•

IV.

Ro vallássubadság megujut6 veszede lm ei.

Dévid Fen'ne halé!.. ulfm a \'allllsszabads~gol fOkozol1Jlbb
VCUél)ck fcnycge u ék.
A ftjedelcmségrc jnlO1l BAlhory Z~iJ::lI1ond minden lehelOI
elkövetett. hogy a katholikus vallfr,st ismét IIralollu3 Jutl:lssa.
Erdély subael gondolkozilsu leudei uonhall n beleI! valJbok
3
 ~ 34 -

szabadságát s azok egyenjoguságát minden alkalommal kimon_

dolták. Ez a nyugialan vertl fejedelem, aki a jezsuitAkat ismételten
behozza, ujb6li kiutasitásukba beleegyezett s ezt megint vissza-
vonta: a vallásszabadságot biztosító határozatokat 1588-1601-ig
tobb ízben megerősítette, de azt~ll mindig tért engedett a pro-
testánsok, kll1önösen az unitáriusok tlldözésének; trónjáról hol
Rudolf császár, hol Báthory Endre bíbornok javára lemondott s
aztán ujból visszajött; a ktllső ellenségek től minden oldalról szo-
rongatott országot megvédeni nem tudta s utoljára is, midőn
Rudolf az ország védtelen állapotát felhasználva, Básta György •
állal elloglallatla, trónját cserben hagyva, az orsz~gból elmene·
kült, következetességet csak a katholikus vallás védelmében mu-
laloll.
Básta az elgyengtl!t ország leverése után Medgyesre ország-
gytllésl hivott össze, melyen a rendek elhatározták, hogy , mini
annak előlle való arliculusok, mind a Rudo[flal való conlraclus
szerén!, a recepta religink minden helyeken megmaradjanak és
senki abban megne lubáltassék."
Rudolf azonban meghallgatva tanácsosait s Naprágy Demeter
számtlzOtl erdélyi katholikus puspököt is, a ki az t ajánlotta, hogy
.kizárÓlag a kath. vallást kell megengedni, az uniláriusok minden
lemplomfll be kell zárni, papjaikat a szószéldől fejvesztés terhe
alatt elliltani, a nyakaskodókat keményen mcgbtlntelni, javaikat,
tizedeiket elvenni s a vallásukat bizlositó törvél1yeket mcgsztln-
tetni, Kolozsvánól pedig ezt a ragályos felekezete! ki ke ll üzni",
az országgyIllés felterjesztését nem erősítette meg, bár ezt a
Gyulafehérvári 1603-ban és késöbb Kolozsvárt tarlolt ország-
g:yutésból is megismételték, kérvén, hogy .miután 3Z eddigi feje-
delmek vallásuk kutönbségere való tekinlet nélktll, a vallás S2 3-
badságát mindig érintetlenlll hagyták s az ő teljhala!mu biztosai -
val is a rendek ily értelemben szerzódtek, a vallást minden hábor-
gatás nélkUl, oly módon megtartani méJtózlassék, amint a2t
Erdély rendei eddig megállapítottAk. "
Ezen szamoru állapotok idézték fe! azl, hogya török betört
Erdélybe, hogy 32 országot Rudolf uralma alÓl felszabadítsa;
hogy Székely Mózes és Bethlen Gábor seregéhez csatlakozott
nemesség az elébbit fejedelemnek kiáltotta ki, hogy Koloz~vár is ,
 - 35 _

S,zé kely. Mózesnek meg hódol!, aki a Subad Yall ~sgyakol lat bizto-
SlIdSll I Ig!'rle, ,hogy. K.olozsv~ r l a jezsuiUok al ki(l zték, templomukat,
kolosto rukat. ls ko lll]ukat el vt' ttt'k s fe lduliAk. Azonban a visszl _
to rlliS ham a r bl'k ön ·lkeze u.
Székely MÓles levc re lett s Erd ély visszajutott Rud olf ha talma
alá. Bli s!a György feg yveres erő élén PUSzlitva IonloU be al
orsdgba, a rendeket Dt' vára beidéz ve, itte n TothMzi ko loz5vil.li
birói és TrausZIIer Luk~csot elfo~aUn s d ébbit _ miut.in IZ uni-
táriu s h it et elhagyni nem akarta _ mini a kolozsv~ri jezsuita
!IldOzés egyik okozóját, kiv égezleHe. A rendeknek szemrehAnyá_
sokat teU, Oket lázadóknak nevezte s megfélemHtve kérdést inté-
ze U houéjuk, hogy ily kör!lJm ények között .igazságot vagy ke-
gyel met akarnak-e ? Mire ut felelt ék, lIogy .Non petimus jus-
titiam sed gratiam", s et uU.n II GSégi esklIt tétetvén velllk, a
követ kező rendel etet adta ki :
. AtOn városokban, amelyek Ófe l~ge iránt lIütelenek lellek,
a római kath. val1l1son ki vfil semmi féle más vallás gyakorlata nem
engedietik meg. A ko lozsváriak kOtel ez tetnek, hogy a templomot
és iskolát minél elébb :I:tad j ~k a jezs uitáknak a INomboltak
hely ébe."
Krau szenegh, Básta egyik tábornoka, Déváról visszamenet
Koloz svilrt megállapodott, a jezsuita IIldözés miatt 24 előkelő
polgá rt elfogatott, többeket kivégezletett s másfelé is elz;lratások,
vagyonelkohzások, kivegzések tört éntek. A nyomor és szenvedés
teljes volt.
Azo nban nem sokára Bocskay ]stvh a protestánsok védel-
mére fellépvl'n, fl'jedelemml' választatott s alatta. va]a~jn~ Rákóczi
Zsigmond ts Báthory Gábor alatt, a jezs ui ! ~k klilzese uUn
1605- 16 12_ig több izben határozatok hozafIak a protestánsok
érdekében a katholikus papok erőszakoskodhai ellen ~ 16]3·b3n
BetlIlen Ollbor ft'jedelmt eskllJében kIJe len t't, hogy • mInden ren-
OO

o o

dek cl személyv.!iJ~atlls nélkUl meglart religiojukban }s annak

szokott extrcitiumaikban az articulusok lartasa szerén!. It
AlaIla avallhszabadságot biztositó több törvény hozato.
Az 1614 évi medgyesi orsdggyll lésen elhadt.árol:a~o~~m~:i
nl thogy jobb példaa ssa
• Az ..cclesluhkus o o, mm
o o o

h II fókat gyakor
tanithsal ok t.lja jóságos tsc:tc:kedt.ekre az 8 gl '3*
 - 36 -

visilációkkal az pUspekck. seniorok. kiki mind az Ó slOlroll val ·

I!lsában, rccepta rcl igioj4n valókat minde'IOU az országban szaba·
don visitálhassák, fogya lkozásukat rcfooll.\lhass4k és jókai is
jobbilani és a vútkeseket érdemek szerén! való .b[l:lIetéssel. min·
den erejekkel. hasznos és jóságos cse1ckcdclle 1IIdlls<l.k."
Ezeu kivOI inlézkcdés tétetell ;
hogya .tanuló scholákat" érdekUk szerént állitsák helyre:
hogy az elveti harangok visszaadassanak S a kik pénzen váltollAk
meg. pénzUk megtérittes~ék; hogy a ~cmes em.ber . va~y pap
házára, majorjára sem miféle had ne merjen szállam. fele. Jósz!iga
liszlCSséR"e elvesztése terhe aJatt.
Az 1615 évben Kolozsv;j,rt kétszer is tartott or~z!lggyU1ésen
kimondatol!, hogy a templom csak ott lclJyell a katholiknsoké,
ahol többségben vannak; hogy más vallásuakat ne kényszerítse-
nek predikjciójukra menni s hogy aki papot, prcdikátort. vagy
tanitót, diáko t btmtalm31 vagy csak megkerget 200 Itig büntet-
Iessék. A következő gylllé~en II templom irtmti hatArozalO1 a
katholikusok felszólalésllra oda egészitették ki, .hogy artíkulu-
sunk lévén róla, hogy ahol melyik IéI többen vagyon, azé legyen
a templom, megengedtetik, hogy ha a katholikusok Som lyon és
Udvarhely t többen vannak, a templom az övék legyen, dc addig
el ne foglalhassák, mig egy költséggel auditorilllllot a lIl~S reli-
gion levőlJ('k nem épitenek.
Az 1618-ki kolozsvAri or. gyfllés int ezkedéseket tesz a valllIs·
erkölcsi élei javítása, a templombl jár~s, az Unnepek mcgszen-
telése és a rossz élet 1;lalmazllsa tekinlelében, az 1622 évi or.
gyUlés a székely papságnak örökségllk s klllsó jószagaik uláni
adójukolI kivIII, egyéb tekintetbeni adómcntességét il!ct6ell .
. . Az 161.8-ki or. gyll1és a bevett vallAsokal megerösiti, de
ell1l1)a a zS ldozó szombatos fe lekezetet s miután, bár teljesen
alaptalanul, az unilAriusokat, ezekkel való közösséggel gyanusi-
IottAk, a fejedelem felhivo'lsara Radeczki Ballut pUspOk Erdő Szt.
g~örgyre zsinatot hivott össze, melyen a szombatosokkal való
ml1lden ÖSSteKOtlctést meglagadtak, mégis Udvarhelyszéken és
HlirOll!széken az unitArins egyhAzakat szombatossag gyallujába
vették sok tem!)loll1ukat és iskol:ljukat elfoglaltak s papjaikat
elUztéll, ami allal számos egyhAzat vesztettek.
 - 37 --

A szombalosok l. ~ák .:kzy G!örgy alatt késöbb Péchy

Simon védelme mellett ujra e r ősődm kezdven, az uniUriusoknak
megint ~ok kellemellenseget okoztak, Az unitárius lőkonsistorium
ugyanis, okulva a magyarul beszéllti nem tudó Rádeczky HilHnt
paspOksége alalt szenvedett hlltrányOKon és veszteségeken, 1632-ben
kimondoIta, hogy jövőben pOspOkké csak magyar vlllasztható s
ennek meg felelően 1636-ban Beke D.!Inielt választván pOspök_
nek, e miatt a szász, és lengyelek magukat sertve érezték, Ravi-
dius Szörös Mátyás kolozsvári szá.sz unitárius pap vezetése alalt
panaszt emeltek ellene il fejedelemnél, hogy nem követi az
unitárius hitelveket. A fejedele,'l a szombatosokkal egyUIt az
unitáriusokai is suJytani akar ta. Minthogy a szombatosokkal való
rokollszenvezes5el voJt3k gyanusitva, rI rendelte a pllspOknek,
hogi az unit<'lrius hitvall;hl megvizigálas végett terjessze be.
Beke Daniel e rellde1etnek a tordai z~ inat meg~llapodása
alapján, óvatos körUltekintéssel és bölcs mérséklettel. az 1579-ki
hitvallás értelmében eleget is tett.
Az 1638. ápr. 23-iki gy ulafehérvári országgymés ezt egy
orszagos bizott ághoz utasi'otta S az ugyanazon évben julius l-re
Désre összehívott országgyülésen több napi vita u tán elfogadták
s létrejött a követkeZŐ Complanatiót;
,Az miképen Dávid Ferenc comdemn~lása utan Demetrius
Hunyadi püspöknek idejében az Uni taria religio n levő miniszte·
rek azon megegyeztek, hogy az ur Jézus Krisztusnak az atya-
istentől adatott istenségét vallani, igazi istennek hirdetni kell és
imádni és segitséglll hivni, segitséget tőle kérni, ez eilen pedig
senki, se titkon , se nyilvá.n ne szóljon, sőt aszerént lanitsoll,
predikáljon és éne~eljen; Jézus Krisztust pedig isteni tiszteletlel
imadják és directe segitségül hivják, ugy mini kinek hatalma
vagyon Udvözileni és el is kárhoztatni az embereket. Ez pedig
az eclesiastica disciplinában verbolenus beirattassék, kinek beirását
nem dilficuUlhaljuk, mert in loco publica mind a paspOk, mind
pedig az unitaria recepta religion levő főemberek sponte meg·
vallotlflk.
A kisdedek, gyermekek az atyának, fiunak és szel1 tlélekuek
nevében kereszleltessenek. Az urvaCSOlában a pohár a comm uni·
klIn~ok kezébe adassék, maguk igyanak belőle, mini az unitaria
magyar eklezsiáball szokásos.-
 38 _

1\1 umtlhiusok Cl flltal mCj.!IHcuekedl('k ~ ICIL)'('~ehi \'C'Hélyíúl.

1\ : ezen hl1l'pllltsbll fogl alt hitcl\'ckuz idök loly:l U1 ~n. II fl'l -

vi ldgoso<léS holadlls!h'1I1 I.. jlódtck: az akkori th coloj!iu L dllasllonttól
a mIIi IÍsztultnbh felfoglIs sokban dlfl,'olodoll, lllell amu kor
lu~z('lci részben ILlII'1t ~k magukat s igy nclU lckmthctök u lIlai
hittlldotlldny elfogadott hilell'i I1lcglUl!lpOdd~uivlIl IllOl1o~okn~k.
1\ szombatosok ('llen ekkor szigoru rcndsllluillyok hozattnk
s enrl eE a felrkclt'1 meg is sZIlIII.

V.

Ujabb törvényes biztositékok.

Erdély régibh orszftggyntési hntflrozllllli II hdborus időkben
részben cll'esztek, részben szétszórva \'ollllk III egyes megyei levél·
Itlrakbllll. I . RrikoClI Oy(1rgy {'gy bizottság I\ltu1 II régibb lörl'é-
Ilyeket OSSlCgylljtcttc és renclczlcl1e s fia II. !?ta'til"zl OyQrgy 01
1653. évi gynlolehfrvfiri ors z t\g~yUlfs elé terjesztette, tllll ely illO'
kol ~ Approb{jltle Constilullones fI'C"' 1hlllSi//Illllifll' l!( pflrtium
lIunCl/fill/' eit/em 1IllnrXOflllll" dm Illat t, mint érvényes tön éu}'<,-
ket megerösitCl!e.
Ez flltnl ujból kimonclatott, hogy:
l. A négy receptll religio IcfoTltl ., luth., róm . kath . és
uuit!\rins - enneku tána is iu lleq>elllllm PIO rcceplis, lartllS$!luak
s czeknek a szokflsos helyeken való gyakorl4~n mi'gengC'dll'ssék
(1. Rész, l. Clm, 2. cikk).
Bizlosil1ntotl n Ielkiismercti Slllhndság. kijelen lvcn, ho~y ~C II1
a IOldesur Jobb~gyll it, scm senki hA l O népé t vagy !!Hb Idc!-!cul ,
I lI1all;a rehgiój4ra ne kényl>zt'ritsc, falunnk vagy v4ros n ~ k 1('1111'10-
m!!.1 el ne 10glalJII s II 111111;:11 vIIIIfIs An 1;;v6 1':'Pp!ll nl.' teljl' sl u,'~sr ll
~gyll1hl szolR~llIto l 200 fo rini hUlltct6s terhe llhltt (VIII. Clln ).
Intét kedés tetetett II hAralII sátoros Unll t' p mr g OIUI ('JlJ é~t.!rű l
(XII. dm).
ll. KimondatOlI , hogy l'gyik 1 ~ lig lO l1 Icvl1 P,I1l sc I1h'féJ..lcIJ\'n