SZASZ FERENC A TITKOK AZ UREI 5Méz 29,29 Nem tudom emlékszik-e még valaki kéziiletek gyermek- vagy ifju emlékverses fiizetére. Aki elfelejtetie, hogy milyen is volt ez a fiizet, keresse meg gyermeke vagy unokija iskolai fiizetei_kézétt azt, amelyik a fidk legmélyére van rejtve. Ha fellapozza, azt fogja latni, hogy minden lap jobb felsé sarka be van hajtva és ré van irva: titok. Tovabbi illeték- telen kivancsisagra nem biztatlak: gyermeketek igy is nagyon meg fog sértédni, ha észreveszi, hogy valaki a dolgai kéztt kutatott. Az a fiizet csak az 6vé, személyes titka. Inkdbb azt ajanlom, vegylik elé a mi emlé- kes fiizetiinket, hisz ilyen is van, lapozzuk fel életiink képzeletbeli kény- vét! Mindjart az elsé oldalra be van irva a neviink, ki volt édesapank, édesanyank, hol, mikor sziilettiink. A lap jobb felsé sarka azonban itt is be van hajtva: a sziiletés, sziiletésiink ezeken az ismereteken til titok. Es minden tovabbi lap- ugyanilyen: eszmélésiink, életutunk meghataroz6 élményei, allomasai mind-mind egy-egy titkot rejtenek, az események mé- gétt a miértek emberi értelemmel megvdlaszolhatatlan kérdései sorakoz- nak. Az is titok, mikor érkeziink az utolsé laphoz. Annyit sejtiink csupdn, hogy az utolsé mondat befejezetlensége, a maga nyitottségaban, végs6 titka lesz életiinknek, Sok emléket, ismeretet, tuddst foglal magaban éle- tink kényve, de ugyanannyi titkot is rejt. Legnagyobb érémiink e titkok feltdrulkozdsa és feltardsa, legnagyobb banatunk, hogy mindig maradnak olyan dolgok, események, amelyeknek titkat sohasem fogjuk megismerni. A vilég, az élet rejtelmekkel van atszéve, s_,,rejtelmek, ha zengenek“ (Jozsef Attila), ugy Allunk 6rt kéztiik, mint mesében. Eppen ezért mai beszédem és a jév6 vasdrnap a titkokkal, a rejte- lemmel fogok foglalkozni: hatha. kénnyebb lesz igy szimunkra az ,,rtal- las“! Az elsé, amit meg kell vizsgélnunk, a titok, a rejtelem lényege. Mi a titok? Azért kiilonésen érdekes ez a kérdés, mert azt kell meghataroz- nunk, amit nem tudunk, nem ismeriink, A titok kettés, természete eléggé szétes6vé teszi fogalmat: titok az, amit mas ismer, tud, de eldttiink rejti, de az is titok, amit mi ismeriink, de nem osztunk meg masolkal. A titok hatorszdga a teljes ismeretlen, ebbél sziiletik, taplalkozik, all eld. A titok legfontosabb jellemzdje az, hogy mint az ismeretlen hirndke, mindig sej- tet és félelemmel vegyes vonzddast, kivancsisagot ébreszt. Az ismeret, a titok kipattandsa e homdlyos hatalom kitdérulkozasa és ,,megrablasa“ egyidében. Ezért van az, hogy a tudds hatalom, az ismeret erét jelent, a nem ismerés pedig a gyengeéséggel, kiszolgaltatottsiggal egyértelmti, Ez azonban mar nem mindig igy igaz: gyakran épp a megismerés, a titokza- tos mélységekbe valé betekintés az, amely elveszi az ember erejét, megbénitja, kiszolgdltatja. Egy dolog biztos: a titokzatossag a nagy- és kisbetlis letnek ‘egyarant dllandé jelzdje. Kézhely, hogy a lét nagy kérdéseit homaly burkolja, rejti. Mindennapi életiinkbél 101is gondolkodas nélkiil fel tudunk sorolni egy féltucatnyi olyan dolgot, ami titkos. A gyermekkori emlékverses fizet behajtott’ jobb felsé sar_ katol egyenes uit vezet a felndttkor titkaiig. Van titkos hivatal, targyalas, irat, tarsasdg, van titkolt szerelem és gytldlet, van felderithetetlen bin. eset és titkosrendér. A titok megfejtese a lényege a keresztrejtvénynek, talélés kérdésnek, fejtéré jatéknak. Halottainknak ,kriptat*, rejtekhelyet épitiink. Egyarant szeretjiik a titok haldlosan komoly és jatékos formait. Ezek utin mar nem lehet meglepé, inkibb természetes, hogy a titok asnak is szerves resze, velejaroja, titkos vallds is van. A vallas fejlédésének egy bizonyos szakaszan valdsaggal elburjdnoztak az ugyne- vezett ,,misztérium* valldsok, melyek kévetdi a legteljesebb, legszigorabb elzark6zottsagban éltek. A beavatottak csak nehéz probak soran at jut- hattak elébbre a vallas megismerésében, idegen neni vehetett részt a val- lds szertartasain. A titkos tarsasdgok és rendek sokaig drizték e vallasok hagyomanyait, s talén még ma is érzik. Ha a vallasra nézve nem is te- kintjiik meghatdérozénak a tulhajtott, szélsdséges titokzatossagot, a misz- tikumot, a hit vilaga elvalaszthatatlan a rejtelemtél. Nem is lehet ez mas- ként, hisz a vallas, a hit kézpontjaban az a végtelen, hatalmas lény all, akinek léte a k6lt6 szerint ugy vilagol, mint a tiizé nap, ezért szemiink bele nem tekinthet (Berzsenyi D.) Isten egyik drdk jelzdje a ,rejtézkddo%, a ,,Deus absconditus* otthonos fogalom a teolégiaban. Szerintiink Isten létének és személyes voltanak legfébb bizonysaga épp az O titokzatossdga, rejtézkédése. Aki elrejti magdt, az van és hata- lommal bir arra, hogy ezt megtehesse. Célja is van ezzel minden bizony- nyal. A titokzatossdg a szellemi, lelki létezés legsajato: 20je: épp az déntené le trénjérol Is »Uram, miért allasz favol? Miért rej iikség idején?* — kér- dezi Istent a zsoltariré (10,1), s gy érzem imadsaga a legnagyobb bizo- nyitéka Isten személyes létének: a halott balvanyok elétt barmennyire is kézzelfoghatoak, nem sziiletik imddsdg, azt csak az ¢lé Isten szelleme * valthatja ki a vele rokon, szintén léthatatlan emberi lélekb6l. Isten sze- mélyiségében a titokzatossag az O hatalmanak a paldstja. Minden titok mégétt Isten all, s az O gondviselése nyilatkozik meg vagy marad rejtve link minden rejtelemben. Miért kell ennek igy lennie? Az egyik le- hetséges valasz az volna, hogy Isten félti_a maga hatalmat az ert, hogy Gnzésében rejti el magat. A mésik felelet egy, a féldi életbél vett hasonlat alapjén az, hogy Isten szeret minket, Gondoljunk arra, hogy a sziilé gondolatai, érzései, tervei is titkosak a gyermek szamara. mindad- dig, amig fel nem né, A kisgyermek nem érti a sziilé intézkedéseinek Magyardzatat, nem ismeri akaratat, sa sztil6 nem magyarazhat meg min- dent gyermekének, barhogyan is szeretné. Ez azonban nem akadalya, sok- kal inkabb az eszkéze annak, hogy a gyermelk gondtalanul élhessen a szii- l6i_szeretet fényében és melegeben. i i jiik_az élet igazi gondjait, boldogok vagyunk: ezért olyan szép a gyermekkor. Ezért csale a feln6tt ember értheti meg azt, élettapasztalata birtokiban, amit Madéch Imre igy fogalmaz meg és mondat el Istennel ,,Az ember tragédiaja“ hal- hatatlan lapjain: ,,Ne kérdd /, Tovabb a titkot, mit jétékonyan / Takart el istenkéz vagy6 szemedtél, / Ha ldtndd, a féldén mulékonyan /; Pihen csak lelked, s ttil drdk idé var: / Erény nem volna itt szenvedni tébbé. / Ha latndd, a por lelkedet felissza: / Mi sarkantytizna, nagy eszmék miatt / Hogy a mulo perc élvéré1 lemondj? / Mig most, jévéd k6déw’ csillogva 102at, / Ha percnyi Iéted siilyatél legérnyedsz, | Emel maid a vé ‘ zete. / § ha ennek elragadna bitszkesege, | P sion ae / Bs biztositva a magyeag, erény fe | FOE Korlétozni az aranznyi let végsd igazsigokra’szomjas .irdk ember, a mindenkori Adé szereté titokzatossag jegyében éli azdta is életet, Mores Sentence sem fogja érvényességét elvesziteni: , a titkok az Uréj i Isteniinkéi,« Jézus is ismerte Istennek e titoKzatossagat. A Hegyi beszédhen az alan 1 Kapesolatosan utal erre: ,,a te alamizsnéd titkon legyen: , aki titkon néz, megfizet néked nyilvan* (Mt 6,4). Jézus ugyanezt_ az imadkozassal és béjtéléssel kapesolatban is megismetli, Az evangélium gyakran utal arra, hogy Jézus néha elkeriilte a nagy nyil, vanossaigot, egyes dolgokat csak tanitvanyai elétt fedett fel. Srerevett félreess helyeken megpihenni, 5 ara intette tanitvanyait, hogy varja- nak még a ‘eljes, dénté szinrelépésscl. Isten titokzatossaga Jésus valla- sdban nem kézponti jelentéségi ugyan, de nem is idegen tole: Isten szel- lem volta hordozza,'s Istenorsziga szemmel lathatd, lelki, szellemi ter mészetében jut kifejezésre. —_— A beszédem alapgondolataul valasztott bibliai vers masodik felérél . szeretnék szdlani, Ez arra figyelmeztet, hogy bar Isten maga is titok és a ,titkok az Uréis, Isten nem rejti el magat teljesen az ember eldl, ki- nyilatkoztatja, kijelenti magat: ,,a kinyilatkoztatott dolgok pedig miénk és a mi fiainké mind 6rékké.* Isten felfedi az ember eldtt az 6 lényét, hogy akaratat megismerhessiik s az Gletiink térvényévé lehessen. A vi- lag Isten megismerése altal, a kipattand, felfedezett titkok vilagossigaban lett igazi otthonunk. Egyik egyhdzi énekiink nagyon szépen fogalmazza meg az isteni kijelentést s annak okat, magyarazatat: ,,Titkat a min- denség kitarta / Szerelmedben, szerelmedért.* Istenben az O szeretet volta, az emberhez valé szeretetteljes kézeledése sziinteti meg, oszlatja el a titokzatossigot. Ismét a sziilé-gyermek viszonyra hivatkozhatunk: nines nagyobb éréme a sziilének, mint lassan felnétté valé gyermekével beszélgetve feltarni elétte lelkét, elmondani ¢életét, megmagyardzni, mit miert tett, dtadni tuddsat, élettapasztalatdt. E feltdrulkozas teremti meg sziilé 6s gyermeke kézétt a szeretet mélyebb formdjat, a bardtsdg bizal- mat az addigi dszténés kapcsolat helyett. A nevelés, a felndtt korba valo atlépés e beszelgetések altal korondzédik meg, fejez6dik be. Emlékezztink csak vissza, milyen drémet és boldog felelésségre ébredést jelentett szai- munkra az a perc, amikor észrevettiik, hogy sziileink felnottnek tekin— tenek és gy is viszonyulnak hozzank. Milyen mas szemmel tekintetttink rajuk, mennyivel jobban tiszteltiik és szerettitk 6ket, amikor mar nem a félelem, hanem a baratsag kétdtt hozzdjuk a szeretetben! Ha a szellem alapveté jegyének, a személyiség lényegi vonatkozasa- nak tekintettiik a titokzatossagot, ugyanezt kell mondanunk a megnyi- latkozasrol, a kijelentésr6l is. Maté evangéliuma rideg torvényszer seg gel fogalmazza meg ezt: Nines oly rejtett dolog ami napfényre ne jénne* (10,26). Isten kijelentése azonban sokkal tébb egy titok kidertilésénél Isten nem elszenvedi, hogy megismerjiik Ot, a kijelentés alapja az O személyes dontese: Isten akarja, hogy ismerjiik az O akaratat s miattunlc akarja evt, mint mennyei Atyank. Az efézusi_levélben Pal apostol nas gyon szépen fogalmazza meg ezt: Isten ,,az oO akaratjanak titkat Pa j6 kedve szerint, melyet eleve elrendelt magaban, ismertette meg (19 Ha ay évevredcket miasodperceknek tekintjtik, Isten ugyanannyit vart 103abra, hogy gyermeke, az ember, feln6jjén hozz4, mint amennyit a fwldi sziilé var gyermeke felnévekedésére. Erre a tudatos talalkozasra nézett és néz a teremtés és gondviselés nagy munkaja, ezért kaptunk Istentél lelket és Iclki tehetségeket. A hit Isten ajandéka, hogy ét megismeriiik, az emberi Iélek egyetemes nyelve. A Biblia, a hivé éemberek nemzedé- keinek e csodalatos alkotasa, Isten megismer forrasa. Hogy mennyire tudatos volt az isteni kijelentés ajandéka a Bib- lia irdinak lelkében, arr6l kénnyen meggyézédhetiink: nem kell mast tenniink, mint fellapozni szentkényviinket. Job kényve szerint Isten ,,fel- tarja a sdtctségbdl a mélységes titkokat, és a haldinak arnyékat is gossdgra hozza“ (12,22). A Prédikator szerint a végsd itélet az dsszes titkok feltardsa elézi meg (12,16), Jézus gyakran Allitja, hogy 6 Istenor- szagaré] valé tudasit mennyei Atyjatél nyerte, s Pal apostol szerint a kereszténység nem mas, mint Isten titkos, elrejtett bélesességénk a sz6- lisa (1Kor 2,7). Minden, amit a vildgrol, énmagunkrol tudunk, Isten kijelentésén aiapszik. A proféta tisztsége ezért drdk: Isten akaratat Allanddan kutatni kell, feltarni és megismertetni, mert az az emberi élet alapja. sten_eldttiink valé kitérulkozisa két dologra figyelmeztet: a titkok elhallgatasa és feltdrdsa egyarant szeretet, hit 6s bizalom kérdése. Isten hisz és bizik benntink, értékel minket, és szeret akkor is, ha megé titokzatossagat, akkor is, ha feltarja titkait eléttiink, Kijelentése és titok- zatossiga az O gondviselésének eszkézei mindenkor. Isten_megismerése, az ember tudatos és dntudatlan talalkozisa meny- nyei Atyjaval ezért a legnagyobb dolog az életben, életformalo tényezé és tidvésségiink alapja. Nem véletlen, hogy David Ferenc, a nagy ,Isten- keres6“ legkedvesebb bibliai verse ez volt: ,,Az pedig az drék élet, hogy megismerjenek téged, az egyediil igaz Istent, és akit elkiildtél, a Jézus Krisztust* (Jn 17,3). A rejtelem, a titok drék kiséréje marad életiinknek. Sohasem ve- szit idészertiségéb6l az, amit Pal apostol a szeretet himnvuszaban olyan szépen fogalmazott meg: ,,most tiikér dltal homdlyosan létunk, akkor pedig szinrél-szinre; most rész szerint van bennem az ismeret, akkor pe- dig ugy ismerek majd, a mint én is megismertettem* (1Kor 13.12). Isten_titokzatossaganak nem szabad elkeseritenie minket, ellenkez6- leg: ‘hittel, bizalommal és batorsdggal kell eltdltenie. Az ismeret a rejte- lem utjan halad el6re, de ez az ut a szeretet titja és teljességre vezet. André Malraux irja a titokzatossigrdl: nem az a rejtély, hogy a létbe vettetttink, hanem az, hogy elég érvet talalunk magunkban e bérténben 's ahhoz, hogy nemlétiinket kétségbe vonjuk. Hivé emberek vagyunk. Gyakran kétségesked6, kicsinyhitti, de mennyei Atydnk szereteténck bi- vonysagara eljutott_ gyermekei Istennek. fgy olvassuk mindenkor Mozes Szavait, s igy lapogassunk mindig életiink titkokkal teli knyvében: ,,A titkok az Uréi, a mi Istentinkéi; a kinyilatkoztatott dolgok pedig miénk &s a mi fiainké mind drdkké ...“ Amen, 104