Download as pdf or txt
Download as pdf or txt
You are on page 1of 81

AZ EGÉSZSÉGES

ÉLETMÓD
Szerzők:
Hidvégi Péter
Kopkáné Plachy Judit
Dr. Müller Anetta

Eszterházy Károly Főiskola


Sporttudományi Intézet
Eger, 2015
KÉSZÜLT AZ ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA SPORTTUDOMÁNYI INTÉZETÉ-
NEK KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL.

SZERKESZTETTE:
Hidvégi Péter

ÍRTÁK:
Hidvégi Péter, Kopkáné Plachy Judit, Dr. habil Müller Anetta

SZAKMAI LEKTOR:
Dr. Várhelyi Tamás

ANYANYELVI LEKTOR:
Vasné Varga Judit

A kiadvány elektronikus változata kereshető és letölthető az alábbi címen:


http://oszkdk.oszk.hu/beszolgaltatas/index.php

TÁMOP 4.1.2-E-13/1/KONV-2013-0010
„ABS” Képzés- és rendszerfejlesztés a sportos társadalomért Északkelet-Magyarországon
(A és B komponensek a felsőoktatási Sport fejlesztéséért)

ISBN 978-615-5297-32-8

A kiadványért felelős
az Eszterházy Károly Főiskola rektora.
Megjelent az EKF Líceum Kiadó gondozásában.

Megjelent 2015-ben.

2
TARTALOM

I. Az egészség fogalma, dimenziói ...................................................................................... 6


1. Az egészség definíciója ................................................................................................ 6
1.1. Az egészséges életmódra való nevelés története ................................................... 8
1.2. Az egészségi állapotot meghatározó tényezők ...................................................... 8
1.3. Az egészség dimenziói ........................................................................................ 10
1.4. A lelki egészség .................................................................................................. 10
1.5. Az egészségnevelés, egészségfejlesztés fogalma ................................................ 10
1.6. A lelki egészség pozitív pszichológiai megközelítése ........................................ 12
2. A magyar gyermekpopuláció egészségi állapota ........................................................ 13
2.1. A gyermekek testi fejlődése, erőnléte ................................................................. 13
2.2. A mozgáshiány veszélyei .................................................................................... 14
2.3. A rendszeres testmozgás előnyei ........................................................................ 15
3. Az egészségfejlesztés színterei ................................................................................... 16
3.1. Egészségfejlesztő iskola ...................................................................................... 16
3.2. A segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok ...................................... 17
3.3. Gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, családsegítő ................................. 18
Ellenőrző kérdések .......................................................................................................... 18
Fogalomtár ...................................................................................................................... 18
Felhasznált irodalom ....................................................................................................... 19
II. Káros szenvedélyek ...................................................................................................... 22
1. Káros szenvedélyek .................................................................................................... 22
1.1. A szenvedélybetegségek kialakulásának okai ..................................................... 22
1.2. A szenvedélybetegségek csoportosítása .............................................................. 23
1.3. Viselkedéses addikciók, az impulzuskontroll és az érzelemszabályozás zavarai 23
2. A kábítószerek ............................................................................................................ 24
2.1. A klasszikus kábítószerek elterjedése Magyarországon ..................................... 24
2.2. A család és a kortársak hatása ............................................................................. 24
2.3. Iskolai tényezők .................................................................................................. 25
2.4. Családi tényezők ................................................................................................. 26
2.5. Az illegális kábítószerek csoportosítása ............................................................. 26
2.6. A drogfogyasztás egészségügyi hatásai .............................................................. 27
3. Az alkohol ................................................................................................................... 27
3.1. Az alkoholista család .......................................................................................... 29
3.2. Alkohol fogyasztása terhesség alatt .................................................................... 30
4. Dohányzás ................................................................................................................... 32
4.1. A cigaretta története ............................................................................................ 32
4.2. A dohányzás káros hatásai .................................................................................. 33
Ellenőrző kérdések .......................................................................................................... 35
Fogalomtár ...................................................................................................................... 36
Felhasznált irodalom ....................................................................................................... 36

3
III. Egészséges táplálkozás ................................................................................................ 38
1. Egészséges életmód .................................................................................................... 38
1.1. Egészséges táplálkozás fogalmi meghatározása ................................................. 39
1.2. Miért fontos egészségesen táplálkozni? .............................................................. 39
1.3. A helyes táplálkozás szerepe a gyermek életében .............................................. 40
1.4. Az egészséges táplálkozás ismérvei .................................................................... 41
1.5. Az iskolai büfé fontossága .................................................................................. 42
2. A tápanyagok .............................................................................................................. 42
2.1. A fehérjék ............................................................................................................ 42
2.2. Szénhidrátok........................................................................................................ 43
2.3. Zsírok .................................................................................................................. 43
2.4. Ásványi anyagok ................................................................................................. 43
2.5. A legfontosabb ásványi anyagok és szerepük ..................................................... 44
3. Az anyagcsere-folyamatok ......................................................................................... 45
4. Az evés zavarai ........................................................................................................... 45
4.1. Anorexia nervosa ................................................................................................ 45
4.2. Bulimia nervosa .................................................................................................. 46
4.3. Falászavar............................................................................................................ 46
4.4. Stresszorexia ....................................................................................................... 46
4.5. Orthorexia nervosa .............................................................................................. 47
5. A magyar konyha története ......................................................................................... 48
5.1. A magyar konyha jellegzetességei ...................................................................... 49
5.2. Hazánk tájegységeinek étkezési szokásai, ünnepi hagyományai ........................ 50
5.3. Észak-Magyarország ........................................................................................... 51
5.4. Alföld .................................................................................................................. 51
5.5. Dunántúl .............................................................................................................. 52
Ellenőrző kérdések .......................................................................................................... 53
Fogalomtár ...................................................................................................................... 53
Felhasznált irodalom ....................................................................................................... 54
IV. Környezet és egészség ................................................................................................. 55
1. A környezet és egészség ............................................................................................. 55
1.1. Környezeti elemek változásainak hatása az emberi egészségre .......................... 58
1.2. A szennyezett víz hatása az ember egészségére .................................................. 61
1.3. A talaj mennyiségi és minőségi változása az emberi egészség szempontjából .. 62
1.4. Az épített környezet változásainak társadalmi hatása ......................................... 63
2. Az iskolai környezet szerepe ...................................................................................... 64
Az egészséges és komfortos iskolai környezet kialakításának szempontjai .............. 65
Ellenőrző kérdések .......................................................................................................... 66
Fogalomtár ...................................................................................................................... 67
Irodalomjegyzék ............................................................................................................. 67
V. Az egészséges életmód pozitív hatása 6–14 éves korban ........................................... 69
Bevezetés ........................................................................................................................ 69
1. Morfológiai, élettani és pszichoszociális változások 6–14 éves korban.......................... 70
1.1. Biológiai életkori jellemzők 6-10 éves korban – Az idegrendszer fejlődése ... 71
1.2. Iskolai környezeti ártalmak ................................................................................. 73
1.3. Életkori jellemzők 11–14 éves korban ................................................................ 73
1.4. A serdülőkori szexualitás és nemi szerep jellemzői............................................ 73
1.5. A szexuális kultúra és a szexuális élet zavarai, prevenció .................................. 74

4
2. A család....................................................................................................................... 75
2.1. A baráti és sportközösségek hatása az egészséges életmódra nevelésben ............... 76
2.2. A fiatalkori, rendszeres testmozgás pozitív hatása az időskori betegségek
megelőzésében .................................................................................................... 77
3. A média, az internet szerepe az egészségnevelésben ................................................. 77
Összegzés ........................................................................................................................ 79
Ellenőrző kérdések .......................................................................................................... 80
Fogalomtár ...................................................................................................................... 80
Irodalomjegyzék ............................................................................................................. 81

5
Hidvégi Péter

I. AZ EGÉSZSÉG FOGALMA, DIMENZIÓI


1. Az egészség definíciója
Számtalan egészségdefiníciót ismerünk, döntő többségük valamilyen egészségnorma köré
szerveződik. Ezek a meghatározások nemcsak ismeretelméleti szempontból bírnak jelentőség-
gel, hanem praktikus következményekkel is járnak a tekintetben, hogy milyen eszközöket tar-
tunk megfelelőnek, hatékonynak az egészségi állapot befolyásolása, fenntartása, illetve fejlesz-
tése szempontjából. Az egészség fogalmára az is jellemző, hogy az elmúlt több mint ötven év-
ben bővült és módosult, miképpen az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organiza-
tion) rövid áttekintésében ez bemutatásra kerül. Az egészség felfogható a testi, lelki és szociális
jólét állapotaként, mint ahogyan a WHO 1946-ban rögzítette ezt (WHO, 1946). Jelenthet azon-
ban egyfajta fizikai és mentális egyensúlyi állapotot is, melynek során az egyén optimális ka-
pacitása birtokában a leghatékonyabban képes megvalósítani azokat a társadalmi szerepeket,
melyeket környezete a munkahelyén, a családban elvár tőle (Parsons, 1972). A WHO koppen-
hágai konferenciáján a korábbi egészség meghatározást komplexebben értelmezték, mégpedig
a mindennapi élethez szükséges erőforrásként. Az új meghatározás hangsúlyozza az egyéni és
társadalmi létfeltételeket, a fizikai teljesítőképességet, és érvényesül az egyén felelőssége is
(WHO, 1984). A definíció újabb módosulását az Ottawai Charta továbbfejlesztette: az egészsé-
get a társadalmi, gazdasági és egyéni fejlődés erőforrásaiban láthatjuk. Az egészségi állapotot
a társadalmi tényezők, a fizikai környezet, ezen túl pedig az egyén magatartása, ismeretei és
tapasztalatai egyaránt befolyásolják (WHO, 1986). A dél-ausztráliai egészségfejlesztési konfe-
rencián Adelaideban negyvenkét ország képviseltette magát. A konferencia záródokumentuma
szerint megállapítást nyert, hogy az egészség alapvető emberi jog, így a kormányoknak is ko-
moly felelősségük van állampolgáraik egészségi állapotának javításában, amit az egészséget
támogató társadalompolitika révén kell foganatosítani (WHO, 1988).
A harmadik nemzetközi egészségfejlesztési konferenciát 1991-ben a svédországi Sunds-
vallban rendezték meg. Az első globális szintű egészségfejlesztési konferencián 81 ország kép-
viseltette magát, és felhívta az emberek figyelmét a világ minden táján arra, hogy aktívan vál-
laljanak részt a környezetük egészséget támogató átalakításban. A Sundsvalli Nyilatkozat
(1997) szerint akkor beszélünk egészséget támogató környezetről, ha konvencionális, kulturális
örökségekre lehet építeni, és sikerül nagy figyelmet szentelni az egészséget befolyásoló érték-
és normarendszerekre. Nagy jelentőség tulajdonítható a politikai dimenziónak is, hisz a kormá-
nyok közvetve és közvetlen módon is jelentősen befolyásolják a lakosság és az egyén egészségi
állapotát (Tózsa-Rigóné Nagy, 2011).
Az egészségmegőrzés témakörében megrendezett negyedik nemzetközi konferencián került
megfogalmazásra a Dzsakartai Nyilatkozat, mely szerint az egészség külső környezeti tényezők
(external environmental factors), az egyéni viselkedés tényezői (personal behavior factors),

6
valamint a személyes tényezők (host factors) együtthatásaként jellemezhető (Nagy és Bara-
bás, 2011).
Az 1997. évi egészségügyi törvény megfogalmazása szerint:
 az egészség az egyén életminőségének és önmegvalósításának alapvető feltétele,
amely döntő hatással van a családra, a munkára, és ezáltal az egész nemzetre;
 mindenkinek joga van olyan ismeretek megszerzéséhez, amelyek lehetővé teszi az
egészség megőrzésével és fejlesztésével kapcsolatos lehetőségek megismerését, vala-
mint megfelelő tájékoztatáson alapuló döntések meghozatalát az egészséggel kapcso-
latos kérdésekben;
 mindenkinek a saját egészségi állapotáért a tőle elvárható módon felelősséggel kell
tartoznia1.
A vonatkozó szakirodalomban található egészségfogalmak sorát folytatva az egészség je-
lenthet egyfajta fizikai és mentális egyensúlyi állapotot is, melynek során az egyén optimális
kapacitása birtokában a leghatékonyabban képes megvalósítani azokat a társadalmi szerepeket,
melyeket a munkahely, a család és a környezete elvár tőle (Meleg, 2002).
Seedhouse 1986-ban definiálja az egészséget egy komplex, plasztikus megközelítésben: „Az
egészség optimális állapota egyenlő azon feltételek összességével, amelyek megléte esetén az
egyén kibontakoztathatja a számára adott lehetőségek teljes körét.” Ez lehetőséget ad arra, hogy
egyénileg mást és mást tartsunk egészségnek, de szükséges a feltételek figyelembevétele. Ide
tartozik, hogy megfelelő táplálékhoz jusson valaki, az időjárás viszontagságaitól védve legyen,
hogy hozzájusson minden olyan információhoz, amelynek hatása van az életre, megértse,
hogy közösségi lényként csak addig mehet a kibontakozással, amíg azzal másokat ugyaneb-
ben nem gátol.
Szerző, dátum A definíció lényege
Úgy határozza meg az egészséget, mint a test teljes jóllét álla-
WHO, 1946
potát.
Hangsúlyt kap az egyéni és társadalmi létfeltétek és az egyéni
WHO (Koppenhága), 1984
felelősség.
Már beleveszi az egyén ismereteit, a társadalmi tényezőket, va-
WHO (Ottawa), 1986
lamint a fizikai környezetet.
Az állampolgárok számára kormányszinten kell a jobb egész-
WHO (Adelaide), 1988
ségi állapotot javítani.
Az egyén szintjére bontja le az egészséget, vagyis mindenki
Seedhouse, 1986 számára más-más jelent egészségesnek lenni, de az alapvető
feltételeket figyelembe kell venni.
Az emberi létezés alapelve nem a kiegyensúlyozottság és az
Antonovsky, 1987 egészség, hanem az egyensúlyvesztés, a rendellenesség és a
szenvedés.
Nem az a kérdés, hogy valaki egészséges vagy beteg-e, hanem
Insel és Roth, 2007 az, hogy az említett kontinuum mentén milyen távolságra van
az egyik vagy a másik végponttól.
1. táblázat. Az egészség fogalmi változásai

1
1997. évi CLIV. törvény
7
1.1. Az egészséges életmódra való nevelés története
Azt már elődeink is helyesen felismerték, hogy az egészséges életre nevelés valójában kora
gyermekkorban sikeres, hiszen az iskolások a legfogékonyabbak az újfajta életszemlélet elsa-
játítására, és a felnőttkorban való megtartására. Az iskolák egészségügyi nevelő kötelezettségét
1879-ben rendeletben rögzítették. Az egészséges életmód külön tárgyként való oktatása 1920-
tól található meg az elemi iskolák tantervében. 1943-ban már iskola-egészségügyi szabályzat
írta elő a tanári testület, a szülők és a gyerekek egészségügyi felvilágosítását. A II. világháború
után megromlott a közegészségügyi és járványügyi tevékenység hatékonysága. Leginkább csak
a higiénés szabályok betartása és a védőoltások beadatása volt fontos a lakosság körében. Az
50-es évek elején azonban megalakult az Egészségügyi Minisztérium Közegészségügyi Fel-
ügyeleti és Járványügyi Főosztályának Egészségügyi Felvilágosítási osztálya, melynek fő tevé-
kenysége plakátok, kiadványok, filmek készítése, kiállítások szervezése, valamint rádiós ta-
nácsadás volt. Ebben az időben kezdődött a KÖJÁL hálózat megszervezése is. A valódi haté-
kony változás 1958-ban következett be, amikor megalakult az Egészségügyi Minisztérium
Egészségügyi felvilágosító központja (EFK), amely önálló, szakmai intézeti státuszt kapott. El-
kezdődött az egészségnevelési felmérő és kutatómunka. Ebben az időszakban történt meg a
Nemzetközi Egészségnevelési Unióval való kapcsolatfelvétel is. 1977-ben a központ nevét Or-
szágos Egészségnevelési Intézetre (OENI) változtatták. Szakmai háttérként a Magyar Orvos
Társaságok Szövetsége támogatta, illetve az annak keretében megalakult Egészségnevelési
Szövetség. Az egészségnevelés korábbi feladatai mellé olyan hosszabb távú tevékenység is az
intézethez került, mint a helyes táplálkozás, a megfelelő higiénés magatartás és a rendszeres
testmozgás témaköre. További kiemelt feladatköre a fiatalok családi életre való nevelése. 1986-
ban újabb változás következik be az intézet életében, megjelennek az AIDS-elleni küzdelem
feladatai. A rendszerváltás után a Szociális és Egészségügyi Minisztérium több intézmény ösz-
szevonásával megalakítja a Nemzeti Egészségvédelmi Intézetet (NEVI). Annak tevékenységé-
ben hangsúlyossá vált a problémák népességcsoportok szerinti megközelítése. Többek között
megszervezik az Egészséges Kórház, az Egészségesebb Munkahely, illetve a Dohányzás, vagy
Egészség, továbbá a sportot, a fizikai aktivitást népszerűsítő programokat. Nemzetközi terüle-
ten végzett kiemelkedő munkájáért az intézet 1996-ban elnyerte az Egészségügyi Világszerve-
zet Egészségmegőrzés Együttműködési Központja címet. 2001-ben újabb átalakulás követke-
zett: a NEVI beolvadt az Állami Népegészségügyi- és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) szerve-
zetébe, és azon belül külön központként működött tovább. 2003-ban újabb átalakítást élt meg a
„soknevű” intézet, a gyermek-egészségvédelmi vonal külön intézet formájában kivált belőle.
Feladatai a természeti, társadalmi, gazdasági és szociális környezet olyan irányú változásainak
elősegítése, amelyek lehetővé teszik a gyerekek egészségének megőrzését és visszanyerését.
Ezekből az információkból megállapíthatjuk, hogy ugyanúgy, ahogy manapság, régen sem volt
igazi, működő PR-ja az egészséges életmódra való nevelésnek.2
1.2. Az egészségi állapotot meghatározó tényezők
Az egészséget befolyásoló tényezőket két nagy csoportra oszthatjuk: az egyik a külső, másik
a belső tényezők. A külső tényezők közül megemlítendő a természeti környezet, melyben az

2
(www.oefi.hu/tortenet.htm)
8
éghajlatnak és a levegőnek van szerepe; a társadalmi környezet, ide tartozik az élet- és a mun-
kakörülmények. A belső tényezők közé soroljuk az életmódot, a biológiai adottságokat, és a
környezeti hatásokat. Az életmódhoz tartozik minden olyan tevékenység, melyet az ember
rendszeresen végez. Ilyen tevékenység többek közt pl.: a munka, a táplálkozás, a mozgás, a
pihenés, a szórakozás. A biológiai adottságok alatt az örökletes tényezőket értjük, pl.: alkat,
személyiségjegyek, betegségre való hajlam. A környezeti tényezők csoportjánál meg kell em-
líteni a természeti környezet, illetve a társadalmi környezet (család, barátok, munkahely) hatá-
sait. Az egészséget meghatározó tényezők közül a leggyakrabban a genetikai tényezőket, a
külső tényezőket, az életmódot, a társas közeg hatásait, és az egészségügyi ellátás összefüggé-
seit emelik ki (Pikó, 2006). Közülük is a leghangsúlyosabb az életmód (43%), a genetikai té-
nyezők (27%) és a környezeti hatások (19%) szerepe, az egészségügyi ellátás csupán 11%-ot
képvisel (Varga-Hatos és Karner, 2008). Az egészségre ható tényezők mindegyike inkább di-
namikus, mintsem állandó eleme azoknak az emberi tapasztalatoknak, amelyek meghatározzák
a betegségek és a halálozás esélyeit. Az egészségi állapot jelentős korrekcióját szolgáló beavat-
kozások esetén nem elegendő egyetlen összetevőre összpontosítani, mert az egészséget befo-
lyásoló tényezők az ember élete során jelentős változásokon mennek keresztül. A környezeti
tényezők hatása jobban kihat az idős személyekre, a gyerekekre, és a valamilyen egészségügyi
problémával küzdő emberek egészségére. A kockáztató magatartást meghatározó tényezők sok-
rétűek, és szorosan összefonódnak egymással, illetve egyéb társadalmi-gazdasági, kulturális és
pszichoszociális meghatározó tényezőkkel. Ezeknek a kölcsönhatá-soknak a létezését tudomá-
sul kell venni, és megfelelő elemző módszerek segítségével foglalkozni kell velük. Az egész-
séget meghatározó összetevők közötti kapcsolatok és kölcsönhatá-sok rendkívül bonyolultak,
így a statisztikai modellezés csak olyan egyszerűsített elemzésre ad lehetőséget, amelyben
néhány kiválasztott tényező és azok egymás közötti kapcsolata kaphat szerepet.

Az egészséget befolyásoló tényezők

Külső tényezők Belső tényezők

Társadalmi Az egyén Az egyént


Természeti Az egyén
környezet környezet életmódja biológiai érintő kör-
(pl. éghajlat, (élet és (napi tevé- adottságai nyezeti ha-
munkakö- (örökletes tások (csa-
levegő kenység)
rülmények) jellegű) lád, barátok)

1. ábra. Az egészséget befolyásoló tényezők

9
1.3. Az egészség dimenziói
 Biológiai egészség: a szervezetünk megfelelő működése
 Lelki egészség: személyes világnézetünk, magatartásbeli alapelveink, illetve a tudat nyu-
galmának és az önmagunkkal szembeni békének a jele
 Mentális egészség: a tiszta és következetes gondolkodásra való képesség
 Emocionális egészség: az érzések felismerésének, illetve azok megfelelő kifejezésének a
képessége
 Szociális egészség: másokkal való kapcsolatok kialakításának egészsége
A reális megfogalmazás alapján ugyanakkor azt is látni kell, hogy az egészség objektíven
sohasem határozható meg, mert az egészségről alkotott társadalmi kép mindig szubjektív, azaz
egy adott társadalom aktuális elvárásai szerint alapul. Durva, de realista egyszerűsítéssel: a la-
kosság általános egészségi állapota, valamint az orvostudomány fejlettsége alapján kialakul egy
(korcsoportonként változó) egészségkép, és egészséges az, akinek az egészségi állapota nem
rosszabb, mint az így kialakított társadalmi elvárás. Az egészségképet alapvetően az orvostu-
domány fejlettsége, a lakosság átlagos egészségi állapota, valamint a társadalmi minták hatá-
rozzák meg.
1.4. A lelki egészség
Testünk nem lehet egészséges, ha az egyik kulcsfontosságú része, a lélek nincs megfelelő
állapotban. Ha lelkünket problémák, gondok gyötrik, az egy ideig tűr, s mint mikor a mérleg
nyelve túlterhelődik, kibillen egyensúlyából, kileng az egyik irányba. Adott esetben pedig ez
az irány határozottan rosszat jelent, és az csupán a súly nehézségétől, tehát a problémák jelle-
géből és milyenségéből adódik, hogy mekkora is lesz a lelki egyensúly felborulása. A lelki
egyensúly eléréséért nagyon sokat kell dolgozni, mint oly sok mindenért az életben. Nehézséget
jelent, hogy a befektetett munka olykor fájdalmas, megrázó, de mindenképpen célravezető. Sa-
ját lelki egészségünkért, jobb közérzetünkért mi is sokat tehetünk. A legfontosabbak:
 tiszta környezet;
 kiegyensúlyozott étrend;
 megfelelő időbeosztás, testmozgás;
 a stresszt okozó tényezők kiszűrése, alvás;
 megfelelő tájékozódás, mely segít a probléma megoldásában;
 emberi kapcsolatokra valótörekvés.3
1.5. Az egészségnevelés, egészségfejlesztés fogalma
Az egészség megvédése, illetve fejlesztése között bizonyos szemléleti különbségek fedez-
hetők fel. Az egészségvédelem, az egészségmegőrzés, az egészségnevelés, az egészségfejlesz-
tés fogalma nem új. Elmondhatjuk, hogy az elmúlt évek során az orvosi szaknyelvet uraló angol
irodalom megalkotta és elkülönítette egymástól a health protection (egészségvédelem), a health
promotion (egészségmegőrzés), a health education (egészségnevelés), és a health development
(egészségfejlesztés) kifejezéseket (Gritz, 2006).
Az egészségvédelem a közegészségügyi tevékenységet fedi le, amely arra irányul, hogy
megvédje a társadalmat a fertőző és környezeti ártalmaktól (Kósa, 2010). Az egészségmegőrzés

3
http://www.lelkititkaink.hu/lelki_egeszseg.html
10
az egészséget a betegség oldaláról közelíti meg, az egészségi állapot megőrzését az egészség-
ügyi ellátás feladatának tekinti.
Hazánkban igen gyakran az egészségfejlesztés és egészségnevelés fogalmakat gyakran egy-
más szinonimájaként használják, annak ellenére, hogy az egészségnevelésben az egyén isme-
reteinek döntő hatása van az egészség kialakulásában, míg az egészségfejlesztés egy tágabb
fogalom, amely magába foglalja az egészség javítására szánt intézkedéseket, és ezen belül az
egészségnevelést is.
Hazánkban már a 16-17. században is foglakoztak egészségügyi felvilágosítással. Ennek
első írásos emléke az Apáczai Csere János által kiadott Magyar Enciklopédia. A felvilágosodás
korában már az orvosok is írtak életmód tanácsadó és egészségmegőrző kiadványokat. A 19.
században két orvosnak – Fodor Józsefnek és Markusovsuky Lajosnak – köszönhető, hogy az
egészségnevelő munka kiszélesedett és szervezettebbé vált, és kidolgozásra kerültek olyan fel-
világosító és nevelő programok, amelyekkel segíteni lehet az egyének magatartás- és életmód-
változását. Elsődleges feladattá vált az egyének magatartásának és életmódjának változását elő-
segítő felvilágosító és nevelő programok kidolgozása. Felismerték, hogy ha az emberek változ-
tatnak életmódjukon, akkor elkerülhetik az egészségtelen életvezetés miatti betegségeket. A
figyelmet a betegségről az egyéni életmód felé irányították (Nagy és Barabás, 2011). Ekkor
teremtették meg a magyar köz-, munka-, iskola- és népegészségügy alapjait. 1925-ben megala-
kult az Egészségügyi Reform Iroda Propaganda központja, melynek legfőbb feladata volt a ki-
adványok készítése, az egészség felvilágosítását végzők oktatása, valamint a média ismeretter-
jesztő munkájában való aktív részvétel. A II. világháború után az egészségnevelő rendszer szét-
esett, és csak a védőoltások, illetve az alapvető higiénés szabályok betartására mozgósították a
lakosságot. Az 1950-es évektől az egészségügyi tárcához került a népegészségügy újraszerve-
zésének ügye. 1958-ban megalakult az Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Felvilágosító
központja, melynek feladata lett többek közt az egészségnevelési felmérő kutatómunka. 1977-
ben Országos Egészségnevelési Intézetre változtatják a központ nevét, és a korábbi feladatok
mellé még a helyes táplálkozás, a rendszeres testmozgás témaköre is az intézethez kerül. A
rendszerváltás után több hasonló tevékenységgel foglakozó intézményt is összevon a Szociális
és Egészségügyi Minisztérium, és megalakítja a Nemzeti Egészségvédelmi Intézetet. 2003-ban
újabb átalakítást követően az intézet neve Országos Egészségfejlesztési Intézet lett, mely a fel-
nőtt lakosság egészségfejlesztésért felelős, ebbe beletartozik a felvilágosítás, a prevenció, az
egészségnevelés. Utóbbinak három fő területe van: elsődleges, másodlagos és harmadlagos pre-
venció (lásd a 2. ábrát). A primer prevenció a veszélyeztetett csoportok felkutatására irányul,
és a betegségek megelőzését kívánja megelőzni szűrővizsgálatokkal, felvilágosítással, védőol-
tással. A szekunder prevenció a korán felismert betegségeket kezelését kívánja segíteni. A ter-
cier prevenció az idült betegekkel, utógondozottakkal és a rehabilitációra szorultakkal foglal-
kozik, hogy a már bekövetkezett rossz egészségi állapot valamelyest helyreálljon. „Az egész-
ségnevelés célja, hogy az egészségkulturális szint emelésével, az életmód formálásával előse-
gítse egyrészt az egészség kialakulását, megtartását, a betegségek megelőzését, másrészt, hogy
a betegek egészségi állapota mielőbb helyreálljon” (Pál és mtsai, 2005, 29). Az egészségneve-
lés tehát az egészség megvédésére, megőrzésére, fejlesztésére és visszaszerzésére irányul mely-
nek legfőbb eszköze a média.

11
Az egészségnevelés három fő területe

Primer Szekunder Tercier


prevenció prevenció prevenció

2. ábra. Az egészségnevelés három területe


A WHO 1998-ban úgy definiálta az egészségnevelést, mint ami magában foglalja a tudato-
san megalkotott lehetőségeket a tanulásra, beleértve néhány megtervezett kommunikációs for-
mát az egészségműveltség fejlesztésére. Ide tartoznak a tudás fejlesztése, illetve a személyes és
a közösségi egészséghez vezető életkészségek kifejlesztése.
Az információátadáson alapuló egyén magatartását megváltoztatni kívánó stratégiák nem le-
hetnek tartósan hatékonyak. Az egészségnevelést szolgáló technikák többfélék: a klasszikus fel-
világosítás, a rizikó elleni „életmódváltozást” célul kitűző módszer, a kortárs csoportra vonatkozó
egészségnevelői munka, az érzelmi intelligenciát, a társas kompetenciákat, az alkalmazkodást fo-
kozó tréningek mind egy-egy módszere lehet az egészségnevelésnek (Simonyi, 2004).
1.6. A lelki egészség pozitív pszichológiai megközelítése
A múlt század ’80-as éveitől kezdve egyre erőteljesebben jelentkezett a pszichológián belül
is az az igény, hogy a pozitív lelki állapotok és folyamatok saját jogukon is kapjanak figyelmet:
a pozitív pszichológiának nevezett áramlat időközben megerősödött, és az emberi jóllétről való
gondolkodás szerves részévé vált. A pozitív pszichológia, mint címke azonban maga is gyűjtő-
fogalom. A boldogság, vagy más néven jóllét (well-being) fogalma alatt az egyes szerzők más
és másféle szubjektív tapasztalatot értenek. Ryan és Deci áttekintésükben (2001) például meg-
különböztetik a hedonikus, élvezetközpontú jóllétet, és az önkiteljesítéssel, önaktualizációval
jellemezhető ún. eudaimonikus jóllétet. Ezt egészíthetjük ki az egzisztenciális jólléttel, mely az
élet értelmességének tapasztalatát jelenti. A háromféle jóllét részben különbözik egymástól,
abban azonban hasonlítanak egymásra, hogy az emberi tapasztalatok pozitív, kívánatos oldalát
képviselik – még akkor is, ha ezek a tapasztalatok nem mindenki számára, vagy nem minden
esetben elérhetőek, illetve ha egyénenként nem is mindenki becsüli valamennyi fajta állapotot
egyaránt nagyra. A három jóllét-állapot nem zárja ki egymást, hanem változatos módon kap-
csolódhatnak össze a személyes tapasztalatokban. Éles elkülönítésük nem is feltétlenül szüksé-
ges: Ryff és Singer (1998) modelljében a pszichológiai jóllét magasabb rendű fogalmába épp-
úgy beletartoznak például a kompetencia és a pozitív kapcsolatok, melyek inkább önkiteljesí-
tésre utalnak, mint az életcélok és értelem, melyek viszont az egzisztenciális jóllét jellemzői. 4

4
http://phd.semmelweis.hu//mwp/phd_live/vedes/export/martostamas.d.pdf

12
A társadalomnak szerencsére csak egy kisebb hányada éli át a szorongásos zavarok vagy
hangulatzavarok olyan súlyos fokát, hogy az már klinikai értelemben betegségnek tekinthető.
A kutatások azonban arra utalnak, hogy a szubklinikai mértékű depresszív állapot (depressziós
tünetegyüttes) következményei számos szempontból szintén veszélyesek lehetnek. Már az
enyhe mértékű depressziós tünetegyüttes is hátrányosan befolyásolja a mindennapi életvezetést
és az életminőség érzését (Kopp 1999), független előrejelzője a klinikai depressziónak és a kar-
diovaszkuláris megbetegedéseknek (Purebl, Birkas, Csoboth, Szumska és Kopp 2006), valamint
növeli az önkárosító magatartásformák kockázatát. Negatívan hat a társas környezettel való vi-
szonyra is, például a házastársi stressz szempontjából rizikótényezőnek számít (Balog, 2008).
A depressziós tünetegyüttes mint indikátor is különösen fontos, mivel hátterében (a jelenleg
egyik legelfogadottabb nézet szerint) gyakran a kontrollvesztés és a krónikus stressz élménye
áll. A krónikus, kontrollálhatatlan stressz többnyire természetesen nem független a személy
aktuális élethelyzetétől, az általa átélt élményektől (például a munkahelyi stressztől, vagy a
párkapcsolati problémáktól), de kialakulásában jelentős szerepe van a személyiségtényezőknek
is. A fontos élethelyzetekben megtapasztalt folyamatos, nehezen kezelhető bizonytalanság élet-
tani szinten is jelentkezik, és a neuroendokrin működés szabályozási zavaraival jár együtt
(Kopp és Réthelyi 2004).

2. A magyar gyermekpopuláció egészségi állapota


Gyermekkor alatt a születéstől 18 éves életkorig tartó időszakot értjük. A gyermekek egész-
ségi állapotát hasonló adatokkal jellemezhetjük, mint a felnőttekét, de nagyon lényeges ismer-
nünk a megszületett gyermekek születéssel kapcsolatos adatait, és a fejlődéssel kapcsolatos jel-
lemzőket is. Magyarország 1985 óta vesz részt a HBSC az Iskoláskorú Gyermekek Egészség-
magatartása (Health Behaviour in School-aged Children, HBSC) című nemzetközi kutatásban.
Ez a kutatás kivételes lehetőségeket biztosít arra, hogy egyfelől az egészség szempontjából
kulcsfontosságú, meghatározó jelentőségű környezeti tényezők (iskolai közérzet, személyközi
viszonyok, családi körülmények stb.) szubjektív megítélését felmérje, valamint, hogy képet
kapjunk a későbbi egészségi állapot szempontjából meghatározó magatartások mintázatáról az
5., 7., és a 11. évfolyamokat látogató ifjúsági csoportok körében (Aszmann, 2003). Szaporodnak
a mentális problémák, amelyek magukba foglalják a speciális fejlődési rendellenességek, túl-
mozgásos figyelemzavarok szaporodásán kívül a szorongásos problémákat (gyakorisága 20-30
százalék), és a gyermekkori depresszív tüneteket is (a depresszív tünetek gyakorisága – súlyos-
ságától függően – 4–20 százalék közé tehető). Rohamosan növekszik (10-15 százalékos gya-
koriságúnak becsült) a légszennyezéssel, táplálkozási és egyéb környezeti allergénekkel össze-
függést mutató légúti, emésztőszervi és bőrgyógyászati allergiás megbetegedések aránya.
2.1. A gyermekek testi fejlődése, erőnléte
A gyermeki szervezet fejlődése egységes folyamat, melyet a növekedés és a funkciók töké-
letesedése, differenciálódása jellemez. A növekedés mennyiségi változás, a szervezet hosszmé-
retének és tömegének gyarapodása. A differenciálódás pedig minőségi változás, amely során a
szervek, szervrendszerek felépítése és funkciója egyre tökéletesebbé válik.
A növekedés és a fejlődés ütemét az örökletes tényezők és a környezeti tényezők egyaránt
meghatározzák. Komoly problémák adódnak abból, hogy, ha a növekedés ütemével nem tart

13
lépést a törzs és a végtagok izomzatának erősödése, vagy ha a testsúlygyarapodást aránytalanul
meghaladja a magasságnövekedést (Barabás, 2006).
A testi fejlődést elősegítő óvodai testi nevelés feladatai:
 a gyermekek gondozása;
 az egészséges életmód;
 szokásaink /étkezési, öltözködési, egészségügyi szokások/ kialakítása, megerősítése, to-
vábbfejlesztése.
Fontos még a gyermekek edzése (testnevelés, mozgásos játékok, séták, levegőztetés, fürdőz-
tetés, nap-, vízfürdőzés, néptánc, drámajáték), amely a gyermeki egészséges mozgásrendszer,
testi erő, ügyesség fejlesztését szolgálja. A mozgásnak igen nagy jelentősége van a gyerekek
általános fejlődése és egészségük megszilárdítása szempontjából óvodáskorban.
A játékos módon, örömmel végzett mozgások energiavesztéssel járnak, melyet pótolni kell
aktív és passzív pihentetéssel egyaránt. A testi neveléshez szorosan kapcsolódnak azok az
egészségügyi feladatok (test tisztántartása, táplálkozás, helyes öltözködés), amelyek segítsége
nélkül a fejlődés akadozna.
Egy kisgyermek élete nagyobb részét ezen időszakban az óvodában éli, itt étkezik, alszik,
játszik, sétál, tanulja környezetét és a rajta kívüli világot. Élete minden mozzanatának úgy kell
lezajlania, hogy a testi nevelés követelményei érvényesülhessenek. Így olyan életritmust kell
kialakítani számára, amelyben jól érzi magát és kiegyensúlyozott óvodássá válik.
Testnevelési besorolások alapján elmondható, hogy már óvodáskorban is észlelhető:
 A hanyag tartások száma. A középiskolások között 12–14 % közötti a tartási rendellenes-
ségek előfordulása, és fiúknál minden korcsoportban gyakoribb, mint lányoknál. A 10.
osztályos fiúk 15 %-ának volt rossz tartása. Hasonló mértékű a scoliosis gyakorisága is,
de ez az elváltozás lányokban gyakoribb. Mindkét betegség előfordulása növekvő ten-
denciát mutatott egy adott korcsoportban. A tartási rendellenesség és a scoliosis gyakori-
sága az iskolás évek előrehaladtával is növekedett. 5
 Gyakori a túlsúlyos és kifejezetten elhízott gyermekek aránya. A hipertónia gyakorisága
az iskolás kor alatt több mint tízszeresére növekszik. Az évek múlásával is növekvő ten-
denciát mutat a felsősök és középiskolások körében a magas vérnyomásban szenvedő
gyerekek aránya. A hipertónia előfordulása több mint háromszor gyakoribb a középisko-
lás fiúk, mint a lányok között (Valek, 2013).
A gyermekek testi fejlődéséhez elengedhetetlen kialakítani egy általános fizikai teherbíró
képességet, melynek célja az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészség-
megtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása.
2.2. A mozgáshiány veszélyei
Serdülőkorban a rendszeres testmozgás prevenciós hatása kiterjed mind az aktuális, mind
pedig a felnőttkori egészségi állapotra. A rendszeres testmozgás prevenciós hatása rendkívül
sokrétű. A fiatalkori rendszertelen testmozgás képes előre jelezni a felnőttkori testarányoknak
megfelelő testsúlyt (Menschik és mtsai, 2008).
A fizikai aktivitás hozzájárul többek között a szív és érrendszeri megbetegedések, a csont-
ritkulás az elhízás és az ezzel gyakran egybeköthető diabétesz kialakulásának a megelőzéséhez.

5
http://ovisvilag.blog.hu/2008/09/15/a_kisgyermekek_testi_fejlodeserol_es_neveleserol

14
Pozitív hatással van a mentális egészségre is: csökkenti a szorongás (Petruzzello et al., 1991)
és depresszió mértékét. Végül kiemelt említésre érdemes a testmozgás pozitív hatása a szub-
jektív jóllétre 2000). A rendszeres testmozgást végzők jóval kedvezőbben ítélik meg saját
egészségi állapotukat, jobb pszichés közérzetről és kevesebb fizikai betegségtünetről számol-
nak be, mint a mozgásszegény életmódot folytatók vagy az elégtelen testmozgást végzők (Pikó,
2002). A mérsékelt vagy a jelentős mértékű testmozgás viszont egyértelműen kedvez a jó köz-
érzetnek és életminőségnek Aszmann (2003) serdülőkorban legalább napi egy órás intenzív
mozgást tart kívánatosnak. Ehhez képest felmérések adatai azt mutatják, hogy Magyarországon
a serdülők mintegy egyharmada (32,2%) végez elfogadható mennyiségű testmozgást. Ugyan-
akkor köztudott, hogy a testmozgás mértéke a nemekkel is összefüggésbe hozható módon (azaz
főként a lányok körében) az életkorral csökken. Ez igazolható mind a nemzetközi, mind pedig
a hazai (Pikó és Keresztes, 2007) fiatalok körében. A testmozgást serdülőkorban számos té-
nyező befolyásolja. Ilyenek a társadalmi gazdasági (a szülők iskolázottsága, a család anyagi
helyzete és az ehhez kapcsolódó életfeltételek stb.), egyéni (önértékelés, énhatékonyság stb.),
társas (szülői és kortárshatások), szociokulturális (életmód, kulturális szokások stb.) tényezők.
Jelen vizsgálatunkban a serdülők testmozgását a következő egyéni és társas pszichológiai té-
nyezőkkel kapcsolatban vizsgáltuk: énhatékonyság, jövőorientáció, önkontroll, szülői bánás-
mód és elégedettség a szülői támogatással. A mozgásszegény életmód kedvezőtlenül hat az
emberek életminőségére és életesélyeire is. Különösen veszélyeztetett helyzetben vannak a gye-
rekek. Egyrészt a mozgáshiányos életmód – főként a tévé és a számítógép előtt töltött idő miatt
– már a fiatal korosztályban is egyre jobban terjed, pedig a gyermekkor döntően meghatározza
egész további életünket. Ráadásul, aki mozgásszegény életmódot folytat, az az ebből fakadó
rizikófaktorokat átörökíti az utódaira is. Nem véletlen, hogy egyre nő az elhízott vagy cukor-
beteg gyermekek száma.
2.3. A rendszeres testmozgás előnyei
A rendszeres testmozgás és az egészség szoros összefüggése már évezredek óta ismert, de
talán még soha nem volt akkora jelentősége, mint napjaink íróasztalokkal és közlekedési esz-
közökkel zsúfolt, elhízással, magas vérnyomással vagy koleszterinszint-emelkedéssel fenye-
gető világában. A rendszeres testmozgás egészségünk legjobb karbantartója: az egész szerve-
zetre kedvező hatással van. A rendszeres testmozgás fokozza a teljesítményt, formálja a sze-
mélyiséget, alakítja az életmódot. A fiatalok számára a sport hozzájárul az egészséges szemé-
lyiség fejlődéshez, a testi és mentális érési folyamathoz. A gyakori testmozgás csökkenti az
ifjúkori megbetegedések előfordulásának gyakoriságát.
Óvodáskorban a gyermek testi-lelki-szellemi fejlődése károsul, ha nem vehet részt elegendő
mozgásban. Biztosítani kell a mindennapi testmozgást, a sok játékot meg kell tanítani a széken
való helyes ülést, a biomechanikailag helyes testtartást.
A NAT-nak köszönhetően az iskolákban a mindennapos testmozgás a 2015-ös tanévtől min-
den osztályban megvalósul. A testnevelési órák célja és feladatait az iskolákban:
– Az egészség biztosítása és megőrzése.
– Differenciált nevelő-oktató tevékenységgel a gyengébb tanulók közepes szintre hozása.
– A testtartási hibák megelőzése.
– A tanulók kedvező erkölcsi, akarati tulajdonságainak formálása.
– A mozgásműveltségük formálása, fejlesztése testgyakorlatokkal és játékokkal.
15
– Minden testnevelési óra a gyermek számára az öröm, siker forrása. A közúti közlekedéshez
szükséges képességek, készségek fejlesztése.
Játékos mozgástevékenységgel gazdagítsa és fejlessze a tanulók:
 mozgásműveltségét;
 pótolja az esetleges elmaradásokat;
 koordinációs képességeiket fejlessze olyan szintre, hogy alkalmassá tegye őket a későbbi
hatékony mozgásos cselekvés tanulására, sportolásra;
 elégítse ki a tanulók mozgásszükségletét;
 fejlessze mozgásos cselekvési biztonságukat, alapvető mozgás- és feladatmegoldó képes-
ségüket;
 járuljon hozzá a sportolás eszközeivel a tanulók életigenlő, az egészséget sajátos érték-
rendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé formálásban.

3. Az egészségfejlesztés színterei
Az egészségfejlesztési folyamat különböző színtereken valósul meg, ezek az alábbiak: is-
kola, munkahely. egészségügyi intézmények és települések. A következőkben az iskolát mint
színtért emeljük ki. A fiatalkorú népesség egészségi állapota évek óta egyre rosszabb, egyes
betegségek és elváltozások aránya az azonos évjáratokban, azonos életkorúak körében évről
évre növekszik. Életkortól függően egyre nagyobb százalékban vannak elhízott gyermekek.
Magas a testtartási rendellenességgel rendelkezők aránya. A gyerekeknek nagy az iskolai leter-
heltségük, egyre kevesebbet mozognak, sok időt töltenek tévé, számítógép előtt. Nagy problé-
mát jelent a drog és alkoholfogyasztás magas aránya. A magyar iskolák legalapvetőbb doku-
mentumai, a pedagógiai programok, melyek az elmúlt években több alkalommal is átdolgozásra
kerültek, és gyakran bővültek az iskola számára előírt újabb feladatok pedagógiai rendszerével
is (Nagy, 2005). A gyerekek hosszú éveket töltenek az iskolában, ebben az időszakban lehet
hatást gyakorolni a személyiségfejlődésükre, kialakuló szokásaikra. Az iskolai egészségneve-
lési program kialakításakor a következő fontos témákat kell megjeleníteni: egészséges táplál-
kozás, szenvedélybetegségekkel való foglalkozás, szexuális felvilágosítás-nevelés, a családter-
vezés alapjai, testi higiénia, a testedzés a testmozgás fontossága, prevenció. Fontos egy egész-
ségnevelési team létrehozása is, melyben fontos szerepet kap az iskolaorvos, a védőnő, a peda-
gógus, a pszichológus és a logopédus. Segíteni kell megteremteni, és a gyerekek számára elér-
hetővé tenni azokat a lehetőségeket, amelyek biztosításával a fiatalok maguk is képesek lehet-
nek egészségük megőrzésére. Ehhez szükséges a heti rendszeres testmozgás, a megfelelő táp-
lálkozás, és tartózkodás az egészséget károsító szenvedélybetegségektől. A túl korai nemi élet-
tel és az abortusszal kapcsolatban a fiatalok hatékonyabb erkölcsi és családi életre nevelésére
van szükség, melyet a 2013-as Köznevelési Törvény megvalósított az erkölcstan bevezetésével
valósított meg (Simonyi, 2004).
3.1. Egészségfejlesztő iskola
Az iskola az élet, a tanulás, és a munka egészséges színtere, s ennek érdekében fejleszti a
környezetet. Az egészségfejlesztő iskola WHO szerinti ismérvei:
 Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének
védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást.

16
 Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakembe-
rek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet
legyen.
 Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatáso-
kat biztosít, együttműködik ilyen célú más programokkal, az iskola személyzetét célzó
egészségfejlesztési programokkal.
 Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek, és a szabadidő
hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanács-
adást biztosító programoknak.
 Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a
tanulók jóllétét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az
erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást.
 Törekszik arra, hogy elősegítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, va-
lamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését, a helyi közösség vezetőinek
segít megérteni, miképpen járulhat hozzá, hogyan hátráltathatja a közösség az egészség
fejlesztését, a tanulást.
 Az iskolai egészségfejlesztő programok nem nélkülözhetik az életkori sajátosságoknak
megfelelő tudás átadását, de a hangsúlyt a nevelési folyamatra kell helyezni.
Az iskolai programok akkor a leghatékonyabbak, ha nem kampányjellegűek, hanem több
éven át folynak, együttműködnek a szülőkkel, egészségügyi intézményekkel, civil szervezetek-
kel. A pedagógusok képzésére kellő figyelmet és hangsúlyt kell fektetni (Brettner, 2006).
3.2. A segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok
Szülők (család): A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munká-
ban. A szülők megfelelő tájékoztatás és információátadás után aktív részvételükkel tudják tá-
mogatni az iskola egészségfejlesztési programjait, közülük jó néhányan szakértelmükkel is je-
lentősen növelhetik az iskolai munka hatékonyságát.
Rendvédelmi szervek: A rendőrkapitányság ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési
programok közös kimunkálásában, a tanári továbbképzéseken jogi, gyermek és ifjúságvédelmi,
rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával tudnak segítséget nyújtani az iskolának. Az
iskolás korosztály egyre jobban veszélyeztetett a kábítószer- fogyasztás tekintetében, ezért is
fontos a kapcsolattartás kialakítása.
Iskolaorvos, védőnő: Az iskolaorvos és különösen a védőnő hagyományos feladatai közé
tartozik az egészségnevelésben való részvétel. A következő területeken tudnak ismereteket
nyújtani: az életmód és betegségek összefüggései a serdülőkori változások ismerete, segítség-
nyújtás a serdülőkori érzelmi, magatartás, életmód és szexuális problémák, valamint krízisek
megoldásában, környezet-egészségügyi és táplálkozási egészségügyi kérdésekben.
Az iskola-egészségügyi feladatokat az orvos és a védőnő közösen látja el. A tanulók életkor-
hoz kötött vizsgálata, dokumentálása, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális
fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fej-
lődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irá-
nyulnak (szekunder prevenció). Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése. Közre-
működés: közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi és
balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével és az iskolai védőnővel egyeztetve.

17
Felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban. Egészségnevelésben való rész-
vétel, felvilágosító előadás, prezentáció tartása, éves ütemterv szerint.
3.3. Gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, családsegítő
A gyermekjóléti szolgálat feladata a gyermekek testi, lelki egészségének, családban történő
nevelésének elősegítése, a gyermek, magatartási rendellenességekkel küzdő gyermek problé-
máinak feltárása, ennek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében, a már kialakult veszé-
lyeztetettség megszüntetése, valamint a családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének elő-
segítése az elfogadott szakmai program alapján. Tájékoztatást nyújt a gyermeki és szülői jo-
gokról, kötelezettségekről, valamint az országos és helyi támogatásokról és ellátásokról, ezek
igénybevételéhez szükség esetén segítséget nyújt.
A nevelési tanácsadás feladata: a beilleszkedési, tanulási nehézségek alapján szakvélemény
készítése, a gyermek rehabilitációs célú foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával,
továbbá az óvoda megkeresésére szakvélemény készítése az iskolakezdéshez, ha a gyermek
fejlettsége, egyéni adottsága ezt szükségessé teszi. A nevelési tanácsadó szolgáltatásainak
igénybevételére minden gyermek jogosult.
A családsegítő szolgálat célja a szolgálat célja a működési területén élő szociális és mentál-
higiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok
életvezetési képességének megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzés, valamint a
krízishelyzet megszüntetésének elősegítése.
Iskolapszichológus feladata: Az iskolapszichológia a pszichológiának az az ága, amely az
iskola által felvetett problémákra keres megoldást. Ide tartoznak a diákok tanulási nehézségei,
viselkedési problémái, a szervezeten belüli nézeteltérések, tanulási-, tanítási módszerek fejlesz-
tése, tanácsadás és az együttműködés elősegítése.6

Ellenőrző kérdések
1. Mi az egészség definíciója?
2. Melyek az egészséget meghatározó tényezők?
3. Mi az egészségnevelés és az egészségfejlesztés főbb ismérvei?
4. Melyek az egészségfejlesztés színterei?
5. Sorold fel az egészségfejlesztő iskola ismérveit!
6. Jellemezd a segítő kapcsolatok színtereit!

Fogalomtár
A társas, társadalmi egészség: jó személyközi, interperszonális kommunikációs készségek, a
bizalom képessége, tartalmas emberi kapcsolatok barátokkal és a családdal, az intimitás
képessége, nehéz élethelyzetekben erős szociális háló. Szorosan összefügg a kulturális
társadalmi tényezőkkel, mint a társadalmi-gazdasági helyzet, végzettség, az etnikai, val-
lási hovatartozás, kulturális, nemi és hivatásbeli azonosságtudat (Kopp és Skrabski, 2004).
Egészség: Az egészség felfogható a testi, lelki és szociális jólét állapotaként, mint ahogyan a
WHO 1946-ban rögzítette ezt (WHO, 1946). Jelenthet azonban egyfajta fizikai és men-
tális egyensúlyi állapotot is, melynek során az egyén optimális kapacitása birtokában a

6
http://www.ogyei.hu/anyagok/HBSC_2010.pdf

18
leghatékonyabban képes megvalósítani azokat a társadalmi szerepeket, melyeket környe-
zete a munkahelyén, a családban elvár tőle (Parsons, 1972).
Egészséges életmód összetevői: táplálkozás, mozgás, higiéné, szórakozás, pihenés, lakóhely,
munkahely. Az életmód lehetőé teszi az egészség megőrzését, az aktív, hosszú életet.
Egészségfejlesztés: Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely módot ad az embereknek, kö-
zösségeknek, egészségük fokozottabb kézbentartására és tökéletesítésére. A teljes fizikai,
szellemi és szociális jólét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak
képesnek kell lennie arra, hogy megfogalmazza és megvalósítsa vágyait, kielégítse szük-
ségleteit, és környezetével változzék vagy alkalmazkodjon ahhoz. Az egészséget tehát,
mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig mint életcélt kell értelmezni. Az egészség
pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képessége-
ket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem csupán az egészségügyi
ágazat kötelezettsége. (WHO, 1986).
Egészségnevelés: „Az egészségnevelés feladatköre (tartalma) így lényegesen kitágul: figye-
lembe veszi az ember biológiai állapotát (testi, szervezeti egészségét) csakúgy, mint a
lelki (szellemi, érzelmi, törekvéses) tulajdonságait és a társadalmi együttélésből adódó
szociális státuszát (anyagi-gazdasági helyzetét, családi harmóniáját, társadalmi beillesz-
kedési zavarait) és ezek együttes hatás-rendszerében ítéli meg tennivalóit” (Gritz, 2007).
Életmódnak nevezzük körülményeinket, szokásainkat, amelyek közt, és ahogyan élünk, me-
lyek jellemzők ránk, és meghatározzák egyéniségünket.
Életvitel: az életmód elemeinek tudatos alkalmazása.7
Pszichológiai egészség: általános jól-lét, önmagunk elfogadása, intelligencia, jó memóriamű-
ködés, világos gondolkozási képesség. A lelki egészség feltételei: az eredményes meg-
birkózási készségek, érzelmi stabilitás, kreativitás, nyitottság, a személyiség és az azo-
nosságtudat életkornak megfelelő érettsége (Kopp és Skrabski, 2004).
Testi egészség: a betegségtől mentes testi állapotot jelenti, egészséges szív-érrendszeri, gyo-
mor-bélrendszeri, izom- és csontrendszeri és más szervrendszeri működéssel, ellenálló
immunrendszerrel, éles érzékszervekkel és gyors reagáló képességgel rendelkezünk a bal-
esetek elkerülésére. Ide tartozik az egészségvédő életvezetés, amely a fizikális egészség
megőrzéséhez alapvető: a rendszeres testmozgás, egészséges táplálkozás, megfelelő al-
vás, valamint az önkárosító magatartásformák, a dohányzás, kóros alkoholfogyasztás,
más drogok elkerülése (Kopp és Skrabski, 2004).

Felhasznált irodalom
Aszmann, A. (2003): Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása (HBSC)Az Egészségügyi
Világszervezet nemzetközi kutatásának keretében végzett magyar vizsgálat Országos
Gyermek-egészségügyi Intézet, („Nemzeti Jelentés” 2002)
Barabás K. (2006): Egészségfejlesztés-Alapismeretek pedagógusok számára, Medicina
Könyvkiadó.
Brettner Zs. (2006): A testi-lelki egészségfejlesztés lehetőségei az iskolában
http://szocialismunka.hu/files/tiny_mce/Brettner%20Zsuzsanna%20-
%20A%20testi%20%C3%A9s%20lelki%20eg%C3%A9szs%C3%A9gfejleszt%C3%A
9s%20lehet%C5%91s%C3%A9geir%C5%91l%20az%20iskol%C3%A1ban.pdf

7
http://egeszsegugy.hupont.hu/194/egeszsegmegorzes-egeszsegfejlesztes-egeszsegneveles-9-tetel
19
Gritz A. (2006): Az egészségfejlesztés kompetenciái a 21. században. – In: Egészségfejlesz-
tés, 48. évf. 3. sz., 3-9. o
Gritz Arnoldné: Az egészségfejlesztés kompetenciái a XXI. században. In: Egészségfejlesz-
tés. 2007. 48. évf. 3. sz., p. 3-9.
Kopp, M. (1999): Behavioural medicine in health promotion. Acta Physiol. Hung. 86, 3-4,
191-197.
Kopp, M. és Skrabski, Á. (2004): Magyar lelkiállapot az ezredforduló után. Mentálhigiéné és
Pszichoszomatika, 5, 1, 7–26.
Kósa K. (2010): Van-e hazai közmegegyezés arról, hogy mi az egészségfejlesztés? Népegész-
ségügy, 88. 1. sz. 3-10.
Meleg Cs. (2002): Iskolai egészségnevelés: a feladat újrafogalmazása. Magyar Pedagógia,
102. 1. sz. 11–29.
Menschik et al., 2008 MENSCHIK, D., AHMED, S., ALEXANDER, M. H., BLUM, R. W.
M. (2008): Adolescent physical activities as predictors of young adult weight. Archives
of Pediatrics & Adolescent Medicine, 162, 29–33.
Nagy J. (2005): Egészségnevelési programok az iskolai egészségfejlesztés szolgálatában. Ma-
gyar Pedagógia,105. 4. sz. 263–282.
Nagy L. és Barabás K. (2011): Az egészségműveltség és egészségmagatartás diagnosztikus
mérésének lehetőségei, In: Csapó Benő, Zsolnai Anikó (szerk.) Kognitív és affektív fej-
lődési folyamatok diagnosztikus értékelésének lehetőségei az iskola kezdő szakaszában.
Budapest: Tankönyvkiadó, 2011. pp. 173–224.
Parsons, T. (1972): Definitions of health and illness in the light of American values and social
structure. In: Jaco, E. és Gartley, E.: Patiens, Physicians and Illness: A Sourcebook in
Behavioural Science and Health, Collier-Macmillen, London.
Pál K., Csáazár, J., Huszár, A., Bognár, J. (2005): A testnevelés szerepe az egészségtudatos
magatartás kialakításában In. Új peadgógiai szemle. 55. évf. 6. sz. 25-32.
Pikó B. (2002): Fiatalok pszichoszociális egészsége és rizikómagatartása a társas támogatás
tükrében. Osiris, Budapest.
Pikó B. (2006): Lelki egészség a modern társadalomban. Akadémia Kiadó, Budapest.
Pikó B., Keresztes N. (2007): Sport, lélek, egészség. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Purebl Gy., Birkás E., Csoboth Cs., Szumska I., Kopp M.S. (2006): The relationship of
biological and psychological risk factors of cardiovascular disorders in a large-scale
national representative community survey. Behavioral Medicine 22, 1-7. IF 1, 214
Réthelyi J., Kopp M. S. (2004): Hierarchy disruption: Women and men. Behav Brain Sci 27,
17-18. IF 7, 125.
Ryan, R. M., Deci, E. L. (2001). To be happy or to be self-fulfilled: A review of research on
hedonic and eudaimonic well‐being. In S. Fiske (Ed.), Annual Review of Psychology
(Vol. 52; 141-166). Palo Alto, CA: Annual Reviews/
Ryff, C. D., Singer, B. H. (1998). The contours of positive human health. Psychological
Inquiry, 9, 1–28.
Seedhouse, D. (1986): Health: The Foundations for Achievement. John Wiley, Chichester.
Simonyi I. (2004): Segédlet az iskolai egészségnevelési, egészségfejlesztési programhoz. Ok-
tatási Minisztérium. www.nefmi.gov.hu/letolt/kozokt/eg_segedletjav03161750sifp.pdf

20
Sundsvilli nyilatkozat http://www.oefi.hu/alapelvek.pdf
www.oefi.hu/tortenet.htm)
Tózsa-Rigóné N. J. (2011): A mindennapos testnevelés komplex programja Hódmezővásárhe-
lyen 2005-2009-ig: Megvalósulás, hatékonyságvizsgálat, szoftverfejlesztés. Doktori
Disszertáció. Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Doktori Iskola
Valek A. (2013): Összefoglaló jelentés a 2011/2012. tanévben végzett iskola-egészségügyi
munkáról, Országos Gyermekegészségügyi Intézet
http://www.ogyei.hu/upload/files/2011__2012_evi_iskolaegeszsegugyi_jelentes.pdf
Varga-Hatos K. és Karner C. (2008): A lakosság egészségi állapotát befolyásoló tényezők.
Egészségügyi Gazdasági Szemle, 2. sz.
World Health Organisation (1946): Constitution, Genova
World Health Organisation (1984): Health Promotion: A Discussion Document on the
Concept and Principles. WHO Regional Office for Europe. Coppenhagen.
World Health Organization (1986): Ottawa Charter for Health Promotion. World Health Or-
ganization, Geneva
World Health Organisation (1988): Adelaide-i ajánlások az egészséget támogató közpolitiká-
ról. Második Nemzetközi Egészségfejlesztési Konferencia, Adelaide. In: Az egészség-
fejlesztés alapelvei. Az egészségfejlesztés alapvető nemzetközi dokumentumai. Orszá-
gos Egészségfejlesztési Intézet, Budapest. 15-22.
http://www.ogyei.hu/anyagok/HBSC_2010.pdf

21
Hidvégi Péter

II. KÁROS SZENVEDÉLYEK


1. Káros szenvedélyek
Szenvedélybetegségről akkor beszélünk, ha valaki leküzdhetetlen vágyat érez valamilyen
készítmény vagy magatartás iránt. A szenvedélybetegség, mint gyűjtőfogalom magába foglalja
a dohányzást, az alkoholizmust és a kábítószereket. A szenvedélybetegségek csoportjában az
alkohol és a dohányzás nem új keletű fogalom, nem úgy, mint a drog.
A mértéktelen alkoholfogyasztás súlyos egészségügyi és társadalmi következménnyel jár
(Elekes, 2000). Bár a 90-es években pozitív változások következtek be az alkoholizmus előfor-
dulását illetően a korábbi évek statisztikáihoz viszonyítva, azonban ez a devianciatípus még
mindig társadalmunk legfontosabb problémái közé tartozik. Az alkoholfogyasztás mellett szin-
tén tömegesen elterjedt életmódbeli kockázati tényező a dohányzás. Az elmúlt évtizedekben a
dohányzás specifikus halandóság sem emelkedett olyan súlyos mértékben, mint az alkohol spe-
cifikus mortalitás (KSH, 2003.), holott mindkettő megelőzhető lenne a kockázati tényező fel-
számolására tett primer prevenciós lépésekkel. Természetesen a rizikófaktorok teljes körű ki-
iktatása elképzelhetetlen, de az erre való törekvések támogatása fontos állami feladat, hiszen a
probléma népesedés- és családpolitikai jelentősége is indokolttá teszi a megfelelő beavatkozá-
sokat. A drogfogyasztás vizsgálata azért is nagyon fontos, mert az elmúlt 10-15 évben jelentős
mértékben nőtt az illegális drogok fogyasztása Magyarországon. A társadalom nyitottá válásá-
val, a személyes szabadság kiteljesedésével, a globalizáció, az egyéni kultúra terjedésével egyre
hozzáférhetőbbé és a fiatalok körében egyre elfogadottabbá vált, és válik a drogok használata
(Barabásné, 2011). 8 A közoktatásban tanuló fiatalok szerhasználatát több nemzetközi és hazai
vizsgálat is nyomon követi. Kiemelt célcsoportot a: középiskolások és serdülőkorúak jelente-
nek. A felsőoktatásban tanulók egészségi állapota nem tekinthető az epidemiológia kiemelt te-
rületének. Különösen kevés vizsgálat elemzi a szerhasználat háttértényezőit és védőfaktorait
fiatal felnőttek körében (Mayer, 2012).
1.1. A szenvedélybetegségek kialakulásának okai
A szenvedélybetegség kialakulásának számos oka van. Az addikciók (hozzászokás) szem-
pontjából minden, a személyiség harmonikus fejlődését akadályozó tényező kockázatnak szá-
mít. Fontos szerepe van a személyiségfejlődés korai szakaszának, a kora anya-gyermek kap-
csolatnak és a kisgyermekkorban lezajlott traumáknak. A meghitt emberi kapcsolatok hiányá-
ból, illetve például a munkahelyi vélt vagy valós sikertelenségből származó szorongást és fe-
szültséget enyhítheti a beteg a szenvedélybetegség felé vezető út lépéseivel. A szenvedély ki-
alakulásának különféle hatásai mellett nem elhanyagolható a véletlenszerű események szerepe

8
http://phd.lib.uni-corvinus.hu/547/
22
sem, tehát a betegek kórelőzményét nem lehet kizárólag előre gyártott sémák alapján meg-
ítélni.9 A leggyakoribb okok:
 Genetikai hajlam, ha a családban valamely családtag szenvedélybetegségben szenved,
örökölhető a betegség.
 Gyermekkori traumák, elhanyagoló vagy túlvédő szülői attitűd, negatív környezeti hatások.
 Mély, bensőséges interperszonális kapcsolatok hiánya, feldolgozatlan veszteségek.
 Probléma megoldási inkompetencia érzése, munkahely elvesztése vagy túlhajszolt élet-
vitel, stresszhelyzetek.
 Felnőttkori krízisek, traumák, gyász, válás, munkahely elvesztése, családi kapcsolatok
megváltozása, betegségek, feleslegességi érzés kialakulása.
 Életkori szakaszok váltása, pl: klimax, kapuzárási pánik, gyerekek leválása10
1.2. A szenvedélybetegségek csoportosítása
Kémiai szerekhez kötött szenvedélyek és viselkedési addikciók. Kémiai szerek által kiváltott
addikciók esetében a konkrét cél a kémiai anyag megszerzése, elfogyasztása. Ide tartoznak a
drogok: heroinizmus, kokainizmus, amfetaminizmus, alkoholfüggőség, dohányzás, nikotinfüg-
gőség, gyógyszerfüggőség.
A szerhasználat súlyosabb következményei: alkoholos személyiségváltozás, öngyilkosság,
féltékenységi pszichózis, alkoholos paranoia, alkoholos hallucinózis, delírium tremens, májci-
rózis stb.
1.3. Viselkedéses addikciók, az impulzuskontroll és az érzelemszabályo-
zás zavarai
A szenvedélybetegséggel küzdők lelkiállapotuk kiegyensúlyozott működéséhez, boldogság-
érzetéhez, mesterséges örömszerzők által kiváltott boldogsághormonokat vesznek igénybe. Sa-
ját belső energiaforrásukat, kompetenciájukat háttérbe szorítják a könnyen elérhető boldogság
megszerzéséért. Kezdetben a szerhasználat öngyógyító szerepet tölt be.11
 Kóros játékszenvedély. Kontroll nélküli szerencsejáték, mely endorfin és adrenalin ter-
melődésével jár. Hatalmában tartja áldozatát, teljes vagyonvesztést idézhet elő.
 Kényszervásárlás. A feszültség levezetésének és az örömszerzésnek egyetlen módja a
vásárlás.
 Munkaalkoholizmus, a boldogság és siker egyedüli forrása a munka. Az ilyen ember
csak a munkában érzi fontosnak magát. A magánéleti, kapcsolati, intimitási hiányait pó-
tolja. A munkamániás nem azért dolgozik, hogy éljen, hanem azért él, hogy dolgozzon!
 Számítógép-internet függőség. Menekülés a valós élettől, személyes kapcsolatoktól, fe-
lelősségtől egy olyan illuzórikus virtuális világba, ahol az álmok valóra válhatnak, ahol
bármi megtörténhet, bárkivé válhatunk, bármit megtehetünk csekély befektetés mellett.
 Szex- és szerelemfüggőség. A szex olyan kényszeres cselekedetté válik, mely uralja az
egész életét, az önkontroll elvész, a szexualitás elveszíti intimitását, meghittségét, az
azonnali kielégülés vágya rabszolgájává teszi a függő személyt.

9
http://www.webbeteg.hu/cikkek/psziches/1345/hogyan-alakul-ki-a-szenvedelybetegseg
10
http://www.budaipszichologus.hu/szenvedelybetegsegek.html
11
http://www.budaipszichologus.hu/szenvedelybetegsegek.html
23
 Társ- és kapcsolati függőség (kodependecia). Kodependens az a személy, aki saját igé-
nyeinek háttérbe szorítása árán vállal felelősséget általában egy aktív szenvedélybetegért.
Jellemzői: szorongás, depresszió, önértékelési zavar, tagadás, érzései elfojtása, kénysze-
res viselkedés.
 Evési zavarok: Bulímia, anorexia nervosa.

2. A kábítószerek
2.1. A klasszikus kábítószerek elterjedése Magyarországon
A ‘90-es évekig igen kevés ún. klasszikus kábítószer (marihuána, hasis, LSD, heroin, ko-
kain) volt forgalomban Magyarországon. A bódulatkeresők főként kábítószer tartalmú gyógy-
szerekkel éltek vissza. Ezeket lopással, betöréssel, vényhamisítással szerezték meg, gyakori
volt továbbá a mák ópium tartalmának illegális megszerzése. Az érésben lévő mákgubók „meg-
csapolásával”, illetve az ellopott száraz mákgubók kifőzésével. A ‘80-as évek végétől a határok
megnyitását, a szabad utazás lehetőségét kihasználva a magyarországi kábítószer fogyasztók
jelentős számban látogattak olyan nyugat-európai országokba, elsősorban Hollandiába, ahol
megismerkedhettek a klasszikus kábítószerekkel. Az alkalomszerű látogatásokat rendszeres
„drogturizmus” váltotta fel, melynek keretében a fogyasztók már kereskedelmi mennyiségek-
ben is vásároltak marihuanát, hasist és LSD „bélyegeket”, melyeket hazacsempésztek és saját
barátaik, ismerőseik számára adtak el. A drogturizmus romantikus időszakát hamarosan felvál-
totta a szervezett csempészet. Összegezve megállapíthatjuk, hogy a ‘90-es évek második felé-
ben a magyar illegális piacon valamennyi klasszikus kábítószer megtalálható volt és a legelter-
jedtebb két szerként a marihuána illetve az amfetamin valamely származéka szerepelt. Emellett
fokozatosan növekedett a heroinfogyasztók tábora is. A kokain még rétegfogyasztókat kiszol-
gáló anyag, de magas árának csökkenésével bármikor széles körben elterjedhet. A hasis és az
LSD élvezőinek köre bizonyos stabilitást mutatott.12
2.2. A család és a kortársak hatása
A dohányzásra való rászokásban a kortárshatásnak van kiemelkedő jelentősége, míg az al-
kohol- és drogfogyasztás esetében a konfliktus megoldási módok nem megfelelő alkalmazása,
illetve különböző lelki problémák is szóba kerülhetnek rizikótényezőként.
A szerfogyasztás kipróbálása és a rendszeres használat magatartásmintává válása szempont-
jából legveszélyeztetettebbek a középiskolás fiatalok (Kiss és Gábor, 2007). A fiatalok több-
sége a legitim szerekkel találkozik először. Az első illegitim szerhasználat alapján nehéz meg-
jósolni, hogy a droghasználat folytatódik-e vagy sem. Minden drogfajta használatára döntően a
néhány alkalomra korlátozódó kipróbálás jellemző. A drogkarrier a legtöbb esetben lezárul a
„bázisdrog” megtalálása előtt vagy folytatódik, és megfelelő biológiai sérülékenység esetén
függőség alakul ki (Füredi, 2009).
A családi és a kortárs kapcsolatok hatását bizonyítandó a hazai szakirodalomból érdemes ki-
emelni Pikó és munkatársainak (1999) összehasonlító kultúraközi kutatását, amely a magyar és
az amerikai közép-, illetve általános iskolás gyermekek kockázati magatartását vizsgálta. Ered-
ményeik arra utaltak, hogy Aszmann és munkatársai (2003) komplex elemzéseket végeztek a
hazai HBSC-kutatás keretein belül a család és a kortársak szerepének vizsgálatára vonatkozólag.
12
http://www.uzemdoki.hu/pdf/kabszer_teljes.pdf
24
Eredményeik alapján a tanulók jól-létének egyik determinánsa a családhoz és a kortárscsoporthoz
való kötődés. Kimutatták, hogy a családi integráció a rizikómagatartás preventív, míg a magas
fokú kortárs integráció a rizikómagatartás prediktív determinánsaként van jelen.
A drogfogyasztás mértéke az elmúlt két évtizedben drasztikus módon emelkedett hazánk-
ban, különös tekintettel a középiskolások szerfogyasztására. Ez a társadalom részéről külön-
böző védekezési mechanizmusokat indított el a kilencvenes évektől, így fokozottabb igény je-
lentkezett a keresletcsökkentést szolgáló intézkedésekre. Ennek alapján indokolttá vált az isko-
lai egészségfejlesztési-drogprevenciós programok széles körben való elterjesztése, amelyek
komplexen kezelik az alkoholfogyasztással, dohányzással, a kábítószer-használattal és a gyógy-
szerekkel való visszaéléssel kapcsolatos problémákat. A szocializáció különböző színterein
(család, iskola, barátok) az elmúlt években, évtizedekben olyan változások következtek be,
amelyek hozzájárultak/hozzájárulhattak a drogbetegek számának a növekedéséhez.
2.3. Iskolai tényezők
Az iskola igen nagy hatással van a gyermekekre, hisz az idejük legnagyobb részét az intéz-
ményben töltik. Az utóbbi években a tanárokkal való kapcsolat is sokat változott: egy sokkal
kevésbé függő, inkább „partneri” viszony alakult ki, ugyanakkor egyfajta személytelenedés is
megfigyelhető a tanár-diák viszonyban. Mivel nagyok az osztálylétszámok kevesebb idő jut
egy-egy tanulóra, így a személyes kapcsolat esélyének megteremtése csökken. (Delors, 1997.)
Az iskolában több olyan tényező is közrejátszhat abban, ami hozzávezethet a szer kipróbá-
lásához:
1. Iskolával való elégedetlenség: azok a fiatalok, akik elégedetlenebbek az iskolával, na-
gyobb valószínűséggel fogyasztanak valamilyen legális vagy tiltott szert.
A rossz iskolai teljesítmény, a tanulási nehézségek, és a tanulással kapcsolatos kudarcok
következtében az iskolai környezettel konfliktusos viszony alakulhat ki. Ha ezt a folyamatot
nem sikerül megszakítani, akkor ez a tanulmányi eredmény további romlásához, és alacsony
tanulási motivációhoz vezethet. A hazai és nemzetközi mérések adatai szerint a gyerekek 10-
15%-a küzd különféle tanulási problémákkal, s ez az arány évről-évre növekszik. A tanulási
problémák az általános iskola felső osztályaiban már jelentkeznek, és gyakori bukásban, évis-
métlésben nyilvánulnak meg
2. Beilleszkedési zavarok, magatartási nehézségek (osztályismétlés, iskolakerülés, csavar-
gás, az iskolából való eltanácsolás és kizárás). A magatartászavar iskolai változatai sokfélék
lehetnek (például, a gyerek zavarja az óra menetét bekiabálásokkal, beszélget a padtársával,
tiszteletlen a pedagógussal stb.). Az iskolai élet és a szerfogyasztás összefüggését az iskolai
teljesítmény, illetve a lógás miatti hiányzás mutatóival vizsgálták. Mindkét esetben beigazoló-
dott, hogy szignifikáns összefüggés van a tanulmányi átlag, az iskolai hiányzások gyakorisága
és a szerfogyasztás között. Míg a lógás miatti hiányzás és a szerfogyasztás kapcsolata vala-
mennyi ESPAD- kutatásban résztvevő országban szignifikánsnak bizonyult.
3. Barátok. A 90-es években a Magyar Háztartás panelvizsgálatai megállapították, hogy a
barátok száma csökken minden egyes társadalmi kategóriában, és nő azok aránya, akik egyál-
talán nem rendelkeznek barátokkal. Nyilvánvalóan más a helyzet a serdülők esetében, akik ép-
pen a családról való leválás, a „terepváltás” időszakát élik meg. A barátságok számának alaku-
lásáról szóló, fentebb említett kutatások által felrajzolt szomorú, magányos helyzetkép egyelőre
őket még nem érinti. A barátok fontos szerepet játszanak a fiatal énképének alakulásában. A
25
kortárshatástól nehezen választható el a szülői hatás, hiszen a kettő egymást is befolyásolja
(Pikó, 2004). A kortárshatás leginkább akkor válik kockázati tényezővé, ha a szülőkkel való
viszony megromlik (Pikó, 2007).
2.4. Családi tényezők
Családszerkezet: A kábítószer-fogyasztás egyik oka a családstruktúra rendezetlensége). A
nem teljes család már eleve sok esetben növeli a kockázatot, de ugyanakkor a teljes családokban
sem mindig harmonikus az együttélés. Azok a fiatalok, akik mindkét biológiai szülejükkel
együtt élnek, kisebb valószínűséggel fogyasztanak tiltott szereket. Azonban kevésbé egyér-
telmű a kutatók álláspontja azzal kapcsolatban, ha csak egy szülő van jelen, illetve amikor az
egy biológiai szülőhöz nevelőszülő társul. Egyes tanulmányok azt állítják, hogy az egyszülős
családokban nevelkedő fiatalok fogyasztási szokásai hasonlóak az újraalakult családokéhoz.
(Elekes, 2005). Míg mások szerint az egyszülős családok nagy rizikóhatást mutatnak, de a csa-
ládi struktúra újraalakulása még ennél is nagyobb kockázati hatással bír. A családszerkezetet
vizsgálva megállapítható, hogy a legális és illegális szerek fogyasztásával szemben óvó hatása
van az ép családnak (Jelentés, 2007).
Családon belül előforduló devianciák: A szülők szerfogyasztó magatartása szintén rizikóté-
nyezőnek számít a szerkipróbálásban. Az adatok arra utalnak, hogy a középiskolás fiatalok egy
jelentős része „családi” kapcsolatban él az egyes problémás viselkedési formákkal. (pl. ciga-
retta, rendszeres alkoholfogyasztás, börtönbüntetés, sok nyugtató, altató szedése, kábítószer
használata stb.) Nemcsak a szülők, hanem az idősebb testvér káros fogyasztási szokása is szig-
nifikáns kapcsolatot mutat a fiatalok szerfogyasztásával.
Családon belüli diszharmóniák: Különösen meghatározó a szülőkkel való kapcsolat minő-
sége. A szülőkkel való jó kapcsolat protektív (védő) tényezőnek, míg az ettől negatív irányba
eltérő kapcsolat kedvez a szerkipróbálásnak. A családi konfliktusok, a rossz viszony a szülőkkel
vagy a szülők között, a bizalom hiánya a családban szintén szorosan összefonódik a probléma-
viselkedéssel.
2.5. Az illegális kábítószerek csoportosítása
Az illegális kábítószereket négy fő csoportra oszthatjuk:
 Canabis termékek (pl.: marihuána, hasis, hasisolaj)
 Izgatószerek (pl. kokain, crach, amphetaminok)
 Bódítószerek (pl. ópium, morfium, heroin, metadon és ezek származékai)
 Hallucinogének (pl. LSD, meskalin)
A cannabis termékeket szívással vagy inhalálva, ételbe, italba keverve fogyasztják, míg az
opiátokat ópiumpipában, italként, ételen, por, injekció formájában is be lehet juttatni a szerve-
zetbe, a morfium és a heroin főleg injekciózva vehető be. A hallucinogén LSD hordozókon
keresztül vihető be, ami lehet papír, cukorka, vászon, tabletta, a meszkalin pedig cigaretta és
injekció formában használatos.
A drog a nemi úton terjedő betegségek gyakoriságát is növeli. A krónikus kábítószer élve-
zőket fenyegető legsúlyosabb fertőzések a HIV, a hepatitis A, B, C vírus fertőzése. De átvihető
közös fecskendő használatával tuberkulózis, szifilisz, gonorrhoea, herpesz fertőzés is. Az int-
ravénás kábítószert használók köre ezen fertőzések szempontjából különösen magas kockázatú

26
csoportnak számít, ezért az ebbe a csoportba tartozó személyekkel történő közösülés csak óv-
szerhasználattal ajánlott.13
2.6. A drogfogyasztás egészségügyi hatásai
A drogfogyasztás számtalan gond és baj forrása lehet. Először is, hatása mindig csak időle-
ges. Amikor elmúlik, a drogos visszacsúszik abba a világba, ahonnan menekülni vágyott, csak
éppen elvesztegette a drog árát és az időt, amíg „repült”. Másodszor, a túl gyakran vagy túl
nagy adagban fogyasztott élvezeti szerek előbb-utóbb súlyos szellemi és egészségkárosodást
okoznak. 14
A függőség hatásai széles skálán mozoghatnak. Kardiovaszkuláris (szív és érrendszeri) be-
tegség, stroke, daganat, HIV fertőzés/AIDS, hepatitis (vírusos májgyulladás), és tüdőbetegség
is kialakulhat a drogfüggőség hatására. Ezeknek a hatásoknak némelyike akkor lép fel, ha a
drogokat nagy dózisban fogyasztják, vagy huzamosabb ideig, habár egyesek akár egyetlen
használatot követően felléphetnek (például a fertőzött tűvel terjedő HIV vírus, vagy a hepatitis).
A drogfüggőség nem egyszerűen az immunrendszert gyengíti, hanem olyan veszélyeket is ma-
gában rejt, mint a közös tűhasználat, vagy a védekezés nélküli szex. Ez a kombináció nagymér-
tékben növeli az AIDS, a hepatitis és sok más fertőző betegség kockázatát. A kutatók kapcso-
latot találtak a legtöbb drog fogyasztása és a káros kardiovaszkuláris hatások között, az abnor-
mális szívritmustól egészen a szívinfarktusig. Az intravénásan (beinjekciózott) használt drogok
szintén szív- és érrendszeri problémákhoz vezetnek, például összeesett vénákhoz, vagy a vér-
erek és szívbillentyűk bakteriális fertőzéséhez. Drogok, amelyek hatással lehetnek a kardio-
vaszkuláris rendszerre:
Kokain Heroin Inhalánsok Ketamin LSD Marihuána Ectasy Metamfetamin Nikotin Fen-
ciklidin (PCP) Receptre felírt stimulánsok Szteroidok
A drogok légzőszervrendszerre gyakorolt hatásai
A droghasználat különböző légzőszervi megbetegedésekhez vezethet. Például a cigarettázás
bizonyítottan bronchitist (a tüdő hörgőinek gyulladásos megbetegedése), emphysemát, és tüdő-
rákot okoz. Egyes drogok használata lassú és nehézkes légzést vagy akár súlyos asztmatünete-
ket is kiválthatnak. Drogok, melyek negatív hatással lehetnek a légzőrendszerre: Kokain GHB
Heroin Inhalánsok Ketamin Marihuána Nikotin Fenciklidin Receptre felírt ópiátok.15

3. Az alkohol
Az italfogyasztási szokások nagyon változatos képet mutatnak a világ különböző országai-
ban. Általánosságban elmondható, hogy a fejlett nyugat-európai országokban a fokozódó jólét
már az 1950-es évektől átalakította az ivási szokásokat, ennek hatására emelkedett az alkoho-
listák száma, megnövekedett a tizenéves fiatalok alkoholfogyasztása és sokkal több az alkoho-
los eredetű erőszakos cselekmény (közlekedési baleset, bűnözés, testi sértések), vagyis az al-
koholizmus sok európai országban komoly társadalmi problémává vált. Az is megállapítható,
hogy azokban a földközi tengeri országokban, ahol mindennapos az alacsony alkoholtartalmú

13
http://www.uzemdoki.hu/pdf/kabszer_teljes.pdf
14
http://www.berzsenyi.hu/siegler/biokem/adrog.pdf
15
http://www.kamaszpanasz.hu/hirek/drog_cigi_alkohol/4265/drog
27
borok fogyasztása, kevés alkoholista van és alacsony az alkohol specifikushalandóság részará-
nya is az összhalálozásban. A kelet- és közép-európai országok, köztük Csehország, Szlovákia
és Lengyelország italfogyasztási szokásai sok hasonlóságot mutatnak a hazai helyzettel: a sör-
és a rövidital-fogyasztás rendkívül elterjedt, a borfogyasztás kevésbé, viszont az alkohol speci-
fikus mortalitás ezekben az országokban alacsonyabb, mint nálunk. Az alkohol okozta morta-
litás Magyarországon mintegy 78 százalékkal nagyobb az európai uniós átlagnál. Az európai
országok az alkoholspecifikus halálozások gyakorisága szerint 5 csoportba sorolhatók: kiemel-
kedően magas a mortalitás a szovjet utódállamokban, ezek után következnek a közép-és kelet
európai volt szocialista országok, majd a legtöbb nyugat európai ország; legalacsonyabb a ha-
landóság a skandináv országokban (Finnország kivételével) és néhány mediterrán országban
(Kiss és Gábor, 2006, KSH, 2003.). Pszichológiai szempontból alkoholista az, aki már nem
azért iszik, hogy jobban érezze magát, hanem azért, hogy ne érezze magát olyan rosszul. Az
ivás számára már nem bizonyos különleges eseményhez, hanem mindennapi cselekvéseihez
kötődik. Komoly rendszerességgel iszik, és gyakran jut el a részegségig. Ezután nemcsak testi-
leg és lelkileg kerül mélypontra, de a társadalom peremére is kiszorulhat, elveszítheti állását,
egzisztenciáját, kitaszíthatják a közösségből, a családból, amelyben élt. 16
Magyarországon az egy főre jutó alkoholfogyasztás 1960 és 1986 között meredeken emel-
kedett (8 literről 15 literre), azóta enyhén csökkenő mértékű (15 literről 13-14 literre). Az alko-
holfogyasztással kapcsolatosan persze nemcsak az a fontos, hogy milyen mennyiséget fogyasz-
tanak egy országban átlagosan, hanem az is, hogy milyen jellegű alkoholt. (Jól láthattuk ezt a
volt szovjet köztársaságok elemzésénél.) Így mindenképpen számításba kell vennünk két dolgot
is: egyfelől, hogy a leginkább egészségkárosító égetett szeszből mennyit fogyasztanak, másfe-
lől, hogy egy adott országban milyen mennyiségű nem regisztrált alkoholfogyasztás jellemző.
Ez utóbbi ugyanis az orvosi irodalom szerint ellenőrizhetetlen, gyenge minősége miatt sokkal
inkább rombolja az egészséget, mint a regisztrált alkohol (Lackó, 2010). Hazánkban az 1980 és
1999 közötti időszakban az életkorra standardizált alkoholspecifikus halandóság 35 %-kal
emelkedett. 1980-ban az alkohol okozta halálozások részaránya az összhalálozásban 8,8 % volt,
1999-re 13%-ra emelkedett ez az arány . 1999-ben a férfinépességben az alkoholnak tulajdo-
nítható halálozások 64%-a, a 35–64 éves korcsoportban következett be. Az elmúlt 20 évben
közel kétszeresére emelkedett az alkoholspecifikus halálozás a középkorú férfiak körében. Az
alkoholizmus epidémia az 1990-es évek közepén tetőzött, azóta csökkenő tendenciát mutat,
azonban a halálozási statisztikák továbbra is rendkívül kedvezőtlen halálozási viszonyokra utal-
nak. Az 1990-es években mindkét nem esetében a májbetegségek és a különféle daganatok
uralják az alkoholspecifikus mortalitást (Kiss és Gábor, 2006).
A huzamosabb időn keresztül fennálló, rendszeres alkoholfogyasztás súlyos károsodásokat
okoz az egyén fizikai, pszichés állapotában, a közösségi életében, a tágabb környezet szociális-
társadalmi jellemzőiben. A mértéktelen alkoholizálás kóroki tényező a magas vérnyomás, a
szívinfarktus és az agyi erek trombózisának, az agyi infarktusok kialakulásában.
A vérképzésben zavar támad, a beteg vérszegénnyé válik. A nagyivók 90 százalékánál meg-
található az átlagosnál nagyobb kóros vörösvérsejtek. Az anyagcsere felborul, melyben szerepet
játszik az alkoholbeteg beszűkült, értékes tápanyagokat nélkülöző táplálkozása. Jelentősen

16
http://www.otvenentul.hu/page.php?PageID=4298

28
emelkedik az elhízás, a cukorbetegség, a csontritkulás kockázata, emelkedik a vér koleszterin-
és zsírsavszintje. Az alkoholfogyasztás a vércukorszint kóros lecsökkenésére hajlamosít, mely
súlyos esetben kómát, halált okozhat. A májkárosodás miatti fehérjeanyagcsere-eltérések vér-
zékenységhez vezetnek. Régi megfigyelés, hogy az alkoholbetegek körében az átlagosnál sok-
kal gyakoribb a tuberkulózis előfordulása. Hogy ez az alkoholfüggők általános védekezőképes-
ségének vagy az általában együttesen jelentkező szociális leromlásnak tulajdonítható, az nem
kellőképpen tisztázott.
Közismert, hogy az alkoholisták túlnyomó többsége férfi, így az alkohol okozta halálozások
is elsősorban az Ő körükben fordulnak elő. Ezt igazolja az is, hogy az 1980–1999 közötti idő-
szakban hozzávetőlegesen kétszer annyi férfi halt meg a mértéktelen alkoholfogyasztás követ-
keztében, mint nő, illetve, hogy az életkorra standardizált, alkohol specifikus halandóság a fér-
finépességben másfélszeresére nőtt, míg a női népességben az emelkedés 26 % volt. Súlyos
probléma, a mértéktelen alkoholfogyasztás már serdülőkorban, azaz egyre korábban kezdődik
el: 2003-ban minden ötödik középiskolás nyilatkozta azt, hogy rendszeresen, azaz életében több
mint negyvenszer fogyasztott már alkoholt, míg 1999-ben még csak 13%-uk válaszolta ezt
(Kiss és Gábor, 2006).
3.1. Az alkoholista család
Az alkoholizmus függőségi betegség, amely gyakran előfordul a családban, mint a házastár-
sak egyikének a „túlzott mértékű alkoholfogyasztásának” a következménye. Nem ritka jelenség
az olyan család ahol mindkét házastárs iszik. Az ilyen családra mondhatjuk, hogy beteg család.
Az utóbbi években emelkedett az alkoholista nők száma és ez természetesen aggasztó tény.
Külön említést kell tenni a valódi érzelmi kapcsolatok elvesztésének. Nem lehet egyformán
szeretni az alkoholt és a családot, az alkohol iránti szeretet nem egyenlő a gyermekszeretettel.
Az érzelmi kapcsolatok nagyon változóak és oszcillálnak a szeretettől a gyűlöletig, agresszióval
kísérve. A hosszú távú ivás a bizalom, a tisztelet és a meghittség elvesztését eredményezi. A
család elhanyagolása még mindig az alkoholista kötelezettségszegésének a könnyebb szintje.
A családtagok terrorizálása az egyik legsúlyosabb formája az alkoholista viselkedésének a sze-
rettei iránt. A nagyon részeg személy egy igazi zsarnok lehet, lelketlen és embertelen hangulat-
ban a családja iránt. A valamikor figyelmes és tisztességes férj és apa durvává, erőszakossá,
vulgárissá stb. válik. Néha ez durva fizikai támadásokká mehet át a feleség, a gyerekek vagy a
szülők irányában. Ezek a durva bánásmódok mindennapiak vagy alkalmilag, nagyon drámaiak.
Mit érnek a könnyek, lelkiismeret-furdalások, az ígéretek, amelyeket a feleségnek és a gyerme-
keknek ad az otthon történt ilyen jelenetek után, amikor az első pohárka után mindez meg fog
újra történni, talán még rosszabb alakban. A házasság felbontása az alkoholizmus egyik leg-
gyakoribb következménye.
Nem lehet figyelmen kívül hagyni a károkat sem, amit az alkoholista a gyermeknevelésben
tesz, ahol általában egy sor mentális zavarra kerül sor. Az alkoholisták gyermekei nem kapnak
biztonságot és szeretetet. Ők leggyakrabban a szülői manipuláció tárgyai – ők „mindent a gyer-
mekek” miatt csinálnak, és a konfliktusaikat átdobják rájuk, ami a gyakorlatban terrorizáláshoz
és elhanyagoláshoz vezet. Köztudott, hogy a lány az anyját, a fiú az apját „másolja”, a viselke-
déstanulás erőteljesebb, mint modell, ebben az irányban erőteljesebb a hatás. Hagyományos
családmodellben az anya nagyobb részt vállal a gyereknevelésből, a napi rutinból. Ebben az

29
esetben az apa alkoholizmusa összekovácsolhatja az anyát és a gyerekeket, akik együtt küzde-
nek, és / vagy szenvednek a férfitól. Ebben a helyzetben a gyermekek látszólag kevésbé sínylik
meg az alkoholista jelenlétét, de felnőtté válásukban, szerepvállalásaiban komoly befolyásoló
tényezőt jelent a dependens apa. Az anya alkoholizmusa a napi életet jelentősebben befolyásol-
hatja: a gyerekek elhanyagolt, kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek, hacsak az apa át nem veszi
a megtartó funkciót.17
Azok a gyermekek, akik alkoholista családban nőttek fel, még akkor is, ha nem isznak, pszi-
chológiai problémákkal küzdenek. Ezeknek a gyerekeknek jelentős problémáik vannak az is-
kolai sikerekkel, de talán még fontosabb probléma a viselkedésükben és a magatartásukban
fellépő zavar, amely bűnözéshez vezethet.
Nincs közös családi költségvetés és közös terv a pénz költésére. A család pénzügyi problé-
mákba és egzisztenciális félelembe kerül. Máról holnapra él. Gyakran, hogy a család anyagilag
úgy-ahogy biztosítsa magát, a nőnek munkába kell állnia.
A korábbi hírnév és foglalkoztatás elvesztése a beteg kifejezett erkölcsi és társadalmi rom-
lásához vezet. Az alkoholistával együtt a családja is tönkremegy. A leginkább veszélyeztetettek
a feleség és a gyermekek, akik szenvednek a gyakori veszekedések, durvaságok és verekedések
miatt. Az alkoholista nem tudja megérteni, hogy mindezek a konfliktushelyzetek itthon és a
házon kívül az ő alkoholizmusának a következményei, hogy valójában az alkohol elpusztította
a családot és a személyiségét. Sehol se talál megértést, senki sem tartja betegnek, és ami a
legrosszabb, még ő maga se tudja, hogy beteg. Ő továbbra is az alkohol segítségével „oldja
meg” az összes problémáját. Az alkohol nagy öröm a számára, eszköz, amellyel vásárolja a
bátorságot és az önbizalmat, kompenzálja a kisebbségi komplexusát, a próbálkozások helyette-
sítője a konfliktus helyzetek megoldásában. Az alkoholista családokból kerül ki az
összalkoholisták közel 80%-a.
Az egészséges család az egészséges társadalom sejtje, és ha ez nem, akkor társadalmi prob-
léma. Az alkoholizmus következményei a családban a gyakori házasság felbontások, a gyerme-
kek nevelésének az elhanyagolása és általában a család széthullása. Azonban a legfontosabb az,
hogy a legtöbbet szenvednek a gyermekek. Ezek a gyerekek a jövő felnőttei. Nem kell mind-
egyiküknek alkoholistává válnia. Elég, hogy fogyatékkal rendelkező, fejletlen karakterű, elfo-
gadott és megértett erkölcsi alapelvek nélküli emberekké fognak válni. Holnap, amikor már
saját családjuk lesz, nem fogják tudni felnevelni a gyermekeiket, mint a társadalom egészséges
tagjait. Ebben tükröződnek az alkoholizmus messzemenő következményei.18
3.2. Alkohol fogyasztása terhesség alatt
Egy nő, aki terhessége alatt alkoholt fogyaszt, árthat a fejlődő babájának, hiszen az alkohol
az anya véréből a magzat vérébe juthat. Az alkohol károsíthatja és befolyásolhatja a baba sejt-
jeinek fejlődését. Legtöbbször az agy és a gerincvelő sejtjei károsodnak. A magzati alkoholos
spektrumzavar (fetal alcohol spectrum disorder, FASD) leírja az alkohol gyerekekre gyakorolt
hatásait. A problémák az enyhétől a súlyos kategóriájú betegségekig terjedhetnek. Az alkohol
fizikai és mentális problémákat okozhat, melyek egész életében végigkísérik a gyermeket.

17
www.csaladhalo.hu/interju/torz-allitasok-nyilt-konfliktusok-alkoholizmus-csaladban
18
http://www.alkoholizam.com/magyar/posledice2.htm
30
Az alkohol hatásai
 Furcsa arcvonások: Ilyenkor a kicsi fej, lapos arc és keskeny szemrések. Nehéz kiválasz-
tani egyetlen tulajdonságot, azonban a gyermek feje és arca torzzá válik, ami 2-3 éves
korban válik nyilvánvalóvá.
 Növekedési problémák: Azok a gyerekek, akiket születősük előtt alkoholnak tettek ki ki-
sebbek, mint velük egy idős társaik.
 Tanulási és viselkedésbeli problémák
 Születési rendellenességek: A szemek, a fülek, a szív, a csontok és a húgycső fejlődhetnek
rendellenesen.
 További problémák: vetélés, halva született vagy koraszülött baba.
Mennyi alkohol biztonságos?
Amikor egy terhes nő alkoholt fogyaszt, abból a magzat is kap. A kemény ivászat (5 vagy
több ital egyetlen alkalommal) súlyos hatást fejt ki a fejlődésben lévő babára. Egyelőre a tanul-
mányok nem mutatták ki, hogy terhesség alatt biztonságos-e akár egy kevés alkoholt is fogyasz-
tani. Az emberek különböző módon reagálnak az alkoholra, így nem lehet pontosan megállapí-
tani mennyi alkohol biztonságos, ha egyáltalán biztonságos.
A legtöbb orvos azt javasolja, hogy terhesség alatt egyáltalán ne fogyasszunk alkoholt, hi-
szen az FASD-t okozhat.
Az alkohol hatásai egy fejlődő magzatra a következőktől függnek:
 Mennyit, milyen gyakran és a terhesség melyik szakaszában fogyaszt a kismama. A leg-
rosszabb hatása a kemény ivászatnak van.
 A születendő gyermeknek biztosan problémái lesznek, ha a kismama drogozott, dohány-
zott vagy beteges volt a terhesség alatt.
 A családon belül öröklődő jellemvonások miatt egyes babák sokkal inkább károsodnak
az alkohol miatt, mint mások. Még nem egészen világos miért, de valószínűleg genetikai
oka van.
Mit tehetsz ha terhes vagy és fogyasztottál alkoholt?
Próbálj meg nyíltan beszélni erről orvosoddal. Minél hamarább mondod el orvosodnak, an-
nál jobb esélyei lesznek a várt babának. Ha az orvos tudja, figyelni fogja a baba esetleges FASD
problémáit terhességed alatt és a szülés után is. Így tudni fogja, hogy több tesztet végezzen,
ahogy a gyerek növekszik.
Ha úgy érzed, hogy problémáid vannak az alkohollal, mindenképp kérj segítséget orvosodtól
vagy más specialistától. Így megtudhatod, hogyan befolyásolja az alkohol az életed egyes ré-
szeit, beleértve a terhességet is. Kérj segítséget párodtól, családtagjaidtól, barátaidtól, és min-
denképp kerüld el az alkoholt.
Mikor állapíthatóak meg az alkohol magzatra gyakorolt hatásai?
Az FASD jelei nem mindig mutatkoznak meg születéskor. Egy orvos képes észrevenni az
alkohol hatásait egy újszülöttön is, azonban az „enyhébb” károsodást, mint a tanulási és visel-
kedési rendellenességeket csak jóval később lehet megállapítani, amikor a gyerek iskolába

31
megy. Esetenként, az orvos diagnosztizálja a problémákat még a baba születése előtt. Ameny-
nyiben az orvos tudja, hogy alkoholt fogyasztottál, fokozott figyelemmel követi majd az ultra-
hangon látottakat, főleg a szív rendellenességét és a növekedésbeli késést. Lehet, hogy a tesztek
alatt fellelt problémák oka nem világos, azonban ha az orvos tudja mi történt, valószínűleg
sokkal jobban odafigyel majd a babára a születése után.
Hogyan kezelnek egy olyan babát, akire hatást gyakorolt az alkohol?
Egy alkohol okozta károsodással született babát sokkal nagyobb türelemmel kell gondozni.
Valószínűleg, az iskolában plusztámogatásra lesz szüksége, fejleszteni kell majd a szociális
készségeit, a jövőben pedig munkahelyi képzésre és tanácsadásra szorulhat. Ha a magzat egész-
ségét egy enyhébb alkoholfogyasztás károsította, és a problémát még időben felfedezték, jó
esélye van teljes életet élni. Így a későbbiekben elkerülheti a gondokat az iskolában és az olyan
mentális problémákat, mint a szorongás és depresszió, valamint droghasználat.19

4. Dohányzás
Tömegesen elterjedt életmódbeli kockázati tényező a dohányzás. A WHO becslése szerint
önmagában a világban bekövetkező halálozások 8,8%-áért a dohányzás tehető felelőssé. A ha-
lálozások számának emelkedése mellett természetesen a betegségterheket is növelő tényező,
hiszen meghatározó szerepet játszik számos betegség kialakulásában (daganatos megbetegedé-
sek, szív- és érrendszeri betegségek, egyes krónikus légúti megbetegedések, születési rendelle-
nességek) mind az aktív, mind a passzív dohányosok körében (Englander és mtsai, 2001,
Sorensen és mtsai, 2002).
4.1. A cigaretta története
Az ember igényeivel, életmódjának változásaival lépést tartott a dohányzás fejlődése is. A
mai embernek olyan dohányzási formát kellett találnia, amely rohanó életmódjának leginkább
megfelel. Ezt a cigarettázásban találta meg. A cigaretta mindent elsöprő diadalútja akkor kez-
dődött, amikor valakinek eszébe jutott, hogy a dohányt papírba sodorva szívja el. Hogy ki volt
az az ember, nem tudjuk. A kultúrtörténészek más és más időre teszik a cigaretta felbukkaná-
sának idejét. A cigaretta igazi elterjedése Európában 1850 után következett be. A Krími hábo-
rúban az orosz katonák ekkor már hosszú szopókás cigarettát szívtak. Ez egyedi orosz formája
a cigarettának. Maga, a dohánnyal töltött rész mindössze 3-4 cm hosszú viszont ez akár 10 cm-
es szopókában folytatódik, ami egy belül üres karton cső. Ennek magyarázata, hogy ekképp
meghosszabbítva a cigarettát, a nagy hidegben nem kellett levenniük vastag kesztyűiket ahhoz,
hogy rágyújtsanak.
1858-ban, Görögországban megkezdődött a cigaretta gyári előállítása. 1865-ben, Ausztriá-
ban elkészült az első „cigarettaszörny”, az úgynevezett Doppelzigaretten. Ez háromszor olyan
hosszú volt, mint a normális és mindkét végén szopóka volt. Használat előtt tetszőleges helyen
ketté kellett törni.
A cigaretta feltalálása megsokszorozta a dohányzás híveit, még azok is rágyújtottak, akik
azelőtt nehezen tűrték a szivar vagy pipafüstöt. A cigaretta formába töltését eredetileg kézzel

19
http://www.bien.hu/az-alkohol-hatasai-a-magzatra/szerelem/varandossag/111659
32
végezték, ehhez 6 munkásnőre volt szükség: hüvelyragasztó, szopókaillesztő, a dohányt ada-
goló bábnő, a bábot teljesen elkészítő gépvezető, a cigarettát kitöltő kitoló és a cigaretták végein
kilógó dohányszálak eltávolításához a levágó. Később bevezették az egyiptomi rendszerű ciga-
rettagyártást, itt nagyon egyszerű módon egy munkásnő a cigarettát teljesen elkészíti.
A növényről levágott leveleket először is jó szorosan kötegekbe rakják össze. A gyári munka
azzal kezdődik, hogy ezeket a kötegeket szétszedik, ezután a leveleket megnedvesítik, nehogy
vágáskor széttöredezzenek. A levelek nedvesítését bonyolult szerkezettel, vízgőz alkalmazásá-
val hajtják végre. Fontos művelet ezzel egyidejűleg az egyes dohánylevél-fajták összekeverése,
mivel minden cigarettamárkának meghatározott összetétele van. A dohányleveleket egyszerű,
de rendkívül gyorsan működő penge vágja össze. Az összevágás első terméke a közönséges
pipadohány, melyet még szárítani kell. A szárítás levegőn történik. A szárítást és a hűtést kö-
vetően a dohányt több mázsás kötegekben kb. 3 hétig érni hagyják, ezután már csak a cigaret-
tatöltés van hátra. Az első kezdetleges cigarettatöltő gépek már 1875 felé megjelentek. Később
folyamatosan tökéletesítették az eljárást. Ma már gépek ontják a kész cigaretták milliárdjait. A
mai modern dohányipar 6 – 8000 cigaretta/perc teljesítményű gépeket használ. Végül a gyártott
cigaretták súlyát és hüvelyhosszát ellenőrzik, majd próbaszívás dönt afelől, hogy kifogástalanul
ég-e. Sok márkánál különleges kezelés alá vetik a dohányleveleket. Cukor és glicerin hozzá-
adásával egészítik ki a dohány aromáját. Az összevágott leveleket később – titokban tartott
eljárással – illatosítják: különféle alkoholban oldott illatszereket, illóolajokat kevernek hozzá.20
Az Országos Lakossági Egészségfelmérés 2003-as adatfelvétele alapján hazánkban a nők
29%-a, a míg a férfiak 42%-a dohányzott, nagy többségük napi rendszerességgel. A nők tizede,
míg a férfiak közel egynegyede erős dohányos, azaz naponta legalább 20 szál cigarettát elszí-
vott, hasonlóan a 2000-es adatokhoz. Az egyes korcsoportokat tekintve megfigyelhető, hogy
mindkét nemben a fiatalok között a legmagasabb a dohányosok aránya: míg a fiatalok esetében
a nők 38%-a és a férfiak 51%-a dohányzott, addig az idősebb korcsoportokban a nők 7%-a,
illetve a férfiak 17%-a. Egyre korábbra tolódik ki az első rágyújtás, illetve a dohányzás rend-
szeressé válásának életkora: a 2003-as ESPAD4 eredményei alapján a 16 éves magyar diákok
háromnegyed része legalább egyszer már rágyújtott élete során, míg 31%-uk rendszeresen do-
hányzik, mindezzel a vizsgált 35 ország közül Magyarország a lista 13. helyén szerepel. Bár az
elmúlt évtizedekben a dohányzás specifikus halandóság nem emelkedett olyan súlyos mérték-
ben, mint az alkoholbetegségek okozta mortalitás (KSH, 2003.), de ezzel együtt is komoly nép-
egészségügyi problémát jelent (Kiss és Gábor, 2006).
4.2. A dohányzás káros hatásai
Légutak, tüdő
A füst, ahogyan bejut a tüdőbe, útközben mindenhol növeli a rák kialakulásának valószínű-
ségét. Normális esetben a testünk sejtjei tudják, hogy meddig kell élniük és egy idő után el-
pusztulnak. Ezért tud a bőrünk, a bélnyálkahártyánk időről időre megújulni, egy idő után a
szervezet minden sejtjének lejár az ideje és új jön helyette. Amikor viszont egy sejt rákosan
elfajul, elfelejt meghalni. Csak szaporodik és szaporodik, és minden utódsejtjének átadja az
örök élet képességét. Így alakul ki a daganat, amely tehát egy kóros sejtszaporulat, és ahogyan

20
http://dohanymuzeum.hu/dohanyzas-tortenete
33
növekszik, mind mérete miatt, mind az általa elhasznált tápanyagok miatt, mind az általa ter-
melt káros anyagok miatt lehetetlenné teszi a gazdaszervezet életét. Akár halálhoz is vezethet.
Ma már rendelkezésünkre áll számos daganatellenes szer, amelyekkel a sejtek szaporodását
gátolni tudjuk, de ezeknek rengeteg mellékhatása van, és a tüdőrák halálozása még kezelés
mellett is 60-70%. (Ezt úgy kell érteni, hogy a betegség felfedezése után a betegeknek csupán
30-40 százaléka él még öt év után.) A kimenetel nagyon sok mindentől függ pl. a felfedezés
idejétől, a terápiára adott választól, a tumor elhelyezkedésétől, szövettani helyzetétől. A legfon-
tosabb és egyetlen általunk befolyásolható tényező a felfedezés időpontja.
Szájrákot leginkább a szivar és a bagó okozhat. Dohányosoknál gyakrabban alakul ki gége-
rák, légcsőrák, és tüdőrák. A légcső- és tüdőrák kialakulásának valószínűsége 11-szeres, a gé-
geráké 5-szörös a nemdohányzókéhoz képest. A karcinogén (rákot okozó) hatás nagymértékben
függ a dohányzás mértékétől. Nap 8 szál cigaretta elszívása az esélyt 10-szeresére, 40 cigarettáé
pedig 30-szorosára növeli. Itt említem meg, hogy a dohányzás nem csak a légutak rákjának
valószínűségét növeli, de gyakrabban fordul elő nyelőcső, gyomor, hasnyálmirigy, húgyhólyag,
prosztata, vese daganat is.
A légutakba bejutó füst folyamatos irritáló hatása miatt krónikus légcsőhurut alakul ki. Ez
szintén hozzájárul a dohányosok korai halálozásához. Dohányosoknál kialakul az tüdőtágulás
nevű betegség. Ennek lényege, hogy normálisan a tüdőben számos apró un. léghólyagocska,
szaknyelven alveolus van. Ezek alakja leginkább szőlőfürtre hasonlít, egy-egy szőlőszem egy-
egy alveolus. Azért jó, hogy ilyen sok kicsi van, mert így lesz a tüdő felülete a legnagyobb és a
gázcsere könnyen gyorsan végbe tud menni. Ha kiteregetnénk az alvelosokat befednének egy
teniszpályát. A dohányzás hatására viszont elhalnak az alveolusok falai, és sok apró szőlőszem
helyet egy nagy léggömbre fog hasonítani könnyen belátható, hogy felülete viszont jelentősen
csökken. Emiatt van az, hogy a dohányosok fizikai megterhelés esetén, hamarabb kifulladnak,
úgy érzik nincs elég levegő. A tüdő felületét egyébként még a lerakódott kátrány is csökkenti.
Rontja az asztmát, előhozhatja az asztmás rohamokat.
Szív, erek
A dohányzás hatására az ereken fokozódik az érelmeszesedés, vagyis az erek fala merevvé,
sérülékennyé válik. Az ereken belül mészszerű anyag rakódik le, beszűkítve ezzel az ér kereszt-
metszetét, rontva a szervek vérellátását. Az erek keresztmetszetét nemcsak a lerakódott anyag
szűkíti, hanem ilyen esetben az ér belfelszíne megváltozik. A korábbi sima hámborítás helyett
durva mészszemcsék borítják, amelyeken a vérlemezkék megtapadnak, és elindítják a vérrög-
képződés, megszüntetve ezzel a keringést azon az érszakaszon keresztül. Ez a mechanizmus áll
a szívinfarktus hátterében is, hisz így az elzáródott érszakasz mögött lévő izom nem kap táp-
anyagot, oxigént és elhal. Ennek szervenként különböző tünetei lehetnek. Az agyban növeli az
agyvérzés kialakulásának valószínűségét.
A végtagokban, ha romlik a vérellátás, elhalnak a szövetek, emiatt sor kerülhet a végtag
amputációjára. A szívben az érelmeszesedés hatására nő a szívinfarktus esélye. Ezt az esélyt
növeli a dohányzás miatt emelkedett vérnyomás és a vér emelkedett koleszterintartalma, illetve
a nikotin érszűkítő hatása is. Napi 20 cigarettát elszívók között a szívinfarktus háromszor gyak-
rabban alakul ki, mint nemdohányzókon.

34
A dohányzás növeli a vérrögképződés gyakoriságát. Külön veszélyes ez, ha valaki fogam-
zásgátló tabletta szedése mellett még dohányzik is, hiszen mindkét tényező önmagában vérrög-
képződést okozhat, együtt pedig hatásuk megsokszorozódik. Kövér, dohányzó, fogamzásgátlót
szedő nőknél a vérrögképződés esélye 10-szerese a normál értéknek.
Gyomor, bélrendszer
A nikotin növeli a gyomorsav szekréciót, serkenti a bél mozgását. főleg alkohollal és kávéval
együtt gyomorfekély kialakulásához vezethet.
Nemi szervek
A nikotin direkt érösszehúzó hatása miatt gátolja a merevedést. Hosszú távon pedig az érel-
meszesedés érszűkítő hatása miatt impotencia alakul ki. Csökkenti a spermiumok számát, és a
kevés spermium között is több a rendellenes alakú, méretű és genetikailag károsodott sper-
mium. Hátráltatva ezzel a fogamzást.
Magzat
Dohányzó nőknél gyakoribb a korai vetélés, amire esetleg csak egy megkésett, szokásosnál
nagyobb mennyiségű, fájdalmasabb vérzés hívj fel a figyelmet. Ha a terhesség megmarad, ak-
kor a dohányzás magzatkárosodásokhoz vezethet. Ennek oka, hogy a dohányzás miatt ugyan
úgy, mint a szervezet összes többi ere, a méhlepény erei is károsodnak. Rontva ezzel a magzat
vérellátását. Ezt tovább rontja a CO-hemoglobin magas aránya. Dohányzó anyák gyermekei
kisebb súlyúak kevésbé intelligensek az átlagosnál és magasabb a születés körüli halálozás mér-
téke is. Gyakoribb a koraszülés.
Passzív dohányzás
Passzív dohányzás esetében is ugyanúgy jelentkeznek ezek a károsító hatások. Sőt, mint már
említettem a mellékfüst több rákkeltő anyagot tartalmaz, mint a főfüst. Tehát soha ne felejtsük
el, hogy ha valaki, pl. terhes nő közelében dohányzik, kockáztatja ezzel a baba egészséget.
Kisgyermekek körüli dohányzás növeli a hirtelen csecsemőhalál valószínűségét is, a fent emlí-
tett károsodások mellett. A hirtelen csecsemőhalál (SIDS=Sudden Infant Death Syndrome) ese-
tében az addig teljesen egészségesnek gondolt csecsemő váratlanul meghal. A halál általában
éjszaka következik be, váratlanul, mindenféle megelőző betegség nélkül. Ez előtt még ma is
tanácstalanul áll az orvostudomány. Az elmúlt évtizedek, századok során a csecsemőhalandó-
ság drámaian csökkent a megfékezett járványok, tökéletesített császármetszési technikák stb.
miatt. Mégis maradt egy betegség, amiről nem tudjuk, hogy mi okozza, valószínűleg azért, mert
okai összetettek.

Ellenőrző kérdések
1. Sorolja fel a szenvedélybetegségek kialakulásának okait!
2. Csoportosítsa a szenvedélybetegségeket!
3. Hogyan terjedt el a kábítószer Magyarországon?
4. Milyen hatása van a családnak és a kortársaknak a drogfogyasztásban?
5. Milyen egészségügyi hatásai vannak a kábítószer használatnak?
6. Hogyan befolyásolja az alkohol a családi életet?

35
7. Milyen hatása van az alkohol a gyermekre?
8. Mondja el a cigaretta kialakulásának történetét!
9. Sorolja fel a dohányzás káros hatásait!

Fogalomtár
Alkoholizmus: Az alkoholizmust olyan szenvedélybetegség, mely az alkohol kitartó fogyasz-
tásával jár a negatív következmények dacára. Lényege az alkoholtól való testi-lelki füg-
gőség kialakulása, adott esetben – az alkohol hiánya esetén – elvonási tünetek megjele-
nése jelzi ezt a függőségi állapotot. Negatív hatással jár a fizikai, mentális egészségre,
valamint a szociális kapcsolatokra.21
Drog: A WHO (World Health Organization) definíciója szerint drog minden olyan természetes
vagy szintetikus kémiai anyag, amely pszichoaktív tulajdonságokkal rendelkezik, első-
sorban a központi idegrendszer működését befolyásolja, megváltoztatja a mentális és
pszichés státust, az érzelmi reakciót, a hangulatot, tudatot, viselkedést (kábulat, mámor
állapotát okozza). A szerrel kapcsolatban függőség alakul ki.
Nikotinfüggőség. A nikotin a dohányban található alkaloida, az egyik legerősebb függőséget
kiváltó szer. A függőségért a központi idegrendszerben lezajló elváltozások tehetők fele-
lőssé. A leszokás elvonási tünetekkel jár, ennek ellenére a WHO felmérései szerint kö-
rülbelül a világ lakosságának egyharmada dohányzik. Károkat elsősorban a fizikai egész-
ségre gyakorolt negatív hatása okoz.
Szenvedélybetegségek: Szenvedélybetegségről akkor beszélünk, ha valaki leküzdhetetlen vá-
gyat érez valamilyen készítmény vagy magatartás iránt.

Felhasznált irodalom
Aszmann A. – Rózsa S.- Németh Á. (2000): A magyar serdülők dohányzása, alkoholfogyasz-
tása, és a pszichoszociális környezet. Egészségnevelés, 41. p. 177-187
Barabásné K. D. (2011): Szocializációs rizikótényezők vizsgálata kezelésben részesült drog-
fogyasztó fiatalok körében Budapesti Corvinus Egyetem, Szociológia és Társadalompo-
litika Intézet, Disszertáció.
Boros J. (2005: Egészségmagatartás, Országos Epidemiológiai Központ, Országos Lakossági
Egészségfelmérés.
http://www.oefi.hu/olef/OLEF2003/Jelentesek/EgeszsegmagatartasOLEF2003.pdf
Brassai L – Pikó B: (2005.): Szerhasználat és családi tényezők vizsgálata középiskolásoknál.
Addiktológia, IV. évfolyam 1. szám p. 5-26
Kiss J. , Gábor, E. (2006): Országos Egészségfejlesztési Intézet Az alkoholfogyasztás hazai
tendenciái a 80-as évektől napjainkig I.
http://www.oefi.hu/szerhasznalat_2006_4.pdf
Kiss J. és Gábor E. (2007): Mentális egészség és rizikómagatartásformák összefüggései ser-
dülőkorúak körében. Országos Egészségfejlesztési Intézet
www.oefi.hu/szerhasznalat_2007_1.pdf

21
http://igrici.hu/letoltes/2012/2012-12-05/alkoholizmus.pdf
36
Lackó M. (2010): A magyarországi rossz egészségi állapot lehetséges magyarázó tényezői
Összehasonlító makroelemzés magyar és osztrák adatok alapján, 1960–2004. Közgaz-
dasági Szemle, LVII. évf., 2010. szeptember (753–778. o.)
Delors, J. (1997): Oktatás- rejtett kincs. (Learning: The Treasure Within- 1996, Report to
UNSCO of the International Commission on Education for the Twenty-first Century)
Osiris, Budapest
Elekes Zs. és Paksi B. (2000.): Drogok és fiatalok. Középiskolások droghasználata, alkoholfo-
gyasztása és dohányzása az évezred végén, Magyarországon. Ismertető. 8. Budapest, If-
júsági és Sportminisztérium.
Mayer L. (2012): Pszichoszociális rizikótényezők szerepe fiatalok legális és illegális szerhasz-
nálatának hátterében. http://www.ak.nyme.hu/fileadmin/dokumentu-
mok/atfk/apaczainapok/2012/01_ Tarsadalomtudomanyok.pdf
Füredi J., Németh A. és Tariska P. (2009): (szerk.): A pszichiátria magyar kézikönyve. Bp.:
Medicina Könyvkiadó Zrt. http://www.ak.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/atfk/
apaczainapok/2012/01_Tarsadalomtudomanyok.pdf
Pikó B.(1999): Magatartáskutatás középiskolások körében: kockázatot növelő és egészséget
védő tényezők a dohányzás, alkohol és drogfogyasztás kialakulásában. Pszichológia, 19.
337–354. 1999.
Pikó, B. (2007): Ifjúkori problémaviselkedés. In: Pikó Bettina: Ifjúság, káros szenvedélyek és
egészség a modern társadalomban. Nemzeti Drogmegelőzési Intézet. Szakmai Forrás
Sorozat. Elméletek-Modellek 3. L’Harmattan Budapest.
Pikó B. (2004.): Csoporthatások a serdülők identitás formálódásában, kapcsolati struktúrájá-
ban és egészség-magatartásában. Pszichotherápia, 13: 16–22.
http://www.ogyei.hu/upload/files/nemzeti_jelentes_2003.pdf

37
Hidvégi Péter

III. EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS


1. Egészséges életmód
A minőségi táplálkozás fontos az egészséges élet megvalósításában. Az egészséggel való
törődés már a táplálkozással elkezdődik. Felgyorsult világunkban a hajszolt életmód gyakran
vezet energiahiányhoz, fáradékonysághoz, stresszes állapothoz, egészségügyi probléma kiala-
kulásához. A történelem folyamán az embernek mindig alkalmazkodnia kellett a környezetében
bekövetkező változásokhoz. A mai világban ezek a változások felgyorsultak és erőteljesen je-
lentkeznek.
A gépesítés, az urbanizáció következtében a mindennapi táplálékunkat egyre inkább mester-
séges úton állítják elő. Az élet felgyorsult ritmusa azt diktálja, hogy gyors ételeket, feldolgozott
termékeket fogyasszunk. Ezek magas kalóriaértékkel rendelkeznek, de hiányoznak belőlük a
fontos építőelemek: enzimek, vitaminok, ásványi anyagok és ballaszt anyagok. A napi, ki-
egyensúlyozott táplálkozással szervezetünknek meg kell kapnia mindazt, amire szüksége van
az egészséges növekedéshez és a belső folyamatok zavartalan működéséhez.
Táplálkozásunk – az életmód részeként – alapvetően meghatározza, befolyásolja nemcsak a
közérzetet, de hosszú távon az egészségi állapotot is. Fontos tényezők a táplálkozási szokások,
a szociokulturális hagyományok, az étrend jellege, az étkezések ritmusa és körülményei, vala-
mint az elfogyasztott élelmiszerek fajtája, mennyisége és minősége. Ezek együttesen határoz-
zák meg, hogy összességében milyen energia- és tápanyag-mennyiség kerül be szervezetünkbe
– és azok potenciálisan milyen hatást fejthetnek ki egészségünkre (NRC 1989; Elmadfa, 2009).
A táplálkozással összefüggő nem fertőző megbetegedések – főként krónikus betegségek, mint
pl. az elhízás, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, az agyi
katasztrófák (stroke), és a daganatos megbetegedések bizonyos típusai – aránya világszerte
emelkedő tendenciát mutat. Ennek hátterébe egyértelműen kimutathatóak az életmódban, ezen
belül pedig a táplálkozásban bekövetkezett változások is (WHO 2003, Popkin 2006). A táplál-
kozással összefüggő nem fertőző megbetegedések társadalmi, valamint gazdasági jelentősége
is óriási. Önmagában, csak az elhízással kapcsolatos összes társadalmi költségek egyes európai
országokban elérik a nemzeti össztermék (GDP) 1%-át (WHO, 2006). A táplálkozással, fizikai
aktivitással és az elhízással kapcsolatos krónikus betegségekkel direkt módon összefüggésbe
hozható költségek még ennél is magasabbak.
Az egészségtelen, mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozási szokások kialakulása
már kora gyermekkorban megkezdődik, és káros hatásainak nyomai már óvodás és kisiskolás
korban is kimutathatóak (Ábrahám és Csatordai 2006). A helyes táplálkozási szokások kialakí-
tásának az egésznevelés keretein belül megvalósuló oktatása elengedhetetlen része a későbbi
életkorban potenciálisan kialakuló, táplálkozással összefüggő megbetegedések megelőzése
szempontjából. Ennek a primer prevenciós szemléletnek prioritást kell biztosítani az oktatás,
nevelés minden lehetséges területén, azonban igazán hatékonyan csak az egészség-politika
szakmai és anyagi támogatása mellett valósítható meg (Tompa, 2009).
38
1.1. Egészséges táplálkozás fogalmi meghatározása
Egészséges táplálkozásról sokat hallunk mostanában, mégis nehéz eligazodni az egymásnak
ellentmondó információhalmazban. Első lépésként tisztázzuk le mit is jelent az „egészséges
táplálkozás” fogalma. Sokan egészséges ételek fogyasztását értik alatta. Az „egészséges étel”
nem megfelelő kifejezés, hiszen a forgalomban lévő élelmiszerek mindegyike egészségesnek
tekinthető. Viszont vannak olyan ételek, italok, amelyek fogyasztása gyakrabban, másoké jóval
ritkábban ajánlott. Az egészséges táplálkozás a különféle ételek és italok megfelelő arányban
és mennyiségben, kellő változatossággal történő rendszeres fogyasztása. Ezáltal a betegségek
kockázatát minimálisra csökkenthetjük. Az egészséges étrendnek megfelelő mennyiségben kell
tartalmaznia a szervezetünk számára fontos energiát adó tápanyagokat (fehérjéket, zsírokat,
szénhidrátokat) és energiát nem adó tápanyagokat (vitaminokat, ásványi anyagokat és nyom-
elemeket). Próbáljunk változatosan táplálkozni minél többféle nyersanyag felhasználásával, a
lehető legtöbbféle készítési módot alkalmazva.
1.2. Miért fontos egészségesen táplálkozni?
Vannak olyan tényezők, amelyeket nem tudunk befolyásolni, például hogy milyen neműek
vagyunk, van-e öröklött hajlamunk bizonyos betegségekre, életkorunk. A betegségek többsé-
gének kialakulásáért viszont mi vagyunk felelősek életmódunk és táplálkozásunk által. Ezeket
a betegségeket hívjuk életmód- és táplálkozásfüggő betegségeknek. Magyarországon a dagana-
tos betegségekből származó halálozás a világon az egyik legnagyobb. Ez a szomorú statisztikai
adat megváltoztatható lenne, hiszen a daganatos betegségek 30-40%-a megelőzhető egészséges
táplálkozással.
A kardiovaszkuláris betegségekből származó halálozás is olyan civilizációs probléma, ami
sok esetben szintén elkerülhető. Egészséges táplálkozással és életmóddal a szív-érrendszeri be-
tegségek egyharmada megelőzhető. Kimutatások szerint kb. kétszer annyi zsiradékot (és ezen
belül nagyon magas a telített zsírsavak aránya az egyszeresen és főleg a többszörösen telítetlen
zsírsavakhoz képest) és koleszterint, valamint három-négyszer annyi konyhasót fogyasztunk,
mint amennyire szükségünk van. Élelmi rost fogyasztásunk jóval az ajánlott mennyiség alatt
marad. Ezzel jó talajt biztosítunk az érelmeszesedés, magas vérnyomás kialakulásához, ami je-
lentősen növeli a szívinfarktus, agyvérzés veszélyét. A túlzott energiabevitel és cukorfogyasztás
nemcsak az elhízás kockázatát rejti magában, hanem a II. típusú cukorbetegség kialakulását is.
A fent felsorolt betegségeket sokkal kevesebb idő és energia ráfordítással előzhetjük meg,
mint amennyi időt, energiát felemészt a kialakult betegség kezelése, nem beszélve a betegségek
okozta rossz közérzetről. Az egészséges jelző arra utal, hogy jó táplálékválasztással, menüter-
vezéssel, ételkészítéssel és étkezési ritmussal elegendő energia és tápanyag kerül a szerveze-
tünkbe ahhoz, hogy tartósan egészségesek maradjunk. Ehhez ismerni kell az egészséget védő,
megőrző és a betegséget megelőző, azaz az “egészséges táplálkozás” útmutatásait. Az egészsé-
ges táplálkozás annyi energiát juttat a szervezetbe, amennyire szükség van, nem többet, nem
kevesebbet. Az egészséges, nem diétázó embernek nem kell számolni a táplálék energiatartal-
mát, hanem rendszeresen mérnie kell a testtömegét, hinnie kell a tükörnek és a centiméternek.
A fogyás vagy a hízás a kelleténél kevesebb, illetőleg több energia bevitelére utal, s az ok ki-
vizsgálása a kezelőorvosra tartozik.

39
1.3. A helyes táplálkozás szerepe a gyermek életében
Nap mint nap halljuk, hogy milyen fontos szerepet tölt be az egészséges táplálkozás a beteg-
ségek megelőzésében, s mégis, rendkívül nehéz a már rögzült táplálkozási szokásainkon vál-
toztatni. Szülőként sokat tehetünk azért, hogy a gyermek kialakuló egészségtudata a saját egész-
ségét szolgálja. Az óvodáskorban kialakított, elsajátított táplálkozási szokások, illetve ismere-
tek nagyon meghatározóak a későbbiekre nézve, sokszor az egész felnőtt életre nézve is. Ez az
időszak a személyiségfejlődés, a tudatformálás tekintetében a legfontosabb időszak. A táplál-
kozási szokások már gyermekkorban kialakulnak, hiszen a kicsik ilyenkor tanulják meg a he-
lyes ételválasztást, az étkezési ritmust, ebben a korban formálódik az ízlés, és rögzülnek a táp-
lálkozási minták, valamint a táplálkozási magatartás is.
Az óvodáskorú gyermekek többsége étkezései nagyobb részét az óvodában folytatja, de
emellett nagy a felelőssége a szülőknek is abban, hogy a gyermek mennyire táplálkozik egész-
ségesen, a fejlődésének, korosztályának megfelelően. Mivel a gyermekek többnyire együtt esz-
nek a felnőttekkel, így a szülőknek érdemes odafigyelniük arra, hogy az asztalra mindig tápláló
ételek kerüljenek, és a menü összeállításánál vegyék figyelembe a gyermekek ízlését és szük-
ségletét is. Ehhez segítséget nyújthat a táplálkozási piramis, ami azt mutatja meg, hogy a kü-
lönböző táplálékokat milyen arányban lenne ideális fogyasztani.
Az étrendben nagyobb súllyal kell szerepelniük a piramis alján elhelyezkedő élelmiszerek-
nek (teljes kiőrlésű gabonák, zöldségek, gyümölcsök, egészséges zsiradékok), mint azoknak az
élelmiszereknek, amelyek a piramis csúcsa felé találhatóak meg. Ezek közé tartoznak például
a vörös húsok, illetve a cukrozott és sózott nassolnivalók is. Zöldséget naponta legalább 5 al-
kalommal javasolt fogyasztani, lehetőleg nyersen is, hiszen a főzés során az értékes vitaminok,
ásványi anyagok nagy része veszendőbe megy.
Igyekezzünk az apróság minél többféle érzékszervét (látás, szaglás, tapintás, hallás) is be-
vonni a megismerés folyamatába. Az adott évszakra jellemző gyümölcsök, zöldségek közös
beszerzésekor – pl. piaci látogatás alkalmával – lehetőség nyílik a termények összehasonlítá-
sára, a különböző tulajdonságok megtapasztalására (pl. kicsi-nagy, érett-éretlen, kemény-puha
stb.). A vásárolt alapanyagok felhasználásában is részt vehetnek az apróságok – pl. összetéphe-
tik a fejes saláta levelét, figurákat formázhatnak tésztából, összekeverhetik a saláta összetevőket
stb. – de a díszítésbe, tálalásba, terítésbe is bevonhatjuk őket. A kellemes légkörben, együtt
elkészített és elfogyasztott étel az étkezéshez való jó viszony alapja.
Kiváló reggelik lehetnek: szendvicsek, feltétnek: zöldségpástétom, húskrém, sovány sonka,
tojáskrém, töltött tojás, friss zöldfűszerekkel ízesítve, természetesen nyers zöldséggel kiegé-
szítve, különféle kásák pl. zabkása, kukoricakása, esetleg lehet hozzá adni aszalt gyümölcsöket,
de nyerset is.
Tízóraira, uzsonnára: lehet nyers gyümölcsöt magában, néhány szem olajos maggal pl. dió,
mandula stb., natúr joghurttal, sajttal, túróval, nyers idényzöldséget. Ebéd, vacsora: a zöldsége-
ket levesben is jól használhatjuk. Azoknak a gyerekeknek, akik nem szeretik a darabos zöldsé-
geket, a krémlevesek jó megoldást adhatnak, ahol elrejtjük a zöldséget, viszont a vitamin, ás-
ványi anyag, rost tartalom megmarad. A zöldségeket főzelékként is adhatjuk a gyerekeknek,
viszont arra érdemes odafigyelni, hogy szintén ne főzzük agyon a zöldséget, valamint ne hasz-
náljunk annyi lisztet és zsiradékot a rántáshoz sűrítésképpen, inkább saját anyagával, vagy ha-
barással sűrítsünk. A zöldségeket salátaként is adhatjuk a gyerekeknek.22

22
http://gondolkodjegeszsegesen.hu/a-helyes-taplalkozas-szerepe-a-gyermek-eleteben/
40
1.4. Az egészséges táplálkozás ismérvei
Az egészség megőrzése és a betegségek megelőzése érdekében rendszeresen fogyasszunk
zöldségféléket, főzelékféléket és gyümölcsöket. A zöldség- és a főzelékfélék, valamint a gyü-
mölcsök többsége energiaszegény, ezért ha nyersen fogyasztjuk, vagy az elkészítés során nem
alkalmazunk zsiradékkal, liszttel, zsemlemorzsával vagy zsemlével történő dúsítást, megőriz-
hetjük ideális testtömegünket. Ráadásul ezek a táplálékok nem növelik a zsír- és koleszterin
bevitelt, sóban szegények, másrészt gazdag forrásai az igen értékes, betegségmegelőző hatású,
vízben oldódó élelmi rostoknak. Nem utolsósorban vízben oldódó vitaminokat juttatnak a szer-
vezetbe. Az utóbbi időben különösen nagy érdeklődés nyilvánult meg a C-vitamin (aszkorbin-
sav) és az A-vitamin élőanyaga, a bétakarotin iránt. Ez a két vitamin ugyanis hatásosan gátolja
az érelmeszesedéses folyamat, valamint a rákos burjánzás kialakulását. Az E-vitamin is hason-
lóképpen védőhatású, de ez a vitamin elsősorban az olajos magvakban, a csíraolajokban, a bú-
zacsírában és a szójaolajban fordul elő igen nagy mennyiségben, de jelen van a tejben, a tejter-
mékekben, a tojásban, a húsokban, a legtöbb margarinban, valamint a zöldség- és a főzelékfé-
lékben is.
Az egészséges táplálkozás során nélkülözhetetlen a burgonya, valamint a gabonafélék (a főtt
tészta, a búzadara, az árpakása, a kenyér, a péksütemények) fogyasztása. Ügyelni kell azonban
az elkészítésre, mert például az igen divatossá vált olajban és zsírban sült hasábburgonya, bur-
gonyaszirom nem tartozik az egészséges táplálkozás napi gyakorlatához (persze, a vajjal ké-
szült burgonyapüré sem). A kenyerek és a péksütemények csoportjából a teljes kiőrlésű lisztből
készült barna változatok különösen értékesek, mert a bennük lévő élelmi rostok serkentik a
bélműködést.
Az egyik legfontosabb hogy jelentősen csökkenteni kell táplálkozásunkban a zsiradék meny-
nyiségét. Köztudomású, hogy a zsiradékot tartalmazó élelmiszerek, ételek ízletesebbnek tűnnek
és határozottan kedveltebbek — ezt a táplálkozási vizsgálatok is bizonyítják. Közismert tény
az is, hogy a túlzott zsiradékfelvétel nemcsak jelentősen növeli az étrend energiatartalmát és
ezzel az elhízás kifejlődésének legfontosabb tényezője, hanem közrejátszik az érelmeszesedés
kialakulásában is. Különösen az állati eredetű zsírok szerepe jelentős e tekintetben. A növényi
eredetű zsírok összetétele kedvezőbb, rendszeres használatuk révén megelőzhető, illetve mér-
sékelhető az érfalon az érelmeszesedéses lerakódások keletkezésének veszélye, és összetevőik
csökkentik a vérkoleszterin szintet.
Óvakodjunk a sok koleszterint tartalmazó táplálékoktól. Ezek közé tartoznak a belsőségek
(agy, velő, szív, vese, tüdő) és a tojás. A belsőségekből csak igen ritkán és kis mennyiséget
együnk, tojásból pedig hetente legfeljebb négy-hét darab lehet az adag, de ne zsírban sütve!
Van koleszterin a húsokban, a húskészítményekben, a tejben és a tejtermékekben is, ám jóval
kisebb mennyiségben, mint az előbbiekben. A máj szintén tartalmaz koleszterint, de értékes
vitamin- és mikroelem-tartalma miatt helye van az egészséges táplálkozásban.
Kerüljük az édességek rendszeres élvezetét és a bőséges cukrozást. Az édesség iránti termé-
szetes vágyat friss gyümölcsökkel elégítsük ki. A lekvárok és a befőttek cukortartalma nagy,
de kevesebb vitamint tartalmaznak, mint a friss gyümölcsök.
Végül kerüljük a túlzott sózást. Az élelmi anyagokban elegendő só van, az élelmiszerek jelen-
tős részében pedig túlságosan is sok. A húskészítmények, a sajtok, a konzervipari termékek sok
sót tartalmaznak, sőt még a kenyér is számottevő sóforrás, ezért legalább mi ne sózzuk tovább a

41
táplálékokat. A gyermeknevelés fontos része a helyes étkezési szokások kialakítása, hiszen azok
az egész további életre és egészségre meghatározó jelentőségűek. Azokat az ételeket, amelyeket
gyermekkorunkban megszerettünk és megszoktunk, később is örömmel fogjuk fogyasztani. Azo-
kat viszont, amelyeket bár egészségesek és finomak, de nem ismertük meg.
1.5. Az iskolai büfé fontossága
Az iskolai büfé mind nyitva tartásával, mind higiéniás körülményeivel messzemenőkig szol-
gálja a tanulók és az iskolai dolgozók igényeit. Nagy gondot kell fordítani a gyerekek táplálko-
zási szokásainak a kialakítására. Ne kapkodva, állva egyenek, mossanak kezet, használjanak
szalvétát. Palackos ásványvízből szénsavasat és szénsavmenteset is árulni kell. Ha van rá lehe-
tőség meleg italként helyben főzött, cukorral és citromlével ízesített teát árusítsunk. Szeszes ital
és dohányárú egyáltalán nem szerepelhet a kínálatban.

2. A tápanyagok
Tápanyagnak nevezünk minden olyan anyagot, amelyből a szervezet a működéséhez szük-
séges energiát vagy a növekedéséhez, illetve regenerálódásához szükséges építőanyagokat
nyeri. Ilyen szerves tápanyagok a fehérjék, a zsírok és a szénhidrátok. Emellett a tápanyagok
közé tartoznak az energianyerésre közvetlenül nem hasznosítható ásványi sók és a víz is. A
szervezet egészséges működése szempontjából alapvető a megfelelő mennyiségű és minőségű
tápanyag felvétele.
Az ember számára szükséges tápanyagokat 2 fő csoportra oszthatjuk:
1. Az energiát szolgáltató tápanyagokra (kalorigén) ide tartoznak a fehérjék, a szénhidrátok
és a zsírok.
2. Az energiát nem szolgáltató tápanyagokra (non kalirogén), melyeket a víz, az ásványi sók
és a vitaminok alkotnak.23
2.1. A fehérjék
A fehérjék megtalálhatók minden sejtben és szövetben, mivel szerepet játszanak az egész
emberi test működésében és felépítésében. A fehérjék láncszerű molekulák, a fehérjeláncok
láncszemeit hívjuk aminosavaknak. Az emberi fehérjékben körülbelül 20 különböző aminosav
fordul elő, ezek közül tizenkettőt képes az emberi szervezet önmagától előállítani. A többi nyol-
cat hívjuk esszenciális aminosavaknak. Mivel ezeket az emberi test nem képes önmaga előállí-
tani, ezeket a táplálékkal kell bevinni a szervezetünkbe. Fehérjeforrások: sovány húsok és hús-
készítmények, sovány tej és tejtermékek, valamint tojás. E három élelmiszercsoport olyan fe-
hérjéket tartalmaz, amelyeket a szervezet könnyen és hatékonyan hasznosít, amelyekben ele-
gendő mennyiségben vannak jelen a szervezet számára nélkülözhetetlen – esszenciális – ami-
nosavak. Minthogy testünk felépítésében az aminosavak meghatározó szerepet játszanak, ért-
hető, hogy minden életkorban elegendő mennyiségű és jó minőségű fehérjére van szükség, de
különösen gyermekkorban, a terhesség és a szoptatás idején, továbbá időskorban. A növényi
eredetű fehérjeforrások közül csak a szójakészítmények aminosav tartalma hasonlít az állati
eredetű fehérjékéhez, a többi növényi fehérje e tekintetben kevésbé értékes. A különféle növé-
nyi fehérjék szakszerű kombinációjával azonban hozzá lehet jutni a szükséges aminosavakhoz.24

23
http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A1panyag
24
http://www.hazipatika.com/taplalkozas/anyagcsere/cikkek/tapanyagokrol_feherjek/20000121114248
42
2.2. Szénhidrátok
A szénhidrátok biztosítják a szervezetnek a leghatékonyabb és a leggyorsabban felszabadít-
ható energiát. Ellátják a szervezetet rostanyaggal, ami a jó emésztést biztosítja, illetve sok ás-
ványi anyagot és vitamint tartalmaznak. A szénhidrátok glükogén formájában raktározódnak a
májban és az izomban. Amennyiben a glükogénraktárak feltöltöttek, a feleslegben bevitt szén-
hidrátok a májban zsírokká alakulnak. Túlságosan sok szénhidrát felvételénél a többlet elhízást,
a vér trigliceridszintjének emelkedését okozhatja, sőt a máj zsíros elfajulásához vezethet. Azon-
ban az arányosan bevitt szénhidrátok nem tekinthetők kövérséget okozónak. Ugyanis a szén-
hidrátokat először át kell alakítani zsírrá, ami meglehetősen energiaigényes folyamat. Ennek
során a szénhidrát mennyiségének mintegy negyede energiaszolgáltatóként használódik el, te-
hát ennyiből már nem lehet zsír. A zsírok ellenben ilyen „energiaköltség” nélkül, közvetlenül
raktározhatók. A magas szénhidráttartalmú ételek legalább 90%-a áll szénhidrátból, és keve-
sebb mint 5%-ban tartalmaz fehérjét és zsírt. Ezeket az ételeket igyekezzünk akkor fogyasztani,
ha keményen tréningezünk, így szükségünk van a fokozott szénhidrátbevitelre ilyenek pl. a
burgonya, a rizs, a makaróni, a cékla, a cukor, a méz, a mazsola.25
2.3. Zsírok
A zsír fontos energiát adó tápanyag. Jelentős szerepet tölt be szervezetünk működésében,
egészségünk megőrzésében. A zsírszövet testünk fontos energia tartaléka. Mechanikai védő-
szerepet tölt be azáltal, hogy mintegy beágyazza egyes szerveinket. A bőr alatti zsír jó hőszige-
telő, így segíti a szervezet állandó hőmérsékletének megőrzését. A táplálkozási ajánlások hang-
súlyozzák, hogy az energia felvétel legfeljebb 30 százalékát, de legalább 15 százalékát adja a
zsírbevitel. A túlzott zsírbevitel ugyanis betegségek előidézője lehet. Egyes daganatos megbe-
tegedések (mell, vastagbél) bizonyítottan összefüggésben vannak a mértéktelen zsírfogyasztás-
sal. A zsírbevitel mennyisége és minősége döntő szerepet játszik a szív-, és érrendszeri beteg-
ségek kialakulásában. Közismert az is, hogy az elhízás megelőzése, kezelése elsődlegesen a
zsírfelvétel csökkentése révén érhető el, többek közt, ha kerüljük a zsírban sült húsokat, zsíros
húsból készült ételeket, margarin, majonéz, rántások fogyasztását. Fontos a zsírok minőségére
is ügyelni. A növényi eredetű zsírok (pl. olivaolaj, napraforgóolaj, margarin) sokkal inkább
ajánlottak, mint az állati eredetű zsiradékok (pl. vaj, szalonna, tejföl). 26
2.4. Ásványi anyagok
A szervezet zavartalan működéséhez a vitaminok és ásványi anyagok megfelelő mennyisége
és aránya is elengedhetetlen. Az ásványi anyagokat és a nyomelemeket alapvetően az külön-
bözteti meg egymástól, hogy milyen mennyiségben vannak jelen a szervezetben. Az ásványi
anyagok nagyobb mennyiségük miatt viszonylag könnyebben megtalálhatók, a nyomelemeket
azonban – mint nevük is mutatja – csak nyomokban lehet kimutatni a szervezetben. A vitami-
nok nélkülözhetetlen szerves vegyületek, mert létfontosságú szerepet töltenek be számos
anyagcsere-folyamatban, így az immunvédekezésben, az enzimek működésében vagy a vér-
képzésben. Minden vitaminnak megvan a saját szerepe, így egymást nem pótolják és nem is

25
http://www.otletkonyha.hu/cikkek/egeszseges-elet/feherjek-es-szenhidratok/231/135/
26
http://www.elestar.hu/elelmiszer-lexikon/zsirok-olajok/
43
helyettesíthetik. Amennyiben hiányzik valamelyik vitamin, akkor károsodhatnak az anyag-
csere-folyamatok, végül kóros tünetek jelentkezhetnek.
2.5. A legfontosabb ásványi anyagok és szerepük
A kalcium szerepet játszik a csontok és a fogak felépítésében, nélkülözhetetlen az idegrend-
szer működéséhez, az ingerület továbbításához, a véralvadás megfelelő létrejöttéhez és az iz-
mok összehúzódásához. A megfelelő kalciumbevitelnek különösen gyermekkorban van nagy
jelentősége, mivel a csontok felépítése ekkor történik. A legfontosabb kalciumforrás: tojás,
zöldség, hüvelyesek, lazac, brokkoli.
A nátrium a szervezet só- és vízháztartásában nélkülözhetetlen, valamint részt vesz az ideg-
sejtek közötti ingerület átvitelben és az izomműködésben is. Megtalálható: konyhasóban, hús-
félékben tejtermékekben.
A kálium a szénhidrát anyagcserében játszik szerepet, nem megfelelő mennyiség esetén
izomgyengeség alakul ki.
A magnézium a csont- és fogképzéshez szükséges, de számos enzim alkotórésze is, ezen
kívül fontos szerepet játszik az ingerület átvitelben és az izom összehúzódásban. Legnagyobb
mennyiségben a csontrendszerben található. Magnézium tartalmú ételek pl. hüvelyesek, avo-
kádó, gabonafélék, mogyorófélék, rizs, magvak, kagyló, spenót, sütőtök.
A foszfor elsősorban a csontok, a fogak és a DNS alkotórésze, de nélkülözhetetlen az ener-
giatermeléshez is. A foszfor akkor rendelkezik optimális hatásfokkal, ha dupla mennyiségű kal-
cium áll rendelkezésre. A vas fontos összetevője az oxigén felvételéért és a szövetekhez történő
szállításáért felelős. Hiányában fáradékonyság csökkent fizikai teljesítőképesség lép fel. Forrá-
sai: sárgabarack, zsíros húsú halak, füge, lencse, hús, borsó, szárnyashús, kagyló. A cinknek
fontos szerepe van a sejtek regenerációjában, a sebgyógyulás folyamatában és a növekedésben.
A cink számos enzim alkotórésze, és szükséges a bőr egészségének fenntartásához is. For-
rásai: bab, gabonafélék, hús, szárnyashús, magvak. A fluor fő szerepe a csontok és fogak szi-
lárdságának biztosítása. A jód nélkülözhetetlen a magzat testi és szellemi fejlődéséhez, szerepet
játszik az alapanyagcsere szabályozásában és fontos alkotórésze a pajzsmirigyhormonnak. A
szelén amellett, hogy fontos enzimalkotó, antioxidáns hatása is ismert, vagyis megköti a szer-
vezetben keletkező, káros hatású szabadgyököket. Forrásai: hús, gomba, dió, szárnyashús, rizs,
magvak, kagyló, gabonafélék.
A-vitamin. Szerepe: nélkülözhetetlen a látáshoz, leköti a szabad gyököket, segíti a szövetek
regenerálódását. Fő forrása: spenót, sütőtök, sárgarépa.
B1-vitamin. Szerepe: segíti az idegsejtek működését és a szénhidrát-anyagcserét Fő forrása:
teljes kiőrlésű gabonafélék, dió, mogyoró.
C-vitamin. Szerepe: fontos a csont és kötőszövet növekedésében. Ha dohányzol, különösen
fontos a C-vitamin pótlása! Fő forrása: paprika, citrom, csipkebogyó, kivi, narancs.
D-vitamin. Szerepe: szükséges a fogak és csontok egészséges fejlődéséhez, továbbá kiegyen-
súlyozott idegrendszert és normális szívműködést biztosít. Fő forrása: halmájolajok, tojássár-
gája, élesztő, búzacsíra, zabpehely.

44
E-vitamin. Szerepe: védi a májat, fontos a hormontermelésben, a termékenység vitaminja,
ezért szexuális és nemi fejlődési zavarok gyógyítására használják. Fő forrása: növényi olajok,
csírák, olajos magvak, petrezselyem, spenót.27

3. Az anyagcsere-folyamatok
Anyagcserének nevezzük azt a komplex folyamatot, amely a szervezet számára szükséges
anyagok – tápanyagok, a légzéshez szükséges oxigén – felvételével, átalakításával, illetve a
szervezet számára nem hasznosítható anyagok – szén-dioxid, különböző bomlástermékek, sa-
lakanyagok – leadásával fenntartja a szervezet állandóságát és biológiai egyensúlyát. Az anyag-
csere-folyamatokat értelmezhetjük a szervezet szintjén (táplálkozás, légzés, kiválasztás), illetve
sejtszinten (sejtek transzportfolyamatai, sejtlégzés, fehérjeszintézis stb.). A sejtek anyagcseré-
jük során szénhidrátokat, fehérjéket és zsírokat égetnek el (oxidál), ezekből főként szén-dioxi-
dot, vizet és az élettani folyamatokhoz szükséges energiát termelnek. Szén-dioxid, víz és ener-
gia akkor is keletkezik, amikor a táplálék a szervezeten kívül ég el. A sejtekben azonban az
oxidáció nem egy lépésben végbemenő, pillanatszerűen lejátszódó reakció, hanem bonyolult,
lassú, több lépésből álló folyamat, melyet lebontásnak (katabolizmusnak) nevezünk. A lebontás
során az energia kicsiny, hasznosítható mennyiségekben szabadul fel. A szervezetben az ener-
gia különleges, nagy energiájú foszfátvegyületek formájában vagy egyszerűbb molekulákból
szintetizált fehérjékben, zsírokban és összetett szénhidrátokban tárolható. Utóbbi anyagok kép-
ződését felépítésnek (anabolizmusnak) nevezzük, mely nem energia felszabadulással jár, ha-
nem energiát igényel. A szervezet lebontó folyamataiban felszabadított energia a szervezet által
végzett munka, külső munka, hő vagy tárolt energia formájában jelentkezik.28

4. Az evés zavarai
4.1. Anorexia nervosa
Az anorexia (an-orexis ’hiányzó vágy’), ugyanakkor inkább arról szól, hogy az étvágyat
kontroll alatt tartja a beteg.
Tünetek:
 A kornak és a testmagasságnak megfelelő minimális testsúly fenntartásának visszauta-
sítása (legalább 15 százalékos súlyhiány).
 Intenzív félelem a súlygyarapodástól.
 Testképzavar; tehát a saját test súlyának vagy alakjának észlelése zavart szenved (má-
sok testének méreteit jól észleli).
 A menstruáció – legalább három egymást követő ciklus – kimaradása.
 Betegség tagadása
Szövődmények:
Alacsony testsúly, a testhőmérséklet csökkenése, a szívverés és a légzésszám kóros lecsök-
kenése, alacsony vérnyomás, száraz bőr, hajhullás, gyakran hiperaktivitás. A pszichiátriai be-
tegségek közül az anorexiának van a legnagyobb halálozási aránya.

27
http://vitamininfo.hupont.hu/18/asvanyi-anyagok-nyomelemek
28
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/az-egeszseges-eletmod/az-egeszseges-eletmod/
bevezetes-a taplalkozastudomanyba/az anyagcsere-folyamatok
45
4.2. Bulimia nervosa
A bulimia leginkább a falásrohamokkal jellemezhető, amelyeket valamilyen kompenzáló
viselkedés követ (önhánytatás, hashajtózás, túlzott testedzés).
Tünetek:
 Visszatérő falásrohamok (bizonyos időtartam alatt hatalmas mennyiségű étel elfo-
gyasztása, akár több tízezer kalória)
 A falásroham alatt kontrollvesztés érzése
 A falásrohamok miatt rendszeres kompenzáló módszerek
 Az alak és a testsúly az önértékelést eltúlzottan befolyásolja
 Nehezebb felismerni, mint az anorexiát, mivel a testsúly gyakran nem változik.
Szövődmények:
A hánytatás miatt bekövetkező gyomorrepedés és nyelőcsővérzés, fogszuvasodás, súlyosabb
esetben az elektrolit-háztartás felborulása, ezért szívritmuszavar.
4.3. Falászavar
Annyiban hasonlít a bulimiára, hogy kontroll nélküli falásrohamok jelentkeznek, viszont el-
maradnak a kompenzáló módszerek a súlygyarapodás megakadályozása érdekében, ezért a fa-
lászavarban szenvedők általában túlsúlyosak.
Az alábbi tünetek jellemzők a falászavarra:
1. Visszatérő falásrohamok, melyekre jellemző:
 Egy bizonyos időtartam alatt olyan nagy mennyiségű étel elfogyasztása, ami biztos,
hogy nagyobb, mint amit a legtöbb ember ugyanannyi idő alatt meg tudna enni.
 A falásroham alatt jelentkezik a kontrollvesztés érzése, tehát a beteg úgy érzi, hogy
nem tudja irányítani mit és mennyit eszik.
2. A falásrohamokat továbbá az alábbiak közül legalább három jellemzi:
 a szokásosnál sokkal gyorsabb evés
 evés a kellemetlen teltségérzésig
 nagy mennyiségű étel elfogyasztása éhségérzet nélkül
 magányos evés, mivel az igen nagy mennyiségű étel elfogyasztása miatt erős szégyen-
érzés alakul ki
 a túlevések után bűntudat, undor és lehangoltság jelentkezik
3. A falásrohamot nem követi kompenzáló viselkedés (pl. hánytatás, hashajtózás, túlzott
mértékű testedzés).
Fontos megjegyezni, hogy a falászavar esetén komplex terápiára van szükség, mely magá-
ban foglalja a pszichoterápiát (egyéni vagy csoportos), esetenként a gyógyszeres kezelést és a
célzott testsúlycsökkentő programot, mely elengedhetetlen része a kezelésnek.
4.4. Stresszorexia
A beteg napközben nem ér rá enni, este pedig azért nem eszik, mert félti az alakját. Előfordul
az is, hogy annyira kimerült, hogy nincs étvágya. Az anorexiával ellentétben itt nem szándékos
fogyásról és testképzavarról van szó, ők egész egyszerűen csak „nem érnek rá enni”, mindemel-
lett pedig a stressz étvágycsökkentő hatással van a szervezetre. A stresszorexia esetében többről
van szó stressz okozta fogyásnál. Az életszerepeiket összeegyeztetni igyekvő nők ugyanis a túl

46
nagy nyomás miatt háttérbe szorítják az elemi létszükségleteket, vagyis nem esznek, nem isz-
nak, csak a feladatra koncentrálnak.
Stresszorexiára utaló jelek:
 A táplálkozási szokások jelentős megváltozása
 Testsúlycsökkenés
 A kóros vitamin- és ásványi anyag hiányában bekövetkező hajhullás és körömtöredezés
 Az immunrendszer legyengülése miatti gyakori megbetegedések
 Kimerültség
 Fokozott ingerlékenység
 Rossz testi állapot miatti rosszullétek
 Konfliktuskezelési gondok
A stresszorexia kialakulhat a szerep átkonvertálása, maximalizmus, megfelelési kényszer mi-
att is. Jellemző módon a stresszorexiás embereknek sincs betegségtudata, így számukra termé-
szetesnek tűnik az, egész nap nem esznek, nem isznak, minek következtében kórosan soványak
lehetnek. Számukra az első a feladatok teljesítése, csak aztán jöhet a test „kiszolgálása”.
4.5. Orthorexia nervosa
Egészségesétel-függőség. Az orthorexia az egészséges ételekhez való megszállott ragaszko-
dást jelenti. Ez a ragaszkodás egyes esetekben azt is jelentheti, hogy az orthorexiában szenve-
dők akár képesek koplalni is, hogy ne kelljen „tisztátalan” ételt fogyasztani. Ritualizált étkezési
szokásokat alakítanak ki, mindennapjaik központi témája az evés és annak megszervezése. Az
ételekhez különféle speciális érzelmeket társítanak, mint pl. „mesterséges”, „egészséges”, „ve-
szélyes”. Az ételek származásának és összetételének ellenőrzése kényszeres jelleget ölthet. Ki-
zárólag olyan ételeket hajlandóak megenni, ami biztos vagy megszokott beszerzési helyről szár-
mazik (pl. biobolt vagy piac), továbbá ami nem tartalmaz a diétába nem illeszkedő összetevőt
(pl. adalékanyagot, mesterséges színezőt).
Az orthorexia kialakulása
Gyakran ártatlanul indul például abból, hogy a személy legyőzzön egy krónikus betegséget,
vagy javítsa általános közérzetét. Sokaknál megfigyelhető, hogy az eredménytelen orvosi ke-
zelések miatt a betegek alternatív gyógyászati megoldásokat keresnek, és ennek során találkoz-
nak az egészséges táplálkozási irányzattal.
Az orthorexia lehetséges testi szövődményei
Az orthorexia testi szinten megfigyelhető következménye az alultápláltság (élettani alultáp-
láltság) és a kóros vitaminhiány. Sok esetben megfigyelhető, hogy különböző „természetes”
vitaminkészítményekkel igyekeznek pótolni a hiányokat, ami gyakran a táplálékkiegészítő
gyógyszerek túlzott szedéséhez vezet. Az ortorexia azért természetellenes, mert épp az élet
egyik legfontosabb jellemzője, a sokféleség, a változatosság hiányzik belőle. Az állandó szo-
rongás, hogy valami ártalmasat eszünk, egyéb betegségeknek is forrása lehet (pl. hipochondria,
anorexia).29

29
http://babusabernadett.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=20&Itemid=24
47
5. A magyar konyha története
A magyar konyhaművészet gyökerei több ezer évre nyúlnak vissza. Ám manapság egyre
ritkábban találkozni olyan fogásokkal, amelyek valóban az évezredes, évszázados hagyomá-
nyos ízeket mutatják meg. E helyett a pirospaprikás, fekete borsos gulyást, csikóst, paprikás
imázst próbálják ránk erőltetni olyannyira, hogy már háziasszonyaink konyhájából is hiányoz-
nak az ősi fűszereink, még pontosabban fűszerszámaink, hiszen a fűszerezés minden esetben a
harmónia, az egyensúly visszaállítását, a gyógyítást is szolgálja, ha máshol nem is, akkor az
emésztőrendszerben. Minden ősi fűszerünk egyben gyógynövény is, ízük harmóniája egyide-
jűleg szolgál testi, érzelmi, gondolati egyensúlyunk megtalálásához.
Az ősi magyar fűszerekhez, ételekhez való visszanyúlás érdekében mogyoróhéjban tekint-
sük át a magyar konyha történetét.
Az ősi magyar konyha néhány jellemzője mai napig tetten érhető konyhaművészetünkben,
ilyenek pl. a következők:
Az általunk igazán ízletesnek tartott ételekben a pentaton (édes, savanyú, sós, keserű, csípős)
ízharmónia jelenik meg, melyből egyik íz sem „lóg ki”, nem válik dominánssá, s éppen ettől
élvezetes (pl. gondoljuk az igazi házi húsleves ízeire).
Legfinomabb ételeink egyetlen edényben készülnek, és ezek mindig leveses, szaftos fogások.
Nagyon sok az olyan tartalmas leves, ami főétkezésnek is beválik, pl. gulyásleves, babgu-
lyás, palóc leves stb.
Az ősmagyarok, a nyugati népeket több ezer évvel megelőzve, ismerték és alkalmazták a
szárított hús és tejpor készítését. Így egy ősmagyar lovas bőrzsákjában több liter levesnek vagy
tejnek megfelelő élelmet vihetett magával. Alkalmazták az aszalást és a füstölést is. A téli szál-
láshely körül gabonaféléket termesztettek: árpát, kölest, búzát. A főzéshez bográcsot használ-
tak, a sütéshez nyársat. A kásafélékből, a gabonákból tejben, vízben főtt kásákat, később kerek
köveken sütött lepényeket készítettek. Ezek a lepények átmenetet jelentettek a kenyér és a tész-
tafélék között. Az egyik legrégebbi tésztánk a galuska és a csipetke.
Ételeik ízesítéséhez előszeretettel használtak tárkonyt, csombort, kakukkfüvet, fokhagymát,
rozmaringot, zsályát, valamint gyümölcsöket (áfonya, fekete ribizke), és virágokat (ibolya, kö-
römvirág, rózsaszirom).
A magyar konyhában mai napig fontos étel-alapanyag a vöröshagyma, káposzta. A tej sava-
nyításával nyert kötő-, sűrítő- vagy éppen alapanyagok közül is a magyar tejföl és túró nem
csupán számos ételünk nélkülözhetetlen kelléke, hanem egyetlen más világkonyhában nem
használatos (tejszínt használnak általában). Mindmáig egyedülálló pl. a kovászos uborka elké-
szítési módja, máshol nem készítenek ilyen savanyúságot.
A reneszánsz korban Mátyás király konyhája nagy hatást gyakorolt a konyhaművészetre,
előtérbe került az élet élvezete, a finom fogások, ízletes lakomák, fantasztikus borok. Ebből a
korból már írásos receptek is maradtak fent.
A török hódoltság korában a magyar konyha visszaszorult Erdélybe, és erdélyi konyhaként
élt tovább. Az ásványi só elterjedése a konyhában is az erdélyi sóbányáknak köszönhető.
A paprikát Kolumbusz hozta magával Közép-Amerikából, az ebből készült megőrölt fűszer
az írásos emlékek szerint a XIX. században vált használatossá.30
30
http://e-s-a.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=59:magyar-konyha-tortenet&catid=34:
egeszseg-megorzes&Itemid=75
48
5.1. A magyar konyha jellegzetességei
Meg kell említenünk néhány szakács és vendéglő nevét, akik az elmúlt idők alatt jelentős
szerepet vállaltak abban, hogy gasztronómiánk korszerűvé, ugyanakkor hagyományőrzővé vált.
Marchal Jószef III. Napóleon konyhamestere volt. Görög Rezső a francia konyhaművésznek,
Escoffiernek volt munkatársa. Jelentős gasztronómia műveket hagytak ránk még: Gundel János
és leszármazottai, Wampetich Ferenc, Glück Frigyes, Standler Károly, Dobos C. József.
Más nemzetek konyháihoz hasonlóan a magyar konyha jellegzetességét a többféle alap-
anyag, a jellegzetes fűszerezés és sajátos konyhatechnológiai műveletek együttes hatása alakí-
tott ki.
Ennek megfelelően a magyar konyha alapvető jellemzői:
 a sertészsír, a vöröshagyma és a fűszerpaprika együttes használat
 a sertéshús és sertészsír domináns alkalmazása
 a tejföl nagymértékű felhasználása
 sajátos ételkészítési módok (pörköltalap készítés,rántással, sűrítés)
 sajátos fűszerezési eljárások
 magas szénhidráttartalmú köretek és főzelékek fogyasztása
A sertéshússal és zsírral készült ételek nagy számának a magyarázata a török időkre vezet-
hetők vissza. A sarcoló török katonák – mohamedánok lévén – minden más házi állatot elvittek,
csak a sertést hagyták meg. A sertészsír használata konyhánk egyik jellegzetessége. A sertés-
zsírt nálunk a szalonna kiolvasztásával, míg más népeknél préseléssel nyerik. A kiolvasztással
nyert zsír aromája különleges jelleget ad ételeinknek. A sertészsír fogyasztása a nehéz fizikai
munkát végző földműveléssel foglalkozó népeknél honosodott meg először. A sertészsír jól
tárolható, a következő évig kitartott. Az étolajat, a vajat, a margarint hidegkonyhai készítmé-
nyekhez, a diétás étkezésekben és a nemzetközi ételek készítésénél használják.
A vöröshagyma sok magyaros ételnek adja meg aromáját, sőt képezi alapját. A sertészsírban
történő pirítás során felszabadulnak a hagymában található illóolajok. A készítendő étel jellege
határozza meg, hogy a hagymát zsírban fonnyasztják halványan vagy aranysárgára pirítják, hi-
szen más-más ízhatás érhető el vele.
A fűszerpaprikát a régi magyar konyhákon nem ismerték, használata csak lassan terjedt el.
A sertészsírban pirított vöröshagymához adva, optimálisan oldódnak ki a paprika íz- és szín-
anyagai. Ez az úgynevezett pörköltalap, amit magyaros ételek jelentős részénél pörköltek, gu-
lyások, paprikások, tokányok készítésénél alkalmaznak. A felsorolt ételekhez fűszerként a fok-
hagyma pépszerű keverékét adják, valamint a pörköltek készítésének sajátos technológiája, a
rövid lén történő párolás, a többszöri zsírjára pirítás adja az ételeknek a sajátos ízt, magas élve-
zeti értéket.
Káposztás ételeink, a tökfőzelék, a töltött tök elmaradhatatlan fűszere, a finomra vágott friss
kapor. Különleges illatot, aromát ad, ha közvetlenül tálalás előtt hintik az ételre. A sertészsírral
történő főzésből adódik konyhánknak az a sajátossága, hogy bátran fűszerez. Az a jó fűszerezés,
ahol a fűszerek aláfestik, kihangsúlyozzák az ételek egyéni ízét.
A fűszereknek azokat az anyagokat tekintjük, melyek ételeinknek és italainknak kellemest
ízt, illatot adnak. Nem tápértékeik, hanem az élvezeti értéket növelő hatásaik miatt tesszük az
ételeinkben. A fűszerek az ételek nyers ízét tompítják, finomítják, teszik. Az étel jellegével
összhangban álló fűszerezés a szakács feladata.

49
Tejfölből a magyaros főzési móddal dolgozó konyha az átlagosnál nagyobb mennyiséget
használ, de a tejszín is jellegzetes ételízesítőnk. A tejföl jól harmonizál a paprikás csirke, a
borjú, a bárány ízanyagaival. Sok levesünk, mártásunk, főzelékünk készül tejföllel és gyakran
díszítésként is használjuk.
Hentesáruink egy része világhírnévre tett szert. Ilyenek a gyulai kolbász, a téli szalámi, a
magyar sonka, a füstölt szalonna, amelyek ugyancsak hozzájárultak ételeink kitűnő ízéhez. A
füstölt szalonna kiolvasztva nagymértékben befolyásolja az ételek ízét, de szalonnával tűzdelik
a pulykát, a vadételeket. Választékos a magyar konyha leveseinek kínálata, az elkészítési mó-
dok és a felhasznált alapanyagok terén egyaránt. A levesek egy részét és a főzelékeket rántással
sűrítjük. Ez a fajta ételkészítési mód jószerint csak a magyar konyhára jellemző. A rántás meg-
olvasztott sertészsír – vagy egyéb zsiradék – és ugyanennyi finomliszt keverékével készül. A
lisztet a felmelegített zsírban az étel jellegének megfelelően megpirítjuk. A rántást a tűzről le-
véve hideg vízzel felengedik és simára keverik.
A levesek között sok laktató egytál jellegű (pl. Jókai bableves, palócleves) található, mely a
főfogás szerepét is betöltheti. Természetesen készülnek könnyebb zöldség-, püré-, krém- és
gyümölcslevesek is.
Salátáinkat sós, ecetes lével készítjük és általában húsételekhez savanyúságként fogyasztjuk.
Sok más nemzet konyháján cukor nélkül, olajjal készítik a salátaöntetet és gyakran önálló fo-
gásként fogyasztják.
A nagy választékban készült tésztafélék gasztronómiánk büszkeségei. Gyúrt tésztából ké-
szülnek a levesbetétek, az édes és sós tészták. A sós tészták /káposztás, sonkás kocka/ befejező
fogásként való fogyasztása a magyar konyhára jellemző. A burgonyatésztából különféle gyü-
mölccsel töltött gombócok készülnek. A palacsinták, a rétesek, a vargabéles, a kelt tésztából
készült aranygaluska, fánkok, valamennyi ízletes, tápláló befejező fogások.
Szót kell ejteni a cukrászatról is, ami szerves része a magyar gasztronómiának. A Dobos-
torta, a Rigó Jancsi, a somlói galuska, a Gerbaud szelet, a Rákóczi túróslepény, a Szapáry torta
a legismertebb készítményei a magyar cukrászatnak.
Ételeinket az egészséges, korszerű táplálkozás szerint is értékelnünk kell. A magyaros ételek
változatosak, jó ízűek, a külföldiek számára érdekesek, de a korszerű táplálkozás követelmé-
nyeinek sokszor nem felelnek meg. Ez főleg a magas sertészsír, szénhidráttartalom és erős fű-
szerezés miatt van. A méregerős, zsírban úszó étel úgy gasztronómiai, mind táplálkozástani
szempontból helytelen.
5.2. Hazánk tájegységeinek étkezési szokásai, ünnepi hagyományai
A paraszti rétegek között nagy táplálkozási különbségek voltak. A szegények elsősorban
növényi ételeket ettek, így pl. kásaféléket, kukoricát, kölest, hajdinát, burgonyából készült éte-
leket, gyúrt és kifőtt tésztákat. A hús elsősorban sertéshúst jelentett, tájegységenként változóan
birkát vagy baromfit főztek, vasárnaponként vagy ünnepnapokon. Marha- vagy borjúhúst in-
kább csak lakodalmakkor ettek. A sütemények készítése is jeles ünnepekhez kapcsolódott. A
különböző vallások előírásai is befolyásolták mikor mit ettek. A hagyományos paraszti ételek
az adott tájegység jellegzetes ízeit képviselik és átalakítva, finomítva, korszerűsítve megtalál-
hatók az éttermek, vendéglők étlapjain.

50
5.3. Észak-Magyarország
Itt él a palóc népesség, akiknek a táplálkozásában nagy szerepe volt a különféle kásából,
lisztből készült ételeknek. Egyik kedvelt ételük a sült pép, más néven görhe vagy málé. Kuko-
ricalisztből készül tejjel leforrázva, majd kizsírozott tepsibe öntve, sütőben megsütve. A sütés
után szeletelve tálalják.
A burgonya ezen a tájon előbb kapcsolódott be a néptáplálkozásba, mint az Alföldön. Ma is
szívesen fogyasztják a burgonyából készült ételeket. Legismertebb a tört pép vagy krumpli-
ganca: főtt összetört burgonyaliszttel, tejjel elkeverve, fölforrósítva. Tepertős, túros változata
is ismert.
Levesek a napi étrendben mindig szerepelnek. Legegyszerűbb leves, amikor a kifőtt tészta
levét ízesítik pirított hagymával, fűszerezik paprikával, esetleg berántják, és betétként csíkot –
metéltre vágott tésztát – tesznek bele. Ez az úgynevezett „maga levi”.
A húsok közül a legnagyobb jelentősége a disznóhúsnak volt és van is. Húsvétra, lakoda-
lomra szokás birkát vágni. Néhány jellegzetes étel: húsos, juhtúros kukoricatekercs, legényfogó
krumpli talpas, lábatlan tyúkhúsleves, mátrai töltött sertéscomb.
Észak-Magyarországhoz mint tájegységhez tartozik a Matyóföld, ahol a matyó népcsoport
lakik Mezőkövesd központtal. Szegény emberek éltek évszázadokon keresztül ezen a vidéken,
akik a rendelkezésükre álló, egyszerű alapanyagokból remekműveket tudtak alkotni az ételké-
szítés terén.
Ételeik elkészítésénél nélkülözhetetlen a vöröshagyma, ottani szóhasználat szerint a veres
hagyma. Sokféleképpen darabolták, szeletelték, aprították, metélték vagy reszelték, attól füg-
gően, milyen étel készítéséhez használták fel.
A talaj és éghajlati viszonyoknak köszönhetően ezen a tájon nagyon népszerűek a különböző
káposztaételek. Az édes káposztát párolva, egy kis ecettel savanyítva főtt és sült húsok mellé
savanyúság helyett adták, de savanyítva töltelékkel, káposztástésztának, hajdúkáposztának,
korhelylevesnek is készítették.
Érdemes még megemlíteni a babot, amelyre szegény helyen gyakran még rántás sem jutott,
de így megfőzve sóban, vízben is ehető volt. Babból készítették a karácsonyváró böjti levest,
amely sárgarépával együtt puhára főzött bab. Elkészülte előtt melegített tejjel engedték föl bő
lére. Máskor malackörömmel főzték a bablevest, de készítettek belőle főzeléket, babfasírtot is.
A kukoricamálé kukoricaliszt tejjel leforrázva, egy kis cukorral édesítve. Letakarva hűvös he-
lyen állni hagyták, hogy csipásodjék. Ezután olajozott tepsibe öntötték és forró kemencében
megsütötték.
Nagy esemény volt télen a disznóölés, amely ellátta a családot szinte egész évre sózott-füs-
tölt hússal, szalonnával. Néhány disznótoros étel: füle-farka pörkölt, majoránnás húsos metélt,
tarhonyás sertéstüdő, savanyúvese stb.
5.4. Alföld
Az Alföldön élő lakosság ősei nagyobbrészt pásztorkodással foglalkoztak – részint kunok és
jászok – művelték a tanya körüli földeket. A Duna, a Tisza és a Kőrösök mentén virágzott a
halászmesterség. Az életmód, a fellelhető nyersanyagok meghatározták az étkezést, az ételek
készítésének módját is. Nem véletlenül alakult ki – a még ma is kedvelt – bográcsban főzés. Az

51
állataikat legeltető pásztorok a pusztában csak úgy jutottak meleg ételhez, ha megfőzték ma-
guknak. Ugyancsak szabad tűzön, bográcsban készítették el ételeiket a halászok vagy a mező-
gazdasági munkát végzők, akik nyáron a nagy munkák idején gyakran a mezőn aludtak.
Egy alföldi mondás szerint a magyar ember annyira kedveli a szalonnát, hogy:„reggelire
kenyér van szalonnával, ebédre szalonna van kenyérrel, vacsorára a kettő együtt”. Szívesen
sütik meg a szalonnát szabad tűzön, nyársra szúrva. Valóságos rítusa alakult ki a sütésnek, ami-
kor a parázsló tűz fölött forgatott szalonna zsírját kenyérre csepegtetik.
A Kiskunság része az Alföldnek, az ide betelepült kunok szívesen főztek burgonyát, krumpli
kását füstölt kolbásszal és krumplis palacsintával. A káposztát is sokféleképpen készítik el, té-
lire metéltre vágva savanyítják vagy vermekbe rakják a fagy elől.
Szeged környékén ma is őrzik azokat a hagyományokat, amelyek évszázadok alatt alakultak
ki. Szegedről mindenkinek a halpaprikás jut az eszébe, amelyet a tiszai halászok készítenek.
Bográcsban a Tisza partján a Tisza vizével főzték a halpaprikást, amit csak az idegenek hívnak
halászlének. A hal fontos alapanyaga az e vidéken élők étrendjének, sokféle változatban készí-
tik el.
Az egész Alföldön elterjedt, de Szeged környékén különösen a török eredetű tarhonya, ame-
lyet e század közepéig a háziasszonyok otthon készítettek, fatörzsből vájt gömbölyű fenekű
teknőben. Sokszor hónapokig voltak otthonuktól távol a hajósok, fuvarosok, kubikusok, pász-
torok, ilyenkor vászonzacskóba kötve vitték magukkal a száraztarhonyát, amelyből rövid idő
alatt bográcsban ízletes ételt készíthettek /tarhonyalevest, tarhonyás krumplit, sűrűtarhonyát,
tarhonyás bürgepaprikást /.
E vidék különlegessége a „marhaállás”, a marha fejéből és lábából főzött kocsonya. A Tarhó
szó bizonyára nem sokat mond a más tájon élőknek, ha azt mondjuk: joghurt, rögtön kiderül,
mi ez.
Az édes, foszlós kalács itt is ünnepekkor kerül az asztalra, húsvétkor, halottak napján, lako-
dalmak alkalmával.
A szegénység tápláléka volt a köleskása, a tönkölykása, a csicsóka, ezeket ma már sehol nem
fogyasztják, megmaradt viszont az árpakásával készült töltött káposzta, a „szárma”.
A Felső-Tiszavidék, a Nyírség paraszti táplálkozása sok hasonlóságot mutat az alföldi, du-
nántúli, palóc konyhával, de persze különbségek is vannak, amelyek elsősorban az éghajlati,
domborzati adottságokból, a kialakult, eltérő szokásokból adódnak. A halászok, vadászok,
pásztorok, erdei emberek itt is a legegyszerűbb ételeket főzték, bográcsban készítették el a pap-
rikást, a gulyást, a pörköltet.
A pergelt leves egyszerűen, gyorsan megfőzhető egytál étel. A bográcsban a füstölt szalonna
kiolvasztott zsírjában a vöröshagymát megpirították, felengedve krumplit és egy kevés száraz-
tésztát tettek bele. Ugyancsak száraztésztával, bográcsban főzték a percek alatt elkészíthető tej-
levest.
5.5. Dunántúl
A Dunántúlt vizsgálva vegyes képet kapunk a táplálkozást és az ételek készítését illetően.
Ezen a részen erősebben érezteti hatását a német, de főleg az osztrák konyha.

52
A Balatonban található sokféle, jóízű hal nyilvánvalóan befolyásolja a vízhez közel élők
étkezését. Méltán kedvelt a pikáns balatoni halászlé, de ugyancsak kedveltek a roston és nyár-
son sült halak. Legismertebb a balatoni fogas, amely hófehér és igazán ízletes húsával világhí-
rűvé vált. 31

Ellenőrző kérdések
1. Határozza meg az egészséges táplálkozás fogalmát!
2. Miért fontos az egészséges táplálkozás a gyermek életében?
3. Mit nevezünk tápanyagoknak?
4. Jellemezze a szénhidrátokat, a fehérjéket és zsírokat!
5. Melyek a legfontosabb tápanyagok és mi a szerepük?
6. Sorolja fel és jellemezze az evés zavarait!
7. Mondja el a magyar konyha történetét!
8. Sorolja fel a magyar konyha legalapvetőbb jellemzőit!
9. Melyek a magyar konyha jellegzetességei tájegységek szerint?

Fogalomtár
Életmód: Életmódnak nevezzük szokásainkat, körülményeinket, amelyek jellemzők ránk és
meghatározzák egyéniségünket. Az egészséges életmódhoz tartozik az egészséges táplál-
kozás, mozgás is. Amennyiben nem figyelünk oda az egészségünkre, a káros hatások
megemelkedése kockázati tényező a betegségek kialakulására.32
Az egészséges táplálkozás fogalma: Az egészséges táplálkozás a különféle ételek és italok
megfelelő arányban és mennyiségben, kellő változatossággal történő rendszeres fogyasz-
tása.
Tápanyag: Tápanyagnak nevezünk minden olyan anyagot, amelyből a szervezet a működésé-
hez szükséges energiát vagy a növekedéséhez, illetve regenerálódásához szükséges épí-
tőanyagokat nyeri. Ilyen szerves tápanyagok a fehérjék, a zsírok és a szénhidrátok. Emel-
lett a tápanyagok közé tartoznak az energianyerésre közvetlenül nem hasznosítható ásvá-
nyi sók és a víz is. A szervezet egészséges működése szempontjából alapvető a megfelelő
mennyiségű és minőségű tápanyag felvétele.33
Az anyagcsere-folyamatok: Anyagcserének nevezzük azt a komplex folyamatot, amely a szer-
vezet számára szükséges anyagok – tápanyagok, a légzéshez szükséges oxigén – felvéte-
lével, átalakításával, illetve a szervezet számára nem hasznosítható anyagok – szén-di-
oxid, különböző bomlástermékek, salakanyagok – leadásával fenntartja a szervezet állan-
dóságát és biológiai egyensúlyát. Az anyagcsere-folyamatokat értelmezhetjük a szervezet
szintjén (táplálkozás, légzés, kiválasztás), illetve sejtszinten (sejtek transzportfolyamatai,
sejtlégzés, fehérjeszintézis stb.).34

31
http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/haztart/gasztro/html/2fejezet.htm
32
http://109.74.55.19/tananyag/tananyagok/kornyezet,%20egeszseg,%20apolas/1_2328_001_101231.pdf
33
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/az-egeszseges-eletmod/az-egeszseges-eletmod/az-
egeszseges-taplalkozas/bevezetes-a-taplalkozastudomanyba
34
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/az-egeszseges-eletmod/az-egeszseges-
eletmod/bevezetes-ataplalkozastudomanyba/az-anyagcsere-folyamatok
53
A fehérjék: A fehérjék szerepet játszanak az egész emberi test működésében és felépítésében.
A fehérjék láncszerű molekulák, a fehérjeláncok láncszemeit hívjuk aminosavaknak.
A zsírok: A zsír fontos energiát adó tápanyag. Jelentős szerepet tölt be szervezetünk működé-
sében, egészségünk megőrzésében. A zsírszövet testünk fontos energia tartaléka. Mecha-
nikai védőszerepet tölt be azáltal, hogy mintegy beágyazza egyes szerveinket. A bőr alatti
zsír jó hőszigetelő, így segíti a szervezet állandó hőmérsékletének megőrzését.
A szénhidrát: A szénhidrátok biztosítják a szervezetnek a leghatékonyabb és a leggyorsabban
felszabadítható energiát. Ellátják a szervezetet rostanyaggal, ami a jó emésztést biztosítja,
illetve sok ásványi anyagot és vitamint tartalmaznak. A szénhidrátok glükogén formájá-
ban raktározódnak a májban és az izomban.

Felhasznált irodalom
Ábrahám Á., Csatordai S. (2006): Óvodások iskolások táplálkozási szokásai. Védőnő 16. évf.
6. sz. 35-39.
Elmadfa, I. (2009): European Nutrition and Health Report.
Barry, M Popkin, (2006): Global nutrition dynamics: the world is shifting rapidly toward a
diet linked with noncommunicable diseases. American Society for Clinical Nutrition.
84. 289-298.
Tompa A. (2009): A primer prevenció helyzete hazánkban. Népegészségügy, 87(4): 256-264.
World Health Organization (2003): The World Oral Health Report.
WHO/NMH/NPH/ORH/03.2.
http://www.who.int/oral_health/media/en/orh_report03_en.pdf?ua=1
World Health Organization (2006): http://www.who.int/whr/2006/whr06_en.pdf

54
Dr. Müller Anetta

IV. KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉG


1. A környezet és egészség
Az egészséges életmód megvalósításához nélkülözhetetlen tényezőként nevesíthetjük a
tiszta, egészséges környezetet. Csak akkor tudjuk az egészségünket megőrizni, megtartani,
amennyiben egészséges környezetben éljük mindennapjainkat.
Ezt a felfogást vallják a wellnesskoncepciók is, melyek a WHO egészség definíciójára ala-
poznak, miszerint az egészség: nem csupán a betegségektől mentes állapot, hanem „testi, lelki
és szociális jólét állapota”, kiegészítik egy környezeti elemmel ezt.

TÁRSASÁG

Szociális kapcsolatok
TEST
SZELLEM Testi fitness Meditáció
LÉLEK
Táplálkozás, Pihenés,
Saját felelős-
diéta ség
Stressz-
menedzsment
ősség
Beauty Szellemi
testápolás aktívitás

Környezetre való fogékonyság

KÖRNYEZET
Környezetre való fogékonyság
1. ábra. Wellnessmodell
Ez a wellness modell felhívja a figyelmet a wellness legfontosabb alappilléreire: a testi, lelki
és szociális jó közérzetre, mely az egészség definíciójával analóg, azonban ennek a hármas
egységnek a megvalósulását egy feltételhez köti: a környezethez. A szerepét, abban látja, hogy
csak egészséges, tiszta természeti környezetben valósulhat meg mindez.
A környezet tisztasága az emberi egészség és jólét szempontjából alapvető fontosságú. Az
emberi egészség és a környezet közötti viszony azonban meglehetősen összetett. A legismer-
tebb egészségügyi hatások a környezeti légszennyezéshez, a rossz vízminőséghez, valamint az
elégtelen higiéniai feltételekhez köthetők. Napjainkban a veszélyes vegyi anyagok és a zaj is
egyre inkább súlyosbodó környezeti és egészségügyi problémaként jelentkezik. Az emberi

55
egészségre hatással van az éghajlatváltozás, a sztratoszféra ózonrétegének elvékonyodása, a
biodiverzitás csökkenése, valamint a talajminőség romlása is. 35Mielőtt megnéznénk az egész-
ség és környezet összefüggéseit, nézzük meg a környezet fogalmát, definícióját. Az ember kör-
nyezete alatt a bennünket körülvevő világnak azt a részét értjük, amelyben élünk és tevékeny-
séget fejtünk ki. Ez a környezet térbeliségét tekintve gyakorlatilag azonos az élővilág életteré-
vel, a bioszférával, amely a földkéregnek (litoszféra), a vizeknek (hidroszféra) és a légkörnek
azt a részét foglalja magában, amelyet az élő szervezetek benépesítenek. Ezen kívül környeze-
tünknek kell tekinteni a világűr közvetlenül a Földdel érintkező részét is.36

TELEPÜLÉSI
KÖRNYEZET
Települések
(lakóterületek)
ipartelepek A TÁJ
A FÖLD
mezőgazdasági te- védett természetes
alapkőzet rületek
közlekedési útvona- táj
ásványvagyon
lak nem védett kultúrtáj
barlangok
termőföld, talaj
domborzat

AZ EMBER
KÖRNYEZETE
AZ ÉLŐVILÁG
A VÍZ Növényvilág
felszín alatti vizek állatvilág
felszíni vizek mikroorganizmusok
A LEVEGŐ
alsó légkör
felső légkör

2. ábra. A környezet elemei


Más értelmezésben: A környezet fogalma szorosan kapcsolódik a rendszer fogalmához. A
két fogalom egymás nélkül nem is definiálható. A környezet a rendszerre ható tényezők ösz-
szessége. Egy konkrét rendszert pedig úgy definiálhatunk, ha felsoroljuk (vagy más módon
meghatározzuk) elemeit és megadjuk, hogy az elemek között milyen kapcsolatok (hatások és
kölcsönhatások) léteznek. A rendszer az elemeinek és a köztük lévő kapcsolatoknak az összes-
sége. A rendszer és környezete kapcsolatát komplementernek tekintjük. Egy rendszer definiá-
lásakor meghatározzuk annak környezetét, és a környezet is meghatározza a rendszert.37

35 (http://www.eea.europa.eu/hu/themes/human)
36 (http://www.uni-miskolc.hu/home/web/wwwkoh/www/hun/kemiai_int/kollegak/o_banhidi/k_vede-
lem_1.pdf)
37
(http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6rnyezet)
56
Ez alapján, amennyiben az ember környezetét szeretnénk definiálni, meg kell nézni a rend-
szerre (emberre) ható tényezőket. Így az egészségünket, életminőségünket befolyásoló ténye-
zők az alábbiak (Diricziné, 2010, Ambrus-Varsányi, 2011).
 Környezet, környezeti ártalmak
 genetikai adottságok
 egészségügyi ellátás
 életmód.
Az egyén biológiai adottságai: genetikai öröklött tulajdonságok (ellenálló képesség, alkat),
életkor, nem; öröklött betegségek, hajlam;
Az egyén életmódja: feltételek, lehetőségek (szociális helyzet, anyagi tárgyi feltételek),
szükségletek (önmegvalósítás szükséglete, létszükségletek, érdekek, életcélok), indítékok (he-
lyes belső értékrend), táplálkozás, élvezeti szerek fogyasztása, testmozgás, stressz, relaxálás,
egészséget károsító (rizikófaktorok) vagy erősítő életmód, szenvedélybetegségek;
Környezeti tényezők, hatások:
a) természeti környezet (levegő, víz, talajszennyezés, zaj, hulladékok)
b) társadalmi környezet (kultúra, szociális támogatási rendszer stb.)
c) gazdasági feltételek (munkanélküliség, gazdasági válság, nemzeti egészségvédő
programok).
Az egészségügyi ellátás rendszer, annak megléte avagy hiánya: szűrővizsgálatok, védőoltá-
sok, egészségnevelés.
A magyar lakosság egészségi állapota mind a környező országokhoz, mind az Európai Unió
országaihoz viszonyítva igen rossz. Kedvezőtlen jelenség a népesség 1981. óta tartó fogyása,
amely a lakosságszám mintegy 6,3 %-os csökkenéséhez vezetett az elmúlt két évtizedben. A
születéskor várható átlagos élettartam hat évvel alacsonyabb, mint az EU átlag. A vezető halál-
okok miatti korai halálozás férfiak esetében 2,2-3-szorosa az EU átlagnak; nők esetében a ke-
ringési betegségek miatti halálozás 3,5-4-szeres, a rosszindulatú daganatok miatti halálozás
másfélszeres, a tüdődaganatok miatti halálozás pedig kiemelkedően magas, 3,5-szeres. Nem-
zetközi felmérések szerint a halálozások 14-16%-át környezeti hatásokkal összefüggő megbe-
tegedések okozzák. A 90-es évek gazdasági szerkezetváltása számos település levegőszennye-
zettségének csökkenését eredményezte, amelynek pozitív egészségügyi hozadéka a statisztikai
elemzésekből világosan látható. Emellett sajnos – a világtendenciához hasonlóan – hazánkban
is folyamatosan nő az allergiás, asztmás betegek száma. A nyilvántartott szénanáthás betegek
száma az elmúlt tíz évben megtízszereződött, míg az asztmásoké háromszorosra nőtt jelenleg
az allergiások száma 2 millióra becsülhető hazánkban. Magyarországon különösen nagy kör-
nyezet-egészségügyi kihívás a rendkívül erősen allergizáló pollent termelő parlagfű mértékte-
len elszaporodása.
Az ivóvíz által közvetített fertőző megbetegedések száma a ’90-es évek második felében
igen jelentősen lecsökkent. A nitrát tartalom miatti methemoglobinémia esetek száma a ’90-es
évek második felétől évi tíz körüli. Az ivóvíz arzéntartalma és a lakosság körében előforduló
egyes daganatos és egyéb megbetegedések közötti összefüggés feltárása további vizsgálatokat
igényel. A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram keretében nemrég elvégzett elem-
zés a vese- és hólyagrák vonatkozásában nem erősítette meg a pozitív összefüggés irodalmi
adatok alapján fennálló hipotézisét.

57
A régóta ismert környezetszennyező hatások mellett új tényezők jelentek meg, amelyek ha-
tása még nem kellően ismert. A környezet-egészségügyi kutatások fejlesztése, kiterjesztése te-
hát elengedhetetlen. Kiemelt kutatási területek: külső és belső téri levegőminőség és a légúti
megbetegedések közötti kapcsolat, az ivóvíz-szennyezők és összetevőik hatásai, a toxikus és
daganatkeltő vegyi anyagok hatásai, a hulladékok minősítésének szempontjai.
1.1. Környezeti elemek változásainak hatása az emberi egészségre
A környezeti tényező közül az egészség szempontjából az egyik legjelentősebb hatása a le-
vegő szennyezettségének van. A különböző légúti betegségek kialakulásának egyik oka vagy
súlyosbító tényezője a légszennyezés (Várkonyi, 2000).
A légkör összetételének, benne az antropogén szennyeződéseknek mindenki ki van téve, így
a légszennyezés problematikája és ennek ismerete minden ember számára fontos. A légszeny-
nyezés meghatározása a WHO (Világ Egészségügyi Szervezete) szerint akkor definiálható, ha
a légköri nyomanyag nagy mennyiségben, hosszú ideig tartózkodva jelen van a légkörben és
így az élővilágra, vagy az anyagi javakra kifejti káros hatását, vagy hozzájárul a káros hatások
kialakulásához. A WHO közelítése szerint azt is légszennyezésnek kell tekinteni, ha az ember
egészségére ugyan nem fejt ki káros hatást, de a közérzetét hátrányosan befolyásolja.
A levegőben megtalálható szennyezőanyagokat különböző szempontok szerint csoportosít-
hatjuk: a halmazállapotuk, a szennyezőanyagok eredete, a kémiai folyamatban való részvétele
valamint az emberi egészségre gyakorolt hatásuk szerint. Nézzük meg az emberi egészségre
gyakorolt hatásuk szerint a szennyező anyagok csoportosítását, melyek lehetnek (Anda –
Burucs– Kocsis, 2011).
 kellemetlen légszennyezők: koncentrációjuk alacsony, és mérgezést nem okoznak, a köz-
érzetünket negatívan befolyásolhatják,
 nem toxikusak, mint a CO2, amely nem tud olyan magas koncentrációban lenni a környe-
zetünkben, hogy az károsítsa egészségünket,
 toxikusak: pl. a klór, CO, melyek már alacsony koncentrációban is mérgező hatásúak,
 karcinogének: pl. illékony szerves vegyületek (VOC), policiklikus aromás szénhidrogé-
nek (PAN),
 mutagénok: pl. dioxin.
A levegő nagymértékű szennyeződése az ipari forradalommal indult meg. A szmog szó ere-
detileg a London típusú füstköd leírására szolgált, melyben a füst és a köd elnevezések össze-
kapcsolásával hozták létre a „szmog” nomenklatúrát (smoke + fog). Leírásának színhelyén
Londonban gyakori vendég volt a szmog a múlt század végéig, a 80-as évekig. A halálozási
ráta növekedését már a korábbi szmog helyzetekben is észrevette néhány orvos. Komolyan
azonban 1952 előtt nem foglakoztak vele.
1952-ben, a „Nagy Londoni Szmog” idején a többlet halálesetek száma elérte az 1866-os
utolsó kolera idején tapasztaltat. Egyes becslések szerint 1 hét leforgása alatt 4000, mások sze-
rint 12000 többlet halálesettel kellett szembenézni, mely a légszennyeződés nagymértékű emel-
kedésével és tartóssá válásával hozható összefüggésbe. Magyarországon a légszennyezés, az
extenzív iparosítás időszakában érte el csúcspontját vagyis a 60-70-es években, és ez a szeny-
nyeződés bizonyos szennyezőanyagok esetében napjainkban is fokozódik (Dési, 2003). A le-
vegőszennyeződés jelentős hatással van az emberi egészségre. Az egyes szennyezőanyagok
szervezetre gyakorolt hatásáról ír Dési több munkájában is (Dési, 1999, 2003).
58
Füstköd: antropogén és meteorológiai tényezők együttes hatása által jön létre, minden eset-
ben a légszennyező anyagok extrém mértékű helyi feldúsulásával jár.
Sztratoszférikus ózonréteg ritkulása: következtében megnő a földfelszíni UV-sugárzás in-
tenzitása, a rövidhullámú sugarak felszíni részaránya, hatására megnő a bőrrák és a szürke-
hályog gyakorisága.
Üvegházhatás növekedése: súlyos ökológiai következményeket okozhat.
Éghajlatváltozás: befolyásolja környezetünk alakulását, közérzetünket, egészségünket, be-
tegségeink kialakulását.
Fronthatások: főként az ember vegetatív idegrendszerét befolyásolják.
Savas esők megjelenése: a talaj, vizek savasodása.
Az élővilág károsodása, egészség-károsodások: krónikus bronchitis, légcsőhurut, asztma,
allergia, tüdőtágulás.
Az aeroszolok biológiai hatásával akkor kell számolni, ha azok átmérője 5 μm-nél kisebb,
mivel ezek jutnak a léghólyagokba. A levegőben számos biológiai komponens, baktérium,
gomba, spóra, pollen, vírus lebeg, vagy varicellás betegről leváló vírusos pörkök, féregpeték,
ezek az aeroplanktonok. A levegőszennyeződés következtében létrejövő deprimált immunrend-
szer, a csökkent rezisztencia is hozzájárulhat a fertőzés erősödéséhez és terjedéséhez. Az aero-
szolok egészkárosító hatása a felső légúti és kötőhártya ingerlő hatására erősödik. A lentebb
hatoló szemcsék pneumoconiosist is okozhatnak, mint a városi levegőben fellelhető azbeszt-
rostok. Vannak részecskék, amelyek radioaktív izotópokat vagy policiklikus szénhidrogéneket
abszorbeálhatnak, ezek daganatos megbetegedésekben játszhatnak szerepet. A nitrogén-oxidok
károsító hatása sokrétű, pl. irritálják a nyálkahártyát, gátolják a sejtek csillómozgását, fokozott
nyáktermelést okoznak, a hízósejtek degranulációja következtében hisztamint szabadítanak fel,
csökkentik a keringő ellenanyag termelését, károsítják a kollagénrostokat. Nedvességgel rea-
gálva a tüdő szöveteit erősen roncsolja, a vérerek erős tágulását okozza. Belégzéskor a hemog-
lobin nitrozil-hemoglobinná alakul, ez methaemoglobinaemiához vezet.
A kén-dioxid a szervezetbe szintén a légzőszerven keresztül jut be, a nyálban felhígulva az
emésztőrendszeren keresztül kénsavként szívódik fel. Izgatja a nyálkahártyákat, idegvégződé-
seket, a légutakat, és azok gyulladásos reakcióját válthatja ki. Zavarja a fehérje-anyagcserét.
A szén-monoxid a vér hemoglobinjához kapcsolódva, annak oxigén szállítását gátolja. A
CO-szennyezés és a szív- és érbetegségek közötti összefüggés egyértelmű (Dési, 1999).
Az ózon magas koncentrációban fokozott fizikai fáradtságot, köhögést, a szájban, az orrban,
a torokban szárazságérzést, a szem kivörösödését, könnyezését, duzzadását váltja ki. Növeli
továbbá a fertőző betegségekkel szembeni érzékenységet is. Az idült légzőszervi betegek és az
asztmások állapota a koncentrációjának növekedésével romlik.
A koromban és a tökéletlenül elégett szénhidrogénekben rákkeltő anyagok okoznak prob-
lémát, mint például a policiklikus aromás szénhidrogének közé tartozó 3,4 benz-(A)-pirén. Mi-
vel a városokban több a közlekedési eszközök kipufogógázaiból, a fűtésből és ipari létesítmé-
nyekből kiszivárgó légszennyező anyag, így a városi környezet károsabban hat az ember egész-
ségére és munkaképességére, mint a rurális területek tisztább levegője, vagy a tiszta magaslati
klimatikus viszonyok között létrejövő falvak, üdülőterületek levegője.

59
Statisztikák igazolják (Dobozy és Jakabházy, 1992), hogy a városokban élő emberek bron-
chitiszes tüneteinek előfordulási gyakorisága magasabb, mint a falun, vidéki területen élőké. A
leginkább veszélyeztetettebbek a kiskorúak.
A városban élő gyermekek hemoglobin szintje alacsonyabb, mint a falun élő társaiké. A
szennyezett levegőjű városokban gyakoribban a tüdő és a légúti megbetegedések száma. Azok-
ban a városokban, ahol a korom, por és pernye koncentrációja magas a levegőben, ott a gyere-
kek növekedésbeli lemaradását tapasztalták. A kéndioxid szennyezettség magas értéke növelte
a gyerekek vérsejtképző zavarait.
Az asztmás és allergiás betegségek száma olyan méreteket öltött napjainkban- mely részben
a légszennyeződés növekedésével magyarázható-, hogy az asztmát és allergiát az Európai Unió
felvette a népbetegségek sorába, hiszen Európában minden második-harmadik ember valami-
lyen asztmás vagy allergiás tünettel rendelkezik. Az asztma valamennyi korosztály számára
világszerte súlyos népegészségügyi kihívást jelent. Az asztma 2001-ben a 25. okként szerepelt
a rokkantsággal súlyozott életévek rangsorában, elterjedtsége, az életminőségre és az egészség-
ügyi kiadásokra gyakorolt hatása alapján jelentős terhet és feladatot ad az alapellátásban dol-
gozó orvosok számára is. Közel 300 millió embert érint világszerte, prevalenciáját 1-18% kö-
zött adják meg. Az asztma prevalenciáját meghatározó hazai irodalmaknak széles a repertoárja
(Nagy és mtsai 1997, Móra, 1998, Gönczi, 1998, Páll és mtsai, 2001, Virágh 2004).
Magyarországon jelentős mértékben nőtt az asztmások száma az elmúlt években. 2005-ben
196 ezer volt a tüdőgondozói hálózatban nyilvántartott asztmások száma, míg 10 ével korábbi
adatok alapján ez a szám csak 78 ezer volt (Somfay, 2007). Az asztmások száma minden évben
18.000-rel nő. Kiemelkedő az asztmás gyermekek számának gyors növekedése. Az egyes kor-
osztályokat vizsgálva kiemelkedően magas a 20-30 évesek megbetegedése, az összes betegek
1/5-ét ez a korosztály teszi ki. Megyei megoszlás tekintetében Fejér és Zala megye vezet az
asztmások számát illetően, míg Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Pest megye a gyengén „fer-
tőzött” megyéknek számít. Sokkal kedvezőtlenebb ez a számadat, amennyiben az asztmások,
szénanáthások és bronchitisesek számának változását együttesen kezeljük, hiszen 2000 óta 390
ezerről 2006-ra 650 ezerre nőtt a számuk (KSH, 2006).
A természetes gyógytényezők használata a betegségek gyógyításában fokozott figyelmet
kap hazai és nemzetközi viszonylatban is, mely a gyógyszeres kezeléseket költséghatékonyabbá
teheti. A légúti betegségek kezelésében számos gyógy-tényező hasznosítható: klíma, barlang
vagy a tengerpart sós levegője. A Mátrai Gyógyintézet hazánk egyetlen szubalpin klímával
rendelkező egészségügyi intézménye, ahol az asztmások, COPD-s betegek és szénanáthások
kezelésében a gyógyszeres és mozgásterápiás kezeléseket a klímaterápia hatásával kiegészítve
kedvező eredményeket értek el a betegek életminőségének javításában és gyógyszerigényeik
csökkentésében egyaránt. A mátraházai egység, mintegy 700 m, a kékestetői egység 1000 m
tengerszint feletti magasságon található. Bár a magaslati klímát 1280 m tengerszint feletti ma-
gasságtól definiálják, már ezen a magasságon is azt tapasztalták, hogy a házi poratka nem él
meg, valamint a parlagfű előfordulása is rendkívül ritka. A tiszta levegő, a por és pollenszegény
környezet rendkívül kedvező adottságot jelent az egészségügyi intézménynek. Ezt a kedvező
adottságot fel is használja a légzőszervi betegségek gyógyításában, hiszen a kúra-teraszok és
terrén kúra útvonalak a légző gyakorlatok kedvelt helyszínei.

60
A klíma egészséges és beteg emberre kifejtett hatását már régóta kutatják. Genersich Andor
igazgató főorvos nyitotta meg Magyarország első, 300 ágyas tüdőszanatóriumát 1932. június
15-én. Hivatalos elnevezése: Mátrai Magyar (Királyi) Horthy Miklós Gyógyintézet. Az intézet
igazgatója a klimatológiát úgy definiálta, hogy mindazon hatásokkal foglalkozik, amelyeket a
tágabb értelemben vett meteorológiai tényezők az élő szervezetre kifejtenek. Empirikus tapasz-
talataira alapozva megállapította, hogy a tüdőgümőkór egy bizonyos klíma mellett javul és gyó-
gyul leggyorsabban (Genersich, 1932).
A magashegyi klíma terápiás lehetőségeiről több nemzetközi kutatás is beszámol. Mátraháza
a „magyar Davos” –ként vált ismertté. A Svájcban található síterepek, mint St. Moritz, Davos,
Arosa, Saasa Fee, Pontresina és Interlaken télen síterepként, nyáron pedig klimatikus gyógy-
üdülőként funkcionálnak. Európa első tuberkulóziskezelő központja Davosban volt. A hegyi
klíma, a tiszta levegő és a sok napfény, úgy tűnt, hogy biztosítja mindazokat a fő összetevőket,
amelyek a tuberkulózis gyógyításához szükségesek voltak a hatékony terápiás kezelések előtt.
Davos az egyre növekvő számú asztmában, atópiás bőrbetegségben valamint más allergiás be-
tegségekben szenvedőknek jelent vonzerőt. Jelenleg több mint 14.000 beteget kezelnek itt
évente, akik Svájcból, Németországból, Hollandiából valamint más országokból jönnek ide. A
Svájci Allergia és Asztma Kutatóközpont fő célja az, hogy egy átfogó, mindenre kiterjedő ta-
nulmányt indítson útjára azért, hogy érthetőbbé váljon az immunrendszer (működése) és annak
szabályozása (Kurt, 1989).
A kutatók szerint a nagy magasságban végzett klímaterápia egy igen elfogadott terápiás
módszer, amely javítja az asztma klinikai tüneteit. A klímaterápia csökkenti a légúti gyulladá-
sokat és szabályozza a nyiroksejtek (limfociták) aktivitását (Karagiannidis és mtsai, 2006),
melyről szintén egy nemzetközi kutatás számol be. Korábbi kutatásunk (Kerényi-Müller, 2009),
melyet a Mátrai Gyógyintézetben kezelt 50 fő asztmás, allergiás és COPD-s betegeink végez-
tünk, azt mutatták, hogy már ezen a kis elemszámú próbamintán is a vizsgált három betegség-
típusban szenvedők gyógyszerigénye szignifikánsan kevesebb volt az Intézetben történt kezelés
utáni 1. hónapban, mint fél évvel később.
A tiszta levegő, mint a fenti adatok is igazolják, nélkülözhetetlen alapfeltétele az egészség-
nek, az egészség megőrzésének és megtartásának. Nem véletlen, hogy a gyógyászatban a tiszta
levegőre alapozott terápiákat felhasználják az asztmások és légúti betegek terápiájában.
1.2. A szennyezett víz hatása az ember egészségére
A víz az életünk egyik nélkülözhetetlen alapeleme. Fontos a szerepe a tápanyagok haladási
termékeinek felszívódásában, a bomlási termékek kiválasztásához szükséges, ezen kívül szál-
lító közeg, és a hőszabályozásban is (Róna, 1972).
A vizeket felszíni és felszín alatti vizek csoportjába sorolhatjuk. A felszíni vizeinkhez a fo-
lyók és a tavak tartoznak. Felszín alatti vizek a talajvíz, rétegvíz. Hazánk felszíni vizeinek nagy
része szennyezett. A folyóink 98%-a külföldről ered, tehát sok esetben „mástól” kapjuk szeny-
nyezetten. Az ipar, a mezőgazdaság és a turizmus is szennyezi. Folyóinkban sok a nehézfém,
műtrágya a felszíni vizekben, mely szennyező anyagok az öntisztuló folyamatokat károsítják.
Az ember szempontjából a víz szennyezettsége veszélyes lehet, mivel az élettelen és élő szeny-
nyeződések bekerülhetnek a táplálékláncba, pl. fertőzött vízzel történő öntözés, esetleg mér-
gező anyagokat tartalmazó víz, illetve belőle származó élőlények fogyasztása esetén (Dési,
2003).
61
Az ivóvíz által közvetített fertőző megbetegedések száma az 1990-es évek második felében
jelentősen lecsökkent. Az ivóvíz mangán és vasszegénysége és a víz klórozása vérszegénység
kialakulásának esélyét növeli meg jelentős mértékben. A nitrát tartalmú kútvizek csecsemőkori
methaemoglobinaemiát okoznak, a nitrátok jelenléte miatt gyakoribb az emésztőszervi dagana-
tok előfordulása.
A jódszegény ivóvíz a golyva kialakulását eredményezheti. Szintén golyvát eredményez a
nagy mennyiségű fluor és az arzén strumigén anyagok jelenléte is. A klórozott szénhidrogén
tartalmú víz krónikus májbetegséget, magas nátrium tartalom pedig hipertóniát eredményezhet
az ilyen jellegű vizet fogyasztó ember esetében.
A vizek keménysége hatással van az epe és vesekövek megjelenésére. A magas fluortartalom
miatt 10–12 éves kor előtt a fogakon foltos fogzománc mutatkozik, idősebbeknél a csontokat
károsítja, fokozott elmeszesedést okoz. Káros lehet a vizek magas arzéntartalma is az egészsé-
günkre. Magas arzén tartalmú víz következménye bőrtünetek, lábszár bőrének barna elszínező-
dése, hajhullás, májduzzanat, mérgezés tünetei is felléphetnek. Amennyiben a vizekben higany
jelenik meg, ez az idegrendszer károsodásához vezethet higanymérgezés esetén. Kadmium mér-
gezés miatt a csigolyák felritkulhatnak, összeroppanhatnak. Rosszindulatú daganatot okozó
anyagok: benzpirén, klórozott szénhidrogének, nitrozaminok, arzén radioaktív izotópok stb.
(Diricziné, 2010., Dési, 1999).
A vizeink szennyezettsége közvetlenül is rontja a lakosság életkörülményeit, hiszen csök-
kenti a fürdésre, és a vízi sportokra alkalmas vízfelszínek arányát, növeli az enteriális fertőzések
előfordulását. A szennyezett víz a környező tájat, talajt is rombolja, mely így alkalmatlanná
válhat az emberi települések és turisztikai fogadóterületek kielégítésére.
1.3. A talaj mennyiségi és minőségi változása az emberi egészség szem-
pontjából
A bioszféra szerves része a talaj, a szárazföldi élővilág hordozója. Meghatározó a szerepe
van az éghajlat, a vízellátás és a környezeti mikroflóra és fauna kialakításában, valamint a le-
vegő oxigén- és szén-dioxid egyensúlyának a fenntartásában. A termőtalajba jutott szennyezők
vízbe, növényi tápanyagba kerülve veszélyeztetheti az emberi egészséget.
A talajban lévő víz az emberi vízkészletek fontos forrása, a talaj ásványi anyagai az ivóvíz-
zel, ásványvizekkel és tápláléklánc során jutnak az emberhez. A talaj mikroelem (pl. jód, sze-
lén, molibdén) összetétele jelentős negatív következményekkel jár az emberi egészségre nézve.
Mikroorganizmusainak jelentős szerepe van a növények geokémiai ciklusaiban, az emberek
táplálkozásában és egyes fertőzésekben. Talajszennyező anyagok az iparból, a mezőgazdaság-
ból, a háztartásokból, a közlekedésből származnak, közvetlenül vagy a levegővel, vagy vízzel
jutnak a talajba, ahol feldúsulásukkal lehet számolni. A szennyező anyagok a talajvízbe és/vagy
a felszíni vizekbe mosódhatnak. A talaj mikrobiológiai szennyezettsége a járványok kirobba-
násában lehet szerepe. A talajban és főleg a játszóhomokban féregpete-fertőzöttség elsősorban
a gyerekkori parasitosisok számát növeli (Dési, 1999).
A talajfelszín hulladékkal, szeméttel történő szennyezése korunk egy jelentős és növekvő
problémája. Az ipari és háztartási hulladékanyagok között egyre több a fém és a műanyag, mely
lebomlása igen lassú. Hulladékkezeléssel, hulladék újrahasznosítással (szelektív hulladékgyűj-
téssel) próbálnak a gondon enyhíteni.

62
1.4. Az épített környezet változásainak társadalmi hatása
A XX. sz. tecnikai csodái soha nem remélt kényelmet és egyben irigyelt életminőséget ho-
zott sok ember számára. Mivel az ember valamennyi vívmányát az irányba fejlesztette, hogy
élete könnyebb, kényelmesebb legyen, így ezzel együtt jár a mozgásszegény életmód, külön-
böző civilizációs betegségekkel, ártalmakkal.
Az urbanizációval egyre másra jelentkeznek olyan ártalmak, egészségkárosodások és beteg-
ségek, melyek napjainkban egyre nagyobb méreteket öltenek. A megalopolisok, metropolisok,
városok és agglomerációk zsúfolt belterületi lakótelepek egészségkárosító környezeti hatásai
egyre inkább ismertté válnak, közülük több a civilizációs betegségek közvetlen vagy közvetett
okozói, mint pl. a levegő-, a talaj-, a vízszennyezés, a környezeti zaj, a városi mesterséges mikro
és mezoklimatikus ártalmak. A korszerűtlenül megtervezett város utcái, lakótelepek, az alvó-
városok kőtömegei, betonrengetegei a napsugárzás hatására felforrósodnak (városi hősziget), a
lehulló csapadékvíz pedig még az elpárolgás előtt eltűnik a csatornákban a zöldfelületek hiánya
miatt. A hőmérséklet úgy alakul, hogy minden évszakban 1-20 C-kal magasabb, a levegő pára-
tartalma pedig 7-10%-kal alacsonyabb, mint a hasonló klimatikus környezetben található vidé-
ken. A település adottságai következtében fellépő levegőszennyeződés káros egészségügyi ha-
tásokat eredményez. Minden településtípus a természeti környezettől történő elidegenedés foka
szerint valamilyen jelleggel és formában, közvetlenül és közvetetten egészségkárosító hatású.
Az épületek az emberi lét szinte legfontosabb létesítményei, az ember élettartalmának túl-
nyomó részét nem a friss szabad levegőn, hanem épületben tölti. Az orvostudomány, a környe-
zet-egészségtan ma már jól ismeri azokat a szindrómákat, amelyek a zárt terekben való tartóz-
kodás, az ottani kémiai, fizikai, biológiai és pszichoszomatikus expozíció következményei. A
tünetcsoportok egyike az épülettel összefüggő megbetegedések (building related illness, BRI),
amely félheveny jellegű tünetek olyan halmozódása, ami egy vagy több belsőtéri szennyező,
egészségügyi határérték közeli vagy azt éppen meghaladó értékei miatt következik be.
Az épületekben tapasztalható belső téri problémák másik típusa az ún. beteg épület tünet-
együttes (sick building syndrome, SBS), ahol a szennyezők közül egyik mennyisége és kon-
centrációja sem közelíti meg az egészségügyi határértéket, azonban azok, akik ilyen környezet-
ben élnek vagy dolgoznak diszkomfortra, fáradtságra panaszkodnak (Dési, 1999). Túlnyomó-
részt energiatakarékos, légkondicionált épületek lakóik körében kóros tüneteket váltanak ki,
ezek a tünetek fejfájásban, kimerültségben és légzőszervi problémákban nyilvánulnak meg.
Gyakran a tünetek kiváltó okainak titulálják a szigetelésben, a berendezésben és a tisztítósze-
rekben lévő mérgező anyagokat; de összefüggésbe hozzák az épületben eltöltött időtartammal
is (Schultz, 2004).
Az épített környezet egészségi állapotra gyakorolt hatásai közül az egyes városrészekben
kialakult nagyfokú lakósűrűség (a növényzet kiirtása, kevés zöld és parkos területek aránya, a
nagyobb gépjárműforgalom, a nagy zaj és légszennyezéssel) hozzájárul a neurózis, illetve bi-
zonyos pszichoszomatikus betegségek (magas vérnyomás, fekélybetegségek) gyakoriságának
megnövekedéséhez. Az egészségünkre káros hatásokat idézhet elő a települések köztisztasági
tevékenységének hiányossága is. A közterületek nem megfelelő takarítása a légszennyezést nö-
velheti. A fertőző betegségeket terjesztő rovarok és rágcsálók elszaporodásához vezethet a sze-
métgyűjtés és szállítás problémái. A veszélyes hulladékok szabálytalan gyűjtése, ártalmatlaní-
tása a daganatos megbetegedések számának növekedését vonhatja maga után. Amennyiben a

63
közterületeket és rekreációs vagy zöldfelületeket nem tartjuk megfelelően „karban”, nem ka-
száljuk rendszeresen, ez a pollenek okozta allergiás megbetegedések magas számát idézheti elő
(Kovács, Kurják, 2000).
A REC (Regional Environmental Center) aktív részt vesz a WHO Európai Cselekvési Terv
a Környezetért és a Gyermekek Egészségéért (CEHAPE) 3. céljának, a légúti megbetegedések
megelőzésének és csökkentésének megvalósításában, a Parma Declaráció szellemében. A Pár-
mai deklaráció prioritásként kezeli a gyermekek egészségének védelmét, mely egy igazi kihí-
vás, hiszen egy állandóan változó környezetben kell ezt biztosítani.
A környezet-egészségügyi prioritások területén nevesítésre kerültek az alábbiak:
 Biztonságos víz és a megfelelő közegészségügyi körülmények,
 Megfelelő mozgás biztosítása a gyerekek számára és az elhízás megelőzése,
 Beltéri és kültéri levegőszennyezés okozta légúti megbetegedések megelőzése és csök-
kentése,
 Veszélyes vegyi, fizikai és biológiai anyagoknak való kitettség csökkentése.
A harmadik prioritási terület a megfelelő levegőminőség biztosítása és az asztmatikus és
egyéb légúti megbetegedések csökkentése problémakörről, az asztma nagymértékű elterjedésé-
ről már korábban is írtunk. Ez a rossz levegőminőség és az asztmás gyerekek magas száma az
iskolákban is erőteljesen jelentkező probléma, mellyel valamennyi iskolatípusnak szembe kell
néznie.
A légúti megbetegedések száma egyre növekszik, különösen Közép- és Kelet- Európában.
Európában a lakosság ideje nagy részét a belső térben tölti, nem pedig a friss levegőn. Megál-
lapítható ugyanakkor, hogy a beltéri levegőminőség olykor rosszabb, mint a külső környezeté.
A belső terek (osztálytermek, lakások) rossz levegőminősége kihat a gyermekek és felnőttek
egészségére egyaránt.

2. Az iskolai környezet szerepe


Az iskola, mint intézmény az adott ország történelmi-társadalmi fejlődésének hordozója. Ez
azt jelenti, hogy az iskola céljában, feladatrendszerében a társadalom – mint külső környezet –
elvárásai az iskola belső követelményeivel együtt jelennek meg. A külső és belső követelmé-
nyek egyensúlyban tartása hozza létre az iskola flexibilis, rugalmas határait, melynek eredmé-
nyeképpen nyitott rendszerként működhet.
Az iskola belső környezetét egyrészt azok az építészeti sajátosságok jelentik, amelyek az
osztálytermek, a tanári szobák, irodák, az orvosi rendelő, a kiszolgáló- és mellékhelyiségek, a
szabadidős terek elrendezésében, kialakításában és díszítésében öltenek testet.
Fontos az iskola belső terének (elsősorban az osztálytermek) beltéri levegőjének minősége,
mely jelentős hatással van a tanulók életminőségre és az egészségre. A gyermekek ugyanis a
légszennyezettség hatásaival szemben sokkal sebezhetőbbek, mint a felnőttek, mivel testtöme-
gükhöz képest nagyobb mennyiségű levegőt lélegeznek be. Immunrendszerük még folyamato-
san fejlődik.
Az egészséges iskolai környezet biztosítás fontos, hiszen közvetlenül elősegítheti a tanulók
egészségét és a hatékonyabb tanulást. Kutatások igazolják, hogy az európai iskolákban a beltéri
levegő minősége sokszor nem megfelelő (Csobod-Prokai, 2012).

64
Egy komplex kutatási projekt foglalkozik Európában az egészségügy, a környezetvédelem,
a közlekedés és a klímaváltozás kérdéseivel. Alapvető célok között szerepel, hogy javítsák az
iskolák és óvodák beltéri levegőminőségét. A projekt az Európai Bizottság Egészségügyi és
Fogyasztóvédelmi Főigazgatósága támogatásával valósul meg. 25 ország – 39 környezetvé-
delmi és egészségügyi intézmény vesz részt benne, mely nagyságrend jelzi a téma aktualitását
és fontosságát. Ez egy egyedülálló együttműködésnek mondható a környezet-egészségügyi ku-
tatási területek között.
Kutatás céljai: között szerepel, hogy csökkenjenek és megelőzhetők legyenek a kül- és bel-
téri levegő szennyezettsége okozta légúti megbetegedések.
A beltéri légszennyezés fő forrásai lehetnek:
Építőanyagok, dekorációk, bútorok és berendezések.
Tisztítószerek, festékek, ragasztók stb.
Túlzott páratartalom vagy magas CO2 koncentráció.
Iskolaépület elhelyezkedése (közlekedési és ipari szennyezés vagy talaj, alapzat)
Leggyakoribb beltéri légszennyező anyagok az iskolákban:
szálló por
NO2
illékony szerves vegyületek, pl. formaldehid
penész.
A projekt foglalkozik kockázatelemzéssel is. A téma kapcsán elsősorban az egészségre gya-
korolt hatás alapján végeznek elemzéseket. A termek rossz levegője ugyanis nagymértékben
hozzájárulhat a tanulók
Rossz közérzetének, irritációinak fokozódásához,
asztmás és allergiás tünetek súlyosbodásához,
rossz munkateljesítményhez, magasabb iskolai hiányzásokhoz.
Az egészséges és komfortos iskolai környezet kialakításának szempontjai
Külső környezet
Előnyös, ha az iskola forgalmas utaktól, iparterületektől, zsúfolt területektől távolabb he-
lyezkedik el. A fekvés azonban sok esetben adott, hiszen napjainkban a már meglévő iskolák
fenntartásáról van szó, mintsem újak létrehozásáról és alapításáról, hiszen egyre kevesebb gye-
rek születik. Amennyiben már meglévő iskoláról van szó a zaj és forgalom ártalmai ellen az
épületek hangszigetelésével, korszerű nyílászárók beépítésével védekezhetünk. Enyhíthetjük a
zaj és forgalom ártalmait-amennyiben lehetőség van rá- az iskola és a közút vagy forgalmas
zajos területek közé fás, bokros vegetációt ültetünk, mely segít a zaj csökkentésében és a levegő
tisztábban tartásában. Építhetünk hangfogó, zajfelfogó falakat, melyek fából készülnek, így a
természetes hatást fokozzák és kellően dizájnosak.
Az iskola udvara tágas és gyerekbarát környezet legyen. Jó, ha magas zöld területek arányát
tudjuk érvényesíteni az iskola parkosításában a dizájnelemeket is érvényesíteni kell. Pihenő és
rekreációs terek kialakításával az órák közti szünetekben biztosítani tudjuk tanulók számára a
friss, szabad levegőn való tartózkodás és regenerálódás természetközeli élményét. Fontos, hogy

65
az udvaron kialakított környezet balesetmentes környezet legyen. A kerékpártárolók, szemét-
gyűjtők, játszó és rekreációs terek kialakításánál ezeket a szempontokat, a balesetvédelmi elő-
írásokat be kell tartani.
Belső terek
Az épület külső megjelenése, dizájnja is pozitív viszonyulást és kedvezőbb motivációt je-
lenthet a gyerekek számára a tanuláshoz.
Nagyon fontos az iskola belső tereinek (osztálytermek, folyosók, ebédlő, mellékhelyiségek,
tornaterem,) ergonomikus kialakítása, egy olyan tanulókörnyezet biztosítása, mely elősegíti a
tanulók egészségének megőrzését, megtartását, a képességeik fejlesztését.
A belső terek esetében fontos, hogy az építőanyagok, bútorok dekorációk, festékek felhasz-
nálása és alkalmazása során törekedjünk a környezetbarát, antiallergén anyagok használatára.
Pl. a lakk helyett a natúr bútorokat részesítsük előtérbe.
Tisztítószerek használatakor részesítsük előtérbe a növényi alapanyagok felhasználásával
készült ökotisztítószereket, melyek antiallergének illetve a környezetbe jutva teljes mértékben
lebomlanak, így csökkentik a környezeti terhelést.
A technika és rajzórákon, kézműves foglalkozások során használatos ragasztók, festékek és
különböző anyagok megválasztásakor is törekedjünk olyan alapanyagok kiválasztására, melyek
a gyerekek egészségi állapotát nem befolyásolják kedvezőtlenül, nincsenek káros hatásai.
Az osztálytermek esetében fontos a megfelelő fényviszony biztosítása. A legjobb, ha az osz-
tályterem tágas, nagy ablakokkal rendelkeznek, ami a természetes fényforrást biztosítja. A mes-
terséges fényforrások megválasztásánál figyelni kell, arra, hogy a tanuláshoz, íráshoz előírt
mennyiségű fényt biztosítani tudjuk. Nem mindegy azonban a használ fényforrások minősége
sem, melyre szintén különös gondot kell fordítani.
A Termek barátságosabb, otthonosabb légkörét szobanövények alkalmazásával és az osz-
tályterem berendezéseinek elhelyezésével, dizájnelemekkel, különböző praktikumot és az ok-
tatást is segítő díszítő elemekkel (oktató-poszter stb.) tesszük hangulatosabbá, tanuló-barát kör-
nyezetté.

Ellenőrző kérdések
1. Sorolja fel a környezet elemeit és mutassa be annak összefüggésrendszerét!
2. Ismertesse a wellness-modellt és értékelje! Hogyan jelenik meg ebben a modellben a kör-
nyezet?
3. Mutassa be az egészségünket, életminőségünket befolyásoló tényezőket!
4. Definiálja a környezetkárosítást és a környezetszennyezést!
5. Mutass be a levegőminőség változásának hatását az emberi egészségre!
6. Milyen hatása van az emberi szervezetre az ózonréteg ritkulásának, a levegő magas nitro-
gén-oxid, kén-dioxid, szén-monoxid és korom koncentrációjának?
7. Ismertesse az asztma és egyéb légúti megbetegedőségek gyakorisága és a légszennyezés
növekedésének összefüggéseit!
8. Ismertesse a szennyezett víz hatását az ember egészségére!
9. Ismertesse a talaj mennyiségi és minőségi változásának hatásait az emberi egészség szem-
pontjából!
10. Mutassa be az épített környezet változásainak társadalmi hatásait!
66
11. Milyen Ön szerint az „Egészséges Iskola”! Ismertesse, hogy az iskola külső és belső
környezetének kialakításakor milyen szempontokat kell figyelembe venni!
12. Tervezzen meg egy osztálytermet, dekorációval, berendezésekkel együtt. Milyen szem-
pontokat venne figyelembe a berendezések vásárlásakor?

Fogalomtár
Egészség: a WHO egészség definíciójára alapozva, miszerint az egészség: nem csupán a be-
tegségektől mentes állapot, hanem „testi, lelki és szociális jólét állapota”.
Környezetkárosítás: az embernek az élővilágot közvetlenül vagy közvetve pusztító tevékeny-
sége. Az ember a káros folyamatok környezetszennyező, illetve nem környezetszennyező
tevékenységgel idézi elő. (Révai 634. p.)
Környezetszennyezés: a környezetkárosítás egyik formája, az ember termelő- és fogyasztó te-
vékenységének káros, életkörülményeket rontó folyamata; a környezeti elemek (föld, víz,
levegő, élővilág, táj) természetes tulajdonságainak hátrányos megváltoztatás, napjaink
globális problémája. (Révai 635. p.)
Környezet-egészségügy: a környezet-egészségügynek a környezet egészségkárosító hatásait
vizsgáló és megelőzés lehetőségeinek feltárásával foglalkozó ága. Magyarországon tör-
vényi szinten először az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv. 44. paragrafusa szabá-
lyozta. A környezet- és település-egészségügy feladata a környezet egészségkárosító ha-
tásainak vizsgálata és a megelőzés lehetőségeinek feltárása. (Révai 633. p.)

Irodalomjegyzék
Ambrus Z-né, Varsányi T. (2011): Az egészség és az életmód regionális különbségei. Területi
statisztika. 14. (51.) évf. pp. 227–244.
Anda A., Burucs Z. és Kocsis T. (2011): Globális környezeti problémák és néhány társadalmi
hatásuk. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. Környezetvédelem.
In:http://www.tankonyvtar.hu/hu/tarta-
lom/tamop425/0032_fenntarthato_fejlodes/ch01s02.html
Csobod É. és Prokai R. (2012): A környezeti kockázatok csökkentése. In. Egészséges iskolai
környezet Konferencia a beltéri légszennyezésről. Veszprém, Pannon Egyetem, 2012.
december 18. Regionális Környezetvédelmi Központ. A romlás természete. Föld napja
Alapítvány, Budapest, pp. 109-124.
Dési I. (szerk.) (1999): Népegészségtan. Semmelweis Kiadó, Budapest, 557 p.
Dési I. (2003): Környezet-egészségtan. JGYF Kiadó, Szeged, 287 p.
Diricziné B. Gy. (2010): Testi egészség fenntartása. C-Vision Kft., Budapest, 114 p.
Dobozy L., Jakabházy L. (1992): Sportrekreáció. Magyar Testnevelési Egyetem jegyzete, Bp.
16–18.p.
Genersich A. (1932): A klimatológiai észlelésről. In: Népegészségügy. XIII. évfolyam. 1.
szám. II. rész. 134–137.p.
Gönczi Zs.(1998): Komplex allergológiai szűrőviszgálataok pubertás korban. Med. Thor., 51,
221–223.p.

67
Karagiannidis, C., Hense G., Rueckert, B., Mantel, PY., Ichters, B., Blaser, K., Menz, G.,
Schmidt-Weber, CB. (2006): High-altitude climate therapy reduces local airway
inflammation and modulates lymphocyte activation. In: Scand J Immunol. Apr; 63 (4):
304–10. ( http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/16623931)
Kerényi E., és Müller A. (2009): Javuló életminőség és költséghatékonyság. A Mátrai Gyógy-
intézet asztmás, szénanáthás és COPD-s betegei terápiás kezelésének hatásvizsgálata.
In: Economica. A Szolnoki Főiskola Tudományos Közleményei. 3. sz. 59–64. p.
KSH 2006: http://www.erdon.ro/hirek/im: all:rightnow/cikk/ksh-a-szuleteskor-varhato-
elettartam-2006-ban-volt-a-legmagasabb/cn/haon-news-charlotteInform-20071002-
0421372214
Kurt, B. (1989): The Swiss Institute of Allergy and Asthma Research. In: Regulatory Process
in Allergy and Asthma Int. Arch Allergy Appl Immunol; 90: 1–2
Meleg Cs. (2009): Egészségtámogató iskolai környezet IN:http//: www.ofi.hu/tudastar/
egeszsegtamogato-iskolai kornyezet.mht.
Móra I. (1998): Légúti allergiás megbetegedések előfordulási gyakorisága egy budapesti
gyermekorvosi praxisban. Gyermekgyógyászat. 49,495-499.p.
Nagy E., Forrai Á., Bánfalvi I. és mtsai (1997): Légúti allergiás megbetegedések felkutatása
középiskolás fiatalok közében. Med. Thor. 50, 439–442. p.
Páll G.,Éliás T., Máth J. (2001): A rizikófaktorok szerepe az allergiás betegségek kialakulásá-
ban. Allergol.Klin. Immunol. 4. 13-20.p.
Révai nagy lexikona (2003): XII: kötet. Babits Kiadó, Szekszárd. 633–635. p.
Dr. Somfay A. (2007): Kezelési stratégiák asztmában. Mi a beteg, az orvos, a hatóság és a
gyártó érdeke? In: Asztma – COPD evidenciák http://www.webdoki.hu/minisite/COPD/
Száraz P., és Jakab Gy. (2002) : Ember és környezete. Magyar Szakképzési Társaság, Budapest.
Várkonyi T.( 2000): Betegen Európába. In: Gadó Gy. P. (szerk.): Természet romlása
Virágh Z. (2004): Védd Környezetedet és Egészségedet! Kiadja: Magyar Orvosok az Egész-
séges Környezetért Társaság és a „fodor József” Országos Közegészségügyi Központ
Környezet-egészségügyi Intézete, Budapest. 36–38.
Dr. Wolfgang, N. (2000): Der Wellnessurlaub, Marktgerechte Angebote
Gesundheitstourismus europäischer Kur- und Urlaubsorte; Heilbad und Kurort, 08.
171–173.p.
http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&frm=1&source=web&cd=4&ved=0CEU
QFjAD&url=http%3A%2F%2Fwww.kvvm.hu%2Fcimg%2Fdocuments%2FHONLAP
HOZk_rnye_0408.doc&ei=9SCaUsujD4nFswbfrIGoCQ&usg=AFQjCNEoTZ6FC7FY
YZ4i2GYtaC0rubcCCQ
http://www.eea.europa.eu/hu/themes/human
(http://www.unimiskolc.hu/home/web/wwwkoh/www/hun/kemiai_int/kollegak/o_banhidi/k_v
edelem_1.pdf)
http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6rnyezet
http://epa.oszk.hu/01900/01951/00016/pdf/teruletfejlesztes_es_innovacio_2013_1_011-
023.pdf

68
Kopkáné Plachy Judit

V. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD POZITÍV


HATÁSA 6–14 ÉVES KORBAN
Bevezetés
Az iskolába lépő gyerekkel szemben mind a család, mind a pedagógusok magas követelmé-
nyeket támasztanak. A legtöbb esetben biztonságot nyújtó óvodai környezetből kikerülő kisis-
kolás gyerektől elvárják, hogy újdonsült feladatainak eleget tegyen. Ez a folyamat nem okoz
problémát, amennyiben figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat, a biológiai, és pszicho-
szociális változásokat.
Egyéni fejlődésünk folyamán meg kell tanulni alkalmazkodni mind a külső, mind a belső
változásokhoz. Jelen esetben, a kisiskolás korban ezt a külső környezeti és a belső biológiai
változások okozzák. Az alkalmazkodási folyamatban a legnagyobb segítséget az iskola és a
család kölcsönös támogató szerepe nyújthatja az általános iskolás gyermekek számára. Az alsó
tagozatban leginkább a külső környezeti elvárásoknak kell megfelelni, míg a felső tagozatban
a biológiai érési folyamatból bekövetkező változások okoznak kihívásokat.
A kisiskolásoknak elsősorban a szociális változásokkal kell megküzdeniük. Új társas kap-
csolatokat kell kialakítaniuk, új barátokat kell szerezniük, alkalmazkodniuk kell az iskola sza-
bályaihoz, a törvényileg előírt követelményekhez. Lényegében megszűnik az eddigi játékos,
kötetlen életforma, tehát az élet ezen túl az intézményi keretek között zajlik. Elsődleges fel-
adattá válik a tanulás, meg kell ismerkedni az értékelési rendszerrel, a tantervi elvárásokkal,
követelményekkel.
Nézzük meg a pubertás korra jellemző biológiai változásokat. Megváltozik a testalkat, meg-
nyúlik a törzs, hosszabbodnak a végtagok, a hormonháztartás hatására kialakulnak a másodla-
gos nemi jellegek. Ezek a változások akár koordinációs zavarokhoz is vezethetnek mindaddig,
amíg az idegrendszer nem alkalmazkodik az új testképhez, amíg nem alakulnak ki a hirtelen
növekedésből adódó ideg-izom kapcsolatok.
Az agonista és antagonista izomcsoportok együttes működését az idegrendszer szabályozza.
Elsődlegesen gerincvelői szinten reflexek által, másodlagosan agykérgi szinten, mely már aka-
ratlagos folyamatnak tekinthető. A gerincvelői reflexeket figyelembe véve látható, hogy nem
minden esetben tudjuk tudatosan irányítani mozdulatainkat, a másik oldalról azonban tudatosan
tudjuk irányítani cselekedeteinket.
A fentebb vázolt szociális változásokat és a fejlődés élettani alapjait figyelembe véve, fi-
gyelmet kell fordítani az iskola és a család szocializációs és preventív szerepére annak érdeké-
ben, hogy fizikailag aktív és testileg-lelkileg egészséges tanulókat neveljünk az általános isko-
lában.

69
1. Morfológiai, élettani és pszichoszociális változások 6–14 éves kor-
ban
A bevezetésben kiemelt figyelem fordult arra, hogy egészségtani szempontból az általános
iskola alsó tagozatos tanulóinak első sorban a környezeti változásokkal és a megváltozott elvá-
rásokkal kell megküzdeniük. Fontos szerep hárul a pedagógusokra, hogy fokozatosan, a tantervi
követelményeknek megfelelően alakítsák elvárásaikat, valamint játékos formában adják át az
ismereteket a tanulók számára. Játékosan, korrekt játékszabályok lefektetésével sok konfliktus
megoldható, a társadalmi szocializáció egészséges mederbe terelhető.
Nem szabad megfeledkezni a társadalmi környezetről, a családi háttérről, a média és az in-
ternet által közvetített trendekről, magatartásformákról sem. A tanárnak, tanítónak kiemelkedő
szerepe van a negatív külső hatások kompenzálásában. Személyiségjegyei, valamint oktatási
stílusa meghatározó lehet a tanulók életében. A külső környezetet –tanterem berendezése-
könnyebb befolyásolni, a szülőkkel való együttműködést lehet kezelni, azonban a tanulók bio-
lógiai érési folyamatait nem tudjuk kívülről szabályozni.
Általános iskolában a nemi hormonok fokozott termelődésével kialakulnak a nemi szerepek
is. A másik nem iránti érdeklődés egy természetes folyamat, a létfenntartásunk része, de a kul-
turált szexuális viselkedést is meg kell tanítani. Itt lehet fontos ismét a játék szerepe. Életkori
sajátosság az általános iskolában, hogy a fiúk kergetik a lányokat, ellenben a lányok „ki nem
állják” a fiúkat. Nem szeretik egymás kezét megfogni. Játékok, sportjátékok által ez az ellentét
feloldható.
Próbáljuk meg játékosan feloldani a környezeti hatások, az életkorbeli és a nemek közötti
feszültségeket. Ehhez azonban ismerni kell az életkori biológiai sajátosságokat. Kisiskolás kor-
ban a végtagok a törzshöz képest hosszabbak lesznek, a korábbi „babás pocak” eltűnik, az arc-
vonások is változnak. Megkezdődik a foghullás is. Szervezet teherbíróbb lesz, megszűnnek a
gyakori betegségek. 5– éves kor végére fontos érési folyamatok is befejeződnek az agykéreg-
ben. Az egyensúlyérzék és az izmok koordinációjának képessége is javul. A hat – tíz éves korra
tehető a mozgásos játékok kora. Az idegrendszer érésének betudható az is, hogy mozgásigé-
nyük kielégítését tudják későbbre halasztani, így a tanórákat végig tudják ülni. A lányok gyak-
ran nehezebben a fiúknál, akiknek viszont lába erősebb, mely abban is megnyilvánul, hogy
magasabbra és távolabbra ugranak, jobban tudják a labdát kezelni. A finommotoros fejlődésnek
az írás tanulása ad lendületet.
A korszak vége felé, 9-10 éves korban a sportolás kerül előtérbe, „sportolás kora”. Eredmé-
nyesebbek, szabályosabbak a mozgások, a testi vetélkedés mindkét nemnél fontos.
Az emlékezet és a képzelet világára első és második osztályban a fantáziahazugság a jel-
lemző, elképzelt élményeit belevetíti a gyermek a tananyagba, a mindennapi életébe. Harma-
dik- negyedik osztályos korukra már a realitásra való törekvést érzékeljük, igazai történetek
érdeklik őket.
A beszédfejlődésben és az írás-olvasásban 10 éves korukra magas fejlettséget érnek el, a
korábbi utánzási hajlamot, egyre inkább az önálló véleményalkotás váltja fel.
Akaratukat tekintve 6–8 évesen még nem kitartóak cselekedeteikben, új ingerek könnyen
elterelik figyelmüket, a pillanatnyi érzelmek dominálnak. A kisiskoláskorban a figyelem 20
percig a leghasznosíthatóbb. 9-10 évesen a kritika és az önkritika kialakul, megjelenik a társas
összehasonlítás. Képesek előre elhatározott cselekedeteket végrehajtani. 10 évesen már saját

70
célokat tűznek ki, megjelenik az akarati önállóság. A tanulás és az osztályzat valódi jelentőségét
3–4. osztályban értik meg igazán, mikor saját magukat és a társaikat is elhelyezik az osztály
tanulmányi rangsorában.
1.1. Biológiai életkori jellemzők 6-10 éves korban – Az idegrendszer fejlő-
dése
A kisgyermek számára a biztonságot, a támogatást, a védelmet a család jelenti. Meg kell
azonban tanulni azt is, hogy rövidebb-hosszabb ideig távol legyen szüleitől. Ennek ellenére
szüksége van egy olyan személyre, akihez szoros függőségi viszony köti. Ehhez szükséges a
tanító szerepe és személyisége.
A kisiskoláskor kezdete a testalkat fejlődésében fontos szakasznak, az első kifejezett morfo-
lógiai alakváltozásnak a befejezésének tekinthető. Legszembetűnőbb a test magasságának, a
testtömegnek és a kerületváltozások, a fej-, a mellkaskörfogat változása (Mohácsi, 2004).
A feltételes reflexek képződésében változás áll elő. Az idegrendszeri gátlás és az ingerlés
folyamata egyensúlyba kerül, a finommozgások előtérbe kerülnek, ezáltal a gyermek kiegyen-
súlyozottabbá válik.
A feltétlen reflexek tekintetében a kisiskolás korban egyre finomodik az érzékszervek és az
idegrendszer kifinomult kapcsolatából adódó koordinációfejlődés pl.: szem-kéz koordináció, a
mozdulatok ezért egyre biztosabbak, pontosabbak lesznek (Farmosi, 1995).
Fejlődnek az érzékszervek. Az idegrendszer érzéséből pozitív a látás, a hallás az érzékelés
és az észlelés. Az észlelését mindinkább a részekre kiterjedő, elemző, azaz analitikus irányba
való fejlődés jellemzi, mely elősegíti a tárgyi világ pontosabb megismerését. Fokozatosan meg-
szűnik az egocentrikus beállítottság, ezért ez a korszak az „ÉN” – fejlődésének fontos szakasza.
A tér-, forma-, szín-, nagyság-, súly- és időészlelés tekintetében nagy fejlődésen mennek át.
A nagyság, forma, szín és világosság állandósulása fokozatosan megszilárdul. Az időészlelése
a kilencedik életévben fejlettebbé válik, különbséget tud tenni a jelen-, és a múlt idő között
(Földes, 2000 a, b).
Az időszak első éveiben együtt van jelen a tárgyi-cselekvéses és a szemléletes-képi gondolko-
dás. A megismerő folyamatnak, tevékenységnek mintegy csúcsa, legmagasabb foka a gondolko-
dás. A korszak utolsó harmadában a gyermek már képes belső képalkotásra is. Emlékezete meg-
bízhatóbb lesz, egyre pontosabban rögzíti az iskolában látottakat, hallottakat (Bagdy, 1997).
Differenciálódnak az agyi funkciók. Így jön létre a lateralitás, a kezességi dominancia. A
gyerekek többségénél mindez kialakul, a kezességi dominancia megszilárdul 5-6 éves kor kö-
rül. Ám vannak olyanok, akiknél ez a fejlődés lassabb, átnyúlik 6-7 éves korra, így a tanító
találkozik e folyamat bizonytalanságaiból eredő tanulási nehézségekkel. A lateralizáció lehe-
tővé teszi a kifinomultabb, összetettebb, differenciált cselekvést, valamint a magasabb szintű
gondolkodást. Így a gyermekek többsége 6-8 éves kor körül képes az olyan összetettebb, egy-
ben differenciáltabb tevékenységekre, mint például az írás, a labdadobás és labdarúgás.
Más nézetek szerint az agy mielinizációja (az idegsejtek hosszú nyúlványait, az axonokat
körülvevő „szigetelőréteg” kialakulása, amely az idegek gyorsabb és célzottabb ingerületveze-
tését teszi lehetővé) 5–8 éves kor között felgyorsul, ezt az agy elektromos aktivitása is igazolja.
Ez a folyamat az agy egyes területei közötti összeköttetések kialakulását segíti, és tevékenysé-
geinek minőségi változását teszi lehetővé. Mindezen átalakulások a homloklebeny, az agyi köz-

71
pontok magasabb szintű összehangolásáért felelős agyterület működését finomítják. A homlok-
lebeny szabályozza a cselekvést, vagyis azokat a változásokat, amelyek az óvodás- és iskolás-
kor átmeneti szakaszára jellemzőek.
Mi a sztereotip és a dinamikus sztereotip fogalma? Pavlovtól származó kategória, az akarati
cselekvés túlhaladott modellje, amely az idegrendszeri működés alapjának a feltételes reflexeket
tekinti. A dinamikus sztereotípia jelentése, hogy adott ingerekre a feltételes reflexeknek mindig
azonos sorozata mobilizálódik, dinamikus egészet alkotva. Ezek szerint a családilag tanult és az
iskolában, a barátoktól megismert magatartás funkciókat követi az iskoláskorú gyerek.
Az egészséges gyerek érzelmileg az örömre fogékony, kapcsolataiban nyitott, aktív és tettre
kész. Az ellentétes érzelmek sokszor együtt jelennek meg –ambivalencia-. Az iskolás gyermek
képzelete és fantáziája – elsősorban a tudatosan irányított iskolai ismeretszerzés hatására – jóval
fegyelmezettebb, reálisabb és kritikusabb. Képzelete segítségével már újat, eredetit akar al-
kotni. A kötelességérzet, az akarat, az önfegyelem és a beilleszkedési alkalmasságra képesség
növekedése figyelhető meg. Az iskolai munka hatására a figyelem fejlődik; a terjedelem, a tar-
tósság, de a szándékos koncentrálásra és a megosztásra való képesség terén is. A 6-8 éves gyer-
mek figyelmét 10-15 percig lehet fenntartani.
Amennyiben megfigyeljük az érési folyamatokat a mozgáskultúra tekintetében, elmondhat-
juk. hogy 1 éves korig leginkább a reflexek határozzák meg az életünket. Ezután alakulnak ki
a tanult folyamatok (Farmosi, 2011). Az óvodás korra jellemzőek az utánzó mozgások, melyet
segíti a tudatos tevékenységek megnyilvánulását, ehhez segít hozzá a beszéd megtanulása.
Utánzás, szerepjáték és a szabályok betartása mind a biológiai érési folyamat részei (Pásztory
és Rákos, 1992).
Az iskolai tanulási képességek mindegyike a mozgásfejlődésre épül. A mozgás – az úgyne-
vezett természetes vagy nagymozgások – forgás, kúszás, mászás- minősége, a kivitelezés pon-
tossága, a koordináltság megalapozzák a téri tájékozódást, az irányok, a testséma érzékelését,
a finommotorikát. A fejlesztés tekintetében külön hangsúlyt kell fektetnünk a személyiségfej-
lesztésre, a tanulók családi szociális, biológiai tényezőire.
A szociális adaptáció sérülése a magatartási zavarok fő oka, több tényezőből is kialakulhat.
A genetikai tényezők között említhetők a szülők agresszivitása, (örökbe fogadott gyerekeknél
is megfigyelhető). Kromoszóma rendellenességek is okozhatnak zavart, melyek értelmi fejlő-
dés elmaradásával is járhatnak. Ide sorolhatjuk még a kötődési készséget, mely csecsemőkorban
kialakul.
A genetikai tényezőkön túl nagy befolyással bírnak a környezetei hatások. Ennél a tényező-
nél kell beszélnünk a szülők személyiségéről, fizikai vagy pszichés betegségeikről, a család
szociokulturális miliőjéről, organikus sérülésekről és a pszichés traumákról. A szülő személyi-
sége lehet nyitott vagy zárkózott, meleg vagy elfogadó, türelmes vagy ingerlékeny, magabiztos
vagy szorongó. A család szociokulturális miliőjén belül meg kell említeni az éhezést, a nevelési
attitűdöt-büntetést, fizikai bántalmazást és a kirekesztettséget, ezek megléte is magatartási
problémákat generálnak. Pszichés traumák nagyon meghatározóak lehetnek, sok problémát ki-
válthat fontos családtag elvesztése, a feldolgozatlan gyász, súlyosan bántalmazott vagy elhanya-
golt gyermek, a csonka családban felnövés, valamint az állami gondozásba kerülés.

72
A magatartásproblémákra a szülőknek és a pedagógusoknak egyaránt kellő figyelemmel kell
lenniük, ha súlyos vagy hosszabb ideje fennáll a probléma, akkor fel kell keresni a területileg
illetékes Nevelési Tanácsadót vagy Gyermekpszichiátriai Gondozót.
1.2. Iskolai környezeti ártalmak
Kisgyermekkorban a családjukban sérült, érzelmileg elhanyagolt gyermekek az új környe-
zetbe, jelen esetben az iskolába is átviszik szorongó, nyugtalan, agresszív, gátolt, közömbös
magatartási reakcióikat. Ez a magatartás a társaknak és a pedagógusoknak is ellenszenves. Nagy
probléma, ha az iskola a korábban szerzett szocializációs tapasztalatokat nem ellensúlyozza,
nem rendezi, hanem mélyíti a családi környezeti ártalmakat. A nehezen nevelhető tanulók ma-
gatartásproblémái,- ha nem derül fény a probléma okára és nincs megfelelően kezelve, akkor –
az életkor növekedésével súlyosbodhatnak, és összetettebbé válhatnak. Magatartási problémák
akkor is keletkezhetnek, ha a gyereket iskola éretlenül iskoláznak be, ez állandó beilleszkedési
problémához vezet, köztük sok a hiperaktív vagy az átlagosnál lassabb gyermek. Mindenekelőtt
az iskolának esélyegyenlőség elvén kell bánnia a gyerekekkel, megfelelő módszerekkel kell
közeledni a normáltól eltérően viselkedő gyerekekhez. Kósáné Ormai Vera megfogalmazza, mi
lenne a feladata az iskolának a nehezen nevelhető gyerekekkel: „A nevelési nehézségek a pe-
dagógiai tevékenység során jelentkeznek, esetleg itt is jönnek létre. A nevelési folyamat más
jelenségeihez hasonlóan, kialakulásuk több tényező együttes hatásának eredménye… Az isko-
lának kell megteremtenie a lehetőséget, hogy a gyermek adaptálódjék.”
1.3. Életkori jellemzők 11–14 éves korban
A biológiai fejlődés a 9–12 éves gyermekek fejlődésében bekövetkező átalakulásoknak is a
biológiai-agyi változás az alapja. A testi fejlődés jellemzése, hogy a növekedés és telítődés fá-
zisa kezdődik. Kifejlődnek a másodlagos nemi szervek, nemi jellegek. A rendkívül jelentős
egyéni eltérések mellett a nemek közötti különbség is erőteljes, azaz a lányok testi fejlődése
általában gyorsabb, mint a fiúké. A testi fejlődés, a növekedés fáradtságérzettel jár; a 10–12
éves korban kezdődő „lustaság” a testi fejlődés/növekedés és a hormonális működések válto-
zásának következménye.
Az agy fejlődését tekintve a legtöbb gyermeknél 10–12 éves kor között zajlik egy rendkívül
jelentős fejlődési folyamat. Eleinte visszaesés tapasztalható a gondolkodás, a figyelem, az emlé-
kezet területén. Az átmeneti visszaesést az agy magasabb minőségű működése követi. Az agy fej-
lődésében mutatkozó változás összefügg a tanulással. 9–12 éves kor között felbomlanak azok az
agyi kapcsolatok, amelyek megelőzőleg jól működtek, biztosítva a gyermek tanulási folyamatait.
Az eddig taglalt agyi fejlődési folyamatokkal egyidejűleg átmenetileg csökken az agy oxi-
génfelvétele, valamint a gyermek alvásigénye. Mindezen testi/hormonális/agyi változásokat fi-
gyelembe véve a tanító legfontosabb feladata a tanulásszervezés/irányítás differenciált techni-
kájának kidolgozása; a 6–12 éves korú gyermekeknél a képesség/készségfejlesztés az ismeretek
túlsúlyával szemben.
1.4. A serdülőkori szexualitás és nemi szerep jellemzői
A pszichoszexuális fejlődés szempontjából a kisiskoláskor egy kiegyensúlyozottabb sza-
kasznak tekinthető. Az óvodás korban megkezdett nemi szerepek tanulása és gyakorlása tovább
folyik. Bővülnek a nemiséggel kapcsolatos ismeretek és attitűdök.

73
9-10 éves korban pedig már megkezdődik a prepubertás, a serdülést bevezető időszak. A
serdülő gyermekek növekvő szexuális információigényét lehetőleg a szülőnek és pedagógusnak
kell kielégítenie, hogy nevelési szempontból megelőzzék a negatív hatású „felvilágosításokat”
és felvértezzék a gyermeket a szexuális csábítások ellen. Ebben a korban megszaporodnak a
gyermekszerelmek és a szexuális szerepjátékok is.
Gyakran a prepubertás időszakában már, illetve az ifjúkorban előfordulhatnak tinédzser-
kori problémák, jelenségek. A változás három síkon –biológiai, pszichológiai, szociológiai-
valósul meg, és általában három színtéren zajlik, melyek a családot, az iskolát és a kortárs-
csoport jelentik.
A biológiai változásokat a hipothalamo-hipofízis rendszer által termelt hormonok indítják
el. Ezek a növekedést serkentő, a gonadotrop (a nemi mirigyekre ható) és a kortikotrop (a mel-
lékvese kéregre ható) hormonok. A második alakváltozás a nemi mirigyek működésének kö-
szönhető. Növekedik az androgén, ösztrogén és a progeszteron szint. Az egyéb testi változások,
az elsődleges és a másodlagos nemi jellegek nagy és egyedi eltérés mutatnak az életkor és a
nemek tekintetében is (1. táblázat).
Lányok Fiúk
Menstruáció jelentkezése (11–16
Pollúció (éjszakai magömlés)
Biológiai érés / nemiév); kezdetben a ciklus rendszer-
(13–16 év); a korszak végére:
szervek telen, a korszak végére szabá-
szabályos, érett ondósejtek
lyossá válik
Másodlagos nemi jel- Az emlőbimbó és a szemérem- Megjelenik a szeméremszőrzet,
legek szőrzet kifejlődése majd a bajusz, később a szakáll
Szembetűnő az ádámcsutka meg-
A nőiesedés indulása, a testsúly
jelenése, a hang mutálása, az
gyarapodása, majd a nőies alkat, a
Alkat izomzat erősödése (széles váll). A
kerekded formák (mell, csípő) ki-
korszak végére a férfias alkat és
fejezetté válnak.
izomzat kialakul
A testmagasság változása foko- A testmagasság változása foko-
zott, majd növekedése lelassul, zott, majd növekedése lelassul,
Testhossz
kialakul a végleges magasság (20 kialakul a végleges magasság
éves korra) (20-22 éves korra)
1. táblázat. Testi változások pubertás korban
A pszichológiai változások tekintetében elmondhatjuk, hogy a pubertás kor a pszichoszexu-
ális fejlődés befejező szakasza, az identitás újraszervezése, megváltozik a környezethez való
viszony, a kortárscsoport jelentősége megnő, a szülőktől való érzelmi leválás elindul.
Szociológiai változásként említhetjük a serdülőkor jellegzetes kríziseit, mely függ a társa-
dalmi kultúrától és a szociális szereptől (Makra, 2007).
1.5. A szexuális kultúra és a szexuális élet zavarai, prevenció
Az örömteli, teljes élethez hozzátartozik a kiegyensúlyozott, harmonikus szexuális élet, ami
pozitívan hat egész személyiségünkre, életünkre, teljesítményünkre. A mély érzelmi alapok
nélküli, futó kapcsolatokon alapuló szexuális élet minden nemű fiatal számára az igénytelen-
ségbe süllyedés veszélyét hordozza. A túl korán megkezdett szexualitás tehát a fiúk számára
lelkileg, de a lányok számára testileg és lelkileg is veszélyes!
74
A szexuális működészavarok közé tartoznak a szexuális vágy, készenlét, orgazmus zavarai,
a szexuális fájdalmak, valamint az általános egészségi állapot, és szerhasználat okozta szexuális
funkciózavarok.
Szexuális úton terjedő betegségek, azok a nemi betegségek, melyeket olyan kórokozók okoz-
zák melyek közösüléskor – a nemi szervek érzékeny nyálkahártyáján keresztül- jutnak egyik
emberből a másik tásba pl.: gombás fertőzések, szifilisz, AIDS. Terjedésüket a megfelelő nemi
felvilágosítással és védekezéssel megelőzhetjük. Ennek megakadályozása mind a család és az
iskola feladata is (2. táblázat).
Lymphogranuloma
Acut
venereum, ulcus
Korcsoport Syphilis Gonorrhoea urogenitalis
molle, granuloma
chlamydiasis
inguinale
≤2 – 1 – –
2-9 – 1 – –
10-14 5 8 – 1
15-19 30 123 – 67
20-24 73 249 – 280
25-29 101 298 – 257
30-34 113 266 – 181
25-39 89 199 1 128
40-44 59 114 – 62
45-49 42 82 – 39
50≤ 109 101 – 45
Összesen 621 1487 1 1060

2. táblázat. Bejelentett szexuális úton terjedő betegségek. Magyarország, 2012 (oek.hu)


A fenti táblázatból látható, hogy az általános iskolás korosztály is érintett a nemi betegségek
területén, ezért fontos a korai szexuális felvilágosítás és a megelőzés.

2. A család
A család jelentős feladatot lát el az egyének személyiségfejlődésében. Az alábbiakban fel-
sorolásszerűen ezeket összegzem (Barnes, 1991; Busi, 2004):
 A népesség utánpótlását biztosítja.
 A világra vonatkozó információk összegyűjtője és terjesztője.
 A családi értékek, normák kidolgozását viszi véghez és a világról kialakuló kép, életfilo-
zófia forrása.
 Az identitás forrása, az egyén önértékelése, énképe a családban kapja meg az alapjait.
 Irányítja, ellenőrzi a családtagok magatartását, sajátos kontroll funkciót tölt be. Visszaje-
lentő, útmutató rendszerként szolgál.
 Az érzelmi teherbírást fokozza. Fontos, hogy az egyén hogyan vészeli át életének krízis-
helyzeteit, hogyan lesz úrrá a legnehezebb időszakokon.
 A családon kívüli helyzetekben keletkezett feszültségek lereagálása nagyobb érzelmi el-
fogadásra talál a családon belül. Érzelmi egyensúlyt, pihenést, regenerálódást biztosító

75
funkciója van. A benne élők problémáinak megoldásában segítséget nyújt. Támogatja a
rászoruló családtagokat a gyakorlati és konkrét segítség nyújtásával.
 Jogi funkcióval bír. A családtagok felelősséget érezzenek egymásért, elfogadják a családi
kontrollt.
 A kommunikáció nyílt és általában közös nyelvet beszélnek a családtagok.
 A generációk között kapcsolatok épülnek ki és jó esetben működnek.
A családi kapcsolatok mellett fontos kiemelni az iskola hatását a tanítási-tanulási folyamat
egészére. Meg kell vizsgálni az iskola viszonyát a tanulók mentális és fizikai fejlődésére. Néz-
zük az alapelveket az elfogadott szakirodalmak szerint (Réthyné, 2014; Csapó, 2003):
A tanulók oldaláról:
 Eddigi tanulási tapasztalatok.
 Eddigi siker- és kudarcélmények.
 Szellemi képességek.
 Tanulási technika.
 Motivációk.
 Munkamagatartás (a teljesítmény akarása).
 Az iskolához fűződő érzelmek.
 Szorgalom (erőfeszítés).
 A személyiség karakterjegyei.
 Pszichés állapot.
 Általános fizikális állapot.
 Aktuális fizikális állapot.
 Fejlettségi állapot.
 Iskolán kívüli érdeklődés.
A nevelési-oktatási körülmények oldaláról:
 Általános iskolaszervezeti tényezők.
 Az oktatás gazdasági feltételei.
 Teljesítmény és motivációs elvárások.
 Szociális-emocionális feltételek.
 Cél- és követelményállítás.
 Az oktatás tartalma.
 Az alkalmazott módszerek.
 A tanulás kontrollja, a szankciók minősége.
 A tanár személyisége.
Mindezen kompenzációk részéről elemezzük a mai általános iskolai korosztály védő fakto-
rait a családon és az iskolai közösségen kívül.
2.1. A baráti és sportközösségek hatása az egészséges életmódra nevelés-
ben
A mai rohanó modern életünkben egyre inkább háttérbe szorul a mozgás. A gyerekek többet
tévéznek, számítógépeznek, kevesebbet kirándulnak. Miért van ez így? A szülők, amennyiben
munkakörük van, egyre többet dogoznak a család eltartása mivoltából. Ha lehetőség nyílik,
biztosítják a lehetőséget a sportolásra, az tanórán kívüli tevékenységekre.

76
Sajnos az utóbbi években egyre inkább leköti a gyerekeket a televízió, a számítógép. Szük-
ség van a megfelelő létesítményekre, és még inkább a lelkiismeretes pedagógusokra is, hogy
valóban előbbre léphessünk. A gyerekeknek meg kell mutatni, hogy a sport, a testmozgás nem
csak a versenyzés miatt fontos, hanem azért mert lehetőséget teremt arra is, hogy az élet nehéz-
ségein könnyebben átlendüljenek.
2.2. A fiatalkori, rendszeres testmozgás pozitív hatása az időskori betegsé-
gek megelőzésében
Tudvalévő, hogy a rendszeres mozgással sok betegség megelőzhető. Kisebb a valószínűsége
a gerinc- és ízületi rendellenességeknek, a csontritkulásnak, illetve a szív- és érrendszeri prob-
lémáknak.
A sportolás, a testedzés jótékony hatású hormonokkal tölti fel a testet pl.: boldogsághormo-
nok / endorfinok hatása által. Mindezek mellett fejleszti a központi idegrendszert is a szinap-
szisok az ideg-izom kapcsolatok következtében. Testgyakorlás közben a mozgáshoz tartozó
szenzomotoros területeken egyre több agysejt specializálódik a meghatározott tevékenységre.
Erre példa, ha aszimmetrikus mozgást végez a gyermek, a két agyfélteke között kapcsolatokat
erősíti, fejleszti az olvasási és tanulási készségeket.
A sport és ezen belül a mozgás, hatással van a későbbi személyiségvonásokra is. Mivel spor-
tolás közben közösséghez tartoznak, kisebb eséllyel kerülnek rossz társaságba, nem „kallódnak
el”. Megismernek másokat, barátságokat kötnek, javul a kommunikációs, a problémamegoldó
és kompromisszum képességük. Kitartóbbak, kreatívabbak, fegyelmezettebbek lesznek. Felmé-
rések szerint az, aki gyermekkorában rendszeresen sportolt, jobban boldogul felnőtt korában.
Mindezek mellett ne feledkezzünk meg arról sem, hogy bátrabbá válnak, önbizalmuk megnő,
fellépésük határozottabbá válik, ezáltal eséllyel válnak áldozattá.

3. A média, az internet szerepe az egészségnevelésben


A média a kép és a hang, azaz a látási és a hallási ingerek együttese, amelynek vannak ne-
gatív és pozitív hatásai is. A jelenkor, a legújabb kor technikai vívmányai nagyon sokáig egy-
oldalúan kommunikáltak az egyénnel, a családdal, a társadalommal, de a legfrissebb technikai
találmányok már lehetővé teszik a kétirányú kommunikációt különféle formákban. Az összes
médium közül a televízió, és a számítógépek folyamatos terjedésével az internet lett a legbefo-
lyásosabb. Hiszen mind a kettő ontja a legkevesebb szellemi munkával felfogható valóságot.
Ma már egyre bizonyítottabb tény, hogy az iskolai teljesítményromlás előidézője lehet a te-
levízió, s „segítségével” egyre jobban terjed az agresszió, az erőszak a társadalomban.
Bár a különböző országokban nagyok a különbségek a tévénézési szokások között, lényegé-
ben minden gyermek ki van téve a tévés erőszaknak.
Magyarországon a tévénézési idő többszöröse más, nyugati országokénak, ahol már felis-
merték a káros személyiségformáló hatásait a gyermekekre. Sajnos hosszú utat kell megten-
nünk, hogy kellő hangsúlyt kapjon a pedagógusképzésben a médiapedagógia, s jelentőségét
mindenki felismerje.
A tévé csaknem minden gyermek számára hozzáférhető, majdnem minden családban van,
néhol kettő is. A szülők nem képesek ellenőrizni, hogy a gyermekük milyen műsort néz, ha a
gyermek szobájában is található még egy készülék. Az egyik legnagyobb probléma, hogy a

77
gyermekek sok időt töltenek el a készülék előtt és ez leginkább a pihenés, az alvás, a tanulás,
és a játékidő rovására megy. Sokszor inkább a gyermek végignézi a tévéműsort, s addig nem
csinál leckét, esetleg nem alszik el. Ez a két tényező már magában foglalja a teljesítményrom-
lást, hiszen nem tanul eleget és ki sem piheni magát, fáradtan pedig nem tud koncentrálni a
tanórákon.
A következő rendkívül kedvezőtlen hatása a televíziónak, hogy számos TV műsor tartalmaz
erőszakot, és különösen a gyermekek számára sugárzott műsorokba, valamint a főműsorokban
sok az agresszivitás. A testi és a lelki agresszivitás egyaránt káros a gyermekekre. Nagy hang-
súlyt kell fektetni arra, hogy az erőszakos jelenet okozta érzelmi feszültséget fel kell oldani, az
erőszakos cselekményt és negatív következményét a gyermek számára érthetővé kell tenni.
A leginkább azon a szokáson kellene változtatni, hogy a szülők a legtöbb gyermeknek meg-
engedik, hogy szinte korlátlanul nézze a műsorokat, tekintet nélkül azok tartalmára. Számos
vizsgálat kimutatta, hogy annak ellenére, hogy a szülők aggódnak a TV nézés káros hatásai
miatt, általában mégsem korlátozzák a gyermeket annak nézésében.
Egyes vélemények szerint a televízió nézése teljes inaktivitáshoz vezet, a kisgyermekek ese-
tében sokan, az alkotó fantázia megszűnésétől tartanak a készen kapott képek okán. A kisebb
gyermekekre az erőszakos cselekmények direkt hatnak, úgy mintha csak elszigetelt cselekmé-
nyek lennének, amelyek nincsenek összefüggésben az agresszió motivációjával és a következ-
ményekkel. Nem képesek a cselekménysort logikusan összekapcsolni a kiváltó októl a követ-
kezményekig, sokan a „végén a jó győz, a gonosz megbűnhődik” sima agressziópotenciál –
csökkenő hatására hivatkoznak, amely megkérdőjelezhető. A büntetés időzítésének rendkívül
fontos szerepe van, ugyanis nem mindig ugyanabban a jelenetben következik be, így az agresz-
szor nem nyeri el a büntetését, ez által a gyermekben az igazságérzet nem elégülhet ki. Úgy
gondolhatja, „a bűn büntetlen marad”, és így torz kép alakul ki benne (Winn, 1990).
A tévéműsorok készítése közben az alkotóknak kiemelt figyelmet kellene szentelnie, hogy
mely korosztálynak szánják. Erre már megtették az első lépéseket és a műsorokat 5 kategóriába
sorolják.
A széles nagyközönség számára ajánlott műsorok. Bármikor figyelmeztetés nélkül lehet su-
gározni. Ez a kategória magába foglalja azokat a műsorokat, amiket korhatár nélkül lehet nézni,
semmilyen jelzést nem alkalmaznak. Ide tartoznak a mesék, vetélkedők, hírműsor, kulturális
programok stb.
Szülői felügyeletet igénylő műsorok. Ezeket nem lehet a gyermekprogramok adásidejében
sugározni. Amennyiben a szülő megengedi ezeknek a műsoroknak a nézését, szülői felügyeletet
kell biztosítani.
A fizikai és lelki erőszakot ábrázoló jelenetek miatt 12 éven aluliaknak nem ajánlott műso-
rok. Szülői felügyelet szükséges. Az ilyen műsorokat csak este 22 óra után lehet sugározni,
illetve szerdán, szombaton, vasárnap nem sugározhatóak.
A felnőtt nézőknek szóló műsorokat, amelyeket vörös színű jelzéssel kell ellátni.
A szélsőségeken erőszakos, vagy pornográf tartalmú műsorokat földfelszíni csatornákon ti-
los sugározni.

78
Mindebből az következik, hogy rendkívül fontos, hogy a gyermekek csak az életkoruknak
megfelelő műsorokat nézzék meg. A kiragadott események károsan befolyásolhatják magatar-
tásukat, a televízióban ábrázolt erőszakra, főként a gyermekműsorokban, különleges figyelmet
kell fordítani.
A televízió befolyásának mindenekelőtt a gyermekek vannak kitéve. A filmekben a külön-
böző viselkedésminták vizuálisan jelennek meg, jóval egyértelműben és világosabban hatnak,
mint a szülők szóbeli utasításai a helyes magatartást illetően. A gyermekkorra jellemző a kriti-
kátlan utánzás, más emberek cselekedeteinek másolása, a kisgyermekeknél még a rajzfilmfigu-
rákat is szívesen veszik példaképül, amely sokszor agresszióra hajlamos.

Összegzés
Napjaink kommunikációs közege sok más egyéb mellett, az emberek közötti személyes
érintkezésből, továbbá mesterségesen létrehozott információkat közvetítő csatornákból, eszkö-
zökből áll. Ilyen információközvetítő a média, a tömegkommunikáció, a maga eszközeivel (pl.
televízió, rádió, internet). A médiát sokszor a tömegtájékoztatás szinonimájaként értelmezik,
vegyük alapul mi is ezt a megközelítést.
A média szerepe az egészségnevelésben önmagában nehezen értelmezhető és kezelhető.
Mindenképpen összefüggéseiben kell vizsgálni a család, az iskola, média háromszögének köl-
csönhatásában. A média önmagában a 6-12 éves korosztályt nem neveli, csak hat rá. Éppen
ezért a család szerepe kiemelkedő a jelen kommunikációs közegének negatív hatásainak kivé-
désében. Melyek lehetnek ezek? A képernyőn látható erőszak agresszivitáshoz vezethet.
Ugyanez vonatkozik a felnőtt jellegű tartalmakra is. Ennek következtében, a serdülőkorba lépve
helytelen viselkedési minták alakulhatnak ki.
A kisgyermek nem képes megkülönböztetni a számára értékes és hasznos tartalmakat, a ká-
rostól és haszontalantól. Többségében úgy fogad el mindent, ahogyan lát. Amennyiben televí-
ziót néz, a szülőnek gyakran mellette kell lennie és szűrnie a nézhető tartalmat, illetve elma-
gyarázni az ő szintjének megfelelően a látott, hallott dolgokat. Ugyanez vonatkozik az internet-
használatra is.
A kamaszoknak már kialakulóban van a saját értékítéletük, de nem hagyhatja sem az iskola,
sem a család, hogy a kapott információkat, csak a saját tapasztalatuk szerint értékeljék a gyere-
kek. Az agresszív és felnőtt tartalmak ebben a korban is kerülendőek.
A média szerepének pozitív hatásai is jelentős befolyással lehetnek a gyermekek fejlődésére.
A hasznos információk óriási tárháza áll rendelkezésükre. Rengeteg hasznos ismeretterjesztő film
és link elérésével, kiegészítő információkat kaphatnak a szülőktől és az iskolától tanultakról.
Amennyiben konkrétan az egészségnevelésről beszélünk, a számtalan sportközvetítés fel-
keltheti a gyermekben a sportolás iránti kedvet. Amikor már az iskolán kívül, valamilyen sport,
vagy mozgástevékenységet (pl. tánc, balett) rendszeresen végez, akkor annak tágabb dimenzi-
óiról bőségesen tájékozódhat a média által. Ugyanez vonatkozik, például az életmód műso-
rokra, amelyekben az egészséges étkezésre, ételek elkészítésre tanítanak. Kamaszlányok pél-
dául ezeknek és a családi mintáknak a hatására elkezdhetnek otthon főzőcskézni, egészséges
ételeket készíteni.

79
Következtetésnek levonhatjuk, hogy a család és az iskola szerepe a gyermekek „médiafo-
gyasztásában” meghatározó. Meghatározó, mert amilyen intenzitású és irányultságú odafigye-
léssel viszonyul a szülő a gyermekhez, olyan eredményt fog kapni. A tömegkommunikációs
közeg, mint bármi más körülöttünk, önmagában véve nem jó, vagy rossz. Ezeket a hatásokat
mi magunk erősíthetjük fel, vagy tompíthatjuk.
A biológiai érési folyamatokat sem a család, sem az iskola nem tudja szabályozni, azonban
az egészséges életmód kialakításában nagy szerepe lehet. Példamutatással, egészséges szemé-
lyiségformálással hatni tudunk a felnövekvő generáció lelki fejlődésére.

Ellenőrző kérdések
1. Mi a különbség az általános iskola alsó és felső tagozatában a biológiai és a pszicho-
szociális érés tekintetében?
2. Miért fontos a sportközösségek hatása az általános iskolában?
3. Hogyan lehet fiatal korban az időskori betegségeket megelőzni?
4. Mi az elsődleges prevenció szerepe?
5. Mi a média szerepe az egészségnevelésben? Soroljon fel pozitív és negatív hatásokat!

Fogalomtár
Magatartás, viselkedés: A viselkedés és a magatartás az emberrel foglalkozó tudományok
egyik legáltalánosabban használt fogalma. A viselkedés olyan tevékenységek összessége,
amelyek révén egy szervezet megpróbál egy meghatározott helyzethez alkalmazkodni,
motivációra adott válasz, amely pszichológiai, motoros és élettani összetevőkből áll. A
magatartás pedig egy személy viselkedéssorozata, mely figyelembe veszi az adott kör-
nyezetet és időpontot. Olyan ellenőrzött viselkedés, amely önkontrollt feltételez, szabá-
lyaiban érvényesülnek a szocializáció során kialakuló, életvezetést meghatározó attitű-
dök, értékek, pszichológiai minták.
Viselkedészavar: A viselkedészavarokat nem lehet egységesen meghatározni, mivel az egyes
nézőpontok más tudományág szempontjait állítják középpontba. Pszichológiai oldalról a
középpontban a lelki folyamatok, a gyermek önértékelése, valamint a társas kapcsolatok
állnak. Pedagógiai oldalról nézve a neveléssel, oktatással kapcsolatos szempontok alap-
ján: „A problematikus vagy nehezen nevelhető gyermekek azok, akik magatartása nem
megfelelő, jelentősen eltér az adott életkorban megkívánható helyes magatartástól, álta-
lános pedagógiai módszerekkel nem lehet náluk eredményt elérni
Magatartási problémák csoportjai: A problémákat alapvetően két csoportra bonthatjuk, me-
lyek megnyilvánulása függ az egyén temperamentumától. Ennek függvényében beszél-
hetünk az agresszivitás és a szorongás témakörébe tartozó zavarokról. Wickman a prob-
lémák tüneteit az alapkövetelmények elkerülésének módjai szerint osztotta két csoportra,
hasonló az előbbihez a szempontrendszer, miszerint vannak akik visszavonulással tűnnek
ki, és vannak a támadást megoldásként választók.

80
Irodalomjegyzék
Bagdy E. (1977): Családi szocializáció és személyiségzavarok. Nemzeti Tankönyvkiadó.
Barnes, G. G. (1991): Család, terápia, gondozás. Animula, Budapest.
Busi E. (2004): Nevelési színterek I. A család. ELTE TTK Multimédiapedagógia és Oktatás-
technológia Központ, Apertus Közalapítvány, Budapest.
Csapó B. (2003): A pedagógiai értékeléstől a tanítás módszereinek megújításáig: diagnózis és
terápia. Új Pedagógiai Szemle. Budapest
Farmosi I. (1995): Mozgásfejlődés. Az alapvető mozgásformák és képességek fejlődése Ma-
gyar Testnevelési Egyetem, Budapest
Farmosi I. (2011): Mozgásfejlődés. Dialóg Campus, Budapest
Földes P. (2000): A család és az iskola együttműködése. Új Pedagógiai Szemle, 130-134.
Földes P. (2000): A családnak partneri viszonyban kellene lennie az iskolával, Beszélgetés
Herczog Máriával. Új Pedagógiai Szemle, 71-77.
Makra P. (2007): Mentális egészségfejlesztési stratégia – pozitív egészségfejlesztés és primer
prevenció. Országos egészségfejlesztési intézet. Budapest
Mészáros J., Mészáros, Zs., Zsidegh, M., Vajda, I., Tatár A. és Prókai A. (2004): A növeke-
dési típus és a motorikus teljesítmények öröklöttsége. Sportorvosi Szemle, 45:1.73.
Mohácsi J., Prókai A., Mészáros J., Zsidegh M., Tatár A., Vajda I. (2004): Szekuláris trend és
utánpótlás-nevelés. Sportorvosi Szemle, 45: 1. 75.
Nádori L. (1991): Az edzés elmélete és módszertana. Magyar Testnevelési Egyetem Budapest,
Pásztory A. és Rákos E. (1992): Sportjátékok I. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1-220.
Réthy E. (2014): A különböző tanári teljesítmény visszajelzések hatása a tanulók személyi-
ségfejlődésére és tanulmányi teljesítményére.
vmek.oszk.hu/04600/04669/html/balogh/balogh_ pedpszich0036.html
Winn, M (1990): Gyerekek gyerekkor nélkül. Gondolat kiadó, Budapest
www.oek.hu

81

You might also like