A pesti forradalom

A forradalom Pesten 1848. március 15-én tört ki. A forradalmat a márciusi ifjak vezeték,
köztük Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál, Irinyi József és Degré Alajos. Ők egy radikális
értelmiségi csoport voltak, gyűléseiket általában a Pilvax kávéházban rendezték, ahol a
forradalom eseményei kezdődtek. Ezt követően végigjárták az egyetemeket és Landerer
nyomdájához mentek. Itt cenzúra nélkül kinyomtatták a 12 pontot és a Nemzeti dalt. A 12
pontot a márciusi ifjak fogalmazták meg; követeléseik egybeesnek a magyar reformerek és
az európai forradalmak céljaival. A pontokba felfedezhető a nacionalizmus hatása; az ország
területi egységéről, a nemzeti intézményekről és a jogilag egységes nemzetről szól. A
nyomdát all a Nemzeti múzeum elé mentek, ahol összegyűltek a forradalomban résztvevők.
Innen a pesti városházára mentek ahol a városi tanáccsal is el akarták fogadtatni a 12
pontot. Aztán átvonultak Budára a Helytartótanácshoz ahol kiszabadították Táncsics Mihályt
a börtönből. Végül a nemzeti színházhoz mentek ahol még a radikális ifjak a vezetők, de
később átadták az irányítást a liberális nemességnek. A forradalom vér- és
erőszakmentesen zajlott le.

Áprilisi törvények

Az áprilisi törvényeket 1848. április 11-én V. Ferdinánd szentesítette, a március 15-ei

forradalom győzelmének eredményeként. A törvények a polgári átalakulás alapjainak
lefektetéséül szolgáltak. Akik eddig szavazhattak, azok ezután is; 20 éves büntetlen előéletű
férfi. Országgyűlési követ lehet aki betöltötte a huszonnegyedik életévét, választópolgár és
beszéli a magyar nyelvet. Az áprilisi törvényekben írtak először a nemzetőrség
létrehozásáról is. A nemzetőrség egy polgárokból toborzott fegyveres testület, aminek célja
a biztonság és a forradalom eredményeinek megvédése. Az áprilisi törvényeknek
köszönhetően megvalósult a közteherviselés és az ősiség eltörlése is. A papi tized is
megszűnt és a sajtószabadság is teret kapott. A törvényeknek születtek negatív és pozitív
oldalai is. Pozitív hatásai közé sorolhatjuk azt, hogy törvényesíti forradalmat, rögzíti a polgári
átalakulás főbb elemeit és a felvilágosodás hatása is kimutatható. De negatív hatása, hogy a
törvények nagy része elnagyolt és ideiglenes, nem foglalkozik a nemzetiségiekkel, az
Ausztriához fűződő viszony továbbra is bizonytalan és Magyarország továbbra sem intézheti
önállóan a hadügyeit.

Kossuth programja

Kossuth Lajos munkássága a reformkorban volt jelentős (1830 – 1840), minek során
Magyarország a Habsburg Birodalom része volt. Kossuth a börtön után a Pesti Hírlap
szerkesztője lett, ami a polgárosodás folyamatának mozgatórugója volt. Az európai és a
magyarországi eseményekről számolt be, vezércikkjében a jobbágyok helyzetéről, a
közteherviselésről és a közlekedés fejlesztéséről beszélt, de szó volt Erdély és
Magyarországhelyzetéről is. Programjának középpontjában az érdekegyesítés és a kötelező
örökváltság megvalósítása (állami kárpótlással) állt. Fontosnak tartotta még a teljes
közteherviselést és a védővámok létrehozását is, de támogatta az ipar fejlesztést is. Az ipart
a politikai függetlenség alapjául vette és ezért 1844-ben megalapította a Védegyletet. A
Védegylet tagjai megfogadták hogy ha tehetik csak magyar árut vásárolnak 6 éven
keresztül. Széchenyi nyíltan szembefordult Kossuth-tal a Kelet népe című röpiratjában
1841-ben. Kossuth módszereit támadta és azt hogy szembeszegül a bécsi udvarra. Az
Ellenzéki Kör alapítóinak tagjai között volt ő is 1847-ben. Programjukat az Ellenzéki
nyilatkozatban fogalmazták meg.

Széchenyi István elméleti munkássága

Széchenyi István munkássága a reformkorban (1830 – 1848) volt jelentős amikor

Magyarország a Habsburg Birodalom része volt. Elméleti munkásságának egyik fő eleme a
Hitel című műve (1830). A Hitelben megfogalmazza, hogy a birtok modernizálásához hitelre
van szükség, de nem kapnak az ősiség törvénye miatt; a nemesi birtok elidegeníthetetlen,
nem lehet fedezetként használni. A fejlődés érdekében el kell törölni az ősiség törvényét. A
robot helyett a bérmunkát részesíti előnyben, véleménye szerint ez hatékonyabb. A Hitelt
kiadását követően Dessewffy József bírálta, Széchenyi megírta válaszul a Világ című művét
1831-ben. Következő jelentős munkája a Stádium volt, amit 1833-ban adott ki. Címe a
reformkor egyes szakaszaira utal. Széchenyi műveinek ez a legtömörebb összefoglalása,
mindössze 12 pontból áll. (1) Hitel, ehhez szükséges az ősiség törvényének eltörlése (2).
Helyett a háramlási jogot támogatná (3), minek esetén a nemzetség kihalását követően a
királyra száll vissza a birtok. (4) A birtokbírhatás jogát mindenkire ki kell terjeszteni, ennek
következtében érvényesülnie kell a törvény előtti egyenlőségnek (5). A törvény előtt
mindenki választhat magának védőt (6). (7) A vármegye és az országgyűlés költségeit
mindenki egységesen fizesse, azaz részleges közteherviselés. (8) Utak, vizek és belvámok
közös fizetése, a közlekedés fejlődése érdekében. (9) A a céhek és monopóliumok esetén
hatósági árszabásának eltörlése, a szabad verseny felerősítése érdekében. (10) Magyar
legyen a hivatalos államnyelv. (11) Helytartó Tanács általi kormányzás Bécsben, ezt
csökkentené a Habsburg birodalomtól való függést. (12) Mindennek garanciája a
nyilvánosság.