L- l?

L?L
>'
BKE KK *
A kölcsönzlsi hatérid; '
..

a Iegals6 détum ! '

Hos
7szabbiusklhetötelefononis: dr s/rg Iibo'z.- dr Pucsek J6zsef
c 86959 Ahat:
:,1-:
.:4,
1.
(,
23 3/71
zridintûlvirsv. 20 7238
axdokk:nyvek dr Sztanô lm re
utân k8 edelm idilatsz3m ftunk fel!

tljtele ops r k' s

482 t
482.7w tl RF . R, a -g
20r/ït7k 2 2 . F g. r

i
t S
20% 2E2 2 7 1 r
S
220FFfF@ 1 1.

Elem zés abeszâm olôk alapjân

?FC1qE?tl? 1 '

2205 !4h2s 1 2
2025MJ.)()2.
29/)5MJ)1j
2225 J(l 2 g
.

2($5ç* '
h 659/2001
2g27tl41 ()8. perfekg

22252k1 1 2 .

2285 ï.
2k 1 7 è.
.

) A k öijogivédelem alattâ11 arrôllm âsolatkészitést

sutlvlîlly szcrz ,

illl ilîî 1 7 11Kilttlt''Cltizetesirâsbeliengedélyenélkiil tîltls.

A klllllvlîl'y l1,/lN()!l'sa t's Jogosulatlan felhasznftlôsa btiltcseleknlénytképcz
'

2229J)y 2g .
 #'

frta: TA R TA L O M JE G Y ZE K
D r Bt 'ro' Tibor
tansze'kvezeto'' fo''iskolaidocens
l 6 fejezet,kive-ve:2.l.4,5.5.3,e's5.5.4 pontok Elo
vszo' 6
z * ** M A

D r.Pucsek Jozsef 1 K O M PLEX ELEM SS SEG E SSEG E

fol
gs.skolal
*docens E2*s O AzpC IOœ*IG E2'N Y E 7
2.1.4,5.5.3 pontok
1 1 :'klc()Ix1I)l(:)( ()1(r1z1ze's sirt
--
llcs(*
,é;trsSIA,é;tl....................................................,7
D r.Sztano'Im re j g A beszaem oloek m int az elem zees inform aecioeforraesai ........................8
.

tansze'kvezeto''fo
''iskolaidocens 1 3 a z uzl
.. etl
.
.Jel
. entes e 'ml.nt l.nforlnacl . .ofor
+ ras x ...............,...........................27
11;.15.klk14,(2/lrlll 1 -. -. r r* . ',. ', - .
3.1 A z uzletlJelentes cella,Jellem zol,fobb tartalm lelem el..........29
.

1.55.:3 t
-l
-irltrtiJ-tlltlrltt-
,s rke
rsirltrttls tétrtftllzz:l.........................................:31
l

Szerkeszto'':
o r m -ro.y-jgj,)r
.
:).1 :pk rrlt-,rlk,é; J'ttlrcléit-)thlk:laa;rt-,stl.................................................................556)
tansze'kvezeto
''fo
-iskolaidocens 2 .1.1 A z egyes eszko''z ees forraescsoportok
1)k)Is(')
'ftrl' tlzlrltirlltlk kllkllz1ar(-
)stl....-..................................................55ç)
< a yl :!.1.:! zpk &?fté;)?()lz1 -l1()1)r2ri,t1tlftlûtllCisletlzltlc t,ltrr'lLfi'
ts()........................-......:1:!
& #e . .. . . . . . .
vs*
k * 2 .1.3 A J)enzugylhelyzzt alakulasanak atfogo elem zese 45
. . . . . . . . . . . . . . . . . .

$..71:c-$-:1(
x'
? 2 1 4 A cash flow kim utataes 48
vxdkîeo x%o -
)?*ezaà--.- :! :! kdk;rtlli),trs zrlt- )rltléittjttrlt,lkrk-,sirlt,tkrs (llkrlzlzeestr ,71
. ... . . .. .. .. . .. ... . . ... .. . . ... .. . .. .. ..

B o''vitet't7âtdolgozot'tkiada's -
ee - -'---
z

3 A JO V E D EL M E SE G A LA K U L A SA N A K A TF O G O

ISR N 963 394 426 f) t

:3 1 z!kJ-(->-A,()cI()l1zz();r(')
's(3éjJ'
ttf-(71jc')tlltlrrlprt'
,s()
'11k)lk 11z(5(1sirtlrlrltlzlt......-................6)4)
3.2 A m utatoeszaem ok rendszerbefoglalaesa (a m utato'k p1
'ram isa).............96
(
Kl.adla
. a Perfektflazdasagl
. Tanacsa
,. tjo,
.. 3*3 A
.. k
jo
''
vedel
m ezo
'
'se
'g e
's a fenntart
hato
'
Ok nove edeesi u
--teln o--sszefu--gge-'se ............................................................. 10 1
tato- e's K iadoe R e'szve'nyta
'rsasaeg
Felelo
-skiado'a PerfektRt.veze-rigazgato-ja
Felelo''s szerkeszto''C suka T ûnde
A.borfto*Jeney Zoltén m unka
-ja
K eesztllta PerfektR t.nyom da'laeban,2001 ben
Felelo''s vezeto''L akiPefter

K e'sztilt22,6 (A/5)fv ter-jedelem ben

'
;
 =œ $1

A A A # V W ** + '

4 A V #'
L K O ZA SITE V EK E N Y SE G
* *' A
6 A V L
X'
K O ZA SO N B EL
A * W'
IG A ZD
'P
K O D A SI,
TE K O N Y SA G * A K E L E M SE 103 E L SZA M O L A SI E S E E K EL T SE G I NDS R

4 1A haterkonysa'g e'sajo
''vedelm ezo
''se'g o
''sszehasonlitaesa 103
4 2 A va-llalkozaesok hate'konysaegaenak o
''sszehasonlftoe elem zeese ...........105 6.1 A va'llalkoza'son belu ''ligazdaelkodaesi,elszaem ola'sie's eerdekeltse'gi
Fklllt1
lH:LC;I S:CL
.
..
IIjQ
.SQrIIIHZTCIFLrr
Ibtr
ihjt;y()(s)1
jJ.ill
....................................................111!1
6 2 A va'llalkozaeson belu ''ligazda'lkodaesirendszer
5 3% A/r 1- IIZII';EZ'Cé;1-I!III!I!h III-I!!?I SE ...-.-...........................1155 SCritrspttzstttl tftéiclistltlltsJt......................................................................(!:1:3
- - -
- - -- -
($.S9?$ A/letll:tlICIICrCAts()rll)()lt --
llié;Jtprclf'tl1c()(lC'ts funkc1 -(51
-..................................:!:!t$
15.1 kùkzrkrrkrtlrrlt'
rrllrtrlt,rrl7.f'ts sisJtlcftsirjtl
-ç'
ts rrlt')(1szere1
-..................................11zl
5.2 A z eredm eenym egaellapfta's m o'dszerei,az eredm eeny szerkezete .......114
e v @p #

11.:!.1?pkttrqr('
rlttrrllrst'
,éjtrlû?pk-l42-l7strtllctt'
lrf'
t
jft.......................................11EI - ()é;é;5@1R-l7()(E)I- (!1 IwZhUIZ/Zh:'IM-......................................................-..........:521:3
5.2.2 A z eredm e-ny alakula'sa't befolyafsolo' tovaebbiteenyezo-'k ..........124 ,

5.2.3 ?1krrlt' rrlt,éjsirkhrilltithrtrtlrrlt- rrl)rrrltréjfillltllftlisJt.............................1é5() 1l?LfE)IT, (IM JE G Y l(2...............................................................-.............:3156)

5.2.4 A va'llalkozaesieredm eeny eerteekeleese
itzrftllJritéil-t')rtltrlckhltste,é;l-rt:rltls2:(,rt',lht:rl.......................................1S5zl
15.:3 zhk;rkhrtlclrrlte,11lrttrrqrtrzrk'
,s rrlt2)(1sirt,rkr1-......................................................1:!,7 4
5.3.1 N agyvonalu' eredm e'nytervezeesi
11z(/)(1sirerelkt)t sklljl 't(''
)tlltlrrlirte,s(,lû.....................................-..,.......155-7
5 3 2 O ptim a'lis eredm e'nytervezeest segito''sza'm ita'sok 145
5.3.3 R e'szletes,a kom plex u ''zleti terv
re'sze't ke' ezo''eredm e'nyterveze's 148
(5.zl2h:hri'trlllttt' )trrtrtlrrltjll)r(e,&rlû(--
)2ri,folyam fttlls (lltlrvlzeeskr..........................1(51
5.4.1 .A fedezetipont szerepe ...........................................................162
15.21.:!?ùktttrAétrirtrttfe(lkrirkrtl -(--
)ssirk,éiszerepe.........................................1($E5
5.4 .3 A szaem viteli inform a'cio's rendszer eevko ''zi1nform aeci(51 -
ftlllrtlrtlS(e,é;Jtllûtltl' )1
*r(51.....-.........................................................1($:(
15.152hk$rfil1Ctllktlprf'ts (rrtrtlrrltjrllrk' :rldrlctlttellCtéic)s trltrrrl7lk',skr.............................1($15
5 5.1 A nagyvonalu' eredm e-nyelem ze's a term elo''teverkenyse'gne'I....166
.
1,
.k
5 5 2 A z egyes ternyezo''k hata'sainak rerszletes elem ze'se
a term elo''-teveekenyseegne'l 17 1
5.5.3 A kereskedelm ivaellalkozaes eredm eenyelem zeeseenek 't:
' a
a'tossae ai 190
5*5*4 M ezo/gazdasa'giteveekenyse'g eredm e'nyelem zefsefnek t
neehaen sajaetossae a 203

)
h
i
 ELO SZO : A x o M yu x EI.EM ZE'S SZOK SE'G ESSE'G E
E s IN F O R M A C IO IG E N Y E

A piacgazdasâg fejlödésével,a privatizéci6 kiterjesztésévelegyidöben m eg-

erôsödöttésszélesedetta tulajdonosok ésa piaciszereplôk köre,akik feltétle 1.1 A kom plex elem zéssziikségessége
niil inform a-ciökkal kell,hogy rendelkezzenek a vâllalkozésok tevékenységének
m inösitéséröt vagyoni,pénziigyiésjövedelm ezöségihelyzetének alakulâsâr6l. A vâllalkozésok gazdâlkodâsénak elem zése sorân,egy-egy iizletiév értékelé-
A szï m vitelröl szôl6 törvény a beszém ol6 készitésikötelezettség tartalm ânak Sekor elkellvégezni
éskövetelm ényeinek szabâlyozésâvalehhez m egterem tia kereteketis. a gazdâlkodâsitfogô,m inösitöjellegiielem zésétés
-
az egyes tevékenységek részletes kiértékelését.
A böséges inform âciôforrâshoz azonban m eg kellhatârozni a lehetséges érté
kelésim ödszereketis. E könyv kereteiközim az elöbbire helyezziik a hangsûlyt,bem utatjuk
a) a vagyoniés pénztigyihelyzetalakulésânak elem zésim ödszereit,
A könyv elsösorban m 6dszertanisegitségetkivén nyûjtanim ind a szâm viteli b) ajövedelm ezöség ésa hatékonység szintjének ésvéltozâsânak értékelési
szakm éttanulö,m ind a szakm âban jelentös tapasztalatokat szerzettszakem - lehetôségeit,
bereknek. c) az eredm ényesség alakulésénak részletes vizsgâlatât,amzak összetevökre
bontésât, a befo lyâsolô tényezök és azok hatâsainak kiértékelését.
E könyv feldolgozza kitérve a kereskedelm i és m ezögazdaségitevékenység sajétosségaira.
- egyrészt a m érleg âtfogö és részletes elem zésére alkalm as m utatöszâm rend tovébbé
szer kialakitâsénak lehetöségeit,term észetesen nem feledve,hogy m inden d) a Vâllalkozéson beluli egységek tevékenységének m érési,elszém oll
'si
vâllalkozés önéllôan alakftja kisajételem zö-értékelö m ôdszertanât, éS elem zési lehetöségeit, alapvetöen az érdekeltség m egteremtésének
- m ésrésztajövedelm ezöség,valam intaz eredm ény alakulésânak részletes, Szem pontjâböl.
értékelési m ôdszertanét, a kereskedelm i és m ezögazdasâgi tevékenység i1'By Vâllalkozés gazdélkodésénak akér több évet felölelô étfogö elcm zé-
sajâtossâgaira is kitekintve;m indezekkel segftséget kfvânunk nyéjtani a Q IX leggyakrabban a szâm viteli beszâm ol6k alapjân keriil sor. K iilöntssen
szâm viteliszakm âtm ûvelök részére. itlaz ez,ha nem a m enedzsm ent.hanem a tulajdonosok vagy a ,,vâllalkozlstln
kfvuliek''kfvânjék m inösftenia gazdélkodâsalakulâsât.
A könyv âtdolgozottkiadh ,részben a szém viteli törvény vâltozésainak étve- A .
szém viteli beszâm olök elkészftésének célla, hogy m egbfzhat6 és valös
zet
fl ésével,részben' pedi
h g egyes
asznosft m
hat öds
6bbâzer
t ek
ennirés
azlet
vâles
lebb
al bem
kozâsokutatéséval (cas
közgazdasâgi,h . a VâllalkozAs vagyoni pénziigyiésjövedelm ezöségihelyzd értsl
îthlH t adlon ,
ow stb.) kfvénla valam ennyipiacirésztvevö részére az az
,
pénziigyiés szém vitelivezetöi,illetve m unkatérsai szâm âra.
- a tulajdonosoknak, hogy befektetési döntésiik helyes volt-e. az adtltt
véllalkozâs vagyonihelyzete stabil-e,jövedelem term elö és osztaléktszctö
képessége m egfelelö-e,
fz potenciâlis befektetsknek, hogy kellôen m érlegelhessék bcfkktetési
disntésciket,azok m egtériilését,kockâzatât,hozam ét,
W Szel-zsk fl hitelezöknek, akik a hitel- és kölcsönnytijtâs biztonségéra, törlesztts-
részletek és kam atkötelezettség fizetésére vonatkoz6an kfvl
'nnak inlb rlllti
ciökhozjutni,
f?m eglévö J.
ç leendö partnereknek (széllitök,vevök stb.),hogy a k'apcstllllt 4
biztonsâ 'gosnak és tartösnak m inösithetö-e,
ttâ'/lz'?lyeze/xztintéra,a cég im tîzsbra vonatktv öan,

t' $ 7
 a m akrogazdash iögszesftések éshlttérelem zések céljaira, Fontos kiem elni, hogy részvénytârsaség, tovébbâ konszolidéciöba bevon!
s nem utolsösorban a vtm alkozâs vezetöinek guç dolgoz6inak a stabilités,a vâllalkozés csak éves beszaem ol6tkészfthet.
fejlödésésajövedelem biztonsâga szempontjâböl,bârez a körgyakrabban Ep szerûsitett beszâmol6t (egyszertisitett m érleg, eredménylevezetés)
ésm élyebben isinform élödhata szâm vitelibeszém olô nyûjtotta lehetôsé- készfthetaz az iskolaiszövetkezet,jogiszem élyiséggelrendelkezö m unkakö-
geken tûlm enôen. zösség jogiszem élyiség nélki
, iligazdaségitérsaség,am elynek a véllalkozisi
tevékenységéböl szârm azd éves nett6 ârbevétele két egym âst követö évben
1 . nem haladja m eg az 50 m illi6 Ftot.fùggetlentil a m érlegfôösszegtöl és
. 2 A beszém olök m xntaz elem zés inform éciöforrésai a ja sznem töl
feltéve,ha 2001.januér l-jén is egyszeres könyvvitellelalitl
, '-
m asztott beszém olöt készftett.
z
a
lz el
em zési-értékelésipcàe/
é w reke/
4 vâllalkozzsok beszzm ol6ja lehet: be
fon t
uoqa a :exzgm t
ggyt
v- gym zts j éx jajw jx j-jaujfjonnan ajau,lô gazdau gitârsasâg m a-rnem vâlasx-
.

évesbeszém ol6, hatja,az m âregyszerûsitettévesvagy évesbesznm olôtköteleskésziteni.

-
fisitettéves beszâm olô, E Z a beszém ol6form a a véllalkozö eszközeit és forrésait kevésY részlete-
egyszer zetten m utatja
. i. m érlegében s vezeti Ie m e-rleg szerinu er - yének alaku-
,
egyszerfisitettbeszâm olô,valam int
m eghatârozottfeltételek esetén összevont(konszolidâlt) lâsàt,Serösen korlàtozu a kiilsö beteklntö szém âra az értékelésilehetöséget.
éves beszém olö. '?t Term észetesen a kapcsolödö könyvvezetés (ezvszeres könvvvitel)és az analiti-
Azértlényegesezthangsûlyoznunk,merteltérö mélységû informéciôtbizto- ' kUsRSIVSIItRHZ-SIA G vonésâvalkém tkaphZunk a villalk
Wozö iiz
-letmenetének
. helyzetéröl.
sftanak az egyes beszém olöfalték. . .
fves beszâm ol6tköteles készitenia kettôs könw vitelt ve- ta =41Iolt-rx>A ''''' X Vâllalkozâsok tevékenységuket Jogilag és gazdasép vonatkozisban
ame nnyi
ben nemj ogo sul
t az e
A z évesbeszâm olöy8-ra zej..
gys
zer
fi
sit
ettévesbVz
émol
ô kJs
W
z-
i-
t
és-
Jr
-C
*.
**
WW' fi
ll
â l
lt
so Vë vzi
k.Egy rëszti
kn ël J
'pnnlun a ze gy ml sk özö ttika p c solatok olya
szorosu vélnak,hogy egyik véllalkozâs a m a-sik tizletpolitiu ja-,.a m eghatâroM
n
befolyéstképes gyakorolni.
m érleg, . .
-
eredm énykim utatés, A Z egym âs közötti ûgyletek egyréqztlelentôsen torzfthatlâk az éttekinthet&
- kiegészftö m elléklet. Sv et,m âsrésztezekkelbefolyésolhatö az érintettek eredm énye (ivkiilönleges''
drm egéllapodâsoka fiktfv eszközétada ok stb-).Ez sziikségessé teszi, hogy a
Az évesbeszém olétkészitö iizletijelentéstisköteleskésziteni. Bdzdasigilag szoros kzpcsolatban él16 vâllalkozésok csoporjéröl - vala-
Az adottuzletiévrôlez a beszâm olteaita tekinthetô a Ieerészletesebbnek. lnennyi vâllalkozâs ëves beszn-molöja m ellett is késziiljön m egbfzhatö és
hiszen a mérleg és az eredménykimutaté
-s a leeinkàbb ta-
kolt.a kieoészftô' Valt'sképetnyfljtôbesza
-mol6,minthaaznkegyvéllalkozéskéntmûködnének.
m ellékletkötelezö tartalm ielöirésaia lezbövebbWek
, si
izl
eti
Wie/n t
és isl észii
l. lVt a Cél
t szolgzj a azösszevon t (
k onszoli
d llt
) Y szlmo l
ö,ame ly t
erres z
xtescn
ha Ilem is képezirészéta beszâm olönak.- -' ' l't-ln Inenti fel az egyedi beszn-m olö készftése alöl a konszolie ciöba Y vont
Egyszerûsitett éves beszâm ol6t készfthet a kettös könyvvitelt vezetö véllal- Vlillalkozssokat.
kozâs, ha két egym ést követö évben a m érlea fordulônaoiân a következö .
' o'
%%zeMont tkor ztAdidtSP H es 'Y'
R J#nTPJ' az a kettös könyvvitelt vczctö
a nag ységot
hatârértéket:
jel
zö hér
o m mut
atôér
tékközulke-
t
tönem hal
JJi
J
amee
='
azal
ébbi 'J
V àllalkozés köte l
e sk észf
t eni,n
lly/lban anyavéllalam ak m inösiil
mel
y egy va> t
ö bbvél
lal
athozff
izödö vi
szz
s
Ennek több kzitérium a van (szavnzntitthbbk g.
.

- a m érlegföösszeg a 150 m illiô Fsot, . disztségviselök kinevezése,döntö ellenörzo-s,befolyés stb-).ezekd ncm részle-
- az évesnettö ârbevétela 300 rnilliö Ft-ot- tezzuk.m ivel az összevont (konszolidélt) G szém olöt m int inform â
'ciöforrlM
- a térgyévben étlagosan foglalkoztatottak szém a az 50 föt. kr/eljiik.
E beszlm olöform a az érdekeltek részére korlétozottabb inform a-ciöforrést p
'elent.m ivel
y ! I't$rész-ei:
- a m érlege és eredm ényu m utatâsa összevontabb adatokattartalm az. ' - összevont (konszolidélt) Ie rleg.
- a kiegészitö m ellékletének tartalm a valam elvestszûkebb- ' - össy-evfm t(konszolidâlt)eredre nykim utatés.
-
sabeszâmolömellettuzletijelentéstsem kJllkészfteni.' - t$sszevOnt(konszxllidâlt)kiegészitö mclléklct.

9
Az összevont(konszolidâlt) éves beszâm olôtkészitö vâllalkozâs a beszâm o- M E-RLEG ,,A ''vA'LTOZAT
l6valegyidejfileg összevont(konszolidâlt)ûzletijelentéstisköteles késziteni
a vâllalatcsoportr6l. Sorszâm M e neveza Elôz:év 'râr'é.
.
A z egyes beszâm ol6form âk rövid âttekintése utén vizsgâlluk m eg, hogy a z1 A.
gBEFEKTETETT
zo o g/. ja f, gvakESZKOZOK
idqçztiM tvtifl V r dïhogyan képezhetik az d/d?êlu
'
JtVër/ëW /t7m unka kiindulâsi 3 1Alaftésétszervezésaktlvâltértéke
alapJW f. 4 2 Kfsérletlfelesztésaktlvâltértéke
A m érleg olyan kétoldalû kim utatés 5 3'k-a,on!ertékt o ok
am ely egy adottidöpontra (a fordul6
, 6 4 szenenutermékek
napra, am ely M agyarorszâgon éltalâban decem ber 31.) vonatkozöan, elöfrt
.
'
7
7
8
5 Uzletlva céérték
6 Im m aterlâlls avakra adottelole ek
csoportosftésban, értékben m utatla be a vâllalkozâs eszközeit (aktfvéit) és q 7 Irjamatenâhsavakértéldaelesbftése
forrâsait(passzfvéit).A Szâm vitelitörvény m eghatârozottesetekben (kiilföldi 10 zz.râr ,eszközök
székhe1yu''vâllalkozgs m agyarorszégi leânyvéllalata vagy fiöktelepe) lehetövé 12
1 2
lslnfûatlanokésakacsol6dtlva rom érteku o ok
szaklberenâezések,gépek, érm uvek
tesziazt,hogy a m érleg fordulönapja eltérjen a naptériév utolsö napjâtöl. 13 3c ébberendezések,relszerelések,érmuvek
A m érlegben az eszközök fordftott m obilitisisorrendben,a forrâsok sajât 15
l4 4
5BTenészâllatok
és idegen forrâsok bontâsban szerepelnek ertlhâziisok.felé'ftâsok
. 16 6 s eruhazasokra adottelole ek
17 7 Târ 1eszkozck értékhel esbftése
A vâllalkozâs kétrzlgrfdj-çtfpztz köziilvâlaszthat:
,
18,
1r 111j.Be
vare
tt/
c
sl
erdszesedés
lcff énziikaIecsol
szkkd klalkozésban
t vâl -

A ''véltozat,am elynekjellem zöi: zo zTarttsanadottkolcsonkacsoltvâllalkozâsban

-
m érlegszerti elrendezés, egy'ik oldalon az eszközök, m âsik oldalon 21 3 E ébtartösrészesedés
22 4 Tartdsan adottkolcson e éb részesedéslvlszon ban âllts vâllban
a fo1Tésok, z3 5 s ëbtartösanadottkolcson
autom atikus egyezöség-ellenörzés (eszközök összesen,forrésok ösz- 24 6Tm4osIutelvlszonytmegtestesltôertékpaplr
szesen), 25
26
7 Befektetett énzuo 1eszkozokértékhelesbftése
11 F o lzc R qz x o z z o x
az eszközöknélfordftott m obilitâsi sorrend, zz zu
.
szu u k .-
-

a forrâsoknâlfordftottlejératisorrend. 28 1An aok

29 2 B efe ezetlen term elés és félkész term ékek

9)B ''véltozat, am elynek Jellem zöi: 30 3

4 No vzetnedékk,ehkfzö ése ébâllatok
.

a1 u:s rmé
-
az eszközöknélaz ,,A ''vâltozat szerintibem utatâs összesftés nélkiil, 32 5 Aruk
részben lépcsözetes elrendezés, 33 6 Készletreadottelole ek
. 34 zz.K dveteu sek
salétegyeztethetöség valdsulm eg, :5 lxovetelésekàruszéllitâsbôlesszolgaltatàsbol(vevok) .

részben finanszfrozâsiszem léletérvényesiil. 36 2 Kovetelésekka csoltvâllalkozlssalszemben

37 3 K ovetelések e yéb reszesedeslvlszonyban levo vâllsalszem ben
38 4 V élt6kovetelések
39 5 E éb kovetelések
4() III A'rftfk a irok
41 1 R észesedéska csoltvlllalkozlsban
42 2 E éb rdszesedés
43 3 Sa âtrészvén zk,sa étuzletrészek
44 4 Foryatéslcelflhltelvlszon tm e estesito érték a irok
.l5 IV Pénzeszkk dk
4() l Pénztér,cselckzk
ll 2 B ankbetétek
.
lF( ( .A K T IV ID B E LI E L H A T A R O L A SO K
It) I I3ttvétclek aktl$/ldobellelhatérolâsa
5(1 2 K öltsé yck 1ôfbrditàsok aktiv ldöbellelhatirolasa
'' '3 Iltlasztottrtifordftjsok
.ï' 1,NZ K Z K SSZ Id ISF,N

10 l
 k

'

S4 . ,, . IStI;SRLEG ,,B ''V A'LTO ZAT

ERLEG ,,A V A LTOZA T
-
Sorszgm M e evezés E ldzb év '1ii)g3(&
Sorszém M e nevezés rllizt)é&
u
. - - - - -
rl(.
,, 1 x .B E I?E X T E T E T T yâgz lko z f)K
- -'
53 D .SA JA T TO K E - -
1 2 1.Jw m tjferffgjy .
avttk
54 1 Je zetttöke - .-
, 3 1 A lapftâs étszervezés aktsvâltértéke
55 Ebbôlvlsszavasérolttu aldontrészesedés névertéken 4 2 K fsérletlfe lesz és aktlvéltértéke
.

56 11 Je zett,de m é be nem flzetetttoke 5 3 V a onlérttkk'l' o ok

57 1lI Toketartalék 6 4 Szeilelnlterm ékek
58 lV .Eredn% n tartalék 7 5 zletlva c; drték
59 V Lekototttartalék 8 6 Im m aterlalls avakra adottel6le ek
60 V l rtékelésltartalék '
- ..- - - J 9 7 Irnm aterléhsJa&ak értékhelyesbftése
61 V I1 M érle szenntleredm én - . - - . 1() IL Fgr feszközök
62 E .C L T A R T A L K - - 1 1l 1 Ingatlanok és a kapcsolodo vagyonlértékillogok
63 1.C éltartalék a vérhatö kötelezettsé ekre 12 2 M fiszaklberendezések, é ek srm uvek
64 2 Céltartaléka ovobenlkoltsé ekre j 13 3 E ébberendezesek, felszerel'esek, ârm uvek
65 3 E éb céltartalék ....,....w..-
;
j 14 4 Ten észlllatok
66 F.K O TE LEZ E T TS G E K 15 5 Beruhâzisok, fcltî fttisok
67 1.H âtrasoroltk'tyfe/ezellstj ek ç .6 6 B truhazasokra Adottexole ek
68 1 H âtlasoroltkotelezettEé ek ka csoltvsllalkozâssalszem ben 17 7 T t'
ir 1eszkozok értékhelyesbftése
69 2 H atrasoroltkotelezettségek egyéb rész vlsz levo véll salszem ben 18 111 B e e/clefeff én2/J teszkbzdk
.

70 3 H /trasoroltkotelczettsé ek e éb azdâlkodövalszem ben 19 1 L krtds részesedfs ka soltvéllalkozlsban

.
71 II.H osszû le tirtzfé kdtelezettsé e/c 20 2 Tart6san adottkölcsön kapcsolt vâllalkozâsban
72 l H ossztî le ératra ka oltkolcsonok 21 3 E yéb tart6s részesedés
77 2 A tvâltoztatim tö kötvén ek 22 4 Tartésan adottkolcson e éb részesedéslAl ,szon ban é11ö véllban
74 3 Tartozâsok kotvén klbocsstésböl 23 5 Egyéb tartösan adottkölcson
75 4 B eruhJzlàsés fe lesztdslhftelek 24 6 Tart6s hltelvlszon tm e estesito értek a ir
76 5.E éb hosszli le Jiratlihltelek 25 7 B efektetett éllzu leszközok értékhel esbftése
77 6 Tartös kotelezettsé ek ka csoltvâllalkozlssalszem ben tu s jjao u g E szx o z z ()K
78 7 Tartos kotelezettse ek e éb rész vlsz lévö véll sa1szem ben '
27 1.A'lâzlcft:/t
79 8 E éb hosszlile ératlikötelezettsé ek 28 1 A rl a ok
.
80 111.Jlt7rizfIe tircl; kstelezettsé ek 29 2 Befelezetlen telm elés és fétkész term ékek
8l 1 R ovld le érattî kolcsonök 30 3 N övendék ,hfz6 6s e éb âllatok
.

82 Ebbolaz atvâltoztathatô kotvén ek k 3l 4 K észterm ékek

83 2 Rovldleérattîlutelek - - -
-1
b 32 5 ruk
84 3 Vevoktôlka ottelole ek J 33 6 Készletre adottelöle ek
85 4.Kötelezettsé ek énzszâllftésbdl6s szol âltatâsböl(szâllftök) 34 11 Kdvetelések
86 5 V âltdtartozésok 35 1 K ovetelések iruszâllitasbôles szol âltatâsb6l vevök - '
87 6 R övld le ârattikötelezettsé ek ka csoltvâllalkozâssalszem ben a6 z xoveteltsek ka csoltvâllalkozâssalszem ben
88 7 R övid le ârattîkotelezettsé k e éb rész vlsz lévö vél!sa!szem ben a,y y u ovetelesek eo éb részesedéslvlszonyban lévo véll saIszem ben
89 8 E éb rövld le érattikötelezettsé k ' --
' 38 4 V él:6követeltszk
90 G .PA SSZ IV ID B E L I E LH A T A R O L A SO K -
- , 39 5 E éb követelések
t)l l Bevetelek asszlv ldo àellelhatérolésa '
-. 40 111. rl; irok
92 2 K öltsé ek,réforditésok assziv ldöbellelhatérolésa 41 1 Részesedés ka csoltvélh lkozâsban
. - j
93 3 H alasztottbevételek 42 2 E y éb részesedés
w . - -
94 FO R R SO K SSZE SE N .
? 43 3 Sa étrészvén ek,salâtùzletrészek
44 4 For atâslcélfl utelvlszon tm e estesltö érték a irok
4: IF.Pénzeszklèök
4() l Pénztlr,csekkek
47 2 Bankbetétek
18 ( .A K -INIV ID B ELI E IUH A T A R O LA SO K
4t) l B evételek aktiv idöbellelhatarolâsa
5t) 2 K öllsé 'ek niforditlsok aktiv ldlbellelhatàroljsa
5l '! 1ldtltksztottrlifordttIsok

l3
.
17
 M ERLEG ,,B ''VX LTOZAT A Szlm viteli törvény a két m érlegsém âra vonatkozöan m inim um követelm é
sor- M egnevezgs Elfizgév 'rârgyév nyeket tartalm az,de ezen tûlm enöen
ï'â''z
52 D E G Y E V EN B E L U L E SE D
. K ES K O T E L EZE TT S G E K
-
ûj tételek is felvehetök,ha az elöirtsém a egyik tétele sem fedia nevezett
53 1 Rövldleératlikolcsönök tételtartalm z
-t,
54 Ebbélazâtvâltoztathatôkotvénydc a m él-legtételek egy-egy röm aiszâm m aljelzetteszköz ésforrâscsopol-ton
55
56
2 Rövldleâratlîhitelek
3 V evôktolka ottelöle ek
belti)összevcm hatök (eZ al6lkivételtképeznek a kapcqoltvfillnlkozfsokkal
57 4 Kotelezettséekâluszéllfusbtgésszolâltausbul(szâllftök) összeftiggö tételek),ha
58 5.W ltötartozésok azok összegiikben a lnegbfzhatö ésvalösösszkép szem pontjébölnem
50
69 6R
7 Rov ld l
e âratlikotelezettsé k kacso l
t vlll
a l
ko zâssalsze mb en
övld le ârattîkotelezettsé ek e éb rész vlsz lévo vrll salszem ben
J'Cjentösek (a véllalkozés-hszim vitelipolitikéja szerint)és
61 8 E dbrowdleératukötelezettsé ek Q.Z OSSZCVOIAé.S elösegitia ViIigossig elvének érvényesiilését,
62 E.lu ssz lv ID BELI E L IIA T R o l-ytso x .- a kiegészitö lnellékletben bem utatja az összevonttételeketés az ösz-
63 1 Bevételek asszivldöbellelhatérolâsa ' j jj-jdokét
64 2 Koltse ek,réforditâsok assziv ldöbellelhatérolasa
V SZCVOIR S .

65 3 Hausztottbevdtelek . -- - elhagyhatök azok a scrok, am elyek adatot nem tartalm aznak sem a t'
uirgy-
66 F.For deszközök rövid le'âratlikotelezettsé ek kulonbozete(B-FC-D-EJ évben n i
Ren3 a.7'elözts év oqylopiban
()7 G.AzeszkbzökösszértékeazegyévenbellilesedékeskotelezettségekIevonâva Y'' /ï m gI-jeg bjrm elyik vâltozaténak adatai fontos inform âciöforrâstjelentenek
utân (A +-F) .
68 H .E G Y E V N EL H O SSZ A B B LEJ.K O T EL E ZE TT SEG E K ,
' 2Z Clem zéshez, hiszen ezek alaplân vizsgélhatö a vâllalltozés vagyoni hely-
.- v

69 z.Hosszûleurtzf,êkôtelezettsé ek j; zctélaek alakulâsa,tovâbbâ

' az eszközök és forrâsok összetételének vâltozl
'sa.
70 1 H ossztj le âratra ka ottkolcsönök
71 2 A tvéltoztathatd kotvén ek A # '
72 3Tartozâsokkotvényklbccsétésb6l v ( /$Z Lgrcx m éhyklm le
ltLlttis a Vâllalkozt
-is m érleg szerintieredm ényének levezetését
73 4 Beruhézâslésfelesztés hlteiek ' j(lj'takm azza,az eredm ény keletkezésére hatö föbb tényezöket, s a m érleg sze-
74 5 E éb hosszlile rtraté hltelek t '
75 6 Tall6s kötelezettsé ek kapcsoltvâllalkozâssalszem ben . rllltieredm ény kialakulâsàt m utat)-
a be,tovâbbâ m egâllapitllatô belöle,hogy
76 7 Tartöskötelezettsé eke ébrészvlsz lévövéllsa1szemben lllelyek az eredm ényt elöidézö fö tényezök,
78
7 II8HEtitré
.
bh osszl
ile ératt
î kote
asoroltlWfeltueffyf ek
le
zet
ts
é e
k az aduzâselöttieredm ény hogyan OSZIik m eg a tulajdOnOS0k (osztalék.'),az
79 1Hétrasoroltkötelezettsémekkacsoltvâllalkozlssalszemben Jillam iköltségvetés (t4rsasâgiadö fizetésikötelezettség)és a vâllalkozlslltîl
80 2 lutrasoroltkotelezettsé eke ébrészvlsz lévövâllsa1szemben Illltl-adö I-/SZIB ,
8
62
1 1C3EL
.
HéTA
tras
oro
ltkot
el
eze
RTAL K O K
t
ts
é ke é
b a
zdl
lkoddva
lsz
embe
n (j-jövedelm eztsségiSzem pontbb1tim PontulSzOlgilhat a jövöbenidt51)té-
83 1 Céltartalékavârhatökötelezettsé ekre SCUI-ICZ.
84 2 C éltartalék a ovobenlkoltsé ekre *
85 3 E ébcéltartalék A yjjjalkozö az eredm énym egâllapftâs m tklszerel és azon beliil az eredm ény-
86 J.SA JA T T O K E
87 lJe zetttoke hillltltatt
'îSlb#7Nfi!klx iilVti/fls'
cl/7,
&la következök szerint:
88 Ebbôlvlsszavésérolttuladom részesedésnéverteken (ssszköltség el jârâssalkésztilö
8(? 11Je zett,demé benem fizetetttoke( ) - A ''véltozat
90 III Töketartalék B ,.vâltozat
91 IV Eredm énytartalék ',
92 v Lekötötttartalék . .-- Ibl'ga11-niköltség eljérâssalkésziilö
t)3 VI Ertékelésltartalék .- .-.---- ww...,
w.- - ,,A '%Vjltozat
94 V lI M érle szerintleredm ény sy
,,j
.
); vJuItozat
- .- . .- - - .- .- - -
-

14 jj
 .. z . .
' yy A
r
s . . , ,, , e ltso u ilx v x lu u lzx'rxs f'o Rs xuu lK o uvsscl,,x v A l-rozv
Rsou sxvulv uaw aw s osszKolx sso .a vAuvozAv
Ndlrqzén! M egnevezés Eltlziiév 1 âr i1
*A
sorszAm M e nevev s E ltiz; é's .
ruîrjp tb'
- .
i I 01 Belfoldlértékesftésnetté cîrbevétele
1 01 Belfoldldrtékesftésnettövirbevétele t' -
' 02 Bxpoltértékesftésnetté.
'
ibevétele 1
2 02 Ex ortdrtékesftésnettö cîrbevétele J p I Jw gkeyffa nettô ârbcvételc
3 I r'ftf/ceyf/tf.
ç ncttô Jrhepêfe/e 1f-
. 4 ()3EltékesftéselszJ
imoltkozvetlenonkoltsége
.
4. f)3 Salattel1ne ébt.k-észletek illnm znyvaltozasa k % 04 LludottJruk beszerzésl#rttlk'e
04 Salateloallltastleszkozok akt valtél-teke X' C ( ()5 El
5 - - - -
/ ) adott(kozvet'tett)szolgzltatzsok tjltéke
6
7
11 Akttvtiltsafifle'ksltmén ekJrftoc
II1 E tfà bevételek
)
4 --t
j 7 /J Ertékcsitéskpzptg/ezlkoltstlgel
k , 2 H 1 A'
rltlkttsf/é,
çbrutl; erednléttye (1 al'
,l)
8 flbböl vlsszall'tél-tékvesztés p 1 () . 06 Ertdkesftési.fol alm dzzslkoltsé ek
9 05 A n a koltsé r 1 1(j- 07 I az atésikoltsé ek .
'

10
11
06 Iénb e vet
t szol
07 B éb szol Z tat
é
lt
at
ti
so
k é
1t
éke t
!
1
-ï
r ll
- 08EByébéltalt
înoskoltséek
îsok éjtëke
t l2 zJz E rtékesités /lëlzp((tctt koltséget
.

12 08 Eladotttiruk keszerzéslJ1téke S t! v z; éb pfrptjfepé,jr

I3 09 Lladott(kozvetftett)szol jltatcîsok értéke :, jj jjbbol vlssza 14 ellekvesztés
l4 fP:,4nvaglelle li'rti /r###.$'fA k '* j y,/ s g#
r(j ordittisok
I5 10 RérkoltçfG (t Etxpol énéKveszleb
16 11 Szeluél elle Ttle y eb klflzetesek 1: x tizjjxjl tu zL E Tjj'rF v ox y.
,;x v sE G E R E D M E N Y E
l7 12 B& Jrulékok j'*
l8 U Szelnélvt 'elle lirtItlr##l.j's/t
x
h
yo
z
, z jf l8
- '-$) -
09 Ka ott(Jt
îrt'
i)osztalék.részescdtjs
Ebbol kapcsoltvâ lalkozâstolkapott
19 VI F /'fflkc.
çtllr/kt'/llv-llefrfi.s .-
.(j j() R észescdések értékesftésének iilfol anm yeresé
20 VIL E (1# rti ordlktisok tj ps bol -apcsoltvallalkozastolkapott
21 Ebbo e q ..v..l- . ....-. ....- ..
l-tekvesztes w
y)
;
'
.)) @
ts>> t .
) ; , I) B efektetett énzu Ieszközok kam atal,Jirfol al' nn eresé e
22 A .UZEM I (UZLErrI)TEVE K ENY SEG EREDM EN YE k
éjt'
s$
21-. Ebbol kapcsol vallalkozastolkapott
27 l'
! Ka ott(tîI(5) asztalék,lészesedés & **7*
4- l2 E yyéb kapott â1o)kam atok és kam atelle tlbevetelek
x .#k:.n
24 Ebbol kapcsoltvallalkozastôlka ott 2$ Isbbol ka csol'valldlkozastolka ott
25 l4 Részesedések értékesftésének tîrfol am n eresé '( 13 Penzugy Inuveletek egvéb bevetelel
26 Ebbölkp csoltvé.alkozastôlka ott 1.l p/z/ Jv pa jp;iIa/z
/w p/e/c/fbevételet
27 15 B efcktetett énzu leszkuzok kam atal,ârfoi am n eresé e 1.: j4. Befektetettpénzugy)eszkozok Jtrfolyam vesztesé e
28 Ebbol ka csoltvallalkozastôlka ott 'e' lt) pbbol kax soltvallalkozasnak adott
29 16 Egyéb kapott(1a1o)kam atok eskamatlellegtlbevetelek k $, I5 r.lzeteado kam xtok eskamatlellegulaforditâsok
70 Ebbo ka csollvalalkozastôlka ott $ Ebbol ka csoltvâllalkozâsnak adott
31 l7 PénztlTy m tlveletek e 'veb bevételel M
$2 l6 Részesedések, érték a frok,bankbetétek ërtékvesztése
32 !z111 Ptfazl/ 4l,??lipe/
.
e
e/t?/('bevételel >*'
j4 17 penztlTy1m uveletek e 'yéb 1afordltésai
'!3 18 Befektetett énzu eszkbzok iîrfol am vesztesé e ) 4 l'Y Iv pzll )t,??/
- /'vt#e/eà.rakfordittisal
-34 Ebbol ka cso tvallalkozasnak adott !j 1y l>llx z t (;A I M IIV E L E T E K E R E D M E N S'E
.

-$5 l9 Flzetendo kalnatok és kalnat elle ztlrâfoldltftsok j(j 4, sz tlK s()s V A L L A L K O Z SI E R E D M 'N Y
36 Ebbo kapcsoltvallalkozasnak adott j: j. ttvkkdgg,tiy htyy,gfty/t?/r - '
37 20 Részesedések.érték a frok.ballkbetétekéltékvesztése 1 # 8 ?!eI Relldklevultr(;urditâ-bvk
38 2 1 Penzuevllnuveletek e eb lftfolditâsal $ll I)
.ItI'N IIK IV ITL I E R E D M E N Y
-39 Lk'.p3 lcl/r lInuïveletek rfl
. r/èrt//kfixtlf # l A IIIIZAS rIa T T I E R E D M E N Sr
40 B .P EN Z U G Y I AIU V E L ET E K F R E D M N Y E - 1 h'Il Z
41 C t/gfizeféA/kötelezettsé
. SZ O K A SO S V A L L A L K O Z SI E R E D M E N Y *q'l.' - I A 1)(1Z (),Ix,r E R E D M E N Y
42 X A eatfkfplz/lbevételek w''i
>-! t8 l
. ttd llénytttltalék génybe vétcle Osztaléklç1 részesedésre
43 X I.plt'pl#kfpf/llrl orditdsok xli lj) lt'
)s?tjj)tty (j(t osztaljk,részcsedés
44 D .R EN D K IV U L I E R E D M E N Y Ih # . . ,j,I jjjtyio xjjsx y
, N11u ltlzl'v(; SZ Id aItlN
45 E .A D O Z A S E L O T T I E R E D M E N Y '-
46 X II A #J tzetésikdselezettsé
47 F .A D Z O T T E R E D M E N Y
48 32 Eredm én turttlék lceén be vétele osztttlëkra.részesedésre '
49 33 Jöwiha ott osztallk.részesedés
50 G .M R L EG SZE R IN T I E R ED M N Y

I6 ' l7
 E RED M E'N Y K IM U TA TA'S FO RG A LM IK O LTSE'G *5B ''V A'LTO ZA T

Sorszém R tifordftlîsok E lozo év T5r yév Sorszém B evételek E lozo év Ttirgyév

1 1 Ertékesftés elszâm oltkozvetlen onkoltsé e
2 2 Eladott firuk beszerzéslértéke 31
3 3 Eladott(kozvetftett)szolM ltatésok érttjke
4 1.A'rlllzzfftf.çkdzvetlen lit'j/f.
çl ei
5 4 Ertékesftésl,for Alm azéslkoltsé ek 32 1l B elfoldlértékesftés nettö érbevétele
6 5 l az atâslkoltsé ek 33 12 E x ortértékesftés nettö ârbevérele
7 6 E fb éltalénos koltsé ek 34 IX .S rfëke.çff/.
ç nett6 ârbevétele
8 II.A'rfé/cesf/ë.ç közvetett7cis/tg ef 35 X E yëh bevételek
,

9 111.E ë# râ ordlttisok 36 Ebbol vlsszairtertékvesztes

10 Ebböl értékvrsztés 37 XI.Lktwlf(iizletiltevéken âff bevételei
l1 IV Uzenti(iizleti)tevéken ytF rl orditâsai 38 .U zem i(uzleti)tevéken sf vesztesf e
12 .'
Uzem i(uzleti)tevfkenysf nyeresé e 39 13 Ka ott érl'
i)osztalék ésrészesedés
13 7 Befektetett énzu leszkozok ârfol am vesztesé e 40 Ebbbl kapcsoltvallalkozastôlka ott
14 E bböl ka csoltvâllalkozâsnak adott 41 14 R észesedések értékesftésének irfol am n eresé e
15 8 Flzetendo kalnatok es kam atlelle u rafordltasok 42 Ebböl ka csoltvâllalkozast6lka ott
16 E bbôl kapcsoltvâllalkozàsnak adott 43 15 B efektetettpénztigyleszkozok kanm tal,
ârfol am nyeresd e
17 9 R észeseddsek,ér dkpapfrok,baakbetétek 44 Ebböl kapcsoltvallalkozéstôlkapott
értékvesztése
18 45 16 Egyéb kapott(Jârô)kalnatok eskam atlellegu
bevételek
19 10 Pénzugylm iivelctek egyéb râfolditésal 46 17 Pénzugylm ilveletek egyéb bevételel
20 M P énzu im l' iveletek rti ordltâsai $7 X IL Jv azf: im ûeveletek bevételei
21 B .P énzii im iiveletek n eresé e 48 1.Pénzii im ûveletek vesztesé e
22 .SZ O K A SO S V A L L A L K O Z A SIN Y E R E SE G 49 .SZ O K A SO S V A L L A L K O Z A SI V E SZ T E SE G
23 VI.R ezltfkfpl/frfi ordttâsok 50 IH R endklviilibevételek
24 .R endkfviilin eresé 51 .R endkfviilivesztesé
25 E .A D O Z A S E L O T T I N Y E R E SE G 52 L .A D O Z A S E L O T T I V E SZ T ESEG
26 VII.A #t; lzetésik'iûtfezc/fâ'l 53
27 .A D Z O T T N Y E R E SE G 54 .A D O Z O T T V E SZ T E SE G
28 VIII.JJPJ//J ottosztalék részesedés 55 I#: Eredm én fcrf.i .vétele osztalékra,részesedésre
29 .M E R L E G SZ E R IN T I N Y E R E SE G 56 .M E R L E G SZ E R IN T I V E SZ T E SE G
30 ' SSZE SEN (1V+V+V l+V 1l+V Ill+G ) 57 SSZE SE N (X I+X II+X Ill+X IV +N )

E R ED NG N Y K LM U TA TA S O SSZK O LTSEG ,,M V A LTOZ A T

'-
v wv '.v- Rarordilasok Elözo L%' Tére év Sorszém Bevételek Illozo ev TJIe (éN
l L - zerznefes-zlkeszla ek J/ltpm zfzlyonak cawkkea8 '
e 34 13 Belfbldlértékesftés nettö âlbevétele
> l M n az-kolusec 35 14 E x oltértékesftés nettö thbevétele
7 2-Ite n lx Netl azolcréltatâsok értéke 36 X I Sr/tfke.çffl.
ç nett6 ârbevétele
'
4 :
5 E- éb rszolGalratésok ërtéke 37 15 Salâ.t term elésu készletek allom anynovekedise
n 4 FJJVIY A lzk lx szerzéslfnéke 38 16 Sa ateloalhtasû eszkozok aktlvilt ertéke
. 6 a F..
lNI* (kozvetftettlszolcéltatésok értéke 39 XII.Akfllztillsa JlteIe:fl/rl/a ek frfdr
ke
11 dny l tk-rfi ordittisok 40 X III E é'# bevétd ek
' : 6 Bérkoltséo 41 Ebböl vlsszairtértékvesztés
9 - Nzemelu elle I
'
ie éb klfizetések 42 XIV dze/rl;(uzleti)tevéken #ê' bevételel
10 y Be Jrulëkok 43 .U zem i(ùzleti)tevéken sé vesztesé e
III .5'
-ev ,-W J ell J'rfiorditâsok 44 17 K a ott érö)osztalék és részesedés
1.
7 fl Ertékcsokkenésilefrtf.
ç 45 Ebböl ka csoltvillalkozâst6lka et't
1a 1. E ê'
!)raïorditdsok 46 18 Részesedések értékesftésének ârfolyam nyelestcre
14 Ebv l értekvtsztés 47 Ebböl ka csoltvâllalkozïstôlka ott
1a W L'zemttëzlerlltevékenység rtl
:/èrdf/tim i 48 19 Befektetettpénzugyleszközôk kam atal,
érfol am n ereséee
16 t x m ituzleti)tevéken sé n erest e 49 Ebbol ka csoltvâllalkozâstélka ott
1 9 Befektetett enzuu leszkozok érfol am vesztesérre 50 20 E éb ka ott ârô)kam atok éskam atelle u bevetelek
I8 E3 151 ka csoltvâllalkozâsnak adott 51 21 Penzu lm liveletek e eb bevetelel
19 10 Flzetendö kam atok és kam at elle (irâforditâsok 52 X M Pénzu vim ûrveletek bevételei
Y Ebv l ka soltvâllalkozisnak adott 53 .Pénzu im iiveletek vesztesé e
41 ll R észesedések értékpapfrok,bankbetétek
énëkvesztése
'*-' l7 Penn , m ûveletek e éb réfordltâsal 54
@. l11 #é I. w 'izrlfrefefe.k rti tlr#ze/tij'
W
24 Penzu i m ûveletek nveresé e
2.5 SZ O K -U O S V NL L NL K O Z A SI NA E R ESE G 55 .SZO K SO S V A L LA LK O Z A SI V E SZT ESE G
26 5111 Rentft-fvll:rti ordl'ttisok 56 X W Rendkikùlibevételek
'*
. R elxlk-ivlzlinveresé 57 .R tndkiviilivesztesé
:!S U Y ZA S E LO T TI N 5 E R E SE G 58 .A D O ZA S EL O 'I'T I V E SZ TE SE G
N f,
T zte ten kolele..ertse :9
:* .A X ZO TT NA XFQ FA E G &) E A D O ZO T T V E SZTE S G
51 X J'- % r/rweleA . ç 61 X %1I A're#rntlnylftrl I vétele osztalékra,részesedésre
J* G NG Q I F G S 'T I N'W Q RW A 63 .NIEQ I.E G SZER LN'T I VR SZT ESE G
Qq G 5 rF.55:N IAQ-N'H VS'lI1+W -X +.G I 63 SZFA E N X'n +Xq '+XM +XM I+N I
A két m ndszer J.ç azon beliil a /cJ/ vâltozat az eredm énym egâllapftâs szem 1.sz.âbra
pontjéb6legyenrangti,a vâllalkozésok szabadon vélaszthatjâk.Léthatö azon-
ban,hogy eltérö szâm viteli(vezetöiszâm viteli)inform âciösrendszerkiépitését Osszköltsé elWrg,
ç For alm i/c#l/,
çJ el-ârâs
teszik sziikségessé,m élységétés m ödszerét illetöen egyarént.
(V ézlatosösszehasonlftéstm utatbe az 1.sz.ébraa) 1.értékesftésnett6 érbevétele 1.értékesftésnettd ârbevétele
l1.Aktivéltsajâtteljesftmények értéke H.értékysftéskiy vetlen költlégei
Tekintsuk ftaz egyes m ôdszerekjellemzöitl 111.Egyéb bevételek 111.VRTEKESfTES BRUTTO
lV .Anyagjellegfirâforditâsok EREDM VNYE
a) összköltség e#JrJu
çm ôdszere: v szem élyijellegfirâforditâsok
.
IV .Ertékesftésközvetettköltségei
elsödlegesen az iizleti(naptâri)évben felm eriiltköltségek gyfjtésétés
-

vI.értékcsölçkenésilefrâs V . Egyéb bevételek

bem utatâséthangsélyozza, v ll E gyéb réfordftâsok
. V I.E gyéb râfordftâsok
a költségelszém olâsa ,nidöszak-m eghatârozotf ', s nem az értékesités
alakulâsénak fiiggvénye, A )g ZEM Itg w ETI)TEV EX EN Y SEG ERED M EN Y E
.

-
a költségelszâm olâs nyitotl,nagyobb lehetöségetbiztosit elem zésre, v I pénzugyim fiveletek bevételei
.
-

az
i egyes idôszakok (évek) költségeinek összehasonlftâsât részletezö v ll pénzii im ûveletek râforditâsai
.

nform éciék nélkiilis lehetövé teszi, s psx z u G y l M IJV E L E T E K E R E D M EN Y E

a hosszû gyârtâsi étfutési idejfi term ékeket elöâllitô vâllalkozâsoknâl c)szoxA so s V ALLAI
elôfordulö erös ârbevételingadozâsok esetében hitelesebb költségel-
-
-
K O ZA SIERED M EN Y (A + B )
szâm olâstbiztosft .
- v lIl.R endkfvtgibevételek
,
a hoza 1X .R endkfviilirâfordftâsok
m ok oldaléröl a târgyévi term elés (szolgâltatâs) teljesftm ényét D )REN DK IV jm jsuso v sx y
hatérozza m eg,s nem csak az értékesftésiproduktum ot,
a Véllalkoza könyvvezetése sorén az 5. szém laosztâly m ellett nem E)A D OZA S ELOTTIEBED M EN Y (C + D ) --
igényliaz elsösorban költséggazdâlkodési,önköltségszâm ftâsiés önel A döfizetésikötelezettség (târjaségiadö)
szâm olésicélokatszolgélö 6 és 7.szâm laosztâly szâm lâinak vezetését,
.
FIA D öZOTT EREDM EN Y
azoknak a vâllalkozâsoknak célszeriivélasztaniuk: + E redm énytartalék igénybevétele osztalékra,részesedésre
* am elyek alapvetöen szolgéltat6 vagy kereskedelm itevékenységet ' fizetet!t'övâhagyott)osztalék,részrsedés
folytatnak, G )M ERLEG SZER W TIERED M EN Y
* ahol a véllalkozâs nagysâga nem jelentös,nem folytat sokrétfi , yz
bonyolulttevékenységet /)) borgalm iköltség e rvjs ytgodszere.
.
,

* a vezetés önköltségelem zésre, jövedelm ezöségi vizsgélatokla az éj-tékesftésiérbevétellelaz értékesftésköltségeitâllftja szem bea költsé-
,
nem helyez nagy hangstilyt, gek ,,érbevételm eghatârozottak'',g ggetleniilatt6l,hogy m elyik idöszakban
-

* a készletezési tevékenység nem m eghatâroz6, évközben folya-
m atos,naprakész nyilvântartéstértékben nem vezetnek.
(évben) m eriiltek fe1 ténylegesen (költségelszâm olésa N,értékesftés m eg-
IlatJrozott''),
az értékesftés érbevételét âllftja szem be az értékesftés közvetlen költsé-
geivel,s a beszïm olö alapjân is lehetövé tesziaz âtlagosjövedelmezöség
m élfsét, a könyvviteli nyilvântartâsok alapjén (8. és 9. szém laosztlly
szem bcâllitésa)részletesebb elem zésiIehetöségetis biztosit,
11 közvetett költségeket föbb funkciék szerint is részletezi (értékesftési-
fklrgalm azési, igazgatâsi, egyéb éltalénos), amelynek jelentôs inform ativ
llalssa van,

2() 2l

a struktfiréjânâlfogva hatékonyabban kiszolgâlja a véllalkozâsvezetésének
a szém vitellel szem ben tâm asztott igényeit (önköltségszém ftâs,költség
gazdâlkodâs,önelszâm olâsstb.),
-
vâllalkozâsok szélesebb körfi összehasonlitâséra ad lehetöséget, hiszen a
nem zetköziviszonylatban ez a m ödszera gyakoribb,
-
azoknak a véllalkozâsoknak célszerfivâlasztaniuk:
. am elyek alapvetöen term elötevékenységet folytatnak,
* ahol a véllalkozâs kiterjedt,jelentôs nagysâgrendfi, bonyolult
szervezettelrendelkezik,
* ahol igényes vezetöi szâm vitelt kivénnak kiépiteni a 6. és 7.
szém laosztélyok felhasznâlâsâval,
* jelentös készletezöitevékenység a jellem zö,évközben folyam a-
tos és napraklsz nyilvântartâstkfvânnak vezetni.
M ind az összköltség,m ind a forgalm iköltség eljârâssalkészftetteredm ény
kim utatâsok ,,A '' illetve ,,B '' vâltozatai hasonlö szerkezetet m utatnak, érte
lem szerûen az iizem i,fizletitevékenység eredm ényének m eghatérozésakor az
eljârlsokböleredö sajâtos sorok kivételével.
Az ,,A ''véltozatszerintösszeéllftotteredm énykim utatâs sém âinak iellem zöi:
-
Iépcsözetes elrendezés, - tarta m egbfzhatö és valts kép kialakkésâhoz.Fontos szabély,hogy a bem utatott
- autom atikusegyezöség csak a m érleggel,
-
az eredm énytösszetevôk szerintm utatja be.
A ,,B''véltozatszerintösszeéllitotteredm énykim utatés sém éinak iellem zôi:
- mérlegszerfielrendezés,kétoldal(réfordftésok,bevételeJ'j,
- m âs jellegfi egyezôség-ellenörzés (râforditésok összese'
n + m érlet
szerintinyereség bevételek összesen,vaev râfordftésok összesen '-?
bevételek összesen + m érleg szerintiveszte'-
sée)
- értékelése,a bekeriilési érték tartalm a,az am ortizéciös politika,az ér-
,
az eredm énytösszetevök szerintm utatja be. -
/1 kiegé ''' lléklet célja a véllalkozésröl olyan inform éciök rendszerbe
Ibglaltközlése,am ellyelhozzâjirulhatunk,hogy a beszém olöttanulm lnyozö
jtlegbfzhatö,val6s képet tudjon form élni a véllalkozâs jelenleci és részben
iövtsbenivagyoni-pénzugyihelyzetéröl.TartalmétlénvecilecelY ntiaz.hoqv
'
szolxsan a mérleghezésazeredménykimutatâshozkeliZapc- solödnia.Az'oknW
ak
egyes soraihoz, tételeihez kell olyan tovébbi inform éciökat közölni- am elv
Ielletfgvé tesziazok teljesubb,kfkiiltekintöbb m egftélését.A m ellékle'
tköve'
t '%'
kczetes összeâllftâsa érdekében indokolttartalm ât,szerkezetét a vâllalkozés
ullifltossâgait Ggyelem be véve elöre röcziteni.Célszeriien ezt a szém viteli
pl'litika kialakftésakorhatârozhatjuk m eg-
. - az BSSZe IlelM hasonlfthatö adatok m egjelölése ésindoklésa,
22
*
A kiegészitö m elléklet m eghatârozé részét a m érleghez és az eredm ény-
kim utatéshoz nylijtottinform éciök adjék.U gyanakkora vâllalkozfs egészére
vonatkozé fejezettel és egyéb - részben a törvény âltal kötelezöen elöirt,
jgszben a vâllalkozés vezetése éltalfontosnak tartott, de logikailag m âs helyhez
nem kapcsolödö inform âci6k közlésének helyet adö fejezettel is indokolt
to vftenî.
A kiegészitô m elléklettelszem ben abeszâluolôtfelhasznilôk elvérésaaz,hogy:
a beszgm olö m érlegéban és eredm énykim utatéséban nem szereplö olyan
inform âciékat is bem utasson,am elyek lényegesek ésjelentösen befolyâ-
, solhatjék a vâllalkozâsrölkialakulö m egbfzhat6 ésval6sképet,
' - am érlegben ésaz eredm énykim utatâsban nem kellöen részletezettadato-
'Y katrészletesebben m utasson be,szöveges m agyarézatokat ffizzön hozzé,
tartalm azza a gazdâlkodö vagyoni,pénziigyiésjövedelm ihelyzete alaku-
lâsânak értékelését,eszközeiésfon-ésaiösszetételének alakulâsât.
A kiegészitö m elléklet tehét szâm szakiadatokat és szöveges m agyarâzatokat
.' Cgyarânt tartalm az, összeâllftâsa sorân a gazdélkodö részben a Szém viteli
tisrvényben tételesen elöirt adatokat kell, hogy szerepeltesse, részben pedig
tsllZ
'11ö döntésalapjân hatâroz m eg tartalm ielem eket,am elyeketsziikségesnek
illlbrlnâci6k hasznosithatösâga âlljon arânyban azok elôrillitrhqiköltqégeivel.
h kiegészitö m elléklet célEzerû szerkezete a következö :
tl) fiî/tétiFlo'
vrész
- a Szâmvitelipolitikameghatiroz6 elemei,azok vâltozésai,shatésuk
az eredm ényre,a m érlegkészitésidöpontja,
Z.
Z alkalm azott értékelési eljérésok (az egyes eszközök és forrc
'
îsok
tékvesztések elszém olâsépak eqetei #q kritérium ai,devizatételek érté-
kelése stb.)
a m érleg éS eredm énykim utatâs vélasztottform âja,annak m egvllttlz-
tatâsa
W' - aZ ellenörzés,önellenôrzés sorân feltârtjelentös összegtihibâk.I1il'.k
hatisokbemutatâsa,
a Vagyoni,pénziigyiésjövedelmihelyzet,valamintaz eszközlik ls
' ftpl'leâsok összetétele alakulésânak értékelése,
- Cash flow kim utatâs.
.
?1' ''lt1Sf'#/?f?Zk(lpC.
b'0I& V /dd#Y ZIV.
&d/(
- az lisszcvlpnt m érlegtdtelek lf szletezése,
23
 a x - - k qk-xrozgésénA
. .. .. ': . azon tételeket, ahol a visszaj'izetendö öSSZeg llagyobb a kapott
lx feytçtesltukor(a im rnateriélis a-
- - . kak é tar iesz ö4 . -
.y .

bem utatésa bruttö érté e S a alm ozott ertékcsökkenés összegével, összegnél,

ideértve a kölmyezetvédelm icéltitârgyieszközök m ozgâsaitis), @ a zâlog (vagy hasonlö)jogokkal biztosftott kötelezettségeket,a
-

a tér ' ' ' ' értékcsökkenési lefrés összege, legalâbb biztosftékok fajtâitésform âitm egjelölve,
m erlegtételek szerinti bontésban, az a alm azott m ödszerek szerint .a lu trasorolt kötelezettségek kapcsolt vâllalkozâssal szem beni
m egbontva, elkiilönftetten bem utatva a örnyez dclm i céll-i tér ' ' . ytejeit,tovâbbrészletezve:anya- és ltd nyvâllalattal szem beni,
'
v.. . -- ...-- -- .. y t , y
eskkbz' ését, kujftg ' é ' . e sz6lö eszközök és kötelezettségek ey vézi at- . -
. a 'x. .
-
a m eghatéroz6 Jelentöségii tirgyi eszközök terv szerinti értékcsökke- érte elésikiilönb '' te 'elentös
nésének vâltozésa,eredm ényre gyakorolt hatésa, - azon
---köte ezettségek összege, am elyek a pénziigyi helyzet értékelése
-
a te '''* e '' * térgyévben elszâm oltösszege ésa visz szem pontl.ibôjJ.ejentösek és a m érlegben értékkelnem jelennek m eg
,$
:1 .y... vy> jjF.w,x
yç-#i.I.
> .N
n.
dOkIZS
.-.
R
-, . (jtjvtybejAjnyugdfjfizetés,Végkielégftés),
ax kzlet.l vagy cege!- -:7 5 #vn-é .l.hosszTqb
-b-ple
.Jrâs'é*
na
---'k
e-
-- i
ndoklâsa (ez . -.
ét m érjegen kfviilifuggö ésbiztosUövöbeni)kötelezettségek,fajtén
vonatkozik a negatfv uzletivagy cégértekre ls), kéntirészletezésben ,
a t tt e 'Q és esz çttaN
. rtékelése sorân elszé- a j
u trasorolteszközök értékejogcim ek szerint.
-
-
.

m olt rtékvesztés alakulâsa (nyitö,növekedés,csökkenés,visszafrâs,

zél'ö)m erlegtételenkéntibontésban, è t.j ay eredptgytykim utatzshozkapcsol6d6 kiegészltések
- ' - - - - = '
-
ZZ ' ' ' ASCk alakulâsa m érlegtételenkéntibontâsban, . q az össze nem hasonlfthat6 tételek m ep elölése és indoklésa,
'
-

---'#s
-*'z..ete közötti veszélyes hullad '
.s. . a.
.,
.k'' ezeta -kqrqj anyagok .
GN-amx..-u.........Nw. kf
ï
tjsszevqpt tételek réjilrtezése,
II.;!S s- w w e -
m en és & k atqlna g ulésa, eju kesftç7s n'Ke t
-'
t
--
9fM-
..
K;'*t.. *'-.t
ç.Yé
- ..r,
.# bem utatâsa föhb tevéken, ' k
..
- a OW y fQV-SC.-!: Vonatkozé részletezö adatok m érlegtételek szerinti
.
int,ha-azokjelentôsen eltérnrkayllegiikben,.,,
'-'-'
szer
.

bontasban (nyilv/ntartâsba vételiérték,târgyévben elszém olt,illetve az o ---'.-+-'%-'--'-*-..y .vet y el

.,
e föl
- dral
.zila tirpyj. yaoo: - .

visszafrtért/kvesztés,halm ozott#l-tékveqzt e>*- 'e

é irjt
a fo
rV XS .--Z-...-...> . tjjj
.. + . .

- -
fg-6ejzk -4&ö.
-
k X ozött ldm utatott riekpapfrokr çlszâm olt w ..s..=
ék- expor
's .
tta'm og ' sçfe'n - a-,.
taem o> > -u podbevetçl-htu k>:r lö. .. .

veszt
.:....-
és al akul âsa és vi sszaf
wmovv zv'rr4v meew>x,w .''-.>. * '-. t, .
râsa, '.. .. 6 k,
- @.
t-
.-
.#.
k
--r
t
-.ly-,
;e
.
'a
!,.pgs
-sgz
vy-.(
'C
.I.
B.
'
.
B.'
i
,
-X-
.
,..-..
w
é.-.atarolâso föbb tételenkéntitovébb ..- .. .- . . . .. . tém o atési twwoto-lw,a t,.
$q d
qqzn
-molt-ossze-
gçk,azok
részletezese, ju hasznélésa
részvénytérsasâgoknél a 'bocsât p.-tt.'.Jj
-jgxi w
lzb
w.
sz-
â-
p)a
. és név- - '. ém ogatjsonkénti
ér v' - . . . .. . .
# t .

tékqwlészNfnytfpusonként, iilön bem utatva a tàrgyévlklbocsàtàst.

-
'
t . kg
Jovcfm enként s
-
sa'ât tö ti ' ' 1 kap
f-gyiyelk.beliilitviltnz-a= ,a Jegyzetttökén belii a
-
.
-

csoltvâ1l'
alkozâsok âltaljegyzettéllfk véltozésa, évenkénti
- lt O V ttartal k jogcfm ek szeyintirélplete ése,
-
részlete ' s--. ----
- a târgyéviképzetjc'ê t rta e - J7ie
---
tv-e--céltartalék felhasznâlés összege ZYSX O? bevételek ,, akapcsoltvéjjajkozissalszem beniösszegek,
L ,. ,. s . . , jkeu zffeft pykim u
.t-yt
'

-és es
. etén - j
, ..
Jogc
' fm ek szerintir-Osiletezése,kiilön bem utatva a környeszetvédelm i
e- - fOr alm lköltsé e ssa .-. - .-
.
. - - -

kötelezettségekreésJ'övôbeniköltségek fedezetére képzettcéltartalék * ê-s

-x i
--t-termelésfikészletek illomânyvéltozâsa, ,F
,
.
aIakulisit(elözô év,târgyév), * a sajâtelöâllitâsû eszközök aktivâltértéke, ic e m j.
- a tçIezqtts/g köziàl---- - ---
' '

fx --'
uta-tas
'-é ldsé.
,
z ' ' ztés ergyéviköltségei, X
- -
tx:
- -
- . .
. a hosszg Iejératé kötelezettségek egy éven belulçsedûkestörlesz- a-éb'rnvez-etvédelem m elka csofatos n elszâm oltköltségeklogclm en-
tésének összegét, kénttârc evre es ee#ozt; '
. az 5 évnélhosszabb hâtralévö futam idejû kötelezettségeket, - G f.ren kR vifll-a--Y '-fe-k ét.râfojdftésok 'sszegeijogcfmenként,.
- -
ha arok
è-din én- / jzyAkgrg
. -
,, Ato , a u rsau giadôra gy-a-
e L . .., l
t hntn etov
- ..
-
.. . ..

koro t Aatlsuk.

24 25
 - am é ' .âi le nem zârthatéridös-p
-
ciôsésswa u letek 1.3 A z iizletijelentés m intinform éciöforrés
szerzôdés szerinti értéke, az eredm enyr -e gyakornlt varhatô hatésa, - .

''N -e'-
bb-öl
-am it m ér figyelem be vettaz eredm ény m egâllapitâsa sorân a X2:iizletijelentés az éves beszém olônak nem része,azzalegyidelfileg azonban
gazdz kodö. el kellkésziteni.Ennek ellenére tartalm éval az elöbbieknél bövebben foglal-
kozunk, m ivel a véllalkozâsok gyakorlatâban ennek m ödszertana a leg-
2
d) fll't*tv flfl résk
- arsas -.
-- .'- . aJ.aL
. ..

. ak-korr .. ta ejej tjo vajam ely tétel âtm e

1Ws
tf
bb ki
dol
g ozot
t,igaz
s hogy néhény törvé ny é l
tal elöfl
'
ttart
almi el
eme n
m enöen a legnagyobb önâllöségotisbiztositja készitöinek.A beszâm oltp
netijellegfipannat jövöbenihatâsétisbe kellm utatni), nak ez a része m âr nem elsösorban adatkiegészftés, hanem ttilnyom örészt
a gazdélkodérleéan éfl -alataipak, közöj.-V-ç-j-çtéjfi Ejllalatainak és
, . .
elem zö értékelö m unka.
ta sultvâllalkozasam s -
n -- n:ke székhery'e , ,
A nem zetközi szâm viteli szabâlyozâs keretében az E G K 78/660/E G 11 4. sz.
.
* saJâttökéle
. .
irényelve, s annak kiegészftései a pénziigyiJelentés (beszâm olö) tartalm âra
, vonatkozéan a 9.fejezet
. ben a következöket rögzitik.
.
* jegyzetttökéje,
@ tartalékai, 46 cikkely .az jjc/trfj
.
- k /cnfgu
çtartalm a
* a m érleg szerintieredm énye,
@ a birtokoltrészesedés arânya, (1)A z iizletijelentés az tizletm enet és az iizlet helyzetét legalâbb tîgy kell,
-

e-izegyébr
jsz
-rsedéslyijzpnyv nâllövâllalkozâsokneveésszékhelye, hogy bemutassa,hogy az a ténylegesköriilményeknek megfelelö képet
- .--.
f- '
.
i'
iz l
â1
v -c -.
'
d-PJ.
PJ.
QI
.o
-
-.
(t
ago
-k) neve
. , székhel
ye, szavazat
i arénya,jegyzet
t adjon.
tokele zmk le alébb
''- '''
>
. .

Jelentôs befolyâssal, (2)A z tizletiJelentés köteles kitérni

többségiirânyftéstbiztosft6 befolyéssal, a) az iizletiév zlrâsa utân bekövetkezettlényeges esem ényekre,
5' közvetlen irényftâstbiztosftö befolyéssal b) a târsasâg vârhaté fejlödésére, .

rendelkeznek ,
c) a kutatâs és a kfsérletifellesztés teriiletére,
.

- a thrgyévi-la szxlm x.bérköltslg éj Jgçm élyi Je

- -
' llqgfi çgyéb kifizytés . . . - .
d) a Salâtrészvények m egszerzésére vonatkozö adatokra,
Jllom énycsoportonkéntibontâsban ,
e) a ta saség fi6ktelepeinek bem utatâsâra.
-
- -
a vezetö tisztsé ij#ll-
- kw-az,
-ipazgatéo g,a felfigydi---
.w big-
p-tij.j
- - .
.
jy cjkkely alaplén a következö inform âciék közlése lehet hasznos a környe-
Jârand6sâglnak összege, .- - -- - -
zetvèdelem m el kapcsolatban'
.
résziikre fcly6sftottelôlegek és kölcsönök,
- ajaoj a környezew édelm i feladatok jelentösek a vâllalkozâs pénziigyi
neviikben vâ
'llaltgarancié
'k,nyugdfjfizetésikotelezettség stb., helyzete szem pontjâbél ott ism ertetni kell a befolyssolô tényezöket és a
,
-
a beszâm oltk al éfrlztlx gœ ult-é..sx
o vQ
kötales-szem élytek)neve
..a.
...w,.w
és székhelye. vlglalkozésezzelkapcsolatos felelösségét,
a környezetvédelem eszközeinél alkalm azott politika,
I'elhfvjuk a figyelm et arra,hogy a beszém olöban tehât a véllalkozâsnak is a környezetvédelem kulcsteritleteinek fejlesztésidöntései,
k értékelnie kellgazdâlkodâsânak helyzetét,a m ödszertanra e könyv is ajânlé- a környezetvédelm ieszközökkelösszefiiggö korm ényzatiösztönzôk t'
jtlt-
stlkattesz. tau,sok
, adökedvezm ények),
'
a környezetvédelm i intézkedések a bevezetés folyam atâban , am elyek .1
'

jlsvöbenijogielvérâsok alapjân bekövetkezö vâltozâsokkalfûggnek összu.

Ila esetleg egy kiilön környezetvédelm i beszém olöban közölt a véllalkllzlis
lllcllllyiségiés m inöségi inform éciôkat,arra az iizletijelentésben llivat
k'tdznikcll.

2() 27
thletijelentést kell készltenie annak a véllalkozâsnak,amely éves beszémol6
készftésére kötelezett. R észvénytârsaség m inden esetben éves beszâm ol6t
készft,s fgy iizletijelentéstis.A készftésikötelezettség tehâtnem terjed kia
vâllalkozök jelentös körére,inkâbb csak azokra,am elyeknek nagysigrendje,
lnfiködésiform âja igényli,hogy a kiegészitö m ellékletben felsorolt inform â
ci6kon tfllm enöen tovâbbim élyebb,részletezettebb inform éciökatszolgéltas
sanak,ajövöbenim fiködéselörevetitésétbiztositsâk.
A Szâm vitelitörvény âltalm eghatérozottkotelezô'tartalom :
1.3.1 xglz iizletijelenth ctW c,jellem zôhfôrbb tartalm ielem ei
A vâllalkozönak az éves beszâm olö adatainak részletezett adatokkal val6
kiegészftésével és értékelésével tîgy kell bem utatnia vagyoni, pénzugyi és
jövedelm ezthségihelyzetét,elvégezniaz iizletm enetm inôsftését,hogy arréla
felhasznâlönak valös,m egbfzhatö ,sképe''alakuljon ld.E vonatkozésban tehât
m eg kellfelelnie az évesbeszém olö m âs részeivelszem ben tâm asztottköve-
telm ényeknek, s nem lehet ellentm ondâsban a m érlegben, eredm énykim uta-
tâsban és a kiegészitô m ellékletben szereplö adatokkal.

(1)Az iizletijelentés az éves beszâm olö adatainak értékeléséveltigy m utassa
be a véllalkoz6 vagyoni,pénziigyi,jövedelm ihelyzetét,az tkzletm enetét,
hogy ezekröla ténylegesköriilm ényeknek m egfelelô képetadjon.
(2)Az iizletijelentésben kikelltérni:
a)a mérleg fordulönapja utân bekövetkezettlényegesesem ényekre,kiilö-
Szerkezetét s tartalm ât illetöen nincsfeltétleniil közvetlen kapcsolataz JI'é'J
beszàlnol6fs részeivel.
A zél-tékeléselq elem zések,a levontkövetkeztetések,a m érleg,azeredm ény-
kim utatis és a kiegészitö m elléklet adataira épiilnek, de felhasznâlhatök'
részletezô dokum entâciôk, a vâllalkozâs m ûködését befolyâsolô olyan inform é
ci6k is am elyek a beszâm ol6ban értékben nem jelennek m eg (a vâllalkozâs
,

b)nösenjelentôsfolyam atokra, környezete iizleticélok,ezek feltételrendszere,jövöre vonatkozô ism eretek

,
a vér haté fejl
ödés
a belsö döntések hre,a gazdasâgikörnyezet i
s m ertés vârhatö fejlödésére stb ).
.

atisénak tk ggvényében,
c)a visszavâsâroltsajétrészvények,sajâtiizletrészek m egszerzésére vo '
iàrtalmaznia yctrp a mgrjzw y'
ordul6napja Jffgrlbckövetkezettlényeges esem é
natkozö adatokra.
d) ityeket, intézkedéseket, azok m âr ism ert vagy vélelm ezett batâsait.H a felté-
a kutatâséskfsérletifejlesztésteriiletére- telezztik hogy a véllalkozâsok legföbb döntést hoz6 szervz a m agyar gya-
,
e)a telephelyek bem utatâsâra, korlatban âltaléban éprilis hônapban vagy m âjus hé elsö felében tirgyalja
(3)A az elözö iizleti évröl sz61ö éves beszâm olôt, m âr legalâbb 4 hönap eltelt a
z iizletijelentésben ktilön be kellm utatni ktjvetkezö évböl is a fordulônap ôta T erm észetesen a m érlegkészités idö-
.

a)a
b környezetvédelem nek a vâllalkozâspénzttgyihelyzetétm eghatârozö, lltlj
ltjékg bekövetkezett de a m érleggel lezért évre vonatkozö esem ényeket,
,
efolyésol6 szerepét, a vâllalkozâs környezetvédelem m el kapcsolatos
f azok hatésait a beszâm olôban figyelem be kell venni, de a következö évet
elelösségét, t
b) .rintö jényeges folyam atokat, intézkedéseket, azok kockâzatait is célszerti
a környezetvédel em t
erii
let
összefûggö tâm ogatisokat én t
örtént és vârhatö fejleszt
és eket ,az ezzel 4, tul ajdonos ok tudom âsâra hozni
, s ez az uzletijelentésben lehetséges.Gon-
c)a kbrnyezetvédelem eszközei
, tekintetében a véllalkozés éltal alkalm azott kjt ll junk arra,hogy ez a hönapokkal
($l.tk'jkelésére is lehetôségetbiztosft
kori
- bban jt
svâ
'hagyot t i
izl
etiterv rlszl
eges
.

politikât(értékelésieljârâsok,am ortizéci6spolitika stb.)

d)a környezetvédelm iintézkedések bevezetését,a m unkâk éllâsét. h; (jzletijelentés tartalm ét illetöen dilem m âk m erulhetnek fel: m entlyire
lts ven rçhbzletes? A z érdekeltek szém âra m egfelelö m élységfi inform âcio7k1tt
Ittlit'n,ugyanakkoriizletititkok,bizalm asadatok ne kerûljenek példâula vcr-
A Nellytérsak birtokâba.Ebben az esetben a vâllalkozést érthâtrânyok,iizleti vesz-
z összevont (konszolidâlt) beszém olö készftésére kötelezett vâllalkozés jt.spgek az inform élés visszafogésâra ösztönöznék a vâllalkozâs vezetését .

l
(jsszcvont(konszolidélt)iizletijelentéstköteleskészfteni.annak céljastartalm a jy, viszontneln lenne m egfelelö taktika'' lliszellileulllagyllatô Ggyellllell
,, j
a visszavâslroltrészvények,iizletrészekre vonatkozö adatok kivételével)ha- j$jktjj az a szem pont sem , hogy a hitelezök> potenciâlis befektetök, (izleti
s()nl($ az éves beszâm ol6énâlism ertetettekkel,de a cégcsoportra vonatkozik. .

A Szé mv it
e l
i törvé ny âl
tal me gha
tirozot
t kötelez ö tartal
om az iizle
t
jelentés esetében m âr egybeesik a nemzetköziszém viteliirényelvekben rög
i -
j 1111
1't
ller
,t
)k lészbel)a beszâ mo l
â s
i idöszk
ak
l1z(pklx'lkfsvetkezö,elörelâthatö hatâso ,
rl
a
ehv
eo
t
ön
sa
é
tg
ke
ok
z6 ad a
tok on tf
llmenöell
.
tervezett intézkedések
,

zitettekkel.

28 29
kivetftése alapjân hozz4k m eg döntéseiket (befektetni szo dékozök,bankok, 1.3.2 AZ iizletijelentésrészletesftlr/ldRll
szil
Plft6 part
nerek st
b.) ' ' lllztalm i elem ek ism ertetész elöttism ételten hangsfllyozzuk,hogy ezek
ontosan ezen okok m iatt az iizleti Jelentés korlâtozottan nyilvânos, az ,
zlt jg
é részben a Szâm vitelitörvény âltalkötelezsen e vtak és
ves beszlm olö részétképezi,âm a C égbfr6sâgnâlnem kellletétbe helyezni. jt
A z érdekeltségiiketigazolök viszonta véllalkozâs székhelyén m egtekinthe-
-
valapjân besoro ak.
részben pedig sajâttftïrlv .
tik,fénym ésolatotkészfthetnek röla,fgy az iizletijelentés igen fontos szerepet ,ày,t y véjjajkozésaz iizletijelentésföbb tartalm ielem elta szâmvitelipolitikâjâban
jâtszhata véllalkozésrölalkotottm egbfzhatö ésvalöskép ldalakftâséban. .
)'''' rligziti .

iltalânos elvirâs lehet a véllalkozâsok vezetésével szem ben nem zetközi ,, A lapvetjjej.
junkform iy lnta tartalm ielem ek körétnem lehet,bizonyos tém âk
szakm aitestiiletek irânym utatésa szerint is,hogy képesek legyenek m egfelelô j egyékalén nem de legalâbbis eltér6'hangsûllyal,
t
'.
az egyes vâllalkozâsoknâ ,
részletezettségû, de ugyanakkor a bizalm as inform iciôkat ôvatosan kezelö - j
tizletiJelentéstkészfteni
.

.
t
.
? y ielentôségge szerepelhetnek.
,,.. .

'

F .
M eghatirozö lehet'
.
ormâjât,teljedelmétilletsen nincsenek kt:
.
l/c/t?zl elsirâsok. -
a Vjjjajkozésjellege nagysâga,
,

A terjedelem alapvetöen attôl fugg, hogy m ilyen m ennyiségû inform âciét .,s -
kf -
a tevékenységjellege,kiterjedtsége,
vâlm ak RZ S dckeltek tudom âsâra hozni. T erm észeténél fogva tartalm az ' : ' kaci viszonyok stb
) **' 11 P .

SZiITISZCIZ adztokat,S Szöveges élo keléseket egyarént.

W C S ledjiikr hogy a kiegészitö m elléklet törvény éltal m eghatârozott ('éjszerû,ha az összegzö,m inösitô jellegtiértékelésektölhaladunk a részte-
kotelezö tartalm in tlilm enöen lin. nem szabilyozot't klegészitéseket is tar vékenységek tertkletek elem zése felé.
,

talm azhat, elöfordulhat, hogy egyes vâllalkozök a beszém olé e részében

SZCFCPCltetnek Sajât döntés alapjân Olyan inform âciökat,am elyeket m âs h? elemzlbr-értékels részekhez felhasznâland6 eszközrendszert, m utat6szâm
Villalkozök az ûzletiielentésbe tartozönak ftélnek.M indenesetre a pârhuza k'soportokatjölkellm egvélasztani,s annak âlland6sâgâtbiztosftanikell(kö-
m ossigokat,az itfedéseketfeltétleniilcélszerfielkeriilni. vetkezetesség elve).
N éhâny tanécs az iizletiJelentéselkészftéséhez: A I-észletes tartalom m eghatlrozésakor ajânlatos a következö szegm ensekre
Sti
l
Ség
usa vi
ligos,könnyen ért
het
ö l
egyen,jel
lem ezze a t
öm örség,szakszerf
i- kitérniil
:lalkozis tevékenységének bem utatésa,összegzö értékelése,
, S legyen lényegre törô, aV
-
a Villalkozâs szem pontjâböl kedvezö és kedvezötlen elem eket egyarént - 1)piacipozici6k,vevökapcsolatok alakulâsa,
tartalm azza,legyen târgyilagos (ezta valödisâg elve is m egköveteli),nem 1)felhasznilterôforrâsok alakulâsa,
kozm etikizva''a kedvezötlen hatâsokat sem , 3 m inöség alakulâsa,
az élv kelések összegzettek, m inôsftö jellegûek legyenek, nem célszerû :1gépikapacitésok,azok kihasznélâsânak alakulâsa,
elvesznia részletekben'',m agyarâzkodésokban stb. a beruhâzâsi,befektetésidöntések értékelése,
ltktltatâs-fcjV SZY Sértékelése,
M CDOCgXCZZZIQ, hogy a Vâllalkozâsok gyakran vélasztanak olyan m egoldâst, az inform éci6s és érdekeltségirendszer,
hoD rRZ iizletijClentéstartalm a a törvény Szellem étés elôirâsaitkielégitö,ém vagyonihelyzet,tulajdonosiszerkezet,
az iizletm enetröl szélé részletes inform âciék a m enedzsm ent éves iizletl pénziigyi-finanszfrozésihelyzetkép,
bcsA
x molfjlbtm SZCFCPCIIV V,Sfgy jtltnak csW a részvényesek köréhez.Elfo a hatékonység ésjövedelm ezöség alakulâsa,
adhat/ CZ a m egoldâs 1S,ha a vâllalkozâs iizletitevékenységének részletes a tulajdonosikörvâltozâsai,
CVITIZ/SC bizalm asinform âciökatJ'uttatna a konkurensvâllalkozâsokhoz. 11jelentöskötelezettségek éskockàzatok.
A 11k,bZ11113()1t1jövihagyisakor m ir m egkezdett következö iizletiév Iényeges.
Ielelltös escln ényeit, lb lyalnatait az egyes részteriiletek kibontiisakor célszerfi
éltékelni.

30 -3 l
 *
.
.

a) ,4 vtillalkozâs /cvG enységének bem utatâsa,alakulâsânak összegzô'gr/g- ' Ezen ttilm enöen Jrfékelnikell:
W v ld ... föbb term ékcsoporto nként
C RRCM W FG G CS Z tulaj'dol1osok éS aZ frdekelt partnerek betekintést nyer- * az értékesftési irânyok arânyait,
UCIRCM itVillalkozâs tevékenységének részleteibe,nevezetesen: . egy adott térségben,régiöban a piacirészesedés m értékét,
-
Y Y FIXCIUS(dxW esftds)alakulâsânak âtfogö frtékelésébe, sezek alakulâsât,
-
1
a ,,
3226:3tCW W IV SV ICV I
IICY SY CF/SJI
)C, - aZ ZYZFIVONZ.Ialakulâsit.OSSZCVCW C m éSVersenytârsak,konkurenscégek
* *
Y MCVCZY CY f( tCYIIV MCM (SZO1gZtatiSOk)l ijdonsâgaiba,éS iralakulâséval.esetleg elkiilönftve az ârfolyam véltozâsânak hatâsait,
2130,ViSSZX CJ'lesztendt'
s,nem Piacképes term ékek,szolgiltatâsok a term ékek életciklusânak elem zése, a következô évekre vonatkozU

Ajâlllottm Udszerek:
.

.j 7
m
1nck,az értékesftésiVolum en vâltozésânak,érm ozgâsoknak a regisztrjjjsa).
''-
ViSZORYSZZIXOV (UZ ZW ICUS,m CgOSZIZSiI, ' :'
-
iSCICXCV Vevçkkapcsoltltok
- dizglom ok (OSZIOPNVonal,kördiagram ). l(bben a Szegm ensben Célszerll kitérni
- Z G bb VCVCV IXCgRCVCZ/SY C (OfSZigOR1Y Rt),
AZ X /ldfi(% Jlfl/do /f CFIISSégW esctéll kiilön figyelm et kell fordftani az - a vevökapcsolatok biztonsigossâgâra,(elöfordulhatnak politikaivàlto-
w
y éppen kedvezöen éri
ntik e kap-
X Vâ1tOZiS0k hatisainak elkiilönftésére,kiszfirésére. , zâsok, am elyek kedvezötleniil vag .

CSO1JttOlfzt,Z VCFSCRJYCIYZW Viltozisinak hatisaiisélv kelendök),

éfdcucltségi IXZdSZCF, Z.Z Zlkltlm azott differenciilt J
uIPO-
2 IX lllfildtetctt
b) PiacirtMl'clgé; vevôkapcsolatok gr/lkell.
çe litika hatésainak értékelésére.

T iGciX PCJXG V
Egy vâllalkozâsm egftélése ftigg attöl,hogy az adottszakégban term ékei j f') .1 (clllasznâlterts-
'
forrâsok A tl/œ/tFs'd
VCI,Szolgâltatésaival '
' '-
IXCIX Piacokon Van jelen,annak forgalm âbölhogyan részesedik,és ('é1szerti értékelni a term elési (szolgâltatâsi) tevékenységhez sziikségcs
*-
X CIY Paftnerekkeléllkapcsolatban, ej.($(klrré
.sok felhasznélâsânak alaku Iâsât, azok piaci beszerzésének visz()-
S CZCM IROgYZIR Viltoztak az iizletidV Vagy az utolsö 3 év alatt. ylyllit,az aIJ
.bbirészletezésben:
ltZ 2llFktgdl1J'tt
lS hd yzete (SZâllft6ikapcsolatok),
A z érttikesftés nettd ârbevételének bel
földid'
,
v exportértékesltésre történö 11l1tI111/11)eröforràsok rendelkezésre âlIésa,
IXCgbOZY SZ,S ZZ ZFil1XOk alakulésânak elem zése csak az elsö lépés. energiaigénycs tevékenység esetén az energiaellJ
'tJ
's biztonsâga tbs gaz-
d2bli#('SSJg2.

32 3.3
 - a gyârtâstechnolôgia szinvonala,a fejlesztésilehetöségek kihasznâlâsa,
illetve annak korlâtai,
- a készletgazdélkodés elem zése.
/t sztilll'tnipiac elem zése történhet a következôk szerint'
. eredm ényeit.
az alapvetö nyersanyagok, alkatrészek föbb széllftéinak nevesitése, e
kapcsolatok biztonslgosségânak, a bekövetkezett véltozésok okainak
és hatâsainak vizsgâlata,
- a gazdasâgosabb beszerzésre tettintézkedések hatlsainak értékelése,az
esetleg tervezett vfltoztatâsok vérhatö eredm ényének körvonalazâsa,
- a hosszlitévli szerzôdésekbôlszérm azö elônyök éshétrényok bem uta
tésa,illetve e szerzödések felm ondâsânak következm ényeistb.
A gyârtâstechnol6gia szlnvonala a gazdasâgos term elö-szolgâltaté tevé-
kenység egyik m eghatârozéja,igy célszerû értékelni
a technol6gia szfnvonalânak alakulésât,
a m egtett intézkedések költségkihatâsait és a vârhatc'i vagy tényleges
M indezta konkurens cégekkeltörténö összehasonlftâsokkalkellelvégezni.
A készletgazdâlkodâs értékelése sorân vizsgélnikell
a készletfajténkéntiösszetételalakulâsât,
a készletek forgâsi sebességét,
azegyeskészletfajtâk târolâsinapjânak alakulfsât.

A hum ân crtp- tprrtf-

çtp/fr'g/inform éciök szerepelnek a beszém olô kiegészitö #) ./4 m inôà'ég alakulâsânak Jr/J/œ/J5'/
m ellékletében (éllom ânycsoportonkénti bérköltség, szem élyi jellegû
egyéb kifizetések, foglalkoztatottak létszâm a) is, de ezek önm agukban A vâllalkozâs term elése (értékesitése) m inöségének értékelését âltalzibal)
nem nyûjtanak tâjékoztatésta m inöségröl,esetlegesm unkaerôgondokröl. kétirânyban célszerû értékelni:
A z elem zô-értékelô m unka feladata a) term ékcsoportonkénti
- a m unkaerôvelvalö ellétottsâg, konkurenscégek publikéltm inöségiszintjéhez történö viszonyitéssal.
- a m unkaidöalap kihasznâlésés bâzishoz (tervhez) viszonyitottértékeléssel(m inöségieredm ények,
- a m unkaerö költsége egyûtthat6k,reklam âci6k),
alakulésénak vizsgélata. garanciâlisjavftésköltségeinek m inôsftésével,
b) a villalatkiilönbözö részlegeim ûködésének m lnösitése (a funkciollâlis
A m unkaerö-gazdâlkodâsértékelése sorân tevékenység m inösitése).
célszerfi bem utatni az éltalénos m unkaeröpiaci helyzetet, am elybôl a
vâllalkozés ,,m erft''
- értékelnikella m eglévö m unkaerö volum enét és képzettségiszintjéta e) A kapacitâsok /.
çazok kihasznâlâsânak ê'
r//kel/s'
d
vâllalkozésiigényekhez viszonyftva,
- a m unkaidôalap kihasznélésénak értékelése,a kiesés okainak vizsgé A term elô (szolgéltatâs) kapacités alakulésa,böviilése,illetve visszaesése
lata issztikséges, fontosinform âci6tjelent
- célszerti vizsgâlni a m unkaerôvel kapcsolatos költségek összegének és teriileti egységek,
Szintjének alakulését,a bérköltségen,szem élyijellegû egyéb kifizeté - m eghatâroz6 gyârtésikeresztm etszetek,esetleg
seken tlilm enôen,beleértve kiem elthom ogén gépcsoportok
* a bérjârulékok, szerintirészletezésben.
* végkielégftések,
@ költségtérftések, H asonlö tagolésban célszerfi vizsgâlni a kapacitâskihasznélâs alaktlllhslit.
* oktatâsiköltségek viszonyitâsialap ez esetben az elm életiteljesitöképesség.N em szabatlli-
összegét. gyelm en kfviilhagynia piacivâltozésok (m egrendelések visszaesése stb.)
kedvezötlen hatâsait sem .
Ifzek informéciéforrésa ajélkiépitet'tvezetôiszém vitellehet. E pontkeretében kellbem utatnia vlllalkozâs szem pontjt
'ib(5lllllycges
lnegvaltlstllt vagy tervezet't kapacitésbövitéseket,azok piacihatssait. iIletve
Az elem zésjölm egvâlasztott viszonyftâsialap segitségévelvégezhetö el 11.itivedelem terllAelö-képességet.
(létszl
'm ,bérktsltség,értékesftési'
.îrbevétel,összes költség).
1
34 35
/'
) /tbetuhâzdsi,befektetésidöntések gr//kela e A tulajdonosoknak, m âs érdekelteknek ennél bövebb inform âeiökra
.
Mvan szzkségtlk.A z ttzletijelentés is kerûlhetssilletéktelen kezekbe'',ezért
A Z egyes kiem elkedöen fontos sikeres vagy sikertelen beruhézésok figyel- nem ez a dokum entum hivatott an-a,hogy részletezze valam ennyi kutatâs-
111Cn kfvtilhagyâsa akadélyoznâ a m egbfzhatö kép kialakullsât. fejlesztés konkrd tém âjât,a kutatâsim unka elôrehaladottsâgât,a fejlesz-
lq
lnnek m egfelelôen célszerû bem utatniaz utöbbiévek jelentösbenuhâ tésitém âk egyenkéntirt'ifordftésait.
NiNtlif a m ér ielentkezô eredm ényeket,az esetleges kudarcokat. - V élem énytink szerilzt viszont legalâbb az alibbi részletezés sztikséges
A m ennyiben Gzletititkotnem sértenek,tîgy a m enedzsm entâttekintést (esetleges ,x vatos értékelêsekkel''és összegeltkel).
adhata következö ilzletiév föbb beruhézésielképzeléseiröl,azok - a term ékfejlesztéshelyzete
- nagysigrendjét,jelentôségét, . sajâtfejlesztésarénya,
-
vârhat6 hatâsait, , . licencvésârlésok m értékea
- finanszfrozâsifol-résait s ezek vâltozésai,
isktkvonalazva, a gyjytéstechnolöglafejlesztésének alakulâsa
* lijgyârtâsielJ'ârisok ldalakftâsa,
A pénziigyibefektetésidöntések a vâllalkozésrészére . m inöségjavitâs,
-
egylfszt ITIéS Véllalkozésokban irényftési, befolyésolési és ellenôrzési * anyag- és energiam egtakarftésokra vonatkoz6 fejlesztések
Iehetöségetbiztosftanak, a m unkaköritlm ények javftâsa,
-
m ésrészt tartös jövedelem szerzésre biztosftanak jogosultsâgot (oszta- a könlyezetvédelem re irényul6 fejlesztések stb.
lék,részesedés,kam atstb.). A vâllalkozâs kitérhet a technolôgiai eljârâsok tcvâbbértékesitéséböl
N em vârhatô ezeknek a szândékoknak és összegeknek a teljes körû rész- szârm azö hozam okra is.
letezése, de ajânlatos röviden bem utatni az ilyen célti befektetésekkel A tulajdonosok szâmâra ,,szivesen''adnak tâjékoztatâsta vezetök a be-
-
összegek l3élkfil .hosszabb tâvon elérhetô eredm ényeket.Ezek lehetnek vezetett,m âr védett,szabadalm azott eljârâsokrél,s azok közvetlen vagy
StSzliken vettpénziigyihaszonszerzésen tfllm enôen becsûlt hasznéröl, hasznosségâ
'röl. H a szém szaki adatokkal is bôvitclli
- m fiszaki-gazdaségiérdekek kfvénjuk a tâjékoztatâst,szâm ftandö
(kooperéciös feladatokatléthatnak e1,a K + F tevékenységetsegfthetik K + F költségek
jölfelkésziiltkutat6-fejlesztö apparâtusukkalstb.), a K + F költségek hânyada = CrX /VCSiY S DCXI'S érbevétele
)
-
az anyavéllalatkeres
1eg konkurenci kedelm icsi
aharcokat funkci
llapföitvehet
that ikb.
nak st ât,vagy segfthetik, - .esztések arénya (az összesfejlesztésitém én beliil),
a m egkezdett fell
-
eset
- a tZ
'rgyévben befelezettfejlesztfsek arénya.
T erm észetesen a csökkenésekre is ki kell tfrni e befektetéseknél. N em
célszerfi kitérni a forgatési széndékkal vésérolt értékpapfrokra, ezek ösz- dsgop
Szegszerfien tlgyism egjelennek a kiegészitö m ellékletben. 3l) Inform édésd'
VérdekcI/'
V/#iFfn
M inden villalkozâs rendelkezik âltalâban m fiködô belsô inform àcilss
X-/V5'Z//JiteYêkenység ërê/kel/.
se O ZCISZG FCI,dtilltési Struktlirival,belsö érdekeltségi m ecbanizm ussa!.Az
g) X kldattisi,J7I:V W W I'. uzletijelentés tartalm ânél alapvetôen a beszém olé évében bekiôvelkezett

E tém a köriil m eriil felleginkâbb a vâllalkozâsok aggodalm a,hoev a féltve 1 Y'

âltozâsokraCëllzdrlutalni,
örzötttitkok aversvnytérsak,akonkurensvéllalkozésokhozeliu- tQ k. ' aSzervezetivâltoztatâsokra,
A klegészitö mellékletben be kellmutatnla kutatés,kisérfetllkllesztés - ê
t dGKtéSi, hatéskörim6dos ul
â sokra,
a belsö elszâm olâsiés érdekeltségirendszer szfnvonalânak alaktllssl
'141.
' -

költstbgeit.A kezdeti tapasztalatok azt m utatlâk,hogy az összes költségen

tthllnenöen legf
dot ism ertetel
jebb az alapkutatésra,alkalm azottkutatésra forditotthâ-
ik. A szâm itôgépes inform âoi6rendszer böviilése, enlzek eregm ényesgége
nya ugyancsak szerepeltethetô .

37
3(1
 6) ,4 tulqhlonosikörrel,xtzyg/M'
zgve/kapcsolatos ysyta- gcjt;yf a A M é ul ygG staygM zé sE
-

Az uzletijelentésösszefoglalöan tartalm azhatja

-
az iizleti évben bekövetkezett tulaidonosi vâltozxtnt-ot cvJm o v n t-l - A -
A m érlegelem zés /èlti tzftza véllalkozés vagyoniés pénziigyihelyzetének,az
-

tokkal, ' --'-'n**t'>'-**''''D'-ç''k'f'k'': abban bekövetkezett vâltozésoknak az elem zése. K iem elt jelentöséget kell
-
a tökeem elések okaités összegeit, tulajdonftanunk e tém ânak ezért is,m ert az éves beszâm ol6 kiagészitö m el-
-
az esetlegestökeleszéllftésokat(bevonésokat) .
lbkletében és az iizletijelentésben a vâllalkozésnak ilyen jellegû énékelést is
-
'- kancsolntnq lnf,n,.m G-
az iizleti év sorén visszavâsérolt részvénvekkel készitenie kell,s célszerûen eg y élland6 m utatôszâm rendszertkellkialakitani
.

ciökat(ezta Szém vitelitörvény kötelezôv- é isteszil, '- ---- --'V'*'''**' éS folyam atosan alkalm aznia.
-
azok visszavâsârlâri érât és névértékét ,
-
az ehhez kapcsolödö széndékokat(éjraértékesftés bevonésh .
A Z elem zés végezhetö a
valam intm indezek hatésJta véllalkozâs vagyoniés pén
'
ztigyiJelyzetére. 2 bliListl6vtokhozVï'
îZOFI.
FIXJ'hiszen amérleg legalâbb kétidôszak zârö
adatait tartalm azza (az elözö és térgyév adatain tfllm enôen az önreviziô,
A z elsö hérom tétel szâm adatai a kiegészftô m ellékletnek iskat-l-- zm olom o; O vfziöjelentösnek m inösitet'thatésaikiem elten isszerepeltethetôk),
- '-%'*W A '''' W 'W Y W '
e helyiitt az okok és hatésok szerepelhetnek részletes ? - a W l-vcldtlLokhoz %''K tJFII'/l37J, CZ azonban a m érlegterv elkészftését felté-
en .
telezi.

l') Jt#t?a&;%'kötelezettségek c;j-kockk atok

, /tm érlegelem zés m 6dszerei.
âtfogö pénziigyi elem zés a vagyoni és pénziigyi helyzetre vonatkozöan,
E lfszben a véllalkozâstulajdonosaim egism erhetik aZ evyesm érlegtételek alakulésénak részleteselem zése.
-

a következô idôszakban véllaltjelentôskötelezettségeket ,

-
a véllalkozés m fiködését érintô vérhat: vagy vélelm ezett
esem ényeket, a jx
- kedvezö és kedvezôtlen vàltozésokat a véllalkozés kö m prjrg é
.tfogts elem zéw
adöfeltétel rnyezetében (p1. *
ek véltozésa),valam int
ezek hatâsait,illetve az esetleges ellenintézkedések tervzzetét. , 2*1.1 X Z egyes eszköz- f'
& /brrfi'
- çfrs'tT t/r/t?/fbelsë arânyainak elem zése
A Vlvtrm /7t pénzligyi, a /tlvcle/zncztage gs a yw fgjsnxws;.
a v-
zu vnvrxlz--.l- A m érleg nagyvonalé elem zéséhez alkalm as m 6dszer lehet az egyes eszköz-
.

érlékelésa - ahogy a tartalmielemek-felsorolâsânll'ii

-t
-JuZY
-'
-**JJ
'w
oo
''f
''
fok
ll
' öS forrâscsoportok (tételek)megoszlâsiviszonyszâmainak kiszâmftlsa két
tél
I szcrlibeépiteniaz uzletijelentésbe E témékatefeiezetben n-
. ZZ *
4
Y
u7
H.JJ
Y'
) idöszakravonatkozöan,sazeltérések felhivjék afigyelmeta lényegesfolya-
s
i.Iliszenakésöbbiekbenrészletesmédszertaniajénllsokatte
-sz
--
JW
nk/O*JY''X maAtokra, legalâbbisa részleteseb ben eleme zendô terii
letekre .
m érleg föbb adataittartalm azé tâblâzatunk a m egâllapftottbelsö arinyok
A jelentés lehetrovidebb vagp hosszabb yg/cvzc/z'à a vâllalkozés nacrvtxcy
.,
Clm ozdulâsait szem lélteti.A z értékeléskor m eghatârozönak kell tekinteni a
l'endjétôl,az iizletlnenetbonyolultségétôlfug-göen OJ--*Y
.
Vâllalkozâs tevékenységét (term elö-, szolgiltatô- vagy kereskedelm i tevé-
I-ehetalapvetôen pozitfv hangvételû ha ezzelnem félrevezetö Term észe- kollységetfolytat-e,a tökeigényesség isfugg ettöll.
, .

tesnek tekinthetö hogy a kedvezô jelenségek nagy hangsùlytkapnak

,
de ,
I1elM szabad tom pftania kedvezôtleneket sem hiszen a beszém olé e részére .ik viszonyitâsialapnak
A belsö arânyok Szâm itâsakor tekinthetli
,
tlgyantigy vonatkoznak a szâm viteli alapelvek m int a m érlem -e eredm énw * ZZ eszközök összesen adatâtés
, .
* - '
kim tltatâsra vagy a kiegészftô m ellékletre .
az egyéb eszköz- és forrésfôcsoportok összegét
ttgyarânt.
s végul: vc pz/c/jp /t
- /g,
y nem v xesz/twlg-össze az éves je/tw /guvycy am ely
-
-

egyes véllalkozésok részére (akiknek értékpapirjai a tözsdén forealm a lîZ ltZ Clem zés a m érlegsém âk közûl az ,.A ',vâltozat esetében végezllctts el
zt
ké'ttak, illetve kötvénykibocsét6k) kötelezô mésok sajâtdöntés llapjén
, ktilllycbbtln.il,%B''vâltozatelökészitéstigényel.
szftik s publikus beszlm olöjukkénthozzâk nyilvénossâgra .

38 3t)
- '
.)
 .%

M éRLEG.
,2()e...,december31. ,..
-k.t'
/
,
.
-
,
.
? l-îb-bbkövetkesetéseink:
A datok % banl ' ânak növekedése kedvezönek fnknysithetö, m ert
ESZK U ZO K Elözö Târgy- FO RRA SO K Elözö Tirgy - a befektetetteszközök arâny (
jeu , s ezen beli
i l is a fötevékenységet
é ârgyi eszközök arânya em elke
v év év év * at du am ikusabban; kiilikl
' leniil Szolgâl; m ûszaki gépek nöttek a 1eg
I3E FEK T E TE T T .,.. ' kön et d ezônek tekint-
ESZK U ZO K 38 44 ' ''
SA JA T TO K E 40 42 Vizsgâlandô Z' Z ingatlanok arâny ku ak tbkozédisa, ka v
kapcsolbdnak .A beruhizl 's0k rész-
I hetö ha a tevékenységhez szorosan
m m ateriilis Jegyzetttöke , . kkor ha a térgyieszközök m egt îjïtâsifolya-
'avak 3 5 25 25 .
2Y CX XZ2 IO VCZCO SCJö lt
.
,
jejjlftott beruhézâsok vannak az em elkedés
K F tât Jelzi, s nem pedig
+ aktivâlt T öketartalék 2 7 t'O
érték l 1 ' m ögött, . k arjnyéaak növekedésén beliilpozitfv az, tja a tevé- .'
, V , . az îynm ateriélisJava fejé
agyoniértékl:i E redm én tartalék 4 3 kögxetlenûl szolgâl6 , forgalom képes szellem i term ékek
. :,,.'. ) kenységet
o ( 1 L ekötötttartalék 6 l tétel
S tolôdotta belsö össze , jhao
zellem i M érleg szerinti .
,.,. . . v
.-w.
.
-+
-
-+. vaxx
avoaw; eszkézök arényânak visszaesése Vizsgâ
lerm ékek l 3 eredm én 3 6 ''tjk
.,.,.,, * a
azoDetrlttctot
k hozam tval
ai lx umv
,s œa'
éldlfkesf
- tés esetén az irs lyam -ktilönbözetekkelösz
T ârgyi CELTA R - fu ésben (ehhez eredm énykim utatâ 'slx5lszerezhetim k knform â
'ciökat),
eszközök 30 36 TALVK OK 3 5 , sze gg
Ingatlanok és K O TELE- .,
' ' *
(u szközök arânyânak csökkenése ugyan kedvezö,de
ka csolt'idö 'o ok 4 8 .
Z ET T SE G E K 51 45
.
;, .. a forg .tljyak hacsak nem âIl e
.p készletek arénynövekedése nem tekinthetö J ,
M fi . a é ea kereskedelm i
szakigépek 15 17 Hétrasorolt m ögött egy jelentss term elésnbvekedés, vagy PP
kötelezettsé ek 5 5 tevékenységrölvan sz6,
Egyéb H osszli leJ'X X 2 * 2'követelések em elkedése kiïlön vizsgâlatot igényel.hiszen Szâlm . azuat
b fizetési fegyelem m ellett,de adödhat
erendezések 8 6 kötelezettsé ek 15 16 a forgalom felflltâsâbölvâltozatlan
Beruhi'zâs 3 5 ez ut6bbilényeges rom lâsâböl is,
B ' VGO U AY XAY Y22 Visszaesése,valôszinfisithetö a
efektetett R övid lelârattû . kedvezötlen a pénzesz .os
énzii ieszk. 5 3 kötelezettsé ek 31 24 készletnövekedésekkel és a be nem folyt követelésekkel valö szol
FO R G O - kapcsolat,
ESZK O ZO K 56 51 'jt
Ké ' öke arânya,s kiilönösen kedvezö volt az,hogy az ,PSaJ
szletek 18 22 - cm elkedetta salâtt am jny
'' d6dott,hiszen a G rtalékok és a m érleg szerintiere
K övetelések 13 15 ' ttliesitm ényböl a .
iszonyitva, ugyallakkor em elkedett a Jegy-
E l'ték a frok 5 5 . részarinya nölt az elözö évhez V
. uau kbél ljthatô visszavezetés
l'énzeszközök 20 9 N tt tökén felùli salât vagyon, a lekötött ta
A K T IV ID . P A SSZ IV 1D . a töketartalékba,
EL H . 6 5 ELH . 6 8 k arânya elsösorban a rövid lttl 'fll'lttll
IISZKO ZO K FO RR ASO K lïtthatéan csökkenö a kötelezeésbe
tlsége ,
hozhatö a pénzeszközök âllom l
.

.nytillltk
(ISSZ
. E SE N 100 100 O..SSZ E SE N 100 100 (artozésoknél.E z is összefiigg
jsyt képviselnek a hâtrasorolt ktltelezetts/
Usökkenésével.V âltezatlan ar
1Si forrâstképviselnek az litlagtlslylil.
gok ezek biztonsâgosabb finanszïroz
.

4.
zlf, $
2 ..
x K ljtelczcttségek
. I.2 /t vagyonihelyzet alakulâsânak elem zése -x. K öt é ek részarânya = -- - - X l$'61
- - - -

elezetts g Ik
,
,lrrjsok összcscn

a) d ttb'keertb-sség
z
'7,2-. . kdegen forrésok drégaségét'' a kam atok m értékét, annak vZ
-
'Itozc'i-
l1Itl az ,, , jo ja(jlj aju.ny
itt/ Kltil llel'n szabad t'igyelm en kfviil hagyni 70% vagy azt m eg
Ismeretes,hogy a véllalkozés sajéttôkéje (vagyona)a következö részekböl l. lldlrigcn kedvezötlen lehetinflâciösköriilm ények között.
tevödik össze: . jxészm utatökéntszârnflhatö a hosszli,illetve a rövktjjejératû kötelezett-
. y p' ''z
a jegyzetttöke, ( qyk.arjnya is ktilön-kfllön
- .tg .
-
a töketartalék, .
- az eredm énytartalék, '
-
Iekötötttartalék, ,) (vttartau kok crtjayu
'- -
értékelésitartalék és !
- a m érleg szerintieredm ény z A ktyvetkezö évi virhat6 kötelezettqégeire (ftiggö éS biztos kötelezettsé-
USSZCX IIOI. b j jam int a 1 *ovöbelli ktiltségekre képzet't Céltartalékok osszege a
/.01*F07, VZh- u jugsjg ajakulisit is
'
gll/dfllkodisbafl reJlö bi
zonyt
alansigot, részben a m köt
A Villalkozés m érlegében a sajét tôke összetevöjeként kell kim utatni a , jgk.v alôszinûsithetök ajövöbeni(pl.környezetvédelm i)
.
ejezettségek
Jegyzett de m ég be nem fizetetttöke összeaét negativ elölellel
. . .
jt
. A tulaldono- ,;v, ) yjjtozé
.saiis .
- S- j , gw a - , v G . G u 4'
g
SOK iltal m ég De nem l'lzetett USSZCg igy lenetövé teszi a Salit töke val6s, 'ut' , ..

ténylegesen rendelkezésre âllö nagységânak bem utatâsât. C éltartalékok

X 100
A Sajét tôke a m érleg föösszeghez viszonyftottarânya jelentia töke Céltartalék arânya Forrisok öSSZCSeIA
erösséget(tökeellétottségot).

Tökeerösség Sajittöke X 100

F , #) Itqfektetetteszközökfedezete
orrisok összesen
''-''''''''-S ' l Il1UCY'V Z CYX öSZX Y kötött,befektetett CSZI
X ZöV éS R-SzJ
'it fo1
G sok USSZ-

Kedvezönek a mutatô növekedése tekinthetö,kötelezettségek (hitelek, jâjjygjjthivatottvizsgélni. -

SZJIlftöi tartozâsok stb.) âltalâban m inden vâllalkozésnél vannak, fgy
l00% -osVagy aztközelitö érték nehezen képzelhetö el. Sajâttöke X 100
B efektetetteszköztsk fedezete - B k
efektetet't eszközö
A lnutatö elfogadottm élv ke fligg a tevékenység jellegétöl,tökeigényes-
ségétol, m ésként kezelendö ez egy term elô, illetve egy *kereskedelm i, . a j fj,jértéke kedvezö,ha 100% közeli,va af#-
lëtti. -
esetleg szolgéltatö tevékenységet folytatö vâllalkozâsnél. A ltalânosan el '' 1''xU-it
jg,
j -- (--
j- -j-y- k jts sza ok, am 1 or Jelentös beruhâzâsokat valôsit llleg
j jj
fogad hat6 hogy ha a m utat6 értéke 30% a1é csökken,az kritikus helyzetet 1-'- -0V-t1 2 l'la ik
, joyrésb6l,s akkor e m utatö a 100% a1â eS .
idézhet elö. isVt'illalkozés idegen -
. .

dszeresen Vesznek igéllybc iklegco

b) Kötelezettségek részarânya . A /t'knc 'il a Vâllalkozâsoknâl, ahol ren s éra beruhszâsi hitelek. ttilal-,
''lîsokat a befektetett eszközök finanszfroz
l()ll j r
.j
a (
t j
.lat,!
(
tli'llosi kölcsönök form él'éban, a befektetett eszközök fedezete sz
y
A köt '
elezettségek hârom fö részre bonthat6k:hétrasorolt, hosszti lelératfl .

és rövid leJ'âo tli (egy dven beliil esedékes) tartozfsokra. E m utat6nk 11kovd kezö m édon is. --.,< ,
.- /
lnindhl
'rm atfigyelem te veszi,sa m érleg föösszegéhez viszonyitja.

. 43
42
I3elbktetetteszkôztlk redczete = Sitiltt6ke + Hosszû Iejératû kötelezettségek 1./'.f/tpénzligjg /lf'?.VCt# tlltlktllébthltlk //.//?#/ ''Y #l2/$t'
x 100
s efektetetteszközök #I) ztz adésségéllontdnyra pflllfdfktzzfi tnutatnk

' ACIISSSJ
'gsllom âny alattaz egy évet meghaladö,hosszt
â lejâ
'ratû tarttlzk
îstb-
A m utatö értékének, elm ozdulâsa irénvânak értébw CW*
t,
l.
*
xv'
x
'W
zoyza-oM
zx
laG
/1'
i1xC-l
ooz x'U
xhz
X.
A--V
-- ?U
-'-
,(ZO,-
-c . klytérjiik.Ennek többirânyû elemzése is elképzelhetö,egyrészta tartfjs.
kötelezet
ekhez. A tségek
m utatôis s
figyel
zâm em
ft be veendôk.
âsakor a befekt G/c
' ef-WWWM
ot-la'W'
-
sx
- WEW WWVMYW VU HYLO SOI-OIt jjllandk.
y tökeelem ek összegével célszerti összehasonlitani, m ésrészt az
' atlisssâ
'gszolgélat fedezettségét kell vizsgélni.A z ad6ssâgâllom âny elelllei
Iulletnek a hâtrasorollésa hosszt'
ilejérattikötelezettségek m érlegsorokban
e) .
,4 salâtM'
zz növekedésének zazrzg/f.
e ' cgyarâ
'nt.
Xo ssv illom âny x 10()
ilIA lko4és éltalaz adotttizletiéve n m egtenuelt ad6zott eredm ény részlv n , '' - A dôssâgâllom âny arânya =
A z
osVtalék-(részesedés-
. - - .
)pz
t- etrx céltszolgél,ém aiiiléj onoso --r hosszabb ' Adössâgâllom âny + Sajâttôke
.

tévrakgondol
zôdi kodna
atö mké-rtéakébôl
kia m ut say'ét,t
aôke
waznövel ését
atérgyéviivagyongya
s m egkalds
rf
atyak.
'- b6l
podâs '. f-
eje- '''> ' - A saja töke arànya = Sêiittöke x 1:()
Adösu gâllom ény + sajéttôke
Sajéttôke növekedésének m értéke = M irleg szeri
ntiere
Jegyzetttöke
dm ényx 100 - A dösségszolgâlatifedezetim utatö =

Ha ajegyzetttôkétteu ntjuk viszonyftésialapnak,égy a m utatö az eredeti ' Adözot'teredmény+ értékcsökk.leirés+ hosszû lej.köt.kamata
tôke térgyévinövekedésétjelzi. ' = uétrasoroltéshossztklej.köt.esedékes
-törl-részlete.
' hkam atai
szém fthatjuk a következôképpen is: , h mutaté arravonatkozôan adjelzést,hogy a vâllalkozâskövetkezö iizleti
Sajéttôke növekedésének m értéke = M écleg szerintieredmény yvben esedékesadôssigszolgilata (törlesztö rész + kam atokjfedezett-e az
sagât töke
.
x 10t) erre fordfthatö forrésokbôl.
A szém ulôban ajövöre vonatkozô szém itésoknâlaz adôzotteredményt
EZ esetben az eredeti(jegyzett) tôke és a m fiködés éveiben felhnlm n-
z/att tthlszerfi szerepeltetni,esetenként viszont a m érleg szerintieredm ényt is
(
-
''
a:y ë ppen el
veszit
ett
) töke târ
g yévben
sének (csökkenésének)m értékétfejeziki.
megval
ösul
ttovébbiem
--
e-
lk
Yl
'JV
*- ligyelemb e l
ehet venn i
, ug yanis a tula
jdono sok âl
tal felvett osztalék
(részesedés)nem éllrzndelkezésre az igénybe vettidegen forrésok vissza-
f'izetésére.

X EszköligénsességiZZIZZ//Z/JJ(a M'
kezzw /zfp//kg/tv-l â mutat6 Jzlmf//zfz/tiJ.
gy is,hogy a hâtrasoroltéshosszé lejsratd kötelezrtt-
ségek kam atait m ind a szém lélôban, m ind pedig a nevezöben figyclm el,
A tökeerösség fordftotja kifejezi,hogy egységnyisajéttgkévelhény egy- kiviilhagyjuk.A nevezöben szereplö adat a m érlegben a rövid lcjliratli
ség eszközéllom ényt m ozgat a véllalkozés. ktjtelezettségek köztkt szerepei.
K ritikusnak tekinthetö, ha az ad6ssâgâllom âny arânya a 60-65% -(,1
Eszközök összesen meghaladja,vagy az adösségszolgâlatifedezetim utatôja tartösan 1,3 alatt
T ökem ultiplikétor = Sajéttöke marad,biztonségotaz efelettimérték nytij.t.
j't'
A vagyoni hel
yzet al
akul âsânak elem zése szâm os - m és - m ut
atö al
apjân
is lehetséges.Elkiilönfthetô a m fiködö töke kategôriéja,vizsgélhatô a vél- ! Az adtsségéllom â
@ny fedezett
s ége = SZJ
'ittokc
Adössâgâllomény X 1X

Ialkozésm ésholm gködö tökéjének arényais. ,

45
44
 A m tltatö - elnevezéséböl adödôan is az adösségâllom ény sajét töke r) A likviditésim érleg
liltllIifzdezettségétm lltatja,AZ
* adössigil
lom iny és a sajittöke szi
nkronjât liixizitvsi I'IV FICV OSSZH llfthatö a fordulönappajej készft
ett m érleg ada
vagy éppen annak hiânyâtfelezi11.
1. X h közi jnyersm érlegekböl''is.
l tltib/l (1C CZ ZZ OSSZO asonlitiselvlgezheto az EV , . k ktjjjta;
K p
V VXZV tCECtOSCVS Z fW ViS0k Pedig 1CJiO t
ötelezettségek :fjn kL X Z egyes CSZIX Zö P , ..,zj.sxv jsuqzjajaaqoygftésa révén
-
A z eladösodot-tség foka = E x .vv . ( kju osztélyozandöK, S aZ egyes Oozutcuzxm vzuw-------
SZUOZOM OSSZCSCZ ' 'YRR SZG
2 2 likYiditésitöbblcuhiilv m cgâllapfthalö.
' '

Ebben az összehasonlftâsban kim utathatö,hogy az eszközéllom âny m ilyen o,'.

m értékben van m egterhelve kötelezettségvéllaléssal.E z esetben az összes ' ' A likviditésifll/rlfW sgpty a a ktw etkezö lehet:
kötelezettséget célszerfi a m érlegböl figyelem be venni, ahogy a tôrkè-szer-
kezetim utatöknâlm ârlâthattuk. sou yzn ryn .z F tpA Pa/tl't?ff
A D Z A IM IV A
l A ZO N N X L C SC D EK V S
1 K ESZPE N Z ;L A T R A SZ O L O .
TET VRTVKPAPX K OW LCZCTTSVGEK
b) Likviditâsim utatôk IIA N K BE , Jti lszém olés
vedelellv
- W ZZG F,CSCW
T Y J-VUtCICZCttS/g
A likviditâsclem zés à likvid eszközök és a rövid lejâratti kötelezettségek ï') Bankbetétek AtM tartozâsok
OSSZCUZSOIIIiS SZ jeleflti Szim fthatb több lidf5lfokozatban is.
,
s
2
- '
V.' zrtékpapfrok Uâtra szölö) -
- (p, éb ( 1.széllhök < 10 na )
A likvid eszközök értelm ezésének eltérése m iatt két m utat6 szém ftâsât - u u j sv E x B IEL UL ESED EK E S
'

isJJW ZSOIJ'tlk,az egyik esetben a teljes forg6eszköz âllom énytfigyelem be

'
11 lEVEN BEL --L . 'IO TyZ SZIRTTSEGEK
e
véve m fg a m âsik esetben a készleteket figyelm en kfviil hagylu
,
' k. IIEH M TH ATO ,PZN ZZE
1)t' TEHETO ESZK OZOK
'' '
F oraôeszközök - V evökövetelések
-
L lkv ldltâsl m utaté 1.,,- R . ,>j. - Kovetelések kapcsolt
övid lejératflkötelezettségek ' éssa)szem ben - Szâllftök (ha > 10 nap)
vâllalkoz
- K övetelések egyéb rész.viSZ. - R itclek
Forgöeszközök készletek j1,a wgjjolkozéssal szem ben
.
- K ölcsön ök
lzikviditésim utaté 11.(gyorsréta)= R öVid lelârat
. flkötelezettségek .-uz zvztékövet
v âl v'u'- elések - C éltaftau kok
.-

-
P aSSZ V idöbelielhatârolâsojk
- Egyéb követelések
A m utatök szâm ftâsânll a forgéeszközök köziil célszerû kiem elni az egy - K észletek
éven beliilvârhatöan be nem hajthatö követeléseket. Aktfv idöbelielhatârolâsok
A 111.H O SSZU L E JA R A T U
m utatök értékelése m egfelelö fizetési fegyelem esetén könnyebb, IlI l E V E,N T U L PE N Z Z E z
ilyen csetben az 1 .

' O ZO K K U TELEZVT TSEG EK

biztonsâgos értéke m inim âlisan 1,3,a hitelintézetek az
.
1EHETU ESZK e
adôsm inôsitéskoraz l8 felettiértéketpontozzék kiem elkedöen.A bézishoz
, - Kovetelésekböl(egy éven tûli) H ATRA SOROLT
KOTELEZFTTSEG e su
(tcrvhez) történô viszonyftés biztonségosabb inform éciét ad a pénziigyi ' Készletekböl(elfekvö,lassan
llelyzctalakulâ
'sJ
'röl. m ozgtg *
A likviditâsim utatök az elôzöeknéltöbb vâltozatban fordulnak elö âm m i IM I;E FB K T E T E T T E SZ K O ZU K W . SA JA T TO K E
, .

az Jltalunk legfontosabbnak ftélt,s a banki gyakorlatban is leggyakrabban

Ilaszntiltakatem eltiik ki.
*j
(a fi tssszebasonlitani az azonos sorszâm tl (osztâlysztim fl) eszkfsz- és
é1szer
tokatosszegszeriien CS esd enként kum ujjyjtadataikat is-
.

I- -

llrrâscsopor

47
4(,
 'âböl term észetesen ez ut6bbiak azon beltkl is a likvid
2.1.4 X eash #tl+ kim ldatés Tém âllk SZCFIT OIItJ
eszközök iram lâsa,azaz a Pénziram lâs - részletesebb târgyalâsâra Van Sziikség.
.

A nem zetközigyakorlatban a pénzûgyijelentésnek a m érleg és eredm ény kenységé

kiInutatis lnellet't iltaléban kötelezö J'elleggel összeâllitandé része az éves X Villzlkozisnilm egjelenö pénzâram ok âtszövik a vâllalkozés tevé -

letét igy a norm il m tiködést, a befektetésitevékenységet

Casl) flow kim utatâs. nek valam ennyi terii ,

CSakligy,m int a fitlanszfrozâsk tevékenységet.

A napipénziigyigyakorlatban az angolkifejezés eredeti(szfikebb értelm ti) , .

'elentése a W szpénz- m elletta cash fogalm éba tartozönak tekintl'iik a kész
j
'
PénzeszközöX C VZK SZBY V 2 VâllalkozâsSzâm âra egy SOrteriileten,lgy:
0ollz-helyettesitô eszközöketis,m intam ilyenek példéula véllalkoz/s lekötetlen * a term ékelöâllitâshoz,szolgâltatâsnyfljtâshoz,illet've éruértékesitéshez sziik-
bankszém lâinak pozitfv egyenlegei a foly6szâm lahitelek összegei,valam int a
, séges anyagi és hum ân eröforrâsok m egszerzéséhez (term elöberendezés.
lltîh ia m tm kaerö,kiilsö Szolgâltatisok stb.biztositâsâhoz),
'iny napon beliil készpénzzé alakfthat6 értékpapfrok (âllam kötvények,
t anyagok,energ ,
kincstlrl'egyek Stb.),Csekkek,hitelkârtyâk stb. @ korébban felvett hosszû és rövid lejâratli kölcstm ök és hltelek,valam int
A cash flow szâm ftâsokban ugyanakkor a szém vitelben értelm ezettpénz azok kam atainak törlesztéséhez,
ev
bzközök,azaz a Szém vitelitörvény csoportosftésâban a @ ad6fizetéshez ésegyéb köztartozâsteljesftéséhez,
VCSZX W ' * Osztalék,részesedés fizetéséhez,Pénziigyibefektetésekhez,m âs vâllalko-
-
az elektronikus pénzzszközök, zésban vals részesedés szerzéséhez stb.
.

-
csekk,
-
a bankbetétek
értékétfoglalja m agéban. jIazénkban az 1997.januâr l-jétölérvényes szabâlyozis teszi kötelezövé e
kim utatis összeillitisât és bem tltatisit a kiegészitô m ellékletben az éves
A cash flow âltalâno éS ezt a 200 1.évtöl hatilyos Szâm viteli törvény
s elfogadott értelm ezés szerint nem m âs,m int pénz bcszâm olöt készitök esetében,
lklrrkisok képzödésének és felhasznâlâsânak folyam ata egy m eghatârozott is m egerösiti.
i bban is Viszonylag SZéIeS körben talélkozhattunk
lltiszak alatt. U gyanakkor m âr koré
A bbnyire hitelkérelem bankok âltal m egkövetelt
z angolterm inolögiânâlm aradva a cash flow a következö egyenlet segft cash flow kim utatâssal, tö
ségévclértelm ezhetö. részeként.

C ash .
#/lp = cash I -X /F - cash tII1-.#S1# /tCM h# 0W'kim ldcltés IW K
VZXOSSY SJ

llmtz a CaSh flOW értéke m egegyezlk a pénzbevételek és a pénzkiéram lés kii- (l) X MâlllllkozA W ZC/K DCSZéTô'I
ltillbségével,végsô soron tehita pénzeszközök éllom ânyvéltozésétjelzi. A vâllalkozés vezetése szâm éra a casj.jjjow kim utatéslegfontosabb funk-
ciéqa
' hogy a Vezetés Szim szerfisitve lithatja korâbbidöntéseikövetkezmé-
A Vlillalkozés m tiködése sorén cserekapcsolatok sokaségéval kapcsolôdik , k âljom ényéra A kim utatâsböl kideriil, jaogy
kti nyeit,hatâsât a Pénzeszközö .

lm yezetéhez, am elynek keretében tégan értelm ezett term fkeket, szolgéltatâ a m fiködés beVa ejei fkdezetet biztositanak-e a belsö tökeigényre, vagy
Nllkat bocsst kiés hasznâl fel.E zen cserekapcsolatok a vâllalkozâst6l kiindulö, g szvény- (esetleg kötvény-) kibocsâtâssal,llitellelbiztosftand6 a sziikséges
ilIetve (lda irényulé gazdaségiâram lâsok form éléban tigyelhetök m eg
.
l
. ju élu ku fbrrés.
A vâllalkozâsnil m egfigyelhetö gazdasâgi âram lésok term észetiiknek A cash tlow kim utatâs részletes vizqgélata elözi m eg âltalâban a fsze-
llltlgtbleltscn lchetnek: tendö osztalék m értékének m eghatârozâsât is. (A készpénzhiény orvos-
-
rec
'iIJ
'I'am lâ
'sok (avak és szolgâltatésok kibocsâtâsa, illetve igénybe- jâ
.sé
,nak ugyanis egyik lehetséges m ödja az osztalék visszatarti
'sa,illctvc
vételc) ftjsa
lcszor ) x

pénztigyijellegti Iiram lésok (pénzkifizetés, illetve bevételezés,vala-

Illintklhvetelések és klstelezettségek szerzése)
4$)
,
18
 21 1/ '
' Y SX -IM Z J'Y CIX IIICV Z Szâm viteli
yjszévé H ivatalosan elöször 197 l-ben az
'
vonatkoz6an.A z elem zés sorân vâlasztkaphatunk arra is,hogy az idöszak . .

bcfcktetési illet'
ve pénziigyitevékenysége,m fiveletei m ilyen hatést gya-
, jgau y okatalkotö FAPB (Financialand X ccot
lntal
lcy W Z CI
PICS Boafd) egy
koroltak a vâllalkozés cash flow 'X Y
-
* tztlst Z bCSZéD OIU Jltalânosan m egkövetelt ré-
j . tjjjy
jsjoglalésa, am ely a ldm u
.
j t qztbvé teszi. turrd) 1979
A ncm zetközi és a m agyaz szâm viteli szabâlyozés és gyakorlat egyarânt kö- . A x em zetköziSzâm viteliStandardok (1A S) egyike C .SZ.Stan .

telezia vâllalkoz6kat,hogy m eghatârozottrendszerességgeladjanak szém ot ihatéllyalrögzfti hogy:

vagyoniJövedelm iés pénziigyihelyzetûkrölbeszâm olö form élâban.
,
. .
( jajjuj
Ay té
.,nzugyihelyzet véltozâsâr6l szölö J.elentést a pénzûgyjJajauté,yutag
, .

A vagyonihelyzetalakulâsâr6lviszonylag âtfogö képetkapunk a mérlegbsl ''

dot't idöswak eredm ényéröl
,
''
p kiuteni. A pénziigyi helyzet vâltozâsa t
u szölö jelentést
,
ftins részének kell te . ést is
bevételeirôl és réforditésair6l - infonuéciékat c (j n ojyan idöszakla el kell késziteni, am elyre Jövedelem kim utat

. tlésorer ,
cash tlow figyelem m elkfsérésének értelm étadla. k ajz urfluss''elnevezéseket alkalm azza.
- ., i
rLltll
.

'I't%telczziik fel,hogy egy vâllalkozâs egy adotthönapban a következô gazdél- x v xa

sim utotgs eev forzalm i szem lélet: kim utatâs,am elynek keretében
.
/N c a sn u O W Au m u wu w.m ov w
k(JdJ 'si eredm énytérte el: j s. + xjjo. s evom jae a oéuzkiadésokkal.
l!/ :
luk
ax--
l vos .,au ,a realizâlt Dénzbevételewet <zzlxvltlxv -,m-w'- -- - r
A kim zuthrGm D%z*Ru A
atâs tagolâssva
1 JtArrl'il iS képet alkothatunk,hogy az egyes tevékeny
éuz
z < :, - jjatést gyakorolnak a Vâllalkozâs pénzeszközeire. ezâltal p
-

irbcV& el 55 000 EFt .

V SUgCIQ m IIYCl1
O1yö réfordftésok 35 000 E F t j zetére
C '
vm .
tlgyihe y .

ftékcsökkenési lefrés 15 000 r rt

Nyeresv 5 000 EVt
Vi X Ctlsh11t'* kim lltdtésX lfFffd'
:f
tltsn aZ S tdkcsökkenësi lefrés nem jâr pénzkiâram lâssal, a vâllalkozâsi
11étlzJ'0vcdelem aZ adottidöszakban: közi gyakorlatban többé-kevésbé aZOnOS kategorizâlâs Szerint a
h nem zet
érbevétel 55 000 EFt villalkozés
. . m uködjsi(uzletioperativ)tevékenysége,
Folyö réforditâsok 35 000 E Ft s . jx jektetési(beruhâzâsi)tevékenysége éS
Pénzjövedelem 20 000 EFt énzugyi
- '
P
(fi
na nszfrozdsi)tevékenysége
II . befo ly âsoljâk a cash flow alakulâsét.
1ta szâ
'm sortfolytatluk,és feltételezzûk,hogy a vâllalkozâs az adotthönapban .

cgy tJ.rgyi eszközt szerzett be 25 000 E Ft értékben, am elynek pénziigyi 11.1-

egyenlftésc is m egtörtént,akkorj6llithatö, hogy jelentôs pénziigyipozfciö-

51
50
A cashf ow kim utatâsJ-
u zelllfffgc
A cash flow kim utatâs âltal âttekintett idöszak szabadon vâlaszthat6 m eg a
felhasznâlö igényei szerint.M a âltalénosnak tekinthetö az éves beszâm olé ré-
szeként,a naptériévre (illetve az flj szém vitelitörvény âltallehetövé tett ettöl
eltérö ,,iizletiévre'')összeé
'llftottkim utatâs.Term észetesen indokoltlehetennél
rövidebb idöszakra történô cash flow kim utatâs összeéllftâsa,bem utatâsa is.
A cashflow kflzllz/f/zl,
çösszeâllûâsânak inform âci6igénye
A cash flow kim utatésösszeâllftâsânak legnehezebb feladata az alapinform é
ci6k m egszerzése.A sziikséges inform âcidk több forrâsbélszârm aznak.
E zek közitla legfontosabbak:
- a vizsgéltidöszak m érlegének nyitô és zérô tételei
,
t b) A befektetésitevékenység hatâsa a cash flow alakulâsâra:
-
a vizsgélt idöszak eredm énykim utatésânak adatai,
kiegészftö inform âciék (éltalâban a fökönyviés analitikus nyilvéntar-
tésbélszârm az6 részletezö inform âci8k,egy jelentésrészûk m egjelenik
a kiegészitö m elléklettartalm ielem eként).
h cashflow kim utatâs inform éci6tartalm a
A cash flow kim utatâs összeéllftésa sorén a tevékenységeketâltaléban hârom
fB csoportba soroljuk,és ennek m egfelelôen vizsgâljuk,hogy ezen tevékeny-
ségcsoportok,illetve m ûveletek m ilyen hatâssal vannak a véllalkozâs pénz
liram lisâra,pénzfolyam ataira.
lt1 szerepeltetendö az értékesftésiârbevételnek részétnem képezö,de a
napim fiködésselösszefliggö tovébbibevételek (kapottkésedelm ikam at,
kötbér,kârtérftés stb.) összege is.
K iilön kiem elést érdem el, hogy a kölcsönadott pénzeszközök utâni
kam atbevétel is ittszerepeltetendö,nem a pénziigyim ûveletek bevételei
közott.
,4 kiadâsi oldal leglényzgesebb tételei az iizem i tevékenységgel szorosan
összeftiggö kiadésok, m int példâul a szâlh*t6knak, illetve m unkavâllal6knak
ks zetettpénzösszegek.A bevételioldallogikâjâtkövetve ittjelennek m eg a
vâllalkozâsâltalhzetettkamatok,ad6k illetékek,valaminta ?pz7/cl#lyïtevé-
kenységgelr tlrtutz?7ösn efiiggs trgl'ë: râforditâsok (fizetettkötbér,kiirté-
rftés,késedelm ikam at,bfrsâg stb.).
Bevételioldalon a leglényegesebb tételek a târgyieszközök J& imm ateriâli. b
jajsak ër/ti/fdlffëlë%'d! kapcsolatos bevételek, J Pénziiëyibefektetési fdvt!-
kenységgel tlllzé/#ggt7 bevételek, iivtfl'c J hosn û /d-/lrlfrl nyûjtottJWl-
csönök JJ lekötött bankbetétek visszahzetésével, illetve m egszûntetésével
kap csolatos r lnzJJd?v/f////c.
A kiadési oldalt a /Jr#)'ï eszközök J.
V im m ateriâlis javak beszerzésével
összefliggspénzkiâramlâs,valam intJJ7JFMJiD V befektetésifd1'l/ft
dFl
AlEkg(?/
bsszefilggô'kiadâsok alkotjâk,kivéve a hossztilejératra nyûjtott/cllc.
ç?J?#X'-
kelëJ Iekotottbankbetétekkelèuu zcfzk
kgts'negativpénzâramokat.
-

A nem zetközigyakorlatban többé-kevésbé azonos kategorizâlâs szerinta M int a rJnzfiérA'fbefektetések hozam a, ittjelenik m eg a ''
rlti.
ç vlillalkozâ-
vsllalkozâs soktél/czw tpffosztalék összege is.
m tiködési(iizleti)tevékenysége,
-
befektetési(beruhâzâsi)tevékenysége és c) A finanszfrozâsitevékenység (pénziigyitevékenység)hatâsa a cash flow ala-
-
pénziigyitevékenysége (m fiveletei) kulâsâra:
befolyâsoljâk a cash flow alakulésât.
A tevékenységnek ezen része a tulajdonosiforrâsok m egszerzését, l/lz/pe
Rtividen tekintsiik ât,hogy afelsorolttevékenységtfpusok m ely elem eijârulnak esetlegesvisszah zetését,r/J/J/A#J a kötelezettségekkelkapcsolatoslpiptz/tzftz-
Ilozz; a bevételiésm elyek a kiadâsioldalnövekedéséhez. ketfoglalja m agâban.
Ugyancsak ittjelennek m eg a /ztp- u zll lejâratlikölcsönökkelJ.
ç& ???l'/)t'
a) A szokésosiizleti(operatfv)tevékenység hatâsa a cash flow alakulâsâra: tétekkelösszefiiggspénzâramok,valam inta véglegesFlnzaîz/côztri/t/tihsJ. $
âtvételp énzéram ai.
stzvg/c/oldalon ittmegjelenik m indazon pénzéram lâs,am ely az iizletite-
vékcnységböl termelésböl, illetve gr/gkeli'/g.ç:l/,szolgâltatâsnyûjtâsb6l J?tapl/d//oldalon jelellnek meg a rövid J. s hosbzli /f#Jm /J Ilitt,ljllrt'
tl.
boL.L'al
szt
'
irlnazik. ovbzefllggt; p(1l,
?z:(@vf;;/(zk('/( (felvett hitelek, ktslcstsnök. kötvlnykibtlcstitlis

52 53
1 .
 bevételei), csaktigy m int a hosszé lejératra nyùjtott kölcsönökre /
befblyé törlesztések,illetve a tartôs lekötésfibankbetétek feloldésa .
CCSâW O* V m utdtés
(A Szâm vitelitörvény âltalajénlottsérna) .
Kkukuioldalon legfôbb tdelei a hitel forrâsok visszajketa ével Juuzeykygt;' o
pénzkiadâsok (korâbban felvett hitelek kölcsönök törlesztése,kötvénytar-
, ; Msxcxsu zts El-ôz y;v vxjwxjx
t zou sos s vglvnxx ghtv szârm azn p értzeszközvtu toztu
bozl
's visszatizetése,illetve hossztileiârattîkölcsönnyéjtés,valam intbank (u skodéstcash tpw , 1 13.sorok)
etételhelyezése). 1 A ts zâs elôttieredm én +
.

2. Elszâm olt am ortlzâclö +

A cash flow kim utatâs összeâllftâsénak legnehezebb feladata talén az op e 3 Elszâm oltértékvesztésésvlsszafrâs+
rtltl'M ldvéf/cdrlys'd'
g cashjlow jânak kim unkâlâsa. 4. Céltartalékkë zésésfelhasznftlâskfilonbozete+
Erl'e a nem zetközigyakorlatban két féle m ndszeralakultki: 5. Befektetetteszkozökértékesftésénekeredmén e+
6. széllfttn kotelezettsé véltozésa +
D irektm ôdszer '7' E ëb rovid Ie âratu kotelezettsé vmtozâsa +
A m 6dszer alkalm a 8. Passziv idöbelielhatârolâsok vâltozâsa +
zâsa sorân az eladâsokböl szârm az6 pénzbel
'ram 9
I .
v evökövetelés vâltozésa +
I'
îsb6llevonjuk m indazon iizletirâfordftâsokat(és csak azokat) am e
c
, 10 Iror ôeszközök (vevökövetelésés énzeszköz nélkiil vâltozésa +
yek a pénzéllom ényt csökkentik .
11 A ktfv idöbelielhatârolésok vâltozésa +
. 12. Fizetett fizetendô adt,(n ereség utsn)
-
lndirektm édszer . ; 13 Irizetettoszetendôosztalék,rjszesedés
A z elözô m édszernél elterjedtebb,m ondhatni âltalénosan
- alkalm azott Il. Wex /ffffé'
W teMêkenységbsls'
Zrirvltzztipénzeszkozvâltozâs
m ödszer. (Befektetésicashilow,14 16 sorok)
L ényege hogy a kiindulési alap az eredm ény l4. Befektetetteszközok beszerzése
, am it korrigélni kell l5 Befektetetteszközok eladésa +
,

azokkal a tételekkel, am elyek az eredm ény nagysâgét ugyan befolyâ 16 Ka ottosztalék részesedés +
,

soljâk,de pénzm ozglssalnem jérnak. //z pénzugyimûveletekba xzarotzzgg nzeszkozvd/ftvax

(Finanszlrozâslcash tpw,17 27.sorok)
A hazai szâm viteli szabélyozés éltal m eghatârozott cash flow sém éia 1-/. RéSZW II klbocsâtss,tökebevonâsbevétele +
- am it a következökben m utatunk be szintén az indir-t-t m /saclvo,-01t-n1 ' -
l8. K ötvény,hitelviszonytm egtestesitö értékpapir kibocsâtâsânak
m azJ
'sât igényli. -----'*'-'**--'-<'* *'**V6'' bevétele +
l9 H ltel és kolcson felvétele +
20 Hossztîlejâratranyftltottkolcsonok éselhelyezettbankbetétek
törlesztése,m egszlintetése,bevéltâsa +
2 l. V é le esen ka tt 'nzeszkoz +
22. Részvén bevonés,tökekivonâs(tôkeleszâllftés)
23. K ötvén és hltelviszon m e estesitô érték a ir visszatizetése -
24. H ltel és kolcsön törlesztése,vlsszatizetése -
25. H osszflle âratra n - tottkölcsonok és elhelyezettb ankbetétek -
26. V é le esen âtadott 'nzeszköz
27. A lapftökkalszembenl,illetve egyéb hosszlilejârattîkötelezettségek
véltozésa +
IV Péttzeszközbk vtilfoztim (+ 1411.
+111.sorok) +

54
55
Az elözö a törvény âltalajânlott sém a egyes sorainak éttekintésévelvizs C) A Céltartalékképzés,illet've az elözô évicéltartalékok feloldâsa ugyancsak
gliljuk m eg a kim utatésunk tartalm ât,az egyessorok m eghatârozssânak lehe- rftintegyéb réfordftâsok és egyéb bevételek - m egjelennek az adözés
töségeit! elöt'ti eredm ény befolyâsolé tételeiként anélkiil, hogy a pénzâllom ânyt
M int azt a törvény sém éja is ajénlja, kiindulépontunk az adtjzés elötti m ödosftanâk.A céltartalékképzésésfelhasznélâskiilönbözete (elözö évhez
eredm ény.A z operativ cash tlow indirekt m ôdszerreltörténô összeéllitâsa so -
Viszonyitva) ennek m egfelelöen vagy növelö (növekedése esetén),vagy
l4illezt kellkorrigélnunk azon tételekkel am elyek az eledm lny nagységâtbe-
, Csökkentô (csökkenése esetén)tételkéntszerepeltetendö.
I'
lllyé
'soltâk,de pénzm ozgâssalnem jértak.
d) A târgyévben elszâm olt értékvesztések az értékcsökkenési lefréshoz ha
a) A legism ertebb uzem ijellegfiréfordftés (költség),am elyet az eredm ény Sonl6an viselkednek,ezértaz elvégzendö korrekciô isegyértelm fi.
m eghatârozâsénél figyelem be vesziink azonban pénzkiâram léssalnem jâr
, Felkellazonban a figyelm etm âritthfvnunk arra,hogy a készletek ésm Js
az értékcsökkenésilefrâs.A m em zyiben tehâtaz operatfv (iizleti) tevékeny- ' forgöeszközök esetében elszém oltértékvesztéssela tovébbiakban a kész-
ség cash flow -jénak indirektkidolgozâsim ôdszerétvâlasztjuk,a Iegelsö letek âllom a'nyvéltozâsbnak figyelem bevételekor a kétszeresszâm bavétel
feladatunk,hogy az adôzâs elötti eredm ényt növeljiik a térgyévben el elkeriilése érdekében m ég egyszer m âr nem szâm olhatunk.(A târgyévi
szlm olt értékcsökkenési lefrâssal. zér6éllom ény esetében az értékvesztésttlgyelm en ldviilkellhagynunk.)
T erm észetesen az elszém olt értékcsökkenési lefrâson tûl vannak tovlbbi
réfordftésok,illet've N,veszteségtényezôk''is, am elyek nem érintik a véllal- A tovâbbiakban tekintsiik Jt az operatfv tevékenység cash flow -jâtbefolyi
'-
kozâspénzâllom ânyét. solé tételeinek m eghatérozésétajellem zô m érlegtételek alapjén.
b) Gondoljunk példéula térgyieszközök net'tö érték alattiéron történö érté
kesftésére. K ésöbbi, éltalânosité következtetéseink m egalapozésihoz hérom lényeges
'I-ekintsiik éteztegy egyszerû példén: tételt,azok véltozâsânak hatâsétvizsgéljuk m eg részletesen.
E lszém oll
'sunk a kövztkezö:
B Izrcvtj-/c
ruttö érték 4 000 E F t A
H al vevöâllom âny növekedése az elözö idöszakhoz viszonyitva m indenképpen
m ozottértékcsökkenés 2 000 E F t .
N ettö é aztJelzi,hogy a korébbiaknâlnagyobb összegû az az értékesftés, am ely nem
rték 2 000 EFt .
Jârt közvetlenul pénzm ozgâssal, annak ellenére, hogy a vâllalkozâs eredm é-
E ladâsiér 1 000 E Ft nyétpozitivan befolyâsolta A hitelben történö értékesftés növekedése folytân
.

Eredm ény csökkenése (veszteség) 1 000 EFt az eredm énynövekedés nem jér pénzm ozgâssal,ezértha pénzeszközâllom l
'-
nyunk alakulâsât vizsgéljuk,ezen növekm ény m indenképpen levonandö az
K önnyen belâthatö, hogy fenti értékesftés az eredm éllyt - befolyâsolja ad6zâselöttieredm ény összegéböl.
(l()()0 EFt-talcsökkenti),ugyanakkor a vâllalkozâspénzéllom a'nyâtcsupén
az eladésbölszârm azö 1000 E Ft-os bevételérinti igy az adézéselöttiered-
. Készletek
m ény m indenképpen konigâland6 a veszteségként m utatkozö 1000 EFt tal - R öviden tekintsiik ât a készletâllom âny növekedésének hatésât. E hhez vizs-
(növelve ezzelaz eredm ény összegét). gâljuk m eg a következô egyszerfiszâm sortaz érukészletek esetében:
Ugyanez érvényes a befektetett eszközök selejtezése,hiénya,térftés-
m entes étadésa m iatt zlszâm olt ,a eszteségre''is, azzal az eltéréssel,hogy Z ârökészlet: 100 000 E F L
(ltta bevételi oldallal nem kell szâm olnunk . + E ladott éruk beszerzésiértéke 700 000 E F L
'
T érgyévikészletek beszerzésiértéke 800 000 E F L
IIasonl6képpen elképzelhetô nyereséges eszközértékesités is, am elynek - N yitökészlet 85 000 E F L
crcdm ényeként az eredm ényben m egjelenô ,stöbblet''nem jér lnagasabb 1 Tsrgyévibeszerzés 715 0()0 EFl
pénzösszeg beâram lfh éval ezért ezen nyereségösszeggel az adözâs elôtti
, )'
crcdlnény csökkcntendô.

56 57
 B cszerzéseink értéke tehét 15 000 E 'R -tal m eghaladta az értékesftett készlet
ek A
értékét,am ikészletnövekedéskéntl'elenik m eg .
z operatfv tevékenység cash flow-ja W gikl is a következö leegyszerûsitett
IIa éliink azzalaz egyszerûsitö feltételezéssel hogy m inden beszerzésiink
,
SémAa aupjén hatérozhatö m eg az indirektm ödszersegftségével:
készpénzfizetés m ellett valôsult m eg akkor egyértelm ûen m egâllapithat6 js zés elöttieredm ény
,

hogy az eredm énykim utatésunkban ELA BE cfm én kevesebbetvettiink figy , + pénzfbrgalm atnem érintö râforditâsok (veszteségek) ............
Iem be 15 000 EFttal,m int a tirgyévipénzkiéram lâs baszerzésicélra
-
e- , (belm e az értékcsökkenésilefrés is)
Ezegyértelmiienazeredménycsökkenésétigényliafentiösszegge
.lahhoz ,
' . pénzfbrualmatnem érintöbevételek(nveresézek) ............ J
hOW a PH zcszkozZ lom ânyunk alakuléséra vonatkozöan képiink reélis le K orrigâlt adôzâs elöt'tieredm ény: ---.'.'.''..
,
UCSSCR. öeszköz- éS rövid lelérat
. ti kötelezettsug
x szz
xtm x't
xk
z
-
6 X fOFg
llld Véltozésai(növekm énve.Csökkenésel ''''''''''''
J'tlk V lezek tltin az egyszerfisitö feltételezésiinket m ely szerint beszerzé o
,
Sci
ki l
lk G SZPG ZZZGéS m el
let
t reali
zâl
M t
ak és vizsgâljuk m eg a harm adik
.
perativ cashyb w ............
Vblasztotttétela Széllft6k éllom o yénak alakulisâtés hatâsâta cash flow -

l'a. xjknt arra m âr korâbban utaltunk ,

a szâm vitelitörvény 1997 januâm 1-J'êtt
5l
Szâllltçqk llatilyos m /dositisa kötelezö jelleggel elöirja az é&es beszâm ol6t készitö
'V tclcM iik fel hogy a vizsgâlt idösznkban a szâllitôk éllom énya növekedett t vélIalkozésok szâm âra az éves cash f1OW kim utatâs összebllftâsât.E szerint a
,

llm i11ztJ'CIZ Nhogy a beszerzéseink egy része nem készpénzesbeszerzés volt, .

kiegészitö m ellékletnek tartalm aznia kelllegalâbb ajelenleg hatâlyostörvény
'Fckintettel arra hogy a valôsâgban a növekedésnek m egfelelö összeggel ' 7 szém é m elléklete szerintitartalm li cash flow kim utatést1s.
,

kevesebb USSZV éram lott ki a W llalkozés pénzéllom ényâb6l ,

, ezért ezen ösz h
Szcggelaz adtv is elöttieredm ény nö y elem zések elvégzéséhez célszerû lehet ennél részletesebb kim utatâs össze-
velendö. * jjjf
l tésa is.E nnek egy lehetséges a törvény elöirâsaival összhangban lévö
A készleteknélbem utatottpéldâtfolytatva: Vliltozatâtjelentia következö oldalon talâlhatô cash flow kim utatés.
T:-rgyévibeszerzés (25 % AFA -val) 893 750 EFt
Szsllftök nyit6éllom ânya 75 0
O -
00 EFt
-

sszes térgyévi,,tartozâs''szfllftök felé 968 750 E Ft

Szsllft6k zâröâllom énya 80 000 E Ft
Szi'llft6knak térgyév sorén km zetettösszeg 888 750 E Ft

A készletek és a qzéllitdk âllom ânyânak alakulâsa folytân végsö soron

k a vJ
ullal
oztis pénzeszközâllom énya összegében csökkent
(A készletnövekedés m i-
.

attincgatfv irényti korrekciö értékétcsak csökkentenitudta a széllftöâllotnény

nisvekcdése m iattipozitfv irényé erem dénykorrekciö .
)
A z cddigiek - és tetszés szerint elvégzett tovébbi elem zések a követke
zö
lillalé
'nosftö következtetéslevonésérajogosftanak benniinket:

* Forg6eszközszâm la csökkenése esetén az eredm ény növelends '

.

@ Forgtseszklbzszâmla nnvekedéseesetén azeredmény csökkentends 1

* F orrâsszâm la c çdjkkcrllx
x :e esetén az eredm ény csökkentends j
* Forr6issz& nla zlfjvtdkfi l-s'e esetén az eredm ény növelendlb'

58
5$1
 C A SH FL O W K IM U T A T AAS . . . . . .
évre + B efektetett pénziigyieszközök értékesftésének bevétele
Im m ateriâlis Javak beszerzése (korrigâlva a bertlhézési széllft6k éllom ény-
Adtszcu elsttieredm ény r/corrïgti/vtza kapottosztalékkal) vâltozâséval)
+ TJ
'rgyéviélv kcsökkenésilefrés - Térgyieszközök beszerzése (korrigâlva a benlhézésiszéllftök âllom a-nyvélto-
+ Befektetett eszközök értékesitésébôl (selejtezésébôl, hiényébdl) szérm azö ZâSâval)
veszteség B efektetettpénziigyieszközök beszerzése
-
B efektetetteszközök èrtékesftéséböl szérm azö nyereség + K apottosztalék
+ Târgyévicéltartalékképzés Befektetésitevékenység cashilow ja (11.)
-
E lözö évicéltartalék feloldâsa + R észvénykibocsâtis,tökebevonés bevétele
+ é-rtékvesztések târcvévielszém oltösszejm + K ötvény,hitelviszonytm egtestesitö értékpapirkibocsâtésénak bevétele
Brutté cashjlow + H iteléskölcsön felvétele
-
Készletek éllom énynövekedése (korrigélva az elszém oltértékvesztéssel) + I'
IOSSZ; lejératra nyûjtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése.
+ K észletek éllom ânycsökkenése (korrigélva az elszâm oltértékvesztéssel'
) m eïsztintetése,bevéltisa
-
Vevö ésvéltéköveteléseknövekedése(befekt.eszkért-velkancs.vevôköv 1 + Véglegesenkapottpénzeszköz
nélktil) '- ' ? + Részvénybevonâs,tökekivonés(tôkeleszéllitâs)
+ V evö- és véltékövetelések csökkenése (befekt.eszk él4.velkancs.vevököv K ötvény ES hitelviszonytm egtestesitö értékpapfr visszafizetése
.

nélkul) *- H ltelés kölcsön törlesztése,vlsszafizetése

-
Egyéb követelések növekedése H ossztilejâratt-a nyliltottkölcsönök és elhelyezettbankbetétek
+ Egyéb követelések csëkkenése V églegesen âtadott pénzeszköz
értékpapfrok âllom ânynövekedése (korrigélva az elszém oltértékvesztéssel) ' A lapft6kkalszem beni illetve egyéb hosszû lejârattikötelezettségek véltozisa
,

+ értékpapfrok âllom ânycsöltkenése (konigélva az elszém oltértékvesztéssel) PénzuD i t/'-NtzN'VWrozx # teMékenységbsl'ïzlr?FJ&zt$cashflow (111.)
-
A ktiv idöbelielhatérolésok növekedése Vâllalkoztisi fl'$/l#o11'(1V )(P/FIZd-
. VZIOO : âllom ânyMâltozâ-
%a)
+ A ktiv idôbelielhatérolâsok csökkenése '
-
Széllftöiésvéltötartozésok csökkenése (abertlhézâsiszéllftök kivételével) M ind a Szâm viteli törvény âltal ajânlott, m ind az elözöekben bem utatott
+ Szâ'Ilftöiésvâltötartozésok növekedése (a beruhézâsiszâllftök kivételével) részletesebb cash flow sém â
-va1 kapcsolatban sziikséges néhény kiegészftés.
-
Egyéb''rövld lejérattîkötelezettségek csökkenése (m inden rövid lelératû kö-
,, illetve m agyarâzat.
telezettséget flgyelem be véve a széllftöi és vâltötartozésok a rövid lejiraté , Czek köziila legfontosabbak a következök:
hitelek kivételével,illetve a térsaségi adö és osztalékfizetés m iattlköt véltozâs .

nélkijl) - A z ad6zâs elstti eredm ény összege nem feltétleniil egyezik m eg az

+ ,,Egyéb'' rövld lelérattî kötelezettségek növekedése (m inden rövid lejératti eredm énykim uu tés m egfelelö sorâval,m iutin az nem tartalm azhatja
kotelezettséget figyelem be véve a szâllftöi és véltötartozâsok
a rövid lejératti , a kapottosztalék,illetve az eredm ény égon étadott,étvettpénzeszkö
hltelek kivételével,illetve a târsasâgiadö- és osztalékfizetés m iattiköt .
véltozés zök összegét. (Ezen korrekciök hiényéban a cash flow kim utatâs
nélkiil) ualm ozödésokattartalm az ) .

-
Passzfv idöbelielhatérolésok csökkenése A z elszém olt Jrjlt-velzfa c/c, illetve értékvesztések visszal'râsa a for
+ Passziv idôbelielhatérolésok növekedése g:eszközök éllom ânyvâltozisânak m eghatârozâsa m iatt ugyancsak
-
Tsrgyévifizetetttlrsassgiadö (ténylegespénzkiéram lés) kisztirendö tétel m ivel a kim utatâs egy önâllt'i sorét képezi, ugyanak-
,
-
'l'srgvévihzetettosztalék,részesedés (ténvleces pénzkiéram lés) kor a készletvâltozés m érlegadatokb6l történö m eghatérozâsa m iatt
Operatl-v cashjlow (1.) 9
ism ételten m egjelenik .

+ Im materidlisjavak értékesftésének bevétele (korr.a befektaeszk.ért-velkapcs t- - A sztitlt

't6ikötelezettség véltozâsa eredetileg tartalm azza a befektetési
kiiV'Vl'ilt.) V t
evékenységgel összeRiggö széllftöéllom ényviltozfsât is, ez azonban
+ 'l'tirgyieszközök értékesftésének bevétele (kol'r.a befekt.eszk.ért-vel kapcs 1 kisztirendö
ki$v vl'iIt.).
)
-
, m ivela befektetetteszközök beszerzésévelkapcsolatos

(k) 6I
 tételek csak a tényleges pénzkiéram lést tartalm azhatjâk, fgy figye- Egy kereskedelm inagyvâllalatm érlege ésa következö kiegészitö inform iciék
lem bevétele a befektetésicash flow -ban indokolt ism ertek.
A z egyéb rövid fcjt
. irtzfg kötelezettségek vâltozâsa a törvény sém éjâban
nem csupén a m érleg azonos elnevezésû sorénak vâltozliqét tartalm azzn, A dôzâs elöt'tieredm ény 77 963 E Ft
fgy inkébb ,,m inden tovébbi''rövid lejérattikötelezettség vâltozésaként Târgyévben elszâm oltértékcsökkenésilefrâs 70 469 EFt
értelm ezelldö (vevöktf;lkapottelölegek,vé 'ltétartozé
'suk,egyéb rövid A târgyévben értékesftetttârgyieszközök
lejâratlikötelezettségek). értékesftésének bevëtele (kiegyenlftésre kertilt) 719 EFt
A passziv id6belielhatârolâsok véltozâsa nem tartalm azhatja a vég könyv szerintiértéke 3 378 EFt
legesen kapott pénzeszközök idöbelileg elhatérolt összegét (az a fi- A vâllalkozéséltala târgyévben elszlm oltJrtékvesztések:
nanszfrozâsicash flow része). A nyagok értékvesztése 400 EFt
-
A vev6-követelések vâltozâsâböl a halm ozödâs elkeriilése érdekében V evökövetelések értékvesztése l 800 E Ft
kiszfirendö a befektetet't eszközök értékesitésével összetk ggö követe- A villalkozâs âltalfizetendö târsasâgiadô összege 9 067 E F t
lések vâltozâsa és ezen tételekkel összeftiggô elszâm olt értékvesztéss A vâllalkozâs âltala târgyévben kapott osztalék 179 E Ft
illetve értékvesztés-visszafrâs. j A vâllalkozâsa térgyéviteljesftm ény alapjâ
'11nem fizetosztalékot.
A z egyébforg6eszközök (vevökövetelésés pénzeszköz nélkiil)esetében
ugyancsak figyelm en kfviilkellhagyniaz elszâm oltértékvesztéseket, A vâllalkozâséltala térgyévben im materiélisjavak
illetve él ékvesztés-visszafrâsokat. és târgyieszköz beszerzésére fordftott összege
-
A A zetett,Wzc/éwtl'ad6 (nyereség utân) tételénll a törvény nyitva (kiegyenlftésre kertilt) 266 861EFt
hagyja aztaz eldöntendö kérdést,hogy itta tényleges pénzkiéram lést
jelentô (fizetett)adôtvagy a fizetendö (eredm énykim utatésm egfelelö
soréban szereplö)adétszerepeltessiik.
H a ittzhzetettadö jelenik m eg,akkor az egyéb rövid lejératû kö
telezettségek véltozését korrigélnunk kell.H a viszont a fizetendô adöt
jelenftjtik m eg,akkor a tételnem m utatja a pénzeszközök ad6fizetés
m iattiténylegescsökkenését.(Ilyenkorazonban az egyéb rövid lejératlû
kötelezettségek összege nem korrigâland6.)
A /ze/e//,Jlzetends osztalék részesedés esetében a m egoldandö prob
lém a m egegyezik az elözö az adé szerepeltetésével kapcsolatos
kérdéssel.
A befektetetteszközök beszerza e soron csak a pénztigyileg rendezett
tételekjelenhetnek m eg.
-
A befektetetteszközök e/tzt/lxtztételugyancsak kizâ ölag a pénzùgyi-
leg realizélttételekettartalm azhatja.
-
A hosszlilejératra nytijtottFctgc-
çtynty/cés elhelyezettbankbeta ek pénz
âram ai a korâbbi szabélyozés szerint a befektetési cash flow részét
képezték,az lij szabâlyozâs szerintazonban azok a finanszfrozâsicash
flow elem ei.(A z ezekkelkapcsolatos kam atok azonban tovâbbra is a
m iiködésicash flow tételei.) .$

t,2 ()3
 és E ltiziiCV T ârgyév
M érleg A ,,vâltozat sor
é - M egnevez
,,
SW m
Nor -
M egnevezés E lôzô év T érgyév 48 C .A K T IV ID O B E L I E L H A T A R O L SO K 18 081 14 559
4t/1iln 49 1 n evételek aktiv ldöbellelhatârolâsa 0 0
I A BI'-FEK TETE'I'T Eszx ö zö lk 2 let;9e9 2337 1t)9 5e 2 Koltsé ek,ràforditâsokaktfv ldöbellelhatâroll a 18081 14 559
2 z ' 12 6es 11 99s 51 3 H alasztottrâfordftésok 0 0
. lm m aterituis avak
3 l Au f z 91s 633 2 988 652
tésâtszervezésaktlvâltértéke () 0 52 ESZK U ZU K U SSZESEN
4 2 K fsél E Z ö65 850 2 934 746
o tife lesztés aktivâltértéke 0 0 53 o SA JA T T O K .

5
6
3 va on lé rtékfio
4.Szellem l term ékek
o
k 2 077
10 528
1 946
10 049
54
55
j* ye zettfg'
jz
Ebbôjvjsszavâsârolttulaldonlrészesedés névértéken
1633000
10
163
3 000
10
7 5 UzletlvaG céc'érték 0 0 56 11 JeG zett,
(u be nem jizetetttoke 0 0
8 6.Im lnaterlâlls avakra adottelöle ek O 0 57 1Il T jék 243 107 243 107
oketarta
9 7.Ilnm aterlâlls avak értékhel esbftfse 0 0 58 IV E grj tartalék 9-/1 237 989 733
redm
l() II. Ftir ieszközök 1 424 985 1 518 665 59 v Lekötotttartalék 10 10
l1 l In atlanok és a ka csol6dö va onlértékl
:i o ok l 372 407 l 447 817 (0 v l Ertékelésltartalék 0 o
12 2 M uszaklberendezések, é ekp ârm fivek 4 18 53 6j v Ij M érlecrszerlntleredm én 18 496 y
yq
- - j-jqt
j
.-
l3 3 E éb berendczések,felszerelések, érm fivek 51 162 68 526 6a y; c LTA R TALE K - 9 893 3 S05

l5
I4 5
4B
Ten
ruh
éâ
szâ
és
ll
o
ak
tok
felli'ftâsok ,
0
998 0
2 267 j
! (
yy *(j
64 )c
ca
éjt
tart
artalé
al ka
ék
,
avérhatöko
jovöbenl tel
kblte
sz
ée
ttséeGekre
ekr 9893
0 3505
0
l6 6 B eruhl àsokra adottelölegek 0 302 d 65 3 E éb céjtajtalék 0 0
l7
l8
7 Télc?Ie s
zk ozo
k dr
té
khe
l esbf
tése
111.B e ektetett Jzlz# iészlWztïk
0
669 319
0
506 449
)
j
(
0
67
s
1
X t.
jCjaS,j-,SZETTSEG EK
.
32709
()
46737
0
.
H âtrasoroltkötelezettsé ek
19 1 Tartös részesedés ka csolt vâllalkozésban 636 144 794 044 éjjalkozéssalszem ben 0 0
2 68 1 H âtrasorolt kötelezettsécrek ka csoltv
() 2 Tartösan adott kolcson ka csoltvâllalkozâsban 15 000 0 69 2 H âtrasoroltkotelezettséc'ek e ét)rysz vjsz Iévö vâllsalszem ben 0 0
2
l 3 E tz éb taltös részesedés 15 870 10 910 éb (yazdélkodövalszem ben 0 0
22 4 T 70 3 H ltrasoroltkotelezettsécek ecr
artösan adottkolcson ecr éb részesedésivlszon ban éllö vâllban 0 0 . () 0
21 5 E -11 II.S tu r li le tirlfli kötelezettsé ek
cz éb tartösan adottkölcson 1 957 l 495 () ()
24 6 T 72 1 H osszti le âratra ka ottkolcsonok
artds hltelvlszon m e testesito érték a fr 348 0 () ()
25 7 B cf 73 2 A tvâltoztathatö kotvén ek
ektetett énztia ieszkozok értékhel esbftése 0 O () ()
26 I1 R 1* 15 YZXOY SOk kotvén kibocsétésböl
. I'O RG OESZK O ZO ZO K 790643 636984 () O
27 75 4.B eruhâzâslés fe leaztésl hitelek
1.K h zletek 11 187 1 172 76 5 E G éb hosszli le âra.tli hjtelek 0 0
.

28 I A n aook 4 332 1 l72 ' 77 6 jaek ka csoltvâllalkozéssalszem ben 0 0

T artös kotelezetts
.

29 2 B efe'ezetlen term zlés és félkész term ékek 0 0 78 7 T ;j kotelezettségek egyéb rész VISZ lévö Vél1 Salszem ben 0 0
3 art s
() 7 N ovendék ,hfzö és eG éb éllatok 0 0 79 8 E éb jjosszé le ératti kotelezettsécek 0 0
31 4 Készterm ékek 0 0 so yyy o x u , .x zz sx. ; ntioé ek 32 709 46 737
32 5 A u'Ac AAA. R GVR* êC W'XW O KLH CLCLCLL3
lllk 6 855 0 O ()
w-.13 gj j jjs vjd le jratti kölcsonok
(A K CSZICtFC adottC1O1e ek 0 0 82 E uux! x xl . wu wx wx- x u . 0 ()
34 lI UIJUIRZ Z VGItOZLW IO LU IVUI/V/IV CX
. K övetelés'ek 500 099 389 228 83 2 R övld le âratli hitelek 0 (1
.

35 l Kovetelések éruszéllitâsbölés szolcréltatâsböl(vevök) 20 751 18 295 oa o w (jktôlka ottelöle ek 602 4 387

36 2 Kt 04: D VCV
w eteldsek ka cqoltvâllalkozéssalszem ben 454 414 366 749 85 4 K ötejuzettsétyek âruszsllftésbölés szolcdltatésböl(szâllftök)
.
8 060 24 334
17 3 Követelések e :b részesedéslvlszon ban lévö vâllsalszem ben 0 0 8( 5 v jjtötartozésok 0 0
38 4 V âltökovetelések 0 0 87) 6 R U (jje'ératti kotelezettsé ek ka csoltvéllalkozâssalszem ben 1 044 1 163
VI
3t) 5 E ty éb kovetelések 24 934 4 l84 88 y R ovjd 1 âl'attîktkelezettsécrek e éb rdsz vlsz IéVö V1îl1Sa1szem ben
.
0 tl
.

4(
l
1 1!I
1.I
Er
lds/esedés
tékJir ok
ka cs3ltvâllalkozâsban
2307225
1 128
220892
31 l28 '- t
j- y(
)
()() c .
8PAsSSZI
ébro
Vwd
IDl
e
U'
éBELI
ratl
ikoELH
telezeAttsTAR
écekO LA SO K 23
7003
181 16 8%47
3 66
l2 2 E éb l'dszesedés 37 1ll 4 295 ()j j a cvjtelek assziv ldöbellelhatârolâsa 5 569 2 829
.
11 3 ba Jtrészvén ek,sa ét tizletrészek 8 8 ()z a jtijtsé ek réforditâsok assziv ldöbd lelhatârolâsa 1 6 12 835
,
ll 4 IorAatkïslcélti hItelvlszon tm e testesftô érték a frok l38 978 l85 46 1 ():j g jjau sztottbekftelzk *' 0 t'
yz z v a
l5 IZ Iklllzeszklzzizk 72 132 25 692 ()4 jj,o u jt s()x tjsszli)sEN 2 915 633 2 98a ok'.
l() J...-.
. J.II.
IIzltil.csckkck l437 l35
l/ 2 Ildtllkbrttltck 7()f31)5 ? 5 557

t)5
f,4 I
 Cashjlow kim utatâs ad 3. A befektetett eszközök értékesftésének (selejtezésének,hiényânak)
eredm énye az egyéb bevételként,illetve egyéb râfordftésként elszé
'-
M EGNEVEZRN -
OSSzeg Hlvat- m olttételek m iat't befolyâsolja az adôzâs elöttieredm ény összegét,
YR k0Z8 ugyanakkor ez a pénzéllom âny alakulâsâtnem érinti,a befektetésicash
.
I s'
(Mzokgat
ûk v tevékenységbalagztirzzztrrgypgnzcxzlriizapafzoza floW -ban aZ S tékesftéssejkapcsolatos pénzâram Jelenik csak m eg.
odéslcash /w,1 13 sorok) 256 709
l. A dézis elôtlieredm ény + 77 784 1
2. E lszaem olt am ortlzâclö + + 70 469
3 ElszH oltértékvesztésésvlsszafris+ + 2 200 2 . X cash /b M/kilnutatâs elem zésének fW JV m édszerei
.

9. V evökovetclés vâltozx'ksa + + 656 2.

10.F
vé
o
l
r
ll Ak
t
go
é
ze
is
z
ak
+ö
zök(
vev
ôkö
vet
el
ésé
spé
nze
szk
özn
élk
ul) +104363 2. 1 Ennek v i
zs gâ
latâhoz célszerj
,
j gssz eil
li
tani egy egysze
rû elemzj
h
ö t
ib l
ât
l bölj(5lkiolvashatô a pénzforrâsok képzödésének és azok fe asznélâ
,
'-
tiv ldöbelielhatérolésok véltozésa + + 3 522 Z'I31C X
l2 ânak tevékenységiteriiletenkéntim egoszlâsa a következôk szerint'
.
Flzetett,lizetendö adô (n eresé uténl-
. 9 067 S
I3 Flzetettafzetendö osztalék részesedés - 0
11 S efek efl-
çltevékenysé ctza/l ow a
. 266 142 t
14 Rcfcktetetteszközok eladésa + 719 A CA SH FLO W O SSZETEV a
-''jg
l5 Befektetetteszkbzök beszerzése 266 86 l
I6 Ka ttosztalék ' + 179 M egnevezés (k szeg M e oszlâs
IIl Flntzzsçzfroz& icash ow 0
/lZ F orrâsok
.
Vâllalkozâslcashjlow 9 433 Folyam atos m ûködésböl
M ' A C CfC2tCtéSitevéken Sé böl
agyarnz>tok a cash flow kim utaë s egyes sorainak tad nlm aval kapcsolatban Pé kbal
(a hivatkoH sis nzûgyim ûvelete
za-m okra utalval: Forrâsok összesen ypp pp %
, ,
ad 1. A cash flow szx-im ft;s kiindulö adao korrigâlt adézliq elôttieredm ény. y
M i etyasznnu sok
I vela kapottosztnlék a lxfektetésicash flow Y vételoldalén m egje
. Fojyamatosm ûködéshez
enik ugyanakkoraz adôzaK elöttieredm énynek is része,a halm ozôdâs sefektetésitevéken sé ez
elkeriilése érdekében az adôzliq elöttieredm ény összrgébölkiem elendô. pérjzu im uvela ekhez
ad 2. Azelszlm oltértékvesztés m intmenzkia-m m lissalnem jél'ö râfordftés Felhaszntjum k összesen 100,00 %
m iatt az adözxeîs elötti eredm ény növelö korrekclôt igényel. U gyan-
akkor a cash flow m eghatérozés indirekt m o szere alkalm azésakor
a forge szközök éllom aenyvéltozâséböl indulunk ki és (csökkenésiik A z ejözô összesités értékelése m ellettaz elem zés sorân több fontosabb m uta-
esetén pozitiv,növeke,désiik esetén negativ elöjellel)korrigâljtlk az a(16 tiszém szâm itâsâra is lehetöség van a cash flow kimutatâs adataib6l.Ezell
zx'is elöttieredm ény összegét.A m érleg egyes soraïazonban tartalm az m utat6k fontosak az utölagos elem zés sorân is, de nagyon fontos inform sciö-
zAk az értékvesztésM l(esetlegesvisszairésbôl)eredö élloményvéltozwist katjelentenek a tervezésszakaszâban is.
is, ezfrt a halm ozrM is elkeriilése éTdekée n a forgöeszközök éllt>-
m ényvâltozzsétaz értékvesztés (visszafrés)figyelm en kfviilhagyisival
lillapitiuk m eg.

tlt, (t-l
àdésségfedezeti,c#g,
ç,
çlg,
çzt#gl/cS éskam a@edezetim utatôk: J'
#v,#d/- dZtA tW im ldatôk:

Bruttô cash flow (operativ cash flow ) Operativ cash flow

H 'âratflkötelezettségek E'l'tékesités nettô ârbevétele
osszflleJ

1 A fentiJrbevételarânyos m utat6 jelzi,hogy egységnyiértékesftésiârbevétela

HosszfllejBrtzt
tô cash fl
o w (
oper at
ivcash f
lo w)
ératù kötelezettségek esedékestörlesztôrészlete
)
' Vâllalkozâsesetébenmekkorapénzjövedelmeteredményezazadottidöszakban.
H lö m 6don szokâsos a m utat6 ft
o ct
zrt
i n &'t?.& Tâltozatânak Szâm ftâsa is.
a so n -

O perativ cash SOW + kam atfizetés+ adéfizetés

'
Ebben az esetben vagy a sajâttöke teljes összegétvessziik figyelem be viszo-
H . nyftésialapként,de m éginkâbb a tulajdonosiérdekeltség középpontjâban c 1lI(h
osszfllelâratflkötelezettségek v J.egyzett töke pénzl.övedejem term elô képességét vizsgâlhatjuk a következts
-

m utat6 segftségével.
Az elsö két m utatô a vâllalkozâs (lzosszti lejâratl'
i) kötelezettségteljesftési
képességének jellem zésére szolgâl, am fg a harm adik an-a ad vélaszt,hogy o perativ cash tlow
a târsaség m ûködésébêl szérm azö cash flow elégséges forrést biztosft e a S . . ke
kamatfizetésekze.
alâttegyzett)tö

Az elsö a hosszû lejâratû kötelezettségek teljesösszegének azonnali- tel Készpénzbegylljtésirâta:

jesftésére valö képességét fejezi ki a vâllalkozâsnak. Ennek szâm ftésâra
Viszonylag ritkén keriilsor,elsösorban a veszélyhelyzetbe keriiltvillalkozâsok V evöktölbefolytkövetelések
esetébellérdeklia hitelezöket. s'lu kesités nettô ârbevétele

A mJsodik m utat6 a hosszlilejératliktkelezettségek esedékestörlesztörészleté A u joz hogy a m utat6 reélistendenciâkatjelezzen szâm lâlôjâban szereplö be-
,

nck ,,fedezettségét'' tel

, jesithetöségétjelzi,azaz,hogy a képzôdö pénzforrésok j s jp péuzéllom énykéntcélszerfia nevezöben szerepeltetettârbevétellelössze-
fedezetetbiztosftanak-e m egbfzhatö m 6don az ad6ssâgszolgâlatteljesftésére. * s ggtypénzbeéram lâsokatszerepeltetni,azAz igy arra kaphatunk vâlaszt,hogy
dottidöszak értékesitésének pénzflgyirealizâlâsa m ilyen hânyadot értel.
U a

Befektethftnanszirozâsilalz/cfg.
. y
' '
verm észetesen a vâllalkozés döntése alapjén tovâbblm utat6k képzésérc

O perativ cash flow

) ésjzôszém
elemzéot
sére is v
.
an l
e
Jelentenek.
he
tôs
ég,afe
ntimut
atékcs
upé
n né
h é
ny I
ehe
tsé
gcs
.

.
je
B efektetésipénzsziikséglet

'
X Cûsh # 9OD&# rendszer,m intJ b'éllalatcs*lm rthoz flr/ozl b'âlltllkt'zé%
A Intltaté értéke igen fontosJelzöszém , arra utal,hogy a vâllalkozés az adott
idfsszak befektetésitevékenységét m ilyen arânyban képas finansziroznisajât PénzRazdâlkodâsân'k Y âW-
V XC-
VJJVW C
Inf
i
Ikl
ködési pénzforrésébél
, i
lletve m i
lyen arényf
l ki
ilsô forràsbevonés (hi
tel- .
A nem zetközi gyakorlatban igen elterledt, ugyana
kkor m '
Jr néhl
'ny l
lazl
li
b vét
el, kötvényki
bocsét
és) vagy esetl
eg t
ökeem el
és szûkséges a t
ervezett villalkozâs gyakorlatl . j
a
-ban is m es elenik az tin. cas pooji
ng j
vndszer allli ,
cfektetésidöntések realizélâséhoz. iyttctfiztkftkbv t
alapvctöen t1 vtillt'
lltzft--î-t-
?/7t-
'l?-frpi kéz%zpét'zgclztlêklk-odéb%ânclk f7P/
Célozza.Ennek l-livid.Vtizlatoslefrâsz
-ta adja.
ielen fejezet.

()t)
()8
A l'endszer lényege,hogy az egy vâllalatcsoporthoz tartozö az esetek több- A z ebbölfakadö elönyök igen lényegesek lehetnek egy vâllalatcsoportesetében:
.

ségében kiilönbözö orszâgokban m fiködö vâllalkozâsok cash poolokat,azaz

közöspénzalapokathozna11létre,am elyetvalam ely kivélaszottbank vezet.
A G ZUS alapba befolyö készpénzt a csoport bérmely tagja bl m ilyen célra
Iblhasznâlhatja,term észetesenjelentésikötelezettség m ellett.
A szâm lavezetö bank ellentételezia szém la be- és kifizetéseket a vlllalatcso-
porttagjaiközött,ezâltalgyakran jelentöskam atm egtakaritâstlehetövé téve.
Egy nagyon egyszerti Szim szerfi példa j(5l szem lélteti a rendszer hasznât.
T ételezziik fel,hogy a kiilfëldianyavâllalatés a hazaileényvéllalatugyanannél
a banknél vezeti szâm lâit.E löbbi 200 000 D EM összegû bankbetéttel,utébbi
* Elkeriilhetövé vâlik,hogy ugyanazon vâllalatcsoporton beliilegyik egység
flél készpénzhiény alakuljon ki (hitelfelvételt eredm ényezve),m iközben
egy m âsik egységrléljelentêskészpénztöbbletm utatkozik
* A rendelkezésre âll(5esetleges nagyobb pénzâllom âny kedvezöbb rövid tâvti
,
befektetésilehetöségeket kinâl.
@ A valutâk ârfolyam ingadozâsâbôleredö kockâzatviselés is összefoghat6.
. A* centralizâlt pénzalap esetében alacsonyabb biztonsâgi tartalék tartésa is
elegendö m int a decentralizâlt egységek âltal kiklön-kiilön tartotttartalékok
,

Pcdig 120 000 m aerkâs foly6szém lahitellel rendelkezik.A bank a foly6szém la- összege.

Cgyehlegre havi0,9 % Ot szâm ftfel,m fg a betétikam athavim értéke 0,6 % .

A z elönyök felsorolâsa korântsem teljes,m indem ellettjölérzékeltetia rendszer
C'ash #tm !f;lg nélkiil: hasznosségât .

Ix
'izetettkam atleinyvillalatrészéröl(120 000 x 0,009) 1 080 DEM
Kapottkam atanyavâllalatesetében (200 000 x 0,006) l 200 D EM
N&?/J kam atbevétel (nyereség) 120 D EM 2.2 A z egyesm érlegtételek r/qzletes elem zfse
(VtilIalatcsoportszintjén) ) Célszerfimegkiilönböztetniink azokatazeszköz-éSforrâstétejeket,amelyek
'

(#a.
bh#OOlill#rendszerben:
'

') 21Wl
az
lla
âb
sa
sz
:olt
'
lteltérésekmôdszerévelelemezjyes jjjewe ,

N a l-elatfv eltérések m ödszerévelértékelhetö.

ettö egyenleg (200 000 120 000) 80 000 D EM .
Kapott/lazzlaf csoportszinten (80 000 x 0,006) 480 D EM '' A z a yszo x /eggvg ek m tw szergvc/ elem ezhets tételek: *
l'
libbl im m ateriâlisjavak
etbevétel(nyereség) - 360 D EM bejkktetettpénziigyieszközök
' '

r véltökövetelések
követelések kapcsoltvâllalkozâssal szem ben
A rendszer elengedhetetlen feltétele a csoport pénziigyi tevékenységének követelések egyéb részesedésiviszonyban :116 vâllalkozéssalszem ben

celltI'
alizIlssa. j
' - egyébkövetelések
'
élv kpapfrok
I(zt cgy a vlllalatcsoport szintjén kialakftand6 központi pénziigyi részleg - 'sajâttöke
v égz i.a me ly a vG
'll
alat
c s
o portk viziba nk
ktgyt!s vtilIalatllk pénzeszközsztlkségletét.
jakénttevékepykedik,bi
ztos
ftva az j - céltart
al/kok
- hâtrasoroltkötelezettségek
'
'

hossztilejâratlikötelezettségek
Az ttl'lhölfilklltltlelönyök igcn lényegesek lchctnek egy vâllalatcsoportesetében: - rtivid Iejârattikötelezettségek
- aktiv és passziv idöbelielhatârolâsok

7() 7l
 %
A z fz/tvazlâ'lépéseie m 6dszer alkalm nzm-sânà.
l a következök: E nnek az eszközcsoportnak az elem zése az abszolliteltérések m ôdszerével
az cltér:sek abszollitösszegének m egéllapftésa, ' történhet .

-
az cltérések felbontisa fbbb alkotôkra (a fökönyvi és az analitikus nvil
véntartésok adataibtg), - v izsgâland6
az eltérések okainak tételes vizsaâlata,ebböl - a vâltozâs m értéke az elôzö évhez viszonyitva,aZaZ m ely tételeknélés
. az ioaokoltés - m iért következett be (a kiegészitö m ellékletben erre vonatkoz6an
. az indokolatlan eltérések és az okok m egéllapftâsa, inform âciök Jllrtak rendelkezésre),
-
javasoltintézkedések. az im m ateriâlis javak belsö összetételének alakulésa, m egoszlâsi vi-
zâm ok segftségével m egâllapftandök az egyes tételek arânyai, s
szonys
zfrelatlg eltérések m ôdszerévelelemezhetsk: a vâltozâs m értéke és irénya jelzéstadhataz elem zés tovébbielm élyf-
- tlrgyieszközök, téséhez,
-
követelések éruszéllitâsbôlésszolgâltatésbôl(vevök), a terv szerintiam ortizéciö helyessége,esetleges véltoztatâsénak oka és
- készletek, hatlsa, .
-
kötelezettségek éruszéllftésbtslés szolgéltatésböl(széllftökla a terven feltiliélv kcsökkenés esetei,az okok feltl âsâval,ennek alapli
'n
illetve ezek részletezettadatai. következtethetiink az eredeti aktivélésl éllék valödisâgâra is, tové
'bbl
'
a terven feliili visszafrlsok alakulâsa,
Az elem zésmndszere a következô lépések végrehajtésétigényli: k'iilön figyelm etérdem elaz ttzletivagy cégérték összege,keletkezésének
- az egyes m érlegtételek tartalm e oz igazodö viszonyfu sialam k vélasztlslt, oka és am ortizilâ
'sa.
-
ezek felhasznéléséval/e//czpzé-m utat6szâm ok égyv g-
vgt t,
-
utöbbiak (bâzishoz, tervhez viszonyftott) eltéréseinek m eeéllaoftését, az
-
A z im m ateriâlis iavak értékhelyesbitése az aktuélis piaciérték és a könyv
cltérésckokainak vizsgélatât,ebböl - *' y szerintiérték köV ttikiilönbségetmuhtjaadottidöpontban,afordultmapon.
-
az indokolt(legjobb gazdâlkodâs esetén elfogadhatö) és az indokolatlan A hânvados ielzésértékii,részben az intlâci6ra,részben pedig az am orti-
eltérések (:saz okok)m egâllapftâsât, , zéciô p
Wolitik-
éjéra vonatkozôan (az értékhelyesbités csak a vagyoniértékii
'avasolt intézkedéseket.
j .
jogokra ésa szellem iterm ékekre vonatkozhat).
o
h ?

'l-ekintsuk ét a m ôdszerek lényeges vonésainak és alkalm azési teriileteinek

Ineghatérozésa utân az egyes eszköz- és fonuscsoportok (tételek) konkrét 2. Târgyieszközök êrf/kdlêxc
elem zésilehetöségeit,az elm élyftésirényaitism egjeltgve. A târgyi eszközök azok a.
z anyagi eszközök,am elyek tartösan.közvetlentil
'
'l Vagy közvetetten szolgéljâk avâllalkozâstevékenységét.Csoportosftlsuk
1. A z im m ateriâlis iavak a em zése
-
: '
a m érlegben:
'

ingatlanok ésa kapcsolôdô vagyoniértékûjogok,

Az im m ateriâlis javak között azokat a nem anyagijavakat m utatjuk kia - m iszakiberendezések,gépek jârm fivek,
am elyek tart6san szolgéljék a véllalkozéstevékenységét. - egyéb berendezések,felszerelések,jârm ûvek,
-
tenyészéllatok,
'Ihgolâsuk a m érlegben: - beruhézlsok,
-
alapitâs-âtszervezés aktivéltértéke, - beruhézésokra adottelôlegek,
- kfsérletifejlesztésaktivéltértéke, - térgyieszközök értékhelyesbftése.
- vagyoni
- szel lem iértékû
ter jogok,
m ëkeka A târgyi eszközök alakulésânak vizsgâlata lehetséges tl relatlv c//flrts.
s'fzl
-
iizleti(cég)érték, m 6dszerével, ennek alapjân - fiiggetlenul az âllom âny véltozâ
'sât6l azt
-
ilnm ateriàlisjavakra adottelölegek,
-
ilnmatcritilisiavak értékhelyesbftése
72 73
 .
A befektetettpénziigyieszközök elem zése
f:
i

/ A befektetettpénztigyieszközök azok az eszközök,am elyeketa vâllalkozl 's

I m isik vâllalkozésnél fektetett be,vagy adott ât tart6s hozam szerzés vagy
befolyâsolési,irânyitâsiés ellenörzésicéllal.

4 Tételei:
tart6s részesedés kapcsoltvéllalkozésban,
1 tart6san adott kölcsön kapcsolt vâllalkozâsban,
,
l
) )h /) egyébtartösrészesedés,
6
tart(5san adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban :11ö véllalkozâsban.
6
1 $ /? egyébtartösanadottkölcsön
! ! ,

I( g - tartöshitelviszonytmegtestesitöértékpapir,
l:I /f befektetettpénzùgyieszközökértékhelyesbftése.
t
)' .'v - tJ
/','r j /f E
jtételekalakulâsânakértékeléséhezazabszoltiteltéréseknlddszereajk
'inl-
*
/k jao:
.
4 '
4
! hogyan alakultaz egyesmérlegtételek értéke és összetétele az elözö
évhez vagy a tervhez képest,
-.
;?
t/ milyenek akötvények az adott kölcsönök és a lekötött bankbetétek
,

t kam atfeltételei,
) . !j'
1 milyenmértékfiosztalék(részesedés)jérabefektetésekutén,spénz-
kwi. -*, $1I ugyilegisrealizâlödik e,
/
(
/)tAf
à/'
. .
-
,;
/f
?
,
!
'
?
t
!
' -a
ârr
fé
os
ly
za
emv
sede
ész
et
kes
éésgg
ér
et
l
ét
köpra
té
pn
fr
toe,kvol
értéke sf
téseârfol
y amn yeresé gge
t-e kedvezöbb lehetöség stb.,
-
lva
gy
?//?
''l
Wse y
p
kl vizsgélandöazértékvesztésekésvisszafrésukokaiéshatâsa.
t p,
d A tözsdén forgalm azottvâllalkozâsoknâl lévö befektetések elem ezhetök 11
'

/ PJE râtâval(Priceœ arningsRatio).

/ / -
/ ?
/
$
k Iuszvény:rfblyam ,
P 1 E réta -
lp EBy részvényre Jutô adézotteredm ény
.

.
?
! -

? A m utat6 nevezöjében szerepeltethetö az egy részvényrejutô osztalék is,

A m utatö értéke az adott véllalkozés piacim egftélésére ad inform âcitlt.

J/ Azértékhelyesbftésarészesedésekpiaciértékeéskönyvszerintiélltbkt'
közöttikiilönbségetjalzi.Ebben kifejezésre juta befektetések piaciérté-
kének vâltozisa,annak tendenciéja.

// 775
 '

m utathatluk ki '
3 X befektd ettPO ZfX V CSX YO : elem zése
, hogyavalôsnaktekinthetö,lenem irt(nettö)értékmilyen )
, -
I1â
'nyadâ
-tképeziaz aktivâlési(bekeriilési)értéknek. ) ekt
A b ef.
- etett pénziigyi eszközök azok az eszközök, am elyeket a vâllalkozss
' ésik vâllalkozâsnâl fektetett be, vagy adott ât tart6s hozam szerzés vagy
H aszni
'lhat6ségifok = m
(l befolyâsolâsi,irânyitisiés ellenörzésicéllal.
e nem frtm érték)
Térgyieszközök könyv szerinti(netlb) értéke Tételei:
= X 100 tartös részesedés kapcsolt véllalkozâsban ,
T ârgyieszközök brutt6 értéke ysan adott kölcsön kapcsolt vâllalkozésban,
-
taft
A Cgv b tW tfbsY SZCSCW S,
m lltatd Szâm ithat6 tartysan adottkölcsbn egyéb részesedési Viszonyban âllö vâllalkozâsban.
-
Z tlcgyiCSZIX ZIA egész Z lom ânyéra (éllfkhelyesbftés nélkiil), egyéb tart6san adottkölcsön,
-
5 k.2lö11ZZ CW CS m érlegtételekre (ingatlanok,m fiszakiberendezések,gé- - tartôshitelviszonytm egtestesitö értékpapir,
SCUNIYZXW CU S CW G W X RUCZS CM YQISZW CI/SW ,jirmûvek bontisban). - bejkktetettpénzflgyieszközök értékhelyesbftése.

Lényeges inform éciö az is,hogy a véllalkozâs a târgyi eszközeit évente E ta elek alakulésânak értékeléséhez az abszolûteltérések plltfK drd ajtinl
1Xilyerlm élv kben lijftja m eg. hat6. .

hogyall Z akult az egyes m érlegtételek értéke és összetétele az elözö

A tiv v v SOFil1aldivilt érték jj vagy a tervhez képest
'I-ârgyieszközök m egûjitésim értéke x l00 éV ez ,
Térgyieszközök zéré bruttö értéke - m iy enek a kötvények, az adott kölcsönök és a lzkötött bankbetétek
W IX Y YCItS CIY ,
V illdkétm tltzt/ élv kclésénélösszehasonlitisialap lehetazelözö év adata m ilyen m értékiiosztalék (részesedés)jâr a befektetések utân,s pénz-
VV Y ZZ iSIXCS V ZZZU Y lv zdatok. tjgyileg iSfcallzâlbdik e,
X SZVXitVSOU YVV Z/SX CZ SZZVSV CSadatok köziilcsak a nettö érték ') a részesedések ésértékpapirok értékesftése irfolyamnyereséggelvagy
$111âIhatö a m érlegben,a többiinform âciö a kiegészitö m ellékletböl,vagy a ! érfolyam veszteséggeltörtént-e,volt-e kedvezöbb lehetöség stb.,
liiköllyv ikivonatb/lVeendö. vizsgâland6 az értékvesztések és visszafrâsuk okai bs hatâsa.

A tJ
'rgyieszközökkel kapcsolatosan vizsgâlhatô ??2Jg.'
- aZ CSZG ZW W SZCW CYRW VâltOZZSaNm ely eszközfajtânâlkövetkezettbe A tözsdén forgalm azottvâllalkozâsoknél vö befektetések elem ezhctök 11
dinam ikusabb növekedés(kedvezö,ha a m ûszakigépek nöttek,de ingat- p/.
E rétéval(Priceœ arningsRatio).
lanok esetében is elfogadhatö, ha a tevékenységet közvetlenul szolgâ
'1ö '
f'piiletek,épitm ények âllom ânya em elkedetlaz elöz5 évhez képeststb.),
- az am ol-tizz
-ci6s politika helyessége,a terven feliiliértékcsökkenés okai és R észvényârfolyam
hattisuk,a visszafrâsok esetei,
. P / C Y tz - E gy részvényre Jut
' ö addzott eredm ény
vannak-e bérelt, lfzingelt eszközök, am elyek a m érlegben értéltkel ' .
nem szerepelnek, de a vâllalkozâs tevékenységét m eghatârozö m ödon 1 A m utatt'
inevezjrj
J.éjx j.jszerepeltethetö az egy részvényrejutö osztalék is.
scgftik.
A 6 értéke az adott vâllalkozâs piacim egftélésére ad inform l
'cilst.
A tJ
'rgyieszközök értékhelyesbftését(am ely a beruhézésokra és az elöle m utat
gekr
l c llem vonatkozhat) a belsö összetételés a m utatôk esetében célszerii
.. . . - . . . - . . - . - -- - . . . . . - xx A z értékhelyesu tés a részesedések piaci értéke és könyv szerintiél
'téke
lgyellnen kiviil hagynl, de Jbl lntolqnâl a könyv szerlntl YS a P1aC1 Cl-tck közöttikiilönbségetJ'ejzi Ebben kifejezésre juta befektetések piaciérttq
.

viszonyâr6l. kének vâ
'Itozâsa a n n a k tendenciéja.
,

75
74 .
 >.

4. A készletek alakulâsânak elem zése A z elem zés sorén célszerfi m inösiteni a publikâlt âtlagokhoz viszo -

A ké nyftva - vâltozâs irinyétés a m utatö szintjét.Ebben az esetben term észe-

szletek a véllalkozâs tevékenységét közvetleniil vagy közvetetten tesen a csökkenés a kedvezö .

szolgâlö anyagi eszközök,am elyek rendszerint egy tevékenységi folyam at

b -
Hasonlöképpen értékelhetö atârolésiidö atöbbieszközfajta esetében is.
an vesznek részt,tehétnem tartösan szolgéljék a tevékenységet,egy éven
beliil felhasznélésra vagy értékesftésre keriilnek .
X é ruk
ruk âtlagostârolâsiidejetnap) l
A napiELX Bé éseladott(közvetitettlszolg.
mérlegbenmegjelenscsoportositésukatechnolögiaiscrrendhezigazodik: 1
anyagok, !
- befejezetlen term elésésfélkész term ék Befejezetlen term.ésfélkésztermékek
, Befejezetlen term .futam ideje (nap)
- növendék,hfzö- és egyéb éllatok, 1 napiközvetlen term elésiköltség
-
készterm ékek,
- 'iruk,
r u észterm ékek étl târolâsiideje (nap)= Készterm ëkek
.

készletekre adottelôlegek. . l napi közvetlen term .költség

A készletek alakulâsânak elem zéséhez bâr fontos az összetétel alakulâ A m utatöszém okhoz szùkséges adatok az eredm énykim utatâsbôlveendök.
slnak értékelése is alapvetôen a relatt-v eltérések m 6dszere tzjgn//ztzftj. sôt a közvetlen term elési költség kiilön m eghatârozandö az eredm ényki-
.

m utatâs és a kiegészitô m elléklet adataibôl.

Az egyes készletfajtâkhoz m eg kelltalélniazta jellem zöt,am elynek ala
kulâsa leginkébb befolyâsolhatja a készletek âllom lnyénak vâltozâsit . A z egyes jellem zôk egy napi értékeinek m egâllapftâsakor a véllalkozâ
's
A tel
jesség igénye nélkiilajavasoltjellemzök a következök: döntie1,hogy a tényleges naptérinapokkal(pl.365) vagy kerekftettada-
tokkal(360 nap)szém ol.
anyagoknâl -+ anyagköltség (anyagfelhasznélés) . Rövid idötartam ra vonatkozôan is késziilhetnek elem zések (félév,ne-
liruknsl -+ eladottéruk beszerzésiértéke (ELXBé)ésa gyedév),a szâm itâsok értelem szerûen végzendök.
tovâbbszâm lâzotteladott(közvetftett) szolgéltatésok
(M egjegyezztik,hogy a kereskedelm iéruk és az eladott(közvetftett) szol- A készletek alakulâsânak elem zésekor célszertim ég a következöket vizs-
gsltatâsok kiilön is vélaszthatök az elem zés sorân ) . gâlni:
-
a készletek forgéslseY sségének (fordulatszâm énak)alakulâsa
bcfcjezetlen term elés ésfélkészterm ék -A közvetlen term elésiköltség
köszterm ékek -+ közvetlen term elésiköltség E'rtékesftés nettö érbevétele
A ki . K észletek
vlîlasztottJellem zô ism eretében az elem zéshez hasznâlhatô alkalm as
a?
i l//t/?J.Sc#z?l m eglm tzroztisa a következô feladat 11 alapvetöen a târolâsi
.
a forgâsisebesség napokban (egy-egy készletfajta vhzonyftâsa az 1napi
tlö llltltattjkrôlvan szé .

,'
érbevételhez),
'
tj - elsu m oltértékvesztések ésvisszafrâsuk arânyânak vâltozâsa.
Atlagosanyagtârolésiidö (nap)- A llyzvkészlet '
1 napi anyagköltség
5. zt követelh ek elemzése
h Ilttll1,llhaztfejeziki,Ilogy étlagosan hâny napianyagköltségnek m vgfelelö
az llllyagkészlet.A sz4m ftâs sorân a nyitö és zérö adat âtlagât is hasznâl - A követelések - a szâm vitelröl sz6lô tölw ényben m egfogalm azottak sze-
I,1ltjtlk bJ
-ziséstlrgyévre egyarânt. rinti- jellem zöi:
-
kiilönbözö szerzödésesjogviszonybôlerednek,
-
pénzformlban kifejezettfizetésiigények,

7(, t ,g7
 - atâfgyévSOl'il1miF(CIJCCSftctt i X VOVXCIéSCIQCtaSzimvitclitörvénySzerintakövetkezöbontâsbankella
* term ékélv kesftéshez, f m érlegben szerepeltetni
P C1VégZCttSzolgâltatâshoz, f követelések âruszâllitâsbôlés szolgâltatâsbôl(vevök),
@ ZO ICSiEZ CIXtWiJ'tZSUOZ, követelések kapcsolt Vâllalkozéssal szem ben,
@ Clolegfizetéshez, követelések egyéb részesedésiViszonyban Z löval szem ben,
* veszteségtïrftéshez kapcsolödnak, vékökövetelések ,
Z m isiu S 1elism erte,elfogadta. egyéb követelések .

A követelésekkelkapcsolatos szerzödések tipusai'

. A követelések elem zése alap Metôren &Z 6lbszolût dî/tlr/dd/f m fdszeréMel
vélIalkozésiszerzödés, ..
torténhet.
*
SZi1litisiSZW ZCZ éS, '
* @
W olgiltatisiSZCI-ZOd/S, v jzsgélandök a következök:
UöICSUDSZCFZI
OY, hogyan alakult az egyes követelésfajtâk âllom ânya éS az összetétel,

m u .
Iellllie,de elöfordulhat,hogy a kiegyenlités nem pénzeszköz âtutalâsâval CSoportosftva (felszsm olés,végrehajthatatlan,a beualtésa nem gazda-
tlirténik,hanem inlvalvagy szolgâltatâssal (p1.barteriigyletek),vagy vâltö ségos stb ),
.

kiJllftl
wsâval .
m
hogyan alakult a peresftett követelések âllom énya,auz;jyen ereum
a swnny-,,j
lfiilön ki kell em elni az adös âltali elism erés, elfogadâs kritérium ât. J'ért ez
A m cnnyiben a m isik szerzôdö fé1 részben vagy egészben nem ism eriel a hogyan, alakult és m ilyen tényezök hatâsâra az értéVVCSZV SCIQ ViSSZa-
klivetelést,tigy az el nem fogqdottösszeg a m érlegbe nem vehetö fel. frésa
.

l(lism ertnek tekinthetö a követelés,ha

-
élv kesitési Szerzôdés esetén a Partner iltaliban a tizetési hatâridön
bCli1l nem kifogâsolja m eg a szâm lât,a teljesftéssel kapcsolatosan
bCl11 m ellnyiségiySem ir éS m inöségikifogist nem em el,
-
ilZ ellbgadottViltö a tölN ényes elöirisoknak m egfelel,
.-
Cgyéb követelések esetében érvényesjOgszabâly,hatârozatbiztosftja a
dokum entâlhat6sbgot.

A kovetelfsek esetében a m âsik fé1 lehet:

-
m ls v5llalkozis,
-
jv nzintézet,
-
tulqidllnos (alapftö), :
.-. Illtlllkavlllalö vagy ln âs term észetes szem ély,
-- az lillalniktiltségvctés,

-1: 79
 A

A követelésiéllom âny értékelésériek kiindulésialapja Ieheta következö fln .

.ik, a t-
kezelli utam idöszâm iu sim ôdszere ezt,-elo gadjv,s csak a kedve-
korosftésim unkatébla: ztklenjelenség hatâsâtm utatjakikiilönbségként.
x w .- e

K övetelések âruszâllitâsbölésszolgâltatâsböl âFA

F
Vevö- Vâltö Kolcsön Egyéb itlagosvevöfutam idö 1napi élv kesitési ârbevétel
lzetéslhatéridô kovetelések kovetelések kovetelések kovetelések
szerlntlbontssban Elozö Térgy Elözö Târgy Elözö Térgy Elözö Térgy
év év év év év év év év 2r'tékelésénélösszehasonlitâsialap az elôzö évivagy tervezettérték lehet.
A z adatok elem zésre történö elôkészftésénél ha erre lehetöség kinâlkozik
F lzetéslhatârldön beluli
k a m érleg e sorân kim utatott vevököveteléseket kell figyelem be
i hanem a kapcsolt, illetve az egyéb részesedésl viszonyban éllt5
0 90 nap V CIIII ,
véllalkozlssal szem beni követeléseket is be kell vonni a szâm lâl6 össze-
90 180 nap j az elem zés eredm énye
Vébe. H a ez nem valdsithat6 m eg,akkor torzu .

180 360 nap A z elem zés sorân tigyelliink an a, jaogy am ennyiben a véllalkozâs a fi-
.
.

1 éven tflll zettbsl. llatâridök et vjjtoztatta akkor ennek torzitô hatâsa érvényesiil, tigy
,
Peresftett(kétes) tfinhet j .avult a partnerek fizetöképessége, im a követelések m égsem
k , logy J
ovetelés ) egyenjjs dnek ki gyorsabban. A m ennyiben az âfa kiem elése nehezen old-
Lefrtkövetelés ) jlattjmeg,tigyenélkiilisszlmfthat6amutatö,torzftöhatdsabbanazesetben
(behaklthatatlan) Je
. jentkezik, ha vâltozik az eltérö âfam értékiikövetelések összetétele.
i1V kvesztds
VXW VCSZt/SVisszairâsa '
6. X Z értéklW pifok flem L& C
A tibla adatokkal Iehetöségetad a statisztikaim ödszerek révén (dina-
m iklls YS IIICgOSZIZSi ViSZO11ySZâm Ok,grafikonok stb.) a követelések Jllo A forgöeszközök között kim utatott értékpapfrokat a vâllalkozâs forgatlsi
l'ld lljY llltk US Szcl-kezetének Vizsgâlatâra, S a partnerek fizetési fegyelm ének céllal vésârolta, ésa vilszavâsâroltsajâtrészvényeket(iizletrészeket)is itt
m illösitésére. m utatja ki.

K zltill figyelm et érdem ela követelések értékelése, elsösorban jogcim en- csoportosftâs a m érlegben:
k/lltibolltâsbzll. részescdés VXPCSOItVâllalkozésban,
Cgv b Y SZCSCII/S,
Sajâtrészvények.Sajâtiizletrészek,
A z âruszâllitâsbél J,C szolgâltatâsb6lszârm azé klpe/el/çdk fbrgatâsicéll:lhitelviszonytm egtestesitö értékpapirok.
(V eV(
1k0VCtC1éSek)
5 Z Z Y fNIX S W Y SSOIX Y Y XY X FFX VW CY VY JYXY SVG Z köV0tk0Z02 SpX Fillt:
Szcfkezete elem ezhetê a fizetési fegyelem alakulâsân ttilm enôen m ég a - összetételalakulâsa,
következö Szem pontok szerint iS: l étlagos hozam éS az értékesités âd blyam kiilönbözete,
-
bclföldiés exportkëvetelések arânyénak alakulâsa stb., az étsorolésok volum ene és oka.
- M ZCY Sim ödok Szerint,
' az értékvesztések éS azok Visszairâsânak nagységa,Okai stb.,
- RZ Z lagos Vevöfutam idö alakulésa. v izsgélhat6 a visszavâsârolt RaJ';it részvények, iizletrészek visszavl
'sJ
'rlJ
'sl
S folyam a iS,ha az ittkim utatottbekertilésiértéketösszehasonlftjuk a sa-
6Z UtdbbiZZéX is léllyeges m tltatö,m ertaz értékesitésiforgalom jelentös jé
,ttöke forrâscsoportban tijékoztatö adatkéntszerepeltetettnévértékkcl.
em elkedése esetén - a fizetésifegyelem véltozatlanséga m ellett- indokolt
f

Iehet a növekedés.lgy, ha a Jel

. lem zöként az értékesftés nettö érbevételét

8l
8() ?
 $

7. 4 p énzeszközök Jlcklllg-çgyzzzl én ékelése

csak a következô idöszakban jelennek m eg kiadésként (fizetendô ka
Fizetôképesség szem pontjébôl ' m atok,késedelm ikam atok,utölagos szâm lézésok,benyûjtottkâllfrftési
a forgôeszközök legfontosabb csoporjét
képezik a pénzeszközök alakulisuk igények vezetôiprém ium ok ésjârulékaistb.),
,
a relattk eltérések m 6dszerével grfg
kelend& A vélasztottjellem zô -
halasztottbevételek;térftésnélkiilâtvett,többletkéntfellelt,ajéndékként
célszerl'ien az értékesités nettô érbevétele.
kapotteszközök elhatéroltösszege,fejlesztésicélra visszafizetésiköte-
Pé lezettség nélkiilkapotttâm ogatâs,juttatâs,âtvettpénzeszköz,m âs vâl-
nzeszközök lalkozö éltal elengedett kötelezettség elhatârolhatö ësszege
Pénzeszközök nagységatnap) - le nem frt
,

l napiértékesitésiârbevétel negatfv iizletivagy cégérték stb.

A m utatô értéke akértöbb idöpontban isvizsgélva j(5ljelziazt hogy a ,

k A Z elem zö-értékelö m unka sorân célszerfi m egvizsgélni azokat az esem é
készpénzéllom ény hény napiértékesftésiérbevételnek felelm eg .
1 nyeket, okokat, am elyekhez kapcsolôdnak az idöbelielhatârolâsok tételei,
tovébbé értékelnikellezek következö idöszakokat érintö hatâsait.

8. A z idô-belie//lszgm lâ,&wk alakultisânak ga géw gx, - -

9. .4 sajdttgkœ alakultisânak elem zése
hz aktfv és itttârgyaljuk az azonos m ôdszertan m iatt passziv idôbcli
elhatérolésok az abszolûteltérések mndszerévela tételes tartalom alapjân A Sajâttöke a vâllalkozâs vagyonânak sajâtforrâsa,am elyeta tulajdono-
vizsgâlhatö. , sok véglegesen bocsâtottak a vâllalkozâs rendelkezésére, s részét képezi
M eg kell âllapftani a m tiködés sorân elérttérsasâgiadö és osztalékfizetés utâni tiszta'' ered
,,
-
a föbb tartalm i elem eket, a belsô összetételvéltozâsât, m ény is.
-
a m eghatérozô elöidézö tényezöket .

A sajéttôke szerkezete a m érlegben:

A z aktiv idöbelielhatérolésok m eghatârozô elem ei: 1 . Jegyzetttöke
-
bevételek aktiv idöbelielhatérolésa;olyan bevételek, am elyek a m érleg ebböl:
fordulönapja utân esedékesek.de a térgyévetilletik (ut6lag szém lézott a)Visszavâsârolttulajdonosirészesedésnévértéken
bérletidijak,pénzeszközök és értékpapirok idöarânyos kam atbevételei ll. Jegyzett,de m ég be nem fszetet'ttöke ( )
stb.),tovébbé vâltôtartozésok idôarényos kam attartalm a ,
111. T ôketartalék
költségek,râforditésok aktiv idöbelielhatérolâsa;a m érleg fordulönap W E redm énytartalék
.

ja elöttelszâm oltolyan költségek ésrâforditâsok,am elyek a következö V . Lekötötttartalék

idöszakot terhelik (bérletidijakselöfizetésidfjak, fizetendö knm atok ,
V l. zrtékelésitartalék
késedelrni tok !tb ),
.
V lI.M érleg szerintieredm ény
halasztott réfordftésok; tartozâs- (kötelezettség-) âtvâllalésok pénz-
Bgyileg nem rendezett(kinem fizetett) összegei,devizakötelezettségek X saititYW, alakulâsâtaz abszolûteltérések lAllJ-
. j'
zdrlrt# célszerû-értékelni:
nem realizâlt érfolyam veszteségei stb .

' K iem eltelem zésifeladat lehet:

A passziv idöbelielhatérolésokjelentöstételeilehetnek'
. a Sajâttôke belsô szerkezete alakulâsénak értékelése,tovébbé
-
bevételek passziv idöbelielhatérolésa;a m érleg fordulônapja elôttbe-
folyt és elszém olt olyan bevételek, nm elyek részben vagy egészben a
következö idöszakot illetik (bérbeadé éltal szâm lézott bérleti dfjak
stb.),
-
ktiltségek, réforditâsok passziv idôbeli elhatérolésa; a m érleg fordulö
nartia elötti idöszakot terhelö dijak, költségek, réforditésok, am elyek
, az egyeselem ek elözö évhez viszonyitot'tösszehasonlitô elem zése.
.
,
21jeW zettfto c alakulâsa Vizsgâland6 abböla szem pontb6l,hogy az alap-
töke növekedése vagy csökkenése m ilyen tényezökre xezethetö vissza,a
-
ttllajdonosok alaptôkeem elése kiilsô forrésbölvalösult-e m eg,vagy 11l1t$-
VCIéS forrâsa a m eglévö töketal-talék,eredm énytartalék.A csökkcnésllê'l
vizspilandö :1ttskelesztillitâsoka és cljérâsa (veszteség rzndczésttstb.).

82 j :.
-
4
 A J'egyzett, de v tFg be nem flzetett tôke fontos inform âciö
hogy m ennyi a vâllalkozés részére m ég rendelkezésre nem élhi szen
lô tök
j
,el
zi, töketartalékbôla veszteségrendezés m iatt a negatfv eredm énytartalék
erész, ellentételezésére felhasznâltösszeg,
aln ely m ég xnem m fiködik''a véllalkozâsicélok m egval6sftâ
sa érdekében. a veszteség p6tlâsâra nytjtottpötbefizetés visszakapottösszege a tulaj-
A donosnél,
tnketartalékotâltalâban a tulajdonosok bocsétjék a véllalkozés rendelke - az eredm énytartalékböllekötötttartalék visszavezetése a lekötés felol-
zés:re véglegesen de ehhez szavazatijog vagy osztalékfizetésiréntiigény
a dâsakor
nem kapcsolödik ,
. a jogszabâly alapjân eredm énytartalékba étvetteszközök,pénzeszközök
A él-téke.
növekedésekjogcfm ei:
részvénytârsaségnâl a részvények kibocsétâskori ellenérték
e és névér- A csökkenést elöidézö föbb okok lehetnek:
téke közötti kulönbözet
, elözö év m érleg szerintieredm énye (ha veszteség),
-

gaz dasâgi
illet've tôk târsas égnél (Rt.ki vét
elével )a tul
ajdonos ok él
talalapft
éskor ,
-
elözö évek önellenörzéseinek,ellenörzéseinek hatâsa (ha veszteség),
eem eléskor(ajegyzésiérték és a névérték kiilönbözetekéntà ' '
ad6zotteredm ény kizgészftése osztalék (részesedés)fizetésére
véglegesen étadott eszközök pénzeszközök ,
ajegyzetttôk , .
jegyzetttôke em eléseeredm énytartalék terhére,
e Ieszâllftésa a töketartalékkalszem ben
a szövetk , gazdaségitârsasâg tulajdonosânélm âsik târsasâg veszteségének fede
ezeti iizletrészbevonâs m iatt képzett fe1 nem oszthatö va
összege gyon zetére teljesftettpötbefizetésösszege,
-
,
a tôketartalékbôl lekötött tartalék visszavezetett összeee
a tökekivonâssalm egvalôsitottjegyzetttöke leszâllitàsâhoz kapcsolôdô
a Iekötés fel eredm énytal-talék kivonés összege,
oldâsakor, '-' jogszabély alapjfn eredm énytartalékkal szem ben Jtadott eszközök
ajogszabély alapjân âtvetteszközök.plnzeszközök értéke . pénzeszközök. ,

A csökkenések jogcfm ei: - Fontoqa m egltiv; eredmlnytnrfalék öqqzetétele iq Az elt'

szö Jvekrt'
sléthozott
7
-
alegyzetttôke em elése szabad töketartalékbél
a veszteség m i , s a târsaségi adô alapjânâl a következö években érvényesithetô összeg
attinegatfv eredm énytartalék ellentételezésére felhasznâlt kiilön figyelm etérdem el
összeg, .
-

aôk
t tökekivonâssalm egvalôsitottjegyzetttöke leszéllftéséhoz kapcsolôdé A lekötötttartalék sajâtos tl
j elem e a sajâttöke szerkezetének A m egbiz-
.

etartalék-kivonés összege,
-
a töketartalék lekötötttartalékba éw ezetettösszege
. hatô és valés összkép biztositâsa szem pontjâb6l,a hitelezök és befektetök
, hiteles téjékoztatâsa,tcvâbbé az osztalékfizetésikorlétok bem utatâsa ér-
-
J'ogszabély alapjén tôketartalékkalszem ben étadotteszközök
közök ös pénzesz , dekében vilâgosan elkellkiilönfteniajegyzetttökén feliilisajâttôkébôla
szege. lekötött elem eket
.

A tnketartalék véltozésajogcfm enkéntértékelendö, az okok felderftésén tûl

f A m eglévö töketartalékbôlkelllekötni:
ontos m eghatérozni ennek vérhaté hatésait is
em eléskori ézsi6 a vâllalkozés m egftélésével A z alapftéskorivaev tôke-
.
- a nem forgalom képes illetve csak harm adik szem ély hozzéjârulssa
i m inösitésévelkancsW
, olatosan (engedélye)alapjân âtruhâzhatô eszközök sajâttöke és m érlegföösszeg
s nyéjtinform éciöt. r arényéban szém ftottértékét ,
'

'
A a felnem oszthatö szövetkezeti vagyont,
z eredm énytartalék összege alakulésânak értékelésekor célszerû a jog- t a m âsjogszabély vagy sajâtelhatérozâsalapjén lekötötttartalékot .

cfm cnkénti csoportosfu s a hozzérendeltösszegekkel '

. .

Nö E redm énytartalékbölkelllekötni:
vekedés lehet:
elôzô év -
a visszavéséroltsajétrészvények,iizletrészek névértékének,illetve be-
m érleg szerintieredm énye (ha nyereség) , keriilésiértékének m egfelelö összeget,ha ez utôbbia nagyobb,
'
clözô évek önellenörzéseinek
, ellenörzéseinek hatésa (ha nvereséa) .
-
az alapités-âtszervczés aktivâlt értékéböla le ncm irtösszcgcts
* '
-
JIegyzetttöke Ieszillitâséb6leredm énytartalékba helyezet'tös
- szeg'-' ,
-
a kisérletilkxjltsztésaktivâltértékéböla lc nem irtösszcgct.

84 j :5
 a nem realizélt (halasztott) ârfolyam veszteség és a fedezetére képzett A céltartalékok szerkezete a m érlegben:
céltartalék kûlönbözetének m egfelelö összeget,
a gazdaségitârsasâ j céltartalék avârhat6kötelezettségekre,
g tulajdonosânâl elhatérozott,de pénziigyileg m ég ' - céltartalék ajövöbeniköltségekre,
nem rendezettpötbefizetés összegét, egyéb céltartalék.
a töketartalékbôl lekötendö összeget, ha arra a töketartalék részben
vagy egészben nem nytijtfedezetet, A vérhatô kfkelezettségekreképzettcéltartalék elem eia következök Iehetnek'
Jogszabâly alapjân âtadotteszközök,pénzeszközök. garanciéliskötelezettségek ,

A l ftiggö kötelezettségek (kezesség vagy garanciavâllalâs,opciôs iigyletek,

ekötötttartalék alakulâsénak elem zése sorân egyrésztajogcfmenkénti Ie nem zértperesiigyekkelkapcsolatosvârhat6 kötelezettség stb ), .

vizsgâlat indokolt,m ésrésztlehetöség van a jegyzetttôkén feliiliszabad biztosjövöbenikötelezetlségek (hatâridös és sw ap iigyletekbölkövet-

sajâttôke m egéllapitâséra: S kezô fizetésikötelezettség stb ), .

ajéttöke korengedményesnyugdfjfizetésikötelezettség,
lekötötttartalék végkielégftések
értékelésitartalék körny ,
ezetvédelm i kötelezettségek stb.
jegyzetttökén feliiliszabad sajâttöke
E A céltartalék képzése a vârhatô kötelezettségekre kötelezö,a m érték és az
nnek fontos szerepe van ös
szeg m eghatérozâsa a vâllalkozâs döntése.A z évenkéntirészletesjog-
-
a
YtVôketartalékbélvagy eredm énytartalékbéltörténö jegyzetttôke em e cfm enkéntielem zés m indenképpen szukséges hiszen ennek eredm énye is
,
né1, alapulszolgâla következö iizletiév céltartalékainak képzéséhez .

-
az osztalékfizetésikorlâtvizsgâlaténâl .

A z értékelésitartalék alakulésa;ennek nagységa m egegyezik a befektetett A jövöbeni

m ârm
köl
tségekre a cél
tart
alék képzése I
ehetöség a vâl
lal
kozés szâ
'-
ss tartalék''tervezhetö költségekre,am elyek
eszkozok értékhelyesbftésének összegével
é s azok piaciés könyv szerinti
, i vârhat6an (tehétnem biztosan),
rtékének kiilönbségétjelzi. idöszakonkéntism étlödöen
kedvezöbbnek,
Fontoskieme lni
, h
ha a v
ogy asa
jéttökevél
tozâs
a akkormi
nôsf
thet
ô a l
eg 1 - jelentôsösszegben, ,
sajétteljesitm ényböl7',az eredm énytartalékbölés a
m érleg szerintieredm énybôl , j
' a m érlegkészités idöpontjâig rendelkezésre éll(5 inform âciôk alartilill
.

szérm azik a tökegyarapodâs .

' felm eriklnek,de
'

/
J
1 vâl
lal
kozâs /
cfj
/A'
t
i megi
tél
ér
sénélki
em el
kedô hangsûl
yt kap a m '

/l/ töke
összegiik ésa felm eriilésidöpontja bizonytalan.
.

yjegyzett/t7/cc arânynnak alakulâsa. jj

yejw k u jw tnek:
Llnnek 100% alatti m értékét t'Igy kell értékelniink hogy a töke bizonyos
h , # térgyieszköz fenntartâsânak dfjai,
1nyadât ideiglenesen vagy tartösan elvesztette a vâllalkozés E m utatö
t
. '' âtszervezésiköltségek
fontos a tulajdonosoknél befektetéseik értékelésekor alapja lehet az ér-
.
,
környezetvédelm iköltségek stb.
tékvesztések m egâllapftlsânak. A z egyéb céltartalékok alapvetöen a devizâban fennâllô kötelezettségek
' halasztott érfolyam veszteségekre képzettösszegéttartalm azzik.

10.f'W /ar/l///cok értékelése A céltartalékok alakulâsa az abszolût eltérések m ôdszeréveld/evltrz/ltz/t7 .

A céltartalékképzés sziikségszerû ahhoz, hogy a m lajdonosok,a befektetni A beszâm olé alapjân történö értékelésnéla kiegészitö m ellékletrészletezts
sz''
indékozök,a hitelezök vagy bârm ely iizletipartner m egbizhaté reélis képet inform âciöiadhatnak ehhez segftséget.
,
kaphasson a beszém olö adataiböl, ajövedelem term elô képesség valösszint-
jéröl,ne tlintesse fela véllalkozïs iizletiévének eredm ényességétkedvezöbb
szillbcn.lnilltahogy az ôvatos iizletem bcr szenlszögébölvélclnlczlletts ,

8() 87
- .111
,.
 I1.A kötelezettségek alakulâsânak elem zése A z ev szerûsitettéves beszâm olôban m ind a m érleg,m ind pedig az ered-
m énykim utatés összevontabban tartalm azza az egyes tételeket.M elem -
A hâtrasorolthossztiés rövid lejl attî kötelezettségek alakulâsânak ér zés elvégzéséhez ez esetben a f'
ôkönyvikivonatjelentös szâm û kiegé-
tékelése az abszolûteltérések m 6dszerévelvizsgâlhat6. szitö adatot kell,hogy biztositson.

E lem eznikell
a kötelezettségek összetételének alakulésât(m ely kötelezettségfajték
arânya vâltozott,sm ilyen m értékben),
-
m ilyen m értéktiek a véllaltkötelezetlségek terhei,
- vannak-e fizetési hatéridön tûli tartozésok, s m ilyen azok ered
m ényre gyakorolt hatésa stb.
A szâlll't6i J//tpzntfny alakulésénak értékelésére kiilön figyelm et kell
forditani. C élszerfi m egâllapitani a szâllitôi tartozâsok âtlagos futam
idejét.A vâlasztottyellemzs az anyagjellegfiréforditâsok összege lehet.
itlagos szâllitésifutam idô (nap)
' A z cp azerilf/c// he%zâm olô znlr/cgëzll/ elsösorban az egyes eszköz- és
forrâscsoportok belsö arânyainak alakulâséra kella hangslilythelyez-
.' niink,m egoszlisiviszonyszâm okatalkalm azva.Tovsbbiinfonnâciökat
a m érleg alapjéulszolgâlö analitikus nyilvéntartâsokbölés a könyvve-
zetésbölnyerhetiink.
' A z eredm énylevezetés az egyszeres könyvvitelt vezetö véllalkozô m ér
' 1eg szerintieredm ényének összetevöit,kialakulésâtm utatja be pénzfor-
' galm i szem iéletben.
,

K ötelezettségek éruszéllftâsbélés szolgéltatâsbôl- A'FA

= -

1napianyagjellegû râfordités w
M

A szàllitôl tutam ldö értékelésénél összehasonlitâsl alap lehet ennek '

elôzö idöszaki vagy tervezett összege, de viszonyithatö az âtlagos ve
vô-futam idöhöz is.Am ennyiben aztIneglzaladja,kedvezônek m inösft- '
llctö. Ilyen esetben vélelm ezhetö, hogy a vâllalkozàs a vevöâllom âny
egy részéta széllftöltartozâsokkalfinanszfrozza.

A részletes m érlegelem zés sorén feltârt kedvezö és kedvezötlen folya-

m atok a véllalkozés m enedzsm entje részére olyan inform éci6katbizto-
sitanak,am elyek a szukségesintézkedések alapjétképezik,de idönként
az ûzletpolitika vâltoztatâsétis igénylik.
f

A z igényes elem zö m unka érdekében célszerfi a kapcsolt és egyéb ré-

szesedési viszonyban éll(5 vâllalkozéssal szem beni kötelezettségeket
faj
.tânként,,kiilönvâlogatni''5sjellege szerintbevonnlaz elem zésbe.

A szâm vitelrôlszölö törvény elôirésa alapjân egyes véllalkoznk

egyszerûsitett éves Jtdlzlrzzt?/t;/ vagy
-
cbbak cqkrk/u
î'ztlr?.
7yld/c// beszâm olôt .
kell,/.?t'
>>zp készl'tsenek.

88 / j8t)
 3 A JOVEDELM EZO''StG ALAKULiSA'NAK j Azalkalmazhatô Pe/#/W alapok:
A*TFO G O* ELEM ZESE
2 '
1 az értékesftésnettö ârbevétele (é.
nett6),
'
az értékesftés nettö ârbevételének tovâbbibevételekkelnövelt összege
(érbevétel+ bevétel),
3.1 A jövedelm ezôség étfog: elem zésének m édszertana - a sajâttôke (vagyon) ssszege,
- a lekötötteszközök nettö értéke ésa készletek összege (E nettö),
A jövedelm ezöség âtfogô elemzése sorin az egyes eredm énykategôriâkat - az összeseszközérték,
valam ilyen vetftésialaphaz viszonyftjuk,ez a bérköltség (B),
- m in6-sitsjellegû elemzés,a jövedelm ezöség szintjének alakuléséra vonat a szem élyijellegl'
iréfordftésok,
kozôanjelziajövedelem term elö képesség véltozâsât, a véllalkozésâtlagos illom ânyilétszâm a (L),
- Iehetsséget biztosit összehasonlitâsra m âs véllalkozâsok,égazati âtlagok a reléciék tfö piacok)szerintiérbevétel.
adataival.
-
m egterem tia lehetöségetajövedelm ezöség tendenciaszers elem zéséhez, A z értékesités nettô ârbevételét vetitési alapként flgy célszerti alkalm azni,
-
a szâm vitelibeszâm olöban téjékoztatéstnytijta felhasznâlöknak az ered j hogy azt az értékesitéskor fizetendö fogyasztâsi vagy jövedéki adö egyéb
m ényessén VJ///ZJJJZWI. 1 râfordftésok közöttelszâm oltosszegévelcsökkentjtik.
A jövedclm ezöség Szém itisinilalapképletiink: ' A z alkalm azhat6 eredm énykategöriâk és vetftésialapok rendszerét szem lél-
tetia 2.SZ.ibra.N em a kiszim ithatb Valam ennyijövedelm ezöségim utatôra
J VCetvfd mén y
itésialap
j v an szflk s
égtmk , hanem csak azo.kra,ame l
yekje
jgz
lv k, S a Jovedelm ezöség Szintlére vonatkozöan asz
.
akt
nosta
i r
talo
nformmma
âci lren
6kkal delk
szolez
gél-
-
hatnak.

M i
nd az eredmé nykat egôriâk,m ind pedi
g
döntése alapjén célszerikn vâlasztand6k. a vet
l-
tésial
a pok a vâl
lal
kozls sajét Yt' .
ll/df/W- dzâX-/fïm Mtaték.
A j öve delmez öség mértékéne k, szintjének a l
a kulâsa,a
lthllyeztsk hatésa nem egyetlen m utatö alapjén vizsgélandök. f
öbb befol
yésol
ö $?
't r
1. '''
IYtIXO'
I'-/' gy
tI//CZd/'hân-W d (brlltt t
.
jvet
s/oezé-
j-
gà ;
h szâm vitelröl szôlô törvény elöirâsa és szellem e szerlnt a vâllalkozâsnak
11 lvvedelm ez6bég J/J/CII/JJJ/ be kell m utatnia a kiegészitô'm ellékletben, s Vlv kesitésbruttô eredm énye x lo()
. -

htivebben az iizletijelentésben is.Ehhez pedig nem véletlenszehien, hanem zrtékesitésnet'tö ârbevétele

célszerfien m egvélasztottm utat6kra van sziikség. t
. -
4 fedezeti hényad a fedezeti összeg és az értékesftési ârbevétel arl
'nyl
'1
A jövcdelmezôség szâm ftisa sorénAgyelembe vehetô-eredménykategcbrink (a fejeziki.Elsösorban véllalkozâson belfllérdem elfigyelm et.A fbdezetil1f!-
lllt'delltinkben hasznlltrövidftésekkel): . nyad m ég sok véllalkozâsnâl fgéretesnek m utatkozik,az ârbevételarl
'nylls
.-
értékesftésbruttö eredm énye (fedezetiösszeg), adözés elöt'tieredm ény m égis szerény m értékfi.Ennek elöidézöje Iellet a
- aziizemi(iizleti)tevékenységeredménye(Nu), f közvetettköltségekmagasarénya,esetleg arendldvfllleredményJ
'ltalk
iball
-
a szoklsos véllalkozâsieredm ény (N szok), csökkentö hatâsa.
elôtti), Ez a m utat6 szâm fthat6 belföldiés exportrelâciökra,illetve/J piat'()L.
-
az adözés elöttieredm ény (N ad .

-
az adözotteredm ény (N d), szerintis.
-
a m érleg szerintieredm eny (N m ),
a reléciéstfep
'' iaci)eredm ény (fedezetiösszeg), 2. A'rbevételarânyosjövedelm ezô%égim utatôk:
#

V âllalkozésiiizem i(iizleti)tev.eredm ényc x 1()()

-

- '

k Ertékesitésnettöârbev.+egyébbevételek
1 t
ll
.

()() '.0141
,,
.
 Szokisosvéll eredm ény
. -
4 tnkearânyos ad6zotteredmény ajövedelm ezöség mérésének igen gyakran
E rtékesités netté ârbev + egyéb bev.+ pii i m ûv.bev.x 100 jaasznélt m utat6ia, m ert
= -
.

. u . ké
a vâllalkozâs m enedzsm entléne rdekeltségirendszerével igen szoros
A dôzâselöttieredm ény kapcsolatban van,
ö X 100 , az osztalékfizetési képességre, illetve a jejaetu ges m axim âlis tökegya
sszes ârbev.+ összes bevétel ' éciökat
rapodishoz ad inform ,
a nem zetközigyakorlatban is szâm os alkalom m alhasznéljâk véllalko
T ovâbbi m utat6k is szém fthat6k, de iigyelntink kell arra, hogy az ered- j
zâsok össze w sonlitéséra.
m énykategöria és a viszonyftési alap m egfeleltetése biztosftva legyen.
N e hasonlftsuk példâul az adözés elôtti eredm ényt csak az értékesités x
nettö ârbevételéhez, hiszen az egyéb bevételek stb.is hozzéjârulnak annak RO E (Return on equity) - S . ad
keletkezéséhez .
alét töke

-
t Fé'
ke-(vagyon-) fzrfize tu ./lvdt/elzzzczékëé'ïm utatôk: * M egjegyezziik,hogy ha a m axim âlis osztaléktizetésiképességetkivânjuk .

V kifejeznia m utatôval,akkor a viszonyitâsialapkénta salâttökt ilelyetta

Szokésos véll.eredm ény , jegyzetltôke szerepeltetendö.
x 100
Sajâttöke 't
' . m eg,jaogy a véllalkozâs
W tôkearânyos l'V r/t?g Szerintidrdtio o F aZt m tltatla
.

A dö a dôzotteredm ényébôlm i lyen m értékkelgyarapitotta salât

. tökéjét.
zott eredm ény .

x 100 y
Sajâttöke 4 gtnw ungaarKnyosjöveaelm eznàégim utatnk:
.

M érleg szerintieredm ény -

Fedezeti összeg
S x 100 1fbre jutô tedezetiösszeg -
ajâttöke Létszâm

E zzel nem is vettiink figyelem be m inden eredm énykateg6riât, lehet olyan N

. szok
vâllalkozâs,ahola tökearényos iizem ieredm ényttartjâk m eghatârozénak, lföre Jutô szokâsosvâll.eredm ény - ju tszâm
az e körön kfviilibevételek ésrâfordftâsok pl.nem jellem zôek.
A tskearânyos icem i (lizletl) eredm énv
. < fö befolvâs
< olô ténvezôi
- re is xT ou
*Aad e ,
. -
râm utathatunk az alébbiösszefiiggés alaplân: 1 före Jutô adézatlan eredm ény
L étszâm

Nu N u A neaô x
4
Sajittöke A xto Sajittöke , 1före Jutô adözotteredm ény - Lészâm

ltt az elsô t
ényezö az
a töke forgésisebessége
ii
zem i (i
izl
eti
) jövedel
m ezöség, a m âsodi
k pedi
g BérarényosJövedel
. m ezöség =
N u X l00
. E bbölaz összefdggésböl két vagy több idöszak B
adatânak összehasonlitâsâbôl m egâllapithatô,hogy a tökejövedelm ezö- N Ckll ttltlttl
ségének véltozâsa m elyik tényezô elm ozdulésâbôl s m ilyen m értékben vagy - X 100
követk'ezettbe (tényezökre bontâsm ödszere). Y
h vJ
.llalkozé
.sok terveikben m eghatl
-rozhatlék azt is hogy a Jövedel-
. .

t .4 x
,

lnezöség növelésében m clyik tényezönek m ilyen szerepetszénnak. frlômunkaréfordftâsarényosjövedelm ezöség = t' X 1(J()
személyijellegu rsford.

t)'
2 j t)'
-
)
 X Cbbcll ZZ osszehasonlitisban a következö befolyâsolô tényezök hatâsainak
ad elom
vagy x l00 jm szerûsitése is lehetséges:
Szem élyljellegtirâford. 2,SZ
E . . . x (j N ad A settô
m utatökattekinthejiik Jellem zönek,de sem m iképpen csak ezeketalénlha- a - . x
tönak. C SZIZ Z A netto C SZIO Z

5. fxzàlzcrlaA/xy-lveze/- ezéklp-m utaték: $ Az eszközarényosadözotteredm énytbefolyésolja:

E m utatök esetében célszerûen vélasztott eredm énykateg6riét viszonyitunk
az eszközök m eghatârozottcsoportjéhoz,alakulâsuk az eszközök jövede-
lem term elö képességére adjelzéseket,rem élhetöen növekedéstm utatva.
Xu x l00
lrnm ateriélisjav.(netté)+ térgyieszk.(netlé)
- egyrésztaz értékesftés(adözott)jövedelm ezöségének alakulâsa,
m ésrésztaz eszközök forgâsi sebességének véltozésa.
Ez nem csak ut6lagos elem zéseknél hasznos,hanem a tervezés sorân is
felhasznélhatö.
Szâm ftâsaink sorân eljârhatunk ûgy is,hogy az eszközök köztilcsttk
a befektetetteszközöketvessziik figyelelllbe.Ez esetben'
.

N ii N (j
N aa A neto
x l00 ' * - r X
K észletek B efekt.eszk. A nettô B efekt.eszk .

-
Xu (-
1'' Az eszközarânyosjövedelm ezöség elem zése elengedhetetleniilfontos,nlilltl
x 100 , (jj jukks
lm m ateriâlisjav.(nettö)+ térgyieszk.(netté) + készletek . a korâbbiévteklhez hasonlft6 dinam ikus elem zés sorân,m ind pe g
vrllalkozâsokkal történö összehasonlitâskor. A z eredm énykategöria és
' .

:h1 d eIött, tt ''('

titési alapban szereplö eszközérték m egvâlasztâsakor felhivltlk :k
-
' ' 100 fi elm et ism ét a m egfeleltetésre, hiszen az adott eszközcsoport szere-
B efektetet.t eszközök + készletek VX . d
Iacltetésekor m inösitsnunk kell: hozzâlârul-e az a ot.t eredm énykategöria
X kcletkezéséhez vagy sem .
ad elot. x 1c: A készletek jövedelm ezsséga elsssorban kereskedelm i vtJ//tWltazl.
sf?l'
s szközök összesen esetében célszerû szàm itani.

CZt ZZ oxszchasfmlftégt kùlisn kiem eljiik, m ivel az egyik leggyakoribb A/ eszközértéknélpontosftja,m egbfzhat6bbâ teszi elem zésiinket,Ila két
CSZIX ZJ'övcdelm ezéiségi m tltat/ a nem zetkfo i gyakorlatban is (ROA '
. (év elejiéS éM végi) Vagy öt idôpont (éV elejiés a négy negyedév zJ'I'ö)
Rcttlrn On N etA ssets).A szâm ftâsânâlelfogadhatö az is,ha a viszonyftâsi él'tékadatâ
'valszém olunk.
2Iapkéntcsak a befektetet'teszközök,vagy esetleg a m fiködö töke (összes
eszköz kötelezettségek)szerepel. ' /,. Ertbllorrtisarânyos (komplex)7-J1'tW d/&ldZti%'tk.
-
UgJZDCSIA kiclNeltjelentösége van annak az eszközarinyosjövedelm e-
Zöségim tltatönak,alnelyet eszközm egtériilésizrllf/tzrlntz/cis neveziink: Xu
C nettô X Y

RO I(Return on investm ent)= N 'd x 100 ' .j N szok

E szközök összesen ' = C
netto -f'C

t) ()li
/1
 'k.
x

'

N ad eltktl
.
' -m k kia következö összefliggésböl.
llldtllll .
C netto ''B B
Eszközyrânyosjövedzlm ezöség
E m utatök alaplén a lekötötteszközérték ésbérréfordftâs(esetleg személyi
'

,
Al-bcvételarânyosjövedelm ezöség X Eszközök forgâsisebessége
jellegfirâforditis)arânyosjövedellnezöség alakulâsa vizsgâlhaté a korâb-
ban részletezetthasznosftâssal. B övitettképletiinkben

A jövedelm ezöségim utaték több egym éstkövetö évre szém itot'tm értéke Nu Nu A'nett:
alapjân ajövedelmezsség Jzïp4jtjzld/cidôheliJ/lkl//tixîlrl/,afejlsdés dina = x
m ikâjér6legyarântképetkapunk.A kiilönbözö idöszakokra m eghatârozott Eszközök A'neto Eszközök
m utat6szâm ok grafikusan âbrézolhaték,a következô években vârhaté m u-
tatéértékek elörejelzéséhez,tervezéséhez a trendszém itâs és a korreléci6 ''' Az eszközarényos tizem i (iizleti) eredm ény alakulâsénak két befolyâsol6
szém ftâsânak m ödszertana isfelhasznâlhat6. tényezôjét s azok hatâsât szâm szakipéldânk szem lélteti:
,

h foly6âron K tirrlfltprrm utatôértékek elsösorban az âgazati,szakâgazatiât-

lagélv khez hasonlfthatök:ez alapjân a véllalkozés az étlagosnâljobb vagy g Alapinform âci6k Elözö év Târgyév
rosszabb jövedelm ezöségû véllalkozâsnak m inösithetö.N em elhanyagol- t Anettô 300 000 EFt 330 000 EFt
hatö,hogy a vâllalkozâs âtlag körtili vagy annéllényegesen jobb pozfciöt
o
''''' v ''' ''' ''''' v *
'
''
Eszközök összesen 100 000 EFt 132 000 EFt
foglale1,illetve Jelentôsen elm arad az étlagtôl. ' x 27 000 E Ft 39 600 E Ft
. tk
î.
.

A jövedel mezös égi

m utatunk be példét
m ut
aték szâm i
tésâra az OSSZEFOGLALU FELADAT ban .
k M utatéink ër/
gge .
.

. k sjtyzô év Térgyév

3 27.000 E F t
.
2 A m utatök rendszerbefoglalâsa (a m utatök piram isa) ty
''.
' Ilgzközarényosjövedelm ezöség - 100 X 100 27% 30%
. 000 C Ft
1
%7 elözöekben kim utattuk ajöyedelm ezöségim utaték szélesskâlâjât,de ha a ' ,
VJ.llalkozâs kiszâm ftja valam ennyit,s csak az eltéréseketism erim eg,ez m ég ' , yjrvjtelarényosjövedelm ezöség l1'000 EFt x 100 go jzo
110111 feltétleniil biztositja a jövedelm ezöség alakulésinak kellö m élységti 301 000 EFt
CIem ezhetöségét, a Iényeges folyam atok, valam int a befolyésolö tényezök
Pdszletes Vizsgâlatânak lehetöségét. ' ''''
v ' 300 000 E Ft
.

' k :* '' Eszközök forgâsisebessége - - 3 2,5

100.000 E Ft
('élszerti,l1a m inden vsllalkozés
-
kivt
'îlasztja a szâm âra legfontosabb m utatökat, , .éj.j.
-
'
a m utatôkat tovébbi befolyésolé tényezök hatâsait kifelezô részm utatökra l1'11?2 1Bllgések alapl .
bolltja,s igy a m agasabb szintû m utaték véltozâsait az alacsonyabb szin- , o x3
ttiek (részm utaték)elm ozdulésainak elem zésévelvizsgélhatla .

. ,
Mlfl/tsIV'
. 27% = 9
$lI9Vt.V gtjo . jao x 2,5
fgy kialttkitllat6 a mutatésztjmok rendszere, piram isa, amely minél tagoltabb, yo
rllllélytlltebb ' delm ezôséget befolyâsolô tényezö V oBlilllll'itllllt(5, hogy kajem elkedettaz eszközarânyosjövedelmeztiségq
-

segitségével annâl több Jöve j

'Idi'lhlltdk lklltpvetö Oka az ârbevéte eredm énytartalm ânak növekedése,s cslsk'-
.
llltllisa l1'il-llatlh f'
. eI. jé
M ' CP'''t'''P 1tZ ttszktiztik forgâsisebességének a lassu sa .
egjegyezzuk,htv y a I'lt< ellcsak az tkzem i (iizlet i) cI e dm önyt kezeli ered-
-

4 go os eszközarényosjövedelm ezöség javulisétvizsg/llvl!

Illthllykltteglsl-illkélll s az cgyéb lx vételek és rtil-
-

HtIftt
izslpk-l'
llktlislitöleltekintiknk- A tltlZ' 27$1) -

. (.' -
ét
't
' Iliflgllll111164Ilatö, l1()gy '
1a az ârbev ejaréjayos jövedelm ezöség az elfszts év

qt, -j *t?7
 szintjén m arad,s csak az eszközök forgâsi sebessége lassul,tigy az eszköz N u

arényosjövedelm ezöség 9% x 2,5 22,5% lettvolna. s

S m indezek alapjân az eszközarényosjövedelm ezôségre gyakorolt hatésok szközök
szâm szerfisfthetök:
eszközök forgâsisebessége vâltozésénak hatâsa
22 ,5% - 27% - 4,5% N ' w
s
zv
.
Ll s to
Q'

az érbevételarényosJövedelm ezöség véltozâsénak hatâsa xr s

30% 22 szközök
5%
, + 7.5% netto
E gyiittesen : + 3,0%

Elemzésùnk tovâbb mélyithetâ vizsgélhatjuk az

-
ârbevételarânyosjövedelm ezöség alakulésât befolyésolé tényezôket t
igy , t ,
lnint '
,
* y-ed - összeg K özvetett ktg .
x
>&ncuo xx
,ncuô
a fedezetihényad vâltozâsânak hatését, ezen beliil a kivéltö ok lehet: ,j
* a közvetlen költsé . A' x' s ejkkt eszk.
. .cszk.
gek (költségnem ek szerinti)vâltozésa, ' netto netto $
* az egyes tevékenységek belsô arényainak m egvâltozâsa stb .,
a közvetett költségek alakulâsât,
-
azt, hogy az eszközök forgési sebességének csökkenését elöidézö okok '
hogyan alakultak l
-
a befektetett eszközök és
-
a forgöeszközök .
- r ,

(klrgisisebességét. K bzvetlen anyaglell.râford. E rtékesitésiktg. A neuo -

A ncuô . .

An
,cto g neuo Im m ateriâljsJ.avak uovetujjsck
Egy lehetséges m odellt m utatbe a 3 sz.âbra,am ely a D u Pont m utatörendszer
.

szcllem étadaptâlja: .t

q Közv szem .1e1l.râford.

.
.

lgazgatâsiktg. Arneto zj
'
vxttù
u
s

Anetto y ncto vjygyjuszk. uészjutck

I'
.t,,yéb közvetlen ktg. Egyéb âlt.ktg. i,rtlh
r F

A ncttô A neuô Pénzes/kii/isk

3.szâlmflâbra

()B .+ )
 A râtapiram is csticsân lévö âltalâban összetett m utatö alacsonyabb 3.3 A jövedelm ezôség és a fenntarthat6 növekedésiiitem összefiiggése
szintû részm utatöinak alakulésât értékelve keresheték m eg azok a sziiksé I ,

gesteendök,intézkedések,am elyek révén a részm utatôkjavulnak,sennek
révén a ,'csflcsm utat6''is pozitfv irânyba m ozdulel.
A vâzoltm ödszertan alapjân m âsfontos m utatök tényezökre bontâsétiselvé
. .
gezhetliik,kiterleszthetö ez a vizsgâlat
-
Ovatosan kellkezelnia jövedelm ezöség alakulâsénak értékelését,hiszen ez
, ! egy nézöpontbôltörténö teljesftm ényértékelés.Elöfordulhat az,hogy rövid
tévon kiem elkedôen m agas jövedelnzezöséget m utat fel, de ezt rövid tâvfl
''
t
taktikailépések.idézik elö,m intpéldâul
. a kfsérletifellesztés költségeinek visszafogâsa,

adivfzi6kraés j azértékesitési,reklâm-éspropagandaköltségek erôteljescsökkentése,

évnélrövidebb idôszakokra 1 az indokolttérgyieszköz felûjftésiésfenntartâsim unkâk (ésköltségek)
egyarânt. t, k
visszafogâsa,
4 a környezetvédelm i kötelezettségek s az ehhez kapcsol6dö
*
céltartalélcképzésalacsony szfnvonalé teljesftése,
Tovâbbgondolâscéljéb6lbem utatjuk egy m ésik m odellfôbb elem eit'
. j '
a tulajdonosok rövid tâvtk szem lélete m iattaz adézotteredm énybölm axi-
, m slis oqztalék kifizetése m inim âliqvagy elm aradô qajéttöke gynrapftâqa
,

N ad ; M indezek tsgyelm eztetnek arra,hogy a jövedelm ezöség szinvonalânak ala-

Sajâttöke ' kulâsâttöbb szem pontb6lkellértékelni,ûgy m int
-
vevöi vagy piaci nézöpontböl,azaz hogyan alakul a vevök elégedettsége,
m ilyen a piacirészesedés a m egcélzott szegm ensekben,
az innovéciös tevékenység biztositja a folyam atos fejlôdést, azt, hogy
X E szközök
.
) ag vâllal
kozés nem ,
,eszi
szesedés növekedését
m eg'
' jövöjét,bi
ztosi
tja a pi
aci jelenlétet,a piaci
ad
1 . s ehhez az értékesftési(reklâm stb.) költségekkel
Eszközök Sajéttôke sem takarékoskodik indokolatlanul.
1 M indezek folyam atoselem zéséhez segftségetadhata Balanced Scorecard /??f;#
. szertanânak alkalm azâsa.
@
A j
.övedelm ezöség szinvonalânak értékelésekor a statikus âllapot helyett
.

x ' fb lltosabb a tendenciaszerfi értékelés.

ad A ne
to
,
jjk g,' , , . .

nettô E szközök , , A JövöbeniJövedelm ezöség biztositâsa érdekében a tulaldonosok helyes m lt-

gtttartlsa, szem lélete az, ha nem csak a rövid tévli osztalékelvârâsokra össz-
t 1 jltlntositanak,hanem a jövöbenitevékenység böviiléshez forrâsokathagylllkk
. . vissza az iizleti év adôzott eredm ényéböl, s ez a szâm viteli beszém ollhbltll
. .
' '
.l1 /t'
. 1(töke gyarapodéskéntjelenik m eg.Ezta fenntarthaté növekedésiiitelllcl
lllcgllatârozô tényezöként kellkezelniiik a következökre tekintettel:
az eszközök forgâsi sebessége,
az ârbevételarânyosg'övedelln ezöség,
'
' 1,tökeâttétel(tökem ultiplikétor),
11Illérleg szerintieredm ény részarénya az adôzâs elöttieredm ényböl.
'
, A I'
elllltarthatö növekedési (tökegyarapodâsi) iktem tervezése vagy utölagos
Illiryvltltssulâsânak értékelése sziikségessé teszi a felsorolt befolyâsol6 ténye-
kökkrl szem beni elvârâsok m egfogalm azâsât, illetve az utôlagos kiértékelés
.1,11111lchctövé vâlik ezen tényezök véltozâsa hatésainak elem zése.

l(,
() jj 4()I
Képletszen'
ien a fenntarthaté növekedésiiitem 4 A v4 Itw jsx o zA'slTEW K EN YSE'G H ATEAK O N YSAAG A'NAK
v
+

E L E M Z E SE
N adelottl A nett: E szközök Nm .
= i X X x A hatékonysâg növelését elengedhetetleniilfontossâ teszi azhogy,
nettö Eszközök Sajéttôke N ,delott, a gazdaséginövekedésnéhâny fontosforrâsa (p1 alapanyag)korlâtozottan
.

éll rendelkezésre,
Az összefkggés alapgân elsösorban az egyes tényezök elm ozdulâsainak hatésai
.
egyes er öforrâsok (j
ôlképzet tm unkaerö,
m ég m inden véllalkozâs rendelkezésére
korszerû technol
égi
a) nem âl
lnak
âllapfthat6k m eg,tém pontul szolgâlva a részletes ok okozati összeftiggéseket ,
f -
a versenyképes tevlkenység m inél kevesebb eröforrâs felhasznâléséval
eltârô elem zö-értékelö m unkâhoz
. ttjrtéja, ejgâjlftjst këvetelm eg.

Em ellett a kiilsö piaci feltételek vâltozâsai m iatt lnég a korâbban elél't

szint talu sa is nehéz feladat a gazdélkodés hatékonységénak fokozâsa nélkiil.

A hatékonysâg és a jëvedelm ezöség szoros összetkggésben â1l egym âssal,

fokozâsuk alapvetö érdek m akro- és m ikroszinten egyarént, kézzelfoghat6an
közvetlen kényszeritö erö pedig a valöstulajdonosiréteg kialakulâsa.
M indezekböl következik, hogy a m indenkori elem zö m unka fontos feladata,
hogy elem ezze a gazdaségi hatékonysâg szfnvonala alakulésât. E z fontos
abböla szem pontbölis,hogy a szâm vitelibeszsm olö flzletijelentés részében
indokolt összefoglalöar értékelni a hatékonysig s7fnvonallt és alaklllfsbt

'
lltjtlrllllicilqsforrtjsok:m akroszintû elem zésekhez a szâm vitelibeszâm olék és
Ik statisztikai inform âciök összesftései a vâllalkozés Ezintjén, a szém viteli
lttllltl'k tetszés szerint egészithetök ki.
'
o

4.l A hatékonysâg és a jövedelm ezôség összehasonlitâsa

A gazdasâgitevékenység célja m indig valam ilyen eredm ény elérése,s ennek

$41lll'ktcben valam ilyen réfordftésok sziikségesek.(A z eredm ény és a râfordftl
's
1$lgallllakatittnem szâm viteli,hanem közgazdasâgiértelem ben hasznâljuk.)
Az eletlm ény (hozam ) és a réfordités (eröforrâs-felhasznâlâs)viszonya hatl
'-
ltv zlt lllk,g a tevékenység gazdasâgossâgét. Javul a gazdasâgossâg, ha az
#'lt.ttllltkllyt kisebb réfordftâssal érjiik el, vagy adott yâfordftéssal nagyobb
elt'tlllttklyyllezjutunk.lnnen szérm azik a gazdasâgossâgfs elve..a ,,legkisebln
1)11$'I'tlftlissala legnagyobb eredm énytl''

.#

l(12 4 4)3
'Tekintettel a term eléshez sziikséges erôfonésok esetenkénti szfikösségére és
a piaci verseny követelm ényeire, az anyagijavak term elésének m egfelelö
iitem fi növeléséhez rendszeresyn csökkenteni kell az egységnyi term eléshez
tartozé erôforrâs-sziikségletet.1% érlzetjiik eI,hogy az anyagijavak term elése
gyorsabban növekedjék, m int eröforrâsaink,vagy akkor is növekedjék, ha
egyeseröforrésaink (m unkaerö,föld)nem bôviilnek.
A gazdasâgi hatékonysh a tevékenység gazdasâgosségét van hivatva kife
jezni.Ezérta hatékonység a felhasznélterôforrâsok egységnyim ennyiségére
jutö hozam m al,vagy ennek reciprokâval,az egységnyihozam hoz sztikséges
eröforrâsok m ennyiségével m érhetô. 4 hatékonysâgfogalma alattaz ersfor-
,
.
rl.îtA - /è//zlt7-
çclll/lylnlk gazdasâgossâgétJrfA /c.
âl
talânos képlete a következö:
G H E
h- E vagy H
ahol:
Gh = gazdasâgi hatékonysâg,
1-1 = hozam (eredm ény),
1! = felhasznéltterm elésieröforrâs(réfordités).
A hatékonysâg relatl'vfogalom,am iaztjelenti,hogy m lndig több vâltozatot
kell összehasonlftanunk, s akkor m egéllapfthatjuk, hogy m elyik vâltozat a
gazdasâgosabb (hatékonyabb).
A yfpvc#c/rpczts--çlg csakp énzértékben m gràc/ti' mf
gagazdaségosség mérésénél
, f
ezenkfvtil naturélis és vegyes.m értékegységek is alkalm azhat6k A jövedel-
. li'l1bem utatott4.sz.âbra.A szém fthat6 m utat6szâm ok a vâllalkozâsiszem lé-
lnezöség szém itâsakor az ârbevételtés a râfordftésokat foly6 irakon kellszé-
Inftésba venni.A gazdasâgi szém ftésok sorén alkalm azhatunk m âs ârakat, pl.
.1llozam m érésére vâltozatlan ârat, esetleg devizâban kifejezve.
'
/thalékonysâg vizsgâlhatn a nem zetgazdaség szempontjzba g, ya vti/ftg/ctpzta
bzentpont
.jsibôl,.
5.47/a vâllalkozàson :e/fjn'(önelsznm olo) egywggc/cszintjén is.
A llem zetgazdasâgi szem léletû és a véllalkozési szem léletû hatékonység
lnegkulönböztetésének az adjelentöséget,hogy a kétféle m egközelitéskisebb
vagy llagyobb m értékben eltérhet egym éstél.M akroszilzten van jelentôsége a
llelllzetgazdaség szelmléletû hatékonysâgnak is, az egyes termelö egységek
sgftllllira azollban a vâllalkozési szeln léletû hatékonysig és J'övedelm ezöség
vliIik Illtitöerövé.A vàlIalkozé
'son beliiliegységek szintjén a belsö ösztönzési
I'elldszerlllegalapozl'sa oldalbrölkap hangstilyta hatékonysâ 'g ésjövedellne-
ztsség Illéréstt.
l()zI
A hatékonység vizsgâlhatö résztevékenységekre J,î ezek összességére A z .
összesitett tevékenység hatékonysâga két tényezôtöl fu
'gg; a hozzé tartozö
egyes résztevékenységek hatékonysâgét6l és a résztevékenységek arânyaitksl
(struktûréjétél).Ennek m egfelelöen az összetett tevékenység hatékonységl
'-
nak növelésére is kétféle lehetöség van:a résztevékenységek hatékonysâgs-
nak javftâsa ésa hatékonyabb résztevékenységek arânybnak növelése.
A hatékonysh ot- a forgalom kom plexitâsa m iatt- nem lehetcgyetlen vll/ff?
tnvalmérni,annak szinvonalâra,fejlödésére csak a m utatök rendszere adhatj(à
m egközelftést.
A tevékenységek gazdasâgossâgânak vizsgâlatâhoz és összehasonlftö elem -
zéséhez olyan gazdassgi m utatökra van sziikség,am elyek sokoldallian jel-
lem zik a gazdélkodâs m ikroszinm hatékonysâgât és vâllalkozâsi szem léletti
t jövedelm ezöségét.
4.2 A vâllalkozâsok hatékonysâgânak összehasonlftö elem zése
,. A vâllalkozâsok gazdélkodâsânak összehasonlftö elem zésére és értékelésére a
vâllalkozâsi szintfi hatékonysâgi, jövedelm ezöségi és a vagyoni helyzetet
'
' jellemzö m utatôk alkallnasak.Ezek adataiugyancsak a szâmvitelibeszâm o-
'
ltskböl, illetve a hozzétartozö statisztikai adatokböl szérm aznak, m 6dszerta-
''h llilag pedig a nem zetgazdaségiszintfihatékonységivizsgâlatokhoz hasonlita-
' llak.
Az elem zéshez alkalm azotthozam (teljesftm ény ) m utatök és a felhasznl
'It
t trtslbrrâsok (râforditâsok)rendszerbefoglalâséttartalmazzaakövetkezö olda-
/t'/l7értékeléstteszik lehetsvé.
l.ztkfivethetia gazdâlkodésiteriiletek kom plex m ûszaki-gazdasâgielem zésc,
Illtttlrl
'lis és értékm utat6k segftségével, a hatékonysâgalakulâst befolyi
'soli$
tlllyezök vizsgâlata,a véllalkozâsiveszteségforrâsok felm érése,a kiilsö és 11
helststartalékok feltérésa.A helyzetelem zés alapjân történik a hatékonyslig-
jltvfltistcélzö intézkedésekkidolgozâsa,mûszakiésgazdasâgimegalapozlisa.
,
3 /lt?;'t???l-vagy teljest-tménym utat6k az éllfkesftést,a bruttö és az anyaglnelltt*s
lf.llllelést,a nelnzetijövedelem hez és a m akroszintû tisztajövedelem hez valth
lltlzzliit
, '
irtlllistm érik. 4
hê ff&toc.ç//t@v
îtirbevétele relâci6nkéntvizsgâlhat6.
oj()5
A belföldiârbevétela ténylegesértékesftésiéron szâm ftottérbevételâltalânos vedelem böl és a vâllalkozâsnélrealizélt tiszta jövedelem bôltevödik össze.
forgalm i adö nélkûl.A z értékesftés nettd ârbevételét m ég csökkenteni kell j Szém ftâsim ödja az anyagm entesterm elésiértékbölkiindulva'.
az egyéb râfordftâsok közöttelszim oltfogyasztâsiésjövedékiadövalis.A z
export ârbevétele fö piacokra bont'va tigyelendö. T artalm ât a ténylegesen anyagm entes term elésiérték
teljesftettexportnak a vâllalkozâs éltalvélasztott kiszâm lâzâskorérvényes
- él-tékcsökkenésileirâs
devizairfolyam m al âtszém ftott értékéböl a kiilföldi q7lllftbqi rakod/si és
, N ettö term eléqiérték
raktérozési költségekkel csökkentve kell m eghatârozni. E zzel az eredm ény-
elem zésnélrészletesen foglalkozunk. A z értékcsökkenési lefrss összege a terv szerinti lefrâs Lerm elési költségként
elszém olt összege.
X brutt6 fcrrzldllyïérték a vâllalkozâstérgyidöszakitel
jeshozam értékétjelenti. t
Ez egyértelm ûbben J'elentkezik a term elötevékenységnél, de m int a keres- A hozzâadottJrfë/ca nem zetgazdasâgi szém ftâsokban alkalm azottm utatök köziil
kedelem ben is az értékesftés nettö ârbevételétcsökkentenikell az eladott a brut'tö hazaiterm ék vâllalkozâsszintfim egfelelöje.Szâm itâsa:
âruk beszerzésiértékévelés az alvâllalkozésiteljesftm ényekkel.Figyelem be .
kell venniink olyan hozam ot is,am ely egy lasstibb folyam ateredm ényeként '' qzem élyijellegû râforditâsok
am ortizâcid,anyagfelhasznâlâs stb. jelenik m eg a következö évek réfor- t'
t. + értékcsökkenésilcfrâs
ditésaiban.E körbetartozik a sajâtelôéllitésieszközök értéke. + adözâselöttieredm énv
H ozzâadott érték
A bruttö term elési érték szâm ftâsa: r'

rjt
4 vâllalkozâsi#JFl,'
, K d#d9 /#l(a Cash flow m utatö gazdasâgitartalm âvalazo-
.

Eertékejftéjfogyasztâsiésjövedékiad6valcsökkentettnettö Jrbevétele . v
'
nosan)a vâllalkozâsnélrealizâltnettô pénzjövedelm etszâm szerfisiti.Legföbb
ELA BE,eladott(közvetftett)szolgâltatésok :k alkot6 elem e az adözott nyereség és az értékcsökkenési lefrâs éves összege.
+ Sajitelöillftésfleszközök aktivéltértéke Ez utébbiugyanis a târgyidöszakban nem jârpénzkiadâssal(csupân kalkula-
k Saiétterm eléstikészletek âllom énvvéltozâsa - tiv költség), de jövedelm ezö tevékenység esetén m egtériil az ârbevételböl,
Brutt6 term elésiérték ?# vagyis pénzeszközzé vâlik.A vâllalkozâs pénzjövedelm e a vâllalkozâs fej-
è lcsztésére fordithatô pénzeszközök legföbb alkotôja.Ezenkfviil m ég vannak
Xz anyagmentes term elésiJr/l/ca brut'tö term elésiértékbölkiindulva szém it ' sajltfejlesztésre fordfthat6 pénzeszközök,pl.a felesleges térgyiésforg6esz-
hatö az anyagjellegû réfarditâsok összegévelcsökkentve azt.Ez ut6bbiakbôl kllzök felszabadftâsâb6lkeletkezettpénzösszegek stb.
azonban az ELAB ' 2 és az eladott (közvetftett) szolgâltatâsok összegét m âr ,
'
azelôzö pontban levontuk,igy valôjâban csak az anyagköltség ésazigénybe (;) h hatékonysâg elemzésesorén aâ'
ôvc//cczt'
ierôf
'orrâs-felhasznâlâsokat,illetve
vet'tanyagjellegû szolgsltatisok vonandök le.Ez utébblnem önâllô sor az '' 7
.
rx orditâsokatcélszerûhgyelem be venni:
*

eredm énykim utatâsban,fgy kiilön m eghatârozandö. - az összes term elési költség,

- a véllalkozâsnâl foglalkoztatottak étlagos âllom ânyi létszém a,
A z anyagm entesterm elésiérték szâm ftâsa: az élöm unka-râforditâs értéke,am it az éves bérköltség fejez ki,(esetleg
(sgyelem be véve a teljesszem élyijellegfiriforditist),
B ruttö term elésiérték 11term elésben lekötötttârgyieszközök âtlagos nettö értéke,
A nyagköltség a term elésben lekötöttkészletek âtlagos értéke,
lMénvbe vettanyaziellezl
:iszolgâltatésok 11lckötötteszközök nettö értéke,
A nyagm entes term elési érték az összes eszközérték,
az exportértékesftésiköltségek.
â nett6 term elésigrfl/cközelitôleg a véllalkozésnak a nem zetijövedelem hez , #
val6 hozzâjârulâsâtm éri.A hatékonysâgvizsgélatés a m unkaterm elékenység A lheszé 'lnolö killtségncm enkéntiadataialapjân,költséghinyad-m utat6k szz
'-
elem zésének egyik legfontosabb m utatöja.m iutân a vâllalkozés âltallétreho- llyflxiswivalvizsgllhat6 a term elésm unka-,anyag-ésenergiaigényessége.
zotttlj értéketszâm szerûsfti.Gazdaségitartalm éttekintve a brutté m unkajö- 1

l()6 *1()7
 ,
b
1et
ner
âme
ltaléb
sben lekö t
ö tteszközökértékek ént a hatéko nysâgimu tatôk ne vezöj
é
an a nettö térgyieszközérték és a készletek kronologikus âtlaglnak
! .
1 före Jutô anyaglnentes term elésiérték -
Anyagment
egt
ermel
ésiér
ték
összege szerepel L étszém
, a véllalkozés döntésétöl fliggöen az im m ateriélis javak
nettö értéke is figyelem be vehetô .

N ettö term elésiérték

A Z éves kronologikus âtlag szâm ftâsi m 6dl'a. a januérljei nyitöéllom âny 1 ftsl-cl'tltb llettö term elésiérték Lé
l/2 .
tszâm
e + a m ârcius 3l-izéröâllom âny + jtinius 30-izértdllom ény + szeptem
-

ber 30-izârtdllom âny + a decem ber 31jeizâröéllom âny 1/2-e,m ajd az fgy
k'apott összeg osztva néggyel . M el.egyezziik,hogy e m utatökattennelékenységim utatökéntisértelm ezhetjiik.

A term elésben lekötött eszközökkel kapcsolatban vizsgélandö: 1 fôre jutö hozzéadot

'térték- K OZZ1adOt1 érték
L étszâm
-
tâ
-rgyieszközök nettö és bruttö értékarénya illetve a târgyi eszközök étla-
,

gos lefrésa,étlagos hasznélhatöségi foka, E m utatök adatainak dinam ikus, illetöleg vâllalkozâsok közötti összehasonlf-
-
tâ
'rgyieszközök és a készletek összetétele, tésakor azonban tudnunk kell, hogy a term elékenység val6sâgos szfnvonalét,
- -
a m unka technikai felszereltsége az egy fizikai m unkakörben foglalkoz annak véltozésâtszém ostorzitö tényezö befolyâsolja.Ezek köztila Iegfonto
tatottakrajutö gép ésbzrendezésbruttö értéu nek m eghatérozésâval. Sabbak:a term ékszerkezeteltolédâsa,a kiilsö kooperâciö eltérö m értéke stb.
'
E zek hatâsainak felm érésére tovébbi elem zésre van sziikség éppûgy. m int
A z ism ertadatokbölképezhetô hatékonyszgim utatzk a következök: a terln elékenység alakulâsét, szfnvonalét ténylegesen elöidézô tényezôk fel-
térâséra. E zekhez az elem zésekhez a szâm vitel és statisztika szolgâltathat
K N ettô term elési érték m egfelelö adatokat.
om plex hatékonység -
0 , 15 E szközérték 4- 1,8 B érköltség
b) Bérhatékonysâg
(A z alkalm azottszorz6szâm ok âtlagos hozam követelm énytfogalm aznak m eg ? = X CtO term elbsiérték
x l00
l'z egyes eröforrâsokkal szem ben, s öket alapvetôen a vâllalkozâs hatérozza B érköltség
I11eg.) -
I61lb A m utatö a véllalkozâsnâlfelhasznélt(ldfizetett)bértijértéketlétrehoz6 képes-
gadhatd m értéke az 1 felettiérték .
ségétfejeziki.A m utat6 értéke vâllalkozésok összehasonlftâséraisalkalm as.
A Illtltatks felhasznélhatö az adott véllalkozâs fejlödésének m érésére és m és A m utatô szâm itâsakor a vâllalkozâs döntésétölftiggöen vetitésialapként
vlillalkozé'sokhoz történô viszonyitésâra
V egyûk észre,hogy a m utat6 értékét
.
kezelhetö a szem élyijellegiirâforditâsok teljesösszege is,ez esetben
lhelncsak a vâllalkozâs âltal m eghatirozott hozam elvârâbok befolyâsoll'âk, .'

lllllleln az eszköz/bér arâny alakulésa is hatést gyakorol râ Ezértcél

sV rfi . Net'tö (vagy anyagmentes)termelésiél-ték
clelllezlliktilön-kulön is az egyes eröforrésok hatékonységét -

. ,
szem élyijellegû râforditâsok
dztwyej,tvfy'llrrtuokfeutaszntutua às/gztmysgggaak p tggeusw e tszw/swx
y
c) s
??lll//M î'zJraok (parcitqis hatékonystigim utat6kl:
.
-
yzjszyw s o sy-
ytu jm utat6g

fl) /t'1(7l???,/??/(tz-& ?/t4 /nywag m utat6i

'
. E m tltatök a lekötötttârgyiés forg6eszközök (illetve készletek) révén eIt$/ll-
.
,
lftott t'
tl
.
. érték-képzödést felezi
. k ki szorzôszém form éléban
. . A lkalm asak di-
llam ikus és vâllalkozésokat összehasonlftö elem zésekre egyarânt.D inam ikus
1 l-
tsrc iutô brutttjterm elésiérték = Brtlttö term elesiérték clm ozdulâsuk esetén kiilönösjelentôséget kapnak a részm utaték, az âllôesz-
Létszé
-m köz-hatékonysâg és a készlethatékonysâg.
d

# t

l()l, I :4)j)
 1- szâm szerûsithetöek:
gy egy D E M kiterm elésiköltsége =

E szközhatékon
ysâg -
N etté (vagy anyagm entes)term elésiérték x l00 =
Euröpaiexport közvetlen költségeiFt ban
L ekötötteszközök étlagos net'tö értéke E uröpaiexport a bevétele u SD ben

N ettö (anyagnltultes) term elésiértlk

Térgyieszközhatékonység Tàrgyieszközökétl
agosnett
éért
éke x j()() )
y *
a
Az
tz.
o
fk
tltia'
z'
l z
ro
vé
l y
ke
is
zt
'i
dl
evt
jo
zt
a,r
dy
fov
jy
iz
az
mzi
otk
el
hm
oz
clG
cbé
il
sl
z
fl
et
l
rta
itt
hkaso
el
n
eli
l
ta
zn
éu
se
nk o
.lEe
zl
öcs
s
za
êh
k
Jékoztatôjellegiiösszehasonlftâstjelent,hiszen a m utatôk közvetlen önkölt-
'

K észlethatékonysâg
Net'té(anyagmentes)termelésiérlfkx 100 l
)
Sé V S
Z intûek .Jobb in
ttjyu yjtyviszonyftés.
for
mâci
ôtadabâzi
shoz,ater
vhezvagysgaza
tiât
lagokhoz
K észletek âtlagos értéke N em zetközi szakirodalom ban elöfordul hogy a telles költségszâm itâs
. .

,
'

12.that6,hogy a befektetettpénziigyieszközöket nem vettûk flgyelem be

-
m ödszerétalkalm azva adottpiac (reléci6) értékesftésiköltségeitûgy hatâroz-
azok ,
m ert ztik m eg,hogy a közvetettköltségeketfelosztjâk.E m egoldâstakkor tartjuk
teljesftm énye''a hozam ok közöttsem qzerepel.
,, célszerûnek ha reélis vetitésialap biztosithatô.
,

llszközhatékonysâgi szém ftâsoknél figyelem be vehetö az összes eszköz érté

ke is - e) Term elésiköltségszint
, ebben az eset ben a nettö vagy anyagm entes term elési értékhez kell :'
Viszonyftanunk. V egyiik észre, hogy az értékesftési érbevétellel szâm olva e Fordftotthatékonysâgim utatökéntértelm ezhetjiik a term elésiköltségek és a
Inuttttök a készletek forgâsi sebesség m utat6ihoz vezetnek ât .
brutt6 term elésiérték hânyadosât.

f/) D cvizakiterm elésim utat6k: $' A term elésiköltségek összetevöi:

Itzek
ki f kiszém ftâsa cél jébéla reléciôs ârbevételadataitelöször devizéban kell .
'
A nyagköltség
eitlzntlnk az érvényben levö devizaârfolyam ok révén A z fg y kapottdevi
.
. Igénybe vett(anyagjellegiiésnem anyagjellegfi)szolgâltatâsok
ztibal, szâm ftott érbevételi adatokb6l m ér a devizakiterm elési m utaték szâ -
E gyéb szolgâltatlsok
Illfthat6ak. s
zem élyijellegû râforditâsok
M értékcsökkenésilefrâs
eziegyezziik,hogy az értékesftés közvetlen költségeiközött a szém viteli Term elésiköltségek
szl
k lblilyoktöl eltéröen célszerû figyelem be venni a m egrendelésre tevé-
,
ellységegységre,relâciöra m eghatérozhatö értékesftési éq forgalm azisi költ -
, A iktsjtségszint Y W IO CY Siköltségek
ségckct is. ' term elés X 100
,
s rut'té term elésiérték
llevizakiterm elésim utatök =
A yljutatö viszonyfthatö a vâllalkozâs
Eszportértékesftésösszes(közvetlen)költsége elöztséVi
A,rbevételdevizéban tej-vezett
A Iltl.ltaihoz,vagy âgazati étlaghoz.
lutltatöttöbb fö relâciéra(piacra)szâm itjuk'
.
- 0gy l1SD term elésiköltsége =
Ket l vezö,
jltlt is
ha 100% al
a tt
i,sm i
néljobban el
m arad att
ôl.Fom os a stati
kus il
la-
. de alapvetöen a trendetkellértékelni.

131.am crikaiexport közvetlen költségei Ft- ban

= t

A m erikaicxport iirbcvétclc U SD - bcn '

..

l14) jk
- ll!*
/1 Yvxeuœ
Asy./.
y pvxonysug
g$. w; 5 A V AFL LA LK O ZAWSI ER ED M EN
'
P Y ELEM ZESE
W

A hatékonységi m utaték között kiem elt jelentöségfi a tökehatékonység, s A véllalkozâsok m ûködésének hosszabb tâvon biztositand; alapkövetelm é-
annak
Ré vâltozâsa. nye ajövedelm ezö gazdâlkodâs ez alôl kivételt képeznek a nonprofit szerve-
,
szm utatöi: ) zetek
.
Eredményes gazdâlkodâs biztosftja a tulajdonosok osztalék (részese-
B dés)elvârâsainak kielégftését,terem tim eg a böviilö m ûködésifeltételeket,az
ruttö term elésiérték y eröfbrrâsok beszerzését
Tökehatékonysâg - ,a fejlesztésilehetöségeket.
Saj
.ât töke
-

ê Jövedelm ezö az adott évi gazdilkodâs akkor, ha a vâllalkozâs értékesitési

A m utatö aztfejeziki,hogy a véllalkozâs rendelkezésre :11(5 sajâttökéjével ârbevétele,egyéb,pénziigyiésrendkfvûlibevételeim eghaladjâk az értékesftés
IIJ
'nyszorosteljesftm énytérel. költségeitésrâforditâsait,sfgy adôzâselôttieredm énye nyereség.
A m uà tö a sajéttôke forgâsim utatöjakéntisértelm ezhetô. j
'

1) A véllalkozâs eredm ényz a gazdélkodâs legkom plexebb,legösszetettebb m u-

Tökearânyosvâllalkozâsipénzjövedelem tatöja.A lakuléséban valam ennyitevékenység részeredm énye tiikrözödik,fgy
a piacszerzö,m arketingtevékenység,
'
V éllalkozésipénzjövedelem -
Vp e
a ktltatésifejlesztésitevékenység,
Sajâttöke S a term elésszervezés,irânyftâsésvégrehajtâs,
ahol: t j a szeljem iés term elökapacitlsok kihasznâlâsa,
V az elvégzettm unka m inösége,
p= adözotteredm ény + értékcsökkenésileirâs(alapvetöen a brutt6 cash flow) a m unka term elékenységének szintje
,

A m utatö az egységnyi tôkével a term elésieröforrisokkaltanyag,energia,em berieröforrâssgépitechnika

. elél't véllalkozâsi pénzjövedelem m értékét 't stb )valö takarJkosgazdrilkodéq valam
,
int
lllutatja. A m utatönak a dinam ikus és az összehasonlftö elem zéseknél egya
lnintjelentôsége van sok m és résztényezö esetleg a vâllalkozâstôlfflggetlenek is egyidöben
. éreztetihatâsâtaz eredm ényesség alakulâsâra.

lk ymâstktlvc/t'lévekre szâm itottrpl//tz/tslr/ë/cc/cvâltozâsânak elemzh e alap- éppen ez a kom plex jelleg teszialkalm assâ a nyereség töm egétarra
jfh?11tcl
jesitm ények a réforditisok, az eröforrâsok hatékonysâgénak idöbeli
, i ,hogy a
Illaktllssâröl . P aci igényeket kielégitö gazdélkodâs âtfogô, a gazdasâgirânyitâsi koncepci-
, a fejlsdés dinam ikâjâr6l kapunk télékoztatést. A növekedés 6kkalösszehangoltcélkittizéssévâljon .

érlékelésére a vâltozatlan âron,illetve bézisâron szâm ltotthozam - és eröforrâs-

llytlttltök alkalm asak.A kiilönbözô idôszakokra m eghatârozot't m utatöszâm ok

grafikusan âbrâzolhat6k,azokb6l bâzis- és lâncm dexek szâm ithat6k , az elkö zt vg lalkoznsieredm ény értelm ezése
vetkezts években vârhaté m utatöértékek elörejelzéséhez és tervezéséhez a
trendsztim fti
-s és a korrelâciö elem zés felhasznâlhatö .

x z ervdm gtty a m grlegben, m iat a véllalkozâs vagyongyarapodâsa vagy

A hatëkonysâ
'gim utatök szâm ftâsétaz OSSZEFOGLALU FELADAT b vagyoncsökkenésejelenik m eg.(M érleg szerintieredm énya)Ez a vâllalkozl 's
an m utat- térgyévi m ûködésének
i'lk'bC '
tisztxrt''haszna vagy vesztesége.A m fiködés eredm é-
,,

nyeképpen y,m eglerm elt'' adôzâs elötti eredm ényböl térsaségiad6- és oszta-
Iék-(részesedés-) fizetésikötelezettségének kellelegettenni,s csak a vsllal-
# ltozâsnâl m aradô összeg jelentkezik késöbbi évekbzn felhasznélhatt' )-
? t Vagyonrészkéntseredm énytartalékkfnt.
/ * .

A z eredm énykim utatâsban a vâllalkozâsi eredm ény több kateg6riaként is

értelm ezett,ezek elem zésére a késöbbiekben részletesen kitérûnk.

1l2 /13
A z egyik legfontosabb eredm énykategöria az adézâs elöt'ti eredm ény, am ely 5.sz.âbra
nyereség esetén értékesitési ârbevétel g,î bevételtöbblet. T erm észetesen az A z eredm ényelem zés szakaszaiJ,
C m 6dszerei
eredm énykim utatâs szerkezete (sém âja) biztosftja a vâllalkozési eredm ény
m egâllapfthatösâgât, a térsasâgi adöfizetési és osztalékfizetési kötelezettsége .
z szakasz.. ll.szakasz 111.szakasz
ketösszegszerfien is bem utatva. (Ikrveza ) (végrehajtés) (Ut6lagoselemzés)
CJ/..Opïimâlisfcrv t#ènr/sl W klïûzottcJftellesîth ének ytgazdàlkodâseredményes
àllzft/u
çl'/l-çtz sègének JrrtjlW /l'c
5 1 A z eredm ényelem zés szakaszai és m ödszerei
.
l x M (;d , z e r e k
.

1.Nagyvonalli: 1. élö rendelésâllom âny 1. Az eredm ény vâltozâsât

A vâllalkozésieredm ény alakulâsât igen sok tényezö befolyésolja.A z ered- a)M mlméllsnyereség fedezetiösszegének elöidézôfôtényezök
ményességbenérdekeltekmiattissziikségesanyereségtömegésbefolyâsolc'
i )' követelménytmeghatârozö évkozlfolyamatos nagyvonalûelemzése
tényezöinek gondos tervezése,s a teljesités vagy elm aradis folyam atos mudszer vlzsgâlata
értékelése.N em hagyhatö figyelm en kiviil a vezetés részérôltörténö tudatos ' b)xyereségre haté tényezôk
beavatkozâs lehetösége sem ,a tervezés idôszakâban jelentkezö bizonytalan vârhatöhatasainakelem
sJ
'gok csökkenése a gazdaségiév közben m ér az elem zések alapjân konkrét '- zése
intézkedéseket tesz lehetövé. A z eredm ényesség értékelése év közben is, de a optim âlistervezéstsegitô 2 Szabad kapacltésok
. 2. A z eredm ény vâltozâsât
egy iizleti év lezârésa utân elengedhetetlenùl fontos, a szlm viteli beszém olö szérnftésok folyam atosvlzsgâlata elôidézö fö tényezök
kiegészftô m ellékletében és az iizletijelentésben is követelm ény a jövedel a)gyjrtménykaraktensztl részleteselernzése
lllezöség alakulâsânak elem zése. kjkkal,

A '
-
.
b)operâclökutatâslm ödsze
vJ
'Ilalkozâsi eredm ény elem zésében hirom szakaszt kiklönböztettm k m eg: rekkel
a tervezés idöszakâban végzettm unkât,
.
s jtészletes a kom plex terv 3. A z h K N struktfua 3 Az anyagléldekeltség
,

- a vJrhatö eredm ény évközi,folyam atos elem zésétés '.' tartalm éraépftett évkom elem zése szém vl szfnvonalânak elem zése
-
az éves eredm ény ut6lagos elem zését. ' , )ttsm ékek
a , tevékenységek telladatok alaplén a)tulaldonosl,
' szennt'h K-F struktt'lrâ b)vezetöi,
A z crcdm ény elem zésének m ödszereiaz egyes szakaszokban eltéröek.E nnek . jlarj c)(jolgozlk
,

vftzlatétâbrén szem léltetjiik (5.sz.âbra).A késôbbiekben ezeketa m ôdszere- yy k))ouelszémolöegységek d)kollektfvvâllalkozssi

ket részletesen târgyallu
' k,elötte célszerfi âttekinteni az eredm ény szerkezetét ':'' szerlnt érdekeltség szem pontlâböl
Js a fontosabb eredm énytbefolyésolö tényezöket. '. ', ,c .
c)(ejges4 u-x tervezés
' d)koltségnem ek szen ntl
vczetés
5.2 A z eredm énym egillapftés m ödszerei,az eredm ény gzerkezete 4 Az uzjetl terv értékelése
A (tcrvbfrâlat)
vlîllalkozâsok eredm énym egâllapftési m ödszereinek 4ttekintését azért is ' '
(klnttlsnak tartjuk,m ertaz elem zéshez sziikséges inform éci6k biztosfthatösâga ' ''
cltértsmértékfi,illetve esetleg tovâbbikigyûjtéseketigényel.

II'1 j -
fl5
 1 szakasz:
.
Il.szakasz 111.szakasz A z eredm énym egéll.apftrs(eredm énykim utatâs)vâlaszthatö m 6dszerei:
(v 'âs) (&f&a oselemzés) a) az összköltség ellérâs m ödszere,
ervezés) rvv reh.
ar b) a forgalm iköltség ell.ârâs m 6dszere.

Ca :Optimtilisfcrv (dtmtés) .4 kitûzottcë/teljesitésének A gazdâlkodâseredményes

biztosl*tâsa JJgJAIH értékelése
# A lap in o rm tic ,J k
.
A véllalkozâsok m indkét m 6dszer esetében ,,A '' és ,,B '' vâltozat köziil
l Elözö év elem zetttény 1 Kot:s(rendelés )np l
.
l Az eredm ényterv (béms vâlaszthatnak, am elyek alapvetöen csak form ailag, szerkezetileg térnek el
szâm al4 K x -
vântartâsböl,tervkalkuu évitényszâmok) egym âstéla következök szerint' .
C1ékböl4-K F I.B.I.szerint - az ,,A ''véltozatok a lépcsözetes szerkezetfiek,
N -
a ,,B ''vâltozatok m érlegszerfi elrendezésben tartalm azzék a râforditésokat
ad - adözott é
s a bevételeket.
eredm ény
N m - m érleg szerlntl
eredmény ' /t kétm ôdszer csak l
'
izem i (iizleti) tevékenység eredm ényének m egâllapltâsa
st- sajéttöke y sorân fJr el egym âstöl, a tovâbbi eredm énykategöriâk m eghatérozâsa m âr
(vag on) azonos.A két m ödszerlellem zölt az l.felezetben összehasonlitottuk.
B = éves bérkoltség
/

b- évesétla bér A vlllalkozésad6zâs elnt

etieredm énye hârom fnrrészre bonthat6:
K = költségek - az iizem i(iizleti)tevékenység eredm énye,
koltsé nem enként ' - a pénziigyim fiveletek eredm énye és
v p = vâllalkozâsl - a rendkfviili eredm ény.
pénzlovedelem

tcashflow) Az tizem i(iizleti)tevékenység eredm ényét elem zésiszem pontböl célszerti

fks= évesértékcsök lfk (ovébbihérom fô összetevôre bontani'
.

kenésilefrés .. az értékesftésbruttö eredm énye (a tevékenységek fedezetiösszege),

2 Jövörevonatkozö 2.éveseredm ényböl 2. évesszâm vitell . a közvetettköltségek összege,
Inform âciök: - fedezetipont beszém olö ésahozzâ ,.
'
. az egyéb bevételek és egyéb râfordftésok ktilönbsége .

a)placröl - tervezettfedezeti tartozö szâm adatok '

l3)gyftrtâsi osszeg I.B.l-röl lîz .
11 felosztâs a forgalm i költség ellârâs m ôdszerére éptilö eredm énykim uta-
cröfbrrâsokröl ltîq esetén egyértelm ûen m eghatârozhatô de az összköltség ellérâs . szerinti
,
c)gazdasâgossâgröl
d ercdm énym egéllapftâsnsl az értékesftés közvetlen és kszvetett költségei a
)klizgazdasâp szabâlyozö beszt. im ol6 eredm énykim utatâséb6l nem , csak a könyvviteli adatokb6l kiilön
rcndszcrröl ttsrtthllts kigyfilt
.éssel éllapithat6k m eg A kisebb vâllalkozâsok a term elési
.

3 Ktiltségtervek, 3. M eghatârozö eröforrâsok ktbltségeket az 5 .

. szém laosztâlyban célszerûen - m egbontlâk közvetlen,
tcrvkalkulâclök ésa'zok leterhelése illelve közvetettköltségekre ez a tervezési és elem zési lehetôséget biztositla.
.
,
és lnfts véllalkozâsl
részlcttcrvck
4 évkuzlmérleg-és
.
' M eg kellJ'egyezni,hogy az értékesftésbruttö eredm ényéttorzftja,hogy az ér-
CrCdménykimutatés tdkesftéskor megfizetettfogyasztésiésjövedékiadö összegétnem ârbevétel-
k'Ntskkelltö td elként, hanem az egyéb râforditâsok közöt't kell elszàm olni az
elt*tllnélly terhére.E nnek az értékesftés brutt6 eredm ényét torzft6 hatâsât ûgy
' Iellet kiktiszöbölni, hogy a szâm viteli elszém olâst6l eltérve ezen adök
tsNszegével az értékesftés nett6 ârbevételét csökkenteni kell, s ugyancsak ki
#

11
'
I I(, -
.
1;
.
)
,
1(
,--1-
-
2
;'
kellem elniaz egyéb râfbrditésok összegébôlis.A z elemzésiclftp/ew c/ll//f A közvetettköltségek jelentösrészéthelyesen,igazsâgosan term ékekre,tevé-
tottadatok fgy m âr kenységekre felosztani nem lehet, ezért a nyereségveszteség vâllalkozlsi
az értékesftés nett6 ârbevételének, szintû kategöria .

az értékesftés brutt6 eredm ényének,

-
az egyéb râfordftâsoknak T ekintsiik it m ost a fedezeti összeget s ezen keresztiil az eredm ényt alap-
korrigâltösszeceitkell,hogy tartalm azzék,célszerfien m egjelölve is. vetöen befolyâsolé tényezök tartalm ât.

A z értékesitéskor fogyasztâsi vagy jövedéki adöt nem fizetö vâllalkozisok Az értékesl'tés nett6 érbevételének tartalm a alapjân a következô,s Szâm viteli
esetében ezt a korrekciötnem kellelvégezni. törvény âltalis kötelezövé tet'tcsoportositâs sziikséges:
belföldi értékesftés nett6 ârbevétele,
exportértékesftés nett6 érbevétele.
5.2.1 A tevékenységek X-A'
-F struktûrâja
A belföldiJrr//cdyffl.
s az ârbevétel az értékesftett term ék,anyag,ârum ennyi-
A tevékenységek fedezetiösszege (brutt6 eredm énye) ség va
'gy szolgâltatâs kiszâm lizott a vevö âltal is elism erq âltalénos forgalm i
,

term ékek (tevékenységek),

-
adé nélkiiliértéke, am ennyiben a vevö székhelye,telephelye vagy lakhelye
kiszâm lâzottszolgéltatésok, belfbldön van A vâm szabad teriiletre,tranzitteriiletre történö értékesités be1
.

anyagok és földinek m inöstil.

âruk
értékesftése nett6 ârbevftelének és közvetlen költségének kiilönbsége.N agy- A belföldinett6 ârbevételelem ei:
ssga, alakulésa szoros összefiiggésben van az értékesftési ârbevételben érvé- + a szém lézott term ék,anyag,âru,göngyöleg vagy szolgâltatés értéke
nyesftettérak ésa közvetlen költségek összegétm eghatérozö fajlagos költségek ' IXFA nélkiil)
vâltozâsival valam int a tevékenységek összetételével s annak elm ozdulâsâval.
,
+ a felszém ftott felârak
Ugyanakkor a vâllalkozés közvetett(éltalénos)költségeinek összege többnyire + érbevételbe szém ftö ârkiegészftések
fkggetlep a term elés ésértékesftés szerkezetének vâltozâsait6l. ,
( + kereskedelm iârrések
A z A K F struktûra lényegében hârom fö összetevöböl âll(5 brutt6 ? ut6lag adott engedm ények (az értékesftett term ékhez, âruhoz ktsz-
ercdm énym egâllapftâsi sém a, am it a késôbb bem utatandö elem zési m édszer vetleniil kapcsolôdö, szâm lahelyesbitéssel adott vagy szerzödéssel
tan m egalapozâsa érdekében szém szerûsitiink is: ,
' biztosftottengedm ények)
-
visszâru
1. f;RT/IKESfT/)S N ETTOA XRBEVéTELE 840 000 EFt visszavettgöngyöleg
2. /rRT/IKESKY S K O ZVETLEN K OLTSVGEI 500 000 EFt
3. fTRTéKESKY S BRUTTU ERED M E'N YE A 9 szâm laosztâly tagolésânâl célszem elkiilöniteni a fôtevékenység és a
.

(BRU TTO H A SZO N ) 340 000 EFt

-
lnflsodlagos tevékenységek ârbevételeit, a késöbbi elem zési lehetôséget is
l'iztldsitva. Egy alapvetöen ipari term elô tevékenységet végzô vâllalkozâs
A vsllalkozésok gyakorlatâban term ékenként (tevékenységenként) csak az twsctében a bontâspéldâul:
cladâsiér(érbevétel),a közvetlen önköltség és ennek m egfelelôen a fedezeti 91-92. Belföldiéllfkesftésérbevétele
ljsszeg J
'llapfthat6 m eg m egbfzhat6an, s ezek összesftése révén hatérozhatö 9 l1. Ipariterm elö tevékenység ârbevétele
lneg az értékesftésbrutt6 eredm énye.(M egjegyezziik,hogy az elem zés sorân 9l2. Szolgâltatö tevékenység ârbevétele
ttlrzitö té.nyezöként jelenik m eg az, hogy az értékesitéskor fizetendô fo- 9I3. zpftöiparitevékenység Z 'rbevétele
gy4szttisi ad6,jövedéki adö összegét az értékesftés nett6 irbevétele tartal- ()l4. K iszâ
'm l4zottegyéb (telwezés,fejlesztés)tevékenység J
'rbevétele
lllazza, e tételeket ugyanis az egyéb rifordftâsok között kell elszém olni az 9 l5. SzJ'llftisitevékenység érbevétele
erelllllény terllére. A z adatok elem zésre történö elökészitésekor ezen adtsk 92 l. A nyagértékesftés ârbevétele
lisszegévelcélszcrti csökkcntcni11 ncttts érbevételt. s azt a tovâbbiakban k'or- 922 . i ruértékcsftésJ
'rbcvétele
l'Iglîltllcttt'itirbevételkélltkczelni-) ..

II8 j llt)
M egoldhatô a fôkönyvi könyvelésben az is,ha a vâllalkozâs kiilön szïm lân speciâlis szerszsm költségek (lefrâsok),
kivénja gyfijteniaz adottengedm ények összegeit,m intvczetésiinform éciôt. helyszfniszerelési,kiszâllâsiésszéllftésiköltségek,
egyéb közvetlen elszém olt költségek
A kiilföldi(export) Jr/llr-çf/tf,
v ârbevétele az exportbonyolftésiform éjâtöl (5)Saiâtterm elésû készlettovébbfelhasznélâs
ftiggetleniil a kiiltbldivevönek történô teljesitéskori,a szém vitelipolitikéban (6)Közvetlen költség összesen
rögzftettérfolyam âvalforintértékre étszém ftottösszeg.csökkentve (7)Le:m ellékterm ék értéke (m ezözazdasâgban)
az utölag (szém lahelyesbftéssel)adottengedm ények, (8)Elöâllitâsközvetlen költsége
a kiilföldi ûtszakaszra jutö, devizéban (valutâban) vagy forintban ki
egyenlftettfuvardfj,széllftési,rakodésiésraktirozésiköltség Az elöâllftésiköltség értékesitésiés az elöâllitâssalközvetleniil kapcsolatba
összegével. nem hozhat6 igazgatâsi költségetnem tal-talm azhat.

A m ennyiben a szém lézâs Ftban történik,tigy annak összegét tekintjiik ex A z egyes Fcy//xtég/lpyczé'k tartalm a a következô:
portérbevételnek. (1)Közvetlen anyagköltség J. C igénybe vettszolgâltatâs
a) közvetleniilelszâm oltanyagköltségbe sorolandö a beszerzésiâron szâm f-
A kiszâm ln-z-
lskoriés a pénziigyirendezés idöpontja közöttiârfolyamvéltozm'R
.
tott,értékvesztésEelcsökkentetts annak visszafrâsâvalnövelt,a le nem
+

nem az értékesitésiârbevételt m ôdositla, annak összegét a pénziigyi m iivele vonhat6 A FA összegétis tartalm azö târgyévi
tek egyéb râforditâsai, illetve pénziigyi m ûveletek egyéb bevételei között nyers- és alapanyag felhasznâlâs,
kellelszâm olni.E z vonatkozik a fordulönapiérfolyam kiilönbözetek elszâm o- . az elöâllitâsi folyam atban közvetlenûl részt vevö energia- és ftitö-
Iâsâra is. anyag-felhasznâlâs,
K ivételt képez ez al6l a barterugylet keretéG n m egval6sulö exporq m ert . - vésârolt félkész term ékek és alkatrészek felhasznélâsa, ill. fogy6-
ez esetben a kiszâm lâzïsra az elsö teljesitéskoridevizmn'rfolyam alkalmnznndô, anyagok felharznâlâsa,am elyek egy éven beliilhasznâltdnak el.
fgy ârfolyam kiklönbözetnem keletkezik. ' v csökkentö tétel:a hulladék m egtériilésiél-téke.
Vt
x-
(A z anyagok hiânyâtés értékvesztésétnem itt,hanem az egyéb râ
'fordf-
A z értékesités közvetlen költségei között kellelszâm olni: .) tâsok között kell elszém olni, m fg az értékvesztés visszafrésa az egyéb
bevételeketnövelö tétel.)
1. az értékesitettsajételôâllftéstitermékanytijtottszolglltatâsok közvetleniil
elszém oltköltségeit, A A'
b) igénybe vettszolgâltatâsok
2. az eladottanyagok,âruk beszerzésiéx-tékétIEI-A BEI.az eladott(közveti ' - a m as
y véllalkozâssalvégeztetettfuvarozés,szâllftésiésrakodlsiköltség.
tett)szolgâltatésok értékét. - abérm unkadfj(ha akészletértékéhez nem aktivélték),
a m ésvâllalkozésâltalfelszém ftottcsom agolésidfjak,
/. Az c/t7J#l'/ti.
ç/(kôzvetlen) one /aëg tnrlnlm éta véllalkozés - a szâm viteli - s tovâbbi, kalkuléci6s egységre m egéllapfthat6 anyag- és Ilt.l'l
politikéban isrögzftve - sajétm aga alakftja ki.a Sza-m vitelitörvény keret anyagjellegû szolgâltatâsok
s
js
zt
aosségokat
bslyait,teivé kenys é
g ének bon
s figyelem be véve.
yol
ult
ségé
t,ate
rme
lés
ite
chnol
ögi
aisa
- j összege,alenem vonhat6éltalânosforgalmiadötisbeleértve.
' (2)K özvetlen :gr/cylfxgg a tevékenység elvégzéséért teljesftm ény- vagy
, itlö-
1(I'
étel
eilehe t
ne k/cr
-g /
ce /
tk//f/
a x es
etén:
l)közvetlen anyagköltség és igénybe vettszolgâltatés.
(5)K
bê
örz
bveentlen
lszbâé
mo
rek
lhJa
us
töub
/g
éj
rw
kö
jla
tsé
kgöz
öv
se
sz
tl
eegne.
munkabérekkiegészftôfszctéscit .

(2)közvetlen bérkölEség
' ' 'Xsrptscltikait,valam irtm indezek és a közvetlen bérek egyikttes összegénck
.

(3)kiqzvetlen bérekj'ârulékai l'ttrlsrtlltbkaittartalm azzâk.

(4) 4,1)A yvtirtéshoz lwpcm /gtM .egyéb közvetlen kflltçzg kategöriâlâba
. azok 11ttl-
a gylîrtl
,shlv kapcsolt'klö egyéb közvetlen költség
. . 1(jok tartozlqatnak. alnelyek az elöéllftâssal szoros kapcsolatban vallllak', s
x

jcllelnzök alap1én fklosztottgépköltség. jj

* 11 j.jujjenjztsk ajaz én, akjr kulön kigytijtéssel, kalkulâcithval egységre
...t,gythb (scgéd)tizem ikoltségek (pl.m cz.
ögazdasligban). . jj.ajjslzj-jatjsak
Ikltg ,
.

l?t) ) l2l
 a) ajellemzök alapjânfelosztott (/J.I itzem igépköltség,am ely a terv sze-
rinti értékcsökkenésl lefrâs,m otorikus energia,térgyi eszköz fenntartâsi
költségek,gépisegéd-(kenö-éstörlö-) anyagok,fogyéanyagok,vala
m int a gépkezelök és gépkiszolgâlôk közvetlen m unkabéreként el nem
szém oltösszegeit tartalm azza.
b) egyéb (segéd)fizdzrlfköltségekjelenhetnek m eg az önköltség részeként
a technolögiaifolyam atonkénti(fézisonkénti)kalkuléci6 alapjân,vagy
egy (egyfajta)term ék (telnnékcsoport)gyO ésakor.U gyancsak felosztha
tôk néhény âgazatban (pl.m ezôgazdasàg) a segéduzzm ek költségei,ez
akkortekinthetö hitelesnek,ha naturâlis teljesitm ényxdatokatalkalm az-
nak (pl. széllftâsi ilzem ben, tonnakilom éter vagy iizem örâk, traktor
ùzem ben'.norm élhektârvagy iizem örék).
c) speciâlis szerszémköltsigek,amelyek a termék-(tevékenyséc-) elöél
lftâs érdekében hasznélt speciélis eszközök terv szerinti és ter-
ven felikli
értékcsökkenési leirâsét tartalm azzék,jellem zöen az adottterm ékhez
(tevékenységhez) idôarényosan vacy teliesftm énv- (darab-b arénvosan
lebontva. - - - ' - am elyek a term elési osszetétel nyereségorientâlt optim alizéléséra, befb -
d) a term ék helyszl-niszerela ével,beépftésévelkapcsolatban sztikségessé
vâltkiszâlusokutazâsi,szâllâs-ésegyéb költségei.
e) az egyéb közvetlençil elszâm olt költsh ek tartalm azzâk a kalkuléciös
egvsécre m eahatârozhatö
-
bé-
rletiafJ'-ak hasznJl
atidfjak-
-
ktgtségtérftések,
ujftésiéstalélm n-nyidfjak,
szakértöidijak,hatôségidijak,tovâbbâ
term ékhasznâlatilefrâsok,tâjékoztatök
râfordftésait.
(5)Saj& term elést'
ikészletek tovâbbfelhasznâlâsât (félkész term ék tartozhat
ide) tényleges közvetlen önköltsécen vagv norm a szerintiönköltsécen le-
hetszâm ba venni.A m ezögazdas-
âgban e-
z m agâban foclalja az öszi
- veté-
sek,öszimélyszântâs,azévelö pillangôsok ésffitelepfCésköltségeit,a be
takarftés utâni m unkâk, valam int a szervestrâgyâzâs közvetlen râfordftâ
Saitis. . Az flR-réx ssrrss K ozvs-rts x xo ta ssclsl
(6)h közvetlen költségek összege (1)+(2)+(3)+(4)+(5)
(7)â nlellékterm ékek Jrfg/cc is a fö term elésifolyam at keretében jön létre,s
ennek a költségek köziiltörténö kiem elésével a föterm ék (tevékenység)
ltlszvetlen költsége hatârozhatô m eg.E z kiilönösen a m ezögazdasâgi és a
cukoripariterm elésjellem zöje.
(& ls'l6'
sillit& 'kfv ve//cn költsége az 1-5.tételek összege és a 7.tétel kùlönb-
ségeként hatlrozhatö m eg.Ez a költség közelitöen proporcionâlisan (arJ '
llyosan) vé -Itozô. az elöâllitot'
t term ékm ennyiséggel osztva hatârozhatiuk
Illeg :1klszvetlen önkfsltség kategörisjst.
12'
-1
2. Wz eladottzirlf/cbeszerzésiër/llr (ELXBé)az értékesftettanyagok,keres-
kedelm i él'uk és göngyölegek könyv szerinti értékét tartalm azza, az alvél-
lalkozöiteljesftm ények (ha tirgya term ék) ugyancsak ittjelennek m eg e
tételek tovébbszérnlâzâsakor könyv szerintiértéken.
3. Xz eladott (közvetitett) szolgâltatâm k a v/llalkozlq Jltal sajât nevében
Vâsârolt,szerzödésben rögzitettm ôdon vâltozatlan form âban tovébbérté-
kesftettszolgéltatâsok.lde sorolandök az alvéllalkozöiteljesftm ények to-
vâbbszim lâzottértéke is,ha annak térgya szolgéltatés.
uirkialakitâsnâlaz d/t7'
l#f/ti-
&közvetlen tlzl/cti//sëgc az eladâs als6 Jr/ll/éizw-
kéntfoghatéfel(hatârköltség),am ely ha az eladâsiérban nem tértilm ek!,11
vâllalkozâsaz elöéllitâsközvetlen költségeitsem kapja vissza!Ha aZ'cI-
adâsi âr ennél m agasabb , fedezeti összeg keletkezik a közvetett költségek
'' éS a nyereség fedezetére.A z ebbölszâm itott> âdlnânykarakterist ikfikbt'
ll
késziilhetnek a term ékjövedelm ezöségi rangsorok (bonitâsi soln-endek).
lyâsolâsâra,rugalm as ârm unkâra adnak lehetôséget.M egjegyezzûk,hlluv
a vezetöiszâmvitelben az eladâs alsô érhatérânak kialakitâsakoraz ere'-
J-
m énykim utatâsban az értékesftés közvetettköltségeiközöttkim utatott.az
.
, értékesftéshez közvetlenulkapcsolhatö költségek (bizonù nyidfj,iizyntlk'i
.
''t1 jutalék,kiilönlegescsomagolésstb.)ugyancsakfigyelembevehetök-
.
' A z ut6kalkulélt tényleges értékesftési költségek nélkiili - közvetltlll
tinköltség pedig a sajétterm elésfi készletek értékelésének alapja,a l'clkll-
zcllteredm ény m egâllapftâsénak eszköze.
A vâllalkozéseredm énykim utatâsâban (forgalm iköltség eljârls szerillt)1Iz
értékesftés közvetlen költségei a következö szerkezetben jelennck Illt.g
(adat
#'
okkalkiegészùlvel:
f)3.Ertékesftés elszém oltközvetlen önköltsége 42()()()()I'
,l#
't
t'4.Eladottâruk beszerzésiértéke 6()()()()1$14
t)5.Eladott(közvetftett)szolgéltatâsok éllfke 2()()()()I'
,I't
. . .
5()()()()()l:
.Ik
?1 It'dezetiaç-
çzeqflvagy brutt6 eredm ény az értékesftésnettö ârbevétclénck tfq
) dz érlthkesités közvetlen költségeinek a kiilönbsége.
''
I'élsllillklxkll84()()()()EFt= 500 000 EFt= 340 000 EFt.
' *f
<
l23
A Z E R T E K E SITE S K O Z V E TE TT K U L T SE G E I a yéb réfordftésok Egyéb bevételek
értékesftettlm m ateriâllsjavak éstâr yleszkozök
Ide sorolandök a közvetett(âltalânos)költségek fö funkciôk szerintibontésban: ktmyvszenntlértéke értékesftésibevétele
1 ,
. (l4 000) (17 000)
.
Ertékesttésiforgalm azâsiköltségek 34 000 EFt sfrségok kotbérek,fekbérek,kârtérftések,késedelm ikam atok
,
-
a term ék-,âruértékesftéshez kaocsolhatö költsézek
*'

(bizom ânyidfl, ùgynök.iJutalék,biztosftésidfl,

. .
'-' .
flzet(e5tt000)
összege kapot
(2t200)
összege
szâllftâsiköltség Ftb.)
.
12 200 EFt Irnm aterlâlis avak és térgyieszközök
salât szâm lés export im port tevékenység költségei 800 E F t
piackutatâs reklâm ,propaganda,vâsârok, terven feluliértékcsokkenése terven felullértékcsökkendsének visszafrssa
,
kiéllftésok költségei 6 000 E Ft (4 000) (- )
- az értékesitésiszervezet m fiködtetésének K ovetelések,bankbetétek éskészletek
költségei,kereskedelm i egységek hél6zati költségei 7 000 E F t értékvesztésre értékvesztésének visszafrésa
kés'zterm ék és éruraktérozési költségek 5 000 E F t (3 200) (800)
értékesftésselkapcsolatos reprezentéciö stb. 3 000 EFt K övetelésen edm ényeztàénél(eladö ânâl)az en edm ényezettkövetelés
konyv szerlntl értéke elism ertértéke
2. lgazgattisi/ctïfrcs/gc/ç 95 000 E F t (5 200) (4 200)
-
iigyvezetés (igazgatöség)irânyftâsiköltségei 28 000 EFt Kereskedelml'âruk leltârértékeléslkulonbozete
-
m fiszaki-gazdasâgiirényités költségei 40 000 EFt ha veszteségjelleyfl ha nyereségjellegù
-
kereskedelm iirânyftâs költségei 7 000 E Ft '' ( ) (200)
-
önelszâm olö egységek irânyftésiköltségei stb. 20 000 EFt A vârhatô kötelezettségekre,Iövöbeniköltségekre ésegyéb jogcim re elszâm oltcéltartaltk
.
képzésének térgyévlosszege elôzö évben képzettösszegénck
3. JQ -
MJ: âltalânos költségek 71 000 EFt ' (6400) felhasznélésa,megsztintetésc
föiizem ek (közvetleniklelnem szâm olt)költségei
-
30 000 EFt (7200)
segédttzem ek (közvetleniilel'nem szâm olt)költségei
-
14 000 EFt szémlahelyesbftésnélkullengedmények
K + F (nem aktivélt)költségei
-
21 000 EFt adottosszege kapottösszege
garanciâlisjavftâsok költségei
-
6 000 EFt (6()()()) (3 1(0)
K Behajthatatlan követelések
k vetcttköltségek összesen 200 000 E F t hjtcjezésjveszteségkéntlefrtosszege lefrt,de m égis befolytfisszcgc
'
, (1 500) (100)
5 .'.
Költségek ellentételezésére vlsszafizetéslkötelezettség nélkul
. 2.2 A z eredm ény alak ulését befolyésolö tovéb bi tényez6k ' (f
ejlesztésicélflkivételével)
Lgyéb râfordttâsok JC egyéb bevételek
. e
,
adott
(osszege kapottosszege
-
) (500)
A z egyéb bevételek és râfordftâsok nem képezik részét a tevékenységek érbe-
vételcinek és költségeinek, âm a rendszeres iizletm enet sorân keletkeznek, j
A z egyé j yevételek és az egyéb réfordftésok között egyarént vannak olyan
C'zzalszoros kapcsolatban vannak. .
Il#îelek,am elyek egyediek,Jogcfm enként nem pârosfthatöak.
Ilfkr az credm é 'âban nem egym és m ellett szereplô tételek, llyL!'' Iehet az egyéb râfordftâsok között a költségvetésbe, önkorm l
'nyza-
nykim utatés sém él . . . qjvre
1'
1111ClCI1))Tésiszelnpontbolcélszerû az összehasonlités,a szem beéllitâs,jog- . '''kl1'''-ktszpt'''tialapokba fizetett adök,illetékek,hozzp-jlirullsok tl
ilgy
cl I'(.vlplltltt. lizetendtî összcgc.M egy
.egyezztik,hogy 11 készletek értékesftésckt'r
lllellkélltirészletezésbc 1 is a következöképpen: '

1r,.l l2$
fizetendô,egyéb réforditésok közöt'tfogyasztésiadö ésjövedékiadö összegét ' Renakz
-viiliréfordftésok Rendkfvizlibevételek
az elem zéskor célszerfifigyelm en kfviil hagyni, s az értékesftés netté érbevé- ' A azdau 'ta-lxasâgba bevittva ontér yak
telétkorrigâlé(csökkentö)tételkéntfigyelembevenni. j konyvszenntiértéke târs.szerz.szerlntlértéke
A z egyéb bevételek között hasonléan egyedinek m inösithetö a halasztott (l0 (œ ) (12 000)
bevételként elszim olt negatfv ttzleti vagy cégérték târgyévben lefrt összege. vlsszavésâroltsajâtrzszvény,uzletrész,vagyonlegy (bevonésesetén)
Példânkban ezekhez a téblâzatban nem szerepeltetett tételekhez összeget nem fizctcttulluzlértékr Ilévértéke
rendeltim k. (8 (o ) (3 (m0)
T ôkclesza-llitissaltim énö tökekivonés esetén a bevont részvények,tlzletrészek
könyv szen ntl értéke ellenében étvetteszközök értéke
A p énzilgyi m ûveletek eredm énye a pénziigyi m ûveletek bevételeinek és râ (j,7atx)) (a 8(0)
forditâsainak kiilönbsége.Fô tételeiszém szakiadatokkalkiegészitve: ' s
ejjesztéslcéll'a visszatizetéslkotelezettség nélkiil
étadott# nzeszkozok,adottjuttatâsok. étvettpénzeszközök,kapotttâm ogatâsok,
elengedettkovetelések juttatésok,elengedettkotelezettségek
Pénziigyim iiveletek réforditésai Pénziigyim tiveletek bevételei (5 (Y ) (200)
Befektetettpénzugyleszkozok K apott(Jârölosztalék,részesedés Tartozâs(kotelezettség)étvéllalis Tartozâs(kötelezettség)m ésgazdélkodé âltal
ârfolyam vesztesége (12 000) (Pu 1tejjesftésselarényos)osszege m is fttvéllaltosszege
(200) % gazdM kodötöl (1 500)
Fizetendô kam atok Részesedések értékesftésének (3 ga p
és kam atlellegiiréfordftâsok ârfolyam nyeresége . vé
rft:s nélu g étadotteszkozok nyilvM tar T érftés nélktilâtvetteszközok étadö âltal
(7 000) (4 100) ' tâsî:yu ke + é yx kozölttm ax placl)értéke halasztottbevétel-
.

Részesedések,értékpapfrok, Befektetettpénzugyleszközök (5a )) ként

bankbetétek értékvesztése kam atm ,érfolyam nyeresége (g(o )
(300) (2 500) z,'' jlllenérték nélkuladottrészvény uzletrész.
. Tobbletkéntfelvett,alândékkéntkapotteszko-
Egyéb kapott(Jârö)kam atok vagyonjegy névértjke zok forgalm lértlkehalasztottbevételként
Pénzugyim ûveletek éskam ajellegû bevételek (j 5x ) (8a p
egyéb râfordftssal (l400) ,.z, A véjjalkozisok étalakulésâval m egsziinésévelka csolatos karrekciés tételek
(1500) Pénzugyimùveletekegyébbevételei .jt
-'
,k () ,
(
+)
(4 000)

A rclldklkiilieredm ény a vâllalkozâs rendkfviilibevételeinek és râfordftâsainak *

ktillqnbségeként hatlrozhatö m eg. T ételeit a Szém viteli törvény nevesftetten
lllcghatârozza, am elyek viszonylag fuggetlenek a vâllalkozés tevékenységd öl,
11 s/llkzisos (izletm eneten kiviil esnek, ritkân elöfordulöak, esetijellegûek.
rl>ekilltsiik J
't- ahol lehet - jogcfm enként pârosftva a rendkfvtili eredm ényt
belkplyssolô tényezôket.szâm szerfi adatokkalkiegészitve.
: t)

A'

l.b(I I27
Az ad6zâs elsttieredm énytbefolyâsolôfsbb tényezsk éttekintése utén azok M ielöttaz eredm énykim utatéstovâbbirészleteitâttekintenénkmvizsgéljuk m ep
szerkezete szâm szerû adatokkal'
. az összköltség etjtirl.ç (nA '*vâltozat) xzerfrlli eredm énym egâllaptkâs szerke
zetét, az eltérésekre kiilön hangslilythelyezve:

VRTéKESfTVS NETTU XRBEVVTELE 840 000 éRV KF-NI'IY-S NETTO XRBEVéTELE 840 (XX)EFt
f:RT/:KESfTZS K UZV ETLEN KOLTSVGEI 500 000 Belfoldlértékesftés
éRT BTTU EREDM .FEDEZETIOSSZEG 340 000 Exportértékesftés
KOZVETETT KOLTSVGEK 200 000 EGy éB BEVéTELEK 35 3* EFt
értékesftéslfor alm azâsiköltsé ek 34 000 Auavjv ét,r SAJéT 'rlr Esj.l.u éo Ex éR'IT KE
. 34 (xm EFt
I az atâslkoltsé ek 95 000 p
Salé.
t tennelésii készletek âllom ényvâltozésa + 4.a xl
.

E éb âltalânos költsé ek 7 1 000 S

EG YéB BEVéTELEK és R4FORDfTASOK ajételöâllitésû eszkbzok ak-tivéltértéke 10 (X#)
E AN YA GJELLEG; ItA oltoiu soK 443 txxlEFt
y éb bevételek 35 300 '
E éb A nyagkoltség 3* IXX)
réfordftésok a s 30f1
UZEM I UZLETI TEV EREDM VNYE
. 130 000 Igénybe vettszolgéltatésok értéke 55 (Y
PIX ZOGYIM IW ELETEK EREDM VNYE + 15 000 W x b Szolgâltatâsok értéke 8 (XX)
I'énzu l m ûveletek bevételei 24 000 EllZ od ân lk beszerzfsl értéke 60 te
Inénzu im uveletek râforditasai 9 000 EladottG ozvetftett)szolgéltatàsok értéke 20 (œ
szoK4sos v4LLALKozAslEREDM éNV l45 000 SZEM ELYIJELLEGI) RAFORIX T/ SOK 23l(KO IIt
RENDK IVULIEREDM VN Y 25 000 Bérkoltség 125*
Rcndkfvulibevételek 21000 ' 5
Szem élyijellegiiegyéb kitizetések 35 (KK)
R cndkfvullréfordftâsok 46 000 ; Bérlénlléknk 7 1 (XK)
Alltbzâs ELôTTIEREDM éNY 120 am JIRTéKCSIIKKENéSIt-EjlG s 60(xx)141,1
EG YVB R/FORD IT/SOK 45 3(:)1!1j
t)zEM I(UZLETIITEW KEN YSEG ERIIDM ENYE I30 (u )I(IJ1

A z eredm énykim utaë s két m e szerével, összehasonlftiséval nh'ir foglalktlz

tllnk.a tovébbieredm énykategöriék m egéllapftésa tételesen is azonos.
Az iizem i (iizleti) tevékenység eredm ényének m egéllapftisakor az össz
kfsltség eljérésm O szzze:
egyrésztaz aktivéltsajétteljesftm ények értékéttnrtalm azzm.
m âsrészt a târgyidöszaki termelési költségek összegét âllitja sz-em bc 11
hozam okkal.

V izsgâljuk m eg,hogy m iérttér elaz értékesftés és a term elés költségeinek

össz-cgs:
E rtékesftés közvetlen és közvetettköltségei 7G )(##)I!IA
+ Sajételöéllitâslieszköz aktivéltértéke + 10 (:#)ER
+ Sajâtterm elésiikészletek âllom aenyvéltozésa + 24 (##)f!IA
-
E ladott âru
' k Y szerzési értéke - (/)(##)1!171
-
Eladott(közvetilett)szolgiltatésok értéke - 2()(X.
!).Elft
T crm elésiköltségek 654 (X#)EI%

l2 179
5.2.3 4 m érleg szerintieredm ény zzlegtglcpf/tim az im m aterù lisjavak és térgyieszközök értékesftésének,apportâllslnak,
m egsem m isiilésének,selejtezésének,hiényénak és a készletek közé törté-
A villalkozâsadézâselöttieredm énye nytijtfedezetet nö âtvezetésikknek az adôtörvény am ortizâciôs kulcsai alapjân szémitott
a térsaségiad6fizetésikötelezettségre, nettö értéke (példénkban legyen 16 500 EFt).
a tulajdonosoknak jârö tökejövedelem re és a terven feluliértékcsökkenéstérgyévivisszafrtösszege ( ),
a véllalkozâsivagyon gyarapodâsâra. a kapott(ér6)osztalék összege (12 000 EFt),
a visszafizetési kötelezettség nélktïl kapott tém ogatâs,juttatâs 200 EFt,
A m ennyiben a târgyévi osztalék (részesedés-) fizetési igények kielégftésére véglegesen âtvett pénzeszköz bevételként elszém olt összege, elengedett
nem lenne elegendö, akkor a korébban képzödött, szabadon felhasznâlhatö kötelezettség,m âs véllalkozâs étvéllalttartozés (1 500 EFt),tovâbbl a té-
eredm énytartalék összegét csak az osztalék (részesedés ) fizetés kiegészf- rftés nélkiilâtvett,fellelt eszköz rendkfvuli bevételkéntelszâm olt összege
tésére a véllalkozés igénybe veheti, azzal a feltétellel,hogy a sajât töke (700 Eft+ 800 EFt)
lekötötttartalékkalés értékelésitartalékkalcsökkentettösszege nem csökken - K + F költségek (aktivélt5 500 EFt+ nem aktivâlt 21 000 EFt) târgyévi
ajegyzetttöke alé. összege
M érbem utatö példénk adataival: a követelésekre elszém olt értékvesztés ,,elism ert'' összege (példânkban
r ' rz e
1 000 EFt)
A D O Z A S E L O T T I E R E D M EN Y 120 000 E Ft - a behalt
whatatlan követelések hitelezési veszteségként lefrt összegc
A döfizetésikötelerettség összege 16 259 EFt (1 500 EFt),tovâbbâ a korâbban leirtértékböla befolytösszeg (100 EFt)
AD UZOTT ERED M EN Y 103 74l EFt a m ikro-és kisvâllalkozâsok adöalap kedvezm énye m ax.10 000 EFtösz-
+ lgénybe vetteredm énytartalék osztalék-,ill. szeghatérig (-)
részesedés fizetésre
O sztalék-,részesedés-fizetés 70 400 E Ft A dôalap ot n övelë tételek:
M /RLEG SZERINTIERED M /N Y 33 341 EFt '
+ a târgyévben a vérhatô kötelezettségekre ésajövöbeniköltségekre képzett
A târsaségiadöh zetésikbtelezettség m egéllapitâsakor a térgyéviadôzâs elöt'ti céltartalék összege (6 400 EFt)
eredm ényt a törvényben m eghatârozott adöalap csökkentê, illetve növelö té- ' + térgyévi term elési költségként elszâm olt terv szerinti, tovâbbâ az egyéb
telekkel m ödosftani kell. A részletes ism ertetés az 2001.évtöl érvényes téte râfordftâsként elszâm olt terven feliili értékcsökkenési lefrâs összege
Icket tartalm azza.(A z eredm énykim utatâs adataiban nem szereplö összegek (60 000 EFt+ 4 000 EFt)
a példa kedvéértfelvettek és csak a leggyakrabban elöfordulé tételekkelszâ- + imm ateriélis javak és târgyi eszközök értékesftésének, apportélâs4nak,
lnoltunk.) m egsem m isiilésének, selejtezésének, hiényénak könyv szerinti értéke
(l4 000 EFt+ 10 000 EFt= 24 000 EFt),
dz adôalapotcsökkentôrtételek:
z + tt
'irgyévben ktw etelésekre elszâm oltértékvesztések összege (a 3 20()EI7t-IMSI
l700 EFt),
. -
elözö évek elhatârolt veszteségéböl a târgyévet terhelö összeg, a vâllalko- i vâllalkozi sibevételszerzö tevékenységgelössze nem f'
uggô költségck,1411(11*
z;
'sdöntése szerint, ditl .sok (térftésnélktilétadotteszköz nyilvéntartésiértéke 4 XFA :5(X)Iîl.' t).
-
a vârhaté kötelezettségekre és a jövöbeniköltségekre képzet'tcéltartalék I birsâgok adôhiânyok (nem önellenörzéshez kapcsolôdô ( ),
fclhasznélésa következtében az uzletiévben egyéb bevételkéntelszém olt I 11tlirgyévben behajthatatlan követelésként lefrtösszeg és elengedett klhvc-
összeg,csak a kettös könyvviteltvezetôknél(példânkban 7 200 EFt), tttlés (l500 EFt),
a kettös könyvviteltvezetö gazdâlkodônâl(m eghatârozottâgazatokban) a I lll1is (nem pénziigyi intézm ény) ad6alanytöl kapott kölcsön kam atlîllak .1
kfsrnyezetvédelm icélflkötelezettségek fedezetére képzettcéltartalék elözö sll;ilit töke hârom szorosét m eghaladô kölcsönre jutö arânyos részc tpél
évetm eghaladö összege ( ). (lilnkban Iegyen l050 EFt),
-
a kettös könyvvitelt vezetö vâllalkozônâl az adétörvény ,,elism ert'' terv I Visszalizetésikötelezettség nélktiladotttâm ogattis,juttatl -s,elengedettkove-
szerinti értékcsökkenésilefrâs összege (53 000 EFt), telés.llllis vlillalkozzistöl,szervczcttölt
-itvéllalttartozïs,l'
itadottpéllzeszktsz
(.1(h()()lt
'
,I,
-t+ l('()()1!1) + 5 ()()()Ill'
k't+ 3 8()()Ill'
k
't= l4 4(p()EI7t).

l.!() I3 l
A târsasâgiadôalap szém szeriîadatainkkal: A z egyszeres könyvvitelt vezets vâllalkozô az egyszerûsitett m érleghez kap-
csolöd6an eredm énylevezetést is kell,hogy készt-tsen az alâhbiszerkezetben:
A dôzâs elötti eredm ény 120 (G )E F t
A dôalapcsökkentö tételek összesen - 121 000 EFt A .V égleges pénzbevételek,elszém oltbevételek (l1l+1V )
+ A döalapnövelô tételek összesen + 113 550 EF t 1. Pénzûgyileg rendezettnett6 érbevétel
2. Pénziigyileg rendezett adököteleq egyéb bevételek
Ttirsash itztM alapja (2001.évre Jrvënycy) 112 550 EFt 1. Ad6kötelespénzbevételek (1+2)
3. N em pénzben kiegyenlftettértékesftés nett6 ârbevétele
(
A szlm ftotttârsaségiad6 112 550 E Ft x l8% = 22 259 E Ft. 4. N em pénzben kiegyenlftettegyéb bevételek
A fizetendö târsasâgiadô összegének kiszâm ftn-Réhoz m eg kellhatârozniaz ll.Pénzbevételtnem jelentö ad6kötelesbevételek (3+4)
ad6kedvezm ények összegét, am elyet feladatunkban kiilön nem szém szeriisf- 111.A d6kötelesbevételek (1+11)
tetttink (összegezve 4 000 EFt). 5. Pénzbevételtisjelentöjövedelem adôzâsalâ nem vontbevételek
A térsaségiadö-kedvezm ény m axim um a a szém itott adô összegéig vehetô 6. Pénzbevételtnem jelentöjövedelem adézésalé nem vontbevételek
igénybe,példânkban nem haladja m eg ezt:20 259 EFt> 4 (XX)EFt. W lihvedelem ndözl:alJ nem vontbevételek (5+6)
B . V égleges pénzkiadâsok,elszim oltrâfordftâsok (V Hl+1X )
Ttirsasâgiad6 h zetésikötelezettség = 2p 25# EFt 4 000 EFt- 16 259 EFt. 1. A nyag-ésârubeszerzésköltségei
8. Szem élyijellegfirâfordftésok
A dth otteredm ény m egéllapftâsa: , 9. E gyéb term elésiés kezelésiköltségek,réfordftâsok
l V .lu forditâskéntérvényesithetô kiadâsok (7+8+9)
adôzés elöttieredm ény 120 tx x)EFt l0 .N em pénzben kiegyenlftett,nem beruhâzésicéltî beszerzések
-
adöfizetésikötelezettség - 16 259 FaFt 11.Term észetbenijuttatésok m unkavâllalöknak,tagou ak
adözotteredm ény 103 74 1 E y'
t l2. N em pénzben kiegyenlftettréfordftâsok
v l.lu fordftéstjelentö eszközvâltozésok (10+11+12)
l'éldànkban a tulajdonosoknak fizetendô (jérö) osztnlék részesedés alaoiéul 13.értékcsökkenésilefrâs
SzOlgâlôjegyzetttöke 320 000 EFt. r-' 14.zrtékvesztés
A tulajdonosok döntése értelm ében az osztalék mértéke 22+ ,fgv összeee 15.Kifizetettvâsâroltkészletek âllom ényvéltozâsa :i
7()4()0EFt,amelyeredménytartalék igénvbevételétnem ieénvli,sU véllalkU
o- Vll.ltéforditéstjelentô elszémolésok(13+14+15)
zlsnllmarad6 mérleg szerintieredmény Q szege: - - Vlll.Râfordftésok összesen (V+VI+VII)
16. B eruhézési kiadésok
adözotteredm ény ' 103 74 1 Ey'
t 17. E gyéb kiadésok
+ eredm énytartalék igénybevétele oszu lék (részesedés) lX .Jövedelem adôzâsban râforditéskéntnem érvényesithetö kiadâsok (16+ 17)
fizetésére - Ey.
t C .Pénzugyieredm ény adököteles tâ gyévivâltozâsa (I-V )
-
- -
fizctett(jövâhagvott)osztalék.részesedés 70 4* EFt D.PénzBgyieredm ényjövedelem ad6z'isalânem vonttérgyévivéltozésa(5-IX )
mérleg szerintieredm ény 33 341 EFt E.Pénziigyieredm ény térgyévivéltozésa (+C+. D)
F. N em pénzben realizâlteredm ény (II+6-V l-V 11)
I!z az összeg a következö évi nyités utân az eredm énvtartalékot evaranitia. (1.A döH selöt'tieredm ény (C+F-6)-(III-V IIl)
lIltamérlegszerintieredménynegatfvIenne,t'
izvavéle
lalkozésévW
nvitâsRuûn 18-Fizetendötârsaségiad6
tlgyallcsak az eredm énytartalékba vezeti ât. deW annak analitikus ne
vilvintar
-
l1'A dözotteredm ény (G -l8)
tlîsl
iballa negatfvadöalapot,mintelhaurolhatö veszteséeetkulön i;nvilvén 19.J6vâhagyottosztalék
tartja. - * ' 1. Egyszeriisitettm érleg szerintieredm ény (H -l9)
'
A pénzfbrgalm iszem lélettieredm énylevezetés az egyszeriisitettm érleg sze-
t rilltieredmény keletkezésének fö tényezöire vilâgftré,atârsaségiatl6fizctési
j kötelezettség-megjelöltcltérésekkel-vonatkozikerreazadöalanyrais.
I42 j lg
jr
j
5.2-4 4 v'Hla kozâsieredm ény Jr//kela e Jz anyagiJrdekelr.
ç/g
rendszerében
hz anyagiérdekeltség rendszerében m egkiilönböztethetö a
-
tulajdonosi.
-
vezetöi.
- dolgozöiés
-
kollektfv véllalkoH si
érdekeltség.
A tulnjdonosiJr#ekela/p
A tulajdonos véllalkoH sba fektette peenz.
eet.vagy apportkéntbevitte vagyon-
térr ait M indezek ikKzege az âltala véllalkozzrmba fektetetttöke A tlllajdo
nosnze-rtfektette tökéjétaz adottvâllalkozliqba ésnem m ishovâ,mertâlu la a
Icgkedvezöbb hoznm otoosztalékotrem éli.tovâbbâ bizik befektetetttökéjének
gyarapodn-qéban.Ebbölkövetkezikohogy a tulajdonosiérdekeltség m egjele-
nésiforma-ja egyrésztazosztalék m aesrészta vagw n-(/
'
'J#e# gyarapodâs.
Az osztnlék m értékét a zïrsz-im adô közgyûlés (taggyiilés) âllapitja m eg a
tér> idösznk eredm énye alapjân.A z osztalék zzltzxfzpzilfa m értéke a vagyon-
arâ
'nyos (tôkearânyos) adézottnyereség-Ennélnagyobb osztnlék m ég akkor
sem fizethetö,ha a vâllalkozziq adôzottnyereségét sem m im âs kötelezettség
ncln terheli.(K ivétel,ha a véllalkozïs közgyûlése a korâbbiévekben képzö
diitteredmén Iékot az adözottnyereség kiegészftésére kfvânja felhasz
nllni.)Az osztalék m értékének m egéllapftéuenélarra is tekintettelkelllenni.
hogy az ad6zott eredm ény egy részzt. a m érleg szerinti eredm ény pozitfv
összegeként, a var on (töke) gyarnpitisâra célszerii forditani. . Az adézott
eredm énynek ez a mz- ls célokra fel nem hasznélt részét a véllalkozzs éves
ptînzjövedelmének (a cash flow nak) is fontos részm ami a költségként el
szém oltés az âre vételböl(nyereséges gayzlâlkodâs esetén) ugyancsak m eg-
tériiltértékcsökkenési lefréssz egyiitta véllalkou s fejlesztésicélokat szol-
gllö sajét' nzeszközzitalkotja.
A z elm ondottake l következiks hogy a fzzlzzjlono-
- W
érdekeltség az osztalék ëx
tzttïkegw rapodâs ep w//e.ç mértékéhez kapcsolhatö,m indenkor figyelem m el
a tökejövcdelem mésholelérhetö m értékére.Utébbiviszontnem kis m érték-
l'ellaz inlléciô m értékétölis fugg.Ebbôlkövetkezik a tulaidonosiérdekeltség
ntinim uma. amely m egköveteli, ho> az osztalék- és a tökegyarapodés
cgyuttcs m értékének az infléciös réténél m agasabbnak kell Ienni! H a pl. az
illllsciös réta 8% . akkor 6% -os osztalék esetén a vagyonnövekedés m értéké-
Ilck (a tökcarânyos mérleg szerintinyereségnck) m eg kellhaladnia a 2% -os
l'xîrtéket.
I-1d
A tulajdonosiérdekeltség térgyévben elértszfnvonalânak megftélésekor a
fentelm ondottakon kfviil- az éves tervben elfogadott m értékeket figyelem be
kellvenni.Csak ezek alaplin lehetelbfrâlni,hogy az adottvâllalkozâs tulaj-
donosainak biztosftott-e akkora tökejövedelm et,am ekkorét az intléciôs réta
ésa véllalkozésadot'tévilehetöségeialapjân atulajdonosok elvârtak.
x4 vezetô'iérdekeltség szinvonalânak Jr///cel/le
A vezetök érdekeltsége vilégszerte atulajdonosok érdekeltségéhez ftizôdik.A
tulajdonosok elvérésaikat a vâllalkozâstirinyitö testiilet(közgytilés,taggyfi-
lés) éltal elfogadott tervben hagyjâk jövé.A tulajdonosi elvârâsokat folya-
m atosan teljesitö vezetök a tulajdonosoktôl m agasabb alapbért, ezenfeltil
prém ium ot,jutalm at kapnak. Utôbbi célszerûen a vagyonarânyos J#JztJ//
eredm ény pozitfv öqszegérek m értékéhez igazodhat.A tulajdonosielvril'âstl-
kat teljesfteni képtelen vezetöktöl ha az m âr m âs években is elôfordult,
vagy az elm aradâsjelentös közgyfilésihatârozattala tulajdonosok m egvàl-
hatnak éshelyettiik alkalm asabb vezetötalkalm azhatnak.
A dolgozéiérdekeltség lényeges vonâsai
' A dolgozök anyagiérdekeltségének egyik konkrétm egjelenésiformtjja :?/ltfr,
am ia szém vitelben ism indig bruttö bér.
A bérnövelésilehetöség alapvetöen a vâllalkozésjövedelem term elö Itépcs-
ségétölfiigg.Az ösztönzés kereteiakkor böviilhetnek jelentösen,ha erre az
eredm ényes gazdâlkodâs fzdezetetterem t.A z ösztönzés elem eia bérktiltség
, terhére fizethetök,ebböladôdéan a dolgozék a véllalkozâsjövedelm ezöségé-
nek fokozâséban érdekeltek.
tlgyancsak ebbe az irânyban hat,ha a dolgozök résztulajdonosokkâ vtilllktk a
vJ
'Ilalkozâsban (részvényhzz,vagyonjegyhezsrészjegyhez,iizletrészhcz slb,
iutnak ellenérték tizetésével,vagy anélkiil).
Errölm ératulajdonosiérdekeltség m egfogalm azésakortettiink em lftést.
K ollektiv vâllalkozâsi érdekeltség
A kollektfv vlllalkozâsi érdekeltség a véllalkozâs fejlesztéséhez sziikséges
sajtîtpénzjövedelem m egszerzését igényli.M âr a tulajdonosiérdekeltségllttl
t'll!Iitctttik,hogy a véllalkozés tovébbifeilesztéséhez, korszerlisitéséhez j1él-
kiiIözhetetlen sajét pénzjövedelem két fö forrésa az adôzâs tltéll11vàl1a114()-
zpslll
'lm aradtés m âs célra felnem hasznc
'ilt m érleg szerintieredm ény pozitfv
lisszcge, tovlbbti a bcfektetett eszközök elszl
'm olt értékcsökkenési lef1'l
'slilxsl
ifsvctlcllllugö gazdlilkodiis csctén lncgtértilt péltzösszeg.Ezenkfvtil:1vlil-
1l1lkllztîs lbilesztéslhez lnrs péllzforr'
tisllk is k'eletke/hetllek, pl..1 l'
elcsleges
1-I5
eszközök hasznosftâsa révén m obilizâlt pénzeszközök stb.A vâllalkozés be-
fektetett eszközeinek pétlésâra, illetve bôvftésére fordftott pénzeszközök a
jövöbenitulajdonosi,vezetöiésdolgozéiérdekeltség m egalapozâsâtjelentik.
A tervkészités idöszaka a nagyjelentöségû sorozatos döntések idöszaka.A
vâllalkozâsnak a rendelkezésre â1l(5 eröforrâsok m inél gazdaségosabb fel
hasznâléséval,piacilehetöségeinek m inéljobb kihasznâlâsâval,a lehetô leg
nagyobb eredm ény elérésére kell törekednie. E nnek tudatos m egvalösftisa a
lehetségestervvariâcidkban m egjelenö gazdasâgiakciôk,fejlesztések eröfor
rés-felhasznâlésainak és hozanm inak gondos felm érését,elem zését és az op-
tim élisvâltozatok kivslasztésâtigényli.
A z eredményelemzés cél
ja a fcrvczlu
& idsszakâban a tervm unka segftése,az
optim élis ttzletiterv elkészftése érdekében.
A z eredm ényterv a vâllalkozâs komplex fcrvlntr/c része, am ely azonban az
érdekeltségirendszerm iatt- kulönösen fontos szerepettöltbe.Nem csupân
összefoglalö tervfejezet,am ely a részlettervekre épiilve felm ériésrögzftiazok
vârhatö eredm ényhatésait, hanem egyre inkâbb a kom plex terv vezértervévé
Iép elö. A z elérni kivânt célokhoz m egfelelö nagysâgfl nyereség sziikséges!
Ebböla kiilönbözô részlettervek elkészitéséhez elvârâsok szârm aznak (vezér
tervjelleg)
A tervm unka befejezö szakaszéban az eredm énytel'v a részlettervekre épitve
felm ériés rögzftiazok költség-és eredm ényhatâsait.(összefoglalô fdrvjel
leg.)hz eredm ényterv ekkora kom plex tervm unka ellenörzésére is alkalm as.
A m ennyiben ugyanis az éves vagy középtâvtî tervekben rögzftett feladatok
végrehajtâsa révén vârhatô eredm ény nem elégitikia tulajdonosok,a vezetök,
a dolgoz6k ésa kollektfv vâllalkozésiérdekeltség elvbrésait,nem kfvânatos a
.
kom plex terv jôvâhagyâsa és aztnem célszerû a vezetök végrehaltâsifelada-
takéntelrendellzi.E z esetben tovâbb kellkutatniazokat a lehetöségeket,am e-
lyek révén a gazdâlkodâsjavfthatö,a nyereség a kfvéntm értékben fokozhatö.
Ezek beépftésévela kom plex tervethelyesbfteni,a végrehajtandö feladatokat
m ödosftani sziikséges.
v 1111(,1N = addzés elôttieredm ény.
l Itp
5.3 A z eredm énytervezés m ödszerei
5.3.1 Nagyvonalû eredm énytervezésim ôdszereketsegltôrelem zések
Nagyvonalli eredm énytervezési m ödszereket alkalm azunk középtâvti tervek
' készitésekor, illetôleg éves tervezésnél a tervm unka kezdeti szakaszâban, a
tervm unka irényitâsira.E m ôdszerek egyik fö csoportja a tervidöszakban
elérendö m inim âlis nyereségtöm eg követelm ény m eghatàrozâsét tfizi ki célul,
m âsik fö csoporja a nagyvonalû eredm énytervezést az eredményre /zJM .JJ
lényezô-k J/J/CZ//JSJAJ/, illetôleg azok eredm ényre gyakorolt hatâsainak felm é
lfsévelvaltsftja m eg.
,(à a) M inimâlis nyereségkövetelménytm eghatâroz6 m ôdszer
'
!. A tervm unka âltalénosan jellem zô lényeges vonâsa az elérnikivânt cél(cé-
' Iok)és a m egvalösftâshoz sziikséges feltételrendszer m eghatârozésa.A z elér-
y nikfvânteredm ény nagysâgétsok kiilsô és belsô tényezö befolyésolja.Ezek
' köziilkiem elkednek az érdekeltségitényezök.
A m inim âlis nyereségtöm eg követelm ény m eghatérozését célz6 m 6dszerek-
o nek kikellelégfteniiik a tulajdonosi,vezetöi,dolgozöiésa kollektiv véllalko-
. zâ
'si érdekeltségbôl szérm azö elvârâqoknt Illusztrâljuk egy rövid példâval
: m indezt.
,
' Egy részvénytârsasâgjegyzetttökéje 200 000 EFt.
, A következö évben l8% -os osztalékotkivén fizetnia részvénytulajdono-
)j soknak,m érleg szerintieredm ény realizélâsi(felhalm ozâsi)terve 25 000 EFt.
.. M inilnâlisan m ekkora adözsselöttieredm énytkellelérnie ahhoz,hogy 18% -os
' .,
;F tJrsaségiadö kulcsotfeltételezve céljâtelérje?
'
A dözottnyereség sziikséges összege =
= 25 000 EFt+ (200 000 EFtx 18+ ) 6100()EI't.
N 6 1.000 E Ft
szukséges összege = = 74.390 E Ft
100% 18%
Vlgczze elönâllôan a célok teljesiilésének ellenörzését! Term észetcscn 1é-
llyegesen több tényezö (cél)esetén isalkalm azhatô a m ôdszertan.
137
b) Az eredm énynövelés egyes rngtf-
çzerltznfW rdései ' A nyereség töm egének m âsik nagy lehetöségét az értékesitésivolum en nlvc-
lése rejtim agâban.Az iizem gazdasâgielm életéppligy,m inta gyakorlatbi-
Az adôzâselöttieredm ény döntö része többnyire az elsödleges (fö)tevékeny zonyitja,hogy az a vâllalkozâs,am elyik képes m eglévö szellem iés term elô
ségböl szârm azik.adz ilzem i (ilzleti) tevékenység eredménye hat./J tényezô- j
f
' kapacitéséval,term elékenységetfokoz6 fejlesztéssel,term elésének ésértéke-
hatâsâravâltozik.Ezek akövetkezôk: j sftésének volumenét növelni,annak nyeresége a volumennövelés mértékét
Jrvlltozâs
-
x
j többszörösenmeghalad6mértékben emelkedik.
-
(közvetlen)önköltségvéltozés, ''
-
volum envéltozés,
-
összetétel vâltozis, N ézziink m eg egy példât:
-
a közvetett költségek véltozâsa és ,
-
az egyéb bevételek és râfordftésok véltozâsénak :'' + leo -os értékesfttsi
llatésa. M egnevezés Elôzg évitény volum ennövelés hatisa
'
E F t-ban E F t-ban
W z eredm ény erssen Jrzë/ceuv tzz eladâsip ak tzz P szînvonalvâltozésâra.A kö-
. j értékesftésâlbevétele
. 840 000 ç 84 000
vetkezö tâblâzatban bem utatjuk,hogy l%o-os âtlagos ârnövekedés 6,46% -0: p z értékesftéskozvetlenkoltsége 500000 >50000
mértékiinyereségnövekedéstidéz elö.A nyereségérzékenység jelentösen fdgg , 3 judezetlosszeg 340000 >34000
az A K F N struktûrâtôl,annak belsö arânyaitôl. 4 uozvetettkoltségek 200 000 > 10 000
, 5 Egyéb
bevételek 35 300 10 000 + 500
M egnevezés E lgzô évitény + ll -os érnövelés g(o
. réfordftésok 45 300 +
E n -ban hatâsa E F t-ban (g
' 6. U zem l(uzleti)eredm ény 130 000 + 24.200 + l8,62 )
l értékesftés ârbevétele :40 00f1 + 8 400
N ereségérzékenységlszorz6 1,86
2. értékesftéskozvetlen koltsége 500 000 ''
3 B ruttö eredm ény 340 000 + 8 400
4 Közvetettköltségek 200 000 h Pkjjtjj,nkban feltételeztiik , hogy a term elt többletet azonos érszinten a vJ 'I
5 EBv b lalkllzés értékesfteni képes' ,
a közvetlen költségek a technolögia azonosstigtt
bcvételek
-
35 300 10 000 jjyjatt ugyancsak 10% -kal em elkednek' ,
a közvetett költségek azonban l()f1)-(1s
réfordftâsok
-
45 300 tl,
.
vjjlljjuennövekedés hatâsira csak pl 5% -kal em elkednek, hiszen az azllkbltll
.

() tlzcm l(iizletl)tevékenység eredm énye 130 000 + 8 400 + 6,46% ' Ngklrklpll'
s tjzem i, értékesitési, irényitâsi és az egyéb âltalânos költségek lltive-
krllése Iem arad az arânyostôl(az âltalénos költségek jelentôs része f5x,vagy
Nyercségérzékenységiszorzd: + 6,46 % 6 46 % ' jrgjhl:ibbisdegresszfvjellegfi).
,
+ 1% A z cgyéb bevételek és réfordftésok is alacsony degresszivitâssal viselked-
ârniivelésta villalkozésok m ég a belföldipiacon is csak jobb m inöségfi,ver- llek M ogz
'llapfthatö tehét,hcgy a nyereség csaknem kétszerolyan mértékbell
senyképesebb term ékkeltudnak elérni. I'tiveks/ik - Példénkban 18,62% -ka1-,m int a volum envâltozâs (e példc
'iball
A z indokolt érnövelésnek viszont rendszerint az önkëltség növelésében lt)fX').Ez a hatés term észetesen fordftott helyzetben is igaz.A term elési v()Itl
'

clelltkczö ellentdele van,kivételtcsak a konjunkturélishatésokjelentenek. IttoltCstskkenése esetén a nyereség m értékének csökkenése meghaladja a vo-
A z exportiizleteknél nagyobbak a lehetöségek m agasabb eladâsi ârak lllltlt'llcbtikkenés m értékét.
elérésérc. (Jobb m inôséggel, m arketingtevékenységgel, versenyképesebb
terlnékekkel,az exportot bonyolft6 kiilkereskedelm ipartnerekkel val6 jobb A Vtpltllllennfivekedés tehi
't igen hatékony eszköze a nyereség novttllséllek.
Cgytittlntiködésselstb-) M egvlllösitlïsàhoz elsösorball 1:
. ,
1 piaci igények rendelkezésérc lïlI(h ll'
,
ytlllkllel-l'
. .

A z Jrnövelés többlethasznâböl (az J/w-yeret çtég:l/.l az ipari vtg/a/ktpzfiç d. llt1isttrolorrfl%ok lobb kihaszlllîlésa,legalabb szintettartlhgytirtlntîllylqllesz-
ll?/f'
)zl/?fkzf7bonytllitâb'iyi
'lrpltllst'
w
zp f.
'//flrt7t'a rékbzesedik. 161N'165l'illciIlltlllka sztlkskbges..*

I I8 l !t)
A vâllalkozési nyereség növelésének nem lebecsiilendô lehetöségeit tartal A nyereség növelésének eddigiekben m ég kellö m értékben ki nem aknézott
m azzâk az aktiv kèltségcsökkentési lehetsségek.Ezek két nagy részre oszt lehetöségétrejtim agéban atermeltésértékesltett/ezprlllek az eröfonésoknak
hat6k: a term ékek,tevékenységek közvetlen költségének csökkentésére és a leginkâbb m egfelelö összetételének â'frzf/cfllrtijtilztzk kialakitésa,javftésa.
.

közvetettköltségek csökkentésére.Elôbbikategériâba azok a költségek tar
toznak,am elyek a term ékek vélasztékâtöl,a konstrukciötöl,a technolögiét6l,
az alkalm azott qorozatnagyqlgttsl,a gylrtlsszervez#qi eljârâsoktöl,a m llnka
term elékenységének,a technol6gilnak és a m unkafegyelem nek a szfnvonalâ
A z élöm unka hatékonysâgânak növeléséhez nagyban hozzâjârulhat,ha a
véllalkozâsok a szellem i és term elö kapacitésuknak leginkébb m egfelelö
term ékeketaz eddigieknélnagyobb arânyban âllftjék elô és értékesitik.Szé-
m os példa bizonyitja,hogy a kedvezö feltételekkelelöâllitottgyértm ânyok
-

t6l stb.fikggnek.U többikategöriâ

'ba tartoz6 âltalénos költségek âltalâban fiig-
getlenek (vagy csak elhanyagolhatô m értékben fuggnek)a term elö iizem ekben
elöâllftott term ékek, vagy végzett tevékenységek vâlasztékât6l, bizonyos
mértékig nagysâgrendjétölis.Ezek a költségek idöszakr6l-idöszakra m egkö-
zelitöen azonos nagységrendûek, az idövel arényosak, âm nem szabad figyel
men kiviilhagyniaz intlâciôstényezöt,tovébbâ az irânyités,adatszolgâltatés
szfnvonalvéltozâsânak hatâsait.
term elésének fokozâsa, a kedvezötlen feltételekkel gyârthatô term ékek rovâ-
séra m ég akkorishozzâjA ula villalkozâsinyereség növeléséhez,ha az érté
kesftés a korébbihoz viszonyftva alacsonyabb érakon történik.
A term ékstruktûra helyes kialakitésât elösegitheti a term ékek egy norm aörârw
gépöréra jut6 fedezetiösszegének elem zése.lsm ert.hogy a nyereség véllal-
kozés szintû kategôria T erm ékek szerint m egbfzhatôan csak az ér és a köz
.

V izsgâljuk m eg ezeknek a lehetöségeknek a hatésât 1-1% aktiv önköltség- vetlen (technolôgiai) önköltség kfllönbözetéböl adôdô lin. fedezeti összeg
csökkentés esetén,am ellyel szem ben hatö tényezö pl. a bérek telw ezett em elé ism erhetö m eg!
se.(Példânkban 25 25 M Ft ban közvetlen és közvetet'tköltségekben szereplö Ezek összegei, term ékenként ugyancsak ism ert élöm unka-râforditâsokat
k'özvetettbérrelszâm oltunk.) igényelnek.Ez utôbbiak norm aörâban m érhetök.igy m egism erhetö az egy
norm aörl a jutö fedezetiösszeg tervéviâtlaga is.Ezekhez viszonyftva m eg-
NyereségnövelésiIehet6ségek âllapithatô a term ékek jövedelm ezöségi rangsora, illetôleg az,hogy m elyek
Elôzö évi -l% 1% koz + l0% +31% Tbj 3% +1,5% azok a term ékek, am elyeket kiilönösen kedvezö feltételek között, elönyös
M egnevezés tény onktg. vetettktg. bérnöv m adöi jövedelm eztv éggel képes n véllalkozâs elöâllitxani, tehât értékesitését kivâ-
szakkép natos böviteni.
zés,Jâr. U gyanigy a vâllalkozés szém éra kedvezötlen élöm unka-hatékonysâggal
l értékesftés elôillitotl term ékek is m egism erhetöek. Ezek alapjân vezetöi intézkedések
rrbevétele 840 kezdem ényezhetök az élöm unka hatékonységénak növelésére.
2 Klizvetlen ktg ek 500 5,0 + 2,5 + 0,78 ' N F
3 szcdczetiösszeg 34o + 5,O 2,5 0,78 --> T erm ékenként,tevékenységenként-->
L né
4 K llzvetettktg ek 200 2 + 2,5 + 0,78 + 0,07
5.l!gyéb bevételek, 35,3 U gyanez Villalkozâson belili önelszâm ol6 egységenként is m érhetö, tervez-
lrlbldftâsok 45,3 hetö éS elem ezhetö,hozzâ a belsö egységek ösztönzése is kapcsolhatö.
6 (Jzcm !(tizletl) x F
eredlnény 130 + 50 , +2 5,0 1,56 0,07 L
- -
y O nelszâm olô egységenként-+ L
N ycrcségérzékeny
sé lszorzök 3,85 1,54
..) ,1 nagyvonalû elsrejelzések (becslések) ng//tin.y szabâlya
M illt ltitjuk az l% -os aktfv önköltségcsökkentés eredm ényjavftö hatâsait
(7 M Ft).a 10% -os bérfejlesztés hatésa (6,63 M Ft) csaknem teljesen közöm - AZ elörejelzésaz inform âciôk hârom lényegeskategôriàjân nyugszik
btisfti.Pedig érdem es önköltséget csökkenteni,hiszen m inden tovébbi 1% a Vâllalatkorébbieredm ényei,azok összetétele,fejlödése,
ktszvetlcn önköltségcsökkentés példénkban 3,85% nyereségnövelést idéz elö. - kiilsö adatok a környezetre és a piacokra vonatkozôan,
- az alkalm azott véllalati taktika és stratégia, valam int annak v;
'rhatö
alakulâsavvéltozâ'sai.
A

I.1() 1zl1
 Ahhoz, hogy elôrejelzésiink m egbizhatô lehessen, elengedhetetlen nl/ztfny
alapvetô'szabâly ism erete és alkalm azâsa. Ezen szabâlyok term észetesen
közelsem teljeskörfiek,tetszésszerintbövithetök,kiegészfthetök.
A legfontosabb szabély,hogy ne elégedjiink meg egyetlen szém ftâsim öd
alkalm azâsâval,hanem ha lehetségesm inden elôrejelzettadatvonatkozé-
séban végezziink ellenörzést a kiilönbözö ûton nyerhetö adatok szem bel
u1-
lftiséval.
A gyakorlatban lényegében m indig két alapvetö m ôdszer éll rendelkezé-
siinkre a fejlödéselôrejelzésére:
* a m liltbeliadatok,illetve növekedéselörevetitése és
* az elörejelzet'tadatés egy m âsik ism ertadatközöt'titartôs strukturélis
kapcsolat felhasznélâsa.
-
T öbb becsûlendö adat esetében m eghatérozhatôk azok a valöszinfiségi
intervallum ok,am elyek a lehetségesfejlödésiiketbehatâroljék.
hz elôrejelzés m unkéjânak kiilönösen szervezettnek kell lenni ahhoz,
hogy elkeriilhessiik az ,,önm agukhoz visszavezetö'' következtetéseket.
E bben sokat segfthet a szâm ftéstechnika alkalm azâsa
. Ezta m ödszerttökéletesftjiik,ha a vâllalkozâs növekedése és a piac fejlö-
-
A z elem zés elsô fâziséban az elem ek eg y részétcélszerfitartôsnak tekin
.
teniés vâltozésâvalnem szâm olni(ilyen példéula pénz stabilitésa).A dott
esetben sziikséges lehet ezek figyelem bevétele, de ez az elôrejelzésnek
egy következö szakaszéban következhet csak be .
Az elörejelzetteredm énytsok esetben helyesbitenunk kell.
-
M indig m eg kellgyözôdniink arrél, hogy nincs-e tûlnagy eltérés a vâllal
kozâssajâtelörejelzése ésa kiilsö elem zô âltalösszeâllftottbecslésközött.
A tevékenység :lvfj/gxc,fejlô-dése -
A tevékenység böviilése az eredmény elörejelzésének egyik központielem e.
A tapasztalataztm utatja,hogy ha ezen böviilésbecslésam egalapozott akkor
az eredm ény elôrejelzésének hibâiiskisebbjelentöségfiek lehetnek.
Sok elörejelzés qorrin esupén a tervezett forgalom és egy (tapasztalati)
stlagos nettö fedezetiösszeg (vagy hânyad)alapjân dolgozunk.Ezéltalgyor
san,viszonylag elfogadhatö m inôségfibecsiiltadathozjuthatunk.
h növekedéselôrejelzésének forrésai:
-
a piac fqjlödése éstendenciâi,
-
11ktilönbözö piackutaté szelwezetek piacielôrejelzései,
-
szakértö szervek becslései,
- a vtîllalkozlsnövekedésitrendje tevékenységenként,term éke-
nkéntés pia-
ctlnként, - 11l'elJ
a vlillalkozâs sqjétclörcjelzéseistb.
l'1?
dzlnoTekedés /ë?7.Ft=&
M inden növekedési elörejelzést m egelôzöen elengedhetetlen a tevékenység
részleteselem zése éssziikség esetén föbb piaconkéntiszegm entâlâsa.
A (%l az, hogy meghatârozzuk a növekedés legföbb piaci befolyésolö
tényezöit.
:
' N éhlny példa:
- a Sikiiveggyértâs növekedése alapvetöen az épitkezések és a gépkocsipiac
fiiggvénye,
alakâsépftésa hâztartésok vâsârl6erejének ésahitelkam atlâbak fiiggvénye,
' - a repfilögépiilés gyértâsânak fejlödését alapvetöen m eghatârozza a nagy
7 Iégitérsasâgok m egrendeléseinek alakulâsa stb.
,
' h növekedéstendenciâja
1 Az elörejelzés talén leggyakrabban alkalm azottform âja a vâllalkozâs tevé-
kttnységigörbéjënek ,,m eghosszabbftâsa''.
s
tlése közöttieltéréstextrapolâljuk.
v
?tnöMekedé'
îërzti/fdnr l#d
A Vâllalkozâs tevékenysége gyakran érzékeny olyan kiilsö véltozékra, am e-
' lyekre nincsrâhatésa,am elyeketbefolyisolninem képes.
'' llyen példâulaz exportorientâltség esetében a devizâk ârfolyam a.
EZ a kiilönleges érzékenység feltétleniil figyelm et érdem el, az ism ert
. kiilsô tényezöket is m eg kellpr6bâlnunk elöre becsiilni.
22 ellà'rejelzésgyakorlatimôdszere
lIllllrra lehetöség van,a tevékenység fejlödéséttekintsûk âtöt-tiz évre visz-
t N/llmenöen,de ez a feltételterm észetesen nem elengedhetetlen.
lsllbgadhatö,ha csupân a m egelözö 3-4 évre tém aszkodunk.
A/elörejelzésfolyam ata a következökben irhat; le:
' 'k .
piacok behatârolésa,a legutôbbi statisztikâk és szakértôibecslésck cgybc-
' Vetése,a tevékenységiciklus feltârâsa (am ennyiben az adotttevékenyq/g
ciklikusjellegl'
i),
a növekedésitrendek m eghatârozâsa (ism ertstatisztikaim ödszerekkel),
11piacok m ûltbelifejlödése ésa véllalkozésa'
zonosidöszakbaninövekctléNt.
kivöttieltérések,kapcsolatm eghatirozâsa (piacirészesedések vtiltlt/lisll).
'Ilftottnövekedésillipotézis ellenörzése.
-t
A'
l4 3
A becslésim odellek szerepe A szâm itottnettô nyereségrâték alakulâsa a következö évben:
A becslésim odellek egy csoportja m atem atikaiform ât öltött m odellek,kii ' ql 8% q2= 12% q3= 10%
lönbözö param éterek és a kiilsö forrâsböl szérm azö adatok bâzisân felépitett '
egyenletek. Az elôrejelezhets ârbevételJo ?a tervévben:

A modellezésmésik lehetöségeavâllalkozâsszâmvitellrendszerének szimu- .

, Tervârbevétel- i,t(1+ nJ)= 6?7MFt
lâciôja,am elyetpéldâulszâm itögépen m fiködtethetiink.A vâllalkozâsgazdâl-
kodâsi param étereit szim ulâlni képes szoftver nem âl1 m ég rendelkezésre (260 x 1,15 + 115 x 1.2 + 160 x 1,25),
m inden gazdélkodônélaz elörejelzéshez. .
azaz az ârbevétel 19,1% -ka1nö az elözö évhez viszonyitva.
A pénziigyielem zök a nyereség elörejelzésére lényegében igen egyszerû m o-
delleket is hasznélnak. llgyanezen m 6dszerrela nyereség becslése:

fgy példâula piac ism eretében a becsiilteladâsokbölkiindulva - a piacirészese- Ny ijt (1 + nJ)qj= 60,5 M Ft
,

dés vârhatö alakulâsât is figyelem be véve - a tevékenységi szektor nyereség-

hlnyadéval szém olva hatârozzék m eg a vérhat6 eredm ényt.Ez igen nagyvo- ((299 x 0,08 + 138 x 0,12 + 200 x 01) = 60,481
nalé becslésnek szâm ft. : .. '

' I'cntiekben nyilvânvalôan egy igen leegyszerfisftett rövid szem léltetö példàt
A térsasâg eredm énye a t + 1.évre a következök szerint irhaté fel: 'L,'
:, ,
tckintettiink ât.A gyakorlatban az elem zönek igen érnyaltan kell m egftélnie
-
y+ ,
'''
az eladâsok alakulâsâtcsaktigy m int a nyereségrâték vârhatö nagysâgét.
s
R

Nyt+l5-1âJt(1+ nJ)qj , ,
' 1 ,
't
kp 5 4.2 A z optim âlis eredm énytervezéstxeg -
.. té.szgzz,z.ttgvog

ah01 2*
lddigi isluereteinkre tém aszkodva elöbb csak m odellszem en tekintsûk àt az
.

AJt- a târsasâg eladâsainak összege (érbevétela ,,J.''tevékenységiterii- . elvtlménytervezésalapinform âci6it,m ajd tervezésim 6dszereit.
leten ,,t évben
nj - a tervezetteladâsok növekedésirâtâja ,,
j''tevékenységiteriileten a
#,t''és a ,,t+ l''év között
(1J = a nettö (adézâs utâni)nyereségrâta az adotttevékenységiterttleten

A vlllalkozés 1.2,........j,...........n tevékenységiteriileten dolgozik.

N ézziik m eg ennek az egyszerfi m 6dszernek a gyakorlati alkalm azâsât egy
példa segftségével.

Egy vâllalkozés a bâzisévben 50,6 m illiö forint nyereséget ért el 535 m illiö
fbrintosâr#bevétellel,am ely a köyetkezö m egoszléstm uytatja:
A l= 260 M Ft A c = 115 M Ft A 3 = 160 M Ft
*!
A hsrom tevékenységiszektor eladssainak növekedésititem e:
1)j= l5% nz= 20% np = 25% .

l4.I I45
 A nyereségoptim um -szém ités a az eredm énytervezéstdltIpfsytlrzzi cftg A)Az c/& ti'gv elemzett fgnyuzlrptzf (a tervezés korai szakaszâban becsûlt
. ' adatai).
A z eredm ény optim um szém itâssal alâtém asztott tervezéséhez egyidöben nég
y
. .
csoportba sorolhatö m egblzhatö inform âciökkalkellrendelkezniink (6 .
ébra) 1l
1. 11)/1piaci lehetöségeket tarsalmazô informâci6k, amelyek tartalmazzâk,
hogy m ilyen ten nékek, m ilyen m ennyiségben, m ilyen piacokon, m ilyen
'rakon és m ilyen eladâsi,fizetésifeltételekkellennének értékesithetök.
J
6.szâm li Jhm
'

/#' (')/1 gyârtâsl Jyfejlesztési lehetiçségeket tartalm azô jz/

-/br/nticM /c, am elyek
A ' lblölelik a gépi és m unkaerô-kapacitésokat, a rendelkezésre éllö alapanyag-
) Elôzö év elem zett . m ennyiséget
tényszém ai , valalnintazok jobb kihasznâlâsiésbövftésilehetöségeit.

' l))/1jèvedelmezöséget tF& gazdasàgossâgot m eghatâroz6 inform âciôk.Ezek

B ) Pi ttsbbnyire a fedezeti költségszâm ftls valam ilyen m 6dszerének alkalm azé
aciinform éciök:
s5n nyugvö tervkalkulâciöböl szârm azhatnak.
-
placligény N YER ESéG KOM PLEX
elérhetö érak N
yereségoptim um szâm ftâst m a m ég nem m inden vâllalkozés készfttet.
-
feltételek l'
-
szâllitésihatéridök edig kçvénatos nyereség op tim um szâm l'tâst vlgezni pl. a rendelkezésre
flllö eröforrâsok (gyértâsi, term elési, fegl
.esztési Iehetöségek) optim âlis
? kihasznâlâsât m axim âlis nyereséggel biztosftö term ékm ennyiségek és
(4) G yârtlsiés fellesztési , ' term ékösszetételek m egism erése céll'éb6l. E nnek m ödszereit korlbbi ta
Iehetöségek: .f
u
)
,
.'$ lltlllnJ
'nyainkbanmârmegismertiik.
-
gépikapacitésok :
- munkaerö '
- tt'
Y.
.
Islevenftsûkfelezek lényegét.
kapacitésok O PTIM U M ) 1
- beszerezhetö SZXM fTXS Nyeleségoptim um szém ftâscéljaira felhasznélhat6k:
'

alapanyag TER V v. tl gyârtm ânystatisztikâkat alkalm az6 m ödszer, ha a term elést korlétozé
-
tertllet ) tényezövelnem kellszâmolnunk,vagy csak iizemenként(gyâranként)
-
stb. ))),
) '
egy egy term eléstkorlâtozd eröforrés érvényesiilés
-
a lineâris p rogram ozâs m atem atikai m ndszerei, ha eg y idöben több
.

l))
közvetlen aZ ) llzeket a m 6dszereket koribban a piaci döntéselökészités tém akörében
(proptlrcionélis)ön ,
tY
-- lllli1*tsrgyaltuk.
kllltségek
-
l'ajlagos gépörék,
.
S R VD
M éNYTERV .
alapanyag beszerzési
m lrm dk
itsvedelm ezôségisor 7
rendek

l,l(' - 147
5.3.3 R észletes, a kom p lex iizleti terv rlxzl/ kép ezô-eredm énytervezés a fontosabb term ékekre, tevékenységekre vonatkoztatva. A z önköltség
csökkentésilcrvcknek kiem elkedôjelentöségikk van,a kapcsolôdö intézke-
Foglalkozzunk elöször az eredm énytervezést segftö m ödszerekkel! dések hatâsaittartalm azzék.

a) A költségek tervezésénekl'elentö-
ségér6lg.
çim alânos pytrtï-
vzcrcf'
rtj'/ A költségtervek jobban képesek a tervév valös költségviszonyaitm egkö-
zelfteni m int az elm lilt évi tényszâm ok F eltétleniil közelebb van a valö-
,

lsm ert, hogy a term elési költségekröl, a vâllalkozés vezetése sokrétti és séghoz
, a t ervidôszakban elöâllitandô term ékek term elési feltételeihez
m egbfzhatö inform éciökatigényel: gondosan igazodö költségterv, am elyik szâm ol az adott év reâlis gazdass-
az ârkialakftâshoz, jtkjtételeivel:éraival
. g , béreivel,m fiszakifejlesztésieredm ényeivel(beru-
-
a salât term elésfi készletek értékeléséhez, hézésaival
, kiselejtezésévelstb.).
a vezetöidöntések elökészftéséhez és ellenörzéséhez,
a véllalkozéson beliiliönéll6 elszém olâshoz, vizsgâljuk m eg ezérta költségtervezés âltalânos m ôdszereitis K öltségeket
.

-
a költséggazdélkodéshoz, , tervezni többféle m ödszerrel lehet:
a term ékjövedelm ezöségivizsgâlatokhoz,végiil t.
.
. ,
béziskorrekciökböl kiindulva és
-
az eredm ény tervezéséhez. ' -
norm ékra,norm atfvâkra alapozva,valam int
E zek az inform éciö igények nem csak tényszém okra vonatkoznak , hisz a - 1W lla bâzislîköltségtervezéssel(ZBB -m 6dszer)
term elést m egelözö idöszakokban a vezetés döntéseinek elökészftéséhez
elsösorban vârhatö költség- és ârinform éciékra költség- és ârtervekre van 'SICCFO VZO m odszerként lzasznélhatö
,
sziikség,tehât a vezetés m egbfzhatö,ellenôrizhetô tervadatokat is igényel -
ltfcdezetiköltség-szâm ftés,
.
-
a hatârköltség-szém ûés és
Vezetni ncpz lehet csak tényszâm ok tz/t7# /Jn.
?Sziikség van tehétaz ârak és a
.
- a flexibilis(reagâlâsifokotalkalm az6)tervezés
költségek tervezésére.Sziikség van arra, hogy költségtervek k/qziil jenek: m ödszertana.
költségnem ek szerint középtâvfl tervidöszakra éppen t'Igy, m int éves
tervidöszakokra,az eredm énytervezésim unka ellenörzése céljâbél,ez ., A hârom m ödszernem vagylagos,m indegyikre sziikség van.A fontosabb.
kiilönösen fontos a kisebb véllalkozésok esetében amelyek az össz-
, ,' 11jelentôsebb költségeknél(közvetlen anyag-és bérköltség)helyesebb.1111
költség eljârâsszerintieredm énym egâllapftâstvâlasztjâk, költségnorm ékra épitiink,a többi költségeknél célszerûbb lehet a blizis-
a vâllalkozéson beliili tïnc/xctinztpfl egységek, tzriiletileg elkiklöniilt korrekciökbölkiindul6,illetve a nulla bâzisti költségtervezés.
egységek, tizem ek, költséghelyek szerint. E zek nem csak a közvetett ,

költségekre vonatkoznak, hanem az önelszâm ol6 egységek éltal befo :,,: ' M iti.
îjelenta btizix tprrc/ccil:lalapul6 ?All#= dr.
? A ztJ'elenti,hogy kiilldll
Iyésolhatö m inden költségre. '% ltlllk az elm ûlt év tényszâm aibôl,a nem ism étlödô költségelem eket kielllel
-

Végiilsziikség van arra,lzogy legalébb a tennelés zömétkùevôjelentô' à
term ékekre (tevékenységekre)évenkénttervkalkulâciök késziiljenek.
At tL4t
ervkalkulâciôk készitésétjogszabély nem irja elö,de a véllalkozâssajât ).
.
ths részvényesei érdekébôlkiindulva kell hogy ilyeneketiskészitsen.
, 11jclenta ebb kooperéciés vâltozâsokat a nagyobb szervezési intézkedések
Tervkalkull'ciökra nem csak a sajétterm elésfikészletek nyilvéntartâsba
jtik,az indokolt,de elm aradtköltségekkelviszontszâm olunk.M ajd (igyc-
Icm be vessziik atervidöszakban m ârism ertârviltozâsokat,a tervezettbér-
fcjIesztést, a tervezett létszâm vâltozâst. az iizembe helyezendö bertlh/lzà-
sokat,selejtezéseket,a m ûszakifejlesztésm unkanorm a ésköltséghatésait.
,
llj'
ttâsaitésvégiilaz elvégzendô term elésifeladatm ennyiségivâltozâsait .

vétele m iattvan sztikség,de olyan hangstilyos feladatoknâlis, m int am ilyen

1)1.11termékjövedelm ezôségivizsgélatok végrehajtésa,am elyeknek célja a h term ékek (tevékenységek) tervkalkulâciôiban a föbb költségeket klilt-
gazklaségosabb term ékszerkezet felé valé haladâs ajövé term ékszerkeze-
, ' .
splrpzfpp-p?i?ik (norm atfvâk)alapjân célszer; tervezni.A kizvetlen költségek
ttlllek tudatos alakftl 'sa. N em lehet a /yvlrc vonatkoz6 (o p/(
. Jk
v(4 (?/ csak tcrvczéséhez a közvetlen anyag-, bér- és gépidönorm âk sziikségesek. Ezek
?
k???h/?/)tz// toinvszcïtnok (?/(?p/J?7 ellà
. kthzl-teni, /?(J#y/.y,
Js,r?/??/ A vezctésnek a llytjszakidokum entéciôkbôlszârm aznak M ûszaki dokum entâciôk nélkiil
.

tsltségckkcl valö g:zdl 'lkodi-s m egvalösftl 'sa és az eredlnény tervezése ljijlcs lnegbfzhatö költségnorm a nincs m egbfzhat6 költségterv, költség-
,
lllllltl is sztlkstlgc vall a tcrvczett klszvctlell klqltségck isjlleretére Iegaltîbb glkgdlîlkodjs és ellcnörzés .

I48 l4t)
 Ism eretes,hogy a norm âk m indig adottköriilm ények,adottfeltételek között (.) Eh es eredménytervfedezetiösszegének fdrpczëu
çd
érvényesek.A feltételek ellenben éllandöan vâltoznak:liJ'technol6gia,tij
konstrukci6jelenik m eg a fut; gyârtm âny elöâllitâsa sorân is,m egvéltozik . Az ad6zâs elôt'ti eredm ény m egtervezése elôször az értékesités fedezeti
az anyag m inösége és m és tényezök is. A norm âkat tehét idônként m eg ) összegének tervezésétigényli.E nnek inform âci6s bâzisaia következök:
kell véltoztatni. Szabélyozottâ kell tenni,nem csak a norm ék készftését, a 1*' az éves term elési, értékesftési terv, am ely cikkenként, illetôleg cikk-
norm ék rendszeres karbantm âsét is. csoportonként tartalm azza a tervévben elöâllitanié5 értékesiteni kivânt
term ék- és ârum ennyiségeket,
A nulla JIJZJ-
CJ költségtervezés (Zéro Base Budqeting)eljârésa elsôsorban a term ékek,âruk értervben m egtervezettârai,
a közvetettköltségek tervezésének javitéséttfizikicélul.A középpontban a term ékek évestervezettközvetlen önköltségiadatai,valam int
az egyes funkcionâlis teriiletek tevékenységének elem zése és tervezé az âr és a közvetlen önköltség kiilönbözeteként m utatkoz6 fedezeti
se âll.A ZBB aztjelenti,hogy a közvetettköltségek tervezése a ,,nullâröl'' összegek. '
indulva történik,és nem csupin az elözö évi(bâzis) költség âtlagolt szâ- '
zalékos növelésévelvagy csökkentésével.M inden egyes költségeta sziik Ezek alapjân a következö tâblizatban feltiintetettm ödon m egtervezhetö 11
séges tevékenységböl kiindulva kell m egalnpozni A költqégtervek készf- tevékenységek éves fedezeti összege
tésének m 6dszereit a költség-önköltségszém ftâst térgyald szakkönyvek '
tartalm azzék. (q
-lkk értékesftésre M ennylség Fedczctl
'

p
'
''
(trv ) szântterm ék, db v srhatö érbevétel K ozvetlen koltség osszcg
b) Ac eredm ényterv szerkezetim odellje jgrllu éru,szolgéltatés tkm
(term elö szol m egységér osszesen egységftr osszesen
A véllalkozâs eredm ényterve szerkezetileg öt fö részbôl â11.A z összeâllf- gmtatö keres
CZCF o rjntban
tott iizletiterv részeként az eredm énytervet is értékelésnek,bfrâlatnak kell kedelm ltev ) .
...
alivetni Ez gyakran jir a kom plex iizletiterv,s ûgy az eredm ényterv m 6- qo po qapo co qmn q.I.
dosftâsâval,ezértm odelliinkben a visszacsatolâstisszem léltetjtik. .
j A,,termék
:9 l000 100 l00000 70 70000 30t)t)t)
'
1.
'
.
7 1 ,,B ''term ék 2 000 250 500 000 100 200 000 300 (1()()
?. ,,
A)A tevékenységek . 1 ,,C term ék 5 000 24 l20 000 12 60 000 6()()41()
lrtékesitésének 'v 4 Szolgâltatés l 000 90 90 000 50 50 000 4()0(1(1
fedezetlosszeg qr ! Kereskedelmi
tCI'VC . tcvékenység 3 000 80 240 000 45 135 000 105 ()()()
B)A kozvetett
költségektel've éV ES l
c)A TERW RW K ELVS .
zegyéb pijtpioxjéx y -
bevételek és 41 E r éb 60 000 40 000 2()()()()
râforditâsokterve TERV (TERVBiRA LAT) összesen 1 110 000 555000 555000
D)A pénzugyi -x.j . ,
muveletek ,.. Az cltszö téblézatalaplén elsösorban Jz ipariJJ m ezökazdasâgitermeln-J-$
eredményterve #.,.
,
/ szolgzltata evékenység tkdezetiösszege tervezhetö.Feltételezi a vârhatö
E)A tdrtékesftési m ennyiségek (rendelések) és az eladâsi ârak ism eretét,ennek
rendkivull Ikllijly iban a vâllalkozâsnak becslési ellârâsok
.
eredm ény tervt c eredm ényeire kell tâm asz-
, kt)(111i11.
A tervezési m unkl
-t segftheti a prqfitâlô elem zés ??1l#-îzdrd, am ely az
tlzlt!ti tcrvczésben nelncsak a következö évre koncentrâls több évrc elfsre
7 âbra vlzsg/llilkaz értékcsitésiIehetöségeket.de a tervévre vonatkozô elképzell-
.
.

f$() l5 I
 sek inform éciöt biztosfthatnak a következô évi iizleti terv, s azon beliil az
eredm ényterv összeâllitésâhoz. A m édszerrel itt bövebben nem foglalko-
zunk,azt a piacidtm tés elökészitésének tém akörénélrészleteztûk.
A z épitöipari tevéLenység fedezeti összege a véllalkozés rendeléséllom é
nyéban szereplö épftöipari m unkâk alapjân telwezhetô.Arbevételként a
telwezet'tvagy m âr m egkötött szerzödések szerinti,vagy a költségvetési
értéketkellt-igyelem be venni.U gyancsak a költségvetés alapjén éllapfthat
juk m eg azelvégzendö épitöiparim urfkâk tervezettközvetlen önköltségétis.
A szâllt-tési,A vtzm zti-çï tevékenység eredm ényének tervezésekor a kiilsö
m egrendelök vagy belsô dolgozéiigények (ez lehetigen elenyészö)alap-
jân végzettteherszillftâs vagy szem élyszâllités fedezetét irânyozzuk elô.
Az értékesftési érbevétel tervezése sorén a teljesftm ények és a vérhat6
szâllftâsitarifâk,a közvetlen költségeknéla gépkocsltfpusonkénti,a tonna
kilom éterenkéntitervezettfajlagosköltségek az irânyad6k.
A kereskedelm i tevékenység eredm ényének tervezésekor kiilönbséget kell
tenniink
a sajâtc/la//f/l.
ç?Jtermékek,valam int
a vlytirtplf kereskedelm i âruk,anyagok
értékevltéseközött,azok eredm/nytartalmânnk eltérésemiatt.Azértékesf-
tési ârbevétel tervezése a piaci igények, a sajét kereskedelm i egységek
tervezettforgalm a,a m intaterm ékek becsiiltértékesftése alapjén történhet.
A kapcsolddö közvetlen költségeknél, a sajât elöâllitâsflak esetében a
tervezett közvetlep öpköltség, a kereskedelm i âruk esetében a tervezett
beszerzési âr (ELA BE) az irényad6 az eladni tetwezett m ennyiségen ttil-
m enöen.1t4 kellm zgterveznia vârhatôan feleslegessé vâl6,értékesf
tendô anyagkészletek vérhaté bevételétéskönyv szerintiértékétis.
A kiilföldigrfa d-
çrfg, eredm énye - bonyolftâsiform aölfttggetleniil- élta-
lâban a term elötevékenység eredm ényébe olvad be.
d) h közvetettköltségek fdrveza d
A tervezés m ödszare az idetartozö költségcsoportok jellegzetességétôl
fiiggöen eltérô.
A ktszvetlen önköltség tartalm ânak târgyalésakor I4ttuk, hogy a közvetett
(tkzem i) költségek egy része vagy egésze beépiilhetaz önköltségbe.Bâr-
m ilyen gyakorlatot is alkalm az a vJ 'llalkozls,a közvctett költségeket l?zïrl-
detllçéppetlkfJ/?.çtJg/1(,/yf.
?l?kJ??/kelllntzg/crpczrl/.
l5-'
M tizem i költségek költséghelyek szerinti m egtervezésére többféle lehe
töség kinâlkozik.A tervezés történhet a bâziskorrekcié elvégzése utân
költségcsoport és költségnem bontésban, flexibilis m 6dszerrel vagy költ
ségcsoport bontâs nélktilnagyvonalû m ödszerrel.
A jlexibilis (rugalm as) költségtervezés azért is kapta elnevezését,m ert a
$'
4 m ödszeralkalm azisa sorân az iizem isajâtosségaihoz rugalm asan igazod6
,,: költségjellem zôket és jelzôszém okat alkalm azunk.Ezek kijelölésében
tehâta költségcsoportok m eghatârozâsâban költségcsoportokrajellem zö,
ûn. költségjellem zök kivâlasztâsâban a véllalkozâsok teljes önâll6sâgot
élveznek. K ötelezö elöirâsok sem a költségcsoportok képzésére, sem a
költségjellem zök m egvâlasztâséra,sem a reagâlâsifokok m egâllapitâséra
nincsenek.
Célszerfinek tartjuk az iizem iköltségeketm ér m egtervezésiikkor legalâbb
gépköltségekre és egyéb uzem iâltalânos költségekre bontani.A tervezés
pontosabbé tétele érdekében célszerû ezeket a költségföcsoportokat to-
vâbb részletezni.A tovibbirészletezésnéliigyelnikellarra,hogy az eltérö
törvényszerfiségeket követö költségek kiilön-kiilön csoportot alkossalzak.
E1 kell tehât kiilönfteni a m egvélasztott költségjellem zô alakulâséval
aré
'nyosan, vagy közel arânyosan véltoz6 költségeket a degresszfv, de
kfilönösen a Gxjellegfiköltqégektôl fkyelnikellnrra iq,hogy egy-egy
költségcsoportban csak olyan költségek szerepeljenek,am elyek befolyâ-
solhatésâguk szem pontjâböl is m égközelitöen azonos term észetûek.(A z
tizem éltal befolyâsolhatö költségeket el kellkiilönfteniazoktöl a költsé-
gektöl,am elyekre az iizem nek befolyâsa nincs.)
Ktsltségjellem zöként olyan term észetes m él-tékegységben m egtervezhetô
l . ês mérhetô m utatöszém okatkellkijelölni,am elyek alakulésa a vonatkozö
k klsltségcsoportnagysâgâra döntô befolyâst gyakorolnak (gépôra,termelt
, lnennyiség,légköbm éter stb.).
--,
f'
, f'
) A nexibilistervezéshez szukséges a reagâlâsifokok m egillapitâsa is Ebböl
.
ltcélböllegalâbb 2 év tényadatéra van sziikség.Ezek összegét- a bekö-
'
, vetkezett ér-, bér-, tarifavâltozâs m iatt - legalâbb érindexek segftségével
tlzlhlllls szfnvonalra kellhozni.Figyelem be kellvenni az iizem m ûszaki-
technikaifelszereltségében bekövetkezett vâltozésokat is.
A z egyes költségcsoportok költségvâltozési szâzalékaiböl, valam int a költ-
Négiellcm zö véltozâsénak szâzalékaibôlaz egyes költségcsoportok reagé-
llisi Ib ka m egâllapfthatd.
#
l53
 d reagâlâsifokok alkalmazàsa akkor célszerû, ha az fn/ ticït;,
. s râta nem
jelentô-s.Ellenkezö esetben annak hatâsait kikellszûrni;ha ez elm arad,
ligy a kapottreagâlésifokok hasznâlhatatlanok lesznek.
portok tartalm âbölkellm egâllapftani,m elyek azok a költségek,am elyek
valam ilyen m értékben hozzâköthetöek egy alapul vâlasztott költségjel-
lem zö vâltozâsâhoz.Ezzkre vonatkozôan költségjellem zöket és reagâlési
fokokatkellm egâllapftani.

/ Reagélésifok(r) Kö l
ts égvé-
ltozâ s% b a
n
K öltségjellem zö vâltozésa % - ban
xz egygy tjjjujts g.yka tsggek jozfja kutatcgijcsgrs jjyeju sgtgs ktgtu gei-
' ként az ilyen cfm fi tervben tém énként m egtervezett kizvetett költségek
A költség)
'ellem zôk nagysâgrendjében bekövetkezö szâzalékosvâltozâs és összegeiâllftandök a tervbe,am elyeketvârhat6an a vâllalkozés nem akti-
.

vél,azaz az eredm ény terhére szém olla el.

a reagâlési fok szorzataként m egtervezziik az egyes költségcsoportok ösz-
szegének tervévre indokolt vâltozâsét, am it a vonatkozö költségcsoport
korrigéltbâzistényszâm éhoz hozzéadunk.
H a a vlllalkozlsaz uzem iköltségek egy részét(p1.a gépköltségeket)vagy
' l sziikséges az iizem i költ-
egészét egyéb kozvetlen költségként szâm olla e ,
ségek egészének vagy egy részének felosztâsa költségviselökre.
G ûrdnciélis /tzvfftià'
. ï költséëek Cfm en tervezziik m eg a tervévre vérhatö
ârbevétel ism eretében a vâllalkozâs, illetve az éltala elöâllitott term ékek
Cikkcsoportjaira vonatkozö,garanciâlisköltséghânyadokkalszém ftottösz
, Szegét. A tervezés fontossâgât növeli, hogy a vârhatö kötelezetts/gekre
kbpzett céltartalék összegénélcélszerû kiindulésialapként kezelni.

Vetitésialapkéntaz önköltségszém ftâsrendjében az iizem re kijelöltmutatö

szém tervévinagységrendjétkellszerepeltetni.(Ha a véllalkozâsaz iizem i
költségek felosztâsânâlföbb költségcsoportonként m âs-m âs vetitésialapot
alkalm az,term észetesen több vetftésialap m egtervezésére keriilsor.)

A z iizem i költségek tervezett összege és a vetftési alap éves tervezett

nagységrendje alapjén m egtervezhetjûk az iizem i költségek költséghe-
Iyenkéntipétlékkulcsât,illetöleg fajlagos költségeit.A z iizem iköltségek
költségcsoportonkénti flexibilis tervezésének m 6dszerét példaszertien be-
mutatjuk.
(Lésd a következô oldalpârtl)

A z értékest-tési költségek tervezésénél âltalâban az értékesftési forgalom

adatâtcélszerfivetitésialapnak,költségjellem zönek vâlasztani.Figyelem be
kellvenniezen tthlm enöen a következö évikiem elkedö esem ények (vâsâ-
rok,kiâllftésok,lijképviseletnyitésa stb.)hatésait.
â z igazgatâsitf,s irényl-tâsi költségeknek fervcza e az elözö évitényszâm ok
és a költségeket m ôdositô föbb tényezök âr-, bér-,tarifa-, szervezési vâl- '
tozlîs stb. ism eretében korszergen költségelem enként történhet, figyelem -
be vlave a kapcsolöd s feladatok növekedésétvagy csökkenését.
Iktiltbéggazdl
ulkudl
usLcélböllegalébb a jelelltfssebb költségvket szervezeti
cgységenként is tervezni kell. F inom abb tervezésének m ôdszere elsösor-
ban lf szletes költséghelyi tagozödâst l
m lsodsorban költségcsopol-t (vagy
,

kisltségelcm ) tagozödâ
-st jelcnt.A tervczésnél itt is az elözö évitényszé-
1)1()k'btll ethlq/erti kiil'
1tltllni. A tényszâl-nok alapjân az cgyes kisltségcso- #

I'tI I55
 l U''zem i(egyéb közvetlen és éltalânos)költségek tervezése
ezer F t ban
U zem . 200 ... ...év
K orri- R eagé- T erve-
Béziskorrekci6k hatâsai gélt lésifok K öltségjellem zô zett
tlzem ikigtségek Bézis- bézis költsé
költségcsoportjai költstg ;r- m ii- beru- itszer- m eg- terv-
bér- szak- hézés vezés nev. indexe
tarifa szém kiselej
tezés
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
I G épkoltségek:
(klem elt gépekre,gépsorok-
ra kulon kulon értékcsok
kenésl lefrés (terv szerlntl) 200 + 60 + l00 360 0 gö 360
energia 20 +6 F.10 36 1.0 gö 93,8 34
tlrgyieszközfenntartâs 120 + 14 F.60 194 0,6 gö 93,8 187
fo öan a felhasznâlâs 30 30 0,5 93,8 29
11 R ezslbérek:
havldfjasbérek 60 +4 + 20 + 10 74 0 74
fizikairezsibérek:
- anyagm ozgatis 20 + 1 +6 27 0,4 ten n 110 28
egyéb 30 +2 +8 40 0,4 tel'm 110 42
kozvetettbérek kleg
szetései. ötlékal,bér âr. 55 +4 + 17 5 7l 0,4 tenn 110 74
I1.1 épuletek és berendezé
selnek fenntartisiköltségel
értékcsokkenésllefris 40 40 0 40
Sltés 10 +3 +2 15 0 15
vlle e 5 +2 +7 l4 0 14
térgyl eszk fenntartésa 20 +3 23 0 23
fo öan felhmszn 5 5 0 5

K orri- R eagé- T erve-

'
Béziskorrekciök hatisai gilt lésifok K öltségjellem zô zett
Pzem iköltségek Bézis- bézis költsé
költségc-soportjai këltség ér- m fi- benl- ét- m eg- terv-
bér- szak- hl âs szer- nev. indexe
tarifa szém kise- vezés
le tez--
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
IV .M unkâsvédelm i
koltségek
V édôétel-ital
m unka- és védôruhw 10 + 10 20 1y0 fô 93,8 19
védôberendezések 20 + 10 30 0,6 fö 93,8 29
V .T erm eléshez kapcso-
lödö se édan a ok 55 + 11 + 40 106 1 tel'm . 110 17
UZEM IKOLTSVG
OSSZESEN 700 50 + 180 + 170 15 1.085 1 090
.

Tellesftettnorm aörék
szn-m a

Produktfv gépörék szâm a 20 000 +l2 (KX) 32.000 3 000

.

T erm eltm ennyiség 10 000 6.(V 16 000

. 15.000
G épköltség és gérörâra 5 000 +5.(K 10 000 11 000
.

U zem iköltség 37 38,75

term ékegységre 40,66
egy nonnaöréra (R ) 140 108,50 36,33
Iz tszâm fizikai 35 33,90 36,33
100 160 150
e) Az egyéb beva elek J.
îegyéb m-
ybrlfftstp/ctervezése h) X; eredm énytervösszeâlll-tâsa JJ értékelése

szeket a szokâsos iizletm enettelszoros kapcsolatban lévö bevételeket és A z elözô pontokban ism ertetettek alapjân m âr összeâllithatô az eredm ény-
râfbrditâsokat tervezni elsösorban a kom plex ûzleti terv m âs résztervei terv (példénkban részben szabadon vâlasztottadatokkal):
alapjén célszerti.
1. értékesftésnettö âlbevltele 1 110 000 EFt
T ervezhetö: 2 E'rtékesftés közvetlen költségei
.
555 000 E Ft
az értékesftettim m ateriâlisjavak és térgyieszközök vérhatö bevétele, 3 értékesftésbruttö eredm énye
. 555 000 EFt
illetve könyv szerinti értéke, 4.K özvetettköltségek 2 15 000 E Ft
az elözö évi céltartalék m egsziintetése, valam int a târgyévi céltartalék 5 E gygb bevételek 4 1 000 E Ft
képzés,ez utöbbiinkébb elözö évek étlaga alapjân, réfordftésok 38 000 EFt + 3 000 EFt
-
a fizetettadök,hozzâlârtllâsok a m ésrésztervek vetftésialaplaiszerint(helyi 6 flzem i(tizleti)tevékenység eredm énye
. 343 000 EFt
adök,le nem vonhatö iFA stb.),illetve a kapotttâm ogatâsok összegei, '
ï pgnziiavjm gveletek eredm énve
. + l1 500 E Ft
a fizetendö környezetvédelm ibirsâg összege, 8 szokésos véllalkozésieredm ény
. 354 500 E Ft
-
im m ateriâlisjavak éstérgyieszközök hiânyânak,selejtezésének könyv 9 R endkfvtilieredm ény
. 500 E Ft
szerintiértéke, l0 A dôzâs elöttieredm énv
. 354 000 E F t
a vâllalkozési tevékenységhez kapcsoltd ö köllségekkel ellentétele-
zendö
'l 'â
tâm ogat
ésok,âtvettpénzeszközök a pénzt
lgyirészl
e tterv adatai A véllalkozâs kom plex (Ezleti) terve s vele egyiitt az eredm ényterv is
a aPJ n. csak akkorfogadhatô el,ha az kielégftia tulajdonosok vezetök dolgozôk és
, y

N em vagy nagy pontatlansâggal tervezbetök a birsâgok késedelm i kam a a véllalkozés kollektfv érdekeltség elvârâsait E zért a tervet értékelésnek
.

, j
tok kârtérftések összegei,akâr fizetett,akâr kapottösszegrölvan szö. (nfu jatnak)kellalévetni
,

f) ,,z
1pénziigyim ûveletek eredm ényének fcrvcza c
A pénzugyim cveletek bevételeinek és râforditâsainak tervezése a pénziigyi
(snanszirozâsi)részterv alapjân célszerû,de alapvetöen igy iscsak a hite-
lek,kölcsönök utân fizetett,illetve a lekötött bankbetétek,adottkölcsönök
vagy a következô évben lejârö véltökövetelések kapottkam ataitervezhe
tök.A befektetések utén vârhatôan jârô osztalékok,részesedések a része-
sedésiviszonyban é11ö vâllalkozésok iizletiterveialapjân becstilhetök.
H a az eredm ényterv lényegesen szerényebb az elvârésoknâl, felulvizsgé-
landök:
a p iacilehetsségek,annak érdekében,hogy m ilyen tovâbbi cikkek és m i-
lyen m ennyiségben,m ilyen ârakon lennének apiacon m ég elhelyezhetôk,
' tz term elèbtktprlfifful tényezôk '
. a term elökapacitâsok,
- a rendelkezlsre K111ö anyagm ennyiség,
a fizikailétszâm ésannak összetétele,
-

ajövedelm ezsségetfokozô lehetsségek..

# ) A rendklviilieredm ény fcnzzg-
sc m ilyen intézkedésekkelvolna lehetséges a m ûszaki gazdasâgipa-
,
.

. , ram éterek Javftéséval az érszfnvonalatnövelni

A rendkiviili bevételek és râforditâsok tervezését alapvetöen az neheziti, m ijyen inté ,
zkedések sziikségesek és lehetségesek a term ékek köz-
amely e tételeketide sorolja.Azaz eseti,nem ism étlödö jeliegiik.Ennek el- vetlen önköltségének csökkentése érdekében
Ienére figyelem be vehetô, ha a tervezés idôszakâban ism ertek a tervévben hogyan leh ,
etne a term elés m ennyiségétés összetételéta kfvéntop-
vârhatis következö esrltlények. tim um felé közelft
eni,
térftés nélktil Jtadottvagyontârgyak hatâsa, -
m indezek utân m utatkozik-e felesleges kapacitâs valam ilyen ke-
-
fejlcsztéshez kapcsolödö tâm ogatâsok,juttatâsok,âtvettpénzeszközök, resztm etszetben ésvan-e lehetöség azoknak valam ilyen m 6don
illetve ezek K
'itadl
'sa, történö hasznositâ
séra (pl.bérm unka vâllalâsâval),
tijtlrsastigtlk alapftssshoz kapcsoltsdö bevételésrlfordftss. - hogyan csökkenthetök a közvctettköltségek .

1N8 159
 A feltilvizsgâlateredm ényévela vâllalkozâs részterveit fgy az eredm ény- A véllalkozïs egészének kollektfv érdekeltsége a fejlesztésre szântsa-
tervet is sziikséges m ödosftanim indaddig,am fg az eredm ény a kfvânt jét pénzjövedelem eléréséhez kötödik, am i a tervezett technolögiai
nagységrendetelérivagy m eghaladja. m egtijuléssajâtpénzfon-âsa.Legyen esetiinkben ennek összege 90 802
EFt.M intlâtjuk ennek összegétaz érlfkcsökkenésilefrâs összege és a
Az elm ondotlakbôlkitûnik tehit,hogy az éves eredm ényterv elfogadâsâ- tervezettmérleg szerintieredm ény nem tudja biztositani.
nak elôfeltétele az érdekeltségirendszer elvfrâsainak biztosftâsa.
A fentiek m utatjék,hogy a bemutatottterv m ég nem bocsâthat6 j6vâhagyésra,
E rröla tervbirâlat sorân gyözôdhetiink m eg. keresni kell legalâbb a m inim âlis nyereségkövetelm ény elérésének lehetösé-
geit,am itcélszerûen a tulajdonosiérdekeltség elvérâsaibölvezethetiink le.
A tervbirâlat sorân legalâbb a következö m utatôk összehasonlftâsa és
értékelése szilkséges:(târsasigiadö 18+ ,a befektetések utânibecsiiltjârö A m inim âlisnyereségkövetelm ény a tulajdonosiérdekeltség elvârâsa alapjân:
osztalék 10 000 EFt). 23% osztalékbôl és vagyonarânyos m érleg szerinti nyereségböl kiindulva a
következöképpen hatérozhatö m eg:
A L A PA D A T O K E V E S T ER V E LV A R A S
A dézés elôttyeredm ény EFt l40 000 160 000 m inkm jjis vagyonarényos adözott nyereség 24 ,7%
A dözott eredm ény E Ft l09 260 123 802
S m inim élis vagyonarényos ad.elöttinyereség 32,-%
alâttöke E Ft 500 000 500 000
ebböl:iegyzetttöke EFt 420 000 420 000 fllinim âlis éves nyereségkövetelm ény 160 000 E Ft
O sztalék (részesedés)flz EFt 84 000 96 000
Mérlegszenntleredmén EFt 25260 27802 M egjegyezziik,hogy az eredm énybfrélatnak m és a hatékonységi és jöve-
Ertékcsokkenésllefrâs EFt 63000 63000 delm ezöségi m utatök szélesebb körére is kiterjedö m ôdszerei is vannak.
Ilélkoltqé EFt l30000 144000 Ezek alapjân a kom plex eredm énybfrâlatm ödszereinek gyakorlatftesettanul
Létszém fô 250 250 m éj.
jyokban m utatjuk be.
V éllalkozâslpénzlovedelem E Ft 88 260 90 802

M U TA T O K Ev s s TER V E I-V A R A S
l'akearân osad elöttieredm ény % 28, 32, 5-4 A vérhatö eredm ény évközifolyam atos elem zése
'Ib kearân os adézott eredm én % 2 1,9 24,7
Va onalényosmérlegszenntleredmény % 5,1 5,6 A Virhaté fedezetiösszeg,operativ m 6don is figyelendö.Ez a m ôdszertulaj-
Osztalék (részesedés)m értéke % 20,- 23, donképpen az élö rendelésillom ényra alapozottfolyam atos eredm énytervezés
Iw esâtla keleset pt/fo/ev 52U000, 5/6000, m 6dszerének alkalm azâsâtjelenti.A m 6dszer alapinform âciôia tervezettel-
adâsi ârakon és közvetlen önköltségiadatokon kiviil az élö rendelésâllom ény
A z érdekeltség elvârâsaiböl és a terv adataiböl a következô m egéllaplAtésok adatai.

tehetök:
-
A tlrsaségiadö-fizetésikötelezettségjelentös. E m ödszer célja, hogy a vezetés szâm aera naprakész téjékoztatést nytijtson
-
A tulajdonosiérdekeltség 22,86% helyettcsak 20% -ot igér.Ez az elôzö a m ér elfogadottrendelések alapjân vârhat6 eredm ény alakulâséröl.Operati-
évtölelm arad (22$4),ezértnehezen elfogadhat6.A tervjavftésra szorul. vitésa,gyorsasiga lehetövé tesziilzletpolitikaim egfontolâsok alkalm azâsât,
-
A vczetôiérdekeltség is elm arad a vérakozéstöl:a vagyonarânyos adézott kcreskedelm isterm elési m ûszaki intézkedések m egtételét olyan idôben.am ikor
s

credlnény 24,7% helyettcsak 2 1,9% . azok eredm ényhatésa a târgyévben m ég érvényesulhet. éppen ezértez a m 6d-
A dolgozök a fogyaszt6iJrak növekedésiindexét m eghaladö nettö itlagbér szer a nyereségorientâlt vezetés nélkiilözhetetlen m 6dszereiközé tartozik.

llisvelésben érdekeltck.H a feltételezztik,hogy ennek eléréséhez esetiinkben

2()f$ feletti lnrtlttts Jtlagbérntjvelés sztikséges. Iâthatö, hogy a terv ezt a .

célkitfizéstI'
yelllvnItssftia I'
ncg. .'

I(141 j()I
A m ödszeralkalmazâsânak JJV J//JJJ lépéseia következök: 5.4.2 4 teryezettfedezetiösszeg szerepe
'
. .

a) m egéllapftand6 a beérkezett m egrendelések alaplân vârhat6 értékesftési A tervezett fedezeti összeg az éves eredm ényterv J6vâhagyott nyereségét
ârbevételés kapcsolödö tervezettközvetlen költségek összege, igérö fedezeti összeg.Ennek elérésekor a kivânt nagységflnyereség és érde-
b) m egâllapftandö,hogy a beérkezett m egrendelések m llyen m értékben ter keltségialapok képzödhetnek.
helik le a rendelkezésre éll(5alapvetö kapacitisokat,illetöleg haszuéljé
'k fe1 V izsgâljuk m eg ezutân példânk szâm adatai alapjé
-n az élö relldelésâ
'IIu-
a korlétozottan beszerezhetö alapanyag és a rendelkezésre â11(3 m unkaerö- m âny fedezetiösszegének folyam atos tervezési-elem zésim 6dszerét:
lehetöségeket,
c) fgy vélik lehetövé annak m egism erése,hogy a rendelkezésre éll6 erôforrâ- Tervezésiszéllftisikötelezettsé
sokatm ilyen tovébbiigények kielégitésére hasznâljuk fel.1tt a lehetöségek Tervezett Fedezeti Alapvetö
korlétaiközött alkalm azand6k a gazdasâgossâgisorrendek .
Hö M egrendelések irbevétel közvetlen összeg erôfnrrés
költst
m illiö forintban 2 000
A vérhaté eredm ény évközielem zésében jelentösége van a fedezetipontnak Ix osszesen 17 13 4 15
és a tervezett éves fedezeti összegnek. x. ö sszesen 40 30 10 - 60
X l. ö sszesen 30O l80 120 900
X II O sszesen l70 140 30 600
5 527 363 164 l 575
.
4.1 A fedezetipontszerepe . aj . szén.hétralék 30 23 7 - 25
elöszâllitâs 20 - 15 5 + 30
A fedezetipont(Fp)olyan nagysâgli fedezetiösszegetjelent,am ely esetén a : 1.1. osszesen 537 371 166 l570
vJ
'llalkozâs eredm énye pontosan = 0. C 1. O sszesen 60 40 20 80
M eVhnt/rozlqlnnk m 6dszere'(5 3 7 h)pontadataivnl) 11 Osszesen 50 35 15 - 70
111. O sszesen 53 30 23 - 40
A FE D E Z ET I P O N T
K özvetettköltségek 215 000 E Ft eu ra e -/(m 476 224 - 1 760
'
t IV . O sszesen 50 20 3( 4()
-
egyéb bevételek ésrâfordftésok egyenlege (+) 3 000 EFt '
V Osszesen 170 64 10t - 120
A T Elkv s z E 'r'r Fed..összeg
-
pénzugyim fiveletek eredm énye (+) l1 500 EFt elérése 920 56O 36C - 1
(
)a()
-
- rendkfviilieredm ény - (-) 500 EFt vj . .

Ibdezetipontotjelentö fedezetiösszeg 20l000 EFt .

Vagy . . . .
Fp = terv.fedezetiösszeg ad6zâs elöttieredm ény
555 000 EFt- 354 000 EFt- 201000 EFt A vârhatn fedezetiösszeg alakulâsâban kiilönbözö szakaszokat kell megktd-
ltinböztetni.
A fedezetipontot biztosftö ârbevételpedig:
az elsö szakaszban a m egrendelések fedezeti összegének töm ege m ég nem
201 000 EFt ériela felnem osztott költségek éves (vagy negyedéves) összegét,ez az
555 000 E Ft x 1 110 000 EFt 402 000 EFt eset m utatla
. am ennyiben a vâllalkozés tovâbbi m egrendelést nem tudna
,

szerezni,az adottidöszakban veszteségesen dolgozna,

A fbdezetipontotjelentô érbevételnagysâga összehasonlitva az éves terv a nuisodik szakaszt az jellem zi, hogy a m egrendelések fedezeti összeg
szerilltirtrbevétellel je zéstad arra,hogy m ilyenjövedelm ezöségitartalékok tarlalm a lneghaladja a feInem osztott költségek telwezett összegét.Ez :1
vallllak' a vJ'llalkozls teljesftményében, egy esetleges értékesftési volum en szakasz tehâtm lir nyereségetm utat.biztosftottnak lJ
'tszik a kfvlntanyagi
visszacséslllilyellveszélytjelentaz eredmény lisszcgére. érdekcltség elérése,illetöleg ttilteljesitése.
h
,

l()2 1()3
A fedezeti pont elérése utân, am ikor a megrendelések fedezeti összegének
tal-talm a m ér elérte a fedezeti pontot, ugyanakkor m ég kihasznâlatlan kapa
citâsok m utatkoznak, kitlönösen kedvezö lehet8ség kinâlkozik a versenyâr-
képzéssel (hatérköltség közelben) éjabb m egrendelések szerzésére.Ezen a
ponton tûl ugyanis m inden tovébbim egrendelés,m elynek vârhatö ârbevétele
a hatârköltségetm eglzaladja,növelia nyereség töm egét,igy kedvezöen hataz
egyéniéskollektfv anyagiérdekeltségre is.
(A hatfrkd tség m egközelftésére âltaliban a közvetlen önköltség is alkalm as.)
5.4.3 A szém vitelirendszerJp/clzfinform âci6ia nyereség alkot6ir6l
Szém vitelirendszeriink a vézoltakkalösszhangban felajatultûzhetikia köz-
vetlen költségek term ékenkéntifigyelését,a közvetettköltségek,a tényleges
ârbevételm egéllapftéss.
tés összesftését.
A j(5l szervezett szém vitel negyedévenként képes a következô inform âciök
nytijtâséra:
a) A z egyes term ékek tényleges közvetlen önköltsége m ilyen m értékben és
m iérttértela tervezettközvetlen önköltségtöl?
V agyis'
.
kitudja m utatnia m ûszakilag indokoltfm .normavâltozâsok költségeket
m ödosftö kihatâsait(+).Ezeketa kezdem ényezö szervek (pl.gyârtm âny-
fejlesztés,technol6gia,norm airoda stb.) szerinticsoportosftésban,fgy
Iehetöség van ezsk figyelem bevételére a belsö érdekeltségirendszerben
ki tudja m utatni a folyö normékt6leltérô költségeket (+) azok nagy-
sâgrendjét és elöidézö szerveit. (Pl. term elési irânyftâs, anyagellâtâs,
tizem ,tijftâsstb.)
A fentiadatok alapjén tehât negyedévröl-negyedévre lâthatô,hogy a ter-
vezésnélhgyelem bt vettközvetlen tyn/ctyp-sg,
gjadatok m ennyire voltak rcJ-
lisak.Sziikség esetén a szerzetttapasztalatok alapjén az eredm énytervezés
adataim ég korrigâlhatök.
b) Kitudja m utatniaz egyesiizem ek ténylegesJ/ftz/tintu ka tségeiknek összega
(i& azok (?//J?/.$cf/a telwezettkbltségektöl A zelem zésrévén aziskim utathatö,
. A VJ 'llalkozâsvezetése azonban nem lehetannyira igénytelen,hogy sajâ
Iltv,y az cltérések ln ilyen tényezôkre vezethetôk vissza ésazok m il
. yen mérték-
l7el)tekinthetök az tizemvezetéstslhiggl;vagyy ggetlen tényezlb' k Jll/l.
&lntz/(.
c) A könyvvitelllcgycdévröl-llcgyudévrc gytijtiés clclnezhctövé tcszia kllz-
1,/'/t,/?lt'
J//.
$pq
tf,l'f,/lttel-veztbssttlltzllllllsl
xllltksban (iizelnek',osztl
'lyok,költ-
ltlzI
ségcsoportok szerint).fgy m 6dunkban van m âr az 1.negyedévben m egl
'1-
lapitalzi, hogy p1. éves szintû közvetett költségkeret idöarânyos részét a
vâllalkozâs hogyan közelftette m eg? M ilyen teriileten,m ilyen szerv hibl
'-
jâb6lvagy helyes intézkedésébölvoltsziikségeseltérés? I
'gy az eredmény-
tervezés lényeges része is folyam atosan kontrollélhatö a târgyidôszak
folyam én, am i annyitjelent, hogy sziikség esetén az adott inform âciök
közbeesö intézkedésekhez isvezetnek.A z fgy kapot'tinform âciôk alapjâll
a villalkozâs belsö érdekeltségi rendszerében e teriileten is m ödunkban
lesz differenciâlni,az eredm énytnövelö vagy csökkentö tételek alapjân.
d) A könyvvitelben realizâltârbevételadataialapjân m ödunkban âllterm éke-
ink Jr-szfrlvtprltzltir relâciök szerint kiilön-ktilön figyelni és összehasonlftani
az âltalunk tervezett ârszfnvonallal.é rem elés révén felkell tfrni, hogy
m ilyen tényezôk idézték elô a kfvânt ârtôlaz eltérést? (K ésedelm es szâl-
litâs, idöközben bekövetkezett korszerûtlenedés, rossz form atervezés, a
széllftottéru sértilése m iattadottengedm ény stb.)E hatâsok is szâm szerti-
Sithetök ésfelhasznâlhatôk a belsö érdekeltségirendszerben.
5.5 A vâllalkozés eredm ényének utölagos elem zése
9 AZ érdekeltségirendszerm inden következm énye az éves eredm ényhez ftiztklik.
Az éveseredm ény (nyereség vagy veszteség)kom plex,összetettm utatö,amely
a Vâllalkozâs valam ennyi tevékenységének (piaci, fejlesztési, technolögiai.
, term elési,gazdasâgi)részeredm ényeitegyarântttikrözi.Ezértajövedelm ezö-
Ség elem zésétnagy gonddalkellvégrehajtani.
Az eredm lny utölagoselem zése törtënhet;
- az elözö évhez és -
- az eredm énytervhez
, viszonyftva.
Az cfts'
àt'
iévhez M r/tfpl viszonyitâs többnyire a kiilsö szervek szâm éra készitett
elemzésviszonyftésialapja,a beszém ol6ban istényadatok szerepelnek.
'trészi-
I't:lllegelégedhetne a csak bâzishoz m értfejlödéssel.A tulajdonosok is mcg-
kîsvetelik az optim um ot m egközelitö eredm énytervhez /f#/J?7J viszonyl'ttist.
h tervben ugyanis szâm oselhatârozottfejlesztésöltötttestet,amelyek hattîslra
N/ftlllitanikcllett.A tervllcz történö viszonyités tehâta belsö elvàréshoz ttsrtéllö
Vii'zl.
dnyi4
ttist.
'
l
-elenti. .
l(,5
Xz eredm ényelem zésfeladata az eredm ényvéltozést (avulâst vagy rom lést) Részletezésaterv bézis elsôkétsnréhoz:
C lkkek o o oo oo ooo
elöidézö tényezônek és elöidézö okainak feltârésa.
db forintban ezer forlntban
,,A '' 1 000 100 70 100 000 70 000
A z éves jövedelm ezöség alakulâsâra alapvetöen nyolc /J tényezöcsoport .
B,,
''
z()tm 15c j()() 3(j:()x a(o ()(j()
gyakorolhat befolyâst.E zek: c ''
,, 5 000 24 16 120 ox 80 0(o
az értlkesftett telm ékek ârszfllvonalânak véltozâsa, ,,D '' l 000 90 50 90 000 50 000
-
az értékesftés volum enének véltozâsa, ,,E'' 90 000 40 000
az értékesftettterm ékek közvetlen önköltségének Nâltozésa, Osszesen: 700 000 440 000
az értékesftés összetételének vâltozâsa,
-
a közvetettköltsépek vâltozésa,
az egyéb bevételek és egyéb râfordftâsok vâltozésa, R észletezésa tér idôszak érbevételérôl:
C lkkek 1 : o 1 1 jo
a pénziigyim fiveletek eredm ényének vâltozésa és db f
orlntban ezer forintban
a rendkfviili eredm ény vâltozâsa. A,, j 1(m jro jto jjll()(s jjtl(,(s
,,B '' 2 400 140 150 336 000 360 000
A jövedelm ezöség elem zésének elsô feladata tehâtannak m egâllapitâsa,hogy ,,c'' 6O00 25 24 15O00() 1440O0
a vâllalkozâsi eredm ény alakulâsâra m iként hatottak az elözöekben felsorolt ,,D '' 400 80 90 32 000 36 000
tényezöcsoportok.E nnek m egâllapitâsa a nagyvonalû eredm ényelem zés feladata. ,,E'' l52 000 152 000
,,F'' 300 200 200 60 O00 60 000
O sszesen' 840 000 862 0OO

5.5.1 ,4 nagyvonalû eredm ényelem zés m ôdszereia term elô-tevékenységnél

A véllalkozési eredm ény utôlagos nagyvonalû csak a fö tényezök hatâsét

,
M egjegyezziik,hogy a qlpjoszlop adataia vâllalkozâs könyvelésiadataib6l
szâm szerfisitö elem zésétpélda kapcsén m utatgu
' k be (az elözö évieredm ény iSm eghatârozhatök.
t A qlpo oszlop adatai érindexek alaplân
. is m egâllapfthat6ak, ligy, hogy tevé-
erv adataieddig nem szerepeltek). k
enységenként,piaconkénta qlpi adataitosztjuk az ârindex szel.
E redm én terv T âr évi
(bgzis) ttn szgm ok Ré
szletezés a tér idôszak közvetlen költsé eirôl:
E zer forintban c lkkek
j j oo jö j 1oo Ertékesftés
1 értékesftésnettö érbevétele 700 000 840 000 terv cltérés
2 . db forlnt ezer form t
értékesftéskozvetlen koltsé ei
. 440 000 500 000 cFt
3 Bruttö eredm én (fedezetiossze ) 260 000 340 000 ,,A '' 1 l00 68 70 74 800 77 000 2 200
4 K ozvetettkoltségek 193 O00 200 000 ,,B '' 2 400 80 90 192 000 2 16 000 - 24 ()()()
5 ,,C '' 6 000 15 16 90 000 95 000 - 6 00()
. E éb bevételek és râfordftâsok kliltm bsé e + 7 000 10 000 ,,
,,D 400 60 50 24 000 22 000 + 4 000
6.Pénzil im iiveletek eredm én e + 5 000 + 15 000 E,, sg a(s 84 ()(s
f y, .
y()j)
7.R endkfvulleredm én + 6 000 - 25 000 >'
y'' 1(0 36O 430 36 (m () 43 (0 0 + 7 a )()
8.A dézâs elôttieredm én 85 000 120 000 tisszesen 500 000 535 000 - 36 0()(1

M egjegyezzikk hogy ha az egyéb râfordftâsok közöttfogyasztésivagyjövedlki ')

' M egjegyezziik,hogy a qlöladataia fôkönyvikönyvelésbölism egâllapitllltttlk.
adöt szém oltak el,ligy aztaz értékesités nettô ârbevételét csökkentö tényczö- IptlqtvJ
'Ilalkozl
's a 8.szâm laosztâlyban könyveli az értékesftés közvetlen klblt
kéntcélszerfifigyelernbe venni,a szém vitelielszâm oléstéleltérve. qtsgeit.
N
*
s
h
y
.
Foglaljuk össze: , A részletesen lefrt m 6dszer szerint a 80 m Ft-os eredm ényjavulâs (fedezeti
Az adözâs elöttieredm ény (120 000 85 000)35 000 EFt-talnötta tervhez tssszeg növekedésl/J tényezsia következök voltak' .
(bézishoz)képest. Eredményhatâs
A nagyvonalû elem zés m ödszereivel bontsuk a nyolc fö tényezö hatâséra 7 ezerFt
,

az eredm énynövekedésësszegét! 4, 'rvâltozâs

J 12qlx pl 12ql x po 22 000
volum envéltozâs j.
Az utélagos nagyvonalû eredm ényelem zés m 6dszerei: '- (Z flI X P0 Z Q0 X P0)X o - + ($: j'y;
= + 162.000 x 37,1429%
l. a fedezetihényadotalkalm azö m 6dszer, ' - ljnköltségvéltozâs 12ql x tb 12qj x öl = + 36 000
2. valam ely jellem zö eröforrâsegységérejuté fedezetiösszeg m utat6talkal- l
m az6 m ödszer, amely lehet:
. -
tlsszetétel-vâltozâs = (f f.
o) x jzqjpt
l = + 5 8:8 .

1 nö ra Jut6 fedezet
-
.
-' iösszeg, 0
1 ,
g fevgketgygggekp degetiössgeggnek vgpt/zl.
ytz. + 80 000
gép6râra (iizem 6réra)jut6 fedezetiösszeg,
100 Ftanyagfelhasznâlésrajutö fedezetiösszeg, ,,
ê.'
;
,
j tovvjgu yg ssyes w ftattuai
attél fûggöen, hogy a villalkozâsnâl m elyik tekinthetö m eghatârozö (,(s s jk
.. a közvetettköltségek vâltozésânak hatésa 7
eröfon-âsnak. k éjt
- az egyéb bevételek és râfordftâso v ozésénak hatâsa 17 000 E Ft
--
11pénziigyim ûveletek eredm énye vâltozâsânak hatâsa + 10 000 EFt
a rendkfviilieredm énv véltozâsânak hatâsa 31 000 EFt
1. A fedezetihânyadotalkalm az6 m ndszer ,
'
)k (lyszusen + 35 000 EFt
';

Aol
s kööt
véenty
kezô
öktâ
hbal
t
iâzsat
insa
ek
gésdzt
ââms
blazkeérn
ût
sit
séh
sé
ar
seznâlhatöfedezetiösszegetbefolyé
.
j
'y yjtevgkeytysggekyedegetiLuszeggpekcspusejwmcsakfedezetihânyadokkal,
''

lpltlleln m âs, a vâllalkozâs term ékeire jellem zö gyértm énykarakterisztikâk

Terv Tén le esértékesftés Ttn -
terv
1
:: qt'gitségéveliselvégezhetö.Példaszerûen bem utatjuk az egy normanrârajut6
M egnevezts bizis
terv (bgzis) tény (
.
-
4.
Ièdezetiösszegekkelvégzettelem zést.Term észetes azonban az,hogy a fedezeti
SZinten szgm ai eltfr s jlll,yaddal végzett elem zéshez viszonyftva m ost , de talén a val6ségnak in
ezerforintban ) kljllllm egfelelô eredm ényhatâsokat kapunk.Ehhez a m ôdszerhez azonban
Ké letek soronként: V **
killgészitô adatokra van sziikségunk:
s

1. 12qopo 1)qlpo Z q1P1 '' llzck:

2 1)qoöo r,qlöo 12q101
l rbevétel -m 0 (m (, 86a nto a4o (o tl + 1zo (,00 ç'llikt-k nl 1n1 In
2. értékesftéskoz- darab norm a6ra norm a6ra
vetlcn költsé ei 440 000 536 000 500 000 + 60 000 t .A '' l 000 1 100 50 46 50 000 50 600 55 000
3. B ruttö eredm én 260 000 326 000 340 000 + 80 000 ' '11:' 2 000 2 400 350 3 10 700 000 744 000 840 000
(5', 5 000 6 000 l00 80 50O 000 48O 000 600 000
'
, y ,.1).. l O0O 400 200 180 200 000 72 000 80 000
jèdezetihânyadok: z
, I,''
,I
l00000 140000 140000
.
j?.. a(s 2(o x () (0 (,ts (0 ()(s
terv (bâzis)= fo = 37,1429% , y. q4zeqt-ll. 1550 000 1546600 l775000

l 11 t(-IV (bJ'zis)mellnyisfwg no= terv (bâzis)fajlagosnorm a6ra igény

tcrv (bézis)szinttitény - fo = 37,8190% $lI jjjrgyktjtyszak lllellnyiségc 111= tlirgyidöszakifajIagosnorm aéra igény
.
N

1(,h4 l('
pt'
A közölt kiegészftô adatok ism eretében fedezetiösszeget elem zô téblézatunk K övetkezik tehét az eredm ényre hatö f6 tényez6k részletes elem zése.
m ost a következö:
5.5.2 ayfz egyes tlpyczl'
k ltatdsainak részletes elem zése a term elâ evékeny-
Terv,vagy Ttn Ie esértékesftés Eltérés ' ségnél
M e nevezés (bizis tervtbâzis)szinten tén szâm al Tén Terv *
Ké
1 pletek soronként: 1) a) ztz értgkesftetttevtngkek Jry,z/uyw yjtzjtsjuk ejgojzguyg
,

qopo Z qlpo Z qlpl

2 12qoöo Z qloo Z qlt)l
4 )g ys ); yrjo r; jnj A z ârszfnvonal véltozésok hatésa közism ert. A z értékesftett term ékeknél,
()
l xrbevétel ,(o (,e() a6a e(m a4(,t)(m + Izktoo âruknâlelért
2. értékesftéskoz érnövelésaz eredm énytjavftja (kivéve,ha az önköltség em elkedése azt
kozvetlen koltsé e 440 000 536000 500000 + 60000 felem észti),
3. Fe
4 N dezet
losszeg 260000 326000 340000 + 80000 ércsökkenés az eredm énytrontja (kivéve . ha az önköltség csökkenése
olm aörâk 1 550 000 1 775 000 1 546 600
ennélisnagyobb összegti).
Egy norm aörérajutö 167
fedezetiösszeg,Ft/nö: A z érvéltozésok érbevételre gyakorolt hatésainak sz4m szerûsftése a
, 74 19 183,6620 kö
J vetkezô képlettelszem léltethetö:
elölése: I
(f /nölo (f/n(5)o r
Az eredméns'avuIâso tényezôiekkorakövetkezök: A v = XQIIP! Po)
E ahol:
redm ényhatâs eF t
-
A rvâltozàs(m lntelöbb) 22.000 -
-
V olum envâltozâs (E qln- z.q-n-)x (0 /n(3)- A v = az ârszfnvonal-véltozés érbevételre gyakorolt hatésa,
+ 225.oo0 n('
)x 167,7419 Ft/né + ?-l.-A z ' ql az egyes term ékekbölértékesitettm ennyiségek a târgyévben,
önköltségvâltozés Po elôzö évi(vagy tervezett) eladâsiâr (fbgyasztésiesjövedékiadô
(m intelöbb) + 36 000
.
nélkiil)
.
I p! ténylegeseladésiâr(âtlagér)a târgyévben (fogyasztâsiésjövedéki
-
o sszetétel-vâltozés (f/nö) (f/nölo x Zqlno ad: nélktil)
O

(183,662 167,7419)x 1.775.000 + aa a58

.
'
Fedczetiösszeg vlltozâsa + 80 000
.
.
A z érszfnvonal-véltozés hatâsât azonban nem elégséges csupén globélisan
.

elem ezni. szttkségesnek tartluk az értékesftett term ékek Jrszfnvonalénak

I'l11(S
z .
dszer szerint is a tovâbbitényezök hatâsa: tovâbbielem zését fö relâciôk,ârform âk szerint.
- a közvetett költségek véltozâsânak hatâsa - 7 000 eF t .
-
az egyéb bevételek és réfordftâsok vlltozésénak hatâsa - 17 000 eF t 'J
. értékesitésirc/ticft;/cszerintm egkulonbözteqiik.
.
-
:1pénztigyim fiveletek eredm énye vâltozâsânak hatâsa + 10 000 eF t a belföldipiaciértékesftéstés
'dkfvtilieredm ény véltozésânak hatâsa 31 000 eF t - AZ Cxportpiaciértékesftést.
-
lt l0 11
tbsszcscn 35 000 eFt ,
' ,îbel
jôldigrv/ce-
sffa Krszt-nvonala y-
ç-
u cyn.
jw
A ,,agyvollaltlcrcdm ényclclmzés alao'én m ér felism erhetö,m ilyen fö tényezôk - a kereslet-kfnélatalakulâsâval,
tt.lulett-l,szuksr-ges az elen,zést ellnélyiteni,esetleg ellenörzéstvégezni.
- - 1'term ék m inöségévelés
- a piaci versenyhelyzettel.
4

1/() l-7 l
g
-
 Em elkedése elfogadhatö. ha az âru hasznâlati értéke is legalé
'bb olyan A felârrendszerislehethibâs,az isjavftésra szorulhat.(Indokoltlehetannak
arânyban növekedett. A ltalâban kedvezs jelenség azonban az exportâlt m egvizsgélâsa.hogy a felirakb6lm egtériilnek-e a vâllalkozéstöbbletkölt-
term ékek ârszthvonalânak növekedése és kedvezötlen annak csökkenése. ségei.) ,
E zeknek azonban nagyon sok kivâltô oka lehet, am elyek a végsö m egfté-
léstbefolyâsoljâk.llyenek: j a4 minsségifelârakmögöttazérkialakftâssorén figyelembe vettanyag-vagy
az exportpiacon a kereslet kfn âlat arénya, ' készterm ék m inöségtöl eltbrô m inöségi követelm ény hlizddik m eg. E zért
m âs,konkurens cégek term ékeihez viszonyftva,az értékesftetttermé- a minsségifelârak növekedése sem tekinthetö egyértelm fien eredm ényt
kek korszerûsége,m inösége,m ûszaki-gazdasâgihasznostulajdonségai, ,
1 javftö hatésflnak.M iatta a közvetlen önköltség is em elkedhetett,de vajon
form âja,csom agolésa,szâllftésihatéridejének hossza stb., m elyik nagyobb m értékben? Ennek m egâllapftésa ugyancsak elem zési
az eladésiés tizetésifeltételek, '
. ' feladat.lttis felvetödhet a felârrendszer birâlata.
a konkurens term ékek ârszfnvonalânak alakulésa stb.
Ezek egytittala tovébbielem zés irânyâtism egjelölik. ad silrgssségifelârakkal összefuggésben ugyancsak keletkeznek többlet-
költségek (term elés-m egszakitésok,többletm unkâk stba).A z elem zö tehét
A bel
földi Jrf//ccyfflx
ç ârszlnvonala tovâbb vizsgâland6 ârforn'
tâk J& nir- ittism unkâra talâlhat.
szerkezet szerint .
A z engedm ények többny ire az értékesitett készterm ékek m inöségével, szâl
jrform âk szerintkiilön vélasztandök: lftâsi késedelm ekkel, csom agolâsi, szâllftâsi hibâkkal összzfiiggésben ke-
a szabad iron értékesithetö term ékek, ahol az elem zö feladata az âr- letkeznek.E zek okainak feltérâsa ugyancsak elem zésiés ellenörzésifeladat.
viltozis és az éru hasznâlati értékében befllott véltozâs elem zése is,
- a hatôsâgi âras term ékek, ezeknél az elem zö feladata az elrendelt hatö- K iilönösen gondos elem zést igényelaz exp ortâltterm ékek ârszïnvonala.
sâgi ârvâltozâs következm ényeinek m egéllapitésa, ellenörzési feladat ,
az elöirtfelsö ârhatâr betaru sânak vizsgâlata, s az esetleges érvâltozl- A z elem zést az export bonyolitisi form éi szerint célszerû végezni. E sze-
s
. okhatâsainakelemzése.Ezafeladatavâllalkozésokszfikkörébcn j rintmegktilönböztetunk:
Jelentkezik (energiaipar,közlekedés stb.). ' a) a sajétexportjog alapjén,
b) a kiilkereskedelm ivâllalkozâssajétszâm lâsbonyolftâsâban,
Xrszerkezet szerint célszerû az értékesitettterm ékek érbevételét a klivet- c) bizom ényosiform âban és
kezök szerintbontaniés elem ezni'. d) közös érdekeltségen alapul6 târulésos fonnéban bonyolftott
a) term elöiârak, expolu zleteket.
b) felérak,
C) engedm ények, Az önâllô exporfog alapjén történö kiilföldiértékesités ârszinvonalânak
d) nagy-és kiskereskedelm iârrés. ,? elem zésénélaz elem zö feladata lehet
-
az âralakulés reléci6k szerintifigyelése,
A lerm elöi Jrtz/c vâltozâsânak elem zési vonatkozésair6l, az érform lkkal ' az ârtrendek összehasonlftâsa piacok szerint,
kapcsolatban m âr sz6ltunk. ,, ' az értrendek összehasonlftésa a hasonl6 konkurens term ékek âralakulâ-
( sâval,
Kiilon elem zéstigényelnek afelârak.Ezek többfélék Iehetnek. a vilâgpiaciâraktôleltérö ârszinvonalokainak feltârâsa (hasznâlati&
:
p,
' ték,forma,csolnagolâs,lzatâridö,feltételekstb.),
zt mennyiségifelârak vâ
'ltozisa összefiigghet az értékesftési tétclllagysl- . - végtilaz ârszfnvonal-véltozâskövetkezm ényeinek m eg4llapftâsa.
gokkal. a term elés gyakoribb :''itâ
'llfti
'sx
'ival. a kljzvetlen tsnktiltstfg Ntl) lltj
vekedésével. ezért a nlennyist$gi /iz/Tflvlt'llflvt
. altW/.s't,?lw?l.jfz/ea/p'ltltltgtill 21 kiilkcreskedelm ivâllalkozâssajâtszâm lâsbonyolftâséban teljesftettexport
t'lk
t'tlllltçllvjtlîlltlâ.b'l.I'.
y
'pI)ell cllllck 1,lncpillllpitflsa lcllelaz clclnzts lï'1lI(jaIa ' lényegében a szabadâ 'ras-'
belföldi értékesftéshez hasonlfthat6.Ez esetben
r

l77 ' l73

 az ipari véllalkozé! Ft-ban kifejezett egységérakat alkalm az.A kiilföldi
értékesftés tényleges eladési âr4.
r6lez esetben a kiilkereskedelm et bonyolft6
nem kötelestâjékoztatéstadni.Ezértaz érszinvonal-elem zéskiilsö inform é
ci6i az elem zés szém âra hiényoznak.E lem zésifeladat ekkor is a term éken-
kéntiéralakulâs dinam ikus elem zése,összehasonlitâs m és term ékek m fiszaki
gazdaségiparam étereivelésazérvâltozéskövetkezm ényeinek feltérâsa.
Bizoményos âltal bonyolitott export esetén a bizom ényos részletesen el
szém ol a kiilföldi értékesitésröl,az elért devizaérrôl,az eladési és fizetési
feltételekrôl,kiilfbldiés belföldiköltségeirôl,m egéllapftja a m egbiz6 éltal
m egjelölt lim itâr felet'tiérnyereséget,am elyböla bizom ényosiszerzödés
szerintihényad a bizom ényost illetim eg.A m egbfzö a felsoroltadatokat
exportkötés-nyilvântartâsâban rögzfti.Ez lehetaz elem zés kiindulésialapja.
A z elem zö feladata pedig ez esetben'
. ,
a term ékek piacok szerintidevizaeladâsiérainak figyelése,az éralaku-
lâs kiértékelése,
-
azérnyereségésalimitârak összehasonlftâsa,
ha az érnyereség tm ösan m agas (kb.20% -nélnagyobb) kezdem ényezni
érdem es a lim stéraknak az exportârakhoz valö igazftésât.
Hasonlö a helyzeta târsulâm sform âban bonyolftottexporm zleteknéliq
b) Az értékest-tésivolum en vd/ftvlxlntzl hatâsa az eredm ényre
A z értékesftési volum en vâltozâslnak az eredm ény összegére gyakorolt
hatésa részletesen a következö képlettelszém ithat6 ki:
f kép ezielem zés M rgytif.
Vv Y,(qI qo)X pofo vagy (qI qo)xno n (j o
ahol:
V v= az értékesftésivolum en vâltozésénak hatésa a fedezetiösszegre,
= az egyes term ékek bâzis (vagy terv)eladésiéra
Po
fo= az eg'yes term ékek bâzis (vagy tervezett)fedezetihényada
= az egyes term ékekböl ténylegesen értékesitett volum en a térgyidö-
ql
szakban (m ennyiségben,vagy norm aöriban)
q = ua.a bézis idôszakban (vag.
y a tervben)
o
no= az egyes term ékek bâzis (vagy tervezett) fajlagos norm aöra sziik
séglete
f 'I-ervidöszakban érvényes anyag-, félkész-, és m unkanorm éi, bértétclei, 11
,
= az egyes term ékek bâzis (vagy tervezett) egy norm a6réra jut6
n ()
()
fbdczetiösszege
l-14
A m 6dszer elvben csak proporcionâlis (közvetlen)önköltséggelszém ftott
fedezetiösszegekkelad helyes eredm ényt.
E nnek az az oka,hogy az iizem i költségeknek csak m eghatârozott hsnya-
da reagâla volum en és az összetételvâltozéséra m egközelitöen arânyosan.
m âsik része fixsvagy degressziv jellegû
c) zlz értékesttés elszâmoltJrl/ctïlf-
&tk d vâltozésânak JIJ/JA'J az eredm ényre
A z önköltségcsökkenéseredm ényre gyakorolthatâsâtakkor tudjuk kiérttb-
kelni,hatudjuk,hogy a ténylegesen érlfkesftettterm ékek bâzis(vagy terve-
zett) önköltségiszinvonalon összesen m ilyen összegë közvetlen költséget
igényeltek volna éseztaz összegetszem beâllftjuk az értékesftés tényleges
közvetlen koltségeivel.A kiilönbség az önköltségcsökktultés forint összegc.
. am iegyenlö az ilyen cim en bekövetkezetteredm ényjavulâsösszegével.
# K éplete; '
j qj(i5o- ö1)
' ahol:
tk = term ékek bizis (vagy tervezett)közvetlen önköltsége
tsl = a term ékek tényleges közvetlen önköltsége.
!
g, A bâzishoz viszonyftottönköltségcsökkentéstmérnicsak az lin.tB'.îzf:///?-
. sonlfthat6 ferpog/cc/csa lehetséges. o sszehasonlfthatök azok a term ékek.
am elyeket m ind a bézisban,m ind a târgyidôszakban gyértottak és önköltségi
adataik ism ertek.A rényuk véltozé a K + F tevékenység iitem étöl ftiggtsell.
Az ösn e nem hasonlithat6 fcrznl/cciw tf/az J//lg/lyyvcJc/pkdzJfylgvd//f?zfiis
.
A tervezett Jâ a tényleges közvetlen tln/ctïlluîltç ö-îcîzehascnll'tâsa IMJP a ket
tös könyvvitel zâl't rendszerében m egtörténik.lsm eretes,hogy a tel'lllclés
Szim vitelének egyik fontos feladata annak ellenörzése,m iként tarttlttltbe
a Vâllalkozâs (vagy annak egysége) gyârtm ényénak tervezett kozvetlt'll
t tm költségét.E nnek feltétele,hogy a vâllalkozés kiépftett önköltségszsllli-
tâsirendszerrelrendelkzzzék. .
A tervezettközvetlen önköltségetaz önköltségszâm itâs rendjében sza-
bJ
'lyozottak szerintkellm egtervezni.
közvetlen bérek jârulékainak tervezett pötlékkulcsa (a törzsbérekrc vetit
-
,
/
'''-
.
I7.
5
 Ve)a tervezettkiilön költségek és egyéb közvetlen költségek alapjln.Sok
helyiitt tervezett önköltségként a bâzis önköltséget alkalm âzzfk, am it nem
tartunk helyesnek.Ezâltalugyanis m ég a m fiszakifejlesztés,gyértâsszer-
VCV S, az W em ek foglalkoztatottsigânak m âr elhatérozott vâltozésainak
h özvetlen JnlW #f/g ltS .'
atâsai, a m ér m egism ert âr és tarifavéltozâsok, a vezetés elhatârozott
bé '
rfejlesztésitörekvését és sok m âs,elöre nem tervezhetö tényezö hatâsa
. u x . ,n x ' . nrj : x :ux wu
reltve m arad a Vezetes elott. lgy nem Jönnelt lelszlDre a targylutlszalttlall
é '
l-vényesiilö kedvezôtlen hatâsliJelenségek sem .
A bevezetése,reilisanyagnorm âk elöirâsa),
z önköltség csökkentése m indenekelött céltudatos ég tervszerû m unkét
kfvén, m elynek elengedlletetlen elöfeltétele az önköltség összetevöinek,
té . n
nyezöinek részletes ism erete.A z önköltség csökkentéséért kifeltett eru
f
eszités csak akkor lehet eredm ényes,ha a term elés irâryitését,ellenörzését
végzö m ûszaki és adlninisztrativ dolgozök, söt m aguk a term elést végzô
m unkésok is neln csupin az önköltségcsökkentés éltalânos célkitfizéseit
ism erik hanem létlal
.,,ç az önKöl
. ,tsegcsöu
, n,nentes
z n n. .
z .z xw x
lkonltrrt, salat tevrzkenysu
,
giikkelközvetleniilösszeftiggö lehetöségeit,feladatait is.E zen a teriileten
igen nagy J'elentösége Van a J6l
' m fiködö költséggazdélkodâsnak am ely a
,
termelésifolyam atés a term elfs költségeinek tervezésével,jölm egszer
VCZCttfigyelésével,s azok értékelésévelirinyit6ja,s egyûttalellenörzöje
lehet az önköltség csijkkentéséért folytatotteröfeszitéseknek.Ez a vezetGi
sztim gitelm egszervezésének Szervesrészétképezi.
Ism eretes, hogy a közvetlen önköltség a gyârtm ânyokra közvetlentil el
Szém alhatö költségekbölés a term ékekre ugyancsak felosztottegyéb köz-
Vetlen iizem iköltségekböl(gépköltségekböl)âll.
A közvetlen önköltsbg alakulésira nagyon sok tevékenység kihat: a
gyârtm ânyfejlesztés, x technol6gia, anyag-, szerszâm , bérgazdélkodâs,
term elésirinyitis,a m unka m inösége stb.
âzönkxm ség csökkenésére hat6 tényezsket/cJ/X 'csoportba sorolhatjuk:
A z elsö csoportba tartoznak az aktîv tlp/cy/fuçtjgcu
e //ccp/t'
sintézkedések
am clyek az önköltség alkot6elem einek,a term elésiköltségeknek tény-
ICàW S Csökkenéséteredm ényezik (anyagokkal,energiéval,m unkaerövel
val6 takarékossâg)
A 111ésodik fö csoportba tartoznak a gyirtm inyokat elöâllitô iizem ek
tCl'm CIéSi Volum enének növelésére irânyulö tevékenységek, am elyek
lfvtbn viszonylagos fln/t?ll/.
vtkc.
çdx kcnl.
ç következik be a fix és a deg
IXSSZfV ktlltségek teriiletén.
l7f,
V izsgâljuk m eg ezeketaz önköltségcsökkentö lehetöségeketegyenként.
A ktiv Jzl#l//xlrc-
çlkkeazl.
sfIehenô%égek
K
k alkatrészek elhagyésa
VORStIXUCiöS m tsdosftâs (a felesleges anyago , ,
.- .. . x-z
dràga anyagoK nelyettesltese),
. jyjy anyagkihozatalt
tcchnolögiaim o osftés (1O a fajlagos felhasznâlâst
,
. é
Javitth hulladékot, vesztes get, selejtet csökkentö gyârtâsi eljârâsok
a G szerzfsi forrâsok gazdaségos kalkuu u sa és u értékelése, az olcsöbb
jj-
beszerzés oa és és széllftési m O vâlasztésa.
a folyam atos anyagellâë sm a m egfejej, m ennyiségiés m inöségi anyagât-
W tel, a követelm ényeknek m egfejej; anyagtar
' olés és széllités biztosiG a,
- jt
az anyag- éS darabels?mm o au s m egvalösftésa. illetve javftésa (hié-
nyok csökkentése). j
t i
- a m iisM ki Szellem i kapac s m egfelelö hasznositâsa, anyagtakarékos
é
Sv otC/IZö érdekeltség m egterem t se.
Közvetlen m unkabéreknél:
konstrukciös m Y osftés (a munkaigényesség csökkentése,a m agas selejttel
végzetl m iiveletek,alkatrészek étkonqtruélâsa könnyebben gyârthatôkrm a
tipizélés.a szabvânyosftés fokozésa).
' a technol6giai m ödositâs (nagyobb term elékenységet biztositô term elö
berendezések, szerszém ok- késziilékek alkalm azésba vétele, kézi m unkâk
gépesitése,a gépikapacitésjobb kihasznâlâsa,elökésziiletiés befejezési
idök csökkentése, a m unkanap-fényképezés âltal feltârt veszteségidök
Csökkentése,Selejtcsökkentö technolögiaivéltoztatâsok stb.),
- gyO ésszervezési vâltoztatésok tzért ciklusok, szalagrendszer szervezése.
' a kiesö idök,âllâsidök csökkentésétcélzô intézkedések.a m egfelelö gyâr-
tfsközim inöségellenörzésésdarabelszâm oltatâskiépitése,illetölegjavil sa,
a selejtésa hiényok csökkentése.gnzzlasfgossorozatnagysâgok kialakftâsa,
, az elökésziileti idöket szaporitô sorozatbontâsok m egsziintetése, sztik
' term elési keresztm etszetek felszllm olésa. az ztem es folyam atos gyirtâs
' biztosftésa,a hö végiés negyedév végirohnm m tm kék felsza em olâsa stb.),
- a profilhibék ttûlm k fam' term ék)m egsn-intetésévelatöm egszerfik g fokol sas
- az ösztönzö m unkanorm âk ésbérezésiform âk alkalm nzzisw
- a m unka term elékenységét fokozô intézkedéseka fljitésok,a m ellékidök,
elökészuleti idök,m iiveletiidök,pôtm unkâk csökkentése,
- a szakképzettség fokozlsa (oktatis,tapasztalatcsere),
.. a selqitctm egelözfk csökkentö m unkam ôdszerek,m inöség-ellenörzö rend-
szcrek alkallnazlisa stb. '
l77
 G yârt6eszközöknél, nzerszâm oknâl..
-
a gazdaségossâgi szâm ftâsokkal indokolt korszerti, term elékeny szerszâ-
m ok tervezése,gyâ
'rtâsuknéla gazdasâgoseljârésok alkalm azésa,
tipizâlt,hâzon beltil szabvânyosftott alkatrészek , Fzerelvények konstruélâ
sa révén a rajzszâm os szerszâm ok féleségeinek csökkentése,ezzelegytitt
a nagyobb term elékenységû,kom binâlt szerszâm ok elöillftâsa,
a gyârtéeszközök m egfelelô karbantartâsânak,feltijitésénak m egszelwezése.
tlgyanis az alkalm azott technol6giéhoz szorosan kapcsolödnak, ezekböl fe1
osztâs révén az azonos technolôgiâkkal elöâllitot't gyârtm ânyok részesednek.
Ez a részesedés annélkisebb,m inélnagyobb az iizem term elése,vagyis m inél
tobb részre történik a felosztés.
Ugyanezjellem zô az iizem iköltségek egészére is Siggetleniilattöl,hogy
azokat részben vagy egészében az egyéb közvetlen költségek vagy az iizem i
közvetettköltségek közé soroljék.

them iköltségek teriiletén:
a rendelkezésre âII(5gépi-ésm unkaerô-kapacitâskihasznélâsânakjavitâsa,
a szfik term elésikeresztm etszetek m egszim tetése,
iizem iprofilok helyes kialakftâsa,
az iizem fenntartésim unkâk szabâlyszerû,tervszerû ésj(5m inöségû elvég-
zése,ennek révén az àllâsldök csökkentése,
m unkaerô véndorlés csökkentése (ösztönzô bérezés, szociélis juttatésok,
oktatâs stb.révén),
a sziikséges és elégséges szakm unkâsok, segéd- és betanftott m unkâsok,
alkalm azottak alkalm azâsa,a felesleges létszâm leépftése,
az éllâsidök,tfllérék csökkentése (folyam atosm unkaellétés,gyârtésra alkal-
m as konstrukciök m unkâba adésa, a term elés elöfeltételeiröl idöben valé
gondoskodés anyag.szerszém .gép,m unkautalvjny),
a m unkafegyelem javftésa,
a gazdasâgos belsö anyagm ozgatés m egvalésitésa,
-
a rezsianyagokkal,energiâval,m unkaerökkel, térsiizem i szolgéltatâsokkal
valö takarékossâg,
A közvetlen Jn/ttslfylg kalkulâci6s tételek szerint összchasonllt6 IJN JZJ/J
nemcsak az egyeskalkulâciöstételek tartalm âtm utatja be,hanem utala terv
kalkulâci6 (B) és az utökalkulâciö (C ) föbb bizonylataira és az alkalm azott
. irtékelési m ödokra. Ezek ism eretei az elem zö szâm éra nélkiilözhetetlenek.
h?.összehasonlftö tâblâzat nem tartalm azza az iizem i âltalânos költségeket,
lllllelyek elem zése csak költséghelyenként, azon beliil költségcsoportbontésban
Végezhetö el.
-
.
ï,
'
.

'
-
a hiânyzö m unkavédelm iberendezések beszerzése.felszerelése,
az tizem eketkiszolgélö racionélis raktârozésiviszonyok ldalakftésa (m eg-
felelö raktérak,raktâriésnyilvântartâsirend),
-
a târsaségitulajdon védelm lllek biztosfti
.sa,
-
a véllalkozâson beliili ktilönbözô szervek tevékenységeinek alapos össze-
hangolâsa ésa tervszerfim unka biztositésa (p1.t'
ijtipusok hatéridöre,m eg-
felelö m inôségben, gyérthatö konstrukciôval és technolégiéval történtj
gylrtâsba adésa) stb.

A felsorolt önköltségcsökkentési tartalékok feltârâsa szem pontjâböl kiem el-

kedö fontossâga van az uttskalkulâci6nak (A gyârtm ény tényleges k'özvetlen
.

önköltségének m egâllapfti -slval,elem zésével.) Az utçskalkulâcicsk év/a/aj(tltq;.

hîn :/zol//pt/n eredm ényesen c.%?1 a ktyzvc//tza kllltvégek c/erpttz/lc/l/l. Ebben ls
az - egyéb közvetlen költségek közé sorolt - tizem i költségek elcm zéséllt.k
iizcl-nenkéllt(illctölcy ktiltséghelycllkéllt)kelInlegtörtéllllit).I'
azck 1,ktsltségek
#

l78 l79
 .
& K O ZS ETLEN O N K ö LTSEG K ALK ULA CIO S TETELEK SZER INTIO SSZEH A SO N LITO TA BLA ZA TA

A )ELIJK ALK U LA CIO B)TERVK ALK U LA CIO C)U TO K ALK U LA CIO

KALK LQA CIU S Célja:tijterm ékek m iiszakilag Célja:a term ékek elôéllitési
TVTELEK indokoltel6éllitésiönköltségé- önköltségének m egtervezése
nek m e élla ftésa
1. K ozvetlen anyagköltség E rvényes konstrukciös és
ésigénybevettszolgélta technolögiaielöirâsokra
tés épiiltbruttö anyag felhasz
1.1Közvetlen anyagköltség nslésinorm ék m ennyisége
a) nyers ésalapanyag kalkuléltbeszerzésiâron
b) vésâroltalkatrészek U .a.m int 1.1 a)érvényes
darabjegyzék ésanyagsziik
sé letijegyzék a1a 'én
c) Technolégiaifûtöanyag U .a.m lnt1.1 a)csak akkor,
d) Technolögialenergia ha m ûszakifelh.1norm a
ârtm én onként ké ezhetö
e) Le:keletkezetthulladék Ervényesbruttö ésnettö
anyagfelhaszn.norm âk ku
lönbsége a hulladék haszno
sftésiérain értékelve
1.2 K özvetlen igénybevett Norm ék ajénlatok alapjân
szolgâltatés kalkulâlhatö bérm unkadfj.
széll.ésrakodésiköltségek
stb.
K özvetlen anyagjellegti 1.1a+b+c+d--e+1.2
réford.összesen
T ervidöszakra tervezett
m ûsz.int.ek hatâsétt'igye
lem be vevö tervezettbrutté
felhasznéléslnorm ék m eny
nylsége elsz.éron
U .a.m int1.1 a)kûlsö be
szerzésböltervezettalkatré
szekre
U .a.m int1.1 a)
Tervezettbruttö ésnettö
anyagfelhasznélésinorm ék
kulönbsége,hulladék elszé
m olö érakon
A ktuallzéltnorm ék,tervezett Ténylegesen kalkuléciös
adatok alapjén m lnt1.2 A . egységre elszâm oltigénybe
1 1 a+b+c+d-e+1.2
Célja:a ténylegeselôéllitisi
önköltstg m egéllapftâsa
T énylegesen felhasznélt
anyagok elsz.âron (Tartal
rnazza a norm étéleltérö fe1
hasznélésokatpl.a selejtpöt
lbsok céljaira kivételezett
anyagokatis.)
U .a.m int 1.1 a)ténylegesen
kulsö beszerzésböl
szérm azö alkatrészekre
U .a.m int 1.l a)
Ténylegesen keletkezett
(bizonylatolt)hulladék el
szém olö érakon
vettanyagjellegû szolgâltaté
sok (kiilsö szâm lâk alapjén)
1.1 a+b+c+d-e+1.2

pvw %o%zvx ..

K ALK UIA CIUS
' TtTELEK
2. K özvetlen szem él/i
jellegû réforditâs
3. K özvetlen m unkabérek
'érulékai
4. E gyéb közvetlen költség
a) gépköltség alkalm azott
gyértâsitechnolögla spe
ciâlisuzem iköltségei
b) speciélisszerszâm költsé- M ûszakilag indokoltszerszâ Tervezettszerszém ozési,
gek (lefrésok) m ozési,begyakorlésistb.
A)ELô K ALK IJLI C I6 B)TERV K ALK ULA CIO C)U TO K ALK ULA CIO
Célja:Iijterm ékek m iiszakilag Célja:a term ékek el6éllitjîsi Célja:a ténylegeselôéllitési
indokoltel6âllitésiönköltslgé- önköltségének m egtervezése önköltsfg m egéllapftâsa
nek m e âlla ftésa
E rvényes konstrukciö,tech T ervidöszakra tervezett T énylegesen gyértott konst
nolögia,sorozatnagység, konstrukciö,technol6gia, rukclö,alkalm azotttechno
m ûszakilag indokolt m unka- sorozatnagység,m unkanor lögia,sorozatnagysig,m un
norm ék ésbértételek alaplân m ék ésbértételek szerint kanorm ék,bértételek alapjén
Ilm géllapftotttörzsbérek tervezetttörzsbérek összege kifizetett törzsbérek összege.
összege (Tartalm azza a norm étölel
térö m unkabérfelhasznéléso
kat,p1.a kûlönbözö pétidök,
többletidök bértöbbleteit,az
elnem végzettm ûveletek
m iattim e takarftâsokatstb.)
E ves tervezettpötlékkulccsal E ves tervezett pötlékkulccsal T ényleges pötlékkulccsal
2 A utén 2.B .utén 2.C .utân
A term ékenység elöâllitâsé U .a.a tervév terveiböl A term ék elöâllftâséhoz
hoz sziikségestervezett ténylegesen igénybevett
lizem öréra,gépörâra,m 2-re tizem örâkra,gépörékra,stb.
jutö kalkuliltgépköltség,ill. elszém oltténylegesgépkölt
iizem iköltsé sé .ill.tizem lköltsé
Ténylegesen elkészftettkii
begyakorlésiköltségek ösz- lönleges gyârtöeszközök
költségek összegébölaz szegéböl összesen vârhaté beszerzési,illetve közvetlen
összesen vârhatö term elési term elésim ennyiség alapjén önköltségiértékeiböla m ax.
m ennylség alapjén szém ftott tervezhetô egységköltség 1 év alattterm elendö m eny-
egye gkbltk g nyiség alapjén elszém olt
 qj :. A hagyom inyos önköltség-elem zési m e szerek m ellett alkalm nzni sziiksé-
'a -7x'tt z,
Gà ges korsz . r
t5 aerû,(IJ m ôdszereketis (pl.értékelem z.
es).Ezekkela korâbbiakban
By .
j
ka z:
o o aE
o >
i
a
'R
o tnnulttantérgyak (vezetöiszém vitel)keretében m érfoglalkozhlnk.
- .
= ' 3
a to -% zj >v.
* xs Nk
= N = . g: =
Q z2 :o NS .Z -
> a x m-z s t$ g:'o d) Az értékesttésiösszetételvll/oztiltfntzk hatâsa az eredm ényre
a
a m> r = o 2
o . tk o +
,. : c -' . a -u'
* eI :
a .2 ':* C7 Q'
' = u + K önnyfi belém i, hogy a kevésbé Jövedel
. m ezô cikk gyârtésénak és értéke-
o : - c
a + u = =:o
F-4 x '
bD
3
:tb ''
i; X m
> g: z +
o .
.- .
a
: r: ;z ..
(.
+n sftésének a többicikk volum en növelését m eghaladô m érvfi
> := x'
Y ;:
'
:e âl 0 .
.
, r.z 'e .
i >>
.
:1 f-3
x c: +
növelése a véllalkozés étlagosJövedel m ezöségétcsökkenti,
''''''vu :o
u M kd O
= Q 4 - D t
>t ..Q .-, .
v isszaszoritâsa vagy elhagyâsa a vâllalkozâsJövedel . tla.
m ezöségétlavi .

.. ,ts (t)
.
g
* aG '%)
i zur Hasonléképpen az étlagosjövedelm ezöségetm eghaladô tennékek értéke-
y'E ; :t1 o
k
-a ig r e +2 s' c:
o sitésének a többicikket m eghaladö m érvti
* 'c z .2 .-
- Q h xo
c .
növekedése a vàllalkozmqlövedel
m ezöségétlavitla,
a
>
a
4
'
.
'' G
n
z .
u. :
ra s ..'a
=
.o
'o
+
csökkentése a véllalkou sl'övedelm ezôségétrontja.
.0 x o
M : * IZ X -' Q *
2 : .Q .V Q' O = :0 +
> .. . : .u ..Q + .
: rt crj A z összetétel vfltozés eredm énye (fedezeti összegre gyakorolt) hati
'sJt 11
X * ' .
=rj tt a
= R> tt a.a o =+
.. '-
H Y r+ következö képlet szerint lehet kiszâm itani:
14 F 'uo a ;j . a x
> .q
m u,, x ,.
u .g . .:o + .
:o < tv io 4 D -.d .-. xtu gosp dezetiàâaytzffalapg n:
zx 't,
- . tt
:J .T 'M 21 . j
x a .2
- z
ù
.- z! =
:B .i
2 os
rl
;:
'x
tt
(fo- fo)X qIpo
x = % D :ld
Q a .los P cn
:1 -:
.. aho 1:
> ; ' '; M = X . 1
a s e .a
..
- -n
'e az .
:E- -+ f' - a terv (bézis)szintiitény étlagos fedezetihânyad
Q z :t* a 8 ;:'
x o ... r
= .u. o
o +
1 '&- x2.a ).'
z .
.
-
a' +
Q ;a m x .x ,
.
.-. à) +, ç. a terv (bézis) éuagos fedezetiIu nyad
=
= x =o q
:p t
:t P!, .. + a m:o t.q
= -0 x :x =
- cs .j ..
a .
''-- '- Y qp
d il .Z x X t
at p
V >' :o
r .-l
n- Q1Po - a térgyéviértékesftésim ennyiség terv (bizis)âron
%
6 :
. Z1 N) 't;
-
.
3'd Nk
- >*
'-4 .a .
,E 0 th9
.
ï
..'
a '
t: k;z
s Atlagosegy norm aérérajut6fedezetiösszeg ZA FJWIC.'
''
c 's = ::e œ'
rn k; '
.2 .z a
. ;
r 1/ ):
o c
Q: k
..
rY Q o 0. ç j j.
*u
-
* 2 .
'Z
2 ;>
y 1
>1 o
;! j G ;z Q
2 'u
.. ke n-o' o n o' X qjno
- tn Jl : A1 . .

j
a x
a ra.
.b .a
e .:
o
a :
.
' o ..
x mt u x
> .:
0
.az
..

, aj
joj. .
o
a x * i; + .q rz iB)aa a
r ;z
s .= x o=
> :
o j' 1 .

1-;Q ,
a me'
ew
'o .: z k nô o
= aterv(bx
4zi
s)szi
ntûtényegy normaör
éralut
ö f
edezetiösszeg
#.

-
l: -3
 f X közMetettZrfx dsffzsfköltSéCck CICIXX SéH I Célszerû az értékesitési for-
= a tefv (bW iS)Cgy llofm aös fajlltö fedezetiUSSZV ajom alakulésâhoz viszonyftani A z abszollit és relatfv eltérések m egâl-
.

n6 Y gtœ
IZPCtiSZUOV CY SZG I kisztirnia lökésszerfihatâsokat(pl.egyik évben több
jelentosllem zetkloiVisiron Vettiink részt,m isik évben a költségek arânya
qjno = a târgv viértékesftésivolum en terv (bâzis)faJ'1agOSnorm aöra ClenyéSz; véltoztattunk a kereskedelem bonyolitisi rendjén, több Vagy
,
V lhaszzlâlé
'ssal szâm ftva kevesebb m egbizist adtunk kiilsö partntx kllek, bövûlt vagy sztikiilt ke
fCSkCdelm ihâl6zatunk,liJ'Piacokon jelentiink m eg stb.).
A Z összetétel-vâltozâs is vizsgâlhatö:
az elözö évi, ztz igazgatâsiköltségek elem zését célszerfi irinyitâsiszintenként (igazga-
a tCFVCZCR éS tésig iigyvezetés, C/gYCZCY S, föosztily Stb.) éS Szakm ai funkciönként
j

RZ Optim âlis (m ûszaki,gazdasâgi,kereskedelm istb.)végezni.

öSSZCt/tCIheZ Viszonyftva.
Z C elcm zésiXlddc ff 1UFlFd#dJ
X Z elôzö évi összetétel m inden Villalkozâsnâl ism ert,a tervezett összetétel - az abszolliteltérések m egâllapftâsa,
azfmball Csak Ott,ahol cikkenként (tevékenységenként) részletezett ered- a költségeltérések m egbontâsa elöidézö tényezök hatâsaira,
m ényterv (fedezetiösszegbell) késziilt.A z optim âlis összetételpedig csak az indokolteltérések és
Optim tlm szim itissalism erhetô m eg,am ely nem csak a jövôre készfthetö, az adott egységtöl ft
'iggö m egtakaritâsok és tûllépések összegeinek
hanem az elm tilt idsszakra is.T anulsigaihasznosithatéak,az elm aradt ha- m egâllapftâsa
.

SZOD iS m érhetö,kiszim itlzatô.

ZZ egx b âltalânos /ctf/.
v #d/felem zésénélcélszerti az elem zést az alâbbi
d) XZ C/PWZ
V.Selx eltétele a JOLNV/J//költségekkelVJ/J gazdâlkod6h rd/ldr dr bontésszcrintClvégezni:
elem eillck: fg éssegédözem ek (közvetleniilelnem szâm olt)költségei,
.

-
tartalm ânak, - anyaggazdâlkodâs (raktérozâs)költségei,
-
tCCVCZ/Si, a K + F költségek s
-
tltalvényozâsi, -
a garanciâlisjavftésiköltségek,
''-
elszâm olâsirendjének, szociâlis,kulturâlisstb.költségek,
-
Clel11zésiéS ellenôrzésim ödszereinek, -
egyéb.
a felelösségi-ösztönzési(anyagiérdekeltségi) rendszerrelvalö kapcso-
latânak ism erete. A z uzem iközvetett költségek elelnzésétiizem enként (költségllrlyenként),
RZOIIbclii1költségcsopol-tonkéntkellvégrehajtani,akövetkezö iitem ezésben:
' '-
Z YFV (bâZiS) korfekciö,ennek Sorân a Viszonyftâsialapulvâlasztotj
tköl
j.t-
A közvetettktïl/l/ge/celem zésénekfeladatai ségterv (bjzis)adaG itkorrigâl
juk az iizem tölfliggetlenillésaz iizem .te.Je-
' Sitm êlv ck VY tOZiSZ m iRttilldokoltan bekövetkezettköltségvâltozâsokkal,
-
Z tcW t0l(biZiStU1)Valö abszolt'
lt összegû eltérések m egillapitésa a Ie- - az fgy kapottkorrigâlttervetvetjiik össze a ténylege5költségekkel.fgy
UCtSV CSköltsV csopoxo1W éntirészletezésben, m egéllapfthat6k
ZZZZM YX /UCIUSC, hogy aZ eltéréseket m ilyen m értékben idézték elö k - az ikzem tölfliggö m egtakaritâsok és tûllépések,valam int
2 SZCW CZY i CW S/gCUV I(VeZCtéStö1,dolgoz/ktöl) ftiggô és fkggetlen - a leggondosabb gazdâlkodis m ellettelérhetönek nyilvânithatd költségek
téll)?czok,SCl1l1Ck alapjin összege,W gfll
11fliggö Cltérések esetében a belsö érdekeltségifendszerhez illeszkedö ' - eztkövetiajelentösebb eltérések okainak feltârâsa.
'i2V2SIatOk m eztétele.
'' ''''

t
j h môdszeralkalmazzoénak munkatâblâjâta következö tâblâzatmutatl.a be.
1
l84 l l85
 o: ,
.
4 msszakifejlesztés (K + F) ktq//llge/(nl/tw'relemzöfeladatala kbvetkezlk .
-1 u e% X
.
':
.y A z ilyen cim en elszâm oltköltségek szabâlyszerûek-e?
ha (1.p * . .
z ?J tîs A z év folyam ân fellesztett kutatotttém âk m ilyen arânyban felezödtek
LLs K be, azok m ilyen eredm énnyel zârultak, a tervezettel szem ben m ibe
A kerultek,m ennyivolta fejlesztés tényleges âtfutâslideje (a tervhez is
bt
zex. k hasonlftval?
V- A m ég folyam atban lévö fejlesztésitém âk költségei m egfelelnek-e a
1g -
.
tervezettnek,afejlesztésm i6ta folyik,m ikorra tervezték annak lezârâsât?
7 -.4x 7i M elyek voltak az év leo.elentösebb sikerei?

x: j) Az elem zô ezekre a kérdésekre a m fiszaki fejlesztésl költségek m unka

a &'
g
.- y szém os tém akalkulâcisib6l kiindulva kaphat vâlaszt.
. : '
œ
- x
*
ta , A garancitilis Ju vfftiyf költségek elem zését az analltikus nyilvântartâs
x=
y =
! ê:
.
* dataiböl fôbb term ékek term ékcsoportok szerint kellm egvalösitani,fel
a ,

W qa ' hasznâlva a szerviz-statisztikât.l'gy feleletet kell adni arra hogy;

,
;o -
'F
a J & :
. - A garanciâlisköltségek a tervhez t'bâzishoz)viszonyftva hogyan vâltoztak?
Y 2 :o
;: u
! A garanciâlisidö lel.értâigmelytermékeknélmutatkozika g(
.5 m inöség,,
,

3x m iattm egtakarftés?
a 'A ak :i- M ely term ékeknélhaladta m eg a garanciâlis költség a tervezettetg v e
.

Q 2> il i w
lyek ezek föbb okai?
;
x *' A garanciâlis kötelezettségekre elözö évben képzettcéltartalék indokolt
x
2 à .z V0lt-e9.
Y vz z
M
o
: *2 A szociélis,kulturâliska tségeketintézm ényenként(bölcsöde,ôvoda,orvosi
P .
g ,.g.+ .s rendelö,iidiilö,sporttelep,sport-és kultûrkörök stb.) a tervhez viszonyftva,
*
>. z ' -
e .p A z- .
r: ' a tervezett
és ténylegesen ellétott feladattal összeft
iggésben kell vizsgélni .
..
dc 'c 'Va = ;;
,
:
-- k
Q
% ,
,
1
-

a n.
g /) Az egyéb bevételek JJ egyéb rti
/brlfftgtp/calakulâsânak elemzése
g ,; ., a *
:> : e** A z egyéb bevételek és réfordftâsok elem zését az abszollit eltérések m 6d-
. '@
- szerével a fôkönyvi könyxelés adataibél a tervezett,illet've bézis adatokhoz
,
2t
0; ,,: viszonyftva kellelvégezni .

;. k
q:t *e 1

. Az értékesl-tettim m ateriélisjavak ëy târgyieszközök Jr/l/ceyfllylrlllcélszerti

t MY1 7
j .. lnegvizsgélnia râforditâskéntelszâm oltnettö érték nagységét viszonyftva
V6s oi ,

2
-
a? eladâsi Jrhoz.M i voltaz oka az értékesftésnek,nem egy sikertelen be-
rllht
'îzJs következm ényével âllunk e szem ben. a halm ozott értékcsökkenés
3C ''
1 '1 ' Xd S
j g.
-
QY
x--
*' -
9
: = '
,
.
)
.7
y - - ç! Ilelyes amortizl
kiöpolitikéra utal-e,az eladésreâlispiaciJron történt-e
l! q .:
.
oo4
-)
't !
-
.
oz3 Yj
tlO
j ) stb.lIltsonlt'
imtldoncélszcrtivizsgélniazittelszémoltimmaterislisjavak
oadkx x>x $ ,
t
l87
 és târgyieszközök terven feliiliértékcsökkenésilefrâsok,s azok visszafré- A pénziigyibefektetések sikerességének elem zéséhez inform âciökatbizto-
sânak okait is.A z elem zés sorân értékelni kell a m aradvânyérték helyes sftanak az eredm énykim utatâs
ségét,s ezeketa tapasztalatokat ajövöbeni,l'
jabb beszerzéskor a m arad- a kapott(jârö)osztalék,részesedés,
vényérték tervezésekor fe1kellhasznâlni. ,, a részesedések értékesftésének érfolyam nyeresége,
- a befektetettpénzigyieszközök ârfolyam vesztesége és
W vâsârolt Jx u baj6lt term elésû kthzletek hiânyainak JA értékvesztéseinek - a részesedések,értékpapfruk,bankbetétek értékvesztése
elem zése m egkövetelia következôk tisztâzâsit: sorok adataib6l.A hozam ok (osztalékok) értékelésénélgondolni kell arra
indokoltvolte a hiényok és értékvesztések elszâm olâsa (az értékvesz is,hogy a tulajdonos sok esetben elötérbe helyezia hossztitâvliérdekeket
tések kritérium ainak ism ertetésfre e helyiitt nem tériink ld , azok a a rövidtâvti osztalékcentrikussâggal.
szâm viteltantérgy ism eretanyagâtképezik),
a hiényok és értékvesztések esetében szem élyi felelösség m egâllapit A z elszâm oltéllfkvesztések és azok visszafrésa a cégcsoport,a befektetési
bztö C, kör Vagyoni és jövedelm i helyzetének alakulâsâra is tartalm az lényeges
vizsgâlni kell az értékvesztések visszafrâsânak okait is,vâlaszt keresve inform âciékat az elem zö szém âra.
a korâbbiéllfkvesztés elszâm olâsénak helyességére.
h) X rendktkiilieredm ény dld/Flcëu
vd
A követelésekreelszâmoltértékvesztéseknekJJazokvisszal
'râsainakvizs 1
gâlata inform âciökat biztosfthat az adösok m egbfzhatösâgânak, fizetési A rendkfviilibevételek ésrâforditâsok elem zésétjellem zö tételenként(1B-
fegyelm ének m inösitésére vonatkozdan. könyviszâm lânként szem beâllitva azokat) célszerû elvégezni.K iilönöscn
'
fontos a naN
*.-'*'
sizr
*'
-'
end.
'
a Szim szerû hatisok alapiân a részletes vizsgâlat.
- -

.
. a. x
X céltartalék IZJN JJFIJJ Vizsgâlandö az övatosség éS a tellesseg elveneK ,. .,
/ hiszen e tételek egyrésztJel entösen ront1natgaK
.r,
vagy Javl
. <.
tnat
.
u lâk
. a szokâsos
érvényesïilése.% z elem zô m unka eredm ényeiböl tapasztalatok szerezhetök véllalkozési eredm ényt, s az esetleges felelék ség m eghatârol sa sem kertil-
1
a Virhatu kötelezettségekre ésajövöbeniköltségekre képzettcéltartalékok hetö eI.
helytâllösâgéra vonatkozöan. A képzett céltartalék és annak következö
évteklben felhasznâlt összege az összehasonlftâs alapjén jö alapokat M eghatérozô tényezök akövetkezök:
terem t a következö évek céltartalékainak m egterem téséhez. - a m âs târsaség alapftésâval kapcsolatos eredm ényre gyakorolt hatl
's.
(aZ aPPOII elfogadott éllfke és az eszközök könyvszerinti értéke klj-
XC eredmény terhére hzetett Jdl/f, illetve kapott fJ/FItW JZ Jé?/C esetében zöttikiilönbség),
Vizsgilnikellazok szabélyszerûségétésdinam ikijétazelözô évhezképest. a tulajdonosnélm âs târsasâg m egszfinése esetén a m egszûnö részcsc-
désre esö itvett eszközéllfk és a részesedés könyvszerintiértéke közötti
g) x4pénzilgyim z eletek &r(?#??;O .
)V/ld/f'elem zése , k
: kiilönbsfg, .

- tökekivonâs l'ltlin m egval6sitotttökeleszâllitâs esetén az âtvett eszklsztsk

A pénztigyi m iiveletek bevételeinek és râfordftâsainak kttlönbsége a pénz- t értéke és a bevontrészesedés könyvszerintiértéke közöttiktiltsnbség,
iigyirésztervvel,illetve annak teljesftésévelvan szoros kapcsolatban.Az - a visszavâsârolt és bevont részvények, részesedések visszavlslirlâsi
ideiglenesen Szaba:l pénzeszközök betétként történö elhelyezése, a pénz- ' értéke és névértéke közöttikiilönbség,
hiény hitelekkel, kölcsönökkeltörténö m egoldésa a kapott kam atok, illetve . a halasztottbevételek és halasztottrâfordftâsok elszâm oltösszegei.
a f zetett kam atok összegeit befolyâsolja. A gondos pénziigyi tervezés .
eredm énynövelö tényezô lehet. A véllalkozâs adôzés elötti eredm énye hatârozza m eg alapvetöen a târsas/lgi
E lem ezni kell e tétel vonatkozâséban a vâltö elfogadâsb6l szârm az6 adôfizetési kötelezettséget, az osztalékfizetési Iehetôségeket, valam int 11 va-
kalnatbevtbteleket,azok biztonsâgos befolyâsât és m értékét. gyongyarapodés m értékéq a cash flow keletkezését is részben. E zek k'oztll
(Jgyttllcsak Vizsgtilnikella sajz
-tvZ
'Ittsk kam atterheit,s ezen keresztiil elsösorban az adôalap növelö-csökkentö tételekre kellhallgslilythclyc/lli.
eIfklgad('
5k bizaIInJ
-l1ak aIaktlllisJ
-t.

I88 l89
5.5.3 X kereskedelm iA'gllcl/ctlzfg eredm ényelem zh ének sajétossâgai
.
1. Az ârrésfogalm a,Jxçu
çzd-fz/ggê'
s'd a haszonkulcsI'
J/F:JWJ-J/JIZtW

E fejezetrészben azon vâllalkozésok eredm ényelem zésével foglalkozunk,
am elyek fö tevékenységként kereskedelem m el azon belûl kis- és nagyke-
reskedelem m el,illetve kiilkereskedelem m el- foglalkoznak.
A z eredm ény elem zésének tö lrânyai és m ôdszerel term észetesen részben
megegyeznek aterm elö-,szolgéltatô tevékenységetvégzö vâllalatok esetében
megism ertekkel,részben azonban olyan sajâtossâgokat m utatnak, am elyek
kiem elése és m egism erése feltétleniilindokolt.
A z eredm ényelem zés középpontjéban a kereskedelm iJrrJJ,illetve a költségek
elem zése âll.
Elem zésisém énk isjelzi,hogy az ânfs nem m âs,rnintaz értékesltésitirhcvl-
' telnek az eladottJru beszerzésiJF'/J/CJIW csökkentettt'
V ,R d#c.T artalm aettekintve
ez lényegében az összes értékesftett term ék (âru) eladâsi és beszerzési éra
közötti kiilim bség.
EZ egylittal azt is jelzi, hogy a vâllalkozés ânfstöm ege sok egym âstöl
t jelentôsen kiilönbözô egyedi,term ékenkéntiârrésbölképzödik.
'
A z ârrésfunkciôja kettös;egywésztfedezetetbiztositania kercskedelm im unka
lebonyolitâsa sorén felm erilô költségekre, m ésrészt a véllalkozâs szém éra
érdekeltségiviszonyaihoz alkalm azkodö nagységrendfi eredm ény biztosltâsa.

A kereskedelm i véllalkozésok esetében az eredm ényklm utatls szerkezetét, E nnek m egfelelöen az ârrés két fö részre bonthaté:
belsö arényaitvizsgélva leglényegesebb sajétosségkéntaztéllapfthatjuk m eg, , költségfedezetirészre,illetve
hogy eladottâruk beszerzésiJr/l/cc nagysâgrendileg eltérö a term elö vâllalatok l nyereségfedezetirészre.
azonos eredm ényelem éhez viszonyftva.
Ez m indenképpen sztikségessé tesziaz eredm ényelem zés sém âjânak m eg- Az egységnyiârbevételrejut6 ârréstöm egetârrésszintnek nevezztik.
felelö étalakitâsât a következök szerint'
. szém ftésa:
- A rréstöm eg
A rrésszint % ban - x 100
.
Ad x o evétej
atok ezer F t-ban

E l 'ô'gvj A z én'ésselrokon de azzalnem azonos fogalom a haszonkulcs.E z utöbbi

M ôz
f#FldvdY '
9 az eladési âr ldalakftésakor az egyes âruk, illetve érucsoportok forgalom ba
tényadatok
l E rtékesftési ârbevétel 89 000 ' hOzataléval összefhtiggô költség- és nyereségfedezetet hivatott biztosftani.
2 E ladottâruk beszerzésiértéke 71 000 Jelzi,hogy a vâllalkozâs az adott âru beszerzési Jrlf hâny szâzalékos ,,több
3 lettel''terheli.
.
K ereskedelm iârrés (1 2.) 18 000
4. értékesftésközvetlen költsé ei 12 500 szâm ftésa:
5. rtékesftésfedezetiösszege (3-4.) 5 500 â rréstöm eg
6 K özvetettköltségek 2 500 ' Kaszonkulcs(% - ban)- X 100
'
E ladottâruk beszerzésiértéke
7. E éb bevételek és réfordftésok e enle e + 500
8. ozem i(iizleti)eredm ény (5-6.:@:7.) 3 500 M értéke (szézalékos form âban kifejezve) ârunkéntés ârucsoportonkéntigen
: eltérö.Ennek m agyarézata pedig az egyes term ékek forgalm azâsânak eltérö
h
eszközigényessége,költségigénye és kockâzata.
K önnyen belâthatö,hogy a véllalkozâs Jnfstöm egének alakulésât az âru-
A z clözts - igen Ieegyszerûsitett, de az arânyokat reâlisan tiikrözö sém ét ? ckkkek m indenkori egyedi haszonkulcsa hatârozza m eg. N yilvlnvalö tehât.
rttekintve ktsnnycn belâ 'thatö,hogy az ârak,a volum en és a költségek alaku- jlogy a fbrgalom összetétele azonos összegû forgalom (ârbevétel)realizâlàsa
llîslillak eleluzése mellettkiem eltszerepetkell,hogy kapjon az t'
infs vizsgâ- jueljett is eltérö nagysâgli Jnfstöm eget eredm ényez.Erre az ânfs elem zésc
llltit. S()rjn m ég visszatériink .

14)t) - Ib)l
 2. A z tirrés tzu /czfu -vdntz/ca em za e
ahol
X âX = ZZ âfbevételvâltozâs hatâsa az ânfstöm egre
Az ârréselem zésének kiindulôpontja a befolyésolé tényezök feltérkéoezése .

A kereskedelm i vâllalkozés érrésének alakulésa a következô fô téA

nvezôkre SZo - a bâzisidöszakiétlagos ânfsszint
vezethetö vissza.
. - q 0p 0 a bjzisidöszakiârbevétel
-

-
az ârbevételn agységa,
az éruforgalom összetétele
Y ,
qlPl - a târgyidöszaki ârbevétel
,

-
az Jrintézkedések tar
'politika.értékesftésiirényok érdifferenciâlâs,beszerzési
,

forrâsok m egvélasztâsa)
b) Az âruforgalom összetaelének hatâsa az Jrra összegére
(Itt célszerû m egjegyeznunk, hogy az érbevétel helyett viszonylag gyakran .

alkalm azott az ,,értékesftési forgalom ''kategöria Feltétleniil tisztâznunk kell

.
M intarra korâbban utaltunk,a kereskedelm i vâllalkozâs egym âst6lJelentô-
a ket'tö kiilönbségét és egyûtlal összefuggését: az ârbevétel nem m és m int az .
SCf1 eltérö költségigényességfi ebböl következöen erösen differenciâlödô
A'FA nélkiili eladâ'si éron szém ftott értékesftésitorgalom .) ? haszonkulcsli- term ékcsoportok forgalm azâsâvalfoglalkozik.
E bbôl következôen a realizélt érrés töm egét alapvetöen m eghatârozza
A z egyes tényezök hatisânak szém szerfisftésére az t'm .
lâncbehelvetlesftési ' 2'forgalom összetétele,nevezetesen eltolödâsa az alacsonyabb vagy a m a
*
m 6dszer alkalm azâsa szakésos .
gasabb haszonkulcsû ânzcsoportok felé.

A z ârréstöm eg véltozésânak abszolétösszege: A Z összetételvâltozxishatésâtm egkapjuk,ha a m egvâltozottbelsö szerkezetû

ârréstöm egbôlkivonjuk a vâltozatlan belsö szerkezetû ârbevételânfstar-
A é = él éo talm âtaz alébbiak szerint:
a1-1('
.
)I:
A â = én fstöm eg véltozésa Aj
o- q lpjszo szo x qlpl
âo = ârréstöm eg a bézis idôszakban
Jil= érréstöm eg a térgyidôszakban
A

h z ârréstöm e c) A rintézkedések Jrrldre gyakorolthattisa

g alakuléséra hatö tényezôk vizsgélaténél hasznilt alapössze -

Ik ggésiink: . -
é .
A z ârintézkedések hatâsinak szâm szerfisitésére a következö képlet segit-
rréstöm eg - érbevétel x Jrrésszint
. ségével történhet:

K onnyen beléthat6, hogy az értékesftési érbevétel nagységénak véltozâsa ZA = SZlX q1P1- QIPISZO
az
Cîtlagos énfsszint,illetve az értékesftés összetételének véltozatlansâga eseté
is m öd n
ositja a képzôdö ârréstöm eg összegét.
T ekintsiik ât az érréselem zés m ddszzrét a következö egyszerti példa segitsé-
gével1.
u) Az tirbevétclvâltozâs Jrrguî/ym eg .e u akoroit hattu a a kovetkezörk szerint
,?ll/ft?//'?/.?/J ki:

Aà,: = szo x ( qjpl)- szo x ( qppo ),

192
l93
 f

E gy kereskedelm ivéllalkozâsrôla következö adatok éllnak rendelkezésre: osszetételvâltozâs hatâsa:

AdatokEFtban V âltozatlan egyedi (cikkcsoportonkénti) énfsszint m ellett az értékesftés

Arbevétel ELABE A rréstöm e belsö szerkezetének m édosulését figyelem be véve az ânfstöm eg szâm ftott
M e nevezts E lgzô év 'Iur év Elôzô év 'Iu r év Elôzfiév 'Iur év értéke:
A clkkcsoport 545 590 480 5 10 65 80
B cikkcsoport 1 600 1 800 1 200 1 400 400 400 590 x 11,93% = 70,4 E F t
C cikkcso ort 2 100 2 400 1 850 2 250 250 150 ) g()()x 25% 450 0 E F t
O sszesen : 4 245 4 790 3 530 4 160 7 15 630 5
Bâ 2 400 x 11,9% - 285.6 E F t
zlslndex % 100,00 112,84 100,00 117,85 100,00 88,1l o sszesen 806 0 E F t
,

A infstöm eg vâltozatlan értékesftésiszerkezetm ellett 806,6 EFt

z elem zéshez a következö segédtâbla összeéllitésa célszerl
'
i: o
sszetételvâltozâs hatâsa 0,6 E F t

M e nevezés 1â% Ilçu sfil Irr % E

irrésszi
nt % Haszonkulcs % . f rintézkedések hatâso:
. év T zv E .év T -év
A clkkcsoport 108,26 106,25 123,08 l1,93 13,56 13,54 15,69 Tâ
rgyidöszaki érréstöm eget és a m egvéltozot't belsô szerkezetû értékesf-
B clkkcso ort l12,50 116.67 100,00 25,00 22,22 33,33 28,57
C téstfigyelem be véve (a kettö kiilönbözetekéntl:
clkkcso ort 114,29 121,62 60,00 11,90 6,25 13,51 6,67 630 E Ft
i 806 E Ft=
-
l76 E F t
tlagosan 112,84 117,84 88,11 16,84 13,15 20,25 15,14
'
A z cg ytv tényezôk egy uttes hatâsa..
-
85 E F t

A tt
'
iblâ
'zatböljtslllthatö,hogy am fg az értékesftésl:
1rbevétel 12,84% kal .
növekedett a bâzisévhez képest, addig az E L A'B é, ârbevételnövekedés AZ irrësre hat6 tényezök âttekintése alaplân nyilvânvalé, hogy az érrés
,
di . töm egétközvetleniilm eghatârozö elem az értékesftetttennékek âralakulésa.
naln ikélât m eghaladô 17,84% -os em elkedése következtében a képzödô
Jrréstöm eg közel 12% -kalcsökkent. E .
z egylittalaztisJelenti,hogy a kereskedelm ivâllalkozâs ârpolitikaja és
A az azttiikrözö ârstratégia és taktika elem zése elengedhetetlen a gazdélkodés
z egyes tényezôk vâltozâsa cikkcsoportonként is eltérö.
A ezen beltil az eredm fny vizsgâlata sorân.
z érréstöm eg véltozâsânak tényezökre bontâsét a m âr em litett lénc- :
behelyettesités m 6dszerével elvégezve a következö hatésok szâm szerûsit . k t
1 A viszonylag szfik term ékkörtjelentö hat6sâgiâras a egtsiéba tartozô
-
1etö k : . j
âruciltkek kivételével az éruk eladâsi Jrtif a kereskedelm i véllalkoz s
ârbevételvâltozâs hatâsa: szabadon
j
hat
ârozza m eg.(Term észetesen a m i
ndenkorikereteketjel
ent
ö
sza n,jyok m indenekelött a tisztességtelen piaci m agatartés tilalm ira v('-
Vâ natkozô elöirâsok figyelem be vételéveligaz ez.)
Itozatlan összetbtel és étlagos ârrésszint m ellett a térgyidôszaki ârbe-
'

vételtfigyelem be véve: ku
A z âra alakftésa sorân sziikségszerfikiindulésipontotjelentaz,Ilogy 11
4 790 kereskedelm i én-ésnek hosszabb tâvon term ékenként és összességébell is
x 16,84% = 806,6 EF t k
Bé tedezetet kell blztositan l a telm eriilö költségekre, llletve a vàllal ozfys vtt
zis idöszakiârréstöm eg - 7 15.0 E Ft t j
K rbevételvâltozâs hatâsa + 91,6 E Ft ''
am ilyen m 6don elöre tervezett(igényelt)nyereségére.

h z ârak kialakitâsânak legegyszerûbb m ödszere az vclna, ha a beszerzébi

Jrtl/autolnatikusan ntivelnénk (7 kalkukilthaszonkulcco-al.
) '

1- l95
.,-. #
 K önnyen beléthat6 azonban,hogy a piaciviszonyok m inim â 'lis szinten
valö m egjelenése esetén sincs lehetöség m indig az igy kialakitottâr érvé
nyesftésére.Em ellettesetenkénta kereskedelm ivéllalkozâs m eghatérozott
célok elérése érdekében m aga m ond le az étlagos haszonkulcs érvényesf
téséröl.
A z ârpolitika m ind a belkereskedelem ben, m ind a kiilkereskedelm i érté
kesftéssorén alkalm azottegyik legfontosabb teriilete az ârd# erenciâlâs.
Ez lényegében az eltérs tirtz/cérvényesitésétjelenti kiilönbözö feltételek
m egléte esetén (ugyanazon érucikkért).
Az ârdifferenciâlâs teriiletei,fontosabb esetei:
idsbeniJrtïtf/-
crcncftilti.
î nyezi, de - tekintve, hogy ez többletfeladatok ellâtésât (pl.készletezés,
L ényege, hogy ugyalzazon ârucikkért kiilönbözö idöpontban kériink a
vevötöleltérô érat.A lkalm azésâra igen gyakran sor kerûl.L egfontosabb
esetei'
. az lin. ,,szezonvégi'' ld ârusftés, divatcikkek âralakftâsa, a term ék
m egism ertetése érdekében alkalm azott étm eneti alacsonyabb ,,bevezetési
Z''Stb.
vevsnkéntiârdi
fferenciâlâs
E zen érdifferenciélâsiteriilet elsôsorban a lzagykereskedelm itevékeny-
séget ellâtö vâllalkozâsoknél alkalm azott. L ényege, hogy ugyanazon
ârucikk értékesités eltérö vevöknek eltérö éron történik.L egfontosabb
célja az lin.törzsvésérlöikörkialakftésa.
(Export értékesftés esetén ebbe a körbe tartozik m ég a piaconkénti
érdifferenciélâs is.E rre a piacok eltérö âtlagos érszinvonala, illetve az
exportöreltérö piacicéljaikövetkeztében keriilsor.)
-
m ennyiségitirtï/ ercncïti/tiy
A m ennyiségi ârdifferenciâlâs a leggyakrabban alkalm azott érpolitikai
eszköz. Eszközrendszerét az tîn. rabattpolitika képezi. iltalânosan
hasznâlatosrabattfajtâk a következôk:
-
m ennyiségi rabatt
Egyszerinagy m ennyiség vâsârlâsa esetén adottengedm ény.zrvé-
nyesftése a szerzödéses âr m eghatârozésa pillanatéban történik.
-
hiiségrabatt
V isszatérô vâsârlök (törzsvésârlék)részére biztositot'tengedm ény.
f'orgalm irabatd
A mennyiségi-ésa hfiségrabattkombinéciôjw folyam atos,nagy meny
nyiségtiàrtlvâ
'slirllîsraöszttsnöz.Izeggyakrabbanavcvövclkötött,,bo-
'
lltlsz-szclvödés''alanisn vissz-atéritésjcllcgticrcdlnény adssàtJclenti.
1$.
)(,
csupén ezen nagyvonalû âttekintés isjelzi,hogy a kereskedelm ivéllalko
zés a piacikörùlmények m érlegelése alapjân gyakran kénytelen elérni a
beszerzésiâr és az étlagos (kivântm egtériilésteredm ényezö) haszonkulcs
alapjân képzetteladâsiârtcsl.
A beszerzési forrâsok m egvâlasztâsa ugyancsak alapvetöen befolyâsolja
az én-és töm egének és szfnvonalânak alakulâsât.
Ez nem jelentm âst,m inthogy a kiskereskedelm i vâllalkozâs - az adott
keretek között szabadon dönti el, hogy a forgalm azni ld vént ârucikkeket
m ilyen értékesftésicsatorna igénybe vételévelszerzibe,azaz közvetleniil
a term elötöl,esetleg nagykereskedö közbeiktatâsâvalvagy éppen im port-
bölbiztosftja.
T erm észetesen a közvetlen beszerzés m agasabb énfs realizâlâsât eredm é
raktérozés kiszerelés)is feltételezi m indenképpen célszerfiaz elem zését
,
kiilön elvégezni.
A közvetlen beszerzés és a nagykereskedö közvetitéséveltörténô beszerzés
' esetében m utatkozô többletköltségek igy a beszerzésiârakbanjelentkezö
,,tartalékok'' lényeges eltérést m utatnak âruféleségenként.Ez az âruk
térolâsénak, kezelésének költségigényességére, a térolâs kockâzataira ve-
zethetö vissza.
.?. A kereskedelm ivéllalkozâsok költségei
M int a bevezetö részben talâlhatô sém âbôl kideriil,a kereskedelm i véllal
kozâs eredm ényét az érrés alakulâsân tfllm enöen alapvetöen a kereske-
delm itevékenységhez kapcsoltdö költségek alakulâsa befolyâsolla.
' E nnek m egfelelöen az ârréselem zéssel azonos fontossâgli a költségek
ezen beliilm indenekelötta forgalom ba hozatalköltségei(forgalm ikölt
. ségek) vizsgélata.
A kereskedelm ivâllalkozâsköltségelem zésének sajétosslgailényegében a
kereskedelem költségeinek réfordftésainak sajâtossâgaira vezethetsk vissza,
,
nem pedig az elem zés m 6dszerbeli eltéréseire.
A 200 l-töl hatâlyos Szâm viteli T örvény értelm ében az értékesftés közve-
j tettköltségeiközöttaz értékesftés-ésforgalm azâsköltségét,az igazgatési
j költségeketésazegyéb éltalénosköltségeketkellszerepeltetni.
!
)
v $
j * I6)7
 Ebbölkövetkezöen szém os korâbban közvetlennek m inösiilö költség
keriilta közvetettköltségek közé.fgy ,,az értékesftést,forgalm azâsikölt
ségek közöttaz értékesftésselkapcsolatoskiilön költségeket(csom agolâsi,
szâllftâsiköltségek,bizom aenyidfjak)a készterm ékek,az értékesftésre virö
âruk raktérozâsiköltségeit,az értékesitö részlegek és irodâk költségeit,a
reklém ,apropagandaéspiackimutatésköltségeitkellkim utatni,fiiggetlentil
att6l,hogy az értékesitéshez közvetleniilhozzérendelhetö-e vagy sem .A z
értékesftéshez közvetleniilkapcsolöd6 költségeket,tovlbbé a kereskedelm i
tevékenység közvetleniil elszâm olhatö költségeit indokolt elkûlönftetten
kim utatni''.
,
4forgalom bahozatalköltségeinek leg ontosabb taelei:
a kereskedelm iegység (egységek)foglalkoztatottainak bérköltsége és a
bérek utén fizetendö târsadalom biztositésijérulék,
- az adott kereskedelm i (hélözati) egységben hasznâlt térgyi eszközök
értékcsökkenésilefrâsa,
- a kereskedelm iegységek bérletidfja,
a vagyoni értékû jogok között szerepeltetett bérletijogért kifizetet't
összeg uténiértékcsökkenésilefrâs,
- a kereskedelm iegység iizem eltetésiköltségei(ffitési,vilâgitâsiköltsé
gek stb.).
A z elözô felsorolésbél kideriil, hogy ezen költségcsoport elem ei a keres-
kedelm i egységben, annak m fiködtetésével összeftiggésben m egjelenô
költségek.
E zen költségcsoportböl a következö költségek kiem elése célszerii elöfor-
dulâsuk gyakorisiga és nagysâgrendjiik alapjân:
a forgalm azâshoz sztlkséges betétdfjas gtm gyölegek javftâsi, karban
tartâsiköltségei,idegen göngyölegek hasznélatidfja,
a konkrétértékesitéstölftiggetlen (illetve nem csupén azzalösszetkggô)
közvetitöidij,iigynökijutalék,
a reklém ,a propaganda és a piackutatâs költségei(ideértve az esetleges
Sponzoridfjakatis)stb.
A kereskedelm i tevékenységet végzö vâllalkozés egyéb az elözôekben
nem érintett költségei lényegében m egegyeznek a term elö-, szolgéltatô
tevékenységet végzö vâllalkozâsok költségeivel(központi irânyitâsikölt
j Ségeivel).
A kereskedelm i vâllalkozâsok esetében is j6l hasznosfthatö a költségek
âllandô tj,
îvâltoz6 ktllfu
îo c/crc bontâsa.
Ez ugyanis a költségek tervezése m ellett m egfelelö alapot biztosit a
m inim âlisforgalm ikövetelm ények m eghatérozâsâhoz is.
,.
,'
. K önnyen belâthat6,hogy adotténfsszint(elvértânfsszint)ism eretében és
az éllandö-véltoz6 költségarâny (illetve az âllandö költségek összegének)
ism eretében egyszerûen m eghatârozhatô a vâllalkozâs âltal realizâlandé
m inim âlis értékesftésiforgalom .
F K sx
-

Ezekhez sorolhatö m ég az adott kereskedelm i egységgel közvetlen ''''n A reI

K rel
kapcsolatban lévö raktérak (raktérozâs)költségeiis. ahol:

Egy m â
'sik csoportot képeznek a forgalom bahozatal koltségein belul azon p m 'D az elérendö m inim âlis forgalom
ktsltségek,am elyek egy-egy term ékhez közvetlenùl hozzârendelhetsk (az )
,
x sx
. = az âlland6 költségek összege
Jrtékesftésitevékenység sorénl: .
4 re1 . az éjvés a forgalom szâzalékâban
az Jru értékesftéséértm âs véllalkoztm ak fizetettbizom ényidfl, It j a véltozö költségek a forgalom szâzalékâban
- az éru értékesitésévelösszefliggö iigynökijutalék,közvetitöi,lebonyo , fe
lftâsidfj,valam int
-
az adottâru értékesftéséhez közvetleniilkapcsolhat6 belföldi széllftâsi-,
rakodâ
'siköltség,biztosftâsidfjstb.

A forgalm azâssal összeftiggö költségek tovâbbi része az értékesitéshez

kozvetlenùlaTa???hozzârendelhets t& /g#tzjitésik& /.j,(Jg.

l')8 j . l99
 E gy egyszerû szâm szakipélda segitségével illusztrâlva: .
v égulm ég egy döntésikérdést tekintstknk ât:az ârak em elkedése m ekkora
H forgalom csökkenést képes ellensûlyozni a jövedelm ezöségi követelm é-
a egy kereskedelm ivéllalkozâsélland6 költségeinek összege 15 000 eFt, nyek véltozatlan szinten történö teljesitése m ellett? A vâlasz a következö
a tervezetténfsszint(a forgalom szâzalékéban ldfejezve) 15+ ,a vâltozö összeftiggésalapjén adhat6 m eg:
költségek tapasztalati arânya (az értékesftésiforgalom szézalékâban) 7+ ,
akkor a m inim élis értékesftésiforgalom : A p x 100
A F - ,
15.000 EFt 15.000 E Ft . x rel +.a p u vrel
.

- -
j8,7.54): E y-t
0,15 0,07 0,08
A z elözöekhez hasonlôan 25vo.os àrrést, syo-os irem elkedést és lola-os
a vâltozé-költség arânyttigyelem be véve a forgalom elviselhetö csökkenése:
zaz a m inim élisan realizâlandö forgalom 187 500 eFt.(Ez az éllékesftésl
forgalom nyereségetnem eredm ényez.) 5 x 100
E gyéb tanulm ényokb6lism ert,hogy a forgalom tölfliggetlen , t'ix (illandö) - 25,
költségek ösztönöznek leginkâbb a forgalom növelésére, annak következ .

z5 .
j-5 10
tében ugyanis relatfv nagysâguk csölcken.
azaz a forgalom 25% oscsökkenése m ég nem jéra bruttö eredm ény csök-
K övetkezö döntési helyzetiinkben a kérdés az, hogy m ekkora forgalom kenésével.
növelésselellensûlyozhatö m eghatjrozott âtlagos érzsökkenés.
A hhoz, hogy m eghatârozott eredm ény biztosfthatö legyen , elengedhetet. A Z elözöekben âttekintett néhâny egyszerû összeftiggés, m odell is J(
.5l
len a forgalom növekedése,am elynek szikkséges m értéke a következö lssz.' Szem lélteti, hogy az egyes költségekkel történö gazdâlkodâsnak kiem el-
szefiiggés segftségévelhatérozhatö m eg: k'edö Szerepe van az eredm ény alakftâsâban.
) s Léttuk,hogy viszonylag kism értékfiârcsökkenés isa forgalom jelentös
AF A p x 100 ' Iliivelésétigénylivâltozatlan jövedelm ezöségielvârâstésvâltozatlan költ-
Ar A P - K j ségarânyt(a vâltoz6 költségek esetében)tigyelem be véve.
rej V re .

ahol . K önnyen belâthatö, hogy a forgalom növelése nem m lnden esetben

: '
AF vllltssithaté m eg a kfvânt m értékben,igy szinte törvényszerfi,hogy a m âsik
= a forgalom sztikséges növelése szézalékban
AP ejvdm éayj.o velö tényezö a relatl'v költségcsökkentés keriil elôtérbe.
= az ârak âtlagos csökkenése (u
A rel - énfs a forgalom szâzalékéban t
egjkjel
ô es zközt biztosithatehhez a degr esszi
v jel
legû költségeink fel
K tjrképezlse Js degresszivitâ
'suk ltihaszllx
'ilé
'sa.
vrel = vâltoz6 költségek a forgalom szâzalékâban .
.

I ' # A kiilkereskedelm ivâllalkozâs (tevékenység) eredm ényének tartalm a,tï-

vz
sm d egy egyszertipélda alapulvd elévelez a következöképpen szâm hllatlk '
, , ezf,/gptyj,olem zése

25% -os ârrést, 5% -os ércsökkenést és 10% -os forgalom arânyos vlilttvô A ktilkereskedelm itevékenységetfolytatö vâllalkozâs és a kiilönösen a fö
költségetf'igyelem be véve a sztikséges forgalom növekedés; (rvtjk
'
enységként kiilkereskedelernm el foglalkozö vâllalkozâs eredm é-
2
5 tlyének tartalm a,szerkezete lényeges eltéréseket m utat a m és tevékenységet
X 100 é Lb
25 = 50, V 87 vjllalkozésok eredm ényéhez képest.(K iilönösen igaz ez az iizem i
-
5 - 10 (tlgleti)eredm ényre ) .

- -
A z eredm ény egyes elem eit célszerl'
i szerzödéses kapcsolati(lebonyo-
a
ig
zé
al
zlyl
1i
1brtltttîeredlllélly szilltelltartt
.
'
isa11forga1()1115()tX)-()sl'
llhvel4q/j j
''
.' l ? '-'
.
lltI
isi)lklrlninkéntâttekinteniink.
?(jl) j 2()l
 Sajâtszâmlâskûlkereskedelmitevékenység:
E tevékenység bevételeitképezia saJ'âtszém lâsiigyletek nettö ârbevétele,
am ely a bruttö szerzödéses érték ut6lag adott engedm ényekkel és a devi-
zéban felm eriiltfuvarköltségekkelcsökkentettösszege.
A râfordftés oldalon - a belkereskedelm ltevékenységhez hasonl6an
leglelentösebb tételaz értékesitettâru beszerzésiértéke.
'
A nett6 érbevételéraz eladott él'uk beszerzésiértéke kulönbözete képezia
kûlkereskedelm iS'J/J/K JVIIJ.
. Cârrést.
Ez tartalm âttekintve a kereskedelm iénfshez hasonlöan költségfedezetiés
nyereségfedezetirészttartalm az.
. .
A réfordftés oldalon Jelennek m eg salétszâm lâs tevékenység esetén
a közvetlen költségek is, ebben a lebonyolftâsi form éban ezek ugyanis a
kiilkereskedô vâllalkozâstterhelik.
A z értékesités közvetett költségeinek tartalm ét illetöen a legfontosabb
tételek m egegyeznek a Y lkereskedelm i tevékenységet folytatö véllalkoz'is
költségeivel.
Bizom ânyiform âban végzettkiilkereskedelm itevékenység:
E zen kapcsolati form éban lebonyolftott kiilkereskedelm i tigyletek esetében
a kiilkereskedö vâllalkozâs bevételeita bizomânyitfly (bizom ânyijutalék)
és a lim itâr eredm ény képezik.
A két b
evételiforrâs elem zését kiilön célszerii elvégezni,jellegét,tartal-
m ét tekintve ugyanis lényeges eltéréseket m utatnak.
4 blzom tinylJ(/a kulkereskedö véllalkozïs a bizom ânyos tevékenységé-
, term elö tevékenység elösegitésére folytat kiilönféle szolgéltatö,term elésite-
nek ,,éra''.Fedezetztkellbiztosftania a bizom ényos közvetett m egbfzöra
âtnem hérithatô költségeire ésm eghatârozottszintû nyereségére.
M inden esetben forgalom arényosan keriilm eghatirozâsra.
A lim itér eredm ény a m egbfzö éltalm eghatérozottlim itârhoz (exportese-
tén m inim élis âr, im port esetén m axim a-lis vételi âr) képest elért kedve-
zôbb érbôlszârm azé eredm ény bizom ényost m egilletö hânyada.
E lem zése kulon végzendö eI, ez a bevételi forrâs ugyanis a kiilkeres-
kedö véllalkozâs piacim unkâjânak egyik Ieglényegesebb m inôsftôje.Jelzi
a i6l megalapozott ârm unkât épptigy, m int az alapos piackutat6-,
-
e . o
piacelökt-szitö m unkâtvagy im portesetén a lehetséges beszerzeslIorrasoK
gllndlls fcltlîlnîslt.
'()?
tkAWt'
i/d tekvkenysh :
i ltalâban az elözö kéttevékenységiform âhoz képestjôvalkisebb nagy
Sâgrendti tevékenység. A kiilkereskedô vâllalkozés m âs véllalkozâs éltal
adottm egbizâsa alapjén végzettközvetftöitevékenységétjelenti.
Ezrn m unkl'értjâz-ts dfjazl
'sa,bevétele az iigynökijutalék,am ely a bizu-
m ânyidijhoz hasonlöan a kiilkereskedö véllalkozâsm eghatérozottköltsé-
geire és nyereségére biztosftfedezetet.
A kiilkereskedelm i tevékenységet folytatö véllalkozés eredm ényelem zé-
sének sajâtos - de âltalénosan alkalm azott, fontos tertilete az egyes
iigyletek (export,im port és kiilönleges ktilkereskedelm iiigyletek) egyedi
eredm ényének m eghatàrozâsa g.s vizsgélata.
.
.
5.5.4 ..4 m ezngazdasy;gjtevggegtysgg epey/m gaya em zgxga:k néhKny sajntos-
sâga
A m ezôgazdaségitevékenység eredm ényelem zésének van néhâny sajâtossi-
ga,am ely a term elésjellegéböl,és feltételeiböladödik.Ezekhez igazodik az
önköltség szerkezete az ilzem iköltségek tagozödésa és sajétoqan kezelhetö
,
néhâny eredm ény'tbefolyâsolô tényezö.A következökben ezeknek a sajâtos-
ségoknak a bem utatésâra keriil sor .
. s.5.4.l -4 m ezô-gazdasâg i segédilzem i kb-zvetlen kbltségek g.ç szolgâltatabok
tïn/ctïff.slglnc/cvizsgâlata
A segédiizem olyan szervezetileg elhatârolt egység, am ely elsödlegesen 11
vékenységet.0né116 segédiizem nek tekintjûk a traktoriizem et,a tehergépkocsi
tizem et,az öntözöiizem et,a kom bâjnûzem et,az igatartéstés a szâritéiizem et.
A z elözôeken kfviilönâllé segédfizem ként kezelhetö a hfitötérolé,a kisvastlt,
a Iégi gépiizem , valam int a vâllalkozés éltal m eghatérozott szolgâltatö tizem ,
jllelynek elsôdlegescélja a term elésitevékenység kiszolgâlisa .
h segéduzem ek m inden közvetlen költségét az elkûlönftetten vezetett önl '11(5
jyskönyvi szém lacsoportban
ezen belûlterm észetesen fökönyvi szém lékon
-
céjszert
jnyilvjm artani A segédiizem ekben felm eriilt m inden elem iköltségct.
.
, , q'
jj vjljalkozés fenntartö uzem ei âltal végzett fenntartâsi költségeket kell e
szjjlljjkon kim utatni A segédûzem nek nincs âltalénos költsége, de eltsf-tlr-
.
(jtjll,atnak olyan költségek am elyek több segédiizem et terhelnek. llyen lehet
,
:
m
; . .
2().j
 p1. a traktorok, tehergépkocsik és kom bâjnok térolssâra egyarânt hasznâlt g3. E gyéb térgyieszközök értékcsökkenési lefrésa
.

géptelepek költségei, a több segédiizem irânyitâsâval összeftiggö m unkabér

E .
24. éRrIY KCSOKKENZSILEtRA S U SSZESEN (21 + 22 + 23)
zeket a közös költségeket kiilön gyûjtjiik és lehetöség szerint term észetes g5. Javit6m ûhelyek fenntartâsiköltségei
,

m értékegység vagy ennek hiânyâban az anyagm entes közvetlen költség arâ- 26

épftöbrigéd fenntartâsiköltségei
.

nyâban a segédiizem i költségek felosztésa elött az érintett segédiizem ek :2

, g. E gyéb fenntartésiköltségek
terhére kell âttételezni.E lôfordulhat az is,hogy az egyik segédiizem szolgâl- 2y
. yfsx x-lw lt-rA slK OL7's2GEK U SSZI/I IEN (25 + 26 + 27)
tatâstnytîjta m âsik segédiizem részére. 29 T raktoriizem költségei
.

A köl 30. T ehergépkocsiiizem költségei

rozza t
s ég és t
eljesft
m ény m egfi
gyel
és m él
ységét az i
nform âci
ös i
gény hat
â- 31 Egyéb segédtizem ek költjégei
.

m eg.M a m âr alapvetö követelm ényként tekinthetö azonban, hogy egy- 32 SEGéD C ZFM IK OLTSEGEK (29 + 30 + 3l)
,.

egy
köl segédiizem en belnla teljesitöképesség alapjén cscportositva vizsgâljuk a 33 SEGéD IIZEM IK UZU S KOLTSZGEK
.

tségeket és a teljesitm ényeket.Ennek hiânyâban nem érvényesiil a költ 34 ELSZXM OLT SEGSD O ZEM IK ULTSVGEK O SSZESEN (32 + 33)
.

ség-okozati e1v és az önköltség is âtlagolt értéket m utat E m iatt elem zési

. g5 ö ssN s K OZVETLEN K OLTSZG (l3 + 16 + 20 + 24 + 28 + 34)
.

célokra csak korlâtozottan hasznâlhatök az fgy nyert m torm écl6k .

A A z elem zési követelm ényeknek m egfelelöen a segédiizem költségeiröl és

segédiizem ek költségeit- a szâm vitelinyilvântartâsok alapjân - a kalkulé- teljesitm ényeirölolyan analitikus nyilvântartâsnak kellrendelkezésre âllnia ,
ciöban az elem zés követelm ényeit is figyelem be véve a következök szerint
csoportosfthatjuk: amelyek alapjân
a teljesitm ények elôâllitâsi költsége a szâm vitelitörvény követelm ényei
1 . M otorbenzin
alapjân m egillapfthat6k.illetve
2 a teljesitm ényt igénybe vevö âgazatok, költséghelyek közötti költségfel-
Gézolaj
.
osztésm egbfzhat6 m ödon m egttm énhet
3. Tiizelöolaj .
4. G éz (j
5 i ..kovetkezs oldaliâbra.
.
)
. E gyéb iizem anyag ,

6. M otorolaj Az elôzôekben ismertetett m ôdon meghatérozhatjuk egp egy segédiizem

7. E gyéb kenôanyag
8 -
ezen beliil m ég tovâbb tagolva is - összes költségét kalkulâciös tételek
. V illam osenergia
9 . E gyéb energiahordozök szerint,de ldszâm fthatjuk a teljesftm ényegységrejut6 költségetis.A telje-
10 sftm ény segédûzem enként eltérö Iehet.1> a
l1 Energiahordozök költségeiösszesen (1 + 2 + 3 + 4 + 5 v 6 + 7 -t.8 + 9)
.
-
tyaktor ûzem nél norm âlhektér vagy ùzem 6ra,
A lkatrészek
.

12 -
tehergépkocsiuzem néltonnakilom éter vagy iizem öra,
E gyéb anyagköltség
.

l3 KOZVETLEN A NYA GK OLTSéG OSSZESEN (10 + 11 + 12)

.
.

' kom béjnt t

z em nélkombâ jnhekt irvagy i
tzem 6r a,
öntözô iizem nélfelhasznâlt,kijuttatottviz m 3,stb.
14
IGéN YBE VETT SZOLG XLTATX SOK ZRTZK E
.

l5. EG YéB SZOLGXLTATX SOK ZRTéKE

16. ELSZXM OLT SZOLGXLTATXSOK éRTéKE OSSZESEN II4 + 15)
17. K UZVETLEN BéRK ULTSéG
I8. SZEM éLY IJELLEGO EG YVB KIIJIZETVSEK '
.

l9. BVRJXRULVK
2(). Sz l$'M I'
4IvY IJE L I EG O R/FO RD fTX SO K (17 + I8 + 19)
w
.

2 l. zptkletek értékcsukkenésilefrssa
22. (ithpck,burendezések,felszerelésck ésjàrlniivck értékesfskkcllésileirftsa

J()'1
.
2(15
 t
-

A költségek elem zése sorân a tervhez,bâzishoz viszonyftva kiszâm ftjuk az el-

'> é és nagysâgét
o a tr m ajd a koribban ism ertetettm ödon m eghatérozzuk az eltérések
,
;;Ll
= c) F-'z
'-'kd okait.Példaként m ost az iizem anyag költség vizsgâlatânak m 6dszerét m utat-
= :z) ,.4 ;x w
8i.< o juk be:
k . j.o
N.i
ca
' .- a jfl
z4 a6 7
a '
X
o .
o.
4 M e neveza Fcrv FJn
.
. o . .

m
Z4 h ;z)$12 M e tettlit,km 8.400 9000
jjx Czem an a fo asztâs,liter 756 792
C zem an a költsé ,Ft l66 320 190 080

A z iizem anyagköltség növekedése 23 760 Ft

A vâltozésok okainak vizsgélata:

a) M egtettJt teliesttm ény vtifffutfxtintz/chatâsa

m
a :9
o gj 1/ .
9.000 8.400 756 166.320
E-.rzl E-. è71 a x x - 1.11 880 Ft
x .< :z) x .< w . jto 84 y5o
o<
8-4u '
o.
z o
a so
g .

'1 t
F-''m
sq xa ;
;4 'QD sm
a :
x,
0 x.
4
a F-
y F-
z o
;' .
.. b)Fajlagosiizemanyagfogyasztésvtgftpctslntz/chatnsa
.

;x C'
:4 so
x; ka 792 756 9
: gj xo
. x
.
000x 166.320 3 960 F t
a 90 84 100 ?56

c) themanyag Jrtintzk vâltozâsa

, 190.080 166.320 9.000 792

x- x - v 15 840 Ft
792 756 100 90

N . Egyiittesen: + 23 760 F t
Z .;
(X
!) -jj(
jc j (m A megtettût600 km-relnövekedett ennek következtében 11880Ft-talnött
;i,o
'-l .o
2 '< az ùzem anyagköltség.A fajlagos fogyasztés 0,2 liter/loo km -rel csökkent.
x :za:,

1L7
.o < i=
';x E
ér
nane
2k
0hra
wl
tésé
nr
öave
3ke
9d
6é
0stFmu
t-tau
lt
csö
mk
kment
el eka
zkövet
uzema
,
ny
kezt agköl
ében tség
15 .Az
840 Ftt
-i
tzema
al ntya
nôt llg
z

aj %
'
x
;
$) t, uzemanyagköltség.
Az iizem anyagköltség vâltozésa m ellettterm észetesen vizsgsljuk az iizernanyag
fogyasztâs alakulisât is. E hhez m eg kell âllapftani az elszâm olâsi norm lt.
t

207
A z elszém olâsi norm a az az ûzem anyag m ennyiség, am elyet az adott eszköz A z önköltség növekedéEe és a kapacitâskih
asznélés csökkenése közöttiössze-
az
f összes m f
iködt
etésifel
tét
elt figyel
em be véve a fel
a dat végreha
j t
âsa sorân fiiggés a tâblézat adatal szerint is nyilvénvalö A kapacitésok kihasznélâsa
.

ogyaszthat.A tényleges fogyasztâstkellviszonyftaniaz elszâm olâsinorm éhoz. az önköltségcsökkentés egyik tartaléka

.
Példénkban - a tervadatok alapjân -
ez a következöképpen szém szerfisfthetô:
K épletben kifejezve:
T ényleges fogyasztés l/ 100 km ' 250
K apacitâskihasznélés al (0 0 x 1(0
.

E lszém olâsinorm a szerinti fogyasztés 1/ l00 km akulésa 4(0 - 62 , 50 %

41 : .

A m ennyiben az elszém olâsi norm a és a tényleges fogyasztâs eltér, vagyis a A z önköltség növekedésének hatâsa a kapacitâs kih
asznâlatlanség m iatt a
m utat6 értéke 1 nél nagyobb,ûgy annak okait m eg kell vizsgâlni és ez alap- következök szerint szém szerûsithetö .

J'én a szûkséges intézkedéseket m egtenni.A z intézkedés elm aradésa költség-

többletetokoz. 1 6 930.()(0 + (4. .. : x 10.300.000
.
. 723.000 ) l,y 23c
250 .000 . (0 : . zg.4j() ()(s
.

A költségek kalkuléciös tételkéntivizsgâlatuk m ellett tigy is vizsgâlhat6k,hogy 250.000 400 000 250 04):
.
. 400 0%
.

az éllandö és vâltozö költségeket tesszùk az elernzés târgylvâ. K iilönösen

fontos a kapacitéskihasznélâs és az âllandö költsëgek kapcsolatânak vizsgâ-
lata.A kapacitâskihasznélés növekedésével az âlland6 költségek egy m egha- 68, 92 58,525 = 10 395 Ft/m 3
.

térozott szintig nem növekednek, de a vâltozô költségek növekvö tendenciât

m utatnak.A z élland6 és a véltozö költségek hatâsâra a kapacitâskihasznâlâs A târgyidöszakban a kapacitéskihasznâlés csökkené
se m iatt(16% )az önkölt-
ntw ekedése egyikttjérhat az önköltség csökkenésével,vagyis ez aztjelenti, ség + 15,675 Ft/m 3-reltérelaz optim âlistöl .

hogy a kapacitâsok jobb kihasznâléséval a teljesftm ényegység onkoltsége

csökken.Példaként az öntözöiizem költségeinek és önköltségének alakulâsât A kiklönbözö segédiizem ek vizsgélata sorén nem teki
i nthetiink elazok sajétos
m utatjuk be: Vonâsaitöl sem .A bem utatottéltalénosan alkalm azhat6 m 6dszereket kikell
u egészfteniaz egp egy segédiizem rejellem zô m utatévalis I'gy pl a tehergép- . .

e sgves .y vet.v zgsy , jocsi uzem nél sziikséges a gépkocsi terhelésének

a vizsgâlata is. E m ellett :1
Al l
a ndö költség,
V éltozö koltsé
EFt 6930 6 930 visszfuvar /J/ZJK nJJJJJnJ/C alakulâsa is igen Iényeges a jövedelm ezöslgi
ö , EFt 10 300 8 820 szem pontok érvényesftése m iatt Szâm ftésa a következö:
.

sszesen,EFt 17 230 15 750 '

r
A rendelkezésre âll(5berendezésekkel H O sszes km
ktadhatö vfz m ennyisége,m 3 asznos km -
. 400 000 400 000 2
A tervezett, = x 1p0
ill.tényleges o sszes km
vfzfelhasznélâs alakulâsa,m 3 250 000 2 10 000
O 2
nkoltség,Ft/m 68,92 75,00
E gy m 3 vfz vjltozö költsége,
Ft 41.20 42,00 A széllft6 jérm iivek kapacitéskihasznélâsâta has
E y m 3vfz éllandö koltsé e znos l'it egyim hatôval is j
'clle
Ft ,
27,72 33,00 jllezhetjtik E z esetben a hasznos és összesen m egtetttit arânyét
.

Nyilvénvalö, a m utatô akkor kedvezö szimftjtlk'ki.

ha az a 0,5-ötllnyegesen m egh
, 'aladia .
.
h m utat6 csak a teherrel m egtett flt és az összesen
' ki s fg m egtettétviszonyâtlbiezi
> y nem ad vâlasztarra, hogy a teherrel m egtett tît sorân a szâllftö J'J
.l''
nlïi -

$
vek t
er
A rak
hel
ése m i
lyen m ért
ékben közel
ftet
te m eg a t
eljes raksl
ily kapaci
tl
'slit.
sûly kapacitâs kihasznélését a következôképpen szém ft
ott hasznos
11lllllka egytitthatökkalf-
eiezhetjilk ki.

'() *
'
1t 11 >
 H Teliesftetttonnakilom éter H asznos m unka d#yfiff/ltlfti(1)
asznosm unka egytitthatö (1) H '
asznos lit x tonnakapacités
15.000
'
T erv - 0 ,7 1
H Teliesftetttonnakilom éter 3.000 x 7
asznosm unka egyùtthatö (2) o sszes m egtettlitx tonnakapacitâs
. Té 13.5:0
A h ny 0,74
asznos m unka (1) m utatö akkor kedvezô,ha az 1,m fg a hasznos m unka 2.600 x 7
(2)m utat6 akkor,ha az 0,5-né1nagyobb,vagyis a teljesterhelésselm egtettlit
arânya az összeskm teljesftm ényen beliilnövekszik. H asznosm unka egyiitthat6 (2)

Példa: . T 15.000
A teherautéiizem adataia következök: erv - 0,42
l 5.(0 ()x 7

M egnevezés Tkrv Tény ' 13 52()

Széllitô 'ârm fi ka acitâsa,t 7 7 ; T ény ' 0,40
4.800 x 7
M e tett összes lit,km 5 000 4 800 '
H asznos km 3 000 2 600 ju
T A kom béjniizem nélkii yo sen az idöbeniség vizsgélata em elendö ki.Lehetsé-
eljesftetttkm 15 000 13 520 ges,hogy kism értékben rom lô m fiszakikapacitâskihasznâlâsiskedvezö ha a ,

betakaritâst a legkisebb veszteséggel optim âlis idöben tudjuk végrehajtani.

V Az elem zés sorân tehâtösszevethetjtik az esetleges többletköltségetaz elm a
isszfuvarkihaszntilâsim utat6 rad; veszteséggel .

3 5.000 A z öntözôiizem nél az âltalânosan alkalm azhatô m édszerek m ellett azt is

. 000
T erv 5 2 x 100 -
20% vizsgâljuk, hogy az öntözöviz, m int pétlôlagos réforditâs, m ilyen term és
. 000 o en segftia term elés biztonségât
többletet okoz,illetve az m enny .

2
4 800 .
Az öntöz és
. j
hatékonys âgâta hozam többl
ett
elis el
em ezhet
jii
k.Ehhez szi
kkséges
2.600 kiszâm ltan a term ékp dezetim utat6t:
Tény 4 2 x 100 - 8 33 %
,
.
800 (jnttu ésitöbbletkölség
2 - T erm ékfedezetim utatô
A term ék piaciéra
llasznos Ilf egyiitthaté '
A m utatô aztfejeziki,hogy az öntözés többletköltségétm ilyen m ennyiségû
3 000 ' term éktöbblet fedezi.A tennékfedezeti m utat6t ezutén az elérthozam többlet-
Terv 5' 02
1
.60 '
j
. hez viszonyftjuk.A m utaté értéke akkorkedvezö,ha az 1 felettvan.
. 000

2 .600 '
T ény = 0 ,54
4.800

2 1t) -
2 ll
Pél
ö da:
ntözés nélkiiliterm elésnéla term ésàtlag 4 t/ha.o ntözésselelérhetö 5,8 t/ha
term elési âtlag. E gy hektâr öntözési többletköltsége 12 000 Ft. A tervezett
növény piaciéra 8 000 Ft/t.
Term ékfedezetim utat6 12.000 -
1,5 t
8.000
Term ésâtlag növekedés 5,8 4 1,8 t/ha
1 8 x 100
Hozamtöbbletafedezetszézalékéban ' -
120%
1,5
N agyon speciélis segédiizem a m ezögazdasâgivéllalkozésoknélaz igatartâs.
Az igatartâs teljesitm ényét kettes léfogatban célszen:i szâm itâsba venni.
A kettes I6fogatnap egy pér igâslö 10 örâs m unkateljesftése. Az igatartés
költségeipedig az igés éllatok tartâsénak költségei,az igatartâs épiiletei,szâl-
lftöeszkozei, m unkagépei, felszerelései, berendezései, értékcsokkenési lefrâsa,
valam intfenntartâsiköltségei.A költségek közöttjelenik m eg az igéséllatok
terv szerinti értékcsökkenési lefrésa is. A z igatartâsnâl a segédtizem eknél
alkalm azott elem zési m sdszereken kfvul az éllattenyésztési âgazatok elem zé-
sim ödszereitisalkalm aznikell.
A z elözöekböl következik, hogy a segédiizem ek akkor felelnek m eg az elvâ-
rssoknak, a követelm ényeknek, ha az igénybevevô éltal m eghatârozott idö
intervallum ban j(5 m inöségû szolgâltatâstnyfljtanak a lehetô legkisebb költ-
séggel.E'ppen ezértkiilön is kiem elten kellfoglalkoznia költségek ésszerû
csökkentésének lehetöségével. l'gy pl a szâritôiizem esetében a költségeket
. A naturâlis m érésm öd a legegyszerûbb, a term elési folyam atok befejezése
flgy is csökkenthetjiik,hogy m egfelelö fajtavâlasztékotterm eliink.l'gy felté-
tclczlletöcn a viztartalom is kisebb lesz, illetve olyan technolôgiât valôsittlnk
lueg,am ely csökkenti a vfztartalm at (p1.elôfonnyasztâs alkalm azésa).De a
költstk csökkenés lehetôségeiközé tartozik az is,hogy a térolâstechnolôgiâjât
v:iltlpztatjuk'meg (pl.nedvestérolâs).
'I?
5 5.#.J
.
.,1 hozam elemzés sajâtossâgaia m ezsgk dasâgban
A m ezögazdasâgivâllalkozésok hozam énak elem zése sorén figyelem m el kell
lennia tevékenység sajâtossâgaira is.A m ezögazdasâgban a m egterm eltter-
m ékek egyjelentöshânyadénak kettösjellege van,egyrésztugyanaz a term ék
.
éru vagy a véllalkozâson beliillijabb term elésifolyam atalapanyaga is lehet.
j
'
'
A tenuelésifolyamatbanezakettösségâltalâbannem J.elentkezik.Ugyanakkor
a szâm vitel és fgy az eredm ényszâm ftâ
-s jelenlegi m 6dszere is kiilönbséget
tesz a term ékek között aszerint, hogy az âruként értékesftésre kerûl e vagy
'
) belsö felhasznâlâsiigényeket elégit-e ki,esetleg készleten van.E kiilönbség
leginkâbb a hozam ok értékelésében jut kifejezésre. A szâm viteli tanulm â-
nyokböl ism ert,hogy a sajétterm elésfi készleteket elôéllftési költségen kell
' értékelni
.
ky van ez a mezögazdasâgi vâllalkozâsoknâlIs.A realizâciôs
' elvböl következôen az eredm ény az értékesftés kapcsén realizâlödik.E lem zési
szem pontböl gondot okoz ugyanakkor az, hogy a hozam ok egy része m âs
âgazaton keresztiilrealizâlôdik.igy a növényterm elésben elöéllitot'ttakarm âny
eredm énye az âllattenyésztéshozam ânak értékesftése sorân tériilcsak m eg.
A Vertikâlis kapcsolatokb6l ad6döan az egyes tevékenységeket - példéul
takarm ényterm elést és éllattenyésztést - kiilön kiilön is vizsgâlni kell. N yil-
Vâ
'nvalöan vé 'llalkozâson beliil az egyes tevékenység âltal elöéllitot't hozam ot
a m âsik âllattenyésztésnélelöâllitâsiköltségen szâm oljuk e1.1gy a felhasznâ-
.
lâsnâl(p1.âllattenyésztésnél) a költségek attölis fiiggnek,hogy m ilyen râfor-
ditâssal âllitotta elö a vâllalkozô a takarm ânyt.A tisztânlétàst m ég az is za-
Varhatja,hogy a sajételôéllitésû hozam on kfviilazonos term éketvâsérlésböl
is beszerezhet, felhasznélhat a vâllalkoz6. E z ut6bbit pedig nu'ir beszerzési
költségen kell figyelem be venni.M indezek a tényezök felvetlk annak igényét,
hogy igen részletes,sokoldalû hozam elem zésre van sziikség.
,
'
A hozam ok elsödlegesen jellem zöen - naturâlisan keriilnek szém bavételre.
tltin a hozam ok elsödleges szim bavétele m ennyiségben történik.Gazdasâgi
elem zések sorén gyakran csak m ennyiségekkel, értékekkel szâm olunk, m ert
ez lehetôvé teszi az ârvéltozésok kikïiszöbölését, fgy kiilinféle dinam iktls
Vizsgâlatokra igen alkalm as.Lényegében m ennyiségiszâm bavételnek tekint-
hetö a kiilönbözö technikaim értékegységekben történö szâm itâsis(pl.gabona-
egységben).Elönye e szém bavételim 6dszernek,hogy az égazatok term elésc
iIy m édon összegezhetö és összehasonlithatô.H iânyosségai m iatt azonban 11
gabonaegység âtszém itâst a gyakorlatban csak ritkân alkalm azzék, föként
ktklönféle kfsérletek eredm ényeinek értékeléséhez hasznâljâk.
. 2 13
A betakarftotthozam m ennyisége m ellettvizsgéljuk annak összetételétis.A z A m egterm elteredm ény Uövedelem vagy veszteség) szâm ftâsa sorân feltéte-
összetételvizsgâlatnak kiilönösen akkorvanjelentösége,ha az az értékesftési lezziik az összes hozam értékesftését,vagyis az égazatok jövedelem helyzetét
ârat is befolyâsolja.M inöségi összetételt a m ennyiségi és az érték adatok a teljesterm eléstigyelem bevételévelvizsgéljuk.A z fgy szâm ftotteredm ény-
alapjén isvizsgélhatjuk. kategöria alkalm asabb az égazatok val6s gazdasâgihelyzetének értékelésére,
m int a tényleges ârbevételalapjân szém ftottrealizâltjövedelem .A realizâ'It
A betakaritotthozam összetétele a következö: eredm ény nagysâga alapvetöen atlb l fugg, hogy m ilyen az értékesités volu-
m ene és arânya.Lényegében a m egterm eltésrealizâltjövedelem közöttannyi
Mlnsségituzfatw k Betakarktott /r/gkexffl-
çlâr, a kiilönbség,hogy a m egterm eltjövedelem az összes elöâllftottterm ék jöve-
menn l.&J ,f Ft/t delm étm utatja,m ig a realizéltjövedelem csak az értékesitésre keriilö term é-
1. 400 9 200 két E lôfordulhat hogy az adottnövényterm elésnél nincs is értékesités,m ert
,
11 200 8 050 ' .
111 a hozam ot az éllattenyésztés hasznosftla.E bben az esetben ârbevétel nem is
.
100 6 440 k
eletkezik, s igy a realizélt eredm ény szâm itâséra nincs is lehetöség.U gyan-
Mi akkor sziikséges ajövedelem term elô képesség m eghatârozâsa.igy nyilvânvalö
nsségicp //;
#//llM a m ennyiség alapjân szém ftva:
a m egterm elteredm ény ld szâm ftâsânak igénye.
400 + 200 + 100 A z âgazati kapcsolatok vizsgâlata elképzelhetetlen a m eyterm elt eredm ény
400 - -
-
0 ,64 ' vizsgâlata nélkiil T erm észetesen felvetödik a kérdés,hogy m itörténik,ha az
.

x 1 + 200 x 2 + 100 x 3 r . .
adott term ék nem realizilhatô. U gy vélliik a kérdés alapvetöen nem igy Je
lentkezik.N em azért nem történt m eg az értékesftés,m ert a term ék nem piac
A m utatô m értéke m inélkisebb az l-nél,annâljelentösebb az alacsonyabb képes hanem azért,m erta következö folyam athoz szûkséges(pl.takarmâny).
,
osztélyba sorolt term ékek m ennyisége.

Mi A vizsgilatsorén an'a keressiik a vélaszt,hogy a m egtermeltjövedelem ala-

nsségiegkspf//w /g Jz értékadatok alapjân a következö: ' kulését
véltozésétm ilyen tényezôk befolyésoljék.A m egterm elteredm ényre
,

hatô tényezök a következökben foglalhat6k össze:

400* .200+ 200x8.050+10+ 6.440
-
* ,92
700* .200
. M egterm elt eredm ény

A lnutatô értéke ez esetben akkor kedvezö,ha az 1 felé közeledik.

'rerm észetesen dinam ikus vizsgâlatok sorân a m inöségi egyiitthatb vâltozésât

iselem ezhetjiik. Termelésiérték Termelésiköltség

A hozam felhasznâlâs sajâtosségaim iatt m elyrölaz elözöekben m âr szôl-

tunk - a realizâlteredm ényen kfviilvizsgélnikella m egtermeltjövedelm etis.

A megterm eltjövedelem - rövidebben a jövedelem a tennelésiéllfk és a uapacitâs produktlvitâs âr Kapacités FYIM OS

term elésiköltség kiilönbözete.A m ennyiben a ten nelésiköltség nagyobb m int költsëg
1,term clésiérték,flgy m egterm eltveszteségrölbeszéliink.

M egterm ellefedlnény = Term elésiérték T erm elési költség

- A z âbraj6l szem lélteti,hogy a jövedelem nagysâga vizsgilatakor kiilön-kti-
(+ vagy '
ltsn elem eznikella tennelésiérték ésa term elésiköltség alakulâsât.A z elem zés a
-
) , lsncbeh
elyettesftés, az abszollk ktilönbözetek és a szâzalékos kiilönbözetek

2 1,1 - 2 15
m ôdszerévelvégezhetö el.E m ôdszerek alkalm azâsénak lehetôségeirölés fel- T erm észetesen a feladat m egoldhatö abszollit kiilönbözetek m ödszerének
tételeirölm âr korâbban szô volt. alkalm azésâval is.
A m egterm elt jövedelem nagysâgit befolyâsolô tényezök vizsgâlatét .- kapacitésvâltozâsa- 36 x 5 x 9.000 = - 1 620 eFt
a következö összefoglalôjellegû példivalm utatjuk be: hozam véltozâshatésa - 1 x 144 x 9.000 + 1 296 eFt
ârvâltozâs hatâsa + 375 x 144 x 6 = + 324 eFt
M e nevezés Fcrv H n .

Vetésterulet,ha 180 144 u gyancsak alkalm azhatjuk a szézalékos kiilönbözetek m 6dszerét is.Ehhez
Osszesbetakarftotthozamst 900 864 ejgszörkikellszim itania tervteljesitésiviszonyszâm okat:
ErtékesftéslâtlagéryFt 9 000 9 375 .
O vetésteriilet tervtellesftése 80%
sszes term elésl koltség,Ft 7 560 000 7 560 000
j összeshozam tervteljesftése 96%
Az adatok ism eretében kiszém fthatö m ég: '
' összesterm elésiérték tervteljesftése 100%

Me nevezés Terv FJn

A term elésiérték véltozésânak okaitehét:
Term ésâtlag,t/ha 5 6 1
Osszesterm eléslérték,Ft 8 100 000 8 l00 000 80 100
Fallagostermeléslérték Ft/ha 45 000 56 250 - kapacitésvéltozés hatâsa 8.10% - 1.620 E Ft
Fa la os term eléslkoltsé ,Ft/ha 42 000 52 500
100
Jovedelem ,Ft 540 000 540 000
Fa lagosJovedelem Ft/ha 3 000 3 750 96 80
hozam vâltozâs hatâsa 8.10% = + 1.296 E F t
100
A term elési érték,a term elési költség és a iövedelem a tervhez viszonyftva
nem véltozott!Ennek ellznére vizsgâlni kell,hogy em ögöttm ilyen tényezök j()() 96
-

Iltizödnak m eg. - ârvéltozâs hatâsa 8.100x =+324 E Ft

100
I'
llöszöra term elésiérték alakulésâtvizsgâljuk m eg. ' .
A z összes term elésiérték vâltozâsât összevontabban is elem ezhetliik.Ez eset-
M egnevezés Terv Këzbensômutat6k Tény ben kéttényezöre bontjuk felavâltozâst,igy
a* b** a kapacitésvéltozâs és
vctésterulet,ha 180 144 l44 144 a fajlagosterm elésiérték vâltozâs
'rermésâtla ,t/ha 5 5 6 6 hatését szém szerfisithetjiik.N yilvânvalô a fajlagos term elésiérték vâltozâsa
G tla ér,Ft/t 9 000 9 000 9 000 9 375 kéttényezöre a term ésa jag és az jr vâltozéqâra vea thetö vissza Példânkball
.

szes term elésiérték,E Ft 8 100 6 480 7 776 8 100

a term elésiérték alakulâsâta kéttényezö a következök szerint befolylsolta:
kapacitâsvâltozâs hatésa
-
kapacitls vâltozâs hatisa 6 480 - 8 100 = - 1 620 eFt 36
x 45 000 = - 1 620 E ft
-
hozam vi 'ltozâs hatésa 7 776 - 6 480 = + 1 296 eFt >
-
J
'rvt 'iltozl
's hatâsa 8 100 7 776 = + 324 eFt k éjt
Ib.
qqvliltesen: 0 eF t
- fajlagos term elésiérté v ozésénak hatâsa
'
(56 250 - 45 0œ ) x 144 - - 1 620 EFt.

I Ebben az összegben a hozam vlltozâs4saz érvéltozâsegyuttesen szerepel

-

* 'l'é (j 296 + az4l

nyszlntl'e Iltlzllttterv
'# 'I'él1y terlllelés lerv 4l'(1n -
P
N

2 l(, - 2 17
A következökben vizsgâljuk m eg a term elésiköltség alakulésât.A term elési Me neveza Terv Ka acitâs Terméstif/tz Onkoltsé Fgn
költség nagysâgât befolyâsolô tényezök: V etésterulet,ha 180 36 144 144 l44
T erm ésétla ,t/ha 5 5 + l 6 6
a) kapacités vâltozâs hatésa Onköltség,Ft/t 8400 8400 8400 + 350 8 750
l44 x 42 000 180 x 42 000 = - 1 5 12 E Ft O sszesterm elési y 5(0 (s (j
költsé -
j jja ()(m + j a(s 6(o + a()a 4(m y 56c (0 (j

b) fajlagosterm elésiköltség vâltozâsânak hatâsa .

t A jtxedelem nagységâtbefolyâsolô tényezök elemzésénéltehâtm egâllapithatô
144 x 52 500 - 144 x 42 000 = + l 5 12 E F t /) j ,
aogy az eltéréseket a term elési érték,illetve a term elési költség oldalâröl kell
Ab közeliteni.K iilön-kiilön kiszâm itjuk az eltéréstokozö tényezök hatâsât,m ajd
em utatottlâncbehelyettesftésim ödszerm ellettalkalm azhatjuk az abszoltît a vâltozâsokat bes jyâsolé tényezök hatésa összesithetö Példânkban ez a .

kiilönbözetek m 6dszerétis. k
yw etkezôk szerinttörténik:

XVZW VWY FPrP y,

JlKa
tozpaot
Ks/ItKs
ffJAa vFa
tiltj
ulz
ago st
tisén erm.
ak kft
lltl q.
fz
âu Tén' Z) 2 Vctésteriilet20% -os.24 jjekta oscsökkenésének hatésa
Vetésterulet,ha 180 36 144 144 ( 1 620 + 1 512)= 108 EFt
Fallagostermelési 42 000 42 000 b) a term ésstlag 1 t/ha ra1történtnövekedésének hatésa + 1 296 EFt
költsé + 10 500 52 500 st
Ft/ha
, c) az értékesftésiâtlagâr4,16% os,375 Ft/tnövekedésének hatâsa + 324 E
osszestermelési 7 560000 1512000 + 1 512000 7560000 d) fajlagosterm elésiköltség 25% -os,
költsé ,Ft 7 0()()s tyjaa yo vekedésének hatâsa 1 5 l2 E Ft
E gyûttesen.. 0 E Ft
Lâthatjuk,hogy ez esetben a tényezök hatâsa közvetleniilisszâm szerfisithetö.
A M int az összesitésbölis kitfinik,a term elésiérték növekedése a jövedelm et
szïzalékos kiilönbözetek m Y szerének alkalm azâsâhoz ki kell szâm ftani az nts eli a term elési költség növekedése pedig csökkenti azt. N yilvânvalöan
,
összes tennelési érték vlltozâsânak indexét is.Példânkban ez 100% .A z egyes s rdftott helyzetben is ezen összeftiggések érvényesitlnek az összefiiggéseket
,

tényezök hatâsa igy a következö: lnutatja a következö âbra:

-
kapacitâsvâltozâs hatésa

80- 100 Term elés'érték M egterm e teredm ény Term e ésikö tség
7.56% 1.512E Ft véltozàsa 0 EFT vé tozésa 0 EFT Véltozàsa
100

fajlagosterm elésiköltség vâltozâsânak hatâsa

Kaqacités vétozàs Kajacltàs véltozls
hatasa 1 620 E Ft hatasa - 1 5 12 E Ft
7 100- 80
. 56% =+1.5l2E Ft
100
'

A tcrm elfxsi költség vizsgâlata sorén a fallagos term elési költség vâltozâsa
'
Produktvltés véltozés Fajagos koltség
hatâsa + 1 296 E jzt vàltozés hatésa
csetlcg m élyebbcn ls clem ezhetö, ugyanls a tàllagos term elésl költség két k
, + 1 512 EFt
x

téllyczöre lnthg lclbonthatts.Ezek a terlnésàtlag és az önköltség.E két tényezö ,

szlprzata adja a fajlagos költséget. Az abszoltit kiilönbözetek m ödszerének -
Ielllaszlltiltisk
ivalvizsgl
-ljtlk I'
neg lnostfgy a terlnelésik'öltségek alakultisâ
-t. etày
Awàjtozàshatàsa
+ 324 E Ft

2 lB 2 lt)
 %

V W ** W W
>

A jövedelem véltozésra hatô tényezök összesitése ûjabb elem zési feladatok

'
j 6 A V ALLA LK O ZA SO N BELU LI G A ZD ALK O D A SI,
végrehagtâsârairényfthatjékfigyelmiinket.Nyilvénvalö,hogyakapacitâsvâltoz'
is ) ELSZiM OLiSIE'SfTRDEKELTSfLGIRENDSZER JELLEM ZO''I
hatésa kiklönösen a növényterm elésben ûgy is m inösithetö, hogy m egvizs
gâljuk azt,hogy a kapacitésok hasznosfë sénak véltozïsa - példâulvetésszer
kezetvéltozés önm agéban m ilyen hatâstgyakorol.o sszefkggés kereshetö a 6.1 A véllalkozéson beliih gazdâlkodâsi,elszâm olésiésérdekeltségi
term ésé
'tlag ésa fajlagosterm ellsiköltség al'
akull
'sa közöttis.K iilönösen olyan ' ' rendszersziikségszerikxége,céljai
esetben van ennek nagy jelentösége,ha hozam fokoz6 râforditâsok keriiltek
felhasznélâsra példéultöbbletmfitrâgya - ésennek hatisétkivénjuk m érni. A m akroszintû gazdasâgpolitikaicélok,elvérâsok a vâllalkozâsokhoz a köz-
gazdasâgi szabâlyozôk elem ein keresztiiljutnak el, s hosszabb idöszakot
Az ârvâltozâs hatâsa olyan szem pontb6llehet vizsgâlattérgya,hogy részle- tekintve biztosftjék a nem zetgazdasâgiégazatiés véllalkozésiérdekek össz
teiben kutatjuk az érak vâltozâsainak okait.Term észetesen a m inöség javulé- hangjât.A gazdasâgiszabâlyozék m egfelelö kom binâciôja olyan vâllalkozöi
sa.vagy az értékesftés lrânyânak véltozésa stb.is hatéssallehetaz értékesftési ,,m agatartés'' (tevékenység) form a kialakftâsét ösztönzi, am ely leginkébb
âtlagârak vâltozésâra. szolgâlja a nem zetgazdaségicélok m egvalösulâsât.
A tulajdonosok részérölalapvetö elvérâs a hatékony,jövedelm ezö gazdil-
o sszefoglalöan az eredm ény alakulâsânak elem zése rendkfviil összetettfela- kodés folytatésa.A gazdâlkodö egységek tevékenységûk sorân az értékesftett
dat,az elem zés âltalânos alkalm azhatö m 6dszerei m ellett bem utattuk a keres term ékek,végzett szolgâltatâsok âraiban realizâlödô vâllalkozés-szintfi tiszta
kedelm i,illetve a m ezôgazdasâgitevékenységnélelöfordulö speciélis teriiletek jövedelm et,nyereségetérhetnek el.
elem zésétis.
; A gazdâlkodâs hatékonysâga,jövedelm ezösége szem pontjâbôlm eghatârozô,
Kiilön isvizsgâlniszfikséges az önköltségvâltozésokait.A z elözö példa ada- hogy a vâllalkozés m enedzsm entje feladatait,m ödszereitm ikénttudja össze-
tain keresztiila következökben aztm utatjuk be. hangolnia vâllalkozâson belûliszervezetiegyqégek vezetôivel,dolgozöival,
tud-e a belsö hierarchia kiilönbözö szintjein azonos irânyba JIJ/J érdekeltsé
O nköltség véltozâsa ' get terem teni E zt az elérendö célt hivatot't m egvalôsitani a belsô'szervezeti
.

52.500 42.000 egységek (M JPJ gazdâlkodâsi,elszâm olâsiJ.ç érdekeltségirendszere.

-
8.750-8.400-350F:t növekedés
6 5 ,
Szokâs - de nem helyesen - e rendszert véllalkozâson beliili önelszâm olésnak
A növekedés okai: , is nevezni.U tôbbialattugyanis lényegesen sM kebb tevékenységetkellértentink.
(1) Fajlagosköltségek véltozâsânak hatâsa *' A gazdâlkodâshoz ugyanis nem elégséges csak elszâm olni, kim utatni
52 500 42.000
'
6
-,, az egyes szervezetiegységek tevékenységének jellem zö adatait,sziikség van
5 5 -
10.500 8.400 2.100Ft/t a döntési hatéskörök helyes m egâllapitâsâra, a tervezési rendszer m egfelelö
kiépitésére, az utalvânyozâsi Jogkörök
. célszerû szabâlyozâsâra és m ég sok
b) P m âs feladat összehangolâsâra. A z önelszâm olâs tehât csak egy része de
roduktivitâs t/ezvagxtif/tzglvâltozâsânak JIU/J-
VU szikkséges és alapvetö elerne a vâllalkozâs
tl
elsö szervei gazdâlkodâsi és
52 érdekeltségirendszerének.
. 500 52.500
- 8.750 10.500 -1.750Ft/t
- -

6 5 ' A gazdasâgfejlesztés intenzifikâlâsa,a normativitâs fokozâsa és a nyereségori-

'
1
entâlt gazdâlkodâs erösödése nigym értékben elötérbe helyezte a vâllalkozéson
.

A lajlagosköltségek növekedése (10 5* Ft/halaz önköltséget2 1(X)Ft/t-val , belulim echanizm usok korszerfisitését.Ennek egyik alapproblém âl.a a belsö
Iltsvelte.A term ésétlag növekedés (1 t/ha) hatâsâra azonban l 750 Ft/t-val .) . (term elö és nem term elö) szervezeti egységek gazdâlkodàsi és érdekeltségi
csfskkenta termék önköltsége.A kéttényezö egyiitteshatéséra következett t rentlszerének tovâbbfejlesztése,ugyanisennek szinvonalajelentösen befolyâ-
be az lsnköltség 350 Ft/t-snövekedése. p,.. .
stllja a belsö tartalékok feltérâsât,a gazdâlkodâshatékonysâgânak alakulâsât.
''

)
-

124) . 22 l
 W W ** W *
p -

A Jövedelem vâltozâsra hatô tényezök összesitése l'ilabb elem zési feladatok 6 A V A L L A L K O Z A SO N B E L U L I G A Z D A L K O D A SI,
'

végrehaltâséra irânyfthatjâk tigyelm iinket.Nyilvénvalö,hogy a kapacitisvâltoz;s ELSZi M O Li SIE'S JER DEK ELTS/G IR EN D SZER JELLEM ZO''l
hatâsa kiilönösen a növényterm elésben ûgy is m inösithetö, hogy m egvizs- .

gâljuk azt,hogy a kapacitésok hasznosftésânak véltozïsa példâulvetésszer- '

kezetvâltozés önm agâban m ilyen hatâstgyakorol.o sszefliggés kereshetö a 6.1 A véllalkozéson beliiligazdâlkodési,elszâm olésiés érdekeltsfgi
term ésâtlag ésa fajlagostermelésiköltség alakuli
'saközöttis.K iilönösen olyan , rendszer sziilkségszeriisége,céljai
esetben van ennek nagy jelentösége,ha hozam fokozô râforditésok keriiltek
felhasznâlâsra példàultöbbletm iitrâgya ésennek hatâsâtkivénjuk m érni. A m akroszintû gazdasâgpolitikaicélok,elvârâsok a véllalkozâsokhoz a köz
gazdasâgi szabâlyozök elem ein keresztiiljutnak el, s hosszabb idöszakot
A z érvéltozâs hatâsa olyan szem pontböllehetvizsgâlat térgya,hogy részle- tekintve biztosftjâk a nem zetgazdaségi âgazatiés véllalkozâsiérdekek össz-
teiben kutatjuk az ârak véltozâsainak okait.Term észetesen a m inöségjavulâ- hangjât.A gazdasâgiszabélyozék m egfelelö kom binâciôja olyan vâllalkozéi
sa,vagy az értékesftéF irânyânak véltozâsa stb.is hatéssallehetaz értékesftési ,,m agatartâs'' (tevékenység) form a kialakftâsét ösztönzi, am ely leginkébb
étlagérak vâltozâséra. szolgâlja a nem zetgazdasigicélok m egval6sulâsât.
A tulajdonosok részérölalapvetö elvârâsa hatékony,jövedelm ezö gazdâl-
o sszefoglalöan az eredm ény alakulésânak elem zése rendkfviil összetettfela kodés folytatésa.A gazdélkodö egységek tevékenységitk sorén az értékesftett
dat, az elem zés âltalânos alkalm azhat6 m 6dszerei m ellett Y m utattuk a keres term ékek, végzett szolgâltatâsok âraiban realizâlôdô vâllalkozâs-szintfi tiszta
kedelm i,illetve a m ezögazdasâgitevékenysér élelöfordul6 speciâlis teriiletek jövedelmet,nyereségetérhetnek e1.
elem zésétis.
A gazdâlkodâs hatékonysâga,jövedelm ezösége szem pontjâbôlm eghatârozé,
K iilön isvizsgélniszùkséges az önköltségvâltozésokait.A z elözö példa ada- , hogy a vâllalkozés m enedzsm entje feladatait,m ödszereitm ikénttudja össze
tain keresztiila következökben aztm utatjuk be. hangolnia vâllalkozâson beliiliszervezetiegységek vezetôivel,dolgozéival,
tud-e a belsô hierarchia kiilönbözö szintjein azonos ïrtinll?tzhatô érdekeltsé-
O nköltség véltozésa get terem teni.Ezt az elérendö célt hivatott m egval6sitani a belsö szervezeti
52.500 42.000 egységek (M J/IJ gazdélkodâsi,elszâm olâsiJ.T érdekeltségirendszere.
- -
8.750-8.400-350FVt nëvekedés
6 5
Szokâs de nem helyesen - e rendszert véllalkozâson bellili önelszâm olâsnak
A növekedés okai: isnevezni.U többialattugyanis lényegesen sM kebb tevékenységetkellértentink.
a) Fajlagosköltségek vâltozâsénak hatâsa ' A gazdâlkodâshoz upyanis nem elégséges csak elszâm olni, kim utatni
52'500 42.000 az egyes Szervezetiegységek tevékenységének jellem zö adatait,sziikség van
5 5 -
10.500 8.400-2.100F1t a döntési hatâskörök helyes m egâllapitâsâra, a tervezési rendszer m egfelelö
-

kiépitésére, az utalvânyozâsi Jogkörök

. célszerû szabâlyozâsâra és m ég sok
b) P m âs feladat összehangolâsâra. A z önelszâm olâs tehât csak egy része de
roduktivitâs (term éstitlag)vtsftvl-
çlntzk hatâsa sziikséges és alapvetö elem e - a véllalkozâs belsö szervei gazdâlkodâsi és
52 érdekeltségirendszerének.
. 500 52.500 -
8.,75: 10.500 1.75()p.t/t ,
6 5 A gazdaségfejlesztés intenzifikélâsa.a norm ativitâs fokozâsa és a nyereségori-
entâlt gazdâlkodâs erösödése nigym értékben elötérbe helyezte a vâllalkozâson
A f' ajlagos költségek növekedése (10 5œ Ft/halaz önköltséget2 1œ Ft/t-val
t belulim echanizm usok korszerfisitését.Ennek egyik alapproblém âja a belsö
lllsvelte.A term ésâ'tlag növekedés (1 t/ha) hatâsira azonban I 750 Ft/tvaI ,' (term elö és nem term elô) szervezeti egységek gazdâlkodési és érdekeltségi
csökkent11termék önköltsége.A kéttényezö egyilttcs hatâséra kövctkezctt rendszerének tovâbbfejlesztése,ugyanisennek szinvonalajelentösen befolyâ-
I3e az lsllkfsltség 354)I7t/t-s novckcdése. . solja a belsö tartalékok feltârâsât,a gazdâlkodishatékonységânak alakulésât.

))() . 22 l
A z éltalâban eltérö gyârtm ânyszerkezetti és kiilönbözö gyértâsi struktûrâjti j
' 6.2 A véllalkozéson beliiligazdâlkodâsirendszer szervezetitagoz6dâsa
véllalkozésainknâl a belsö egységek irényftési, elszâm oltatési és ösztönzési '
m echanizm usâhoz napjainkban is keressiik a legkorszerûbb form âkat:ehhez 6.2.1 ,4 vtiualkozâs belsôrgazdâlkodâsifeladataitc//J/g egvségek klrc
központilag elkészitett esetleg kötelezö jellegfi sablonokatadninem cél-
szerû,hiszen összhangban kelllenniiik a véllalkozésadottségaival,sajâtossâ- t A belsô egységek tagozôdâsa:
gaival, a vélszerfiell celltralizl
'1t, illet've decentralizl
'lt döntési haté
-skörökkel teriiletileg elkulonult egységek,
is. E lengedhetetlen ugyanakkor az egyes kollektfvék ösztönzése érdekében önéllö telepek, részlegek.
a velûk szem ben tâm asztott követelm ények,elvârâsok m egfogalm azâsa,elért uzem ek,
teljesftm ényeik kim utatâsa és ennek arânyâban dfjazésa.Ennek a feladatnak m fihelyek,
egyrészt a vâllalkozâson beliili önelszém olés eszközrendszere felel m eg, a , - igazgatési, funkcionélis lrânyftâsi feladatokat ellâtö egységek (anyagellâ-
I'J
'épftett anyagi érdekeltségi rendszerrel és kiegészftve a döntési szintek cél- '
, tés,értékesités,m ûszakifejlesztés,term elésirânyitâs,gazdasâgiigazgatâs,
szerû m eghatérozâsâval tervezésiés elem zésim ôdszed an kidolgozâsâval. szociélis ellâtés stb ).
.

A :c/u
st'
rgazdâlkodâsigc
çérdekeltségirendszercéljai: A véllalkozâsvezetésének m inden szintjén felkellism erni,hogy a helyesiré-
-

a gazdâlkodéshatékonységânak növelése a belsö tartalékok feltârésivalés nyflközvetlen érdekeltség m ozgösitôja a m eglévö belsö tartalékokat,fokozza
m ozgösftâséval, a szervezettséget, engedi érvényesiilni az ötletességet,ösztönöz a szorgalm as,
-
a véllalkozâson beliiliszervezetiegységekkelszem benielvârâsok,illetve tkgyelm ezett és j(5 m inöségfi m unkâra, a hatâridök betartâsâra, a fajlagos
teljesftm ények rögzftése, rétbrditâsok csökkentésére,a rendelkezésre âll(5 eröfonésokkalvalé ésszerû
a felelösségérzet fokozâsa az önelszâm olé egységek vezetöinél és dolgo- takarékosségra .

zöinâlegyarént,
-
:1differenciélt,teljesltm ényektölftiggö anyagiösztönzésm egalapozâsa, 6.2-2 .4 vnllalkozâson beliiligazdâlkodâsirendszerkialakitâsânakfeladataL
-
a vJ
-llalkozést a környezete âltal ért hatésok tovâbbgyfirfiztetése a belsö
egységek szintjére, vagy éppen ilyen jellegû hatâsok érvényesitlésének A véllalkozéson beliili gazdélkodâs lényege ligy fogalm azhatö m eg,hogy a
m eggâtolâsa m eghatârozottegységek esetében, véllalkozâs a feladatait valam ilyen m ödszerrel a belsö önelszâm olô egysé
-
a gazdaségi- önelszém olé egység-szintû és központi döntések alâté- gekre (teriiletileg elkiilöniilt egység,iizem , m ûhely,tovâbbâ a funkcionâlis
IX ZSZtJSa. irényftâs szervezetei egységei) lebont
, ja és annak teljesftését folyam atosan
értékeli,ellenörzi és ösztönzi.Eszköztâra biztositja,hogy a teljesitm ények
A vâ
'Ilalkozéson belûliönéllô elszâm olésttehâta belsö gazdâlkodâsiés érde (pl.bevételek) és az azzal kapcsolatos râfordftâsok,(p1.költségek) annâl az
keltségirendszer alapvetö részeként kellkezelniink,eszközként tm elszém olö egységnél legyenek kim utatva, ahol keletkeztek, fiiggetleniil
egyrészt a belsö irânyftâsi m echanizm us helyes funkcionélésânak biztosf attöl, hogy a hasznos tevékenység eredm ényeia véllalkozés szint
jén m elyik
tJ
'sâhoz (elenségek és hibék észlelése,operatfv intézkedés) (tâjékoztatâsi egységnél(p1.a végterm ék kibocsétönâl)realizéltdtak.
///??/c(-/J/),
-
m àsrészta belsö érdekeltségirendszerhatékony m fiködéséhez (ösztönzési - A belsö gazdâlkodâsirendszerkialakitâsa a vâllalkozâs vezetésének hatâskö-
jltltk'l'itlll. rébe tartozô feladat,am elyeta tevékenység jellegétöl,a szervezetifelépités
A vkillalkozt 'ison beliiliegységek elszém olâsi és ösztönzési kérdéseit nem cél- töl, teriiletitagoltsâgtölfBggöen lehet m egoldani.
szerti (5l11ill(5an vizsgélni,feltétlenul a belsö irényitési m echanizm us részeként ..
értélkelendö és fqjIesztelqdö. ,? . ,4 vezetés elkötelezettsége
A rendszer kialakitâséban és m ûködtetésében a gazdâlkodô egység szinte
A lllvl'
lbbittlvb:lllclöször:1viillalkozâson beltkligazdâlkodâsiésérdekeltségi ty; valam ennyidolgoz6ja érintett, ezért a villalkozés vezetés döntése sziikséges
lelltlszel'egyes egységeit,az tin.önclszsm olö egységek kialakfthat6sl
'gJ
'nak abban a vonatkozâsban, hogy m ely belsô egységek m ilyen rflértékben és for-
lclletïsstlgeittlirgyaljllk. -

222 ' . 223

mébanlegyenekarendszerrészei,feladataikhozmilyenirânyftâsi,döntésiés
érdekeltségielem ek kapcsolödjanak.A vezetéselkötelezettsége aztjelenti,hogy
differenciélt teljesftm ényekhez ennek m egfelelö m értékfijuttatésok, illet've
szankciôk jérul janak,eltérö szinvonalflm unkavégzés esetén keriilni kellaz
egyenlösdi''eloszu s kàros következm ényeit,m ertez esetben a ,,m egm éretés''
15
és az ösztönzés elveszftthatékonysâgétés kom olységât.
Azönelszâmol6 egységek körének pzc.
g/ztzftirtvgm ,azok kt/elfpla e
ö nelszâm olô egységnek tekinthetö m inden olyan belsô szervezetiegység
- am elyetfelelôs vezetö irânyit,
-
am elynek tevékenységejélköriilhatérolhaté,elkiilönbthetô,
-
am elynéla sajâtteljesitm ények m érhetök,a felm eriilö râforditâsok elhaté-
rolhat6k,és
amely afeladatellâtéséhozsziikségeseröforrâsokkal(eszközökkelésmunka
erövel)viszonylag önâllöan gazdélkodik.
ö nelszâm olô egységkéntkijelölhetök:
- a term elö tevékenységet folytatô vagy aztkiszolgélö szervezeti egység te-
ruletileg elkitlöniiltegység,fô-,segéd-és szolgéltatô fizem ,valam intezeken
belula m ûhelyek),
-
az irânyitést,ellenörzést végzö szervezeti egységek (ö11:11(5 m fiszakifej
lesztési,értékesftési,anyaggazdélkodisistb.egységek).
A kijelöléssorân figyelem be kellvenni:
-
a szervezetiegység nagységrendjétésfontosségéta véllalkozésegészének
m tiködése,illetve annak eredm ényessége szem pontjâböl,
a teljesftm ények ésréfordftâsok elhatérolhatöségét,azok tartalm a,tervezése,
m érése (elszâm olésa),elem zése,ellenörzése ésaz ösztönzési(felelösségi)
rendszerrelvalö összehangolhat6séga szem pontlébél,
elôtérbe kell helyeznia m agasabb szintfi szervezetiegységeken belûl a ter-
m clésiteriiletek (iizem ek,m fihelyek)önâllô gazdélkodésânak kialakitését,
- a kialakitandé rendszer m fiködtetésének gazdaségossâgét; ez alatt az
értendö, hogy a rendszer kialakftâsa és bevezetése következtében elért
ttsbblet-eredmény lényegesen haladja m eg az önâllö gazdâlkodâsirendszer
m fiködési''költségeit,
-.
- a Iklkozatossg
,g és következetesség elvét'
-a szervezetiegységek azon köré-
rc k'ellkiteljeszteni,am elyeknélaz elöfeltételek m érbiztosftottak,a többi
cgység csctében csak a feltételek m egteremtésévelegyidejfileg.U gyanakkor
ki kellzlîrnia szubiektfv elemeket,többek között a .,tekintélyelv''érvé-
Ilycstlléséböl szlirlllazô Ilalogatfist, nlillillllîlis k'tsvetclllléllytàlnasztést,
lltislagt'silldl'klllatlltllkldrrckcilskatstb-
??-,
) 6.2.3 A véllalkozâsonbeliiligazdâlkod6egységeklehetségesszintjei
A vâllalkozâson beliili m echanizm us a kiilönbözö form âtum û gazdâlkodö
egységek gyakorlatéban többlépcsöshierarclzikusrendszertalkot.
E zen beliil léteznek nagyobb önâllôsâggal rendelkezö és kevésbé önâllts
egységvk egyal/ unt, elöbbieket m agasabb szintë egységként, utôbbiakat ala-
csonyabb szintû szervezeti egységként célszerû kezelni a belsö gazdélkodâsi
rendszerldalakftésa szem pontjâböl.
' A m agasabb szintû egpylgc/c alatt azok a véllalkozâson beliili egységek érten-
dök,am elyeknél:
a tevékenységek pontosan köriilhatârolhat6k,a teljesitm ényiik m érhetöek,
t a râforditâsok elkiilönithetôk,
! a tevékenységek eredményessége,a feladatok ellétâsânak szfnvonala ésa
rendelkezésre éllé erôforrésokkalvalé gazdélkodés hatékonységa értékel-
hetô,
az egységek term elésieredm énye döntôen sajéttevékenységiik alakulésânak
fiiggvényében véltozik,
. az egységekkel szem ben m egfogalm azott elvérâsokat (term elési és ered-
m ényességikövetelm ények)azok vezetöiviszonylag önàllôan alakitjâk ât
konkrétfeladattlasarra m indvégig isnJllö befolyâsuk van,
a teljesftm ények nyom on követésére a szâm vitelirendszerbe val6 szerves
kapcsolôdés révén lehetôség van.
llyen önelszâm ol6 egységek a teriiletileg elkitlöniiltegységek,a tertiletileg is
elkiilöniiltönéllö részlegek,telepek lehetnek.
Alacsonyabb szints eg-pâ-tfgnck kell tekinteni azokat a korlâtozott döntési
jOggaléshatâskörrelrendelkezö egységeket,am elyeknél:
az egységre bizottfeladatok alapvetöjelentöségfiek,
' tevékenység irényftésa sorân gyakoriak a felsöbb szintfibeavatkozésok.
lde kell sorolniaz egyes teriiletileg elkiilöniilt egységeken beliiliterm elts (1zc-
' m eket, részlegeket (esetleg m ûhelyeket, brigâdokat), a term elést kiszolg/llt)
Segédiizem eket.
' K tilön kell vizsgâlni a vâllalkozâsi hierarchiéban az irânyltâsi, fJl:?c#fl/fJ$,/
felqdatokat FPJ/J szervezetidWl/xv é'dkzzdk az önâllô elszém olâsiés bclsö ér-
dekeltségirendszerbe történö beépitésilehetöségét.Ezek az egységek értthkc
. Sitési, m ûszaki fejlesztö anyagbeszevzési és ellâtâsi, igazgatâsi feladatokat
Istnak clés fgy tevékenyen hozzâjérulnak az összvâllalkozâsifeladatok vég-
rehajti.stihoz.
t
j . 2c5
6.3 A véllalkozison beliiligazdâlkodis funkciöi p <.
J.2 Tervezésifunkci6
A hhoz,hogy a vâllalkozâson beliiliszervezetiegysëg szintjén a gazdélkodés A vâllalkozâson beliiliegységek gazdâlkodâsânak nélktilözhetetlen feltltele a
val6startalm atkapjon.az alâbbifunkci6katkellellâtnia: tervezésirendszerkialakitésa,a vâllalkozâs-szintû tervekkelvalö összehango-
a belsô szervezeti egység tevékenységéhez a gazdélkodés konkrét felada lâsa U gyanakkor a tervezésnek követelm énytém asztö szerepe is van, hiszen
.

tainak tartalm ikörulhatirolâsa (tartalm ifunkciö), a tervtipusû érdekeltség m egterem téséhez és m fiködtetéséhez a viszonyitâsi
tervezésifunkciö, alapot terem ti m eg M ilyen tervekkel kell az önelszâm ol6 egységeknek ren-
.

-
döntési(utalvényozâsi)funkci6, delkezniiik?
-
elszâm olâsi f'unkci6,
-
elem zési,ellenörzésifunkci6,
Erre a kérdésre kontosvâlasztcsak a konkréttevékenység tartalm ânak ism ere-
-

a gazdâlkodâsifeladatok teljesftéséhez következetesen kapcsolödö felelôs-
ségi-ésösztönzésirendszer(funkciö),svégiil,de nem utolsö sorban
-
fentiek összehangolt m egszervezése és a kialakftott rendszer m fiködtetése
M (szervezésltunkci6).
tében adhatunk.összefoglal6an azonban vâzolhatjuk,hogy m indenkoraz önel-
szâm olô egység tevékenységéhez igazodva a következö tervekre van sziikség:
'
a) A tevékenység konkrét tartalm ét m eghatérozö term elési fejlesztési.
,

itisjelentenek ezek ahtnkciék? beszerzési és értékesftési tervre, program ra, am ely m eghatérozza az e1-
végzendö feladatok m ennyiségét, m eghatâxozza m inöségét, hatâridöit,
6.3.1 Tartalm ifunkcié terjedelm étés- ha m 6d van ré az értékét.

llnnek sorén kelltisztéznia belsô szervezeti egység Eajét tevékenységének
terjedelm ét,feladatait,a gazdâlkodâslényegivonatkozlsait,a teljesftm ények
nck, azok réfordftésainak és eredm ényeinek m érési lehetôségeit, a rendefke-
zésre éllô eröforrâsok tartalm ât stb A tartalom m eghatârozésaakkorfejezödhet
.
b) A tevékenység végrehajtésa sorân felm eriilô költségek tervére:ide tartoznak
a tevékenység közvetlen költségeiés az önâllô gazdâlkodé egység m tikö-
. désének âltalânos költségei.

bc,ha m inden önâllöan gazdâlkodö (önelszém olö)egységre ism ertek:
a) sajâ
'ttevékenységének m ennyiségi,m inôségiés ha m egéllapithatö,érték-
m tltatöi,
b) sajâttevékenységének költségei,m egjelölve azok köziil,hogy m ivelgazdél-
kodhatsajâthatâskörben,m elyiknélkella központiszervek éltalelöirtnorm â-
katbetartani,van-e (ésnlilyen feltételekkel)lehd ôsége a ùorm éktöleltérni
c) tevékenység sajét eredm ényének m érési lehetösége (nyereség, fedezet
c) A z önâlléan gazdâlkodé egység sajâteredm ényének tervére;ez elsösorban
a m agasabb szintû önelszâm olô egységek esetében prognosztizâlhatö.
d) A z eröforrésok nagysâgânak,összetételének,kihasznélâsinak terveire (gép-
kapacitâsok ésterhelésiik,létszâm ,m unkaidôkihasznélâsiadatok,norm aöra-
' kapacitâs,felhasznélhatö bértöm eg,étlagbérkeret,szùkséges alapanyagok,
, készletek,energiaigény stb.).
,

naturéliéban,értékben m eghatârozottnorm éktöltörténô eltérések stb ), .

e) A gazdâlkodô egység tevékenysége hatékonységânak,jövedelm ezôségének
d) a rendelkezésre âllô eröforrésok keretei,ennek részeként: szinvonalâtés fejlödésétm eghatérozô összefoglalé m utatôszâm rendszerrc:
gépikapacitâsok, ' term elékenység
egy före vagy norm aörâra jutô fedezet,egy forint bérrc
,
-
a felhasznâlhat6 m unkaerö és bér,
p
-
% jut6 sajâteredm ény,âtlagbér,m inöségiegyim hatô,ûtem esség stb.
-
az anyagellâtés és készletek Jellem zô m utatöi(köztiik p1.az energiael-
lstésra vonatkozök is), 9 V égiil ha vârhatôan elkeriilhetetlen m egtervezendönek tarjuk az ön-
e) 117 t5n5llöan gazdâlkodö egység tevékenységénekjellem zö hatékonysé
-giés âll6an gazdâlkodd egység m érism ertveszteségforrâsainak csökkentését.
itlvetlelnlcztsségiIntltattji,
I') az önlzill(5an gazdl
,lkk)dls egység tevékenységének ism ert veszteségforrâsai
(Iî1Ilisitltsk.sclqit,htllladék.viss/lirtl,balcsetck stb-),:1nclyek kicluelkcdôen
ketlvczôtIellck lkvliIl11lktlzlis értleke s/enlptllltjl
- iblsl.

:2(3 . 227
 - - - - -

, ...-.... -
-
-
' ?'5 '1%p'IIk '
N' .Ii'E,'*%'71%'n %k'Ik'I'1%Y'i''Y'% t:'t'l'' *''**'v''' '''*-'& ''*'''''% ' ' '' *' '**'
*'I'**'
*''** *@*'-*'* *-*'*'-- --
' ' tk'l1,!1'tl,11Iltpl.lltb belqts irjllyftàhirelldszer.
A z egyt)s szervezetiejpTységek feladatalnak teljcsitése a sziikségcs urtslku'l/lN(Ik
-
V lillalkozl 'saink tlsbbségénél az egyik legrégebbi strukturâlis m egoldâs,
(
kgépikapacitâsok,m unkaerö,anyag,szerszâm stb.) m egfelelö cltskthszllthqtsl, ,
,
#1 Iltllkt'iotltllis szervezeti /àlJ#l'/ëJ a gyakori, jellem zöit az inform atika
ellö idöben, m ennyiségben, m inöségben és a kivânt összetétclbcll tl$1tthjlfs tllntlrgyblokk sorân m âr m egism erhették .

biztositisât követeli m eg T ehât egyfelöl döntés sziikséges az elvégzeltllö

. ,
feladatok vonatkozâsâban (ez m ég a tervezési funkci6 keretébcn m eg k(.11
h , . K icm elendönek tartjuk azq hogy
ogy történjen),m isfelölpedig az erôforrésok felhasznélésâtilletöen.A (llbI1 a hatéskörök kialakftésénéljellem zô a m unkam egosztésra, valam int az
tésijogköröketéshatésköröketaz irényitésim echanizm us kiilönbözö szinticlll eröteljesszabâlyozottsâgra törekvés,
Vilâgosan,egyértelm ûen kellm eghatérozni
. , .- a döntésijogkörök tfllnyom örésztcentralizâltak,elsösorban a felsö veze
A ' téSSzintjére telepftettek,
/ iparivillalkozâsok gyakorlatéban a belsö irânyitâsi rendszerre a dirckt ts. ' - feltételezi
llldirektelelnek egyiittesalkalm aH sa ajellem zô. . a viszonylag könnyen édekinthetô term elésitevékenységet ,

A b @ a stabilpiacikörnyezetet.
elsö szervezeti egységek önâllö gazdâlkodâsa szem pontjâbôl a centrali
ziltség, illetve decentralizâltsâg fokét az alâbbi teriileteken fontos kiilönlss
teki .

A napjainkban felgyorsultpiacikörnyezetvéltozés,a termelésifolyam atokban

nt
t et
telpont
osft
a ni.
' sziikségszerfitechnikaifejlesztés ûj technolögiâk bevezetése feltétleniilkikény-
,
erm elésiszerkezetkialakftés> kofszerûsftés, szerftia strukturélis m egoldésok tovébbfellesztését E'lenlârt'i véllalkozâsalnk- .
.

-
értékesftés,piackutatâs,ârm egéllapftâs .
,
né1m érm egtalélhatö az tîn.dlvizionâlis.szervezetifelépl'tés.E Szervezeteknél
-
m tiszakifejlesztés, ' a m unkam egosztâsâltalâban term ék (termékcsoport)elvfs eszerintalakitanak ki .

-
anyagbeszerzés,anyaggazdélkodés,
-
m unkaerö-gazdâlkodâs,
szer
A
vezetiegységeket,ez el
sösor
ban a t
erm elö szervezetek m egt
kji
tâsâtjelent
i.
véllalkozâs felsö vezetésének irânyitâsi, tervezési, koordinâciôs és el-
-
eszközgazdélkodâs, jenörzésifeladatköre âtalak
ul.
-
term elés elôkészités,szervezés és irânyitâs, valam int nem utolsö sorban a '
-
tervezési tevékenység stb. T
ovébbra is a központivezetés feladata
A d -
a vâllalkozâs tevékenységének pontos köriilhatârolésaa a divizi6k kialald -
ecentralizâltsâg fokût valam ennyi teriileten korlétozhatjék a véllalkozés ' tésa ,
sajâtossâgai(p1.a term elô egységek teriiletielkiilönïiltségének m értéke,a ter- -
a forrésok elosztâsa,
m elés töm egszerûsége, a vertikalitâs foka stb ),de az önelszém olô egységek '
.
- a hatékonysâgiésjövedelm ezöségikritérium ok elvârâsok m eghatârozâsa, ,
önâllösâgénak növelése -
központi szolgéltatô egységek m ûködtetése (pénziigyi,tervezési, piacku-
-
jelentösen m eggyorsitja a döntésifolyam atot, tat6 egységek im portbeszerzésbonyolhâsa stb.),
,
-
t
feherm entesft
hetia vsl
lalkozés vezet
éstaz operat
fv (sok eset
ben fonnélis) -
törzskarijellegû tanâcsadô egységek m ûködtetése a stratégiai tervezés,
eladatokjelentôsrészétôl, fejlesztésteriiletén azoptim élisdöntéshozatalérdekében .

ésszerûsitheti és egyszerûsitheti az iigyviteli m unkét, csökkenhetnek az '

adatközlésiésjelentésikötelezettségek. A divizionâlis szervezetiform a esetében a stratégiaiés az operatfv feladatok
N (hatâskörök)szétvâlnak.
em decentralizélhatéak a fejlödéstalapvetöen m eghatârozö vâllalkozés po
litikai és stratégiai döntések, de érvényesfteni kell azt az elvet hogy döntést
,

hozni azon a szinten kell,ahol a döntéshez sziikséges inform âci6k és feltételek

közvetleniilésteljesm értékben rendelkezésre éllnak,illetve beszerezhetök. .

* D ivfziö:nagyfokû önéllösâggalrendelkezö szervezetiegység .

'
u

228 229
A központivezetéskezében m arad tovébbra is a vâllalkozâsicélok,valam int
a divfziö céljainak m eghatârozâsa,âm a hatiskörök nagy hânyada a divfzi6
vezetök kezébe keriil,a döntések decentralizâcitja jellem zö.Igen lényeges
viszontaz,hogy a divfziökon belulrendkfviilm agasa döntésijogkörök cent-
ralizâltsâga. A z ilyen tfpusû véllalkozâsoknâl kialaldthatö önelszém olâsi,
belsö érdekeltségitipusokjellem zöita késôbbiekben térgyaljuk.
A hatékony gazdélkodâs éppflgy,m inta felelösségiés érdekeltségirendszer
kiépftése,m egköveteli a döntési a utalvânyozâsiJ'tpg/ctyrtq/cgondos rtygz/fg-
va
és Jznztfnycyffa l/. El kell fogadnunk, hogy a véllalkozéson beliil önéllöan
gazdâlkod6 egységek érdekeltségirendszerébe nem épithetôk be olyan elvé-
râsok,am elyeketazok befolyâsolninem képesek.
A vâllalkozâs központi vezetése és a m agasabb szintû gazdâlkodö egységek
közöttidöntésm egosztésra,a m fiszakifejlesztési,értékesitési,anyagbeszerzési,
term elési stb. tevékenység decentralizéltsâgânak fokéra irânyelvek adhat6k,
de alapvetöen a szervezeti,teriileti,söta term elö tevékenységjellegéböladôdô
sajétossâgok hatârozzék m eg.
Tekintsiik m ostétJz alacsonyabb szintk t'
jnti//titz?zgazdâlkodô (tmelszâm olo)
egységek (icemek,m ûhelyek stb.
) fevëo nywlggrc vonatkozôan Jz utalvânyozâsi
jogkörök szabélyozâsânakfeladatait.
Ism ert,hogy az egyes eröforrésokkalaz gazdâlkodik a leghatékonyabban,aki
l'endelkezik azokkal,akinek utasftésivagy utalvényozésijoga van.A ltivéte-
Iczet'tanyagért,szerszémért,m unkéél't,pénzérta felelösségetaz utalvânyozô
vlillal
ja.A z utalvényozottôleltérö m ennyiségfi,m inöségii,értékfifelhaszné-
llisokérta végrehajtök tartoznak felelôsséggel,tartoznak elszém olnia râjuk
bizott értékekkel.Ezért kell szabélyozni gondosan az anyag , m unka- stb.
norlnék készitését,érvényesitését,m ôdositâsét,a norm éktöltörténö eltérések
lehetséges eseteit,azok feltételeit és utalvinyozöit. Szabâlyozni kell a fonto-
sabb rezsianyagok,a szerszâm ok,a rezsim unkék stb.gazdélkodâsifeladatait,
utalvsnyozésijogkörét is. M indez a vâllalkozâs szerveivel összehangoltan .
kcriilhetcsak helyesen m egszervezésre.
Azutalvânyozâsirendszerkeretébenszabâlyoznisziikségesteendökközulaz
ali
'bbifeladatokatem eljiik ki:
a) A közvetlen anyag-ésbérfelhasznâlâs utalvényozésénak rendjét,am itlnin-
den csetbcn a m ûszaki elökészités sorân elkészitett technolögiâra épitctt
brtltlö anyagfelhasznâ
'lâ
-siés m unkanorm lkra kellalapozni.
2 6()
b) M eg kellhatiroznia norm avâltozâsok rendjét,annak érdekében,hogy a
Végrehajtö egységek m âr a m 6dosftott lin.folyönorm âk alapjén vételez
hessenek,rendelkezhessenek az elvégzendö m unkafeladatokröl.
C) Szabâlyozni kell a folyé norm éktöl val6 eltérések rendszerét, az ezzel
kapcsolatos hatâsköröket. L egyen alapelv, hogy akinek hatâskört adunk,
annak felelössége és érdekeltsége is legyen a takarékosabb,ajobb m unka
érdekében a m inöség védelm ében.K iilönös figyelm et igényela selejttel,
Selejtpötléssal, selejtjavftâssal kapcsolatos dlm tési és utalvânyozési jog
szabélyozâsa.
d) K ikellalakitania kiilsö kooperâciöba kiadandö m unkék döntésirendsze-
rét.Kinek a hatâsköre a bérm unka târgyânak,dfjazâsânak,hatéridejének
m egâllapitésa,az ezzelkapcsolatos szerzödéskötés,a teljesités ellenörzése,
' a rendelkezésre bocsâtott anyaggal, szerszâm m al stb. kapcsolatos elszâ
m oltatâs? Ebben a feladatban is érvényesfteni kell a gazdaségossâg és a
jövedelm ezöség elvét,vagyiscsak akkorés olyan âron szabad a bérm unka
m egbizést kiadni,ha az elönyösebb a vâllalkozéson beliilvégezhetö m unkâ
nâl.(K ivétel,ha nincs a Feladatvégrehajtâsâra alkalm as belsö kapacités.)
, A m egfelelö bérm unkadijak kialakitâsa érdekében élnikella versenyez-
tetés lehetöségeivel.
e) M eg kell hatârozni a norm lk alapjân közvetleniil nem utalvényozhat6
anyagok,m unkék utalvânyozâsirendszerét.A z ezzelösszefiiggö jogkörö-
. ket célszerfi a végrehajtô egység vezetöire bfzni a költségtervvel össz
hangban,de csak abban az esetben,ha érdekeltségtiket is m egterem tjiik
a takarékosabb,ésszerûbb gazdâlkodâsban.
f) Tisztâzni szttkséges a târgyi eszközök fenntartés karbantartâsi,felûjftési
tevékenységévelösszefuggö döntésiés utalvânyozâsijogköröket.Elöbbi-
eknéla végrehajtö egységek vezetôinek,ut6bbiaknâla vallalkozés iizem -
fenntartésitevékenységétirényfté vezetônek célszerû a döntésiés utalvâ-
nyozâ'sijogotm egadni.Ez utöbbikorlâ 'tozhatö is bizonyosösszeghatâ'rig
a kiilsö vâllalkozéknak kiadandö feltijftâsok tekintetében.
6.3.4 E lszém olâsifunkciô
A hhoz,hogy az önâllöan gazdélkodö egységek részére a vâllalkozison beliili
i.
ï.
ösztönzésirendszer keretében a m eghatârozottkövetelm ényeket idôszakonként
j
.- élvkelni,elemezniéselismernilehessen,mfiködésiikrölszervezettenszâmba
' kellvenni:
a) atevékenység m ennyiségére,m inôségére,összetételére,a teljesitésidejére
és ha lehetséges értékére vonatkoz6 adatokat (ezek összegyûjtése a
' bizonylati rendszer éltal dokum entâlt statisztikai és szém viteli rendszer
feladata),
)
. 23 l
b) a tevékenységek ténylegesköltségeita tervezésselazonostagozödâsban:a
''' -'
közvetlen költségeket term ékenként, azon beliil költségtételek és fôbb
költségelem ek szerinti tagozödésban, valam int az önelszém olö egység
közvetett költségeit a tervezés sorén m egtervezett költségcsoportok sze-
rintitagozédésban (m indehhez m egfelelô segitségetnyfljtanak aj(5lkiala
kftottköltséghely szlm rendszerek),
c) az önelszâm olö egység ,,saJ'âteredm ényét''a tervezésselazonos tartalom m al
(eredm ény,fedezet, m ennyiségben m eghatârozott eltérések a norm éktöl
stb.),
d) atevékenység végrehajtâsa érdekében igénybe vetterôforrâsokat:
a m unkaréfordftésokat(öréban,norm aörâban),
a felhasznâltgép6râkat(föbb gyâregységek,diviziék szerint),
a felhasznâltm unkabéreket(Y rszerkezet szerintibontâsban:törzsbér.ki-
egészitö fizetések,bérpôtlékokjogcim ek szerint,prém ium okrjutalm ak),
a felhasznâltfontosabb nyers-és alapanyagokatm ennyiségben,értékben,
a felhasznâltenergia költségéthalm azâllapotszerintrészletezve,
a tervezett fontosabb készletek nyitö- és zârö adatait,
afontosabb târsiizem iszolgâltatâsok értékét,
e) a fentiek alapjin m eg kellâllapftaniaz önelszâm olö egység tevékenységére
jellem zô fontosabb hatékonysâgiésjövedelm ezöségim utat6kat(pl.fede
zetihényad,egy förejutö fedezet,egy förejut6 term elés,anyagkihozatali
m utaté (a szûk keresztm etszetetjelentö anyagféleségeknél)közvetlen ön-
költség alakulâsa stb ),
t) ugyancsak összegyûjtendök a belsö egység ism ertveszteség-forrâsainak
tényszâm ai(selejt,hulladék,m inôségrejellem zö adatok,hatâridök betar-
tésa, kötbérek, készletértékelések, engedm ények, bekövetkezett éllâsidök,
balesetek stb.).
M indezek szervezettm egtigyelése és összegyûjtése a szém viteliés statisztikai
inform éci6srendszerfeladata,kiegészitöjellegfioperatfv nyilvântartésokkal.
A szâmviteliinformâciôsrendszer elnrnyei:
-
önm agâtellenôrzö zârtrendszer,
folyam atâban képesrögzftenia teljesftm ények ésrâfordftâsok értékadatait
(bevételeit,râfordftâsait,eredm ényeit),
-
megfelelô adatokatszolgâltatakövetkezö évitervezéshez,viszontcsak
értékadatokatgyfijt,részletezésilehetösége korlétozott.
A vIatisztikaiadatok, valam int a kiilön vezetett operatfv nyilvântartâsok (pI.
kz (jnclszl
*
.
'm ol(5egység feladatvâltozésa m iattikorrekciök) gyors és rugalm as-
il1I(1rInJ
.cit'
ibiztosftâsaj(5lkiegészftik a szsnlvitelielszlilllldllisllkat.
232
A véllalkozéson beliili gazdâlkodö egységek elszâm olâsi rendszere fentiek
ésszeriikom binécitàâval
. valôsithaté m eg.
A m agasabb szintiiönelszâm old egységek (teriiletileg elkillöniiltegységek,
önâllô telepek) teljesitm ényei, râforditâsai, ,,saJ'it eredm ényei'' m érhetök,
hiszen ârbevételûk,pI.a gyiriszintû összes réforditâs (közvetlen,iizem iés
az önelszâm olâsi egység irânyftâsi. igazgatâsi kozvetett koltsége, valam int
az egyéb bevételek és râfordftâsok) m egâllapfthatö a szâm vitel adataib6l, s
fgy a vâllalkozâsiszintfinyereséghez valö hozzéjârulâsm értéke is.
A holaz érbevétela vertikâlis felépitettségböladôddan közvetlen nem ha-
térozhaté m eg,célszerû t'
m .belsö elszâm olô érakatkidolgozniésalkalm azni.
'
, A z alacsonyabb szintii önelszém olô egységek esetében a m egâllapithatô & -
tékm utaték elsösorban a réforditésokra értendök,a teliesitm ényeket célszerti
. m ennyiségiésm inöségiadatok alapjân elszâm olni.
6.3.5 Elem zési-ellenôrrzésifunkciô
'
A z önelszém olé egységek célja a véllalkozâs hatékony ésjövedelm ezö m fi-
ködésének m egvalôsitâsa a laatâsköriikbe tartozô tevékenységek révén.Ebböl
szârm azik az elem zésfeladata is.
A vâllalkozâson beltilönâllöan gazdâlkod6 egységek tevékenységének elem
y zésekor elsö feladat a tényszâm oknak a tervszâm okhoz valö viszonyitâsa
révén a kiilönbözetek a m egéllapttésa. Eztkövetöen az elem zö feladata az
eltérések okainak és okoz6inak feltârâsa,am i ha sziikséges ellenörzési
, m unkâtis igényel.Ennek révén az elem zés célja annak m egâllapftâsa,hogy
m ilyen eredm ények keletkeztek rajtuk kivûlâllô töliik fuggetlen tényezök
hatâsâra.E szétbontâs és értékelés alapvetöen az ösztönzési rendszer hatékony
m ûködtetése m iattszukséges!
Eztkûlönösen az alacsonyabb szintfiönelszém olô egységek esetében tartjuk
'' fontosnak,hiszen tartalékaik kisebbek,s csak részfeladatokat végeznek,ki-
em elt figyelm et azokra s nem a kiilsö hatésokra - kell forditaniuk. E gy
' divfziö, teruletileg elkiilöniilt egység m âr kom plex feladatot végez éltala
,.s' m egtervezettm ôdon,a kiilsö - begyfirfizödö hatésoktôlnem célszerfielszi-
)'
,'. getelni.
.
b
?'
.
- 233
 t

Az elemzésnek felkellölelnie az önelszâmolö egység tevékenységének jel- j Fentiek pontosftâsânak érdekében tekintsiink âtnéhâny alkalmazhat6 belss
Iem zö adatait.V agyiselem eznisziikséges: k érdekeltségip rm tu
l .

a)a tev éken ys

é g me nnyiségére,mi nöségére,összeté
tel
tartésâra éSél-tékére Vonatkozö terv-éstdnyadatokat,
ér
e,h
atâ
ri
döi
nekbe ) A belsö anya gi ösztönzés cé lja,t
arta l
ma , valamint m6dsz e
re teki
ntetében
többfajta érdekeltségitipustkiilönböztethetûnk m eg.A következökben néhâny
b) a tevékenység költEégeinek alakulését(közvetlen ésközvetettköltségek), alaptfpusjellem zôitvllutatjuk be.
C) aZ önelszâm ol6 egység N,saJ'âteredm ényét'',ez az elem zéshangslilyosrésze,
d) a költségeketokozo eröforrâsfelhasznâlâsokjellem zö adatait, Elkiilönt-
tetteredménycentrikus belss érdekeltség l roh tcenter)
e) RZ önelszâm olö egység gazdâlkodâsânak összefoglalö hatékonysâgiésjö-
Vedelm ezöségim utat6it,Valam int A véllalkozési nyereség növelésére ösztönzö érdekeltségi form a; itt a belsö
f) a teNfkenység Veszteségforrâsainak alakulâsât önelszém old egységek érdekeltségiirénya azonosa vâllalkozâs szintjén érvé-
'
) rlyesiilovel, igy a kto gazdasigi szabilyozôk hatâsai a legkevesebb âttétellel
6.3.6 Felelô%ségi-ösztönzési(belsô'érdekeltségtlfunkcié ' jutnak elakisebb egységekhez.

A jövedelm ezö gazdilkodâs alapvetöen fontos segitöje napjainkban a villal A belsö gazdilkodô egységek szintjén m eg kellâllapitania teljesitm ények és
kOZiSOn beliiliegységek felelösségiés érdekeltségirendszerének (gyakoribb . ' réfordftésok kiilönbségekéntaztaz eredm ényt,am ellyelhozzâjârulnak a vâl-
Szöhasznilat-talbelsö érdekeltségivagy ösztönzésirendszer) kiépftése és ha- ' lalkozés nyereségének keletkezéséhez és ennek m értéke (volum ene) alapjân
tékony,következetes m fiködtetése. részesedhetnek az ösztönzésikeretekböl.

A véllalkozéson beliili gazdllkodési rendszer eddig ism ertetett f'unkciök szerinti
kidolgozisa Valôsalapotjelenta belsö érdekeltségirendszerm tiködtetéséhez.
Ugyanakkor a belsö ösztönzés céljaiés m ödszereim eghatérozzâk azokat '
êtZ öllelszim oli egységenkéntifeladatokat,követelm ényeket,,vm érôszâm okaf',
amelyeketa vâllalkozâs vezetése ldvâlasztaz egységek tevékenységétlegin-
k2'bb m otivâlö tényezôként. ' tervezettnél(norm a szerintinél).Célszerfialkalm azniaz itzem i,m fihely szintû
A m agasabb Szinttiegységekkel szem ben szintetizâltabb követelm ényeket
Célszertitim asztani(értékm utatök),az alacsonyabb szintû önelszâm olö egy-
Ségcknél(iizem ,m ûhely,brigâd) a naturâliâkban m egfogalm azott feladatok ' v
kell.hogy dqm inâljallak. . '
A Iapvetö kritérium az érthetôség,az egyértelm fiség,valam int az,hogy a m ()-
tivlilth tényezök
-
aZ önelszim olisba beépithetôk,j(5l körûlhatârolhatôk,tervezhetök, m ér- ,'
Ilctök (elszâm olhatôk),elem ezhetök legyenek, '
-
4 költségcsnkkentésre (az/ôuzt'
.. rbelsö érdekeltség (cost-center)
Ez az érdekeltségi tfpus a költséggazdâlkodâs fejlesztését és az önköltség
csökkentést tekinti fö céljânak.A z önelszâm olô egységeket arra ösztönzi,
hogy a ténylegesköltségek volum ene (vagy fajlagosösszege)kisebb legyen a
önelszim olö egységeknél,aholaz elözö m ôdszer nem alkalm azhaté.
H asznosazoknéla vâllalkozâsoknâl,ahol
az önelszâm olé egységek közvetlen piaci kapcsolata erösen korlâto
'
zott,m ind a beszerzést,m ind az éflfkesitéstilletöen,
k m iS BCISö egységekkel term elési kapcsolataik viszont (vertikalitâs)
széleskörûek,
' a profit-centerektöl eltérôen lényegesen korlâtozottabb hatâsköri és
felelôsségirendszerajellem zô.

a term elö egységeknél a teljesitm ényekkel és a költséggazdélkodâssal , lerzf/ztiztl-

çfközponttipusû belss érdekeltség (investm entcenter)
szoros kapcsolatuk legyen, 't
,
.
- 11 ncm term elö egységek tevékenységiik Jellegének m egfelelö elvârésokat Ez az ösztönzésiform a a belsô gazdâlkodô egységeket az eredm ényérdekeltség
teljesftenek. ''' .
' m ellettan-a ösztönzi,hogy a râjuk bfzottvagyont(eszközöket)m inélhatéko-
'' '
nyabban m tiködtessék.A z egységek gazdâlkodâsânak értékelésekor a jöve-
delln ezöség m inösitése összekapcsolhatô a tökebefektetés hasznossâgâval, a
tökebefektetés m egtériilésével. A vezetésnek a rendelkezésre âll(5 eszközök

2.34 . 235
(vagyon) irânti felelögsége, érdekeltsége hosszabb tâvfm ak fogalm azhaté
m eg,m int az elôzöekben jellem zetttipusoknâl.Ez a form ula a fejletl ipari
orszâgok vâllalkozâsainak gyakorlatâban is kism értékben fordulm a m ég elö.
A ?zzz//tzftis,
zlrptp/ct?z/alapul6 belsô'érdekeltség a vâllalkozâs szâm âra fontos,
az önelszém olö egység tevékenységétjöljellem zö,m ennyiségi,m inôségiés
értékmutatôk tervezett(vagy elözö évi)tûlteljesitésére isztönöz.A lkalm azâsa
ottcélszerti,aholaz egységek a vâllalkozâsieredm ényhez valé hozzâjârulâsa
nem éllapfthatô meg,vagy aztkiegészitendô kiemeltrészcélok tel
jesitése
érdekében.A lkalm azésakor figyelem be kellvenni,hogy a m utatöszém ok (és
célok)nagy szém a tom pftja a kiem eltfeladatok irântiérzékenységet.A m uta-
tök közöttgyakran talélkozunk a m inôségalakulést,a term elésprogram szeo -
ségétjelzö m éröszâm okkal.
A kapcsoltérdekeltség azonban az esetekben célszerfi,am ikor valam ely egység
szâm âra önéllö érdekeltségi centrum nem hatârozhatö m eg, vagy valam ely
m âs elsösorban term elö egységet szolgâl ki értékesitési, beszerzési, esz
közfenntartésistb
tevékenységével.
.
Ezek az egységek âltalâban önéll6 végterm ék-elöâllitôk és -kibocsétök,
tevékenységtik befejeztekora piac érték (âr)ftélete m egjelenik.M ésa helyzet
. a vertikâlis term elési kap csolatok dom inâlâsakor, hiszen a belsö egységek
j egy-egy m fivelet elvégzése,alkatrész,vagy részegység elkészitése utân a
' szâm vitelielszâm olésok sorin - közvetlen (elöéllitâsi)önköltségen tovâbbftjâk
) ,,teljesittnéllyeikd '', azok piaci z
'ira, ârbevétvlv csak a végterm ék elöéllité
1 önelszâmol6 egységnéljelenik m eg,sa benne rejlö haszon is.AIII' IA érdekében,
hogy a közbeesö fâzisok m unkâjénak értéke kim utathatô legyen,célszeriibelss
) elszâmol6Jm/czzfkidolgozni.
' A raïorditâsok /clztyffelkellszâm olnim inden olyan költséget,am elyröl
pontosan m egéllapfthat6,hogy m ely önelszâm ol6 egységetterhelik.V onatko-
zik ez az egyéb râfordftâsok közöttelszâm oltakra is.N em tartjuk célszerfinek
. viszontazta m egoldâst,am ikor a központiirânyftâs közvetettköltségeit vâ-
.
lasztottvetftésialap segftségévelosztjék felegységekre.H elyesebb szem lélet
az, ha a központi egységek âltal végzett szolgâltatésokat is belsö elszâm olô
, ârak alapjén terhelik az igénybe vevökre.
A m agasabb szintû önelszém ol6 egységek eredm ényének m egâllapftésa

szerkezetét illetöen hasonlô a vâllalkozâs szintû eredm énykim utatâshozs

M osttekintsiik ât a kiilönbözö szintfiönelszém olé egységek lehetôségeit t
'
âm term észetesen nem tartalm azza azokat a tételeket, am elyek a villalkozés
. . .

szintlén Jelennek csak m eg.

M agasabb szintû ôpc/x

çztirptp/tsegységek érdekeltsége . Egy lehetsy es sém a a ktwetkezs .
.

1.divfzi6 2.divfziö 3.divfziö

A z e kategöriâba sorolt divfziök (teriiletileg elkiilönftett egységek) esetében 1
.
E'lu kesftés nett6 érbevétele
törekedni kell az elkiilönftett eredm énycentrikus érdekeltségi form a alkalm a- II . értékesftésközvetlen költségei
zâ
'séra. 111 . értékesftésbruttö fedezete
W . K özvetett költségek
A m agasabb szintfi önelszâm olé egységeknél tovâbbi Jrfl/crrlu/tzfg/t szém ft- v E gyéb bevételek
.

hatök és bekapcsolhat6k az érdekeltségirendszerbe.llyenek: E gyéb réfordftâsok

brutt6 haszon (bruttö fedezetiösszeg), v I flzem i(tizleti)tevékenység eredm énye
.

anyagköltséggelcsökkentettterm elésiérték,
: .
viszonyitva egyeseröfbrrésok felhasznâlâsâhoz (m unkaerö,bér,vagyon stb). )' A m ennyiben a gazdâlkodésönâllösâga a pénziigyekre is kiterled,ligy a pénz-
' iigyi m fiveletek eredm énye is kim utathatô az önelszém olé egység szintjén.
A m agasabb szintfi önelszém olô egységeknél elvégzendö eredm ény-, illetve 'f ,.
'
D öntést igényel a rendkfviili bevételek és râfordftâsok egyes elem zéseinek
telm eIésiérték m egéllapftâsénak m 6dszertana a korâbbitanulm ânyokböl m â
.
'r 1 decentralizâlâsa, illetve lebontésa.
ism ert,ezértehhez csak néhâny m egjegyzéstffizûnk. A z értékesitésiérbevételönelszém olô egység szintû kim utatâsât bclb lyésolla
-
.
A az, hogy önâllö-végterm ék elöâllitô és -kibocsétö-e az egység. A viszonylag
z ljnclszsm olö egység tevékenységei ârbevételének m eghatârozâsâra alap-
vetöcn Iltlrizontâlil ,
yorjm afa j,
yyeupftettsgg esetén az értékesftés nett6 ârbevétele önelszém olö
felépitettségû önelszâm ol6 eo wlge/cesetében a szâmviteli
s
.

e
' egységenként nyom on követhetö,elkiilönithetö.H a erös a vertikalitâs,abban
llqfèlrllltld&vrendszerbiztosltja azadatokat. az esetben az egységek ktuötti teljesftm ények étadâsa a piaci ârakon nem

25(# j . 237
m érhetô,eredm énytartalam nélkiil, elöéllftâsi önköltségen keriiltovâbb a k45-
vetkezö vertikum hoz a költséghalm oz6dâsok elkeriilése érdekében.A z egyes
önelszâm olô egységek ,,piaciszintû''teljesitm ényének m eghatârozâsa a szâm -
viteli inform éciös rendszzr keretében m egoldhat6,erlnek eszköze lehet a belsô'
elszâm olö ârak FJJIJ/CJ/JXJ és alkalm azâsa.
- ha az âtadé kiilsö piacra értékesitene, flgy az értékesitéssel kapcsolat-
ban többletköltségek m erûlnének fel(ezta hatâstbelsö elszâm olé ârat
csökkentö tényezökéntcélszerû figyelem be venni).
T ekintsûk ét a belsö elszâm olô âr kialakitésât egy egyszerû szém szakipéldén:

A belsö elszâm olö ér lehet: M e nevezés Félkészterm ék Késztermék

Eladâsi(elszâm olö)ér Ft/db ................ 20 000
a) piacitipusû belsö elszâm olô Jr Elöâllitâsiönköltsé Ft/db 1400 12 000
A bban az esetben alkalm azhatô,ha a belsö egység nem csak a vâllalkozâson ,
1 Fedezetlossze Ft/db ................... 8000
beliilad tovâbb teljesftm ényeket(félkészterm ék,szolgâltatâs stb.),hanem , Jellemzöeröforrés- gö/db 2 20
közvetleniil is értékesit piacipartnerek felé.A kiilsö félnek történô értéke felhasznâlés, é 'ra
sftési ér, tarifa lehet a kiindulési alap az elszâm olö ér kialakftâséra. H a Egy gépörârajutö fedezetl
a belsö egység nem értékesft kiilsö partnernek közvetleniil, de a piacon összeg
hasonlô termékjelen van,flgy annak ism ertpiaciérébélcélszerû kiindulni.
H a elfogadhat6nak tekintjiik azt,hogy a végterm ék és a félkészterm ék azonos
b) kalkultm belss c/yztizzlèM âr lnél-tékfihasznot,,realizâljon'',akkora félkésztermék indokoltfedezetiösszege
Ha a belsô egység csak tâtsegységeknek teljesit,a piaccalkapcsolata nincs, (2 gö/db x 400 Ft/gö) 800 Ft/db,a belsô elszém olö ér pedig (800 + 1 400)
hasonlé term ék sem fordulelö,vagy teljesen elfogadhatatlan (tûlm agas)a 2 200 Ft/db lehet.
piaconjelen lévö hasonlö term ék éra,akkorcélszeriia kalkulâcié m ôdsze-
réhez folyam odni. T erm észetesen ez a târgyalâsokon a kiindulési alap lehet,a m egâllapodis m ;s
tényezôknek is g ggvénye.A belsô elszém olé érakata tervezettadatok alapjân
M ire kellfedezetetnylijtania az önelszém olô egység âltalérvényesitettbelsö Célszerfikialakitani,s azokat folyam atosan (félévenként,évenként) felulkell
eIszâm olô ârnak? A következökre feltétleniil: Vizsgâlni.
-
az elöâllitâs közvetlen költségére,
- az önelszém olö egység m fiködési,irényftâsi(közvetett)költségeire, l Az alacsonyabb szintû tqnc/r ri/ptpîö egységek
az önelszâm olö egység hasznéra. E Szinten a fô- és segédiizem ek (részlegek) értelm ezhetök elsösorban.Tevé-
kenységiik szfnvonalénak,gazdaségossâgânak m érésére elsôsorban a költség-
. p

Nem tartjuk célszeriinek a pcklékolé kalkulâciô m édszerének alkalm azâsét, Usokkentésre ösztisrlzö belsö érdekeltségi tfpus Javasolhatö, kiegészftve a
mertez esetben a teljesftm ényétadö egység esetleg indokolatlanulfelm e- m utatôszâm os belsö ösztönzés néhâny m utatôjâval.A term elö és kiszolgâlé
rtilö közvetettköltségeire is fedezetetbiztositana,célszerûbb a közvetlen ikzem ek tevékenységiik sorân befolyâsolhatjék a gyértés közvetlen és iizem i
(eltsâllitési) önköltségbölkiindulé kalkulécié.Elfogadhaté az a m édszertan iltalânos költségeinek alakulisâtegyarânt.A z alapos tervezö m unkâvalelké-
is.ha az '
cîtadott(pl.félkészterm ék)teljesftm énynéla végterm ékben realizélt Szftett költségtervek j6 viszonyftési alapotjelentenek a költségek ténylegcs
haszon mértékétkalkuléljik. összegeinek értékeléséhez és a m egtakarftésok am elyek a vâllalkoz4si
eredm ényhez valô hozzâjérulést jelentik érdekeltségi rendszerbe történts
l
'gy javasoljuk a brutt6 fedezetm ödszerének alkalm azâsét. beépftéséhez.Az önelszém ol6 iizem ekben felm eriiltközvetlen és iizelniktjld
ségek értékelésekor kikellszfirniazokat a hatâsokat,am elyek költségntivcltj
A bclsö clszlim olts àr kialakitésénélcélszertifigyelem be venniazt,hogy ként az önelszâm olô egység tevékenységétöl to ggetlentil következtek be (1,1.
l1ilaz fltvcvö egység kiilsö forrâsbôlszerezné be példt 'iulaz alkatrészt, - term elésifeladat szerkezetvâltozâs,âr-és tarifa viltozâsok stb.).
akklll'a beszcrzéssclkapcsolatban ktsltségck'm ertilnénck fel(ez növelné '
11beszcrzésilinlt.s igy l'
lfsvcli11bclstselszl'
lllltdlt'
ll'
lnlt),

'
)I84 1 . 239
A m utatôszâm os érdekeltség kiegészitö vagy kizérôlagos alkalm azâsa sorân
néhâny,az #zcrnc/ctevékenységétjôljellemzs ?n?z/J/J kivâlasztésa alapvetöen
fontos.llyen lehet:
am inöség alakulâsa (selejtm értéke),
-
program szerfiség (kiilönösen vertikélisfelépitettség esetén),
term elékenység stb.
A z értékeléshez az inform éciökat a szâm viteli, statisztikai és operatfv nyil-
vântartâsok egyiittesen szolgâltatjâk.
: 4funkcionâlisfeladatokat'PJ/J szervezetiegységeknek a piacikapcsolatok
alakitâsén (értékesitési szervezet), a term elés anyagi-m ûszaki feltételeinek
biztosftâsân (term eléqirényftâs.anyaggazdélkodés),valam inta term ékek kor-
szerfiségén(mûszakifejlesztés)keresztûljelentösbefolyâsavanavéllalkozés
eredm ényére.A z önelszém olés és ösztönzés rendszerébe történö bekapcsol-
hatösâguk ato lfugg,hogy ez a hatâs szâm szerûsithetö-e,vagy csak a term elö
tevékenységgelösszeftiggésben,azzalegyiittértelm ezhetô.
i ltalânossâgban a m utatôszâm osbelsö érdekeltségjavasolhatô,de ném ely
esetekben pl.tervezett âron feliili exportértékesftés,a virtnâl olcsöbb anyag-
beszerzések az eredm ényre gyakorolthatâsis.jutalm azhat6''.
A belsö érdekeltség m fiködtetésének végsô célja az,hagy a vâllalkozâs-szintfi
érdekeltség és az önelszém olö egységek ösztönzése azonos irényba hasson.
K idolgozâsa sorân a véllalkozâsicélokat szolgél6 irényli és intenzitésti ösztihn-
zéstkellm egvalôsitaniaz önelszâm olô egységek kiilönbözö szintjein keresztiil
azegyénigbezérölag.
'
A z ösztönzésirendszer elem eilehetnek'
. y
differenciâltbérfejlesztés,
-
célszerûen kialakitottprém ium -rendszer,
-
teljesftm ényekhez kötöttjutalm azésirendszer,
-
nem anyagielism arések.
Fontos,hogy az érdekeltségiés felelösségirendszer érvényesitésekor m indig
elemzetttényszâm okra tém aszkodjunk,s csakis az önelszém olö egység sajât
tevpkenységétöl f'
uggô eredm ények vagy eredm énytelenségek m egâllapitésa
utl
'n tcgyiinkjavaslatotelism erésre vagy szankcionâlâsra.
7.1()
6.3.7 Szervezésifunkci6
. Utoljâra em litjiik,de elsö helyetérdem ela funkciôk közötta szervezés.Szer-
vezés nélkûl a rendszer képtelen rendszerré, hatékony erövé vâlni. M égis
utoljâra em lftettiik a szervezésta sorban,m égpedig azért,m ertfgy akartunk
rém utatniarra,hogy a véllalkozéson belùliönéllö gazdélkodö szervek kijelö-
lésénél, önéll; gazdâlkodâsi rendszer kiépitésénél és hatékony m fiködtetésé-
nél a szervezök csak akkor képesek eredm ényes rendszert alkotni,ha ism erik
4 ésalkalm aznitudjâk a gazdâlkodâsnélkiilözhetetlen funkciöit.
t A szervezöknek kellugyanismegszervezniazönelszémolâsra,önâll; gazdél-
kodâsra érett vâllalkozéson beliili szervezeteket,azok egym âshoz és a köz-
ponti szervekhez val6 kapcsolatait. Ennek sorân sorrendben a következö
j szervezésifeladatokatkellelvégezni:
az egyes gazdâlkod6 egységek (önelszâm olö egységek) tevékenységeinek
tartalm iköriilhatérolésât,
a vâllalkozâson belulitervezésirendszert,
- a döntési,utalvânyozésijogköröket,
az egyes önelszâm olö egységek tevékenységeinek bizonylati-, adatfeldol-
gozâsi,szâm viteli-,és statisztikairendszerét,
-
az önelszâm ol6 egységek tevékenységének rendszeres elem zését, kiérté-
kelésétésellenörzését,végiil
a célszeriien kialakitottfelelösségiés ösztönzésirendszert,
- a m egfelelö inform éciôs rendszertkiépiteni.
yj
.
. ossâgokhoz igazodva létrehozhatök
E zek ism eretében m indenkor a helyi salét
'
és m fiködtethetök azok a véllalkozâson belûli önelszâm olô egységek, m elyck
i vezetöi és kollektivâi a központi érdekkel azonos irânyban képesek gondol-
. kodni és cselekedni, tevékenységûket a hatékonysâgi és jövedelm ezöségi
. szem pontok érvényesftésévelfolytatni.
.. 74 l
 ö SSZEFO G LA Lo- FELA D A T

o sszeéllftâsunkban egy vâllalkozâs éves beszâm olöjânak m érlegét és ered-

m énykilp utatésât ism erhetim eg,s ezekbölaz inform âciökbélvégezhetiel:
, - a m érleg étfog6 elerrlzését,
-
a m érleg részletes elem zését,
ajövedelm ezöség és
a hatékonysâg alakulâsénak értékelését.
!
l

) A könyvbenavâzlatosmegoldâsismegtalâlhatö.

. 243
 E redm e'nykim utata's összköltse'g ,,A ''va'ltozat 200 ...év E redm eenykim utata's forgalm i költse'g ,,A ''vaeltozat 200 ...eAv

adatok ezer F t lltrfn adatok e F / /,dl1t

Sor M - so1
egnevezés E lozo ev férgyév M egnevezés Elözo év Târgyëv
sziîrn szém
1 0 l Belfoldlértékesftés nettd Jrbevétele 450 000 485 000 j oj Belfbldlértékesftés nettö ârbevétele 450 000 485 00()
7 0,7 Fv n tiurfgkeqftïq nfxffts.1lbev/lele 145 000 15()000 z ()z Ex ortértékesftés nettö irbevétele 145 000 150 00(1
3 I A'rfté/ccxfltl.çnettô fir/zcptlfc/e 595 000 635 000 ' 3 I s rfgkys jfg,çnett6 Jrhepgfe/tj s#5 (* 0 635 000
4 07 SalâtteIlnelesù keszletek allom anyvâltozasa 6 500 1 G00 4, 03 Ertékesftés elszâm oltkozvetlen onkbltsé e 317 000 351 50()
2) 04 Salateloallltasûeszkozok aktlvalterteke 9000 (..
1
.$1() 5 :4.s adottfirukbeszerzéslértéke 39 000 2400()
6 II.z1#fIvJ!/satirtele.
çfn/ll/lekt?rftjktr 1.5jj!() ..1.J 5f)ï) () ()5 sladott(kèzvetftett)szolZltatâsokértéke zl000 600()
7 lI1 E J/J bevételek 2,4 /
.*9 lj-j-jlt.
!- 7 zz.Ertékesitéskôzpdflcijkdltsé ef 3% 000 38150()
8 Ebbol vlsszalrlel-tekvesztes 2 000 2.')(J0 8 gu sw gjxyfttfybrutt6 crcgalén e (1-11.)
. 235 000 2.53 5011
9 05 A n a koltsé 325 000 q.1.7 ()()() ' 9 ()6 E rtékesftésl,for alm azâslkoltsé ek 33.000 43 00()
10 06 ltjn bevcttszalgt
îltatt
îsokértéke 42()()0 -1
y- .
47(1()() 1: ().7 jaz atjs:koltségek 91000 94500
ll 07 E éb szol tîltatçîsok értéke 2.5049 + 5 C's't' % 11 08 E éb Jltalânoskoltsé ek 21000 23 500
l2 08 E ladott tîluk beszerzéslértéke $9 ()()() ,34 /)f)0 12 IV A'r/é/ctl f/ë.
ç kdzvetett lW lfl'ë el 144 ()()() 161 ()()(j
.

13 09 F1,1clntf(knzvef'feft) qzol r'

if,1t1çlok (
1r#ke - - -- . -- . - - - -
4 (10 '
-
J -, - -
#' 8 1.$ p'e, eb pepglt?lt?k 24 000 28 000
$
l4 I1,..
113pfl 'elle Ii-rl ordlrttisok ..... ... .
w..:!.J:J.w
-AJ;
C)=vv.....m.w
-x ï' l 14 Ebbolvlsszall'tértekvebztes 20(o a 5(0
l5 10 Bélkoltsé J #h(/()(' -h/ : 15 V1 E tf!lra oraitàsok 26 500 30 (j()tj
.

l() 1 Szelntl Jellegtlegveb klflzetések 9 5f)() .) (h() ' 16 Ebb

ol m-tékvesztés 8 000 10 000
l7 l:! 13dr cîltllélv();u 2 Al)() D> ()C)()
l8 1'S zetnél i elle Ii'rfi oldittisok
.- -

76 01)t)
-
:
?,(,kjk)
---..1 17
l8
x.tzswl
09 K
ltuzt-s-
r'l'
rEvsxvxvsEs Em :ovlrxv,r ss
.
st* 9t,s:e
a ott Jrö)osztalék,részesedés .-400 3 300
l9 Ff E rtékcgbokkenéslJtdf?çis 31 f)01) 35 t)()()
- i9 Ebbol ka csolt vâllalkczéstolka ott 2 400 3 300
20 VII E yJ!)rfi ordittisok -
26 000 30 000 20 10 R észesedések értékesftésének ârfol am n eresé e < )(j 50()
2l Ebbol ellékvesztes 8 000 i0 000 2l Ebbol ka csoltvallalkczastôlkapott () ()
2.
2 A .IJZ EM I (U ZLE TI)T E V E K E N Y SE G E R E D M ISN SXE 88 500 90 500 aa jj suo ktetett énzu leszközbk kam atal, ârfol am n eresé e 0 0
27 l3 K aaott ârö)osztalék részesedés 2 400 7 300 ag Ebbol ka csoltvallalkczâstolka ott 0 0
24 Ebbol ka csoz'vallazkozsstolka ott 2 400 Q 300 u 24 .
jg s.y ub ka ott alo)kalnatok es kam atelle rClbevételek 3 200 2 700
25 14 R észesedések éltékesfttjsének cirfol am n erestb 'f2 400 500 :5
, Ebbol ka csoltvillalkozastôlka ott 0 0
2.6 Ebbolka csoltvâllalkozâstélka ott 0 0 26
, jg pénzu y lm uveletek e 'yéb bevetelel 600 200
27 15 Befektetett él'
lzu 1eszkozok kam atal'tîrfolvaplln ercsd e 0 0 11 Zfff #W lC& Pim lkuel
e etek IItII/W CICI t;y()a 6 7(j(j
28 Ebbol ka csollvallalkozâstélka ott 0 0 ' zg )4
s eo ktetett énzii yiesrkozök érfolyam vesztcsé e
, 600 200
29 16 E w eb ka ott Jalo)kalnatok es kam atlelle ytlbeNetelek 3 200 2 700 29 Ebbôl ka csoltvâllalkozésnak adott () 2(0
.

30 Ebbol ka csol!vallalkozastôlka ott 0 0 70 15 F lzetendo kam atok és kam atellc u rafordftasok 1 t200 8 700
31 17 Penzue lIntlveletek e ryeb bevetele 600 200 !1 Ebbol ka soltvallalkozâsnak adott () ()
32. VH L ptfazll Inltîrveletek bevételet 6 600 6 700 42 l6.R észesedések,érték a frok, bankbetétek értékvesztése :000 0
33 18 Betektetett énz;u yleszközok t irfol am vesztesé e 600 200 a,l jy punzu jm uvcletek e éb raforditâsal 800 300
34 Ebbol ka csoltvallalkozasnak adott 0 200 .34 ;.h; zv azly jntgva etek rtj ardtu sai 13 6(j0
. k zo()
35 l9 Flzetendo ka natok es ka natelle yu rafolditâso v ll 200 8 700 1 35 B.P EN Z L:G Arj M ITV E L ET y.K E R EO M E N V E .7 ()0(j J,5(je
-

36 Ebbol ka csoltvallalkozasnak adott 0 0 36 C SZ O K SO S V A L L A L K O Z A SI E R E D M E N Y g g s()() gg ()()()

77 20 R észesedések. jlték a f,ok bankbetétek é1tékktlsztésc i 000 0 -
37 X R endklvillibevételek 1.3 500 19 001)
38 ')l Penztkr lnuveletek e vvéb rafoldltasa, 800 300 38 XI R .
crllkfpgllr ordltâsok 6 000 14 000
39 IX J'tfazl? iplllk-pE'& /t!/frâ t/rfàktis'fl/ 13 600 9 200
39 D .R E N D K IV U L I E R E D M E N Y 7 500 5 000
40 B.PENZLG YI M UVELETEK ER EDM ENS'E 7 000 -2 500 i 40
E .A D O Z A S E L O T T I E R E D M E N Y 8p 000 93 000
41 C .SZ O K A SO S V A L L A L K O Z A SI E R E D M E N Y 81 500 88 000 41
X II.A #l Izetésikstelezettsé 17 656 17 483
42 Ar R endkivtiltbevételek 13 500 19 000 42 F
. A D Z O T T E R E D M EN Y 71 344 75 518
43 XI.A e/?#kfpl//lrl orditiisok 6 000 14 000 :$
43 18 Eredm én taru lék I én bevétele oszu lékra,részesedlsre 0 0
44 D .R E N D K IV U L I E R E D M E N Y 7 500 5 000 îa
e 44 19.Jévtiha ottosztalék,részesedés 53 800 54 800
45 E A o o zA s E I-O T I I E R L D M E N N' 89 ef)0 93 0(3() >>'
- - - -
f 45 G.M ERLEG SZERINTIEREDM ENY 20 544 20 718
16
.
X II A #J tzeth tkotelezettsé 17 656 17 483 ?G
47 F .A D O Z O T T E R E D M E N Y 71 344 75 518
48 22 Eredm én artalék l én bevétele osztalékra 1tész-cs 'ttéslc () ()
49 2.3 Jtsviha ottosztalék részesedés 50 80() 54 84)()
5() G .M E R L E G SZ E R IN T I E R E D M E N Y 2(è 544 2/(h7 18

),$;j . (!:jj;
 M ' ,, . . M eerleg ,,A ''va*ltozat
erleg ,,A valtozat 200...ev decem ber 3 1.
adatok ezer F t ban
JtC/:/tllJr: m? ' />':f/7
= . .. . , sor
Sorszânz Rle nevezés Elizg év ittnytl:
r
éna slegnevezés Elözô év Târgyév
2 sz
1 A.BEFEKTETETT ESZKOZOK 241200 2t)()..(?i( - - - - 53 D .SA JA T T O K E 335 044 gss 46z
2 1.
lpymllftlrfti/d.
ç'avak 15500 17 At!j)
,. 54 l Je zetttoke 280000 280 000
'
! 1 A Ia 1ta% atszervezes dktlvaltertéke l00(J bj/.., 55 Ebbolvlsszavasarolttula Elonlrészesedésnévérteken 2 000 6 000
4 2 K fsérletlfe lesztés aktlwî/tJrtdke 1 400 1 12t? 56 11 Je zett de be nem flzeteLttöke 0 0
,
5 3 V a r onlérteku o ok 4 500 5.
-(2,9..
. 1
2 57 I1I Töketartalék 3500 5700
6 4 Szellem lterm ékek 8 600 10 8 l3 58 1V Eredrnén tartalék 16 000 29 044
.

7 5 U zletlva cé érték 0 0 59 V Lekötotttartalék 15 000 20 000

8 6 Im m atenalls avakra adottelole rek 0 0 60 V l Ertékelésltartalék 0 0
9 7 lm m aterllîlls avak értékhel esbftése 0 0 61 V I1 M érle szen ntleredm én 20 544 20 7 18
10 11 FJr ieszközdk 176 700 196 000 'l 62 E CE L TA R T A L E K
. 19 500 17 800
l1 1 In zatlanok és a ka csolddo va on1él4éku lotm k 53 000 55 000 ' , 63 1 c éjtartalék a vérhat6 kotelezettsé elu'e 17 000 l5 000
12 2 M (szaklberendezések, e ek,Iarm uvek 85 000 97 000 ,t
z 64 r
) cjjtartalék a ovöbenlkoltsé ekre 2 500 2 800
l3 3 E > eb berendezésekvfelszereleseka1arnuvek 22 000 20 500 65 3 E y éb cfltartalék 0 0
l4 4 -1en észâllatok 0 0 66 F K O TE LE ZET T SE G E K
. 192 056 1:6 483
l5 5 B eIuhézzîsok.fzltî fttisok 14 600 22 $00 67 1 H âtrasoroltktkelezefly/ ek 0 0
.

16 6 B ertLhftzasokra adottelole ek 2 100 1 000 68 1 H étrasoroltkötelezettsé ek ka csoltvâllalkozâssalszem ben 0 0

17 7 TJr 1eszkozok értékhel esbftése 0 0 69 2 H atrasololtkötelezettsé ek e eb rész vlsz lévö véll sa1szem ben 0 0
18 III Be e/cfefell énzu teszkozbk 49000 46 5qjj 7() g jutyasoroltkthelezettsé ek e éb azdûlkodövalszemben 0 0
19 l Tartösrészesetéska csoltvâllvtlkozésban 18000 180Ot --- 71 II H osszû le.
. fir/z/fikbtelezettsé ek 6 040 15 200
20 2 Tartdsan adott kolcson ka soltvfillalkoztisban 17 000 16 000 - 72 l H osszt'iIe âratra ka ottkölcsonok 6 040 5 200
21 3 E éb tartös részesedés 4 000 4 (J09 73 2 A tvâltoztathatd kötvén ek 0 0
22 4 Tartösan adottkolcson e éb részesedéspvlszon ban 111t)véllban 0 0 L 74 3 T artozâsok kötvén klbozsétésbdl 0 0
23 5 E tjb tart6sanadottkolcson 6000 '
-i <3j(' ( . 75 4 Beruhâzéslés fe lesztéslhltelek 0 0
24 6 T artos hltelvlszonytm egtesteslto eltek a il 4 000 ()0C., 76 5 E éb hosqzli le iratti hitelek 0 0
2.5 7 Befektetett énzu 1eszkozok trtékhel esbftése -0 )--- .. 77 6 Tart6skotelezettsé ekka csoltvéllalkozéssalszemben 0 10 000
26 B.FORGOESZKOZOZOK 28800tl -.
iU.
- -2f.
:.-- 78 7 Tart6s kotelezetts: ek e éb rész vlsz levo véll salszcm ben 0 0
27 1.Készletek -.
. 64
-.---
0($-.
- -,
. F4i*'' 79 8 E Jbh/sszlileérattikotelezettsl ek 0 0
28 1 An a ok 99()Jy 8() ggg.ayyyju jjy.
tjratû joxjna fjyj vk jjjty(j16 j,
yljzaa
29 2 Befe ezetlentermelésésfélkésztermékek 120t)Z -' # )t) 8l 1 Rövld leârattâkölcsönök l 840 840
30 3 N ovendék ,hfz6 és e éb Jllatok 0 () - - 82 Ebbolaz étvâltoztathatô kotvén ek 0 0
31 4 K észterm ékek 5 (104) 8 4f)0 83 2 R övld le ératlilutelek 8 200 18 500
32 5 A ruk 7 500 ()r&(kf)
- 84 3 V evöktôlkapottelole ek 2 200 3 000
33 6 K eszletre adottelole rek 500 8t)0 85 4 Kötelezettsé ek âruszâllftésb6lés szol âltatésböl(széllft6k) ç8 000 83 000
34 11 K ovetelh ek 128 000 122.()00 86 5 V llt6tartozésok 3 600 2 500
35 l K ovetelések éruszallltasboles szolyaltatasbol(vevok) 88 000 92 000 87 6 vtjvjt.
fje grufg kotelezetjq/ ek ku cçoltvâllalkozlqqalçzem ben 41 700 45 000
36 2 K ovetelések ka csoltvrillalkozéssalszem ben 40 000 6 000 88 7 R övld lelératt'ikötelezetrségek egyéb rész vlsz levo vâll sa1 9 l00 9 800
37 3 Kovetelesekeryebreszesedéslvlszon banlevovtîllsalszembtan j - - ..- 0 () Szem beyj
''
38 4 V fltökoveteldszk 12 000 4 000 89 g E jb rovid le'ftratlîkötelezettsé ek 22 376 8 643
79 5 E éb kovetelések 8 000 20 000 9: c px sszlv ID O B E LI EL H A TA R O LA SO K 1 400 2 700
40 III Frllk a frt?k j 4004) 21500 91 -jswételek asszfvldébellelhatarolésa 300 700
41 1Részesedéskacsoltvâllalkozlsban ) s00 ll000 ju J,xoltséek,râforditésok asszivldöbellelhatârolésa l100 2000
42 2 E éb részesedés 0 0 j)a g H au sztottbevételek 0 0
43 3 Sa Jtrlszvln ek,sa Jtuzletrlszek 2 000 ti000 94 FO R R A SO K O SSZ E SE N 548 000 S62 445
44 4 Folgatéslcelflhltelvlszonytm e esteslto értek a irok l 500 4 500
45 IV JvzlzeyzlWzèk 92.000 82,745 y
46 l Pénztâr.csekkek l20 45 ' è'
47 2 B ankbetétek t?l 880 82 704)
48 C .A K T IV ID O B E L I E L H A TA R O LA SO K 18 800 1 9(j()
49 1 B evetelek aktiv ldöbellelhatarelâsa -1()()() 8()()
50 2 K oltsé ek raforditésok aktfv ldobellelhatârolâsa 5 843() l 1(1t)
51 3 H alasztottnifoldfttisok I()()()('1 ()
52 E SZ K O Z O K O SS7 E SE N q48 (11)(1 562 445

24t, .
247
 1. A vagyoni helyzet alakulisénak elem zése z A pénziigyihelyzet âtfog6 értékelése
.

a tôkeszerkezetim utaték alapjén (a szém ités képlete csak elôzô évnél)

a) tzt/tû,
ssdgti/lt/r/lfinnyl/kapcsolatosY I//J/tQ
M utat6k E lözö év T ér év V âltozâs
T ökeerösség,% E lözö T irgy . V âlto
. 335.044 6 1,14 63,20 + 2,06 év év zâs
548.000 adösségâllom âny arénya,%
K ötelezettségek arânya,% 6.040 1,77 4,10 + 2,33
192 .056 35,05 33.16 1,89 6 040 + 335.044
.

548.000 sa'jttöke arén a,%

.
98.23 95,90 2,33
C éltartalékok arânya. % adusségszolg fed.m utatö
.

19.500 3,56 3,16 0,40 (kiegészitö adattalszâm ithatö:

548.000 a hosszd lejâratlitartozâsok esedékes
B efektetetteszközök fedezete,% törlesztö részlete 8 000 E Ft a târgyév-
335.044 138,91 136,56 2,35 , ben
, elözö évben 6 000 EFt).szûkitett
241.200 form ula,addzotteredm énnyelszém olva:
Sajittökenöv.m értéke,% 71.344+31.000 17,05 13,81 -3,24
20 .544 6 , 13 5,83 0,30 6 ()()()
.

335.044 adössâgéllom iny fedezettsége sajét

T ökem ultiplikâtor töké
548 vel
000
. 1,64 1,58 0,06 335 :44 . 55,4g g,g,g9 gJ.,()8
335.044 6
040
.

L'rtékelés: eladdsodottsâg foka

1qz .:56 35,:5 33,1: 1,89
A vâllalkozâs vagyoni helyzetének alakulâsa kedvezönek m inösithetö.N ôtt a
tökeerösség t) 548.000
annak szintje is m egfelelö. A céltartalékképzés alacsonyabb .#
,

m értéktielsösorban a vârhatô kötelezettségek csökkenése m iatt.A befektetett t' . kötelezettségek arényâvall)

cszközök stabilan finanszirozhatôk a sajât tökéböl ,
j (V egyiik észre,hogy ez ut6bbim utat6 azonosa
, s a jelentösen em elkedö v.,
osztalékfizetés m ellett rninim âlis m értékkel (- 0,30) csökkent a sajit töke Y'
llövekedésének iitem e rtékelés:
Az egységnyisajâttökévelm ozgatotteszközvagyon
.

A vâllalkozés ad6ssâgâllom ânya m egnyugtatf

j képet nyl,
jt, és az elözö
csökkenése nem szâm ottevö.
évhez képest em elkedés tapasztalhatö.

A fedezettség kiem elkedöenjônak m inösithetö.

248 . 249
 b) lï/cvïlfrtl.
salakulâsa bérarânyosjövedelm ezöség,%
-
uzem i(uzleti)eredm ény =
E lözö év T ér év V âltozés 88.500 196,67 158,77 - 37,90
- likviditésim utatö 1. 45.000
288.000 1,55 1,75 + 0,20 89.000
186 adôzâs elöttieredm ény = 45.000 197,78 163,16 - 34,62
0 16
.

- likviditésim utatö II. eszközarânyosjövedelm ezöség

224 000 1,20 1,32 + 0,12 88.500 46,05 42,33 3,72
.

186 15.500 + 176 .700

0 16
.

X készletarényos=
rtékelés.. 88 5(0
.
138,28 122,30 - 15,98
A
t
likviditâsim utatdk elérik a biztonsâgosnak m inösithetö m értéket,sjavulô , 64 0(0
.

endenciâtjeleznek.
befekt.eszk.és készletarânyos
89.000 29,16 27,82 1,34
3.A jövedelm ezôség alakulâsénak elem zése ' 241 200 + 64 .000
.

Jövedelm ezôsé im utaték Elözö év Târ év V éltozâs eröforrâs-arânyos(kom plex)

étlagos fedezetihânyad % . 89.000 25,4 1 23,77 1,64
235 000.
241.200 + 64.000 + 45.000
595 39,50 39,92 + 0,42
ârbevétel-arânyosjöv
0e
0d
0elmezöség j (Emutatökszémfthat6katel
jeseszközâllomânyrais.)
.

iizem i eredm ény =

88.500
595 14,30 13,65 0,65
. 0004 24.000
-
szokâsos vâllalk.eredm ény =
81.500 13 03 13, 14 + 0,11
595.000+24.000+ 6.600
adôzâs elöttieredm ény
8
9 .
00 0
639.100
13,93 13,50 -0,
43 j
tôkearényosjövedelm ezôség %
szokésos véllalk.eredm ény =
81.500 24 ,33 24,76 + 0,43
335.044
adôzâs elöttieredm ény 26,56 26,16 - 0,40
-
adözott eredm ény = 2 1,29 2 1,25 0,04
-
m érleg szerintieredm ény = 6,12 5,83 - 0 ,29

25() . 25 I
 4.A lm tékonysâg alakulésânak elem zése v utatök E lôzô év Târ év V âltozâs
-
B érhatékonysâg
E lözö év T ér év V éltozés
a)B ruttö term elésiérték 567 500 617 500 108,81% ,I, :(,4) 54):
.
'
ért.nettö ârbevétele 595 000 am - 4 46 a pa
, :,54
+ Akt.sajâttelj.ért. + 15 500 B 45.000 '
-
ELX B; 39 000
közv.szol . 4 000 H 0é 196.000 4 36 g 84 -
(),5:
b)A nyagm entes ternxért. 200 500 223 500 111,47% B 45.000
B ruttö term .ért. 567 500 E szközhatékonysâg
A n a költsé 325 000 befekt.eszk.re szélnftva
lgénybe vettanyagjell.
szol éltatâs 42 000 V ruttô 567.500
c)N ettö term elésiérték 169.500 . 188 500 111,21% bef.eszk. 241.200 2.35 2,37 + 0,02
A nyagm entes term .ért. 200 500 - K észletekkel
zrtékcsökkenésilefrés 31 000 567.500
d)H ozzâadottérték 196 000 219 000 111,73% 64.000 8,87 8,34 - 0,53
Szem élyijell.râf. 76 000 , Tôkearânyoscash flow %
értékcsökk.lefrés 31 000 20.544 + 31.000 15,38 15,67 + 0,29
A d6zâs elöttieredm én 89 000 , 335.044

7
(Létszém adatok hisnyâban az 1 före jutô term elésiérték-adatok nem szâm it- Tenlv szetesen több m utat6 is szâm fthat6,s a hatékonysâgim utat6k véltozé-
hat6k.) saiszâzalékos m ërtékben is m eghatârozhatök.
E néhâny m utat6 alapjén is m egâllapfthatö,hogy a javulö termelésiérték-
m utat6k véltozâsénak m értéke elm arad a bér- és a készletnövekedés iktem é-
töl,csak a befektetetteszközök dinam ikéjéthaladjâk m eg.Ezek ajelenségek
érzékelhetök a hatékonysâgi m utatôk alakulâsâban is. A tôkehatékonység
'
t viszont nem em elkedik szâm ottevöen az elözö évhez képest.

252 253
 5.Egyesm érlegtételek alakulâsénak értékelése M eu egyzések:
a relatfv eltérések m ödszerével
1) az érukészletnem tartalm az tovébb nem szém lâzotteladott(köz
M utatök Elözô év Târ év V éltozés Vetftett) szolgâltatâst
Pénzeszközök (nap) 2) a kapcsoltvéllalkozéssalszem benitételek közittivevökövetelés
elözö évben 15 000 E ft
92.000 târgyévben 3 000 E ft
595.000 56 4 47,6 - 8,8 Szâllftöitartozâs 0 Ft
-
1.630 E Ft/ nap '
365 F
-
K észletek forgâsisebessége elhfvjuk a figyelm etarra,hogy a beszém olö m érleg-és eredm énykim utatés
595 a()() @ ''''' v v
oa
...
8,6 çv adataiböl a korébbiakban ism ertetett m utat6k nem m indegyike volt szâm ft-
64 #'y hatô , a kiegészitö m ellékletbôlis sziikségiink lenne adatokra (létszâm ,export
. 000
A tl adatok stb.)
agosanyagtârolâsiidö (nap)
39.000 43,8 48,4 + 4,6 a szém itésokböl érzékelhetö,hogy a vâlasztotteredm énykim utatés m édszere
325.000/365 is korlétozhatja az elem zési lehetöségeket.Példânkban a m érleg- és ered-
A ruk étlagostsrolésiideje (nap) m énykim utatâs,,B''véltozataivalnem foglalkoztunk.
7.500 70,2 146,0 + 75.8
39.000 /365 A z elem zésifeladatok term észetesen m agukban foglaljék a kiértékelésfézisât
Befejezetlen term .futam ideje (nap) iS.A m utatök elm életi ismertetésének tijraâttekintése alapjân készftsen ha-
12 .000 sonl6 szöveges értékelést önâllöan !
(317.000 + 6.500)/365 13,5 9,5 4,0
(a 6.500 a készletvâltozâsl)
K észterm ékek térolésiidö (nap) 5,6 8,7 + 3,1
-
A tlagosvevöfutam idö (nap)
(X FA kiilön kigyûjt've 25% )
(88.000 + 15000)x0,8 50,6 43,7 6,9
# .

1.630E Ft/nap
A tlagos szâllitôifutam idö (nap)
(/FA 25+ )
98.00+ 0,8 69,4 56,5 12,9
4 12.500/365

254 255
 IR O D A LO M JEG Y ZéK lo.M arosiM iklös:
A célszerfi vâllalatiszervezet
K JK 198 1.
1. A 2000.éviC .törvény a szém vitelrôl
ll.dr.lllés M éria:V ezetöigazdasâgtan
2. P M Szâm viteliFôosztély m k: K ossuth K ladô 1997.
A Szâm vitelitörvény és az éves beszém ol6
SA L D O 1995.
12.dr.N agy Im re:C ash flow kim utatés
3. B frA l-larangozöné-Fridrich K resalek-M itr6: A uditinf6 1997.
Szâm viteliK ézikönyv
UN IU 2001.
l3.R obertS .K aplan-D avld P .N orton:B alanced Scorecard
4. dr.B frö T ibor-dr.Pucsek Jözsef-dn sztan6 lm re: K özgazdasâgiés JogiK önyvkiadö, 1998.
A véllalkozâsok tevékenységének kom plex elem zése
PE R FE K T 1997 .

5. Röth-A dorjén-Lukâcs-v eit:Szâm viteliesettanulm ânyok

M K V K 200 1.

6. D r.B éhm lm re:

V âllalkozâsok m egftélésének m 6dszerei
N O V O R G 1993

7. Peter H orvâth:
C ontrolling a sikeres vezetés eszköze
K JK 199 1.

8. D r.K örm endiLajos Halm osLészlö

C ontrolling
Pénziigyiés Szâm viteliFöiskola 2000.

9. D r.P ucsek J6zsef:

C ash flow elem zés,portfoliö m ödszerek
Pénziigyiés Szâm viteliFöiskola 1992.

256 257
 ?

/
t
. x

# er e t. ' -$-'
-'- t
'iw' )
' * .
4.
k '
w

<. *#
0n '
:II (m (11144 .
'

:59-P/2992 596/2:91

alekPeter (11'PucsekJezsef
. ,
s'
auzurLa
'sa;ne
'dr zrsuawqbwx
(k.jw klj
,vaf
# / # # V V V
'
j e a av ozaFo tozasoiteve eny
, ., . . .,

teve
' enp e
'.
ee
-ne t) ex 8 t'eneip a8 ee oe
f /F

ee e80 eZ
.
$.
! a
qjs

. . ï m'.
z s ' . (. j:
' c , (,

A ).
<

a % '
. ..p

@ (t-?11% 1
Sa
'ntlor1a'ub'ne
'tlr tk szt'irg1mre
& PuoekJtv. d tlrIkrberlbna
TA acvle' dz u llrt8 ekPe'ter
Y Y
vv
Bau 1cka
4 a
x ' x. # # # #
. ,s- - - ' e atar a N' (qastj
Y 4z>=. .
*
j
'
t
y w iy
.t3
n
x ttjye elly8()yeI1ekj
A
,s .
a'z
z z
as Yz
z . .
f q'-* ' < '
- .- v m-.. ... ,p,
a,
s ee e!e 0Z -
>y.-
.
.x, w .vwz ayx'ô trz
g--
at
oy
avnw 4=,ht-: '' * f<> ur=
xu
a
yya'tu
xpzv
. =* . *,* v

es
X' *. $ 9.4 y$- a bi
*t
/n'shx o
w
kY
.'
z,pg''- ,e
'logs;gë$uz<
z wr'
r iY1
. w. . . VTf.:sk
uuk.:<)=
t .m v.
* v t'
j'
t v a
- w>ak ( a '
J.
'ajS,j-:
$>.X.
e .%(uy
.'S
J
4
. .v (t .
.
wo e
x .w
y.vs
- y,
. '.
k
-,$--
-
k. -.
'.
-
-
n
-, l!
:
Fs u :'--rky
y, ll
jjy
?
-
r
-î
-
:,'>ë'-.ëll
, ..
ë
'r ' N'?t4
a 4
-z < sn.t- j j
.

x.wajc
ùm
).
.
>'
.G âx
4av
s .
ryy p.
J- ' )jkk
zxtxz.(
.
h
y
.
j
ss.û( .
jj
'
tvqty
u
et,.p zg. -;.
'!
w
,r.#x
z
, ''
yjjy:
.
r y-wkz<s
i.f .x
51;'.v .
>. y* r,w'jf'
z
ox., ,'''k.' :
y
r'e , z kt > ; ù. (j4r'b,'(%.'
...
. '
a#
OJ oen li
'.
.
,m '
>y'ye4b.
7 u. z)hj
xs
ws
.
,sey z
y.jic'
y
.r.t.'n o.plat.. rj
,...
,.
CX
' .
$
. . 1''' ''zz ''x$'
-.zz'tt)' ks RA;
.hl'
..
..
' -
,
h *., ux i
ce ,ue. *è< 6',E
u )x, a,'px,!
T :
yw,
k&f. $%
q%)
*
vr ->
%
.
.j .

x?.'?:.*> Jb f.è
.
.jy
.
v
o)
v
'w'o.
'
ye
J.
a/7 'T
z . f1, r .
....% ,. e'' f * v p:z s.
z
4
.,
!''
s'
etu.
,'
t ytvvzyy'
s
.
.
dx.j
.
ez. v
5/1 s'zw %Y > k xi-'
..
t* sw p*t;' h
.
w. . v
, !. pïpz ,= a?ek
r.
qv 4qtt
jx .
:
'
:.'q %=q a. ,z.. v)
olh (. j.h . p'p;'
*%'
v. s %) %'. t' r' u r r wJ a k ..SAv
OL
rf,w xîsw%. f4, 'T . pwq.b
w ..
Y 'q.. .
lj.vvxyx
.
y ;e .,.
'. x'v
..'
zu ..4 *zux.4:
jy .%;.,
j)x
'
;m. .
.
ov
.
?'
.
b
uy
t.
uf'
tvt;
. -
.
>v?ao', . o'
.
t
,y/.
' ,
5
4.
-* Csr*'
b)- '
. ..e .
c) &x
x z. m.xv<.
xs1L
. s
..
w . jk
%èj
':...41%''
,
. ..,. e?a '
.
Pz) !J &
5
4
h u :4 x.... k tyy xu .'x
..w
.

k'%e
% . '
z.
2
4
)b)-
'/1
'
ju.
2 v.
;r .
v su 4 '

.. w
k/
% '
T
r 4u.V
,Cxe
4a
s i3 N 9 6 a 3 9 4 4 2 s o - x
z .
-y,yto,r
oj k?
u
y yyvzy
l l -*ù'1*'
v x h
.4>tl y.
+Szv ,
Y> #: ws v
x s .;
x'
p v

fG'S l y * o > T.p

p
'
S't'
/j
$Z>'h'
..

. xY . .
aL
n
4
o .j z
<. a Lu-ix.
l .h
d'oz gg 7
m91
)
IA
?);'o
kx.k:* . .
'kw
j
e
'
.
t =J
w
y
fG
t< .'
' v? x
V
''C X.
' .
)>
., tb
s J zzVV
M
# Uh'x? t'
.Y.
Nf
y'
)
jp
)l b sk..
w -u