6. (hatodik) KURZUS - 2019. október 22.

, kedd

ÁLTALÁNOS EMBRIOLÓGIA
A méhen belüli fejlődést tanulmányozza.

A SZAPORODÁS
Lehet:
 Ivaros – Reproductio sexualis  Ivartalan – Repr. asexualis
Szükség van ivarsejtekre (gaméták). Ezeknek kialakulását és fejlődését a gametogenesis (spermatogenesis és
ovogenesis) vizsgálja.
A MEGTERMÉKENYITÉS MÓDJAI
A FERTILIZATIO több módon megvalósulhat.

Természetes megtermékenyítés
A copulatio (fecundatio: nemi közösülés) által. „Belső” megtermékenyítés, a hímivarsejtek természetes úton jutnak
a női nemi utakba. Ilyenkor a két ivarsejt a méhkürt szintjén találkozik, egyesülnek, és így kialakul a megtermékenyített
petesejt = zygota.
Ebben az értelemben a megtermékenyítés helyének a MÉHKÜRT vehető.

Mesterséges megtermékenyítés
 in vivo
o a hímivarsejteket juttatják mesterségesen a női nemi utakba
 in vitro
o a méhüregbe visszajuttatják a megtermékenyített petesejtet
o Szükségesek különböző folyamatok
 Hormonális ovarium stimuláció
 Laparoszkópos begyűjtése a petesejteknek, v. aspirátorral
 Inkubálás kapacitált spermiumokkal
 Sejttenyésztés, 8 sejtes állapotig
 Behelyezés a méh üregébe a méhnyakon át

„Végeredmény”: viviparitas, azaz „élveszületés”. Az emlősök esetében történik - a zigóta teljes mértékben az
anyaméhben fejlődik.

1|Oldal
 ONTOGENÉZIS: „egyedfejlődés”
Az ontogenézis az egyén élete során végbemenő változások összességét foglalja magába, a megtermékenyítés
pillanatától az élet megszűnéséig. Két szakaszt különböztetünk meg:
 Praenatalis (születés előtti)  Postnatalis
o Az embriológia tárgyát képezi  Az életkorok anatómiája

PRAENATALIS IDŐSZAK
 Aetas gestationalis – a terhesség időtartama
o 40 hét vagy 280 nap
o Az utolsó menstruációs ciklustól a szülés napjáig

 Aetas conceptus – a konceptum kora

o 38 hét vagy 266 nap
o A megtermékenyítéstől a terhesség végéig
A két időtartam között eltelő idő kb. 2 hét – ez az utolsó menstruációs ciklus és az ovuláció között eltelő idő. Nagy
a valószínűsége, hogy ekkor történik a megtermékenyítés.
A praenatalis időszak fázisai:
 Preembrionális sz. (1. – 3. hét)
o 1. Hét
 Megtermékenyítés, zygota létrejötte
 Barázdálódás, szedercsíra (morula) létrejötte
 Egyrétegű hólyagcsíra (blastocysta) létrejötte
o 2. Hét
 Kétrétegű hólyagcsíra kialakulása
o 3. Hét
 Háromrétegű hólyagcsíra megjelenése

 Embrionális sz. (3 - 8. hét)

o Kialakul a velőcső
o A csíralemezek szövet- és szervekzdeményekké differenciálódnak
o Arc- és végtagbimbók fejlődése
 A metamérikus helyzetű ősszelvények megjelenése határozza meg
 Gyakorlatilag az embryo alaki változásai

o LÉPCSŐI:
 Velőcső megjelenése
 Kopoltyúívek fejlődésének korai és késői szakasza
 Végtagbimbók fejlődésének korai és késői szakasza
 Szegmentált ajkak fejlődési szakasza

 Magzati (fetalis) sz. (9 – 38. hét, avagy a 3. hónaptól a születésig)

o 9-38. Hét, azaz 3. Hónaptól a születésig
 A test gyors növekedése – hosszanti és súlybeli gyarapodás
 Szervek és szervrendszerek érése
2|Oldal
PRAENATALIS ALAPFOGALMAK

 Belső sejtcsomó (embryoblast)

o Az egyrétegű hólyagcsíra szakaszában jelenik meg
 Embryocsomó
o A kétrétegű blastocysta stádiumában
 Embryopajzs
o A háromlemezes blastocysta
 Embryo
o A terhesség 3 – 8. hetében alakul ki
 Magzat
o A 9 – 39. hét között alakul ki
o Érett magzatról a terhesség végén beszélünk
 Conceptum
o Praeembryonális szakasz
 Megtermékenyített petesejt – morula – blastocysta + embryopajzs + körülvevő burkok
o Embryonalis szakasz
 Embryo + Chorion + Amnion + Placenta (készülőfélben)
o Foetalis szakasz
 Magzat + Végleges magzatburkok + Köldökzsinór + Méhlepény

PRAENATALIS MORFOGENETIKUS FOLYAMATOK

A conceptum praenatalis szerveződésének fejlődési mozzanatait foglalja magába.
A morfogenetikus folyamatok egyidejűleg lejátszódó, genetikai ellenőrzés alatt álló jelenségek:
 Csíralemezek kialakulása
o Az embryopajzs rétegződése
o Három egymásrahelyezett csíralemezt eredményez: ecto-, meso- és endoderma
 Sejtvándorlás
o Az elemi csírasejtek különböző hatásokra elvándorolnak
 Növekedés
o A sorozatos sejtosztódás (proliferatio) eredménye
o A celluláris és extracelluláris anyag felhalmozódásának következménye
o Nincs különbség az előd és utódsejt között
 Differenciálódás
o A csíralemezek elemi sejtjeinek specializálódása
o Ezek a sejtek szövetekké és szervekké differenciálódnak
o Induktorok (inductios tényezők) befolyásolják, tehát szöveti kölcsönhatások eredménye

3|Oldal
MORFOGENÉZIS: együttesen lejátszódó, praenatalis egyedfejlődési folyamatok

 Embryogenesis
o A megtermékenyített petesejtből a humanoid jelleget felvevő embryo kialakulásáig tart
o Stádiumai:
 Morula
 Blastocysta
 Gastrulatio
 A háromlemezes (endo/meso/ectoderma) embryopajzs kialakulása
 Neurulatio
 Az ectoderma átalakul velőcsővé, a mesoderma inductios hatására. Ezt nevezzük
elsődleges embryonalis inductio-nak
 Az embryonalis szakaszban a velőcső egy csőszerű képződménnyé alakul, valamint
kialakul a fejvég és a végtagok
 Organogenesis
o Egyaránt az ébrényi és a magzati szakaszra is jellemző
o Szervek és szervrendszerek megjelenése, differenciálódása és praenatalis fejlődése
o Alapvető jelensége az epithelio – mesenchymalis kölcsönhatás
 Histogenezis
o Szövetfejlődés, a citogenezis és a csíralemezek szövetekké való differenciálódása

4|Oldal
 Cycli genitales feminini – női szaporodási ciklusok
Ovariális ciklus
A petefészek szintjén történő változások. Havonta végbemennek. Pubertánskorban kezdődik, a menopausa-ig
tart. Pubertás előtt is jelen vannak a tüszők, amelyik fázist ovogenetikus fázisnak (latens fázis) nevezzük. Ezeket
szexuális hormonok szabályozzák.
A hipotalamusz hypophyseotrop hormonja (GnRH)-ja stimulálja az adenohypophysis gonadotrop
hormontermelését: LH, FSH.
A petefészekciklus tüsző szintjén végbemenő fázisai:
 (Ovogenetikus fázis)
 Follikuláris: 1 - 13. nap
 Ovuláció – 14. nap
 Sárgatest fázis: 15 - 25. nap
 Involuciós fázis: 26 - 28. napok

Ovogenetikus fázis
Pubertáskor előtt lezajló fázis. Az őstüsző (Folliculus ovaricus primordialis) tartalmazza a primer oocytát
(elsődleges petesejt).
Az 5. intrauterin hónapban az egyed megközelítőleg 7 millió őstüszővel rendelkezik, azonban sorvadás
következik be. Születéskor már csak 400. 000 őstüsző marad, majd a latenciaidő elteltével, a pubertáskorra kb. 40. 000
őstüsző marad. A pubertás kezdete és a menopausa között nagyjából 300 – 400 őspetetüsző fog megérni.
FOLLIKULÁRIS fázis
Születéskor megközelítőleg 400. 000 őspetetüsző, amelyeket alkotják:
 Primer oocyta – elsődleges petesejt  Granulosa-sejtek – tüszőhámsejtek
o Egy rétegben helyezkednek el
o Lapos, follicularis hámsejt réteg
Havonta FSH hatására 5-15 őspetetüsző érése indul el, viszont csak egy alakul át elsődleges tüszővé (domináns
tüsző), kivéve a kétpetéjű ikerterhességnél. A többi tüsző elsorvad – folliculus atreticus.
3 fázison megy át:
 Preantralis – elsődleges tüsző
 Antralis – másodlagos tüsző
 Preovulációs – harmadlagos, érett GRAFT-tüsző
Párhuzamosan zajlik az ovogenézis egyes szakaszaival.

5|Oldal
 Elsődleges tüsző – Folliculus ovarius primarius – Preantralis stadium

Alkotja:
 Primer oocyta  Zona pellucida
o Tömör, gömb alakú (preantralis oA granulosasejtek által
fázis) létrehozott féligáteresztő hártya
o Amorf, fénytörő
 Proliferatios készségű sejtek mukopoliszacharid
o A follicularis hámsejtek kocka o Aktív transzportra képes
alakúvá válnak, több réteget alkotva
o Granulosahámmá alakulnak  Theca folliculi – tüszőt körülvevő
petefészekszövet

Másodlagos tüsző – Folliculus ovarius secundarius – Antralis stadium

 Primer oocyta
o Tömegesebb
 Antrum folliculare
 Liquor folliculare
o Zselatinszerű anyag
o Glikoproteineket és ösztrogént tartalmaz
 Cumulus oöphorus – granulosasejtcsomó
o Excentrikus kiemelkedés a tüsző belseje felé
 Corona radiata
o A granulosasejtek sugaras, koszorúszerű rétege a petesejt körül
 Theca folliculi
o Theca interna – ösztrogént termelő endocrinociták (szekretoros sejtek)
o Theca externa – tömör kötőszövetes jellegű réteg
A theca interna ösztrogéntermelése a női nemiszervekben változásokat indukál:
 Méh
o Beindul a proliferációs fázis
o Nyálkahártyája megvastagszik
o Fokozottabb erezettség
o A méhnyak szintjén a nyálkahártya felhígul
 LH - termelés serkentődik

6|Oldal
 Harmadlagos tüsző – Folliculus ovaricus tertius seu vesiculosus - Graaf tüsző –
Preovulatorikus tüsző

Tartalmazza a meiosis I befejezése után a másodlagos ovocitát, valamint az első sarki sejtet.
FSH és LH hatására:
 Nagy átmérő: 15 – 25 mm nagyságú
 Az antrumban felszaporodik a liquor
 LH-csúcs hatására (ciklus közepén):
 Az oocyta befejezi a meiosis I. szakaszát
 Theca-sejtek progeszteront termelnek (luteinizáció)
 Létrejön az ovuláció
Az elsődleges petesejt (diploid) az I. meiotikus osztódás után MÁSODLAGOS PETESEJTTÉ (haploid) alakul.
Ez elkezdi a II. meiotikus osztódást, viszont megáll a metafázisban.
A theca sejtekben megindul a luteinizáció és a progeszterontermelés.

! A fol. ov. secundarius fázisban a theca-sejtek !

ösztrogént,
a f. ov. tertarius szakaszban
progeszteront termelnek.

OVULATIO
A kilökődő petesejtet (ovum ovulatum) már a meisosis I fázisán átesett másodlagos petesejt alkotja, tehát a sejt
már a meiosis II kezdetén van. Ez a cumulus oöphorusból kivált védőréteggel, a zona pellucida-val és a corona radiata-
val lökődik ki.
Számos tényező befolyásolja:
 LH-csúcs (fő)  Kollagénáz
 Tüszőn bel. (proteolitikus enzim)
nyomásfok.  Prosztaglandin

Az avascularis terület, ahol a tüszőfal felszakad, a follikuláris stigma (bélyeg) nevet viseli.
Ovuláció után a női szervezet hőmérséklete 0,5 – 1 C-al emelkedik.

7|Oldal
 SÁRGATEST (Luteális) fázis
A corpus luteum a visszamaradt, megrepedt tüszőből alakulnak ki a luteinizatio által. Maga a luteinizatios
folyamat és a sárgatestképződés az LH hatására megy végbe.
Változások:
 Granulosa-hám
o Lutein-t halmoznak fel (sárga, zsírszerű anyag)
o Progeszteron-termelő sejtekké válnak
 Theca interna sejtek
o Részt vesznek a sárgatest-képzésben
o Progeszteron és ösztrogén termelés!!! Mindkettő
Ha a terhesség kezdetét veszi, akkor a sárgatest átalakul corpus luteum graviditatis-á (a petefészek közel felét
elfoglalja). Choriogonadotrop (hCG) hormon hatására a sárgatest fennmarad, amely a negyedik hónap végéig
progeszteront termel. Ez biztosítja a terhesség fennmaradását.
A corpus luteum csúcspontja a megtermékenyítés utáni 9. napon van.
A 4. hónap vége után beindul a placenta progeszteron termelése.

INVOLÚCIÓS fázis
Változat a sárgatest fázisra. Ha nincs megtermékenyítés, akkor a sárgatest átalakul
corpus luteum menstruationis-á:
 fokozatosan elsorvad
 beszünteti a progeszteron-termelést
Luteolitikus folyamatok követik, amely során a sárgatest rostosan szervül, majd átalakul corpus albicans-á.

8|Oldal
 Menstruációs ciklus
A méh szintjén zajló változásokat foglalja magába. Ciklikusan zajlik le a pubertás és a menopauza között. Szerepe,
hogy minden egyes hónapban a méh nyálkahártyája felkészüljön egy potenciális terhességre. Ha ez elmarad, a méh
nyálkahártyája kilökődik.
Ciklusok:
 Follikuláris / Proliferációs: 5-14. nap  Ischemiás / Premenstrualis: 28. nap
 Luteális / Szekréciós / Pregesztációs: 15-27.  Menstruációs: 0-4. nap
nap

FOLLIKULÁRIS szakasz: Menstruációs sz. vége   Praeovulatorikus stádium, ösztrogén hatására

Az endometrium basalis rétegének mirigyei proliferálnak és megnyúlnak, így regenerálódik a funkciónális réteg:
1 mm --- 5 mm
LUTEÁLIS szakasz: progeszteron hatására, a tüszőrepedés után
A tüszőrepedés után kezdődik, nagyjából a 13. napig tart. Itt az endometrium eléri a 7 mm-es vastagságot.
Fokozódik az erezettség (spirális lefutásúak), illetve a mirigyei elágazódnak, amelyek üregében glikogén raktározódik.
ISCHEMIÁS szakasz
A menstruációs szakasz előtt kezdődik egy nappal. A sárgatest elsorvad, következtében hirtelen érszűkület és
pangás, majd az endometrium funkcionális rétege elhal.
MENSTRUÁCIÓS szakasz
A funkciónális réteg, vérzés kíséretében kilökődik (menstruatio, catamenia, menses). A 4. napon megkezdődik
az endometrium regenerációja.
Klinikai fogalmak
 Menarche – első menstruáció
 Menopauza – menstruáció megszűnése
 Amenorrhoea – menstruáció hiánya

Terhességi ciklus – Pregnantia / Graviditas / Gestatio

A megtermékenyítés pillanatától a születésig.
PERIODUS TUBALIS
Átlagban 3 napot tart, a konceptum méhkürti vándorlásának ideje. A méhüregbe vándorol.
PERIODUS UTERINA
 Preimplantatios szakasz: 4-5. nap – a méhüregben szabadon
 Phasis implatationis: 6-8. nap - a nyálkahártya interstitiumában rögzül
 Phasis placentaris – a méhlepény kialakulása és jelenléte

9|Oldal
 Pregnantiák:
 Uterina – méhen belül  Extrauterina / Ectopia – méhen kívül, pl.
méhkürt szintjén, itt a fennmaradási
körülmények nem adottak

Emlőciklus
A szülés után, a velejáró szoptatás során kezdődik. Gyakorlatilag az emlő aktiválódását jelenti.
PHASIS PROLIFERATIVA
Petefészekhormonok hatására a mirigyacinusok és -járatok gyarapodnak és megnyúlnak.
COLOSTRALIS SZAKASZ: Terhesség 2. fele   Szülés után néhány hét
A kiválasztott váladék a föcstej (colostrum)
PHASIS LACTIFERA
A prolaktin hatására beindul a tejtermelés a mirigyvégkamrák zsákszerű (acinusos) tágulatában. A szoptatás
megszűntetésével a mirigy visszafejlődik, és újra inaktív szakaszban található.
INVOLUTIO
Az előzőek utáni, a menopausa után a mirigyhám ATROFIÁJA, azaz sorvadása jellemzi.

10 | O l d a l
 GAMETOGENESIS
A diploid sejtek 23 pár, a haploid sejtek 23 kromoszómát tartalmaznak.
Osztódások:
 Mitotikus o Számcsökkentő
o Számtartó o Ivarsejtekre jellemző
o Testi sejtekre jellemző o Divisio reductans + Divisio
 Meiotikus aequalis
Mitózis
Egyetlen sejtből egy, a kiinduló sejttel azonos leánysejt alakul ki.

MEIOSIS
Egy sejtből 4 végső sejt.
Két szakasz:
 Első, számfelező osztódás – divisio reductans
 Második osztódás – divisio aequalis
A meiosis eredménye: haploid kromosmakészletű sejt. Az X vagy Y kromoszóma határozza meg a nemet

MEIOSIS I
Az osztódás kezdetét megelőzően az S fázisban megtörténik a DNS replikációja: nem 92 kromoszóma
lesz, csak a kromoszóma DNS-tartalma duplázódik meg.
A sejtek viszonylag hosszú PROFÁZISÁBAN a kromoszómapárok összekapcsolódnak, kialakítanak egy
4 kromatidás TETRÁD-ot (tetraploid garnitúrával rendelkező bivalens kromoszómák) amely közepén levő
kereszteződés a CHIASMA. Új genetikai kombinációk létrejöhetnek a tetrádokban, a kromoszómapárok
szakaszainak cseréjével. Egy tetrádban akár 25 variáció is végbemehet.
ANAFÁZISBAN ezt követi a tetrádok szétválása. Megtörténik a számcsökkentés (23 – 23
kromoszóma), itt a leánysejtek (haploid) már különböznek az anyasejttől. A kromoszómák még mindig
duplák (2 kromatida). Pubertáskorban spermatogenézis során 2 elsődleges spermatocita, ovogenéziskor egy
másodlagos oocyta és egy sarki sejt jön létre.

MEIOSIS II
A DNS-mennyiség megfeleződik, a kromoszómaszám ugyanannyi marad – 1 kromatidás
kromoszómák.
Eredményképpen a meiosis során 1 anyasejtből 4 leánysejt alakul ki.
Férfiak esetében:

 4 spermium
 A spermatogenézis során a meiosis II azonnal követi a meiosis I-et

11 | O l d a l
 Nők esetében:
 1 érett petesejt alakul ki
 A második meiotikus osztódás csak a petesejt megtermékenyítésekor következik be

IVARSEJTEK KÉPZŐDÉSE
Spermatogenézis és ovogenézis.
Az ősivarsejtekből (primordial germ cell - PGC)-ből származnak. A 2. héten kialakulnak az
EPIBLAST-ban, majd a SZIKZACSKÓBA vándorolnak, onnan a 3-5. hét körül pedig az IVARREDŐKBE
vándorolnak (ágyéki paravertebrális tájék).

Spermatogenetikus ciklus – Cyclus spermatogeneticus

64 napos folyamat, két szakaszra osztható: Spermatogenesis és Spermiogenesis.
Az ősivarsejtek a szikzacskó falából, a 3-5. héten az ivarredőbe vándorolnak, ahol átalakulnak
SPERMATOGÓNIUMOKKÁ. Számuk nagy az embryonális gonádtelep-ben. Ezek pubertáskorig
hibernálnak. A képződés az élet végéig tart.
A spermatogenézis a here kanyarulatos csatornácskáiban zajlik.
Az érettebbek a LUMENHEZ közelebb találhatóak. Mellettük találhatóak a Sertoli-féle dajkasejtek,
amelyekszerepe az ivarsejtek táplálása és védése.

Spermatogenesis
A spermatogoniumok mitotikus és meiotikus változásokon mennek keresztül. Spermatocitákká (I, II),
majd spermatidákká alakulnak.
Pubertás előtt a spermatogoniumok nyugalomban vannak. Két típus:
 A spermatogonium – a ciklus tartaléksejtjei
 B spermatogonium
Az elsődleges spermatocita (mitozison ment át) egy 21 NAPOS profázis után átalakul másodlagos
spermatocitává (első meiózison átmenve), amely haploid állománnyal rendelkezik – 22 autosoma és 1
gonosoma.
A másodlagos spermatocita azonnal folytatja a meiosist, amelyből kialakul a spermatida (összesen 4).

Spermiogenesis
A spermatidák (mozgásképtelen) sejtdifferenciálódással (érési folyamatok) spermiumokká
(spermatozoida, mozgékony) alakulnak át.

12 | O l d a l
 SPERMATIDA (mozgásképtelen) SPERMATOZOIDA (mozgásképes)
Mag (megnyúlt, tömött) Fej
Golgi-féle készülék Akroszóma
Mitokondriumok Spirális hüvely (energetikai központ)
Centriolum Farok (ostor)

Histofiziológiai vonatkozások
A sejtek a here kanyarulatos csatornácskáiban több rétegben helyezkednek el. Az alapi rétegben a
spermatogóniumok találhatók, beljebb (a lumen felé) a spermatociták és spermatidák. Az ondósejtek feje a
Sertoli-féle dajkasejtekhez csatlakoznak, farkuk a herecsatorna lumenébe nyúlik.
Sertoli-sejtek feladata:
 Ondósejtek táplálása
 Hormonális szerep
 Spermatios szerep: a spermatida spermatozoidává való differenciálódása
Sperma (semen)
1 mililitre nagyjából 60-120 millió spermiumot tartalmaz. Ha ez az érték 20 millió alá esik, akkor
OLIGOSPERMIÁRÓL beszélünk.

OVOGENÉZIS
A szikzacskóból az ivarredőbe került PGC-k már a korai embryonalis szakaszban gyors szaporodásnak
kezdenek, így kialakulnak az ovogoniumok. Ezeket a magzati petefészek corticalis tüszői tartalmazzák. Már
az intrauterin életben átalakulnak elsődleges ovocytává.
5. intrauterin hónap: 7 millió, praenatalisan: < 1. 000. 000 / petefészek, születés: 400. 000,
pubertáskor: 40. 000.
Az elsődleges ovocyta elkezdi már születéskor (születés előtt) a meiosis I-et, viszont azt csak a
harmadlagos tüsző fázisában fejeződik be, mivel a tüszősejtek egy petesejtérést-gátló hormont (OMI)
termelnek. Az ovocyták petesejt-anomáliákra hajlamosak a 35. életév után.
Bár az érésnek 5-15 folliculus ovaricus primordialis is megindul, a meiosis I-et csak egyetlen elsődleges
petesejt fogja befejezni. A meiosis I „végeredménye”:
 Oocytus secundarius – haploid, 22 + x
o Tartalmazza az oocytus primarius teljes citoplazmaállományát
 Corpus polare primum
o Nincs citoplazmája
o A másodlagos petesejt membránja --(között)-- zona pellucida
A másodlagos ovocyta (OVUM OVULATUM¸ haploid készlet) a meiosis II szakaszán nem esik át, csak
a megtermékenyített ovocytában (fertilizáció). Ennek a végén kialakul a corpus polare secundum is.
13 | O l d a l
 Tüsző és ovocyta kapcsolata:
Elsődleges tüsző
Oocytus primarius
Másodlagos tüsző
Meiosis I befejezése -- Oocytus secundarius + Első
Harmadlagos tüsző
polocita
Meiosis II kezdete – Oocytus secundarius + Első
polocita
Tüszőrepedés / Ovum ovulatum
Meiosis II befejezése – Érett petesejt + Első és
másodlagos polocita

Gametogenézis különbségei

Elsődleges spermatocita: postnatalisan alakul ki, Elsődleges ovocyta: születés előtt, a foetalis
pubertáskorban időszakban alakul ki
Elsődleges spermatocita: meiosis I és meiosis II Elsődleges ovocyta: a meiosis I születéskor
gyors, egymás után következik be kezdődik el, és majd pubertáskorban az ovulatio előtt
fejeződik be
Meiosis I profázisa: 21 nap
Meiosis I profázisa: hosszú, születéskor kezdődik el,
pubertásig tart, az elkövetkező menstruációs ciklus
során fejeződik be
Spermatogenetikus ciklus: Van átalakulási szakasz Ovogenetikus ciklus: Nincs átalakulási szakasz,
(spermiogenezis) ovum ovulatum oocytus secundarius = érett petesejt
Spermatogenézis: 1 spermatocita – 4 spermatozoida Ovogenézis: 1 ovocyta – 1 érett petesejt
Hím heterogaméták: 22 + x és 22 + y Női homogaméták: 22 + x
Spermiumok képződése: egy életen át tartó Érett petesejtek termelése: pubertáskorban
folyamat, amely pubertáskorban kezdődik. kezdődik, menopausáig tart.
Állandó folyamat. Havi periodicitása van.
Az ovulatorikus és a menstruációs ciklus függvénye.

14 | O l d a l
GAMÉTÁK = érett ivarsejtek

Spermatozoida = Spermium = Spermatozön

Nagyjából 50 – 60 mikron hosszú sejt. Részei:
 Fej - HELIKOIDÁLIS
o Mag
 Haploid chromosomaállományú (22 + X/Y)
o Acrosoma = Perforatorium
 Süveges, proteolitikus enzimeket tartalmaz
 Nyak
o Összekötő jellegű – pars conjugens

 Flagellum – kb. 40 – 50 mikron hosszú

o Összekötő rész (Segmentum intermedium)

 Mitochondriumhüvely
 Az axonema köré van felcsavarodva
 Axonema / Filamentum axiale
o Központi rész – a legnagyobb rész
 Cytoplasma boríték
 Axonema
o Végdarab – tok nélküli végfonal

MOZGÉKONNYÁ VÁLÁSÁNAK HELYE Ductus deferens

NŐI NEMI UTAKBAN SEBESSÉGE 2 – 3 mm / perc
ÉLETTARTAMA Herében: néhány hét
Női nemi utak: 1-2 nap
! A 28 C feletti hőmérséklet, valamint a savas környezet
rövidíti az élettartamot
ÖSSZETÉTEL Enyhén alkalikus pH
Nyákos
Enzimekben gazdag
60 – 120 millió spermium / 1 mL

15 | O l d a l
Petesejt = Ovum
A szervezet legnagyobb sejtje, átmérője nagyjából 150 mikron. Részei:

 Sejtmag
o Központi v. excentrikus elhelyezkedésű
o Haploid chromosomaállomány
 Ovoplasma
 Deuteroplasma
o Tápláló, kis mennyiségű cytoplasma
o Oligolecithel – szíkanyaga (lecithel) kevés
 Ovolemma
Kiegészítő burkai a harmadlagos tüsző, valamint az ovum ovulatum petesejtjének:

 Ovolemma
 PREVITELLIKUS RÉS
 Zona pellucida
o Az ovolemma körül, a follikuláris sejtek terméke
 Corona radiata
Egy nő élete során nagyjából a 400. 000 elsődleges petesejtből 400 érik meg. A kiszabadult, érett petesejt
a női nemi utakban kb. 24 órán keresztül megtermékenyíthető, azután elveszti életképességét.

MEGTERMÉKENYITÉS = Fecundatio = Fertilisatio

A megtermékenyítés a méhkürt oldalsó harmadában valósul meg, eredménye a zygota. 2
komponense:
 Spermium
o Az ejaculatum 200-300 millió spermiumából nagyjából 300-500 éri el a
megtermékenyítés helyét
o A flagellum körkörös mozgása, valamint a méh és méhkürt perisztaltikus mozgása által
éri el
o A hüvelyből a méhkürt oldalsó harmadába nagyjából 45 percet tesz meg
 Ovulált petesejt
o A fimbria tubaria-k csillószerű mozgása tereli be a hasüregből a méhkürte
o 24 órán keresztül alkalmas a megtermékenyítésre, utána degenerálódik
Az ovulált petesejtet csak egyetlen spermium termékenyíti meg: monospermiosis. Ritka a
dispermiotikus megtermékenyítés, ennek eredménye a 69 chromosoma képletű embryo (3x23 = 69).

16 | O l d a l
Penetratiora való felkészülés (spermium)
CAPACITACIO
A spermium aktiválásának folyamata, a méhben és a méhkürtben. Kb. 7 óra, megszokja a női nemi
utaknak a környezetét. A spermium elnyeri a petesejtbe való behatolási képességét, gyakorlatilag az acrosoma
glikoprotein-rétegének leválása történik.

ACROSOMALIS REAKCIÓ
A petesejt közelében megy végre, a petesejt burkai által termelt anyagok hatására.
Az acrosoma LYSOSOMIÁLIS AKTIVITÁS-ra tesz szert: a plazmamembrán (ovolemma) és az
acrosomalis membrán összeolvad, átszakad, és felszabadulnak az enzimek: hyaluronidáz, zona-lizinek.

PENETRATIO SPERMII
 Első fázis
o A hyaluronidase (acrosomalis szövetbontó enzim) feloldja a granulosa-sejtek rétegét
 Második fázis
o A zona-lizin (tripszinhez hasonló, proteolitikus enzim) feloldja a zona pellucida rétegét
 Harmadik fázis
o A petesejt és hímivarsejt plazmamembránjának összeolvadása
o A spermium a flagellummal együtt behatol a petesejt cytoplasmájába
o Hátrahagyja a saját sejthártyáját
o Később a flagellum leválik és degenerálódik

A petesejt reakciója
 A petesejtben a neuranamidase hatására áthatolhatatlan lesz a plazmamembrán a többi spermium
számára (fertilisatios membrán).
 A penetratio után az oocytus secundarius befejezi a meiosis II fázisát:
o Kialakul az érett petesejt
o Leválik a másodlagos sarki sejt
o A két sarki sejt együtt a spatium perivitellinum-ban fog elhelyezkedni
 A zona pellucida és a plazmamembrán között
Az ovumban FELFOKOZÓDIK AZ ANYAGCSERE!

A megtermékenyítés következményei
 A két pronucleus replikálja DNS-állományát
 Egyesül a két pronucleus – SYNGAMIA vagy AMPHYMIXIS
o Kialakul a zygota egyetlen diploid sejtmagja – visszaállítják a diploid
chromosomakészletet
 A leendő egyén neme kizárólag a spermium sexchromosomájához köthető!
 Megindul a barázdálódás
17 | O l d a l
  !!! A PETESEJT MÉRETE, ÖSSZNAGYSÁGA JÓ IDEIG NEM VÁLTOZIK !!!
o A morula mérete még megegyezik a zygotáéval
 A zygota alkotóelemei jól meghatározott POLARITÁSSAL rendelkeznek

Az ovum fertilisadum összetétele:

 Női és hím pronucleus
 Elsődleges és másodlagos sarki sejt
o A spatium perivitellinumban
 Centroszóma
o A spermium nyaki részének centroszómájából maradt vissza

18 | O l d a l
 Preembrionális szak
Első három hetet foglalja magába. A zigótában elkezdődik a mitózis (számtartó). 72 óra után morula (16
sejt), 4 nap után blasztociszta.

FISSIO = Barázdálódás – 30 óra  4. nap

A megtermékenyítés után 30 órával kezdődik el, majd 4 nap alatt befejeződik. A zygota átmegy a
blastomera, majd a morula stádiumon.

BLASTOMERUS = Blastomer
Az első mitózisok kis méretű sejteket eredményeznek. A szétválások jól meghatározott síkok mentén
történnek: MLA - MERILA
 Meridionalis – hosszanti, a zygota pólusain áthalad
o 2 sejtes állapot
 Latitudinalis – hosszanti, az előzőre merőleges
o 4 sejtes állapot
 Aequatorialis – vízszintes
o 8 blastomeras állapot

MORULA = Szedercsíra
12-16 sejtes állapottól kezdve a zygotának szederhez hasonlító alakja lesz. A corona radiata eltűnt, viszont
a zona pellucida fennmarad (5. napon szívódik fel).
A blastomerek méretei egyre kisebbek, mivel a morula mérete még megegyezik a zygota méretével.
A blastomérák alkotnak:
 Macromerák (centralis blasztomérák)
o EMBRYOBLAST – belső sejtcsomó – massa cellularis interna
 Micromérák (periferikus blastomerak)
o TROPHOBLASZT
 Ez a placenta képzésében vállal szerepet
A fissio végén, azaz 4 nappal a megtermékenyítés után a szedercsíra belsejében egy folyadékkal telt üreg
jön létre, így az egyrétegű hólyagcsíra (unilaminaris blastocysta) kialakulásával megkezdődik a
blastocystogenesis.

19 | O l d a l
BEÁGYAZÓDÁS = Implantatio = Nidatio – 6. nap 11-12. nap
A conceptum a 3. napig a méhkürtbe vándorol (periodus tubalis). A 4-5. nap a méhkürtbe szabadon
található a konceptum – itt a zona pellucida megakadályozza a beágyazódást. Az 5. napon felszívódik a zona
pellucida, lehetővé téve az implantatiot amely a megtermékenyítés utáni 6. napon történik.
Maga a nidatio 5-6 napos folyamat, amely azt jelenti, hogy egészen a megtermékenyítés utáni 11-12. napig
tart.
Az implantatio során a conceptum az egyrétegű (6. nap), valamint kétrétegű blastocysta (7-12. nap)
stádiumában található. A nidatio kiváltja az endometrium decidualis reakcióját és a placenta kialakulását.
Folyamat:
 Blastocysta
o AFFIXIO INTERSTITIALIS
 Syncitiotrophoblast – proteolitikus enzimek
 Feloldják az endometriumot
 Besüllyed a funkcionális és bazális rétegbe
 Átszakadnak a kapillárisok
 Haemochorialis típusú placenta
o A syncitiotrophoblast az anyai vérben fürdik
 Az endometrium hámja regenerálódik
 Endometrium decidua
o Lipidek és glikogén felhalmozódása
o Ödémásodás
A beágyazódás általában a méhüreg elülső vagy hátulsó, illetve a méhfenék falában szokott megtörténni. A
méhüregen kívüli terhességet eredményezi az ectopias implantatio.

BLASTOCYSTOGENESIS – 4. nap  2. hét vége (14. nap)

Gyakorlatilag a cavitas blastocystica, azaz a morulán belüli folyadékkal telt üreg képződésével kezdődik.
A blastocysta falának rétegződésével párhuzamosan alakul ki a kétrétegű embryopajzs.

Unilaminaris blastocysta – ***

*** A blastocystogenezis a megtermékenyítés utáni 4. nap kezdődik, a blastomerak elkülönülése viszont
csak az első hét végén valósul meg.
A zona pellucida az 5. napon felszívódik, elkezdődik a sejtszám rohamos növekedése, különösen a
trophoblasztoké. 107 blastomerből kb. 99 trophoblast, 8 embryoblast.
Felszínét egyetlen trophoblaszt réteg alkotja, amelyhez még hozzásimul az embryoblast.
Az embryoblast hozzásimul a cytotrophoblasthoz, így a blastocysta üregével átellenesen kialakul az
embrionális pólus.

20 | O l d a l
A trophoblaszt differenciálódása
 Cytotrophoblast
o Belső réteg
o Szomszédos az embryoblast-tal és a cavitas blastocystica-val
o Itt az embryoblast még hozzásimul a trophoblasthoz!
 Syncitiotrophoblast
o Külső réteg
o A sejthártyájukat elvesztett, syncitiummá összeolvadt cytotrophoblastok alkotják.
o Mikrovillozitás
o Proteolitikus invazivitás

Az embrioblast differenciálódása: EVA

 Embriogén sejtek
o Embryopajzs
 Vitellogén sejtek
o Elsődleges szikzacskó
 Amniogén sejtek
o Amnionüreg

Bilaminaris blastocysta – 7. nap

A 7. napon megtörténő differenciálódási folyamatokat foglalja magába: amnionüreg, elsődleges
szikzacskó, blastodiscus (kétrétegű embryopajzs), kettős sejtfalú blastocysta megjelenése.
Kétcsíralemezes embryopajzs = Blastodiscus = Blastoderma
Az embryoblast egy korong alakú sejttömeggé válik. Két egymásra helyezett sejtréteg alkotja:
 Epiblast = Ectoblast
o Dorsalis / Háti lemez, amely a trophoblast felé néz
 Hipoblast = Endoblast
o Ventralis / Hasi lemez, amely a cavits blastocysticus-sal szomszédos
Amnionüreg
Kezdeménye a cytotrophoblast és az epiblast között megjelenő dorsalis, kis tropho-epiblastikus hólyag.
A valódi üreget lapos sejtek bélelik, amelyek eredete vitatott: epiblast / trophoblast.
Elsődleges (primitív) szikzacskó = Exocoelomikus üreg
A blastocysta ventralis / hasi oldalán jelenik meg.
A falát lapos sejtek alkotják, amelyek endoblast eredetűek – ezek alkotják az exocoelomikus hártyát =
extraembryonális endoblast = Heuser-féle hártya.

21 | O l d a l
Blastocysta rétegei
 Külső réteg
o Syncitiotrophoblast
 Élénk membrán-transzport
 Trophoblast-lakunák (placenta intervillosus üregeinek kezdeményei)
o Ezekben valósul meg majd az uteroplacentaris keringés
o Citotrophoblaszt
 Jól elkülönült Langhans-sejtek
 Később létrehozzák az extraembryonalis mesoblast-ot
 Belső réteg
o Heuser-féle hártya (Exocoelomikus hártya, Extraembryonalis endoblast)
o A blastocysta endoblastja hozza létre

Trilamináris blastocysta – 2. hét vége

A 2. hét végén zajlik. A blastocysta fala háromlemezessé válik, az EMBRIÓPAJZS 2 lemezes marad.
A syncitiotrophoblast lacunáiban anyai vér kering.
A cytotrophoblastok blastocystaüreg fele való burjánzásának közönhetően megjelenik az
extraembryonalis mesoblast, amely egy laza szerkezetű, nedvdús réteg: körbeveszi az amniont és az
elsődleges szikzacskó-t. Sejtjei a szikzacskó sejtjeiből származnak.
Ez a mesoblastus extraembryonicus nem veszi körül az embryopajzsot, kialakítva a laza szerkezetű,
szabálytalan hálózatú MAGMA RETICULARE-t az embryopajzs és a cytotrophoblast között.
A mesoblast üregesedni kezd, kialakulnak az extraembryonalis coelomák = chorionüreg. Fontos: ez nem
veszi körbe a TESTNYELET! Ennek a falát sűrű elrendezésű extraembryonalis mesoblast alkotja:
 Splanchnopleuralis mesoblast
o Elsődleges szikzacskót veszi körbe
 Somatopleuralis mesoblast
o Amnionüreget veszi körbe, hozzásimulva a cytotrophoblasthoz
 Testnyél = Pediculus connectens
o A köldökzsinór elődje, a caudalisan egymásba hajló somato- és splanchnopleuralis mesoblast
alkotja
o Hozzáköti az embryopajzsot a cytotrophoblast-hoz
Tehát a trilamináris blastocystában, az embryonalis pajzshoz viszonyított két üreg:
 Felül elhelyezkedő amnionüreg
 Alul elhelyezkedő elsődleges szikzacskó, amely visszafejlődik, kialakítva a végleges szikzacskót

22 | O l d a l
Chorion összetétele:
 Syncitiotrophoblast
o Anyai vér kering a sugárirányú lakunákban
 Cytotrophoblast
o Betör a syncitiotrophoblast gerendáinak belsejébe, kialakítva a chorionbolyhokat
 Somatopleuralis mesoblast
o Kibéleli a blastocystát
o Behatol a chorionbolyhokba

GASTRULATIO – 3. hét, azaz 15. naptól fogva

Gastrulatio során kialakul a háromcsíralemezű embryopajzs, az intraembryonalis mesoderma, a chorda
dorsalis valamint egyéb, fontos képletek.

INTRAEMBRYONALIS MESODERMA – 15. nap

A megtermékenyítés utáni 15. napon a bilaminaris embryopajzs dorsalis felének (epiblast) caudalis részén
kialakul a Linea primitiva. Ez a primitív vonal gyakorlatilag az epiblast megvastagodása, mediosaggitalis
cranio-caudalis irányban, az amnionüreg felé. Cranialis végén található egy sejtcsomó, a Hensen-féle csomó,
másképpen Nodus primitivus, amely a fő irányító központja az itt történő folyamatoknak. Ennek közepén egy
üreg, a Fovea primitiva található. Tehát a három képlet:
 Linea primitiva  Nodus primitivus =  Fovea primitiva
Hensen-féle csomó

A linea primitiva mentén élénken osztódó sejtek pluripotensek. Ezek a sejtek a mélybe nyomulnak,
kialakítva a “Primitív sánc”-ot. Később ezek a sejtek leválnak, az epiblast és a hipoblast közé vándorolva
kialakítják a chordomesodermalis sejtállományt, amelyből kialakul:
 Chorda dorsalis  Mesoderma intraembryonalis
Az intraembryonalis mesoderma egyaránt lateralis és cranio-caudalis irányban is fejlődik, ahol majd
érintkezésbe kerül az amniont és a szikzacskót is borító extraembryonalis mesoblast-al.
Fontos megemlíteni, hogy mindhárom lemez az EPIBLAST származéka.
Az ECTODERMA az el nem vándorolt sejtekből marad vissza. Az embryopajzs dorsalis lemezét, valamint
az amnionüreg falait és alapját alkotja.
Az epiblast osztódó sejtjei a primitív sánc mentén beékelődnek a hypoblast és az epiblast közé, majd
leválnak, kialakítva a MESODERMA INTRAEMBRYONICUM-ot. Ezt hosszanti kötegek és elszórt sejtek
(mesenchyma) alkotják. Az extraembryonalis mesoblast-ban folytatódik.
Az epiblast bizonyos sejtjei félretolják a hypoblast sejtjeit az embryopajzs hasi faláról, kialakítva az
ENDODERMA EMBRYONICUM-ot. Ez alkotja a tectum sacci vittelini-t, valamint a Heuser-hártyában
folytatódik.

23 | O l d a l
 Különleges területek:
 Buccopharyngealis membrán – Garathárya – Cranialis ecto-endodermalis lemez
o Csak ecto-, valamint endoderma alkotja
o A prechordalis lemez származéka
o Elválasztja a szájüreget a garattól
o Később szétesik
 Lamina prechordalis – Prechordiális lemez
o Az nodus primitivusnál elsőként lebukott sejtek alkotják
o A gerinchúr előtt, a garatháryta mögött helyezkedik el
o Ovális alakban elrendezett endoblastikus sejtek alkotják
o Az előagy és a garathártya kialakulásában játszanak szerepet
 Aria cardiogenica
o A prechordalis lemez elé vándorolt mesoderma sejtek
 Membrana cloacalis – Caudalis ecto-endodermalis lemez
o Ecto- és endoderma, nincs hely mesodermális sejtek beékelődésének
o Származéka az allantois
 Embernél csökevényes
 A szikhólyag hártyájának caudalis kitüremkedése, amely a testnyélbe is beterjed
o A húgyholyag kialakulásában vesz részt
o Időlegesen elzárja a bélcső terminális szakaszát

NOTOCHORDA (Gerinchúr, Chorda dorsalis) kialakulása – 15. nap

A primitív csomó epiblast sejtjei a középvonalban egy, a cranialis vég felé burjánzó csőszerű képződményt,
a Processus notochordalis-t (gerinchúrnyúlvány) hozzák létre. A fovea primitiva folytatódik a
gerinchúrnyúlványban, így alakul ki a Lieberkühn-féle notochordalis csatorna (Canalis notochordalis).
A processus notochordalis egy idő után szétesik, és beleolvad a szikhólyag tetőendodermájába – ily
módon kialakul az összeköttetés az amnion- és sziküreg között: Canalis neurentericus.
A canalis neurentericus összetevői:
 Nerualis lemez  Primitív bélcső
o Ectoderma eredetű o Endoderma eredetű
Az endodermaba keveredett gerinchúrnyúlvány-sejtek burjánzani kezdenek – ebből egy tömör köteg
alakul ki, amely leválik az endodermáról, és csővé alakulva az embryoval együtemben cranio-caudalisan
növekedik: CHORDA DORSALIS.

24 | O l d a l
 A gerinchúr az endo- és ectoderma között helyezkedik el, oldalain a paraaxialis mesoderma található.
A chorda dorsalis elsődleges embryonalis inductor: indukciós hatására beindul a NEURULATIO.

Az EMBRIÓPAJZS növekedése
Kezdetben lapos, idővel megnyúlik, korong alakúvá válik, a farki rész keskenyebb lesz. Oka, hogy a
primitív sánc mentén a 4. hét végéig a sejtek cranialis és lateralis irányba vándorolnak. A 4. hét végén eltűnik
a linea primitiva. Az embrió cranio-caudális fejlődést mutat.

A TROPHOBLAST fejlődése
 Primer boholy – 3. hét eleje
o Cytotrophoblast váz
o Syncitiotrophoblast réteg
 Szekunder boholy
o A mesodermalis sejtek a primer boholy tengelyébe törnek be
 Tercier boholy – 3. hét vége
o A mesodermalis sejtek kapillárisokká és vérsejtekké differenciálódnak

A cytotrophoblast fokozatosan behatolnak a syncytiumba, amíg el nem érik az endometriumot:

cytotrophoblast köpeny (héj). Idővel teljesen körbeveszi a konceptumot, és az endometriumhoz rögzíti. 2
típusú boholy:
 Törzsbolyhok – tapadó bolyhok – összekötik a chorionlemezt a deciduával
 Szabad bolyhok – terminális bolyhok – oldalelágazások – anyagcsere folyamatok
A tercier bolyhok kapillárisai kapcsolatba kerülnek a chorionlemez és testnyél kapillárisaival, valamint
az intraembrionális keringéssel. A folyamat eredménye a placenta és embrió közötti összeköttetés.

25 | O l d a l
 EMBRIONÁLIS IDŐSZAK – 3. - 8. hét – organogenesis időszaka
Szervek és szervrendszerek megjelenésének időpontja, érésük később. Az időszak végére az embriónak
humanoid alakja lesz. Ecto- endo- és mesoderma differenciálódása.

NEURULATIO - 18. nap  4. hét vége (kb. 28. nap)

A neuruláció gyakorlatilag az embryonalis stádium első szakasza.

Velőredő-szakasz
A 18. naptól a 4. hét végéig tart. A chorda dorsalis induktív hatására a fölötte levő ectoderma elkezd
differenciálódni: a primitív csomó előtti neuroectoderma megvastagodik egy hosszanti vonalban, kialakítva
a Lamina neuralis-t („Velőlemez”). A velőlemez sejtjeinek összességét neuroectoderma-nak nevezzük. Ez a
velőlemez teljes hosszában besüpped, kialakítva a Sulcus neuralis-t („Velőbarázda”).
A neuralis lemez és az ectoderma közötti hosszanti határon, kétoldalt található két kiemelkedés a Plica
neuralis („Velőredő”). A plica neuralis-ok peremein levő sejtek alkotják a Crista neuralis-t („Velőtaraj”,
Ganglionléc, Dúcléc), amelyek leválnak a neuroectodermáról, és a mesodermába kerülnek, a velőcsőtől dorso-
lateralisan elhelyezkedve.
A velőtaraj sejtjei ectomesodermalis eredetűek, ezek nagy számú, heterogén felépítésű szövetté
alakulnak:
 Érző dúcok  Chromaffin-  Érzékszervek
 Vegetatív dúcok sejtek sensorialis telepe
 Schwann-sejtek (mellékvese-  Szaglóplakód
 Melanociták velőállomány)  Hallóplakód
A velőredők egymáshoz kezdenek közeledni, a középvonalban összeolvadva kialakítva a Tubus neuralis-
t („Velőcső”). A velőcső záródása a cervicalis tájékon kezdődik, majd cranialis és caudalis irányban
folytatódik.
 Cranialis neuroporus – 25. napon  Caudalis neuroporus – 27. napon
záródik záródik

Velőcső-szakasz
A plica neuralisok egymáshoz közelednek, majd összeolvadnak, így a Sulcus neuralis átalakul Tubus
neuralis-á („Velőcső”). A velőcső záródása szorosan összefügg a mesoderma differenciálódásával.
A két vég sokáig nyitott marad, az amnionüreggel való kommunikáció érdekében. A velőcső először
cervicalis tájékon záródik, majd következik a cranialis neuroporus (rostralis, 25. nap), illetve a caudalis
neuroporus (27. nap) záródása.
A velőcső középső és caudalis részéből a gerincvelő, cranialis részéből az agyhólyagok alakulnak ki.
Ectodermális megvastagodások:
 Oticus placod  Lencse placod
o Oticus vesiculum = o Szemlencse
Hallóhólyag

26 | O l d a l
INTRAEMBRIONALIS MESODERMA – egyszerre a velőcső kialakulásával

A harmadik hétben, a velőcső kialakulásával párhuzamosan az intraembr. mesod. 3 részre tagolódik a

gerinchúrhoz viszonyítva:
 Paraaxiális  Intermedier  Lateralis
(törzslemez) lemez (oldallemez)
(középlemez)

PARAAXIALIS MESODERMA – 17. nap

Kb. a 17. naptól kezdve a gerinchúr és a velőcső két oldalán levő mesoderma proliferálódni kezd,
létrehozva két hosszanti megvastagodást – ez lesz a paraaxialis mesoderma. A paraaxialis mesoderma
körülbelül a 20. naptól kezdve szegmentálódni kezd, kialakulnak az ősszelvények = somiták.
A somiták megjelenése, a velőcső bezáródásához hasonlóan fokozatos: cervicalisan kezdődik, majd a
cranialistól halad a caudalis rész fele. Az 5. hét végére 42-44 pár van, naponta kb. 3 pár alakul ki. Ez fontos
az embrió korának meghatározására:
1 – 4 somita pár 20. nap
17 – 20 somita pár 25. nap
34 – 35 somita pár 30. nap
42 – 44 somita pár 5. hét vége

Az ősszelvények felosztása:
 4 pár occipitalis  5 pár lumbalis
 8 pár cervicalis  5 pár sacralis
 12 pár thoracalis  8-10 pár coccygealis

A fejlődés 7. hetében:
 az occipitalis somiták beolvadnak a nyakszirtcsontba
 eltűnik az első nyaki és az utolsó 5-7 farktájéki
o a coccygealisak az embryo farkkezdeményével együtt elsorvadnak
Somitak differenciálódása – 4. hét eleje
A somiták sejtjeinek elhelyezkedése először koncentrikus. Kb. a 4. hét elején, a ventralis és medialis
fal szétesik – ezek a sejtek a chorda dorsalis köré vándorolnak, mesenchyma-sejtekké alakulnak, ahol
kialakítják a sclerotomat. A megmaradt dorsalis sejtekből alakul ki a dermomyotom:
 Sclerotom (porc-  Myotom  Dermatom (irha
és csontszövet) (izomzat) + subcutan)

27 | O l d a l
INTERMEDIER MESODERMA
A paraaxiálistól lateralisan található, ennek megfelelően oszlik. A somiták kocsányát fogja képezni, a somiták
és az oldallemezek között.
A vizeletképző rendszer, valamint a gonádok fejlődnek ki belőle.
A cervicalis és felső thoracalis tájékokon nephrotomokat (vesekezdemények) hoznak létre. Caudalisan a nem
szegmentált nephrogen köteget alakítja ki.
LATERALIS MESODERMA
Legszélső réteg, amely nem tagolódik. Belsejében üregek képződnek, amely miatt 2 falra osztódik:
 Somatopleura – fali lemez
o Az amnionüreget borító extraembryonalis mesoblastban folytatódik
 Splanchnopleura – zsigeri lemez
o A szikzacskó körül elhelyezkedő extraembryonalis mesoblastban folytatódik
 Intraembryonalis coeloma
o Lemezek közötti üreg, az extraembryonalis coeloma-ban folytatódik
A parietalis mesoderma az ectodermaval együtt létrehozza a ventralis és lateralis testfalat.
A visceralis mesoderma és az endoderma létrehozza a bélfalat.
INTRAEMBRYONALIS COELOMA FELOSZTÁSA – 3. hét végétől
A 3. hét végén a coelomát még a somatopleura és a splanchnopleura határolja, később viszont, a testfal
zárulásával elkülönül az extraembryonalis coelomatól, egy üreget fog alkotni, amely 4 részre oszlik fel:
pericardialis, 2 pleuralis és peritonealis
 Pericardialis coeloma
o Cranialisan alakul ki
o Mellüreg
 Pleuropericardialis membrán
o A mellüreg oldalsó falán kialakuló két redő
o Összenőnek, így elválasztják a pericardiumot a két pleuralis üregtől
 Peritonealis coeloma
o Caudalisan, a peritonealis üreg
 Ductus coelomicus – Canalis pericardioperitonealis
o A pericardialis és peritonealis coelomat összekötő üreg, kommunikáció

28 | O l d a l
ECTODERMA SZÁRMAZÉKAI
Ectoderma superficialis – EMŐ, TE SP  Érzékhámok
 Mirigyhámok
 Összehúzódásra képes h.
 Többrétegű- és egyrétegű h.
 Stomodeum hámja
 Proctodeum (canalis analis) h.
Neuroectoderma – EP NegLigence blast  Ependymoblastok
 Neuroblastok
 Glioblastok
Velőtájék ectomesodermaja – SC XAVI  Schwann-sejtek
NegLigence vs FK M  Chromaffinoblastok
 Csigolyaközti-, agyidegi- és
vegetatív dúcok
 Dúcok neuro- és glioblastjai
 Fej mesenchyma
 Kopoltyúívek porca
 Melanoblastok

MESODERMA SZÁRMAZÉKAI
Intraembryonalis mesoderma  Endothelium
EMM - LACFM  Mesothelium (savós hártyák)
 Mesenchyma
o Hemocitoblastok:
 Limfoblastok
 Angioblastok
 Chondroblastok
 Fibroblastok
 Mioblastok
Somiták  Dermatomák
 Miotomák
 Sclerotomák
Intermedialis lemez  Vese
 Nefronok
 Ureter
 Húgyhólyag trigonuma
 Gonádok
Somatopleura  Savós hártyák
 Női nemi utak
Splanchnopleura  Zsigerek kötőszövetes, izmos
fala
 Kopoltyúívek izomzata
Cardiogen mesoderma  Szívizomzat

29 | O l d a l
 Összességében az ectodermából származik:
 Központi i.r.
 Velőtarajok származéka
o Periferiális i.r.
 Adenohypophysis
 Érzékszervek elemei
 Kültakaró és járulékos képződményei
o Mirigyek, haj, köröm
 Szájüreg nyálkahártyája, nyálmirigyek, zománc
 Végbél nyálkahártyája
 Adenohypophysis

Összességében a mesodermából származik:

 Csontok és csontvelő  Vér és nyirok  Harántcsíkolt izomzat
 Izom-ízületi kötőszövetes  Mikrogliák egy része
képletek  Simaizomzat  Thymus egy része
 Vér- és nyirokcsomók

Endoderma származékai:
 Tubuláris zsigereket bélelő hám
o Légutak, tápcsatorna, húgyhólyag, húgycső, hüvely hámbélése
 Külső elválasztású mirigyek mirigyhámjai
o Nyál-, hasnyál-, dülmirigy, máj
 Belső elválasztású mirigyek mirigyhámjai
o Thymus stromája, Tonsillák stromája, mellékpajzsmirigyek, pancreas (pajzsmirigy)
 Őscsírasejtek

A rekeszizom fejlődése
 Septum transversum
o A 4. héten jelenik meg, az oropharyngealis membrán előtt
o 3, 4, 5-ös somita myotomiális rétegéből alakul ki
o A pericardioperitonealis csatorna hasi részét zárja el
 Pleuroperitonealis lemez
o Kötőszövetes eredetű, a csatorna dorsalis, farki részében képződik
o Ventro-medialisan terjed

A 7. héten a két lemez egyesül. Elhatárolja az intraembryonalis coelomaüreg hasi és mellkasi részét.

30 | O l d a l
Embryonalis keringés – 3. hét végén
A központja az intraembryonalis és extraembryonalis splanchnopleuralis mesoderma, ahol vérképző és
vérérképző (Wolff) – szigetek alakulnak ki. Ezek kiterjednek a teljes extraembryonalis splanchnopleura és szikzacskó
közötti térre. A mesenchymasejtek ANGIOBLASTOKKÁ differenciálódnak.
 Központi sejtek
o Haemocitoblastok-ká differenciálódnak
 Periferális sejtek (Angioblastok)
o Endothelioblastokká differenciálódnak, laphámszerű jelleget vesznek fel
Primitiv eritropoesis
A központi sejtekből kialakul haemocitoblastok hemoglobint termelnek, így sejtmaggal rendelkező
eritroblastokká alakulnak át, amelyek az eritrociták precursorai.
A sejtmag nélküli eritrociták képzése a szikzacskó körül kezdődik, majd a májba kerül, végül a csontvelőben
lesz.
Vasculo- és angiogenesis
A szigetek körüli mesenchymasejtek angioblastokká, majd endothelioblastokká alakulnak, és ezek
haemocitoblastokkal teli endothelialis hólyagocskákat képeznek.
Ezek a hólyagocskák összeolvadnak, endothelialis csatornákat létrehozva. Ezekből „bimbózással” új erek
képződnek.
A csatornák ANASTOMOSIS-ával kialakul a chorion – allantois – hasnyél – szikhólyag – intraembryonalis
mesoderma közötti PRIMITIV CAPILLARIS HÁLÓZAT.
A cardiogen zóna területén, az intraembryonalis mesoderma lateralis részéről lefűződnek a nagyerek és a
szívtelep. Ezt követi a magzati intra- és extraembryonalis szíkkeringés fejlődése. (Primitív embryonalis keringés).
A 3. hét végén a primitív embryonalis keringésnek a gázcsere és tápanyagok szállításában van szerepe,
azonban az embryo növekedésével a szíkzacskó nem tud eleget tenni az igényeknek, ekkor átveszi a helyét a placentáris
keringés.

EMBRIÓPAJZS GÖRBÜLÉSE
Az embryo görbületei
Cranio-caudalis görbület
Az idegrendszer gyors fejlődésének következménye, körvonalazódik az embryo feji és farki vége.
 Flexura mesencephalica = Fejtető-dudor = Cephalicus (feji) hajlat
o A mesencephalon szintjén
 Tarkódudor = Nyaki hajlat
o Agyvelő és gerincvelő között
Harántirányú dorso-latero-ventralis hajlat
A somiták növekedésének következménye. Az embryo szélei a 30. napon összeolvadnak, létrehozva az
embryotest mellső falát.

31 | O l d a l
Testhajlatok következményei
Megkezdődik a primitív tápcsatorna lefűződése és tagolódása. A primitív bélcső és a szíkhólyag közötti
közlekedés a szikvezetékre (ductus vitellio-intestinalis) szorul.
A szikzacskó endodermájának egy része betüremkedik, és beépül a hasfalba és a bélcső falába.
Az amnion az embryo körül összeolvad a chorionnal, elzárja az extraembryonalis coelomát, valamint beborítja
a hasnyelet.

32 | O l d a l