Mur o n y K ö z s ég Ön ko r m á n y z a t á n a k in gy e n e s, id őszakos kiad v án y a • 2 0 1 9 .

d e ce mbe r

Köszöntők • Reformátusok élete • Újságcikkek a múltból •

Murony régi helynevei • Pecei tanyavilág • Címerünk története •
Aranylakodalom Muronyban • Szedik az egrest a Lenin TSZ-ben

KÖSZÖNTŐK VALLÁS
Beszélgetés
Kedves Muronyi Lakosok! Kulcsár Gizellával
2. oldal
Mindig szívet melengető olyan történeteket olvasni, amelyek egy-egy ismerősünkről, ba-
rátunkról, rokonunkról, vagy akár a szomszédunkról szólnak. Karácsony közeledtével ezek KULTÚRA
az érzések még inkább felerősödnek, hiszen ilyenkor a szeretet tölti be mindennapjainkat.
Ezért is öröm számomra, hogy az interneten már nagy sikernek örvendő Murony Helytör- Pece kulturális
ténete oldalon megjelent cikkek nyomtatva is eljutnak a falu apraja-nagyjához, hogy ebben a élete
múltidéző kalandban ilyen formában is részt vehessünk. 4. oldal
Ezúton is szeretném megköszönni mindenkinek, aki valamilyen módon részt vett az oldalon
szereplő anyagok összeállításában, különösképpen Bukva Vilmosnénak kitartó és fáradtságos INTERJÚ
munkáját!
Bízom abban, hogy ez a szép kezdeményezés sok-sok éven keresztül erősíti közösségünk Beszélgetés Jenei
összetartozását! Andrásnéval
Kívánok Mindenkinek Áldott, Békés Karácsonyi Ünnepeket és Szeretetben, Egészségben 5. oldal
Gazdag Boldog Új Évet!
Szegfű Gábor 2002.
polgármester
Megszületett
Tisztelettel köszöntöm Nyugodj békében Szerkesztő egy személyes megjegyzést: Murony címere
Önöket! úr! mit jelent nekem a Murony 8. oldal
Miket sorolok a jó dolgok közé? helytörténete oldal? Amikor
A Muronyiakat, akikhez Az oldal közelíti a 600 ked- nekifogtam, elfoglaltságot ke-
nyomtatott formában jut el im- velőt, ami bizony nem kis si- restem. Az eltelt mintegy 2 év „Karácsony nem az ész,
már második alkalommal egy ker! Sok-sok fotót kaptam, alatt azonban mindennapja- hanem a szív ünnepe. És
válogatás a Murony helytörté- sokan nyilatkoztak saját, vagy im, mindennapjaink része lett a szív érzi, hogy azok is
nete című oldal anyagából. elhunyt rokonuk életéről, me- Murony múltjának kutatása. ott állnak veled a kará-
A nem Muronyiakat, akik fi- séltek a múltról. Hálás vagyok 37 Muronyban töltött év nem csonyfa körül, akiket a
gyelemmel kísérik az oldalt, és ezekért a képekért, bemutatko- múlik el nyomtalanul. Így hát szemeddel nem látsz, és
akik majd online olvashatják a zásokért, azért, hogy közkincs- ezzel az oldallal emlékezem er- az eszeddel nem hiszel.”
második számot. csé teszik emlékeiket. re a falura, mely otthont, bará-
Mi minden történt az eltelt Rövid ez a hely arra, hogy tokat, nagyon jó ismerősöket Müller Péter
egy év alatt? Történtek jó dol- mindenkit személyesen em- adott.
gok, de kevésbé jók, sőt tragi- lítsek, akinek köszönettel tar- Minden kedves Olvasónak
kusak is. tozom. Sokan, sokféleképpen kellemes Karácsonyi Ünnepeket
Sokként ért a hír, hogy Gyur- segítenek nekem abban, hogy és Boldog Új Esztendőt kívánok!
kó János, az oldal első szerkesz- ez az oldal minél érdekesebb,
tője eltávozott közülünk. Neki színvonalasabb, sokoldalúbb Bukva Vilmosné, a
köszönhető az első újság sikere. legyen. Murony helytörténete oldal
Végezetül engedjenek meg szerkesztője

Beszélgetés Némethné Kulcsár Gizellával a muronyi
református egyházról
Némethné Kulcsár Gizella
volt segítségemre a követke-
ző írás elkészültében.
Gizike néni és férje 2005-
ben Békésről költöztek Mu-
ronyba, és azóta is itt élnek.
Gizike néni a muronyi re-
formátusok presbitereként,
képviselőjeként sokat tud a
helyi református egyház mű-
ködéséről.
Felvette a kapcsolatot Ba-
logné Pöszikével, aki révén
egy olyan anyagba kapunk
most betekintést, ami keve-
seknek adatik meg. Balogh
Lászlóné nagybátyja Püski
Lajos írt egy könyvet a csa-
lád számára az életéről, il-
letve a muronyi református
gyülekezetről.
– Gizike néni először is köszö-
nöm a közbenjárását, hogy egy
szóra felvállalta ezt a nem kis
feladatot. Mit tud mondani a
muronyi reformátusok számá-
nak alakulásáról?
– Én köszönöm a lehetősé-
get, azt, hogy mesélhetek a re-
formátus közösség múltjáról.
2005-ben, amikor Murony-
ba kerültünk, hárman, né-
gyen jártunk az istentisztele-
tekre. Később, pár évig javult
a helyzet, évente 2-3-4 fiatal
konfirmált, jött 1-2 szülő is
velük, így 10-14-en voltunk
az istentiszteleteken. Azután
ezek a gyermekek tovább-
tanultak nagyvárosokban.
Néha szünidőben el-eljártak
hozzánk, míg aztán végképp
elmaradtak. Az idős emberek
meghaltak, vagy már nem
tudnak a lakásból kijárni, így
maradtunk megint 3-4-en.
Úgy hallottam, hogy a leg-
utóbbi népszámláláskor több
MURONY HELYTÖRTÉNETE • 2019 DECEMBER
INTERJÚ
százan vallották magukat
Muronyban reformátusnak.
Kik ők, hol vannak?
– Püski Feri bácsi rokona
volt Püski Lajos bácsinak?
– Igen, testvérek voltak.
Mesélt nekem Püski Feri bá-
csi a régi időkről, ő előttem
volt presbiter. Azt mondta,
hogy valamikor, évtizedekkel
ezelőtt nagyon sokan jártak
a gyülekezetbe, tele volt az
iskolai tanterem, sőt még re-
formátus templom építése is
szóba került, előkészületek is
történtek az építkezésre. Az-
után a háború miatt ez sajnos
elmaradt, utána pedig már
szóba sem jöhetett.
Pecén, ahol különösen nagy
volt a gyülekezeti élet, az is-
tentiszteleteken be sem fér-
tek a terembe, kívül is álltak,
annyira vágytak Isten igéjét
hallgatni. A pecei gyülekezet
harangot is vásárolt. Nagyobb
részt most is a pecei hívő em-
berek leszármazottai járnak a
muronyi istentiszteletre.
– A pecei harangról már olvas-
hattak az érdeklődők, sőt a pecei
életről is volt egy érdekes cikk az
oldalon. Hogyan forrt össze a
Püski család élete a református
hitélettel? Volt alkalma beleol-
vasni a már említett könyvbe?
– A Püski család neve szo-
rosan összefonódott a muro-
nyi református gyülekezettel.
Szinte minden tagja végzett az
egyháznak szolgálatot. Püski
Feri bácsi több mint 30 évig
volt presbiter. Lajos testvére
református kántor, akinek né-
pes családjában tíznél is több
református lelkész szolgál
Debrecenben és környékén.
Püski Lajos és felesége Sza-
bó Anna, aki szintén muronyi
2
„Gizike néni és
férje 2005-ben
Békésről költöz-
tek Muronyba”
születésű, gyermekeik bizta-
tására leírták sok küzdelem-
mel járó, áldásos életüket. A
67. házassági évfordulójukra
ezt gyermekeik könyv formá-
jában kiadták, de csak csa-
ládi használatra. Ebbe a kis
könyvbe olvashattam bele és
írhattam ki néhány mondatot.
Most ezek a sorok következ-
nek. „1950-ig Békésföldvár
Békéshez tartozott közigazga-
tásilag és egyházilag is. Önál-
ló községgé válása után egy-
házilag továbbra is Békéshez
tartozott. A lelkészek onnan
jártak ki minden vasárnap is-
tentiszteletet tartani: Nagy La-
jos, Karácsony András, Balogh
Mátyás, Szudy Nándor, Gönczi
Béla, Dr Szabó Lajos, Egeresi
László, Túróczy László, Hor-
váth Zoltán, Boros János aki
tanyai lelkész volt. Olyan is
megesett, hogy 1-1 istentiszte-
letet, evangélizációt valamelyik
családnál tartották a környék-
beli tanyavilág lakosai részére.
A békési gyülekezetnek
nagy kiterjedésű szórványa
volt, Földvár környékén Ka-
mut, Pece, Gyúrpuszta. Ezek-
re a helyekre úgy jártak a lel-
készek a háború előtt, hogy
Földvárig kijöttek vonattal,
onnan meg lovaskocsival vitte
őket valamelyik gazda.”
– Püski Lajos egész életét
Muronyban élte?
– Nem, 1954-ben elköl-
töztek Muronyból, de Lajos
bácsi nyugdíjba vonulása
után 1985-ben a család visz-
szaköltözött szülőfalujába,
ahol újabb 9 évet töltöttek el
feleségével. Ezekről az évek-
ről a következőket írja: “Ha-
vonta két vasárnap jöttek ki
lelkészek Békésről, Cs. Kiss
Andor, Besztercei András,
majd később Kovács Emil
és felesége Kovács Hajnal-
ka. Hajnalka megmozgatta a
muronyi gyülekezetet. Volt
hittan tanítás az iskolában,
az óvodában. Általában húsz
körül voltunk vasárnap. Egy
vasárnap délután szeretet-
vendégséget is szerveztek. A
kamuti ifjúsággal együtt egy
kis műsort adtak elő. Később
Hajniék elkerültek Budapest-
re, Katona Gyula került Bé-
késre. Most azt halljuk, hogy
Muronyban alig járnak egy
páran istentiszteletre.”
– Gizike néni, olyan ismere-
teket osztott meg velünk, me-
lyek bővítik tudásunkat falunk
múltjáról. Köszönöm szépen a
segítségét, azt, hogy a felmerü-
lő nehézségek ellenére sikerült
ennyi érdekességet összegyűjte-
nie. Jó egészséget kívánok Ön-
nek és családtagjainak.
- Örömömre szolgál, hogy
segíthettem. Szívesen tettem.
 MURONY HELYTÖRTÉNETE • 2019 DECEMBER

ÚJSÁGCIKKEK

A kórházi tej és ke- Békésföldvári postabélyegző 1944. máj.19.

nyér szállítás verseny-
tárgyalására Megyeri
Sándor is küldött
ajánlatot

Békésmegyei köz-
löny, 1935 (62.
évfolyam) ápri-
lis-június • 75-
146. szám / 1935-
06-25 / 142. szám
1. oldal

Aranylakodalom Muronyban 1961.

Szedik az egrest a Lenin TSZ-ben

A fotó Bora Imréné közlése

Békés Megyei Népújság, 1961. május (16. évfolyam,

102-126. szám) / 1961-05-31 / 126. szám 5. oldal

“Békésvármegye törvényhatóságának választmánya a tör-

vényhatósági legtöbb adófizetők névjegyzékét az 1939.
évre az alábbiakban állapította meg:
330. bogáti Hajdú Imre gazd. felügyelő Békésföldvár
893.72 korona„

Békés Megyei Népújság, 1974. június (29. évfolyam, 126- Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1939-09-17 / 42. szám
151. szám) / 1974-06-16 / 139. szám 1. oldal

3
 MURONY HELYTÖRTÉNETE • 2019 DECEMBER

PECE

Vágási Gáborné (Ilyés Julianna)

Pecéről szóló írása
Vágásiné Julika Pecén nevelkedett, nagyapja tanyája volt az írásban is említett
zászlószentelés egyik helyszíne. Julika, mindannyiunk nevében hálásan köszönöm
ezt a történeti értékű írást.

a hatóságok felé történő kér- a tanítás, de szólt délben is.

Békés Megyei Népújság, 1990. június (45. évfolyam, 127-
152. szám)1990-06-23 / 146. szám 4. oldal
Murony - Pece IV. kerület
Murony legjelentősebb tanyai,
külterületi része a IV. kerület
volt. Amikor Murony-Békés-
földvár még Békéshez tartozott,
a város X. kerületeként tartották
nyilván.
Pece egykor oktatási, kulturá-
lis, kereskedelmi, de gazdasági
központ is volt, hiszen iskola,
kultúrház, vegyesbolt, kocsma,
TSZ iroda, gépműhely, állatte-
lep, gépcsoport működött itt.
De honnan is eredhet a ne-
ve? A szájhagyomány szerint
valamikor folyó kanyargott
errefelé, és abban „peccőztek”
az itt lakó emberek. Még ma
is látható a ma már kiszáradt
folyómeder, az itteniek szerint
a „völgy”.
Pece virágkorában 106 ta-
nya állt, melyekben több, mint
400 fő élt. Ma már csak 10-15
tanya lakott.
Nehezen hihető, de az el-
múlt században pezsgő kultu-
rális és közösségi élet folyt itt.
Akkor is, de ma is fontos volt a
mezőgazdasági termelés.
Iskolájának bizony több ta-
nulója volt, mint a mai általá-
nos iskola létszáma. Azokban
az időkben az akkori tanító
volt az egyetlen értelmiség a
tanyavilágban. Szerették és
tisztelték őket az emberek, ők
voltak a „lámpások”. Így volt ez
Pecén is. Kezdetben egy, majd
kettő, később három tanító
oktatta, nevelte az 1-6, majd
később 1-8 osztályos tanulókat.
A tanyai tanítók megha-
tározó nevelési, oktatási, és
kulturális feladatot végeztek a
gyermekek, de még a fiatalabb
korosztály körében is. Sokszor
ők segítettek az embereknek
vények, beadványok megfo-
galmazásában, megírásában
is. A fiataloknak szerepeket
tanítottak be, amiket azok
helyben elő is adtak, de más
helyekre is elvittek. Ide pedig
tanítójuk vezetésével más te-
lepülésekről érkeztek előadni
fiatalok. Szeretet és tisztelet
illette az akkori emberek ré-
széről a tanyai tanítókat. Itt
emlékezzünk meg tisztelettel
és szeretettel az egyik legki-
emelkedőbb tanító bácsiról,
Nagy Imréről.
A tanyai lakosok az 1960-as
években építkezni kezdtek a
faluban. Így új utcák nyíltak,
sok új ház épült. A faluba való
beköltözés miatt egyre fogyott a
pecei iskola tanulóinak száma,
aminek következtében fokoza-
tosan, évről évre megvalósult a
körzetesítés. Ennek okán több
évtizedes sikeres, eredményes
tevékenysége után bezárt a pe-
cei iskola.
Az iskola udvarán volt fel-
állítva a harangláb, melynek
felszenteléséről már olvashat-
tak az érdeklődők. A harangot
nem csak reggel húzták meg,
ezzel jelezve, hogy kezdődik
“... az elmúlt
században
pezsgő kulturális
és közösségi élet
folyt itt.”
Hallották a mezőn dolgo-
zók is, és ebből tudták, hogy
ideje elővenni az elemózsiás
tarisznyát. De messze szóló
hangjával hívogatta a tanya-
világ lakosait a vasárnapi re-
formátus istentiszteletre is. A
harang felállítása közadako-
zásból valósult meg. Árát az
itt élők adták össze, leginkább
búzával „fizettek”, hiszen ak-
kortájt a termény volt a pénz.
Az összegyűlt termény eladá-
sából befolyt összegen tudták
megvásárolni, majd felállíta-
ni a harangot. Felszentelésé-
re 1928-ban került sor, ami
akkoriban igen nagy, jelentős
esemény volt.
Ugyanilyen fontos esemény
volt az itt élők körében a kul-
túrház, a „Kaszinó”, felépülé-
se, ami az iskolával együtt a
tanyavilág központja lett. Ez
az épület adott helyt a „Bé-
kés-Pecei 1948” nevet viselő
„Olvasókörnek” is. Az Olva-
sókör fénykorában több, mint
100 tagja volt. Működött a
Kultúrházban könyvtár is,
ahonnan könyveket lehetett
kölcsönözni. Volt biliárd,
dominó, sakk, és kártya - így
töltötték az emberek idejüket
a hosszú, sötét téli estéken. Itt
cseréltek eszmét, itt beszélték
meg a világ dolgait. Tartottak
felolvasásokat, melyeket szí-
vesen hallgattak fiatalok és
idősebbek egyaránt.
A legsikeresebb események
közé sorolható a tanító úr által
betanított szerepek előadása.

4

Ilyenkor megjelent a tanyavi- felvonulására - magyar ruhás
lág apraja-nagyja. A fiatalok lányokkal.
nagy szorgalommal és szere-
tettel több héten át tanulták latot tartott a környékbeli ol-
a szerepeket. Aztán pedig
izgatottan várták az előadá-
sokat. Legnépszerűbb előadá-
sok a „Sárga csikó”, „ A vén
bakancsos”, „ A csizmadia”,
a „ Mágnás Miska”, a „Szeget
szeggel”, és még sorolhatnám
a végtelenségig. A szereplők
között szerelmek szövődtek,
házasságok köttettek.
Voltak még tea-esték, la-
kodalmak, vacsorák is. Nyá-
ridőben „tarka délutánok”,
ősszel szüreti mulatságok, de
volt példa lovasbandériumok
Beszélgetés Jenei Andrásnéval
Marika nénivel szüleinek életéről Molnár
Zoltán beszélgetett
Édesapám Bontovics János,
édesanyám Csaplár Nagy Má-
ria.
Anyuka 1912-ben Béké-
sen született. Egy ikertestvére
volt. Apuka 1908-ban született
Nagymágocson, édesapja, az én
nagyapám, kovácsmesterként
kereste kenyerét. Édesapámnak
három testvére volt, egy fiú és
két lány.
1949-től laktak a faluban,
a Megyeri majorban. Apuka
Megyeri birtokosnál dolgo-
zott, mint kovácsmester, de
ha kellett, akkor sofőrködött
is. Anyuka sokáig otthon volt
a gyerekekkel. Az 50-es évek
elején épültek a Lenin utcai há-
zak, amelyek közül az egyikbe a
mi családunk költözött be. Az
államosítás után apukám ma-
radt továbbra is a kovács szak-
mában, de akkor már a bakuczi
kerületben végezte a munkáját.
Ahogy növekedtek a gyer-
mekek, anyukám is el tudott
menni dolgozni, az akkor már
MURONY HELYTÖRTÉNETE • 2019 DECEMBER
INTERJÚ
vasókörökkel. Volt olvasókör és Ortutay Gyula. Céljuk az
Kamuton, és Nagyálláson is. volt, hogy mentsék a vala-
A Pecei Olvasókör kapcso- A 60-as években megke- mikori olvasókörök szellemi
reste a Kaszinót két neves hagyatékát, mielőtt még vég-
néprajzkutató, Erdei Ferenc leg feledésbe merülnének a
velük kapcsolatos ismeretek
és emlékek.
A „ Kaszinó” a későbbiek-
ben legtöbbször TSZ rendez-
vények helyszíne lett. Az idő
teltével az iskolához hason-
lóan teljesen kiüresedett az
épület, végül mindkettőt le-
bontották.
Sokan éltünk, tanultunk,
nevelkedtünk, dolgoztunk
itt. Remélem, hogy legtöb-
ben jó emlékezetünkben
őriztük meg az itt töltött
Pece 2019-ben - Bécsi Sándor közlése éveket.
Bandi bácsi felváltva vitték őket
autóval az Állami Gazdaság ke-
becsületben felnevelték min-
den gyermeküket. Amikor
rületeibe. Ez bizony rendszeres gyerekeik már felnőttek, és
heti elfoglaltságot jelentett. érkeztek az unokák, szüleim
Ezzel nincs befejezve a fel- velük is sokat foglalkoztak.
Hidasháti Állami Gazdaság- adatainak felsorolása, mert az Apukám 1978-ban, anyu-
ban talált munkát. Az iroda irodaház melletti strandon is kám 2003-ban halt meg.
épületében takarítóként dol- dolgozott.
gozott. A későbbiekben az Szüleim sokat dolgoztak, de
Állami Gazdaság Művelődési
Házában is teljesítenie kellett
kötelességét, a kulturális prog-
ramok végeztével ő takarított.
A programok között volt
színházi előadás, énekeseket
hívtak meg, és rendszeresen
tartottak mozit. Érdekességként
mondom el, hogy Tóth Károly,
aki a későbbiekben tanácselnök
lett, ezekben az időkben mint
mozigépész vetítette a filmeket
az igen nagyszámú érdeklődő-
nek.
Anyukám itt is helytállt,
ugyanis rá volt bízva a belépő-
jegyek árusítása is.
Ez a tevékenységi kör tovább
bővült, amikor Károly bácsival
elkezdték jártni a kerületeket, és
moziztak. Akkoriban megnöve-
kedett az igény ezen a kulturális Egy eredeti muronyi ház az egykori Lenin, ma Levendula utcában.
területen, sokan jártak a „mozi- Az 50-es évek elején épült, több társával egyetemben. Jobbról a
ba”. Czirok Imre bácsi, és Szabó nagy diófa alatt de sokat pihengetett Mariska néni!
5
 MURONY HELYTÖRTÉNETE • 2019 DECEMBER

MURUL, MWRYUL, MURONY

Murony település helynevei és lakossága a történelem folyamán
Az alábbi összefoglalóban Murony nevének és lakosságának változását követhetik nyomon.
Bár az 1870-es éveket megelőzően a terület külön van
említve, illetve néhány helyen még számon tartva is, népessé-
gét tekintve kevés információnk van, mert Békés településsel
együtt vették számba, amihez ráadásul több más lakott terüle-
tet is hozzávettek. Az 1784. évi első hivatalos népszámlálástól
fogva az alábbi helyek fordulnak elő, mint Békéshez tartozók,
eléggé változatos elnevezéssel és meghatározással: Békés, Bél-
megyer, Borosján, Csatár, Dánfok, Fásmellék. Ezekhez adódott
hozzá Murony és környéke, számos külterület néven: Gyur,
Murvahely, Nagy-Kamut, Verebes, Hidashát, Soványhát, Föld-
vári dűlő, Pecze, Békésföldvár újosztás.
A pontos meghatározást nem csak a területek változó
közigazgatási körbehatárolása és elnevezése nehezíti, hanem az
is, hogy a lakosságot különböző címen vették számba, és ezek
nem egységesek a régebbi időkben. Így pl. külön értelmezték
a katonai és a polgári lakosságot. Ezeken belül szerepel a „je-
lenlévő”, „állandó”, és „jogi” népesség.
Így 1784-ben a „megtalált” összesítések alapján Békés
„tényleges” lakossága 7487 fő, „jogi” lakossága 7465 fő. 1850-
ben a nagy kiterjedésű külterületek mellett Bélmegyerrel és a Azt megelőzően változatosan szerepel a fent említett egyéb te-
többi külterülettel együtt a város „tényleges” lakosságát 17985 rületekkel együtt.
főben állapították meg. 1862-ben változott a közigazgatási be- Az alábbi diagram az 1980. január 1-jétől érvényben
osztás, ami tovább nehezíti a számba vett lakosok tényleges lévő közigazgatási beosztás szerinti határon belüli lakosságot
területi besorolását. mutatja, mint Murony népességét, ami gyakorlatilag a mai
Legrégebben az 1870. évi összeírás adatai tartalmaz- bel- és külterületeknek felel meg. Ezen belül, mint említettük,
nak valamennyire beazonosítható területneveket, így az első az 1960. évi közlés tekinthető először pontosnak, minden azt
becslés Murony lakosságára vonatkozóan erre az évre végezhe- megelőző adat átszámolt, legfeljebb jó közelítésnek mondható
tő. Legelőször azonban csak 1960-ban lett külön számba véve mennyiség.
„Murony” néven a település lakossága, külső kerületeivel együtt. Írta: Gyurkó János

“Szabó Kálmán Békésföldvár vasútállomás közelé-
ben fekvő bérelt kocsmáját vitéz Márton Mihály ügyfelem
átvette, ezért hitelezők nálam 8 napon belül jelentkezze-
nek, mert ellenkező esetben követeléseiket ügyfelem nem
ismeri el. Dr. Valentinyi Károly ügyvéd, Mezőberény.”
Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) január-február • 1-47.
szám1927-01-08 / 6. szám 5. oldal
Wenckheim grófné alapítványt tett a szegényekért
Wenckheim Frigyesné alapitványai Gróf Wenckheim Frigyesné
humánus,, nemes emberbaráti érzését dicsérik azok a jelentékeny
összegű alapítványok, a melyeket Békéssámson, Békésföldvár,
Tótkomlós, Békés, Újkígyós, Doboz és Póstelek szegényei részére
helyezett letétbe. A nemes érzésű grófné alapítóokleveleit most a
belügyminiszter is jóváhagyta.
Békésmegyei közlöny, 1909-04-25 / 33. szám

6

Dedinszky Gyula:
Írások Békéscsaba
történetéből, néprajzából
Dedinszky Gyula: Írá-
sok Békéscsaba történetéből,
néprajzából c. könyvében ír
Muronyról is:
“Murony, illetve az-
előtt Békésföldvár eredetileg
puszta volt, Wenckheim és
Megyeri féle nagybirtokokkal.
Ezek mellett egyre szaporodtak
a területen a cselédtartó nagy-
gazdák is, akik közül az egyik
rész békési magyar, a másik
békéscsabai szlovák volt. A cse-
lédség egy része is békéscsabai
szlovák evangélikus volt.
1945-ben a nagybir-
tokokat felosztották s az egész
terület Murony néven, 1950ben
elválva Békéstől, külön községgé
alakult. - Az ott élő hívek számá-
Emberséges vasutasok
„Néhány napja sűrű köd bo-
rította a vasúti pályát, ráadá-
sul fagyos, hideg reggel volt.
A Murony állomásra induló
8137-es vonat már továbbin-
dult a Soványhát megállóból,
mikor Tóth András moz-
donyvezető és Sajti Mihály
vonatvezető észrevették, hogy
a reggeli ködben egy anya —
karján kisgyermek, mellette
kislánya — lemaradtak a vo-
natról. A szerelvényt lefékez-
ték és a jegyvizsgáló gyorsan
felsegítette az utasokat, akik
— mint kiderült — hét kilo-
méterről siettek az állomásra,
MURONY HELYTÖRTÉNETE • 2019 DECEMBER
EZ + AZ
ra a békési ev. lelkész tart időn-
ként magyar nyelvű istentiszte-
leteket.”
“Az 1930-as években
a békéscsabai ev. gyülekezet lé-
lekszáma 33.000, “birodalma”
pedig a mai értelemben vett Bé-
késcsabán kívül kiterjedt Mező-
megyer, Pusztaottlaka, Békés,
Gyula, Murony, Sarkad, Ó- és
Újkígyós, Gerendás, Kétsop-
rony, Telekgerendás területére
is.”
Forrás: Dedinszky Gyula: Írá-
sok Békéscsaba történetéből,
néprajzából - Közlemények
Békés megye és környéke
történetéből 5. (Gyula, 1993)
72. oldal
s ha lekésik ezt a járatot, akkor
négy óra hosszat didereghet-
tek volna a hidegben.
A szerelvény így is a menet-
időben előírt időre érkezett
Muronyba. A vonat személy-
zete, Juhász József szocialista
brigádja, a brigád kiváló mun-
kájáról nevezetes a vasutasok
körében. Boldizsár Gyula”
Békés Megyei Népújság,
1967. december (22. évfo-
lyam, 284-308. szám) /1967-
12-07 / 289. szám 3. oldal
A régi patika
Vágási Gáborné
közlése
7
“Új” óvoda építése Muronyban, az
Arany János utcában
1959-ben a Juhász utcai oviban 122,6%-os kihasz-
náltság volt, sok gyereket fel sem tudtak venni a férőhely-
hiány miatt. Egyre nagyobb igény volt egy új óvoda léte-
sítésére.
Az 1961. februári tanácsülésen az alábbiakat hagy-
ták jóvá:
“Az óvodás gyermekek szülei 120 munkanapot
ajánlottak fel az óvoda építéséhez, javasolják a társadal-
mi munka tovább szervezését. A tanácstag vállalja, hogy
segítséget nyújt a szervezésnél, és maga is kiveszi részét
az óvoda építésében. A végrehajtó bizottság elnöke java-
solja, hogy fektessenek fel egy “dicsőségkönyvet” , amibe
a társadalmi munkát dolgozók be lesznek írva.”
28 szavazattal, ellenszavazat nélkül megszavazták a társa-
dalmi munka szervezését.
A társadalmi munka szervezésére tervezet is ké-
szült Békéscsabán, melyben olyanok szerepeltek, hogy
feltétlenül számításba kell venni a KISZ fiatalságot, lehet-
séges az üzemeknél, vállalatoknál a vállalási rendszer be-
vezetése is. Füzetben kell rögzíteni a munkások nevét, és
egyénileg a teljesített órák számát. A tervezetben kiemelt
szerepet kapott a munkások megbecsülése, népszerűsíté-
se. A kiváló eredményt elérők kitüntető jelvénnyel való
megkülönböztetése, erről a Megyei Tanács Végrehajtó
Bizottsága gondoskodjon. (Nem tudom... van ilyen vala-
kinél? ...)
Az 1961. augusztus 18-i ülésen bejelentették, hogy
az építkezés szeptemberben beindul. A Tervező Vállalat
leszállította az óvoda tervét. A terv alapján a költségvetés
591.000. Ft
Még nagyobb lendülettel kell szervezni a társadal-
mi munkát, máskülönben az óvodaépítést nem tudják
befejezni.”
( Forrás: Békési Fióklevéltár, Darida Ágnes szakdolgozata)
 MURONY HELYTÖRTÉNETE • 2019 DECEMBER

CÍMERÜNK

A muronyi címer leírása a lakásnak. Ma már egyre ke-

Hegedűs Mihályné
Tervezésemben az egyszerűség elve
vezérelt, amely az egyik heraldikai
alapelv, vagyis „...az viseli a legtöbbet,
aki a legkevesebbet viseli.”
I. 1. A címer formája
(pajzsa) a középkorra utal, mivel
attól az időtől vannak emlékek
a településsel kapcsolatban. A
pajzsmező függőleges vonallal
osztott (hasított pajzs) az egész
felület 2/3 részéig. Az alsó 1/3
félköríves formája egy hangya-
bolyra utal, mivel a település neve
ószláv eredetű, ami hangyabolyt
jelent.
2. A község területéhez ko-
rábban sok szikes föld tartozott,
melynek jellegzetes növénye a
szikvirág, sóvirág, a nép nyel-
vén: kéklelek. E kedves virágot
általában szeretik az emberek,
szárítva egy évig is dísze lehet
vesebb található belőle a szikes
földek megmunkálása, feljavítá-
sa miatt. Mivel a síkság, illetve
e vidék jellegzetes növénye ez,
díszítő elemként alkalmaztam
a címerben a stilizált változatát.
3. A feliratot azért tartom fon-
tosnak, hogy ismertebb legyen
a település neve, ne lehessen
összetéveszteni a MURÁNY
és a MUCSONY nevű helysé-
gekkel. Ezt a tapasztalat íratja
velem.
II. Színvilág: A kék – zöld szín
az égbolt, illetve a mező színe.
Ugyanakkor a kék szín utal arra
is, hogy a település Békés me-
gyében található. A barna a föld
színe, amely a búzakalász sárgá-
jával a meleg színek csoportját
alkotja. Ez a színpáros kiemeli,
hangsúlyozza, de ugyanakkor
egyensúlyban is tartja a kék –
zöld – szürke színhármas hideg
hatását.
A helységnév színében (fe-
kete) a heraldika törvényéhez
igazodtam.
A búzakalász- és a virág-
szálak fekete színe kiemelő és
összekapcsoló szerepet játszik
a település két jellegzetes nö- címertan
vénye szempontjából.
Megjegyzés: A barna lehet gyar címer története
egy árnyalattal világosabb.
A tervezett címer ezüstszür-
ke színű zászlóra kerülne, amely
színhez a címer színei harmoni-
kusan illeszkednének, anélkül,
hogy beleolvadnának abba. A
zászlón levő címer fölé feke-
te színnel a 2002-es évszámot
terveztem. Ez a szám jelzi, hogy
ez évtől kezdve van Muronynak
zászlója, illetve címere. Azon-
kívül, maga az évszám is érde-
kes, mivel visszafele olvasva is
ugyanaz.
A számokról szólva az ál-
talam tervezett címer szám-
világával kapcsolatban az
alábbiakat tartom említésre
méltónak:
A címerre a páratlan szá-
mok jellemzőek.
A címerpajzs 3 részre osz-
tott. Függőleges irányban is
megtalálható a harmadolás. 3
a búzakalászok száma, 9 – 9 a
virágok száma. A címeren te-
hát a 3-as szám a „főszereplő”
és annak többszörösei.
Munkám során a sajátos és
önálló címertartalom kialakí-
tására törekedtem, mely mind
formájában, mind színében
megkülönböztető jelleggel bír
más települések viszonylatában.
Forrásaim voltak:
- Berényi Iván: Kis magyar
- Laszkovszky József: A ma-
Murony, 2002. augusztus 25.
Hegedűs Mihályné

“Könnyen elfeledkezhetünk róla, hogy a történe-

lem jelenleg is zajlik.”

Bill Gates - amerikai üzletember, szoftverfejlesztő,

filantróp, feltaláló, a világ leggazdagabb embere

Murony helytörténete - ingyenes, időszakos kiadvány

Összeállította: Bukva Vilmosné
Szerkesztette: Kiss Angéla
Kiadja: Murony Község Önkormányzata
Egy régi május elseje - Szűcs Imre közlése https://www.facebook.com/Murony helytörténete