Hqráth Ycra

Görög istenek Indiában

Gandhára műv&zeto

I
@
Akadémiai Kiadó, Budap€§t 1Yl7

],i
:
:,, Szerkesai: Ligeti Lajos

É j,'

r-;] ,,
L.I
i}.,
l,
,

:-
-
 ,tsloszo

l
Sok &es mun}a eredm&ye ez a kis Lónyv, amelyet most
kezébe vesz az olvasó.
t A taünyos téma: a k& egek görög isteneinek megielen&e
India párás horizontj Ll lonzoíta a szazőt, aki ettől a vonzástól
o6fiott, de nem is akart szebadulni. Hogyan kcriiltek a
górög istrnek Intliába: erre a Lérdésrekís&el meg váaszolni.
A nrmkában kl!,rrnyebb & nehezebb szaLasaok, néha átMg-
hatatlannak túnó akaiülyok tomyosulak a sz.etző elé. íigeá
Lajos akadémikus, a sorozat szerkesztője el nem fáradó bizta-
t&ának és segítsegfoek é§ Mikló§ Pál lcktor tenjcsainak kell
ezúton is megköszönni, hogy e munka létrejött.

l
Bevezet&

India ókori kultúrájáról nagyon keveset tudunk. Nem maradt

része az indiai tudatnak, emlékétis betemette a föld, közel
ezet ?vte. Az egytptomiak a saját régiségiüét nagys,águk emlé.
két sokáig megőrizték. A rómaiak egykori kultúrája tulajdon-
képpen sohasem meriilt íeledésbe.Ezzel szemben az índiaiak
újonnan felíedezett ókori irodalma és művészete maguk az
indiaiak sámára is tljdonság; negkOzelít&ét neheáti, hogy zz
indiai gondolawilág, asszociáció,s ren<lszer általában sámunkra
teljesen idegen. A képzőművázeti alkotások megismeráe &
megértése mégis könnyebb, mint az irodalomé. A kép vagy a
szobor kevesebb magyaíázetot kíván, mert a saját nyelvén, a
látvány erejével szól hozzánk, kíilönösen abban a korszakban,
amikot a Gandhára-rnűvészct virágzon.
,,Mintha hirtelen a görög istenek, a római császárok és a
kora kOzépkori keresztény müv&zet szarkof,ígiainak szentjei
léptek volna ki az indiai íöld méhéb6r' írja Fergussorr, az
-
indiai múv&zet kiváló ismerője a Gandhára-művészet errrlé.
keiről.
India egy Lisebb országr&znyi teriiletén, Gan<üárában &
annak kömyéken (ma ez a teriilet Nyugat-Pfiszán, A{ga-
niszdn, Üzbegisztán és Tailzsikisztán egy-+gy részs) id6sá-
mícásunk elsó évsázadaiban a képzőművészet jellegzetcs
stílusegyüttese alakult ki, az egyctemes embcri ciülizáció ritka,
 ,.-,T:.-:
-
de rendkívii] érdekes virágakát. Kiilönlegessége abban rejlik,
hogy a kultúnOrténetegl.rrástól tóbbé-kev&bé függetlar
áramlatainak együttes hetását mutatja. E hatások amelyek
-
érvenyesii.lésenek ú{airól jobbára csak feltétele#sekkel rendcl-
keziink _forrása a buddhista gondolkodásmód, a hagyomá-
nyos indiai építázet & a hellenisztikus, görög-római plasztika.
Ámellett, hogy ezek a hatások és a következmenyiikként
jelentkező új vonások kétségtelerrül érvényesiiltek, nem váltak
egyeduralkodóvá, nem gyúrtékmaguk alá krűa sokíéle
kultúrájának eltáő megnyilvánulásait sem. A műalkotásokon
szemtink láttára megjelorik a görög-római műv&zeti kifeje-
zámódnak, a buddhizmus építészeténekés az indiai tömbszerű,
zárt szobrászi előadásmódnak számos jele.
A régészetés a művé§z€ttörtéDet szakértőit az első feltárások
óta foglalkozta$a a kérdés,milyen törtareti adottságok, milyen
meghatározók alakították ki együttesen & kiilön-kiilön ezt a
harásaiban csakncm egész Kelet-Ázsiát érintő
- művészeti
-
rendszert. A magyatázatotkereső vélemények még egyáltalán
nem jutottak ayugvópontra. Szerénytelenség lenne meg{elelő
bizonfit&ok hiányában a végérvényesmagyariu:at illűÁóját
keltcni. Á tórtélelem, Buddbe tanításának & életének és az
emlékanyagnak egy-egy részlete azonban olyan összképet
kínál, ami talán érthető kijzelségbe hozza a Gandhára-múvé-
szet nagyszerű emlékeit.
Olyan láwányra szegezziik tekintetünkeq amely bizonyára
nem páradan a maga nerrében, de mindenesetre ritkán jelent-
kezik. ltatá{elenséggel állunk szemben, remek pádájávű az
enberi műveltség áram]atai közótti egymásrahatásnaL, emberi
& emberi, ember á ember közötti kapcsolatok széles fronton
jelentkező mfivészeti kivirágzásának.
Az emberi történet korszakai ritkán ncvezhctők íeüőtlenül
békésnek és boldognak. A korszak, amely Gandhára művésze-
tét létrehoía,nem minden szempontból kivételes. Mégis meg-

8
csillan benne a tisza hurrrlnum, amely eszmenyeit néha
csa} illúzióit
-
műalkotásokbaíörökíti meg. Ez a kOnyvecske
-
ezt a hurránumot igyekszik megmutami, másrázt azt a hiányt
-
szeret4é betij,lteDi a íürge szerény eszkOzeivel -, amely
irodalmunkat e L&désben mindmáig jellcmzi. A Gancüára-
művészet nemcsak es4tétikai, hanem intellektuáis hatásában
is érdeklődésre tarthat'számot. Í,ppen ezért a művéucti jelen-
ségek megáüapításán túl igyekeaiink azt a hátteret is bemu-
tami - legalábbis nagy vonásaiban -, anrely czt a mŰ-
vészctet alakította, íormáta.
 I. Gandhára & a történelem

Nagy Sáulor előtt

Gandhára, a buddhizmus, a buddhista tanítá és a budiüista

művészet fontos szírrtere üszonylag kis teriilet Északnyugat-
tndiában, jelenleg Pakisztínbaa.'Aflld, amclyen háro- n""gy
folyó: az Indus, a Kabul, á a Szvát íollk keiesztiil. Terülű
megkozeüti haánkét.
Időszámítfuunk első szÁzadeiban ezt a teriiletet szoros gazda-
sági, politikai és kulturáis kapcsolatok fűxék kOrnyezíéhez,
így els6sorban a Pesavár-völgyhöz, a Swát felső folyásínak
kömyekéhez & a mai Dél-Afganiszánhoz. Gandhár" iOn*e-
téről és az itt kibontakozó műv&zeti fejl6dcsről szólva álulá-
ban ezt a bővebb teriiletet, bővebben Énelmezett Gandhírát
é.tjük.
Földrajá helyzete követkcztében évezredek óta fonto§
szerepet játszott_a karaván-Lereskedelemben. Legrégibb ismert
íővárosa, Puskalávatil a mai C,sánzadda helyen allt. a regi
íőúwonal menten fel§zik, amely Baktriát Balhót ]
- a mai
Gandhára k*őbbi fővárosával, Taxilával kötötte ösze. Taxila
az lndus és a Dzsélám folyók kozOn három nagy kereskedelmi
út csomópon{ában feküdt.2 Az első út Kelet-Indiából, a máo-
dik út amelyet már eo:rlítemiink
- pedig
harmadik - Nyuqat-Ázsiából,
Kasmírból és Ko#p-ÁzsiáÚól-vezetett
a
Taxi-
lába. lnnek a három úmak köszönfiette a város nagyságát *
jólétét. Amikor az idegen onágokkal való kercskede-lim-meg-

l0
szakadt, az történt 1 várossal & körnvékével. ami ilvenkor
törtémi §zplo$: jelcntékalcnségbe siiliyedt.
A fejlett gazdasági élet korán ismertté tette a vidéket. Gan-
dhára neve a védikus konzak (i.e. I5oo-8oo) óta ismert, es
elnevczáe az idők múlásíval sem változott. Lekóiról beszél a
lirVaa. az ors_zágot emütik más Védth, a nagy eposzok á a
legrégebbi buddhista vövegek, ezért sorsa a.,l"}ln§ 1Ol kO""t-
bető.8 Taxíla, a hasonló nevű városból konrrányzon, Gaudhára
teriiletének nagy rcszét magába foglaló otszágrész az inüai
szerzők szerint ősidők óta független állam volt.a A Ráűjáná-
ban5 azt olvashatjuk, hogy Gandbára két fővárosát, Puskalá_
vatit és Taxilát Bhárata, Ráma ócc§e eg}.,szerrc alapította,
majd egyik fiát az egyik, rnásik fiát a másik város kiiláJyává
tette. It Mahábhórald. szerint Taxilában mutatta be Dz§ana-
médzsája, Hásztinapura kírálya a,,lagy Hgyőáld,ozatot".
Ezek a túradlsot u5yan még India epikus korszakából erednek,
& így nem tekinthetők történelmi adatoknak, mégis terrdkíviil
énékcsforrások, men valóságaragvuk aligha vitatüató. Arra
kell belőlük következtetni, hogy Candháre terüctén egy_
nuástól függeden vagy lazín ósszefüggő városállamok vi-
tágoztak
Áz első tórténclmi adatok Gandháéról perzsiában maradtak
fcna az i. e, VL század közepér6l, kb. Gautama Buddha sziile_
tése idejéből. Ettől az időtől kezdvc zoo éverr át ez a teriilet
Garrdhára néven a Pcrxa biro<lalom egytk szanapitla (tarto-
rrlnya) volt (Indiában czenkíviil még €8y tertonánya yolt
Perxiánal: az indiai szatrapia. Ez az Industól keletrc te_
"l) Biszutun ncvű városáben, az cgykori Behisztunban i. e.
"6lIrán
szo tájáD vát& I. Darciosz perzsa nagykirály (i. e. 5zr-485)
híres szüafcliratát ellenségein aíatott győzelíne emlékére.
A ó7 méter ,,,,,gasban levő íelirat fclsoro{ia az Ákhaimenida-
birodelom egyes rartományait,: a 23 szatt^pía között e r9.

ll
 szarrapia lteve ,,Ga(n)dara". Ez a íelirat, amely Dareiosz ural-
kodásának harmadik évébenk&ziilt, egészen'a XIX. század
végőg az első történed feljegyzés volt G;dhárlííól. Sokáie ez
volt Iadia tönáel_rnenek a legkorábbi ismert adata.z
A Perzsa birodalom szántara az i.e. VI. század közepe felé
Nagy I( iirosz (i, e. 558-5z9) hóütona meg Baktriát éi Gan-
dhárát.8 I. Dareiosz nerrcsak a már Ktirosi,í,ltal meghóűrott
indiai területeket örököIte, hanem kb. i, e. srGban visv tr8-
ban meghóűtorra Pandzsábot es Szindei, Észak-In"día- kér
násik országrázét is. Dareiosz nem járt Indiában, bhodalma
iadiai terii.letekkel vaIó gyarapodáút haiós expedícióiának
köszönhene.o Enaek erediényeként csaólta bíroddJ,fio,
az hdus folyó völgyét,
Hérodotosz, aki Dareiosz 2ó évig rafió uralkod,ása vésén
ina a Pazsa háborúk ólriű ktinyvéti&zletesebb & pontosibb
besámolót ad a birodalonról, ;;nt az uralkodó sáafelirata.
Az ő íelsorolása zo provinciára osz{a a perzsa birodalmat.
A 7, §zatrapia Gandbáta és a zo, vagy ,,rndiaiszatrapia''r0 Kelet-
Pandzsáb.
Az i. e. lV. század közepére sok kicsi, ewmástól & a oerzsák-
tól gyakorladlag függetlin állam alakult"É Északnvus'at-Iodi"
l.ril:,él. Á Kabu.ltól nyugatra eső begyvidéket'az"asrakák
íoglaltlák el. Gandhárában pidig az toduit'Ol nyugatra a puska-
lávati, az Irrdustól keletre i tailai kiráJyság jak"ult ti. 'ra*il"
felea a hcgyvidéken Urása és Ábhisára ÍitáIyok, Taxilától dél-
keletre a Pauravák ualkodtak; a Dzsdam á a Csenáb folvók
között az idősebb Paurava, a görög Porosz, a Csenáb & a {áü
folyók kOzOtt az ifjabb PorJsz, az előbbi unokaöccse volt a
kirlály. A. görög szcrzőLnél mindkeften Porosz néven szerepel-
nek, eredeti inűai nevüket nem ismerjiik.rr

l2
Matedh Nagy Sdador indiaí hadjórata

Az Aklainenida-birodalom hatalmának megtöráét már

Nagy Sándor apja, Philipposz tcrvezte, akit a perzsák elleni
háború előkésziiletei között é* el a halál,
I. e. 334-ben a Nagy Sándor által vezetett görögök a Grani-
kosz folyónál, i. e .33 őszél az ész*-szíiaíIsszosznál, végü
i. e. 33r tavasán Gaugaméla falu mellett legyőzték a hatalmas
perzsa hadseregeket, A
gaugamélai csatában aratott gy3zelem
megDyitotta a görögök szlmára az utat Mezopotámia és Kelct-
Perzsia meghódítására. Közben a csatatérről lejvesztve mene-
kiilő Dareiosz eljutott a keleti tartományokba, majd Baktriába,
ahol Bésszosz helytaítő a szl apábk^l egyetért&ben megölette.
Ugyanakkor Bésszosz IV. Artaxerx&z aévcn magát kiáltotta
ki a birodalom nagykirályává. Nagy Sándor azonban önmagát
tartotta Dareiosz jogos utódjának, jogot formált a perzsa
biroilalom indiai terüeteire is, igy kőzép-ázsiathadjárata alatt
(i, e. 3z8-3z7) rregboszulta Dareiosz halálát és leszámolt Báz-
szosszal.
Dareiosz halálí,naL színtere, Baktria Közép_Ázsiában van.
A Hindukus hegylánca & az Amu-Darja fogja közre, amelyet
a görögök Oxusnak neveztek. Ma Tadzsikisxán déli és Aíga-
nisztán északi része. Az Akhaimcnida-birodalomban gazda-
ságáról és rrragas ciüüációs színvonaláról ismen szatrapia
volt. Theodotosz görög író szeriat híres volt ,,ezer városáról",
tlírétDiódorosz és Justinuslz is megőrizt&, Mivel a háború
tovább íol1tatódott, a görógök ú{a Szogdián, a Kabul vól-
gyén és Afganisztánon át vezetett In&áig.ra
Az Indus & a Dxélam folyó között fekvő területen Taxila
uralkodója ebben az idóben Taxilesz király. Fiát, Ambhit, a
tiónörökikt Omphisz néven említik a görög {orrások,u A
Dzsélam úlsó parla & a Csenáb közti terüet uralkodója
mint látnrk
-
Paurava. A két indiai királyság korábban, Nagy
-
l3
 t,

Sándor bódító hadjárata clőtt hadat üselt egymással. Naev

sándor kozeledtére Ambhi, a taxitai trónoroTös szövetsé&i
ajánlotta n*i. Maga a király ellenezte a hóűtóval vdó síti
vetségköt&t, habozott. Teny, hogy végiil átkelt az Induson &
Nagy Sándor eIé indult, akár azétt, hogy jobb feltételeket
&hcsserr el, akár a leendő szOvetséges kívásígára.15 Áz Indus
folyó túlsó panján lezajlott taülkoz-ásról nem Ókat tudun}, de
Taxilesz mindenesene a Hephaisztion á Perdik_Lasz vezei&e
alatt álló macedón sereggel égytitt induJt üsza Taxilába. Azt
s€m.tudjuk pontosirn, hogy útközben halt-c meg vagy már
Taxiláb1", de amikor Nagy Sándor az tndushoi erkizett, a
tró!örökös, még nem volt megkoronázva. Á Loronázát addig
kellett elhalaszani, amíg magának Nagy Sándomak a kezébő'i
át nerr vette a koronát- Á kiráIyi hatatút így tehát szó szerint
Nagy Sándor kezéb6l kapta. Ambbi a koronával együtt a
Tarilesz_ nevet venc fel, vjószínű, hogy cz a név TaxÍ; kirá-
lyainak hagyományos neve volt.
Tárgyunk szcmpontjából Nagy Sándor indiai badjáratának
ez a Galdhárá\oz taítoá teriilet Liiiönösen íontos áomáa,
& egyben indiai hóűtásának kel*i határteriilete. L e. 32ó tava-
sza volt. Nagy Sándor néhány heret Taxilában töh, Áol áJdo,
zatokat * ;i,,:,epi játékokat muat be a görög isteneknek.ro Iz
volt az egycden indiai kiályság, ahol i gOÓgöket batátkent
íogadtá pondj" .gy o.gyÚ"á".dd"t-k&ább Uegaszthe-
-
n&z,17 Ámbhi mellé még szatrapát is ncvez ki a gOrof Pbilip-
posz személyében, ,"i"16-gy 1 biwédként.".*.i.m á"odóo
á, zsoldos he\őr#g parancsnokaként. Áz új szövetségessel a
!áta mögótt fordul Paurava ellen. SeregéÍcz A:rrbÉ sooo
fegyveressel maga is csatlakozott, és 3ooo áldozatra
"olnt
barmot ajinlon_fg| a görögöL élelrnezésérc.lsA DxéIam folyó
tnellett ütköztek meg. Az indiai screg megsemmisiilt, kiáy
íogságba esett, de a győztcs életétmegkimÉlte. r&őbb "szOvetl
ségesévé,sőt bar,á$ává tette.

l4
 I. e, jzó szcptemberében _nem ismerve fcl az esőzés jelea-
tőségét továbbhaladt kelet felé, de kisebb csaták után kato-
nfi a -
Biasz folyó rnentén megálásra kényszedtették, mcrt
,,ismerederr hclyen, rettenetes királyságok kózött"re nem vol-
tak hajlaadók továbbmenetelni. A Gangesrvölgyi előrenyo-
mulás mcgtagadfuával a hadsereg clértc a hadjárat befejezését.
Ekkor Nagy Sándor a meghóűtott terüetekből két szatrapiát
sz€rvezem, & Pauravát, a korábbi ellerrséget ezek alkirályává
tctte. Ázi. €, 3zó októberében a folyókon és a parton negkez-
dett üsszavonulás a beludxisztáni sivatagban folytatódon,
aból a rzo ooo íős bailsereg nagy r&ze tragikusan elpusztult.a
Nagy Sándor & hadseregc maradétát i. c. 3z4 februárjában
Nearkho#l vette fel ílonájára. I. e. 3z4 májusábarr
kararrrániai
&kczet meg Nagy Sándor Susába, & 3z3-ban halt neg a
fővárosban, Babilonban.
Tizenkilenc hónap alatt Nagy Sándor nemcsak az Alhaime-
nida-büodalom szatrapiát foglalta üssza, henem ennél jóval
nagyobb tetiiletet hóűtott meg Indiában. Az egykori szrtra-
piákon túli hóűtásokn részben politikai okok kanyszetítették,
a vele fegyverrel szemben álló kis {ejedelemségeket le kcllett
győznie, r&zben pcűg a Keleti-óceánt kereste, & azt sokkal
kózelebbinek képzeltc.
Taxila szatrapáját, Philipposzt görög zsoldosai mé8 Nagy
Sándor él*ében,i. e. 3u4-ben megölték, de Ambhi & Philip-
Po§z utóda, Eudamosz együtt Lormályzott itt Nagy sándor
}ral,áláig.zz Nagy Sándor halála után Ambhi helyzete a taxilai
királysígban átmenetileg megerősödött: Nagy Sándor utódai
szlmára létkérdésvolt a fclosztott birodalom rájuk eső r&zében
uralmu! megszilárdítása, emellettnemjutotterejiik a macedón-
görög hatalni pozíciónak ilyen nagy távolságban való fcnn_
tartá§áía-

l5
A Maurja-bircdalon
Ebben az időben Észak-Indiában az ismeretlen származású
Csandragupta Maurja tűnik iel, aki rrár a Nagy Sándor haláIát
követő napokban elpuszd{a az Indus-mJáence macedón
helyőr#geit & hatalnát hamarosan Gandhárára is kiterjeszti.
Magadhában Észak-Iudia legielentősebb orsásában. imelv
-
közeütőleg a mai Büár teri eté foqlalta .l .Íta t Ooin ál
az ,.]"!Lodó Nanda-dinerztiát, -
3z3-ban ,^gy
és i.-e. 3ríbrn
elfoglala trónjukat.23 A követkeá Ézév alatt f-okoz"tosao
meghódí§a a Panilzsáb függeden álamait, így a taxilai király-
ságot is. Miközben tehát a görög hatalom Indiában véget ért,
kialak_ r:lt a_ hatalmas Maurja-birodalom, amelynek GÚdhára
egyelőre jelentéktelen tartománya.
T"rz évná is kevesebb ideig tartott tehát a görögök jelenléte
Taxilában. Á ettől kezdve ib. i. e. zoo-ig
"-tU",Í4"áio"rrti"
uralma alan Magadha volt a vezető állam tdiában. A Mauria-
birodalour a déli teriiletek kivételévelegész Indiát hataláa
alatt tartotta,
Nagy_S,índor halál a atil azi.e.IY.század végénbirodalma
széthullot és kialakult a három legnagyobb-hellenisztii<us
monarchia, Egyiptom a Ptolemaid,ík, Macedónia az Antaqo-
niük és az.fu.,,áasiai kiráyság" a Szeleukidák u.algra alátt.
India, Kis-Ázsia és Dél-Sária azonban egyik hatalmi teriilethez
§em tartozott.
A macedónok indiaí hadjáratának közvetlen gyiimölcse
érthctő módon kevés. Nyoin az inüai irodaloáian sem
maradt. Kózvetett _ politikai, íallási, kulturális
- hatása
azonban rendkíviil jelentős, A kés6bbi politikai hódítások
számára a sző szotos énelrnébenutat nftott, mert megmutatta,
hogy India szárazfOlű úton, északról kOzeüthető megi
Szeleukosz Nikatór _ aki Nagy Sándor ázsiJ teriileteit
örökölte i. e, 3zr-ben megszilár-ditotta Baktria feleni ural-
-
l6
mát,2a majd kb. i. e. 3o5-ben vagy 3o3_batr a poníos dífum
bizonltalan -
megkísérelteviszaszerezri Nagy Sá,ndor indiai
-
provinciáit is, Amikor azonbarr átkelt az Induson, Csandra-
gupta hatalrrrras seregének láttin harc náktil, sőt az indiaiaknak
előnyös feltételek mellen volt kénytelen békétkömi. A béke-
szetződésben 5oo harci elefánt ellenében lemondott a Kabul-
völgyről, Heátról, Kanilahárról és Beludzsisztán teriiletéről.
A békeszerződ6t családi kapcsolat is megerősítette. Szeleukosz
egyik lányát vagy unokahúgát Csandraguptához vagy a trón-
örököshöz, Binduszáráüoz adta fele#gii1,6 A Maurja-biroda-
lorrrról szóló írásos emlékek jó részétMegaszthenésznek, Sze-
leukosz diplorníciai megbízottjának kószönhe{ük. Szeleukosz
Nikatór kb. i. e. 3oo-ban ktildte követeként Megaszthenészt
Csandragupta udvarába, Pátaliputrába. Megaszthenész sokág
élt Indiában és Indiáról szóló beszámolója töredékes formájában
máig megmaradt.20
A szigorú Maurja közigazgatás ellen
- amiről
náz művén kívül Csandragupta főminisztere,
Megaszthe-
Kaailya Attha-
sásztra clmíikása ad képetzr
- Taxila két alkalommal is íellá-
zadt. Először Binduszára király uralkodása alatt (kb. i. e. z97--
z74). Ezt a felkelést trónörökös korában Asóka békésenlecsen-
desítette. Ezután nélr,íny évig Asóka helytanókent vagy alki-
rályként Taxilában élt, onnan ilt&te az Irrduson .túli provin-
ciák és a Pandzsáb ügyeit.

Asóka

Asóka tórténeti szerepének tulajdoní{ák a buddhizmus

körű elterjesztesét Indiában. A sóka (i. e. z74-z37), akinek
széles
birodalma Aíganisztántól Madraszig csaknem egész In&ára
kiterjedt, a legenda szerint ellenségeinek legyőzése után budd-
histává lett.?8 Ezt sámos szikla- és oszlopfelirata bizonftja.a

2 Giriöc futeneL IndüMn 17

 A buddhiznusról Gandhárában Ásóka rrralkodá"áig az
i. e.IIL század kózrpág -
nincs írásos emlék. Sabaz_Gárhban,
- tédtő rcv&errységét hirdeti
a Pesavár-völgyben Asóka 14.
sziklaediktuma a gandhárai műv*zet terüetén.s Asóka edik-
tumai a buddhizmus cr6sen eglszerűdtett, közemberek sá-
mára érthető erkölcsi tanításait hirdetik, amelyek öaszekötik
ez etéayes magetard§t a polgári köteles*gteljedtésscl, és a
vallási vigaszt a király kegyével egészítik ki,Er
úgy látszik, Asóka nem tette e uópai értelemben véve állam-
vallásá a buddhizmust, és nern üdiDte azokat, akik nen követ-
ték tanítását. Asóka szárnáti felirata mindenesetre előírja, hogy
aki a buddhizmus szent szoízeteseit & szent hclyeit nem tisztcli,
azt ki kel] iildözi a közö§ségből. Félő, hogy ez a Patahcs a
hal4t jelenthette a védett közö,sségből, a faluból elűzóttekaek,
Bzaknyugat-Iadia nagy rcszc, így Gandhára lakosai is a
5uddhirn,Js hívei lettek. A hagyoynány és a későbbi buddhista
irodalom ücséne Asóka buddhista tev&enységét. Asóka
Taxilában sok budiüista einl&művet is emeltetett, lcgnagyobb
és leghíresebb kiizöttük a Dharrrará<lzsi}a sztúpa.
Uralma alatt Taxila népe m.ásodszor is fcllázadt, a másoűk
felkel&t Asóka iia és utóda, Kunála (i, e. 47-zzg) trónórókös
koúban ugyanúgy íegyveres összecsapás nélkiil csillapította le,
mint korábban apja Taxila alkirrályakcrrt. Kunála is állított egy
eml&sztúpát.8z A bagyonány szerint Asóka uralma alan
Taxiuból sokan kivándoroltak khotanba. Taxü lakói sziile-
teft indiaiak, de kultúrájuk perxa hatás alan fejlődón. Való-
sánű, hogy politikai & gazdasági &de.keik in}ább a Szeleukida-
birodalomhoz kapcsolák őket, mint a Maurja Indiához. A
régészetileletek azt muta{ák, hogy Taxila a nyugattal volt
szoros kapcsolatban, a kisebb iparművészeti táígyak tómegét
importálta. A roo &es Mau{a-uralom alatt azonban ezek a
Lisebb iparcikkck keletről, Indiából &keztek. Taxila város
hosszú története folyamán, tehát csak egyetlen éwázadon át

18
tapták a taxilai mestcrel IndiábóI az inspiráci6q rníg 9oo éven
kcreszttil perzsiát & a hetlcnisztikus kcíetet kti,vette-múv&ze-
tük.3l

Á bakttiai gbög hhállsd3

Köriilbeliil i. e. 2Jcben, ami}or Inóában Asóka hatalma tel-

jében uralkodott, az ,,ázsizi hrálydban" peőg Ántiokhow
Theosz @. Ántiokhosz) iilt a trónon, a Szrlcukida-birodalom-
tól elszakadt Lét fontos provincia : Baktria & Patia. Baktriában
ezen a gazdag és civilizált teriileten a Hindukus & az Ámu-
-
Darja között a fiiggedea#gi harc élérei. e. z55 táján ,'',8a a
-
gör9g helytaftó, Dódotosz állt. I. üóötosz néven alapttott
6nálló górög khálysígot, vele vctrc kezdetét Bakdá6an a
görögök uralma. 3aktria második királya, tr. Ditdotosz még
az egykori szatrapia változadan tediletén uralkodott.

. lutbüdémosz, Szogdia görög helytartója i. c. zz7-ben jutott

hata.lomra Bakniában. A ba}triai göíög Lirátyság területc
uralma alatt a Kaspi-tengenől Kínáig ted;dt, de'bcictartozott
még Perzsia lagy részr is. Még Euthüdónosz, a harmadik
görög uralkodó idejóen scm ismertc el sariai Nacy (m.)
Antiokhosz Baktria függedenségét. Vcgiil a Szeteukiá-bire
da]om á az önálló Bakria Lonfüktusát a fenycgct6 nomád
vcszedelem oldofta meg, annak nyomására ismeni el Baktria
íüggedenségét, & kötött b&ét Euthüdémosszal Nagy Ánti-
okhosz i. c. zogrben vagy zo8-ban. 3aktria {iiggetlensé!áek el_
ismer&ével nemcsak a szeleukida-birodalorr vesztettc cl eevik
gazdag gyarmatát, hancm az önáló é§ erős baktriai gáíOg
kiráyd llóa szánára is vcszéIp jelentett.e
az új kirá\6ág, a görögök kirápága Baktriában Kabuhál
érintkezca Asóka bitodalmával. }Iíre il kellett, hogy juson a
Mau{a {ővárosba, Pátaliputrába, báí in&ai fcljegfélek nem

l9
bc§zónek róla. Asóka hatalma & baráti politik{ia uregvédrc
Indiát Nagy Sándor kövctőitől. Á Maurja-birodalom szétesése
Asóka halála után megerődtette Baktria függedenségét és
megnyitotta vtat az Indus keleti oldalán fekvő egykori
provinciákba ^z
a görög agreszió számára-
Asóka halála uán amü a tibeti hagyomány szerint
-
Taxiüban kóvetkezett be Taxila rövid időre kóriilbelül
i. e. zzs+ől r83-ig
-
fiiggederné vát.
-
-
A baktíiai görög uralkodók köziil Euthüdémosz íia,I. Dé,
méniosz körülbeliil i, e. zo9-beo meghódította Taxilát, a Kabul-
völgyet, Arianát (na Aíganisztán), anrrektálta a Pandzsíbot,
Nyugat-India tekinté|yes t&zrt & a Szindet. Démétriosz
magit ckkor az ,,indiaiak királyf'-nak levezi,. Az i.e.Il. szLzad
végi felé tndia Démétriosz által meghó<lított &zaknyugati
.,ij;k* gOrOg fcjcdelemségek alakultak. Ezek a görög íeje-
delnek álán Démétriosz iokonai voltak. Azi. e. Ií. század
végérőlpénzekről isme{iik I. Apolodotosz, Eukratid&z, Pan-
tdéon dAgatokl&z nevét. A göóg fejedelemségek kialakulfua
ínindenesetre összefügg Démétrioszhódításával, de nem tud-
iuk més oontosan. milven módon.
"r .. iz's-b* bakcriai Pemétriosz megfosáotta a tróntól
Eukratidéwt, és rlj dinasztiát alapított. Közel 4o indiai görög leje-
delem neve ismeietes érmékről, pénzleletekről, de nem mdjuk,
hogy mi volt ezen hsebb fcjcde|emségek üszonya a valószínű-
leg=vez"tő sr"r"p.t betöltő Baktriáüoz, & hatalmi területeiket
scm ismerjiik pontosan.s

Mmnlrosz
A görög uralkodók kiiaön a leglelentősebb Menandtov, a
Kabul-vOigv & a kasmíri királysfu ualkodója. A kasmíri
gOrOg kiráI}ság hctedik uralkodóje volt, Euthüdémosz Mzából
izlrlrazoa. Fővárosa Szangala a Panilzsábban. I. e. r55 táján

20
betort Indiába és clfoglalta Mathurát. A fővárost, Pátaliputrát
is fenyeg€tte, de támadását visszavert&. }lírétnem is hadjára-
táaak köszónheti: ő az egyet7en, a ,,nyugati" (indiai nevén
jona vagy jauna) uralkodók közott, akinek neve fennmaradt a
buddhiita irodalomban a Milhda khdései órllrű m(:ben.a6
Ebből megnrdjuk, hogy kiváló tulajdorrságokkal rendelkezett.
Minden filozóíiai tanításban jártas, a tudományok és a művé
szetek mest€re, gazdag, tapasztalt, ügyes és gyors volt. llírét
arrnak kösziiniette, bogy a íőváros, Szangala szerzeteseit, pa1>
jxt (hahninlit) és tanítóit vallási vitára bívta ki. Kérdéseire
azonban egyik vitaparmere sem tudott helyes választ adni.
Végiil a bOlcs buddhistíval, Nágaszénával dtgyalta meg az er-
kOlis, a hit, a nirvána kérdését.Menandrosz a buddhizmus leg-
tobbvitatottkérd&étfeltette, és Nágasz&a mindegyikre he\es
váaszt adott. Á király, 5oo minisztere és a í6város valamennyi
lakója erre tiszteletejeléiil rreghajolva üdvözóltc a bölcset,
A vita hatására Menandrosz buddhistává lett, buddhista
kolostort is építtetett, és ax a bölcs Nágaszéna b!ry,ltása alá
helyezte.
Olyan nagy tiszteletnek örvendett, hogy haláa után hám-
vaiért több város versengett. Feltehető, hogy Menandrosz
buddhizmusa politikai lépésvolt, az akkor már erőte|iesé
}úvők & szerzetesek szövetségének meg-
vált buddhisták
- -
szetzésére Sunga Puqiarritra király elleni harcban. Srmga
?usjamina {osztotta meg trónjától és életétől az utolsó Mauda-
urJkodót, üldözte & irtotta a buddhista szerzcteseket való-
sánűleg a buddhizmus erélyes visszaszoítására törekedett.g'
-
Menandrosz pénzein magát szótémak, megváltónak nevezi,
rryilván az is volt, elsősorban a buddhisták számba, de azok
számára is, akik ncm {elejtenék el, hogy Pusjamitra gyilkos-
ság árán jutott a trónra,
Menan<hosz buddhizmusa nem meggy6ző. Sok &deLes,
fenarrraradt pénz&méjePallasz Áthené és más görög istenek
alakját mua{a; nem ismeretes az ábámlJc 6 a szemáyek
istenÉgek tlcszeíiiggése.re
-
-
Menandrosz uralna alatt lolytatódott a tisebb görög feje
delmek uralma Ganilhárában. Ismeretes IL Ántimakhosz,
Epandcr, L Sztrato & Ielesége, Agathokleia, Árkhébiosz, Philo.
xénosz, Hermaiosz & Hélioklészneve, akik gyalran egymással
is hailakoaak, kóztiik Hélioklé§z ftb. i. e. r45-r35) érte el a
lcgnagyobb hadászati sikereket.
Az i. e. I. v&ed elejéről Artemidórosz, i. e. r35 után Liisziasz
nwét ismcrjiik y'enzeikrőL KOrülbcliil i. c. I25-től Antialhidáz
górög király vagy {ejedclem
- dmét pontosan nem isme{iik
uralkodott Taxilában. 3ml&e nemcsak pénzein, hanem a
-közéFindiai besznagari feliraton is íemmaradt. A feliratot a
taxilai t#Iioilórosz vésette, aki Ántialhid!*z kóvetc volt a
bcsmagari királ udvarban. Bmerjiik még Antialkhid&z
kóvetőjáet, Arkhébioszrrak a nevég ő völt az utol§ó görög
uralko<ló Taxilában, utána a szaka hóűtók uíalma kövctkczÉtt.
Az első ismert szaka név Laka Kusulaka szaka szatrapa neve,
őt Maues kóvette, aki már kid$ dmet vett fe1.39

A szakúk

A görög származású uralkodók rzo évcs sorát nomád hóű-

tás kOv*te Baktriában.I. e. r4o-rzo között bels&áxiai nomád
törxet ámadták neg Baktriát, & közüiü a szakák véget
vetett€k a görög uralomnak.o
A szakákról roo éwel korábbi kínai szerzők teszrck először
említát, Kína nyugati batlrál azi.e.l.szÁzad másoilik {elében
nagyszabásrt népvándorlás Lezdődött. A népvándorlás oka az
i. e. zro táján batalmas államot alapító lrilr3-rrk (hunoL?)
sztintelen ámailásaiban kereshető, amelyekkel nagyméretű
népmozgást idéaek elő. A szaLa népcsoport ekkor a jüecsi és

aa
más népekkel együtt _ elhagyva korábbi hazáját nyugat
felé vándorolt. -
Baktria utolsó görög királyáról, Helioklészről i.e. r3o-ra
tehető az utolsó fennmaradt híradás. A kabul mentén & az
északnyugat-indiai haúrvidéken még ezután is számos görög
nevct üselő Íejedelemól tudunk. Az utolsó görög Hermai-
osz azi. c. I. században uralkodor. -
A-felső Kabul-völgyberr és a Kelet-Pandzsábban még ezután
is maradtak görög királyságok. Ezek jelentősége grorsan
csókkent. Baktria & India górög királys,ágainak Ioo évnél
hosszabb fennállása nem elhanyagolható hatást gyakorolt az
ázsiai terüetek, India és a kornyaő teriiletek civilizációjára.
A szakák az i. e.II-I. század folyamán törtek bc Indiába,
letelepedtek a Szindben, majd fokozatosan terjeszkedtek.
Körülbeliil i. e. 9o-ben hóűtotta meg Taxilát és Nyugat-Sfi-
det Maues. I. Azes indiai_szaka király a Kelet_?andzsábot is
meghódítona a görögöktől. Még időszámításunk kezdete
el6tt a szakák az összes görög íejedelemségekct meghóűtoná}.
Uralmukat görög műveltség, a görög Löágazgatási rendszer
fenatartása, görög időszírrúás jel|emzi. A görög fejedelmek
penzveúéi uralrnuk alatt tovább műkodtek, építészetiik,ípar-
művészetiik erőteles görög hatást mutat..r

A palhusob

BaLtria és India görög királyságai mellett fontos politikai

tényező volt ebben az időben Parthia.g Az &zakról, Pcrxiából
érkezett parthus törzs hatalmas biroilalmat hozott létre az i.e.
W. száad Lözepe táján, amely Perzsától Azerbajdxánig
tajedt. Parthia - a korábbi Alhainenida majd Szeleukida
szatrapia, a Kaspi-tengertől délkeletrc
- i. e. 248 köriil váük
függetlenrré. A felkel&t Ársakés vezette, az Arsakide-dinasztia
 alapltqa, Az Arsakida-dinasztia ezután körülbeliil Joo évig
a Szaszanida-dinasztia hatalomla jutásáig uralkodon, Latalmái
Perzsiára is kiterjeszwe.
Parthia elszigetelte Baknia, majd később a Kabul-völgy és
India görög államait a Eracedón hódítából
-.e-"."dt iá .-
nisaikus teriiletektől. Függetlenné váása jelentőikulturális ha-
tásal volt lndiára, politikai hatása azonban alig roo éüg tanott.
A taxilai királyság viszontagságos tórtenel;ében kórübetiil
i_, e. r j8-ban a görög uralmat röüd időre a parthiai I. Mithri-
datáz (i. e. r7t-46) uralma váltotta fel.§-
A parthus u!"lkodók között a legérdekesebb Gondopher-
nész vagy Gondopharész személye, aki kOriilbeliil i. sz. ző -
48
közön Arakhosia (Kandahar). a Kabul-völsv és a taxilai királv-
ság rralkodója. Á parthos iőváros ebben"á" időben Szirka'p.
Szirkap Taxilának, a régi fővárosnak újorulan telepiiJt része.
Áz it fellelt párthus péizek, a .,ároste , az ált"l'uk építen
templom és az iparművészeti tárgyak a görOg kultúra eiőtel-
jes hatását mutatják,4. Gondophemész nwét a hagyományok
az i. sz. ű. századtől azén őizt& meg, mert itt prédilált és
halt rrreg Szent Tarnás.s
Feltehetően Gondophernész uralma alatt nagy földrengés
pT{!"T a taxilai Szirkap városban. Ez a kozépiileteket éi a
lakóházakat részben teljesen töDktetette, r&zbeJ erősen meg-
rongálta.{ Gondophemész után Incliában a parthus hataloin
hamarosan széthullott, utódai kisebb teriileieken még egy
emberöltőig urallodtak.

A kusánok

A taxilai királyságban valósánűleg Gondophemészt követte

i, sz. 48-ban Kadphiszész, az első kusán uralkodó.
Á ,,kusín" néwel pénzeken és feliratokon találkozunk a
királynevek jelzőjck ént,lgy pl.,.,,Királyok Királya, Kaniska, a

24
 kusán." Xredctilcg családi vagy törzsnév volt, amcly az i.c.l.
század íolyamán nemzcfu&vé vált.a? Kínai források jüecsi
he\en a ,,tokhár" néwcl is találkozunk. A kusánok tOitene-
tcoek az indiai leteleped6 előtti három fő szakasza: a nomád
vándorlás, a letelepedés Baltriában & az egyesítés.
Az i. e. I. század elejen beszélnek róluk először a kínai évköny-
vck, amikor nyájaikkal együtt vándoroltak a mai kínai Kanszu-
tóI ázaknyugatra, a Góbi-sivatag déli §zélén. Itt több csatát
víltak a hrurokkal, akik végiil nyugat felé űzték tovább őket.
Á_ jüeai nép íő részéről levált egy kisebb csoporr, & a tibeti

Plató peremár Khoranban telepedett le. Enől kezdve a kinai

források két népcsoportot kiilönbö2teÉnek meg: a ,,kisjüecsi-"
ket és a ,,nagyjüecsi"-ket. A ,,kisjüecsi"-k telepedtek lÁ koráb-
ban, a ,,rragy jüccsi"-k tovább vándoroltak, és végiil Bakriát
foglalták el a görögöktől.
Á jüecsik -._ köliilbelü] 4oo ooo embcr _ az i. e.I!. század
utolsó harmadában rrár Baktriában éltek. Itt nregszokták a
górög, urbánus civilizációt, görög ábécéthasználtak. A letele-
pedés után köriilbeltil roo éwel 5 jüecsi fejedelem vagy törzsíő
közÜ a kusán törzs vezére, Kudzsula Kadphiszész az egész
kusánok lakta tcriilctct Lirályságbatl egyesítefte, Hamarosarr
nemcsak Bakrria íelert uralkodott. Meghódította Af ganisztánr,
a Kabul-völgyet, Gandhárát: a taxilai királyságot és az Aísó-
Szvát-völgyet. Utódai dinasztia uralkodói
tós birodalmat öróköltek - a kusán -jelen-
I. Kadphiv&ztől, aki kOrtilbclül
78-ban halt meg.
IL vagy Vima Kadphiszész, I. Kadphiszész fia az Indus-
medencére és a Gangesz-völglrc egészen Benárewig
jesztette ki a kusán uralmat. A -rrregrrraradt sza.ka szatrapák - ter-
Malvábaa és Nyugat-Ilüában hűbérás adófizetőként elismer-
ték uralmát. II. Kadphis#sz kOriilbeliil llo-ig élt. É,letébenés
halála után is alkirályok gy*orolták a hataímat az alkiráIy-
ságokm osztott hatalmas biroclalomban. Valósáílű, hogy ezek
eglke ali magát a trón váíomÁnyosának tartotta
Li -
az érdekcs, ríLrr. ,,Névrclen Lkrály" pénn, megát- szőtét
adta

Megasz * ,,Nagy Szaba<lító" nélwel jclölve. Feltételeáet6,

hogy a ,,Nételen Király" II. Kadphiszész rokona volt,
A kövctkező kusán uralkodó, Kanisla nem rokona IL Kad-
phisáarek. Lehet, hogy a Khotanban letclcpe<lcn ,,kis jüecsi"
népból szárrrazott, vele a kusán nenzet#g másik ága kcrült
hatalomra. Köriilbeliil rzo-ban lépett trónra,l8 és uralma r85-ig
tartott. Meghódította a Kasmír_völgyet, leigázta a bels&ázsiai
kis királyságoLat Khotant, Jarkendot, Kasgárt Kína
- -,
hűbéreseit. Alatta érte el a kusán birodalom legnagyobb kiter-
jedé#t.
Utóda _ Huüska, India királya r6z_ben lépctt trónra,
uratna r8o-ig vagy I85-ig hrtott. - Uíalkodásáról keveset s

tudunk, csak pénzeit isnerjük. A pénzein ábrízolt Lusínok

negí csontúak, hosszr1 kabátot, puha bőrből késziilt oizmát
viselnek & európai módon sz&en iilnek.
Huviska kóvetőjc I. Vászu<lcva, az utolsó uralkodó, aki a
biroámat lenntartotta. Halála után a kusán birodalmat utódai
két t&ne osztották II. Vászudéva & II. Kaniska kózött. A
Lorábbi birodalom egytk íszéntr. Vászudévával folpatódott
* ,,in&ai kusánok" uralma. Á biroüom mfuik r&zfo II.
Kaniska volt a,,baLtriai kusán korszak" első uralkodója.o
A III. sázad folyamln fokoatosen erősödik a perzsa hatás.
A Szasszanidák támadása el6szor Baktriát érte el, majd z3 3-ban,
II. Vászudéva uralma alatt Indiát. Az indiai kusánok hűbéres-
ként eli$ílerték a Szasszanida hó&tókat, uralmuk a IV. század
végéig fo|ytatódott.lo Á baktriai kusánok váltakozva hol
szembesálltak a Szasszanidákkal, hol elismerték nraguk {elett
uralmukat.
A baktriai kusán dinasztia urelmát 4lehér hunok vagy fuf-
talit& 4fi-467 kijaött döntötték meg, amikor elfoglalák
Ba}triát & Gandhárát.ll

26
 Egy k&ői ,,kebuli kuún dinasztia" uralma azoirber czpn. E,
taalctcn cgrisrcn a |X, szÁzad mj§odik {clág követhct6.s
Gandhára t&ténetób€n a kusán hódíús új korveLot nyitott,
hiszcn olpn nép érkczctt idc, eme\ nerncsak hóűtóként v*te
birtoLába földj,ét, hmem megielen&e az indiai mfiv&zetet egy
új fejezcnel gazdagította, Á kusánok müvészctc Gandhárában a
buddhisa múvészetet virágoztatte f el.

27
 II. Miben hitt India?

Ha eltetintiink a tOrténeti kor elé messze üsszaayúló, ma még

Tegf9jteden civilizációk világképérreknyomoáútól, Irrdia kéi
ősi val]ásának a draüdas á ai ária vagy védikus v"l]ist tekjnt-

}:!*. A dravida az á4ák bejovetelűlőni vallások összefog-

laló neve, és bár az árja elözónl* Mttérbe szofitotta, nyomi,
kultikus alakjai nagl,részt az á{ák hirvilágában is tovább'élnek,
Áz árja vagy védikus ebevezá a hóűtók valHsltlelzl.
A draüda istenek között számtalan a hell isÁség, a védel-
mező isten és a megszemélyeútett természeti erő- Kiáekedő a
jaluikszerepe_- találkozrrlrk veliik majd a buddhista művészet-
ben akik fák szellemei, de a föld Éncseit is ők őrzík:. ők a
-,
gazdagság és bőség istenei. Női párjuk _ a;'aÉslk elsősorban
-
faistennők, de az állat- és a nOv-én}ül,ág tám&enységenek is
a.z.tstlnnő1 G;yermeket kív,ánó xszorryók főleg hozzájiuk for-
dultak és fordulnak még ma is. A üzák istenei a t lgyO atal,,i
nlsák embei alakban, íejiik felett kobraiuklyával
-.később
ábrázolták őket. Ezek az ősi dravida iiterrek soha nem tűntek el,
hanem beolvadtak a hindűsta á később a buddhista panteon-
ba.5{
Áz árjá&
.
istenviJágának kialakulásáról táj&oztató trárgyi
ern]ékeink nincsenek. A Vátőkban a rájukjellemző tárgyakial,
ismertetőjegyeiRel szereplő istenek már korlbban kialúdtak,
feltehetően a term&zeti jilenségek _
a szél, a Nap, a víz és á

28
tűz mcgsztrrrélyesítá nélkiü tiszteletéből. Amikor először
-
megjelennek a hindu és a buddhista művészetben, már antro-
pomorf íormában és amibútumaiklal ábrázoljá,k őket.55
Á draüdák vallási szcnanásában lénycgcs az ima, amelyet
szentélyben clhelyezett kép el6tt mondaruk e1.56 A védai vagy
árja szertartásban fontos szerePe volt a szent szövegeknek 6
himnuszoknak,6? arnelyek megelőzték vagy kísénéka szentély
és istenlrép nélkíiltörténő áldozatbemutatást.58
A véiüus istenek vezetője Indra, a levegő és a menny-
dörg& istene
-
á{a harcoskéntjelenik meg, általában elefánton
-
ül, az esőíelhők ősi szimbólumán. Szú{a, a napisten négylovas
kocsiián tapossa el a sötétség erőit. Varuna, az ég istene és
Mitra istcni szcrepe ugyancsak e Nappal kapcsolatos. A leg-
korábbi rr'lc-kommentár, a kb. i. e. 5oo-ból származó Nirukta
a védikus isteneket az égben, a levegőben és a íOldón elfoglatt
helyiik szerint foglalja csoportokba.59 Áz indiai teremtéselkép
zel&be, kozm_ológiába beletartozott az ég feletti ülág és a
fóld alatti vizek világa is. Fontos a világ függóleges tengelye
néha tűzoszlopnak vélték
-
amclyet Ágni, a t6zi§tcn formált,
-,
aki meggyújtotta az lláozatot & íelvitte illatát az istenekhez.
Később a világtengelp egy nagy heglrrek képzclték,ami
elválasz{a az eget és a íöldct, vagy egy ,,nagy személy"-nek,
akinek tcste a világegyetem mindcn elemét magába foglalja,
& aki fenntartja az eget maga {elett. Ebben az istenvilágban sok
természeti erő volt megszemélyesíwe, és az istenck örök harc-
ban álltak a gonosszal-
Köriilbeliil i. e. 8oo--óoo táján
- a Véd,íkat
szeat iratok, a kotai Upaxisddok keletkez&c
megyarázó
idején
- már
kiíejlődtek India legelterjedtebb vallása, a hinduizmus leglé
nyegesebb vonásai. Áz lldozat Azéfi, fontos, hogy tetsszen az
i§tencknek és az ember melletti beavatkozásra k&ztesse őket,
Ismenté vált a ícgyelnczen vagy aszketikus élet íogalma és a
tu<üs által elnyerhetó üdvöziilés. r, Mahábhórátóbal $b. i. e.
4oo) m& jclcn van az istensfunek szcatelt élemek (üírakrí)
*i,,t az Orök béke elnyet&áck a lehetősége. Ebben az időben
íejlődOn ki a tóbbisteohivő peDteizmus. Eklorra vált átalá-
nossá e lélckváodorüs eszn&ye, ami erkólcsi Degatartás
következményeit magába íoglaló szenlélet: az firaszil*és az
életben tanrlsíton rragátartás által meghadrozott szintcn követ-
lrcziL bc.
A hinduizmus tarútása szerint először a világtörvény vagy
toarrikus törvény lét€zett. Korai szakasában alakul h az a
t€remté§clképz€lés, ancly szerint a alr tétező 6sanyagból
Bnhma teremti meg a ülágojást, amiből ,,rinden létező ered.
3rahma és a ülágtojás az egyes üIágkonzakok végénelpusz-
tul, hogy a kövctkező világkorszakban újratererrtődj&.
Brahma teMt az ismétlődő rendcző elvet Lépviseü, aki a ren-
dedenségből, káowból egy időre világrendet tcrcmt, ami azon-
ban a korszak végénújra rcndetlenséggéváik.
A hindüzmus meghatározó elve az örók ismédődá (szarr-
sztha). bz egyes ember örök törvalyből (dhama) szimazó
lelke az &ök ismétlódésnek, az újrasziiletésnck van alávetve.
Áz újrasziilet&ek miléntjét az állaú vagy cmberi létezés
alacsonyabb vagy magasabb- létlormáját & magasabb vagy
alacsonyabb tánadalrri íormáját ftasztba való artozását) _ a
hatng hatÁíozza meg (az erkölcsi magatartás törvénye). Áz
egyénnek így erkOlai magatartása révérrlehetőségc nyílik
arra, hogy sorsát az újrasziiietések köríorgásában term&zet-
{eleni úton meglavítsa.
Maguk az istenek va5y a Lozmikus ti!,rvény, vagy a termé-
szeti erők rrcgszemáyesít6i.
Az idők folyarr.án egl,re inkább kéldésc§# vált, hogy az
ember saját erejébő| elérhet-e a többíélc forrrrában elképzelt
,,üdvósseg"-hez. A hinduizrrrus p"pjfi"k tanitása szerint az
örök körforgásból csak az istenek segít#gével lcbet kiszaba-
dulni. Az istenek jóindulatának elnyeráóez peüg a papot

30
átal bemutatott szertaításokban és áldozatoLban való részvétel
nákiiüözheteden.
Az i. c. YL száaátaa hindni,rryrus iatcllektuáis Lultusszá {ej-
lődöa, amelybcn a ,,megváltls" Liz&ólag apapok (kahnfuok)
által bemutatott bonyolult & titkos szertartás útján volt clér-
h*ő. Á papsig az etedcú á{a papeszmét6l messze Leriilt,
iinmagát tartotta a Védók egyetlen, magyalázójának, a kozoség
vallásos sziikségletei egyeden kielégít6jének.Ellenhatáskerrt
számos eretnelmozgalom kcletkezett: ezek vitatták a papság
előjogait és az egyen önmegvátását kczdték hirdetni. E moz-
galmakat többnfre a harcos kaszt (Él,atnja) tzgsai vezették,
akik ncm egy esetben íelsőbbrendűDek Brtották maguket a
brahminokná.
Eltcrjcdt az az eszme, hogy m,ágikus erő vagy ónsanyargató
asz}ézis segítségévclmeg lóct menekiilni az újrasziiletéstől.
Ilycsfaja célt szolgáL a jóga lagy az extatüus mcdidció tudo.
nínya, segíxégévelolyan emberfeletti szcüemi erőt lehet
elérni, ami legyőá az újrasziilet& kénl,szerét. Az élet végle-
gcs megszűnác a lralíl utjni kívánatos állapot: felsávódni
a változatlanságban, időtlenségben. Ez a l& hiánya, amelyet
majdnem mindar rtjltist sürgető sze&ta űogadott ebben az
időben. Á lémek ezt a hiányát a buddhisták ká6bb riralrárak
nevezt&,
A nirvána irránti sóvlrg,ásnak adott ir,ány, a lét öröLii,s kOr-
íorgásának rncgáJütására itányuló törekvés&et fogta össze a
bfufulhiznus és e dzsahízmus.
Miadkét vaüási ithryzat alapítőja harcos arisxokratz i ksot-
nja) *lld gyermekc, Életiikről kev& bitelesít}rető tönénai
adat matadt fenn. A buddhizmus alapítását a Sátja családból
szárnazó Sziddhárüának ftb. i. c. VI-V. szánd'), a daanúz-
musét Var,lhlrilnfuak ftb. i. e. VI. század) tulajdonítj&.
A két valllsi iráriy között sok hasonlóságot találunk. Mind-
kettő a vágyakat lcgyőző, íöldi kötelékeitől megszabaduló

3l
ember cszményétíogadja el. L kamőrőI, a tettek etkölc-si
kOvetkezményeit6l ezen magatartáson át lehet szabadulni.
Mindkét vaüás nellőzí a Védák feltétlen tekintélyét,A budd_
hizmus kczdetberr elvetette a védikus isrcnek tiszteletét, később
tokozatosan teret engedett ennek, a dzsainizmus az emberinól
magasabb életíorma megnllvánuláJainak tartja az i§teneket,
de halandóknak,
A sok formáüs kiilönbség (a dzsainizmus például erkolcsi
énékncktekinti a ruhátlarrságot, a buddhizmus nem stb.) mel-
lett az alapvető kiilönbség a mcgváltás módjában van. A dzsai-
nizmus eltogadja az újresziilctések lehető#gét, de a korábbi
megtestesiilések során elkövetett bíínOknem determinálják az
embert alacsonyabb léttortrára; a lemondás, a vágyaktól való
szabadulás módja, eszköze az aszkezís, élőlény elpusztításától
való tartózkodás, mindehhez ncm sziikségesek áldoz,rtok, A
buddhista nem értékeüaz önsanyargatást, nagyobb súllt
helyez a meditációra, a vágyak salakjától való tudatos megsza-
badlrlá< lelki motívumaira.
A dzsainista nirvánában a lelkek visszanyerik tisztán szellemi
term&zetiiket, míg a mai buddhiznus bonyolult ,,egé"-ben
ismeretes a nirvánát megelőző üdvöziilt állapot,
Vardhamána Müavira önmagát tírtharkarádak,,,tt*észít6" -
nck vagy dzsixátzk, ,,győztes"-nek nevezte, akinek huszon-
három clődje volt más világkorszakokbarr - Buddhát ugyal-
cseL hrrzonhárom buddha előzrc meg. A két valbs történeti
és földrajzi értelemben elvát egymástól, Míg egykor Irrdia nagy
tömegei volbk buddhisták á ruíra Indiából csaknem teljesen el-
tűnt a buddhizmu§, addig a dzsainizmus ma is nagy tömegek
vaüsá.ú
Látható, hogy a mégoly kiilönböző bölcseleti rendszerekben
& vallásos szckd}ban közös az újraszület6bcn való hit, amely-
ből egymástól eltérő módon keresik a kivezető utat. A mene-
kiilés vágya teremtette mcg a megváltás reményét. A szaba-

32
dító vagy megváltó hőst Indiában a buddha-eszme fejezi ki,
ami korán kialakult ; kev&bé régi az a hiedelern, hogy az egyes
világkonzakokban nemcsak egy, de tObb leny van a buddha-
rnivoltra kiszemelve.o1 A történeti Buddhának egyes hagyo-
mányok szerint négy, mj< hagyományok szerint huszonnégy
elődje volt.62 Az erről szóló legendÁL mind Lésőbbiek, vala-
merrrryi a tönéneti Buddha legendájának lényeges vonásait
ismétli.6
A vallás fenyeget&e a lét megujuló kínjaival az esendő
emberre nehezedő srllyos félelemmévált. Nem kíván-e hősi
erőfesátést ezzel a vigasztalan fanyegetÉsel való szcmbesá-
lfu? Valósánűnek tarthatja-e a szegély, hogy erkölcsi b"k q
nélkiil áje lc áetét? Az rljrasziiletá depressáv tanítjsa kivéd-
h*etlen Lihívást jelenrctt a hivő szárrára, érthető rchát, hogy
egyre inkább sóvároga} a megváltás, a nyorrasztó remény-
telenségből való kiszaka<lás után.

3 cöó3 L6á. bdíbíü 33

III. Buddha a hagyományban

Buddha a lege áhbax és a dzsátal<áhban

Inűa ókori történetálek korai szakasza kevésséismert. Gan-

dhára történetéről aránylag bőséges iníormációmennyiséggel
rcrrdelkeziink ahhoz képest, amit a szubkontinens tóbbi terü_
laéről ismeriin}. A vallástörténet tekin@téberr a helyzet magá-
tól értetődően nem kiilonböák lényegesen a politikai törté-
nettől, de itt segítségiin}re siet a bőseges hagyomány, a
legerrdaszövevériy, arnelyerr át a tönéneti kritika segítségével
megkOzeüthetjiik - egyebek közOtt
- a buddhista szerrrlélet
kialakulását. A hagyom:íny helyenként tórténeti adatokkal
talílkozik, amelyek fogódzkodót szolgáltamak a legenda és a
valóság kapcsolatá}roz-
Észak-lndiában az i. e-\l7. században
- Buddha születése
idejen - még nincs egységes államszervezet. A Magadha
királyság egyike a kevés észak-indiai királyságoknak, amelyek
története írott források alapjárr követhető,6' A dinasztia ötödik
királya, Bimbiszára majd fia és követője, Adzsátaszatru király
Bud<lha kortársa volt, ezért a buddhizmus mindkettőjiiket
királyi pártfogójának és alapítójának vallja.
Ebben az időben Magadha mellett a másik nagyobb állam,
Kosala a nepáli határ közelében lehetett. Buddha a kosalai
Lirályság Kapilávasztu nevfi városában vagy városállamában
született. Kapilávasztuban, a Sákják földjén apja, Szudiüodána
volt a király.65 Buddha anyja, Mája vagy Májadévi a szomszé

34
dos ország királyának volt a lánya, ő is a Sákja nemz*#ghez
tartozott.
Nerrr tudjuk pontosan, hogy Buddha mikor sziiletett. Szüe-
tési évétaz i. e. 3 8o-ban Vaiszái városában tartott II. buddhista
zsinat éve segítségévelszokás meghatározni. A feljegyzések
szerint a II. zsinatot Buddha halála után roo éwel kvták össze,
ebből megállapítható, hogy Buddha körülbeliil i. c.48rban
halt mcg. A szájhagyorrrány szerint 8o éüg élt, ami arra enged
következtetni, hogy i. e. 56o táján sziiJetett.
Buddhának több neve hasznáatos. Egyik neve Sáhjanuü
- vag}rrs a Sákja nemzetség bOlcse
-, a másik neve §dr.l*a_
szimha: a Sákja nerrzetség oroszláda. A nemzetségnek az az
ága, arrelyből Buddha származik, magát Gautamának nevezte.
Buddha megszóütásakot a Cauaama nevet hásmálták, nemzet-
sége nwét. Személyneve Szi&lhártha, ennek jelentése: ,,aki
a céJját elérte".
Megegyemek a hagyorrr.ínyok abban, hogy köriilbeliil 29
éves korában hagyta ott a palotabeli él*et. Az egyén halál
utáni sonának kérdésére,a további szenved&től, iz újraszü-
letéstől való megszabadítás problémájára keresett választ,
A vi.lágot elhagyó vezeklő vagy bölcs remete alakja Buddha
szüetésekol már hosszú hagyományra tckint vissza tndiában.ü
Buddha életében más magányos vezeklők és vezeklő szerzetes-
rendck asz}ézis és meditáció útján kerest& a kivezető utat az
örökös szenvedáből, amelyet a lélekvándorlás, az újraszületés
hite ró az emberre, Áz egyén halál utáni s orsa az i. e. YI. százaá- '
ban, Buddha sziiletése idején az egyilr legfontosabb szellemi
kérdés Irrdiában
- a további szenvedéstől való megszabadí-
tásra irányuló törekvésel együtt.
Buddha életénekkevés történeti adata összeionódik a hagyo-
mánnyal. Az életétismertető legerrdáknak sámos változata
maradt fenn a gazdag buddhiste,iiodaloarban.6? A legendák
sok-sok részletepizóddal kiszínezve mutatják be élete isemé-

3*
nyeit. Talán nem is eseményeit, in-kább életszakaszait, é:l*ének
jclcnós fordulataités a tokáetesség fclé vezető útjának lénye-
ges mozzanatait.
Ki volt Buddha?

Az istcneh cgében

A legenda szerint sziiletáe előtt az istenek egében, a 33

Tusite isten egében8l éltbodhkzanuakfut 0 Kiváódát mutatja,
hogy az istenek vezetője lett. Amikor elérlezett íöldi megtes-
testil&ének ideje, azaz e tökélete§ség olyan magas fokára jutott,
hogy a földön újrasziilethaü buddhaként, sziiletáe helyéiil a
k&zép_indiai Kosala királyság Kapiláyasztu ner,ű városát vagy
yd63llllm4t választja, nem messze a Gangesztől, sziileiként
pcdig a Sákják királyi családját.

Faldre szúlllsa

A bo<üiszatwa clhatÁrozza, hogy fiatal fehér eleíánt alak-

ában hetol be anyja, Mája _áhé§g.?o 6 kiíá|yné azt hiszi, hogy
álmot látott, .l,"eseli fcjének, Szuddhodána királynak, aki
áom megíejtesére összebívja udvarába az álomfejtő papokat,
jósokat & n;ll.gjócokat. Á bölcse& magyatázata szerint iiú-
'
gyermcke fog sziiletni, aki bud.{ha: ,,megvilágosodott" lesz.

Szülaése

Sziilctesét jele,L el&it meg. Tíz hónap műva Mája a Lum-

bini-üg*ben egy előtrc íölüg lehajló fa ágába {ogódzva szü
mcg a gycrmeket, akit Indra & Brahma isten vesz karjába. Az

36
isteni gyermek rögtön leszál a fOldre, hét lépésttesz a négy
égtáj felé és oroszünorditást hallat: ,,Én vagyók az első a vilL
gon, én vagyok a legnagyobb a vügon, cz az én utolsó szüe-
tésem, és véget vetek a sziiletés, öregség és halá szenvedésá
nek."
Ugyanabban az órlban, amikor a leendő bud<üa megsziile-
ti}, sok ember és álat sziiletik, akik mind őt fogják szólgálni.
Az anya a gyerm& sziiletése után hét napra meghal. A gyer-
meket anyja nőtestvére, Goámi neveli fcl. A hegyek királya
(a déü legerrdában Ászia), az idős lámok Kapilávasztrrba megy
és meglátogatja a gyermeket, Ámikor megpillantj a az űjszü
löttet, sírva fakad
- tudja, hogy neki meg kell halnia, mielőtt
a gyermek buddhává válik, Végiil bemuatjá,k a gyermeket a
család templomában, ahol az istenszobrok felemelkednek, hogy
udvözojlek.

Neuelése

Ifjúsága nagysxű megnyilvánulások sorozata. Rendkíviili

képes#gei csodálkozásra késztetik tanítóját. Amikor írni
tanítja, kideriil, hogy Sziddhártha 6l lbéétsorol fel, a lrmt,
és a jauanát is, amelyet tanítója sem ismert. Egy alkalorrrmal,
amikor a többi gyerekkel együtt cgy közeli faluba rregy, a
falu melletti erdőben leiil egy ía alá, hogy ott elmélkedjék.
Elmélked&e folyamán eljut a meditáció negyedik stáüumába.
Közben mágikus útja során öt remete ér a levegőben lebegve
az erdő fölé. Á leendő buddha elmélkedésénekereje megáü-tje
őket, Áz isterrek jelt adnak, mire a remetá< leszállnak a bod-
hiszatwa übához, és hódolatukat fejezik ki neli.
A fiatalember rendkíviiü képeségeikitűmek'a tudományok
és mesterségek elsajádtásában és a fegyveres játékokban. Ügyes-
sége és nagy t€§ti ercje is kivívja az emberek csodálatát.
Elzassága

Elmélkedésre való hajlarra korán megmutatkozolt, ezért a

S&;ia család vénei elhatározzák, hogy íiatalon megházasítják;
úgy vélik, hogy ezzel a lép&sel a családi ház elhagyásában meg-
ekzdályozzll*. A bodhiszattva öriil a döntésnek, de azonrral
köá a saját feltételeit, megszüa, hogy leendő feleségének
milyerr tulajdonságokkal kell rendelkeznic. szuddhodána
kir,ály egyik megbízható embcrét leánynézőbe kiildi, aki
hosszas keresá utín meg{elelő meíryasszon}t talál; a Sákja
családból szármaá Jasodharát.?r Dandapáni, a leány apja
köali, hogy leánya kezét csak az nyerhcti el, aki a tu<üs 6 ügyes-
ség próbáinak az onág szokásai szerint aláveti magát. A bod-
hiszatwa eleget tcsz a követelményeknck, & nyilvános ver-
senybcn győzi le elleníeleit. Ezzel elnyeri a vügszép hercegnőt
felcségü.

Elhagyja hdzát és szecetes lesz

Sziddháítha lnár íiatal férj, amikor háószobájában íelkeresik

az istenek. Megismertetik a fOldi élet hiábavalóságával & a
szeovcdásel, arra bíaatják, hogy legyen szerzetes. Szuddhod.í-
na kiráy álrrot lát. Álrrában tudomást szerez az istenek láto-
gaúsáról. Fél, hogy fia kOveti az istenek tanácsát, elhagyja
otthonát & családját, ezért megkettőzi a palotaőrséget. Kiilön_
féle szórakozáokkal kívánja lckötni fiatál oroktisc figyelmét.
Egy alkalommal példíulsétakocsizásra kiilű a palotától, ncm
messze fekvő erdőbe.
Ez a séta fordulópontot jelent az ifjú életébar.ÚtkOzben
ugyanis találk<izik cgy rrragatehetetlen aggasq.ánnal, egy ByG
gyíthatadan beteggel egy halottal és cgy szerzetessel. Talál_
kozásai?! gondolkodásr.a ké§ztctik, végiil elhaározza, hogy

38
kövcti az istenek tanácsát, elhagyja a világi örömöket és pom-
pát, szerzetes lcsz.
Apja és fiatal felesége mindent elkövemek, hogy színdeká-
nak megváltoztatására bírják, sőt apja őrizteti, mináen lépésérc
őrség ügyel. Az őrOk ébeiségétkij-áiszva mégis sikeriil eÜagy-
nia otthonát kocsisával, Csandakával együtt. Célja keresztiil-
vitelében az istenek segítik. Elaltatjá,k a város minden lakóját,
hogy Gautama zavartalanul távoáasson.
Az elmélkedáre kiválasztott helyen az ifjú herceg lovát
kanthakát és ékszereit kocsisával viszaküdi a városba.
-
-
Megiizeni apjának, hogy vissza íog térni, amint megtalálta a
megvilágosodást, a szenvedéstől való megszabadulás útját.
Kéri, ne nl.ugtalankodjék távozása miatt, törődjön bele az
istenek akaratába.

Vezeblés - gyötelneh

A bodhiszatwa egyediil maradva leborowálja a baját, lwe-

szi kir,ílyi ruháját és elcseréli a vadász képében megjclerrt Eszrua
istennel. Ruhája és turbánja hclycn szerzetesi ruhát kap és
azokat a tárgyakat, amel}Te egy szerzetesnek sziiksége van:
alamizmás csészét,varrótűt, vínz§rő sáát.
Ezután megkezdi zarándoklatát,
Először vaiszáli városát keresi íel, ahol mesteréíil Áráta
Kálámát váasztja. Tanítáa nem elégítiki tudÁvágyát
tökéleteség megközelít&ére irányló törekvését
e
-
_, eért
csakhamar elhagyja.
Zatándokútjának következő állomása Magadha állam, A
fővárosban, Rádzsagrihíban megismerkedik Bimbiszára ki-
rállyal, fit bölcsessége magával ragad. Megkéri, hogy marad-
jon vele,6 {elajánlja fele királpágát, A bodhiszatwa elhádtja
a király ajárrlatít, amely megállítarrá őt a célja lelé vez*ő
úton, és toyábbvándorol, Irtelepszik a Nairandxána {olyó
panján, ahol öt sze rz€te§taníwány csadakozik hozá. }Iat éven
át a legsúlyosabb íizfui kfuok válalfuával vezekel. Olyan
gyötrelneket szenved el, hogy végiil kOzel á1l a balálhoz. Az
istenek azonban látj&, hogy nem megfelelő utat váasztott a
megvilágosoiüs íelé,aért anyját jelentetik rreg előtte, hogy
lebesnlle az ön}ínásról.
Miia meghallgatása után a bodhiszatwa beütja, hogy asz-
kézissal nem juthat el a szenvedóstől való megszabaduláshoz,
ezért lemond a további koplalásról. Erre csalódott taníwányai
- akik az aszkézist tekintik a tókéletesség útjának elhagy-
ják.
-

Bodhinanddba megy és uodáhat tesz

A hatéves vezeklés közben rárakódott poít & §zeíuryet

Sáddhártia lemosa a Nairandxána íolyó vizében, de majdnem
ott v&z. A fiirdő után csak egy €át felé nyújtó {ába kapav-
kodva tud a száraziOldre kijutoi. Ezután errnivalót fogad el
két paraszasszonyól (más váItozat szerint két kerakedőtől), de
nincs edénye, anelyből űogyaszthatná. A négy vü5áj-
őrző isten rrersenyezve egy-egy aranycs&zét jur,at hozá.
Hogy meg ne sértse őket * és mert negveti az aranyat -,
egyeden kőcs&zévé váltoxatja azokat, amiből már elíogyaszt-
hatja az ajándékot. Á csészét a folyóba dobja, orrnan az istenek
a ,,Harrrrinchárom isten egé"-be viszik, hogy ott ereLlyeként
tisztcljék. Az ételtől erejc & szépségevisszatér. Nincs ruhája.
Egy friss sírból Wűzza a halott aszony lepléc, és abból varr
magának új szerzet€sruhát. Zaúndoktttr: indul és hosszú,
fárasztó út végénBodbimandába érkezik. Egy, a vátoson kívül
kasáó parxmól mar&nyi frissen kaszát füvet Lér, azt tefiti
szőrryegként a földre. Leü a fűre és elhatározza, hogy csak

40
ak}or áll íel, amikor eljuton a tökéletesség cs6csára. Egyre
mélyebb gondolatokba meriil. Áz intenzív meditáció hatására
tcstéből valdtó fény árad, ami megvilágítja az istcnek otthonát
is. Ebből a rnindent elOntő, kifuadó íénybőlrrregtudják az
istenek, hogy a bo<lhiszatwa kózel jutott már a buddha-állapot_
hoz. Az emberfcletti világ lakói {elsorakoauk a nagy csemény
üdvöáésére, A nyolc ülágtáj és a Zerrit meg a Naiür valaneny-
nyi istene ajándék}al éxkelk hozá, áldozatokat muatrrak be
neki, és várják a nagy pillanatot, a budiüa-állapot b&övetke-
zését.

Máto, a Gonosz tánadága indul

A bodhiszatwa szemöldökéből sugárzó fény a démonok

lakóhelyét is megvilágítja. Mára, a démonok batalmas ura, a
gonosxág megtestesítője?3 3z Lüonboző álomban előrc látja
legyőza&ét. Mégis elkeseredett harcra indul. Hatalmas, ször_
nyű fegyverek}el felszerelt ördögsercgét csatarendbe állitja.
Egyik fia megkísérlivisszatanani az eleve kudarcra ítéltkiiz_
delemtő], de hiába.
Megkezdődü a nagy küdelem, de a Gautama ,nágikus
ereje a ráhulló iszonyú dátdaL"t virfuok}á majd virágkoszo-
rú}ká vláltoztatja. Á Gonosz e&kor szaval<kal kís&ü meg elcsá_
bítani: lebeszélni a bodhiczattv& az iszonyít koncerrtrációval
járó kiizdclernről, de ez a kísérleteis eredménltelen. A végle-
tes megpróbátatás utáll a föld istenrrőjének a megjelcrrésérc
az ördögök megfutamoilnak,
Mára ckkor legszebb lányait kéri, hogy csábítsák el a bod-
hiszatwát, vegyék rá, hogy mondjon le maga§ztos célja kere§z-
tiilütcl&ől. A kísertő alvügi i§teDnők varázsa sem jár sikerrcl.
És amikor a leendő buddha ienyerevel a földre csap,'a ilénonok
mcgÍutamodnak.

4l
Mozgdsba hozza a tan kuebét

A démonok táIrradásának elh,ídtjsával a bodhiszatwa elnyeri

a tiikéleteséglegmagasabb {okát, a tökáetes megvilágorodá.t,
buddMvá váltk. Ezzel elérkezik a pillarrat, miior irt"rr"k
tanácsára elkezdi a tanítást. Először ;égi mestereit "-z
-
Rudrakát
és Áráta Kálamát
tán öt
- keresné fel, de azók már nem élnek. Azu-
tanítványát kutatja
fel. Buddha-szeme Benáresz közelé
ben találja
Teg őket, és nyomben utánuk indul. A Gangesz
p_!:áy ér, de nincs pénze, nern tud csónakkal átkelni a fofón.
Ezért átmegy a,_víz felett, a levegőben. Benáresz közeléLen,
Szárnátban, az Óz-parkban találjimeg taníwányait. A tanít-
ványok előtb hideg'megvet&sel iekintJnek a kozálgő nuddhl-
ra, de amikor közeliikbe ér, rnagával ragadja ők-et a belőle
sugárzó tokéletesség, kozombtxéitik eltiin"ik, & foldre bonrlva
íejezik ki előtte tisztelcnel vegyes hódolatukat.
Vanaak már tarúwányok, megkezdődik a tanítá. Kczdetét
kozrrikus jelek hirdetik, A Buddhából eredő íénymegvilá-
gítja a háromezer vügot, a fOld reng a taűtá erejétől. Úem-
csak kozmikus, haneá egyedi i, tonéniek vele &
köriilörte: az életétveszélyeztető "roják
tílz kialsrik, vad elefánt,
kígyók szelídiilrrek meg, még életében prédikál az égieknek és
halott anyjának a mennyben.
Tanítványainak beszél a négy nemes igaerágíól, a szenved&
_
okairól 1 szenvedés legyőzáének lehct&égeről és módjairól.
Áz első, un. ,,benáreszi prédikíció"-val tiezdte el nfívános
tevékenységét, ,,hozta mozgába a tan kerek&".

Me gv ált&a a szen uedéstő l

Buddha halálát, végleges megvá|tását a szenvedéstől minden

eddiginél nagyobb arányú apókaliprikus jelenségek kísfr.k.
A föld reng, a világ sarkii llngra gyrilnak,-csillagók h,,ll.",l

42
az égEől, az istcnek hatalmas dobszóval tcszik iinnepélye$éaz
idő beteljesedé#t.
Buddha két szólafa kőzott alszik el mint alvó oroszlán,
amelynek testét a f& virágai lepik be. llalá,lhírét taníwányai
viszi.k el a városba, ahonnan a nép vezetői és a lakosság
ládj,,kkal á szolgáikkal együtt
- csa-
-
zeneszóval vonul ki Buddha
teteméhez. üatszereket, virágokat, töíDjént hoznak. A nagy
halott testét megmossák és illatos magvakkal kibélelt vasko-
porsóba fektetik. Két nap múlva illatos olajokkal kenik meg a
tetemet, kiveszik a vaskoporsóból á fakoporsóba helyezik el
ismét illatos magvakkal, nrajd szant,ál- és más illatos fákból
rakoa máglyára helyezik. Ekkor a íöldi hangszerek szava
elhal, ehelyett égi zene hallattszi}, & oly súrű virágeső hull az
égből, hogy az emberek tcrdig járnak a maldaúka virágban.

Föhli maradv áryailak eltemetése

A lobogó haloni nráglyát tejjel locsolj&, Mikor elhamvad,

Buddha íóldi maradványait ararryumába, az urnát pcdig
aranykoporsóba zttjik. Lz aranykoponót az előírt szerartás
szerint Kusza városába viszik. A város közepén hóezik eL
á íóIéjc kicsiny épv7etet
- esaitjk. - emelnck.
Buddha hamvai nem sokáig pihentek bekébcn, mert kiilön-
böző csalídok, uralkodók és városok cgyaránt sz€íctt& volDa
megkapni maradványait. Hamvait először nyolc egyenlő
tészre, L&őbb még több részre osztj& szét, é§ kiilönböző
vátosokban clhelyezett maradványai fölöü mindenütt ki§
csaitjáket, szentélyeket €melnek,

43
 Buddha legeláís élatörténete több rétcgű és bonyolult
alkotás. Kialakulása valóazínűleg hosszr1 időn át merrt végbe,
korábbi bdiai és más népek mítoszai és hagyományai is bele-
olvadtak. Kiilönös figyelrna &demel néhány olyan eleme a
legendána}, amelyek más legandakOrban következetesen íel-
lelhetők.
Buddha - mint a többi szabadító hérosz vagy megváltó
hős -
az égből érkczett.?a Embed€letti hatalommal rendelke-
zi}, csak úgy tudja célját elérni, ha maga is istenség. Ezt a ténlt
hűzza ali, sziiletése előni §zetepe: az istenek vezetője lett az
égben.
Élcte fontos eseményeit - anilror clhagyja az eget, ami}or
megsziileti!, a megvilágosodás elnyerésekor, a gonoszal való
halc kezdetén, a tanítjs kezdaekor és halálának óráján - a
rritikus hősre jellemző kozmikus jelcnségek: {öldrengés és
vakító fény kísérik.?s
Fogantatása többszörösen csodálatos: ő maga hatLtozza el
sziiletését, és íiatal fehér elefánt alakjában lép be anyja méhébe.
A királyné álmában történik a fogantatás, és Mája boldogan
veszi tudorrrásul hogy személye kiválasztott. Áz a rendeltetése,
hogy mcgsziiljc a kiválasztott gyermeket.
Fontos szerepe van a legendában az élő természemek, a íák
nal<, ürágolrrralc. Mája a fa ágába kapaszkodva szű meg Budd-
hát. Buddha egy feléje nlriló faágba fogódzkodva jut ki a
Nairandzsána lolyó vizéből. A bajba jutott emberal - Máján
-
& Buddhín a fa segít, az ember és a fa közon mág&us rokon-
szenvi kapcsolat áll ferrrr.?o
Buddha mitikus credet&e jelek utalnak: sziiletése pillanatá-
ban tud járni és beszélni. Mágikus kapcsolatban van a ,íele egy
órában sziiletett kocsisával és lovával. A tanulásban és a mcs-
terségek elsajátításában megmutatkoznak rerrdkívü képes-
ségei- Erre mutat nagy testi creje és clrnélkedésénekereje is
amellyel megakasztja a remeték útját. Amikor kiállja a háza*
-

44
ságkötés próbáját, a nagy testi erő mitüus,képviselőinek .a
ro-kona. Siépségeis mitikus szkmazásáta utal. Mágikus ereje
a Gonosz fe-g},iereit vüággá váltonatja. Buddha-szeme fel{e-
dezi esykori taníwányait, átsétál a Gangesz vizén (vízen jár),
teMt ijráxhatalma van a tOlű léteréstörvanyei felett.
Fontos az álomlát,ás szerepe: Mája ,ílmában látja meg sziile-
tendő gyermekét. Szuddhód,ána álrr"íb"n értestil az istenek
Htosa&árOt és tudia meq a iövőt. Mára álrnaiban előre látja
leprv"őzetését. ő i"e"nú Úen}rőse, de ő is kiváüsztott: a
sőrros, & a
"
ió kiizd;lne minden valüs alapja. A Gonosz az
ist* a vele való harc nem maradhat el, mert ő az
"lleot&i,
örök kiizdelem jelképe. lladserege démonokból vagy ö,jlógök-
ből ál, ezek iorriőri princípiumához alatwalóként kapcso-
lódnak. "
Ismételten jelentkező jelképes, lényeges elem a_ruhacsere,_ a
ruhaszerz& rrródja. Budáha Eizrua istennel cserái fel nrházatát,
Megdöbbentő áódon szerez ruhát a halottól, akinek arra már
nincsen sziiksége.
Elm"radhatailan a kísértés.Az első kísértes - Binbisz,ára
királv aiánlata ióindutatúan ielentkezik, de az ajánlat űo-
-
q"dÍ" Jltoít r,é doddhát célja álereretat. A Gonosz a harcban
ils"e"r.,"dett kudarc után szavakkal próbálja Buddh,át a meg-
viüsosodásért folvtatott belső ktizdelmétől eltántodtani. Ezt
kovlti a {érii -"!kí.é.,áimódja: leányai segítségévela női
szépségigézővoúerejét vesá igénybe az alvilág ura,
Á íold istemője nyilván az űvlág úrnője is, mert meg,;ele-
néséremcsfuamodnak az ördöqök.?? Amikor Buddha tenye-
révcl a íölárc csap (meeérinti aTOld*!), a démonsereg végleg
visszavonul -
Ó" róta""y" vagy alvilági úmő hatalmát
mutatja.
"
Az isterri beavatkozás közvetett fonníban nyilvánul meg,
amikor anviát ielenídl neg Bud<lha előtt az istenck" hogy
-a" istenek scgítségéveltehát az
lebeszéljék'áz ántru*rOt.

45
 anyai §zeretet csodatevő ereje is társul, mirrtegy össztszövődik
vele. Mája megjelerrése nerrcsak a trúlviláetó'l' is se!ítő anvái
szeret€t_ jelk+e, hanem azt is rrruatja, hJgy Bud&a súljos
helyzetében csak ez_a végső anyai segítség1 megmentő e;ő,
_

mert ez a céltalan baláltól szabadítja mec.

A Buddha-legenda más legendákkal és mítoszokkal rokon
e]emeinek beépiilésetönerretileg nem tisztázo.t folvamat.
Nllvánvaló a gondolatmenet töredezeú§éqe, úiabb
"melvben
&,ősi legendai elemek kapcsolódnak egy"njshoz
- ,oúo.
nebezen indokolbató logikai lazasággd.lzen mondai sztereo-
típiá*_ íerrti vázlatos kiemelése is mriitja, hogy az indiai -
így
a buddhista - kultúra nagyon sok ileme- más kultrúrá}_k"a'l
rok9n. Ez_ a hagyonánykOzösség a legendára épirlő művé-
szeti össze{onódás követését más művelt#gű teriiljtekkel mirr-
denesetre megkönnfti.
Áz indiai népmeseirodalom egy c§oportja ilzstitaha, előrző
születéstöfténet néven kerii|t a buddhista aoüomba.?s Á
közel 55o, ma i§mert történet mintegy lelének hőseit Buddha
e]őző inkarnációivaI azonosítjá}. Hogy ez buddba_<szme
régiségétmuratj.-e , azt nehéz ,n.gii;l"i, de " kétségtelorül
követi azt az elképzelést, bogy az egyes világkorszalokban
több lény vált a buddha+áivon"lr"' érd.-.isé.A buddha
eljOveteléberr való hit tehát általános (valósánűleg igen régi).
A dxátak& közön vannak olyanok, amelyekbin "" UuaÓ"
név va]ób,l előfordul, ilyen pI. a Dipa*a;-Buddha törté-
nete, ez a korábbi buddha-megtestestilések kOzti] a legelsőről
beszél. Dipalkaru megjósolja ely fiatal aszkétának, Sirmati-
n"\:,!ogy buddhakót fog újjásziilemi. A Dipankara-dzsátaka
a Sá,kja törx mondája is, amelynek legkiemilkedőbb alakia,
Buddha az emberiség boldogságáén áldózta é]etét.
Más dzsátaka törtenetek hősét bodhiszatrvá*,.ltal azonosítják.
A Visvantára-dzsátakábane üsvantára herceg
- Bud-dha
utolsó előtti in}amációja
- a tökéIetes jót&ony-ságot valósítja

46
meg a földön, ezért kcll családjával együtt száműzeté§t szen_
vednie. Egy alkalommal, amikor a szomszédos ország hosszan-
tafió száíazságtól szenvedett, anaak királya elkesered&ébcn
papokat ktildOn Visvantáíához, hogy elkétje tőlc a csodálatos,
esőt támasztó fehér ele{ántot. visvantára habozás nélkiil
etajánd&ozta az elefántot, de a saját apja efeleni haragjában
kiűzte a kirlí,\ságból.
Maitrakanjaka is bodhiszatwa,8r aki megbooáthatatlanul
áthágia a gyerrneki engedelmesség törvényét; biintetésből
clsiillyed a hajója & srllyos megpróbáltatásokat szenved a rrás-
világon - ezzel válilt mátóvá bodhiszattva mivoltá,hoz.
Ellenpá<üjául Szjáma története szolgál,B aki az ön{eláldozó
gyermcki szer€tet mintaképe; idős, vak szüleit gyámolítja a
balált is vállaló onJeláldoással.
Több derűs törtenet i5 ismert. Amara női bodhiszattva -
más vá]tozatban
83
-
egy bodhiszatwa felesége, aki nevetségessé
teszi csábítóit.
Elég sok dzsátakában állat alakbarr taülkozrlrr} Buddhával,
helyescbben előző életeiben rnegtestesülő bodhiszatwákkal.
Ebbe a dpusba tartozik tObbek kOzött az eleÁnt és a rák, 8' az
elefántkiráty,8s a szarvaskirálys és a hataByarú elefánt története
is.8?
*

Mint üogy életenek története, Buddha taűtásának tartalma

is hosszú úton alakult ki, !z az út hatalmas {öldrajzi távolságo-
kon vezet keresztiil és sok nép gondolkoüsmódját tiilcrOzi.
Hordozói a buddhista szerzetesck.
Buddha halálával szerzetesrendje vezető nélkiil maradt. A
szervezrti kérdéseknyilvlinvalő tisztázása után (ezekről jóÍor-
mán scmmit scm tudunl) a trrlajdon}éppen rnég kiala}ulóban
levő hitrendszer igazságainak egységesítésevált sziikségesé.
A hagyom;íny szerint halála után hamarosan összehívták az
L zsinatot Rádxagrihában (i. e. a8o-ban), amelyel az ötszáz
,,vén'-ből (ahogyan a régen rcndbe íogadott szerzetesekct
ncvczt&) álló testtil* megállapította a tuútfu alapját és sza-
btlyoaz a rcrrdi íegyelem mikén6ét.or
A tr. buddhista xinat roo éwel az első uán, köriilbelül i. e.
l8eban, Vaiszái városban iilt össze. A IIL xinatot Ásóka
kfuály rrralme alatt köriilbeliil i. e. z44-be.n, Pátaliputrába4 a
Maurja fővárosban tartották A xinatok anínylag gyor§ egy-
mlsutánja aííaEutet, hogy a vrrzetesrerrdben számos tévtan
& szabálytelanság terjedt el. A ü. zsinat cgyik igeo jclcntős
etcilnényc, hogy elhatározr,z a budilhizmus Inái4n Iíyüü
te{eszt&ét, ezután kiililt& el az első tedt6 szcrzctese&et. A
buddhizmus Asóka király párúogása alett,erősOdOtt & tcrjedt
el aránylag nagy r&zén Indiánal+ najd Ázria csalncm eg6z
kel*i ídén,

48
IV. Á buddhista panteon

A hinduizmus kiederr s determinizmusával szembenálló fi_

lozófiai iskolák, amelyek az ember saját ercjéből elérhető meg-
vátásának l&etixégétkutatták,ee elők&átett& Buddha ta_
nítísának a befogadását.
Elérh*ő teMt az újrasziilet&ek körforgásából való kisza-
baduüs, ha az egyén clfordul a világtól á lemond a vágyakról,
magá,r6l az élet vágyáról is. A hinduizmusból kialaku!ó budd-
hizmus lényeges változást jelent a hinduizmus gondolkodás-
módjával szerrrben: meg lehet sziintemi a szenvedést a vágyak-
ról való lemondással, és ugyanezen az úton lehet megszabadul-
ni az újraszíilet&től s a későbbi életsor valamennyi szenvedé
sétől is. A hivő buddhisták legfőbb cája a lét körforgásából
való kiszabadulás - teljes megsemmisiil*be, a nirvánába
való eljutással, Buddha" tarítása szei,ltt az anyagi létez&en túl
nincs rrrás, mint a nirvána, amelybe lemondásal, elmákedés-
sel, a könyöriilet€sség gyakorlásával bárki eljuthat.
Irz ixtkilzás, az aszkézis nem a rrregváltás eszköze. Az anyagi
élet kötöttségéből, rabságából ki kell szabadulni, hogy a lét
következménye, az újraszüetés megszűnjön. A tanítának te-
hát az a űgcélja, hogy az ember saját erejéből megváltlassa
önnagát, még a lOldön gondok, vágyak, szenvedélyek ná_
kiil ájcn haláláig, a paittbuáxáig, atrtikor a fizikai lét megsem-
misiiláével elérheti az abszolút nirvánát.

ia Qró8 irtene! índiában 49

 ,,Ha a bölcs taaíwány rárrn a szeavedáy, az évrt, a gy§löl*
tiizére, meg van vátva, feüsmeri, bogy nincs többé újraszü-
let&, elérte a szentséget, nincs többé kö ze a Álgbloz"
ín. ,,T(apédiúláá6"_ban.úBuddha- erkOlai
mond-
ja Buddha az
tanítáa cmberszerctetet,,n4c6[ftal 526p$61 tiirelmességet hir-
det, és az állatok szeretetét ldvánja meg, Á buddhizn:us sze-
rint élőlénytmegölni nem szabad !

Term&zetesen a buddhizmus tartalna többféle vátozáson

ment át. Az idősámításunk előtti, korai , ín. hhujtina-btlÜhiz-
zrs,áll legkOzelebb Buddha r&onstrudható onodox
- -
tanailroz. Megsziinteti a rendberr és a rendhez tartozó lai}us
hivők körében az istenek sűrű áldozatokkal Lifejezen, formáüs
tiszteletét. Nem tartja lényegemek az,,üdvöség" eláéséhez a
papság működését, a szrrtartások & ádozatok bemutatását,
lcm tiszteli szent könyvk elt a Vé&ikzt. Az isten személytelen.
Tanít&a szerint az ember önerejóől
-de nem kis erőfesá-
képcs elémi az újrasziilct&ek köríorgísából való ki-
téssel
-
szabadulást, a nirváaába való eljutást, (A hln,jána-buddhiz-
musból ser. hiányzik teljesen a hinduista fcüogás a létet jel-
lemző koríorgásról; ez erkölcsi törvény hatócreje LOvetkezté-
len elpusznrl a nár létező és a hanyatlás stídiumába jutott vi-
lágegyetein, _rjd hosszú sziinet után újból hami- kezd az
élct vágya, új egek & új földek keletkeaek. Ebben az újból
létrcjön vügban az emberek kezdetben vágyak & tudatos
tettek nélkiil élnek, és csak akkor Lczdenek ei iélratörően te-
vékenyLeilni, ilolgozni, lmikot az élet vágla haaikez,ó. Ennek
során rcndezőkre, káőbb bírókra & igazságos kiráyokra van
sziikségiik, najd kialakulnak a társadalom osztályai
- a
kasztok-, az álam, a vallási rend. Mindez azonbarr háboru}at
á végzetes csapásokat hoz az emberiségre. Ilyen hanyadó kor-
szakokban lépnck fcl a buddh,í,k.)
A hinajána-budáhi"mus felíogása szerint maga a lét a rosz,
rrrert az élet szakailatlan szenvedés. A szenvedés lényegéta

50
kielégítcderrvágyak jclentik. Á szenvedát a buddhista ugy
keriiü el, hogy nem
eu rdBi.§Zá,UuJr(
ragaszkodik cgyglrl létéhez,lanqu
egyéni lgrgocz, hanem llreg-
sziinteti szemé$ségét,& czátal eljut a nirvánába. Á szenved-&
al*or
al&or
akkor ér& véget,
véga, ba_ mcgszűnü a vágy, mivel a vágy a lét igen-
ha mcgszűnik
láéhez -
léséhez újrasziilet&hcz
-, a vág}
vágy megsztintetésc
megszü csclckv&
nélkiili álapothoz, az élet iránti közömLö§séghez vezet. Há
tehát mcgszűnil a szemáfség tudata, a}koielkeriü*ő az
újrasziilet& is. Erurek az állapomak feltétele a felismerés, mely
szerint a lét mulandó, 6 csat szenvedát tartogat. A íeü§m;
r6hez a hínajána+anítás szerint szelleni úton: koncentráció
és meditáció útján lebet eljumi. rz a szentfg
- arhaíel -
álJapoéval jár, czt követi a buddha-állapot, amclybe azonban
a magas erkölcsi és szellemi kOvaelrnények miatt csak ke-
v9se1 jumak el. Inn9n ered az e]aevezés; hínajána, magyarul
,,Lis kocsi", üol csak kevesek sz,ínára van hü.
A, nahájána-buühizmus sflyt helyez az istenek tisztel*ére,
a szertartásokra, papi funlciókra. Szövevényes istenvügról
tanít, az emaemek sztilsége van az istenck rcgí*égére.Se-
gítségiiknélktil a tökéletesség e] nem érhető: núdcüi megU-
ügosodása is termázetfelenisegítsegnek köszöntret6.
Az elvont, személyelen istenség túát átalakul személyes
istenaé.á személyes isten vonásait íokozatosan maga Buddha
veszi fel.P
Ez a korai és a k&ői, a hírrajána- és a m"háiár,"-buddl,i.mus
kOzött a leglenyegacbb kiilOnbség: a k&ői buddhizmusban a
vallásos gondolkod;ís természedcleni, de személyes istenséghez
kapaolóűk. !z a felfogá a Buddhárát alacsonyabb szintű
istenek soráva.l ugyan a hinduizmus gondolatvilágához való
g€újult }özeledést mutat, mfuis a nahájána vált a milr-
dennapi él* vallásos szíikségleteinek meg{elelő vallásá. Isteni
-
segí*éggel nemcsak potenciálisan
-minden embcr clérhcti
a nirvánát. A k&ői bud.{hi,liusban a va!ósfiúleg buddhává
válók sáma megsokszorozódik.§

4* 5l
 A máhájána elnevez& - a ,,nagy kocsi" - így azt jelend,
ho5y a nirvánába vezető úton jáfó kocs.iía sokan íérrrek.Nem
a keves& sárníri elérhető elvont rreditációs magaslatokon
át veza tr:bát az út a nirvánába. Az egyéni intellektus
helyett elsősorban a mások iránt érzett szeretct és t&zvét
vezeti oda a halendó embert. Ezen az írton a beleérzŐ, intu-
idv - & nem inrcllektuáis, ,;6 3 hí,rrjánában - meű-
tációval kell elhatárolni a ülágot a tudattól, hogy a kiűzön
cél el&hető legyen. A szerzetesek szerepe ismét növekszik;
kultusztárgyak segítségevelkOzvedtik a sikeres utazjs remé-
nyét a hivőkhöz. Az egyes cmber halál utáni sorsában
-
újrasziiletésektől való megszabadulásában
- megnövekszik
a kultuw szerepe, ugyanakkor az egyén szerepe saját meg-
váltjsában csökken.
A mahájána_buddhizmusban - ugyanugy, _int a hínájá-
nában
- az rljrasziiletéstől való megszabadulásnak rrrint le-
hetőségnek minden ember részese, azonban az,,üdvösseg"
a világban jelen van, a lét teMt önmagábarr nem lehet rossz,
hiszen megfelelő életmód esetén biztosíthatja a keserves in-
karn ációktólvaló menekvést-
A
mahájánában alakul ki a buddhista merrnyország és pokol
ma ismeretes képe. A merrnybe az emberi lények végső meg-
testiil&iikben jumak, itt már oincs vágy és íájdalom, A meony
nem azonos a nirvánával, a merrnybe jutfu még nem üdvözü-
l&. A íúrvána magasabb rendű sorsforma. Eu:ópai ember
nehezen értheti meg, vajon Lik keriiluek a menrrybe & kik
a nirvánába, s erről a vallásos szerzők is eltérő nagyarleatot
a,{"ak. A pokol ánó szcllcmek birodalrna. Minderresetre íenn-
maradt a világegyetem & az emberi l& körforgásszerű, ismét-
lődő íolyamatkéntvaló íűogása. A kettőserr egym;ásba szöv&.
dOtt túlvüg-nirvána felíogás Buddha élctének legendás ese-
ményeivel együtt a hit á a müvázeti ábrázolás s#les terrénu-
rrát hozta létre.

52
 Maga Gautama Buddha clsősorban ekkor nyeri el a negvál-
tó, megszabaiütó isten vonásait. Buddha, a legarda vügról
lcmondó, igenpclen szerzr.:tese tehít előbb a bínajárra nagy
tanítómesterévéváIik, najd a maháj,ána íelfogás isteni jc-
gyekkel ruházza fel. Mindcrrt látó & mindenható, képes báÉ
hová eljutrri, tér és idő nem jelent számára akadálp. Csod&at
tesz, pl. a levegőbe emelkedve sétál, hogy a még meg nem tá-
tek* meggyőzze . Minden embert sánon tart és minden}ire
gondot visel, tehát mindentudó, mindeniató és gondviselő
isten. Á BuddMban való hit a helyes erkölcsi magatartásal
párosulva biztosítja a megváltást, az ő egébcrr (a Tusita-égben)
való újraszíiletést.Buddha tehát neguátő istanél*t. Mellette
még nagyon fontossá váltak islgnek, más buddh& is.
'''ic
lkkor kezdik a történeti Buddhát mcgelőz6, követő ó
a lehetséges buddhákat
- a bodhiszaav&et i§ em- -
bedeletti lénynek tekinteni 6 mintegy isten}ént tisztelni. A
bodhiszatw,ák között Maitréja,g. Avalokitéwarae5 és Mand-
zsusri,N a három nagy, a legjobban tivtelt bodhiszatwa abban
kiilönbözik a többitől, hogy ezek
- az emberek iránti se_
-
gítő tev&enység érdekében az idők végág nem lépnek be
a nirvánába.
A mahájrána-buddhizmus speciális isterrségei kiilöníélc
buddbjk: a térbeli végtelerrség, a tudatbeli végtelenség & a
nerrr]ét isrcnei, akik igezi jelentősígre k&őbb, az {m, ,,északi"
vagy,,lamaista" buddhizmusban cmelkedtek.9? Az,,észab"
buddhizmus továbbíejl6á&e során kezdik el isten}át tisz_
telni az egyes szekaalapító szerzeteseket, akik eátal b*eriil-
nek a panteonba.g8
A régebbi istcnck köztil rnindazok megtartják a he\iik* a
budilhista mennyben, akik szerq>et játszanak Buddha áaé-
ben. Áz istenek vezetője, Inalra & al teíemt& elvét megszemé
1yesítő Brüma Buddha életénck minderr íontos eseményénél
jelen vennak. Szoepiik íontos Budilha áetében. Jelen varrnak
szíiletésekor, meglátogatják paloájában & rábeszáik addigi
áete elbagyására. Indra felkeresi BuddMt meditáció közben"
végiil Indra & Bn}nra bátodtj& arra, hogy a felismert igaz-
ságot kezdje el taűtani.
hrdra alakja érdckes tanalmi változát mutat. llátt&be szo-
rulnak az árja harcosra jellemző vonások, inkább egy alatt-
valóira gondot viselő Iöldi, buddhista Liíály vonásai ismerhetők
fel benne.o Csak bal kezében tartott attribútuma, a vadzsra
- a mennydörg& szimbóluma - figyclmeztct eredeti
funkciójára: ő a
levegő & a mennydórgés isterre. Nem
kev&bé érdekes Indra bodhiszattvaként való megjelen&e
Buddha kísérctében,mintla a testőre voha: ilyenkor ne-
ve -a ke#berr tanott villámmal összefüggésben -
Vadxrapáni.lm
A Tusia_istenek - a 33 isten c§oportja, akik kozött a
leendő Budilha {öldi sziiletáe előtt élt - a megvilágosodás
után istenaek kijáró tisztelettel köszöntik Buddhát, halálakor
pedig emberfeletti lények* megillető Löríilmények közótt
gyászolják.
A íöld mélyének kincseit őrző jaks&, a gazdagság á bőség
istenei segítik Buddhát áetének rendeltet6szerű pillanatai-
ban. Otthona elhagyásakor két jal<sa felemeli lova lábát, hogy
zajt ne iisön. Ők* látjuk az elmélkedő Buddha ábrázolásain,
amint őrködnek nyugalma fclctt.rel Feleségeik, a jalrsik - a
fák, a növények á állatok tcrm&enységénck istenn6i - is
rnegtartották jelentőségiiket, hiszerr a fák is Buddhát segítik.
Íg' tfrmez€delctti jelartőségü van bizonyos fáknak, álla-
tókna} is. El&orban a bodhifk rázesítik istcni tiszteletben,
amely alatt Budclhe elérte a rregviügosodást, de ezcnkíviil
nég 6 egyéb faíáes,fu*, fafaját is tisztelnek.lo2
Budilhát támogatják a viz&, isterrei, a kígyótestű vagy kí-
gy6íej6 lágák is. KáliLa nága és {elesége hirrrrruszt intéz az
ilti}lkadt Budilhához, amitől annak lelLiereje megsokszorozó-

54
dik.r$ Mucsilinda nága űgy védi Buddba testét a hétnápo§
csőtől, hogy hétszer kóréje tekeredve feje felé terjeszti kobra-
csuklyáját.lfi
Az alvilág és a fOld úmője - istenaője - dönti el a démo-
nok ellerri küzdelmet beavatkozásával, ffi
A démonok ura, Mára -
(más elnevezés szcrint északon
Papiján) a pokolbeli ördOgOk íelen uralkodik, Alakjában az
-
istenekkel örökös harcban áló gonosaág testesiil meg.
Varrnak a hindubmusból ismert olyan istenek is, akiknek
nincs ugyan Bud<üa életébenszerepiik, mégis változatlan
tisztelet övezi alakjukat. Ilyerr clsősorban La}srrú,ú6a szeren-
cse istemője és ilyenck a vlágtlj őtző ,lagy lőha-póla istenek.
Köziiliik Vaisravana - ya1y Kuvéra - a gazdagság és a há-
talom istenének jelentősége fokozatosan nő.10? A buddbista
legordák csatlakoztatj ák hozzá női párját, tláritit, a bőség
istennőjét, aki g}ermekfaló démonból váIik az cmberek se-
gítőjé.,é.roa
Á világ {üggőleges tengelye, amelyct a korábbi hiedelmek
szerint Agni isten tűzből íormált, a budilhizmusban nemcsak a
kozmikus rend, hanem a törvény és az igazság oszlopává is
válik.
Áz istenek és bodhiszatwák szent gyiilekezetét az alacso-
nyabb rcndű, de a halad6 embemá rragasabb létszinten álló
szeatay őíző démonok (du&qllák), a szentség állapotát
elért rugy taníwányok és a tiszteiet kiilonboző fokán álló d&
vák, gadharulk, apszarák egésútikkj,

55
V. Buddha vagy Apolló?

Nagy Sándor indiai hadjáratáról görög és római törtenetfuók

munlái áj&oztatták az európai olvasót. A )OX. század ki!
zepéig más információ nem állt rendelkczáre az ókor e jelentős
tOrtaneti eseményéről. Á későbbi, i. e. §. századi göróg hódí-
a Miliűa kétdéseícímű - közve-
"gy -
tásolról pedig csupár
tett buddhista mű áj&oztatása vált hozzáérhet6vé.
Az inüai ,,Milinda" azonos az Észak-India egy részétmeg-
hóűtó Menandrosz baktriai göróg uralkodóval, aki buddhis-
tává lett. Ilyaníonrrfu érthető a meglepetá, ami a tudományos
világot érte, amikor r834-ben gOrOg istanala}okkal dísátett,
kiváló művészeti kvalitást képüselő pénáeletre bu}}ant Ái-
ganisztánban Masson, a híres utazó. Ez a teriilet az ókorbarr
Indiához, illewe a görögök, majd a görögós műveltségű ide-
gen hódítók által megszállt indiai teriilete,khez, a bővebben
értelmezett Garrdhárához tartozott. Láttuli hogy GandMra és
kOmy&e az i. e. ü. évszázadtól kezdve poütikai & kulrurális
egységnek tekinthető teriilet.
A pérrzeken látható isterrek képmása semmi ké*éget sem
hagy afelől, hogy a görög Oliimposz lakóit ábrázoljá.k.l@
Ez a bíres pénzlelet számos kutatóban ébresztette fel azt a
gondolatot, hogy a görögök jelenlétét az írásos eml&eken
kíviil talán jelentős tárgyi, művázeti errlékek is bizonfthat-
já}. Gandhárában, Északnyugat-hrdiában és a vele határos

56
szom§zéd teíiileteken csaknem €gyidőben kezdődött el a görög
és római törtónetírók és a kínai zarándok szerzeteseklro mű-
veinek a tanulmányozása és a fOliüalmok átal betémetett
műeml&ek tóbbékevésbészakszerű felkutatása. A kutatások
meglcpő eredménayel jártak. A szlrzad kózepére kwés görög
és római, de tObb ezer talányos, nindaddig ismeretlen jellegű,
görögös vagy hellenisztikus szobor & relief kerüt elő küön-
böző lelőhelvekről.
A kétségáend görög és római ábrázol,ások kis csoportba
Ioglalhatók. Iyz iő€ tattoző leghíresebb szobrok - egy a bel-
váerei Apollóval rokon Apolló, egy Laokoón, egy Minerva
vagy Rórra istenanya, egy Héraklész- és egy Silenus-szobor ,
In&a és Pakisztán múzeurraiban látbatók.!tl
A több ezres számból álló hatalmas mási} csoponba látszat-
ra ugyancsak górög vagy hellenisztikus istenábrázoüsok tar-
to"o"k. Cy"k * szerepelnek rajtuk a hellenis*ikus múvészet
iól ismen fisuíájis dísátőelemei: erószok és atlaszok, sílr{ín
'.lafordol az Íor, '.nagy korinthoszi oszlop, a pillér, a fápi-llér, a
fogsor, a gyöngysoi, a babérlevélés az akantusáevél. Van olyan
nőáak, Űel| gOrög &szert és görög ruhát visel. Az rálló
férfialakok testhelyzete és ruházata többször Augustus csfuár
Rómában feláütott szobtára errlékexet. A íérfitépmásokhaj-
vise|ete, a hullámos hajból e íejtet1re fcltomyozott konty a
belvederei Apolló hajviseletére hason]ít. A görögös hajviselet
qöröqös proii]lal páiosul, az arcok az Olümposz lakóirrak
É"sÍ}oJs"éprég6ábrázolásaival tananak rokonságot, A me-
diterrárr Apolló lelent meg a kutatógödrök sárgásszüke ta-
laiából Ázsia izzE napla alatt. Nem leh*ett megtalálni az is-
mert attribúfumokat, amelyek a Földközi-tenger mentén
miaden esctben az ábrázolt istenalakokra jellemzőek. Ilamaro-
san kialakult az a vélemény, hogy nem Zeusz és Apolló kép,
másai keríiltek Íelszínre. Ez a hatalmas műtárgycsoport nem
göróg vagy római isteneket, hanem buddhákat és bodhi-
§zattvátat ábr,á?ol. r,előhelyíik főleg a Pesavár-völgyben és
másutt megtelált buddhista sírcgrlékek& buddhista-Lolosto-
rok.
, ,Áz
errrl&anyag, eredete ismerederr. Hoszrl ideig tart a tá_
j&ozatlanság, és közben rengeteg kőfatagfu á stukkó kerül
azonosítás, sőt a lelőhely megnevez&e nélkiil a világ múzeu-
-!iba. Az eddigi lelőhelyek iöbbségét azon a teriilc."ten talál-
dk meg, amely a már ismeftetett Garrdhára határain beliil he-
lyezkedik el. Ekkor és ezért kezdik ezt a műv6zetet Gandhá_
ra-műv&zetnek nevezri, és ez, az elneveés máig megmaradt.
A sázad hewenes éveiben már kialakulak azol az egymÁsal
több&kevésbé szemben álló nézetek, amelyek a Gádhára-
művázet eredetére keresrrek magyatázztot, Az indiat- régész*
megszrruezfi1e és talán legtöbb műerrrlékénekfelkutatója,
Cunainghamlu feltételezi, hogy a baktriai görögOk honoií-
loft4k *g Gandhárábarr ezt a műv&zetet. Áz in&ai épít&zet
kiváló ismerője, Fergussonlf feltételez&e szerint inkábi a ró-
mai, mint a görög művázet hatásával rragyarázbató meg en-
nek a talányos stílumak a kialakulása. Ettői az időtől kádve
baslLálják speciális vonásainak megjelöláére az indogörög
C1n"TqbT 1 vagy indorómai - fu"jJ
_
zát
Fergusson
-
További elméletek is sziilettek. Egyesek a görög m6vészet
nem kiilö_nösebberr ért&es, provinciálii változaiínak tartják, .
mÁok lelkescrr üdvöáik benne a görög művésiet új, addig
ismetcderr fuát.us
_ A kőfaragások és strrkkók többségét képező buddhá* és
bodhiszattv& jellegzctes ismenetőjelei
--amibrlturnai -
kétségtelenaétcszik, hogy a buddhista műv&zet alkotásai.
A tormai megíogalrnazás azonban és erre éltizedckerr
-
keresztiil nincs egyértelmű megyaíázat
- hellenisztikus stí-
lust és göróg-római aleki elemeket tartalmaz.
. A legkézerrfekvőbb volt Nagy Sándor indiai hadjáraával
közveden összefüggábe hozrri áz rijon.rralr felfedez# műem-

58
l&eket. A rég&zek megkísérlik a hadjáratot ismertető iroila-
lon elemz&ét a Nagy Sándort elkísérő göróg szcrzők - Arisz-
tobulosz, Arrianosz, Nearkhosz - művei alapján. Els6sorban
azon szerzők műveit tartották jelerrtősnek, akik - mint Arisz-
tobulosz á Arrianosz - nerrcsak a hadjáratról, de a földrajá
keretről, így Gandháráról, fekv&éről, szokásaaól is írtak. A ku-
tatás kiterjedt Hérodotosz korábbi, és Megaszthar&z k&őbbi
- épségben vegy már csak töred&esen megnaradt - írásai-
nak tanulmányozására is.
A szorgalmas kutatás nem hozta meg a várt cgyértelmü
eredményeket. Sámos topográfiai ne.hézség is {elmeriilt a
fOldrajzi elnevez&ek, hegyek, fo§ók, onágtáze.k, a népne-
vek á azok lakóhelyének azonodtási kísérletekor, és nem adott
magyarlzatot a Gandhára-művész€tre voítatkozólag.
Nem hozott több hasaálható eredményt a íómai történet-
írók és údeírók feljegy#seinek a tanulm,ínyokba való bevo-
nása ser\ jólláet kitartó vizsgálat tárgyai voltak azok az ese-
mények, amelyek az India és Európa műv&zete közötti kap-
csolatokra vügíthatak.
Az érdekl6d& tárgyává,láltak - miltegy új felismerés-
kátt - az emberi és &plom,áciai összekönet&ek India és a
római birodalom közótt. Tudjuk, hogy Caesar indiai követek
kerest& fe1.116 Augustus indiai kiildOttségeket fogadott Galli-
ában & Szamosz szigetén,ll? Claudiust ceyloni kiildöttség ke-
reste íe1.11E Traianus óregkorában Indiába vágl,akozott,lD
Hadrianusrrál & Antonius Piusnál Baktria á India királyának
követei tettek tisztelgő látogatát.w
Intenzív kereskedelmi kapcsolatokról van tudomásunk. [n-
diában a római kereskedelmi ,,kilcndeltúgek" üncolaa jött
letre e Maláj-íászig*ig.
Ptolemaiosz - a térkép&z - a kereslcedelemre vonattozó
feljegyz&elrná bőségesebb infonnációkat kO'ól r5o LOrü
Közép-Indiáról.ul Felsorolja a part merrti kerckedő telepeket,
az Industól a Gangeság 16 várost, empóriát említ. Ezek valo-
sánfileg kerestedőállomások, feltehetően kikOtők, bizonyára
speciális privilégiumokkal, csetenkfot alán római helyőriég-
gel rendelkeztek.
Sztrabín GeogáJiilLínak ,,Irrdica" dmű XV. könlwe a leg-
részletesebb ismert ókori leírás Indiáról. sztrabón áweszi
-á
zel m'egőtzi
- a g&ög szerzők műveit, megismédi a tórténe-
lem már ismert tényeit Nagy Sándor indiai hadjáratáról.
Az atény, hogy műve bővelkedik az ,,aranyat ásó hangyák" le-
ínísában és fantasztikus állat- és cmberleírásokban, eleve nem
teszi valósánúvé, hogy a többi auktornál kOzelebb vigyen a
Gandhára-művészet k&d&éhez. Mindezek az iniorrrr,íciók
ugyanakkor
- mint később vügossá válik - kevésbéegy-
idősek a stílus kialakulásával és virágásával de a művészettel
kapcsolatos hasanos adatokat nem t:ítalmazzák.
A kutatás keleti, ázsiai fonásokra is kiterjedt- A kínai csá-
sári evkónlweket, majd a valószínűleg a buddhisa tanítás
-
fejlődésének tanulmányozása céljából á egybor zarándoklatra
Indiába utazó
- kínai buddhista szeízete§ek útleíráait kezd-
ték tanulmárryomi.rz A két
- údeíúsírólleghíresób -
szerzetes köziil Fa-fuzien az Y. sz,ázad elején, koriilbeliil 4oz-
ben, Hszüan-cang a VII. szízad 3o_as éveiben járt Gandbírá-
barr.
Fa-hsáen Gandhárába rrrég műlészet*. virágkorában jutott
el. Ilsziian-cang rrár később, a Ganilhára-művészet l&arryat-
lása után járt ezen a tedileten. Sok műkOdő kolostort és nagy-
szerű Eűe!í éket így Kaaiska császár pesavári,,Nagy sztú-
-
pá"-ját is (amelpől Fa-hszien az elragadtátás hangján íí)!rs
[lszüan-cang már csak romjaiban látott. A buddhista kolosto-
-
rok és műerrlékek elhagyatottsrágáról, elnéptelened&éről &
pusztrrlásról sámol be.u
Ez a híradás ké*égtelerriila legtöbb, amit az irodalmi bú
várkodá szolgáltami tudott a Gandbára-műv&zerről, de léne-

60
 öttén& é§ forrásainak kórdéséről ezek sem ájékoztattak, Ha-
sonlóképperr oak l&ezáéről szóló adat a kOzépkorból, a X.
sázad első éveiből az arab Al Biruni híradása, amelyben errű_
ti, bogy romjaiban látta a pesavári ,,Nagy sztúpá"-t.u Hosz-
lz(l id,őtc ez az utolsó tudósítás Gandhára cgykor virágző mG
vészetéről.
Mindezck a kutatások íelpezsdítettékaz ókor & a középkor
orientalirta szempontból jclentős torrásainak a {eltárását. Egy-
más udn jelentek meg az ókori klasszikus szerzők Indialeírá-
sai új kiadásban és többnfre angol fordításban: A igi India
lehása a hhsszihus irodalomba4 A régi hdia, ahogy Megaszthe-
nész és Anianosz leírtíb,ltrlmiszelzeteseL útleírásai.u6 Mind-
ezek -kOvetjárások, údcírások,fOldrajzi és törtérretil2? ada-
tok -a kelet -
nyugati kapcsolatok élén}ségét bizonfltjáL,
de arra a kér&sre, hogy kik teremtctt& meg ezt a sajátos mű-
vészetet, á Logy orién tűnt el oly nyomalanul, adósak ma-
radtak a válasszal. Nem deriilt íényaz alapr.aő kérd&re: va-
jon autochton vagy behozott nüvázetről van wó, vajon a
hellenisztikus forma szolgei áwétcléről & a stíluselemek ha-
tására elterjcdt emberábrázolásról, vagy arról, hogy a budd-
hisa kiíejezávágy ragadta meg a rendelkezésre áUó é§ a {öld-
rajá ténégbecijutott fotmai lchet6s{eket & alkotte mcg a
íétiardt, akit isten}ént tisztelt Szóval, hogy valóban Buddha
tekint-€ rár& az elhiYatottgág & a tökéletesség bólcseségévcl -
vagy ÁpoIló,

6l
VI. A láthatadan isten

India legégebbi ismert (várocl.kó, írásbű) kultúrája, az i. e.

virágzí Indus-völgyí bútfua aívészeti egl&ei,
III. évezredól
a nébány kószobor, a sok apíó kerámia istennöfigura es a
remck pecsételők feke}etőleg egy ynindmáig ismercden vallás
mondanivalóját fejczik fu.ua Az e cbíliácií i. e. r5oo után
kezdődő hanyadását követő ezer évben eltfinnek a kőszobrok.
Kev& a kerá,"ia istenábrázolás is.P Lchctsfues, hogy cbben
a korszakbarr a nár ismert, maradandó kőről puszruló anyag-
ra, a fára t&tek át, & ebből káziiltek az ist€nek Lépmásai?Ir4
Ha erre nem is adhatunk hadrozott váasx, ismcrctcs, hogy
ebbe az ezer evbe esik az árják mcgjelenése Indiában, és tuá-
juk, hogy az árja, védikus villás nÖ ábrázola isteneit.
Hosszú sziinet után, az i. e. Itr. száz:dbau, a Maurja Asóka
kirá}y korában tünnek fel újra az indiai kő{aragás inl&ci.
Asóka, az első buddhista ura]kodó
- mint már említettiü
volt - a buddhizmust felirataiva], szikla- és osáopeüktumai-
val, eirrl&oszlopaival és a jdlegzetes, srrenl&e}ből kifejlő-
dött vallásos epítmények, sztúpák építésévelterjesztette.
Eml&oszlopai, sztúpá & a Uaurja_korszakból feltárt kis
méretű kerámia fogadalmi sztúpák§r egyaránt Buddha szi-m-
bolikus ábrázolásai.-Á szinboliius ábráiJás okát nem ismer-
jü, dc az bizonyosra vehető, hogy techai}ai oka nem volt,
hiszen az ember- és állatábrázolást a kőfaragók kiválóan meg

62
tudták oldani, a műerrrl&eken ugyanis jeles ember- vagy állat-
alakok íaragváuyait láthatjuk. Az ember alakr1 istenábrázolás
bi,áuya, Buddha íeltinrtetéscnem antropomorí jelképek alkal-
,,,rzásával valósárrfileg ez i§teneLet mcgillető tisztelet azon
forrr,áiból íakadt, amiből nég számos rituális ábrázolási tila-
lom, nint péliüul a xidó & mohamedán vallások csetóen.
Buddhát ugyaa ekkor még nem tekintik istennek, de megjele-
n&e a monoteista, egyistenhiv6 vallásos forradalmak sok jel-
lemzőjét mutatja.
Nem tekinthetjük tehát megdöbbentőnck, hogy ábrázolá-
sa - valarrrely vallási meggondoüs alapján - íőleg jelképek-
ből és jel}épegyüttesekb6l állt. Ámak ellenére, hogy a dzsá-
takákban szereplő alakjainak * ahol nég mint leendő buddhát,
nem a tökéletességhez \ezúő életében, hanem korábbi in-
karnációiban ábrázolták - errrberi vagy állat alakú ábrázolása
nem ütközött akadályba.
Indiában az oszlop megőrixe a védikus vallásbaa nyert
szimbolikus jelentőségét. Áz oszlop a vilíg íiiggőleges tcnge-
lye, amely elválasztja s egyberl össze}öti az eget é§ a földet.
Asóka oszlopai is a vügengelyt jclentik, de mivel a buddhiz-
musban a ülágerrgely egy nagy enbmel behelycttcdth*ő, aki
az egész ,l|lágot r9prezentálja, kézeníekvő összefüggésként a
világenge\ épperr Buddhával vált azonossá. Az oszlop tehát
Buddha szinbólum,ívá vát, központi jelképpé,amelyhez így
Buddhát megiilető hódolanal, tisztelettel közelcdtek (az ilycn
oszlopok rituáüs körbejárása - szokásos tiszteletadási forma-
-
ként kotelező volt).
Az oszlop ért&étígy ncn a íelirat szabta neg. A lfoycges
momentum az osdop felá]lítása volt. A íelitatos & a felirat
nélkü osdop te}rát a bivő bud,]hnták szeméban trrlajdonk,ép,
pen egységes jelerrtésű: mindkettő Buddha tiszteletét hirdcti.
Az oszlopjelkép azonban dísátéÉberrtöbbnyire újabb jel-
képeket ú2 hordoz, amelyek megiat csak a nagy tanítót helyet-

63
tesítik. Asóka ismert o§zlopait egy kivételévellótuszvirág ala_
kú osdopfő ékaíti,ami a term&zetfeletti sziiletés ismertct(l-
jegye, és így egyberr Buddha_szimbólum. Áz oszlopfőn nyug-
vó abakusz - fejlemez - köíkörös díszeiben újabb, és a rajta
nyugvó szoborban rendszerint ismét Gautam,ít helyenesítő
ábrázolást találun}. rz utóbbi többnyire ,íllatfigura. Így pél-
őáaI a. dnpuruain púpos bika (Siva jele), de a besz&hin, a,
Lanijaruadargaúin, a sz&rdaht oroszlál.
Leghíresebb a Számátban, Buddha elsó prédikációja errlé-
kére {el,áütott oszlop, ami a modem, függeden India lobogó-
ján a címerábrázolás. A szépen modellált lótusz oszlopfő felett
kerck abakuszt találunk, arrrelynek fő ékasége,a kerék a -
taníás, a tan jelképc, az egyik legismertebb Buddha_jelkép
ismédődik oroszlán, eleíánt, ló és bika alekja között. Míg az
-
oroszlán és az eleífutt biztosan Buddha-jelkép, a többi állat-
ábrázolás jelentésénvita Iolyik.ls A kőlemezen négy orosz-
lánfejct visel a szobor; az oroszlánok fejg mclle, lába egy test-
ből emelkedik ki, tekintetiik a négy viügtál íű néz.
Az állatfiguák Buddha_jelképpé alakulás,fuól sok hipot#s
teMt sármaási -, esetleg koz-
ismeretes, szokás uralkodói
-
rrrogóniai vagy
- a számáti néglejű oroszlánt -
éppen nap-
szimbólumnak tekinteni.131 Kénégtelenazonban a Buddhával
- helyenként más istenekkel
-
való kapcsolatuk, Ugyanalrkor
nincs helye olyan {elíogásnak, amely az antropomorí istenhi-
tet k&dőjclezné meg a jelképcs ábrázolások mian; éppen a
leggyakoribb jelképck, Buddha jelképei feltédenül élő ember-
kelrt inkarnálódott személyben való hittel függenek össze,
bármi legyen is a korszakban a róla kialakult ideológiai felté-
telczés.
Az oszlop (és egyéb jelek) mellett legfontosabb Buddha-
jclLép a sztúpa, ami Asóka idejéberr még inkább síremlélq
mint ön,álló kultikus épiilet. A király több ilyen építménl,t
emeltetett Buddha tiszteletére. A hagyoniny szerint az ere-

64
deti luddha-ereklyéket magukba foglaló nyolc sztúpa köziil
hetet kinyittatott, Buddha maradványait újra elosztotta, és a
birodalom jelentősebb városait Buddha_ereklyékkel és az erek-
lyéket magukba foglaló sxúpákkal látta el.
A sztr.lpa tehát halotti errrlékmű, amü a budclhizmus első
virágkora idején szoros összefüggésbe keriilt Buddha hamvai-
val, najd a fogalomíejiődés eredmenyeképpen hamarosan
Buddha S&jamuni, sőt más, 6t megáőző buddhák halálát
is szimbolizálja. Ettől csak egy lepés kellett a}rhoz, hogy később
mega a s*{lpa akár tartalmazott Buddha-er*lyét, akár
nem
-
- Buddha+zimbólumrrrá váljon.
A sztúpát - mint rnás szent helyeket is - kezdetbcn fa-
kedtésel zárták köriil. később a fakedtést felváltotta a kőből
k&ziilt, karfával ellátott kOrfoiyosó. Ezzel tulajdonképpen
megnagyobbítottá& a hamvatat fedő félgömb alakí építménlt.
Vegiil azt a teriiletet, ahol a sztúpa és körfolyos6ja ,állt, négy_
szögletes kedtéssel ismét bekeítették.
A sznipa és keítése és ez egyediil áll az építázet történe-
-
-
tében együtt fejlődön tovább, a négyzetes kedtés fokoza-
tosan eg}.re szebbé vál
A sztúpa kapuit, kedtáe íüggőleges piüéreit és vízszintes,
kersztirányú gerendáit domborműves kőfaragások űsdtik.
Anyaguk rendesen a sztúpa közelében lelhető kőzet. A dom-
bormúvek jelentős r&ze Budilha életének fontosabb esemé-
nyeit ábrázolja, nevqz€te§en
a nagy lemondást, a ülági életből való elvonulását,
a tökéletes megvilágosodíst ( abhí szambodharc),
az első prédikációt ( dltarmacsahraprauartana ),
halállt (paiúuána)

- kiárólag szimbólumok segítségével.A legíontdsabb Budd-

ha-szimbólumok: a királyi méltó,ságát jelző emyő
- az ele-
fánt, amdy Buddhát (aki elefántként keriilt az anyaméhbe)

5 Gó.ó8 irt.n t lndltben

 fa a megvilágosodást - a kerék az első préükáci-
ielzi -az aiires trón is a sztúpa Buddha halálát jelentik.
ót -
Buddha távozását, elvonulását a vügi él*ből és szerzetesi,
vezeklő áete kezdetét a lóháton iilő Buddha szimbólumaival:
az iires nyereggel és fölöúe a királl méltóságot jelző unyo-
.rel -i"tái-p.dig leszállt lováról: lábnyomaival szokták
-
ábrázolni-
Buddha tanítását, illewe első prédikációját a szimbolika
nvelven mir:die a ker& feiezi ki, budclhista elnevezése: a
,,Á ( dhama )-kerek&ek Ázgásba hoása", A tanítás elin-
dításái szokás'osáoppal is ábrázolni, ez az osÁop a dhatmasz-
tanbha, amsly Bud-&a tanításának, az igaz$gaak és a világ-
összetett,jelképe. Á,,tan
rerrdrrek -
a kozmikus rendnek -
kcreke" másutt crnyővel és elefánttal, a királyi méltOság és
bölcsesség sámbólumával együtt szerepcl.
Áz OsJzeten ubatna-jelképB' (e thatía szó jelentése: bá-
rom ékszer) maqát BuddMt, tadását & szerzetesrendjét fe-
iezi ki. Ez'tObÉnyire a kerék, lótusszal a kOzéppontjában,
ialatt. szisonnval. A ker& itt is a buddhista tanítást, a lótusz
Buddhát, Íolotíe a szigony a közösséget, a buddhista szerze-
tesrcndet ielöli. Előforául olyan trirama-ábrázolás, amelyen a
szigony csúcsain helyezkedik el a ker&, vagy a szigony há-
rom ker& he\ettesíti.
A Buddha-iegenda eseményeiből Buddha lejö-vetelét a
Tusita-istenek .gébOl ,igy mutatják be, hogy Buddhát az égi
létra kezdeten & vég& egy-egy lábnyorr jelzi.
Buddhát gyakran iires trónsz& és lábnyomok, vagy az üres
trónsz& i &ére hclyezett turbán, náskor pedig a trónszékre
helvezett sztúpa és a trón fölött levő ernyő jelziJ<.
Óv"kran iáképezik külön{éle élő íák, igy különósen a
bodhifa (,,tic"s religiosa"), amely alatt a megvűgosodás be-
teljesiiJt. Másfajta fák is előfordulnak Buddha jelként: a prirr-
ilarika, a patolí, a ryagrodha stb.

66
 A sztúpakeítéseká -kapuk domborműveinek témája nem-
csak a szorosan vett Buddha-legcnda, hauem egyéb buddhiste
legcndák- így a dxátakák törtóetei is. tn váik nyilvánvalóvá
a buddhisa témák ábrázolásában mutatkozó érdekes kettős-
ség. Á töíténeti Buddhát ugyarris
-;"dig szimbólumokkal jel_
zü, a clxátaka-dombormúvek Buddha-alakjai azonban kivé-
tel nélkiil antropomorf ábrázolások, ha előző megtestesiiláei_
nek embcri fornráiról van szó. Ha álat alakr1 inkamációk je-
lennelc, mcg, az állatfigurát naturális ábrázolására töíeked-
tek.
A saúpáL dxátaka-jelcnetes relie{jei tehát képct ailnak a
konzak embcreiről & azok életéről, s cgybcn a szobrászat {cj-
letségéről.
Eg&zéban e, a té,-"k61 ,ltalmas a korai buddhista lrépz&
művázet illusztrálás&a, nert tírgyválasztáa
- és 1gy az al-
\11-1"611 núv&zi twékenység is - roldkíviil száes köű.
Átfogó dpusok bemutatásával megclégszü. A szobrász még
nem kepes indiüduumok mcgjcleoít&ére, alakjait azouban
jelcrrtékcny mcstenégbeli ügyességgel íaragia. A résdeteket
gondosan á apról&osan kidolgozz.&,
-
ruhákat, &szereket
-
ez azért fontos, mert a szereplők funkciója, rangja clsősorban
ruházanrkróI ismcrhető íel. A férfiaiakok: istenek jalsák .-,
-
királyok, szolgá,k, kocsiro§ vadászok, íjászok, ker*kedők, re
meték és má szent cmberck így küOnbo*cthaők meg. A ki-
rályok finom selyemből k6ziilt, puhán onló rulát üseln*,
bár a rcd(h* kidolgozása ncm mindig sikcrtilt, tObbnlre
merev, sematikus. Gyakan látjuk 6ket l& vagy elefántháton,
dGzes nyeregben íilve iinncpélyes ídvonulásokon, vagy vedá-
szaton, Máskor palotíjukban jeleonek rneg knáynőjiil}el
együtt, udvartartásuk & sok
- a király személyes uolgáadra
rendelt - szép, fiatal nő Lörében. A palodban zruáz- és tjn-
cosnők gondosLodnak a szórakozásukról. A jals& rulázata
a királyok&oz hasonló, isnertetőjcgyiik, hogy ninüg a né
zővel szcmben álInak, és két Leziiket melliik előtt a hódolat
vagy imÁdat mozdulaával teszik öszc. A remcék egyedcn
nüadanbja az ágy€k*őtő, hosá hajuk a fejtetőn kontyba
virn csavarva. A nők
- errrberck & jlksik - hoszú szoknyl-
ját csak jelzi a műrrész, a kelme mintegy üthatatlari, de a tat
ruha mögötti vonalai gyakran üthatók és tóbb sor gyOngyből
k&átett öv tartja a csípőn. A király szemáyét szolgáló nők a
nyak kOriil kétoldalt karjulra lógó egy*len sálat viselnek,
hossaí hajlkat gyakran dlsáti egy sor gyöDgy. Az előkelő
hOlgyek hátraíésiilt hajukon turbánt viselnek. Szeretik az ék-
szcreket, nyakukat hosszr1, tObb soros gyöngynyaklánc, al-
só- és felsőkarju}at sok karperec díszíti.
Mindezek a tip&us jeleL a művészi technika nélkiilözhetet_
len elemei, ezek nélkiil a személyck azonosítása még nem meg-
oldh,tó. A mindennapi élct ábrrizolísain mérhető le legjobban
a műv&zi szerkesztés színvonala. ütjuk a remeték kunyhG
ját, küdlgatlst a királyi pár jelerrl&ében, etdei életképetre-
metekunyhókkal, tehan&kel, óz,ckkel. Egyctlen képmeőr- ta-
láljuk itt a törtéíet valamerrnl jelerraét, ahol az alakok tObb-
ször is megjelennek.
A kompoáció ilyerríorrrrán még inkább jószándékú, mbt
egyersúlyos, a jelenetek zsúíoltak, gyakral az ánekinth*őség
jelent&eny Lorlátaiv.1. 1'*g,|!q2rtnk azonban már a hangsúly
ügyes kiemel&ével is, mindenesetre hoszú ideig téí&26
kcltetésen& minden reális erednénye nélkiil. ^
Á dxátakák negy számú álatmeséjével íügg össze a leendő
budáha vátozatos állat alakú ábtázolása. Nagyszcrüen meg{i-
gyelt, reálisan megragadott ele{ánt, teknős, páva, oroszlán és még
számosegyéb állatligurával taiálkozrrn}, denem kevésbékiváló
vagy a lófejű hölgy
a fantasztikus állatok, a sátnyas oroszlán
alakja sem. Egyóként a viszonylag kitünő állatábrázolás a
lcgtorábbi, az i. c. Itr évezredbeli Indus-völgf kultrlra óta
az indiai műv*zet jellegzetrs vonásának tekinthető.

68
 A t&beü ábrázolások - szobrok és reliefek - többnyire
a rendelkezáre áló vörös homokkőből k&ziiltck, amely
kómyerr íaragható, de mérsékelten id6áIó. Így ma nár ne.
héz jól megítélni a t€&nikai kidolgoás részlercit, de szeren_
csére ,helyen}ént jobb ,"i"őségű homokkő is állt rendelke.
zéste, az ezekből késziilt objektumok feliiletkiképzáe }iváó.
Ilyen alryagból k6ziilt az osáopok többsége is. Asóka ba-
rang alakú oszlopfőinek kikép"&" petzsa előképekre utal,
valósánűleg a perszepoüvi királyi palota osáopsora játsÁata
megfogalmazásukban a döntő szerepet. Ennek ellen&e a ha-
rang alakú osáopfők nem a perszepolisá oszlopiőket ismédik
meg, hanem lótuszk&ely alakúak. A megmunkáás is {elül-
múlja a perzsa oszlopok feltehető eredeti kivitelét, mert feliile-
tiik sima, Íényes.
A sztúpakeít&ek és -kapuk nagy kőfeliileteit a relieíck
gazdaggá és vátozetossá teszik. A sima és a dísdtett feliiletek
harmonikusaa, ritmikusan váltakozrrak. A nOv&ryi dísdt&
elemeket álatalakok, Buddha-szimbólumok és dzsátaka-je-
lerretek szakítjá:k meg.
,A korai budáhi"ta dombormű telrát
- amelya Bárhut,
üI, Bhádxa, Bodh Gaja, Kunuahír sztúpái rep-
Szráncsi I, II'
rezentálnak - egyszerí, erőteljes stílust és valami naiv népi
1zl, miltrat. A kőfaragó kcreseden bájjal meséli el a történetet,
hierarc}rikus & kiilső jegyel}el, itt-ott pedig a
tér beosztásával killönbozteti meg a magasabb & az alacso-
nyabb ranguakat. Áz errberábrázolás sokszor kissé eseden, az
anatómia pontadan. A figur& írontáis alakját csak egy né
zetre tervezik. A kép túüzsú{olt, mert a reÜeÍ {o1yamatos el-
beszél&ként ktiloníéle, gyaknrr időben és térben is távol eső
jelentót tények* és jelent&telen epiódokat ugyanazon a kéP+
rrez6n mutat be. A rendelkezése álló teret elsősorban a figu-
ráüs elemek ábrázolására haszrráljá} fel; a teret a íiguákra kon-
centrálják, & szoros körvonallal zárj& le Az üres
a jelenetet.
Ícltilet* elkcrti]ik, de a dombormfi alakjait csak a kélme,ő
kórvonala foglalja ilszc. Csak a jelenet szempontjából lenye-
gcs teret találunk. A túLlxúfoltrelief kompoációja azonban
fokozatosan eglszcrűsödik, a jclenet egyre gyakrabban a lé_
nyeges szereplőkre korlátozódil. Ekkor már a faragás min&
sége is emelkcilik. Áz alakok egymáshoz való viszonyánal
érz&eltetáévelmegkísérük a tér hatását kelteni, például a
kép előterében ábrázolt apr6, a nézőnek háttal elhelyezett fi-
gurák segírégevela §zemet egycnesen a középtéíben ábrázolt
nagyobb méretű főszereplőre Lányí{ák. Az eredmény meg
nagyon szerény.
Káőbb a íaragás élesebbéváik, a térábrázolás kisé hat&o.
nyabb, mert a kevá építészetiá tíji elcm a űzíben tír&ze-
tet kclt. Az ábrázolás azonban soha nem kóveti a perspektíva
szabályait, ha nem is végig síkban kitedtett. Á kevés bútorzat,
az aszal vagy a fekvőhely ábrázolása és a Mttér építázeti rész-
letei: hlzak]'kapuk, sOt'egy-k* figura itt_ott es'etlen rövidü-
l&t mutat. Az alakok fcjtartása bagyja el el6ször a kczdeti
trontalitást, előbb egy-egy fej mozdul ki a *ból,
'".jd az
égb6l alfuál0 istcrrek vagy a szárnyas églakók egyre élctsze-
r{lbb mozgásban jelennek rreg, Végiil a hivők változatos
t6ttafiá5a is a térbclisg Íelémutat.
A f€jl6d& következő szaLasiában a kompoáció szcmpontjá-
ból szcrves egészéválik a képmező, amelyen belü az egyes
figurát öszchangolt áetet élnek, az egyik figurát a mondani-
való érdekében a rnj§ilnáL alárcndelik.
Nemcsak a dombormü fejlődik. Köriiljárbátó szoborcm-
lék a Mautja_kor előtti évezredből nem ismeretes. A Maurja-
konz:kban rrcgjelenő első szobrok jaksa- & jaksi-figurák.
Eleoagyságúak vagy annál rragyobbak. A neh&kcs féríiala-
kok testhelyzcte frontális, kontúrjuk masdv. Hosszú /iolrjukat
a aípőn egy öv csomóba kOwe tartja. Nchéz ékszetciket na-
gyon részletesen kidolgoztík. A jalsik t*tc telt, fOlüg érő

7o
1zlnjukat ékszeres öv tartja a csípőn, a kOldOk alatt. Nagy
kontyot vagy hosszú, egy ágba font, csaknem térdiq érő ha-iat
viselnek bonyolult fejűszcl. Nyakláncukat nagy lör,ek dí-
vítik. A férfüejek megmintáása nagy erőt, a női {ejeké sok
bájt igyekszik kifejezni, de tipikusak az arcok, nem találunk
egyéni rázleteket.
Ezek az indiai művázet míig ismert legkorábbi szobrai.
A kőszobor fejlődése lényeges vonásaiban a domborműével
párhuzamos.
_ A népszerű, tömeges igényeket kielégítő művészeti ág cb-
ben a korszalcban is mirrt az inűai müv&zet minden kor-
-
szakában
- a terrakotta kisplasztika. Akcrámiaművészet
buddhista ága kis m&edl sztúpa és ugyancsak kis méretű ri-
tuális vízmedence tömegmércrű előállításában jelentkezilc.
Mindezek fogadalmi tárgyak, előállításuk fából késziilt íor-
mába öntéssel, illewe préselésseltórténik, valamint a szokásos
égetésel.
A Maurja-konzak buddhista térrllrf,vészea esxétikai &
technikai vonatkozásban nem tét el az azonos konzak brah-
nanista & dzsainisa szobrászatától. Taralmábarr azonban
alapvető kiilonbséget találunk kozottiik: az utóbbiak ember-,
a brahrrranisták ember- * álatalakban ábrázolták isteneiket,
Buddhának csak jelképeivel találkozunk. Ma már csak feltá
telcz&eink vanrrak anól, hogy mi indokolta ezt a sajátos ábrá-
zolási módot; feltehető, hogy a motívumok az i, sz. első száza-
dokban feled*be meriiltek. Törvényszerűen fel kellett merül-
nie a kérdésnck: milycn volt a Gauama arca?

7l
VII. Buddha és Apolló

Áz első görög isteneket ábrázoló pénzleleteket

-mint már
volt róla szó - a nílt szÁzaá.harmincas éveiben találták meg a
kusánok egykori birodrlmihoz tartozó 3aktria terüetén. Ezt
ɧzak-Indiában a kiilöDböző görög íejedelemségekből szár-
mazó több értekes pázlelet tövctte.ffi A véledeniil megtalált
pénzek kOzOtt voltak kincslelaek
- egy helyre összegyűjtött
pénz&m& - és voltak szórványosan íelbul*anó darabok.
Szátmazási helyiik á időrendjiik íelbu}Laaásuk idején még
csak találgatásokra késztett& a kutatókat,ú? mert a történeti
öszeíiiggések jobbára ismeredenek voltak. Hasonlóképpen is-
meretlene} voltak azok az események, amelyek az egyes ural-
kodókat újabb érm& bbocsítására in<ütott&.
Áz első reuilszeres ásatások Gandhára egykori {ővárosában,
Taxüban lehetővé tett& a pénzek megközelítő pontosságú
időrendj&ek kialakítáát. Négy lakott telepiilárétege kOziil
a hanrracük rétegben ftOriilbelü i. e. III. század) megtalálták
Nagy Sándor génzelt. Az előlapjukon a hódító ar&épétáb-
rázoló érm&
- számos ékszerrel együtt
- India legértéle-
sebb pénzleletéből keriiltek elő, amelyet talán a kOrtilbelü
i. e, 3oo-ban a Taxilát és körny&ét sújtó íOldrerrg& idejen
&hatták d.l3E
Az i. e. II. századtól kezdve a baktriai görögök, majd a
szakák és parthusok Taxila közelében épiilt városából
- a mai

11
Szirkap nevű telepüésen - név szerint ismerjiik a kiilönböző,
egl,ru,ástkövető hódítók pénzcit.ls A perrzérm& előlapja
váakozva hol az uralkodókat, hol a górög isteneket ábrá-
zolja. Felvonul rajtuk a görög istenek hoszú sora: Apolló
triposszal, a trónon ii]ő Zeusz, Niké, a győzelem istennője
koszoruval és pálmaággai, a Dioszkuroszok, Athéné,,Alkisz"
megjelenése baljában pajzxal, jobbjával villámot hajíwa,
Athénésisakos mellképe, Athené szimbólumai: sisakja a gor-
gófővel vagy a bagoly, Hérall&z szimbóluma, a buzogány
vagy Niké helyett szimbóluma, a pálr,aág. A II. században
Niké alakja külónöserr sűrűn lordul elő a gan<lMrai pénzekor,
feltchető, hogy
- mint rrásutt - megielenáenek in is poli-
tikai a}tuatit&a van: az ellenség felett aratott győzelem alkal-
mával szokás kepével dísátett pénzt kibocsátani.
Nyilvánvaló, hogy a város görög rualkodói vallási elkép,
zeléseiket pénzeiken is hangsúlyoztá,k, de az is ütathatadan,
hogy a korszakban a hellerriszti}us kultúra hatÁa olyan eí&
teljes, hogy a mindenrrapi haszrálatía szánt iparműv6zeti ter-
mék, a penz nem ildiai űsátése - a poüti}ai stabilitásból,

bista lakosság
-
majd hódításokból ítélve nem sértette a többségében budd-
érzelmeit. Igaz, hogy Buddha ábrázolásárrak
íormai korlátai voltek, míg ilyen nehéxége}Apolló megjele-
nítésétnem akadályozták.
A küönböző uralLodók rendben eltérő istene}et verettek
perrzérméikre.
Az i. e. I. száeaő első felében Apolló, Héraklész& Niké
mellett új istenség tűnik {el a pénzeken, Artcmisz.
A század kOzepen a baktriai pénzekről ismert áló Zeusz
jogarral és vilümmal, és az ulő Zeusz
-Zeusz Niképhorosz -
alakja a leggyakoribb. A szí,ad utolsó harmadában sok pén-
zen szergpel a fiatal, álló Hérakláz buzogánnyal, vagy idős-
kori szakállas képe, vagy csupán Hérald6z-melkép. A szaka
uralmat közvetlen megelőző évtizedekben újra előfordul Ze-
 usz Niképhorosz lbázolása, de sokkal sftűbbcn szerepelncL
a Doszkuroszok vagy a szimbólumuk, a labda.
A hellenisztikus művelsegű szake uralom alatt a görög is-
tenkép ncm tűnik e! a perrnél: új ísterralak jclenik mé'g M"aues
pénzenj a szigonyos Poszeidón. Ezt a pénzt a Pandzsábban
utalkodó gőrögök feletti
zelem eml&éréverette-
- -
folyami hajóhadával elén győ-

A görög dinasztiák politikai bukása korántsem sziintettc

meg a görög istenek jelenlététa kialaltuló új birodalom pénze-
ln.
igen jó minőségűlo pénzein a görög istcnck kti-
1t ^k_usánok
" i,íőleg Zeusz és sámyas Niké istennő ,"Jrepel, .itkán fo.-
dulnak elő a hellenisxikus isterrek: Hcphaisztosz, Róma,
Szeléné& Szerapisz. Á görög istenek melleit azonban
- ezt a
gondos rétcgkritiltával végrehajtott feltárások egy&telmüen
bizonyították,
- egy idő utín rrás istenségek kCpii ;s jetve-
nyei is megjelennck.
Az i. e. II. százaá közepén Menandrosz az első görög feje-
del91 akirrek pénzein az indiai hiwilág szetcplői"felórnek.
-
Tö!b_ pénze Buddhát fielképeiQ ábrázolja, de közismen
buddhizmusa ellenére
- melynck'eml&ét
nri hagyomány fenntartona
; buddhista iíodal-
- p&zein Pallasz Athéné, Hérak-
lész & Niké is szercpel. Ártemidorosz i. e, I. század elejér6l
származó pénzérméjénaz előlapon Artemisx, a hátlapon az
indiai púpos bilát, Síva isten ősi jelképétláthajtuk. Ahindu
istcnek köziil a ku*ín pfuzeken Sda kepmá§a va"gy valanrelyi.k
jelképe: a hírorrlígúszigony vagy a púpos biki'a leggyako-
ribb_ 1|1
A kusán korban azortban az cddigicktől kiilonboző mito-
lógiai alakok medalionképci is megié|entck. a ki,lrLuló vá-
tozatos§ág igen nagy, mert a perxa istcnek, éliikon Mithrasszal
számban feliilmrílják az clőbbi két
- göriig & indiai
-
csoportot, számuk megközeüti a huszat. Pénzeiken ös§ze§cn
isrcn-

74
több mint 30 kiilónböző néwel megnevezctt görög, római,
hellenisztikus & pcrxa isteot azonosítottak eddig, ez több val-
lás egyidejű tisaelctére, vallási szinkretizmusra mutet. Kul-
trírájuk jellegzetesen hellenisztikus, tóbb irányból táplálkozik,
tóbb civiüáció űvmányait öwöá öszc. A penzekcn kíviil
taült egyéb leletek - íőleg a római bronz kisplasztik& -
India & a Nyugat kapcsolatát mutatj,ák.
Sámos lelőhelyiik kóziil - a teljesscg igénye nélkiil -
meg kell cmlíteniink Taxilát, Csírszaddát, Bagramot, Szári-
Ba}rlolt, }Iaddát. A változatos anyagból a legbíresebbek száma
scm csekély: Poszeidón vagy a rónrei Neptunus szobrocská-
ja, ugyanezan isten domborművével dísárctt boroskancsó, a
görög Pothosz, ismertebb római nevén Cupidó alakjával dí-
Mtett bronz kancsóf6, a görög-római mitológia alakjaival
űszített kameák. Egy Dionüszosz- vagy SzilénoszJombor-
mű, anely valószínűleg egy á ktzep& dísdtene, tóbb gem-
ma Podrosz & Áphroditc, Cupidó és Vcnus, Erósz éi PszíiLhé
& a sárnyas Cupidó alakjával. Taxüból kertilt elő az első kis
cgyrptomi tlarpokrat&z+zobor,1€ tóbb éwizcddel káőbb a
másodikat az afganivtíni Bagrámban a ,,régi kitályi város"
cgyik kinaüírhelyiségó*,'o a harmadikat Baktria tcriiletén,
a mai Üzbegisztánban oak néhány éve találúk meg.le A bag-
rámi kincstárban még Héraklész_vobrot, bronzúlakat, ala-
bástrom kancsókat, festett mitológiai jelenctckLel dísátctt
üvcgdrgyakat is találtek, á egy csomó gipsz- - stukkó -
medalion is előkeriilt Athén4 Eró,sz, Psziikhé és rnás helle-
nisztikus témák ábrázolásával. r§
Mindczck importált, a hellerrisaikus ülág sffrű kereskcdel-
mi hálózata útján a tcrületre juttatott műtárgyak & iparnúv&
szeti term&ek. Feltárásuk nem rrragára a üdék művészeti
fejlődáére, hanem civiliációs viszonyaira és a rendelkez&re
álló müv&zai rroilellek együttesére vet fényt, arra a több
évsázados töredcn hagyományra, arre\ a görög-római kul-

75
turális talajon felvirágzon, s a közel-keleti civfiációval szo-
ros kapcsolatban maradt országokban a művészet tartalmi és
formai világára hatott.
Iátnrk, hogy a küönböző vallási nézete} élszÁadokon át,
valószínűleg tObb_kcvesebb tíirelemmcl átek cgyrrás mcllett
Nem l&et k&Égiink a{elől, hogy ez a fejlődésí szakesz az esz-
mei árarnlatok sajátos kölcsönhatását hoxa rrugával, hogy
kölcsönös jelenlétiik a gondolkodásmód máy ó termékeny
erjcdáét okozta, Tudjuk, hogy görög fejedelem biztosítona az
i. e. II. században Taxilában a buddhist& vallászabadságát;
ez a történelmi tény mintegy jelképe anrrak a kultikus demok-
ráci,ának, amely egyidőben tudta elviselni
- majd megjelení.
és Apollót.
teni
- Buddhát
A kusínok uralkodásának első sza]<aszában Buddha még lát-
hatatlan: jelképeiben ábrázolható, akár a sztípakcít&en, akár
a penzérmén. Más vallások ugyanekkor - belcérwe elsósor-
ban és természetesen a brahmanizmust és a dxainizmust -
isteneik arcát emberi vonásokkal ruházzá} fe|. Ez a tény a kul-
turáüs kapcsolódások vazolt sírrűjébenidővel a buddhista
vallásos élményelszegáyedésére, mintegy hiányérzetre ve-
zethetett, amihez a n^hájlna gondolkodás erősen hozzájá-
rult. Terry, hogy a harmadik kusán uralkodó, K-aniska uralko-
dáse alatt Buddha emberi arca jeleniL meg a császár pénzénés
erekly*anóján. Kaniska pénzének merev Buddha-figurájá-
ról csak a íelirat ,írulja el a Sziddhána személyét, az ereklye-
brtón - basonlóképpen nehézkes ábrázolásban - Indra és
Brahma társaságában jelenik meg. De alig néhrány éwized kell
ah}oz, hogy Buddha ábrázolása az akkori művelt világ ma-
gas művázi sánvonalárr jclenjék meg. Áz ábrázolás egyértcl-
mű. A Gautama, a nagy Tanító, az istenek felett álló mirrden-
ható a görög napisten, Apolló vonásait viseli.
A talán helyi - görög - istenségekkel azonosított görög
betűs {eliratu érmékbakniai nyelvű elnevezéseket vesznck fel.

?6
De Budclha neve is görög írással keriil e veretek közé. A hiva-
talos nyelv baktriai, az írfu hellén.
Az étmékkidolgozása időben eltérő, a íejlődés nem egy-
értelrnfien a kvalitás javutása iíányában alahl. A bakniai és
sandhárai uralkodók éremv6ő mesterei művészetiikkel a ko-
Íabeli görög - pl. atheni - kisplasztika színvonalát is elérik.
ígaz, Éogy-az uralkodók megmintázása bátrabb, oldottabb,
ún"ooá,nbt. A műv&z láthatóan inkább az uralkodó el&,
nő bemutatáára törekeden, de az Oliimposz takóit is magas
piasztikai tudással jeleníti meg. Áz előbbiek karakterisxikus,
egyéni jellegzetessegeket mutátó, gyakran kisf idealiát, fi-
"-.gTo.*ílt"pom& és *.Í-Ú,épek. Az istenek sokszol
""o'"^
ismen gOr8g eredetik űvós másolatai. Pallasz Átlrénéremek
proí:7ja az áthé"i penz.ől, a talentumróI keriilt a baktriai íe-
jldelem pérrzének [ad"plfua. Előfordul, hogy az istenek wagy
istennők ismert görög szobrainak másolatai keriilnek a pénzre,
vagy éppen egy vázakép üsátmenyéről jeleni! meg a7 églakó_
alakja. Mindvégg jellemző az éles, biztos vésés.a rajz könnyed
eleganciája, a dombormű v,íltozó mélpégűkiütele mellett
éI6ál]itás ki{ogást.l"", egyenletes minősége. Mindez rrragas
^.
íokúmcterségbeli tudást, olyan tedrnikai íelkésziiltséget&
stíluskészségetbüonyít, arni - legalábbis kezdeóen - görög
művészek és pénzverők igénybevételéremutat.
Valósánű, hogy idők folyamán az érmékhelyi el6á||itisára
alkalmas, a helyi lakosság soraiból nevelt mesteremberek ke-
rültek az előáütás és a mintázás mrrnkájába, de a görög mű-
vészettel való álandó kapcsolat nem vonható kétségbe.Ez
valószínűleg elapadt a szaka dinasztia uralkodása alatt. A hóű-
tó görögökit k8vető szalák pénzei jó ideig változatlanul ma-
garszínvonalúa}, káőbb az érmek egyre kevésbémeggyőztr
én kOvetik a korábbi dinas*iák p&zverési mintáit. A körvona-
lak merevebbek, a íigurák szógletesé válnak, az áetteljes,
bixos ábrázolás nehéz.kescbbé.
_ A fejlőd& ismét az eleveoebb megjctcnítés lelé emelkedik a
kusán konzakban, de a modell vátóziL, római előLépelre is-
meriink. A rónai birodalom virásLorában van. Aupistus ba-
bélral koszorrlzott íqe az auteuÁlsól és a dauútío!;ól lt-
kerül a lcgjelerrtősebb kn.4n csfuárok arcvonásaival ardiába.
Megtaláljuk a görög-baktriai vonal sdushagyományát is a
császár_ok sisakos mellLéíriveldtsátett ábrázolís formájában.
A király alakját elefánton vagy kocsiban iilve, áldozatot bemu-
tawa is ábrázolák, de a portr& minősége általában jobb ezek-
nél az ábrázoláoknál. A magas színvonalú római póméptasz-
.iL" provinciális, feszcscbb, nerwebb változaéval álunk Jzem-
berr.

78
VItr. Gandhára műv&zete

Európa & Áxia közös nagy tömbje a tórténeti időkben kiilOn-

bözői szorosabblazább-intenátással kapcsolódó kultrlrák
elrvüttesc. Azt. hosv a tcngeírel el nem válasxott kót földrész
vZÍasztóvonala hoűúzóűf, küönböző korokban rrr,ísképpen
ítéltékmeg. Megenge<Üetőnek tartjuk azt a nézetet, amely
szetint az crrrópai & zz áxiai ovilizáaő együtte§e egyrrá§tól
eltérő, megfig)ehető küonbségeket, és kózös njátságokat
mutat. A határvo""l"t a karakterisztikusan elt&6 múvclődési
ieltegek fintlrczésénákell megvonni, s korsza.kunkban, az
i- sz]IU. században ez a határ Gandhára teriiletén vonul keresz-
tul.
A kütónbóző kultúí&kozotti kapcsolódás sajátos m§v&zc_
tet hozott létre. Gyökerei: a budilhista vallási {ejlőd& - a
maháiána elteried&é -, az irrűaiázsiai szerkezeti (építészeti)
meeszokások, i hellenisxüus formaLincs & a görög műveltsé-
gt lOdítOk uralkodáa alatt inaugurát látásmód. Érintettiik
áár a kérdést,hogy ezek kOziil melyik a meghatározó. A fe-
lelet csak akkor leLet teljes, ha egyúttal megkíÉreliin]<vá]aszt
adni arra a kérd&re is, vajon önálló művészeti irárrrryal álJunk-e
szemban, vagy csak áwett elemck mutatós összerendezésével.
A kOiíil még korántsem jutottak nl,ugovóra a viták.
válasz
A Ganiüára_művészct önállóságát mutatja, hogy létrehozói,
kiíejla*ői a buddhista gondolkodásmód, vallfui élménytala-
ján állva hozták létre művészi formáikat. Az új műalkodsok
létrehozásáná a nyugati
- euíópai - hatásokat arrrryira hasz-
nálták lel, a kifejezámódot annyira épített& be a seját műv&
szctiikbe, amennyiben az adott helyi kulturális hatlsok esetén
az bárhol és bármikor rrragától értetődőnek tekinthető lerrnc.
A fejlődés útját rOviderr még egyszer át:oluve azt látjlk,
hogy ,,,"ak végénIndia nlrrgati á Áíganisztán keleti szélein
időszáDítá§rmk első századaiban Buddha arca Apolló vonásait
vette {el.
Fnngk az úúuklőbb álomásai amint má végigkísértiü
-
a Maurja-kori kőfaragást és a plasztikát dísdtőelenként
-
ilgénylő épitész*, a kerámia kisplasxika, a görög ihletést
&emmúvázet á a hinduista, dxainista istenábrázolís. A Ma-
urja_kor vallásos épít6zeténekfő ága, a sztrlpaépítésa hóilítók
a baktriai görögök, sz.kák & párthusok
-
- alan j&észt za-
varalanul továbbfejlődik és gezdagoük. Az i. e.I. százr'dtól
- keletkezéstik idejét pontosan nem ismerjiik
az első hinduista és dzsainista istenábrázolfuok.
- megjelennek
A két násik
nagy vallfu antropomorf istenábrázolása jelentős hatással volt
a hivők szemáyes istenélményére.Ez ahatás a buddhista val-
lást bíveinek megtartásáért mintegy ábrázolási versenyre bív-
tá ki.1{8
A hellcnisztikus éremművészetmellett a közép- & kelet-in-
diai éremplasztika is a képalkotás fejlődáét mutatja az isterr-
ábrázolásban: elterjedt jelképei _ a bika és a szigony
- he-
lyett Síva egyre többször jelenik meg antropomorf alakban.la?
A vallásos tómegkeíámia teríiletén szintén jól köyeth€tő
színvonalemelkedá kOvetkezik be. A kar és láb nélkü, idol-
szerű, ún. rradárcsőr proíilúanya- vagy term&anység-isterr-
nő (i. e. VI-IV. sázad) a Maurja-korsza.kban végagokkal,
rrrár jól formált arccal, szép fejdísszel jelenik meg. A hódító
dinasxiá,k alatt a kis méretű nőszobrok arca, teste és ruhája
egyre szebbé váük, már bő szoknyát vagy szárit viselnek. Hel-

80
l"rrir",üo, hatást mutat a hosszú, bő, göróg ruhában, karján
gyermekkel vagy kezében madárral formált nőalek. Ekkor
már férfialakoket is formálnak hasonló fejlődési fokon.lae
A hellenisztikus, a hellenisztikus hatásra kialakuló irrdiai,
illewe a jellegzetesen áxiai vonalon kialakuló indiai képalkotás
fejlődése a Gandhára-plasxika kialakulásának legjelentősebb
előzménye és feltétele. A buddhista képi ábrázolfu kibontako-
zását némileg gátolja a korai buddhizmus Buddha személyere
vonatkozó ábr,ízolási tilalma. Ennek megszűnése jelzi a Budd-
az előbb vázo|t vallási versen-
ha-kép kialakulását, melyet
-
legjelentősebben a maháj,ína-buddhizmus új
gés mellett -
Buddha-koncepciója; Buddha istenné alakulása, gondviselő és
szabadító isten vonásai befolyásolnak,
ltz ábÁzolási, igényt kielégítő művészet olyan időpontban
vált aktuálisá, amelyben a görög-rórnai íorrnák rnár isner-
tek, elterjedtek & követésre méltó sánvonalat jelentenek az
egész, tágabb értelemben vett Közép-Keleten, eg&zen az In-
dus vidékéig.
A kialakulóban levő Buddha-arc legkorábbi, még bizony-
talan megjelen&e Kaniska császár pénzénés ereklyetartóján az
emberábrázolás útkeres&ének nehéxégeit mutatja. M€g sem
közekti ez a pénz az ugyanott már megszokott hellenisztikus
pénzek * kerámiák színvonalát. Á gandhárai helyi kőíaragás
máig ismert legkorábbi errléke, a l: darabból álló piperetál-
ca-sorozat azonban hellenisztikus témákat ábrázol, egyelőre
nagyon is kialakuladan, nehézkes mintázással. A kerek kőtál-
cákon görög mitológikus jeleneteket, dísátőelemeket utánoz
vagy nr,ísol a gandhárai kőfaragó: Apbrodité éroszokkal,
bacchanáüa; viziló, majd megint tengeri szörny, hátán lovas-
sal; szerelmespár a legismertebbek. A szerelmespár kompoá-
ciója római szarkofágok b,ícsújeleneteiről ismert.1o A terrgeri
szörnyön lovagló mitológiai íigura a római emlékanyagban
tálon, mozaikon gyakori.lso A toalenjét befejező Aphrodité

Ó ciirós i*cnek Indiáb.n 8l

vagy Venus alakja római tiikör, padlómozailr, sőt cgy Lora
keresztény ere}lyaartó díszc. Sűrűrr szrrcpel a tílc&on a római
mécsesekea is megtülható clísátőelem, a kagyló. A gandhárai
belyi eredet mellett sól a lótuszlevél, á lótuszrozetb á a t€ít-
gcri szömyck Indiában szokísos makara-szet6: halfarLú, félig
gyík, íelig krokodil$l íormÁjúmegíogalmazása.
Ugyancsak korai emlekci a gandhárai hellenisztikus mű-
v&zcmek az Ámot-alakkal díszítettálkonzolok. Áz ilyen kis
máctű konzo]ok §ztúpákhoz tartozrak (az i. e, tr, században
jelennek neg), a saúpák oldalán kOrberr, szabályos távolság-
ban voltak elhelyezve, rájuk akasztottá} a hivők virág{iizérei-
ket és ,"ás á]dozataikat. Á korai vátozatokon az álló ámorok
negmintázása darabos, a szem solszor kidiillcd. A test több-
nyire meztelen, csupán nyaküncot, karpetecct és bokaperecet
üsel, Ha van rvbázat, reőőzete durva, a kőíaragás kezdede-
gcs. Később jeienü ncg a konzol csigavonal ala&ban bebajló
volúta formája és az Árrror lába'alatt az akantuvlevél talap-
zat.162 A kvalitadv lejlődá azonban rendkíviil gyors: a Ka-
niska urelma (kb. rzo-r8z) alatt pénzen és ercklyctanón ki-
vitelezett Buddba-kép és a hellenisztilus, kőből íaragott
Buddha-ábrázolrás kialakulása kOzOtt üg múlhatott el néhány
évtized. A ll. század folyane,ín ugyanis már teljes műv&zai
szépségóen, teljes tudása binokában virágzü fel Gandhára
műv&zete.lB
A Gandhára-művészet első, korai korszakát (i. sz. II . -
század) indo3órög jelzóvel szokás eolegetni, mcrt az ekkor
létrejött 3uddha-képmások görögöseL: görög fiziognómiai
vonásokat mutamak. Áz arc hosszúkás, ez ajak változatos for-
mája mellett a kűirromult arcvonások sok hellen elemct tar-
talmazna.k. Az arckifejezés többnyire nagába forduló, a vi-
lágtól elvona*oztatott. A Buddha-kép idápomé, nyilván-
való egyéni részletekkel, az egyai jcllcgzetcségek azonban
beleolvadnak az arc ideáüs összhangjába. lz a dpus az alkotók

82
színdéka szerint a hoszúkás, göíögös aíc ellerr&e elsősorban
Dem egy fassz, harrem cgy meghatározott lelki alkat vagy
ázelrni attitűd kifejezője.
A szobrászat mellett ebbcrr a korszakban igen jelentős
Gandhfuában az épltészd tw&enység. Budilhisa kolostorok
és kultusáelyek, kerítések,rituális űznedenc&, lótusztavak,
azokat yizzel ellátó kutak, tisztálkodás celjára szolgáló fiird6-
helyiségek épiilnek
körzetekben. §l - az utóbbiat általában J kolostor_
A korai Gandhára-művészet első sza}aszának hanyatlása jól
végigkís&het6 íokozatosággal következett be. Általábarr a
zz3-ban végbement Szasszanida hó&tásal hozzák Lapcsolatba
a sánvonalesést, cz azonban nem hirtelen, meredck zulranásal
történt. A kőfaragás lasú, folyamatos clhalása a IV. század vé-
gág követhető, Ezzel azortbm nem halt el teljesen, nem ért
véget a Gandhára-rrűv&zet, bát fejlődése Indiában tnegszűnt.
A hanyadást újabb fellendiil&, sőt násodik virágkor kóvette
-
Áiganisztírr területén. Itt eredeti birodalmuknál sokkal ki-
-
sebb teriileten fik
továbbra is a kusánok uralkodtak, ado-,
fizetőként vagy hűbéresként ismerhenék el a Szasszanida-
házat.lfi A Garrdhára-mffvészet második felvnágzása, k&
sői vagy indoafgán korszaka a Itr. századtól a Y. szÁzad
yég6g köriilbeliil kétszáz éves időtartamra tehető. A
Gandhára-műv&zet ezután sem tfint el nyomtalanul; hatása
megmaradt, beépiilt, {okozatosan felsávódott India mű-
vészetébe, de megermékenyítő hatása egész Kelet-Ázsia
teriiletén éwényesiilt.
Bármily érdekes, jelent&eny és voná a kor szobrászata, a
mÉvészitevékenységközponti műfaja mildig az épi*ezés
volt. A kusán korszakban fellendiilő építőmüvészet egrlékei a
smipáL. A sztúpa eredetileg sírenr]ék, fOldből k&ziilt, kör
alakú halotti domb, Kialalrulása a buddhizmusnál jóval koráL
bi, A buddbizmusban, fokozatos fejlőd& erdenényeképperr
Buddha ereklyéit őrző sírhalomból Buddha és nís buddhák
szirnbólumává vál
A Maurja-konzakra rrrár kialakult a többékev&bé egyön-
tatfr sttipaépitész*. A sztúpa teraszon emclkedő hatalmas, t<!_
nör íélgömb alakú kupola, A teraszra egy vagy több lépcú
vezet. Magva agyagba ágyazott k& vagy téglatörmelék,
amelyre további k& és téglatörmel&et halrnoztak. A sztúpá,k
kiilső rétegétfaragott kőlapokkal
- burkolattal - fedték le.
Ha a sztúpa ereklyét tanalmazott, aú a sztípa magvába fala-
zott iiregben vagy kamrábarr k6, nemesfém, vagy hegyikris-
tályból késziilt ereldyetartó dobozban helyezt& el. Az egyik
legismertebb a száncsi sxúpa. Ez csaknem félgömb alakú, ma-
gassága I7, átmérője 36 méter. Több példa van tá, hogy a
Maurja-korban emelt hatalmas sztúpákat a k&őbbi, buddhis-
tívá vált idegen uralkodók űszes kőlapokkal fedették le. Ez
történt Taxilában a DhanrrarádzsiLa- vagy ,,Nagy sztúpá"-
val is. A Dharmarádzsika+ztúpa alapja kör, emelt teraszon
ál, amelyhez negy oldalon négy lépcsősor vezetett. A szhipa
megja durva, nyers kőtórmelék. Asóka uralkodása alatt (i. e.
III. század) emelték, a szaka korban megnagyobbították (i. e.
tr. sázad), falait később, a kusán korszakban (i. sz. I-UI.
század) épitett&, amikor egész íeliiletétmészstuklróval bod-
tották.
A .Nagy sznipa" mintájára sok jelentős építménylétesült.
Ganilh,árában a fejlődés eredménycként a .Nagy sztupá"-k
kgriil kialakultaka szent keríileteli A szent keriilerck íő épü_
lete a,,Nagy sznípa", amelyet kisebb sznípa-szentélyek, ká-
poln&, fogadalmi sztúpák és kolostorok vesznek köriil. Az
idők folyamán a Dharmarádxika+ztrlpa rrellett is kolostor-
Lörzet, szent keriilet alakult ki.
A,,Nagy szópa" mellett helyezkedett el ahozzá tartozó
kolostor, négy oldalán a nagy udvarról nyíló cellák sorával,
étkezőhelyiÉggel á konyhíval.

84
 A szent keriilet kiala}ulásában kiilönböző szakaszokat lát-
batua}: először a ,,Nagy sztrípá'k sok kisebb snúpával vették
kóriil (szaka korszak, i, e. I. század), majd amikor ezek elpusz-
tultak, he\iikbe kis kápolná*at emeltek. A szent keriilet négy
nagy udvaa íoglal magába - egyikben a rituális fiirdőmeden-
ce -, az udvarokat cellák, kamr,á}, gyiilekezőcsarnok & ká-
polná& veszik köriil. A kör alaptajzú, félgömb alakú sztúpa-
és a hozzá taftozó szögletes alaprajá L,olostorépítészet hosszú
idón át {olytatódott. Az egész taxilai völgy ilyen műemlékckkel
van teleszórva. A szaipák alakja az idők folyarrrán megváltozott
és tagolásuk rendszete kialakult. Elmaradtak a jellegzetes ka-
puk és kedt&ek, a korai sztúpák legfőbb díszei. Á Maurja-
iztrlpa hatalmas félgömb alacsony |áhazattal, később az ala-
csony lábazat fölOtt gyakran még egy másotük, eltérő lábazat
is megjelerrik. A sztúpa tovább emelkedik, kupoláját széles
dob tartja, amelyet tObb űzlzintes gyűrű tagol. A kupola
súlyát és nehézkes nyugalrrrít a megemelés és a horizontális
megosztás háttérbe szodtja, A régi típusúsztúpa harangként
borul a fOldre, az új típusúa talajból kiemelkedik. A sztúpa
klasszi}us statikus jellegét lényegesen csökkerrti a megemelt ku-
polának a leírt módon két vagy hárorrr egyíná( feletti dobra
való támasztása. A sztúpatetőn továbbra is van kubusz alakú
négyzet és emyő, mint a korai sztúpán.
A sztúpa megemelése a több emeletes sztrlpáig {ejlődött,
ilyen volt Kaniska császár hétemeletes ,,Nagy sztúpá"-ja
Pesavárban. Szépségéről,arányairól az eltagadtatás harrgján ír
a 4oo-as évek elején Fa-hszien. 63z-ben llsziian-cang már csak
romjaiban látta. Ilyen többemeletes sztúp& a lrri korunkra
már egyáltalában nem maradtak, alakjukra alaprajzukból és a
több emeletes, kis méretű kerámia íogadalmi sztúpák alap-
ján lehet következtetni.l58
A körkörös alaprajzu sztúpákat Galrdhárában felváltja a má-
sik új típus, a négyszögletes lábazatú sztúpa. A tOrkörös sztú-

85
patc§t m€ szerve§ íesze a kupol,ának, míg a négyszögl*es lába_
zat & a kupola kiilön kubuszt képez, így a sztúlutest szataszok-
ra osáik.
Továbbfejlőd&: a négyszögletes lábazatot félpillérekkel
vagy íéloszlopo}kal & ltüékLel mezőLíe o§ztoták, qz ta-
golási mód a leggyakoribb. A félpillérekct korinthoszi ^ a
-
ncm' hellerrisztikus építnényenhellanisztikus elemek is meg-
jelenrrek
-, indokorintloszi & indopcrzsa osdopíők koronáz-
zák. A tiü& felső lezárása változatos: trapéz, karéjos" ívelt
vagy eg,yszerűen csak derékszögű. Gyakori a két végénfcl-
kunkorodó - úglnrevezett csaitjaÉ? - ív, amelyről szőlő{íin,
gránátalrra vagy toboz aiing le. Végiil megjelenik a lábaza-
ton, a dobon vagy dobokon & magán a kupolán is a sztúpák
képi dísátese: a buddhista relief.
A kép helyc túát magán a sztúpán van, és nem - mint
Maurja-kotban - a §ztúpaketíté§en & a sztúpa Lapuin. Els<i
sorban a sztúpa lábazatÁta keriil az ábrázolás. Á gandhárai
sztúpák lábazatán először még jelképeket látunk: mcgielerrik
például Buddha ismcrt szi.mbóluma, az otoszlÁn, de van olyan
lábazati dísáoény - a kcdejű sas
-, melynck a jelent&e
máig bizonytalan a buddhista sámboükus núvészetben. Egy-
re több sztúpa lábzaát tagolják a korintlroszi pitlétck és há-
romkaréjos fiilkék, a ítilk&et pedig fápillérek kozott iilő
buddha+zobrok dísátik.
Ilj"bb fejlődei íokozat az cgyedü megjelen6 építmeny.
TObb rekonstru:ílhaó sztúpa vizsgálata alapján igeu jó képet
nyeriink a műfaj kisebb méretú,szabadoq ncm szeírtélyben
álló gazdzg díslátáú form:íiról. A négyszöglctes lábazstot
alacsony fápill&ek tagolját. A félpiüérekkel keretelt képme-
zőkben a reliefck Buddbe él*éből muamak be jelcneteket.
A alapzat fOlOtt három hengeres dob hclyezkedik el. A leg-
alsó dobot gyakran iilő bud<lha-Iigurá| a másoilik dobot
hellenisztikus modvumok - például szaladó ámorok vagy

86
atlaszok sora
A
- űsdtik. A legfelső dob fíze sakktáblamintás.
három dob felett emelkedik a sztúpa kupolája. A kupola
vagy egyéb szerkezeti oromzat egyik oldalát két végénfel-
hajló ív alakú szemöldök, a §ztúpa oromdísze zárja le. Ezerr is
lehet dombormű. A kupola testét plasztikus lótusz-, máskor
akantusáevelek bodtjá,k, {ölötte emelkedik áttOrt párkárrnyal a
széla négyzet, és ebből magaslik ki az oszlop az emyőkke1.158
Nemcsak rrugának a sztúpának az alakja változott, de a
többségiikberr elhelyezett ereklyetartó szelencék is módosul-
tak. A korábbi egyszerű, fedeles doboz Gandhárában a II.
század végét6lgyaLran maga is sztripa alakot kap, Néha a
sztúpa alakú ereklyetartón val léglz* és emyő is. Henger
alakú íedeles doboz a Buddha-domborművekkel űsátett
arany ereklyetartó, amelyet Pesavár közelében, Bimarában ta-
Budd-
láltak. Nem sztupa alakú Kaniska császár már emütett -
ha, tndra és Brabrrn alakjával díszített - aranyozott bronz
ereklyetartója sem, amelyet p*avári ,,Nagy sztúpá"-ja erek-
lyetanó kamrájában találtak meg.ls
A kis sztúpa alakú ereklyetartók átalábau kőből késziiltek;
a sok gömb alakú, hengeres és nyomott gömb alakú ele{ánt-
csont, arany- és eziistszelence mellett egyederregy aranylemez-
zel bodtott sznípa alakú ereklyetartó keriilt elő.loo
Amíg tehát a s*6paepítész* Gandhárában jellegzetesen in-
diai szerkezeti sajá*ágokat mutat, az egyes elerrrek tagolásában
& dísátésében a hellcnisztikus művészet dísátőelerrkincse mu-
tatható ki. Az épí+Ásza lényegében,szerkezeti elemeiben nen
kövctkezett be mélyreható változás, e görög épít&zemek
nem volt hatása Gandhárában. Van ugyan magányos építészeti
errrlékként Dxandiálban nem messze Taxilától -: egy g&.
-
rög templom ion oszlopokkal, kóriilbeliil időszárrútásunk ele-
j&ől. Az épiilet a górög templom szokásos alaprajza szerint
k&ziilt. A cella & az előcsernok között hozzáepített toronyból
a kelő és a lenyugvó napot íigyelhett&: valósánűleg Zoro-

87
aszter tcmploma volt.r61 Feltehetően ezt a temPlomot fuja le
Phi]osztratosz Apollóníus y'leie c. munkájában, előtte várhatta
tyanai Ápollónius, hogy beléphesserr Taxila városába. lrrnek
a2 egyetlén eqrléknek a gandhárai építészetalakulására nem
volt észrevehető hatása.
Látlrató, hogy a szobtászat az a speciális rrrűíaj, ami a Gan-
dh,ára-kérdés probleIrutikáját felvetettc abban az értelembcn,
hogy nyilvánvaló európai öszefüggésekre utal, A magyará-
zat kézenfekvő volt: ez az a művészeti ág, alol kész minták,
előképek behozatala elképzclhető. A kisplasztika alkotásai
Neptunus_, Héraklész-6 mis kis méretű szobrok, a figu_
-
rá,lis jelenetckkel, tobbek kozOn Akhill&z és Hektor harcával
dísátett festett üvegek, a gemmák Psziikhé & Aphrodité alak-
jával, kameí,k sárnyas Cupidóval és másokkal köruryen
szállíthatók voltak, azokat a virágzó kereskedelem idáig el-
juttatta. De akár Rómából, akár Górögországból vagy a
hellarisztikus világ bármely más országából lehetett művésze-
ket is imponá,lni, megbízásokkal ellámi, felfogadni, mert mun-
kájuk az átlagos emberi életkorhoz képcst rövid idő alatt e]-
káziil. Az előképek behozatala a tárgyak esetében köírnyen
bizonfitható, a szobrászmíi,l&zek mcghívása és alkalmazása
pedig kOnnycn és ráisan elképzelhető.162 Amire nehezen ta-
lálhatí magyatázat, az az étmész*.éremveréshanyadása
ugyanakkor, milor a szobrászat meredck vonalban igen ma-
gx művésá színvonalra ernelkedik. Ebben a hirtelen fejl&
désben íel kell tételeari a behívott kőfaragómesterck, a vendég-
rnűvészek tevékeny#gét, majd a római birodalom és a helle-
nisztikus Kelet egész teriiletén - feltételczett, de írásos adatok-
kal még nem bizonftott rórrai miatakönl.vck igen jelen-
tős hatását.
-
Nyilvlínvaló, hogy Gandhárában egy vagy esedeg egyi-
dőberr tObb
-
szobrásziskola keletkezett speciális megküön-
böztető vonásokkal. Mindor bizonnyal hatást gyakorolt az I-

88
század másik nagy szobrásáskolájára, a mathurai iskolára,
ahol valószínűleg \lgyar'az az igény hívta életre az emberarcú
3uddhát, mint Gandhárában, de ahol a hellenisxikus hatás az
ábrázolásban nem jelentékeny. Mathura
- a kusán birodalom
keleti íővárosa a Dzsamma folyó partján * nagyjából az In-
dus és a Garrgesz közötti síkság LOzepén helyezkedik el, Épp-
oly akdv vallási kOzpont volt, mint Taxila. Áz itt műkodő, az
I-II. századtól ürágzó szobrásziskolának egészerr más a stí-
lusa, mint a Gandhára-iskoláé. Az ottani sárgafoltos vörös
homok}őből k&ziilt szobrok a Kusán-dinasztia tagjait (ezek
az első indiai királyszobrok),lff Buddha életenek jelcneteit,
buddbá&at, bodhiszatw&at, dzsainista és hinduista kultuszké-
peket, donátorokat és nőalakokat a korai korszakban egyszerű,
sőt elnagyolt modellálással és éles, rajzos {aragással ábrá-
zolták.
Á rrathurai isL,ola saját hagyorrrányait folytawa, de más,
így gandhárai hatásokat is összeolva§ztva alakította ki saját
stílusát: a súlyos, tömbszerű ábrázolásmódot kOrrnyedebb fo-
galmazás váljta fel, a faragást könnyű kezelés jellernzi, A test-
fonrrák élesen faragott, lajzos, csaknem vázlatos korábbi meg-
ielenítése valóságos tesdormákat érzékeltető lágyabb modellá-
lfusá fejl6dott. Az arcok jellegzetessége az erőteljes, az orr-
gyol( tolott osszeero szemolooklv.
A változást kiilönösen jól illusztrálj,ák aIII. szizad lo|yamátt
és a még később kelctkezett szobrok és domborművek. Ez az
előadásmód azonbal mhdvégig nehézkesebb, statikusabb,
mint a Gandhára-íaragás, és lényeges jegyeiben ahhoz képest
alapvetően ázsiai vonásokat mutat.l6a
Gandhárában a Kusán-dinasztia nyugati íővárosa, Pesavár
kózelében íeltehetőcu íejedelni patrorrállsra virágzott fel a
szobrászművészet, a ma Gandhára nevet viselő szobrásziskola.
A felhasarát aayag is jellcgzetes; a legtóbb kőfaragás a Hi-
malája sötétszürke palás kőzetéből (|illit : agyagcs1||ámpala)

89
késziilt. lzekhez képcst nagyon kevés wobrot {aragtak m4s k(F
zetből, így sátgásszüke, vagy zöldessziirkc m6zlőből. Az
ittcni iskola eml&einek tóbbsége szttlpá_khoz tartozó szobor &
relieí. Domborművek magas és lapos {aragíssal egyaránt ké-
sziilt*,, faTágás utárr a relieíet és a szobrot lecsiszolták.
A gandhárai Buddha.íbrázolás a római tógás cs{szírszob-
rok vagy a belvederei Apolló ábrázolási konvencióit nem vette
át eg6zében, szolgai utánzással, hanem azokból fejl<sztette ki
saját sdlusát. A buddha_ és bodhiszatwa-szobrokon a test
arányai, szcrkezeti íclépítáerrcgkOzelíti a góróg és róm"i is-
terr- & császárábrázolást. Hasonló, sőt azonos a lÁázat, a. aá-
szánzobrok tógájaként ábrázolják a buddh& 6 bodhiszatt-
v& szerzetesi köpenft.1o5
A Gandhára-szobrászat időrendjc bizonytalan;166 ezt a bi-
zonytalanságot növeli az a gyakorlat, hogy egy_egy dpust hosz-
szú időn keresztiil másoltak. Mindössze négy feliratos szobor
szolgáhatna támponnrl, ba szövegiik nyújtana némi uí,jékoz_
tat&t - de sajnálatosan jóíormán semmi támpontot sem adna!
a szobrok keletkez&ének időbeli meghatározásához. Marad te-
Mt a fentiek miatt igen nehéz stíluskriti.ka: egyediil a kőfara_
gás változásai táj&oztatbamak kelette#si idejiikről.toz
A rég&zet módszerei kózü a kőből és más szervcdor anya-
gokból k&ziilt oűtárgyak korát irodalmi adatok hiányában
ncghatározandó csak a klasszikus módszer
- az ásatásoknál
feltOrt talajrétegckből előkeriilt eml&anyag összehasonlítá-
sa - használhetó kellő biaonsággal. Mivel azonban a gand-
hárai kőfaragók gyakran régebbi, már korábbi faragványokkal
díszített építmenyekan jeleskedtek, rendkívíil nehéz volt kia-
lakltanj azt az id,őtendet, arrrely az előkerüt további dombor_
művek és szobtok datálásáüoz hozzásegített, és ez mindrr,íig
ncm is tekinthető véglegesen kialakultnak.
Az öszeliiggések tisztázásakor, amcly csak századunk har-
mincas éveiben nlújtott elfogaáhltó erednrényeket, vegiil is

90
alapvet6 elkiilOnítésibázisul a negjelerúten történetek &
Buddha alakja
- az ábúzolÁs tfugya
-
látszott alkalmasnaL.lo8
A korai szakasz jellegzetes vonásánalc a Buddha-legenila és a
dzsátakák ábrázolása bizonyult. Ez a szakasz koriilbeliil a
tr-Itr. századra terjedt. Nem ért még véget, amikor - a III.
szÁadtól - az elbeszélő dombormű helyett egyre gyakoribbá
vált a íiilkébcíoglalt buddha- & bodhiszatwa-Lép; ilyen áL
rázolások a ltr. századból azY. század második feléig, köriil-
beliil 46o-ig követ}etők.
h II. szÁud vége felé - feltehetően Kaniska halála és a
sz,ázadíorduló kózött érkezett el a korai szakasz a csúcs-
-
pontra, de kétségtelen, hogy egyes műhelyekben a III-IV.
században is igen magas művészi sánvonali alkotá§ok k6zii1_
tek. Múvázi sánvonal tekintetében a II. század vége és a III.
század els6 fele a stílus virágzáárrak a kora.
A késői szakasz, amely nem Ganilhára szorosan vett teíiile-
téhez kapcsolódik, valósánűleg aln. század íolyamán kezd&
dött, virágkora a IV-V, század, Fő jellegzetessége, hogy a kő-
faragásról áttémek a mész & gipsz keverékéből mintázott
stukkóra á a kerámiára. A Gandhára-múvészet szobrászatóan
tehát nem tudunk két egyrrrástól időben élesen elválaszáató
korszakot megkiilOnbOztemi - mint ez még nernrég általá_
nosan eüogadott véleményvolt
-, csupán két karakteriszti-
kus, sűlusíban íokozatosan elkiilöniilő műíajt. Jó darabig pár-
huzamosan virágzott a két iskola egymás mellett,
Fölalíajzilag a korai, indogörög korszak műveit elsősorban
az lndus folyó kOzelében, attól kissé ry,ugatra a Pesavár-vólgy-
ben, a Szvát-völgyben á a környező teriileteken lehet megta-
lálni. (A legfontosabb ásatások: Bunér &zaknyugati száén
Szangao-Naüu, Mrjá" Ká", Szikri és kömyéke, a Szvát-
völgyben Loriján Tangai, Csánzadda és kömy&e, a Pesavár-
völgy & maga Pesavár város, a kusánok íővárosa, Taht-i,
Bahai, Sári-Bahlol, Dzsamá-Garhi.)10 A múlt század rend-

9t
 tar-
szertelen ásatásaiía vezet}rető üssza, hogy ezen sdluskörhöz
toó jelentős műtárgycsopon eredetét nem lehetett megálla-
Pít4ni.
Áz indogörög elnevezés nr|ajdon}épperr nem egészen sze-
rerrcsés, s nem is teljesen egyenletes sdlust képüsel, Nem ta-
láló, mert a római hatá éppúgykimutetható, milt a görög
(sokszor azonos alkotáson), és a különboző lelőhelyek jórázt
eltérő stílusjegyeket mutamak. Ismeretes olyan {eltárás *
Szangao-Nathu {alu kOzelében
jól
-, ahol két kolostorban talált
errrlekek két megkiilönböztethető sdlúst képviselnek.rzo
Áz indoafg,án elnevez&, amelyet a második korsza}ra vagy
stílusra alkalmaztak, éppoly kev&sé találó, mint az előbbi. A
jellcgzetes ábrázolási eleme} ugyanis itt is hellenisztikusak
(tObbnyire rómaiak) , és az aígln §zó intább csak az alkotások
helyére utal.1?1
A két korszak legfontosabb tematikai eltér&c szerencsére
nem a két teclrnikához fűződik, hanem korjellemző. A korai
szakaszban elsősorban a Buddha-legendát és a dxátaká,lcat áb-
rázolják, A késői szakaszban hánábe szorul az elbeszélő dom-
bormíi fontosabbá válik a buddha- és bodhiszawa-ábrázolás,
képiik a sztúpán mcgsokszorozódik, cg6z buddha- és bodhi-
szatwa-sorok jelennek meg, 1?2
Már a korai Gandhára-művészetberr az elbeszélő dombormű
új képtípusaalakult ki: a Buddha élct& bemutató jelen€tsoro-
zat. A koíái buddhiste műv&zettel szemben, amely Buddha
életének csupán néhány legfontosabb eseményétmutatta be
- sziiletáét, megvilágosod6át, els6 prédikációját és halílát -,
az új rrrűvészet Buddha életéta Buddha-legenda alapján felépí-
tefi képszalagon ábrázolp. Gautama Sziddhártha élete egy-
rrrfuba fonódó jelenetsorozatot képez, de a bemutatás nem kó:
ved élete escményeirrek soncndjét.rB
Áz elbeszélő dombormű íokozatos íejlődést mutat, A korai
reüefeLen a {6szerepl6ket - elsősorbao Buddhát
- csak a

92
kép kOzepponqába állított hellzetiü és méreteik kiilönbözte-
tik- mcg i tObbi szereplőtől. Előfordul, hogy egy történetet
ugyanúgy egyetlen jeleneten ábrázo|nak, mint a bárhuti
oi,apakip" dómborművein. A Dipankara-dzsátakát ábázo|-
t& úgy is Ganilhárában, hogy a másik íőszereplő, Szumáti
alakjih,áromszor szerepel egy képmezőn: a virágvfuárláskor,
majá amint íöldre borulva haját Buddha elé kiteíti és végiil
amint Buddha előtt a levegőben lebeg. A Dipankara-történet
egyik eleme, Szuuráti {Oldre borulása, az adotatio megtotmílása
jól kOvethetően a római művészetből származik.l7a A Di9an;
kara mellett Gandhárában leggyakrabban a Visvantára-dzsá-
takát ábrázolták, ami arra vall, hogy ez a karitatív történet itt
és ebben az időben rendkívül népszerű volt, Érdekesen és jel-
lcmzően muat a gondolkodís migváltozására az a gyak_orlat,
bogy egyre kevesibb olyan dzsátakát ábrámlnak, amelynek
a íőhőse állat alakú bodhiszatwa.r?5
A domborművek szerkezete fokozatosan válik jól tagolttá
és könnyen áttekinthetővé. A korai xúíoltság eltűnik, a sze-
replőkei a művész ritmikusan csoportodtja, a kompozíció
áida, egyensúlya növekszik. Az álló figurálx ábrázoló
;elenúk szeikezetét a művész többnyire hasábformá,kban építi
iel. A képmező általában íekvő téálabp alakú, nem sokkal
szélesebb a magasságánál. A hasábokra osztott képcn álló
alakok a képmiz6 iüggőleges irányát hangsúlyozzlk j9
^z
és
kozzik. Az tilő íelépítáelegtöbbször a klasszikus M-
"l"k"li
roruzög szerkezetet, kompoációt követi. A domborművek
forgr,áa3inak ritmusa áltaÜban a/b/a: hivő/Buddha/hivő -
vagy alalblala: taníwány/taníwány/Buddha/taniwány/tanít-
,,á., -'""n.,'.rrr,"k a kompozíciónak a változatai. Ennél a két
bgátdáooiLb domborműfajtán,íl a lábak, a karok, a mell, a
vál, a fei a kéz minó más síkban mozdul ki, ami a mozgás
érzetétkáti, a képet mozgalmxsá teszi. Emellen L szííkezet
bonyolultabb alakz:tokat, ritmust, hangsúlyt kap. Már semmi
sem etíú&cá€t a korai buddhista §őt korai gandhárai) relief
xúÉoltságára;a szereplőket a múváz ritmikusan csoporto-
sítja, akár a rómei császárok lcgjobb domborművqin.rzo
Káőbb - mint a római domborművön is - fontos szcrelr
hez jut a íeny & az ámyék játéka, segítség&el cmelkednek xi a
lényeges mozzanatok. A íényés az ,árnyék a íestőiség. & a
illuziókelt& irá:ryábaa iejlesai tovább a domborműveket.
A tór érz&eltctáére és a valószerűség megLözeüt&ére több
sft szolgál, az emberi t€st an.tómiailag helyes ismerete cgyre
nagyobb szerepehez jut,
Nagyon lényeges a dísát& elhclyez6&rek megvátonatáa.
A korai buddhisa relicí a sznipakapuk és sztrlpakedt&ek sík-
íeliiüeteit dísáti, Á Gandhára-saúpák körbefutó, hengeres
feliil*ét bodtják dombormúveL, ez jelentős, új íeladat elé
á]lította a m6v*zeket. A rituális kóíbej,írásra felépíten szni-
patesten úgy kellett a dorrrborműveket megvalósíani, bogy
azok a kölbejáíás alatt, tehát mozgás közbtn ne,,,ort cgyet-
len nézeóől legyerrek élveáetők. A sztúpadobot dísátő dom-
bormff megvalósíésánll jclcntős szerephez jut az optitai illuzi-
onümus, a kiilönböző szögben eüelyezett szerqllők arca és
tcsténck domborzata a jól látbató oldalon reális, a fedctt olda-
lon lapított, elaagyolt, Ez a kidolgozás a mbdig azonos irlny-
ban körbejáró nézőben az ábrázolt jelenet hitcles képénekha-
tísát Lelti, amit azzal, íokoz, hogy az említett módon kidolgo-
zott alakokat g hijrmmet haladásí h,ány&ól aóőü szemszögte
- ez a sztúpadob erintősíkjába esik - kOzel merőlegcsre
áÜtja be.rrz
A fekvő vagy áüó téglalap alakú relieíen a hangsúlyos he-
lyet az alakos ábrázolások foglalják el, amelyck {elett & alan
elválasztó kereteket, mintegy párl,ányokat alkalmazrra}. Na-
gyon gyakori keretdísz a babérlevél, a szőlőlevél, az akantrrsz.
levél, a lándzsa végű levél és más űszítőelemek. Az cgyes
képmczőkct függőlegcs irá,nyban is keskcny díszes kerct vá_

94
lasztja el egyn:rástól, Dísátményiik {ogsor, lótusxor, indás
levélsor, ámotok sora. Nagyon gyakían ez egymás {ölöni két
jelcnetet azonos m&*ű, mélyen kűúrt ún. sekktáblaminta
lajdon}éppen a korai saúpalépekenlátbató fa rrellvéd stiü_
- tu-
zá7t atinzata
- választja el egymától. A ballusmád mögött
azonban itt Irúr ritkán vannak kíváncsi nézők, mint a bárhuti
vagy bod-gajai dombormúvekcn, a mellvéd Ganilhárában dí-
szítőclerrrrré vát.r78 A növénydíszes elválasztó sávoL vagy kc-
í€tek mérete kezdetbcn azonos a figurális sávoL&al. K&őbb
a keretelá mérete az ábrázoláshoz képest csOklen, e má fu|é-
siin}nek me gíelelő méret{tvé fejlődik.
Az egymá,st víxzirrtcsen kOvető figurális jelencteket gyak-
ran ion, korinthoszi oszlopok, az abból kialakult de akantusz-
levelek be\en inűai növényi dísátményúoszlofővel Liala-
kított un. indoperzsa vagy irrdokorinthosá oszlopok választ-
ják el egymíxó!.lT Máskor a Lépmezőt fiücszerűcn bemélyí-
tij<, és abban ábrázolják a jelenetet. K&őbb ftb. a IV. század-
ban) a képmező levegős szerkezete ismét zsú{olttá válik, bár
a {őszcrcplők hangsúlyozott helyzete v!)tozeámul megma-
radt. A nagyméretű domborműveken a sok-sok cgyforme
isten, bodhiszattva és hiv6 apró alakja kis helyen aúíolódik
össze, Az íves lezátású fiilke közepén sokszor a barlaagban cl-
mélkedő Buddha szobra {oglal helyet, a keredvcn pedig kis
buddhák, bodhiszatwák vagy hivők sora helyez}eüL e!.1s
A szobrászat Ganihárában jellegzctes buddha- és bodhi-
szawa-típusokat alakított ki. A görögös buddhát előzménye
az a hosszú hajú Apo1lo-szoboűpus lehetctt, amelynck a vi-
lág nagy muzeumaiban ma rr,ír sámos változatát látjuk. A
Gandbára-művészet feüede#se idején a {iatal, szép & hoszú
hajú görög isten legátalánosabban ismert szobra a bclvedcrci
Apolló+zobor volt, ezért ezt tartották a görögös buddha+zob-
rok el6anfoyérrek.tgt A Buddha-kép jellcmző sajátoságai
gyonan, bár fokozatosan formálódtak. A lcgkorábbi Gandhá-

95
rában káziilt négy férfialakos reüefről csak sejtjiik, hogy e
szercplők egyike egy bodhiszgttva lehet. A jelenet valósdnű_
leg dz§ítaka-történetet ábtázol, a figurák ismenetőjegydnek
hiányában azonbarr egyik dzsátakával sem lehet pontosan azo-
nosítani,
Míg Mathurában kOnnyebb a korai szobrok azonosítása,
ugyanis a korai buddha- és bodhiszatwa_szobrokra ráírt& a
buddha vagy a bodhiszatwa nevét. Erre azért volt sziikség,
mcrt ikonográíiáju.kban az állandó vonások, jellegzetességek
(attribútumok) még nem alakultak ki.18!
A Gandhára-művészetben jóformán kezdcttől fogva Lánoni
szabí|lyá vllt Buddha ismertetőjegyeinek ábrázolása.ls
Á négy ,,nagy" ismcrtetőjegy:
a koponyadudor a íejtetőn (umisa),
a szőrcsomó (uma) a két szemOldök közön
és a &lr megnyújtott fiil.
Buddha haja rövid, hullámos, íeje tercjén kiemelkcdi! a ko-
ponyadudor. Ezt a gandhárai művész sokszor hullámos, laza
konttyal, az Apoüó-szobrokól ismert feltotnyozott hajoo-
móval - krobijlosszal
- bofitja el.rrr
Buddh,í,ról ezt írja az Agüpurtíxa ,,. .. arcbőre szép, fiil-
cimpája hoszú . , ."1s Arcának bőre
- kivéve a megvilágoso_
dást kereső, csontig lesoványodott, beló szenvcdélpől fűtött
aszketÜus ábű,zolásokat
- redőden, & húsos arca gyakran
tömbként összefogott !z a rregoldás egyszerűsíti a mintázást
és csalc azt cmeli ki az arcból, amit jellerzónek tart.
A hosszú, megnyúlt íiilcimpát az cmberi nagyság és szepség
jelének tckintett&, Á f iilbevaló-visel& ncmcsak ősi szokás
mindkét ncmnél, de több is ennél. A fül kilyukasxása fontos
szertartás a kétszeí§züetettek,ls a brahmanok életében. A kó.
kuszdióból, fémből, íából, elefántcsontból k&ziilt nagy és ne-
h& fiilbevalók megnyúlt fülcimpákat okoaak. Eze[ viselác
csak a felavatott brahninok és a bsatrijákttz előjoga. Buddhl

96
megnyúlt fiilcimpá tehát nemcsak ismertetőjegyek, hanem
szát mazásáre is uta]rrak.
A Gandhára-művészet Buddhát két testhelyzetben ábnízolja:
vagy á1l, vagy iil.
Jellegzetes öltözetc a szerzete§ruhe. Bokáig érő alsóruháját a
csípő kóriil öv fogja óssze. Felsőruhája a mellet & a vállat
fedve térűg ér. Az álló buddha-figurá}on a vastag köpeny a
buddha testét takarja el nehéz ráncaival,
Az iilő budiüa - ez a speciális gandhárai típus, amely
azudn a buddhizmus által meghódított valamennf teriileten
elterjedt - gyakran négylábú,négpzögletes széken ül, a
sz&et az üés alatt egy vagy két orosááníigura dísáti. Áz orosz-
lánok Gautama Sziddhárthára, a Sákják oroszlánj ára ( Sákja-
szinha) ltaló sámbolikát fejeznek ki. Buddha mláskor lótuiz-
trónuson ii.l, amelyet egy széttárt kelyhű lótuszvirágból alakí-
tottak ki a kófaragók. A lótusz Indiában
- már nagyon régóta,
a Maurja-korszaktól kezdve pedtg az ábtázolíművészetben
is - a sziilet&, de LiilOnOserr az isteni, cmberfeletti sziiletés
szimbóluma. A lótusztrónus is utalás Buddha emberfeletti
származá§ra, hiszan a lótusz a csodálatos, a természedeletti
sziiletés hagyorrlínyos jelOlése.
A korai buddhista szövegek §2erint188 Buddha gondolatok-
ba mélyedve, megemelt iil&err egyenes testtel, jógi_iilésben,
keresztbe tett lábbal ü. későbbi buddhista forrásokban olvas_
hatjuk: ,, , . . az iilő Buddha teste, íeje, nyaka kiegyensúlyozott
és mozdulatlan, teLintete orra végéreirányul . . ."1E9 Sok kép-
rrrás Buddhát meditációban elmerülve, befelé fordult tekintet-
trl ábtázo\a, máskor Buddha tekintete a világ dolgaira irá-
nyul. Kéztartása - muiha
- is mindig az ábrázolás mondani-
valóját, Buddha attit{ídjét fejezi ki.
A meütáó Buddha jobb kezének Mta a bal tenyerén, a
két kéz a keresztbe tett lábakon nyugszik, ez a űj&u- vagy
jó2a-nudra, az elmélkedő kézartás. Arrrikor a jobb kéz leíélé

7 Görö8 i5tcnek Indűbán

fordított tenyérrel az iilés alatt megérinti l íöldet
par*uudra
- bhunisz-
-, akkor Buddha
val, a kísértővelszemban.
a fOldet hívja tanúságul Márá-

A prédikáló 3uddha kéztanása a dhatmaaaleta-mudra, a

megoyugtató kéztartást a felemelt, néző {elé, fordított jobb
teuyér abhaja-mwha * fejezi ki. A kőfaragók a buddhák és
-
bodhiszattvák kiilönböző attitűdjeit kerek szobron és dombor-
művön is ábtázolják.
A különféle Apoll&ábrázolási típusok kóziil a fiatal és szép
isterralakot a íejtaőn jellegzetes Lonryba csavart hajviseletével
vettc át Gandhára művészete. A korai ürágkor n agyszeríi íe1-
lődát mutat: a kiváló hellén reminiszcenciák sora után cs;-
dálattal figyelh*jiik a görög arcok vonásai között a jellegze-
tes indiai arcvonásokat az egyre hitelesebb emberábrázolás
jeleivel. A legkiválóbb domborművek és szobrok vagy meg-
nemesített és eszményített,idealiált képmások, vagy nagysze-
rű realitással megíagadott Portr&. A két ábrázolfumód ösze-
olvadására is van példa, sok buddha- és bodhiszatwa-képmás
finom pom&ént jelenik meg, ezrkert az arcokon a művész a
modell egyéni jellegz*ességeit kissé eszménfwe és kifino_
míwa adja üssza. Ez az egyéni arcvonásokat firroman megra-
gadó & gyakran megnemesítő ábrázolásmód a Gandhára-
műv&zet és a hellenisztikus művázet közös, rokon vonása.
A Gandhára-művészet a III. szÁzad, végétől lassan hanyatlani
kczd. A hanyatlás első jcle: a már hagyományossá vált áL
rázolás mető ismédéssé,majd modorossággá válik, amikor a
művészaet tápláló íorrás elapad. A korábbi realiz,álás jelképes,
stilizált formáknak, elnagyolt vonásoknak
kintet ifues, seinmitmondó arcohak ad helyet.
- az áetszrrű te-
Az életrragyságú vagy alig kisebb BuddhaJejekre kezdet-
ben a gondos megmun_kálás jellerruő. A hosszú haj hossza
változó, a fejtaőn a konty néha magas, máskor lapos, alig
emelkedik ki a fejtetőből. A halánték felé tObbékev&béet_

98
nyújtott mandula ala!ú szeneket a nchéz szcmhéjak sokszor
íéüg eltakarj&. A tekinta gya}ran a tcljes ráriilcta érz&el-
t*i. Káőbb, amikor a kidolgozás ellaposodik, egyre kwesebb
a magas konty, a hullános haj laza esesét merev, stiliz4t hul-
lámvonalak pótolját, az ctőteljes álI, ami korábban jellegze-
tes Buddha-arcvonás volt, elt6nik.
Áz elmélkcdő Buddha gyakiran gya}ran bodhiJa alatt ü a
szcnt fa alatt, ahol a nregvügosodást elnyerte. A bo<lhiJát
Buddha feje felett kétoldalt egy-egy baldachinszerűen ehe.
|yezrtt íaág jeln.
A Gandhára-L,őfaragás késői szakasában §V-V. század)
a fiatal és mosolygó buddha-kép vált kedvcltté. Az ilyen budd-
hák atca csinos, arcvonásaik lágyak, ar&ifejez&iik nyugalrrá§
& b&és. Ezt a dpust olyan sokszor ismételt&, hogy arcvoná-
sai fokozatosaa szt€íeotip buddha-jellemvonfuo}.ká alakulta}.
A lélekteleniil ismédődő, szép & fiatal, de már er&err modoros,
mesterkát sdurban kialakított buddha-kép lassarr rrinden
egyéb buddha-ábrázoüst Müéíbeszodtoft.úo
Az első korszak végénjelennek meg az ismétlődő budilha-
ábrázolásokkal dísátett reücfek is. Ezeken szintc végt€len sor-
barr, ritmikusan, gyaktan teljes szimmetrüban következnek
cgymás után a buddha-figurá,k. A kez& gc§ztusa néha eltéí,
másutt üszont a gesmxok, a feje} hajláu, a láb clhclyezáe,
az iil&mód, sőt a két oldalt áló taníwányok helyzete á kéz-
mozdulata is szintc teljesen azonos. Sokszor annyira konverr-
cionális és sablonoi az ábtázolás, hogy csaknem a széÁagyár-
tá hatását kelti.
A testi jellegzetességekerr túl a plasztikai megjeleníta jel-
legzctes buddha- és hasonlókeppen bodhiszatwa-típusokat te-
remtett.
Sáddhárthát kétíéleképpenábrázolj&. Arúg herceg & a
palotában él, öltöz.cte
- a kor uralkodóina} viselete -, &:
szerei, hoszú haja királyi megjelerr&t tiikröz. Miután azonban

7*
elvoaul a világtól és szcrzetes lesz9 ogyszerü szeízetesi ro&át vi-
sel" baját pedig rövidre uyírja.
Gandhára legkcdveltebb lo.|hic2gttv3-
- leendő budrüa-
alakja éppen maga Sakjamuni Sáddháftha herceg. Mexelen
mellkasa alatt rcst& kónnyű csesű, puha ráncokat vető selyem
llagy muszl:n dhoti Íeü.
Fejen turbán
- vagy hosszú haján diadém -, nyakán, kar-
ján, mellén ékszcrek.
, Más bodhiszatwá,k alakjában a ktilonbOző egyeniségek kü-
lönböző, eltérő művészi fokon jelennek meg. Maitréji bodhi-
szatwa több kiváló képe a gandhárai műv&zi kifejez& csúcs-
pontját jelenti. Ezek a szobrolr á reliefek nem egy t]ársadalmi
típust ábrázolnak, hanem olyan íérfiakat,akikr6l az utalkodá
feDsége, magasztossága sugárzik ki.
Más - főleg későbbi
- Maitréja+zobrokon sokkal kevés_
bé érvényesiilnek az egy&li vonások, a kőfarag6 nem ragasz-
ko.iik az élethűséghez, nem célja a portr&zdrfiség, hanen
megelégszik az általánodtással: a szerrt elmélyiilt arckifejezí
sú, á,Luag tekintetű középkorú téríi.
A káői konzakban a budilha- á bodhiszattva-szobrok á1_
talában fiatalok & idődeílek, csak kivételesen van idős bodhi-
asxtva ábnízolása is. }la a boáhi<zam,a diadémjában kis iil6,
medidló buüba-figurát faragnak ki ezt a turbán közép
dís#ben szokás elhelyezni
-
a kép Ávelokit&vara bodhi-
-,
szatt:Át, ,,e Kegyelem uráC' ábrázolja. Maitréja boáhiszatwát
ebben az időszakban csak ékszereiről, nyaklláncairól, karpe_
receir6l lehet íelismerni, arcanemtér el a megszokottól, ábrá-
zolása a műhelymun}a szokásos sdnvonalát nim haladja meg.
A Gandhára-műváz.t indo.fgá,n konzakát stukkóból és
kerámiából késziilt vátozatos és egyenien formált buddha-,
bodhiszatwa- és más szobrok tömege jellemzi,
A stukLómúv&zet feltűn&e & {ellendüláe korántsem a k&.
szobrászat hanyadását követi, hanem aklor lép fel, milor a

100
vésett plasxika még virágzik. Csúcspontja azonban amannak
elvbágzáse udn jelentkczik, Á kezdeti technikai nehéxégek
lekiizdése udn keletkezctt inűviduáis poítí&az emberi arc
íormáit pontosan visz:adjá<, de ezen trllnanően érzelmeket,
hangulatokat is érzékeltetnek, a változó megragadására törek-
szenek. Az arcok több,sége nemes vonásokkal &eskedő iíjú
féríiakat tiintet fel. Mindebből úgy tűnilc, hogy az élet teljes-
ségétebben a szobrászatban a fiaalság jelentette. Az embcr-
eszmény a fiatal és szep lérli és nő, rlciknek megjelenít&ével
emocionáis hatásokat kíván a múv&z kelteni, & hangulatokat
is kilejez - millrgy az erényes életeszmény vonzó, deríís
propaganilájaként.
A komoly és időtlen szépségúarcokon egyéni és eleven
btellektus fejeződik ki, ez pedig emberi közelségbe hozza az
időden szentet, akit a vonzó modell megjelerút.úl
Nehéz lenne arra a kérd&re pontosao válaszolni, hogy a
gandhárai stu}Lószobrászat vajon embereket vagy bodhi-
szattvákat akart bemutatni? Irhetséges, sőt valószínŰ, hogy a
stukkószobrok az uralkodócsalád tagjait mutatják be íérfiá
női bodhiszatwák formájában. A késő kusán királyság a bod-
hiszatrva forrrrájú uralkodó képmások}al mintegy isteni ere-
detű hatalmát ismerteti el. Közberr maga a késői kusán dinasz-
tia több istent imád, több vallást ámógat, kOzOttíik a budd-
hizmust is.lu Bizonyos, hogy ebben a múvészeóen nem em-
berleletti hérosmak tűni} a budlha sem, és egyetlerr bodhi-
sattva sem. A buddha-fejeken csendes tűnődés, elrnáyillt
szellemiség és többnyire derűs &zelmek jelerrnek meg, a,,nagy
kocsi" derűs utasai ezek, alrik maguk mellé segíten& minden
jószándékú halandót.
Ha megkíséreljiik összefoglalni a késő gandh,árai
-
az indo-
afgán-korszak nagyszerű művészeténekhatását, Licsengését, el-
mondhatjuk róla, hogy a reírgeteg szobor elsősorban a derűs
és problémádan lét hangulatát érzékelteti.

101
 Áz ábrázollsok a nagy tömcgcl vallási-érzclmi igényeit
szolgálj& ki. Megindul a tömeggyártás. A néhány ccntiméte-
res apró nérctól a koloszdis méretig ílindeílmérctben ká
sziil buddha- & bodhiszattva-szobor. Az egyéni műváz mun-
kája mellett egyre fontosabb a műhelymunka & a sokszorosí-
ds szerqrc. Mind€z€k ellen&e a ,,késői" konzak művázete
igen m^gas sánvonalra cmelkedett, az élettel teljes, elcven
arcokat a faíornából kiöntött darabokon is egyenként for-
málta meg a m6v&z
A hanyadást term&zetesen ez a szercpében oly jelentős mű-
íaj sem kcriilhette el, mind a formálás, mind a teónikei kész-
ség tekinrctében. Bonyolult * hosszú elmúlási szakaszában
azonbarr még mindig jelartős funkciót teljcsítea a buddhista
vallás elterjedésének hatalnas teriiletein.
Kétségtelen, hogy Ganilhára műv6zete a buddhizmus el-
terjcd&évcl a műv&zet nyugati fornlfit kózvetítcne Közép- és
Bels&Ázsüban. Hatása a vele egyidőben nár viígzí ma-
thurai iskolán klvu| az egész indiai szobrászmüv&zetre igen
jel€nt&.

lo2
lX. Indie görögök nélkül

Az ázsiá és európai kultúra határán kialakult, majd tívoli

országokba clszármazó, a hellenizmus kétségtelenjeleit hordozó
művészet íejlődáének lépcsőiről, lényegéről & hely&ől fellán-
golt viták tulajdonképpen a mai napokban is folytatódnak.
Különös módon nem kevés a végletes, néha eliogult, túlzó
vélemény. Az eltérő vélenények nagyjáMl két irányban elfo-
gultak. Egyesek túlértékeüka Gandhárá-művészetet. Hirdetik,
hogy ez India egyetlen magas művázi szintre emelkedett
szobrászati stílusa, és mintegy elmarasztatják mindazon műal-
kotásokat, amelyek nem az Indus közelében létrejön, európai
művészet{elfogást bőven tiikröző iskolá*ban keletkeztek.
Elfcledkeznek arról, hogy a Gandhára-stílus csak egy volt az
India-szerte gazdagon virágzó többféle művészeti stílus ki!
zött.l§ Mások ugyanekkor lebecsüik a Gandhára-nűvészet
eredrnényeit; idegennek tartjá,lr, idegcn betolakodók emlékei-
nek, ezért kihagyják az indiai nűvészet.egészéből.ls
Mindkét túlzás bővelkedik mfivészettörténeti értelemben
vett soviniszta vonásokban, és a kulturáüs kapcsolatok tényé-
nek vagy jelentőségének kétségbevonásán alapszik.
A kusán császárok alatt a hellenizmus által megtermékcnf-
teft buddhista művészet virágzott fel Gandh&ában.le5 A kusá-
nok másü indiai fővárosának, a közép-indiai Mathurárrak
szobrásziskolája a Gandhára-művészettel nagyjából egykorú

l03
és azzal egyidőben műkOdOtt. Bixos, hogy a kép utáni vágy
mozdította el a jelképek szintjéről mind a rruthurai, mind a
gaadhárai szobrászatot. rejlődeü egyidőben tóítént, de
stílusu} teljesen eltérő. Maüurában a saúpaépítészetGandhá-
ráüoz Lépest jclentéttclen, & nem mutatja r sztúpa fejlődésének
oly gazdag váltoásait. Feltételeáető, hogy a Mathurában
talált sok kis méretű dombormű & szobor sztúpához artozott,
de a szobrászat mindvégig a sík feliiletek á a statüus ábrázolás
művészete marad. A kör alakban felrakott képszalag csakúgy
hiányzik, mint megjelanítésre való törekvá. Az ember-
a re.ális
ábrázolás jellegzetessége Gandhárával szemberr az áesen, raj-
zosan kialakított, egyéni vonásokat nélktilOző kerek arc.190
A két buddhisa szobrászati kezdeményez& mellett más val-
lási mozgalmak és ábrázolási sdlusok alakü]nak k, korunkban
ezek közelebb álnak Mathurához.
A szélsőséges vélemenyeLtől távol maradva is el kell ismer-
nünk, hogy a Gandhára-művészet Irrdiában egyediilálló sűlust
képvisel, ugyanalr}or hellcniszti.kus hatást mutat. Fel kell
tenniin]< a k&d&t, mi az oka ennek a specialfuímak, melyek a
motívumok és a tények, amelyek Buddha Apolló,arcához
vezenek.
Mai tudásuDk szerint három lehetőséget képzelhetiin} el
mint szárnításba vehető műv6zetformáló okot.
Az clső a görög vagy római eredetű müvészeL nagy számban
való letelepedáe Gandhírában és Kelet-ÁIganisztánban. A
hellenizmus }itáruló világárrak széles orságútján sok műv&z,
mesterember, utazó, tudós, katona és kereskedő jutott el távoli
országokba.
Vajon görögök vtágoztatták lel Nyu gat-India ké2zőművé-
szetét és alkották meg Buddhának a mcdiációban teljeserr elré-
vedt arcát? Vajon - második lehetőség - a kitáruló európai
civüzáció haása volt olyan intenzív, hogy eleven befolyása
alá vonta Kelet jelentős teriileteit, eláraszwa őket kereskedel-

104
menek áldásaival és átltaival, és ezen hatá alól nem tudta
kivormi nagát az indiai buddhista műalkotásokat létrehozó
mesterek száes rétege?
Harmadik lehetőségként nem mellőáetjiik a Latalom kény-
szerét sem, A kéíd&€§ teriiletet görög uralkodók íoglalták el,
görög áinlwtijlc gyakorolták a királyi {unkciót. KézenÍekvő a
lehetőség, hogy az ábrázolásnak görög eredetit kellett minta-
kent választani. Á tirarrnus ehvomta a nemzeti művészetet.
ÍzlésétráJ<enyszedtette Gandhárára.
Nyiivánvaló, hogy az utóbbiról szó sem lehetett. A hclleniz-
mus múvázete nem erőszak eredményeként jelent meg, & a
Gandhára+zobrászat n€m görög üalkodó hatalma alatt alakul
ki. De
- term&zetesen - íeltédeuiil hatott az uralkodói ízl&
is, hiszen a pénzá&ázolások iskolájában rendesen az uralkodó
a tanítómester. Maga a forma, az uralkodói ful& hatása azonban
merőben más módon érvényesiilt, úgy tűni\ hogy az er6szak-
ná sokkal hatékonyabb és tanócabb módon.
Gandhára lakosainak a Maurják majd Pusjamitra Srrnga
alatt elcgiik volt az erőszakból és a kenyszerből. A jelek ana
mutatnek, hogy a hódító görög uralrrat sávesen látták. Els(i
sorban a buddbisták szemében volt népszrrű" mcrt a görög
uralLodók voltak azok, altik a valüs szabadságát biztosítottá*.
Szemben elődjiikkgl, x 5,nga-házból sz,bmzz6 Pusjamitra
ktállyal, ali a buddhizmust üdözte és szerzetes€it irtotta. Az
idegen uralom népszeűség&. lehet
- - előmozűtotta a val-
lásszabadság. A tiirelmes vallási politika az egymát Lövető
hódítások alatt íolyamatosan érvényesiilt. A kusánoknak csalr
át kellett venniiik a vallási szempontból b&és, a küönböző
isterreket egymás mcllett barátságosan űogadó ideológiai
uralkodó űlust. Az uralkodó véleménye könnyen válik mér-
tékadóvd ha az alatwalók érdekeit nem keresztezi.
A hellenizmus hatísát is ebben a tiiköíb€n kell íigyelembe
venni, A hellerrisztikus műv&zet hatalmas áraldatának Gand-

105
hárában bonakozott ki az egyik
ben igerr jelcntős
- India és Ázsia műv&zeté
- ága, & az Indus kórnyekén volt a határa.
Az &u- és ideológiai csere intenziása Kelet íelécsökken, de
ebberr az orságban hatását három évszázad, művészi gyakor-
lata és az uralkodók háromszáz éves toleranciája erősíti, eirriatt
Gandhára latói nem szálltak vele szembe, nem keletkezett
ellenáramlat a hellenizmussal szemben. Nyilvánvaló, hogy a
viszonylag szilárd hatalmi lépcsőre civilizációs lépcső kóvette-
zett, amelyben egyebek kOzOtt a műtárgyak forgalrrra mellett
a műv&zek imponja valószínűleg jelentéktelerr, és a Ganelhára_
kérdéstel nem döntő áram]at lehetett. Valószínüeg voltak
Kaniska alatt ide hívott vagy itt foglalkoztatott göíög és római
művázek, de minden jel a tömeges nyugati letelepedés felté-
telezése ellen szól. Nem képzelhető, hogy görógök ábtázo|táúr
ezrével a buddhákat és bodhiszatwákat.
Valósánú
- sőt szinte biztos
sznbrászműv3z-telepek
-, hogy az első igazi gandhárai
- legyenek ezek bármelyik kolos-
torban - kialakulását avatott kezek egyengették. Erről.nincs
semmiíéIe bizonfiték, nincs íeljegyzés,de néhány buddhista
kolostor kiváló buddha- és bodhiszetwa-ábrázolísai arra valla-
nak, hogy egyes alkotásokat részben vagy egázben büonyára
érinthette götög v&ő, másokat talán római. Á görög hatás a
szobor elgondolásáb an, az emberábtázolás íelíogásában jelent-
kezik. A rórrrai hat,ás in_krább rrásodlagosan mutatkozik, az
álló császárszobrokat tekintik az álló szobrok modelljének, és
azok ruharedőzetét veszik át.
Megjegyzendő: a művészcsere nemcsak mai lehetőség. Indiai
műv&zek tanulhattak nemcsak az egykor független, majd a
rórrrai birodalomhoz ta*oző hell€nisztikus államokban, de
magában Rómában is. Eszm& & műv&zek szabadon áramol-
hattak egázen az Indusig, sőt az Árrru-Darjáig abban a világ-
barr, ame\ világnak a három nagyhatalma a kusán császárság,
a kírrai csísárság & a római birodalom volt.

l06
 Mindezeket mérlcgelve nyilvánvaló, hogy a lénejött alko-
tások nagy tömege indiai műv&zek alkotása. Bármilyen jelen-
tős volt is a kor idegerríorgalna, tudornísul kell venniink,
ltogy az ,ltzzis ebben a korban rendkíviil korrroly vállalkozás
volt. Gandhárában száz & sÁz művésznek kellctt évszázado-
kon át tevékenykednie. Itt liiktető műv&zrti élet alakult ki,
amely korántsem csak a plasztikára terjedt ki. A sztúpaépíté
szet döntő módon bizonftja, hogy a műalkotásokat előálító
nép indiai volt. A relie{ és a szobor a sxúpával együtt jótt létre,
azÁ egyiitt hellenisxikus és azzal egyíitt, azzal harmonikus
egpégberr íejlődött,
Nagyon merészé válik az a feltételezés,hogy itt jelentős
görög rrrűvészkolónia tevékenykeden, ha együtt lézzíjkaz
építészetetés vizsgáljuk a szobrászati stílus fejlődését. Ez a
gyon evolúció meggy6z6el bizonfltja, hogy nem valamiféle
provinciáüs görög művészettel állunk szemben még akkor sem,
ha előfordulnak -és előíordulnak
- berrne provinciális és
nem provinciális görög elemek. A Gandhára-művészetet görti-
gok nélkül kell elképzelniink, mert a művészet első szakaszának
virágkorára kétségbevonhatadanul indiai a szobrászat téma-
választása, a portré által ábrázolt arc, amelyről az árnyalt karak-
terizálás mellett a buddhista szemlélet, a hit tiikrozódik. Áz
időtlen mosoly, amelyben ugyan nincs semmi archaikus, de
anná tObb az ázsia| íclíogás hatísa, amely az élettől duzzadó
arcban meg tudja mutami az életről való lemondást. A gOrOg
Lbrá,znlás
- a szenvedély és rrragabiztoság - minden techni-
kai íelkésziiltsegmellett olyan távol van ezektől a görögósen
elegáns, de a világon kíviil rálló arcoktól, hogy netn lehet két-
segiink a felíogfut hordozó rnltíllész személyéről; a fentiek
alapján nyilvá.nvalóan indiai a vésŐ, amely a követ megmun-
kála. Nem teszi kev&bé értékesséex a művészetet az a tény
sem, hogy a hellerrizmus bodtotta virágba. Minden művázeti
konzakot má művázeti stílus term&€nyít mcg, minden

lo7
műr'&zre hatással van 1 rnl<iL 6ffyf52, de ehhez a hatáshoz
bozzázdja a saját gondolaaiq a sajit képétaz emberekről & a
világról. Ez tijrtfot Gandhárában is.
A IL százaü íejlőd& olyan rohanos Gandhárábarr, ami-
lyenre az egyetemes rrrűvészet tiriiletén kevés a páda. Ha elío-.
gadjuk, hogy ez a tanul&ony és érzékeny buddhisa szerzetesek
képesség&e mutát, aklíot a ürágkort követő hanyadás sem
Lelthet meglepetést. Ez a hanyadás bizonyos énelemben a
sűlus rnegmereved&ével ján ugyan, de ez természctes folya-
mat. Gandhára végiil is földrajá, eurikai, majd hatalmi tekin-
tetben Indiá$oz tartozon. Gandhára cgy csepp az ildiai ten-
gerben, művészete sem lebetett attól teljesen független. Ésha
India művészete a nagyvonalú és leegyszerűsített formá}at
előnyben rázedtő törekvéseket mutat ebben a korban, arrrrek
a íclíogásnak el kcllen jucria Gandhárába. A gandhálai sdus
megmereved&ét az indiai müvészet hatísán kíviit kiilső {olya-
Dat is cr6útctte, amikor a stílus tápláló íornísa, a helleni§áilus
m,űvészet beáram.lása Gaadhárába megakadt. A íorrás a helle-
nizmus volt,
A hellenizmus kultrirája a hellenisztilus államok halyatlásá-
val nem tfint el, tovább virágmtt a k&őbbi századokban a
ró,"ai birodalom cg&z ferurállása idejerr. A hellenümus ered-
menyeit, amelyek az eg&z ókori világra kiterjedtek, Keleterr
az arab hódítiás olvasztotta magába. Európában a hellerrümus
lé:rryé*a kazépkor zárt világa Lövette. Xz a korszak rrrár nem
nyúlt sohaJeruxáemnél keletebbrc, a kcrakedelem is jelcntős
mért&ben c§ökkcDt, a megmaradó kapcsolatok sokkal ánéte-
lesebbckké váltak-
Bckövetkezett az az állapot, amikor India Nyugat szemében
a titokzatos§ág földjévé vált. Háodotosz & ,n4s óltori szerzők
mcsékkel kevert leírásain kíviil egyéb in{orrrr,áció Indiáról nem
állt rerrdelkezésre. De Gandhára {énye nerr halványult el, mint
azt Íclül€tesen szeírlélve vélheoen}. Művészetének leg{onto-

108
sabb eredménye, a magas sánvonalú ernberábrázolás
európai szemlélő számára kisé nehezcrr ismerhető is íel
- ha az
-
tovább á az indiai mffv&zetben, a Gupta-műv&zet nagyszerű
emberábrázolásában.' A Gupta-művészetrcl kapcsolatban tób_
ben újabb görög hatást tételezrrek {el, valószínffnek tartják,
hogy a korszak sznbrbzai üttak eredeti görög mfiveket,D?
Erre a kérd&re biztos váaszt nem tudunk adai, de nem érezziü
mért&adó jelentőségűnek, A Gandhára-műv&zet töreden
iolytatása a Gupta-dinawtia művészete, amelybe a C,an&ára-
mfiv&zet efedményei szewesen beépiiltek. A Gandhára-míív&
szet töíténcti szefcPe a2 §olt, hogy az emberábrázolás egyetc-
mes művészeti eredmaryeit Indiába & a bud<lhizmus elterje
désével Áxia távolabbi Ónzágaiba kOzvetítse.
Meggy&őd&iink, hogy at a szerq)et indiai, budilhista
vállalt& rrugu}ra.
szerzetۤek

109
X. 3ámiján és Bagrám

Az indiai vallásos filozófia egyederr ideológiai vonalon

hatott száes körben: a buddhizmus elterjedáévcl. A budd-
hizmus volt ugyanis az az eszmei kapoo, amcly - a
gezóAsági kapcrolatoL mellett s a politikai cllentétek ellc_
-
nérc a távoli Kelet rerrdező elméleteinek legfontosabbjává
vált, és amely Ázsiának ezt a {etét közelítően eg}séges terüietté
szervezte.
Azokon a teriileteken, ahol a vallási expanzió egybeesen a
Gandhára-művészet virágkorával, kiilönösen erős, ma már
iobbára nyomon követhető a művészeti hatás is.
Áiganisztán tulajdontéppen eltér ettől a fejlőd&i képt6l, FOld-
rajzi kapcsolatai szorosa}, a Kusán-bitodalom rázeként pcdig
eszmei, vallási, rrűváá fcjlődése párhuzamos, szinte közös
Gandhátával. Mégis időben is, műfajban is, & részben stílusban
is sajátos képet muat.
Éppen Aíganisztánban találúk meg a Gandhára-művészet
első nyomait. Az afgán völgyel buddhista sztúpái és kolostorai
ilyeníorm,ín rrrár a ml3lt sázadban felkeltették a íigyelrnet,D8
de feltárásukra csak a xx. század harmirrcas éveiben kerüt sor.
!z elsősorbarr a francia régészeti expeűciók érdeme.0
A keskeny Bámiján-völgy az ősi
selyemút menten helyez-
KözéIFÁzsiát Incliával, Tulajdon-
kcdi_k el, amely összekötötte
képpen nagyobb tisxás, püenésre alkalmas sík teriilet azon az

l10
úi nyugat {elé vezető kercskcdelmi úton, amelyct a kusán
Kmiska csásár nyitott. Ez az út Baktriát és az űj császán
fővárost, Pesavárt kötötte össze. Ezen a hclyor alakult ki a
Gandháta-műv&zct legjelentősebb afganisztáni eml&együt-
tese.
A völgy a buddhizmus egyik fontos kOzpontjává íejlődött.
A hegyoldal s,,illaíalába barlangokat, barlangcsoportokat váj-
tak. Egy-egy barlangcsoportban több helyiúg van: egy
vagy két előcsarnok, gyiilekezőcsarnok a zarándokok számá-
ra, szentély, valamint egy-k& cella a szantélyt gondozó szerze-
tesek sámára. Az egyes barlangcsoportokat folyosókat kOtik
össze má barlangcsoportoktal. A barlangok elrendcz&e a
sziLlafalban semmiléle építészetielva előre kidol-
- aránp,
gozon vagy elképzelt tervet, szimmetriát
- nem követ, ezért
találó a feltíró francia régészekhasonlaa, a}iket a Bámiján-
völgy barlangjainak ehelycz.kedése a szikla{alon a fecskefáz-
kekre errl&eaetett,
Az egyszrrííszcntélybarlangok belsejében, kOzepen á1l a
színesre festett sztripa, a barlang meDnyezetét is színesen kiícs-
tett&, és az oldalfalak mellett fanintával formált, sánesre
festett buddhák, bodhiszattvák és donátorok ketímia alakjai
állnak.
Á barlangcsoportok kOzott a szik]aíalban két hatalmas
fiilkében tatátát a vüg ká legnagyobb Buddha_szobrát,
A Bámiján-völgyben a buddhista szerzetesek valósánűleg
Kaniska császár ideje alatt telepedtek meg, de nem leheteden
hogy még korábban, mert nérrrileg hasonló indiai barlang,
rendszerek ez idő tájt már tObbé-kevésbékialakultak. A kolosz-
szális szobrok íormázása a maga példátlan méreteivel a valláso-
lelkesedá nagyságát j6l illusztrálja, őe az aráayos ábázolls
követelményeit a szobrokon dolgozó számos mester már közes
sem volt képes a klasszikus-hellenisztikus rrűvázet aráayaid
me gközclíó szinten kielégíteni.

11I
 Az ítgylevezett ,,kií' Buddha-smbor, ami 3J méteíes,a
II-ü, százedban, a ,,nagy" Buddha, amelyik 53 métcr magas,
L&őbb, a III-ry. században k&ziilt.
A kusánok uralma alatt a budclhimusnak már több válfaja
virágzott. B,ámijánban a, lokoutatadfu szeLta tagjai telcpedtek
le, fik Buddhát a vügmindenség urának tartották.
A III. század első negyedében, 3z3-ban a perzsa Szasszarrida
dinasxia eüoglalta a kusánoktól Báfiijánt, s a helyi uralkodó
kénytelen volt üsmemi hűbéri uralmukat. A Szaszaniáálc
lgyan Zotoasztet vall,ását követték, de a vallási tiirelmesség
poütikáját gyakoroldk. A Szaszarrida-konzalban a buddhiz-
mus zavanalanul élt tovább Bámijánban.
A Szasszanidák görög-rónai hagyományokat megőrző
műv&zete azonban jól követbető hatással volt a bámijáni
kőfaragás & ialíest& stílusáta.
Ez a sziklafalba vájt batlangcsamokokban kibonaLe.
zott buddhi§t3 kOzpont több mint 5oo éven át szerepel a
kínai szerzctesek beszámolóibarr.m +oo körtil Fa-hsáen szer-
zetcsck ezeit említi,sl É,ppen jelen volt a kusán- kiráy -
ötéveoként tarmtt nagyglúlésén,amelycn az orság valamennf
szerzetese tázt vett. ó3z-ben llsziian-csang ugyanazon a nagy-
gyűláen vett r&x, amell.ről Fa_hszien már bcsámolt. A
IX. száza'dbar; Hui-csau, koreai szerzetes újra a virágzó bámi-
jáni kolostorokról ír,m' Iigy látszik, a kusán hüi uralom túlélte
a Szaszánida- majd a Gupa-birodalom hanyatlását is.
A Szasszanida uralmat 4r5-től a hefaliták táuradásai követ-
ték, aki_k mintegy száz éyel & tabb hullámban törtek be ezen
a teriileten keresxű Indiába. Á heítalit& Ganclhárában, a
Pesavár-vólgyben jóíormán nrinden buddhista lroloston elpusz-
títottak. Puszdtásu}at buddhisa kolostorol romjai jelolik, de
Bámijánt elkerülte a pusztulás, sőt a hettaüták egyik későbbi
hulláma itt telepcdett le, és eltürte a buddhista kolostorok
tétez&ét.It szerzetesek bél#s élet&, Lolostoraikat és műv&ze-

lí2
tiik emlékeit a, X. sázadtől a képüldöző muzulm,ín hódítók
tették tönkre, dúlták fel és néptelcdtettek el.
6 §am;ján-völgy leghíraebb műerrlékci a hatalmas Buddha-
szobrok. A ,,kis" Buddha 35 méteres szobrát szillából vájtík
ki, parabola alakú fiilkében áll, amelyet eredetilcg fal{está
dísátett. A szobor arcát es két kezét elpusztították. Két vállát
szerzetesi ruha takarja, a ruha redőit törött szalmával kevert
agyagból rrintázták {aforrrrák segitségével. Az agyagot takaró
mészhabarcs eredetileg színes lehetctt, a jobb váIl alatt kék
festéknyomok láthatók,
A szobor frontáli§ hclyzetű, arányai nehézkesek, a ruhare-
dőzet kialakításe semadkus. Az ábrázolás egázében mégis a
Gandhára-műv&zet hatását mutatja: a Gandhára-művészet
indiaivá való alatulásának egyik fázisát képviseli.
A hatalmas alak mindkét v,álla fedett (az indiai nem Gandhára
ábrázolások esetén a bal váll szabad). A ruha tógaszcrü római
köntös, a rcdőzr't a császárkori keskeny ráncok vonalszerű
kialakításínak meglehetősen merev együttese. Áz elpusztult
arcból -sajnos
-
nem nyerhetünJ< iníormációt.
Yalószinű, hogy keletkezési ideje két évsázadra terjed, a
II- szizadbal kezdték el faragni és a III. században íejezték
be .e
A
fülkék és barlangok falait, boldveit & merrnyezeteit
díszítő, jórészt lekopott falfestmények alapja mészhabarcs-
réteg. erre festenek föld- és ásv,ínyi festéke}kel.u A ,,kis"
Buddha feje fölötti boldven sugárkoszorús napistenség, {elte-
hetően Mithrasz ül négylovas kocsiban, ami Buddha és a nap-
isten közötti áttételes kapcsolatokra utal. Köriilötte az égi
isternők görög ruhát üselnek, csakúgy, mint az athéni Panhe-
nol lrlzél. A íiilke oldalfalain budclhák & donátorok alakjal
válakoznak- Á boltív festményc valószínűleg az eget ábrá-
zolja, A testformák lapos mintázása a Szasszanida nagykirályok
udvari sdlusára vall.

8 Góró8 iJtóek t§diáb.n ll3

 Áz 53 méter rrugas ,,nagy" Budcüa ugyancsak sziklából
t&ziilt, helyezkeők el. A testr6z& arányai
és sziklafiüében
harmonikusabbak, milt a ,,kis" Budiüa, dc a testet bodtó
szerzetesi ruha redőzete már nem is eml&exet a görög-tómai
mfivészet 1gáb 1e§tfgpnítrt követő redővetésére. A római
köntös sok sűrú, párhuzamos rárl'c(rqlr ábázo|ása telje§en
semati}us, akárcsak a káő gandhárai szobrokon. Keletkezési
ideje vitás, az általános váemény a III. sz&adra, de varrnak
többerr, aki} az V. százedta tazik eredaét A ruha redőzetét cz
alkalom,"^l nem iaforrrrá}kal mntázzák meg, hanem sok kis
{aékkel felerősített kötelekkel vontáft be a szobrot, a kötelekre
tört szalmával kwert agyagvályogréteget kartek, rrrajd ennek
a száradáa után rnésáabarccsal bevakolták és sárresre {estették.
Buddha arca és két keze itt is hiányzik.
A smbrot magába foglaló íiilkéteredetileg teljesen elboí-
tották a falíestmények. A íiilkében a Buddba iejc felen kikép
zett diadaüv {üggőleges íalán bodhiszatw& sora fogtal helyet.
A központi bodhiszatwa íeléaz ivert ru}rádan, sok ékszen
a bodhi-
viselő nőalak hajol, lehetséges, hogy az istenség -
női pólusát 1nktiját) jela. A szobor übánál ót kerek
szatwa -
medeilonban állatképekct 6ldl,nlc. A fiilke oldal{alait mrás és
mjs kézartásban ülő buddhák sorai dísátett&. Fölöttük a
mennyezeteír Lerek meilailonokban virágot tartó sámyas
istcnek foglalnak helyet. A festmcnye-k keveít sdlu§t mutatnak,
legiobban az indiai V-VI. szízadi íalíestmény&hezkapcsolód-
nak, de egyes résáeteiken, pcldául a központi bodhiszatwa
nónján & fejdíszének szalaglain a Szaszanida-művészet hatáa
dikíöződiL.'o5 Nyilvánvaló, bogy a festett űsz jelentős része
a központi szoborná k&őbb káziilt.
Az ,,E" tég&z*i jelz&ű barlangcsoport legnagyobb bar-
langjában egy újabb Budiüa-szobor feje felett a fal{estmé-
nycn két korinthoszi oszlop között boiüiszatwa iil szivárvá-
nyon, mögötte a hátteret égből alá}rulló bimbózó lótuszok

1|4
űsátik. A íalfestntny rajza közeli rokonságban ál turLesz-
táni faücstmáyekkel, Bár.iján feüe$eszrtc az európai, in.liri,
pcrzsa és tuíkesztáni falíest&z* hatását egyaránt tiikrOzi.
A mlgyarázat évsázadokon át tzrtó kielalulásu&baa rejük.
Á{ganisztán széles hcgyi völgyeiben sok sznipa áü még az
uak nerrtén, de a kolostorok nár elpusznrlak. Á francia
régészeti elpeilíciók feltártak egy jó álapotban megnaradt
sztúpát Kabul mellett Shwakban, továbbá a Hindukustól
észa}ra Kurrduz, Sotorak & Paitava Lőfaragásait és nég sok
ért&es lclőhelyet. Ezek köziil talán a legfontosabb lüdda,
ahol sok kőíaragásal á snrkkóval dísátctt sztúpát taljltá}. A
tégla- és kősztrípák a Gandb"ára-korszaboál régebbiek, de a
Dxalalabád mellett íelledezett ogzáz stukkóboításít sztípa a
kései gandhárai műv62et idejébd (m-V. sztad) szÁrmank.
Ex az öszáz sznlpát azon a hclyen találták meg, abol - a kínai
szerzetesek útlduásai szerint
- a Nagara}ura-brályság fővráro_
sa volt. lladdát valósánűleg a feh& hunoL vagy hcftaliták
puszdtott& cl azY. századbm, es ezel a kéű Gandhára-mű-
v6zet ürágkorának végct vetetttk.
A sxúpaépít&fejlőd&e ezen az ö*zÁz sztúryln figyelhető
meg legjobban. A sztúpa elóször kcrek alaprajzd fágörrrb
alakú, később fOl{elé íokozatosaq 16y.L<zilr, iügg6lcga síkra
vedten köwonala pedig egyre Laraúbbá válik. Hadda rend-
kívü gazdag stu&kószobrokban. Sok budiüa-fej, asz&étafej,
ún. Ántinousz-{ej keriilt Hadüból a Kabul Míurumba, a
párizsi Musée Gümet-be & a világ más muzeumaiba.
Kani§ka nagy útja mcllett a Lövet}ező lelőhely a modern
Bagrám - a régi Kapisi -, a kusín csász,árok harmaök 6za-
ki f6városa és nyári rczidcnciája. Ez a város uralkodik India
& Bal$ria Lágói fclett. Bagrámban kevercdett legjobban Ke-
let & Nyugat művészete. A bagámi kinolel*ben a római &
az indiai műv&zet sok kiváó crrrl&ét találták mcg. A kin-
csck közOtt - ame\et szintén franciák fedcztek ícl
- rónai
1l5
setlegek, üvegvízák, boroskancsók, csészék,ttikrOk, porfrr- és
aranyszobrocskák és sok más értékesképzőmívázeti, vala-
mint iparművészeti alkotás mellett mintegy hatszáz indiai
elefántcsont-faragás keriilt elő. A kincset vagy az I. század v€
gén, vagy a í. sázad folyamán helyeáették el és íalaáanák
bc. Eredetii&ről, elrejtésiik kOrtllményeLől és a változetos
anyagc§oPort, ÍŐleg az elefántcsont_faragások datálfua koriil
íolyik a vita. Többerr az I-tr, századi, a kusán eredetet fogad-
j& el,e mások az elefántoontokat kor,íbbi, i. e. I. százaü
eredetúeknek tartják. A dxáaka_jelenaeken kívü ezek a va-
lószínffleg doboz- vagy ládikafedő eleíántcsont lapok adrrak
képet az uralkodó osztályok él*áől. Érd&ességiik,hogy
kw& rajtuk a férfifigura, az ábtázolások többsége öltózködő
és i&iilködő, testét ápoló, &szereit felrakó nők* ábrázol.
A hölgyeket szolgálók veszik kOriil, segítségiikre vannak toa-
lettjii& elk&átáéb a, amig zenésmők & táncosnők szórakoz-
tatj;ík őket. Más jelenercken gyermekeikkel játszanak vagy
kedvenc állataikat
- madarakat, macsk&at - kényeztetik.
Érdekes vonás, hogy a hOlgyek, gyermekek és szolgáIók egy-
forma hosszú, átlátszó szoknyát viselnek. A hOlgyeken és a
gyermekekerr sok az ékszer. ttajuk jellegz*es csomóba van
köwe a homlok fOlOtt, gyakran kicsiny wógletes illetszeres
dobozt crődtenek szalaggal ahajra, Fejiiket legtöbbször gyön-
gyös turbán dísdti.4?
Az elefárrtcsont-faragfuok Lozott vannak minőségi ktilOnb-
sége.k, a legszebb táblácskákon tökéletes a rajz, felhetetően a
legkivátóbb udvari múvészek munkái. A vörös & fekcte fcs-
télcrryomok arra mutatnak, hogy eredaileg ezeket az elefánt-
csont-faragásokat r&zben vagy eg&zben kitesthették, A Gand-
hára-művázetre valló művészi jellegzetességeket nem lehe-
tett kimutami.
Áíganisztántól keletre, a szorosabb &telemben vett Gand-
h,ára felé haladva a Gandhára-műv&zet cgyik fontos területérc,

116
Baktriába jutun}, amely Lözépúton fekszik ÁIganisztán és
Turkesztán közön, az Amu-Darjától déhe,
Áz ókori Baktriában - a mai Üzbég Szociüsa Köztársa-
ságban -- Termez városa a Balhból Szamarkandba vezető
út mentén helyezkecük el. Fontos pihcnőhelye volt az Indiából
és Afganisztánból Kelet-Turkesztánba & Kínába tartó kara_
vá:roknak. A régi Termez az Amu_Darja partján felszik, az
i. e.ll.szlná
6ta pir:ágzó város volt. Feltárását a szovjet rég&zek
r97z-ben kezdték meg, és hatalma§ várat találtak.m8 Hsziian-
cang, fi a VII. században látogatta meg a várost, számos budd-
hista épüet&ől és műerrl&éről sz,ámol be.m Mindebből ed-
dig tObb, a Gandhára-szobrászat legjobb konzakáb 6l (az i. sz.
II-IU. századból) származó kőíaragás-tOred&et találtak. A fa-
ragások a Burldha-legenda jeleneteit, udvari szórakozást,
bacchanáliát, életképeketábrázolnak. Eredetiüet a nyilvánvaló
stílusjegyek alapján T. Pugacsenkova állapította meg. 21o Ter-
mez nzo-baut pu§ztult el Dxingisz kán mongoljainak táma-
dása következtében.
Termeztől 18 kilométerre íekszik Ainam. Áz itt talált
mészkőrelief a kusán korszak kezdetéről, valósánűleg az I. sá_
zadből sztrmazik, akantuszlevelek között fiatal nőket, íiizér&-
szrs zelészeket ábtázol kOzép-ázsiai hangszerel}el. A Gandhára-
rrrűvészet körébe tartozó kőfaragás hellerrisztilus és hüivoná-
sokat egyarárrt mutat, a sűlusfejlőd& korai szakaszában keletke_
zett, f eltételezhető, hogy buddhista szenté|yhez tartozott.zll
Dél-Üzbegisztán Észak-Baktri,ának volt tésze. Kalaajan-
ban kusán palotát és kerámiából késziilt, {estett szobortöred&
keket talíltak. A szobrocskák a késő Gandhára-korból való
jól megíormált ábrázolások; azonosításuk terrutikai értclem_
ben még nem sileriilt. A jellegzetes perzsa Íejűszt viselő fér-
fiak valószínűleg bodhiszatw&.zp
A hawanas években Dalverzin-Tepében a kusán uralkodók
síreml&művázetének nagyszsrí1 enrlékei keriiltek felsán-

1l7
 . ,|

. rc.lú §rk e tsá§lrobt, ortÁitryjaikrt

ó udrui oabgata
, tb*rcti& áctnrgyúgúk6pofuoloa. .
, líd. a Gand$rr-pfut
&E .-rnr&. ta_
r - ^ígrrri.l''í,,
'pocs volt Ázd. toTúbtt vi&&d fdá A núlr&zcti crnlékck
idúrÁg f&úa6cn nft rcL jdcnt& colÉürt log a fclsúrc

:1,

llE
XI. Gandhára múv&zete Bels&.Ázsiában

India, elósorban a buddhizmus kultur,íJis á vallásos hatása

Belső-fusián keresztü Kínáig tartó útjának egyes állomÁait
Stein Aurél I9oo-I9oI., I9oó-I9o8. és 1913-1916. ári
expcűciói tárták fel. Felíedezéseinemcsak a Gandhára-művé-
szet elterjedésének számos törterreti és földíajá adatára vetet-
tek íenyt, banem addig ismeretlerr új mű{ajával, a faltestázet-
tel is megismertemek. Felfedezérci idején az afganiszáni budd-
hista falíestmények még isrreredanek voltak, rragában Gand-
h,árában pedig a ,,,ai napig nem keriiltek elő a fest&zet em-
l&d.
A legfontosabb lelőhelyek - a íeltárás idejére való telintct
nélkül - Észak-Indiából kiindulva a Takla-Makán sivaag
déü oldalán (|arkcnd, Khotan, Dandan Ujük, Endere, Domo_
ko, Nija, Csercsen, Loulan, Miran, Tunhuang) és a Takla-
Makán sivatag &zaki oldalán (Kasgár, Atszu, Kucsa, Kara-
sár, Mingöj, Asztana, Turfán, Bezeklik, Karahoto, íüm|
Tunhuang) helyezkednek el.
A Garrdhárában j&t kíítaibuddhista szerzetes zarándokok
kiemelkedő történeti íorrásnak számító údeírásai, amely& a
Gandhára-művészet lelőhelyeiről ma már nélkiilOáeteden
aclatokat tartalmaznak, nrlajdonkóppen nemcsak azt ez ismcít
tényt mutatják, hogy a buddhizmus Indián kíviil is elrcrjedt
-
mégpedig Kínában
-, hanem azt is bizonltják, hogy a két

ll9
terület közótt élénkvallrásos-kulturális kapcsolatok voltak, s
hogy Buddha származása és életénekjelentős helpánei a ki-
nai hivők érdeklődése és tisztelete gyújtópontjában álltak.
Kíítaföldjfo a legkorábbi buddhista kOztlsségek 1étezésétől
aránylag korán, az l- szÁzadtól vannak feljegyzéseirrk.2la Áz új
vallásos esznék megjelerrése Kínában valószínűleg ugyanazon
az úton ment végbe, amelyen a Kína és tnüa közótti kereske-
delem lebonyolódott, a bíres nagy karavánúton, a selyem út-
ján, A kínai zarándok szerzetesek is ezen az úton jutottak el In-
diába, a buddhizmus szent fOld|ére. Ezt az utat követte a ma-
gyat származásí világhííűÁzsia_kutató, Stein Áurél is, ami_
kor a XX. száaad elejéíLelindult Ázsia még ismeretlen részei-
nek felkutatására. Stein Aurél kutatóútj,áról szóló könyvei-
ben többször is lcfi a, hogy vezetője ás példaképeaz India és a
Kína közötti hatalmas bels&ázsiai úton }lsziian-can g, a szer-
zetes volt, aki csaknem r3oo éwel korábban járt ezeken az ös-
vényeken.
Indiát elhaglva északnyugatról a Szvát-völgyön és a Kas-
míl-völgyön keresztiil lehet eljutni Khotanba.215 Khotarr kis
közép-ázsiai királyság volt. Több nagy karavánút, a kínai se-
lyemút is teriiletén vezetett keresaiil, így fontos földrajzi és
vallási kózvedtő szerepe volt a buddhizmus elterjesztésében.
Az első írott {orrások már a II. szÁzadbal beszélnek K.hotrin-
ban buddhista kOzOsségről, de sem a khotani buddhizmusról,
sem a khotani királyságról nem tudmk sokat. Múvészete kü-
lönböző iíáni, indiai, Línai és horezmi hatásokat mutat. A kho-
tani buddhista műv&zet nagy hatást gyakorolt a Línai és a
nepáli buddhista művészetie.
Stein Aurél Khotanban a Dandan-Ujlik nevű oáásban buk-
karrt egy kis épiilet romjaira, amelyről hamarosan kiderült,
hogy buddhista szentély.210 Az épiilet közepét a kis méretű
szentély foglalja el, amelynek korbejárására, a szertartásos kör-
bevonulásra (pradaluína) kör{olyosó szolgált. A szentély falait

l2o
alul íestmények,fent stulkórelieíek dísátctték, A {alfestm&
nyek és a Jomborműv& térrái buddhák, bodhiszatwá,k &
B;ddha életenek legendás eseményei, ábrázolásmódjuk pedig
a klaszüus etemekkel átitatott Gandhára-rríívészet kétségtelen
hat&át mutatja. Stein Aurél felteszi, hogy a Gancüára-errlé-
keknél k&őbbi időből szárrnazrrak.
Khoanban, Dandan-Ujlütól keleti irányban távolabb, egy
Nija nevű oázisbal újabb épíiletmaradványokra_ talált. Az épü-
letik egy részérrekmegmaradt faragásai a Gandhára-műv&zet
ürág- éi levéldíszeit mutatják, két romos házat pedig stuk}ók
és sánes falfestmények dísátettek. A falakon festett virágko-
szorúk & viágos szalagok töredéke maradt meg. i fOldOn
levő pecsétrryÁatok P-allasz Athénét,Héraklészt, Étőm 5b-
rázolj-ák, Stílusuk a görög-római mívészet I- L századi em-
lékeüez nagyon köz€l á11.21?
A Tarim íolyó medendjében végzett kutatásai köziil leg-
ielentősebb l\tlirán íeüedezése, ahol a később építetttibeti erőd
kOzeléberr tóbb buddhista szerrtély maradványára bu}kant
Stein. Ezekről megállapította, hogy rnár a tib*i hódítás előrti
időkben is ,o-okb- hevertek. A szentélyek kOzött a leg-
ielentékenvebb egv emelete§ szentély volt, amelynek errreleté-
'16l
a szélexőáő ái, réga,lecsiszolia az eredeti stuk}ódíszít-
hómokból kiszabadított földszintjét vál-
menyeket. A szentély'oszlopok
takozva ildoperzsa á élemagyságú buddha-szob-
rok üsáten&. A szentél} cellájában kolosszáüs buddhaJej-
szobrot találtak. A jelentős nagyságú arcon a halánt&ok kt>
zötti távolság 43 ..rrti-ét... Meg további hat kolosszális mé
retű buddha-{ejet ásott ki itt a földből, ezek a cella kiilső falát
dísátő monuáerrtáis iilő buddha+zobrok fejei. Méret'rjkről
fogalmat adhat, hogy az iilő buddha-figurák térdei közötti
ávolság a Lét méten meghaladja. A figurák ruházata a gand-
hárai üudclha+zobrok klasszikus - római - redővet&ét
mutatja.

|2I
 A miíáni régi tib*i crődtől tovább nyugatra St+in Aurél
újabb buddhista szentélyt talált. A kíviil négyzetes, beliil ke..
rek éptilet kOzep& sztúpa foglalja el. Á sznipát köríilvev6 {o_
lyoón kOnrlbeliil rzo ccntiméter magasságban a padozat f(!
lOn {estett, számyas angyalfejck sora bontakozott ki a falába-
zaton Az artgyűejek azzal lcpték meg a kutatót, hogy sokkal
kOzelebbi rokonságban álltak nem is a Gandhára-, herrem a
rómei művészettel, mint minderr átala ad&g ismeít In.liJí|
kíviil alát művészeti alkotás, A számyas gyermckarcok tág-
ra nyitott szeme & apró ajka az egyiptomi, órnri kori, {áre
{estctt múmiaképckre eml&eztették a kutatót. Más freskótör+
d&ck buddhisa jelenctekct mutatrrak be, az egyik Buddhát
& het taníwán],át ábrázolja szerzetesi rulában.2lE
Ettől a _j<oűk szentélytől koriilbeliil hetven méterrel d-
volabb helyezkedik cl egy újabb, a harmadik buddhi§ta kupo-
lás szentély. Á kupola alatti tér közepén itt is folyosóval kii
riilvett sáúpa hclye*cdik el. A szentély lolyósójának íesten
f alábaz:ta, f üestménytörcdékek és aranyozott fafaragások ma-
radak itt meg. A lábazat íestett dísze koszorú, illcwe vidg-
{ii#r, amelyet váItakozva számyetlan éroszok á csúcsos sa1>
kát viselő alakok tartauak. A csúcsos végű sapka a perzsálra,
pontosabban a náluk nagy tiszteletben tartott Mitbráz istcníe
utal, akinek óztelete a rórnai aászárság korábarr Perzsián kíviil
is szá€s körben elterjedt A virágfiizérek fölótti fáködveket
vá]takozva nők & íérfiakmcllképei töltik ki. A nők vtágot
tartanak vagy haugszeren játszanak. A férfiak vagy borotvált
arcúaL, egázen 16rnli jellegűek, vagy hosszú hajat & sűrü
szakállt viselő keletiek. A übazat föIotti fal{estménytöredé.
ken a reális férfiarcokkal éles ellentétben Buddha sziddhárüa
hcrceget látjuk még a megvilágosodás elótt, álmodó arcki-
íejezéssclés tekintettel, mcdiációbarr tcljesen elmeriilve. Túl-
zor.an lágy égelmekkel áthatott ábrázolása kisé érzelgősn&
tűnil,

122
 A koszorú ós vitágfiiz&es ilíszü lábazattal szenben egy kö-
zcl hat méteres falszakasz pompeji vörös alapon mutatja be az
egyik jól ismen dzsátakát, Visvantára történetét. Az első fal-
jelcoeten Visvantára trónörökös lóháton vonul ki a paloából
a számílzetábe, ahová fcleÉgc & két fia követi. A követkcz6
egy erdő belsejéberr éppen a csodatévő elef,í.nt elajándekozását
mutltja be. A harmaűk a sáműzöttek erdei remetcéletét és
a szám'ífuel.és végé*,a paloába való üsszatérést ábrázolja,
Á mLáni falíestményeka nemcsak téníjuk- a szokfuos
buddhista ábrázolások ilyan távoü előfordulása - teszi ne-
gyon érdekessé, hanem az, hogy minden résáetíü a helle-
nisztikus művázct erőteljes hatását mutetja. Tuiajdonképpen
az ázsiai hellenisztüus fest&za első nagyszabású emlékei. A
{estmények közott az egyiken ,,Tita" jelzés, a latin Titus rreg-
felelője szerepel, ez közvetlen kapcso|etra Dutat Kelet &
Nyugat műv6zerc közótt. A belső-ázsiai buddhista lelőhelyek
kózött Mirán hosszr1 ideig egyediil állt {estett falaival, a Gand-
hára-műv&zetből ad&g hiányzó festázetet képviselve. A íal-
festmények keletkezái ideje a Itr-IV. század lehet. Arrrryit
azonban sikeriilt a íolyosón talált fogailalni ajándékok felin-
tainak,írásmódjából megállapíta:ri, hogy a szantély a rV. sá-
zad folyamán vábatott néptelerrné.
Égy rrráik khotani lclőhe\ea Ioulanban egy kis bud<lhista
szentélyben faíagott Berenalákat és más íafaragfuokat talált
Stein Aurél. A faragfuok a Genüfuából ismert hcllenisztikus
levél- á virágmintákat kóvetik.zú
Loulantól hat-hét kilométerre egy temető drlelctei között
az ad&g
- I934-ig - ismert legrégebbi kínai szőttesek kti
zött cgy Hcrmáz-feja ábrázolí töred& keriilt elő. A textil-
matadvány gobelin, amelynek rajza a klasszikus művázetet
hűen koveú.
Tovább kclete Turíán oázisvárosban vagy városáüamban
A tur-
is hosszú időn át a buddhizmus volt az uralkodó vallfu.

l23
 fáni eml&ek sokkal jobb állapotban maradtat fenn, mrnt a
többi belső-ázsiai oázisvárosban, ezín sokkal hanarabb fi-
gyeltek fel tá az orosz, japán, német régészek.m
A Stein Aurél előtt ott járt tudósok ai itteni művészeti em_
l&eknek csak egy részétfedezték fel. Stein Aurá még számos
íalfestéssel űsátett, sziklába vájt barla:lgszrntélyt tairilt Tur-
fánban, Tojuk falu kOzeléberr, éi szentélyik egái sorát Bezek-
likben, Murmk falu alatt, Karasárban pedig a Mingöj vagy
,,Ezerház" nér,.en ismert, romba dőlt buddhisá szentélyel soiát
ásta ki r9n7-ben, arrelyeLet stu]<kószobrok & fdzek'dísátet-
tek.P1
Kína terii.leten Xarahoto ronrjait Kozlov orosz ezedes ta-
lálta meg. Karahoto a sivatag szélénbelyezkedik el, tizen}ét
napi lovaglásra Kancsou várostól észalr:ra. A város azonos a
Marco Polo átal leín Etzilával. A buddhisa szentélyek bel-
sejéberr.Stein Aurél Kozlov által {el nem dedtett íalfesiménye-
L*, stukkó- á agyagdomborműveket tült.
Kínátan a legnyugatibb pont, abová még a Garrdhára-nű-
vázet közvetítésével a hellenisztikus művésiet eljuton
- mai
Tun_huang. Ez az oázii Kanszuban,
ismeretein} §zerint
-:
Kína északrryugati határvidéken van.
.
T:úy-g Kín1 nyuglti kapuja, oázisváros, vizét a hegyek
olvadó havának köszön_heti. Kis határváros, a kínai véáni
vonal - a lízes
seryemuton.
- utolsó pontja, & karavánpibenőhely a
Tunluang várostól körübeliil zo kilométerre délkeleti
irányban helyezkedik el a meredek szi}laíalba vájt bartang-
templomlendszrr.
. _Áz egyik. barlangban megtalált késői, VII. sázad végén
kőbe vésen fclirat beszél a hely legendájáról. Iszerint Lo-tán
buddhista szerzetes 36Gbaír látta az ezet buddha diaf&nyel
köriilJont látomását a völgy három hegycsúcsán, Ekkor kezd_
ték el kivájni a hegyből az első barlangókat, és a legendát meg-

t24
őrizte Tunhuáng barlangtcmplomainak a neve is: az ,,Ézrr
Buddha Barlanetemplomok".
A Kínából l,idllba t"nO zaníndokok tudtak Tunhuarrgról,
ibrt een a vid&en Marco Polo is, de csupán a XIX, század
'm,áso<ük
íelében Lőuy Lajos uragyar foldrajztudós íedezte fel
a barlangokat, & htvta feí azokri a tudományos világ figyel-
mét. SÚ Aurél r9o7-ben, Paul Pelliot professzor r9o8_ban
iutott Tunhuanqba, é, ku..tt" ki a barlangok jó ré§zét, Első-
'rorba, ő muri<áik révénvált ismertté éikeltett meglepet&t
""
Európában a turihuangi ,,!zer Buddha Barlangtemplomok"
nevű barlangtemplomrendszer.
A sziklíbi váji szentély eszméje a buddhizmussal jutott el
Indiából Kíníba. A tulruangi szentélyek a legkorábbi kírui
barlanstcmplomok. Tun}uan]gban a barlangok á]talában ki-
csik, b"erurüi nagy, négyszögietes talapzaton helyezték el az
istenkeoet. Á nacyobb barlangokban az istenszobor vagy az
istenszóbrok kO.beitható, Ezek az ulő vagy ál7ó
buddha+zobrok i szántélyek
"soóoni" kOzepen nagy, sfukkóval ,|íj§lí-
'hely*,
tett alapzaton foglalnak melletttik kétoldalt bodhi-
."rn,á,k. tarríwáoiok és mennyei lenyek szobrai sorakozrak,
A fő szobor mOloni falban glakran fiilk& varurak vályog_
szobrokkal, és a fil"t p"do"aibl -.noyezetig falfestmények
"
bodtiák. usvalúcy a barlangok előterét és a folyosók falít is,
"
r""t'" i"rtá*ű áltübaribodhiszatwá& á buddhista szer_
Árek f"loorrúását ábrázolj&. A kisebb barlarrgok íalát kis
méretű, {estett budrlha- á boclhiszawa+orok űsátik, A meny-
nvezeten is íőles sorban tilő buddh&at és bodhiszatwáüat ü-
oíok. A" ,o T"ffotmények szegélyétszínes vitágokból ala-
kitottlk "n
ki]'a fesmrények alatti-íeitm lábazaton iroídkoó
hiv6k, buddhista ,"".zetesek és szerzetesnók, mÁhol para-
dicsomi ábrázolások és ctzsáuka-jelenetek szerepelnek, A fest-
mény& fogadalmi ajándékképpen kcriilhettek a tunhuangi
rcmplomok falára.

t25
 A stein Aurél által Miránban ícliedczett falíesménvek kc_
letkezési ideje a III-IV. század. Tuntruangban i}á korai
festmény ncm r::aradt Itt az indrai művészet hatása a korai,
Vej_konzakbarr keletkezctt falfesocnyekcn látható, amelyc_
kcrr az emberi t€st izomzatát íclt{inőerr
-
bár konvencionáli_

Á- legkorábbi tunhuangi
sarr hangsúlyozt&.
barlangtcmplomotat a Vej-di_
nasztia (3óó-58o) uralrra alatt vájták ki a hegyből. A barlan_
gok kázítésc a Szuj- G8o - 618) & a Tangdi_nasxia (ór 8 - 9oó)
uraüna alatt folytatódon. Évszázadok folyamán a hegyoldal-
ba közel ezer barlangot vágtak. Jelorleg csa}nem ötsáz bar-
lurgot ismeriin}, amelyet íalfestményvagy szobot díszít.
A íallcstményektObbsége a VII-X. szrüad közótt keletkezcn.
Ez a korszak a kínai Tang-kori műv&za hanyatló, provinciális
szakasza. A trmh -"gi barlangtemplorrrok felfedez&ág azon-
ban a Tarrg_kori kínai rrűvészet buddhisa eirrl&ei ismerede-
ne} voltak. A íalícstrrényekérdekes Len&ségct mutatnak,
A ájképek, az épiilctek, az enberalakok mozdulatai vitatha-
tatlanul a kíná fest6zetbcn gyókercznek, jellegiik kínai,
A buddha- és bodhiszatwa-ábrázolások azonban hol erősebb,
hol gyerrgébb rokonságban vannak a Gandhára-múv&zetben
mcgteremt tt buddha- 6 bodhiszattvaábr,ázolásokkal. A mo-
delltől való eltérésnagyrészt annak a következménye, hogy
maga e buddha * bodhiszatwa kcpmása a hosszú bels&ázsiai
közvedtő út alatt eltért az eredcti Gandhán-dpustól.e
A tunhuangi műcmlékck sotába még három barlangcso-
Port tartozik, A,Jlzezc Buddha Hegyszorosa" barlangrend-
szer buszon-k-i.lenc barlangtemplomot foglal rugában. Á bar-
langok faüesrmcnyei általában a késői tunbuangi festrrrenyektől
nem témek el, dc van közöttiik több szignált festmény is.
A kínai nevek melIett több belsfizsiai, & egy valószínűlcg
irrdiai név is szercpel, ez a Tuhuang és kómyékáek művéze-
téberr megjelenő belső-áxiai és indiai hatást közva|erriil bi-

l26
zoDyítia. Ebbe a körb€ tartozik még a ,,Kis Ezcr Buddha Bar-
l"ngeioplom"k" - amelybe tizeiegy barlangtempl9m t1_1
toik -j á a ,,Nyugati Bzcr Budclha Barlangtemplomok"
csoportja, amely tizen}at barlangból ál.
Nag|szabású és fontos templomokat k&átettek a Vej-csá-
'Észak-Kínában
sárok Jiin}angbar: 460-49+ között. A
jii,r-
kangi (XVI-XIX számú) koiai barlangszantélyck sokkal na-
qyobb izabásúak, mi,nt bármelyü tun}uarrgi barlang. Faragá-
iaik a maháj,ána-buddhizrrus szerint Buddha isteni jellegét
hangsúlyozzá,k. A durván, de bátran megfogalmazott szobrok
moiumerrtaliúsuL}al hatnak. Ez a a§v&zet nem Inüával,
hanem Bámijánrral van kapcsolatban, ame|lycl nagyjából egy-
koru.
A második buddhista barlangrcmplomcsoport Lungm€n-
ben ugyanezt a monunerrtális síust folytatja. Itt a korai
barlangcsoportok Joo-J2J kirzött keletkczte}.a

ln
XII. Á feltárások rövid története

Ázcgyik legelső híradást Gandhára művázeti errl&eiről egy

diplomatának kószOnletjiik. Az angol Elphinstone Ito9-bá,
,arrgol - perzsa báború idején diplomiciai kiildetésben ján
az
Kabul szikh uralkodójáníl, Sah Sudzsánál Pesavárban. Az volt
a feladata, hogy a háboru idején Kabul semJegességét bizto-
sítsa. ütközben egy Manikjala nevű falu közelében Pe§avár
ós Lahór kOzOtt ózrevett egy csoport buddhista sztúpát, és
errc írásban is íel}úwa a íigyelmet.Pa
llphinstone beszámolóját hosszú csend követte. A következő
jelz& dátuma csaknem hrlsz éwel későbbi. r8z8-ban Wade
angol kutatóval Honigberger János Mánon brassói magyar
orvos a Szvát-völgyben görögös kőfaragásokat talált.zs Még
lg-yan§ak a hriszas évek vége felé Elphirrstone útmutatását
köverye keriilt sor a rraniljalai sztúpák megkeresésére is. A
sztúpák átvixgálását a Randzsit Szingh szikh uralkodó szol-
g,ílatában álló két, európai származLí katona, Ventura es
Court tábomok végate.u6 Közös besámolójuk r83o-ban
je.lent_meg a híres múlt századi India-kutat 6, Pirnsep
Joumal
című kónyve ltr. kotetében.
Néány év múlva már szelzááőt jelentett az Afganisztán
leriil9,tén, Kapisábarr előkeriilt több ezer górög felirÁs érmé_
ből álló hatalmas pénzlel*. Az ércmegyünest Úasson r S3Gban
közz&ett tanulmányaibarr publikáta. Masson nemcsak pénze-

l28
ket ismertctett. r849-bcn közzétett Menoí4ábm mh - több&
kevésbé r&zleteserr
-
óo buddhista sziűpár 1fi és rajzolt le
É,szaknyugat-India és Aíganisztán teriiletá].rrz
Ugyanebben az időben a Kabultól az Irrdus fo|yóig terjedő
terülcten ugyancsak közel óo sztúpát talált meg á írt le Cunnin-
gham (r814-r893) tábornok.
A múlt váradanul felfedezett maradványai az lrrdiában élő,
az or§,ág múltja és műv6zete iránt érdeklődő múvelt európaiak
korében nagy érdeklőd&t keltettek.
r833-ban dr. Gerard ásta ki a fOldből az első, máig ismcrt
Gandhára-kőfaragást, amelyet Kebul közelében e1y szttlpa
romjai között talált. A közép-indiai Mathurában újabb hasonló
kőfaragást, az űgyncvez*t,,Madrurai Silenus"t- is az r83o-as
években találták meg, Érdekes, hogy ez utóbbi nern Gandhára
terüctén keriilt elő, de
-
érdekes módon
- korántscm Mat-
hura-faragásról van szó, A szűkebb értelemberr vett Gandhára
teriiletén az első kőfaragásokra
-
mégpedig a Pesavár_völgy-
ben - Cunningham Dzsamalgiri falu félig baemactt budd_
hista kolostorában bulkant rá.
Crrnningham tábornok egyike volt az elsőknck, aki felis-
merte a régi indiai műv&zeti alkotáok jelentőségét. India
művészeténck, így a Gandhára-művázemek a íelfedezésében
is úttörő szerepet jltszott. Lz ő nevéhez fűződik az indiai
rég&zet rrregalapozása, és hivatalos intézményének, az Indiai
Régázeti Felqycl6scgne* (Archaeological Survey of India)
létrehozása. A Gandhára-művészet legtöbb lelőhe§ét a mriüt
szÁzadban Cunningham fcdezte íel & publikálta a Régészeti
Felügyelőség évente megjelenő beszímolójábur.28
A Dxamalgiriban r848-ban mcglelt buddhista kolostor
részleges íeltárására r S5z-berr keriilt sor.ry Ezeket a kőfaragá-
sokat áthozták Európába, és Londonban, a Kristáypalotában
mutatták be a nagyközönségn*. A Kristálypalota ég&ekor,
r8óo-ban ezek a domborművek és szobrok rregsemmisiiltek

9 Glríög i§t€n t lldiában

,nélkiil, hogy róluk meg{clclő minőségű rajz vagy fénykép
késziilhaett volna.
Ugpnaak még r85a-ben találta meg Cunningham Gan-
dhára régi íővárosa, Taxile maradványait. Hamarosan a Pesa-
vár-völgyben is két líjabb buddhista kolostorra butkantak.
Az clső kolostort Tabt-i Bahaiban magányosan álló dombtc-
tőq a másoilikat §zári Balolban egy donrb lábáná találták.
Mindkét kolostor rerrdkíviil gazdag volt kőfaragásokban,
amit az is mutat, hogy a két kolostorból 8oo szobor- & telieí-
ttired&et azonnal a Lahór Múzeumba szállítottak. Taht-i
Bahaiból dr. Irimer, magyar szárimazásí India_kutató nagy
gyűjteményt vitt Londonba is. r87o-ben ebből a londoni
gyűjteményből, rnajd r873-ban a Bécsi Világkiállításon bemu-
tatott r5o fényképről ismerték meg a GancÜára-művészeta
Európában.
A XIX. században {cltárt műtárgyak mondaniva|ójának,
ikonográ{iai jelentésérrek mcgfejt&óben Cunrringham kezdte
el az rlnörő rrrrnkát. A XD(-XX. század {ordulójától Foucher
ikonográíiai mun}ásda alapvető és máig nélkiilOáetetlen a
GandMra-műv&zet kutatásában. Foucher jófornrán eg&z éle-
tét a Gandhára-m6vészet érte|mezésénekszcntelrc.
A XX. század első éveitől Srcin, Peüot, Kozlov, Ic Coq,
Grünwedel & mások Belső-Áxia & Kfua addig ismereden
oázisvárosait nftott& meg a kutatás számára. Bels&Áxiában
délen Khotarr és környéke, északon a nrrláni központ felfede.
zése igen jclcntős, Mindegyik lelőhely a Gandhárában kiala-
kított buddhista ikonográfia és művészeti dísátő formá*
cltcrjedésének egy-egy jelentős állomását képviseli. A Gan-
dhára-művészct kutatásának kereteit ezek a feltárások jelentős
mért&ben kidgított&.
A Gandhára-múv&zetről a múlt században kialakult ellcnt-
mondó elméletek változatlanul továbbéltek a xx, század els6
átizedeibcrr. Marshall r9r3-r934 kirzötti taxilai ásatásai az

l30
 -
Iooo éves váíos történetét i. c. Joo
megvilágítába helyexék.
- i. sz. 5oo kOzOtt - új
Ismeretes, hogy Taxila három, egymás körelóe t€lcpült
város együttesévé fejlődött.
Bhir Mound az clsőként Leletkezett vátos lelőhelyének
rrcve, s a mai Régázeti Múzeum épiiletétől északra feksák.
Szitkapná varr a második város, a dombtól észak}elene, e
Tarrra Nala (görög Tiberonalo vagy Tibero-potamosz) folyó
mellett gOrOgOk alapították, rnajd sza}ák és párthusok lakták.
A harmadik város - mai nevén szinzuk - további 16oo
méterre áza}keletre fekszik, valószínücg a nagy kusán ural-
kodó, Kaniska alapította körülbeliil i, e. rzeban, á a város
J - 600 even át vírágzott,
Bhir Mound első településének idején Manhall az i.e. YI.
századtól Nagy Sándor idejéig (i, e. IV. sázad kózepe) hatá-
íoáa meg. A település a görögöknél korábbi, az itt talált
kincslel* egyik pénze Nagy S,ándor fej& ábrázolta profilban,
oroszlánbórrcl, a hátoldalá.n pedig a trónon iilő Zeuszt. A lele-
tek között sokféle Lerámia edénn kis relieíek, terrakotte meda-
lionok és ját&ok, kőből íaragott tálak, csontfaragású toalett-
szerck, elefántcsont-faragványok, réz-, arany-, bronzékszcrek,
vasszenzámok & házieszkOzOk, gyöngyök, gemnrák és rrás
tárgyak szerepelnek.
A szirkapi telepüés, amely* az i.e. II. szÁzad ío|yamán a
baktriai görög hódítás után építettek,a szaka, párthus és kusán
uralom alatt sem vált néptelenné.Itt ázak-déli irányr1 főutdt
tártak fcl, északi végénerőddel. A különféle épiiletaoportokat
szabályos utcák választjá* el egymástól. E párthus és korai
kusán konzakból származó épiileteken ktvtil tObb kultúnéteg
kertilt napvilágra. Sok ház, több Lis szentély, egy n€y budd-
hista templom és egy palota maradványait lehctett azonosítani;
Szirszut tö?ténete valószínűleg a Il. századta terjedt, ós
Kaniska uralma alatt kezdődón. A leletek; citadella, palota-

9* 13l
ítaradványok
-
sxúpa vált ismertté.
s m€llettük a kusán korszakban épített számos

Taxila legíontosabb műemléke az Asóka által építtetett

sztúpa vagy ,,Nagy sztúpa" romjai (a mai §áÜpur {alu közelá
b*).
A mai Gárszaddában, a Pesavár+itságon tcrrakotta szob-
rokat, a belvederei Apolló-szobor egy mÁolatát, Laokoórr-
szobrot és kőreliefek* fedeztek íel. Előkerült sok szabadon áló
buddha_ és bodhiszattva-szobor, a bőség és szerencse istenpárjá-
nak, Kuvérának és Háritinalc a szobrai, valamint a Buddha
életéneklegfontosabb jeleneteit ábrázoló domborművek. A
reliefek nr,ásit csoportja a dzsátaka-történetek jcleneteit mu-
tatja be.
Csárszaddától északra ugyancsaL mfienrlékek egész sorát
találták. Szkara-Dheriberr lláriti sztúpáját, s ott még egy 3r9
ben datált szobor is előLerült. Szári-Bahlolbarr is sztúpát, stuk-
kóból készült indokorinthoszi oszlopok közótt iilő buddha-
szobrokat, atlaszokat á clefántokat, sok bodhiszattva- és budd_
ha-szobrot és Buddha életénekjeleneteit lelték. A Lőfaragások
korábbiak, mint a stukkók. Taht-i Bahaiban sxúpákat, kolos_
torokat, kolosszális buddha- & bodhiszattva+zobrokat és
Buddha élctén&szokásos jeleneteit, dzsáaka-történeteket,
Kuvéra és Háriti reliefjét stb. találdk meg.
Gánzaddától délre, a Kabul folyó alatt Sádzsi-ki-dlréri- lelő-
helyen taláIta meg Spooner Kaniska ,,Nagy sztűpá"-ját, ez
creklyeartó kamrából került elő r9oo_barr a híres aranyozott
bronz creklyetartó, fedelén iilő Buddha, Indra és Brahma tár_
saságában. Rliratábarr szerepel Kaniska neve. Hasonló jelen-
tőségúvolt Currningham erednénye: Pesavártól északta, a
íőútmcnten, a bimaráni sztúpában Karúska arany creklyc_
tartóját találta íleg egy I. századi feliratos szteatit vázában.
Marshall hráromköt*es Taxih círrrű műve a régi ásatások
szakszerűtlensége és az cmlékek publikálatlansága miatt kiala-

l32
kulr holtponnól kimozdította a Gandhára_kutat&oLat. Mar-
slra]l és a kiváló ánszerzők Taxildla részledadulmányok soro-
zaából áll. Előszór bizonyították be a szerzők két nagy művész_
iskota: a gandhárai és az indoafgán kusánok alatti virágzÁsát.
Marshall későbbi mun}ái a Gandhára-müvészet nagy össze-
foglalását, szjntézlsétadják. Ez utóbbi műveiben Manhall a
Gandhára-műv&zet fejlődésével és datálásával foglalkozon,
amelyet nagyjából az i. e.I.század második fele és azi.sz. IV.
század vége kózötti időre helyezctt. Ezen a mintegy négy és fél
évszázaáol beliil k& alapvető: a kotai vagy indogörög, és a
késői vagy indoafgán korszakot kiilönbözteti meg. A Gandhára
művészet feIlcdezésekor kialakult nomen&lanirát vette át a
nrűvészet korai szakaszának jelölésére. Az új elnevezés beveze-
tés& pcdig az tewe sziikségesé, hogy a késői konzak enrl&eit
Taxilán kívül Hackin és társai Afganisztlnban is felfcdezték.
Az clső korszakot Manhall egységes elv, az időrerrd alapján
három stíluskonzakra osztja. Az €gyes stílusperiódusokon beliil
pedig helyi, topográfiai jelleuuőka (,,Mardan-stílus",,,Szári-
tsalol*tílus". . .) is me gktilOnbOztet. A késői, második kor-
szak időbeli pcriódusokra és hüi ,,sdlusok"-ra való felbontá_
sát a világ múzeurnaiba került sok ezcr isrrreretlen helyről szár_
mazó err]ék lelőköriilményeinek ismcredensége ós publitálat-
larrsága ,njig még nem tette lehetővé.
A Gandhára-műv&zct problémái: a sok ezer bizonyalan
eledetű & bizonltalan Lorból származó szobor, az iskola kez-
á vége még mhdig bizonytalan. E kérdések
detc, fejlődése
üsxÁzásáta azonban sok erőfesátés történt és történik, ame-
lyck előbb-utóbb meghozzák a negoldást.
d ,nlsodik világháború a feltlrásokat ismá mcgszakítona.
De már az r95ees években újból nagy jelent6ségűek a Sdrlum_
berger vezet6we1 lolytatódó §zurh-kotal-i ásatások.s A
kutatások credménycinek feldoIgozása a mai napig folyik. A
tcmplomkeriiletben feltán Lét szentély
- a győzelmi és a
t33
 tűz.templom
- űsátő stílusa azt mutatia, hocv a Gandhára-
művészet nerrrcsak a buddhizmus, hanem iipzersmind a
kusán dinasztia művészete is volt, és nemcsak Ö"ndhtra t"rti_
letén, hanem a Kusán-birodalom észfi felének ió részen virás-
?ntt, Éznem jelenti azt, hogy Gandhára kúánok
"
hivatalos művészete volt, hisien a kusán császárok "ou*Ú
i.tá'i ti."-
teletben r&zesíilő szobni Mathurában késziilte.k.
Á Szurh-kotal-i szrntélyck ugyanakkor meggyőző módon
mutatják, hogy a Gandhára-művászet nem ]--'*irrt
"boev
korábban általában feltéteteztÉk- királyi pártfogás hatásár"a'
jött létre, hancm a Gandhárában virágjiban bor-ult hellenisz-
tikus művészet a birodalom északi íeÉ;eka mfiv&zae volt.
Ha érvényesiilt császári pártfoqás
- mint ahow valósánüleE
,.-iniből
érvényesiilt
-, "z
hanem Gandhárában
nem-" teremtdt"áj művészet*]
- mint ahogy Mathurában is
létező művázeti iskolákat virágoztel;t fel.
- má;

A,feltárások a jövőben bizoniára további jelentős vonIísokkal

gazdagitják az idősámításunk kezdai évs-záadaib an viásző
ószaknyugat-indiai művészet tórténetét, főleg ha a világnaÉez
a része a saját problérrráit megoldia. A mfu ierrdelkezéire álló
gml$anyag azonban félteértÍetóbn bizonltéka a művelő-
dési kapcsolatok tenyének és jelerrtőségének áen a teriileten.§l
A Gandhára-művér""t li"l"t és Űyr_rgat kózótti kapcsolat
€y T,íi§ Ératlanul érdekes" errléke, ami leggazdagabban éppcn
a szobrásznűvészetberr bontakozott ki. A-óandh-ára-mtvtizet
befejeződ&ével
- pontosabban éppen azoknak a oolitikai
kOriilményeknek a hatására,
"*"l}.k
. Gandhára-áűvészet
indiai szakaszáak hanyatlásához rrujd megszűnésó ez, yezet-
tek - a Kelet á Nyugat kOzOtti kapaolók nem szakadtak
meg. Csodálatosan bő term&ű
'uireizáse, egész tev&en;nége
hosszú időre feledésbe mcriillt. Építéúcti errl-&eit enUk ut"l]-
híradáskent Iooo köíül a mohamedán Al Biruni .Íí.i.
Na;g
közel uq év feled& á néma hallgatás következett történoté:

t34
ben, emíg a XD( század derekán az első Gandhára-k6faragá-
sokat kiszabaütotúk a íoldtakaró alól.
Ganrlhára jelartőségét abban a szerepben jelölhctjiik meg,
amdyet a művészet nlugati formáinak az indiai és a behő-
lz-siei huddhizmus számára való közv*ít&ével bctöltött, A
Gandháre-műv&zet k&ői szakasza ugyanúgy az e|beszélő
dombormü háttérbe szonrlását mutatja, miírt ahogy a klassá-
kus örökség elhalványul ebben az időberr a meditenán ülág_
ban. Ekkor adja át helyét az antik ülág a középkomak Európá-
ban & ÁBiában.

135
R: i_-,,;-T
&
1lt'
,§
;§
r
,*}
: Giiröc
tJor9&
, l nek.
i§t€ Idieat,
{+,
IF

öaodtt
öaoaM."'-li"eoáé
,-],.1:

i.,r
":
]:,
F; i.
?*- :
i':: l

l{:
!..' i

l,=i;
,]

,,,l

,§
, ]t,
rt§
l.lí
iE'!
|..ll
1,1
l3t
|-:,,
I

F,*
l _"L,

l,,l
l,, l
r*
l,...F
]: .,F

E,[
l:i
F:.t
l. ;-:

l,!§
l }-(

t§
r,il
t-:§
E*§
l"§rö-
F§
E§,
Jegyzetek

r Á szó jclentése: a ,,Lótuszvirágok városa".

yieillc routc dc l'Iadc, dc Bactres i
'Az urektól: A. FoucÉE& Le
Taxila, avcc la collaboretioo de Mme E, BAz$t-Foucrrt8, MéÉoiíe!
dc la DélégationArchéologiquc Fleng.is€ en Artghanistan, I-II.
Patis r94o-194z. II. 24o. sLk.
3 Mahávagga. Mtr. FAUSDöLI" TheJitaka, together with
5 - 6.
its comm€ntery -v.the antedor births oí Gotama Buddha.
bcing tales oi
RcPr. Lóndoü 1962* |964.
.J, Marsrrar.r, Taxü, I-TII. cambridge I95L I.3.
l Ráúájána. I-tr. Tíed. cn írangafu pa! H. FAUcgB. Pari§ r8ó4.
. The Mahábhárata. Fo! thc First Time critically cd. by V. S-
sürIIIrNA& Poona 1928-1937. m. 20.
7
Az Indus-völgyi krrltútától megjelent alapvet6 múvek: J. Mex_
suar,r" Mohcnjo-daro eod the Indus Civilization. I- I. London
I93I. - s. PIccoTT, Prehistoric Indie. LoDdon I9Jo- - M.'WHBBLER,
The Indus Civilization. Ofiord 1958. - M.'wHttLÉR, Civilization
of the Indus Vallcy anil beyond. Londorr 19óó. - !. MÁcrAy,
Further Excavatioo .t Mohenjo-daro. I-ü. London 1938, - H.
HEBÁ§, stuüc§ on Proto-Indo-Meűterrenean Cultute. Bombay
1953. - A. STm.r, Án Árchaeological Toul iu Gedrosia. fondon
1931. - M4gyarul: HARr,rATrA JÁNos, Áz Indús kúltúretöltélcte az
rljabb ásaásol mcgvilágításában: Archacologiai Étesító. 87 (196o).
24J. skk. - HoRvÁTIr v8rA, Az Indus-kultúla & Eá5 keleti kulttt!ák.
Kdíat, doktoti dis9zertáció. Budapcst ELTE I9ó8.
. Bcb&ázsi.i hadjárata során Kiirosz lerombolta Kapisa v&osát a
Kabul Iolyótól &zakkelete, ezzc! az ludus lolyó nnrgati szakasza -
így Gandbára is - perzsr birtokká vát- Setege azonbrn teljeseu el-
pusztult á siYatagi Hímájrl Maktánol
- Nyug.t-Belrtdz§i§zán, nc-
137
vc ma Mekrá! - és Ge&osián - ma Beludzsi§rtán
- való áthale_
dáskor. L. Xenophón, Anabasis. IlL go-g4. - Sztrabón kédi a
Kiirosz_féle hódltás létczését:Geograíika. IV. 5.
. Hérodotosz, i. m. IV. 44.
ro Hétodotosz, i, m. IIL 89
9ó.: isnerteti a köágazgatási fclosz-
tást - IIL 97.: bcszá az,,indiai szatrapia" 3óo talentudryi edóiáíól
(l t.lentlm kb. 30 kg-mel cgyenlő) - nI. Io2.: ez a.eny.t szolgá-
t tó, aíányet ásó hangyákról. A történetct átvesá Ncarkhosz, Me-
gesztherrész, Árrianosz és Sztrabón, jófolmáo minden szerzóaá meg-
talájuk az ókori görög és római irodalomban.
rr Szttabómál & mál tlasszikus szetzőkná hátom Porosz szcrepel:
r. Nagy Porosz, akit Nagy Sándor gy6zött le, 2. .2 €lóbbinek a kor_
tána, alri a Ráü folyótól keletre es6 tcíiileteten uralkodott, 3. Po.
lo5z, Indie kiiálya, al<i Áugustushoz Liild köverséget. IV. 4.
u Diódolo§z, Bibüothéké.XVIIL
39, - J. w. MccirNDLE, Thc
Iavasion of ledia by Alexaíder the Gleat as described by Arrian, Cur-
tius, Diodorus, Plutarch and Justirl. Cöttingcn 1894.
rl Szogdia a mai Üzbcgisztán egy része, amdyct észeknyugaton a
Zcravsán és a Kaska-Darj. folyó hatátol, f6yáío§ától, Számalkaadtól
(görög Marakarrda) dárc Baktriával volt h.táto§.
Negy Sándor ellen Spitameu (görög
- Sz.matkendot
Szpitameaész) hősicseo védel-
mezte. A vátos eleste után Nagy Sándor hódltísát helyőrséggel biz-
tosítottá" amelyet távoása után hamatosan lemészjroltak. A mace-
dón hadscreg i. c. 32? máju§áb.n kelt át a Hiídukus hegyláncon,
lcigázta a Szvát_völgyben lakó tötzseket, majd hely6rségeket éplten
Li a Kabul folyó völgyében - miut mindea meghódított terüeten -,
hogy magát hátbatámaüs clleo biztodtsa. - Afganisztán teriiletén
Nagy Sándoroak elkesetcdett ellónállást kellett lekiizderrie, Iadiában
pedig szabld törxekkel és egymással is harcbarr álló tis kaflyságok-
kal kcllctt hetcolnia. amíg i. e. 3zó februárjában elért az Indushoz, ami
Iadia & a petxa birodalom közötti hatátnak tekinth*ó,
llJ.w. MccrrNDr,r, i. m. curtiqs VIIL 12.és Diodotus xvIII.8ó.
r5 Taxiles és Ambhi szembenállását a Nagy Sándortal való szii.
vetségkötés kérdésébcnCútius & Diódorosz idézctt helyc ismer_
téti-
l. ?lutalkhosz, LIX. könyv; McCrnrorr, i. rí\ ó47-65l-
17 Mcgaszthenész; McCrnrDLE, i. m.
r'Arisztobulosz, Fregmedtum 3.{; lásd Szuabón, Geografika.
xv. 7, 14, IJ, 28.
Arisztobulosz, a hadjánt legbitclescbb görög krónilrása ttjckoz-

138
tt erról, hogy Taxü köriil sűrún lakott or§ág tc.iil cl, és e hcgycL
dbágokre hajló lqói nagyon tctmékcnyek. Á texilaiak kinöntig
szotáeit Adrztobulosz jcgyczte fel, Szttebón pcdig h6ségsscu lc-
másolva őrizrc mcg sorait. Árisztobulosz beszá a halott k kitcvés&
nek es az önténtesneh Dcvczctt özvegyégetésnel a szokásától, bár
azt is clEondje, hogy há egy özvegyessrony nem kövcti fétjéta
hdálba, aktot clvcszíti bccsület&.Említi e hozomány nélkiü szcgény
káttyoket, lkik a piacon kercsnclr magulnat férjet, & ib.hoz men-
uek íelcégíil,aki a legtöbbet íg&i értii&. Ugy.Dczckct . futcsa szo-
Lásokat más szetzók is megelősítik. - Sztrabón szcrint T.xilát ,jó
törvényekkel" Lotmányozák. Beszámol még cgy Lopaszra botot-
vált fcjü és cgy másik, hosszrl hajú eszkédról is, .Litnek soL . t ,]ít-
ványuk. A2 aszkéták a hozájuk fotdulókuak tauáGot adnak, min-
dcu cllcnszolgátaés nélkiil. Vdó*ínúlcg ezért rcndclkcack azrál
a kiiliinös kiváltságga| hogy b&mit k&jenek is, la íizctségnélkiil
mcglapják a kcrcsked6lrtól.
! Sztí.bóE, XV. 28.
a szt .bóD, rv. J,
'l Ncarkhdz eblékirat i elveszrck, dc sztt.bóú & Árrianosz mú-
vcibcn artalmuk nagyrészt feanmaradt: MCC8JNDL4 i. m. Io.
!' Diódorosz, XD( 4.
'3 V.
A. Srurrx, Tte O#ord History oí India, 3rd cdition. Oldord
1958.96-97.
'. Strabon, XV. 3.: McCaliD.B, i. É.8.
5 strabon, xv. 3.| MccBü{DLr, i. ru. 8.
'6 Meg.szt}enész töredékcit ki.dte J. w. Mccu{Dt8, Ártcicnt
Iodia as dcscribcd by Megastheoes end Ardan. lóüdorr 1877.
2' Athasastn by Kautilye, trarrrlatcd by R. Snauasastry,
3rd ed.
Mysote 1929. v. 2.
'8V. A. SMrrrr, i. m.Ir9-t32. - A, FoucltBr, Le Portc oricn-
tale du stuPa de Sanchi. P.ti§ l9to. 3c., ?s. - T. Gr!,rr.ur4 The
Spirit of Asoka: East and'We§t. r9J8. 26-7l. Az &z.kib^gyoú}rny
szcrint tanltója Upegupta buddhiste §zcrzetei volt. I. e. z49bcn ta-
,rítójával együtt mcgütogatt a buddhizmus sz.nt hclycit. Fouchet
bcbizonyította a száncsi sztúpa kcleti kapujáoak egyi& domboruúvé
vel, hogy Ásóka Bod Gajában, a szent fánál tctt iinncpélyes látogatá-
sának az emléLétőrá.
'Ásoka íeliratairól: HIrLTzsctI, Corpur Inscriptiorum Indicarua.
I. O#otd r92J. - Továbbá: A. Guosu, The Pillars of Agola. Their
Purpose: last aod west. ,967, 273-27s.

l39
 ó Ezeakívíil nég hátom fcli..tát taláttá& Bcg .
ganóbár.i Dlűvé-
szet terüetén. Az cgyüet Texübarr, cgy frr.i!,t
Pesavár mcllctt,
cgy hatoadikat Dá-Afganisztánban, Kandah&beu, cz utóbbi kclet-
tcz&i ideje i. c. z58.
'1H. v. s. MUrTIIY, vas Ások . Buddhist?: Eist ind wcst. 9
(1958). 23o. skk.
.'A lcgcnda .zc.int azo! l helyen, ahol mostohaalryja c§ábítá.{t
fclürnctte. Á legend&ól fcltétcled hogy a Phaedre Hüppoütosz-
-
történetck cgyü hclyi, irrdiái változata lehct. Nagyoa valószínú,
hogy a legenda koholt, uincs alapja, de eIrnek kösziinhet6, hogy a
Maurje-biro<talom bukása után Eég 8oo évig §cm íclejtették el Asók
utódjának nevét.
sJ. MAr§sAE, Trxile. l. to, tI.
e Polübiosz §z€lint cz al.tt .z id6 al.tt látogatott el
- a valóság-
ban: töft be Antiokhosz a Kabul-völgybe, alrol .z ur.lkodó
- Nagy alapos.n
vezért vagy f6nököt tifosáotta, h.íci elefántjait elh.jtottr.
Ez a betörés azé* jclotős, me.t azt bizonltjq hogy . M.urja-biro-
dalom mcgszürrtévcl mcgtorlás nélkíil37Abeddá íált az út Indiába.
s'w.'w. TA&N, Grceks in Bactria end India, Cambridge znd e<l,
1951. loo, í5z, l71-
3. Milindapancho, translated by Rrrys Devms. Rcpf. Loadon r9ó2.
s?J. MAr§sAtI" i. m. ]. t8-19.
33'w. w. TA!N, i. Dx, 278
-2?9, 339- 34r, 34s, 496.
eJ. M^8SEÁLL i. m, I. 44-J8.
e E. Hrlzrrro, Irán in the Aúci€írt !.st. I9I.
.rE. H8BZPBID, Ku§h.Eo-sessaDi.n Coins. Calcutta r93o.
.l Perthia ma Dá-Tiirkmenivtáa kö#ps6 tészétes lrál czzcl szoa-
szédos teriiletcit íoglalja magába.
'l Az indopárthu§ álam íüggctlen Pútbiától, - J. HÁBMArí§
Milor Bactrián ln!.riptionr: Acta Ant. llung. t3 (I9ó5). 176.
.rJ. MAr§EÁt , i. E. I. J2-J6.
&v. A. st{tTE, i. ú. t4J-I4ó. - srcnt Taldás apostol - a
,,hiteden" - Jézur 12 tzúltaáalr közőtt az egyeden volt, aki kétcl-
kcdett Kíi§ztus fcltámad,ásábaa. Az egyik ltr. század folyamán lclrt
legenda szcriut Taxüban, Goudophcm&z király országánek íóvá-
to!ábán §zenvedett yéfianúhalált. Irgeu<ü.iáuak több v.riáüse aá
írja, hogy acm Taxüban, baaem Mylepor vátosában halt meg Mad-
ra,sz Lözelében, & rcm erószakos, hancú tetmé§zctes haláUal.
..J. MA!§EAIL, i. m. I. 58-óo.
.rJ. M^BSBAII" i. Itl, L óo-7ó.

l40
 .3J. IiAEMATTA,Miaor...: Act. Ant, Hüng. 13 (I9óJ). I84-t85.
..J. HArü^TrA, Latc B.díian Inr<tiptiour: Acta Áüt. Huttg. t7
(I9ó9). t83,372-380.
&J. H^IuATTA, Minor. . .: Actá Ant. Huttg. 13 (I9óJ). t82*r95.
!lJ. HABMáTIA, Lete...: Áctá Ánt. HuD8. l7 (1969). 372,-38a,
aJ. H^!MATIÁ, Late...: Act. Ant. Huttg. t7 (I9ó9). 37t.
53 A. 3. KBrH, Thc Rcligiou and Pbilosophy of thc Veda and thc

Upanishads. Cambridgc !92J. 38, J3. - H. y. GLA§ENArI, Die

Rcligioned IndieDr. stuttgart t943. tt2. - H. áüür& The Pbiloso.
phies of India. New York and Loudon r95r, u 8r.
5.J. GoNDA, Die Religioneo Indicor, die Religioncn der McascF
hcit. I- . stuttgart I9óo. II. t2. alapján a buddhizmumál korábbi
iadiai vall& Éegjclölé§éfe e hinduirmu§t baszuájuk, cz válik újab-
ban általánossá,
úA. B. KúrE, i. m. J8-6I. H, zrMMr&, Epic!, Mytbs and Le-
-
geuds oí India. Ziiricb r95a- 20-66.
eH. zIMMEr, Thc Art of ladiaa Asia. I-1I. ToloDto I9JJ. I.
II5 - I I7.
5?A. B, KEIE, i. m. 5, 3z.
.8s. A. DANGE, lodia az 6sközösségtől a rabszolgaságig. Budepest
1952. ó3 -80, 92,96, Ioo-12o.
s Nitukte trandeted by R. Crrexoa.r, The Bcginaings ol A* in
Bastem India: Mcmoils of thc Áóaeological survey of India. 30
(1927). 24L skk.
m MR§. sD.rc!-AIR SrwrNsox, The Heart of
Jainism. odord r9r5.
v. GLA§BNAPI, Der Jaiai6Eú. Beíün I92J,
- 6rH.CH. EuoT, Hioduism aod Buddhisa I-II. Loídon 2nd cd.
I9J4.II.9-Io.
@ cE, lrroT, i. ú.
343.
B §orvot lózsar, Budóhe éete, tta, cgyháza. Budapcst r9zo,
I55.
.. V. SMITH, Thc Oríord Histoty oí Indie. Odold 3td ed. r9J8.
12. ^.
6IrGrTt LAJos, Az isúeíedeoBels&.Ázsia. 3udapcst r94o. z35-
46.
fi cB, E!oT, i. m. l. t8J-t87. scIü.rDT JózsEr, i. m. óó,
-
.7 LoU§ I,IGB,rt, A propos de la Vctsion oongole dcs ,,Douze ác-
tcs dc Bouddh.": Acta Orielt. Huog. zo (1967). Separatuo.
A Buddha-legenüt puszt. Eítoszlek tertja É.SENAIT, Essai sut
la légcnde du 3ouddha. Patis I87J. 3o9. - A 3uddha-lcgeadát te-

l4l
ülámlk vcszi B. H. OrDrr.rEBrc, Brrddüe, sein lrbco, scinc Lchtc,
rcinc Gcmcinung, Berlin t88I. rr7.
- A szembcaáltó véleményekj
újebban E. FlAuwALrNBa, The Hittoric.l Deta wc posrcs oá thc
Pcrson and the Doctrinc of the Buddha: East and Úcst. 7 (r95o).
3o9-tz. dolgozza tel.
."A
i. m.
33 isFn Tusita cgc a buddhistl mennyország, - A. B. KrrrE,
4o, íclhivja a íigyelmct arre, hogy az istcn& sáma azonos a
pcrz§. pAnteon istcoeinck számávd, é már vellárokban nem ismcre
tcr hr§oúló 3áEtí istcocaoDort.
o
.b$aU"._Ltcsn LeJos, Az ismirctlcu . . . 237. Bodhiszáttva az cljövendó
- A pái táoon: Crr. Error, i. m. tr. 7. lzcrint a boáhisott_
vák csupíu Buddha cl6zetes íormái vegy clódei. Neo bes#l anól,
hogy szenrck válh.tnaL buddMvá vagi bodhiszattvává, & hogy á
bodh;.zattvák az embcriség seg{tői teÉáek. Pái tlnooo.L odJat
e korai buddhizmus páli dialcktu:ban kb. i. c. 8o-ban lcítt tanltásait,)
?0
cB. EuoT, i. m. I. 342.
zl Egyes legendaváltozatok Gautatne
íclcségétGopának nevczü,
máro,k Jasodharáuak. Az elncvcz&ről részleicren: i{, Eo"""ron,
Buddbist-Hybtid Sanskrit Grammar and Dictiodary. Londoa rgs:.
2\ó.
7! Budöa talilkoásaitól vagy az riLD. ,,Négy látomás''-ról: LI-
GET! LAJos, Áz ismcledeE . . . 2ó7.
'l H. ztMrúEr, The Art.,. a7ó-l77.
7.TtBNcsÉNyr-wArDÁPFE[ IM!E, velláltörtéDeti Bnulmánvok.
Budapest 1959. 8o-8I, Ioo- IoI.
zó Necy_
orcl, Hősök, csalókák, öídögök. Bukarest lg74. 29, 39.
/óJ. G. t-r^sEn, Thc Golden
Bough. I-IV, Londoo, t94,I. 374.
M_"gyy{, Az aranyág. Budapest l-965. NAcy OtGi i-. lE. i4.
-
2? H. ZlMMEr, -
The Art , . .7. 2r-22,68-7o, t37_48, 4o114z,
2J7. NÁGY orc^, i. m. 68-69, I 2o-l22,:'25,:r2g. í45, Ió2, t8J.
-v. FAUSEöIL, i. m,
'8
70A. FoucIrE& lÉsvics adtélicurcs dc Bouddha. Pati§ t955.
327-33l.
eA. Foucnre, les vies.. . z45-z47.
61A, FoUCBER, í-es vie, .. . 2@-274.
l'Á. FoUcHEa, [.§ vie§... t7E-t79.
33
A. FoUctrB& Iɧ vies. . . 98.
..A. FoUcHal, Les vics... rr9-rzo.
e A. FoUcrrER, Les ú6 . . . í26-127.
ú A. FoUcrrE& Les vies . . . toó*III.

l42
 .'A, Foúct|!r, lcs vics , . . rzr
.. LrGlTt LAJos, Az isme!.tlen . . -rz5.
. z3ó. Scrunor Józso, i. m.
óó -ó8.
-
e H. zIMMEr, Philo§ophics .. . tr5. skk.
. Scr*rror Jó zsrr, i. m. 3 3 - 3 4. '6, buddhizítusróll LurÁcs Józsrr,
I§t lck lítjai. Bud.p6t 1973. t24. sk!.
-
'l.l crr. EuoT, i. ú. n. 8. - scHWDTJózsBF, i, m. I5o.
fucÉTILAJos, Az ismcrctlcn . . , 23ó. - A mahljáne buddhiz_
mus legfontosabb szelt köoywi . PÉdanápáBmita szövcgek. L.
H. znrüE& Thc Pbilo§ophi.s... 488-JJ9. - crr. xlrol,, i. m. lt.
341.
- l. E. SINA&T i, ú. í42. - az clső mú, amcly a
09 A Mábávasztu

bodbiszattvává fejlődést lcí.ia, & annek ró íázisát kiilönbözteti meg.

ÍucEn L^ros, Áz ismcredcn.. . z37, A páli lcáoon: Crr-
-
EltoT, i. m. Il. z-zz. cstlpll cgyctlcn bodhiszattváról, Meitréjáról
vagy más üévea Adzsitáíól beszá. Maitriia ercdetc: emberfcletti, szám_
talen élet után - a történeti Buddh.lhoz hasonlóan - méltóvá vált
á bodhiszattve mivoltre, ami az égben vár rá. Ó a,,hit tcrjcdésénck
őre".
95 Szaddharrna-Prrndarika, IIL: CH.
ELIoT, i, m. í. 12-19. A máso-
dik nagy bodhiszattra Avalokitésvara, erederc ismeretlcn. Ó az is_
teni irgalorn és Legyelem meg§zemáyesít&c. A ,,kegyelcm urC', a
,,bajben segító", e ,,nagy könyötiiletes". Sok jclzőjc köótt a legíon-
tosrbbaki a ,,oagy könyöriilete§" és a ,,lótusz-kezú" (Padfiapő'í).
96
Crr. Euor, i. m. II. r9-2o. Mendxrrsri, a harrnedik nagy bod_
hiszatlva nevc: édes, kellemes. Egyéb jclzői: . ,,be§zéd ura", a,,bet_
ceg". A piü káOon és a régi szővcgek ncm említik. Örökké íiltd,
végtelen sok buddhát ismcr, és 6 aol§e Meitréját, rz eljövcndő budd-
hát. A gondolat, a tudás, a meditáció negszemélyesít6e.
E'scHrÁDT
JózsEF, i, m, ó4.
Di LlG§Tr LAJos, Áz ismeredcn . .
. 277-2,8r- - K. GorDo\
Th. tconogÉphy of Tibetan Llmaúor, Columbia Univcniry
^. Prcsl
I939. Io4-108.
s cq. EIroT, i. m. II. 3 3 3 .
r@ ctl,EüoT, i. m. lI.23-24.
rol H. HAIGBEAv§, The Buddha Story in
Stonc. Celcutta l9r4.
19. - A. K. cooM^RAswAMY, History of lndiao and lndoncsian
Art, Ncw YotL r9z7. 4z. skk,
l6J, A. Baxrrlr,l, Tbc Devclópmeírt of Hindu lconography.
Uoivcrsity oí Calcutta I9Jó. 84.

l43
 lo3 A. FoúolER, L'art gréco-bouddbiquc dc Gandhárr. Paris l95o.
I.384-3E5,
)ü H. zt}r-MEn, Thc A$ . . . ó3 - óó.
16 H. ztMMaR, Th. Att . . . 2l - 2, ó8 - ?o.
r6J, A. Bextnlr.1 i. E. Ito. istean6 ábr&olási dpusa kor{l
^z aDint az áüó iltconót két clc-
kialakrr]t e pénzcken. LcgLcdvcltcbb,
íánt - ormányából vizct locsob. - íitdcti. Ezt . kéPdp$t mildc!
vá.ltoztaés nélkiil átvct]e a Lolei - i. e. IIL sázadi - buddhista mű-
vészet, arrrint ázt A. FoUcH8r cgy Buddha rzüct&c jelcoetcn azono-
sitotta: Icodogt.phy oí thc Nativity oí thr Buddhe: Mcmoirs oí thc
Árchaeological Suwcy of India, 4ó.
42. §kk, - J. Á, BANERJBA, i. m.
ro? A, K. cooüÁrÁ§§/Ar,|Y, i. m.

tJ-86, 98, loo-IoI, 337-339, J6o, J7J.

b3J. A. B,rN!BJEA, i. m. 339,
38o-38I, 383,44r, 5o3, szg. - H.
áriü.nEi, Thc Art.., t37-I38, \4o,r4z, 2s7. A ,,Hét aEya-istcn-
nőt" Háíiti leszámazottjainak tafiják a kA6bbi indiai múvé-
§zetben.
ro Crr. M.rssoN,
Mcmoir on thc arrcicut Coins {ourrd at Begrem,
in üe Kokistan of Kabul: Joumrl of the Asirtic socicty of Bcngal.
3 (1834), IJ3-t57; 5 (r83ó). I-28, 537-51,7.
1r0 A. cUNMNGH.4i,r, Verilication oa
thc itiaenty ol the Chincse
pilgrim Huao Tlrsaog through Áíghanistau .nd l!rdi., during the
b.ü oí tbc seventb ccírtury of the Chíisti.n cra: Joumal of thc
Asietic Society oí Bengal. t7 (1848). t3 -óo.
'irst
r!rJ. M.ArsHArq i. m. III. kép.nyag., továbbá H. ING!o!T-I.
LyoNs: Gandhera Á!t in üe Muscum§ of Pakistan, Ncw YorL r9J7.
képanyega.
lu A. CuNNrlrGEAM, Annual R.po!§ of thc Aróaeological Survey
oí India. I8ó3 -t8ó4.
1r3J. FEacUssoN, History of Indian and Eastetn Architectqte,
London 18?6. ?3. §tk.
lü Szu,ÁcYI JÁNos GYö&GY, Giirög múY&uet. Bud.Pcat 1954. II2.
rl5E. CuBTIus, Die griechische Kunst in Indieo: Arcbáologische
zcit§cbrift. t8?6. 9. skk.
1l. Pluterchos, Alcxendcr, LXDi
lt'straboD, t5. I. 4,
1l8 Plidiüs, Hiltori. Natu!.li§. vI. 84.
rú Dio Cassius, LXVIII. IJ.
Do E. H. \íAr-iÁlrGToN, The comndercc bctwcqr the Romatl Em-
Pjrc ánd lDdia. cambridgc 1928. 3J. skk.

Iu
 1!1J. 'w. MccüNDLn, .Ancient Tndia as described by, Ptolemy.
Qelcutta _ Bombay London 1885.
r'' S. - Rccords oí thc Westcf,tl ]World. I
BBÁJ,, Buddhist -II.
Loltdon 1884.
't3S. BEA!, Trayclr of Fah-Hirn and Suug-Yuo. Londoo, 1869.
rr. s. BEAL, Buddhist. . . ó2-óJ.
1ú Br*utu's India. Newly ed. New Yolk !926. ó7,
l'.J. W. McCsD,Dl.s, Arrcicat Indie ar dcscribcd io clersical Li-
terátule. 'we§tmi!§tet r9or.
- Uő, Ancient India a§ de§cribed by
Megastbenes arrd Árrian, Cdcutta 1877-
'!'Ujabban E. H. wÁtMtNGToN, i. m. és M. Buss,rcrr, lndiu
Events in Tlogus PoEpeiu§: East and we§t.7 G956).22g-z42.
l'. Áz Indus-völgyi krrltúra még mcgíejtcdcrr í!á§a Mtráteti. .
művészcti crnlékck mondaniva,Iójínat dcgérté6ét.
t D. H. GoRDoN, Sutvivals of thc Indus cultrrrc: Joumal of thc
Royal Asiatic society of Gteat Britain old líebnd. ó/3 G94o).
Scpaptud. - S. CoRtrÁu, Ncw Finds ia the lndus Vallcy. lrzq
6/r (rqól)- Separatum. - C. C, DAs GuiTA, Somc Unpublished An-
cieDt Iíldian Tcrrecott.s Pte§crvcd ií the Briti.sh Museum: Arts Asia-
tiquca. 13 (tgJo).254. skk. - C. C. D᧠CupTÁ, Unpublishcd Ánci-
eít lDdiau Tcrracotta§ Preserved in the Musée Guimct Paris: Arts
Asiatiques. 14 (r95r). z83. skk, - v. s. AcBAwArA, Tctracotta
Figurines of Áhichchhana District Bareeilly U. P.: Aacicnt India.
4 F9a?-r948),Io9 slú. - v. HoRvÁrrr, Additional M.tcrial to tllc
Iconognp}ry of tlrc so callcd B.arjr8-Goddcs: Árs DccoDativa. t
(I97]). JJ-J9.
1O Megaszthenész óta ismeretes,
hogy a Maurja íőváro§, Pátali-
putra fából késziilt, & ezt a régázet is igarplta. Flból készüt i§tcn-
ábrázolásnak ezonban még nem ismcrctesek az emlékci.
r3r]. MAB§E^LL, i. m. II.8*13.
t8'B. RowlAND, i. É.ó8-7o. Vdószínú, hogy sok Asókánek
tulejdonílott osdoPot Maúja elődci íűtott.k ícl, és az orzlopíők
hindu vagy í,ütöves szimboüMját k&óbb a bud<üisúk rljraérrcl-
mezték. - indiai szidbouk&ól áltatában: G. B. BE^NDÁxAB,
vais|levism, ^z
Saivism and Minor Regüous sy§teúi; J, N. BÁNEBJBa!
i, m. - A lótusz_sámbolikától: H, Zrur.rrR, The Art . . , I. tJ?-r8I.
ls A szátDÁti oszlop álladiguráinak jelcutés&6l vita fotyik. T.
BLocE: zeitscbriít dcr Motgcnlándischea Gesellscbaft. J7 (I9o8).
3-6. I.ttdre, Slva, Dutgá és Szútja hordozólllataiaak tartja. - M. G.
MÁJUMDÁB, A Guidc to Samath, Bcuares é. n. 8r, szerint a hírcs

Io oörfu| in@c} írítüb.E l45

áüdigurák Buddhe élcténck négy f6 <cméoyétképvisclik. - ]. N.
B^NtrJrA, i. m. 9ó-97. kétségbc vonja, hogy az állatfigutál irtcocl
áu.t ebkt1 mcgjclenési formái lcrrnének,
r J. N. B^N8rJE^, i. m. IIJ. §lv. §zigorrye buddhistr jcleatésscl
jcleoü neg a triratna sámbólumon.
le A Geudháta-emlékek cgyik ek6 publitltóje a brarrói llolrrc_
lrrcrr JÁr.ros MÁiToN, Reire. P..ir r833-!E34. - Továbbá F,
T,rxÁm ZotrÁx, Buddha útján. Távol-Kebten. Brrd.p.st I9]8. 80.
luJ. Prersrr, Esseys on Indian Antiquities. LoDdon I8J8,
r3'Á. Cuxmxcanl1 A Book of Indian Eras. C.lcutt t883.
r'.J, MAr5tl^iL, i. m. II.30-32.
r$J. M.tnsBALr, i,. rí.ll. 763. skk. görög péazcket i5mdtet, sze_
ka & parthus pénzekről uo. ?ó9. skt, _ w. w. TA!N, i. i!!.4Ió. §kk.
isrnerteti a görög pénzek t, 37o. skk. ismerteti a római pénzeket.
loJ. MAr§g^tJ, i. m. Ií. 78J. skk. ilmctt ti e kusán pénzekct.
-
J. M. Ro§ENttED, The dynastic ert§ of thc Kush.ns. Los Álgelc§
1967. !2-T6.,- E. GöB!, Die Miiizpti8ung der Kushenas. - F.
AlTHrtM, Finanzgelchichtc dct Spitantike. Frantlutt am MaiD t957.
z9. skk.
l'rJ. N. BÁNIBJIA, i. !r. IIo.
l'!J. Marsn,uL i. m. í. 44ó-48r.
r'3 R. Gnrsxuex, Nouvelles rechcrches atchéologique i Bagr.m,
ancicnne Kapiri. Par J. H^cm{, R. J, HAcrnr, J. CÁrl, P, HAM!_
LING, J. AuBoYER, v. Eus§ÉEFr, o. KUrz, PE. ST8RN: Mémoires dé
la Dáégetion Alchéologique Fnngeisc cn A{gh.ni§t.n. XI. Pa!i!
19s1.
l.. B. BR8NIJES, A figu.c of lbtpofiete§ from thc Farghene Valley:
Eart .nd west 2t (I97I). 75. §kk.
ró R. GEasIrMÁN, Nouvelles , . .
- Tov{bbá J. MARsíIAIL-PE.
vo6E, ExcayatiorN er Charsadde: Árnuál Rq)ort§ oí the Archae_
ological Sutvey oí Indie I9p2-I9o3. I4t-I48. - R. M. wHEErEe,
Fivc thousendr years oí Plkistan. Cambddgc I9ó?. so-JI. - M.
Bv§sAGu, Arr Impoítent Document on thc Reletions bctwem Romc
end India: E st rnd 'West. .1 Ggsl\- z+,l-zsl. - F. coÁRÉlrí,Thc
bronze bendlc of Chersadda: laJt and wcst. !6 (t967).94-IoE. -
G. cÁsAi-J. M. cA§Ár, Site urbain.t sitca funétaires des environs
dc Pondicberry. Pa!fu t95ó. - A. SDIoNBTTA, An lssey on thc so
callcd ,,lodo-Greek" Coiu.ge: E st.rd we§t. E (I9J7). 44, skk.
r|' R, C. Su,t tue, Mathura Museum lottoduüion. Mathura I97L
24-29.

16
 l.'N. J. B^N8rysán i. m. II7. skk.
r..J. MA§EAtr, i. ú.tI,4z-45t
1!H. BUCI§IIAI. Thc wc§tcm rspects of Gendhira Sculpturc:
Procccdiogs of thc Britirh Acrdcmy. 3I (t9lJ), 5.
ú H. BUcFrH^!, i. m. t3.
!1H. BUcIlrg^!, i. m. tó.
rl'J. MArSEALL, i. In. II. 5Ió-Jt7.
tllH. GosTz Im;rcrial Roore and the Gcaais of Chr§ic lrtdi.n
Art: Ealt.íd'w.!t. Io (I9óo), I53, skt., 2ól. !kk.
s'J. HAIMATr^, Thc Great Bactrieu Inscription: Acta Ant. Hung.
t2 (1964), 38J-3E9. A tusánok buddhizmusít közcl roo battrid
kusán fclitt bizouf§a. A fclitatok az i. c. I. - i. rz. IíI. sz{zad között
keletkcztck, velamcanyi buddhista kultuszhelyckkcl vagy kolostotok-
kel van kapctolatbao. A fcliratok bcgámolnak ajándékozísról, erck-
lyék elhclyezéséről á sztrlpák épít&éről.
1ó L. a
48 - J2. sálllú j.gyz€tckét.
16' M. TÁDDB, Insctibed Clay Tablcts and Miniature Stupas
flom Gh.zni: East .nd wcst. zo (r9ó9). 7o. stt.
l57 A Gaodh&a-múv&4ab.í daitja-trv dísdtóclcm, az cutópai
építészetbenpltkG vagy szemátMt_ív ^ néyeÁ isÉc.t. Az indiei épí-
tészetb€n á csaitja-ivú ablakon át kapjá& a batbngszcntáyck a hom-
lokzati 9ilágltá§t, Iodiában más értclcmb.n L b4§z!"álják czt a kife-
jezést, a kis mé..tú,szttt lt megábe foglaló szcnt4y ncvc ugyeocsa&
csditjd.
8réco-bouddhique dc Gandhtre l. r9ó.
r53A, FoUcElr' L'eit
sk!,
ts K. 'w, DonuNs, Gaodbjire Buddha Imagcs with losoibed Da-
tcs: Ea§t ald 'wc§t. 18 (I9ó8). 28I - U6, Two Gandhara Re-
-288.
üquiarics: East and wcst. !8 (1968). rJI-tór.
lóJ. M,rrsa,ur" i. m. 11.44z-4Jr.
- H. DIYDIB& Contribution
A l'étude de fa.t du Gandhlra. Pa.i§ r95o. I29. sLk.
13l N. AIrMAD, A Fresh Study of thc Fi.e-Tempb (?) at Taxila:
Pakistan A.rchecology. 4 (r9ó7). IJ3 -tJ9.
G. GNorr, The Tychc and the Dioscuri ifl Arrci.nt sculptu.c§
r6t
from thc Vallcy of sw.t: Ealt and lrcst. 14 (t9ó4). 29. skk. - M.
TÁDDEI. on a HcüenisticModel Used in Some Gandhiran Relicfs in
swet| E.5t aad'West tJ (r9ó5). t74-r78, - Uó. IconoF.Pbic
Considctations orr e Gaodhira Reücí iu tic Nationrl Museúnl of
oricoal Árt in Rome: East rad'West. 16 G96ó). 38-JJ.
rsJ. M. RosrNrr8rD, i. m. 89. skL,

to* 117
 lüJ. RorrrÁND, Gudbára, Rooc and Methuri, the carly relid
stylel Aíchives of thc Chincsc, Árt sociefy of to
(t9jó). ^!rrc.i.3-
B. Rov'!,lND, Romc and Gandháre: last and 'Wcst. 9 (r9J9).
!'5
4r4, skl. - U6, A Notc oa üc lDYcntion of thc Buddha Imagc:
}larverd Journal of Asiatic Studies. tI (1948). - U6,.Thc Hellcni§-
tic Treóitiou in North-Vcst India: Árt Bullctin- 3t (r9a9).
- Uó,
Ganrlbite aod laa Áatiquc Att: the Buddhe Imege: Amcrican Jour-
nal oí Archrcology. ,gsz. 35. stk. - Uó, Gan<lbira and larly
chiisde! A!t: Buddha p.lliitu§: AE9ricao Joutnal of Archacology.
r9s4. lq. skk.
ri6B. Row!ÁND, Á Revised Cblonology of Galdhata Sculptu-
tci Alt BulletiD. t93ó. - H. DEYDIB& L'in§GiPtioD du Bas-Re[ef
de Kapici-Bégram - et le Chíonologic dc l'Art dc Galdhará:
oriental Art. 2 (t949). Ito- §kk.
r'? }l, INc!o!T, Palmyreac aod Gandbera sctrlptutc, Ncw Havcn
I9J4. - H. !NGÉoLT-I. LyoN§: G.Ddh&a art iít thc Museud§ of
Patistan. New Yolk 1957,
r63J. MársHAu, A Guidc to Taxü. Cambridgc 196o.
lleJ. MArsItALI, Taxila. I- . Cambridge r95r.
l?!J. MAssr JÁ i. E. t,
49. §kt
r7lJ. BARrHoIrx, lés íouiucs dc }bdde. I. stuPe§ ct sit §. Mémoit€s
dc la DélégrtionArchéologique Frangaise cn Aíghanisau, lV. Paris
!933. - J. HAcm{-J. CAR!-J. MEI,MEB, Divencg rccberóes
erchéologiques ca Aíghenistan (t933_I94o). Avcc dcr étudcs de R.
GIrIaSÉM-AN ct J. c. cADDDl. Méooiles de la Dáegation Átchéolo,
gique Éalgaise a Aígbanirtan. VIII. Paris 1959.
t?'J. MáB§ttÁE Á Guide to Taxila. C.mbridge ]9óo.
1'3 A. FoucgEE, L'icoDogíaptüc
bouddhiquc dc l'Indc. Paris
I9oo. - Uó, Etudes sur l'iconographic bouddhiquc de l'Inde epra. des
documcats douveeúx, Paris r9oo-r9o5.
!?.
H. Bucrrraun i. rn. 12-13.
Foucrrri, Le rcpt&ánt.tiou dc J3takas daus 1'art boudrlhi_
r?ú A.
que. Mémoicr cooccmant l'Asie otieotdc. m, Pa.i§ I9t9.
r?. M. BUssAcu, Thc
,,hontal" Rcptclalt tio! oí the Divirrp
Chariot, §imilarities betwee! the figuratiyc attr in tbc East arrd Wcst:
E st .nd 'we!t, 6 (r9rr). 9-25.
r'7
M, Sp.tGNou, Relationsbip bctvrecn thc Peí§peclive and Com-
positional Structrüc of the Bh.thut Scúlpturcs and Gaodhira Att:
East aDd'we§t. 20 (rg?or. 32ó-27.

l48
 ú. A. FoUcBr& L'art. . . ffg. 83.
- B. RowlA§D, Buddha .Dd
,,zALMoxs". I (1938). ó9-8J.
thc srtrl God:
lt B. Row!ÁND, Notes on Ionic atchitectufe in thc East: Amcf,icen
Joumd of Atchaeology. t935.
1.1l INGHoLT-I. LYoNs, i. ,ri. Fig. z54-z57,
l3rA külörtböz6 vélcoényckct J. i. vAN LoEuIzE}.r DE LBBI'V,
i, m, lII-fejezete foglalja összc,
1& R. c. srrAnMÁ" i. E. 2ó.
l33 Digh. Nikája
3. é§ 3o.: CE. EIroT, i. m. I. 34r. Buddhának 3z
Dagy & 8o kis jegye van, haja fekete és féuyes, bőrc aranyos Ámyala-
t{ koponyáján yau egy lagy dudor és két szcmtildöLe között egy
ti.sebb dudor. Ezck a jcgyek arr". rnutatnát<, hogy a oagy embct
(Maháplt*u) mcgjelenéséhezkapcsolódik Bud<lha megjelen6e,
rg Y. KnISENAN, The Hait ou the Buddha's Hcad and Usoisa:
Eást end west, í6 (1966)- 27s-289.
'e A8prpEanal J. A. BÁNBRJEá" i. m. J87, ó00-609.
re A két§zet §ziiletettck, a brahmaook fiillyukasztási szdta.tjsáról:
J. A, BÁNEiJEA, i. m. ó4.
1i7J. A. BANBBJ8A, i. m, óo4;
l33Páli kánon: crl. EuoT, i. m,IL 2L7,
l& Latita vistáta: J. Á. B^NrR]aA, i. m. óIo- t2.
WJ. Marsrr.rr.r" A Guide to Taxila. c.Díblidge 1960. ó9.
úrJ- HAcro{-J. cA&r-J. MEuI"'IEB, Diveíscs... képanyaga,
r9lJ. N. Ro§BNFIBLD, i. m. IIJ.
ú3J. !. vAN LoEutzEN nn Lrruv, i. m. 82-83, 90-9I.
!' v. s. shrdies in Indian Art. B€oarca I96J.
tr§J. HAIMATTA, Thc Greet BactriaD ltl§criPtion: Acta Ant. Hung.
^eBAwtlA,
í2 (í964). 4. skk. A budtüümus Baktriábaa már a baktriai göróg
korszakban mcgjeletrt, buddhista feliratokat találta& Bagram leg-
korábbi rétegeiben.
s R, c. sIrArMA, i. m. 29-33.
ú?V- A. Snlrrrr, Indiao Sculptue of the Gupta Pe.iod; A. D.
3oo-6jol ostasiati§cbe Zeitschriít. 3 (r9r4).
1.3 cE, M^s§oN, Memoit on the Topes and §epulchral Monunreats
of Afghanisthan: H. w. wilsoo, Ariana Ántiqua, London I84I.
trr;. Uacrnr, Recherchcs archéologiques au col de Khair Khaneh
pré§ de Keboul. Mémoires de la Délégation Archéologique Fran-
gaise en Áígbaaisan. vtr. P.rfu t938. - J, BArTrroux, i. m. r. Paris
1933. 2, Pális r94o. - J. cA8!-J. H^CB.I, Nouvelles rccheróes
! Blmiytn. Mémoires de la Dáégation Archéologique Fían9aise en

149
Aígh.úi§t n. ü. P.ris t933. - Áz eigenisztániá§.tásokjó tictzcíoglatá_
s. A. A, KozEAD, AfghaEi§te!, G.oF.Phicel eod Higoricel Sl&chcs
oí somc locelities: East alrd wc§.. 7 (I95o. I28. d.k.
Tapa Setdatl last and 'West. ro (t9óo). ro9, slt.
- M. T^DDE,
e S. Brar, Buddhi§t Rccor& - - . I-rV. P, PBLuoT, Lcs d!ti-
-
quités boudrüiquc <le Bámiytn. P.ri§_Bruxcllc§ 1928.
'r F.-hszicít elmondja, hogy ott á.t Lo. Bámijánben ,,. . . ez ot-
ság tirálye éppen ötéventmti nagygyúlé*t tartott . !z alkalotrrnal
a Lirály otsága valamefuyi pepját íog.dta. lgész felhőkben jöttck
a papok , . . és amikor mlr hetyet foglaltak, a király & minisaerci
megtették a törvény é§ szokís szerinti felajáolásaÜat. Á gyü&t a
t v.sz első, rnásodik vagy harmadik hórrapjáben tartják. Miutáu e
gyűl& végct ért, a király fclbJvta ainiszteteit, hogy r s cgyéb felaján-
üsokat is tegycoek. A fclajánlások egn k&, Mrom, sőt néha h& ne_
pig is eltartott k - . . Ezután a Lirály finoú gy.pju§zöyetcket és sok
más olyen bolmit osztott ki a szetzcrcseL között, amirc azo&t!.k
sziitségi& ven, és végiil elmondta, hogy mit tlván 6 a szepctcsck-
től , . P. PEmoT forűtár..
L."' R. c. sIvAiAM.AMUrTr, Bamiyetl: MARG 24, G97!). 8. skt.
'03Á. FoUCBBB, L'alt... n. lr2. - Uó, L'origine grecque de
'04

l'imagc du Bouddha. Cbalon-sut-Seónc r9r3. - Uó, The bcgilrnings

of Buddhist att and othe! essays io Indie and Ccrrttal-Asiao Aróaé-
ology. Paris - Loadoa r9r7.
aR. RoVLAND, The 'w.ll-Paintings at Bamiyan: MARG 24
(19?I). 2J. skk.
s B. RovtÁND, The 'wall-Paintin§. . . 3r-32.
sJ. HAcnr-J. R. HAcEtl, Rcócrches archéologiques } 3ü
gtam, Mémoies de la Dáégatioa Archéotogique Ftangaise err Afgha-
ni§tán. D(. Pari§ !939. - J. HÁCEN-J. cAEt-J. Mrumsr" Diverses
rccherche§ eíchéologiques eu Aighani.sao (r933-r94o). Avec des
&udes de R, Grlrsguex etJ, C, GÁrDDr, Méruoires de la Délég.tion
Atchéologique Frragaise en Aíghanistan. Vm. Pari§ I9J9.
- M. Ar:,
Guide to Áfghanistan. Kebul 1938.
ExcavatioDs
- E. BABGII-PE. wBrcrlr,
in Swet and Explorations of Afghanista.rr: Memoirs oí
tlre Árcheeologicrl Sorvcy of Indi.. ó4 (I94I). calcútte, - A.
FoucEB& Nouyclle§ Rechcrches Archeologiquca l Bégí.É(ancierrne
Kapisi) I-ü, Paris 1954.
'07J.
AuDoyBR, Ia vie pubüque ct ptivée dans l'lndc aucienne. Pa-
.is l9JJ. - J. LBRoy DAvIDso§, Begram Ivories and úldian Stoncs:
MARG z4 $97t)- 3t-45.

l50
 Di A régi Terrrrcz a mei várostól kb. ro km távolságra helyczkedik
cl, az i. e.III-II. század ót viíágzott. A h.gyomány szerint Termcz .
Dcvét a b.ktri.i görög Démétdoszután nyertc, clcd.tilcg Démétril-
uat acvczék. Á v{rostól I8 k i-ír talált pénzck alepján ezonbrn
valósduú, hogy Démétriosz üraler előtt alapították. Fcltárá§át B.
P. Dcoikc kezdtc r9z7-beo, id. Marson folytatta, ali hatalmas vl_
r.t táft fcl, A vIL sázádbaD tfuziiau-eag Tcrmcz rol buddhista
mücmlék& és épiilct& ítt lc. - B. Y.r. Sravssr, Between thc
Pamits aad thc Caspian Scl ér A. Yu. Y^xUDovs§, chepters ü
lrtoriye Uzbekskoy SsR. L Patt u. - Továbbá G. Fruwx, Archac-
ology in §oüct C€at d l,€iden/Köln I97o. 6ó.
l@T. v. G!B-E, G.^§ie.
PC§HN^-B. J. szrAv§aJ, K.ra-Tcpc
bu<ldijvkij pcscs.mij mod.sáir v sztarortt Tetmeze. Oszrrovoijc
itogi trbot ,g3?, rg6r-ry6z gg. i bdijszkije nedpiszi ne Lerardke.
Moszlva r9ó4.
Termeztól ncm me§§z. K"íe-T€pébcn hltalmis buddhista ko_
'ro
lostort tűlrek, amclyct valószíníilcg a lL szÁzld. clqén ebpították.
I937-brD e romokat elóször !. Pc§elin. kutátt. ti, r9ór-ben a feltá-
rj§t s2t:visz&ij folyhtt : B. Ya. sT^ws§í, Kli.-Tcpc 196,í. - To-
vábbá Uó, Kara-Tcpe II. t969. Az iG t.lált berlangkolosto. & _szcn-
tely az egyedeo Szoúct Kö#pAzsiában, valamivel későbbi időból
sármeáL Afganisztánban Haibak, Kusán pénzekct, rossz álapotban
lcv6 fűcstményekct, stukkó domborművckec és cgy kolossáIis
buddhr_szobot meradványeit t.lálták úeg- Á plasztika rokonságot
Éut t e Galdhá!._múvészrttel és etősen kapcsolódik Szurh-kotal-
hoz. A művészeti álkot&oko! klvü sok, nyclvészeti szcmpontból
igea jclcntős, fcliratos ketámiát is fclt{rtak. L. G. FrúMKr{, i. m.
IIo- I I I.
í- sz.l. szÁzaóbó| - t933-
'rr A bíre§ airtaÉi domborruúvct - az
ban id. Masson t.lálta mcg, Á rcücf akantuszlevelek között íiet.l
féífi*.t,trókct é. virágfüzáícl díszítcttzcaészcket lbrízol, akik
közép-ázsiai hangszccken ját§z.!ak. A dombormú G. Á. Pugacscn-
kova váeménye szerint buddhista szcntáyből szárnazik L. G.

'! Ka,lcsajínt Pugacscnkove az r959ben Lezdődött lsetások sorin

fcdeztc fel: G. A. PUcÁc§BNKovA, Halcsaj.n, K problcmc hudo,
zsesztvcnuoj Lulturi Szevernoj Baktrii. T.§kent 196ó. - Továbbá G.
Fruire!., i. m. tt3-t!s. A tégi vrro§t az i. c. Iv. sá2.dból laktÁk,
a hatalmrs várát 1z i. e. II. sázad má$dik fcléb€n építcttékés . In.
sázadbaí kczdett henyetllsnak indulni. Á vá!.t . Iv. sázadban ütl-

l5t
tcttét ki majd Pusztították el. A vát lcgtöbb lelcte a kusán császároL
bí!.s ejga,dsztáld t€i rezidencüjável, Beg.rrtrú.l tokon é azzel
cgfdej6: I-tr. A litűrr6, caekncm élemagysÁgú szobrok kti-
százedi.
tött uébáDy e bdlcoisztikus műv&zct b-.tását tiiltöá, óc ydiúcnayi
- érdekcr módon - világi ábrlzoüs. Á fcjszobrok egyeden ileett
múv&zct altotásai közé rcn rorolbatóN Pugecrenkova a balctriai
qúvérzct ctcdeti atkotlseLrak tattja ókct. A batEiai művészett61
pcdig megtllapítja, hogy az nem a klasszikus múvészaegyik pto-
vinciái, ágr, & nem is l baltiai görög múvészel cgyik kés6i vfuága,
haocm e csakncm czcr évco át vitígzó bakrriei k firt liiát tcrt k!.
3
Dalverzin-tepébcn .z lg&t-ben kezdctt ásatárok i, c. I. - i sz.
I. százaű sítokat, kctámia edénycLct és kis kerámia szobrokat drtet
fel. A kusáa ko*ek elciéról slrmazó buddhiste §zént4y vílyog &
snü&ó szobrai és egy kolossálir Buddha-szobor nagyo! jcleDt6!. A
kolossz4ir szobor Gaadbára-súurr1, ame\et,,Kelcoját+dlusú"
bodbisatwák, rz uralkodó és családtagjainak abkjei vcztrck köriil:
G. FBU},IEN, i- !r, IIó-II8.
'r' A buil,Iti§tl bxgyo!úály a buddhizmú Iacgjclcu&ét Kíoábau
.z I. saÁledre ter;á, 4e ez er6seíl vit tható & bizonltásrr rzorul.
'l8IlGB,It LAros, Az ismcrcdcn,.. 226-234, 239, 24o-24l. -
Továbbá M. A. srBí, Ancieot Khotan. I-tr. ordord t9o?.
'16 l. LrcBTt LÁros, & isÉereden... 229,
D.ndár-trilikíól 23o,
232,21o.
ll7 Endetéróll, LIGETI L^Jo§, Áz ismerctleu... 22g, 23\ 232.
tl'J. HÁc@I, L'Oeuwe de la Dáégation atchéologique Ftanlairc
cn Aígharristan, 1922-32. Tokyo ,y3. Fig- 27. s 34. mutat Eiráni
íestményekct.
''l M. A. §Tú!r, Khota[ I-II. Oxíord r9o7-
iú A tutíloi némct expediciókról l. Lrcrrr L,rlo§, Az i5mqedcn
^ncicüt .. .
2l8-222.
rrl A tutíáli cmlékeL konzelairól l. I;GRrr LAJo§, Az bmcret-
len... 242-24E.
'"A bcl§&ázsiái múv6zct híroE csopotje: a) Khoan - Mirán,
b) Kucsa- Karasár, c) Tutfán. L, bővebbcu IlcETI LAJos, Az ismcret-
lel... z4t. - Tunhuangról: Lóczr LaJos, A khinai birodalom ter-
mészeti viszooyainak leirá§.. Budapest I88ó- - I,rcBTt LAJos, Áz
isocretlen... 16o,,87,259-2ó1. - P. PErtoT, Les grottes dc
Touen-houaog !-IV, Paris r9l4-rg24. Máíg a legtök4etesebb mú
Trrahuarrgról. - P. Pclliotról: I,rcrrt LAJos, Az ismeteden,,.
2t7,263-261, - A GeqdMtr_múvészct & Tuo.huaug kapcsoht&ól:

l52
LlcEu LAJos, Áz ismeretlen... 2ó4-267. - MIrLóS PÁL, A tun_
huangi Ezer Buddha berlangtemplomok, Budapest 1959.
pEszlk-Kínáblu a vej-dinasztiá leglríresebb barlangtcmplomai
Jiiokeog és Lungmen, É.CEAv^NNEs, Mission archéologique dans
la Chine §eptentrionale. l- z9l-z95. es 3zo-3zz., továbbá hearr
LAros, A! i§meledcn... 265. - MELóS PÁL, i. ú. ó4.
l'l M. ELIHINSToN!, ÁD Accourrt of the Kingdom of Caubul.
London I8I J.
HoNIoE8BoBR, JourEel of a Route from Dera Ghazni
Khau, Through Vezi.i Countly to Kabul: Joumal of the Asiatic
Society of Beugal. 3 G834). I75-I78.
226
Ventura 6 Court eredményei: J. PBtNsEp, JournAl III. London
I83o. - Venturáie mi magyarok hálával gondolhaturrk, mcrt ő
segítettc keícsztiil Kőrösi Csome Sáqdort a szikh teriilcten.
"' cH. MA§soN, Menoir on the Topas ans Sepulchfal Monuments
of Aíghanistan, H. H. wLsoN, Ariana Antiqua. London r84r. 55-
I I8.
''3A. CvNMNGIrAM, Reports of the Áíchaeological survey of
India. I863 -r8ó4.
'aÁ dzsamalgiri kolostor szobrait E. c. BÁYrrY tette közzé:
Jounal of the Asiatic Society of Bengal. I8J3.
ffi D. scuLUMBERcER, I,e temPle de surLh Kotal err Bectrixne I.:
oumel Asiatique. z4o (t95z).433-45j; Üó, II. : Joumal Asiatiquc.
z4z (t954). l6l-t87. - A szentáyketiilct építé§ifázisait a feliratok
alepján J. HARM^TTA, Mino! Bactrian lNcriptions: Acte Ant. Hung,
12 (1965). IJ3-IJJ. a kövctkezőképpen rekonstruálj.: I. ,,A"-
templom építese, körükedtése & a felső te.r§z építése.z. A szentély
újjáépltése,kút ásása, a kút köriil négyszögletes terasz építése,a
szent keriilet fallal való körülzárása. 3. ,,B"-templom, e tijz-saeitéIy
építése.
'31Á közép,ázsiai szovjct ásatásokról, B. Á. LrrvINsz§J, vesztnik
Drevnej Isztorii (Review of Ancient History) 4., és oudinc Histoly of
Buddhism in Central Asia l9ó8. I77. skk. - Erőűtett kusán város
volt Zar-tcpe zo km-re Termczt6l, V. M. MAssoN, Thc Land of
Iooo cities; L. I. Balalyk-Tepe, Taskent.; G. Fnuvxrx,
i. m. IIJ-II6. - ^uAvM,
Tadzsikisztánban a Veksz-vőlgy leleteit Litvin§z-
kij és Mn. T. T. ZeyFjla| tárta fel, G. FRUMKN, i. tíL. 62-66- -
Áíraziabról, Szamarkaud legrégibb tészeről V. Á. Srsnrr, Áírasiab,
A Treesuty of Ancient Civiüzation; preliminary Note on the \V'all-
Paintiogs.; G. Frulrxrx, i- m. íz3- I24. Továbbá: o. v. oBEL-

153
6E ro, tr3ylt lta.r.s .Dd Ly.Y§d.k Toúb..rAú ltlpoíFst 6t!dy'
of tombc and bcs.l ritr,b Qcotrrl ,l\&.;G. Frrn!§, i D. ilű..
V.rlH.ól L_Y, il. SmL V.rrb.,(Mri! ploc: wrllaödng:.
9lttfu.l rlr"t!y, rg.Iod{).t G.,Frrn@í, l n. ror-rra. - trti_
E tsurd rv!- B. GrlcorEv. on Trli-perzu figuriraa. r94ó.

líl
kodalom

v. s. AcBAwÁ!ö samath. Ncw Dclhi t957.

V. S. Acn^wÁle, hdi.n Átt, Bcnarca I96J.
v. s. AGB^vrrA, Studies in Indian Att. BéÉat€s I9óJ.
N, Agvao, A Flesh Study of tbc Fie-Tcmple (r) at Texila: Patistan
Atchaeology 4 G9ó7)-
M, Au, Guide to Áígh.tti§tan, Kabul I93 8.
F, Alrrqrq Weltgcschichtc Asicns im gíiescLisóe! Zeitalter. lld|c
I94 48.
F. AITIIEM, Fioauzgcschichtc dcr spetentikc. FíankíúItaDí Maiü
1957.
F. H. ÁNDr,Bws, 'Wall-paintings from ancicat Sbtincs in Ccntral
Ásia, I ü- London 1948.
Artha§stra by Kautilye, tlalrlatedby R. SE^MÁ§ATIY, 3rd cd.
Mysorc r9z9.
J. AuBoyBl, Ia vie pubüque ct privée dans l'Inde aacicnne. Paris
l95J.
L. Bacmorr& Zur Daticnrag der Gandh:lra-Plastik. Míiachcn r9z5.
L, Bacrrrrorrr, Eatly Inűan sc1llpture. I-ü. Palis t929.
B^ETAY 3rvE.I, Ilrdia oüv&zcrc. Budapcst 1958.
J. A. BáNBBJBA Thc Developmcnt oí Hindu lcooogtaphy. Univcr-
sity of c.lcutt t9Jó.
E. BABG8B-PB. warcrrr, lrcavatious in s9i,at end lxplorations
ia the Oxus territories of Áfghanistaa: Memoirs of thc Árch.colo-
gicel Survey of India. ó4. C.lcutta I94t.
J. BArTEou& Lcs íouillc* de tladde. l. stupas et §itca, Mémoirer dc
la Dáégation Atchéologique Frau§aisc cn Aígh.nistán. Iv. P.ris
1933. - 3. Figute et íigutincs, Mémoires de le DélégationArché
.VI.
ologiquc Frrngisc co Aíghanistan. Paris r94o.

155
S. BB^L Bud&ilt Litcraturc i4 Chi!.. London r88z.
S. BIAI" Bud(üism irr China. Loudon 1884.
s, BBÁI" Buddhfut Recor& of thc 'westcm Vorld. I-1I. London
I884.
S. Blaq Records of the w'estcr1 'World, Chinesc accourrt oí India
I-IV. New. ed. Calcutte t9J7-I9J8.
S. Bgar,, Ttavel of Fah-Hian and Srrng-Yun. London 1896.
M. BEN6TI, Etude sur lc atup. dc l'Indc ancifirnc: Bülletin de l'École
íratr§ai€ d'Éxtéúo-Odeot.Pe.is I9óo.
A. J. 3BINET-KBMIBI§, Die Bcgegnrrng dcr griecbisch-tömischen
Ku,!§t mit dem indischen Kulturkrcis: llandbuch der Archáolo-
gi€. II. MiiDóen 1954.
A. D. H.3wAr. The Kushano-Sasguiad cpi§ode: Cultual cross-
cuEenB in B.ctri. A. D. 225-37s. Dlss. odord t9J5.
P. Bosa, The Indian Teachers in Cbioa. Madras r9z3.
H, BucrrrEÁr, The fooodations íor a óroaology of G.ndbára
sculptuíc: Tfatrs.ctions of the Oriental Ceramic Sociery- London
rg (|g42l$r-
!I. BucFüIÁL Thc comoon classical souíccs of Buddhist and Cbris-
tiaD neúative art: Journrl of the Royal Asiatic Society of Great
Britain ud lreland. 1943 .
rL BUcIrlEÁ!, The Western aspects of Gandb"ira sculpture: Proceed_
ings of the British Academy. 3I (1945).
M. BUssÁGIr, Arte del Gaúdhala e dell'Asia Ccnttale. Caalogo.
Roma -Torino 1958,
Ér.Camorrg, La légende du Bouddha: Revue d'HistoiÉ des Re-
ügions. Tome r3o.
G. CA§AL-J. M. cAsAL, sitc urbain et sitcs fiméraües des environs
de Pondióerry Vi.ampatn.m-, Mouthrapaléon-Souttoukény.
Pa!fu 1956,
J. c^8r,,J. HAcxtN, Nouvellq techcrches l Bediyan: Mémoircs
dc la Dáégation Árchéologiqrrc Frangaise cn Áíghaoisan, III. Pe_
lis 1933.
M. cEANDaá, Indien Art in the Prince of 'W'ales Mu!.um. Bornb.y
1961.
E. CI vÁNNEs, Mission Árcheologique dans lr Chinc SepteDtrionele.
Palb I (I9r3), II (t9!5).
A. K. CooMÁrÁ§vAMy, The origin of thc Buddha ioagc: Joumal
of the Ámericen orieDtal society. 46 ('926). ful Bulletin. 9
G§z .

l56
A. K. CoouÁa^sw^Mr, Histofy of Indian and Indorresian At,
Loldol lgz7.
K. CooMArA§wAMy, Thc Buddha's Cuda, Hait, Usnisa and
^.Ctown: Journal of the Asiatic Society ot Bengal. t928.
A. K. cooMAaáswAl,ty, Bodh Gayá: A!§ Asiatic.. t8 (t93J).
A. K. CooüirAswAMv, llemcnt§ oí Bud<lhist iconography. Cam-
bridge. I935.
E. B.cowBlr, Thc Jetáke, ol Stories of the Bud<lha's former bitths.
Cambridgc I89J-r9o7.
A. CuNMNcH,IM, Annual reports of tlle Archacological Survry oí
Indie. Calcuta I8ó3 -r 864.
A. cuNNINcÉAM, A Book of Indian !ras. calcutte t883.
A. CuNNrr.rGgAM, Mahabodhi, or the grcat Buddhist Temple undet
the Bodhi Trcc of Booh Geya- London t892.
A. cu§NIlrcIrAM, veriíication oí the itioeraly of thc Chiocse Pilgtim
Huan Thsaog through Afghaaisarr and India during the first hü
of the seventh ccotury of thc Christian era: Journal oí the Ásia-
tic society of Bcngel. I8 (1948).
R. curtBr D, sclüUMlErGaB, Trésor rnonétlüe d'Afghanistan:
Mémoires de la Dáégation Árchéologique Frangaise co Afghanis-
t n. xlv. Paris 1953.
E. cUBTIus, Die griecbischc Kunst itl lrldien: Archáologische Zeit-
schdft. í876.
s. A. DANGB, India az ősközösségt6l a rabszolgaságig. Búdápest t9J2.
MR§. Rlrys DAVID§, Buddhist Maúual of psyóological Etbics. Lon-
don r9oo.
T. \V. Rrrvs D.rvps, Buddhist Birth-Stories. I V I. Loídorr
I88o.
T. 'w. RI.YS DAytDs, Buddhist lndia. Loodon r9o3
T. 'w. R!ÍYS DAvtDs, The history and litcratue oí Bud<üisn. 5th
ed. celcutta I9ó2.
T.W. RHys Davrps, ,,Milirrda-panyha", Saoed BooL of tbc East
xxxv xxxYl. Rep.. Lo4don 1962.
J. LERoY DÁvID§oN, Begrám lvoli6 eud ladian stonca: M.tg 24/
|97l.
N. c. DEDEVoI§E, The origin of Decorative Smcco: ÁmcricanJour-
nal of Árchaeology. 45 (r94l).
H. DEYDIEi, rlnscriptio! de Bas-Relieís de Kapici-Bégreo - et
la Chronologic dc l'At du Gandhtre: Oticntal Art. 2 (1949).
H. DDYDIE& Contribution á l'étudc de l'.rt du GeDdhlra. P.ri§ I9Jo.

l57
cI! EuoT, lliaduism aud Buddbirm. I-tr. Loudon uod cd. r9J}
D, FAccBrA, Sculpturcs ftom thc §aecd Arci of Butkü. l ü/2,
II/3. Roma I9ó2 - I96J.
V, FAusEötr, Thc Jltrte, cogcthcr with itr conn rrr.ly bdng td..
oí th. arrtcriot birtbs oí Gotama Buddba. Rcpr. LoEdoD.I9ó2-
19ó4.
J. F8BGUssoN, tsltoty of lBdi.u .nd Elstcln Árchitccturc. Iondon
l87ó,
K. fucf,B& G.tldh:iraD sculpturc from Kunduz end cnviroosl Arti-
bus Asiac. zr (r95Q.
A. FoUcrrB& L icouogrrphie boud<lhiquc de l'In<tc, P.ris l9oo.
Á. FouGB& Notcr srrr la géogtaphic aaciconc du Gaodhára: Bullctin
de l'Ecolc FranPi!. d'ExE8Ec_oiieat. r9ot,
Á. FoUqEBr, Irs bes-rcliefs du stupa de Sitri: Joumal Asiatiquc.
l9o3.
A. Foucaxr, Études sut llconogrephie bouddhique dc l'Indc d'ápé§
dcs documcats nouvcaux. Paris t9oo-r9oj.
A. FoucBBl, L'otigire gtccque dc l'imagc du Bouddhe. Cbrlon-sur-
s.óne. I9r3.
A. FoUcEBi, Thc Begiqni!8s of Buddbist art and othcr csreys in
Indiau arrd Ccntnl-Asian arcbaeology, Pe.i§-f,oodon I9I7.
FoúcEB& La repr駀ütation dc }ukes dans l'et bouddhiquc:
^-MéEotes conccrD.nt l'Asia odcntalc, ln. P.fis r9r9.
A. FoUcEBi, Le vicille routc de l'Inde de Bacces l Taxile: Mémoircs
dc la D4égetion árchéologiquc Fraugirc cr Afgbenisten, r94z-
1947.
A. FoucBB& L'at gtéco-buddhiquc de Gatdhlra. Paris r95o.
A. Foucnrr, Notr§ on tbc ancient geogr-ephy of Gaadhin, a com-
!nd!t ry on . ch.ptct oí Hiuan Baog: Árchaeological Survey of
Indi.. c.lcütt t9jo.
A. FoUGB& L.s vie! .rttéticúe§ de Bouddhe d'aprés lcr tcxtcs ct lcl
morrumerrr ttc l'Io<lc. Peris rgss.
H. G, Fraxz, Buddhistirchc Krrnst Inöcor. Iripág I9ó5.
J. G. F},rsBr, Thc Goldco Bough I-IV. London r9u3. Magyarul:
Az rtanYÁg. Bud.pcst t965.
G. FrUMEi, Áích.cology in Sovict ccEtr.t A!ia. kiden/I(öln r97o,
O. C. GÁNeory, The.ntiquity of the Buddha-image: the cult of
the Buddba: ost liatiJchc z€its.hrűt, 14 (193?/38).
R_ GArr4 Sankhye end yog.. strassbuíg 1896.
R. GArr& Dic Saolrye-Philolophic. Lcipág r9r7.

l58
A. v. GrNrpp, ía íormation des légerrdes. Paris r9ro.
A. Grrrr, The Godr of Northcrn Buddbisnr. odord r9z3.
R. GHI!§EMáN, Bcgram. CaLo r94ó.
R. GEBsHM^N, Nouvelles reóerchcs atchéologiqucs l Bögraú, eir-
cieDne Kápisi. Par J. HAcEn{, J. R. HA@r, J. cÁr!, P. HAMsulrc,
J. AüroY8& v. Eus§úBrr, o. KUBZ, Pg. STB&N: Mémoire§ de b
Dáégation Áróéologique Frangaise eo Afghánista!, XI. P.!ir
1954.
R. GEr§aM^N, [e probléme de la chronologic des Kouchans: Ca-
hiers d'hirtoire mondiale. 3 (1957),
H. v. GusEr.rAPP, Der Jaioismus. Berlin r9z5.
H. v. G!A§EI.rAPP, Die Reügioncrr IndieE§. stuttgert 1943.
H. v. G!ÁSENÁPP, Áz öt vügvallás, Budap§t I97ó.
A. GoDÁ8D-Y. GoDARD -J. Hem.r-P. Prr.r.ror, Lcs antiquités
bouddhiques de Blmiyatt: Mérroircs de b Dáégetion Árhéolo.
gique Frangisc en Áfghaoistan. II. Pads 1928.
H. GoE[z, India. Five thousand years of Indian Artr. Londoa 1959.
J. Goro+ Die Religionen lndiels: Die Religionen det Menscbheit.
I-IL stuügert 1960.
Á. K. GorDoN, Thc Iconography oí Tibetau Lamai§ú. Columbi.
University P.es§ t939.
L. Govnroa, Solar and lunar §ymboü§E iu thc stupa architectúe:
Marg 3/1949.
E. GöBI" Dic Miinuprágung der Kuosanas, F. ÁlthciE FiDalvg€-
§.ichtc der spet ütikc. Frantíot am M.in I9J7.
T. v. GI,K-E. G. Pc8LryA-B. JA SravsuJ, Kara-Tepe - bud-
dij§kij pcscsemij monasztir, v srterom Tetmcze. oszoovnijc itogi
r.bot !937, 196I -196z gg, i indijsz-kije aadpiszi na keramikc. Mosk-
wa t9Ó4.
R. GroI§sB,r, Hiltoire de l'Extréme-Oricnt. I- . Peíi§ 1929,
A. GriiNwBDBI, Altbud&isti§chc Kultstátten in Chinesió-Turkcs-
tau (Itr. rxpcdition), Berlin r9rz.
A. Grl}NwEDrL, Ált&utscba, archáologische urrd religio!§g€§chicht-
lióc Forschungcn an Tcmpcra-Gcmáldeo aus bu<ühigtischen Höblen
det ersten aót Jahrhuoderr nach Christi Gcburt. Berlin rqzo.
J. HAcEr, Les altiqoités boudhiques dc Blmiytn. Parir ct Bruxclle§
I928.
J. HAcrcl, Studies ilt Cbinesc Art aud somc In<lien iaíueoccs. Lol-
don r93o.

l59
J. H^cKíN, Recherches archéologiques au col de Khait Khaneh prés
de Kaboul: Mérnoires de la Délégatioo Arcbéologique Frangaise
ert Aíghanistan. vII. Pa.is I93ó.
J, HAcxEr-J. R. HAcxrN, Recherchcs archéologiques i Bégram:
Mémoires de la Dáégation átchéologique Frangaise en Aíghanis-
taD. D(. P.ri§ t939.
J. Hacnr, Budófut aít in Central Asia: Indian, Irauian and Chincse
Inlluerrces írom Bamiyrn to Tudan. (Sepantum. tb. r94o,)
J- HÁceI& Nouvelles Rechcrchas Áróéologiques ! Béglam (eí-
cierrne Kapisi) I-II. 1939 r94o. Paris t9J4.
J. HAcxIN, Rencontre de tlois civili.ationsi Inde, Gréce, Chine.
Nouvellcs techeróes alchéologiques } Bégram 1939-1940. Paris
t9J4.
J. Hecnx-J. cÁRL J. MEUNER, Divcrses reóerches archeologi-
ques en Aígbanistan (r 93 3 r94o). Avec des étud€s de R. GruRsHMÁN
-
et J. C, G^RDIN: Mémoires dc la DélégationÁrchéologique Fran-
Pisc en ÁfghanistaE. VIII. Patis 1959.
H. HArcBEAvE§, The Budrlha, Story in Stonc. calcutta I9I4.
H. HARGREÁVES, Handbook to the sculptures in the Peshawal
Müseum. calcutta I93o,
E. B. HÁVELL, Indian Sculpture and Painting. London I9o8.
E. HBizfELD, Kusbeno-Sessanien Coins. Calcutta I93o.
J. M. HoMGBERGE& Reis€. Patis r833 r834.
J. M. HoNIGBEBG8R, Joumal of a route ítorn Den Ghazui Khan,
tblough veziíi coútry, to Kabul: Joumal of the A§iatic society
of Bcngal. 3 (1934).
H. INGrroLT, Palml,rene and Gandb.ára sculpture. New Haven 1954.
H. INGIrorT-I. LYoNs, Gaddhaía art in the Muscum§ of Pakistan.
New York. 1957.
A. B. KEír, Religion and Philosophy of the Vetle aud Upanishads.
Cambridge r9z5.
Á. B. KBTH, Indian mithology: The Mithology of all Raccs. New
York I9ó4.
H. KEIN, The J:t k -mih. Boston r89r.
LAüaA vIsTAnÁ, Leben und Lehte des Cakya-Buddha. I*II. Halle
r908.
Á. v. LECoa, Chotscho, Königlich-Preussischc Turíaa-Expedition
(II. lxpedition)- Betlin r9r3.
A. v. LBCoq, Die Buddhistische sPát ntike in Mittelasien. I IV.
Berlin 1924.

160
 A. v. LEcoQ, Bilderadas zur Kun§t uDd Kulturgeschichte Mittcl-
asicns. Bcrlin r9z5.
A. v. LBcoa, Aű Hellas spüeí in ostturkiJt.n. B€richtc und Aberr-
tcuer dcr Il- ultd III. Deutscbcn Twfan-Expedition. l.eipzig
1926.
y. LECoa-E. 'WAtDscHnffDT, Dic budtüistischc Spát DtiL. in
^.Mittelasien, I-VII. Berlin
a922-rg33.
LrcETt LÁJos, Az ismeletlen Bclső-Ázsia. Budep§t l94o.
L. lJGEn, A propos de la Version mongole dcs ,,Douze actes du
Bouddha": Ácta Orientalir Acrdemiec Scicntiarurn Hrrngaricae.
20 (I9ó?). separatulrt.
Lóczr Lalos, A khinai birodalom természeti viszonyeinak lcítása.
Budap..t I88ó.
J. E, vAN LoButztN-D! LEEu,wt Tlre ,,Scythian" pcriod. An App.
ro.cb to the History, Art, Epigraphy ald Paleography of Nortb
India ftom th. fust ceotury B. C, to thc thild century Á, D.,
Lcide! t949.
M.hábhárat, fordltottá SzliD^I{g-r,t IslvÁN. Budapc§t. I9ó9.
The MáüabMratr. For the First Time critically cd. by V. S. Surr-
ÉÁNáx' PooDA ,g28 - lg37.
M. G. MÁJUM.DÁR, Tb€ Grcco-Buddhist School oí Gandhára. Delhi
1937.
M. G. MAJUMD^R, A Guide to the Scuplturcs ia the Indien Mus€um
C.lcutta. Cálcutta é. n.
H, M,{sP!Ro, La songe ct l'aDb.s§adc de I'empereur Ming: Bulletin
dc l'Ecole Frangaise d'Excéme-Orietrt. Io (J/t9Io).
J. M^RsIr^r, Pri. VocEL, Excavations at ChaBadd.: Annual Re-
port§ of the Survcy of Indie. t9o2-I9o3.
J, Mohenjo_daro and the ladus Civilizatioo.
MÁRsE^Ir, ^lchaéological I-1 .
London r93 r.
J. MáI§H^I-L, Taxila. I-1lI. Cambridge r95r.
J. MÁRSH^!L, Tbe Bud(üist art of Gaudhára. The story of the eetly
school, its birth, growth end dc.linc. carBbridgc I9óo.
J. M^rslrArr, A Guide to Taxile. Cambridge 1916o.
cfi. MÁssoN, McDoirs on thc arciénr coi!§ {ound at Begram in the
KoListan of Kabul. I-III: Joumal of thc Asiatic socicty of Ben-
gal. 3 (t834),5 (l83@,
cH. M.{s§oN, Mcmoir on the Topcs and Scpulch:al Monumcrrts of
Áíghanisthan, H. 'W- wilron, Ariana Antique. Loldoí, t 84L

rl Gó.ós üta.t lrdübeD l6l

M. E. MAssoN-G. A. PucAcsrrrEoy^, P.rfj.DlkiF titoai Niril
Trrrdi
JUTAKE. 4. Asbrb.d 1959.
'W. McCrl.rp!& Ancient Ildü as
J. <l,cscribed by Mcga*hcncs ald
Ariea. Londoo 1877.
'W. MCCBD{DL4 Alcicnt India as dcrcribed
J. by Ptoleoy. Calcutta-
Bombey -London 1885.
'W, McCINDL4 Tlrc Invasion of ladia by Alexaudcr thc Grcat.
J,
!-Ii westmirútcr I89ó-
J. w. MccmaDl,q Ánciqtt Itrdie es dcrcribcd in clersical litcraturc
bciag collccion of GrccL aúd L.tine t xts .dating to lrldi. cxt act-
cd flom Herodotu§, sEabo, Diodoru§ Siculus, Pliny, Aclien
Philu3tr.fi!3, Dion Chryrostoo, PorPbyry, stobacu!, the ltinct.ry
of Ncxaudet tlc Greaq the Pctiegcsi3 of Dionpiu!, üc üolysi-
ata of Noorus, Thc Romaoc. History of Álcxaadct ruó other
wor}r. wc§tDiD§tcl t9ot.
M. McGovBBN, Thc Eady Empircs of cetrtral Asi... cb.Pd Ir l
I939.
J. MBUN!8I, Shotoralr: Mémoircr dc h DélégatiouArcüéologiquc
Fralpise cn Áighanista!. x. P.ri§ 1942,
Mrr,ós PÁr, A tuhuangi Ezct Buddha batlaugtcÉplomok, Bud.pcst
í959.
S. MrzrrNo, Haibak and l&shmir - Sro.ast. Buddhi§t Cave-Templct
iu Aíghanisaa apd Pakistan surveyed irr I9óo. Public.tioD oí üc
Kyoto Uttiver§ity scientific Mission to lr&úan Pht€au .od Hin-
dukub" Kyoto l9ó2.
A. K NAr^Dl, Tbc Indo_Grcetr. odord t9J9.
NtBuFrA by R. Cbandre, Thc Beginniog of Att in Eastcrq lodie:
Mcmoirr of the Archeeological Suwcy of lodia, 30 (I9z?). Cal-
clltta 1927.
H. B. OlDrrTE8Bc, Buddbr, seiu Lebeol scinc Lehre, scinc Gcmei-
nüng, Bdlin IEtL
cE. hcAs.D, Surth Kotal €n Bacri.tle: Revuc Atchéologique. 47
(lpró.
P, PEtloT, I-cs grottcs dc Toueo_houaug. I-IV. Patb x9t4-t9z1.
P. PrruoT, Lcs antiquités bouddhiqucs de BeBiytn. P.ris-Bruxcllci
íg28.
L. Pous§IN D8 LÁ VA!Lí, Boudhisme. Études ct m.rt&iaux. Loodou
I898.
J. PrNsEP, Els.ys on lndieo Antiquitics, LoDdoD 1858.

162
G. A. PücÁcsBNEovA-L. L RBMPBí. vü dojuscliqrjc p.mjamiki
úóitektrriú UzbcLisztana. T..kcnt t9J8.
G. A. PucAcsENrov,to tlalcsajan, K plobleme hudozserztvcrnoj
kultut Szevcrnoj Baktrii Te§kent 19ő. l
G, A. PuoÁcstNxova, Iszlrulsztvo Turkmcnisztan.. Mo§zkve
|967.
R.llt j{r.. Treduite cn ft.ílrair par H. FAUCEB. l -ü. Petfu I 864.
J, M. RosBNFrB,D, Tbe dyoastic atts oí the l(ushans, Los Angcles
L967.
&í I. Ro§To\ruzErF,Iraniens and Gteels on south Rursi.. oíoid
l9z2.
tv! I. Ro§Toyrzm, TLe Social and Ecooomic Hirtory oí the Hellea-
istic 'World. I-m. Odotd t9J3.
B. Row!ÁND, Notes orr lonic atchitcctutc itt thc E8t: Amcdcan
Joumal oí Árchaeology. 1935.
B. RovtÁND, A rcvised chrcnology of Gau<thára scrrlpturc, Journel
of thc Aoericau olieírtal socicty: Aít Bulletin. I93ó.
B. Row1ÁND, The wall-paintings of ludia, Ccntral Áda and Cey-
lon. Bortolt t938.
B. RowaÁND, The dating of thc Sassanian paintings at Bamiyan
aod Du&har-i-Noshirvan: Bulletia of thc Iíáúau In§tifute. óh
G94o.
B. RovrAND, A notc of thc ioverrtion of the Buddha Im.gc: l{ef-
vard Joumal of Asiatic Studies. tI (1948).
B. RowaAND, Thc Hellcnistic tradition ia Northwest Indi.; Journel
of tic Am*ican O.ietlt l Sociery: Aft Bu[etitr.3t (1949).
B. RowrA§D, Gao<lhera and latc antiqu. árt: thc Buddha loage:
Americao Joumal of Archaeology. 47 (r95z).
B. Rowr,er.ro, Gaa<lhára ald carly CMstian art: Buddha palliatus:
Amctican Joumal of Aích.€olgy.49 (r9J4).
B. RowrÁND, Gándher., RoEe aad Mathurá: the eatly relief
style: A.cbiv6 of thc Chiucse Art Society of Ámerica. ro (r95ó).
B. Rowr,eto, The Att alrd Atcbitecturc of lu<lia. 3rd ed. Harmonds-
worth t9Ó7.
B. Rovr.AND, Tbc wau Paintiner of Bamiyau: Mrtg 24 G97r).
D. Scn.uME8rcB& La pospcctioo arcbéologique de Bactres (Balkh):
syíia 26 (I94o.
D. scglur,t8Ba,GBr, Archacology in Aíhgalistau: Aróaeology z
(I949).

tt* 163
 D. scr{UMBBIGEI,I,e téEPlc de súth Kot l en Bactfienc. R.ppoft.
práininairel Jouual Ásiatiquc 24o (l9s2).
D. scElMEErGBr, Le temple dc Surth Kotal en Bactriane l,:
Joumal Asiatique 24o (íg52), II: Joum.l Asiatiquc z4z (r954j.
--
scEr,íDT J.!|§rF, Budóa élctc, ár!."-egybá,A. a"a.p.st r9zo,. "
E. SrNArT, Essai sur la légendc du Bouddha. Paris r8fi.
S. C. Sn^BMA, Ao Introduction to thc Mathurá Mureum. Mathurá
I97r.
V._Á. Slíru,Indian Sculpturc of the Gupta Periodi A. D.3oo 65oi
ostasiati§che Zcitscbift. 3 (r9r4),
V. A. Swrrr, The o#ord History oí Indie. 3rd cd. ofo.d I9J8.
A. G. Sorrn, The dome of heaven in Asie: Art Bultctin. 1947.
A. _G-_Sop_En, Tlre Roman style in Gaudháta: Americao journal of
Archaeolo8y. J3 (I9JI).
B. YA. sTAvIsEY, K.!e Tepc. Moslwa I9ó4.
M. Á. sTEl, Ancient Khotaa. I-it. o ord l9o7.
M, sTEl, Serindia, Deailcd report of explorations irr Centa.I
^. ánd Wcsternmost China- I-V. Oldoú r9zr.
A!iá,
M. A. STrrrq, The thousand Buddhas. london r9zr.
Á. Srms, An Archaeological Tour in G€drosia. Lorrdon t93I.
M. A. STrrr.., Árchaeological exploratioo in Ccot al Ásia_ London
I939.
Mrs. sNcL.Atr sTavEN§oN, The Hcart of Jainism. oford r9r5.
sa.ÁcYl JÁNos GYönGY, Görög múvészet. Budapest 1954.
'w. 'ltr. T^RN, Alexander the Great. Cambridge i948.
'W.
Tr- TÁBN, Greeks in Bactria and ladia. Cambridge r95r.
w. 'w. TARN _ G. T. GnFrrrII, The Hellenistic Civüátion'. London
,952.
F. TAEÁTS ZorrÁN, Buddha útján . Távol-Keleten. BudaP€st 1938.
Tf,ENCSÉNYI-'W^LDAPFEL IMRE, valá§törtéBeti t*utmtyót. n"&-
pcst I9J9.
J. PH. voGEL, The Mathuri School of Sculptuc: Archaeological
Suwey of India, Anítual' Rcport. I9o9 to.
-
J. P!. V9GBr, Catalogue of the Archacological Museum of Mathurd
Állah.bed I9Io.
É.H. WAale{GroN, Thc commerce betwcen the Rodeí -Enpire
and India. Cambddge r9z8,
M. 'WH!ELER-A, GosH-K. DwÁ, Arikamedu: an Lrdo-Roman
t9ding station oD the East-coast of India: Aucient India, Bulletin
of the Árchaeological Suwey of India. z (l94ó).

lu
R_ E. M. Wslrl8& Romarro.Buddhist ert : an old problco tes_
t ted: Altiquity, t949.
M. 'W'grrrrd Rorrrc bcyond th€ Impe.iel Frontiers. Hcmouds-
wotth 1955.
M. wEBe,8& ciYüz.tions of the todus Velley aod Bcyond. Londol
t9óó.
R. M. Wartr,r& Fivc Thourend Vcats of Pekist !. Caúbridge I9ó7.
!t H. v'u§oN, Arieue Aatiqua. A descriptioo accouut of thc aoti-
quities end coins ÁJlhauistan. London IE4r.
H"Zururr, The Philoóphies of India. New York end London r95r.
!t ZüMB& !pi§, Myths al<l Legends of Indir. Ziüch I9Jr.
H. ztüü8& Tte Art of Indiat Asiá. I-tr. ToloDto I95J.

l65
 A {pct for,rásai

Bakay E., India nbész*. Bud.P6t t9JE,

lll Bll§s.éE, ,4tt .kl canahau. íüE(j!z&. 1965.
D. Feeccona, Salputcs |rcm tlu Sqcil Arca oí Bnl*6lc, L P.ít 2,.
(§Trt, P.ki6t rt) Roma r9róz.
V. Horváth, G&dhaf. ston Caobgs itt the Fuat Ho12 MlÍ,utt of
ELnqs ,4sialic Átt . Aa4 od2llt, Iúmg. tglz,
H. lrgholt-I. Lyoas, caulhcru An h úr. Mtmlns 'o! P.aLid.,,.
' Ncw Yo.t t9J7.
J. Matiü.ll, Thc Buühin Aí o| Caalt*a. caEbddgc 1960.

lóó
Taralom

816!ró 5
Bcvczetíl 7
L Gandhára és. töítélclclr lo
Nagy Sáador el6tt Io
Maccdóu Nagy Sá!do. indi.i b.dját t I3
A Marrrja-birodalom I6
A§ók4 l7
A b.ktri.i götög ki!ályslg I9
Menan&osz 2a
A szkálr
A patüusok 23
A Lus5nok 24
tr. Mibe! hitt Indie? 28

Itr. Buddha a begyomályban 34

Budilha a legcndákbao|& a:d4átakákbatr 34
Az irtedck cgében 36
Fijldtc sállása 36
sziilcté§c !6
Neyel&e 37
}l.áze§gz 38
Hhagyj. Mzát é! §rrrzctca 1!§, 38
Vczckl& - gyötrclocL 39

16?
 Bodhimaoűba megy és csodák* tarz 4o
Máta, a Gonosz támadásra indol 4I
Mozgésba hozza . t.rl ke.ekét 42
Megvált&a e szerrved6től 42
Földi mamdványainek cltemctése 13
lV. A buddhista paurcon 49
V, Buddha vagy Apolló? J6
VI. A üthatatlan isten 62
VII. Buddha és Ápolló 72
VIII. Gandh&a múvészete 79
D( India götögök oákiil Io3 '
x. Bámiján és Bagrám lIo
XI. GáDdhí.a múvészete Bcls6-Á.z§üb.D II9
XlI. Á felárások rövid töltéüetc t28
.Jegyzetek l37
Irodalom lJJ
A ü{!tt*{..i !óó

Á |d.dá!&t íe1.16! az Ak démi.i aő jg!,82ój.

Fdd6. ir€*...r6: xoleáDyd Jóa3d
Mlit .ti !z.ttc!zt6: Brű'd K.r.lin
A rv B6adáD H.i!.l Duolái
fcdalt
AK k 7779
11,36
T.íid.kt)l: 8a (A/5) Iv + 21 old.l m.uald.t
37tD At délri.i Nyomda Bud.pcst - Mik vE tó: B€.!lt Gythay
ru
ffi{W ,z
m oi g o i',//////.////.
<q1///,4{////
rbozgorhi
r h

Y,U/a/

,//2)
%,n
',Z////,, l<ohai',///l
/,///,/ / ,./,/r/,/ /,/.
t, T érképvízlat a Gandhára-művészet területéről
2. Álló Buddba, kőfaragás. Csárszadda, lI. szízad náso,
ők fele. (Marshall: i. m. r3z. kép)
 N

>.j

É
M

N
U)

öo
!
.d
^
-s.3
J/
,§
.i
_6
Nv

§i
bo.;
6

!i
É!i

le;
<:
4ii
*
5. Részlet a Mája álrnát magyaráző jelentből, kőfaragás. Szvát-völgy,
|1-III. század. (Bussagli: i. m. z7. kép)
6. Alló Buddha, kőfaragás. Szvát-völgy, |Lszázad. (Faccen-
na: i. m. 77. kép)
 (Ú

\óN
N

öo
lo
I
\d
N
U)

ö!
d
!d
§cl
J4
o
o
o
q
:l ,q
,§ J1
3'.§

öH

üc
<cd
1,o
.d9
dE{
§..
8. Sziddhártharuhát cserél a vadász képébenmegjelent Eszrua istennel, kőfaragás.
Szvát-völgy, II-IIL század. (Facccnna: i. nr. 73. kép)
 q
J4
@

.;
.:
60
6

pt

tjd
N
N

il

\d

(,N
;
\ó
bo

)1

o
-y

\6

!
.dN

É
É
o
H
 |.,}'.'
?#.J
&
&:..
9]r$1

rr. Buddha-fej dicsfénrryel, kőfaragás. Szvát-völgy, II-il.

század. (Faccenna: i. n. 13r. kép)
rz. Töredék a llÁőra seregének tárnadását ábtázolő jelenetből, kő-
íarugás. Szvát-völgy, II-ííí.század. (Faccenna: i. m, rzo. kép)
 .]i{fá

13. Domborműtöredék, ferrn a négy csésze íe|ajánlását, alul Buddhát

és a hivőket ábtázolja, kőfaragás. Szvát-völgy, |I-II|. szőzad"
(Bussagli: i. m. Iz. kép)
 stukkó. T_axila vagy Hadda, III_IY.
14. Buddha-fej, szá+zad.
(Hopp Ferenc Kelet-Azsiai Művészeti Múzeum)
15, Női fej, stukkó. Taxila vagy Hadda, Ifi-IY. százld,
(Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum)
r6. Turbárros férfifej, stukkó. Taxila vagy Hadcla, Iil-ry"
§záuad, {Biktiy: i, m, ltr. kép)
d
o
o
O
d
IJr

,d
N
N

>1
öo

I
\6
N
(/)
;
\d
b!
!
\o
.y
.v
o
t6

!
6

.V
o

\o^
.o oi

N.

d:
.i!ÉE
L.
t-
18. Görögös rrői íej, stukkó. Taxila vagy Hadda, III-IV. szá-
zad. (Hopp Fererrc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum)
19. Buddha-töredék, stukkó. Taxila vagy Hadda, III IY. század.
(Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum)
20. A sztűpa irnádása, kőfaragás. Szvát-völgy, |I-ilI. század. (Facccn-
na: i. m. 89. kép)
2I. Istenség vagy király feje, kőfaragás, Lclőlrelye isnreretlen, II-III.
század. (Horváth: i. m. Ió. kép)
zz. Fogadalmi sztúpa, kőfaragás. Takht-i-Bahai, II. százaő. (Ingholt -
Lyons: i. n. 47z,. kép)
23. Istenség {eje, stukkó. Hadda,
3r. kép)
24. Istenség vagy fejedelem feje, szírrcserr festctt stukkó. Texila, III-
IV, század. (Bussagli: i. í1l. 29, kéP)