V.

Ujabb törvényes biztositékok.

Enl!!l)' r~gibh orszltggyUIf.'!si hnlllrozntni il hdborlls időkben
részben elvesztek, részben szctszórva voll nk a l egyel> 111cgyci !i!\'c! ·
" fakb/ln. I. Rdkdc~1 OytJrgy ('gy bizottság 111101 II régibb IOn'é-
nyeket OSStcgyOjlctle cs rendez tett e s fia JI. fMJ..óczf OytJrgy at
1653. evi gyulnlehérvfiri ors z ~l;~ynlcs cll' lerjl'Sztcl1C, am ely l'ZO'
kllt ~ lIplI'obailll! ConstilullOnl!$ TI'Cn' Trnl/sill'fIIl /lII' et partiunI
lIul/gur/uf' eIdcIII lIflm'XOflllll" d m alatt, mint érvényes tOTl ényc.
kcl mcger6sileuc.
Ez :\11111 ujból kimo ndnloll , hogy:
I. Allé!::)' rCtepl n religio .donu., lulh ., ró m. kulh. és
IIl1ih'lrius - Cll11 {'klll (1II1I is in pcrpcl unm pro rCCCI)1i s. Inrt!l s~lIl1ak
s ezeknek II szokásos helyeken való gyakorl:lsll megengedh'ssék
(I. Rcsz, I. Clm, 2. cikk).
Bizlos!ttntolt II lelkiismereti szllhndstl g . kijelct1tI'Cn, ho~y ~l'lIl
II földesur jobbágyIIiI, scm senki htlzu n~pCI vngy m4S idl'l.:cnl,
I 111:l1:;!\ rcligiójflra ne kénYH('rilse, faluIlak \'llJ.:Y \'6.rOSrllIk 11'1111'10'
11\'1 el ri C 101:Ialjll s !\ mnga vAllfI ~ t\1I lcd) 1)!11)I,al nc t C ljt'S It1 C'~t'lI
egylnhl szolglllalo l 2QO Ia rin I bOnlcl6s terhe lll:l1t (VIII. cIIII I.
InlCt kcdcs teleieIt a hfl rom stl t oro~ (lmlt'p nll:gUnlH' Jll c~c ' '' 1
(XII. elm).
II Kimon (I!\lolt, hogy f'gy ik I cl.glon icI' pJp sc 11I "rc~/dJt'lI
 39 -

büntetés terhe alatt más val1huakat hazaSl>ilgi ftigybe OSszekOtni

sem eg}'h~zi kicngeslteltlsre bocsfltani (I. R. V. C. 1. c.J. •
A rcer \'cgzescknek megfelcl6en fennlartatoll az, hogy ha
lIalamely helyen tObb recep Ia religion levők vannak, dc csak egy
templom \'311. ezen religiokon levő kirendelt biztosok úl jin hatá.
rozlas.sék meg a hivők szAma s a templom maradjon a IObbs~ g­
ben levóke, II kisebbségnek pedig arányos közös hOZZ.lljárulh
melletl épitsenek közönségesen uj templomoI s aki hou4járulni
YOlllkodik. fizessen annyiszor amennyisler 200 forintot, melynek
t ij-da az ekl('siáé és r .-da az cxeculoroké (7. cim).

UI. A ncgy bevett vallésbeliek közönseges egyházi gyOlései.

ken a saját vall.tsukon levókb61 tetszé50knek megfelelően magok
választjá k puspOkeiket, a róm. katholikusok vicariusaikat, akik a
fejedelem lól con lirmaltassanak.
Ezek é:; az esperesek az inspecliojuk alá bizottakat az eddig
observtilta!ott usus szerén! mag u k visi!álhatják (IX. c.).
Azonban a visi táló egyházi re nd a szegényeket ne tadlja
es birségolja; a különböző religion levő papok ne elegyedjenek
egymás hivataléba s a visitaliokban az eddigi gyakorlatot (1607.
évi L-c.) kövessék ti. R. v. C. 2. c.).
A kik a prédikátorokat vagy ta nilókal bánta lmazzák vagy
viszont ezek más egyéneket, megbünletendök (I. R.. V. c. 2. c.).
A prediki\:torok és lanit6k a jobbfIgyság a161 és a hadi
szolgálat alól mentesiltcttek, _ akik e eim alall visszaeinek,
megbúntetend6k (I. R.. VI. C. I. c.).
IV. Az eklézsiai jövedelrnek és parochiálb régi örökségek
meghagyatnak, amenyiben ezek a íiscus, kir. jog vagy 10r\'ényes
OrOkOSOknek nem szolgtilnak sérelrnére (I. R: I. Cz X cikk) s
,0\'6Ie is ekklésianak oly hagyomány vag)' adomány nem hagy-
ható. amely aliscusnak vllgy \'alamely successornak praejudikál
(I. R. VI Cz. II. cikk) Az ckklézsiai birtokok kOICmben a törvény
védelme altl helyezteinek. s az egyházi tani tóknak járÓ dézma
quarta és egyéb jarni szokott jövedelmek \'édelme is. hüntetés
lelhe alall biztosiliatoll (l. R. V. Cz. l. cikk :)
V. Szabilyoztatotl. hogy az egyházaI( az egyhiizi igazgalti.s-
banes szerIallásokban .in lflmoribus· conclud:'Jhassanak és pedig
oly kérdésekben, amelyek csak at egyh:'z; rendet genelalis gyO-
 40 -

It'sén. oly ügyekben azonban, amelyek a hall~atókat is érdeklik ,

,1zokkal kuzértelembtn s az azon regligion levő !őmagistr.:litusok.
nak és patronusoknak lelszésé... e1. Tov4bbá kimondatott, hogy
akik az ekléHiának épületére nézendő szentir.1s ~zerént való le t.
szésöket (dogma) COllllI1unikálni akarják, ezt közönséges egyhhi
gyoléseken legyék s ha mindenki hasznosnak lálja I'élessék
uSusba, eképen in externis ritibus - kUlsö szertartásokban _
és egyházi igazgatásban lehessen a reformáció vagy valialiÓ.
Tiltatott azonban a váJtozlalflls a hitnek és vallásnak fundamen_
tumában és aTtiClllusaiban - alapjában és ágazataiban, - ki-
mondalv:!n, hogya négy recepta religion kivül senki, se priva_
tus, se gyulek('zetekben inllovaliol vagy szabadozásokat behozni,
hütlenseg terhe alat t, ne merészeljen (I. R. I. Cz. !ll. ez:)
A késöbb keletkezett orszlJ.ggyUlési ha tflrozato k l. Apafy
Mihály alatt 1669-ben a gyulafehérvári országgyIllésen ujra meg-
vizsgáttalllán és kiválasztatván .Compillalae constituriones regni
Transilllaniae et par/ium Hungariae ei/um adnexarum" eim alat!
törvénycrejlIeknek jelenleItek ki.
Ezek a vallás Ilgy~ben a kOvetkezöke l tartalmazzák:
l. Miután egye templomok a törvény ell~nére máS feleke-
ze tek által c1!o);lal tattak, ez jövöre bllnletés lerhe alatt ti!tatik.
(Comp. C. J. R. l ez. l. cikk.)
ll. A papokat és tanítókat meliillelö dézma és quarla kiszol-
gáltatlisa tekintetében dispositiv téleire felhatalmaztatnak, viszont
kimondatik, hogya prédicálorok a pátronus és a nI!P többségé-
nek akarata ellen az ekklezsiákban ne maradhassanak, hanem az
esperesek colloUlj~k Inás helyre (C. Cons. 1. R. l. C. 3. és 4. c.).
II!. Véglll az is bennfoglal tatik, hogyaföldesur a templomba
egymás után 3,szor nem járó paraszto!, kézi ka lodába \'eresse,
hogy ez által az isteni tiszteletre szoktassa. (C. C. I. R. !. C. 2. cikk.)
Ugy az ApprobaUban II. R. l. C. 5. c., mint a CompiJla-
lá'Jan ll. R. I. C. b .. nn foglaltatnak a fejedelmi hillevél s fejedelmi
eskü feltételei, me lyek kifejezetlen lartalm3zz,'ik azt, hogya feje-
delem esküt lesz, IlliS2erént .a négy recepta religioban és azok-
!lak szabados excrcitiumaib:m, szerr.élyv:'tlogat.'is nélkül lIlilldeukit
m~gtart. és másokkal is megtartat, hogy egyik religion levő eklc-
2SIltkra IS bataIInasut )lern kllld <"s cl nem foglalja: religioknak
 - 41

respectllsáért senkit n hnafiak közlil meg nem vét, hanem rnin-

den $zemélyvalogalás nélkul a boldog emlékezetű le jcdehnek
dicséretes példáját kÖ\'I.· li, tudvan azt minemIl hasznos maradása
\'011 mind Ölclstgenek, mind pedig hazánknak ebbei cselekedeIci,"
I. Apali Mihálynak 1690-ben bekövetkezett haJ:.I'Í\'al, bár kis-
koru fia ll. Apah Mihál) fejedele mmé v4lasltatolt, 3 rendlk aggo-
dalommal nezlek al ország jövoje felé. MflslélszázaJos viszon_
tagságok az országOl kimeriictték. Ausztria regi törekvése, hogy
Erdélyt végleg 3Z an)'aors2~ghoz
csatolhassa, közeledet! a meg-
valóslI!áshoz. J. Leopold g}özclmcs fcgyvpreivel szemben a mcg-
gyengült tórök védnökség már nem nyujtott elég óllalmal. A rtn.
dek felhagyni $ziindék olt~k a kélfe lé kac~i hgató politiLi.\31 s
egyezkedni krzdeltek l. Leo pold császMral védllOksegének elfoga-
dAsa iránI.
Ezen egyezkedés s!kerre is ,"ezett'll s EcMly rendei letették
I. Leopoldnak :I büségi eskUI. Ellel Erdcly önállósága véget éct
Az egye.:kedés felt ~ telei a Leopoldiflllm diplonltiball és en-
Jlek pótlékaban nyertek kifejezéSI, me Jyáel :1 rende k 1690. okt.
16"rol, i1Jrlve 1693. ~prilis 9·ról keltezve, elfogadtak.
A vallásogyro.: vonatkozó része ezekel tartalmazza:
l. A négy be' ett vallas szabad gyakorlása, eddig birt jogaik·
nak és ja\'aiknak élvezete, ezutánra is s~rte t lennl frnnlarla tik:
II. A katholikusok nak adassék a ko lozsvári relormállls tem-
p l om az unitariusok collegiulllával e~n'o tt s Monostor is kath
egy házi lS iskolai célokra:
Hl. A kath, ifj ~ k a löbbi ,allásokra nézve l!yanu alá nelll
tsö erényrs egyhilZi személyek által nevel tessenek, hogy :I katha·
Iikusoknak a pIlspöki teer.dÖkre alkalmas vicariusok legycnek:
véglll a katholikusoknak szabadságukban tlilandó lalo; ásuk helyén
tem plomokat épiteni 3zonban D többi felekezetek \'all.hszabadsá·
aának korlátozása, templomaik E!s jöv('delmeil.. károsilása nélkül.
Nyilván való, hogy a n~gy bel'ell vallás szabadságának biz·
tosita~a lllcllel: is, a katholikus vallás elólúbe hcly~zése c ~ loztatotl.
E2~el az eldélyi rendeknek "z~lllolniok kl'lletl, Illcrl I. Lipót,
1657 Ótl! tar:oll uralkodása ala tt Magyaforsdgon számos bizo·
szolgaltat!a 1'011 III:'!r amIak, hogy fokolOlt ru~rvben kl}·
, elődei törekvését, hogya magyar alkolm:!n)'t miuden khetö
módon kOlUh'Ul ;; ~ kll'lohku~ \-II11J~1 \..!djc " erÓ,Hll'l', 1-:fH:ll
~ltfl rl"mNh b hJ1_ j\\~ l l Erdei)' lI:! ndcll, hOjl:)' 11l é~l~ ('IfORId-
hatÓ j'o:!tlrlekrT \OIIJk ~qlC~('k kC lc ... dlll \I1HU • \allJ~"ub:!olt;,J.jl.
bIllOlotU,.. (,Id('k~ben. m~tI ",ak !.) mo.)don h·rcln l ll1.·tI('~ bl110~
.Iapol arra 1I<.'1\l'. hoID' ' tOntl:llyholh kC:ióbb IS, SOk;:lQT nch~1
,"iuonyok kOlO lt, mi nd ig nHi!,~dht'lle .1 \~II!'tsslah,ltb,\" IClln·
tlTléd !
i\ Leop.lldi nUtn diplom,~n uk Ul App. Con~1. cS II Comp.
Conslllutiollll 1'lIhun inl Wctnöcú hllnlHl$ könyvével e~y{\1I l őrtél\!
m e-gef6~l tésc nl~n lH-I -ig kclctkcICII orszflggyUlés i \ égzésck .
kll'6 c • pmgmallkll SlIllCliot, ezek az :\lhmlamlcs vagy II kor·
m6nyzó .111Iul lelk\.: IIH' gtró$ll vc s II valós{H::oS törvenyck kellé·
ke in " "{'lU birna\.:, de II valhb ngyérc jclcnt6ségO l;. 1\;I\C5('1I is,
Un)rgr"ek azonban az \744-16\ kezdl'c hozott s minden IOn'é:·
nyess~~~l'l biró IOrl"ények, amelyek .Arliculi No vcllllres· ChICI' C-
zk alan gylljleUek össze.
Az 1744. él'j VI. és VII. t. -cikkckbrll Mária Terézin bizlo-
sit ja az rrdél yi karokat és rendl'k(' t, hogy jogaikb:m. tö rv enyrik-
ben, kiv6! tstlgaikblln, IIlc nlességelkbrn és ked\'ezl1Ill nyeikben. IIg)'
egyhbi, mind vildgi dolgnikbnll. vnlh\sknlOllbség nelkUl. 11\.·U1C~ll k
m egeró~ili. hA nem IcHétlen ni meg is tar tjll ; hogy ennek az or-
sdgl1l1k alkot m6nYlÍ I mes:erkcdésckkcl cs tllll:\esaddsokkal sr1ll
nyiltan, scm titkon lelfolgatni és I11CI{,,:HIOllatni mrg nem ki~ér1i
ts DZ orlUággylllcs{'kbcn minda zt II mi a fejedelem sZOlg:UlIllÍlll.
II közj óra ~ ennek a hazának csendességer;:, minden magánérdek
l ~lrel ctelcH'1 hasznosnak és előnyösnek ];ilszik, elOsegiten i s 111m'
<lrn logos \lgyc l igusllg és méllllllyoss:'lg szcrén t előmozditani
f~i!, t\ r. ka."I. \alh~srn s~relmes korábbi IOrvcn) l'ket hall1lyon
kw!!1 hl'lyl'Z1 ugyan. dc kijdenli, hogy a más háwl n be\cU I~I,
lésra n ~lve fe nntartja ~s mindenkoron ~ r\" !!nyben h.LgYJlI alakUl
a .IÖfl'éuY.l'kC.I, limetyek í:' zc knck uizlOl1sag;\1 CS ilgy ~z l'gylu\zl.
111111\ II \"llágl {Iolgokbau \'al ó jogAik :lt cs kiválts!lg;likut Inrtul ·
llI un;!k.
, Eu'n Iörlényes biztosil4sok <laeMall Leopoldi dlplOIll,1 uli
LS a !lrOll'sléurok, kmOnOsen az ullll;\riusok sok ~ér"l lIl(' t ~lI.'n -
\'MlkEI "~
. ,I', l a att sok templom, bkola es I.'gyhb \"6lC tl el. Al
"ftis.lakoss ~gok napi rí:' mt l'1I voltak . Ezrknek l'~l.'tt 41doutul II
 - 43 _

kol ozs vll rj unit . iskola és a . .

"ő pIaCI nagy lempl0
lemp o m. papi lak, az egyhtlz ké l II m, a szentpéleri
De a vagyo ni veszleségnél so kkal na au s több ~idéki birioka is.
a lé ritc:'sek lll tali veszleség C"k ~yob? és melyrehatóbb volt
. .,.. az Is tem J':o d· 1
meg az egyházat a végmegsemm isüléstől n VISI.' és mentette
Il. J ózsefnek, különbe n önkén .
az uldOzesek a lább hagy tak yes uralkodása alatt azonban
nézeleib61 kifol yólag, a val iáS~~nS~:~m~s lelkkUleteés felvilágos ult
'" . . . agya orlata t bIztosItotta s
az uni rl US egy házra IS ,· obb korsza k kez d e I t "elvltradlll, .

VI.

ft vallásszabadság ujabb korszaka.

ll. Lipó! jut ván a tro nra, az 179 1. évi J. es ll-i k t.-cikk sze-
ren! . ~ Z o rszág t ör v~nye it s a 4 bevett vall ~s szabads{jgá t meg-
erÖS1! 1 s a Leopoldl ok ~e vé l utll n bekövetk ezett sertéseket és jog-
ta lanságokat még ugyanazo n ors .:ággy UJés alatl orvosoin i igé ri;
kijelenti, hogy e feje dele mség a lko tmán ylI t rég i törvényes 1Il1apo-
tfl ba visszahel yezi s mindezeke t a kir. esk(jbe is befoglalja, a mi
meg is tö rtén I.
Az ala Ila keletkezett vallási törvények szerént :
A négy bevett vallás az eddigi törvényekllek megfelel ő leg
jogaik. szabadság aik, szabad gyakorlatuk és egyenlöségében meg'
e rősitt e tett s az ezzel ellenkező rendele tek el törölletlek (U lI. L-C.).
Kimonda tott, hogy a föhivatalok ra is mine! a négy vallásból
válasz tandók (XX. t.-c.); .
hogy il ll. József á.lIal világi birósághoz uta lt házasságI bontó
perekben egyházi tö rvé nyszékek itéljenek (XXXI V. t.-c.) ;
hogya !<(jlönböző vallásu szülőktől vagy a vegyes házasSJi-
gokból sl<'trmazó gyer mekek szüleik ne mé! kOvessék. a fiu n
atyjAIlak a leány al anyjának vallásá! s a szerén! keresz tel!esse·
nek CS 'neveltessenek, az ezzel ellenkező bármily 'iz('rz6dés nek
Pedig semmi ereje ne legyen (LVIII. I..c.);