VERSELÉS, MESÉLÉS

TEVÉKENYSÉGI FORMA TERVEZETE

A tevékenység vezetője: Pintér Éva

Helyettes: -
Mentor óvodapedagógus neve: Tafnerné Fáll Erika
Helyszín (óvoda neve, címe): Bátaszéki Mikrotérségi Óvoda
A tevékenység időpontja: 2018. október 24.
Korcsoport: vegyes csoport (2,5-6 évesek)

A tevékenység tartalma:
- Szent Márton, a segítő legendája - mesei formában, meseolvasás-hallgatás (Forrás: http://ovodaszivbol.blogspot.com/2015/11/szent-marton-segito-
legendaja-mese.html Letöltés időpontja 2018. 10. 11.)
- Artikulációs gyakorlatok humoros történettel (a közelgő Márton napra való tekintettel liba témában) kísérve (Forrás: Gróh Ilona: Kacagtató című könyve,
Kolibri Kiadó, 2013., Szöveg mellékelve)
- Beszélgetés a Márton napi népszokásokról, az állatokról, libáról, kacsáról, hattyúról, összehasonlítás, megkülönböztető jegyek alapján
- Libás mondóka – mondóka ismertetése, mozgással kísért megtanulása (Forrás: http://kocslyuk.hu/588.html Letöltve 2018.10.11., Szöveg mellékelve)
- Siess libám begyet rakni kezdetű ének ismétlése, furulyázása és a körjáték eljátszása (Forrás: Forrai Katalin: Ének az óvodában, 206. ének, Tizedik,
bővített kiadás)

A tevékenység céljai, feladatai

Az Alapprogram szerinti nevelési feladatok
1.1. Az egészséges életmód alakítása:
 a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; az ének során helyes légzéstechnika alakítása
1.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés:
 Érzelmi nevelési feladatok: A mese, és mondóka, valamint az artikulációs gyakorlat zenei elemeinek, rímjátékának hangsúlyozásával, a
mozgásigény figyelembe vételével, a derűs légkör kialakítása.
 Közösségi nevelési feladatok: A közös mondóka mondással, a mese előadásának közös meghallgatásával, a közös élményszerzéssel az
irodalom szeretetének elmélyítése. Kapcsolatteremtő képesség kialakítása, fejlesztése. Együttműködési képesség fejlesztése a közös játékok
során, közösségi nevelés az együttes tevékenység során.
 Környezetben, népszokásokban való tájékozódást elősegítő tapasztalatok szerzése
Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása:
 Anyanyelvi nevelési feladatok: A mondatok modalitásának intonálásával, a mondat- és szövegfonetikai eszközök, valamint a metakommunikációs
 elemek kifejező használatával a helyes előadásmód elsajátítása. A helyes artikuláció, hangképzés gyakorlása. Az érzékelési folyamatok fejlesztése az
állatok (liba, kacsa, hattyú) színének, formájának megfigyelésével, az emlékezet fejlesztése az előzmények felidézésével.
 Értelmi nevelési feladatok: Az önkéntelen és szándékos figyelem fejlesztése. A mondóka gondolatmenetének rögzítésével a gyermek
szemléletes-képszerű, valamint logikus gondolkodásának és memóriájának fejlesztése, mozgással kísérve.

Speciális módszertani feladatok

 Esztétikai nevelési feladatok: A mondóka zenei elemeinek (rím) hangsúlyozásával, valamint a mesemondással az irodalom megszerettetése,
esztétikai élmény nyújtása a gyerekeknek.

A módszertanra jellemző sajátos feladatok:

 népi szokások ismertetése (Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik, a hagyomány szerint ilyenkor nem volt szabad
takarítani, mosni, teregetni, mert ez a jószág pusztulását okozta)
 az időjárás és a népi hiedelmek közötti összefüggések tudatosítása, (A sült liba mellcsontjából az időjárásra jósoltak: ha a csont barna és
rövid, akkor sáros lesz a tél, ha viszont hosszú és fehér, akkor havas. Az aznapi időjárásnak viszont az ellenkezője várható: „Ha Márton
fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.”)
 a megfigyelt állatok felismerése, megnevezése, jellemző jegyeik tudatosítása,
 Az érzékelés, érzékszervi kiemelés képességének fejlesztése; összehasonlítás
 A megfigyelés tudatosabbá tevése; azonosítás, megkülönböztetés

A tevékenység eszközei: képek libáról, kacsáról, hattyúról, libalábról

A tevékenység előzményei:

Libaetetés kukoricával, az óvodához közeli baromfi

udvarban. Márton várának megépítése.

Koncentráció egyéb tevékenységekkel:

Vizuális nevelés: Libás, Szent Mártonos kifestők színezése, mandala színezése.
Mozgás: Lovagló mozgás, ugrálás, körjáték.
Zenei nevelés: Ló patájának ütemes utánzása kettő kis műanyagpohár szájának
összeütögetésével. Állatok hangjai (liba, kacsa), Siess libám begyet rakni kezdetű ének
hallgatása, éneklése.
Anyanyelvi és irodalmi nevelés: hallási figyelem fejlesztése; szókincsfejlesztés
A külső világ tevékeny megismerésére nevelés: beszélgetés a foglalkozással kapcsolatos állatok életmódjáról, külső jegyeikről stb.
Ének, zene, énekes játék, gyermek tánc: Siess libám begyet rakni kezdetű ének

A tevékenység szervezeti formái: kötetlen

A tevékenység típusa: új ismeret

A tevékenység várható menete:

Kezdő szakasz/Bevezető rész

Szervezési feladatok, hely és eszközök biztosítása:

Az irodalmi tevékenység során várható szervezési feladatok: az irodalmi élmény befogadásához a helyszín kialakítása, a megfelelő légkör
megteremtése. A szemléltetéséhez szükséges eszközök (képek) előkészítése.

Motivációs lehetőségek:

Figyelem felhívása a közelgő ünnepre.

Beszélgetés kezdeményezése a nagyobb gyerekekkel a korábbi évek tapasztalata alapján a Márton napi eseményekről (Ki emlékszik, mit csináltunk?
Ki emlékszik ki volt Szent Márton? Ki emlékszik hogyan kapcsolódik a libákhoz? Ki tudja milyen szokások vannak?)

A motiváció a pillanatnyi helyzethez, a gyerekek játéktevékenységéhez igazodik, így lehet spontán, indirekt és direkt is.
Módszer: beszélgetés, magyarázat, értékelés.
Munkaforma: frontális, mikrocsoportos, egyéni.
 A tartalom feldolgozása / Főrész

Idő- A tevékenység tartalma, mód- szer, A tevékenység vezetése, Nevelési feladatok, Differenciálási
terv munkaforma az óvodapedagógus kérései képességfejlesztési lehetőségek
lehetőségek
5 A cím közlése: A cím közlésekor A cím elmondása után az A mesei, a fiktív A tevékenységbe való
perc középerős beszédtempóra, érzékletes óvodapedagógus rövid szünetet tart. emlékezetének/ bekapcsolódás önkéntes.
intonációra, a cím közlése után rövid tapasztalatának Differenciálásra már a
szünettartásra törekszik a pedagógus. Az irodalmi kommunikáció mozgósítására törekszik az motiváció is lehetőséget ad:
A mesei, a fiktív élményszerűvé tétele miatt a óvodapedagógus. A cél a középső – és a
emlékezetének/tapasztalatának szövegmondás során törekszik a ezzel az, hogy előmozduljon nagycsoportos gyerekek a
pedagógus arra, hogy a foglalkozásban résztvevők beszélgetés módszerét
mozgósítására
közlésegységenként más és más mesei, fikciós tudata; a alkalmazva vonható be
gyerekhez forduljon oda, azért, hogy korábban hallott, akusztikus mese-vers játékba, míg a
folyamatosan erősítse a gyerekek memóriában visszacsengő kisebbeket a csoportkohézió
mesehallgatásban való motiváltságát. mesei szövegélmények és a pedagógus
aktivizálódjanak, ugyanis a kommunikációja motiválhatja
mesei prozódia a narratív a tevékenységben való
réteg közvetlenebb részvételre, rövidebb-
kifejezője. hosszabb időre.
Ezzel segítem a gyerekek
kettős tudati működését. A
kognitív képességek közül
megragadhatóvá válik az
esetleg távolabb játszó
gyermekek figyelme is.

A szünettartással mozgósítja
a gyerekek kognitív műveleti
készségek közül a
kísérletezést, következtetést,
asszociációt. Lehetőséget
ad a pedagógus a
gyerekeknek arra, hogy
elkezdjék felidézni magát az
emlékezés jelenségét.
 5 2. Artikulációs gyakorlatok
perc
A gyakorlat indítása:
A libák totyognak a faluban az aratás
után elszóródott magokat keresgélik:
Fontos szerepet tölt be a nyelvi
humor, különösen figyelni kell a
megfelelő részek, hangsúlyozására.
A bemutatás technikájával A gyakorlat a kisebbeknek
igyekszik megesősíteni a és nagyobbaknak is
gyermekekben az „á” hang egyaránt jó szórakozást
képzését, melynél az nyújt, felhívja a figyelmét
állkapocs nyílásszöge a az esetlegesen távol
legnyíltabb. maradó gyerekeknek is.

Heten gyűjtünk egy zsá-á-ákba!

Heten gyűjtünk egy zsá-á-ákba!
(ezt „liba hangon”, rikoltozva mondja a
pedagógus, a gyerekeket közben
biztatja hogy mondják utána)

Mikor a tarlóra érnek, nekilódulnak, és

hangosan rikoltoznak:

Ki-ki magá-á-ának!
Ki-ki magá-á-ának!
(ezt „liba hangon”, rikoltozva mondja a
pedagógus, a gyerekeket közben
biztatja hogy mondják utána)
5 perc 3. Beszélgetés a libáról és a
libához hasonló állatokról
3.1. Képek alapján először a kacsa
képét mutatja a pedagógus a
gyerekeknek.
3.2 Képek alapján másodszor a
hattyú képét mutatja a pedagógus a
gyerekeknek.
3.3. Képek alapján harmadjára a liba
képét mutatja a pedagógus a
gyerekeknek.
3.4. A képek alapján egymás mellé
rakva őket a pedagógus a
gyerekekkel együtt összefoglalja a
látottakat, tapasztaltakat, a
különbségeket és az egyezőségeket.
10 4. Mondóka tanulás
perc
Gá-gá, ez a liba hangja,
legszebb lúd a faluba,
tolla fehér,csőre sárga,
büszke hosszú lúdnyakára.
Módszer: beszélgetés, bemutatás
(3x), gyakorlás (6-8x), ellenőrzés,
értékelés
Kérdésekkel a pedagógus
megpróbálja a gyerekek figyelmét
felhívni a külső ismertető jegyekre.
- Ki tudja milyen állat ez?
- Honnan tudjuk?
- Milyen a lába? Milyen színű?
- Milyen a csőre? Milyen színű?
- Milyen a nyaka? Hosszú? Rövid?
- Milyen a tolla?
Beszélgetéssel, kérdésekkel
aktiváljuk a gyermekek érdeklődését
(Tudtok-e libás mondókát, verset? Ki
tudja el mondani??)
A mondóka előadása
előadástechnikai (modulációk) és
metakommunikációs eszközök
megfelelő alkalmazásával.
Hangerő-tempóváltásokkal
gyakoroltatjuk a verset, ezzel
biztosítjuk a folyamatos motivációt.
Megfigyelőképesség, az átélt élmény alapján
azonosító és
megkülönböztető képesség,
emlékezet, beszédkészség
A gyermekek érdeklődése a mozgással kísért
belső és külső világban versmondás
megnyilvánuló algoritmusok
iránt egyre erősödik, a
beszédfejlődés során
kiterjed a ritmikus, rímes
verses formákra.
Beszédszervi mozgás
ügyesítése,
emlékezőképesség
fejlesztése.
 5 III. Befejező szakasz (libás
perc ének/körtánc tanulása/ismétlése igény
szerint)
Új/Ismétlő dalosjáték: Siess libám
begyet rakni…
a dal felelevenítése közös énekkel
legalább 6-8x, ha igénylik többször
Aki ismeri, énekelje bátran velem.
Gyertek, álljunk körbe, a dal végén
leguggolunk.
Értelmi nevelés A gyerekek képességéhez
mérten támogatom a dal
Mozgás, egyenletes elsajátításának folyamatát.
lépésekkel járás, leguggolás
Emlékezőképesség
fejlesztése
 MELLÉKLET Libás mondóka
Forrás: http://kocslyuk.hu/588.html
Letöltve: 2018.10.11

Gá-gá, ez a liba hangja,

legszebb lúd a faluba,
tolla fehér,csőre sárga,
büszke hosszú lúdnyakára.
 MELLÉKLET Szent Márton, a segítő legendája, mesei formában
Forrás: http://ovodaszivbol.blogspot.com/2015/11/szent-marton-segito-legendaja-mese.html
Letöltve: 2018.10.11

Szent Márton, a segítő legendája

Élt egyszer, réges-régen Pannóniában egy fiú, akit Mártonnak hívtak. Amikor felcseperedett, beállt a hadseregbe katonának. Szolgálata során gyakran
kilovagolt, sokféle emberrel találkozott. Az egyiknek nem volt mit ennie, a másiknak nem volt mit a lábára húznia, a harmadiknak nem volt hol aludnia.
Márton segített, akinek tudott.
Egyszer egy hideg téli napon egy csaknem meztelen koldussal találkozott; didergett, vacogott szegény a nagy hidegben. Márton nagyon megsajnálta, s
mert jó szíve volt, saját köpönyegének felét adta a koldusnak, hogy ne fázzon. A többi katona bezzeg csúfolta is érte: „- Nézd, még képes szétvágni ezt a
szép köpenyt! Magad is koldusbotra jutsz, meglásd!”
Márton azonban nem törődött a gúnyolódással. Lefeküdt, és hamarosan elaludt. Álmában megjelent az Isten, és így szólt hozzá:
- Márton, te jó ember vagy, látom. Élj segítve, cselekedj jót, és beveszlek az én seregembe. Gyógyíts betegeket, segíts a rászorulókon jó szívvel.
Másnap reggel Márton felkelt, és elgondolkozott.
- Hogyan is segíthetnék még többet az embereken?
Kilépett a hadseregből, hogy még több ideje legyen segíteni a szegényeken. Elment vándorolni, közben adományokat gyűjtött, és gyógyította a
szegényeket.
Ahogy vándorolt, mindenhol megszerették. Aztán egyszer Franciahonban, ahol egy hatalmas templom is állt, amit Apátságnak hívtak, eléállt néhány
ember, és az egyikük azt mondta:
- Márton, te olyan jó ember vagy. Legyél az apátság vezetője, a püspök, szép, aranyos ruhában járnál, és még több embernek segíthetnél.
Márton azonban szerette egyszerű életét, és nem akart püspök lenni. Elszaladt az emberek elől, és gondolkozott, hová bújjon el, hogy ne találják meg.
Hirtelen meglátott egy libacsapatot.
- A libák! Elbújok a libák közé, ott nem talál rám senki.
De az emberek csak jöttek, és a nevét kiáltozták. Márton csak lapult a szűk libaólban, s várta hogy elmenjenek onnan. A libák azonban gágogni kezdtek.
Egyre hangosabban és hangosabban gágogtak, míg az emberek végre felfigyeltek rájuk:
- Mi ez a nagy gágogás? Nézzük meg!
Így aztán megtalálták Mártont. Ő előbújt, s homlokán egy csillag ragyogott. Az emberek ámulva nézték, és egy emberként kiáltottak fel:
- Éljen a püspök! Éljen az új püspökünk!
Mártont tehát püspökké választották, a libákat pedig, akik elárulták őt, még aznap este megsütötték, és megették.
Márton, belenyugodva, hogy püspökké kell válnia, még nagyon sok emberen segített. Ő lett a világ legjóságosabb püspöke, és boldogan élt, amíg meg
nem halt.
MELLÉKLET Libás artikulációs gyakorlat
Forrás: Gróh Ilona: Kacagtató című könyve, Kolibri Kiadó, 2013.