n száj
nosco 3notum megismer os ossis, n csont
nota ae, f jegy, ismertetõ jel ostium ii, n nyílás, szájadék
noto 1notatum megjegyez ovalis, e ovális
novus3 új ovarium ii, n petefészek
nox noctis, f éj(szaka)
nucleus amygdalae mandula alakú mag
az agy halántéki P
lebenyében
nucleus i, m mag palatinus3 szájpadi
nullus3 egy sem, palatum i, n szájpad
(egyáltalán) nem palpatio onis, f tapintás
SZÓTÁR 259
palpebra ae, f szemhéj plenus3 teli

pancreas atis, n hasnyálmirigy pleura ae, f mellhártya
papilla ae, f szemölcs plexus us, m fonat
paries etis, m fal plurimus3 legtöbb (multus3
parotis itidis, f fültõ felsõfoka)
pars tis, f rész plus pluris több (multus3
parvus3 kis, kicsi középfoka)
passivus3 nem tevékeny pneumonia ae, f tüdõgyulladás
pasta ae, f paszta (25%-nál több pollenosis is, f szénanátha
poranyagot (virágpor okozta
tartalmazó kenõcs) allergiás reakció)
patella ae, f térdkalács pons pontis, m híd
pater patris, m apa popliteus3 térdhajlati
pauper eris szegény porta ae, f kapu
pax pacis, f béke porus i, m lyuk, nyílás
pectus oris, n mell post + acc. után
pejor, pejus (peior, ius) rosszabb posterior, ius hátulsó
(malus3 középfoka) (post középfoka)
pelvis is, f medence postoperativus3 mûtét utáni
penis is, m hímvesszõ postremus3 legutolsó
pensum i, n feladat (post felsõfoka)
per + acc. át, keresztül praecipue különösen
percussio onis, f kopogtatás praecox ocis korai
perforatus3 átfúródott praemolaris, e kisörlõ
pericardium ii, n szívburok praeputium ii, n fityma
periculum i, n veszély, kockázat praescribo 3
perimetrium ii, n a méh hashártyai ..praescriptum elõír
borítéka praescriptio onis, f utasítás, elõírás
perineum i, n gát praeternaturalis, e természetellenes
periphericus3 környéki primus3 elsõ
peritoneum i, n hashártya princeps, cipis elsõ (msh.-tövû)
perniciosus3 vészes principalis, e fõ-
perpetuus3 folytonos, állandó, pro infante gyermeknek
örök pro parvulis gyerekeknek
persisto 3 megmaradó pro + abl. -ért, helyett
persona ae, f személy processus us, m nyúlvány
pervenio 4..perventum eljut, megérkezik prodroma atis, n bevezetõ szakasz
pes pedis, m láb profundus3 mély
pessimus3 legrosszabb progesteron a férfi nemi jelleg
(malus3 felsõfoka) kialakulásáért
phalanx ngis, f ujjperccsont felelõs egyik nemi
pharynx ngis, m garat hormon
phrenicus3 rekeszizomhoz proprius3 saját
tartozó propter+acc. miatt
pilula ae, f pirula prostata ae, f dülmirigy
pilus i, m szõrszál proverbium ii, n közmondás
pinealis, e fenyõvel kapcsolatos proximalis, e a testhez közelebbi
pius3 lágy prurio 4 viszket
placenta ae, f méhlepény psoas, f ágyék
planta ae, f talp pubertas atis, f serdülés
pubes is, f szemérem, fiatalság residuum i, n maradék, üledék

pudendum i, n szemérem respiratorius3 légzési
pudeo 2..puditum szégyell rete retis, n háló
pulmo onis, m tüdõ retina ae, f ideghártya
pulvis eris, m por retroversio onis, f hátrahajlás
punctio onis, f csapolás rex regis, m király
punctum i, n pont, folt rhomboideus3 rombusz alakú
pupilla ae, f szembogár rideo 2risum nevet
purgans antis erõs hashajtó rigor oris, m merevség
purgo 1purgatum tisztít risorius3 nevetõ
purulentus3 gennyes roboro 1roboratum erõsít
pyelon i, n vesemedence rotatio onis, f forgatás
pylorus i, m gyomorkapu rotator oris, m forgató
pyramis idis, f piramis (a vese velõ- roto 1.rotatum forgat
állományát alkotó rotundus3 kerek
piramisok) ruber, bra, brum piros, vörös
rubor oris, m pír
Q rumpo 3ruptum szakít
ruptura ae, f repedés
quadratus3 négyszögletes
quadriceps cipitis négyfejû
qualis, e amilyen S
quam mint
quantum satis amennyi szükséges, sacer, cra, crum szent
amennyi kell sagitta ae, f nyíl
quantus3 mennyi?, amennyi sagittalis, e nyílirányú
quartus3 negyedik saliva ae, f nyál
quattuor négy salsus3 sós
-que és (tapadószócska) salus utis, f egészség
qui, quae, quod aki, ami sanabilis, e gyógyítható
quinque öt sanguis inis, m vér
quintus3 ötödik sano 1sanatum gyógyít
quoque is sanus3 épp, egészséges
saphenus3 rejtett
sapientia ae, f bölcsesség
R sapio 3 megért, értelmes
sapor oris, m íz, zamat
radius ii, m orsócsont sarcoma atis, n rosszindulatú kötõ-
radix icis, f gyökér szöveti daganat
ramus i, m ág sartorius3 szabó-
recipio 3receptum venni, fogni sat vagy satis elegendõ
rectum i, n végbél scabies ei, f rüh, rühesség
rectus3 egyenes scapula ae, f lapocka
regina ae, f királynõ scatula ae, f doboz
regio onis, f terület, tájék sceletum i, n csontváz
relinquo 3relictum elhagy (ejtsd szkeletum)
remedium ii, n orvosság, gyógyír schola ae, f iskola
ren is, m vese sclera ae, f ínhártya
repetitio onis, f ismétlés scribo 3scriptum ír
res rei, f eset, tett, történet scriptum i, n írás
SZÓTÁR 261
scrotum i, n herezacskó spatium ii, n térség, rés

sebaceus3 faggyúval species ei, f teakeverék, fajta
kapcsolatos speratus3 remélt
sebum i, n faggyú sperma atis, n mag, ondó
secerno 3..secretum kiválaszt spero 1speratum remél
secretio onis, f kiválasztás sphenoidalis, e ék-, ék alakú
secretum i, n váladék sphincter eris, n záróizom
sectio onis, f vágás, metszés, spina ae, f tövis, gerinc(tövis)
metszet spiro 1spiratum lélegzik
secundum + acc. valami szerint splenius3 szíj-
secundus3 második spondylosis is, f a csigolyaízületek
sed de nem gyulladásos,
sedativum i, n nyugtatószer, merevséggel járó
csillapítószer megbetegedése
sella ae, f szék, nyereg spongiosus3 szivacsos
semen inis, n mag, ondó squama ae, f pikkely
semicircularis, e félköríves stapes edis, m kengyel
semilunaris, e félhold alakú statuo 3statutum felállít
semitendinosus3 féliginas status us, m helyzet
semper mindig sternocleidomastoideus3 (szegycsont-kulcscsont-
senex senis, m öregember csecsnyúlványi),
sensus us, m érzék, érzékelés fejbiccentõ
sententia ae, f szólás sternum i, n szegycsont
sentio 4sensum érez stratum i, n réteg
septicus3 fertõzött structura ae, f szerkezet
septum i, n sövény struma atis, n golyva (pajzsmirigy
sequens entis következõ megnagyobbodás)
serosus3 savós struo 3structum épít
serratus3 fûrészes studeo 2 tanul
serum i, n savó studium ii, n tudomány, tudás
servio 4..servitum szolgál stultitia ae, f ostobaság,
sex hat együgyûség
sextus3 hatodik stultus3 ostoba, együgyû,
sic így balga
sicut miként stupor oris, m szellemi vagy testi
sigmoideus3 S alakú gátoltság,
signatura ae, f jelzés megmerevedettség
signo 1signatum jelöl styloideus3 vesszõszerû
signum i, n jel suada ae, f rábeszélés, meggyõ-
similis, e hasonló zés, tanácsadás
simplex icis egyszerû, közönséges sub + abl. alatt
sine + abl. nélkül sub + acc. alá
sinister, tra trum bal subacutus3 félheveny
sinus us, m öböl, üreg subscribo 3..subscriptum aláír
situs3 est van, fekszik, található subscriptio onis, f aláírás
sol solis, m nap substantia ae, f állomány
solidus3 kemény, szilárd succus i, m nedv
solutio onis, f oldat sudor oris, m izzadtság
solvo 3solutum old sulcus i, m barázda
sors tis, f emberi sors, végzet sum, esse van
summa ae, f összesség teres etis hengeralakú,

summus3 legfõbb, legnagyobb gömbölyû
sumo 3.sumptum vesz, bevesz terminatio onis, f végzõdés
sunt vannak tertius3 harmadik
super + abl. felett testis is, m here, tanú
super + acc. fölé testosteron a nemi jelleget
supercilium ii, n szemöldök kialakító egyik
superficialis, e felszíni, felületi hormon
superior, ius felsõ tetania ae, f görcsös rohamokkal
(supra középfoka) járó betegség
suppositorium ii, n kúp thalamus i, m a III. agykamra
suppurativus3 gennyes oldalfalában
supra + acc. felett elhelyezkedõ
supremus3 legfelsõ törzsdúc
(supra felsõfoka) thorax acis, m mellkas
suspensio onis, f szuszpenzió thrombosis is, f thrombusképzõdés
(lassan felszívódó, thrombus i, m vérrög
elhúzódó hatású thymus i, m csecsemõmirigy
injekció) thyroideus3 pajzs-
sutura ae, f varrat tibia ae, f sípcsont
symphysis is, f összenövés, tonsilla ae, f mandula
a kétoldali trachea ae, f légcsõ
szeméremcsont trans + acc. át
porcos transeo,
összeköttetése transire..transitum átmegy, elmegy,
symptoma atis, n tünet elmúlik
synapsis is, f neuronok transversus3 haránt
átkapcsolási helye trapezius3 trapéz alakú
synergista együttmûködõ trauma atis, n sérülés
synovia ae, f ízületi nedv traumaticus3 sérüléses
systema atis, n rendszer tremo 3 remeg
systole összehúzódási fázis tres, tria három
a szívben triceps cipitis háromfejû
tricuspidalis, e háromhegyû
T trigeminus3 háromosztatú
triumpho 1
tabletta ae, f tabletta ..triumphatum gyõzedelmeskedik
tactus us, m tapintás trochlearis, e sodor-
talis, e olyan truncus i, m törzs
talus i, m ugrócsont tu te
tango 3tactum érint tuba ae, f kürt
tarsus i, m lábtõ tuber eris, n dudor, kiemelkedés
te tu acc.-a tuberculosis is, f gümõkór
tego 3..tectum takar tuberculoticus3 tuberculózisos
tela ae, f szövet tubulus i, m kis csatorna,
tempus oris, n halánték, idõ kis csõ
tendo 3tensum feszít tubus i, m tubus
tendo inis, f ín tumeo 2 dagad
tensio onis, f feszülés tumor oris, m daganat
tenuis, e vékony tunica ae, f réteg, burok
SZÓTÁR 263
turcicus3 török vas vasis

tussis is, f köhögés (vasa, vasorum), n véredény, ér
(acc.: tussim) vena ae, f véna, visszér
tutus3 biztos vena basilica felsõ végtagi mediális
tympanum i, n dob bõrvéna
vena cephalica felsõ végtagi oldalsó
bõrvéna
U venio 4ventum jön
venter tris, m has
ubi hol, ahol ventralis, e hasi, elülsõ
ulcus eris, n fekély ventriculus i, m gyomor, kamra
ulna ae, f singcsont verbum i, n szó, ige
umbilicus i, m köldök vermiformis, e féreg alakú
unguentum i, n kenõcs vertebra ae, f csigolya
unguis is, m köröm vesica ae, f hólyag
unus3 egy vestibulum i, n elõcsarnok, bejárat
ureter eris, f húgyvezeték victoria ae, f gyõzelem
urethra ae, f húgycsõ video 2.visum lát
urina ae, f vizelet villus i, m boholy
urinarius3 húgy- vinco 3victum gyõz
urinifer, a, um vizeletvezetõ vinum i, n bor
uropoeticus3 vizeletkiválasztó, virtus utis, f erény
vizeletképzõ viscera um, n zsigerek (plur.)
usus us, m gyakorlat vita ae, f élet
uterque, utraque, vitium ii, n hiba, baj
utrumque mindkettõ vitrum i, n üveg
(gen.: utriusque) vivo 3 él
uterus i, m méh vocabularium ii, n szótár
uvula ae, f nyelvcsap voco 1vocatum hív, nevez
volo 1volatum száll
voluptas atis, f gyönyör
V vomer eris, n ekecsont
vulnus eris, n seb
vado 3 lép, megy vulva ae, f a nõi külsõ nemi
vagina ae, f hüvely szervek közös
vagus3 bolygó elnevezése
valeo 2 ér valamit
valva ae, f billentyû Z
valvula ae, f billentyû
vanitas atis, f hiúság zygomaticus3 járom-
Felhasznált és ajánlott irodalom

Szótárak: 8. Dr. Vajda Istvánné: Latin szószedet
1. Brencsán Orvosi szótár, szerk. Dr. Krúdy E., és nyelvtan
Medicina, 1998. POTE Egészségügyi Fõiskolai Kar Pécs 1995.
2. Finaly H.: A Latin Nyelv Nagyszótára,
Reprint kiadás Az orvosi lexikához:
Editio Musica, 1991. 1. Dr. Benke J.: Az orvostudomány története
3. Györkösy A.: Latinmagyar szótár POTE, 1994.
Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989. 2. Donáth T.: Anatómiai Atlasz
4. Györkösy A.: Magyarlatin szótár Medicina, Budapest, 1983.
Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989. 3. Donáth T.: Anatómia-élettan
5. Györkösy A.Kapitánffy I.Tegyey I.: Medicina, Budapest, 1999.
Ógörögmagyar Nagyszótár 4. Donáth T.: Anatómiai nevek AZ
Akadémiai Kiadó Budapest, 1990. Medicina, Budapest, 1994.
5. N. Duin-Dr. J. Sutcliffe:
Nyelvtanok: Az orvoslás története
1. E. BornemannE. Risch: Görög nyelvtan, Medicina, Budapest, 1993.
ford. Mayer I., Lexika 6. Magyar I.Petrányi Gy.: A belgyógyászat
Tankönyvkiadó, 1999. alapvonalai
2. H. LeumannJ. B. HofmannA. Szantyr: Medicina, Budapest, 1977.
Lateinische Grammatik III., 7. R. M. H. Mcminn-R. T. Hutchings
München, 1963., 1965. J. PegingtonP. Abrahams:
3. M. Nagy I.Tegyey I.: Latin nyelvtan A humán anatómia színes atlasza
Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999. Medicina, 1996.
8. M. E. MillikenG. Campbell: Mindennapos
Nyelvkönyvek: betegápolás
1. R. Hutton: An Introduction to Medical Budapest, 1994.
Terminology, Churchill Livingstone 9. H. Schott: A medicina krónikája
Edinburgh London Madrid Melburne Officina Nova, 1993.
New York and Tokyo, 1993. 10. A. H. Vallerand: Gyógyszertan ápolók
2. Kelényi G.Takáts Zs.: Latin nyelv és orvosi részére
terminológia Medicina, Budapest, 1997.
POTE Idegennyelvi Intézet, 1997.
3. Dr. Nagy J.: Orvosi latin nyelvi A klasszikus kultúrához:
alapismeretek 1. Bánk J.: 3500 latin bölcsesség
Medicina, Budapest, 1988. Szent Gellért Egyházi Kiadó, 1992.
4. Dr. Nagy J.: Orvosi latin szógyûjtemény 2. F. Durando: Hellasz
Medicina, Budapest, 1988. Officina, 1996.
5. Szilágyi E.: Latin nyelvkönyv 3. Gyõri Gy.: Nota bene! Latin kifejezések,
HIETE, Budapest, 1998. elnevezések magyarázatokkal
6. Dr. Takács J.: Egységes orvosi latin Budapest, 1988.
nyelvkönyv 4. A. M. LiberatiF. Bourbon: Az ókori Róma
SOTE, 1992. Officina, 1996.
7. Torma Andrásné: Lingua Medicinalis 5. Varietas delectat, összeállította Hajdú I.,
POTE Idegennyelvi Intézet, 1994. 1986.

Latin

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Latin

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

III.

1. Általános tudnivalók a latin nyelvrõl 109

3.7. Lectio septima  Összetett és képzett szavak az orvosi nyelvben 136

Nyelvtani összefoglalás 217

6. Az igeragozás (coniugatio) 228

Témazáró feladatlapok 241

A tananyag elsajátításának célja

A szakma gyakorlásához szükséges alapvetõ kommunikációs képességek megszerzése és

Követelmények a tananyag feldolgozása után

A tananyag elsajátítása után Ön képes lesz:

1. Általános tudnivalók a latin nyelvrõl

Követelmények a tananyag feldolgozása után

A fejezet elsajátítása után Ön:

Tanulmányozza az alábbiakban leírtakat! Tudását a fejezet végén található feladatokkal (latinul:

 Ismertesse a római történelem fõbb eseményeit!

Követelmények a tananyag feldolgozása után

A fejezet elsajátítása után Ön:

Tanulmányozza az alábbiakban leírtakat! Az összefoglalás segítségével rendszerezze az elolvasott

Magyarországon ma kétféle latin kiejtés használatos. Az egyik a hagyományos vagy erasmusi,

Tehát a hagyományos kiejtés szabályai a következõk:

Magánhangzók: a, e, i, o, u, (y). Mivel a magánhangzók rövidségét és hosszúságát orvosi szöve-

Az egytagú szavak természetesen egyetlen szótagjukon hordozzák a hangsúlyt: sic.

1. A köznyelvivé válás szerinti rendezõ elv

2. A szövegfajták, vagyis a címzettek szerinti rendezõ elv

Betû Szabály Kiejtés

Betû Szabály Kiejtés

 Alkalmazza a megismert kiejtési szabályokat az alábbi szavakban!

3. Gradus primi, avagy az elsõ lépések

Követelmények a tananyag feldolgozása után

A tananyag elsajátítása után Ön

A tanegység leckéi hasonló felépítésûek:

L/1. ábra: Corpus humanum

3.1.1. Sententiae et proverbia

Vocabularium ii, n szótár abdomen inis, n has

digitus i, m ujj concordia ae, f egyetértés

Számok, esetek és nemek

A fõnév három nemét különböztetjük meg:

A fõnév szótári alakja és a declinatiók

A fõnevek szótári alakjaiban bizonyos szabályosságokat figyelhetünk meg, melyek megkönnyítik

I. II. III. msh.- IV. V.

2. Csoportosítsa az emberi testrészeket declinatiók szerint!

I. II. III. IV. V.

3. Pótolja ki az alábbi fõnevek szótári alakját és adja meg jelentésüket!

facies ei, . arcus us, .

os coxae lobus hepatis paries arteriae

3.2.2. Sententiae et proverbia

secundus, a, um második lobus i, m lebeny

historia ae, f történelem (vö. história)

A latin birtokos szerkezet pontosan fordítottja a magyarnak.

elsõ helyen második helyen

Állítmány a latin mondatban

1. Mi a jelentésük az alábbi birtokos jelzõs szerkezeteknek?

2. Mi a különbség az alábbi szerkezetek között?

3. Fordítsa le latinra az alábbi kifejezéseket! Ügyeljen a birtokos eset használatára!

L/2. ábra: Organa interna

ren sinister organum internum organum corporis

3.3.2. Sententiae et proverbia

tertius, a, um harmadik (vö. tercett) magnus3 nagy (vö. Magna

mater matris, f anya

A melléknév és a minõségjelzõs szerkezet

A latin melléknév állhat

A melléknév mint minõségjelzõ mindig a jelzett szó után áll.

1. Egyeztesse a melléknevet a fõnévvel singularis nominativusban!

2. Egyeztesse a melléknevet a fõnévvel singularis genitivusban!

3.7. Lectio septima Összetett és képzett szavak az orvosi nyelvben 136

Ismertesse a római történelem fõbb eseményeit!

Magyarországon ma kétféle latin kiejtés használatos. Az egyik a hagyományos vagy erasmusi,

Alkalmazza a megismert kiejtési szabályokat az alábbi szavakban!

3. Gradus primi, avagy az elsõ lépések

c) Az III. declinatiós melléknevek

L/56. ábra: Ossa et suturae cranii: Aspectus lateralis et anterior

locomotor-ius3 mozgáshoz tartozó

sphen-o-pariet-alis, e ék-falcsont-i, ék- és falcsonthoz tartozó

Ismételje át a melléknévképzésrõl és az összetett melléknevekrõl tanultakat!