A látássérült gyermekek csoportjai

A látás fokát és élességét szakorvos állapítja meg. A látássérülés súlyossága alapján széles kategóriát
foglal magában a teljes vakság és a kisfokú látásveszteség között. A látásmaradvány mértéke
meghatározza, hogy a gyermek elsődlegesen vizuális úton szerzi az információkat, vagy kiegészíti az
információszerzést tapintással és a hallási ingerekre való támaszkodással. Ez utóbbi az aliglátókra
jellemző.

 Vakok, akik még a fényt sem érzékelik. A vak gyermekekre a tapintó-halló életmód jellemző. A
látóképesség hiánya nagymértékben korlátozza a közvetlen ismeretszerzést. A képzetek és
fogalmak tartalma eltér a látókétól. Mozgáslehetőségük korlátozott, sztereotíp mozgások
alakulhatnak ki. Az olvasás és írás elsajátításához a Braille-jelrendszer használata szükséges.

 Aliglátók: A nagyfokú látószűkület akadályozza a vizuális megismerést.

Fényérzékelők: Fény irányának megállapítására képesek. A vakos technikák alkalmazása
jellemző. A csekély látásmaradvány nagy segítséget nyújt a közlekedésben, tájékozódásban.
Nagytárgylátók: A mozgó, háttérből kiemelkedő nagyobb objektumokat észreveszik. Különleges
optikai és/vagy elektronikus eszközökkel képesek a síkírás olvasásra, de a legtöbbjük Braille-
olvasó, látásmaradványukat a mindennapi életben fel tudják használni.
Ujjolvasók: Két méteren belül képesek megszámolni a feltartott kéz ujjait. Látásmaradványuk
elegendő a síkírás optikai vagy elektronikus eszközökkel történő olvasásához.

 Gyengénlátók: A látás marad a vezető érzékelési csatorna. A gyengénlátó gyermekek főleg a

látásra támaszkodnak. Látásveszteségük nagyfokú, de látó-típusú életmódot folytatnak.
Segítségre elsősorban a képességek kibontakoztatásában szorulnak. Nevelésük és oktatásuk
során a látás maximális kihasználtságára kell törekedni. A látássérült gyermekek életvitelét,
tevékenységét jelentősen korlátozza a csökkent látásteljesítmény. A nagyobb térben való
tájékozódást, közlekedést meghatározza, hogy milyen a gyermekek távoli vízusa, valamint hogy
egy vagy két szemmel látnak-e. A gyermekek játékát befolyásolja, hogy látnak-e közelre,
valamint hogy mi jellemzi a színlátásukat.

A csoportok elválasztására szolgáló kritériumok országonként eltérő. A modern szemlélet szerint ezek
a kategóriák nehezen különíthetők el, mivel a látássérültek látásteljesítményét a vizuális funkciók és
funkcionális területek alapján lehet megítélni, amely egyéni eltéréseket mutathat a körülmények,
feladat jellege és a személy aktuális állapota szerint. Valakinek például a nappali fényben való
közlekedés nem okoz problémát, ugyanakkor sötétedéskor vagy rossz megvilágításban a tájékozódáshoz
és közlekedéshez vak. Ezért egyik kategóriába sem sorolható.

http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/Az_vodapedaggus_feladata_a_sajtos_nevelsi_igny_gyerme
kek_nevelsben/a_ltssrlt_gyermekek_csoportjai.html