4

Word 2007 zsebkonyv

Tartalomjeqvzek

5

I

TARTALOMJEGYZEK

© Bartfai Barnabas, 2007

1. Bevezetd 11

2. A.ltai<iI1os tudnivalok 13

3. A Word inditasa, befejezese 15

4. Alapveto kezelesi feladatok 17

4.1. Billentyuzetkezelesi szabalyok 19

4.1.1. Alapveto rudnivalok 19

4 1.2 Kurzorrnozgatasi runkciok 22

4.2. J a v f tasi funkci6k 24

4.2.1. A ku rzor el6tti karakter to r Iese 24

4.2.2. A kurzor altai jelolt karakter torlese._.24 4.2.3_ Valtas beSZLlr.3.SeS feluliras

uzemmod kozott 25

4.3. Bekezdesek kezelese 26

4.3.1. Bekezdesek rnegtorese 28

4.32. Bekezdesek osszevonasa 28

4.4. Ores sorok letrehozasa, torlese _.29

4.5. Oldaltores beszurasa es torlese 29

4.6. Tevekenyseg visszaallitasa, utols6 nuivelet

isrnetlese .30

5. Alfomanymiiveletek 31

5.1. Szbveg rnentese 31

5.2. Modositott dokumentum msntese a regi

rnegtartasa mel lett 35

5.3. Dokumentum megnyitasa _.36

Minden jog fenntartva! A k6nyv vagy annak oldalainak rnasolasa, sokszorosltasa csak a szerzo irasbell hozzajarulasava! tortenhet,

A betlltfpus elnevezesek, a Microsoft, a Windows, a Windows logo, az Office es a Word bejegyzett vedjegyek.

A Microsoft Szoftver lnforrnado telefonszarna: (06·1) 267-46-36

A kiSnyv nagyobb mennyisegben megrendelhet6 a kladonal:

BSS-INFO Kiado, 1630 8p. pf. 21. Tel.: 407-17-07

A konyv rneqlrasakor a slerz6 es a kiado a lebeto legnagyobb gondoss.jggal jart et, Ennek ellen"re, mint minden konvvben, ebben is elofordulhatnak hiba". Az ezen hioakbol eredo esetleges kjfokM sern 0' szerzd, sern a kiado semmi{ele felelilsseggel nem tertozik, de a k;"do 52ivesen {ogadjo, ha ezen hibakta felhivjak ngyelmel.

ISBN 978-963-9425-20-0

Kladja a BBS-INFO Kft. 1630 Budapest, Pf. 2L

Felelos kiado: a BBS~INFO Kft_ ugyvezetoje Keszult a Kinizsi Nyomdaban

Felelos vezeto: Bordas Janos

6

Word 2007 zsebkonyv

Tartalornjeqyzek

7

5.-1. Export, irnporr.. 38

5.5. Uj szoveg szerkeszh?senek megkezdese 39

6. Nyomtatas ······ .. · .. · ·· ···· ··· ··· .. ···· .. ··· · .41

6.1. Nyomtatasi kep megtekinh~se 44

7. Megielenih~si lehetOsegek ..45

7.1. Helyies Iebego menuk haszmilata ,46

7.2. Billentyuparancsok ..47

7.3. Nezetek .47

7.-1 Nagyitas : .48

7.5. Segedjelek kijelzese 50

7.6. Eelosztas 50

7.7. Tobb dokumentum egyidejti kezelese 51

R. Vag6Iap es blokkmuveletek 52

8.1. Szovegn~sz kijelolese 52

R.2. Kijelolt szovegresz vag61apra helyezese 54

8.J Kijelolt szovegresz vag6Japra rnasolasa 55

8.4. Vagolap tartalmanak beillesztE<;se

kurzorpozfci6ra 55

8.5. Szovegresz mozgarasa 56

8.6. Szovegresz masolasa 56

8.7. Adatok atvitels alkalmazasok kozon 56

8.8. Vag6k6nyv 58

8.9. Formatum masolasa 59

9. TabuJatorok hasznalats 60

10. Benlk jeIlernzoinek megvaltoztatasa 68

10.1. Berutfpusok m6dos[tasa 70

10.2. A betli rnererensk modositasa 71

10.3. A beni helyzete es vonalvastagsaga 73

10.4. Indexek 74

10.5. Alahuzasok, 74

106. Egyeb kiernelesek 74

10.7. Betujellemzdk megvaltoztatasa a betiitipus

panelen "'" , 76

10.8. Forrnazas torlese 78

10.9. Kis es nagybelii csere 79

10.10.Bettlszin, hatterszin 79

11. Bekezdesek jellernzdin ek rnegvaltoztatasa BO

11.1. Bekezdesek igazitasa 80

11.2. Behuzasok es kezdosor-jellemzok rnodosltasa 82 11.3. Sortavolsagok es bekezdesek kozti terkozok

beallitasa 85

11.4. A bekezdes panel funkcioi 90

11.5. Bekezdesek specialis beallitasai 91

11.6. Szegelyek es arnyekok 92

lL7. Bekezdesek szarnozasa es pottyozese 98

11.8. Bekezdesjellernzok alkalrnazasanak

problernai ~ 1 05

12. DokumentumjeIlernz6k megvaltoztatasa l07

121. Oldaljellemzok beallitasa 107

12.2. Lapszin oldalszegelyek 113

12.3. Egyszeni oldalszamozas 113

12.4. Kezdo oldalszarn beallitasa 114

12.5. Fejlec, lablec szerkesztese, oldalszamozas 115

12.6. Fed61ap keszites 119

12.7. Kiseto inforrnaciok 121

13. Keresesi es helyettesltesi funkciok. 123

14. Stilusck es temak 130

14.1. Stilusok hasznalara 130

14.2. Ternak hasznalata 137

15. Nyelvi es szovegfunkciok 139

15.1 EI val asztasok kezelese 139

15.2. A nyelv kivalasztasa 142

15.3. Helyesirasi es nyelvi ellenorzes 143

Tartalomjegyzek

Word 2007 zsebkbnyv

8

15.4. Helyesirasi es nyelvhelyessegi hiba kijelzes .. 146

155. Automatikus hibajavitas 147

15.6. Szinonima szorar 148

15.7. Forditas __ 148

15.8. Cyorsszoveg, modulok.. 150

15.9. Adatok sorba rendezese 151

16. Dokumentumok tagolasa 152

16.1. Torespontok beszurasa 152

16.2. Hasabok __ 154

17. Hivatkozasok 157

17.1. Cirnsorszamozas 157

17.2. Tartalornjegyzek keszites __ 158

17.3. Targyrnutato keszites 160

17.4. Labjegyzetek, vegjegyzetek 161

175. Hivatkozasok keszitese __ 164

18. Megjegyzesek es korrektura hasznalat , 167

19. A dokumentumok vedelme es az firlapok 170

19.1. Dokumentumvedelern __ 170

19.2. OrJapok keszitese . __ 172

20. Tablazatok keszitese 174

21. Kepek, objektumok, szovegdobozok,

gratikus elemek 185

21.1. Abrak, alakzatok, diagrarnok beszurasa 185

21.2. Kepek kezelese 188

21.3. Alakzatok kezelese, rajzolas 200

21.4. Szovegdobozok 205

21.5. WordArt _ 207

2] .6. Egyenierszerkesztd 209

21.7. Objektumok 212

2].8. Szimb61umok 212

22. Korlevel keszitese 214

23. Sablonok hasznalata 223

24. Weblapok keszitese · .. · .. · ···· .. · .. ·225

24.1. WebJapok mentese -- .. 226

24.2. Hatter . __ , _ __ -- , 227

24.3 Hivatkozasok 229

24.4. Helyettesit6 szoveg 230

25. Tovabbi Iehetosegek 231

25.1. Iniciale keszitese 231

25.2 Elake-szi tes 232

25.3. Datum beszurasa -- 234

25.4. KonvertaJas 234

25.5. Fajlnevek rogzitese -- · ··· .. 235

26. ~~r~~~~:::::::::::::.:::: .. ::::::::::::::::::::::::.:::::::::::::::::::::::.~;~

27. A Word testreszabiisa. 239

27.1. Beallitasok 239

27.2. Eszkoztar m6dositasa __ . __ 245

28. NeMny vegsd megjegyzes 248

9

Bevezet6

11

1. Bevezeto

E ktinyvecske segitsegevel megisrnerhetjuk az Office 2007 szovegszerkeszto prograrnjanak, a Word 2007-nek kezeleset. A kozertheto nyelvezet miatt batran ajanljuk akar kezdoknek is, de hasznos lehet azok szarnara is, akik ECDL vagy egyeb vizsgara keszulnek, vagy akik a program tovabbi leherosegeivel kivannak megismerkedni. A konyv fontos lehet azok szamara is, akik egy korabbi verziorol valtanak 2007-re, rnivel a program kezelese jelentosen rnegvaltozott.

A k6nyvben nem targyaljuk az alapismereti reszeket, feltetelezzuk, hogy a Tisztelt Olvas6 mar tisztaban van a Windows kezelesevel, es az alapveto szarnitastechnikai fogalmakkal. Ha ez megsem igy Jenne, ugy ajanljuk az utolso oldalon h?vo konyvajanloban szereplo, illetve a kiado weblapjan levQ kezdo, illetve Windows-r61 szolo k6nyveket.

Altalanos tudnival6k

13

I

2. Altalanos tudnival6k

A szamitogepes szovegszerkeszto programok alkalmazasa rengeteg el6nnyel es nerni hatrannyal jar az irogepes szoveg-eloallitassal szemben. Sokan tevesen azt gondoljak, hogy a szamitogep minden teriileten jobb a hagyomanyos eszkozoknel, pedig ez messze nem igaz. Egy-egy {irlap egyedi kitoltesere, egy egyszeni gepelesre neha nem celszeru szarnitogepet alkalmazni, mert az igazitasok bonyolultak, kiserletezesre nines lehetosegunk, es nyomtatni sem tudunk minden mereni es fajtaju lapra.

Termeszetesen az esetek nagy tobbsegeben azonban messze kenyelmesebb es celszenibb a szarnitogepes szovegszerkesztok alkalmazasa. Egy szovegszerkesztovel keszitett anyagot eltarolhatunk kesobbre, s ha ut61ag azt javitani kelt, azt egy pillanat alatt elvegezhetjuk a teljes anyag ujragepelese nelkiil, Terrneszetesen a folyamatos gepelesnel is egyszerubbek a javitasok, akar egy elutott beturol, akar egy atszerkesztendo szovegreszrol

14

Word 2007 zsebkonvv

A Word tnditasa, befejezese

15

van is szo, A szovegszerkesztovel elkeszitett anyagunkat esztetikus Iorrnara hozhatjuk, s azt retszoleges peldanyban kinyomtathatjuk. A Word kepes szavakat, szotoredekeket keresni, s ha kell, azt automatikusan kicserelni. Kepes automatikus el v alasztas t, hel yesiras-ellenorzest, au toma tikus oldalszamozast vegezni, eltero betiitipusokat es kierneleseket hasznalni. De ami a legfontosabb, arnit egyszer mar szarnitogepre vittiink, azt meg egyszer begepelni mar biztosan nem kell, ugyanis szovegszerkeszrok a korabban begepelt dokumentumokb61 is kepesekatvenni szovegreszleteket.

A Word az egyik legelterjedtebben hasznalt, igen sokoldalu, professzionalis szovegszerkeszto program. A program az alapvet6 szolgalratasokon tidmenoen tamogatja a benitipusok szeleskoru hasznal a ta t, az igazi tasi, SOT kizarasi lehetosegeket, az oldal- sor- es cimszarnozasokat, a stilusok kezeI {'set, a helyesiras ellenorzest, az azonnali hibajolvHiist, a gyorsszoveg kezelest, a rendezeseket, a I ,\.b 1 <'i za tok szerkesz teset, a tob bhasa bas tordeles t, a I..,·]wk alkalmazasat, a korlevelkeszitest es meg ',I i.IIII' minden t, amit egy szovegszerkesz to tol "I v,l rhatunk,

A Word for Windows programnak tobb \1'1' Illj.1 is letezik (2.0, 6.0, 7.0, 97, 2000 es 2002-XP, 'Ill I I i'~ 2(107) Jelen anyagban csak a 2007 -es \ l'I/III\.d rngla lkozunk.

3. A Word lnditasa, befejezese

A Word inditasa robbfele medon is tortenhet:

• kivalaszthatjuk a Start menu Programok --> Microsoft Office menupontja alatt a Word alkalmazast,

• kattinthatunk duplan az asztalon levo ikon-

jan,

• duplan kattintva egy .doc vagy .docx kiterjesztesu allomanyra is a Word indul el.

o~ MlCrO<.01t"

._·~,Office Word 2007

16

Word 2007 zsebkbnyv

Alapvet6 kezelesi feladatok

17

. A programb61 val6 kilepesre ertelemszenien az (r:.; Office menu Kilepes a Wordbol meruipontja szolgal, de kattinthatunk a jobb felso sarokban h~v6 bezarogombon is. Az aktualis dokumentumot be~arni ugy, hogy a Wordb61 nem lepunk ki az (~Office menu Bezaras pontjaval tudjuk.

4. Alapveto kezelesi feladatok

A program kezelese soran elsosorban azokat az alapveto funkci6kat celszeni ismerni, melyek a Windows hasznalatahoz szuksegesek (kattintas. huzas, helyi menu hasznalata, parbeszedablakok hasznalata, vagolap hasznalat, gorditosavok, stb.).

A program a tobbi Office 2007 programhoz hasonl6an szalagokat tartalmaz, fgy a kulonbozo tevekenysegek kivalasztasa ugy tortenik, hogy a kepernyo felsa soraban talalhato megfelelo meniire (szalagnevre) allva egyszer megnyomjuk az eger gornbjat, majd a megjeleno szalagr61 a kivant ikon on kattintunk. A gombok hasznalatarol a program tajekoztatast is ad oly medon, hogy az egerkurzorral gombra allva egy kis ido elteltevel megjelenik a gomb funkci6ja.

A szalagokon leva gombok merete, illetve csoportositasa koveti az ablak meretet, fgy ha nagyobb felbontasban, teljes kepernyon hasznaljuk a Wordot, nagyobb gombokkal es reszletesebb kifej-

18

Word 2007 zsebkbnyv

AI.lpveto kezeh§si feladatok

19

II:U! ,!,tllo,)j;< 'i!~Fi..H;:t~.

1tlh .. ,~~ • "I{)CI"1It~1 • •

It'Mfontosabb £unkci6kat, ezert erdemes gyakran hnsznalni. A Word 2007-es helyi menui raadasul Ie val tbbb mindent tartalmaznak, mint a korabbi vcrziok menui. mivel tartalomt61 es poziciotol frlgg6en a £ontosabb szolgaltatasok helyi eszkoz-

tarat is megjelen_itik.

A Word bizonytalan hasznalata eseten elhetunk

tI sugo szolgaltatasaival, amely a tobbi Windowsos programhoz hason16an itt is segtt, ha valamit nem ismertink. A helpet az Fl billentyuvel, vagy a [obb felso sarokban leva ~ gomb segitsegevel er-

he~uk el.

A kepernyon leva szbvegnek mindig esak azt a reszet latjuk, amelyet eppen javitunk. lgy a tovabbi reszek nem vesztek el, csak egyszer{1en a kepernyc korlatozott merete miatt nem 1athat6. Termeszetesen a tovabbi teruletekre mozdulva ezek is megtekinthetoek illetve m6dosithat6ak lesznek. (Gorditosav. PgUp, PgDn billentyuk.)

t~ssel tala!ko~unk annal, mintha kisebb kepfelbontassal, vagy kisebb ablakrnerettel dolgoznank.

'''':.1 ..II.,. Ll.... .1 ~ ir .- IL ,Ii., . "':'·111· , ,

.... ~ r",_~ ..... ~_~ __ .-~ l ........

A szalagokon belul a funkciok esoportositva varu:ak, s t~bbnyire minden csoport jobb also sarkaban talalhat6 egy ~ jel, amire rakattintva megj;lenithet6 az adott esoporthoz tartoz6 parbes~edpane1. (Ez Ienyegeben ugyanaz, mint arniket a korabbi verzi6kban a kulonbozo menupontok kivalasztasaval elerhettiink.)

A pro~ram sza,mos szolgaltatasa ugy miikodik, hogy az ikonra allva megmutatja annak Ieendo ;redmeny"et: ~e azt csak a kattintassal aktivizalja. Igy le~e,toses,unk van vegignezni a lehetseges alt~~natIvakat es konnyebben tudunk donteni anelkirl, hogy barrnilyen rruiveletet is vegrehajtanank. (~z ~zonban n~m ~jnden furikcional van igy, ra~dasul ~e~n:'l logika sines abban, hogy melyikben mukodik, s melyikben nem.)

. Tova~bi hasznos dolog a helyi menu, ami a jobb egergombbal valo kattintassal erheto el. Itt mindig megtalaljuk az adott helyen elvegezheto

4.1. Billentyuzetkezeh~si szabalyok 4.1.1. Alapveto tudnival6k

A szoveg bevitelenek rengeteg olyan irott es iratIan szabalya van, arnit nem szabad elfelejtentiltk. Sajnos e szabalyok egy reszet az ir6gepeken egyszenien keptelenseg volt betartani, igy e rossz szokaso kat sokan a szamit6gepeken is alkalmazzak

20

Word 2007 zsebk6nyv

Alapvet6 kezelesl feladatok

21

Mivel sajnos egyes Irogepekrol hianyoztak 0 es 1 szarnjegyek, sokan rnegszoktak, hogy ezek helyett valamilyen benit gepelnek, Ez a szarnitogepek koraban azonban rnindenkeppen elvetendo, hiszen ha ezek feldolgozand6 adatok, ugy a gep egyszenien nem tud vel uk mit kezdeni. Mindezen till esztetikailag is kifogasolhato, (gy fontos. hogy ne keverjiik ossze ezeket. Ne hasznaljunk az l-es szarn helyett I vagy 1 betut, illetve a nulla helyett 0, de meg inkabb ne 0 betiit. A 0 es ° kozti kulonbseg igen szembenino, hiszen a nagy ° joval szelesebb, mint a 0 (nulla), a kis 0 pedig raadasul joval alacsonyabb is. Mindezen 11'11, ha a kesobb valarnilyen automatikus [avitast szeretnenk a szovegben vegezni, ugy e karaktereket a gep nem talalja meg.

A szovegszerkesztes soran rengeteg problernat okoz az irasjelek es szokozok helytelen hasznalata. Fontos szabaly, hogy az irasjeleknek mindig az elotte allo szohoz kell tapadniuk, tehat elotte tilos, utana viszont kell szokozt gepelni, Ez al61 kivetslt kepez a kezdo idezojel es zarojel, rnelyek az utanuk allo szohoz tapadnak, igy elottuk kell szokozt hagyni. Tovabbi kiverel a hosszu gondolatjel, arnely elott es utan is all szokoz, Mindezek jelentosege nem csupan az esztetikaban, hanem a sorvaltas szokoznel torteno megvalositasaban is van, ugyanis a szamitogep a sort csak elvalaszrasi pozicion es szokozkarakternel tudja megtorni. Ha

tehat a szokozt a pont ele gepelnenk, tlgy konnyen elofordulhafna, hogy a mondatzaro irasjel a kovetkezo sor elejere keriil.

Szinten emlitesre erdernes, hogy a gondolatjel nem azonos az elvalaszto vagy minuszjellel, mert annal hosszabb. Cepelese a Ctrl gomb nyomvatartasa mellett leutott numerikus billentyuzetmezon leva minusszal tortenik,

Ugyanigy fontos, hogy zarojelek helyett soh a ne gepelji.ink perjeleket. Ez az irogeprol maradt rossz szokas sokat ronthat az esztetikan. A zarojelekkel kapcsolatban ne felejtsuk el, hogy a nyit6 zarojel ele kell, mage nem kell, a zaro zarojel ele nern kelt, mage pedig kell szokozt tenni, A mondatzaro irasjelet altalaban zarojelen kivi.ilre kell lenni, hiszen tobbnyire csak nehany szot tesziink zarojelbe (amit altalaban kis behivel kezdi.ink). Zarojelen belure kell tenni az irasjelet azonban akkor, ha a zarojelben onallo mondat all

(ekkor azt nagybenivel kezdji.ik). .

Szinten rossz szokas az idezojelek helyett hasznalt " jelek alkalmazasa. A magyarban a kezdo idezojel alul, a zaro idezojel felul helyezkedik el es azonos forrnaju. Szinten hibas, ha egy helyes " formaju kezd6 idezojeles szoveget " formaju idezojellel zarunk, "fgy helyes".

Tovabbi tudnivalo, hogy a dmek nem onallo mondatok, igy azok utan nem kell pontot tenniink. A felsorolasoknal, bajuszoknal a sorok vegere vesz-

22

Word 2007 zsebkonyv

Alapvet6 kezelesl feladatok

23

szot, a Iegutolso felsorolasi elem vegere pedig pontot szokas tenni. Termeszetesen a tovabbi esetekben a helyesirasi szabalyokat kell szern elott tartani.

1gen fontos szabaly, hogy minden esetben keruljuk a szokozok egymas melle helyezeset, Soha ne tegyiink tobb szokozt egyrnas melle! Rossz szokas a sorkezdd beljebb kezdesek, igazitasok tobb szokozzel torteno bevitele is. Hasznaljunk helyettuk igazitasokat, Iogikai rnarg6kat, tabulatorokat stb, A sorkezdo es tobbszoros szokoz rengeteg problema forrasa Iehet egy kesobbi valtoztatasnal.

rnozdithatjuk el. Amennyiben a sor elsa poziciojan tart6zkodunk es megnyornjuk a balra mutat6 nyilat, ugy a kurzor az elozo sor utolso poziciojaba ugrik. Ugyanigy a sor utolso poziciojan tartozkodva a jobbra mutat6 nyil segitsegevel a kovetkezd sor elsa poziciojara ugorhatunk (felteve, hogy nem a szoveg legvegen tart6zkodunk).

• A kurzor sor elejere mozditasara a Home billentvu szolgal.

• A kurzort a sor vegere mozditani az End billentyuvel tudjuk.

• A teljes szoveg legels6 karakterere ugy rudjuk mozditani a kurzort, hogy a Ctrl billentyii nyornvatartasa mellett megnyomjuk a Home billentyiit.

• A teljes szoveg legutols6 karakterere ugrani, a Ctrl billentyu nyornvatartasa mellett megnyomott End billenryiivel lehet.

• A kurzort egy szoval jobbra mozditani a Or! es jobbranyil billentyuk egyidejf megnyomasaval tudjuk.

• A kurzort egy szoval balra mozditani a Ctrl es balranyil billentyuk egyideju megnyornasaval tudjuk.

• A kepernyo legals6 soraba ugrani, illetve a kepemyo alja alatti tovabbi szovegreszekre mozogni a PgDn billentyuvel lehet.

4.1.2. Kurzormozqatasl funkci6k

A kurzorral a teljes kepernyon nem mozoghatunk tetszes szerint. Csak az ervenyes, informaci6t tartalmaz6 karakterekre lephetunk. Terszoleges he lyre szokozok vagy tabulatorok begepelesevel helyezherunk sz6veget, de vigyazzunk, mert ezeket a szokozoket az anyagban felejtve nem lathato, felesleges informaciokat keszithetimk; ami neha zavar6 Iehet.

A Word 2007-ben dupla kattintassal lehet6- segiink van tetszoleges helyre is kihelyezni a kurzort, ekkor a Word tires sorokat es tabulator+ helyez a dokurnentumba a kivant helyre valo Iras eleresehez.

A kurzort egy karakterpozicioval az adott iranyba mutate kurzonnozgat6 nyil segitsegevel

24

Word 2007 zsebkonvv

Alapveto kezelesi feladatok

25

A kepernyo legfels6 soraba ugrani, illetve a kepernyo teteje feletti tovabbi szovegreszekre mozogni a PgUp billentyuvel leher.

4.2.3. Valtas beszuras es felUHras uzemmod kozott

A szovegszerkesztok altalaban ket uzemrnodban mukodhetnek. Felii liras uzernmod eseten a gep karakterbevitel eseten a kurzor m6g6tti karaktert atirja a begepelttel. Beszuras uzernmod eseten a gep a kurzor poziciojara ugy szurja be a begepelt karaktert, hogy az nem torol ki a szovegbol sernmit, hiszen a mogottes benik jobbra gbrdi.ilnek. A ket uzernmod kozt a korabbi verziokban 1IZ Ins vagy Insert billentyuvel valthattunk, 2007-mH azonban ez a funkcio alapesetben nem mukodik, a Word6t csak beszuras uzemmcdban lehet hasznalni. Ha megis hasznalni kiva~ljuk a valtast, ugy azt kulon be kell kapcsolni az (~ Office menu Word beallftasai I Spaciaiis panelen a Felultrasos mod szabalyozasa ... sar bekapcsolasaval,

Az aktualis allapotot azonban a 2007-e5 verzio mar nem jelzi ki.

4.2. Javltasl funkci6k

4 .. 2.1. A kurzor elotti karakter torlese

A kurzor elotti karaktert torolni az Enter feletti Backspace billentyuvel tudjuk. A sor elejen allva a felette leva sor utolso karaktere (ami gyakran szokoz) torlodik, igy a ket 5z6 egybeolvad. Bekezdes elejen megnyomatt Backspace hatasara, ha volt behuzas, akkor az csokken, ha nem ugy a bekezdes az el6tte leva bekezdessel egybeolvad.

4.2.2. A kurzor altai jelolt karakter torlese

A kurzor altai jel6lt (kurzor rnogotti) karaktert h·u·olni a Del billentyuvel tudjuk, Amennyiben a kurzor a sor legutols6 karakterpoziciojan all, llgy a ~:C)mb megnyomasanak hatasara a kbvetkez6 sor ,·1"(1 karaktere torlodik, s ez Iehet, hogy 11 sortores pll/ki6jara is kihat, (Bekezdeshatar eseten - mivel .1 ~ ,"1 sort egymastol elvalaszto Enter jelet toroltuk I, .1 ket bekezdes osszeolvad.) Amennyiben a

111/1'[" egy ures soron all, akkor a sor kitorlodik e.s 1 1"II"hb leva szovegreszek egy sorral Ieljebb , •. n.ik.

!f~l=IoI!:d.~"~ r~!'I~l~~b~~

- -------

..I .I::..!~~I!I·(j j:aJ~i;J 1~llilij~B _-{l :.uta m eusu 5 5~';] f'IJ ~I'I)I~;

J. S;Q~( IJ ~!,.'tl" c: e i t: nuce ~al

..J: t::!1"'~U'Q~ ~~ ~g"'-I:~ e l-t CTRl - k ~nlnl.!!~

·.,11 1!J:1 ~m9~ n! b e ~~=01!~ ~ ~1jt'loilold

..t 1[}1 ~IIIQ~ I"i ~ ~uj ~Oj IIHl19a L~!

_ E.(.ujir.J~~~ 1!10~ .... llol.:n~l.:.t~

I tiljj',-flfTl e ~~. e ~ III ~1.I'!.!l hh. I!-t~ e I e

26

Word 2007 zsebkbnyv

Alapvet6 kezelesi feladatok

27

4.3. Bekezdesek kezelese

1gen gyakori hiba, hogy folyamatos sz6veg eseten is sokan a sorok vegen megnyomjak az Entert, hogy folytathassak a gepelest a kovetkezo sorban, Ez a szinten irogepes hagyornany igen rossz szokas, hiszen a szarnitogep automatikusan valt sort, ha az adott sorba tobb karakter mar nem fer. Ekkor a sor vegen allo szot is athelyezi a kovetkezo sor elejere. igy nem kell attol tartani, hogy a sor vege fele kozeledve egy hosszabb szo nem fog kiferni. Entert csak a bekezdes vegen kell iitni. Akkor, amikor mindenkepp szukseges az uj sor kezdese,

A tevesen bsutott Enter karakterek hatasara ugyanis az ilyen sorokat a gep nem tudja sorkizartan szedni, hiszen minden sort a bekezdes utols6 soranak vel, ami k6ztudottan nem lehet sorkizart,

Mindez egy kesobbi javitas, attordeles eseten is gondot okozhat, hiszen peldaul egy betiimeret noveles hatasara a sor hosszabba valik, Ekkor a sor vegen aH6 sz6 atkerul a kovetkezo sor elej.he, de mivel azt egy Enter is kovette, rogton utana ismet sorvaltas k6vetkezik. Termeszetesen tovabbi karos kovetkezmenyeket is jocskan lehetne sorolni.

Fontos azonban, bogy bekezdesek koze viszont ussunk Entert akkor is, ha ott veletleruil arnugy is sor vege lenne.

Sorkizart szoveg eseren (ami annyit jelent, hogy a bal es jobb szele is egyvonalba esik) a bekezdes utolso sorara a sorkizaras nem vonatkozik, tehat annak csak a bal szele all vonalba a tobbivel,

A Word a szovegszerkesztok tobbsegehez hasonloan szinten bekezdes-orisntalt. Ez azt jelenti, hogy a tevekenysegek egy resze teljes bekezdesre vonatkoz6 rmivelet, Bekezdes alatt azon tartalmilag €os formailag osszefuggo szovegreszr ertjiik; amelyen behil teljesen mindegy az, hogy hova esik a sor vege, A bekezdes veget kovetoen minden esetben uj sornak kell kezd6dnie, tehat a kovetkezo bekezdes nem folytat6dhat az elozovel azonos sorban. A bekezdesek ennek megfeleloen ugymond Entert6l Enterig tartanak, ami annyit jelent, hogy mind a bekezdes elott, mind utana sorvalto Enter karakternek kell allnia, A bekezdesen belul viszont nines sorvalto Enter, csak a bekezdes legvegen, igy a sorok modosirasa eseten folyamatosan valtozhatnak a sortoresek pozicioja is.

A Jegels6 hasznalat saran celszeni, ha gyakorlaskeppen azt nezziik meg, hogy a gep mily modon tori meg automatikusan a sorokat. Folyamatos gepeles eseten tapasztaljuk, hogy a sor vegenel gepeleskor az utols6 szo atkeriil a kovetkezo sorba. Tobb soros szoveg eseten, ha valamely sorbol kitorlunk szoveget, tapasztalhatjuk, hogy a mogotte levo sorbol fogja p6tolni a gep a karaktereket.

28

Word 2007 zsebkonvv

Alapveto kezelesl feladatok

29

A sztiveget a gep oly medon igazitja, hogy a bekezdes bal szele a vonalz6 bal aldali also heromszoqevel, jobb szele a jobboldali als6 harornszoqevel esik egy vonalba, ha scrkizart sztiveget szerkesztunk, Amennyiben a bekezdes balra vagy jobbrazart, ugy e haromszoqeken kiviilre nem enged Imi a qep, Terrneszetesen kozepre igazitott szoveq eseten a ket harornszoq koze illeszti a gep a sztiveget. A fentiek alai a bekezdes els6 sora klvetelt kepezhet, annak bal. szelenek poziclojat, illetve iqazitasi vonalat a bal felso haromsztig hatarozza meg.

Ha egy tiJ bekezdes elsa karaktere elott allva megnyomjuk a Backspace billentytit, ugy ha nem alkalmaztunk behuzast, akkor az adott sor, az elozo sor vegehez fUzodik.

E szolgaltatasok igen fontosak, ismeretiik hianyaban nem leszi.ink kepesek szoveget szerkeszteni!

4.3.1. Bekezdesek megtorese

Sor megtorese eseten (azaz egy bekezdesbol ket bekezdes keszitese eseten) alljunk a leend6 toresi pontra (azaz a leend6 uj bekezdes elsa karakterere), majd nyomjuk meg az Enter billentyut,

4.4. Ores sorok letrehozasa, torlese

Ures sort csak bekezdesek koze helyezherunk.

Amennyiben ures sort szeretnenk beszumi, alljunk arra a poziciora, ahova az tires sort helyezni kivanjuk (tehat a leendo ures sor mogotti sorra), majd nyomjuk meg az Enter gambot. (Amennyiben a szoveg folyamatos, rehat egy bekezdest alkot, ugy eloszor torjiik meg a bekezdest.)

Ha iires sort szeretnenk torolni ugy, alljunk az tires sorra, majd nyomjuk meg a Del (vagy Backspace) billentyiit.

4.5" Oldaltores beszurasa es torlese

4.3.2 ... Bekezdesek osszevonasa

Arnennyiben egy bizonyos ponton minden esetben uj oJdalt szeretnenk kezdeni, ugy a Ctrl Enter billentyuk segitsegevel szurjunk be egy szandekos oldaltorest,

A szandekos oldaltores eltavolitasahoz a lap utolso karaktere m6g6tt allva nyomjuk meg a Del billentyut, vagy a kovetkezo lap elsa karaktere elott a Backspace billentyut,

Ha egyes£teni akarunk bekezdeseket, ugy alljunk annak a bekezdesnek a vegen leva sorzaro Entene, amelvikhez akarjuk a mogotte lev6t huzni (ezt az End gombbal megtehetjuk), majd nyomjuk meg a Del billentyut.

30

Word 2007. zsebkonyv

Alloma nymUveletek

31

4.6.

Tevekenyseg vlsszaa Ilita,sa, utolso muvelet ismetlese

Ha tevesen vegezrunk el valamilyen

tevekenyseget, ugy lehetosegunk van az utoljara vegzett rniiveletet visszavonni, azt sernmisse tenru. E~ez~atti~tani kel,l a szalagok Ielett it}. v I talalhato vrsszavonas gombon, vagy

meg kell nyomni a Or! Z billentyiiket,

A Word 2007 tarnogatja a tobbszinni visszavonas lehet6seget. Ez azt jelenti, hogy nem csak az utols6, hanern az az elotti rruiveleteket is visszavonhatjuk, ha isrnetelten kattintunk a visszavonas gombon. Ha Jegordiqiik a visszavonas gomb melIetti kis nyiUai az utoljara vegzett tevekenysegek listajar, ugy ott is kivalasztharjuk, hogy meddig tortenjen meg a nuiveletek visszavonasa.

Termeszetesen a visszavonas is "visszavonhat6" a visszaallitas funkcio segitsegevel, Ezt a visszaallitas gombra vaI6 kattintassal tehetjiik meg.

Amennyiben egy tevekenyseget (pl.

formazast) mas helyen is alkalmazni .!:J.

s.zeretnenk, ugy. az ismetleshez nyomjuk meg az 1-4 vagy a etTl Y billen tyiiket.

5. Allomanymuveletek

5.1. SZ.Dveg mentese

Szerkesztett allomanyt rnenteni a Q gombbal vagy az (~1~Office menu Mentes menupontjaval, vagy a CtTl-S billentyuk leutesevel tudunk. A mentest a gep a cirnkeben lathato allomanynevvel vegzi, Amennyiben

eloszor mentiink I ~

, . I' I . I· "r>,'!entes

ujonnan Ietre 1ozott •. -

allomanyt, ugy a

gep megkerdezi, hogy milyen neven mentse el. Kesobbi mentesekkor a parbeszedpanel mar nem jelenik meg.

32

Word 2007 zsebkbnyv

Allomimym uveletek

33

MojJpp.~&e ..." ~mt!9rl!-J'lcf!I!5.dC'DL

~ j-IIIJI!konytll!mt!li!'t ~

~£i. "'in~ (C:)

t:reI"r: .J~~ _

_)~~ ~:!'·l~ ._j~". ;j~Q~::''e

U .... r... .......J'~~

.!J' _

_jtoJ-~l_·1 ~:-:'~'t~~

~ s.:.1~ ....;, .... W~r-I'

kattintani, majd az ablak foreszeben kivalasztani a kivant meghajt6t, majd mappat, Vista alatt a Mappak mezot kell felgbrditeni, ahol az intezoben megszokott m6don kell kivalasztani a szukseges meghajt6t es mappat.

,,_;,s .... t t't!l<'~ .... ri. 1......ISitJad'I~ltF1 .• ' .... !>,:"...,. Wll~I;:OO~

,JIJ.u.W'

•• J";o.I:"GO-'

~I:"OOO~

w.~

~:-

1!l1i< ... L.II.'(I(It,.:oJQ

@ "'on, .. mi,"" --0: ~.-d.'''' .-~~. '~r.~. - .- .iL OO~[ oK b~rtfo!lib ~ Dokumt:l'1t'urpQII; ... J ·t I "~I'"!'i:~!

~.

~1I1dr. .~-:mDIY-II

F~ 'r.~I1~;;;; ::::-~:,

T .. mpr~td ~l] ... h.,..~ II

Nev Modo~rt,,~ d~lul'l'lli

~"ro!ljar'll!tKe:fis,deO' ~'~Ir:orrto re ... d.doa 1~lo;.crcICM.doo.

A menteskor megjelen6 panelen meg kell adnunk az allomany nevet,

A neva szokasos allomanynevvs] kapcsolatos szabalyoknak kell hogy megfeleljen. (A .oOCX kiterjesztes megadasa nem sziikseges, azt a gep au tornatikusan generalja.)

A nevet kivalaszthatjuk a meglevo allornan~?kat tartalmazo listarol is, de ez esetben egy regi szoveg felulirasa tortenhet meg. Az allomanynev megadasat kovetoen ertelemszeriien a Mentes 1411lllbon kell kattintani.

, bartl'i!oib 9) A,n.I

[ Og~l,ImCt'i!ur m Hill~!!o!o!,uol ~

F.Bjl.llt-.~ jj:tr~km.dg~~

FJjlllpuu: [WOfd.dlJlcumc:ol'um (".doo) -I

':::~j:D' lartr,.lll; ~Irr'~ ... ~ Clnjl..~ nO~,J,)d~~4I

Ha a WordbOl ugy lepunk ki, hogy dokurnentumunkat nem mentiuk el, ugy kilepes el6tt a gep biztonsagi okb61 szinten rakerdez arra. hogy mentse-e az allomanyt,

Ha azt szeretnenk, hogy a sz6vegi.inket olyan felhasznalok is olvasni tudjak, akiknek csak a regebbi Word valtozatok vannak meg, ugy a mentesi panelen az a1s6 sorban levd fajltipusnal a

A mentes panel eltereseket mutathat Windows

I I t',S Wind ows Vis ta operaci 65 rendszer eseten, I I Idiliinosen akkor vehet6 eszre, ha nern az alap• ,!I·llIll'Z ,tt rnappaba kivanunk fajlt menteni. XP ,jill ,·"!.,or a jobboldali mez6ben a Sajatgepre kell

34

Word 2007 zsebkbnyv

Word 97-2003 verzioju dokumentum (*.doc) elernet kell kivci.lasztani a legorditheto listarol. Ekkor a fajl .doc ki rerieszressel kerirl eltarolasra. A korabbi verzio formatumaban val6 mentes azonban bizonyos forrnazasok es beallitasok eltarolasar nem teszi lehetove, igy konnyen elofcrdulhar, hogy visszat61tve, a szovegunk nem lesz olyan, mint amilyenre rni elkeszitettuk. Erre a Word mentes_~or figyelmeztet is minket. Ekkor celszeru az (=-~ Office menu EI6keszftes pontianak Kompatibilitas ellenorzess funkci6jeit kivalasztani, es ellen6rizni a lehetosegeket.

Ha szi.ikseges valaszthatunk elh:,ra fajIszerkezetet is, ha Jegord£~i..ik a Fajlttpus melletti Iistat,

A mentes helye az utoljara hasznalr, vagy alapertelmezesben beallirott k6nyvtar lesz. (PI. Dokumentumok) Ezt termeszetessn megvaltozrarhatjuk a panel felsa soraban levo elemekkel (hely kivalasztasa, visszalepes stb.), iIletve az ablakban leva konyvtarakra valo dupla kattinhlssal.

A mentes ertelemszer{ien a Mentes gombon valo kattintassal indithato.

Amennyiben a szerkesztett allomanvt az eredeti nevet61 elterd neven, vagv mas helyre szeretnenk elmenteni, ugy az (n; Office menu Mentes rnasksnt menupontjat kell valasztanunk. Ilyenkor a gep minden esetben felajanlja a rnentesi parbeszed panel t.

Allomimymuveletek

35

Elofordulhat, hogy az altalunk szerke:ztett allornanyt valamely mas programmal s~eretnenk a kesobbiekben hasznalni. Ekkor a menteskor megjelen& parbeszedablakon a .nev ,:neg,~d,asa mel.lett

ablak also reszen megjeleno Fajltipus felirat

az " ..

alatt ki kell valasztanunk a megfelelo szoveg-

szerkeszto programot, ameJybe a kesobbiekben hasznalni szeretnenk allomanyunkat.

5.2.

M6dositott dokumentum mentese a regi meqtartasa mellett

Igen gyakran elo- ~

d I h eg"- 1·.lelltes magkent

for u, ogy egy rn -

leva szovegunkhoz , , .. ,

hasonlo uj dokumenturnot keJI ke~z.ltem~ ~gy, hogy a regi is megmaradjon,. de a regl seg~.tsegevel rionnan elcallitott szoveget IS lementhessuk. Ezen

uJ 'I 'ibb 'd

oblema megoldasara az a iegce szeru moo-

pr ., ,

szer, ha a kiindulasi doku,mentumo..meg~Yltasa e.~ esetleges valtoztatasa utan az ~ Office menu

Mentes maskent meniipontjat valasztjuk, "

A ,. allornanynev megadasahoz a mentesnel

Z uJ . .,. 'k

leirtakhoz hasonl6 modon kell eljami, A teve eny-

seget kovetcen a regi neven tarolt dokumentum a hattertarolon megmarad, de a m6dositott valtozat az uj neven fog tarolodni.

36

Dokumentum meqnyitasa

Word 2007 zsebkonyv

Allomimymuveletek

37

ahol az intt~z6ben megszokott m6don kell kivalasztani a szukseges meghajt6t es mappat.

Amennyiben nem uj anyag .--.,.

szerkesztesebe kezdiink, ugy ,_:,_j Megm'ital leherosegunk van korabban

mentett sz6veget is betolreni az (t>;l'Office menu Jobb~,ldali listajaban leva allornanynevekkel vagy az (':II Office menu Megnyitas menupontjaval.

5.3.

...J,:::::16 .3~ ...

Wh~9iI

l_joq.~I." j5eJi~

loII!', ~\'tIl<ILIIOo;s,:!"'J!:.I'!I.~ ".!l",~.;1«0

~!E~EtZ2

~~::::=~~.:e !IOC

-!15u.Jl"'l~_~.~ .:!l~!b: ~a._~~l'C.'5Vl!l.!IoX ~iD'_IfJ"f.H\""'r •. ~ -:!.In_~~:-QoII~~ '~"''''I~~«;O; 'Sla,_"'"lt'"~ ~(l.""'';-oMIIr'o:'''l'O}l).;Io;I;

~:=~:~tl.o:.:

~(I_""QO'''dIf:~x.!J:Q!K

~,,",..~ r.:w.o:.

l!if!l i.l;l:'lK!If;: o'I'.::i:.',':rc i ... 2'01·1.1;.11. l6;:~ u e ~~n:Q'~~'.;.r~~, <Ul~O!.'1 1L:L! .po;!! ~;I-II'P.;~·.','DiC"., ;.>!<·;r.':·!.l5.~n I'O-:!l ""'IHIlfi:a""<:e.\·~~·L . .M7.~',H. 6,1~ lojS'!I IoOC-(l'j.i,InO~It'· • .';r~', •• MQl.vl,2D. ~!.:n 1;)94 "";"~ltOl"'<:!'·,;~ .. _, ';IX.!1O:.m !:!I~ ;-:'''Jo ""~fi.Q~~~\:«'5g .. Xj!o1.C~,1= 1.'"'11 :).~ ~triO'Il0~ .. ·,,~<!~ .•. :i'I:(11Q~.="';~) ))t.=. ""'O"~IOI":;:!"''-,"lJn::S'", ~l,OS,Q9.''''''' ; • .,.., ~ldJ~''-''Ola~ .. nHij$.D).I.!!:OO .;;:71"& M;:r[o1!J.;of'£~''':ll!c"5l .. _ WIl1D •. 2).';~ 6~ r! ~,,*Il o~ ... "-'ir~ "50 •• _ .:J)Or Q~,~!- ,!;.)~ M'J'I ~1':()f":~!I'.lYd"" 'OO7""".LI_o!~l

• : ~iI 1-IIa~~1'; crffi.:.!. L'.IJo'D d.. lOO7..ol .... ;.0:'_ 1a.~ j

&If.! 1oIoo:ru:lt1~01I'Ior.r .LJt"~i-.. 11:101.;J)..~t ~l'Q

:,r.!; !o'oO::ili.lf':~~'~II"~'S'" 'OOi"Ol,2.1 HJ6

;,<11 I'ioc'CKIlf:~L\I7D9_. !OO,v.:!.nl'O·l5

2:HS ,",!)o~itLi1:o.~ ... ,jIr~~ •• ~O;>J,O],;'~ 1l;~

N~ ModGs:it,;.\ OB,unH

~~rajL!onLat l:.~IiI!:~.dlJ'C~

;~fl!:b~olltc 1~\'L!I,dQO:

'm~erl!"t:rn_d(Jo

\§J~s,~~-===~-l

t: "'!rl!~~!!L .. N,d_II,I('!

A megnyitas panelen a menteshez hasonl6an a fels6 sorban vagy a panel bal szelen tudjuk kivalasztani. azt a helyet, ahol a betolteni kivant

allomany talalhat6.

Az allomany kiv,Hasztasa vagy a neven val6

dupla kattintassal vagy a Fajlnev: utan a nevenek begepelesevel va16sithat6 meg.

A fajl megnyitasa soran a Megnyitas gomb le is gordithet6, ekkor lehet6segunk van specialis m6don megnyitni allomanyt, peldaul csak olvasasra. vagy az eredeti megtartasaval, egy masolat

rnegnyitasava1,5tb.

. A megnyitas panel eltereseket mutathat WlI1?OWS XP es Windows Vista operacios rendszer eseten. Ez kulonosen akkor vehet6 eszre 11a nem az ,al~pertelmezett mappabcl kivanunk fiijlt rnegnyj.~nl., XP alatt ekkor a jobboldali mezoben a Sa!atgepre kell kattintani, majd az ablak f6resZ,l'bcn kivalasztani a kivant meghajt6t, majd rna - pat. Vista alatt a Mappak mez6t kell felg6rdite~,

38

Word 2007 zsebkbnyv

Allomanymuveletek

A dokumcntum Web site-on val6 kozzetetelre alkalmas formaban torteno mentese eseten a Web lap (".html, ".htm) formatumot kell valasztani.

Ha olyan dokumentumot nyitunk meg, amely korabbi verzioban keszult, ugy bizonyos formazasok es beallitasok nem lesznek menthet6k. Ekkor celszerii az (.r,;j'IOffice menu Elokeszltes pontjanak Kompattbititas ellenorzese funkciojat kivalasztani, es ellen6rizni a lehetosegeket, Ha csak mi hasznaljuk a dokumentumot, akkor legjobb, ha a Mentes rnaskent funkci6val .docx forrnaturnban elmentjiik.

5.5. Uj sZQveg szerkeszb:!senek megkezdese

Ha uj szoveg szerkesztesebe kezdunk. ugy valasszuk az (!",,' Office meriii Uj meni.ipontjat.

A megnyilo panelen alapesetben a Word egy iires Iapot ajanl tel, de a baloldali listan valaszthatunk sablonkateg6riat, majd kozepen sablont. A panel jobb oldali reszeben a kivant sablon el6nezeti kepet tekinthetji.ik meg.

5.4. Export, import

Elofordulhat, hogy egy dokurnentumba

mashonnan kell ada tot atvenniink, vagy esetleg forditva, egy dokumentum tartalmat mas programban szeretnenk Ielhasznalni. Ennek egyik - es egyben legegyszenibb - rnodja a vagolap hasznalata, de ha kulon fajlban vannak, vagy f.3jlba heiyezend6k az adatok, ugy az irnportalasra vagy exportalasra van szukseg. Ez esetben importalaskor a megszokott megnyitasi medon jarunk el, de a panel Fajltipus elernenel legorditve ki kell valasztanunk az irnportalando szoveg tipusat.

Egy mel! letezo dokumentum mas formatumban valo mentese eseten az (§'Office menu Mentes rnaskent menupontjat kell valasztanunk, majd a Fajltfpus felirat melletti elernet legorditve ki kell valasztanunk az exportalando allornany fajtajat.

Ot1gt!.Jt'ltllo1.H

",~"~&lnlu" "'flif.4W' ~{Itn<~Qno'"

"

.. ,t"'.,.l-"'l ... ·;., ..

ii1

I,~-,I _,"".

Ha letoltjuk. vagy megnyitjuk a Letrehozas gombbal a kivant sablont. ugy nem egy iires lap

39

"

40

Word 2007 zsebkbnyv

Nyomtatas

41

jelenik meg, hanem egy adatokkal ugya.n fel nem toltott (esetleg nehany mintaszbveget tartalmazo), de elokeszitett es formazott dokumentumot kapunk

A Word a korabban szerkesztett anyagot ezzel nem felejti eJ, hiszen Iehetoseg van t6bb allomany egyideju kezelese is.

Amennyiben tobb allornanyt hasznalunk egyszerre (pI. tbbbet nyitunk meg), ugy a rnegnyitott allornanyok kozul az eppen szerkesztendot kivalasztani a talcan, vagy a Nezet szalag Aolakvaltas gornbjaval Iegorditheto listabol valo valasztassal lehet.

6. Nyomtatas

A szovegszerkeszto programok altal kezelt

allornanyokat ket nagy csoportra oszthatjuk.

Az egyik csoportba a csak karaktereket rarralmazo, vezerlfikodok nelkuli sima ASCII kcdu szoveges

allornanyok tartoznak, arnelyek szerkesztesere

egyszerflbb programok (Edit, Norton Editor,

jegyzett6mb, srb.) szolgalnak E sz6vegek nem

tarralmaznak semrnifele szovegformazasi jellemz6t, viszont alkalmasak forrasnyelvii anyagkent, inicializacios vagy k6tegelt feldolgozasu allomanykenr, Neha klterjesztes nelkul] fajlkent is talalkozhatunk vele, de gyakori a. TXT kiterjesztes is. Tobbnyire ilyen allornanyok a ", BA T, • .IN!, READ.ME allcmanyok is.)

A masik csoportba a Iormazott allomanyok tartoznak, Itt a szovegben nern csak karakterek, hanem vezerlokodok is rnegtalalhatok, ezert ezen allomanyokat olvasni tobbnyi re csak azzal a szovegszerkesztovel rudjuk, arnelyben keszultek, Ez alol kivetelt csak nehany olyan szovegszerkeszto kepez, arnely kepes importalni mas programok altal keszitett szovegeket is. Ezen allomanyok koze sorclhatcak Word altai hasznalt DOC ki terjesztesu fajlok is.

Mivel a sZ6vegszerkesztes vegso es egyben legfontosabb Iazisa a nyomtatas,!gy nern :n;indeg7 hogy milyen keszulekkel es milyen papma ve-

gezzuk.

A nyomtatas tbrtenhet bmi.I~6, .vagott 5altal~ban A4 meretu) lapokra es leporellora egyarant, bar ha szep es elegans anyagot akarunk kesziteni, laporellot lehet61eg ne hasznaJju~. U ~ya~ a hasznalt nyomtat6tipust aJtaJ<i.ban penztarcank vastagsaga hatarozza meg, vegyuk :ig~.elem~e ,azt a tenyt, hogy a matrixnyomtatok, bar tobbpeJ.danyos nyomtatasra is kepesek, megis igen gye~ge Irasminoseget adnak. s Windows-os hasznalat eseten igen lassuak. A lezernyomtat6k alkalmazasa dragabb ugyan, de gyors es igen szep

(nyorndai minosegu) anyag., eloallitasara

alkalmasak. Szfnes anyag 1genye eseten

folylonos, szelen a tovabbitils miatt lyukakkal elliitott, oldalankent perforal t pa pi r koteg

42

Word 2007 zsebkbnyv

Nyomtatas

43

Iegoptimalisabb dentes egy szines tinrasugaras nyomtat6 beszerzese,

oldal nyomtat6dik ki tobbszor, rnajd folytat6dik a tobbivel szinten tobb peldanyban, hanem a teljes anyag vegig kinyomtat6dik, majd a nyomtatas a tovabbi peldanyoknal is mindig ujbol elorol kezdodik.

Amennyiben csak a paras vagy paratlan oldalakat akarjuk kinyomtatni, ugy ezt is megtehetjiik, ha kivalasztjuk ezt a Nyorntatas: felirat utan. (Vigyazzunk azonban a meghatarozasra, mert ez nem a dokumentumban levo oldalszamra, hanern az abban leva elhelyezkedesre uta!. Ha tehat a dokumentumunk peldaul a 24-es oldalszammal kezdodik es a paras oldalak nyomtatasat kerjuk, ugy a 25, 27, 29, stb. szarnu oldalakat fogja a Word kinyomtatni!)

A nyorntatotipus melletti Tulajdonsaqok gomb segitsegevel az adott printer nyomtatasi [ellernzoit (felbontas, papirforras, minoseg, stb.) allithatjuk be.

Lehetosegunk van kicsinyitessel tobb oldalt is kinyomtatni egy lapra, ha az ablak jobb also sarkaban levo Nagyitas/kicsinyites mez6ben ezt beallitjuk,

A nvomtatas ertelemszertien az OK gombon valo kattintassal indithato.

A Word nagy hibaja, hogy a nyomtat6 tipusanak megvaltoztatasa eseten megvalrozhat a

A teljes szoveger vagy a kinyorntatni az (.~'Of£ice menupontjaval lehet.

A meniipont akrivizalasat kovetoen rneghararozhatjuk a peldanyszamot, illetve a nyorntatando oldaltartomanvr is (Osszes oldal, aktualis oldal, vagy altalunk megadott szarnu oldalak).

sz6veg egy reszet menu Nyorntatas

Tlpus: I-P L1ISI!I'.J!:"~ SOOD ~ Ps

H~I'I": LPTl=

• [~~~~n!~-I

J NYDll1t..!1lri~et"~.I~.,. I

L_ kI~·OO'It.lI.~~ f.bJ1bl!l

I J ~l:! ~d~'P.!.s~ ke!old.:.la5

rGI~oIOaI CJ,~·hl.!.';~gldt!lJ

t~~·Drni!l.aI!:

P~ld':'r'iy$I.iim: J

irJ.!I be i!ll o.Id65iMloo, [ e$~~i'iY

- t.Brt~\".c.i;~ L o!I. doku'nenturn ... .!!I~!' .!! ~1~.J!I5~ '*.Je:1"B,~: I; Ji S-12 "'~f ~l~l, p!.!;2. J)lSJ'"'!)8s:3

Nl'om~i:!;~~; .:. !af~om.!iIlY m.n:ien old.!!l~ .. f~ o!'~~ ,eQ'~ 1.apCr1:

Ad'Qt~~Di'"rne:rt-tr~:

A hasznalni kivant nyomtat6t a NEW: felirat meUetti listabol valaszthatjuk kl, ha nern felel meg az alapertelmezesben beallitott printer.

Lehetoseg van levalogatasra is, ekkor t6bb peldany nyomtatasa eseten eloszor nem az else

44

Word 2007 zsebkbnyv

dokumentum belsd elrendezese is. Lehet hogy ami eddig elfert egy sorban vagy oldalon az ezutan nem fog, illetve forditva. [avasolt tehat mar szerkeszteskor a vegleges nyom ta t6tipus kiva lasztasa, (Ekkor ne az OK, hanem a Bezaras gombon ka ttintsunk. )

Az &Office menu Nyomtatas soranak Gyorsnyorntatas pontjaval a teljes szbveget nyorntathatjuk ki az alapertelmezetr nyomtat6ra.

Megjelenftesi lehetoseqek

45

7. Megjelenitesi lehetosegek

6.1. Nyomtatasi kep megtekintese

Amennyiben nyorntatas e16tt meg szeretnenk nezni, hogy mikent fog papiron mutatni dokumentumunk, ugy erre lehetosegunk van az (§'Office menu Nyorntatas soranal a Nyorntatasi kep menupont kivalasztasaval,

Nyomtatasi kepbdl visszaterni a Nyomtatasi kep bszarasa gombbaI tudunk.

A Word 2007 kepernyojenek nagy reszen alapesetben a szerkesztesi ter1.i.letet latjuk fent es baloldalt a vonalz6kkal szegelyezve. (Ha a vonalz6kat nem Iarnank, ugy kattintsunk a jobboldali fugg61eges gordltosav feletti ttl jelre.)

A Word ablakanak jobb felso reszeben a Windows szabalyainak megfelel6en a programablak rneretet megvaltoztato elemeket talaljuk, Ez alatt helyezkedik el a menusor, majd aIatta az akrualis menu szalagja,

Egyes funkci6k bekapcsolasakor jobb oldalon lathato egy munkaablak is, az als6 sorban pedig az informacios sor fogIal helyet.

A Word ablakanak legals6 soraban egy olyan statuszsort talalunk, amely megmutatja a dokumentum legfontosabb jellemzoit, A statuszsor jobb szelen a rnegjelenitesre es nagyitasra vonatkoz6an talalunk lehetosegeket.

46

Word 2007 zsebkonvv

Megjelenftesi lehetoseqek

47

forrnazasokat. (Bar ha ez a szalagra esik, ugy a szalag parancsai ervenyesulnek.) Tovabbi hasznos I hetoseg a [obb egergombbal elohivhato helyi menuk hasznalata, arnely tartalma mindig az adott helyen elvegezheto lehetosegektol fiigg, igy nagy valoszinuseggel megtalaljuk rajta a nekunk sziikseges tevekenyseg ikonjat is.

Az Office 2007 Iegnagyobb ujdonsaga a korabbi valtozathoz kepest az, hogy nem memipontokat es eszkoztarakat tartalrnaz, hanem a meniipontokkal szalagokat hivhatunkelo. amelyekben ikonok formajaban talaljuk meg a kfvant funkci6t. A megjelen6 szalagok az eppen hasznalt lehetosegtol fiiggenek es a meniipontokkal valaszthatok ki. Alapesetben a Kezd61ap szalag jelenik meg, amely az alapvet6 funkci6kat tartalmazza.

7.2. Billentyuparancsok

A Wordben a billentyuk hasznalataval minden rmivelet elvegezheto eger nelkul is. Ha az Alt gombot lenyomjuk, ugy a szalagokon megjelennek azok a betiik, amelyeket le kell utni ahhoz, hogy az adott funkci6t ervenyesitsuk. vagy az adott szalagra alljunk,

7.3. Nezetek

7 .. 1. Helyi es lebego meni.ik

A Word a szovegek szerkesztesenel tobbfele megjelenitest biztosit, 2007-es verzional a Nyorntatasl elrendezes, az olvasas teljes kepernyon, a Webes elrendez8s, a Vazlat es a piszkozat nezet valaszthato.

Egyes szovegformazasok eseten a kijeloles utan halvanyan megjelenik egy lebeg6 eszkoztar, amely segitsegevel szinten elvegezhetjuk a legfontosabb

48

Word 2007 zsebk6nyv

Megjelenftesi lehetoseqek

49

[jJ~_ 00-=

-_ -

~ =

III a gyib3S i'(;li __
lII~gyiti5
ClOO% - , algal szelessece , - 1 Ibbb oldal:
, - -
r~ !~o.,g_E] [,::-1 ~zbveg szelesseqe [I]
CJ ISo,', ,_ --I Telj es Qldal
!irany: I lOO~lc 71
Minta
Aa BbCcDd Ee Xx. YyZz

AaBbCcOdEeXx.YyZz
AaBbCcDdEeXxYyZz
" r _-) AaBbCcDdEeXKYYZz
. [ - . ,
I OK I I Meg.e I Nyomtatasl Olvasas telje s Webe s Vaztat Piszkozat

elrendezes kepernyon elrendezes

Do ku m e ntu m n ezete k

Ha megfelel6 gepunk van ugy ezek kozul legcelszenibb a nyomtatott format valasztani a Nezet szalag Nyorntatasi elrendezes ikonjanak kivalasztasaval, mert ekkor azt latjuk a kepernyon is, ami majd a papiron megjelenik.

A vazlat, vagy a piszkozat megjelenites lassabb gepeken vale szerkeszteshez ajanlhato.

A Webes elrendezest ertelemszenien weblapok keszitesenel erdernes csak alkalmazni.

7.4. Nagyitas

Azt, hogy a kepernyon a szovegb6! mennyit es milyen reszletesseggel lassunk, a nagyitas jobb also sarokban levo csuszkajaval, vagy a Nezet szalag nagyito ikonjaval elohivhato paneljen allithatjuk be. Celszeni a

nagyitas merteket "oldalszelesseg" QI

ertekure valasztani, mert ekkor pont

annyit latunk a dokumenturnunkbol, ami egy oldalra vizszintesen elfer,

A megjelenitesi mod es a nagyitas rnertekenek megvaltoztatasara a Nezet szalag szamos tovabbi lehetoseget is kinal,

50

Word 2007 zsebk6nyv

Megjelenftesi lehetoseqek

51

7.5. Segedjelek kijelzese

Sok esetben segft, ha - latjuk hol van a

sz6vegben enter, szokoz, Ielteteles [ ,-r I

elvalasztas, tabulator, vagy hasonlo

specialisan kezelendo karakter. Ilyenkor

bekapcsolhatjuk ezek megjelenteteset a Kezd61ap szalag Bekezdes mezojeben Ievo '11 gombon vale. kattintassal, Termeszetesen az igy megjeleno segedjelek nyorntatasban nem fognak latszani, s ha zavaroak, ugyanezen gombon val6 ismetelt kattintassal ki is kapcsolhatjuk oket.

A felosztas megszuntetesehez a Nezet szalag Felosztas meqszuntetese ikonjat kell valasztani,

7.7. Tobb dokumentum egyideju kezelese

7.6. Felosztas

A Word lehetoseget biztosit arra, hogy egyszerre ne csak egy, hanem tobb allomanyt is szerkeszthessunk. Ha egy nyitott allornany mellett egy masikat is megnyitunk, ugy az elozo nem zarodik be, csupan hatterbe kerul,

A megnyitott allomanyok kozt valtani a Nezet szalag Ablakvaltas ikonjanak sora ivai tudunk.

Amennyiben egyszerre szeretnenk latni tobb megnyitott dokumentumot, ugy a Nezet szalag Mozaik ikonjat kell valasztani, Az igy letrehozott dokumentumablakokat a kesobbiekben a szokasos ablakkezelo rmiveletekkel lehet athelyezni, meretezni, stb.

A Word lehetoseget biztosit arra, hogy egy dokumentumnak egyszerre ket egyrnastol tavolabb eso reszet is lassuk, Ehhez a Nszet szalag Felosztas gombjat kell valasztani, majd a kivant felosztasi helyen kattintani. Hatasara az ablak ket reszre oszlik, aho1 mindket ablakreszben ugyannak a dokumentumnak mas-mas (vagy eppen azonos) resze helyezkedik el.

Masik lehetoseg a feloszrasra, ha a jobb- _' oldali Higg61eges gordftosav es a vonalz6 bekapcsolasara szolgalo gomb feletti piciny vizszintes vonalat fUggolegesen lehuzzuk.

A felosztasi vonal a kesobbiekben egyszeru huzassal megvaltoztathato,

52

Word 2007 zsebk6nyv

Vagolap es blokkrruiveletek

53

8. Vag61ap es blokkrnuveletek

segitsegevel. Az elmozditassal parhuzamosan a gep inverz fenyuve teszi a kijelolt szovegreszt. Egerrel torteno kijeloles eseten menjunk az egerkurzorral a szovegresz egyik vegehez, nyomjuk meg az eger bal gombjat, majd annak Ielengedese nelkul mozditsuk el az egeret a kijelolendo szbvegresz masik vegehez, s ott engedji.ik el az eger gombjat. A koztes teriiletet a gep inverzze alakitja,

Sz6 kijelolese eseten a kivant sz6n duplan kell kattintani.

Mondat kijelolese eseten a Ctrl billentyii nyomvatartasa mellett kattintsunk a mondaton, Kijelolesre hasznalhatjuk a sz6veg bal szele melletti vekony teriiletet (kivalaszto say) is.

Ha egy sor mellett (bal oldalt, ahol mar nyilla valtozik az egerkurzor) kattintunk, ugy a sor kijelolesre kerul.

Sor melletti dupla kattintassal vagy szovegen beliili tripla kattintassal a bekezdes kerul kijelol€sre, mig a sor melletti reszen, gombjanak nyomvatartasaval fugg6legesen elmozditva az egeret, tobb sort is kijelolhetunk,

A kivalaszto savban a tripla kattintas, vagy a Ctrl billenryii nyomvatartasa melletti kattintas a teljes dokumentum kijeloleset eredmenyezi

Tovabbi lehetoseg a nern 6sszefugg6 sz6veg kijelolese. Bar a Word erre lehetoseget biztosit, megis banjunk vele ovatosan, mert a beilleszteseknel (pI. helyhiany miatt) problemaink adod-

A blokkrmiveletek segitsegevel lehetosegunk van bsszefi.igg6 szovegreszek gyors torlesere, rnozgatasara es masolasara. Blokkrmivelet eseten eloszor a bIokk kijelolese szukseges, majd a rnasolashoz, mozgatashoz, a mar kijelolt blokkokat tudjuk felhasznalni a Windows-b61 mar ismert vagolap segftsegevel.

A vagolap egy olyan atmeneti tarolo, amelyre tetsz6leges szovegreszeket helyezhetiink, s e szovegreszek mindaddig vag61apon maradnak, amig oda mast nem teszi.ink.

8.1. Szovegresz kljelolese

Szovegresz blokkent val6 kijelolesehez eloszor menjiink a kijelolendo szovegresz elejere vagy vegere. Most a Shift billentyu folyamatos nyomvatartasa mellett mozditsuk el a kurzort a kijelolendo teriilet masik vegere a kurzormozgato nyilak

54

Word 2007 zsebkonyv

Vag61ap es blokkrniiveletek

55

hatnak. Tetsz6leges terulet kijelolesehez menjilnk az egerkurzorral a szovegresz egyik vegehez, nyomjuk Ie az Alt billentyut majd az eger bal gombjat, majd annak Ielengedese nelkiil mozditsuk eL az egeret a kijelolendo szovegresz masik vegehez, s ott engedjiik el az eger gombjat, vegiil az Alt billentyut.

A kije161es rnegsziintetesehez elegend6 a kurzort elmozditani, vagy az egerrel kattintani.

Ha kijel61tiink szovegreszt, s gepelesbe kezdunk, ugy a program a begepelt sz6vegre csereli a kijelolt szovegreszt.

Igen fontos, hogy a kijelolesi m6dszereket megismerjuk, mert a kesobbiekben erre egyeb tunkciok hasznalata soran is szuksegunk lesz (pl. benijellemz6k megvaltoztatasa, stb.)

8.3. Kijelolt szovegresz vag61apra rnasolasa

A kijelolt szovegreszt vagolapra masolhatjuk a Ctrl C (vagy Ctrl Ins) billentyuk megnyomasaval vagy a Kezdolap szalag masolas ( ~ ) ikonjaval,

A vagolapra rnasolas folytan a szovegunkbol nern fog eltunni a kijelolt szovegresz.

8.2. Kijelolt szovegresz vag61apra helyezese

Az el6z6 rnodon kijelolt szovegreszt vagolapra helyezhetjiik a Shift Del billentyiik megnyomasaval, vagy a Kezdolap szalag kivagas ('J,) gombjan val6 kattintassal,

A vag61apra helyezes Iolytan a szovegunkbol a kijelolt szovegresz eltunik.

8.4. Vagolap tartalrnanak beillesztese ku rzorpozici6ra

Amennyiben helyeztunk korabban vagolapra szovegreszt, l:tgy azt a kurzor pozici~ara rnasol-

hatjuk a Kezdolap szalag beillesztes ( -_j) gornbjan val6 kattintassal, vagy a Shift Ins (esetleg Ctrl-V) billentyuk megnyomasaval.

A vagolap tartalma beillesztes u tan is megmarad, igy azt a kesobbiekben tetsz61eges mennyisegben felhasznalhatjuk.

A vagolapra mas programban is helyezhetiink szovegreszt, igy lehetosegunk van a programok kozti szovegatemelesre is. Amennyiben a vagolapra mas program segitsegevel abrat, kepet, stb, helyezunk, ugy terrneszetesen azt is beszurhatjuk sz6vegiink be.

56 Word 2007 zsebkbnyv

8.5. Szovegresz mozgatasa

Tetsz6leges szovegreszt eredeti helyerol uj helyre mozgatni legegyszerubben ugy tudunk, hogy a kijelolt szovegreszt huzzuk.

E mellett m6dszer az is, hogy kijeloljiik azt, majd vagolapra helyezziik. Ezt kovetoen a szovegkurzorral az uj helyre megyiink, majd beilleszrjirk a vagolap tartalmat,

8.6. SZQvegresz rnasolasa

Adott szovegreszt uj helyre masolni ugy tudunk, hogy kijeloljuk azt, vagolapra rnasoljuk, majd a szovegkurzorral az uj helyre megyiink, s vegi.il beillesztjuk a vagolap tartalmat,

Masolasra hasznalhato a Ctrl billentyu nyomvatartasa melletti huzas is.

8.7. Adatok atvitele alkalmazasok kozott

Gyakran szukseg van arra, hogy valarnilyen szbveget, kepet vagy egyeb ada tot atvigyunk egyik programb6J a rnasikba. Ezt a feladatot tobbtele m6don is meg lehet oldani,

Egyes esetekben lehetoseg van teljes dokurnentum mas prograrnbol vale megnyitasara, illetve irnportalasara. Peldaul Excel tablazatot felhasznalhatjuk Access-ben, vagy tablazarta konvertalva

Vag61ap es blokkmuvele~

57

. In csak teljes dokumentum

Word ben is. Ez azonl . II 6 elvesz-

eseten hasznalhato ~ szamOS Je emz

tesevel jar.

a leggyakeribb m6dszer az

A masik, es egybel'h 'lata Vag61ap· segit-

, . I . "1" ictszna .

adatatvite re a vago 8i . ' l' geben barrnely

segevel barmely progBrnbel, e~ye. Az atviend6 d k Jatot atvmru.

programba tu un ~ e szovegresz lehet, adat termeszetesen ne;ll csak gy b' . mas is

" ke Jia£l"ram, vagy arrru .

hanem tablazat, ep, c::., "hasznalni ha

, , I t I n},or cels:zeru ,

A vage ape 0 ya I, k·. t kijelolheto mennyimegnyitott program;. ,oz.

segii ada tot kivanunk1tvlmu. , .

, , " , J torh~no adatatvitel modja a

A vagelap segl tsegeve .

kovetkezo: .. . eszt kepet

• Ieloljuk ki az atvitl1re szant szovegr, '

,.\ "ob]·ektumot.

vagy barmi yen mIY , , kii lolt

, . ' llju,k ki vagolapra a IJe 0

• Vagjuk vagy masl 1··

, C'Sh·ft-D 1 01-C, Kezd6Jap sza ag menu

reszt. 1. e , d' -. b k

. k .' I"'· ~ gom 0 ,

Kivagas es Masela5 1 on) 31, =.al

Stb.)

, -t programra, es menjunk a

• Valtsunk at arra 1 ki . k

helvere. ahova be ivanju dokumenturn azon

szurni a kijelolt restt. lrna (Shift I s Ctrl-

, 'J<1P tarta mat 1 - n ,

• Szurjuk be a vaga ,...

, Jni.l Beillesztes menuponqa,

V, Szerkesztes m-

-=]

-.J gomb Stb.)

58

Word 2007 zsebk6nyv

Vag61ap es blokkrrniveletek

59

Tovabbi m6dszer az adatatvitelre a kulonbozo objekturnok beagyazesa, fajlbol va16 beillesztese es az OLE objektumok hasznalata is.

B.B. Vag6konyv

Az Office ujabb valtozatai a vag61apot vagokonyvve egeszi-' tettek ki, igy ide tobb objektum is eLhelyezhet6. Kivagaskor a vagokonyvbe ugy helyez6dik az objektum, hogy az eldzoleg ott leva is megmarad. A vag6konyv tartalrna a Kezd6lap szalag Vag6Jap mezojenek jobb also sarkaban leva r;;. gombra kattintva jelenitheto meg.

Amennyiben a vagokonyv valamely ob[ektumara kattintunk, ugy az bernasolodik a d okumen tu mu nk kurzor altal [elolt helyere, Tovabbi lehet6seg a beillesztesre,

171 24 - va~- --.;..----;-

I I ur\, Az OSSles beill esztese I I Ie$; Az osszes tOrl';.e

Kattintson a befleszteni kivan! elemre:

~ A masik esetoen alljunk ecv olven

Q) Bertfei, Bernabas 1163 scdsoest Datolya u. 33. Hivatali: +36 (21) 38060."

L'---

-

I ~ Avagolap

~ seoitsenevel tortena adatat"~tel modja a kovetkezfi: • Jelolj".

l~ esetekben

f;..D A masik. es eg vben a leggyakonbb mods,,,r

[ SI!allitasok • I

ha a rarnutatas utan a legordito elemre, rnajd a Be-

illesztes feliratra

kattintunk.

Vagokonyvbol objektumot torolni ugy tudunk, hogy a rarnutatas utan a legordito elernre, majd a Tories feliratra kattintunk.

II~ Gipsz Jakab 3 r-Iekk Elek B J Ezermester Rt. 2 FillJ~res ...

I Kft, 5 Zabhegyezo Bf. 2 .

"hl l:tb .e. ei II esztes
I X IorlE5
L " Termeszetesen a hagyomanyos m6dszerekkel es billentyuparancsokkal ugyanugy dolgozhatunk, de ekkor rnindig csak az utols6 kivagast hasznalhatjuk.

B.9. Formatum rnasolasa

Amennyiben nem szeveget, hanern a szbvegre jellernzo Iorrnazast (benitipus, meret, stb.) szeretnenk masutt is alkalmazni, llgy hasznalhatjuk a formaturnmasolas funkciot, Ehhez a kovetkezoket kell tenniink:

• kattintassal vagy egyeb medon vigyuk a sz6vegkurzort arra a sz6vegre, amely formatumat mashol is alkalmazni szeretnenk,

• kattintsunk a .:! gombon (a kurzor meUett most egy kis ecset is megjelenik),

• vegul jeloljiik ki azt a szovegreszt, (vagy kattintsunk azon a sz6n) amelyet az el6bb kivalasztottal azonossa kivanunk alakitani.

60

Word 2007 zsebk6nyv

9. Tabulatorok hasznalata

A Word tabulatorainak hasznalata elsa latasra bonyolultabbnak ttinhetnek, megis bizonyos esetekben nem lehet elkerulni hasznalatukar. Igen rossz gyakorlat az, amikor egy dokumentumon belli I ugy igazitunk egymas ala sz6vegeket, hogy elejuk addig utunk be szokozoksr, amig a szoveg a kivant helyre nem kerul. Ilyet szovegszerkeszto programokban soha ne tegyi.ink! A tabulatorok hasznalataval nern csak egyszenibben helyezheti.ink szovegeket egyrnas ala, hanern egy esetleges valtozas sem lesz hatassal a mogottes sz6vegekre. A tabulatorok hasznalatanak tovabbi e16nye a sor egyes reszeinek eltero igazitasi lehetosege is.

Nezzunk egy peldat. Az altibbi sziroeg megszerkeszteset tabuldtorok hasznalaia nelkid meg sem tudmink oldani. A peldaban azt szereinenk, hogy a SOl' ugyan a neuuel egyvonalban kezd6dik, de a tuirosok es a jegyek is egIJmas alait legyenek, fuggetleniil az el6ttuk all6 szaveg hosszat6l.

Tabulatorok hasznalata

61

Jegy 5

3

4

Nev

Gipsz Jakab T6th T6h6tom Viz Elek

Varas Budapest Pees Debrecen

Ezi megoidani tabuldtorakkal nagyon egyszeruen lehet. Nines mas dolgunk, mint:

• a gepelest elkezdoe a Neu uttm nyomni egy Tab billenty{ft, (amely hatasara bekapcsolt segedjelek eseten a sziivegbe egy -? is keriil).

• A varas begepelese uuin ismet 1tyomjunk Tab-ot,

• majd gepeljiik be a )egyet.

• Ez utan iissiink Shift-Enter! es kezdjiik a kovetkez6 sort.

• Most meg kell haiaroznunk, hOgIJ hal legyenek a tabultitorpozfei6k (azaz hoi kezd6djenek az oszlopok). Ehhez kattintsunk a uonalzon a kiudru pontokndl (pl. kattintsunk a 4 es a 7 em-net).

• Az Enter utan elkezdett=u] sorba begepelt adatok eseten a Tab oillen t!Jut megl1yol71va a kurzorunk mar a kfvant tabulatorpoziciora ugrik, igIJ mans egymas aid gepelhetjiik a kiuan! szaoegeke).

Ha nem j61 ualasztottuk meg a tabulatorhelqeket ut6lag is l71egviiltoztatlwtjuk a mbuldtorpozicic:

Ha nem allitunk be tabulatorpoziciot, ugy a Word az alapertelmezett tabulatorokat hasznalja, Ezt a vonalz6 alatti sziirke vonalkakkal jelzi. alta laban 1,25 cm-enkent, Ezek a poziciok azonban altalaban sziikek, igy inkabb hasznaljunk egyeni

62

Word 2007 zsebkbnyv

poziciokat es soha se tobb tabu latorrivornassal oldjuk meg a feladatot.

Az altalunk kihelyezett tabulatorpoziciok helyet ut6lag is megvaltoztathatjuk, de ne felejtsiik el azt, hogy a Word programban a tabulatorpoziciok bekezdesre vonatkoz6 jellemz6k. fgy ha tobb onallo bekezdest alkoto sorbol all a tablazatunk (tehat ha Enterrel, es nem Shift-Enterrel valasztottuk el) ugy a tabulatorpozlciok megvaltoztatasa elott eloszor ki kell jelolni a "tablazat" mindazon reszet, melynek tabulatorpozicioit meg kivanjuk valtoztatni. A modositashoz a vonalz6n leVQ kis L jeleket kell odebbhuzni (azaz raallni az egerrel s az eger gombjanak nyornvatartasaval vizszintesen elmozditani).

A felesleges tabulatorpoziciot torolni a L jel vonalzobol lefele val6 kihuzasaval lehet.

I,." ; . I ' ..;' I . 1. ' I . S ' .1:' '7 ' I • E ' I 'j
Nev cflll Nem Kor Megjegyzes
G ipsz Jakab Debrecen fen! 32 kemeny
Kek Ibolya Pees no 6,5 illatos
areg Odon Budapest ferfi 112 id6s A Word tamogatja a tabulatorok igaz{tasat is, igy ilyenkor a tabulatorpoziciohoz nemcsak balrol, hanem jobbrol is illeszkedhet szoveg, sot a tabulatorpozicio jelolheti a sz6veg kozepenek vagy tizedespontjanak helyet is.

Tabulatorok hasznalata

63

Az abran a elm balra, a nem kozepre, a kor tizedesre, a megjegyzes jobbra igazitott tabulator. A kulonbozo tipusu tabulatorokat mas-mas szimbolum is jeloli a vonalzon,

A tabulator tipusat, annak I W 11 I '9 I

kirakasa elott a vonalzo bal L ,.' • tJ' ,

szelen leva jelen val6 kat- N ev

tintassal tudjuk rnegvaItoz- G ips.

tatni. A gep mindig az itt

lathato igazitasll tabulatort helyezi ki. (A valtas sorban tortenik, a tabulatortipusok utan bekezdesjellernzok beallitasara van lehetoseg.)

A GJ jel a balra igazltott, a ~ jel a kozepre igazitott, a GJ jel a jobbra igazitott, a ~ jel a tizedesvesszore igazitott tabulatort jelez. A GJ jellel fuggaleges vonalat h~ezheti.ink ki, a ~ jel a bekezdes elsa soranak, a ~ jel pedig a bekezdes baloldali behuzasanak megvaltoztatasat teszi lehetove.

A tabulatorokat igen sok olyan esetben is hasznalhatjuk, ahol a kenyelmesebb belso igazitasok miatt hasznalatukkal konnyebben kivitelezhetji.ik a feladatot.

reldtiul egr) bla bla bla bla bla bla bla bla bla

aldirdst elkeszi- bla bla bla.

thetiink igazittisokkal, de tabutdtorokkal is. Tabu-

Gipsz Iakab igazgat6

64

Word 2007 zsebkonyv

lcitorok eseten a lap ketharmadanak: kornyekere he/yezziink egy kozepre igaziiot: tabulatorpoziciot, majd az alfiiras sorokai kezdjiik tabulMorral.

Dupla aldiras eseten helyezziink ket kbzepre zart tabulator! az olda! egynegyede es hdromnegyede ki:irnyekere, majd kezdjiik az a/ainis sorokui tabulatorra/,. s a ket alainis kdze is ussiink' tabulatort:

elad6

vevo

Vigyazat! A szoveget tartaimaz6 sor elejere ut6- lag utaH tabulator a behuzas merteket modositjal

A pozici6k es egyeb tabulatorjellemzok termeszetesen beallithatok panelrol is, bar ez a funkcio igencsak el van rejtve.

Ehhez kattintsunk a Kezdolap szalag Bekezdes rnezojenek jobb also sarkaban lev6 JiJ jelre, majd a megjelen6 panelen a Tabulatorok gombra. (Masik lehet6seg a tabulatorpoziclon val6 dupla kattintas.)

Panelr61 val6 tabulatorallitas eseten lehetosegunk van kitoltest is adni egy poziciora igazitasnak, Ez j6! hasznalhato peldaul a kipontozasokhoz. (Ezt hasznaljuk peldaul a tartalomjegyzek keszitesnel is, ahol a jobb marg6 poziciojan helyezunk el egy jobbra igazitott kipontozott tabulatort.)

Tabulatorok hasznalata

65

Tabulatcrok

!:Qzicio: oem

1,25 on

-~

-'I em oem

.... Torlendf tabulator ok ~

19azitas

@) ~alro o Q.ecim.3Iis

(] !S:tizepre C) I[onal

(] J.obbra

K]tbltes

(~ [i.':~.i.~.~~.1 (:1.1_

Ol .......

I Az bsszes ttidese I '

E.el'letel I [ Iorles

01( I [1>1egSe

A panelen torten6 tabulatorbeallitashoz gepeljuk be a pozicio erteket, valasszuk ki az igazitast es kitoltest, majd kattintsunk a Felvetel gombon.

Ha meglevo poziciot akarunk tbrblni, ugy kattintsunk a Iistan a torlendo pozicioerteken, majd a Tories gombon. Az bsszes torlese gomb az osszes tabulatorpozlciot eltavolit]a.

Ha m6dosftani szeretnenk egy pozlcio jellemzoin, ugy kattintsunk a listan a kivant pozicioerreken, majd a megfelel6 igazitason vagy kitoltesen,

66

Word 2007 zsebkonyv

Fontos tudni, hogy amennyiben magunk allitunk be tabulatorpoziciot, ugy a pozicio ei6tti automatikus poziciok t6rl6dnek.

Gyakran elofordul, hogy mivel csak ut61ag allitjuk be a tabulatorpoziciokat, egyes he\yekre tobb tabulatort i.i timk. Ez persze azt eredrnen yezi, hogy a helyes pozicio beallitasakor a sz6veg megsem lesz a helyen. Ilyenkor a felesleges tabulatorokat konnyeden eltavolithatjuk a Backspace vagy Del billentyuk segitsegevel, hiszen ezek a tabulatorjelek is ligy viselkednek, mint barmilyen mas belli.

Amit soha ne Ielejtsunk el az az, hogy a tabulator billentyii leutesenek hatasara a kurzor mindig a kovetkezd tabularcrpoziciora ugrik. A "k6vetkez6" pozicio azonban az el6tte allo szo hosszusagatol fLigg6en eltero is lehet.

Ha az tires lap egy tetsz61eges helyen duplan kattintunk, ugy a kurzort oly modon helyezi ki oda a Word, hogy tires sorokat es egy tabula tort szur be. fgy konnyen kezdhetiink gepelni a lap barrnely reszen is.

A tabulatorok helytelen hasznalata - vagy hasznalatanak elhagyasa - az egyik leggyakoribb hibaforras. A problema f6 oka a Iegtobb esetben az, hogy nern definialjuk a tabulatorpoziciokat, hanem a gep altai automatikusan beallitottakat

bulatorok hasznalata

67

hasznaljuk, Ez a legegyszerl\bb esetekben j6 is, de 'lmint a szoveg kicsit is bonyolultabba valik, csak bossznsagforras. Az automatikus tabulatorpoziciok ugyanis viszonylag kozel helyezkednek

I egymashoz, igy ahhoz, hogy egymas ala helyezzunk szavakat gyakran t6bb tabulatort is kell nyomnunk. A legt6bb esetben raadasul nem is egyforma szamut, igy ha a szoveg barrnely soraban valtozast vegziink, a tabulatorok mashova sshetnek, ezert rogton [avitast igenyelnek.

Mindezt elkerulhetjuk, ha beallitott tabulatorpoziciokat hasznalunk. Ekkor ugyanis barmifele valtozas kovetkezik is be, az a tabulatorokat tobbnyire nern erinti. (Ha a valtozas mertekebol ad6d6an netan megis, llgy az igen konnyen, a tabula torpozici6 odeb bhuzasa val egyszerlien korrigalhato.) Fontos tehat, hogy minden egyes igazitashoz csak egyetlen poziciot allitsunk be, mert kiilonben ugyanabba a hibaba eshetiink, mint az automatikus poziciok eseten.

68

Word 2007 zsebki:inyv

10. Betuk jellemzdtnek meqvaltoztatasa

Akar hagyornanyos, akar szamitogeppel eloallitott szovegrol is van szo, annak alap epit6kove a beni. Nem mindegy tehat, hogy mi!yen 5 tilusu , a laktl es rneretu betii t hasznalunk,

A Word lehetave teszi a tobbfele betutipus alkalrnazasat is. Ennek ellenere banjunk ovatosan a betu tf p usokka I, mert a tul cira d as sti I u su benik hasznalataval, illetve az egy oldalon [ortena sokfele tipusu betu alkalrnazasaval negativ hatast valthatunk ki, es ezzel elronthatjuk szovegunk esztetikil jii t.

Az sem mindegy, hogy milyen anyaghoz rnilyen tlpusu beti\t hasznalunk, hiszen minden betutipusnak sajatos hangulata van. Hivatalos, vagy rmiszaki anyagokhoz hasznalhatunk egyszeru vona I vezeresu, talpa tla 11 be ti\ tf pu soka t, h osszabb levelekhez, ujsagokhoz, konyvekhez inkabb a talpas betutipusok ajanlottak. hiszen a betutalp vezeti a szemet, igy kevesbe faraszto az olvasasa.

Betiik jellernzoinek rneovaltoztatasa

69

A betutipusokat kulonbozo elnevezesekkel IMjak eI, s igy a kornclyabb szovegszerkesztok mar ezen elnevezesek alapjan azonositjak 6ket. Peldaul: Times, Helvetica v. Switzerland, courier, Bangkok, Ottawa, lInillc]"liiLy. Vouge.

A szamitogepes betutipusok egy resze sajnos hibasan van magyaritva. Ez azt jeIentheti, hogy egyes benitipusok hasznalata eseten az ekezetes karakterek (tokent az 6 es LI betuk) ekezetei hibasan jelenhetnek meg. Pontosan e miatt a 2007-es venio a benitipusok rnellett megjelentt egy Megjelen6 betu feliratot is, melyben latjuk, hogy <1 hOSSZll 6 es u bet{lk rnikent fognak kinezni. Ha nern kompatibilis betutipust valasztunk, ugy, e karakterek hianyozhatnak. rosszul jelenhetnek meg, vagy esetleg gepelesi.ikkor betiitipusvaltas kbvetkezhet be

A benik jellemz6inek ut61agos megvaltoztatasakor ugy kell eljarni, hogy els6 lepesben je161- juk ki a megvaltoztatni kivant szoveget, vagy alljunk a modositando szora, majd utana nyom6- gomb vagy billentyuparancs hasznalatava I adjuk meg a kiviint jellemz6t. A visszaallitast ugyanezen gombon tortena isrnetelt kattintas valrja ki. A kijeloles a blokk muveleteknel megismert rnodon tortenik,

A jellemz6k beallirasanak tobbsegenel azonban folyamatos gepeles ki:izben is valthatunk, igy nem kellut61ag elvegezni a kijelolest.

70

Word 2007 zsebkonyv

Ha pelddul egy mondatban egtJ szot vas tag beitiuel szeretnenk szedni, ugtJ kezdjiik el gepelni a mondaiot, majd amikor a vastag beiiiue! szedendii szohoz erimk; kattinisunk a /elkouer nyom6gombon. Gepeljiik be a szot, maid ismei kattintsunk a felkaurir nyomogombon (ezzel hkapcsoljuk) s vegiil Jejezziik be a mondatot.

Ezt a lehet6seget termeszetesen sok egyeb jel!emz6 eseten is hasznalhatjuk, fgy rmikodik a betu tipus, betiimeret alli tasnal, felsorolasoknal, szarnozasoknal, es meg sok egyeb esetben.

10.1. BetLitipusok modosltasa

A betuk legfontosabb jellemz6je az, hogy milyen benitipusu, A Wordben azonban mindig csak azokat a betfitipusokar hasznalhatjuk, melyeket a Windows operacios rendszer kereteben az adott szarnitogepra telepftettek. fgy konnyen el6fordul, hogy egyes betutipusok az egyik gepen hasznalhatoak, a rnasikon pedig nem. A szamft6gepes betutipusokar alkot6 font fajlok a Windows Fonts konyvtaraban helyezkednek el,

A Windows alatti - igy a Wordben is hasznalhato - betiitipusok nagy resze vektorgrafikus font. Ez azt jelenti, hogy a betiitipus allomanyokban a be rut korberajzolo vonalak jellemz6it taroljak, fgy ezek tetsz61egesen m6dosithat6k es barrnilyen meretben hasznalhatok.

BetUk jellernzoinek rneqvaltoztatasa

71

A szamitogepes benitipusokat azonban tovabbi szempontok szerint is csoportosithatjuk. Az egyik, az irogepnel is megszokott m6dszer, amikor minden betu ugyanakkora szelessegu helyet foglal el, fuggetleniil attol, hogy peldaul i, vagy m beturol van-e szo, Ez a modszer ugyan egyszenibbe teszi a sorkizarasokat, manualis igazitasokat, viszont nem ad megfelel6en szep iraskepet. A masik ripus minden karakternek ~kkora helyet hagy, amilyen szeles maga a betu. Igy az egyrnas melle keri.i16 kulonbozo szelessegii karakterek is folytonos kepet adnak. Ezt nevezik proporcionalis irasnak. A Windows betiitipusai egy-ket kivetellel (pl. Courier) proporcionalisak,

A betu tipusanak

Tahoma megvaltoztatasa legegy-

szenibben - a kijelolest kovetoen - a kezd6lap szalag batutipus rnezojeben a betiitipusnev keretenek jobb oldalan lev6 kis nyilon majd a megfelel6 fontneven valo kattintassal tortenhet.

10.2. A betu meretenek medositasa

A nyomdai tertileteken a betii meretezesenek alapja a Didot-Iele mertekrendszer. A rendszer alapegysege a tipogrMiai pont. (1 pont = 0,376 mm.) A benik meretet ezert pontban adjak meg. Eszerint peldaul tizpontos az a bettikeszlet, mely eseten a legjobban az alapvonal alii 16g6 betu

72

Word 2007 zsebk6nyv

legalso pontjatcl a legmagasabb beni legfels6 pontjaig terjedo tavolsag eppen Hz pont, azaz 3,76 mm. Vigyazzunk, mert a meretezesnel az ekezetek nern szarnitanak.

A folyamatos sz6vegeket az adott anyagt61 fiigg6en 9 es 13 pont kozotti nagysagu benikkel keszitik, mig a hozzajuk tartozo dmfokozatok sokszor 14 pontosnal is nagyobbak. (A normal irogep betiimeret IIp.)

A beni meretenek rnegvaltoztatasa legegyszertibben - a kijelolest kovetoen 11

- a kezdclap szalag betuttpus mezojeben a benimeret jelkepezd keret melletti kis nyilon, majd a megfelel6 erteken valo kattintassal tortenhet,

Amennyiben a listan nines a kivant ertek, ugy kattintsunk a mezore, majd gepeljLik be a kivant merete]. lgy lehetosegunk van felpontos lepeskozzel is erteket megadni.

A Word 2007-ben a betiimeret mel-

IK A""'I

letti gombokkal lehetoseg van a betii-

meretet egy ponttai novelni, illetve csokkenteni,

BetGk jellemzolnek meqvaltoztatasa

73

10.3. A betu helyzete es vonalvastaqsaqa

A betii helyzeten a fiiggoleges tengelyhez kepest tortenc doleset ertjiik, Termeszetesen nem minden benitipus eseten van ertelme dolt benirol beszelni, hiszen az irott tipusu behik altalaban mar eleve dontottek. A betii dolese mindig jobbra tortenik es altalaban nem haladja meg a 75 fokot. A dolt betu elnevezesere gyakran hasznaljak a kurziv vagy italic kifejezest is. Alkalmazasa alta laban kiemeleseknel, peldaknal es idegen szavaknal szokasos,

Amennyiben egy szoveget dolt, be-

tuvel szeretnenk szedni, ugy elso l€- F D

pesben alljunk a m6dositand6 szora, vagy jeloljuk ki a megvitltoztatand6 szovegreszt, majd kattintsunk az eszkoztaron levo 0 nyom6gombon.

A betiikep vonalvastagsaganak rnegvaltoztatasa a norma] ertektol mind pozitiv, mind negativ iranyban lehetseges, a vekony. vagy vilagos betuket azonban ritkan alkalmazzak es ezt a Word sem tamogatja. Ezzel ellentetben a felkover, vagy kover (bold vagy fett) betiiket eloszeretettel hasznaljak fontos reszek kiernelesere es dmfokozatokban egyarant, Amennyiben egy sz6veget vastag betuvel szeretnenk szedni, ugy a kijelolest kovetoen kattintsunk az eszkoztaron leva F nyom6gombon.

74

Word Z007 zsebkonvv

1.0.4. lndexek

Sok esetben szuksegunk lehet in-

x,x· dexek hasznalatara. Rossz szokas ami-

kor peldaul a m? (negyzetmeter) jelolesere m2-t, a H20 jelolesere pedig H20-t hasznalnak. Az ilyen karaktereket a kijelolesuket kovetoen az als6 index, illetve a felso index nyom6gombbal indexkent kell beallitani,

10.5. Alahuzasok

Egyes esetekben elofordul, hogy egy

A .. szot ala kell huzni, Ekkor a kijelolest ko-

vetoen kattintsunk az A nyom6gombon.

Az alahuzas tipusat a gomb legorditesevel megjelen6 listarol tudjuk kivalasztani,

Ne Ielejtsuk el azonban azt, hogy az alahuzas hasznalata nyomtatott anyagban tipografiailag heiyteJen. Kiemelesekre tehat lehet6leg soha ne hasznaljunk alahuzasokat,

10.6. Egyeb kiemelesek

Bizonyos helyeken nern a beni megdontese vagy vastagi tasa a Iegcelra vezet6bb modszer. Olyan helyeken, ahol elonyos megtartani a meretet, s az alapsz6veg vastagsagan sem lehet valtoztatni, szokas a nagybenis - mas neven verzal - kiemeles, ami annyit jeient, hogy az adott

BetUk jellemzfiinek rneqvaltoztatasa

7S

szoveget csupa nagybehivel szedjiik. A folyamatos kisbenikbol allo szoveget kurrens szovegnek is szokas nevezni.

Masik Iehetoseg az un, kis kapitalis szedes. Ez esetben a sz6vegben leva kisberuk merete a kisbetukkel egyezik meg, de nagybetus formaban kerulnek rnegjelenitesre: ENNEK MEGFELELOEN.

Az ilyen kiemeleseket (ha nem keszitettiink hozza nyom6gombot) t6bbnyire csak panelr61 tudjuk elvegezni a k6velkez6 pontban leirtak alkalmazasaval,

Minden anyagban szukseges lehet valamely szovegreszletet fontossaga vagy jelentese szempontiabol kiemelni. Ezt elsosorban a cimek eseten alkalmazzuk. A dmfokozatokat nagyobb, esetleg mas tipusu betfivel szedik es alatta, folotte bizonyos nagysagu helyet hagynak. AltaJiiban a cimeket ahhoz a szovegreszhez kell ktizelebb illeszteni ahova tartozik, tehat a dm alatt sohasern lehet nagyobb hely, mint felette. Fontos kriterium meg, hogy egy dm sohasem keriilhet lap aljara ugy, hogy ott az ot koveto szovegnek legalabb egy-ket sora ne allna, Amennyiben a szovegben tobb cimfokozatot is hasznalunk, akkor a fontosabb, els6bbrendiibb cimeket nagyobb, jobban kiemelt benivel szokas szedni, mint az alcimeket, A cimfokozatok beturneretezeseinel azonban mindig ugyeljunk a folyamarossagra, fgy egy magasabb rendfi dm soha ne legyen kisebb betiivel szedve egy alacsonyabb rendunell

76

Word 2007 zsebktinyv

Masik tipusu kiemeles a szoveg kozbeni kierneles. A fontosabb reszleteket lehet61eg kover, az idegen vagy idezett szavakat, mondatreszeket dolt betiivel, vagy idezojelben celszerii szedni. (Neha alkalrnaznak ritkitott vagy csupa nagybenivel t6rten6 szedest is.)

10.7 ..Betlijellernzok megvillto.ztatasa a betlitipuspanelen

Bern meretenek, tipusanak es jellegenek megvaltoztatasahoz a szovegresz kijeloleset kovetoen valaszrhatjuk a 8etOtfpus mez6 jobb also sarkaban lev6 jeire megjelen6 panelt is, ahol beallithatjuk a megfelei6 jellemz6ket.

A kulonlegessegek mezo hasznalataval az a rnyekolt, korvonalas, d omboru es vesett betU k alkalmazasara is van lehetoseg, Itt van lehetasegiink kiskapitalisra es nagybenisre allitani a szovegunker ugy, hogy azt a h~s6bbiekben barmikor visszaallitsuk normalra.

Felso es als6 indexek keszitesere gyakran szukseg van a m? vagy H20-hoz hasonl6 formulak eseteben. Ekkor gepeljiik be a kivant szoveget, majd a szamokat jeloljuk ki es tegyiik felso, illetve also indexbe. A 1522 elkeszitese is hasonloan tortenik, a 1500 begepeleset kovetden a ket nullat felsd indexbe tettiik es alahuztuk,

BetUk jellemz6inek rneqvaltoztatasa

77

A ~tu: meretet .... a leszthatju k Itt kit ilJetve ha kettlntunk a szarron, u9't' elyafl erte.).et is begepelhetlin.kt ami. nem $Ure~ iii, listan. (rei .JXIn~Q.s h~,.pesk{j·uer,)

A panel Terkoz es pozfci6 fiilenellehetaseg van a bern szelessegenek torzitasara is, igy a Meretarany: sor utan kivalasztott ertek csokkentesevel keskenyebbe, novelesevel szelesebbe tehetjiik betuinket.

A Terkoznel beallithato ertek a betuk egymashoz viszonyitott tavolsaganak megvaltoztatasara szolgal, (Vigyazzunk, mert egy tized pontnyi valtozas is mar erzekelheto.)

78

Word 2007 zsebkonvv

Ugyanezen panelen megvaltoztathatjuk a kijelolt betuk alapvonalhoz viszonyitott helyzetet (Pozfci6) is. (A sullyesztett vagy emelt betiik azonban megnovelik a sortavolsagot is.)

A Betuparok eqalizalasaval lehetosegunk van egymas mellett allo, de vizualisan megis tavolabbnak latszodo benik (pl. A V) tavolsaganak csokkentesere.

!

II mncaszaveg

trueT)OI! ~"'~. ,=. WDHlez! NSzn&J:le f o'I~CIIII.tl~~" "~r;.v,,

I _j

L

10.S. Formazas torlese

Ha nem felelnek meg a beture beallitott l~ I formazasok, ugy Iehetoseg van a Formazas

torlese gombbal azokat eltavolitani. Ennek hatasara minden beallitott forrnazas torlodik, csak a csupasz, eredeti karaktersorozat marad meg.

BetOk jellemzoinek rneqvaltoztatasa

79

10.9. Kis es nagybetu csere

Ha veletlenul be-

kapcsolva hagytuk

volna a CapsLock )uS gombot, vagy egy tevedesbol nagybetu-

sen gepelt szoveget kisbetiisre kelI

Mondatkezdo nagybetuk jo;isbetus

HAGYBETUS

~zok"do Na gybett.ik kl~SI eS nAG)· cSEREJE

visszaalakitani, llgy

hasznalhatjuk a Kisbeni-Nagybeni Legorditve megjelenik egy menu, kivalaszthatjuk a kivant atalakitast,

gombot. melyb61

10.10. Betuszin, hatterszin

A hatter (berukiemel6 szin) es a

betu szinenek valtoztatasa eseten _ ! ~ - ~ T I a korabbiakhoz hasonl6an - a szin-

kinalatot a szineket sz imbolizalo negyzet mellett leva lefele mutate nyfIra valo kattintassal tudjuk elohivni. Errol a kivant szinen val6 kattintassal valasztharjuk ki a szoveg hatterenek, illetve bettiinek szinet.

80

Word 2007 zsebk6nyv

11. Bekezdesek jellemzoinek rneqvaltoztatasa

11.1. Bekezdesek igazitasa

A Word kepes arra, hogy a folyamatosan begepelt szoveget igenyeink szerint igazitsa. Hasznaljuk ki ezt a szolgaltatast, his zen egy sorkizart anyag (mint peldaul ez a szoveg is), sokkal esztetikusabb kepet nyujt, mit egy olyan, amelynek sorvegei ossze-vissza allnak,

Sorkizaras eseten a szarnitogep a szavak kozti szokozoket noveli meg addig, amig a sorok vegei nem esnek egyvonalba. Balra igazitott szoveg eseten a sorok bal szele, jobbra igazitott szoveg eseten a sorok jobb szele esik csak egyvonalba, mig a rnasik vege a szavakt6l fuggoen helyezkedik el. Kozepre igazitas eseten a sor a jobb es bal oldaltol is ugyanakkora tavolsagban van.

Bekezdesek jellernzoinek rneqvaltoztatasa

81

Ez a szoveg balra igazitott. Lathato, hogy bar a szoveg bal szele egyvonalba esik, a jobb oldala osszevissza all.

Az igazitas megvalroztatasahoz eloszor mozgassuk a kurzort arra a bekezdesre, melynek igazitasat meg akarjuk valtoztatni. Tobb bekezdes

Ez a szoveg jobbra igazitott, Lathato, hogy bar a szoveg jobb szele egyvonalba esik, a bal oldala osszevissza all.

Ez a szoveg kozepre igazitott.

Lathato, hogy a szoveg bal kozepe esik egyvonaiba, [gy mind a jobb, mind a bal szele a szavak hosszusagatol fi.iggaen valtozik,

Ennek a szovegnek az igazitasa sorkizartan kerult beallitasra, igy mind a ket szele egyvonalba esik, de a szovegben leva szokozok szelessege valtozo,

82

Word 2007 zsebkonyv

jellemz6inek megvaltoztatasahoz jeloljuk ki az osszes m6dosftand6 bekezdest, (Amelyik bekezdesbe a kijeloles beleer, az a bekezdes mar mo-

dosul.) Ezutan nines mas dol- I

gunk, mint a megfele16 igazitast I == == ==

szimbolizalo gombon kattintani.

Ne felejtsiik el azonban azt, hogy az els6 sor bal szele kulon is megvaltoztathato, igy az igazitas pozicioja eltero lehet a bekezdes else es az osszes tobbi sora eseb~n. A Word tehat a bekezdes els6 sorat mindig a vonalz6n lathato bal felso haromszog es a jobb also harornszog, osszes tobbi so rat pedig a bal also es jobb also harornszog kozti reszen helyezi el.

Ennek a szovegnek az igazitasa sorkizart, de az els6 sorra kertunk 1 cm-es behuzast,

Ennek a sz6vegnek az igazftasa kozepre

zart, de az elso sorra kert 1 emes behuzast benne Ielejtettiik.

Bekezdesek jellernzbi nek meqvaltoztatasa

83

11.2. Behuzasok es kezdcsorjellemzok modositasa

A kurzor altal jelolt bekezdes jobb szelenek (azaz azon pontjanak, mettol jobbra szoveg mar nem keriilhet) beallitasa a vonalz6 jobb also harornszog jelenek megfele16 pozicioba huzasaval lehet. A bal szel beallitas ugyanilyen m6don a vonalz6 bal also harornszog jelenek huzasaval tortenik.

Az else sor kezdo poziciojanak - amely adott esetben nem csak beljebb, hanern fUggo behLlzas eseten kintebb is lehet, mint a bal szel - beallitasara a vonalz6 bal felso haromszogenek huzasaval nyilik lehetosegunk.

Ennek a szovegnek az igazitasa sorkizart, de az elso sorra kertiink 1 cm-es behuzast, tehat itt a vonalz6 bal felso haromszoge van 1 eentimeterrel beJjebb.

Ennek a szovegnek az igazitasa sorkizart, de az else sorra kertunk 1 cm-es fugg6 behuzast, tehat itt a vonalz6 bal als6 haromszoge van beljebb.

84

Word 2007 zsebk6nyv

A pozici6k beallitasa terrneszetesen panel en is megvalosi tha t6.

Ehhez kattintsunk a Kezd61ap szalag Bekezdes mezojenek jobb als6 sarkaban lev6 r~ jelre.

1

..lItal~:rl[)s

irJoI!iliL!:!ii:

:t6.MBlnH: SlOVe.OiOt'1:~

.. O,Scm--=-

Terko.z

(lpt ,..;;-

Opt ~I

!

r-------------------------~'

I I ==~.====~'-~J

I I M'9'< I

OK

A panelen a Behuzas resz Sal: es Jobb: felirata mellett a bal es jobb margotol val6 tavolsagor allithatjuk be. Az elsa SOT behuzasanak tipusa tobbfele lehet: Nines: ekkor az elsa sor egy vonalba esik a tobbivel, Elsa sor: ekkor az elsa sor a

Bekezdesek jellemzoinek rneqvaitoztatasa

85

rnerteke utan megadott tavolsaggal beljebb kezd6dik, es FOgg6: ekkor az elsa sor a Merteke: utan megadott tavolsaggal kintebb kezd6dik. (Fligg6 behuzas eseten a Tab billentyuvel a szoveg bal szelenek poziciojara ugorhatunk, ha a begepelt sz6veg nem eri el a bal szel pozfciojat.)

11.3. Sortavolsagok es bekezdesek kozti terkozok beallitasa

A hasznalt betiitipus rnerete altalaban

meghatarozza a sortavolsagot is, amely altalaban a bettimeret 110-130%-a. Terrneszetesen sziikseg eseten ettol eltero erteket is lehet alkalmazni, attol Kiggaen, hogy kevesebb vagy tobb hely kitoltese szukseges, Adott esetben azonban a tul ritka vagy suru szedes negativ hatast valthat ki. Ritka szedes eseten szeteshet a szoveg, surii szedes eseten pedig nehezen olvashat6, zsufolt szoveget kapunk.

Lehetosegunk van a sortavolsagot ~I megvaltoztatni, illetve a bekezdesek elott I_+=-':_ es utan valamekkora iires helyet is

hagyni. Ehhez a m6dositand6 bekezdesre allas (vagy bekezdesek kijelolese) utan gorditsuk Ie a Sorkbz gombot, majd a menubol valasszuk ki a sortavolsagot, vagy a beszurando iires helyet.

86

Word 2007 zsebkonyv

Ebben a sz6vegben a bekezdes sortavolsaga normal erteku,

Ebben a szovegben a bekezdes sortavolsaga 1,5 sor erteku.

A sortavolsag es terkozok beallitasa (a poziciokhoz hasonloan) termeszetesen panelen is megva16sithat6. Ehhez kattintsunk a Kezd61ap szalag Bekezdes mezojenek jobb also sarkaban lev6 f.i jelre,

A panelen lebetosegunk van a sortavolsag konkret ertekure allitasara is, ekkor az a betii meretetol fUggetlentil mindig a megadott erteku lesz. (Ez praktikus olyan esetekben is, arnikor elore meghatarozott a sorok szama. vagy amikor a sz6vegnek el kell ferni egy Iapon, s csak par sor log tul.) Ehhez a Bekezdes panelen a Sork6z utan a pontosan-t kell valasztani, 5 a mellette leva Ertek sorba a kivant sortavolsagot beirni.

Bekezdesek jellemzoinek megvaltoztatasa

87

ioa;:it~$:

'i3zl3t!iZi!1:t: Sz(l v ~~O~xs

!ip~.!!I~ :!$C;SOJ

r1~te~:

... Q.50T17

Opt

Sorkb;;:"

l,,:!.:..iIn.!l: O~t S!lI'n!JIl1

CAl aroQM s.~lus(' bekezde.sek kD:!Mt ne h~Q'I'en lerl!;02

Szimpla sortavolsag eseten a szoveg meretehez igazod6 normal sortavolsag k;riil .beallfta~.ra. A masfeles es dupla sortavolsag n tka szoveget

eredmenyez,

A tobbszoros sorkoz valasztasa eseten az alapsorkoz adott szamu szorzata lesz a 50rtavolsag. Ez hasznos lehet akkor, ha peldaul csak egy kicsivel szeretnenk kisebb, vagy ~1agyobb sorkozt hasznalni az alapertelmezettnel, mert ekkor beirhatjuk a 0,9 vagy 1,1-es ertekeket.

88

Word 2007 zsebk6nyv

A szoveg tagolasa szernpontjabol nagyon fontosak a bekezdesek elott es utan leva iires helyek is. Ezeket nem celszeru. vagy nem Iehet enterekkel helyettesiteni, igy a legjobb megoldas a terkozok hasznalata. A panel en a Terkoz resznel az EI6tte es Utana feliratok melle erteket gepeIherunk vagy allithatunk be. Ezen beallitasokat altalaban csak dmsorok vagy egyeb okb61 tagoland6 szovegreszek eseteben alkalmazzuk.

Ha peldaul egy bekezdes utan beallitunk 12 pontnyi tires helyet, ugy olyan latszatot keltunk, mintha utana egy ures sor allna, Erre az "ures sorra" persze a kurzort ramozgatni nem tudjuk, igy torlese is csak a bekezdesjellernzok megvaltoztatasaval tortenhet,

Ebben a szi:ivegben a bekezdesek kozt egy iires sort utottunk,

A bekezdesekre semmifele terkoz-beallitast nem alkalmaztunk.

Ebben a sz6vegben a bekezdesek kozt nem utotrunk ures sort.

Erre a bekezdesre 12 pontos terkozt allitottunk be a bekezdes ele.

Bekezdesek jellemzoinek megvaltoztatasa

89

Ebben a sz6vegben a bekezdesek kozt nem utottunk ures sort.

Az else ket bekezdesre 6-6 pontos terkozt allitottunk be a bekezdes ele es utan is.

Erre a bekezdesre nem allitottunk be semmit.

Erre a bekezdesre nem allitottunk be semmit.

Erre a bekezdesre 6-6 pontos terkozt 3llitothmk be a bekezdes ele es utan,

Erre a bekezdesre szinten nem allitottunk be semmit.

Erre a bekezdesre sem allitottunk be semmit.

90

Word 2007 zsebkonvv

11.4. A bekezdes panel funkci6i

Az alabbi abran a Kezd61ap szalag Bekszdes mezojenek jobb als6 sarka ban leva ~ jelre val6 kattintassal elohivhato Bekezdss panel funkcioit ismertetjiik:

Qmsorszamozas eseten itt tudjuk ~hatarozni a cmsorsemtat

Itt h.r.;",.h.~uk meg. hogy a bekezdes met.,.fk szele at!jofl egyvonalbel, azae milYi!!!n legyen. ez ig,aZltaS.

upusa (betra, jobbra, kale-pre. vag.,. sorklzart)

Itt t""Ju~ meqhat21l0~(li, h'='9Y vlselkedjen 81 @1g6$Or.

~ N'inc:s,akkor ugyanugy all, millt a tobbj, ha EIs5 SOl', .a:tior bearlithatunk beIJellbk.,d"~ te FOggD, akkor az el:sO 50{ lesz ez ere(feU hi!!!I'p'en, es [11_2 esszes rnhbl fog belje~b elhefyez-

ked.1

Bekezdesek jellemzcinek megva ltoztatasa

91

11.5. Bekezdesek speclalls beallitasai

Konyveknel, egyeb tobboldalas kiadvanyoknal celszerii elkeriilni azt, hogy a bekezdesnek csupan egyetlen sora keruljon a lap elsa vagy utolso soraba. A lap aljan onalloan allo fattyu, illetve a lap tetejen levQ arva sorok elkeriileset kerhetjiik a bekezdes panelen, melyhez kattintsunk a Kezd61ap szalag Bekezdes mezojenek jobb also sarkaban leVQ Gj jelre, majd a Szoveqbsosztas fiilre. Itt jeloljuk be a Fattyu- as arvasorok felirat melletti negyzetet.

§U.~!!!. terkQZJ li~~~.~-;-:l

TQ..,.:;:I~~

.11 ~j.'Il·~~';'· Ilk .... r v &.Or~ ~~ut\ o!I ~¥e~A!!z:)·'1I!1 E;1Y"olg,alr(!o

tqQlr;lo'!o'r ...

Fl;N"m~:.!.~1 I".NI!- t~l6:

'SQt[]~ ~~~(1'101.!Sl! ~ _:u.""'(SIl!l,"~.rt.6:; sscvecdobcz be,,;JJjt~$~ s.."Q!O-:;:"'Hi:.~futt.!tas:

i

i

,

IT

----

92

Word 2007 zsebkonvv

Ha azt szerernenk, hogy az adott bekezdes utan ne torhessen oldalt a gep (pl. cimeknel), ugy az Egyutt a k6vetkez6vel felirat elotti negyzetet kell bejel6lni. Az Egy oldalra felirat bejelolese eseten a bekezdesen belirl nem lehet oldaltores,

Az Uj oldalra kivalasztasa pedig olyan fadmeknel celszerii, ahol a bekezdes elott minden esetben oldalvaltas szukseges.

Vigyazzunk azonban ezekkel a beallitasokkal, mert a folyamatos szovegre val6 alkalmazasa komoly problemakat is akozhat. (Peldaul ha egy oldalnal tobb bekezdesre is beallitjuk az EgyOtt a k6vetkez6vel kapcsot6t, vagy ha egy oldalnal hosszabb bekezdesre beallitjuk az egy oldalra kapcsolot, ugy a Word egyszertien nem fogja ezt tudornasul venni., Ha pedig a normal szovegre kapcsoljuk be az Uj oldalra kapcso16t, ugy minden bekezdes utan uj oldalon fog kezdodni.)

11.6. Szegelyek es arnyekok

A Ward lehetoseget biztosit bekezdesek, vagy bekezdescsoportok keretezesere, illetve hatterenek megvaltoztatasara. Ehhez elsa lepesben jeloljuk ki a keretezendo vagy arnyekolando bekezdeseket (ha nem jelolunk ki semmit, ugy az aktualis bekezdes fog megvaltozni).

A hatter megvaltoztatasahoz a Kezd61ap szalag Bekezdes mezo-

Bekezdesek jellemzoinek meqvaltoztatasa

93

jeben gorditsuk Ie az Arnyekotas gombat, rnajd a listarol valasszuk ki a kivant szint.

Szegely alkalmazasahoz a Szegely es rnintazat gomb legorditese. rnajd a kivant szegely kivalasztasa szukseges,

f~.~lrH II_,-r I

~ ,AaAaBbC( Aal

I~~'O~I nNor","1 nlli,

lema ~inei

Alal>""inek

•• • ••••

_tlincs szin

;,:) Iovabbi szIl1ek ...

2 -I I 1 Normal II tli~" (<r .. , I ~ ~I'o ",g.ly

( .. , I E,I<o "«]ely

Ir:'i §_.I m9"Y

.':::1 lobb s;;;eoely
.tiin(s szegely
83 hlindtn ~u~ely
OJ Ku!s{) s~eQelyd~.
+ S~150 szegelyeJ:
,_., 6e-I$o ~i~~zint~~ 5ze~fly
I' B,110 I"ggol.g., "'gily
-, ,: ':'1 .~ .,e
!-I'
A~ ~izszinte-s vonal
:r=::
L:j Tabli:l;;:at r~jzol~~ ~
,,;:ij Bacsvanalak mC:9jel~nitese
D ~zoi!!g~ly es mmtaaat., Terrneszetesen az arnyekolasnal es a szegelyeknel is hasznalhatunk reszletesebb beallitasokat, ha panel ral va t6 bealli tas t alkalm azzuk.

Ehhez a Kezddlap szalag Bekezdes mezojeben gorditsuk le a Szeqely es mintazat gombot, rnajd a listan kattintsunk az utols6, Szegely es rnintazat sorra.

94

Word 2007 zsebktinyv

Ha keretezni akarunk, ugy tobb lehetosegunk is van. Egyszenlbb esetben az ablak bal oldali hasabjabol valasszuk ki a megfelel6 kerettipust, majd kattintsunk az OK gombra.

Egyeni keretezes eseten valasszuk ki a megfelel6 stilust, szint es vonalvastagsagot. (Nem k6telez6 minden oldalrol szegelyt kerni, ugyanis a szegelyminta megfelelo oldalan (vagy a gombokon) kattintva ki- ilIetve bekapcsolhatjuk a szegely egyegy oldalan levQ vonalat is. Ekkor kattintsunk a bal oldali mintan arra a helyre, amely reszen az eredeti szovegben is alkalmazni szeretnenk a szegelyt. Itt hasznalhatjuk a minta melletti elemeket is. Ismeteljiik ezt meg minden szegelynel addig, amig a mintan a megfeJel6 keretezest nem latjuk.)

Sl-eQel~' ri!l)rol1!JSMO-: k!ll001~,\ az ~libl.'ll.iibr~n \'~~ h.!ls:m.!.~a ~'I:Iom~.!'lL

.1ti'-

---

---

----,

-=:==:=

---

..., r

~---==--- .!

(I.SPt --_

~~&Qr: 81!!~~!do!s

'1 j

l~

Bekezdesek jellemzol nek megvci ltoztatasa

95

Keret torlesehez a Nines tipust valasszuk.

A Beallltasok gomb lehetoseget terernt a szovegt61 valo tavolsag megadasara is.

Szege Iv es mintiIolt bea.llit •..

l1fl~

Tavolsag
tent: 1 pi . !l_alra: 14 pi r.J1
!,_ent: 1 pi . lobbra: 14pt EE
Minta - .. ) ---

II

Megse

OK

A Vizszintes vonal gombjaval diszes vonalakat szurhatunk be.

A panel Hatokor elernevel meghatarozhatjuk azt is, hogy a szegely mire vonatkozzon. Ezlehet a kijelolt szoveg, de a bekezdes is.

Ha a teljes oldalnak akarunk szegelyt adni, ugy valasszuk az oldalszeqely fulet, ahol az elozoekkel azonos medon tudunk keretezni. Itt lehetosegunk

96

Word 2007 zsebkbnyv

van kepbo! allo szegelyezest is hasznalni, h.i legord i tve a Ke p: fe lira tala tti lis ta t, kiva lasz tju k ,1 keretmin til t.

Ha hatteret akarunk valtoztatni, kattintsunk a Mintazat fulon, rnajd valasszuk ki a megfelelo hatteret, A hatter lehet egyszlnl1., vagy rnintazatos is, de ne Ielejtsiik el, hogy a kulonbozo savozasok es racsozasok jelent6sen rontjak a felette leva szoveg olvashatosagat,

nrkezdesek jellemzoinek megvaltoztatasa

97 ~

~~J~ti!!UltL...

1!.i1Gl'~-1

=====]~

"'rIli.r>D!

I'~,,, D",.,

_Ill '-

-

-

" -

I:

Ii

,!::!~.OIo:or:

Elo!Y.l!ldi!'S

• J

I

Fontes. hogy a hattereket, arnyalatokat valoban csak ke1l6en indokolt esetben alkalmazzuk. Mivel a kiemelesnek ez egy igen eroteljes modja soha ne hasznaljuk mertektelenul.

Masik £ontos tudnival6, hogy a tul sotet hatter olvashatatlanna teheti a szoveget. Mindezt tetezi az is, hogyegy atlagos nyomtat6 eseteben egy vilagosabb hatter is viszonylag sotetnek ninhet. Ennek megfeleloen maximum 20-30%-05 hatteret hasznaljunk,

Celszerii a mintazatok kerulese a hatterben, mert a mintak lenyegeben a bern vonalaihoz kepest viszonylag nagy Fekete-feher foltokb61 aile feliiletek, Emiatt sok mintan konnyeden olvashatatlanna valhatnak a beh1k.

98

Word 2007 zsebkonyv

A keretezessel kapcsolatban a leggyakoribb hiba a vonalvastagsag helytelen megvalasztasa. Vigyazzunk, mert egy 2 pontes vonal elvalasztaskor, tablazatkeretezeskor mar vastagnak ttinhet. Ha csak nem gyaszjelentest keszitunk, ne alkalmazzunk ennel vastagabb vonalakat. A tablazatok belso racsaihoz pedig celszeru a legvekonyabb leniakat elovenni,

11.7. Bekezdesek szarnozasaes pottyo.zese

Amermyiben egymas utani bekezde- ,_

,jj:- ...,..

seket sorszamozassal akarunk ellatni, ugy ,-

jeloljuk ki a szamozando sorokat, majd kattintsunk a Kezd61ap szalagon leva Szarnozas gombon. Ha gomb jobb szelen leva harornszogre kattintva legordi~i.ik a listat, ugy a kivalaszthatjuk a hasznalni kivant szamforrnatumot is.

Felsorolas (pottyok, bajuszok) keszite- .~ ~ sehez szinten jeloljuk ki a felsorolast tar- .~ talmazo sorokat, rnajd kattintsunk a Felsorolas gombon. Ha gomb jobb szelen leva harornszogre kattintva legordi~i.ik a listat, ugy a kivalaszthatjuk a hasznalni kivant felsorolasjel tipusat is.

Tobbszintti felsorolas keszitesehez a ,_ Kezd61ap szalagon leva T obbszl ntU Ii sta "c-= ~ I gombon kattintsunk. Ha gomb jobb szelen leva

Bekezdesek jellemzoinek meqvaltoztatasa

99

haromszogre kattintva Jegorditjiik a listat, ugy a kivalaszthatjuk a hasznalni kivant lista tipusat is, illetve az Vj tobbszintu lista definialasa sor valasztiisiival lshetosegunk van egyedi listakat is letrehozni,

Ha alpontokat akarunk kesziteni, ~ +~ .~~ ugy konnyen megviiltoztathatjuk a mar- 1", ",-1 g6t61 valo tavolsagot a .Behuzas nevelese" es "BehLlzas csokkentese" gombokkal.

Ha nem talalunk nekunk tetszf szimbolumot a felsorolashoz. akkor a Ielsorolas gomb jobb szelen leva haromszogre kattintva gorditsiik le a listat, majd valasszuk az OJ szimbolurn rneqadasa pontot.

100

Word 2007 zsebkbnyv

A panelen lehetosegunk van egy karakterkeszletben leva szirnbolum kivalasztasara a Szirnbolurn gombbaJ, illetve egy abra kivalasztasara a Kep gombbal. Ez esetben az lrnportalas gombbal barmilven hattertarolon leva kepet kivalasztha tunk felsoro Ias-szirnbol u mna k.

Mi vel az au tornatikusan keszltett felsorolasok sok esetben nem llgy kerulnok beallitasra. ahogyan az optirnalis lenne, ezert a felsorolasoknal a behuzas es a szovegtol vale tavolsag rnertekenek megvalroztatasahoz a korabban isrnertetett rnodon a fi.igg6 behuzas megfele16 ertekeit celszerf beallitani.

Szamozas eseten, ha nem talalunk nekimk tetszo szamformaturnot, ugy a Szamozas gomb jobb szelen leva harornszogre kattintva gorditsuk Ie a Iistat, majd valasszuk az Uj szarntorrnatum megadasa pontot.

ME ~ l!C1ii1;i~---

Ul' sz~mfom"lJi~utn mt!Q<I;j~~ _ ~I S,tt.mformtt:.rn

'S~.!.~~.!.~:

Bekezdesek jellernzoinek rneqvaltoztatasa

101

A panelen Iehetosegunk van szamozasl rnodot, betutipust es igazitast is valtani.

1. Elso pont

a) EIs6 pont elsa alpontja

b) Elso pont masodik alpontja - Tovabbiak

- Msgtovabbiak

c) Elso pont harmadik alpontja

2. Masodik pont

A legerdekesebb lehetosegeket azonban a tobbszintu Ielsorolasok adjak, Ezzel ugyanis olyan Ielsorolasokat keszithetunk, ahol a kulonbozo behuznsi szin tekhcz, mas-mas felsorolastipus tartozik.

Ha Tobbszintu Jista gomb jobb szelen leva haromszogre kattintva legord itji.ik a listat es kivalaszthatjuk az OJ tobbszintu lista definialasa sort, ugy lehetosegunk van egyedi Iistakat is letrehozni, de a tobbszinni Ielsorolasok beallitasai mar j6val osszetettebbek

A panelen az osszes beallitasi lehetoseg megjelenitesehez az Egyebek» gomboll kell kattintanunk,

Els6 lepesben a Modositando szint reszenel valasszuk ki azt a szintet, amelyiket modositani akarjuk.

102

Word 2007 zsebkonvv

Az adott szint szerkesztesere a Szarnformatum ablakterulet funkci6i szolgalnak. Ide gepelhetiink rnagunk is szoveget (peldaul pontot), de be is illeszthetimk ertekeket, peldaul az el6z6 szintbol atvett sorszamot. (Cirnsorszarnozasoknal tobbnyire szukseges az atvetel.) A mezoben szurkevel arnyekolt karakterek a generalt szarnozasok, a hatter nelkuliek az altalunk begepelt kiegeszito karakterek. Ennek megfelel6en lenyegeben barrniIyen elrendezesu szarnozasi stilust kialakithatunk hiszen a sorszamjeleket es egyeb karaktereke~ rna gunk szerkeszthetjiik. (Az adott szintnel hasznalt szarnozasi tipust a Szamozas ezen a szinten rnezoben hatarozhatjuk meg, [obboldalt pedig a kezd6 sorszam megadasara van lehetoseg.)

A szarn helyzete, igazltasa es a szoveg behuzasa a szamozas panelen mar megisrnert m6don adhat6 meg.

Miutan definialtunk egy szintet ertelemszeriien valasszuk ki a kovetkezo m6dositand6 szint szamat es allitsuk azt is be a kivanalmainknak megfele16en. Tegyiik ezt meg mindaddig, amig minden szukseges szint parametereit be nem allitottuk.

Bekezdesek jellernzoi nek m egvaltoztatasa

103

~itDnr"':::"":::.'· --'

t"1 11,~=============

!; P!

to!

Iii ,

:i~C<~I~O~: :r'lfY.~HI\JI·

!::e~l)el!':"i~i- i:Mt;:>l!!. Qi'i:t:Itf1l"b;~:

51.jmf~~1;!.!m S18111d:. ~~~j.'~~:

1.,

~!dOsO'nil!'l:.!, .

St:ru~:::J "'-1$1." UltAfiO'~s..!!I kJ:,"I!'~I:!o'<elo.tOil:

oIiI,b.t.._

SzamOlIlS\itiln:

A szamozasok eseten szukseg lehet bizonyos ut61agos modositasokra. a szamczas felfiiggesztesere, vagy kesobbi folytatasara, esetleg szamok kihagyasara. stb. Ez esetben a legkenyelmesebb a szamon jobb egergombbal elohivott helyi menu Szarnozas pontjanak hasznalata.

Ha itt a szarnozas ertekenek bsallltasa sort valasztjuk, llgy lehetosegunk van a lista kszeleset, illetve az aktualis sorszamot megvalasztani.

104

Word 2007 zsebkbnyv

Szamozas ertekenek beallit... 1L1i~'JI!!!!=~!I·;1

·0 Uj li~ta

@ ~16z5 lista folvtatasa

~ Ertek leptetese (szernok kihagyasa)

~eallltend6 ertek:

15 ilil

Minta: S.

OK I [ Megse

Bajuszok, felsorolasok szarnozasok eseten

gyakran magunk gepeljuk be a sorszamot vagy bajuszjelet, Ez egyreszt az igazitasnal, masreszt a kesobbi szerkeszteseknel problernat okozhat. Hasznaljuk ilyenkor a gep telsorolas es szarnozas szolgalta tasai t.

Gyakori, hogy a Word automatikus

sorszarnozasura allit egy szammal kezd6d6 sort. Ekkor ut61ag ki kell kapcsolni a sorszamozast es a szarnot ismetelten be kell gepelni.

Ha egy szovegben cimsorszamozast is

hasznalunk, ugy legyunk 6vatosak a szamozassal, nehogy cimsor stilusura allitsuk a szamozando sort. A !: - gomb ugyanis mindig az utoljara hasznalt szamozast alkalrnazza a ra val6 egyszeru kattintas eseten.

Szarnozasoknal (kiilonosen cimsorszamozasnal) el6fordulhat, hogy a pont az utols6 cimsorszam utan nem jelenik meg, vagy akkor is megjelenik, amikor

Bekezdesek [ellernzoinek rneqvaltoztatasa

105

nem kellene. Ezt a problemat tlgy tudjuk megoldani, hogy a kovetkezo szint elotte mezojeben h~v6 karaktert az el6zo szint utana mezojebe helyezzuk, vagy esetleg Iorditva, az el6zo szint utana mez6jeb61 a kovetkezc szint eJotte rnezojebe.

11.8. Bekezdesjellemzok alkalmazasanak problemai

A bskezdesjellemzok sokkal tobbet takarnak, mint az igazitas, a sortavolsag es a behuzasok. Bar a Jegt6bb esztetikai problem at a nem megfelela igazitas es behuzas okozza, Folyamatos szovegnel - ha csak nem cimekrol vagy nagyrneretu benikrol van szo - hasznaljunk sorkizart igazitast. Ez sokkal szebbe teszi szovegunket.

A bekezdesek szelei lehet61eg a marg6kkai alljanak egy vonalba (persze az els6 sor kivetel). Ettol csak ritkan terjlink el, ne hasznaljunk till gyakran tobb saron at tart6 behuzasckat.

Amennyiben egyes tipusu bekezdesek el6tt vagy utan rendszeresen tires helyet kell haszni, ugy azt ne Enterekkel oldjuk meg. Falsornyi tavolsagokat igy be sem tudunk szurni. E celra kivalo lehetoseg a bekezdes panelen leva terkoz, aha! pontban tudjuk megadni a bekezdes elott es utan hagyhat6 iires helyet. Ha tehat egy szovegben iires sort latunk, am arra megsem lehet raallni kurzorral, ugy ilyen trhkozbeallitasr61lehet szo.

106

Word 2007 zsebkonyv

Masik fontos dolog, hogy lehet61eg ne engedelyezzuk a Iattyu es arva sorok alkalmazasat, Egy lapvaltasnal aU6 bekezdesbol tehat legal;,ibb katket sor alljon rnindket lapon. Ha clmsorrol van szo, ugy annal mindenkepp kapcsoljuk be az "egyi..itt a kovetkezovel" negyzetet, nehogy egy valtoztatas miatt az veletlenul a lap aljara keriilhessen. Mindezt a Word bekezdes panelenek szovegbeosztas fi.ilenel megtehetjiik.

Ookumentumjellemzok rneqvaltoztatasa

107

12. Dokumentumjellemzok megvaltoztatasa

Az ebben a pontban leirt funkciok hasznalatahoz az esetek nagyreszeben a Lap elrendezese szalagot keU hasznalnunk, Ha tehat a kesobbiekben nern irjuk ki kiilon a szalag nevet, llgy ezt valasszuk.

12.1. Oldaljellemzok beallitasa

Az oldal merete es helyzete meghatarozo jellemz6, hiszen egy levelet celszeru allo A4 mereni lapra kesziteni, mig peldaul egy konyv, vagy tajekoztat6 anyag oldalmerete enne] kisebb is lehet. A reklarnanyagokat keszithetjuk fekvo orientacioju papirra, vagy ha a nyomtat6nk engedi Ad-nel nagyobb papirra is,

A marg6 a lap fizikai szele es a szovegszerkeszt6vel keszitett anyag szelso karaktere kozti tavolsag, Mind a t61 nagy, mind a tul kicsi margo ronthatja az anyag esztetikai hatasat, fgy

108

Word 2007 zsebkbnyv

ezt celszeru szirnmetrikusan, egy levelnel peldaul 1,5 es 4 centimeter kozotti erteken tartani, Kevesebb szoveg eseten a felso, tobb szoveg eseten az also ertek kozeleben celszeru a margomeretet meghatarozni, Egy szovegszerkeszto hasznalata soran soha ne tegyiik azt, hogy kisebb margoertek mellett beljebb irjuk a sorokat, mert ez kellernetlen kovetkezrnenyekkel jarhat a kesobbi feldolgozast illetoen.

J J U J j

n.1i!1io ~~ IH:jjlliYi~

FCIIO L (l1li arse J em

e..I: Itm I,m

~hmn.il

~~llQ 2,'~ ~t:II ":'I~O: ~,~ (m

liW 2,'50tm Jabl;o" 4'.~~""

K~~I1~

F~ls~ L, H ~m ,l,IHi· l"n t ..

!~I: L,1.1 {n'l IOI!I!: l.~" [1111

hl1tt ~,54C111 .:u~o: :l,~~tfli

!III: UI ~ Jobl).; Iw'5il.un

5.l~11t1

Fds~ ~~ rm .!.IHi 1,!0.>1 (m

~~I: ~_{l5 ~ffi Itl.bb: ~.Ile ~1111

_j ar ~~ ~II'I .17,'7-1 rm J 17.9~ _. ~~.,I~ {rn

J ~~I:'m '~~~ff!l

ht'!LJb"'~

J IB.II [m"&.i5-!,m

J

I

I,

I

L

A Lap elrendezese szalag Oldalbeallitas ikonjaval lehetosegunk van meghatarozni a szoveget a

J ~L~[I"i1j,7()1i1 ..

.J l~.~ em .11 ~lIj

JL3J IJ

Tiijol;, Mi,.! H

J !!~~J [PI • d.l~ rm

..

I¢ ~ r..m. 11.& em

fW;iJl~1

I~.I [l1li" l.a,~ aI'I

llJ;l~ to\lH!tr~ Il.LU.51 JG j;3_ rm ~""",99!1111

Dokurnentumjellernzok rneqvaltoztatasa

109

lap szelet61 elvalaszro marg6k mereteir, a Tajolas ikonnal a tajolast, iJ!etve a Laprneret ikonnal a pa pirrneretet.

Amennyiben nern talalunk nekunk szimpatikus erteket, vagy a beallitasokat pontosan akarjuk megadni, ugy valasszuk az Egyeni marg6k vagy a Tovabbi Papfrmsretek pontokat a legordulo listakrol, esetleg kattintsunk a Lap elrendezese szalag Oldalbeallitas rnezojenek jobb als6 sarkaban leva r:;.J jelre. Itt a korabbi verziokban mar megszokott panel en van lehetosegunk az adatok pontes megadasitra.

M.!I'"P ~~~~ I Br~~O!ii L

I,,,,,,,,,

r=~lF~ I ,~"',

I (tJ~511\.!ILQ::':

l.aSfiTl

rl~1 ~

I •

~jci. E:!!!:.\'O

Ol:1.al,(l!o;

U •. ·:::r."I ·;-1

t. ,,"" .:.,

110

Word 2007 zsebkbnyv

Ne felejtsuk el, hogy a Ward a tovabbi jellemz6k beallitasara fiileket hasznal, melyeken kattintva rudjuk csak megvaltoztatni az egyeb jeIIemz6 adatokat. A Marg6k fulnel beallitott ertekeket a gep levonja a lap eredeti lapmeretebol es igy allitja be a vonalz6n a szerkeszthet6 teriiletet (feher szinnel jelezve). Ezen ertekek tehat azok, melyek elmaradnak a lap szeletol.

Szinten itt tudjuk meghatarozni azt is, hogy az oldal allo, vagy fekvo tajolasu legyen-e.

Adott esetben lehetosegunk van ker kisebb oldalt is egy Iapra helyezni. Ehhez (meg kell forditani a tajolast, majd) a T6bb aldal listat legorditeni, s a 2 aldal laponkent elemet valasztani,

~ni;ni<l: 'l.em ~~'::: N.1an ~"""'~r~

tIs~oIllal:

I rn?:lI!ttm·¥!F ·;·i

~I';:>"T:lI~ ".;;:.'U:~~ T'.fIYl 'iro!l~l~ -161'2

T! .. ~ J

nil.,,"

~.!i~. i;'l:~ ,.£H:I.!s I

Tr~~' 1 i"'o.VII.!lIij

Tr~ r ~

Tr<l'f ~

;:.!II''':

cPtolmr: T~p ~~"""" ..

,-

l~r~~.tH_··l

Ookumentumjellemzok megva ltoztatasa

111

1,o!!d5OC"'T: Lt;I oId~J

1 ,,;I., " ,<5I<b

J ~~~ ft. Dk.!DMl!lt!!O

I i IL!:I~;:1lL'\}l!I~e1"~ .

I' .~ .. "

T~','CIs~o!Ili!O~:H!OI:

1 Elji1.!.D:

I""

\ ~QciI~~ ';.!l~-:'!5: POe"'!!

~~01:Or: 1i!'~~ (J,jQ,;m~lum ..

i~,,,·· .. ';]

A Pap[rmeret hil az oldal meretenek meghatarozasara szolgal. A [aprneretet kivalaszthatjuk listarol is, de egyeni ertekekkel (bizonyos hatarok kozt) barmilyen mereru lapot definialhatu,nk. ~ Papfrforras mezoben azt rudjuk meghatarozm, hogy nyomtataskor melyik lapadagol~~61 veg?,e ~ printer a Japokat az elsa, illetve az osszes tobbi

oldal nyamtatasa so ran.

Az Elrendezes fi.ilOn levo Paras es paratlan aida! elter6 felirat e16tti negyzet bejeloh~sevel ketoldalas dokumentumok keszithetok oly m6don, hogy a szembenezo oJdalak fejlece es esetleg mar-

112

Word 2007 zsebkonyv

g6beallitasai is masok. Amennyiben cimoldalunk is van ugy az Elsa oldal eltero opci6 bekapcsolasa is ajanlott, ez kulon £ej- es lablecbeallitast bizrosit ugyanis az els6 oldalhoz.

Az el6fej es el61ab tavolsagat szinten itt tudjuk meghatarozni, ami az oldalszam elhelyezesenel valhat fontossa. (Az elofej es eldlab a marg6kban helyezkedik el, tehat a lap szele es a szbveg szele kbzt van. Ennek megfeleloen az el6fejhez beallitott erteknek kisebbnek ke11 lennie a fels6 marg6hoz beallitott erteknel. Ugyanigy az el61abhoz beallitott erteknek kisebbnek kell lennie az als6 marg6hoz beallitott erteknel. A kulonbseg merteke legalabb egy b6 sornyi legyen, hogy az oldalszarnot tartalmaz6 szbveg elferjen.)

Specialis esetben a szoveg filgg61eges igazitasa is ezen a panelen valtoztathato meg.

A Szeqelyek gombra kattintva pedig keretet adhatunk oldalunknak. (E funkcio a szegelyeknel ismertetett panelre visz minket, a beallitasok az ott ismertetetteknek megfelel6en tortenik.)

A panelek aljan megjelen6 Hat6k6r felirat utan meghatarozhatjuk, hogy az altalunk megadott ertekek az egesz dokumentumra, vagy csak annak egy reszere legyenek-e ervenyesek,

Dokumentumjellemz6k msqvaltoztatasa

113

12.2. Lapszin,oldalszegelyek

A lap szinenek megvaltoztatasahoz gbrditsi.ik Ie a Lap elrendezese szalag Oldalszfn ikonjat, majd valasszuk ki a kivant szint,

,11 .... ',,;0"' -,.

~ • •••• r.

1· !~ 11111 II~

•• • ••••• I t!irlH snn 'i l' !OllllDbl ~:'ll'l~~

[ tItoU e~1 ~ If.f: k.h..l so ~,.,.

.. " • .,.,.·...,_"l'hf'+l.JI_ ","eoro 1Ifo~' t;,,,,,,,I'"~" '~I

., .:1..-

0"""

o "',.

o r • ."~

n "or.

o Ul

, .. ," .

Ha szeretnenk olyan szegelyt alkalmazni, amely a teljes lapot kbrbefutja, ugy kattintsunk a Lap elrendezese szalag Oldalszeqely ikonjara, majd valasszuk ki a kivant tipust, es stilust (ld. korabban).

12.3. Egyszeru nldalszamozas

Ha csak oldalszamozru akarunk, ugy valasszuk a Beszuras szalag Oldalszam ikonjat, majd valasszuk ki a kivant elhelyezest es igazitast. (Az oldalszarnot o?lszen'ien ne tegyiik belulre.)

114

Word 2007 zsebkbnyv

Old.lszamazas l~

Oldallzim I Szo .. qdoboz K'5Z

- mod~ok-

'S:tlimDl,~srr.odj""

I~' 6: ef6zo 51,;,kaSZ tolyti!l t.!.5.:J

Kelda SO'$!.5m: ~

Ha nern felel meg az alapertelmezesben haszmilt szamforrnatum, esetleg modositani kivanunk a kezdo oldalszamon, ugy a legorduld Iistarol valasszuk a Formazas, oldalszarnozas pontot, ahol panelen lehetosegunk van a szamforrnatum, illetve a szakasz kezdd oldalszarnat meghatarozni,

Vigyazzunk azonban a beallitasokkal, mert az oldalszamozas is szakaszonkonr eltero lehet,

Termeszetesen nern csak a felajanlott lehetosegeket hasznalhatjuk, his zen egyreszt azok modosithat6k, masreszr pedig keszithetunk egyedileg is oldalszamozast, Ehhez azonban fejleceket vagy lableceket kell hasznalnunk,

12.4. Kezdo oldalszarn beallitasa

A kezd6 oldalszamot az el6bbiekben

ismertetett m6don a Beszuras szalag Oidalszam

Ookumentumjellemz6k meqvattoztatasa

115

II.. njanak, Forrnazas, oldalszarnozas pontianak v, lasztasaval megjelen6 panelen allithatjuk be.

A panelen kerhetjiik az e16zo szakasz folyta- 16sM (ekkor az oldalszamozas folyamatos lesz, illetve a dokumentum elejen 1-el kezd6dik), de megadhatunk kezd6 oldalszarnot is (ezt olyankor celszeni, ha az anyagunk tobb kulon fajlban taro- 16dik, vagy a szamozast elteroen akarjuk kezdeni),

12.5. Fejlec, lablec szerkesztese, oldalszarnozas

A fejlecek es lablecek segitesegevel lehetosegiink van oldalszamokat, illetve minden oldalon megismetlodo azonos szovegeker elhelyezni anyagunkban. A fejlec a lap tetejen, a lablec a lap aljan talalhato, a lap szele es a szoveg marg6kkal vedett szele kozott, Fejlec vagy lablec szerkesztesehez a Beszuras szalag EI6fej vagy EI61ab ikonjat kell Iegorditeni, majd az EI6fej szerkesztese illetve EI61ab szerkesztese pontot kell valasztani, melynek hatasara elhalvanyul a szerkesztett szovegunk, s helyette a fejlec illetve a lablec lesz szerkeszthet6. (A funkci6 kivalasztasa helyett kattinthatunk magan a fejlecen is duplan.)

Fejlec es lablec szerkesztesekor megjelenik egy lij szalag is.

.. , . T '

..... tL .. ,<~ .. .,. - .... 'm '"'r ' .. _ ..

- 1, ,,,',,..:""c:

• ;t .••. ,I',,; ..... '-'

j ';:~,~ ~

116

Word 2007 zsebki:inyv

Itt a foszoveggel azonos lehetosegeink vannak, a szerkesztes azzal teljesen azonos m6don tortenhet. Alapesetben a tabulatorok a kozepre-, illetve a jobbrazarashoz kerultek beallttasra, igy a tobbfele egyiittesen alkalmazott igazitas konnyen megval6si tha t6.

(Elvalaszto vonalat legegyszenibben a Kezd6- lap szalag Bekezdes mezojeben a Szegelyek ikonnal kerhetunk, ha kivalasztjuk az als6 szegelyt.) Azt, hogy fejlecet vagy lablecet szerkeszti.ink a Valtas

_r

az elolabra. illetve a V aI tas az elofejre gombokkal hataroz- '/3Ita5 .:;:. Valtas az ol,:'teir~ elotahra hatjuk meg.

A kurzor ilyenkor a £ejhkbe vagy lablecbe kerul, igy amit most begepelunk, az lesz a fejlecunk illetve Iablecunk. Ezt a szoveget ugyanugy szerkeszthetjiik, forrnazhatjuk, stb., mint egy rendes szoveget, de a kepernyon marado ablak segitsegevel a # Oldalszarn gombon valo kartintassal elhelyezherunk lapszamozast is. Amennyiben a dokumenturnunk tobb reszbol all, ugy az onallo reszekhez mas-mas Iejlecet szerkeszthetunk, (Eltero paras €os paratlan oldal beallitasa eseten minket oldal fejlecet kiilon meg kell szerkesztenunk.)

A leptet6 gombokkal

(Elozo szakasz, K6velkez6 ~ Ekiza sz akasz

szakasz) kapcsolhatunk at ~~ Kbv.:tkezQ szakasz az oldalak, ilJetve a doku-

Dokumentumjellemzok megvilltoztatasa

117

mentum egyes szakaszai kozott, mig az azonossa tetelre szolgalo Csatolas az el6z6h6z gomb bekapcsolasaval az aktualis szovegresz fejlecet az elaza szakasz fejiecevei teszi azonossa.

(A szoveget reszekre bontani a Lap elrendezese szalag T6respontok ikonjaval letrehozottuj szakasszallehet. Celszeru itt a Folyamatost valasztani.)

A Bezaras gombbal lehetose-

gunk van befejezni a fejlec vagy ElrJf.:j es elolab

lablec szerkeszteset. bezarasa

A fejlec illetve lablec lap szeleto] val6 tavolsagat az EI6fej es El6labeszk6z6k, Tervezes szalag Pozicio mezojeben vagy a Lap elrendezese szalag Oldalbeallitas mezojenek [obb also sarkaban leva

jelre elohivhato panel Elrendezes fiilenel is beallithatjuk. Ha az elsa oldalon nern akarunk fejlecet vagy lablecet, ugy a Fail menu oldalbealllhis meniipontjanak Elrendez8s fulenel jeloljiik be az eltero els6 oldal melletti negyzetet. Ugyanitt allithatjuk be azt is, hogy a pares es a paratlan 01- dalak elteroek legyenek-e. (Amennyiben fejlec, lablee keszitese elott hasznaltunk egyszertl oldalszamozast, ugy az azt tartah;naz6 keretet tor61jiik ki.)

Tsrmeszetesen nem kell mindig sajat magunknak bajlodni az e16fejek megtervezesevel. hiszen a Word szamos j6 megjelenesu elofejet is felajanl az

118

Word 2007 zsebkbnyv

oldalszamok beszurasa soran. Ezeket aztan kedvunk szerint szerkeszthetjtik, alakithatjuk sajat kivanalmainknak megfele16en.

Fontes, hogy a sz6vegbe soh a ne gepeljunk be magunk oldalszarnot, hiszen ez egy atszerkeszres hatasara atkerulhet egy nem kivant helyre is. Ha az oldalszamokat magunk gepelnenk ugyanis be a szovegbe - azon tul, hogy felesleges karakterkent b6vltik az anyagot - akar egyetlen sornyi valtoztatas is kellemetlen k6vetkezmenyekkel jarhat, (PI. rossz helyre keriilhet az oldalszarnozas, igy az a nem rnegfelelo oldalon lesz majd talalhato, vagy eldtte es utana is elhelyezkedhet a szoveg.) Gondoljunk csak arra, hogy az oldalunk terjedelme valami apro kiegeszites miatt egy sorral megn6. Maris az eddig lap aljan lev6 helyes oldalszamunk a kovetkezo oldal tetejen, helytelen ertekkel szerepel, Es akkor meg nern is beszeltunk az esetleges nagyobb valtoztatasokrol, Egy szovegresz athelyezese teljesen felborirhatja a szarnozast, fgy aztan szedegethetjlik ki, rnajd ismet gepelherjuk be azokat.

Tovabbi gondot okoz a Word nyomtat6fiiggo tordelese is, igy meg akar az is elofordulhar, hogy egy helyesen megszerkesztett anyag oldalszarnozasa egy rnasik nyomtat6n kinyomtatva teljesen felborul.

Oldalakat tehat mindig az autornatikus oldalszarnozas funkci6kat haszrialva szamozzunk. Erre a programok tobbfele m6dszert is kinalnak, de minden esetben az oldalszarnok a fejlecbe vagy lablecbe kerulnek, Ez a teriilet minden oldalon ismetlodik, 5 mivel nem resze a szerkesztesi

Doku rnentumjellernzok meqvaltoztatasa

119

teruletnek, nern rnodosul a szovegvaltozastol fugg6en. Terrneszetesen az oldalszarnon kivi.il a fejlecbe egyeb olyan szovegeket is elhelyezhetunk, amelyek minden oldalon megismetlodnek, igy ezeket eleg egyszer begepelni,

Minden hosszabb kiad vanynal szukseges az oldalakat szamozni, Nem mindegy tehat, hogy hal es hogyan helyezzilk el az oldalszamot. Az oldalszarnnak sosem szabad nagynak, els6dlegesnek lenni, megis j61 latharoan kell elhelyezni az oldalon. Az oldalszamozas tobbnyire az oldal aljan (lablecben) vagy felso reszen (fejlecben) tortenik. Fejlecbe tobbnyire akkor helyezzuk, ha ott egyeb szoveg is all. Ekkor celszeru azt egy vekony vcnallal is elvalasztani a szovegtol.

Az oldalszarnot celszeni jobboldalon jobb szelre, baloldalon bal szelre (vagyis kivulre) helyezni. Egyoldalas anyagok eseten elfogadott a lap aljan, kozepen elhelyezett oldalszamozas is. Mas he lyre lehetoleg ne tegyilk, rnert nem esztetikus.

Gyakori az oldalszamon kivul mas informaciot is megjelenfteni a lap felso reszen leva fejlecben, amely altalaban az adott oldalon leva fejezet cime, vagy neha a teljes konyv, ujsag dme.

12.6. Fedolap keszites

A Word 2007 lehetoseget biztosit arra, hogy a dokumentumunk elsa oldala ele egy boritolapot is keszitsunk, melyhez szamos beepitett mintat tartalmaz a program. Fed61ap keszftesehez

~.

Fed61ap

120

Word 2007 zsebkbnyv

valasszuk a Beszuras szalag Fed61ap ikonjat, majd a listan kattintsunk a kivant mintara,

Oldaltor~s Ti!lbla,zat K~p Cttpert _AI!ll(zatok SmartArt Dli~r

a~pltett

~' L:_j ,

'. ., I

E,:.;pozic.IO

1- ......... · .. · __ .. -

~~

fulbl!~

H~Jsz.aICSI~~05 Kon~,-aut

-=~ el:tuali51edolap ertavonte sa

-~

trwl

11oIt.'U~I"~ .'~U'"I"II.''_ trr~~11 --'--~-I

Dokumentu mjellemzok rneqva ltcztatasa

121

Az elkeszult fedolap elemei tetszes szerint kitolthetck, mozgathat6k, Iormazhatok, stb. Ha netan megsern szeretnenk fedclapot, ugy az eltavolitashoz valasszuk a Beszuras szalag Fedolap ikonjanak Aktualis fed61ap eltavolltasa pontjat,

12.7. Kisero informaci6k

A regebbi Word verziok Fa] menu Adatlap menupontjaval meg lehet jeleniteni egy olyan panelt, amellyel kisero informaciokat csatolhattunk a dokurnentumhoz, es amelyen szarnos tovabbi informacio volt megjelenithet6. Ez a lehetoseg a Word 2007-ben csak korulmenyesen elerheto, de az (~'Office menu Elokeszites soranak Tulajdonsaqok pontjaval megadhat6k a Dokumentumra vonatkozo adatok (az ide bevitt szoveg nern jelenik meg a dokumentumban, 5 nem is nyorntathat6 ki vele egyi.itt), a szavak es oldalak szama pedig a statuszsorban is megjelenik.

I 5z~:zo:

I ~~nf~' ~'-'-no!l<l:-C'-, --~

KuksSlllvak:

Cim:

Ti<01! ---,

[

AIopot:__ ,

L ~

Ha tovabbi adatokat is meg szeretnenk tudni a

dokumenturnrol, llgy Kattint- N>C •

~ Szavak szama

sunk a Korrektura szalag Sza-

122

Word 2007 zsebk6nyv

yak szama ikonjara, melynek hatasara a megjeleno ablakban szamos fontos jellemzot megtudhatunk.

szavak szirra

l'l?I~J

Statisztika:

Oldalak szerne: 131

Szavak szerna: 20 840

Karakterek Slama [szokoz nellrul): 133379 Karakterek Slama (sl6kolokkel): 153618

Bekezdesek szerna:

Sorok szeme:

838 3436

I1l S~ovegdobolokkal, labjegyzetekkel es vegjegyzetekkel egyutt

Keresesi es helyettesltesi funkci6k

123

13. Ke resesi es helyettesltesl funkci6k

A Word lehetoseget biztosit a kulonbozo szovegek, szovegdarabok, szavak, szotoredekek vagy specialis karakterek keresesere illetve esetleges csere lesere,

A kereses inditasa a Kezd61ap .% Kmses .. szalag Kereses ikonjanak kivalasz-

tasaval kezdemenyezhetd. A keresend6 sz6t, szotoredeket vagy karaktersorozatot a megjeleno parbeszedablakban a Keresett sz6veg felirat utani keretbe kell gepelni. A kereses inditasahoz kattintsunk a K6vetkez6 gombra. Ha megtalalhato a szovegbon a keresett karaktersorozat, ugy a gep azt kijeli:ili. Amennyiben a gep nern az altalunk kivant sz6vegdarabot talalta meg, ugy a keresest folyathatjuk a K6vetkez6 gombon vale isrnetelt kattintassal, Ez esetben a gep a kovetkezo karaktersorozatra ugrik. Amennyiben az adott karaktersorozat mar tobbszor nem talalhato meg a szoveg-

124

Word 2007 zsebkbnyv

ben, ugy a gep azt jelzi, A kereses befejezesehez kattintsunk a Kereses ablak Megse gornbjan.

~~j!]

Kli!ril!!ii'!ttsrovoe';l': IIut

I

'1..,,-,,1

Amennyiben a keresessel kapcsoiatban tovabbi beallitasokat kivanunk tenni, ugy kattintsunk az Egyebek» gombon. (Kattintas utan ez a gomb vissza feliratura valt.) Ha a kereses folyarnan meg szeretnenk kulonboztetni a kisbetuket a nagyokt61 (tehat csak a keresettel azonos forrnatumu szoveget ohajtjuk megtalaltatni), ugy a keresesi funkci6 aktivalasa es a keresett szo beirasa utan

ikszeljuk be a Kis es nagybetOk

meqkulonboztatese felirat el6tti negyzetet

(kattintsunk rajta). A csak teljes szavakra val6 kereses a Csak ha ez a teljes sz6 felirat elotti negyzet bejelolesevel valosithato meg.

Ha nem csupan keresni akarunk a

~I~c Cs ere szovegben, hanem a keresett szoveget

ki is akarjuk cserelni val ami masra, ugy a Kezd61ap szalag Csere ikonjat kell valasztani. A Keresett szoveq: felirat utani keretbe a keresend6,

Keresesi es helyettesitesi funkciok

125

azaz a lecserelendo karaktersorozatot, a Csere erre: felirat utani keretbe pedig az uj karaktersorozatot (azaz amiTe cserelUnk) kell gepehu.

-.,-1'1-=

xeseees es ceere t.....!!..._~

~~. ~,~ _!"'v.H 1'~-~[ISlO\'II!G-: Ut

~.__I

_ s~~If..I!t"o1"C:Mo 5.ra\.e.:.~,uti

r"l~9..:.i!~~,Bllllt'QO-l ~(f'Icr)a.M;{ar¢J

._ f.I:,~Ip!n ~oeI:5:ke l,..-t$lc:aftktelrim.:ID~

csee

t~"'_'J L~_:_,

(Valtasra hasznalhatjuk a Tab billentyiit, iIletve kattinthatunk a keretekben.) A K6vetkez6 gombon val6 kattintast kovetoen a gep kijeloli az els6 cserelendo karaktersorozatot, mig a Csere gombon valo kattintas valoban ki is csereli azt. A szovegben talalhato osszes karaktersorozat automatikus cserejehez Az osszes csere]s gombon kell kattintanunk,

Keresherunk (es cserelhetunk) specialis karaktereket is (bskezdes es tabulatorjelek, torespontok, stb.). E funkci6val igen sok javitasi rmiveletet automatizalharunk.

126

Word 2007 zsebkonyv

A kereses es csere funkcioval rengeteg olyan lehetoseg is kinalkozik, amire nem is gondolno3nk. Ha valarni automatizalhato, akkor azt t6bbnyire ezen funkci6val val6sithatjuk meg. A Special is gomb segitsegevel ugyanis rakereshetunk

vezerlokarakterekre es

egyeb specialis jelekre is.

A specialis jelek egy !\ jel utani karakterkent keri..ilnek be a keresesi ablakba, de a rnegfelel6 vezerlojelkent viselkednek,

Ugyanfgy a Iorrnazasokra is kereshetunk, illetve a sz6vegek formazasai is atcserelhetok. Ehhez a keresett, vagy keresend6 mezore vale kattintast koverden a Forrnaturn gombot kelJ hasznalni,

Termeszetesen a keresesnel is lehet szurni, illetve itt is meghatarozhatiuk, hogy a gep megkiilonboztesse a kis es a nagybetliket.

A hasznalhato specialis karakterek:

A. 8 ekezQ esjel

B·lobulatofJel !2.arT11~ly karakter Biirmely l~amJegy Barnl~ly b etu

K].lap-jel

I Parogrof-'!sjel

~ Bekndfs karakter t!o,~bt6re:5

H Ol,ZU £Ion dolstj el ~ondolatjel

ye.gjegyzet.Jel IVlezQ

.k;i b J eg yzetje 1 Grefikus ~IE.m. Ke.zi s ortores KE!i Qld 0 Ilore~

Ii em torhet 0 k6tOj~1 NEm tdrheto gokoz:

EElteteles k6toJ el Szako~rt.Qrel OI'" terulet

Keresesi es helvettesitesi funkciok

127

Nehany hasznos pelda tevekenysegek automatizalasara:

Funkdo Keresett Mire Megjegyzes
szoveg csereli
Teljes szo- bekezdesjel hagyjuk
veg egy be- ilresen
kezdesse
valo ossze-
olvasztasa
pontok elor- ,.,sz6ki:iz" "pont" tobb szokoz
ti szokozok "pont" eseten meg-
elta volitasa ismetelendo
dupla szc- "sz6kbz" "sz6k6z" addig isrne-
kozok elta- "sz6ktiz" telendo,
volitasa amfg van
talalat
sorok elejen !\p "sz6koz" "p addig isme-
leva szoko- (bekezdesiel, (bekez- telendo.
zok eltavo- , szokoz) desjel) arnig van
Iitasa . talalat
sorok vegen "t"p "p tobb
leva ta bula- (tabulatorjel. (bekez- tabulator
torok elta- bekezdesjel) desjel) eseten
volitasa ismetelendo
Adott beni- hagyjuk ure- hagyjuk ilre-
tipusu ka- sen, de a for- sen, de a for-
rakterek matumnal rnatumnal
mas beni- valasszuk a valasszuk a
tipusura betutipust, benitipust,
cserelese majd adjuk majd adjuk
meg a ki- meg a kl-
vant fon tot. vanr Iontot. I 128

Word 2007 zsebkbnyv

onalloan "sz6koz"- "sz6koz"
all6 koto- "sz6koz" "+
jelek gon- "sz6koz"
dolatjelre
cserelese
Bekezdesek "p"p "p addig isrne-
kozti ures (2 x bekez- (bekezdes- telendo,
sorok elta- desjel) jel) amig van
vclitasa taliilat
Egynel tobb "p"p"p "p"p addig isme-
ilres sor (3 x bekez- (2 x bekez- telendo,
eltavolitasa desjel) desjel) amig van
talalat A fentiek alapjan termeszetesen mas cserek is hasonl6 modon vegezhetok,

Banjunk a cserevel 6vatosan, rnert peldaul, ha peldaul kicsereljuk az osszes a betut e-re, majd utana az osszes e-t, a-ra, llgy nem az eredeti allapotot kapjuk, hiszen azok az e betiik is a-ra valtanak, melyek eredetileg is e-k voltak.

Adott esetben el6fordulhat, hogy egy folyamatot nero tudunk egy cserevel vegrehajtani, csak ugy, hogy tobb lepesben vegezzuk e1. 11yen szituaci6 peldaul egy oda-vissza alakitas lehet, ahol neha egy kozbi.ils6 ertekre kell a cseret vegrehajtani.

Peldau! ha cd szeretnenk, hogy az oeszes + helyett - r es az iisszes - helyett pedig + jellegyen, 11gy ez esetben a csere nem hajthat6 vegre u8,1j, 110g1) a plusz jeleket minuszra, maid a minuszokai pluszra csereljuk; mivel az elsa csere uttin mindenhol mlnusz iesz, es igy a masodi):

Keresesi es helvettesltesi funkci6k

129

csereoel mar az eredetileg pluszro! dtalakitott minuszok is uisszaolakulnak. Ehhez elsa lepesben a plusz je/eket egIj sehol mdsuit nem haszntilt karaktersorozatui kell alakiiani a + jelek pl. QXQ-ra csereleseoet, maid ez utdn lehet csak a minuszokat pluszra cserelni. Ekkor azonban a harmadik lepes lesz az ideiglenes QXQ karaktersorozaiok minuszra cserelese. Ezzel a modszerrel iermeszeiesen barmilyen mas kuruktersorozato): megforait». sara is lehetaseg van.

130

Word 2007 zsebkonyv

14 ... Stilusok es temak

14.1. stHusok hasznalata

A komolyabb szovegszerkeszrok, igy a Word is lehetoseget ad ana, hogy egyes sz6vegjellemz6 beallitasokat automatizalva hasznaljunk. Ez azt jeleni, hogy ha egy sz6vegben nagyobb mennyisegben vannak azonos jellemzoju bekezdesek (pI. cimsorok, stb.), ugy azoknak definialhatunk egy un, stilust. fgy a kesobbiekben, ha ismet azonos jellemz6kkel rendelkez6 bekezdest kell hasznalnunk, nem szukseges ismet egyenkent beallitani az adott jeIJemz6k sorozatat, hanem egyszeruen csak azt mondjuk meg, hogy az milyen stilusu legyen. A megval6sitas tobbfele m6don tortenhet:

a)

• Az adott bekezdeshez valasszunk egy nekimk tetsz6, az elkepzeleseinknek leginkabb megfelel6 stilust a Kezd61ap szalag Stilusok mezojeben,

stflusok es ternak

131

• M6dositsuk a stilus azon jellemz6it, amelyek meg nern egyeznek meg az elkepzeleseinkkel, Ehhez kattintsunk a stilus neven a jobb egergombbal, rnajd a helyi meniibol valasszuk a Modositas funkci6t. A panelen a Formazas reszben beallithatjuk az alapveto sz6vegjellemz6ket, a ritkabban hasznalt beallitasokat pedig elerhetiuk, ha legorditjuk a Forrnatum gombot, majd kivalasztjuk a m6dositand6 jellemz6csoportot.

b)

• Els6 lepesben keszitsunk el egy bekezdest, amely a kivant jellemz6kkel (igaz itas, tI?rk6- zok, betiitipus, betumeret, stb.) rendelkezik.

• Most a jobb egergombbal elohivhato helyi meniib61 valasszuk a Stflusok pont Kijel61t resz rnentese uj kesz stiluskent alpontjat.

• A panelen irjunk be egy kitalalt stilusnevet (pl. rnasfajta), majd zarjuk a panelt az OK gombbal, melynek hatasara a kurzor altai jelolt bekezdes jellernzoit az adott nevii stilus atveszi,

Ha a kesobbiekben egy olyan bekezdest keIl keszitenunk, melynek jellemz6i megegyeznek egy korabban definialt stilus jellemz6ivel, ugy nem kel1 mast tenni, mint a Kezd61ap szalagon a Stflusok mezoben kivalasztani a megfele16 stilust. Ezzel

132

Word 2007 zsebkonvv

a kurzor altal jelolt bekezdes minden jellernzoje az adott stilusban definialt jellemzokre m6dosul.

Stilusjellemzok ut61agos rnodositasakor nern elegendo esak az adott stilusu bekezdes jellemzojet megvaltoztatni, hiszen ekkor esak ez az egy bekezdas modosul. Ha azt szeretnenk, hogy az osszes adott stilusu bekezdes modosuljon, ugy

• alljunk egy olyan bekezdesre, amely a m6dositand6 stilusura van forrnazva, majd

• a Kezd61ap szalag Stflusok mezojeben kattintsunk a stilus neven a jobb egergombbal, majd a helyi menubol valasszuk a Modositas funkei6t.

l~

" rnegJeiffit5 P!lneI~ ~05~link van m~\'~Qltatn.J a snlus ne .. &t, ..aap)!r. (an a st •• st. amel~' a oem mOcJositou elenlE'k eeeteoen m~ild6), III€'I.~-e a rom~az.6!11 b~lIrta!Ok:at. e~ utOb:blt a :kGf~bblJn n\c>qISRlelta szE!finl ,udJr.,D: meQiI~lto,zt31n1. AMI rw:s kl

B~~~: t~~TI!i'v."_~!h. ~ ,tiro (J,~cm, ~lQ.zlkt, SIJoY.o:r.: 1~",.!'~tI)"', h ~'.·.f1~Dk. TVIdo:D~.ft~~ ~~~'ell'f'nE. klil: '9Bi:ill'li&: oI.LIt:IPflIIlfIh, .tl ~::II" H i.!oll"l btoM 1ltJ.~ Io:o~~tb le±::Jr N"Ia .aull:mljl~.".. bloIfI,r .... , "'I ~.H-o!o 11*. ~Il Iii "" ~l~ Oh.tOI'II ~I;:II nra IKJlmllltlniJ,f;'1 bri:!ir'l. 5bLt.: itHr 1'_I"j;

Stflusok es ternak

133

A megjeleno panelen lehetosegunk van megvaltoztatni a stilus never, alapjat (azt a stilust, amely a nem m6dositott elemek eseteben mervado), illetve a torrnazasi beallitasokat, Ez ut6bbit a korabban megismertek szerint tudjuk megvaltoztatni, Ahol nines kivalaszrva semmi, ott a stilus nem modositja a bekezdest.

Amennyiben olyan jellernzot kivanunk megva ltoztatni, amely a panelen nern talalhato, llgy kattintsunk a Forrnaturn gombra. A legordulo listarol valasszuk ki azt az elernet, amely jellernzot modositani kivanjuk. (Psldaul ha a szoveg elott hagyand6 tires helyet kivanjuk megvaltoztatni, llgy a legordult lista Bekezdes pontjara kattintsunk, majd a rnegjeleno panelen a bekezdesformazasoknal megismert m6don allitsuk be a terkozt.)

Ha egy stilust tevedesbol hoztunk letre, lehetoseg van annak torlesere is. Ehhez a Kezd61ap szalag Stflusok mezojeben kattintsunk a stilus neven a jobb egergombbal. majd a helyi meniibol valasszuk az Eltavotrtas a kesz stflusok gyujtemenyeb61 funkei6t.

A fentiek figyelembevetelevel lehetoseg van arra is, hogy adott bekezdesek egyes reszei elteroek iegyenek akkor is, ha azok azonos stilusuak, Hiszen ha egy jellemz6t egyedileg m6dositjuk (pI. betutipus, meret stb.) ugy csak az az egy szoveg-

134

Word 2007 zsebk6nyv

resz modosul, (Ekkor azonban vigyaznunk kell arra, hogy ha m6dositjuk a stilust, az nem blralja felii] az igy ut61ag beallitott jellemzot.) Ha megis azt szeretnenk, hogy minden adott stilusu szoveg az aktualis formazast vegye fel, ugy erre lehetosegunk van a stilus helyi menujeben kivalasztott '" frlssttese a kijelbles torrnatumara funkci6 hasznalataval (a , .. helyen a stilusnev all).

A stilusok hasznalatara igen sok esetben van szukseg, hiszen peldaul tartalomjegyzeket is csak a dmsor (Cimsor l , Cimsor2, Clmsor3, stb.) srilusokb6l tud kigyLljteni a gep.

Hasznaljuk tehat a stilusokat, de vigyazzunk, a stHusjellemz6k beallitasa es a beni-, vagy bekezdesjellemzok beallitasa nem azonos. Ha tehat hasznalunk cimsor stilusokat es meg szeretnenk valtoztatni azok valamely tulajdonsagat (be fLi meret, vastagsag, igazitas, stb.) akkor azt semmikeppen se az eszkoztaron leva nyom6gombokkal vagy a bekezdes es betujellernzokkel tegyiik. Ilyenkor minden esetben a stilus modositasat kell valasztani, hiszen fontos, hogy ezen bekezdesek az egesz anyagban egysegesek legyenek.

Stflusok es ternak

135

Ha a stilusokat rendszeresen hasznaljuk, hasznos lehet, ha megnyitjuk a stiluskezelo munkaablakat a Kezdolap szalag Stilusok mezojenek jobb also sarkaban leva G jelre kattintva. A panelen szamos tovabbi funkci6 elerheto, 19y a Beallitasok feliratra kattintva meghatarozhatjuk peldaul azt, hogy mely stilusok jeIenjenek meg a

Iistan, es melyek ne.

A stilusokhoz rendelherunk gyorsblllentyuket is, igy egyetlen gombnyorrrasra pillanatok alatt megvaltoztathatjuk a bekezdes jeUemz6it. Ehhez a stilus modosltasanak paneljen kattintsunk a For" rnaturn gombra, majd a Billentyuparancs pontra. Itt a kivant billentyukombinaci6 megnyomasaval

StllU50k

.... x

mt:gjeQyzes

rnenunev

menunev + Tahoma

Noinderlt

,[ r·lormal

i'lormal behuzes

Normal_table

Normal117

nvornteto

Oldslszam

Ottawa

Par ants

[J r'linta megjelenitese D Csetolt stilusok letiltasa

B ealiitAsok, , ,

136

Word 2007 zsebkonvv

hozzarendelhetjiik a gyorsbillentyut a stilushoz, illetve ha mar foglalt kombinaciot valasztottunk, ugy azt is kontrollalhatjuk.

TestreSlilb;l,

1 f} 1...80.1

_l,,_""

Bille:nty~fMI;S. me'lle~:sa

[--=:=J ::-~

-

MDQo~l~:s menlese: Normatdob'n

leirAS

6~n1tipus: (AI~De!~k) T.!IhOtnll, ~huz~s: Elso 500(: 0,5 em, Sodtjz~rt, 50rk,·or: UltnpI!I, F~tt'J.'\J-

~ ~~;::~~' ::=: ~az~~:te~~~S=~ ~:~:~:~:=~ ~~~-, IQ!:it!~~: Al!pvooafra I At ~UI!I I

! !:;!ollarendel I

[ sea .... s I

Bar nem teljesen stilusfunkcio, megis a stilusok funkci6k koze soroltak a keszitok azt a lehetoseget, amely segitsegevel az azonosan forrnazott szovegeket lehet a dokumentumban kijelolni. Ez nagyon hasznos lehet kulonosen akkor, ha nem hasznaltunk stilusokat, megis egysegesen szeretnenk megvaltoztatni bizonyos egyforma formazasu sz6vegeket.

Stliusok es temak

137

Ha tehat ki szeretnenk jelolni a dokumentumunkban az azonosan forrnazott szovegeket ugy kattintsunk arra a jobb egergombbal, majd valasszuk a helyi menu Stflusok pontjanak Hasonl6 tormatumu szbveg kijelolese alpontjat. A kijelolest kovetoen mar barmilyen valtoztatast vegzunk, ugy az - mivel minden ilyen szovegresz kijelolesre kerillt - egysegesen ervenyesftve lesz.

Tsrmeszetesen a stilusok kezelesenek meg rengeteg lehetosege letezik, melyek megismeresehez mar nagyobb gyakorlat sziiksegeltetik.

14.2. Temak hasznalata

A Lap elrendezese szalag Ternak ikonjaval elohivhato panelen komplett stilusgyujtemenyeket talalunk. E ternak segitsegevel egyetlen gombnyornasra tetszetos formatumuva varazsolhatjuk dokumentumunkat. Hasznalatukkal azonban vigyazzunk, mert konnyeden el is veszithetjuk vele az eddig vegzett forrnazasokat. Celszeni tehat a ternat meg az elott kivalasztani, mielott barmifele stilusformazast vegeznenk.

Adott ternat alkalmazni a terna ikonjan valo kattintassal tudunk, de lehetosegi.ink van az also meni..ipontok segitsegevel az adott formazascsoport ternakent va16 mentesere, vagy a tovabbi ternak keresesere is.

138

Word 2007 zsebktinyv

lap, lr eno ole 5 e

Hlvat

Marg6~ Tajola, !'.'I~ret

Q :~Tiirespont j:d Sorok szar Hasab ok

t>r- Elvala srta s

Vjsszaallitas t'nhiva sablonb61

Iov;ibbi temak a Microsoft Ofli[~ Online webhelyen,,, Iem;ik ker e s es e.;

5ktuaJis tema mentese.;

Nyelvi e.s sztivegfunkci6k

139

15. Nyelvi es szovegfunkci6k

15.1. Elvalasztasok kezelese

Bar a Word alapesetben nem valasztja el a szavakat a sorok vegen, soha ne gepeljunk a szavakba - jeleket, rnert az egy esetleges valtozaskor konnyen a sor kozepere keriilhet.) Amennyiben szeretnenk elvalasztast hasznalni, ugy ket lehetosegunk van.

Az egyik, amikor a Ctrl-rninusz billentyukombinacioval elvalasztasi lehetoseget szurunk a szoba, {gy ezen, vagy ezeken a felteteles elvalasztasi pontokon engedelyezett az elvalasztas. (Vigyazzunk. a - jelet a karakteres billentyuzetmezon gepeljuk, mert a numerikus billentyiizetmez6n ez gondola tjeiet eredrnenyezl)

A masik lehetoseg az automatikus elvalasztas, Ahhoz, hogy a dokumentumban a szavakat a Word a sor vegen, szukseg eseten automatikusan

140

Word 2007 zsebkbnyv

elvalassza, ugy gorditsuk Ie a

Lap elrendezass szalag Oldal- b~- Elviilasztas ?

beallitas rnezojeben az Elvalasztas ikcnr, majd valasszuk az Automatikus sort.

Et.-a ia szts s

~f~uiomatiiru~~'~iviilaszi;;sj

[{] '~~G~BETlJs~~~~~k'~i:§'lasztasa

EI" alas zt a si Iona:

0,75 em

~ymas ulan! elvelesztesok szeme legfeljebb: Korla~an r;-

!S;ezi".

,-_O_K _ _)) [ Megse

, Az ikon Elvaiasztast beallftasok pontjaval szinten bekapcs.olhatjuk, az elvalasztasj, ha bejeloljuk az Autornatlkus etvalasztas feIirat melletti negyzetet. (Ez esetben, ha azt akarjuk, hogy a Word e~y adott szot csak az altalunk megadott helyen valasszon eI, llgy a kivant helyre szinten felteteles elvalasztast - Ctrl-minusz - kell beszurni.)

~a az ~kon Manualis pontjat valasztjuk, meghatarozhatiuk, hogy az adott szoban hol lehernek az elvalasztasok.

Kezi e~Il;ilasztis: magyar

~lvalaszta5: [el-v~-Iasz-tast

,-----=!9:_E_n_..J] [c...__ti_em_--I] I Megse

Nyelvi es szoveqtunkciok

141

Bar a programok alapesetben nem valasztjak el a szavakat, megis gyakran celszerfi, ha hasznalunk elvalasztasokat. Termeszeresen legjobb az autornatikus elvalasztas bekapcsolasa. de magunk is helyezheliink elvalasztasokat a szavakba. A legtobb problema azonban itt kezdodik. A szavakba - meg ha az sor vegere esik is - tilos kot6jelet gepelni elvalasztasi celra. Ez ugyanis egy kesobbi esetleges valtozaskor (vagy egy masik nyorntat6n torten6 kinyorntataskor) mas helyre kerulhet, igy a sorok kozepen lev6 elvalasztort szavak igen kellemetlen larvanyt nyujtanak. Amennyiben tehat elvalasztasra van szuksegiink, ugy hasznaljuk a telteteles elvalasztas karaktert, ez ugyanis csak akkor jelenik meg, ha az sor vegere keriil. Egy sz6ba terrneszetesen tobbet is tehetunk, sot, azokat a szavakat, arnelyekben ilyen jelek vannak, csak ezen jelek helyen valaszthatja el a Word, mashol nem, A felteteles elvalaszras beszurasara a Ctrl-rninusz billentyukombinacio szolgal. (Vigyazzllnk, a - jelet a karakteres billentyuzermezon gepeljUk, mert a numerikus billentyLizetmez6n ez gondolatjelet eredmenyezl)

A kot6jel karakter persze nem csak elvalasztasi celokat szolgalhar. Olyan esetekben, amikor nem szeretnenk, hogy a SOT vegen kotojelnel valasszon el a gep, hasznaljuk a nem torheto kotojel szimb6lumot. (Or! Shift rninusz)

Sajnos a Word hosszabb (tobb szaz oldalas) szovegek eseten problemasan kezeli az automatikus elvalasztast es nem mindig kepes kihelyezni azt, ennek eredrnenyekent a szoveg elhelyezese teljesen veletlenszenien alakul, ami igen kellemetlen.

14.2

Word 2007 zsebkonyv

Ilyenkor kapcsoljuk ki az autornatikus elvalasztast es azokban a szavaknal, ahol mindenkeppsn szukseges elvalasztast alkalmazni, szurjunk be rnanualis elvalasztast,

15.2.. A "yelv kivalasztasa

Ahhoz hogy a szovegunk ellenorzese

megfelelo legyen a Wordnek tudnia kell, hogy az adott szoveg milyen nyelvu. Ez alapesetben mindig a billentytizet-kioszras allapotatol fiiggoen kerul bezillitasra, de ut61ag is megvaltoztarhato. Ehhez ki kell jelolni a kivant szovegreszt, majd a Korrektura szalag Nyelv lmegadasa ikon I ja~ f) kell kattintani, A nye vet a megje eno panelen listarol valaszthatjuk ki,

Nyelv

A.,;:kij:.::.:el~olt:..::S:.::l"-:cv~,.::;~_re.::;:-"_n-,-ye_lv_e: __ ~ _

[::r enqol {USA -b~li) ,_"'.liJ$g"t'!fF #"¥> ,Aft ·;;;;a-ljWi Al '_"" •

: 'J'ifl=

A he.lyes"rii,""II~n5f16 es mas ny",vi eszkoack eutometikusen a kivillaszbott nyelv <!ritar';! hasznalj;\k, he "an ilyen,

D A b.elyes"r~. es nveMan ellen&le$en~k mellolese

[7l Au toma tiku. nyelvfelismere,

OK ) [ Meg'e

Nyelvi es szovegfunkci6k 143

.15.3. Helyesirasl es nyelvi ellenerzes

A szovegben leva helyesirasi ABSI

hibak ellenorzesehez es kijavirasahoz ~

valasszuk a Korrektura szalag Helyes-

Helyesfras Iras ikonjat, vagy ussiik Ie az F7 bil-

lentyiit. Az ellenorzes kurzortol kezd6d6en tortenik s ha a Word hibasnak velt sz6t talal, ugy megj~lenik egy' parbeszedablak. Itt vagy begepeljuk a helyes sz6t vagy a gep altai felajanlottak kozul valasztunk. Terrneszetesen nern kotelezd javitast kerni, hiszen lehet, hogy a szo helyes csak a Word nem ismeri, A panelen ezert tobbfele lehetosegiink is van:

Atugorja: A hibasnak velt szo nern kerul javitasra. Az bsszes rneuozsse: Az osszes ilyen szo javitasa

melldzesre kerul,

Fe Ivete I a szotarba: A szo helyes, csak a Word nem ismeri (pl. szakszavaknal), igy a szo a kivetelszotarba felveve a kesobbiekben mar helyesnek Iesz azonositva.

Csere: A szo a lent kivalasztottra, vagy a begepeltre lesz cserelve a sz6vegben.

Az 6sszes csereje: A szo, es az osszes kesobbiekben elofordulo ilyen szo az ablak also reszeben kivalasztottra, vagy a begepeltre !esz cserelve a szovegben,

Automatikus .Javltas: A javftas a gep altai felajanlottak szerint automatikusan megtortenik.

144

Word 2007 zsebkonyv

I't?JiIL*J

Eilncs a. SID tilr'b.!i~:

IEbben "mond.t-ban van ~g.v l"ba; szo,

:ICi~

I_I [Al; Os..5I~ lli~lh5,2:e.:5i1: 1

• I [Eelv,; tel • "oliiroo I

L_

I1l "'v<lj:helye«,;g I .~oOffi·lb50k... I

Tovabbi lehetoseg, hogy bar a sz6vegben minden szo helyes, megis valarnilyen nyelvtani hibat vetettiink. Ilyen lehet peldaul a vesszohiba, a tobb szokoz egymas melle irasa, a kerulendo szavak, stb. Ez esetben a megjelen6 ablak kisse m6dosul. Ekkor ugyanis a hibas mondat alatt az alkalmazand6 nyelvtani szabalv jelenik meg. Termeszetesen a javitast a felso ablakreszben rnanualisan is elvegezhetjuk, de lehetosegunk van a Csere gombbal a javasolt modositas atvezetesere, vagy az Atugorja gombbaJ annak elveresere is. A Szabaly rnellozese gomb kivalasztasa eseten a Word a tobbi ilyen mondat eseten mar nem fog hibajelzest adni, igy azokat is atugorja, A Kovetkezo mondat gombbal szinten figyelmen kivul hagyjuk a javitast, de ekkor az aktualis rnondatban lev6 tobbi hiba is figyelrnen kiviil lesz hagyva.

Nyelvi es sz6vegfunkci6k

145

Termeszetesen nem minden hiba valodi, hiszen a tapasztaiat azt mutatja, hogy igen sok hibatlan mondatot is hibasnak vel a nyelvhelyesseg ellen6rz6, illetve sok hibas mondatot nem vesz eszre.

Ve'5:5~6hjany :

rt a m-ondat.~~ a.2~rt ·'rtuk ho~ " \\·;;-,d:_1 I A1l,!llorJ' I

i avitsa benne a hibac. I I SZ!lb!ilI, rn!lh5lMe> , ;

I ~v.tk.'O ",ondlll I , • ...J

Ja'iolasla tok:

r" a ::,m'.", 11'1'4,. · .. ·11" 1lilI;.· WIO -

A il,c.t~r twelve: I'I'I&'QVM

\\lIN~ly ... Og 1~~I0'""',"·1

A nyelvi ellenorzes es hibajavitas modjanak es e?;yeb jellemz6inek beallitasahoz valasszuk az ('i'B. Office menu Word beallitasai gomb Nyelvi ellenorzes funkciojat,

146

Word 2007 zsebkonvv

~~'~"""I]" ~I "-1'-1'1 IJlblou:a ,,,_ I r...""I~I~ ~ """'"41. U t""~~tl Ilnl~.ln

/1 Lltn.' .... ~~.r,..,., .... nJl •• b.J •• 1 o.:ntl.,~

_j 'lll)I,"",jl,!jl ""j'I~:illi!t~m)'uo '

JJ t:!r~rlll.-t.<'l_"".""~~rn

;IJ 1 ..... ,;rLI~~Qnll,rl ... ,'.Uln ... rH

"1 t>j_"I.ulr~"_ fit~.,[>iitltDt~II''''

Ii al!mlr1ll'>l~L"RO'.'lIrnlo."; 11."I,rn1t

., ~Jlt .. ,I', .. Q"",v:ntnt~_ n~lm"~I."" .. n.' ""~' It

i (hi .l.,''l!« ....... ~l!1 .. P!:ITt,~t .... ~I.oor'"tJ!.'j.l,...-~tlr

15.4. Helvesirasi es nyelvhelyessegi hiba kijelzes

A helyesirasi szernpontbol hibas szavakat a gep egy piros hullarnos vonallal alahuzva jelzi. Az ilyen szavakra a jobb egergombbal rakattintva egy Iistat kapunk, melyb61 valaszthatunk a [avitas modjat illetoen. Lehetosegunk van a hibas sz6t egy felajanlottra cserelni, vagy a kivetelszotarba az adott sz6t telvenni.

A Word nem csak a szavak helyesirasat, hanem a mondatok nyelvi helyesseget is kepes ellen6- rizni. Elvileg a nyelvtanilag hibas mondatokban a hiba helyen zold hullamos alahuzassal jelzi a gep a

Nyelvi es szoveqtunkciok

147

nyelvhelyessegi problemat, A hibak javitasahoz kattintsunk a jobb egergombbal a hiba helyen, vagy inditsuk el a nyelvhelyesscg ellenorzest a Korrektura szalag Helyesfras ikonjaval, amely kisztiri a nyelvhelyessegi es helyesirasi hibakat egyarant.

15.5. Automatikus hibajavitas

A Word a hibakat kepes mar gepeleskor is kijavitani.

Ha meg akarjuk valtoztatni, hogy a Word mely szavak begepelese utan vegezzen hibajavitast es, hogy mire cserelje ki a hibas szor, kattintsunk az (~'Office menu Word beallitasai gomb Nyelvi ellenorzes funkciojanak Automatikus javftasi beallitasok gombjan,

},utorl'l:l'tJiuSJJ~": ~r Lf,::_ __

-- ~tQmllr,ft.rj; ~ma\l" _ -r- -- w~~-==---=:]

~;...:;.rn,,~"'.n.;iI',.,ti.1 """ten.~UaJtllfl1.l!l~j.I~1.""t.H 1 kit!lll'lol.~~mNnc.o""""" I,

./ ';'Ii»"" ... ~~:.e,'l.: ... ~roe~ii1oe~".~~tfi~

...... .:y>~~u:~ esc tenqe ~.~'\IIQ,~r..,

;~ElIiIa1::.e:;a!:ellll~ l"Ili.«fIIl"_',~t.;.

j;1;rI.e'l'1a::1JllloWlIOil6,.j-W;t~Il::~IV>~1

.J,:s.i1}"_!:.': .. .j~,t,tI'!5-flt;.e.O.t.to:oo

,..It:,jJ; !lr. ... '

I

«~ ~w. e~VJ.1't" c:sftl'

.f1i~ .e~v

.._ ... :n ~~"'~I

~"'D"'~ "'II~oIJliI'~

"'"

oeo;I,'~&r1ll t-;I"~I"""""

• r

I

148

Word 2007 zsebk6nyv

15.6. Szinonima szotar

15.7. Forditas

~ Szirionimak

a szora allva

... x

Kereses:

program

5zinonimaoszcitar: megy~r

rSZinonimaszotar.

1 magyar

! ~ terv (In) ! terv

• tervezet

1_ m_un_k_"te_"_1

Itl, Kut"tasi beallitaook".

~~~-=------_j

A Word 2007-es verzroja kepes

az angol szavakat nernetre, vagy a :l}, Forditas

nernet szavakat angolra forditani. Ehhez alljunk a leforditand6 szora, majd valasszuk ki a Kcrrsktura szalag Fordftas ikoniat. A jobb oldali munkaablakban lehet a forditas forrasat es iranyat megadni.

Nyelvi es szoveqfunkciok

149

goc,d Fordi!a;

~, 1- - 01~

I i:I Forditas

S 10 ve Q V monde t fordltB.sa. I Fon·~sl1yehr

,mgol (USA-bell) ...

Celnvelv I

nemet (nemetorszaQi) A telj e s dokum e n tum lefordrtase.

'-1

Ha egy sz6 helyett masik, rokon ertelrmi sz6t szeretnenk hasznalni, ugy a szovegkurzorral nyomjuk meg a Shi£t- /'KU~ti5

F7 gombokat vagy

valasszuk a

Korrektura szalag

Szinonirnak ikoniat, A megnyil6 munkaablakon kivalaszthatjuk a sz6 helyett beirand6 kivant szinonimat (amennyiben van ilyen). Hasznos szolgaltatasa ez a Word~nek a szoismetlesek elkeriilesere.

ForditasJ beallitasok

.=I Ketnyelvu 5zot"r

i:I good

1. (bette" best) gut ; al·tig: gubg; grundlich: good "tgesd,ickt ode.' gut in (Dei/v); reet glXXi ~m9a.'19S~IJr:ljkh: echt gut;

iii KlJtatasi beallit350k ...

Ha van telepitett szotarunk (toltheriink Ie internetrol ilyeneketj.aigy tovabbi lehetoseg meg a Korrektura szalagon levo Kutatas gomb altai nyujtott szolgaltatasok hasznalata. ahol az elerheto helyeken, szotarakban is kepes a Word keresni. S igyezaltal akar forditast is vegezni, akar magyar nyelvn31 angolra vagy forditva.

150

Word 2007 zsebkonyv

15.8. Gyorsszoveg, modulok

Ha a Ward hasznalata saran robbszor kell begepelni egy szoveget, celszerii ha felvesszuk azt a szovegtarba. Ehhez a kivant szi::iveget jeloljiik ki, majd nyomjuk meg az ALT F3 gombakat.

Epftoeiem Jetrehozasa I 'in~1

\iyujt"m';"v: Kesz modulok

tia tegort!l: Altalanos

Lei'ras:

!:[ely:

8\Ji1dil19 Blod<.,doo<

!l.eall'ta,ok: Csek a tan,lom bemif~'.

A korabban szovegtarba vett karaktersorozatokat a kesobbiekben barmikor beszurhatjuk a szi::ivegbe a Baszuras szalag Kesz modulok ikonjanak legorditesevel, majd a kivant elem kivalasztasaval. (Mivel ez igy sokszor korulrnenyesebb, mint maga a begepeles, ezert a funkci6t celszeni a gyorseleresi eszkoztarra helyezni.)

A Word szamos gyakran hasznalt szoveget es komplett objektumcsoportot is tarol, melyeket gepeles nelkul konnyeden bevihetjuk, ha legorditjuk a Beszuras szalag Kesz modulok ikonjat es kivalasztjuk az Epltoelem szervez6 sort.

Nyelvi es szoveqfunkciok

151

15.9. Adatok sorba rendezese

AWard lehetoseget biz tOSI t rendezesre

IHI

is, igy peldaul egy begepelt nevsort ut61ag

is abecebe rendezhetimk. Ehhez ki kell jelolnunk a rendezend6 sorokat, majd kivalasztanunk a Kezd61ap szalag Bekezdss mez6jeben a Sorba rendezas ikont.

A megjelen6 panelen kivalaszthatjuk a rendezes alapjat es sorrendjet, de ha csak siman abecebe kivanunk rendezni, ugy eleg az OK gombra kattintani.

Szbveg rendezese

A rende:l~~ elepja

Beke,d~s

fa- ~melkedii o ~s"kken6

A II.tab~n

'J 'ian rovetfej 'Oll~!f~~,~·,·~gy'.~.·~"j

[ Eg y"b"k .. , J

Ha a sorba rendezendo szovegunk tablazatban van, ugy a lehetosegeink sokkal tagabbak, ekkor ugyanis akar osszesiteseket is keszithetunk.

152

Word 2007 zsebk6nyv

16. Dokumentumok taqolasa

16.1. Torespontok beszurasa

A Word a sorok (Shift-Enter) es az oldalak (Chi-Enter) megtoresen ttl I lehetoseget biztosit egyeb torespontok beszurasara is. A szakaszok letrehozasa olyan esetekben celszeni, amikor a dokumentum egyes reszeinel mas jellernz6ket szeretnenk beallitani (pI. elterd hasabszam vagy fejlec). IIyen esetben hasznaljuk a Beszuras szalag Oldaltores ikonjat, illetve a Lap elrendezese szalag Torespontok ikonjat, Ez utobbi legorditheto, igy kivalaszthatjuk, hogy milyen torespontot kivanunk beszurni.

[>;=5 Toresp cntok ·1

Dokumentumok taqolasa

153

Oldalt6re-sek

>~ ''1

jJ

l_j

~

.=~~

~

• =3§i

6ehu

Gyakran elofordul, hogy az oldalvaltast tobb ures sor bevitelevel valositjak meg, amely szinten egy kesobbi a tszerkesztesnel vagy plusz szoveg bevitelenel okozhat gondot. Celszeni, ha az oldalvaltasra szolgalo Ctrl-Enter jelet a bekezdesek

Qldaltiires

A_;: egyik oldal veget e s az uj oldal kezcopontjat jerou,

H.1!_sabtiirois

A.z\ jelzi, hogy a na ,;i bt o res "tan 3116 s1.oveg a kovetkezc halabba kerul,

Szoveg !orbetu«atasa

weblao cxcn talalhato objektumok koruti szove q,

p eld aul tel;l'at es szove otorzs etkulcrntesere 5zolg<ll.

folyamatos

Szak aszt ore s beszuras e is uj sz ake s z kezdese u gyan azon az a ldelon,

faros oldal

Szakaszt ore s be;nira5a es uj szakasz kezdes e a kovetkezo pares szarnu otdalon.

Parat!an oldal

Szarasztores b eszuras a .;, uj szakasz f:ezdese a tovetkezo p aratlan szamu oldalon .

154

Word 2007 zsebk6nyv

koze helyezzuk, igy tehat az uj bekezdes elsa sora ele kell beszurni a CtrI-Enter karaktert,

Hasonl6an az oldalvaltashoz, szandekos sorvaltasra is van lehetosegunk. Ekkor Shift-Entert kell nyomni. Ez esetben a szoveget a gep tovabbra is egyetlen osszefugga bekezdeskent kezeli, de a kivant helyen sort is tor.

Ha ezen jeleket meg akarjuk szuntetni, egy atlagos benihoz hason16an egyszeruen kitorolhetjiik, peldaul a Backspace billentytivel.

16.2. Hasabok

A Word leheroseget biztosit arra,

hogy egy oldalon tobb hasabot is [: I

elhelyezzunk (pl. ujsagok keszitesenel).

H . k 1 I Hasab 0 k

a nines ije 6 t szovegresz, ugy a

hasabszarn-modositas az aktualis sza-

kaszra, vagy a teljes dokumentumra vonarkozik, ha van kijelolt resz, ugy csupan arra, (Ekkor a Word azt automatikusan szakaszokra bontja.) A hasabok keszitesehez a Lap elrendezese szalag Hasabok ikonjat keIl legorditeni, majd a kivalasztani a hasabszarnot, illetve elrendezest.

Az alapveto beallitasokon tul Iehetoseg van egyeni hasabbeallitasokat is alkalrnazni, illetve kerhetunk elvalaszto vonalat a hasabok koze. Ehhez gbrdftsi.ik Ie a Lap elrendszese szalag Hasabok ikonjat, majd valasszuk a Tovabbi hasabok

Dokumentumok taqolasa

155

pontot, A panelen .kattinthatunk a megfelelo hasabszarnot tartaImaz6 kepen is, de a kivant hasabszamot bsvihetjuk a Hasabok szarna: utani rnezobe

is.

Hi3sabok

Tfpus

!;etto

!::iarom

I!ai

(] ~aiilszI6von~1 ~linta

Q s zlopok sza me: 2

Ha.abok szelesseqe es terkoze

t1~Jylk' S~eiess~g; Ierkoz:

~, ],5cm

L.J

r: - _j

;:.. - .- ~

I [ Megse

OK

Amennyiben eltero hasabszelesseget kivanunk alkalmazni, ugy

• kapcsoljuk ki az Azonos hasabszelesseg felirat

e16tti negyzetet

• allitsuk be a kivant hasab szelesseget.

• allitsuk be a kivant hasabkoz (terkoz) erteket,

156

Word 2007 zsebktinyv

• allitsuk be a t6bbi hasabszelesseget es hasab-

kozt is.

(Ha olyan ertekeket allirunk be, amelyek nem adjak ki az oldalszelesseget, a tobbi adat automatikusan m6dosulhat.)

Amennyiben azt szeretnenk, hogy egy oldalon beliillegyenek kulonbozo hasabszarnot tartalmazo reszletek, ugy jeloljuk ki a sz6veget, vagy szurjunk be szakaszhatart az elh~ro hasabszamu reszek hatarara, rnajd szakaszonkent allitsuk be a hasabszarnot.

Hivatkozasok

157

17. Hlvatkozasok

17.1. Cimsorszamoaas

Amennyiben egy konyv, vagy hosszabb anyag keszitese saran azt szeretnenk, hogy a cimeket a gep automatikusan Iassa el sorszamokkal, ugy hasznaljunk cimsorszamozast. Ennek megfelel6en a kesobbiekben a cimsornal a Cimsor1, Cimsor2, stb. stilust kell alkalmaznunk.

(Valoszirui, hogy ezek a stilusok alapertelmezesben nem ugy neznek ki, ahogyan mi azt szeretnenk, ezert m6dositanunk kelt azok benitipusat, meretet es egyeb jellemzoit.)

A cimsorszamozast egy cimstilusu bekezdesen allva a Kezd61ap szalagon levQ TbbbszintO lista dmsorokat tartalmazo elernen kattintva tudjuk kivalaszrani.

Ha nem felel meg a cimsorszamozas (mert peldaul meg egy pontot akarunk tenni a cirnsorszarn utan), ugy a ,~. gomb Uj tobbszinni lista definialasa soranak valasztasaval lehetosegunk

158

Word 2007 zsebkonyv

van egyedi Iistakat is definialni, (A panelen alkalmazhat6 bealIitasokat a Bekezdesek szamozasa pon tnal ismertettiik.)

17.2. Tartalomjegyzek keszites

Ha a szovegiinkben a megfelel6 stilusokat (cimsorl, dmsor2, stb.) alkalmaztuk a dmekhez, ugy Iehetoseg

I, Tartalom

van tarta omjegyzek automatikus elke-

szitesere is a Hivatkozas szalag Tar-

talom ikonjanak valasztasaval. Az ikon legorditesevel a tartalomjegyzeket a gep altai felajanlott formatumoknak megteleloen vagy a sajat izlesiink szerinr kesz{theljiik el.

~11 tU

(Innor 1 ....

I Clmmr.2 ... Cimo;or3

-_····, 1

-_· __ ·· ..... ,,3

······· 5

r "Oi~!JU.!i'~ JQbbfi! '9"'1lt\~

I KI.Iblro k,oJrolll!;ter: -_.- •.•

f ~"""''''

~~IJJm!:.I.:: ~!IbIl;II'1bQl. S~nll!'r.~ ]: -r-

L

[~"","k--l c;;o.,. .. ~

~~

Hivatkozasok

159

Ha egyedileg szeretnenk meghatarozni bizonyos parametereket, peldaul hogy a tartalomjegyzeket a gep hanyadik dmfoko~atig ~yujtse k,i, ugy a legordulo listarol a Tartalomjeqyzek beszurasa pontot kell kivalasztani, majd a megjelen6 panelen a kfvant pararnetereket meghatarozni. (PI. a Szintek: mezonel.)

A tartalomjegyzek a dokumentumba kulon objekturnkent szurodik be, ha rakattintunk megjelenik a kerete, ahol a bal

felso sarokban lehetose- I: [j. L1f Frissites".! gunk van a dokumentum

rnegvaltozasa eseten annak frissitesere, m6dositasara, vagy esetleg torlesere,

Ha a tartalomjegyzeket forrnazni szeretnenk, ugy a legjobb, ha a TJl, TJ2, stb. stilusok jellemz6it modositjuk, ezzel ugyanis egy kesobbi valtozas eseten is a mar beallitott stilusu marad a jegyzek.

Lehetoseg van kezi tartalomjegyzek beszurasara is, de ennek lenyegeben semmi ertelme nines, hiszen a tartalomjegyzek keszites lenyege pont az, hogy a cimeket a gep automatikusan gyujti kif az cldalszamckat pedig automatikusan adja meg.

160

Word 2007 zsebkonvv

17.3. Targymutat6 keszites

Targyrnutato keszltesenel a targymutatobejegyzessel megjelolt szavakat a gep kigyujti,

Targyrnutato bejegyzest a

szi::ivegben letrehozni a szo kijeloleset g -9)0

ki::ivet6en megnyomott Alt-Shift-X

gombokkal vagy a Hivatkozas szalag Bejegyzes

megji'loiese

Tarqyrnutato mezojeben leva

Bejeqyzes megjelblese ikonnal tudunk.

T ~rgymu ta to

Eoi)ejegy!l';' I byte _=]

~=====-

All::!ejegy",s: I ]

Beallita! ok

o K.".eszthiv~tkoz~s: ILLO_· '_d _J

(~ Aktu~li< Qld~1

o Oldi!.ltartom~ny

nrgymutatd~bejegyze5 megadasa

l'f)L~J

Ofdalszam formaz';sa OFet~over OQ5It

Ez a panel nvltva merad. 19y tobb be)Eg,·zest is megadhat.

I AZ b~sz es j elol~s~ J

Hivatkozasok 161

Ha a megjelolesek megtortt~ntek elkeszithetjiik a targymutat6t. Ehhez alljunk a targymutat6 helyere, majd kattintsunk a Hivat-

ciil seszures kozas szalag Tarqyrnutato mezo-

jeben leva Beszuras megjelblese ikonra.

Tli:Jus: Q oel1UI,ot"t t, F21ytOt'lM

o..,lopo':

Arisztot"lesz, 2 Aszteroidak. La5d Jupiter Atmoszfera

fold

exoszfera, 4 lonoszfera, 3 ~

L

L~~;:::] ["""'J"'~ ~",;,.; ... I

-

01( ) I Meos< )

17.4. Labjegyzetek, vegjegyzetek

Amennyiben egy szoveghez lab-

jegyzetet szeretnenk fllzni, ugy men- AJi junk a kurzorral arra a poziciora. ahol U!Jbjegyzet a labjegyze~elnek kelJ lennie, kattint- beszurasa

162

Word 2007 zsebkonvv

sunk a Hivatkozas szalag Labjegyzet ikonjara, majd gepelji.ik be a labjegyzet szoveget.

Ha egyedi jeloles} kivanun]; alkalmazni, ugy a Hivatkozas szalag Labjegyzetek rnezojennk jobb also sarka ban leva GJ jelre kell kattintanunk, majd a rnegjeleno panelen kerhetunk egyedi jelolest, peldaul "-at, de maradhatunk a normal szamozasnal is.

Hely

Lilbje gyzet e!S ve!gj egyzet

l.'i)l~

,~., !o,;\bjegyzet: Al oldal aij61l

IJ l::egjegyzet:

[ ~onver tafas ...

FormalJ.Jm

Egyeg) jelbfes: c=J [ S.zimbcifum .•.

S .. arnozss: Folyamatos

Modosit<isok elkelmezasa

tjat6kbr: Aktualis szekesz

[ ~esxur as ) [ Megs e

Arnennyiben beszurtuk a labjegyzet-jelet, begepelhetjiik a labjegyzet szoveget. (Ezt a sz6vegreszt

Hivatkozasok

163

utolag ugyanugy modosithatjuk, mint a normal szoveger.)

A labjegyzet elvalasztast (elvalaszto vonalat) piszkozat nezetben tudjuk m6dosftani, vagy torolni, ha a sz6vegben duplan kattintunk a labjegyzetjelolesre, majd az also blokkban a labjegyzetnel legorditve kivalasztjuk a Labieqyzet elvalaszto vonal elemet.

~t[lijiI · !i'. --r;:-~""",.;;"'\!I~~~~.~!'t'l'!!"

A vegjegyzetek keszitese a labjegyzettel majdnem azonos m6don tortenik, a kulonbseg csupan annyi, hogy a beszurashoz a Vegjegyzet beszurasa gambot kell valasztani, illetve a jegyzetek nem a lap aljan, hanern a dokurnentum vegen lesznek.

164

Labjegyzet es vegjegyzet

l'(,ll~J

Word 2007 zsebkonyv

Hely

C! !,_abjegyzet:

\~ \{egjegyzet: A dokumentum vegel1

'[ ~-o-nv-e-rta-·la-5- ... -'

Forma tum

Szamforma\J,J_m; i. ii. iii •.

Egyegijel5les: c=J

[ ~zimbcilum... 1

Ubjegyzetek es vegjegyzetek torlese eseten elegendo csak a jelolest torolni. a lap aljan illetve a dokumentum vegen leva szovegek ezaltal automatikusan torlodnek,

K!i_zd5 sorszarn: i

SzamQzas:

FolyamOitos

M6dosltasok alkalmalssa

t!at6kor: Aktuillis szekasz

17.5. Hivatkozasok keszitese

Ha egy szoveget keszitunk. szerkesztunk, ugy a keszites soran az, hogy egy ad ott szoveg hanyadik oldalon lesz, meg nem vegleges, ezert a kulonbozo

Hivatkozasok

165

hivatkozasok elkeszitesenel ez problema+ okoz. Ezt oldhatjuk tel, a kereszthivatkozasok hasznalataval.

A hely megjelolesehez kattint- A3- Konyvjelzo sunk a Beszuras szalag Kbnyv-

jelz6 ikonjara. majd gepeljiink be egy azonosit6t.

KonY\1elzii l'llI..tJ.J
.:1zonoslt6:
ide [ tiouaadas I
hasab & c -
kbny\~elz5 -
,
.
-
Rendezes tipusa: 1~1 trev
r) H!:!_lv
D B,ejtett konyvjelzok
I Megse 1 Ha hivatkozni kivanunk a konyvjelzore, llgy irjuk be a kereszthivatkozas bevezet6 szoveget, Peldaul "B6vebb Ielvilagositas, lasd:", majd kattintsunk a Beszuras szalag Kereszthivatkozas ikonjara. A panelen a hivatkozastlpusnal valasszunk konyvjelzot, a Hivatkozas beszurasa:

166

Word 2007 zsebkonyv

mez6ben Oldalszamor, a Melyik k6nyvjelz6h6z mez6ben pedig kattintsunk ana az elerntipusra, amelyre hivatkozni szeretnenk,

l fj Iwo&o,./

Kereszd1ivatkouis

Hi~~tkO.!.as:tipu5:

KOn,'vjelzo

17' ~rhJyatkoliiskent

t-!IV£!tkOZ'~S. b€::!i?u~,!SA:

~ r;~I"::r-j$L ___

r ~ilbb r.;.bb )elOlese

r::1ell'i~ ~~bnYV1~lldhDz:

Ih ••• b ---- -------

,""--'-'fi -, •

~eszur.!s I ~ ]

Ugyanigy leherosegunk van egyeb hivatkozasokat is beszurni a dokumentumba, peldaul a fejezet cimsora, abra, tablazat, esetleg labjegyzet),

Megjegyzesek es korrektura-hasznalat

167

18. Megjegyzesek es korrektura - haszna lat

Ha egy dokumentumot tobben hasznalnak, Ltgy szukseg lehet olyan megjegyzesek dokumenturnhoz Hizesere, amelyek olvashatoak, hasznalhatoak, de megsern reszei a szovegnek. A korrektura tunkciokkal llgy vegezhetiink javitasokat, hogy azokat ut61ag kovetni lehet, es igy egy masik szernely eldontheti, hogy azokat elveti vagy elfogadja-e. Mindernellett lehet6seg van a dokumentumba megjegyzeseket is elhelyezni.

Ha tehat ilyen jellegli munkat kivanunk vegezni, llgy a Korrektura szalagon lev6 eszkozokre Iesz szuksegunk.

Megjegyzes beszurasahoz alljunk a kurzorral a kivant pontra, majd valasszuk a Korrektura szalag Uj megjegyzes ikonjat

168

Word 2007 zsebkonyv

Hem<>gyz<!s [881]: id.l.h~t Imi. $Zavegh oz k. pcsol6dd megj ~.okot~

Ekkor a Word egy felhasznalotol fiigg6 sZinlJ

vonalat huz a rnegjegyzes helyehez, 5

lehetosegunk nyilik a megjegyzes begepelesere,

J:Ia torolni szeretnenk egy megjegyzest, llgy kattJ~ts,:.mk, ra a jobb egergombbal. majd a helyi rnenubol valasszuk a Megjegyzes tortese pontot.

Ha egy sz6veget mas keszit el es azt mi csak vel~menyezzuk, ugy nern illik azt 'csak ugy atjavi=. hanem ugy celszeru a modositasokar rnegtenni, hogy azok kovethetok legyenek.

.t: korrektUrafu~kci6 bekapcsolasahoz kapcsoljuk be a Korrektu ra szala g Valtozasok kovetese ikonjar, vagy annak Valtozasok kovetese pontjat, Ezt k6vet6en a sz6vegben vegzett valtoztatasok jelo~~e lesznek, meiyeket aztan egyesevel, vagy egyutt elfogadhatunk vagy elvethetiink.

Azt,. hogy mikent lassuk a szdveget a ~o;rek~ura szalag Nyomon kovetes mezojeben albthatj~k be. Alapeset a Vegleges sz6veg k~rrektunivaL de kerhetjiik csak az eredeti vagy vegleges szoveg megjelenitesot is.

:1 i'{" I.hl'~) """

f"O~..,{j.ll5 !:1\o~If::l ~) I{tJ"'o!'H:~:(1

, ,

e,eddi:sza-nl} E'~~~~:':I~;

ll./l11 02,UOI.

;.1- I 'Ii::'

Megjegyzesek es korrektura-hasznalat

169

Az egyes valtozasbejegyzesek kozt a Korrektura szalag Valtozasok rnezojeben az EI6z6 es a Kovstkezo gombokkal lepkedhetunk, az Elfogadas gombbal a valtoztatas elfogadasara, az Elvetes gombbal a valtoztatas elvetesere van leheroseg.

A korrekturak meg is jelenithetok, ha kattintunk a Korrekturaablak gombon. A gomb legorditesevel kivalaszthatjuk a korrekturaablak helyet, ismetelt rakattintassal pedig torolhetjuk azt, A megjelenitend6 korrekturakat a Korrektura megjeienitese feliratu legorditheto gomb elemeivel adhatjuk meg. Tovabbi beallitasokat a korrekturaval kapcsolatban a Korrektura szalag Valtozasok kovetese ikon Valtozaskovetesi beallltasok rnodositasa ponttal tehehink..

J .~nt'!.UH "~7fICr' O#,lllur "'~rf.IIH~-""l- ~,!f60.~ ....

.!_Tl~jJr.i'[ •

!ri.~.J!t~: O, ot!t ...

rtr'!]It~1 Dt4 ~M

r E~.""!!Itli:l!.w.: D_~l<'I"y~

r CtJM;I'Nm.itil .• , D'~FII"I;!, or

~1Il-~I"H~LIIln.·""IlIr.i't,j;~I~'I:o<r""j: Cj ... cn:~t,:I!rito"''''II.I'oo''alil

:,.. ..... ~d~ ~ 5 'l"I rAI':: l~lllVt;:~

L~ .._ I

170

Word 2007 zsebkonvv

19. A dokumentumok vedelme es az urlapok

19.1. Dokumentumvedelem

Lehetosegunk van arra, hogy masok altal a dokumentumban vegezhetc rruiveletek koret korlatozzuk, Azt, hogy ki es mit vegezher el egy dokumentumban eleg reszletesen tudjuk szabalyozni. a kiilonfele Iormazasoktol kezdve a szovegbeli javitasokig.

Ha tehat vedelmet szeretnenk beallitani egy dokumentumra, ugy kattintsunk a Korrektura szalag Doku mentu mvede I em ikonj a fa.

A rnegjeleno munkaablakban jeloljuk be a korlatozasok tipusait, illetve ha felhasznalotol fiigg6en szeretnenk vedelmet, ugy adjuk meg aZOIl felhasznalokat, akik a vedelern a161 kivetelt kepeznek. Ha ezt megtettiik, kattintsunk az Igen, bekapcsolom a cokumenturnvedelmet gambra, rnajd a megjelen6 panelen adjuk meg a jelsz6t. (Ha

A dokumentumok vedelme es az ilrlapok

171

a jelsz6t veletleniil elfelejtenenk. ugy a dokumentumot soha tobbe nem fogjuk tudni mar feloldani, igy szerkeszteni sem.) Terrneszetesen nem kotelezo megadni jelszot, de ekkor a vedelmet barki, barmikor feloldha~a.

II

lois

Dokurn.nlumviid~l.rn

111~.gJ~l~nill!''.:ie

V'delem

Form<iz<is es m6dositis koriatol;3SO T x

1. formazasi korl;;tozasok

J~ Form~ z~< korl~ 10 zasa kijelbl t ,biusokr ~ Seallita'''k ...

2,_r·lOOositiisl.k0rl';t~zasok _

rJ1 Kjtiil'ol~" a kbvetkezo tipusu

- dowme,;tummodositas engedetvezE:se:

J>.l1n~$ modosites (c~dk olvashatri) .....

K'ive.telek (nen1 k()telez~leg'!_dnJ)_ Eq.,-e, doio.lmel1 mr~szlelekd Iojelolve ",,,,,adhat)a ezon felhasznal6kat. akik t~t'E61"Qe<en modo~ith~!]"k e I·eszleleket.

Csopcrtok: rcs-lr'lllldenWj 1

L

~ TO"'''bbi feh~'zn,,'ok ...

3. "'''greh~jta~ kezdernenvezese AII<aI'l18na a bealliiasokat? (Kes5bb kikapcsolhalja e,eket.)

o;n. bekapcso'iom a dOio.lmentumv';deimei]

172

Word 2007 zsebkonvv

o okume ntu mve d elem kezd emenvez ...

ltll~

Uj jelszo (nem kotelezd): 1 •••••••••

- ,-

Jels£o megerositese: E .... -;;.-;

I OK 1 ( Megse

Vedett dokumentum feloldasahoz kattintsunk a Korrektura szalag Dokurnentumvedelern ikonjara, majd a megjelen6 munkaablak aljan leva Dokurnanturnvadelern kikapcsolasa gombra. Ha volt megadva jelsz6, ugy terrneszetesen azt most ismet meg kell adni,

19.2. Urlapok keszitese

A Wordben keszithetunk olyan dokumentumot vagy dokumentumsablont is, amelyben elore elkeszitimk mindent, es a vegso Ielhasznalonak esak bizonyos teri.iletekre engedelyezzuk a beirast,

Ahhoz azonban, hogy urlapokat keszitsunk, szuksegunk van egy olyan eszkoztarra, amely alapesetben nern jelenik meg. Ehhez be kell jelolni az (.~""'Offiee menu Word beallltasai / Nepszeru elemek panelen a Fejleszt6eszk6z6k lap megjelenitese a szalagon felirat elotti negyzeret.

Keszitsuk el tehat a dokumenturnunkat, majd a kitoltendo helyeken a Fejleszroeszkozok szalagot

A dokumentumok vedelme es az urlapok

173

vala sz tv a, most rna r Iehetosegu n k van ki to I tend 6 szovegmezo beszurasara a Vezerlok mez6ben.

Aa Aa {~l ::Jj

~ Tervezo mod

I _f. TuI3Jd.J n sa'Jol:

If) rnf ~ ~¥ rei C';'}Portosl\as -

Vezerlok

Termeszetesen ezzel meg nines vege az (irlapkeszftesnek, hiszen ahhoz, hogy az eredeti 5ZQVeg ne legyen atjavithato. be kell kapcsolni a vedelmet a Dokurnenturnveoetern ikonnal, megpedig ugy, hogy ugyan kipipaljuk rnindker korlatozast, de a Modositasi korlatozasok reszben I egordi tve a ki vetel lis ta t ki vala sztjuk az 0 rlapo k kitoltese elemet, majd bekapcsoljuk a vedelmet.

174

Word 2007 zsebktinyv

20. Tablazatok keszitese

A Word program ssgitsegevel keszithetunk tablazatokat is, melyeket tetszes szerint tolthetunk fel, keretezhehink be, stb.

Megne- Vetel Eladas
vezes nerto bruno nett6 brutto
l~e 200.· 250.- 319· 399.-
Illesztek 6.- 7.50 7.40 9.30
B;zgentyC, 80.- 100 100.- 125.- Letrehozasra a Beszuras szalag Tablazat ikonja, szerkeszteshez a Tablazateszkozok Tervezes es Elrendszes szalag ikonjai szolgalnak.

Tablazat keszitesenek tbbb rnodja is letezik, Tablazatot tudunk letrehozni, beilleszteni, rajzolni, illetve szbveget tablazatta alakitani,

Ha egy rneglevo. kijelolt szoveget alakitunk at tablazatta, ugy a kijelolest kovetoen a Beszuras szalag Tablazat ikonjanak Szovegb61 tablazat meniipontjat kell valasztanunk.

Tablazatok keszitese

175

Ha {Ij, tires tablazatot szeretnenk Ietrehozni, ugy valasszuk a Beszuras szalag Tablazat ikonjat, majd a jelblji.ink ki annyi negyzetet, amennyi a letrehozando tablazatnak megfelel.

Hasonloeredrnenyt eriink el, ha kivalasztjuk a Baszuras szalag Tablazat ikonjanak Tablazat beszurasa pontjat, Ekkor meg kell adni, hogy hanyszor hanyas lesz a tablazat, de itt meghatarozhatjuk a szelessegkivalasztas modjat is.

---------,

Tovabbi lehetoseg a tablazat rajzolasa. Ehhez va lasszuk a Beszu ras szalag T ablazat ikonjanak Tablazat rajzolasa pontiat. A ceruza segitsegevel igen kenyelrnesen megrajzoljuk tablazatunk vena-

176

Word 2007 zsebkbnyv

lai t. Ezzel a m6dszerrel

:;~h~;:~k:~~~:~ ::;l~:~ 1--- --/-- --- -- - --

SIt atju .. Az eltero vo-

nalak keszitesehez a

Tervezes szalagr61 rajzoL3skor valaszthatunk venalstilust es vastagsagot is. A rajzolas befejezesekor kapcsoljuk ki a rajzolast a tablazaron kivulre valo kattintassal, vagy a Tablazat raizolasa ikonnal.

Ha ut61ag szeretnenk rajzolassal kiegeszitem vagy modosiran] a tablazatot, ugy kattintsunk a tabla~atr~, majd valasszuk a Tervezes szalag Tablazat rajzolasa ikont, Tablazatvonal torlesehez a Tervezes szalag Radir ikonjat hasznalhatjuk,

Elrendez's

.:0'l Am),ek'Jlas - . LEE szeg"yekH

~~3

• ..1 Tint" szin • Tabl<i~"t I Elatr

- raJzoLasa

S:.g.lyef; r~j:~la,,j

D,S pt

, :- tablazatok nagy e16nye, hogy a cellakban levo adatok tordelese es igazitasa cellankent v,art~ztathat6, igy I;a ki kell egesziteni egy tablaz~tcel:a ta~tal.~nat, ugy azt a tobbi szbveg megvaltozasa nelkul megtehetjuk. (Probaljuk meg ugyanezt tabulalr szbvegbenl)

Tablazatok szerkesztess soran figyelemmsl kell lennunk arra, hogy a kijelblesek vonatkozhatnak a tablazatban leva szbvegre, es a tablazat cella ira is,

Tablazatok keszitese

177

igy kijelblheti.ink cellan beluli szbveget, teljes cellar (bekapcsolt segedjel-rnutatas eseten a cellahatarolo

p jelet is), vagy tobb cellar. Sor kijelolesekor a sor mellett, oszlop kijelolesekor a kijelolendo oszlop felett kell kattintani.

Kijelolesre hasznalhato meg az Elrendezes szalag Kijel61es ikonjanak kuldnbozo menupontjai is.

Sok esetben nem latjuk, hogy hol van a tablazat, mert ha nincsenek a hatarolovonalaknak szegelyei, ugy a tablazat rendszere rejtve rnarad.

Ezt elkerulendo

celszerii kerni a 11m Racsvonatak megjelenitesej tablazatok

megjeleniteset az Elrendezes szalag Hacsvonalak rneqjelerutese gomb bekapcsolasaval.

Tablazat oszlopszelessegeinek modositasahoz az oszlopok hatarvonalait kell huzni, (Ha egy vagy tobb teljes cella kijelolesre keriilt, ugy csak azon cella hatarvonalai

mozdulnak el.l A tablazatok cellai azok kijelolese utan ossze is vonhatok a koztuk leva szegely kiradirozasaval, vagy az Elrendezes szalag Cellak egyesftese ikonjaval. Cellak felosztasara a kijelolest kbvet6en az Elrendszes szalag Cellak felosztasa ikonja szolgal,

Egyesltes

178

Word 2007 zsebkbnyv

Amennyiben sort, vagy oszlopot kivanunk beszurni, ugy valasszuk az Elrendezes szalag Sorok es oszlopok mezojenek rnegfele16 ikonjat, Sor vagy oszlop torlesekor, ha annak kijeloleset k6vet6en Del billentyiit nyomunk, csak a tartalorn toriodik ki. Ahhoz, hogy rnaguk a cellak is elninjenek es a tablazat kisebb legyen - a kijelolest kbvet6en - az Etrendezes szalag Tories ikonjanak megfele16 pontjat kelt valasztani,

:t=l ~ Bcwjras alulra ';JH!Bcszuras b alre Bcszuras

felOlre ffllt B~szur3S jobbra

r~

Tories

~ Ce Ilak 16rl<"5 e", '"
W' Q
Qs!lopok t6rles€ 8' r 1
1# ~orok torlese
bsI !abla~at torles e Ha keretezni szeretnenk a tablazatot, vagy a meglevo szegelyezest szeretnenk modositani, llgy valasszuk a Tervezes szalagot. Hatarozzuk meg a kivant vonaltipust, majd a ceruzaval kattintsunk a kivant szegelyen,

Keretezeskor gyorsan keszithetunk belso racsozast vagy kulso szegelyt is az egyedi vonalakon klvul. Ehhez valasszuk ki a kivant venal-

Tablazatok keszitese 179 jellemz6ket, majd gbrditsuk le a Szegelyek gombot es kattintsunk a kivant szegelyezesen.

Ha peldau! egy tablaznt belso vona/ait vekony vonal/al szereinenk eioatasziani, kiviil vastng oonalla! kivanjuk hatarolni, akkor elsokent jelOljiik ki a t6bldzatot, vdlasszunk egy vekony nonalat, majd a szegrilyeknel kattinlsunk a belso szegelyen (ezt le kell gi:irditeni.). Ezt ki:ivetoen valasszunk vastagabb uonalat, majd knttinisunk a kiilso szegelyen. Ha mindezek mel/ett a fejlecet dupla oonallal 6hajtjuk elvtilasztani a ttiblt.izat ti:ibbi reszetOl, Ligy jeloljiik ki a fejlec a1s6 so rat, vdiasszu nk vekony dupla nonalai, maid kattintsunk az als6 szegely soron.

A cellahatter kivalasztasara ugyanitt van lehetosegunk, melyhez az Arnyekolas gombot leg6rditve kell kivalasztani a kivant hatteret,

'lerve e s

<~ Arnyekolas ~ 'Ti SLeg';ly.I,1

3 pt

JI ·~.'I ~~'I:O':::;:)"

1I.,I,zeg,I)·

lobb 'Z<9,ly

I ... :, tiin« '''g,ly EB Minden sLeg~Jy

CJ K01'o ".g<ly"k

- serso ~fzszinti;:; szcy"ly S.lld luggol'gel ,;:,g'ly

_ _ _ I _'-I, ~ I

I - ...

Tabl31at r~j;wliHB BacsvQnalak m~.gj~I~nites~ ~zeg ely e s mint~Lat...

180

Word 2007 zsebkonvv

~ rnla.t&t5.lih.a mOd05i1iH2I ... ~ !orles

~ Uj !lIDI.!I~i!I~j;.lh,JS".

~ ~

~ ;----

~

~ :!;;_;;_;j

-1- - --

-1- - - "I

Masik m6dszer a tablazatstilusok alkalmazasa, mell yel pillanatok alatt tetszet6s tablazatszegelyezeseket es kitolteseket hozhatunk letre, Ehhez semmi mast nem keJl tenni, mint a Tervezes szalagon leg6rditeni a Tablazatstilusok elemet es

•

-

-

=~:j: :~:.:~

-1.0- - - _.

Tablazatok keszitese

181

kattintani a nekunk szimpatikus stiluson. (Ha esetleg mar szegelyezruk a tablazatot, ugy lehet, hogy szukseg van annak torlesere. ezt a stilusok alatt levo Tories sor kivalaszt<lsaval tudjuk megtenni.)

A tablazat cellain beli.ili szovegelhelyezest az Elrendezes szalag Igazftas mezojeben tudjuk kivalasztani. Ugyanitt van lehet6segi.ink a szovegirany es a cellak bels6 marg6inak megvaltozta tasara is .

.=:J .==I ~ ~ n

~ ~ . .3 ===. ld .

_ Sz.;ivegirany Cellamargok

.~ ~ §!

[gazitiis

Ha pontosan kivanjuk meghatarozni a cellak meretet, vagy azonos oszlopszelesseget, illetve sormagassagot szeretnenk hasznalni, ugy az Elrendezes szalag Cellameret mezojeben tudjuk megtenni ezen bealHtasokat. Az Illeszkedes gom~ elemeivel lehetoseg van a tablazatot tartalomtol fi.igg6en atmeretezni, teljes szelessegure allitani. illetve rogzitett oszlopszelesseget meghatarozni.

~ -I:~ 0,48 em

lIIeszkedes ~

dI ~LOIlO, sormagassag

11 A:onos oszlopszelelSeg

Cellameret

182

Word 2007 zsebkbnyv

Amennyiben pontosabb beallitasokat kivanunk alkalmazni, vagy a gombokkal elohivhato beallitasok nem hoznak megfelelo eredrnenyt, ugy valasszuk az Elrendezss szalag Tulajdonsaqok pontjat. A Tablazat tulajdonsaqai panel kulonbozo fuleinel reszletesen definialhatunk minden tablazat jellemzot,

labl.;tr ~0Cl I.]:.,·i;-J I ~eli. ,1 _

nbtazat tulaJdonsagal

Oszlop 3:

Meret

[.. ElOzo osnap [ I.. ~bve tkezo os>lop I

OK

II Meqse I

Ha ket egymas utani tablazatot egyesiteni akarunk, ugy toroljuk ki a koztuk leva tires sorokat. Tablazar szelvalasztasa azonban mar i..ires

Tablazatok keszitese

183

sorok beszurasaval nem oldhato meg, mivel az ilyenkor a cellan beliire keriilne. Ehhez a Tablazat telosztasa gombot kell hasznalnunk,

Ha a teljes tablazatot vissza kivanjuk alakitani szovegge, ugy az Elrendezes szalag Sz6vegge alakftas gombjan kell kattintanunk, majd a megjeleno panelen meghatarozni, hogy a cellahararolo jelek mire cserelodjenek a leendo szovegben.

Tobb oldalon at huzodo tablazat eseten eelszeni, ha fejlec sorat minden oldalon megismeteljuk, Erre szolgal az Adatok mez6ben leva Cfmsorisrnetles gomb.

Ha a tablazatunk adatokat tartaJmaz es szuksegunk van peldaul egy osszesitesre a tablazat utols6 soraban, ugy ezt nem szukseges manualisan megoldani, hiszen az Elrendezes szalag az Adatok mezojeben leva Keplet gomb pont erre szolgal, A funkci6t61 azonban ne varjunk el Excel szinni kepleteket, de a gombra valo kattintas hatasara megjeleno panelen alapertelrnezesben leva kepler az aktualis cella feletti vagy eJatti cellak osszesitesere hasznalhato. Ez a kepler azonban nern frissi..il automatikusan, igy minden valtozaskor ujra aktualizalni szukseges.

184

Ward 2007 zsebktinyv

Keplet:

l =SUM(ABO_V_E'-'-)I_-_-_-_ -_-_- __ - _- _

S~amformatum :

_-- __j

---------------------------

Euggveny beilleszh~se:

r'_r'

OK II Megse

A tablazatban leva adatok sorba-

rendezesere az Elrendezes szalag az ~ 1

Adatok mezojeben leva Hendezes Rendwis

gomb szolgal. A megjelen6 panelen kivalaszthatjuk a rendezes alapjat es sorrendjet, de ha csak sirnan abecebe kivanunk rendezni, ugy eh~g az OK gambra kattintani.

Kepek, abjektumok, sztivegdobozok ...

185

21. Kepek, objektumok, szoveqdobozek, grafikus elemek

21.1. Abrak, alakzatok, diagramok beszurasa

N agymertekben feldobha tjuk dokumen tumaink kinezetenek szinvonalat, ha azokba kulonbozo kepeket, abrakat is beillesztimk.

Objektumok szovegbe illesztesere tobbfele m6dszer is kinalkozik.

A legegyszerubb a vagolaprol valo beillesztes, a leggyakoribb pedig a fajlbol valo betoltes.

Fajlban eltarolt kepek, abrak importa-

~:~~ :s~~es~ur~;t~~:~ I~I ~~ V ~

lag Abrak mezojeben a Kep ikonra, vaIasszuk ki a kivant kepfajlt, majd kattintsunk a Beszuras gombon.

6emiras

lap elrendezese

Kep ClipArt Alak:zatok SmartArt

A.brlik

Word 2007 zsebkonvv

186

~ EIii

A beszuras nyom6gomb tartalmaz egy legorditheto elemet, ahol meghatarozhatjuk a beszuras rnodjat. Ha ezt legordirve a Csatolas fajlhoz elemet valasztjuk, ugy az abra nem n6veli a szovegallomany meretet, s a kep esetleges rnodositasa eseten, a sz6veges anyagban leva kep is k6veti a valtozast, A Beszuras es csatolas valasztasa soran a kep a dokumentumba is beagyazodik, igy annak meretet noveli, de a valtozasokar is kovetni fogja.

A Word rendelkezik egy elore elkeszitett un, ClipArt gyiijtemennyel, arnelyben szamos olyan abrat talalunk, melyet felhasznalhatunk dokurnentumainkban. ClipArt beillesztesehez kattintsunk a Beszuras szalag Abrak rnezojeben a ClipArt ikonra, melynek hatasara megjelenik a jobboldali munkaablak, ahol keresheti.ink ClipArtot, kivalaszthatunk gyiijtemenyt, vagy rendezhetjiik gyujtemenyeinket. A kivalasztott ClipArt jobb szelen leva

Kepek, objektumok, szovegdobozok ...

181

nyilra, majd a Beszuras sorr~ ~att~tv,a beilleszthetjiik dokumenhlmunkba a kivant abrat.

Lehetoseg van tovabbi egyeni alakzatokat is beszurni a szovegbe. Hasznalhatjuk ezt gondolatfelhok, szalagok, nyilak keszitesere is. Alakzat beszurasa eseten a Beszuras szalag Abrak mezo[eben az Alakzatok ikont kell legorditeni. rnajd a beszurand o forman kattintani, vegiil huzassal az alakzat helyet es meretet meghatarozni, majd ha szukseges, begepelhetjiik a szoveget is.

~ Hiperhivatk.. A- Kon)"l'j,I>O

~ I':'::!J. Kucnthlvi!lt

I. leg utobb hasznalt ali1lkIatok \

EI'-...".OC-06"1.."1..¢{7C, , <~ -, '\ { }"~

Vonalak: 1

-, -, -, L- "1.. '1. (_ l, 'l,f\..c, ~

Eg),51erU al.aIQ:,a\ok

EJOO"Ci 'o06~C'OO o EiIJii.J 0 ©©)©u-<O'V'"", .¢.' cr ""'\C){}O ( ) { }

Nylll!lk

I :> <:~ u' {7 ~ :Cc ciJo :& If' If" ¢J dI (~ ~j ",,'l:n.II0¢D D C;·q,:Qb

·O,;}C::'~~

\ Folya-malabra-

bO<>JOOOCJil=Oc::JG 10 ootJ0E[-l x 1)6\700

iOEJC!lO

Kepreliratok

o CJ <;::: O.D·o ,,0 cD J X ,-1 rt '~ " ,- r JO ,10,-10 QD

Cslllagok es n:al.agOil

':> () "'i} f.( (!) ~!l @ @ &;E ltlll1=tl ftjJ

Ha telepitetti.ik a lJ o:::H~j t.)

meg£elel6 bovit- ..o_u_:_j.:_~._st_on ---,

menyt, ugy Smart- ..

Art abrakat is beilleszthetiink a Beszuras szalag Abrak mezajeben a SmartArt ikonra val6 kattin-

tassal.

188

Word 2007 zsebki:inyv

•

- .

..... tf -

19\"U'<;:nU bLoltlt.akbOl .~ ~'_l~

.... lial~"..IwIs..rrr.I1(I:

... l';:.-n.jcolo-SO'r~e,.r-eh..:l l.:'nllZ:~s:err ~"'..r-~I_ .l.;:~.!~ l~.fUt:Se<f"·~tefuo;!t~ ~~('~\O.rroIl!5ei1itil~~ 1e9:1,!~'4!lD&"I~r-'""'jo!

alia ir'1~ _11:1 IIi
M;j!! IU'
aaa _ C]
O~O·8 Z'O ... :.11 .:
..... • , • Lehetoseg van diagram beszu.rasara is, ekkor a diagram kivalasztasat kovetoen Word elinditja az Excelt, melynek ablakaban megadhatjuk a diagram alapjaul szolgal6 adatokat. Innentol kezdve minden az Excelben megismerteknek rnegfeleloen tortenik.

21.2. Kepek kezelese

Az importalt gathat6k a kep huzasaval, illetve atmeretezhsrok a sarkainal es szeleinel leva negyzetek huzasaval, Forgatast a kep felett leva zold kor huzasaval tudunk megval6-

objektumok kbnnyeden moz-

o-:'

"

\

Ib ~ ...

\ t-

I )

\

\ _---

0'----

o .--0

\ --- '1

_-!:r--- \".

" ,c,

<,' \

__ --{J-'-

Kepek, objektumok, szi:ivegdobozok ...

189

sltani, A forgatassal azonban banjunk 6vatosan, mert az elforgatott kepekkel szarnos keprmiveletet mar nern tudunk elvegezni,

Tovabbi lehetosegeink vannak, ha a kepre a jobb egergombbal kattintunk, majd a helyi menubol az Objektum forrnazasa vagy a Kep forrnazasa pontot valasztjuk.

A kepek kezelese annak tipusatol fuggaen eltero lehet. Egyes objektumkent kezelt kepek eseten a regi tipusu formazasi lehetosegeket talaljuk, ahol a panelen fulek segirsegevel tudunk valtani, mig mas kepeknel az {Ij formatumu panel jelenik meg, itt a baloldali savban leva funkciok felelnek meg a fiileknek.

~.sII:iI: '''" Pt!UlOI: !JC"!'l
~~OI: Q,:JTI ""'"' a",
~~an.!I~
:lUI: J. ... tCliolllnls
Ee,.,m. 5V':;..
~tr4Jill: .", I~-"''l

~(~-

190

Word 2007 zsebkbnyv

Alapesetben a Kep funkci6 jeleneik meg, amely a fenyero es kontraszt rnodositasat teszi Iehetove. Objektum eseten megjeleno regi tipusu panel eseten itt van lehetoseg a korbevagas mertekenek megadasara is.

O"'i:

I

!

I

-- j

OI::~~M -t

Kepek, objektumok, szbvegdobozok , ..

191

11~\'tn.!JI~~ ...

I.""""l,,,

~K~.,~rn=~~~,,=,.~=. ~~~~ ULV __ ~ _

I

t.y,~~ ".1;11"1(11 -:pJ!~'~\~1 g ':":::m.~I:"~~~"'~

[,iii'"" """', 19-:J

TQ.JJ: =- ....

~~~~v: l~ _ _:J

iJ[)'no:[~ ~5:

'!i!"".!.~''H!~~,~,ok.

["'000'" • 1 ""'-'0$ J L ~.....-~

.~~! bl:l~·!?:~: lJ D~"jo

""' 1-:-:',·1

I}

0',

I

i-

~~~:~~ vona Is I i Ius.

'oL r.....:. . '- .

" I

.'!;'I"I"'!lc:i~1lC1 'I;QI.!:; ..... ; ~~C"~

t'II~-icI!',!,Ilil,!,W.

r:-""-:l l.:..:J

1= _:j

1

I

I

,

I

192

Word 2007 zsebkbnyv

0 '"~.
o LOO'~
IJ '"
IJ ."
IJ 'm l~

I Amye.

~ro~u.: ~

$1'" ~

~l:'Jiti~g: ~ct: 1;ho<n':""~~1ii~~

I·.....,... --<11

i refl'l!IA~~l~~

T~kfo!o!:~s ...

r

_'L

I

~~ - I I'·"!.'~

A venal szine funkci6val a szegely szmet, vagy szineit, a Vonalstflussal annak vastagsagat es tipusat allithatjuk be. Az Arnyek funkcional valaszthatunk a beepitett tipusok kozul is, illetve magunk is meghatarozhatjuk az arnyek jellemzoit.

A Ternatas torrnazasa funkcional Jehetosegirnk van a kepnek fazettazasr beallitani, illetve azt pontos igenyeink szerint m6dositani. A Terbeli forgatas nevebril adodoan a kep bedontesere es harom dimenzi6s effektusokkal vaI6 ellatasara szolgal. Itt is valaszthatunk a beepiterr elforgatasok, ilIetve az egyeni parameterezes kozt.

Kepek, objektu mok, szbvegdobozok .. ,

);;eprnrt",b:isa -- --_
[ o!ilol=H T~thaTa~ fOl"mMas.3
'V'8I ~!-t'l! ".:.~ett~
I'~$~~ i.-= ~I S~~,!;.@;g: .0'
I F!I"Ili M"9~~~Q: +)11'
.Ju.,..",*
11-1";;;; .. _-.;:;;;- I . -1 S1o!l!!n~: IJPI
ttnt: !i~.uSbol~ o ~,
.trkbklrQo!-w ~,
"" ~h'~'ii
I !;;r;,: [1> -I MCll:SJ!O: '0<
I !i<~~·c-;d;H}:Io~
... ..Or'.on.,J
s,1I!:!: ..a -J I"r::-~~ L: ,,, f~tQjllc1i

I ,,.,.""'~

.orolll5tW~ ..i.rn'r-C:~

~, eo- 'j:) ,~
'i= ;(IjJi J-I l41
" XIV; -; ~ ~ , I,

Word 2007 zsebkbnyv

194

TOV<1bbi lehetoseg, ha a kepre kattintunk, majd az igy megjeien6 Kepeszk6z6k Forrnaturn szalagja] valasztiuk. ahol szarnos kepstilus kozul valaszthatunk.

,--. ~b;iI
_, :::1IIIIIIII _. I'"
;i -
...... _. - ...,;
~ ,.,... ~ ~ ..... A Kepeszkozok Forrnaturn szalagjan

nagyszamu tovabbi kepformazasi lehetoseget talalunk. A Kepforrnak gombbal befoglal6 format valaszthatunk a kepnek, a Kepeffektusok gombbal eldhivhato rnenuben pedig szarnos kephatast valaszthatunk ki (arnyek, tukrozodes, ragyogas, elsirnitas, fazettazas, terhatasu forgatas).

Kepek, objektu mok, szbvegdobozok .,

195

[j)J K'pformak - . ~I ~ Elorehoz.il· I~ 19azita, •

.-> U U,'L Hittrakuld." !£.~. CI'~PCllt0k

'-'- [(eplzog.l}' ~ '-U

Elhelyw's

r-. KepeffelctUlok ·1 ~ ~ [(orb,futtatal • '::'!I. Forgatal •

1-------'-----1 Elrendezel

I ~ .6.,,;;llllott , t:l, I . l~' I ,';, I '.::.' 1 ' 17' I

j , .... 1 arnyek '

Ta krozod~mentes

i I~I liikrozodes

Ragyogas

TukrOlodesi vari<i<iok

finom tilek

fazetta

Nagyon fontos jellemz6 a kep eihelye~ese. A kep allhat a szoveggel egy so~ban, e~kor ug~ VIselkedik, mint egy karakter, Igy akar a betuformazo funkci6kat is ervenyesl:the~tik rajta. Gyakoribb azonban a k6rbefuttatasos m6dszer, ekkor a kep az oldalon huzassal s:abado,~ .elhelyez~et6. Az elhelyezes modjat a KepeszkozOk Formatum

196

Word 2007 zsebkbnyv

szalagjan az Elhelyezss gomb legardIMsevel hatarozhatjuk meg.

A s:z6veggel egy sorba

Korbefuttatas5il1

~r:J~ eJ~~ ~[;]~

[111 Tovao b i !Iren dezes: leh eta 5 egek,.,.

A Word kepes arra, hogy a kepeket kenyelme sen kezelje, azokat a szaveg mage tegye, vagy akar korbefuttassa szoveggel. Ehhez a kep

Kepek, objektumok, szoveqdobozok ...

197

kijeloleset kbvet6en a Kepeszk6zbk Forrnaturn szalagjanak Kbbefu1tatas ikonjat, majd a kivant elrendezest kell valasztani,

'{,b Elorehozas ~ Ii' Iqazitas - ~ Hatrakuldes· l£i ,:;,:,p'Jrt·:·~ ; !~ Korbefuttatas -I ~~ Forgatas T

~ A. szoyeggel egy sorba ~ NegY'~etes

I~ ~_oros

~ A szoveo 1:)].og€ ~ A. 5Z[J1!eg !Ie [l{J 61atta €S tolotte ~ _Keresrtul

r0 §efoglal6 szerkesztese

[gj Tovabbi !Irendezesi lehetosegek ...

Ha a korbefuttatast nem negyzetesen

szeretnenk elvegezni, hanem az abra Iormajanak men ten, ugy a Szoros elrendezest kell valasztani, majd a Befoglal6 szerkesztese ponttal rneghatarozhatjuk a korvonalat. Ekkor megjelenik egy piros vonalb61 all6 keret, melynek pontjait huzva kialakithatjuk a kep burkologorbejet, Ha a

198

Word 2007 zsebkonyv

vonal kozepet huzzuk, ugy u] sarokpontot

kialakithatunk. IS

. Ha tobb .kepet is heJyezhink a dokllmentumba ug~ az E,'6rehozas es Hatrakuldes gombokkal hatarozhal]~~ meg azok sorrendjsr.

, Az I?azltas gombbal legorditheto listar6l robb kep egyuttes kijelolese eseten (shift+kattintas) azo~at ~gymashoz, illetve a lap kulonboz6 pontjaih

Igazlthatjuk. 1 oz

A Forqatas gambot legord:ftve lehetose ii k van forgatasak, illetve tiikrozesek kivaJasztas ,g n

A Levagas gombra ara.

valo kattintas hatasara r ,

megjeieno jelek huzasava]

le~et~s~gii.nk, van a kep " ,'":-

szelerbol Jevagni, illetve a /

kepen azt tulhuzva ahhoz [_ ---..:!J

teriiletet hozzaadnj,

Kepek, objektumok, szoveqdobozok ...

199

A kepet pontos ertekekre is meretezhetjuk a Magassag es szelesseg mezoknel beirt vagy ki valasztott ertekekkel,

A fenyero es kontrasztertekeket megvaltoztathatjuk kozvetlenul is a Kepsszkozok Forrnaturn szalagjan, ahol az Ujraszinezes gambbal meg a kep szinvilagat is meg tudjuk valtoztatni. Itt van lehetosegunk arra is, hogy a kep egy adott szimi reszet (hatteret) atlatszova tegyi.ik. Ehhez az Ujraszfnezes gambot legbrdftve az Attetsz6 szin msqadasa sort kell valasztani, majd ezt kovetoen a pipettaval a kepen pontosan arra a szinre kattintani, amely szfrui reszeket atlatszova akarjuk alakitani,

A kepjellernzok rengeteg lehetoseget kinalnak, ezek pontes hatasait megismerni csak sok-sok probalgatassal es gyakoriassai tudjuk.

Az elerheto funkci6k elterhetnek att61 fiigg6en, hogy rni!yen kepet importaltunk, illetve mi annak forrasa, es mikent lett beillesztve.

Objektumok, illetve egyes kepek eseten a fenti lehetosegek nern erhetok el, ekkor a [obb egergombbal a kepre kattintva, majd a helyi rnenubol az Objektum forrnazasa pontot valasztva a regi tipUSLI objektumkezelesi panelle! ta lalkozunk, ahol fi.ilek segitsegevel tudjuk meghatarozni az objektum tulajdonsagait es elhelyezeset.

200

Word 2007 zsebkbnyv

I' SM8bY~ [Mrr.!!...llp_~~ ~_r

1Itof~'"~.II:1j'!i:ilusa

J "='J'r.:;Jt@~ele~',· SOfIl6 tl~r'~~

I 'I;.~lfl!~o;.~.n~

II I

I L~,~I

21.3. A'akzatok keze'ese, rajzofas

A korabban emlitett medon beszurr alakzatok ugy~n_olyan, konnyeden kezelhet6k, mint a kepek. A kivalasztast kattintassal, a mozgatasr az alakzat huzasaval, az atmeretezest a sarkainal es szeleinel levQ negyzetek huzasaval lehet megval6sitani. Forgatast az alakzat felett leva zold kor huzasaval tudunk vegezni.

, Ha , ~z al~k~attaI barrnifels forrnazast vagy mOd?Sltast klv~nunk vegrehajtani, ugy a Rajzeszkozok Formatum szalagjM kell valasztaru. Ez egy opcionalis szalag, csak akkor jelenik meg, ha alakzatra kattintunk.

Ha olyan alakzatot keszitetttink, amelybe szoveget is irhatunk, akkor az sztivegdobozkent visel-

Kepek, objektumok, szbvegdobozok ...

201

kedik igy akkor a Sz6vegdoboz-eszk6z6k Fo~ rnaturn szalagjat lehet valasztani, amely majdnem ugyanolyan.

4:'..:0, _... ~ ~ ~ .l or :'f • 1" ...I _;. • I', ~ " ....,., J ...... ".~ ..

• '''.~_ .......... I ...... ,"'".~ _........ ,~J. . ":'I.~,,.,., '- .. ~_

~:\;: i" ,. . ~ • •• ;::.~'.. _-! .. :: ~:I":~,, ,_~,. ~::~~::''''~ ~:~ ;

A szalag elsa resze uj alakzat beszurasara, illetve meglev6k szerkesztesere szolgal,

Beszurashoz gbrditsiik le az elemeket, majd valasszuk ki a szukseges alakzatot. Ezt k6vet6en alljunk az alakzat leend6 sarokpontjanak helyere, majd huzassal rajzoljuk meg megfelel6 rnereture az alakzatot.

A Word lehetoseget biztosit szabadkezi alakzatok es vonalak megrajzolasara is, bar ketsegteleni.i I esztetikusabb megjelenest kapjuk, ha a kesz alakzatokat hasznaljuk fel e celra. Ezen alakzatokat egyszerusegtik miatt nem erdernes grafikai programokkal elkesziteni.

~ Hiperhivatkc ,....0- K6nyvjelzQ

Alak:atok SmartA.rt Dia gra m

.:~ Kere szthivatl

Legut6bb hasznalt alakzatok I

OE;]",~DC)D,6L ~¢..!}

61 ~ -..." />: { I

202

Word 2007 zsebkbnyv

Az elkeszitett rajzelemek ut61ag is

formazhatok, modosithatok a raJz eszkoztar elemeinek hasznalataval. Az igy elkeszltett objekturnok helye azonban a szoveg megvaltoztatasaval m6dosulhat, iIletve rajzolasnal sem tudunk teljesen pontos igazitast meghatarozni, Szabadkezi alakzat rajzolasahoz a Beszuras szalag Alakzatok ikonjanak Szabadkezi soksz6g es a Firka elemi alkalmasak, Az ilyen elemek eseteben lehetosegiink van annak meghatarozo pontjait (csom6- pontjait) szerkeszteni, Ezt az alakzaton leva kis fekete negyzetek huzasaval tehetjuk meg. Ives csom6pont eseten a ket kek vonal az Iv indulasi iranyat hatarozza meg, fgy az azok vegen leva feher negyzetek huzasaval az iv

iranyat es erosseget tudjuk 0 m6dositani. A szerkesztes

tovabbi Iehetosegeit a a _

jobb egergombbal elo- Q 0 - --

hivhat6 helyi meni.iben talaljuk.

Latvanyos terhatasu erzetet kolcsonozhetunk alakzatainknak, ha legorditjuk Alakzatstilusok rnintait, es itt valasztunk a lehetosegek kozul,

<'.:;-, Kit ott e s ~ U Karvonal -

-

Po'! a kzststil u so k

Kepek, objektumok, szovegdobozok ...

203

Ha az alakzat belsejenek hatteret szeretne~k m6dositani, ugy a Kit61tes funkci6t ,kell l~g~.rditeni. Itt valaszthatunk kiilonboza sZlTI;k" koz~C de a kitoltes Jehet egy fajlban levo kep,

szinatmenet vagy anyagminta is. " ' ,

Az Alakzat k6rvonalanal annak szinet. stllus~t,

vastagsagat es esetleges nyilazasat tudjuk megval-

toztatni.

I I

T.h,1ati imyn:

I

I I

II

~I ~I ?J"l!. I-~ 11

~ .;.r!!fd~~z.in

PirhLlP-mos

I /1 -. -l

(J J_J Ie-'

I ~!tb,=" l!"t1'orgawU

--- (I [1-- L_Jj LL_

I

1 ~l -, f:· I -I LJ,l 1._ J ___

I •

~ Hrh.lotiWo.J~:.i{l

I f., ~dI'"5!1iJ

I·;': ~ ~I.!IM

"f tle~ll.,(pta~ ! LiT :!:!lu1d