Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdálkodástudományi Kar
Környezetgazdaságtani és Technológiai tanszék
jogutód:
Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar
Gazdaságföldrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés Intézet

A „változás ügynöke” a 21. század gazdaságában:

Homo reciprocans-e a társadalmi vállalkozó?

Készítette: Szabó Csilla

Környezet- és Vidékfejlesztés főszakirány
2018

Konzulens: Dr. Pataki György

 Én, Szabó Csilla teljes felelősségem tudatában kijelentem, hogy a jelen szakdolgo-
zatban szereplő minden szövegrész, ábra és táblázat – az előírt szabályoknak megfe-
lelően hivatkozott részek kivételével – eredeti és kizárólag a saját munkám eredmé-
nye, más dokumentumra vagy közreműködőre nem támaszkodik.

Szentendre, 2018. május 1.

Tartalomjegyzék

Köszönetnyilvánítás...............................................................................................................3

1. Bevezetés...............................................................................................................................5

2. A homo oeconomicustól a háromdimenziós gazdaságig............................................7

2.1. Gazdasági paradigmák...............................................................................................8

2.1.1. A haszonközpontú paradigma történeti háttere...........................................8
2.1.2. Az erényetikai gazdasági paradigma történeti háttere...............................10
2.1.3. A paradigmák legfontosabb különbségeinek kiemelése............................10

2.2. Emberképek................................................................................................................12
2.2.1. Homo Oeconomicus és kritikái......................................................................12
2.2.2. Homo Reciprocans...........................................................................................15

2.3. A háromdimenziós gazdaság modellje..................................................................16

2.4. A háromdimenziós gazdaság és a társadalmi vállalkozó kapcsolata................18

3. A társadalmi vállalkozó...................................................................................................18

3.1. A társadalmi vállalkozó archetípusa......................................................................19

3.1.1. A társadalmi vállalkozás yunusi defníciója................................................20

3.2. Társadalmi innovációs irányzat...............................................................................21

3.3. A társadalmi vállalkozó meghatározása................................................................22
3.3.1. A hagyományos vállalkozó jellemzői............................................................22
3.3.2. A társadalmi vállalkozó jellemzői.................................................................23
3.3.3. A hagyományos és a társadalmi vállalkozó összehasonlítása...................24
3.3.4. A társadalmi vállalkozó határai.....................................................................25

3.4. A társadalmi vállalkozó személye...........................................................................26

3.5. Az Ashoka szervezet és tagjai..................................................................................30
3.5.1. A szervezet története, céljai............................................................................31
3.5.2. A tagok kiválasztása........................................................................................31

1
 3.5.3. A tagok tevékenységének támogatása..........................................................32

4. Empirikus kutatás.............................................................................................................33

4.1. A vizsgálandó kérdés................................................................................................33

4.2. Kérdőív elméleti hátterének bemutatása...............................................................33
4.2.1. Self-Determination Theory.............................................................................34
4.2.2. A Big 5, azaz Nagy Ötök elmélete.................................................................34
4.2.3. Aspirációs Index, a magyar kutatás..............................................................35
4.2.4. Boldogságra vonatkozó mércék.....................................................................35
4.2.5. Etikusság...........................................................................................................36
4.2.6. Materializmus...................................................................................................36

4.3. A kutatás módszertana.............................................................................................37

4.3.1. Az adatgyűjtés módja......................................................................................37
4.3.2. A kérdőív...........................................................................................................38
4.3.3. Az adatok feldolgozása...................................................................................38
4.3.4. Változók előállítása..........................................................................................38

4.4. Az elemzés..................................................................................................................40
4.4.1. A minta jellemzése...........................................................................................41
4.4.2. A homo reciprocans modell változói............................................................43
4.4.3. A kérdőív eredményei.....................................................................................45
4.4.4. Az eredmények összevetése a Baritz-féle kutatás adataival......................56

5. Összefoglalás.....................................................................................................................58

6. Irodalomjegyzék................................................................................................................61

Mellékletek............................................................................................................................67

1. számú melléklet: A vállalati közjó modell................................................................67

2. számú melléklet: A materializmus és következményei..........................................71
3. számú melléklet: Az empirikus kutatás kérdőíve....................................................75
4. számú melléklet: A kérdőív eredményei és a változók...........................................80

2
Köszönetnyilvánítás
Szeretnék először is köszönetet mondani Dr. Baritz Sarolta Laura domonkos nővér-
nek, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola tanárának szakdolgozatom elké-
szítésében nyújtott segítségéért, kutatási eredményeinek hozzáférhetővé tételéért és a
tőle kapott sok biztatásért.
Dr. Pataki György tanár úrnak, a Budapesti Corvinus Egyetem docensének köszö-
nöm, hogy elvállalta a konzulensi feladattal járó terheket és szakmai hozzáértésével,
észrevételeivel és tanácsaival segítette munkámat. Az empirikus kutatás kapcsán a
kapcsolatfelvételben nyújtott segítsége is nélkülözhetetlen volt számomra.
Köszönöm továbbá Pethe Zsoltnak, hogy kérdőívemet – több alkalommal is – eljuttat-
ta az Ashoka magyarországi tagjainak. Az Ashoka tagoknak is külön köszönöm,
hogy időt szántak kérdőívem kitöltésére, lehetővé téve kutatásom megvalósulását.
Végül, de nem utolsósorban nem tudom eléggé megköszönni férjemnek a sok bizta-
tást és segítséget, amit a dolgozat írása során tőle kaptam.

3
4
1. Bevezetés
A jelenlegi, neoklasszikus közgazdasági paradigmában történő gazdálkodásba ve-
tett bizalom a 2008-as gazdasági világválságban (újabb) súlyos vereséget szenvedett.
Az önérdeket követő, korlátok nélküli növekedésben hívő, az információkat sok eset-
ben elhallgató magatartás a pénzügyi szolgáltatók részéről rengeteg ember egziszten-
ciáját tette tönkre a fejlett országokban, tovagyűrűző hatásai pedig sok kárt okoztak a
fejlődő országokban is. Ez a globális gazdasági rendszer – a válságtól eltekintve is –
folyamatosan kihasználja azokat az embercsoportokat, akik a legkiszolgáltatottabbak,
legvédtelenebbek. A proft korlátok nélküli hajszolása, minden egyéb tényező fölé he-
lyezése a természet pusztítását is magában hordozza. A piac elsőségében hívő elmélet
csődöt mond az emberi méltóság, az alapvető szükségletek és a természeti környezet
megőrzésének biztosítása területén is.
Rengeteg tudós, közgazdász és szervezet hívja fel a fgyelmet a probléma súlyossá-
gára és igyekszik megoldási javaslatokat megfogalmazni. Sorra születnek olyan elmé-
letek, melyek alternatív módszereket, megközelítéseket szorgalmaznak a felsorolt
problémákra (Raworth, 2017; Geissdoerfer et al.; 2017, Pauli, 2010; Botsman és Rogers,
2010). Ezek az elméletek többek között az innovációra, a fogyasztási szokások meg-
változtatására, az újrafelhasználásra vagy ezek kombinációira építenek.
Vannak olyan, a válság okait elemző alternatív közgazdászok is (pl. Zsolnai és
Tencati, 2010; Baritz, 2014; Bruni és Zamagni, 2013; Alford és Naughton, 2004), akik
arra a következtetésre jutottak, hogy a krízis oka az emberi értékrend, erkölcs válsága,
így a megoldást is itt kell keressük. O’Higgins és Zsolnai (2017) a jövő ideális vállal-
kozásának leírásánál kiemeli az elkötelezett vezetés szerepét, ahol a vízióval rendel-
kező, elszánt vezető értékrendszere, céljai a vállalat egészének működését meghatá-
rozzák, a vállalati mérettől függetlenül. Baritz (2014) alaptézise az, hogy az ember ha-
tása a gazdasági struktúrára elsődleges, a struktúra tehát megváltoztatható, ha az em-
ber a jelenlegi, anyagias, a proft elsőbbségét hangsúlyozó értékrendjét más érték-
rendre cseréli. A dolgozatban Baritz (2014) alapján kifejtésre kerülő erényetikai érték-
rend megélése a gazdasági paradigmában is változást hozhat. Ez a változás pedig
megoldást adhat napjaink égető társadalmi és természeti kihívásaira, mint amilyen
többek között a klímaváltozás, fenntartható fejlődés, a mindenki számára elérhető
tiszta víz, a szegények és a gazdagok közötti óriási szakadék, hogy csak néhány pél-
dát említsek. (A példák a „Millenium Project: 15 Global Challenges”, 2017 c. legutóbb
közzétett listájából származnak.) Létezhet olyan gazdasági modell, ahol a proft nem

5
öncél, csupán eszköz a közjó elérésében, ezt nevezi Baritz (2014) háromdimenziós
gazdaságnak. Ugyanezt a gondolatot fogalmazza meg más megközelítésből Tim Kas-
ser is. „Az anyagiasság súlyos ára” című művében arról ír, hogy a változáshoz az
anyagiakkal szemben a belső értékek előtérbe helyezése és követése szükséges (Kas-
ser, 2005). Bruni és Zamagni (2013) „Civil gazdaság” című könyvében szintén bírálja
az egyéni hasznosság maximalizálását egyedüli célként kitűző gazdasági rendszert,
és azzal szemben a civil gazdaság alternatíváját kínálja, melyben a többek között a
kölcsönösség is helyet kaphat a gazdasági tevékenységben. Szintén a paradigmavál-
tás mellett teszi le a voksát O’Higgins és Zsolnai (2017), amikor az üzleti működés át-
alakításának igényéről ír. Eszerint olyan, általa progresszívnak nevezett szervezetekre
van szükség a gazdaságban, melyek elsősorban a társadalmi–környezeti jóllét elő-
mozdításán munkálkodnak, miközben pénzügyileg is életképesek maradnak.
Létezik, és a 21. században egyre népszerűbb az a vállalkozási forma, amely nem a
hagyományos gazdasági elveket követi, hanem társadalmi (vagy környezeti) célt tűz
ki maga elé, melyet gazdasági tevékenységének segítségével kíván elérni. Ez a társa-
dalmi vállalkozó intézménye, amelyet szélesebb körben a Nobel-békedíjas közgaz-
dász, Muhammad Yunus tett ismerté az 1960-as évek elejétől, és elsődleges célként a
közjó elérésére törekszik. Küldetése nem proftjának maximalizálása, hanem vala-
mely társadalmi, környezeti probléma megoldása. A társadalmi vállalkozó léte és
működése véleményünk szerint jó példa lehet az emberi tényező elsődlegességére a
gazdasági struktúrával szemben, hiszen – mint később látni fogjuk, a szakirodalom és
a gyakorlat szerint is – képes annak megváltoztatására lentről felfelé irányuló (bot-
tom-up) módszerekkel, alapvető, rendszer szintű változásokat elérve.
A társadalmi vállalkozók és az etika gazdaságban betöltött szerepének fontosságát,
és a téma relevanciáját támasztja alá az a tény is, hogy egyre több kutatás folyik eze-
ken a területeken, kiterjesztve a gazdasági aktusok fókuszát a haszon maximalizálá-
sáról az értékek, a közjó világa felé. Nem egyedül az egyéni haszon maximalizálása a
működő és járható út a gazdasági tevékenységek végzésében. Véleményünk szerint a
jelenleg elfogadott gazdasági paradigma kiszélesítésére, az emberi tényező fontossá-
gának újrafelfedezésére, társadalmi és szociális szempontok integrálására a gazda-
ságba és a proft eszköz szerepbe szorítására van szükség.
Kutatásunkkal azt szeretnénk alátámasztani, hogy létezik olyan emberkép, amely
elhozhatja a kívánt változást a gazdaságban és ez az emberkép illik a társadalmi vál-
lalkozóra.
A dolgozat logikai felépítése a következő. Az eddigiekben vázolt gondolatmenetre
építve vizsgálódásaink elméleti megalapozásaként tárgyaljuk a jelenlegi uralkodó,

6
haszonközpontú gazdasági paradigmát. Ezután bemutatjuk az alternatívát jelentő
erényetikai gazdasági paradigmát, valamint a két paradigma emberképét, a homo oe-
conomicust és a homo reciprocanst (Baritz, 2014, valamint Zsolnai, 2013 alapján).
Ismertetjük a Baritz (2014) által felépített háromdimenziós gazdaság modelljét,
amely a homo reciprocans emberképre épülő erényetikai paradigma megvalósulását
jelentheti. Ezek után a társadalmi vállalkozóra vonatkozó nemzetközi szakirodalom
segítségével górcső alá vesszük a társadalmi vállalkozó sajátosságait, hagyományos
vállalkozótól megkülönböztető jegyeit, vizsgáljuk a háromdimenziós gazdasággal va-
ló hasonlóságát. Bemutatjuk az Ashokát, a társadalmi vállalkozókat segítő nemzetkö-
zi szervezetet és működését. A szervezet tagjai lesznek majd empirikus kutatásunk
alanyai. A felmérés alanyainak olyan társadalmi vállalkozókat kerestünk, akik jól be-
azonosíthatóak, működésük szempontjából elhatárolhatóak a nonproft szervezetek-
től, tevékenységükkel hatással vannak a rendszerre, amelyben tevékenykednek, to-
vábbá elérhetőek kutatásunk számára. Drayton társadalmi vállalkozója olyan sze-
mély, aki az általa elképzelt változás megszállottja, kitartó megvalósítója (Drayton,
2006) és – a kiválasztási folyamat által garantált módon – ez jellemző azon személyek-
re, akit a Drayton által alapított Ashoka nemzetközi szervezet a tagjai közé választ.
Ezen kritériumok alapján esett választásunk a hazai társadalmi vállalkozók azon kö-
zösségére, akik munkájukkal elnyerték az Ashoka szervezet elismerését.
A vázolt elméleti háttérre épül kutatásunk, melyet a 4. fejezetben ismertetünk rész-
leteiben. Ennek keretében kérdőíves felmérés segítségével a homo reciprocans ember-
kép megvalósulását vizsgáljuk a társadalmi vállalkozók már említett csoportján. Ba-
ritz (2014) kutatásában felállított „erényetikai (emberkép) modell” illeszkedését vizs-
gáljuk az Ashoka magyarországi tagjainak csoportjára statisztikai módszerekkel. A
beérkezett és feldolgozott kérdőívek segítségével összehasonlítást végzünk a modell
és az Ashoka tagok személyiségvonásai, motivációi, értékrendje között, majd meg-
vizsgáljuk ezen tényezőket a Baritz-féle kutatás eredményeivel történő összehasonlí-
tásban is. A dolgozat záró részében összefoglaljuk a dolgozat lényegét és legfonto-
sabb megállapításait, valamint javaslatokat fogalmazunk meg további vizsgálati irá-
nyokra vonatkozóan.

2. A homo oeconomicustól a háromdimenziós

gazdaságig
A fejezet célja Baritz (2014) gazdasági elméletének, a háromdimenziós gazdaság-
nak és a hozzá kapcsolódó erényetikai vállalati modellnek (szervezeti szintű három-

7
dimenziós gazdasági rendnek) a bemutatása. Ez az elmélet jelenti dolgozatunk egyik
pillérét, egy olyan gazdasági alternatívát, amely megoldást kínálhat a jelenlegi gazda-
sági rendszer által okozott problémákra.
A dolgozat szempontjából két gazdasági paradigmát és ezekhez kapcsolódóan két
emberképet különítünk el, melyek vázlatos ismertetése segítségünkre lesz a háromdi-
menziós gazdaság modelljének és a hozzá tartozó, empirikus kutatásunkban is alkal-
mazott emberképnek a megértésében egyaránt.
A paradigmák és emberképek elnevezésénél követjük a Baritz (2014) által használt
terminológiát: ismertetésre kerül a „haszonközpontú” paradigma és emberképe a
homo oeconomicus, valamint az „erényetikai” paradigma és emberképe a homo re-
ciprocans (vagy erényetikai ember). A két gazdasági paradigma emberképének be-
mutatásán keresztül igyekszünk közelebb kerülni dolgozatunk központi témájához,
az egyén és értékrendjének szerepéhez a gazdaság alakításában. Abból az állításból
indulunk ki – amit Baritz (2014) disszertációjában igazolt –, hogy „minél inkább
erényetikai értékrendű az ember, annál valószínűbben kapcsolódik hozzá egy szerve-
zeti szintű etikus (háromdimenziós) gazdasági rend és erényetikai proftszemlélet”.
(Baritz, 2014, 10.o.) Ez az erényetikai proftszemlélet széles körben alkalmazva alapja-
iban változtathatná meg a gazdaságot. A háromdimenziós gazdaság modelljét – mak-
ro és mikro szinten egyaránt – a fejezet végén ismertetjük.

2.1. Gazdasági paradigmák

A dolgozat kereteiből és terjedelmi korlátaiból adódóan a paradigmákra vonatko-

zó, témánk szempontjából lényegi elemeket ismertetjük, nem célunk a kapcsolódó
mikro- és makroökonómiai elvek és elméletek kifejtése. A közgazdasági szemlélet eti-
kai szempontú változásának bemutatása a célja a következő alfejezeteknek. Az ismer-
tetésre kerülő haszonközpontú és erényetikai paradigma egyaránt egyszerűsített el-
méleti modelleket takarnak, amelyeknél a valóság természetesen sokkal színesebb és
bonyolultabb.

2.1.1. A haszonközpontú paradigma történeti háttere

„Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától

várjuk, hanem attól, hogy ezek a saját érdekeiket tartják szem előtt.”
Adam Smith (1992), 24. o.

8
 A haszonközpontú, jelenleg érvényes gazdasági paradigma szellemi gyökerei az
ókori hedonisztikus és velük rokon irányzatokra (szenzualisták, szofsták) vezethetők
vissza. Gyakorlati alapjainak lefektetését a legtöbben Adam Smith munkásságának
tulajdonítják. Smith „Nemzetek gazdagsága” című gazdasági értekezésében elvá-
lasztja a piac életét a társadalom életétől, megkülönböztetve nyilvános (igazságosság,
együttműködés) és magán jellegű (barátság, szeretet, jóakarat) erényeket. Állítása
szerint a „piac egy erkölcsileg szabad zóna: a gazdasági szereplők önérdekű célokat
követnek, a gazdasági kapcsolatokat pedig eszközszerűen kezelik.” (Smith, 1992, idé-
zi Bruni és Zamagni, 2013, 83.o.) Fontos azonban megemlíteni Smith-szel kapcsolat-
ban, hogy piacról és társas hajlamról alkotott szemléletének alapja még ugyanaz a
kapcsolati antropológia, mely – mint azt a későbbiekben látni fogjuk – a civil gazda-
ságban is érvényesül: „Bármilyen önzőnek tételezzük is fel az embert, természetében
nyilvánvalóan léteznek bizonyos princípiumok, amelyek mások boldogulásában őt
érdekeltté, és azok boldogságát számára szükségessé teszik.” (Smith, 1984 [1759], idé-
zi Bruni és Zamagni, 2013, 80.o.) Az ellentmondás Smith műveiben nehezen oldható
fel, és nem is tartozik szorosan dolgozatunkhoz ennek tárgyalása. Osztjuk viszont azt
a megközelítést, miszerint Smith közgazdasági érdemei nem szűkíthetőek le a „látha-
tatlan kéz” – talán tévesen – neki tulajdonított fogalmára, az önző homo oeconomicus
megalkotására1.
Smith piacról alkotott, ún. „erkölcsileg szabad zóna” elképzelését viszi tovább
Wicksteed „non-tuizmus” tana, melyben már egyáltalán nincs hely a személyközi
kapcsolatok számára. Wicksteed véleménye szerint a gazdaságtannak nincs szüksége
a társas hajlamra, személyes kapcsolatokra. (Bruni és Zamagni, 2013)
Többek között Menger, Walras, Jevons, Gossen, Marshall nevével fémjelzett mo-
dern, neoklasszikus közgazdaságtannak már a racionális, önérdekkövető, hasznossá-
gát maximalizáló fogyasztó szükségleteinek kielégítése áll homlokterében. A haszon-
központú gondolkodásban Walras szerepe jelentős, akinél a gazdálkodás alapkérdése
a következő lesz: „miként lehet minél kevesebb költséggel minél többet előállítani, ez-
zel minél nagyobb proftra szert tenni”. (Mátyás, 1979, 22. o.)
Erre építve létrejönnek a határhaszon-iskolák (Jevons, Menger, Pareto, Gossen,
Marshall), melyek alaptétele a haszon maximalizálásának elve. Marshall racionális fo-
gyasztója és versengő vállalata meghatározó a 20. és 21. század közgazdasági gondol-
kodása számára egyaránt. (Mátyás, 1979)2

1 Smith gazdaságtörténeti szerepéről és megítéléséről lásd bővebben Sedlacek (2012) vagy Bruni és Za-
magni (2013) műveit.
2 A közgazdasági elméletek fejlődésének részletesebb, teljesebb leírását lásd többek között ugyanitt,
Mátyás (1979)-ben.

9
2.1.2. Az erényetikai gazdasági paradigma történeti háttere
Az erényetikai gazdasági paradigma alapja Arisztotelész Politika c. művében jele-
nik meg, itt az erényetikára jellemző gazdálkodási formát oikonomiának nevezi. A
szó a háztartással összefüggő, ház körüli munkák végzését jelenti. A gazdasági tevé-
kenység célja az önellátás, saját szükségletek kielégítése, ahol a pénznek csereeszköz
funkciója van. Arisztotelész megkülönböztet egy másfajta gazdasági tevékenységet, a
krematisztikát, melynek célja a meggazdagodás, a korlátlan pénzszerzés és felhalmo-
zás, mely a haszonközpontú paradigmában (és napjaink üzleti világában) fedezhető
fel. Ezt a típusú gazdálkodást Arisztotelész elítéli. (Arisztotelész, 1994, idézi Baritz,
2014, 18.o.)
Az oikonomia felőli megközelítés a civil gazdaság alapja is lesz, mely irányzat az
1400-as, 1500-as évekbeli olasz polgári humanizmusban gyökerezik. Ebben a civil ér-
tékek az emberekre és a piacra vonatkoztatva nem különülnek el, egyaránt érvénye-
sek. Antonio Genovesi, 1700-as években élt olasz „közgazdász” (a nápolyi iskola ve-
zetője) nevéhez köthető a civil gazdaság kifejezés, melyben a civil értékek – erényes-
ség, társas hajlam, kölcsönösség, ajándékozás, barátság – szükségesek a gazdasági
élethez, részei annak. A civil gazdaság az ember kiteljesedését, boldogságát szolgálja,
melyben a gazdasági élet végső célja a közjóllét elérése (Bruni és Zamagni, 2013).
Genovesi több művében is arról ír, hogy a boldogság a kapcsolatból fakad, a Lezio-
ni címűben ezt olvashatjuk:
„...nincs olyan [ember], aki ne érezne belső örömet, amikor jót tesz másokkal, ami-
kor másokat boldoggá tesz....Jellemző az emberre, hogy nem tud örülni a jónak anél-
kül, hogy megosztaná azt mással.” (Lezioni, I, 16. fej. 2 paragrafus, idézi Bruni és Za -
magni, 2013, 73.o.)
Ez a kapcsolatiság tehát a civil gazdaság egyik fő jellemzője, mely az erényetikai
paradigma hátterét jelenti. Elnevezésében az erényetika az arisztoteliánus háttérre
utal (lásd Radácsi, 1998).

2.1.3. A paradigmák legfontosabb különbségeinek kiemelése

A két bemutatott paradigma közötti legnagyobb különbség (1. táblázat) az ember
és a proft szerepében van, valamint a két paradigma emberképe is élesen elkülönül,
mint azt később látni fogjuk.
Az erényetikai paradigmában az ember jelenti a gazdasági rendszer alapját, a gaz-
daság célja az ember boldogsága, a közjó megvalósulása. A társadalom és a gazdasá-
gi rendszer egységet képez. A pénz, proft csak eszköz a boldogság eléréséhez.
A haszonközpontú paradigma ezzel szemben elválasztja egymástól a gazdaságot

10
és a társadalmat. A gazdaság alapjának a gazdasági törvényszerűségeket teszi meg, a
piaci aktusok elszemélytelenednek. A gazdaság célja a haszon maximalizálása, a le-
hető legnagyobb proft elérése.
Míg a Smith-nek tulajdonított felfogásában az emberek a közjót nem akarják szán-
dékosan létrehozni, saját hasznuk mozgatja őket, s a megoldás a közjóra a láthatatlan
kéz, addig Genovesi szerint az erényes ember szándékosan törekszik a közjó elérésé-
re.

1. Táblázat: A gazdasági paradigmák lényegének összefoglalása.

Forrás: Bruni és Zamagni (2013) alapján, saját szerkesztés.

Haszonközpontú /Főáramú Erényetikai paradigma

paradigma

Legelső, meghatározó Adam Smith Antonio Genovesi

képviselője a
közgazdaságtanban

Gazdasági rend alapja Gazdasági törvények Maga az ember

Gazdaság, gazdálkodás Krematisztika: A Oikonomia: Ház körüli munka,

jellemzői meggazdagodásért, pénz önellátásért való gazdálkodás. Pénz,
korlátlan felhalmozásáért való mint csereeszköz, szerepe kicsi
fáradozás

Fő cél Egyéni vagy össztársadalmi Közjóllét3, az emberi boldogság

haszon maximalizálása maximalizálása

Profit szerepe Cél Eszköz funkció

Végezetül álljon itt egy idézet, ami akár a dolgozatunk mottójául is szolgálhatna.
Az mondanivaló ugyan nem a gazdasági rendszer, hanem a szervezet szintjén került
megfogalmazásra, mégis jól összefoglalja a lényeget:
„A gazdaságetika arisztoteliánus értelmezése végső soron arra az alapeszmére épül, hogy –
bár az üzlet világának sajátos célrendszere és módszerei vannak, az üzleti életben dolgozók pe-
dig sajátos megfontolásokkal, lojalitásokkal, szerepekkel és felelősségekkel bírnak – nem létezik
külön „üzleti világ”, amely független lenne a benne élő emberektől. Az üzleti világ szereplői-
nek egyéni integritása meghatározza a szervezetek integritását és viszont. Meglehet, az arisz-
toteliánus gazdaságetika csak egy újabb lehetőség annak kimondására, hogy az ember fonto-
sabb a proftnál.” (Solomon, 1992, 338. o., idézi Radácsi, 1998, 28.o.)

3 A smith-i értelemben vett közjóllét az emberek egyéni érdekeinek követéseként áll elő. A civil gazda-
ság megközelítésében a közjóllét a társadalom, a közösség javát kereső magatartást jelenti. (Bruni és
Zamagni, 2013, 57-58.o)

11
2.2. Emberképek

A gazdasági paradigmák és emberképeik egységes rendszert alkotnak, amelyek

együttesen a gazdaság működését próbálják magyarázni, modellezni. Ebben a feje-
zetben először bemutatjuk a jelenlegi közgazdasági emberképet és az azzal szemben
megfogalmazott legfontosabb kritikákat. Ezt követi annak az erényetikai emberkép-
nek az ismertetése, amelyet a Baritz (2014)-i értelmezésben veszünk át4. Ez az ember-
kép megpróbál választ adni a homo oeconomicussal kapcsolatban felmerült kifogá-
sokra és alapot jelent a háromdimenziós gazdaság számára.

2.2.1. Homo Oeconomicus és kritikái

A haszonközpontú paradigma és a mai közgazdaságtan uralkodó emberképe a
homo oeconomicus modell, mely a gazdasági szereplőket tökéletesen racionális, ön-
érdekkövető lényeknek tartja, akiknek fő céljuk saját proftjuk és hasznuk maximali-
zálása. Kapcsolataik versenyre épülnek és a sikert a pénzben mért növekedésen ke-
resztül értelmezik. (Zsolnai és Tencati, 2010)
Baritz (2014) ezt kiegészíti még azzal, hogy a homo oeconomicus társas kapcsola-
taiban is saját boldogságát és hasznosságát keresi, elszigetelt, individualista, csak a
materiális javak szférájában mozog, boldogságát is itt találja meg (hedonizmus). Tet-
teinek erkölcsi minőségét a tett szándéka és kimenetele határozzák meg, az ered-
ményhez vezető út nem fontos – „a cél szentesíti az eszközt” –, valamint a motiváció
sem számít. Gazdasági cselekedeteit a szűken értelmezett önérdek követése jellemzi,
melynek középpontja önmaga és saját érdeke, a másik ember jólléte nem kap szere-
pet. Jellemzően inkább külsőleg (extrinzik) motivált. (Baritz, 2014)
Az itt bemutatott emberképre épülő, jelenleg uralkodó közgazdaságtani iskola mű-
ködése ördögi köröket eredményez, amelyekben az egyes piaci szereplők a legrosz-
szabbat várják a többiektől és maguk is eszerint cselekszenek. A versenyre épülő gaz-
daság a javak és szolgáltatások rendkívüli bőségét állítja elő, miközben környezeti és
társadalmi oldalon óriási negatív externáliákat, károkat okoz. (Zsolnai és Tencati,
2010)

A valóságban a gazdasági cselekvések mögött meghúzódó motivációk sokkal össze-

tettebbek, mint ahogyan azt a homo oeconomicus modell állítja. Számos kutatás
támasztja alá, hogy az emberek szűken értelmezett önérdekükön kívül más szem-

4 Ezt azért fontos hangsúlyoznunk, mert létezhetnek a szakirodalomban másfajta értelmezései is az

erényetikai, homo reciprocans emberképnek, mint például Bowles et al.(1997). Jelen dolgozatban az
erényetikai ember és a homo reciprocans szinonimaként értendő.

12
 pontokat is érvényre juttatnak döntéseik során. Ezen kutatásokból mutatunk be jó
néhányat Zsolnai (2013) alapján. A játékelmélet köréből származó kísérletek követ-
keznek.

Egyik példa a homo oeconomicus korlátozottságára az ún. ultimátumjáték 5 nevű

kísérlet, melynek lényege, hogy két szereplőnek kell 10 dolláron osztoznia. Az első
megkapja a 10 dollárt, és döntést hoz arról, hogy miként osztja el önmaga és a má-
sik szereplő között. A második szereplőnek pedig két lehetősége van, elfogadja a
felajánlott összeget, vagy visszautasítja. Utóbbi esetben egyikük sem kap semmit.
A homo oeconomicus modell jóslata szerint az első szereplő a pénz legnagyobb ré-
szét megtartja magának és csak egy kis összeget ajánl fel a másik számára, aki ezt
elfogadja, hiszen számára bármilyen kis összeg hasznossága is nagyobb a semmi-
nél. A valóságban azonban a kísérlet merőben más eredményt hozott, az első szá-
mú szereplők átlagosan 3-4 dollárt javasoltak, a második szereplők pedig gyakran
visszautasították a 2 dollárnál kisebb összegeket. (Sunsteins, 2000 hivatkozza Zsol-
nai, 2013)
Egy másik példa Robert H. Frank és munkatársai (1993) által végzett fogolydilem-
ma kísérletek. A homo oeconomicus modell jóslata szerint a fogolydilemma hely-
zetben az ellenfél opportunista viselkedést követ, így az a célravezető magatartás,
ha a mi sem leszünk hajlandók kooperálni, ez a stratégia vezet majd a legmaga-
sabb kifzetéshez. Ezzel szemben Frank és munkatársai azt találták, hogy az
együttműködési hajlandóság 40-62% között volt, a 0-val szemben (Zsolnai, 2013
alapján).
Az „Elveszített levél” kísérletet Yezer és munkatársai (1996) végezték. Ennek során
64 olyan megcímzett és felbélyegzett borítékban helyeztek el 10 darab 1 dolláros
bankjegyet, melyekre nem írtak feladót. A levélben szerepelt, hogy az összeg baráti
kölcsön visszafzetése. A leveleket felsőbb éves egyetemisták termeiben helyezték
el. A homo oeconomicus modell alapján egyetlen levélnek sem kellett volna eljut-
nia a címzetthez, a valóságban viszont a levelek 31-56%-a eljutott (Zsolnai, 2013
alapján).
Edward Glaeser és munkatársai (2000) a „Bizalom” nevű játékot játszották, mely-
nek során a résztvevőket párokba rendezték. Az első játékos 15 dollárt kapott, ami-
ből bármennyit megtarthatott, illetve továbbadhatott a párjának, akit nem ismert.
Az átadott összeg megduplázásra került, és a második számú játékos döntött arról,
hogy mekkora összeget ad vissza az első játékosnak. Ha az első számú szereplő tö-
kéletesen megbízik partnerében, akkor mind a 15 dollárt továbbadja és a ha a má-

5 Ultimatum Bargain Game

13
 sodik számú szereplő valóban megbízható, akkor mindketten 15 dollárral lesznek
gazdagabbak a végén. A homo oeconomicus modell jóslata szerint azonban az első
játékos semmit sem ad át a partnerének, hanem megtartja a teljes összeget. A kísér-
letben a szereplők átlagosan 12,4 dollárt adtak tovább és partnereik átlagosan a
megduplázott összeg 45%-át juttatták vissza (Zsolnai, 2013 alapján).

Azonban nemcsak játékelméleti kutatások érvelnek a homo oeconomicus modell kor-

látozottsága mellett. Szintén Zsolnai (2013) segítségével idézünk neves közgaz-
dász, szociológus és flozófus gondolkodók kritikáiból a homo oeconomicust ille-
tően.

A Nobel-díjas közgazdász, Amartya Sen (1987) szintén az önérdekkövetés követel-

ményét kérdőjelezi meg, szerinte a racionalitás önérdekközpontú értelmezése túl-
zott egyszerűsítés, hiszen a gazdasági döntések meghozatalában számos egyéb té-
nyező is szerepet játszik, mint például a kötelesség, lojalitás, jóakarat (Zsolnai, 2013
alapján).
A szintén Nobel-díjas közgazdász, Herbert A. Simon (1982) a racionális döntésho-
zatalt kritizálja, mely szerinte túlzott, irreális elvárásokat támaszt a döntéshozó
kognitív képességei felé. Meglátása szerint a valóságban a döntéshozók korlátozott
kognitív képességekkel rendelkeznek és a döntéshez rendelkezésükre álló infor-
mációk is korlátozottak. Ezek alapján a döntéshozók nem képesek hasznossági
függvényüket maximalizálni – ha egyáltalán van nekik jól defniált hasznossági
függvényük –, ehelyett csupán kielégítően jó döntéseket tudnak hozni, racionalitá-
suk tehát korlátozott (Zsolnai, 2013 alapján).
Jon Elster (1989) a racionalitás döntéshozatalt a norma vezérelt cselekvéssel állítja
szembe. Állítása szerint az emberi cselekvéseket a társadalmi normák és az önér-
dek egyaránt befolyásolják. A normák megsértése erős érzelmi reakciót vált ki,
melynek visszatartó hatása van, betartásuk pedig motiváló erővel bír (Zsolnai,
2013 alapján).
Ehhez nagyon hasonló elméletet fogalmaz meg Etzioni (1988) is, aki szocio-ökonó-
miai paradigmájában az emberi döntések kodetermináltságáról ír. A motivációk-
nak két forrását különíti el, a hasznosságot és az etikát. Ez alapján az etikai meg-
fontolások és a hasznossági kalkulációk együttesen határozzák meg az egyén dön-
téseit (Zsolnai, 2013 alapján).
Kommunitárius flozófusok, mint például Charles Taylor (1985) és Alaisdar Ma-
cIntyre (1988) bírálják a racionális döntéshozatal liberális én felfogását, mely sze-
rintük atomisztikus és nem veszi fgyelembe a közösségek és morális tradíciók sze-
repét az emberek döntéshozatalában (Zsolnai, 2013 alapján).

14
Az eddig vázolt kritikák alapján is elmondható, hogy a homo oeconomicus modellje
túlzottan leegyszerűsítő, redukált emberkép, számos téves feltételezéssel. A homo re-
ciprocans emberkép igyekszik választ adni ezekre a kritikákra.

2.2.2. Homo Reciprocans

Samuel Bowles és szerzőtársai (1997) a következőképpen foglalják össze a homo

reciprocans modell lényegét: „az új társas szituációkba kooperációra és megosztásra
hajlandóan lép be, a kooperációra kooperációval válaszol. Az önző, potyautas maga-
tartást viszont megtorolja, még abban az esetben is, ha ez neki költséget és erőfeszí-
tést jelent, jövőbeli haszna pedig nem származik belőle” (idézi Zsolnai, 2010, 9. o.).
Baritz (2014) az erényetikai paradigma emberképét a következőképpen írja le. A ra-
cionalitás felhasználásával, szabad akarattal saját maga kiteljesedésére törekszik. Ön-
érdekét tágan értelmezett önérdek jellemzi, amely egyrészt személyes kiteljesedését,
boldogságát (eudaimonia), másrészt mások jóllétének elősegítését is magában foglal-
ja. Nem csupán a materiális javak, haszonmaximalizálás szférájában mozog, hanem
értékrendjének fontos elemei a kapcsolatiság, kölcsönösség (reciprocitás), együttmű-
ködés (win-win helyzetek a játékelmélet szóhasználatában), bizalom, pro-szociális vi-
selkedés, nagylelkűség, jóakarat. Tetteinek erkölcsi értékét nemcsak a szándék és az
eredmény (kimenet), de a motiváció is (értve alatta az indítékot és a célt is) meghatá-
rozza, ez a leghangsúlyosabb elem. Belsőleg (intrinzik) motivált, az anyagi ösztönzők
kevésbé hangsúlyosak nála.
A bemutatott két emberkép viszonyát a 2. táblázat szemlélteti.

2. Táblázat: A homo oeconomicus és a homo reciprocans emberkép összefoglalása.

Forrás: Baritz (2014) alapján
Homo Oeconomicus Homo Reciprocans
Ember és társadalom viszonya Elszigetelt, individualista
ember
Emberi értékrend Az értékrend csúcsán a
materiális javak
Az emberi boldogság forrása Kellemes állapot elérése
(hedonizmus)
Az emberi cselekedetek Önzés, szűken értelmezett
motivációi önérdekkövetés
Az ember társas lény, kapcsolataiban
és kapcsolatai által meghatározott
Az értékrend csúcsán a szellemi és
etikai értékek állnak
Önmaga (erények általi) kiteljesítése
(eudaimonia6)
A természettörvény7, tágan értelmezett
önérdekkövetés

6 Baritz (2014) eudaimonia alatt az arisztotelészi boldogságfelfogás szerint az egyén erények és jó cse -
lekedetek általi kiteljesedését, a közjóért való munkálkodást, és a lelki életet érti, ebben az értelemben
használjuk a dolgozatban is. (Baritz, 2014, 80.o.)
7 (Lex Naturalis) Előzménye a sztoikusoknál is fellelhető, lényege: a helyes emberi értelem követése
megfelel saját természetünknek és a mindenség természetének. Később Aquinói Szent Tamás írja le A
teológia foglalata című művében, hogy az embernek természetes hajlama van a jóra. A természettör-

15
2.3. A háromdimenziós gazdaság modellje
A modell megértéséhez ismernünk kell a javak Aquinói Szent Tamás-féle felosztá-
sát, erre az alapra építi fel Baritz (2014) a háromdimenziós gazdaságot (3. táblázat).
Szent Tamás megkülönböztet „tisztes”, azaz erkölcsi javakat, gyönyörködtető javakat,
valamint hasznos javakat, melyek között analóg viszonyt feltételez. Az erkölcsi javak
értéket, célokat képviselnek, a gyönyörködtető jó általában kíséri a célok elérését, örö-
möt, kellemes érzést jelent. A hasznos jó pedig eszköz, mely a másik két jó elérését se-
gíti. A gyönyörködtető javak a második és a harmadik dimenzió határán állnak, alap-
vetően a második dimenzió részei, de tartozhatnak a harmadik dimenzióhoz is,
amennyiben önértékkel bírnak (pl. természeti környezet rekreációs értéke8).

3. Táblázat: A háromdimenziós gazdaság.

Forrás: Baritz, 2014, 85.o.

1. és 2. DIMENZIÓ 3. DIMENZIÓ

ALAPVETŐ JAVAK KIEMELKEDŐ JAVAK

más javak eléréséhez törekszünk rájuk, önmagukért törekszünk rájuk, célok
eszközök

erkölcsi javak
reciprocitás, kapcsolati javak,
gyönyörködtető javak
együttműködés, ingyenesség,
környezet érték jellege,
hasznos javak nagylelkűség, bizalom,
rekreációs értéke,
beruházási javak, tőke, szolidaritás, igazságosság,
munkával való elégedettség,
profit, üzleti know-how stb. önmérséklet stb.
munkahelyi környezet, kulturált
gazdasági légkör stb.

Míg a kétdimenziós rend a hasznos javak körére korlátozódik, addig a harmadik

dimenzió vertikálisan kiemelkedik a kétdimenziós, redukált gazdasági rend síkjából
és kiegészítve teljessé teszi azt. A modellben a harmadik dimenziót azok az értékek,
tettek alkotják, amelyek az erkölcsi javak kategóriájába tartoznak. Elemei nem ver-
senyző, nem korlátos javak, fogyasztásukból nem lehet senkit kizárni, a piaci mecha-
nizmusok nem érvényesek rájuk, de a gazdasági életben mégis részt vesznek. Ide tar-
toznak többek között a kapcsolati javak, a társadalmi tőke, a reciprocitás. A háromdi-
menziós gazdaság nem vonja kétségbe a piaci mechanizmus létjogosultságát a gazda-
ságban, de azt a hasznos javak körében tartja relevánsnak.

vény alapelve szerint a jó-t tenni, a rosszat kerülni kell. Jó-nak cél jellege van, mint például az élet
fenntartása, továbbadása, az igazság keresése, társas mivoltának megélése. A törvényt az ember értel-
mével képes felismerni. (Baritz (2014), 4. Függelék és Baritz (2017), 15.o. alapján)
8 A környezet kettős jellegéről (egyszerre lehet hasznos jó és önértékkel bíró jó) lásd részletesebben Ba-
ritz, 2014, 86-87.o.

16
 A háromdimenziós gazdasági rend alapja az ember, a modell állítása szerint az
emberi értékrend hat a gazdasági rendre (struktúrára), azaz erényetikai értékrendű
ember erényetikai, háromdimenziós gazdasági rendet fog megvalósítani maga körül.
Visszautalva a haszonközpontú paradigmára, abban nem jelenik meg az erkölcsi
javak szintje, a cél a minél nagyobb haszon, élvezet elérése. Az etika, erkölcs, ameny-
nyiben megjelenik, csupán a hasznos javak közé tartozik. Az erényetikai paradigmá-
ban a célok az erkölcsi javak szintjén jelennek meg, melyek eléréséhez eszközök a
hasznos javak.
Ugyanez a harmadik dimenzió rajzolódik ki szervezeti szinten az Alford és
Naughton (2004)-féle közjó modellből is (összefoglalását lásd 1. számú mellékletben),
amelyben a vállalat célja a kiemelkedő javak elérése, nemcsak a magáncélok (szűken
értelmezett önérdek), hanem a közösség érdekeinek szem előtt tartásával (tágan értel-
mezett önérdek).
Baritz (2014) beépíti modelljébe az Argandona (2008) és Perez Lopez (1990)-féle, a
tomista motivációelméletre építő elméletet is, mely az eredményes vállalati működés
szempontjából három állapotváltozót határoz meg:
1. hatékonysági változók: gazdasági ösztönzők, extrinzik (külső) motivációk, erő-
források, proft
2. szociológiai változók: tanulás, elégedettség, képességfejlesztés, önmegvalósí-
tás, intrinzik (belső) motivációk
3. etikai v. transzcendens változók: bizalom, lojalitás, etika, erény, másik ember
Önmagukban a hatékonysági változók szükséges, de nem elégséges feltételek a
vállalati működés szempontjából, az emberi tényezőre, annak motivációira is hang-
súlyt kell fektetni, mely a 2. és 3. típusú változók fgyelembevételével történhet.
A korábban vázolt Alford és Naughton-féle közjó, és a fentebb leírt háromváltozós
vállalatgazdasági modellt integrálva a háromdimenziós gazdaság modelljébe még in-
kább elkülöníthetővé válik a harmadik dimenzió. A 4. táblázat mikro-szinten foglalja
össze a háromdimenziós gazdaság lényegét.

4. Táblázat: Szervezeti szintű háromdimenziós gazdasági rend.

Forrás: Baritz (2014) 76.o., kisebb változtatásokkal

Szervezeti
Dimenziók Javak Motivációk változók Önérdek

1. és 2. di- Alapvető javak. Esz- Extrinzik, azaz külső Hatékonysági Szűken értelme-
menzió: közök más javak motivációk: pénzügyi változók zett önérdek, ha-
Hasznos megszerzéséhez. A ösztönzők, hírnév, von- szonelvűség
javak piaci mechanizmus zó megjelenés, elisme-
alkalmazható rájuk. rés, csodálat, imázs

17
 Szervezeti
Dimenziók Javak Motivációk változók Önérdek

3. dimen- Kiemelkedő javak. Intrinzik, azaz belső mo- Szociológiai Tágan értelme-
zió: Erköl- Önmagukért keres- tivációk: belső fejlődés, és etikai vál- zett önérdek,
csi javak sük őket. képességfejlődés, tanu- tozók erényetika
A piaci mechaniz- lás, a világ
mus nem alkalmaz- jobbítása, társadalmi el-
ható rájuk. köteleződés, társas kap-
csolatok,
kiteljesedés, célorien-
táltság, önmegvalósítás
Etikai/Transzcendens
motivációk: önmagam
odaadása másoknak,
kapcsolatteremtés,
erényesség, erkölcs

2.4. A háromdimenziós gazdaság és a társadalmi vállalkozó

kapcsolata
Az eddigi elméleti felvezetés során a gazdasági paradigmáktól azok emberképén
keresztül eljutottunk a háromdimenziós gazdaságig, amiben a hagyományos gazda-
sági paradigma célja, a haszon, proft, eszköz szerepet tölt be, a cél pedig az erkölcsi
javak dimenziójából kerül ki. Ez a dimenzió épít a proftra, mint eszközre, felhasznál-
ja, de nem lesz többé célja a gazdasági tevékenységnek. Ezen a ponton kapcsolódik
össze a társadalmi vállalkozó és a háromdimenziós gazdaság. A cél az, ami elsősor-
ban összeköti őket. A következő fejezetben ezt az állítást támasztjuk alá a társadalmi
vállalkozó oldaláról. A szakirodalom alapján látni fogjuk, hogy a társadalmi vállalko-
zó sem szorítható be a jelenlegi közgazdasági paradigmába és a homo oeconomicus
emberképbe. De ha nem igaz rá a homo oeconomicus, vajon igaz-e, hogy a társadalmi
vállalkozó homo reciprocansként viselkedik? Ennek a kérdésnek az empirikus rész-
ben járunk majd utána.

3. A társadalmi vállalkozó
A most következő fejezet dolgozatunk másik pillérét, a társadalmi vállalkozót vizs-
gálja részletesen, aki a háromdimenziós gazdaság elveinek szervezeti szintű megtes-
tesítője lehet. A fejezet megismerteti az olvasóval a társadalmi vállalkozó elméletét,
jelentőségét, a szervezet mögött álló ember motivációit, jellemző személyiségjegyeit,
valamint a szakirodalom által adott defníciók alapján bizonyítja, hogy a társadalmi

18
vállalkozóra igazak azok az elvárások, amelyeket Baritz (2014) az erényetikai vállalattal,
mint a háromdimenziós gazdaság szervezeti szintű megvalósítójával szemben tá-
maszt. Az alábbi feltételek Baritz kutatásában az erényetikai vállalat kérdőíves felmé-
réséhez használt szempontok, melyek egyrészt a háromdimenziós gazdaság szerve-
zeti szintű modellje alapján (lásd 4. táblázat), másrészt pedig szakirodalmi cikkekre
támaszkodva álltak elő. Céljuk elsősorban a háromdimenziós gazdaság elveinek, a
nem pénzbeli ösztönzők alkalmazásának, a társadalometikai dimenziónak, a vállalati
etikának, valamint az erényetikai proftszemlétnek a feltérképezése (Baritz, 2014,
109.o.). A fentiek alapján az erényetikai vállalat kritériumai a következők:
1. munkavállalói érdekek szem előtt tartása, igazságos bérezés,
2. környezeti szempontok fgyelembevétele a működés során
3. a szervezet etikai mechanizmusai, normái és
4. a vállalatpolgár etikai magatartása fejlettek;
5. a kizárólagos haszonközpontúságot alacsonyra értékelik;
6. de a proftot, mint gazdálkodási tényezőt eszköz szerepben magasra értékelik;
7. erényetikai proftszemlélet jellemzi: a proft eszköz, hogy elősegítse a pénz-
ügyi fenntarthatóságot, valamint az emberi fejlődést, kiteljesedést, mint végső
célt, a vállalaton belül és az érintettek között.

A nemzetközi és hazai szakirodalomban máig sem alakult ki egységes szóhaszná-

lat és értelmezés a társadalmi vállalkozás (social business, social enterprise, social
entrepreneurship), társadalmi vállalkozó (social entrepreneur) fogalmakat illetően. A
téma népszerűsége egyre növekszik, egyre többen tesznek kísérletet a fogalmak leha-
tárolására, tisztázására, valamiféle keretrendszer kialakítására, egységes defníció
adására (Dees et al., 1998; Drayton, 2006; Austin et al., 2006; Zahra et al., 2009). Jelen
munka keretei között nem cél a szakirodalom átfogó ismertetése, fontos azonban egy
olyan defníció meghatározása, amely lényegében ragadja meg a társadalmi vállalko-
zást, vállalkozót. A jelenség megértéséhez elengedhetetlen továbbá a hagyományos
vállalkozó és a társadalmi vállalkozó közötti hasonlóságok és különbségek áttekinté-
se, az eltérések kiemelése.

3.1. A társadalmi vállalkozó archetípusa

Dolgozatunk szempontjából a társadalmi vállalkozás mögött álló ember bír elsőd-
leges fontossággal, ezért kevésbé a társadalmi vállalkozás (social business), mint in-
kább a társadalmi vállalkozó (social entrepreneur) defnícióját keressük. Talán a legis-
mertebb társadalmi vállalkozó a világon Muhammad Yunus, akinek személye és ha-

19
tása az elmélet és a gyakorlat szempontjából egyaránt jelentős. Yunus ma a Grameen
Bank alapítójaként és a mikrokredit atyjaként ismert szinte az egész világon. A társadalmi
vállalkozó klasszikus példája, aki teljesen újszerű megoldást hozott a bangladesi szegénység
problémájára. Annak a rétegnek adott kölcsön, aki a bankszektor számára nem volt ér-
dekes, mert tagjai túl nagy kockázatot és magas adminisztrációs költségeket jelentet-
tek. Mivel hosszas utánajárással sem talált olyan bankot, amely hajlandó lett volna hi-
telkonstrukciót kidolgozni a szegények számára, ezért Yunus 1983-ban maga alapított
egyet, Grameen Bank néven (némi támogatással a központi bank és a bangladesi kor-
mányzat részéről). Olyan rendszert hozott létre, melyet előtte soha nem alkalmaztak:
a hitelt 5-fős csoportoknak nyújtották, egyszerre a csoport két tagja kapta meg a kis
összegű kölcsönt. A következő két tag csak abban az esetben jutott hozzá a kölcsön-
höz, ha az előzőek rendesen törlesztették a megállapodás szerinti összeget 5 héten át.
Az utolsó tag hitele is az őt megelőzők törlesztésétől függött. Fedezetet nem kért a
bank, a csoportnyomás, a közös felelősségvállalás biztosította a tagok rendszeres tör-
lesztését. Ez a modell lehetővé tette a korábban kolduló asszonyok tömegei számára,
hogy gazdasági tevékenységbe kezdjenek és bevételhez jussanak. Ezzel Yunus elindí-
totta a világraszóló mikrokredit mozgalmat, mely szegények tömegeit emelte ki a
nyomorból. Munkáját és a Grameen Bankot 2006-ban Nobel-békedíjjal tüntették ki.
Később számos más, sikeres társadalmi vállalkozást is alapított nagyvállalatokkal
együttműködve, mint például a Grameen Danone, GrameenPhone és a Grameen Ve-
olia Water (Pataki, 2009; Martin – Osberg, 2007). A yunusi piacgazdaság szereplői
olyan emberek és vállalatok, akik a pénzügyi nyereség mellett azonos módon értéke-
lik a társadalmi hasznot, tehát nem vágnak bele olyan gazdasági tevékenységbe,
amelynek társadalmi költség-haszon mérlege negatív (Pataki, 2009).

3.1.1. A társadalmi vállalkozás yunusi defníciója

Mint láttuk, Yunus nemcsak gyakorlati tevékenységet folytatott, de tudományos
munkája révén is igyekezett terjeszteni a társadalmi vállalkozás eszméjét. Yunus és
Hans Reitz (a Grameen Creative Lab igazgatója) megfogalmazta a társadalmi vállalko-
zás (social business) hét alapelvét, amelyek a jelenség lényegét, központi értékeit ragad-
ják meg (Yunus, 2010, 3.o.):
1. A vállalkozás célja egy vagy több olyan probléma leküzdése, amely az emberiséget és a
társadalmat veszélyezteti – nem pedig a proft maximalizálása.
2. A vállalat gazdaságilag és pénzügyileg (előbb v. utóbb) fenntarthatóvá válik.
3. A befektetők csak a befektetett pénzüket kapják vissza. Az eredetileg befektetett össze-
gen felül osztalékot nem fzet a vállalat.

20
 4. Miután a befektetett összeg visszafzetésre került, a további proft a vállalkozáson belül
marad, terjeszkedési és fejlesztési célokra.
5. A vállalat környezettudatosan fog működni.
6. Az alkalmazottak piaci bért kapnak, a munkakörülményeik átlagon felüliek.
7. Mindennek a megvalósítása okozzon örömet!

Ezek az alapelvek az erényetikai vállalattal szemben a bevezetőben megfogalma-

zott 7 kritérium közül kielégítik az 1.(6. alapelv), 2. (5. alapelv), 5.(1., 3. és 4. alapelv),
6.(2. és 3. alapelv), 7. (1.,2.,3.,4. alapelv) számút, tehát a társadalmi vállalkozó teljesíti
a 3. és 4. feltételt leszámítva az összes kritériumot. A továbbiakban már csupán a kö-
vetkező két elvárás teljesülését kell bizonyítanunk: 3. a szervezet etikai mechanizmu-
sai, normái és 4. a vállalatpolgár etikai magatartása fejlettek. Mindeközben továbbra
is szem előtt tartjuk a fejezet másik célját, a társadalmi vállalkozó bemutatását is. Ér-
dekes, hogy Yunus (2010) az etikai viselkedésre, etikai normák betartására vonatko-
zóan nem fektetett le explicit alapelvet. Erre vonatkozóan csak feltételezéssel élünk,
amikor azt mondjuk, hogy ennek az lehetett az oka, hogy természetesnek tartotta
ezek betartását, illetve a többi alapelvbe beleértette ezeket a szempontokat is. Lénye-
gében már Yunus elvárásai a társadalmi vállalkozóval szemben tartalmazzák azokat az feltéte-
leket, amelyek az erényetikai szervezet jellemzői, de az etikai dimenzió explicit megfogalmazá-
sát még tovább keressük a szakirodalomban.

3.2. Társadalmi innovációs irányzat

A társadalmi vállalkozás meghatározására sokféle megközelítés és defníció léte-
zik, ami nem könnyíti meg a kutatók munkáját sem (Haugh, 2005). Bár az imént is-
mertetett yunusi defnícióval egyetértünk, az inkább szervezeti szinten közelít a tár-
sadalmi vállalkozás felé. Ezzel szemben a Defourny – Nyssens (2012) által „társadal-
mi innovációs irányzat” elnevezéssel illetett megközelítés, amelyet dolgozatunkban is
elfogadunk, a hangsúlyt a vállalkozó személyének profljára és viselkedésére helyezi,
mely a társadalmi innováció létrejöttében kulcsszerepet játszik. Az innováció mellett
központi eleme ennek a megközelítésnek a társadalmi szinten gyakorolt hatás. Az
irányzat egyik emblematikus képviselője Bill Drayton, aki az Ashoka nemzetközi, társadalmi
vállalkozók támogatására létrejött szervezet alapítója, maga is társadalmi vállalkozó. Az ő sze-
mélye Yunushoz hasonlóan megkerülhetetlen, amikor a társadalmi vállalkozóról ér-
tekezünk. Drayton 1980-ban alapította az Ashokát azzal a céllal, hogy olyan társadal-
mi vállalkozókat keressen és támogasson, akik képesek napjaink égető társadalmi
vagy környezeti problémáira olyan újszerű megoldást adni, melynek széles körű és

21
tovagyűrűző hatása lesz. Ő maga is társadalmi vállalkozó, aki ezzel a tevékenységé-
vel nagy hatást gyakorol a világban. Bornstein megfogalmazásában – Drayton és az
Ashoka megközelítése szerint – a társadalmi vállalkozó egy olyan “úttörő személyiség, aki
erőteljes, új elképzeléssel rendelkezik, egyszerre alkalmaz látnoki és gyakorlatias problémameg-
oldó módszereket, erős etikai beállítottságú, és az általa vizionált változás megszállottja”
(Bornstein, 1998, 47.o.).
Ezzel megtaláltuk az eddig explicit hiányzó etika szálat is a defníció szintjén, így a szak-
irodalom alapján belátható, hogy a társadalmi vállalkozók megfelelnek a szervezeti szintű há-
romdimenziós gazdasági rend Baritz (2014) szerinti alapelveinek.
Az eddigiekben Yunus és Drayton személyében két jelentős hatású társadalmi vál-
lalkozóval és az ő megközelítésükkel foglalkoztunk. A következő alfejezetekben sze-
retnénk kicsit közelebb kerülni a társadalmi vállalkozók céljainak megismeréséhez,
kitérni jellegzetességeikre, sajátosságaikra, amelyek elkülönítik őket minden más gaz-
dasági szereplőtől.
A szakirodalomban sokan foglalkoztak a hagyományos vállalkozó és a társadalmi
vállalkozó hasonlóságainak és különbözőségeinek feltárásával, a következő alfejeze-
tekben erről lesz szó.

3.3. A társadalmi vállalkozó meghatározása

3.3.1. A hagyományos vállalkozó jellemzői

A szakirodalom nem egységes abból a szempontból, hogy mely jellemzőkkel ra-
gadja meg a hagyományos vállalkozó lényegét, legfontosabb tulajdonságait. Abu-Sai-
fan (2012) társadalmi vállalkozókról szóló cikkében összegyűjtött számos, vállalko-
zókra vonatkozó különböző defníciót, melyekből itt egy válogatást ismertetünk. A
társadalmi vállalkozók működésmódjukból adódóan jó néhány olyan tulajdonsággal
kell rendelkezzenek, amelyekkel a hagyományos vállalkozók, ezért van jelentősége
vállalkozókra vonatkozó irodalom áttekintésének.
Schumpeter (1934) a vállalkozó innovátor szerepét hangsúlyozza. Az általa adott
defníció szerint a vállalkozó a változás ügynöke, az általa hozott változás öt külön-
böző módon jöhet létre: (1) új, jobb termék/szolgáltatás révén, (2) új termelési eljárás
bevezetésével, (3) új piac létrehozásával, (4) új ellátási módok kiaknázásával, (5) új
szervezet megvalósításával bármely iparágban. (Abu-Saifan, 2012 alapján)
McClelland (1976) is a vállalkozó személyére helyezi a hangsúlyt, kiemelve szemé-
lyiségjegyei közül a sikerre való fokozott vágyat, a kockázat- és felelősségvállalási haj-
landóságot. Kirzner (1973) szerint a vállalkozó az a személy, aki felismeri és kihasz-

22
nálja a piaci lehetőségeket – a többiek előtt. (Abu-Saifan, 2012 alapján)
Timmons és Spinelli (2004) szerint vállalkozónak lenni egyet jelent egy olyan gon-
dolkodás-, érvelés- és viselkedésformával, amely a lehetőségeket keresi, széles látókö-
rű és kiegyensúlyozott vezetést valósít meg.(Abu-Saifan, 2012 alapján)
A stratégiai menedzsment szakirodalmában a Mintzberg et al. (2005) által megkü-
lönböztetett vállalkozói iskola kulcsa a vízióval, jövőképpel rendelkező vezető, aki
aktívan keresi az új lehetőségeket, nem riad vissza a bizonytalan helyzetekben hozott
drámai döntésektől sem. Legfőbb célja a növekedés.
A következő, társadalmi vállalkozókra vonatkozó defníciókat tárgyaló alfejezet
után világosan ki fognak rajzolódni a legfontosabb hasonlóságok és különbségek a
hagyományos és a társadalmi vállalkozók között.

3.3.2. A társadalmi vállalkozó jellemzői

A hagyományos vállalkozó defniálásánál megfgyelhető sokszínűséggel találko-
zunk akkor is, amikor a társadalmi vállalkozó szakirodalmát tanulmányozzuk. A leg-
inkább elterjedt meghatározásokat gyűjtöttük most össze.
A már korábban is idézett draytoni megközelítés szerint a társadalmi vállalkozó
jellemzően járatlan utat választ, erőteljes és új megközelítést alkalmaz, vizionáló ké-
pességét a való világ problémáit megoldó kreativitással párosítja, és erős etikai meg-
győződéssel rendelkezik. A változás, változtatás képe lebeg a szeme előtt (Bornstein,
1998).
Dees (2001) a társadalmi vállalkozóról a schumpeteri és mintzbergi nézethez ha-
sonlóan az innovatív, változás ügynöke képet festi, ami erős társadalmi, szociális
misszióval egészül ki. A társadalmi vállalkozó célja nem a proft, hanem társadalmi
változás, hatás elérése. Ennek érdekében képes a folyamatos alkalmazkodásra, tanu-
lásra és innovációra, miközben a rendelkezésére álló erőforrások szűkössége nem
akadályozza meg céljai elérésében.
Thompson et al. (2000) a hangsúlyt szintén a kielégítetlen társadalmi igények be-
töltése érdekében munkálkodó, a felbukkanó lehetőségeket kiaknázó vállalkozó sze-
mélyére helyezi, aki összegyűjti a szükséges erőforrásokat a kívánt hatás elérése érde-
kében.
Zahra et al. (2009) defníciójában a társadalmi vállalkozó tevékenységét a társadal-
mi jólét növelése érdekében végzi a lehetőségek felkutatása, meghatározása és kiak-
názása révén. Új vállalkozásokat hoz létre, vagy a meglévőket alakítja át innovatív
szemléletével.

23
3.3.3. A hagyományos és a társadalmi vállalkozó összehasonlítása
Az 5. táblázat az előzőekben ismertetett defníciók alapján foglalja össze a hagyo-
mányos és a társadalmi vállalkozó legfontosabb jellemzőit.

5. Táblázat: A hagyományos és a társadalmi vállalkozó egyéni és közös jellemzői.

Forrás: Saját szerkesztés.

Hagyományos vállalkozó Közös tulajdonságok Társadalmi vállalkozó

sikerorientált innovátor kreatív

jó szervező elszánt fogékony a társadalmi

problémákra, szociálisan érzékeny

változás ügynöke a kezdeményező változás ügynöke lehet a

gazdaságban társadalomban és a gazdaságban
egyaránt

gazdasági értéket létrehozó kockázatvállaló társadalmi tőke létrehozója

társadalmi küldetéssel rendelkezik

széles látókörű fogékony a lehetőségekre véleményvezér

stratégiai gondolkodó kitartó etikai beállítottságú

növekedésorientált vízióval rendelkezik problémamegoldó,

a rendelkezésre álló erőforrások
nem korlátozzák

A társadalmi vállalkozó személyére, személyiségjegyeire fókuszáló 3.4. alfejezet-

ben még újra előkerülnek a hagyományos és a társadalmi vállalkozók közötti hason-
lóságok és különbségek az egyéni tulajdonságok nézőpontjából, melyek empirikus
kutatások eredményeiként adódtak. Ebben a részben azonban a defníció oldaláról
közelítjük a kérdést.
A tudományos irodalomban egymásnak ellentmondó álláspontok vannak a hagyo-
mányos és a társadalmi vállalkozó elhatárolását illetően. Gyakori az a vélemény, hogy
a társadalmi vállalkozó a hagyományosnak egy alfaja (Ernst, 2012). Jones et al. (2008)
szerint a különbség abban áll, hogy a hagyományos vállalkozó egyéni vagy részvé-
nyesi nyereséget keres, míg a társadalmi vállalkozó társadalmi értéket szeretne előál-
lítani, működésének érintetti köre a társadalom, akiknek a hasznát keresi. Austin et
al. (2006) viszont azon az állásponton van, hogy a két vállalkozói típus, habár vannak
közös jellemzőik, mégis élesen elkülönül egymástól.
Mint az a korábban ismertetett defníciókból jól látható, a legfontosabb különbség
a két típus között az, hogy a társadalmi vállalkozó célja egy társadalmi vagy környe-

24
zeti probléma újszerű megoldása, míg a hagyományos vállalkozó célja üzleti, gazda-
sági jellegű. Bár a proft motívum elsődlegességét a hagyományos vállalkozások ese-
tében nem vonja kétségbe, Mair és Martí (2006) arra fgyelmeztet, hogy leegyszerűsí-
tés lenne azt állítani, hogy a társadalmi dimenzió csak a társadalmi vállalkozásoknál
jelenik meg. Azzal érvel, hogy egyrészt a társadalmi vállalkozásokat sem minden
esetben a társadalmi cél motiválja, lehet a cél például a személyes kiteljesedés is, más-
részt pedig a proft-orientált vállalkozások működésének is lehetnek pozitív társadal-
mi vonatkozásai, mint például a munkahelyteremtés, termelékenységnövekedés, új
technológiák, új szervezeti formák kifejlesztése. Arra a megállapításra jut, hogy a fő
különbség az, hogy a társadalmi vállalkozók olyan erőforrásokat is kreatívan felhasz-
nálnak a problémák megoldása során (például együttműködések révén), amiket ma-
guk nem is birtokolnak. Értékteremtésük egyaránt társadalmi és gazdasági. Miköz-
ben a fókusz a társadalmi értékeken van, nem feledkeznek meg a pénzügyi életképes-
ségükhöz szükséges gazdasági érték előállításáról sem. (Mair és Martí, 2006, 38.o.)
Alapvetően egyetértünk Mair és Martí érvelésével, kiemelve a társadalmi vállalkozá-
soknál a proft eszköz szerepét, illetve a társadalmi problémamegoldásra irányuló
célt, mint lényegi különbséget a két vállalkozási típus között.

3.3.4. A társadalmi vállalkozó határai

A társadalmi vállalkozó meghatározásához fontos annak elkülönítése más, szociá-
lis, környezeti vagy társadalmi céllal létrejövő szervezetektől, valamint szükséges ki-
jelölni működésének határait is.
A Skoll Centre (é.n.) fontosnak tartja annak a meghatározását is, hogy kik nem tar-
toznak a társadalmi vállalkozók közé. Megközelítése szerint – mellyel a dolgozat is
egyetért – az adományozók, aktivisták, vállalati alapítványok, társadalmi felelősség-
vállalást gyakorló vállalatok nem társadalmi vállalkozók, habár fontos részei a vállal-
kozót körülvevő támogató közegnek, gyakran együttműködésben vele, például erő-
forrásaik rendelkezésre bocsátásával segítve munkáját.
A társasági forma és a szektor szempontjából Mair és Marti (2006) számos for-por-
ft és non-proft társadalmi vállalkozó vizsgálata után arra a következtetésre jut, hogy
a választás a megcélzott társadalmi probléma, a szükséges erőforrások, a tőkéhez va-
ló hozzájutás és a gazdasági értékteremtési képesség függvénye kell legyen. Nem
szűkíti le tehát sem szektorálisan, sem társasági forma szempontjából a vállalkozások
körét, nem ezt tekinti meghatározó tényezőnek.
Abu-Saifan (2012) sem húz éles határvonalakat, viszont elkülöníti a társadalmi vál-
lalkozókat proftorientáltságuk és szektorális hovatartozásuk alapján. Az alábbi ábrán

25
ezt az elkülönítést szemléltetjük.

1. Ábra Társadalmi vállalkozói spektrum. Forrás: Abu-Saifan (2012, 26.o.)

Az ábra alapján a középső két oszlopba tartozó szervezeteket nevezhetjük társa-

dalmi vállalkozóknak. A kettő közül a bal oldali oszlop olyan szervezeteket takar,
amelyek hibrid módon működnek, a bevételeiket és proftjukat egyaránt a társadalmi
értékek előállítására fordítják. Adományokat elfogadnak és önkénteseket is alkalmaz-
nak, gyakran piaci bérszint alatti a fzetett munkavállalóik díjazása. Általában valami-
lyen nonproft jogi formát választanak. A jobb oldali oszlop olyan társadalmi célú üz-
leti szervezeteket foglal magában, melyek egyszerre végeznek vállalkozási és társa-
dalmi tevékenységet és a hosszú távú fenntarthatóságra törekszenek. Az ilyen szerve-
zetek pénzügyileg függetlenek, tisztán vállalkozási (esetleg pályázati) bevételekre tá-
maszkodnak, piaci béreket fzetnek, az alapítók és a befektetők akár bizonyos mérté-
kű nyereséget is realizálhatnak.

3.4. A társadalmi vállalkozó személye

„Gyakran a leginkább beható és fenntartható társadalmi változások egy lentről in-
duló (bottom-up) folyamat eredményeként jönnek létre, amelyeket egy olyan személy
indított el, akinek volt egy innovatív, átalakító ötlete.” (Praszkier – Nowak – Bursa,
2009, 42.o.)
Dolgozatunk fókuszában az emberi tényező szerepe és hatása áll, mind a gazda-
ságban, mind a gazdasági szervezet szintjén. A társadalmi vállalkozót is mint sze-
mélyt közelítjük meg, a homo reciprocans emberkép jellemzőit keresve benne.
A társadalmi vállalkozó személye számos kutató érdeklődését felkeltette, akik kü-

26
lönböző módszereket használva ugyan, de mind arra keresték a választ, hogy milyen
sajátosságokkal rendelkeznek azok az emberek, akik ilyen hatást gyakorolnak a kör-
nyezetükre, gyakran az eredeti elképzelésnél sokkal átfogóbb eredményt elérve. Az
alább ismertetésre kerülő kutatások adalékul szolgálnak majd empirikus kutatásunk-
hoz is.

Praszkier et al. (2009) kutatása során lengyel Ashoka tag társadalmi vállalkozókon
vizsgálta azokat a tulajdonságokat, amelyek szükségesek lehetnek egy alulról kez-
deményezett változás eléréséhez. Megközelítése szerint ennek a változásnak az
eredője a társadalmi tőke építése, mely elsősorban kapcsolati hálókon, az egyes sze-
replők közötti beágyazott kapcsolatokon keresztül valósul meg. Praszkier et al. a
szakirodalom elemzése alapján és esettanulmányok felhasználásával az alábbi hét
szükséges tulajdonságot azonosította a társadalmi tőke létrehozásához, melyek
megjelenését aztán kérdőíves kutatás során vizsgálta a lengyel Ashoka tagokon (52
fő) illetve két további csoporton: vezető közösségi aktivistákon (szintén 52 fő) és
egy, a lengyel népesség szempontjából reprezentatív, véletlenszerű mintán (1002
fő). A vizsgált jellemzők a következők voltak: Bizalom, optimizmus, együttműkö-
dés, egyéni kapcsolati háló, kockázatvállalás, a felmerülő problémákkal szembeni
megküzdési képesség, a világ alakíthatóságába vetett hit. Két további fontos sze-
mélyiségvonást, az Ashoka által a kiválasztási folyamatban már vizsgált kreativi-
tást és vállalkozói képességeket a kutatás során független változóként kezelte. A
kutatás főbb megállapításai a következők voltak:

Az Ashoka tagok nagyobb kockázatvállalási hajlandóságot tanúsítottak, mint a

másik két csoport.
A világ alakíthatóságába vetett hit kérdésében az Ashoka tagok érték el a legmaga-
sabb értéket (leginkább jellemző rájuk), míg a reprezentatív minta a legalacsonyab-
bat.
Az Ashoka fellow-k és a közösségi aktivisták hasonlóan optimisták, míg a repre-
zentatív mintától szignifkánsan optimistábbak voltak. Ugyanez mondható el a bi-
zalom, együttműködés, egyéni kapcsolati háló és a felmerülő problémákkal szem-
beni megküzdési képesség vonatkozásában.
Mindkét társadalmilag aktív csoport (Ashoka és közösségi aktivisták) szignifkán-
san különbözik a társadalom többi tagját reprezentáló mintától, mind a hét vizs-
gált személyiségvonás vonatkozásában.
Az Ashoka tagok és a közösségi aktivisták ugyanazokat a módszereket használták
a társadalmi tőke előállítására, a két csoport között az jelentett különbséget, hogy a
társadalmi vállalkozók nem használtak bizonyos eszközöket, olyanokat, amelyek

27
 felülről (top-down) irányítottak, illetve olyanokat, amelyek külső erőforrásokra
építenek. Ehelyett a közösségek belső potenciálját és erőforrásait igyekeztek fel-
használni.

Stephan és Drencheva (2017) átfogó szakirodalmi áttekintést készítettek a társadalmi

vállalkozók személyiségére vonatkozóan, 50 empirikus kutatás összevetésével.
Arra keresték a választ, hogy “kik a társadalmi vállalkozók”. Céljuk egyfajta leltár
készítése volt a társadalmi vállalkozók személyével kapcsolatban fellelhető kutatá-
sokból. A tanulmány a személyiség négy különböző aspektusa szerinti fókuszt kü-
lönböztetett meg az egyes kutatásokban: motivációk, személyiségjegyek, identitás,
képességek. A személyiség szerepének fontosságáról a vállalkozások alapításában
és sikerében szilárd bizonyítékok állnak rendelkezésre (bővebben lásd Frese és Gi-
elnik, 2014), ezért is van különös jelentősége ennek az összegző kutatásnak. A pub-
likáció fényt derít a társadalmi vállalkozók motivációinak sokféleségére, a hagyo-
mányos vállalkozókkal való hasonlóságokra és különbségekre, továbbá jelzi a tár-
sadalmi vállalkozók heterogenitását, amitől a kutatások eddig többnyire eltekintet-
tek. Az eredményeket táblázatos formában és szövegesen is összesítik a szerzők. A
továbbiakban dolgozatunk szemszögéből leginkább releváns eredményeket emel-
jük ki, a vizsgált négy területből kettő, a motivációk és a személyiségjegyek vonat-
kozásában. Ez a két terület megjelenik majd empirikus kutatásunkban is, az erény-
etikai emberkép és a társadalmi vállalkozók vizsgálatában.
Motivációk
A feldolgozott tanulmányok nagy része a társadalmi vállalkozók motivációival
foglalkozott. A Schwartz-féle illetve a Rokeach-féle értékelméletet használó kutatá-
sok azt találták, hogy a társadalmi vállalkozók nagy jelentőséget tulajdonítanak a
másokra irányuló, pro-szociális értékeknek, valamint a változásra való nyitottság-
nak. (Az állítást alátámasztó kutatások Stephan és Drenchea, 2017 alapján:
Bargsted et al. 2013; Egri & Herman 2000; Diaz & Rodriguez 2003; Stephan et al.
2010). Általánosságban a társadalmi vállalkozók erősebb pro-szociális értékeket
mutattak, mint hagyományos társaik és az átlagos alkalmazottak. A motivációkra
vonatkozó kutatásokat összegezve Stephan és Drenchea (2017) megállapítja, hogy
a társadalmi vállalkozók erős pro-szociális motivációkkal vagy nagy felelősségér-
zéssel rendelkeznek és a hagyományos vállalkozókhoz hasonlóan keresik a kihívá-
sokat és a függetlenséget. Azt is kiemelik, hogy a pro-szociális motivációk jellem-
zően belső, intrinzik motivációkkal (mint pl. érdeklődés és lelkesedés a munka, hi-
vatás vagy valamilyen kézműves tevékenység iránt) járnak együtt. Számos kutatás
azt állítja, hogy a külső motivációk (elsősorban a pénzügyi ösztönzők és hírnév),

28
bár kevésbé voltak fontosak a társadalmi vállalkozók számára, mint a pro-szociáli-
sak, azért szerepet játszottak a vállalkozások elindításában és működtetésében
(Stephan és Drenchea, 2017 által idézett kutatások: Lukes és Stephan, 2012; Seiz és
Schwab 1992; Greco et al. 2014; Koe et al., 2014). Két kutatás is említést tesz olyan
esetről amikor a társadalmi vállalkozói lét megváltoztatta az egyén motivációit, na-
gyobb jelentőséget kapott a társadalmi misszió és a pro-szociális elemek (Parris és
McInnis-Bowers, 2014; Tigu et al., 2015, idézi őket Stephan és Drenchea, 2017) A
társadalmi és a hagyományos vállalkozók összehasonlításában a társadalmi vállal-
kozók nagyobb valószínűséggel rendelkeztek pro-szociális motivációkkal, míg az
ellenkezője igaz a külső motivációkra (Campin et al., 2013; Lukes és Stephan, 2012;
Migliore et al., 2015, idézi őket Stephan és Drenchea, 2017). A belső motivációk,
mint például a munka élvezete, a kreativitás és a jó teljesítmény utáni vágy hason-
ló hangsúllyal szerepeltek a két csoportnál (Lukes és Stephan, 2012, idézi Stephan
és Drenchea, 2017).
Két tanulmány, mely társadalmi vállalkozókat és az állami szektorban dolgozó me-
nedzsereket hasonlított össze az Önmeghatározás elméletet (Self Determination
Theory – Ryan és Deci, 2000) felhasználva, azt találta, hogy a társadalmi vállalko-
zók relatíve magasabb belső és alacsonyabb külső motivációval és motivációhiány-
nyal rendelkeznek (Chen, 2012; Chen és Bozeman, 2013, idézi Stephan és Drenc-
hea, 2017). A külső és belső motivációk az emberképek vizsgálatakor is előkerültek
már. Láttuk, hogy a belső motiváció a homo reciprocansra jellemző, empirikus ku-
tatásunknak is fontos elemét jelenti majd.
Stephan és Drenchea (2017) tanulmánya felhívja a fgyelmet néhány érdekes ered-
ményre kutatásuk kapcsán, melyekből kettőt emelünk ki. Az egyik ilyen a motivá-
ciók időbeli változása, a másik a körülmények (mint pl. külső, helyhez kötődő és
társadalmi körülmények, vagy személyes életrajzi adottságok) motivációkra gyako-
rolt hatása.
Személyiségjegyek
A személyiségjegyek kapcsán Stephan és Drenchea (2017) azt állapította meg,
hogy az eredmények szempontjából a referenciacsoportnak nagy jelentősége van.
A Big5 személyiségjegyeket vizsgáló két kutatásból az egyik, amelyik az átlagos
népességhez viszonyított (Van Ryzin et al. 2009, hivatkozza Stephan és Drenchea,
2017), azt találta, hogy a társadalmi vállalkozók jobban extrovertáltak, míg a ha-
gyományos vállalkozókkal összehasonlító kutatás (Lukes és Stephan 2012, idézi
Stephan és Drenchea, 2017) eredménye szerint a két csoport nem különbözik szig-
nifkánsan a vizsgált öt személyiségjegy vonatkozásában.

29
 A szerzők megállapítják, hogy meglepő módon nem találtak olyan kutatást, amely
a vállalkozói eredményesség és a személyiségjegyek kapcsolatát vizsgálja. Ez a kér-
dés dolgozatunk érintőleges témája, a társadalmi hatás, változás szempontjából is
fontos, hiszen azon társadalmi vállalkozók, akik gazdaságilag életképes vállalko-
zást működtetnek, hosszú távú hatást képesek elérni működésükkel, ráadásul kül-
ső donoroktól függetlenül.
Stephan és Drencheva a vezetői és menedzseri képességek kapcsán megjegyzi,
hogy az újabb kutatások (Stephan et al., 2016, említi Stephan és Drencheva, 2017)
azt mutatják, hogy a társadalmi változáshoz szükséges vezetői képességek, a ha-
gyományosan fontosnak tartott hősies, karizmatikus, vizionáló képességekkel
szemben sokkal inkább az együttműködés, a hatalommegosztás és a kapcsolaton
alapuló vezetés. (Ezek a jellemzők a kapcsolati javak, azaz a harmadik dimenzió
elemei az erényetikai gazdasági modellben.)

Az ismertetett kutatások révén némi áttekintést kaptunk a társadalmi vállalkozók

jellemzőiről, melynek egyes elemei már ismerősek voltak a homo reciprocans ember-
kép kapcsán. Ez arra utal, hogy empirikus kutatásunk célja, a homo reciprocans em-
berkép illeszkedésének bizonyítása a társadalmi vállalkozók egy speciális csoportjára,
igazolódhat, hiszen az emberkép egyes tulajdonságai a társadalmi vállalkozók eseté-
ben kirajzolódni látszanak. A következő alfejezet az Ashoka szervezetet és kutatá-
sunk alanyait, az Ashoka tagokat mutatja be.

3.5. Az Ashoka szervezet és tagjai

Ebben az alfejezetben szeretnénk részletesebben bemutatni az Ashoka nemzetközi
szervezetet, melynek magyarországi tagjai lesznek empirikus kutatásunk alanyai.
Azért esett a társadalmi vállalkozók közül erre a csoportra a választásunk, mert meg-
felelnek valamennyi kritériumnak, amit kutatásunk alanyaival szemben támasztot-
tunk. Dolgozatunk fókuszában az egyén szerepén a szervezetben van a hangsúly,
ezért olyan társadalmi vállalkozókat kerestünk, ahol egy személy határozza meg dön-
tően a szervezet működését. Magyarországon a társadalmi vállalkozókra vonatkozó
adatok nehezen elérhetők, nincsenek nyilvánosan hozzáférhető és naprakész adatbá-
zisok, rendszeresen gyűjtött statisztikák, ráadásul jogi és működési formájukat tekint-
ve is nagyon heterogének a társadalmi vállalkozások, azért nehéz megtalálni, beazo-
nosítani őket. Azt is szerettük volna elkerülni, hogy csak divatból vagy érdekből ma-
gukat társadalmi vállalkozásnak beállító szervezetek kerüljenek mintánkba. Ezek mi-
att az okok miatt döntöttünk úgy, hogy egy olyan csoportot választunk, akik biztosan

30
megfelelnek elvárásainknak, még ha ezzel jelentősen leszűkítjük is mintánk elemszá-
mát. Így esett választásunk az Ashoka társadalmi vállalkozókat tömörítő szervezet
magyarországi tagjaira. A szervezetről és tagjai kiválasztásáról lesz szó a következő
alfejezetekben.

3.5.1. A szervezet története, céljai

Az Ashokát Bill Drayton alapította 1980-ban azzal a céllal, hogy megtalálja és tá-
mogassa azokat a kiemelkedő társadalmi vállalkozókat, akik széles körű, rendszer-
szintű társadalmi hatás elérésére képesek. Jelenleg 80-nál is több országban, 3500-nál
is több társadalmi vállalkozó tagja van a szervezetnek. Az Ashoka célja olyan társa-
dalmi vállalkozókból álló hálózat létrehozása, amely képes a világ legégetőbb problé-
máira is megoldást találni. A felelősségvállalás és rendszereket átalakító szemlélet a
legfontosabb szempontok a tagok kiválasztásánál.
A társadalmi vállalkozókat a következőképpen defniálja: Olyan egyének, akik a
társadalmi problémákat a gyökerüknél ragadják meg, vállalkozói szemlélettel rendel-
keznek és újító, gyakorlati megoldásokat hoznak.
Működésének első pillére tehát ezen személyek felkutatása és támogatása.
A még szélesebb társadalmi hatás elérése érdekében azonban további két pillérrel
egészült ki tevékenysége. A második pillér a szektorok közötti együttműködés előse-
gítése, elsősorban a társadalmi vállalkozók hatáskifejtésének megkönnyítése érdeké-
ben. A harmadik pillér pedig a következő generációk felkészítése a társadalmi vállal-
kozó szerepre, amit elsősorban oktatási intézményekkel való együttműködéseken ke-
resztül tud megvalósítani. (Ashoka, é.n., a)

3.5.2. A tagok kiválasztása

Kit, mit keres pontosan az Ashoka, amikor egy új tagot, fellow-t választ?
Az első lényeges szempont a probléma megoldására vonatkozó ötlet. Legyen erő-
teljes, hozzon új megközelítést, és ne legyen a jelenlegi struktúra, rendszer fogja, töre-
kedjen annak megváltoztatására. Társadalmi hatása legyen számottevő, a problémát
alapjaiban ragadja meg.
Az ötlet mellett az egyén, a személy maga a másik fontos tényező. Rendelkezzen
erős vállalkozói szellemmel, hogy képes legyen a nagyszabású változások véghezvi-
telére, legyen kreatív és legyen etikus, azaz legyen megbízható, belsőleg motivált és
mindenféle rejtett önös érdektől mentes. Ezek azért is nagyon fontos tulajdonságok,
mert egy mintát, példaképet kell jelentsen a társadalmi vállalkozó személye a többi
ember számára: azoknak, akiket segíteni szeretne, akikkel együtt dolgozik és akik át

31
szeretnék venni a módszereit.
A tagok kiválasztása egy hosszadalmas folyamat, a már ismertetett szempontok
feltérképezése miatt is. Több körös interjúk, külső értékelő személyek bevonása, több
szintű döntéshozatal végén választanak valakit Ashoka fellow-vá. Ez a folyamat a ga-
rancia a tagok kiemelkedő tevékenységére. Ennek köszönhető, hogy 90%-nál is maga-
sabb arányban veszik át más szervezetek – gyakran kormányok is – a tagok megoldá-
sait , 57%-uk a taggá válást követő 5 éven belül hatást gyakorol a nemzeti politikára
és 93%-a a tagoknak még 10 év után is az eredeti céljai megvalósításáért, még széle-
sebb körű elterjesztéséért dolgozik. (Ashoka, é.n., b)

3.5.3. A tagok tevékenységének támogatása

A kiválasztás után kezdődik meg az igazi együttműködés az egyén és a szervezet
között. Ashoka tagnak lenni nem csupán egy cím, elismerés, sokkal több annál. A
tagság egy életre szóló támogatást is jelent az Ashoka részéről, többféle területen. A
társadalmi vállalkozók igényeire szabva, azok élethelyzetének megfelelően különféle
segítségben részesülhetnek. Az Ashoka célja elsősorban az elérhető hatás növelése,
nem csupán a vállalkozók tevékenységén keresztül, hanem a tevékenység, a módszer
terjesztésén keresztül is (indirekt hatás), hogy ideális esetben az ötlet általánosan el-
fogadott megoldássá is válhasson. A hatás növelése érdekében az Ashoka:
• elősegíti a tagok közötti kommunikációt, kapcsolatok kiépülését, tapasztalat-
cserét
• személyre szóló ösztöndíjjal támogatja a vállalkozót annak érdekében, hogy le-
gyen ideje tevékenységének beindítására, szervezésére, továbbfejlesztésére
• hozzáférést biztosít a szervezet által kidolgozott know-how-khoz, stratégiai ta-
nácsadáson és pro-bono szolgáltatások közvetítésén keresztül nyújt segítséget
• növeli a vállalkozók láthatóságát (médián, saját kapcsolatrendszerén keresz-
tül), ajtókat nyit meg tagjai számára
• az egész, társadalmi vállalkozót körülvevő ökoszisztémára igyekszik hatással
lenni, a pénzügyi, tudásbeli, kapcsolatrendszerbeli lehetőségeket javítva, elő-
segítve9.
(Ashoka, é.n., c)

Dolgozatunk eddigi elméleti részének célja empirikus kutatásunk megalapozása

volt. A következő fejezetben kérdőíves felmérés segítségével vizsgáljuk az erényetikai

9 Erről a témáról részletesen lásd Ashoka (é.n., d): How we foster ecosystem. c. anyagát. http://as -
hoka-cee.org/hungary/en/

32
paradigma emberképének, a homo reciprocansnak a teljesülését az Ashoka magyar-
országi tagjaira. Amennyiben sikerül igazolnunk feltételezésünket, akkor elmondhat-
juk, hogy létezik a valóságban a homo reciprocans, és valóban hatással van a gazda-
ságra. Működésével a háromdimenziós gazdaság paradigmáját valósítja meg, mely-
ben a proft, mint eszköz van jelen és céljai a harmadik dimenzió elemei, az erkölcsi
javak10 közül kerülnek ki.

4. Empirikus kutatás

4.1. A vizsgálandó kérdés

A dolgozat empirikus részének célja annak megállapítása, hogy az elméleti felve-
zetésben vázolt homo reciprocans modell illik-e a társadalmi vállalkozók általam vá-
lasztott csoportjára, a korábban már bemutatott Ashoka tagokra. Amennyiben bizo-
nyítást nyer az illeszkedés, elmondható, hogy az Ashoka tagok homo reciprocansok,
erényetikai emberek. Baritz (2014) disszertációjában igazolt hipotézisét – „az erényeti-
kai ember inkább háromdimenziós gazdasági renddel (szervezettel) jár együtt” – ez-
zel mi is igazoljuk egy speciális csoportra, az Ashoka tagokra. A társadalmi vállalko-
zókra vonatkozó elmélet alapján már megállapítottuk, hogy igaz rájuk a háromdi-
menziós szervezeti szintű gazdasági rend, most az állítás másik felét vizsgáljuk.
Amennyiben empirikus kutatásunk alapján a homo reciprocans modell nem iga-
zolható az Ashoka társadalmi vállalkozókra, abban az esetben is számos személyiség-
beli, motivációs és értékrendbeli sajátosságra deríthetünk fényt vizsgálódásaink ala-
nyait illetően.

4.2. Kérdőív elméleti hátterének bemutatása

A homo reciprocans modell társadalmi vállalkozókon történő vizsgálatához Baritz
Sarolta Teréz (2014) PhD értekezésében alkalmazott Munkahely és Értékrend c. kér-
dőívét (továbbiakban kérdőív) használtuk azzal a különbséggel, hogy az általunk le-
kérdezett változat csak az egyénre vonatkozó elemeket tartalmazta. (A szervezeti
szintű kérdések a jelenlegi és ideális munkahely vonatkozásában nem szerepeltek.) A
kérdőív a szerző hozzájárulásával került felhasználásra.
A kérdőív megtervezése, elméleti hátterének összeállítása Baritz (2014) munkája. A
felhasznált elméletek ismertetése azonban dolgozatom szempontjából is fontos esz-
közt jelent a későbbi elemzéshez és az egyes változók értelmezéséhez. Ebben a feje-

10 Lásd 3. táblázat

33
zetben sorra veszem azokat az elméleteket, amelyekre az emberi értékrend mérésénél
Baritz (2014) támaszkodik. Az elméletek ismertetésének sorrendje nem azonos a kér-
dőívben történt felhasználásuk sorrendjével, az alábbiakban egyértelművé tesszük,
hogy mely kérdések mely elmélethez kapcsolódva kerültek bele a kérdőívbe.

4.2.1. Self-Determination Theory

Az Önmeghatározás Elmélet (angolul Self-Determination Theory, SDT) egy moti-
vációelmélet, melynek kidolgozása Edward L. Deci és Richard M. Ryan nevéhez fűző-
dik. Azért fontos említést tennünk róla, mert jelentős hatást gyakorolt a kérdőívben
felhasznált mércék többségére. Legfontosabb állítása, hogy az emberi motivációk leg-
nagyobb része veleszületett pszichológiai szükségleten alapszik. A három fő szükség-
let a kompetencia, az önmeghatározás (autonómia), és a személyek közötti kapcsoló-
dás (kötődés). Ezeknek a szükségleteknek a teljesülése adja a motivációt, járul hozzá
a jóllét (well-being), azaz a boldogság érzéséhez. A külső és belső (extrinzik és intrin-
zik) motivációk és a személyiségvonások is kapcsolatban állnak ezzel a megközelítés-
sel. A belsőleg, intrinzik motivált embernek ezek a szükségletei kielégítést nyernek,
ami a személyiség fejlődéséhez, integrációjához, ezen keresztül pedig a jóllét (boldog-
ság) magasabb szintjének eléréséhez járul hozzá. Deci korábbi, 1970-es években vég-
zett kutatásai azt igazolták, hogy az extrinzik motivációk, mint pl. az anyagi ösztön-
zők aláássák a szabad választáson alapú belső motivációkat (Deci, 1975, idézi Deci és
Ryan, 2000, 234.o.). Az extrinzik és intrinzik motivációkról az is elmondható, hogy el-
lentétes hatást gyakorolnak a jóllétre. Míg a belső motivációk (mint a valahová tarto-
zás, személyes fejlődés, közösség) pozitív kapcsolatot, addig a külső motivációk (jó-
lét, hírnév, imázs) negatív kapcsolatot mutatnak a jóllét-indikátorokkal (önbecsülés,
önmegvalósítás) (Ryan és Deci, 2000).

4.2.2. A Big 5, azaz Nagy Ötök elmélete

Az ember személyiségvonásainak vizsgálatához használt elmélet. A Nagy Ötök
modellt széles körben alkalmazzák a szerepek vizsgálatához, átfogó képet kaphatunk
vele az ember személyiségvonásairól, a következő öt kategória mentén: (1) extrover-
zió, (2) neuroticizmus (negatív előjellel), (3) lelkiismeretesség, (4) barátságosság, (5)
nyitottság. A mérce ezen tulajdonságokhoz rendel 6-6 biopoláris (ellentétes pólusú)
személyiségvonást, így összesen 30 tulajdonságpár szerint kell értékelnie magát a ki-
töltőnek, egy 7-fokozatú skálán. Jelen kutatásban a 30 tulajdonságpárt a general self
(általános, belső, „valódi” én) valamint a munkahelyi szerep vonatkozásában is lekér-
deztük, így a személy integráltságára is választ kaphatunk a két szerepkörre vonatko-

34
zóan. Amennyiben az eredményül kapott két mintázat nem tér el nagymértékben
egymástól, úgy integrált személyiségről beszélhetünk, ami az erényetikai ember tulaj-
donsága. Integráltság alatt mind a személyiségvonások, mind a motivációk harmóni-
áját értjük a szerepek között. A szerephatás tesztelését Alford és Naughton (2004) ál-
tal leírt „kettős személyiség” (split personality) elmélet ihlette Baritz (2014) kutatásá-
ban, amely kimondja, hogy az ember munkahelyi énje és magánéleti énje (továbbiak-
ban valódi énje) eltérhet egymástól, azaz előfordulhat, hogy más szerepet veszünk fel
a munkahelyünkön, mint a legbelül megélt értékrendünk (Baritz, 2014, 97-99. o. alap-
ján).

4.2.3. Aspirációs Index, a magyar kutatás

A kérdőív másik nagy tétele a Big 5 kérdések mellett az ún. Aspirációs Index. Az
index elméleti hátterét a már említett Önmeghatározás Elmélet (SDT) adja. Ez a mé-
rőeszköz az aspirációk, azaz az extrinzik és az intrinzik motivációk feltérképezésére
lett kifejlesztve, Kasser és Ryan kutatásaiban jelenik meg először (Kasser és Ryan
1993, 1996, hivatkozza Martos et al., 2006). Arra a feltevésre épül, hogy a környezet, a
minket körülvevő kultúra különböző életcélok közötti választást tesz lehetővé. A nap-
jainkban egyre inkább jellemző törekvések, mint például az anyagi jóllét, a jó megje-
lenés vagy a siker, hírnév a külső jutalmakra, motivációkra helyezik a hangsúlyt.
Ezek a célok kiszoríthatják más, valódi, belső szükségleteinknek jobban megfelelő cé-
lok, tartalmas emberi kapcsolatok, személyes növekedés, közösség iránti elkötelezett-
ség megvalósulását, csökkentve ezzel jóllétünket. Az eredetileg 35 tételes, 7 alskálá-
ból álló kérdőívet Martos és munkatársai 14 tételesre rövidítették. (Martos et al.,
2006)
Ezt a rövidített kérdőívet használta fel Baritz (2014) a kutatás során, azzal a módo-
sítással, hogy kihagyta belőle az egészség kategóriát. Így a kérdőívben 12 tétel szere-
pel, 6 alskálával (1, gazdagság, 2, hírnév, 3, imázs, 4, személyes növekedés, 5, társas
kapcsolatok, 6, társadalmi elköteleződés). Mi is ezt a kérdőívet használjuk.
Az indexet vizsgáltuk a belső én és a munkahelyi szerep vonatkozásában is, a két
szerep motivációs mintázatának elkülönítése érdekében. Az index használatával első-
sorban a személy integráltságára kerestük a válasz, mivel az erényetikai ember egyik
fő tulajdonsága az integráltság. (Baritz, 2014 alapján)

4.2.4. Boldogságra vonatkozó mércék

Az erényetikában a boldogság kérdése központi téma, ezt dolgozatunk elméleti ré-
szében is igyekeztünk hangsúlyozni. A kutatás kérdőívében is nagy hangsúlyt kapott,

35
több változó is méri: EUD, HED, MLQ, SWB és SWBw
Először a boldogságot Steger et al. (2008) alapján összeállított kérdéssor segítségé-
vel méri a kérdőív, amely az eudaimonikus (EUD) és a hedonikus boldogságra (HED)
kérdez rá (Baritz, 2014, 101.o.)
A boldogság eudaimonikus megközelítése szerinti MLQ (Meaning of Life Quest-
ionnaire) mérce élet értelmességének meglétére vonatkozó kérdéseit is felhasználta
Baritz (2014), míg az értelem-keresés tételeit kihagyta, mivel a kérdőívben elsősorban
igazoló jelleggel alkalmazta ezt a mércét. Eszerint vettük át mi is a kérdéseket.
Végül a hedonisztikus megközelítésre épülő SWB (Subjective Well Being, szubjek-
tív jóllét) is felmérésre került, melynek fókusza a pillanatnyi örömök megélése, a jól-
lét szubjektív érzékelése. Ez a megközelítés a szélesebb körű összehasonlíthatóság
okán került be a kérdőívbe Baritznál, mi változtatás nélkül átvettük. Két változó kap-
csolódik hozzá. Az egyik az egyén SWB szintjére, élettel való elégedettségére kérdez
rá, közvetlen módon, egyetlen kérdés formájában. A másik a munkára vonatkozó
SWBw változó (a munkához kapcsolódó hitelesség, elégedettség, boldogság mérésé-
re), melynek feltérképezéséhez Kennon et al. (1997)-tól átvett 7 kérdést használta Ba-
ritz (2014), és mi is a kérdőívben.

4.2.5. Etikusság
Az emberi értékrend feltérképezésében fontos eszköz az etikusság mérése. Az el-
mélet alapján általánosságban elmondható, hogy az integrált személyiség magáévá
tette az etikus értékeket. Az etikusság méréséhez Baritz (2014) saját fejlesztésű, 12
kérdésből álló mércét használt, mely az erényekre, társas kapcsolatokra, értékrendre,
boldogságra, proft szerepére összpontosít, egyéni szinten. Változtatás nélkül hasz-
náltuk fel ezeket a kérdéseket kutatásunk során.

4.2.6. Materializmus
Kasser (2005) elméletének összefoglalása a materializmus veszélyeiről, hatásairól
és mérési módszereiről a 2. számú mellékletben található. Kutatásunk szempontjából
Kasser (2005) fontos megállapítást tesz az anyagiasság és a boldogság (eudaimonia)
összefüggésében. „Az anyagelvű értékek... nem hoznak boldogságot és jóllétet, in-
kább szorongáshoz, csökkent életkedvhez, kevesebb kellemes érzéshez és az élettel
szemben érzett kisebb megelégedettséghez vezetnek.” (Kasser, 2005, 50. o.)
Ahogyan az Aspirációs Index bemutatásánál említettük, a materialista értékek kül-
ső, extrinzik motivációkkal mutatnak együtt járást.
A materializmus mérésére a kérdőív a Richins – Dawson-féle skálát alkalmazza,

36
mely azt hivatott vizsgálni, hogy az emberek mennyire azonosítják a tulajdonukban
lévő tárgyakat a sikerességgel, az anyagiak mennyire játszanak központi helyet az
életükben, illetve mindez mennyire teszi őket boldoggá (Richins és Dawson, 1992).

4.3. A kutatás módszertana

A következő alfejezetben a kutatás lefolytatásáról, annak módjáról, a begyűjtött
adatok feldolgozásáról és az egyes változók előállításának módjáról lesz szó.

4.3.1. Az adatgyűjtés módja

A homo reciprocans, az erényetikai emberkép megjelenésének vizsgálatához a

kvantitatív kutatás módszerét alkalmaztuk, melynek során online, önkitöltős, stan-
dardizált kérdőív segítségével gyűjtöttünk adatokat, anonim módon. A kitöltésre a
Google Online Kérdőívszerkesztő programjában nyílt lehetőségük a válaszadóknak.
A kérdőívek elektronikus úton történő kiküldésében az Ashoka magyarországi
szervezetének vezetője, Pethe Zsolt volt segítségünkre. A kérdőívet minden magyar-
országi Ashoka tag megkapta, szám szerint 35-en. A kiküldés a szervezet saját, belső
listájára történt (amelyen minden tag szerepel), két alkalommal, 2018. március 29-én
és 2018. április 4-én. A válaszadási határidő 2018. április 8-a volt. A kezdeti alacsony
kitöltési arányt személyes megkeresésekkel (például publikusan elérhető emailcímre
küldött levelekkel, illetve közös ismerős bevonásával) sikerült végül 46 százalékra fel-
tornázni, ami 16 darab kitöltött kérdőívet jelent.
A társadalmi vállalkozók vizsgálatánál számos kutatás kiemeli az adatgyűjtés ne-
hézségét. Praszkier et al. (2009) „ijesztő feladatnak” nevezi a megtalálásukat, a szer-
vezetek azonosítását. Ennek a társadalmi vállalkozók bemutatásánál látott szektorális
és tevékenységi terület szerinti sokféleségük is az oka, továbbá az, hogy jelenleg a sta-
tisztikai adatok gyűjtésekor nem alkotnak külön kategóriát a vállalkozási formákon
belül. Formálisan lehetnek részei a civil és a for-proft szektornak egyaránt.
Hasonlóan jelentős és ehhez kapcsolódó nehézséget jelent a kis mintaméret, ami
megnehezíti statisztikailag szignifkáns következtetések levonását. Sajnos kevés mód-
szer áll rendelkezésünkre ennek kezelésére, hiszen az igazi megoldás a mintaszám
növelése lenne, ami – tekintve kutatásunk önkéntességét és a választott csoport kis
létszámát – esetünkben nem volt kivitelezhető. Így a következtetések széles körű le-
vonásának és az általánosíthatóságnak korlátai vannak, nem csak az alacsony minta-
szám miatt, hanem amiatt is, mert kutatásunk nem reprezentatív a társadalmi vállal-
kozókra nézve. A reprezentativitás azonban a társadalmi vállalkozókra vonatkozó

37
statisztikai adatok hiányossága miatt nagy minta esetén sem lenne biztosított. Ez
azonban nem is volt cél, a vizsgálni kívánt csoport az Ashoka tag társadalmi vállalko-
zók voltak, megállapításainkat is rájuk vonatkozóan tarthatjuk érvényesnek.
Bornstein szerint az Ashoka tagok a társadalmi vállalkozók legjobb képviselői,
reprezentálói, akik olyan egyénekből állnak, akik nagymértékben elkötelezettek az
olyan társadalmi problémák megoldásában, mint a munkanélküliség, írástudatlan-
ság, munkaerőpiaci diszkrimináció, hátrányos helyzetűek integrációja, oktatási sza-
kadékok, környezetvédelmi fenyegetések stb. Továbbá életkorra, nemre, iskolai vég-
zettségre való tekintettel is sokszínűek. (Bornstein, 1998, 2004 idézi Praszkier et al.,
2009, 44.o.)

4.3.2. A kérdőív

A kérdőív megbízhatóságát és érvényességét növeli a bevett mérőeszköz használa-

ta, továbbá a kérdések szakcikkekből való származtatása.
Az önkitöltős kérdőíves kutatás főként a kérdések személyes jellege miatt volt fon-
tos (Héra – Ligeti, 2005, 187.o.), de az anonimitás érvényesülését és a lebonyolítást is
megkönnyítette. A standardizált, zárt kérdések szintén a megbízhatóságot növelik.
A válaszokat – Baritz (2014) kérdőívével azonos módon, a későbbi összehasonlít-
hatóságot is szem előtt tartva – 5-, illetve 7-fokozatú Likert-skála segítségével gyűjtöt-
tük, ez alól a szubjektív jóllét mutatója (SWB, 0-10-ig terjedő skála) illetve a demográ-
fai adatokra vonatkozó rész (előre meghatározott kategóriákból történő választás)
képez kivételt.
A kérdőív általunk használt formája a 3. számú mellékletben található.

4.3.3. Az adatok feldolgozása

Az adatok rögzítése automatikus módon, a Google Kérdőívkészítő programjának
segítségével történt, amely lehetővé teszi a nyers adatok adattáblába történő letölté-
sét, további feldolgozását, elemzését. A beérkezett adatokat Baritz (2014) által hasz-
nált változók szerint rendeztük, hogy alkalmassá tegyük a további összehasonlításra
és elemzésre. Az így előállított változókat mutatja be az 6. táblázat, az elméleti háttér-
rel (Dimenzió) és a kérdésszámokkal összekapcsolva.

4.3.4. Változók előállítása

Az egyes változók előállítása során Baritz (2014) módszerét követtük, így alkal-
mazhatóvá vált a változókra lefordított a homo reciprocans modellje (lásd a későbbi
9. táblázat), és összehasonlíthatóak az eredményeink is.

38
6. Táblázat. A kérdőív változói és a hozzátartozó kérdések.
Forrás: Baritz, 2014, 113. oldal alapján saját szerkesztés

Vonatkozó kérdés száma a

Dimenzió Változó kérdőívben
Big5 valódi én és munkahelyi Big5me és Big5w, Big5diff 2.1-2.30 és 53.1-53.30
szerep összehasonlítás
Extrinzik, intrinzik motivációk a EXTRme, 3,5,7,9,11,13
valódi énre vonatkoztatva és a EXTRw, 61,63,65,67,69,71
munkahelyen, összehasonlítás EXTRdiff, -
INTRme, 4,6,8,10,12,14
INTRw, 62,64,66,68,70,72
INTRdiff -
Eudaimonikus és hedonisztikus EUD és HED 15-19 és 20-23
boldogság
Szubjektív jóllét SWB 1
Munkahelyen érzett hitelesség, SWBw 54-60
elégedettség, boldogság
Élet értelmessége = Meaning of MLQ 26,30,38,48,51
Life Questionnaire
Etikusság, 12 saját kérdés VEthics 24,27,28,29,33,35,40,44,45,46,
49,52
Materializmus MAT 31,32,34,37,3941,42,43,47

A kérdőívbeli kérdésre adott válaszokat minden egyes beérkezett kérdőív esetén

ugyanúgy dolgoztuk fel. Első lépésként a válaszok számértékeit összeadtuk kérdés-
csoportonként. A kérdéscsoportok a 6. táblázat harmadik oszlopában láthatóak.
Egyes kérdésekre adott válaszok fordított skálával lettek összegezve: 1-ből 7 lett, 2-ből
6 stb. Ezeknek a kérdéseknek a sorszáma az alábbi, 7. táblázatban található változón-
ként.
7. Táblázat. A fordított skálával fgyelembe vett kérdések.
Forrás: Saját szerkesztés

Változók Fordított Kérdések

2.2, 2.4, 2.8, 2.10, 2.12, 2.14, 2.16,
Big5 2.18, 2.20, 2.22, 2.24, 2.26, 2.28, 2.30,
MLQ 30
VEthics 29, 40
MAT 37, 39, 41, 42
53.1, 53.2, 53.6, 53.8, 53.10, 53.11,
53.13, 53.14, 53.16, 53.19, 53.20,
Big5w 53.21, 53.22, 53.23, 53.30
SWBw 57, 58

39
A „dif” végű változókat a megfelelő „me” és „w” végű változók abszolút
eltérése adja. A kérdéscsoportbeli válaszok számértékeinek összegét és a
„dif” változókat – szintén Baritz (2014) módszerét átvéve – küszöböltük az
adott változóhoz tartozó küszöbfüggvénnyel. A küszöbfüggvények leírása
az alábbi, 8. táblázatban található. Ez a küszöbölt érték adja egy változó vég-
ső értékét. Az egy kérdőívhez tartozó tizenhat változó reprezentál egy sta-
tisztikai mintát (6. táblázat).

8. táblázat. Az egyes változókhoz tartozó küszöbfüggvények.

Forrás: Saját szerkesztés

Bemeneti Bemeneti
Küszöb függvény értékek Kimenet Küszöb függvény értékek Kimenet
0–6 SWB0 0–1 INTRdiff0
7–8 SWB1 2–5 INTRdiff1
SWB 9– SWB2 INTRdiff 6– INTRdiff2
1 – 35 SWBw0 0–1 EXTRdiff0
36 – 42 SWBw1 2–4 EXTRdiff1
SWBw 43 – SWBw2 EXTRdiff 5– EXTRdiff2
1 – 127 Big5me0 0–8 HED0
128 – 138 Big5me1 9 – 11 HED1
Big5me 139 – Big5me2 HED 12 – HED2
1 – 140 Big5w0 0 – 16 EUD0
141 – 144 Big5w1 17 – 32 EUD1
Big5w 145 – Big5w2 EUD 33 – EUD2
1–6 Big5diffLow 0 – 24 MLQ0
Big5diff 7– Big5diffHigh 25 – 31 MLQ1
1 – 28 EXTRwLow MLQ 32 – MLQ2
EXTRw 29 – EXTRwHigh 0 – 25 MAT0
1 – 21 EXTRmeLow 26 – 30 MAT1
EXTRme 22 – EXTRmeHigh MAT 31 – MAT2
1 – 35 INTRwLow 1 – 60 VE0
INTRw 36 – INTRwHigh 61 – 72 VE1
1 – 34 INTRmeLow 73 – 79 VE2
INTRme 35 – INTRmeHigh VEthics 80 – VE3

4.4. Az elemzés

Az alábbiakban bemutatjuk a kérdőívek feldolgozásával kapott eredményeinket.

40
Az eddig ismertetett változók alapján vizsgáljuk a homo reciprocans modell teljesülé-
sét a mintánkra vonatozóan, majd végül összehasonlítást végzünk az Ashoka tagokra
kapott eredményeink és Baritz (2014) kutatásában szereplő eredmények között.

4.4.1. A minta jellemzése

Az alábbiakban a demográfai adatokra vonatkozó kérdések alapján mutatjuk be a
16 elemű mintánkat.

Életkor

2. Ábra: Az Ashoka minta életkor szerinti megoszlása.

A legfatalabb kitöltő 38 éves, a legidősebb 68, és ahogyan a 2. ábra hisztogramjá-

ból is látható, zömében 50 év fölöttiek a válaszadók.

Iskolai végzettség
A 3. ábra diagramjából jól látszik, hogy a kitöltők nagyrészt felsőfokú és posztgra-
duális végzettséggel rendelkeznek, összesen 87,5%-ban, messze a népességi átlag fe-
letti arányban, ami 2011-es adatok szerint a 35-69 éves korosztályban 18,3%11.

11 Forrás: KSH, A népesség iskolai végzettség és ötéves korcsoportok szerint a megfelelő korcsoportú
népesség százalékában http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_demografa.

41
 3. Ábra: Az Ashoka minta iskolai végzettség szerinti megoszlása.

Tevékenységi terület
A tevékenységi területet illetően mintánk eléggé sokszínű (4. ábra). A tevékenységi
területek az Ashoka tagokra alkalmazott csoportosítás alapján szerepeltek a kérdőív-
ben, egy „komplex” kategóriával kiegészítve. Ez a kategória a több területet felölelő
tevékenységeket foglalja magában.

4. Ábra: Az Ashoka minta tevékenységi területei.

Vallásosság
Ez a kérdés az erényetikai ember Baritz (2014)-féle defníciója alapján került a kér-
dőívbe, melynek egyik eleme: „Életében a hit szerepet játszhat” (Baritz, 2014, 106.o.)
Mintánknak mintegy 44%-a tartja magát valamilyen módon vallásosnak. A vallásos-
ság nem meghatározó mintánkat tekintve (5. ábra), szemben a Baritz-mintával,
amelyben a valamilyen módon vallásosak aránya (vallását gyakorló és maga módján

42
vallásos) 85%.

5. Ábra: Az Ashoka minta vallásossága.

Nemek szerinti megoszlás

Kismértékben ugyan, de a nők javára billen el a mérleg. A valóságban a tagokra
épp a fordítottja jellemző, a férfak aránya 60% (6. ábra).

6. Ábra: Az Ashoka minta nemek szerinti megoszlása.

4.4.2. A homo reciprocans modell változói

Baritz az empirikus kutatása kivitelezéséhez az emberi személyiségvonások, moti-
vációk, értékrend mérésének elméleti hátterét felhasználva felállított egy jól vizsgál-
ható defníciót, mely a következőképpen határozza meg a háromdimenziós gazdaság
erényetikai emberképét, a homo reciprocanst (Baritz, 2014, 106.o.):

43
 • „szabad, autonóm, kompetens, másokkal kapcsolatban álló;
• szerepeiben integrált és szerepeiben hiteles, elégedett, boldog;
• szerepeiben egységesen inkább intrinzik (belsőleg) motivált;
• életével elégedett és értelmesnek találja, eudaimonikusan boldog;
• erkölcsi, etikai értékekben bővelkedik;
• nem materialista;
• életében a hit szerepet játszhat”

A fenti defníció megfogalmazásra került a változók nyelvén is, amit az alábbi 9.

táblázat mutat be. Dolgozatunkban ennek a táblázatnak a logikája szerint szeretnénk
megvizsgálni (bizonyítani vagy elvetni) azt az állítást, miszerint az általunk vizsgált
csoportra igaz a homo reciprocans emberképe.

9. Táblázat. Viszonyítási modell az eredmények értelmezéséhez (Forrás: Baritz, 2014, 120.o.)

Változó értéke ERÉNYETIKAI Változó értéke HASZONKÖZPONTÚ

(1) A Nagy Ötök Big5me0, A Nagy Ötök személyiségvonások
Big5me2, személyiségvonások mind a Big5w0 mind a valódi énben, mind a
Big5w2 valódi énben, mind a BigdiffHigh munkahelyi szerepben gyengék.
BigdiffLow munkahelyi szerepben Különbségük relatíve nagy is lehet.
erősek. Különbségük Integrálatlanság, szétesettség”
relatíve kicsi.
Integráltság
(2) Magas munkahelyi SWB0 Alacsony munkahelyi hitelesség,
SWBw2 hitelesség boldogság, boldogság, elégedettség
elégedettség
(3) Magas belső motiváltság a INTRmeLow Alacsony belső motiváltság a valódi
INTRmeHigh valódi és a munkahelyi INTRwLow és a munkahelyi énben, nem
INTRwHigh énben, harmonizálnak INTRdiff2 harmonizálnak.
INTRdiff0
(4) Alacsony külső motiváltság EXTRmeHigh Magas külső motiváltság a valódi és
EXTRmeLow a valódi és a munkahelyi EXTRwHigh a munkahelyi énben, nem
EXTRwLow énben, különbségük kicsi. EXTRdiff2 harmonizálnak
EXTRdiff0
(5) Magas szubjektív jóllét SWB0 Alacsony szubjektív jóllét
SWB2
(6) Kevesebb hedonikus és HED2 ésEUD0 Több hedonikus és kevesebb
HED0 és EUD2 több eudaimonikus öröm eudaimonikus öröm

(7) Az élete értelemmel teli MLQ0 Az élete kevéssé értelmes

MLQ2
(8) Kevéssé materialista MAT2 Kifejezetten materialista
MAT0
(9) Erényetikai értékek fontosak VEthics Erényetikai értékek kevésbé
VEthics fontosak

44
A változók értékkészlete
A változók (lásd 9. táblázat) 0, 1 vagy 2 értéket vehetnek föl a küszöb függvények
(8. táblázat) alapján. Kivétel ez alól a Big5dif, INTRme, INTRw, INTRdif, EXTRme,
EXTRw és EXTRdif, melyek 0 vagy 2 értéket vehetnek föl. A VEthics 0 és 3 között ve-
het fel értéket.
Az egyes változók nevei mögött a „2” azt jelenti, hogy az adott változó értéke ma-
gas. Hasonlóan a „0” végződés a változó alacsony értékét jelöli. Amennyiben a min-
ták egy csoportját tekintjük, akkor ugyanez a végződés azt jelenti, hogy a csoportra
inkább jellemző a „2” vagy az „0” érték, azaz a csoportba tartozó minták „döntő
többsége” „2” vagy „0” értéket vesz fel az adott változóra. Ez a megközelítés a viszo-
nyítási modell táblázatában (9. táblázat) használatos.

4.4.3. A kérdőív eredményei

Ebben az alfejezetben ismertetjük a kitöltött kérdőívek alapján kapott eredménye-
ket, a 9. táblázatban található viszonyítási modell alapján.

(1) A Nagy Ötök (Big5) személyiségvonások mind a valódi énben, mind a

munkahelyi énben erősek. Különbségük (Big5dif) relatíve kicsi.
A diagramok (7. ábra) alapján jól látható, hogy az Ashoka mintánkra igazak a Big5
személyiségvonásokra vonatkozó elvárások. Mind a belső, mind a munkahelyi én tekin-
tetében erős Big5 személyiségvonásokkal találkozunk, továbbá különbségük is nagy arány-
ban alacsony, ami integrált, harmonikus személyiségre utal.

7. Ábra: Az Ashoka minta Big5 személyiségvonásai és integráltsága.

45
 A Big5 személyiségvonások értékei tényezőkre lebontva (extroverzió, neurocitás
(negatív előjellel), lelkiismeretesség, barátságosság, nyitottság) a 8. ábrán látható mó-
don alakulnak.

8. Ábra: Az Ashoka minta Big5 személyiségvonások részletei.

Figyelemre méltó, hogy az egyes vizsgált személyiségvonások a munkahelyi én-ben

mind erősebbek, mint a valódi én-ben, ami utalhat arra is, a munkahely a személyes kitel-
jesedés, önmegvalósítás helye az Ashoka tagok számára. (A neuroticizmus – azaz la-
bilitás – gyengébb a munkahelyi énben, mivel negatív előjellel szerepel.) A legerő-
sebb személyiségvonás a lelkiismeretesség, amely „a kitartást, a felelősségteljes ma-
gatartást és a munkavégzés keménységét jellemzi; de ide tartozik az új tudás szerzé-
sének igénye/vágya is” (Mirnics, 2006, 59.o.). A kitartás, mint jellemző vonás megje-
lenik Draytonnál (2006) is a társadalmi vállalkozó defníciójában, ami egybecseng ez-
zel az eredménnyel.

(2) Magas munkahelyi hitelesség, elégedettség, boldogság – SWBw2 (magas)

Ez a feltétel is teljesül, mintánkban nagyon kis százalék értékelte alacsonyra mun-

kájával összefüggésben boldogságát, elégedettségét (9. ábra). Összhangban az erős
Big5 személyiségvonásokkal, ennek a változónak a magas értéke szintén az egyén integ-
ráltságára utal, valamint arra, hogy munkájában is kiteljesedik, az a boldogság forrását
jelenti számára. Erre a változóra kapott érték mintegy aláhúzza, megerősíti a Big5
változókra kapott eredményünket.

46
 9. Ábra: Az Ashoka minta a Munkahelyi jóllét szempontjából.

(3) Magas belső motiváltság a valódi és a munkahelyi énben, harmonizálnak –

INTRwHigh, INTRmeHigh, INTRdif0

A homo reciprocans emberkép tárgyalásánál (2.2.2 alfejezet) megjelenik a belső, int-

rinzik motivációk elsődlegessége a külső motivációkkal szemben, mint az emberkép fon-
tos attribútuma. Kutatásunkban igazolást nyert, hogy az Ashoka tagok csoportjára
meghatározó mértékben a belső motivációk jellemzőek. A 10. ábra alapján jól látható,
hogy a belső motivációk a valódi és a munkahelyi én tekintetében is túlnyomó részt
magasak, a két változó különbsége pedig alacsony, illetve közepes, csak elenyésző
arányban magas.

10. Ábra: Az Ashoka minta Belső motiváltsággal kapcsolatos jellemzői.

A bemutatott SDT elmélet alapján a belső motivációk pozitív kapcsolatot mutatnak

47
a jóllét indikátorokkal, tehát a belsőleg motivált emberek a jóllét (eudaimonikus bol-
dogság) magasabb szintjét érik el (Ryan és Deci, 2000).
Az elméleti részben ismertetett Stephan és Drencheva (2017) kutatásban vizsgált
tanulmányok nagy része a belső és a pro-szociális motivációk együtt járását állapítot-
ta meg, valamint megerősítette a pro-szociális motivációk szerepét a társadalmi vál-
lalkozások indításában. Felmérésünk szerint a belső motivációk nagy hangsúllyal je-
lennek meg az Ashoka tagoknál, ami alátámasztja Stephan és Drencheva (2017) meg-
állapítását.

(4) Alacsony külső motiváltság a valódi és a munkahelyi énben, különbségük kicsi

– EXTRmeLow, EXTRwLow, EXTRdif0
A külső motivációk a homo oeconomicus emberképre jellemzőek, állítja az elmélet
(lásd 2.2.1 alfejezet). A mi eredményeink is ezt a feltételezést igazolják, hiszen a ma-
gas belső motiváltság után most nagymértékben alacsony külső (extrinzik) motivációkkal
találkozunk az Ashoka tagokra vonatkozóan (11. ábra). A külső motivációk (pénzügyi ösz-
tönzők, hírnév, imázs stb.) negatív kapcsolatot mutatnak a jóllét-indikátorokkal (ön-
becsülés, önmegvalósítás) (Ryan és Deci, 2000).

11. Ábra: Az Ashoka minta külső motiváltsággal kapcsolatos jellemzői.

A külső motivációkra kicsit később az anyagiasság kapcsán fogunk még vissza-

utalni.

(5) Magas szubjektív jóllét – SWB2

A szubjektív jóllétre kapott értékeink némi magyarázatra szorulnak. Az 12. ábrá-

48
ból látható módon jellemzően közepes értékeket vesz fel az SWB mutató. A szubjektív jóllét
merőszáma (SWB) a hedonizmus felől közelíti a boldogságot, a mi kérdőívünkben
mindössze egy kérdés alapján: „Mindent összevetve mennyire elégedett Ön az életé-
vel?” Az egy kérdés alapján előállított SWB változó különösen érzékeny mérőeszköz,
melynek magas értéke a 0-tól 10-ig terjedő skálán a 9-es és 10-es értékekre, a közepes
pedig – ahová az Ashoka tagok válaszai zömében estek – a 7-es és 8-as értékre lett meghatároz-
va. Ebben az esetben az egyéni skálahasználat (például ha valaki kerüli a szélső érté-
keket) is nagyban befolyásolja a kapott értékeket.
Baritz (2014) azzal indokolja ennek a kérdésnek a szerepeltetését a kérdőívben, mi-
vel az eudaimonikus mércék is többnyire tartalmazzák azt (számos más kérdés mel-
lett), és ez az érték adott esetben lehetővé tesz szélesebb körű összehasonlítást is.

12. Ábra: Az Ashoka minta Szubjektív jóllét (SWB) változója.

Meg kell jegyezzük, hogy az eudaimonikus jóllét (boldogság) mérésére (amely in-
kább az erényetikai ember jellemzője) a kérdőív két mércét is használ, melyek értékeit
a következő (6) és (7) pontokban részletesen bemutatjuk. Ezen mércék alapján, mint
látni fogjuk, az Ashoka tagok eudaimonikus boldogsága magas, és az életüket is jel-
lemzően értelemmel telinek értékelik, ezek pedig az élettel való elégedettséget is alá-
támasztják. Ennek alapján az SWB-t inkább tájékoztató és a széles körű összehasonlí-
tást lehetővé tévő változóként fogjuk fel, és nem tartjuk kritikus tényezőnek az erényetikai
emberkép teljesülésének szempontjából.

(6) Kevesebb hedonisztikus és több eudaimonikus öröm – HED0, EUD2

Az 13. ábrából feltűnik a közepes értéket választók nagy aránya. Modellünk azon-

49
ban a magas és alacsony értékeknek tulajdonít kiemelt jelentőséget, így – a közepes
értékeket fgyelmen kívül hagyva – megállapíthatjuk, hogy a hedonisztikus öröm értéke
sokkal inkább alacsony, míg az eudaimonia értéke sokkal inkább magas a vizsgált mintán. Ez a
boldogságtípus pedig jellemzően az erényetikai ember sajátja (lásd 2.2.2 alfejezet). A belső
motivációk és az eudaimonia értéke is egy irányba mutat (jellemzően magas mind-
kettő), ami szintén egyezik az elmélet állításaival (lásd SDT, 4.2.1 alfejezet).
Elmondhatjuk, hogy válaszadóinkra a hedonisztikus örömhöz viszonyítva sokkal in-
kább jellemző az eudaimonikus öröm keresése, megélése, ami az erényetikai ember tulajdonsá-
ga. Azonban azt is meg kell jegyezzük, hogy a háromdimenziós gazdaság nem zárja
ki a hedonisztikus örömök megélésének lehetőségét, de azok a hasznos javak, esetleg
a gyönyörködtető javak dimenziójában mozognak, tehát nem az erkölcsi javak közé
tartoznak, mint az eudaimonikus örömök.

13. Ábra: Az Ashoka minta hedonisztikus és eudaimonikus boldogság arányai.

(7) Az élete értelemmel teli – MLQ2

Az 14. ábra itt magáért beszél. Jól látható a magas MLQ értékek aránya, ami az eudai-
monikus boldogság, jóllét, továbbá az élet értelmességének is jelzője. Ashoka mintánk felve-
szi a homo reciprocansra jellemző értékeket, megfelelve a modell és az emberkép el-
várásainak.

50
 14. Ábra: Az Ashoka minta „élet értelmessége” mutatója.

(8) Kevéssé materialista – MAT0

15. Ábra: Az Ashoka minta materializmus tulajdonsága.

Az anyagiasság, a materialista értékek keresése a homo oeconomicus emberkép jel-

lemzői. A homo reciprocanstól azt várjuk, hogy alacsony értékeket érjen el a materializmus
vonatkozásában. Amint az a 15. ábrán látható, ez teljesül is az Ashoka tagokra. Elenyésző
arányban jelenik meg magas érték erre a változóra. A kevéssé materialista ember jel-
lemzően nem tulajdonít nagy jelentőséget az anyagi dolgoknak, a sikert nem pénzben
méri, külső motivációk (magas fzetés, céges autó stb.) nem sokat jelentenek számára,
nem ezek teszik boldoggá. Fontosabbak számára az emberi kapcsolatok, önmaga ki-
teljesítése (lásd homo oeconomicus emberképnél, SDT-nél és Aspirációs indexnél írta-

51
kat). Ahogyan Kasser (2005) is megállapítja, a társadalom jobbítását célzó értékek el-
lentétben állnak a túlzott anyagiassággal (lásd részletesen a 2. mellékletben). Eredmé-
nyeink ezt szépen igazolják, megállapítható, hogy az Ashoka tagok kevéssé materialisták
(a MAT változó alacsony értéket vesz fel a mintánk 69%-ánál).

(9) Erényetikai értékek fontosak – VEthics magas

A VEthics mutató értékei (16. Ábra) a saját mintánkban elmaradnak a modell által feltéte-
lezett értékektől. Ugyanakkor megfgyelhető, hogy a mintán belül így is a magas értékek
vannak túlsúlyban az alacsony értékhez képest (38% vs 13%), miközben jellemzően a
közepes értékek dominálnak (50%-ban).
A VEthics változó az egyetlen, melynek kérdései korábban még nem kerültek le-
kérdezésre nagy mintás vizsgálatokban. A változót előállító 12 kérdésből a néhány
kérdés nálunk kifejezetten alacsony pontszámot kapott (7-fokozatú Likert-skálán
mérve), lásd 10. táblázat.

16. Ábra: Az Ashoka minta etikusság összetétele.

10. Táblázat. A VEthics változóhoz tartozó kérdések, amelyek alacsony értékeket generáltak.

válaszok
Kérdés
átlaga
44. A vallásos hit hozzátartozik a boldogsághoz. 2.7
40. Az tesz boldoggá, ami nekem pillanatnyilag a legjobb.
3.9
(Fordított kérdés, melyre a tényleges válaszok átlaga 4,1 volt.)
49. A pénz felhalmozásának korlátokat kell szabni. 5.1
28. A boldogsághoz vezető utakat erkölcsi, etikai normák és
5.6
értékrend szabályozzák.

A kérdésekből látható, hogy a 44-es, vallásosságra vonatkozó kérdés kiugróan alacsony

52
pontszámot ért el, jelentősen lefelé húzva a minta átlagos pontszámát is. A hedonikus
boldogságra vonatkozó fordított kérdést (40-es) viszont a modell elvárásával szemben
a közepestől magasabbra pontozták (fordított pontszáma tehát alacsony). Megállapít-
ható, hogy az 10. táblázatban szereplő négy kérdés, de különösen a 44-es és 40-es fe-
lelős mintánkban a VEthics változóban a közepes értékek dominanciájáért. Baritz-féle
mintában a vallásosak aránya jóval magasabb, ami biztosan hatással van a változó ér-
tékére. Javasoljuk a vallásosság szerepének kérdését az erényetikai ember modelljétől
elválasztani, mert a vallásosságot nem tekinthetjük az etikus magatartás feltételének. (Még
abban az esetben sem, ha a vallásos emberek vallásosságából következik bizonyos eti-
kai normák, elvárások betartása.)
Baritz (2014) kutatási eredményei alapján arra a megállapításra jut, hogy az aspirá-
ciók (azaz az alacsony külső és a magas belső motivációk) a legfontosabb erényetikai
tényezők. Mintánkban ezen értékek az elvárt módon jellemzően alacsony, illetve ma-
gas értékeket vesznek fel, ezzel ellensúlyozzák a VEthics alacsonyabb értékét. Alátá-
masztva előző bekezdésben megfogalmazott meglátásunkat a változó tökéletesítésére
vonatkozóan.
Van egy, a kutatáson kívüli érvünk is a minta etikusságára vonatkozóan. Mint azt
az Ashoka tagok kiválasztásáról szóló 3.5.2 alfejezetben írtuk, a kiválasztási rendsze-
réből következik a tagok etikai beállítottsága, melyet minden egyes esetben vizsgál-
nak is12. Ezért bár kutatásunk nem igazolta teljeskörűen, ezen érv alapján érvényes-
nek tekinthetjük az etikai szempontot is vizsgált csoportunkra.
Összefoglalva eddigi megállapításainkat a VEthics változó kapcsán, kijelenthető,
hogy az Ashoka tagokat etikus magatartás jellemzi, mégis előfordulhat, hogy nem azok a
szempontok a dominánsak etikus magatartásukban, amelyeket a VEthics mér. A val-
lásosság, mint említettük, kevésbé fontos és kevéssé is jellemző mintánkban, és véle-
ményünk szerint némi hedonikus boldogság sem feltétlenül csökkenti az egyén eti-
kusságát (visszautalva a javak Szent Tamási felosztására, a gyönyörködtető jó kísérhe-
ti az erkölcsi jót, azaz érezhetünk elégedettséget, ha önzetlenül segítünk valakinek).

Az Ashoka minta eredményei és a homo reciprocans modell illeszkedése

A változók értékeinek részletes elemzése alapján elmondhatjuk, hogy az Ashoka
magyarországi tagjai olyan társadalmi vállalkozók, akikre igazak a homo reciprocans
modell állításai, megvalósítják az erényetikai emberképet. Egyedül az SWB változóra,
valamint az etikai dimenzióra (VEthics) kapott értékeink szorultak némi magyarázat-
ra, de véleményünk szerint ezeket az eltéréseket is sikerült megnyugtatóan rendezni

12 Bővebben a kiválasztás szempontjairól lásd a dolgozat „A tagok kiválasztása alfejezetét” vagy Dray-
ton, 2005, 30.o.-t)

53
(lásd fentebb, a két változóra kapott értékek részletes ismertetésénél). Álláspontunk
szerint a modell által elvárt és a mintánkban kapott értékek eltérése jelzés lehet a mo-
dellre, illetve az említett két változóra vonatkozóan, amit azonban hitelt érdemlően
csak újabb nagy mintás kutatás tudna alátámasztani.

Szignifkáns kapcsolatok az egyes változók között az Ashokamintában

Az alábbiakban megvizsgáljuk az egyes változók viszonyát a Pearson-féle korrelációs
együtthatón keresztül, ami a változók közötti lineáris összefüggést írja le. A korrelá-
ció információt ad a változók függésének, kapcsolatának belső struktúrájáról. A kap-
csolatok erőssége és iránya tovább erősítheti a homo reciprocans modell érvényessé-
gét az Ashoka mintában. A 11. táblázat az egyes változók közötti kapcsolatok erőssé-
gét jelzi 95%-os konfdenciaszinten.

11. Táblázat. Pearsonféle korrelációs együttható–mátrix az egyes változók között. Az aláhúzott szá
mok statisztikailag szignifkáns együtthatókat jelölnek (p<0.05). A színek a kapcsolat erősségét és
irányát jelentik. A zöld a pozitív, míg a piros a negatív kapcsolatot jelzik.
Pearson Big5 Big5 Big5 SWB INTR INTR INTR EXTR EXTR EXTR MAT VEth
SWB HED EUD MLQ
r me w diff w me w diff me w diff ics
0.20
Big5me 0.64 0.05 -0.08 0.22 -0.05 -0.09 0.17 0.14 0.38 0.32 -0.09 -0.15 -0.08 -0.11
0.03
Big5w 0.64 0.39 -0.22 -0.14 -0.23 -0.12 -0.03 0.18 0.26 0.31 -0.51 -0.19 -0.22 -0.35
0.29
Big5diff 0.05 0.39 0.30 -0.31 -0.20 -0.29 0.03 0.33 -0.39 0.12 -0.50 -0.21 0.30 -0.27
0.23
SWBw -0.08 -0.22 0.30 -0.04 0.44 -0.45 -0.16 0.16 -0.62 0.33 -0.30 0.07 0.75 -0.06
0.25
INTRme 0.22 -0.14 -0.31 -0.04 0.59 0.40 0.16 0.17 0.45 -0.14 0.18 0.33 -0.23 -0.03
0.10
INTRw -0.05 -0.23 -0.20 0.44 0.59 0.08 -0.31 0.20 -0.08 -0.12 -0.13 0.42 0.07 0.05
-0.19
INTRdiff -0.09 -0.12 -0.29 -0.45 0.40 0.08 0.48 0.19 0.40 -0.09 0.49 0.25 -0.45 0.28
0.15
EXTRme 0.17 -0.03 0.03 -0.16 0.16 -0.31 0.48 0.38 0.37 0.14 0.26 -0.11 0.04 0.48
0.29
EXTRw 0.14 0.18 0.33 0.16 0.17 0.20 0.19 0.38 0.08 -0.02 -0.24 0.21 0.16 -0.16
0.11
EXTRdiff 0.38 0.26 -0.39 -0.62 0.45 -0.08 0.40 0.37 0.08 -0.09 0.28 0.12 -0.51 0.19
-0.32
SWB 0.32 0.31 0.12 0.33 -0.14 -0.12 -0.09 0.14 -0.02 -0.09 -0.24 -0.39 0.06 -0.22
-0.19
HED -0.09 -0.51 -0.50 -0.30 0.18 -0.13 0.49 0.26 -0.24 0.28 -0.24 0.42 -0.15 0.45
0.15
EUD -0.15 -0.19 -0.21 0.07 0.33 0.42 0.25 -0.11 0.21 0.12 -0.39 0.42 -0.07 0.17
0.23
MLQ -0.08 -0.22 0.30 0.75 -0.23 0.07 -0.45 0.04 0.16 -0.51 0.06 -0.15 -0.07 0.09
0.08
MAT -0.11 -0.35 -0.27 -0.06 -0.03 0.05 0.28 0.48 -0.16 0.19 -0.22 0.45 0.17 0.09
VEthics 0.20 0.03 0.29 0.23 0.25 0.10 -0.19 0.15 0.29 0.11 -0.32 -0.19 0.15 0.23 0.08

A mintán belül a következő változók korrelálnak pozitívan (p<0.05):

• Big5w és Big5me korrelál (r = 0.64), ami a személyiségvonások szoros kapcsolatára
utal a valódi és a munkahelyi énben. Mivel Big5 értékek a mintánkban magasak,
ezért ez az összefüggés a személyek integráltságát hangsúlyozza.
• INTRme és INTRw korrelál (r = 0.59), ami a valódi én és a munkahelyi én belső moti-
vációi közötti erős kapcsolatot jelzi. Ebből szintén a belső én és a munkahelyi én har-
móniájára, azonos értékrendjére következtethetünk. Mivel mintánkban az belső

54
 motivációra kapott értékek magasak, ezért az azonos értékrend esetünkben
erényetikai értékrendet jelent.
• MLQ és az SWBw korrelál (r = 0.75), ami a mintánkban a legerősebb kapcsolat.
Az élet értelmességére vonatkozó mutató és a munkahelyi hitelesség, elégedettség, boldog-
ság mutatója között erős korrelációt, együtt járást találunk, ami azt jelzi, hogy az As-
hoka tagok a munkájuk révén kiteljesednek, azt értelemmel telinek találják, ami
eudaimonikus boldogságukhoz is nagyban hozzájárul.
Statisztikailag szignifkáns negatív korrelációt mutatnak:
• EXTRdif és SWBw (r = -0.62), EXTRdif és MLQ (r = -0.51). A külső motivációk kü-
lönbsége (ami a személyiség harmóniájára (alacsony érték) vagy szétesettségére
(magas érték) utalhat a valódi én és a munkahelyi én viszonylatában) és a munka-
helyi hitelesség, elégedettség, boldogság, valamint az élet értelmességének mérőszáma el-
lentétes irányban mozog. Ha például valamilyen hatásra a személy integráltsága a
külső motivációk tekintetében csökken (EXTRdif nő), akkor ezzel egyidejűleg a
munkahelyi elégedettség, illetve az élet értelmességének érzése csökken.
• HED és Big5w (r = -0.51), ami a hedonizmus és a munkahelyi én személyiségvonások
negatív együtt járását jelenti. Minél inkább hedonista az adott egyén, annál inkább
gyengék a munkahelyi én személyiségvonásai és megfordítva, minél erősebbek a
munkahelyi én személyiségvonásai, annál kevésbé mutat hedonisztikus jegyeket,
ami alátámasztja az elmélet megállapításait.
Az alábbi változók korrelációi, az eddig felsoroltaktól eltérően, statisztikailag nem
szignifkánsak az α = 0.05 szinten, azonban az α = 0.1 szinten már igen, valamint
egybevágnak az elmélet megállapításaival is, ezért érdemes nekünk is megemlíte-
nünk őket.
• MAT és EXTRme (r = 0.48), a materializmus és a külső motivációk együtt járása szin-
tén az elmélet által (lásd Kasser (2005) anyagiassággal kapcsolatos megállapítása-
it) sugallt kapcsolat. Minél inkább külsőleg motivált az egyén, annál inkább ma-
terialista értékeket vall és megfordítva, minél kevésbé materialista az egyén, an-
nál kevésbe játszanak szerepet nála a külső motivációk.
• MAT és HED (r = 0.45), azaz a materializmus és a hedonizmus kéz a kézben jár. Mind-
két változó magas értéke a homo oeconomicus, míg alacsony értéke a homo re-
ciprocans jellemzője. Az Ashoka-mintára ez utóbbi igaz, mindkét változó értéke
alacsony.
A 11. táblázatban található Pearson-féle korrelációs együtthatók közül a szignif-
káns értékek megerősítették az elméletben is vázolt összefüggéseket a homo recipro-
cans modell változói között a mintánkra vonatkozóan is. Ez még inkább megerősíti

55
eredményünket, miszerint az Ashoka tagokból álló mintánkra teljesül a homo recip-
rocans, azaz az erényetikai emberkép modellje. Az Ashoka tagok tehát homo recipro-
cansok.

4.4.4. Az eredmények összevetése a Baritz-féle kutatás adataival

Eddigi eredményeinket tovább erősítheti, ha az egyes változókra kapott értékeket
összehasonlítjuk Baritz (2014) kutatásának eredményeivel. Az összehasonlítást a saját
Ashoka mintánk és a Baritz-féle teljes minta, továbbá a mintán végzett klaszterelem-
zés eredményeként előállított „integrált” klaszter vonatkozásában végeztük el. Baritz
mintáján belül ez a klaszter az, amelyre teljesülnek a homo reciprocans modell válto-
zók nyelvén megfogalmazott állításai, rájuk alapozva volt bizonyított az erényetikai
emberkép és a háromdimenziós gazdasági rend együttjárása. Erre a mintára, a disz-
szertációban használt elnevezés szerint a továbbiakban integrált klaszterként hivatko-
zunk. A Baritz-féle minta klaszterek szerinti csoportosításáról (azaz, hogy melyik
minta melyik klaszterhez tartozik) nem tudtunk információt szerezni, ezért a klaszte-
rek összehasonlítását az egyes változók értékeihez tartozó arányok alapján végeztük
(lásd Baritz, 2014, 8. melléklet).

A Baritzféle teljes minta jellemzői

A Baritz-féle teljes minta N=302 elemű, nagyobbrészt (84%) vallásos válaszadókat
tartalmaz és férf többségű (61%). Az életkort tekintve heterogének a válaszadók (23
és 83 év között szór a minta). A teljes mintára nézve nem igazolódtak a homo recipro-
cans modell elvárásai Baritz (2014) kutatásában: Big5 személyiségvonásaik inkább
gyengék, munkahelyi elégedettségük (SWBw) alacsony, az életet kevéssé érzik érte-
lemmel telinek (MLQ alacsony), hogy csak a legfontosabb eltéréseket említsük. Azt
szeretnénk igazolni, hogy az Ashoka minta a Baritz-féle teljes mintától jelentősen kü-
lönbözik.

Az integrált klaszter bemutatása

A csoport a kutatás 302 fős mintájának negyedét teszi ki, ez a legnagyobb klaszter
(76 fő, átlagosan 52 éves, 68%-ban férf, nagy arányban vallásosak). A változók alaku-
lása a klaszterben a 9. táblázatban felvázolt erényetikai modellnek megfelelő (egyedül
az alacsony külső motivációk nem teljesül) .

Összehasonlítások
Az Ashoka mintánkat egy klaszternek tekintjük, azaz feltételezzük, hogy csopor-
tunk viszonylag homogén a vizsgált változók vonatkozásában. Ez a feltételezés indo-

56
kolt, hiszen egy jól körülhatárolt csoportot vizsgáltunk.
A 12. táblázatban a százalékos számok az egyes változók magas/alacsony értékei-
nek a a százalékos arányát mutatják. Például a „Big5me2: 75%” azt jelenti, hogy a
mintán/klaszteren belül a Big5me változó az esetek 75%-ában vesz fel magas (2) érté-
ket. A fekete aláhúzott számok azt jelölik, amikor a változók Baritz klaszterbeli ala-
csony vagy magas értékeinek aránya statisztikailag szignifkánsan eltér az Ashoka
mintáétól (p<0.05). A piros aláhúzott szám jelzi az integrált klaszterbeli arányok szig-
nifkáns eltérését az Ashoka mintától (p<0.05). A konfdencia intervallumok számolá-
sánál Efron (1993) módszerét követtük.

12. Táblázat. Az egyes változók alacsony, illetve magas értékeinek

csoportokon belüli százalékos előfordulása és az Ashoka mintára
vonatkozó konfdencia intervallum.
Baritz Ashoka Ashoka
Integrált Ashoka
összes 95% ci- 95% ci+

Big5me2 37% 79% 75% 44% 88%

Big5w2 26% 58% 63% 31% 81%

BigdiffLow 49% 86% 63% 31% 81%

SWBw2 31% 60% 69% 38% 81%

INTRmeHigh 67% 86% 69% 50% 94%

INTRwHigh 56% 89% 63% 44% 88%

INTRdiff0 43% 54% 50% 19% 69%

EXTRmeLow 38% 30% 69% 38% 81%

EXTRwLow 66% 66% 94% 63% 100%

EXTRdiff0 27% 33% 19% 0% 38%

SWB2 32% 46% 27% 6% 44%

HED0 56% 66% 50% 19% 69%

EUD2 50% 63% 56% 25% 75%

MLQ2 35% 54% 69% 38% 81%

MAT0 60% 78% 69% 31% 81%

MAT2 22% 10% 6% 0% 19%

VEthics2 38% 46% 38% 13% 56%

Az integrált klaszterrel való hasonlóság

Az integrált klasztert tekintve („Integrált” oszlop) látható, hogy az Ashoka minta-
beli változók értékeinek eloszlásától az integrált klaszter nem tér el szignifkánsan,
csupán egyetlen változó esetében (EXTRmeLow). Ebben a változóban ráadásul az
erényetikai modell feltételének az Ashoka minta értéke felel meg. Ez az eredmény
alátámasztja eddigi megállapításainkat: Az Ashoka csoportra, az integrált klaszterhez
hasonlóan teljesül az erényetikai emberkép.
Az EXTRwLow változónál érdemes megemlíteni, hogy különösen magas az átlag-

57
értéke (94%), ami arra utalhat, hogy az Ashoka csoport tagjai munkájukban szinte
egyáltalán nem külsőleg motiváltak. Ebben közel szignifkánsan különböznek az In-
tegrált klasztertől (integrált oszlop, 66%) és a Baritz teljes mintától (Baritz oszlop,
66%). Itt újra alátámasztást nyer a munka fontossága, szerepe, belső motivációs forrá-
sa az Ashoka csoport számára.

A Baritzféle teljes mintától való eltérés

A Baritz-féle teljes mintától („Baritz” oszlop) hat változóban is statisztikailag szig-
nifkánsan eltér az Ashoka minta (Big5me2, Big5w2, SWBw2, EXTRmeLow, MLQ2,
MAT2). A szignifkáns eltérés a Big5 személyiségvonások, a munkahelyi jóllét (elége-
dettség, hitelesség, boldogság), az alacsony külső motivációk és az élet értelmességét
jelző változó esetében mutatható ki. Ahol nincs szignifkáns eltérés a változókban az
Ashoka – teljes minta vonatkozásában, ott jellemzően az integrált klaszter és a teljes
minta sem mutat szignifkáns eltérést.

Az összehasonlítások is megerősítették korábbi eredményeinket, a homo reciprocans

modell illeszkedését az Ashoka tagokra. Empirikus kutatásunkban és elemzésünk-
ben szépen kirajzolódtak a modell értékei a mintánkon. Ez alapján kijelenthető, hogy
az Ashoka tagok olyan társadalmi vállalkozók, akik erényetikai emberként, munkáju-
kat a 3. dimenzióból (az erkölcsi, kiemelkedő javak szférájából) választott cél érdeké-
ben folytatják, ez nagyban meghatározza boldogságukat, élettel való elégedettségü-
ket. A profthoz való viszonyukat az elméleti rész keretei között vizsgáltuk és megál-
lapítottuk, hogy eszközként tekintenek a proftra céljaik eléréséhez. Kevéssé materia-
listák, az anyagiak jellemzően nem fontosak számukra. Az erényetikai ember hús-vér
megtestesítői mai társadalmunkban, gazdaságunkban, akik nem elszigetelten, hanem
kapcsolaban állva szűkebb és tágabb környezetükkel, formálják a struktúrát, amiben
működnek, innovatív megoldásaik és kitartásuk eredményeként változást idéznek
elő, előbb vagy utóbb.

5. Összefoglalás
A jelenlegi, társadalmi egyenlőtlenségekkel, környezetszennyezéssel, elszemélyte-
lenedéssel jellemezhető világunkban olyan emberekre van szükség, akik nem csak
beszélnek róla, de cselekednek is a változás elérése érdekében. Olyan újító, innovatív
gazdasági szereplőkre, akik nem csak saját, önös érdekeiket követve, hanem a társa-
dalom, valamilyen szempontból segítségre szoruló embertársaik, vagy a természeti–
környezeti értékek megóvásáért végzik munkájukat, gazdaságilag fenntartható mó-

58
don.
Dolgozatunk abból indul ki, hogy a közgazdaságtan jelenleg elfogadott emberké-
pe, a homo oeconomicus egy redukált emberkép, melynek alkalmazása egy szintén
redukált és cél tévesztett gazdasági rendszert eredményez. Úgy érezzük, szükséges
ennek a felülvizsgálata, egy olyan emberkép alkalmazása, amely az ember valós ter-
mészetéhez jobban illeszkedik és amelynek széles körű elterjedése háromdimenziós
gazdasági rendet eredményezhet. Ennek a gondolatnak a jegyében született szakdol-
gozatunk, ezt az emberképet kerestük és fedeztük fel a társadalmi vállalkozók Asho-
ka csoportjában is. Ez az emberkép a homo reciprocans, melynek jellemzőit részlete-
sen vizsgáltuk dolgozatunk elméleti részében. Talán kissé utópisztikusan hangzik az
elképzelés, de mégis úgy véljük, hogy erre az emberképre alapozva létrejöhet egy
olyan – erényetikai, háromdimenziós – gazdasági rend, amelynek elfogadottá válása
pozitív változást hozna az említett problémák vonatkozásában.
Az Ashoka magyarországi tagjai példaértékű társadalmi vállalkozóknak tekinthe-
tők. Baritz (2014) kérdőívének felhasználásával végzett empirikus kutatásunk bizo-
nyította, hogy az elméleti felvezetésben vázolt homo reciprocans emberkép illeszke-
dik vizsgált csoportunkra. Ez alapján elmondhatjuk, hogy az Ashoka magyar tagjai
erényetikai emberek és működésük „inkább háromdimenziós gazdasági renddel
(szervezettel) jár együtt”.(Baritz 2014, 107.o.).
Mint azt említettük, a homo reciprocans a háromdimenziós gazdasági rend meg-
testesítője lehet, mely nem a jelenleg uralkodó, proft, hatékonyság, haszonmaximali-
zálás bűvkörében folytatja gazdasági tevékenységét, hanem elsődleges célja olyan
„erkölcsi javak”, mint például a reciprocitás, a bizalom, a szolidaritás, az önmérséklet
vagy az ingyenesség elérése.
Világunk élhetősége és fenntarthatósága szempontjából fontos, hogy az ilyen ér-
tékrend váljon normává, általánossá, mely visszaszorítja olyan jelenségek, mint a ma-
terializmus és hedonizmus egyeduralmát. A társadalmi vállalkozók, közülük is ki-
emelkedve az Ashoka tagok olyan példaképek, akikhez érdemes hasonlítani, tőlük ta-
nulni, példájukat követni. Fontos lenne, hogy ezek a szerepmodellek minél nagyobb
nyilvánosságot kapjanak, ne csak a szakirodalom, a kutatás világában, hanem a való
életben, gazdaságban, médiában, oktatásban is. Olyan szervezetek tevékenységei,
mint például az Ashoka, Skoll Foundation, Yunus Centre vagy Schwab Foundation
már most jelentős szerepet vállalnak a társadalmi vállalkozások népszerűsítésében,
terjesztésében. Politikai szinten is foglalkoznak a társadalmi vállalkozás jelenségével,
ezt jelzi, hogy az Európai Unió is felismerte potenciáljukat és már 2011-ben létrehozta
a Társadalmi Vállalkozás Kezdeményezést (Social Business Initiative), melynek célja a

59
jogi környezet megteremtése, a forrásokhoz való hozzáférés megkönnyítése és a lát-
hatóság növelése a szektor vállalatai számára. Főként uniós hatásra, kezdeményezés-
re, ma már Magyarországon is megjelentek a kifejezetten társadalmi vállalkozásokat
segítő pályázatok, születtek támogatott kutatások is a hazai szektor feltérképezésére,
és a jogi környezet kialakítása is folyamatban van. Előremutatóak ezek a tendenciák
és reméljük, hogy a felülről jövő támogatás valóban megerősíti, nem pedig felhígítja
majd ezt a kialakulóban lévő szektort, megmaradnak és terjednek azok az értékek,
amelyek megjelentek dolgozatunkban is a háromdimenziós gazdaság, az homo recip-
rocans és az Ashoka tagok kapcsán. A civil társadalom erősödésére, erősítésére ha-
zánkban különösen nagy szükség van, ebben is szerepet játszhatnak a társadalmi vál-
lalkozók társadalmi tőke építő kapacitásuk révén (lásd Praszkier et al., 2009).
További kapcsolódó, érdekes és még kevéssé kutatott terület lehet annak vizsgála-
ta, hogy az egyes személyiségvonások, értékek, motivációk, amelyek például a homo
reciprocans modellben megjelentek, mennyire és milyen módon oktathatók és sajátít-
hatók el annak érdekében, hogy megszülessen a gazdasági szereplők egy olyan gene-
rációja, akik egy más, környezeti és társadalmi szempontból is fenntartható, a proftot
eszközként szemlélő gazdasági paradigmát hoznak majd létre. Véleményünk szerint
elengedhetetlen nemcsak a jövő vezetői, de a jövő polgárai számára is a homo recip-
rocans és az erényetikai paradigma ismerete és szemléletükbe való beépítése munká-
juk során. Annak vizsgálatát javasoljuk, hogy milyen módokon lehetne az oktatás kü-
lönböző szintjein terjeszteni nemcsak a társadalmi vállalkozások alapelveit, szemléle-
tét, de ezek mellett az erényetikai emberképet és gazdasági paradigmát is. Erre is van
kitűnő példa már a felsőoktatás területéről, a nemzetközi díjjal is elismert KETEG
képzés, mely a keresztény gazdasági elveket hivatott integrálni a gazdaságba. Fontos
azonban a keresztény elvekkel nem vagy nehezen azonosuló rétegek megszólítása,
szemléletük formálása is. Másik szintén érdekes kutatási téma lehet – mely mostaná-
ban kezd felbukkanni egyes munkákban (lásd pl. Stephan et al., 2016) – a kapcsolati
javak (mint erkölcsi, kiemelkedő jó) szerepe a társadalmi vállalkozások sikerességé-
ben.

60
6. Irodalomjegyzék

Abu-Saifan, S. (2012): Social Entrepreneurship: Defnition and Boundaries. Techno-

logy Innovation Management Review, pp. 22-27

Alford, H.J. – Naughton, M.J. (2004): Menedzsment, ha számít a hit, Keresztény társa-
dalmi elvek a modern korban. Kairosz Kiadó, Budapest.

Ashoka (é.n.,a): What we do and why – Book 1, http://ashoka-cee.org/hungary/

en/, Letöltés dátuma: 2018.03.29

Ashoka (é.n.,b): How we fnd social entrepreneurs – Book 2, http://ashoka-cee.org/

hungary/en/, Letöltés dátuma: 2018.03.29

Ashoka (é.n.,c): How we support social entrepreneurs – Book 3, http://ashoka-

cee.org/hungary/en/, Letöltés dátuma: 2018.03.29

Ashoka (é.n.,d): How we foster ecosystem – Book 4, http://ashoka-cee.org/hun-

gary/en/, Letöltés dátuma: 2018.03.29

Austin, J. – Stevenson, H. – Wei-Skillern, J. (2006): Social and Commercial Entreprene-

urship: Same, Diferent, or Both?. Entrepreneurship Theory and Practice, pp. 1-22.

Bargsted, M. – Picon, M. – Salazar, A. – Rojas, Y. (2013): Psychosocial characterization

of social entrepreneurs: A comparative study. Journal of Social Entrepreneurship,
4(3), pp. 331-346.

Baritz Sarolta Teréz (2014): Háromdimenziós gazdaság. Lehet-e gazdálkodni erényeti-

kai paradigmában? Ph.D. értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem.

Bornstein, D. (1998): Changing the World on a Shoestring; The Atlantic Monthly; Ja-
nuary 1998; Volume 281, No. 1; pp. 34-39.

Botsman, R. – Rogers, R. (2010): What's mine is yours: The rise of collaborative con-
sumption. New York: Penguin Books.

Bowles, S. – Boyd, R. – Fehr, E. – Gintis, H. (1997): Homo reciprocans: A Research Ini-

tiative on the Origins, Dimensions, and Policy Implications of Reciprocal Fairness
(Research Initiative on Reciprocal Fairness, June 7), http://www.umass.edu/prefe-
ren/gintis/homo.pdf

Bruni, L. – Zamagni, S. (2013): Civil gazdaság, hatékonyság, méltányosság, közjóllét.

L’Harmattan, Budapest

Campin, S. – Barraket, J. – Luke, B. (2013): Micro-business community responsibility

in Australia: Approaches, motivations and barriers. Journal of Business Ethics, 115(3),
pp. 489-513.

61
Chen, C.-A. – Bozeman, B. (2013): Understanding public and nonproft managers’
motivation through the lens of self-determination theory. Public Management Re-
view, 15(4), pp. 584-607.

Chen, C. A. (2012). Explaining the diference of work attitudes between public and
nonproft managers: The views of rule constraints and motivation styles. The Ameri-
can Review of Public Administration, 42(4), pp. 437-460.

Chen, C. A. (2014): Nonproft managers’ motivational styles: A view beyond the int-
rinsic-extrinsic dichotomy. Nonproft and Voluntary Sector Quarterly, 43(4), pp. 737-
758.

Dees, J. G. (1998): Enterprising Nonprofts. Harvard Business Review. January-Febru-

ary, 76.1, pp. 55-66.

Dees, J. G. (2001): The Meaning of Social Entrepreneurship. Stanford University: Cen-

ter for Social Innovation, Graduate School of Business, Kaufman Center for Entrepre-
neurial Leadership, http://www.redalmarza.cl/ing/pdf/TheMeaningofsocialEnt-
repreneurship.pdf, 2018.01.02.

Defourny, J. – Nyssens, M. (2012): The EMES Approach of Social Enterprise in a Com-

parative Perspective. EMES Working Paper, pp. 12-03.

Diaz, F. – Rodriguez, A. (2003): Locus of control, nAch and values of community ent-
repreneurs. Social Behavior and Personality: An International Journal, 31(8), pp. 739-
747.

Drayton, B. (2006): Everyone a Changemaker. The MIT Press, USA., https://www.as-

hoka.org/sites/ashoka/fles/idnnovations8.5x11FINAL.pdf Letöltés dátuma:
2018.02.04.

Efron, B. (1993): An Introduction to the Bootstrap. Chapman & Hall, 14.3 fejezet

Egri, C. P. – Herman, S. (2000): Leadership in the north american environmental sec-

tor: Values, leadership styles, and contexts of environmental leaders and their organi-
zations. Academy of Management Journal, 43(4), pp. 571-604.

Elster, J. (1989): The Cement of Society, Cambridge University Press, Cambridge.

Ernst, K. (2012): Social entrepreneurs and their personality, in Volkmann, C.K., To-
karski, K.O.

Etzioni, A. (1988): The moral dimension: Toward a new economics: Amitai Etzioni.
New York: The free press

Frank, R. H. – Gilovich, T. – Regan, D. T. (1993): Does Studying Economics Inhibit Co-

operation?, Journal of Economic Perspectives, Spring, pp. 159-171.

Frese, M. – Gielnik, M. M. (2014): The psychology of entrepreneurship. Annual Re-

view of Organizational Psychology and Organizational Behavior, 1, pp. 413-438.

62
Geissdoerfer, M. – Savaget, P. – Nancy Bocken, N. M. P. – Hultink, E. J. (2017): The
Circular Economy – A new sustainability paradigm?. Journal of Cleaner Production,
Volume 143, pp. 757-768

Glaeser, E. – Laibson, D. – Scheinkman, J. A. – Soutter, C.L. (2000): Measuring Trust.

The Quarterly Journal of Economics. Vol. 115/3., pp. 811-846.

Greco, A. – Morales Alonso, G. – Vargas Perez, A. M. – Pablo Lerchundi, I. – Petruz-

zelli, A. M. (2014): Social companies as an innovative and sustainable way of solving
social problems. A case study from Spain. In G. Carlucci, D and Spender, JC and Schi-
uma (Ed.), IFKAD 2014: 9th International Forum on Knowledge Asset Dynamics:
Knowledge and Management Models for Sustainable Growth (pp. 2516-2539). Mate-
ra, Italy: Ikam-Inst Knowledge Asset Management.

Haugh, H. (2005): A research agenda for social entrepreneurship, Social Enterprise

Journal, Vol. 1 No. 1, pp. 1-12.

Jones, R. – Latham, J. – Betta, M. (2008): Narrative construction of the social entrepre-

neurial identity, International Journal of Entrepreneurial Behaviour and Research,
Vol. 14 No. 5, pp. 330-345.

Kasser, T (2005): Az anyagiasság súlyos ára. Ursus Libris, Budapest

Kirzner, I. M. (1973): Competition and Entrepreneurship. University of Illinois at Ur-

bana-Champaign's Academy for Entrepreneurial Leadership Historical Research Re-
ference in Entrepreneurship.

Koe, W.L. – Omar, R. – Majid, I. A. (2013): Factors associated with propensity for sus-
tainable entrepreneurship. In W. Chui, CTB and Rashid (Ed.), 4th International Con-
ference on Marketing and Retailing (INCOMAR 2013) Vol. 130, pp. 65-74) Amster-
dam, NL: Elsevier Science Bv.

Lukes, M.– Stephan, U. (2012): Nonproft leaders and for-proft entrepreneurs: Similar
people with diferent motivation. Ceskoslovenska Psychologie, 56(1), pp. 41-55.

MacIntyre, A. (1988): Whose Justice? Which Rationality?, University of Notre Dame

Press, Notre Dame.

Mair, J. – Martí, I. (2006): Social entrepreneurship research: A source of explanation,

prediction, and delight. Journal of World Business, 41(1), pp. 36-44.

Martin, R.L. – Osberg, S. (2007): Social Entrepreneurship: The Case for Defnition

Mátyás Antal (1979): A polgári közgazdaságtan története az 1870-es évektől napjain-

kig. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.

McClelland, D. C. (1976): The achieving society: With a new introduction. New York:
Irvington Publishers.

Migliore, G. – Schifani, G. – Romeo, P. – Hashem, S. – Cembalo, L. (2015): Are farmers

63
in alternative food networks social entrepreneurs? evidence from a behavioral appro-
ach. Journal of Agricultural & Environmental Ethics, 28(5), pp. 885-902.

Mintzberg, H. in Mintzberg, H. – Ahlstrand, B. – Lampel, J. (2005): A vállalkozói isko-

la in Stratégiai szafari Útbaigazítás a stratégiai menedzsmentban 5.fejezet, Bp. HVG
Rt.

Mirnics Zsuzsanna (2006): A személyiség építőkövei. Típus-, vonás- és biológiai elmé-

letek. Bölcsész Konzorcium, Budapest

O’Higgins, E. – Zsolnai L. (2017): What is progressive Business? in O’Higgins, E.,

Zsolnai L. (eds.) Progressive Business Models: Creating Sustainable and Pro-social
Enterprise. London. Palgrave-Macmillan, pp. 289-303.

Parris, D. L. – McInnis-Bowers, C. V. (2014): Social entrepreneurship questioning the

status quo: waste as a resource. Journal of Economic Issues, 48(2), pp. 359-365.

Pataki György (2009): A Yunus-kezdeményezés. Ökotáj, 41-42. sz. pp. 185-189

Pauli, G. A. (2010): The Blue Economy: 10 Years, 100 Innovations, 100 Million Jobs, Pa-
radigm Publications

Praszkier, R. – Nowak, A. – Zablocka – Bursa, A. (2009): Social capital built by social

entrepreneurs and the specifc personality traits that facilitate the process. Psychol.
Spoleczna. 4. pp. 42-54.

Radácsi László (1998): Az arisztoteliánus gazdaságetika alapjai Kovász, II. évfolyam,

1. szám – 1998. Tavasz pp. 24-29.

Raworth, K. (2017): Doughnut Economics: Seven Ways to Think Like a 21st Century
Economist, White River Junction: Chelsea Green Publishing

Schumpeter, Alois Joseph. (1934): The Theory of Economic Development: An Inquiry

Into Profts, Capital, Credit, Interest, and the Business Cycle. 55.

Sedlacek, T. (2012): A jó és a rossz közgazdaságtana. Budapest: HVG.

Sen, A. (1987): On Ethics and Economics, Blackwell Publishing, Oxford.

Simon, H. A. (1982): Models of Bounded Rationality, The MIT Press, Cambridge &
London.

Skoll Centre, (é.n.): What is social entrepreneurship? http://skollcentre.com/social-

entrepreneurship/, 2018.04.13.

Smith, A. (1984 [1759]): The Theory of Moral Sentiments. Edited by D.D. Raphael and
A.L. Macfe, Indianapolis: Liberty Fund.

Smith, A. (1992): Nemzetek gazdagsága. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Buda-

pest.

64
Solomon, R. C. (1992): Ethics and Excellence; Oxford University Press, NY

Stephan, U. – Huysentruyt, M. – Van Looy, B. (2010): Corporate social opportunity re-

cognition and the value(s) of social entrepreneurs. Paper presented at NYU Stern An-
nual Social Entrepreneurship Conference, 3-5 November, 2010.

Stephan, U. – Patterson, M. – Kelly, C. – Mair, J. (2016): Organizations driving positive

social change: A review and an integrative framework of change processes. Journal of
Management, 42(5), pp. 1250-1281.

Stephan, U. – Drencheva, A. (2017, in press): The person in social entrepreneurship: A

systematic review of research on the social entrepreneurial personality, In G. Ahme-
toglu, T. Chamorro – Premuzic, B. Klinger, & T. Karcisky (Eds.), The Wiley Handbook
of Entrepreneurship. Chichester: John Wiley.

Sunsteins, C. R. (2000): ’Introduction’ in Behavioral Law and Economics, ed. C. R.

Sunstein, Cambridge University Press, Cambridge, pp. 1-10.

Taylor, Ch. (1985): Philosophical Papers, Cambridge University Press, Cambridge.

The Millennium Project (2017): 15 Global Challenges. http://www.millennium-pro-

ject.org/projects/challenges/, 2017.12.20

Thompson, J. – Alvy, G. – Lees, A. (2000): Social entrepreneurship – a new look at the

people and the potential, Management Decision, Vol. 38 Issue: 5, pp. 328-338

Tigu, G. – Iorgulescu, M.-C. – Ravar, A. S. – Lile, R. (2015): A pilot profle of the social
entrepreneur in the constantly changing Romanian economy. Amfteatru Economic,
17(38), pp. 25-43.

Timmons, J. A. – Spinelli, S. (2004): New venture creation: Entrepreneurship for the

21st century. Boston: McGraw–Hill/Irwin.

Van Ryzin, G. G. – Grossman, S. – DiPadova-Stocks, L. – Bergrud, E. (2009): Portrait of

the social entrepreneur: Statistical evidence from a US Panel. Voluntas, 20, pp. 129-
140.

Yezer, A. M. – Goldfarb, R. S. – Poppen, P. J. (1996): Does Studying Economics Discou-

rage Co-operation? Watch What We Do, Not What We Say or How We Play’, Journal
of Economic Perspectives, Winter, pp. 177-186.

Yunus, M. – Weber, K. (2010): Building social business. The new kind of capitalism
that serves humanity’s most pressing needs. Public Afairs, New York.

Zahra, S.A. – Gedajlovic, E. – Neubaum, D.O. – Shulman, J.M. (2009): A typology of

social entrepreneurs: Motives, search processes and ethical challenges, Journal of
Business Venturing, Volume 24, Issue 5, pp. 519-532

Zsolnai László (2010): Future of Capitalism. Műhelytanulmány. Budapesti Corvinus

Egyetem.

65
Zsolnai László (2013): A gazdaságetika emberképe. in Boda Zsolt – Fekete László –
Zsolnai László: Gazdaságetika. Kézirat. Gazdaságetikai Központ, Budapesti Corvinus
Egyetem, Budapest.

Zsolnai, L. – Tencati, A. (2010): Beyond Competitiveness: Creating Values for a Susta-

inable World in Tencati, A., Zsolnai, L. (eds.) The Collaborative Enterprise: Creating
Values for a Sustainable World. Peter Lang Academic Publishers, pp. 375-388.

66
Mellékletek

1. számú melléklet: A vállalati közjó modell

A gazdasági rend és proft erényetikai megközelítése.

A melléklet célja a háromdimenziós gazdaság szervezeti szintű megvalósulásának
leírása. Alford és Naughton (2004) vállalati közjó modellje az erényetikai gazdasági
paradigma megjelenését mutatja be vállalati szinten. A közjó modell arra kíván vá-
laszt adni, hogy a pénz, proft megszerzésén túl milyen motivációk húzódnak meg
egy vállalat működése mögött. A modell alapja a jók fogalmára épül. Arra a feltétele-
zésre, hogy minden, amit teszünk, azzal valamiféle jó elérésére törekszünk. Sok eset-
ben tetteink nem csupán egyetlen célra, hanem több cél együttes elérésére irányul-
nak. Ez ugyanígy van az üzleti vállalkozások esetében is. Amikor a vállalkozás célját
szeretnénk tisztázni, két kérdést kell megválaszolnunk: Melyek azok a dolgok, ame-
lyeket el szeretnénk érni? Mi a fontossági sorrend közöttük? A kérdések módszeres
megválaszolásához Alford és Naughton (2004) három elemzési szintet használ, eze-
ket ismertetem a következő alfejezetekben.

Első szint: A javak hierarchiája

Az üzleti tevékenység célja lehet alapvető javak és kiemelkedő javak elérése. Az
alapvető javakra más javak eléréséhez van szükségünk. Eszköz funkciójuk van tehát
más javak (kiemelkedő javak) megszerzésében. Alapvető javak közé tartozik például
a marketingstratégia, technológia, de ide tartozik a proft is! A kiemelkedő javakra
önmagukért törekszünk, önmagukban értékek. Ide tartozik többek között a társadal-
mi felelősség, igazságosság, együttműködés, emberi haladás stb. A kiemelkedő javak
egyben nem korlátos értékek is, a piaci törvényszerűségek nem érvényesek rájuk, a
közjavakhoz hasonlóan nem versengő fogyasztás, korlátlanság, kizárhatóság hiánya
jellemző rájuk. Az alapvető és a kiemelkedő javak hierarchiájára jó példa Abraham
Maslow szükséglet-piramisa (lásd 1. ábra), mely az emberi szükségleteket állítja sor-
rendbe. A piramis alján álló fziológiai szükségletektől halad a piramis tetején elhe-
lyezkedő önmegvalósítás iránti szükségletek (elismerés, önkiteljesítés) felé. Egy szint-
tel való feljebb lépés feltétele az alatta levő szükséglet alapszintű betöltése. Ugyan-
ilyen gondolatmenet és célrendszer alkalmazható a vállalati célok hierarchiájában is,
az alapvető javakat a piramis alján, míg a kiemelkedő javakat a piramis tetején elhe-
lyezve. (Alford és Naughton, 2004) Az eddigiek alapján megfogalmazva „a közjó

67
szervezeti összefüggésben nem más, mint munkálkodás mindazon javakért, amelyek
a szervezetben megvalósuló teljes emberi fejlődéshez szükségesek, a javak fontossági
sorrendjét folyamatosan szem előtt tartva.” (Alford és Naughton, 2004, 59.o.)

önkiteljesítés

elismerés

szeretet

biztonság

fizikai-fiziológiai szükségletek

17: Ábra: Az alapszükségletek maslowi hierarchiája.

Forrás: Alford és Naughton (2004), 57. oldal

Második szint: A javak elosztása, köz- és magánjavak

Miként lehetünk egyszerre tekintettel a cég minden egyes munkatársának, a cég
egészének és a céget körülvevő társadalom érdekeire? Ez a kérdés a egyén és az
egyén által alakított közösségek céljai és javai közötti látszólagos ellentéthez, a ma-
gánjavak és közjavak problematikájához vezet minket. A magánjavak korlátosan áll-
nak rendelkezésre, fogyasztásuk versengő, magáncélokat elégítenek ki elsősorban. Pi-
aci mechanizmusok útján cserélnek gazdát. A közjavak nem versengő javak, fogyasz-
tásukból nem (vagy csak nehézkesen) zárható ki bárki. Míg a magán javakat el-, ad-
dig a közjavakat megosztják. A közjavak és a kiemelkedő javak közötti legnagyobb
különbség, hogy a közjavak rendelkeznek az alapvető javakra jellemző tulajdonsá-
gokkal, mint pl. az amortizáció, költségvonzatok stb. Egy vállalaton belül is találko-
zunk mindkét típusú jószággal. A közösség egyik jellemzője az osztó igazságosság,
ami azt jelenti, hogy a tagok részvétele alapján dől el részesedésük a javakból.
A magáncélok, még ha azok egy specializált közösség, vagy egy cég közös céljai is,
privát célok, s mint ilyen részlegesek. Ugyanakkor ezen egyének, közösségek is része-

68
sednek közjavakból, magáncéljaik eléréséhez, javaik megszerzéséhez, megtartásához
a közjavaktól függnek (mint pl. úthálózat, törvények adta biztonság stb.). Ennek alap-
ján mindenkinek felelősséget kell vállalnia a közjavak fenntartásában, tiszteletben tar-
tásában, előmozdításában, nem lehet csupán (ki)használni azokat. Azonban a magán-
célok is lényeges részei a közjónak, ezek elérését is segíteni kell. Ide kapcsolódik az
alapvető javak és a kiemelkedő javak szerepe. Egy cég menedzsereinek az alapvető ja-
vakra nélkülözhetetlen célként kell tekinteniük, miközben nem feledkezhetnek meg
azok eszköz jellegéről sem a kiemelkedő javak megszerzésében. Az emberi fejlődést,
mint kiemelkedő jót mindig a szemük előtt tartaniuk, vizsgálniuk kell, hogy az alap-
vető javak (pl. termelékenység) milyen hatással vannak rá. Ezen célok összhangba ho-
zása nehéz, sokszor lehetetlennek tűnő feladat, számos vezetői képességre és erényre
van hozzá szükség. Amennyiben az üzleti vállalkozások egyfajta munkaközösséggé
válnak, ahol a tagok egyaránt érdekeltek a szervezet céljainak előmozdításában,
könnyebb a vezetők dolga. A közjó modell hangsúlyozza, hogy az üzleti vállalkozá-
soknak és a benne dolgozó egyéneknek is egyaránt törekedniük kell a bennük rejlő
kiválóság kibontakoztatására, ezzel hozzájárulva az emberi fejlődéshez. A munkakö-
zösséggé válás tudatosan kialakított személyközi kapcsolatok által jöhet létre, ahol a
tagok kölcsönösen megajándékozzák egymást a szolidaritás, bizalom, hűség stb. jelei-
vel. Ehhez a tagoknak igyekezniük kell magánjavak iránti törekvéseik és közösségi
életük összehangolására, csupán saját hasznuk keresése révén soha nem tudnak igazi
munkaközösséggé válni. (Alford és Naughton, 2004)

Harmadik szint: látszólagos és „valódi” javak

Látszólagos és valódi javak különbségének fogalmi elkülönítése nem nehéz fel-
adat. A látszólagos javak nem járulnak hozzá az ember valódi szükségleteihez, kitel-
jesedéséhez, míg a valódi javak pont ezeket szolgálják. A probléma a valóságban ab-
ból adódik, hogy nem minden esetben könnyű és egyértelmű döntést hozni arról,
hogy mi a valódi és mi csak látszólagos jó. A látszólagos javakról is gyakran azt gon-
doljuk, hogy ki fog teljesíteni minket, ám ha elértük, a remélt eredmény mégis elma-
rad. A helyes elkülönítéshez fontos önmagunk és a cél alapos ismerete. (Alford és
Naughton, 2004)
A 13. táblázatban a három szint közül kettő jelenik meg, a magán és közjavak, va-
lamint az alapvető és a kiemelkedő javak elkülönítése. A valódi (kiteljesítő értelem-
ben) és a látszólagos javak szerinti felosztás nem került megjelenítésre, aminek oka az
a feltételezés, hogy minden jószág, amelyre a vállalaton belül törekszünk, valódi jó. A
vállalatvezetők többnyire az anyagi feltételekre és az ügyviteli feltételekre, tehát a ja-

69
vak alapvető szintjére rendelkeznek közvetlen befolyással. (Alford és Naughton,
2004)

A három szint szintézise

13. Táblázat: Vállalati javak a közjó modellben.

Forrás: Alford és Naughton (2004), 76. oldal

Magáncélok, magánjavak Közcélok, közjavak

személyes fejlődés
Célok / javak
Kiemelkedő

munkaközösség
a cég minden egyes tagjának teljes
fejlődése a cég vagy munkaközösség
(magánjavak, elosztás helyett mégis a tagjainak közösségi fejlődése
megosztás lehet rájuk jellemző)
Célok / javak

ügyviteli feltételek
anyagi feltételek
Alapvető

tulajdonosi szerkezet
profit, befektetés,
munkatervezés, bérpolitika stb.
ingatlan, gépek stb.

„A közjó modellje elsősorban azt követeli meg a menedzsertől, hogy az alapvető

javakra vonatkozó minden döntése során vegye tekintetbe a kiemelkedő javakat.” (Al-
ford és Naughton, 2004, 77.o.)
A melléklet bevezetőjében feltett kérdésekre („Melyek azok a dolgok, amelyeket el
szeretnénk érni?”, „Mi a fontossági sorrend közöttük?”) a választ a fentiek alapján rö-
viden a következőképpen összegezhetjük. A vállalat céljait valódi (az emberi kitelje-
sedést szolgáló) javak köréből kell megválassza. A menedzser befolyása, döntési köre
az alapvető javakra terjed ki, de döntéseit a kiemelkedő javak folyamatos szem előtt
tartásával kell meghozza. A kiemelkedő javak elérése kell legyen a vállalat valódi cél-
ja.
A közjó modell alapján jól látható a gazdasági élet, a vállalati működés színterének
a magánjavak és az alapvető javak szintjéről a közjavak és kiemelkedő javak körével
történő kiszélesítése.

70
2. számú melléklet: A materializmus és következményei

Ha a gazdaságot egyetlen szempont, egyéni szinten az önérdek, vállalati szinten

pedig a proft maximalizálása mozgatja, és emellett a hedonizmus lesz az etikai meg-
közelítés, az elvezet minket a materializmushoz, az anyagi dolgok túlzott felértékelő-
déséhez, előtérbe kerüléséhez. A melléklet célja a materializmus, anyagias szemlélet
veszélyeinek ismertetése Tim Kasser amerikai pszichológus (2005) „Az anyagiasság
súlyos ára” című könyve alapján.
Kasser (2005) könyvében számos saját és mások által végzett kutatás eredményeire
hivatkozva hívja fel a fgyelmet az anyagias szemlélet, a materiális javak felhalmozá-
sának veszélyeire. A fogyasztói társadalom hatásai alól napjainkban nehéz kivonnia
magát az embernek. A fő üzenet, amit elsősorban a mindent elárasztó reklámokon
keresztül közvetít, az, hogy az ember értékét az általa birtokolt javak, tárgyak és a
megvásárolt szolgáltatások határozzák meg. A vagyon, gazdagság, társadalmi hely-
zet válik egyre inkább az önbecsülés, önértékelés, valamint mások megítélésének
alapjává. A könyv lényeges megállapítása, amit kutatási eredmények sokaságával tá-
maszt alá a szerző, hogy minél inkább magunkénak valljuk az anyagias szemléletet
és célokat, annál kevésbé vagyunk boldogok és annál nagyobb kockázatot jelentünk a
társadalomra és az ökoszisztémára nézve is (önző módon nem vesszük fgyelembe
ezeket döntéseink során). (Kasser, 2005)
Visszacsatolva a dolgozat elméleti részére, az anyagias szemlélet a hedonizmus
példája, mely a homo oeconomicus emberképben a boldogságot, az élet célját jelenti.
A materializmus, mint mérce pedig a kutatás kérdőívének is egyik fontos eleme, a
külső motivációk mérésére szolgál, ezért is térünk ki az alábbiakban kicsit részlete-
sebben a mérhetőség kérdésére.

A materializmus mérése
Mi alapján mondhatjuk, hogy valaki anyagias szemléletű? Kasser (2005) alapján az
anyagiasság méréséhez alapvetően kétféle módszertan használatos:
Az egyik módszer az “értékek” módszere, melynek során a válaszadóknak különbö-
ző célokhoz és értékekhez kell pontszámot rendelniük a nekik tulajdonított fontossá-
guk alapján. Spiritualitással, emberi kapcsolatokkal, érzéki örömökkel, anyagi javak-
kal kapcsolatos célok szerepelnek a kérdőívben. Az eredményeket statisztikai eljárá-
sok segítségével kiértékelik és megállapítják, mekkora fontosságot tulajdonítottak az
egyes válaszadók a materiális értékeknek a többi dologhoz képest.

71
 A másik a “felméréses” módszer. Ennek során közvetlenebbül mérik fel az anyagias
szemléletet, konkrét kijelentésekkel kapcsolatban vizsgálják az egyetértés mértékét.
Ilyen állítások is szerepelhetnek a kérdőívben, mint például: „Nagyon élvezem, ha
vásárolhatok” vagy „Jobb lenne az életem, ha lenne néhány olyan holmim, amivel
most nem rendelkezem”. Ezt a második, felméréses módszert alkalmazzuk mi is dol-
gozatunk empirikus részében az anyagiasság vizsgálatára. (Kasser, 2005, 298.o.)

Az anyagiasság következményei
Az anyagiasság mérésének módszertani áttekintése után vegyük sorra, milyen
költségekkel, veszélyekkel jár az anyagiasság egyéni, társadalmi és ökológiai szinten.

Személyes következmények
„Az anyagias emberek kevésbé boldogok és elégedettek az életükkel, több (testi és
lelki) szenvedésről számolnak be” – írja Kasser saját és mások által végzett kutatások-
ra hivatkozva (Kasser, 2005, 299.o). A fogyasztói társadalom által közvetített értékek
magunkévá tétele tehát megbetegítő hatású testi és lelki téren egyaránt. Az ilyen ér-
tékrendet követő emberek nagyobb valószínűséggel szoronganak, válnak depresszi-
óssá, fordulnak függőséget okozó szerek (cigaretta, alkohol) felé. (Kasser, 2005).

Társadalmi következmények
Az értékrendünk befolyásolja társas viselkedésünket is, ezáltal hatással vagyunk
más emberek életére, jóllétére is. Például a pénz túlzott hajszolása olykor az etikai és
más, akár jogi szabályok áthágásával is járhat. Ismerünk olyan, a még nagyobb sze-
mélyes anyagi jóllét elérése érdekében elkövetett gazdasági bűncselekményeket, ame-
lyek következtében sok ártatlan ember veszítette el munkáját. A még több pénz, ha-
szon iránti vágy eluralkodása egyre érzéketlenebbé teszi az embert mások érdekei,
problémái iránt. Kasser két fő okra vezeti vissza ezt a jelenséget. Az első ok, miszerint
a társadalom jobbítását célzó értékek ellentétben állnak a túlzott anyagiassággal. A
második ok értelmében az anyagias értékorientációjú emberek hajlamosak a többi
embert tárgyként kezelni, és eszerint bánni velük, manipulálni, irányítani őket. (Kas-
ser, 2005)

Környezeti következmények
Az előző ponthoz hasonlóan a haszon egyedüli célként való követése nagy szere-
pet játszik az természet kizsákmányolásában is. Szintén kutatások támasztják alá,
hogy az anyagias emberek kevesebbet törődnek a környezetvédelemmel és kevésbé

72
szeretik a többi élőlényt, valamint nagyobb ökológiai lábnyommal rendelkeznek, hi-
szen életstílusuk nem takarékoskodik a természeti erőforrásokkal sem. (Kasser, 2005)

A kivezető út
Most, hogy végigvettük az anyagias értékek követésének negatív következményeit
az életminőségünkre nézve, vegyük sorra milyen lehetséges megoldási javaslatokat
fogalmaz meg Kasser (2005) ezekre a problémákra, elsősorban az aktivisták munkájá-
nak és további empirikus kutatások segítése céljából.

Az anyagias értékek elfogadottsága elleni fellépés

A minket körülvevő társadalmi közeg az anyagias értékrend és szemlélet közvetí-
tője. A televízió, kulturális, sőt a politikai és gazdasági környezetünk is mind fo-
gyasztásunk növelésére sarkall minket. Ezek ellen a hatások ellen három módon vé-
dekezhetünk, állítja Kasser. Először is törekedjünk az anyagias üzenetek számának
csökkentésére az életünkben. A tévénézés elhagyása, vagy legalább a reklámok elné-
mítása jó kezdet lehet. Másodszor törekedjünk az anyagias üzenetek eltávolítására a
társas környezetünkből vagy gyerekeink társas környezetéből, például a direkt és in-
direkt hirdetések elleni fellépéssel az iskolákban. Harmadszor pedig lobbizhatunk
törvények és politikai célok megváltoztatásáért, amelyek szintén anyagias célokra
buzdítanak. (Kasser, 2005)

Ellenállóvá kell válni a materialista értékekkel szemben

Meg kell tanítani az embereket kritikusan szemlélni a média üzeneteit, megérteni
a manipulációs módszereket, amelyek ezek az üzenetek felhasználnak. A tudatosság
életünk minden területén, döntéseink során is fontos tényezővé kell váljon. Számos
elmélet állítja, hogy a bizonytalanság és az üresség érzése kényszeres fogyasztási hul-
lámot indíthat be embereknél. Rosszkedvüket, bizonytalanságukat vásárlással igye-
keznek enyhíteni. Kasser (2005) könyvéből az is kiderül, hogy azon emberek, akik va-
lamilyen más hiedelemrendszer (pl. hit) mentén élik az életüket, amely segít félelme-
ik, bizonytalanságuk csillapításában, kevésbé fognak anyagias módon viselkedni.
Ezek a kutatási eredmények azt jelzik, hogy egy másfajta hiedelemrendszer segíthet
csökkenteni az anyagias magatartást, még az ellentétes irányú társadalmi nyomással
szemben is. Növelhető az emberek ellenállása az anyagias szemlélettel szemben, ha
egy stabil értékrendszerrel rendelkeznek, amely olyan belső értékekre épül, amelye-
ket saját magukért is érdemes követni, melyek kielégítése lelki fejlődéshez vezet.
(Kasser, 2005).

73
 Kasser és Rayen (1996) a belső értékek három fő csoportját határozzák meg, a sze-
mélyes fejlődést, a kapcsolatokat és a közösségi érzést. Ezek a belső értékek szemben áll-
nak az anyagias célokkal. Az ilyen értékeket valló embereknek jobb a közérzetük, em-
patikusabbak, társadalmilag hasznosabbak és környezetileg fenntarthatóbban élnek.
Kasser a fentiek alapján arra a következtetésre jut, hogy az anyagiasság ellenszere a
belső értékek elsajátítása lehet. (Kasser, 2005)
Kasser ezzel a megállapításával alátámasztja a háromdimenziós gazdaság elméle-
tét, az erényetikaihoz nagyon hasonló értékrendszer szerepének jelentőségét hangsú-
lyozva az anyagiassággal szemben.

Belső értékek előtérbe helyezése

Az értékek és a viselkedés között azonban gyakran ellentmondás fgyelhető meg,
ilyenkor egyfajta kognitív disszonancia13 lép fel. Ezzel magyarázható a depresszió és
szorongás érzése, melyet talán azért éreznek az emberek, mert gyakran értékeikkel el-
lentétesen viselkednek. Ennek alapján módszereket kellene kidolgozni annak érdeké-
ben, hogy az embereket segíthessük belső értékrendjükkel összhangban, az anyagias-
ság ellenében cselekedni. (Kasser, 2005)
A gazdaság szereplőinek viselkedését elsősorban a gazdasági fejlődés mutatói mo-
tiválják. Jelenleg a GDP (Gross Domestic Product, azaz nemzeti össztermék) az az ál-
talánosan elfogadott mérőszám, aminek változása jelzi egy gazdaság teljesítményét.
A GDP-ben minden gazdasági teljesítmény jó, növelő hatású tétel, mindegy, hogy az
a dohányzásra és annak káros következményeinek gyógyítására, vagy új szülőotthon
építésére költött pénz valójában. Sőt, sok esetben bizonyos környezeti szempontból
előnyös tevékenységek, mint például a biciklivel, gyalog vagy tömegközlekedéssel
történő munkába járás kevéssé járulnak hozzá a GDP növekedéséhez, mint ha min-
denki beülne a saját autójába. Addig, ameddig ez így van, nehéz a gazdaság szereplő-
it a belső értékek követésére buzdítani. Fontos lenne tehát ennek a mérőszámnak a
korrigálása, vagy más mérőszám bevezetése, amelyben az anyagi értékek csupán az
egyik, és nem az egyetlen tényező lenne. Mint ahogyan olyan jólétmodell(ek)re is
szükség van, melyben tükröződnek a belső értékek. (Kasser, 2005)
Erre a másfajta gazdasági megközelítésre példa Bhutan és az ott alkalmazott GNH,
azaz Nemzeti Összboldogság14 mérőszám, amelyre egy másfajta jólét-modell épül.

13 Kognitív disszonancián értjük az az állapotot, amikor az emberi cselekvés nincs összhangban az

eszményeivel. (Kasser, 2005, 311. o.)
14 A GNH indexről és számításáról lásd Centre for Bhutan Studies and GNH (2015)
http://www.grossnationalhappiness.com/SurveyFindings/Summaryof2015GNHIndex.pdf

74
3. számú melléklet: Az empirikus kutatás kérdőíve

"Kiemelkedő társadalmi vállalkozók" kutatás

A kérdőívben vizsgált területek: élettel való elégedettség, motivációk, hedonikus-eudaimoni-
kus vonások, materializmus, etikai értékrend.
A kérdőív két részből áll: az első részben a civil, belső énjére, a második részben pedig a tár-
sadalmi újító/innovátor szerepére vonatkozó kérdéseket találja.
A kérdőív kérdései Baritz Sarolta Teréz: Háromdimenziós gazdaság c. PhD disszertációjában
összeállított és felhasznált kérdőívből származnak, a szerző engedélyével.
Köszönöm, hogy a kérdőív kitöltésével elősegíti munkámat!
A kérdőív kitöltése anonim és önkéntes. 2018. április 8-ig várjuk a válaszokat.

1. Mindent összevetve mennyire elégedett Ön az életével?

0 = Egyáltalán nem elégedett, 10 = tökéletesen elégedett

1. Rész
Az alábbi listán emberi tulajdonságokat talál. Mennyire érzi magára, belső énjére (ami
lyennek legbelül gondolja magát) jellemzőnek az alábbi tulajdonságokat?
1 = TÖKÉLETESEN jellemző rám a bal oldali szó, 2 = TÖBBNYIRE a bal oldali szó jellemző
rám, 3 = KICSIT INKÁBB a bal oldali szó jellemző rám, 4 = EGYFORMÁN jellemző rám
MINDKETTŐ, 5 = KICSIT INKÁBB a jobb oldali szó jellemző rám, 6 = TÖBBNYIRE a jobb ol-
dali szó jellemző rám, 7 = TÖKÉLETESEN jellemző rám a jobb oldali szó
Kérjük, amennyiben nem tudja a választ, hagyja ki a kérdést!

2.1. Csendes – Beszédes

2.2. Ideges – Könnyed
2.3. Lusta – Szorgalmas
2.4. Kedves – Távolságtartó
2.5. Ötlettelen – Ötletgazdag
2.6. Társasági – Tartózkodó
2.7. Gondtalan – Gondterhelt
2.8. Alapos – Nemtörődöm
2.9. Bosszúálló – Megbocsátó
2.10. Fantáziadús – Gyakorlatias
2.11. Introvertált – Extrovertált
2.12. Szorongó – Nyugodt
2.13. Akaratgyenge – Fegyelmezett
2.14. Szelíd – Akaratos
2.15. Hétköznapi – Művészi
2.16. Társaságkedvelő – Visszahúzódó
2.17. Magabiztos – Aggodalmaskodó
2.18. Felelősségteljes – Felelőtlen
2.19. Ellenséges – Alkalmazkodó
2.20. Eredeti – Hagyományos
2.21. Zárkózott – Barátkozó
2.22. Feszült – Kiegyensúlyozott
2.23. Feladó – Kitartó
2.24. Rugalmas – Makacs

75
2.25. Realista – Filozofkus
2.26. Közösségi – Magának való
2.27. Szívós – Sérülékeny
2.28. Összeszedett – Szétszórt
2.29. Kritikus – Engedékeny
2.30. Kíváncsi – Érdektelen

Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal?

1=egyáltalán nem értek egyet 2=nagyrészt nem értek egyet 3=inkább nem értek egyet
4=egyet is értek, meg nem is 5=csak kismértékben értek egyet 6=nagyrészt egyetértek
7=teljes mértékben egyetértek
Kérjük, amennyiben nem tudja a választ, hagyja ki a kérdést!

3. Célom, hogy a pénzügyeim sikeresek legyenek.

4. Célom, hogy fejlődjek, sok új dolgot tanuljak.
5. Célom, hogy sok ember tiszteljen, csodáljon.
6. Célom, hogy érezzem, hogy vannak emberek, akik szeretnek, és viszontszeretem őket.
7. Célom, hogy mindig úgy nézzek ki, ahogy elképzeltem.
8. Célom, hogy munkámmal is hozzájáruljak, hogy a világ jobb legyen.
9. Célom, hogy gazdag legyek.
10. Célom, hogy ismerjem és elfogadjam valódi önmagam.
11. Célom, hogy híres legyek.
12. Célom, hogy mély, tartós kapcsolataim legyenek.
13. Célom, hogy vonzó megjelenésű embernek tartsanak.
14. Célom, hogy segítsek másoknak jobbá tenni az életüket.

Az elmúlt 1 hónap folyamán hányszor fordult elő Önnel az alábbi szituáció?

1= soha 2= egyszer 3= ötször 4= tízszer 5= tíznél többször
Kérjük, amennyiben nem tudja a választ, hagyja ki a kérdést!

15. Összeírtam céljaimat a jövőre nézve.

16. Hálámat fejeztem ki valamiért, amit más tett nekem, szóban vagy írásban.
17. Figyelmesen meghallgattam egy másik ember álláspontját.
18. Bizalmamba avattam valakit valami olyan dologgal kapcsolatban, ami nagyon
19. Az akadályok ellenére is kitartottam egy értékes cél mellett.
20. Új ékszert vagy elektronikus berendezést vásároltam csak a magam számára.
21. Nagyszabású partin vettem részt.
22. Többet ettem valamiből, mint eredetileg akartam, csupán csak azért, mert olyan fnom
volt.
23. Filmet néztem, pusztán szórakozásból.

Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal?

1=egyáltalán nem értek egyet 2=nagyrészt nem értek egyet 3=inkább nem értek egyet
4=egyet is értek, meg nem is 5=csak kismértékben értek egyet 6=nagyrészt egyetértek
7=teljes mértékben egyetértek
Kérjük, amennyiben nem tudja a választ, hagyja ki a kérdést!

24. Az erkölcsi, etikai értékek fontosak az életemben.

25. A munkában nem fontos, hogy etikus legyek.
26. Tudom, hogy mi az életem értelme.
27. Szükségét érzem annak, hogy másokkal törődjek.

76
28. A boldogsághoz vezető utakat erkölcsi, etikai normák és értékrend szabályozzák.
29. Pénzért mindent meg lehet kapni.
30. Az életemnek nincs világos célja.
31. Csodálom azokat az embereket, akiknek drága házuk, kocsijuk vagy ruhájuk van.
32. Az élet legfontosabb sikerei közé tartozik az, hogy az ember anyagi javakra tesz szert.
33. A pénz eszköz arra, hogy a konkrét szükségleteimet kielégítő dolgokat beszerezzem vele,
de nem cél.
34. Számomra a siker jele, ha valaki sok anyagi javat birtokol.
35. Az életben sok dolog van, ami fontosabb a pénznél.
36. Szeretem, ha olyan dolgaim vannak, amelyek lenyűgözik az embereket.
37. Nem nagyon fgyelek mások anyagi dolgaira.
38. Az életemnek világos célja van.
39. Általában csak azt veszem meg, amire szükségem van.
40. Az tesz boldoggá, ami nekem pillanatnyilag a legjobb.
41. Ami az anyagi javakat illeti, igyekszem az életemet egyszerűen berendezni.
42. A tulajdonomban levő dolgok nem annyira fontosak nekem.
43. Nagy élvezetet okoz nekem, ha vásárolhatok ezt-azt.
44. A vallásos hit hozzátartozik a boldogsághoz.
45. Minden ember egyenlő velem méltóságában, emberi mivoltában.
46. A lelkiek hozzátartoznak az élet lényegéhez.
47. Szeretem a fényűzést az életemben.
48. Pontosan tudom, hogy mi az, ami értelmessé teszi az életemet.
49. A pénz felhalmozásának korlátokat kell szabni.
50. Ha hirtelen 500 millió Ft-hoz jutnék, biztosan nem dolgoznék tovább.
51. Olyan életcélt találtam, amivel elégedett vagyok.
52. Ha többet adna vissza a pénztáros, biztosan szólnék neki.

2. Rész: Társadalmi Innovátor Szerep

Munkájával összefüggő szerepében mennyire érzi magára jellemzőnek az alább feltüntetett
tulajdonságokat?

Kérjük, jelölje meg a megfelelő értéket a 7-fokozatú skála segítségével!

1= TÖKÉLETESEN jellemző rám a bal oldali szó, 2= TÖBBNYIRE a bal oldali szó jellemző
rám, 3= KICSIT INKÁBB a bal oldali szó jellemző rám, 4= EGYFORMÁN jellemző rám
MINDKETTŐ, 5= KICSIT INKÁBB a jobb oldali szó jellemző rám, 6=TÖBBNYIRE a jobb ol-
dali szó jellemző rám, 7=TÖKÉLETESEN jellemző rám a jobb oldali szó
Kérjük, amennyiben nem tudja a választ, hagyja ki a kérdést!

53.1. Ideges – Könnyed

53.2. Felelősségteljes – Felelőtlen
53.3. Magabiztos – Aggodalmaskodó
53.4. Ellenséges – Alkalmazkodó
53.5. Realista – Filozofkus
53.6. Feszült – Kiegyensúlyozott
53.7. Szívós – Sérülékeny
53.8. Alapos – Nemtörődöm
53.9. Hétköznapi – Művészi
53.10. Fantáziadús – Gyakorlatias
53.11. Összeszedett – Szétszórt
53.12. Feladó – Kitartó

77
53.13. Közösségi – Magának való
53.14. Szelíd – Akaratos
53.15. Kritikus – Engedékeny
53.16. Kíváncsi – Érdektelen
53.17. Ötlettelen – Ötletgazdag
53.18. Csendes – Beszédes
53.19. Kedves – Távolságtartó
53.20. Eredeti – Hagyományos
53.21. Rugalmas – Makacs
53.22. Társasági – Tartózkodó
53.23. Szorongó – Nyugodt
53.24. Zárkózott – Barátkozó
53.25. Lusta – Szorgalmas
53.26. Akaratgyenge – Fegyelmezett
53.27. Gondtalan – Gondterhelt
53.28. Introvertált – Extrovertált
53.29. Bosszúálló – Megbocsátó
53.30. Társaságkedvelő – Visszahúzódó

Mennyire ért Ön egyet az alábbi állításokkal?

1=egyáltalán nem értek egyet 2=nagyrészt nem értek egyet 3=inkább nem értek egyet
4=egyet is értek, meg nem is 5=csak kismértékben értek egyet 6=nagyrészt egyetértek
7=teljes mértékben egyetértek
Kérjük, amennyiben nem tudja a választ, hagyja ki a kérdést!

54. Úgy tapasztalom, hogy a szerep, amelyet munkámmal betöltök, hiteles része annak a sze-
mélynek, aki vagyok.
55. A munkámban betöltött szerepem értelemmel teli és értékes számomra.
56. Szabadon választottam az életnek ezt a – munkával kapcsolatos – területét.
57. Csak azért játszom ezt a – munkával kapcsolatos – szerepet, mert ilyennek kell lennem.
58. Feszültnek és nyomás alatt levőnek érzem magam életemnek ezen a – munkával kapcso-
latos – területén.
59. Boldog vagyok ebben a – munkával kapcsolatos – szerepben.
60. Elégedett vagyok ebben a – munkával kapcsolatos – szerepben.

Mennyire jellemzők Önre az alábbi célok a munkájára vonatkoztatva?

1=egyáltalán nem értek egyet 2=nagyrészt nem értek egyet 3=inkább nem értek egyet
4=egyet is értek, meg nem is 5=csak kismértékben értek egyet 6=nagyrészt egyetértek
7=teljes mértékben egyetértek
Kérjük, amennyiben nem tudja a választ, hagyja ki a kérdést!

61. Célom, hogy pénzügyileg sikeres állásom legyen.

62. Célom, hogy a munkámban fejlődjek, sok új dolgot tanuljak.
63. Célom, hogy a munkámban sok ember tiszteljen, csodáljon.
64. Célom, hogy érezzem, hogy a munkámban és a munkámmal kapcsolatos területeken van-
nak emberek, akik szeretnek, és viszontszeretem őket.
65. Célom, hogy a munkavégzésem során mindig úgy nézzek ki, ahogy elképzeltem.
66. Célom, hogy munkámmal is hozzájáruljak ahhoz, hogy a világ jobb legyen.
67. Célom, hogy sok pénzt keressek a munkámmal.
68. Célom, hogy olyan munkám legyen, amelyben képes vagyok megismerni és elfogadni va-

78
lódi önmagam.
69. Célom, hogy a munkám kapcsán híres legyek.
70. Célom, hogy a munkahelyemen, illetve a munkavégzésem során jó kapcsolataim legye-
nek.
71. Célom, hogy a munkahelyemen vonzó megjelenésű embernek tartsanak.
72. Célom, hogy a munkám során segítsek másoknak jobbá tenni az életüket.

Mennyire ért Ön egyet az alábbi állításokkal?

1=egyáltalán nem értek egyet 2=nagyrészt nem értek egyet 3=inkább nem értek egyet
4=egyet is értek, meg nem is 5=csak kismértékben értek egyet 6=nagyrészt egyetértek
7=teljes mértékben egyetértek
Kérjük, amennyiben nem tudja a választ, hagyja ki a kérdést!

73. A munkám során saját szükségleteimmel és saját érdekeimmel törődöm.

74. A munkám során mások, mint pl. a kollégáim szükségleteivel és érdekeivel törődöm.
75. Nagyon fontos nekem, hogy maradandó módon járuljak hozzá olyan csoportok tevékeny-
ségéhez, amelyekhez tartozom (mint pl. a munkahelyem).
76. Amikor része leszek egy csoport-szintű tervnek, mindent megteszek, ami tőlem telik,
hogy biztosítsam a terv sikerét.
77. Nagyon büszke vagyok arra, ha a csoportomnak jól megy, még akkor is, ha nem én va-
gyok a fő oka a sikernek.

Demográfai adatok
A kitöltés ÖNKÉNTES és ANONIM ebben a részben is, bármely kérdés KIHAGYHATÓ.

Neme: Nő Férf
Életkora:
Lakóhelye: Budapest Más város Falu/Község
Legmagasabb iskolai végzettsége: Posztgraduális képesítés Egyetem / Főiskola (MSc, BSc)
Középiskola (Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola) Általános iskola
Tevékenységi területe: Polgári részvétel Gazdaságfejlesztés Oktatás Környezetvédelem Egész-
ségügy Emberi jogok
Vallása: Nem vallásos A maga módján vallásos Vallását gyakorló
Egyéb megjegyzés, vélemény

Köszönjük idejét, amelyet a kérdőív kitöltésére szánt!

79
4. számú melléklet: A kérdőív eredményei és a változók

14. Táblázat: A kérdésekre adott válaszok.

1. Mindent összevetve mennyire elégedett Ön az
8 5 7 9 10 9 8 7 7 7 6 6 8 8 9
életével?
2.1. Csendes – Beszédes 6 4 6 6 7 5 4 6 6 6 5 6 3 3 2 4
2.2. Ideges – Könnyed 6 4 5 5 7 4 5 4 2 5 4 6 2 4 6 6
2.3. Lusta – Szorgalmas 7 5 6 5 2 5 6 5 7 7 5 6 2 6 7 7
2.4. Kedves – Távolságtartó 1 1 2 3 1 2 4 2 4 2 3 2 4 4 1 1
2.5. Ötlettelen – Ötletgazdag 7 7 7 6 1 6 7 6 6 7 5 3 4 7 7 7
2.6. Társasági – Tartózkodó 2 4 2 3 1 2 4 2 4 1 6 2 7 4 1 1
2.7. Gondtalan – Gondterhelt 4 4 5 5 7 2 4 4 5 6 6 7 6 4 2 4
2.8. Alapos - Nemtörődöm 1 2 1 3 4 3 2 2 1 1 2 2 6 2 1 1
2.9. Bosszúálló – Megbocsátó 7 7 6 6 6 6 7 6 6 6 5 4 4 6 6 6
2.10. Fantáziadús – Gyakorlatias 4 1 7 4 1 2 3 4 6 5 5 4 4 3 4 4
2.11. Introvertált – Extrovertált 3 5 4 4 7 6 3 5 3 6 2 4 1 2 2 6
2.12. Szorongó – Nyugodt 4 4 4 4 1 4 4 3 2 5 5 2 2 4 6 6
2.13. Akaratgyenge – Fegyelmezett 5 6 5 5 4 5 6 5 7 6 5 5 3 6 7 6
2.14. Szelíd – Akaratos 5 1 5 3 1 4 4 5 6 5 3 6 5 2 2 4
2.15. Hétköznapi – Művészi 7 4 6 5 7 5 4 5 2 6 5 3 5 6 2 4
2.16. Társaságkedvelő – Visszahúzódó 2 2 4 3 4 3 4 4 4 1 5 3 7 4 1 1
2.17. Magabiztos – Aggodalmaskodó 2 1 4 3 4 2 2 3 2 1 4 4 5 2 1 4
2.18. Felelősségteljes – Felelőtlen 1 1 1 2 2 2 2 2 1 1 2 1 6 1 1 1
2.19. Ellenséges – Alkalmazkodó 7 7 5 5 7 6 6 5 5 7 4 4 4 6 7 6
2.20. Eredeti - Hagyományos 1 1 1 3 1 2 2 2 2 2 3 2 2 2 3 6
2.21. Zárkózott – Barátkozó 7 5 5 6 7 5 4 5 4 7 3 6 2 5 7 6
2.22. Feszült – Kiegyensúlyozott 5 4 5 6 4 6 6 4 3 6 4 3 2 5 6 6
2.23. Feladó – Kitartó 6 7 6 7 7 5 6 6 7 7 6 7 5 7 7 7
2.24. Rugalmas – Makacs 3 1 5 2 7 3 4 6 4 2 5 7 4 2 1 4
2.25. Realista – Filozofikus 5 7 6 4 7 5 4 2 2 2 2 5 5 6 2 4
2.26. Közösségi – Magának való 2 1 3 3 3 2 4 4 5 1 6 2 6 2 1 1
2.27. Szívós – Sérülékeny 3 1 2 2 7 4 2 3 2 1 2 6 6 2 2 4
2.28. Összeszedett – Szétszórt 2 4 3 2 7 5 3 2 1 2 5 5 7 4 1 1
2.29. Kritikus – Engedékeny 2 4 5 4 7 4 4 4 2 5 2 2 4 4 2 4
2.30. Kíváncsi – Érdektelen 1 4 1 2 7 3 1 2 1 1 2 2 1 2 1 1
3. Célom, hogy a pénzügyeim sikeresek legyenek. 3 4 1 4 4 5 6 5 4 5 2 6 2 7 4 5
4. Célom, hogy fejlődjek, sok új dolgot tanuljak. 7 6 4 4 7 4 7 6 7 7 6 7 7 7 6 7
5. Célom, hogy sok ember tiszteljen, csodáljon. 1 1 2 2 7 5 2 4 3 2 3 5 1 2 2 3
6. Célom, hogy érezzem, hogy vannak emberek, akik
5 7 6 6 7 6 1 5 7 5 4 7 7 2 4 5
szeretnek, és viszontszeretem őket.
7. Célom, hogy mindig úgy nézzek ki, ahogy
2 7 2 4 7 4 2 5 2 2 2 5 2 3 5 4
elképzeltem.
8. Célom, hogy munkámmal is hozzájáruljak, hogy a
7 7 6 4 7 7 6 6 7 7 6 6 7 7 6 6
világ jobb legyen.
9. Célom, hogy gazdag legyek. 1 1 1 2 3 4 3 4 1 4 2 4 2 5 3 3
10. Célom, hogy ismerjem és elfogadjam valódi
7 7 5 6 7 2 6 7 7 7 7 6 6 7 6 6
önmagam.
11. Célom, hogy híres legyek. 1 1 1 2 7 2 3 5 3 2 2 2 1 2 1 3
12. Célom, hogy mély, tartós kapcsolataim legyenek. 7 7 6 7 7 4 6 7 7 7 4 6 7 7 7 6
13. Célom, hogy vonzó megjelenésű embernek 2 1 2 3 7 2 3 5 1 2 3 4 2 6 4 3

80
tartsanak.
14. Célom, hogy segítsek másoknak jobbá tenni az
7 1 6 5 7 6 7 7 7 7 6 6 7 5 6 7
életüket.
15. Összeírtam céljaimat a jövőre nézve. 3 1 1 2 1 1 2 4 3 4 3 4 2 3 2 2
16. Hálámat fejeztem ki valamiért, amit más tett
4 5 4 4 3 2 3 4 3 4 2 5 4 4 2 3
nekem, szóban vagy írásban.
17. Figyelmesen meghallgattam egy másik ember
5 5 3 5 5 3 5 5 2 5 5 5 4 5 5 4
álláspontját.
18. Bizalmamba avattam valakit valami olyan
5 5 2 3 3 3 2 4 2 3 1 5 3 3 2 3
dologgal kapcsolatban, ami nagyon fontos nekem.
19. Az akadályok ellenére is kitartottam egy értékes
5 3 3 5 3 2 5 5 4 5 4 5 5 4 4 2
cél mellett.
20. Új ékszert vagy elektronikus berendezést
1 1 1 2 1 1 2 2 1 1 1 3 1 1 1 1
vásároltam csak a magam számára.
21. Nagyszabású partin vettem részt. 2 1 1 2 3 1 1 3 1 2 1 3 1 1 3 1
22. Többet ettem valamiből, mint eredetileg akartam,
2 5 3 3 3 2 3 1 4 2 1 5 5 2 1 2
csupán csak azért, mert olyan finom volt.
23. Filmet néztem, pusztán szórakozásból. 2 3 2 4 3 4 4 4 4 3 1 5 4 3 2 3
24. Az erkölcsi, etikai értékek fontosak az életemben. 7 7 7 7 5 7 2 7 7 7 6 7 7 7 7 7
25. A munkában nem fontos, hogy etikus legyek. 1 1 1 1 7 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1
26. Tudom, hogy mi az életem értelme. 7 4 6 7 5 7 6 6 6 6 7 7 4 6 6 6
27. Szükségét érzem annak, hogy másokkal törődjek. 7 7 6 7 5 7 6 7 6 7 5 6 6 5 7 6
28. A boldogsághoz vezető utakat erkölcsi, etikai
7 1 7 6 5 7 2 7 6 6 4 6 7 5 7 7
normák és értékrend szabályozzák.
29. Pénzért mindent meg lehet kapni. 4 1 1 1 1 2 1 3 1 1 1 4 2 1 1 1
30. Az életemnek nincs világos célja. 1 4 1 1 4 1 1 1 1 7 1 1 4 1 1 1
31. Csodálom azokat az embereket, akiknek drága
1 1 1 1 1 1 1 4 1 2 1 1 1 1 2 1
házuk, kocsijuk vagy ruhájuk van.
32. Az élet legfontosabb sikerei közé tartozik az,
1 4 1 1 1 1 1 3 1 5 2 2 1 2 2 1
hogy az ember anyagi javakra tesz szert.
33. A pénz eszköz arra, hogy a konkrét
szükségleteimet kielégítő dolgokat beszerezzem 7 7 6 7 4 7 6 6 7 6 6 7 7 7 7 7
vele, de nem cél.
34. Számomra a siker jele, ha valaki sok anyagi javat
2 1 1 1 1 5 2 1 1 2 2 2 1 1 1 1
birtokol.
35. Az életben sok dolog van, ami fontosabb a
7 7 7 7 7 7 7 6 7 7 6 7 7 7 7 7
pénznél.
36. Szeretem, ha olyan dolgaim vannak, amelyek
2 1 1 1 5 1 5 2 1 2 2 2 2 1 5 1
lenyűgözik az embereket.
37. Nem nagyon figyelek mások anyagi dolgaira. 5 7 1 2 5 6 6 2 6 4 6 7 2 6 7 6
38. Az életemnek világos célja van. 7 4 6 7 1 6 6 6 7 7 7 7 5 7 6 7
39. Általában csak azt veszem meg, amire
5 4 5 6 5 5 4 3 6 7 5 3 4 6 6 6
szükségem van.
40. Az tesz boldoggá, ami nekem pillanatnyilag a
2 7 4 3 4 6 4 1 2 5 4 1 6 6 5 6
legjobb.
41. Ami az anyagi javakat illeti, igyekszem az
6 4 7 3 4 4 3 3 6 6 6 4 7 6 6 7
életemet egyszerűen berendezni.
42. A tulajdonomban levő dolgok nem annyira
5 1 6 3 4 2 2 2 6 5 4 4 2 7 5 4
fontosak nekem.
43. Nagy élvezetet okoz nekem, ha vásárolhatok ezt-
2 4 2 1 4 6 4 4 1 3 3 6 1 2 2 2
azt.
44. A vallásos hit hozzátartozik a boldogsághoz. 1 5 6 1 1 1 1 4 1 4 1 4 1 6 2 4
45. Minden ember egyenlő velem méltóságában,
7 7 7 7 7 7 6 7 7 7 7 7 7 7 7 7
emberi mivoltában.

81
46. A lelkiek hozzátartoznak az élet lényegéhez. 7 7 7 7 7 7 7 7 7 7 7 7 7 7 7 7
47. Szeretem a fényűzést az életemben. 1 1 1 3 4 1 3 4 1 1 2 3 1 2 1 1
48. Pontosan tudom, hogy mi az, ami értelmessé
7 7 5 7 4 6 6 6 6 6 6 7 6 6 7 7
teszi az életemet.
49. A pénz felhalmozásának korlátokat kell szabni. 5 7 5 4 1 4 5 6 7 7 2 5 7 7 6 4
50. Ha hirtelen 500 millió Ft-hoz jutnék, biztosan nem
1 4 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1
dolgoznék tovább.
51. Olyan életcélt találtam, amivel elégedett vagyok. 7 4 6 7 4 7 7 7 6 7 5 5 7 7 6 7
52. Ha többet adna vissza a pénztáros, biztosan
7 7 6 7 5 7 7 7 4 7 6 7 7 7 7 7
szólnék neki.
53.1. Ideges – Könnyed 5 4 5 4 2 4 5 6 3 6 6 2 6 5 7 6
53.2. Felelősségteljes – Felelőtlen 1 7 1 1 3 1 1 2 1 1 1 1 2 1 1 1
53.3. Magabiztos – Aggodalmaskodó 1 1 2 1 2 2 2 3 2 2 2 4 2 2 2 1
53.4. Ellenséges – Alkalmazkodó 7 4 5 6 3 6 5 5 5 7 5 4 2 6 6 6
53.5. Realista – Filozofikus 4 4 4 3 4 6 4 2 2 2 2 4 4 6 3 4
53.6. Feszült – Kiegyensúlyozott 6 4 5 5 5 6 4 3 3 6 6 4 2 4 6 6
53.7. Szívós – Sérülékeny 2 4 4 1 5 4 3 2 2 1 1 1 2 1 1 1
53.8. Alapos – Nemtörődöm 1 1 1 1 1 2 1 3 1 1 1 2 1 2 1 1
53.9. Hétköznapi – Művészi 7 4 4 4 3 6 4 4 1 6 5 4 6 6 5 4
53.10. Fantáziadús – Gyakorlatias 4 1 4 4 1 3 3 4 7 6 4 4 4 2 4 4
53.11. Összeszedett - Szétszórt 1 4 2 1 4 4 3 2 1 1 2 4 2 3 1 2
53.12. Feladó – Kitartó 7 7 6 7 5 5 6 7 7 7 7 6 7 7 7 7
53.13. Közösségi – Magának való 2 1 4 3 3 2 4 4 4 1 3 2 6 2 1 1
53.14. Szelíd – Akaratos 4 1 5 1 3 2 4 4 6 2 3 6 5 2 2 4
53.15. Kritikus – Engedékeny 2 4 3 5 4 3 3 2 6 3 2 2 4 1 4
53.16. Kíváncsi – Érdektelen 1 4 1 1 4 4 1 2 1 1 2 2 1 2 1 1
53.17. Ötlettelen – Ötletgazdag 7 7 7 6 7 6 6 6 6 7 5 4 6 7 7 6
53.18. Csendes –Beszédes 6 4 5 6 7 5 4 6 6 7 5 6 5 4 7 4
53.19. Kedves – Távolságtartó 1 4 2 2 1 3 2 3 4 1 2 3 1 3 1 1
53.20. Eredeti – Hagyományos 1 1 4 2 1 2 2 2 2 2 2 2 1 1 4 4
53.21. Rugalmas – Makacs 3 1 3 2 1 2 3 3 3 1 2 7 6 2 2 4
53.22. Társasági – Tartózkodó 2 1 3 2 1 2 3 4 1 2 2 6 3 1 1
53.23. Szorongó – Nyugodt 6 4 3 6 1 6 5 3 2 7 5 3 2 5 6 6
53.24. Zárkózott – Barátkozó 6 7 5 6 1 6 5 4 4 7 6 6 2 5 7 6
53.25. Lusta – Szorgalmas 7 7 6 6 1 5 6 5 7 7 6 6 5 7 7 7
53.26. Akaratgyenge – Fegyelmezett 6 7 6 6 4 5 6 6 7 7 6 6 6 6 7 6
53.27. Gondtalan – Gondterhelt 4 4 5 5 7 2 4 6 5 5 3 7 6 4 2 4
53.28. Introvertált – Extrovertált 3 4 5 6 7 6 3 6 4 6 6 4 1 4 6 6
53.29. Bosszúálló – Megbocsátó 7 7 6 6 7 6 6 6 6 6 5 4 2 7 7 6
53.30. Társaságkedvelő – Visszahúzódó 2 4 4 2 7 2 4 4 4 1 2 2 7 2 1 1
54. Úgy tapasztalom, hogy a szerep, amelyet
munkámmal betöltök, hiteles része annak a 7 1 5 6 3 7 7 7 7 7 7 5 7 6 7 7
személynek, aki vagyok.
55. A munkámban betöltött szerepem értelemmel teli
7 7 6 7 7 6 7 7 7 7 6 6 7 7 7 7
és értékes számomra.
56. Szabadon választottam az életnek ezt a –
7 1 7 7 4 7 7 7 7 7 7 6 7 7 7 7
munkával kapcsolatos – területét.
57. Csak azért játszom ezt a - munkával kapcsolatos
1 7 1 1 4 1 2 1 1 2 2 2 1 1 2 1
- szerepet, mert ilyennek kell lennem.
58. Feszültnek és nyomás alatt levőnek érzem
magam életemnek ezen a – munkával kapcsolatos – 4 7 5 3 3 2 2 4 3 2 2 2 1 2 1 1
területén.
59. Boldog vagyok ebben a - munkával kapcsolatos - 6 4 6 5 5 6 6 6 7 6 4 4 7 6 7 7

82
szerepben.
60. Elégedett vagyok ebben a - munkával
5 4 6 6 5 7 6 6 7 6 3 4 7 6 7 7
kapcsolatos - szerepben.
61. Célom, hogy pénzügyileg sikeres állásom legyen. 2 4 3 2 5 4 6 4 1 5 2 2 1 7 5 4
62. Célom, hogy a munkámban fejlődjek, sok új
7 7 6 6 5 4 7 7 7 7 6 6 7 5 6 7
dolgot tanuljak.
63. Célom, hogy a munkámban sok ember tiszteljen,
2 1 2 2 5 4 3 4 4 5 2 2 1 3 4 1
csodáljon.
64. Célom, hogy érezzem, hogy a munkámban és a
munkámmal kapcsolatos területeken vannak 6 7 4 6 5 6 2 5 7 6 3 7 7 5 5 4
emberek, akik szeretnek, és viszontszeretem őket.
65. Célom, hogy a munkavégzésem során mindig
2 7 2 4 4 2 2 4 1 2 2 3 2 6 4 4
úgy nézzek ki, ahogy elképzeltem.
66. Célom, hogy munkámmal is hozzájáruljak ahhoz,
7 7 6 5 7 6 7 7 7 7 7 6 7 7 7 7
hogy a világ jobb legyen.
67. Célom, hogy sok pénzt keressek a munkámmal. 1 4 3 2 1 6 5 4 1 5 2 2 3 6 3 1
68. Célom, hogy olyan munkám legyen, amelyben
képes vagyok megismerni és elfogadni valódi 7 4 5 4 2 4 7 7 7 6 6 4 7 7 7 7
önmagam.
69. Célom, hogy a munkám kapcsán híres legyek. 1 1 2 2 6 2 3 3 3 3 2 1 1 2 3 1
70. Célom, hogy a munkahelyemen, illetve a
7 7 6 6 5 5 6 7 6 6 5 6 4 7 7 6
munkavégzésem során jó kapcsolataim legyenek.
71. Célom, hogy a munkahelyemen vonzó
2 7 3 3 7 2 3 4 1 2 5 2 2 6 2 1
megjelenésű embernek tartsanak.
72. Célom, hogy a munkám során segítsek
7 7 7 6 5 5 7 7 7 7 7 6 7 6 7 7
másoknak jobbá tenni az életüket.
73. A munkám során saját szükségleteimmel és saját
2 1 1 1 1 2 2 3 3 1 1 1 2 6 2 3
érdekeimmel törődöm.
74. A munkám során mások, mint pl. a kollégáim
6 7 6 6 1 4 3 6 5 6 5 6 5 6 6 6
szükségleteivel és érdekeivel törődöm.
75. Nagyon fontos nekem, hogy maradandó módon
járuljak hozzá olyan csoportok tevékenységéhez, 6 7 6 6 7 4 2 7 7 7 5 7 7 6 7 6
amelyekhez tartozom (mint pl. a munkahelyem).
76. Amikor része leszek egy csoport-szintű tervnek,
mindent megteszek, ami tőlem telik, hogy 7 7 6 7 7 5 2 7 7 7 6 6 7 7 7 7
biztosítsam a terv sikerét.
77. Nagyon büszke vagyok arra, ha a csoportomnak
jól megy, még akkor is, ha nem én vagyok a fő oka a 7 7 6 7 7 5 2 7 7 7 6 7 7 7 7 7
sikernek.

15. Táblázat: A kérdőív demográfai válaszai (mátrixként transzponálva a 14. táblázathoz képest).
Életkora Lakóhelye Vallása Neme Egyéb megjegyzés, Legmagasabb Tevékenységi területe
vélemény iskolai végzettsége
Komplex, mindegyik
Egyetem /
Más benne van, generációs
57 Nem vallásos Nő - Főiskola (MSc,
város szegénységben élők
BSc)
esélyteremtése
Középiskola
Falu/ (Gimnázium,
50 Vallását gyakorló Nő Egészségügy
Község Szakközépiskola,
Szakiskola)
Példa a szerintem félre-
Egyetem /
Más vezető kérdésre: 2.10 közösségfejelsztés,
59 Vallását gyakorló Férfi Főiskola (MSc,
város fantázia és gyakorlat integráció, nevelés
BSc)
egyidejűleg IS érvényes
67 Falu/ A maga módján Nő Középiskola szociális
Község vallásos (Gimnázium,

83
 Szakközépiskola,
Szakiskola)
Egyetem /
53 Budapest Nem vallásos Férfi Főiskola (MSc, Oktatás
BSc)
Posztgraduális
62 Budapest Nem vallásos Férfi Emberi jogok
képesítés
Posztgraduális
53 Budapest Nem vallásos Nő Oktatás
képesítés
Egyetem /
A maga módján eü, oktatás, szoc.,
53 Budapest Nő Főiskola (MSc,
vallásos emberi jogok
BSc)
Posztgraduális
38 Budapest Nem vallásos Nő Polgári részvétel
képesítés
szociális,
Más A maga módján Posztgraduális
49 Férfi foglalkoztatás,
város vallásos képesítés
társadalmi vállalkozás
Egyetem / magas kockázatok
67 Budapest Nem vallásos Férfi Főiskola (MSc, között felnőtté váló
BSc) fiatalok segítése
Posztgraduális
66 Budapest Nem vallásos Nő Emberi jogok
képesítés
Egyetem /
Falu/
65 Nem vallásos Férfi Főiskola (MSc,
Község
BSc)
Egyetem /
A maga módján
40 Budapest Nő Főiskola (MSc, Oktatás
vallásos
BSc)
Egyetem /
A maga módján
64 Budapest Nő Főiskola (MSc, idősügy
vallásos
BSc)
Egyetem /
Budapest Nem vallásos Férfi Főiskola (MSc, Oktatás
BSc)

16. Táblázat: A modell változók értékei (mátrixként transzponálva a 14. táblázathoz képest).
Változó Big5 Big5 Big SWB INTR INTR INTR EXTR EXTR EXTR ML
SWB HED EUD MAT VEthics
Neve me w diff w me w diff me w diff Q
Kérdőív1 2 2 0 2 2 2 0 0 0 0 1 0 2 2 0 1
Kérdőív2 2 2 0 0 2 2 1 0 0 2 0 1 2 0 1 1
Kérdőív3 2 2 0 1 0 0 0 0 0 2 1 0 1 1 0 2
Kérdőív4 2 2 2 2 0 0 0 0 0 1 2 1 2 2 0 1
Kérdőív5 2 2 0 0 2 0 2 2 0 2 2 1 1 0 0 0
Kérdőív6 2 2 2 2 0 0 0 2 0 1 2 0 0 2 1 1
Kérdőív7 1 1 0 2 0 2 1 0 0 1 1 1 2 2 1 0
Kérdőív8 1 0 0 2 2 2 1 2 0 2 1 1 2 2 2 2
Kérdőív9 2 0 0 2 2 2 0 0 0 1 1 1 1 2 0 1
Kérdőív10 2 2 2 2 2 2 0 0 0 2 1 0 2 1 0 2
Kérdőív11 0 1 2 1 0 0 0 0 0 0 0 0 1 2 0 1
Kérdőív12 2 1 0 1 2 0 1 2 0 2 0 2 2 2 1 2
Kérdőív13 0 0 0 2 2 2 1 0 0 0 1 2 1 0 1
Kérdőív14 2 2 2 2 2 2 1 2 2 2 1 0 2 2 0 2
Kérdőív15 2 2 2 2 2 2 1 0 0 1 1 0 1 2 0 2
Kérdőív16 2 2 0 2 2 2 0 0 0 2 2 0 1 2 0 1

84