Professional Documents
Culture Documents
Olasz Nyelvtan Részletesen
Olasz Nyelvtan Részletesen
Olasz Nyelvtan Részletesen
La lingua
italiana è bella.
Névelők az olaszban
Névelők az olaszban. Határozott, határozatlan és részelő névelő. Il, lo, la, l’, i, gli, le; un, una, uno, un’; del,
dello, della, dell’, degli, delle.
1
Határozószó képzése melléknévből az olaszban
A -mente képzővel melléknévből képzett határozószók, és minden szabályszerűség, amire ezzel
kapcsolatban figyelni kell.
Olasz személyes névmások. Alanyeset, tárgyeset, részes eset, hangsúlyos és hangsúlytalan alakok, szórendi
helyük, két névmás helye egymás után.
2
Olasz vonatkozó névmások 2 – cui és il quale, la quale
Az olasz vonatkozó névmások közül most a cui és az il quale, la quale (többes számban i quali, le quali)
használatát ismerhetjük meg. Mi történik, ha elöljárószó kerül a vonatkozó névmás elé?
3
A számok olaszul
A tőszámnevek és a sorszámnevek, teljes részletességgel, sok példával, gyakorlatokkal.
4
Olasz igeragozás – Futuro semplice (jövő idő)
Az olasz jövő idő (futuro) képzése és használata.
Parlerò, prenderò, finirò; andremo, potrete, saranno, avranno és hasonlók.
5
A kötőmód jelen ideje – Il presente del congiuntivo
Itt megismerkedhetünk az olasz nyelv egyik sajátos jelenségével, a kötőmóddal. De egyszerre csak a jelen
idejével
6
Olasz szenvedő szerkezet 2 – kötőmód, feltételes és felszólító mód
Congiuntivo (kötőmód), condizionale (feltételes mód), imperativo (felszólító mód) a szenvedő alakban.
Pl.: Se il computer fosse usata, il programma sarebbe già preparato.
Az -isc-es igékről
Az -ire végű igék egy része -isc- szótaggal bővül időnként. Melyek ezek az igék? Lista, szabály, útmutatás
hozzájuk.
7
A műveltetés kifejezése az olaszban
A fare ige használata műveltetés kifejezésére. Hogyan kell a fare igét használni ilyenkor? Milyen egyéb
szabályokra kell figyelni?
8
Az -o végű hímneműek: un albero, il giardino, il parco, il cielo, il treno (a vonat).
Az -a végű nőneműek: la strada, la casa, un’isola, la nuvola, la sedia (szék).
De akadnak kivételek!
-o végűek, mégis nőneműek: la mano (a kéz), la radio, un’auto, la dinamo, la foto, la biro
(töltőtoll), la moto.
-a végűek, mégis hímneműek: il papa (pápa), il pianeta (bolygó), il poeta (költő), valamint az
összes -ma végű (egyébként görög eredetű) szó: un aroma, il cinema, il clima (éghajlat), il
diagramma, il dilemma, il diploma, il dramma, un idioma, il panorama, il poema, il problema, il
programma, lo schema, il sistema, il telegramma, il tema; il fonema, il morfema, il sintagma. kivétel:
la dama (dáma játék)
un amico – un’amica
il ragazzo – la ragazza
il bambino – la bambina
il nonno – la nonna
il ministro – la ministra
il maestro (tanító) – la maestra (tanítónő)
lo zio (nagybácsi) – la zia (nagynéni)
Vannak személyeket jelölő -a végű főnevek, ezek mindkét neműek lehetnek, aszerint, hogy milyen
nemű személyt jelölnek. Nagy részük -ista végű:
un/un’atleta
il/la collega
un/un’omicida (gyilkos)
il/la pilota
un/un’artista (művész)
il/la barista
il/la dentista
il/la ginnasta (tornász)
il/la giornalista (újságíró)
il/la motociclista (motoros)
il/la pessimista
il/la pianista (zongorista)
il/la regista (rendező)
il/la specialista
il/la tassista
il/la turista
Vannak olyan főnevek, melyek bár férfit (is) jelölhetnek, mégis –a végűek és nőneműek:
9
la guardia (őr)
la guida (idegenvezető)
la sentinella (őr)
–––
-e végű főnevek:
Az -e végű főnevek vagy hímneműek (il mese – a hónap), vagy nőneműek (la chiave – a kulcs), ezt
meg kell tanulni. Néhány végződés azonban segít:
Hímneműek az -ore, -one (de nem -ione) végű főnevek: il valore (érték), il favore (kedvezés,
tetszés), il frullatore (turmixgép); il mattone (tégla), il melone, il limone (citrom), il sapone (egy
kivétel: la canzone)
Nőneműek a -trice, -ione, -udine, -ie végű főnevek: la lavatrice (mosógép); l’abitudine
(szokás), l’altitudine (magasság), la solitudine (magány); la stazione, la lezione, l’informazione.
A fontosabb hímnemű -e végű főnevek: un ambiente (környezet), un animale (állat), il balcone (erkély), il
bicchiere (pohár), il bucaneve (hóvirág), il canale (csatorna), il cane (kutya), il carcere (börtön), il codice (kód,
kódex), il costume (szokás), il cuore (szív), il dente (fog), un ente (intézmény, szerv), un esame (vizsga), il
finale (döntő), il fine (cél), il fiore (virág), il fiume (folyó), il fulmine (villám), il giornale (újság), un indice
(index, tartalomjegyzék, mutatóujj), un interesse (érdek, érdeklődés, haszon), il latte (tej), il mare (tenger), il
mese (hónap), il mestiere (mesterség, szakma), il miele (méz), il monte (hegy), il nome (név), un ordine (rend,
rendelés), il paese (ország), il pane (kenyér), il parere (vélemény), il pesce (hal), il pettine (fésű), il ponte (híd),
il ristorante (étterem), il sangue (vér), lo scaffale (polc), il sedile (ülés), il segnale (jelzés), il serpente (kígyó),
lo stivale (csizma), il sole (Nap), il tegame (serpenyő), un utensile (eszköz, felszerelés), il volume (erősség,
hangerő, kötet)
A fontosabb nőnemű -e végű főnevek: un’appendicite (vakbélgyulladás), un’arte (művészet), la base (alap),
la botte (hordó), la canzone (dal), la carne (hús), la cattedrale (katedrális), la chiave (kulcs), la classe (osztály),
la corte (udvar), la croce (kereszt), un’estate (nyár), la fame (éhség), la fase (fázis, időszak), la febbre (láz), la
fine (vége), la fonte (forrás), la frase (kifejezés), la gente (emberek), un’immagine (kép), la legge (törvény),
la lente (lencse), la luce (fény), la merce (áru), la nave (hajó), la neve (hó), la notte (éjszaka), la pace (béke),
la parete (fal), la parte (rész), la pelle (bőr), la percentuale (százalék), la radice (gyökér), la rete (háló), la sede
(székhely, központ), la torre (torony),la tosse (köhögés), la valle (völgy), la vite (csavar), la voce (emberi
hang)
Egyes természetes nemmel rendelkező, -e végű főnevek (főleg -ante, -ente végződéssel)
hímneműek és nőneműek is lehetnek:
Egyes, élőlényeket jelölő -e végű főnevek nőnemű alakja -essa végződést kap:
Egyes, élőlényeket jelölő -e végű főnevek nőnemű alakja -ina végződést kap:
A -tore végű, hímnemű élőlényt jelentő főnevek nőnemű megfelelője -trice végű:
Egyéb végződések:
un autobus, il bar, il camion, il computer, il film, il monitor, il pullman (távolsági busz), il radar, lo
sport, il tram (villamos), lo yogurt
Összetett főnevek
Az összetett főnevek többnyire hímneműek, attól függetlenül, hogy az összetétel tagjai milyen
neműek. Nemüket nem a végződés határozza meg, hiszen sokszor többes számú főnév áll a végükön
(pl. apri + scatole: konzerveket nyitó).
12
hímnemű:
Sok esetben a folyók, tengerek, óceánok, tavak, hegyek nevei: il Ligure il Reno, il Vesuvio, il
Po, i Pirenei (többes számú!) (de: le Alpi – Alpok, többes számú nőnemű)
kémiai elemek: l’alluminio, l’argento (ezüst), il cloro (klór), il ferro (vas), il fosforo, l’idogeno, l’oro
(arany), l’ossigeno. A kémiai elemek közül csak az il manganese (mangán) nem -o végű, de ez is
hímnemű. (Az összes kémiai elem nevét lásd itt)
hónapok és évek: il gennaio, il febbraio, il marzo, l’aprile, il maggio, il giugno, il luglio, l’agosto, il
settembre, l’ottobre, il novembre, il dicembre; il 1989, il 1848, il 2016
főnevesített főnévi igenév és főnévként használt egyéb szófajú szó: il mangiare (az evés),
il potere (a hatalom), il dovere (a kötelesség); il perché; il tre, il quattro
A kéz ujjainak neve: un indice (mutatóujj), il pollice (hüvelykujj), un anulare (gyűrűs ujj), il medio,
il mignolo
Az autó részeinek nagy része: il baule (csomagtartó), il clacson (duda), il parabrezza (szélvédő),
il paraurti (lökhárító), il pedale (pedál), il sedile (ülés), il volante (kormány)
nőnemű:
sok betegség, tünet neve: un’appendicite, la carie (fogszuvasodás), la febbre, la paralisi (bénulás),
la peste (pestis), la polmonite (tüdőgyulladás), la tosse (köhögés)
sok elvont fogalom neve: un’arte (művészet), la fame (éhség), la pace (béke), la sete (szomjúság),
la sorte (sors)
kontinensek: Az -a végződés miatt egyértelmű (l’Europa, l’Asia, stb.), de ide tartozik a l’Artide és
l’Antartide is.
néhány állat neve: un’antilope (antilop), un’ape (méh), la gru (daru), la pulce (bolha), la rondine
(fecske), la tigre (tigris), la volpe (róka)
13
az olasz főnév neme
Egyéb kiegészítések
A bolygók közül csak a Vénusz és a Föld nőnemű (la Venere, la Terra), a többi hímnemű (il Mercurio, il
Marte, il Giove, il Saturno, l’Urano, il Nettuno). A bolygókat egyébként névelő nélkül használják, kivéve: la
Terra.
Bizonyos források a hímnemű főnevek csoportjába sorolják a hét napjait is. Ez azért értelmetlen, mert a
hangsúlyos ì-re végződő főnevek amúgy is hímneműek, ráadásul a domenica nem is hímnemű.
A nőnemű főnevek csoportjába sorolják a szigeteket is. Azonban nyilvánvaló, hogy az -a végű szigetek
nőneműek, a kivételek pedig mássalhangzó végűek. Mivel e-re végződő sziget, melynek neme valóban
probléma lenne, nagyon ritka (talán nincs is?), a szigeteket felesleges ide sorolni. Példák: La Corsica, la Sicilia
(kivétel: il Madagascar)
–––
Iker Bertalan, Szendről Borbála: Io amo le parole. Olasz-magyar módszertani tematikus képes
szótár, Szultán Nyelvkönyvek Kiadó, Budapest.
Ablonczyné Dr. Mihályka Lívia, Scholtz Kinga: 1000 domande – 1000 risposte. Olasz
társalgási gyakorlatok az A típusú nyelvvizsgákra, az érettségire és a felvételire, Lexika
Kiadó, Székesfehérvár.
Maria Teresia Arbia: Olasz nyelvtan röviden és érthetően (PONS), Klett Kiadó, Budapest,
2006.
Névelők az olaszban
Névelők az olaszban
14
Az olasz névelők
A névelők fajtái az olaszban: határozott névelő (l’articolo determinativo), határozatlan névelő
(l’articolo indeterminativo) és részelő névelő (l’articolo partitivo).
GLI – S+mássalhangzó, vagy Z előtt: gli zii (a nagybácsik), gli scolari (a tanulók), gli
studenti
15
UN – mássalhangzó és magánhangzó előtt is: un padre (egy apa), un ragazzo (egy
fiú), un uomo (egy ember), un albero (egy fa)
UNO – S+mássalhangzó, vagy Z előtt: uno zio (egy nagybácsi), uno scolaro (egy
tanuló), uno studente (egy egyetemista)
UNA – mássalhangzó előtt: una casa (egy ház), una ragazza (egy lány)
A határozatlan névelőnek a magyarral ellentétben többes száma is van. Az olaszban ezt akkor
használhatjuk, ha határozatlan főnévről van szó többes számban (tehát ha nincs előtte határozott
névelő, mutatónévmás vagy egyéb, határozottságot jelölő névelőszerűség). A határozatlan névelő
többes számának használata nem kötelező, el is maradhat, viszont az olaszok gyakran használják (pl.
apák = padri vagy dei padri, mindkettő helyes).
DELLE – mindig: delle case (házak), delle ragazze (lányok), delle arance
(narancsok)
Mint látható, a határozatlan névelő többes száma a DI elöljárószó többes számú névelős alakjaival azonos. Ha
egyes számú névelős alakját használjuk főnév előtt a DI-nek (egyes számú főnévvel), akkor a részelő névelőt
(articolo partitivo) kapjuk. (Bizonyos nyelvkönyvek a határozatlan névelő többes számát is részelő névelőnek
hívják.)
Hímnem
16
DEL – mássalhangzó előtt: del pane (kenyér), del vino (bor)
Nőnem
———
Linkek:
17
A hímnemű –a végű főnevek végződése –i lesz:
il dramma – i drammi
il problema – i problemi
il programma – i programmi
il tema – i temi
A nőnemű –o végű főnevek többes számban nem változnak. Ezek többnyire összetett szavak rövid
változatai (pl. foto ← fotografia; auto ← automobile):
la foto – le foto; la radio – le radio; la dinamo – le dinamo; un’auto – le auto; la moto – le moto; la
biro – le biro
Egyes, élőlényeket jelölő –a végű főneveknél minkét nem lehetséges. Nemtől függően a többes szám
–i vagy –e. A legtöbb ilyen főnév –ista végű:
il negozio – i negozi
l’operaio – gli operai (munkások)
il pomeriggio – i pomeriggi (délutánok)
il rovescio – i rovesci (lapok hátoldalai)
il secchio – i secchi (vödrök)
18
A -co, -go végű főnevek és melléknevek többes száma -chi, -ghi végű, ha a szó hangsúlya az
utolsó előtti szótagra (parola piana) esik:
antico – antichi
l’ago – gli aghi (tűk)
il lago – i laghi (tavak)
il buco – i buchi (lyukak)
il pacco – i pacchi (csomag)
polacco – polacchi (lengyelek)
il tabacco – i tabacchi (dohány)
tedesco – tedeschi (németek) (főnévként és melléknévként is)
Kivételek:
l’amico – gli amici (barátok); il nemico – i nemici (ellenségek)
greco – greci (görögök) (főnévként és melléknévként is)
il porco – i porci (sertések)
A -co, -go végű főnevek és melléknevek többes száma -ci, -gi végű, ha a szó hangsúlya hátulról a
harmadik szótagra esik (parola sdrucciola):
Két kivétel:
il carico – i carichi; incarico – incarichi; scarico – scarichi
l’obbligo – gli obblighi
Két többes szám is lehetséges: stomaco – stomaci / stomachi; chirurgo – chirurgi / chirurghi
il catalogo – i cataloghi
il dialogo – i dialoghi
il monologo – i monologhi
l’amica – le amiche
simpatica – simpatiche
19
Ha az –ia végződésben az i hangsúlyos, akkor többes számban –ie lesz a szó végén. Akkor is, ha –
cia vagy –gia végű az alapszó. Az i-t ilyenkor mindig ki kell ejteni, egyes és többes számban is:
Ha a hangsúlytalan -cia, -gia előtt magánhangzó áll, -cie, -gie lesz. Az i-t nem ejtjük:
Valójában annyira kevés az ilyen szó, hogy a szabály helyett a szavak többes számát érdemesebb
megjegyezni.
gli ufo
i parabrezza, i cinema
Ige+egyes számú nőnemű főnév (pl. tritare=darálni + la carne=hús) esetén a többes szám
szintén változatlan:
Ha a főnév első tagja capo, és ez valamilyen vezető személyt jelent, akkor a capo szó kerül többes
számba:
21
Van, amikor a személyt jelölő, capo előtagú szónak mindkét tagja változik:
Ha a capo előtag nem személyre utal, akkor az összetétel második tagja változik csak többes
számban:
Egyéb összetételek esetén csak az összetétel második tagja változik többes számban, pl. il
mezzogiorno – i mezzogiorni (delek), il pianoforte – i pianoforti (zongorák).
Nem csak a névelő változik meg, hanem a főnév neme is valójában. Tehát a melléknevet is eszerint
kell egyeztetni: un uovo piccolo, delle uova piccole.
Egyes főneveknek kétféle többes száma van, de jelentésbeli különbséggel. A rendhagyó többes szám
átvitt jelentésű.
Sok ilyen főnév jelöli a test részeit:
il braccio (kar)
22
le braccia
átvitt értelemben: i bracci (pl. i bracci del fiume – a folyó elágazásai)
il dito
le dita (ujjak)
i diti (az egyes ujjak, külön, külön)
il labbro
il membro (tag)
i membri (tagok)
le membra (emberi testrészek)
l’osso (csont)
il ginocchio
il muro
i muri (falak)
le mura (városfalak)
l’urlo (ordítás)
23
Herczeg Gyula: Olasz leíró nyelvtan, Terra, Budapest, 1988.
Maria Teresia Arbia: Olasz nyelvtan röviden és érthetően (PONS), Klett Kiadó, Budapest, 2006.
Nyerges Julianna, szerk.: Garamvölgyi Katalin: Kis olasz nyelvtan, Anno Kiadó.
Az olasz melléknév
(L’aggettivo italiano)
Az olasz melléknév lehet jelző (pl. „nagy ház”) és lehet az állítmány része (pl. „A ház nagy“), akárcsak
a magyarban.
Jelzőként általában a jelzett szó után áll, szemben a magyarral, ahol a jelzett szó elé kerül.
Jelző:
A melléknevet minden esetben (jelzőként és állítmányként is) ragozni kell, azaz egyeztetni a főnévvel
(nemben és számban), amelyre vonatkozik. Minden olasz főnév vagy hímnemű, vagy nőnemű.
Eszerint kell a melléknevet is hímnemű vagy nőnemű alakba tenni.
A libro főnév hímnemű, ezért a rosso is hímnemű alakban áll mellette. A macchina nőnemű,ezért a
rosso is nőnemű alakba kerül, a végén az o a-ra vált (rossa).
A rosso melléknévnek tehát hímnemben -o, nőnemben -a végű az alakja. Ugyanez igaz a többi -o
végű melléknévre is. Így viselkedik pl. az azzurro (kék), piccolo (kicsi), alto (magas) melléknév is:
24
l’uomo alto – a magas ember
la casa alta – a magas ház
Az olasz melléknév tehát aszerint változtatja alakját, hogy a hozzá kapcsolódó főnév milyen nemű.
Azonban nem csak a főnév neme, hanem száma szerint is változik a melléknév! Ha a főnév többes
számban van, a melléknév is többes számba kerül. (Vö. állítmányként a magyarban is: a könyv piros
– a könyvek pirosak, de jelzőként a magyarban nem: a piros könyv – a piros könyvek.)
Mint látható, az -o végű mellékneveknek összesen négyféle alakja van: két alak egyes számban a
hímnem és a nőnem számára, és két alak a többes szám hímnem és nőnem számára. Ennek
megfelelően a melléknév végződései:
hímnem nőnem
egyes szám -o -a
többes szám -i -e
Pl.:
rosso rossa
rossi rosse
Ez nem jelenti azt, hogy az -o végű melléknevek végződése az egyeztetés miatt mindig megegyezik a főnév
végződésével! Hiszen a főnév nem feltétlen mindig -o végű hímnemben és -a végű nőnemben, lehet más
végződése is. Pl.:
25
il libro grande – a nagy könyv
la casa grande – a nagy ház
Az -e végű mellékneveknek tehát összesen két alakja lehet: egyes számban -e végű, többes számban
-i végű:
hímnem és nőnem
egyes szám -e
többes szám -i
További -e végű melléknevek pl. verde (zöld), interessante (érdekes), triste (szomorú), importante
(fontos), intelligente (okos):
olasz melléknév
hímnem nőnem
egyes szám largo larga
többes szám larghi larghe
A -co végű melléknevek (a -co végű főnevekhez hasonlóan, lásd bővebben itt) a hangsúlytól
függően kétféleképpen viselkednek. Ha a hangsúly az utolsó előtti szótagra esik, a -co végződés c-je
megőrzi „k” hangértékét, ezért h-t told be a melléknév a többes szám i vagy e jele előtt. Sporco
(piszkos):
26
hímnem nőnem
egyes szám sporco sporca
többes szám sporchi sporche
Ha a hangsúly nem az utolsó előtti szótagra esik, akkor a hímnem többes számú melléknév c-jének
kiejtése megváltozik, nem toldunk be h-t. A nőnemben azonban a c kiejtése „k” marad és h-t toldunk
be. Simpatico (szimpatikus):
hímnem nőnem
egyes szám simpatico simpatica
többes szám simpatici simpatiche
Az -io végű melléknevek hímnem többes számban nem kapnak két i-t. Ampio (széles, tág):
hímnem nőnem
egyes szám ampio ampia
többes szám ampi ampie
Egyéb melléknevek
Létezik néhány, főleg idegen eredetű olasz melléknév, melyek végződése nem változik sosem. Ezek
egy része eleve nem is -o vagy -e végű pl. blu (sötétkék), lilla, rosa, viola (ibolyakék), snob, standard,
tabù. De akad köztük olyan is, mely -o-ra vagy -e-re végződik, mégsem változtatják alakjukat. Pl.:
arancio (narancssárga), beige, turchese (türkiz):
il libro beige
i libri beige
le case beige
–––
Felhasznált irodalom:
Maria Teresia Arbia: Olasz nyelvtan röviden és érthetően (PONS), Klett Kiadó, Budapest, 2006.
27
Link:
Melléknevek fokozása
Az olasz melléknévfokozás lényege: Középfokban a più (=több, inkább) szócskát tesszük a
melléknév elé. Felsőfokban is a più kerül a melléknév elé, de névelővel együtt:
A mellékneveknek önálló felsőfokú alakjuk is van, ezt az –issimo raggal képezzük úgy, hogy a
melléknév utolsó magánhangzója helyére ezt tesszük. Így minden melléknév önálló felsőfokú alakja
-o végű lesz hímnem egyes számban, az alapfokban -e végű mellékneveké is:
28
alto – superiore – il supremo (magas – magasabb – legmagasabb)
basso – inferiore – l’infimo (alacsony – alacsonyabb – legalacsonyabb)
Tehát:
più cattivo = rosszabb magaviseletű (erkölcsi értelem)
peggiore = rosszabb (pl. előmenetelű, nem erkölcsi értelemben)
29
Tu sei più grande – Te nagyobb (magasabb) vagy.
Tu sei maggiore – Te idősebb vagy.
A hasonlítás alapfokban
così … come = olyan …, mint …
tanto … quanto = olyan …, mint …
altrettanto … quanto = ugyanolyan/éppen olyan …, mint …
Paolo è così alto come Piero = Pál olyan magas, mint Péter.
Paolo è (altret)tanto intelligente quanto Piero = Pál (ugyan)olyan okos, mint Péter
Hasonlítás felsőfokban:
A di elöljárószóval kifejezhetjük, hogy az adott tulajdonság milyen
csoporton (itt: az osztályon) belül jellemzi a leginkább a csoport
valamelyik tagját:
Piero è il ragazzo più pigro della classe = Péter a leglustább fiú az osztályban.
Határozószók fokozása
Hasonló a melléknevek fokozásához; felsőfokban a hímnem egyes
számú il névelőt kapják mindig:
lentamente – più lentamente – il più lentamente
lassan – lassabban – a leglassabban
31
debolissimamente = nagyon gyengén
fortissimamente = nagyon erősen
Ha a -mente képző alapfokban elmarad, akkor fokozásnál is el fog
maradni:
piano – più piano – il più piano – pianissimo
Néhány határozószó fokozása rendhagyó:
bene – meglio – il meglio – benissimo, ottimamente
(jól – jobban – a legjobban – nagyon jól)
male – peggio – il peggio – malissimo, pessimamente
(rosszul – rosszabbul – a legrosszabbul – nagyon rosszul)
molto – più – il più – moltissimo
(nagyon – inkább – a leginkább – igen nagyon)
poco – meno – il meno – pochissimo
(kevéssé – kevésbé – a legkevésbé – igen kevéssé)
–
Forrás:
Link:
32
Ferrari – andiamo velocemente!
Módhatározó képzése: a melléknév -mente végződést kap. Ez a végződés a nőnemű alakhoz járul.
Ennek csak az -o végű mellékneveknél van jelentősége, hiszen az -e végű melléknevek nőnemben
változatlanok. Nem csak mód-, hanem időhatározók is képezhetők így.
A -le és -re végű melléknevek szó végi e-je kiesik, ha előtte magánhangzó áll:
33
Fokozásuk is rendhagyó:
Fokozásnál az -issimo képző a melléknévhez járul -issima formában, ezután jön a -mente: -
issimamente:
Noi siamo arrivati presto ma voi siete arrivati tardi – Mi korán érkeztünk, de ti későn.
Zenei kifejezések:
Forrás:
Maria Teresia Arbia: Olasz nyelvtan röviden és érthetően (PONS), Klett Kiadó, Budapest, 2006.
Nyerges Julianna, szerk.: Garamvölgyi Katalin: Kis olasz nyelvtan, Anno Kiadó.
Link:
34
Az olasz személyes névmások egyes és többes számú alakokkal rendelkeznek. Mindkét számban három
személy van, mint a magyarban. Továbbá, az olasz nyelv megkülönböztet két nemet, a hímnemet és a
nőnemet. Így a névmásoknak általában két alakja van harmadik személyben, ez a legtöbb esetben a többes
számra is igaz.
Alább az olasz személyes névmások alanyesetű, tárgyesetű, részes esetű és visszaható alakjait ismertetjük,
majd a hangsúlyos alakokat is.
noi – mi
voi – ti
loro – ők
Mangio = eszem.
Io mangio = én eszem.
ci – minket
vi – titeket
li, le – őket, azokat
Ha módbeli segédige (potere, volere, sapere, dovere) van a mondatban, akkor azt is megelőzi,
vagy pedig a főnévi igenév végére kerül, azzal egybeírva, és így elmarad a főnévi igenév utolsó
(e) betűje:
35
Ti voglio vedere / Voglio vederti. (Látni akarlak téged.)
Ci vuole vedere / Vuole vederci. (Látni akar minket.)
Ti ho voluto vedere / Ho voluto vederti. (Látni akartalak téged.)
Ci ha voluto vedere / Ha voluto vederci. (Látni akart minket.)
A többi igenévvel (gerundio, participio passato) is egybe írjuk őket, a végükre kerülnek, akárcsak
a felszólító módú igénél (kivéve a magázó felszólítást). Az igék hangsúlya nem változik meg a
névmástól, így a hangsúly hátulról számolva előrébb kerül, tehát nem az utolsó előtti szótag lesz
már hangsúlyos:
Ha a felszólító módú igealak egyetlen szótagból áll, akkor utána a tárgyesetű névmás első betűje
megkettőződik:
ci – nekünk
vi – nektek
loro – nekik
Szórendi helyük a mondatban hasonló a tárgyesetű személyes névmásokéhoz, a ragozott ige elé
kerülnek közvetlenül, vagy az igenevek, felszólító módú alakok végére (kivéve a magázó
felszólítást), azokkal egybe írva. Kivétel a loro, ez a ragozott ige után áll:
Ti do una penna.
Non vi diamo una penna
Gli voglio dare una penna / Voglio dargli una penna.
Ho dato loro una penna.
Sono contento di dare loro una penna.
36
Dammi la penna! Diamogli la penna! Dateci la penna!
Raccontami la storia! (Meséld el nekem a történetet!)
Ha a felszólító módú igealak egyetlen szótagból áll, akkor a hozzá kapcsolódó névmás kezdőbetűje megkettőződik (kivéve a
gli-t):
ci – magunkat, magunknak
vi– magatokat, magatoknak
si – magukat, maguknak
Elsősorban visszaható igék mellett fordulnak elő: lavare = mosni; lavarsi = mosakodni.
Nem csak visszaható ige mellett állhat, ilyenkor sokszor fejez ki nyomatékosítást:
Mi compro un vestito.
Mi mangio una pizza.
Szórendi helyükre ugyanaz jellemző, mint a személyes névmás tárgy- és részes eseténél:
noi – minket
voi – titeket
loro – őket, azokat
Ezeket akkor használjuk, ha hangsúlyozni akarjuk őket, pl. szembeállításnál, és a ragozott ige után
állnak, szemben a magyarral:
A részes esetű névmások hangsúlyos alakjait is így képezzük: Az a elöljárószó után állnak a hangsúlyos tárgyesetű alakok:
Link:
Ha mindkettőt névmással fejezzük ki (neki, azt), akkor itt a gli és a lo egymás mellé kerül, és össze
is olvad, amiből a glielo alak keletkezik:
A ti és a lo találkozásából te lo lesz.
Ha egy mondatban egymás mellett a személyes névmás tárgyesetű (vagy visszaható) és részes esetű
alakja egyaránt előfordul, akkor a mi, ti, si, ci, vi megelőzi a lo, la, li, le alakot (ilyenkor me, te, se,
ce, ve alakjuk lesz), míg a loro követi a lo, la, li, le-t. Tehát, a részes esetű névmások vannak elől,
kivéve a loro.
38
A gli nem csak előtte áll a tárgyesetű névmásoknak, hanem egybe is írjuk velük, így glielo, gliela,
glieli, gliele alakok keletkeznek.
Pl.:
Te lo do – Neked azt odaadom..
Ce li dai – Nekünk azokat odaadod.
Me la danno – Nekem azt odaadják.
Lo do a loro – Azt odaadom nekik.
Glieli dai – Neki azokat odaadod.
Ha igenév vagy felszólító módú igealak mellé kerülnek ezek a névmások, akkor egybe íródnak
egymással is és az igével is, annak a végére kerülnek. A főnévi igenév e-je kiesik. A hangsúly
megmarad az igealak adott magánhangzóján, így hátulról számolva akár a negyedik szótagra is
eshet:
Megjegyzés: Ha a ci nem személyes névmást fejez ki (minket, nekünk), hanem határozói névmást (pl. ott,
oda), akkor is ce lesz belőle a lo, la, li, le előtt: Mettiamo il quaderno sullo scaffale? – Sì, ce lo mettiamo (A
polcra tesszük a füzetet? Igen, oda tesszük.)
39
A ci/vi határozói névmás találkozása más névmásokkal:
Főleg a elöljárói vonzattal járó visszaható igéknél (pl. abituarsi a – hozzászokni valamihez) fordul
elő egy másik jelenség. Ha az a elöljáróval álló bővítményt a ci névmással helyettesítjük, ez a
visszaható névmás mellé kerül. Ha a ci határozói névmás találkozik más névmási alakokkal,
egyszerűen egymás mellé kerülnek:
mi ci
ti ci
ce gli/ce le
vi ci
vi ci
ci si
Pl.:
Mi ci sono abituato. Vi ci siamo abituati. Vi ci siete abituati. Ci si sono abituati.
Ilyenkor egymás mellett a „si si” rosszul hangozna, ezért helyette ci si áll. Ezzel főleg visszaható
igéknél találkozhatunk:
40
il mio libro (az én könyvem) la mia casa (az én házam)
il tuo libro (a te könyved) la tua casa (a te házad)
il suo libro (az ő könyve) la sua casa (az ő háza)
il nostro libro (a mi könyvünk) la nostra casa (a mi házunk)
il vostro libro (a ti könyvetek) la vostra casa (a ti házatok)
il loro libro (az ő könyvük) la loro casa (az ő házuk)
mia madre (anya), mio padre (apa), mio fratello (fiútestvér), mia sorella (lánytestvér), mio figlio
(fia), mia figlia (lánya), mio/mia nipote (unoka), mio nipote (unokaöcs), mia nipote (unokahúg),
mio zio (nagybácsi), mia zia (nagynéni), mio cugino / mia cugina (unokatestvér), mio nonno
(nagypapa), mia nonna (nagymama), mio bisnonno (dédnagypapa), mia bisnonna
(dédnagymama), mio marito (férj), mia moglie (feleség), mio suocero (após), mia suocera
(anyós), mio cognato (sógor), mia cognata (sógornő)
41
Viszont használni kell a határozott névelőt pl. a következő, családtagokat kifejező
szavak mellett, mert vagy becézett alakok, vagy többes számban vannak, vagy
jelző áll mellettük:
i miei genitori (szülők), i tuoi nonni (nagyszülők), i nostri bisnonni (dédszülők), la mia mamma
(anyu), il suo papà (apu), il tuo babbo (apu), il mio fratello minore (öcs), il tuo fratello maggiore
(báty), la vostra sorella minore (húg), la nostra sorella maggiore (nővér), il mio fratellino, la
tua sorellina (tesó), il tuo padrino (keresztapa)
Figyeljünk külön oda a loro használatára! Mindig névelő áll előtte, és alakja sosem
változik:
Megjegyzés: A birtokos névmás általában a főnév előtt áll (pl. la mia macchina). Ritkán előfordul a főnév
után is, ha hangsúlyos (pl. la macchina mia), főleg bizonyos állandósult kifejezésekben, megszólításnál,
ilyenkor a névelő is elmarad (pl. Dio mio!, Mamma mia!).
A suo helyett a proprio névmást használhatjuk, ha egyértelművé akarjuk tenni, kiről van szó:
Piero sta riparando la sua macchina – Piero az autóját javítja (a sajátját, vagy valaki másét).
Piero sta riparando la propria macchina – Piero az autóját javítja (a sajátját).
“Családom”, “családod” stb. értelemben a famiglia szó gyakran elmarad, helyette hímnem többes számban áll
önállóan a birtokos névmás:
42
Amikor a mondatban más névmás már utal arra a szóra, amire a birtokos névmás
utalna. Ez főleg visszaható igéknél van így, testrészek mellett:
Ha a birtokos névmás mellett nem áll ott a birtokot jelölő szó, hanem önállóan áll,
akkor nincs mellette határozott névelő. Ilyenkor a loro is névelő nélkül áll, viszont di
elöljárószó kerül elé.
Nagyon ritkán di nélkül is előfordul a loro: La casa non è solo loro, è anche vostra (a
ház nem csak az övék, a tiétek is).
–
Maria Teresa Angelini, Móritz György: Gyakorlati olasz nyelvtan, Nemzeti Tankönyvkiadó,
Budapest
Ho un libro che è molto interessante – Van egy könyvem, amely nagyon érdekes.
Ho dei libri che sono molto interessanti – Vannak könyveim, amelyek nagyon érdekesek.
Conosco un uomo che parla spagnolo – Ismerek egy embert, aki beszél spanyolul.
Conosco alcune persone che parlano spagnolo – Ismerek néhány személyt, akik beszélnek
spanyolul.
Conosco un uomo che tu non conosci – Ismerek egy embert, akit te nem ismersz.
Kihagyhatjuk a mondatból a magyarban a „könyv” szót, amire az olaszban visszautal a che névmás.
Mondhatjuk így is: „Odaadom neked (azt), ami az asztalon van.” Az olaszban is kihagyhatjuk a
főnevet, de akkor nem a che, hanem a quello che vagy ciò che vonatkozó névmást kell használni.
Hiszen a che mindig egy főnévre utal vissza, és ha nincs főnév, nem tud mire visszautalni, nem lehet
használni:
Ti do quello che si trova sul tavolo – Odaadom neked azt, ami az asztalon van.
Non rimandare a domani quello che puoi fare oggi – Ne halaszd holnapra (azt), amit ma megtehetsz.
Ciò che lui ha detto è sciocchezza – Amit ő mondott, az butaság.
A személyt jelölő főnév is kimaradhat a mondatból. Pl. „(Az,) aki itt vár, az unokatestvérem”. Az
olaszban ilyenkor sem használható a che névmás, hiszen az főnévre utal vissza, és pont a főnév marad
ki. A che helyett, ha személyre vonatkozik, a chi névmást kell használni:
Chi sta aspettando qui è mio cugino – Aki itt vár, az unokatestvérem.
Chi vuole venire, può venire – Aki akar jönni, jöhet.
Chi cerca, trova – (Az,) aki keres, talál. (olasz közmondás)
Chi dorme, non piglia pesci – (Az,) aki alszik, nem fog halat. (olasz közmondás)
A chi helyett használható egyes számban hímnemben a colui che, nőnemben a colei che, többes
számban pedig a coloro che.
Il che – ami:
Láthattuk, hogy a che egy konkrét főnévre utal vissza. A quello che, chi pedig a kihagyott főnevet is
„kompenzálja”. Ezek a vonatkozó névmások tehát egy, a főmondatban meglévő vagy onnan
kihagyott főnévre vonatkoznak. Van azonban olyan helyzet, amikor nem egy főnévre, mondatrészre
utalunk vissza, hanem az egész előző mondatra vagy tagmondatra, pl.:
Ebben a mondatban a vonatkozó névmás, az „ami” nem egy konkrét szóra (főnévre) utal vissza,
hanem az egész, azt megelőző tagmondatra. Tehát sem a „Piero”, sem a „gitározott”, sem az „egész
nap” mondatrészre nem utal vissza, hanem az egészre, arra a tényre magára, hogy „Piero egész nap
gitározott”. Ha az egész megelőző mondatra utal vissza a vonatkozó névmás, akkor kell az olaszban
az il che-t használni. Ilyenkor a magyar „ami” helyettesíthető az „és ez” kifejezéssel:
45
Forrás:
Maria Teresa Angelini, Móritz György: Gyakorlati olasz nyelvtan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest (150-
151. oldal)
Cui:
Ahogy itt szó volt róla, a che olasz vonatkozó névmás egy szóra utal vissza. Ha elöljárószó
kapcsolódik hozzá, akkor a che helyett cui lesz. Ez is vonatkozhat egyes és többes számra, személyre
és dologra egyaránt:
Ho dei libri di cui sono contento – Vannak könyveim, amelyekkel elégedett vagyok.
Conosci la persona a cui ho dato il libro – Ismered a személyt, akinek a könyvet adtam.
Italia è un paese in cui abitano gli italiano – Olaszország egy ország, amelyben olaszok laknak.
Ecco l’amico da cui abbiamo festeggiato ieri – Íme a barátom, akinél tegnap ünnepeltünk.
Ho parlato con un uomo di cui non conosco il nome – Beszéltem egy emberrel, akinek nem tudom
a nevét.
„Akinek a” jelentésben a di elmarad a cui előtt, helyette névelő áll előtte, ha a mellette álló főnév
alany: il cui:
Il mio vicino, il cui nome è Bruno, suona il pianoforte tutte le notti – A szomszédom, akinek a neve
Bruno, minden éjjel zongorázik.
„Akinek a” jelentésben, ha a mellette lévő főnév tárgy, a di nem marad el. Ilyenkor a di cui a
mellékmondat elején áll, a hozzá kapcsolódó főnév (a mondat tárgya) pedig az állítmány után kerül:
Ecco l’uomo di cui conoscete i fratelli – Itt az ember, akinek a testvéreit ismeritek.
La persona (a) cui sono più legato nella mia famiglia è mio padre – A személy, akihez a legjobban
kötődöm a családban, az apám.
46
Velence, Canal Grande – Az olasz vonatkozó névmások is ellátogathatnak ide!
il quale, la quale; i quali, le quali – aki, amely; akik, amelyek; akit, amelyet,
akiket, amelyeket
A che-től csak annyiban különbözik, hogy nemben és számban egyezik azzal a főnévvel, amelyre
vonatkozik, amely a főmondatban előtte áll. Tehát ez is főnévre utal vissza, mint a che:
Ho un libro, il quale è molto interessante – Van egy könyvem, amely nagyon érdekes.
Ho dei libri i quali sono molto interessanti – Vannak könyveim, amelyek nagyon érdekesek.
Conosco una persona la quale parla spagnolo – Ismerek egy személyt, aki beszél spanyolul.
Conosco alcune persone le quali parlano spagnolo – Ismerek néhány személyt, akik beszélnek
spanyolul.
Az il quale, la quale, i quali, le quali bármikor használható a che helyett. A különbség annyi, hogy az
il quale, la quale, stb. választékosabb, de hosszabb is, ezért beszédben ritkábban használják.
Beszédben inkább a che, írásban és választékos stílusban inkább az il quale, la quale, stb. fordul elő.
Ho dei libri dei quali sono contento – Vannak könyveim, amelyekkel elégedett vagyok.
Conosci la persona alla quale ho dato il libro – Ismered a személyt, akinek a könyvet adtam.
Italia è un paese nel quale abitano gli italiano – Olaszország egy ország, amelyben olaszok laknak.
Ecco l’amico dal quale abbiamo festeggiato ieri – Íme a barátom, akinél tegnap ünnepeltünk.
Ti mostrerò il computer con il quale lavoro – Megmutatom majd neked a számítógépet, mellyel
dolgozom.
Az il quale, la quale… kiválthatná a che és a cui névmásokat teljesen, mivel elöljárószóval és anélkül
is állhat. Mégis a che és a cui gyakrabban fordul elő, főleg a hétköznapi beszédben.
47
olasz vonatkozó névmások
Forrás:
Király Rudolf, Szabó Mihály: Olasz nyelvkönyv, Tankönyvkiadó, Budapest (246-247. oldal)
Link:
Online Italian Club – Relative Pronouns ‘Che’ and ‘Cui’ – A che és cui vonatkozó névmásról angolul
En italiano: Pronombres relativos – che, cui, quale – Az olasz vonatkozó névmásokról spanyolul
The University of Vermont: Relative pronouns – Tömör összefoglaló az olasz vonatkozó névmásokról
„Oda” értelemben:
Sei andato dal tuo amico? – Sì, ci sono andato – Mentél a barátodhoz? – Igen, mentem
(oda/hozzá).
Vieni a teatro? – No, non ci vengo – Jössz színházba? – Nem, nem megyek (oda).
Partite per Roma? – Sì, ci partiamo – Rómába indultok? – Igen, oda indulunk.
„Ott” értelemben:
2. Visszautalhat a elöljárószóval álló főnévi csoportra akkor is, ha nem helyhatározót fejez ki. Ha
az a után főnévi igenév áll, arra is visszautalhat. Pl. pensare a, credere a, abituarsi a
(hozzászokik), provare a (megpróbál), riuscire a (sikerül valakinek megcsinálni valamit), mettersi
a (nekifog valaminek)
49
Hai già pensato a questa idea? – No, non ci ho ancora pensato.
Gondoltál már erre az ötletre? – Nem nem gondoltam még rá.
esserci:
In questa camera ci sono tre sedie – Ebben a szobában három szék van.
volerci:
metterci:
Ci metto cinque minuti per fare questo lavoro – Öt percig tart nekem megcsinálni ezt a munkát.
Ci mettiamo due ore per arrivarci – Két óráig tart nekünk odaérni.
Non ce la fa a vivere lontano da Firenze – Nem megy neki, hogy Fizenzétől messze éljen.
5. Bizonyos igéknek nem változtatja meg a jelentését, csak kicsit hozzátesz. Ilyenkor többnyire el
is hagyható (ci pleonastico, azaz bővelkedő, „túlzott” használat):
50
avercelo: nála van:
Devo parlare forte perché lui ci sente poco – Hangosan kell beszélnem, mert ő nem hall jól.
Accendo la luce. Non ci vedo bene – Felkapcsolom a villanyt. Nem látok jól.
capirci:
Non ci capisco niente in questa storia – Nem értek semmit ebben a történetben.
+1. Ahogy közismert, a ci lehet a személyes névmás T/1 alakja (tárgyeset, részes eset, visszaható).
Bővebben lásd: olasz személyes névmások.
Nella camera vi sono due armadi / Nella camera ci sono due armadi.
A szobában két szekrény van.
Angelo Chiuchiù, Fausto Minciarelli, Marcello Silvestrini: Grammatica Italiana per Stranieri. In italiano 2,
corso multimediale di lingua e cività a livello elementare e avanzato, Edizioni Guerra, Perugia, 1994. (309.
oldal)
Móritz György, Szabó Győző: I primi due passi. Olasz nyelvkönyv kezdőknek I/A, Nemzeti Tankönyvkiadó,
Budapest, 1993. (158-161. oldal)
51
Maria Teresia Arbia: Olasz nyelvtan röviden és érthetően (PONS), Klett Kiadó, Budapest, 2006. (32. oldal)
Italian Language Blog: Tricky little words: “ci” – Angol fejtegetés az olasz ci használatáról
L’Italia è bella, ne vengo – Itália szép, onnan jövök. Az olasz ne. Fontana dei Trevi, Roma
Az olasz ne használata eléggé sokrétű. Ez egy névmás, tehát bizonyos mondatrészek helyett áll,
szavakat helyettesít, azokra visszautal. Ahogy a hangsúlytalan névmási alakok (pl. mi, ti, lo, la), a ne
is a ragozott ige elé kerül (pl. ne prendo), vagy a főnévi igenév vagy határozói igenév végére, azzal
egybeírva (pl. voglio prenderne; prendendone). A sokféle jelentése miatt magyarra többféleképpen
fordítható. Mondatbeli funkciója szerint legtöbbször di elöljárószóval bevezetett mondatrészekre
utal vissza.
1. Visszautalhat di elöljárószóval álló főnévi csoportra, helyettesítve azt. Magyarra sokszor nem is
fordítjuk. Vagy pedig sokféle fordítása lehetséges, hiszen főleg igevonzatként fordul elő, és a magyar
vonzat teljesen eltérhet az olasztól:
52
Hai tempo di restare qui? – No, non ne ho tempo.
Van időd itt maradni? – Nem nincs (hozzá) időm.
Sei rimasto impressionato dal concerto? – Sì, ne sono rimasto molto impressionato.
Nagy hatással volt rád a koncert? – Igen, nagyon nagy hatással volt rám.
3. A részelő ne – „abból”:
Ha a mondat tárgya határozatlan főnév, akkor a ne-vel utalhatunk rá vissza. Magyar jelentése
ilyenkor abból, belőle, ez a magyar mondatból el is maradhat. Ilyenkor általában mennyiségre utaló
szó is kerül a mondatba, ha más nem, akkor pl. az un po, alcuni/alcune, a magyar mondatból ez is
elmaradhat:
Compri dei libri? – Sì, ne compro alcuni – Veszel könyveket? – Igen, veszek (belőle)
(néhányat).
Compri dei libri? – Sì, ne compro tre – Veszel könyveket? – Igen, veszek (belőle) hármat.
Ha a mondat tárgya határozott főnév, a lo, la, li, le névmásokkal utalhatunk rá vissza:
53
Compri il libro? – Sì, lo compro – Megveszed a könyvet? – Igen, megveszem (azt).
Compri i libri? – Sì, li compro – Megveszed a könyveket? – Igen, megveszem (azokat).
A főnév (köznév) akkor határozatlan, ha határozatlan névelő, részelő névelő áll előtte, vagy semmilyen névelő nem áll előtte. Pl.
del pane, dello zucchero, dell’acqua; un libro, dei libri, una casa, delle case, degli alberi. Ezekre a ne névmással utalhatunk vissza.
A főnév akkor határozott, ha határozott névelő, birtokos névmás vagy mutató névmás (questo vagy quello) áll előtte. Pl. il padre,
mio padre, questo padre, quel padre. Ezekre a lo, la, li, le névmással utalhatunk vissza. A tulajdonnevek névelő nélkül is
határozottak. Pl. Vedi Piero? – Sì, lo vedo.
Ha a mondat elejére tesszük a mondat határozatlan tárgyát, akkor utána vissza kell még rá utalni a ne szóval is (ne pleonastico).
Hasonló, mint amikor a határozott tárgyat emeljük ki a mondat elejére, arra a lo, la, li, le szóval kell visszautalni:
Ha valamilyen anyagból részmennyiséget fejezünk ki, valamilyen mértékegységgel (pl. litro – liter;
metro – méter), akkor is a ne névmással utalunk az anyagnévre:
Ami még fontos: A ne határozószókra, mellékmondatokra vagy a mondat tárgyára utal vissza.
Mondatrész, így a legegyszerűbb esetben is ige van mellette. Ige nélkül nem állhat, így ige nélküli
kifejezésekben nem szerepelhet. Nem helyettesítheti a birtokviszonyt kifejező di-t, csak akkor, ha ige
van mellette:
54
la finestra della casa – a ház ablaka
ne la sua finestra – (annak) az ablaka
Angelo Chiuchiù, Fausto Minciarelli, Marcello Silvestrini: In italiano 2, Edizioni Guerra, Perugia, 1990.
(310. oldal).
Maria Teresia Arbia: Olasz nyelvtan röviden és érthetően (PONS), Klett Kiadó, Budapest, 2006. (32. oldal)
Zanichelli.it – La particella NE
A si általános alanyt fejez ki, tehát nem lényeges a cselekvés elvégzője, vagy általános,
mindenkire vonatkozik. Magyarul ezt általában T/3-mal fejezzük ki, esetleg „az ember”, „az
emberek” szó használatával:
Ha visszaható az ige, akkor két si kerülne egymás mellé. Ilyenkor a si si helyett ci si lesz:
In quel ristorante si è mangiato bene ieri – Abban az étteremben jót lehetett enni
tegnap.
In questa ditta si è lavorato molto ieri – Ennél a cégnél sokat dolgoztak tegnap.
In quella casa si è andati a letto presto ieri – Abban a házban tegnap korán feküdtek
le.
In quella casa ci si è alzati presto ieri – Abban a házban tegnap korán keltek.
A tárggyal természetesen múlt időben is egyeztetni kell az igét is, és a participio passato-t is
nemben és számban. A segédige ilyenkor is az essere:
A szabályok összefoglalva:
Az ige egyeztetése számban a tárggyal: Si vede un monte. (Egy hegyet lehet látni) De: Si
vedono due monti. (Két hegyet lehet látni.) (Ez igazából azért van, mert az általános alany
szenvedő értelművé teszi a mondatot, így a si visszaható névmás szerepét tölti be, a tárgy pedig
nyelvtani értelemben véve alany lesz („láttatja magát a hegy/láttatják magukat a hegyek”). )
56
Visszaható ige si-jéből ci lesz: Mivel a visszaható ige is si-vel jár és az általános alany is, két si
kerülne egymás mellé. Ezt elkerülendő az első si helyett ci áll: si + si lava= Ci si lava.
Ci si lava con acqua calda (Meleg vízzel mosakszunk.)
Di solito ci si alza alle sette nei giorni lavorativi (Munkanapokon általában hétkor kel az
ember.)
A non tagadószó megelőzi a si-t, a si közvetlen az ige előtt áll (hasonlóan a hangsúlytalan
tárgy- és részesesetű, valamint visszaható névmásokhoz, hiszen a si nyelvtanilag nem más, mint
visszaható névmás):
Non si vedono i monti. (Nem látszanak a hegyek.)
Nézzünk egy példát, amiben lehetőség szerint majdnem az összes említett szabályt alkalmazni kell:
Non ci si è sentiti stanchi (Az ember nem érezte magát fáradtnak). A mondat azért így néz ki,
mert:
Megjegyzés: Ha az uno-t használjuk általános alanyként, nem kell a fenti szabályokra ügyelni, pl. Uno non
vede due monti; Uno non si è sentito stanco; Uno ha lavorato molto.
————————————-
57
Kapcsolódó bejegyzés:
Link:
blog.learnitalian.me – Si passivante
Az A és IN elöljárószó az olaszban – Le
preposizioni A e IN
Az A és IN elöljárószó az olaszban – Le preposizioni A e IN
Olasz elöljárószó
A
Városok neve előtt: a Roma, a Venezia, a Budapest, a Sopron, a Londra, a Mosca
A prepozíció áll a következő főnevek előtt:
– a casa
– a cena
– a lezione
– a letto
– a pranzo
– a scuola
– a teatro/cinema
58
– a festa
– a messa (misén/misére)
– a piedi (gyalog)
Néhány kifejezés:
All’incrocio – a kereszteződésnél
All’ultima fermata – az utolsó megállónál
Al deposito bagagli – a csomagmegőrzőbe(n)
Al primo/secondo… piano – az első/második… emeleten
Al bar
Al ristorante
Al mare – a tengernél
a mezzogiorno – délben
a mezzanotte – éjfélkor
all’alba – hajnalban
a/in gennaio, a/in febbraio – januárban, februárban
59
Az “a” olasz elöljárószó – www.impariamoitaliano.com
In
1. Tartományok, országok neve előtt: in Ungheria, In Italia
2. Ha a főnév –eria végű:
– in tabacceria
– in segreteria
– in pizzeria
– in pasticceria
– in macelleria
– in libreria
– in lavanderia
Pl. Vado
– in albergo
– in banca
– in biblioteca
– in campagna
– in centro
– in chiesa
– in città
– in classe
– in farmacia
– in ufficio
– in piscina
– in autostrada
– in montagna
– in discoteca
– in vacanza
– in periferia (a külvárosban)
60
5. Épületeknél gyakoribb az in, mint az a: in un albergo
Linkek:
Treccani.it – A preposizione
Egyes elöljárószók összeolvadnak az utánuk álló határozott névelő alakjával, és a két szócskát
egybe írjuk. Az így kapott alakok az olasz névelős elöljárószók. A határozott névelőben az l betű
általában megduplázódik (pl. alla, dalla, dallo), olykor az elöljárószó alakja is megváltozik (pl.
di – del, dello; in – nel, nello, stb.)
Hasonlóan alakul a quello távolra mutató névmás („az”) és a bello („szép”) melléknév alakja,
vagyis a következő szó eleje alapján úgy változik a végződésük, mint a határozott névelőé, de ez
természetesen nem a névelővel összevont alak (hiszen nem áll utánuk névelő), csak alakilag
nagyon hasonlóak a névelős elöljárószókhoz.
il la l’ lo i gli le
a al alla all’ allo ai agli alle
di del della dell’ dello dei degli delle
da dal dalla dall’ dallo dai dagli dalle
in nel nella nell’ nello nei negli nelle
su sul sulla sull’ sullo sui sugli sulle
A con elöljárószó is összeolvadhat a határozott névelővel (csak a col, coi alakok fordulnak elő), ez azonban
ritka és régies. Még ritkábban a per is összeolvadhat (pel, pella, pell’, pello, pei, pegli, pelle).
Az elöljárószókat többek között akkor használjuk névelővel, ha konkrét dologra vonatkoznak. Ha nem vonatkoznak konkrét
dologra, akkor általában elmarad a névelő, ez sokszor a magyarban is így van:
61
Vado in biblioteca – Könyvtárba megyek.
Vado nella biblioteca comunale – A városi könyvtárba megyek.
Példák:
A névelős elöljárószók és a quello, bello mindig a közvetlen utána következő szó elejéhez
igazodnak. Ezért ha a quello és a bello is a főnév elé kerül, akkor nem feltétlen lesz egyforma a
quello és a bello végződése. Mivel a quello alakja a bello elé kerül, a bello „b” betűjéhez igazodik,
így ilyen esetben quello, quegli nem lehet, csak quel, quei:
Link:
A számok olaszul
A tőszámnevek
(I numeri cardinali)
62
A számok olaszul tíz és húsz között sajátosan alakulnak. 11-től 16-ig az egyes van elől, utána jön a
-dici utótag, ez utóbbi sosem hangsúlyos. 17 és 20 között az egyes hátra kerül, és dicia- előtaggal
kezdődik a szám. Ha a dicia- után mássalhangzó jön, az megkettőződik (diciassette, diciannove)!
A 15 alakja különleges meglepetés!
Arra kell még figyelni, hogy 10 alatt szó belsejében mindenhol két t-t írunk: quattro, sette, otto:
0 zero 10 dieci
1 uno 11 undici
2 due 12 dodici
3 tre 13 tredici
4 quattro 14 quattordici
5 cinque 15 quindici (!)
6 sei 16 sedici
7 sette 17 diciassette
8 otto 18 diciotto
9 nove 19 diciannove
20-tól felfele könnyen képezhetők a tízesek az egyesekből, a venti kivétel. Nehézséget a sessanta
okozhat, mert az i kiesik, akárcsak a sedici számnévben is:
20 venti 60 sessanta
30 trenta 70 settanta
40 quaranta 80 ottanta
50 cinquanta 90 novanta
Húsz felett a tízesek után jönnek az egyesek, egybeírva. Az uno és az otto magánhangzóval
kezdődik, így előtte kiesik a tízes utolsó betűje. A hangsúly mindig a második tagon, az egyesen
van, ezt a tre végű számoknál jelölni is kell ékezettel. Ez az ékezet csak a hangsúlyt jelöli, nem lesz
e-ből a kiejtés é, ahogy a magyarban!
További példák:
53 cinquantatré
61 sessantuno
79 settantanove
86 ottantasei
98 novantotto
Ha egy számnév -uno végű (pl. 21, 31, 41), sokszor elmarad a végéről az -o, ha főnév jön utána,
pl. ventun case (21 ház), trentun colleghi (31 kolléga), novantun finestre (91 ablak).
326 trecentoventisei
842 ottocentoquarantadue
Az ezer főnévként kezelendő. Így ha több ezerről van szó, többes számba is kell tenni. Az ezer
(mille) többes száma rendhagyó (mila):
1000 mille
2000 duemila
3000 tremila
10 000 diecimila
80 000 ottantamila
A százasokat, tízeseket, egyeseket egybe írjuk az ezresekkel. Így szép hosszú, nehezen
áttekinthető szavak keletkeznek:
64
1001 milleuno
1492 millequattrocentonovantadue
1989 millenovecentottantanove
2017 duemiladiciassette
97 300 novantasettemilatrecento
Néhány tankönyv és weboldal szerint az egyeseket az ezresekhez e (és) kötőszóval kötjük (1001
mille e uno). Más források és anyanyelvi ismerősöm szerint egybe kell írni. Sok tankönyv nem is
említi az 1001-et, talán mert ők se tudják, mi a helyzet, és ingadozás lehet a használatban.
Ha százezrekről beszélünk, és a százezres rész nem két nullára végződik, akkor a százezer után
(-mila után) új szóba írjuk a szám többi részét. Ilyenkor a számjegyek között mi magyarok is
kihagyunk egy kis helyet, hogy átlátható legyen::
A millió főnévnek számít (az olaszban egy l-lel!), mindig külön kell írni a többi számtól, és többes
számba is kerül, ha egynél több van belőle:
Mivel ezek a nagy számok főnévnek számítanak, az utánuk álló főnevet di elöljárószóval kapcsoljuk,
pl. un milione di persone – egymillió ember; un biliardo di stelle – egybilliárd csillag.
A sorszámnevek
(I numeri ordinali)
10-ig a sorszámneveknek külön nevük van. Aki ismeri a zenéből a hangközök neveit, annak nem
lesz nehéz megjegyezni:
65
1o primo 6o sesto
2o secondo 7o settimo
3o terzo 8o ottavo
4o quarto 9o nono
5o quinto 10o decimo
A többi számnév –esimo végződést kap sorszámnévként, ezeknél hátulról a harmadik szótag (e)
hangsúlyos. Az -esimo végződés a számnév utolsó betűje helyett áll, kivéve a 3 és 6 végűeket.
Azért, mert a tre egy szótagú hangsúlyos, a sei pedig kettőshangzóra végződik. Rejtélyes okokból
a mille nem kerül többes számba, ha sorszámnév, így két l-lel írjuk, hogy 2000., 3000., stb.:
Az olaszban a sorszámok után nem teszünk pontot. Pont helyett felső indexbe kerül a szó utolsó
betűje, ami általában o, de nőnemben a, és többes számban i vagy e is lehet.
A sorszámnevek előtti névelőhasználatról nem írnak szabályt. Általában határozott névelőt teszünk
elé, ha jelzőként áll, de ez sokszor elmarad.
Érdekesség: Az olasz számnevek mind latin eredetűek. Latin eredetű szavak a magyarban is szép számmal
akadnak. A millennium, millenáris szavunk a latin mille szóra vezethető vissza, a centenárium is ugyanonnan
származik, ahonnan az olasz cento. A mértékegységek előtagjai, a deci, centi, milli is ugyanonnan származik,
mint az olasz dieci, cento, mille.
–
66
Feladatok: Gyakoroljuk, hogy vannak a számok olaszul!
Számok angolul
Számok németül
Számok hollandul
Számok svédül
Számok franciául
Számok spanyolul
A latin számok
Számok oroszul
Számok törökül
Számok eszperantóul
Linkek:
Wiktionary: Appendix – Italian Numbers – Számok olaszul 1-100-ig és még sok más
Languages and Numbers – Italian numbering rules – Szabályok angolul a hosszabb számok képzéséhez. Ha
beírunk számjegyekkel egy számot, megkapjuk betűkkel!
A nyelvész válaszol – Az olaszokban is felmerül, a duemillesimo, tremillesimo, stb. csak két l-lel helyes-e.
Az oldal alja felé olvasható Maria kérdése és az olasz nyelvész válasza.
67
L’italiano della matematica – A fő matematikai műveleteket és néhány matematikai fogalmat ismerhetünk
meg olaszul.
Forrás:
Maria Teresa Arbia: Olasz nyelvtan röviden és érthetően, Klett Kiadó, Budapest, 2008.
Igenevek:
Infinito – főnévi igenév: -are, -ere, -ire végződésű lehet (pl. parlare – beszélni; prendere – fogni,
venni; partire – elutazni). A három végződés alapján különböztetjük meg a három igecsoportot. A
három igecsoport igéinek ragozása többé-kevésbé eltér. Akad néhány kivételes ige, melynek főnévi
igeneve -rre végű (pl. condurre – vezetni). Eredetileg ezek -ere végűek voltak (régies conducere),
és így is ragozódnak, több-kevesebb rendhagyósággal.
Infinito perfetto – befejezett főnévi igenév (a magyarban nincs). A segédige (avere vagy essere)
főnévi igenév alakban áll, melyet a befejezett melléknévi igenév (participio passato) követ.
Participio presente – folyamatos melléknévi igenév: -ante, -ente végződésű, pl. parlante –
beszélő
Participio passato – befejezett melléknévi igenév: -ato, -uto, -ito végződésű (pl. parlato, venduto,
partito), de sok a rendhagyó. Nagyon fontos igealak, sok igeidő alkotórésze.
Gerundio – határozói igenév: -ando, -endo végű, pl. parlando – beszélve. Ezt gerundio semplice
néven is említik.
A gerundio composto a befejezett határozói igenév, a segédige gerundio alakban áll, ezt követi a
participio passato.
Beálló melléknévi igenév a magyarral ellentétben az olaszban nincs. Körül lehet azonban írni: un
libro da leggere egy elolvasandó könyv.
Igemódok és igeidők:
4 igemódot célszerű megkülönböztetni: Indicativo (kijelentő), imperativo (felszólító), congiuntivo
(kötőmód), condizionale (feltételes mód). Kötőmód a magyarban az olaszhoz hasonló formában
68
nem létezik, ez jelentős nehézség nyelvtanulásnál. A másik nehézség a kijelentő mód múlt időinek,
azon belül is az imperfettónak a használata.
Passato prossimo („közelmúlt”) – Azt fejezzük ki vele, hogy a cselekvés a múltban lezárult, nem
feltétlen csak a közeli múltban.
Imperfetto (folyamatos múlt) – Azt fejezzük ki vele, hogy a cselekvés, történés a múltban
folyamatban volt.
Trapassato (másik neve: Trapassato imperfetto vagy Trapassato prossimo) – Azt fejezi ki,
hogy a cselekvés/történés lezárult egy másik múltbeli esemény előtt.
Passato remoto (régmúlt) – ritkán használatos. Azt fejezi ki, hogy a cselekvés a távoli (történelmi)
múltban lezárult.
Trapassato remoto (történeti régmúlt) – Azt fejezi ki, hogy a távoli múltban egy cselekvés
közvetlen megelőzött egy másik cselekvést.
Futuro semplice – egyszerű jövő: Jövő időt fejez ki, vagy jelen idejű valószínűséget
Futuro anteriore, másik nevén Futuro composto – befejezett jövő – Kifejezi, hogy egy jövő idejű
cselekvés vagy esemény előbb fog megtörténni, mint egy másik. Kifejez még múltra vonatkozó
valószínűséget.
A feltételes mód:
A kötőmód:
Szenvedő igeragozás:
Mindegyik igeidőnek létezik szenvedő alakja, minden igemódban. A felszólító mód szenvedő alakja
ritka. Az igenevek közül a participio presente alapból cselekvő alakú, szenvedő alakja nincs. A
participio passato szenvedő jelentést fejez ki, nincs cselekvő alakja. A főnévi igenév mindkét
alakjának (infinito és infinito perfetto), valamint a gerundio mindkét alakjának (gerundio semplice,
gerundio composto) is van szenvedő alakja.
Visszaható igék:
69
Ha a cselekvés alanya és tárgya megegyezik, visszaható igét kapunk (pl. mosni – mosakodni), az
olaszban ilyenkor visszaható névmás áll az ige mellett (pl. lavare – lavarsi). Sok olyan ige is
visszahatóként viselkedik, mely nem fejezi ki visszaható jelentést (pl. occuparsi di – foglalkozni
valamivel).
Megjegyzés: Ez a bejegyzés nyelvtanulóknak íródott, ezért több nyelvészeti fogalomra (pl. igefaj, igenem,
aspektus) nem tér ki részletesen.
Link:
70
Il presente si usa anche a Roma. Rómában is használják a jelen időt.
Az olasz igéket a főnévi igenév végződése alapján csoportosítjuk. A magyar -ni végződésnek az olaszban
három végződés felel meg, az -are, -ere és -ire, pl. andare (menni), vendere (eladni), uscire (kimenni). Az
igék három csoportja más-más ragokat kap a különböző igeidőkben. Az -ire végű igék egyik alcsoportja az
ún. -isc-es igék. Ezek az igék a rag előtt egy -isc- szótagot is kapnak egyes szám valamennyi személyében és
többes szám harmadik személyben egyes igeidőkben. Pl. a partire (elutazni) ige nem -isc-es, az -ire végződés
helyére csak a személyragokat kapja ragozás során. Jelen időben (presente) pl. parto (elutazom), parti
(elutazol). A capire viszont -isc-es, így a ragok elé egy -isc- szótagot is kap: capisco (értem), capisci (érted).
Hogy mely igék -isc-esek, mely igék nem, azt általában nem lehet megállapítani, így meg kell tanulni. A
leggyakoribb -isc-es igék: capire (érteni), costituire (alkotni, képezni), costruire (építeni), demolire
(lerombolni), finire (befejezni), fornire (szolgáltatni), preferire (jobban szeretni), pulire (tisztítani), sostituire
(helyettesíteni). Az -isc-es igékről több információ és hosszabb listájuk itt (olasz ige isc-kel) olvasható.
–––
A kijelentő mód jelen ideje
(Presente dell’indicativo)
–
A jelen időt úgy képezzük, hogy a főnévi igenév végződését (are, ere, ire) elhagyjuk, ennek
helyére jönnek a személyragok:
-o -o -o -isco
-i -i -i -isci
-a -e -e -isce
71
-iamo -iamo -iamo -iamo
-ate -ete -ite -ite
-ano -ono -ono –iscono
példák:
Audio Player
00:00
00:00
A –cere, -scere, -gere; -care, -gare, -cire; -gire végű igék helyesírására és kiejtésére figyelni
kell:
A -care, -gare végű igék ragozás során az i betű előtt egy h-t toldanak be. Erre azért van
szükség, mert i előtt a g kiejtése megváltozik, de ha h áll utána, akkor a kiejtés változatlan marad:
mancare pagare
manco pago
manchi paghi
manca paga
manchiamo paghiamo
mancate pagate
mancano pagano
A -cire végű igék ragozás során o betű előtt i-t toldanak be, így a c kiejtése mindig „cs” marad.
Fontos még, hogy az -iamo rag i-jét ilyenkor nem ejtjük:
cucire
72
cucio
cuci
cuce
cuciamo
cucite
cuciono
A -cere, -scere, -gere, -gire végű igék nem toldanak be a ragok elé újabb betűt, így
a kiejtésük a ragozás során nem egyforma minden személyben. Az -iamo i-jét nem ejtjük, ilyenkor
ez csak az előtte álló mássalhangzó kiejtését változtatja meg:
Másképp megfogalmazva: csak az -are, és -cire végű igék helyesírása változik a ragozás
során, a többi igénél a kiejtésre kell figyelni.
Audio Player
00:00
00:00
Az -iare és -iere végű igék ragjában mindig ott van egy i betű, de mindig csak egy:
studiare compiere
studio compio
studi compi
studia compie
studiamo compiamo
studiate compiete
studiano compiono
73
–
Rendhagyó igék
andare vado vai va andiamo andate vanno
74
stare sto stai sta stiamo state stanno
Audio Player
00:00
00:00
Az -ire végű igék egy része -isc- szótaggal bővül a ragozás során. Ez a bővülés néhány más igeidőben is
megjelenik. Nincs pontos szabály arra, mely igék tartoznak az -isc-es igék közé. Ezekkel az igékkel egy másik
bejegyzésben (olasz ige isc-kel) külön foglalkozom.
75
Keresd meg a párját! – A finire (befejezni) ige ragozása
——————-
Felhasznált irodalom:
Ajánlott linkek:
Kapcsolódó bejegyzés:
Az -isc-es igékről
Passato prossimo
(Közelmúlt)
A passato prossimo képzése:
Passato prossimo igeidőben az essere vagy avere igét ragozzuk jelen időben, ezután jön a főige
befejezett melléknévi igeneve (olaszul: participio passato, képzését lásd lejjebb):
76
parlare andare
ho parlato sono andato / sono andata
hai parlato sei andato / sei andata
ha parlato è andato / è andata
abbiamo parlato siamo andati / siamo andate
avete parlato siete andati / siete andate
hanno parlato sono andati / sono andate
Mi sono alzato. Poi sono andato alla camera da bagno, mi sono lavato, e ho fatto colazione.
Nem használhatjuk viszont a múltban többször megtörtént események kifejezésére, a múlt adott
időpontjában folyamatban lévő esemény kifejezésére, háttérkörülmény kifejezésére, vagy
párhuzamosan folyó cselekvések kifejezésére. Ezeket az imperfettóval kell mondanunk. Módbeli
segédigék mellett csak akkor használunk passato prossimót, ha a vele kifejezett cselekvés
egyértelműen megtörtént.
Az imperfetto és a passato prossimo használata közötti különbségről az Imperfetto cím alatt lehet
olvasni.
A participio passato (befejezett melléknévi igenév) az összetett igeidők részét képezi a essere vagy
az avere ige mellett.
Képzésekor a főnévi igenév -are végződése helyébe -ato, -ere végződése helyébe -uto, -ire
végződése helyébe -ito végződés kerül:
77
A participio passato a magyar befejezett melléknévi igenévnek felel meg, és az összetett igeidők
képzésén túl a magyarhoz hasonló szerepkörben is használatos. Lényegében nem más, mint egy -o
végű melléknév. Ha pl. jelzőként használjuk, nemben és számban egyeztetni kell a jelzett szóval:
Feladat gyakorláshoz:
Forrás:
Treccani.it
Zanichelli.it
Avere:
a tárgyas igék (pl. ho comprato una casa, hai visto una macchina, abbiamo mangiato insieme)
Azok a tárgyatlan igék, melyek nem fejeznek ki mozgást, állapotváltozást, többnyire az avere-vel
ragozódnak, pl. ridere, dormire
78
camminare, girare, nuotare, passeggiare, sciare, viaggiare (ezek helyváltoztatást fejeznek ki, mégis
averével ragozódnak!)
Essere:
mozgást, állapotváltozást kifejező igék: andare, venire, arrivare, nascere, morire …
történést kifejező igék: succedere (történni és sikerülni értelemben is), accadere, avvenire
a visszaható igék (alzarsi, rivolgersi, iscriversi, stb.)
a „nem valódi” visszaható igék (ezt nem is az ige határozza meg, hanem hogy van-e névmás a
mondatban, aminek száma és személye megegyezik az alanyéval): ho comprato un libro, de: mi sono
comprato un libro.
maga az essere ige, valamint a bastare, costare, piacere, dispiacere, durare, esistere,
parere, servire, restare
a személytelen igék (bisognare, ci vuole)
a si általános alannyal álló igék (mert a si ilyenkor visszaható névmásként viselkedik – bővebben
lásd itt)
ha a cselekvésnek nem a lefolyására, hanem a cselekvés következtében beálló állapotváltozásra
vagyunk kíváncsiak, akkor bizonyos igéknél az esserét használjuk. (Pl. Le rondini sono volate sul tetto
– lásd lejjebb.)
Avere vagy essere? A kép az esserével ragozandó fontosabb igéket sorolja fel, kicsit
szemléletesebb formában: La casa di essere
79
Avere és essere is lehet:
Három fő csoportra oszthatjuk azokat az igéket, melyek avere és essere segédigével is ragozhatók.
1. Azok az igék, melyeket tetszés szerint ragozhatunk bármelyik segédigével, nagyjából mindenféle
jelentésbeli különbség nélkül:
volare (repülni): Le rondini hanno volato molto = A fecskék sokat repültek. Le rondini sono volate
sul tetto = A fecskék felrepültek a tetőre.
correre ( futni): Ho corso tutto il giorno = Egész nap futottam. Sono corso a casa = Hazafutottam.
Ha a segédige az avere és a mondat tárgya megelőzi az igét, akkor a tárggyal lehet egyeztetni
nemben és számban a participio passato-t, de ez nem kötelező:
Ha a tárgy hangsúlytalan névmás (pl. mi, ti, la, li, le) alakjában előzi meg az igét, akkor kötelező
egyeztetni:
———
Függelék:
A tárgyas igék, a costare és a durare kivételével mind avere-vel ragozódnak, ezért problémát csak
a tárgyatlan igék jelenthetnek. Négy típusukat különböztetjük meg:
81
reagire a, remare, ridere di rinunciare a, russare, sanguinare, sbuffare, scherzare, sciare, scioperare,
smettere di fare, telefonare, tossire, tremare, ubbidire a, viaggiare, zoppicare
83
suonare / E’ suonata la tua ora!; Abbiamo suonato una canzone
toccare / Oggi è toccato a me; Chi ha toccato i miei fiori ?
trascorrere / E’ trascorso un mese; Ho trascorso la settimana aspettandoti
variare / Il tempo è variato; Ho variato il menù
Érdekesség: Klasszikus latinbeli előzménye nincs az avere-vel és essere-vel képzett igeidőknek. Az így
képzett igeidők a vulgáris latinban kezdtek kialakulni, ahonnan az összes újlatin nyelv továbbvitte. Ezért képzi
a francia is az avoir vagy être segédigével az összetett igealakokat. A franciában egyébként egyszerűbb a
szabály, ott kevesebb ige segédigéje a létige, és jól behatárolhatók azok az igék, melyek a létigét használják
segédigeként.
Az újlatin nyelvekből ez a fajta segédigés szerkezet átkerült a germán nyelvekbe is. (Például a németben a
haben vagy sein, mint segédige ide vezethető vissza. A németben a ballare, nuotare megfelelője állhat a
létigével is, ha a mozgás irányán van a hangsúly, az olaszban ez nem lehetséges. Egyéb eltérések is akadnak.)
84
Venezia – Velence
-vo
-vi
-va
-vamo
-vate
-vano
Példák:
A megrövidült főnévi igeneves igék (pl. –urre végű igék) imperfettójukat a hosszabb alakból
képezik:
Az imperfetto használata
1. Olyan cselekvést fejez ki, mely a múlt egy adott pillanatában folyamatban volt.
Lezárásának időpontja nem ismert, mert nem fejezzük ki a mondatban:
5.a Ha egy cselekvés folyamatban volt, melyet megszakított egy másik, pillanatnyi
cselekvés, akkor a hosszabb cselekvést imperfettóval fejezzük ki:
86
5.b Az is lehet, hogy egy cselekvés folyamatban volt, és közben egy másik cselekvés
is megtörtént, de nem szakította félbe a hosszabb cselekvést, hanem az folyt tovább
utána is. Ez kissé átfedés a fenti 3. ponttal, mert a hosszabb cselekvés/történés
háttérkörülménynek is felfogható:
Angolosoknak fontos figyelni arra, hogy a létigének (essere) is lehet az olaszban folyamatos
alakja, vagy akár az avere igének is, sőt azoknak az igéknek is, melyeknek az angolban nem
lehet folyamatos alakja! Fontos angolosoknak figyelni az imperfetto használatára azokban az
esetekben, amikor az eltér az angol folyamatos múlt időtől (háttérkörülmények leírása
leginkább)!
1. Ettem a kenyeret.
2. Megettem a kenyeret.
Az első esetben a cselekvés folyamatát képzeljük el, a második esetben pedig azt, hogy
a cselekvés megtörtént és lezárult. Így az olaszban az első esetben imperfettót kell
használni (Mangiavo il pane), a második esetben passato prossimót (Ho mangiato il
pane). Az olasz nem használ igekötőket, amikkel ezt a különbséget ki lehetne fejezni,
helyette az igeidővel tesz különbséget a kétféle szemléletmód között.
Ebben a mondatban két múlt idejű esemény szerepel: az egyik éppen folyamatban volt
(nézte a filmet), amikor egy másik megtörtént (a macska bement a szobába).
Ha elbeszélünk egy történetet, akkor passato prossimo igeidőben követik egymást az
események. Ezekhez képest a kísérő körülmények leírására mindig imperfettót
kell használni. Kísérő körülményeknek számítanak a leírások, kommentárok,
magyarázatok, indoklások, célok, tervek, melyeket időbeli korlátozások nélkül
mutatunk be. Pl megérkeztem, megebédeltem, majd beléptem a szobába, ahol egy
asztal és három szék volt. Az egymást követő eseményekhez képest kísérő körülmény,
hogy mi volt a szobában, ez imperfettóba kerül:
Sono arrivato, poi ho pranzato e sono entrato nella camera dove c’erano un tavolo e tre sedie.
Oggi, quando sono uscito di casa, faceva bel tempo. Per questo sono andato a
piedi all’ufficio. Nella strada c’era molta gente che si affrettava al lavoro. Quando
sono arrivato all’ufficio, erano già le otto e la maggior parte dei lavoratori si trovava
già a suo posto. Sono entrato nella mia camera e ho cominciato a lavorare.
Egyes igékre külön alak van a magyar nyelvben, míg az olasz a két alakot az igeidővel
különbözteti meg:
88
A potere, dovere, volere módbeli segédigék is használhatók imperfettóban és
passato prossimóban is. Mivel a módbeli segédigék megváltoztatják a főige
megtörténésének módját, a fent leírt imperfetto használati szabályok általában nem
alkalmazhatók a módbeli segédigés múlt idejű mondatokra.
Ha imperfettóban áll módbeli segédige, az a cselekvés megtörténtének
bizonytalanságát fejezi ki. Nem tudhatjuk, a főigével kifejezett cselekvés végül
megtörtént-e vagy sem:
Volevo andare – Menni akartam (de hogy végül mentem-e, az nem derül ki).
Dovevo fare il compito e perciò non avevo voglia di andare con voi – Meg kellett
csinálnom a feladatot, ezért nem volt kedvem veletek menni (de hogy végül
megcsináltam-e a feladatot, az nem derül ki).
Ha passato prossimo az igeidő, az azt fejezi ki, hogy a cselekvés meg is történt:
Vessük össze!
Feladatok:
Az imperfetto képzésének gyakorlása: Elsősorban azoknak, akik most ismerkednek ezzel az igeidővel.
89
Io sono a casa.
Lui comincia a dormire alle dieci.
Leggo molti libri. Anche tu ne leggi tanti.
Prendiamo l’autobus. Voi prendete il metrò.
Nuoto ogni giorno.
Lei dice la stessa cosa
Che cosa fai?
Scrivo una lettera.
Mangiate della pizza la domenica.
Parliamo raramente l’italiano.
Fordítsuk olaszra! Figyeljünk, hogy mikor kell imperfetto, mikor passato prossimo a
mondatokba!
Linkek:
Felhasznált irodalom:
Dr. Király Rudolf, Dr. Szabó Mihály: Olasz nyelvkönyv tanfolyamok és magántanulók számára, I.
rész, Negyedik kiadás, Tankönyvkiadó, Budapest.
Maria Teresa Arbia: PONS Olasz nyelvtan röviden és érthetően, Klett Kiadó, Budapest, 2008.
90
A passato remoto képzése:
személyragok:
példák:
Rendhagyó igék
.
Teljesen rendhagyó igék: essere, stare, dare
Ezeknél az igéknél csak az E/1, E/3, T/3 alak rendhagyó, a többi szabályos. Ebben a három
személyben rendhagyó tőhöz járulnak a rendhagyó ragok. A rendhagyó tő minden ige esetében
mindhárom személyben megegyezik, a rendhagyó ragok is csak egyfélék (E/1: -i; E/3: -e; T/3: -
ero).
A megrövidült főnévi igenév végződésű igék (pl. facere (facesti) → fare, conducere (conducesti) →
condurre) a régi, hosszabb tőből képzik szabályos alakjaikat.
Az olasz ige második szótári alakja a passato remoto E/1 alakja. Ebből a többi rendhagyó alakot is
képezni lehet a rag megváltoztatásával.
assumere: assunsi; bere: bevvi; cadere: caddi; chiedere: chiesi; chiudere: chiusi; cogliere:
colsi; condurre: condussi; conoscere: conobbi; convincere: convinsi; correre: corsi;
decidere: decisi; difendere: difesi; dire: dissi; dirigere: diressi; discutere: discussi;
distruggere: distrussi; escludere: esclusi; esprimere: espressi; fare: feci; giungere: giunsi;
leggere: lessi; mettere: misi; muovere: mossi; nascere: nacqui; nascondere: nascosi;
perdere: persi; piacere: piacqui; piangere: piansi; porre: posi; prendere: presi;
proteggere: protessi; rendere: resi; ridere: risi; rimanere: rimasi; risolvere: risolsi;
rispondere: risposi; rompere: ruppi; sapere: seppi; scegliere: scelsi; scendere: scesi;
scrivere: scrissi; spendere: spesi; tacere: tacqui; tenere: tenni; togliere: tolsi; trarre: trassi;
vedere: vidi; venire: venni; vincere: vinsi; vivere: vissi; volere: volli
Nagyon fontos, hogy nem fejezhetünk ki vele múltbeli folyamatos cselekvést, nem állhat az
imperfetto helyett. Ebből a szempontból a passato prossimóhoz hasonló a használata, és ahhoz
hasonlóan szembeállítható a használata az imperfettóval:
92
Guardavo la tivù quando è venuto lui.
Guardavo la tivù quando venne lui.
Éppen tévét néztem, amikor jött ő.
Érdekesség: A passato remoto a latin praesens perfectum igeidő folytatása. A rendhagyó passato remoto
sokszor a latin rendhagyó praesens perfectumból alakult ki. Lásd még: Latin és olasz rendhagyó múlt idő.
Link:
Futuro semplice
(Egyszerű jövő idő)
A futuro semplice alakját az -ere és -ire végű igéknél (pl. prendere, partire) úgy
képezzük, hogy elhagyjuk az e betűt a végéről, marad az -er és -ir (pl. prender-, partir-
), ehhez járulnak a következő ragok:
-ò
-ai
-à
-emo
-ete
-anno
Az -are végű igék (pl. parlare) jövő ideje is hasonló, elmarad az -are végéről az e (pl.
parlar-), viszont az -are a betűjéből e betű lesz (parlar → parler-). Például:
93
A hangsúly mindig a ragokon van, amit E/1-ben és E/3-ban jelölünk is. A ragok egy
része olyan, mintha az avere igét ragoznánk jelen időben, csak a helyesírás más (ho,
hai, ha … hanno; -ò, -ai, -à … -anno).
Az -isc-es igéknek sincs eltérő ragozásuk, mivel az ige tövét a főnévi igenévből
képezzük. (Pl. finirò, finirai…; preferirò, preferirai… )
Helyesírási sajátosságok:
A -care és -gare végű igék h-t toldanak be, hogy a kiejtés ne változzon meg:
cercare pagare
(keresni) (fizetni)
cercherò pagherò
cercherai pagherai
cercherà pagherà
cercheremo pagheremo
cercherete pagherete
cercheranno pagheranno
A -ciare, -sciare és -giare végű igék i-je elveszik, mert a kiejtés szempontjából
nincs rá szükség:
Rendhagyó igék:
A jövő idő rendhagyósága azt jelenti, hogy nem szabályos tőhöz jönnek a ragok. A
ragokban nincs rendhagyóság, csak a tőben. Így a jövő idő E/1 alakjából az összes
többi alak is képezhető, elég ezt az egy alakot megadni.
„Természetesen” az avere és essere is rendhagyó:
94
avere essere
avrò sarò
avrai sarai
avrà sarà
avremo saremo
avrete sarete
avranno saranno
dare – darò
fare – farò
stare – starò
Sok -ere végű ige főnévi igenevének első e-je kiesik, ritkábban -are végű igék a-ja
esik ki:
Egyes igéknél kiesik az r előtti magánhangzó (e vagy i), valamint az azt megelőző
mássalhangzó is, és az r megduplázódik:
essere – sarò
Ugyanígy:
95
(manterrò), ritenere (riterrò)
mint venire: avvenire (avverrà), convenire (converrò)
Akkor használjuk, amikor a magyarban is jövő időt használunk: ígéret, terv, szándék,
előrejelzés kifejezésére:
Érdekesség: A futuro semplice a népi (vulgáris) latinban kezdett kialakulni. Először a főnévi igenév
után az avere igét ragozták jelen időben. Ez később összeolvadt egyetlen alakká. A latin jövő idő
(indicativus futurum imperfectum) alakja nem él tovább a neolatin nyelvekben. A francia jövő idő,
a spanyol jövő idő és a portugál jövő idő is a népi latin alakból fejlődött ki, ott is egybeolvadt idővel
a főnévi igenév és az utána álló segédige.
Keresd meg a párokat! Hogy van az igék jövő ideje? – Többféle ige gyakorlása futuro
alakban
Link:
Ezek az igék jelen időben állnak. Azonban tényleg jelen időt fejeznek ki? Láttam, hogy fut a nyúl.
Most fut a nyúl? Nem most, hanem amikor láttam, akkor futott. Azt mondta, nincs idejük. Mikor
nincs idejük, most, ezt mondta? Nem most, hanem akkor nem volt idejük éppen, amikor mondta.
Azt hittem, jön a busz. A jelenre vonatkozik, hogy jön? Nem most, hanem amikor hittem. Jelen
időben állnak ugyan ezek az igék, de nem jelen időt fejeznek ki!
Mi lesz, ha ezeket a mondatokat olaszra fordítjuk? Kifejezhetjük a múlt időt az olaszban is így a
jelennel, mint a magyarban? Nem! Számunkra elsőre szokatlan lehet, hogy az olaszban ilyenkor
nem jelen időt kell használni, hanem az egyik múlt időt, mégpedig az imperfettót:
Pensavo che veniva l’autobus – Azt hittem, jön a busz. (Az igényes beszédben itt kötőmód áll.)
A főmondat igéje (láttam, mondta, hittem) múlt időben áll. Ha ilyenkor a főmondattal
egyidejűséget akarunk kifejezni a mellékmondatban, akkor arra az imperfettót kell használni. A
mellékmondat igeidejét tehát a főmondat idejéhez kell igazítani. Ez az igeidők egyeztetésének
alapszabálya az olaszban.
Máshogy megközelítve:
Ha egy múlt idős főmondatot (pl.: Azt mondta, hogy…) teszünk ez elé a mondat elé, a jelen idő (süt
– brilla) helyett múlt időt (imperfettót – brillava) kell használni:
97
2. Ha detto che brillava il sole – Azt mondta, süt a Nap.
Az igeidő a mellékmondatban „visszacsúszik” a múltba a jelenből (brilla (1. mondat) → brillava (2.
mondat)). A mellékmondat idejét tehát egyeztetni kell a főmondat idejével. Ez logikus is, hiszen
nem is jelen időt fejez ki, még ha a magyarban ilyenkor jelen időt is használunk.
Hasonló példák:
Természetesen lehet olyan szituáció is, hogy az egész időszak lezárult. Például: „Tavaly nálunk volt
egy hetet. Egyik nap megkérdeztük tőle, mikor megy haza. Azt mondta, még marad“. Ilyenkor
természetesen imperfettóba kerül a marad, mivel nem a jelenre vonatkozik:
Egyetlen mondatból tehát nem derül ki egyértelműen, mikorra is vonatkozik, lezárult-e már az adott
időszak. Erre figyelni kell, mert ettől függ, hogyan kell a mondatot olaszra fordítani!
Itt a „Föld kering a Nap körül” kijelentés most is aktuális, ezért nem kell a „kering” szót az olaszban
imperfettóba tenni. Hiszen nem korlátozódik arra az időszakra, amire a főmondat utal:
98
Anche da giovane sapevo che la Terra gira intorno al Sole.
Vannak tehát olyan cselekvések, történések, melyek a múltban is igazak voltak és a jelenben is
igazak. Ezek leginkább fizikai törvényszerűségek. Ilyen esetben nem kell imperfettóba tenni a
mellékmondat igéjét:
Ha detto che l’acqua bolle a 100 gradi – Azt mondta, a víz 100 fokon forr.
Ha nem általános igazságról, hanem egy specifikus esetről van szó, természetesen kell egyeztetni az
igeidőt:
Ha detto che l’acqua bolliva già ma nessuno è andato nella cucina – Azt mondta, forr már a víz, de
senki nem ment a konyhába.
Vessük össze:
Azt mondta, a Föld kering a Nap körül – A Föld nem csak akkor keringett a Nap körül, amikor
mondta.
Feladat:
1. Alakítsuk át a mondatokat úgy, hogy eléjük tesszük az “Azt mondta, hogy” (Ha detto che)
kifejezést! Ügyeljünk az igeidők egyeztetésének szabályára!
A feladatok megoldása
Forrás:
Maria Teresa Angelini, Móritz György: Gyakorlati olasz nyelvtan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
Link:
Zanichelli – Concordanza dei tempi con l’indicativo – Csak haladóknak ajánlott érdekesség!
Il trapassato prossimo
(másik nevén: il trapassato imperfetto)
A trapassato prossimo nevű igeidőt magyarul többféleképpen nevezik, pl. befejezett múlt,
régmúlt. Ezek a nevek azonban megtévesztőek lehetnek, mert esetleg a passato remotóra
gondolhat az ember, hiszen az is befejezett, régen megtörtént cselekvést fejez ki. Érdemesebb a
trapassato elnevezésnél maradni. Nevezhetnénk inkább előidejű múltnak, mert egy másik múlt
idejű cselekvéshez képest előidejűséget fejez ki.
100
Firenze. Dopo che avevamo visitato il Duomo, siamo andati a mangiare una pizza – Miután
meglátogattuk a dómot, elmentünk enni egy pizzát.
Mozgást, állapotváltozást kifejező igéknél az essere a segédige, pl. ero venuto, ero arrivato, eravamo tornati,
eravamo restati; visszaható igéknél is: mi ero alzato; ci eravamo lavati. Bővebben: Az avere vagy essere
segédigét használjunk?
PARLARE ANDARE
avevo parlato ero andato /-a
avevi parlato eri andato /-a
aveva parlato era andato /-a
avevamo parlato eravamo andati /-e
avevate parlato eravate andati /-e
avevano parlato erano andati /-e
LAVARSI ANDARSENE
mi ero lavato /-a me ne ero andato /-a
ti eri lavato /-a te ne eri andato /-a
si era lavato /-a se ne era andato /-a
ci eravamo lavati /-e ce ne eravamo andati /-e
vi eravate lavati /-e ve ne eravate andati /-e
si erano lavati /-e se ne erano andati /-e
Ha detto che aveva fatto bel tempo – Azt mondta, hogy szép idő volt.
1. Előfordul tárgyi mellékmondatokban pl. „azt mondta, hogy” és hasonló kifejezések után. Ha a
főmondat igéje valamelyik múlt időben áll (pl. passato prossimo, imperfetto vagy akár passato
remoto), és a mellékmondatban kifejezett cselekvés ezelőtt történt, azt a trapassato prossimóval
fejezzük ki:
Il direttore ha detto che il collega aveva già finito il suo lavoro – Azt mondta a főnök, a kolléga
már befejezte a munkáját.
Mi domandava se avevo già parlato con il professore – Azt kérdezte tőlem, beszéltem-e már a
tanárral.
Ci hanno menzionato che non erano ancora arrivati gli ospiti – Említették nekünk, hogy még
nem érkeztek meg a vendégek.
2. Időhatározói mondatokban legtöbbször a dopo che (miután), (non) appena (mihelyt), quando
(amikor) kötőszó mellett fordul elő:
Quando siamo arrivati, loro erano già partiti – Amikor megérkeztünk, ők már elmentek.
Dopo che aveva letto il libro, ha capito la storia – Miután elolvasta a könyvet, megértette a
történetet.
Appena avevo guardato il film, sono andato a letto – Mihelyt megnéztem a filmet, elmentem
aludni.
Dopo aver letto il giornale sono andato a mangiare qualcosa – Miután elolvastam az újságot
(elolvasván az újságot), mentem enni valamit.
3. Ha több, egymást követő cselekvést említünk egy mellérendelő mondatban (pl. felébredtem,
majd felkeltem, kimentem reggelizni, utána mosakodtam, felöltöztem és elindultam), ahhoz nem kell
trapassato, elég a passato prossimo: Mi sono svegliato, poi mi sono alzato, sono andato a fare
colazione, poi mi sono lavato, mi sono vestito e sono partito. Trapassato prossimo akkor kell, ha
egy élesebben elkülöníthető időszakaszról van szó. Ilyenkor a mondatba olykor odaérthető az
„(addigra) már” kifejezés. Ha ez odaérthető, nem is feltétlen kell egyetlen mondaton belül lennie a
trapassato prossimónak és a másik igeidőnek, lehet két külön mondatban is, vagy mellérendelő
mondatban is lehet a két cselekvés kifejezve:
Perché non hai pranzato molto? – Miért nem ettél sokat ebédre?
Perché avevo mangiato molto per colazione – Mert reggelire sokat ettem.
102
Hai comprato qualcosa ieri? – Vettél valamit tegnap?
No, perché avevo speso tutti i miei soldi – Nem, mert elköltöttem (már addigra) az összes
pénzem.
A lényeg, hogy ha két múltbeli időszakot el tudunk különíteni, a korábbira trapassato prossimóval
utalunk:
Quest’anno non siamo andati al mare. L’anno scorso ci eravamo già andati – Idén nem
mentünk a tengerhez. Tavaly már mentünk oda.
5. Van, amikor nincs az a múlt idejű cselekvés, történés megjelölve, melyhez viszonyítva
kifejezzük, hogy valami előbb történt. Ilyenkor önállóan áll ez az igeidő. Így gyakorlatilag a passato
prossimo helyett is állhat:
Questo film è bello! Non l’avevo ancora visto! – Jó ez a film! Még nem láttam!
103
Tegyük az igéket a megfelelő múlt idejű alakba (trapassato vagy passato
prossimo)!
Forrás:
Marin, S. Magnelli: Nuovo Progetto Italiano 1, Edilingua, 2006. (könyv, munkafüzet és hanganyag)
Maria Teresia Arbia: Olasz nyelvtan röviden és érthetően (PONS), Klett Kiadó, Budapest, 2006.
Maria Teresa Angelini, Móritz György: Gyakorlati olasz nyelvtan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
Link:
Italiancounter.com: Italian Past Perfect tense – inkább csak a képzését mutatja be, a használatát csak érinti
Zanichelli.it
Grammatiken.de – Das Trapassato Prossimo (németül mutatja be az igeidőnek leginkább a használatát, pár
szóban a képzését)
Nézzük végig először az egyes számú tegező és magázó alakokat! Utána a többes számú magázó
alakokat vesszük át, majd a T/1 és T/2 alakjait, végül a tiltást. Ezek után a hangsúlytalan névmási
alakok helyét ismerhetjük meg felszólító módban. A végén a felszólítás egyéb formáit nézzük meg,
és a függelékben összefoglaljuk a felszólító módban rendhagyó igéket.
104
–
tegezés: -a
Parla! – Beszélj! Lavora! – Dolgozz! Aspetta! – Várj!
végződés:
magázás: -i Parli! – Beszéljen Lavori! – Aspetti! –
végződés: (ön)! Dolgozzon! Várjon!
Az -i végződésnél a c és a g után h-t írunk, hogy a kiejtés ne változzon (ahogy kijelentő mód jelen időben
is): paghi! – fizessen!; cerchi! – keressen!
Az -ERE és -IRE végű igéknél pont fordítva van. Tegezésnél -i a végződés (mint kijelentő mód jelen
időben), magázásnál pedig -a:
A legga alakban a g kiejtve is g, tehát eltér a főnévi igenév dzs hangjától. A kijelentő mód jelen idejében
megismert szabály a -gere, -cere végű igékkel kapcsolatban a felszólító módban is érvényes.
tegezés: -i: Parti! – Utazz el! Finisci! – Fejezd be! Apri! – Nyisd ki!
magázás: -a: Parta! – Utazzon el! Finisca! – Fejezze be! Apra! – Nyissa ki!
A rendhagyó igék:
Felszólító módban is megőrzik rendhagyóságukat. A kijelentő mód jelen időből képzik felszólító
módú alakjaikat. Magázásnál a kijelentő mód jelen idejének E/1 tövét veszik alapul:
venire (jönni):
bere (inni):
105
tegezés: bevi! – igyál!
magázás: beva! – igyon!
rimanere (maradni):
uscire (kimenni):
Aki már tanulta a kötőmódot, láthatja, hogy a magázó alak megegyezik a kötőmód E/3 alakjával.
Néhány ige rendhagyó a felszólító módban. Egyes egy szótagú igék tegező alakban aposztrófot
kapnak a végükre:
tegezés: sta’!
magázás: stia!
essere: avere:
106
A feladat megoldókulcsa
stia! → stiano!
abbia! → abbiano!
A feladat megoldókulcsa
A feladat megoldókulcsa
4. Tiltás
A non tagadószó kerül az ige elé. Egyes számú tegezésnél kivételesen a főnévi igenév áll a non
után:
A feladat megoldókulcsa
A többi alaknak a végére kerülnek a hangsúlytalan névmások, és egybe írjuk őket az igével:
108
A rendhagyó igék is ugyanígy viselkednek. Egybeírásnál az aposztróf értelemszerűen kiesik. Ha
egyszótagú az igealak, akkor a névmás kezdőbetűje megduplázódik:
A hangsúly névmásos igénél az ige tövén ugyanott marad, ahol névmási alak nélkül is lenne. Így a
hangsúly sokszor távol kerül a megszokott utolsó előtti szótagról:
A főnévi igenévvel is egybeírjuk a névmási alakokat. Ezért E/2-ben tiltásnál is az ige végére
kerülnek. De kerülhetnek az ige elé is:
Non dirmi questa cosa! / Non mi dire questa cosa! – Ne mondd ezt nekem!
A feladat megoldókulcsa
109
6. Egyéb tudnivalók a felszólításról
Felajánlásnál, ha E/1-ben kérdezem, hogy megcsináljak-e valamit, egyszerűen kijelentő módot
használunk:
110
ESSERE – lenni AVERE – birtokolni SAPERE – tudni
sii – legyél! abbi – legyen neked! sappi – tudd!
sia – legyen (ön)! abbia – legyen önnek! sappia – tudja!
siamo – legyünk! abbiamo – legyen nekünk! sappiamo – tudjuk!
siate – legyetek! abbiate – legyen nektek! sappiate – tudjátok!
siano – legyenek (önök)! abbiano – legyen önöknek! sappiano – tudják!
A sta’, fa’, va’, da’ mellett előfordul a stai, fai, vai, dai is.
Link:
Forrás:
dr Móritz György, dr. Szabó Győző: I primi due passi. Olasz nyelvkönyv I/A, Nemzeti Tankönyvkiadó,
Budapest (117. o., 141-142. o.)
Az olasz feltételes jelen idő töve ugyanaz, mint a kijelentő mód jövő idő töve. Tehát az -are, -
ere, -ire végéről elhagyjuk az e-t. Továbbá az -are végű igék a-ja e-re vált, akárcsak jövő időben.
(Pl. parlare – parler-; prendere – prender-; partire – partir-). A ragok mindig a következők:
-ei
-esti
-ebbe
-emmo
-este
–ebbero
Az –ebbero végződésben a hangsúly hátulról a harmadik szótagra esik, ezért van aláhúzva. (Ha
ismerjük az -ere végű igék ragozását passato remotóban, könnyen megjegyezhetjük a ragokat.)
Példák:
Az -are végű igék -ere végűekként viselkednek. Emiatt a -care, -gare végű igéknél megváltozik a
helyesírás, h-t betoldunk, akárcsak jövő időben:
MANCARE PAGARE
mancherei pagherei
mancheresti pagheresti
mancherebbe pagherebbe
mancheremmo pagheremmo
manchereste paghereste
mancherebbero pagherebbero
A -ciare, -giare, -sciare végű igék i-je kiesik, hiszen a kiejtés szempontjából nincs rájuk szükség:
112
COMINCIARE MANGIARE LASCIARE
comincerei mangerei lascerei
cominceresti mangeresti lasceresti
comincerebbe mangerebbe lascerebbe
cominceremmo mangeremmo lasceremmo
comincereste mangereste lascereste
comincerebbero mangerebbero lascerebbero
Mivel a töve megegyezik a jövő idő tövével, a jövő időben rendhagyó igék a feltételes módban is
rendhagyóak lesznek. A ragok sosem rendhagyók. Pl.:
Például:
Használata
1. Ugyanakkor használjuk, amikor a magyar feltételes jelen időt (-na, -ne, -ná, -né, pl. olvasna, inna,
enne, ülne – egyes nyelvtanok ezt „lehetséges feltételnek”, „még teljesülhető feltételnek” is nevezik):
parlerei – beszélnék; sarebbe – lenne.
Annyiban tér el a magyartól, hogy a se (ha) kötőszó mellett nem használható. Így pl. a magyar „Ha
elolvasnám a könyvet…” féle mondatokban nem lehet az „elolvasnám” szót olasz feltételes jelen
idővel fordítani. Helyette a kötőmód imperfettóját kell használni (lásd itt).
113
Comprerei un libro ma non ho soldi – Vennék egy könyvet, de nincs pénzem.
Használható még udvarias kérés kifejezésére is (ahogy a magyarban is), elsősorban a potere igével,
de anélkül is:
Potrebbe dirmi che ore sono? – Meg tudná mondani, mennyi az idő?
Apriresti la finestra? – Kinyitnád az ablakot?
Megjegyzés: A nyelvtanok sokszor külön említik a teljesülhető feltételt és tanácsot, javaslatot, mint a feltételes
jelen idő használati körét. Javaslat, tanács: Dovresti mangiare meno dolce (Kevesebb édességet kellene
enned). Mivel ezekben az esetekben a magyarban és az olaszban is feltételes jelen időt használunk, felesleges
ezeket külön tárgyalni. Egyszerűbb azt mondatni, hogy ugyanakkor használjuk a két nyelvben ezt az igealakot,
és a különbségekre térni ki. (Az egyik különbség, hogy se után nem áll feltételes mód, a másik különbség a
következő, 2. pontban található.)
Link:
114
Az olasz feltételes múlt képzése: Feltételes jelen időben kell ragozni vagy az essere (sarei,
saresti, sarebbe…) vagy az avere (avrei, avresti, avrebbe…) igét. Ezt követi a főige participio
passato (befejezett melléknévi igenév) alakja. (Hogy mikor kell az avere, mikor az essere, arról bővebben
az Avere vagy essere című bejegyzésben lehet olvasni.)
PARLARE ANDARE
avrei parlato sarei andato /-a
avresti parlato saresti andato /-a
avrebbe parlato sarebbe andato /-a
avremmo parlato saremmo andati /-e
avreste parlato sareste andati /-e
avrebbero parlato sarebbero andati /-e
LAVARSI
1. Kifejezi a magyar feltételes múlt idő (pl. mentem volna, olvasott volna, ittunk volna)
jelentéstartalmát. A nyelvtanok ezt néha úgy nevezik, hogy nem teljesült kívánság (desiderio non
realizzato), de erre az elnevezésre nincs szükség, mert a lényeg, hogy amikor a magyarban
(főmondatban) feltételes múlt időt használunk, akkor az olaszban is. Ilyenkor, ha egy másik
tagmondat is áll a feltételes múlt idejű mondat mellett, abban kijelentő mód múlt idő áll:
Avrei comprato un libro ma non avevo soldi – Vettem volna egy könyvet, de nem volt pénzem.
Avremmo mangiato una pizza ma non avevamo fame – Ettünk volna pizzát, de nem
voltunk éhesek.
115
Ugyancsak feltételes múltat használunk a magyarban tanácsadásnál (főleg a dovere igével), ha az
már nem teljesülhet:
2. Kifejezhet olyan kívánságot, mely a jelenben (vagy közeli jövőben) nem teljesülhet. Ilyenkor a
másik tagmondatban kijelentő mód jelen idő áll. A magyarban ilyenkor feltételes jelen és feltételes
múlt is használható, de az olasz a feltételes múltat használja:
Luigi non ha soldi, altrimenti te ne avrebbe prestato – Luiginak nincs pénze, különben
adna/adott volna neked kölcsön.
Sarei andato da te ma sono stanco – Elmennék/Elmentem volna hozzád, de fáradt vagyok.
Ci sarebbero stati scioperi in tutto il paese – Állítólag sztrájkok voltak az egész országban.
Secondo la polizia, il ladro non avrebbe vissuto qui – A rendőrség szerint a tolvaj nem itt élt.
4. „Jövő a múltban”: Kifejezhet olyan cselekvést, mely a múlthoz képest jövőben, ugyanakkor a
jelenhez képest múltban történt. Például: „Tegnapelőtt azt mondtam, hogy másnap érkezik a
barátom”. Ebben az esetben a „mondtam” tegnapelőtt történt, az „érkezik” pedig az azt követő napra
vonatkozik, tehát a jelenhez képest tegnapra, a tegnapelőtthöz képest holnapra. Ez tehát a múlthoz
képest jövő, de a jelenhez képest múlt. Az ilyen cselekvéseket (mint a példamondatban az „érkezik”)
az olaszban ugyanazzal az igealakkal fejezzük ki, mint a feltételes mód múlt idejét. De ennek
természetesen semmi köze a feltételes múlthoz, csak az igealak formailag ugyanaz. Az ilyen, múlthoz
képest jövő idejű, de a jelenhez képest múlt idejű cselekvéseket a magyarban általában a jövő vagy a
jelen idővel fejezzük ki:
Ieri ho detto che il mio amico sarebbe arrivato il giorno dopo – Tegnap azt mondtam, hogy a
barátom a következő napon érkezik/fog érkezni.
Ho detto che avrei fatto il lavoro – Azt mondtam, meg fogom csinálni/megcsinálom a munkát.
+1 Nem használhatjuk az olasz feltételes múlt időt a se (ha) kötőszó után, azaz feltételes mellékmondatban.
Ha a magyarban ilyenkor feltételes múltat használunk, akkor az olaszban a kötőmód trapassatója (congiuntivo
trapassato, bővebben lásd itt) áll: Se tu avessi parlato con lui, saprebbe la verità – Ha beszéltél volna vele,
tudná az igazságot.
Forrás:
Példák:
Mint látható, kötőmód jelen időben egyes számban a három alak megegyezik. Ezért a személyes
névmásokat gyakran kiteszik akkor is, ha nem hangsúlyosak.
Az -isc-es igék kötőmód jelen időben is megkapják az -isc- bővülést:
finire capire
finisca capisca
finisca capisca
finisca capisca
117
finiamo capiamo
finiate capiate
finiscano capiscano
A -care, -gare végű igék a kijelentő mód jelen idejéhez hasonlóan kötőmódban is betoldanak egy h-
t. Így a c kiejtése „k” marad végig:
cercare pagare
cerchi paghi
cerchi paghi
cerchi paghi
cerchiamo paghiamo
cerchiate paghiate
cerchino paghino
A kijelentő mód jelen időben rendhagyó igék kötőmódban is rendhagyók. Ha a kötőmód egyes számú
alakjait a kijelentő mód E/1 alakjából képezzük, a T/1-ből pedig a T/1 és T/2 alakokat, akkor a
rendhagyó igékkel nincs is különösebb gondunk. T/3-ban visszajön az egyes szám rendhagyósága.
Példák:
118
salire salga salga salga saliamo saliate salgano
scegliere scelga scelga scelga scegliamo scegliate scelgano
sciogliere sciolga sciolga sciolga sciogliamo sciogliate sciolgano
scuotere scuota scuota scuota scotiamo scotiate scuotano
sedere sieda(segga) sieda(segga) sieda(segga) sediamo sediate siedano(seggano)
spegnere spenga spenga spenga spegniamo spegniate spengano
tacere taccia taccia taccia tacciamo tacciate tacciano
tenere tenga tenga tenga teniamo teniate tengano
togliere tolga tolga tolga togliamo togliate tolgano
tradurre traduca traduca traduca traduciamo traduciate traducano
trarre tragga tragga tragga traiamo traiate traggano
udire oda oda oda udiamo udiate odano
uscire esca esca esca usciamo usciate escano
valere valga valga valga valiamo valiate valgano
venire venga venga venga veniamo veniate vengano
volere voglia voglia voglia vogliamo vogliate vogliano
Az -are végűek közül csak a fentiek rendhagyók (andare, fare, stare, dare), de azok nagyon. Nem a
szabályos -i, hanem az -a végződést kapják.
119
A kötőmód használatának részletes szabályai itt megtalálhatók. Ezt annyival kell kiegészíteni, hogy
a kötőmód jelen idejét akkor használjuk, ha valóban jelen időt akarunk kifejezni. Így nem
használható pl. múlt idejű cselekvések kifejezésére, vagy múlt idejű főmondatok után, mert erre a
kötőmód valamelyik múlt ideje való. Pl.:
Ha credo helyett credevo vagy ho creduto, credei lenne, nem lehetne a kötőmód jelen idejét
használni, csak múlt idejét. A lényeg, mellékmondatban akkor használjuk a kötőmód jelen idejét, ha
a főmondat igéje (itt: credo) jelen időben áll, és a mellékmondat ezzel egyidejűséget fejez ki. (Pl. ha
azt mondjuk, „Azt hiszem, igazad volt“, az előidejűséget fejez ki, nem használható a kötőmód jele
ideje.)
Használható még a kötőmód jelen ideje jövő idő kifejezésére is. Mivel a kötőmódnak az olaszban
nincs jövő ideje, helyette vagy a kötőmód jelen idejét, vagy a kijelentő mód jövő idejét használjuk:
Penso che domani farà bel tempo – Gondolom, holnap jó idő lesz.
Penso che domani faccia bel tempo – Gondolom, holnap jó idő lesz.
Forrás:
Az avere vagy essere igét ragozzuk kötőmód jelen időben (congiuntivo presente), ezt követi a főige
participio passato alakja. Mivel egyes számban megegyeznek az alakok, a személyes névmást is
sokszor kiteszik, akkor is, ha nem hangsúlyos.
Lásd még: A participio passato képzése
PARLARE ANDARE
io abbia parlato io sia andato /-a
tu abbia parlato tu sia andato /-a
120
lui abbia parlato lui sia andato
lei abbia parlato lei sia andata
noi abbiamo parlato noi siamo andati /-e
voi abbiate parlato voi siate andati /-e
loro abbiano parlato loro siano andati /-e
LAVARSI ANDARSENE
io mi sia lavato /-a io me ne sia andato /-a
tu ti sia lavato /-a tu te ne sia andato /-a
lui si sia lavato lui se ne sia andato
lei si sia lavata lei se ne sia andata
noi ci siamo lavati /-e noi ce ne siamo andati /-e
voi vi siate lavati /-e voi ve ne siate andati /-e
loro si siano lavati /-e loro se ne siano andati /-e
A segédige (avere vagy essere) használatára ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint kijelentő
módban: Avere-vel ragozódnak többek között a tárgyas igék. Essere-vel ragozódnak többek között a
mozgást, állapotváltozást kifejező tárgyatlan igék és a visszaható igék.
A participio passato egyeztetésére is a már ismert szabályok érvényesek: Ha essere a segédige, akkor
a participio passato egyezik nemben és számban az alannyal. Ha az avere a segédige, akkor az
alannyal sosem egyeztetünk, viszont a tárggyal egyeztetünk, ha megelőzi az igét.
Ezeket a szabályokat bővebben lásd az Avere vagy essere cím alatt (az oldalon lejjebb kell görgetni).
Használata:
Siamo felici che tu sia stato qui – Örülünk, hogy itt voltál.
Ti dispiace che lui non si sia occupato di te – Nem tetszik neked, hogy nem foglalkozott veled.
Ho paura che tu non abbia potuto scrivere la lettera – Attól tartok, nem tudtad megírni a levelet.
Non sono sicuro che loro siano stati malati – Nem vagyok biztos benne, hogy ők betegek voltak.
Dubita che ti siano piaciuti questi libri – Kétli, hogy tetszettek neked ezek a könyvek.
Pensiamo che lui abbia letto il libro – Azt gondoljuk, ő elolvasta a könyvet.
Credo che tu abbia voluto mangiare una pizza – Azt hiszem, enni akartál egy pizzát.
Spero che tutto sia andato bene – Remélem, minden jól ment.
121
Személytelen szerkezetek:
Piero è la persona più alta che sia stata qui – Piero a legmagasabb személy, aki itt volt.
Bizonyos kötőszók:
A kötőmód imperfetto tövét megkapjuk, ha elhagyjuk a főnévi igenév -re végződését. A -re előtti
hangzó (a, e vagy i) megmarad. Ehhez járulnak a következő ragok:
-ssi
-ssi
-sse
-ssimo
-ste
-ssero
Sosem esik egyik ragra sem a hangsúly! A -ssimo és -ssero végződésnél is hátulról a harmadik szótag
hangsúlyos. (Lent a ragozásnál ezért dőlttel van jelölve T/1-ben és T/3-ban a hangsúlyos
magánhangzó.)
Példák:
122
parlassimo vendessimo partissimo
parlaste vendeste partiste
parlassero vendessero partissero
FINIRE CAPIRE
finissi capissi
finissi capissi
finisse capisse
finissimo capissimo
finiste capiste
finissero capissero
123
Olasz kötőmód imperfetto – egy csodálatos igeidő!
Használata
1. Az igeidők egyeztetésének szabálya szerint, ha a főmondat múlt időben áll, a mellékmondat igéje
is múlt időbe (imperfettóba) kerül, nem marad jelen időben. (Pl. Lui ha detto che faceva bel tempo
– Ő azt mondta, jó idő van.)
Ha a főmondat igéje múlt időben áll, és ezen kívül még kötőmódot vonzó kifejezés is áll benne, akkor
használjuk a kötőmód imperfettóját. A kötőmód jelen idejétől (congiuntivo presente) csak annyiban
különbözik a használata, hogy itt a főmondat igéje múlt időben áll. Egyébként ugyanazok a szabályok
érvényesek a használatára, mint általában a kötőmód használatára. (A kötőmód használata –
bővebben lásd itt.)
A kötőmód imperfettója egyidejűséget fejez ki a főmondat múlt idejével. Ez azt jelenti, hogy a
kötőmód imperfettójával kifejezett cselekvés nem történt se előbb, se később, mint a főmondatban
kifejezett cselekvés, hanem azzal egyidejűleg történt. Magyarra legtöbbször jelen idővel fordítjuk:
Jelen idejű főmondat után: Credo che tu sia qui – Azt hiszem, itt vagy. (congiuntivo presente)
Múlt idejű főmondat után: Credevo che tu fossi qui – Azt hittem, itt vagy. (congiuntivo imperfetto)
Ha a főmondat igéje feltételes módban áll, akkor sem lehet a mellékmondat igéje jelen időben,
helyette akkor is imperfetto kell. Ilyenkor kivételesen jövő időre is utalhat a congiuntivo imperfetto:
Vorrei (oggi) che tu venissi (oggi) – Szeretném (ma), hogy eljöjj (ma).
Vorrei (oggi) che tu venissi (domani) – Szeretném (ma), hogy eljöjj (holnap).
A kötőmód múlt idejét magyarra általában jelen idővel fordítjuk (az igeidő-egyeztetés szabályai
miatt).
Ahogy általában a kötőmódot, a kötőmód imperfettóját is többek között a következő esetekben
használjuk múlt idejű főmondat után:
Non sono stato sicuro che fossero malati – Nem voltam biztos benne, hogy ők betegek.
Dubitava che ti piacessero questi libri – Kételkedett benne, hogy tetszenek neked ezek a
könyvek.
Abbiamo pensato che leggesse sempre – Azt gondoltuk, mindig olvas.
124
Ho creduto che tu volessi mangiare una pizza – Azt hittem, enni akarsz egy pizzát.
Speravo che tutto andasse bene – Reméltem, minden jól megy.
Személytelen szerkezetek:
Lui è stato l’unico collega che potesse fare questo lavoro – Ő volt az egyetlen kolléga, aki
meg tudja (tudná / tudta volna) csinálni ezt a munkát.
Bizonyos kötőszók:
Ugyanígy a come se (mintha) kötőszó után is, a magyar feltételes jelen idővel azonos jelentéssel:
Lui ha fatto come se fosse felice – Úgy tett, mintha boldog lenne.
Főmondatban is előfordul, ha irreális kívánságot fejezünk ki. A magyarban ilyenkor a „bárcsak” szót
és mellette feltételes módot használunk:
Forrás:
Maria Teresa Arbia: Olasz nyelvtan röviden és érthetően (Pons, Nyelvek könnyedén sorozat), Klett Kiadó,
Budapest, 2006. (66. oldal)
Link:
Learn Italian 100% free – Ragozások, néhány példa és feladatok, hogy teszteljük tudásunkat
125
Kötőmód trapassato – Il trapassato del
congiuntivo
Kötőmód trapassato – Il trapassato del congiuntivo
A kötőmód trapassato
Il trapassato del congiuntivo
Képzése:
A kötőmód trapassato alakot úgy képezzük, hogy az avere vagy essere segédigét ragozzuk kötőmód
imperfettóban (congiuntivo imperfetto), ezt követi a participio passato:
PARLARE ANDARE
io avessi parlato io fossi andato /-a
tu avessi parlato tu fossi andato /-a
lui avesse parlato lui fosse andato
lei avesse parlato lei fosse andata
noi avessimo parlato noi fossimo andati /-e
voi aveste parlato voi foste andati /-e
loro avessero parlato loro fossero andati /-e
LAVARSI ANDARSENE
io mi fossi lavato /-a io me ne fossi andato /-a
tu ti fossi lavato /-a tu te ne fossi andato /-a
lui si fosse lavato lui se ne fosse andato
lei si fosse lavata lei se ne fosse andata
noi ci fossimo lavati /-e noi ce ne fossimo andati /-e
voi vi foste lavati /-e voi ve ne foste andati /-e
loro si fossero lavati /-e loro se ne fossero andati /-e
A segédige (avere vagy essere) használatára ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint kijelentő módban:
Avere-vel ragozódnak többek között a tárgyas igék. Essere-vel ragozódnak többek között a mozgást,
állapotváltozást kifejező tárgyatlan igék és a visszaható igék.
A participio passato egyeztetésére is a már ismert szabályok érvényesek: Ha essere a segédige, akkor a
participio passato egyezik nemben és számban az alannyal. Ha az avere a segédige, akkor az alannyal sosem
egyeztetünk, viszont a tárggyal egyeztetünk, ha megelőzi az igét.
Ezeket a szabályokat bővebben lásd az Avere vagy essere cím alatt.
Használata:
2. Használjuk még feltételes mondatokban, a se kötőszó után, ha a magyar feltételes múlt idővel
(-t volna, pl. tanult volna, beszélt volna) azonos jelentést akarunk kifejezni:
Se avesse parlato italiano, avrebbe vissuto in Italia – Ha beszélt volna olaszul, Olaszországban élt
volna.
Se avesse fatto bel tempo, saremmo andati a fare una gita – Ha jó idő lett volna, elmentünk volna
kirándulni.
Se io fossi stato ricco, avrei comprato una macchina – Ha gazdag lettem volna, vettem volna egy
autót.
Avremmo comprato questo vestito se avessimo avuto soldi – Megvettük volna ezt a ruhát, ha lett
volna pénzünk.
Link:
A kötőmód használata
(L’uso del congiuntivo)
A kötőmód használata elsőre bonyolultnak tűnhet. Ezért a példák mind kötőmód jelen időben állnak. A
kötőmód többi idejéhez példákat az ezekkel foglalkozó bejegyzésekben találhatunk.
A magyar nyelvben is előfordul, hogy a mellékmondatban nem kijelentő módot, hanem felszólító
módot (kötőmódot) használunk, például az „akar” ige után:
127
Azt akarom, hogy dolgozzon.
A „dolgozzon” itt nem kijelentő módban áll! Ha kijelentő módban mondanánk, akkor az „Azt akarom, hogy dolgozik”
mondat nem lenne helyes.
Többek között ilyenkor használunk kötőmódot az olaszban: Voglio che lui lavori. Az olasz kötőmód
használata azonban ennél kiterjedtebb. Az olasz akkor is használ kötőmódot a mellékmondatban,
amikor a magyar nem.
1. Akarást, kívánságot kifejező igék után (mint a magyarban), többek között a volere ige után:
Voglio che tu venga da me – Azt akarom, hogy eljöjj hozzám.
Desidero che costruiscano la casa – Azt óhajtom, hogy felépítsék a házat
Preferiamo che loro parlino in italiano – Inkább azt szeretnénk, hogy olaszul beszéljenek.
Prego soltanto che finiscano il lavoro per domani – Csak azt kérem, hogy holnapra fejezzék be a
munkát.
2. Szubjektív érzést, érzelmet kifejező igék után, mint pl. avere paura, temere (félni, attól tartani),
essere felice, essere contento, rallegrarsi (örülni), piacere, dispiacere:
Az olasz gondolkodásban nagy szerepet kap az ember szubjektív vélekedése, érzései, véleménye, szubjektív
hozzáállása a dolgokhoz. Ezt hangsúlyozandó az utóbbi két pontban az olasz kötőmód a szubjektív, egyéni
hozzáállást emeli ki. Ha valami objektív, biztos tény, mellyel kapcsolatban érzelmeket nem fogalmazunk meg,
kijelentő módot használunk. Ha valami bizonytalan, kétséges, vagy szubjektívan vélekedünk róla, akkor
kötőmódot használunk. A kötőmód tehát a bizonytalanság, szubjektív vélekedés, érzelmek igemódja.
Előfordulhat, hogy egy adott mondatban kijelentő mód és kötőmód is használható, de a kijelentő mód ilyenkor
tényszerű, biztos dologra utal, a kötőmód pedig bizonytalanságra, szubjektív vélekedésre. Magyarul az ilyen
jelentésbeli különbségeket nem mindig lehet jól kifejezni.
128
Può darsi che piova – Lehet, hogy esik az eső.
Sembra/pare che faccia bel tempo – Úgy tűnik, jó idő van.
5. Ha a főmondatban felsőfokú melléknév vagy más korlátozó értelmű szó (pl. unico, solo – ‘az
egyetlen, az egyedüli’) áll, valamint a non c’è nessuno che kifejezés után:
Lui è l’unico collega che possa fare questo lavoro – Ő az egyetlen kolléga, aki meg tudja (tudná)
csinálni ezt a munkát.
Piero è la persona più alta che sia qui – Piero a legmagasabb személy, aki itt van.
Roma è la città più bella che io conosca – Róma a legszebb város, melyet ismerek.
Non c’è nessuno che sappia la verità – Nincs senki, aki tudja/tudná az igazságot.
Vado al cinema a patto che anche tu venga con me – Megyek moziba, feltéve, ha te is jössz velem.
Prendo con me l’ombrello nel caso piova – Ha esik/esne az eső, magammal viszem az ernyőt.
Incontriamo domani a meno che non piova – Holnap találkozunk, hacsak nem esik.
Esce sempre senza che voi ve ne accorgiate – Mindig elmegy anélkül, hogy ti észrevennétek.
Devo parlare con lui prima che parta per Roma – Beszélnem kell vele, mielőtt elutazik Rómába.
affinché, perché, ché – abból a célból, hogy; azért, hogy (célhatározói mellékmondat)
129
Sono qui affinché tu sia felice – Azért vagyok itt, hogy boldog legyél.
A senza che, prima che, affinché (perché, ché) csak akkor használatos, ha a főmondat és a mellékmondat
alanya különbözik egymástól. Ha a főmondat és a mellékmondat alanya azonos, akkor nem ragozzuk az igét,
hanem főnévi igenév alakban hagyjuk, és a kötőszók is mások lesznek:
prima di – mielőtt
Sono venuto a/per mangiare – Azért jöttem, hogy egyek (enni jöttem).
Che tu prenda il metrò ogni giorno, lo sappiamo – Hogy minden nap metróval jársz, (azt) tudjuk.
Che i tavoli siano rossi, è sicuro – Hogy az asztalok pirosak, az biztos.
Cerco un libro che sia interessante – Keresek egy könyvet, mely érdekes.
Dobbiamo trovare una casa che abbia un gran giardino – Találnunk kell egy házat, melynek nagy
kertje van.
Dimmi una parola che sia lunga – Mondj nekem egy szót, mely hosszú.
10. Kötőmód áll a come se (mintha) kötőszó mellett, valamint sok esetben a se (ha) után. Ilyenkor
azonban a kötőmód múlt idejét használjuk.
130
Dopo che erano arrivati gli ospiti, abbiamo cominciato a pranzare.
Miután megérkeztek a vendégek, elkezdtünk ebédelni.
Ha biztosak vagyunk a dolgunkban (pl. sono certo che, sono sicuro che után):
Sono certo/sicuro che hai ragione – Biztos vagyok benne, hogy igazad van.
Dubito che io possa arrivare alle 9 – Dubito di poter arrivare alle 9 – Kétlem, hogy 9-kor meg tudok
érkezni.
A kötőmód használata főmondatban jóval ritkább. Felszólítást fejezhetünk ki vele, pl. Vada pure!
– Menjen csak! Viva Italia! – Éljen Olaszország!
Nem használunk kötőmódot főmondatban, ha felajánlást fejezünk ki. Ilyenkor a magyarban
felszólító mód, az olaszban viszont kijelentő mód áll: Chiudo la finestra? – Becsukjam az ablakot?
Link:
Forrás:
Kijelentő mód
(Modo indicativo)
131
Gondolák Velencében. Az első találkozás a szenvedő szerkezettel is ilyen viharos volt?
Ebből a szenvedő mondatból nem derül ki, ki végzi a cselekvést, azaz ki olvassa a könyvet. A szenvedő
szerkezetnek pont ez a lényege, hogy a cselekvés elvégzőjét nem akarjuk megnevezni, mert nem
tartjuk fontosnak. Ha mégis meg akarjuk nevezni, akkor a da elöljárószó után tehetjük ki. Pl. da me
(általam), da lui, da lei (őáltala), dal direttore (az igazgató által):
További példák a cselekvő mondat szenvedővé alakítására, kijelentő mód jelen időben maradva
(indicativo presente):
132
Mint látható, a szenvedő mondat igéjét az alannyal egyeztetni kell. A participio passato nemben és
számban is egyezik:
Trapassato prossimo:
Dopo che erano stati mangiati i dolci, tutti sono usciti – Miután megették az édességet,
mindenki elment.
Trapassato remoto:
Appena furono stati mangiati i dolci, hanno portato anche il vino – Mihelyt megették az
édességet, hozták a bort is.
Futuro anteriore:
Dopo che il film sarà stato guardato, dovranno andare tutti a casa – Miután majd megnézték
a filmet, mindenkinek haza kell majd mennie.
133
–
Maria Teresia Arbia: Olasz nyelvtan röviden és érthetően (PONS), Klett Kiadó, Budapest, 2006.
134
Kijelentő, feltételes és kötőmódban a szenvedő szerkezet gyakori, de felszólító
módban nem igazán használják.
Il congiuntivo (kötőmód)
Penso che tutte le lettere siano state scritte – Gondolom, megírták már az összes levelet.
Era necessario che le lettere fossero scritte – Szükséges volt, hogy megírják a leveleket.
Pensavo che tutte le lettere fossero state scritte – Gondoltam, megírták már az összes levelet.
Se fosse stato fatto il lavoro, tutti potrebbero andare a casa – Ha megcsinálták volna a munkát,
mindenki mehetne haza.
Sarebbe comprata una macchina, ma la ditta non ha soldi – Vennének egy autót, de a cégnek
nincs pénze.
Sarebbe stata pagata la fattura, ma non sono arrivati i soldi – Kifizették volna a számlát, de nem
érkezett meg a pénz.
További példák a kötőmód és feltételes mód szenvedő alakjára az answers.yahoo oldal alapján:
Congiuntivo:
Vorrei che questa torta fosse mangiata da te.
Tu saresti bravo se quella mail fosse scritta da te.
Condizionale:
Sarei stato battezzato se mamma avesse voluto
Lucia sarebbe stata chiamata dalla mamma se non fosse tornata in tempo.
135
Monica sarebbe stata strillata dal papà se avesse preso un brutto voto.
Il libro del professore sarebbe comprato da tutti se lui ne dicesse il titolo.
sii – legyél!
non essere – ne legyél!
sia – legyen!
siamo – legyünk!
siate – legyetek!
siano – legyenek!
Felszólító módban a szenvedő szerkezet ritka. A sia lodato („dicsértessék”) kifejezésen kívül
gyakorlatilag nem fordul elő. Elméletileg nyelvtanilag helyes pl. a Sii invitato anche tu! (Hívjanak
meg téged is!), de az olaszok ezt nem mondják, így nekünk sem kell.
Felhasznált irodalom:
Link:
136
Venire szenvedő szerkezetben nem fejezhet ki állapotot! La finestra è aperta – Az ablak
nyitva van.
A venire szenvedő szerkezetben használható az essere helyett. De mikor? Szinte mindig. Hogy
mikor nem, azt is rögtön megtudhatjuk!
La finestra è aperta.
Az első értelmezés az eddig is ismert szenvedő szerkezet (a mai magyar nyelvben ezt a szerkezetet
nem használjuk). A második viszont állapotot jelöl (ez a szerkezet a magyarban is létezik). Az essere
mellett álló participio passato tehát kifejezhet állapotot és kifejezheti a szenvedő szerkezetet is. Ha
egyértelművé akarjuk tenni, hogy nem állapotról, hanem szenvedő szerkezetről van szó,
használhatjuk az essere helyett a venire igét:
A venire szenvedő szerkezetben csak az egyszerű igeidőkben használható, avere vagy essere
segédigés összetett igeidőkben nem. Lehetséges igealakok:
Kötőmód jelen idő (Congiuntivo presente): Voglio che lui venga amato
Kötőmód imperfetto: Volevo che lui venisse amato.
Az olasz tehát egy korábbi cselekvés következtében beálló állapotot is kifejezhet az essere +
participio passato szerkezettel. Ez az állapotot kifejező szenvedő szerkezet a magyarban is
létezik, szó szerinti fordítása nem magyartalan. Ebben az esetben az olaszban nem használható a
venire, csak az essere. További példák:
137
Il cappotto è gettato sul letto – A kabát az ágyra van dobva.
Il teatro è illuminato – A színház ki van világítva.
Ha nem állapotot, hanem cselekvést fejezünk ki, nem csak az essere, hanem a venire is hasznáható:
Megjegyzés
Németeseknek: Amikor a németben a werden a segédige szenvedő szerkezetben, akkor az olaszban a venire
és az essere is lehet (Vorgangspassiv). Amikor a németben a sein a segédige, annak az olaszban csak az essere
felelhet meg (Zustandspassiv).
Spanyolosoknak: Amikor a spanyolban a ser a szenvedő szerkezet segédigéje, akkor az olaszban venire és
essere is lehet. Ha estar a segédige, akkor csak essere lehet az olaszban.
138
La lettera può essere scritta – Meg lehet írni a levelet.
La lettera ha potuto essere scritta – Meg lehetett írni a levelet.
La lettera dovrebbe essere scritta – Meg kellene írni a levelet.
Forrás:
Maria Teresa Angelini, Móritz György: Gyakorlati olasz nyelvtan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
Link:
Viaggio in Germania – Il passivo: A német szenvedő szerkezetet mutatja be az olasz nyelvtan tükrében.
Azért nevezik ezeket melléknévi igenévnek, mert melléknévként viselkednek, és igékből képezhetjük.
Például az „énekel” igéből képezhető az „éneklő” melléknévi igenév, mely a mondatban a
melléknevekhez hasonló szerepet tölt be.
-ARE:
139
cantare – cantante – énekelni – éneklő
parlare – parlante – beszélni – beszélő
derivare – derivante – származni – származó
-ERE:
-IRE:
Visszaható igéknek is van participio presente alakja. A visszaható névmás az igenév végére kerül,
azzal egybeírva:
parlanti – beszélők
cantanti – éneklők
Használata:
1. Lehet jelző:
4. Rövidíthetünk vele vonatkozói (jelzői) mellékmondatot. Azaz, ragozott igealak helyett állhat.
Ilyenkor „amely” szóval fordítjuk. Ez a fajta használata viszonylag ritka, főleg a hivatalos stílusra
jellemző. Helyette sokszor che-vel bevezetett mellékmondatokat használnak:
Abbiamo bevuto il vino contenente molto zucchero – Megittuk a bort, amely sok cukrot
tartalmazott (a sok cukrot tartalmazó bort).
Vö.: Abbiamo bevuto il vino che conteneva molto zucchero.
Conosciamo molte parole italiane derivanti dal latino – Sok olasz szót ismerünk, mely a
latinból szárzmazik / Sok, latinból származó olasz szót ismerünk.
Vö.: Conosciamo molte parole italiane che derivano dal latino.
Felhasznált irodalom:
Maira Teresa Angelini, Móritz György: Gyakorlati olasz nyelvtan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest,
1987. (2008.)
141
Questa sarà della pasta mangiata! – Participio passato
Sok ige rendhagyóan képzi, ezeket meg kell tanulni. Néhány fontos rendhagyó ige:
dire – detto
essere – stato
fare – fatto
leggere – letto
mettere – messo
prendere – preso
rimanere – rimasto
scrivere – scritto
vedere – visto
venire – venuto
vivere – vissuto
Ennél persze jóval több rendhagyó ige van, de ezek talán a legfontosabbak. Mazochisták számára
itt egy szép hosszú lista a rendhagyó participio passato alakokról.
Gyengébb idegzetűek számára a 30 legfontosabb rendhagyó participio passato.
Használata:
142
1. Lehet az állítmány névszói része:
2. Lehet jelző:
4. Összetett igealakokban (pl. múlt időben) az igealak része, az avere vagy essere ige mellett. A
szenvedő igealaknak is része az essere (vagy venire, andare) ige mellett:
Il lavoro fatto dal collega non piace al direttore – A munka, melyet a kolléga végzett (a kolléga
által végzett munka) nem tetszik az igazgatónak.
Felhasznált irodalom:
Maira Teresa Angelini, Móritz György: Gyakorlati olasz nyelvtan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest,
1987. (2008.)
Talán sok nyelvtanulónak feltűnt, hogy többek között a bere, dire és fare igében van valami furcsa.
Jelen időben „megnyúlik” az ige alakja, bekerül egy-két betű. (Pl. bevo, bevi…; dico, dici…; faccio,
facciamo.) Ez az egy-két betű más igealakokban is előmerészkedik, pl. imperfettóban (pl.
bevevo,bevevi; dicevo, dicevi; facevo, facevi). Ezek az igék tehát úgy viselkednek, mintha eredeti
alakjuk nem pl. bere és dire, hanem bevere és dicere lenne. Régen valóban ez a hosszabb alak volt a
főnévi igenév, de az az egy-két betű kiesett idővel a főnévi igenévből. Azonban az igeragozásban (pl.
jelen idő, imperfetto) megmaradt a hosszabb tő.
Az ún. megrövidült főnévi igenevű igék egy régebbi, hosszabb tőből képzik alakjaikat. (Latin
dicere → olasz dire; latin facere → olasz fare.) Ezeket rendhagyó igének tekintik az olaszban, de ha
ismerjük az eredeti, hosszabb tövet, rendhagyónak vélt alakjaik szabályosan levezethetők. A
gerundio semplice és a participio presente alakja egyetlen igének sem rendhagyó, itt a megrövidült
főnévi igenevű igék okozhatnak csak problémát. (Pl. dire ← dicere → dicendo, dicente; bere ←
bevere → bevendo, bevente; fare ← facere → facendo, facente.)
A megrövidült főnévi igenevű igék a következők (az összes származékigét nem tüntetjük fel, csak a
fontosabbakat):
bere ← bevere
dire ← dicere; ugyanígy: benedire, contraddire
fare ← facere; ugyanígy: rifare
144
porre ← ponere; ugyanígy: esporre, proporre
tradurre ← traducere; ugyanígy: addurre, condurre, produrre, ridurre
trarre ← traere; ugyanígy: astrarre, attrarre, distrarre
Majdnem az összes alakjukat a régi, hosszabb tőből képezik ezek az igék. Ha ezt a hosszabb tövet
vesszük alapul, sok alakjuk nem is lenne rendhagyó. Így is rendhagyó a fare, porre és trarre
(kijelentő módú és kötőmódú) jelen ideje, és a legtöbb ige jövő ideje és a participio passato, de a
többi alak szabályosan levezethető. A jövő idő mai alakja később alakulhatott ki, mint hogy a főnévi
igenév megrövidült. A latinban még teljesen máshogy képezték a jövő időt, ezért sem jön ott elő a
hosszabb tő.
A hosszabb tőből képezik ezek az igék a folyamatos melléknévi igenevet (participio presente):
A befejezett melléknévi igenév (participio passato) a bere kivételével mindegyik igénél rendhagyó:
(dire – detto; fare – fatto; porre – posto; tradurre – tradotto; trarre – tratto)
bere
bevo bevi beve beviamo bevete bevono
(bevere)
dire
dico dici dice diciamo dite dicono
(dicere)
fare
faccio fai fa facciamo fate fanno
(facere)
porre
pongo poni pone poniamo ponete pongono
(ponere)
tradurre
traduco traduci traduce traduciamo traducete traducono
(traducere)
trarre
traggo trai trae traiamo traete traggono
(traere)
145
bere
bevevo bevevi beveva bevevamo bevevate bevevano
(bevere)
dire
dicevo dicevi diceva dicevamo dicevate dicevano
(dicere)
fare
facevo facevi faceva facevamo facevate facevano
(facere)
porre
ponevo ponevi poneva ponevamo ponevate ponevano
(ponere)
tradurre
traducevo traducevi traduceva traducevamo traducevate traducevano
(traducere)
trarre
traevo traevi traeva traevamo traevate traevano
(traere)
bere
bevvi bevesti bevve bevemmo beveste bevvero
(bevere)
dire
dissi dicesti disse dicemmo diceste dissero
(dicere)
fare
feci facesti fece facemmo faceste fecero
(facere)
porre
posi ponesti pose ponemmo poneste posero
(ponere)
tradurre
tradussi traducesti tradusse traducemmo traduceste tradussero
(traducere)
trarre
trassi traesti trasse traemmo traeste trassero
(traere)
Az olasz kötőmód jelen idejének töve ugyanaz, mint a kijelentő módé. (Pl. beva, dica, faccia,
ponga, traduca, tragga).
Kötőmód imperfetto:
bere
bevessi bevessi bevesse bevessimo beveste bevessero
(bevere)
dire
dicessi dicessi dicesse dicessimo diceste dicessero
(dicere)
fare
facessi facessi facesse facessimo faceste facessero
(facere)
porre
ponessi ponessi ponesse ponessimo poneste ponessero
(ponere)
tradurre
traducessi traducessi traducesse traducessimo traduceste traducessero
(traducere)
trarre
traessi traessi traesse traessimo traeste traessero
(traere)
Kijelentő mód jövő időben (indicativo futuro semplice) és feltételes jelenben (condizionale presente)
nem jön elő a hosszú tő:
146
Futuro:
bere – berrò; dire – dirò; fare – farò; porre – porrò; tradurre – tradurrò; trarre – trarrò
Condizionale presente:
bere – berrei; dire – direi; fare – farei; porre – porrei; tradurre – tradurrei; trarre – trarrei
A felszólító mód (imperativo) is a hosszabb tövet használja, a dire, fare, trarre rendhagyó:
bere – bevi!
dire – di’!
fare – fa’!
porre – poni!
tradurre – traduci!
trarre – trai!
Egyes igék főnévi igenevének a rövidülése nem csak az olaszban, hanem a franciában is
megfigyelhető. A hosszabb latin alakot egy rövidebb váltotta fel. Viszont a spanyol és a portugál nyelv
inkább a hosszabb alakot őrizte meg:
Forrás:
Mimma Diaco, Laura Kraft: Igetáblázatok, Olasz (PONS), Klett Kiadó, Budapest 2007.
Az -isc-es igékről
Az -isc-es igékről
147
Olasz ige isc-kel: Az -ire végű igék egy része -isc- szótaggal bővül a ragozás során egyes szám valamennyi
személyében és T/3-ban, de nem az összes igeidőben, csak kijelentő mód jelen időben, kötőmód jelen időben,
valamint felszólító módban.
Nyelvtörténeti oka van és nehéz szabályba foglalni, mely igék -isc-esek, melyek nem.
Egy szabály
Bár létezik egy szabály, ami valamennyire megállja a helyét, de nem teljes biztonsággal: Ha a főnévi
igenév alakjának hátulról az ötödik betűje magánhangzó, akkor az ige -isc-es; ha mássalhangzó,
akkor nem -isc-es:
capire – capisco
sentire – sento
Kivételek: hátulról az ötödik betű mássalhangzó, mégis -isc-kel bővül az ige: colpire (colpisco),
costruire (costruisco), fornire (fornisco), restituire (restituisco), trasferirsi (mi trasferisco).
Ez a szabály a RAI oldaláról származik, de már nem érhető el ott.
Egy saját megfigyelésem: azok az igék, melyeknek angol megfelelője -ish-re végződik, az
olaszban -isc-es:
Aki tud spanyolul, annak támpontot adhatnak a spanyol -(e)cer (a „cer” előtt magánhangzó van –
E/1: -zco, pl. fenecer – fenezco) végű igék. Ezek olasz megfelelője, amennyiben -ire végű, többnyire
szintén -isc-es. Persze ez sem érvényes 100%-ig minden igére!
A francia -ir végű igék közül az -iss- szótaggal bővülők (pl. finir) olasz megfelelője is lehetséges,
hogy -isc-es, de ez sem mindig biztos. A franciában az -iss- bővülés más személyekben jelentkezik,
mint az olaszban az -isc- ! (pl. nous finissons, de: noi finiamo)
148
-ISC-es igék listája
Ezek az igék mindig -isc-esek. A lista a locuta.com oldalról származik. A forrás valószínűleg
megbízható, de nem ellenőriztem, így az esetleges tévedésekért garanciát nem tudok vállalni.
abbellire, abbonire, abbrunire, abbrustolire, abbrutire, abbruttire, abolire, abortire, accalorire, accanire, accorcire,
accudire, acquisire, acuire, addolcire, adempire, aderire, adibire, affievolire, affiochire, affittire, affluire, aggobbire,
aggranchire, aggredire, aggrinzire, agguerrire, agire, alleggerire, allestire, allibire, ambire, ammalizzire, ammannire,
ammansire, ammattire, ammezzire, ammollire, ammonire, ammorbidire, ammortire, ammoscire, ammuffire, ammusire,
ammutire, ammutolire, annerire, annichilire, annuire, appassire, appesantire, appetire, appiattire, approfondire,
appuntire, ardire, arricchire, arrochire, arrossire, arrostire, arrugginire, assalire, assaporire, assentire, asserire,
asservire, assonnire, assopire, assordire, assortire, attecchire, atterrire, attribuire, attristire, attutire, autogestire,
avvilire, avvizzire, azzitire
campire, capire, carpire, censire, chiarire, circuire, cogestire, colorire, colpire, compatire (megsajnál), compire,
concepire, concupire, condire, conferire, confluire, contribuire, costituire, costruire, custodire
deferire, definire, defluire, deglutire, demolire, deperire, differire, digerire, digredire, diluire, dimagrire, diminuire,
dipartire, disquisire, disseppellire, distribuire, disubbidire, disunire
fallire, farcire, favorire, ferire, finire, fiorire, fluire, forbire, fornire, frinire, fruire
garantire, garrire, gestire, ghermire, gioire, gradire, graffire, gremire, grugnire, guaire, gualcire, guarire, guarnire,
guattire
nitrire
partorire, patire, pattuire, percepire, perire, perquisire, piatire, polire, poltrire, preferire, premunire, presagire,
prestabilire, proferire, progredire, proibire, prostituire, pulire, punire
149
rabbonire, rabbrividire, raddolcire, raggranchire, raggrinzire, rammollire, rannerire, rapire, rattrappire, rattristire,
reagire, recensire, recepire, redarguire, redimere, regredire, reinserire, reperire, requisire, restituire, retribuire, ribadire,
ricompire, ricostituire, ricostruire, riferire, rifinire, rifiorire, rifluire, rifornire, rimbaldanzire, rimbambire, rimbambolire,
rimbecillire, rimbianchire, rimbiondire, rimboschire, rimminchionire, rimpicciolire, rincitrullire, rincretinire, rincurvire,
rinfoschirsi, ringalluzzire, ringiovanire, rinsanire, rinsavire, rinsecchire, rinverdire, rinvigorire, ripulire, risarcire,
risecchire, ristabilire, riunire, riverire
sancire, sbalordire, sbandire, sbiadire, sbianchire, sbigottire, sbizzarrire, scalfire, scaltrire, scandire, scarnire,
scaturire, schermire, schernire, schiarire, schiattire, scolorire, scolpire, scurire, sdilinquire, seppellire, sfinire, sfiorire,
sfittire, sfoltire, sfornire, sgranchire, sgualcire, sguarnire, sguercire, smagrire, smaltire, smarrire, smentire, sminuire,
snellire, sopire, sopperire, sorbire, sostituire, sparire, spaurire, spazientire, spedire, spoltrire, squittire, stabilire,
starnutire, statuire, stecchire, sterilire, stiepidire, stizzire, stordire, stormire, stridire, striminzire, stupire, subire,
suggerire, supplire, svampire, svanire, sveltire, svigorire, svilire
vagire
zittire
A következő igék -isc-esként és nem -isc-esként is ragozhatók, mindkét módon helyes a ragozásuk,
arra viszont figyelni kell, hogy ugyanaz az ige -isc-esként néha mást jelent, mint nem -isc-esként.
A lista a locuta.com oldalról származik.
comparire, compartire
eseguìre
inghiottìre, invertìre
languire
mentire, muggire
nutrìre
partire
tossire, trasparire
——–
Kapcsolódó bejegyzés:
150
Az olasz kijelentő mód jelen ideje – az olasz ige ragozása kijelentő mód jelen időben
fare + infinito
hozni: portare
hozatni: fare portare
javítani: riparare
javíttatni: fare riparare
írni: scrivere
íratni: fare scrivere
hívni: chiamare
hívatni: fare chiamare
csinálni: fare
csináltatni: fare fare
151
Mi faccio portare una pizza – Hozatok magamnak egy pizzát.
Ho fatto riparare la lavatrice – Megjavíttattam a mosógépet.
Il direttore fa scrivere la lettera – Az igazgató leíratja a levelet.
A cselekvés elvégzőjét a da elöljárószó után nevezhetjük meg. Úgy, mint a szenvedő szerkezetben
is:
Ez a részes esetű névmás kétféleképpen értelmezhető. Hiszen azt is jelentheti, hogy „neki”:
Mivel a fare ige avere-vel képzi az összetett igeidőit, a műveltetésnél is az avere igét használjuk múlt
időben. Visszaható igéknél azonban az essere a segédige:
Egyéb részes esetű hangsúlytalan visszaható névmásoknál is az essere a segédige. Ilyenkor az alany
személyével egyeztetni kell a participio passato-t:
Visszaható igéből is van, amikor képezhető műveltető alak. Ilyenkor a visszaható névmás eltűnik:
152
Fammi vedere il libro! – Mutasd meg nekem a könyvet!
Fallo riparare! – Javíttasd meg!
Az olasz műveltetés nem mindig a fare igével fejezhető ki. Egyes visszaható igéknek van nem
visszaható alakja is. Ez az alak is kifejezhet műveltetést, pl.:
divertirsi – szórakozni
divertire – szórakoztatni
addormentarsi – elaludni
addormentare – elaltatni
Kiegészítés nyelvészeti fanatikusoknak: Sem Herczeg Gyulánál, sem más nyomtatott forrásban nem
találtam erről információt: Egy angol nyelvű weboldal szerint a cselekvés elvégzőjét a (nem da) elöljárószóval
kell bevezetni. (Ennek ellenére olasz anyanyelvű ismerősöm inkább a da használatát javasolta.) A weboldal
szerint, ha részeshatározó is van a mondatban, akkor (a két a elöljárószós bővítmény elkerülése érdekében) a
cselekvés elvégzője elé da, a részeshatározó elé a elöljárószó kerül: Ho fatto comprare da mio fartello un
mazzo di fiori a mia madre – „Vetettem édesanyámnak egy csokor virágot a testvéremmel”. Azt is említi az
oldal, hogy ha tárgyatlan igét használunk, vagy pedig eredetileg nincs tárgy a mondatban, akkor műveltető
szerkezetben a cselekvés valódi elvégzője tárgyesetbe kerül: Faccio venire tre persone – „Három személyt
kérek/késztetek/veszek rá, hogy jöjjön.” Faccio mangiare i bambini – „Megetetem a gyerekeket”.
Felhasznált irodalom:
Dr. Király Rudolf: Tanuljunk könnyen, gyorsan olaszul!, G&A Kiadó, 1997.
Herczeg Gyula: Olasz leíró nyelvtan, Terra, Budapest, 1988. (278. oldal)
Maria Teresa Angelini, Móritz György: Gyakorlati olasz nyelvtan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Link:
153
Olasz kifejezések néhány igével
Alkothatók sajátos olasz kifejezések néhány igével. Tipikusan ilyen ige az avere, stare, fare,
prendere. De akadnak ilyen olasz kifejezések pl. a dare, mettere és más igékkel is. Az ilyen
sajátos olasz kifejezések neve modi di dire.
Az Etna Szicíliában. A sajátos olasz kifejezések olyan meglepőek lehetnek számunkra, mint
az Etna kitörése.
avere voglia di – kedve van valamihez: Non ho voglia di lavorare – Nincs kedvem dolgozni.
avere bisogno di – szüksége van valamire
avere paura di – félni valamitől
154
avere mal di – fáj valamije: Ho mal di testa – fáj a fejem.
avere intenzione di – valamilyen szándéka van
Link:
stare bene / male – jól / rosszul lenni: Come stai? – Hogy vagy?
stare per + főnévi igenév – készül csinálni valamit, rögtön megtesz valamit: Sto per partire –
Rögtön indulok. Lásd még itt bővebben.
Link: Zanichelli
Link:
A dare la mano azt jelenti, kezet odanyújtani. Csak una-val jelenti a kifejezés azt, hogy segíteni!
Link:
156
Impariamo l’italiano – Modi di dire col verbo “dare”
Adgblog – Espressioni con il verbo dare
metterci a – valamennyi ideig tart valakinek megcsinálni valamit: Ci metto due ore a riparare la
macchina – Két órán át tart nekem megjavítani az autót.
A feladat megoldása
További források:
157
Király Rudolf, Szabó Mihály: Olasz nyelvkönyv, Tankönyvkiadó, Budapest
olasz webnyelv
Lenni vagy nem lenni? Van valami valahol. Hogy mondjuk ezt idegen nyelven? – A c’è
és ci sono használata az olaszban, és a szerkezet megfelelői néhány más nyelvben.
Link:
159
160