JOHANN VALENTIN ANDREÁÉ

REIPUBLICAE CHRISTIANAPOLITANAE
DESCRIPTIO

CÍMŰ KÖNYVE

ELSŐ HÉT FEJEZETÉT

MAGYARÁZATOKKAL LÁTTA EL

JAN VAN RIJCKENBORGH

Első magyar kiadás 2007.

ROZEKRUIS PERS - HAARLEM - HOLLANDIA

A fordítás az 1982. évi, első francia kiadás
alapján készült

A mű eredeti címe:
Christianopolis

Az Arany Rózsakereszt Nemzetközi Iskolája

Lectorium Rosicrucianum

Székhely:
Bakenessergracht 11-15,
Haarlem, Hollandia

I S B N 963 7 4 2 0 4 1 X

Minden jog fenntartva.

Copyright © 2007. Rozekruis Pers,
Haarlem, Hollandia
 Előszó
1619-ben jelent meg Johann Valentin Andreáé latin nyelvű írása
Reipublicae Christianopolitanae Descriptio (Krisztiánopolisz Köz­
társaság leírása) címmel. E műnek egy részét a második világhá­
ború előtti években Jan van Rijckenborgh magyarázatokkal látta
el, hogy a Rózsakereszt akkori tanulói megérthessék a könyv mé­
lyebb mondanivalóját. Mivel ezek a beszédek semmit sem veszí­
tettek időszerűségükből, ezért most az olvasók elé tárjuk a mű el­
ső magyar nyelvű kiadását.
Ez a kiadás Jan van Rijckenborgh magyarázatai mellett tartal­
mazza Andreáé művének vonatkozó részleteit is. Itt kell megje­
gyeznünk, hogy Jan van Rijckenborgh beszédeinek alapjául And­
reáé latin nyelven írt könyvének egy angol fordítása szolgált. A
mostani magyar szöveg pedig a francia kiadás alapján készült.
Nagyon sokan határozzák el, hogy életüknek új irányt szabva
bemennek saját Krisztiánopoliszukba, krisztusi városukba.

Rozekruis Pers

5
Többet ér egy nap a Te templomtereidben mint ezer másutt. Inkább
ülök az én Istenem házának küszöbén, mintsem, hogy az istentelenség
sátraiban lakozzam. Mert az Örökkévaló Isten az én napom és az én
váram. Az Örökkévalótól származik a kegyelem és a dicsőség és nem
tagadja meg adományait az ártatlanságban járóktól.

6
 TARTALOMJEGYZÉK

Előszó 5
I Kafar Szalama szigete 11
II Krisztiánopolisz eredete 23
III A jelölt megmérettetése életvitele
és erkölcsi tartása szempontjából 33
IV A jelölt személyiségének vizsgálata 44
V A jelölt kulturáltságának vizsgálata 52
VI A mágusok városának leírása 66
VII A misztériumok városa (I) 74
VIII A misztériumok városa (II) 84
IX A mágikus építőművészet 92
X Néhány további magyarázat
a misztériumok városáról 100

7
 AZ UTAZÁS MOTÍVUMA ÉS A HAJÓTÖRÉS

Amint idegenként kóboroltam ezen a világon, elviselvén zsarnok, csa­

ló és képmutató rendszereket, nem lelvén ez idáig azt az embert, akit
buzgón kerestem, úgy tűnt helyesnek, ha újból szerencsét próbálok az
Akadémia Tengerén, habár ez már többször ártott nekem. így aztán
felszálltam a „Fantázia" nevű jó hajó fedélzetére, és többedmagam­
mal együtt elhagytam a kikötőt, kitévén életemet és személyemet an­
nak az ezernyi veszélynek, amely a tudásszomj velejárója.
Utazásunk körülményei eleinte jól alakultak. De a féltékenység és
a rágalom viharfelhői nem késlekedtek, az Etióp Tengert felborzolták
ellenünk, elűzvén a nyugodt utazásba vetett minden reményünket. A
kapitány és a legénység az utolsó szálig derekasan küzdöttek. Létfenn­
tartási ösztönünknek hála mi sem adtuk meg magunkat sorsunknak,
és a hajó is bátran szállt szembe a szirtekkel. Mindazonáltal a vizek
ereje egyre nőtt. Mikor végül is kénytelenek voltunk felhagyni minden
reménnyel és - inkább az elkerülhetetlent látva, semmint lelki nagy­
ságunk miatt — felkészültünk a halálra, a hajó felborult és elsüllyedt.
Sok társunkat elnyelte a tenger, mások szanaszét szóródtak, ismét
mások, akik tudtak úszni vagy sikerült egy deszkába kapaszkodniuk,
elsodródtak az óceán különböző szigeteire. Alig akadt néhány túlélő.
Én egymagamban, társak nélkül, egy aprócska, zöld szigetre vetődtem.

9
 MEGÉRKEZÉS KAFAR SZALAMA SZIGETÉRE

Engem leszámítva minden tetszetős volt itt. A sziget, bármilyen ki­

csinynek tűnt is, bővelkedett mindenben, és nem volt egy talpalatnyi
föld sem, amely ne lett volna megművelve, vagy valamilyen más mó­
don a közjó érdekében felhasználva. A sziget — mint később megtud­
tam — a déli föltekén helyezkedett el, tíz fokra a Déli-sarktól, húsz fok­
ra az Egyenlítőtől és körülbelül tizenkét fokkal a Bika csillagjegy
alatt. De nem szeretnék további részletekbe boaátkozni.
A sziget háromszög alakú, és körülbelül harminc mérföld kerületű.
Bővelkedik folyók és patakok öntözte szántóföldekben és legelőkben,
erdők, szőlőskertek díszítik, és hemzseg az állatoktól. Az ember azt hi­
hetné, hogy az ég és a föld örök békében egyesült itt.
Amint a reggeli nap sugarainál az ingemet, egyetlen megmaradt
ruhadarabomat szárogattam, hirtelen egy szigetlakó termett mellettem,
aki az őrséghez tartozott. Együttérzően érdeklődött balsorsom felől, és
mivel őszintén megsajnált, megkért, legyek hozzá bizalommal és kö­
vessem a városba, ahol majd ellátnak engem a legszükségesebbekkel,
az idegenekkel és száműzöttekkel szembeni jóindulat szokása szerint.
Majd hozzátette: „Szerencséje, hogy egy ilyen szörnyű hajótörés után
erre a földre vetődött". Mire én csak ennyit mondtam: „Istennek le­
gyen hálál Dicsértessék az Isteni"

10
 I
Kafar Szalama szigete

Rózsakereszt tanulói tisztában vannak azzal, hogy a minden­

A séget benépesítő élethullámok között erőteljes, és sokszor
tragikus kölcsönhatások léteznek. Ahogyan egy nagyobb sűrűsé­
gű csillagzat eltéríthet a pályájáról egy kisebb égitestet, ugyanúgy
a régebbi és fejlettebb élethullámok eltéríthetnek fejlődési útjuk-
ról fiatalabb életáramlatokat, ezáltal olyannyira megzavarva ter­
mészetes fejlődésüket, hogy szükségessé válhat minden élet ma­
gasztos irányítóinak az erélyes beavatkozása, hogy megakadályoz­
zák a rájuk bízott isteni szikrák megsemmisülését.
Ez a tanítás többféleképpen ellenőrizhető és tudományosan
bizonyítható. Egyelőre nem kívánunk belemélyedni ezeknek az
érveknek a felsorolásába és bemutatásába, viszont szeretnénk egy
példával szolgálni Önöknek.
Felhívjuk a figyelmüket az állatok élethullámára, amely miu-
tánunk következik, és még nincs annyira kifejlődve, ezért több
szempontból is az emberiség befolyása alatt áll. Sajnos, mi az
esetek többségében visszaélünk hatalmunkkal. Számtalan állatfaj
teljesen szétzilálódott a mi káros hatásunk miatt: az állatvilág
minket fenyegető vadságát és veszélyességét maga az emberi élet­
hullám okozta. A mi rosszindulatunk, gonoszságunk és tökélet­
lenségünk, a mi romlott valónk tükröződik az állatvilágban, és
a mi mérgezett kipárolgásunk vonja maga után azt a féktelen nö­
vekedést, amely az állatvilágban, a kártékony rovarok élethullá­
mában mutatkozik meg. A mikrobák és a baktériumok az éle­
tünket veszélyeztetik, holott szerepük a szerves anyagok ásványi

11
összetevőkre való bontása lenne. Az ellenünk intézett rémisztő
támadásuk tulajdonképpen az állatok lázadása az emberek vilá­
gával szemben.
Hasonlóképpen hat az angyali élethullám az emberi élethul­
lámra. Zarándoklatunknak a múlt ködébe vesző félelmetes szaka­
szában az angyali élethullámból kiinduló nagyon erős megráz­
kódtatás ért minket, amely számunkra súlyos következményekkel
járó sorscsapássá vált.
Egész sor mítosz és legenda tudósít erről a rémisztő esemény­
ről. Részletesen olvashatunk róla a manicheus tanok csonka ira­
taiban. Mindenekelőtt a Biblia az, amely lefátyolozottan ugyan,
de a belső tudással rendelkezők számára mégis konkrétan, vilá­
gossá teszi azokat az eseményeket, amelyek az emberi élethullám
fejlődésére vonatkozó isteni terv gyökeres megváltozását okozták.
Az angyali rend két csoportjának, a Hold szellemeinek és a
Mars szellemeinek az egykori és mai feladata az emberi élethul­
lám fejlődésének elősegítése. A holderők építik a formát, a mars­
erők fejtik ki benne a dinamikus energiát, a vágyerőt, azért, hogy
a forma és a vágy kölcsönhatásaiból tudat keletkezhessen.
Az említett források leírják, hogy a Mars szellemeinek egy ré­
sze, az isteni parancsot figyelmen kívül hagyva, túlzott hévvel
végezte feladatát, ami által elszabadult a rossz, melyet addig a
bölcs gondviselés magában tartott és semlegesített. A gyermeki
ember éretlen volt, erői pedig fejletlenek, így aztán a rossz befo­
lyása alá került.
A rossznak, a sötétségnek mindig jelen kell lennie negatív le­
hetőségként, hogy a pozitív választás lehetősége, a jó, a fény ki­
fejlődése biztosítva legyen. Ez sérthetetlen természeti törvény,
amelyet isteni intéssel párosulva helyeztek az egyetemes isten­
uralmi rendbe.

12
 Ezt az egyetemes istenuralmi rendet a Teremtés Könyve egy
kerthez hasonlítja, ahol számos gyümölcsfa és számos erő talál­
ható. Az isteni világosság és segítség révén a gyermek-ember meg­
ismerkedik minden minőséggel, és megtanulja mi a veszélyes. A
gyermek-ember vehet a különböző gyümölcsökből, egyes erőkből
és javakból; másokról pedig azt mondják neki: „Amely napon
eszel arról, bizony meghalsz." A rossz létezik, de a kezdetekkor el
van zárva, habár az embernek lehetősége van a kiszabadítására.
Sok rossz létezik, amitől Önök tartanak, vagy amit ismernek,
anélkül, hogy azt meg is akarnák tenni. Tulajdonképpen a jó,
amit Önök részben tudatosan megvalósítottak megvédi Önöket
az efféle próbálkozásoktól; az a jó pedig, amit valamelyest ismer­
nek, arra is képessé teszi Önöket, hogy felismerjék a rossz követ­
kezményeit anélkül, hogy azt a gyakorlatban kipróbálnák.
Nem igaz — amit sokan állítanak —, hogy az ember csak ak­
kor tud a jóhoz közeledni, ha előbb a saját bőrén tapasztalta a
rossz eredményét. Egyesek számára elég a szív és az ész szerinti
tapasztalás, míg mások ezt a megtapasztalást csak a fertő mocsa­
rában való hentergés után érik el. Például szabadon fogyaszthat­
nának alkoholt, de nem szükséges alkoholistává válniuk ahhoz,
hogy annak káros hatásairól meggyőződjenek.
Azt szeretnénk mondani, hogy a rosszat kordában lehet tarta­
ni anélkül, hogy az ember egy élő automatává válna, és meg le­
het szerezni az ismeretet keserű tapasztalatok nélkül is. Az isteni
szeretet annyira teljes, hogy világosságában minden szunnyadó
képességünket ki tudjuk fejleszteni.
A legtávolabbi múltban áldozatul estünk a szakadár luciferi
szellemek kísérletezésének. Az ezek által elindított fejlődésnek az
lett az eredménye, hogy a rossz befolyása alá tudta vonni a fiatal
emberiséget. Ennek következtében a forma elfajult, és e kénysze-

13
rítő okok miatt szükségessé vált a halál és az azt követő megtes­
tesülések bevezetése, hogy így biztosítani lehessen az emberi élet­
hullám fejlődésének a lehetőségét. A bukásnak olyan borzalmas
következményei voltak, hogy ma is ennek a keserű gyümölcseit
esszük kivétel nélkül mindannyian, és jelenleg is a tiltott minő­
ségek ellentermészetében élünk.
Azonban a bukás óta részesülünk a krisztushierofánsok meg­
nyilvánulásában is, és hirdettetik az eljövetele annak, akinek az
erejében egy napon széttiporhatjuk a rossz őskígyójának fejét.
Reméljük, hogy a kígyó addigra nem fogja szétmardosni a sar­
kunkat.
Sokan szerették volna már tudni, hogy mi a „sarok" szó jelen­
tése a Teremtés Könyvének harmadik fejezetében. Valójában ezt
a szöveget nem nehéz megérteni; ha ugyanis a sarkunk megsérül,
akkor nem tudunk haladni. Más szóval a működésbe lépő nega­
tív energiák megpróbálják a lehetetlent is, hogy meghiúsítsák
vagy gátolják fejlődésünk kibontakozását.
Jelenleg e titáni ütközet kellős közepén tartózkodunk. A sötét
erők mindent megtesznek, hogy a sarkunkat megsebezzék, és saj­
nos sokaknál ez sikerült is. Másrészről viszont láthatjuk a krisz-
tushierofánsokat, és dicső mentőtervük megnyilvánulását. Mivel
az ember szabadította el a gonoszt — habár más lények buzdítá­
sára —, neki magának kell azt, Isten terve szerint, újra megláncol­
nia. Ezt nem lesz nehéz megtennie, ugyanis megmentéséhez ösz­
tönzést és erőt kap másoktól. Ez nem jelent kevesebbet mint,
hogy Krisztus segítségével képesek leszünk „újból Isten gyerme­
keivé válni".
A Fény Szerzete, Krisztus hierofánsai megmentési tervének rö­
viden az a célja, hogy az erőiket megfelelő módon kibontakozta­
tó, elegendő számú ember segítségével Krisztus szeretetében egy

14
erőteret hozzanak létre. Ez mindenekelőtt lecsökkenti, illetve
megláncolja a gonoszt, azután pedig egy új fejlődési módot hoz
létre a milliónyi súlyosan sebesült lény számára, akik sérült láb­
bal lerogytak az emberiség útján.
Ezt a kettős feladatot különösen a Jelenések csodálatos köny­
ve tárja fel számunkra. Azt olvassuk benne, hogy a szörny levet­
tetik a mélységbe, és elkezdődik ama ezer éves birodalom, ami
alatt az emberiséget felkészítik a gonosz elleni végső küzdelemre,
hogy azt egyszer és mindenkorra semlegesítse. Ami eleinte csak
ideiglenesen, és csak a Fény Szerzetének segítségével sikerült, azt
az egész emberiség cselekedetének kell véglegesítenie azért, hogy
egy új fejlődési spirál, az „Új Jeruzsálem" bontakozhasson ki.
Logikusnak tűnik, hogy a Rózsakereszt misztériumiskolájá­
nak tanulói a különböző szellemi fejlődést célzó előkészületeik
mellett, szert kell, hogy tegyenek a belátásra, illetve a tökéletes
irányulásra azzal az ezer éves birodalommal kapcsolatban, me­
lyet a klasszikus Rózsakereszt „Krisztiánopolisz" névvel illet, és
amit a jelenlegi szellemi iskola „Istenuralmi rendnek" (teokrá-
ciának) nevez.
Az egyik londoni látogatásunk alkalmával, a világhírű British
Múzeum könyvtárában fedeztük fel a szinte ismeretlen Christia-
nopolis című könyvet, Johann Valentin Andreáé, a Fama Fraterni-
tatis R.C. szerzőjének alkotását. Ezután elhoztuk Hollandiába e
szöveg angol nyelvű fordítását. A Rózsakereszt Szerzetének ez az
irata 1619-ből származik, és valószínűleg évszázadokon keresztül
hányódott a könyvtárban anélkül, hogy valakit is érdekelt volna.
Bensőleg éreztük, hogy feltétlenül napvilágra kell hoznunk a
könyv tartalmát, és megfelelő magyarázatokkal ellátva minden ta­
nulóval meg kell ismertetnünk, hogy munkájukat hozzáigazít­
hassák, és így még jobban szolgálhassák a Nagy Művet.

15
 Nem szeretnénk hosszasan elidőzni annál, hogy miért pont
mi kaptuk ezt a feladatot, holott vannak nálunk képzettebb em­
berek is, akik egy ilyen küldetést sokkal nagyobb sikerrel vittek
volna véghez. Inkább arra törekszünk, hogy összekössük Önöket
Krisztiánopolisszal, a jövő államával, a várossal, melynek falai
már halványan sejlenek korszakunk láthatárán.
Figyelembe kell venniük viszont, hogy Krisztiánopolisznak
két nézete van: egy háromdimenziós, a megvalósítandó új állam,
az istenuralmi rend, amely a durva anyaghoz van kötve, és egy
négydimenziós, ami viszont a beavatás, az Élet Fehér Szerzete né­
ven ismert közösségbe, amely a jelöltet két világ polgárává teszi.
Háromdimenziós nézete szerint Krisztiánopolisz a jövendő
életközösség, melyet emberi szívek, fejek és kezek valósítanak
meg jóságban, erényességben és igazságban. Négydimenziós
szempontból Krisztiánopolisz azonnal megélhető mindenki szá­
mára, aki igazán vágyakozik rá.
Andreáé művének megközelítésekor mindig figyelembe kell
vennünk ezt a két nézetet. Ugyanis a második nézet megvalósu­
lása az isteni vigasztalás, a Szent Szellem ereje, amely akkor akar­
ja eltölteni a tanulót, amikor az keserű szenvedés és kemény harc
árán igyekszik megvalósítani az első nézetet.
Ezért van az, hogy Krisztiánopolisz, a Rózsakereszt Szerzeté­
nek építménye, túlmegy a Bellamy-féle* ötleten, és az ő követő-

*Edward Bellamy (1850-1898) amerikai szerző, nagy hírnévre tett szert Looking back-
ward 2000-1887 (Visszapillantás 2000-1887) című utópisztikus művével. A könyvet ma­
gyarra fordította Radványi D. 1888-ban, majd újra lefordította Csernyei G. 1992-ben.
Ebben a szerző egy olyan tökéletes társadalom vezérelveit hirdeti meg, amelyben min­
denki azonos jogokat élvez. 1887-ben a gazdasági összeomlás és ádáz konkurenciaharc
idején a főszereplő, egy gazdag bostoni polgár, olyan mélyen elalszik, hogy csak 2000-
ben ébred fel, amikor is a világban rend, szabályosság, igazság és jólét uralkodik.
Bellamy gondolatai hatalmas visszhangot váltottak ki a világ számos országában, és a
könyv rövid idő alatt milliós példányszámban fogyott el.

16
inek erőlködésein. A Rózsakereszt Szerzete államát a keresztény­
ség kozmikus erővonalaira alapozta, ezzel szemben a bellamis-
ták államukat a földi élettérben próbálják létrehozni, belső meg­
újulás nélkül.
Bárki megértheti viszont, hogy egy Krisztiánopolisz építői
csakis olyan emberek lehetnek, akik készek rálépni a belső meg­
újulás ösvényére.

Keljünk hát mi is útra Kafar Szalama felé, ahol megépült az új

város. A Krisztiánopolisz című elbeszélés első fejezetében olyan
embert ábrázolnak, aki teljesen megszabadította magát az élet el­
fajzott és használhatatlan minőségeitől, aki megoldást keres, a
fényt a sötétben.
„Amint idegenként bolyongtam ezen a világon, elviselvén zsarnok,
csaló és hazug rendszereket, nem lelvén ez idáig azt az embert, akit
buzgón kerestem, úgy tűnt helyesnek, ha újból útnak eredek."
Belső hitének bizonyosságával felszáll egy hajóra, amely a Rák
zászlaja alatt közlekedik, hogy átkeljen az akadémiai tengeren.
Felhívjuk a figyelmet a hajó nevére: Fantázia. Az Akadémia Ten­
gere háborgó és veszélyes víztömeg; az utazó tisztában van azzal,
hogy az életét veszélyezteti az ostobaságból eredő számtalan ked­
vezőtlen körülmény.
Habár az utazás körülményei eleinte kedvezőnek ígérkeznek,
hamarosan heves vihar kerekedik. A tengerészek minden erejüket
megfeszítve próbálják elkerülni a szerencsétlenséget, de végül a
hajó a nehéz csapások alatt mégis elsüllyed. Az utasok igyekeznek
menteni a bőrüket, de sokan mégis megfulladnak. A többieket az
ár messze sodorja egymástól, végül Johann Valentin Andreáé a
hullámokkal való kétségbeesett küzdelem után, egyedül, társak
nélkül kivetődik egy ismeretlen, de csodálatos szigetre.

17
 Ez a sziget nagyon kicsinek tűnik, de minden bőségben van
rajta; nincs egy talpalatnyi föld sem, amely ne lenne megművel­
ve, vagy valamilyen más módon a közjó érdekében felhasználva.
A sziget neve Kafar Szakma; a déli féltekén helyezkedik el, tíz
fokra a Déli-sarktól, húsz fokra az Egyenlítőtől és körülbelül ti­
zenkét fokkal a Bika csillagjegy alatt. A sziget háromszög alakú,
és körülbelül harminc mérföld kerületű. Andreáénak az a be­
nyomása, hogy ez egy apró de hiánytalan világ, amely örök bé­
kében fejlődik.
Andreáé egy szál ingben, egyetlen megmaradt ruhadarabjában
lép Kafar Szalama szent partjaira, ott talál reá a sziget egyik őr­
zője, aki megkéri, hogy kövesse a városba, ahol majd ellátják a
legszükségesebbekkel.
Szerencséje, hogy egy ilyen szörnyű hajótörés után erre a földre ve­
tődött — mondja neki a szentély őrzője, mire a hajótörött így vá­
laszol: Istennek legyen hála! Diaértessék az Isten!

Valószínűleg nem lesz túl nehéz megfejteni az indulás enyhén le­

fátyolozott jelentését. Amint alantas természetünket lebontjuk, és
lángra lobbant minket az égő kívánság, hogy a világot és az em­
beriséget megmentsük, és felemeljük az élet új valóságába, akkor
csak egyetlen munkamódszer, egyetlen munkalehetőség marad
számunkra, ez pedig a kereszt, lelkünk vérének kiontása, önma­
gunk feláldozása és megtagadása a világ és az emberiség érdeké­
ben, követve Urunk Jézus Krisztus magasztos példáját.
Ezért száll fel az újonc egy olyan hajóra, amelynek zászlaján a
Rák jele van. Ez a nadír jele, az életünkben felállított kereszt talp­
pontja. Csak ebben a jelben lehet győzelemre jutni.
Amikor a jelölt tudata összefonódik ezzel a mágiával, akkor
megjelenik az őt megérintő belső tudás is. Ez egy összeköttetés

18
az egyetemes energiával, melynek egy része megelevenedik a tu­
datában, a nagyobb része viszont, méghozzá a jóval nagyobb ré­
sze elvész a semmiben, miként a tenger mosódik össze az éggel
a láthatáron.
Amiket felfog, azok bizonytalan energiahullámok, amik lát­
szólag értelmetlenül jönnek és mennek. Hullámok, amelyek arra
ösztönzik, hogy bízza rájuk magát, szíve és értelme szerint, azon
az úton, amely Istennek a világgal és az emberiséggel kapcsolatos
tervének a felismeréséhez vezet.
így úszik a hajó, a Rák jele alatt, a belső tudás akadémiai
tengerén. így sodródik a tanuló érzékei kábulatában az ismeret­
len lehetőségek háborgó óceánján, hogy az elvont misztériu­
mot a maga valós értékében megragadja, és felvigye a kálvária
dombjára.
De ez az elvont lényben való felmenetel egyáltalán nem költé­
szet, vagy a képzelet kedves játéka, hanem hősi tett, megfeszített
lelki küzdelem. És amikor a tanuló kimerül és lerogy, nem látván
már kiutat, akkor érkezik meg Kafar Szalama szigetére.
A „Kafar" szó egy olyan kifejezésből származik, ami jelenthet
„kost" de „bárányt" is, míg „Szalama" megfelelője a bölcsesség.
„Kafar Szalama" tehát az érvényesülés utolsó maradványaitól va­
ló megszabadulást, a világot a bűntől megszabadító Isten-bárá­
nyának végtelen bölcsességével való egyesülést jelenti.
Jelentéstartalmának pontosítása végett megadják a sziget má­
gikus helyzetét is:
Tíz fokra a Déli-sarktól: a tízes a kabbalában Isten kezének a
száma; a Déli-sark az Ég közepe, az Úr kapuja, ahol a fej leha­
nyatlik, és azt kiáltja: „Elvégeztetett".
Húsz fokra az Egyenlítőtől: a húszas a kabbala szerint a halál­
ból való felébredés száma, amely az egyenlítő áttörésével, a nega-

19
tív és pozitív, a süllyedés és emelkedés, a sötétség és világosság
közti választóvonal áttörésével valósul meg.
Tizenkét fokkal a Bika csillagjegy alatt: a kabbalisztikus tizen­
kettes egy prófétai látomáshoz kapcsolódik: egy kinccsel teli te­
remhez; ez a bika által jelképezett szellemi tőke.
A sziget háromszöget formáz, amely a szabadkőművesek tüzes
háromszöge, a jóság, igazság és erény jelképe. A sziget kerülete
harminc mérföld, utalva a Fehér Szerzetre, a beavatottak hétsze­
res erőterére.
E mágikus tudás alapján, ebből az isteni erőből, ebből a kime­
ríthetetlen forrásból alkotja meg államának tervét, Krisztiánopo-
liszát, Johann Valentin Andreáé. Örvendjünk mi is, ha a szentély
őrét meghallhatjuk: „Szerencséje, hogy egy ilyen szörnyű hajótörés
után erre a földre vetődött." Amire mi nem tudunk mást rebegni:
„Istennek legyen halai Dicsértessék az Isteni"

20
 KRISZTIÁNOPOLISZ EREDETE

Ahogy közeledtünk a városhoz, különösen megkapott annak megjele­

nése és szépsége. Sehol a világon nem láttam még ehhez hasonlót. Ezért
vezetőmhöz fordulva megkérdeztem: „Miféle jószerencse költözött ide?"
ő a következőt válaszolta: iyAz, ami ebben a világban általában
nagyon boldogtalan. Amikor ugyanis a világ sanyargatta a jókat, és
elüldözte őket közösségeikből és egyházaiból, ők maguk köré gyűjtötték
legjobb barátaikat, és átkelvén a tengeren, a legkülönfélébb helyek
megtekintése után végül ezt a szigetet választották, hogy híveikkel le­
telepedjenek, így épült fel a város, amelyet mi Krisztiánopolisznak ne­
vezünk, ami menedéke, mondhatni bástyája az igazságnak és a becsü­
letességnek. Rövidesen tapasztalhatja majd köztársaságunknak a baj­
bajutottakkal szembeni nemeslelkűségét. Ha azonban szeretne körül­
nézni a városban, akkor a tekintete legyen elfogulatlan, tartsa féken
a nyelvét, és viselkedése legyen helyes — csakis ebben az esetben fog meg­
hallgatásra találni. Akkor a város minden irányból nyitva lesz az ön
számára."
Erre én késedelem nélkül rávágtam: „Ó áldott legyen az óra,
amelyben annyi felelemben és rettegésben átélt szörnyűség után, abban
a kiváltságban lehet részem, hogy valami igazán kedveset és szépet ta­
pasztalhatok. Nem fogok takarékoskodni sem a fürdővel, sem a borot­
vával vagy a kefevei, hogy megmosdva, megborotválva és megtisztul­
va bejuthassak a jóság, erény és igazság tiszta birodalmába. Mert
mindenki régóta ismeri az én átkos fogyatékosságaimat és tévelygései­
met. Ó bárcsak megláthatnám egy napon azt, ami szebb, igazabb és
tartósabb annál, amit ez a világ csalfa ígéretei ellenére létrehozott!"

22
 II
Krisztiánopolisz eredete

z előző fejezetben láttuk, hogyan került Johann Valentin

x x A n d r e a e Kafar Szalama szigetére, és az ott található Kriszti-
ánopoliszba, az államba, amely a nyugati misztériumiskolák va­
lóságából jön létre.
Megértettük, hogy ez a csodás sziget Isten, Krisztuson keresz­
tül ránk sugárzó mindenütt jelenlevő bölcsességének és szereteté­
nek ezoterikus ábrázolása, amely emberi fejek, szívek és kezek ál­
tal szellemi központtá vált ebben a világban.
Az Isten által megalkotott egyetemes tanítás csakis krisztushi-
erofánsok közvetítésével jut el hozzánk, ahogyan a Krisztusszel­
lem kizárólag az Esszénusok Szerzetéből származó Jézus mester
által jöhetett el — ezt hirdeti Johann Valentin Andreáé örömkiál­
tása is a Fama Fraternitatis R. C-ben: „Jézus a mindenem!"
így vált mindannyiunk birtokává ez az egyetemes tudás, amely
Isten kegyelméből úgy ragyog az emberekben, mint egy szent, fe­
hér templom, s a jelöltet semmi sem akadályozhatja meg abban,
hogy elérje Kafar Szalama szigetének gyönyörű partjait, ha meg­
felelő állapotban vág neki útjának, vagyis teljesen összhangba ke­
rül Jézus Krisztus szellemi rendjével, amely kardként hasít bele
természetrendünkbe.
Éppen így, teljesen megfáradva és összezavarodva jut be a je­
lölt a misztériumok iskolájának erőterébe, ahol a szentély őre fo­
gadja, és megkéri, hogy jöjjön vele a városba. Az úton Andreae-t
tájékoztatják Krisztiánopolisz alapításáról, és mivel felvették az
erőtérbe, és bejuthatott ebbe a szellemi központba, megtanulja,

23
hogyan fedezheti fel a város összes sajátosságát.
Amint a tanuló a városhoz közeledik, mélyen megrendíti a
fenséges szépség, amely e helyről árad, és vezetőjéhez fordulva fel­
kiált: „Mifih jószerencse költözött ide?" Meglepőnek tűnő választ kap:
„Az, ami ebben a világban általában nagyon boldogtalan. A vi­
lág ugyanis sanyargatja a jókat, és elüldözi őket közösségeiből és egy­
házaiból, ők pedig maguk köré gyűjtik legjobb barátaikat, és átkelvén
a tengeren, a legkülönfélébb helyek megtekintése után, végül ezt a szi­
getet választják, hogy híveikkel letelepedjenek."
Tisztán kell látnunk azt a rendszerint meg nem értett tényt,
hogy egy misztériumiskola szükségből és elutasításból születik.
Azt, hogy kívülről lélegzetelállító boldogságnak látszik, ami az­
tán ebből a borzalmas szerencsétlenségből megjelenik.
Ha ezen a világon valóban vágynak az igazságra, jóságra és be­
csületességre, és ez nem csupán a tények miatti kétségbeesésük
eredménye, hanem igaz igeként valósul meg magatartásukban,
akkor egy elveszíthetetlen, háromszoros energia bontakozik ki
Önökben, amely az emberiség javát hivatott szolgálni.
Amint hordozni merik a jóság, erény és igazság háromszoros
tüzét, és mágikus erőt sugározva, hétkarú gyertyatartóként ra­
gyogni kezdenek, azonnal megjelenik életükben a szenvedés és a
bánat, a legnagyobb fokú ellenállásban és üldöztetésben lesz ré­
szük, egyszóval a leghevesebb ellenhatásokra számíthatnak. Nagy
fájdalom szakad Önökre, a végzet minden oldalról érezteti hatá­
sát, mélységes aggodalom rágja idegeiket, és az elviselhetetlensé-
gig emészti szívüket. Értsék ezt jól! Ez a nagy fájdalom nem üz­
leti hiányra vonatkozik, vagy családi félreértésekre, környezetük­
kel való perlekedésre, sem pedig esetleges munkanélküliségükre.
Itt azokról a szellemi, erkölcsi és anyagi szenvedésekről van szó,
melyek akkor keletkeznek, amikor Önök a krisztusi kard haszna-

24
latával, és annak erejében a meggyalázott igazság helyreállításán
munkálkodnak.
Ám pontosan ebből a boldogtalanságból fakad a legnagyobb
öröm, ugyanis ebből a műből születik a helyreállított föld. Akkor
a jónak ez a mozgósított ereje, a lélek szétáradó vére, nem vész el
többé, nem lesz fölöslegesen kiontva. Olyan ez az erő, mint egy
rózsavörös áradat, amely mind magasabbra és magasabbra emel­
kedik, míg végül ellenállhatatlan erővel kisöpri az istentelenséget.
Ezt a folyamatot magyarázza az egész nyugati mágia. Azt bizo­
nyítja, hogy minden áldozat meghozza a gyümölcsét.
A misztériumiskola nem vesz részt a teológusok misztikus
gyermetegségeiben, akik így prédikálnak: „Eljön majd az a nap,
amely véget vet szenvedéseiknek; elnyerik majd méltó jutalmu­
kat, elfoglalhatják az Önöket megillető helyet a mennyekben!"
Nem, azt a mennyei boldogságot, melyet Kafar Szalama nyújt­
hat, nem szabad egy örökkévalóságra szóló utalványnak tekinte­
ni, hanem az egy azonnal megtapasztalható, közvetlen, pozitív
energia, melyhez egy szempillantás alatt hozzákapcsolódhatunk,
itt a haláltermészet kellős közepén. A fehér mágusok nem „Sión
őrzői", ahogy egykor a teológusok gúnyolták őket.
A Fama Fraternitatis, a Szerzet kiáltványának történetében Ró­
zsakereszt Krisztián, jelképes utazás után Spanyolországba érke­
zik, ahol mindenkinek felajánlja a jóság, az erény és az igazság
kincseit, és többször is megpróbálja elérni irgalmas célkitűzéseit.
Amikor azonban folyamatos ellenállásba ütközik, akkor nem
emeli szemeit az égnek, onnan remélve a megértést, hanem meg­
alapítja a Vörös Rózsakereszt rendjét, egy bevehetetlen fellegvárat
az ellenséges ország kellős közepén, és innen indítja hadjáratát.
Meséltek Önöknek a hét arany hajfonatot viselő Sámsonról
is, akinek hét aranyló lángja tüzes háromszögként lobogott. Ezt

25
a tüzet elvitte a Filiszteusok közé, be az ellenséges országba,
hogy szeretetét kiárassza az istentelenségbe. Itt azonban elfogták,
és megfosztották világosságerejétől. Megakadályozták, hogy
munkáját jó véghez vigye, és kiszúrták a szemeit. Majd arra
kényszerítik, hogy a vér és a föld nyomorúságos útját járja, ő
mégis kiemelkedik a szenvedés mocsarából, és visszanyert erejé­
vel ledönti az istentelenség templomának oszlopait, és ezzel
megsemmisíti ellenségeit.
Ezért aztán, amikor a világ üldözi a jókat, vadként hajszolja és
véres tömlöcökben kínozza őket, akkor minden igaz érték meg­
ragadható a Krisztushierofánsok erőterében.
Emiatt olyan fontos és nagy jelentőségű szellemi szempontból
a korszak, amelyben élünk. A fekete ellenség dühe Krisztiánopo­
lisz központi erőtere felé löki a Krisztusban lángra gyúlt erőket.
Ezért beszél Andreáé bástyáról, fellegvárról. Ez egy erőtér, egy
otthon a szorongattatásban lévők számára.
De ne kövessék el azt a hibát, hogy Kafar Szálamat valamifé­
le hajléktalanok menhelyének tekintik, vagy olyan helynek, ahol
égő vágyaink roncsai gyülekeznek testetlen árnyakként. Lássák
ezt a helyet napként ragyogó, bevehetetlen erőtérnek.
Akik Johann Valentin Andreáéhoz hasonlóan átkelnek a ten­
geren, ezt hamarosan meg is fogják tapasztalni. Kötelességünk
Önöket tájékoztatni, hogy mindenki bekerülhet ebbe az erőtérbe,
mindenki megkeresheti ezt a várost. Mindenki eljuthat oda, hogy
valódi szellemi kutatásokat folytasson Krisztiánopoliszban.
Mindenkit befogadnak ennek a mágikus rendnek a fehér falai
közé, aki megfelel a hármas követelménynek:
1. a tekintete legyen elfogulatlan,
2. tartsa féken a nyelvét,
3. és legyen helyes a viselkedése.

26
Tegyük fel, hogy hatalmunkban állna megmutatni Önöknek a
legszentebbet, a legszebbet és a legértékesebbet, és azt monda­
nánk Önöknek: „Beléphetnek, ha elfogulatlan a tekintetük, fé­
ken tartott a nyelvük és helyes a viselkedésük". Mire Önök azt
válaszolnák: „Ez csak természetes, magától értetődik. Nekem jó
neveltetésem van, megtanultam uralkodni a tekintetemen, képes
vagyok mosolygós arcot vágni akkor is, ha forr bennem a düh.
Megtanultam tartani a számat is. Mindezt apámtól tanultam,
aki kereskedő volt. Viselkedésemet hozzá tudom igazítani a kü­
lönböző helyzetekhez. Figyelmes vagyok és szerény, és alig múl­
tam három éves, amikor édesanyám már minden illemszabályra
megtanított. Hármas követelményüknek tehát könnyen eleget
tudok tenni. Nem esik nehezemre ezeket a szabályokat betarta­
nom. Túl egyszerű dolgokat kérnek. Magasabbra kellene tenni­
ük a mércét a felvételnél. Akkor nem jöhetne ide boldog-boldog­
talan, hanem egy sokkal műveltebb közönségük lenne, akiknek
születésüktől fogva nagyon emelkedett a tekintetük, a nyelvük és
a viselkedésük."
Ugye tisztában vannak azzal, hogy ez így értelmetlen? Ez a ha­
misság posványa, amely világunk kultúrájának betetőzése. Efféle
csalással sohasem juthatnak be a szentélybe! A Szellemi Iskolában
nem lehet hazugsággal élni. Krisztiánopoliszban nem számítanak
azok a kulturális értékek, amelyeket Önök megszereztek. Ez az
oka annak, hogy amikor Johann Valentin Andreáé, Kafar Szala-
ma partjaira vetődik, minden ruházata csupán egy szál ing.
Elfogulatlan tekintet, féken tartott nyelv és helyes viselkedés:
ez egy olyan hármas követelmény, amelynek nagyon nehéz ele­
get tenni.
Rendelkeznek-e Önök elfogulatlan tekintettel? Még nem le­
hetnek birtokában, ameddig szeretnének érvényre jutni. Ki az,

27
aki teljesen szabadon és előítéletek nélkül közeledik az isteni
szentséghez? Nem azért jön-e ide az emberek többsége, hogy el­
gondolásairól és véleményeiről bizonyosságot kapjon? És nem
lesznek-e Önök roppant bosszúsak, ha a tapasztalat ellentmond
az Önök felfogásának? Nem Önök zaklatják-e naponta határta­
lan önzésükkel Isten szőlőskertjének munkásait?
Az elfogulatlan, tehát minden kritizálást mellőző tekintet
csakis a lélek minőségéből születhet. Ha Önök nem rendelkeznek
lélekminőséggel, ha szemernyi Krisztusban fogant lelki erejük
sincs, akkor tekintetük homályos, és nem lehet elfogulatlan. Akit
a lélek ereje nem tisztított meg, azt indulatai és szenvedélyei ural­
ják. Ezért találkozhatnak Önök ördögi szenvedéllyel teli tekinte­
tekkel. Máskor elborzadhatnak a hideg érzéketlenségtől, ami
egyes emberek szeméből sugárzik. De vannak fénytelen szemek,
és elfajzott ösztönöktől villogók, vagy olyanok, amelyekből az in­
tellektuális elidegenedés hideg fénye világít. Mindezek a tekinte­
tek nem lehetnek elfogulatlanok.
Tekintetük akkor lesz más, amikor belső tulajdonságként
megjelenik Önökben az igazi emberszeretet. Az Önök tekintete
akkor fog megváltozni, amikor ezzel a szeretettel fognak majd a
szennyes és homályos szemekhez menni azért, hogy kigyógyítsák
őket vakságukból, és kivezessék Isten napfényére.
Ekkor megtapasztalhatják a féken tartott nyelv szükségességét
is. A nyelv, a gégével együttműködve az a szerv, amely lehetővé
teszi a tagolt hangok képzését, a beszédet. Ám ekképpen a nyelv
egy mágikus eszköz is, amellyel megértethetik szándékaikat azok­
kal, akiket megérintett és megfogott az Önök tekintete.
Ha birtokolják a mágikus szeretet tekintetét, akkor használ­
hatják a beszéd mágikus eszközét is, és bizonyos, hogy a Szen­
tély Őrzői Önökhöz vezetik majd az embereket, akiket meg-

28
érint majd az Önök elfogulatlan tekintete és féken tartott
nyelve.
Ha Isten igéjét válogatott kifejezésekkel és csodálatos kiejtés­
sel, de tisztátalan nyelvvel ejtik ki, akkor az Önök beszéde hatás­
talan. Ezáltal Önök egy szörnyű árulást követnek el. Nem a meg­
szabadító igét fogják kiejteni, hanem a saját hiúságukat legyezge-
tik majd. Megbecstelenítik azt, ami szent azért, hogy istentelen-
ségüket megtartsák és fejlesszék.
Megtörténhet, hogy két ember ugyanazokat a szavakat ejti ki,
de amíg az egyik nyelve az üdvösség ösvényéről, addig a másiké
a feneketlen mélységről tesz tanúbizonyságot. Ennek a világnak
a hiú emberei arra használják Isten szent nevét, hogy azt érjék el,
amit — figyeljenek fel a kifejezésre — ők tartanak szem előtt.
Akinek már elfogulatlan a tekintete és féken tartott a nyelve,
az fejlesztheti ki a megfelelő viselkedést is. A tekintet keresi az el­
veszetteket, hogy felemelhesse őket; keresi ugyanakkor az erőt és
a bölcsességet is, amellyel ezt a megszabadító munkát jó véghez
viheti. Egy belülről fakadó erő által a nyelv fog bizonyosságot
tenni arról, aki az örök békét szolgálja. A helyes viselkedés telje­
sen önkéntelenül és minden erőltetés nélkül fakad a tekintetnek
és a nyelvnek e belső óhajából, hogy egyre erőteljesebben szolgál­
hassa a fényt.
Itt nem az önző természet ösztöneinek és szenvedélyeinek az
elfojtásáról van szó, sem pedig a műveltség és nevelés kényszer­
zubbonyáról, hanem az énnek — teljes önmegtagadásban — a szív
és a lélek vágya felé való spontán irányulásáról.
Elfogulatlan tekintet, féken tartott nyelv és helyes viselkedés:
ha az újonc megfelel ennek a hármas feltételnek, akkor juthat be
Krisztiánopoliszba, és ekkor már semmi sem akadályozhatja meg
abban, hogy a misztériumok forrásának minden részletét meg-

29
csodálhassa. Ezért mondhatjuk Önöknek, hogy ha ezt az utat kö­
vetik, akkor egy nap, teljes bizonyossággal maguk előtt láthatják
ennek a szent városnak a körvonalait, és Önök is mondhatják
majd Johann Valentin Andreae-val együtt:
„Ó áldott legyen az óra, melyben annyi jelelemben és rettegésben
átélt szörnyűség után, abban a kiváltságban lehet részem, hogy vala­
mi igazán kedveset és szépet tapasztalhatok. Nem fogok takarékoskod­
ni sem fürdővel, sem borotvával vagy kefével, hogy megmosdva, meg­
borotválva és megtisztulva bejuthassak a jóság erény és igazság tiszta
birodalmába."
Akik meghalják ezt a hívást, azok elmennek megfürödni
Krisztus élő vizében, hogy megtisztuljanak a dinamikus energiák
legkeményebb acélja segítségével, és teljesen kitisztítsák ruhájukat
az evangéliumi törvény erőivel, azért, hogy Krisztiánopolisz őr­
zője örömmel üdvözölje őket.

30
 AZ IDEGEN ELSŐ MEGMÉRETTETÉSE ÉLETVITELE
ÉS ERKÖLCSI TARTÁSA SZEMPONTJÁBÓL

Amint elértük a keleti kaput, útitársam bemutatott a nappali őrnek,

aki udvariasan köszöntött és megkérdezte, hogy mit óhajtok. „Sokat
— válaszoltam — mert, amint látja hajótörést szenvedtem. Úgy vélem,
hogy itt magával az Istennel találkoztam, hát hogy is ne keresném azt
a bőséget, amely egész életemből hiányzott?"
Az őr mosolygott és — mivel a sziget a nem helyénvalót nem szen­
vedhette — kedvesen figyelmeztetett, hogy nehogy én is azok közé tar­
tozzam, akiket az itt lakók nem tűrnek meg maguk között, hanem
visszaküldik őket oda, ahonnan jöttek. Ilyenek: a koldusok, a kuruzs­
lók, az akadékoskodok, a szemfényvesztők és a színlelők, a naplopók
és a minden lében kanalak, a kalandorok, a vakbuzgók, akik nélkü­
lözik az igazi jámborságot, a méregkeverők, akik tönkreteszik az al­
kímia tudományát, a szélhámosok, akik csalárd módon Rózsakeresz­
tes testvérnek adják ki magukat, és mások, akik beszennyezik a tudo­
mányt és az igazi műveltséget. Az ilyenektől ez a város mindig is óva­
kodott.
Miután megszabadultam minden gyanúsítástól, bizonyságot téve
mélyreható tudásomról, és elköteleztem magam erős fogadalommal,
hogy minden erőmet az igazság és erény szolgálatába állítom, az őr
kijelentette: „Most már semmi akadálya annak, hogy ön minden ja­
vainkból részesülhessen, és ami még fontosabb, mi is a rendelkezésére
állunk."
Ezután kézen fogott és elvezetett egy közeli őrszállásra, ahol becses
ételekkel és italokkal üdíthettem fel magam.

32
 III
A jelölt megmérettetése életvitele
és erkölcsi tartása szempontjából

a a tanuló be akar jutni Krisztiánopoliszba, a misztériumok

H városába, akkor csakis a keleti kapu felől közeledhet. Mielőtt
azonban tárt karokkal és ujjongva fogadnák, először egy hármas
vizsgálatnak kell alávetnie magát. Ha ennek az ellenőrzésnek az
eredménye nem kielégítő, akkor elkerülhetetlenül visszaküldik.
Jól jegyezzék meg, hogy a misztériumiskola kivétel nélkül
minden jelölt irányában nagy fenntartással viseltetik, habár min­
denkivel udvariasan és szabályszerűen járnak el.
A századok folyamán a misztériumiskola hierofánsai óvato­
sakká váltak a támadások és rombolások, szenvedések és szomo­
rúságok miatt, ezért semmiféle kockázatot sem vállalnak. A Ró­
zsakereszt testvéreinek Krisztus szolgálatában hozott nagy önfel­
áldozása, szeretet-szolgálata és személytelen erőfeszítése nem vak­
tában, Fortuna istenasszony módszere szerint nyilvánul meg. Ép­
pen ellenkezőleg: a legkisebb fénysugarat is nagyon okosan és ha­
tásosan alkalmazzák.
Ne higgyék, hogy a misztériumiskolát megtéveszthetik a titok­
zatos arckifejezések, könnyekkel vagy anélkül, az imára kulcsolt
kezek, a szenvedélyes fogadalmak, és az ájtatos szavak. A miszté­
riumiskolában az ember kezdetben fal előtt, edzett acél fal előtt
találja magát, s még bibliai szövegekkel sem nyugtatgatják. Ezen
a falon csak akkor hatolhatnak át, ha birtokukban van Mózes
pálcája. Csakis akkor tudják megrepeszteni a sziklát, hogy élő víz
fakadhasson belőle.

33
 Lehetséges, hogy Önök minden tekintetben elfogadhatónak
tartják magukat, de ez néha a valóságban nem így van. Sok kín
és szenvedés, sok elpazarolt energia, és sok megpróbáltatás elke­
rülhető lett volna a múltban, ha mindenki tudomásul vette vol­
na a misztériumiskola törvényeit.
Most ezekről a törvényekről szeretnénk beszélni. De engedjék
meg, hogy előtte felvázoljuk a Rózsakereszt munkamódszerét. A
misztériumiskola a világ minden tájára kiküldi munkásait, akik
kiárasztják felhívásukat és kibontakoztatják tevékenységüket a
haláltermészetben. Ez nem könnyű feladat, mert a küldötteknek
számos versenytársuk akad, akik hasonló módszerrel dolgoznak
ugyan, de teljesen más céllal.
Az igazi munkásokat könnyen meg lehetne különböztetni a
hamisaktól. De ki rendelkezik az ennek megfelelő ítélőképesség­
gel? És ki hajlandó erre időt is fordítani? Nem úgy van-e általá­
ban, hogy a legtöbben azoknak a szavára hallgatnak, akik a mai
idők parlagi értékeit hirdetik? Emiatt a Rózsakereszt úttörőinek
munkájáról könnyebb elmélkedni, mint valóra váltani. És hát ez
a munka sok bánatot és szomorúságot okoz.
A cél ezenközben nagyon is világos. Amikor ezeknek a mun­
kásoknak sikerül valamelyest felhívniuk a figyelmet, és néhány
érdeklődőt egybegyűjtenek, a feladatuk korántsem ér véget, akkor
kezdődik csak igazán. Az érdeklődőknek ugyanis különbözőek a
képességeik, és különböző indítékok hajtják őket.
A munkásnak most meg kell kísérelnie jelöltjeit elvezetni a ke­
leti kapuhoz. Útközben meg kell tanítania őket az előző fejezet­
ben említett hármas feltételre, vagyis az elfogulatlan tekintet és
féken tartott nyelv szükségességére, illetve a helyes viselkedés bi­
zonyítására. Amint az oktató ismerteti ezt a hármas feltételt,
azonnal rávágják, hogy „magától értetődik!" Azonban hazudnak!

34
Szándékosan vagy lelkesedésből, de hazudnak, ugyanis az Önök
tekintete nem elfogulatlan, az Önök tekintetéből vágylényük mi­
nősége sugárzik. Önök nem tartják féken a nyelvüket, mert az ko-
nokságukról és önfejűségükről tesz tanúságot, és emiatt a viselke­
désük sem lehet helyes.
Még ha a szándékos hazugságot egyelőre figyelmen kívül
hagyjuk is, tudniuk kell, hogy lelkendezés nem viszi Önöket
messzebbre az életben, és egy millimétert sem haladnak előbbre
vele a misztériumiskolában. Meg kell érteniük, hogy személyisé­
gük anyagi, erkölcsi és lelki megtisztulása nem kéthetes folyamat,
és sikeressége attól függ, hogy miként fognak hozzá.
Ha a siker reményében elfogulatlan tekintetre, féken tartott
nyelvre és helyes viselkedésre akarnak szert tenni, akkor kezdet­
nek megfelelő erkölcsi tartásra van szükségük. Megkíséreljük el­
magyarázni, hogy ez mit jelent a Rózsakereszt tanítása szerint.
A keleti kapun való belépéshez egy új születésre van szükség.
És minden új születés egy előzetes fejlődés eredménye. A folya­
mat akkor kezdődik, amikor Johann Valentin Andreáé felszáll
arra a hajóra, melynek árbocára a Rák jele, a kereszt talppont­
jának jelképe van tűzve. A keleti kaput, a születés aszcendensét,
csak úgy érhetik el, ha elfogadják a keresztet, annak minden kö­
vetelményével együtt. Az határozza majd meg, hogy a Szentély
ő r e örömmel fogadja, vagy pedig visszatéríti Önöket, hogy
mennyire tudják elfogadni keresztjüket, milyen mértékű a bel­
ső tudásuk, illetve, hogy Jézus-Krisztus mit jelent az Önök éle­
tében. Teljesen fölösleges lenne elosonni az őr mellett, ha Önök
azok közé tartoznának, akiket a Rózsakereszt Testvérei nem
tudnak maguk között elviselni. Egy ilyen próbálkozás teljesen
kudarcra lenne ítélve.
Nagyon sokan próbálnak bejutni a keleti kapun anélkül,

35
hogy vérükbe lenne vésve a Rák jele. Johann Valentin Andreáé
így jelöli meg őket:
„...a koldusok, a kuruzslók, az akadékoskodok, a szemfényvesztők
és a színlelők, a naplopók, és a minden lében kanalak, a kalandorok,
a vakbuzgók, akik nélkülözik az igazi jámborságot, a méregkeverők,
akik tönkreteszik az alkímia tudományát, a szélhámosok, akik csa­
lárd módon Rózsakeresztes testvérnek adják ki magukat, és mások,
akik beszennyezik a tudományt és az igazi műveltséget."
E felsorolást olvasva könnyen gondolhatják: „Igen, én isme­
rem ezeket az embereket." Mi is ismerjük őket, és leírjuk Önök­
nek a jellemzőiket.
Például a koldusok; ők azok, akik erkölcsi és szellemi ron­
gyokba öltözve, szennyükkel a levegőt fertőzve jelennek meg a ke­
leti kapunál, ők azok, akik soha a legkisebb erőfeszítést sem tet­
ték erkölcsi vagy szellemi megújulásukért, és akik most segítsé­
gért esedeznek. Nem a szegényekről, a társadalom számkivetettje­
iről beszélünk. Azokra gondolunk, akik lábbal tiporják az embe­
ri létezés szabályait, akikbe semmi felebaráti szeretet sem szorult,
és akik most segítséget követelnek elfajzottságuk fenntartása érde­
kében. Ezek azok a vámpírok, akik lelki szegénységük folytán,
mások lelki fluidumával táplálkoznak. És ha kiürítik áldozatai­
kat, akik szánalomból és áldozatkészségből próbáltak nekik segí­
teni, akkor az elrabolt javaknak köszönhetően, egy kis időre meg­
csillogtatnak valami örömfélét, egy kis kiegyensúlyozottságot, va­
lami keresztény hitbizonysághoz hasonlót.
De mihelyt a rabolt javak elillannak, és a rettentő éhség újból
rágni kezdi őket, újfent támadásba lendülnek: „Olyan üresnek és
levertnek érzem magam. Beszélhetnék-e újból önnel, és rátapaszt­
hatnám-e szívószájamat az ön szellemi szívére? Tudom, hogy ön
segíthet rajtam!"

36
 Ismerik Önök ezeket a koldusokat, akik a természet törvénye
szerint egyre mohóbbá, egyre veszélyesebbé válnak? Ismerik
Önök ezeket a vámpírokat? A misztériumiskola elküldi őket a ke­
leti kaputól. Sugárzó, de meg nem értett szeretettel, visszautasít­
ják őket egészen addig, amíg rá nem szánják magukat, hogy meg­
feleljenek az igazi élet követelményeinek, hogy ekképpen, a krisz­
tuserőben elvessék önmagukba az arany magot, sokak váltságára.
A Rózsakereszt Testvérei teljesen készek minden áldozatra,
de nem ostobák. Adományaik az élősködőket nem változtatják
emberekké. A koldus nem marad más, mint koldus, amíg csak
óbégatva el nem pusztul rongyos sírjában. Ilyen a kereszténység
törvénye.
A kuruzslók, mint tudják az álgyógyítók. Johann Valentin
Andreáé szerint azok sorolhatók ide, akik különböző szemfény­
vesztő módszerekkel akarják megmenteni szegény világunkat,
ők azok, akik minden utat végig akarnak járni, minden hajóra
fel akarnak szállni, azt az egyet kivéve, amely á Rák zászlaja
alatt hajózik, ők azok, akik önhittségükben, saját vallásossá­
guk, illetve személyes módszereik miatti elbizakodottságukban
úgy ítélik, hogy a kereszt badarság. Ők azok, akik hidat akarnak
verni bukottságunk felett, anélkül, hogy magát az elfajultságot
megtámadnák, akik az egyetlen gyógyszer, a tökéletes gyógyír
nélkül akarnak ápolni, anélkül az egyetemes csodaszer nélkül,
amely képes meggyógyítani az emberiség legmélyebb fájdalmát.
Az ilyen kuruzslók lehetnek nagyon emberségesek, embertársa­
ikkal együtt érzők, és minden emberbaráti cselekedetben buz-
gólkodók. Egy ilyen emberből azonban sohasem lehet mágus. A
mágus, ebben az értelemben soha sem humanista, nem „ember­
barát". Egy mágus az embert tűzzel és vízzel tisztítja, ennek a
világnak az ellentétes elemeivel: a Szent Szellem tüzével és

37
Krisztus élő vizével. Ezért küldik vissza a kuruzslókat a keleti
kaputól.
Itt vannak továbbá a színlelők és komédiások, akik nagy hű­
hóval nyomulnak előre. Ha legalább olyanok lennének, mint a
koldusok, akik érzik amint „ürességük" éhsége rágja lényük sejt­
jeit. Ha legalább olyanok lennének, mint a szemfényvesztők, akik
bizonyos értelemben mégiscsak tevékenyek! De ők se nem koldu­
sok, se nem szemfényvesztők, ők senkik. Nem mások, mint ko­
médiások, reménytelen goromba fráterek. Ha legalább árulók
lennének, a fekete horda katonái, akkor még talán valami pozití­
vumot fel tudnának mutatni.
Itt azokról van szó, akikről a pátmoszi látnók a következőket
mondja: „így mivel lágymeleg vagy, sem hideg, sem hév, kivetlek
téged az én számból." (Jel. 3,16) Azok az emberek ezek, akik rá­
bírtak másokat, hogy a világ termelési és munkafolyamatában
részt vegyenek, és akik most élősködnek ezen a munkán. A leg­
utolsó divat szerint kicicomázott hölgyek ezek, bonbonjaikkal és
süteményeikkel, rágalmazásaikkal és drága bútoraikkal, akik bri­
dzselnek, gazdag férjük van, és a házasságukban szajhaként élnek,
és mindemellett még az ezoterikát is ki akarják használni. Önök­
nek tisztán kell látniuk, hogy mit jelent ez az egész színjáték, és
miért nem mehetnek be az ilyenek a keleti kapun.
Vannak ezenkívül a minden lében kanalak, akik teljesen feles­
leges hóbortokkal sürgölődnek, olyan dolgokkal és értékekkel,
amelyek lényegtelenek és valójában érdektelenek. Rögeszméikkel
számos fejlődési folyamatot megzavarnak, és az egyetlen lényeges­
ről való ismeretük hiányában minden erejüket arra pazarolják,
ami számukra fontosnak tűnik, ők azok, akik mindennel foglal­
koznak, csak saját magukkal nem. Nekik akkor nő meg az erejük,
ha másokat elakadni látnak, történjék ez az élet bármely terüle-

38
tén. A más szemében levő szálka összehasonlíthatatlan az övék­
ben levő gerendával.
A keleti kapu előtt lökdösődök csoportja szinte végeláthatatlan
sort alkot. Vannak itt rajongók, akik nélkülözik az igazi áhítatot.
Valószínűleg ismerik az ilyeneket, akik csillogó szemekkel dicsé­
rik a Rózsakereszt bölcseletét; akik az igazi jámborság, az igazi
áhítat legkisebb jele nélkül, magasztos tanításokról beszélnek.
Önök ismerik azokat, akik embereket tesznek meg rajongásuk tár­
gyává. Ismerik azokat az embereket, akik káráló hangjukkal a leg­
szentebb csendet is megtörik, széttépik a derűs szférákat nyafogó
rajongásukkal. Hány embert nem nyomorított meg a rajongás!
Az igazi vallásosságnak a csendesség és a szerénység az ékessé­
ge. Az igazi áhítat magától felismerhető, a rajongás viszont a ne­
miség egyik formája, nem más, mint kielégítetlen szerelmi sóvár­
gás. Tudnunk kell, hogy az áhítat egy megélt szeretet, amely meg­
elégszik önmagával!
Az elszomorító sokaságot szemlélve, melyet Andreáé tár elénk,
tudjuk, hogy közöttük találhatók a méregkeverők is, akik tönkre­
teszik a valódi alkímiát, amely tulajdonképpen a rejtett képessé­
gek szabaddá és tudatossá tételéből áll.
Vannak ezen kívül olyan csalók is, akik galádul a Rózsakereszt
testvéreinek adják ki magukat. Azt is tudjuk, hogy megszámlálha­
tatlan tömeget alkotnak az olyan alakok, akik beszennyezik a va­
lódi tudományt és kultúrát sötét üzelmeikkel.
Amilyen bizonyossággal tudatában vagyunk saját létünknek,
olyannyira tudjuk azt is, hogy ezek közül senki sem fogja megta­
pasztalni az újjászületést a misztériumiskolában, Krisztiánopo­
lisz szent városában, amelynek a jellege teljesen más.
Csak azok tudnak kiemelkedni a születés barlangjából, a kele­
ti kapuból, akik új viselkedés és erkölcsi tartás révén megszaba-

39
dúlnak e negatívumoktól: megújulva, de még tökéletlen gyermek­
ként, erőtlenül, ugyanakkor új szellemi lényekként, akikben min­
den növekedési lehetőség megvan.
Amint a tanuló ennyire felkészült, a Szentély ő r e a követke­
ző örömteli szavakkal fogadja őt: „Most már semmi akadálya an­
nak, hogy ön minden javainkból részesülhessen!"
így szólva, megfogja az újonc kezét, elvezeti az egyik őr házá­
hoz, és jóllakatja étellel meg itallal, amitől végtelen és boldog bé­
ke ereszkedik a szívére.

40
 AZ IDEGEN MÁSODIK MEGMÉRETTETÉSE,
SZEMÉLYISÉGE SZEMPONTJÁBÓL

Most, hogy felöltöztem, nem annyira különleges, mint inkább egysze­

rű és kényelmes ruhákba, átadtak engem egy másik kísérőnek, aki el­
vezetett a második vizsgáztatóhoz. Ez az ember mintha egyenesen ar­
ra született volna, hogy bárkiből kiszedje legbensőbb és legrejtettebb
gondolatait. Nagyon kedvesen válaszolt köszöntésemre, és barátságo­
san néhány kérdést tett fel, tüzetesen figyelve magatartásomat és arc­
kifejezésemet. Csak úgy mellesleg érdeklődött, inkább mosolyogva,
mint komolyan, szülőhazámról, életkoromról és életvitelemről.
Váltottunk még néhány udvarias szót egymással, majd a követke­
zőket mondta nekem: „Barátom, önt minden kétséget kizáróan Isten
vezérelte ide, azért, hogy megtanulja vajon mindig szükséges-e bűnt cse­
lekednünk, és barbár erkölcsök szerint élnünk. A napokban bebizonyít­
juk önnek, hogy ez egyáltalán nem szükségszerű, miként ezt egyszer
mindenki számára világossá fogjuk tenni. És ezt annál nagyobb öröm­
mel cselekedjük, mivel az ön természete és sorsa kimondottan alkalmas
erre, és szíve is mindkét befolyásra nyitott. Ha ön már valóban Isten
irányítása alatt áll, és megszabadult a test vágyaitól, akkor nem kétel­
kedünk többé abban, hogy közénk való, és ide tartozik mindörökké."
Ekképpen szólva, úgy tűnt, hogy alaposan tanulmányozza lényem
nyugalmát, arckifejezésemet, szavaim pontosságát, tekintetem békessé­
gét és egész magatartásomat. Úgy tűnt, mintha képes lenne kifürkész­
ni a legrejtettebb gondolataimat is. De mindezt olyan nyájasan és
annyi tisztelettel tette, hogy képtelen lettem volna bármit is elhallgat­
ni előle, és úgy éreztem, hogy bármit megválthatnék neki.

42
 Miután lelkemet ekképpen lecsupaszította, végezetül néhány szót
mondott a tudományról, és a következő szavakkal fejezte be: „Bará­
tom, bocsássa meg nekem az önnel folytatott beszélgetésem kevéssé tu­
dományos voltát. Ne csüggedjen, ugyanis közösségünkben találkozhat
majd nagy tudású és műveltségű emberekkel is."
Egyúttal meghagyta egyik beosztottjának, hogy kísérjen el engem a
harmadik vizsgáztatóhoz. Búcsúzóul kezet fogott velem, és bizakodás­
ra buzdított; én viszont azt gondoltam magamban: ,yAz ég segítsen
meg engem! Ha ezt itt kevéssé tudományos beszélgetésnek nevezik, ak­
kor mi várhat még rám?"

43
 IV
A jelölt személyiségének vizsgálata

öbbször elmondtuk már a Rózsakereszt tanulóinak, hogy a

T misztériumiskola egy erőtérben helyezkedik el, amely annál
nagyobb, minél erősebb a misztériumiskola. A Rózsakereszt ha­
tósugara annak mértékében növekszik, minél rátermettebbek és
számosabbak azok a munkások, akiket be lehet engedni a misz­
tériumok belsejébe.
Az evilági élet által meggyötört ember, aki már nem lel kielégü­
lésre, nem vonzza többé a felszínes vallás, a tudomány vagy a mű­
vészet, aki nem lel vigaszra földi bezártsága keserű megpróbáltatá­
sai közepette, az ember, aki oda jut, hogy elemészti a reménytelen
vágyakozás, az igazi élet utáni sóvárgás, aki minden erejét a kere­
sésre fordítja, az kerül kapcsolatba a misztériumiskola erőterével.
Ez az ember ekkor tudatára ébred, hogy ez nem volt más,
mint egy új életközeg látomása. Egy kicsiny fénysugár töri át lé­
tezése éjszakáját, és érinti meg a szívét, hozzákötődik lényéhez és
elindítja egy még ismeretlen cél irányába. Ettől a perctől fogva
élete meglepő fordulatot vesz, útja idegenné válik. Az őt megérin­
tő fény magával ragadja az élet háborgó hullámain át.
Könnyen megtörténhet, hogy a jelölt elvész a hullámokban!
De ha együtt sodródik velük „a Rák lobogója alatt", vagyis ha a
kereszt talapzatához helyezkedik, és hozzáköti magát Krisztus
szíve véréhez, ha kész követni az ő parancsolatát: „Add el min­
denedet, amid van... és jer, kövess engem!", akkor bizonyosan el
fog érkezni Kafar Szalamára, ami azt jelenti, hogy el fog hatolni
a misztériumiskola belső magjának külső köréhez.

44
 Akkor a Szentély ő r e fogadja, és kezdetét veszi képességeinek
sokrétű vizsgálata. Tulajdonképpen, a misztériumok céljának
megfelelően, nem is vehetnek fel mást, csakis a minden tekintet­
ben méltókat. Útban Krisztiánopolisz keleti kapuja felé — a ke­
leti kapu az aszcendenst jelképezi, a szent városba való belépést
ugyanis az isteni valóság fénylő világosságában való új születés­
nek kell tekinteni — a hierofáns elmagyarázza neki, hogy senki
nem mehet be, akinek a tekintete elfogult, nyelve féktelen és a
viselkedése helytelen. Hogy ez mit jelent, azt az előző fejezetben
láthattuk.
A keleti kapuhoz érkezve, a jelöltet a kapu őre fogadja, aki mi­
előtt beengedné, kikérdezi őt életvitele és erkölcsi tartása felől.
Már említettük, illetve láttuk, hogy itt egy nagyon komoly pró­
batételről van szó, amelynek minden jelöltnek izgatottan meg
kell felelnie. Johann Valentin Andreáé itt ugyanazt a gondolatot
fejti ki, mint az Alkímiai menyegzőben. Amikor Rózsakereszt
Krisztián megkapja meghívóját a menyegzőre, a meghívót, mely­
re oly rég várt, rájön, hogy itt szó sincs valamiféle vidám diadal­
menetről, a meghívó bizony ítélkezésre szól.
Az első vizsgán átmenve a jelöltet beengedik a kapun. Elveze­
tik egy házhoz, ahol ételt és italt kap. Eletéhségét egy kissé lecsil­
lapítva új ruhákat kap, amelyek cseppet sem feltűnőek, viszont
kényelmesek és teljesen ráillenek, tökéletes összhangban a benne
kifejlődött képességekkel.
Önök bizonyára megértik ezt a jelképes beszédet: az Önök
hordozói alkotják a lélek ruháját. Ez a ruha általában nagyon tö­
kéletlen, semmiképp sem tetszetős, mert nagyon tönkretették az­
zal, hogy megszegték az élet törvényeit. De amint az erőközpont
keleti kapuja megnyílik, új öltözéket kapnak. Ez a ruha nem szo­
rít kényszerzubbonyként, sőt sokkal nagyobb szabadságot enged

45
meg. De, figyeljék meg, ez a ruha a legkevésbé sem feltűnő, nem
egy ezoterikus divattervező által kiötlött darab.
Ha a jelölt eljutott idáig, akkor elvezetik egy másik vizsgázta­
tóhoz, és kezdetét veszi a második vizsga. Andreáé szerint:
„Ez az ember mintha egyenesen arra született volna, hogy bárki­
ből kiszedje legbensőbb és legrejtettebb gondolatait. Nagyon kedvesen
válaszolt köszöntésemre, és barátságosan néhány kérdést tett fel, tüze­
tesen figyelve magatartásomat és arckifejezésemet. Csak úgy mellesleg
érdeklődött, inkább mosolyogva, mint komolyan, szülőhazámról, élet­
koromról és életvitelemről."
Ez egész egyszerűnek hangzik, nemde? Valami olyasféle, mint:
„Láthatnám az útlevelét?" Holott ezek a kérdések nem is olyan
jelentéktelenek, mint amilyennek tűnnek.
„Hol az ön szülőföldje?" Képzeljék csak el egy pillanatra,
hogy Krisztiánopolisz küszöbén felteszik Önöknek ezt a
kérdést... Megérthetik hát, hogy itt arra kell válaszolniuk, hogy
mi indokolta az Önök utazását a misztériumiskola erőközpont­
jába. Erre a következőképpen lehetne válaszolni: „Egy hirdetésre
jelentkeztem, és kutatásaim során felfedeztem, hogy a nyugati
bölcseleti tanok nagyon magas színvonalon állnak."
Nagyon kevesen tudnák viszont szülőföldjüket a fény utáni
erőteljes, szenvedélyes vágynak bemutatni, buzgó imának azért az
erőért, amellyel segítségére lehetnek a többi léleknek, akiket mély­
séges szorongás csüggeszt.
„Hány éves ön?" Mennyi időt töltött el abban, ami az Atyáé?
Mennyi időt szánt e világban az Isten Birodalmáról való tanúság­
tételre? Mert vigyázat! Önök csak akkor válnak igazán Isten nép­
ének gyermekeivé, amikor megértik belső elhivatottságukat, és
meg is élik azt ebben a világban. Mennyi időt szenteltek az örök­
kévalónak? Éltek-e már egynéhány évet ebben az értelemben? Mi

46
keresnivalójuk van Krisztiánopoliszban, ha még nincs múltjuk
ebben az új szerzetben?
„Milyen az életvitelük?" A régi, vagy az új rend szerinti-e? Ér­
zik-e ennek a kérdésnek a mély értelmét? Mennyire fontos a vá­
laszuk, következésképpen a vizsgáztató milyen alaposan figyeli az
Önök magatartását és arckifejezésüket, miközben válaszolnak ne­
ki. Ezért mondja a hierofáns a jelöltnek:
„Barátom, önt minden kétséget kizáróan Isten vezérelte ide, azért,
hogy megtanulja vajon mindig szükséges-e bűnt cselekednünk, és bar­
bár erkölcsök szerint élnünk. A napokban bebizonyítjuk önnek, hogy
ez egyáltalán nem szükségszerű, miként ezt egyszer mindenki számára
világossá fogjuk tenni. És ezt annál nagyobb örömmel cselekedjük,
mivel az ön természete és sorsa kimondottan alkalmas erre, és a szíve
is mindkét befolyásra nyitott. Ha ön valóban Isten irányítása alatt
áll, és megszabadult a test vágyaitól, akkor nem kételkedünk többé ab­
ban, hogy közénk való, és ide tartozik mindörökké."

Sokan azok közül, akik igazán nyitott szívvel közelednek a Ró­

zsakereszthez nyugtalanok, mert ismerik és érzik életükben a ha­
sadtságot. Tudják, hogy a mágikus értelemben vett „koruk" még
elhanyagolható, holott e világ szerint már nagyon idősek. Az Űr
elhivatottjaiként még csak összefüggéstelen szavakat hebegnek és
bölcsőben fekszenek, jóllehet a barbárok ismérvei szerint már
igencsak kifinomultak és ékesen szólóak.
Ismerik Önök a hasadtságot és a nagy bánatot, ami ebből kö­
vetkezik? Nem kényszerülnek-e nap mint nap két urat szolgálni:
Istent és a fekete átkozottat? A Rózsakereszt igazi tanulója tisztá­
ban van vele, hogy rendszeresen bűnt cselekszik, hogy a barbárok
erkölcsei szerint él, a szokások szürke kényszerzubbonyában. Mi­
kor elszenvedik világunk borzalmait, nem járja-e át naponta kard

47
a lelküket, tudván, hogy felelősek mindezért? Nem kiált-e a lel­
kük megváltásért? Nem keresnek-e Önök is kétségbeesetten ebben
a sötét éjszakában?
Nem lenyűgöző-e, nem hat-e segítő és vigasztaló gyógyírként,
amikor a hierofáns azt mondja: „Barátom, bebizonyítjuk önnek
— értsék jól — bebizonyítjuk, hogy szükségtelen bűnt cselekedni,
és a barbárok erkölcsei szerint élni, ahogyan ezt később egy teok-
ratikus rendben mindenkinek meg fogjuk mutatni."
Születésük szerint Önök minden kétséget kizáróan még a szü­
letés sötét istállójában vannak, pólyáikba csavarva. Jóllehet még
csak nagyon kiskorúak, és ebben a kora ifjúságukban még nem
tudnak uralkodni magukon, Isten útjai szerint öregségükben
mégis elérkeztek egy új születéshez.
A misztériumok hierofánsai, akik odakint a mezőkön őrzik
nyájukat az éjszakában, Önökhöz jönnek és így szólnak: „Üdv,
újonnan született, nem kételkedünk abban, hogy már közénk va­
ló, és ide tartozik mindörökké." Miközben ezt mondják, aprólé­
kosan megfigyelik lényük nyugalmát, arckifejezésüket, tekintetük
békességét és kifejezéseik szabatosságát, igen, egész magatartásu­
kat, behatolva legrejtettebb gondolataikig.
Azt vizsgálják ilyenkor, hogy mit hoztak új születésükbe a ré­
gi Ádámból, ősi hasadtságukból és a barbárok erkölcseiből. Elen­
gedhetetlen, hogy a tanuló ebben az új születésben teljesen meg­
újult vérrel ébredjen fel. A vér az öntudat alapja. Bármit is tesz­
nek életükben, az a vérükben valósul meg. És mihelyt bemennek
az új állapotba, ezt vérük megtisztulásával is bizonyítaniuk kell.
Vérük hét erőt, hét sajátosságot tartalmaz, amelyek az ember
hét hordozójának a minőségét képviselik, és arról tanúskodnak.
Vérük jellege hűen tükrözi egész lényüket, és senki sem léphet be
a misztériumiskolába, aki ezáltal nem bizonyítja be rátermettsé-

48
gét. Lényük kiegyensúlyozottságának, arckifejezésüknek, tekinte­
tük nyugalmának és kifejezéseik szabatosságának, igen, egész ma­
gatartásuknak ünnepélyesen tanúsítania kell egy új vérbizonyos­
ság révén feltámadásukat, és öregségükben való újjászületésüket.
Hogyan lehet eljutni a vér e hétszeres megújulásához, a régi
élet barbár szokásai, megrögzöttségei és bűnei ellenére?
Csak egyetlen eszköz, egyetlen lehetőség létezik: Krisztus ere­
je, a vérerő, a hétszeres erőtér, amely kiömlik az Önök nyomorá­
ra, hogy megkaphassanak általa, benne és vele minden új dolgot.
Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyetlen Fiát a barbá­
rok közé küldte, hogy ha valaki hisz ő benne, el ne vesszen, ha­
nem örök élete legyen.
És vette a poharat, miután megvacsoráztak, és ezt mondta: „E
pohár az új szövetség, az új rend az én véremben, amely tiérette­
tek onttatik ki. Mindnyájan igyátok!"

Pecsételd le velem a szíved,

és pecsételd le velem a karod;
mert erős a szeretet, mint a halál,
és lángjai a tűz lángjai, az Úr lángjai.
Sok vizek sem olthatják el ezt a szeretetet:
és a folyóvizek sem lephetik el azt.

Jöjj el, oh Sulamit!

Jöjj el, jöjj el, hogy nézzünk téged!

Jézus monda: „Elvégeztetett!" És lehajtván fejét, kibocsátá lelkét.

49
 A JELÖLT HARMADIK VIZSGÁJA:
KULTURÁLTSÁGÁNAK ELLENŐRZÉSE

Midőn a harmadik vizsgáztatóhoz érkeztem, ugyanolyan kedvesség­

ben volt részem, mint az előzőnél. Mert egyszer és mindenkorra meg
kell mondanom, hogy dölyfnek vagy felfuvalkodottságnak itt nyomát
sem lehet találni. Miközben ennek az embernek a szavait hallgattam,
olyan szégyenérzet fogott el, mint még soha. Szókratészhoz hasonlóan
én is azt éreztem, hogy nem tudok semmit, de ezt egészen más értelem­
ben. Mennyire sajnáltam, hogy az irodalomról beszéltem! A legszívé­
lyesebb hangon érdeklődött afelől, hogy mennyire sikerült megzaboláz­
nom önmagam, és felebarátom szolgálatára lennem, mennyire tud­
tam ellenállni a világnak, összhangba kerülni a halállal, és követnem
a Szellemet. Mennyit fejlődtem az ég és a föld vizsgálatában, a termé­
szet tüzetes megfigyelésében, a művészi eszközökben, a történelemben,
a nyelvek eredetében és az egész világ harmóniájában. Azt is megkér­
dezte tőlem, hogy milyen volt a kapcsolatom a vallási közösséggel, a
szent iratokkal, a Mennyei Birodalommal, a Szellem iskolájával,
Krisztus testvériségével és Isten közösségével.
Csodálkozva jöttem rá, hogy valójában milyen keveset birtokolok
mindabból, amit olyan nagy nemeslelkűséggel és bőséggel az ember
rendelkezésére bocsátottak. Ilyen körülmények között egyetlen lehetősé­
gem az volt, hogy töredelmes vallomást tegyek, tehát így válaszoltam:
„Tisztelt Uram, mindezek a dolgok számomra teljességgel ismeretle­
nek, és járatlan vagyok ebben a témában. De biztosíthatom róla, hogy
nagyon gyakran foglalkoztattak ezek a kérdések, és azért merészked­
tem ide, mert meg szerettem volna ismerkedni velük."

50
 Erre ő szinte kiáltva harsant fel: „Ön a mieink közül való, aki
egy tiszta palatáblát hozott magával, melyet mintha maga a tenger
mosott volna tisztára. Más nem marad számunkra, mint azért imád­
kozni, hogy Isten metssze be szent tőrével az ön szívébe azt, amit böl­
csessége és jósága szerint fel fog önnek tárni. Most valóban megszem­
lélheti városunk minden részletét. Ha majd visszatér, akkor elmond­
hatja, hogy mit szeretne még megtudni, és mi válaszolni fogunk,
amennyiben készek és képesek leszünk rá."
Ezzel három kísérőt adott mellém: Bérámot, Erámot és
Néáriámot, akiknek a tartása méltóságot sugárzott, és akik elvezettek
mindenhová, és megmutattak nekem mindent.

51
 V
A jelölt kulturáltságának vizsgálata

M ielőtt beléphetne Krisztiánopoliszba, a mindenség vala­

mennyi térségében megnyilvánuló misztériumiskola új ál­
lapotába, a jelöltet háromszoros vizsgálatnak vetik alá. Már be­
széltünk e vizsgálat első két nézetéről, most vegyük szemügyre
azt, amelyik a kulturáltsági fokkal foglalkozik.
Engedjék meg, hogy minden kertelés nélkül kijelentsük: egy
misztériumiskolában ezt a fejlődési szintet teljesen más ismérvek
szerint értékelik, mint a köznapi életben. A mai társadalmi kö­
rülmények között az számít nagyon kulturáltnak, aki egyszerűen
jó anyagi körülményeknek örvend. Ezért, ha Önök elegendő
pénzt halmoznak fel, akkor körülvehetik magukat mindazzal,
amit a technika és a művészetek létrehoztak, mindazzal, amit
pénzzel meg lehet szerezni.
Vegyünk például egy cukrászt. Ismertünk egyet, aki úgy kezd­
te pályafutását, hogy száraz kenyeret gyűjtött, miként a paraszt a
disznói számára. Ezt a száraz kenyeret aztán beáztatta, és össze­
keverte cukorral. Ebből a keverékből készítette első süteményeit,
és hamarosan meggazdagodott. Kulturálódásának ezt az első fo­
kát követte a második, ugyanis a következő történt:
Amikor üzleti ügyei kedvére alakultak, cukrászunk családját
új környezetbe helyezte; kis és jellegtelen, szegénynegyedi bérlaká­
sából kertes villába költözött. A berendezést felújította, és felfo­
gadott egy alkalmazottat is. A nagyságos úr és a nagyságos asz-
szony, a társadalmi viszonyok hatására olyan témák után kezdtek
érdeklődni, amelyekre azelőtt rá sem hederítettek.

52
 Ebben a finom légkörben növekedtek a cukrász gyermekei, és
jó nevelést kaptak. Előkelő iskolákba jártak, majd gimnáziumok­
ba, és az okosabbja egyetemre. így, a cukrászatnak köszönhetően
a második nemzedékben megszületett az intellektuális műveltség.
De ez a második, művelt nemzedék már eltávolodott a kézmű­
vességtől. Jól felkészítve, és vastag pénztárcával felszerelve elin­
dult a civilizáció terjesztésének kalandos útján. Ez annak idején
lehetséges volt Indiában, vagy valamely más, messzi vidéken.
Az első nemzedék megteremti a civilizációt, a második pedig
terjeszti. Az első, amely kétkezi munkából származik, anyagi
természetű; a második intellektuális, és „szellemi kultúrának"
nevezik.
Annak ellenére, hogy ez nagyon jótékony és hasznos, mégis
nagy zűrzavart okoz a harmadik nemzedékben, a cukrász unoká­
inál. Ők még intellektuálisabbak és civilizáltabbak, kultúrszom-
juk nem ismer határokat.
Ekkor jelenik meg a probléma: nagyon sok a kultúraterjesztő,
de gyakorlatilag nincsenek műveletlen területek... A sok-sok or­
szág „cukrászaitól" származó, harmadik nemzedékbeliek annyian
vannak, mint homokszemek a tengerparton. Nincs az az iskola,
amely kulturáltságukat növelni tudná. Ezért van az, hogy vilá­
gunkban félelmetes, cukrászunk korszakát megelőző időből szár­
mazó, atavisztikus jelenségek tűnnek fel. Az ilyen visszaütést, szé­
pítő körülírással „élettérkeresésnek" nevezik, habár tudjuk jól,
hogy mióta a világ világ, ugyanarról a dologról van szó.
Ez a tömegek kultúrája! Ha ön leveti álarcát, felfedezheti,
hogy Ön is egy cukrász, esetleg az ősei azok. Sokuknak Önök kö­
zül, vagy elődeiknek sikerült elkészíteniük a süteményt, míg má­
sok csak most ügyködnek rajta. Ezt nevezzük „a megélhetésért
folytatott küzdelemnek".

53
 Továbbá ne feledjük, hogy a műveltségterjesztők eme három
nemzedékében nagy számban vannak a vallás által áthatottak is.
Ők azok, akik imádkozva, és szemeiket az égre emelve fejlesztge­
tik műveltségüket és kulturáltságukat. De, jegyezzék meg jól,
hogy amikor itt vallásról beszélünk, nem a cukrászok vallására
gondolunk.
íme, miről is van szó. Az első nemzedék, a lendületes dolgo­
zók gyakorolják egy keveset a vallást, születésüktől fogva, úgy ál­
talánosságban. De ez a nemzedék nem tud sok időt szakítani a
vallásra, mert túlságosan elfoglalja a sütemények készítése. Mi­
helyt azonban átköltöznek a kertes házba, minden megváltozik.
Ekkor már kielégíthetik vallásos szükségleteiket, a gyermekeiken
keresztül. Általában a cukrásznak legalább egy gyermeke a papi
hivatásnak szenteli magát! Az összes teológusunk cukrászivadék,
a cukrászok kulturálódási allűrjének a termékei. A harmadik
nemzedék teológusai azonban, a cukrászunokák, értelmiségi kol­
légáikkal együtt szorult helyzetbe kerülnek.
Kezdik észrevenni, hogy valami nem stimmel a vallás terén...
Végeláthatatlan vitákat folytatnak, és kifejlődik egy irányzat,
amely a nagyapák állapotába akar visszatérni. Ahelyett, hogy be­
ismernék tudatlanságukat, és azt, hogy nyakig süllyedtek száraz­
kenyeres kultúrájuk mocsarába, inkább a „dialektikus teológiá­
ról" szónokolnak, mert az sokkal kulturáltabb!
Közben itt nem a Hegel féle dialektikus filozófiáról van szó.
Mert különben tudhatták volna, hogy rosszul fogja végezni a
cukrászok első, második és harmadik nemzedéke is. Ez kultú­
ránk története, de tulajdonképpen az egész európai civilizációé is.
A világnak ebben a sarkában gyakran beszélnek „erkölcsi és
szellemi megújulásról". A szellemi megújulás gondolata kultú­
ránk valóságából és nyomorából származik. Ezért mondjuk

54
Önöknek, hogy ez a szellemi megújulás önmagában üres és ha­
szontalan, mert teljesen meg kell szabadítanunk magunkat ennek
a látszatkultúrának az ámításaitól.
Ez viszont nem megy könnyen. Mert ahogyan a nyomorne­
gyedek és külvárosi odúk lakói, sápadt árnyékként vánszorognak
át az életen, és amiként a belső elválasztású mirigyek rosszul mű­
ködnek hátrányos fejlődési körülmények között, illetve öröklött
fogyatékosságok hatására, számtalan testi, lelki és erkölcsi rendel­
lenességet vonva maguk után, akként a mi látszólagos kultúránk
is súlyosan károsította mindenki szellemi, erkölcsi és fizikai fel­
vevőképességét, a jóakaratúakét, de még a legtisztességesebbekét
is. Akik ebben a társadalomban érvényesülnek, akik a társadalom
színe-javának számítanak, azok isteni szempontból szellemileg
fogyatékosak.

Amikor a jelölt megjelenik a misztériumok harmadik hierofánsa

előtt, ugyanolyan kedvességgel fogadják, mint a második vizsga
alkalmával. Egy szellemi iskolában nem létezik sem dölyf, sem
felfuvalkodottság. De, amint meghallja a hierofáns szavait, olyan
szégyenérzet fogja el, mint még soha. Semmit sem tud, miként
Szókratész, de egészen más értelemben. Tudatlanságának nyo­
masztó érzése keríti hatalmába a jelöltet, aki rettenetesen szégyel­
li, hogy valaha azt képzelte magáról, hogy tud valamit. Amikor
tudatára ébred semmiségének, feltesznek neki egy sor kérdést.
Johann Valentin Andreáé tanúbizonysága szerint, a hierofáns a
következőket kérdezi:
1. a jelöltnek mennyire sikerült megzaboláznia önmagát, és szol­
gálatára lennie felebarátjának,
2. mennyire tudott ellenállni a világnak, összhangba kerülni a
halállal, és követni a Szellemet,

55
3. mennyit fejlődött az ég és a föld vizsgálatában, a természet tü­
zetes megfigyelésében, a művészi eszközökben, a történelem­
ben, a nyelvek eredetében és az egész világ harmóniájában,
4. hogyan viszonyul az egyetlen egyház közösségéhez, a szent ira­
tokhoz, a Mennyei Birodalomhoz, a Szellem iskolához és Is­
ten közösségéhez.
Bizonyára most azt várják, hogy bevezessük Önöket ebbe a tisz­
teletet követelő nyilatkozatba, a tudásnak és a szeretetnek ebbe a
mélységébe, amely ennek a négyszeres mintázatnak az alapjait ké­
pezi! Mindhiába, mert nem vagyunk abban a helyzetben, hogy
ezt megtehetnénk.
Itt a Rózsakereszt ezoterikus tanításainak összessége kerül rö­
vid bemutatásra. Ez a bölcsesség tengernyi tudomány, amelyben
el lehet merülni, lehet rajta ringatózni az érzékek elragadtatásá­
ban, el lehet érni vele bizonyos célkitűzéseket, és meg lehet való­
sítani bizonyos terveket. De ki tudná teljességében felmérni en­
nek az óceánnak a fenséges nagyságát?
Amikor a misztériumok hierofánsa Istenünk házának e négy
tartóoszlopáról beszél, fájdalmas döbbenettel eszmélünk rá, hogy
milyen keveset birtoklunk ezekből a dolgokból, melyeket oly bő­
séggel és nagylelkűen ajánlottak fel az embernek. Ki tudna tehát
megfelelni egy ilyen vizsga követelményeinek? A jelölt ilyen kö­
rülmények között csupán őszinte vallomást tehet, és így válaszol:
„Mindezek a dolgok számomra teljességgel ismeretlenek és járatlan
vagyok ebben a témában. De biztosíthatom róla, hogy nagyon gyak­
ran foglalkoztattak ezek a dolgok, és azért merészkedtem ide, mert meg
szerettem volna ismerkedni velük."
Képesek Önök egy ilyen vallomásra? Ha igen, akkor ez az
Önök részéről nem lenne-e hazug álszerénység, a civilizációs kul­
túrában jól bevált ügyeskedés, azért, hogy mégis csak bejussanak

56
Krisztiánopoliszba? Egy ilyen vallomást csak az arra ránemese-
dettek tudnak adni!
Kicsoda képes Önök közül — a civilizáció művelt terjesztői
közül — teljes mélységében átérezni azt, hogy semmit sem tud Is­
tennek a világgal és az emberiséggel kapcsolatos tervének dicső
megnyilatkozásáról? Ahhoz, hogy önmaguk legmélyén eljuthas­
sanak ehhez a tanúságtételhez, meg kell tapasztalniuk a három
nemzedék kispolgári kultúrájának ijesztő hazugságát, félelmetes
veszélyét, amely malomkőként függ az Önök nyakában.
Sokan nem hajlandók beismerni, hogy járatlanok a megváltás
isteni misztériumaiban. Se szeri se száma azoknak, akik képtele­
nek ezt beismerni, annyira elvakította és megmérgezte őket a ha­
mis kultúra. Értelmiségi és kulturális üveggyöngyeikkel érkeznek
a Rózsakereszt kapujához, ők nem csak becstelenek, hanem ször­
nyen közönségesek, és határtalanul szemtelenek is. Nem a meg­
szabadulást keresik, nincsenek felebaráti szeretettől áthatva, ha­
nem többlet élettér kell nekik, nyakasságuk és önzésük miatt,
amiatt, hogy civilizációnk még több moslékát tudják bekebelez­
ni. Hátha lehetne valami hasznot húzni Krisztiánopoliszból is!
Ha Önök velünk együtt ráeszmélnek ennek a lesújtó nyo­
mornak a valóságára, és felfedezik ezt a tetemekkel és férgekkel
teli sírhantot, akkor megszülethet Önökben egy belső harc, egy
erőteljes vágyódás „valami más" megismerése és elérése után. Ez
azonban nem intellektuális megismerési vágy, hanem a szív ki­
áltása: „Ó Istenem adj nekem fényt, mert megfulladok e poko­
li tűzben!"
Ismerik ezt a belső feszültséget, és ezt a sóvár vágyakozást? Ez
nem egészséges dolog! Jövevényekké teszi Önöket! Teljes zavaro­
dottságukban megtörténhet, hogy egyszer csak segítségre lelnek,
és egy hangot hallanak: „Isten óvjon idegen!"

57
 Ez erővel tölti fel Önöket, bátorságra kapnak, hogy vallják
meg idegenségüket Krisztus nevében, és a farkasok között árasz-
szák ki a jóság, erény és igazság hívását, és hogy útnak eredjenek
a mindennapi életen át, a misztériumok erőteréig.
Tehát a kapu elé érve, a harmadik hierofáns, és az ő tiszteletet
parancsoló négyszeres vizsgája előtt szégyenkezve és alázatosan le­
hajtják fejüket, és őszinteségük meg önismeretük erejétől ösztö­
nözve megvallják: „Nem éreztem mást, mint erőteljes belső vívó­
dást, és hatalmas megismerési vágyat, mégis jelentéktelenségem
tudatában vettem a bátorságot, hogy megragadjam a Szellem
fegyverét, amely Krisztusban fénylik fel, és így kiáltottam: 'fegy­
verbe'; de mindazok a dolgok, melyeket Ön felsorolt, ismeretle­
nek számomra és teljesen tájékozatlan vagyok felőlük."
Önök megpróbálnak elrejtőzni, mert érzik tehetetlenségüket;
ugyanakkor örömükben ujjongani szeretnének. A hierofáns így
kiált: „Testvérem ön a mieink közül való, aki egy tiszta palatáb­
lát hozott magával, melyet mintha maga az élet tengere mosott
volna tisztára. Más nem marad számunkra, mint azért imád­
kozni, hogy Isten metssze bele szent irónjával az ön szívébe azt,
amit bölcsessége és jósága szerint fel fog tárni az ön üdvössége
számára."
De nem is az Ön, hanem az Önben lévő Isten számára! Telje­
sen megszabadulva a káprázattól, az élet kenyerére éhezve! Önök
tisztában vannak tudatlanságukkal, és ez a lehető legnagyobb sze­
rénységhez vezet. Ez Krisztiánopolisz kapujának utolsó kulcsa.
Itt el kell veszíteniük önmagukat, és meg kell adniuk magukat;
ekkor a győzelem harsonái szólalnak meg: „Most már valóban
megszemlélheti városunk minden részletét. Igazán csillapíthatja
szomját a misztériumiskola erejével és lényegi párlatával, azért,
hogy ebben az erőben szétzúzhassa az istentelenséget."

58
 A hierofáns három kísérőt biztosít: Bérámot, Érámot és
Néáriámot, akik mindenhová elvezetik, és mindent megmutat­
nak Önnek.
Bérám, Érám, Néáriám, ó isteni adomány, ó mérhetetlen sze­
retet, ó vigasz a pusztában!
Bérám az isteni ragyogás Önökben, ami a legnagyobb boldog­
sággal tölt el: Krisztusban visszaáll az Isten fiaival való örökös
kapcsolat tudatos megtapasztalása.
Érám a határtalan fogékonyság a fényes világosság és Kriszti­
ánopolisz egyetemes tudása iránt.
Néáriám a hatalmas erő általi lángra lobbanás, hogy átadhas­
sa azt, amit kapott, a bűn terhe alatt görnyedező világnak, hogy
bizonyságot tehessen róla, és a szellemi fegyverkezés résztvevője­
ként megjelölje azt.
így avatják Önt a Fehér Templom lovagjává. Isten óvjon,
idegen!

59
A Templum cum Prytaneo — Templom és Pritaneum
BCD E Collegium — Kollégium
FGHI Hortus Physicus — Füvészkert
KLMN Hortuli Civicum - Népligetek
O P Q_R Interior series adium civicarum
— A polgárok lakóépületeinek belső sora
STVW Publica piatea - Közutak
XYZ O Exterior series adium — Külső épületsor
1.2.3. 4. Hortuli - Kiskertek
5. 6. 7. 8. Officina et promptuaria — Műhelyek és magtárak
9.10.11.12. Quator porta — Négy kapu
13.14.15.16. Quator propugnacula — Négy bástya
17.18.19.20. Pomeria —Peremterületek*
0 0 Loca fontium — Kutak

'Területek, a falak belső és külső oldalán, amelyeket tilos fel­

szántani és megművelni.

63
 A VÁROS LEÍRÁSA

A város kinézetének leírásával kezdem, és igyekszem a lehető legpon­

tosabb lenni! A misztériumok városának alaprajza négyzet alakú,
hétszáz lábat elérő oldalakkal, melyeket egy várfal és négy torony erő­
sít meg. Következésképp a város a föld négy égtája szerint van tájol­
va. A város erejét a benne elhelyezett nyolc másik súlyos torony is nö­
veli; ugyanakkor található benne még tizenhat másik kisebb fontossá­
gú, de nem elhanyagolható torony is, közepében pedig egy bevehetetlen­
nek tűnő erődítmény helyezkedik el.
Az épületek két, illetve, ha figyelembe vesszük a kormányzóság szék­
helyét és a közraktárakat is, négy sorban helyezkednek el. Csak egy kö­
zös utca és egy piactér van, de ezek nagyon jelentősek. A belső utca húsz
láb széles. Innen a központ felé haladva következnek a házsorok, a ker­
tek, az egyetem és a tér, amelyek rendre huszonöt, harminc, harmincöt,
negyven és negyvenöt láb szélesek, tehát mindegyik öt lábbal szélesebb
az előzőnél, egészen a belső, kör alakú templomig melynek száz láb az
átmérője. A belső utcától kifelé haladva, a közök, a raktárak és a ház­
sorok egyenként húsz láb szélesek. A várfal huszonöt láb vastag.
Minden épület három emelet magas, melyeknek közös lépcsőik van­
nak. Téglából épültek, és egymástól tűzbiztos falak választják el őket,
azért, hogy egy esetleges tűz ne tudjon nagy kárt okozni bennük. Be­
lül ásott kutak és vezetékes víz található, tehát bővében vannak a for­
rás- és folyóvíznek. A házak kívülről békét árasztanak, mentesek a
túlzásoktól, tiszták és jó állagúak. Gondjuk volt a szellőzésre, így min­
denhová jut friss levegő. Körülbelül négyszáz polgár lakik itt együtt,
békében és jámboran. Mindegyikükről külön fogunk beszélni.

64
 A város körüli vizesárok ötven láb széles, és tele van halakkal, így
békeidőben is hasznát veszik. A mezőkön sok a vadállat, amelyek
nem a mulattatásért vannak, hanem hasznos célt szolgálnak. A vá­
ros maga három részre oszlik: egyik része az élelmet adja, a másik a
tanulást és a gyakorlást szolgálja, a harmadik pedig a nyilvános ren­
dezvényeké. A sziget többi részén a földművelést és az ipart űzik.
Mindezeket megjelöltem a térképen. Ezután tegyünk egy sétát a vá­
rosban.

65
 VI
A mágusok városának leírása

mikor a jelölt felbukkan a tisztulás megkísértésektől és meg­

A próbáltatásoktól izzó tengeréből, és a misztériumok Szenté­
lyének ő r e i Kafar Szalama szigetén beengedik a mágusok városá­
ba, akkor egy magasztos állapotba kerül, és hatalmas erő járja át.
Tiszta éter tölti meg a tüdejét, lábai új földet érintenek, és a
feje fölött új ég bontakozik ki. Mert az első föld elmúlt, ahol
gyötrelmes és siralmas zarándoklatát végezte, és az első ég, amely
felé forró vággyal emelte kezeit.
És monda az, aki a királyiszéken ül vala: „ímé mindent újjá
teszek." És monda nékem: „írd meg, mert e beszédek hívek és
igazak."
íyA misztériumok városának alaprajza négyzet alakú, hétszáz Iá-

hat elérő oldalakkal, melyeket egy várfal és négy torony erősít meg.
Következésképp a város a föld négy égtája szerint van tájolva. A vá­
ros erejét a benne elhelyezett nyolc másik súlyos torony is növeli;
ugyanakkor található benne még tizenhat másik kisebb fontosságú, de
nem elhanyagolható torony is, a közepében pedig egy bevehetetlennek
tűnő erődítmény helyezkedik el."
Amikor a páthmoszi látnók a szent várost látja leereszkedni
az égből, így ír róla a Jelenések könyvében: „Aki pedig velem be-
széle, annál vala egy arany vessző, hogy megmérje a várost, és an­
nak kapuit és kőfalát. És a város négyszögben fekszik, és a hosz-
sza annyi, mint a szélessége."
Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a misztériumis­
kola, miként a mennyei Jeruzsálem, vagyis az isteni rendnek az

66
emberi élethullámban való megnyilvánulása, a jelenségek mai vi­
lágában négyzetes formát ölt. Ez mit jelent?
Az anyagelvű asztrológia óva int minket a négyzettől. Az
olyan kifejtést, amely több kvadrátot tartalmaz, rossz előjelűnek
tekinti. Ha veszik maguknak a fáradságot, hogy tanulmányozzák
az ennek a témának szentelt irodalmat, akkor tapasztalhatják,
hogy a négyzet veszélyességét kimerítően taglalják. Ez a szemlé­
letmód azonban megörvendeztet, ugyanis fényesen bizonyítja,
mennyire különbözik a mi életünk összefoglalása, a Szent Biblia
és a klasszikus Rózsakereszt tanításai, az okkult anyagelvűségtől,
amely gyakran tudományként állítja elénk az asztrológiát, sőt né­
ha még vallásos mázzal is ellátja.
Kötelességünknek tartjuk közölni Önökkel, hogy a Rózsake­
reszt tanításainak semmi köze sincs a pogányság ezen újabbkori
megnyilvánulásához. A Rózsakereszt asztrozófiája teljesen más
alapokra helyezkedik.
A négyzet — amely a kilencven fokos szög jelképe — az embe­
riség jellemző nézete, amelyben az ember teljes küldetése benne
ragyog, sugárzó összhangban Isten tervével.
Az isteni rend, amelyet emberi fejek, szívek és kezek által kell
felépíteni, nem ebből a világból való, és semmi esetre sem lehet
összeegyeztetni elfajzott kultúránk szokásaival, és szöges ellen­
tétben áll a mi alantas természetünkkel. Ezért van az, hogy a
négyzet sugárzásai, amelyek éjjel-nappal bombázzák Önöket, el­
viselhetetlen feszültségeket gerjesztenek az anyagban, az Önök
anyagában.
Ilyenkor folyamodnak az asztrológia tudományához, hogy
megmérhessék az időben e sugárzások összetörő hatását. Nem
azért, hogy eleget tegyenek a követelményeknek, sem pedig azért,
hogy válaszoljanak a hívásra, hanem hogy megszabadulhassanak

67
tőlük, és alávessék az ősi gonosz kígyónak, aki még mindig itt fet­
reng ennek a világnak az iszapjában.
Látják-e, hogy ez valójában fekete mágia, szemben a „rota ta­
nulmányozásával", melyet a Rózsakeresztesek említenek, és
amely teljesen más dolog? Látják-e most már, hogy a misztérium-
iskola, a mennyei Jeruzsálem tükörképe, amely az anyagban négy­
zet alakot ölt fel, mindenki számára próbakővé válik? Értik-e
már, hogy ha alkalmazni akarják e sugárzásokat, akkor megpró­
báltatásokat élnek át?
Jézus Krisztus, a mi Urunk, aki megnyilvánította Istent mikö-
zöttünk, próbakővé vált, és a következőket mondta erről: „Ezen
az éjszakán mindnyájan megbotránkoztok bennem." És valóban,
sokan elbuknak a misztériumiskolában, mert mi nem akarjuk el­
árulni a szent várost, és nem akarjuk kiárusítani a kincseit a civi­
lizált pogányoknak.
A materialista ember rettegve görnyed a négyzet sugárzása
alatt, és minden tagja eltorzul a testi, erkölcsi és lelki fájdalom­
tól. Miközben a szabadulást keresi, még érzékenyebbé válik az is­
teni kínok iránt, görcsös vonaglásai bizonyítják, mennyire meg­
tagadja istenfiúi küldetését.
A történelem ismétli önmagát. Ahogy Kaldeában és Egyip­
tomban a hivatalos tudomány az anyagelvű asztrológia felé for­
dult, és beleveszett annak véres mámorába, lassacskán ma is ez
az irány kezd kibontakozni. Egyre több tudományos beállított­
ságú ember alkalmazza munkájában az asztrológiát. Itt és most,
ezt haladásként könyvelik el. Nemsokára orvosilag és tudomá­
nyosan szembe fognak szállni a négyzet sugárzásaival, különbö­
ző porokkal, pirulákkal, cseppekkel, gyógynövényekkel és injek­
ciókkal. Megnövekszik a gyógyszergyárak bevétele, és csillagövi
jegyek fogják díszíteni a mérgek dobozainak, üvegcséinek és tu-

68
busainak aranyozott címkéit. A hirdetésekben pedig majd ezt ol­
vashatjuk: „Ilyen meg olyan számú recept, egyenesen Paracelsus
ősi módszere szerint".
Amikor a hanyatlás odáig jut, hogy emberek százezrei fognak
elpusztulni az isteni valóság csapásai alatt, amikor vádaskodása­
ik álnoksága kiderül, utolsó injekciójuk alkalmával, szorongó lé­
lekkel, halálfélelmükben így fognak kiáltani (miként Multatuli, a
holland író): „Istenem, nincs Isten!" Ekkor a szabadgondolko­
dók és istentagadók káromolni fogják az isteni létezést, és dicső­
íteni a gyilkos kuruzslókat.
Pedig itt van körülöttünk Isten városa. Küldöttei kopogtatnak
szívünk ajtaján, miközben mi öngyilkosságot követünk el a saját
táplálékunkkal! Az Ember Fia közöttünk van és kinyújtja felénk
a kezét, de mi megbotránkozunk rajta, olyannyira belemerültünk
már a föld mélységeinek éjszakájába.
Térjünk vissza tehát a kérdésünkre: miért van az, hogy Isten
városa, amely négyzet alakjában világlik fel előttünk, emésztő
tűzként hat?
Ennek megértéséhez vissza kell térnünk a szent számok tudo­
mányához. A négyzet a teljességet jelképezi, a fény megnyilvánu­
lását, amely emberi fejek, szívek és kezek által születik, jóságban,
erényben és igazságban. A négyzet az ember isteni kegyelemben
való legmagasabb megvalósulásának jelképe. Ezért van az, hogy
ha állati életet élünk is, nem tud elhagyni minket. Árnyékként
követ, lángként emészt, és rákos burjánzásra készteti szövetein­
ket. A négyzet jelképezi a fény és a sötétség teljes elválasztottsá-
gát. Krisztiánopoliszban nincs sem árnyék, sem zavarodottság.
Itt teljes megértés és tökéletes rend uralkodik.
A bűvös négyzet olyan, mint egy forrás, amelyből ragyogó
fénysugarak buzognak; olyan, mint egy császárváros, melyet a

69
halhatatlanság és a pozitivitás jellemez. Emiatt mondja ezt a
fénylő világosságot, amely az isteni fényben a színek végtelen
összhatásaként sugárzik, a Jelenések könyve gyöngy kapujú város­
nak: „És kőfalának rakása jáspisból vala; a város pedig tiszta
arany, és tiszta üveghez hasonló."
Igen, annak ellenére, hogy a bánat lassan elemészt minket,
mindamellett nagy örömet érzünk azt látva, ahogy a misztérium­
iskola Isten városának tükörképeként megnyilvánul az emberi ha­
nyatlásban, az emberi hanyatlás ellenére.
A világon pénzzel minden elérhető; alantas nemi vágyak kielé­
gítése érdekében a gyilkosságtól sem riadnak vissza. Az értelem ki-
kupálásával egyetemi katedrát lehet szerezni. Fizikai erőszakkal
minden ellenállást le lehet győzni. De Krisztiánopolisz kapui her­
metikusan zárva maradnak Önök előtt mindaddig, amíg meg
nem értik, hogy minden embert Isten szellemének tüze gyújt láng­
ra, és meg nem halnak Krisztusban azért, hogy a Szent Szellem­
ben újjászületve elhozzák a keleti kapuhoz szunnyadó képességei­
ket. Ezért van megírva, hogy: a város oldalai hétszáz láb szélesek.
Nem lehet szó győzelemről a Szent Szellemben való újjászüle­
tés nélkül, a szellemnek az anyag fölötti diadala nélkül. Ezért kell
minden jelöltnek egy háromszoros vizsgán átmennie, mielőtt fel­
vennék a misztériumiskolába. A négyzet három sugara érinti meg
őt. Ebben a tisztító folyamatban vagy elpusztul, vagy a tűztől új­
jászületik, miként az egyiptomi misztériumok főnixmadara.
A misztériumiskolában ismeretes, hogy minden embert há­
romszor érintenek meg, ugyanannak a négyzetnek a sugarai.
Minden körülmények között, az élet minden helyzetében, há­
romszor teszik próbára Önöket, amiatt, hogy az Önök lényében
megvalósuljon a fény és a sötétség szétválasztása. A harmadik
próba után az eredménynek meg kell mutatkoznia felemelkedés

70
vagy bukás által. Ezért mondja Krisztus: „Bizony, bizony mon­
dom néktek sokaknak elestére és feltámadására jöttem."
A hétszáz láb oldalú négyzetben ezért a fény rejtett minőségei
egyesülnek az anyag fölött aratott győzelemből származó minő­
ségekkel. A hétséges szentséget az ősi misztériumokban Boáz és
Joakin két oszlopa jelképezte; szintén két oszlop volt a szabadkő­
művesek templomában is, amit nálunk a Rózsakereszt alatti két
gyertya helyettesít.
Ez a nemes jelkép azt közvetíti nekünk, hogy senki sem tehe­
ti a megvalósulás útjára a lábát a kozmikus kettősség törvényének
ismerete nélkül, a pozitív és negatív pólus összhangja nélkül, az
anyag és a szellem minden területén.
Ez a két oszlop Isten házában azt mutatja, hogy ezen a vilá­
gon semmit sem lehet megvalósítani a férfi és a nő közötti meg­
szentelt és tökéletes együttműködés nélkül. Az oszlopok megvilá­
gítják nekünk, hogy egyetlen, a Szent Szellem ezen törvénye ellen
elkövetett vétket sem lehet megbocsátani. Mert anélkül, hogy a
törvénynek eleget tennénk, lehetetlen megmászni ezt a két oszlo­
pot egészen a tökéletességig, a fény megnyilvánulásáig, amelyben
nincs árnyék, sem rendetlenség.
„Isten megteremtette az embert saját képmására, az Isten kép­
mására teremtette őt; férfinek és nőnek teremtette őket. Teremte
tehát az Isten az embert az ő képére, Isten képére teremte őt: fér­
finak és nőnek; megáldotta, s azon a napon, amelyen alkotta, em­
bernek nevezte őket."
Isten felállított két oszlopot a földi teremtésbe, a tűz két szik­
ráját, egyiket a másikhoz képest ellentétesen sarkosítva, az anyag
és a szellem minden területén, azért, hogy az isteni megvalósulás
érdekében egybekeljenek, így válva méltóvá az emberi névre. És
íme, a két oszlop toronyként tör fel a Rózsakeresztben egyesülve.

71
 A keleti kapu kinyílik, és annak a hangja, akit mindnyájan is­
merünk ezt mondja: „Boldogok, akik megmossák ruhájukat (a
Bárány vérében), mert joguk lesz az élet fájához, és bemennek a
kapukon a városba. Én vagyok az Alfa és az Omega, a kezdet és
a vég, az első és utolsó, ama fényes és hajnali csillag."
Ez a fényes hajnalcsillag napjainkban felemelkedik az elfaj­
zott élet látóhatára fölé. Amikor ennek az isteni erőnek a fénye
eloszlatja a ködöt, megpillantjuk az istenuralmi rendet, amint
maga körül villámokat szóró bűvös négyzetként ereszkedik le
ebbe a világba.
A feszültség az elviselhetetlenségig fokozódik, az idegek patta­
násig feszülnek ebben a nyomasztó légkörben. Megnövekszik az
öngyilkosságok száma, és a démonok orgiáikon keresztül ránk
zúdítják bűneik förtelmes páráját. Mi pedig hangosan kiáltozva
rimánkodunk levegőért és fényért.
Pedig, a fény itt van! Lássák hát meg! Itt van a fény! Megpróbál­
ja félrenyomni a sötétséget, át akar törni rajta. Isten vihara ez, amely
forgószélként söpri el a fojtogató port. Szabaduljanak meg rögesz­
méiktől, és ismerjék fel a hívást, amely keresztülcseng a világon,
amely az Önök legmagasabb emberi színvonalához folyamodik.
„Teremte tehát az Isten az embert az ő képére, Isten képére te­
remte őt: férfiúvá és asszonnyá teremte őket; megáldotta, s azon
a napon, amelyen alkotta, embernek nevezte őket."
Az, aki az első és az utolsó, a fényes hajnali csillag, eljön, hogy
az ő bűvös négyzetével ráébressze Önöket Isten által elrendelt fel­
adatukra. Azt pedig a Szent Szellem hétséges erejével vihetik vég­
be, amely lángra akarja lobbantani Önöket.
Nem tudják, hogy a Bibliában meg van írva: „A hatodik órá­
tól a kilencedik óráig sötétség borult az egész földre. A nap elsö­
tétült, és a templom kárpitja felülről az aljáig kettéhasadt."

72
 Ebben a sötétségben az Ember Fia szellemét a föld rabjává tette.
Keresztre feszítve meghalt, és elföldeltetvén a poklokra szállt. De
harmadnapra feltámadt a halálból. Ott ahol ennek az isteni erőnek
a fénye eloszlatja a ködöket, megláthatjuk a nyitott sírt.
Ezért váljanak új emberré, barátai a Rózsakeresztnek. Törjék
össze a múlthoz kötöző minden béklyójukat, amely még mindig
távol tartja Önöket a valóságtól.

Mert te Uram, megmentetted lelkemet a haláltól,

szemem a könnyektől, és lábamat az elbotlástól.
Újra az Úr színe előtt járhatok,
az élők földjén.

Beteljesítem az Úr ígéreteit,
egész népének színe előtt,
az Úr házának udvarában,
a te szívedben, Jeruzsálem! Halleluja!

73
 VII
A misztériumok városa (I)

elépvén a misztériumok városába, felfedtük miért épült a jó­

B ságnak, erénynek és igazságnak ez a fellegvára négyzet alakú­
ra, és miért számlálnak az oldalai hétszáz lábat. Ez az elhajlott
élet ellentétele, ezért lényegéből adódóan próbakőnek kell lennie,
isteni tűznek, amely kiárasztja ránk sugarait és emésztő erejét.
Azokat a sugarakat, amelyektől nem szabadulhatunk, amelyek
feléledésre vagy bukásra érintenek meg minket, mivelhogy a
Szent Szellem erejéből származnak, az egyetlenből, amely újraé­
píthet vagy összetörhet.
A misztériumok városa nem mese vagy monda, sem pedig
sötét titok vagy izgalmas okkult idill, hanem kemény, nagyon
kemény valóság, amely villámként hatol ebbe a világba, az em­
beriség megváltására. E tűzevangélium által megragadva lépünk
be először a keresztény-városba, és megállapítjuk, hogy a város
jól meg van erősítve egy várfal és négy torony által, és a föld
négy égtája felé van tájolva. Azt is megfigyelhetjük, hogy a vá­
ros hatalmát nyolc másik, nagyon masszív torony növeli.
Ugyanakkor van még tizenhat kisebb fontosságú, de nem elha­
nyagolható torony is. Végül középen található egy csaknem be­
vehetetlen erőd.
A város bűvös nézetének ezen második leírása bőségesebb
részletekkel szolgál a misztériumok iskolájának dinamizmusáról
és hatósugaráról. Mi is jobban észlelhetjük azokat az erővonala­
kat, amelyek mentén a Rózsakereszt munkálkodik ebben a világ­
ban, hogy lefektesse egy új együttélés elméleti alapjait.

74
 V I I . A MISZTÉRIUMOK VÁROSA ( I )

Nézzük először is a négy, vastag fallal összekötött tornyot, me­

lyek a föld négy égtája felé irányulnak. Mind a négy toronynak
van két-két külső oldala, amelyek ekképpen kimutatják kapcsola­
tukat a másik nyolc, nagyon masszív toronnyal. Ugyanakkor a
négy torony két-két belső oldala összeköttetésben van másik
nyolc torony kettős működésével, ezáltal felemelnek tizenhat ki­
sebb tornyot, melyek nem elhanyagolhatók, ugyanis ők határoz­
zák meg a középső, bevehetetlen erőd hatalmát.
Legyünk minden erőnkkel azon, hogy megértsük e látszólag
nagyon lefátyolozott beavatási szöveg útmutatásait. Önök tud­
ják, hogy a természet nagy világát négy alapelem irányítja: a víz,
a tűz, a levegő és a föld.

A víz mélységeiből ered a mindenség,

azért, hogy a tűz eleméssze;
a víz és tűz elvegyüléséből
látjuk a légkört keletkezni;
és midőn erről az áldozatról felszállnak a felhők,
látjuk megjelenni a földet,
fölötte minden dicséretnek,
és mégis oly gyötörtén és sérülten.

„A föld kietlen és puszta vala, és sötétség vala a mélység színén,

és az Isten lelke lebeg vala a vizek felett. És monda Isten: Legyen
világosság: és lőn világosság. És látá Isten, hogy jó a világosság; és
elválasztá Isten a világosságot a sötétségtől. És nevezé Isten a vi­
lágosságot nappalnak, és a sötétséget nevezé éjszakának: és lőn es­
te és lőn reggel, első nap.
És monda Isten: Legyen mennyezet a víz között, amely elvá­
lasztja a vizeket egymástól. Teremte tehát Isten a mennyezetet, és

75
elválasztá a mennyezet alatti vizeket a mennyezet feletti vizektől.
És úgy lőn. És nevezé Isten a mennyezetet égnek: és lőn este, és
lőn reggel, második nap.
És monda Isten: Gyűljenek egybe az ég alatti vizek egy helyre,
és emelkedjék ki a száraz. És úgy lőn. És nevezé Isten a szárazat
földnek; az egybegyűlt vizeket pedig tengernek nevezé. És láta Is­
ten, hogy jó.
Azután monda Isten: Hajtson a föld gyenge füvet, maghozó
füvet, gyümölcsfát, amely gyümölcsöt hoz az ő neme szerint,
amelyben legyen néki magva e földön. És úgy lőn. Hajta tehát a
föld gyenge füvet, maghozó füvet az ő neme szerint, és gyümölcs­
termő fát, amelynek gyümölcsében mag van az ő neme szerint.
És látá Isten, hogy jó. És lőn este és lőn reggel, harmadik nap. [...]
És monda Isten: teremtsünk embert a mi képünkre és hason­
latosságunkra; és uralkodjanak a természeti világok felett. Terem­
te tehát az Isten az embert az ő képére, Isten képére teremte őt:
férfiúvá és asszonnyá teremte őket. És megáldá Isten őket, és
monda nékik: Legyetek termékenyek, szaporodjatok, mint egy
tűzszellem, töltsétek be a földet, és vonjátok uralmatok alá.
És Isten látta, hogy nagyon jó mindaz, amit alkotott."

Akkor jöttek az emberek, akik ebből az igézetből, ebből a sugár­

zó gyönyörűségből siralmas nyomort csináltak. Az égi örömből
nyomasztó bánatot, az Éden kies kertjéből a vér és a könnyek
völgyét.
Akkor jöttek az emberek, akik foggal és körömmel marcangol­
ták egymást.
Akkor jöttek az emberek, akik kardélre hányták egymást.
Akkor jöttek az emberek, akik halomra lőtték egymást.
Akkor jöttek az emberek, akik a gyilkosságot futószalagon

76
művelték — a sötét egyház segítségével, amelynek csatornái csa­
lárdságot árasztottak magukból mindenfelé, dögletes bűzt, amely
elborította a földet — a művészet segítségével, amely mindenkit
fogságba ejt varázslatosságával — és a tudomány segítségével,
amely az általános rombolás szolgálatában áll.
Akkor jöttek az emberek a papjaikkal, akik megáldották a gyil­
kosokat, a művészeikkel, akik fehér márványszobrokkal díszített
sírokat faragtak, és őrült tudósaikkal, akiket kitüntettek.
Csakúgy mint Kínában, ahol a háborús pusztítások több ezer
négyzetkilométer korábban termékeny és lakott területet tettek ter­
méketlen sivataggá, ugyanúgy az egész föld elvadult és sivár lesz.
Akkor jöttek az emberek, akik elárulták és eladták egymást.
Akkor jöttek az emberek, akiknek fizikai, erkölcsi és szellemi
mocska elviselhetetlen bűzt árasztott.
Az egeket szaggatja a földről felhangzó kiáltozás, melyet az
embernek ember általi gyötrelme és szorongattatása kelt.
És mi felismerjük önmagunkat, újra megtaláljuk széttört való­
ságunkat. Látjuk magunkat Isten fiaiként, akiről egykor ezt mon­
dotta: „Isten látta, hogy nagyon jó mindaz, amit alkotott."
Ha Önök megértik, hogy kezdetben minden nagyon jó volt,
akkor felfedezhetik, hogy legbensőbb lényük szerint mérhetetlen
erővel rendelkeznek. Ráébredhetnek, hogy el kell bocsátaniuk
minden káprázatot, e tisztátalan világ ördögi szövevényét, hogy
idegenné kell válniuk e bűnös természet minden elfajzott meg­
nyilvánulása iránt, művészi, tudományos és vallási téren egy­
aránt; hogy újjá kell születniük azért, hogy megtalálhassák Istent,
a mi teremtőnket azért, hogy megismerhessék Istennek a világgal
és az emberiséggel kapcsolatos tervét. Ha részesülnek ebben az új
és tiszta belátásban, akkor bizonyosan felébred Önökben az újjá­
születés utáni vágyakozás.

77
 Mi azt mondjuk Önöknek, hogy csakis egyetlen út, egyetlen
lehetőség van, az pedig Jézus Krisztus, a mi Urunk erejében ta­
lálható. Csakis általa tudnak visszatalálni Isten gyermekeinek
állapotába, vagyis csatlakozni ahhoz az embercsoporthoz, ame­
lyikről azt mondják: „Isten látta, hogy nagyon jó mindaz, amit
alkotott."
Talán már próbálkoztak a Krisztus erejében való megújulás­
sal. Sokan ügyködnek ezzel a krisztusi nyelvezettel, de csak be­
csapják saját magukat és másokat is. Ha Önök meg akarják talál­
ni a krisztusi erőt, akkor le kell verniük a tisztátalanság porát a
lábukról, és meg kell felelniük minden követelménynek. Ez pe­
dig nehéz dolognak tűnhet. Az ilyesmit másokra szokás hagyni.
Nem kapható-e meg minden pénzért? Nem lehet-e mindent elér­
ni egy kevés anyagi, erkölcsi és szellemi odaadással? Embersége­
sebben kell viselkednünk. Mit kell még ezenkívül tennünk?
El kell bocsátaniuk ezt a tisztátalan világot! Idegenné, jöve­
vénnyé kell válniuk ezen elfajzott valóság számára! De ez nem
visszavonulást jelent, az túl egyszerű lenne! Pál szavaival élve, ez
a következőt jelenti: „A világban, de nem ebből a világló/ valónak
lenni." Égő tanúságtétellé válni, ezzel bizonyára sokakat felinge­
relve, ugyanakkor mindenki igaz barátjának maradni.
Johann Valentin Andreáé lerázta lábáról a tisztátalan anyagot
az úton, amely Kafar Szalama, az isteni bárány felé vezet, aki el­
veszi a világ bűneit. Ezért vált ő a bosszúság forrásává, és ezért rá­
galmazták. Emiatt próbálják még ma is rossz hírbe keverni, és
mindent megtesznek munkássága terjedése ellen. Minden jelölt,
aki megpróbál a nyomdokaiba lépni, ugyanazokat a tapasztalato­
kat éli át, és heves tiltakozást vált ki.
Önök vajon miért tiltakoznak? Azért, mert még a káprázatok-
hoz kötődnek, hozzá vannak láncolva a tisztátalanság világához,

78
amitől még nem akarnak elszakadni. A Biblia szavaival élve, van
szemük, de nem látnak, van fülük, de nem hallanak. Igaz, hogy
van szemük, de nem akarnak látni, igaz, hogy van fülük, de nem
akarnak hallani. Szellemi szempontból Önök betegek. Ha egy je­
lölt, aki már eltávolodott ettől a töredezett valóságtól, felhívja er­
re a figyelmüket, akkor nagyon felháborodnak.
De meg kell mondanunk, hogy a tiltakozásaik csak gyorsít­
ják és súlyosbítják ellentéteiket. Ha nem akarnak felemelkedni,
akkor süllyedniük kell. Ezáltal szinte helyrehozhatatlanul káro­
sítják saját életüket. Legfőbb kívánságunk, és forró imánk tár­
gya, hogy mindezt megértsék. Ha van egy kevés ítélőképességük,
akkor csakhamar ráébrednek, hogy ki az Önök barátja és ki az
ellenségük.
Hallottak-e már egy harcos egyházról, amelyet ebben a világ­
ban állítottak csatasorba? Önök arra kaptak meghívást, hogy egy
szép napon a Magasztosak Páholyához, eme győzedelmes egyház­
hoz tartozzanak.
Ha a jelzett módon válaszolnak e hívásra, akkor megláthatják
a föld négy égtája felé irányított tornyokkal megerősített várost.
Ez azt jelenti, hogy a szellemi iskola megújító munkáját tökéle­
tes összhangban végzi a természet nagy világának alapelemeivel:
a vízzel, a levegővel, a tűzzel és a földdel. Ettől a négy magas to­
ronytól kiindulva kell a misztériumiskolának, miként a Sors
négy Urának, újraalkotnia az elvadult és kietlen földet, jóságban,
erényben és igazságban.
Jézus mondta: „Bizony, bizony, mondom néked: Aki nem
születik újjá víztől és (Szent) szellemtől, az nem mehet be az Is­
ten országába."
„Isten szólt: Legyen világosság, és világos lett." Annak a szol­
gálatában, aki minden idők fölé emelkedett, a misztériumok vá-

79
rosának testvérei kisugározzák ebbe a világba a krisztusi fényt,
amely alakot ölt bennük. Ezért tudják ők elválasztani a világos­
ságot a sötétségtől.
„Gyertyát sem azért gyújtanak, hogy a véka alá, hanem hogy
a gyertyatartóba tegyék, és fényljék mindazoknak, akik a házban
vannak." — mondja Jézus a Hegyi Beszédben. E törvény által ve­
zetve, a világosság testvérei kisugározzák a fényt, nevezvén a vilá­
gosságot „nappalnak", a sötétséget pedig „éjszakának". „Azután
este lett és reggel: az első nap."
„Isten újra szólt: A vizek közepén keletkezzék szilárd boltozat,
és alkosson válaszfalat a vizek között." E parancsolat által támo­
gatva, a fény villámként hatol le, hogy széthasítsa és elválassza e
vörös vértenger vizeit. Az igazság égi fénye a cselekvés tüzévé vá­
lik. Ekképpen az égő isteni szikra, szellem a Szellemből, önként
belemerül a vízbe, hogy a vízzel való egyesüléséből — miként a
Rák eposzában, örök nemzésben és szülésben — új boltozat szü­
lessék. „És úgy lőn. És nevezé Isten a mennyezetet égnek: és lőn
este, és lőn reggel, második nap."
A misztériumiskola ezzel a módszerrel dolgozik, a négy fehér
tornyától kiindulva, az isteni rend szerint. így sugározza ki fehér
fényét. így érinti meg Önöket tűzszellemével, hogy elválassza azt,
ami felfelé fordul, attól ami a sötétségé. Heves harcok árán, így
hoz létre Önökben egy új égboltot a levegőelem törvénye szerint.
Új ég kezd megnyilatkozni az Önök mikrokozmoszában. Felvir­
radt-e már a második nap az Önök életében? Ha igen, akkor el­
indulhatnak a harmadik nap felé.
„És monda Isten: Gyűljenek egybe az ég alatti vizek egy hely­
re, és emelkedjék ki a száraz. És úgy lőn. És nevezé Isten a szára­
zat földnek. És láta Isten, hogy jó." A misztériumiskola arra tö­
rekszik, hogy hatást gyakoroljon Önökre a mikrokozmikus egü-

80
kön keresztül, a lélekfelhőjükön keresztül, az Önök életvalóságán
keresztül azért, hogy kialakuljon az új föld, és megszülessen az új,
tiszta személyiség.
„Azután monda Isten: Hajtson a föld gyenge füvet, maghozó
füvet, gyümölcsfát, amely gyümölcsöt hoz az ő neme szerint,
amelyben legyen néki magva e földön. És úgy lön." Új ember­
ként, Önöknek utat kell törniük új művek felé, új rendet hozván
létre tisztátalanságuk zűrzavarában. „És lön este és lőn reggel,
harmadik nap."
Ebben a szakaszban a négy torony egyesül egy erőteljes fal ál­
tal, és így egy fénylő erőpillért alkotnak. „Akkor megint szóla
Isten: Legyenek világító testek az égbolton, s válasszák el a nap­
palt az éjszakától." A jelölt lelkének felhőiben erővonalak kez­
denek kirajzolódni. Egy felsőbbrendű világosság, egy felsőbb­
rendű öntudat kezd kibontakozni, amely szemtől szembe képes
megismerni. Ami azelőtt sötét találgatás volt, most világos meg­
értéssé válik. „És Isten látá, hogy jó. És lőn este és lőn reggel,
negyedik nap."
Az új teremtés sugárzó öröme fénylik fel az ötödik napon. Az
állatvilág küldetésének megfelelően, újból rábízatik az új emberi­
ség őrizetére, aki a hatodik napon örömkiáltással ébred az új ég­
re és az új földre.
„És monda Isten: teremtsünk embert a mi képünkre és hason­
latosságunkra; és uralkodjanak a természeti világok felett. Terem­
te tehát az Isten az embert az ő képére, Isten képére teremte őt:
férfiúvá és asszonnyá teremte őket."
Ez az isteni tanítás olyan mélységes, annyira átfogó, hogy
most csak egy kevéssé kielégítő áttekintést tudunk róla adni.
Csak a szellemi iskola négy tornyának fényében sütkéreztünk egy
kissé. Ezek elvezetnek minket a krisztuserőben való tökéletes új-

81
jáéledéshez, hogy újra csatlakozhassunk az isteni tervhez, hogy
újból Isten fiaivá válhassunk.
„Isten látta, hogy nagyon jó mindaz, amit alkotott. És lőn es­
te és lőn reggel, hatodik nap."
Alombéli látomásként ajánljuk fel Önöknek a teremtés ezen
ősi, és mégis mindig új történetét, Galahad gyógyírjaként, a segít­
ség és a vigasztalás balzsamaként. De vegyék figyelembe, hogy en­
nek az álomnak valóra kell válnia!
Tudniuk kell, hogy a természet rendjének négy tornyát, nyolc
másik hatalmas torony támogatja, amelyek az igazság erejét jelké­
pezik, a kozmikus események lökéseit, amelyeknek senki sem tud
ellenállni.
Ott van még a tizenhat kisebb fontosságú torony is, amelye­
ket nem szabad figyelmen kívül hagyni, mert a tisztátalanság el­
pusztítása és megsemmisítése jelenti a feladat teljesítését. így szü­
letik meg a győzelem, amely az oroszlán erejében válik valóra, a
középső, bevehetetlen erőd révén.
„így készült el a föld és az ég minden bennelévővel együtt. És
Isten a hetedik napon megpihent munkája után, amit végzett."

Addig munkálkodjatok, míg világosság van.

Zúzzátok szét a tisztátalanság világát.
Valaha sötétség voltatok,
most azonban világosság az Úrban.
Járjatok úgy, mint a világosság fiai.
Csakis a jóság erény és igazság
hozza meg a Szellem gyümölcsét.

82
 VIII
A misztériumok városa (II)

mint újabb lépést teszünk a misztériumok városában ezt ol-

,yAz épületek két, illetve, ha figyelembe vesszük a kormányzóság

székhelyét és a közraktárakat is, négy sorban helyezkednek el. Csak
egy közös utca és egy piactér van, de ezek nagyon jelentősek. A belső
utca húsz láb széles. Innen a központ felé haladva következnek a ház­
sorok, a kertek, az egyetem és a tér, amelyek rendre huszonöt, har­
minc, harmincöt, negyven és negyvenöt láb szélesek, tehát mindegyik
öt lábbal szélesebb az előzőnél, egészen a belső, kör alakú templomig
amely száz láb átmérőjű. A belső utcától kifelé haladva a közök, a
raktárak és a házsorok egyenként húsz láb szélesek. A várfal pedig
huszonöt láb széles."
Amikor, mintegy az érzékek elragadtatásában lehetőséget ka­
punk, hogy megcsodáljuk a Rózsakereszt szent városát, és felfog­
hatjuk egyik nézetét a másik után, akkor értelmünk újra a belső
tudás magas hegyei felé irányul. Kezünket imára kulcsolva, tér­
dünket meghajtva látjuk, amint megjelenik Krisztiánopolisz
szent alakja mikrokozmoszunk boltozatának látóterében, melyet
a teremtés isteni csodája alakított ki bennünk.
Lehetséges, hogy az Önök látóterében ezt az égi szférát még
vastag felhőréteg takarja ahhoz, hogy megértsék a világgal és az
emberiséggel kapcsolatos isteni terv jeleit és csodáit. De teljesen
bizonyos, hogy eljön a nap, amikor kiderül az ég, és olyan lesz,
mint egy áttetsző, égszínkék mező, amelyben minden megvilágo­
sodik majd Jézus Krisztus, a mi Urunk sugárzó szeretetétől.

84
 íme, huszonnyolc torony emelkedik ki, melyeket már alapo­
san megcsodálhattunk a misztériumok városában tett legutolsó
látogatásunk során. Az Urat dicsérő harangok ezüstös csilingelé-
se közepette megláthatjuk a város kiváltságos polgárait, amint
Krisztiánopolisz egyetlen utcáján vonulnak.
Egy egyszerű kisváros, nemde? Egyetlen, házakkal szegélyezett
utcával. Halálosan unalmas! Mert néhány árnyalatnyi különbségtől
eltekintve, ezek a házsorok teljesen egyformák. Nincsenek üzletek,
sem butikok, válogatott, csillogó portékákkal a kirakataikban. A
szükséges dolgokat a polgárok a város egyetlen piacterén szerzik be.
Az egyetlen húsz láb széles utca, négyzet alakú kis teret fog
közre, az öregek gyülekezőhelyét. Gondoljanak bele, itt kell bevé­
gezniük napjaikat! Ráadásul, egy huszonöt láb vastag fal mögött!
Bizonyára légszomjuk lesz, és több teret fognak követelni!
Azonban időtlen idők óta figyelmeztet a mondás: „Szerencsét­
len, aki a Tóra ruháját összetéveszti magával a Tórával." Isten is­
meri a szívünket. Ismeri hajlamainkat, ismeri valóságunkat, és
nem kötődik a látszatokhoz, ő irányít minket a „belső látás" fe­
lé, hogy szétszakíthassuk a káprázatokat.
Tanulják meg tőlünk, hogy „senki sem tölti az új bort régi
tömlőbe", hogy a tökéletes igazság sohasem tud világosan meg­
nyilatkozni egy megtört valóságban, egy leromlott természeti
rendben, a bűnös emberek világában.
Ha az igazság közeledni akar Önökhöz, utat akar törni Önök­
höz, akkor emberi formát kell felöltenie, a harmadik dimenzió
rezgéseiben kell közelednie, amelyet Önök már oly nagyon meg­
károsítottak. Emiatt mindig lefátyolozott lesz. Az igazság közénk
jön lakni Krisztus közvetítésével, aki magára vállalta az emberi
életkörülményeket a halálig, igen a kereszthalálig, bevezetve az
igazság erejét bukottságunkba.

85
 Az igazság Istene azonban beszédek gyűjteményeként jelenik
meg az Önök számára, amelyek fölött folyton vitatkoznak, mert
a földi lény a betűt látja és nem az erőt.
Az igazság Istene úgy jelenik meg Önöknek, mint egy igazán
jó ember, mint egy tanító, egy próféta; mint egy különleges em­
ber, világtanító, mint a teozófusok Krisztusa, akinek a szavait
összehasonlítjuk másokéval, mert még földiek vagyunk.
Az igazság Istene úgy jelenik meg, mint egy gyűlölt nép fia,
egy zsidó, akit az egész földön elítélnek és üldöznek.
Az igazság Istene hol dögunalom, ami a könyökükön jön ki,
hol pedig alkalom a fokozott gyalázkodásra.
Az igazság Istene megjelenik a Rózsakereszt Iskolájában is,
ahol erőtlen szavakkal, teli szájjal szapulják a szót Krisztusról, és
nem akarják észrevenni, hogy bukott világrendünkben, ködös ér­
telmünk őközé és miközénk furakodik, pedig ő fölötte van min­
den időnek.
Az igazság nem tágít tőlünk, árnyékként követ minket min­
den pillanatban, éjjel és nappal, míg rá nem kiáltunk: „Hagyj bé­
kén!" Az igazság szavakban jelenik meg nekünk, de nem találha­
tó meg a szavakban. Emberi alakban jelenik meg, és Önök azt
mondják rá: „Egy őrült!" Önök akkor kezdik megérteni az igaz­
ságot, amikor az új ember elkezd Önökben valamelyest növeked­
ni. Akkor áttörnek a fátylakon és káprázatokon. Akkor máskép­
pen látnak és hallanak, és más lesz a felfogóképességük.
Amikor a jelölt mikrokozmosza égi szférájának látómezejébe
tekint, akkor a dolgokat nem a háromdimenziós térben látja, né­
mi színnel és fénnyel felpántlikázva, hanem belülről szemléli
őket. Számára a misztériumok városa egy matematikai képlet, egy
lényegi mágikus kulcs. A felfogott képlet alakja megmutatja neki
valamelyest a célját is.

86
 Krisztiánopolisz alakja egy új közösségre utal, egy új emberi
rendre, amelyet Isten kegyelméből embereknek kell létrehozniuk
és fenntartaniuk. Az, hogy Krisztus megjelenik az ember Jézus­
ban, számunkra azt jelenti, hogy őneki alakot kell öltenie ben­
nünk, törvényének jóságban, erényben és igazságban való megva­
lósítása által. Ezért fogunk hozzá a tőlünk elvárt feladathoz tel­
jesen másképpen, mint az intellektuális módszer követői, akik
hasztalan ígérnek eget és földet.
A keresztények városának csak egyetlen utcája van, amit húsz
láb szélesnek tudunk. Ebből az adatból az ezoterikus tanuló meg­
érti, hogy a lakosok megszabadultak a káprázattól, és visszaállí­
tották kapcsolatukat az egyetemes isteni tervvel. Az egykori ka-
balisták az eredeti bölcsesség húszadik útjáról beszéltek, amely fö­
lött az anyagelvűség árnyai elvesztik hatásukat.
Gondolják meg, Krisztus azért jött, hogy újra összekapcsolja
Önöket ezzel az ősi bölcsességgel, hogy megbékítse Önöket Isten­
nel. A világmindenség alapját egy hatalmas terv képezi, amelyben
minden fejnek, minden szívnek, és minden élethullámnak meg­
van a maga kiszabott feladata! Ezért sugározza a Logosz Önök fe­
lé ennek a fejlődési tervnek egy részét, hogy felismerhessék és
megvalósíthassák. Ez az ember alapvető feladata, amit végre kell
hajtania! Erre kapott meghívást! De eltért küldetésétől, olyan élet­
valóságot választott, amely világunkból vágóhidat csinált, egy
bűzlő szemétdombot.
Arról van tehát elsősorban szó, hogy Önöknek újra össze kell
kötniük magukat az eredeti bölcsességgel, ezzel az isteni tervvel,
meg kell békülniük vele, és meg kell valósítaniuk az isteni rend
szerint, saját küldetésüknek megfelelően. Johann Valentin
Andreáé közli, hogyan érhetik el a keresztény város ezen egyetlen
utcáját, és hogyan juthatnak el a szentély közepébe.

87
 Hogy egészen addig elhatolhassanak, ahhoz át kell hatolniuk
a huszonöt láb vastag falon, a raktársoron, a külső lakóházak so­
rán és a köztes területeken, amelyek mindegyike húsz láb széles.
A legbelső házsorig tehát egy százhuszonöt láb hosszú, hat sza­
kaszra osztott utat kell megtenniük.
A huszonöt láb széles falat a Szent Szellem erejével tudják le­
győzni, vagyis azzal az erővel, amely által testet ölt az isteni gon­
dolat. Bármennyire is behatárolta, elhomályosította és elsorvasz­
totta az isteni gondolatot a bűn becstelensége, mihelyt az ember
valós erőfeszítést tesz, hogy szegényes képességei ellenére megva­
lósítsa az isteni gondolatot, felszabadul benne a Szent Szellem
rejtett ereje, és ezáltal felvétetik a Krisztusban. Az e téren kifejtett
vágyaink ereje, illetve a káprázattól, és az antikrisztusi irányza­
toktól való elszakadásunk mértéke szabja meg azt, hogy milyen
gyorsan tűnnek el a misztériumok városának falai.
Amikor a Rózsakereszt Szellemi Iskolájában kikelünk a huma­
nizmus minden formája ellen, akkor ide soroljuk sok ezer lény
kétségbeesett próbálkozását is, hogy kimutassák szeretetüket és ál­
dozatkészségüket. Ezek teljes lényükkel a cselekvésnek szentelik
magukat, mellyel óráról órára nő a lélekminőségük. Fáradozása­
ik mégis eredménytelenek és teljesen haszontalanok, mert nem is­
merik a valódi, leplezetlen Krisztust, az egyetlent, aki visszavezet­
heti őket Isten fiainak állapotába. Ezért olyan aggasztóan kevés
azoknak a száma, akiknek sikerül áttörni a huszonöt láb széles
falat, holott nagyon sokan alkalmasak lennének erre.
Ha a falon áthatolt, öt fejlődési szakasz, öt ellenőrzési pont
várja a jelöltet. Miután egymaga átvitte keresztjét a fal túlsó olda­
lára, azután lényébe tűzzel bele kell égetnie a pentagramot, a Ró­
zsakereszt mögött tündöklő ötágú csillagot. A Szent Szellem
munkája öt rejtélyes csodában folytatódik, amelyek a misztéri-

88
umiskola első öt fokozatában nyilvánulnak meg, ahol az igazi
szabadkőművesség, a Királyi Építőművészet nyilvánul meg és
működik, első nézete szerint.
Sohase tévesszék össze a lélekminőségek, a jellembeli minősé­
gek birtoklását ezzel a lélektesttel, amely tűzből és tűz által szü­
letik. Az előbbiek, a fal előtti küzdelem eredményei, az utóbbi vi­
szont a lángoló hegy megmászásából, a Krisztiánopolisz falai
mögött lévő tisztítótűzből születik.
Akik felhágtak a tisztulás hegyére, azok megmásztak a hat fo­
kot, ő k , miként Rózsakereszt Krisztián, a hatodik kötél segítsé­
gével kiemelkedtek a pusztulás verméből, ők a misztériumok vá­
rosának egyetlen utcáján vonulók, akik újra csatlakoztak az iste­
ni tervhez, „a te szárnyaid árnyéka alatt, ó Jehova!"
De a fényben menni, miként Ő a fényben van, még nem je­
lenti az isteni terv beteljesítését. Amikor a kőművesek és társaik
annyira haladtak az építés Királyi Művészetében, hogy a teokra-
tikus közösség kezd tisztán megnyilatkozni, az emberiség újból
összeköttetik az isteni tervvel, és a vadállatot megkötik a mélysé­
gekben, akkor kell folytatniuk és beteljesíteniük feladatukat, ame­
lyet az új megingathatatlan alapok lehetővé tettek, az alapok,
amelyek önmagukban folyton megújulnak.
Nincs-e itt egy piactér, ahol az egyetlen utcán haladók meg­
kaphatják mindazt, ami szükséges a tűz által létrehozott szellemi
állapotuk fenntartásához?
Ezért vezet most az út a szentély központjához. Ujabb öt
munkafolyamat jelenik meg, öt fejlődési fok, éspedig huszonöt,
harminc, harmincöt, negyven és negyvenöt láb szélesek, mindig
öt lábbal növekedve, egészen a középpontban levő körtemplo­
mig, amelynek száz láb az átmérője.
Az elnyert pentagram mágikus ereje segítségével a testvér elő-

89
szőr a huszonötödik útra lép, de nem meghívott emberként, ha­
nem meghívott apostolként. Megkezdi munkáját a krisztusi élő
vízzel, amely az ő kezeiben egészen más hatást vált ki.
Ezután a harmincadik útra lép, ahol egyesíti a vizet a tűzzel. A
harmincötödik úton új munkaterületet hoz létre. A negyvenedik
úton új világosságot gyújt, majd a negyvenötödik úton csodálatos
energiát sugároz szét. Akinek van füle a hallásra, értse meg ezt.
Ez az Irgalom Urainak a munkája, a Rózsakereszt Legidősebb
Testvéreinek a munkája, a Fény Templomának Testvérisége em­
beri hierarchiájának a munkája, akik Krisztiánopolisz belsejében
végzett ötszörös áldozatuk révén lehetővé teszik az Önök számá­
ra az alsó pentagram Krisztus erejében való megrajzolását.
A pentagramnak tehát két nézete van. A felső nélkül az alsó
megvalósíthatatlan. Mélységes hálát kell érezniük Krisztus, és
az ő szent szolgái iránt, akik meghozzák Önöknek ezt a szere­
tetáldozatot.
íme itt vannak azok, akik a negyvenötödik úton mennek a
központi körtemplom kapui elé. Itt megnyílnak az öröklét ka­
pui, és szélviharként harsan fel Krisztiánopolisz zenéje:

Ti szomjazok, gyertek a vizekhez mind,

és bár nincsen pénzetek, siessetek ide!
Vegyetek ingyen gabonát és egyetek,
vegyetek pénz nélkül bort és tejet.
Miért költitek a pénzt arra, ami jól nem lakat,
s munkálkodtok azon, ami be nem tölt titeket?

„ Vigasztaljátok meg népemet, vigasztaljátok meg!"

Egy hang kiált: „Készítsetek utat a pusztában az Úrnak,
egyengessétek Istenünk ösvényét a sivatagon át."

90
 V I I I . A MISZTÉRIUMOK VÁROSA ( I I )

Menj föl egy magas begyre,

te, aki jó hírt viszel Sionnak;
emeld föl erősen hangodat,
te, aki jó hírt viszel Jeruzsálemnek.
Emeld fel hangod! Ne félj!
És hirdesd Júda városainak:
Nézzétek a ti Isteneteket!
 IX
A mágikus építőművészet

rszágaink* sokmillió lakója egészében véve nagyon önző:

V^y mindegyiknek megvan a maga legkülönfélébb, saját léttuda­
ta, és mindegyikük egy kis állam az államban. Egy jól körülhatá­
rolt területen mindegyiknek megvan a saját tekintélytudata,
amellyel nem tanácsos szembeszállni. Az önfenntartási ösztön
sokakat tesz ingerlékennyé mindenkivel szemben, aki él és mo­
zog, hogy örök feszültségben éljenek, szüntelenül harcra készen.
A tárgyilagos szemlélőt teljesen meglepi az a tény, hogy az ut­
cán közlekedő tömeg folyamatosan a gyanakvás állapotában van.
Szemmel tartjuk egymást, és azt fürkésszük, hogyan hat a másik­
ra tekintélyünk. Egy kicsivel kutatóbb tekintet, és máris hallhat­
juk: „Mit akar tőlem?" Ha nem is mondják ki, de bizonyosan
gondolnak rá.
Meggyőződésünk, hogy tisztában vannak a dolgok ilyetén ál­
lásával, hiszen Önök is nagyon önzők. El sem tudnák viselni,
hogy valaki a hátuk mögött menjen; az egyik ember rezgései fe­
szélyezik a másikat. Az illető megsérti az Önök felségterületét, és
félelmükben meggyorsítják lépteiket, vagy pedig vérmérsékletük­
nek megfelelően lassítanak, hogy a másik megelőzze Önöket, és
ekkor visszaadják neki a kölcsönt. Tekintélyük megóvása, önös-
ségük, felségterületük védelmezése, ez az Önök élete, szenvedésük
és bánatuk.

* Az itt közölt konferenciaszövegek eredetileg holland hallgatóság előtt hangzottak el.

Bizonyos nemzeti jellegzetességektől eltekintve, az itt vázolt sajátosságokat minden
népnél megfigyelhetjük.

92
 Az Önök által meghúzott határok nagyon áttetszők, ezért az­
tán kényelmetlenül érzik magukat, ha valaki Önökre néz, inge­
rülté válnak, és természetüknek megfelelően válaszolnak. Úgy ér­
zik, hogy a másik átfúrta Önöket tekintetével, és megvetően ve­
tik fel a fejüket, vagy támadó testtartást vesznek fel.
Mindenki nagyon gondosan őrzi saját kis területét. Az „élet­
tér" kifejezés hatalmában tartja a szívüket, és ez súlyos válságok­
hoz vezet. Önök egyre több életteret követelnek. Ezáltal nagy zűr­
zavar keletkezik a három-kiterjedésű világban. Önök nem akar­
nak túl sokat, de mindig többet követelnek. Amikor pedig meg­
kapták, amit akartak, elfogja Önöket a félelem és a bizonytalan­
ság érzése, és újból azt kiabálják vagy gondolják: „Mit akar tő­
lem?" Mert maguk körül ugyanazokat a hajlamokat és szenvedé­
lyeket látják tükröződni, mint amilyenek a saját természeti ösztö­
neikből is feltörnek. Kultúrlény vagy goromba fráter, durva
avagy kifinomult, udvarias vagy szemtelen, mindenki hajlamai­
nak megfelelően, még több élettérért küzd, és mindenkit fogva
tart az önzésnek ez az ördögi láza.
Ez a siralmas helyzet nemcsak az anyagi területen mutatko­
zik meg, hanem lelki téren is, meghatározott kulturális jelleget
teremteve, sajátos színezettel, amely bizonyos szépséget, méltó­
ságot és kifinomultságot hordozhat, melynek következtében
úgy tűnhet, hogy a sivatag oázisokkal van teli. Ha ez nem így
lenne, Önök sokkal hamarabb észrevehették volna a szakadé­
kot, amely felé életüket irányítják. így kábítva önmagát, az em­
ber egy pillanatig feledni próbálja a félelmeit és küzdelmeit,
másrészt viszont ragaszkodik hozzájuk, tovább műveli, sőt „ha­
ladásnak" nevezi őket.
Hollandia kultúrájának egyik szép jellegzetessége az építészet.
Azonban itt is kifejezésre jut az önzés. A hollandok lakóhelyük

93
tekintetében különösen alaposak, habár a nyugati ember általá­
ban szereti a tekintélyes épületeket. A mi építészeink művészek.
Különleges varázst tudnak kölcsönözni a lakóterületeknek, és
nincs messze az idő, amikor már egy holland sem fog lakótelepe­
ken lakni.
Jellegzetes holland sajátság az a műgond, amellyel házaikat
ápolják. Ez életük nagyon fontos részét képezi évszázadok óta.
Ezért van az, hogy Hollandiában az építészet a lakóházairól is hí­
res, nemcsak a templomairól, palotáiról és műemlékeiről, mint
más országokban. Mihelyt egy nép önzése akadálytalanul kibon­
takozhat, megjelenik a nemzeti építőművészet.
Amint ez a tulajdonság csorbát szenved, kulturális kifejeződé­
se is elhalványul. Véleményünk szerint az utóbbi évszázad sivár
építészete a napóleoni francia megszállás eredménye, amely meg­
zavarta a holland nép sajátos jellegét, ami csak lassan tud hely­
reállni. A mai új építőművészet azt bizonyítja, hogy visszatalált
természetes fejlődésének sajátos alapjaihoz, mert az akadályok el­
hárultak.
Egy ezoterikus alaptörvényt mutatunk be Önöknek: minden
művészi kifejeződés, mellyel egy nép különbözik a többitől, kor­
látozva is van az adott nép sajátosságai által. Vele együtt fejlő­
dik, illetve tűnik el. A kívánság, hogy valakinek saját háza le­
gyen, azt szépítgesse, kidíszítse, rendezgesse, és adott szépségesz­
ményhez igazítsa, a holland nép különleges lelki önzésének az
eredménye, ugyanakkor ez az ő sorsa is, mert megszületnek azok
az építészek, akik nem is tehetnek mást, mint hogy eltúlozzák
ezt a jellemvonást. Ugyanakkor ez a dolog különleges területe­
ken is működött, és megjelentek a kiváló vízügyi szakemberek,
valóságos hódemberek, akik lehetővé tették az életet a vízzel el­
árasztott területeken is.

94
 Csak azt szeretnénk ezzel mondani, hogy minden művész, és
mindenki, aki bizonyos anyagi területen kitűnik, az a nemzeti
jelleg terméke és annak bizonysága. A művészet, a tudomány és
az értelmiség vallása pontos tükörképe az adott nép gonoszságá­
nak, agresszivitásának, elfajulásának vagy kiválóságának és kultu­
rális fokának. Ezek a jellemben tükröződnek.
Ez a törvény azt is megmagyarázza nekünk, hogy például Né­
metország miért adott a világnak annyi filozófust és zeneszerzőt.
Az anyagelvű és okoskodó filozófia egész német iskolája e nép­
nek abból a törekvéséből származik, hogy minden más népnél
okosabb legyen. Minden igazi zene vallásos tudatból születik, és
a német néplélek minden kétséget kizáróan vallásos. De amikor
a vallás összekeveredik az érzelmekkel és az anyagelvűséggel, a
gyermekdedséggel és az önzéssel, akkor mindazonáltal korcs ze­
ne születik, tartalom nélküli, süketítő hangok áradata.
Mivel a holland nép is nagyon vallásos, szintén sok művet
hozhatott volna létre a zenei műfajban, de a nagyfokú önzés
megakadályozta ennek a kifejezésmódnak a kibontakozását. Val­
lásos természete a sokféle hitvallásban nyilvánult meg, olyannyi­
ra, hogy nagy hangzavar keletkezett abban a köztes térben, amely
a hangok szférájának rezgéseit szállítja hozzánk.
Ugyanez mondható a holland gondolkodókról is. Nagy érté­
kek és ritka kincsek maradnak néha rejtve a helytelen hozzáállás
miatt. De térjünk most rá a „mágikus építőművészet" fogalmára,
és hagyatkozzunk Johann Valentin Andreáé útmutatásaira. Ezt
olvashatjuk a Krisztiánopoliszban:
„Minden épület három emeletes, melyeknek közös lépcsőik vannak.
Téglából épültek, és egymástól tűzbiztos falak választják el őket, azért,
hogy egy esetleges tűz ne tudjon, nagy kárt okozni bennük."
Kívánatos lenne, ha — az előbbiekben tárgyaltak fényében —

95
megértenék, hogy hibás az a feltételezés, miszerint a művészetek,
a tudomány és a vallás által közvetített értékek önmagukban és
teljes mértékben szépek, igazak és maradandók. Ez a feltételezés
önámítás. Világunk teljes diszharmóniába merült. Az emberiség
teljesen hibás módon él és téves irányvonalat követ. Ezért kell egy
ország értelmiségének világosan kifejeznie egy nemzet összes jel­
lemzőjét. Minden, a nemzetből eredő bánat, gyűlölet, csalárdság,
rágalmazás, és minden súlyos gonoszság, miként a megszabadu­
lás utáni vágyakozás, és a megváltásra való törekvés is beleivódik
az adott ország vezető és uralkodó rétegébe.
Ezért jelentjük ki Önöknek — még ha emiatt bolondnak is
fognak tartani —, hogy például egy repülő sohasem fogja elérni
tökéletes változatát, ahogy sokan hiszik és gondolják, mert ez a
gép nem más, mint a megszabadulási vágy árnyéka, torz megtes­
tesülése és megkristályosodása, amely nem hagy mást maga után,
mint szenvedést és vért. De ez természetéből kifolyólag egész
technikánkra érvényes.
Az építészet, minden szépségével együtt nem más, mint egy
ábránd, súlyos fájdalom, vágyakozás valami más, valami megfog­
hatatlan után.
Ismerik az uralkodó és az építész történetét? Egyszer egy ural­
kodó álmában egy csodálatosan szép várost látott. Találkozott
egy építésszel, egy vérbeli művésszel, akinek elmesélte álmát, és
megbízta az álombeli város megépítésével. Az építész munkához
látott. Irányítása alatt hatalmasabbnál hatalmasabb, csodásnál
csodásabb épületek emelkedtek. Szüntelenül újrakezdte művét, és
sorra épültek a bazalt-, márvány-, üveg- és drágakővárosok, hidak­
kal és függőkertekkel díszítve... De egyik nagyobb csalódást oko­
zott mint a másik.
Ekkor az égi város újra megjelent az uralkodónak, érzékei el-

96
ragadtatásában. Még egy utolsó alkalommal felszólította az épí­
tészt, hogy múlja felül önmagát. Ekkor egy olyan tornyot épített,
amely színeiben az égi utasításokat követte, ám mégis lesüllyedt,
mert három-kiterjedésű világunk szerint való volt.
De az ítélet sem maradt el, és az égi tűz lecsapott. A káprázat
darabokra hullott, és az építész vére vörösre festette a romokat.
A történet záróképében az uralkodó térden állva, könyörgően
emelte fel kezeit az égi város felé, amely harmadik látomásában
megjelent neki.
Értsék meg, Isten országa nem ebből a világból való! Szépség,
jóság, erény és igazság nem állapodhat meg e bukottságban! Ahol
úgy tűnik, hogy mindent megtaláltak, nem lelnek mást, mint
káprázatot, melybe belekapaszkodnak, és ami akadállyá válik az
úton, egy luciferi szörnyeteggé.
Csak egyetlen megoldás marad: térdre borulni, és királyi meg
papi származásuk követelményeinek megfelelően könyörögni:
„Istenem, szabadíts meg ettől a káprázattól, és az anyag e szenve­
délyétől. Add, hogy megértsem a Te eredeti teremtésed tervének
szépségét, amit Te újra hozzánk akarsz kötni, a Te szent segítőid
segítségével, Krisztus kegyelmében."
Ha Önök képesek így térdet hajtani, akkor maguk előtt láthat­
ják Krisztiánopolisz utcáját. Akkor meghívják Önöket a miszté­
riumok otthonába, ahol felfedezhetik a fenséges, mágikus építő­
művészetet.
Fogjuk hát meg egymás kezét, és hágjunk fel a közös lépcsők­
re. Itt nincsenek magánlépcsők az önzők számára! Egyetlen ra­
gyogó, közös lépcső van. Ha nem akarnak velünk jönni, akkor
hátra kell maradniuk.
A lépcsőfokok földi mérték szerint nem túl szélesek. Földi sze­
meik számára a mai építészet végtelenül szebb, mint Krisztiáno-

97
polisz háromemeletes házai. Ezeket a kőművesek olyan téglákból
építették, melyeket a megújulás tüze acélkeményre égetett, majd
egyenként a helyükre emelték őket.
Az első emelet eredetük, királyi és papi származásuk világos
tudatosulása, illetve a mostani bukott állapotuk, a bűn mocsará­
ban való létük tudatossá tétele.
Azután, az új életbe való felmenetel által feltűnik a második
emelet. Természetük szerint új személyiségük lesz, amely már
nem ebből a világból való, de még igencsak ebben a világban van.
A kereszt elfogadása által Önöket a szellem szerint visszacsatol­
ják Isten tervéhez.
A harmadik emelet a győzelem koronájaként ölt formát, és
meghallhatják keresztútjuk hangját: „Bizony mondom néked, ma
velem leszel a paradicsomban." Ő bennünk van, mi pedig őbenne.
Ha komolyan gondolják, hogy részt vesznek ebben az építke­
zésben, annak számos és súlyos következménye lesz, de az Önök
építménye olyan lesz, mint egy sziklaorom: megingathatatlan kő­
szikla, Petra, amelyre az isteni rend bizton alapozhat.
Itt főleg a fiatalok elhatározásáról beszélünk, akik az egész éle­
tet maguk előtt tudhatják. Megismételjük, ha még nem értették
volna meg: tépjenek szét minden köteléket, amelyekkel Önöket
születésük óta leláncolták. Ne engedjenek e bukott világ megrög-
ződéseinek. Tegyenek eleget istenfiúi hivatásuknak. Kétségkívül
nem fogja szétvetni Önöket a gazdagság, és a bazaltváros lakói
szemében szegény és rideg életük lesz, de gazdagok lesznek, me­
sésen gazdagok Krisztus városának lakóiként.
Olyan munkások kerestetnek, akiknek megvan a bátorságuk,
hogy széttörjék a káprázatot, a nyomoron, fájdalmon és bánaton
keresztül, a barbárok országának közepén; építőmunkások, akik
útra kelnek a megváltás kikötője felé.

98
 „Istenem, szabadíts meg ettől a káprázattól, és az anyag szen­
vedélyétől. Add, hogy megértsem a Te eredeti teremtésed tervé­
nek szépségét, amit Te újra hozzánk akarsz kötni, a Te szent se­
gítőid által, Krisztus kegyelmében!"

99
 X
Néhány további magyarázat
a misztériumok városáról

mikor a Rózsakereszt misztériumiskolájában az újonc elő-

x \ . s z ö r lép kapcsolatba az erőtér magjával, Krisztiánopolisszal,
és megengedtetik neki, hogy részletesen tanulmányozza a város
rendjét, nem csak öröm és hála tölti el, hanem nagy megdöbbe­
nés is, mert ráébred, hogy a misztériumiskola nem annyira tanu­
lóközösség, hanem mindenekelőtt munkaközösség.
Ha azelőtt azt hitte, hogy egy sajátos egyetemre került, az iste­
ni bölcsesség egy főiskolájára, azért, hogy ezzel a bölcsességgel
újonnan felruházva felszabadíthasson magából eddig rejtett erő­
ket, és munkára ajánlhassa ezeket az új lehetőségeket a nagy sző­
lőskertben, akkor a valósággal szembesülve súlyos csalódásban
lesz része. Ujabb reményei hiúsulnak meg, és ő csalódott ábrázat­
tal hagy fel velük. Minden bánkódás nélkül bocsátja el azt, ami
őbenne téves, amit azonban képes lett volna megtartani a legjobb
szándékkal, akár imával az ajkán is, mint egy ámítást. A Rózsa­
kereszt barátai mind ismerik ezt a szívfájdalmat.
Amikor sok évvel ezelőtt hozzáfogtunk, hogy megalapítsuk egy
új, valódi szellemi élet magját, és imbolyogva rámerészkedtünk az
útra, vágyakozásunk hatalmas volt, de ismeretünk, és véralapunk,
amiről indultunk, nagyon gyenge. így aztán az volt a feladatunk,
hogy eligazodjunk e látszatvilágban, és megértsük a bölcseleti és tu­
dományos irodalmat. Nagy igyekezetünkben úgy teleszívtuk ma­
gunkat belőle, mintha a megújulás gyöngyözően csillogó bora lett
volna. Megszámlálhatatlan könyvön rágtuk át magunkat, amelyek-

100
kel hitünk szerint a napnyugati misztériumokat kellett volna meg­
értenünk. Azonban nem vettük észre Lucifer gonosz vigyorát és
gúnyos kacagását: íme ismét olyan alakok, akik egy új testvériség
alapját akarják lerakni, miközben munkájuk anyagát velejéig elro-
hasztották már e természetrend fondorlatai! Nem szomorú már az
indulásnál veszíteni? Nem halálosan nevetséges?
Ha azonban a vágyakozás elég erős, és emberszeretettől sugár­
zik, akkor a világosság megjelenik a sötétségben, és a luciferi ka­
cajnak vége szakad. Munkánk középpontjába már a kezdet kez­
detén Krisztust állítottuk, és a Rózsakereszt alá a szent Bibliát,
mindannyiunk életének foglalatát helyeztük alap gyanánt.
Ha ezt a szent könyvet dísznek tartottuk volna, ha nem tör­
tük volna fel a hét pecsétet, akkor az ámítás szolgái békében ma­
radhattak volna. De cselekvő vágyakozásunk által vezetve, már
kezdettől fogva egy új, eredeti, ezoterikus hittudományt, a feltört
pecsétű Bibliát helyeztük egyre növekvő számú érdeklődőből ál­
ló csoportunk középpontjába.
Ez a mágia lett a mi megváltásunk. Ez a fény irányított min­
ket szorongáson, fájdalmon és bánaton át, a misztériumok meg­
váltó kikötőjébe. Ez az erő változtatta az ördögi kacajt dühös ki­
áltozásra. Óriási lépéselőnyünk volt a sötét átok táborából való
ellenfeleinkkel szemben. Azt hitték, hogy tudatlanságunk miatt
majd az ő ellenőrzésük alatt álló irodalomra fogunk támaszkod­
ni, úgy életvitelünkben mind munkánkban. Ehelyett mi a Biblia
valódi ezoterikáját kezdtük el belsőleg tanulmányozni, pontosab­
ban János Evangéliumának és Mózes öt Könyvének ezoterikáját
és rejtett mágiáját.
Mert tudják meg, hogy egy világiak által, ezoterikus alapokon
kidolgozott hittudomány gyászos következményekkel jár azok
számára, akik a luciferi természetrendet szeretnék fenntartani.

101
Ágoston történelmi árulása óta minden hivatalos, úgynevezett tu­
dományos teológia, megkötözött kezekkel és lábakkal a megté­
vesztést szolgálja, ezért semmi veszélyt sem jelent a Gonosz erői
számára. A mai hittudomány szándékai, még ha olyannyira jók
és tiszták is, hiábavalóak, mert nem tudják széttörni a köteléke­
ket; és aki nem tud lebontani, az felépíteni sem tud.
Azok, akik munkánk kezdetén, ismeretlenül hallgattak min­
ket, akik legfeljebb középszerű figuráknak tartottak minket, azt
gondolták, hogy tanításaink forrása számukra ismeretlen, kiadat­
lan, az okkult tudományok területéről való könyvekből szárma­
zik. De amint a Rózsakereszt szolgáiként mutatkoztunk be, egy­
szerű szavaink mögül felfedett mágikus kincsek tanításait vélték
kihallani, és sokkal nagyobb hatást értünk el, mint ami hozzáál­
lásunkból és személyiségünkből megmagyarázható lett volna.
Kétségbeesett erőfeszítéseket tettünk, hogy véget vessünk ennek
az áldatlan állapotnak. Eközben kívülről és belülről érkező ráha­
tások próbálták megsemmisíteni a munkánkat — sikertelenül.
Mert ami a Szent Szellemben születik az elpusztíthatatlan. így ala­
kult ki annak az új erőtérnek a csírája, melyet Önök Lectorium
Rosicrucianum-nak ismernek. Ez az iskola sokak számára nagy-
csalódás, mert egyre növekvő erővel száll szembe csalásaikkal és
ámításaikkal. Ezt a harcot okosan és nagyon óvatosan kellett el­
kezdenünk, de mind szélesedő arcvonalon folytattuk. Sokan van­
nak, akik néha nagyon lelkesek, máskor meg mélységesen megren­
dültek, és nem tudják, hogy barátai, vagy ellenségei-e a szellemi is­
kolának. Megzavarodva néznek ránk, és azt kérdik önmaguktól:
ezek itt valós tudás alapján beszélnek vagy pedig meghibbantak?
Önök egy szilárd támaszt keresnek, és mi elrántjuk azt. Ami­
kor valaki ebben a világban akar dolgozni, holott valójában és
alapvetően már nem ebből a világból való, akkor haláláig engedel-

102
mesnek kell lennie, és kísérnie kell a tévelygőket, azért, hogy a
megfelelő lélektani pillanatban széttörhesse agyrémeiket. Ha va­
laki arra kéri Önöket, hogy egy mérföldet menjenek vele, menje­
nek vele kettőt. így kíséri Önöket a Lectorium Rosicrucianum
már egy ideje, és még jó darabon kísérni is fogja, míg minden té­
vedésükből kigyógyulnak.
Mi kiütjük a kezükből a háromdimenziós természetrendben
született irodalmat. A kezdeti óvatosság után ezt egyre hevesebben
tesszük, ugyanis most egy megnyilvánulási korszakban élünk, és
semmi sem választhat el minket Jézus-Krisztus világosságától.
Figyelmes barátaink tudják, hogy a Rózsakereszt munkásai az
évek folyamán mindig ugyanazt a nyelvezetet használták és meg­
őrizték kiindulópontjukat: a dicsőség fényét és a keresztet.
Ugyanakkor a dicsőségnek ez a fénye ismeretlen az emberek
többsége számára, és nem is vágyódnak utána. Ez ugyanis olyan
igazságból származik, melyet e természetrend szerinti eszünkkel
nem tudunk felfogni. Ezért mondják, hogy az igazság hétszere­
sen lepecsételve, és hétszeresen lefátyolozva közeledik Önökhöz,
a Logosz szeretete által megvilágítva. Krisztus áldozata nyomán
hatol be a káprázatnak e sötét földjére; olyan mint egy búzaszem,
amely Szent Szellem szerinti újjászületésében, hétszeres világos­
ságban, hétszeres örömujjongásban pattan ki.
Ezen igazság, a Magasztosak Páholya felé vezető egyenes út,
egyáltalán nincs elrejtve. Mindenütt jelen van. Nincs a misztéri­
umiskolák számára fenntartva, és nincs bezárva valamiféle beava­
tott páncélszekrényébe. Önökben és Önök körül van; Önöknek
szánták mindenféle fenntartások nélkül. Az igazság nem a felső
világokban van, hanem itt. Itt lakik ennek a pokolnak a közepén,
ahol a fegyverek csillognak a nap fényében, és ahol látszatlények
tajtékoznak dühöngve. Itt lakik bukottságunk közepén, és ezért

103
mondják, hogy Krisztus a mi bolygói szellemünk. Mert úgy sze­
rette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát, az ő szíve vérét adta,
hogy aki felfedezi őt, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.
Általában úgy tartják, hogy Krisztus szeptember 21-én ereszke­
dik le a földre, és december 25-én érkezik a mélypontra. Mi vi­
szont azt mondjuk Önöknek, hogy ez az égi Herceg minden lé­
legzetvételükben, minden szívdobbanásukban Önökkel van a
kezdetektől a világ végéig. Ő vigyázza indulásukat és megérkezé­
süket. Ezért ő a mi bolygói szellemünk. Nem tudnak megválni
tőle: ő a szeretet ítélete.
Ez az ítélet található meg a kereszt bolondságában. Természet­
rendünk ismérvei szerint bolondság, mert megismerhetetlennek
és megvalósíthatatlannak tartják. Ez az Önök belső ellentmondá­
sa. Ez a munka. Ez szítja az Önök ellenségességét, holott tudják,
hogy barátainknak hivatottak.
Ebben a szeretetítéletben, amely nem ismeri el természetren­
dünket, hanem megtámadja azt, található a misztériumok iskolá­
jának kapuja. Ez harcot jelent, bizonyságtételt és heves küzdelmet,
de ugyanakkor testiségük négy eleme szerinti megtisztulást is.
Értsék meg jól, hogy a beavatási úton mit jelent a tűz, a föld,
a levegő és a víz próbája, valamint a küszöb őrével való szembe­
sülés. Ez gondolattestük levegőszférájára, vágytestük tűzszférájá-
ra, éteri hordozójuk vízszférájára és anyagiságuk földszférájára
vonatkozik. Személyiségüknek e négy, bűnben született és szer­
zett eleme, e négyszeres kényúr, ez a Heródes, folyamatosan gyil­
kolja a fényelemet Önökben, azért, hogy majd Lucifer kénes gő­
zeiben térjenek magukhoz.
A régi természet ezen négységességének el kell pusztulnia
azért, hogy egy másik természetben szülessen újra, egy négyszere­
sen megvilágosodott hordozójú állapotban. A krisztusi kegyelem-

104
ben a halál keresztje a győzelem keresztjévé válik: Önök belépnek
Krisztiánopoliszba, és felfedezik, hogy a misztériumiskola nem
tanulóközösség, hanem munkaközösség.
Mert mindaddig, amíg nem tapasztalták meg Heródes, a négy-
séges kényúr halálos fenyegetéseit, amíg nem akarják a keresztet
vinni Betlehemtől Golgotáig, addig nem léphetnek be a győzedel­
mes Egyházba.
Krisztiánopoliszban, Johann Valentin Andreáé szerint négy­
száz polgár lakik, békében és szeretetben. A város körüli vizesár­
kok tele vannak halakkal, így békeidőben is hasznot hajtanak. A
szabad és másra nem használt mezőkön sok a vadállat, melyek
azonban nem a mulattatásért vannak, hanem hasznos célt szol­
gálnak. A város maga három részre oszlik: egyik része az élelmet
adja, a másik a tanulást és a gyakorlást szolgálja, a harmadik pe­
dig a nyilvános rendezvényeké. A sziget többi részén a földműve­
lést és az ipart űzik. íme, jelképes nyelven a győzedelmes egyház
munkaterve. Az új munkaközösség, amely emberi fejek, szívek és
kezek által született az új természetrend erőterében.
Krisztiánopolisznak négyszáz lakosa van. Ez kabalisztikus uta­
lás a bűvös teljességre. Új nap emelkedik a láthatár fölé, az embe­
rekben megszületett krisztusi erőből származó új fény, új otthon a
haláltermészetben, ebben a világban, de nem ebből a világból valóan.
Ez egy fellegvár az ellenséges ország területén, amely megtá-
madhatatlan és bevehetetlen, ugyanis élő erőre támaszkodik,
amely legyőzte az anyag halálát. Ezért mondják, hogy a várost
hallal teli vizesárkok veszik körül, hogy a lakosok részesülhesse­
nek ebből a bőségből háború és béke idején is. Erezzék át a hal
evangéliumi jelentésű jelképét, a bőséget, amely Jézus-Krisztus­
ban, a mi Urunkban van, annak a körnek a bőségét, amely min­
den jóval ellátja a misztériumok városát.

105
 v A szabad mezőkön különböző térségek vannak berendezve a
vadállatok számára. Micsoda képtelenség! Allatkertet csináltak
Krisztiánopoliszból? A városlakók a majmok bűzös ketrecei előtt
szórakoznak, és elbűvöli őket az őserdő állatvilágának rútsága és
piszka? A füléig az iszapban hempergő víziló irdatlan háta érdek­
li őket? Esetleg valami ismeretlen gazdasági érdekről, vagy meg­
gondolásról van szó? Vagy ki tudja, lehet, hogy a vidék lakóinak
valamiféle kíváncsisága játszik közre, talán egyfajta titkot akartak
megfejteni? Ugye milyen hasznos kivenni a bálnák olaját, ami or­
vosaink szerint meggyógyítja angolkóros gyermekeinket? Milyen
rejtett kincs lakozhat a vízilovakban, vagy a bűzlő majmokban?
Ki kell ábrándítanunk Önöket: a misztériumiskola más okból
fordul az egymást marcangoló vadállatok felé, ugyanis ez a vad ter­
mészet olyan elemekből származik, amelyek Lucifer hatására fajul­
tak el, tehát betegek. Egy elem erőt képvisel, és amikor a pozitív elem
a negatívhoz közeledik, megszületik az élet. Az állati élethullám en­
nek a párosodásnak az áldozata, és isteni küldetésével ellentétesen
nyilvánul meg, egészségtelenül, gonoszul és gyalázatos ocsmányság-
ként, a vad természet milliószámra szaporodó dögvészeként.
Tudniillik az emberiség nagyon szorosan kapcsolódik az álla­
ti élethullámhoz. Ezt a kapcsolatot az ember ez idáig csak a jöve­
delmezőség szempontjából értékelte. Megtanulta kizsákmányolni
az állatokat, és kiirtotta őket, ha az útjában voltak.
A misztériumiskola teljesen másképpen értelmezi a két élet­
hullám közötti kapcsolatot. Nagy együttérzéssel fordul az állatvi­
lág felé, azért hogy megsegítse az isteni szikrákat, amelyek ezek­
ben a rút szörnyekben nyilvánulnak meg, és hogy legyőzze a ben­
nük lakozó elemek betegségét. Ezt a munkát nem lehet felülről
végezni, csakis alulról, az illető megnyilvánulási formától kiin­
dulva. Példának okáért, a letűnt idők szörnyetegeinek eltűnését

106
kizárólag egy misztériumiskola munkájának lehet tulajdonítani.
Azok a lények, amelyek valaha így jutottak kifejeződésre, nem
nyilvánulhatnak meg többé, mivel az elemek gonoszsága már
megkötöztetett ezen a területen.
A krisztushierofánsok általános munkaterülete tehát három
részre oszlik:
— az egyik az élelem megszerzésére,
— a másik a tanulmányok és gyakorlatok elvégzésére, és
— a harmadik a nyilvános rendezvényekre.
Vagyis:
— egyesek az isteni kozmikus energiák kivonásán és átalakítá­
sán dolgoznak, amelyek a Nagy Mű anyagául szolgálnak,
— mások pedig ezen értékes kincsek helyes használatát tanul­
mányozzák és gyakorolják,
— ismét mások a nagy munkaterület különböző részlegeinek
megfigyelését végzik azért, hogy az elkészített és kipróbált gyógy­
szert helyes módon alkalmazhassák, a világ és az emberiség meg­
gyógyítása érdekében.
Ezért szolgálja a sziget többi része, a misztériumiskola erőte­
rének többi része, legkisebb darabkájáig a földművelést és az
ipart. Ekék hasítják a földet, napfény csillan az aratók kaszáján,
és a levegő kalapácsütésektől zeng: egy teljesen új világ épül, az is­
teni természet rendje.
A Kelet és Nyugat közötti viszályok és feszültségek jelentősé­
güket vesztik; senki sem tartozik sem a fasizmushoz, sem a kom­
munizmushoz. De ebben a világban, és mégsem ebből a világból
valóan, nagy bátorsággal és kitartással, egy nagyon sajátos harc
folyik a világért és az emberiségért.
Aki jönni akar, az jöjjön gyorsan! Zörgessetek és megnyitta­
tik néktek!

107
 JOHANN VALENTIN ANDREÁÉ

CHRISTIANOPOLIS

Az első hét fejezetet

magyarázatokkal látta el

JAN VAN RIJCKENBORGH

1 6 1 9 - b e n j e l e n t m e g J o h a n n Valentin A n d r e á é , a Fama Fra-

ternitatis R.C. szerzőjének latin nyelvű írása Reipublicae
Christianopolitanae Deschptio (Krisztiánopolisz Köztársaság
leírása) c í m m e l .
J a n van R i j c k e n b o r g h é s m u n k a t á r s a i a z e g y i k l o n d o n i lá­
t o g a t á s u k a l k a l m á v a l , a v i l á g h í r ű British M ú z e u m k ö n y v t á r á ­
b a n f e d e z t é k fel e m ű v e t , m a j d lefordíttatták, és az é r d e k l ő ­
d ő k s z é l e s k ö r e s z á m á r a h o z z á f é r h e t ő v é t ették e m i n d a d d i g
szinte i s m e r e t l e n alkotást. A R ó z s a k e r e s z t S z e r z e t é n e k ez
a z irata v a l ó s z í n ű l e g é v s z á z a d o k o n k e r e s z t ü l kallódott a n é l ­
kül, h o g y valaki is felfigyelt v o l n a rá. A mű f e l f e d e z ő i a z o n b a n
b e n s ő l e g é r e z t é k , h o g y feltétlenül n a p v i l á g r a kell h o z n i u k a
könyv t a r t a l m á t , é s m e g f e l e l ő m a g y a r á z a t o k k a l ellátva m i n ­
d e n é r d e k l ő d ő v e l m e g kell i s m e r t e t n i ü k , a n n a k r e n d k í v ü l f o n ­
tos t a r t a l m a miatt.
A R ó z s a k e r e s z t S z e r z e t é n e k á l l a m a a k e r e s z t é n y s é g koz­
m i k u s e r ő v o n a l a i n a l a p u l , m e l y n e k lakói é s építői a z o k , akik
rálépnek a b e l s ő m e g ú j u l á s ö s v é n y é r e .
N a g y o n s o k a n h a t á r o z z á k el, h o g y é l e t ü k n e k új irányt s z a b ­
v a b e m e n n e k saját K r i s z t i á n o p o l i s z u k b a , krisztusi v á r o s u k b a .