VÉDETT HALAINK

Sujtásos küsz 
(Alburnoides bipunctatus)
2.
Fenékjáró küllő (Gobio gobio)

Nagyobb folyóvizekben és tavakban is előfordul, de igazi

Nagyobb folyóink és bővizű pa- élőhelyeit a hegy- és dombvidéki patakok, kisebb folyók
takjaink hegy- és dombvidéki jelentik. Kisebb csapatokban jár táplálék után, amelyet
szakaszain fordul elő. Nevét az főleg fenéklakó gerinctelen állatok, árvaszúnyog-, kérész-,
oldalvonala mentén található tegzeslárvák és algák képezik. A halványfoltú küllő ter-
dupla pontsorról kapta, melyek jeszkedésével, kissé visszaszorult. Szaporodása áprilistól
mintegy sujtásként húzódnak júniusig is eltarthat, csapatosan ívik. Testhossza maximum
végig testén. Táplálékában állati 15-16 cm-t érhet el.
szervezetek és növényi anyagok Természeti értéke: 2000 Ft 
egyaránt szerepelnek. Szaporodá-
sa május-júniusra esik, köves és
Leánykoncér (Rutilus pigus virgo)
homokos aljzatra egyaránt leívik.
Testhossza csak igen ritkán halad-
Kizárólag a Duna vízrendszerében élő, ritka, veszélyeztetett ja meg a 12 cm-t.
endemizmusunk. Áramláskedvelő folyóvízi hal, többnyire Természeti értéke: 2000 Ft
a paduczónában és márnazóna felső szakaszain fordul elő,
a kavicsos, sóderes aljzatú, lágyüledéktől mentes helyeken.
A vízszennyezések, duzzasztók és a kavicsbányászat ko-
moly veszélyforrást jelentenek hazai állományaira. Ívása Állas küsz (Chalcalburnus chal-
többnyire áprilisra esik, a hímek ebben az időszakban jel- coides mento)
legzetes, több sorban elhelyezkedő, rózsatövishez hasonló,
fehér nászkiütéseket viselnek. Kifejlett példányainak test- A Duna vízgyűjtőjének bennszü-
hossza a 40 cm-t is meghaladhatják. lött hala. Magyarországon a ki-
Természeti értéke: 10 000 Ft pusztult halak közé sorolhatjuk,
utolsó dunai példányát Románi-
ában, az 1960-as évek elején fog- Halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus)
ták. A Felső-Duna medencéjének
szubalpesi tavaiban jelenleg is Elsősorban nagyobb folyóinkban él, de ritkán patakok alsó
élnek állas küszök. Nevét meg- szakaszára is felhatol, valamint néhány állóvizünkben is
vastagodott, előreugró alsó áll- megtalálható. Leggyakoribb küllőfajunk, nem ritkán veszít
kapcsáról kapta. Szaporodása rajta horgászok finom készségein. Főleg apró gerinctelen
főként májusra esik, amikor nagy élőlényeket fogyaszt. Ívása tavaszi, kora nyári időszakra
csapatokban vonul ívóhelyére, esik. Kifejlett egyedeinek testhossza legfeljebb 12 cm lehet.
ahol csoportosan ívik a köves- Természeti értéke: 10 000 Ft 
kavicsos aljzatra. A kifejlett
egyedeinek testhossza a 35 cm-t
is elérheti.
 Természeti értéke: 10 000 Ft

Gyöngyös koncér (Rutilus frisii meidingeri)

A Felső-Duna medencéjének néhány szubalpesi tavában és Fürge cselle 

Duna ausztriai szakaszán fordul elő. Magyarországi bizo- (Phoxinus phoxinus)
nyító példánya a Dunából, Dunakilitinél került elő 1998-
ban. Elsősorban a mélyebb vizeket kedveli, a parti zónát Áramláskedvelő kistermetű
csak a szaporodási időszakban keresi fel. Ívása általában pontyféle, de a hűvös, tisztavizű
májusban történik, a hímek a leánykoncérhoz hasonló, tavakban is előfordulhat. Ha-
nagyszámú nászkiütést viselnek ebben az időszakban. zánkban főként hegy- és domb-
Hossza elérheti a 70 cm-t, testtömege az 5 kg-ot. vidéki patakokban található meg.
Természeti értéke: 2000 Ft Táplálékát csapatokban keresi,
melyet rovarlárvák, algák és víz- Felpillantó küllő (Gobio uranoscopus)
re hulló rovarok alkotnak. Ívási
időszakban a hímek oldala sötét A Duna vízgyűjtőjének bennszülött hala, ezért hazánk
zöldes-feketére, a hasuk vörösre kiemelt természeti értékeként kezelendő. Legritkább kül-
színeződik. A nőstények köves lőfajunk, mindössze a Felső-Tiszáról, a Dráváról és Murá-
alzatra rakják ikráikat, ami általá- ról ismert önfenntartó állománya. Ragaszkodik az erősen
ban május-júniusra esik. Maximá- sodró, köves-kavicsos aljzatú, hűvös, oxigéndús folyóvíz-
lis testhossza legfeljebb 10-12 cm hez. Táplálékát a folyó által görgetett hordalékból válogatja
lehet. ki, melyet főként gerinctelen szervezetek és növényi tör-
Természeti értéke: 2000 Ft melékek jelentenek. Ívása áprilistól júniusig elhúzódhat,
szaporodásbiológiája kevésbé ismert. Maximum 10-11 cm
hosszúságúra nőhet.
Természeti értéke: 50 000 Ft 
 Szivárványos ökle
(Rhodeus sericeus amarus)
Vaskos csabak (Leuciscus souffia agassizi)

Magyarországon minden olyan
A vaskos csabak jelenleg csak a történelmi Magyarország víztérben megtalálható, ahol a
területén fordul elő, utolsó hazai előfordulását a Felső- szaporodásához szükséges na-
Tiszáról az 1960-as évek előtt, Vásárosnaményról írták le. gyobb kagylók is jelen vannak.
Áramláskedvelő hal, jellemzően a pérszinttájban fordul Táplálékát lebegő algák, plank-
elő. Tápláléka főleg apró fenéklakó gerinctelen állatokból tonrákok és az élőbevonatban
tevődik össze. Szaporodása kevésbé ismert, általában csa- található apró szervezetek adják.
patosan, májusban ívik a folyók sodrott szakaszain, nász- A nőstények ikráikat főleg tavi
időszakban a hímek feltűnően színesek. Maximálisan 15- és festő kagylók kopoltyúréseibe
18 cm-es testhosszúságot ér el. rakják tojócsövükön keresztül. A
Természeti értéke: 10 000 Ft kagylókat csak jól úszó ivadék-
ként hagyják el a fiatal öklék.
Testhossza csak ritkán haladja
meg a 8 cm-t. Homoki küllő (Gobio kessleri)
Természeti értéke: 2000 Ft
A Duna vízrendszeréhez tartozó folyók bennszülött faja.
Hegy- és dombvidéki folyóink homokos, sóderes aljzatú
szakaszait kedveli. Küllőfajaink közül a legkarcsúbb test-
Tarka géb  felépítésű. Elpusztult élőlények maradványaival, apró vízi
(Proterorhinus marmoratus) gerinctelenekkel és algával táplálkozik. Ívása általában
kora nyári időszakra esik. Maximális testhossza csak ritkán
Eredetileg a félsós tengeröblök lakó- éri el a 10 cm-t.
ja, de jól alkalmazkodott az édesvízi Természeti értéke: 10 000 Ft 
körülményekhez is. Folyóvizekben
többnyire a kövek és part menti
növényzet közé rejtőzködik, míg
Kurta baing (Leucaspius delineatus)
állóvizekben, csatornákban a vízinö-
vényzettel gazdagon benőtt részeken
Állóvizű vagy lassan áramló kisebb vízfolyások, csatornák, találhatjuk meg. Terjeszkedése napja-
holtágak és mocsarak apró termetű, ritka hala. Csapatosan inkban is tart, mára Nyugat-Európá-
jár táplálék után, melyet szúnyoglárvák, víz tetejére hulló ba is eljutott. Táplálékát rovarlárvák,
rovarok, élőbevonat és plankton alkotja. Pikkelyei lazán férgek, apró rákok, halikra és haliva-
ülnek a bőrben, kézbe véve igen könnyen leválnak. Oldal- dék alkotják. Szaporodása általában
vonala mindössze az első 10-12 pikkelyre terjed ki. Egyik tavaszi időszakra esik, nászidőszak-
legkisebb termetű őshonos halunk, nagysága mindössze ban a hímek fekete színűvé válnak.
6-8 cm. Testhossza maximálisan 8-9 cm.
Természeti értéke: 2000 Ft Természeti értéke: 2000 Ft

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és az FVM Halgazdálkodási Alap Protected Fish Species in Hungary Készült a Pauker Nyomda (Budapest) üzemében
támogatásával kiadja a Nimfea Természetvédelmi Egyesület és Tagszervezeteinek Nimfea Environment And Nature Conservation Association 2003-ban 1500 példányban. Felelős vezető: Vértes Gábor.
Központi Irodája Túrkeve, Kenyérmezei u. 2/d. tel&fax: 56/361-505 Postal address: H-5421 Túrkeve, P.O. Box 33. Phone, fax: +36-56/361-505 Felelős kiadó: Sallai R. Benedek. Szöveg: Kontos Tivadar,
www.nimfea.hu e-mail: nimfea@externet.hu Web: www.nimfea.hu e-mail: nimfea@externet.hu Sallai Zoltán. Fotó: Sallai Zoltán, Gyöngyös koncér fotó: dr. Guti Gábor.