Dobszay Laszl6 A KLASSZIKUS PERIODUS @B) EDITIO MUSICA BUDAPESTSZTE Klebelsberg Kenyvtar UIINUANN SX 23 2525 3001145899 ‘sdeere icles 4 sveget gondozt: Wilheim Andris {2X Akoragrafikie késciterce: Horvath Baline eorigh © 2012 Dobazay Liss jogurs ISBN 978 963 330 774 @ eS Bevezetés 1. A FORMA FOGALMAROL 1 2, 4, I. A PERIODUS ae | Periédus-meghatérozisok . . . . « . Silyrend és binomialités. .. . . . 5 ; |. De mit is neveriink a2 titer vagy srempé silyinake |! 3. Binomidlis szerkezet és frazedlis . A kadenciilis indités }. Az ismétlés hatdsa a cezur A silyok rangsorinak médosulisa 5. A legszelsé eset: a 4:4 veszélyectetése Az eddigiek dsseefoglalisa . . - Mir elenea forma” sv, ha zenér6l beszélink? Mia ,forma” s26 kézbiils6 (mindennapi) jelentése? 3. Miben kilanbdzika formals a formatani és estétikai formévsl? A formalésméd és témank kapesolata . AA Klasszikus zene binomials alapszerkezete Indits stily és tartam . . « lyalkotis és a csoport érkez8 hangja ‘Tagolis és binomialités a felines b0 is srerkeret és frazedlis 2: a szimetkitdlés , Binomidls szerkezet és fazeilis 3: Fziskezdet ,silytalan”ttemrészen A szimmetria és aszimmetria hatérin . A binom osztbdisa és hatvinyozédsa . A klasszikus periddus |. A kertés periédus 5. Orem és forma 5. Az ditemszim-érzet A forma-iitemezés ‘A zenei anyag ésszevonisa ‘A periddus melodikus-tematikus szerkezete . A periédus harméniai szetkezete . « : Dinamikus erdk a peridus szimmetcisjén bell is rendre Ellencsoportok a melodikai,ritmika, harméniai rendben u u 13 14 15 7 7 20 30 37 39 4l 45 47 52 56 60 64 66 68. 74 78 80 86 96 M1 - 11S = 119 . 122 124 - 128 129 - 131IIL, AZ ASZIMMETRIKUS FORMALAS ESETE] ....---00.. +133 LAzelizid . . . « aH 2. Ar elii6 ,dbrézolisal ae 3. Azalelicié - ie Aine Ee ret ie 5, Bévités magasabb és alacsonyabb fll szinteken « « - ma GAbSvitésdbrizolisa.... eee ete a 7, Kitérés: a pératlan iitemrdl sees anes 8. A bévitéshex kapesolbdé néhany zeneszer26i cechnika - ie 9, A polivemantizmus -. +0000 is sont rnc IV, NAGYOBB FORMAK «2s sot . 191 tisztlettel szeretertel &készinettel 1. A periddusndl nagyobb Formak: a kétsakastos dalforma Rici 2. Ahiromszakastos dalforma . - » « beeen es 200 3 Atmenedi formal a két- és héromszakaszos dalforma kézbte . .. . . . . . . 206 4, A stimfonikus meniiett- weve cect eet e teense ee 210 5. A rondéforma 24 217 218, 222 229 233 6.A szonitaformérdl ataliban 7. A scondtaformak mellékeémai 8. Az dtverets rész és egyéb seakaszok 9. Néhany kilnlegesség a szondtaformdban « . - 10. A periddus és aszondta .. 0-6 see ee FUGGELEK ee 239 A szondtaforma megyalésulésa egy Hay 241 Zenéscképeés és miielemaés. . 255 259 Akkézreadé utdszava (Wilheim Andrés) 261 A hivatkozort klasszikus kompozicik muratdja. - . «Bevezetés E kézirat els6 valeozata kézel dtven évvel ezelétt késziilt (1963), s tanitdsbdl lesztirt tapasztala- tok irdsos régzitése volt. Az 1970-es években a Zeneakadémia zenetudomédnyi tanszakén mond- tam el elészir éldszdban, majd j6 harminc évvel késbb még egyszer eldadtam egy, valamennyi hallgaté eléte nyitott fakultativ kurzus keretében. A két sorozaton néhany zeneszerz6 is részt vett, s ezutin tbben ~ elsésorban Kurtég Gyorgy — unszoltak, hogy dolgozzam at a kéziratot kiadhat6 konywvé. Kurtdg 80. sziiletésnapjéra ajandékom az volt, hogy kételeztem magam a kérés teljesité- sére, Sajnos més siirgés feladatok még igy is évekig késleltették a munkét; majd a 2009/2010-es tanévben ismét a zenetudomanyi szakos hallgaroknak adtam elé azzal a szandékkal, hogy a szveg és példék dsszchangoliséra, valamint a hiényz6 utolsé fejezetek megirésira késztessem magam. Igy hat egy fél évszézados munka dll a jelen sziveg mégétt, habér még igy is magin hordja az al- kalomszertiség bélyegét. Ki masnak ajanlhatndm most a kész kényvet, mint az dltalam oly annyira tisztelt és szeretett Kurtég Gydrgynek? ‘Az clemzések nem tudoményos célra késziiltek; a szakirodalomra valé hivatkozést is melléz- tem, a kérdés zenetérténeti targyalasét sem tekintettem feladatomnak. A kényvben gyakorlé ze- nész sz6l a gyakorlé zenészekhez: zeneszerz6khiz, eléadémiivészekhez és a zeneelmélet miiveldi- hez (engedtessék meg most dket is gyakorlé zenésznek tekinteni). Hasena akkor lesz, ha az olvas6 é16, érzékletes tapasztalataira tamaszkodik, illetve 6t ilyen érzékelésre dszténzi. Kivanatos, hogy a kényv olvasésa jarjon egyiitt zenei megfigyelésekkkel és feladatok megoldasival, melyekre itt-ott javaslatokat is teszek. A dallamok teljes kézlése sokszorosdra névelné a kényv terjedelmét. Ezért az egyes esetek sze- rint valtoz6, kiilnféle szintti egyszertisitésekre kényszeriiltem.* Dea terjedelmi mértéktartas mel- lett az egyszertisités tan abban is segit, hogy a mondanivalé szempontjabél lényeges elemek vilagosabban kirajzolédjanak. Az olvasét azonban arra kérem, hogy a kézélt véalatos idézés mellé mindig tegye oda az eredeti kottat. Hogy ezzel a magam munkéjét is megkénnyitsem, a példék zomét Mozart zongoraszondtéibél, hegedti-zongora szondtdibél, vondsnégyeseibél, hegedti-gor- donka-zongora tridibsl, dalaibél és két szimfénibdl (,Haffner” é ,Linzi’) idézem. Emellett sebb szimban més Mozart- és Haydn-miivek, olykor Beethoventél vert részletek is megtalilhatdk a svemléltetd példék kézbtt. A példasorok elején didaktikus okbél gyakran idézek egészen egysze- rii példdkat Mozart korai darabjaibél, vagy egyes varidcids tételek témaibél. * Az egysveriisitések szintjei a kivetkerdk: 1A téma megértéschez nem salkséges artikulicids jelek, kot6{vek, staccaték é a dinamika elhagyésa (a vokilis miivekben is az dttekinthetébb gerendés irést alkalmazom, a ligatdirskat két6ivvel jeldlve); a format nem érinté kisebb diszitmények mell6zése; a példaknak dlralaban csak dallamét kozlm, minthogy aa forma megillapftisshor elégséges; haa dallamot a szerzé tb szdlam kézdte oscrja szét, ezeker IehetSleg dsszevonom egyetlen dallamsorba; ha a harméniamenet a dallambél egyértelmii, elhagyom:; sokszor azonban alkalmasan lehet azt érzékeltetni egyes hangok vagy hangkézdk bejegyzésével a dallamsorba; 6. egyes esetekben ~ a kinnyebb dttekintés érdekében — célszertinek litszott a dallam ,dekolorilisa tert figuricidk egyszerisitéses 7. titkbban a forma-alakulis vikigos szemléleecésére a I1/18, fejezetben leirt dsszevonist alkalmaztam (igy az utols6 fejezet hérom fiiggelékes, terjedelmesebb példajaban is).10 iEchetnck a Kényvben egys résaletek hiényosa, va ic kalandos el6tarténete, s az a szindek, hogy az embs Evtizedeket kivind javiegatas hi a é Senedak tin jai elyett lehetdleg tbe: Budapest, 2010. augusztus gy ellenkezésre inditsk, Mentse & er let vig Feléahossi veket vagy epyen ‘evésbé rendezettalakban hagyja itt az, amit I. AFORMA FOGALMAROL 1. Mit jelent a forma” sz6, ha zenérdl beszéliink? “Tilsigosan sokfélét. Sem a zeneelméletben, sem a mindennapi hasenélatban nem kivetkezetes terminus jelentése ~ é e iseczatlanség félreértéscket eredményehet. ‘A ,forma” s26 hallatin a zenése leggyakrabban a szondtira, rondéra és hasonldkra gondol ‘Akérmni illjon is a formatani kBnyvek bevezetésében, maguk a kényvek dlcalaban effelékrl sx6l- rnak. Vagyis a formatani analizis a zenemivet nagyobb egységcre bontja, s az igy mutatkor6 hasonlésigok vagy kikinbiadségek (esetleg més ismérvek) alapjn kimutatja a tagok egymishoz igazod6 rendjé; végil az igy flismert scerkeceti rendszereker osutilyozza, magyarizaa, névvel let A ,forma” sc ilyenkor olyasféle értelemben haszndljuk, mint zz irodalomban a ,stonett’, -terzina’, ,szaffikum” stb, terminusokat, “hz esetétikiban viszont a forma’ a mi teljes kil és bel alkati jlenci, azt a szerverctet, ely az adott miivésceti 4g anyagi eskdzeinek segitségivel jon léte, s mely hordozz, felerja [efejeet a carcalmat, A vers gtaralmée” (rsd: ,mondanivaléji”) az esd értelemben vert forma nem fejei ki, hiszen any szonett,annyiféelehera,trtalma’,téméja, Ugyanigy nem tri Fel them fejesi kia zenem cartalmde a ,szondta’ kateg6ria, sven példdul Beethoven Orddikszim- Fonidjinak els € utols6 téele egykénc szondtaformét hasznél, mikBzben ntaralmuk” nagyban keilanbozik, Emiace az tin. zenei (szerkezeti) formakat legfeljebb az esetétikai forma tev6jéncke tarthatjuk, de nem nevezhetjak estcékai értelemben forménak, Ha axt ‘et hordoza, tira fl, fejezi Ki a startalmat" esak a mdi materilis mozzanatainak dszesegére Tedunke mutatni, mindente, ami a miben lithat6, kozvetlenilvisgilhats,éreékszerveink szimé- ddote Aa lle mavészetiignak a mien felhasanile valamennyi anyagiesaktzé, gy a zencben én, tmast,dallamot, st akér a hangszerelst,dinamikc is bele kell értentink abba a “formniba”, melyet az esuétikaiértelemben vet tatalommal 6szefliggésbe hozunk "Te forma” sad c kets haszndlata a gyakorlatban gondor is okozhat, Ha a forma’ sxén cs format stb, étjlk, nem mondhat6, hogy a tartalmat csak ezen Kereszil kéze- Tinea meg, Nem mondharjuk hogy egy adore mi rartalmilagj6 leone, esak formal ibis rane edit ct, hogy formailag megoldort, de tarcamilag ies. Ha vszont a forma? am ces spas mondjuk iy est valsigi lens, abhor Kimondhasju; hogy a md lek” ak even sree dja Flt sas bizonyos, hogy minden.tarcalmi” iba vagy esség Kmurathaxé are hbijaban,dreségeben, Taalom és forma ~esttkai ételemben ~ esak egit 6 vagy a szondit, tds ross. . Nem kétséges, hogy a oforma’ s6 sie ételmés is meg kell tatanunk, haa 2608151 saélntakarunk,akkor a zneclméetformataniterminusainélkléshetelenek: Upyanakor ney daar eal hogy a forma eles, némileg mechanikusételmenéegyandss egy, ha 2 ravcaindtannak teljs ck formdjin keresatl kiséreljak meghdzeliten.R “Tény azonban az is, hogy mig a forma tégabb értelmerése hasznunkra van, killéndsen a zene emt imcpkbnlackor a lealnos, miele a miivek kézelébe leptin hasandlhatésiga a till sokat magiba foglalé valésig mate eri vesaélybe, Ugy litszik, a mindennapi nyelvhasz~ ndlatban saikség van egy harmadik jelentéstartoményra, mely a szerkezeti szkéméknal cégabb, az esrtétikainal viszont saikebb ércelmi, Errél s2dlnak a kévetkezd bekexdések. : Jo lenne, ha a zavarok elkerilése érdekében a hérom jelentésre hérom sz6alakot haszndlhac- nink. Ennek hiényaban a diskuraus kézben kell mindig vilégossé tenn, mikor misl beszéliink. S uugyanigy, mas szerzdk miiveit olvasva mindig fel kell renniink a kérdést: most éppen melyik érte- lemben haszndlja a szerzé a ,forma’ szét, Ha ez elmarad, nem lehet gyiimélesiz6 a megbeseélés. 2. Mia forma” s26 kézbiilsé (mindennapi) jelentése? Liteuk, hogy a szikebb, formatani jelencés wilsigosan Iehatérolt, az egész mGalkotisnak csak cegyetlen dsszeteve Az esztétikaijelentés viseont til tég, mindent magiba foglal, s igy nem kiilénit el egy olyan valésig-elemet, melyre e sz6 egyértelmiien vonatkozik. Milyen elemeker tartalmaz az eszrétikai értelemben vert forma a zene esetében? Kétségrelen efféléket is: hangszerelés, dinamika, temps, stb. Bar ezek korunk zenéjében sokszor eminens sze- repet kaptak, a hagyoményos eurdpai zenében inkébb a lényeg, kommunikacidja és diseitésée segitk, s kevésbé esszencialis elemei a zene anyagi valésiginak. Segitenck abban, hogy a forma (és {gy a tartalom) a hallgaté szdméra érthetdbb, felfoghatobb, hatésosabb legyen. Olyasféle a szere- piik, mint egy j6l megirt drémaban a rendez6i utasitésoknak. Ha ezektdl eltekintiink, az eur6pai zene két legfontosabb alaptényezbje a kéverkez6: Egyik a zenei menetben résztvevé hangok dallami, harméniai strukedrdja, a hangmagassigok- bél adédé visconyok épité ereje, mas szavakkal: az egyes-hang mondanivaldja a hangok egész rendszeréhez képest. Ezt nevezherjik a zenei forma tondlisfunkcids dsszetevéjének (a tonalicas és funkcié szavakat is kiterjesarett értelemben véve). Ide tartozik a dallam (mint a tonilis-funkcids tend lehetdségeinek vizszintes kihaszndlésa) és a harméniamenet (mint a rendnek az akkordépit- kezésben vertikilis, a harméniafiiést tekintve horizontils felfedése és felfedezése). Messcebbrél ide tartozik a polifénia is, mint a harméniai menet stirtibben melodizilt, igy jobban mozgisba hozott telitertsége. Takin azt is kimondhatjuk, hogy a dallam érzékies tartalménak fontos eleme uugyan a lépések irdnya és nagysiga (fel-le; hangkézok), de a mi felépitésében inkabb azok tondlis tartalma a meghatéroz6. Mindezekkel a dallam-, dsszhangzat- és ellenponttan foglalkozik. Talén mondanunk sem kell, hogy nem maga a tondlis-funkciés rendszer a mii esatétikai formsjénak része sa tartalom hordozdja ~ hiszen ugyanabban a tonalitisban, funkciés rendszerben mozgé iiveknek a tartalmi kvaltésaellentétes is lehet. Ite arrél van s26, hogy a konkrét maben mikep- pen citul fel ez a tonilis-funkciés mozgistér. ‘A mésik dsszetevé abbél a médbé adédik, ahogy a tonilis-funkcids mozgés egy zeneileg meg- szervezett,sajit trvények szerint kimért iddtendhez kapesolédik, a kész mialkotisban pedig 22- zal szoros kapesolatba lép. Ezt nevezherjik a reljes zenei forma specidlisan formai dsszetevajenck. Ide tartozik a ritmus, nemesak Snmaga érzéki jelentésében, hanem ugyanakkor a tondlis monda. nivalé megjelenit6 eszkzeként. Mar nagyobb egységet jelent a metrum, a silyrend, a folyamatok idobeli arinyai, és ezek bensdséges kapesolata egymassal. Legnagyobb feliiletként ide tartozik a forma sverkezetek, tipusok hatisa, vagyis az a részteilet, mellyel a formatanok foglalkoznak A napi szhaszndlatban véleményem szerint ebben az értelemben hasznalhaté leginkabb a ,for- ima’ se6, Ebben az értelemben tehit a forma a zenei mene idabeliségének kitisctulerendje, ar a md, ahogy a zene az id&t alakitja, ahogy a beldle kihasitott idéegységekkel banik, egyben az a mid, ahogy a zene elszakad a fizikai értelemben vere id@tl és sajie vrvényeit szabja ri. Ha valaki a séalakban megkiilénbértetést akar tenni, ext formalisnak nevezhet ‘Természetesen a forma szénak mint ,formalisméd”-nak értelme nem szakithaté el ‘mereven a smasik ket szdhasznlat6l A formatani forma ugyan csak résve, de mellizhetetlen része atejesebb értelmii ,formalés’-nak, Az. esztétkai forma birodalmabsl viszont a sziikebb jelentésii formals” karilhatérol, megfoghatova tese egy fontos tartominyt.4 3, Miben kiilénbézik a formalas a formatani és esztétikai formatdl? Bir digy gondolom, a killénbség a fentiekbél eléggé kiviliglik, néhany kézelebbi példa ¢ ki- anbséget érthetabbé testi ‘A formatanok a formai tipusok felsorolésa utén szokisosan megemlitik az tin. seabad formé- kat, azokat a szerkezeceket, melyek egyik tipusba sem fémnek. Az dtalunk vere értelemben yszabad forma” nem létezik, mert ha egy miben nem appercipidlhaté kitiserult idérend, akkor a mii formatlan. Ha viszont van ilyen idérend, akkor a miinek forméjais van, sa feladac éppen annak felismerése, hogy ez a forma mi médon dll el6. ‘A formatanok mellékesen, mint ,rendhagyé” alakokat tirgyaljak a formak kbzdte dll6 hacér- eseteket. Ilyen csak addig létezhet, amig a formét szerkezeti tipusnak tekingjitk. Am a mi szemlé- letiink szimara csak megoldoce és megoldatlan formai rend Iécezik, hatéreset nem. A megoldott forma egy adott idérend. Nekiink olyan médszerekkel kell dolgoznunk, hogy annak sajétos vo- nisait éppgy mérni, méltdnyolni tudjuk, mine a tipikus vondsokat. A hacireserek nagy figyelmet érdemelnek, mert viligosabban carjak fel, hogy a zenescerz6 végil is nem tipusokat, nem szerke- zeti sckémakat komponal, hanem miivet, mely megkivinja, hogy benne formai rend alakuljon. i idhagyé” alakokban éppuigy feltérul a formai rendalkotés mikéntje, a legalap- jrvényck ereje, mint a tipikus szerkezetekben, ‘A formatan tipusai azonos sekémakat laenak és littatnak miivek hossai sordban. Ez a latésméd tabbé-kevésbe érvényes isa kismesterek miveiben. Azonban a mestermé,illerve annak formélsa, idérendje rendszerint egyedi képzddmény, akkor is, ha sok més miichez hasonlé vagy sok maséval azonos szerkezetitipusba sorolhatd, A mestermiiben a szerkezeti tipus igy jelenik meg, mintha éppen most sziletnék, mintha éppen most tallnd fel a zeneszera6. Az. egész forma szervesen nii- vekszik ki a résclerelemekbél. Az elemzés nem elégedhet meg azzal, hogy beoszeja a mivet egy formatani kategoridba, hanem tudnia kell feltérni annak egyediségét. Nem elég annyit mondani, hogy az adote mii példéul szondca; a kérdés az, hogy miként szondta? ‘A formatipusok elemzése elvégezhets egy bizonyos kivildlléssal, akir az elemek pusztin vizuilis listiadsival. A bels6 forma felcirisa azonban talinyok viligiba vezet minker. Az pedig a maben val6 résevételnélkil, audiciv é tarcalmi felfogis,s6t bizonyos foktieldadai fancizia nélkil nem lehetséges. A kalnbséget azzal is érzékeltethetjik, ha azt mondjuk, hogy a szetkezeti forma a maga egy- deja ,kiteritettségében” dll eldttiink. Létjuk a mivet, és semiinket jobbra-balra mozgatva a mi ben eldre-hatra jérkalunk, hogy végil a sekéma mint statikus képzddmény dlljon eléteiink. Ezz szemben a formlis kOvetése az id6ben valé egyirdnyu elérehaladsst jelent. A forma ,megtdrté- nik’, s még az is elképzelher6, hogy aminek értelmée egy adott pillanatban ennek vagy annak halliuk, gondoljuk, annak érrelme a folytatis sorn megvaleozik, Azesztétikai értelemben vert (tigabb) forma-fogalom a formélisi renden kivill magiban foglaljaa ‘md conilis-funkciés rend, vagyis a tonalis-Funkcids rendszerfelhasonélisi médjée, Minket viscont ‘most a conilis-funkcis end, bene a dallam, a téma, a harméniai anyag, a polifénia csak annyiban érdekel, amennyire dsszckapesol6dik a zenemi iddszervezetével, ardnyrendjével, amennyire kieme |i, médositja, elhomalyosita, aldhiizza azt, érthetdbbé test, vagy ellene dolgozik, lecsiseolva az érdes kKérvonaakat. A zene forma cbben az ételemben nem dallamok hasonlésigatdl, kilénbiz6ségetl vagy imate fiigg, hanem artél, amie ¢ hasonléségok vagy kiilénbézéségek kiemelnek vagy Ree ids a megscervezését simabbi vagy akadilyozottabbi testik. pierre iay forma hordozza a tartalmat, celjes egységhen van vele, 32&*¢ tclemben vett forma cokéleressége egyben a tartalom tokéletességét is jelentis E* természetesen nem é Ms rendiéeth hi : are a mondhaté ela formalis rendjéél, hiszen az a teljes(esatétika) formanak cstk 4. A formdlasméd és témank kapcsolata ‘A Mlasszikus periddust a kivetkezdkben gy szeretnénk térgyalni, hogy a benne megielend Alralénosabb formélisi problémakra terejik a igyelmet. Nem pusztin leird vizsgilatra vagy oszti- Iyozésra treksziink teht, hanem a peridlus bels6 szervez6désének sokféle leherdseger probaljuk ‘megmutatni, Ez azt is elenti, hogy térgyalisunk nem elméleti, hanem gyakorlat jellegi, érvein- ket réschen az eldadmiivészi rapaszralatbl meriik, sviszont: e gyakorlat szmata legalabbis egy ellendr28, fantizia-mozgats eszkizt szeretnénk felkindlni. Minden tudoményos mii dltalinositani akar. Mi viszont olyan dltalinossigok megfigyelésére treksziink, melyek az egyedi esetek mérésére alkalmasak. Tehit nem egyszerten a kész strukirit kivinjuk néhény tipusban ealdnositani, hanem a strukttira létrehozsiban szerepet jitsed zenci alkotéerdket szeretnénk megmutatni. Iyen médon természetesen sem a szabad formékat, sem a hatéreseteket nem mellézziik, mert eleve tudomésul vessziik, hogy a feleért tényezék minden esetben maskénc kombindlédnak. Nem a kombindcié-tipusokat vesszik szimba, hanem a kom- bindciét alkoté alapelemeker szeretnénk megralilni Bar az itt térgyalands tényezdk valamilyen formaban a zenetdrténet més stilusaiban is megje- lennek, most mégis a klaseikus periédusra seikitjk térgyunkat. Ugyanakkor dgy lirjuk, hogy a periédus nem egyik forméja a klasszikus zenének, hanem némi tulzdssal azt mondhatnénk: egyet- len formaja. A kévetkezdkben elénk kerlild kérdések cilérnek azon, hogy egy nagyobb miinek ‘oupain egy-egy cémajat értelmezzék. A késdbbiekben be szereinénk mutatni, hogy az it feltart jelenségek mi médon jarjak sta klasszikus zenei formalis epéscét. ‘A zenei mindség kérdéseit cermészetesen csak futdlag tudjuk érinteni. Nem a formélési ese- kéztir, hanem annak hasznilati médja dinti el a zenei mindséget (épptigy, mint ahogy nem a Iasszikus funkciés rend, hanem annak konkrét hasenalata, feltarulésa, egyensilyaijatsszdk bene a fszerepet). Viszont a formalisi esakbzdk ismerete az egyes mii mindségének eldéntéscher (vagy annak megokolésihoz) segitséget, mérSesekizt adhat. A formilisi eszk6zOk ismerete ugyanigy sak értelmezni, igazolni, ellendrizni tudja az ialés és Ssztdn haszndlataval kialakitott eldadsi pro- dukeiét is. ‘Végill nem hallgathatom el kételyemet a munka igazi hasentillecéen. A zene végs6 soron ér- dkelés kérdése, sa Kényeg ennck az éraékelésnek mikddéséhen talalhaté meg. Az éraékelésnek e biztonsigat és erejét nem porolharja egy knyy, s kérdés, mennyit tud tenni annak fejlesatéséér.