Sectio Juridica et Politico, Miskolc, Tomus XXVII/]. (2009), pp.

217-215

A PERZSA BIRODALOM KÖZIGAZGATÁSA

I. DAREIOSZ URALKODÁSÁTÓL A RÓMAI BIRODALOM
BUKÁSÁIG

TÁRCZY EDIT ZSUZSANNA*

Bevezető

Jelen tanulmány célja a Perzsa Birodalom közigazgatásának bemutatása. A

címben szereplő „időkorlát" indoka, hogy a közigazgatás mintegy negyven
évvel követve magának a birodalomnak a megteremtését - csak I. Dareiosz alatt
alakult ki, mivel a korábbi uralkodók inkább hatalmuk megerősítését és a
hódítást tekintették legfontosabb feladataiknak. A római hódítás pedig eltörölte a
csak a perzsákra jellemző vonásokat a közigazgatásból, mely vissza-
vonhatatlanul megváltozott a rómaiak hatására.
A tanulmány első fejezete foglalkozik I. Dareiosz intézkedéseivel,
röviden áttekintve a birodalom kialakulásától uralkodása kezdetéig eltelt éveket
is. A második fejezet I. Dareiosz és a Római Birodalom bukása között eltelt
időszakot mutatja be.
Az összegzés kiemeli azokat a vonásokat, melyek a legmarkánsabban és
- hódítóktól függetlenül - mindig is jellemezték a perzsa államszervezést.

I. A közigazgatás kezdetei és kialakulása

A perzsák az Iráni - medence nyugati részén éltek, a Zagrosz hegyláncai között.

Kr. e. II. évezred közepén érkeztek a Zagrosz vidékére a médekkel együtt.
A médek a Kr. e. VIII. században kialakították birodalmukat és egy
évszázaddal később a perzsákat is fennhatóságuk alá vonták és hűbéresükké
tették.
A Kr. e. 559-től uralkodó II. Nagy Kürosz idejében eredetileg két perzsa
állam létezett (Ansan és Parsza), melyeket Kürosz egyesített és az így kialakított
birodalom területét tovább növelve legyőzte a médeket, meghódította Lüdiát és
az Újbabilóni Birodalmat is, melyek belső felépítésén nem hajtott végre jelentős

* DR. TÁRCZY EDIT ZSUZSANNA

PhD-hallgató
Miskolci Egyetem ÁJK, Kereskedelmi Jogi Tanszék
3515 Miskolc-Egyetemváros
218 Tárczy Edit Zsuzsanna

változtatásokat, mindegyik terület megtarthatta saját nyelvét és vallását.'

Székhelyéül Ekbatana helyett Szuszát választotta és magát nem Média,
hanem Perzsia uralkodójának tekintette. 2
Ugyanakkor Kürosz jó diplomata volt. Elnyerte a babiloni papság
tiszteletét, miután engedélyezte a jeruzsálemi szentély újjáépítését, valamint
szerződést kötött Milétosz városával és jó kapcsolatot ápolt Epheszosz
papságával is. Az államszervezésre Kürosznak nem maradt ideje, ez
valószínűleg a tudós méd papi nemzetség feladata volt. 3
Kürosz utódai folytatták a hódításokat, de a birodalom szervezeti
felépítésével nem törődtek. Kr. e. 521-ben került trónra I. Dareiosz, akinek
nevéhez fűződik a közigazgatás kialakítása.

Területi egységek, hivatalnokok, a társadalom felépítése

I. Dareiosz befejezte a birodalom tartományokra, satrapiákra való felosztását -

melyet még Nagy Kürosz kezdeményezett és kezdett meg - , számuk Dareiosz
uralkodásának végére 31 volt. A satrapiák élén l - l kormányzó, satrapa állt. A
nagy satrapiákat gyakran kisebb kerületekre osztották, ezek fejét szintén
satrapának hívták. A nagy satrapiák élén gyakoriak voltak a személyi változások
és az is gyakran előfordult, hogy ugyanaz az ember két tartományt is irányított.
Mivel a satrapiák hódítások eredményeképpen jöttek létre, az elsődleges
és alsatrapiák határait gyakran a korábban ott létező államok határai, vagy az
etnikai-vallási tömbök határai alapján állapították meg.
A satrapák a hadügyek kivételével az összes állami feladat irányítását
ellátták pl. adót vetettek ki, igazságot szolgáltattak, gyakorolták a polgári
hatalmat noha korábban a katonai és a civil hatalom is egységesen az ő
kezükben volt. Ezen kívül bírói jogaik is voltak és kötelesek voltak hadsereget
küldeni, ha a király hadba vonult. A satrapákat egy tanács segítette, amely
perzsákból és a helyiekből állt.

1
Lipcsei Ildikó: Az ókori Irán birodalomszervező dinasztiái médek és perzsák. E-
tudomány 2009/1. szám, III 12-20. o. Elérhető az alábbi honlapon: http://www.e-
tudomany.hu/etudomany/web/uploaded_files/20090103.pdf (utolsó lekérdezés: 2009.
április 25.)
2
Dr. Márki Sándor: Az ókor története. Az Athenaeum Rt. kiadásában megjelent
Egyetemes és hazai történelem című hatkötetes mű első kötetének változatlan
utánnyomása. Laude Kiadó; Budapest; 116. o.
3
Hegyi Dolores: Az ősi Perzsia. Rubicon, Rubicon-Ház Bt.; Budapest; 2008/1. szám;
XIX. évfolyam 1. különszám 67. o.
 A Perzsa Birodalom közigazgatása I. Dareiosz uralkodásától.. 219

Hatalmukat további ellensúlyok is korlátozták. Pénzügyi főhivatalnokaik

(ganzabara) és a katonai parancsnokok tőlük függetlenek voltak és időközönként
személyesen tettek jelentést a királynak. 4
A satrapák hatalmát ellensúlyozta és korlátozta továbbá, hogy a
hadsereg tartományokként egy-egy hadvezér önálló vezetése alatt állt. így a
polgári és a katonai vezetők kölcsönösen ellenőrizték egymást, meggátolva a
tartományok elszakadását. Rajtuk kívül minden tartományba kineveztek l-l
királyi jegyzőt is, akik a satrapák mellett szolgáltak és az egyes kancelláriákat
vezették. Amikor a központi uralom valamilyen okból meggyengült, a satrapák
függetlensége megnövekedett, például az eredeti szabálytól eltérően a katonai
parancsnok jogköreit is megkaphatták tartományukban.
A satrapákat a király választotta, tekintet nélkül a származásra, de a
kialakuló gyakorlat alapján a nagyobb tartományok élén a királyi család tagjai
álltak. A satrapák hivatali idejének tartama az uralkodótól függött.
Az uralkodó évente tetszőleges időben tiszteket küldött ki a
tartományokba ők voltak a „szemek és a fülek" akik ellenőrizték azok
működését. Ezek a tisztek csapatokkal érkeztek és hatáskörük meglehetősen
széles volt: ellenőrzés, reformok végrehajtása a közigazgatásban, a satrapa
megintése, felfüggesztése, vagy akár a halálra ítélése és kivégeztetése - többek
között. 5
Dareiosz Perszepoliszban új királyi székhelyet alakított ki. A
birodalomban négy fontosabb város volt:
- Perszepolisz: a királyi, szakrális főváros,
- Szúsza, a hivatali, adminisztratív főváros,
- Ekhbatana: a király nyári rezidenciája,
- Paszargadai: a koronázó város. 6
Perszepoliszban I. Dareiosz alatt épült fel a kincstár és később erre épült
rá Xerxész kincstára. Ez az épület három funkciót töltött be: a király itt is
fogadta alattvalóit, itt kapott helyet az egész apparátus, és itt őrizték azokat a
kincseket, amelyeket hódítások során szereztek meg, illetve ajándék vagy adó
formájában hajtottak be.
I. Dareiosz uralmát megelőzően Gaumata mágus bitorolta a hatalmat,
Dareiosz csak hat nemesi családdal szövetkezve tudta legyőzni. Ezek a családok
társadalmilag egyenlő rangban álltak a királyi családdal, alattuk helyezkedtek el

4
Szatrapa. Elérhető az alábbi honlapon: http://wikidoor.webdoor.hu/szatrapa.html
(utolsó lekérdezés: 2009. május 3.)
5
Nagy képes világtörténet, I. kötet: A Kelet ókori népeinek története (szerk.: Marczali
Henrik); Franklin- Társulat, Révai Testvérek; Budapest; 1898-1905, 514-516. o.
6
Hegyi Dolores i. m. 68. o.
220 Tárczy Edit Zsuzsanna

a társadalmi ranglétrán az örökölhető nagy földbirtokok tulajdonosai, akik papi,

vagy hivatalnoki hivatást töltöttek be. Ezek a nemesek lettek a király satrapái.
Az alsó társadalmi rétegeket a szabad kézművesek, szabad napszámosok,
munkások, röghöz kötött jobbágyok és rabszolgák alkották. 7

Adózás, pénzügyek, hadsereg

A birodalom satrapiákra való felosztása elsősorban pénzügyi célt szolgált, így a

satrapák legfontosabb feladata az adók kivetése, behajtása és a kincstárba való
szolgáltatása volt.
Parsza tartomány nem fizetett adót, csak azt követelték meg, hogy a
lakosok adjanak ajándékot a királynak, ha átutazik lakóhelyükön. Az ajándék
arányban állott az alattvalók vagyonával.
A többi tartományra - terjedelmük és gazdaságuk arányában - részben
ezüstben, részben természetben fizetendő adót vetettek ki. A fizetés
megkönnyítése érdekében I. Dareiosz egy arany és egy ezüstpénzt bocsátott
forgalomba, rajtuk a király íjjal vagy dárdával felfegyverzett alakjával. Ezeket
nevezték dareikosznak. Használatuk azonban nem volt általános, főleg a
szárazföldi és a tengeri csapatok zsoldjául szolgáltak. 8
Dareiosz átalakította a hadsereg szerkezetét is. A hadsereg három
részből állt: a tízezer főnyi testőrgárdából (az ún. „halhatatlanokból"), a
besorozott perzsa közrendűekből és a meghódított területek által rendelkezésre
bocsátott csapatokból. A testőrgárdán belül szervezték meg az elit csapatot, ami
ezer alabárdosból, ezer lovas testőrből és a testőrség harci szekeres alakulatából
tevődött össze. A „halhatatlanok" fegyverzete az asszír mintát követte, azaz íjat,
tegezt, hajító lándzsát és kardot kaptak és egyenruhát viseltek. 9

Közlekedés, építészet, oktatás, tudomány

A birodalom egységét szolgálta a főbb utak kiépítése és az erre támaszkodó

postai szolgálat. A legfontosabb tartományi székhelyeket a királyi (Perszepolisz)
és a hivatali (Szusza) székhellyel postahálózat kötötte össze. Az állomások (kb.
110) egymástól kb. 20-30 km-re voltak, ahol pihent lovak és futárok várták az
üzeneteket.10

7
Az emberiség krónikája (szerk.: Bodo Harenberg); Verlags - und Mediengesellschaft
GmbH Co. & KG; Dortmund; 1984; 101., 111. o.
8
Nagy képes világtörténet, I. kötet, i. m. 516. o.
9
Földi Pál: A világtörténelem nagy csatái; Laude Kiadó; Budapest; 1998; 13., 14. o.
10
Hegyi Dolores i. m. 68. o.
 A Perzsa Birodalom közigazgatása I. Dareiosz uralkodásától.. 221

Dareiosz alatt jött létre a világ első nagy kereskedelmi útvonala, a

Királyi Út, mely a nyugat kisázsiai perzsa helytartóság székhelyétől,
Szardeisztől vezetett Frígián, Kappadókián, Kilikián és Arménián át a Tigris
folyóhoz, majd délre, Szúsza városához. A másik, északi útvonal a Fekete
tengertől délre, a Halüsz folyó medencéjén át vezetett a Boszporuszhoz és
Szmímába.' 1
I. Dareiosz alatt élte virágkorát az Akhaimenida-építészet, az ekkor
kialakult stílus a birodalom bukásáig változatlan maradt. 12
A szellemi és gazdasági élet középpontja Szúsza volt, de Dareiosz
fontosnak tartotta, hogy városok többségében is építsenek templomokat és
iskolákat. A perzsa oktatási rendszer nagy hangsúlyt fektetett a nyelvtanulásra,
mivel Perzsiában használták a turáni és az asszír, valamint a diplomáciai
kapcsolatok terén - a görög, arámi és egyiptomi nyelvet is. 13
I. Dareiosz vezette be a perzsa nyelvnek megfelelő ékírást, mely
azonban a Kr. e. IV században eltűnt. 14
Az egész birodalomban egységessé vált a hivatali nyelv, az arameus
használata, melyet Ázsiában már korábban is alkalmaztak a közigazgatásban és a
kereskedelemben egyaránt. 15
Hála a birodalom kiterjedésének, a perzsák a meghódított népek
valamennyi tudását birtokolhatták: a súlyok, mértékegységek Babilonból; a
törvények Hammurapi törvénytárából; a pénzvetés mestersége a hettitáktól; a
bankrendszer Mezopotámiából; a napóra használata pedig Egyiptomból eredt. 16

A meghódított területek feletti uralom megszervezése, külkapcsolatok

Perzsia támogatta az 510-ben elűzött athéni türannosz, Hüppiasz törekvéseit, aki

vissza akarta szerezni hatalmát. Ez irányú törekvése ugyan kudarcba fulladt, de

" C. Northcote Parkinson: Kelet és Nyugat: 1. Az ősi Kelet. Elérhető az alábbi

honlapon: http://mek.niif.hu/ 02100/02103/html/kelet 1.htm (utolsó lekérdezés: 2009.
május 3.)
12
1. Dareiosz. Elérhető az alábbi honlapon:
http://www.lemontree.hu/egyebkep/linkkep/history/szemelyek/ dareiosz.htm
(utolsó lekérdezés: 2009. május 2.)
13
Dr. Márki Sándor i. m. 119., 120. o.
14
Várkonyi Nándor: Az írás és a könyv története. Elérhető az alábbi honlapon:
http://mek.oszk.hu/01600/01653/01653.rtf (utolsó lekérdezés: 2009. május 3.)
15
Az emberiség krónikája i. m. 103. o.
16
C. Northcote Parkinson i. m.
222 Tárczy Edit Zsuzsanna

508-ban Athén és Perzsia szerződést kötött, melynek tartalma azonban nem

ismert.17
Dareiosz dinasztiája, az Akhaimenidák sikerének és birodalmuk
tartósságának kulcseleme az volt, hogy türelmet és nyitottságot tanúsítottak a
meghódított népek kultúrája és vallása iránt. Abszurd módon magán a perzsa
kultúrán változtattak legtöbbet a hódítások, mert az uralkodók beépítették a
meghódított területek kultúrájának elemeit a perzsa kultúrába.
Dareiosz Kürosz példáját követve tiszteletben tartotta a vallási
intézményeket és igyekezett békés eszközökkel egységes kormányzás alá vonni
a birodalma területén élő népeket. Egyiptomban például felvett egy helyi
egyházi címet, s tevékenyen támogatta a vallásgyakorlást, valamint
helyreállította a jogrendet. Engedélyezte az egyiptomiaknak, hogy ismét
megnyissák a szaiszi templomban működő orvosképzőt, s utasította satrapáját,
hogy a helyi papokkal egyeztetve hozza meg törvényeit. Kr. e. 519-ben
engedélyezte a zsidóknak, hogy Kürosz korábbi rendeletével összhangban
újjáépítsék a jeruzsálemi templomot.
Dareiosz uralma idején megjavították és befejezték a Nílust a Vörös-
tengerrel összekötő csatornát, melynek építését még valószínűleg I. Neko
egyiptomi fáraó a Kr. e. VII. században kezdte el.18
Egyiptom - a birodalom hatodik satrapiájaként - mindig is kedvezőbb
helyzetben volt a többi meghódított területhez képest I. Dareiosz uralma alatt.
Területéhez csatolták a nubiai törzseket, az uralkodó hatalmát közvetlenül
gyakorolta három városban Daphne, Memphis, Elephantine - de ezen kívül
Dareiosz meghagyta Egyiptom régi feudális szervezetét. A templomok mentesek
voltak az adófizetés alól és a főurak hatalma is érintetlen maradt. Egyiptom a
kereskedelem révén körülbelül annyit nyert, mint amennyit adóként kifizetett,
ráadásul - a birodalom kiterjedése miatt - kereskedői eljutottak olyan területekre
is, melyek korábban elérhetetlenek voltak számukra. 19

Vallás, jog

Dareiosz törvénykönyve nem maradt fenn az utókor számára, de Hammurapi

törvénykönyvének másolata Szúszában igen, ami valószínűsíti, hogy ez utóbbi
szolgált mintául. Ezt bizonyítja, hogy a büntetések meglehetősen kegyetlenek

17
Hegyi Dolores i. m. 67. o.
18
1. Dareiosz i. m.
19
Nagy képes világtörténet, I. kötet, i. m. 521., 522. o.
 A Perzsa Birodalom közigazgatása I. Dareiosz uralkodásától.. 223

voltak (pl. csonkítás, karóba húzás) és a származás nem számított az ítélet

kiszabásánál. 20
A jog általában a birodalom különböző pontjain használatos
törvényekhez igazodott. Dareiosz nagy hangsúlyt fektetett a bíráskodásra, a
bírákat szigorúan büntette, ha bűncselekményt követtek el.21
A perzsa uralkodók hatalmukat Ahuramazdának - ö a jó, a világosság,
vele szemben: Ahriman, a rossz, a sötétség - tulajdonították és eredeztették. A
perzsák a vallási rendszer elveit az Avesztában (Tudás Könyve) foglalták össze,
megalkotását Zarathustrának tulajdonították. Dareiosz feliratai arról
tanúskodnak, hogy vallási meggyőződésére Zarathustra tanításai is hatottak, s
valószínűleg az ő nevéhez fűződik a zoroasztrizmus államvallássá válása
Perzsiában. 22
Ugyanakkor Dareiosz Perzsiája nem volt vallásra épülő birodalom, nem
létezett birodalmi kultusz, és nem csak Ahuramazdát tisztelték, hanem a Napot
(Mithra), a Holdat (Máh) és a Földet (Zám) is, templomokat és oltárokat pedig a
perzsák nem építettek. 23
Perszepoliszban tartották a vallási ünnepeket minden tavasszal. Ezek
során a tartományok lakói áldozati adományokat és ajándékokat helyeztek el a
trón lábánál. Ezek az ünnepek Xerxes alatt is fennmaradtak. 24
Zarathustra óta a tudást huszonegy Szent Könyvben foglalták össze,
melyek egy harmada a joggal, egy harmada a tudományokkal és egy harmada
pedig a vallással foglalkozott.
A jogról szóló Könyvek a következő területekkel foglalkoztak: bírósági
eljárás; vádemelés; személyi és vagyoni kárért való felelősség; lopás, sikkasztás,
állatkínzás; a hadseregre vonatkozó jog; egyházjog; családjog és a származás
megállapítása; az orvosi praxisra vonatkozó jog; kereskedelmi ügyletekre és a
tulajdonra vonatkozó jog; adósság és kölcsönszerződések; egészségügy;
mezőgazdaság és a termőföldek. 25

20
Hegyi Dolores i. m. 68. o.
21
Az emberiség krónikája i. m. 103. o.
22
1. Dareiosz i. m.
23
A Perzsa birodalom tündöklése és bukása. Elérhető az alábbi honlapon:
http://www.hetek.hu/hit_es_ertekek/ 20060 l/a_ketszarvu_kos_kiralysaga
(utolsó lekérdezés: 2009. május 2.)
24
Az emberiség krónikája i. m. 111. o.
25
S. J. Bulsara: The Laws of the Ancient Persians; Bombay; 1937. Elérhető az alábbi
honlapon: http://ww w.parstimes.eom/law/ancient_persia_laws.html#8
(utolsó lekérdezés: 2009. május 10.)
224 Tárczy Edit Zsuzsanna

A zoroasztriánus felfogás szerint a büntetés célja az elkövető lelki

üdvének biztosítása, így a megbánásra helyezték a hangsúlyt. 26 A
bűncselekményeket súlyuk szerint osztályozták és ismerték az akkuzatórius és az
inkvizitórius eljárást is. 27

Az államirányítás legfontosabb testületei és az uralkodó

A Nagy Senatust a nemesek, a főpapok és a nagy marsallok, a birodalmi

miniszterek és a titkárok alkották. Ez a testület volt a király tanácsadó szerve. A
Népgyűlés képviselte az birodalom legfőbb hatalmát.
Ez a két testület egy időben ülésezett és együttes, támogató szavazatuk
emelte trónra az új királyt. Ezen kívül az uralkodó felelős volt kormányzásáért,
és felelősségét - vagy annak hiányát - a Nagy Senatus és a Népgyűlés állapította
meg.
Az uralkodó meghatározott napokon fogadta alattvalóit, akik elé
terjeszthették kérelmeiket és panaszaikat. Amennyiben az uralkodó ellen
nyújtottak be panaszt, az uralkodó köteles volt - trónjáról leszállva és koronáját
a trónon hagyva azonnal elolvasni azt. A panasz kérdésében a Legfőbb
Spirituális Lord döntött. Ha ő a király ellen döntött, az uralkodó köteles volt
kártalanítani a sérelmes felet, mielőtt visszaült volna trónjára. 28

A bíróságok és az ügyvédek

A birodalom egész területén voltak bíróságok, minden szinten. A legfőbb bíró

maga az uralkodó volt, azonban csak a Főbíró, Fővédő és a Prímás segítségével
dönthetett. A nagyobb horderejű ügyekben kettő, vagy több bíró ítélkezett.
Míg a Római Birodalom bírói nem mindig voltak jártasak a jogban, a
perzsa bírók és tisztségviselők mindig pontosan ismerték a szabályokat, az
esetek többségében az ő feladatuk volt elmagyarázni azokat az eljárás többi
résztvevőinek. A bírók kötelesek voltak pártatlanul lefolytatni eljárásaikat, nem
kedvezhettek a legcsekélyebb mértékben sem egyik félnek sem. Ok vizs-

26
Jany János: Zoroasztriánus büntetőjog 1. Elérhető az alábbi honlapon:
http://www.akademiai.com/content/
h0pm2134215g357w/?p=df2dcbfO 11534595852241 ba2d84225f&pi=2
(utolsó lekérdezés: 2009. május 12.)
27
Jany János: Zoroasztriánus büntetőjog II. Elérhető az alábbi honlapon:
http ://w ww .akadémiai .com/content/
5733767h0x427075/?p=df2dcbf01153459585224 Iba2d84225f&pi=l
(utolsó lekérdezés: 2009. május 12.)
28
S. J. Bulsara i. m.
 A Perzsa Birodalom közigazgatása I. Dareiosz uralkodásától.. 225

gálták meg és jegyezték le a vádat és az arra adott válaszokat, valamint kötelesek

voltak szabadon bocsátani a vádlottat, ha a nyomozás során feltárt bizonyítékok
alapján nem találták megalapozottnak a vádat.
Amennyiben sor került az eljárásra, a bíró feladata volt megállapítani a
felek és résztvevők személyazonosságát és az alkalmazandó szabályokat is.
Büntető ügyekben pedig köteles volt a lefolytatott nyomozás minden részletét
alaposan megvizsgálni, így pl. a letartóztatás idejét, az őrizetbe vétel
valamint azt is, hogy a nyomozó hatóság nem lépte-e túl a hatáskörét, illetve az
előírásoknak megfelelően járt-e el.
A bíróságok kötelesek voltak az eljárás iratait elküldeni a Főkancellári
Tanácsnak.
Az egyházi bíróságok minden, az egyházzal kapcsolatos ügyben
ítélkezhettek, ezek általában polgári ügyek voltak. Eljárási rendjük megegyezett
az állami bíróságokéval.
Ügyvédeket a felek általában azért fogadták fel, hogy helyettük
jelenjenek meg a tárgyaláson, hatáskörük meglehetősen szűk volt és egy időben
akár több felet is képviselhettek.
Az ügyvédek nem terhelhették meg túlságosan ügyfeleiket, így
nagyobb perértékű ügyekben a vitatott összeg huszonkettő és harminc
százaléka közötti részre tarthattak igényt, illetve - kisebb perértékű ügyekben -
maximum tizenkét százalékra. 29

A rendőrség és a börtönök

A rendőrség a Perzsa Birodalomban jól szervezett és hatékonyan működő

testület volt. A kisebb területeken egy tiszt irányítása alá tartoztak a rendőrök,
míg a városokban a rendőrkapitányok irányítása alá, akiket kuipanoknak
neveztek.
A rendőrök kötelesek voltak ismerni a bírósági eljárás szabályait és
végrehajtani a bírók intézkedéseit. Feladataik közé tartozott annak bizonyítása,
hogy mi vezetett a vádlott letartóztatásához és milyen bizonyítékok alapján
vádolta meg a bűncselekmény elkövetésével.
A börtönök szervezett rendszert alkottak. A börtönőr kötelessége volt
nyilvántartani az elítélt nevét és az általa elkövetett bűncselekményt, továbbá
felelősséggel tartozott az elítéltek megfelelő őrzéséért. Amennyiben egy fogoly
megszökött, halálbüntetést szabtak ki őrére, kivéve, ha el tudta fogni a
szökésben lévőt. 30

29
S. J. Bulsara i. m.
30
S. J. Bulsara i. m.
226 Tárczy Edit Zsuzsanna

II. I. Dareiosz után a római hódításig

I. Dareiosz a birodalom számos pontján viselt hadat, annak megerősítése

érdekében. A Kr. e. 510-es évekre sikerült hatalmát megszilárdítania és
ellenőrzése alá vonta a Görögország felé vezető valamennyi fontosabb vízi és
szárazföldi útvonalat, többek között a fekete-tengeri kereskedelem vonalát is.
Ennek fényében merült fel a görögök elleni hadjárat gondolata és csak
megerősödött Kr. e. 449-ben, amikor a perzsák uralma ellen fellázadt ión
városoknak Athén támogatást nyújtott. 492-ben indította Dareiosz veje az első -
sikertelen - támadást. 31
Két évvel később Marathonnál a perzsák vereséget szenvedtek,
Dareioszt pedig halála akadályozta meg egy újabb hadjárat vezetésében.

A görög-perzsa háborúk

Dareiosz halála után a birodalom hanyatlásnak indult, azonban - mivel Dareiosz

egy egységes és hatékonyan működő közigazgatási rendszert épített ki - ez a
hanyatlás lassú volt.
Fia és örököse, Xerxes - miután megszilárdította hatalmát - maga is a
görögök ellen fordult, de Szalamisznál és Plataiaiánál vereséget szenvedett.
Mindeközben semmit sem törődött birodalma belső ügyeivel, az
egyetlen közigazgatási, főleg védelmi szempontból fontos intézkedése az
volt, hogy a perzsa határokat visszavonta, vagyis több helyőrséget felszámoltak.
478-ban létrejött a déloszi szövetség a perzsák ellen. Xerxes azonban
nem törődött birodalmának sem külső, sem belső védelmével és tizenhárom
évvel később egy lassan darabjaira hulló királyságot hagyott hátra.
Halála után trónviszály tört ki, melynek győztese, Artaxerxes nemcsak a
görög fenyegetéssel, hanem belső viszállyal is kénytelen volt szembe nézni,
mivel Líbia és Egyiptom is fellázadt a perzsa uralom ellen. Ez a fenyegetés
akkor vált igazán komollyá, mikor a felkelőket a szövetség is támogatni kezdte.
Bár Artaxerxesnek sikerült megerősítenie hatalmát, de folyamatosan harcolt a
görögökkel és végül attól való félelmében, hogy hatalma egysége végleg
megroppanhat 449-ben szerződést kötött a háború lezárásaként, melynek
értelmében az ázsiai görögök szabadok maradhattak, a perzsa sereg nem
közelíthette meg három napi járásnyira a ión partokat, valamint a perzsa hajók
nem járhattak görög vizeken.

31
I. Dareiosz i. m.
 A Perzsa Birodalom közigazgatása I. Dareiosz uralkodásától.. 227

Artaxerxes 425-ben meghalt és a hat évvel később kirobbant

peloponnészoszi háború alatt II. Dareiosz megszegte az említett szerződést, a
tengerparti görög városoktól hübéradót szedetett be és Spártát támogatta. 3 2
Az Akhaimenida dinasztia folyamatosan hanyatlott I. Dareiosz óta,
mivel utódai nem foglalkoztak a közigazgatással és a védelemmel sem, így
hanyatló birodalmuk nem tudott ellenállni a hellén világ megerősödő új
hatalmának, Makedóniának.

A makedónok

A Kr. e. 355-ben trónra lépő II. Philipposz uralkodása elején a hellén államok
valószínűnek tartották, hogy a perzsák meg akarják támadni területeiket, ezért -
egy esetleges háborúra készülve - megkötötték az amphiktyoniai szövetséget,
ami már hivatalosan is görögnek tekintette Philipposzt.
Mivel Philipposz szándéka Perzsia meghódítása volt, ezért - vezetésével
Kr. e. 338-ban Korinthoszban megalakult a pánhellén szövetség, mely őt
ismerte el a hellén szövetség vezérének. Terveinek megvalósulását halála
megakadályozta.
Perzsia meghódításának álma azonban túlélte őt. III. Dareiosz trónra
kerülésekor a korinthoszi szövetség elhatározta a perzsák elleni háborút, de
Philipposz utóda, Nagy Sándor még nem kezdhette meg hadjáratát, mivel előbb
Makedónia határait kellett biztosítania. 33
Végül Kr. e. 334-ben átkelt a Hellészpontoszon és az ezt követő mintegy
kilenc éven át meghódította a Perzsa Birodalom teljes területét, majd Indiában
megtorpant és visszafordult.
Nagy Sándor a perzsa uralkodók szokásait kezdte utánozni, többek
között ezért is akarta meghódítani India északnyugati részét, ami I. Dareiosz és
Xerxes idején is még Perzsiához tartozott. Egészen a Gangeszig jutott, és az
addigi győzelmei emlékére két új várost alapított (Bukephalat és Nikaiat),
valamint kétezer hadihajót építtetett, így biztosítva a Nyugattal való
összeköttetését.
Miután meghódította a Pandsab (Ötfolyó) közét, annak igazgatását
satrapákra bízta, és hatalmas kikötőt építtetett. 3'1

32
Nagy képes világtörténet, I. kötet i. m. 522-529., 513. o.
33
Dr. Márki Sándor i. m. 194-197. o.
34
Dr. Márki Sándor i. m. 201., 202.O.
228 Tárczy Edit Zsuzsanna

Nagy Sándor intézkedései

Visszatérte után törődött birodalma megerősítésével, és először is átalakította

hadseregének felépítését. Tízezer veteránt bocsátott el, a tizenhat sorból álló
phalanxot (ez a nehéz gyalogosok egysége) úgy alakította át, hogy az első három
és az utolsó sorban makedónok, a többi sorban pedig perzsák álltak. A
gyalogságot tekintette a hadsereg legfontosabb részének.
Mivel a perzsa hagyományokat követte, meghagyta a satrapiák
rendszerét, és büntette azokat a satrapákat, akik kegyetlenül bántak az általuk
kormányzottakkal. Megkímélte a meghódított népek kultúráját, így segítette a
hellén kultúra terjedését is, de hatalma korlátlan voltát nem engedte
megkérdőjelezni. Saját képmásával veretett pénzérméket és egy istennek járó
tiszteletet várt el mindenkitől.
A kereskedelem és a közlekedés fejlesztése érdekében csatornákat
ásatott, utakat építtetett, felfedező utakra küldte embereit és Babilont jelölte ki
birodalma és a műveltség fővárosául. 35 A városok feladata eredetileg a hadsereg
utánpótlási vonalainak biztosítása volt, majd - miután a hódítások befejeződtek
- politikai központokká alakultak át és kifejlesztették a görög poliszra jellemző
intézményeket is, így a bulét (tanács) és az ekklésziát (népgyűlés) is.36
Nagy Sándor perzsa hagyományok iránti tisztelete ellenszenvet váltott ki
a makedónok körében, így amikor 323-ban az uralkodó váratlanul elhunyt,
birodalma darabokra hullott és tíz diadokhosz (hadvezér) osztozott a hatalmas
területen. A kialakuló hatalmi harcokban Kr. e. 312-ben I. Szeleukosz Nikatór
megszerezte a keleti részeket, Babilóniát és ezzel megkezdődött a Szeleukida
dinasztia uralma a perzsa területek felett.

A Szeleukidák és a párthusok

I. Szeleukosz hetvenkét satrapia felett gyakorolta hatalmát, melyek

mindegyikében városokat alapított. Befogadta a görög gyarmatosokat, a tanácsot
és a népgyűlést görög mintára szervezete meg. Birodalmának két székhelye volt:
Antiochia Syriában és Szeleukeia Mezopotámiában.

35
Dr. Márki Sándor i. m. 204., 205.O.
36
Kertész István: Nagy Sándor, a birodalomalapító. Egy összetett személyiség
„természetrajza" Elérhető az alábbi honlapon:
http://www.historia.hu/archivum/2000/0002kertesz.htm
(utolsó lekérdezés: 2009. május 2.)
 A Perzsa Birodalom közigazgatása I. Dareiosz uralkodásától.. 229

A birodalomban hatalmas földbirtokok kerültek magánkézbe, melyek

tulajdonosai a központi kormányzat felé fizettek adót, a védelmi költségek és a
katonaság fenntartása azonban őket terhelték.
Tekintettel a kedvező földrajzi adottságokra, államilag felügyelt és
gondozott csatornarendszert építettek ki. A városokhoz tartozó földek a polgárok
tulajdonában voltak, a többi föld, valamint a bányák és az erdők viszont az
uralkodóéban. 37
Majdnem száz évvel később III. Antiokhosz uralma alatt a birodalom
erőteljesen megrendült, s bár Antiokhosz még visszafoglalta Párthiát és
megakadályozta Média elszakadását, azonban a Római Birodalom befolyása
erősödött a terület felett, végül Kr. e. 64-ben a rómaiak megtörték a Szeleukidák
hatalmát, és birodalmukat provinciájukká alakították. 38
Dareiosz birodalmának párthusok által uralt része azonban nem
osztozott a Szeleukidák sorsában.
A párthusok eredetileg az Akhaimenida dinasztia Párthia nevü
satrapiáját népesítették be, végül - Nagy Sándor halált követően - a Szeleukida
Birodalom részévé váltak, melynek hatalma ellen fellázadtak a Kr. e. III.
században, így III. Antiokhosz győzelméig a perzsa területek közigazgatására
két dinasztia intézkedései gyakoroltak hatalmat. Egyrészt a Szeleukidák,
másrészt a párthusok uralkodói, akik az Arszakida - dinasztia tagjai voltak.
A párthus királyságban hét nemzetség élvezett kiváltságos helyzetet és a
trónöröklés rendjét nem szabályozták, ráadásul a párthus uralkodók gyakran
neveztek ki társuralkodókat. Az állam kormányzásában központi szerepet töltött
be az arisztokratákból és a papokból álló tanács.
Nagy Sándortól eltérően a párthus hadseregben a gyalogság alig jutott
szerephez, csak kisegítő jelleggel működött. A nehéz lovasságot az arisztokrácia,
míg a könnyű lovasságot a szövetséges nomád törzsek képviselői alkották.
Míg a Szeleukidák megtartották a satrapiák rendszerét melyek
hyparchiákra és eparchiaikra tagozódtak addig a párthus területek
közigazgatási egységei nem feltétlenül estek egybe a korábbi satrapiákkal,
valamint a hyparchiákat és eparchiaikat stathmosokra osztották. Ez utóbbiak
eredetileg állami postaállomások voltak, majd helységekké, illetve alsóbb fokú
közigazgatási egységekké fejlődtek.
A területi egységek élén satrapák, vagy naxvadarok álltak, - akik a
nagyobb párthus családok tagjai közül kerületek ki - de a párthus uralkodók a

37
A hellénizmus időszaka. Elérhető az alábbi honlapon:
http://www.tavasz56.hu/szombat/dipIomadolgozatok/ IldikoMartonne-
IntertestamentalisK.or/03Hellenizmus.pdf (utolsó lekérdezés: 2009. május 10.)
38
Dr. Márki Sándor i. m. 207., 210., 211.0.
230 Tárczy Edit Zsuzsanna

hadászatilag fontosabb területek vezetését pitiaxsikra bízták, akiknek nagyobb

hatáskörük volt, mint a satrapáknak. Jelentős szerepe jutott az
erődparancsnokoknak is, illetve bizonyos városok élén epistaesek, helytartók
álltak.
A párthus királyság mivel uralkodói megelégedtek csupán
fennhatóságuk elismertetésével - tulajdonképpen tizennyolc vazallusi országból
állt, előrevetítve a középkorra oly jellemző feudális rendszert. A már említett hét
nemzetségtől függtek a kisebb nemesek, lovagok, tőlük pedig a parasztok és a
szolgák.
A főurak és az uralkodó között nem volt szoros kapcsolat, a nemesek
gyakran lázadtak és végül ez vezetett el a királyság bukásáig. 39

Rómaiak és párthusok - a Szasszanídákig vezető út

Tehát a Kr. e. 64. évi római hódítást követően Dareiosz egykori birodalma
tulajdonképpen két részre szakad: Syria provinciára és a párthusok Rómától
független területére. A párthusok a Kelet legnagyobb hatalommal bíró népévé
váltak, így a teijeszkedni kívánó Római Birodalommal több alkalommal
konfliktusba keveredtek.
Kr. e. 53-ban az első triumvirátus tagja, Marcus Licinius Crassus
háborút kezdett a párthusok ellen, akik legyőzték őt, elfoglalták Mezopotámiát
és elindultak Róma ellen. Mivel a keleti népek mindig a párthusokat tekintették
annak a népnek, amely segítségével megszabadulhatnak Rómától, egy ideig
komoly veszély fenyegette a Birodalmat, de a párthusokat belső hatalmi harcok
visszaszólították hazájukba. 40
Tizenhárom évvel később a párthusok már Syriába is betörtek. Kr. u.
116-ban - Traianus császársága alatt - a párthusok ismét lázadni kezdtek Róma
ellen. Azonban birodalmuk hanyatlott, így Traianus győzelmet aratott és a király
helyére saját emberét ültette.
162-ben a párthusok ismét betörtek Syriába, ekkor a provincia
kormányzója győzte le őket, 197-ben pedig Septimus Severus légiói futamították
meg őket. 41
A párthusok uralmának végül Kr. u. a III. század elején I. Ardasír vetett
véget, megalapítva a Szasszanída Birodalmat.

39
Tábori László: Az alig ismert ókori világbirodalom Pártia 2. rész, 11/16.:
Államszervezet és közigazgatás Világtörténet, Budapest, 1966
40
Nagy képes világtörténet, III. kötet - A rómaiak története; Babits Kiadó; Budapest;
1999; 306., 309. o.
41
Nagy képes világtörténet, III. kötet i. m. 361., 514., 515., 531., 532., 551. o.
 A Perzsa Birodalom közigazgatása I. Dareiosz uralkodásától.. 231

Tulajdonképpen ez tekinthető a második perzsa államnak az

Akhaimenida dinasztia uralkodása óta. I. Ardasír egyértelműen Dareiosz
birodalmát kívánta visszaállítani.
Ennek érdekében szakított a hellén hagyományokkal, a zoroasztrizmust
pedig I. Dareioszhoz hasonlóan államvallássá tette. Római hatásra a
kereszténység is elterjedt.
A Szasszanída Birodalom a rómaiakkal összemérhető pénzgaz-
dálkodással, adminisztrációval, városi élettel és mezőgazdasággal rendelkezett,
de nem tudott versenyezni velük, kedvezőtlen adottságai miatt.
Hatalmának megerősítése érdekében Ardasír megszüntette a párthusokra
jellemző laza vazallusi szövetséget, központosított államot épített ki. A
kormányzóságok élére a dinasztia tagjait nevezte ki és a helyi adminisztráció
tagjainak közvetlenül a királyi udvarban kellett jelentést tenniük. 42
A Szasszanída Birodalom a VII. századig, az arab hódításig állt fenn.

A római hódítás hatásai Syriáhan

Kr. e. 64-ben Pompeius Syria elnevezéssel a rómaiak provinciájává tette

a korábban Szeleukidák által uralt területet.
Pompeius feladata volt Ázsiában a Római Birodalom hatalmának
megszervezése és ő a városok fejlődésére helyezte a hangsúlyt.
Több új várost alapított (pl. Nicopolist), illetve már fennálló, de
hanyatlásnak indulókat erősített meg (Masacát), valamint számos városnak
önállóságot és előjogokat biztosított pl. Antiochiának, vagy Szeleukeiának. 43
Syria fővárosa Antiochia lett. Ez a főként görögök lakta város a perzsák
alatt nem töltött be jelentős szerepet, de a rómaiak alatt már igen, főleg az
általuk garantált nagyfokú autonómia miatt.
A császárok uralma alatt a város fejlődésnek indult. Julius Caesar
privilégiumokat biztosított, míg Augustus - római mintára - fórumot építettet, a
későbbi uralkodók pedig vízvezetékeket. Antiochia rövid időn belül
kereskedelmi központtá vált. 44
A provinciákat kezdetben felosztották aszerint, hogy melyek tartoztak
consuli és melyek praetori irányítás alá, később Asia és Africa tartományok

42
A Szasszanída Perzsia. Elérhető az alábbi honlapon:
http://toriblog.blog.hu/2008/04/28/a_szasszanida perzsia
(utolsó lekérdezés: 2009. május 2.)
43
Dr. Ribáry Ferencz: Róma története; Laude Kiadó; Budapest; 1998; 346. o.
44
Antiochia. Elérhető az alábbi honlapon:
http://ww\v.romaikor.hu/index.php?p=syria&id= 123 8#cikk
(utolsó lekérdezés: 2009. május 9.)
232 Tárczy Edit Zsuzsanna

lettek kizárólagosan consuli jellegűek. Syria kezdetben proconsul irányítása alatt

állt.
Az első proconsul, Aulus Gabinius a provinciát öt cantonra osztotta,
melyeket egy - egy gyűlés, vagy Sanhedrin (huszonhárom bíróból álló gyűlés 45 )
46
vezetett.
Kr. e. 27-től - Augustus és a senatus közötti megállapodás értelmében -
a provinciáknak két csoportja alakult ki: a császári és a senatusi tartományok.
Syria az előbbiekhez tartozott. A felosztás alapja az volt, hogy Augustus kapta a
határ menti területeket, a senatus pedig a régen csatolt földeket.
Csak a császári provinciákban állomásoztak légók, a császári legátusok
irányítása alatt. Bár felosztották a területeket, de Augustus hatalmát a sanatusi
provinciák felett is megerősítette, így pl. az adóbérlők visszaéléseit büntette az
említett tartományokban is.47
A veteránok letelepítése és a kereskedelem, ipar fejlesztése érdekében
Augustus számos várost alapított, illetve már fennállóakat fejlesztett tovább.
Ilyen volt például Berytos Syriában.
A provinciákban így Syriában is a latin nyelv terjedt el, a
rendeleteket is ezen a nyelven adták ki. A kormányzók a római törvények
alapján ítélkeztek ugyan, de hatással voltak eljárásaikra a népszokások is.
Ugyanez igaz a vallásra is, habár Augustus - akárcsak az élet minden területén -
igyekezett felújítani a régi hagyományokat. 48
Augustus alatt Syria teljesen a provinciarendszer részévé vált, azonban
bizonyos csoportok megtarthatták nyelvüket, vallásukat és szokásaikat.
A népesség meglehetősen összetett volt és a különböző csoportok eltérő
jellegű kormányzás alatt álltak (természetesen a legfőbb hatalmat felettük a
kormányzó gyakorolta). A görög makedón csoportok megtarthatták saját
tisztségviselőiket, de volt szenátusok és népgyűlésük is. A föníciai területeken a
régi oligarchikus rendszer működött tovább, és az arám területek is szabadon
igazgatták belső ügyeiket. Júdeában már nem a király, hanem a főpap vezette a
közösséget.

45
The Sanhedrin. Elérhető az alábbi honlapon:
http://www.geocities.com/royh_il/sanhedrin.htm (utolsó lekérdezés: 2009. május 9.)
46
Philip K. Hitti: Syria. A short history; The Macmillan Company; New York;
1959; 72.0.
47
Julius-Claudius-dinasztia Az első római császár. Elérhető az alábbi honlapon:
http://franka-egom.ofm.hLi/fiaiika_diak_konyvtar/roma_farkas_peter/roma.htm
(utolsó lekérdezés: 2009. május 8.)
48
Augustus uralma. Elérhető az alábbi honlapon:
http://elemek.niif.hu/01200/01267/html/03kotet/'03r04f02.htm
(utolsó lekérdezés: 2009. május 8.)
 A Perzsa Birodalom közigazgatása I. Dareiosz uralkodásától.. 233

A kormányzókat rövid időre nevezték ki, fizetést nem kaptak, de

hatalmuk teljes volt és az adók kivetése és egyéb módszerek alkalmazása
révén mindig tekintélyes vagyonnal hagyták el a provinciát. A kormányzót
munkája során személyzet segítette, melynek legfontosabb tagjai az állami adók
beszedéséért felelős procurátorok voltak.
Syria a katonai ellenőrzés keleti középpontjává vált, a császári legátus
irányítása alatt négy légió állomásozott itt.
A római hódítás ellenére, Syria vidékeinek arculata semmit sem
változott. Még mindig több ezer falu tarkította a tájat, melyekben mesteremberek
- pl. cipészek, asztalosok - éltek és dolgoztak, a rabszolgaság nem létezett. A
falvak lakóinak oktatására és az egészségügyre kevés pénzt fordított a központi
hatalom. Az eredeti Szeleukidák alatt kialakult arisztokrácia tagjai
birtokolták a nagyobb földeket és vallási ügyekben is vezető szerepet töltöttek
u
be. 49

Syria Augustus után

Az Augustus uralmát követő korszakot két dolog jellemzi. Először is, a

császárok legfontosabb és legsürgetőbb feladata a birodalom védelmének
biztosítása a külső ellenséggel és a belső lázadásokkal szemben. Másodszor,
Róma a hatalom központja, a provinciák kormányzói soha nem szálltak szembe
a központi uralommal.
Egészen Diocletianusig a birodalom és a provinciák szerkezete
változatlan maradt.
Diocletianus kialakította a tetrarchia rendszerét, ami azt jelenti, hogy
keleten és nyugaton egy-egy császár uralkodott és mellettük egy-egy
társuralkodó. A köztársaság régi intézményei senatus, consul, tribunus
elvesztették politikai jelentőségüket. A császár korlátlan uralkodóvá vált,
tulajdonképpen olyan lett, mint egy keleti despota.
A provinciákban így Syriában is - a helytartó (comes) felügyelte a
közigazgatási tisztviselőket és a testületeket, azonban hatásköre főleg rendőri és
pénzügyi feladatok ellátására szűkült, ráadásul a provinciák egyre inkább a
légiók uralma alá kerültek, a birodalomban állandó jellegűvé váltak a
lázongások. A provinciákban a rabszolgák helyét a colonusok foglalták el, akik
ugyan szabadok voltak, de költözködési joguk korlátozott volt.
Az adózás rendszere egyre drasztikusabbá vált. A birodalmi adót helyi
megbízottak hajtották be, a behajtandó összeg meghatározott volt, így, ha egy

49
Philip K. Hitti i. m. 76., 77., 82. o.
234 Tárczy Edit Zsuzsanna

területről többen elköltöztek, az ott maradtak viselték a többletet is - ezért is volt

korlátozott a colonusok költözködési joga.
Az utolsó császárok alatt a provinciák önmagukról gondoskodtak, a
császár csak azokon a területeken tudta érvényesíteni akaratát, ahol a légiói
táboroztak.
A birodalom hamarosan kettészakadt és Syria a Bizánci Birodalom
része lett. 50

Összegzés

A Perzsa Birodalom közigazgatásáról tulajdonképpen csak I. Dareiosz alatt lehet

beszélni. Csak az ő uralkodása alatt mutat az államszervezés tisztán a perzsákra
jellemző vonásokat.
A közigazgatás jól szervezett és mindenre kiterjedő rendszerként jelenik
meg a perzsáknál. Az élet minden területére kiterjedően szabályozták a
mindennapi viszonyokat.
Három dolog jellemzi leginkább államszervezetüket. Először is a
satrapiák rendszere, másodszor, a meghódított népektől átvett tudás megőrzése
és alkalmazása és végül az, hogy a birodalom uralkodói igyekeztek békés úton
megvalósítani az egységet, tiszteletben tartva a különböző népek eltérő
kultúráját.
Bár a hódítások megváltoztatták a perzsa hagyományokat - pontosan a
meghódítottak iráni tolerancia miatt és a birodalom végül két eltérő sorsú
részre szakadt, de az egység alatt a Perzsa Birodalom a Kelet meghatározó
királysága volt, melyet többek között hatékony közigazgatásának is
köszönhetett.

Bibliográfia

Földi Pál: A világtörténelem nagy csatái. Laude Kiadó, Budapest, 1998.

Hegyi Dolores: Az ősi Perzsia; Rubicon. Rubicon-Ház Bt., Budapest; 2008/1. szám;
XIX. évfolyam 1. különszám.
Philip K. Hitti: Syria. A short history. The Macmillan Company, New York, 1959.
Dr. Márki Sándor: Az ókor története. Az Athenaeum Rt. kiadásában megjelent
Egyetemes és hazai történelem című hatkötetes mű első kötetének változatlan
utánnyomása. Laude Kiadó, Budapest.
Dr. Ribáry Ferencz: Róma története. Laude Kiadó; Budapest, 1998.

50
Nagy képes világtörténet, III. kötet i. m. 564., 578., 582., 583., 585. o.
 A Perzsa Birodalom közigazgatása I. Dareiosz uralkodásától.. 235

Tábori László: Az alig ismert ókori világbirodalom. Pártia 2. rész, 11/16.: Államszervezet
és közigazgatás. Világtörténet. Budapest, 1966.
Az emberiség krónikája (szerk.: Bodo Harenberg). Verlags - und Mediengesellschaft
GmbH Co. & KG, Dortmund, 1984.
Nagy képes világtörténet, I. kötet. A Kelet ókori népeinek története (szerk.: Marczali
Henrik). Franklin-Társulat, Révai Testvérek, Budapest; 1898-1905.
Nagy képes világtörténet, III. kötet. A rómaiak története. Babits Kiadó, Budapest, 1999.
S. J. Bulsara: The Laws of the Ancient Persians; Bombay; 1937. http://www.
parstimes.com/law/ ancient_persia_laws.html#8
Jany János: Zoroasztriánus büntetőjog I. http://www.akademiai.com/content/
h0pm2134215g357w/?p=df2dcbf011534595852241 ba2d84225f&pi=2
Jany János: Zoroasztriánus büntetőjog II. http://www.akademiai.com/content/
5733767h0x427075/?p=df2dcbf011534595852241ba2d84225f&pi=l
Kertész István: Nagy Sándor, a birodalomalapító. Egy összetett személyiség
„természetrajza"
http://www.historia.hu/archivum/2000/0002kertesz.htm
Lipcsei Ildikó: Az ókori Irán birodalomszervező dinasztiái médek és perzsák.
http://www.e-tudomany.hu/etudomany/web/uploaded_files/20090103.pdf
C. Northcote Parkinson: Kelet és Nyugat: 1. Az ősi Kelet.
http://mek.niif.hu/02100/02103/ html/keletl .htm
Várkonyi Nándor: Az írás és a könyv története.
http://mek.oszk.hu/01600/01653/01653 .rtf
Antiochia. http://www.romaikor.hu/index.php?p=syria&id=1238#cikk
Augustus uralma, http://elemek.niif.hu/01200/01267/html/03kotet/03r04f02.htm
A hellénizmus időszaka. http://www.tavasz56.hu/szombat/diplomadolgozatok/
IldikoMartonne-IntertestamentalisKor/03Hellenizmus.pdf
I. Dareiosz, http://www.lemontree.hu/egyebkep/linkkep/history/szemelyek/dareiosz.htm
Julius-Claudius-dinasztia Az első római császár, http://franka-egom.ofm.
hu/franka_diak_konyvtar/roma_farkas_peter/roma.htm
A Perzsa Birodalom tündöklése és bukása, http://www.hetek.hu/hit_es_ertekek/
200601 /aketszarvukoskiralysaga
The Sanhedrin. http://www.geocities.com/royh_il/sanhedrin.htm
Szatrapa. http://wikidoor.webdoor.hu/szatrapa.html
A Szasszanída Perzsia, http://toriblog.blog.hu/2008/04/28/a_szasszanida_perzsia
236 Tárczy Edit Zsuzsanna

Edit Zsuzsanna Tárczy

THE ADMINISTRATION OF THE PERSIAN EMPIRE

FROM DARIUS I.'S DOMINATION TO THE FALL OF THE ROMAN EMPIRE

Summary

The aim of this paper is demonstrating the administration of the Persian Empire. The
first chapter deals with Darius I. s provisions, reviewing shortly the years elapsed from
the evolution of the empire. The second chapter demonstrates the term between Darius I.
and the fall of the Roman Empire.
Persians came to the Zagros Mountains in the 2nd millenium BC with the
medes. The medes - in the eighth century made their empire and — after another
century - they defeated persians. In the reign of Cyrus II. the Great - dominating from
559 BC there were two persian states - Anshan and Parsa - which were joined
together by him.
Cyrus's posteriors continued the conquests, but they didn't care about the
administration of the empire. In 521 BC Darius I. ascended the throne and worked up
the administration.
He ended the division of the empire to satrapies, they were led by satraps. The
administration ranged to every important element, like civil servants, taxation, transport,
education, science, police, military, religion and law - for example.
After Darius I. the empire began to fall, but - thanks to Darius's effective
system - this fall was slow.
First, Alexander the Great conquered the Persian Empire and received the
persian traditions. After his death, the empire tore two pieces, Syria — dominating by
Seleucids - and the Parthian Empire.
The Parthian Empire were conquered by the Sassanian Dynasty in the third
century and existed to the seventh century, the arabesque conquest.
Syria became a roman province in 64 BC. Shortly, it became the centre of the
eastern defense and an imperial province. The emperors practiced tolerance on the
traditions,religion, language and administration of the different ethnical groups.
In the time of the fall of the Roman Empire Syria became the part of the
Byzantine Empire.
Although the conquests changed the persian traditions because of the
tolerance on the captivated people - and finally the Persian Empire tore two pieces -
with different fortune - but under the unity the Persian Empire was the determining
kingdom in the East, because o f - among others - its effective administration.