Betegjog fogalma: A betegjog mindazon jogosultságok összessége,melyek az egészségügyi

ellátás során az azt igénybe vevő személyt megilletik, függetlenül attól, hogy az ellátást
igénybe vevő személy betegsége miatt vagy más okból kerül kapcsolatba az egészségügyi
ellátással.
A betegek és a hozzátartozók jogainak garanciális védelmét az egészségügyről szóló 1997. évi
CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) biztosítja.

A betegjogi rendelkezések célja:

- egyensúlyt teremtsenek a beteg és az egészségügyi dolgozó, illetve
- a beteg és az egészségügyi szolgáltató viszonyában,
- partneri viszony alakuljon ki,
- a betegek aktív, tudatos részvétele mellett zajló gyógykezelés

Alaptörvényben deklarált, egészségügyi területet érintő alapjogok:

- az élethez való jog
- az emberi méltósághoz való jog
- a szabadsághoz és személyi biztonsághoz való jog
- a személyes adatok védelméhez való jog
- a családi kapcsolattartáshoz való jog
- a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jog
- az egészséges munkafeltételekhez, munkánk szabad megválasztásához való jog
- a tulajdonjog
- a gyermeket, nőket, időseket, fogyatékkal élőket megillető kiemelt védelem
- az esélyegyenlőség
- a szociális biztonsághoz való jog
- az egészséges környezethez, lakhatáshoz való jog
- a testi-lelki épséghez való jog
- az egészségügyi ellátáshoz való jog

Betegjogok az Eütv-ben:
- Az egészségügyi ellátáshoz való jog
- Az emberi méltósághoz való jog
- A kapcsolattartás joga
- Az intézmény elhagyásának joga
 - A tájékoztatáshoz való jog
- Az önrendelkezéshez való jog
- Az ellátás visszautasításának joga
- Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga
- Az orvosi titoktartáshoz való jog
- Speciális jogok: az általános jogokhoz kapcsolódnak pl. pszichiátriai beteg jogai,
fogyatékkal élők jogai, beteg gyermek jogai

A betegjogok érvényesülésének lehetősége:

Intézményen belül:
- Betegek tájékoztatása saját jogaikról, azok érvényesítési lehetőségeiről, és az
intézményi házirendről
- Intézményen belüli panaszkivizsgálás ( szabályzat alapján )
- Felelősségbiztosítási egyeztetés: peren kívüli egyeztetési lehetőség a beteg, a
biztosító, és az eü. szolgáltató között

Intézményen kívül:
- Fenntartóhoz fordulás: Önkormányzatok, Egyházak, Alapítványok, ÁEEK
(korábban GYEMSZI), EMMI
- Kormányhivatalok Népegészségügyi Szakigazgatási Szervei ÁNTSZ/OTH, NRSZH,
Gyámhatóság: szakmai felügyelet
- OEP, EMMI: finanszírozási kérdések és jogszabály módosítási javaslat/kérelem
esetén
- MOK, MESZKEB: etikai ügyekben
- Alapjogok Biztosához fordulás (A JBH): alapjogok sérülése esetén (orvos-szakmai
kérdéseket nem ítélheti meg)
- Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulás (NAIH)
- Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH): negatív diszkrimináció esetén
- Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH): Gyógyászati segédeszközök,
orvostechnikai eszközökkel kapcsolatban
- Közvetítői Tanács (az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI.
törvény): peren kívüli egyeztetési lehetőség a beteg és az egészségügyi szolgáltató
között
 - Békéltető testületek: a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény alapján
jöttek létre
- Jogi Segítségnyújtó Szolgálat (nép ügyvédje): jogi segítségnyújtás (szakszerű jogi
tanácsadás és képviselet) Igazságügyi Hivatalok működtetik
- Büntető feljelentés: foglalkozási szabályok megszegésének gyanúja esetén
- Polgári peres eljárás: általános személyiségi jogsértés miatti jogvita; vagyoni, nem
vagyoni kártérítés iránti polgári per illetve a felelősség megállapításához büntető per
- Civil szervezetek: betegjogokkal foglalkozó szervezetek és betegségcsoportra
specializálódott szervezetek
- Betegjogi képviselet jogintézménye (OBDK)
- Önkéntes jogvédők bevonása

A betegjogi jogvédelem történeti áttekintése:

- Hazánkban 1998-ig nem volt törvénybe foglalva betegjog
- 1998.július 1-én lépett hatályba az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a
továbbiakban Eütv.), melynek egyik legfőbb erénye a betegjogok megfogalmazása
volt.
- Az egyesegészségügyi ellátások visszautasításának részletes szabályairól szóló
117/1998. (VI.16.) Kormányrendelet
- A betegjogi képviselő jogállásáról és az eljárására vonatkozó szabályokról szóló
77/1999. (XII.29.) EüM rendelet – ÁNTSZ berkein belül látta el feladatát a betegjogi
képviselő
- 2004. április 1. - Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi Közalapítvány (BEGYKA)
– megszüntette az 1316/2010. (XII.27.) Kormányhatározat
- Jogutód NRSZH – 2011. január 1-től
- 2012. augusztus 1-től a 214/2012. (VII.30.) Korm. rendelet létrehozza az Országos
Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központot (a
továbbiakban: OBDK)

Az OBDK feladatai:
- jogvédelem - betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi jogvédelem: jogvédelmi
képviselők tevékenységének irányítása, koordinálása, ellenőrzése, hatósági
nyilvántartása
 - dokumentációkezelés (a jogutód nélkül megszűnt egészségügyi intézményekben
keletkezett egészségügyi dokumentáció kezelése, nyilvántartása, tájékoztatás),
- módszertani feladatok (módszertani útmutatók kidolgozása az egészségügyi
szolgáltatók adatkezelésével, a jogvédelmi képviselők tevékenységével kapcsolatban)
- Nemzeti Kapcsolattartó Pont (az egészségügyi ellátások határon átnyúló
igénybevétele kapcsán)
- képzésifeladatok - a jogvédelmi képviselők munkájához kapcsolódóan, melynek
keretében kidolgozza a jogvédelmi képviselői tanfolyam és a kötelező továbbképzések
tananyagát
- hatósági nyilvántartás vezetése (jogvédelmi képviselői tevékenység folytatására
jogosult személyek)

Komplex jogvédelem az OBDK-ban:

Alapelv: ügyintézés, problémakezelés, információátadás egységesítése

- gondoskodik a betegek, ellátottak és gyermekek törvényben meghatározott jogainak

védelméről
- jogvédelmi referensek alkalmazásával segíti a jogvédelmi munkát
- az OBDK feladata a jogvédelmi képviselők foglalkoztatása, munkájuk szervezése és
szakmai, szervezeti irányítása
- egységes megjelenés
- jogvédelem szintjei országosan 25 betegjogi képviselő
- regionális irodák 7 megyeszékhelyen
- 2014. szeptemberétől integrált fogadóórák további 12 megyeszékhelyen (kormányhivatalok)
- központi panasziroda, központi zöldszám
- cél: hatékony jogvédelem- és jogérvényesítés, panaszok rendszerszintű kezelése

Betegpanaszok rendszerszintű kezelése az OBDK-ban

2014. január 1-től hivatalból/ irányító szerv felkérésére is eljárhat, ha olyan az ügy,
amely:
- súlyos vagy az ellátottak nagyobb csoportját érintő betegjogi jogsérelmet okozhat, illetve
- az egészségügyi szolgáltatások hozzáférésével, az ellátásszervezéssel, a beutalási renddel
vagy a betegtájékoztatással kapcsolatos.
Mit tehet az OBDK?
- Tájékoztatást kér a szolgáltatótól, fenntartótól, egészségügyi államigazgatási
szervtől.
- Intézkedésre javaslatot tesz, jogszabály-módosítást kezdeményez.
- Ajánlást tesz, melyre az érintett szerv 60 napon belül köteles tájékoztatni az OBDK-t
az ajánlással kapcsolatos észrevételeiről.

Az OBDK, mint Nemzeti Kapcsolattartó Pont:

- Az uniós jogharmonizáció keretében a 2011/24/EU irányelvszerint 2013. október 25-
től a határon átnyúló egészségügyi ellátás nemzeti kapcsolattartó pontja
- Ennek keretében tájékoztatást nyújt a betegek, egészségügyi szakemberek számára
külföldi gyógykezeléssel kapcsolatban
- Kapcsolatot tart az EU országok kapcsolattartó pontjaival, betegszervezetekkel,
egészségügyi szolgáltatókkal
- Kétirányú honlap működtetése (www.eubetegjog.hu; www.patientsrights.hu)
- Ingyenesen hívható zöldszám (belföldről: 0680620600, külföldről: +36209990025)

A betegjogi képviselő:
- Az OBDK keretei között látja el a feladatait.
- Ellátja a betegeknek az Eütv-ben meghatározott jogainak védelmét, és segíti őket a
jogaik megismerésében és érvényesítésében.
- Az egészségügyi intézményektől független személy.
- A betegjogi képviselők munkavégzésének elengedhetetlenül fontos része a
konfliktusok kezelése, mediáció az egészségügyi intézmény és a beteg között,
melynek célja a permegelőzés és a beteg elégedettség növelése.
- Lakossági, szakmai fórumok tartásán keresztül tájékoztató tevékenység.
- Fogadóórák tartása az egészségügyi intézményekben.

A betegjogi képviselő feladatai:

- Segíti a beteget az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban, az azzal
kapcsolatos megjegyzések, kérdések feltételében.
- Segít a betegnek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti a panasz
kivizsgálását.
 - A beteg, - egészségügyi akadályoztatása esetén - a hozzátartozó írásbeli
meghatalmazása alapján a betegjogi képviselő panaszt tehet az egészségügyi
szolgáltató vezetőjénél, fenntartójánál.
- Rendszeresen tájékoztatja az egészségügyi dolgozókat a betegjogokra vonatkozó
szabályokról, azok változásáról.
- A beteg gyógykezelésével összefüggő ügyekben eljár az arra hatáskörrel és
illetékességgel rendelkező hatóságnál, és ennek során képviseli a beteget.
- Jogosult az ellátás zavartalanságának veszélyeztetése nélkül: az egészségügyi
szolgáltató működési területére belépni, ügyre vonatkozó iratokba betekinteni,
egészségügyben dolgozókhoz kérdést intézni.

A betegjogi képviselő panaszkezelési eljárása:

OBDK központi hivatal, nem közigazgatási hatóság

Saját belső működési és eljárásrend szerint: betegjogi jogvédői szakmai protokollok, etikai
normák mentén végzi a panaszok kezelését a betegjogi képviselő.

http://www.obdk.hu/protokollok.html

- Nem a Ket. szerint (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános

szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény)
- Nem a Panasztörvény szerint (a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló
2013. évi CLXV. törvény)

Gyógyszertárak szerepe a betegjogok védelmében:

- Közforgalmú gyógyszertár, mint egészségügyi szolgáltatást végző intézmény.
- Betegjogok képviseletét ellátó személy(ek) kiléte és elérésük módja
megismerhetőségének biztosítása –hirdetmény.
- Titoktartási kötelezettség.
- Adatvédelem biztosítása.
- Eütv-benmeghatározott betegjogok érvényesítése.
- Beteg panasztételhez való joga.
 - Panasz esetén a beteg fordulhat: a gyógyszertárhoz, az OBDK-hoz, az ÁNTSZ-
hez, az MGYK Etikai Bizottságához.

Gyógyszerellátás során érvényesülő betegjogok:

- Egészségügyi ellátáshoz való jog (pl.: ügyeleti-készenléti szolgálat megszervezése,
szabad gyógyszertár választás).
- Tájékoztatáshozvalójog (pl.: mellékhatás, gyógyszer kölcsönhatása, expediálás előtt
beteg kikérdezése egészségügyi állapotáról, gyógyszertámogatással csökkentett áráról,
névkitűzők használata).
- Emberi méltóság védelme (pl.: megfelelő hangnem, betegjogi képviselő kilétéről,
elérhetőségről tájékoztatás).
- Önrendelkezéshez való jog (pl.: egészségügyi ellátás igénybevétele – melyik
gyógyszert váltja ki).
- Egészségügyi dokumentáció megismerésének joga (pl.: betegségre, életmódra,
gyógyszerfogyasztásra következtetés, adatkezelés, adattovábbítás az OEP-nek).

A beteg kötelezettségei a gyógyszerellátás során:

- Tájékoztatás adása a betegségéről, gyógykezeléséről, gyógyszer vagy gyógyhatású
készítmény szedéséről, egészségkárosító kockázati tényezőiről.
- Gyógykezelésével kapcsolatos rendelkezések betartása.
- Jogszabály által előírt térítési díj kifizetése.
- A jogszabály által előírt adatok hitelt érdemlő igazolása.

A gyógyszerész betegellátásának megtagadási lehetőségei:

- A javasolt vagy a beteg által kért egészségügyi ellátás jogszabályba vagy szakmai
szabályba ütközik.
- Erkölcsi felfogásával, lelkiismereti, vallási meggyőződésével ellenkezik.
- A beteg az együttműködési kötelezettségét súlyosan megsérti.
- A beteg sértő, fenyegető magatartást tanúsít, az egészségügyi dolgozó életét, testi
épségét veszélyezteti.

A gyógyszertárak betegjogi szerepének növelése:

- Magyar Gyógyszerészi Kamara és az OBDK között együttműködési
megállapodás - 2014. február 27.
 - OBDK és a területileg illetékes betegjogi képviselő elérhetőségeit tartalmazó
hirdetmény kifüggesztése a gyógyszertárakban,
- szakmai továbbképzések,
- szakmai konzultációk, konferenciák, rendezvények megszervezése, kerekasztal-
beszélgetések.

A betegjogok érvényesülése:
- Intézményben ellátott személy betegsége miatt ápolásra, gyógykezelésre szorul
- Eütv. Betegek jogait szabályozó rendelkezések figyelembevétele
- OBDK foglalkoztatja a betegjogi és ellátottjogi képviselőket - szakmailag komplex
panaszkezelés
- Egységes, szakmailag teljeskörű jogvédelmi képviselet biztosítása

Adatvédelmi rendelkezések a gyógyszerellátás során I.:

- A gyógyszerész az egészségügyi ellátásokra jogosult részére a hatásos és biztonságos
gyógyszerelés elősegítése, valamint a költséghatékony gyógyszeres terápia kialakítása
érdekében (amennyiben az érintett ezt írásban vagy elektronikus kapcsolattartás
keretében nem tiltotta meg) megismerheti a gyógyszerellátásban részesülő biztosított
által, a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybevett, gyógyszereléssel kapcsolatos
egy éven belüli adatokat (kivéve a mentális és viselkedészavarok kezelésére, valamint
a szexuális úton terjedő betegségek kezelésére szolgáló gyógyszerekre vonatkozó
adatokat).
- Az adatokat az egészségbiztosítási szerv elektronikus formában biztosítja.
- A gyógyszerész (az adatok rögzítése nélkül) a gyógyszer nevét, mennyiségét és a
kiváltás idejét ismerheti meg.

Adatvédelmi rendelkezések a gyógyszerellátás során II.:

- Az érintettet az adat lekérdezéssel szembeni tiltakozás lehetőségéről tájékoztatni kell.
- Az érintett tiltakozását megteheti az egészségbiztosítási szervnél vagy a
gyógyszerésznél. Ha az érintett tiltakozását a gyógyszerésznél tette, azt a
gyógyszerész haladéktalanul köteles továbbítani az egészségbiztosítási szerv részére.
 - A gyógyszer kiváltás során a gyógyszerész akkor ismerheti meg a gyógyszerellátásban
részesülő biztosított adatait, ha a gyógyszerellátásban részesülő biztosított
személyesen jár el.
- A gyógyszerész a biztosított kérésére a biztosított részére tájékoztatást ad a
gyógyszerellátásban részesülő biztosított adatairól.
- Az érintett aláírásával igazolja a betekintés megtörténtét.
- A gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás kiszolgáltatója, illetve
nyújtója a vényeket 5 évig őrzi meg. Gyógyászati segédeszköz szaküzletben
kiszolgáltatott olyan gyógyászati segédeszköz esetén, amelynek kihordási ideje 5
évnél hosszabb, a vény megőrzési ideje a kihordási idővel azonos.
- A kötelező őrzési időt követően a vényeket meg kell semmisíteni.

A betegjogi panaszkezelés gyakorlati lehetőségei:

- Tájékoztatás.
- Az intézményen belüli problémamegoldás, konfliktusfeloldó technikák.
- Betegjogi képviselő megkeresése személyesen a jogvédő fogadóóráján (intézményi,
regionális irodai), telefonon munkaidőben, írásban postai úton vagy elektronikus
levélben vagy FAX-on.

Dokumentáció-kezelési feladatok:
- OBDK látja el az adatkezelői feladatokat a jogutód nélkül megszűnt egészségügyi
intézményeknél keletkezett egészségügyi dokumentáció tekintetében.
- A megszűnt egészségügyi intézményekről nyilvántartást vezet, biztosítja a beteg
számára az iratbetekintés jogát.
- Iratot, dokumentációt őriz és archivál, fenntartja a feldolgozott dokumentáció
olvashatóságát.