 A médiatörténelem egyik legjelentősebb alakja

 Makón született 1847-ben, zsidó származású családban

 Jómódú családja az apja 1858-as halála után elszegényedett

 Bár kereskedelmi magániskolában tanult, Pulitzer már fiatalon eldöntötte, a meggazdagodás

helyett a katonaságot választja.

 Jedna od najznačajnijih ličnosti u povijesti medija

 Rođen je u Makou 1847. u židovskoj obitelji
 Njegova imućna obitelj osiromašena je nakon očeve smrti 1858. godine
 Iako je studirao na privatnoj privatnoj školi, Pulitzer je već u ranoj dobi odlučio odabrati
vojsku umjesto da se obogati.
 Kalandvágya több sorozásra elvitte, de rossz látása és gyenge tüdeje miatt egy kivétellel
mindenhonnan visszautasították
 Szerencséjére azokban az években volt elég katonai konfliktus a világban, és 1864 nyarán egy
hamburgi sorozáson az amerikai hadsereg felvette
 Avanture su ga odvele na nekoliko utrka, ali zbog slabog vida i slabih pluća odbijen mu je
svugdje s jednim iznimkom
 Srećom, u tim je godinama bilo dovoljno vojnog sukoba u svijetu, a ljeta 1864. američka
vojska pokupila je postrojbu u Hamburgu.
 Pulitzer mindössze tizenhét éves volt, amikor 1864 nyarán egy zsúfolt hajón Bostonba utazott
 Az I. New York-i lovasezredbe sorozták be, és az északiak oldalán részt vett a
polgárháborúban
 tízhónapos katonáskodása alatt egy csatában sem harcolt
 Pulitzer je imao samo sedamnaest godina kad je u ljeto 1864. otputovao u Boston na krcatom
brodu
 Bio sam regrutiran u njujoršku jahačku pukovniju i sudjelovao u građanskom ratu na
sjevernoj strani
 tijekom desetomjesečnog rata nije se borio u bitci
 Miután az elsők közt leszerelték béresként, kubikusként, temetőgondnokként és
kocsisként is megpróbált megélni
 Jól beszélt németül, ezért az amerikai németek akkori fővárosában, St. Louisban
telepedett le
 Itt a német nyelvű Westliche Post napilapnál kezdte újságíró karrierjét
 Nakon časnog otpusta kao najamnik kubikusként, čuvar i vozač, kao i jedan od prvih je
pokušao da živi
 Dobro je govorio njemački, pa se nastanio u St. Louisu, tadašnjem glavnom gradu američkih
Nijemaca
 Tu je započeo svoju novinarsku karijeru u njemačkom listu Westliche Post
 A még mindig nagyon fiatal Pulitzer színes, szatirikus írásait kedvelték a Westliche Post
olvasói
 Sikerének oka az volt, hogy a híreket, riportokat gyorsan és szórakoztató stílusban tálalta
 Ennél is jelentősebb újítása volt, hogy az objektivitást tette meg vezérelvének, pedig azokban
az években a pártfüggetlen politikai sajtó fogalma még ismeretlen volt
 Nagyjából ekkoriban lett belőle politikus is: ’69-ben a Republikánus Párt tagjaként Missouri
állam közgyűlésébe választották
 Još uvijek vrlo mladi Pulitzerovi šareni satirični spisi voljeli su čitatelji Westliche Posta
 Razlog za uspjeh bio je u tome što su vijesti i izvješća isporučivani brzo i na zabavan način
 Još značajniju inovaciju bilo je to što je on postavio svoje vodeće načelo objektivnosti, iako je
u tim godinama još uvijek bio nepoznat pojam stranačkog neovisnog političkog tiska.
 Otprilike u ovo vrijeme postao je političar: '69 kao član republikanske stranke u državnoj
skupštini u Missouriju
 Pulitzer újításaira nem volt kellő fogékonyság a laptulajdonosok részéről, ám jó
befektetéseinek köszönhetően ’72-ben meg tudta venni a Westliche Postot, hat évvel később
pedig St. Louis másik napilapja, a St. Louis Dispatch is az övé lett
 Az újságvásárlásai idején újságíróból és republikánus politikusból demokrata üzletember és
sajtómágnás lett
 Következő éveiben befolyása és vagyona folyamatosan gyarapodott, életének nagy dobása
pedig 1883-ban jött el, amikor 346 ezer dollárért megvette a New York World című újságot
 Pulitzerove inovacije nisu bile podložne vlasnicima, ali zbog njegovih dobrih investicija uspio
je kupiti Westliche Post '72., A šest godina kasnije postao je St. Louis Dispatch of St. Louis.
 U vrijeme kupnje novina postao je demokratski poduzetnik i novinar novinara i
republikanskog političara.
 U sljedećih nekoliko godina njegov utjecaj i bogatstvo postupno su rasli, a veliki pothvat
njegova života došao je 1883. kada je kupio New York World za 346.000 dolara.
 A New Yorkba települt Pulitzer itt lett kora legnagyobb médiamogulja
 Alapjaiban reformálta meg a lapot, amit még korábbi tulajdonosa is unalmasnak és száraznak
tartott
 Nagy kockázat volt egy évi negyvenezer dolláros veszteséget termelő újság megvétele, de
egyszemélyes forradalma sikeres volt: a World példányszáma tíz év alatt 15 ezerről 600
ezerre emelkedett, és az USA legnépszerűbb napilapja lett
 Pulitzer, sa sjedištem u New Yorku, postao je najveći medijski časopis tog vremena
 U osnovi je reformirao novine, što je čak i njegov bivši vlasnik smatrao dosadnim i suhim
 Rizik je bio kupiti novine koje su proizvele 40.000 dolara godišnje gubitka, ali revolucija za
jednu osobu bila je uspješna: broj primjeraka svijeta porastao je s 15.000 na 600.000 u deset
godina i postao najpopularniji dnevnik u SAD-u.
 A New York Worlddel Pulitzer meghonosította az amerikai újságírásban a tényfeltáró
riportokat, képillusztrációkat, valamint a sportoldalt
 Politikai botrányok, korrupciós ügyek, visszaélések sorát íratta meg szerzőivel
 Sikerének fontos eszköze volt még a botrány- és szenzációkeltés (1887-ben Pulitzer
szerződtette a híres tényfeltáró újságírónőt, Nellie Blyt, aki óriási sikerű cikksorozatot írt a
Worldnek, miután elmeháborodottnak színlelve magát bejutott a Blackwell-szigeti (mai
Roosevelt-sziget) női elmegyógyintézetbe és tanúja lett az ott alkalmazott erőszaknak)
 Ebbe a bulvárújságírás elődjeként is tekinthető stílusba a New York Journallal folytatott
példányszámverseny hajszolta
 New York Worlddel Pulitzer predstavlja izvješća o pronalaženju činjenica, ilustracije slika i
sport
 Napisao je niz političkih skandala, slučajeva korupcije i zlostavljanja s autorima
 Važan alat za njegov uspjeh bio je skandal i senzorni napredak (1887. Pulitzer je ugovorio
poznatu novinarku za pronalaženje činjenica Nellie Bly, koja je napisala veliku seriju članaka
za svijet, nakon što je bilo neugodno ući u Blackwell Island (današnji otok Roosevelt), žensku
mentalnu bolnicu i tamo svjedočio nasilju)
 Natjecanje natječaja za natjecanja u časopisima New York Journals također je bilo stil koji se
smatra prethodnikom ovog tabloidnog novinarstva.
 A World másik nagy újítása a tömegnyomtatású színes képregény volt. A világelsőt, Richard F.
Otcault Sárga kölyök című sorozatát 1895-ben közölte az újság. (A sárga kölyökről kapta
nevét aztán a "sárga újságírás.)
 Pulitzer nehéz természetű, betegeskedő ember volt.
 Vegyes megítélésének jót tett, hogy több jó ügyet is felkarolt, sok pénzt szánt adományokra
 egy általa írt vezércikknek például döntő szerepe volt abban, hogy New York polgárai
összeadakozták a Szabadság-szobor talapzatához szükséges anyagi keretet
 Emiatt Liberty Island múzeumában máig tábla őrzi a nevét, valamint saját szobra van a
szigeten
 Druga velika inovacija na svijetu bila je strip s masovnim ispisom. Svjetsku premijeru, žutu
štenci Richarda F. Otcaulta, objavio je 1895. godine novina. (Žuti klinac je dobio ime po
"žutom novinarstvu".
 Pulitzer je bio teška, bolesna osoba.
 Podijelio je svoju dobru prosudbu kako bi prihvatio više dobrih stvari, potrošio mnogo novca
na donacije
 Na primjer, članak koji je napisao imao je odlučujuću ulogu u dovođenju građana New Yorka
do financijskog okvira potrebnog za Kip slobode
 Zbog toga Muzej otoka Liberty još uvijek ima svoje ime na njemu i vlastiti kip na otoku
 Az 1880-as évek második felére a város egyik legbefolyásosabb embere lett, ám sikerei
csúcsán kénytelen volt visszavonulni
 Súlyosbodó szembetegsége és idegrendszeri problémái miatt 1887-re felhagyott újságai
frontvonalbeli szerkesztésével, és csak a háttérből irányított
 Élete hátralevő éveit luxusjachtján töltötte, szinte teljesen vakon, depressziótól gyötörve
 1911. október 29-én, hatvannégy évesen érte a halál. Bronxban, a Woodlawn temetőben
nyugszik
 Do druge polovice 1880-ih postao je jedan od najutjecajnijih ljudi u gradu, ali se morao
povući na vrhunac svog uspjeha.
 Zbog sve većih problema s očnim bolestima i živčanim sustavom, napustio je svoju prvu liniju
novina do 1887. godine i usmjerio se samo iz pozadine
 Ostatak života proveo je na luksuznoj jahti, gotovo potpuno zaslijepljenoj depresijom
 29. listopada 1911., u dobi od šezdeset četiri godine, nastupila je smrt. Bronx, na groblju
Woodlawn
 Hagyatéka máig nagyon erős, az amerikai független, modern hírlapírás atyjaként emlékszik rá
az utókor
 Már visszavonultan élt, amikor 1892-ben jelentős adománnyal támogatta a Columbia
Egyetem újságírói karának létrehozását
 Az iskola csak halála után jött létre, de 1917 óta máig ez az intézmény ítéli oda Amerikában a
Pulitzer-díjakat, ami az újságírók legnagyobb elismerésének számít
  Njegovo nasljeđe je i dalje vrlo snažno, prisjećajući se potomstva kao oca američkog
neovisnog, modernog newslettera
 Već u mirovini kada je 1892. podupirao osnivanje novinarskog fakulteta Sveučilišta
Columbia uz značajne donacije
 Škola je nastala tek nakon njegove smrti, ali od 1917. godine ova institucija dobila je
Pulicerovu nagradu u Americi, što je najveće priznanje novinarima.
 Pulitzer már 1892-ben felajánlotta anyagi segítségét Seth Low-nak, a Columbia Egyetem
akkori elnökének a világ első újságíróiskolája megalapításához, Lowt azonban eltántorította
Pulitzer akkori rossz hírneve.
 1902-ben az új elnök, Nicholas Murray Butler már nagyobb fogadókészséget mutatott, de az
iskola Pulitzer haláláig nem jött létre.
 Pulitzer 2 millió dollárt hagyott az egyetemre és 1912-ben megalapították a Columbia
Egyetem Újságíró Felsőiskoláját (Columbia University Graduate School of Journalism).
 Máig ez az egyik legnagyobb presztízsű újságíróiskola a világon, amely kiadja a Pulitzer-díjat
és a DuPont-Columbia-díjat
 Godine 1892. Pulitzer je ponudio financijsku pomoć Sethu Lowu, tadašnjem predsjedniku
Sveučilišta Columbia, da osnuje prvu svjetsku novinarsku školu, ali je Low bio obeshrabren
Pulitzerovom lošom reputacijom u to vrijeme.
 Godine 1902. novi predsjednik, Nicholas Murray Butler, već je bio spremniji za prijem, ali
škola nije uspostavljena sve dok Pulitzer nije umro.
 Pulitzer je na sveučilištu ostavio 2 milijuna dolara, a 1912. osnovao je Visoku školu
novinarstva Sveučilišta Columbia.
 Danas je to jedna od najprestižnijih škola novinarstva u svijetu koja izdaje Pulitzerovu
nagradu i nagradu DuPont Columbia
 Pulitzer kulcsszerepet játszott Munkácsy Mihály 1886-os amerikai látogatásának
megszervezésében, megérkezésekor újságja az "Éljen Munkácsy Mihály" magyar felirattal
köszöntötte a festőt.
 Pulitzer otthonában is vendégül látta Munkácsyt és felkérte, hogy fesse meg felesége, Kate
Davis képét. A festmény 1891-ben Párizsban fénykép alapján el is készült.
 Pulitzer je odigrao ključnu ulogu u organiziranju američkog posjeta Mihály Munkácsyju iz
1886. godine, a po dolasku su njegove novine "Mihály Munkácsy Mihály" pozdravile slikara.
 Pulitzer je također ugostio Munkács u svojoj kući i zamolio ga da naslika njegovu ženu, Kate
Davis. Slika je slikana u Parizu 1891. na temelju fotografije.
 az Amerikai Egyesült Államok legrangosabb újságírói kitüntetése, ami csakis az amerikai
napilapok és hetilapok újságíróinak adható az egyesült államokbeli újságok vagy
hírügynökségek által megjelentetett fényképekért, jelentésekért és cikkekért.
 Az irodalom, dráma és zene területén is osztanak Pulitzer-díjakat, ezek pedig csak amerikai
állampolgároknak adhatóak.
 A legelső Pulitzer-díjat 1917. június 4-én adták át, mostanában pedig minden év áprilisában
jelentik be a nyerteseket.
 Nevét a díj anyagi alapjait a 19. század végén megteremtő Pulitzer Józsefről, magyar
származású amerikai újságíróról, kiadóról és sajtómágnásról kapta.
  A Pulitzer-díj nyerteseit egy független bizottság választja, amelyet a Columbia Egyetem
Újságírói Kara (Columbia University Graduate School of Journalism) igazgat.

 Najprestižnija novinarska nagrada u Sjedinjenim Državama, koja se može dati samo

američkim novinarima i tjednim novinarima za fotografije, izvješća i članke koje objavljuju
američke novine ili novinske agencije.
 Također dijele Pulitzerove nagrade na području književnosti, drame i glazbe, a mogu se
dodijeliti samo građanima SAD-a.
 Prva Pulitzerova nagrada uručena je 4. lipnja 1917., a pobjednici se najavljuju u travnju svake
godine.
 József Pulitzer, mađarski novinar, izdavač i novinar novinara mađarskog podrijetla koji je
osnovao nagradu krajem 19. stoljeća.

 Pobjednike Pulitzerove nagrade bira neovisna komisija koju vodi Visoka škola novinarstva
Columbia University.

Napišite kratko - i oni će ga pročitati. Pišite jasno - i oni će to razumjeti. Pišite grafički - i oni će to
imati na umu.

Novine ne bi trebale imati prijatelja.

Ciničan, plaćeni, demagoški tisak će s vremenom proizvesti narod kao bazu kao samu sebe.

Publicitet, publicitet, publicitet je najveći moralni čimbenik i sila u našem javnom životu.

Ako na trenutak pomislite na stvar, vidjet ćete da je sjećanje najviša sposobnost ljudskog uma.