O. Témazáró Irodalom Nemzetis

SZÁNTÓNÉ CZECZE ENIKŐ
TANÁRI KÉZIKÖNYV
Alföldy Jenő
Irodalom 6.
című tankönyvéhez
NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ
BUDAPEST
Felelős szerkesztő
VALACZKA ANDRÁS
Anyanyelvi lektor
SZILÁGYI EDIT
© Szántóné Czecze Enikő, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., 2003
ISBN 963 19 2100 X
Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.

A kiadásért felel: Pálfi József vezérigazgató
Raktári szám: 83 285/L
Terjedelem: 29 (A/5) ív
1. kiadás, 2003
TARTALOM
Tanmenetjavaslat ................................................................................................................... 5
Témazáró feladatlapok .......................................................................................................... 17
I. témazáró feladatlap A .................................................................................................... 19
I. témazáró feladatlap B .................................................................................................... 21
II. témazáró feladatlap A ................................................................................................... 23
II. témazáró feladatlap B ................................................................................................... 25
III. témazáró feladatlap (fogalmazás)................................................................................ 27
IV. témazáró feladatlap A ................................................................................................. 28
IV. témazáró feladatlap B .................................................................................................. 30
V. témazáró feladatlap A ................................................................................................... 32
V. témazáró feladatlap B ................................................................................................... 34
VI. témazáró feladatlap A ................................................................................................. 36
VI. témazáró feladatlap B .................................................................................................. 38
Javítókulcs ......................................................................................................................... 40
Feladatmegoldások a munkafüzethez .................................................................................... 49
Arany János: Toldi ............................................................................................................ 51
Fazekas Mihály: Lúdas Matyi ........................................................................................... 79
Népballadák és műballadák ............................................................................................... 89
Gárdonyi Géza: Egri csillagok .......................................................................................... 100
Képek és formák a költészetben ........................................................................................ 110
Összehasonlító feladatok ................................................................................................... 119
Hősök, mondák, regények ................................................................................................. 121
Arany János: Toldi ................................................................................................................ 133
Voinovich Géza: A Toldi ihletői ....................................................................................... 135
Tompa Mihály levele Petőfiről és a Toldiról (részlet) ...................................................... 135
Fazekas Mihály: Lúdas Matyi ............................................................................................... 137
Dr. Lakatos Ilona: Fazekas, a természettudós ................................................................... 139
A nippuri szegény ember meséje (asszír mese)................................................................. 140
A ludas ember (román népmese Titus Poienaru gyűjteményéből) ................................... 143
Székely népballadák .............................................................................................................. 147
A párjavesztett gerlice ....................................................................................................... 149
A virágok vetélkedése ....................................................................................................... 149
Két rab testvér ................................................................................................................... 150
Szép Ilona .......................................................................................................................... 153
Gárdonyi Géza: Egri csillagok .............................................................................................. 155
Kispéter András: A regény forrásai ................................................................................... 157
Tinódi Lantos Sebestyén: Eger vár viadaljáról való ének ................................................. 157
Istvánffy Miklós: A Bolyky-bástya ................................................................................... 158
Sugár István: Dobó vára .................................................................................................... 158
Sugár István: A várvédők fegyverei .................................................................................. 160
Sugár István: Győzelmi epilógus ...................................................................................... 161
Gárdonyi Géza: Mesterkönyv ........................................................................................... 162
Regék, mondák, mítoszok ..................................................................................................... 165
Az elátkozott királyfi története (egyiptomi monda) .......................................................... 167
A vízözön és a hal (indiai monda) ..................................................................................... 170
Rőtszakállú Frigyes császár (germán monda) ................................................................... 171
Tell Vilmos (germán monda) ............................................................................................ 172
Artus király trónra lép (kelta monda) ................................................................................ 173
Az isten és az ördög (keleti szláv monda) ......................................................................... 175
Történet a világ teremtéséről (karjalai monda) ................................................................. 176
A vízözön mondája (hun monda) ...................................................................................... 178
Szemelvények a roma irodalom kincseiből ........................................................................... 183
A cigány nép eredetmondája ............................................................................................. 185
A jóslás eredetmondája ..................................................................................................... 185
A medvetáncoltatás eredetmondája ................................................................................... 186
Ébredjetek, jó cigányok! ................................................................................................... 187
Fa levele ha megsárgul ...................................................................................................... 188
Megfogadtam, anyám ........................................................................................................ 188
Tilinkóli, kicsi úrnőm ........................................................................................................ 190
Tűzpiros kígyócska ........................................................................................................... 191
Lépeget az égi Isten ........................................................................................................... 192
Mit csináljak, szép kedvesem? .......................................................................................... 193
A hétesztendős fiú ............................................................................................................. 193
Böngésző ............................................................................................................................... 197
Ujváry Zoltán: Kádár vitéz a néphagyományban .............................................................. 199
Kádár vitézről szóló ének .................................................................................................. 199
Kocsis Csaba: Kádár vitéz útja.......................................................................................... 201
Páskándi Géza: A szalmabábuk lázadása .......................................................................... 202
Jean-Pierre Davidts: Találkozás a Kis herceggel .............................................................. 203
Szövegértési tesztek .............................................................................................................. 207
Kósa László: Hogyan került Magyarországra a burgonya? .............................................. 209
Paládi-Kovács Attila: Szigonyos halászat ......................................................................... 211
Zsoldos Benő: A magyar Tell-kártya története ................................................................. 213
Paládi-Kovács Attila: A magyar kocsi Európában ............................................................ 215
Hon- és népismereti olvasmányok ........................................................................................ 217
Szemerkényi Ágnes: Disznótor ......................................................................................... 219
Jávor Kata: Szűrszabó és cifraszűr .................................................................................... 220
Kósa László: A székelykapu ............................................................................................. 221
A juhász, aki sohase hazudott életében ............................................................................. 222
A tétényi malomkő ............................................................................................................ 226
A cinkotai kántor ............................................................................................................... 229
Semmire semmi gondom ................................................................................................... 231
Felhasznált irodalom ............................................................................................................. 235
TANMENETJAVASLAT
Éves óraszám: 74
Fejezetcím: Olvasásgyakorlás és év eleji ismétlés 3 óra
Óraszám Tananyag Fogalmak

1 2. János diák (székely népmese) Népmese, mesetípusok, a népmesék jellemző motívumai
3. Év elejei ismétlés
Fejezetcím: „Ez volt ám az ember, ha kellett a gáton”

Arany János: Toldi 29 óra

4. Arany János életútja
5. Arany János és Petőfi Sándor barátsága Népies forma, episztola
6. Arany János: Toldi Elbeszélő költemény
Előhang Megszemélyesítés, hasonlat, metafora
Első ének
7 8. Második ének Ellentét, ironikus ábrázolás, életkép
Szólás, közmondás, konfliktus
9 10. Harmadik ének Bibliai intelem, szállóige
11 12. Negyedik ének Zsoltár, allegória
13 14. Ötödik ének Epizód
15 16. Hatodik ének Gúny, komikum
17. Első részösszefoglalás
7
18 19. Hetedik ének Tájfestő részlet, fordulat
20 21. Nyolcadik ének Késleltető módszer, párbeszéd, gesztus
22 23. Kilencedik ének Régies és népies kifejezések
24 25. Tizedik tizenegyedik ének Költői túlzás, allegória
26 27. Tizenkettedik ének
30. Második részösszefoglalás Tanulság
31. Összefoglalás: A Toldi eredete Ütemhangsúlyos, páros rímű felező tizenkettes
A mű szerkezete (Toldi-vers), szimmetria, szerkezeti vázlat
Toldi jelleme
A Toldi műfaja és stílusa
A mű verselése
32. Az 1. témazáró feladatlap megírása
Fejezetcím: „Mondja virág virágnak

Várja végit világnak”
Népdalok 2 óra

33. Megrakják a tüzet Dal, népdal, szerelmi dal, virágének, táncszó, találós versek,
Nem szoktam, nem szoktam népdalküszöb
Körmöcbányai táncszó
Háromszéki táncszók
Találós versek
34. Annyi bánat Kesergő, bujdosóének
József Attila: Ringató
Elindultam szép hazámból
Csanádi Imre: Hazátlan
8
Fejezetcím: Dalok a szabadságról 1 óra

35. Fölszállott a páva (népdal) Párhuzam, halmozás
Ady Endre: Fölszállott a páva
Fejezetcím: Versek karácsonyra 1 óra

36. Ady Endre. Karácsony Bibliai elemek, betlehemezés
József Attila: Betlehemi királyok
Fejezetcím: „Tizenkét kőmíves összetanakodék”

Népballadák
”Emléke sír a lanton még”
Műballadák 4 óra

37. Kőmíves Kelemenné Ballada, népballada
38. Júlia szép leány Jelkép, látomás
39. Vörösmarty Mihály: A buvár Kund Műballada, előadásmód, balladai tömörség és szaggatottság
40. Arany János: A walesi bárdok Fokozás, balladai homály, belső rím
9
Fejezetcím: „Éljen hát a hős vezér magzatja,
Addig éljen, míg a honnak él!” 3 óra

41. Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka Elbeszélő költemény
42. Összefoglalás (a 33. óra tananyagától a 42. óra tananya-
gáig)
43. A II. témazáró feladatlap megírása
(a 33. óra tananyagától a 41. óra tananyagáig)
Fejezetcím: „S most Pannónia is ontja a szép dalokat”

Janus Pannonius 2 óra

44. Janus Pannonius: Pannónia dicsérete Epigramma, műfordítás
Balassi Bálint: Egy katonaének Reneszánsz, Balassi-strófa
45. III. Dolgozat
A) Egy végvári vitéz bemutatása
Írj jellemzést egy végvári vitézről
Balassi Bálint Egy katonaének című verse alap-
ján!
B) Balassi Bálint seregében szolgáltam
Írj elbeszélést a vitézi életről
Balassi Bálint Egy katonaének című verse alap-
ján!
10
Fejezetcím: Gárdonyi Géza: Egri Csillagok 5 óra

46. Gárdonyi Géza pályaképe és a mű történelmi háttere
47. A regény cselekménye
Történelmi regény, ifjúsági regény, főszereplő, melléksze-
48. A jellemek rendszere
replő, hős, ismétlődő motívum, helyzet, kaland, konfliktus,
49. A regény üzenete, összehasonlítás
helyszín
50. Dolgozatírás
Fogalmazás a szaktanár által adott címek alapján
Fejezetcím: „Az ,enyim’, a ,tied’ mennyi lármát szűle”

Csokonai Vitéz Mihály
„Rajta, hamar, rendőrt, csendőrt…!”
Molière: A fösvény (részlet) 5 óra

51. Csokonai Vitéz Mihály pályaképe Felvilágosítás
Zsugori uram
52 53. Molière: A fösvény Vígjáték, monológ, jellemkomikum, helyzetkomikum
Harpagon monológja
54. A dolgozatírás előkészítése
55. A IV. témazáró feladatlap megírása
11
Fejezetcím: „A hatalmas szerelemnek…”
Csokonai Vitéz Mihály szerelmes verseiből 1 óra

56. Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem Versciklus, elégia, trocheus
A Reményhez
Nagy László: A vak remény (házi feladat)
Fejezetcím: Régi monda – új novella

Lázár Ervin: A kovács 1 óra

57. Lázár Ervin: A kovács Monda, novella
Fejezetcím: „Háromszor veri ezt kenden

Lúdas Matyi vissza!”
Fazekas Mihály: Lúdas Matyi 6 óra

58. Fazekas Mihály pályaképe Füvészköltő
Fazekas Mihály: Lúdas Matyi
A szerző az olvasóhoz
Első levonás
59. Második levonás Időmértékes verselés, daktilus, spondeus, hexameter
60. Harmadik levonás
12
61. Negyedik levonás
62. A mű összefoglalása
63. Az V. témazáró feladatlap megírása
Fejezetcím: Daniel Defoe: Robinson 1 óra

64. Daniel Defoe írói portréja Kalandregény, utazási regény
A regény cselekménye és tanulsága
Fejezetcím: Versek a huszadik századból 2óra

65. Ady Endre: A föl-földobott kő Jelkép, vallomás
Radnóti Miklós: Bájoló Bűvölés
66. Illyés Gyula: A tárgyakkal Félrím, szonett
József Attila: Perc
13
Fejezetcím: Versek az édesanyához 4 óra

67. József Attila: Mama Látomás
Csóri Sándor: Anyám fekete rózsa
68. Nagy László: Ha döng a föld
69. Összefoglalás és felkészítés a dolgozatra (a 65. óra
anyagától a 68. óra anyagáig)
VI. témazáró feladatlap
70. A VI. témazáró feladatlap megírása
Fejezetcím: Mark Twain: Tom Sawyer kalandjai 1 óra

71. Mark Twain: Tom Sawyer kalandjai
Fejezetcím: Összefoglalás, rendszerező ismétlés 3 óra

72 74. Összefoglalás, rendszerező ismétlés
14
A tananyag feldolgozásához javasolt időkeret
Tevékenység Idő
Olvasásgyakorlás és év eleji ismétlés 3
Arany János: Toldi 29
(ebből 2 óra részösszefoglalás,
1 óra összefoglalás,
1 óra dolgozatírás)
1. témazáró feladatlap
„Mondja virág virágnak 2
várja végit világnak”
Népdalok
Dalok a szabadságról 1
Versek karácsonyra 1
„Tizenkét kőmíves összetanakodék” 4
Népballadák
„Emléke sír a lanton még”
Műballadák
„Éljen hát a hős vezér magzatja, 3
Addig éljen, míg a honnak él!”
(Összefoglalás. 1 óra,
Dolgozatírás: 1 óra
II. témazáró feladatlap: 1 óra)
„S most Pannónia is ontja a szép dalokat” 1
III. Dolgozatírás (fogalmazás) 1
Egy végvári vitéz bemutatása
Írj jellemzést egy végvári vitézről Balassi Bálint Egy katonaének című verse
alapján!
Balassi Bálint seregében szolgáltam
Írj elbeszélést a vitézi Balassi Bálint Egy katonaének című verse alapján!
15
Tevékenység Idő
Gárdonyi Géza: Egri csillagok 5
(Ebből 1 óra összefoglalás,
1 óra dolgozatírás a szaktanár által adott címek alapján)
(Ennek a dolgozatnak a számozása az általam összeállított dolgozatok számozá-
sában nem szerepel)
„Az ,enyim’, a ,tied’ mennyi lármát szűle…” 5
„Rajta, hamar, rendőrt, csendőrt…!”
(Ebből 1 óra a dolgozatírás előkészítése,
1 óra számonkérés, IV. témazáró dolgozat
„A hatalmas szerelemnek…” 1
„Régi monda új novella 1
„Háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza! 6
(Ebből 1 óra összefoglalás
1 óra dolgozat, V. témazáró feladatlap
Daniel Defoe: Robinson 1
Versek a huszadik század költészetéből 2
Versek az édesanyához 4
(Ebből 1 óra összefoglalás,
1 óra dolgozatírás
VI. témazáró feladatlap)
Mark Twain: Tom Sawyer kalandjai 1
Rendszerező összefoglalás, ismétlés 3
16
TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK
Név: ...............................................
I. témazáró feladatlap
A
Arany János: Toldi
1. Tedd időrendi sorrendbe az idézeteket! A sorrendet jelöld az idézet mellé írt szám-
mal!
„Nincs halotti tora Toldi Lőrincnének,
Napja sem derült fel új menyegzőjének …” …
„S amint visszafelé méne, mendegéle,

Egy helyütt a zsombék csak lesüpped véle …” …
„Rákosnak mezője tőszomszédos Pesttel,

Pest alatt ért össze utasunk az esttel.” …
„Mindenik kötődött, hangosan nevetve,

S mint szilaj csikóké, magas volt a kedve.” …
„Azért a két farkast fölveszi vállára:

Elkerül a háznak másik oldalára …” …
„És mint a toportyán, ha juhász kergette,

Magát egy kiszáradt nagy nádasba vette …” …
„Szép magyar leventék, aranyos vitézek!

Jaj be keservesen, jaj be búsan nézlek.” …
„A bika azonban, mint a zúgó szélvész,

Nem nézte az útnak sem hosszát, sem szélét…” …
„Nincs egy jóravaló vitéz országomban,

Akit ne ismerjek s nevét meg mondjam …” …
„Csakhamar is átkelt Toldi a nagy vízen,

Megköté csónakát a budai részen …” …
„Jaj! hogy ily panaszra kell nyitnom a számat

Megölé némelynap szerető szolgámat …” …
„Ezt mondotta Bence s ezenkívül mennyit!

Ki győzné azt versbe szedni valamennyit!” …
12/…
2. Nevezd meg a következő szóképeket és alakzatokat!
„Hol vagyon paizsom, páncélom, fegyverem?”
.........................................................................................................................................
„Mint a sértett vadkan, fú veszett dühében,

Csaknem összeroppan a rúd vas kezében.”
.........................................................................................................................................
„Hé fiúk! Amott ül egy túzok magában…”
.........................................................................................................................................
„De az éj erőt vett, csakhamar beronta,

Az eget, a földet bakacsinba vonta…”
.........................................................................................................................................
„Megszólalt most Miklós: Felséges királyom!”
.........................................................................................................................................
„Fölkereste fészkit a réti madárnak,

Szárcsa-, vadrucának, bíbicnek, sirálynak…”
.........................................................................................................................................
6/…
3. Keress a következő szavakkal ellentétes kifejezést!
megpitymallott: .......................................................................
nőstény: .......................................................................
jutalom: .......................................................................
rivalgás: .......................................................................
önként: .......................................................................
5/…
Összesen: 23/…
Név: ...............................................
I. témazáró feladatlap
B
Arany János: Toldi
1. Tedd időrendi sorrendbe az idézeteket! A sorrendet jelöld az idézet mellé írt szám-
mal!
„György az édesanyját hidegen köszönté,
Bár ez a lelkét is majd elébe önté!” …
„Úgy bolyonga Miklós. Nyakán ült a búja.

oldalát kikezdte annak sarkantyúja …” …
„Ha most feltámadna s eljőne közétek,

Minden dolgát szemfényvesztésnek hinnétek.” …
„Minden alszik. Miklós sem tétováz sokat,

Küszöbre fekteti le a farkasokat …” …
„György haragja pedig lészen rendkívüli,

Mert vitéz szolgáját igen keserűli.” …
„Mert amint a nőstény ölre ment s birokra,

Megszorítja torkát Miklós két marokra …” …
„Hidegen mosolygott a felséges király,

S így fogá meg Györgyöt saját szavainál …” …
„S ki volt a lóhátas? Nem hitt szemének,

midőn abban a vén Bencét ismeré meg …” …
„Mikor Toldi Miklós megfogá a csehet

És az ijedtében legott térdre esett …” …
„Pedig nem anyja volt, csak szakasztott mása;

Követ meglágyítna keserves sirása …” …
„A csónakban Toldi, nem egyéb, evezett,

Messze felborzolta a lapát a vizet…” …
„A bika azonban, mint a zúgó szélvész,

Nem nézte az útnak sem hosszát, sem szélét…” …
12/…
2. Nevezd meg a következő szóképeket és alakzatokat!
„Zengett az ég szörnyen, csattogott, villámlott…”
.........................................................................................................................................
„Elfeküdt már a nap túl a nádas réten…”
.........................................................................................................................................
„S mint amely madár van elröppenő félben,

Úgy tett a reménység hervatag szívében.”
.........................................................................................................................................
„Hol keresse mármost az özvegynek lakját?”
.........................................................................................................................................
„Szégyen és gyalázat: zúg, morog mindenki

Egy paraszt fiúval még sem áll ki senki!”
.........................................................................................................................................
„Széles utca a víz…”
.........................................................................................................................................
6/…
3. Keress a következő szavakhoz rokon értelmű kifejezést!
jámbor: .......................................................................
haragos (főnév): .......................................................................
nyájasan: .......................................................................
levente: .......................................................................
rítt: .......................................................................
5/…
Összesen: 23/…
Név: ...............................................
II. témazáró feladatlap

A
Témakörök
„Mondja virág virágnak,
Várja végit világnak” (népdalok)
Dalok a szabadságról
Versek karácsonyra
„Tizenkét kőmíves összetanakodék” (népballadák)
„Emléke sír a lanton még” (műballadák)
„Éljen hát a hős vezér magzatja,
1. Válaszolj a következő kérdésekre!
Mi a dal?
.........................................................................................................................................
Mi a népdalküszöb?
.........................................................................................................................................
Mi a táncszó?
.........................................................................................................................................
Mondj példát a tanult művek közül a bujdosóénekre!
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
8p/…
2. Egészítsd ki a következő mondatot a megfelelő szóval!
A szókezdő hangok összecsengését …………………………-nak (betűrímnek) nevezzük.

Pl.: „Hírrel hirdessétek: másképpen lesz holnap.” (Ady Endre: Fölszállott a páva)
1p/…
Ady Endre Karácsony című versében olvasható a Golgotha (Golgota) szó. Mi a jelentése?
.........................................................................................................................................
Miért epikai mű a ballada?
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
Kinek a jelképe a bárány a Júlia szép leány című balladában?
.........................................................................................................................................
3p/…
4. Egészítsd ki a mondatokat a megfelelő szavakkal!
A kőművesek úgy vélik, hogy az ………………………… révén megszabadulhatnak az

átoktól. Kőmíves Kelemenné befogat kocsisával, hogy ………………………… hajtson.
Kőmíves Kelemenné fiának szíve …………………………
3p/…
5. Mi a történelmi háttere Vörösmarty Mihály A buvár Kund című műballadájának?
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
5p/…
6. Értelmezd a következő kifejezéseket, amelyek Vörösmarty Mihály Szép Ilonka című

versében olvashatók!
Nyájas ösmeretlen: .........................................................................................................
Elpártolni kél: .................................................................................................................
Hervadása liliomhullás volt …: ......................................................................................
3p/…
Összesen: 23/…
Név: ...............................................
II. témazáró feladatlap

B
Témakörök
„Mondja virág virágnak,
Várja végit világnak” (népdalok)
Dalok a szabadságról
Versek karácsonyra
„Tizenkét kőmíves összetanakodék” (népballadák)
„Emléke sír a lanton még” (műballadák)
„Éljen hát a hős vezér magzatja,
Mi a népdal
.........................................................................................................................................
Mi a virágének?
.........................................................................................................................................
Mi a kesergő?
.........................................................................................................................................
Mondj példát a tanult művek közül a táncszóra!
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
8/…
2. Egészítsd ki a következő mondatot a megfelelő szóval!
Azt a költői módszert, amely hasonló szószerkezetekkel sorol fel dolgokat,

…………………………-nak nevezzük.
Pl.: „Új lángok, új hitek, új kohók, új szentek…” (Ady Endre: Fölszállott a páva)
1/…
Ady Endre Karácsony című versében olvastuk a Messiás szót. Mi a jelentése?
.........................................................................................................................................
Mi bizonyítja a ballada drámai jellegét?
.........................................................................................................................................
Mi a jelkép?
.........................................................................................................................................
3/…
4. Egészítsd ki a mondatokat a megfelelő szavakkal!
A várépítő kőművesek azt hiszik, hogy ………………………… ül az épülő váron. A ré-

giek úgy gondolták, hogy az emberfölötti hatalmak jóindulatát állatok, termények, néha
emberek ………………………… nyerhetik meg. A kőművesek tűzbe vetik az asszonyt,
hamvát a ………………………… keverik, így tudják fölépíteni a várat.
3/…
5. Mi a történelmi háttere Arany János A walesi bárdok című műballadájának?
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
5/…
6. Értelmezd Vörösmarty Mihály Szép Ilonka című verséből a következő kifejezéseket

és az idézetet!
hasztalan vár: ..................................................................................................................
lángszemében: ................................................................................................................
Nem gyaláz meg ő oly hősi vért!: ..................................................................................
3/…
Összesen: 23/…
III. témazáró feladatlap
(fogalmazás)
Témakör
Balassi Bálint
A) Egy végvári vitéz bemutatása
Írj jellemzést egy végvári vitézről
Balassi Bálint Egy katonaének című verse alapján!
B) Balassi Bálint seregében szolgáltam

Írj elbeszélést a vitézi életről Balassi Bálint
Egy katonaének című verse alapján!
Név: ...............................................
IV. témazáró feladatlap

A
Témakörök
„Rajta hamar, rendőrt, csendőrt…!”
Csokonai szerelmes verseiből
1. Készíts elbeszélő fogalmazást „Ellopták a pénzemet!” címmel! A fogalmazáshoz

használd fel Harpagon monológját Molière A fösvény című vígjátékából! (A monológ
szövegét mellékeljük!)
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
15/…
Mi a versciklus?
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
Nevezz meg két debreceni füvészköltőt, akikkel Csokonai Vitéz Mihály barátkozott!
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
Mit jelent a tavaszi kert allegóriája Csokonai Vitéz Mihály A Reményhez című versében?
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
8/…
Összesen: 23/…
Név: ...............................................
IV. Témazáró feladatlap

B
Témakörök
„Az ,enyim’, a ,tied’ mennyi lármát szűle”
Csokonai szerelmes verseiből
1. Készíts jellemzést Zsugori uramról Csokonai Vitéz Mihály verse alapján! (A vers
szövegét mellékeljük!)
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
15/…
Mi az elégia?
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
Mi a trocheus? Mi a jele?
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
Mit jelent a hervadó kert allegóriája Csokonai Vitéz Mihály A Reményhez című versében?
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
Mi az allegória?
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
8/…
Összesen: 23/…
Név: ...............................................
V. témazáró feladatlap
A
1. Felelj a következő kérdésekre!
Melyik városban született Fazekas Mihály?
.........................................................................................................................................
Mit jelent a cívis szó?
.........................................................................................................................................
Nevezd meg Fazekas Mihály leghíresebb költő barátját!
.........................................................................................................................................
6/…
2. Magyarázd meg a következő szavak és kifejezések jelentését!
süvegelte: ........................................................................................................................
megagyalta: ....................................................................................................................
fejér nép: .........................................................................................................................
ludimagister: ...................................................................................................................
4/…
3. Igazak-e a következő kijelentések? Jelöld a választ I (igaz) vagy H (hamis) betűjellel!
Matyit édesanyja semmirekellőnek tartotta. …
Első alkalommal Döbrögi 70 botütést adatott Matyinak. …
Matyi Döbrögit a tölgyerdőbe, majd egy sűrű völgybe csalta. …
Scorbuntzius úr építészetre tanította Matyit. …
8/…
4. Egészítsd ki a következő szólásokat a megfelelő szavakkal!
Egyik kutya, ....................................................................................................................
Nem teszi ki ....................................................................................................................
Megette a ........................................................................................................................
3/…
5. Magyarázd meg a következő szólások jelentését!
Nincsen sütnivalója. .......................................................................................................
.........................................................................................................................................
Színt vall. ........................................................................................................................
.........................................................................................................................................
Úgy bánik vele, mint más a hímes tojással. ...................................................................
.........................................................................................................................................
3/…
Összesen: 24/…
Név: ...............................................
V. Témazáró feladatlap
B
1. Felelj a következő kérdésekre!
Mi volt Fazekas Mihály édesapjának foglalkozása?
.........................................................................................................................................
Hol tanult a költő?
.........................................................................................................................................
Mit jelent a botanika szó?
.........................................................................................................................................
6/…
2. Magyarázd meg a következő szavak és kifejezések jelentését!
felpercene: ......................................................................................................................
egyforma korású: ............................................................................................................
hacuka: ............................................................................................................................
felcser: ............................................................................................................................
4/…
3. Igazak-e a következő kijelentések? Jelöld a választ I (igaz) vagy H (hamis) betűjellel!
Matyi édesanyja a tarisznyába sült csirkét, kenyeret és sonkát rakott. …
Matyi a vásárban megköszönte a fizetséget Döbröginek. …
Matyi vándorló spanyol ács alakjában jelent meg a kastélyban. …
Matyi lúdjai árát és költségét elvette Döbrögitől. …
8/…
4. Egészítsd ki a következő szólásokat a megfelelő szavakkal!
Amilyen a mosdó, ...........................................................................................................
Hátrakötöm a ..................................................................................................................
Felkopik az .....................................................................................................................
3/…
5. Magyarázd meg a következő szólások jelentését!
Nem hajt a tatár. .............................................................................................................
.........................................................................................................................................
Nem árulok zsákbamacskát. ...........................................................................................
.........................................................................................................................................
Tenyerén hord valakit. ....................................................................................................
.........................................................................................................................................
3/…
Összesen: 24/…
Név: ...............................................

A
Témakörök
Versek a huszadik századból
Versek az édesanyához
1. Mely versekből valók a következő idézetek?

A helyes válasz a költő neve és a vers címe.
„…szegénység csillagától
sebes a homloka…” .......................................................................
„…Halandó hetven-nyolcvan évig
nem növi ki az álnokságot.” .......................................................................
„…most látom, milyen óriás ő…” .......................................................................
„dob-táras acélfegyverek
hiába veszik célba őt…” .......................................................................
„Tied vagyok én nagy haragomban…” .......................................................................
„…gyűlik a felleg, surran a villám…” .......................................................................
„nem is látni az égen pici keskeny felleget.” ..................................................................
7/…
Mi a látomás?
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
Milyen költői eszköz a következő kifejezés: „anyám fekete rózsa”?
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
Mit jelent a bájolás?
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
6/…
3. Olvasd el Sinka István Sinka nagyanyám című versét!
Írj fogalmazást a következő címmel: A nagymama alakja Sinka István Sinka nagy-
anyám című versében
Sinka nagyanyám, módos zsuzsa

Virágszemű kis pásztorasszony
Elérte vénen, szegényen
Szalontán a hetvenévet.
De, hogy álla föl ne asszon
S hogy őszen ne pusztuljon éhen,
szíve porával holt rigónak
Bepergetett ezer rügyet
S dalolt halkan a fabimbónak-
… így remélte, hogy kosarát
szintig adja a nyári ág.
Csak én értettem, a növő sámán,
Mit meg nem érthetett faluja,
hogy tavaszi bogyót, sok-sok cseresznyét
Dalolt a rügyből … és e hite
Fénylett, mint fénylő batyuja.
Én kivánnék ma is sok szerencsét
Ahhoz: ha a tavasz lomha:
Kerüljön nadály, keserűgyökér
S vándormadarak göndör tolla.
Mert így is töltötte idejét,
Ha fukaron mért a földi lét.
A bajó-éren szellő papucsban,
Úgy rémlik, most is gyalogol,
S szájában kis pórnyögéssel
A darúitatón estetájon
Tollat keres és meghajol.
És küzködve az éhezéssel
Kíván vacsorát: pár szem lencsét.
Én megnőttem már, szólnék érte,
De ő, hogy soha meg ne mentsék,
Sárga szentmihály-szekéren
Tovább ment örök fehéren.
10/…
Összesen: 23/…
Név: ...............................................

B
Témakörök
Versek a huszadik századból
Versek az édesanyához
1. Mely versekből valók a következő idézetek?

A helyes válasz a költő neve és a vers címe.
„…kékje lehervad
lenn a tavaknak…” .......................................................................
„A nap is süt melegen…” .......................................................................
„… sötét kendőjét vonván,
magányát húzná össze…” .......................................................................
„Mindig elvágyik s nem
menekülhet…” .......................................................................
„… nem szidott, nem is nézett énrám…” .......................................................................
„cukorrépából télidőn
gyémántos kazlat ő gyalul…” .......................................................................
„Megköszönöm a szívességet,
Amit e zord bolygón találok…” .......................................................................
7/…
Mi a költői látomás?
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
Melyik népmese hőséhez hasonlítja édesanyját Nagy László Ha döng a föld című versé-
ben?
.........................................................................................................................................
Mi az életkép?
.........................................................................................................................................
6/…
3. Olvasd el Nagy László Anyakép című versének részletét!
Írj fogalmazást a következő címmel: Nagy László anyaképe
ANYAKÉP (részlet)
Könny nélkül váltam el tőle,

sóhajtva nézett utánam.
Még ölelt volna, még láttam,
karját emelte.
De a köd, november kölyke,
borult az anyai ölbe,
édes helyemre.
Jó volt már visszasajognom

oda, hol erővel töltem,
szülőm és elhagyott földem
egy anyakép lett.
Hevesen vettem magamba,
emelték fönséges rangra
álomi fények.
Nagy lett a súlya e képnek,

naponként nőtt szakadatlan
mihelyt én hozzáavattam
hazát, világot.
S hordtam, hogy lehessek boldog,
suhogtak bennem a sorsok,
törvények, álmok.
Éltetett parázsló szándék,

hogy mindazt, amiből lettem,
amit én magamba vettem,
újítsam széppé.
Érte a reszketés járt át:
ó, ha a harmóniáját
végre megérné!
10/…
Összesen: 23/…
Javítókulcs
I. A
1.feladat
2, 5, 7, 3, 6, 4, 1, 9, 12, 11, 8, 10
2. feladat
kérdés, hasonlat, metafora, megszemélyesítés, felkiáltás, halmozás
3. feladat
esteledett, hím, büntetés, suttogás, kényszerrel
I. B
1. feladat
2, 4, 1, 6, 3, 5, 8, 10, 12, 7, 11, 9
2. feladat
halmozás, megszemélyesítés, hasonlat, kérdés, felkiáltás, metafora
3. feladat
szelíd, ellenség, kedvesem, vitéz, sírt
II. A
1. feladat
Mi a dal?
A dal lírai műfaj. Egyszerű érzést fejez ki énekelhető formában.
Mi a népdalküszöb?
A népdal bevezető képe.
Mi a táncszó?
Muzsika és tánc közben a mulatók verses szövegeket, rigmusokat mondtak a tánc ritmusára.
Régi mulatságokon gyakori volt ez a szokás.
40
Mondj példát a tanult művek közül a bujdosóénekre!
Elindultam szép hazámbul
2. feladat
Egészítsd ki a következő mondatot a megfelelő szóval!

A szókezdő hangok összecsengését alliterációnak (betűrímnek) nevezzük.
3. feladat
Válaszolj a következő kérdésekre!
Ady Endre Karácsony című versében olvasható a Golgotha (Golgota) szó. Mi a jelentése?
Annak a hegynek a neve, amelyen Jézust keresztre feszítették.
Miért epikai mű a ballada?

Mert cselekménye van.
Kinek a jelképe a bárány a Júlia szép leány című balladában?

Jézus jelképe a bárány.
4. feladat
Egészítsd ki a mondatokat a megfelelő szavakkal!

A kőművesek úgy vélik, hogy az emberáldozat révén megszabadulhatnak az átoktól.
Kőmíves Kelemenné befogat kocsisával, hogy Dévára hajtson. Kőmíves Kelemenné fiának
szíve meghasad.
5. feladat
Mi a történelmi háttere Vörösmarty Mihály A buvár Kund című műballadájának?

Vörösmarty egy középkori vitézről szóló mondát dolgozott fel. 1052-ben a Dunán német ha-
jóhad hatolt be az országba. Az éjszaka leple alatt egy bátor vitéz, „buvár Kund” (más néven
Zotmund) a víz alatt meglékelte és elsüllyesztette a németek hajóit. A veszteség hatására Hen-
rik hadai megfutamodtak, s az ország megmenekült a hódítóktól.
41
6. feladat
Értelmezd a következő kifejezéseket, amelyek Vörösmarty Mihály Szép Ilonka című ver-
sében olvashatók!
nyájas ösmeretlen: kedves ismeretlen, kedves idegen
elpártolni kél: elpártol tőle, hűtlen lesz hozzá
Hervadása liliomhullás volt…: nem ment férjhez, leányként élte le rövid életét.
II. B
1. feladat
Mi a népdal?
Egyszerű érzést fejez ki énekelhető formában. Ismeretlen szerzőtől származik, és a közösség
emlékezete őrizte meg dallamával együtt. (Szájról szájra terjed.)
Mi a virágének?
Szerelmi dal, amelyben az énekmondó virágnevekkel ékesíti fel azt, akihez szól.
Mi a kesergő?
Kesergőnek nevezzük az a népdalt, amely bánatot, szomorúságot fejez ki.
Mondj példát a tanult művek közül a táncszóra!

Körmöcbányai táncszó vagy háromszéki táncszó.
2. feladat
Egészítsd ki a következő mondatot a megfelelő szóval!

Azt a költői módszert, amely hasonló szószerkezetekkel sorol fel dolgokat halmozásnak ne-
vezzük.
3. feladat
Ady Endre Karácsony című versében olvastuk a Messiás szót.

Mi a jelentése?
Megváltó (Jézus)
Mi bizonyítja a ballada drámai jellegét?

A párbeszédek bizonyítják a ballada drámai jellegét.
42
Mi a jelkép?
Olyan kép, amely képzeletünknek önmagát mutatja, de gondolkodásunknak valami másra
utal.
4. feladat
Egészítsd ki a mondatokat a megfelelő szavakkal!

A várépítő kőművesek azt hiszik, hogy átok ül az épülő váron. A régiek úgy gondolták, hogy
az emberfölötti hatalmak jóindulatát állatok, termények, néha emberek feláldozásával nyer-
hetik meg. A kőművesek tűzbe vetik az asszonyt, hamvát a mészbe keverik, így tudják fölépí-
teni a várat.
5. feladat
Mi a történelmi háttere Arany János A walesi bárdok című műballadájának?

Az 1848-49-es szabadságharc leverése után az osztrák császár évekig nem tette lábát magyar
földre. Csak 1857-ben határozta el, hogy megtekinti a „néma tartományt”. Hivatalnokai fel-
szólították a magyar költőket, hogy versben köszöntsék az uralkodót. Arany János elhárította
a megrendelést, és helyette megírta a zsarnok elleni tiltakozás versét, A walesi bárdokat.
6. feladat
Értelmezd Vörösmarty Mihály Szép Ilonka című verséből a következő kifejezéseket és az

idézetet!
hasztalan vár: hiába vár
lángszemében: csillogó szemében
„Nem gyaláz meg ő oly hősi vért!”: Nem hoz szégyent apja emlékére.
IV. A
2. feladat
Mi a versciklus?
Olyan versfüzér, amely összefüggő verseket tartalmaz.
Nevezz meg két debreceni füvészköltőt, akikkel Csokonai Vitéz Mihály barátkozott!
Földi János, Fazekas Mihály
Mit jelent a tavaszi kert allegóriája Csokonai Vitéz Mihály A Reményhez című versében?
Örömöt jelent a tavaszi kert allegóriája.
A költemény verselése időmértékes. Ugyanakkor a vers hangsúlyos versként is olvasható.
43
IV. B
2. feladat
Mi az elégia?
Lírai műfaj, amely fájó emlékekből fakadó gondolatokat fejez ki.
Mi a trocheus? Mi a jele?
Egy hosszú és egy rövid szótagból álló versláb az időmértékes verselésben. Jele: -
Mit jelent a hervadó kert allegóriája Csokonai Vitéz Mihály A Reményhez című versé-
ben?
A hervadó kert allegóriája szomorú lemondást jelent.
Mi az allegória?
Allegóriának nevezzük az elvont tulajdonság vagy fogalom megszemélyesítését.
V. A
1. feladat
Melyik városban született Fazekas Mihály?

Debrecenben született.
Mit jelent a cívis szó?

Módosabb debreceni polgárt jelent a szó.
Nevezd meg Fazekas Mihály leghíresebb költő barátját!

Csokonai Vitéz Mihály.
2. feladat
süvegelte: süvegét levéve köszöntötte
megagyalta: megverte
fejér nép: nők, asszonyok, lányok
ludimagister: iskolamester
3. feladat
Matyit édesanyja semmirekellőnek tartotta. I
Első alkalommal Döbrögi 70 botütést adatott Matyinak. H
Matyi Döbrögit a tölgyerdőbe, majd egy sűrű völgybe csalta. I
Scorbuntzius úr építészetre tanította Matyit. H
44
4. feladat
Egyik kutya, másik eb.
Nem teszi ki az ablakba.
Megette a kenyere javát.
5. feladat
Nincsen sütnivalója. Nincsen esze.
Színt vall. Őszintén megmondja a véleményét.
Úgy bánik vele, mint más a hímes tojással. Óvatosan bánik vele.
V. B
1. feladat
Mi volt Fazekas Mihály édesapjának foglalkozása?

Gyógykovács (állatorvos) volt.
Hol tanult a költő?

A debreceni kollégiumban tanult.
Mit jelent a botanika szó?

A botanika szó növénytant jelent.
2. feladat
felpercene: felébredt
egyforma korású: egyforma korú
hacuka: ruha
felcser: gyógyítással is foglalkozó borbély, katonaorvos, sebész
3. feladat
Matyi édesanyja a tarisznyába sült csirkét, kenyeret és sonkát rakott. H
Matyi a vásárban megköszönte a fizetséget Döbröginek. I
Matyi vándorló spanyol ács formájában jelent meg a kastélyban. H
Matyi lúdjai árát és költségét elvette Döbrögitől. I
4. feladat
Amilyen a mosdó, olyan a törülköző.
Hátrakötöm a sarkad.
Felkopik az álla.
45
5. feladat
Nem hajt a tatár. Nem kell sietni.
Nem árulok zsákbamacskát. Nem titkolok el semmit, nincs titkom.
Tenyerén hord valakit. Vigyáz rá, óvatosan, kényeztetve bánik vele.
VI. A
1. feladat
„… szegénység csillagától Csoóri Sándor: Anyám fekete rózsa
Sebes a homloka…”
„… Halandó hetven-nyolcvan évig Illyés Gyula: A tárgyakkal
nem növi ki az álnokságot.”
„…most látom, milyen óriás ő…” József Attila: Mama
„dob-táras acélfegyverek Nagy László: Ha döng a föld
hiába veszik célba őt…”
„Tied vagyok én nagy haragomban…” Ady Endre: A föl-földobott kő
„…gyűlik a felleg, surran a villám…” Radnóti Miklós: Bájoló
„nem is látni az egen pici keskeny felleget.” József Attila: Perc
2. feladat
Mi a látomás?
A látomás a képzeletben keletkező kép, az álomképhez hasonló.
Milyen költői eszköz a következő kifejezés: „anyám fekete rózsa”?

Metafora.
Mit jelent a bájolás?

A népköltészetben varázslást jelent. Nemcsak az időjárás és a betegség ellen bájoltak, hanem
a viszontszerelem felébresztésére is.
46
VI. B
1. feladat
„…kékje lehervad Radnóti Miklós: Bájoló
lenn a tavaknak…”
„A nap is süt melegen…” József Attila: Perc
„… sötét kendőjét vonván, Csoóri Sándor: Anyám fekete rózsa
magányát húzná össze…”
„Mindig elvágyik s nem Ady Endre: A föl-földobott kő
menekülhet…”
„… nem szidott, nem is nézett énrám…” József Attila: Mama
„cukorrépából télidőn Nagy László: Ha döng a föld
gyémántos kazlat ő gyalul…”
„Megköszönöm a szívességet, Illyés Gyula: A tárgyakkal
Amit e zord bolygón találok…”
2. feladat
Mi a költői látomás?
A költői látomás kitágítja és többértelművé alakítja a látványt.
Melyik népmese hőséhez hasonlítja édesanyját Nagy László Ha döng a föld című versé-
ben?
Fehérlófia édesanyjához
Mi az életkép?
Olyan műfaj, amely rövid ideig tartó, a mindennapi életből vett derűs jelenetet rögzít.
47
FELADATMEGOLDÁSOK
A MUNKAFÜZETHEZ
Arany János: Toldi
1. ének
1. Válaszd ki az 1. ének cselekményéhez kapcsolódó szavakat! Húzd alá őket, majd al-
koss velük elbeszélő mondatokat!
alszanak, számol, olvas, dolgozik, figyel, fázik, vágyakozik, útbaigazít, kerékpározik, tér-
depel, elrepül, megsértődik
A béresek a boglyák tövében alszanak. Toldi Miklós a tájat figyeli. Vágyakozik a vitézi
életre. Útbaigazítja Laczfi Endre nádort. Miklós megsértődik, amikor Laczfi parasztnak
nevezi.
2. Melyik versszakból derül ki?

Toldi ölni is tudna 12.
haragszik a bátyjára 7.
nyár van 1.
3. Miklós a műben egy szót sem szól Laczfi kérdésére. Tegyük fel, hogy dühében mégis
megszólal, és kikéri magának a „paraszt” titulust. Mit mondana?
Az úr ne szólítson engem parasztnak, én is nemesember vagyok!
4. Keress az első énekben olvasott szavakkal ellentétes kifejezést!

tikkadt friss
ösztövér kövér
büszke szerény
sóvárgó elégedett
komor vidám
5. Bővítsd a mondatot!
„Toldi hazaindult.”
milyen? milyen? mikor? honnan? hogyan?

A megsértett és szomorú Toldi Miklós a találkozás után a mezőről szomorúan hazaindult.
51
6. Töltsd ki a táblázatot!
Hasonlított Hasonlító
Toldi Miklós élő tilalomfa
porfelhő sereg
Toldi Miklós villanás, égi háború
Toldi pillantása barna éjfél
7. Laczfi nádor volt. Olvasd el, mit jelent a nádor szó, majd válaszolj a kérdésekre!
Kik fölött bíráskodott a nádor kezdetben, majd később?

A nádor kezdetben a királyi birtokokon élők fölött, később az egész ország lakossága fö-
lött bíráskodott
Milyen szerepe volt az igazságszolgáltatáson kívül?

Katonai szerepe is volt.
Meddig volt nádora Magyarországnak?

1848-ig.
8. Hasonlítsd össze Ilosvai Toldijának és Arany János művének a szövegét!
Ki lehet „Károly”, akiről Ilosvai históriája beszél?

Károly (Róbert) (1301–1342)
Milyen jelzőt kapcsol Toldi György nevéhez Ilosvai, milyet Arany?

Ilosvai művében jó Toldi György, Arany művében álnok Toldi György szerepel.
Melyik változat mutatja befolyásosabbnak, a királyi családdal bizalmas viszonyban levő-

nek Györgyöt?
Arany János változata mutatja Györgyöt befolyásosabbnak.
Szorgalmi feladat szörfözőknek
Miben más a Toldi valóságszemlélete, mint a János vitézé?

mek.oszk.hu/porta/szint/tarsad/irodtud/arany/html/arany3.htm#Toldi
Hiányzik belőle a János vitéz fantasztikuma. Valószerűbb.
52
2. ének
1. Válaszd ki a 2. ének helyszínéhez kapcsolódó szavakat! Húzd alá őket, majd alkoss
velük leíró mondatokat!
Sürgés-forgás, konyha, bástya, illatok, mennyegző, torony, bárány, fegyver, cselédek,

puskapor, malac
A konyhában nagy a sürgés-forgás.

A cselédek annyi malacot vágnak, mintha menyegzőre készülnének.
A sülő bárányhús finom illatát lehet érezni.
2. Húzd át vízszintes vonallal a hamis állításokat!
Toldi György kineveti az öccsét
azonnal maga elé rendeli
kezet csókol édesanyjának
negyven embert hozott magával
hátat fordít Miklósnak
3. Tegyük fel, hogy Toldi György vitéze gazdájának ad igazat, s Miklóst szemtelen su-
hancnak látja! Hogyan mondaná el testvérének vitáját?
Jó gazdám, Toldi György úr tisztelettel beszélt öccsével. Ám Miklós a jussát követelte

durva hangon. Úgy beszélt a gazdámmal, mint egy szemtelen suhanc. Pénzt akart, paripát
és fegyvert. Erre a gazdám arcul csapta. Miklós rá akart rohanni György úrra, ám az édes-
anyjuk közéjük állt.
4. Keress a második énekben igéből vagy névszóból képzett szavakat! Írd le a szótőt,
majd a képzett szót, például: megy – menő; kapa – kapál!
1. versszak: sokan vannak a konyhában népes népesebb
3. versszak: forgatja a malacot hinta hintálja
5. versszak: esznek lakoma lakomáznak
9. versszak: kegyetlen kőszív kőszívű
15. versszak: ütés csap csapás
53
5. Jelöld sorszámokkal a helyes időrendet!
Miklós megrohanja Györgyöt. 4.
György pofon vágja Miklóst. 3.
Anyjuk közéjük áll. 5.
Miklós kéri a jussát. 2.
Miklós kimegy a házból. 6.
György becsméreli Miklóst. 1.
6. Toldi György érkezése. Mi a hiba a rajzon?
A találkozást nem az öröm jellemezte, nincs ölelkezésről szó.
7. A gyűlölködő testvérek motívumával már a Bibliában is találkoztunk. Olvasd el Káin

és Ábel történetét, majd válaszolj a kérdésekre!
Mi volt a különbség Káin és Ábel foglalkozása között?

Káin földművelő volt, Ábel pedig pásztor.
Miből sejthetjük, hogy Ábel a legértékesebbet vitte az úrnak?

Abból, hogy az Úr csak Ábel ajándékára tekintett.
Káin úgy érzi, az Úr jobban szereti testvérét, mint őt. Toldi György kiről feltételez hason-
lót?
Édesanyjáról feltételezi, hogy Miklóst jobban szereti, mint őt.
Milyen különbségeket látunk Arany és Petőfi lelkialkatában?

mek.oszk.hu/porta/szint/tarsad/irodtud/magyarir/html/index.htm
Petőfi fiatalosabb, Aranyban több a kétség, lelkifurdalás.
54
3. ének
1. Válaszd ki a 3. ének szereplőihez kapcsolódó szavakat! Húzd alá őket, majd alkoss
velük jellemzést!
gonosz, gúnyolódik, sovány, ravasz, kineveti, félénk, bosszúszomjas, vesztét akarja
Toldi György gonosz természetű: szereti a gúnyolódást. Ravasz tervet eszel ki Miklós
megalázására. Bosszúszomjas ember, aki Miklós vesztét akarja. Felbiztatja a legényeket,
akik kinevetik Miklóst.
2. Kapcsold össze nyíl segítségével az okot az okozattal (pl.: hideg van kabátot veszek;
meleg van süt a nap)!
Sok bort ittak sokat ettek
Törődöttek a vitézek feltámad szennyes indulatja
Tűri a szemtelenségüket vidámak
Felbiztatja legényeit megveti a dobálózó katonákat
3. Fogalmazd meg György levelét a nádorhoz, melyben feljelenti gyilkos öccsét!
Tisztelt Nádor Úr!

Fájdalommal írom ezt a levelet Önnek. Öcsém, Toldi Miklós gyilkosságot követett el.
Megölte az egyik szolgámat. A halált okozó testi sértést egy malomkővel követte el. Ké-
rem Nádor Uramat a méltó büntetés kiszabására.
Tisztelő híve: Toldi György
4. Keress olyan összetett szavakat a szövegben, amelyek hasonló szerkezetűek, mint az

itt felsoroltak!
2. versszak (kispénzű): nagyfejű
4. versszak (vaskapu): deszkabástya
6. versszak (postaláda): malomkő
55
5. Az állítás igaz, de a helymegjelölés összekeveredett. Jelöld nyilakkal, melyik hova
tartozik valójában!
Toldi György teli hassal üldögélt a deszkapalánkon.
Miklós félrehúzódva búslakodott az eresz alatt.
A dárdák nagyokat döndültek a telek lábjában.
6. Milyen szándékot forgat a fejében György? Megtudod a függőleges betűsor összeol-

vasásával.
1. E G Y E T 1. Hány vitézt öl meg Miklós?
2. D Ö N G Ő 2. Milyen hangot ad a palánk?
3. D Á R D A 3. Mi sebesíti meg Miklóst?
4. B O R T 4. Mit isznak a katonák az ebédhez?
5. E P E R 5. Milyen gyümölcs szerepel az 5.versszakban?
Megfejtés: görbe
7. Ezt a képet már az ötödikes munkafüzetben is láthattad. Kit ábrázol? Hogyan kap-
csolódik Arany János művéhez?
Sámsont ábrázolja. Sámson olyan erős, mint Miklós.
Mit csinál Toldi a katonák vetélkedése közben Ilosvainál–Aranynál?

Ilosvainál Miklós a vitézek között van, és a nehéz követ hajítja el. Aranynál egy „malom-
kődarabot” hajított a szolgák közé.
Miben versengenek? Hogy kapcsolódik az eseményekhez a kő?

Rúd hajításában versengenek. Miklós egy „malomkődarabot” dob a vitézek közé.
Melyik változat kelti fel inkább a részvétünket, szimpátiánkat Toldi iránt?

Arany János változata.
Milyen alkati okokkal magyarázzák Arany érdeklődését az epika és a ballada műfaja

iránt?
extra.hu/lexikon/irok/romantik/arany.htm
Arany rejtőzködő alkat, személyiségét a ballada epikuma mögé rejti.
56
4. ének
1. Válaszd ki a 4. ének cselekményéhez kapcsolódó szavakat! Húzd alá őket, majd al-
Elmenekül, eltemet, főz, bujdosik, mesél neki, fél, kitakarít, rajzol, utána küld, arat
Miklós elmenekült otthonról. A nádasban bujdosik. Bencét Miklós után küldte az édes-
anyja. Bence mesél neki a régi emlékekről.
2. Melyik versszakokból derül ki?
Miklós Isten segítségében bízik 15.

Vándorútra készül 16.
Betegnek érezte a lelkét 2.
Bence már Miklós nagyapját is szolgálta 13.
Vörösbort is hozott 12.
Három napon át kereste Miklóst 9.
3. Bence az utolsó versszak szerint búcsút vett Miklóstól. Figyeld meg, tegeződnek-e
vagy magázódnak! Fogalmazd meg az öreg cseléd elköszönő szavait!
Tegeződnek.
Vigyázz magadra kis gazdám!
Én meg vigyázok az édesanyádra.
4. Keress a negyedik énekben olvasott szavakkal ellentétes kifejezést!
alélt élénk
hasztalan sikerrel
vitézség hitványság
bealkonyodik felkel a nap
keserűség vidámság
57
5. Bővítsd a mondatot! „Bence, a cseléd kenyeret vett elő.”
milyen? milyen? milyen? mit? mit? honnan?

A hűséges Bence, a régi, megbízható cseléd kenyeret, húst és bicskát vett elő a tarsolyá-
ból.
álom pillangó
sötétség fekete ponyva
nádtors Miklós ágya
Miklós hímszarvas
Miklós hánykolódó szíve paripa
álom méz
7. A 4. énekben sokat hallunk a nádasok élővilágáról. Olvasd el az ismertetést, majd vá-

laszolj a kérdésekre!
Milyen nagyobb csoportba soroljuk a vízirózsákat!

A hínárfélékhez soroljuk a vízirózsákat.
Mi a különbség a nád és a gyékény között?

A gyékény levele szélesebb, mint a nádé.
Milyen állatokkal találkozhatunk a nádasban?

Földigilisztákkal, piócákkal, halakkal, siklókkal és vízimadarakkal találkozhatunk a ná-
dasban.
Hogyan jelzi Arany, hogy helyenként szó szerint is átvesz Ilosvai művéből?
,’ jellel jelzi Arany a szó szerinti átvételeket.
Miben tér el Ilosvai helymegjelölésétől?

Arany János a rét helymegjelölését nem használja.
Milyen gyakorlati követelményekkel járt Arany életében a Toldi sikere?

Megismerkedett Petőfivel; a sikertől bátorítva elméleti kutatásba kezdett a népiességről.
58
5. ének
1. Válaszd ki az 5. ének helyszínéhez kapcsolódó szavakat! Húzd alá őket, majd alkoss
nap, sárga, hold, szögletes, csillagok, sötét, meredek, görbe, ragyog, piroslik, nádas, viha-
ros
A lemenő nap fénye piroslik a nádas felett.

Az égbolt sötét: csak a hold és a csillagok fénye világítja meg a nádast.
A sötétben nem látszottak a farkaskölykök, ezért Miklós rájuk taposott.

Miklós visszafordult Nagyfalu felé, mert otthon felejtette a kardját.
A két nőstényfarkas egyszerre támadt Miklósra.
A nősténnyel ütlegelte Miklós a kant.
Miklós vándorolni indult, de a farkas kaland után visszafordult.
3. Tegyük fel, hogy Miklós nemcsak simogatta a farkaskölyköket, hanem becézgette,

kérdezgette is őket! Hogyan beszélne hozzájuk?
Gyertek ide, ne féljetek tőlem! Hol vannak a szüleitek? Biztosan megéheztetek, keresek
nektek ennivalót.
4. Keress az ötödik énekben igéből vagy névszóból képzett szavakat! Írd le a szótőt,
majd a képzett szót!
2. versszak: ismeretlen, furcsa: szok szokatlan
5. versszak: mérges, ingerült: düh dühösb
11. versszak: lélegzet, élet: lehel lehellet
12. versszak: károkozás, rontás: árt ártalom
59
Előtör a nádasból a hímfarkas. 3.
Toldi gondolkodik, mit kezdjen a tetemekkel. 5.
Az aranyfarkas Miklósra támad. 1.
Belerúg a nősténybe, de az talpra ugrik. 2.
Megfojtja a nőstényt. 4.
6. Mi a hiba a rajzon?
A kölykök már nem élnek, mikor vállára kapja a szülők tetemét.
7. Jack London amerikai író egy alaszkai aranyásó harcát írja le a haldokló farkassal.
Olvasd el az elbeszélés részletét, majd válaszolj a kérdésekre!
Hol van Alaszka? Miért vált a kalandorok kedvelt úti céljává?

Alaszka Észak-Amerikában található. Aranyásás céljából mentek oda a kalandorok.
Reálisnak, lehetségesnek tartod-e a leírt jelenetet? Miért?

Reálisnak tarthatjuk a részletessége miatt.
Mit tudsz a farkasok emberrel szembeni viselkedéséről? Mennyire veszélyesek?

A farkasok vadászösztönük miatt veszélyesek az emberre.
Mely ötvenes évekbeli Arany-mű fejezi ki leginkább az író kiábrándultságát, világfájdal-

mát?
freeweb.hu/bel/erettsegi/ara.htm
Bolond Istók
60
6. ének
1. Válaszd ki a találónak érzett szavakat! Húzd alá őket, majd alkoss velük jellemzést!
gyengéd, zord, gyűlöli a családi viszályt, elővigyázatos, házsártos, békeszerető, igazságos,

akaratos, ősz hajú, gyászruhás, megértő, türelmetlen
Miklóst gyengéd érzelmek fűzik édesanyjához. Békeszerető és igazságos: gyűlöli a családi

viszályt. Elővigyázatosan lép be édesanyja házába. Édesanyja ősz hajú és gyászruhás.
2. Kapcsold össze nyíl segítségével az okot az okozattal!

nem akar zörgetni ugatni kezdenek a kutyák
földhöz szegezi az őrök ruháját tudatni akarja ottjártát
György mellé teszi a farkasokat nem akarja megijeszteni édesanyját
farkasszag terjeng a házban nem tudnak felugrani a riadókor
3. György összeszidja az őröket. Mit kiabál? Fogalmazd meg szavait!
Aludtatok az őrködés helyett! Az a gonosz suhanc itt járt. Felőletek meg is ölhetett volna!

itt felsoroltak!
1. versszak (diófa): gyümölcsöskert
3. versszak (keresztapa): édesanya
10. versszak (pofonütés): csókvetés
16. versszak (apámuram): anyámasszony

Miklós nagy erőt érzett az udvaron
A kutyák üvölteni kezdtek a mezőn.
Miklós édesanyja ájultan feküdt két karjában.
A katonák üldözték Miklóst az ágyon.
61
6. Hogyan ad hangot rémületének a felriadó csapat? Megtudod a függőleges betűsor
összeolvasásával
1. Vadászkutyák.
1. K O P Ó K
2. B U D Á R A 2. Hová indult Miklós?
3. F É L 3. Hogyan érez Toldiné?
4. Ö R E G
4. Milyen ágy Toldi György nyoszolyája?
5. H A R M A T O S
6. T E N T E 5. Milyen a gyep a kertben?
6. Így altatja Miklós a döglött farkast.
megfejtés: óbégat
7. A képen néhány híres kutyafajtát látsz. Melyiket képzelhetjük el Toldi György ku-
tyájaként?
A bal alsót, a magyar vizslát.
Melyik politikai párttal rokonszenvezett Arany az 1860-as években?

extra.hu/lexikon/irok/romantik/arany.htm
Egyik párttal sem tudott azonosulni.
62
7. ének
1. Válaszd ki a 7. ének cselekményéhez kapcsolód szavakat! Húzd alá őket, majd alkoss
velük elbeszélő mondatokat!
felhők, vihar, hold, hóförgeteg, villámlás, köd, eső, fagy, mennydörgés, vulkánkitörés,
szárazság, sötétség, földrengés
A felhők eltakarták a holdat. Kitört a vihar. Az esőt villámlás előzte meg. Sötétségbe bo-
rult a falu. A mennydörgéstől féltek az emberek.
egy cseh ölte meg az özvegy két fiát 7.

Miklós Pest utcáit járja 13.
négy nap alatt jut el Rákosig 4.
György reggelig űzte az öccsét 2.
3. „A magyar nemzetet csúfra emlegeti” – olvassuk a cseh vitézről a 11. versszakban.

Hogyan kérkedik hőstetteivel? Miként becsmérli a magyarokat? Fogalmazd meg
szavait!
Gyáva magyarok, figyeljetek ide! Engem ugyan senki emberfia nem tud legyőzni! Én va-
gyok a legbátrabb és a legerősebb ember a világon!
4. Keress a hetedik énekben olvasott szavakkal ellentétes kifejezést!
kietlen benépesült
halvány pirospozsgás
bús vidám
elrémült bátor
gőgös szerény
5. Bővítsd a mondatot! „Az asszony sírt.”
milyen? miért? hogyan? hol?
A gyászruhás asszony a haláleset miatt keservesen sírt a temetőben.
63
Jelző (milyen?) Jelzett szó (micsoda?)
elszéledt kutyák
ázott sereg
gyászos özvegy
sovány, halvány ábrázat
bús asszony
7. Olvasd el a lovagi párviadalokról szóló ismertetést, majd válaszolj a kérdésekre!
Hol zajlottak a tornák?

A várak szomszédjában, elkerített területeken.
Milyen harci küzdelemre került sor az első és a második fordulóban?

Dárdaöklelésre az első fordulóban, vívásra a másodikban.
Mi volt a választott hölgy szerepe?

A győztesnek járó koszorút adta át a lovagnak.
Mit jelent az „esmég” szó? Ilosvai története miben más, mint Aranyé?
Ismét. Ilosvai története szerint Miklós kétszeres gyilkos.
Milyen irányból érkezik Toldi? Hogy lehet, hogy előbb látja meg Budát, mint Pestet?
Keletről érkezik. Buda magasabb fekvésű, mint Pest.
Miről nevezetes Rákos mezeje?

Az itt tartott nemesi országgyűlésekről.
Hogyan egyengette Arany pályáját barátja, Petőfi?

Írók közé, kiadókba vitte, Pestre csalta, biztatta, bevonta a népiesek triumvirátusába.
64
8. ének
velük jellemzést!
ravasz, jó emberismerő, vidám, előrelátó, magas, bosszús, igazságos, kevély, mindentudó,

szerény, okos, beteg, sovány
Toldi György ravasz ember. Ám a király jó emberismerő. Előrelátó és igazságos uralkodó.

Az okos király csapdát állít Györgynek. Lajos a mindentudó fejedelmek közé tartozik.
György azért sír, mert nem sikerült a terve.

A királynak ugyanaz a mentőötletet támad, ami Miklósnak.
György lemond a vagyonról, mert reméli, hogy a királytól visszakapja.
György megkaphatja a birtokot, ha öccse legyőzi a cseh vitézt.
Otthon György idegrohamot kap, és dühöngeni kezd.
3. Toldi György elsápad, amikor azt hallja, hogy meg kell küzdenie a csehvel. Fogal-
mazz három kifogást a nevében!
Én csak nemesekkel küzdök meg, a csehnek pedig nincs nemesi címe.
Először küzdjön meg vele az egyik vitézem! Ha nem győzi le a csehet, akkor én következem.
Legyen Miklósnak az a büntetése, hogy meg kell küzdenie a cseh vitézzel!
4. Keress a nyolcadik énekben igéből vagy névszóból képzett szavakat! Írd le a szótőt,
majd a képzett szót!
3. versszak: bemutat ismer ismertet
5. versszak: álmélkodik, furcsának tart csoda csodál
6. versszak: érdemtelen méltat méltatlan
7. versszak: hallgatás csendes csendesség
8. versszak: nagyképű jó szív jószívű
65
A király próbára teszi Györgyöt 5.

Hidegen mosolyog 4.
Kitalálja György szándékát 3.
Elkomorul 2.
Csodálkozik 1.
Toldi György nem a király előtt tépi a haját, hanem otthon.
7. A próbatétel gyakran visszatérő motívum az irodalomban. Idézzük fel néhány elő-

fordulását, majd válaszolj a kérdésekre!
Mely műfajokban figyelhető meg a próbatétel mint séma?

A népmesékben és a műmesékben.
Mondj további példákat a mesékben látott próbatételekre!

Pl. ki kell találni 3 találós kérdésre a választ.
Mit gondolsz, miért nem találkoztunk próbatételekkel a versekben?

A próbatételek elbeszélése hosszabb terjedelmet igényelne. Nem is illik a líra műneméhez.
Mely európai nyelveken olvasott Arany?

mek.oszk.hu/porta/szint/tarsad/irodtud/magyarir/html
Latin, görög, német, angol, francia.
66
9. ének
kémény, keskeny utcák, zsindely, pad, magas tetők, férfi, járókelők, asszony, villamos,
domb, helikopter, vízesés, park, hajó, aluljáró
A keskeny utcákon magas tetőket látunk, amelyeket zsindely fed. A kémények fehérlenek
a holdfényben. A padokon járókelők ülnek: egy férfi és egy asszony.
2. Kapcsold össze a nyíl segítségével az okot az okozattal!
Sikoltoztak el akarja kérni a halott fiúk páncélját

Erősebb volt a bika meg akarják jutalmazni
májat adnak Miklósnak elszabadult egy bika
a temetőbe megy hullottak a kutyák
3. Egyik járókelő, egy asszony, izgatottan meséli el otthon a férjének, mi történt. Fo-
galmazd meg rövid beszámolóját!
Egy szilaj bika elszabadult a mészárszékről. Az ablakból néztem, de még így is féltem. A
kutyák sem tudták megállítani. A legények biztonságos helyre bújtak. Egy ismeretlen fiú a
szarvánál fogva fékezte meg a bikát. Ilyen bátor embert még soha nem láttam.

itt felsoroltak!
1. versszak (napsütés): házfal
2. versszak (evett-ivott): jött-ment
3. versszak (olvasóterem): vágóhíd
4. versszak (szülőotthon): hurkolókötél
67
Miklós kereste az özvegyasszonyt a vágóhídon.
Sok vidám járókelő sétált a temetőben.
Szeretett volna ott aludni a szomszéd udvarban.
A kutya átrepült a kerítésen, és nyekkenve esett le az utcán.
6. Mit rágnak haragjukban a szelindekek? A függőleges betűsor összeolvasásával meg-

tudhatod.
1. F U T 1. Hogy közlekedik a bika az utcán?
2. S Z Ü G Y É N 2. Hol folyik le a vére a füléről?
3. Z S I N D E L Y 3. Milyen tető fedi a pesti házakat?
4. K E S K E N Y 4. Mennyire tágas az utca?
5. H A R M A T T Ó L
5. Mitől nyirkos a sírdomb?
megfejtés: fület
7. A Minótaurosz a görög mondák gyakran visszatérő alakja. Tudod-e, hol őrizték?
A labirintusban őrizték.
Mi a különbség a két eseménysor között?

Ilosvai szövegében Miklós a farkánál ragadja meg a bikát, Arany János művében pedig a
szarvánál.
Vajon mi az oka Arany változtatásának?

Így mutatja be Arany János Miklós bátorságát.
Melyik tetthez kell nagyobb bátorság?

A szarvánál megfogni a bikát bátrabb tett.
Nevezd meg Arany néhány történelmi tárgyú balladáját!

bdeg.sopron.hu/~imo/tetel
A walesi bárdok, Szondi két apródja, Mátyás anyja stb.
68
10. ének
1. Válaszd ki a 10. ének cselekményéhez kapcsolódó szavakat! Húzd alá őket, majd al-
megijeszti, érkezik, kalapál, kísértet, meghatódik, zongorázik, váratlanul, beszámol, ko-

cog, éjszaka, fúr, tornázik
Éjszaka van. Bence a temetőhöz érkezik. Váratlanul egy kísértet ijeszti meg. Bence meg-
hatódik, amikor Miklós összecsókolja. Bence beszámol az otthoni eseményekről.
édesanyja küldte Miklós után Bencét 7.

arany volt belesütve a kenyérbe 11.
György már elment otthonról 6.
Toldiné épp száz aranyat küldött 3.
egy aranyat költenek a mulatságra 14.
3. Tegyük fel, hogy Miklós édesanyja levelet is tett a szelencébe! Mit ír benne?
Drága fiam, Miklós!

Nagyon aggódom érted! Bencével küldök neked 100 aranyat. Vigyázz magadra!
Ölel szerető anyád
4. Keress a tizedik énekben olvasott szavakkal ellentétes kifejezést!
kecsegtető reménytelen
tétovázva határozottan
megárt használ
apránként egyszerre
5. Bővítsd a mondatot! „Gazdája mulatott.”
kié? milyen? hogyan? kivel? meddig?
Bence erős gazdája vidáman mulatott a cimbalmossal hajnalig.
69
Helyszín, alkalom, helyzet Érzés, hangulat
temető ijedtség, rémület
Miklós kérdései türelmetlenség
vasszelence meglepetés, öröm
csárda mulatság, mámor
hajnal felé elgyengülés, alvás
7. Olvasd el a középkori pénzekről szóló leírást, majd válaszolj a kérdésekre!
Mely korokra volt különösen jellemző a pénzhasználat?

A római korban, majd a VIII–IX. és a XIV. században volt elterjedt pénzhasználat.
Nevezd meg Anjou királyainkat!

Károly Róbert és Lajos király.
Milyen pénzek voltak forgalomban az ő korukban?

Aranyforint és dénár.
Miben más Bence szerepe a két változatban?

Ilosvai változatában Bence tudta, hogy a kenyérben 100 arany van.
Melyik szövegben övezi nagyobb tisztelet a szolgát? Miért mondhatjuk, hogy az esemény
egyben jellemzi is őt?
Ilosvai változatában Miklós édesanyja jobban bízik Bencében, mint Aranynál. Bence ké-
pes titkot tartani.
Miért érdekesebb az esemény leírása Aranynál?

A váratlan fordulat miatt.
Milyen mindennapos gondok nyűgözték le Aranyt nagykőrösi éveiben?

mek.oszk.hu/porta/szint/tarsad/irodtud/arany/html/arany4.htm
Kiszorult az irodalomból, elutasították A nagyidai cigányokat, beteg volt.
70
11. ének
1. Válaszd ki a 11. ének helyszínéhez kapcsolódó szavakat! Húzd alá őket, majd alkoss
kék selyem, bársony, táncterem, szökőkút, arany bojtok, parkett, drágakő, halastó, hinta-
szék, trónszék, csillárok, erkély, korlát, lobogó
A királyi sátor kék selyemből készült. A ponyvát arany bojtok díszítették. A királyi trón-
szék csillogott a drágakőtől. A sátrak korláttal elválasztott helyen voltak. A Duna-parton
lobogót fújt a szél.
Toldi átkelt a Lánchídon.

Gyalogszerrel kelt át, mert be volt fagyva a Duna.
Barna csónakkal kelt át ő maga.
Kis ladikkal evezett át a Dunán.
Egy révész vitte át a csónakján.
3. Toldi kurtán-furcsán, köszönés nélkül hagyja ott Bencét, s az öreg szolgának rosszul
is esik a figyelmetlenség. Fogalmazd meg, hogy dohog magában az öreg!
Milyen hálátlan ez a fiú! Bezzeg nem ilyen volt régen! Mennyit fáradtam érte, amíg meg-
találtam a nádasban.
4. Keress a tizenegyedik énekben igéből vagy névszóból képzett szavakat! Írd le a szó-
tőt, majd a képzett szót!
1. versszak: (hegedűs) cimbalom cimbalmos
4. versszak: (pletykál) vásár vásárlott
9. versszak: (sisakos) fegyver fegyveres
10. versszak: (ebédlő) lobog lobogó
71
Toldi megöli ellenfelét 5.

Kezet fognak egymással 2.
Először kér kegyelmet a cseh 3.
A csónakot ellöki a partról 1.
Toldi győz a küzdelemben 4.
A csónakját Toldi berúgta a Dunába.
7. A sziget motívumával gyakran találkozhatunk az irodalomban. Olvasd el az áttekin-

tést, majd válaszolj a kérdésekre!
Miért gyakoribb a szigetmotívum egyik nép irodalmában, mint a másikéban?

A földrajzi lehetőségek miatt.
Hogyan kerülnek legtöbbször a hősök a szigetre?

Hajótörés miatt.
Miért izgalmas dolog egy ismeretlen szigetre vetődni?

Sok-sok új és váratlan élményben lehet részünk. Ez igazi kalandot jelent.
A magyar ember mely tulajdonságait látja tükröződni Toldi alakjában a mű elemzője,

Szerb Antal?
sulinet.hu/tanagyag/97102/on/igyjo/setup/portrek/arany/szerbaj.htm
Érzelmi ember, indulatos, hirtelen haragú.
72
12. ének
velük jellemzést!
rendkívüli hős, fiatal, kék szemű, kapkodó, mindenkinél erősebb, jóképű, gyors, gyermeki,
kitartó, szerény, búskomor, aggodalmaskodó
A rendkívüli hős, a fiatal Toldi Miklós mindenkinél erősebb volt. Jóképű arc és szerény
viselkedés jellemezte. Édesanyjához gyermeki szeretettel ragaszkodott.
2. Kapcsold össze nyíl segítségével az okot az okozattal!

Miklós megfeledkezik a dicsőségről a király sejti, hogy Miklós a páncélos
a király meg akarja jutalmazni Miklóst Miklós anyját látja közeledni
a király nyomoztatott Nagyfaluban a király kardot ad Miklósnak
a király Györgytől tudakolja a vitéz kilétét a király mindent tud György ármánykodásáról
3. Toldi György szűkszavúan búcsúzik anyjától mielőtt Nagyfaluba költözne, Toldiné

még most is szereti, hiszen a fia. Milyen szavakkal köszön el Györgytől?
Vigyázz magadra, fiam!

Sokat gondolok Rád, és a szeretetem elkísér utadon.

itt felsoroltak!
2. versszak (nagyravágyó): jóravaló
3. versszak (ázott-fázott): összesúgtak-búgtak
5. versszak (fülbemászó): földönfutó
9. versszak (gyermeknevelés): embervadászat
73
A cseh vitéz feje ott billegett fia karjai között.
A király azt a szablyát adta Miklósnak, amely ott függött Miklós kardja hegyén
Toldi Lőrincné örömkönnyeket hullatott a föld alatt.
Toldi György úgy szégyellte magát, hogy szívesebben lett volna királyi derekán.
6. Milyen korúnak mondja a szöveg Lajos királyt? Megtudod a függőleges betűsor ösz-
szeolvasásával.
1. Z
1. Úgy hullott szeméből a könny, mint a…
2. D Á R I U S 2. Az ő kincséért sem adta volna oda kardját Miklós.
3. I S T E N N E K 3. Kinek köszöni győzelmét Miklós?
4. N É M E T 4. A király ilyen nemzetiségűnek véli a páncélost.
5. F E L S É G E S 5. Így szólítja Miklós a királyt.
6. T É R D E N 6. Milyen testhelyzetben beszél Miklós a királyhoz?
megfejtés: zsenge
7. „Eladott a bátyád, de többször nem ád el”(Ferenczy Károly festménye) – olvassuk a

10. versszakban. Ki az a bibliai ablak, akit szó szerint eladnak testvérei?
József.
Mi a közös a két elbeszélésben?

Miklós a cseh vagyonát a vitézek édesanyjának adja.
Mi a különbség?
Ilosvai szövegében Miklós nem kegyelmez meg a csehnek.
Melyik változatban fontosabb az igazság, melyikben az emberség?

Ilosvainál fontosabb az igazság, Aranynál pedig az emberség.
Mikor készítette Fadrusz János Toldi a farkasokkal című szobrát?

kfki.hu/~arthp/keptar/magyar/f/fadrusz/muvek
1903-ban készítette.
74
Összefoglalás – I.
1. Toldi a párbaj napján többször is átkel a Dunán. Írd le a mozgását, útvonalát!
Pest–Buda–Pest–Sziget–Buda
2. A Toldi különböző énekeiben számos állattal találkozunk. Egészítsd ki a táblázatot!

Ének Helyszín Állat
1. Nagyfalu határában szöcske
2. Nagyfaluban, a konyhában bárány, malac, baromfi
3. a telek lábjában túzok
4–5. nádasban szárcsa, vadruca, bíbic, sirály, farkas
9. Pest város utcája bika
11. a csárda udvarán ló
3. Összegyűjtöttük az elbeszélő költemény néhány kulcsszavát. Keress hozzájuk rokon

értelmű szavakat, majd fogalmazz mondatokat, amelyek kifejezik a cselekmény lé-
nyegét!
levente vitéz
vagyon juss
testvér fivér
paraszt földművelő
mulat vigad
Toldi Miklós szeretne beállni a vitézek közé. Kéri a fivérét, hogy adja ki jussát. Toldi
György lenézi a földművelőket. Miklós Bencével vigad a csárdában.
4. Toldi Györgyöt kétszer látjuk Nagyfaluban, kétszer Budán. Keress 5-5 találó szót,
mellyel jellemezni lehet őt az igen különböző szituációkban!
a) Nagyfaluban, érkezése után (2−3. ének)

magabízó, büszke, határozott, ellentmondás nem tűrő, kegyetlen
b) Nagyfaluban, a farkaskaland éjjelén (6−7. ének)

szitkozódó, bosszúszomjas, bosszúvágyó
c) Budán, mikor megpróbálja becsapni a királyt (8. ének)

ravasz, álnok, rókalelkű, hamis, fondorlatos
75
d) Budán, a párbaj idején (12. ének)
gyáva, fél, megijed, retteg, behódol
5. Csoportosítsd a főszereplőket, és írj a táblázatba néhány mellékszereplőt is! Kik

vannak többségben: a jók vagy a rosszak?
„Jók” „Rosszak” Mellékalakok
Toldi Miklós Toldi György az özvegy
édesanyja cseh vitéz Toldi György szolgái
Bence A mészároslegények
Lajos király
Az érett Arany egy évtizeden át szinte semmit sem írt. Mikor volt ez?
mek.oszk.hu/porta/szint/tarsad/irodtud/arany/html/arany5.htm
1865−1875
76
Összefoglalás – II.
1. Kösd össze az idézetet a megnevezett szóképpel, alakzattal!
Fölvevé a hajnal piros köpönyegét, HALMOZÁS

S eltakará vele az égboltnak felét.
S mint mikor egy fészek lódarázs fellázad, MEGSZEMÉLYESÍTÉS

olybá képzelhetni most az egész házat.
Halljá-é az özvegy e vadászi lármát, HASONLAT

Kürtölést, kurjantást, kopók csaholását?
Ez a Miklós dolga! Ezt más nem tehette! KÖLTŐI KÉRDÉS

Utána! Utána! Ilyen szedtevette!
Lett olyan sötétség, hogy semmi sem látszott, FELKIÁLTÁS

Zengett az ég szörnyen, csattogott, villámlott.
2. Nevezd meg önállóan az idézetben felismert szóképet, alakzatot!
Áldjon meg, áldjon meg! – …anyja eddig mondta… ismétlés

Kürtölést, kurjongatást, ebek csaholását… halmozás
Be szép vagy! Be nagyon illel leventének… felkiáltás
Mígnem a sötét éj szárnya alá vette… megszemélyesítés
Aztán álommézet csókolt ajakára… metafora, megszemélyesítés
Toldi az egyik kezével tartotta a rudat.
77
4. Az állítás igaz, a helymegjelölések azonban összekeveredtek. Jelöld nyíllal, hová tar-
toznak valójában!
Mikor viszontlátta gazdáját, hatalmas könnycseppek csordultak ki a tarisznyában
rejtőzködő kulacsból.
Az éhes-szomjas Miklós nagyokat kortyolt az öreg Bence szeméből.
Miklós szerzett egy csónakot, és azzal érkezett meg. a város szélén épült vágóhídra.
Miklós megragadta az elszabadult bikát, és visszavitte Pestről Budára
Lírai vagy epikus alkat inkább Arany? Nagy költő vagy nagy elbeszélő elsősorban?
mek.oszk.hu./porta/szint/tarsad/irodtud/magyarir/html/index.htm
Elsősorban epikus alkat, de lírikusnak is igen jelentős.
78
1. levonás
1. Ebben a részben olvashatjuk a következő két sort:

„Holtra elunta magát; hosszúknak kezdte találni
A napokat s nem elég tágasnak az anyja telekjét.”
a) Fogalmazd meg ugyanezt prózában, a saját szavaiddal! Először egészen rövid mon-
datot alkoss, majd egyre részletezőbbet!
2 szavas mondat: Nagyon unatkozott.
4 szavas mondat: Nagyon unatkozott, s elvágyódott otthonról.
6 szavas mondat: Nagyon unatkozott, s elvágyódott otthonról idegen tájakra.
b) Átírtuk az idézett két sort, de megőriztük a hexameteres formát. Egészítsd ki úgy a

szöveget, hogy sértetlen maradjon a ritmus!
Anyja kicsiny házában unalmas az élet örökké,
– – –
Ettől szenved a jó Matyi és elutazni szeretne.
–
c) Átalakítottuk a hexameteres szöveget rímes, ütemhangsúlyos verssé. Egészítsd ki

úgy, hogy csakugyan rímeljen!
Matyi nagyon unatkozott,

az újabb nap sosem hozott
neki semmi kalandot,
ezért lopta a napot.
2. Keress érveket az állítás mellett vagy ellene! (Miért igaz, vagy miért nem igaz?)
„Matyinak igaza van: a minket ért sérelmeket meg kell torolnunk.”

Nem szabad hagyni, hogy mások bántsanak bennünket.
Ha bántanak bennünket, akkor sem szabad visszaadni az ütéseket.
79
3. Keress rokon értelmű szavakat!
a) Hogy mondja az író?
veszekedett vele az anyja mocskolta le

lusta életet élt ácsorgott el egész napokat
fiatal legények egyforma korású virgoncok
b) Hogy mondanád te?
a ludakra fente a fogát szemet vetett a ludakra

korhely, léhűtő mihaszna
vásári portéka eladni való áru
c) Mondd többféleképpen!
megsüvegelték Döbrögit üdvözölték, köszöntötték

főrevaló kalap
fogdmegek szolgák, hajdúk
4. Fogalmazz kérdéseket, melyekre a megadott mondat a válasz!
Miben bízott Matyi?

Abban bízott, hogy ügyes kupecként meggazdagodna.
Miért vette észre a tömegben Döbrögi Matyit?

Mert egyedül ő nem vette le a süvegét.
Mit szólt a sokaság Matyi szavaihoz?

Őrültnek tartották, és nevettek a fenyegetőzésén.
5. Matyi a vásárban. Mi a hiba a rajzon?
Matyi nem vette le a kalapját.
Mi mindennel foglalkozott Fazekas Mihály azon túl, hogy költő volt?

Katona, természettudós, botanikus, a kollégium gazdasági vezetője, Debrecen főpénztár-

noka stb.
80
2. levonás
1. Ebben a részben olvashatjuk a következő két sort:

„Képe azólta nagyon elváltoza néki, azomba
Döbrögi házánál elenyészett híre nevével.”
datot alkoss, majd egyre részletezőbben!
2 szavas mondat: Arca megváltozott.
4 szavas mondat: Arca megváltozott, s Döbrögiék elfelejtették.
6 szavas mondat: Arca megváltozott, s Döbrögiék elfelejtették Matyi fenyegetőzé-

sét.
b) Átírtuk az idézett két sort, de megőriztük a hexameteres formát. Egészítsd ki úgy a

szöveget, hogy sértetlen maradjon a ritmus!
Mátyás arculatát az évek átalakíták.
– –
Rossz emlékezetét az idő már messze sodorta.
– –

Bátran készülhet a harcra,
Hisz megváltozott az arca
Régesrég nem látták őt,
Az egykori csínytevőt.
2. Keress érveket az állítás mellett és ellene! (Miért igaz, vagy miért nem igaz?)
„Döbrögi súlyos hibát követett el: egy ismeretlenben sosem szabad megbízni.”
Az idegenek becsaphatják az embert.
A felesleges bizalmatlanság tönkreteheti az emberi viszonyokat.
81
dúlva-fúlva búgva-morogva
háztető fedél
ceruza plajbász
dibdáb fák rossz minőségű

ötujjnyi hibázik ötujjnyi hiányzik
husángot faágat
(vissza)püfölgeti üti-veri
hoppogat az ispán kiabál
félénk a nép gyáva emberek
Mivel kezelte az öregasszony Döbrögit?

Szappanos égett borral.
Mit akar megmérni Matyi ilyen módon?

Hogy van-e ölnyi a kerülete?
Mi tűnik fel az ispánnak?

Az tűnik fel nekik, hogy már sötétedik, és híre-hamva sincs uraknak.
5. Matyi mint építész. Mi a hiba a rajzon?
A kastély fedele még nem készült el.
Milyen csillagászati kérdéssel foglalkozik Fazekas Esmerkedés az égitestekkel című ta-

nulmányában?
gopher.mek.iif.hu:7070/00/porta/szint/human/szepirod/fazekas/egitest
A Föld forog az Nap körül, vagy fordítva?
82
3. levonás
1. Ebben a részben olvashatjuk a következő sorokat:

„Vándorlott, egy vén doktornál jó darab ízig
Szolgált, (hajdann ez valamely külföldi seregnél
Felcsér volt…”
datot alkoss, majd egyre részletezőbbet!
2 szavas mondat: Egy doktornál szolgált.
4 szavas mondat: A vándorlás alatt egy doktornál szolgált.
6 szavas mondat: Matyi a vándorlás alatt egy öreg doktornál szolgált
b) Átírtuk az idézett sort, de megőriztük a hexameteres formát. Egészítsd ki úgy a szö-

veget, hogy sértetlen maradjon a ritmus!
Vándorlása során Matyit egy felcser befogadta,
– –
S míg ott élt, kitanulta, amit kell tudnia, hogyha
– – –
felcser akar lenni …

Matyi mérge nem csillapult:

orvosmesterséget tanult.
S mikor ezt már mind jól tudta,
Döbrögihez indult újra.
„Döbrögi emberei vakon engedelmeskedtek uruk parancsának, ahelyett, hogy megvitatták

volna vele annak veszélyeit.”
Döbrögi emberei megszokták, hogy a parancs az parancs.
Döbrögitől féltek, ezért nem vitatkoztak az urasággal az esetleges veszélyekről.
83
orvos felcsér
betegség nyavalya
latinul orvosi szaknyelven
generális tábornok
lóorvos állatorvos
bévakolta a képét bemázolta az orcát
kornyadozott betegeskedett
füvek gyógynövények
szemfül ügyes, élelmes
Miért nem fogott gyanút Döbrögi?

Mert hihető volt, hogy egy katonai csapathoz igyekszik
Kihez küldte Matyi a sánta banyát?

A paphoz küldte, hogy állást kérjen.
Mit tettek a szolgák, amikor meglátták a félholt Döbrögit?

Üldözni próbálták Matyit, sikertelenül.
A veréskor az özvegyasszony nincs jelen.
Kik voltak Fazekas Mihály nagy szerelmei Moldvában, Franciaországban?

mek.oszk.hu/porta/siint/tarsad/irodtud/magyarir/html/index.htm
Ruszánda, Ámeli
84
4. levonás
1. Ebben a részben olvashatjuk a következő sorokat:

„Húsz láncsást csak azért tartott, hogy tíze napestig
Tíze viszont éjjel mindég őrt álljon az udvar
Környékén…”
a) Fogalmazd meg ugyanezt prózában, saját szavaiddal! Először egészen rövid monda-
tot alkoss, majd egyre részletezőbbet!
2 szavas mondat: Lándzsások őrizték
4 szavas mondat: Éjjel-nappal lándzsások őrizték.
6 szavas mondat: Döbrögi házát éjjel-nappal lándzsások őrizték.
b) Átírtuk az idézett sort, de megőriztük a hexameteres formát. Egészítsd ki úgy a szö-

veget, hogy sértetlen maradjon a ritmus!
Döbrögi házát éjjel s nappal is őrzik az őrök.
– – –
Mindig tíz katonája vigyázza a nagy kaput, udvart
–
S környékét …

Palotáját éber strázsák

seregei jól vigyázzák.
Éjjel tízen óvják, s nappal
őrizteti más csapattal.
„Döbrögi nyugodtan elbocsáthatta testőreit. Aki nem bánt másokat, annak nincs félnivaló-
ja.”
Annak a személynek nem kell félnie, aki nem akar megfélemlíteni másokat.
Soha nem lehetünk abban biztosak, hogy másoknak nincsenek rossz szándékaik.
85
Hogy mondja az író?

beleivódott a szívébe fészket vert a szívébe
birtokára jószág ára
legény, fiatalember siheder
elébe hág elé megy

nem jött kézre Matyi nem sikerült elfogni Matyit
ha azok megcsípnek ha azok elfognak
nyargalj! igyekezz!
kotródj! lódulj!
ecsém! öcsém, barátom
Miért nem tudták elfogni Matyit?

Mert nem tudtak személyleírást adni róla
Mennyi pénzt adott Matyi a sihedernek?

Tíz aranyat.
Miért nem fogadott fel még több testőrt Döbrögi?

Nem volt már szüksége rájuk, tudta, hogy többször nem jön vissza Matyi.
Döbrögi ájultan zuhant ki a kocsiból, és Matyi a földön verte meg.
Mikortól tekinthető protestáns iskolának a debreceni kollégium, melynek Fazekas Mihály

is tanulója volt?
church.lutheran.hu/reformatio/paroik.htm
1550
86
Összefoglalás
1. Egy kis matematika
Hány libát hajt Matyi a vásárra? 20 = A
Hány máriásért árulja a liba párját? 3=B
Hányat vernek rá a deresen? 50 = C
Hány lándzsás őrt tart a házánál Döbrögi? 20 = D
Hány lovas üldözi az ál-Matyit az utolsó veréskor? 10 = E
Végezd el az alábbi műveleteket! Ha jól számoltál, megtudod, hány éves volt Fazekas
Mihály, amikor nevének feltüntetésével nyomtatásban kiadta a Lúdas Matyit.
Vedd a C-t háromszor! = 150

Vond ki belőle a D kétszeresét! = 150 – 40 = 110
Oszd el az E-vel! = 110: 10 = 11
Szorozd meg a B-vel! = 11 ∙ 3 = 33
Add hozzá az A-t! = 33 + 20 = 53
Hány éves volt? = 53
Hányadik levo- Hányadszor Hol veri meg Milyen alakban Mivel kötözi
nás? szenved Matyi? bukkan fel Ma- meg Döbrögit?
Döbrögi? tyi?
gúzzsal (kender-
2 először az erdőben ács
kötéllel)
3 másodszor az ágyában felcser, orvos kendővel
4 harmadszor a vásárban járókelő semmivel
87
3. Döbrögi előtt tilos kiejteni bármit, ami a „lúd” szóra emlékeztet. Mire változtatja
nevét az iskolamester, a ludigmagister? Megtudhatod a függőleges betűsor összeolva-
sásával.
1. B Ő R 1. Miből készült a felcser nadrágja?
2. F E J S Z E 2. Mivel vágják a fát?
3. P O R T É K A 3. Piaci áru más szóval.
4. H I N T Ó N 4. Min utazik Döbrögi?
5. J O B B Á G Y 5. Ki találja meg Döbrögit az erdőben?
6. H Á R O M S Z O R 6. Hányszor áll bosszút Matyi?
megfejtés: rektor
4. Válogasd szét azokat a szavakat, amelyek Matyi orvostudományával kapcsolatosak

és azokat, amelyek építésztudományhoz tartoznak!
Építész orvos
ölmérő macskatövis
plajbász ördöggyökér
gerenda békacseresznye
tölgy fürdő
5. Írd a rajzok mellé, hogy hányadik levonásra utalhatnak!
fa: 2.
betegágy: 3.
ludak: 1.
lovas: 4.
Mely munkájáért kapott Fazekas dicsérő oklevelet a Helytartótanácstól?

Magyar füvészkönyv
88
Népballadák és műballadák
Júlia szép leány
1. Júlia koszorút kötni megy a mezőre – ezt teszik a lányok Vörösmarty Mihály „A ko-
szorú” című versében is.
Milyen hangulatú a koszorúkötés Vörösmarty szerint? Mely évszak kedvelt szórakozása?

Az életet vagy a halált jelképezheti ez az évszak?
A koszorúkötés vidám hangulatú.
A koszorúkötés a tavasz kedvelt szórakozása.
Ez az évszak az életet jelképezi.
A mezőn font koszorút fejdíszként használhatják a lányok. Milyen ellentétes hangulatot

társíthatunk még a koszorúhoz? A balladát olvasva melyik jelentésre gondoltál?
A koszorú a temetéshez is kapcsolódik.
A balladát olvasva erre a jelentésre gondolunk.
Mit jelent a búzavirág? Miért nevezték el a búzáról? Milyen színű? Hol lát még ilyen színt
Júlia?
A búzavirág a búzamezőn nő, színe kék.
Az ég színe is kék.
2. Olvasd el Kosztolányi Dezső „Zsuzsika” című versének részletét!
Legalább három olyan motívumot találhatsz a versben, amelyek a balladában is szerepel-

nek. Melyek ezek?
koszorú
búzavirág
csillag
89
A csillagok mellett a nap és a hold is szerepelnek a balladában. Mikor látható egyszerre az
égen a nap és a hold? Mi fog történni a ballada szerint ebben az időszakban?
A nap és a hold az első kakasszó idején látható egyszerre az égen.
Ekkor indul el Júlia az égbe.
3. Vajda János és Juhász Gyula versében éppúgy a kakasszóra várnak az emberek,

mint a balladában.
Milyen napszakban várakoznak a virrasztók? Milyenek a látási viszonyok? Mit jelképez

mindez?
Éjszaka, sötétben várakoznak a virrasztók. A látási viszonyok rosszak. Ez a nehéz körül-
ményeket és a bizonytalanságot jelképezi.
Mit jelképez a kakasszó? Mire változik az éjszaka, mire a sötét?

A kakasszó a hajnalt jelképezi.
Az éjszaka nappalra, a sötét világosra változik.
Júlia esetében is jót hoz-e a kakasszó? Miben más a motívum értelme, mint amit megszok-
tunk?
Júlia esetében a kakasszó a végső elválást jelenti az édesanyjától.
Ebben az esetben a motívum értelme a halál.
Mihez hasonlítja Goethe a ballada műfaját?

Extra.hu/lexikon
A románchoz.
90
Kőmíves Kelemen
1. A bibliai Bábel tornyának építői hasonló nagy vállalkozásba fognak, mint a ballada
kőművesei.
Mit tesz végül az Úr az építkezést látva?

Az Úr összezavarja az emberek nyelvét.
Mindkét történetben jelen van bizonyos fajta igazságtalanság. Melyikben mi?

Kőmíves Kelemenné ártatlanul pusztul el. Az Úr egy értéket pusztít el.
Kik az ellenszenvesebbek számodra? Bábel vagy Déva építői? Miért?

Déva építői, mert az ártatlan Kőmíves Kelemenné halálát okozták.
2. Ugyancsak a Bibliából ismerjük az álomfejtő József történetét.
Ki az, aki figyelmeztető álmot lát a balladában?

A fáraó.
Miről szól az álma?

Az álom hét kövér és hét sovány tehénről szól.
Hogyan értelmezi?
A hét kövér tehén hét bőséges esztendőt jelent, míg a hét sovány tehén hét szűk esztendőt.
3. A kőművesek embertelenségének okozója a pénz, amit az építésért kapnak. Hasonló

a helyzet a Jézus elárulásáról szóló evangéliumi történetben is.
Mennyiért öli meg feleségét Kőmíves Kelemen? Mennyiért árulja el Jézust Júdás?
Kőmíves Kelemen fél véka ezüstöt és fél véka aranyat kap. Júdás 30 ezüstért árulja el Jé-
zust.
Mondj példát mai életünkből arra, amikor a pénzt fontosabbnak tartjuk a másik embernél!
91
Milyennek láthatta apját Kőmíves Kelemen fia a tragédia előtt és utána?
A tragédia előtt erősnek, utána gyengének láthatta a fia Kőmíves Kelement.
4. Emberáldozatról olvashatunk Homérosz eposzában, az Iliászban is.
Kőmíves Kelemen gonoszságának két áldozata is van. Kik ők?

Felesége és fia az áldozatok.
Ki lehet a második áldozat Iphigénia történetében?

Iphigénia apja, Agamemnón.
Nevezhetjük-e áldozatnak a két férfit: Kőmíves Kelement, illetve Agamemnónt?

Igen, mert a végzetet egyikük sem kerülhette el.
5. A második homéroszi eposz, az Odüsszeia is emlékeztet egy pontján a balladára.
Idézd a balladából azt a két sort, amely szintén a munka egy helyben topogásáról szól!
„Amit raktak délig, leomlott estére, Amit raktak estig, leomlott röggelre!”
Hogyan viszonyul a munka lassúságához Pénelopé, hogyan a kőművesek?

Pénelopé örül a munka lassúságának, ám a kőművesek nem.
Milyen szerepet játszik a két történetben a hírnév?

Odüsszeusz hírnevét mindenki ismeri. A kőművesek Déva várának felépítésével szerez-
nek maguknak hírnevet!
6. A lassan haladó munkát a lucaszékhez is szokták hasonlítani.
Te mennyi idő alatt tudnál egy széket kifaragni?
Hányan dolgoztak Déva várán? Szerinted mennyi idő alatt végezhettek a munkával?
Tizenketten dolgoztak Déva várán, kb. 1 évig.
92
Kapcsolatba hozható-e a ballada színhelye Hunyadi Jánossal?

poli.hu/erdely/varo-deva.htm
V. László Hunyadi Jánosnak ajándékozta a várat.
93
Molnár Anna
1. Alakítsd át a balladát mesévé azzal, hogy elhagyod belőle a párbeszédet! Egy monda-
tot mi írunk, egyet te. Ügyelj rá, hogy a mondatodhoz jól illeszkedjék a rákövetkező
kész mondat!
Ajgó Márton elcsalta, elrabolta Molnár Annát, s egy nagy fa alatt szállt le vele a lóról.
Molnár Anna meglátta a hat felakasztott lányt.
Mikor ezt látta, rájött, hogy ő is a lányok sorsára jutna.

Ajgó Márton felmászott a fára.
Ő azonban nem mászott fel, hanem a gyilkost küldte előre.

Ajgó Márton kérte Annától a leejtett kardját.
A leesett kardot nem adta vissza, hanem megölte vele Ajgó Mártont.
Molnár Anna hazalovagolt a falujába.
Amikor hazaért, a férje nem ismerte meg őt a férfiruhában, de azért szállást adott neki.
Molnár Anna meg akarta tudni, hogyan érez iránta a férje.
Vacsora közben kikérdezte a férjét: mit tenne, ha hazatérne a felesége.

A férj azt mondta, hogy nem szidná össze a feleségét.
Erre Molnár Anna elárulta, hogy ő az, s kibékültek egymással.
2. Most járj el fordítva! Ha elhagyod az elbeszélő részeket, s csak a párbeszéd marad,

drámává alakítottad a balladát. Dolgozzunk ismét közösen!
Gyere velem, Molnár Anna!

Nem megyek Ajgó Márton! Van nekem uram és kicsi fiam.
Akkor elviszlek erővel!

Üljünk le a fa alá!
94
Lefekszem aludni, addig ne nézz semerre!
Aludj el, Ajgó Márton!
No, láttál-e valamit, amíg aludtam?

Nem láttam semmit.
Akkor most mássz fel a fára!

Nem tudom, hogy kell fára mászni.
No jó, megmutatom, hogyan kell. Jaj, a kardom leesett! Nyújtsd csak ide!
Nem adom vissza a kardodat!
Segítség! Ááááá …!
És így tovább.
3. Fogalmazd meg, milyen két irodalmi kifejezésforma keveredik a ballada műfajában!
Drámai és lírai kifejezésforma keveredik a ballada műfajában.
Milyen földrajzi szempontok alapján csoportosíthatjuk a balladákat?

Extra.hu/lexikon
Mediterrán és északi balladák.
95
Arany János: Mátyás anyja
1. Elkészítettük a ballada tartalmi vázlatát, de sajnos hibásan. Húzd ki a téves, felesle-

ges vázlatpontokat!
a bevezetés
a levél
 címzése
 szövege
 búcsúformája
a megbízatás
1. hét nap
2. három nap
3. egy nap
a holló elragadja
üldözik
elfogják
megjön a válasz
Mátyás szabad
2. Olvasd el a rövid ismertetést a mű történelmi hátteréről, majd válaszolj a kérdések-

re!
Nevezd meg a Mátyás előtt uralkodó három magyar királyt!

Habsburg Albert, I. Ulászló, V. László
Mely pártok, családok versenyeztek a hatalomért az 1450-es években?

A Hunyadiak és a Cilleiek versenyeztek a hatalomért.
Kik fizettek az életükkel ezért a viszályért?

Cillei Ulrik és Hunyadi László.
3. A balladából kiderül, mi a Hunyadi család címerállata. Tervezz te is címert magad-

nak!
96
4. A vers rímképletét így jelölhetjük: X X A X X A
Hány sorossá alakítanád a versszakokat ahhoz, hogy páros ríművé váljék a vers? Melyik
változat tetszene jobban?
2 sorossá
az eredeti változat szebb
5. Hány versszakban látsz párbeszédet? Hányan van csak elbeszélés? Melyik csoportba
sorolnád a levél 4 versszakát? Miért?
11 stófában van párbeszéd, 7-ben nincs

a levelet is párbeszéd részének, kommunikációnak tekinthetjük.
6. Olvasd le a térképről, hány kilométerre fekszik légvonalban Prága Budától! Hány

óra alatt tette meg az utat oda-vissza a holló, ha reggel 7-kor indult, és csupán 1 órát
pihent Prágában? Milyen sebességgel repült? (km/óra)
A holló 16 óra alatt tette meg az utat. Sebessége 60 km/óra. 300 + 180=480 km 16 órát re-
pült. 960 km-t 16 óra alatt tett meg. 960: 16=60 km/óra a holló sebessége.
Mely külföldi balladatípusok hatottak Aranyra?

freeweb. Hu/bel/erettsegi/ara.htm
A skót, a kelta, a székely.
97
Arany János: A walesi bárdok
1. Kösd össze a jelzőt és a jelzett szót!
hitvány ló
néma fű
fakó nép
istenadta tartomány
kövér ebek
2. Mi mihez hasonlít a vers szövege szerint?

nép barom
kunyhók sírok
korona gyémánt
urak hitvány ebek
ősz bárd fehér galamb
3. Keress példát a megnevezett alakzatra az adott versszakból vagy máshonnét!

Versszak Alakzat Példa
2. kérdés Van-e ott folyó és földje jó?
4. megszólítás Ti urak!
10. ismétlés Edward király, angol király.
16. túlzás Anya, ne szoptass csecsemőt!
22. célzás Fejére szól, ki szót emel!
29. felkiáltás Meglátom én!
4. Gyűjtsd össze, kik szólalnak meg a versben az elbeszélőn kívül! Melyik két megszóla-
lás származhat esetleg ugyanattól a személytől?
Edward király, ősz bárd, ifjú bárd, harmadik bárd, lord-major

Az elbeszélő szólal meg a 4. és az 5. versszakban.
5. Jelöld be a mai Nagy-Britannia térképen a „velszi tartományt”!
98
6. Figyeld meg a versbeli ismétlődéseket! Egészítsd ki a táblázatot!
Ismétlődő motívum Ki mondja először? Ki ismétli?
föld, folyó, legelő, nép király a király kísérője
lágy évek a király az ifjú bárd
vad, hal, szem-szájnak elbeszélő király
fegyver csörög, háló hörög király ősz bárd
ti urak, ti urak király király
Edward király, angol király elbeszélő elbeszélő
7. Az ismétlések sokszor a fokozásra is alkalmat adnak. Figyeld meg, milyen erősebb

kifejezés lép a gyengébb helyébe az ismétléskor!
léptet vágtat
velsz ebek hitvány ebek
máglya lángsír
8. A balladaműfaj lényeges jellemzője a kihagyásos szerkezet, bizonyos dolgok ki nem

mondása, sejtetése. A walesi bárdok esetében melyek ezek az elemek?
Mi történt a cselekmény kezdete előtt? Mik az előzmények?

A király meghódította a tartományt.
Milyen céllal érkezik a király?

A király meg akarja tudni, hogy milyen a politikai hangulat a tartományban.
Milyen érzésekkel fogadják? Hogyan viselkednek?

Negatív érzésekkel fogadják. Lázadnak a király ellen.
Mely történelmi korszak jelenik meg leggyakrabban Arany balladáiban?

freeweb .hu/bel/erettsegi/ara.htm
14–16. század
99
Gárdonyi Géza: Egri csillagok
Első rész, 5. fejezet
1. Gyűjtsd össze a magát „magyar úrnak” mondó rab külső, belső tulajdonságait!
Külső Belső
a) sebhelyes d) nem bíznak meg benne
b) sántít e) lebecsüli Ceceyt
c) érdes f ) ellentmondásos
a) Arca: d) Viszonya fogolytársaihoz:
b) Járása: e) Viszonya Ceceyhez:
c) Hangja: f ) Viszonya önmagához:
2. Figyeld meg az éjszakai erdő leírását!

Miről beszél az író? Mit mond róla?
az égről Az égen szakadozott felhők vannak.
az erdő hangjairól Fülemilék énekelnek.
a tábortűzről A tüzet a fa alatt már elborította a hamu.
a holdról A hold sarlója átlátszik a felhőn
a fákról A fa alatt elaludt a tűz
3. Hányféle akadállyal kellett szembenéznie Gergelynek a szökés során? Fogalmazz

úgy, mintha ő beszélne!
Eldöntöttem, hogy meg fogok szökni a törököktől.

Féltem, hogy Vicuska képes lesz-e a szökésre.
Attól is tartottam, hogy a törökök felébrednek.
A két ló kötőfékét sehogy sem tudtam eloldani.
4. Figyeld meg, melyik szereplőnek lát a lelkébe az író, belülről láttatva gondolatait, ér-
zéseit. Mit gondol, miről álmodik?
a rabok beszélgetését hallva:

Megijedt a hóhér szóra.
100
alvás közben:
A törökök megölik az édesanyját.
álmából riadva:
Haza kellene mennie.
hazafelé mentükben:
A szürke lovat is haza kell vinniük.
5. Tudod-e, mit jelent? Írd a szómagyarázatok alá az adott kifejezés betűjelét!
b), a), c) [csutora, násfa, aszú]
Milyen szerepet játszott Gárdonyi apja a 48-as szabadságharcban?

Saját költségén fegyvergyárat alapított a honvédség számára.
Első rész, 13. fejezet.
1. A fejezetben olvasható drámai jelenet többek között azért olyan feszült, mert az író
minden figyelmet a két férfi összecsapására irányít.
a) Figyeld meg, mit tudunk meg a környezetről, tájról! Hány mondatot szentel a leírás-
nak az író? Sok ez vagy kevés?
Egy mondat szól a környezetről. „A török állt a cserfánál és a fűre bámult.”
Ebben a fejezetben a párbeszéd a lényeges.
b) Milyen mellékalakok vannak jelen?

A 13. fejezetben nincsenek mellékalakok.
c) Mennyi idő alatt játszódik le a jelenet?

Néhány perc alatt játszódik le a jelenet.
d) Hány mondatban tudnád leírni, ami tényleges történés, és nem párbeszéd? Sok ez vagy
kevés?
Három mondatban. Kevés.
101
2. Hogyan jellemzi az író Jumurdzsákot szemének, tekintetének követésével? Mit fe-
jeznek ki az egyes gesztusok?
Mi történik? Jumurdzsák tekintete Mit fejez ki?
várja az ítéletet a fűre bámul egykedvűséget
kérdést intéz a paphoz Az író erről csak ennyit ír: várakozást
„a török akkor fölemelte ar-
cát”
a pap kérdezi őt megelevenül a nézése érdeklődést
kiderül, hogy hazudott a bakancsát bámulja feszültséget
az amulettet kéri a pap a török lehajtja a fejét, nem csüggedtséget
látjuk a tekintetét
megszabadul a kötelékeitől szeme olyan, mint a tigris gyűlöletet
sárga tekintete
messziről visszakiált lángot fúj dühöt
3. Miért engedi el a pap Jumurdzsákot? Biztosan nem tudhatjuk, de lehetnek feltétele-

zéseink. Fogalmazz meg három ilyen elképzelést!
Talán azért, mert megkegyelmezett neki.

Talán azért, mert a papok nem katonák.
Talán azért, mert megsajnálta.
4. Melyik pillanatot idézi Benkő Sándor illusztrációja? Idézd azt a két mondatot a feje-
zetből, amely legpontosabban adja vissza a kép tartalmát!
„A török…hirtelen megfordult…
Azonban a pap már akkor nekitartotta a heggyel a lándzsát.”
c), a), b), [Korán, amulett, gyaur]
Milyen pusztítást vittek végbe a törökök Eger környékén már az ostromot megelőző évek-
ben?
eger.hu/tort3.htm
Kifosztották a környező falvakat és kolostorokat.
102
Második rész, 11. fejezet
1. Gyűjtsd össze Budavár leírásának elemeit!

Miről beszél az író? Milyennek mondja?
falak magas
királyi kert fás-lombos
őr alabárdos
vízmedence márvány
ágyúk füstös, otromba
házikó zöldre festett, egyemeletes
2. Ceceyék meglepődnek Gergely érkezésén. Gyűjtsd össze a fejezetből a meglepettség

rokon értelmű kifejezéseit!
nini, meghökken, elámul
3. Ceceyék most, hogy úgy felvitte az Isten Vicuska dolgát, immár lenézik Gergelyt. Mit
gondolhat róluk a fiú, miközben nyugovóra tér a vendégszobában? Fogalmazd meg
gondolatait a következő szavak felhasználásával:
hálátlanok, lenézik, magasabb rangú, gőgösek, megvetik, gazdagabb, fennhéjázó, elfelej-
tik, előkelő
Gergely érezte, hogy Ceceyék lenézik őt. Elfelejtették, hogy Vicuskát megszöktette a tö-
rököktől. Magasabb rangúak és gazdagabbak nála. Előkelő ifjúhoz akarják majd hozzáad-
ni Vicuskát. Gergely elszomorodott Ceceyék fennhéjázó viselkedése miatt.
4. Valahogy így festhetett Ceceyék háza, de mégsem egészen így. Mi a hiba a rajzon?
A földszinten csak két ablak volt.
Honnan ered Eger város neve?

agria.hu/eger/tortenet.html
Az égerfa nevéből.
103
Második rész, 20. fejezet
1. Figyeld meg, hogy az író az események elbeszélése során nemcsak a látott dolgokról,
hanem arról is ír, amit hallanánk, ha ott állnánk a hősök mellett. Gyűjtsd össze, mi-
lyen hangokat hallunk a fejezetben!
Honnan hallatszik? Milyen hang?
a megdöbbent urak felől sírás
a templomtorony felől a müezzin éneke
a padisah sátrából zene
a vágtató ló irányából csattogás
a megölt török felől hörgés
a falépcső felől dübörgés
2. A padisah sátrából hangos zeneszó hallatszik: koboz, kánun és síp hangjai. Tudod-e,
mik ezek? Írd a szómagyarázatok alá az adott kifejezés betűjelét!
b), a), c) [kánun, koboz, síp]
3. Sokszor a csend is sok mindent kifejezhet. A hazatérő magyar urak kétségbeesetten

hallgatnak, mikor megértik, mi történt. Mit éreznek? Keress minél több kifejező
szót!
megdöbbentséget
csalódottságot
elkeseredettséget
félelmet
megbotránkozást
4. Jelöld a térképvázlaton nyilakkal Gergely mozgását az elbeszélt események során!
A szultán táborából a kapuhoz, onnét a Szentháromság térre, onnét Török Bálint házába,
onnét a veteményes kertekbe.
Ki volt Eger várkapitánya, amikor a törököknek sikerült bevenniük a várost?

Eger.hu/tort4.htm
Nyáry Pál
104
Harmadik rész, 5. fejezet
1. Milyen hasonlatokkal teszi képszerűbbé elbeszélését az író?

Miről beszél? Mihez hasonlítja?
könny gyöngyhöz
vendégfogadó egy kis Bábelhez
országút a Dunához
az aga arca hollóhoz
egy borzas dervisről boszorkánymacskákhoz
b), c), a) [handzsár, turbán, atilla]
3. Az izgalmas jelenet megmutatja, milyen okosak, ravaszak és előrelátók Gergelyék,

de azért néhány hibát is elkövetnek. Mondj példát mindkettőre!
Okosságra vall Hiba
A karavánszerájban igyekeznek a török Nem adják el a lovat az agának. Mások előtt
szokásoknak megfelelően viselkedni. magyarul beszélnek.
4. Melyik pillanatot idézi Benkő Sándor illusztrációja? Idézd azt a mondatot a fejezet-
ből, amely legpontosabban adja vissza a kép tartalmát!
„Magyaros ruha volt rajtuk:…, vállukon bő rozsdaszínű teveszőr-köpönyeg, amelynek

csuklyája a fejükre volt húzva.”
5. A regényíró egyik legfontosabb feszültségkeltő eszköze a késleltetés, az ismeretek

visszatartása. Ebben a fejezetben például a delik és a dervis kilétét is sokáig homály
fedi. Figyeld meg, hogyan sejteti előre az író, hogy a dervis nem más, mint
Jumurdzsák, majd írj hasonló vázlatot a delikről is!
a) Már első felbukkanásakor látjuk, hogy félszemű.
b) Kiderül, hogy Gergely ismeri őt valahonnan.
c) Az amulett, a pap említése után már majdnem biztos hogy ő az.
d) Apja megnevezése egyértelművé teszi kilétét.
e) A fejezet végén elhangzik a neve.
a) A háborúban az igaz hit zászlaját szolgálják.
b) Egyébként rablásból élnek
c) A delik mind törökök.
d) Jól élnek a rabok árából.
e) Ebben a fejezetben együtt esznek a rabjaikkal.
105
Kik voltak Gárdonyi íróbarátai?

Bródy Sándor, Ambrus Zoltán
Harmadik rész, 12. fejezet
1. Hogyan születik a mese? Képzeld magad elé Gárdonyit, amint ül írómappája előtt, és
ezt a fejezetet tervezi! Hogyan alakulhatott ki képzeletében az epizód?
A szöktetéshez szövetségest kell találniuk az őrök között. Miért?

Ez az egyetlen megoldás, hogy a rab közelébe férkőzhessenek.
A szövetségesnek pénztelen, elégedetlen embernek kell lennie. Miért?

Csak ebben az esetben fog segíteni, mert szüksége van a pénzre.
Négyszemközt kell vele találkozniuk. Miért?

A titoktartás miatt.
A szöktetés végül nem sikerülhetett. Miért?

A bég nem tartotta be a megállapodást. A sárgaturbános katonát leteperte a földre. Kb. 50
katona jelent meg, akik megkötözték a hajón levőket.
2. A cselszövéshez számos információra, közreműködésre, technikai segítségre van

szükségük. Ki az, aki mindezt egy személyben biztosítja számukra?
Milciádesz
Mit jelent segítsége ténylegesen:
információ:
Információt ad az új bégről (pl. topcsi volt, járt Esztergomnál, gyáva)
közreműködők:
cigánylány
106
„technikai eszköz”:
olasz ruha, aranytányér, szakáll, altatópor
3. Minek öltöznek, milyen alakot öltenek hőseink a szöktetés idejére?

Szereplő Minek öltözik?
Gergely dervis
Éva cigánylány
Jancsi perzsa kereskedő
Matyi kurd perecárus
Mekcsey halárus
4. „Mikor Konstantinápolyt még Bizáncnak hívták”… – olvashatjuk a fejezet elején.

Olvasd el a rövid ismertetést a város történetéről, majd válaszolj a kérdésekre!
Milyen neveit ismerted meg ugyanannak a városnak?

Büzantion, Konstantinápoly, Bizánc, Isztambul
Hány birodalomnak volt fővárosa?

Három birodalomnak volt fővárosa.
Mikor élte elsőm második, harmadik virágkorát a város?

330-ban, 395-ben és 1453-ban.
5. Jelöld a térképen nyilakkal a szökés tervezett útvonalát!
Törökországon, Athénon és Itálián keresztül tervezik a menkülést.
Ki láthatott többet az egri vár maradványaiból: Gárdonyi vagy mi?

eger.hu/tort3.htm
Mi, ugyanis a feltárások Gárdonyi halála után indultak meg.
107
Ötödik rész, 16. fejezet
1. Gyűjtsd össze a tűzkerék leírásában olvasható metaforákat! Mihez hasonlítja az író

– a kerék felvillanó lövelléseit: kilövellő tűz
– a kerék violaszínű lángnyelveit: ötven-öles tűzfecskendő
– a tűzfolyam jobbra-balra kanyargását: szikrázó tűzkerék
– a vörös, kék, sárga sziporkákat: csillagok
– a robbanások hangját: durrogás
– a kereket övező füstöt? felhőbe öltözött kerék
2. A fejezetnek bátran adhatnánk ezt a címet: „Többet ésszel, mint erővel”, hiszen a
tűzkeréken kívül még jó néhány kisebb-nagyobb hadicselről olvashatunk benne. Me-
lyek ezek?
kiszurkálás
megtüzesített lándzsák kilökése a falból
3. Balassi Bálint Egy katonaének című versében a magyar katonákról ad leírást, Gár-
donyi itt a törökökről. Hasonlítsd össze a felszerelésüket!
Csak a magyaroknak van: Csak a törököknek van: Mindkettőnek van:

párduckápa lándzsa zászló
sisak pajzs kopja
kard
4. Keress az illusztráción janicsárt és szpáhit! Milyen fegyverről ismerszik meg az

utóbbi?
kardjáról
5. Alakítsd át a mondatot úgy, hogy értelme ne változzon, de minél több összetett szó
álljon a mostani szókapcsolatok helyett!
A vár megtorlása készülő védői páncélból készült sisakokban fogadták a török katonai
csapatot.
A vár védői: várvédők
Megtorlásra készülő: bosszúvágyó
Páncélból készült sisakban: páncélsisakban
Katonai csapatot: hadsereg
Az új mondat:
A bosszúvágyó várvédők páncélsisakban fogadták a török hadsereget.
108
Hány szóval lett rövidebb a mondat?
5
Mit kért gyermekeitől Gárdonyi a halálos ágyán?

Menjenek el Bródy Sándorhoz, és kérjenek bocsánatot tőle.
109
Képek és formák a költészetben
Balassi Bálint: Egy katonaének
1. Egészítsd ki a szerkezeti vázlatot!
természeti szépségek a) madárdal

b) mező
c) ég
díszes katonai felszerelések a) zászlók

b) kopja
c) párduckápa
d) sisak
e) forgó
megpróbáltatások a csatában a) éhség

b) szomjúság
c) hévség
d) fáradtság
2. Melyik megfogalmazás fejezi ki leginkább a vers lényegét? Karikázd be a betűjelét!

A) A katonák életét megszépíti, hogy vadállatok közelében élnek.
B) A katonai kötelességeket minden becsületes embernek vállalnia kell.
C) A végvári katonáskodás nemes, tiszteletre méltó, szép hivatás.
D) A vitézek élete nehéz, de érdemes vállalni, mert jó esélyük van a túlélésre.
3. Megpróbáltuk érvekkel alátámasztani a vers állítását, de kétes sikerrel tettük. Húzd

át az ide nem illő kijelentések betűjelét!
A) A vitézek mit sem törődnek a veszélyekkel, megpróbáltatásokkal.
B) A trombitától megriadt lovakat is képesek betörni.
C) Az élet minden kényelméről lemondanak a hősiesség érdekében.
D) Ha súlyos a helyzet, összetörik kopjáikat, úgy menekülnek.
E) Ésszel, ravaszsággal harcolnak, sokszor félrevezetik az ellenséget.
110
4. Milyen hasonlatokat, metaforákat látsz a versben?
Miről beszél a költő? Mihez hasonlítja?
Széles mező Sétáló palota
Útaknak lese, kemény harcok helye Iskola
Éhség-szomjúság Múlatás
Vad s madár gyomra Koporsó
Áldás, szerencse Gyümölcsfa
5. Kösd össze a rímpárokat!
lovak kiáltván
riadt jó neve
látván ugrálnak
oskolájok virradt
serege mulatságok
6. Keress alakzatokat az első két versszakban!
Alakzat neve Idézet
Megszólítás Vitézek
Kérdés Vitézek, mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél?
Megszemélyesítés Ellenség hírére vitézeknek szíve gyakorta ott felbuzdul
Halmozás Holott sebesedik, öl, fog, vitézkedik, homlokán vér lecsordul.
7. A vers egyaránt tartalmaz olyan értékeket, amelyeket a mai ember is magáénak vall,
és olyanokat, amelyekkel ma kevésbé tudunk azonosulni. Keresd meg az értékeket
megfogalmazó részleteket, és ítéld meg, ma is osztjuk-e a költő véleményét!
Megfogalmazott érték Ezt kifejező idézet Ma is így érezzük?
Vitézek, mi lehet ez széles föld felett szebb
a természet szép, öröm benne élni
dolog az végeknél?
imponáló az ellenség kíméletlen Az éles szabályban örvendeznek méltán,
elpusztítása mert ők fejeket szednek…
szeretjük a kalandot, izgalmat …csak jó kedvéből is vitéz próbálni indul
Emberségről példát, vitézségről formát
másokért meghalni öröm
mindeneknek ők adnak
Az párduckápákkal, fényes sisakokkal, for-
kedveljük a díszes, szép öltözetet
gókkal szép mindenik
Az jó hírért névért s az szép tisztességért
a bátorság, hősiesség vonzó példa
ők mindent hátra hagynak…
111
8. Gyűjtsd össze a „vitézek” jelzőit a versben, majd egészítsd ki a jellemzésüket saját
szavaiddal!
Milyen a végvári vitéz a vers szavai szerint?

ifjú, dicséretes
Mit mondhatunk el még róla?

bátor, vakmerő, önfeláldozó
Mit jelent, hogy a vers hárompillérű kompozíció? Mely versszakok alkotják e pilléreket?
freeweb.hu/bel/erettsegi/bal.htm
Három részből áll: bevezetés, indoklás, visszautasító összegzés.
112
Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez
a Remény jellemzése a) égi jelenség

b) istenségnek látszó
c) csalfa
d) vak
a Remény cselekedetei a) kecsegtet

b) nevet
c) megcsal
a boldogság kertje a) nárciszok

b) patak
c) fa
d) virág
e) rózsa
a kert pusztulása a) rózsák hervadása

b) források kiszáradtak
c) zöld fák kiszáradtak
búcsú az élettől a) a réttől

b) a mezőtől
c) a ligettől
d) kedvtől, Reménységtől
2. Melyik megfogalmazás fejezi ki leginkább a vers lényegét? Karikázd be a betűjelét!

A) A költő kertjében eleinte minden virult, de a téli hideg elpusztította a fáit, virágait.
B) A költő kesereg, mert mindent megkapott a sorstól, de Lilla szerelmét nem.
C) A versbeli beszélő minden vágya teljesült, de később mindent elveszített.
D) A versbeli beszélő szomorú, mert már nem tudja élvezni az élet örömeit: fáradt, halni
vágy.
113
3. Reményeink sokszor megcsalnak bennünket, bizakodás nélkül mégsem élhetünk. Fi-
gyeld meg környezetedben, mennyire másként viselkedik az optimista és a pesszimis-
ta ember! Írd a táblázatba a bizakodó és a reményvesztett emberre jellemző szava-
kat! Te milyen alkat vagy? Mely kifejezések a jellemzőbbek rád?
úgyse, hátha, nemigen, talán, bízom benne, majdcsak, tartok tőle, kétlem, aligha, esetleg
Bizakodó Reményvesztett
hátha úgyse
bízom benne nemigen
talán tartok tőle
majdcsak kétlem
esetleg aligha
4. Mely képek emlékeztetik Csokonait a boldogságra, melyek a szomorúságra? Jelöld

„B” és „SZ” betűkkel!
B B B SZ B SZ
csörgő patak, tavasz, nárcisz, hervadás, rózsa, kiszáradt patak,
SZ B SZ SZ B
tél, frissesség, kisült mező, éjszaka, fürgeség
Mit jelent a poeta natus és a poeta doctus fogalma? Melyik illik Csokonaira?
Extra.hu/lexikon/irok/felvil/csokonai.htm
Született költő, tanult költő. Az utóbbi.
114
Csokonai Vitéz Mihály: Zsugori uram
névtelen, mert a) eladta a nevét

b) régebben ingyen sajnálta kimondani
beteg, sovány, mert a) éhezik

b) a drágaságom gondolkodik
sajnálja, hogy ingyen a) vesznek levegőt

b) pazarlónak tartja magát
bánatában a) sóhajtozik
b) jajgat
c) kulcsolódik keze
d) tűnődik
e) sajnálja, hogy a versben ingyen jött elő
2. Melyik mondat fejezi ki leginkább a vers lényegét? Karikázd be a betűjelét!

A) Ha valaki meg akar gazdagodni, a mindennapokban vállalnia kell a szűkölködést is.
B) A gazdagság bűn. A gazdagok gonoszsága kiül az ábrázatukra, meglátszik minden tet-
tükön.
C) A vagyon őrültté, bolonddá teszi birtoklóját.
D) Akinek a pénze az istene, az sohasem lesz boldog, mert mindig félteni és kevesellni
fogja vagyonát.
3. Kigyűjtöttük a versből Zsugori uram legfontosabb kulcsszavait. Mely szavakkal

gazdagítanád a szókincsét – ismerve egyetlen érdeklődési körét?
elad, kalkulál, kincs, pazarol, drágaság, arany, elveszteget, elrabol, számadás, kár
Igék Névszók
megszerez haszon
jól jár szerencse
becsap gyémánt
elveszít örökség
ellopják tőle nyeremény
115
4. Képzeld el a következő, napjainkban játszódó jelenetet! Két üzletember találkozik az
orvosi rendelő várójában: mindkettejüknek elviselhetetlenül fáj a feje. Kovács úr az-
nap csak 10 milliót nyert a tőzsdén a szokásos 30 helyett, Szabó úr pedig csupán 200
luxuskocsit értékesített a várt 300 helyett. Folytasd párbeszédüket a 3. feladatban
összegyűjtött szavakat is felhasználva!
Jó estét, Kovács úr! Csak nem beteg?

Ne is mondja, Szabó úr. Rettenetes napom volt.
Ma csak 10 milliót nyertem a tőzsdén. Ma sem volt szerencsém.

Én se jártam jól, csak 200 luxuskocsit adtam el.
Hol maradt a hasznom? Jaj nekem, jaj nekem!

Én is elveszítettem a megszokott hasznomat.
Meg fogom szerezni, ami nekem jár. Viszontlátásra Kovács úr!

Viszontlátásra Szabó úr! Sok szerencsét kívánok Önnek a pénzszerzéshez!
5. Jelöld a betűjelek és a római számok egymás mellé írásával, mely ritmusjelzések

mely szövegrészletekhez tartoznak!
A) Ellenség hírére vitézeknek szíve gyakorta ott felbuzdul… III.
B) Most panaszra nem hajolna
Gyászos énekem… II.
C) Most is azért sohajt és dúl-fúl magába,
Mert nem adhatja az áert árendába… I.
I. X´XXXXXX / X´XXXXX
X´XXXXX / X´XXXXX C
II. – /– /– /–
– /– /– B
III. X´XXXXX / X´XXXXX / X´XXXXX A
Ki volt a debreceni kollégium híres tanára fizikából, illetve történelemből?

Kerekes Ferenc, Budai Ézsiás
116
Ady Endre: A föl-földobott kő
1. Járjuk körül a versben szereplő toronymotívumot!

A) Hol találkoztál korábbi olvasmányaidban a motívummal?
Pl. a Bibliában, a Bábel tornyáról szóló részben.
B) Miféle tornyokat szoktak építeni a városokban? Nevezz meg legalább három funkciót!
templomtornyot, vártornyot, kilátótornyot
C) Párizs kapcsán mely toronyra gondolhatunk elsősorban? Mi a funkciója?
Az Eiffel-toronyra, amely kilátó.
2. Ha a „város” helyett „tornyot” mond a költő, akkor nem tesz mást, mint az „egész”
helyett annak „részét” nevezi meg. „messze tornyokat látogat” – messze városokat
látogat. Ezt a szóképet – a metafora távoli rokonát – metonímiának nevezzük. Miféle
„egészet” helyettesít a „rész „ megnevezése a következő idézetekben?
„Hallgat a száj…” Egész: fej
(Arany János: Ágnes asszony) Rész: száj
„A szív remélt…” Egész: lélek

(Vörösmarty: Előszó) Rész: szív
„Mindennapi kenyerünket add Egész: táplálék, maga az élet

meg nekünk ma…” Rész: kenyér
(Imádság)
„A téli kalapok elkeseredve Egész: öltözet

vonultak tova…” Rész: kalap
(Krúdy Gyula)
3. Gyűjtsd ki a versből a fönt-lent ellentétére, a kettő közötti mozgásra utaló igéket!

hullva földobnál
lehull föl-földobott
visszaszállnék tornyokat
117
4. Ha a „fönt „ jelképe a torony, akkor a „lent” jelképe a por lehet Ady versében: „le-
hull a porba, amelyből vétetett”. Olvasd el a motívum irodalmi szerepéről szóló is-
mertetést, majd válaszolj a kérdésekre!
Milyen negatív tapasztalatai vannak a „lent”-ről a gyereknek, a felnőttnek?

A lent a gyereknek a kiszolgáltatottságot, a felnőttnek pedig az ismeretlenséget és a félel-
met jelenti.
Hogyan beszélnek a népdalaink, népmeséink a „fönt”-ről?

A fönt egy boldogabb világ jelképe.
Hogy függ össze a fönt fogalma az erő képzeletével?

Az jut el lentről föntre, aki erős.
5. „Lehull a porba, amelyből vétetett” – olvashatjuk a versben. A „vétetett” igealakot

szenvedő vagy passzív alaknak nevezzük, s olyan történést fejezünk ki vele, amely
akaratunktól függetlenül esik meg velünk. Ezt a tehetetlenséget fejezi ki Ady azzal is,
hogy kőhöz hasonlítja magát: nem a kőtől függ, ha feldobják, s az sem, ha leesik.
A) Mely szó fejezi ki az 5. versszakban ezt a passzív viszonyulást a történésekhez?

Százszor is.
B) Mondj példát életed azon eseményeire, melyek tőled függnek, s azokra, melyek nem raj-
tad múlnak!
Egyéni válaszokat várunk.
C) Szerinted melyik játszik nagyobb szerepet az ember életében?

6. Tervezed-e, hogy felnőttkorodban külföldre költözz, és ott vállalj munkát? Milyen

előnyei és hátrányai lennének egy ilyen döntésnek?
Milyen korábbi irodalmi alkotások hatása érezhető Ady stílusán?

freeweb.hu/bel/e3/ma30.html
Kuruc költészet, erdélyi írók, Biblia.
118
Összehasonlító feladatok
Mama, Anyám fekete rózsa, Ha döng a föld
1. Figyeld meg a versekben felidézett idősíkokat!
A) Jelöld a táblázatban X-szel, melyik versben mely igeidők bukkannak fel!
Múlt Jelen Jövő
Mama X X
Anyám fekete rózsa X X
Ha döng a föld X X
B) Mennyi idős lehet József Attila a felidézett múltban, mennyi a vers jelenében?
A felidézett múltban kb. 3 éves lehet József Attila.

A vers jelenében 29 éves a költő.
C) Hogyan függ össze a Csoóri-vers jelen ideje a várt jövőbe vetített látomással?
A szenvedések és a betegség hatására a költő édesanyja szinte a szemünk láttára fogy el.
D) Melyik gyermek a kisebb, fiatalabb: az , akiről József Attila ír, vagy az , akiről Nagy
László? Honnan tudhatjuk?
Nagy László versében csecsemőről van szó. Az első versszakban a költő utal a szoptatás-
ra.
2. Az édesanya egyik versben sem beszél gyermekéhez. Idézd az erre utaló szavakat!
József Attilától (3. versszak): „nem szidott, nem is nézett énrám…”

Csoóri Sándortól (4. versszak): „anyám csönd sivatagja”
Milyen testi érintkezés pótolja ezt a hiányt?

Nagy Lászlónál (4. versszak): „s hátára forraszt”
119
3. Mindhárom versben szegény sorsú, nehéz fizikai munkát végző asszonyról hallunk,
aki
zsákot cipel, répát gyalul: Nagy László – Ha döng a föld

cipekedik, mos, tereget: József Attila: Mama
tehenet fej, mosogat, söpröget: Csoóri Sándor: Anyám fekete rózsa
4. Mindhárom költő egyfajta túlvilági jóvátételt, kárpótlást követel – kimondatlanul

is – sajnált, szeretett édesanyjának. Ezért is beszélnek a „fönt” világáról, az égről, a
keserű valóság fölé emelő repülésről. Idézd az erre utaló részletet!
József Attilától (4.versszak): „ szürke haja lebben az égen…”

Csoóri Sándortól (5. versszak): „Bejön egy madár érte
s csőrében elviszi.”
Nagy Lászlótól (4. versszak): „…s hátára forraszt, úgy röpít…”
5. A három vers közül melyik

– páros rímű: Mama
– félrímű: Anyám fekete rózsa
–rímtelen: Ha döng a föld
6. Mindhárom vers egy-egy sajátos képben (metaforában) foglalja össze, milyennek lát-
ja édesanyját a beszélő. Kösd össze a metaforát azzal a szócsoporttal, amely legin-
kább értelmezi a képet!
Az égig felnövő óriás szomorú, gyászos, keserű, szép, nemes
Fekete rózsa erős, vidám, legyőzhetetlen, elszánt
Fehér ló túlvilági, elérhetetlen, semmivé foszló, távoli
Mi mutatja, hogy József Attila életművében központi téma a „mama”?

Sulinet.hu/tananyag/97102/on/igyjo/setup/portrek/jozsefa/hankissj.htm
Anyavers nyitja és zárja a költő kötetét.
120
Hősök, mondák, regények
Anonymus: Zalán futása (könyvtári munka)
1. Anonymus eredeti szövegében milyen néven szerepel Zalán vezér? A
Salán
2. Mely híres magyar költő olvasta a névalakot Zalánnak? A
Vörösmarty Mihály
3. Anonymus művének műfaja gesta. Mit jelent a szó? B
A középkori történetírásban az eseményeket már önállóbb felfogásban előadó műfaj.
4. Miben különbözik a gesta a krónikától? B
A gestát önállóbb felfogás jellemzi. A krónika tényközlő formájú.
5. Milyen viszonyokban álltak egymással a bolgárok és a görögök? C
A bolgárok és a törökök Salán vezér szövetségesei voltak.
C
6. Honnan ered valójában a hungárus?
Az onogur névből.
7. Mely folyók találkozásánál fekszik Bolgárfehérvár (Belgrád)? E
A Duna és a Száva találkozásánál fekszik Belgrád.
Még mit használnál?

P. Mester: A magyarok cselekedeteiről: A magyar középkori irodalom. Szépirodalmi
könyvkiadó, 1984
Milyen szobor emlékeztet a csatára ma Tiszaalpár templomdombján?
121
szote.u-szeged.hu/in1st/rosa/honfem1/arpadok.htm
Árpád vezér bronzszobra.
Melyik az a női név, melyet első előfordulása, a Zalán futása című eposz még férfinév-
ként alkalmaz?
nextra.ro/internetto/RMSz/1998/jul/jul1112.html
Etelka (hadzavaró, kacagányos Ete)
Mikszáth Kálmán: Ajnácskő (könyvtári munka)
1. Mit jelent a „mappa” szó? A
A szó iratgyűjtőt jelent
2. Fejtsd meg az „ipa” és a „tegez” szó értelmét is! B
ipa: após (régies, népies alak)

tegez: hordozható tok nyílvesszők számára.
3. Mely nagy magyar költő írt eposzt „Két szomszédvár” címmel? D
Vörösmarty Mihály
C
4. Mikszáth Kálmán gyakran és szívesen írt az északi országrészről. Miért?
Mikszáth Kálmán ennek az országrésznek, a Palócföldnek a szülötte.
5. Milyen békekötés során jutott török kézre a vár 1645-ben? E
A linzi békekötés során jutott a vár török kézre.
6. Mikor született a Balassa Menyhért árultatásáról című dráma? D
1569-ben
7. Ki volt Thököly Imre? E
Erdély fejedelme volt.
122
Budapestre vagy Pest-Budára költözött Mikszáth, amikor fővárosi lett?

Diákként 1866-ban, felnőtt férfiként 1873. júliusában költözött a fővárosba. A második

időpontban – az 1872. XXXVI.tc. alapján – ezt már Budapestnek nevezték
Mikszáth Kálmán: Beckó vára (könyvtári munka)
1. Csakugyan egybe kell-e írni a „szájhagyomány” szót? A
Igen.
2. Stibor vajda történetét Kisfaludy Károly is feldolgozta. Mikor? E
1819-ben.
3. A kígyómarás motívuma Shakespeare Hamlet című művében is szerepel. B

Hogy kell helyesen ejteni a drámaíró nevét?
sekszpír
4. A Biblia mely könyvében bukkan fel első alkalommal a kígyó motívum? C
A Teremtés könyvében.
5. Nevez meg Mikszáth leghíresebb novellásköteteit! E
A jó palócok
Tót atyafiak
6. Milyen típusai vannak a helyi mondáknak? E
Eredetmondák és az egyes vezérek hőstetteiről szóló mondák.
F
7. Stibor vajda sírkövét ismeri a művészettörténet. Mikor halt meg?
1414-ben halt meg Stibor vajda.
123
Stibor vajda mely rokonáról tud még a művészettörténet? Mikor halt meg?
kfki.hu/~arthp/keptar/magzar/zmisc/faragvan/15sz/sirkovek/stibor.html
A fia meghalt 1434-ben.
Miért jelentős művészettörténeti emlék a két Stibor sírköve?

kfki.hu/~arthp/keptar/magyar/zmisc/faragvan/15sz/sirkovek/stibor.html
A gótikus szobrászat emlékei.
Lengyel Dénes: A tök és a csikó (könyvtári munka)
1. Mit gondolsz, miért szőtt oly sok szép mondát Mátyás alakja köré az utókor emléke-
B
zete?
Így fejezte ki az utókor a Mátyás király iránt érzett háláját, szeretetét.
2. Mátyás király nemcsak a szegényeket támogatta, hanem a művészeteket is

C
bőkezűen támogatta, vagyis mecénás volt. Honnan ered a szó?
Az i. e. 1. században élt gazdag római polgár, Maecenas nevéből ered, aki a tudományok
és a művészetek bőkezű pártfogója volt.
3. Mátyás korában két változatban is megírták Magyarország történetét. Kik? D
BONFINI és THURÓCZY János.
4. Az angol irodalom hasonló mondaköre az Artus-mondakör. Ki a főalakja? C
ARTUS király áll a mondakör középpontjában, ám az igazi hős LANCELOT.
5. Ebben a korban játszódik Erkel Ferenc operája, a Mátyás bátyjáról szóló

E
Hunyadi László. Ki írta az opera szövegkönyvét?
Egressy Béni írta az opera szövegkönyvét.
Hasonlítsd össze Hunyadi János és Hunyadi Mátyás zászlaját! Mit jelképez Mátyáséban a
piros-fehér sávozás?
124
geocities.com/zaszlok/hazateres/tortenel.html
Mátyáséban a családi jelképek mellett az országot jelképező Árpád-sávok és a kettős ke-

reszt látható.
Hol született és hol halt meg Mátyás király?

britannica.com/seo/M/matthias-i
Kolozsváron született, Bécsben halt meg.
Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka
1. Vörösmarty egy olyan aprócska jelenségnek is nagy figyelmet szentel, amilyen ebben
a műben a pillangó. Ezt abból is láthatjuk, hogy nem kevesebb, mint hat jelzővel írja
le a lepkét. Melyek ezek? Te hányat tudnál még mondani?
A költő jelzői: Saját jelzőid:

vad gyönyörű
könnyű színpompás
kis szemet gyönyörködtető
tarka káprázatos
szép ragyogó
arany színes
2. A költemény egyik legszebb, leggyakoribb alakzata a párhuzam. Mindjárt az első

versszakban látunk ilyet: amilyen mozdulattal ül rejtekhelyén a vadász, éppoly nyu-
godtan, éppoly mozdulatlanul rejtőzik a forrásnál a vad. Fogalmazd meg egy-egy
mondatban, miféle párhuzam mutatkozik az alábbiak között!
A lány és a pillangó:
A lány úgy szalad az erdőben, ahogy a lepke szálldos.
A várt vad és a lány:

A vadászt szerencse érte: a várt vad helyett a leány jelent meg.
Utolért pillangó és utolért lány:

A leány a pillangót ért utol, míg a vadász a lányt.
Peterdi háza és ő maga:

Áll-e még az épület, és él-e még Peterdi?
Peterdi vére, könnye:
125
Peterdi, a vén bajnok úgy hullatja könnyeit, ahogyan régen a vérét Nándorfehérvár ostro-
mánál.
Mátyás és atyja, Mátyás és Peterdi:

Peterdi is apja lehetne Mátyásnak.
Virág hervadása, Ilonka halála:

Ilonka olyan szép volt és olyan rövid életű, akár a virág.
3. A párhuzam sajátos formája az ellentétes párhuzam. Ilyet is láthatunk a 2. rész utol-

só és a 3. rész ötödik versszakában. Megtalálod-e őket?
2. rész:
S csendes a ház, de nincs nyugalma…
3. rész:
„Fény nevére, áldás életére!
Fenn kiáltja minden hű ajak…
Szép Ilonka némán és merőn áll.”
5. A szép Ilonka időmértékes, trochaikus verselésű mű:

Áll-e még az ősz Peterdi háza?
– / – / – / – /–
Fogalmazd meg, mit jelent a trocheus!

Egy hosszú és egy rövid szótagból álló versláb az időmértékes verselésben. Jele: –
Mely korabeli hexameteres történeti mű ösztönözte Vörösmartyt a Zalán futása megírásá-

ra?
Aranyosrákosi Székely Sándor: A székelyek Erdélyben (1829)
126
Lázár Ervin: A kovács
1. Az ördög, a sátán nemcsak vallási fogalom, hanem irodalmi motívum is, amely igen
gyakran bukkan fel a magyar és a világirodalomban. Olvasd el az ismertetést, majd
válaszolj a kérdésekre!
Mit gondolsz, mely művek ihlették a lentebbi illusztrációkat a felsoroltak közül?

Dante Isteni színjátéka és Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című műve.
Melyik rajzra, melyik leírásra emlékeztet leginkább Lázár Ervin novellája?

Lázár Ervin novellája a 2. rajzra és a Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című műben
szereplő ördögfire emlékeztet.
Szerinted milyen tapasztalatokból kiindulva alkotta meg az emberiség a sátánról szóló mí-
toszokat?
A gonosz és ismeretlen erőktől való félelemből kiindulva alkothatta meg az emberiség a
sátánról szóló mítoszt.
2. Lázár Ervin novellájának csak a közepe táján jönnek rá a jelenlévők, hogy maga a
Sátán áll előttük. Furcsaságok, szokatlan jelenségek azonban már korábban is fel-
tűnnek nekik. Vedd sorra a figyelmeztető előjeleket!
szagok: kénszag
érkezés a legény, a mester és a kisinas nem vették észre,
amikor bejött a sátán
a ló: Hátracsapta mind a két fülét, tehát rossz termé-
szetű
az első patkó: az első patkót a sátán összegyűrte
a bájgúnár lába: pata
3. Az ördög fölényeskedéséből, fenyegető vihogásából sejthetjük, hogy egy pillanat alatt

végezni tudna Szűcs Lajossal, sőt az egész faluval. A ravasz kovács mégis le tudja
győzni őt. Idézz fel néhány mesét, mondát, történetet, ahol a gyengébb ravaszsággal
túljár az erősebb eszén!
A három kismalac
A farkas és a hét kecskegida.
127
4. Metaforákat nemcsak a költők használnak, hanem mi is, mindannyian, mindennapi
beszédünkben. Számos ilyen köznyelvi metaforát látunk ebben a novellában is. Ma-
gyarázd meg eredetüket, értelmüket: mi köze a szárnynak az ajtóhoz, a hártyának a
papírhoz, és így tovább!
Malaclopó:
Ujjatlan köpönyeg, amely alá el lehet rejteni a lopott malacot.
Kétszárnyú ajtó:
Két szárnya van, mint a madárnak.
A fogó két vaspofája:

A fogó olyan erősen zárul össze, mint egy vadállat pofája.
Háromlábú lábos (egyáltalán: lábos):

Lábakon álló edény.
Hártyapapír:
Vékony, mint a hártya.
Lázár Ervin meséjében a sátán vesztét a lova okozza, hiszen azt akarta megpatkoltatni.
Kinek okoz gondot a „tudós disznó” Gárdonyi Géza meséjében?
kiskobak.hu
Galiba Mártonnak.
Mark Twain: Tom Sawyer kalandjai
1. Válassz egy szereplőt a fejezetben látott alakok közül! Először gyűjts 6-8 szót, amely
jól kifejezi a tulajdonságait, majd alkoss mondatot a szavak felhasználásával!
Szavak:
Polly néni: gyanakvó, kedves, jószívű, okos, csalafinta
Mondat:
Polly néni kedves, okos és jószívű asszony, aki Tom miatt időnként gyanakvó és csalafin-
ta.
128
2. Gyűjtsd ki a fejezet szereplői közül a gyerekeket és a felnőtteket!
gyerekek: felnőttek:
Tom Polly néni
Sidney az idegen fiú édesanyja
idegen fiú
Kikből van több? Miben más ez a regény, mint a többi idei olvasmányunk?
A gyerekekből van több.
A regény hősei gyerekek.
Mit gondolsz, gyerekeknek szánta a művét Mark Twain? Melyik az a mondata (a fütyü-
léssel kapcsolatos), amely ellentmond ennek a feltételezésnek?
Az író a művet felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt szánta.
„Az olvasó bizonyára emlékszik rá gyermekkorából, hogy megy ez.”
3. Tom már ebben a rövid részletben is legalább 4-5 különböző rosszaságot követ el.
Melyek ezek? Jelöld számozással a csínytevések súlyosságát: az 1-es legyen a legna-
gyobb bűn, az 5-ös a legkisebb apróság!
beugratja Polly nénit: 1. hiányzik az iskolából: 3.

hazudik Polly néninek: 2. megveri az idegen fiút: 4.
4. Az olvasott részlet a regény bevezető fejezete: sok mindent kell az olvasó tudomására
hozni. Az azonban unalmas lenne, ha az összes körülményről az elbeszélő tájékoz-
tatna bennünket. Figyeld meg, miről hogyan szerzünk tudomást! Kösd össze az ösz-
szetartozókat!
Az író közli velünk Tom valójában lefejtette a gallérját

Tom gondolja Tom lopott a lekvárból
Polly néni gondolja Polly néninek felesleges szemüveget viselnie
Tom és Polly néni párbeszédéből Tom meg fogja verni Sidet
Sid és Polly néni párbeszédéből Tom anyja meghalt
5. Mi a hiba a rajzon? Ábrázol egy tárgyat, amit nem kellene, és megfeledkezik egyről,
ami elmaradhatatlan. Mik ezek?
Tomnak nincs cipője, viszont elmaradhatatlan Polly néni szemüvege.
6. Jó megfigyelő vagy? Ellenőrizd magad az alábbi apróságok felidézésével!
Milyen évszakban játszódik a történet?

Nyáron
129
Milyen napszakban?
Alkonyatkor.
Melyen szokatlan útvonalon távozik Tom az udvarunkból?

A palánkon keresztül távozik.
Milyen szokatlan útvonalon tér vissza később a házba?

Az ablakon át tér vissza.
Hogy hangzik a regény bevezetésének első szava angolul?

bibliomania.com/0/0/54/98/frameset.html
„Most”, vagyis: legtöbb. (A legtöbb itt leírt kaland csakugyan megtörtént – állítja az író.)
130
Defoe: Robinson Crusoe (Napló – Házépítés)
1. Rajzold le, milyen helyiségekből állt Robinson barlangja! Felsorolásuk megtalálható

a szövegben, elhelyezésük már rajtad múlik. Számozd be őket, és írd a térkép alá a
funkciójukat!
1. raktár
2. konyha
3. ebédlő
4. éléskamra
5. nyárilak a barlangon kívül
2. Milyen tárgyakat őriz Robinson a sátrában és a barlangjában?

– bútor: asztal, szék, fogas
– szerszám: vaskampó, faásó, kalapács, fejsze
– vadászfelszerelés: puskapor, vadászkutya, pisztoly
– vadászzsákmány: kecske, vadgalamb
– szállítóeszköz: tutaj
3. Milyen tevékenységekből áll össze Robinson napirendje?

– reggel: felkelés után 2-3 óra vadászat
– délelőtt: 11 óráig dolgozik, aztán ebédel
– ebéd után: 12-től 14 óráig alvás a meleg miatt
– estefelé: 14 órától estig dolgozik
4. Milyen állatok elejtéséről számol be?
galamb, kecske, hal
5. Ha te lennél Robinson, és palackpostán kérnél segítséget, mit írnál a levélbe?

Ne feledkezz meg a dátumról se!
Kedves Ismeretlen!
Én, szegény, szerencsétlen Robinson Crusoe hajótörést szenvedtem. A viharban minden

matróz meghalt, egyedül maradtam életben. Segítséget kérek attól, akihez eljut ez az üze-
net. A tengerből kiálló hajóroncs közelében van a sziget, ahol most élek.
A reménytelenség szigete, 1659. szeptember 30.
Robinson Crusoe
131
Robinsonnak nem volt talicskája. Bár megpróbálta, nem sikerült kereket készítenie. Nem
gőzhajó süllyedt el, és nem csónakon vitte partra a felszerelését.
Miért nevezhetik életrajzírói kalandornak Defoe-t?

mek. oszk.hu/porta/szint/tarsad/irodtud/vilagir/html/index.htm
Kereskedőként bejárta a fél világot, lázadóként bujdosott, katonaként harcolt.
132
ARANY JÁNOS: TOLDI
Voinovich Géza: A Toldi ihletői
A Toldi név megkapta Arany képzeletét; a pályázat mintha neki szólott volna. E vidéken
volt honos a Toldiak virágzó nemzetsége; a szomszéd „sován Szilágyországban, Kusalkőn
szerzé Ilosvai Ptolemeus históriáját 1570-ben, ott hallhatott a nagy erejű hősről; e környéken
az asztalnak tett malomkövet ma is „Toldi asztalá”-nak mondják. Többet regélt róla a
szalontai nép, mely a családot is, a mondát is magáénak tudta, mert a Toldiak hajdan Szalonta
földesurai voltak, s a vidék őrizte emléköket. Még 1830-ban is ott járt valaki Erdélyből ősi
fészkét megnézni, aki ujján T.M. betűs, bikafejes gyűrűt viselt.
A jegyzői lak udvarára odalátszott a csonka torony, a néphagyomány szerint a Toldi-vár
donjonja; még látszottak vízárka nyomai, s a rég kiapadt tóé, mely oldalát mosta. Régi tér-
képén ki volt téve Told puszta, s mellé odarajzolta az elpusztult Nagyfalu helyét. Ott zúgott a
határban a Pata erdeje, hol Toldi vadat űzött. Szinte szeme előtt látta, egy levegőt szívott
vele.
A pályázat olvastára megelevenült Aranynak. Újra olvasgatni kezdte, amit a ponyváról
nyilván gyerekkora óta ismert: Az híres nevezetes Tholdi Miklósnak jeles cselekedeteiről és
bajnokságáról való históriát. Szerencsére oly példány került kezébe, mely nem hiányos, sőt
megvan benne a későbbi tíz sor is, mely a hősnek Buda kapujában függő fegyvereit emlegeti:
a buzogányt, a pajzsot, a parittyát és a kopját. Egyszerre óriási voltában állt előtte Toldi, rop-
pant fegyvereiben; így mutatja az előhang olvasóinak is. És ha egyszer életre mozdult, azontúl
minden emlék és benyomás éltette. A vézna mese, amint fejében forgatta, kiszállt az ismerős
határba, fel-felbukkant előtte itt is, ott is, egy-egy epizód odaszokott valahová, és kitellett,
rendre megtelt élettel, levegővel. Lassanként életre melegült lelkében a tetszhalott monda,
melyből Ilosvainál éppen az élet melege hiányzott. Puszta neveket talált nála, azokba emberi
természetet kellett öntenie; a darabos részek nem illettek össze, azok réseit ki kellett tölteni; a
mese vékony szála hol elszakadt, hol összegabalyodott, azt kisimítni, összekötni: szóval egé-
szet formálni a régi törmelékből.
Tompa Mihály levele Petőfiről és a Toldiról (részlet)

Beje, június 14. 1847
Isten áldjon meg édes barátom! Tökéletesen igaza volt Petőfinek, minden teketória és
ceremónia nélkül kellett volna hozzám berontanod, minden kopogtatás nélkül.
(…)
Pesten karöltve sétálgatván Sándorral: egyikünk szólt: tudod-e, ki hiányzik közülünk? A
másik felelt: Arany Jancsi! És igazunk volt; hiányzottál közülünk éppen úgy, mint én közüle-
tek most, midőn együtt valátok; és ha csak mindhárman együtt nem leszünk: hiányos lesz a
társaság.
Szeressük egymást, édes barátaim!
Én református pap vagyok; csendes és zajtalan életem folyama; nincs semmi fény, máz
és ragyogvány állásomon; s „én ezt nem fájlalom” Kazinczyval. Bibliámnak és lantomnak
élek, s valahányszor szép ének üti meg füleimet, magamét elvetem s más hárfáját hallgatom;
örömmel hallgattam a Toldiról is a hírt, magát még ő Miklósságát nem láttam, mégis igen-
igen örülök neki. Barátom! Én azt tartom: akárki írja, csak legyen; csak az irodalom emelked-
jék! S igazam van! Tudom, hogy Toldid felette jó, mert Arany Jánost nem dicsőítették volna
ezek az urak úgy, ha tökéletesen meg nem érdemlené. Írj, írj, édes barátom! Többet sokat
ilyet, hogy áldjon meg a lant és a nemzet istene!
135
FAZEKAS MIHÁLY: LÚDAS MATYI
Dr. Lakatos Ilona: Fazekas, a természettudós
A botanika iránti szenvedélyes szeretetét még a kollégiumból hozza magával. A katona-
évek tovább mélyítik természetszeretetét, hazatérve a természet – a felvilágosodás természet-
szemléletének is megfelelve – menedéket, vigaszt is jelent neki. Fazekas, ahogy költeményei-
nek bemutatásakor is láttuk, a természetben feloldódni tudó, ott otthonra lelő ember. „Talán
nincs is olyan ember, aki ha meglát valamely különös fát, füvet vagy virágot, annak megnézé-
sében valami gyönyörűséget ne találna…” – vallja az Előljáró beszéd a Füvészkönyvhöz-ben.
Egy ismeretlen szerzőtől származó debreceni feljegyzés így jellemzi Fazekast: „Gyönyörűsé-
gére és megpihenésére szolgáltak a mezei foglalatosságok, melyeket megváltott földjein épült
szállásán, jó ízléssel, okossággal s mások tanúságára kedvetelve folytatott…” (Julow Viktor).
Természetszeretete, természettudományi ismereteinek rendszerezése, sőt az ismeretetek át-
adásának igénye, „… a tudomány előtt a tudatlanságnak, és a viátosság előtt a setétségnek
oszlani kell” gondolatárt tenni akarása 1805 után még határozottabbá válik. Bizonyára hozzá-
járul ehhez Csokonai halála, a költészetét segítő, buzdító barát biztosította termékenyítő közeg
megszűnése. Költői tevékenysége háttérbe szorul, kevesebb lesz nála az emberi világ gyöke-
res megváltozására irányuló törekvés, s egyre több az életet leélni segítő, azt könnyítő prakti-
kus jó tanács. „Én is írtam valaha verseket, de megismervén az emberséges emberek krízisei-
ből, hogy nem poétának születtem, letettem rólla” – írja kissé sértődött lemondással 1806-ban
Kazinczynak. „1805-ben már minden figyelmemet a fák, füvek és virágok vonták magokra
egész 1807-ig, midőn ti. bóldogemlékezetű sógorommal sok vajlódások után nagyreménységű
leányunkat, a Füvészkönyvet elszűltük” – emlékezik egy másik levélben (Kerekes Ferenchez,
1815).
A Diószegi Sámuellel sok-sok aprólékos munkával, nagy szeretettel készített Magyar
Fűvészkönyv, amely majd 1807-ben jelenik meg, az első magyar nyelvű botanikai mű, amely
a tudományos rendszerezés igényével készült. „Imé ajánlunk hát és általadunk édes nemze-
tünknek ollyan könyvet, mellynek egyenes és egyedűlvaló célja az, hogy a fáknak, füveknek és
virágoknak esmerésére vezessen . Ez éppen nem arra való könyv, hogy az ember felvegye, és
folytában olvassa – mert úgy érthetetlen és haszontalan lenne: - hanem arra való, hogy mikor
elébe akad valamelly esmeretlen plánta, akkor vegye kezébe a könyvet, és azt ebben felkeres-
heti, s a nevére találhat.” Úttörő Fazekasék könyve abban is, hogy Magyarország és Erdély
egész növényvilágát feldolgozza, és Linné osztályozását követve fajonként leírja. Legfonto-
sabb feladatuknak a magyar botanika nyelvének megalkotását tartották. „Hogy sok új neveket
kellett készíteni, annak fő oka az, hogy nem lévén még magyarúl a fűvészség tudomány formá-
ban, felette sok plántáknak még semmi magyar nevek nem vólt, amellyeknek hát nevet kellett
adni. Másik oka pedig az, hogy amellyeknek alkalmatlan vagy bitang nevek vólt, azoknak al-
kalmatosabbat kell adni. Megtetszik magából a könyvből, hogy mi, minden előttünk tudva vólt
alkalmatos magyar nevezeteket becsben tartottunk, és meghagytunk: de meg kell vallani, hogy
azok közt a bábalelte fűnevek közt, mellyek a köznép szájában, sőt könyveinkben is forognak,
sokan vannak botránkoztató, babonás, helytelen, csúf, sőt ollyan gyalázatosak is, mellyeket
becsűlletes ember szájára venni is átallana” (Előljáró beszéd…)
A Fűvészkönyv ezt a célkitűzését elérte: szakszavai közül ma is sokat használunk (szirom,
hímpor. Porzó, bibe stb.), a 350 növénynév nagy része ma is ismert (csillagfürt, gólyahír,
aranyfürt, nőszirom stb.) …
139
A nippuri szegény ember meséje (asszír mese)
Volt egy nippuri ember, szegény és alacsony sorsú Dzsimil-Ninurtának hívták, szerencsét-
len ember. Csüggedten ült városában, Nippurban. Nem volt ezüstje, mely népe büszkesége,
híjával volt az aranynak, mely népe büszkesége.
Kamrája szomjúhozott a tiszta gabona után. Kenyér éhe sanyargatta máját, hús és sör éhe-
szomja torzította el arcát.
Élelem nélkül szűkölködvén, napszám éhesen hevert.
Nem is volt neki váltás ruhája. Csüggedt szívével így tanakodott: „Kiöblítem ruhámat,
amelyet nem válthatok, városom, Nippur piacán vásárolok egy juhot.” Letette a ruháját, ame-
lyeket nem válthatott városa, Nippur piacán vett egy hároméves nőstény kecskét.
Csüggedt szívével így tanakodott: „Levághatnám épp a kecskét magam földjén, (de akkor)
nem lesz (belőle) lakoma: hol marad a sör?
Barátaim kapumnál hallanak róla, és haragudni fognak, atyámfiai és rokonaim majd fene-
kednek rám.
Fogom a kecskét, és elviszem a városbíró házához, valami szépet és jót készítek gyomra
számára.
Dzsimil-Ninurta megragadta kecské[je] nyakát, és a nippuri városbíró kapujához vette út-
ját.
Ily szavakat intézett Tukulti-Enlilhez, a porta őrizőjéhez: „Mondd meg, hogy be kívánok
menni és látni a városbírót.”
A kapus ily szavakat intézett gazdájához: „Gazdám, egy nippuri polgár várakozik kapud-
nál, és ajándékul… egy kecskét hozott neked.”
A városbíró megharagudott a kapusra, Tukulti Enlil[re], (mondván:) „Ragadd meg őt, a
nippuri polgárt, s hozd bévül a kapun.”
A porta őrzője …
És Dzsimil-Ninurta örömteli szívvel lépett be a városbíró színe elé.
Mikor Dzsimil-Ninurta belépett a városbíró színe elé,
Bal kezé[vel] fogta kecskéje nyakát, miközben jobbjával köszöntötte a városbírót!
„Enlil és Nippur városa áldja a városbírót!
Ninurta és Nusku adjon neki bőséget-boldogságot!”
A városbíró emígy beszélt a nippuri polgárhoz:
„Mi a bűnöd, hogy ajándékot hozol vesztegetésül?”
Dzsimil-Ninurta újra elmondta a nippuri városbírónak, mi járatban van.
„Napszám éhesen heverek élelem híján.
[Levetettem] ruhámat, melyet nem válthatok,
Városom, Nippur [piacán] vettem egy hároméves nőstény kecskét, (és) így beszéltem
nyomorult szívemmel:
» Levág[hatnám éppen] a kecskét a magam földén:
[de akkor nem lesz] (belőle) lakoma: hol marad a sör?
Barátaim kapumnál [meghallják majd és] haragudni fognak,
[atyámfiai és rok]onaim majd fenekednek rám.
Elviszem a kecskét a városbíró [házához]]. «
[Így be]széltem szívemmel:
[…] a mészárosnak majd felkiált éjszaka
[…] megfoghatják (őket)
[…] … asztal
[…] … kérdezhetik”
[A városbíró …] … felkiáltott és
140
[…]
„Adj neki, a nippuri polgárnak egy csontot és egy inat, adj neki, adj neki egy ital „har-
mad” sört kantádból, küldd el őt, és kísérd ki a kapuhoz!”
Adott neki, a nippuri polgárnak egy [csontot] és egy inat, adott neki egy ital „harmad”
[sör]t kantájából, elküldte őt, és [ki]kísérte a kapu[hoz]!”
Ahogy Dzsimil-Ninurta kilépette a kapun, ily szavakat intézett Tukuli-Enlihez, a porta
őrizőjéhez: „Az istenek áldása legyen gazdádon! Add át neki ezt az üzenetet:
Az egy teherért, melyet reám [rak]tál,
háromszor fizetek vissza neked egy helyében.”
A városbíró hallotta ezt, és nevetett egész nap.
Dzsimil-Ninurta a Király palotája felé fordította arcát (gondolván):
„A Király parancsaira herceg és kormányzó igazságosan ítélkezik.”
Midőn Dzsimil-Ninurta belépett a Király színe elé, lehajolt, megcsókolta a földet maga
előtt, miközben mindkét kezével üdvözölte a Világ Királyát.
„Uram, a nép ereje, Király, kit az őrző szellem dicsőséggel övez!
Adass nekem parancsodra egy hintót, hogy egy napig, bármi legyen is szándékom, betölt-
hessem vágyamat.
Ez egy napomra fizetségem egy mina vörös arany lesz.”
A Király nem kérdezte tőle: „Mi a vágyad, hogy álló nap hintóban akarsz pompázni?”
Adtak neki egy új hintót, mely a nemesek [ismertetőjele], övet csatoltak rá …
ő felszállt az új hintóba, mely a nemesek ismertetőjele, (és) arcát városa, Duranki felé fordí-
totta.
Dzsimil-Ninurta fogott két madarat, és tett … és lepecsételte annak pecsétjeit.
Elment (aztán) a nippuri városbíró kapujához.
A városbíró elébe jött fogadására (mondván):
„Ki vagy te, uram, aki … indultál?”
„A Király, a te urad küldött engem, hogy … […]aranyat hoztam Ekur, Enlil temploma
számára.
A városbíró élelme … re levágott egy pasilu-juhot.
A városbíró így szólt előtte: „Óh, fáradt vagyok!”
Dzsimil-Ninurta egész éjjel beszélt a városbíró mellett virrasztva, míg a városbíró el nem
aludt a fáradtságtól.
Dzsimil-Ninurta felkelt az éj közepén, amint a tolvaj, kinyitotta a (templomi) persely ajta-
ját
…
A városbíró hajnalhasadáskor
„A persely ajtaja nyitva, elvitték az aranyat!”
Dzsimil-Ninurta szíve ravaszságában megtépte ruháit.
Odalépett a városbíróhoz, és visszafizette neki adósságát.
Fejétől talpáig.
Végigverte egész testét, és megkínozta,
A városbíró félelmében így kiáltott fel alatta:
„Uram, ne pusztíts el egy nippuri polgárt!
Ne fertőztesd kezedet oly személy vérével, ki
védelem alatt áll, s Enlilnek szenteltetett!”
Két mina vörös aranyat adtak neki ajándékul
(és) ruhája helyébe, amelyet megtépett, adott
neki másikat.
Ahogy Dzsimil-Ninurta kilépett a kapun, emígyen szólt Tukuli-Enlilhez, a porta őrzőjé-
hez:
141
„Az istenek áldása legyen gazdádon! Add át neki ezt az üzenetet:
Az egy teherért, melyet [reám raktál], egyszer (már) megfizettem [hátravan még kettő.]”
Hallotta ezt a városbíró és sírt egész nap.
Dzsimil-Ninurta [megjelent] a borbélynál. Az leborotválta minden haját. … […]
Befedte testét hamuval, a tűz maradéká(val), (és) [elment] a nippuri városbíró kapujához.
E szavakkal szólította meg a kapust, a porta őrizőjét: „Mondd meg, hogy be kívánok men-
ni és látni a városbírót.”
„Ki vagy te, hogy látni akarod őt?
„Doktor vagyok, isini születés, aki vizsgálja[…]
ahol betegségek és … […]
Mikor Dzsimil-Ninurta a városbíró színe elé járult, az megmutatta neki zúzódásait, ahol ő
megverte a testét.
A városbíró így szólt kísérői[hez]: „Okos ez a doktor.”
„Uram (mondta ez) én sötétben végzem a kúráimat
Ahová tilos a belépés, sötét az út.”
Bevitte őt egy belső szobába,
Ahol barátai és társai nem szánakozhatnak rajta. Bevetette a hamut a tűz közepébe, bevert
öt karót a szilárd földbe, megkötözte a kezét, lábát és fejét, (és) fejétől a talpáig végigverte
egész testét és megkínozta.
Ahogy Dzsimil-Ninurta kilépett a kapun, e szavakat intézte Tukulti-Enlilhez, a kapushoz:
„Az istenek áldása legyen gazdádon! Add át neki ezt az üzenetet:
Az egy teherért, melyet reám raktál,
másodszor is megfizettem, hátra van még egy!”
Dzsimil-Ninurta gondban volt, mint egy kutya.
Semmiképp sem bírt behatolni hozzá.
Figyelte mind a fekete fejű embereket, látta mind az embereket.
Elküldött egy bizonyos férfit …
Jutalmul adott neki […] … (mondván)
„Menj a városbíró kapujához […], és kiáltsd el magad.
Hadd gyűljenek össze kiáltásodra az emberek mindenfelől:
[…] akarom hajtani, én vagyok a kecskés ember.”
Dzsimil-Ninurta behúzott egy híd alá, mint egy kutya.
A városbíró kijött az ember kiáltására.
Kirendelte háza népét, férfit, fehérszemélyt.
Ezek szétszaladtak, az egész tömeg, hogy megkeressék az embert.
Mialatt mindnyájan az ember után kutattak,
A városbíró egyedül sétált odakint.
Dzsimil-Ninurta kiugrott a híd alól, és megragadta a városbírót.
Odalépett a városbíróhoz, és visszafizette neki (adósságát).
Fejétől a talpáig
[Végigverte egész testét] és meg[kín]ozta.
„[Az egy teherért, melyet] reám raktál (mondta), visszafizettem neked [háromszorosan].”
[Otthagyta] őt, és elment a vidékre.
[A városbíró] visszavánszorgott a városba; inkább holt volt mint eleven.
142
A ludas ember (román népmese Titus Poienaru gyűjtemé-
nyéből)
„Volt egyszer egy asszony, aki a vásárra vitt egy ludat eladni. Találkozott egy úrral.
Mennyit kérsz a lúdért, te asszony? – kérdezte az úr.
Háromszázat.
Bolond vagy?
Nem vagyok én bolond, de háromszázon alul nem adom.
Hazament az asszony, és elküldte a férjét a lúddal. Közben az ide-oda járkált a vásárban,
de egyetlen ludat sem talált, amelyik kedvére való lett volna. Visszafelé jövet találkozott az
emberrel.
Mennyit kérsz, te ember, a lúdért?
Háromszázat.
Lehúzott neki az úr három pofont, elvette tőle a ludat minden fizetség nélkül, felült a hin-
tójára, és elhajtott. Erre így szólt az ember:
Három pofont adtál, uram, de hallja meg itt az egész vásár, hogy háromszor istenesen
megverlek érte!
Hazament az ember, és így szólt a feleségéhez:
Te asszony, készíts útravalót, mert én megyek, hogy háromszor megverjem az urat.
Ne menj, te ember, mert börtönbe jutsz, ott majd megtalálod azt, amit keresel.
Megfogadtam, tehát megyek.
Veszi az ember a fűrészt, a fejszét meg a fúrót, és elindul. Egy faluban találkozik az úrnak
a feleségével.
Hová mégy, bátya?
Munkát keresni indultam, szélmalmokat építő mester vagyok, de csak három évre sze-
gődöm.
Akkor maradj nálunk, mert a férjem meg akarja javíttatni a malmokat.
Jól van – azt mondja az ember –, maradok.
Jött az úr is, megegyeztek. Kapott az ember háromszáz pénzt, enni-innivalót, és elindultak
még vagy harminc emberrel az erdőre, hogy a malmokhoz fát döntsenek. Miután kivágtak
vagy hatvanat, így szól az ember:
Ezek jók, de gerendákra is szükségünk van.
Otthagyták az embereket, és elmentek ketten vagy fél kilométerre, hogy gerendáknak va-
lót válasszanak. Egy helyt találtak is egy gerendának alkalmatos fát, s így szólt az ember az
úrhoz:
Ez a fa jó volna, ha átérnéd, mert ez a mértéke.
Fogja magát az úr, átöleli a fát, de amikor átöleli, az ember nagy hirtelen összeköti egy
kötéllel a kezét, betömi a száját, levetkezteti, és elővesz egy jó botot.
Nos, uram, én vagyok az a ludas ember, akinek a vásár közepén három pofont adtál!
És ezzel verni kezdte, verte, amíg az úr bele nem izzadt.
143
Az egyik verést megkaptad. Hármat fogadtam, még kettő jár. Most elmegyek, maradj
békével, de majd visszajövök, hogy a másik kettőt is megadjam.
Besötétedik. Az emberek valamennyien hazatérnek az erdőből, csak az úr nincs sehol.
Másnap a felesége visszaküldi az embereket az erdőbe, hogy keressék meg. Rá is találtak fél-
holtan. Ágyba dugják, és orvost hívnak hozzá.
Közben a ludas ember uras ruhába öltözött, s az utcán épp az úr ablaka alatt sétálgatott.
Megpillantja az asszonyság az ablakból, és kérdi tőle:
Az úr doktor?
Igen – feleli az ember.
Nem lenne jó meggyógyítani a férjemet, mert nagyon beteg?
Ugyan miért ne – feleli az ember - , hisz franciaországi doktor vagyok, mindenféle beteg-
séghez értek.
Mindez vagy egy héttel azután történt, miután az urat más doktorok is kezelték, de foly-
vást rosszul volt.
Doktor úr – mondotta az asszony –, ha jól megorvosolja, három ezrest adok.
Jól van, asszonyság, meggyógyítom, de egy olyan szobában ahol a betegemmel csak
magam vagyok. Asszonyságod maradjon távol más szobában, hogy ne halljon semmit,
s az orvosságok szaga se legyen ártalmára.
Odament a beteghez.
Jó napot, uram.
Jó napot doktor úr.
Beteg vagy?
Igen.
Mi történt?
Elestem.
Jól van, majd meggyógyítalak.
Fogja magát az ember, levetkőzteti, végzi a doktori teendőket, vizsgálja minden oldalról,
majd hirtelen veszi a szőnyegporoló pálcát, és jól elveri tetőtől talpig.
Ez a második verés a lúdért! Még tartozom eggyel, s akkor elszámoltunk.
Elment az asszonysághoz átvette a fizetségét, és így szólt:
Egy óráig nem szabad zavarni, mert most jobban érzi magát.
Egy óra múlva megy asszony és kérdi:
Most jobban vagy?
Hagyj békén drágám – feleli az úr –, hisz ez nem orvos, hanem az a ludas ember. Úgy
megvert, hogy majd meghaltam: és még hátravan egy verés, amivel tartozik.
Látta az úr, hogy ott többé nem élhet. Fogta magát, eladta abban a faluban minden vagyo-
nát, és elköltözött, hogy meg ne találja és agyon ne üsse a ludas ember. Miután mindenét elő-
reküldte, maga is hintóra ült. Feltette a pénzesládáját, s maga elé vett egy rakás katonát, hogy
őrizzék az úton.
A ludas ember egyik szomszédjától kölcsönkért egy szép lovat.
Szomszéd, add ide a lovad, hogy menjek, s hozzak a malomból vagy két mérce kuko-
ricalisztet.
Menj csak s hozzad – mondta a szomszéd.
144
Elindult, az úton találkozott egy cigánylegénnyel.
Megszólította:
Te legény, látod-e ezt a lovat?
Hogyne látnám – felelte a cigány
Neked adom, ha annak az úrnak, aki itt fog hintóján elkocsizni, odakiáltod, hogy te
vagy a ludas ember.
Odakiáltom – mondotta a cigánylegény.
Az ember átadta neki lovát, s aztán odább elrejtőzött az erdőben.
De vigyázz – tette még hozzá –, hogy ne akkor kiálts, amikor épp itt lesznek, hanem
várj, amíg egy kissé eltávolodnak.
A legény elment az úr mellett, s amikor úgy vélte, hogy már eléggé eltávolodott, elkiáltot-
ta magát:
Én vagyok a ludas ember!
Halljátok-e, hé, az ott a ludas ember! Utána, fogjátok meg!
Utánavetik magukat a katonák, és nagy nehezen meg is fogják. Közben azonban az ember
hirtelen előjött az erdőből, odament a hintóhoz, megrakta istenesen az urat, és elvette minden
pénzét.
Nemsokára megérkeztek a katonák is a legénnyel.
Hagyjátok békén – mondotta nekik –, mert nem ez a ludas ember. Az már itt volt, új-
ból megvert, és el is szaladt.
Felmásztam egy szegre, s itt a mese vége.”
145
SZÉKELY NÉPBALLADÁK
A párjavesztett gerlice
BÚSAN búgó bús gerlicze
Kedves társát elvesztette.
Elrepüle zöld erdőbe,
De nem szálla a zöld ágra,
Hanem szálla asszú ágra,
Asszú ágát kopogtatja.
Kedves társát siratgatja:
„Társam, társam, édes társam,
Soha nem lesz olyan társam,
Mint te voltál édes társam!!”
Búsan búgó bús gerlicze
Elrepüle messze földre,
Messze földre, zöld buzába.
De nem szálla zöld buzába,
Hanem szálla konkoly ágra,
Konkoly ágát kopogtatja.
S kedves társát siratgatja:
„Társam, társam, édes társam,
Soha nem lesz olyan társam,
Búsan búgó bús gerlicze
Elrepüle messze földre,
Messze földre, folyóvizre.
De nem iszik tiszta vizet,
Ha iszik is, felzavarja,
S kedves társát siratgatja:
„Társam, társam, édes társam!
Soha sem lesz olyan társam,
A virágok vetélkedése
A BÚZA mezőben
Háromféle virág,
A legelső virág
A szép búzavirág.
A második virág
A szép szöllővirág,
Az harmadik virág
A szép szekfűvirág.
Felele nékie
A szép búzavirág:
„Szebb vagyok, jobb vagyok
Annyival náladnál,
149
Mer ingemet visznek
Az oltári helyre,
Ott ingem neveznek
Jézus szent testinek.”
Felele nekiek
A szép szöllővirág:
Mer ingemet visznek
Az oltár szegibe,
Ott ingem neveznek
Jézus szent vérinek.”
Felele nékiek
A szép szekfűvirág:
Mer ingem leszednek,
Koszorúba kötnek,
Legények, leányok
Kalapjukba tesznek:”
(Kevélyen viselnek,
Pokolra vettetnek.)
Két rab testvér

ELFOGÁNAK két szép rabot:
Egyik szép rab Biró János,
Másik szép rab Biró Kata,
Másik szép rab Biró Kata.
„Nézz te vissza, édes hugom,
Nem jönnek-e az törökök,
Nem jönnek-e az törökök
Az törökök s az tatárok?
Nem jönnek-e az törökök,
Nem jönnek-e az tatárok,
Engem itten összevágnak,
Téged innet visszavisznek.
Bújj bé hugom vizmosásba,
Ott könyörögj az Istennek,
Ott könyörögj az Istennek,
S két karomnak győzedelmet.
„S két karomnak győzedelmet,
Paizsomnak erös elmet.”
„S két karomnak gyözedelmet,
Paizsomnak erös elmet.”
150
Őt megsegité az isten,
S csak egy maradt hirmondani.
Őt megsegité az isten,
S csak egy maradt hirmondani.
„Bujj ki hugom vizmosásból,
Induljunk el haza felé.
Bujj ki hugom vízmosásból,
Induljunk el haza felé.”
Mikor mennek vala
Atyja kapujánál,
Szóval igy felele:
Menj bé édes hugom.
„Menj bé hugom, menj bé
Az atyánk házához
Kérj el szállást nékünk,
Bár az éccakára,
Bár az éccakára,
Bár az ajtó mellett.”
„Asszonyom, asszonyom,
Nagyságos asszonyom!
Adjon szállást nékünk,
Bár az éccakára,
Bár az éccakára,
Bár az ajtó mellett.
Most jövünk Törökországbúl
Egy bátyámmal vagyok,
Jó bátyámmal vagyok itten
Igen megvagdalták”
– Menj ki kódus, menj ki,
Mer én az kódusnak,
Mer én az kódusnak
Büzit nem állhatom.
Avval csak kiszalad
A szegény rableány,
Udvaron találá
Az ő édes apját.
„Gazduram, gazduram,
Nagyságos gazduram,
Adjon szállást nekünk,
Bár az éccakára,
Bár az éccakára,
Bár az istállóba.
Most jövünk Törökországbúl,
Egy bátyámmal vagyok,
Jó bátyámmal vagyok itten,
Igen megvagdalták.”
151
Meglehet, meglehet,
Te szegén rableán,
Meglehet, meglehet,
Te szegén rableán.
Első kakas szókor
Én lebetegedtem,
Másod kakas szókor
Egy mirigyem szökik:
Másod kakas szókor
Egy mirigyem szökik,
Harmad kakas szókor
Világból kimúlok. ”
„Bátyám, éldes bátyám,
Lelkem szívem bátyám!
Mi ugyan béjártuk
Az Törökországot,
Vissza es eljutánk
Az atyánk házához
Vissza es eljutánk
Az atyánk házához,
Szállást kértünk vala
Az éldes anyánktól.
Szóval így felele:
– Menj ki kódus, menj ki,
Mer én a kódusnak
Bűzit nem állhatom.”
Ezt ajtón hallgassa
Nagyobb asztalinas,
Mondá asszonának:
Nagyságos asszonyom!
Sirást még hallottam,
De ollat még sohasem.
Egyik kódus meghót,
Másik úgy sirassa,
Egyik kódus meghót,
Másik úgy sirassa:
„Bátyám, éldes bátyám!
Lelkem, szivem bátyám!
Mi ugyan béjártuk
Az Törökországot.
Vissza es eljutánk
Az atyánk házához.
Vissza es eljutánk
Az atyánk házához,
Szállást kértünk vala
Az éldes anyánktól.”
152
Szóval így felele:
– Menj ki kódus, menj ki
Mer én a kódusnak
Bűzit nem állhatom.
Akkor csak szalada
A nagyságos asszon,
Az ajtót megnyita,
Szóval igy felele!
Hogyha tuttam vóna,
Hogy fiam s lányom vagy,
Nem hogy ajtó mellé
Szállást’n attam vóna.
Nem hogy ajtó mellé
Szállást n’attam vóna,
Hanem kebelemre
Bezártalak vóna…
S avval megölelé
S szörnyü halált hala.
Szép Ilona
,ISTEN jó nap, biró gazda, kelmed házában!’
„Hozott Isten szép Ilona az én házamban!
Mért sirsz, mért sirsz szép Ilona az én házamban?”
,Én elhajtám lúdaimat szép zöld pázsitra,
Oda jöve biró fia, lúdam behajtsa,
Agyon üté kelmed fia szép gunáromat!’
„Ne sirj, ne sirj szép Ilona gunárodért,
Megfizetem szép gunárod, mondsza: menynyit ért?”
,Minden legkissebb tolláért egy-egy aranyat,
Hátul legyező farkáért arany legyezőt,
A szárnyáért, két szárnyáért két arany tányért,
A lábáért, két lábáért két arany kalászt,
A nyakáért, szép nyakáért hat sing pántlikát.
A fejéért, szép fejéért egy arany almát,
Abban égő két szeméért két égő gyertyát,
Hajnal-visitó torkáért, arany trombitát,
Benne lévő költségéért hat font rizskását,
A zúzáért, májáért, hat fejkáposztát.’
„Számtalan sok kiváltsága szép Ilonának,
Akasztófa helye tehát biró fiának!”
,Akasztófa olyan legyen, mint kinyilt rózsa,
Két karom két szép karfája, akasztófája.’
153
GÁRDONYI GÉZA: EGRI CSILLAGOK
Kispéter András: A regény forrásai
Az Egri csillagok megírása előtt Gárdonyi mélyreható történelmi stúdiumokat végzett. A ko-
rabeli magyar élet, a török harcok, szokások bemutatásához megismerkedik a legfontosabb
szakirodalommal […]
Az egri várharcok bemutatásához Tinódi históriás éneke (Eger vár viadaljáról való ének) és
Istvánffy Miklós történelmi munkája (Historiae de Rebus Ungaris) szolgált alapul Gárdonyi-
nak. De ezen túlmenően különböző levéltárakban búvárkodott, széles körű levelezést folyta-
tott, hogy adatot gyűjtsön Bornemissza Gergely életéhez. Bejárta a helyeket, hol hősei meg-
fordultak, még Konstantinápolyba is ellátogatott, megnézte az állami börtönt, a hírhedt Jedi-
kulát (Héttorony), ahol Török Bálint és Bornemissza Gergely raboskodott.
Tinódi Lantos Sebestyén: Eger vár viadaljáról való ének

(részlet)
Ostromokat már halljatok szépöket,
Az vártákon sok embörölésöket,
Az várbelieknek vitésségüket,
Nagy Istenben vették reménségöket.
Már az szállásnak tizenkilenc napja,

Akkor vala szintén Szent Mihál napja,
A törekök éjjel gyűltek a sáncba,
Közel való árkok vélök mind rakva.
Lőn jó reggel hajnalban sivalkodás,

Nagy sok felől oly nagy Allá kiáltás,
Először paloták felől indulás,
Huszonhét zászlóval ostromnak rohanás.
Az terekek az törésre felmásznak,

De az ostromval semmit használának,
Mert vitézök ott benn ébren valának,
Jézust, Jézust felszóval kiáltának.
Serénséggel az vitézök forgódnak,

Nappali rontást éjjel béalkottanak,
Nagy szálfákkal erős falt csináltnak,
Több népet az törésre állattanak.
Az terekek sokan ott elveszének,

Tüzes szerszám alá sebesedének,
Ebbe szégyönökre alázörgének,
Benn a vitézök es sebesedének.
157
Istvánffy Miklós: A Bolyky-bástya
Már tizennyolcadik napja tartott az ostrom. Szent Mihály arkangyal napja volt, amikor az el-
lenség észrevette, hogy a palota melletti részen a várfal leomolva megnyílt. Úgy gondolták,
hogy azon betörhetnek. Az éjszaka sötétségének védelme alatt a sáncokban, a közeli árkokban
és a házak falai között, hogy a mieink meg ne támadhassák őket, csendes lépésekkel összejöt-
tek. Amint hajnal lett, huszonhét hadi zászlóval s nagy harci zajt csapva, a fal alá kezdtek
menni. Amint ezt a mieink észrevették, a parancsnokok utasítására a katonák nagy száma
gyorsan arra a részre özönlött, s a közeledő és felhágni iparkodó törököket részint puskago-
lyókkal, részint tüzes dárdákkal, s a bástya oldala felől, mely a konyha mellett volt, a sólyom-
ágyúk sűrű lövéseivel, nagy pusztítást vive végbe közöttük, visszaszorították. De a mieink
számára sem volt ez a harc vértelen. Gyulai György ugyanis harc közben, janicsárgolyótól ta-
lálva, összeesett és meghalt. Ugyanebben a küzdelemben Bolyky Tamást, a Borsod megyei
katonák parancsnokát és a sarki torony őrét, mely e jeles férfiú emlékére örökre Bolyky nevet
kapta, Dobó és a katonák nagy fájdalmára, ugyanazok a janicsárok egy nagy puskagolyóval
megölték.
A palota melletti várfal nagy résétől visszavetett ellenség, megújítva a küzdelmet, a sar-
kon levő Bolyky-bástyát, huszonhat zászlóval, hatalmas erővel elfoglalni törekedett. De on-
nan is, mindkét részről véres harcban, visszanyomva, a régi kapu erődítményének és tornyai-
nak elfoglalására fordultak, s oly nagy erőfeszítéssel törtek be, hogy miután visszaszorították
és visszavetették a mieinket s közülük sokat megöltek, elfoglalták a tornyot, rajta kitűzték a
zászlót. A mieink közül, kik a vár piacán egy tömegben álltak s várták parancsnokaik utasítá-
sait, puskagolyókkal igen sokat megsebesítettek és megöltek.
A helyzet a végső válságba jutott. Dobó és tiszttársa, lóra pattanva, övéit a harcra s az ellen-
ségnek a bástyáról való kiűzésére kemény szavakkal buzdította. És bár ezek, Litterátus Bor-
nemissza vezetésével, serényen és buzgón harcoltak, mégis kevés sikert értek el, mert a törö-
kök a sokaságukkal felülmúlták őket. A mieink közül néhány katonát, köztük Nagy Imre sza-
kaszparancsnokot, a janicsárok terítettek le.
Dobó tehát, alkalmas és gyors tervvel, azokat az ágyúkat, melyek a várfal keleti részén
voltak elhelyezve, késedelem nélkül az ellenség ellen fordíttatta, azonkívül azt a négy skor-
pióágyút is, melyekről mondtuk, hogy azokat a templom két tornyának tetején helyezték el,
ugyanoda irányította. A kettős támadás és a sűrű ágyúgolyók megzavarták a janicsárokat, s
minthogy az általuk elfoglalt bástyán ennek következtében nem tudtak megállni, nagy szám-
ban leterítették őket, s miután közülük sokan elvesztek és megsebesültek, hátat fordítottak, s
eszeveszett futással övéikhez a táborba menekültek. Ebben a csatában Petőnek a lábát megse-
bezte egy tégladarab, mely a toronyról leesett. Elesett Pozsegai János is, amikor harc közben a
tornyot megközelítette; néhány golyó homlokát és ágyékát átlőtte. Körülbelül harminc katona
sebesült meg. A küzdelem hajnaltól egészen délig tartott. A barbárok közül ezren estek el.
Sugár István: Dobó vára

(részletek)
(…) 1552 őszén rengeteg költséggel, a jobbágyok verítékes munkájával, jó szervezéssel
egy viszonylag jól védhető erődítmény alakult ki.
Az egri vár fallal övezett része mintegy 10 kat. hold kiterjedésű volt.
A belső és külső várat egy mély, kb. 35 m széles mesterséges árok választotta el egymás-
tól. A két várrész közötti összeköttetés a belső vár hatalmas megvastagított keleti falát átfúró
30 m hosszú alagútszerű boltozatos folyosón bonyolódott le. A közlekedés zavartalanságáról
két oldalról még 1-1 gyalogkapu is gondoskodott. (Ezt az átjárót ma Setét-kapunak nevezik.)
158
A bejáratot felvonóhíd biztosította, ezért emlegették Emelcsős-kapu néven. A széles és mély
árkot egy teherhíd ívelte át.
A belső vár falai mintegy 5 kat. hold kiterjedésű szabálytalan ötszögű térséget öleltek kö-
rül, mely az egész erődítmény szívét alkotta. Az észak, nyugat és dél felől övező mély fekvé-
sű város irányából meredekre faragott sziklaoldalaival és magas függőleges falaival nehezen
megmászható és bevehető volt az erődítmény.
A város felől a belső várba sokszögletű egyemeletes kapubástyán, az ún. Bejárókapun
(ma: Varkoch-kapu) át vezetett az út, akárcsak ma. Ezt a bejárót is felvonóhíd biztosította. A
lőrések mögé lövegeket állíthattak, az emeleti rész pedig a puskások részére is pompás „lövő
hely”-ül, azaz lőállásul szolgált.
A Dobó-bástya a város felé tekintő nyugati várfal szögletén, egy meredekre faragott szik-
latömbön állott, s maradványai a városközpont felől ma is jól szembetűnnek.
A Föld- és a Tömlöc-bástya az északnyugati szögleten a vár testéből kinyúlva többirányú
kilövési lehetőséget biztosított. A védelem részére e két bástya rendkívüli veszélyessége abból
a körülményből adódott, hogy teljes tömegükben előugrottak a vár fallal körülvett együttesé-
ből, és így tüzérségi tűzzel és gyalogsági rohammal egyaránt több irányból is jól és könnyen
támadhatta az ellenség. A Föld-bástya veszélyességét még az is növelte, hogy kezdetleges
megépítése valósággal csábította a törököket a támadásra, sőt ráadásul palánkja is felgyújtható
volt. (…)
A vár északi oldalának átellenében 150–180 m távolságban emelkedik a Király-széke nevű
magaslat, amely az egyik legjelentékenyebb és egyben legveszélyesebb török ütegállásnak
adott helyet.
A lőrésekkel áttört Sándor-bástya a belső vár északkeleti szögletén őrködött. (…)
A belső vár keleti oldalát a püspöki székesegyház egy részének feláldozásával kialakított
30–35 m vastag fal alkotta, melynek a tetejét magaslati ágyúállássá képezték ki, s Töltésnek
nevezték. Tinódi írja:
„Kin sok álgyu háromfelé szolgála,
Napkeletre, hegy-oldalra, északra.”
(…) A székesegyház két vaskos, erős román kori tornya fontos szerepet vitt a vár védel-
mében. Dobó a tornyok sisakját leszedette, s itt kiváló tüzelőállást nyert könnyű lövegei (su-
gárágyúi) részére. Mivel pedig ez volt a vár legmagasabb pontja, elsőrendű megfigyelőhelyül
is szolgált, ahonnan az egész vár területét beláthatták.
A belső vár közepén az ún. belső piac terült el, mely a mai vármúzeum udvarának felel
meg. Ez volt az egész vár központja. Oldalait az ún. Dobó-palota, a székesegyház homlokza-
ta, az ősi püspöki palota s néhány lakóház képezte.
A külső piac az említett épületnek a másik, a déli oldalán feküdt. E nagy kiterjedésű téren
palánkfallal megerősített két ágyúdomb magasodott, ,,kikről álgyúk kétfelé járnak vala”, azaz
innen két kilövési lehetőség adódott. Az egyik ágyúdomb helyén a mai Szép-bástya áll. A má-
sik ágyúdomb pedig a délnyugati szögletben emelkedett, s ennek a helyét ma egy gyepes ma-
gaslat jelzi. Az utóbbihoz egy széles ,,lapasztott palánk” csatlakozott, amely a puskásoknak
szolgált jó lőállásul.
A külső vár kb. 5. kat. hold kiterjedésében szabálytalan négyszögű alaprajzi elrendezésé-
ben a keleti domboldalra kúszott fel. Huszárvárnak is emlegették, mivel a lovasok állomásoz-
tak itt, hol egyébként is az istállók, ólak, fészerek kaptak helyet, amelyekben a többezernyi
vágóállatot is elhelyezték.
A falaktól 20–30 m-nyire cölöpvázas sövényfonattal megerősített és földdel feltöltött ma-
gas palánk húzódott, melynek céljáról Tinódi így tájékoztatott:
,,Hegyrül es ne lássanak az várba,
Ez palánkok lőnek ott nagy hasznokra.”
159
E palánk hét bástyaszerű kiöblösödése, az ún. ,,gyakorbástyák” a katonák jó lőállásai
voltak.
A déli oldalon az Ó-kapu-bástya állott, melyről egy vékony „kőtorony nyúlott” a magas-
ba.
A külső vár keleti végében, a domb alján, 1-1 hengeres sarokbástya biztosította igen ked-
vezőtlen helyzetben a védelmet, ez volt a Bebek-torony és a Bebek-bástya.
A lőrésekkel áttört falú „szeglet palota” nevű bástya az északi fal védelmére a külső vár
északnyugati sarkán helyezkedett el. Szomszédságában pedig egy kis védmű: a Chaby-bástya
emelkedett.
A külső várat a rossz védelmi adottságok kiegyensúlyozására széles mély árok, s az árok
külső partján magas sánc övezte. Ez a földhányás bizonyos mértékig eltakarta s ezáltal vé-
delmezte a külső várat az ellenség nem kívánatos betekintése, valamint a török puskások be-
lövése és a laposabb röppályájú ágyúlövedékek ellen is.
Sugár István: A várvédők fegyverei

(részletek)
Dobó, mint gyakorlott, jó tüzér nagy hozzáértéssel és körültekintéssel gondoskodott a magára
hagyott, mostoha körülmények között lévő vár fegyverkészletéről. (…)
Tartsunk most szemlét az ostromra kész az egri vár szerény, de változatos és érdekes ar-
zenálja felett, hogy jobban és teljesebben megérthessük az egyenlőtlen viadal lefolyását!
Az ágyúk első helyen álltak e kor várvédelmi harcaiban. 1552 őszén a vár ágyúparkját
csupán 4 „öreg álgyú” és 18-20 kisebb űrméretű löveg alkotta. Pedig a magyar–török várhar-
cok oly kiváló katonai szakértője, Zrínyi Miklós szerint is: „… löveg nélkül nem lehet vára-
kat… oltalmazni!”
Jelentőségben az első hely az „öreg álgyúk”-at, a nagy űrméretű lövegeket illeti meg. A
legnagyobb öbű a Perényiről elnevezett vaságyú volt, melynek csöve kb. 40 mázsát nyomott.
Ezzel 25 fontos (14 kg) vasgolyóbisokat lőttek ki. Frangepán püspök Béka nevű, rézből öntött
nagyágyújába pedig csak 11 font (6,20 kg) súlyú vasgolyók jártak. A Baba nevű vaságyú még
kisebb űrméretű volt. Csupán 4 font (2,25 kg) súlyú lövedékkel működött. Ez már ún.
félcsatakígyó típusú löveg: vékonyabb és hosszabb csővel, de nagyobb hordtávolsággal. E ka-
tegória legkisebbje a királytól küldött, réz „nagyobb falkony”.
Az egri várnak egyetlen nagyobb űrméretű ágyúja sem tartozott a kor színvonalán álló va-
lóban nagy ágyútípusok (pl. Kartaun, Singerin) közé.
Vas „mozsárpattantyú”-ból három is állott a várban. Ezek rövid, de nagy öbű csövükből
majdnem függőlegesen „vetették” kőgolyó-lövedéküket a közelebbi célpontokra.
Kisebb űrméretű lövegből 18-20 darab volt a tüzelőállásban.
A kézi lőfegyverek sorában először a 289 darab puskát említjük, melyekből csak 93 a ka-
nócos puska. A korszerűbb kerekes gyújtószerkezetű „német puská”-ból pedig 194 volt a vár
fegyvertárában. (…)
A seregbontót, ezt a kerekeken mozgatható különleges és rendkívül hatásos sortüzet lövő
fegyvert a várbeli mesteremberek állították össze egymás alatti sorokban elhelyezett 28 sza-
kállas puskából. Az első két sorban 7-7, a harmadikban 6, a negyedikben 5, az ötödikben 2, s
végül a legalsóban 1 szakállast helyeztek el. A seregbontó csövei egyszerre, illetve gyors
egymásutánban sültek el. A sűrű tömött sorokban rohamozó ellenség ellen különösen ered-
ményesnek bizonyult: megbontotta a sorokat. A védelem szempontjából nem volt elhanyagol-
ható az a pánikhatás sem, amelyet egy-egy seregbontó telitalálata a törökök között keltett. Eb-
ből az „orgona módjára készített seregbontó nevű hadi gép”-ből – amint várszámadás is ne-
vezte – már 1551-ben 5 darab volt készen, de lehet, hogy 1552 nyarán még néhány készült be-
lőle. (…)
160
Az ún. tüzes szerszámok a várvédelem különleges hadieszközei voltak. Bőven vásároltak
az egriek erre a célra kisebb-nagyobb agyagedényeket, ként, salétromot, szurkot, gyantát,
faggyút, lenolajat, kenderkócot, vásznat, zsineget, gyújtózsinórt és nyílvesszőt. Az így meg-
szerzett anyagokból aztán hozzáértő ügyes kézzel szerkesztették össze az egyszerű, de a tö-
megben rohamozó ellenség ellen igen hatásos ördöngős „fegyver”-eket. Így készültek azután
a tüzes nyíl, a tüzes labda, a tüzes koszorú és kalács, a tüzes furkó, a tüzes csupor és fazék el-
nevezésű fegyverek.
A tüzes labda vázát egy-egy belülről üres, ököl agyaggolyó képezte. Ezeket tömték meg
aztán lőporral, kénnel, szurokkal, s meggyújtott kanóccal dobták az ellenséges tömeg közé.
Egy 1553-as okmányból tudjuk, hogy mivel Egerben kevés volt a fegyver, a pusztító hatás fo-
kozására több ilyen „kis puská”-val nagyobb agyagedényeket is megtöltöttek, s azt vetették a
törökök sűrűjébe. Ilyen kis agyagedényekből közel 2 ezer darabbal készültek fel az egri vég-
váriak az ostrom küzdelmeire.
A tüzes koszorú és tüzes kalács úgy készült, hogy kisebb-nagyobb mennyiségű kenderkó-
cot szurokkal, faggyúval, gyantával átitattak s megformálásuk során belsejüket lőporral, gyúj-
tóporral, kénnel töltötték meg, majd zsineggel szorosan összekötözték. A lángra lobbantott
kanócú tüzes szerszámot azután legtöbbször dárdára akasztva nagy lendületű ívben hajították
a rohamozók közé.
A tüzes szerszámok a közvetlen égési és roncsolási sebesülés mellett jelentékeny lélektani
hatást: pánikot, megtorpanást, félelemérzést is előidéztek.
Sugár István: Győzelmi epilógus

(részletek)
Ahmed és Szokoli Mohamed erősen megapadt serege végre október 17-én takarodott el
csúfos kudarca színhelyéről. (…)
Dobó óvatos elővigyázattal a cseles hirtelen visszafordulást sem zárta ki, s ezért a várakat
továbbra is harci készenlétben tartotta. A bástyák ormára pedig a vár piros-kék zászlói mellé
kitűzték diadaluk jelképét: a zsákmányolt sok török hadilobogót.
Amikor ezután bizonyossá vált, hogy a török valóban eltávozott, a végváriak hálatelt dia-
dalkiáltások közepette kilőtték puskáikat és ágyúikat. De mint vérbeli végvári katonákhoz il-
lik, „jó legényök”-ből összeválogatott huszárcsapat eredt Ali serege nyomába s Pest alatt, Ül-
lőnél rájuk csaptak. Az ostrom utáni első portyáról is gazdag zsákmánnyal megrakodva tértek
haza az egri vár falai közé.
A harcosok sikeréről Dobó István nyomban jelentést készített az uralkodónak s azt Ali pa-
sa, Arszlán és Veli bégek zászlói kíséretében négytagú választott katonai küldöttséggel Bécs-
be küldte.
„Az ostrom alatt Isten segedelmével hűségünket és bizalmunkat Őfelsége Legkegyelme-
sebb Urunknak s annyira sújtott szegény országunknak védelmére, a velünk lévő katonák nem
csekély küzdelmével, az ő vérük és a miénk ontásával, továbbá az ellenségben okozott pusztí-
tással amennyire lehetett, kimutatni igyekeztünk” – írták Dobó, Mekcsey, Pethő, Bornemissza
és Zolthay, Nádasdy Tamás országos főkapitánynak.
Dobó és vitézei diadalmának méltó visszhangja támadt az ország másik végében, a Zrínyi
Miklós védelmezte Szigetváron is. Zrínyi az egri hadinép „szerencsés tette” felett örült és lel-
kendezett, hogy „az idegen és egymással torzsalkodó nemzetek és hadak ellenére is dicsőség
pálmáját” sikerült elnyerniük.
Dobó diadala nyomán 44 évig volt mentes ez az országrész a török hódítástól. Méltán sza-
kadt fel az öröm Tinódi lelkéből:
„Sok jó adassék memből vitézöknek,
Kiktől megtarték vára Egörnek,
161
Rabságtul maradta ez földi népnek,
Bora, kenyere, hegyeknek, völgyeknek.”
Érdekelheti az olvasót, hogy mi lett az egri győzelem után a viadal „főszereplő”-inek a
sorsa, miként alakult életük útja?
Dobó István és Mekcsey egy hónappal az ostrom után (november 25.) meglepetésszerű
hirtelenséggel várparancsnoki tisztségük alól való felmentésüket kérték a királytól. Méltán be-
lefáradtak a gondjaikra bízott erőd felszerelése, építése körüli huzavonába, a kamarai ellen-
őrök áldatlan szőrszálhasogatásaiba. A közvetlen ok azonban más volt: a fényes diadal után a
Dobó által Göncre összehívott nyolc megye nemeseinek gyűlésén (november 20.) megtagad-
tak tőle mindennemű segítséget, melyet az agyonostromlott vár részére kért.
Dobót maradásra próbálták bírni, de szilárdan kitartott elhatározása mellett s végül is a ki-
rályi biztosoknak 1553. január 11-én átadta Eger vára kulcsait, jóllehet még március végéig
helyén maradt.
Két hónap múltán az elismerő királyi kegy Erdély vajdájává emelte. Ellenségei azonban
nem nyugodtak – a sors nem volt kegyes ehhez a nagyszerű katonához. Két alkalommal is –
másodszor a király elleni hűtlenség és összeesküvés vádjával terhelten – ártatlanul börtönbe
vetették. Néhány héttel utolsó szabadulása után, 1572. májusában kb. 72 éves korában
szerednyei várában hunyt el.
Holttestét dobóruszkai (ma: Ruska, Csehszlovákiában) templomában helyezték nyugalom-
ra. Sírja fölé Ferenc fia emelt szépművű vörösmárvány emléket (tumbulát), amelyet a XVII.
század végi vallási villongások során szétbontottak, így ma nem tudjuk, hogy a templom me-
lyik részében nyugszanak az egri hős csontjai. A síremlék fedőlapja 1833-ban Egerbe kerül, s
ma a várbeli Hősök Termének dísze.
Bornemissza Gergely, a védelmi harcok alatti hősi magatartásával és rátermettségével ki-
érdemelte, hogy Dobó távozása után a vár parancsnoka és a püspöki javak gondnoka legyen.
Nagy lelkesedéssel és energiával látott hozzá a vár restaurálásához, ugyanannyira, hogy az
uralkodó ezer magyar forint jutalomban részesítette, sőt egy ledőlt várfal helyén emelt új bás-
tyát róla neveztek el.
Gergely deák éltető eleme volt a végvári vitéz élet, annak minden veszélyével egyetem-
ben. Vitézi sorsa végül is 1554 októberében szomorúan beteljesedett. Az egri ostrom egyik tö-
rök parancsnoka, Veli hatvani szandzsákbég lesre csalta s Pásztó környékén kis huszárcsapa-
tával egyetemben foglyul ejtette.
Az értékes rabot a törökök Sztambulba szállították s ott arra iparkodtak mindenféle szépen
hangzó ígérgetéssel rávenni, hogy adja ki a vár gyenge pontjait s hazatérve csábítsa Szapolyai
özvegye, Izabella királynő törökbarát táborába a Ferdinánd párti urakat. Bornemissza azonban
nem lett áruló. Megtorlásul az egri ostrom török fővezére: Ahmed – aki ekkora már nagyvezír
lett – két esztendő multán bosszúból felakasztatta.
Bornemisszát jobban megismerjük, ha tudjuk róla, hogy a felesége nem a Gárdonyi-
regénybeli Cecey Éva volt, hanem – első hitvese halála után – Syger Dorottya. Tudjuk azt is,
két házasságából több gyermeke is született, akik közül ismerjük Györgyöt, valamint Orsikát
és Katót.
Gárdonyi Géza: Mesterkönyv

Az olvasmány csak az a fejünknek, ami az étel a szánknak. Hogyan csinálódott? Mellékes
kérdés, ha kellemes ízű.
Olvasva egy csodált hősnek az életét, voltaképp magunkban gyönyörködünk, mert erőit,
tökéletességeit a magunkénak érezzük.
Amit elolvasok és elfelejtem, egyszer sem volt érdemes elolvasnom. Amely napon nem
olvasol, vesztesz.
162
Javításra idődet ne sajnáld. A javítás is alkotás. Gyöngy, gyémánt, ha csak borsónyi is, ér-
tékesebb magánál a koronánál. S ha egy nap csak egy gyémántszemet alkotsz is, egy mondat-
ban vagy csak egy szóban is: gyűrűbe illesztettél drágakövet.
Fénypontok ahogy vannak a hegedűs játékában, amelyeken elidőz, éppígy az írásban is
vannak olyan helyek, ahol a toll körüldongja ezt a passzust. Ezeken a helyeken brillíroz az író
teljes művészete.
Még a kis mondatocska is építmény. Arányos legyen! Mintha csupa illusztrációból kellene
összeállítanod.
Ha már végigjavítottad, olvasd el. És bámulni fogsz, mennyi hiba maradt!
163
REGÉK, MONDÁK, MÍTOSZOK
Az elátkozott királyfi története (egyiptomi monda)
Hol volt, hol nem volt, azt mondják, élt valamikor Egyiptomban egy király, akinek nem volt
fia. Őfelsége (élet, üdv, egészség neki!) könyörgött az istenekhez, hogy ajándékozzák meg
egy fiúgyermekkel. Az istenek végül teljesítették kérését, és felesége fiúörökössel ajándékozta
meg. Mikor megszületett, nyomban megjelentek a Háthorok, a sorsistennők, hogy meghatá-
rozzák számára a végzetet, és kimondták:
Krokodil, kígyó vagy kutya által fog elpusztulni.
Azok, akik a gyermek közelében tartózkodtak, és hallották az istennők szavait, jelentették
ezt a királynak (élet, üdv, egészség neki!). Őfelsége nagyon elbúsult ennek hallatára. Hogy
megóvja fiát a végzettől, egy elhagyatott sivatagi helyen kőházat építtetett, szolgákkal népesí-
tette be, és ellátta a házat minden jóval, hogy a gyermeknek soha ne kelljen az épületből ki-
mennie.
Mikor a királyfi már kezdett felcseperedni, egy alkalommal felment a háztetőre, és meg-
pillantott egy embert, amint kutyájával együtt megy az úton. Így szólt a közelében lévő szol-
gájához:
Mi az, ami ott megy az ember mögött az úton?
Egy kutya az, uram – felelte a szolga.
Bárcsak én is kaphatnék egy ilyen kutyát! – mondta a gyermek.
A szolga pedig elment a királyhoz (élet, üdv, egészség neki!), és elmesélte, mit mon-
dott a királyfi. Őfelsége erre azt mondta:
Hát vigyetek neki egy kis ártalmatlan kutyát, hogy ne fájjon érte a szíve.
Rögtön hoztak is egy kis kutyát, s a királyfi nagyon megörült neki.
Múltak a napok, az évek, ifjúvá növekedett a gyermek és testben is megerősödött. Ekkor
így szólt atyához:
Miért van az, atyám, hogy énnekem itt kell élnem tétlenül? A végzetem előre meg van
határozva. Engedd meg, hogy szabadon járhassak-kelhessek kedvem szerint, egészen
addig a napig, amíg az isten jónak látja, hogy végzetem beteljesedjék.
Mit volt mit tenni, felszereltek számára egy kocsit mindenféle fegyverrel, adtak melléje
egy szolgát, és átszállították a folyón.
Menj hát utadra – mondták neki.
A királyfi pedig észak felé indult, és a puszta vadjaiból táplálkozott. Kutyája is vele volt.
Ment mendegélt, míg elérkezett Naharina országába. Az ország fejedelmének csak egy
lánygyermeke volt.
A fejedelem egy hatalmas tornyot építtetett neki, melynek az ablaka 70 könyöknyire volt a
földtől. Mikor a torony elkészült, a fejedelem meghívta Szíria összes országának királyfiait, és
azt mondta nekik:
Aki eléri leányom ablakát, az megkapja feleségül.
Mikor az egyiptomi királyfi ideérkezett, a többiek már hosszabb időt töltöttek itt, és min-
dennap újra meg újra megkísérelték, hogy elérjék a fejedelem leányának ablakát. Mikor a
szép ifjút a fejedelem szolgái meglátták, házukba vezették, megfürösztötték, enni-inni adtak
neki, és minden jóval ellátták, bekenték olajjal, a hosszas vándorlástól sebes lábait bekötöz-
ték. Szolgájáról is gondoskodtak. Azután megkérdezték tőle:
Honnan jöttél, szép ifjú?
167
A királyfi nem akarta felfedni kilétét, és így felelt nekik:
Én egy egyiptomi tiszt fia vagyok. Anyám meghalt, és apám újra megnősült. Mosto-
hám azonban gyűlölt engem, és el kellett menekülnöm előle.
Elhitték neki: átölelték, megcsókolták, és megnyugtatták, hogy itt, Naharina országában jó
helye lesz.
Mikor már számos napot ott töltött, megkérdezte a szíriai ifjaktól:
Mit csináltok ti itt, ó, ifjak?
Az ifjak válaszoltak:
Már három teljes hónapja, hogy itt vagyunk, és azzal töltjük az időt, hogy ugrálunk a
magasba, mert aki eléri Naharina ország fejedelme leányának ablakát, az megkapja őt
feleségül.
Bárcsak ne fájna annyira a lábam – mondta az egyiptomi királyfi –, én is ugrálnék ve-
letek együtt!
A többiek pedig elindultak mindennapos szokásuk szerint, hogy szerencsét próbáljanak.
Az egyiptomi királyfi távolabb állt, és nézte őket. De nézte őket az ablakából a naharinai feje-
delem leánya is.
Egyszerre megpillantotta a szép egyiptomi ifjút, és rajta felejtette a szemét.
Sok nap elteltével, mikor a királyfi lába meggyógyult, elhatározta, hogy ő is részt vesz a
vetélkedésben. Nagyot ugrott, és mindjárt az első alkalommal el is érte az ablakot. A leány,
aki mint mindig, most is ott állt az ablakban, örömmel fogadta, megölelte és megcsókolta. A
szolgák pedig rohantak jelenteni a fejedelemnek.
Egy ember elérte a leányod ablakát.
Melyik királynak a fia az? –kérdezte a fejedelem
Nem királyfi az – felelték neki –, hanem egy egyiptomi tiszt fia, aki elmenekült mos-
tohaanyja elől.
Micsoda – ordított dühösen a naharinai fejedelem –, talán odaadjam a lányom egy
egyiptomi csavargónak? Hogy merészelt ez a királyfiakkal együtt versenyezni? Hordja
el magát tüstént!
A szolgák odamentek az ifjúhoz, és így szóltak hozzá:
Nem maradhatsz itt, vissza kell menned Egyiptomba.
De amikor a fejedelem lánya ezt meghallotta, megragadta az ifjút, és megesküdött,
mondván:
Esküszöm a napistenre, hogyha elveszik őt tőlem, ezentúl nem eszem, nem iszom, és
rövidesen meghalok!
A szolgák ezt is hírül vitték a fejedelemnek. Erre haragjában felbérelt néhány embert,
hogy öljék meg a fiút. De a lány ezt is megtudta, és így kiáltott fel:
Esküszöm a napistenre, ha megölik, napnyugtakor már én sem leszek életben. Egy
órával sem fogom túlélni!
Elmentek, és közölték ezt az apával. A fejedelem, aki mindennél jobban szerette a lányát,
erre megnyugodott, és maga elé vezettette leányát az egyiptomi királyfival együtt. Tetszett
neki az ifjú, most már nem volt ellene, megölelte, és így szólt hozzá:
Beszélj nekem családi viszonyaidról, mondj el mindent, hiszen a leányom kedvéért
úgy szeretlek, mintha a fiam volnál.
168
De a királyfi még most sem akarta leleplezni magát, és így szólt:
Én egy egyiptomi tisztnek vagyok a fia. Anyám meghalt, és apám újra megnősült.
Mostohám gyűlölt engem, el kellett menekülnöm előle.
Nem bánom. Akárki vagy – mondta a fejedelem –, te elérted ablakát, és meghódítottad
a szívét, legyen a feleséged.
Leányán kívül házat és földet ajándékozott neki, szolgákat rendelt melléje, és minden jó-
val ellátta őket.
Mikor már jó ideje együtt éltek, az egyiptomi királyfi így szólt a feleségéhez:
Azt a végzetet határozták el a sorsistennők számomra, hogy krokodil, kígyó vagy ku-
tya által fogok meghalni.
Erre az asszony így felelt neki:
Öld meg hát azt a kutyát, mely veled van.
Nem engedném meg soha, hogy ezt a kutyát, mely kölyökkorától velem van, megöljék
– felelte a királyfi.
Az asszony pedig ettől kezdve állandóan vigyázott rá, és nem engedte soha egyedül ki-
menni a házból.
Egy napon utazásra indultak az Egyiptommal szomszédos határvidékre. Átvágtak a siva-
tagon, és eljutottak egészen a Nagy tavak vidékére. Ekkor az egyik tóból egy krokodilus má-
szott ki, és egészen addig merészkedett, ahol a királyfi éppen tartózkodott. De az asszony
meglátta és sikoltozni kezdett. A tó partján lakott egy toronyban egy óriás, aki mind ez ideig
megakadályozta, hogy a krokodil kimászhasson a partra. Mindannyiszor, amikor láthatóvá
lett, az óriás lejött, hogy harcba szálljon vele. Két hónapon át nap nap után küzdöttek egymás-
sal. Ez az óriás visszakergette a krokodilt a vízbe. A királyfi megmenekült.
Sok nap telt el ezután, és az ifjú és felesége boldogan éltek házukban. Egy alkalommal,
mikor az est leszállt, az ifjú lefeküdt nyugvóhelyére, és az álom lassacskán erőt vett rajta. Fe-
lesége megtöltött egy csészét tejjel, és pálmabort is öntött hozzá. Ekkor a sötétségből egy kí-
gyó mászott elő rejtekéből, és az alvó királyfi felé indult, hogy megölje. Felesége azonban
nem aludt, hanem ekkor is virrasztott férje felett. Mikor meglátta a kígyót, a tejjel magához
csalogatta. A kígyó mohón ivott belőle, és hamarosan megrészegedett a belékevert bortól. Há-
tára fordult, és ekkor az asszony néhány tőrszúrással megölte a gonosz állatot. Ezután feléb-
resztette férjét, aki csodálkozva kérdezte, mi történt. Az asszony pedig ezt felelte neki:
Íme, a te védőistened kezembe adta a téged fenyegető végzetes állatok közül az egyi-
ket. Ugyanez fog történni a többivel is. Ekkor a királyfi hálából áldozatot mutatott be a
napistennek, imádta őt, és dicsőséget zengte mindennap, mindenfelé.
A meséből néhány nehezen érthető sor maradt fenn, a kézirat további része hiányzik. A fennmaradt tarta-
lomból arra lehet következtetni, hogy a történet végül szerencsésen végződött, s a hitvesi szeretet megmentette
az ifjút a fenyegető végzettől. A mese magyar feldolgozója így folytatja:
Teltek múltak a napok, s az ifjú egy nap kiment a házából, hogy a tó partján sétálgasson.
Sohasem ment azonban egyedül, hű társa, kutyája minden útjára elkísérte, és most is vele volt.
Ez alkalommal azonban a kutya elfutott tőle, valami vadat látott, azt akarta megfogni. A
vad a vízbe ugrott, a kutya utána. A királyfi utánaeredt, még a vízbe is bement, hogy kedvenc
kutyája oda ne vesszen. A végzet így akarta a kutya által a királyfit elpusztítani. Mert a vízben
a krokodil észrevette a királyfit, és indult feléje, hogy lenyelje. De az asszony, aki kijött férje
után a tó partjára, nagyot kiáltott, mire az óriás odarohant, és egy hatalmas kősziklával szét-
loccsantotta a krokodil fejét, így hát a királyfi megmenekült.
A végzet által fenyegető három veszedelmet elhárítva, az ifjú pár még sokáig élt és boldo-
gan és békességben.
169
A vízözön és a hal (indiai monda)
A Világnapon belül a földi körben hetvenkét nagy korszak váltja fel egymást, és mind-
egyik ilyen korszak végén rövidebb ideig tartó átmenet, éjszaka borul az alsó világra. Minden
korszakban egy-egy magasra fejlődött értelem irányítja eme kör életét. Nevük: Manu.
A legutóbbi Manu-korszakot megelőző éjszaka előestéjén élt a Földön a Naptól szárma-
zott Szatjavrata király. Bölcs, jó és igazságos volt, mindig arra törekedett, hogy alattvalói bé-
kében, elégedetten élhessenek, s ő maga járt elöl nemes példával. Hódolva tisztelte az istene-
ket, s a vallás előírásainak megfelelően elvégezte a szokásos áldozatokat. Egy napon éppen
egy patak partján mutatta be a vízáldozatot: megmerítette kezét és szétszórta a cseppeket a vi-
lág négy tája felé, közben mély értelmű igéket mormolt. Amint a kezét ismét a patakba már-
totta, és tenyerében vizet emelt ki, észrevette, hogy egy parányi halacska került az ujjai közé.
Vissza akarta bocsátani életelemébe, de a halacska megszólalt:
Ne dobj vissza, mert kicsi vagyok, és nagyobb halak, veszedelmes víziállatok fenyege-
tik az életemet. Óvj meg tőlük, nagy király!
A harcos rendbeliek első kötelessége megvédelmezni a hozzájuk oltalomért folyamodót.
Szatjavrata szerető kímélettel fogta tenyerébe a kis halat, hazavitte, s egy vízzel töltött edény-
be tette. Ám másnap, amikor megnézte védencét, meglepetten látta, mennyire megnőtt: telje-
sen betöltötte az edényt. A jóságos király erre újabb, nagyobb edénybe helyezte. De másnapra
már ezt is kinőtte. Kádba, majd napról napra tágasabb tartályba, azután egyre nagyobb me-
dencébe tette át. Nemsokára már kénytelen volt egy folyóba vinni a halat, s amikor ezt is be-
töltötte gyorsan növekvő testével, a jó király már nem tudta, mit tegyen. Ekkor a hal ismét
megszólalt:
Vígy a tengerbe, és bocsáss vizének mélyére!
A királyt elfogta az ámulat, s úgy vélte, nem közönséges hallal van dolga.
„Csakis valamilyen istenség lehet” – gondolta magában, és teljesítette a hal kívánságát.
Mielőtt azonban a hal eltűnt volna a tengerben, így beszélt Szatjavratához:
Tudd meg, derék király, hogy mához egy hétre a Pralaja* éjszakája égszakadással
árasztja el a Földet, és a víz a legmagasabb hegyeket is elborítja. Minden életnek el
kell pusztulnia a vízözönben. Ám te ne félj! Építs nagy bárkát, vidd be magaddal a hét
ős Életfakasztót, minden állatfajtából egy-egy párt, és minden növény magvát. Ami-
dőn az emelkedő özönvíz megmozdítja a bárkát, ott leszek én s velem a kígyó. Kössed
a bárkát a kígyóval hozzám, s én majd baj nélkül átvezérlem az éjszaka pusztulásán!
A király mélyen hódolt a csodálatos hal előtt, és követte utasítását. S amikor az egyre
emelkedő víztömeg megrendítette a bárkát, csakugyan megjelent az óriásivá növekedett hal
meg egy hosszú-hosszú kígyó. Szatjavrata a kígyóval, mint valami kötéllel, a hal fején fölme-
redő szarvhoz erősítette a bárkát, s a hal biztonságosan vontatta keresztül a bárkát a vízözön
éjszakáján.
Végre felderengett az új korszak hajnala, s a vízözön apadni kezdett, míg azután egy na-
pon a bárka fennakadt egy magas hegy tetején. Ekkor a hal meghagyta Szatjavratának, hogy
szálljon ki és lásson hozzá az újraszülető élet istápolásához. Szatjavrata hálásan, alázatosan
borult le a hal előtt, ez pedig feltárta a mélységes titkot:
E hal formája igaz valómat leplezi: Visnu vagyok, a lét fenntartója, az élők gyámolító-
ja, az igazak megmentője. Ismerd meg a nagy rendet: időről időre alászállok, és testet
öltök**, hogy legyőzzem a bajt, és helyreállítsam a rendet. A jelen nagy korszak fo-
lyamán ez volt az első alászállásom, ám ezt még több fogja követni, amikor eljön az
170
idejük. Te pedig, erényedért és lendületlen hitedért, a most kezdődő korszak Manuja
leszel: Sráddhadéva – „Hittel ragyogó” – legyen a neved!
Azzal a hal eltűnt.
Sráddhadéva Manu fáradhatatlan munkával, bölcs igyekezettel s az Ősrisik támogatásával
ismét virágzó életet honosított meg a Földön. Utódaik mesokasodtak, és szétszéledve benépe-
sítették a világot.
* Pralaja: az átmenet két korszak között

** Az ilyen isteni megtestesülések, elsősorban Visnu megtestesülésének szanszkrit elnevezé-
se: avatárá
Rőtszakállú Frigyes császár (germán monda)

Rőtszakállú (Barbarossa) Frigyes német-római császár 1189-ben keresztes hadjáratra in-
dult, és egy esztendővel később Kis-Ázsiában egy megáradt folyóban lelte halálát. A német
nép azonban nem tudta elhinni, hogy szeretett császára nem tér vissza többé. Halála után sok
történet keletkezett arról, hogy Rőtszakállú Frigyes elrejtőzött, de ha országa veszélyben van,
visszatér majd népéhez.
Az egyik monda szerint Frigyes császárt a törökök ejtették foglyul. Volt a török udvarban
egy állatkert, amelyben igen sok vadállat élt. Az állatok minden délben varázserejű drágakö-
vekkel gurigáztak, de senki sem mert behatolni közéjük és elvenni tőlük a köveket.
Ekkor a törökök Frigyeshez fordultak, s azt ígérték, ha megszerzi a drágaköveket, vissza-
kapja a szabadságát. Megtudta a császár, hogy az egyik kő láthatatlanná tesz, a második se-
bezhetetlenné, a harmadik vitézzé, a negyedik pedig halhatatlanná.
A császár hajlott az alkura. Az állatkert alatt árkot ásatott, és lepedőket rejtett az árokba.
Mikor a vadállatok délben a drágakövekkel játszottak, közéjük ugrott az árokból, elragadta a
láthatatlanná tevő követ, s visszaugrott az árokba. A vadállatok rá akartak rontani, de sehol
sem találták, mert a kő a császárt láthatatlanná tette. Így hát a lepedőket szabdalták apró dara-
bokra.
A kő birtokában sikerült a fenevadaktól a többi drágakövet is megszerezni. Csakhogy nem
adta át a köveket a törököknek, hanem segítségükkel megszökött a török fogságból, és halha-
tatlanná lett. Egy föld alatti barlangban lakik a világ végéig.
Egy másik hagyomány szerint a császárnak Kaiserslauternban volt palotája. A tóban egy-
szer hatalmas pontyot fogott, és a saját aranygyűrűjét akasztotta a kopoltyújára. Ez a ponty ott
él a vízben egészen addig, amíg Rőtszakállú Frigyes császár visszatér népéhez.
Kaiserslautern közelében van egy szikla, benne mély hasadék. Azt mondják, hogy egyszer
valaki kötélen a hasadékba ereszkedett, s a hegy belsejében meglátta Frigyest harcosaival. A
császár üzent népének, hogy hosszú idő múlva visszatér hozzájuk a földre.
Mások azt hiszik, hogy Türingia Kyffhäuser nevű hegyének barlangjában ül egy padon,
kerek kőasztal mellett. Fején aranykorona, szemével pislog, vörös szakálla olyan hosszúra
nőtt, hogy kétszer körüléri a kerek asztalt. Ha harmadszor is körüléri, Frigyes császár vissza-
tér.
Minden száz esztendőben egyszer egy törpét küld a hegytetőre, hogy megnézze, röpköd-
nek-e még hollók a hegy körül. Amíg a törpe látja a hollókat, addig marad Frigyes császár a
barlangban. Ha visszatér, felakasztja pajzsát egy száraz ágra, akkor az ág kizöldül, és jobb
idők jönnek.
Sok történetet mesélnek a közeli falvakban az alvó császárról.
Kelbrában a zenészek egyszer esküvőre voltak hivatalosak, s éjszaka vidáman indultak
hazafelé. Az úton szürke emberke lépett hozzájuk, s megkérdezte, hajlandók-e egy nagy úrnak
zenélni. Mikor igennel válaszoltak, az emberke föld alatti lépcsőhöz vezette őket, s ezen ke-
171
resztül egy márványterembe jutottak. Itt ült Rőtszakállú Frigyes egy kőasztal mellett, és bó-
biskolt. Egész éjjel muzsikáltak, azután a szürke emberke megvendégelte őket. Hajnalban a
lépcsőn keresztül ismét visszatértek a föld felszínére, egy zacskó arannyal tarsolyukban.
Csakhogy mikor visszatértek Kelbrába, szörnyű meglepetés érte őket. A házak megváltoz-
tak, s az emberek idegenszerű ruhát hordtak. A hosszú szakállas zenészek tollas kalapjukkal
nagy feltűnést keltettek, s az utcagyerekek kikacagták őket. Keresték házukat, családjukat, de
senki sem tudott róluk.
Elmentek végre az öreg lelkészhez, aki megnézte az anyakönyveket, s talált egy feljegy-
zést arról, hogy kétszáz évvel ezelőtt a városi zenészeknek nyoma veszett. Ami egy éjszaká-
nak tűnt a zenészeknek, az kétszáz évig tartott. Bizonyította ezt, hogy az aranypénz is, amit
Frigyes császártól kaptak jutalomként, kétszáz év előtti veret volt.
Tell Vilmos (germán monda)

A XIV. században a Habsburg császár emberei keservesen sanyargatták a szabadságra vá-
gyó, függetlenséget szerető svájci népet, és az éhhalál szélére juttatták az egyszerű embereket,
a földműveseket és a pásztorokat. Különösen Uri kanton helytartója, Gessler eszelt ki újabb
rémtetteket a nép sanyargatására. Megtudta például, hogy egy gazdának igen szép ökrei van-
nak. Odaküldött egy szolgát. Azt üzente vele: húzza a paraszt maga az ekét, és elkobozta a két
szép ökröt. Mikor a szolga a gazdát akarta befogni az ekébe, az kereket oldott, erre Gessler
megvakíttatta a megszökött paraszt öreg édesapját.
Hogy megtörje a svájciak büszkeségét, Gessler a nyílt utcán egy kalapot tűzött ki egy bot-
ra. Őrt állított melléje, és megparancsolta, hog minden járókelő úgy köszöntse a kalapot,
mintha a császárral állna szemben.
A békés svájciak jó ideig tűrték a zsarnokságot, azonban egyik gaztett a másikat követte.
Végül három kanton: Uri, Schwyz és Unterwalden legjobb hazafiai elhatározták, hogy szövet-
séget kötnek, nem tűrik tovább az igazságtalanságot, megbüntetik a gazságot, és szembeszáll-
nak a zsarnokkal.
Élt abban az időben egy mindenki által becsült, mesteri céllövő, Tell Vilmos. Tell is gyű-
lölte a gonosz zsarnokot, de nem akart erőszakkal szembeszállni vele. Amikor a svájci hazafi-
ak éjszaka a Rütlin találkoztak, és esküt tettek, hogy nem tűrik tovább a zsarnokságot, Tell
nem volt hajlandó részt venni az összeesküvésben, mert azt remélte, hogy az igazság vérontás
nélkül is diadalmaskodni fog.
A véletlen úgy hozta, hogy Tell Vilmosnak Altdorban volt dolga, s elhaladt a póznára ki-
tűzött kalap előtt, anélkül azonban, hogy tisztelgett volna előtte. Erre Gessler emberei elfog-
ták, és a helytartó elé vitték. Gessler gondolkozott, hogyan büntesse meg Tellt. Tellnek igen
szép gyermekei voltak, ezeket is maga elé vezettette Gessler, s megkérdezte tőle, melyiket
szereti legjobban. Tell azonban nem tudott választani közülük. Erre Gessler kiválasztotta az
egyik fiúcskát, s megparancsolta Tellnek, hogy a gyermek fejéről lőjön le egy almát.
A svájciakat iszonyú felháborodás fogta el az újabb gaztett hallatára, de még békésen kér-
lelték Gesslert, álljon el a szörnyű ítélettől. Csak Tell volt nyugodt, bízott saját igazságában és
ügyességében.
Elérkezett a kitűzött nap. A gyermeket a tanácsház falához állították. A kisfiú bizakodva
nézett apjára. Tell Vilmos keze sem remegett, amikor a fiú fejéről lelőtte az almát. Mindenki
ujjongott, Gessler azonban megkérdezte Telltől, miért készített elő egy második nyilat is. Tell
megvallotta: ha a nyíl alma helyett a gyermeket találta volna el, a második nyíllövés Gessler
szívét érte volna.
Megijedt a gonosz zsarnok, elfogatta Tell Vilmost, és csónakon Küssnacht várába vitte,
hogy ott börtönbe vesse. Amikor a Vierwaldstätti-tavon hajóztak, vihar tört ki, s a csónakot
172
felborulás veszélye fenyegette. Ezt a pillanatot használta fel Tell a menekülésre. Kiugrott a
partra, elrejtőzött, s a vihar elől menekülő Gesslert egy mély úton agyonlőtte.
Most már Tell is belátta, hogy fegyveresen kell ellenállni a zsarnoknak. Csatlakozott a
felkelőkhöz, és együtt elűzték elnyomóikat. Svájc szabad, független ország lett, Tell Vilmos
neve pedig jelképe a svájci nép szabadságszeretetének.
Artus király trónra lép (kelta monda)

Meghalt Uther Pendragon, Anglia királya, és halála után nem tudták, kit válasszanak ki-
rálynak, pedig Uther Pendragonnak élt egy fiacskája, Artus. E fiú születését azonban titokban
tartották, mert Merlin varázsló, a király hű tanácsadója jónak látta elrejteni a gyermeket az el-
lenség elől, és az újszülöttet kiadta dajkaságba Ector báró családjához.
Az ország nemesei azon tanakodtak, ki legyen a Pendragon király halálával megüresedett
trón birtokosa. Merlin azt tanácsolta, hogy karácsonykor hívják össze Londonba mindazokat a
nemeseket, akik csak a királyi méltóságra pályáznak.
Amikor eljött a karácsony, a londoni temetőben egy nagy négyszögletes kő nőtt ki a föld-
ből, a közepébe pedig meztelen kard volt beleszúrva. A kard markolatán ez állott aranybetűk-
kel:
„Aki kihúzza a kardot a kőből, azé lesz a királyi hatalom.”
Senki sem tudta, hogy került a kard a kőbe, és mindenki álmélkodott ezen a csodálatos
eseményen. Újév napján lovagi tornára gyűltek össze az előkelők, és elhatározták, hogy meg-
kísérlik kihúzni a kardot a kőből. Az ünnepségre sietők között volt Ector báró fiával, Kayjel
és nevelt fiával Artusszal is. Amint London felé lovagoltak, Kay elvesztette a kardját. Meg-
kérte hát Artust, lovagoljon haza és hozzon neki egy másikat. Amint Artus a londoni temetőn
keresztüllovagolt, meglátta a kőbe szúrt kardot. A kard éppen őrizetlen volt, mert az egybe-
gyűlt nemesurak harci játékokkal foglalatoskodtak.
No, itt van egy gazdátlan kard – gondolta Artus –, ez jó lesz a bátyámnak, legalább nem
kell olyan hosszú utat megtennem.
Megfogta Artus a kardot, könnyűszerrel kihúzta a kőből, és visszalovagolt a nevelőapjá-
hoz. Amint Kay meglátta a kardot, rögtön felismerte, hogy ez az a csodakard, amely a kőbe
volt szúrva, és úgy gondolta, hogy ő lesz ezután Anglia királya. Odalovagoltak, ahol az ország
előkelői gyülekeztek, és felmutatták a kardot. Megkérdezték a nemesek, hogy jutott Kay a
kardhoz. Hamarosan kiderült, hogy a fiatal Artus vitte bátyjának a csodafegyvert.
Erre Ector így szólt:
Én azt gondolom, Artus, hogy te leszel az ország királya. Álmélkodott ezen Artus, és
az összegyűlt nemesek előtt új próbát tettek. Artus könnyedén visszahelyezte a kardot
a régi helyére a kőbe, a nemesek pedig megpróbálták kihúzni. Ez azonban csak
Artusnak sikerült. Letérdelt ekkor előtte Ector, nevelőapja, és elárulta neki, amit eddig
nem tudott, hogy ő Uther Pendragon király fia, és Merlin adta hozzá nevelőbe. Szomo-
rú volt Artus, mert nagyon szerette nevelőszüleit, Ector azonban megesküdött, hogy
mellette marad a királyi udvarban is. Átölelte Artus Ectort is és Kayt is, és megesküd-
tek, hogy nem hagyják el egymást, később valóban Kay lett Artus főétekfogója.
A nemesurak azonban nem tudtak megnyugodni abban, az ismeretlen Artus lesz a király.
Újra összegyűltek hát vízkeresztkor, és megpróbálták kihúzni a kardot a kőből, de az megint
csak Artusnak sikerült. Összegyűltek gyertyaszentelőkor, az eredmény ugyanaz volt. Húsvét-
kor megint összegyűltek, de hiába ismétlődött meg a csoda, a nemesurak mind maguknak
akarták megszerezni a trónt. Végre pünkösdkor újra összegyűltek a kard előtt. Addigra azon-
ban Merlin elárulta az elhunyt király egykori híveinek, hogy Artus Uther Pendragon király
173
törvényes fia. Erre aztán ők is kijelentették, hogy Artus pártjára állnak. Megtörtént újra a cso-
da. Artus kihúzta a kardot a kőből: ekkor Pendragon hívei letérdeltek, és hűséget esküdtek az
ifjú Artusnak, az új királynak azonban még néhány évig harcolnia kellett, amíg elismerték a
trón jogos örökösének.
Artus király először megtudakolta, hogy milyen visszásságok történtek az országban apja
halála óta, és orvosolta a bajokat. Ezzel sok hívet szerzett magának. Harcolnia kellett azonban
a külső ellenségekkel is, akik a fiatal király országát megtámadták. Azok között az idegenek
között, akikkel Artusnak meg kellett vívnia, volt Lot király is, Orkney-sziget uralkodója.
Amikor Lot király belátta, hogy elvesztette a csatát, és békét kell kötnie, elküldte feleségét,
Morgan tündért, hogy tudakolja meg, hajlandó-e Artus békét kötni. Morgan tündér gyönyörű
szép asszony volt, de tele csalfasággal, és varázstudományát hol jóra, hol rosszra fordította,
úgy, ahogy éppen szeszélye sugallta. A bölcs Merlin elárulta Artusnak, hogy Morgan tündér
az ő féltestvére, anyjának első házasságából származó leánya. Keblére ölelte hát Artus Mor-
gan tündért, és békét kötött férjével, Lottal. Merlin azonban intette, legyen óvatos, ne bízzon
Morganban, mert a bölcs varázsló ismerte a jövőt, és sejtette, hogy Morgan fia, a gonosz
Modred fogja majd Artus vesztét okozni.
Egy napon Merlin útnak indult Artusszal, és egy gyönyörű tóhoz jutottak. A tó közepéből
egyszerre kinyúlt egy fehér selyembe burkolt kar, s a kéz gyönyörű kardot tartott, melyen
megcsillant a napfény. Artus érdeklődött, mit jelentsen ez. Merlin erre azt felelte:
A tó közepén szikla van, benne fényes palota. Ott lakik a Tó Hölgye. Övé a kard, me-
lyen megcsillant a napfény.
Eltűnt a kard a vízben, a Tó Hölgye a partra lépett, és köszöntötte Artust. Merlin és Artus
csónakba szálltak, beeveztek a tó közepére, s íme, újra megjelent a kéz a karddal. Artus átvet-
te a kardot a Tó Hölgyétől, ez volt a világ legjobb kardja, a neve: Excalibur. Ennek segítségé-
vel sikerült Artusnak legyőznie minden ellenségét.
Mikor Artus már rendet teremtett az országban, az urak azt követelték, hogy válasszon
magának feleséget. Elárulta Artus Merlin varázslónak, tanácsadójának, hogy Ginevra király-
leányt szereti, aki Leodagrance király leánya.
Merlin erre azt felelte:
Való igaz, hogy Ginevra a legszebb lány a világon, de nem való hozzád, és bajt fog
rád hozni. Találok én neked jobb feleséget.
Csakhogy Artus nem hallgatott Merlin tanácsára, és követeket küldött Ginevra apjához,
Leodagrance királyhoz. Az öreg király örömmel ígérte oda lányát Artusnak, és nászajándékba
elküldötte neki a kerekasztalt. A kerekaszalt még régebben Uther Pendragon ajándékozta
Leodagrancénak. Százötven lovag fért el a kerekasztal körül. Nászájándékba küldött a kerek-
asztallal együtt száz jó lovagot is, de ötven már meghalt a csatában, s ezeket Artusnak kellett
újakkal pótolnia. Ezért Artus útnak indította Merlint, hogy keresse össze az ország ötven leg-
jobb lovagját. Azonban Merlin csak negyvennyolc lovagot talált, akik teljesen megfeleltek a
követelményeknek. A lovagok nagy tisztelettel üdvözölték Artus királyt, és Merlin arannyal
írta nevüket az üléseikre. A kerekasztal a Camelot nevű várban állott ezután. Azt jelképezte,
hogy a körülötte ülő lovagok mind egyenrangúak, egyik sem alábbvaló a másiknál. Az egész
világon minden lovag azt kívánta, hogy tetteivel kiérdemelje azt a dicsőséget, hogy a kerek-
asztal lovagja lehessen. Az ő viselkedésük példamutató volt minden lovag számára. Sok hős-
tettet vittek véghez, küzdöttek az ország ellenségeivel, továbbá a gonosz szörnyekkel és óriá-
sokkal. A bajba jutott hölgyekért megvívtak. Gyakran indultak kalandra, és dicsőséget szerez-
tek Artus udvarának. Sok történet szólt az Artus-lovagok: Lancelot, Gawain, Erek, Iwein,
Galahad, Parszifál és a többiek kalandjairól. Dicsőségesen uralkodott Artus hosszú éveken át,
amíg mellette állott hűséges tanácsadója, Merlin varázsló.
174
Az Isten és az Ördög (keleti szláv monda)
Az első emberek láttán az Ördögnek nevethetnékje támadt. „Ugyan mi csodálatos van
bennük? – dünnyögte a bajsza alatt. – Ha kicsit nekidurálom magam, én is tudok embert te-
remteni. Különbet, mint ezek!”
Azzal hozzálátott, hogy megmintázza a maga mását. Szarvat ragasztott az agyagbábu
homlokára, szakállt az állára. Csak éppen életre kelteni nem tudta, ahhoz nem értett. Ha felál-
lította, állt, ha meglökte, odébb ment, ha oldalba taszította, feldőlt. Eljátszadozott vele vala-
meddig, aztán megunta s magára hagyta.
A Jóisten megsajnálta a szerencsétlen agyagfigurát, s életre keltette. A kecske – ezt a ne-
vet adta neki az Úr – le se tagadhatná, hogy az Ördög teremtménye, hiszen a megszólalásig
hasonlít rá, ugyanolyan a szakálla, a szarva, s a tekintete is a Sátánéhoz hasonlóan bárgyú, hi-
deg, üveges.
Miután a saját képmásával nem volt szerencséje, a Gonosz elhatározta, teremt magának
egy kutyát. Kivetett hát agyagból egy olyasforma, csimbókos, lompos jószágot, amilyenné ha-
ragjában a Teremtő a szófogadatlan őrt változtatta.
Csakhogy az Ördög kutyája kétszer akkorára sikeredett, mint az eredeti volt.
„Sebaj! – vigasztalta magát a Sátán. – Jó lesz farkasnak! Legalább mindenki reszket tőle!”
Kiállította az út mellé, s amikor az úton feltűnt az első járókelő, biztatni kezdte:
Fogd meg! Fogd meg!
De bizony az ormótlan agyagállat, nem lévén benne élet, nem mozdult. A járókelő, akit az
Ördög közönséges halandónak nézett, maga volt a Jóisten. Módfelett felháborodott a Sátán
gonoszságán, olyannyira, hogy rátette a tenyerét az agyagkutya fejére, s megparancsolta neki:
Fogd meg, farkas az Ördögöt!
Az agyagállat megelevenedett, vicsorogni kezdett, s a Sátánra vetve magát, elkapta a lá-
bát. Az Ördög csak úgy tudott megszabadulni tőle, hogy felmászott egy közeli égerfára. Na-
pokig a tetején gubbasztott, várta hogy a farkas elkotródjon a fa alól, miközben felsebzett lá-
bából hullott a vére, s lecsorogva a fán, beitta magát annak kérge alá.
Azóta vörös az éger fája. És mert a tisztátalan lélek vérével van átitatva, nem használható
semmi másra, csakis tüzelőnek.
Volt már az embernek ekéje, lova, fel tudta szántani a földjét, csak éppen a borsón kívül
nem volt más vetőmagja.
A Teremtő segítette ki egy zsák búzával. Termett is az embernek annyi gabonája, hogy
hirtelenében azt sem tudta, hova tegye, mit csináljon belőle. Hiszen az első búzaszemek akko-
rák voltak, mint a paszulyéi, a szár pedig a kémény magasságáig nőtt. Ki-ki hordónyi búzát
őröltethetett magának!
Örömében, hogy nem kell többé éretlen bogyót enni, keserű gyökeret rágni, az ember egy-
egy búzakalászt ajándékozott a kutyájának és macskájának. S eltűrte, hogy az Ördög rendre
megdézsmálja a termést, gondolván, ahol annyi van, jut is, marad is. Hogy mire kellett a Go-
nosznak a gabona? Pálinkát főzött belőle!
A Jóisten, hogy figyelmeztesse az embert, a tizedére csökkentette a termést. A szem ösz-
szeaszalódott, a szár megrövidült.
Csakhogy az ember nem vette komolyan a figyelmeztetést, hagyta, hogy az Ördög tovább-
ra is lopja Isten ajándékát, s maga is pazarlón bánt vele. Halomban hevert a kenyér az udva-
ron, a pad alatt, az istállóban, kenyeret ettek az állatok.
Egyszer az ember kint dolgozott a mezőn. Ebédje végeztével a kenyérmaradékot s a mor-
zsát nem gyűjtötte össze a kenyérruhában, hanem hagyta szétszóródni a földön.
175
Éppen arra járt a pók, akit a Jóisten azzal bízott meg, hogy figyelje, mennyire becsüli az
ember a kenyeret. A pók felkapott egy morzsát, hálója hágcsóján felcipelte a fára. Onnan a
szél szárnyán felszállt vele a felhőre, s a felhőn felrepült az égbe.
Útközben a kenyérmorzsa a nedvességtől megpenészedett s meg is duzzadt.
Istenem, Istenem! – járult sopánkodva a pók a Teremtő elé.
Miért adsz neki annyi kenyeret, amennyit nem tud megenni? Lábbal tipor rajta, szét-
szórja, meggyalázza! S mutatta a cipóvá pöffedt morzsát.
Megharagudott az Úr a pazarlás láttán, s elpusztította az azévi termést. Az embernek újra
keservesen meg kellett dolgoznia a betevő falatért. De nemcsak ő szenvedett hiányt, éheztek a
kutyák is. Égre emelt pofával szörnyen vonyítottak, az Istenhez könyörögtek, szánná meg
őket.
A Jóisten le is dobott nekik egy rozskalászt. Azon összemarakodtak, ide-oda ráncigálták,
kicsépelték belőle a szemet, s beletaposták a földbe.
Tavasz jöttével a rozsszemek kikeltek, s bő termést hoztak.
Azóta van rozs a Földön.
Az ember a mag felét megőrlötte, lisztjéből rozscipót sütött, a másik felét elvetette. S visz-
szakérve a kutyájától meg a macskájától a két búzakalászt szétmorzsolta, s azoknak a magját
is szétszórta.
Azóta van újra kenyere. Egyszer több, máskor kevesebb. Ha gyéren terem a gabonája, be-
osztja, de ha gazdag a termés, akkor sem pocsékolja el. Megtanulta tisztelni, becsülni a kenye-
ret, tudja, Isten szigorúan megbünteti, ha akár csak héját is eldobja.
Történet a világ teremtéséről (karjalai monda)

A világot pünkösd első napján teremtették, az állatokat meg pünkösd másnapján. Az isten
csónakba ült, és evezett. Az Ördög utánaúszott búvárkacsa képében.
Ki vagy te, aki itt úszol a nyomomban? – szólította meg az Isten az Ördögöt.
Én vagyok az isten – válaszolta az.
Hát akkor én ki vagyok, ha te vagy az isten?
Te vagy az istenek Istene – felelte az ördög.
No ha úgy van, ahogy mondod, akkor teremtsünk együtt földet,
Hiszen amerre szem ellát, csak víz és víz, föld meg sehol.
Üsse kő, nem bánom – állt rá az ördög. – De hogyan fogunk hozzá?
Mivel te búvárkacsa vagy – mondta az Isten-. Szállj le a tenger fenekére és hozzál on-
nan földet!
Le is merül az ördög, vett egy marék földet az úszóhártyáira, és indult vissza. Ám a föld
mind kifolyt az ujjai közül. Ezalatt az isten félrőfnyi jeget növesztett a vízen. De az ördög
nagy bajjal fölevickélt mégis. Rázogatta szaporán magáról a vizet.
Hoztál földet? – kérdezte isten.
Hoztam hát – felelte ismét az ördög –, de megint kifolyt az egész a markomból.
Láttál valakit a tenger fenekén?
Igen láttam – felelte az ördög –, egy lányt.
Menj le hát harmadszor is – mondta az Isten. – Ettől a lánytól kérj földet, s kérd, hogy
áldja is meg, akkor majd nem folyik ki a markodból.
176
Leszállt hát az ördög búvárkacsa képében harmadszor is a tenger fenekére. Úgy tett min-
dent, ahogy az Isten tanácsolta. A lány akkor anyatejet hintett a maréknyi földre, az ördög ke-
zébe adta, majd, mintegy áldást adva, így szólt: – Menj hát a földeddel!
Az ördög elindult.
Egyszer csak látja ám, hogy a föld nőni, dagadni kezd a markában.
Hamar elrejtett egy kicsit a szája szögletében, hogy majd teremthessen földet a maga nevében
is.
Eddigre már egy rőfnyi jég borította a vizet – ám az ördög ezen is átjutott. Odaadta a föl-
det az Istennek.
Az először dél felé hintett belőle, majd háromszor más irányban is, kereszt ablakban.
Ekkor nagy hirtelen duzzadni kezdett a föld az ördög szája szögletében, nagy csomóvá
dudorodott, s csak nőtt, dagadt egyre a szája is.
Az ördög fölüvöltött rémületében.
Hát te mit kiabálsz, és mitől dagad így a szád? – kérdezte az Isten.
Egy kis földet rejtettem oda – vallotta be az ördög.
Köpd ki észak felé! – parancsolta az isten.
Az ördög kiköpte.
S ím, az isten föld fölé nem síkságok, hanem sziklák, dombok nőttek – az ördög köpé-
sei.
Az Isten és az ördög együtt teremtette a világot. Nagy munkában voltak: együtt alkották a
földet, az embereket, az állatokat s a földkerekségen mindent, ami csak létezik.
Együtt fogtak ugyan a munkához, ám az ördög a maga dolgát rosszul csinálta, nem az Is-
ten szándéka szerint járt el.
Mondta is az Isten:
Ez nem jó! Rosszul csinálod! Balul üt ki így majd a dolog! Ketten teremtjük a világot;
osszunk el mindent, csináljunk mindent külön!
Hát jó, osztozzunk akkor! − egyezett bele az ördög.
Mit választasz, mi legyen a tied, a száraz vagy a nedves föld? − kérdezte az Isten.
Az ördög a szárazat választotta.
Legyen hát tiéd a száraz − mondta az Isten. − Ám a világot tenger veszi körül, minden
nedves: így minden az enyém, neked nem marad semmi!
A fákat is el kell osztaniuk.
A friss, élő fát vagy a szárazat akarod? − kérdezte az Isten.
Az ördög most a nedveset, az élő fát választotta.
Ha csak egy száraz ág akad rajta, az a fa már száraz − mondta az Isten.
De bizony a legkisebb, legfiatalabb fán is akad száraz ág. Így aztán az ördögnek egyetlen
fa sem jutott, minden az Istené lett.
Az osztozásban ilyképp sem föld, sem fa nem jutott az ördögnek, az összes föld és minden
fa az Istené lett.
Helyet keresve magának, így szólt akkor az ördög:
Ha az ember nem mond imát, mielőtt kihajtja jószágát az erdőbe, én annak az állatnak
a gyomrában verek tanyát!
177
Nincs ott hely számodra − felelte az Isten. − Három csepp vizet hintek az állat fejére,
végzek vele, és akkor véged neked is!
Az ördög újra próbálkozott:
Ha az ember tisztátalanul jön az erdőbe, megkaparintom a szívét, és oda rejtőzöm!
Ott sem lesz maradásod − felelte az Isten. − Három csepp vizet hintek a fára, kettére-
pesztem, és elpusztítalak vele téged is!
A sziklahasadékba megyek hát! Mondta végül az ördög.
No, az a tiéd lehet − hajlott rá az Isten. − Hiszen az ördögnek is kell élnie valahol!
H. Laborc Júlia fordítása
A vízözön mondája (hun monda)

(részlet)
Régen volt, nagyon régen. Akkor még a madár is aranyból volt, a fű gyémántból, az er-
dőkben az aranyfákon, ezüstvenyigéken termett a csengő barack, mosolygó alma és szóló sző-
lő. Akkor még tündérek, óriások és emberek laktak együtt a földön.
Boldogan éltek mindaddig, amíg Arany Atyácska Lúdvércet a Tetejetlen Fáról a hetven-
hetedik mélységbe le nem taszította. De, hogy szavam ne fele,jtsem azt is megmondom, hogy
ki fia-borja ez a Lúdvérc.
Arany Atyácska még fiatal volt, fürgén járt-kelt gyönyörű birodalmában, hát egyszer az
Óperenciás-tenger mellett vitt el útja, s véletlenül beleköpött a tengerbe. Látja ám, hogy egy
szikla támadt a köpésből, s a szikla csak megy, tart egyenesen utána. Vágott ekkor egy fűzfa-
vesszőt, rásuhintott a sziklára, mire az nyomban Lúdvérccé változott.
Attól kezdve a beste lelke Lúdvérc csak azon törte a fejét, mint bosszanthatná meg Arany
Atyácskát, mert szörnyen megirigyelte hatalmát, mivel Atyácska teremtette a lenti földet. El-
határozta, hogy titokban ő is teremt földet magának. Búvárkacsabőrt kért hát Atyácskától,
hogy abba belebújjon, s így bukjon le a tenger fenekére, s onnan földet buktasson föl magá-
nak. Megkapta, amit kért. Talált is földet a tenger fenekén, bevette a szájába, a nyelve alá rej-
tette, és felbukott a víz fölé.
Kérdezte a Felső Világ ura, hogy talált-e földet. Azt felelte, hogy az egész Tengert bejárta,
de sehol nem talált. Alighogy ezt kiejtette a száján, dagadni kezdett benne a föld, mint a ková-
szos cipó, úgy kelt, növekedett. Az egész feje megnőtt: először hordó nagyságú lett, aztán ak-
korára dagadt, mint egy ház.
Amikor még annál is nagyobbra nőtt, kínjában, keservében felnyögött, és segítségért kiál-
tozott. Arany Atyácska meghallotta kiáltását, látta dagadt fejét, elnevette magát, s így szólt:
Lúdvérc, köpd ki azt a földet, amit a tenger fenekéről felhoztál!
Hát csudák csudája, a kiköpött földből kősziklák, óriási hegyek támadtak. Mivel Lúdvérc
hazudott, Atyácska ekkor büntetésből letaszította a hetvenhetedik mélységbe, s megparancsol-
ta neki, hogy onnan elő ne merészkedjen, s az embereket, Arany Atyácska népét, háborgatni
ne merje.
Lúdvérc azonban nem fogadott szót. Előmerészkedett, s az emberek közelébe férkőzött.
Súgott-búgott a fülükbe, egyre hajtogatta: – Ne készítsetek ti fáradsággal íjat magatoknak!
Minek őrzitek nyájaitokat? Terem csengő barack, amennyi csak kell. Szőlő meg alma is van
elég, csak egyetek, igyatok, mulatozzatok, s más egyébbel ne törődjetek.
Arany Atyácska népe nem hallgatott bujtogató szavaira. De a tündérek s óriások fülébe is
eljutott Lúdvérc csalafinta biztatása. Attól kezdve semmivel sem törődtek: ettek, ittak, mula-
toztak reggeltől késő éjszakáig. Lúdvérc meg boldogan dörzsölte össze a tenyerét, hogy bor-
sot törhetett Arany Atyácska orra alá. Tudta ugyan, hogy ebből még nagy baj lesz, mert a Fel-
ső Világ ura ha megharagszik, csak a nagy ég a tudója, mi lesz akkor!
178
Arany Atyácska a Tetejetlen Fa hegyéből menten észrevette, hogy Lúdvérc előmerészke-
dett a hetvenhetedik mélységből. Látta azt is, hogy mit mível a gyalázatos. Iszonyú haragra
lobbant, háborgott a Felső Világ, mennykövek hasították keresztbe-kasba az égboltozatot.
Atyácska elhatározta, hogy gonosz tettéért meglakoltatja Lúdvércet, elpusztítja a föld színéről.
Hogy elveszejtse, felhúzta a palotája előtt csörgedező ezüstpatak zsilipjét, s hét nap, hét éj-
szaka engedte alá a vizet a földre. Ittak a gödrök, a szakadékok, legelőször hetvenhetedik
mélység telt meg az ezüstpatak vizével. Lúdvérc, mint kiöntött ürge ugrott elő odújából.
A hetedik napon tajtékosan kicsapott a víz a gödrökből.
Egyszeribe odalett a gyönyörűséges föld, belepett a vízáradat mindent. Odalett a
selyemfűrét, a csengőbarack, vízben álltak a ligetek.
Arany Atyácska felküldötte népét egy magas hegyre, s hogy az embereket megmentse,
egy rakonca nagy tutaj ácsolásába kezdett. Nagy titokban készítette a tutajt, hogy senki még
csak ne is sejthesse, mit akar, mit tervez, mire készül.
Még saját háza népe sem tudta, hol, merre jár. Korán ment el hazulról, amikor még aludt
mindenki, s későn tért haza.
A palota mögötti gyémánterdőben volt egy hegy, a Világ Hegy, annak mindenik oldala
gyémántkövekkel volt kirakva; a déli sárgával, az északi pirossal, a keleti ezüstösfehérrel, a
nyugati szurokfeketével, a rakonca tutajt e hegy árnyékában ácsolta.
Minden reggel megmosdott az élő-haló vízben, ettől varázserőt nyert, s olyan iszonyú
nagy ereje támadt, hogy az emberderék vastagságú fákat is könnyűszerrel ledöntögette, s mint
vékony pálcákat illesztgette egymás mellé.
Hogy s mint történhetett, azt nem tudom, de annyi bizonyos, hogy a pórul járt Lúdvérc tu-
domást szerzett a dologról. Ezüsthágcsón felmászott a Tetejetlen Fára, s öreg koldus képében
belopózott Arany Atyácska palotájába. Szép színes szalagot adott az egyik szolgálólánynak, s
nagy titokban faggatni kezdte:
Nem tudod, hová jár a te öreg gazdád?
Én azt sem tudom, hogy eljár hazulról – felelte a lány. – Azt tudom csak, hogy estére
egy dézsában mindig oda kell készíteni neki az élő-haló vizet, mert reggel abban mos-
dik.
Erre Lúdvérc azt mondta a szolgálónak:
Kapsz tőlem még tarkább pántlikát is, ha úgy elrekkented a mosdóvizet, hogy a gaz-
dád nem találja meg.
Adott három szalagot a lánynak, tenyérnyi széles szép kéket. A lány szót fogadott, a vizet
elrekkentette, s így másnap reggel Arany Atyácska mosdatlanul ment el hazulról.
Hozzáfogott a munkához, mint máskor, de most egész hazáig elhallatszott a nagy kopá-
csolás.
Lúdvérc ezt várta csak. Nyomban kiszökött a palotából, és fától fáig surrant a csattogó
hang irányában. Már csak egy nyíllövésnyire volt a hegytől, amikor Atyácska meghallotta
lépteit, elmosolyodott, s gondolkozni kezdett, hogy is járjon túl az eszén. Körülnézett, s látja,
hogy szép nagy a harmat, kapta magát, s megmosdott benne.
Egyszeriben olyan vastag köd ereszkedett alá, hogy se té, se tova, Lúdvérc még az orra
hegyét sem láthatta, nemhogy egy lépést tehetett volna előre.
Megszégyenülve, dolgavégezetlen visszaosont a palotába.
Másnapra újabb csalafintaságot eszelt ki. Intett a kis szolgálólánynak, megint három szí-
nes szalagot nyomot a markába, s így szólt hozzá:
Árpából és komlóból söritalt erjesztettem. Itt van a kupában. Kóstoltasd meg gazdád-
dal, meglátod, mindjárt jókedve kerekedik. Aztán faggasd ki, hol, merre jár, neked
biztosan elárulja titkát.
179
Másnap a lányka úgy is cselekedett. Megkóstoltatta a söritalt. Gazdája ivott belőle, s jó-
kedvében kurjongatott, még az alsó földön is egyszeriben ragyogóbb lett a nyár.
Merre járt jó gazdám, egész nap?
Rakonca tutajt ácsolok az erdőben az én népemnek, hogy meg ne fulladjanak a víz-
özönben. Ezt akarta csak tudni a szolgálólány. Szaladt Lúdvérchez, s amit hallott,
mindent elmondott neki.
Lúdvérc ekkor feltette magában, hogy amennyire csak tudja, nehezíti Atyácska munkáját.
Eldugdosta a háncskötelet, ellopta a barkácsolószekercét, bokorba rejtette az emelőrudakat,
elföldelte az ékeket. Mindez azonban mit sem használt. Arany Atyácska a tutajt a századik
esztendő utolsó napjára elkészítette.
Lenn addigra a víz meghaladta a magasabb hegyeket is, s tajtékos hullámaival nyaldosta
már annak a hegynek a csúcsát, melyen az emberek megtelepedtek. Már éppen elnyelni ké-
szült őket a hullám, amikor Atyácska vaskötélen leeresztette a tutajt. A roppant alkotmány,
mint valami óriás madár toccsant a tajtékos vízre.
Az emberek örömükben nagyot kiáltottak, majd fiastul, macskástul, egerestül ráteleped-
tek. Olyan nagy volt a tutaj, hogy még a vadállatokból is fért rá, minden fajtából egy-egy pár.
Arany Atyácska ekkor megnyugodott, hogy fiai megmenekültek. Lúdvércet pedig lekergette a
földre. A beste lélek hirtelen egy kígyó bőrébe bújt, utánaúszott a tutajnak, s egy elefánt füle
alatt elrejtőzött.
Végre sokára leapadt a víz, és az emberek hosszú bolyongás után szárazra kerültek.
Lúdvérc is partra szökött, s örömében, hogy megmenekült, a markába köpött. Hát csudák csu-
dája, a köpésből egy torzonborz sárkány, Kalamóna ugrott elő, s így kiáltott:
Itt vagyok, jó gazdám, mit parancsolsz?
Jó, hogy itt vagy! Nyomorgasd meg az embereket! – parancsolta Lúdvérc.
Pusztítsd, fosztogasd őket, egy percig se hagyj nekik nyugtot. Álljunk bosszút Arany
Atyácskán! Szomorítsuk meg az emberek életét, pusztítsuk Atyácska népét, ahogy
csak tudjuk!
S azóta – fejezte be az öreg Puszta a történetet – nyomorgat bennünket Kalamóna. Mert
azt még soha nem árultam el nektek, hogy mi vagyunk Arany Atyácska népe, akik a vízözön-
ből a tutajon megmenekültünk. Ezért nyomorgat hát bennünket a sárkány, mert mi nem hajlot-
tunk Lúdvérc szavára. Most már tudhatjátok, hogy miféle gyökér ez a Kalamóna. Bűvös ereje
van. Ha valaki megtudná, hogy miben rejlik az ereje, akkor győzhetnénk csak le őkelmét.
A fiúk egymásra pillantottak. A szívük megremegett. Szépmező Szárnya szeme felcsillant,
és így szólt:
Ha addig élek is, én megtudom, hogy hol az ereje!
Ó, te kis vakarcs! – szólalt meg ekkor egyik fitestvére. – Te még fél fogára se vagy
elég! Beletesz a zsebébe!
Az öreg Puszta nem figyelt a gyerekeire. Mintha nem is hallaná őket, folytatta:
A vízözön mindent összerombolt, de a világnak van még egy aranyos szeglete, ahol
akkurát úgy van most is, ahogyan régen volt. De biz’ azt én nem tudom, hogy hol,
merre van az a szeglet.
A tűz utolsót lobbant, s lehunyta szemét. A fiúk fürtös gubát húztak magukra, s a csillagos
ég alatt elaludtak a puha pázsiton.
Csak Szépmező Szárnya szemére nem jött álom. Apja meséje járt az eszében. Kerekre
nyitott szeme versenyt fénylett a csillagokkal. Ha az éjfél olvasni tud, bátor szeméből ezt ol-
vashatta volna ki:
180
Ó, miért is vagyok ilyen kicsike? Ó, csak szárnyaim nőhetnének, mint a madárnak!
Tudom, hogy megemlegetné azt a percet Kalamóna. Tudom! Aztán addig repülnék,
amíg az aranyos szegelet nyomára nem bukkannék. Lesz még nekem szárnyam! Meg-
állj, Kalamóna, meglellek!
Aztán az aranyszőrű bárány jutott az eszébe. Még a fúvó széltől is óvta, a tenyeréből etet-
te, maga itatta. Ezt a kedves, jámbor jószágot rabolta el a rettenetes Kalamóna. Vajon legel-
het-e a kis barika kedvére a selyemfűréten? Öntött-e a sárkány friss vizet itatóvályújába?
A kis bárányra gondolt, amikor elaludt. Vajon beváltja-e fogadalmát?
181
SZEMELVÉNYEK
A ROMA IRODALOM KINCSEIBŐL
A cigány nép eredetmondája
Egy szegény asszonynak tizenhét gyermeke volt.
Egyszer betért házába a Szent Isten
és így szólt hozzá:
Mutasd meg nekem a gyermekeidet,
hogy megáldhassam őket!
Mivel a szegény asszony
nagyon szégyellte,
hogy olyan sok gyermeke van,
csak tízet mutatott meg közülük az Istennek,
a többit elrejtette.
Isten megáldotta a tíz gyermeket,
ezekből lettek a gazdagok.
A hét gyermek pedig,
akiket az anyjuk elrejtett Isten áldása elől,
sohasem tudott gazdagságot szerezni.
Ennek a hét gyermeknek a leszármazottjai
a cigányok.
Pápai Péterné, Üszögpuszta.
Mészáros György gyűjtése.
A jóslás eredetmondája
Hol volt, hol nem volt, a nagy világ egyik szegletében volt egy kis falu. Ennek a falunak a vé-
gén, egy nyomorúságos kunyhóban élt egy özvegyasszony a kicsi leánykájával. A szegény
asszony a faluba járt takarítani, tapasztani, vályogot vetni, ebből tartotta el magát és a leány-
káját.
Amikor Krisztust megfeszíteni vitték és az ő kunyhójuk elé ért az Istenfiút gyalázó cső-
cselék, Krisztus a nehéz kereszttel térdre esett. A szegény asszony nagyon megsajnálta, térdre
vetette magát ő is, úgy csúszott oda Jézushoz, levette a fejéről a kendőjét, és azt mondta.
Ó, Szent Isten, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek veled! Te az Is-
ten fia vagy, az Üdvözítőnk, a Szent Fiú, bocsásd meg nekik a bűneiket és bocsásd
meg az én bűneimet is!
És odanyújtotta neki a kendőjét:
Töröld le az arcodról verejtéked, Uram!
Krisztus ránézett, és azt mondta.
Veronika, Veronika, bizony mondom neked, szent asszony lesz belőled, és a mennyor-
szágban élsz majd! Ami szegénységed volt a földön, azt elfelejted, mert az égi világ-
ban gazdag leszel! Ezzel a kendővel pedig, ha egy beteget megérintesz, azonnal meg-
gyógyul majd, csak higgyen bennem, és higgyen az én szavaimban!
És visszaadta a kendőt.
Amikor a szegény asszony rátekintett a kendőre, majdnem megbénult a félelemtől, mert
az Istenfiú arcát látta rajta. Jól a keblébe rejtette, aztán hazament. A kis kunyhójában letérdelt
a földre, szép imádságot mondott Istennek, mert nagy az Isten akarata.
185
Egyszer, ahogy a falukat járta, elvetődött egy házhoz tapasztani, ahol éppen meghalt egy
beteg kisfiú. Sírt nagyon az édesanyja, és a jólelkű Veronikának akkor eszébe jutott a kendő,
amivel Krisztus megtörölte az arcát. Hazament érte, elhozta, és megérintette vele a halott kis-
fiút. A kisfiú abban a pillanatban felült és enni kért. Feltámadt!
Híre ment ennek az egész világon, jöttek hozzá az emberek mindenfelől. Úgy álltak a
kunyhója előtt sorban, mint a templomban. A szegény asszonynak annyi mindent odahordtak,
hogy már nem tudta hova tenni; még bárányokat, ökröket, lovakat is hoztak neki. Meggazda-
godott!
Járta azután az országokat, mert ő volt a világon a legnagyobb jósnő és mindenkit meg tu-
dott gyógyítani.
Azóta tudnak a cigányasszonyok jósolni, megtanulták tőle.
Veronika megtanította a lányát is jósolni, és még most is élnek, ha meg nem haltak.
Varga György, 64 éves, Nagyvárad, Románia (1980).
Bari Károly gyűjtése.
A medvetáncoltatás eredetmondája
Volt egyszer egy fiatal cigányfiú. Ez a cigányfiú nem szeretett dolgozni, lusta volt. Mit
csináljanak vele? A faluban rábízták a csorda őrzését. Reggel kihajtotta a mezőre legelni, al-
konyatkor pedig hazaterelte a jószágokat, hogy a gazdasszonyok még időben megfejhessék
őket.
Egyszer egy délben, miután megette az elemózsiáját, a karéj száraz kenyeret, amit ebédre
tett el magának, nagyon elálmosodott, és ledőlt az árnyékba szunyókálni. Amíg szundított, ar-
ra kószált egy nagy medve és széttépte az egyik borjút. Az állatok bőgésére a cigányfiú föléb-
redt, s amikor meglátta, mi történt, két kezébe kapta hosszú göcsörtös botját, és mint a villám
csapkodni, ütni kezdte a medvét, ahogy csak bírta.
Jaj, te szegény cigány! Jaj, kedves fiam, ne üss engem tovább! Megteszek neked bár-
mit kérsz, csak ne üss!
Hogyne ütnélek már, te medve! Soha nem fogom tudni megfizetni a kárt, amit csinál-
tál! Elveszik majd tőlem még azt a kis búzácskát is, ami nyár végén jár, és nem lesz
mit enni a kistestvéreimnek, pedig nagyon sokan vannak!
Gyere el velem az erdőbe, ott majd fogok neked szarvasokat, és azokkal kicserélheted
a borjút!
No, ha így gondolod, gyerünk! Nem bántalak tovább.
Amikor mentek egy darabot, a cigányfiú elfáradt.
Hallod-e te medve! Én nem bírok tovább gyalogolni, vegyél föl engemet a válladra és
vigyél!
Azzal felült a medve vállára.
Így értek be a rengeteg erdőbe, és közeledtek a sziklához, amelynek tövében meghúzódott
a medvék tanyája, egy nagy sötét barlang. A medve felesége és a két kicsi bocs messziről
megérezték az emberszagot, s rohanni kezdtek feléjük kiáltozva.
Embert fogunk enni! Embert fogunk enni!
A cigányfiú megint elkezdte püfölni a medvét:
Hallod-e, mit kiáltoznak ezek?
Ne félj semmit, fiam! Ne félj semmit, kedves gazdám! Meg fogom nekik mondani,
hogy ha hozzád nyúlnak, akkor te megölsz engemet is meg őket is.
186
A cigányfiú ekkor lemászott a medve válláról, az pedig odafordult a családjához.
Kedves feleségem! Kedves fiam! Ne óbégassatok tovább, mert ez a cigányfiú egy igen
nagy vitéz, és nem ijed meg, akárhogy is óbégattok! Maradjatok csendben, hagyjátok
aludni! Meg ne pisszenjen egyikőtök se, mert ha felbosszantjátok mindnyájunkat el-
pusztít! Én most elmegyek az erdőbe és fogok neki két szarvast, hogy jóvátegyem a
kárt, amit a csordájában okoztam.
Így is volt. Elment a medve a erdőbe, fogott két szarvast. Amikor a szarvasokat meghozta,
a cigányfiú azzal állt elő, hogy csak akkor tudja elvinni a zsákmányt, ha csinál egy szekeret is,
amire ráteheti őket.
Mit tehetett a medve, ácsolt a cigányfiúnak egy szekeret fából.
Amikor elkészült, így szólt:
Itt van a szekér, megcsináltam! De ki fogja ezt húzni?
Te fogod húzni meg a feleséged! A két gyereked meg tolja majd hátulról!
A medve annyira félt tőle, hogy ebbe is beleegyezett. A szarvasokat rákötözték a szekér
saroglyájára, és elindultak.
Beértek a faluba, de mindenki elmenekült előlük, aki csak meglátta őket, hiába kiáltozott
utánuk a cigányfiú:
Ne szaladjatok, nem bántunk benneteket!
Amikor látta, hogy fölösleges a beszéd, mert nem hisz neki senki, odaszólt medvének:
Én énekelni fogok, ti pedig táncoljatok!
Mit tehettek a medvék, táncolni kellett nekik! A cigányfiú énekelt, ők meg emelgették ne-
héz talpaikat. Azóta járják a cigányok az országokat és a falvakat, azóta járják a világot és
táncoltatják a medvéket.
Ébredjetek, jó cigányok!
Ébredjetek, jó cigányok,
ébredjetek jó cigányok,
ó, hatalmas égi Isten!
Mert az Isten szállt le közénk,
mert az Isten szállt le közénk,
Székecskékre ki fog ülni,
székecskékre ki fog ülni,
Gazda ül majd háznépével,
gazda ül majd háznépével,
Asztalkája meg van rakva,
asztalkája meg van rakva,
187
Asztal mellé ki fog ülni,
asztal mellé ki fog ülni,
ó, hatalmas égi Isten
Tócsi ül majd az apjával,
tócsi ül majd az apjával,
Köszöntelek benneteket, cigányok! Adja az Isten, hogy sok szerencsés évet érjetek meg, és él-
jetek sok évet juhaitokkal, lovaitokkal, kutyáitokkal együtt! Éljetek sok évet!
Gábor Demeter, 34 éves, Bánffyhunyad, Románia (1982).
Fa levele ha megsárgul
Fa levele ha megsárgul
hideg folyó vizébe hull!
Anyám meghalt, mély sír várja,
rongyos sátrunk gyász tanyája!
Sírva járok a víz partján,
ott halt meg az én anyácskám,
Ifjúsága pompájában,
életének virágjában!
Anyám, anyám, édesanyám,
anyám, anyám, édesanyám,
ha butaságot szól is szám,
két kezeddel te vigyázz rám!
Kövér urak ha elvisznek
kövér urak ha elvisznek,
vigyázz rám, mert megölhetnek,
vigyázz rám, mert megölhetnek!
Segíts, hogy fiad éljen,
kezedtől a halál féljen,
föld alól is őrizz engem,
mert védtelen árva lettem!
Gábor Zsuzsa, 14 éves, Kolozsvár, Románia (1982).
Megfogadtam, anyám
Megfogadtam, anyám,
éjjel nem kószálok,
az éj minden perce
gyászfekete csapda.
Sorsomat kerestem,
mélycsapdába estem,
188
láncra vert rab lettem,
láncra vert rab lettem.
Börtönfal kövei
gyászerejű fogak,
rágják szép fejemet,
mint egy csont-kenyeret.
Nyíljatok meg, falak,
hadd menjek utamra,
hadd menjek anyámhoz,
ő sirat csak engem!
Jaj, de nehéz, anyám,
ez a gyászos két év,
hajam hónak adtam,
hollóvá vált szívem!
Hozd el nekem, Isten,
fehér hajnalodat,
hadd szabaduljak ki
tömlöc fenekéről!
Sötét börtön mélyén
két évig szenvedtem,
éhség űzött lopni,
− bánom, amit tettem!
Elmegyek, elmegyek,
idegen országba,
ahol sosem jártam,
nem ismer majd senki.
Nem ismer majd senki,
csak az én Istenem,
− idegen népek közt
ő is nagyon árva!
Beteg vagyok, anyám,
elemészt a bánat,
halálból rak fészket
hollóvá vált szívem.
Idegenek között
lassan elsorvadok,
nem gyógyíthat semmi,
talpig elhervadok.
Nagy úr vagy, Istenem,
mondd meg, mit csináljak!
189
Tilinkóli, kicsi úrnőm
Tilinkóli, kicsi úrnőm,
szép szemeid tűzként égnek,
hajfürtjeid földig érnek,
szemed, mint az égi csillag,
hajad, mint a sugaras nap,
mint a lombok, illatos vagy!
Két szép szemed sorsom lángja,
fénylik reám, mint a lámpa,
kicsi rózsám, virágocskám!
Szívem-lelkem téged vágynak,
szemeim csak téged látnak,
ezerágú tűz a vérem!
Úgy nyílik szét a pici ajkad,
ahogy kerti virág nyílik,
piros száddal csókot adj,
mindenkinél gyönyörűbb vagy!
Ó, ha madárrá válnék,
templom tornyára szállnék,
arany rózsa nyílik ott,
arany rózsa nyílik ott!
Azt én leszakítanám,
szép kedvesemnek adnám,
hadd tűzze a hajába,
öltözzön illatába!
Hajfürtjeit díszítse,
mint a viola a kertet,
mint a virág a rétet!
Mit válaszolsz, szép kedvesem,
leszel-e a feleségem?
Úgy szeretlek, meghalok,
érted mindent megteszek,
elhagyom az anyámat,
elhagyom az apámat!
Ha tiéd nem leszek,
akkor halálé leszek,
soha mást nem szeretek,
inkább halálé leszek!
Minden kincsem eldobom,
csak szeressél, galambom!
Ruháimat összeszedem,
sorsom a kezedbe teszem,
sötét éjben messze futunk,
messze szökünk, elbujdosunk,
– én a tiéd fogok lenni!
A cigány, akihez hozzá akarnak kényszeríteni, egy nagy, gazdag tolvaj. Én meg nem láttam őt
soha, anyámnak beszélt róla apám egy éjjel, de a fivérem, aki a te jó barátod, meghallotta a
190
beszélgetést és figyelmeztetett. A fivérem mondta azt is, hogy te vagy a legények között a
legbecsületesebb.
Ha az én apámon múlna,
pénzért bárkinek eladna,
de ki bajt nem akarja,
fut előle, meg nem várja,
− ezért mi is elbujdosunk,
soha többé el nem vállunk!
Tűzpiros kígyócska
Éj elhamvad, gyúl a nap.
Nem láttad az apámat?
Fehér párnák havasán,
otthon hever az ágyán.
Fut a fiú hazafelé,
odaér az apja elé.
Elmúlt az éj, jó napot!
Fiam milyen baj hozott?
Kicsi, tűzpiros kígyócska
keblembe bújt, vérem szívja,
vérem szívja, hervadok,
ments meg apám, meghalok!
Ahhoz menj, ki megszült téged,
megszán majd, ha szépen kéred!
Anyjához is odamegy,
anyjához is odamegy.
Gyöngyszép fiam, mi bajod?
Piros kígyó szívja vérem,
ments meg, anyám, sírva kérem!
Inkább gyöngyszép fiam haljon,
mint kezembe kígyó marjon!
Menj húgodhoz, – Isten veled!
Halál gyűrűjét viseled.
Én is múlok, hervadok.
Ments meg engem, kicsi húgom,
gonosz, tűzpiros kígyócska
vérem szívja, meghalok!
Inkább testvérem pusztuljon,
mint kezembe kígyó marjon!
Mátkádhoz menj, párod ő lesz,
talán könyörületes lesz!
Mátkáját is megkeresi,
mátkáját is megkeresi.
191
Mátkám, engem baj hozott!
Holnapot már meg sem érem:
piros kígyó szívja vérem!
Hollószemű szép szerelme
láda kulcsát megkereste,
fehér kendőjét kivette,
kézfejére rákötötte:
vőlegénye keblébe nyúlt.
Nem kígyócskát talált – sok pénzt:
sok-sok csengő sorsú vándort!
Hírét veszi apja, eljön,
kunyerálgat, fia nem szól.
Mondj valamit, édes fiam!
Szíveden a gyász kopogjon!
Gyöngyszép fiam, nekem adsz-e?
Adok, anyám, – fekete gyászt!
Húgocskádnak sem szánsz semmit?
Neki is jut majd a gyászból!
Mátkám, én is gyászt érdemlek?
A te jussod: hosszú, szép sors!
Csak te szeretsz igazán.
Áldjon meg az Isten,
áldjon meg az Isten!
Csenki Sándor és Imre gyűjtése.
Lépeget az égi Isten

(Karácsonyi kántálóének)
Lépeget az égi Isten
hószínű viasz-lajtorján,
áldj meg, Uram, áldj meg engem!
Kíséri őt tizenkét pap,
ifjú deák tizenkettő,
Istenfiú édesanyja
hosszú haját kibontotta
szent Istennek országában,
szent Istennek országában,
Áldj meg, Uram, áldj meg engem!
Isten székén üldögélget,
Isten székén üldögélget,
áldj meg, Uram, áldj meg engem
10-12 éves cigánygyerekek, Nagyecsed (1978).
192
Mit csináljak, szép kedvesem?
Mit csináljak, szép kedvesem?
Vasbilincsben hervad kezem!
Jól vigyázz a kisfiamra,
meg a patkós fejlovamra!
Ha kenyérben szűkölködnél,
Lovam add el, ne sínylődjél!
Vegyél fiamnak kenyeret,
Rabsoromat ne tudja meg!
Kolompár Imréné, 80 éves, Veszprém (1952).
Csenki Sándor és Csenki Imre gyűjtése.
(Megjelent: Cigány népballadák és keservesek c. kötetben, Bp., 1980. 125. o.)
A hétesztendős fiú
cigány ballada
a Csenki testvérek gyűjtéséből
Egy jó öreg anyókának
hétesztendős fiacskája
baltát kapja a vállára,
indul erdő legaljára,
hogy gallyacskát vigyen haza.
Fagyos király rajtakapja,
kendőt kezére hurkolta,
kocsi fenekére dobta,
kocsi fenekére dobta,
palotájába hurcolta,
sötét pincébe záratta.
Rút varangyok ott brekegtek,
kígyók, gyíkok rásziszegtek.
Hát most mit tett öreganyja?
A kovácshoz vitt az útja.
Csináltatott egy vasbocskort,
vasbotot is veretett volt,
avval indult el az útra,
el az útra, hosszú útra.
A világot összejárja,
de fiát nem találja.
Visszafordul hazájába,
megáll egy nagy palotába.
Fagyos király néz ott rája,
s szól a Fagyos király szája:
„Ugyan mondd, te vén szipirtyó,
hol kószálsz itt, mit kutatsz itt?
„Jaj, nagy uram, jó királyom,
Fagyos király ő felsége,
egy hétesztendős fiúcskát,
egy serdülő nagyobbacskát.”
193
„Hallod-e, te vén szipirtyó!
Menj a pince ablakához,
kiálts neki, át a rácson,
hogy él-e még, vagy már meghalt,
hogy él-e még, vagy már meghalt.”
El is ment az öregasszony,
bekiáltott az a ablakon:
„Jaj, fiacskám, én fiacskám,
élsz-e még, vagy már meghaltál,
élsz-e még, vagy már meghaltál?”
„Nem is élek, nem is halok,
anyám, épp hogy csak sanyargok,
anyám, épp hogy csak sanyargok.
Szakállam párnának hajtom,
a hajammal takarózom.
Ma van éppen a szent szombat,
holnap lesz a szent vasárnap,
nekem akkor ökröt ütnek,
egy kemence cipót sütnek,
velem lakodalmat ülnek.
Menj be hát Fagyos királyhoz,
én meg lovam adom néki,
pej paripám, a jó Murgut,
pej paripám, a jó Murgut.”
„Jaj, fiacskám, tudod is te!
Csontjából sincs már egy csöpp se.”
„Akkor, anyám, tudod, mit tégy?
Útnak indulsz, haza elmégy.
Ganédombot ha feltúrod,
egy lófejet találsz majd ott.
Avval a kastély sarkában
kiálts hármat: Murgu, Murgu!
tüstént talpra ugrik Murgu.”
Hát ahogy Murgu fölugrott,
elfogta az anyó legott.
Kötőfékét reá tette,
öregasszony úgy vezette.
Hogy Fagyos királyt elérte,
pej paripát elengedte,
pej paripát elengedte.
Király minden katonája,
ország, világ hajkurássza,
Murgut senki meg nem fogja.
Öregasszony szája mondja:
„Uram, királyok királya,
ha szabad lesz a gazdája,
ha szabad lesz a gazdája:
ló zabláját megragadja,
tüstént a kezedbe adja.”
194
„Hallod-e, te vén szipirtyó,
be jól mondod, amit mondasz.”
Hát a fiút kiereszti,
a lovacska meg lefekszik,
a hétéves fiút várja.
Az meg odamegy hozzája,
fölpattan lova hátára.
Fütyörészik az anyácska.
Felhők közé fölsuhannak,
s úgy haza, szinte zuhannak.
Kemencéből vacsorának
parazsat tesz a lovának.
Hosszú kardját leakasztja,
nyomja forró cipójába,
úgy köti az oldalára.
„Gyű te, Murgu, jó paripám,
ugorj talpra, vágtass vélem,
ugorj talpra, vágtass vélem!
Lássuk a gazdag királyát,
Hadd húzzam el a nótáját.”
„Jól van, gazdám, édes gazdám,
hogy vigyelek, csak azt mondd már.”
„Úgy menj velem, lovam Murgu,
hogy benned sem, hogy bennem sem
soha semmi kár ne essen.”
Murgu rögtön égre szárnyal
hétesztendős gazdájával.
Király kertje közepében
ereszkedik alá szépen.
Fagyos király jön is éppen.
Ló elé torpan keményen,
ő elé toppan keményen.
Karjával vagdalni kezdte,
lova meg tűzzel fútta be.
Kardjával addig ütötte,
egy ép csont se maradt benne,
egy ép csont se maradt benne.
195
BÖNGÉSZŐ
Ujváry Zoltán: Kádár vitéz a néphagyományban
II. Rákóczi György vitéz katonájáról, Kádár Istvánról a néphagyományban napjainkig is-
mert történet a históriás énekköltészet egyik legnépszerűbb alkotása. Az ének a XVII. század-
ban keletkezett, szerzőjének az irodalomtörténet Ködi Farkas Jánost, Rákóczi erdélyi fejede-
lem bizalmas emberét tekinti.
A történeti hagyomány szerint Kádár István az ellenséggel vívott küzdelemben, Berettyó-
újfalu határában esett el 1658-ban. A népi emlékezet úgy tudja, hogy Kádár vitéz Bakonszeg
és Berettyóújfalu közötti földben nyugszik. Idős emberek emlékezetében még az 1920-as
években is élt az a hagyomány, amely szerint Bakonszeg és Berettyószentmárton közötti Ká-
dár-domb rejti a tatároktól agyonnyilazott hős vitézt.
A Kádár Istvánról szóló történet jelentőségét utóélete és népköltészeti vonatkozásai eme-
lik ki. A róla szóló históriás ének balladai variánsai elsősorban Erdélyben és a dunántúli terü-
leteken alakultak ki. A sárréti koldusok ezekkel a sorokkal kezdődő énekkel jártak házról ház-
ra:
Felemelé Kádár szemeit az égre,
Mondván: Uram Jézus, légy segítségemre!
Az éneknek ez a szakasza különösen nagy népszerűségről tanúskodik. Petőfi Sándornak A
fakó leány és a pej legény című elbeszélésében olvassuk: „…ez csak most jutott eszembe, mi-
kor elsóhajtottam magamat, s az ég felé pillantottam, mint Kádár, akiről meg vagyon írva,
hogy fölemelé Kádár szemeit az égre.” Kisfaludy Károly A pártütők című vígjátékában a kán-
tor azt mondja: „Kádár históriáját szó nélkül tudom”. Arany János dallammal jegyezte le nép-
dalgyűjteményébe, és Erdélyi János besorolta az első jelentős magyar népköltészeti kiadvány-
ba. A históriás ének élete a néphagyományban több generációra visszavezethető. Elterjedését,
ismeretét az Alföldön át a Dunántúlig nyomon követhetjük.
A Kádár vitézzel való érzelmi azonosulás nem véletlen a szülőföldjüket elhagyni kénysze-
rült székelyek körében. A hazaszeretet, az önfeláldozás példáját testesíti meg Kádár vitéz. A
róla szóló történet hosszú idők óta része a néphagyománynak, a népköltészetnek. Népszerűsé-
gével és változatainak számával több klasszikus balladát felülmúl, és méltán sorolhatjuk a leg-
régibb történeti balladáink közé.
Kádár vitézről szóló ének

(Hertelendyfalva, 1996. Ujváry Zoltán gyűjtése)
Szörnyü nagy romlásra készült Pannónia,
Kinek mint tengernek megáradott habja.
Sok bunak, bánatnak körülvette árja,
Mert a magyarok közül ma esik egy hijja.
Elhagyá érettük a Felföldnek partját,
Hogy hallá itt alatt magyarok romlását,
Felköté érettünk Kádár István kardját,
Óh, milyen kevéssé forgatá szándékát.
De ime, hirtelen esik változása,
Midőn küldték őket Pápolc oltalmára.
Ujfaluhoz gyüle tatárok tábora,
Ott leszen Kádár utolsó csatája.
199
A zászlótartónak fennszóval kiáltja,
Vidd el, fiam, vidd el, zászlót más utra,
Hogy el ne vesszen mind, urunk kedves hada,
Mert Magyarországért meghalok én még ma.
Kiontom véremet én szegény hazámért,
Én szegény hazámért, kedves nemzetemért.
Nem szánok érette bizony ontani vért,
Mert én a Krisztustól veszek jutalombért.
A sereget pedig fennszóval biztatta,
Mondván, vágjuk által a tatárt a síkra.
Hátul a seregek eszekbe nem vevék,
Hogy másutt a vizen több tatár érkezett.
Mikor jobbra vágok, szekér utat vágok,
Mikor balra vágok, gyalogösvent vágok.
Felvetem szememet a magas egekre,
Uram Jézus Krisztus jöjj segítségemre.
A tatár a nyilát, mint a szél, úgy szórja,
Kádár vitéz módra velük megütközött.
Szórja tatár nyilát, mint a szél a polyvát,
Tatár nyila miatt én es térdre estem.
Szegény Széki Péter, buzgó szeretettel,
Úgy éltél te velem, mint test a lélekvel,
Úgy éltél te velem, mint test a lélekvel,
Ezért bucsuzásom bizom rád ily renddel:
Elsőben ungvári, szíves akaróim,
Nógrádi, palánki, gyarmati társaim!
Diósgyőr, ónodi, szendrei barátaim,
Füleki, pápolci, szecsényi rokonim!
Kikvel az alföldön sokat sanyarogtam,
Sok deret, hideget, meleget kóstoltam,
Már isten hozzátok, tőletek megváltam,
Már isten hozzátok, tőletek megváltam.
Vig János, Bezerédi vitéz kapitánya,
Kit a hadnagyságra szívesen emeltem,
Kérlek tedd a sírba meghidegült testem,
Kérlek tedd a sírba meghidegült testem.
Szabó Pál, szerelmes, édes kenyeresem,
Kérlek segíts sírba tenni hideg testem,
Ne keressétek a pompás temetésem,
Ama cifra pompás temetőhelyeken.
200
Hanem ahol leszen vérem kihullása,
Ott legyen csak közel testem elásása.
Isten veled hazám, drága Magyarország,
Isten veled népem és kedves nemzetem.
Boldogságos szent szüz, tárd ki karjaidat,
Védelmezd tovább is szép Magyarországot!
Boldogságosa szent szüz, tárd ki karjaidat,
Védelmezd tovább is szép Magyarországot!
Kocsis Csaba: Kádár vitéz útja

(részlet)
Kenán pasa aggódva szemlélte a hegyek felett tornyosuló fellegeket. A nap még sütött, de
a szél idáig fújta az eső szagát, Jenő várát szerette volna meglepni, de a Maros vize egyre za-
varosabbá vált, óráról órára egyre emelkedett. A gázlókon lehetetlenné vált az étkelés, és a
felderítők jelezték, könnyen felfegyverzett magyar sereg közeledik a fejedelem vezetésével.
Kenán pasa sokáig vívódott magában a hír hallatán. Ha a hadi szerencse mellészegődik, és
vállalkozását siker koronázza, nincs veszélyben a budai pasaság, de ha kudarcot vall, ki tudja,
hogyan dönt Köprülü Mohamed nagyvezér felőle. Budánál csak rosszabb helyre kerülhet. Ki
kívánkozik a jó meleg fürdők után egy eldugott ázsiai helyőrségbe? Sátrába kérte az eszter-
gomi béget és az egri pasát. Ők azon a véleményen voltak, ha nem ütköznek meg a magya-
rokkal: oda a becsület. Most már az idő is sürgette őket. Tutajokat ácsoltak, és átkeltek az ára-
dó Maroson. Megszállták a hegyszoros bejáratát. Az omló fehér sziklafalnak vetették hátukat,
és biztosak voltak, hogy innen nem érheti őket meglepetés. Átellenben, a ritka bozótos heve-
nyészett sáncaiba helyezték ágyúikat. Az ágyúcsöveket az előttük elterülő síknak irányították.
A hegyoldalon egymást érték a rejtőzködő janicsárok.
A magyarok ék alakban közeledtek. Kádár vitéz embereivel Szuhay Mátyás irányítása
alatt lovagolt a sereg balszárnyán. Aztán a menet eleje megtorpant. Rákóczi magához intette a
kis Szabót.
Lovagolj előre fiam, és kérdezd meg Szuhay kapitányt, miért álltunk meg.
A kapitány nem akart a legénnyel üzenni, inkább maga járult a fejedelem elé.
A termés, uram, a termés!
Rákóczi felegyenesedett a nyeregben. Nem naptól kiégett mező nyújtózott előttük, mint
hitte első pillantásra, hanem a megérett búza hullámzott egészen a szorosig.
Mit akar Szuhay uram, várjam meg, míg rendet vágat a sereg előtt az embereivel?
Ha itt megyünk, nagyságos uram, az összes kalász elpereg. Bűn lenne beletaposni a
földbe a kenyérnek valót.
Megértem, hogy aggódik, de a török letiporja kéretlen. Rendezze a sorokat, és álljanak
vissza a helyükre. Látja, őket nem zavarja: térdig járnak a magyar búzában − mutatott
a felsorakozó török serege.
A lovasok a búzatábla két oldaláról néztek egymással farkasszemet, de nem mozdultak.
Rákóczi meghagyta: várják meg a török támadását. Időt kellett nyerni, hogy Gaudi András, a
skót tüzértiszt is elhelyezze nyolc tábori ágyúját a hegyoldalon.
A törökök nem bírták tovább. Meglódultak Allah, Allah kiáltással. Szuhay kapitány embe-
rei felé zúdult a legtöbb lovas. Ha elsodorják őket, megbomlik a hadrend, de az első lendület
megtört, és a hajdúk megvetették lábukat. Először csak a törökök hangját nyomták el félelme-
201
tes „Huj. Huj, rá, rá”-t ordítva, aztán néhány óra elteltével már a Maros felé szorították az el-
lenséget. Rákóczi hol itt, hol ott tűnt fel. És bíztatta embereit.
Taszítsátok vízbe őket, írmagjuk se maradjon!
Iparkodott is mindegyik lovag és gyalogos eleget tenni a fejedelem óhajának. De aztán a
magyarok is megrettentek egy pillanatra: visszafordult a futó had, és az elrejtőzött janicsárok
tömött sorokban ereszkedtek alá a hegyről. A zűrzavart fokozták a megszólaló török ágyuk.
Szerencsére az első lövedékek elsüvítettek a fejek fölött. Erre aztán megérkezett a felelet.
Gaudi András emberei – lesből – jól irányzott golyóbisokkal szerteszórták az ágyúk mögött
fontoskodó török pattantyúsokat, és vas zúzalékkal töltötték újra a csöveket. A kartács rendet
vágott a janicsárok között: először egyet, majd következett a második, a harmadikat meg se
várták. Futott a török, ki merre látott. Már nem számított a haragos folyam, a járhatatlan gáz-
ló, egymás hegyén-hátán rohant a török a víznek. Az egyetlen dereglyén Kenán pasa mene-
kült, meg sem állt Lippáig. Az a kevés embere, aki maradt, csak késő estére érte utol. A
Pálülési-szorosban elült a harci zaj. A győztesek is elfáradtak, csak néhány kitartó hajdú járt
bozótról bozótra, török után kutatva. Várallyai Lőrinc, a fejedelem udvari prédikátora vissza-
ment az eltiport búzatáblához, és elkezdte énekelni:
Adjatok hálát az Istennek,
Imádkozzatok szent nevének!
Hirdessétek dicséretét
És minden jótéteményét!
Beszéljétek a nép előtt
Nagy csudáit, melyeket tött!
Gyűltek az emberek, és egyre többen csatlakoztak a lelkészhez. A tört szalmából még itt-
ott csepegett a vér. Kádár vitéz – oldalán a kis Szabóval és az elmaradhatatlan dánnal – hálát
rebegett az Istennek. Zengtek a zsoltárok több száz torokból, és megtörtént a csoda: a nap még
sütött, mikor megdördült az ég. A lenyugvó nap sugarai bearanyozták a késő délutáni záport,
és a körülállók látták: a vért és a búzaszemeket a víz belemossa a földbe.
Páskándi Géza: A szalmabábuk lázadása

(részlet)
Előszó
melyben egy híres évszámról olvashatunk

Ezt a némileg furcsa históriát – melytől se a könnyet, se a nevetést ne sajnáljátok! – nem
azért mesélem el, hogy igaz voltában kételkedjetek. Épp fordítva: mindent szeretnék megten-
ni, hogy hitelt adjatok szavaimnak. Ti is bármiféle csacskaságot mondtok, nem kedvelitek, ha
kételyes hümmögés fogadja. Ellenkezőleg: ha tréfás kérdéssel fordultok baráthoz vagy szülei-
tekhez, annak örültök, ha nem veszik észre a csalafintaságot. Majd azonban meglátjátok:
olyan helyzet is adódhat, amelyben egyik hősünk nagyon is szeretné, ha minél tovább és mi-
nél többen kételkednének szavaiban. Ám ne vágjunk e titokzatos dolgok elébe, beszéljünk in-
kább egy híres évszámról, amely Magyarország történelmében – és nemcsak ott – mindörökre
emlékezetes marad.
*
202
Bizonyára hallottatok 1848-ról. Különösképp ha európai gyermekek vagytok. De valójá-
ban minden távoli földrészen minden népnek megvan a maga ezernyolcszáznegyvennyolca.
Csak talán más számokkal írják.
Kicsit távolról kezdem, barátaim.
Egyik ismerősöm, aki már – úgymond – földrengést látott ember, következőképp vette
észre a talaj remegését: „Íróasztalom előtt a mennyezeten függ egy súlyos, mozdíthatatlan
csillár. El kell döntenem: én szédülök-e, a látásom remeg, vagy pedig a csillár magától kezdett
elég észrevehetően himbálózni.” Nos, képzeljétek el, amikor a királyok trónja alatt mozdul
meg a történelem földje, amint az nálunk, Magyarországon a Habsburg-dinasztiával 1848-ban
történt. Ellene zúdulnak az írástudók, polgárok, földművelők, városi munkásemberek, de el-
sőként sokan még főurak, nemesemberek, katonák s papok közül is. Megindult a szabadság-
harc. De hát mit is jelent ez a bűvös szó, amely mindig annyi embert képes lázba hozni?
Sokféle szabadságharc van. Az egyik csak az emberek jogaiért küzd, Sokszor csupán any-
nyit ér el, hogy régi urak helyébe új hatalmaskodók jönnek. Ám van olyan szabadságharc,
amely – mint nálunk – egy idegen császárság, Ausztria, Bécs rabigáját is le akarta verni.
Ahogy fönt a magasban a légáramlatok tolulnak-tülekednek előre, vagy sodródnak jobbra-
balra, egymás alá s fölé – úgy terjednek általában a gondolatok is. Különösen a szabadságharc
és a forradalmak eszméi.
De gondolhattok a biliárdjátékra is. A finom és elegáns bottal megkoccintott csontgolyó a
hozzá legközelebb esőt érinti, az a másodikat és így tovább. A mozgás pedig valahol elhal,
Akárcsak a távoli levegőben a dallam. Valahogy így érintik a szabadság és forradalom eszméi
az országokat is. Van olyan, ahová már nem is juthat el. Persze később, más időben oda is el-
ér.
Akkor, 1848-ban, a magyar nemzetek s véle küzdő más nyelvű embereknek nem sikerült
megszabadulniuk az osztrák császár uralmától. Győzött a túlerő. A zászló, amelyet Kossuth
Lajos kormányzóelnök és társai, továbbá az írók, költők március 15-én Pesten oly magara
emeltek. 1849 őszén Világosnál porba hullott. A keserves szívű Görgey tábornok katonáival
gúlába rakatta a fegyvereket, hogy – amint mondani szokás – legalább a veszett fejsze nyelét
megmenthessük. Megszabaduljunk a még több áldozattól. Mert az bizonyos: a teméntelen
időben még a veszett fejsze nyelét is lehet valamire használni.
Elképzelhetitek: bukott szabadságharc után nemcsak meglett embernek, ám gyermeknek
lenni sem könnyű.
Minden kislány vagy kisfiú bőrén érzi, ha éppen győztes ország gyermeke. Látja maga kö-
rül a mámoros arcokat, hallja az éljenzést.
Ám ha vesztes ország gyermeke, a kihalt, magányba rémült utcákon bandukol lehajtott
fejjel. Mintha téli álmát aludná minden változtató szándék. Ő meg szüleit, testvéreit, rokonait
keresi. Vagy legalább barátait, akikhez anyanyelvén bizalmasan szólhat. S csak ilyenkor érti
meg igazából: övéitől vesztett csatákat, adósságokat örökölt.
Lássuk hát e történetben: felbukkanhat-e olyan csoda, amelytől a kábult utcákon barango-
ló szomorú fiúk és lányok mégiscsak fölemelik lehajtott fejüket?
Jean-Pierre Davidts: Találkozás a Kis herceggel

(részlet)
Elfogott a kíváncsiság. Félbehagytam a munkámat, és megkérdeztem, miért vesztett el a ró-
zsája egy tövist.
Kevélységből.
203
Az érdeklődés, amit a rózsája iránt mutattam, varázsszóként hatott, és a kis herceg
nyelve váratlanul megoldódott, amit a lakonikus, szinte szerzetesi tömörség, amely
eddig jellemezte, semmiképpen sem jelzett előre. Így ismertem meg a tigris történetét.
Nem untatom a kis herceg bolygójának leírásával, Monsieur de Saint-Exupéry, mint-
hogy az nem ismeretlen önnek, épp ellenkezőleg… Elég, ha annál a napnál kezdem,
amikor egy cirkusz pottyant oda.
Egy cirkusz ugye nem mindennapi látvány, magas sátrával, bohócaival, artistáival és ma-
nézsával. Ah! Nem időzött ott sokáig, hiszen az apró bolygó szűk volt mindőjük – köztük egy
elefánt, egy dromedár, két ló, három sörényes fóka és egy tigris – számára.
Amikor a cirkuszigazgató ráébredt, hogy csupán egyetlen néző – ráadásul félárú díjsza-
bással – fogja megtapsolni az előadását, mogorva arccal azt dörmögte az orra alatt, hogy mi-
lyen nehéz idők járnak, és azon nyomban összecsomagolt, hogy ha nem is nagyobb, de jöve-
delmezőbb közönség után nézzen. Nos, a tigris ketrecét rosszul zárták be, így tudott meg-
szökni. A kis herceg nem gondolhatott erre, amikor ki akarta pucolni a kialudt vulkánját (so-
sem árt óvatosnak lenni ezekkel a kiszámíthatatlan természeti jelenségekkel). A tigris a krá-
terben keresett menedéket.
Jó napot! Miért bújtál ide? – tudakolta a kis herceg.
Sss…! Ha az igazgató meghallja, beparancsol a ketrecembe, és én nem akarok oda
visszamenni.
Bátran előjöhetsz, a cirkusz elutazott.
Ez ám a jó hír!
A tigris kiugrott rejtekhelyéről, nyújtózkodott és mélyet lélegzett.
Furcsa, hogy a levegő mennyivel jobbnak tűnik, amikor nem rács közt szűrődik át. A
vas miatt – feltételezem.
Miért szöktél meg? Nem tetszett az otthonod?
A tigris leült, felemelte az egyik mancsát, mindkét oldalról megvizsgálta, majd hosszú,
érdes nyelvével gondosan tisztogatni kezdte.
Elegem lett az utazásokból. Minden második vagy harmadik nap végén becsomagolni
és hurcolkodni, nem is képzeled, mennyire kimerítő. Nem beszélve a gyakorlatokról,
amelyeket állandóan ismételni kell. Milyen unalmas! Egy rövid vakáció csak jót tehet
nekem.
Körbepillantott.
Csinosak ezek a vulkánok. Ellenben a növények zöldje hiányzik a bolygódról. Jobban
kedvelem a dúsabb vegetációt. A dzsungelre emlékeztet, ahol születtem. Mindegy, az-
zal kell beérni, ami van.
Megbocsátasz – mondta a kis herceg –, nekem dolgom van.
Elkísérlek. Muszáj megmozgatni a lábaimat. A megszokott, egyenes irányú járást
könnyen el lehet felejteni a ketrecben a sok forgolódástól.
Mint tudja, Monsier de Saint-Exupéry, a kis herceg bizonyos fokig biológiai harcot vívott,
melyhez egy bárány szolgálatát vette igénybe – éppen ott bóklászott körülöttük –, hogy intéz-
ze el a majomkenyérfa-palántákat, melyek állandó fenyegetést jelentettek a bolygójára.
Esténként a kis herceg lelkiismeretesen visszavezette a ládájába, egyrészt, mert ennek a világ-
nak az állatai nagyra becsülik az otthon nyújtotta viszonylagos biztonságot, melyben az éjsza-
kát tölthetik, másrészt, mert félő volt, hogy hirtelen támadó éhségben a bárány véletlenül lele-
geli a virágot, amelyhez pedig annyira ragaszkodik.
204
Amikor a tigris észrevette a bárányt, vigyorgásra húzódó ajkai közül elővillantak tépőfo-
gai.
Ez a bolygó kétségtelenül tartogat meglepetéseket. Azt hittem, csak egy kis herceg van
itt, és íme egy bárány. Mindig is vonzódtam ezekhez a gyönge teremtésekhez.
A nagymacska mézesmázos szavai nyugtalanították a kis herceget, rosszat sejtettek, mint-
hogy a lélek sötét oldalát világították meg, a romlottat az ép külső alatt, s a veszély árnyékát
vetítették előre.
Miután a bárány kényelmesen elhelyezkedett a ládájában, a kis herceg a virág ápolásához
fogott.
Na végre, éppen ideje – siránkozott amaz.
Ugyanaz a sirám, mint az előző utazásáról való visszatérésekor. Semmi „Annyira boldog
vagyok, hogy látlak”, vagy „Féltem, hogy valami bajod esik”, csak „Éppen ideje”. Persze, ez
egy nagyon kevély rózsa volt a négy tövisével. Soha nem vallaná be, hogy egy picit is nyugta-
lankodik.
Kit hoztál magaddal? – érdeklődött, mialatt a kis herceg öntözte.
Csak egy tigrist.
A virág levelei megzizzentek a szélcsend ellenére.
Megközelíteni egy tigrist, könnyelműség! És nagyon veszélyes! Gyorsan bújj mögém!
Meg foglak védelmezni a töviseimmel. Ez a reakció meghatotta a kis herceget. Arra
következtetett belőle, hogy a rózsa közömbössége csak színlelés, és a maga módján
ragaszkodik hozzá. A tigris minden szót hallott a beszélgetésből. Gonoszul felkaca-
gott, szinte bömbölt, s kivillantak kegyetlenségéről árulkodó elsárgult szemfogai.
Hahaha! Egy virág, amely szembe akar szállni egy tigrissel! Sosem hallottam még
ilyen mulatságos ötletet. A düh és a szégyen a rózsa bíbordíszét még sötétebbé tette.
Tudja meg, uram. Hogy van mivel megvédjem magam. És szárát megduzzasztva,
büszkén előreszegezte töviseit. A tigris még gonoszabbul hahotázott.
Nevessen csak, nevessen, ezek a tövisek úgy szúrnak, mint a leghegyesebb tű. Átdöf-
nék bármilyen páncélt, még ha olyan vastag is, mint a krokodilé.
Azok a tövisek, szemben ezekkel a karmokkal? – röhögött gúnyosan a nagymacska,
felmutatva görbe kard alakú karmait.
Saját fegyverzetének jelentéktelensége nem tántorította el a virágot, aki erejét kevélységé-
ből merítette.
Nem félek – válaszolta.
A tigris jókedve elpárolgott.
Kár. Kellene. – És egy jól irányzott csapással leszakította az egyik tövist.
A virág nem kiáltott, nem jajdult fel, csak egy könnycsepp gördült a seb helyére. Ekkor a
kis herceg kifakadt.
Miért tetted ezt? Nem láttad, hogy ezek a tövisek semmit sem árthatnak neked?
A virágod egy szájhős. Csak azt kapta, amit megérdemelt – vágott vissza a tigris gonoszul,
a mancsát nyaldosva. – Meg kell tanulnia, hol a helye az életben. Akkor biztosan elkerüli a
bajt. Örülhet a szerencséjének, hidd el, tapasztalatból beszélek. Más nem lett volna ilyen ne-
mes szívű, mint én, és még keményebb büntetéssel sújtotta volna.
Ez nem mentség a viselkedésedre. Tűnj el! Többé nem akarlak itt látni!
205
Rám akarsz ijeszteni? Mi, tigrisek semmitől, vagy szinte semmitől sem félünk. Jól vi-
gyázz, nehogy fölingerelj.
206
SZÖVEGÉRTÉSI TESZTEK
Kósa László: Hogyan került Magyarországra a burgonya?
(részlet)
Gyakran elhangzik a tréfás találós kérdés: Evett-e Mátyás király krumplipaprikást? És
gyakran rávágják: Miért ne evett volna! Hiszen jól elkészítve a királyok asztalán is helye lehe-
tett ennek az ízletes ételnek.
Pedig a burgonya, amely manapság egyike a legtöbbet fogyasztott tápláléknövényeinknek,
fiatal növény Európában és hazánkban is. Amerikai eredetű, a 16. század derekán – tehát Hu-
nyadi Mátyás halála után – hozták be kontinensünkre spanyol vagy angol hajósok. Egyetlen
országban sem fogadták jó szívvel ezt az addig termesztett tápláléknövényektől eltérő termé-
szetű, föld alatti gumókat nevelő növényt. Csak amikor rohamosan nőtt a népesség, egyre na-
gyobbak lettek a városok és gyakoribbak az éhínségek, akkor fedezték fel, hogy milyen olcsó
és jó táplálék.
Első magyarországi nyoma 1654-ből származik. Ekkor nyugati egyetemekről hazatérő
protestáns diákok hoztak haza gumókat. Valaki följelentette őket Wesselényi nádornál, azt
mondván, hogy mérges növényeket rejtegetnek. A felelősségre vont diákok ismertették a nö-
vény hasznos voltát, sőt készletüket kérésre a nádornak át is adták. Ő azonban hiába igyeke-
zett birtokain meghonosítani, nem sikerült. Csak száz esztendővel később kezdett igazán elter-
jedni Magyarországon a burgonya. Meghonosodása sokféle úton-módon történt. A kamarai
birtokokon parancsszóval kötelezték a jobbágyokat ültetésére, az erdélyi részeken pedig kor-
mányzószéki rendeletek szorgalmazták, hogy minden megye, szék, város és falu termelje. Ve-
tőmagot is osztottak. Benedek Elek írja önéletrajzi könyvében, az Édes anyaföldemben, ho-
gyan szekerezte egyik nagyapja a pityókát Kolozsvárról Kisbaconba. Számosan voltak egyé-
ni, önkéntes terjesztői, mint Gyarmathi Sámuel, a polihisztor, a finnugor összehasonlító nyel-
vészet úttörője, vagy Budai Ézsaiás, a debreceni kollégium tudós professzora, a költő-művész
Fazekas Mihály, aki ódát is írt a burgonya hódításáról. Többen voltak a kevésbé neves és név-
telen terjesztők: földbirtokosok, gazdatisztek, Nyugat-Európában tanult papok és diákok, kül-
országból érkezett telepesek, sőt a napóleoni háborúk idején messze földön járt katonák is
hoztak magukkal újabb burgonyafajtákat. Népszerűsítője volt a 18. század végének és a kö-
vetkező század első felének minden jelentős mezőgazdásza, gazdasági szakírója, köztük
Nagyváthy János és Kisszántói Pethe Ferenc éppúgy, mint az erdélyi szászok reformkori nagy
alakja, Stefan Ludwig Roth.
1. Milyen eredetű növény a burgonya?
2. Mikor hozták be Magyarországra ezt a tápláléknövényt?
3. Melyik évből származik első magyarországi nyoma?
4. Hogyan szorgalmazták Erdélyben a burgonya termesztését?
5. Sorold fel azoknak a személyeknek a nevét, akik a 18. század végén és a 19. század első
felében népszerűsítették a burgonyát!
6. Igazak-e a következő megállapítások? Jelöld a választ az állítások után I (igaz), illetve H
(hamis) betűjellel!
A burgonyát a 16. sz. derekán hozták kontinensünkre spanyol és angol hajósok. …
Kezdetben az emberek idegenkedtek a burgonyától föld alatti gumói miatt. …
A burgonyát pityókának is nevezik. …
Fazekas Mihály balladát is írt a burgonya térhódításáról. …
209
Javítókulcs
1. Milyen eredetű növény a burgonya?

Amerikai eredetű.
2. Mikor hozták be Magyarországra ezt a tápláléknövényt?

A XVI. század derekán.
3. Melyik évből származik első magyarországi nyoma?

1654-ből
4. Hogyan szorgalmazták Erdélyben a burgonya termesztését?

Kormányzószéki rendeletekkel.
5. Sorold fel azoknak a személyeknek a nevét, akik a 18. század végén és a 19. század első
felében népszerűsítették a burgonyát!
Nagyváthy János
Kisszántói Pethe Ferenc
Stefan Ludwig Roth

A burgonyát a 16. sz. derekán hozták kontinensünkre spanyol és angol hajósok. H
Kezdetben az emberek idegenkedtek a burgonyától föld alatti gumói miatt. I
A burgonyát pityókának is nevezik. I
Fazekas Mihály balladát is írt a burgonya térhódításáról. H
210
Paládi-Kovács Attila: Szigonyos halászat
(részlet)
A halászat módjainak és eszközeinek gazdag tárházát joggal tekinthetjük az emberi találé-
konyság ékes bizonyítékának. Hiszen se szeri, se száma azoknak az eszközöknek, amelyeket a
halzsákmány megszerzésére még az ősember kieszelt.
Az évezredek folyamán mind tökéletesebbé tett eszközök között kell számon tartanunk a
szigonyokat is. A szigony hosszú nyéllel felszerelt, dárdához hasonló, de még gyakrabban vil-
lásan szétágazó, horgas hegyű vaseszköz. A magyar halászok az eszköznek a szigony hegyé-
től visszahajló horgas részét szakának nevezik. A szigony kezdetleges változatai az úgyneve-
zett dárdaszigonyok. Székely halászok egykor egyágú, egy szakával készült szigonnyal ejtet-
ték el az Olt, a Feketeügy, a Küküllő pisztrángjait. Borsodban a Bódva folyó mentén szintén
dárdához hasonlóan egyágú, de két visszahajló horoggal, szakával készült eszközt használtak.
A többágú szigonyokat használatuk módja és alakjuk jellegzetességei alapján Herman Ot-
tó a magyar halászatról írott nagy könyvében öt csoportra osztotta. Megkülönböztette a szúró-
, a kerítő-, a nyakló-, a tűző- és az oldalt vágó szigonyokat. A különféle szigonyokat nemcsak
a halászok használták, hanem a parasztok is. Általában a falusi kovácsoknál rendelték meg, de
a legjobb szigonyokat közismerten a cigánykovácsok készítették.
Gunda Béla kutatásaiból tudjuk, hogy az erdélyi havasok román pásztorai és parasztjai
primitív, fából készült szigonyt is használtak, amit maguk barkácsoltak. Kerestek egy mogyo-
ró- vagy bükkfakarót, amelynek egyik végén két-három ágcsonkot hagytak. A csonkok végé-
be egy-egy szöget vertek. Ezzel a szerszámmal a halat nem lehetett felnyársalni, de alkalmas
volt arra, hogy leszorítsák vele a patakmeder fenekére, ahonnan kézzel emelték ki a vergődő
márnát, pisztrángot. Valószínű, hogy kezdetleges szigonyok eredetileg másutt is kizárólag fá-
ból készültek. Kihegyezett kétágú karóval liptói szlovákok és beregi magyarok is halásztak.
Vashegy hiányában a kihelyezett somfakarót lassú tűz fölé tartva tették szíjasabbá, erősebbé.
A szigonyos halászat történhet a sekély vízben gázolva vagy a patak partján lesben állva,
de történhet csónakból is. Használták a szigonyt télen is, amikor a vékony jég alatt feltűnt a
hal, s még gyakrabban a jégen vágott léken át. Lónyán és a Tisza mentén általában a szigo-
nyos halászat főidénye júniusban és augusztusban volt.
1. Mi a szigony?
2. Egészítsd ki a mondatot a megfelelő szavakkal!
A magyar halászok az eszköznek a szigony ……………………………visszahajló
…………………………… részét szakának nevezik.
3. Sorold fel a szövegben előforduló tulajdonnevek közül a földrajzi neveket!
4. Milyen csoportokra osztotta Herman Ottó a többágú szigonyokat? Sorold fel a csoporto-
kat!
5. Milyen szempontok alapján osztályozta Herman Ottó a szigonyokat?
6. Írd a vonalra a megadott szó rokon értelmű alakját!
kieszelt …………………………… sekély ……………………………
primitív …………………………… használtak ……………………………
211
Javítókulcs
1. Mi a szigony?
Hosszú nyéllel felszerelt, dárdához hasonló, de még gyakrabban villásan szerteágazó, hor-
gas hegyű vaseszköz.
2. Egészítsd ki a mondatot a megfelelő szavakkal!

A magyar halászok az eszköznek a szigony hegyétől visszahajló horgas részét szakának
nevezik.
3. Sorold fel a szövegben előforduló tulajdonnevek közül a földrajzi neveket!

Olt, Feketeügy, Küküllő, Borsod, Bódva, Lónya, Tisza.
4. Milyen csoportokra osztotta Herman Ottó a többágú szigonyokat? Sorold fel a csoporto-
kat!
Szúró-, kerítő-, nyakló-, tűző- és oldalt vágó szigonyokra.
5. Milyen szempontok alapján osztályozta Herman Ottó a szigonyokat?

Használatuk módja és alakjuk jellegzetességei alapján.
6. Írd a vonalra a megadott szó rokon értelmű alakját!

kieszelt kigondolt sekély alacsony vízállású
primitív kezdetleges használtak alkalmaztak
212
Zsoldos Benő: A magyar Tell-kártya története
(részlet)
Közép-Európa kártyái között érdekes színfolt az a kártya, amely a svájci szabadsághős
Tell Vilmosnak és társainak állít emléket.
A közel másfél évszázad óta gyártott kártya eredete sokáig tisztázatlan volt. Sokan svájci
(helvét) kártyának nevezték, mások azt tartották, hogy Németországból került hozzánk. Egy
tekintélyes amerikai szakíró, Hargrave, nyilván a svájci alakokból ítélve, könyvében Svájc
kártyái között említi, annak ellenére, hogy ott sohasem gyártották vagy használták. Nyitott
kérdés volt az is, hogy miért vannak egy nálunk régóta gyártott kártyának a svájci történelem-
ből vett alakjai.
A Tell-kártya első készítőjének kilétét sokáig nem ismertük. A szakirodalom és a nyilván-
tartott nagy gyűjtemények katalógusai gyártóként csak a bécsi Piatnik nevét említik, holott
számos magyar kártyafestő, több bécsi és prágai grafikus is készítette.
A bécsi Piatnik Ferdinánd, akinek apja Budán született és Pozsonyban végzett kártyafestő
iskolát, a Tell-kártyát 1865 körül kezdte gyártani. Később a nagyvállalattá fejlődött cég buda-
pesti, prágai és krakkói leányvállalatai útján az egész Monarchiában elterjesztette. Nyilván ez
keltette annak a látszatát, mintha a Tell-kártya a bécsi Piatnik eredeti gyártmánya, s így oszt-
rák eredetű lenne. A gyár azonban sohasem utalt erre, sőt a szerző kérdésére a következőket
közölte: „Az általunk ismert legrégibb kártya Tell Vilmos alakjaival kb. 1860-ból származik.
Azt hisszük azonban, hogy ilyen már korábban is létezett.”
Sylvia Mann angol gyűjtő és kártyatörténész egy régi kártyagyűjtemény megvásárlásával
jutott a kártya birtokába. A gyűjtő tanúsítványa, amelyben leírja a kártya pontos adatait, meg-
állapítja: „A készítő: Schneider József Pesten. A kiadás ideje kb. 1835. Nem tudok más ha-
sonló kártyáról sem múzeumokban, sem magángyűjteményekben.” Az adatokból és fényké-
pekből kétségtelenül bebizonyítható, hogy a mai magyar kártyának Schneider kártyája volt az
őse.
A Tell-kártya a 48-as szabadságharcot megelőző időben jelent meg, amikor Európa-szerte
forradalmi mozgalmak érlelődtek. Az alsó és felső lapok alakjait a pesti kártyafestő Schiller
1804-ben írt, Tell Vilmos című drámájából vette, amelyet nálunk már 1827-ben Kolozsvárott
színpadon is előadtak. Érthető, hogy Schneider nem a magyar történelemből választott sza-
badsághősöket kártyája illusztrálására. Az osztrák cenzúra elkoboztatta volna. Egy német
szerző drámájában szereplő alakok ábrázolását azonban a Habsburg adminisztráció nem kifo-
gásolhatta.
1. Melyik ország szabadsághőse Tell Vilmos?
2. Mikor kezdte gyártani Piatnik Ferdinánd a Tell-kártyát?
3. Mely városokban hozott létre a Piatnik-cég leányvállalatokat?
4. Mi bizonyítja, hogy a mai magyar kártyának Schneider József kártyája volt az őse?
5. Ki írta a Tell Vilmos című drámát?
A Tell-kártyát sokan helvét kártyának nevezték. …
A Tell-kártya az 1848-as szabadságharc bukása után jelent meg. …
Schiller Tell Vilmos című drámáját 1825-ben mutatták be Kolozsvárott. …
A Tell-kártyát az osztrák cenzúra azért nem kobozta el, mert a kártyák nem magyar
szabadsághősöket ábrázoltak. …
213
Javítókulcs
1. Melyik ország szabadsághőse Tell Vilmos?

Svájc.
2. Mikor kezdte gyártani Piatnik Ferdinánd a Tell-kártyát?

1865 körül.
3. Mely városokban hozott létre a Piatnik-cég leányvállalatokat?

Budapesten, Prágában és Krakkóban.
4. Mi bizonyítja, hogy a mai magyar kártyának Schneider József kártyája volt az őse?
Adatok és fényképek.
5. Ki írta a Tell Vilmos című drámát?

Schiller.

A Tell-kártyát sokan helvét kártyának nevezték. I
A Tell-kártya az 1848-as szabadságharc bukása után jelent meg. H
Schiller Tell Vilmos című drámáját 1825-ben mutatták be Kolozsvárott. H
A Tell-kártyát az osztrák cenzúra azért nem kobozta el, mert a kártyák nem magyar
szabadsághősöket ábrázoltak. I
214
Paládi-Kovács Attila: A magyar kocsi Európában
(részlet)
A kocsi egyike azoknak a magyar szavaknak, amelyeket jól felismerhető formában megta-
lálunk a nagy nyugat-európai és a szomszédságban élő népek nyelvében is. Ma már bizton-
sággal állíthatjuk, hogy az olasz cocchio és a német Kutsche, a francia coche és az angol
coach – valamennyi személyszállító járművek megnevezésére szolgál – végső soron a magyar
kocsi szóra vezethető vissza. Ezt a tényt a 16–17. századi külföldi utazók, tudósok ismerték és
sokat hangoztatták, mégis a múlt század végén a hazai kutatóknak újból fel kellett fedezni, be
kellett bizonyítani, hogy a jármű és a szó Magyarországon született és innen terjedt el Európa
nagy részén.
A sok 16. századi feljegyzés közül idézzük fel Herberstein osztrák báró úti jegyzetét, aki
1518-ban utazott át Magyarországon diplomáciai úticélja, Moszkva felé: „A kocsi neve a Bu-
dán innen tíz mérföldnyire levő Kocs falutól ered. Ezen jármű elé három lovat fognak, vasalás
igen kevés, úgy szólván semmi nincs rajta, a fuvarossal együtt négy személy számára van
(benne) hely, Budától Bécsig, tehát 32 mérföldnyi utat, egy nap és egy éjjel tesz meg, útköz-
ben azonban még ezenfelül 5–6 mérföldenként etetnek is, Győrött, azaz feleúton lovakat vál-
tanak. A kocsik igen kényelmesek, mivel élelmiszereket, ruhát, ágyat, italt, szóval mindenne-
mű szükségletet magunkkal vihetünk Bécs és Buda között a gyorskocsiszolgálatot még Má-
tyás király állította fel 1485-ben, amikor Budáról az éppen meghódított Bécsbe tette át szék-
helyét, s megnövekedett a forgalom a két főváros között. Bizonyára ezzel magyarázható, hogy
Mátyás királyt később többen is a kocsi „feltalálójának” nevezték.
A kocsit azonban nem a király találta fel, hanem a Komárom megyei község, Kocs kere-
kesei, szekérgyártói fejlesztették ki. A kocsiszekér – mert eleinte így nevezték – első hiteles
ábrázolása 1568-ból ismeretes. Erről megállapítható, hogy a kocsiszekrény nem volt felfüg-
gesztve, hanem tengelyeken nyugodott és fedetlen volt. A kocsi fala nem fából, hanem vesz-
szőfonadékból készült. Igen hasonlított a magyar parasztok által a közelmúltban is használt
kocsikasra, szekérkasra. Az egybefont kas hátul magasabbra emelkedett, mint elöl. A kocsi
derekát vánkosok, gyapjúval tömött zsákok tették kényelmessé. Természetes rugalmasságát a
jármű nem rugóknak, nem felfüggesztésnek köszönhette, hanem válogatott keményfából ké-
szített kerekeinek. A facsapok, faperselyek és fatengelyek csökkentették a rázkódást, s a vasa-
latlan, könnyű járművet a három ló gyorsan repítette.
1. Hová utazott Herberstein osztrák báró 1518-ban Magyarországon át?
2. Milyen távolságra van egymástól Buda és Bécs?
3. Melyik város található Buda és Bécs között félúton?
4. Mivel magyarázható, hogy Mátyás királyt sokan nevezték a kocsi feltalálójának?
5. Melyik megyében található Kocs község?
A francia cocchio szó a magyar kocsi szóra vezethető vissza. …
Herberstein osztrák gróf 1518-ban utazott át Magyarországon. …
A kocsiszekér vesszőfonadékból készült szekérkas. …
A fatengelyek csökkentették a rázkódást. …
215
Javítókulcs
1. Hová utazott Herberstein osztrák báró 1518-ban Magyarországon át?

Moszkvába.
2. Milyen távolságra van egymástól Buda és Bécs?

32 mérföldre.
3. Melyik város található Buda és Bécs között félúton?

Győr.
4. Mivel magyarázható, hogy Mátyás királyt sokan nevezték a kocsi feltalálójának?

Mátyás király 1485-ben Bécs és Buda között gyorskocsiszolgálatot állított fel.
5. Melyik megyében található Kocs község?

Komárom-Esztergom megyében.

A francia cocchio szó a magyar kocsi szóra vezethető vissza. H
Herberstein osztrák gróf 1518-ban utazott át Magyarországon. H
A kocsiszekér vesszőfonadékból készült szekérkas. H
A fatengelyek csökkentették a rázkódást. I
216
HON- ÉS NÉPISMERETI
OLVASMÁNYOK
Szemerkényi Ágnes: Disznótor
Disznótornak, lakodalomnak télen van az ideje. Tréfás debreceni mondás szerint azért, mert
ilyenkor nem romlik el a hús és nem savanyodik meg a menyasszony.
A disznóölés, s az utána következő disznótor a téli hónapok jelentős és várt eseménye.
Régen még a gyerekek se mentek aznap iskolába. Ilyenkor korán kezdődött a nap az egész
család számára: még alig pitymallott, s már zörgetett a kapun a disznóölő koma vagy sógor,
mert a saját disznóját senki sem vágta le szívesen. A perzselés után – amely a fehér havon,
kékes hajnalban szép látvány, s a gyermekeknek nagy mulatság volt – pontos rendben haladt a
munka. Mindenkinek megvolt a feladata: az asszonyok sütötték a vért reggelire, tisztították a
fokhagymát, mosták a beleket, töltötték a hurkát, aprították a zsírnak való szalonnát, a böllér
bontotta fel a disznót, készítette a kolbászt, sózta a szalonnát. A gazdának ezen a napon csak
az volt a dolga, hogy szíves szóval, tréfával s jó borral tartsa a segítőket. A disznóölés előké-
szítésében, majd az egész napi munkában a háziasszonynak segítettek a szomszédasszonyok, s
a közeli rokonok. Ez a segítség kölcsönös volt: a háziasszony később visszasegített, ha a
szomszédoknál volt disznóölés. Ebédre orjalevest és paprikás húst főznek az asszonyok, de
ekkor nem sokat időznek az evéssel, mert még sok munka vár rájuk. Kora délután hozzálátnak
a vacsora készítéséhez. A nap fénypontja a disznótor, amelyre nemcsak azokat hívják meg,
akik egész nap segítkeztek, hanem másokat is, elsősorban a közeli rokonság köréből, a szom-
szédokat s jó barátokat. A disznótorra a böllér hívja meg a vendégeket úgy, mintha virrasztó-
ba hívná őket. EImondja tettetett szomorúsággal, hogy „szegény öreg befejezte”, s hogy
„mostanában már nem evett, legutoljára is mennyit hörgött”, s csak a legvégén árulja el vélet-
len szóval, hogy milyen virrasztóba is hívogat.
Estefelé gyülekeznek a vendégek. Jó kedvvel, köszöntéssel lépnek be a házba. Az asszo-
nyok sorra leültetik a meghívottakat, a fő helyre a böllér kerül, mellé az idősebbek, majd a
férfiak és az asszonyok jönnek, s az asztal Iegvégén a fiatalok. A tor tyúkhúslevessel kezdő-
dik, amelybe az előző nap este készített csigatésztát teszik, majd az elmaradhatatlan töltött
káposzta következik, sült kolbász, sült hurka, pecsenye, s hájas pogácsával, rétessel fejeződik
be. Vacsora közben vége-hossza nincs a tréfának, vidám szónak. A böllér elé tett töltött ká-
posztából veréb repül ki, amit az asszonyok csavartak bele tréfából. De a következő percben
az asszonyok készítette hurkából kerül elő bugylibicska, fadarab, amit meg a férfiak csem-
pésztek bele, hogy megtréfálják az asszonyokat. Az ablak alatt kántáló gyerekek hangja hal-
latszik:
Eljöttem én kántálni-kántálni
Ablak alatt fát vágni
Én is, fogtam fülét farkát
Adjanak egy darab hurkát!
Gyakran előfordul, hogy tréfás kedvű asszonyok, lányok rossz ruhába öltözve, bekormo-
zott arccal, lakodalmas menetet imitálva, karjukon kosárral hívatlanul beállítanak a disznóto-
ros házba, énekelnek, vidám rigmusokat mondanak, táncolnak, s mindez növeli az amúgy is
vidám hangulatot. Amikor kosarukba megkapják a kolbászt, hurkát, eltávoznak.
Sok helyen volt szokásban, hogy a disznótoros ház ajtajába egy ágas-bogas gallyat állítot-
tak, amelyre tréfás versikét tartalmazó cédulát függesztettek. Elbújtak a sötétbe, s várták, míg
a háziak észreveszik a nyársat, leveszik róla a cédulát, s helyébe kolbászt, hurkát raknak, amit
aztán nagy lopakodások közepette visznek el. Tor közben gyakran megemelik a poharukat,
mert különben nem lenne szerencséjük a jövő évi disznóval. A vacsora végeztével a gazda
szokott legtöbbször nótát kezdeni, amelyet a többiek folytattak. Azt szeretik, amelyiknek mi-
nél több verse van. Régebben előkerült a tambura s a bőrduda is, s jó kedvük kerekedvén
219
megforgatták az asszonyokat. Ilyenkor a gyerekeknek sem kellett lefeküdni, ez a nap számuk-
ra is ünnep volt, s még éjfélkor is ott tébláboltak a felnőttek körül.
A jó disznótor sokáig tart, gyakran még éjjel 2–3 óráig is elmulatoznak, majd általában
együtt mennek el, egy ajtónyílással, de a háziasszony addig nem engedi őket el, míg nem tesz
mindegyiknek a kosarába egy kis kóstolót, kolbászt, hurkát, hájas pogácsát. Felhajtván az
utolsó poharat is, jó egészséget kívánva elindulnak hazafelé a jól sikerült disznótorról.
Jávor Kata: Szűrszabó és cifraszűr

A szűr a suba mellett a magyar parasztság – ezen belül is kizárólag a férfiak – legkedvel-
tebb felsőruhája volt. Olyan nagy gallérú köpönyegféleség, melyet nem felöltve, hanem vállra
vetve hordtak. Dolgozni tehát nem lehetett benne.
A szűr szabásmintája is igen egyszerű és igen ősi, csupa téglalap alakú darabból varrták
össze a szűrszabók. De az ő munkájuk volt a szűr díszítése is. A hímzések, illetve a kivágott
és rátett posztóminták eleinte a szabásvonalak mentén húzódtak meg, és csak fokozatosan bo-
rították el a szűr más részeit is.
A szűrt vastag anyaga, szabása elsősorban a pusztázó, szekerező emberek számára tette
alkalmas ruhadarabbá. De a gazdagon hímzett cifraszűr ünnepi díszruhája volt a faluban lakó
embereknek is, elsősorban persze a fiatalabb generációnak. Melyik hetyke parasztlegény,
pásztor vagy betyár ne akart volna magának minél cifrább, különlegesebb szűrt? Az új díszítő
ötleteknek szinte nem volt határa. Most tükröket is varratnak a szűrök vállába – olvashatjuk
egy 1830-ban kelt levélben.
Az egyszerűbb, köznapi szűröket már szinte lehetetlen eladni: „haszontalanúl fáradozunk,
a szűrök … a Czifrák mellett el nem kelhetnek, mert ezen mesterségi ágban egészen más az
észrevétel mint egyebekben. Ebben az olyan személyek is kiknek egy fillért értékjök nints is,
czifra szűrt parantsolnak magoknak … s ha ily formában nem készithetjük, örökre is ottan
marad rettenetes kárunkkal” − panaszolják a kaposvári szűrszabók 1833-ban.
Pedig a hatóságok egyre több intézkedést hoznak ez idő tájt a cifraszűrt viselők és készí-
tők ellen. Hogy miért? Erre, jó fényt vet Somogy megyének 1812-ben kelt, a Helytartótanács-
hoz intézett felterjesztése:
A mindennapi tapasztalatokból bizonyos lévén, hogy a Lakosok alsóbb rendű része, kivált
az úgynevezett nyalkább ifjak iparkodnak azon, hogy … az ő Szűrök valamely bujálkodó és
egyebek felett kitetsző czifrasággal légyen készítve, melyre leginkább azokat készítő Mester-
embereknek abbeli fő czéljok szolgáltat alkalmatosságot, hogy ők csakhogy portékájokat tet-
szetősebbé és árosabbá tegyék, az illyen öltözetet különféle tzirádákkal készítik, mellyet is az
ilyes czifraságon nagyon kapó ifjak még egymással való vetélkedéssel is megszerezni töreked-
nek úgy, hogy … vagy minden tehetségét annak megszerzésére fordítja, vagy ha önnön tehet-
sége azt megszerezni nem engedi, kész … az ilyen czifrasággal készült szűrt … ellopni vagy
annak árát tolvajság által előteremteni.
Az erkölcsi, közbiztonsági okokból hozott tiltások egyre jobban megnehezítették a szűr-
szabók munkáját. Az egyszerű, dísztelen szűrökre – láttuk – vevőt nem találnak, a nagy keres-
letnek örvendő cifraszűrt pedig a hatóságok gyakran elkobozták, készítőit törvény elé állítot-
ták.
A sok törvényes tiltás mellett gazdasági okok is erőteljes szerepet játszanak abban, hogy a
szűrdivat a múlt század közepén már erősen leáldozóban van.
Utolsó felvirágzása a múlt század 70-es éveire esik. Ekkor ugyanis a Bach-korszak nem-
zeti törekvéseket elnyomó időszakának ellenhatásaként az addig kizárólag paraszti viselet vá-
rosokban is megjelenik. E ruhadarab akkor szinte nemzeti szimbólummá válik. Az egyik leg-
220
híresebb nagyváradi szűrszabó mesternek, Nagy Sándornak ez a divathullám üveghintót és 55
hold földet jövedelmez.
De a folyamat feltartóztathatatlan volt. A leghíresebb debreceni céhben 1850-ben még 100
mester dolgozott, 1910-re számuk 7-re csappant. Az életmód, a gazdálkodás megváltozása az
első világháború idejére végérvényesen korszerűtlenné tette ezt a mutatós ruhadarabot.
Kósa László: A székelykapu

A kapu sokat elmondhat a házigazdáról: tanúsíthatja rendszeretetét vagy árulkodhat ha-
nyagságáról. Természetes, hogy a sokemeletes városi házak lakói is ügyelnek, hogy a lakásuk
ajtaja tiszta, rendes legyen. A kertes családi házak rácsos vaskapui – olykor` hivalkodó díszí-
téssel és festéssel – ugyancsak azt szolgálják, hogy a belépőnek az első percben jó benyomása
legyen a háziakról.
A régebbi korok embere, akit szorosakban kötöttek társadalmának hagyományai és szoká-
sai, még inkább adott arra, hogy háztája csinos és gondozott legyen, többek közt erős, szép
kaput állítson a ház elé. A magyar népi építészet a legszebb és legmívesebb kapukat Székely-
földön alkotta.
A kapufaragáshoz nem kellett sok szerszám. Többnyire egyszerű favágó fejszéket és bal-
tákat használtak hozzá. Általában még az erdőben, lombosban kiszemelték a kapunak való fá-
kat; ügyeltek, hogy szép, sudár, bog nélküli szálakat találjanak. A mester képzeletében már
ekkor maga előtt látta a később megszülető kaput. Tudta, hogy magassága, szélessége, oszlo-
painak vastagsága hogyan aránylik majd egymáshoz. A teljesen kész székelykapunak három
oszlopa, azaz zábéja van. Ezek, valamint a fölső zárógerenda: a kontyfa fogják össze a ga-
lambdúcos, felül csúcsosan záródó, tető alatt kötésekkel erősen rögzített kis- és nagykaput.
Jóllehet alakjuk megegyezik, mégsincs két egyforma székelykapu. Díszítésük adja nekik az
egyéni vonásokat. A szebb kapukon minden arra alkalmas felületet: a kötéseket, a kontyfát, de
különösen a kiskapu fölötti négyszög alakú táblát, a koronát, és a keretet dúsan kifaragják.
Oszlopformák, kelyhek, égitestek, madarak is fölfedezhetők a díszítmények között, de legin-
kább növényi díszek, amelyek alkalmasak arra, hogy a kaput élő virágfüzérhez hasonlóan kö-
rülfogják. Piros, zöld, fehér és kék festést is alkalmaztak, és nem hiányozhatott a fölirat sem,
amely az építés idejét és az építő nevét örökítette meg.
Nem csoda, hogy a pompás kiállítású, szembetűnő kapuk megragadták a Székelyföldön
járók figyelmét, és rajtuk keresztül messze földön a legjelesebb példái lettek a székelyek fara-
gókedvének és tehetségének. A tudományos kutatást pedig már majdnem egy évszázada fog-
lalkoztatja eredetük kérdése. Díszítménykincsük őseit a távoli keleten, az indiai és kínai kőbe
faragott művészetben vélték fölfedezni. Ennek ellenhatásaként született az a föltevés, amely
az erdélyi kerített templomok kerítéskapuiban látta a székelykapu elődjét. Egy-egy tanulmány
a gyepűkapuk, illetőleg a határőrvidékek kapuállító szokása irányában tájékozódott. Közben
kiderült, hogy a székelykapuhoz hasonló nagykapuk párhuzamos példái, az egész Kárpát-
medencében különböző nemzetiségeknél megvoltak vagy megvannak. Sőt a Balkánon, más
irányban pedig Cseh- és Németországon át egész Hollandiáig ismertek ilyenfajta kapukat. A
kutatás végül arra az eredményre jutott, hogy a székelykapu ősét a középkori erődített kasté-
lyok, végvárak, általában jelentősebb épületek elé védelmi vagy csupán figyelemfölkeltő cél-
ból állított nagykapukban kell keresni.
Végül is hogyan lett „székellyé” az egykor nagy területen elterjedt építmény? Valószínű-
leg úgy, hogy az általános kapuállító szokás egy-egy vidéken, így Székelyföldön is élő ha-
gyomány maradt. A székelyek fejlett ácsmesterségbeli tudása és díszítőköve magas fokra fej-
lesztette és helyileg jellegzetessé tette készítését. Így a székelykapu jó példája annak, hogy a
magyar népművészet milyen távoli európai összefüggéseket rejt magában. De azt is tanúsítja,
221
hogy a helyi társadalmi-történeti fejlődésnek mennyire erős a teremtő-formáló ereje, s milyen
sajátos jellegeket fejleszthet ki.
A juhász, aki sohase hazudott életében

(jelenet 6 képben)
magyar népmese alapján írta: Megyesiné Agárdi Zsuzsanna
Szereplők: Mesélő
Mátyás király
Burkus király
A burkus király leánya
János juhász
Küldönc
1. kép: Buda vára, Mátyás király udvara, trónterem
Mesélő: Volt egy cimborája Mátyás királynak, az pedig volt Fridrik, a burkus császár;
de akármilyen jó cimborája volt, azért nagy irigye volt, mert Mátyás királynak
nagyobb hatalma volt, de meg nagyobb szeretetben is állott a népek előtt.
Egyszer vendégségben volt a burkus császár a magyar királynál. Ittak, iddogál-
tak, egyszer csak arról kerül a beszéd, hogy sokszor a nagyurak is cigánylovon
nyargalnak, vagyis hogy csakúgy hazudoznak azok is, mint a cigányok. Azt
mondja a burkus császár:
Burkus: Nincs is ezen a világon egy igaz ember, kódustól királyig mind a halandóknak
megjárja a száját a hazugság.
Mátyás: Nem úgy van az, komám! Ennyi nép között kell legyen igaz ember is Isten te-
remtményei között.
Burkus: Bejártam a fél világot kelettől nyugatig! De csak hazugságot találtam.
Mátyás: Márpedig, hallod Fridrik, egy igaz ember mégiscsak van ezen a világon.
Burkus: Mutasd meg komám, ezt nekem is látnom kell! Világ csodája lesz az, ha ilyen-
re akadunk.
Mátyás: No, akkor nyisd ki a füled, mert olyat hallasz, amit még soha!
Burkus: Tán a püspök?
Mátyás: Nem azt!
Burkus: Vagy a főbíró?
Mátyás: Az sem!
Burkus: Ki légyen hát?
Mátyás: Az csak egy istenadta juhászlegény, de az még sohase hazudott életében, nem
is hazudna soha világ kincséért se.
Burkus: Nem hiszem én azt, Mátyás, olyan igaz embert még anya nem szült a földre.
Mátyás: Ha nem hiszed, tedd próbára, cimborám!
Burkus: Próbára is teszem. Ha nem tudom hazugságra bírni, fele országom a tiéd, cim-
borám, ha meg egyszer meghazudtatom, te adod át nekem fele Magyarorszá-
got.
Mátyás: Áll az alku! Ha nem tudod hazugságra bírni, fele országod az enyém. Ha egy-
szer meghazudtatod, fele országom a tiéd.
Burkus: Hun van, merre van az igazmondó juhász?
Mátyás: A Tisza mellett legeltet, János a neve.
Burkus: Miről ismerem meg a juhászt?
222
Mátyás: Van a nyájában egy aranyszőrű bárány, arról megismered.
Burkus: Aranyszőrű bárány? Erre magam is kíváncsi vagyok, ez sem kisebb kincs, mint
az igazmondó juhász.
Mátyás: Nincs annak párja, kerek-e világon. Őrzi is János juhász, mint a szeme világát.
Burkus: No, Isten áldjon, komám! Indulok, megkeresem és próbára teszem a juhászo-
dat.
Mátyás: Isten megáldjon Fridrik! (Kezet ráznak.)
Burkus: Hozzátok elő a lovam, kardom! Sietős az utam. Frissen, szaporán! Ide a tarisz-
nyám!
2. kép: Juhlegelő a Tisza partján
Mesélő: Elment a burkus császár a Tisza partjára, megkereste azt a híres János juhászt.
Már az úton hallotta, hogy János juhász a király juhait legelteti, van a botja
alatt egy gyönyörű aranyszőrű bárány, ez a Mátyás király legkedvesebb bárá-
nya.
Burkus: Adj Isten juhászlegény!
János: Fogadj Isten!
Burkus: No te juhászlegény, tudod-e ki vagyok én?
János: Ahogy így elnézem, medve nem igen lehet, mert a medve nem jár lovon! Sas-
nak sem gondolom, mert hogy szárnya sincs. Farkas se lehet, mert az meg nem
hord kardot! Olyan magamformának nézem leginkább.
Burkus: Bolond vagy te legény? Tudod kivel beszélsz?
János: Majd megtudom, ha megmondja!
Burkus: Én vagyok a nagy, gazdag, hatalmas burkus császár. Megvenném tetőled a Má-
tyás király aranyszőrű bárányát.
János: Az pedig, császár uram, nem eladó!
Burkus: Add el az aranyszőrű bárányt, adok érte egy zsák aranyat!
János: Nincs akkora zsák aranya, amiért odaadnám!
Burkus: Ha nem elég egy zsák arany, legyen hát hordónyi!
Jánost: Száz hordó kincsért sem eladó!
Burkus: Se zsák, se hordó, legyen hát egy kád drágakő! Ezért már csak ide adod? Úrrá
teszlek, szegény juhászlegény!
János: Úr vagyok én, császár uram, ingem-gatyám magam szövöm, a bocskorom ma-
gam vágom, eledelem magam főzöm, senkire rá nem szorulok.
Burkus: Hallgass meg, bolond juhász, annyi pénzt adok az aranyszőrű bárányodért, hat-
lovas hintón járhatsz a magad mezején.
János: Nem adhatom semmi kincsért, császár Uram, megkérdené Mátyás király, hová
lett az aranyszőrű bárány, mit mondanék akkor a királynak?
Burkus: Azt mondanád, elvitték a farkasok.
János: Nem mondanám én azt, mert az hazugság volna, én meg világ életemben nem
hazudtam.
Mesélő: Látta burkus császár, hogy nem boldogul János juhásszal. Nagy búsan indult
visszafelé Buda várába. Nagyon törte a fejét, hogyan kerülje el a szégyent.
3. kép: Buda vára, Mátyás király udvara, vendégszoba
Burkus: Ej, ej mitévő legyek? Nem állt rá az alkura a juhász, szégyenszemre elveszítem
a birodalmam felét! Oda kell adnom Mátyásnak szép Burkusország egy darab-
223
ját, ha ki nem eszelek valamit! Kár lenne a drága burkus földért is, meg a be-
csületemért is! Ki segít ki ebből a nagy bajból?
Királylány: Majd én segítek édesapám baján! Elmegyek a juhászhoz, s szép szóval elcsa-
lom tőle az aranyszőrű bárányt!
Burkus: Igazad van, lányom! Amilyen szépséges vagy, neked biztosan több szerencséd
lesz, mint nekem! Hét ország hercegét, grófját töri utánad a nyavalya, a sze-
gény juhászlegény szeme is megakad majd rajtad. Elhomályosítja szépséged az
aranyszőrű bárány ragyogását, úgy hiszem!
Királylány: Bízza rám apám, uram!
4. kép: Juhlegelő a Tisza partján
Mesélő: Elmegy ez a gyönyörűséges burkus császárkisasszony másnap üveghintóba,

gyöngyös ruhába a szegény juhászlegényhez. A fején hozott egy nagy szakajtó
aranyat.
Királylány: Adj Isten juhászlegény, eljöttem hozzád!
János: Adjon Isten neked is, galambom!
Királylány: Tudod-e, ki vagyok én?
János: Úgy nézem, virág vagy, rózsafa bimbója, olyan piros az ajkad!
Királylány: Se bimbó, se rózsa.
János: Akkor hát csillag az égről, úgy ragyog a két szemed, mint a nyári égbolt gyé-
mántjai.
Királylány: Se csillag, se gyémánt!
János: Gerlemadár vagy te, édes hangú tengelic, aranyszóló pintyőke.
Királylány: Látom juhászlegény érted a szép beszédet! Tudd meg, hogy a Burkus király lá-
nya vagyok én!
János: Mit akar a szegény juhásztól a gyönyörű császárkisasszony?
Királylány: Csak azt az egy aranyszőrű bárányodat, akit császárapámnak nem akartál oda-
adni.
János: Nem adtam a császárnak, a lányának se adom.
Királylány: Ez a szakajtó arany a tiéd, ha a bárányt nékem adod. Mert nincs már nyugtom
sem éjjel, se nappal, mióta az aranyszőrű bárány felől hallottam.
János: Nem azért a szakajtóért, egy tekenő aranyért sem adom azt a bárányt, mert én
amiatt hazugságba esnék.
(Arra a császárkisasszony kirakott egy üveg tokaji bort. S töltött a juhásznak.)
Királylány: Látom, búsulsz, János juhász, igyál már, hogy jobb kedved legyen!
János: Se tekenő aranyért, se világ kincséért a bárányom nem adom, de egyszerre
odaadom, ha megcsókolsz, világszép császárkisasszony!
Mesélő: A császárkisasszonynak se kellett egyéb, megkapta a nyakát a juhászlegény-
nek, úgy szájon csókolta, majd kitört a harminckét foga szegénynek. Nohát,
odalett a bárány.
A császárkisasszony megparancsolta, hogy ölje meg az aranyszőrű bárányt,
húzza le a bőrét. Vitte az apjának Budavárba a császárkisasszony az arany bá-
ránybőrt.
5. kép: Buda vára, Mátyás király udvara, vendégszoba
Királylány: Apám! Édesapám!

Burkus: Isten hozott lányom! No, szerencsével jártál-e?
Királylány: Én igen, itt a bárány!
224
Burkus: Nahát, ezt nem hittem volna! Ez csakugyan az aranyszőrű bárány. Hogy jutot-
tál hozzá?
Királylány: Nem adta a juhász se tekenő aranyért, se világ kincséért, de egy csókért az
enyém lett.
Burkus: Mégis a miénk lesz már szép Magyarország fele! Mátyás király igazmondó ju-
hásza most hazudni fog.
Királylány: Gyerünk Mátyás királyhoz apám, vigyük elébe a legkedvesebb bárányát!
6. kép: Buda vára Mátyás király udvara, trónterem.
Burkus: Megismered-é, cimborám, a kedves, aranyszőrű bárányodat? Megvettük a ju-

hásztól, most már hívasd elő, megmondja-é az igazat?
Mátyás: Ez az én kedves, aranyszőrű bárányom! Elhívatom János juhászt! De azt nem
hiszem, hogy ne az igazat mondja. Szaladj küldönc! Menj a Tisza-partra!
Mondd meg a juhásznak, hogy Magyarország királya elvárja Budavárába.
(Kopognak a palota ajtaján, belép János vidáman.)
János: Adjon Isten felséges királyom! Nem kell értem küldened a fullajtárt uram, jöt-
tem én már magamtól.
Burkus: Hát te, hogy kerülsz ide?
János: Jöttem a csillag után!
Burkus: Miféle csillag után?
János: Hát amelyik ott ragyog a kegyelmed oldalán!
Királylány: Hát az aranyszőrű bárány megvan-e, juhászlegény? Csak nem ette meg a far-
kas?
János: Nem biza! Jó pásztor nyájától távol marad a farkas!
Királylány: Csak nem magától döglött meg?
János: De nem ám! Gondját viselem én a jószágaimnak!
Mátyás: Mi újság a Tisza mellett János juhász?
János: Nincs egyéb újság felséges gazdám, az aranyszőrű bárányt elcseréltem egy fe-
kete bárányért!
Mátyás: Miféle fekete bárányért?
János: Olyanért, hogy az minden földi aranynál szebb, mert olyan szép, mint az arany
Nap az égen!
Mátyás: Hozd be azt a bárányt, hadd lássuk!
János: Nem kell azt behozni, felséges gazdám, idebe van, ott ül az asztalnál!
Mátyás: Fridrik cimbora, fele országod mától fogva enyém lenne, de jobb helyen lesz
az János juhásznál, ha te is úgy akarod!
Burkus: Fele királyságom és vele lányom keze, legyen az igazmondó juhászé, ha a csá-
szárkisasszony is úgy akarja!
Királylány: Apám, igazat beszél a juhász! Elcserélte az aranyszőrű bárányt egy feketére.
Édes beszédével rabul ejtette a szívemet, neki nyújtom a kezem.
Mesélő: Nagyot tapsolt örömében Mátyás király erre a feleletre. Burkus császár odaadta
a szerelmes császárkisasszonyt a szerelmes juhásznak, aki az én mesémet el
nem mesélte volna, mert az életébe ilyet nem hazudott volna.
225
A tétényi malomkő
(jelenet 6 képben)
magyar népmese nyomán írta: Megyesiné Agárdi Zsuzsanna
Mátyás király
Kocsis
Csapláros
Csaplárosné
Bíró
66 éves öreg
77 éves öreg
99 éves öreg,
100 éves öreg
Dobos
A bíró fia
1. kép: Az országúton
Mesélő: Az ország dolgában fáradt a felséges Mátyás király, amikor a következő eset
történt. Sűrű sötét szállt a tájra, egy árva csillag sem fénylett az égen. Az éj-
szaka az országúton találta a királyi fogatot. Elbóbiskolt a kocsis a bakon,
csak a hat ló poroszkált csendesen, amikor hirtelen nagyot zökkent a hintó.
Tétény határában az úton feküdt egy nagy malomkő. A kocsi kereke ráfutott a
kőre és eltörött.
Kocsis: Adta, teremtette! Az ördög gurította ez a bánatos követ. Eltörött a kerék, ma
már tovább nem mehetünk. Fejem véteti Mátyás király, sürgős az útja, még
ma Budán kívánt lenni. Pedig napkelténél korábban nem indulhatunk útnak.
(a kocsis költögeti az alvó királyt) Felség, ébredj, uram!
Mátyás király: (lassan ébredezve, ásítva) Mi a baj fiam?
Kocsis: Eltörött a kocsi kereke, tovább nem mehetünk, amíg ki nem javíttatjuk. Szá-
nom-bánom, de nem tehetek róla, mondtam felségednek, nem jó éjszaka az
utat járni, mert sok veszély fenyegeti az ártatlan lelkeket.
Mátyás király: Jó lesz fedél alá húzódni, magam is úgy vélem. Nem szeretnék itt éjszakázni
az útfélen. Rabló, zsivány prédájává válhatunk, ha nem találunk szállást.
Kocsis: Van itt a közelben egy rongyos csárda, ahol megszállhatunk. Jártomban-
keltemben sokszor betértem oda. Szegényes tanya, de jó bort tart a csapláros,
meleg ételt is kaphatunk.
Mátyás király: Nem bánom, menjünk! Legalább lesz hol álomra hajtanunk a fejünket. (Elin-
dulnak a csárda felé)
2. kép: A csárda
Kocsis: (zörget az ablakon és bekiált) Csapláros, nyiss ajtót! (csönd van, válasz nem
érkezik, egyre türelmetlenebbül újra zörget) Csapláros nyiss ajtót! Hallod, éb-
redj, a ponciusodat! Tán a füleden alszol?!
(A csárda belsejében a földre vetett takarón mozgolódni kezd a csapláros)
Csapláros: Kit hoz az ördög ilyenkor, az óra elütötte már az éjfélt.
226
Csaplárosné: Apjuk, ne nyisd ki az ajtót! Becsületes lélek nem jár éjfél után az úton. Kísér-
tetek ideje már ez. A holt lelkek háborgatják az igazakat, vagy a rabló-betyár
nép portyázza a határt. Jobb, ha nem nyitunk ajtót. (kezét összetéve térdepel és
imádkozik) Rabló-betyár nép portyázza a határt. Jobb ha nem nyitunk ajtót.
(kezét összetéve térdepel és imádkozik)
Kocsis: Nyisd ki az ajtót, vagy rád gyújtom a házat! A magyarok királya, a felséges
Hunyadi Mátyás áll az ajtód előtt. Ne várakoztasd tovább!
Csaplárosné: Még hogy Mátyás király, valami elkárhozott lélek űz csúfot belőlünk.
Mátyás király: Engedj be csapláros, mert fogytán a türelmem! Kettéaprítalak, ha rögtön ajtót
nem nyitsz előttem!
Csaplárosné: Lehetne a királynak is jobb dolga, mint hogy éjszaka kiugrassza a pórnépet az
ágyából.
Csapláros: Hallgass asszony! Ugorj, gyújts világot! Tégy tüzet a konyhán, melegítsd meg
az árpakását! Akárki áll is odakint, igencsak dühös, ha sokáig várakoztatjuk,
ránk töri az ajtót.
(Csapláros ajtót nyit, földig hajol, beengedi Mátyás királyt és a kocsisát, miközben a csaplá-
rosné a konyhában tesz-vesz.)
Mátyás király: Jó estét atyafi, szállást kérünk éjszakára,. Hozz bort, ételt, izibe!
Csapláros: Hozom, uram.
(A király és kocsisa leülnek az asztalhoz, a csaplárosné bort, poharat tesz eléjük.)
Mátyás király: (iszik) Reggel, ahogy a nap felkel, szaladj a bíróhoz, csapláros! Felséges szí-
nem elé álljon a tétényi kupaktanács! Fejével fizet, aki távol marad.
3. kép: A bíró háza előtt.
Mesélő: Nem hunyta le a szemét sem a csapláros, sem a felesége. Lesték, hogy mikor
pitymallik. Első kakasszókor szaladt a csapláros a bíró házához. Már messzi-
ről kiabálta.
Csapláros: Bíró úr! Bíró úr! Keljen fel! Hívatja Mátyás király!
Bíró: (előre jön, szemét dörzsöli) Bolond kend, mit kiabál? Mit keresne hajnalban
Mátyás király a mi falunkban?
Csapláros: Az éjszaka eltörött a királyi hintó kereke. Nekihajtott a cifrakocsis egy ma-
lomkőnek, ami az úton hevert. A csárdámban töltötte az éjszakát a felséges úr.
Megparancsolta erősen, hogy virradatkor álljon elé a tétényi kupaktanács.
Bíró: Ebből aligha baj nem lesz! A parancs, az parancs. Fejünket véteti Mátyás ki-
rály, ha elébe nem állunk. Kisdobost! Gyere elő fiam! (dobos előjön) Járd vé-
gig a falut, és minden sarkon dobold ki, hogy a tanácsbéliek harmadik kakas-
szóra jelenjenek meg a csárdánál. Így kívánja Mátyás király.
Kisdobos: (dobol) Közhírré tétetik! Adatik tudtára mindenkinek, akit illet, hogy Mátyás
király parancsára a tétényi tanács tagjai harmadik kakasszóra a csárda előtt so-
rakozzanak! Járuljanak urunk-királyunk felséges színe elé. Aki a király sza-
vának nem engedelmeskedik, a fejével játszik.
4. kép: A csárda előtt
(Négy idős gazda jön elő a színfalak mögül levett kalappal, remegő lábakkal állnak a csárda
előtt.)
Mátyás király: (kijön a csárdából, leül) Ki itt a bíró? Álljon elém!
Bíró: (halkan, remegve) Én vagyok, uram.
227
Mátyás király: Hallod-e te lusták és rendetlenek bírája! Ország dolgában jártam. Sietős volt
az utam, napkeltére fényes Buda várába kívántam érni. De ez a nemtörődöm
falu feltartóztatott. Egy napot elvesztegettem hanyagságotok miatt. Büntetésül
azt parancsolom, hogy harmadnapra, mire visszaérek, azt a malomkövet
nyúzzátok meg nekem, amelyik a hintóm kerekét eltörte. Hozzátok elém a
tétényi határba a megnyúzott malomkövet, különben baj lesz!
(A király feláll, beül a hintóba, elhajtanak.)
5. kép: A csárdánál a tétényi kupaktanács
Bíró: Na, emberek! Elment a király, de itt maradt utána a baj. Törjétek a fejeteket,
amíg van! Kinek milyen gondolata támad, mondja el!
66 éves öreg: Bíró uram, életemben nyúztam már lovat, ökröt, birkát és kecskét. De az
öregapám sem hallott olyat, hogy a malomkövet megnyúzta volna valaki.
77 éves öreg: 77-szer láttam fészket rakni és elköltözni a gólyát, de malomkő megnyúzásá-
nak hírét sem hallottam.
99 éves öreg: 99 év nyomja vállam. Láttam életemben kétfejű borjút, háromlábú csirkét, és
még sok Isten csodáját, de olyat, hogy valaki a malomkövet megnyúzta volna,
olyat soha.
100 éves öreg: Könnyebb a lúdvércet megpatkolni, mint a malomkövet megnyúzni!
Bíró: Márpedig, ha meg nem nyúzzuk azt a követ, akkor bennünket nyúzat meg a
király.
Mesélő: Két nap hiába nézték, hiába forgatták azt a gonosz malomkövet. Nagy keser-
vesen sóhajtoztak, mi lesz velük. Akkor előállott a bíró siheder fia.
A bíró fia: Semmit se búsuljanak édesapámék! Kimegyek édesapámmal a király elébe, s
engedjen majd engem beszélni!
6. kép
Mesélő: Ki is mentek Mátyás király elébe, a tétényi bíró meg a fia. A fiú nagy bátran
előlépett, mikor a király hintója megállott.
Mátyás király: Na, bíró! Letelt a három nap. Itt az idő, hogy elém add a megnyúzott malom-
követ!
A bíró fia: Megkövetünk király urunk! Elfelejtettél valamit. Azt pedig, hogy eleven testet
nem szoktunk megnyúzni. Ha azt parancsoltad, hogy nyúzzuk meg a malom-
követ, tedd meg, mint igazságos király, vétesd vérét előbb a malomkőnek!
Mátyás király: Ember vagy hékás! Megmentetted az eszeddel Tétényt! (Megveregeti a sihe-
der vállát, a tanácsbeliek kalapjaikat a levegőbe dobálják.)
Mesélő: Amúgy se görbült volna meg egy szalmaszála se a tétényi zsúptetőknek, tud-
juk mi, hogy Mátyás király csak ki akarta nevetni a kupaktanácsot.
228
A cinkotai kántor
(jelenet 3 képben)
Mátyás király
Boszorkány
A cinkotai plébános
A cinkotai kántor
1. kép: A boszorkánytanya
Pókháló lepte ablak a háttérben, a színpad közepén üst, mellette boszorkány, varázspálcával
köröket rajzol az üst fölött, és varázsigéket mormol.
Boszorkány: (úgy tesz, mintha az üstbe dobálná a felsorolt anyagokat)
Béka mája, macska szőre,
Három holló vedlett tolla,
Egér foga, kutya nyála,
Kakas taréj, tyúkháj,
Nőjön tőle bűbáj!
Ha e szerből eszel
Csöppnyi eszed veszd el,
Hagyjon el az ép gondolat,
Nyeljen el a rút fondorlat,
Legyen élted minutum,
Válj egérré punktum!
A cinkotai kántor: (Az ajtón kopog, belép, köhög, prüszköl, a szemét dörgöli.) Hű anyó, de
büdös van nálad! Adj gyorsan egy pohár bort, mert rögtön megfulladok!
Boszorkány: (fog egy kupát, hókuszpókuszol a varázspálcával felette)
Káposztalé, karaláb,
Zellergyökér, harangláb,
Idd ki kántor egy szuszra,
Boríts fátylat a múltra!
Kántor: Ne vesztegesd rám a tudományodat anyó! Rajtam nem fog a hókusz-
pókuszod. Nagy dologban járok.
Boszorkány: (üst fölé hajol, karjait a magasba emeli)
Földöntúli szellemek,
Tündék, banyák, vadfiak!
Küldjétek el, amit tudtok,
Adjátok át hatalmatok,
Csodatévő kicsi tanyám,
Fészked legyen nagy tudomány!
Kántor: Ej-ej anyó, megbolondít ez a sok halandzsa végül! Figyelj a szavamra.
Tiszta észre, jó tanácsra vágyom, nem holmi boszorkányságra. Mátyás ki-
rály három kérdést adott az uramnak, a cinkotai plébánosnak, arra a három
kérdésre várok választ.
Boszorkány: Mátyás király furfangjához
Út nem visz itt, tőlem távozz!
Semmit, mit a király ural
El nem érem, nékem kudarc!
229
Kántor: (kérlelve) Hallgass meg! Azt kérdezte Mátyás király, mikor maga elé hívat-
ta a cinkotai plébánost:
Először: Mit gondol a király?
Másodszor: Hol kél fel a Nap?
Harmadszor: Mennyit ér a király?
Boszorkány: Jó ember menj békével,
Ne zargass e kérdéssel,
Hollós Mátyás furfangjával,
Fordulj a bor urához!
Falu szélén áll a kocsma,
Sarkig tárva az ajtaja,
Asztalon a teli palack,
Bajodra az gyógyír, malaszt!
(A banya tovább varázsol, a kántor legyintve elmegy.)
2. kép: A paplak.
(A kántor belép, a plébános térdepelve imádkozik.)

Kántor: Plébános úr, nem jártam szerencsével. A Rézi ma a szokásosnál is bolon-
dabb. A varázsigéket rímbe foglalta, és a pálcájával hadonászott. Nem kap-
tam tőle mást, csak egy versezetet. Hallgassa csak, ezt mondta a banya:
Hollós Mátyás furfangjával,
Fordulj a bor urához!
Falu szélén áll a kocsma,
Sarkig tárva az ajtaja,
Asztalon a teli palack,
Bajodra az gyógyír, malaszt!
Mit jelent ez atyám?
Plébános: Tudom is én! Amióta a felséges király nekem szegezte a három nehéz kér-
dést, és rám parancsolt, hogy harminc nap elteltével elé álljak a palotába, és
adjam meg a feleletet a kérdésekre, azóta elmélkedni sem tudok tisztesség-
gel.
Kántor: A kiszabott időből már eltelt huszonkilenc nap!
Plébános: Nap mint nap töröm a fejem nagy igyekezettel, éjjel-nappal buzgólkodom,
de meg nem fejtettem a királyi rejtvényt. Márpedig, ha meg nem válaszo-
lom soha nem lesz a cinkotai plébánia apáturaság.
Kántor: Isten előtt kedves dolgot cselekedne a király, ha visszaadná a cinkotai plé-
bániának az apáturaságot, amivel az egész községet megboldogíthatná.
Plébános: Mondtam én a királynak, hogy szegény az eklézsia, s boldogabb lenne a
nyáj, ha visszaállítaná a régi rangot, de a felség a kérdések megválaszolá-
sához kötötte az adományt.
Kántor: Tisztelendő atyám, elmegyek a kocsmába. Tudvalévő, hogy az igazság a
borban lakik, ezt zümmögte a banya is. Majd a fenekére nézek az iccének,
hátha a három kérdésre való igaz felelet is előtalál onnét kerülni.
Mesélő: Egész éjjel nézegette az iccék fenekét a kántor, és kereste a kérdésre a vá-
laszt. Meg is találta. Reggel vígan állt a plébános elébe.
Kántor: (kissé imbolyogva, kapatosan) Ne szomorkodjék tisztelendő atyám, nem
lesz semmi baj, engedje meg, hogy én menjek fel Budára, a király elébe!
Adja ide a tisztes papi ruhát, de ne szóljon senki emberfiának.
230
Plébános: (palástot leveszi, és a kántorra teríti) Bízzuk az Úr Isten kegyelmére
ügyünket, járj szerencsével, fiam!
3. kép: Buda, Mátyás király udvara
Mesélő: Úgy is lett, megérkezett a kántor Budára, Mátyás király udvarába. Jelentet-
ték a királynak, hogy a cinkotai plébános kér bebocsáttatást. A király annyi
új ábrázatot látott az eltelt harminc nap alatt, hogy nem vette észre, milyen
nagyot változott a cinkotai plébános képe.
Mátyás király: Nohát halljuk, tisztelendő atyám, az okos szót! Először is: Mit gondolok én
most?
Kántor: Felséged azt gondolja most, hogy a cinkotai plébános áll kegyelmességed
előtt, pedig csak legkisebb szolgája, a cinkotai kántor teszi felséged előtt
udvarlását.
Mátyás király: Ez a felelet talált. Hát azt te cinkotai kántor, meg tudod-e mondani, hol kel
fel a nap?
Kántor: Meg hát! Felségednek Budán, nekem meg Cinkotán.
Mátyás király: Ez is jó volt! No most, kántor uram, mennyit érek én?
Kántor: Mennyit ér felséged? Azt is megmondhatom. Mert felségedet Isten fia után
legelsőnek helyezem, az emberek rendjében. Mivel pedig az Isten fia har-
minc ezüstpénzre becsültetett, úgy gondolom, felséged megér huszonkilen-
cet.
Mátyás király: Elmés, derék felelet. Legyen tiéd a cinkotai apáturaság!
Kántor: Köszönöm uram a kegyelmet, már csak hadd legyen az apát úr a jámbor
plébános. A magam számára pedig azt kérem, hogy rendeld el, hogy a
cinkotai icce nagyobb legyen a rendesnél.
Mátyás király: Legyen hát, ahogy kívánod! Neked meg a cinkotai jó borivóknak örömére
legyen nagyobb a cinkotai icce a rendesnél!
Semmire semmi gondom

(jelenet 4 képben)
Mátyás király
Gazsi, a cigányok vajdája
Öreg Rozi, a vajda felesége
Rozi, a vajda lánya
Béres
1. kép: A vajda háza előtt
(Ének a színpad mögött „Béres vagyok, béres, béresnek születtem… A színpadon Gazsi felírja
a háza falára jól láthatóan: SEMMIRE SEMMI GONDOM; és büszkén bemegy a házába.)
Mesélő: Volt a cigányoknak egy vajdájuk, az a lócsiszárságból úgy felgazdagodott,
hogy kiírta a háza falára: SEMMIRE SEMMI GONDOM. Arra járt Mátyás
király, meglátta, mi van a vajda házára felírva, bezörgetett és azt mondta a
vajdának …
231
Mátyás király: Gyere elő, Gazsi! Mutasd magad! (Gazsi félénken előjön.) Rég nem láttam
a fizimiskádat. Látom, azóta kitanultad az ábécét!
Gazsi: (térdre esik) Alázatos szolgája, felséges uram, csókolom a kezit-lábát, ara-
nyozza meg a Mindenható a lépteit!
Öreg Rozi: (kifut a házból, egy széket hoz magával és porolni, fújni kezdi) Áldja meg
az Isten, nagyságos királyom, micsoda megtiszteltetés! Az angyalok moso-
lyogtak ma ránk, üljön le minálunk! Tessék, tessék! Még a széket is meg-
fúvom kegyelmed alatt.
Mátyás király: Nem azért jöttem, hogy itt üldögéljek, jó asszony, hagyj fel az örömmel!
Te meg Gazsi, nyisd ki a füledet!
Öreg Rozi: Isszuk minden szavát gyöngyöm, királyom.
Mátyás király: Hallod-e te cigány, hogy mered ilyen szűk esztendőben kiírni a házad falá-
ra, hogy semmire semmi gondod.
Gazsi: Jaj, jaj, kegyelem árva fejemnek! Nem csináltam én semmit. Kinek árthat
ez a néhány szó, ez a kurta mondatocska?
Mátyás király: Neked, Gazsi. Ha nincs gondod, majd adok én neked! Hetednapra vissza-
jövök, addig kitalálod a feleletet három kérdésre!
Az első: Hány hét a világ?
Gazsi: Ki tudhatná azt? Nem jártam én oskolát, csak a mezőt kerültem, nem fü-
tyült erről a rigó.
Mátyás király: A második: Nem született, mégis meghótt. Ki az?
Öreg Rozi: (nevet) Na, ilyet még az öreganyám sem hallott! Ismerem a kártyavetést,
tenyérjóslást, sokszor beleláttam már az emberek sorsába, de olyan csudát,
hogy születés nélkül jött vóna valaki világra, olyat még nem láttam. (Köté-
nye zsebéből kártyát húz elő, rakosgatni kezdi a földön.)
Mátyás király: A harmadik. Találd ki, hogy én min állok!
Gazsi és Öreg Rozi együtt: Min áll a felséges király?
Gazsi: (alkudozva) Felséges uram, kérdezd inkább, hány csókafészek van a körte-
fákon Buda és Rábé közt az úton!
Mátyás király: Ha a három kérdésre nem tudsz megfelelni, elveszem ezt a szép házadat,
odaadom a vak kódusnak! Na, Isten áldjon benneteket! (A király elmegy.)
2. kép: A ház előtt
Öreg Rozi: Sose férsz a bőrödbe, ember! Kellett ez neked? Ránk hoztad a bajt! Most
aztán van gondod vajda, amin törheted a fejed! Ajánlom, megtaláld a vá-
laszt, mert különben kisütöm a zsírod! (előveszi a nyújtófát és fenyegeti az
urát)
Gazsi: De hiszen egyetlen kérdésre sem tudom én a választ.
Öreg Rozi: Válaszolni nem, bezzeg firkálni azt tudtál! Hogy az ördög szánkázzon vé-
gig a hátadon! (kergeti a nyújtófával, harsány játék a két szereplő között)
Pusztulj előlem! Még a határból is eltakarodj, ha meg nem felelsz Mátyás
király kérdéseire! (a színpadról kifutnak, Gazsi kifulladva visszajön)
Gazsi: Vinni el a Devla, te csúf vénasszony! Mitévő legyek? Nem tudom én a vá-
laszt egyetlen kérdésre sem, ha hetvenhét napig töröm is ezt a tököt itt a
nyakamon. (ököllel üti fejét) Jó, ha csak a házamat veszi el a király, s nem
ütteti le a fejemet! (lerogyik a székre)
232
Béres: (fütyörészve, vidáman jön) Micsoda nagy gondolkodásban vagy, vajda? Mi

légyen, ami a szívedet úgy nyomja?
Gazsi: Itt járt Mátyás király és meghagyta, hogy feleljek meg három kérdésre,
mert ha nem, elveszi ezt a szép házat és odaadja a vak kódusnak.
Béres: Sorold csak azokat a kérdéseket, hadd hallom! Hátha ismerem a válaszo-
kat.
Gazsi: No jó, mondom. Az első: Hány hét a világ? A második: Nem született és
mégis meghótt, ki az? A harmadik: Találd ki, hogy én min állok! Így
mondta a felséges úr. De hát mit tudnál te erről tenni?
Béres: (mosolyogva) Mit? Azt csak bízza rám gazduram!
Gazsi: Na, ha segíteni tudsz az én bajomon, neked adom az egyetlen lányomat,
osztán, ha meghalok, te leszel utánam a cigányok vajdája. (kezet ráznak)
Öreg Rozi: (a háttérből hallgatta a beszélgetést) Gyere elő, Rozi! (a lány vidáman be-
fut) Az apád döntött a sorsodról.
Gazsi: Elígértelek ennek a gádzsónak.
Rozi: (gúnyolódva) Ennek? Akkor megyek én ehhez, ha piros hó hull.
Öreg Rozi: Fogd be a szád, azt teszed, amit az apád parancsol!
Rozi: Hogyisne! Ez a béres csóró, rongyos, koszos! Kint van a hátulja a nadrág-
ból. Nem megyek hozzá, inkább a kútba ugrom. (az anyja háta mögé bújik)
Béres: (udvarol) Nono, virágom! Tubám! Csillagom! Nem harap a bácsi. (közelít
Rozihoz) Ismerem én a szíved titkát, hozzám édesedsz te hamarosan!
Rozi: Majd ha fagy! Hó lesz nagy, szakálladból kerítés, fogad hossza méteres,
énrám szemet akkor vess! (Visít, kifut. Gazsi, Öreg Rozi, Béres kergetik.)
Öreg Rozi: Hová futsz te lány, jössz vissza!
Gazsi: Rozi, Rozi, állj meg!
Béres: Nem eszlek meg!
Mesélő: Eltelt egy hét. Hetednapra az a fiatal béres bemeszelte a haját fehérre, fel-
kötött egy nagy fehér szakállat is a pofájára. Úgy állott a király elébe,
mintha ő lenne a vajda.
Mátyás király: Felelj hát, cigány, hány hét a világ?
Béres: Evvel a mostanival is kevesebb.
Mátyás király: Ez jó egynek, de most arra felelj, ki volt az, aki nem született, mégis
meghótt?
Béres: Felséges király, aki nem született mégis meghótt, senki más nem vót, mint
Ádám apánk. (a háttérben a válaszok alatt Gazsi és Öreg Rozi örül, Rozi
itatja az egereket.)
Mátyás király: Evvel is rátaláltál cigány! Hanem azt is megtudod-e mondani min állok én
itt előtted?
Béres: Min állana a felséges király, ő is csak csizma talpán áll.
Mátyás király: No, cigány, örülj, mert megfeleltél!
Mesélő: Örült is a cigány béres, mindjárt nagy lagzit csaptak, még a kutyák is feke-
tekávét ittak.
Összes szereplő: Kezdődjék a lagzi! (ének, tánc) Sej, lagzi, lagzi, lagzi, lagzi, lagzi, lakoda-
lom!
233
FELHASZNÁLT IRODALOM
Páskándi Géza: A szalmabábuk lázadása, Nap Kiadó, Budapest, 1998.
Trencsényi-Waldapfel Imre (szerk.): Bábel tornya – Az ókori Közel-Kelet mítoszai és mondái,
Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1964.
„Az elátkozott királyfi története” című mondát Dobrovits Aladár és Kákossy László fordí-
totta.
Dr. Lakatos Ilona: Fazekas Mihály, Tóth Könyvkereskedés, Debrecen, 1997.
„A ludas ember” című román népmesét Titus Poienaru fordította.
Domokos Péter (szerk.): Finnugor-szamojéd (urali) regék és mondák I., Móra Ferenc Könyv-
kiadó, Budapest, 1984.
A „Történet a világ teremtéséről” című mondát Laborc Júlia fordította.
Germán, kelta regék és mondák, Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1965.
Fordította és feldolgozta: Dömötör Tekla
Sorozatszerkesztő: Trencsényi-Waldapfel Imre
Indiai regék és mondák, Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1963.
Fordította és feldolgozta: Baktay Ervin
Sorozatszerkesztő: Trencsényi-Waldapfel Imre
Az előszót írta: Harmatta János
Kis magyar néprajz a rádióban, RTV-Minerva, Budapest, 1978.
Szerkesztik: Jávor Kata, Küllős Imola, Tátrai Zsuzsanna
Dömötör Tekla: Magyar népszokások, Corvina Kiadó, Budapest, 1972.
Magyar népművészet sorozat 6.
Szerkesztő: dr. Ortutay Gyula
Komjáthy Iván: Mondák könyve (hun és magyar mondák), Móra Ferenc Könyvkiadó, Buda-
pest, 1971.
Sugár István: Az egri vár és viadala, Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1971.
Székely népballadák, Magyar Helikon, Budapest, 1979.
A balladákat összeválogatta és magyarázta: dr. Ortutay Gyula.
Tűzpiros kígyócska – Cigány népköltészet, Gondolat Kiadó, Budapest, 1985.
Fordította és válogatta: Bari Károly
237

O. Témazáró Irodalom Nemzetis

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

You might also like

O. Témazáró Irodalom Nemzetis

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

O. Témazáró Irodalom Nemzetis

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

SZÁNTÓNÉ CZECZE ENIKŐ

© Szántóné Czecze Enikő, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., 2003

ISBN 963 19 2100 X

Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.

Fejezetcím: Olvasásgyakorlás és év eleji ismétlés 3 óra

Óraszám Tananyag Fogalmak

Fejezetcím: „Ez volt ám az ember, ha kellett a gáton”

Óraszám Tananyag Fogalmak

Fejezetcím: „Mondja virág virágnak

Óraszám Tananyag Fogalmak

Óraszám Tananyag Fogalmak

Fejezetcím: Versek karácsonyra 1 óra

Óraszám Tananyag Fogalmak

Fejezetcím: „Tizenkét kőmíves összetanakodék”

Óraszám Tananyag Fogalmak

Óraszám Tananyag Fogalmak

Fejezetcím: „S most Pannónia is ontja a szép dalokat”

Óraszám Tananyag Fogalmak

Óraszám Tananyag Fogalmak

Fejezetcím: „Az ,enyim’, a ,tied’ mennyi lármát szűle”

Óraszám Tananyag Fogalmak

Óraszám Tananyag Fogalmak

Fejezetcím: Régi monda – új novella

Óraszám Tananyag Fogalmak

Fejezetcím: „Háromszor veri ezt kenden

Óraszám Tananyag Fogalmak

Fejezetcím: Daniel Defoe: Robinson 1 óra

Óraszám Tananyag Fogalmak

Fejezetcím: Versek a huszadik századból 2óra

Óraszám Tananyag Fogalmak

Óraszám Tananyag Fogalmak

Fejezetcím: Mark Twain: Tom Sawyer kalandjai 1 óra

Óraszám Tananyag Fogalmak

Fejezetcím: Összefoglalás, rendszerező ismétlés 3 óra

Óraszám Tananyag Fogalmak

Arany János: Toldi

„S amint visszafelé méne, mendegéle,

„Rákosnak mezője tőszomszédos Pesttel,

„Mindenik kötődött, hangosan nevetve,

„Azért a két farkast fölveszi vállára:

„És mint a toportyán, ha juhász kergette,

„Szép magyar leventék, aranyos vitézek!

„A bika azonban, mint a zúgó szélvész,

„Nincs egy jóravaló vitéz országomban,

„Csakhamar is átkelt Toldi a nagy vízen,

„Jaj! hogy ily panaszra kell nyitnom a számat

„Ezt mondotta Bence s ezenkívül mennyit!

„Hol vagyon paizsom, páncélom, fegyverem?”

„Mint a sértett vadkan, fú veszett dühében,

„Hé fiúk! Amott ül egy túzok magában…”

„De az éj erőt vett, csakhamar beronta,

„Megszólalt most Miklós: Felséges királyom!”

„Fölkereste fészkit a réti madárnak,

3. Keress a következő szavakkal ellentétes kifejezést!

Arany János: Toldi

„Úgy bolyonga Miklós. Nyakán ült a búja.

„Ha most feltámadna s eljőne közétek,

„Minden alszik. Miklós sem tétováz sokat,