Gazdtöri key concepts

8. előadás
Cyber-utópizmus
Internet (technológia) vezet a diktatúrák megbukásához

De: Oroszország teljes internetes szabadság ellenére nincs online

politikai aktivitás, dedemokratizáció veszélye

De: Kína, társadalmi keretrendszer (állampolgárok erkölcseinek pontozása)

Arisztotelész 6 államformája
monarchia
arisztokrácia
politeia: legjobb

türannisz
oligarchia
demokrácia: romlott, mert a többség érdekeit képviseli, nem mindenkiét

despotizmus vs. diktatúra : 1 ember uralma alatt minden / diktátor kormányt uralja
egyszemélyi hatalommal

Diktátorprobléma
Diktátor nem elszámoltatható, megbízható
Félnek az emberek

Megoldás 1: elnyomás elnyomó szerv segítségével, állandó félelem

Megoldás 2: politikai lojalitás növelése, pl. állami tulajdonú lakások

Hatalom korlátozása: csökkenő kölcsönös félelem

Politikai fejlődés 4 útja: Anglia, Argentína, Szingapúr, Dél-Afrika

Anglia
1688-tól hatalom korlátozása, reformok
“társadalmi felfordulástól való félelem” = demokrácia
Befogadóbb intézményrendszerhez vezet:
“teremtő rombolás”
forradalmakat számos társadalmi réteg támogatja
hatalommegosztás mint tradíció

22/1
 Argentína
Demokrácia létrejön, majd összeomlik
Demokrácia esetén is csak a cimborák pénzhez juttatása

Szingapúr
Sosem volt demokrácia
Lee Kuan Yew: iparosítás, szakszervezetek, sztrájk, ellenzéki pártok, média
Arisztokrácia hiánya = nincsenek befolyásoló érdekek

Dél-Afrika
Hirtelen demokratizálódik
1990: ANC szabad választásokon nyer
Lényeg: 1945 után mobilizáció a status quo ellen

Ami számít, és ami nem

Elit érdekei vs. többség érdekei = konfliktusos politika

Konfliktus alapja: gazdasági/társadalmi döntések
Demokratizálódás egyszerű modellje (ki győz?)
Forradalom veszélye esetén kiegyezésre hajló elit

Politikai hatalom forrásai

de facto - gyakorlatban melyik csoport akarata érvényesül
de jure - politikai intézményrendszer által allokált hatalom

Intézményrendszerek bűvöletében

Fölbirtokosok: föld könnyebben adóztatható, ezért könnyen elveszítheti a

számára fontos intézményeket, erőszak veszélye fennáll
Iparosok: óvatosabbak

Képviseleti demokrácia: “aláássa a többség hatalmát”

Elnöki demokrácia: elnök jobban képviseli a többség érdekeit az elit
rovására is (katonai hatalomátvétel veszélye)

Mi szükség van a középosztályra?

Erősen egyenlőtlen társadalom = elnyomó és nem demokratikus

Elit és tömegek között
Átalakulás motorjai
Hatása létszámfüggő

Globalizáció és demokrácia

22/2
 Fegyveres hatalomátvétel kiszakíthatja az országot a nemzetközi kereskedelemből
Dedemokratizálódásnál sem célszerű erőszakos átmenet

Sok érdekcsoport - vonzóbb demokratizálódás (elit)

Gazdagabb országok - demokratikusabbak

Demokrácia, egyenlőség, közoktatás

Przeworski demokrácia-kritérium
Ha a hatalomváltás idején uralomra kerülő pártot nem váltja fel egy másik

Demokráciához vezető út
Adóemelkedés
Iskoláztatás kiterjesztése

19. század = urbanizáció

Kizsákmányoló és befogadó intézményrendszerek

Befogadó: magántulajdon, jogrendszer, közszolgáltatások fontossága

Kizsákmányoló: oligarcha vastörvénye
ha valaki megdönti, a hatalmát továbbra sem korlátozzák
össze kell kötni a demokratikus intézményrendszer kiépítésével

fejlődésellenes: a fejlődés a hatalom újraelosztása

Szovjetunió: jobban teljesít?

elit tart a hatalom elvesztésétől
visszafogja a változásokat
+ nincsenek meg gazdasági ösztönzők a tartós váltáshoz

Öröklött intézményrendszerek és centralizáció

Piacgazdaság + Befogadó intézményrendszer = Váltás

De: Kína, kizsákmányoló intézményrendszer

politikai centralizáció
hiányában: korlátozott gazdasági fejlődés is anarchiába torkollik

Rabszolga-kereskedelem

Afrikai országok: felfegyverzett rabszolga-államok

Európai rabkereskedelem nem vet vége az afrikainak
rabszolgák = konfliktusjavak
22/3
Segélyezés és terrorizmus elleni harc buktatói

Nem befogadó intézményrendszer

Segélyt kap
Rezsim felhasználja, nem érdeke javítani
Annál jobb, minél súlyosabb a helyzet, annál több segély
Adományozók: olcsóbb megvenni egy szegény, autokrata országot

Politika lényege

Kiválasztott választók elmélete

politika célja = hatalom megszerzése és megtartása
politika mozgatóereje = vezető önérdeke

Vezető hatalmon maradása

kevés embertől függ (cimborák)
pótolható cimborák

Emberek 3 csoportja - kombinációik a politikai struktúrák

lecserélhetők
befolyásosak
nélkülözhetetlenek

Hatalomváltás: vezető nem tudja tovább pénzelni a cimboráit

lényeg: adó a szövetségen kívüliektől, szükséges feletti adómérték

Vezető bevételi forrásai

Adó
Ásványkincs
Kölcsön

3 célra költheti
Mindenki
Szövetségen belüliek
Elteszi

Gyermekhalandóság, felsőoktatás, korrupció

Felsőfokú végzettség = veszély a hatalomra

“A hatalom korrupcióhoz, a korrupció hatalomhoz vezet”

Megdönteni a diktatúrát

22/4
 Sokkhatás, majd tiltakozás
Tervezett sokkhatás (pl. elcsalt választás)

Háborúk

Autokrata: inkább feladja, ha erőforrásokat kell a cimboráktól elvonni

cél: erőforrás
érzéketlenek a vereségre

Demokrata: nemzeti érdekvédelem

cél: politikai engedmények, majd bábkormány

Demokrácia paradoxonja
ha máshol demokráciát létrehoznak, az ottani vezetők az ottani szavazók
érdekeit helyezik előtérbe

7. előadás
Szovejtunió
Ideológia vs. gazdaságirányítási rendszer

I. világháború: 2 különbség
Új technológiák, tengeri blokád kudarca
Tengeralattjáró-háború (USA belépése)

Brit kormány ellenőrzi a kereskedelmet és hajózást

Oka: költséges háború

Anglia, McKenna Vámtarifa (1915)

protekcionista gazdaságpolitika

Gazdasági hatások: import és export

Anglia: ellenség exportját és importját is megakadályozni

Ne jusson nyersanyaghoz

Országok kereskedelem nem zártabb (kivéve: Németország)

Jelentősen megugró tengeri költségek

Békekötés: gazdaság és geopolitika

Nemzeti és nemzetközi politika + gazdaság megváltozása

22/5
 2 típusú tényezők
Háború hatásai a nemzetközi kereskedelemre (negatív)
Geopolitika: instabil rendszer

Változások a termelésben
Nem európai országok termelése nő
Európai országok ipari termelése nő
Háborús iparágak termelése nő
Hajógyártás nő
Gyapot - Anglia helyett India és Japán

Eredmény: békekötést követő túltermelés

Nem európai kormányok: protekcionista gp.

Oka: akik nem iportfüggőek, jobban fejlődnek

Európai kormányok: protekcionista gp.

Oka: tengerentúli verseny, export beszűkülése

Problémák a világháború után

Politikai következmények
Szocialista pártok
Szakszervezetek
Sztrájkok
Munkanélküliség
Növekvő vállalatok (rugalmatlan piacok)

Szövetségesek tartozásai (USA, Anglia felé)

Németország jóvátételei
Egyéb adósságok
Felhős állapotok a bankrendszerben

Nagy Gazdasági Válság

Aranystandard lemondása
Világkereskedelem csökkenése

Új országok keletkezése
Iparágak elválasztása
Csökkenő regionális munkamegosztás
Protekcionista gp.

Szovjetunió
Állandó kereskedelmi monopóliumok
Export megszűnt
22/6
 Világháborút lezáró békék
II. világháború lehetősége
Szélsőséges ideológiák

Japán
Nyugatellenes indulatok
Gazdasági önellátás
Terjeszkedés igénye

Ottomán Birodalom szétesése

“Európa beteg embere”

Sykes-Picot szerződés
Angolok és franciák felosztják egymás között
Irak - angolok erőszakkal hozták létre + ellenőrzés

Kereskedelmi politika a két világháború között

Népszövetség: erősítsék a liberális nemzetközi kereskedelmet (kudarc)

Új irány: protekcionista gp.
Nyersanyag árának csökkenése
Nagy Gazdasági Válság

Nagy Gazdasági Válság és politikai hatásai

NGV = nemzetközi jelenség

GDP csökken, munkanélküliség nő
Nyersanyag/élelmiszerek ára csökken
Export beszűkül
Hitler hatalomra kerülése (1933)
Szárazföldi terjeszkedés - önellátás maximalizálása
Népirtáson alapuló ideológia

Japán
Mandzsúria megszerzése
Ázsia hódítások (hadsereg)
Kilépés a Népszövetségből

Oslo-csoport
1937 - kvóták felszámolása
(1932 - USA elindul a multilaterális szabad kereskedelem irányába)

22/7
Technológia, utazás és GDP

Technológiai globalizáció - vasút 1/4-es fejlődő országokban

USA
Autóipar
Kőolaj felértékelődése
Kereskedelmi szerepe nő
Lelőhelyek: USA, Oroszország, Irán, Szaúd-Arábia

Kereskedelem
Kevésbé multilaterális
Fokozott igény a gyarmatokkal való kereskedelemre
Perifériaországok: protekcionista gp.
Piac dezintegrációja

Populisták, szerzetesek, lázadók

Latin-Amerika
Populista uralkodók
Protekcionista gp.
Felkelések (európai adminisztráció nem védi a helyi földműveseket)
Dekolonizáció (japán és orosz segítség)

1. Nagy Gazdasági Válság

2. Nemzetközi gazdasági rendszer összeroppanása
3. II. Világháború kitörése

A II. világháború

Hitler: nincs kereskedelmi kapcsolat a három blokk között (1942-ig)

Első blokk: német ellenőrzés alatti Európa + semleges országok
Második blokk: japán által ellenőrzött Ázsia
Harmadik blokk: többi államok

Korlátlan tengeralattjáró-háború
Németország és USA

Háború kimenetele
Nyugat-atlanti területek gazdagsága

Geopolitika 1945 után

Észak-Amerika és Európa
Gazdasági nyitottság
22/8
 Argentína és Brazília
Protekcionizmus

Észak-Ázsia
Kommunista ellenőrzés alatt
Világpiac dezintegrációja

Szocialista országok
Kontinensen belüli munkamegosztás megszűnése
KGST - nyugati kapcsolatok visszafogása
Szovjetunió és Kína kereskedelme megszűnik

USA (Kennan)
“Nincs természetellenesebb annál, mint megpróbálni távoli tartományokat
alávetettségben tartani”
Cél: ellenállni a szovjet terjeszkedésnek (Truman-elv, Marshall-segély)
Támogatásban bárki részesülhet
Európa gazdasági integrációja
Sztálin blokkol
Eredmény: hidegháború

1947, CIA
Mohammed Mossadeq megbuktatása (Irán, demokratikusan
hatalomra került vezető)
Helyette: Mohammed Resa, diktatúrát épít ki
Nagy hiba!

Gyarmatok 1945 után

Franciaország és Anglia elveszíti gyarmatait

Világháború mindkét országot meggyengíti
Tengelyhatalmak területi terjeszkedése
USA negatív hozzáállása az angol-francia terjeszkedéshez
Nemzeti felszabadító mozgalmak gyors terjedése
Diplomáciai nyomás
Katonai beavatkozás

Afrikában függetlenségi hullám (1947)

A függetlenség dezintegrációhoz vezet

Fizetési egyensúly felborulása, szigorú importkorlátozások

Protekcionista gazdaságpolitika a világgazdasági rendszerből fakad
Pénzügyi dezintegráció - új országok új pénznemei
22/9
 Nehezebb kereskedelem

Mundell-Fleming trilemma
rögzített átváltási árak
tőke nemzetközi mobilitása
független monetáris politika

Bármely 2 kizárja a harmadikat!

II. világháború: perifériaországok zártak, centrumországok nyitottak!

Észak-Atlanti rendszer 1945 után

Marshall-segély célja = szabadabb kereskedelem

IMF, WTO, GATT, Világbank
GATT: diszkrimináció-mentesség, vám legjobb kereskedelmi eszköz
Eredmény: nem mezőgazdasági termékek vámja kisebb, mint 10%

Liberalizálni és nyitottnak lenni

1970 - Föld lakosságának 1/4-e él nyitott gazdaságban

Reglobalizáció kezdete (1)

Amerika: infláció ellen felemelik a kamatlábat
Recesszió
Fejlődő országok exportja romlik
Reformcsomagok (melyek csökkentik a kereskedelmi korlátozásokat)

Reglobalizáció kezdete (2)

Több ország elhagyja a rögzített átváltási árakat
Piac ellenőrzésének felszámolása

20. század gazdaságtörténete

Első rész (1980-ig): centrumországok nyitottsága vs periféria zártsága
1980 után: periféria is nyitottabb

Globalizáció 3 értelmezése

Hiperglobalisták: nemzetállam halálsa

Szkeptikusok: mai világ minőségileg változatlan
Transzformációs erők: gazdasági tér nem esik egybe az országhatárokkal

Globalizáció jó vagy rossz?

Jó: liberalizált kereskedelem, makroökonómiai stabilitás, megfelelő árak

22/10
 Jó és rossz: konzervatívok
Rossz: antiglobalisták

Világrégiók

Ázsia
Dél-Korea: elektronikai ipar sikere, itt állomásozó amerikai csapatok
Kazahsztán: jelentős olajkészletek
Üzbegisztán: legnagyobb népességű
India: demokratikus múlt, dinamikus fejlődés, derűs jövő
Vietnam: nyitott exportgazdaság a kommunista vezetés ellenére
Iszlám világ
Olajkészletek, magas egy főre jutó jövedelem
Háborús konfliktusok
Kelet-Európa
Oroszország: olcsó nyersanyag, harmadik legnagyobb szereplő a
geopolitikában
Nyugat-Európa
GDP 40%-a
Szubszaharai Afrika
Legszegényebb világrégió
Állandó háborúk

22/11
6. előadás
Afrikai államok felemelkedése
Rabszolga-kereskedelemből meggazdagodnak
Fegyveres rabszolgatartó államok

Rabszolga-kereskedelem felszámolása
17. század vége: Lorenco da Silva (portugál) / Szentszék elítéli a
rabkereskedelmet
18. század második fele: az ember tudatában van a helyzetének, annak is, hogy
nincsen számára remény (humanista felfogás)
19. század eleje:
Anglia, Lordok Háza, rabszolga-kereskedelem betiltása
USA, Jefferson, rabszolga-kereskedelem betiltása

400 évig tart, 15 millió afrikai rabszolga elhurcolása!

Anglia: mások megakadályozása a cél

Afrikai uralkodók boldogak lesznek
Más államok is támogatják majd
Brit flotta ellenőrizni tudja

JOG és GYAKORLAT 2 különböző dolog!

1840 / kétszer annyi rabszolgát exportálnak Afrikából
Felvevőpiacok: Kuba, Brazília
1850 körül / Anglia megsemmisíti a brazíliai rabszolgahajókat

Edward A. Pollard: Arany Kör

Központ: Kuba, más területekre kiterjed

Katonai eszményképeken alapul
Déli civilizáció legnemesebb tulajdonságai
Gyapot és cukor ellenőrzése
Világkereskedelem fő útvonalai

Time On The Cross

Rabszolgaság profitábilis és életképes

Hatékonyabban dolgoznak
Nem összeférhetetlen a gyáriparral
Anyagi körülmények összevethetőek a szabad munkásokéval
Déli GDP gyorsabban nőtt, mint az északi

22/12
Napóleoni háborúk hatásai

Franciák betiltják a brit termékek importját

Angolok blokád alá helyezik a francia partokat
Franciaország célja: megakadályozzák, hogy Anglia nemesfémhez jusson

1800 / Fegyveres Semlegesség Ligája

Oroszország vezetésével
Cél: védelem a tagországok kereskedelmi hajóinak

1806 / Berlini Dekrétum

Franciák blokád alá vonják az angol partokat
Tilos brit termékekkel kereskedni
Válasz: britek inváziós csapatai

1807 / Orders of Council

Semleges hajók ellenséges országból szállíthatnak angol vagy saját
kikötőkbe
Válasz: Jefferson kitiltja az angol és francia hajókat (embargó)

1810 / Oroszország megnyitja kikötőit

Napóleon hadjárata

RÖVIDTÁVÚ HATÁSOK
Import és export visszaesése
Kontinensek közötti relatív árak jelentős növekedése
Gazdaság visszaesése

HOSSZÚTÁVÚ HATÁSOK
1815 / Corn Law, Anglia
Protekcionista gp.
1793 / francia kormány felmondja az importkorlázotásokat eltörlő Eden Treaty-t
Cukorfinomítás, vászonipar, hajóipar visszaesése

Világegyensúly Napóleon után

Egységesebb világgazdaság, növekedés

Stabilitás
Ipari forradalom technológiai hatásai / olcsóbb háborúk
Európa: jogrendszer, biztonság, béke (krími háborúig)
Francia ipari forradalom: minőségre játszik, jóval gyengébb eredmények
USA: 20. századig protekcionista gp.

22/13
Geopolitikai változások

Európa elveszíti tengerentúli területeit

Független államok Latin-Amerikában
VOC megszűnése (1800) / új állam reformjai, modernizációs hullám
Brit Kelet-Indiai Társaság elveszíti kereskedelmi monopóliumát (1813)
Jóval többoldalú rendszer

Közlekedés forradalmai

Technológia meghatározó szerepe

Csatornaépítés (Anglia, Franciaország, USA, stb.)
85%-kal alacsonyabb szállítási költségek
Innováció (hajócsavar) / gőzhajós közlekedés az Atlanti-óceánon (1830)
1869 / Szuezi-csatorna, Ázsia közelebb Európához
újratölthető szénkészletek
Vasútépítés, transzkontinentális összeköttetés
Afrikában is - stratégiai megfontolások
Infrastruktúra, utak: német színvonal a legjobb (autópályák)

Brit óceáni teherszállítás költségei csökkennek

Konkurencia: olyan termékek szállítása, amiket az célországban is
termelnek
Kereskedelmi konfliktusok: internacionális és intranacionális

Imperializmus 3 lépésben

Ipari forradalom = gazdasági, politikai és katonai asszimetriák

Európa, 1914 / világ 84%-át ellenőrzi
Új technológiák miatt
Kereskedelmi és geopolitikai megfontolások
Folyamat lépései:
Behatolás
Meghódítás
Integrálás

Ópiumháborúk

Ezüstkiáramlás okozói

1839 - első ópiumháború

Kínai hatóságok 20 ezer láda ópiumot elkoboznak, kitiltják az angol
kereskedőket
Béke: Hong Kong a briteké, ÚJ PIACOK KÉNYSZERÍTÉSE KÍNÁBAN

22/14
 1856-60 - második ópiumháború
Ópiumkereskedelem legalizálása

Oroszország

Szárazföldi terjeszkedés
Finnország, Besszarábia, Lengyelország, stb.
Afgán-orosz ellentét
Angol beavatkozás, érdekszférák
Orosz keleti terjeszkedés vége
Vlagyivosztok létrehozása (vasútvonal)

Alacsony jövedelmű jobbágyok

Nagy lélekszám, hatalmas hadsereg
Olcsó munkaerő

USA
Területszerzés vásárlással / erőszakkal
Monroe-elv
Nyugati félteke nem európai érdekszféra
Brit segítség ebben, cserébe nem avatkoznak európai ügyekbe

Csendes-óceán amerikai óceán

Út Ázsiába - terjeszkedés igénye
Panama-csatorna “bérbevétele” (két óceánt összeköti)

Munkaerőhiány
Kis hadsereg
Nagy világipari részesedés

Szabad kereskedelem vagy protekcionizmus?

Napóleoni háborúk után: protekcionista gp.

DE: hamarosan új irány az enyhébb vámtarifák felé (Dánia, Anglia, USA)
Most-Favored-Nation kapcsolat Anglia és Frao. között
Egyik ország élvezi azon kedvezményeket, amit a másik egy harmadiknak
biztosít

1880-as évek: mezőgazdaság különböző szegmenseinek védelme

USA, polgárháború: protekcionista gp. folytatódik
Latin-Amerika: protekcionista gp.
Afrika: szabad kereskedelem

22/15
Miért jó a szabad piac Anglia szerint?

1. Olcsó nyersanyag, alacsony gyári költségek

2. Munkások életszínvonala változatlan alacsonyabb bérek mellett is
3. Több nyersanyag a külföldieknek, több pénz, hogy külföldiek angol ipari termékeket
vegyenek
4. Külföldiek lassabb fejlődése

Minden piac egybecseng

19. század jobban globalizáló, mint a 20. század

Harmadik világ gyorsabb gazdasági integrációja
Multilaterális nemzetközi kereskedelem

Aranystandard

Newton: aranyalap
Anglia monometallikus ország (első!)
1870 / legtöbb ipari állam csatlakozása, rögzített árfolyamon történő átváltás
Ázsiában és Latin-Amerikában népszerűtlen

Gazdasági visszaesés: USA, Németország védővámjai

Gazdasági visszaesés vége: újbóli integráció
Rengeteg arany forgalomban
Arany árának csökkenése

Migráció és határvidék

19. században jobban globalizáló, mint a 20. század

Alacsonyabb szállítási költségek
60 millió USA-bevándorló
1880 / szabad bevándolrók többen vannak, mint a rákényszerítettek
Populáció összetétele változhat
Malajzia. / 30% kínai születésű

Tőke áramlása
1914 / világ GDP-jének 20%-a külföldi befektetés
Desztináció: földben és nyersanyagforrásokban gazdag helyek

3 fontos tényező
Interkontinentális kereskedelem
Újvilági határok terjeszkedése
Munkaerő áramlása

Kialakul: centrum-periféria megosztottság

22/16
 Ázsia és Afrika: export az iparosodottabbak felé

Nagy divergencia

Nemzetközi jövedelemkülönbségek növekedése

Jó helyzet: Nyugat-Európa
Rossz helyzet: Afrika
Oka: akik elhúztak, azok gyorsabban fejlődtek!
Oka: iparosodás kizsigerelte a délieket / motorja volt azok
fejlődésének

Eltérő mintázatok
USA / gyors iparosodás
Latin-Amerika / magasabb életszínvonal (bevándorlók)
kivéve: Burma
India / lassuló fejlődés, de textilipar negyedik a világon
Japán / rákényszerített szabad kereskedelem ellenére fejlődik

Eredmények
Szállítási költségek drasztikus csökkenése, vámpolitika hatástalan
Új gazdasági rendszer: centrum-periféria
Kivéve: Japán
Iparosodás és katonai erő
Terjeszkedés: oroszok legyőzése, Korea
Európai kormányok: biztosítások a munkavállalóknak

22/17
5. előadás
Gőzgépek fejlődésének lépései
Newcomen - kis hatásfokú
Watt - hatékonyabb energiafelhasználás
Compound - távolsági hajózás forradalmasítása

Rostow-modell
Unilineáris
Nem számol a visszaeséssel

1. szint: nincs modern gazdasági fejlődés (tradicionális társadalmak)

Hatalom a földtulajdonosok kezében
Termelési plafon
2. szint: gazdasági fejlődés szükséges
Társadalom felhasználja a tudomány eredményeit
Cél: nemzeti méltóság, privát profit, általános jólét, gyerekek jóléte,
nemzetállam
3. szint: “vízválasztó a modern társadalmak életében”, növekedés normál
állapot
Technológia a fejlődés motorja
Új csoport: fontos a gazdaság modernizációja
Különböző országokban különböző időpontokban
4. szint: folyamatos fejlődés
Korábbi imporrtermékeket otthon kezdik gyártani
Változások komplexebb területekre is kiterjednek
5. szint: tömegfogyasztás kora
Egyéb szolgáltatások igénybe vétele
Jóléti állam
USA: Ford-féle futószalag

Rostow-modell és ipari forradalom

Nincs igény a fejlődésre
Van igény a fejlődésre
Gazdasági/Technikai fejlődés
KIterjedése
Jóléti állam
Környezet jóléte

Kilometria
“történelem mérése”
statisztikai módszerek
az ipari forradalom egy hosszú folyamat eredménye

22/18
Érvek az ipari forradalom mellett

Fekete Halál: népesség növekedése, csökkenő életszínvonal

Technológia/Tőkeberuházások: növekvő népesség, stagnáló életszínvonal
Ipari forradalom: növekvő népesség, növekvő életszínvonal

Solow-modell
Fejlődés mértéke =
Népességnövekedés +
Technikai fejlődés
Egy főre jutó jövedelem növekedése

1870-es évek: népességnövekedés oka a mortalitás csökkenése

Korábban: születésszám emelkedése

E.A. Wrigley és az ipari forradalom lényege

Korábban: organikus erőforrások (pl. fa, izomerő)
Ipari forradalom:
kőszén ipari mértékben történő felhasználása
Újvilág könnyebben elérhető (népességfeleseleg az ottani földeket
megműveli)

Waterloo után
Brit és európai iparosodás előre tört
Új technológiák fokozatosan terjednek Nyugat-Európában
Ipari forradalom hulláma Kelet-Európában és Japánban
Kína és India deindusztrializálódott
1913 / európai és brit összteljesítmény 90%-ot tesz ki világszinten

Brit kereskedelem átalakulása

Csökkenő volumenű, de növekvő értékű reexport

Új piacok: Ázsia, Közel-Kelet, Afrika, Ausztrália, Latin-Amerika

Több bevétel származik innen, mint a régi piacokról

Európai profilváltás: bonyolultabb folyamatokhoz is adott a technikai háttér

Cukorexport fellendülése
Tea társul hozzá
Anglia teaivó nemzet lesz

1831 / ipari termékek fele külföldre megy

Nyitott gazdaságpolitika
Anglia számára “piac az egész világ”

22/19
Ipari forradalom okai

ELSŐ MEGKÖZELÍTÉS

1. britek természete (felvilágosult eszmék)

“mert nagyon jók, szorgalmasak, értelmesek és képzettek vagyunk, okosan
kormányzunk,…”

2. britek és a világ kapcsolata

“ők azért olyan szegények, mert gyengék, ártatlanok, szelídek, alázatosak
és sérülékenyek”

Probléma: definiálatlan jó és rossz

MÁSODIK MEGKÖZELÍTÉS

Partnerországok igényei lassabban nőnek, mint a brit kibocsátás

Külföldiek olcsón jutnak hozzá a brit termékekhez
Gazdaságot serkentő hatás
Partnerországok fontos szerepe: pl. gyapotot britek importálják

Williams-tézis
Kétféle európai telep:
Farmok
Rabszolgaültetvények
Innen származó profit szerepe az ipari forradalomban
Jobban megéri rabszolgamunkába fektetni

Nagy-Britannia rendkívülisége

Nemzetközi kereskedelem
Nyitottság
Folyamatos fejlődés a technikai változásoknak köszönhetően

1. Igény a tengerentúli nyersanyagra

2. Igény a rabszolgamunkára
3. Rabszolgaexport Afrikából
4. Angliába érkező gyapot mennyisége nő

Békapete esete

Anglia kiváltságos helyzete: külföldi konkurencia hiánya

Fókuszban: tengeri uralom, gyarmatbirodalom
Kereskedelem révén könnyen terjed az innováció
Gazdaggá teszi Angliát / hadiflottára meg manufaktúrára fordítja
22/20
 Bernard Potter: Anglia az első békapete, amely miután ebihallá alakult,
lábakat növesztett és kimászott a partra
De: mások is növeszthetnek lábakat!

További magyarázatok

1. “angol géniusz” pozitív hatásai

2. tőkefelhalmozás
3. technikai megoldások
4. Laissez-faire politika
5. nyersanyag- és erőforrások szerencsés elhelyezkedése

Miért Európa?

1. Keleti despotizmus, stagnálás és izoláció / Európa kiválósága

Legtöbb állam:
Technológiai konzervativizmus, gazdasági stagnálás
Kockázatkerülés
Európa:
Előnyben a funkcionalitás, mint a moralitás és esztétika

2. Nyugatiak meggátolták a többit a fejlődésben / Európa hibája

Mindkettő EUROCENTRIKUS!

Max Weber: protestáns etika - racionalizáció - átalakuló társadalom

Hatékony technológiai fejlődés feltételei

1. Hatalom decentralizálja a fejlesztést

2. Pluralizmus / szélesebb kínálat
3. Tulajdonjogok biztosítása
Tulajdonjogok általános problémája
Potenciális újítók meggyőzése, hogy költsenek a fejlesztésre
Ösztöndíjak, járadékok, kitüntetések, szabadalmak
Nyereség és presztízs mint motiváló tényező
4. Politikai stabilitás
Kiállítások, életjáradékok
Oktatási és kutatási környezet
Meghatározza, hogy melyik terület fog vonzónak tűnni

De: politikai változások is megszüntethetik a status quo-t

Pl. Római Birodalom bukása
22/21
 5. Nyitottság, innovációk átvétele
Európaiak megtették, keleti népek nem
6. Közös tudományos nyelv
7. Növekvő energiaszükséglet
Növekvő szénfogyasztás
Szénben rejlő energia hatékony kihasználása
8. Útfüggés: a technológiai lehetőségeket a környezet határozza meg
A meglévő technológia határozza meg a jövőbenit
De: zsákutca lehetősége
9. Habakukk-tézis
Magas munkabér = fejlődés motorja = munkaerő-megtakarítás
10. Elméleti és empirikus megalapozottság
De: probléma, hogy előbb kezdjük használni, csak utána értjük meg
11. Megfelelő vallás
Kereszténység = természet befolyásolhatósága
Indiai hinduizmus = engedelmes élet
12. Népességnövekedés
Minél nagyobb, annál több a feltaláló, nagyobb piac
13. Települések mérete, szakmai specializáció
De: bányászati újítások, vízgép falvakból való
14. Élettartam
15. Rejtett éhezés
16. Kereskedelem, rivalizálás, politikai megosztottság

A négy sokk a 19. századig

1. Ipari forradalom = alapvető gazdasági változások

2. Világméretű katonai konfliktusok = zavarok a világkereskedelemben
3. Amerikai függetlenségi háború = Európa elveszíti gyarmatait
4. 1807 / Anglia betiltotta a transzatlanti rabszolga-kereskedelmet

22/22