2–2019.

• Fogyasztói ár: 980 Ft

Mitől pöttyös egy kanadai tó?
Miért fekete a jegesmedve bőre?

INTERPRESS MAGAZIN–TUDTA-E?
Miért rózsaszín a flamingó?
Miért a gólya hozza a gyereket?

extra
Mi adja a régi könyvek illatát?

43

Milyen gyors lehet egy agár?

A világ leggyorsabb kutyája az angol agár, rövid távon akár 80 km/órás sebességet is elérhet. Ettől
alig marad el a magyar agár sebessége, amely egy különös véletlennek köszönheti fennmaradását.
Az erős testalkatú, hosszú lábú agarakat elsősorban vadászatra használták, ugyanis még a gyorsabb vadakat is utolérik. Bár a vadá-
szatokon ma már csak elvétve találkozni agarakkal – több országban törvény is tiltja ezt – agárversenyeken ma is megmutathatják,
hogy mire képesek. Ez pedig sík terepen akár 80 km/órás, terepen akár 50 km/órás sebesség, ami elképesztőnek számít egy kutyától.
A hagyományos versenytáv 481 méter, ami 525 yard, és az agárversenyek őshazájának számító Angliában alakult ki. Az FCI, azaz a
Fotó: Inge és Paul Croes

nemzetközi ebtenyésztő egyesület által elismert agárfajták között szerepel a magyar agár is, amely ugyan nem olyan gyors, mint az
angol, azonban kitartóbban fut és jobban boldogul nehezebb terepen. A magyar nemesség a török hódoltság előtt és után is elő-
szeretettel használta vadászatra majd versenyzésre az agarakat, a második világháború után azonban nemcsak a nemesség, hanem
a hozzájuk kapcsolódó agarászat is eltűnt az országból, a fajjal nem foglalkoztak és kihaltnak is hitték egészen 1963-ig, amikor egy

150 ÉRDEKESSÉG
Mátyás királyról szóló történelmi film forgatásához mégis találtak néhány példányt a nagyecsedi, volt Károlyi-uradalomban. Ekkor
kezdtek tudatosan foglalkozni a faj megmentésével, génbankot hoztak létre és társaságot alapítottak a magyar agarászás újjáélesz-
tésére. Az FCI végül is 1966-ban fogadta el önálló fajtaként a magyar agarat, amely azóta számos hazai és nemzetközi versenyen KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK
REJTVÉNYEK, FEJTÖRŐK
mutatta meg, hogy minden tekintetben felér a híres angol rokonával.
A GONDOLKODÓ EMBER LAPJA VAJON MI LEHET EGY SIKERES KÉP TITKA?
TUDJ MEG MINDENT RÓLA!
Megjelent a Digitális Fotó Magazin különszáma

IPM www.interpressmagazin.hu
9FO80
RINT

Megvásárolható kizárólag a digitalstand.hu oldalon

 KÖSZÖNTŐ TUDTA-E?

SOSEM TUDHAT ELEGET

Tudja, hogy miről híres a Sebesség éjszakája? És
azt, hogyan lehet leszállás nélkül repülőt tankolni?
Van-e különbség a pingpong és az asztaltenisz kö-
zött? Esetleg gondolkodott-e már azon, hogyan
táplálkozik egy húsevő növény?
Negyedik lapszámunkban a már megszokott mó-
don olyan érdekességeknek eredtünk a nyomába,
amelyek nap mint nap felbukkanhatnak az embe-
rek gondolataiban, ám perceken belül el is illannak,
hiszen nem tudjuk rájuk választ, és nem is számí-
Varga Miklós
főszerkesztő tunk rá, hogy valaha megtudjuk. Pedig az ilyen el-
gondolkodtató kérdésekre gyakran meghökkentő
válaszokat kaphatunk. A határtalan emberi kíván-
csiságtól hajtva olyan apró titkokra derült fény, mint hogy egykor az alumíni-
um értékesebb volt, mint az arany, vagy hogy a Földnek nemcsak a mágneses
pólusai, de a forgástengelye is vándorol.
A kiadványban változatos témakörök – úgy, mint talál-
mányok, a természet és az emberi test, valamint más
egyéb izgalmas területek – illetve sudokuk és skandináv
rejtvények is várják a tudásra szomjazó olvasókat.
Végh Janka
Fotó: Fűrjes Viktória

Metykó Vivien
felelős szerkesztő
 Mit csinálnak A madarak
a szaturációs búvárok? tényleg nem érzik
a csípős ízt?

Hogyan táplálkozik
a vénusz légycsapója?

Melyik a világ legnagyobb

motorja?

FÖLDÜNK 6 ZENE 36
VILÁGŰR 16 NYELVÜNK 40
TALÁLMÁNYOK 24 TECHNOLÓGIA 44
KULTÚRA 30 REKORDOK 52

Főszerkesztő: Varga Miklós mail@holovm.hu

Felelős szerkesztő: Metykó Vivien vivien.metyko@interpressmagazin.hu
Szerkesztő: Végh Janka janka.vegh@mediacity.hu
Művészeti vezető: Takács Adrienne • Tördelés: Kiss Ilona, Sinka Andrea
Asszisztens: Nagyfi Renáta • Szakújságíró: Szita Péter

extra
Rejtvények: Károlyi Zsuzsanna rejtvény- és feladványkészítő • Sárdi Tibor
rejtvény- és feladványkészítő • Szetei Zsolt rejtvény- és feladványkészítő
Fotók: 123Rf
 TARTALOM TUDTA-E?

Miért jön vissza

a bumeráng?

Miért nem lépnek velünk

kapcsolatba az idegenek?

AZ EMBERI TEST 60 GASZTRONÓMIA 84

SPORT 66 TÖRTÉNELEM 88
TERMÉSZET 70 REJTVÉNYEK 15, 22, 35, 39, 50, 58, 64, 87
ÁLLATVILÁG 76 MEGFEJTÉSEK 98

Kiadó: MediaCity Kft. • Felelős kiadó: Varga Miklós ügyvezető

Szerkesztőségünk címe: 1053 Budapest, Kecskeméti u. 5. félemelet. Telefon: 225-2390, fax: 225-2399
Hirdetés: viktoria.orosz@mediacity.hu
Nyomás: Ipress Center CE Zrt., 2600 Vác, Nádas u. 8. • Felelős vezető: Borbás Gábor
Terjeszti a Lapker Zrt.
A szerkesztőségi anyagok vírusellenőrzését az ESET NOD32 Antivirus programmal végezzük, amelyet
a szoftver magyarországi forgalmazója, a Sicontact Kft. biztosít számunkra.
ISSN 2630-9823
TUDTA-E? FÖLDÜNK

ÉRKEZIK-E 2030-BAN ÚJABB JÉGKORSZAK?

Egyes elemzések szerint az alacsony naptevékenység miatt 2030-tól kis jégkorszak köszönt
majd a Földre, valójában azonban nincs sok esély erre.
Kis jégkorszaknak a nagyjából 1550 és 1740 közé eső időszakot szokták nevezni, amelyben szokatlanul hideg volt az időjárás. Lehetsé-
ges okként általában a Föld légkörében megnövekvő vulkáni hamu fényvisszaverő hatását és az alacsony mértékű naptevékenységet
szokták megjelölni. Egy 2015-ben publikált brit kutatás azt jelzi előre, hogy 2030-ban a naptevékenység olyan szintre csökkenhet,
amilyen utoljára a kis jégkorszak alatt volt. Az eredmény azonban nem vetít előre jelentős lehűlést, ugyanis a naptevékenység (pl. nap-
foltok száma) és a Föld felszíni hőmérséklete között nagyon gyenge az összefüggés, a globális felmelegedés pedig ennél jóval nagyobb
mértékben emeli a hőmérsékletet.

Melyik a világ legmélyebb lépcsős kútja?

Talán a legkülönösebb víznyerő helyek
az Indiában és Pakisztánban még ma is szép
számmal megtalálható lépcsős kutak,
amelyek pihenő- és közösségi helyként is
szolgáltak.

A legrégebbi lépcsős kutakat 200 és 400 között építet-

ték Indiában, hogy az aszályok idején is vízhez juthassa-
nak. A különleges, felülről lefelé szűkülő kialakításnak
és a lépcsőknek köszönhetően egyszerre többen is a
vízhez fértek, és hordhatták azt akár az állatok itatására,
akár öntözési célra. A leghíresebb és legmélyebb, ma is
meglévő kút a Chand Baori, amely India Rajasthan tar-
tományában található. A 800 körül épített kút belsejé-
ben 3500 lépcső vezet 13 emeleten át a 30 méteres
mélységben elhelyezkedő vízszinthez. A különösen ter-
méketlen Rajasthan tartományban létfontosságú volt, hogy a volt, mint a felszínen, így a kút nemcsak víznyerő helyként, ha-
kút minél több vizet megőrizzen még a legforróbb időszakok- nem a legforróbb órákban pihenőhelyként és közösségi térként
ban is. Lent, a vízszint közelében akár 5-6 fokkal is hűvösebb is szolgált.

6 IPMTudta-e?
Melyik a világ leghosszabb buszjárata?
Sokszor még a szomszédos
országokba is lehetetlenül
hosszúnak tűnik egy buszút,
Peruban azonban 6200 kilométert
is buszozhatunk átszállás nélkül,
egyetlen jegy megváltásával.

A perui Lima és a brazíliai Săo Paulo kö-

zött eddig is közlekedett buszjárat, ame-
lyen utazva elmondhatta magáról az em-
ber, hogy a Csendes-óceán partján szállt
buszra, és az Atlanti-óceán partján szállt
le róla, azonban az utazóközönség igé-
nyei alapján a járatot meghosszabbítot-
ták egészen Rio de Janeiróig, így kereken
6200 kilométeressé vált az útvonal.
A nagyjából 58 000 forintnak megfelelő
összegért 102 órán át buszozhatunk, ám
sok pihenőre senki se számítson, a járat
ugyanis naponta mindössze két tervezett
pihenőt tart. Az utazó cserébe jó áttekin-
tést kaphat a busz ablakából az Andokról
és az Amazonas vidékéről.

Miért van 9 fok a barlangokban?

Magyarországon szinte bármelyik barlangot látogatjuk meg,
egyik sem lesz hidegebb vagy melegebb, mint 9-10 Celsius fok.
Más országokban azonban vannak 15 vagy 20 fokos
barlangok is, de olyanok is, amelyekben 9 foknál is hidegebb van.

Vannak barlangok, melyeknek klímáját valamilyen különleges hatás határozza meg, például
egy termálvizes barlang melegebb, mint a környezetében a többi. Azonban a legtöbb magyar-
országi barlangban kevesebb, mint egy fok az évi hőingás, azaz bármikor is megyünk, 9 és 10
fok között lesz a hőmérséklet. Az amerikai Texasban azonban gyakran ennek a duplája a barlan-
gok hőmérséklete. Egy átlagos barlang hőmérséklete ugyanis szinte pontosan megegyezik az
adott régió éves középhőmérsékletével. Ez hazánk esetében 9,5 fok körül van, a sivatagos Te-
xasban azonban inkább 21 fok. A barlangot tartalmazó hegység hatalmas hőtároló tömege
ugyanis kiegyenlíti az éves hőingást, így a barlangokban (a bejárati régióit kivéve, ahol még
érvényesül a kinti hőmérsékletváltozás) különlegesen stabil a hőmérséklet.

IPMTudta-e? 7
TUDTA-E? FÖLDÜNK

Hogyan omlott össze

a płocki rádiótorony?
1974-ben a világ legmagasabb építménye
nem a megalomán Amerikában vagy
a hatalmas Szovjetunióban, hanem Lengyel-
országban épült fel. 1991-ben azonban egy
fatális hiba miatt összeomlott.
1970-ben kezdték építeni Łódź városához közel a monumen-
tális rádiótornyot, amelynek 646,38 méteres magasságát
nem a mérnöki nagyravágyás és nem is a szocializmus di-
csősége, hanem egy egyszerű műszaki paraméter indokol-
ta. A kisugározni tervezett hosszúhullámú sávban ugyanis
az adótorony méretének pontosan meg kell egyeznie az
adott hullámhosszal, esetleg annak a fele, negyede vagy
nyolcada lehet. A legjobb hatásfok teljes hullámú sugárzó-
val érhető el, majd a törtekben lefelé lépkedve, egyre csök-
ken a hatékonyság. A lengyel tervezők így a tervezett 227
kHz-es frekvencia hullámhosszának a felére méretezték a
torony magasságát. Az 1974-es átadáskor a torony a világ
legmagasabb építménye volt, megelőzve többek között a
híres Osztankinói Tévétornyot is. 1991. augusztus 8-án kö-
vetkezett be a katasztrófa, amikor a legfelső szinten a feszí-
tősodronyok cseréjekor hibát vétettek, így a torony először
meghajlott, majd teljesen összedőlt.

Hogy keresztezhet egy

házat egy autópálya?
Kivételesen nem egy tervezési vagy
kivitelezési bakiról van szó, hanem egy olyan
épületről, amelyet eleve úgy terveztek, hogy
három emeletén keresztülhalad egy autópálya
– természetesen Japánban.
Oszaka egyik zsúfolt városrészében az 1980-as évek nagy gazda-
sági felívelő időszakában minden létező helyre irodaépületeket és
utakat építettek. Egy ingatlanfejlesztő cég építési engedélykérel-
mét azonban azzal utasították vissza, hogy az adott területre már
autópályát terveztek. Nos, ők nem adták fel, a városvezetéssel és
az autópályafejlesztőkkel öt éven át egyeztettek és terveztek, míg
létrehozták a megoldást. Az épületet úgy építették meg, hogy az
5. és a 7. emelet között kaput alakítottak ki, amelyen áthaladhat az
épület szerkezetétől teljesen független autópályahíd. A liftekben
a 4. emeletet a 8. követi, az ott dolgozókat plusz szigetelés védi az
autók zajától, az autópálya-társaság pedig az út alatti földdarab
megvásárlása helyett három teljes emeletet bérel az irodaházban.
8 IPMTudta-e?
 A Tihanyi-félsziget valaha a déli parton volt?
Van olyan 17. századi térkép, amelyen
Tihany szigetként látható, másokon pedig
a déli parthoz tartozó félsziget. Rejtélyes föld-
mozgásról vagy térképészeti hibáról van szó?
A háttérben tévedések szerencsétlen sorozata áll, a félsziget ter-
mészetesen eredetileg is az északi parthoz kapcsolódott. Ahogy
G. Tóth László hidrobiológus a Balatonhoz kapcsolódó cikksoro-
zatában megfejtette, a hiba az 1500-as évek első felében került
a rendszerbe, amikor Lázár deák, Bakócz Tamás esztergomi érsek
titkára felmérte szinte a teljes országot és többezer térképszel-
vényt készített. Az eredeti térképeken vélhetően jól szerepelt a
IPMTudta-e? 9
félsziget, de Lázár deák halála után, amikor a térképet Bécsben
sajtó alá rendezték, összecserélhettek néhány szelvényt és Tiha-
nyt szigetként helyezték a tóba. A török kor nem kedvezett a jó
és pontos térképek készítésének, így ezt az eredeti térképet
pontosítgatták Bécsben az épp elérhető adatok alapján. Tihany-
ról pedig hírt kaptak, hogy az bizony nem sziget, hanem félszi-
get. A pontosítást elvégezték, de a déli parthoz csatolták. Több
mint száz évig ez a változat szolgált alapjául a frissebb kiadások-
nak és más térképeknek, így a híres Gerardus Mercator térképén
is így látható (képünkön). Az immár helyes pontosításra egé-
szen a törökök kiűzéséig kellett várni, az 1600-as évek végén
több más javítással együtt a Tihanyi-félsziget is a helyére került.
TUDTA-E? FÖLDÜNK

Hol van a legjobb

helyen
egy atombunker?
A hidegháborús őrület éveiben a lehető
legváratlanabb helyekre telepítettek
különleges bunkereket az egymással
szemben álló felek.

A nyugat-angliai Worcestershire-ben található Broad­-

way Tower igazi turistalátványosság, az 1798-ban
épült különleges alakú lakótorony népszerű cél-
pontja a különlegességekre vágyó tájképfotósok-
nak is. Ami azonban nem látszik a felszínről, hogy
nem messze tőle, a föld alatt egy különleges bun-
ker található, amely egy nukleáris háború esetén a
radioaktív szennyeződés mérésére szolgált. A civil
alapokon nyugvó Királyi Jelzőszolgálat a második
világháborúban még a berepülő bombázókat ész-
lelte, a hidegháborúban azonban már segítségükkel
alakították ki azt a hálózatot, amely mérte és feltér-
képezte volna az országot ért nukleáris sugárzást
egy esetleges atomháború esetén.
A Broadway Tower tövében épült bunker az 1950-es
évek végétől 1991-ig működött, két ember üzemel-
tette, akik akár három hétig is lent élhettek volna, és
küldhették volna a mérések eredményét. A bunker
különlegessége, hogy 1991 óta teljes felszerelésé-
vel maradt meg az oda látogató turisták legna-
gyobb örömére.

Mi van a tokiói repülőtér közepén?

Aki ránéz a Google Maps segítségével a tokiói Narita repülőtér műholdfotójára, érdekes dolgot lát.
Egy takaros farmot fóliasátrakkal és üvegházakkal.
A reptér egyik futópályáján nincs semmi különös, a legnagyobb repülőgépek számára is megfelelő 4000 méteres hosszúsággal
rendelkezik, a 2002-ben átadott másiknak azonban megépült az eleje és a vége is, középen azonban haszonnövények nőnek.
Az ott található farm ugyanis 15 földműves tulajdonában van, akiket eddig semmilyen módon nem sikerült rávenni, hogy adják
el földjüket a repülőtérnek. Az így mindössze 2500 méteres B futópálya alkalmatlan a legnagyobb gépek fogadására, ami a
2020-as tokiói olimpia közeledtével egyre égetőbb probléma. A kis gazdaságot immár minden irányból körülveszik a repülőtér
gurulóútjai, a farmerek pedig közvetlenül a fejük fölött elrepülő gépek zajában dolgoznak és az is kérdéses, hogy a repülőgépek haj-
tóműveinek égéstermékeiből mennyi landol a növényeken. Ennek ellenére a végsőkig kitartanak a földjük mellett. Azonban még
a repülőtér szempontjából sincs veszve semmi, a 15 tulajdonosból az eltelt évek alatt egyet már sikerült rábeszélni az eladásra.

10 IPMTudta-e?
 AZ ALUMÍNIUM IS
NEMESFÉM?
Kémiai értelemben az alumínium nem tekinthető
nemesfémnek, de volt egy időszak, amikor drágább volt
az ezüstnél és az aranynál is.
A fémek, nyersanyagok árát hagyományosan a ritkaságuk határozza meg, ez
azonban könnyen változhat. Bár az alumínium oxidját, sóit régóta ismerték
és használták, magát a fémet 1825-ben tudta először előállítani egy dán ve-
gyész, Hans Christian Ørsted. Az elkövetkező években másoknak is sikerült a
kísérlet, de a bonyolult folyamat miatt csak nagyon kis mennyiségű fémet
nyertek, ami ennek megfelelően nagyon-nagyon drága volt, kilónként több,
mint ezer dollárt adtak érte. A világ első 1 kg-os alumíniumtömbjét az 1855.
évi párizsi világkiállításon, zárt vitrinben mutatták be, az anyagból pedig ha-
marosan ékszereket és drága dísztárgyakat kezdtek készíteni. Olyannyira,
hogy a történet szerint Napóleon, aki egyébként hadászati céllal érdeklődött az
új fém iránt, olyan vacsorákat is tartott, amelyeken csak a legmagasabb rangú
vendégek kaptak alumínium evőeszközöket, a többiek kénytelenek voltak a
szokásos arany késekkel és villákkal enni. Az alumínium aranykora nem tar-
tott azonban sokáig, 1886-ban ugyanis egy amerikai és egy francia kémikus
is rájött, hogy elektrolízis segítségével olcsón és ipari mennyiségben lehet
alumíniumot előállítani, így az 1900-as századfordulóra a fém ára nagyjából
az ezredére esett vissza. Az alumínium történetének korai időszakát azon-
ban jól őrzi az 1848 és 1884 között épült Washington-emlékmű, amelynek a
csúcsa valójában egy 23 centiméter magas alumínium gúla, amely a kiönté-
sekor a legnagyobb egybefüggő alumíniumdarab volt az egész világon.

Miért vándorol a Föld forgástengelye?

Azt sokan tudják, hogy a Föld mágnese pólusai vándorolnak, azt azonban kevesebben, hogy bár
jóval kisebb mértékben, de a forgástengely is változik.
A Föld nem csak forog a képzeletbeli tengelye körül, hanem imbolyog is, ennek mérésére azonban csak nemrég vannak igazán
precíz módszerek. Míg a mágneses pólus akár több száz kilométert is arrébb vándorolhat, a forgástengelynél nagyjából évi 10-20
centiméteres mozgásról beszélhetünk. Ennek okaival kapcsolatban több elmélet is létezik, korábban ezt a jégtakarók változásaival
magyarázták, egy friss kutatás azonban India és a Kaszpi-tenger térségében keresi a magyarázatot. E területeken ugyanis jelen-
tősen csökkent a felszín alatti rétegek víztartalma és a számítások szerint a 45. szélességi kör környékén végbemenő folyamatok
jóval nagyobb hatással vannak a tengely mozgására, mint a nagyobb tömeget érintő, de a sarkok közelében fellépő változások.

IPMTudta-e? 11
TUDTA-E? FÖLDÜNK

MITŐL PÖTTYÖS
EGY KANADAI TÓ?
Osoyoos városánál, a kanadai Brit Columbiában található egy
nagyw kerek foltokkal borított tó, melyről első pillantásra azt
gondolhatnánk, valaki odafestette a hegyvidéki, erdős tájra.
Ez a csodálatos természeti jelenség minden nyáron előbukkan, amikor a tikkasztó
hőségben elpárolog az igen sekély tó vize. A Foltos-tó vagy más néven Pöttyös-tó
körülbelül 16 hektárnyi területe a zöld és a kék különböző árnyalataiban tündököl,
hiszen a tó után hátramaradt medrecskékben különböző ásványi anyagok hal-
mozódnak fel – többek között kalcium-, nátrium- és magnézium-szulfátok, de
nyomokban ezüst és titán is –, melyek megfestik a víz színét.
A nyár folyamán szüntelen változik a látkép, ahogyan a víz további párolgásával
az ásványi anyagok új színeket és formákat alkotnak a medrekben. Amikor a leg-
felső vízréteg teljesen eltűnik, a tómeder előbukkan, természetes ösvényeket
alkotva az ásványi anyagokkal telt mélyedések között. Sajnos nincs lehetőségünk
körbesétálni a medencéket, hiszen a tó el van zárva a látogatóktól, jelenleg az
okanagan nép tulajdonában áll. Az Okanagan-völgy bennszülött közössége Kli-
luknak nevezi a tavat, s az különleges, spirituális és történelmi jelentőséggel bír
számukra. Éppen ezért, a kizsákmányolásától félve, a tó védelmében vásárolták
vissza a területet 2001-ben, hiszen addig magántulajdonban állt.

12 IPMTudta-e?
Hol van
a világ vége?
A válasz persze az, hogy attól függ,
hogy honnan nézzük, mégis van
azonban egy jól meghatározott hely
a földön, ahonnan minden
reménytelenül messze van.
A Point Nemo (Nemo-pont) a Csendes-óceán
közepén található. Ez az a hely a bolygón, ame-
lyik a lehető legmesszebb esik bármely száraz-
földtől. Azaz innen bármerre is indulunk, 2688
kilométeres sugarú körben nem találunk egyet-
len apró szigetet sem, embert is csak akkor, ha
épp arra vetődik egy hajón. A pontot egyébként 1992-ben hatá- kárt tehessenek bárkiben vagy bármiben. Itt nyugszik nagyjából
rozta meg egy kutató egy számítógépes program segítségével és 4000 méteres mélységben a MIR űrállomás maradéka is. Ha valaki
nevezte el Nemonak, amely egyszerre jelent a latin nyelvekben épp a Nemo-ponton tartózkodik, nem csak azért érdemes felfelé
senkit és utal Nemo-kapitányra. A területet egyébként nevezik figyelnie, nehogy ráessen egy használt műhold, hanem azért is,
űrhajótemetőnek is, ugyanis a világűrből a földre visszairányított mert könnyen előfordulhat, hogy hozzá legközelebbi embertársai
elhasznált eszközök ezt a helyet veszik célba, mert itt a legkisebb azok az űrhajósok, akik alig 400 kilométerre a feje fölött haladnak
az esélye, hogy a légkörben való elégés után megmaradó darabok el éppen a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén.

Mi bocsátja ki
a legtöbb
szén-dioxidot?
Sokan a közlekedést tekintik az egyik fő
kibocsátónak, a háztartások azonban majdnem
kétszer annyi szén-dioxidért felelősek.
A tavalyi adatok szerint Európa teljes szén-dioxid-kibocsátásá-
nak 31 százalékáért az energiaipar felelős, ide tartoznak például
az elektromos áramot előállító, fosszilis energiahordozókat (szén,
földgáz) felhasználó erőművek is. A második és harmadik he-
lyen 22-22 százalékkal az ipari gyártás és a háztartások állnak.
Az utóbbiaknál a téli fűtéshez tartozó kibocsátás mellett a nyári
hűtést is beleszámolták. Csak negyedik a sorban 12 százalékkal
a közlekedéshez és raktározáshoz kapcsolódó kibocsátás, a ma-
radék 13 százalékért pedig vegyesen felel többek között az épí-
tőipar, a mezőgazdaság, a bányászat vagy az ivóvíz-előállítás.

IPMTudta-e? 13
TUDTA-E? FÖLDÜNK

Hol van a senki szigete?

Sokan gondolják úgy, hogy az Aranyemberben
leírt Senki szigetét Jókai Mór a Duna akkor
még létező Ada Kaleh nevű szigetéről mintázta.
Ez volt talán a legérdekesebb dunai sziget
egészen 1972-ig, amikor örökre a víz alá került.
A kicsivel Orsova alatt lévő, kevesebb, mint két kilométer hos�-
szúságú sziget a török korban hét alkalommal is gazdát cserélt
a törökök és az osztrákok közötti harcokban, a szigeten élő tö-
rököknek azonban az 1878-as berlini kongresszus után a szultán
kérésére a monarchia autonómiát, adó- és vámmentességet
biztosított és nem kellett katonákat állítaniuk sem. A nagyjá-
ból ezer fős, főként földművelésből és az ideális elhelyezkedés
miatt kereskedelemből és csempészetből élő virágzó török
közösséget végül 1913-ban vonták a magyar közigazgatás alá.
1916-ban kis időre románok foglalták el, majd az osztrák-ma-
gyar seregek vissza, a monarchia megszűnésekor Romániához
került. Az akkor törökök, magyarok és németek által lakott és
az általuk csak földi paradicsomnak nevezett sziget sorsát a
Vaskapu I erőmű építése pecsételte meg. 1971-től kezdve a
sziget épületeit lerombolták, a régészetileg értékesnek gondolt
épületeket a Simian-szigetre telepítették át és itt adtak volna
otthont a kitelepített lakosságnak is, akik azonban inkább Török-
országba vagy a román–bolgár határon található Dobrudzsába
települtek át. 1972-ben az erőmű beüzemelésekor a sziget vég-
leg eltűnt a Dunáról. Az egykori sziget és a rajta található város
romjai azért időnként megmutatják magukat, még ha csak
részben is. A nagyobb árvizek előtt ugyanis leengedik az erőmű
víztározóját, és az ilyenkor láthatóvá váló szigethez rendre sok
egykori lakos zarándokol el.

Melyik a második legkeményebb anyag?

Azt mindenki tudja, hogy a világ legkeményebb anyaga a gyémánt, de mi jön közvetlenül utána?
Az ásványokat rangsoroló Mohs-féle keménységi skálán a gyémánt mögött a korund található, az először 1917-ben előállított kü-
lönleges kerámia, a wolfram-karbid azonban kicsivel keményebb korundnál, és ma már elképzelhetetlen lenne nélküle az élet, nem
csak az iparban, hanem a mindennapokban is. Aki fúrt már falat, az tudja is, hogy miért. Wolfram-karbid az egyik alapanyaga a fal-
fúrók hegyében található kis betétnek, amely könnyedén zúzza porrá a betont is, egy megfelelő fúrógép segítségével. A nálunk csak
vídiaként és vídiabetétes fúróként ismert eszköz neve a német Widia szóból ered, ami nem más, mint egy szóösszevonásból szár-
mazó márkanév. A Krupp cég ugyanis az 1920-as években készítette el a volfrám- és titán-karbidból álló ötvözetét, amelyet úgy
reklámozott, hogy kemény mint a gyémánt, (vagyis Wie Diamant), ebből született a Widia név, amit 1933-ban le is védettek. Ma
számtalan, különleges igénybevételnek kitett forgácsolószerszámban használnak wolfram-karbid alapú betéteket. Az pedig, hogy
a gyémánt lenne a világ legkeményebb anyaga, már nem igaz. 2009-ben egy japán egyetemen két különösen ritka, természetes
ásványt vizsgáltak meg. A wurtzit-bórnitrid és a lonsdaleit is keményebbnek bizonyult, mint a gyémánt, de mivel mindkettő különösen
ritka, és egyik sem különösebben szép, sem az ékszeriparban, sem a szerszámgyártásban nem okoznak különösebb változást.

14 IPMTudta-e?
 SZAMURÁJ SUDOKU
A szamuráj sudoku öt darab, egymást át­fe­dő klasszikus sudoku feladványt tartalmaz.
Oldja meg a feladványokat úgy, hogy vala­mennyi sorban, oszlopban, vastag vo­nallal határolt
négyzetben az egyes számjegyek csak egyszer szerepelhetnek!
A megfejtéseket a 98. oldalon találja.

IPMTudta-e? 15
TUDTA-E? VILÁGŰR

MIÉRT NEM LÉPNEK VELÜNK KAPCSOLATBA AZ

IDEGENEK?

Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy ha léteznek nálunk fejlettebb életformák a galaxisunkban,
akkor miért nem léptek még kapcsolatba velünk.
Az nagyjából tényként kezelhető, hogy rengeteg olyan bolygó van a galaxisunkban, amely hasonlít a Földhöz, és az sem elhanyagolható
valószínűségű, hogy van olyan, amelyen létrejött valamilyen értelmes életforma. Igazából nagyobb a valószínűsége annak, hogy vannak
rajtunk kívül értelmes lények az univerzumban, mint hogy nincsenek. De az égető kérdésre, hogy vajon miért nem léptek még kapcsolatba
velünk, nem nagyon tudnak a tudósok választ adni. Egy amerikai kutató, Evan Solomonides publikálta az elméletét, amely szerint nagyjából
1500 év múlva érdemes majd várni az első reakciókat. Ugyanis számításai szerint legalább a Tejút bolygórendszereinek a felét el kell érniük
az általunk kibocsátott rádióhullámoknak, hogy biztosan egy értelmes civilizációra akadjanak, amely képes dekódolni és értelmezni a jele-
ket, márpedig rádióhullámokat alig néhány évtizede bocsátunk ki, a galaxis felét pedig nagyjából 1500 év múlva érik el ezek a hullámok. Az
első rádiójeleink, jelesül az 1910-es, 1920-as évek sercegő hangú rádióműsorai, még csak 80 fényévre jutottak a Napunktól, néhány ezer
csillagot érintve, így a Tejút 200-400 milliárd csillagát figyelembe véve nem meglepő, hogy még nem válaszolt senki.

Meddig tart beöltözni egy űrsétához?

Csak a sci-fi filmekben fordul elő, hogy az űrhajósok gyorsan beleugranak egy űrruhába és máris
kint vannak az űrállomás vagy űrhajó mellett. A valóságban több óráig is eltart a folyamat.
A NASA által jelenleg használt, még 1982-ben kifejlesztett EMU (Extravehicular Mobility Unit) nevű űrruha felvétele nagyjából 45 percig
tart, ez azonban nem jelenti azt, hogy az öltözés után máris ki lehet menni a világűrbe. Szükség van még egy akár több óráig is eltartó
folyamatra, amelynek során az űrhajósok tiszta oxigént lélegeznek be, hogy kiürüljön a vérükben oldott nitrogén. Erre azért van szükség,
hogy egy esetleges dekompresszió során elkerüljék a keszonbetegséget azaz azt, hogy a kisebb nyomás hatására a vérben oldott nitro-
gén buborékok formájában kiváljon és elzárja sejtek oxigénellátását. Ez ugyanis enyhébb esetben csak szédülést és eszméletvesztést,
súlyosabb esetben halált okoz. Ha azonban már mindennel elkészültek, akkor az űrruha akár hosszabb kint tartózkodásra is alkalmas, a
jelenlegi űrséta rekord ugyanis csaknem 9 órás és Susan J. Helms, illetve James S. Voss nevéhez fűződik.

16 IPMTudta-e?
Mennyi sugárzás éri az űrhajósokat?
A hosszú távú űrutazás egyik legfőbb nehézsége az űrhajósokat érő sugárzás. Ez a
hatás a mai küldetéseknél sem hanyagolható el.
Ahogy távolodunk a felszíntől, egyre kevésbé véd minket a föld mágneses mezeje a napból és a naprend-
szerünkön kívülről érkező káros sugárzástól. Az űrhajók és űrállomások viszonylag vékony fala csak rész-
ben, és nem minden sugárzással szemben nyújt védelmet, így az űrhajósok jóval magasabb sugárter-
helésnek vannak kitéve, mint a földi emberek. Itt a felszínen nagyjából 3-6 mSv (milli Sievert) dózist
kapunk évente, a legkisebb bizonyítottan rákkeltő szint pedig nagyjából 100 mSv/év. Egy féléves kül-
detés a Nemzetközi Űrállomáson nagyjából 75 mSv-et jelet, egy jövőbeli marsi utazás pedig nem áll
meg 300 mSv alatt. Egy erős napvihar persze okozhat a szokásosnál nagyobb sugárzást, ilyenkor az
űrállomáson tartózkodó űrhajósokat arra utasítják, hogy menjenek a jobban árnyékoló, vastagabb falú
modulokba, mint amilyen az amerikai Destiny labor vagy az orosz Zvezda szervizmodul. 2006 decemberé-
ben például olyan erős napkitörést észleltek, hogy az ISS-en tartózkodókat és az éppen a szintén a világűrben
lévő űrsikló személyzetét is arra kérték, hogy éjszaka aludjanak járművük legvédettebb helyén. Minden óvintézke-
dés ellenére az űrhajósok körében kimutathatóan magasabb a daganatos betegségek kialakulásának esélye.

MELYIK VOLT A MARS ELSŐ MŰHOLDJA?

1971 májusában indították útnak a Mariner-9-et,
amely az első műhold volt, amelyik egy másik bolygó
körül állt pályára.
A Mariner-program feladata a Naprendszer bolygóinak kutatása
volt, 1962 és 1973 között összesen 10 űrszonda indult a Vénusz, a
Mars és a Merkúr felé. A legtöbb szondából kettőt indítottak útnak
néhány napos eltéréssel, hogy egy esetleges meghibásodás miatt
se kerüljön veszélybe a tudományos program, ugyanis a szomszé-
dos bolygók elérésére csak meghatározott időablakokban tör-
tént indítás esetén van lehetőség. Az elővigyázatosság
indokolt volt, ugyanis három indítás is sikertelen
volt. Bár a program korábbi szondái is meg-
közelítették a Marsot, azok csak elre-
pültek mellette, az első, amely
legközelebbi bolygószomszé-
dunk körül pályára is állt, a Ma-
riner-9 volt. Nagyjából egyéves
működése során számtalan tudományos adatot
küldött a Mars légköréről, és több mint 7000 fényképet, amelyek alapján
az első részletes Mars-térképek is készültek. 1972 októberében küldetése
végeztével működését kikapcsolták, de még ma is a Mars körül kering. Az
554 millió dollár költségű Mariner-program összességében sikeres volt és
számos rekordot állított fel, szondáihoz fűződik többek között az első
bolygó melletti elrepülés, az első, másik bolygóról készített fénykép, az el-
ső műhold, amely egy másik bolygó körül állt pályára vagy az első gravitá-
ciós hintamanőver végrehajtása is.

IPMTudta-e? 17
TUDTA-E? VILÁGŰR

Miért nem látni szabad szemmel

a Tejutat?
Valójában szabad szemmel is lehet látni a Tejutat, csak nem mindegy, hogy
honnan, és hogy mikor nézzük.
Saját galaxisunkban nagyjából 200-400 milliárd csillag található, amelyek mind fényt bocsátanak ki.
Mi azonban nem vagyunk túlzottan jó helyen a megfigyeléshez. Napunk az egyik spirálkarban, a kö-
zépponttól meglehetősen távol helyezkedik el, így a galaxisban található csillagközi por elég nagy
területen gyengíti a fényét vagy takarja el a látnivalókat. Ettől azonban még látható lenne egy felhő-
mentes éjszakán, de a nagyvárosokból és azok közeléből nézve nincs sok esélyünk. Az éjszakai világí-
tás fényei a levegőben lebegő porról és páráról visszaverődve fényes, sárgás burkot képeznek a váro-
sok fölé, amelyen keresztül csak a legerősebb fényű csillagok láthatók. Az éjszakai égbolton sokszor
szinte vakító fénnyel ragyogó Hold is megnehezítheti az észlelését. Ha kíváncsiak vagyunk, hogyan is
néz ki valójában galaxisunk, válasszunk egy vidéki, nagyvárosoktól a lehető legmesszebb lévő, de
még a kis falvaktól is távoli helyet. A városi látványhoz képest megdöbbentő lesz a különbség. Aki
azonban nem szeretne egy elhagyatott helyen magában éjszakázni, felkeresheti a Zselici Csillagpar-
kot, amely 2009-ben Európában az elsők között nyerte el a Nemzetközi Csillagoségbolt-park címet,
amely garantálja a fényszennyezésmentes körülményeket. Az itt láthatóhoz hasonló látványos kép
azonban csak fényképezőgéppel készíthető, ahhoz ugyanis, hogy ilyen részletességgel táruljon fel a
galaxisunk, a szemünknél jóval érzékenyebb fényképezőgép-szenzorra van szükség.

18 IPMTudta-e?
Ki írta a Holdra szállás
szoftverét?
Az Apollo-program az emberiség egyik legnagyobb vállalkozása
volt; a holdkomp szoftverét az egyik leghíresebb női programozó,
Margaret Hamilton készítette.
A holdra szállás sikeréhez elengedhetetlenek voltak az informatika hőskorszakának
kezdetleges számítógépei és szoftverei, amelyek fejlesztésében talán a matemati-
kus-programozó Margaret Hamilton kapta a legfontosabb szerepet. Az 1936-ban szüle-
tett matematikus az MIT-n dolgozva kezdett az Apollo-űrhajók és a holdkompok szoft-
vereivel foglalkozni, ahol hamar kiderült, hogy kevés korábbi tapasztalat van a biztonság szempontjából ennyire kritikus rendszerek fejlesztésé-
ben. Így Hamilton többek között olyan, ma már természetesnek számító módszer alapjait dolgozta ki vagy fejlesztette tovább, mint a hibakeze-
lés, priorizálás vagy a végponttól végpontig terjedő tesztelés. Az ő keze munkája dolgozott az Apollo-11 leszállásakor a holdkomp számítógé-
pében is, amikor egy kapcsoló hibás beállítása miatt a leszállás előtt mindössze három perccel a központi számítógép túlterhelődött adatokkal,
és hibajelzést adott. Azonban pont a körültekintő programozás következtében a számítógép képes volt különbséget tenni a fontos és a kevésbé
fontos beérkező adatok között, így nem fordított értékes erőforrásokat a kevésbé fontos feladatra, megelőzve ezzel az összeomlást és a leszállás
meghiúsulását. A földi irányítás szakértői így azonnal jelezhették az űrhajósoknak, hogy a hiba nem kritikus, és nem igényel beavatkozást, az
Apollo-11 pedig leszállhatott a Holdon. Hamilton később saját céget alapított, amely pont a szoftverek hibakezelésének fejlesztésével és a hiba-
tűrő rendszerek kialakításával foglalkozott. A képen Hamilton mellett egy adag kinyomtatott Apollo-programkód látható.

MIT MÉR A TORINO-SKÁLA?

1999-ben egy torinói csillagászati konferencián
fogadták el a résztvevők azt a skálát, amely a Föld
közelében elhaladó objektumok veszélyeit írja le.
A 10-es szám már a végzetes becsapódást jelöli
rajta.
A földközelben elhaladó objektumok pontos megfigyelése vi-
szonylag új dolog, nem is véletlen, hogy először 1995-ben mu-
tattak be olyan osztályozást, amely veszélyességük alapján
rangsorolja őket. A továbbfejlesztett és ma is használt skála 0
fokozatával a földet biztosan el nem találó vagy a légkörben elé-
gő apró objektumokat jelölik. Az 1-es zöld fokozat veszélytelen
földközeli elhaladást, a 2 és 4 közötti citromsárga fokozatok pe-
dig 1% körüli becsapódási valószínűséget írnak le. Az 5 és a 7
közötti narancssárga szintek már veszélyesnek minősítik az ob-
jektumot, a becsapódás ténye azonban még ezeken a szinteken
sem biztos. A 8 és a 10 közötti vörös fokozatoknál már biztosra
vehető a becsapódás, a különbség a pusztítás mértékében van.
A skála legfelső foka olyan becsapódást ír le, amely súlyosan
vagy végzetesen veszélyezteti a jelenlegi civilizációnkat. A jó hír
az, hogy az eddigi megfigyelések a legtöbbször 1-es veszélyes-
ségű aszteroidákat derítettek fel, amelyeket a pontosabb méré-
sek után 0-s szintre minősítettek vissza. A rekorder a 270 méte-
res, eredetileg 2-es, majd 4-esre emelt veszélyességű 99942
Apophis nevű kisbolygó, amely 2036-ban halad majd el boly-
gónk mellett. A 2004-es felfedezése óta elvégzett pontos megfi-
gyelések és mérések szerint azonban a találkozás esélye mini-
mális, így veszélyességét 0 szintűre minősítették vissza.

IPMTudta-e? 19
TUDTA-E? VILÁGŰR

Miért szerelnek óriástávcsövet egy repülőre?

A NASA rendelkezik egy különleges repülőgéppel, amelybe egy 2,5 méteres óriástávcsövet építettek.
A SOFIA névre hallgató repülő egy Boeing 747-es alapjaira épül, de a szériaváltozatoknál jóval rövidebb. Így is elegendő hely van
benne egy különleges infravörös tartományú távcsőnek, amellyel csillagászati megfigyeléseket végeznek. A repülő távcső átme-
net a földre telepített és az űrtávcsövek között. Bár jóval kisebbnek és könnyebbnek kell lennie, mint a földi típusok, mégis jelen-
tősen olcsóbb és rugalmasabban üzemeltethető, mint bármilyen űreszköz. Az infravörös tartományban, amelyben például boly-
gók kialakulását vagy a csillagközi port kutatják, a föld légkörének nedvességtartalma csaknem lehetetlenné teszi a jó minőségű
fotózást és a pontos megfigyelést. A felszínről így meglehetősen behatároltak a lehetőségek. Az akár 14 kilométeres magasság-
ban haladó repülő azonban a légköri pára legnagyobb részét maga alatt hagyja, így majdnem olyan jó minőségű felvételeket
készíthet, mint egy űrteleszkóp. A repülőkről végzett infravörös csillagászati kutatás azonban nem új dolog, először 1965-ben
végeztek ilyen kísérletet, és a jó eredmények alapján azóta több ilyen kutatási programot is végrehajtottak.
A SOFIA először 2009-ben repült, és 2010 végétől lát el rendszeres kutatási feladatokat. A program érde-
kessége, hogy a kezdetektől fogva úgy tervezték, hogy oktatási feladatokat is elláthasson. Tervezett
húszéves életciklusa alatt több mint ezer tanár, oktató, tudományos ismeretterjesztéssel foglalkozó
munkatárs vehet részt a repüléseken, hogy a tapasztalatokat munkájuk során megoszthassák a
tanítványokkal.

Hányadik kísérletre sikerült leszállni a Holdon?

Több mint 50 éve, 1966. február 3-án először hajtott végre sima leszállást ember alkotta űreszköz egy másik
égitest felszínén. Az űreszköz a Luna–9 űrszonda, az égitest a Hold volt.
A szovjetek 1955-ben indították el holdkutató programjukat, amelynek végső célja egy ember Holdra
szállása lett volna. Az első szonda 1958-ban indult útnak egy átalakított R-7 interkontinentális balliszti-
kus rakétával, de az indítás után 93 másodperccel felrobbant. Mivel a szovjetek számozási rendszerében
csak a sikeres kísérletek kaptak publikus sorszámot, a történelmi leszállást végrehajtó Luna–9 nem a ki-
lencedik, hanem a huszadik útnak indított holdszonda volt, igaz, előtte a végleges számozást kapó szon-
dák már megközelítették és lefotózták a Holdat, illetve tervezett módon becsapódtak a felszínébe.
A Luna–9 háromnapos és hétórás útja végén biztonságos landolást hajtott végre a Holdon, és megvála-
szolta például azokat a kérdéseket, hogy az égitest felszínét vajon vastag, puha porréteg borítja-e (nem),
van-e a Holdnak számottevő mágneses tere (nincs), lehetséges-e egy súlyosabb űreszköz biztonságos
leszállása is (igen). A leszállóegység 75 órán át működött és küldött mérési adatokat, fotókat és panorá-
maképeket a felszínről. A Luna-program része lett volna később egy mini atomtöltet felrobbantása is,
amellyel a Holdfelszín struktúráit vizsgálták volna, de erre szerencsére nem került sor. A Luna–16 ugyan
1970-ben anyagmintát hozott vissza a Földre, a Luna–17 pedig még abban az évben holdjáró robotot
jutatott a felszínre, de akkorra az amerikaiak már végrehajtották az emberes holdraszállásukat. Így a
szovjet vezetés számára már kevésbé volt érdekes a Hold-kutatás, így a Luna-program keretében utoljá-
ra 1976-ban indítottak szondát, majd törölték a programot, és inkább a huzamosabb emberi űrben tar-
tózkodásra alkalmas Szaljut, majd később a Mir űrállomás fejlesztésére koncentráltak.

20 IPMTudta-e?
 HÁNY BOLYGÓJA VAN A NAPRENDSZERNEK?
Sokan azonnal rávágják, hogy kilenc, fel is
sorolva őket, mások nyolcat mondanának,
tekintve, hogy a Plútót egy ideje már nem
soroljuk ide. A válasz azonban nem ilyen
egyszerű.
Az először, még távcső nélkül felfedezett bolygók (Merkúr, Vé-
nusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz) az ókorban kapták nevüket, a táv­
cső feltalálása után 1781-ben az Uránusz, 1856-ban pedig a Nep-
tunusz csatlakozott a sorhoz. A csillagászok sejtettek azonban
egy kilencedik bolygót is, amelynek jelenlétére a Neptunusz és az
Uránusz pályaeltéréseiből következtettek. A viszonylag kis mére-
tű, önálló fénnyel nem rendelkező égitestek megtalálása azon-
ban nem egyszerű. Több csillagász szentelt éveket a feladatnak,
végül is az amerikai Clyde W. Tombaugh járt sikerrel 1930-ban,
akit kifejezetten azért vettek fel az arizonai Lowell Obszervatóri-
umba, hogy megtalálja a titokzatos bolygót. A Plútó helyzete 75
évvel később, 2005-ben vált kétségessé. Felfedeztek ugyanis egy,
a hozzá hasonlóan a Neptunuszon túl keringő, de nagyjából 2700
kilométer átmérőjű másik égitestet. Tekintve, hogy ez nagyobb
volt, mint a Plútó, sokan azonnal Naprendszer tizedik bolygójá-
IPMTudta-e? 21
nak tekintették, mások azonban inkább a Plútótól is elvették vol-
na a bolygó besorolást. Parázs vita kezdődött, az új bolygót pedig
ennek megfelelően Erisnek nevezték el a viszályt szító görög is-
tennő után. Az Eris azonban nem volt az egyetlen, 2003-ban és
2005-ben több hasonló objektumot is felfedeztek, amelyek szin-
tén a nap körül keringenek, kőzetből és jégből állnak, nagyobbak,
mint egy aszteroida, de némileg kisebbek, mint akár az Eris, akár
a Plútó. Ideje volt újragondolni a naprendszer fogalmait, amire
2006-ban a Nemzetközi Csillagászati Unió kongresszusán került
sor. Megalkották a törpebolygók fogalmát, amelybe a Plútó és az
Eris mellett a Ceres, a Haumea és a Makemake került. A Plútó
azonban nem az egyedüli visszaminősített bolygó ebben a társa-
ságban. Az 1801-ben felfedezett Cerest is bolygónak tekintették
nagyjából az 1850-es évekig, majd aszteroidává minősítették,
míg 2006-ban végre elnyerte az őt megillető helyét a törpeboly-
gók kategóriájában. Ezzel együtt mondható, hogy naprendszer-
ben nyolc bolygó van és jelenleg öt törpebolygó. Azért csak je-
lenleg, mert a Kuiper-öv és az annál távolabbi területek részlete-
sebb vizsgálatával akár ezres nagyságrendben is kerülhetnek
még elő olyan égitestek, amelyek illeszkednek a törpebolygók
közé.
 TUDTA-E?
Milyen találmányt írt le 1936-ban Tihanyi Kálmán?
(A megfejtést a 98. oldalon találja.)

22 IPMTudta-e?
 A Nébih termékteszt oldala

Tudta, hogy a Szupermenta

rendszeresen jelentkezik
termékteszt eredményekkel?
KOMPLEX VIZSGÁLATI EREDMÉNYEKET KÖZÖL
hivatalosan, első kézből

VIZSGÁLJA A TERMÉKEKET
hatósági, laboratóriumi és kedveltségi szempontból

FELHÍVJA A FIGYELMET
a minőségre és a tudatos vásárlásra

KÖZÉPPONTBAN A MINŐSÉG
www.szupermenta.hu
www.facebook.com/szupermenta
@szupermenta
www.youtube.com/nebihvideok
TUDTA-E? TALÁLMÁNYOK

Kik adták az életüket a találmányukért?

A műszaki-tudományos világban sajnos nem ritka,
hogy a kutató vagy feltaláló az életével fizet az általa
feltalált vagy felfedezett dolgokért.
Talán a legtöbb áldozattal a repülés korai időszaka járt, számos
kísérletező konstruktőr lelte halálát az általa tervezett szerkezet-
ben. Az egyik legismertebb ilyen esemény Franz Reichelt nevéhez
fűződik, aki egy olyan ejtőernyő kidolgozásán fáradozott, amely-
nek pont a bajba jutott pilóták megmentése lett volna a feladata.
Találmányával 1912. február 4-én mászott fel az Eiffel-toronyra, és
ugrott le 60 méter magasból, majd a földnek csapódva azonnal
meghalt. Végzetes kísérletét filmfelvétel is megőrizte az utókor-
nak. Nem az akkor még nem is létező pilótáknak, hanem az elté-
vedt hajósoknak akart segítséget nyújtani Henry Winstanley an-
gol festő és feltaláló, aki a Plymouthhoz közeli Eddystone-sziklára
épített 1696-ban olyan világítótornyot, amely bármilyen nagy vi-
harnak ellenáll. A torony ötéves működése során nem is történt
hajótörés a híresen veszélyes környéken, 1703-ban azonban egy
olyan nagy vihar tombolt, amely romba döntötte a tornyot, maga
alá temetve az épp javítási munkálatokat végző Winstanley-t.
A fehérorosz Alekszandr Bogdanov a betegeken akart segíteni, a
vérátömlesztés egyik úttörőjeként és a világ első transzfúziós in-
tézetének alapítójaként elsősorban saját magán végzett kísérle-
teket. Állítólag az örök fiatalság titkát is meg akarta fejteni, amely-
hez 12 vérátömlesztést végzett magán, ám az utolsóba belehalt.
A legismertebb és kétségkívül a legnagyobb tudományos ered-
ményt felmutató tudós azonban a kétszeres Nobel-díjas Marie
Curie volt, akit radioaktivitással kapcsolatos kutatásai során olyan
sok sugárzás ért, hogy 67 éves korában csontvelő-elégtelenség
következtében meghalt. Akkoriban még semmit sem tudtak a ra-
dioaktív sugárzás élettani hatásairól, így fordulhatott elő, hogy
Curie rendszeresen hordott a zsebében rádiumot, eredeti feljegy-
zéseit és hagyatékát ma is csak védőöltözetben ajánlatos tanul-
mányozni.

MIÓTA LÉTEZIK TERMOÜVEG?

Egy mai ablak már elképzelhetetlen két- vagy háromrétegű üvegezés
nélkül, maga a találmány azonban már 1865 óta létezik.
A dupla ablakozás nem új dolog, a két ablakréteg közé szorított levegő remek hőszigetelő tu-
lajdonsága már régóta ismert. Sok helyen az eredetileg egyrétegű ablakok elé is plusz üvegré-
teget szereltek fel télire, ez azonban kényelmetlen és munkaigényes művelet volt. Erre a prob-
lémára talált megoldást egy Thomas Stetson nevű amerikai feltaláló, aki 1865-ben nyújtott be
szabadalmat két, egymáshoz közel elhelyezett és a szélüknél összeragasztott üvegből álló ab-
lakra. A találmány az 1930-as évekre vált gyártáséretté, széles körben 1944-től lehetett megvá-
sárolni Thermopane márkanév alatt. A mai termoüvegeknél már tudományos módon megha-
tározott távolságban található egymás mellett két vagy három üveglap, köztük levegő helyett
valamilyen nemesgáz található, amely tovább javítja a hőszigetelő képességet.

24 IPMTudta-e?
MITŐL MOLOTOV A KOKTÉL?
A világon mindenhol ismerik, többek között az
1956-os utcai harcokban is használták és akár
egy harckocsit is le lehet vele győzni. Miért
Molotovról nevezték el?
Gyúlékony folyadékkal töltött üvegek használatát először a spa-
nyol polgárháborúban dokumentálták, de lehet, hogy a mód-
szer már korábban is ismert volt. Mindenesetre ekkor derült
ki, hogy harckocsik ellen jól használható. Amikor a gyúlékony
folyadékkal töltött, kívül meggyújtott üveg széttörik a harc-
kocsin, a lángoló anyag könnyen befolyik a motorba vagy a
belső térbe, mozgásképtelenné téve a járművet – az akkori
tankok ugyanis nem voltak még hermetikusan szigetelve.
Tömegesen a finnországi 1939-es téli háborúban is használták,
mai nevét is itt kapta. A finnek bombázásról ugyanis a szovjet
propaganda azt állította, hogy a gépeik valójában élelmiszert dob- született az elnevezés, amely szerint a piknikkosarakért cserébe ők
nak le, a finnek így a szovjet külügyminiszter után el is nevezték a koktélt kínálnak Molotovnak. Az ezt követő konfliktusok utcai harca-
bombákat Molotov piknikkosaraknak. A páncéltörő eszközökkel iba már Molotov-koktélként bevonuló fegyverrel közben kikísérle-
rosszul álló finn hadsereg eközben tömegesen alkalmazta a gyúl- tezték, hogy akkor a legjobb a hatása, ha benzint és gázolajat kever-
ékony folyadékkel töltött üvegeket a szovjet páncélosok ellen, ekkor nek össze megfelelő arányban.

Ki találta
fel a légzsákot?
Ma már szinte elképzelhetetlen egy új autó
légzsákok nélkül, a legbiztonságosabb model-
lekben akár tíznél is több található az utastér
különböző részein.
Először 1951-ben adtak be szabadalmat autóban alkalmazha-
tó légzsákra, furcsa módon ugyanabban az évben a német
Walter Linderer és az amerikai John W. Hetrick fejéből is kipat-
tant az ötlet. Mindkét mérnök megoldásában sűrített levegő-
vel történt volna a légzsák felfújása, a kísérletek azonban kimutat-
ták, hogy így nem lehet elég gyorsan feltölteni őket ahhoz, hogy
megfelelő biztonságot adjanak. Nem találtak megfelelően gyors
és megbízható megoldást az ütközés érzékelésére sem. 1967-ig
nem is történt jelentős előrelépés a témában, ekkor azonban az
amerikai Allen K. Breed egy apró csőbe helyezett mágnes és egy
acélgolyó segítségével megoldotta a megfelelően gyors és meg-
bízható ütközésérzékelést, és a korábbi sűrített levegős feltöltés
helyett kémiai gázfejlesztést alkalmazott nátrium-azid segítségé-
vel. Az ő légzsákja már az ütközést követő 30. milliszekundumra
felfúvódott. Az 1970-es évek közepén már lehetett autót rendelni
Amerikában légzsákkal, de eleinte elenyésző volt az érdeklődés
iránta. Európában a Mercedes kínált az elsők között szériamodell-
jéhez légzsákopciót 1981-ben, az évtized végén pedig az első
olyan autók is legördültek a gyártósorokról, amelyekben a bizton-
sági fejlesztés már szériafelszerelésként volt jelen, immár az utas
oldalán is. A légzsák (a biztonsági övvel együtt használva) látvá-
nyos mértékben csökkentette az ütközések során előforduló sérü-
lések számát és súlyosságát, már ha megfelelően működött. Az
autóipar eddigi legnagyobb biztonsági visszahívása az indiai Taka-
ta nevű légzsákgyártó hibás terméke miatt történt. Az érintett pat-
ronok ahelyett, hogy felfújnák a légzsákot, esetenként nagyobb
erővel robbannak fel, így nemcsak hogy nem védenek az ütközés-
nél, még további sérüléseket is okozhatnak. A légzsák azonban
nem csak az autók utasterében hoz hasznot, immár létezik a gázo-
lásos baleseteknél a gyalogost is védő, kívül felfújódó légzsák, mo-
torosoknak kifejlesztett légzsák, és többek között a Marsjárókat a
bolygóra szállító leszállóegységek landolását is a becsapódás ere-
jét csillapító légzsákok garmadája tette lehetővé.
MI VÉDI MEG A LIFTET A LEZUHANÁSTÓL?
Vannak, akik egyáltalán nem szállnak liftbe, mert
betegesen tartanak a lezuhanástól. Nos, jó hírünk van,
1857-ben feltalálták a biztonsági liftet, azóta pedig
csak egyre szaporodnak a biztonsági berendezések.
A nagyon korai lifteknél bizony azonnali zuhanást okozott egy kábel-
szakadás, Elisha Graves Otis, aki gépész volt egy amerikai üzemben,
azonban olyan teherliftet talált ki, amely képtelen lezuhanni. Liftjé-
hez két oldalt fogakkal ellátott vezetősínt helyezett el, a fülkéhez pe-
dig erős rugókkal előfeszített kampókat rögzített. A nagy ötlet abban
26 IPMTudta-e?
állt, hogy a kampókat összekötötte a liftet tartó drótkötéllel így, ha
elszakadt a liftet tartó kötél, a rugók azonnal és automatikusan neki-
nyomták a kampókat a vezetősínek fogaihoz és megállították a liftet.
A feltaláló az 1854-es New York-i világkiállításon látványosan de-
monstrálta találmányát, maga is felállt a teherliftre, majd utasítást
adott a segítőjének, hogy vágja el az azt tartó kötelet. A lift egy zök-
kenés után azonnal megállt. Nos a mai biztonsági megoldások
ugyanerre az elvre épülnek, azaz mindenféle külső energia, segítség
és beavatkozás nélkül, pusztán a gravitáció vagy a centrifugális erő
segítségével fékezik be a fülkét, ha esetleg elszakadna a kötél.
Hogy vannak sorban az autóban a pedálok?
Minden autóvezető tudja, hogy balról jobbra haladva
először a kuplung, utána gáz, majd a fékpedál jön,
azonban nem volt ez mindig így.
Ki találta fel az eldobható pelenkát?
Először senkinek sem kellettek a feltalálónők
találmányai, így maguk kezdték gyártani a pelen-
kákat. Később milliomosok lettek.
A műanyag pelenka tipikus feltalálótörténet a múlt század közepé-
ről. Az első szereplő Marion Donovan, 1917-ben született az amerikai
Indianában, és nem állt távol tőle a vállalkozó szellem és az innová-
ció, ugyanis apukája és bátyja egy ipari esztergagépet találtak fel,
amelyet saját üzemükben használtak sikerrel. Marion nem a nők szo-
kásos életét választotta, ugyanis angolt, majd építészetet tanult ak-
kor, amikor még ritkaságszámba mentek a női hallgatók a híres Yale
falai között. A Harper’s Bazaar és a Vogue magazinoknál dolgozott
szerkesztőként, majd, amikor az anyai örömök kevésbé vidám perce-
it élte a piszkos pelenkák és az átázott ruhák között, elhatározta, hogy
valami kényelmesebbet talál ki. 1946-ban
egy műanyag zuhanyfüggönyből varrt ví-
zálló borítást a pelenkákra, így azok már
nem áztak át. Találmányát megpróbálta
értékesíteni, de mindenhonnan elküldték,
így maga kezdte gyártatni és árulni azt,
majd két év elteltével egymillió dollárért
adta el cégét és a hozzá kapcsolódó talál-
mányokat. Később készített teljesen el-
dobható, papír alapú pelenkát is, ezt azon-
ban nem tudta sikerre vinni. Az első nagy
IPMTudta-e? 27
Az autózás hőskorában ahány autótípus született, annyiféle volt a
kezelési rendszer is. Először a lovas kocsik fékezőkarjaira hasonlító
karokat építettek oldalra, a pedálok pedig a legkülönfélébb funk-
ciókat valósították meg. A Ford T-modellben, amely egészen
1927-ig gyártásban volt, például fékpedál, a gyors és lassú sebes-
ségfokozat között kapcsoló pedál és hátramenetet kapcsoló pe-
dál volt. A kézifék oldalt áll ki a padlóból, a gázt a kormány mellé
épített karral lehetett adagolni. Az első, új kezelésű korszakalkotó
modell a Cadillac 53 volt 1916-ban, ebben már a maihoz hasonló
volt az elrendezés. A gáz és a fék azért került egymás mellé a jobb
lábhoz, hogy megakadályozza, hogy vészhelyzet vagy baleset
esetén a vezető egyszerre működtesse mindkét kezelőszervet, a
bal lábhoz helyezett kuplungot pedig rendszerint együtt kell mű-
ködtetni akár a gázzal, akár a fékkel. Annak idején „ABC elrendezés”
névvel reklámozták a megoldást, ugyanis jobbról balra haladva a
pedálok nevei az angolban jól megjegyezhető sorrendet adnak ki:
Accelerator, Brake, Clutch. Ettől függetlenül még sok évig készül-
tek autók különböző kar- és pedálelrendezéssel, de idővel nem-
zetközi szabvánnyá emelték a sorrendet. Súlyos balesetekhez ve-
zetne ugyanis, ha valaki egy olyan országban bérelne autót, amely-
ben például a fék helyén a gáz található.
sorozatban gyártott eldobható pelenkát a brit Valeria Hunter Gordon
fejlesztette ki. Az ő megoldásában a vízhatlan külső nadrágban egy
cserélhető és eldobható, cellulózból és gyapjúból álló betét helyez-
kedett el. 1948-ban kapott rá szabadalmat, de mivel egyetlen nagy
gyártó sem látott piaci lehetőségeket a találmányban, maga varrt
meg 400 darabot a Paddi névre keresztelt pelenkából. Csak nagy ne-
hézségek árán sikerült befektetőt találni a gyártásra, 1951-ben azon-
ban már Amerikában is kapható volt a Paddi, amelyet a korábban
elutasítóan viselkedő cégek már megvásároltak volna. Az 1950-es
évek közepére már több nagyvállalat is kínált különböző eldobható
megoldásokat, az igazi nagy áttörést azonban a Procter & Gamble
által kifejlesztett Pampers hozta, azaz a 1960-as és 1970-es évekbeli
konkurenciaharc, amelyet a Procter & Gamble vívott a Huggies pe-
lenkákat kínáló Kimberly-Clarkkal. A csata
rohamosan csökkenő árakat, sok innovációt
és egyre jobb pelenkákat hozott. A folyama-
tosan fejlődő rögzítési és szigetelési megol-
dások után 1984 hozta a következő áttörést,
amikor a hagyományos nedvszívó anyagok
mellett alkalmazni kezdték a nátrium-poliak-
rilátot, amely a korábbiaknál nagyságren-
dekkel több nedvességet képes megkötni.
Ma is ez található szinte az összes egyszer
használatos pelenkában.
TUDTA-E? TALÁLMÁNYOK

Mióta van
mosogatógép?
Az első használható mosogatógépet 1886-ban
találta fel egy amerikai hölgy, az otthonokba
pedig az 1950-es évektől költöztek be a hasznos
eszközök.
Az 1880-as években többen is próbáltak mosogatógépet építeni,
de a nehézkes, kézzel hajtott szerkezetek a gyakorlatban használ-
hatatlannak bizonyultak. Az Illinoisban élő Josephine Cochrane-t
is foglalkoztatta a kérdés, és 1883-ban, amikor alkoholista férje
meghalt, jelentős adósságot hagyva maga után, úgy döntött,
hogy nekivág a fejlesztésnek. Eszközében drótból készült tartó-
ban helyezte el az edényeket, amelyeket egy motor forgatott egy
tartályban, miközben fölülről szappanos víz spriccelt. Cochrane
először használta ki a víz nyomását a tisztítás hatékonyságának
növelésére. Találmányára 1886-ban kapott szabadalmat, és miu-
tán 1893-ban bemutatta azt egy chicagói kiállításon, az éttermek
és szállodák sorra rendelték a gépezeteket. A sorozatgyártás
1897-ben indult meg. A mai, otthoni mosogatógépekhez hason-
ló eszközök az 1920-as évek végén jelentek meg, az első beépí-
tett szárítós modell pedig 1940-ben. A tömeges elterjedéshez
azonban szükség volt az 1950-es évek gazdasági fellendülésére.

Mikor készült az első szelfi?

A világ első szelfije furcsa módon egyben a világ első portréfotója is.
1839-ben ugyanis még az is szokatlannak számított az, hogy a fotós a
kameráját emberre irányítsa, az pedig eleinte fel sem merült, hogy
saját magát ültesse a gép elé.
A fotózás hajnalán a kí-
sérletező kedvű vegyé-
szek még csak próbál-
gatták a lehetőségeket,
mai ismereteink szerint
azonban az amerikai
Robert Corneliusnak ju-
tott az eszébe először,
hogy egy klasszikus
port­­rét készítsen önmagáról. Ez az első fennmaradt portré a fo-
tográfia történetéből, amely ráadásul az első szelfi is. Nem rég
felbukkant azonban egy másik érdekes kép is, amely egy nagyon
korai, ha nem a legkorábbi példája a tükrös szelfinek. Az 1900-as
évek táján készített amerikai családi fotón szellemes módon sze-
repelteti magát a fotográfus: egy fatuskóra állított díszes tükör-
ben látható.

28 IPMTudta-e?
 MIÉRT JÖN VISSZA A BUMERÁNG?
Míg egy eldobott bot viszonylag egyenes vonalban halad, mielőtt a földnek
csapódik, a bumeráng széles ívben kanyart vesz, s fordultában visszaindul
felénk. A jelenség titka a tárgy különleges alakjában rejlik.

A bumerángnak két szárnya van, ezek úgynevezett szárnyprofil vagy szárnyszelvény alakúak, akárcsak
a repülőgépeken található szárnyak: egyik oldaluk lapos, csapott, míg a másik domború. Ez a forma
teszi lehetővé a felhajtóerő működését, tehát a bumeráng „lebegését”. Ezen felül kulcsfontosságú a
szárnyak elhelyezkedése. A hegyesebb élnek mindkét szárnyon azonos irányba kell állnia, így lényegé-
ben propellerré alakítva át a hajlított fadarabot. A dobás módja szerint a felső szárny előre pörög, a
levegő gyorsabban halad át a felületén, míg az alsó hátrafelé, így a bumeráng megdől. A jelenséget
precesszióként (forgó és keringő mozgások periodikus változásaiként) ismerjük. Az oldalára fordult
bumeráng megtesz egy teljes kört, hogy végül visszatérjen oda, ahonnan indult.

IPMTudta-e? 29
TUDTA-E? KULTÚRA

MI LETT A LEGHAMARABB A VILÁGÖRÖKSÉG RÉSZE?

Felépítették és egy évvel később máris
a világörökség részévé választották. Valójában
egy különleges műemléki rekonstrukció
büszkélkedhet ezzel az eredménnyel.
Az 1567-ben I. Szulejmán szultán határozatára felépített mosztári
Öreg híd egyedülálló volt, ugyanis tudomásunk szerint addig még
nem épült ilyen nagy távot (28 méter) átívelő egynyílású kőhíd, és
különleges volt az építés technikája is. Az egyszerű összeillesztés
helyett ugyanis a megfelelő stabilitás érdeké-
ben acélcsapokkal kapcsolták össze a kőtöm-
böket, a csapokat a kövekbe vájt furatokban
helyezték el, majd a furatokat kiöntötték ólom-
mal, hogy megakadályozzák az acélcsapok
elmozdulását és korrózióját.
A hidat a boszniai háborúban 1993. november
9-én rombolták le, a háború végén azonban
megindult az újjáépítés előkészítése. A műem-
léki helyreállítás tervezését a Firenzei Egye-
tem végezte, a híd darabjait a magyar béke-
fenntartó SFOR-alakulat katonái emelték ki a
mederből. A rekonstrukció során felhasználták
az eredeti maradványokat, és teljes mérték-
ben az eredeti szerkezeti megoldások alap-
ján végezték el a munkát. A hivatalos átadás
2004 júliusában volt, 2005 szeptemberében
pedig az UNESCO döntést hozott a híd világ-
örökséggé nyilvánításáról. A döntéssel nem-
csak a 450 éves híd kulturális értékét, hanem
a példás műemléki újjáépítést is elismerték.

Miért a gólya hozza a gyereket?

Ha a gólya elbírja, akkor egy pelikánnak se okozhat gondot,
sőt sok nagyobb testű madár van még. Az egyértelmű
válasz azonban mégiscsak a gólya, mármint, ha az a kérdés,
hogy milyen madár hozza a gyereket.
A mese eredete valószínűleg a házasság pogány ünnepére vezethető vissza,
amely hagyományosan június 21-én, a nyári napfordulón volt. Ebben az
időszakban nagyon sok házasságot kötöttek, a következő év márciusá-
ban és áprilisában pedig menetrendszerűen érkezett a gyermekáldás,

pont, amikor a gólyák

is visszatértek afrikai tele-
lésükről. A gólya és a gyermek,
illetve a család kapcsolatára azon-
ban más is utal; a fészkére évről évre visszatérő
gólya a hűséget, azaz a legfőbb családi értéket
jelképezte több mitológiában is.

30 IPMTudta-e?
 Melyik volt a világ legnézettebb
tévéműsora?
A televíziózás terjedésével újabb és
újabb rekordok dőltek meg; míg
a Holdraszállást nagyjából 600 millióan
követték 1969-ben, a rekorder 2016-os
olimpiát már 3,6 milliárd ember látta.

A mindenkori nézettségi toplista első 25 helyén csak

sportesemények, azon belül is döntően olimpiák és
futball-világbajnokságok találhatóak, 2 milliárdot
meghaladó nézőszámmal. Azért ide befért még
Muhammad Ali két meccse és egy 2015-ös ausztrál
krikettközvetítés is. Utánuk már vegyesebb a kép,
Diána hercegnő temetése és a 2001. szeptember
11-i terrortámadás után még mindig 1,9-2 milliárd
nézővel jönnek a legnagyobb zenei események,
mint amilyen a két legendás Afrika-segélykoncert, az 1985-ös watch. A Top 50-be néhány brit királyi esküvő, az 1990-es berlini
Live Aid és a 2005-ös Aid 8, valamint a 2009-es Michael Jackson The Wall koncert és az Öbölháború fért még bele, habár itt már
megemlékezés. Az első tévésorozat 1,1 milliárdos nézőszámmal nehéz sorba állítani az 1 milliárd körüli nézőszámú műsorokat,
a 38. helyen áll, ami nem más, mint a nálunk is népszerű Bay- pláne, hogy a televíziós nézettség mérése sem egzakt dolog.

Hogy lett a magyar építészből a James Bond

főgonosza?
A történet szerint a magyar származású
Goldfinger Ernő építész brutalista stílusú
épülete bőszítette fel annyira Ian Fleminget,
a James Bond-sztorik szerzőjét, hogy az egyik
történetében róla nevezte el a főgonoszt.
A brutalista építészeti stílus nem a brutális szóból, hanem
a francia „béton brut”-ból, azaz a nyers beton szavakból
ered. Az 1950-es években terjedő nyers betonnal, látványos
élekkel és geometriai formákkal operáló stílus egyik ki-
emelkedő képviselője volt az 1902-ben Budapesten szü-
letett építész, Goldfinger Ernő, aki 1934-től Angliában élt és
alkotott. Londonban számos épület fűződik a nevéhez, és a törté- A másik változat szerint Fleming felesége egyik rokonának volt golf­
net szerint az egyik ilyen építésénél sok szép régi házat bontottak el, partnere Goldfinger, az író így hallott a legendásan kiállhatatlan épí-
ami a hampsteadi polgárok között nagy felháborodást okozott, tészről, és annyira megtetszett neki a karakter, hogy egy az egyben
mint ahogy Ian Fleming sem nézte jó szemmel a brutális beavat- beleírta a történetébe. A regény megjelenése után Goldfinger be-
kozást. Ezért mintázta történetének főgonoszát a nem éppen simu- perelte Ian Fleminget, követelve a karakter nevének megváltozta-
lékony stílusáról ismert építészről. tását, ehelyett azonban megegyeztek egy tisztes kártérítésben.

IPMTudta-e? 31
TUDTA-E? KULTÚRA

Mikor van a szökőnap?

Egyes naptárakban február 24., más
naptárakban a hónap utolsó utáni napja, azaz
február 29. a szökőnap. Miért?
A mai naptárrendszer szempontjából teljesen mindegy, hogy négy­
évenként február 24-e vagy február 28-a után toldjuk be a szükséges
napot, amely szinkronba hozza és folyamatosan ott is tartja a csillagá-
szati és a naptári évet. Eredetileg azonban Julius Caesar iktatta be a
szökőnapot a naptárba, az ő rendelkezése szerint a március havát
megelőző hatodik napot kell megkettőzni, amely a mai naptár szerint
február 24-ére esik. Valójában tehát nem is plusz napot számoltak a
naptárba, hanem kétszer vették a 24-ét, így lett a hónap egy nappal
hosszabb. A rómaiakkal szemben ma már nem a következő hónap
elejétől visszafelé számoljuk a napokat, a Gergely-naptárban pedig
mindössze az a lényeg, hogy a meghatározott szökőévekben egy plusz
napra van szükség. A szökőnap pontos helye ma már csak a névnapok
szempontjából érdekes, sok helyen így a hagyományos február 24-i
nap helyett immár a hónap végére biggyesztik azt.

Milyen statisztikában hitt

Winston Churchill?
Szinte mindenki ismeri Winston
Churchill híres mondását, amely
szerint „csak abban a statisztikában
hiszek, amit én magam hamisítok”.
Nos, úgy tűnik, hogy maga az idézet
is hamisnak bizonyul.
Az igencsak elterjedt idézet eredetét 2002-ben a
német Die Zeit magazin újságírója igyekezett fel-
kutatni – sikertelenül. Átnézték a Churchillhez kap-
csolódó összes forrást és a korabeli brit lapokat
is, de még hasonlót sem találtak. Felhívták azon-
ban a figyelmet arra, hogy könnyen lehet, hogy az
idézet eredete a náci propagandához kapcsoló-
dik. Goebbels propagandaminisztériuma ugyanis
igyekezett bemocskolni Churchillt ahol csak tudta,
így rendszeresen vádolta azzal, hogy manipulál a
háborús számokkal. Bár az idézet ebben a formá-
ban nem bukkan fel a háborús német sajtóban
sem, mégis elképzelhető, hogy innen ered.

32 IPMTudta-e?
MELYEK A LEG-
BÉKÉSEBB ORSZÁGOK?
Vannak olyan országok, amelyeknek
nincs hadseregük. Egyeseknek más biztosít
védelmet, mások pedig elutasítják
az katonasághoz kapcsolódó erőszakot.

A Földön összesen 22 olyan ország van, amely nem

tart fenn állandó hadsereget. Costa Rica és Pa-
nama csak háború esetén állít fel ilyet vagy
alakítja át rendőri erőit. Utóbbiban példá-
ul Manuel Noriega diktatúrájának buká-
sa után számolták fel a hadsereget. Sok
olyan egykori gyarmat van, amely ko-
rábbi anyaországára számíthat egy
fegyveres konfliktus esetén, ilyen Pa-
lau és Szamoa, mások egy közeli,
baráti országgal kötöttek védelmi
szerződést, mint Kiribati vagy An-
dorra. A Marshall-szigetek vagy
Mikronézia az Amerikai Egye-
sült Államok társult tagjai, sa-
ját hadseregük nincs, ha vé-
delemre van szükségük, az
USA-ra számíthatnak. Vati-
kánban csak csendőrség
van, ugyanakkor az or-
szágban a Svájci gárda
katonái állomásoznak.

IPMTudta-e? 33
TUDTA-E? KULTÚRA

A legtöbben becsukott szemmel,

Mi adja
az illatáról is felismerjük, ha egy
régi könyvet tartanak elénk, de mi
adja ezt a különleges illatot?

a régi könyvek illatát?

A jellegzetes könyvszagért főként a papír és a
ragasztó felelős. A papír számos vegyszerrel
találkozik feldolgozása során, de míg az
újabb könyveknél még a ragasztó szaga do-
minál, a régebbieknél ennek nagy része már
elillan és papírból kipárolgó szaganyagok ke-
rülnek túlsúlyba. A nagyon régi könyveknél
azonban feltűnik egy jellegzetes, sokak által a
vaníliáéhoz hasonlított illatkomponens is.
Ezért a lignin nevű anyag felelős, amely a fa
természetes alkotórésze és elsődleges funk-
ciója, hogy növelje a sejtfalak szilárdságát. Az
évtizedek alatt a papírban található lignin
lassú bomlásnak indul, az ekkor keletkező il-
latmolekulák pedig nagyon hasonlóak a va-
níliáéhoz. A könyvek tárolási körülményei
azonban befolyásolják a bomlási folyamato-
kat, így egészen más illata van egy nagyon
száraz, egy közepes páratartalmú és egy ned-
ves helyen tárolt régi könyvnek.

KIK VOLTAK AFRIKA BOSZORKÁNYDOKTORAI?

Az afrikai boszorkánydoktorok 5000 éve tartják
hagyományaikat, ám nevükkel ellentétben
se nem boszorkányok, se nem orvosok.
Szerepük és elnevezésük változhat a különböző területeken
és különböző törzseknél, de ezek a népi gyógyítók mégis
hasonló társadalmi státuszt töltöttek be, hatalmas tisztelet
övezte őket, és övezi ma is néhány hagyományápoló afrikai
törzsben. Tekintélyük abból adódott, hogy az ő tisztjük volt
a betegségek meggyógyítása, és a gonosz szellemek elűzése.
Rítusaik során jövendőmondással és különböző gyógyfüves
főzetekkel segítették a bajbajutottakat.
Tradicionális öltözetük – elsősorban figyelemfelkeltő tollak,
fogak, és állati bőrök felhasználásával készült fejfedőjük –
egyszerre szolgált a törzs megfélemlítésére és lenyűgözésére.
A boszorkánydoktorok néha maszkokat hordtak, néha lát-
tatni engedték piercingjeiket, az arcukra kent mintázatokat.
Gyakran a szemük köré festett körökkel utaltak különleges
képességükre, miszerint ők a rejtett betegségek és a gonosz
látói. Ágyékkötőiken gyógyszeres erszény függött, és álta-
lában volt náluk egy bot, amellyel egyrészt a gyógyfőzetek
alapanyagait keverhették össze, másrészt rituális rajzokat
karcolhattak a porba.
A kongói boszorkánydoktorok kelléktárába tartoztak az
nkondi nevezetű apró faszobrok is, melyekről azt tartották,
hogy a bennük lakó lelkek megóvják őket az ellenségeiktől.

34 IPMTudta-e?
 SZAMURÁJ SUDOKU
A szamuráj sudoku öt darab, egymást át­fe­dő klasszikus sudoku feladványt tartalmaz.
Oldja meg a feladványokat úgy, hogy vala­mennyi sorban, oszlopban, vastag vo­nallal határolt
négyzetben az egyes számjegyek csak egyszer szerepelhetnek!
A megfejtéseket a 98. oldalon találja.

IPMTudta-e? 35
TUDTA-E? ZENE

KI ÍRTA AZ OROSZ HIMNUSZT?

Az Orosz Himnusz dallama ma is ugyanaz,
mint 1944-ben, a szövegét azonban háromszor
írták újra, ezt azonban mindháromszor
ugyanaz a szerző tette meg.
Az orosz cári himnuszt 1917-ben az Internacionálé váltotta fel,
1944-ben azonban Sztálin új himnusz írását rendelte el. Az Alexan-
der Alexandrov által szerzett zenére Szergej Mihalkov és Gabriel
El-Registan írta meg a szöveget, amelyben a győztes háború di-
csősége mellett Sztálin neve is megjelenik. A diktátor halála után
azonban a himnuszt is utolérte a desztalinizáció, 1956-tól így az
eredeti dallammal, de szöveg nélkül használták egészen 1977-ig,
amikor is elfogadták a szintén Szergej Mihalkov által írt új szöve-
get: „Szövetségbe forrt szabad köztársaságok...”
A rendszerváltás után, Borisz Jelcin elnök javaslatára Glinka, a vi-
lághírű orosz zeneszerző egyik művét választották himnuszul,
szöveg azonban nem íródott rá, így az
országnak ismét szöveg nélküli him-
nusza lett. Ráadásul a Glinka-művel
kapcsolatban soha sem alakult ki való-
di egyetértés, az orosz sportolók pedig
nehezményezték, hogy a versenyeken
nem énekelhetnek.
A politika azonban ismét közbeszólt,
és 2000-ben az ország régi dicsőségére
tekintettel Putyin elnök javaslatára is-
mét a már jól ismert, 1944-es dallamot
iktatták törvénybe, és a himnuszbi-
zottság a több mint 6000 beérkezett
szövegjavaslatból ismét csak Szergej
Mihalkov írását találta a legjobbnak,
amely immár az „Oroszország a mi
szent államunk” sorral kezdődik.

Melyik a legnagyobb
házi orgona?
Hatalmas sípokból álló, bonyolult
szerkezetű orgonák leginkább templomokban
találhatók, a Kodak-alapító George Eastman
azonban a saját házába is akart egyet.

A zeneszerető amerikai feltaláló-üzletember 1905-ben építtette

fel hatalmas házát Rochesterben, amelybe eleve beépítették
az orgonát, mert másként nem fért volna el. Az eredetileg 66
werkes szerkezetet Eastman 1918-ban 132 werkesre bővíttet-
te, amelyhez jelentős bontást kellett végrehajtani a házban.
(Egy átlagos templomi orgona általában 61 werkes).
A ház a környék zenei életének központja volt egészen Eastman
1932-es haláláig. A híres épület 1949-ben nyílt meg fotográfiai
múzeumként, az átalakításkor azonban egy szerencsétlen
tűzeset következtében az orgona fele megsemmisült, és csak
hosszas munkával sikerült helyreállítani. Így ma is őrzi, a valaha
magánházba épített legnagyobb orgona címét.

36 IPMTudta-e?
Mikor halt meg a zene?
60 évvel ezelőtt, 1959. február 3-án Amerikában, Iowában, egy egymotoros
Beechcraft Bonanza kisrepülőgép röviddel a felszállás után lezuhant Clear Lake közelében.
A fedélzeten a pilótán kívül az amerikai könnyűzene három ikonja tartózkodott.

A 22 éves Buddy Holly, a 28 éves Big Bopper néven ismert J. P. Richardson és a mindössze
17 éves Ritchie Valens és az őket szállító pilóta a helyszínen meghalt. A három zenész Min-
nesotába utazott a turnéjuk következő állomására. Fiatal koruk ellenére mindhárman a rock
and roll ikonikus alakjai voltak. Buddy Holly épp Elvis babérjaira tört, Ritchie Valens az első
mexikói amerikai rock ’n’ roll zenészként a La Bamba című feldolgozásával már örökre beírta
magát a rocktörténelembe, Big Bopper pedig nem csak slágerlistás
számokat írt, hanem a kor leghíresebb rádiós műsorvezetője is volt.
A katasztrófa jelentős nyomot hagyott a zenekultúrában, oly-
annyira, hogy az amerikai folkénekes Don McLean 1971-ben
megjelent második stúdióalbumának később hatalmas slá-
gerré váló címadó dala, az American Pie, erre a szerencsét-
lensége utal vissza. A szövegben a katasztrófa napjára
egyszerűen csak The Day the Music Died-ként hivatkozik.
A kifejezés újabb zenéket és könyvcímeket ihletett és an�-
nyira beépült a popkultúrába, hogy ha a Google keresőjét
kérdezzük, hogy mikor halt meg a zene (When the music
died?), akkor magabiztosan és nagy betűkkel közli a vá-
laszt, hogy 1959. február 3-án.

IPMTudta-e? 37
TUDTA-E? ZENE

Szerencsétlenséget hoz-e a 10. szimfónia?

Beethoven, Schubert, Bruckner, Dvořák és Mahler – egyikük sem tudott túllépni a 9. szimfónián,
mintha a 9. után valamilyen rejtélyes átok sújtotta volna őket.
Az átkot Beethoven hívta életre, amikor 1827-ben dolgozni kez-
dett a 10. szimfóniáján, amelyet nem tudott befejezni, mert
1827. március 26-án meghalt. Egy évvel követte őt az égi zene-
karba Schubert, aki szintén a 10. szimfóniáján dolgozott már,
amikor 1828. november 19-én valószínűleg több betegség kö-
vetkeztében meghalt. A következő a sorban Antonín Dvořák volt,
aki az egyik leghíresebb, Újvilág nevű szimfóniája után kezdett
neki a tizediknek, amelyet nem tudott befejezni, mert 1904-ben
szívelégtelenségben meghalt. Az átok precíz működését mi sem
bizonyítja jobban, hogy bár az Újvilág szimfóniát maga a szerző
ötödikként számozta, a halála után még négy publikálatlan szim-
fóniára bukkantak, amelyekkel együtt már megvan a kilenc. En�-
nyi azonban már elég volt Brucknernek, aki a 9. szimfóniája írá-
sa közben már tartott az átoktól, az azonban hamarabb sújtott
le, így már a 9. szimfóniájának sem készült el a zárótétele. Mahler
már félelemben készítette el a saját 9.-ét, amelynek bemutatóját
nem is élhette meg, mert 1911. május 18-án meghalt. A következő
szimfóniájának csak a vázlata maradt fenn. Aki hisz az átkokban
annak persze ennyi bizonyíték elég is, a többiek azonban hallgas-
sák meg inkább Sosztakovics műveit, egészen a 15. szimfóniáig.

Ki adta az első stadionturnét?

Elvis Presley 1957 augusztusa és szeptembere közötti koncertsorozatát tart-
ják az első stadionturnénak. E sorozat öt állomásból állt és mindössze négy
napot ölelt fel az amerikai északnyugati partvidéken, ráadásul ennek első
előadását tartják a rocktörténelem első igazi stadionkoncertjének is. Elvis a
négy nap során fellépett Spokane-ben a Memorial Stadionban (ma: Vete-
rans Memorial Arena), Vancouverben az Empire Stadionban és Tacomaban
a Lincoln Bowlban is. Seattle-ben (az 1979-ben lerombolt Sick’s Stadionban)
egy nap alatt egy matinét és egy esti koncertet is adott, végül a turné utolsó
állomásán, Portlandban is megörvendeztette rajongóit a Multnomah –
vagy másik nevén a Civic Stadionban.

38 IPMTudta-e?
 TUDTA-E?
1982-ben jelent meg az LGT kilencedik
stúdióalbuma, amely – tévesen – a „Locomotiv GT X.” címet kapta. Miért?
(A megfejtést a 98. oldalon találja.)

IPMTudta-e? 39
TUDTA-E? NYELVÜNK
MIÉRT JÓ A JOBB ÉS MIÉRT
KEVÉSBÉ JÓ A BAL?
Meglehetősen sok nyelvben – így a magyarban is – a jobb
oldali irányt meghatározó szó nagyon hasonlít a helyes dol-
got jelentő szóhoz. De miért?
Az okok talán az angol nyelvben érhetők tetten a legjobban, amelyben a right
szó ősi és eredeti jelentése egyenes. Az egyenes (akár fizikailag, akár szellemi
formában) dolgokat a nyugati kultúrákban mindig is előbbre valónak gondol-
ták a görbéknél vagy kacskaringósaknál, így a right szó idővel felvette a jó, il-
letve a helyes jelentéseket is. (Innen származik az angol nyelv jog szava is,
amely a „morálisan helyes” értelmezésből fejlődött ki.) A right szót azért kezd-
ték később az egyik emberi kézre is alkalmazni, mert tekintve, hogy az embe-
riség többsége jobbkezes, sokáig élt az a hiedelem, amely a másik csoportot
hibásnak tartotta, a többséget pedig jónak. Eleinte nem nevezték meg külön
a bal oldali kezet, de ha már a domináns, gyakran használt, erősebbik kéz
megkapta a right nevet, a kor logikájának megfelelően az eredetileg gyengét
jelentő left szót kezdték használni a másikra. Az adott kezek után pedig szinte
automatikusan vándorolt át a jobb és bal jelentése a két kéz felé eső térbeli
irányokra. Hasonló a helyzet a francia vagy a spanyol nyelvekben és a magyar-
ban is: egy tőről fakadnak a jó, jobb, jog szavaink, mint ahogy egy másikról a
bal és baj.
TÖBBFÉLE JELNYELV IS LÉTEZIK?
Habár többnyire csak „a jelnyelv”-ként utalunk erre a különleges kommunikációs módra, valójá-
ban nem beszélhetünk egyetlen körülhatárolható nyelvről, hiszen több fajtája is létezik.
Kevesen tudják, hogy a jelnyelv nem nemzetközi. Egy magyarországi nyelvhasználó nem ugyanúgy jelel, mint egy ame-
40 IPMTudta-e?
MIÉRT ÉPPEN JAKUZZI,
FREON ÉS HEROIN?
A bakelit kemény anyag, a celofán vé-
kony. Utóbbit celluxszal lehet megra-
gasztani vagy gemkapoccsal összetűz-
ni. A padlót linóleum borítja, meleg
italt pedig termoszban viszünk ma-
gunkkal.
A fenti fajtanevek eredetileg mind valamilyen véd-
jegyek voltak, egy vállalat egyedi nevű termékei,
amelyek azonban annyira elterjedtek a beszélt és
írott nyelvben, hogy mára köznévként használjuk
őket, és minden hasonló fajtájú anyagot, terméket,
megoldást így nevezünk. Védjegyként kezdte az
életét a heroin is, amelyet a Bayer gyógyszergyár
védetett le 1898-ban. Vannak azonban olyanok is,
amelyeket még ma is oltalom véd, ennek ellenére
előszeretettel használják köznévként is. Ilyen példá-
ul a Colt pisztoly, a Dictaphone (diktafon), a Freon
nevű, ma már nem alkalmazott hűtőgáz, vagy a Ja-
cuzzi, amely valójában egy amerikai vállalat neve.
rikai, hiszen az egyes nemzeteknek, nyelvek-
nek saját jelnyelvük van, melyek ugyan mu-
tathatnak rokon elemeket, alapvetően más
jeleket használnak. A nemzetközi viszonylat-
ban a legismertebb talán az amerikai jelnyelv
(ASL – american sign language). A magyar jel-
nyelvet leginkább hazánkban használják, ám
még erre se mondhatjuk azt, hogy egységes.
Ahogyan a hangzó nyelveknél, a magyar jel-
nyelvnél is előfordulnak különböző változatok.
A területiség vagy életkor szerint megjelennek
különböző kézjelek, „jelnyelvjárásokat”, akár
„szlengjelkincset” kialakítva. Beszélhetünk
soproni jelnyelvről, budapestiről vagy éppen
szegediről. Egy 2009-ben született törvény a
magyar jelnyelvet hivatalos nyelvvé emelte
Magyarországon.
 HÁNY SZÓT ISMERÜNK?
A válasz nagyban függ attól, hogy a használt, a megértett, a hétköz-
napi vagy a különleges szavakat vizsgáljuk, illetve, hogy ide sorol-
juk-e az összetett vagy a régies szavakat.
Egy két és fél éves gyermek nagyjából 500 szót ismer, az általános iskola első osztályában
2000 szót használnak. Egy hétéves gyermek körülbelül 3000 szót ért meg, de ennél nem
sokkal több egy átlagember aktív szókincse, azaz azoknak a szavaknak a száma, amelyeket
rendszeresen használ. Ha a passzív szókincset is számoljuk, azaz azokat a szavakat, amelye-
ket megértünk ugyan, de nem használunk nap mint nap, akkor egy átlagembernél 5000 és
10 000 közötti lehet az ismert szavak száma. József Attila 8200, Ady Endre 10 400, Arany
János összesen 16 000 egyedi szótövet használt műveiben, a művekből kimutatható teljes
szókincs azonban ennél jóval nagyobb, Arany esetében nagyjából 25 000, Jókainál például
45 000. Egy különösen művelt értelmiségi hozzávetőlegesen 30 000 szót használ, de pas�-
szív szókincse akár 60 000 szó is lehet. Nagyjából ennyi magyar szót tartanak számon, a
Magyar értelmező kéziszótárban 75  000 címszó található. Egy kétnyelvű nagyszótár
100 000 és 200 000 közötti címszót sorol fel – amelyek között nagyon sok az összetétel.

IPMTudta-e? 41
TUDTA-E? NYELVÜNK

MI AZ A DELEJ?
Különleges vonzalom, elektromos erőtér, eset-
leg mágnesesség? A delej szót a nyelvújítás
korában gyártották egy prózai ellentétpár fel-
használásával.
A delej szót a mágnesesség magyar megnevezésének szán-
ták a nyelvújítás korában, ebben a jelentésében azonban
nem honosodott meg. Jókai ugyan még eredeti értelmében
használta a Fekte gyémántokban, ahol magyarázatot is adott
eredetére. A delejt a két mágneses pólus, a dél és az éj(szak)
összevonásából képezték. Eredetileg deléjként használták,
majd delej alakot öltött. A mágnesességgel kapcsolatban
ugyan legyőzte a delejt a latin magnetaból származó, számta-
lan nyelvben hasonló alakon meghonosodó szó, átvitt értel-
mében azonban mindmáig használatos. Vonzerőt, titokzatos
vonzást, vonzót, elektromos, mágikust jelöl.

Tényleg majdnem a német HÁNY KÖZTERÜLETFAJTA

lett az USA hivatalos nyelve? VAN MAGYARORSZÁGON?
Sok helyen olvasható, hogy csak egyetlen
szavazaton múlott, hogy nem a német lett az
Amerikai Egyesült Államok hivatalosa nyel-
ve. A legenda ugyan nem igaz, de mégis van
valóságalapja.
Az USA-ban jelenleg egymillióan beszélnek németül, amit
még a koreai az arab és a kínai is megelőz. Nem volt azon-
ban mindig így. A nagy számú németajkú bevándorló kez-
deményezésére 1795-ben született egy képviselőházi bi-
zottsági indítvány, amely arról szólt, hogy az angol mellett
németül is megjelenjenek az ország törvényei, kvázi állam-
nyelvi szintre emelve ezzel a németet. A híres szavazás egé-
szen pontosan arról szólt, hogy egyáltalán megvitassák-e
az indítványt, ezt azonban 42-41 arányban a bizottság el-
utasította. Tehát nem magáról az indítványról, hanem csak
a megvitatásáról szavaztak, az egyetlen döntő voks, ami
megjelenik a városi legendában, azonban igaz. A német te-
hát meglehetősen messze volt a hivatalos nyelvvé válástól.
A leggyakoribbak az út, az utca, a tér, a park, de nem
okoz meglepetést a fasor, a köz, és a körút sem. Érde-
kes azonban az alagút, a bástya, a kolónia, a temető
vagy a szer. Mind ma is használatos közterület utótag.
A jelenleg hazánkban használatban lévő közterület utótagokat tartal-
mazó lista több, mint 170 lehetőséget sorol fel. Ezek között található
olyan, ami ősi településszerkezetre utal, mint például a vasi falvakban
használatos szer, vagy az alföldön gyakori puszta vagy major. Nagyon
sok olyan van, ami máshova nem sorolható helyeket ír le, ilyen a teme-
tő, a vár, vagy a barlang, akad azonban néhány egészen különleges is.
Ilyen az árnyék, a forduló, a gyümölcsös, a hegyhát, a kolónia, a kuny-
hó, az orom, a szállás, a téli kikötő, a zug vagy a zsilip. Sok olyan van
azonban, ami nagyon is hasonló. Kevés értelme van egyszerre az út,
utak, utca, utcája, emlékút, autóút, műút, főút használatának. Ennek
megfelelően az önkormányzatok rendeletben határozhatják meg,
hogy az új elnevezéseknél milyen utótagokat engedélyeznek. Buda-
pesten például egy 1992-ben elfogadott lista alapján 41 különböző
utótagot engedélyeznek. Elvétve azonban létezik utótag nélküli közte-
rületnév is, Budapesten az egyetlen ilyen az Oktogon.

42 IPMTudta-e?
 TUDTA-E?

Mikor végezték
az első légi tankolást?
A légi utántöltést a hidegháborúban fejlesztették
tökéletesre és alkalmazták napi szinten, az első sikeres
próbálkozás azonban 1923-ban történt.

Az 1920-as évek a repülés útkereséséről szóltak, szinte minden létező

dolgot kipróbáltak a polgári és a katonai repülésben. A korlátlanra
bővíthető repülési idő vonzó lehetőség volt a hadsereg számára is,
így 1923-ra Alexander P. de Seversky, az orosz−amerikai repülőpionír
kidolgozott egy eljárást, amellyel két Airco DH-4B biplán gép között
lehetett üzemanyagot átadni. A tankergépről lelógatott tömlő végét
kézzel kapták el és illesztették a feltöltésre váró gép tankolónyílásába.
Még ugyanabban az évben fel is állították a leszállás nélküli folyama-
tos repülés rekordját, két tankergép segítségével egy harmadik 37
órán át tartózkodott a levegőben, ezalatt kilenc utántöltést végeztek,
és összesen 2600 liter üzemanyagot adtak át.
Az 1920-as, 1930-as években aztán az utántöltés segítségével sorra
születtek a különböző távolsági és időrekordok. A második világhá-
ború idejére azonban még nem volt elég megbízható a technika, az
első harctéri körülmények közötti utántöltésre csak jóval később, a
koreai háborúban került sor. A világháború után azonban viharos
gyorsasággal születtek a különböző megoldások, 1949-ben 94 órás
repüléssel és négy utántöltéssel egy amerikai B-50 bombázó leszállás
nélkül kerülte meg a Földet, 1984-ben, a US Air Force megalakulása-
kor pedig elsődleges prioritással kezdtek dolgozni egy jól használható
megoldáson, és még abban az évben megalakultak az első kifejezet-
ten légi utántöltésre specializált egységek is. A rekordok utáni hajsza
azonban az 1950-es években sem hagyott alább, Robert Timm és John
Cook pilóták egy Cessna 172 repülővel felállították a leszállás nélküli
repülés máig is megdöntetlen időrekordját, 64 napig és 22 óráig vol-
tak a levegőben. A „légi” utántöltést földközelben repülve, egy földön
haladó teherautóból oldották meg.

IPMTudta-e? 43
TUDTA-E? TECHNOLÓGIA
Milyen gyors lehet egy sugárhajtású vonat?
Talán az 1960-as években születtek a legfurcsább
közlekedési eszközök. A mérnökök gyorsabb
autókra, motorokra, repülőkre, hajókra és persze
vonatokra vágytak, és nem riadtak vissza
a hajmeresztő megoldásoktól.
A vonatok sebességének növelése a hagyományos motorokkal
csak egy bizonyos szintig volt lehetséges, így jött az ötlet, hogy
használjanak repülőgép-hajtóműveket, amelyek teljesítmé-
nyükhöz képest viszonylag kicsik és könnyűek, cserébe hihetet-
lenül hangosak, és nagy a fogyasztásuk. 1966-ban az amerikai
New York Central Railroad egy sorozatgyártású dízelmozdony-
ból épített egy kísérleti példányt, amelyre két darab, egyébként
MI AZ A KOLTÁN?
Az elektronikai ipar egyik alapvető anyagát
készítik belőle, és a világ termelésének
nagy többsége legális és hivatalos úton kerül
a nyersanyagpiacra. Ez azonban csak a látszat.
A koltán egy sötét színű ásvány, egyik formája a tantalit, ami a
legfontosabb érce a tantál nevű fémnek. Sok helyen bányász-
szák, többek között Kanadában és Ausztráliában, de legna-
gyobb részt Kongóban és Ruandában. Ez utóbbiakban ugyan-
is jóval olcsóbb a kitermelés, mint máshol, mert a bányákban
44 IPMTudta-e?
a Convair B-36 bombázóknál alkalmazott gázturbinás sugár-
hajtóművet szereltek. A mozdonnyal 295,6 km/órás sebességet
értek el, de a megoldás a gyakorlatban használhatatlannak bi-
zonyult. Könnyen lehet, hogy az amerikai kísérlet hatására, de a
szovjetek is létrehoztak egy nagyon hasonló eszközt. 1970-ben
egy meglévő ER22 motorkocsira építettek két darab, a Jak-40
utasszállítókban alkalmazott hajtóművet, a kocsi 250 km/órás
sebességet ért el a tesztek alatt. Végül azonban ugyanoda ju-
tottak, mint az amerikaiak, a sugárhajtású vonat rengeteget
fogyasztott, nagyon hangos volt, és olyan mértékben vette
igénybe a vasúti pályákat, hogy nem lett volna gazdaságos
üzemeltetni.
gyakran rabszolgasorban tartott munkások és gyerekek dol-
goznak, akik a maffiamódszerekkel dolgozó helyi hadurak szá-
mára termelik a profitot. Ebből pedig jó részt fegyver lesz a
folyamatosan zajló polgárháborús konfliktusokhoz. Az illegá-
lis bányákban termelt ércet hivatalosan a szomszédos orszá-
gok értékesítik a világpiacon. A véres ásványnak is nevezett
koltánból fém-tantál készül, amely nagy kémiai ellenálló ké-
pességének köszönhetően az iparban és a gyógyászatban is
használnak, legnagyobb felvevőpiaca azonban az elektronikai
ipar. Az elektromos energiát tároló apró kondenzátorokhoz
ugyanis tantálra van szükség, szinte bármi áron. Egyes becslé-
sek szerint a napjainkban felhasznált koltán nagyobb része is-
meretlen eredetű...
Kiről nevezték el a tonettbútorokat?
Michael Thonet nevéhez nemcsak az összetéveszthetetlen hajlítottfa-bútorok
kapcsolódnak, hanem a modern formatervezés megalkotása, a sorozatgyártás
bevezetése és a lapra szerelt bútorok kitalálása.

A német asztalos 1830-ban kezdett a fa hajlításának problémájával

foglalkozni, és már a kezdetektől fogva az volt a célja, hogy a faragás-
nál gyorsabban és hatékonyabban gyárthasson bútorelemeket soro-
zatban. Először furnérból rétegelt lemezzel próbálkozott, majd áttért a
bükkfára, amelyet gőzöléssel puhított meg annyira, hogy hajlíthatóvá
vált. Különleges formatervezésű székei és asztalai a korábbi faragott

bútoroknál könnye-
debbek és elegánsab-
bak voltak, ráadásul soro-
zatban lehetett gyártani az alkatrészeket, és szétszedve lehe-
tett csomagolni őket, így nagyobb rendeléseket is könnyen
kielégíthetett. Thonet 1849-ben alapított önálló vállalatot Bécs-
ben, első nagyobb munkájaként több száz széket szállított a
bécsi Daum kávézó és a budapesti Angol Királynő szálló részére.
A nemzetközi hírnevet az 1851-es londoni világkiállítás hozta
el a számára, a századfordulóra pedig több jeles formatervező
és építész álmodott meg újabb és újabb tonettbútorokat,
amelyek népszerűsége ma is töretlen.

MI AZ A BOLOGNAI-CSEPP?
A bolognai-csepp egy egészen különleges üvegdarab, amely a legkisebb
sérülés hatására hatalmas robbanással törik apró szilánkokra és titkát csak
333 év múltán derítették fel.
Rupert pfalzi herceg 1661-ben néhány különleges csepp formájú tömör üvegdarabot ajándékozott
II. Károly angol királynak trónra lépésének alkalmából, amelyek szokatlan tulajdonságukkal komoly
tudományos érdeklődést keltettek. Ezeket úgy készítette, hogy forró, folyékony üveget hideg vízbe
csepegtetett. A megszilárdult csepp formájú üvegek a vastag részükön kivételesen nagy erőnek is
ellenálltak, azonban ha a vékony végükön egy kis ütődés érte őket, robbanásszerűen törtek szét.
A jelenség minden igényt kielégítő magyarázatára 333 évet kellett várni, akkor publikálta Srinivasan
Chandrasekar a Purdue Egyetem a tanulmányát. Eszerint a csepp hirtelen lehűlő külső felülete sok-
kal gyorsabban húzódik össze, mint a lassabban hűlő belső rész, így a csepp külső burka hihetetlenül
nagy nyomást fejt ki a belső részekre. A külső réteg sérülése esetén a belül felhalmozódott feszült-
ség robbantja szinte porszerűen apró szilánkokra a csepp egészét.

IPMTudta-e? 45
TUDTA-E? TECHNOLÓGIA
Melyik a leggyorsabb szubszónikus
utasszállító?
A hangsebesség fölött csak a kecses Concorde
és annak szovjet megfelelője a Tu-144 szállított
utasokat, van azonban néhány olyan repülő,
amely adott esetben képes elérni az 1000 km/
órás álomhatárt.
A jetkorszak hőskorában mindkét szuperhatalom a határokat
feszegette a katonai repülésben, a polgáriban azonban kevésbé
volt látványos a rekordok kergetése. Azért az 1961-ben megje-
lent amerikai Convair 990-es tudott valamit, amit rajta kívül
senki más. Habár utazósebessége kevéssel 900 km/óra alatt
volt, a hivatalos csúcssebessége elérte az 1000 km/órát. Hasz-
nálat közben azonban kiderült, hogy a megnövelt sebesség alig
Milyen fémek vannak egy mobiltelefonban?
Egy átlagos okostelefon 62 különböző fémet is
tartalmazhat, néhány közülük kifejezetten ritka
és drága.
Ha készülékünk külső borítását nem is nézzük, belsejében sokféle
különböző fém előfordulhat. Az okostelefonok súlyának nagyjá-
ból 15 százaléka réz, mely az áramkörök fő alapanyaga, és a nem-
46 IPMTudta-e?
jár időnyereséggel, a fogyasztáson azonban nagyon is jól látható,
így a típus nem lett túlságosan sikeres. Szintén a korszak terméke
a szovjet Tu-154-es, amely 1968-ban, szállt fel először, így tavaly
ünnepelte az 50. születésnapját. Az 1973-tól a Malév színeiben is
repülő háromhajtóműves gép szintén jelentős lóerőtartalékkal
rendelkezett, de a vasfüggöny innenső oldalán nem volt olyan
fontos szempont a fogyasztás, mint a kapitalista nyugaton. A hi-
vatalosan 950 km/órás csúcssebességű gép a masszív felépítésé-
nek köszönhetően adott esetben zokszó nélkül gyorsult 1000
km/órára. Ma a gyorsabb utasgépek is ritkán repülnek 950 km/
óránál többel, de például az Airbus hatalmas A380-as gépének
is 1000 km/óra fölött van kicsivel a maximális sebessége.
nemesfém ipari fémek között
a leghatékonyabb elektromos
vezető. Előnye, hogy alacsony
az ellenállása, illetve viszony-
lag könnyen megmunkálható.
Az arany használata is kedvelt
egyes komponensek kapcso-
lódásánál, hiszen nem korrodá-
lódik, nem veszíti el a fényét,
emellett nagyon könnyű, ala-
kítható anyag, azonban sokkal
drágább a réznél.
Egy átlagos okostelefon nagy-
jából 20-40 milligramm tantál-
ötvözetet tartalmaz, ezeket kon-
denzátorok gyártásához használják fel, így nélkülözhetetlenek az
elektronikai ipar számára. Rendkívül fontos alkotóelem a lítium is,
mely a lítiumakkumulátorok kifejlesztése utána egyre keresettebb,
ám kifejezetten ritka.
Ezeken kívül számos egyéb fém is előfordulhat telefonunkban,
például palládium, platina, ezüst, volfrán de akár alumínium is.
 Hogyan működik a GPS?
1916. március 20-án adta közre Albert Einstein az általános relativitáselméletét,
amely új alapokra helyezte az addig ismert fizikát, és többek között fontos eleme
a mai műholdas helyzetmeghatározó rendszerek működésének.
Einstein az új elméleteiben az egymáshoz képest mozgó megfigyelők szempontjait gondolta végig, azaz
azt, hogy például két, egymáshoz képest mozgó megfigyelő, két általuk észlelt esemény között eltérő időt
és távolságot mér, holott a fizika törvényei mindkettőjükre ugyanúgy vonatkoznak. Az általános relativitásel-
méletben a gravitációt ráadásul nem erőként, hanem a tér-idő görbület hatásaként írta le. A gyakorlatban
nagyon fontos eleme a GPS-rendszereknek az Einstein által felfedezett relativisztikus hatás figyelembevé-
tele. Az egyes műholdak a rajtuk lévő órák jeleit sugározzák ki, a műholdak eltérő távolsága és a véges
fénysebesség miatt azonban a vevőhöz kis eltéréssel érkeznek meg a jelek, ebből és a műholdak pozícióiból
számítható ki a földrajzi helyzet. Azonban a műholdakra gyengébben hat a föld gravitációja, így az azokon
lévő órák nem képesek pontos szinkronban működni a földi órákkal. Gyorsabban járnak, és így egyre job-
ban sietnek, mint földi társaik, ami lehetetlené tenné a pontos helymeghatározást. A GPS-rendszer így csak
akkor lehet pontos, ha működtetése során figyelembe veszik az Einstein által leírt relativisztikus hatást, és
időnként korrigálják a műholdak óráit, egy a relativitáselmélet szerinti számítással meghatározott értékkel.

IPMTudta-e? 47
TUDTA-E? TECHNOLÓGIA

HIBA VAN A GPS RENDSZERÉBEN?

Sokan emlékezhetnek még a Y2K-őrületre, azaz
régebbi számítógépek és programok dátum-
kezelési problémájára. Nos hasonló
a GPS rendszerben is van.
próbálja meg felkeresni a gyártó weboldalát, hátha van olyan frissí-
tés, ami megoldja a problémát.
A túlcsordulásos dátumproblémákat az okozza, hogy egyes
rendszerekben a dátumot tartalmazó változók nem vehetnek
fel tetszőleges értéket, ha pedig elérik az elméleti maxi-
mumot, akkor a számlálás újraindul, az eredmény pedig
esetenként értelmezhetetlen adat lehet. A GPS rend-
szer által szolgáltatott pontos idő is ilyen, a heteket
ugyanis egy 10 bites számláló tárolja, amelynek
legnagyobb értéke 1023. Ez azt jelenti, hogy
1024 hét (19,4 év) elteltével a hetek számo-
lása újraindul nullával. Egy olyan beren-
dezésben, amely nincs erre felkészítve,
a dátum így 2019. április 6. után 1999.
augusztus 22-ére vált. Szerencsére
a legtöbb, az utóbbi évtizedben ké-
szített eszköznél gondoltak erre, ugyanis
nem most volt az első ilyen eset, hanem egyszer
már megtörtént az említett 1999-es napon. Akinek áp-
rilis 6. óta mégis furcsa dátumot ír ki a GSP-alapú eszköze, az

Aki gyorsan halad,

annak lassabb
lesz a mobilnete?

Bár a mobilnet-technológiákat úgy tervezik, hogy akár egy szupergyors vonaton is működjenek,
az elérhető adatátviteli sebesség az ilyen esetekben akár drámain is csökkenhet.
Egy nagy sebességű adatkapcsolat felépítésekor a mobilhálózat külső körülmények garmadáját veszi figyelembe, kezdve a jelek
visszaverődésétől, az adott körzet terheltségén át az épp aktuális, például az időjárás által befolyásolt hullámterjedési jellemző-
kig. Sétatempóban haladva ezek a paraméterek lassan változnak, egy autóban ülve, városi sebességgel haladva jóval gyorsab-
ban, egy 300 km/órával száguldó szuperexpresszen pedig jelentősen gyorsan. Ráadásul ilyen gyorsan haladva meglehetősen
gyakran kell cellát váltani a mobiltelefonunknak, azaz átállni az úton a következő bázisállomás által biztosított rádiócsatornákra,
ami tovább bonyolítja a helyzetet. Így nem csoda, hogy az álló helyzethez képest akár a tizedére is csökkenhet az adatátviteli
sebesség egy nagy sebességgel haladó autóban vagy vonaton ülve.

48 IPMTudta-e?
 Mitől tartós
a tartós elem?
Van sima, van féltartós és tartós, van lítium és van,
ami akár tízszer tovább tart. De melyik milyen?
A klasszikus immár közel száz éve alkalmazott szárazelem
konstrukció a szén-cink elemeké, amelyekben egy szénrúd
és a cink tartály között szénpor és mangán-dioxid található.
Ezek a klasszikus nem tartós elemek, kapacitásuk kicsi és
nincs bennük különösebb védelem kifolyás ellen. A szén-cink
konstrukció továbbfejlesztésével született a már nagyobb
kapacitású féltartósnak is nevezett cink-klorid elem, amely-
ben a különösen tiszta cink alkalmazása az önkisülést is csök-
kentette, azaz ezek az elemek nem mentek tönkre maguktól
olyan gyorsan. A mai szén-cink elemek kevés kivételtől elte-
kintve már mind ilyen konstrukciók, sőt többjükben plusz
kifolyás elleni védelem is található. Ha fontos az ár, akkor kis
áramfelvételű és kis fogyasztású készülékekben ma is hasz-
nálják őket. A következő lépcsőfok a tartós, vagy más néven
alkáli elemeké. Az 1950-es évek óta alkalmazott konstrukció
jóval több energiát képes leadni, az így készült elemek to-
vább eltarthatók és jóval kevésbé hajlamosak a szivárgásra
is – ezért is nevezik őket tartósnak. Ma a legtöbb készülék-
ben ilyeneket használnak. Amikor azonban különösen nagy
kapacitásra van szükség, az ár azonban kevésbé számít be-
lépnek a lítiumelemek. (Amelyek nem összekeverendők a lí-
tiumos akkumulátorokkal!) Ezek amellett, hogy több energiát
tárolnak, nagyon hosszú ideig megőrzik működőképességü-
ket és tág hőmérséklethatárok között is használhatók.

HONNAN ERED A DEMOSCENE?

A demók számítógépes digitális művészeti alkotások, az őket készítő szubkultúra neve a demoscene.
A gyökerek azonban az 1980-es évek cracker-hacker betyárvilágába vezetnek vissza.
Az 1980-as, 1990-es években élték virágkorukat a különböző cracker csapatok, amelyek egymással versenyezve törték fel a szoft-
vergyártók sokszor meglehetően komplex másolásvédelmi megoldásait. Sokszor a feltört szoftver elé saját kis előzetest illesztettek,
eleinte csak szöveggel, majd zenével és animációval, amelyek gyakorlatilag a konkurens csapatoknak szóló üzenetek voltak. Ezek
egy idő után olyan összetetté váltak, hogy a crackercsoportok már nem csak a feltörésekben, hanem az intrók minőségében is
versenyeztek egymással. Később a két műfaj elvált egymástól, sokan kizárólag az akkor már demónak nevezett látványos progra-
mocskák írására specializálták magukat, mindenféle feltörések nélkül. Az adott hardver grafikai és zenei lehetőségeit minél jobban
kihasználó demók készítése hívta életre a demóversenyeket és létrehozta a rendkívüli módon sokszínű demoscene kultúrát is. Ezen
belül ma is nagyon népszerűek a 8 bites retró számítógépek, ezeken ugyanis erősen limitált a hardver teljesítménye, ezekből a
legnehezebb kihozni a maximumot. A demókat magányos programozók helyett régóta csapatok készítik, amelyben szinte mindig
található egy kóder, aki a programozásért felel, egy grafikus, aki a látványt hozza és egy zenész, aki a zenét készíti.

IPMTudta-e? 49
 SZAMURÁJ SUDOKU
A szamuráj sudoku öt darab, egymást át­fe­dő klasszikus sudoku feladványt tartalmaz.
Oldja meg a feladványokat úgy, hogy vala­mennyi sorban, oszlopban, vastag vo­nallal határolt
négyzetben az egyes számjegyek csak egyszer szerepelhetnek!
A megfejtéseket a 98. oldalon találja.

50 IPMTudta-e?

A TITANICRÓL VALÓBAN AZ ELSŐ
OSZTÁLYRÓL MENEKÜLTEK MEG A LEGTÖBBEN?
A legtöbb ember szemében a Titanic tragédiája a szo-
ciális egyenlőtlenségek tárházának tűnt, és ez a véle-
mény később több írásban és rajzban is megjelent.
Egy népszerű karikatúrán például egy cilinderes, szivarozó férfi ül
egy 134-es feliratú koporsón: ez arra utal, hogy míg az első osztályon
utazó férfiak közül 58-an megmenekültek, addig a harmadosztályon
majd kétszer annyi nő és gyermek veszett oda (valójában sokkal
több). Ez a kép azonban csalóka. Az ilyen rajzok egyrészt figyelmen
kívül hagyják az első osztály férfi tagjainak hősies viselkedését; más-
részt az áldozatok és a túlélők arányait összesítő táblázatok sok érde-
kességre derítenek fényt. Ugyanis a legszerencsésebbek a másod­
IPMTudta-e? 51
TUDTA-E?
osztályon utazó gyermekek voltak, akiket maradéktalanul sikerült
megmenteni. A legszerencsétlenebbül járók ugyancsak a másodosz-
tályról kerültek ki, hiszen férfit agjaiból a 14 túlélőre 154 áldozat jutott
– ez alig 8%-os túlélési arány. A szakirodalom általában a harmad­
osztály helyzetét tekinti a legtragikusabbnak, de ott minden harmadik
utas túlélte a katasztrófát, ezzel a Titanic teljes átlagát mutatva. A 908
fős legénységből 212-en menekültek meg – az abszolút számokat te-
kintve tehát a hajón dolgozók voltak a legszerencsésebbek. Bár ez a
fejtegetés részben zsonglőrködés a számokkal, de tény, hogy az első
osztályon utazók nem feltétlenül voltak olyan előnyös helyzetben,
mint azt hinnénk.
TUDTA-E? REKORDOK

Hány repülés iktatható

be egy napba?
Interkontinentális járatból csak
egy, de regionális járatból akár
24 út is beleférhet 24 órába. Egy
repülésrajongó ki is próbálta.
A rekordkísérlethez olyan helyre volt szük-
ség, ahol sok, kis távolságú repülőjárat üze-
mel, így ideálisnak tűnt Észak-Norvégia,
ahol az elszórt városkák között közúton
nem, csak repülővel lehet hatékonyan köz-
lekedni. A helyi Widerøe légitársaság csak Norvégiában 47 úti célt kí-
nál, ezekből választott ki néhányat Markus Dürst repülési szakújságíró.
Útiterve szerint 12 várost érintett Tromsø és Kirkenes között, a legtöb-
bet többször is, és útjait úgy tervezte meg, hogy minél kevesebb időt
töltsön az átszállásokkal. A sikeres kísérlethez arra is szükség volt,
hogy egyetlen járat se késsen, vagy egyetlenegyet se töröljenek időjá-
rási, műszaki vagy egyéb okokból. Egy alkalommal majdnem meghiúsult
a kísérlet, ugyanis nem volt már hely a kiválasztott járaton, de végül a
pilóták engedélyével utazhatott a pilótafülkében. Az utolsó utazásá-
nál pedig a menetrend szerintinél korábban érkezett a gépe, így a ter-
vezett 23 helyett végül is 24 repülés fért bele a napba. Ennél többet
pilótaként sem repülhetett volna, ugyanis a légitársaság szabályai szerint
a pilóták maximum kilenc járatot teljesíthetnek egy nap alatt.

MELYIK A VILÁG LEGRÖVIDEBB FOLYÓJA?

Nem könnyű a rövid folyók kategorizálása, mert valahonnan csak érkeznie kell a folyónyi
vízmennyiségnek, így a legtöbb rekord sántít is egy kicsit.
A grúziai Reprua folyó hosszúsága mindössze 27 méter. Valójában egy vízesésen át a Drinát. A magyar természetföldrajzi kategorizálás
azonban egy barlangi folyó felszíni szakaszáról van szó, amely a bar- a folyó megnevezést minimum 100 kilométeres hosszúsághoz köti,
langból kilépve 27 méter után ömlik a Fekete-tengerbe. Az ame- ez alatt maximum patakról, csermelyről vagy érről lehet szó.
rikai Montanában található Roe folyó forrása köz-
vetlenül a Missouri folyó mellett található, a víz itt is
a föld alól bukkan elő, és 61 méter megtétele után
ömlik a folyóba, így 2006-ig tartotta is a legrövi-
debb folyó Guinness-rekordját, de azóta ezt a kate-
góriát már nem jegyzi a szervezet, valószínűleg azért,
mert kevés értelme lenne egy mindössze 61 méte-
res vízfolyást folyónak nevezni. Korábban az oregoni
D-folyó tartotta ezt a rekordot. A 130 méter hosszú
folyó egy víztározót köt össze a Csendes-óceánnal,
így sokkal inkább tűnik csatornának, mint folyónak.
A legrövidebb, valójában folyó jellegzetességeket
felvonultató vízfolyás a szerbiai Vrelo, amely 365
méter hosszú. A forrása után kanyarogva, vízimalmot
hajtva, két híd alatt átfolyva és falut is érintve éri el

52 IPMTudta-e?
MELYEK A VILÁG LEGNAGYOBB HULLÁMVASÚTJAI?
Ha nem elég félelmetes a világrekorder 139 méteres csúcsmagasság és 127 méteres zuhanás, akkor
próbálja ki a 117 km/órás sebességet és a fejjel lefelé átfordulást egy faszerkezetű hullámvasúton.

Jelenleg a magassági és zuhanási csúcstartó az amerikai Six

Flags Great Adventure vidámparkban található Kingda Ka
hullámvasút, amely 139 méterre viszi fel az utasokat, hogy
onnan 127 méteres, csaknem függőleges zuhanással érje-
nek újra az indulási szintre. A 2005-ben megnyitott neveze-
tesség egészen 2010-ig a sebességi rekordot is tartotta 206
km/órával, az Egyesült Arab Emirátusokban megnyitott For-
mula Rossa hullámvasút azonban 240 km/órára emelte a csú-
csot, de nem csak a sebesség tekintetében. Ugyanis a Ferrari
Worldben található pályán a kocsik két másodperc alatt gyor-
sulnak nulláról 100 km/órára, amely nagyjából a Formula–1-
es autók hasonló adatával mérhető össze.
Ha valaki a világ leghosszabb hullámvasútját keresi, annak
Japánba kell utaznia, a Nagashima Spa Landban található
Steel Dragon 2000 ugyanis közel 2,5 kilométeres. A fejjel le-
felé átfordulások számában egy brit pálya a rekorder, az Alton
Towersben található, nemes egyszerűséggel csak The Smiler
névre keresztelt hullámvasút nem kevesebb mint 14-szer for-
dul át a hossztengelye körül.

Melyik a világ legaktívabb fémje?

A világ egyik legérdekesebb fémje az akár
kézmeleggel is megolvasztható, de szabad levegőn
magától meggyulladó cézium, amelynek
egyébként a pontos időt is köszönhetjük.
A folyékony higanytól eltekintve a cézium a legpuhább fém, a vaj-
hoz hasonlóan, egy késsel könnyen el lehet vágni. Ez az egyik leg-
aktívabb fém, reakciókészsége ugyanis olyan nagy, hogy ha némi
szabad oxigén található a környezetében, akkor azonnal oxidá-
lódni kezd, miközben hőt bocsát ki.
Így a szabad levegőn magától meg-
gyullad, vízbedobásra pedig robba-
násszerűen reagál, ezért kizárólag lég-
mentesen zárt üvegampullában lehet
tárolni.
Az aranynál körülbelül ötször drágább,
de ahol szükség van rá, általában igen
kis mennyiség is elegendő belőle. Az
elektronikai iparban használják legin-
kább, azonban van olyan vegyülete,
amelyből rakéta-hajtóanyag készül.
A cézium legérdekesebb feladata azon-
ban a másodperc pontos meghatáro-
zása, ugyanis 1967 óta a cézium-133
atom két hiperfinom energiaszintje kö-
zötti átmenetnek megfelelő sugárzás
9 192 631 770 periódusának időtarta-
mával definiálják az idő alapegységét.
A képen egy ilyen készülék látható.

IPMTudta-e? 53
TUDTA-E? REKORDOK

Mikor lépték át először

a 100 km/órás sebességet?
A nevezetes számok mindig is különösen
vonzóak voltak a kalandorok számára.
A történelmi tettre 120 évvel ezelőtt került sor
egy elektromos (!) autóval.

A mérnökként végzett belga Camille Jenatzy elektromos kocsikat

és teherautókat gyártott üzemében, és úgy találta, hogy egyetlen
módon mutathatja meg fölényét a legnagyobb konkurensével, a
párizsi Jeantaud céggel szemben, ha ő épít gyorsabb kocsit. A La
Jamais Contente (Örökké elégedetlen) nevű, torpedóalakú elektro-
mos járművével 1899 folyamán többször is felállította az autós
sebességi rekordot, amit többször el is vettek tőle, de 1899. április
29-én Párizsban mégis ő volt az első, aki átlépte a bűvös határt
105,88 km/órára javítva a csúcsot. Az eredményt egészen 1902-ig
tartotta. Persze maga a 100 km/óra nem jelentett sokat, a britek
és az amerikaiak például a 100 mérföld/órás sebességet hajszol-
ták, amit végül 1905-ben sikerült is elérni.

54 IPMTudta-e?
 Mekkora a világ legkisebb szigete?
Nagyon apró földdarabokból nincs hiány,
egy apró szikla a tengerben vagy egy időszakosan
a felszínre kerülő zátony egy folyóban egyaránt
pályázhatna a világ legkisebb szigete címre.
A világ azon legkisebb szigete, amelyen építmény is áll, aligha-
nem az Egyesült Királysághoz tartozó Scilly-szigetek mellett ta-
lálható Bishop Rock. Az óceánból kiemelkedő apró szikla éppen
akkora, hogy elférjen rajta egy világítótorony, amelyet 1847-ben
építettek fel, hogy segítse a hajósokat a szigetek melletti veszé-
lyes vizeken való tájékozódásban. A torony azonban három évvel
később összedőlt egy viharban, így újat építettek, amelyben
1858-ban kapcsolták fel először a fényt, majd 1881-ben jelen-
tős felújításon esett át. Ez áll ma is a sziklán, az ország egyik
ikonikus építményeként. A nehézkes megközelíthetőség miatt
1976-ban helikopter-leszállóhelyet építettek a tetejére, így jó-
val egyszerűbbé vált a személyzet szállítása, 1992 óta azonban
automata üzemben működik.

Melyik Budapest legmagasabb lakóháza?

Adótornyokat és kéményeket akár 200-300 méteres
magassággal is találunk Magyarországon, de aki a magasban
szeretne lakni, annak nincs túl sok lehetősége.
Az ország legmagasabb lakóháza Szolnokon található, a 24 emeletes, 81 méteres épü-
let 1975-ben épült és ma is használatban van. Nem úgy, mint a nála eredetileg három
méterrel nagyobb pécsi magasház, amelyet 1989-ben életveszélyesnek nyilvánítot-
tak, majd 2016-ban lebontottak. Húszemeletes lakóházak egyébként több hazai vá-
rosban is vannak, Budapesten azonban a legmagasabb és egyben az egyik legérdeke-
sebb lakóépület Újpalotán található. A lakótelep többi házától eltérően nem panel-,
hanem csúsztatott zsalus technológiával épült 1975-ben, aminek jó oka volt. A 18 la-
kószint fölé ugyanis víztartályokat terveztek, így a ház víztorony funkciót is ellátott,
biztosítva a megfelelő nyomást a környező lakótelep házaiban. Az építésnél probléma
is adódott, az első alapozás nem lett megfelelő, így végül kicsivel arrébb kezdődhetett
meg az építkezés, az eredetileg tervezett vasbeton helyett pedig acélból készült el a
két darab 300 m3-es víztartály. A víztorony funkciót azonban csak az 1980-as évek köze-
péig használták, onnantól kezdve már máshogy is meg tudták oldani a megfelelő víz-
nyomás előállítását és szabályozását, így a tartályok azóta üresen állnak.
A ház különlegessége, hogy a legfelső szinten két, belül kétszintes műteremlakást ala-
kítottak ki, amelyeket festőművészeknek utaltak ki. Az épület egyedi építészeti megol-
dásai miatt felmerült a védetté nyilvánítása is.

IPMTudta-e? 55
TUDTA-E? REKORDOK

Melyik a világ legnagyobb sícentruma?

A franciaországi Trois Vallées, azaz 3 völgy
sícentrum jelenleg a legnagyobb összefüggő
síterep a világon, 600 kilométernyi pályával.
A Savoie megyében található 3 völgy régióban először 1939-ban
nyílt síközpont, amely akkor még csak a Les Allues völgy oldalaira
terjedt ki. 1946-ban a szomszédos Saint-Bon-völgyben, majd
1972-ben a Belleville-völgyben is nyíltak sípályák. Hatalmas lö-
kést adott a síturizmusnak, hogy 1961-ben repülőteret építettek
a közelben, egy egészen extrém elhelyezésű hegyi futópályá-
val. A nehéz megközelítés és landolás miatt ezt a világ hetedik
legveszélyesebb repterének tekintik. A három, akkor már átjár-
ható, de még függetlennek tekintett síterepet 1973 óta lehet
egyetlen síbérlettel besíelni; ettől kezdve ez számít a világ leg-
nagyobb egybefüggő sícentrumának. Összesen 600 kilométer-
nyi pálya található 1100 és 3230 méteres magasság között, ami
a téli időszakban garantált havat jelent. A felvonók száma 139,
azonban nem árt egy térkép a zsebben, mert a három nagy és
számtalan kisebb völgy között könnyen el lehet tévedni.

MELYIK A VILÁG LEGMÉRGEZŐBB ANYAGA?
A legmérgezőbb anyagból elég lenne pár dekagramm az emberiség
kiirtásához. Nem véletlen, hogy összetételét nem publikálták.
A legmérgezőbb anyagok a botulinum toxinok, amelyeket a Clostridium botuli-
num nevű baktérium termel. A méreg az idegrendszerben blokkolja az ingerület-
átvitelt, görcsöket okoz, és lebénítja a légzőizmokat, azonnali halált okozva. Kisebb
mennyiségben botulizmust, azaz bénulásos betegséget okoz. A baktériummal, il-
letve az általa termelt toxinnal egyes esetekben élelmiszerekben is találkozhatunk,
olyanokban, amelyeket nem megfelelően dolgoztak fel vagy nem jól hőkezeltek.
A korábban ismert legmérgezőbb botulinum toxinból 0,075 mikrogramm volt a
halálos adag, de 2013-ban felfedeztek egy újfajta, H típusú toxint, amelyből 0,002
mikrogramm is halált okoz. Ebből három dekagramm elegendő lenne az emberi-
ség kiirtásához. Biztonsági megfontolásból a kutatók nem publikálták sem a toxin
összetételét, sem az azt termelő baktérium DNS-ét, már csak azért sem, mert egye-
lőre nem találtak olyan ellenszert, amely semlegesíteni tudná a már a szervezetbe
került mérget. Az erősnek gondolt mérgek hatóereje eltörpül a H típusú botuli-
num toxin mellett, arzénból vagy ciánból milliószor-százmilliószor annyi a halálos
adag. Erős mérgeket azonban a természetben is találunk, a hazánkban is megtalál-
ható sisakvirágból kinyerhető akonitinből néhány milligramm a végzetes dózis, a
nadragulya sötét bogyóiból pedig elég 8-10 darabot megenni, hogy halálos mennyi-
ségű méreg kerüljön a szervezetbe.

56 IPMTudta-e?
 MELYIK A VILÁG LEGNAGYOBB MOTORJA?
A világ eddigi legnagyobb belső égésű motorját egy finn cég tervezte meg
az egyik legnagyobb konténerhajó számára.
A 397 méter hosszú Emma Maersk konténerhajót 2009-ben építették Dániában és minden addiginál nagyobb lévén egy
szintén minden korábbinál erősebb motorra volt hozzá szükség. A finn Wärtsilä-Sulzer egy 14 hengeres, 107 000 lóerős,
kétütemű, turbófeltöltős dízelmotort tervezett a feladatra. Teljes hossza több, mint 26 méter, és folyadékok nélkül 2300
tonnát nyom. Az 1810 literes motor 22 és 120 fordulat között forog percenként és naponta 250 tonna olajat fogyaszt el.
Egyetlen dugattyúja 5,5 tonna. A konstrukció egyébként skálázható, minimum 6, maximum 14 hengeres változatban
lehet megépíteni, a megrendelők igényeitől függően. A legnagyobb 14 hengeres változatból jelenleg nyolc példány fut
a Maersk Line hajótársaság E-osztályú konténerhajóiban, amelyek a legnagyobbak a kategóriájukban. Jogosan merül
fel a kérdés, készül-e valaha még ennél is nagyobb hajómotor? Mostanában valószínűleg nem, ugyanis a még ennél
is nagyobb teljesítményigényt gazdaságosabb egyetlen, nagyobb erőforrás helyett inkább több kisebbel elérni.

IPMTudta-e? 57
 TUDTA-E?
Ki volt az első ember, aki a Föld északi és déli pólusán is megfordult?
(A megfejtést a 98. oldalon találja.)

58 IPMTudta-e?
 TUDTA-E?
Kik azok a szuper-előrejelzők?
A jövőbeli események előrejelzése hihetetlenül nagy jelentőséggel bír,
gondoljunk csak arra, hogy milyen eszközt jelenthet, ha valaki előre tudja egyes
részvényárfolyamok mozgását vagy politikai választások eredményét.

A legokosabb számítógépes előrejelző algoritmusok is csak azok-
ból az adatokból dolgoznak, amelyek ismertek, s amelyeket megad-
nak nekik, egyes emberek azonban olyan különleges képességgel
rendelkeznek, hogy adatsorok milliói nélkül is jó eséllyel képesek
megmondani az események bekövetkezési valószínűségét. Ők a
superforecasterek, és természetesen nem a csillagokból vagy kávé­
zaccból jósolnak. Nagyjából a népesség 2 százalékára jellemző,
hogy a körülmények és előzmények gondos elemzése után a né-
pesség többi részénél szignifikánsan jobban képesek megtippelni
egyes jövőbeli események bekövetkezését. A különleges képes-
ségre egy, az amerikai titkosszolgálatokhoz köthető szervezet hívta
fel a figyelmet, amikor elkezdett egy internetes projekt segítségével
ilyen embereket keresni. Az eredmény megdöbbentő módon az
volt, hogy a legtehetségesebb szuper-előrejelzők a számukra el-
érhető publikus információk alapján 30 százalékkal nagyobb esél�-
lyel tudtak megjósolni egyes politikai és gazdasági eseményeket,
mint azok a hírszerzők és elemzők, akik titkos adatok birtokában
hivatásszerűen kísérelték meg ugyanezt. Úgy érzi, hogy ön is a kevés
tehetséges közé tartozik? Az amerikai Good Judgment Project
weboldalon (www.gjopen.com) kipróbálhatja magát!

IPMTudta-e? 59
TUDTA-E? AZ EMBERI TEST

Mi a VITA MAXIMA
állapot?
Az emberi teljesítőképesség felső határának
elérésekor a szervezet már nem képes több
oxigént szállítani az izmoknak.
Fizikai munka végzésekor a szövetek sokkal több oxigént igényelnek,
mint nyugalmi állapotban, így a terhelés kezdetekor átmeneti oxigénhiány
alakul ki. A szervezet azonban fokozatosan alkalmazkodva a megnövekedett
igényekhez, magasabb légzésszámmal és megemelt pulzussal igyekszik ezt kom-
penzálni. Ha állandósul a terhelés, és sikeres az alkalmazkodás, akkor folyamatosan
képesek vagyunk munkát végezni, ennek csak a hosszú távú energiatartalékok
szabnak határt. Ha azonban tovább növeljük a terhelést, eljutunk arra a pontra,
amelynél már több a szervezet oxigénigénye, mint amennyit a légző- és érrend-
szer szolgáltatni tud, így tartós oxigénhiány alakul ki, és hamar abba kell hagy-
nunk a munkát. Ezt a maximális terhelhetőséget hívják vita maxima állapotnak.
Többek között sportolók vagy űrhajósok esetében lényeges, hogy például folyama-
tosan gyorsuló futópados méréssel meghatározzák az egyéni vita maxima állapothoz
tartozó értékeket, ez ugyanis jó támpontot ad az adott személy terhelhetősége szem-
pontjából. A vita maxima állapot azonban nem játék, elérése után a szervezet szeren-
csére képtelen továbbra is munkát végezni a legtöbb esetben, így mentve meg magát
a keringés teljes összeomlásától.

Mi az a HeLa sejtvonal?
Henrietta Lacks felbecsülhetetlenül sokat tett a daganatos betegségekkel
kapcsolatos kutatásokért – mindezt ellentételezés nélkül és tudtán kívül.

Az Dél-virginiai Henrietta Lacks
1951-ben halt meg rákban, ha-
lálakor mintát is vettek a daga-
natából, amelyet a Johns Hop-
kins egyetemen vizsgáltak meg.
A kutatók meglepetésére a ko-
rábbi mintákkal szemben Lacks
sejtjei képesek voltak szaporod-
ni laborkörülmények között is, mint később kiderült, egy mutáció
akadályozta bennük, hogy a sejtosztódáskor megrövidüljenek a
kromoszómáik. Ez pedig korábban soha nem látott lehetőséghez
jutatta a rákkutatókat, a tetszőlegesen szaporítható sejteken ugyanis
rengeteg kísérletet el lehetett végezni. Az azóta eltelt években
több, mint 70 ezer alkalommal használták fel az azóta csak HeLanak
nevezett sejtvonalat, amely megjárta a világűrt, jelen volt több,
később Nobel-díjat érő kutatásban, nem csak rákgyógyászati, ha-
nem általános genetikai eredményekhez is hozzájárult. A rabszol-
ga ősöktől származó, világéletében szegény sorú Henrietta Lacks,
illetve leszármazottai azonban semmilyen formában nem részesül-
tek abból az anyagi haszonból, amelyhez a kutatóintézetek jutot-
tak a HeLa sejtek tenyésztésével. Magukat az eredeti sejteket is a
hozzátartozók belegyezése nélkül vették le 1951-ben. Egy másik
ügyben 1990-ben hozott, precedensértékű bírósági ítélet szerint
egy hasonló esetben a sejtek tulajdonjoga, és a kereskedelmi hasz-
nosításból származó haszon is a kutatóintézetet illette meg, a be-
teget, illetve örököseit semmi. Ez már csak azért is aggasztó, mert
a HeLa sejtek kutatásával olyan genetikai információk is nyilvános-
sága kerülhetnek, amelyek érinthetik Lacks még élő leszármazot-
tait is. Végül 2013-ban megoldás született a problémára, létrehoz-
tak ugyanis egy HeLa Genom Adathozzáférési Munkacsoportot,
amelynek az a feladata, hogy felügyelje a sejtvonallal kapcsolatos
kutatásokat. A munkacsoportban Lacks két leszármazottja is részt
vesz. 2010-ben egyébként Henrietta Lacks örök élete címmel ma-
gyarul is megjelent Rebecca Skloot a témában írt könyve.

60 IPMTudta-e?
MIT CSINÁLNAK A SZATURÁCIÓS BÚVÁROK?
A különlegesen nagy mélységű merüléseknél csak nagyon lassú lehet
a felszínre emelkedés. Gyakran egy hétbe is beletelik, míg a búvár újra felszíni
levegőt lélegezhet, ezt azonban egészen különös módon oldják meg.
A nagy mélységekben a valódi veszély nem feltétlenül a lemerülés és a lent tartózkodás, hanem a felemelkedés
során leselkedik a búvárokra. A víz alatt uralkodó nagy nyomás hatására ugyanis a belélegzett gázok beoldód-
nak a test szöveteibe, a felemelkedésnél azonban időt kell adni, hogy ezek biztonságosan kiváljanak onnan és
a légzéssel eltávozzanak. A túl gyors felemelkedés dekompressziós betegséghez vagy halálhoz vezet. A több
száz méteres mélységben dolgozó ipari búvárok esetében azonban olyan hosszadalmas, akár több napos lenne
a dekompressziós folyamat, hogy más módszerhez kell folyamodni. Nehézkés lenne egy tenger alatti lakóbázis
kialakítása, így a szaturációs búvárok számára inkább a kiszolgálóhajón hoznak létre egy túlnyomásos lakóegységet,
ahol a több száz méter mélyen található munkahelyükével azonosra növelik a légnyomást. A lejutást és a fele-
melkedést túlnyomásos búvárharanggal biztosítják, amely közvetlenül csatlakoztatható a kabinjukhoz. A bú-
várok így akár egy hónapig is élhetnek elzárva a külvilágtól. A küldetés elején egy nap alatt alkalmazkodnak a
megnövekedett nyomáshoz és akár 20 nap is eltelhet úgy, hogy felváltva dolgoznak a tengerfenéken és vis�-
szatérnek pihenni a túlnyomásos kabinjukba, majd a munka végén nagyjából egy hétig tart a dekompressziós
folyamat szintén a kabinban, csak ezután léphetnek ki újra a szabad levegőre.
TUDTA-E? AZ EMBERI TEST

Alvajárás közben elkövethetünk

bűncselekményt?
Az alvajárás különleges állapotában semmi sem zárható ki,
az azonban nagyon ritka, hogy valaki súlyos bűncselekményt
kövessen el közben.
Alvás közben normális esetben az agyunk blokkolja a mozgást, az alvajáróknál
azonban hiányzik ez a funkció. Aki hajlamos az alvajárásra, annál a mélyalvási
fázisban részleges ébredés történik, vannak, akik csak felülnek az ágyban, mások
el is indulnak a lakásukban, megint mások érhetetlen szavakat mondanak. Való-
színűleg a beszédhez szükséges különösen összetett mozgás irányítására már
nem képes a félig alvó állapotú agy. Nagyon ritkán, de előfordulnak alvajárás
közben erőszakos cselekmények, 1992-ben például egy nagy-britanniai esetben
egy ember megszúrta, majd vízbe fojtotta feleségét. Hasonló eset 2009-ben ha-
zánkban is történt, egy Somogy megyei fiatalember arra ébredt, hogy sógorát
éppen nyakon szúrja. Az igazságügyi elmeorvosi szakértő véleménye szerint a
bűncselekmény vádlottjánál bizonyítható volt, hogy hajlamos az alvajárásra, így
ő nem büntethető. A legtöbb esetben azonban semmi ilyesmi nem történik az
alvajárás alatt, ha valaki mégis alvajáró a családban, akkor inkább arra érdemes
ügyelni, hogy megvédjük őt a balesetektől.

15 PERC ALATT IS LEHET JÓT ALUDNI? Mitől lesz valakinek kék a bőre?
Kék ember persze nem fordul elő
A klasszikus felfogás szerint csak a hosszas a természetben, de némi ezüstkolloid hatására
és nyugodt, ágyban történő alvás pihentet igazán, látványosan elváltozhat a bőrszín.
a rövid szundikálás után sokszor csak fáradtabbnak Az orvostudományban argyria néven ismert mérgezéses
érezzük magunkat. Van azonban kivétel is. betegség ezüstvegyületek hatására jön létre. Fertőtlenítő
Több kutatás is rámutatott arra, hogy a rövid, 15-25 perces szendergés hatásuk miatt széles körben használtak régebben ezüstve-
vagy alvás jelentős mértékben képes növelni az ébredés után a telje- gyületeket, és előfordult, hogy a túladagolás következtében
sítményt, felfrissíti a memóriát, és fokozza a munkakedvet. A lényeg először a nyálkahártyákon, majd a teljes bőrfelületen kékes
mindössze annyi, hogy semmiképp se érjük el a mélyalvási, majd az elszíneződés lépett fel. Így járt az amerikai Paul Karason is,
úgynevezett gyors szemmozgásos REM-fázist, mert ha ezek közben aki még 1994-ben kezdett saját
ébredünk fel, akkor fáradtnak, elnyűttnek érezzük magunkat. A 15-25 magán bőrgyulladás és külön-
perces alvás alatt a szendergésből épp átjutunk a felszínes alvás álla- féle fájdalmak ellen ezüstve-
potába, amely hatékonyan pihentet akkor is, ha nem éppen nyugodt gyületes kezelést alkalmazni.
környezetben alszunk el. Többek között a NASA is végzett olyan kuta- A nagyfokú ezüstbevitel miatt
tásokat, amelyekben pilótáknak kellett ilyen rövid alvásokkal pihenni fokozatosan kékülni kezdett a
(természetesen ilyenkor egy váltópilóta vezette a gépet), az eredmény bőre. Azt nem tudni, volt-e jó-
pedig egyértelmű volt; a rövid alvás után a pilóták sokkal hatékonyab- tékony hatása a saját maga által
ban végezték a munkájukat. Meglepő módon jótékony hatása van a végzett kezelésnek, a kék bőr-
gyorsalvás előtt egy csésze kávénak. A koffein ugyanis nagyjából 20 szín azonban hamar világhírűvé
perc után kezdi kifejteni élénkítő hatását a szervezetre, és ez az idő tette. Az argyria egyetlen bi-
pont elegendő egy gyors pihenésre, a felszívódó koffein pedig segít, zonyított tünete az elkékülés,
hogy időben felébredjünk, és ne csússzunk át a mélyalvási fázisba. de az ezüsttúladagolást kapcsolatba hozzák veseelégtelen-
Angolul a gyorsalvást power napnek nevezik, és immár az előtte elfo- séggel és az éjszakai látási képesség csökkenésével. Paul
gyasztott kávénak is van neve, nappucino. Amikor tehát délután elál- Karason 62 évesen halt meg, de nem ezüstmérgezés, hanem
mosodunk, csak jót teszünk magunknak egy rövid pihenővel. szívroham következtében.

62 IPMTudta-e?
MIÉRT ÁSÍTUNK?
Az ásítás látszólag haszontalan dolog, azonban több elmélet is létezik arra, hogy
mi is a valódi haszna. Egy kutatás szerint, akinek nagyobb az agya, nagyobbat is ásít.
Az ásításra több elterjedt elmélet is létezik. A legrégebbi, még Hippokratész korából származó feltevés szerint azért ásí-
tunk, mert agyunknak gyorsan nagy mennyiségű oxigénre van szüksége, amely így gyorsan a tüdőbe, majd a véráramba
juthat. Ezt az 1980-as években mérésekkel cáfolták, az ásítás után ugyanis egyáltalán nem mértek nagyobb véroxigén­
szintet a kísérleti alanyoknál. A másik, ma is népszerű elmélet szerint az ásítás az arcizmok nyújtózkodása, amely segít
felébreszteni, aktívan tartani az arcizmokat, és serkenti a vérkeringést az agyban és a fejben. A harmadik feltevés szerint
az ásítás vérkeringés-serkentő hatása lehűti az agyat, ugyanis 2010-ben mérésekkel bizonyították, hogy akkor ásítunk
többet, ha megemelkedik agyunk hőmérséklete. A legfrissebb kutatásban az ásítás hosszúságát vizsgálták állatok eseté-
ben, és azt tapasztalták, hogy minél nagyobb egy állat agya, annál hosszabban ásít. Ez igazolhatja a második és a harmadik
feltevést is, ugyanis nagyobb agyban csak hosszabb ásítás képes létrehozni a fokozottabb vérkeringést. Az mindenesetre
biztos, hogy a fokozott vérkeringés és az azzal járó megnövekedett oxigén- és tápanyagellátás jó hatással van az agyra.

MEGMŰTHETI-E EGY EMBER SAJÁT MAGÁT?

A kisebb sérüléseinket magunk látjuk el, szükség
esetén képesek vagyunk akár össze is varrni
magunkon egy sebet. Volt azonban olyan is, aki
vakbélműtétet végzett magán.
Az első híres eset Evan O’Neill Kane, egy kissé furcsa amerikai
orvos nevéhez fűződött, aki 1921-ben saját magán hajtott végre
vakbélműtétet, hogy megtapasztalja a helyi érzéstelenítés hatá-
sát. Akkoriban ugyanis az ilyen műtéteket kizárólag altatásban
végezték, ő pedig mindenképp tudni akarta, hogyan működik
az új eljárás. Más eset volt Leonyid Rogozové, aki orvosként tel-
jesített szolgálatot 1960 és 1961 között egy déli-sarki szovjet ku-
tatóállomáson, amikor vakbélgyulladást diagnosztizált magán.
Mivel a legközelebbi segítség 1600 kilométerre volt, az időjárási
viszonyok miatt pedig nem volt lehetőség repülőgépes mentés-
re, saját maga állt neki a műtétnek egy meteorológus kollégája
segítségével, aki adogatta az eszközöket és tartotta a tükröt, hogy
Rogozov jól lássa a műtéti területet. Az operáció elején véletlen
sebet ejtett a vakbelén, amit előbb össze kellett varrnia, majd
sikeresen eltávolította a gyulladt féregnyúlványt. A beavatkozás
során lázas, legyengült állapota miatt többször is meg kellett áll-
nia pihenni, végül egy és háromnegyed óra elteltével a beavat-
kozás sikeresen zárult. Az orvos antibiotikumos kezelést írt elő
magának, rövid időn belül sokkal jobban lett, két hét múlva pedig
gyógyultnak tekintette magát. Kivételes életmentő műtétéért
1961-ben megkapta a Munka Vörös Zászló érdemrendjét, később
orvosként és kutatóként dolgozott.

Evan O’Neill Kane műtétje közben Leonyid Rogozov vakbélműtétje

IPMTudta-e? 63
 TUDTA-E?
Mi a kapcsolat Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operája
és Radványi Géza Valahol Európában című filmje kötött?
(A megfejtést a 98. oldalon találja.)

64 IPMTudta-e?
 TUDTA-E?

Hogyan néztek ki
a tűzoltók a 19. századi
Amerikában?
A 18. század végén, 19. század elején az amerikai
tűzoltóknak nem volt jó megítélésük. Önkéntes
szervezetek működtettek közösségi klubokhoz hasonló
tűzoltóságokat.

Mikor új tűz ütött ki valahol, ezek az önkéntes szerveze-

tek egymással versengve siettek a helyszínig. Ez a riva-
lizálás gyakran odáig fajult, hogy a kiérkezett önkéntes
tűzoltók egymással csatáztak a tűz oltása helyett. A tart-
hatatlan helyzet miatt a század közepére a Republikánus
Párt – biztosítótársaságokkal karöltve – hivatásos tűzoltó
szolgáltatásért lobbizott. A támogatások eredményeként
elérhetővé vált a gőzfecskendők használata, az önkén-
teseket pedig felváltották a fizetett profi tűzoltóságok.
Az ott dolgozók egyenruhája élénk, vörös ingből állt,
hogy megkülönböztethessék magukat. Munkaruháza-
tuk elengedhetetlen kelléke volt egy speciálisan kiké-
szített bőrből készült, kupola alakú sisak is, melynek
szélén karima biztosította a hatékonyabb vízelvezetést.
A tűzoltók szakállt viseltek, azt bevizezve arcuk elé tartot-
ták, hogy minél kevesebb füstöt lélegezzenek be az oltás
során. A vizet bőrből készült tömlőkből permetezték a
tűzre, melyet fém szegecselés erősített, hogy kibírja a
nyomást. Ezen kívül mindegyiküknél volt egy sárgaréz
hangtölcsér, hiszen a tűzoltást szemlélni odacsődült, iz-
gatott és hangos tömeget túl kellett harsogniuk, hogy
hallják egymás utasításait.

IPMTudta-e? 65
TUDTA-E? SPORT

MI A KÜLÖNBSÉG AZ ASZTALITENISZ
ÉS A PINGPONG KÖZÖTT?
Furcsának tűnhet, de a két sportág nem azonos, más ütővel és kissé más szabályokkal játsszák
őket. A két szót korábban egymás szinonimájaként lehetett használni, azonban a mindenki
által ismert és a nagy világversenyeken is játszott asztalitenisz egyik mellékhajtásaként ala-
kult ki a ma pingpongnak nevezett sportág.
Ez valójában egy hagyományosabb, lassabb játékmenetű változata az asztalitenisznek. A pingpongban hagyományos,
keményebb felületű, teljesen egyforma ütőket használnak az aszteliteniszben egyeduralkodó, személyre szabott és mé-
regdrága soft ütők helyett. A játék így lassabb és áttekinthetőbb, ugyanis nincsenek pörgetések és nem okozhatnak
különbséget az egyedileg fejlesztett gumiborítások sem. A játszma 11 helyett 15 pontig tart. A pingpong hívei azzal ér-
velnek, hogy játékuk sokkal jobban követhető a közönség számára, és sokkal nagyobb szere-
pet kapnak benne a jól felépített, látványos labdamenetek, mint a sokszor követhetetlen
asztaliteniszben. Bár a pingpongot nem ismerik el az asztalitenisz hivatalos szakágának,
van világszervezete, és rendeznek belőle világbajnokságot is.

Miért kockás zászlóval

intik le az autóversenyeket?
Szinte nincs is olyan autóverseny, amelyet
ne egy fekete-fehér kockás zászlóval intené-
nek le. A minta eredetére többféle elmélet is
létezik.
Az egyik népszerű elmélet szerint a 19. század elején az
amerikai kisvárosokban rendezett lóversenyeken hasz-
nálták először a mintázatot, de eleinte nem a verseny le-
intésére, hanem arra, hogy az étkezések idején az asztal-
hoz invitálják a pálya különböző pontjain edző zsokékat.
Az erre szolgáló textildarab egy kockás terítő volt, a min-
tázat pedig innen terjedt el később. A további elméletek
már a láthatóságra épülnek, az egyik szerint a korai autó-
versenyeken a célvonalnál álló felügyelők varrattak ma-
guknak kockás zakót, hogy biztosan meglássák őket a
versenyzők, a másik szerint egyszerűen csak egy olyan,
erős kontrasztú mintázatot kerestek a leintéshez, ame-
lyet a versenyzők a poron, füstön, piszkos szemüvegen át
is jól láthatnak. Az első ismert kockás zászlós fotó egyéb-
ként 1906-ból származik egy amerikai autóversenyről.

66 IPMTudta-e?
 HÁNYSZOR LEHET MEGMÁSZNI
A MOUNT EVERESTET?

A csúcstartó nepáli serpa immár 24-szer mászta meg a világ legmagasabb hegycsúcsát, a listában az
első nem serpa 15 alkalommal tette meg az utat.
A nepáli Kami Rita (kis kép) 2019 májusában döntötte meg saját korábbi rekordját, amikor 24. alkalommal jutott fel a világ tetejére. A
serpák szervezete alkalmazkodott az oxigénszegény magashegyi környezethez, ráadásul foglalkozásszerűen vezetik fel a hegymászó-
kat a csúcsra, így körükben nem ritka, hogy valaki akár tízszer, vagy annál többször is megteszi a kimerítő utat. A toplista első tíz (ne-
páli) helyezettje után az amerikai Dave Hahn az első síkvidéki ember a sorban, azonban ő is profi túravezető és immár 15-ször hódítot-
ta meg sikeresen a csúcsot. A statisztikák egyébként 241 olyan mászót tartanak nyilván, akik egynél többször értek fel a csúcsra, öt
mászással például összesen 16 hegymászó büszkélkedhet. A női rekorder a nepáli Lhakpa Sherpa 9 mászással, a nem nepáliak közül
pedig az amerikai Melissa Arnot 6 sikeres csúcstámadással. A legidősebb mászó a 80 éves Yuichiro Miura volt Japánból, a legfiatalabb
pedig a 13 éves amerikai Jordan Romero. A világ legmagasabb hegyéhez kapcsolódik azonban még néhány szokatlan rekord, az első,
aki felért a csúcsra és aztán sível ereszkedett le, a szlovén Davo Karničar volt, az elsők, akik a csúcson kötöttek házasságot pedig Pem
Dorjee és Moni Mulepati, mindketten nepáliak.

IPMTudta-e? 67
TUDTA-E? SPORT

MEKKORÁT LEHET UGRATNI EGY AUTÓVAL?

A haszonjárműveket elsősorban nem ugratásra használják, egy különleges verseny pick-uppal azonban
nemrég megdöntötték az autós ugratás világcsúcsát.
Az amerikai Bryce Menzies régi álmát váltotta valóra, amikor 115,6 mé- készültek, az utolsó négy hónapot pedig San Diego mellett töltötték
terre javította az autós ugratás világrekordját, ráadásul nem normál próbákkal és kísérletekkel. A mutatvány nem veszélytelen, 2004-ben
off-road autóval, hanem egy verseny pick-uppal. A jármű azonban például a francia Guerlain Chicherit bukott hatalmasat egy hasonló
csak külsőre hasonlít az utcai kisteherautókra, valójában egy Pro2 ka- rekordkísérlet közben, amikor autója a kerekei helyett orral ért földet.
tegóriás versenygép 900 lóerős motorral. A rekorddöntésre egy évet A korábbi rekord 82 méter volt, amelyet még 2009-ben állítottak fel.

MIT JELENT Ki volt az első sportoló,

A FOCIBAN A ZÖLD
LAP?
Akinek csak a sárga és a pi-
ros lap ismerős, ne gondol-
kodjon hiába, a zöld lapot
ugyanis nemrég vezették be
néhány nemzeti bajnokság-
ban, és a sportszerű viselke-
désért lehet kapni.
Az elsők között a svéd ifjúsági baj-
nokságban vezették be kísérleti jel-
leggel, hogy a sportszerű játékért
zöld lappal jutalmazhassa a játékve-
zető a játékosokat. A stockholmi fut-
ballszövetség így nem büntetéssel,
hanem jutalmazással próbálja ösz-
tönözni a játékosokat arra, hogy
agresszív helyett sportszerű játékot
játsszanak. Azóta már az olasz má-
sodosztályban is alkalmazzák a zöld
lap rendszerét, és először akkor osz-
tották ki, amikor egy védő játékos
maga jelezte, hogy nem ért bele a
labdába, így a bíró által ítélt szöglet
helyett valójában kirúgást kell vég-
rehajtani.
aki felvállalta másságát?
Billie Jean King nem csak Amerika egyik legendás teniszezője volt, ha-
nem fellépett az 1970-es évek átható szexizmusa ellen és első sportoló-
ként vállalta fel nyilvánosan, hogy a saját neméhez vonzódik.
Az 1943-ban született Billie Jean King 18 évesen nyert először Wimbledonban, az 1970-es
évekre pedig ő lett a világ legjobb női teniszezője. 1971-ben azonban megelégelte, hogy a
női versenyzők csak a töredékét kapják a férfi meccseknél megszokott díjazásoknak, holott a mér-
kőzéseik legalább olyan népszerűek. Nyolc másik női versenyzővel együtt így ellenbajnoksá-
got alapított, vállalva a szövetségi eltiltást is. Az új versenysorozat hatalmas népszerűséget
adott a női tenisznek és egyúttal fel is hívta a figyelmet az
egyenlőtlenségre. Leghíresebb mérkőzését 1973-ben vívta az
akkor már visszavonult, sokszoros bajnok Bobby Riggs ellen,
aki látványosan lenézte a női teniszt és rendszeresen tett King-
re és a többi női versenyzőre megalázó és szexista kijelentése-
ket a médiában. A nemek csatája néven meghirdetett, közel 40
országban közvetített mérkőzést végül King nyerte, hatalmas
lökést adva ezzel nem csak a női tenisz, hanem a női egyen-
jogúság ügyének is. Bár házas volt, de már az 1960-as évek óta
tudta, hogy saját neméhez vonzódik. A fodrászával folytatott
korábbi viszonya miatt 1981-ben kénytelen volt kiállni a nyilvá-
nosság elé, felvállalva leszbikusságát, elsőként a sportolók kö-
zött. King 1994-ben vonult vissza, 2009-ben pedig a nők és a
melegek jogaiért folytatott munkájáért Barack Obamától átve-
hette az Elnöki Szabadság-érdemrendet, amely a legmagasabb
polgári kitűntetés az Egyesült Államokban.

68 IPMTudta-e?
 HÁNY FEHÉR EMBER FUTOTTA LE
10 MÁSODPERC ALATT A 100 MÉTERT?
A sprint kifejezetten az a sportág, melyet az afroamerikaiak uralnak. Ha valaki végignézi
a 100 méteres síkfutás világrekordjait, sokáig kell keresgélnie, míg rábukkan valakire,
akinek fehér a bőrszíne.
Elsőként Armin Hary (a képen balra a legszélen) futotta le a 100 métert kereken 10 másodperc alatt 1960-ban. A
német atléta pályafutása során kétszeres olimpiai bajnok lett, s két rekordot is megdöntött egyszerre: távjában ő
volt az első nem amerikai győztes 1928 óta, valamint ő volt az első fehér atléta, aki megfutotta ezt a legendás rekor-
dot. A másik fehér holló a londoni születésű, Dél-Afrika színeiben induló Paul Nash, aki 1968. április 2-án futotta
meg a távot ugyanezzel az idővel Krugersdorpban. Őket leszámítva többek között a színesbőrű Jim Hines, Horacio
Esteves, Bob Hayes és Harry Jerome is 10 másodperc alatt futották a számot, ám ezt a rekordot csak a legendás
Night of Speed, vagyis a Sebesség Éjszakájának keresztelt eseményen döntötték meg. 1968. június 20-án hárman is
9,9 másodperc alatt teljesítették a 100 métert (Jim Hines, Ronnie Ray Smith és Charles Greene – mind afroamerika-
iak), ez több mint 36 km/órás átlagsebességet jelent. Jó pár év elteltével, 2011-ben végül a francia Európa-bajnok
atléta, Christophe Lemaitre lett a világon az első fehér bőrű sprinter, aki a kritikus 10 másodpercen belül futotta le
a távot. A 9,92-es eredményével a francia rekordot is birtokolja. Említésre méltó eredményt ért el a sportágban még
a „Fehér Villám” névre keresztelt Matthew Boling is idén, április végén. A 19 éves amerikai gimnazista 9,98 másod-
perccel minden idők leggyorsabb középiskolai futását produkálta Texasban. Mivel a versenyen a megengedett-
nél nagyobb hátszél fújt, így eredményét nem hitelesítették új csúcsnak, ám ez csak a hivatalos
címet érinti, ezentúl aki minden idők legjobbja szeretne lenni középiskolai szinten,
annak ezt a rekordot kell megfutnia.

IPMTudta-e? 69
TUDTA-E? TERMÉSZET

HOGY ALAKUL KI A JÉGVIRÁG? Aki figyelt, télen többször is láthatott

jégvirágot, ugyanis sok olyan nap volt, amikor
az időjárás kedvezett a kialakulásának.
Az esti lehűléskor ugyanis az ablakokon lévő, még folyé-
kony pára vagy harmatcseppek úgy hűlhetnek le fagypont
alá, hogy egy ideig még folyékony halmazállapotúak marad-
nak, azaz túlhűlnek. A hőmérséklet további csökkenésekor
beindul azonban a fagyási folyamat, de nem egyenletesen
és nem egyszerre, hanem például a cseppecskék széleitől
vagy a cseppekben lévő apró szennyező szemcséktől vagy
az ablakfelület egy apró egyenetlenségétől kiindulva.
A kristályosodás így időben és térben nem egyszerre követ-
kezik be, a már megfagyott kristályokhoz folyamatosan nőnek
hozzá a szomszédosak. A jég kristályszerkezetének sajátos-
ságai miatt az újonnan megfagyó kristályok csak meghatá-
rozott módokon képesek a már meglévőkhöz kapcsolódni,
így hamar létrejönnek az elágazások és ismétlődő mintázatok.

Melyik a világ
legdrágább anyaga?
Drogok, ultraritka ásványok és radioaktív
elemek is találhatók a legdrágább anyagok
toplistáján. A legdrágább anyag egy grammjából
220 kiló kokain is kijönne.
A világ legdrágább anyaga jelenleg az 1950-ben előállított erősen
radioaktív kalifornium. Az első kísérletben alig 5000 atomnyit sike-
rült belőle előállítani, de az sem tartott sokáig, tekintve, hogy az
anyag felezési ideje 44 perc. Ma a nukleáris iparban használják,
mint neutronforrást, ára 27 millió dollár grammonként. Jóval ol-
csóbb, a mindössze 175 ezer dolláros grammonkénti árú musgravit,
egy igencsak ritka ásvány, amelyből akár drágakő is csiszolható,
eddig azonban egyetlen egy olyan méretű példány került elő, ami
alkalmas ékszernek is. Majdnem harmadennyiért már gyémántot
lehet kapni, az ár azonban nagyban függ az egyes kövek méretétől
és minőségétől. A toplistán néhányezer dolláros gramm­árú ultra­
ritka ásványok találhatók még és nagyjából 4000 dollárért már
egy gramm plutóniumhoz is hozzá lehet jutni. Ezekhez képest a
220 dollár/grammos kokain kifejezetten olcsónak tűnik, ennél na-
gyon sok drágább anyag található. Van azonban egy olyan anyag,
ami hatalmas mennyiségben található az univerzumban, mégis
dollármilliárdokba kerül. Ez pedig az antianyag, amelyet 1995-ben
sikerült először előállítani a CERN kutatóintézetben. Az előállítására
tett kísérletek költségéből és az eddig előállított mennyiségből
nagyjából 62 000 milliárd dolláros grammonkénti ár jön ki.

70 IPMTudta-e?

A földgáz eredetileg színtelen és szagtalan,
így műszerezettség nélkül lehetetlen meg-
állapítani a jelenlétét. 1937. március 18-án ez
okozott katasztrófát Amerikában, a texasi
New London városának iskolájában. A gáz-
robbanás szétvetette az iskola falait, meg-
emelte a háztetőt, és teljesen romba dön-
Milyen szaga van a gáznak?
A szúrós, kellemetlen szag összetéveszthetetlen jele a gáz-
szivárgásnak. A földgáz eredetileg azonban szagtalan, a szagosítást
egy szörnyű katasztrófa nyomán vezették be az 1930-as években.
tötte az épület fő szárnyát. A robbanás ide- levegőben. A merkaptánt a gázszolgáltatók
jén 600 tanuló és 40 tanár tartózkodott az keverik a gázba, és erős szaga még azelőtt
épületben, közülük közel 300-an haltak meg. felhívja magára a figyelmet, mielőtt a szi-
A texasi törvényhozás számos rendelke- várgó gáz koncentrációja elérné azt a szin-
zést hozott a jövőbeli hasonló katasztrófák tet, amely a levegővel együtt robbanásve-
megelőzésének érdekében, az egyik és leg- szélyes elegyet alkot. A gáz túl kicsi és túl
fontosabb azonban az volt, hogy szagosí- nagy koncentrációban ugyanis nem robban,
tani kell a földgázt, hogy a szivárgás bárki csakis akkor, ha a levegőben minimum 5, de
számára felismerhető legyen. A választás maximum 15 százalék az aránya. Az 1930-as,
az etántiol, ismertebb nevén a merkaptán 1940-es években a világban mindenütt
anyagra esett, amely olyan büdös, hogy az átvették a merkaptános szagosítást, így a
ember akkor is észleli, ha egyetlen moleku- jellegzetes szag mindenhol ugyanúgy fi-
la jut belőle 2800 millió más molekulára a gyelmeztet a közelgő veszélyre.

Hogy mérték meg a fénysebességet?

A fény sebességének pontos értékére már Galilei is kíváncsi volt, de bármilyen tá-
volságból is kísérelte meg a mérést, mindig nagyjából ugyanazt az eredményt kapta,
amiből azt a következtetést vonta le, hogy a fény olyan gyors, hogy a mérésében
sokkal inkább a lámpát nyitogató ember reakcióideje jelenik meg, mint maga a
fény sebessége. Az első tudományos mérést a dán Ole Rømer végezte 1676-ban,
akinek feltűnt, hogy a Jupiter holdjainak fogyatkozását kicsit előbb, illetve kicsit
később észleli, attól függően, hogy a bolygó közelebb vagy távolabb van a Földtől.
Helyesen vonta le a következtetést, hogy ezt a fény véges sebessége okozhatja, szá-
mításai pedig 227 000 km/s-ot adtak ki, ami jól közelíti a valós értéket. Több további
kísérlet után Albert A. Michelson fizikus látott hozzá a feladat minden korábbinál
precízebb megoldásához az 1920-as években. Rájött, hogy vákuumban kell mér-
nie, ezért egy 1600 méter hosszú, egy méter átmérőjű, légmentesen lezárható cső-
vezetéket épített, amelyben tükrökkel irányította ide-oda a fényt. Egy nagy sebes-
séggel forgó tükröt tartalmazó szerkezet segítségével megállapította, hogy tükre
mennyit fordul el, mire visszaér hozzá a csővezetékben tízszer oda-vissza pattogó
fény, eredményül pedig 299 774 km/s-ot kapott, ami mindössze 18 km/s-mal ke-
vesebb, mint a ma elfogadott, vákuumban mérhető adat, azaz a 299 792 km/s.

MIÉRT ILLATOSAK A VIRÁGOK?

Egy illatos virágcsokorral biztos sikert
érhetünk el egy romantikus randevún,
az evolúció azonban eredetileg másféle
randevúra gondolt.
A virágok szinte egyetlen célja a figyelemfelhívás, ezért szí-
nesek és illatosak, azonban nem az ember, hanem a bepor-
zást végző állatok figyelmét kívánják ilyen módon felkelteni.
Nincs két egyforma illatú virág, az egyes illatok ugyanis
leginkább azokat a fajokat csalogatják oda, amelyek élet-
módjuk miatt sikeresen végezhetik el az adott virág be-
porzását. A méheket inkább az édesebb, míg a bogarakat
a fűszeres illatok csábítják. A szagokban az a jó, hogy éjsza-
ka is tájékoztatják például az éjjeli életmódot élő lepkéket,
így sötétben is működik a beporzás.

IPMTudta-e? 71
TUDTA-E? TERMÉSZET

Létezhet-e
a természetben
atomreaktor?
Egészen 1972-ig képtelenségnek tartották, hogy
természetes, földi körülmények között nukleáris
láncreakció jöjjön létre, egy gaboni bányában
azonban furcsa nyomokat találtak.

Hogy élte túl Jókai

Egy gaboni uránlelőhelyen kutattak 1972-ben francia tudósok,
amikor az urán-235-koncentrációt mérve érdekes eredményt
kaptak. A koncentráció sokkal alacsonyabb volt, mint ami a ter-
mészetben általános, ráadásul pont megegyezett azzal, ami a

nukleáris reaktorok kiégett fűtőelemeiben mérhető. Több olyan
anyagot is találtak, amely az U-235 bomlástermékeként jön létre.
Egy 2004-es amerikai kutatás pedig további olyan elemeket kü-
lönített el (pl. stronciumot, xenont, kriptont), amelyek szintén az
U-235 hasadására utalnak. Bármennyire is valószínűtlennek lát-
szott, a tudósok szerint Gabonban egy spontán reaktor működött
nagyjából 1,7 milliárd évvel ezelőtt. Ma nem ismerünk olyan ma-
gas koncentrációjú természetes U-235-lelőhelyet, amely lehetővé
tenné hasonló reakció kialakulását. Az erőművek számára is ös�-
szetett dúsítási folyamattal lehet csak létrehozni a megfelelő üzem-
anyagot, de könnyen lehet, hogy korábban több ilyen hely is volt,
csak mára a természetes bomlás során az U-235 alacsonyabb rend-
számú elemekké alakult. A gaboni reaktor másik problémája, hogy
az U-235 maghasadása során kisugárzott (gyors) neutronok alig
képesek újabb maghasadásokat létrehozni, ehhez le kell lassítani
őket, amire a mai reaktorokban főként vizet használnak. A lelassí-
tott (termikus) neutronok már jó eséllyel hasítanak szét egy újabb
atommagot, újabb neutronokat felszabadítva, és létrehozva ez-
zel a láncreakciót. Az elmélet szerint a kérdéses területen talaj
víz lephette el a különösen dús U-235-tartalmú kőzetet, amely
természetes moderátorként lassította a neutronokat. Majd ami-
kor a reakció során fejlődő hő (a számítások szerint a gaboni reak-
tor 100 kW-nak megfelelő hőt termelt) felforralta és elpárologtatta
a vizet, a reakció leállt. A talajvíz visszaszivárgása után újraindult
a folyamat egészen addig, amíg az U-235 koncentrációja annyira
lecsökkent, hogy többé nem indult meg a reakció.
szőlője a filoxérát?
Jókai Mór nem csak az egyik legnagyobb
magyar író volt, hanem erősen érdeklődött
a természettudományok iránt és szenvedélyes
hobbikertész és hobbiszőlész is volt.
Jókai 1853-ban, első irodalmi sikereinek tiszteletdíjából vásárolt
meg a Svábhegy oldalában egy többholdas területet, amelyen
házat építtetett és döntően saját munkájával káprázatos hobbi­
kertet és kis gazdaságot hozott létre. Gyümölcsfái mellett sző-
lőjére is büszke volt, saját présházában készítette borát.
Magyarországon 1875-ben észlelték először a szőlő gyökerét meg-
támadó rovar által okozott járványt, a filoxérát, amely 1897-ig
csaknem az ország minden szőlőjét kipusztította, ide értve a
buda- és pestkörnyéki szőlősöket is. Az alig észrevehető rovarok
ráadásul sokáig láthatatlanul támadják a szőlőtöveket, amikor
pedig már láthatóvá válik a hatás, késő. Jókai ezért minden nap
szinte vallásos rendszerességgel járta szőlőjét és figyelte nagyí-
tóüvegen át, hogy nem bukkan-e fel a gyökereknél a rettegett
kór, így még időben gondoskodhatott a megfelelő lépésekről.
Jókai kertje ma is megvan a Svábhegyen, benne néhány általa
ültetett fával és az egykori présházban egy kis kiállítással. Érde-
mes felkeresni.

72 IPMTudta-e?
Hogyan táplálkozik
a vénusz légycsapója?
Az arra tévedő rovaroknak esélyük sincs
a túlélésre, miután landoltak a gyilkos növényen,
ugyanis a húsevő vénusz légycsapójának fenyegető
megjelenése igen hatékony mechanizmust rejt.
A növény tüskés, összecsukódó levele apró, édes nektárcseppek-
kel csalogatja gyanútlan prédáját. Amikor egy bogár landol rajta,
megérinti a levélen található érzékeny érzékelőszőröket. Egy elmé-
let szerint egyetlen szőröcske érintése nyomán még nem történik
semmi, de kettő érintése a csapda hirtelen összerándulását ered-
ményezi. Amikor a légy elkezd küzdeni, harcolni a szabadságáért,
IPMTudta-e? 73
nagy valószínűséggel hozzáér három szőröcskéhez is, ez az inger
készíti elő a növény emésztésért felelős sejtjeit. A ficánkoló rab öt
szőröcske érintésével emésztőenzimeket szabadít fel a növényben.
A húsevő még arra is képes, hogy áldozatának méretéhez igazítsa
az emésztőfolyadék mennyiségének termelését. Tehát amikor egy
rovar belerepül a csapdába, akarva-akaratlanul ingerli a szőröcs-
kéket, ezáltal a másodperc tört része alatt összezárulnak körülötte
a levelek, és emésztőfolyadék borítja be, majd bontja le a zsákmány
puha részeit, a növény feldolgozza a kinyert tápanyagokat. Nagy-
jából 5-12 nappal a zsákmányszerzés után a csapda újra kinyílik, hogy
kiadja magából a felesleges – és megemészthetetlen – kitinvázat.
TUDTA-E? TERMÉSZET

Van-e hangja az északi fénynek?

Sokáig kizártnak tartották, hogy a különlegesen szép jelenség hanghatással is jár, és a NASA is ezen
a véleményen volt, amíg finn kutatók be nem bizonyították az ellenkezőjét.

Évszázadok óta tartotta magát az északi népek körében az álláspont,
hogy némely ritka esetekben az északi fénnyel hanghatás is jár, a
tudományos kutatások azonban nem találtak bizonyítékot ennek
létezésére. Voltak, akik a mérőberendezéseket rezgető széllel, má-
sok vallásos hiedelemmel magyarázták a furcsa hangokat. Úgy
vélték, hogy az északi fényt létrehozó ionizációs jelenség kizárólag
nagy magasságokban mehet végbe, ahonnan kizárt, hogy a föld-
felszínre hallatszana bármi is. Épp ezért a finn Unto Laine maga
kényszerült finanszírozni a kutatását, ugyanis
senki sem akart pénzt áldozni erre. Az egyéb-
ként akusztikaprofesszorként dolgozó kutató
felkészült a kudarcra, és arra is, hogy esetleg
a hang nem is fizikai valójában jelenik meg,
hanem csak egyes, különösen érzékeny szemé-
lyek fiziológiai reakciója, amely nem lesz mér-
hető. A  tudományos világ meglepetésére a
kutatócsoport megállapította, hogy a földfel-
színtől nagyjából 70 méterre, a hőmérsékleti
inverzió, azaz a hideg és a meleg légtömegek
találkozásánál a földfelszínről felemelkedő és
az ionoszféra felől érkező töltések találkoznak,
ami valóban erős, dörgésszerű hangjelenség-
gel járhat. A hang csak akkor jön létre, ha külö-
nösen nyugodtak az időjárási körülmények, és
erős elektromágneses vihar van, ilyen esetek-
ben azonban borítékolható a megjelenése.

HOGYAN KÉPZŐDNEK A CSEPPKÖVEK?

A sztalaktitok (függőcseppkövek) a barlang faláról lógnak
lefelé, mint a jégcsapok, míg a sztalagmitok (állócsepp-
kövek) alulról az ég felé nyúlnak. Ha e kettő összenő,
akkor beszélhetünk cseppkőoszlopról, melynek sztalagnát
az elnevezése.
A cseppkövek évszázadokon-évezredeken keresztül, mészköves területeken
növekedhetnek, ahogy a barlangban lévő hajszálrepedésekben folyó víz ki-
mossa a kőzetekből a különböző ásványi anyagokat.
A sztalaktitok kialakulásakor a vízcsepp először végigjárja útját a barlang falá-
nak apró repedésein és résein, ennek során kalcium-karbonátot és különböző
ásványi anyagokat mos ki és visz magával, majd előbukkan a barlang mennye-
zetén. Amikor a csepp által felszínre kerülnek ezek az ásványok a levegővel
találkozva megszilárdulnak, apró, tömör gyűrűt alkotva a csepp körül. Ahogy
egyre több anyag rakódik le, úgy lesz a cseppkő egyre erősebb, terebélyesebb.
Amikor ezek a cseppek a barlang padlóját érik, akkor kezdődik meg a sztalagmi-
tok kialakulása. A kalcium-karbonátok a padlón szilárdulnak meg, így alkotva
a cseppkő bázisát. Az így képződő forma lekerekített kupola, ezt a cseppek
egymásra rétegződése alakítja ki. A sztalagmitok sokkal lassabban alakulnak ki,
mint fentről függő társaik. A csapadékmennyiség hosszú távú változásával a
cseppkőrétegek vastagsága is eltéréseket mutat, így éghajlati viszonyokra is
következtethetünk belőlük, akár évtizedes, évszázados távlatokban.

74 IPMTudta-e?
 MIKOR OKOZTUNK ELŐSZÖR
KLÍMAVÁLTOZÁST?
Az ember által okozott klímaváltozás ma már tény, kérdés csak
a mértékével kapcsolatban léphet fel, az első durva beavatkozást
azonban az 1500-as években okoztuk.
Legtöbbször az ipari forradalmat jelölik meg az ember által előidézett klímaváltozás kezdőpont-
jaként, a szén és a kőolaj drámai mennyiségben való elégetése azóta gyakorol hatást a Föld
légkörére. Volt azonban egy másik, jól kimutatható hatású esemény az 1500-as években, ami
az amerikai hódításokkal kapcsolatos. Az európai felfedezők ugyanis nagyjából az amerikai
őslakosság 90%-át kipusztították, nem csak fegyverekkel, hanem a behurcolt fertőző betegsé-
gekkel is. A becslések szerint 1492 előtt körülbelül 60 millió őslakos élt az amerikai kontinensen,
1600-ra csak mintegy 6 millió maradt belőlük. A drámai csökkenés miatt nagyon nagy területek
maradtak megműveletlenül, a földeket elfoglaló növények pedig viszonylag rövid idő alatt
annyi szén-dioxidot kötöttek meg, hogy a bolygó átlaghőmérséklete 0,15 fokkal csökkent.

IPMTudta-e? 75
TUDTA-E? ÁLLATVILÁG

A madarak tényleg nem érzik a csípős ízt?

Van olyan papagájtáp, amelyben csípős paprika található és sokan jutalomként adnak madaruknak
egy-egy szép piros szárított paprikát. Nem csípi a csőrüket?

Az hogy az emberek, vagy általában az emlősök érzékenyek a csípősre, nem jelent semmit a madarakra nézve, nekik ugyanis jóval kevesebb
ilyen receptoruk van. Ettől persze még éreznek csípős ízt, de az ingerküszöbük sokkal magasabban található, mint például az embereké.
A papagájok így előszeretettel fogyasztanak olyan csípős paprikát, amit mi alig tudunk megenni, és kellemesnek találják. Ennek ellenére nem
ajánlatos rendszeresen csípőssel etetni őket, mert mint minden, nagy mennyiségben ez is problémákat okozhat.

MELYIK ÁLLAT HORDJA A LEGTOVÁBB A KICSINYÉT?

A legszaporább állat mindössze 12 nap
alatt világra hozza az utódait, a rekorder
pedig majdnem két évig hordja őket.
A csúcstartó az afrikai elefánt, melynek vem-
hessége 645 napig tart. Érdekes, hogy a nála
jóval nagyobb méretű bálnák esetében
csak átlagosan 535 napig tart ez az
időszak. A teve 390, a zsiráf 430 napig
terhes, az ember 270 napos idejéhez
pedig a gorilla (257 nap) és a tehén
(286 nap) áll a legközelebb. A kutya
61 napig vemhes, a kisemlősök azon-
ban meglehetősen szaporák, a mókus 31, az
egér 19, a rekorder északi oposszum pedig 12
nap után szüli meg kicsinyeit.

76 IPMTudta-e?
MIÉRT FEKETE A JEGESMEDVE BŐRE?
A macskáknak is
lesz hüvelykujjuk?
A macskáknak rendszerint öt
lábujjuk van a mellső mancsai-
kon, és négy a hátsókon.
Azonban néhány macska ennél több ujjal
születik. Ezt a genetikai mutációt polidaktí-
liának, azaz sokujjúságnak nevezik, és vi-
szonylag gyakori a fajnál. Ezeknek a plusz
lábujjaknak köszönhető, hogy egyesek sze-
rint akár kialakulhat náluk hüvelykujj is. Ha-
bár ezek az extra lábujjak valóban jobb fo-
gást biztosítanak az állatnak, nem szembe-
fordíthatóak, mint a mi hüvelykujjunk,
így nincsen rá bizonyíték, hogy a po-
lidaktília előfordulása és gyakori-
sága azt jelentené, hogy a macs-
kák hüvelykujjat növesztené-
nek. A világon a rekorder macs-
ka 28 ujjal született, tehát man-
csonként hét van neki.
Habár a jegesmedve szőre fehér,
alatta teljesen fekete bőr található.
A természet csodás fizikai trükköt
vet be, hogy a kifelé remek
hőszigetelő bunda mégis beengedje
a nap melegét.
A fehér színről mindenki tudja, hogy a fényt és a
hőt is jól visszaveri, a jegesmedvének azonban
nem úgy fehér a szőre, ahogy látszik. Természete-
sen jócskán vannak fehér szőrszálak a bundában,
azonban sok átlátszó üreges szál is található. Ezek
a napfényt és persze a meleget adó infravörös su-
gárzást is a bunda alá vezetik, ahol a fekete színű, a
fényt és a hőt is immár jól elnyelő bőr található. Így
befelé semmi sem akadályozza a meleget adó
napfényt. Azonban a sűrű prém kifelé olyan jól szi-
getel, hogy még hőkamerával is nehéz észrevenni
a jegesmedvét a sarki környezetben. Az átlátszó,
üreges szálak ráadásul sok levegőt tárolnak, amely
nemcsak hogy jól hőszigetel, de plusz felhajtóerő
termelésével az úszást is elősegíti.
A hangyák is kertészkedhetnek?
Különös tevékenységet folytatnak a citromhangyák az amazóniai
őserdők egyes területein. Az otthonukul szolgáló fákon kívül
minden más növényt kiirtanak a környéken.
Sokáig az őslakosok és a tudósok is értetlenül álltak az előtt, hogy az őserdő egyes terü-
letein a szokásos faji sokszínűséggel szemben kizárólag egyetlen fafajta él meg. Az ősla-
kosok az ördög kertjeinek hívták ezeket a területeket, és természetfölötti
magyarázatot sejtettek a háttérben, a tudósok pedig éveken át tanul-
mányozták a lehetséges okokat. A megoldáshoz meg kellett vizsgálni-
uk a citromhangyák életmódját, amelyek kizárólag a Duroia hirsuta
nevű fafajta üreges száraiban élnek. A  szorgos hangyák, hogy a
gazdanövényeik jól fejlődjenek, hangyasavuk segítségével min-
den más növényt kiirtanak a környezetükben. A kertekben álta-
lában több mint 300 fa található, és amint valamilyen más faj
kezdene növekedni, a hangyák lyukat rágnak a leveleikbe, és han-
gyasavat fecskendeznek oda. A sav szétterjed a növényben, amely
így gyorsan kipusztul. A feltevést kísérlettel is igazolták, cédrusfá-
kat ültettek a kérdéses területeken, és egy ideig távol tartották tőle
a hangyákat. Amint közel engedték őket az addig egészségesen
fejlődő cédrusokhoz, azok néhány nap után lehullatták levelei-
ket, majd elpusztultak.
 MIÉRT RÓZSASZÍN
A FLAMINGÓ?
Kevesen tudják a flamingókról (Phoe-
nicopterus ruber), hogy kikelésükkor
egyáltalán nem hasonlítanak későbbi
önmagukra. Ilyenkor még rövid a lábuk
és a nyakuk, a csőrük nem vette fel
későbbi formáját, s testüket szürke vagy
fehér pihék borítják. De vajon mitől lesz
végül egy-két éven belül rózsaszín a
madár?

A flamingók testhossza 120-150 cm, szárnyfesztávolsága

140-170 centiméter. Átlagos tömege 2-3 kilogramm, ám
a tojó valamivel kisebb a hímnél. Többféle fajtája is léte-
zik, mint a chilei flamingó, a rózsás flamingó vagy a karibi
flamingó, ezek színe eltérő, a halvány rózsaszíntől akár az
élénkpirosig terjedhet. Elsősorban tengerparti vidéke-
ken élnek, szerte Dél-Európában, Délnyugat-Ázsiában,
Afrikában, de sós vizű tavaknál és folyótorkolatoknál is
megtalálhatók. Nagy csoportokban, úgynevezett koló-
niákban élnek, mely nagyobb biztonságot nyújt szá-
mukra a ragadozók ellen. A madár egyetlen tojást rak, a
kikelő fióka pedig cseppet sem hasonlít a szüleire,
ugyanis a flamingók jellegzetes, rózsás színét a táplálko-
zásuk okozza. Speciális csőrükkel az iszapos, sekély med-
rekben élő parányi rákokat, szúnyoglárvákat fogyasztják
el, valamint kovamoszattal, illetve kék és piros algákkal
táplálkoznak. Ez a különleges étrend alfa- és béta-karoti-
nokban gazdag, s ez okozza a tollak színének megválto-
zását.

78 IPMTudta-e?
 HOGYAN ALSZANAK
A DENEVÉREK FEJJEL LEFELÉ?
Lógnak, lógnak, de sosem pottyannak le. Vajon mi a titka a
szárnyas barlanglakóknak?
A denevérek lábai 180 fokkal el vannak forgatva, lábujjaik hátrafele állnak, a térdüket pedig
mindkét irányba tudják mozgatni. Különleges inakkal rendelkeznek a lábujjaikban, melyek
feszítve maradnak minden különösebb megerőltetés nélkül. Szóval nem kerül túl sok ener-
giájukba a lógás, s egyszerűen csak el kell engedniük a kapaszkodójukat, és már repülhet-
nek is. Valójában ezek az inak annyira erősek, hogy a denevérek még haláluk után is lógva
maradnak. Mivel a faj példányai általában aprók, a fejjel lefelé lógás nincsen rájuk akkora
hatással, mint ránk, mivel nem befolyásolja a véráramukat. Nem fognak elszédülni, és ez a
képességük segíti őket abban, hogy olyan helyeken is meg tudjanak pihenni, ahol semelyik
másik állatnak nincsen rá lehetősége.

Milyen szent állatok vannak még Indiában?

Szinte mindenki tudja, hogy Indiában szent állat a
tehén, de milyen szent állatok vannak még?
Csak a hindu vallásban számtalan állat kapcsolódik az istenségekhez,
gyakorlatilag az összes hindu istennek van valamilyen állata, amely
segíti vagy amelyen közlekedik. Valódi indiai szent állat a páva is,
amely 1963 óta hivatalosan is az ország nemzeti madara. A páva Siva
fiának a hadiisten Szkandának a hátasállata és hűséges társa, amely
éberségével megvédi gazdáját a támadóktól. A tehenekkel ellentét-
ben a pávát azonban megölik és elfogyasztják Indiában, ez azonban
csakis kellő tisztelettel történhet, a pávák vadászata szigorúan tilos. A
legfurcsább szent állat azonban a patkány. Egy hozzá kapcsolódó
legenda nyomán nyert tiszteletet, sőt saját patkánytemploma van, a
Karni Mata, amelyben nagyjából 20 000 patkány él, amelyeket a
templom gondnokai és az oda látogató hívők etetnek.

IPMTudta-e? 79
TUDTA-E? ÁLLATVILÁG

Miért van taraja

a tyúknak?
A tyúk tarajának alapvetően az a feladata, hogy a
megfelelő hőmérsékleten tartsa az állatot.
Mivel nem tudnak izzadni, hőleadásukról máshogyan kell gondoskodniuk.
Nagy melegben, mikor túlmelegedés veszélye fenyegeti őket, vérük a hide-
gebb tarajon áthaladva, lehűl. Egyébként mókás testrészük kiváló indikátora is
az állat egészségének. Az élénkpiros taraj azt jelzi, hogy minden rendben, míg
a sápadt vagy sötétebb szín betegségről árulkodhat. Habár a tarajok mérete,
alakja és színe alfajonként eltérhet, általánosságban igaz, hogy a kakasoké na-
gyobb, mint a tojóké, s még a párzásban is szerepet kapnak. Hiszen az egészsé-
gesebb taraj vonzóbb, illetve azt jelzi, hogy az állat készen áll a párosodásra.

Milyen állat az orka?

Van, aki gyilkos bálnának nevezi, egyesek kardszárnyú delfinként hivatkoznak az orkára,
de még olyan is akad, aki viccesen tengeri pandának becézi a foltos állatot. De vajon
melyik jár közelebb a valósághoz, delfin vagy bálna az orka?
A Szabadítsátok ki Willyt! című film óta még nagyobb népszerűségnek örvendhet a faj, ám nevüket illetően sokan elbi-
zonytalanodnak. Ki delfinnek hívja őket, ki bálnának. Az igazság az, hogy ezek az állatok a legnagyobb tagjai a
delfinfélék családjának. Tehát az orkák delfinek, ám a bálnákra fogadók sem jártak messze az igazságtól, hiszen
a delfinfélék és a bálnák igen közeli rokonságban állnak, mindketten a cetek rendjébe tartoznak. Téves, an-
gol eredetű megnevezése a tengerészektől ered, akik „whale killers”-nek (bálnaölőknek) nevezték el a
fajt, miután látták példányait bálnákra támadni. Ez az elnevezés változott a későbbiekben, az elemei
felcserélődésével killer whales, vagyis gyilkos bálna névre. A kardszárnyú delfineknek többféle
alfaja létezik, ezek alakja, viselkedése, de akár étrendje
is eltéréseket mutathat, mivel néhány po-
puláció nem kereszteződött má-
sokkal több száz, akár több
ezer éve.

80 IPMTudta-e?
 FŐZNEK-E AZ ÁLLATOK?
Mi vagyunk az egyedüli faj, mely megfőzi vagy megsüti az ételét mielőtt megenné
azt, de nem mi vagyunk az egyedüliek, akik előkészítik vagy feldolgozzák a beszer-
zett táplálékot a fogyasztás előtt.
A felnőtt nagyfejű hangyák a lárváik hasára helyezik az ételüket, hogy azok találkozzanak az általuk kiváltott
enzimekkel, és ezáltal könnyebben emészthetővé váljanak. A madárvilág séfjei a – 2006-ban az év madará-
nak választott – tövisszúró gébicsek, akik nevüket onnan kapták, hogy zsákmányukat gyakran bokrok tövi-
seire szúrják fel, így raktározzák el harapnivalójukat. Ám nagyobb gyakorlati haszna is van különös szoká-
suknak. Az erősen mérgező rovarokat is felnyársalják a tövisekre, és ott hagyják két-három napig, hogy a
toxinok lebomoljanak, csak ezután fogyasztják el áldozatukat. A csuklyásmajmok egyik táplálékukat, az
érett pálmadiót kiteszik a napra, hogy ott alaposan kiszáradjon, hiszen ezután könnyedén szét tudják nyitni
az eredetileg kemény héjat. A japán, vagy más néven vörös pofájú makákók egy csoportja arról vált híressé,
hogy elfogyasztás előtt megmosták a kutatóktól kapott krumplit, hiszen a sós víz megfelelően fűszerezte
számukra a táplálékot.
TUDTA-E? ÁLLATVILÁG

MI FÁN TEREM A SÓRÁK?

Ha valaki először hallja a sórák kifejezést,
talán kapásból visszakérdez: a mik?
Pedig semmiféle sóra nem létezik. Ez a
vicces kifejezés egy apró kis rákfaj
elnevezése, mely alapvetően kifejezetten
sós vizekben él.
Az állat az ízeltlábúak törzsén belül a héjatlan levéllábú
rákok (Anostraca) rendjébe tartozik. Először 982-ben tet-
tek említést róla. Átlagos hossza 10-12 mm, három sze-
me van, és nagyjából egy évig él. Alvó petéket rak, me-
lyek túlélve akár a kiszáradást is, 2 évig is életképesek
maradhatnak. Mivel így hosszú ideig gond nélkül tárol-
hatók, gyakran használják haltápnak akváriumok szá-
mára. Szinte ez az egyetlen veszély, mely a fajra leselke-
dik, mert az általa preferált magas sókoncentrátumú vi-
zekben nem igazán van természetes ellensége.

Hogyan mászik nanométeres méretű szőrszálvégződések találhatók. Ezek

olyan kis méretűek, hogy közel kerülve az anyagok felü-

fel a gekkó
letén található molekulákhoz, kialakul a Van der Wa-
als-kölcsönhatás. A lábakon azonban a szükséges-
nél jóval több szőröcske található, egy számítás
szerint, ha az összes egyszerre tapadna a felület-

az üvegen?
re, akkor a gekkó akár egy 120 kilogrammos
elméleti hátizsákot is elbírna. A tapadás így
nem az adott felület szemmel is látható ér-
dességétől függ, hanem molekuláris szin-
A gekkó tükörsima felületen ten jön létre, így teljesen mindegy, hogy
egy göcsörtös fakéreg, vagy egy üveglap
is probléma nélkül fel tud
áll az állat útjába. Mindkettőn egykedvű-
mászni mindenféle
en felmászik.
erőfeszítés nélkül. A háttér-
ben a Van der Waals-erők
állnak.
Van der Waals holland fizikus a 19.
században fedezte fel a gyenge köl-
csönhatást, amely az egymástól a ké-
miai kötéseknél távolabb lévő, de azért
még nagyon közeli molekulákra hat-
nak. Ezt használja ki a gekkó is, lábain
ugyanis milliószámra találhatók az embe-
ri hajszálnál tízszer vékonyabb szőrszálak,
amelyek végein elágazások és még kisebb,

82 IPMTudta-e?
 TUDTA-E?

MINEK A MÉRTÉKEGYSÉGE
A MIKROMORT?
A különleges, akár mikrohalálnak is fordítható egységgel könnyen összehasonlít-
ható, hogy egyes tevékenységek milyen veszélyt jelentenek az ember számára.
Ronald Arthur Howard, a Stanford Egyetem professzora vezette be a mértékegységet a népszerű tudomá-
nyos ismeretterjesztésben, az 1970-es években, hogy jól tudja szemléltetni, hogy egyes tevékenységek
milyen halálozási kockázatot rejtenek magukban. Ha valamilyen tevékenység egy mikromortos, az azt je-
lenti, hogy egy az egymillióhoz az esélye annak, hogy művelése közben elhalálozunk. Ezek alapján egy
mikromorttal növekedik az esélyünk a balesetben történő elhalálozásra, ha például 27 km-t sétálunk, 370
kilométert autózunk vagy 1600 kilométernyit ülünk repülőgépen. Egynapnyi síelés mindössze 0,7 mikro-
mortot ér, egy ejtőernyős ugrás azonban már 9-et, míg egy bázisugrás 430-at. Nemcsak az egyes tevékeny-
ségek, hanem életmódhoz és táplálkozáshoz kapcsolódó egészségügyi kockázatok is „beárazhatók”, így
további egy-egy mikromort szerezhető be 1,4 cigaretta elszívásával, egy óra eltöltésével egy szénbányában
vagy 40 kanál mogyoróvaj elfogyasztásával. Az egyes tevékenységekhez tartozó mikromortok jól kiszámol-
hatók a halálozási statisztikákból. Például a Mount Everestet 1922 és 2012 között megmászó 5656 hegymá-
szóból 223-an szenvedtek balesetet, így ez a tevékenység messze az egyik legveszélyesebb. Aki mégis a
Föld legmagasabb hegyének megmászásra adja a fejét, 39 427 mikromorttal számolhat.

IPMTudta-e? 83
TUDTA-E? GASZTRONÓMIA

HOL VAN A VILÁG LEGRÉGEBBI SÖRFŐZDÉJE?

Eddig egy kínai lelőhelyhez kapcsolták
a legrégebbi bizonyítékokat a sörfőzés-
sel kapcsolatban, nemrég azonban a
Földközi-tengernél is érdekességekre
bukkantak.
Az eddig gondoltnál ötezer évvel korábbról, nagy-
jából 13 ezer esztendővel ezelőttről származnak
azok az őrlőedények, amelyeket amerikai és izraeli
kutatók találtak a Hifához közeli Raqefet-barlang-
ban. Az ott valaha élő Natúf-kultúra számos, a gabo-
na fogyasztásával kapcsolatos leletet hagyott ránk,
a nemrég feltárt gabonaőrlő vermek és szikla-
mozsarak elemzésével a kutatók pedig arra jutot-
tak, hogy azokat búza- vagy árpasör főzésére is
használták.

Melyik a világ legdrágább bora?

Nagyjából 11,5 millió forintot kérnek egyetlen palackért a világ leg-

drágább borából, ami nem más, mint egy tokaji pincészet 2008-as
esszenciája.
A tokaji esszencia talán a legkülönlegesebb borfajta a világon, még a legolcsóbb pa-
lackok is 40 000 forintnál kezdődnek, de még a közepes tételek is bőven a százezer forin-
tos árkategóriában találhatók. Az eszencia elkészítésének rendkívül magas a munka-
igénye, minden egyes szőlőszemet kézzel szednek le hozzá és válogatnak, ami már
önmagában is nagy munka, ugyanis egyetlen félliteres palackhoz nagyjából 180 kg
szőlőre van szükség. Ráadásul nem minden évben lesznek olyan minőségűek a bot-
ritisz gomba hatására nemesen rothadt, cukorban, íz- és ásványi anyagokban gaz-
dag szőlőszemek, hogy azokból esszencia készüljön. A szemeket nem préselik,
hanem hagyják kifolyni belőlük a sűrű, nektárszerű mustot. A hosszas erjedés és
érlelés után alacsony alkoholtartalmú, de nagyon magas cukorfokú, zamatok-
ban extrém módon gazdag bor az eredmény. A magas cukortartalom miatt ez a
bor akár több száz évig is eláll, ami tovább növeli az értékét a gyűjtők körében.
Elsősorban őket célozta Royal Tokaji pincészet a kiemelkedően jó 2008-as évjá-
ratból való esszenciájával, amelyből mindössze 18 palack készült és amelyből
már el is kelt az első a maga 40 000 dolláros árán.

84 IPMTudta-e?
 MITŐL KESERŰ A TONIK?
A tonik igencsak megosztó üdítő, jellegzetes keserű íze miatt sokan rá
se bírnak nézni, mások azonban előszeretettel fogyasztják. Ízanyaga
eredetileg maláriagyógyszer volt.
A tonik ízesítője a kinin, amelyet először a dél-amerikai cinchona fa kérgéből izoláltak az
1800-as évek elején. Természetes alkaloid, amely gyulladáscsökkentő, lázcsillapító és
fájdalomcsillapító hatású. A kinint, valamint annak vízben feloldott formáját az 1940-es
évekig maláriagyógyszerként alkalmazták, innen ered a tonic water (erősítő víz) elneve-
zés is. Eredetileg a gyógyászati célú tonikban sokkal több kinin volt, mint a mai üdítők-
ben, így íze is sokkal keserűbb volt. A történet szerint épp ezért kezdték ginnel keverni
az indiai brit gyarmatosítók, megalkotva ezzel az egyik legnépszerűbb koktélt. A mai
tonikokban csak az íze miatt alkalmazzák a kinint, a gyógyászatinál lényegesen kisebb
mennyiségben, és cukrot vagy édesítőszert kevernek mellé. A kinin azonban ilyen kis
mennyiségben is jótékony hatású lehet, vannak orvosok, akik éjszakai gyomorgörcsök
ellen ajánlanak egy pohár tonikot. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság
(FDA) szerint azonban a kininnel járó kockázatok miatt nem ajánlatos egyéb kininforrá-
sokat gyógyszerként fogyasztani. A kinin ugyanis túladagolva halláskárosodást és
egyéb betegségeket okozhat. Néhány pohár tonik azonban biztosan nem árthat meg.

IPMTudta-e? 85
 2019/I., ára: 980 Ft

pszichológia
különszám

LéTeZIk-e
hIpnóZIS?

miért
tetováltatunk?
Fotó: Getty Images

MITŐL GYORSUL AZ IDŐ?

A RUhA TeSZI
AZ eMbeRT?
hOGYAn LeGYünk OpTIMISTák?
www.interpressmagazin.hu

A SZÍNEK HATÁSA
E S S E A Z Ú J S ÁG Á R U S O KN ÁL,
R
KEOPTIMISTÁK?
HOGYAN LEGYÜNK EN, BENZINKUTAKON!
SZUPERMARKETEKB
MITŐL GYORSUL AZ IDŐ?
ÉS AZ EVOLÚCIÓ www.mediacity.hu
A JÓ, A ROSSZ
TUDTA-E? TÖRTÉLELEM

Kik szerepelnek a világ egyik leghíresebb fotóján?

Bár a fotós elmondása szerint a képet csak úgy
csípőből lőtte, mégis ez lett az egyik legismertebb
második világháborús fénykép.
A felvétel készítésekor nem készült feljegyzés a szereplőkről, akik
a csendes-óceáni hadszíntér legvéresebb csatájának résztvevői
közé tartoztak, és az arcuk sem látható, így később az adott na-
pon készített további felvételek alapján azonosították őket – mint
utólag kiderült, két tévedéssel. Arra már korábban rájöttek, hogy
az egyik résztvevő nem az eredetileg gondolt Henry Hansen, ha-
nem Harlon Block volt, őket azonban nem lehetett megkérdezni,
mert a fotó elkészítését követő napokban mind a ketten elestek még
a szigeten dúló harcokban. A másik lehetséges tévedésre néhány
éve figyelt fel két amatőr történész, végül a haditengerészet hiva-
talos vizsgálata tett pontot a történet végére. Eszerint a korábban
a leghíresebb zászlóállítóként ismert John Bradley nem is szerepel
a fotón, helyette egy Harold Schultz nevű katona látható. Az igaz-
ság az, hogy a felvétel egy második zászlóállítást mutat, amikor egy
nagyobb zászlóval cserélték ki a korábban már felállított kisebbet,
és Bradley ott volt az eredeti zászlóállításon, amiről egyébként fo-
tó is van. A második zászlóállításon és egyúttal a világhíres képen
azonban a korábban gondoltakkal szemben Schultz szerepel, aki
1995-ös haláláig mindössze egyetlenegyszer, akkor is csak családi
körben említette, hogy ott volt a helyszínen. A bal oldali képen az
első zászló, a jobb oldalin a második felállítása látható.

Mikor kezdődött a hidegháború?

1946. március 5-én tartotta Winston Churchill brit
miniszterelnök a híres fultoni beszédét. Sokak szerint ez
az emblematikus pillanat tekinthető a hidegháború
kezdetének.
Churchill ugyanis elsőként fogalmazta meg nyilvánosan, és minden koráb-
binál érthetőbben, hogy Európa a háború után kettészakadt, és a Szovjet-
unió érdekszférájába tartozó országokat immár vasfüggöny választja el
a többi országtól. Szavai szerint: „A baltikumi Stettintől az Adriánál levő
Triesztig vasfüggöny ereszkedett le, a kontinens teljes szélességében. E
vonal mögött van Közép- és Kelet-Európa ősi államainak összes főváro-
sa.” A vasfüggöny egészen a kelet-európai rendszerváltásokig nyomta rá
súlyos bélyegét a kontinensre, 1989-ben azonban egyetlen lövés nélkül
leomlott, véget vetve a hidegháború kétpólusú világrendjének.

88 IPMTudta-e?
 A franciák már 1978-ban
feltalálták az internetet?
A France Telecom által indított Minitel nevű szolgáltatással
már 1978-ban is lehetett fórumozni, társat keresni, adato-
kat lekérni és bankolni, akár otthonról is.
Bár több országban is kísérleteztek a videotex nevű rendszerrel, amely a felhasz-
náló lakásán egy billentyűzetből és egy képernyőből állt, és amelyet telefonvonal
kötött össze egy központi egységgel, a legsikeresebb a France Telecom szolgáltatása
volt. Mégpedig azért, mert magukat a terminálokat ingyen adta oda a felhasználóknak,
csak a használatáért kellett havidíjat fizetni, együtt a szokásos a telefonszámlával. A Minitel
képernyőjén csak szöveges információk jelenhettek meg és a szolgáltatásokat csakis a France
Telecomon át nyújthatták a vállalatok. 1987-re már hárommillió előfizető használta a rendszert,
amelyen többezer szolgáltatás volt elérhető. Chat-felület, fizetős társkereső, beszélgetős fórum, hír- és más tartalomszolgálta-
tások, tőzsdeinformáció, banki szolgáltatások, online vásárlás stb. Ezeket saját négyjegyű kód alapján lehetett elérni, a kódból
pedig azt is megállapíthatták a felhasználók, hogy mennyit kell fizetniük az adott szolgáltatásért. A csúcsponton, 1993-ban 6,3
millió terminált használtak Franciaországban, 1999-ben pedig összekapcsolták a Minitelt és az internetet, így az egyikből a
másikba is lehetett üzenetet és tartalmat küldeni. A rendszer hatalmas üzlet is volt, voltak évek, amikor egymilliárd eurós bevételt
hozott, de már jócskán az internetkorszakba eső 2007-es évben is százmilliós forgalmat bonyolított. A Minitel sorsát a korszerűtlen
technológia mellett az pecsételte meg, hogy teljesen zárt rendszer volt, ami kis számú szolgáltatóra és nagy számú fogyasztóra
épült, a két csoport között pedig nem volt átjárás, mint az internet esetében. Végül 2012-ben szüntették meg a Minitelt.

Hogyan alakultak ki a németországi megszállási övezetek?

Azt sokan tudják, hogy a második világháború után a szövetségesek megszállási övezetekre osztották
Németországot. Az övezetek kialakulása azonban már kevésbé ismert, ellenben szövevényes történet.
A szövetséges hatalmak vezetői az 1945. februári jaltai konferencián állapodtak meg a megszállási övezetek létrehozásáról, a pontos
határokat az 1945. júliusi potsdami konferencián jelölték ki. A megegyezés azonban nem volt könnyű. A franciáknak eredetileg nem lett
volna övezetük, Churchill és Roosevelt pedig tartott némileg Sztálintól, így semmiképp sem akartak számára túl kicsi területet hagyni.
A keleti országrész így mindenképp Sztáliné lett, de eleinte Churchill és Roosevelt között sem volt egyetértés. Roosevelt eredetileg Né-
metország északnyugati részét szerette volna, hogy birtokolhassa a fontos kikötőket, így a briteknek a délnyugati rész maradt volna. Egy
egyszerű hadi-földrajzi tény azonban előre eldöntötte a felállást. Még a normandiai partraszállásra való felkészüléskor, amikor az Egyesült
Államokból katonák százezreit hajózták át az óceánon, az amerikaiak elszállásolási körleteit logiku-
san Nyugat-Angliában jelölték ki, közel azokhoz a kikötőkhöz, ahova érkeztek. Az egyszerűség
kedvéért ezt a felállást vitték tovább a normandiai partraszállás tervezésekor, azaz a partraszállás
jobb szárnyán az amerikai, bal szárnyán a brit csapatok indultak Franciaországba. A rend a
teljes európai hadjáratban megmaradt, az amerikaiak folyamatosan a hadjárat iránya sze-
rinti jobb oldalon, azaz délen, a britek a bal oldalon, azaz északon harcoltak, és haladtak
a végső cél, Németország felé. Így, ha figyelembe vették volna Roosevelt kérését,
hogy Amerika kapja az északi részt, a két hadseregnek helyet kellett volna cserél-
nie egymással, ami feleslegesen sok időbe és energiába került volna. Közben
nyilvánvalóvá vált, hogy Franciaország számára is biztosítani kell egy részt
Németországból, így Amerika és Anglia újraosztotta a zónáit.
Németországban a megszálló országok katonai közigazgatást tartottak
fenn, és irányították az újjáépítést, 1949-ben a nyugati zónákból meg-
alakult a Német Szövetségi Köztársaság, a szovjet zónából pedig a Német
Demokratikus Köztársaság. A két Németország 1990-ben egyesült újra.
TUDTA-E? TÖRTÉLELEM
Miért festették az SAS
katonák rózsaszínre
az autóikat?
A brit különleges egységek az 1960-as évektől
rózsaszínűre festett járműveket használtak a sivatagi
bevetéseken, ezt azonban nem divatból tették.
Még a második világháború alatt fejlesztették ki a brit egységek
az ellenséges vonalak mögötti hosszú távú autós őrjáratok techni-
káját, amelyet a század második felében egymást sorra követő si-
vatagi összecsapások során alkalmaztak is. Valamikor az 1960-as
évek végén született meg az elképzelés arról, hogy a sivatagban a
rózsaszín a lehető legjobb rejtő szín, különösen hajnalban és alko-
nyatkor, így az SAS mozgó egységei elkezdték a szabványos, zöl-
des színben érkező Land Rover terepjáróikat rózsaszínűre festeni.
Mikor történt a világ első gépeltérítése?
Az 1970-es, 1980-as években alig telt el úgy
hónap, hogy ne térítettek volna el legalább egy
repülőgépet, az első eltérítések azonban a két
világháború közötti időszakban történtek.
1928 májusában egy utas kalapáccsal támadt a pilótára az ame-
rikai Detroit közelében, 1932-ben Brazíliában három repüléshez
nem értő ember lopott el egy gépet, amellyel le is zuhantak,
1939-ben pedig egy tanítvány lőtte hátba az oktatópilótáját re-
pülés közben. Az első nagyobb utasszállító-eltérítés 1948-ban
zajlott Kínában, amikor négy légi kalóz 23 utassal és háromfős
90 IPMTudta-e?
A járműveket Pink Panthernek nevezték és egészen az 1980-as
évekig használták, utána azonban már nem csak a magát a típust
cserélték le modernebbre, hanem a korábbi, a sivatagi körülmé-
nyekhez túlságosan sötét rejtőszínt is bézsre változtatták, ami
szintén remekül álcáz, de mégsem rózsaszín.
személyzettel a fedélzetén térített el egy PBY-5A Catalina hid-
roplánt. A gép lezuhant, az egyetlen túlélő az egyik eltérítő volt.
Talán a legelső olyan gépeltérítés, amelyben egy kereskedelmi
repülőjárat nem az eredeti úti céljára érkezett, és amelyben
meghatározó volt a politikai vonal is, Magyarországhoz kap-
csolódik. 1921. október 20-án az Ad Astra légitársaság Zürich
mellől Genfbe induló Junkers F13 gépe a felszállás után kis idő-
vel keletnek fordult, és Svájc helyett Magyarországot vette célba,
majd a Fertő tó közelében landolt. A gépen ugyanis IV. Károly, a
magyar királyi trónról az 1918-as háborús vereség után lemon-
dott egykori uralkodó és Zita királyné tartózkodott, akik azért
tervezték meg a furcsa utat, hogy így térjenek
vissza Magyarország trónjára. Előre megegyeztek
az egykor a császári hadseregben repülő, de akkor
már az Ad Astránál dolgozó pilótával, Wilhelm
Zimmermannal az útvonalról. Magyarországra ér-
kezve azonban már az ismert módon kudarcba
fulladt a hatalomátvétel: a Budapest felé haladó
királyhű erők október 24-én megadták magukat
Horthy csapatainak. Elkerülendő a további hasonló
kísérleteket, november 6-án törvényt hoztak a
Habsburg-ház trónfosztásáról, Károlyt pedig Ma­
deira szigetére száműzték. A pilóta kalandos úton
jutott vissza Németországba, a repülőgép azon-
ban Magyarországon maradt, és ma is a Műszaki és
Közlekedési Múzeum gyűjteményében található.
 MELYIK VOLT A LEGNAGYOBB EJTŐERNYŐS
HADMŰVELET?
Bár az 1944. júniusi normandiai partraszállásnál több mint 25 000 katona ért földet,
hogy előkészítse a terepet a csatorna másik oldaláról érkezők számára, mégsem ez volt
a történelem legnagyobb légideszant-akciója.
A sikeres partraszállás után a szövetségesek a tervezettnél sokkal gyorsabban foglalták el Franciaországot, és
haladtak Németország felé, 1944 szeptemberére már a holland határ közelébe értek. A túlságosan hosszúra nyúlt
utánpótlási vonalaik miatt azonban lassítani kényszerültek az előrenyomulást, bár sokak szerint egy megfelelően
gyors és energikus támadással még az év vége előtt el lehetett volna foglalni Berlint, véget vetve ezzel a háború-
nak. A gyors csapás legfőbb híve a brit Bernard Montgomery tábornok volt, aki merész műveletet dolgozott ki a
partraszállás óta kihasználatlanul lévő légideszant-alakulatok felhasználásával. A Market Garden hadművelet
Market része szerint közel 35 000 ejtőernyővel és vitorlázógéppel érkező katonának egy 97 kilométer hosszú rést
kellene nyitni Hollandián keresztül a remageni Rajna-hídig, amelyen keresztül a Belgiumban várakozó szárazföldi
erők (Garden) végighaladva a nyíláson hídfőállást foglalhatnának a Rajna túlsó partján, megteremtve ezzel a lehe-
tőséget a Németországba való betörésre. A Market hadműveletben a 35 000 katonán kívül több mint 1700 jármű-
vet és 3300 tonna ellátmányt is légi úton kellett a helyszínre juttatni. A szállításhoz a szövetségesek szinte teljes
repülőgépparkját igénybe vették. Az akció végül nyolc nap után kudarcba fulladt, főként a felderítési hiányosságok
és a vártnál erősebb német ellenállás miatt. Rosszul működött az egyes egységek közötti rádió-összeköttetés,
elmulasztották kihasználni a remekül szervezett holland ellenállás segítségét, és szerencsétlen módon a néme-
tek a második napon rátaláltak a hadművelet teljes és részletes dokumentációjára az egyik landolási övezetben.
Szeptember 25-én az angol és amerikai csapatok visszavonultak, a veszteségük elérte a 17 000 főt. A következő
nagy ejtőernyős hadművelet tervezésénél már felhasználták a Market Garden során szerzett tapasztalatokat.
1945 márciusában ismét a Rajnán való átkelés volt a cél. A Varsity hadművelet során közel 17 000 katonát dobtak át
a Rajna túlsó partjára, összhangban a szárazföldi haderők átkelésével. Érdekesség, hogy ez alkalommal Robert Capa, a
híres magyar származású haditudósító is az ejtőernyősökkel ugrott, és számos érdekes fotót készített. A Varsity
hadművelet sikerrel járt, a szövetségesek néhány nap alatt megvetették a lábukat a Rajna túlsó partján.

IPMTudta-e? 91
TUDTA-E? TÖRTÉLELEM

Mire jó egy 90 éves

repülőgép?
Ma leginkább a múzeumokban láthatók ennyi
idős repülőgépek, például olyanok, amelyekkel
Charles Lindbergh elsőként repülte át
az Atlanti-óceánt.
Ha minden igaz, az amerikai hadsereg még 2045-ben is használni
szeretné az 1952-ben hadrendbe állított B-52-es bombázókat.
A világ legtovább szolgáló katonai repülője címre pályázhat a B-52,
amely végigszolgálta a hidegháborút, és ott volt a 20. század máso-
dik felének minden nagyobb fegyveres konfliktusában, amelyben
részt vett az Egyesült Államok. Bár a B-52 óta Amerika több nehéz-
bombázót is kifejlesztett, sőt ma is a terítéken van több fejlesztési
program, úgy tűnik, hogy egyrészt irreálisan drága lenne egy mai
csúcstechnológia szerinti új modell kifejlesztése, másrészt a felada-
tok elég nagy részére tökéletesen alkalmas lenne a B-52, azaz an-
nak a jócskán modernizált változata is. Melyben maguk a fegyverek
azonban modernek lennének, lézeres vagy műholdas vezérléssel
csapódnának be célpontjaikba néhány tíz centis pontossággal.

Mikortól szavazhatnak a nők?

Az első ország 1893-ban adott választójogot a nőknek, az utolsó alig
néhány éve.
A leghamarabb Új-Zélandon ismerték fel a nyilvánvalót a többek között a Kate Sheppard
által vezetett mozgalomnak köszönhetően 1893-tól bevezették a nőkre is kiterjedő válasz-
tójogot. 1902-ben Ausztrália, 1906-ban és 1907-ben Finnország és Norvégia következett.
Az 1910-es évek második felében aztán Európa legtöbb országában elérték a céljukat a női
választójogi kezdeményezések, habár sok országban valamilyen szempontból ez korláto-
zott volt. Volt ahol életkorhoz, de volt ahol valláshoz, származáshoz kötötték. Magyarorszá-
gon 1918-ban született az első ilyen értelmű törvény, habár egészen 1945-ig kellett arra
várni, hogy valóban korlátozásoktól mentes, általános és egyenlő választási jog járjon min-
den nőnek és férfinak. Az 1950-es és az 1970-es évek között számos közel-keleti, távol-keleti
és afrikai országban is megtört a jég, azonban furcsa módon a liechtensteini asszonyoknak
egészen 1984-ig kellett várniuk erre. Az utolsó három helyre nem túl meglepő módon három
közel-keleti ország került, Bahreinben 2002, az Egyesült Arab Emirátusban 2006, Szaud-Ará-
biában 2011 óta járulhatnak a női szavazók az urnákhoz.

92 IPMTudta-e?
MIÉRT BANÁN A BANÁNKÖZTÁRSASÁG?
Komolyan kevéssé vehető ország, korrupt diktátorokkal és menetrend szerinti forradalmakkal.
De miért pont banán és miért nem kivi vagy mangó?

A kifejezést O. Henry amerikai író használta először a századfordu-

lón, amikor Hondruasszal kapcsolatos tapasztalatairól írt, tartalom-
mal azonban az amerikai United Fruit Company nevű multinacio-
nális vállalat töltötte meg. Az 1800-as évek második felében vált
népszerűvé a banán az Egyesült Államokban, ennek megfelelően
termelése, importálása és kereskedelme hatalmas üzletté kezdett
válni. A banánüzlet néhány nagy cég kezében koncentrálódott,
mint amilyen a United Fruit Company is volt. Az 1930-as évekre pél-
dául ez a cég Guatemala legnagyobb földtulajdonosa és munkálta-
tója volt egyben, de hasonló volt a helyzet Hondurasban is. Ezen
országok exportja szinte teljes egészében a banánra épült, így nem
csak gazdaságilag, hanem politikailag is a banánüzletet bonyolító
amerikai cégektől függtek. A United Fruit Company így kénye-ked-
ve szerint befolyásolta az országok bel- és külpolitikáját, amin egy-
egy forradalom vagy vezetőváltás sem segített, a korrupt rendszer
változatlan maradt. A köztársaság szó természetesen ironikus mó-
don, a banán azonban nagyon is valósan került a kifejezésbe, ame-
lyet ma is előszeretettel használnak a korrupt, instabil, könnyen,
befolyásolható államokra, immár attól függetlenül, hogy hol van-
nak és hogy mit termelnek.

Melyik volt Magyarország legnagyobb pénzhamisítása?

Több kisebb-nagyobb pénzhamisítás után
az 1920-as évek közepén igazi nagyszabású
nemzetközi hamisító akció kezdődött
Budapesten.

Bár a történelem számos nagyszerű hamisítási esetet őriz, köztük

a legendás újpesti hatosokét is, amelyben a hatkrajcáros hami-
sítványok előállítása kicsit drágábbra jött ki a hamisítóknak,
mint az érmék névértéke. A legnagyobb hamisításra azonban
1925-ben került sor. Magyar jobboldali körök, Bethlen István
miniszterelnök és Teleki Pál volt miniszterelnök tudomásával
francia ezerfrankos bankjegyeket kezdtek nyomtatni Budapes-
ten. A cél kettős volt, egyrészt a trianoni békeszerződés miatt
gyűlölt franciákon akartak bosszút állni, hátha a sok hamis pénz
megrengeti az ország gazdaságát, másrészt így kívántak forrást
teremteni a különféle irredenta vállalkozásokra. A hamisítványok get, Nádosy Imre országos rendőrfőkapitányt és a Térképészeti
nem voltak túl jó minőségűek, ezért nem is Franciaországban, Intézet számos munkatársát is letartóztatták, a hamisítás ugyan-
hanem más országokban kezdték a terítést. Nem túl sok pénz is Honvédelmi Minisztériumhoz tartozó Térképészeti Intézet-
kerülhetett forgalomba, mert 1925 decemberében Hollandiá- ben történt. Bethlen végülis nem bukott bele a botrányba, a
ban letartóztattak egy terjesztőt és lefoglaltak tőle néhány mil- perekben pedig enyhe ítéletek születettek. A francia gazdaság
lió hamis frankot, majd újabb terjesztők elfogása után kitört a végül is nem omlott össze, az országnak azonban hatalmas
botrány. Budapesten többek között Windischgrätz Lajos herce- nemzetközi presztízsveszteséget okozott az ügy.

IPMTudta-e? 93
TUDTA-E? TÖRTÉLELEM
MIKOR RAGADTAK FEGYVERT A VARSÓI
SZERZŐDÉS KATONÁI?
A majdnem harminc éve megszűnt katonai
szervezet fő feladata a szocialista blokk katonai
védelme lett volna a harmadik világháború
esetén, az összesen két fegyveres beavatkozásra
azonban határain belül került sor.
A védelmi és politikai együttműködési szerződést 1955-ben kö-
tötte a Szovjetunió, Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyel­
ország, Magyarország, az NDK és Románia. Az országok vállal-
ták, hogy segítséget nyújtanak egymásnak egy katonai konflik-
tus esetén, a Szovjetunió számára pedig biztonságot jelentett,
hogy politikai holdudvarát katonailag is kontroll alatt tarthatja.
A legfontosabb cél azonban az volt, hogy egy a NATO-val vagy
Amerikával való harmadik világháború esetén a tagok együtte-
sen védhessék meg országaikat, a szovjet érdekszférát és magát
a szocializmust. A szerződés történetében mindössze két fegy-
veres konfliktusra került sor, szerencsétlen módon mindkettőre
a tagországok határain belül. Az 1956-os magyar forradalom
leverésében csak szovjet csapatok vettek részt, a műveletet
mégis a Varsói Szerződés égisze alatt hajtották végre, azt
Konyev marsall, a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek
főparancsnoka irányította. Ugyanis 1956 novemberében a ma-
gyar kormány többek között kinyilvánította abbéli szándékát is,
hogy kilép a szerződésből, amely a Szovjetunió szempontjából
94 IPMTudta-e?
ijesztő precedenst teremtett volna. 12 évvel később, 1968-ban
már a prágai tavasz eseményei késztették beavatkozásra a szer-
ződés fegyveres erőit. A Szovjetunió ugyanis nem tűrhette,
hogy a reformkommunista csehszlovák főtitkár, Alexander
Dubček lazításokat hajtson végre országa politikai rendszerén,
ismét csak példát teremtve a többi kommunista ország számára.
Az 1968-as csehszlovákiai bevonulásban a szovjetek mellett len-
gyel, magyar és bolgár csapatok is részt vettek. 21 csendesebb
év elteltével azonban nagyot változott a világ. A szerződés ko-
porsójába valószínűleg maga Gorbacsov, a Szovjetunió refor-
mer főtitkára verhette be, ha nem is az első, de a legvastagabb
szöget, amikor 1989-ben kimondta, hogy egyrészt nem tervez
lépéseket a lengyelországi ellenzéki mozgalom, a Szolidaritás
térnyerésével kapcsolatban, másrészt nem tett lépéseket az el-
len sem, hogy Magyarország a nyugati határ megnyitásával
Ausztriába engedje a területén tartózkodó NDK-állampolgáro-
kat. Ez egyet jelentett a szerződés ki nem mondott, de egyik
legfontosabb doktrínájának bukásával. A Szovjetunió immár
nem kívánt fegyverrel érvényt szerezni szavának az érdekszférá-
jába tartozó országokban. A kelet-európai rendszerváltások ha-
tására végül 28 évvel ezelőtt, 1991. február 25-én írták alá Buda-
pesten a szerződés katonai szervezetének megszűnéséről szóló
dokumentumot, amely szerint 1991 nyarára a szervezet katonai
és politikai testületei is megszűntek létezni.
Milyen élete volt egy szolgálónak a Viktoriánus korban?
A 19. századi Angliában a szolgálólányok napjai
fáradozással és gondokkal teltek.
A viktoriánus Angliában a hatalmas kisvárosi, vidéki házakban a
szolgálók dolga elsősorban az volt, hogy észrevétlenek maradja-
nak. Láthatatlanul és hallhatatlanul kellett dolgozniuk, ez viszont
nem volt mindig egyszerű, hiszen a ház szinte minden szobájában
akadt dolguk. Kora hajnaltól napnyugtáig kimerítő, olykor 16 órás
műszakokban dolgoztak. A különböző modern kori készülékek –
mint a porszívó, mosogatógép – segítsége nélkül nem volt kön�-
nyű dolguk. Sokuk különböző betegségektől szenvedett, mint
például a többórányi padlósúrolástól begyulladt ízületek vagy
különböző térd- és derékfájdalmak. Ennek ellenére mégis szeren-
csésnek mondhatták magukat, hiszen volt tető a fejük felett, és
még munkájuk is volt. Úgy érezhették, hogy a térdfájdalom sem-
miség a szegényházakhoz képest. A szobalányokat gyakran fiata-
lon, nyolc éves koruk körül toborozták, leginkább vidékről, hiszen
a vidéki lányokat sokkal szorgalmasabbnak tartották, mint a váro-
siakat. A ház körüli általános munkákért felelő lányok nagyjából
16 fontot kerestek egy évben, ez mai értéken megközelítőleg 960
fontnak, tehát 1 256 dollárnak felel meg. Ehhez hozzátartozik,
hogy a szállásért és ruhákért nem kellett fizetniük, valamint heti
hét nap munkával nem is volt idejük elkölteni a pénzt. Az elvége-
zendő munka a háztartás nagyságától, valamint az ott dolgozó
személyzet számától függött. Minden nap szigorú rutin szerint
zajlott, nem akadt egyetlen szabad, tennivaló nélküli perc sem.
A szolgáló reggel hatkor felkelt, gyorsan felöltözött egyszerű, fekete
egyenruhájába, felvette kötényét és fejkötőjét. Ezután kitisztította
a kandallót, majd begyújtott, mire felébredt a család. Ezt követően
megette reggeli zabkásáját, majd felszolgálta a család reggelijét,
mely többnyire kolbászokból és tojásból állt. A reggeli után letaka-
rította az étkezőasztalt, kitakarította a családi hálókat, bevetette az
ágyakat és kisikálta a fürdőszobákat. A szolgálók pontban délben
kapták a főétkezésüket, ez általában valami egyszerű étel volt hús-
ból és krumpliból, pudinggal. A család háromfogásos ebédjét kö-
vetően a szolgáló letakarította az étkezőasztalt, elmosogatott, majd
kipolírozta az ezüst étkészletet. Mikor ezzel is végzett, felszolgálta
a délutáni teát, majd elkezdte a vacsora előkészítését, zöldségeket
vágott, megterített. Miután elpakolta az utolsó étkezés nyomait, el-
mosogatott, és gyorsan megette kenyérből és sajtból álló vacsoráját,
végül lefeküdt aludni, hogy másnap kipihenten ébredjen.

Mikortól használnak ujjlenyomat-azonosítást?

Nem az okostelefonokkal és nem is rendőrségi felhasználással
kezdődött az ujjlenyomat alapú azonosítás története. Mint
annyi minden mást, ezt is feltalálták már az ókorban.

Minden embert egyedileg azonosít és akár szabad szemmel, mindenféle se-

gédeszköz nélkül is ellenőrizhető, továbbá nehezen lehet elveszíteni. Az ujj-
lenyomat ezen előnyeire az asszírok, a babilóniaiak, illetve a kínaiak is rájöttek.
A megvalósítás módja mindenhol nagyon hasonló volt. A fontos okmányokra
vagy szerződésekre, hivatalos dokumentumokra agyagpecsétet tettek, amelybe
a részt vevő felek belenyomták az ujjukat. A módszer akkor is segítséget nyújtott, ha
a felek nem tudtak írni. A pecsétek ellenőrzésére nem túl gyakran lehetett szükség,
mert úgyis tudta mindenki, hogy egy lenyomat csakis egyetlen emberhez tartozhat,
ha azonban mégis sor került erre, egy hozzáértő tisztviselő néhány percnyi vizsgálat
után megállapíthatta az egyezőséget vagy éppen az eltérést. A modern kori kriminalisz-
tikai felhasználásra egészen az 19. század végéig kellett várni, az első ujjlenyomatolvasós
telefonokkal pedig a 2010-es években a technika végképp betört a mindennapjainkba.

IPMTudta-e? 95
TUDTA-E? TÖRTÉLELEM

MI SZÁMÍTOTT SZÉPNEK A TUDOR-KORBAN?

A szépség megítélése más és más a különböző
korszakokban. Valaha az számított kívánatosnak,
ha teltebb volt a nő, manapság a karcsúságot
preferálják, ám szőkébb, barnább, fiúsabb meg-
jelenések is hódítottak már. De vajon milyen
szépségtrendek uralkodtak a 16. századi Angliában?
A Tudor-ház 1485-től 1603-ig uralkodott az Angol Királyságban. Is-
mert nőtagjai, a 16. század első felében élő Boleyn Anna és a század
végén élő I. Erzsébet azonban nem számítottak egyformán szépnek.
A korszak nőideáljának Erzsébet számított világos hajával, puha, fa-
kó arcbőrével és magas homlokával, míg Annát sárgás arcszíne és
sötét haja miatt nem tartották kifejezetten kívánatosnak. Ugyanis
ebben az érában a fakó, sápadt arcbőr a kipihentség és vagyon, az
előkelőség indikátora volt, míg a napbarnított bőr a szabadban vég-
zett megterhelő munkára engedett következtetni. A nők különböző
kenőcsökkel puhították a bőrüket, és még ólmot tartalmazó festéke-
ket is használtak, hogy arcukat világosabbá tegyék. Ennek hatására
többen ólommérgezést kaptak, de extrémebb esetek is előfordul-
tak: egyesek véreztették magukat, hogy elkerüljék az életteli, piros-
pozsgás arcszínt. Szájukat vörös higany-szulfiddal kenték, hogy
élénk, pirosas színű ajkakat kapjanak. A sötétebb hajú hölgyek – a
kor elvárásaihoz igazodva – hennával festették vörösre, vagy kö-
ménnyel, sáfrányfestékkel világosították fürtjeiket. A parókák is diva-
tosnak számítottak, magasabb társadalmi státuszú nők ezeket cse-
rélgették, hogy elkerülhessék a problémás festést.

Melyek a legnagyobb testvérháborús vállalatok?

Egyáltalán nem példátlan, hogy két testvér
válik egymás ádáz ellenfelévé a világpiacon, két,
egymással konkurens céget vezetve.
A leghíresebb példa talán az Adidas és a Puma esete. Adolf és
Rudolf Dassler eredetileg együtt alapítottak sportcipőgyárat, az
1936-os berlini olimpián sok futó már az ő cipőjükben verseny-
zett. A háború után azonban megromlott a viszonyuk, Rudolf
kivált a cégből és Puma néven sajátot alapított, Adolf pedig
Adidas néven vitte tovább a sajátját. Halálukig nem álltak szóba
egymással. Szintén családi összeveszés okozta a német Aldi disz-
kontáruházlánc szakadását. A cégalapító esseni Albrecht-test-
vérek annyira összevesztek egymással, hogy inkább felosztották
a Németországot egymás között, az egyik felében az egyikük
üzemeltette az üzleteket Aldi Süd néven, a másikban a másikuk
Aldi Nordként. Az ellenségeskedés a két alapító halála után sem
hagyott alább, így a nemzetközi terjeszkedést is úgy kezdték meg,
hogy felosztották a világot egymás között, csak hogy ne kelljen
együtt dolgozni, de azért ne is állítsanak egymásnak konkurenciát.
Két Japán szórakoztatóelektronikai óriás is egy családból szár-
mazik. Toshio Iue eredetileg Konosuke Matsushita nevű sógora
cégében dolgozott, majd önállósította magát és megalapította
a később Sanyo néven ismertté vált vállalatot, míg sógora a Pa-
nasoniccal tett szert világhírnévre. Esetükben azonban nem
volt szó háborúskodásról, mindössze ádáz konkurenciaharcról.
Ezt végül is közel száz év után a Panasonic nyerte, amikor 2009-
ben felvásárolta a Sanyot.
A testvérek közötti osztozkodás is okozhat problémát. Wolf­
gang Rosenberger még a feleségével alapított céget Ausztriá-
ban, autópályák melletti éttermek üzemeltetésére, halála után
felesége és testvére vitte tovább az üzletet. A testvér halála után
azonban hosszas örökösödési vita vette kezdetét, eredmény-
ként pedig kettéosztották az étteremláncot. A Rosenberger és
a belőle kivált Landzeit így egymás legerősebb konkurensei
lettek. Nyugalom azonban azóta sincs, a Rosenberger 2018-ban
csődbe ment és bár szóba került, hogy a Landzeit vásárolhatja
fel, az újraegyesítésre végülis nem került sor.

96 IPMTudta-e?
 IPMTUDTA-E?
ELŐFIZETÉS
EGY ÉVRE (4 LAPSZÁM) 3920 FT HELYETT
2990 FT-ÉRT
2–2019. • Fog
yasztói ár: 980
TA-E? Ft

Mitől pöttyö
s egy kanada
ZIN–TUD

Miért fekete i tó?

a jegesmedve
Miért rózsas bőre?
ESS MAGA

zín a flamin

extra Miért a góly gó?

a hozza a gy
ereket?
INTERPR

Mi adja a ré
gi könyvek ill
atát?

43
Milyen gyors
lehet

24
A világ leg
alig marad gyorsabb kutyája
az angol
egy agár?
Az erős tes
el a magya agár, rövid
r agár
sszú lábú ag sebessége, amely
talkatú, ho távon ak

%
zatokon ma
má arakat elsőso egy különö ár 80 km/órás se
ogy mire kép r csak elvétve találkozn rban vadász s véletlen bess
esek. Ez pe i agarakkal atra ha nek köszön éget is elérhet. Et
dig sík terep – több ország sználták, ugyanis mé heti fenn tő
hagyomán
yos versen
ytáv 481 mé
en akár 80
km/órás, ter ban törvén g a gyorsab
b vadakat is maradását l
mzetközi eb ter, epen y is tiltja ezt
– ag utolér .
tenyésztő eg am akár 50 km árversenyek ik.
gol, azonb yesület által i 525 yard, és az agárv /órás en ma is me Bár a vadá-
an kit elismert ag ersenyek ősh sebesség, ami elkép
retettel haszn artóbban fut és jobba árfajták kö azájának szá esztőnek szá gmutathatják,
álta vadász n boldogu zött szerep mító Angli mít egy kutyá
ozzájuk kap atra majd ver l nehezebb el a ma gyar agár is, ában tól.
csolódó ag
arászat is elt
senyzésre az terepen. A
magyar ne amely ugyan alakult ki. Az FCI, azaz
yás királyról űnt az ország agarakat, a második messég a tör nem olyan a
szóló történ gyors, mi
Paul Croes

világháború ök hódoltsá
dtek tudato
san foglalk
elmi film for
gatásához
ból, a fajjal
nem foglalk után azonb g előtt és utá nt az
e. Az FCI vég ozn i a faj megm mé gis találtak ozt ak és kihalt an ne mcsak a ne n is elő -

kedvezmény
ül is 1966-ba entésével, néhány pé nak is hitték messég, ha
atta meg, ho n fogadta génbankot ldányt a na egészen 19 nem
hoztak létre gyecsedi, vo 63
gy minden
tekintetben
el önálló faj
taként a ma és társaság lt Károlyi-ura -ig, amikor egy
és

ot alapított
felér a híres gy
angol rokon ar agarat, amely azóta ak a magyar dalomban. Ekkor
Fotó: Inge

ával. számos ha agarászás újj

zai és nemz áélesz
etközi versen -
yen

150 ÉRDEKES KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZ

SÉG REJTVÉNYEK, FEJTÖ OK
RŐK

MEGRENDELÉS:

WWW.MEDIACITY.HU/ELOFIZETES
+36-80-296-855 | elofizetes@mediacity.hu
TUDTA-E? MEGFEJTÉSEK

Szamuráj sudoku 15. oldal Szamuráj sudoku 35. oldal

Szamuráj sudoku 50. oldal IQ-mix 87. oldal

Megoldások:
1) Nyár
2) 19, 42, 59
3) A szürke. (A többi kulcsnak
van vele egyforma párja.)
4) Pite (A bal oldali szó mással-
hangzóinak és a jobb oldali szó
magánhangzóinak felhasználásával
kapjuk a középső szót.)
5) C
6) 24 (Az alsó két szám különbségének
és a felső számnak a szorzata.)

Skandináv rejtvények
22. oldal megfejtés: Síkképernyős plazmatévé.
39. oldal megfejtés: Amikor rájöttek, hogy elszámolták a megjelent lemezeket, a borító már a nyomdában volt.
58. oldal megfejtés: Edmund Hillary, aki egyébként elsőként mászta meg a Mount Everestet.
64. oldal megfejtés: Balázs Béla szövegeiből, illetve azok alapján készültek.
A GONDOLKODÓ EMBER LAPJA VAJON MI LEHET EGY SIKERES KÉP TITKA?
TUDJ MEG MINDENT RÓLA!
Megjelent a Digitális Fotó Magazin különszáma

IPM www.interpressmagazin.hu
9FO80
RINT

Megvásárolható kizárólag a digitalstand.hu oldalon

 2–2019. • Fogyasztói ár: 980 Ft
Mitől pöttyös egy kanadai tó?
Miért fekete a jegesmedve bőre?

INTERPRESS MAGAZIN–TUDTA-E?
Miért rózsaszín a flamingó?
Miért a gólya hozza a gyereket?

extra
Mi adja a régi könyvek illatát?

43

Milyen gyors lehet egy agár?

A világ leggyorsabb kutyája az angol agár, rövid távon akár 80 km/órás sebességet is elérhet. Ettől
alig marad el a magyar agár sebessége, amely egy különös véletlennek köszönheti fennmaradását.
Az erős testalkatú, hosszú lábú agarakat elsősorban vadászatra használták, ugyanis még a gyorsabb vadakat is utolérik. Bár a vadá-
szatokon ma már csak elvétve találkozni agarakkal – több országban törvény is tiltja ezt – agárversenyeken ma is megmutathatják,
hogy mire képesek. Ez pedig sík terepen akár 80 km/órás, terepen akár 50 km/órás sebesség, ami elképesztőnek számít egy kutyától.
A hagyományos versenytáv 481 méter, ami 525 yard, és az agárversenyek őshazájának számító Angliában alakult ki. Az FCI, azaz a
Fotó: Inge és Paul Croes

nemzetközi ebtenyésztő egyesület által elismert agárfajták között szerepel a magyar agár is, amely ugyan nem olyan gyors, mint az
angol, azonban kitartóbban fut és jobban boldogul nehezebb terepen. A magyar nemesség a török hódoltság előtt és után is elő-
szeretettel használta vadászatra majd versenyzésre az agarakat, a második világháború után azonban nemcsak a nemesség, hanem
a hozzájuk kapcsolódó agarászat is eltűnt az országból, a fajjal nem foglalkoztak és kihaltnak is hitték egészen 1963-ig, amikor egy

150 ÉRDEKESSÉG
Mátyás királyról szóló történelmi film forgatásához mégis találtak néhány példányt a nagyecsedi, volt Károlyi-uradalomban. Ekkor
kezdtek tudatosan foglalkozni a faj megmentésével, génbankot hoztak létre és társaságot alapítottak a magyar agarászás újjáélesz-
tésére. Az FCI végül is 1966-ban fogadta el önálló fajtaként a magyar agarat, amely azóta számos hazai és nemzetközi versenyen KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK
REJTVÉNYEK, FEJTÖRŐK
mutatta meg, hogy minden tekintetben felér a híres angol rokonával.