A KEMECSEI HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY LAPJA

Kemecsei Helytörténeti
Krónika
2014. X. évfolyam 1. szám MEGJELENIK NEGYEDÉVENTE

Kemecse Város Önkormányzata,

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Honismereti Egyesület és a Kemecsei Városvédő Egyesület
Tisztelettel meghívja a

X. "Jubileumi" Helytörténeti Konferenciára, melynek témája

Kemecse régészeti, néprajzi, történelmi emlékei
Ideje: 2014. március 1. (szombat) 1000
Helye: Arany János Általános Iskola, 4501 Kemecse Móricz Zs. u. 47.

Program

1000 Jubileumi köszöntő

Lipők Sándor Kemecse Város Polgármestere, országgyűlési képviselő
1005 – 1010 Konferenciáink 10 éve
Lucza János, a konferenciák főszervezője
1010 – 1030 A kemecsei helytörténeti konferenciák szakmai értékei
Dr. Szabó Géza történész, a Sz-Sz-B. Megyei Honismereti Egyesület elnöke
1030 - 1100 Kemecse és környékének régészeti kincsei
Dr. Istvánovits Eszter régész
1100 – 1130 Kemecse népi életmódja a Helytörténeti Múzeum tárgyai tükrében
Dr. Bodnár Zsuzsanna történész-néprajzkutató
1130 – 1200 Szünet - Kiállítás megtekintése
1200 – 1240 Kemecse a 100 éve kitört I. világháborúban
Dr. Bene János múzeumigazgató
1240 – 1300 Első világháborús emlékek Kemecséről
Lucza János helytörténész
1300 Találkozás az I. világháborús hősi halottak rokonaival, utódaival
Népies ételkóstoló

Adalékok Kemecse történetéhez

 2. 2014. 1. szám

A kemecsei bölcsőde története (1953-2013)

Az intézmény elnevezése is hűen tükrözi működésének, hivatásának lényegét. A bölcső a kisded
születésének szimbóluma. A szláv nyelvekben a bölcsőde szó „jászlo”, teljes nevén a „gyétszkije jászli” a
bibliai legenda jelentését hordozza, a magyar jászol a megfelelője.
Kemecsén a bölcsőde 1953-as indulása az akkori társadalmi viszonyokból, és az akkori járási
székhelyből fakadó funkciókból eredt. Itt működött a Járási Tanács és több hivatala, a Járásbíróság, a Já-
rási Pártbizottság, - DISZ - bizottság és több fontos intézmény. Jelentős volta Járási Tisztiorvosi funkció, a
Járási Tüdőgondozó, és a Pénzügyőrség is.
1951-ben a hét termelőszövetkezet kierőszakolása is elemi szükséggé tette a kisgyermekes anyák
számára az idényjellegű bölcsőde működését, melyet a mindenkori vezetők példaértékűen támogattak.
Az 1953-ban induló bölcsődei ellátás első színhelye a Móricz Zs. út vasútállomás felé vezető végé-
nek bal oldalán álló, úgynevezett „Hazay Viola” – féle házban kezdődött, amely az alábbi képen látható.
Ezen L alakú, félhérungos ház legendáját Krónikánk
2011 évi 2. számában részletesen bemutattuk.
A bölcsőde idényjelleggel, a köztiszteletben álló
Kiss Tiborné vezetésével működött, mellette emlékezetes
Blaner Gyuláné, született Fekete Juliska néni szakácsnő
alakja.
Juliska néni 1952 április 1-je óta a Kemecsei Járási
Tanácsa VB, majd 1956-1975 között a Kemecsei Községi
Tanács alkalmazottjaként dolgozott a bölcsőde szakácsnő-
jeként kiváló szakértelemmel, nagy megbecsülésben. Mun-
kakönyve az alábbi képen látható.
A bölcsőde 1958-ban költözött a mostani, jelenlegi
helyére, a Móricz Zs. u. 22. sz. épületbe. Sorsa, története
szintén legendás. Az „ősi épület” az úgynevezett „Nagyven-
déglő” volt. A valóságban 2 méteres lécekkel zárt részekben
voltak az italok, poharak. Egy kiadó ablakon át szolgálták ki
a megrendelt, vagy kért italt.
A belső, hatalmas teremben asztalokon szolgálták
fel az ételt, italt, minden este cigányzene szólt.
Gyakran vándorszínészek tartottak itt előadást, és itt tar-
tották Kemecse műkedvelő színielőadásait, a környéken is
nevezetes bálokat, mulatságokat. A „Nagyvendéglő” később
romossá vált épületével együtt a telket Dr. O. Szabó Deme-
ter orvos, fogorvos vette meg, és építette újjá. Újabb tulaj-
donosa később Márczy Ilona lett, akinek a férje
repülőhadnagy volt.
1945-ben az államosítás után az MKP kapta meg az épüle-
tet. Az orosz katonai parancsnokság is itt székelt egy rövid
ideig, a „KOMANGYÍR” – parancsnok szó alapján a köznyelv
szerint „itt volt az orosz KOMANDÓ” is.
1956-ban megszűnt a kemecsei járási székhely, és
1958-tól kezdte meg működését a bölcsőde, 1960-ig még
szintén idényjelleggel.
Kiváló intézmény, példás vezetők-dolgozók

Adalékok Kemecse történetéhez

 2014. 1. szám 3.

Bölcsődevezetők:
- Kiss Tiborné: 1953-
- Tóth Gyuláné: 1958-1968
- Ignácz Sándorné: 1968-1984
- Benkó Sándorné: 1984-1986
- Fükő Lászlóné: 1986-2007
- Varga Anikó: 2007- napjainkig
Az 1960-tól már NAPOS jelleggel működő bölcsőde 1986-ig 20 férőhellyel fogadta a csecsemőket,
1986. szeptember 1-jétől 30 férőhellyel. A bővítést a magas jelentkező létszám indokolta, a helyi tanácsi,
majd az 1990-ben induló önkormányzati vezetés kiemelten támogatta. 1986-ban lett bölcsődevezető
Fükő Lászlóné, aki a leghosszabb ideig, 2007-ig, tehát 21 évig vezette, irányította bölcsődét, és sokat tett
a színvonal, a városias ellátás, gondozás kialakításáért.
1986. szeptember 1-je a működtetés terén is jelentős változást hozott. Az addigi – egyébként jól
működő – önálló főzőkonyha helyett a törvényi változások következtében vállalkozó biztosítja az élelme-
zést Ónodi Gyuláné, Maca néni személyében, közel harmadik évtízede.
Az alapító Kiss Tiborné vezetőnő és Blaner Gyuláné
Fekete Juliska néni, Simai Istvánné szakácsnők és a volt ve-
zetők mellett példaértékű a volt és a jelenleg is itt dolgozók
munkája. Az alábbi kép.
A régi vezetők, gondozók, dajkák, kisegítő dolgozók neve ma
már legendává vált. Az alábbi két csoportkép.
Váczi Sándorné, Balogh Imréné, Juhász Istvánné,
Kondor Józsefné, Trunger Mihályné csecsemőgondozók,
Vántus Gyuláné, Szemán Sándorné, Tóth Józsefné dajkák,
a hosszú évtizedekig az adminisztrátori, gazdasági, pénzügyi
feladatokat magas színvonalon ellátó Hegedüs Antalné,
majd Fekete Györgyné alkották a „nagy generációt”.

Fontos és meghatározó volt a technikai, helyettesítő dolgozók munkája is, Jagos Miklósné, Mezei
Istvánné Kulcsár Jánosné, Kovács Jánosné neve hangzott el leggyakrabban a régi visszaemlékezők el-
beszéléseiben. Az alábbi csoportkép.
E névsor már átvezet a 80-as évek végéhez, a 90-es évekhez a Fükő Lászlóné és Varga Anikó
vezette napjaink törzsgárdájához, a 20-30 éve itt dolgozó törzsgárdához.

Adalékok Kemecse történetéhez

 4. 2014. 1. szám

- Ignácz Andrásné 30. éve, szakképzett csecsemő és kisgyermeknevelő

- Tasi Istvánné 26. éve, szakképzett csecsemő és kisgyermeknevelő
- Hegyes Lászlóné 22. éve, kisgyermeknevelő főiskolai diploma gyógypedagógiai asszisztens
- Varga Anikó 13. éve, szociális munkás, főiskolai diploma, család- és gyermekvédelmi szakirány és
Tóthné Juhász Edit, Szikszainé Nagy Zsuzsanna Erika és Kissné Bársony Beáta a kinevezett szakkép-
zett csecsemő és kisgyermek nevelők. Az alábbi csoportkép.

Adalékok Kemecse történetéhez

 2014. 1. szám 5.

Az eltelt évtizedek során számos helyettesítő, időszakos alkalmazásban lévők is hozzájárultak a

bölcsőde eredményes működéséhez. Közülük is Kulcsár Imréné, Kovács Sándorné, Papp Lászlóné,
Andó Mária, Tolnai Klári, Bak Anna. Az alábbi két kép.

A rendszerváltásig kötött
volt a felvétel, csak a dolgozó nők
gyermekeit tudták felvenni. Ké-
sőbb 30-40 is kerülhetett gondo-
zásba, és már a környező telepü-
lésekről is vettek fel gyermeke-
ket.
A 2005-ös statisztika alap-
ján megyénkben a 229 települé-
sen mindösszesen 22 bölcsőde
működött, és időszakonként nem
is volt állami normatíva, vagy na-
gyon alacsony volt. Ezért is példás
és értékes Kemecse tanácsi, majd
önkormányzati vezetőinak a
rendszeres és folyamatos támoga-
tása, „bölcsőde-barát” vezetői stí-
lusa.
A bölcsőde 2009. június 1-
jétől „Hétszínvirág Napközi ottho-
nos Óvoda és Tipegő Bölcsőde”
néven, mint egyesített intézmény
működik. Intézményvezető Bíró
Sándorné, bölcsődevezető Varga
Anikó.
2010-ben Kemecse Város
Önkormányzatának bölcsődei ellá-
tási szerződést kötött Berkesz,
Beszterec, Demecser, Kék, Kótaj,
Nyírbogdány, Nyírtura, Vasmegyer
községekkel, jelentős központi
funkciót lát el.
Városunk valamennyi lakosa nevében őszinte, hálás szívvel köszöntjük e 60 évet, e felbecsülhetet-
len értékű szociális, csecsemő és kisgyermeknevelő –ápoló, gondozó munkát.
Az év során, az ünnepélyes, új bölcsőde avató, átadó ünnepségén a Bölcsőde dolgozói és a Helytör-
téneti Múzeum egy közös kiállítást készít. Így még részletesebben, hitelesebben tudjuk köszönteni e ne-
mes hivatást, a 60 év dolgozóit és bölcsődés korú gyermekeit, melyhez további dokumentumokat, fény-
képeket szívesen fogadunk!

Forrás: 1. Volt és jelenlegi dolgozók fotói, visszaemlékezései

2. Kozma Sándor : Kemecse című könyve
3. Iglai Ferencné kéziratos gyűjtemény

Adalékok Kemecse történetéhez

 6. 2014. 1. szám

A helytörténeti konferenciáink kiemelkedő

szellemi és anyagi támogatói
1. Dr. Szabó Géza történész, Dr. Bene János múzeumigazgató, Márkusné Tóth Gizella történelem ta-
nár, Lucza Viktor informatikus, Deliné Iglai Katalin VIDEO-FOTO, M. Magyar László újságíró
2. Polgármesteri Hivatal vezetői, dolgozói, Zsadány KHT, Általános Iskola vezetői, tanári kara, dolgo-
zói, a Könyvtár.
3. Buda Zoltán, Buda Zoltánné, Perecz Bt., Ónodi Gyuláné Maca néni, Vera Mama konyhája, Iglai Fe-
renc, Iglai Ferencné, Varga István, Kocsisné Lisovszki Gyöngyi
4. Deák Ágnes, Márton Miklósné, Kozmáné Herman Cecília, Fabu Lászlóné, Gergely Gyuláné, Deák
Béla, Farkas Attila
5. Mile Miklós, Nagy Lajos, Tóth Rudi, Bálint János, Hegyes László, Venczel házaspár és a sok-sok ön-
zetlen támogató, segítő, akiknek munkája, lelkesedése, biztató szavai, tettei nélkül nem szervez-
hettük volna meg a X. (jubileumi) Helytörténeti Konferenciát.

Külön hála és tisztelet illeti azt a sok-sok országos hírű és tekintélyű szakembert, akik előadásaik-
kal, tudományos ismereteikkel járultak hozzá városunk szülőföld szeretetére való neveléséhez, helytör-
téneti kutatásainkhoz, szellemi városiasodásunkhoz.
Lucza János
főszervező

Olvasói vélemények, levélrészletek

Tízedik évfolyam 1. szám. Ez áll a Kemecsei Helytörténeti Krónika fejlécén, az oldalak felső sarkai-
ban. E csendes, szerény jubileum kapcsán néhány véleményt, gondolatot, levélrészletet közlünk a megje-
lenéstől napjainkig.
Ünnep ez a szerkesztőknek, kiadónak, Kemecse helytörténete iránt érdeklődő valamennyi Olvasó-
nak.

Dr. Minya Károly PhD főiskolai tanár - Nyíregyházi Főiskola

A Kemecsei Helytörténeti Krónika forrásértékű időszakos kiadvány. A helyiek számára a múlt iga-
zolását és jelenlétét nyújtja. Ezen túl pedig a benne megjelenő írások és dokumentumok alapjául szolgál-
hatnak a későbbiekben születendő helytörténeti tanulmányoknak és szakdolgozatoknak. Jómagam is szí-
vesen lapozom, annak ellenére, hogy nem vagyok kemecsei lakos. Mindig találok benne érdekes olvas-
mányt, és a 2011. évi harmadik számban megjelent kemecsei szólások különösen felkeltették az érdeklő-
désemet, ezért bemutattam őket a Kossuth rádió Tetten ért szavak című műsorában.

Lipők Sándor Kemecse város polgármestere, országgyűlési képviselő

Várossá válásunkat megelőzően számos, értékes kezdeményezések születtek. Közülük ilyen volt a
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Honismereti Egyesület és városunk együttműködésével induló „Helytör-
téneti Konferencia” sorozat, és a „Kemecsei Helytörténeti Krónika”, az évente négy alkalommal megjele-
nő tudományos színvonalú újság megjelenése. Mindkettő az évben jubilál. Tízedik alkalommal szervez-
zük meg a konferenciát, és 10. évfolyam első számát tartja kezében a kedves olvasó. Mindkettőnek lelkes
szervezője és szerkesztője Lucza János. Személyesen megtapasztaltam mindkettő megyénk határain túli
elismertségét, és itt Kemecsén pedig a városunk történetének, múltjának teljesebb megismeréséhez be-
töltött kiemelkedő szerepét. Polgármesterként születésük pillanatától aktívan támogatok.

Adalékok Kemecse történetéhez

 2014. 1. szám 7.

Kovács Ferencné (Pethő Klára) nyugalmazott tanítónő

A Kemecsei Helytörténeti Múzeum egyre gazdagodó anyaga adta az ötletet arra, hogy városunk
lakosai írásos formában, újság útján is tájékozódhassanak Kemecse múltjának, történetének még eddig
feltáratlan részleteiről. A tízedik évfolyammal megjelenő Krónika egyik alapító tagja lehettem, és mindez-
idáig tartalmas anyagokat, fotókat, levéltári forrásokat közölt az újság. Külön öröm, hogy online változat-
ban minden szám megtekinthető, újra elolvasható. Számomra az is óriási örömet jelentett, hogy megis-
merkedhettünk a Kemechey, Megyery, Répásy, Benedek, Kriston, Krasznay, Mikecz, Szitha családok tör-
ténetével, és a ma élő utódaival személyesen is találkozhattunk. Nagy-nagy örömet jelentett e találkozás
számomra is. A negyedévente megjelenő lapot mindig nagyon várom. Tartalmas rovatai vannak. A fény-
képek, a megjelenő írások, korhű dokumentumok visszaidézik a régmúltat, gyermekkorom világát, ese-
ményeit, épületeit.
A következő évtizedre is ilyen igényes, tartalmas megjelenést és érdeklődést kívánok szeretett
„KEMECSÉM” Helytörténeti Krónikájának.

Lábas Lajosné (Szalánczy Gizella) Takarékpénztári vezető

A Kemecsei Helytörténeti Krónika 10. évfolyamának eléréshez szívből gratulálok. A helytörténet a

múltról beszél, de a jelenhez szól. A történelemi hagyományokra holnap is szükségünk lesz, mert okulni
akarunk belőle, gondoskodni általa, élni vele! Tősgyökeres Kemecseiként él a vágy bennem, hogy a múltat
minél jobban megismerjem. Ebbe a visszatekintésbe segít mindnyájunknak Lucza János a Kemecsei Hely-
történeti Krónika felelős szerkesztője. A negyedévente megjelenő kiadvány Kemecse, eseményekben
gazdag múltját képekkel is illusztrálja. Megismerhettünk több történelmi családot, sorsot, neves szemé-
lyeket, melyekről méltó módon megemlékezhettünk. Régi üzemeket, műhelyeket, tevékenységeket idé-
zett fel a Krónika, melyet a mai kor szülöttei már nem is ismerhettek. Ennek a Helytörténeti gyűjtemény-
nek sorozatai átfogó ismeretet adnak, emlékeket elevenítenek fel Kemecse múltjáról.
„A múltat tiszteld, s a jelent vele kösd a jövőhöz” (Vörösmarty)
Köszönet Lucza Jánosnak és segítőinek, akik a település múltját és szülötteit nem hagyják feledés-
be veszni.

Dr. habil. Pethő József intézetigazgató főiskolai tanár - Nyíregyházi Főiskola

Ha a 10. évfolyamához érkezett Kemecsei Helytörténeti Krónikára gondolok, elsőként – tudom,

sokakkal együtt – a köszönet szó jut eszembe. Köszönöm elsősorban Lucza János szerkesztőnek fáradha-
tatlan és gyümölcsöző munkáját. És köszönöm, a többi olvasó nevében is, mindazoknak a munkáját, akik
segítették őt a lap létrejöttében és megtartásában. Köszönjük tudásunk bővítését, a szülő- vagy felnevelő
faluhoz (most már városhoz!) fűződő szép emlékeink felelevenítését, a kötődésünket megtartó és erősítő
szép és tartalmas írásokat. Jómagam már lassan harminc éve elkerültem Kemecséről, de szakmai önélet-
rajzom ma is ezzel a mondattal kezdődik: „Nyíregyházán születtem, 18 éves koromig azonban egy a me-
gyeszékhelyhez közeli faluban, Kemecsén éltem, szűkebb családom mellett szokásaival, értékrendjével ez
a település volt az egyik legfőbb szellemi-erkölcsi nevelőm.” Tudom, hogy családomnak azok a tagjai, akik
a sors akaratából még messzebbre kerültek, mint én, ugyanígy őrzik Kemecse emlékét és szeretetét. Eb-
ben pedig a Krónika is segíti őket. Előfordult például, hogy kedveskedni akarván elküldtem Terhes déd-
nagyapám (egykori kemecsei főbíró) ágán lévő, ma Szentendrén élő rokonaimnak a Krónikát, és nagy
meglepetésemre az a válasz jött vissza, hogy köszönik szépen, de nekik (az internet segítségével) már
minden szám megvan! Ezért kívánom a Kemecsei Helytörténeti Krónikának, de még inkább kívánom ma-
gunknak, olvasóknak, hogy megmaradjon még legalább tízszer tíz évig vagy még inkább: az idők végeze-
téig! És legyen neki mindig „éltető szíve”: Lucza Jánosa.

Adalékok Kemecse történetéhez

 8. 2014. 1. szám

Haditengerészeti emlék 1914-ből

Impresszum
Felelős szerkesztő: Lucza János Kiadja: Kemecse Város Önkormányzata
Technikai szerkesztő: Lucza Viktor Online változat: www.kemecse.hu