Vázlat

A tevékenység megnevezése: Mese- vers

A tevékenység vezetője: Szabó Eszter
A tevékenység helye: Süni csoport
A tevékenység ideje: 2016. március 10.
Korcsoport: Vegyes (11 kicsi, 14 nagy)
A fejlesztés tartalma:
 Tordon Ákos: Mézeskalácshuszár című mese elmesélése
 Március 15-hez kapcsolódó énekek dalolása, masírozás az előző nap készített
csákókban és pártákban
 Tükör játék (társ mozdulatainak leutánzása)
A fejlesztés előzményei:
 Március 15-hez kapcsolódó dalok tanítása: Aki nem lép egyszerre, Kossuth Lajos azt
üzente, A jó lovas katonának
 A tevékenységet megelőző napon csákó hajtogatása és párta készítése
 Tükör játék eljátszása a tevékenységet megelőző napon
 Mézeskalács bábú elkészítése
 A tevékenységet megelőző napokon folyamatos játékos ismeretnyújtás az ünnep
eseményeiről
 Március 15-hez kapcsolódó képekkel való játékos tevékenykedtetés
A fejlesztés típusa: Vegyes
A fejlesztés feladatai:
 Értelmi képességek fejlesztése: Emlékezet, figyelem, megfigyelőképesség,
gondolkodás, szókincsbővítés, szövegértés hallás utáni fejlesztése
 Érzelmi nevelés: A zeneiség, az éneklés megszerettetése a dalok által, esztétikai
élmény nyújtása a mézeskalács báb által
 Anyanyelvi nevelés: Új mese megismertetése a gyerekekkel, ismeretlen szavak
magyarázata (rátarti, háztűznézőben)
 Képesség és készség fejlesztés: Türelemre, kitartásra, egymásra való odafigyelés
fejlesztése, képzelet, fantázia és kreativitás fejlesztése a mese által
 Didaktikai feladatok: Az új mese bemutatása, elmondása élményt adó előadásmóddal,
a mesei fordulatok kiemelése, a mese mondanivalójának éreztetése a gyerekekkel, a
mese utáni kérdések megbeszélése, illetve a mese értelmezése különböző kérdések
által
A fejlesztés módszerei:
1. Általános pedagógiai módszerek:
 Magyarázat: Mit jelenthet a tükör a mesében, hogyan játsszuk a tükör játékot,
mi a szabály
 Gyakorlás, ismétlés: A már megtanult dalok éneklése menetelés közben (Aki
nem lép egyszerre, A jó lovas katonának)
 Szemléltetés: Mézeskalács bábú (a mese főhőse)
 Bemutatás: Hogyan menetelnek a katonák
 Értékelés: Dicséret, buzdítás

Integráció más tevékenységekkel:

 Ének-zene: Aki nem lép egyszerre, A jó lovas katonának
 Mozgás: Masírozás, menetelés
 Matematika: A tükrös játék alatt a gyermek saját testével, mozgásával való
ismerkedés, utánzás, irányokkal való ismerkedés, jobb-bal, föl-le

A fejlesztés eszközei: Mézeskalács báb, nagy álló tükör, csákó párta

Szervezeti forma: kötetlen
Munkaforma: csoportos
Motiváció:
 Mézeskalács báb megjelenése a szabad játék alatt a csoportban
 Csengő megcsengetése a csoportszobában
A tevékenység kidolgozása

Idő A fejlesztő tevékenység felépítése, a A fejlesztés módszerei,

foglalkozás menete munkaformák,eszközök, megjegyzések
8 perc 1. Szervezési feladatok:

A tevékenység előzményéhez való Biztosítom a gyerekek zavartalan

asztalok elrendezése, letakarása. A
játékhoz való borítékok elrejtése.
Mézeskalács bábelőkészítése. Majd az
előzmény eljátszása.
szabad játékát, az előzmény alatt.
Kötetlen tevékenység a szabad játék
alatt, még a konkrét tevékenység előtt.
2 asztalt letakarok piros, fehér zöld
színű terítőkkel. A csoportszobában
elrejtettem 3 borítékot, melyekben
Március 15-hez kapcsolódó képek
darabjai vannak. Amelyik gyereknek
van kedve, részt vesz a játékban
Azután, hogy a képek darabjait
összeillesztették, közösen
gondolkodunk róluk.

5 perc 2. Motiváció:
Az előzményből a konkrét
tevékenységbe való átvezetés a
Mézeskalács báb megjelenésével, a
csengő megcsengetése amivel
felhívom a figyelmet a Mézeskalács
bábra..
3 perc 3.
A mesélési szándék bejelentése a
csengetés után a Mézeskalács bábbal.
Elmondom a gyerekeknek, hogy a
huszár megkért, hogy meséljek el róla
nektek egy történetet. Azt szeretném
most elmondani. A mesehallgatás
rituáléjának felelevenítése, a mese
köszöntése
7 perc 4.
A mese bemutatása
10 perc 5.
A mese megbeszélése, lezárása a
mesétől való elköszönés. Átvezetés a
meséhez szorosan kapcsolódó tükrös
játékra.
Ebből az előzményből vezetem át a
gyerekeket a konkrét tevékenységbe.
A”mézeskalács huszár báb” arra kéri a
gyerekeket a csengő megcsengetése
után, hogy rakjanak együtt rendet vele
és az óvó nénivel, utána pedig üljenek
le, hogy meglephesse őket egy mesével.
A báb megjelenése érdeklődést,
aktivitást vált ki a gyerekekből.
Esztétikai élményt nyújt számukra.
De szépen leültetek!
Megegyezünk abban, hogyan szoktunk
mesét hallgatni.
Köszöntjük a mesét.
Élményszerű, érzelmeket megmozgató
előadás mód.
A báb folyamatos tartása. A mese végén
a báb „szívére” egy tükör ragasztása.
Ezáltal a mese egy kis darabjának
megjelenítése, ezzel is még közelebb
hozva a gyerekekhez a mesét, a
történetet.
A mese történetének, fontosabb
momentumaink a kiemelése. Ha a
gyerekeknek van kérdése annak
megválaszolása és megbeszélése. Majd
ebből átvezetés a tükrös játékhoz. Ezzel
a dramatikus játékkal térünk vissza a
mesevilágból a valóságba.
5 perc 6. A tükrös játék végével a gyerekeket
menetelésre, masírozásra invitálom az
A tevékenység lezárása. Menetelés, óvodában, melyhez aki szeretné
masírozás az óvodán keresztül dalokat felveheti az előző nap készített csákót
énekelve, az előző nap készített és pártát.
pártákban és csákókban A sor elején a Mézeskalács huszár
. bábbal a kezemben vezetem „a
masírozó kis huszárokat”.